ÜNNEPI HANGVERSENY 2015

TÍZ ÉVE HUNYT EL TÓTH LÁSZLÓ

INTERJÚ DR SCHOLCZ PÉTERKARMESTER-ZENETÖRTÉNÉSSZEL

A MARÓTHI GYÖRGY PEDAGÓGUS KÓRUS TÖRTÉNETE

A KÉRY HÁZASPÁR BÚCSÚZÁSA UTÁN

AZ ÉNEKLŐ IFJÚSÁG 2016. ÉVIMINŐSÍTŐ HANGVERSENYEINEK

EREDMÉNYEI

HAJDÚ BIHARI

ZE

N

E I E G Y E S Ü

LE

T

RUBATO NO:60 A HAJDÚ-BIHARI ZENEI EGYESÜLET TÁJÉKOZATÓJA | DEBRECEN, 2016 JÚNIUS

INTERJÚ DR SCHOLCZ PÉTERKARMESTER-ZENETÖRTÉNÉSSZEL

INTERJÚ

Névjegy: 1941-ben született Kolozsváron. Tanulmányait Budapesten kezdte, a Bartók Béla Konzervatóriumba szülei tudta és beleegyezése nélkül iratkozott be.

Érettségi után édesapja műszaki pályát szánt neki, de ő nem tudott elsza-kadni a zenétől. A zeneművészeti tanári diplomát zongora- és nagybőgő-szakon szerezte meg, majd először Németország-ba, később Hollandiába ment. Utrecht-ben zenetudományi szakot végzett, fő kutatási területe Liszt Ferenc és Mosonyi Mihály. Az amszterdami Liszt Ferenc Társaság elnöke Hollandiában, a Liszt Ferenc Kórus és Zenekar alapítója és vezetője. Együtteseivel elévülhetetlen ér-demeket szerzett a magyar romantikus zeneszerzők alkotásainak népszerűsíté-sében. 1997-ben a Közművelődési Minisz-térium „Pro Cultura Hungarica” díjjal tüntette ki. A Holland Filharmonikus Zenekar tagja volt, 2005-től a Művészetek Palotája művészeti tanácsadója.

Stílusosan a Művész Kávéházban találkozunk az Andrássy úton, ahol a berendezés és a hangulat is legalább száz évvel ezelőtti. Scholcz Péter sokat dolgozik, soha nem tudja, hogy melyik könyve hol van, mert élete egyik felét Amszterdamban, másik felét pedig Bu-dapesten éli. (Mikor a Kodály Kórussal Amszterdamban turnéztunk, azt hittem találkozhatunk, de ő éppen akkor volt Budapesten...) Mindezek ellenére nem játssza el a ma olyan divatos „nagyon el-foglalt vagyok és futok” fontoskodó sze-repet, nyugodt és jó kedélyű úriember.

Gondosan felkészülve felírtam a kérdéseket, szépen időrendi sorrendben, de ő rögtön arról kezdett beszélni, ami őt legjobban érdekli. Nagy terven dolgozik most, Mosonyi Mihály első német nyelvű operáját, a „Kaiser Max”-ot rekonstru-álta a meglévő szólamanyagokból és a szövegkönyvből. Azon dolgozik, hogy ez a mű, mely még soha el nem hangzott, bemutatásra kerüljön valahol. Ennek érdekében összeállított egy rövid

ismertetőt, mely az életutat, a sokoldalú zeneszerzői tevékenységet, az opera ke-letkezésének körülményeit tartalmazza, és egy rövid áttekintést a legfontosabb témákkal. Mosonyi Liszt ösztönzésére kezdett operát írni, erről szóló levelezé-sük fennmaradt. Weimarban találkoztak, ahol Liszt valószínűleg változtatásokat javasolt, és Mosonyi (legalábbis Ábrányi Kornél, Mosonyi barátja és életrajzírója szerint) állítólag megsemmisítette az opera partitúráját. Kiderült, hogy ez így szerencsére nem igaz, vagyis, hogy lehetőségünk van a darabot megszólal-tatni. Most már csak az a kérdés, hogy hol. Talán Debrecenben?AZ ÖN NEVE NEMCSAK A KLASSZIKUS ZENÉVEL KAPCSOLATBAN ISMERETES, HANEM A JAZZ MŰFAJÁBAN IS. MIÓTA JÁTSZIK JAZZ-T?

Kapcsolatom a műfajjal már gimna-zista koromban kezdődött, édesapám le akart beszélni arról, hogy zenész legyek, bár – mint később megtudtam – a bécsi Zeneakadémián elvégezte a zongora és karmester szakot. De én azt hittem, hogy az természetes, ha az ember apja, mint építészmérnök, nagyszerűen zongorá-zik. Harmadikos gimnazista koromban titokban beiratkoztam a Konzervatóri-umba. Nagyon vonzott ennek a műfaj-nak a ritmikai, melódiai és harmóniai szabadsága, mely egy világot nyitott meg előttem. Hamarosan megalakítottam egy jazz-zenekart, és annak ellenére, hogy ez tiltott dolog volt, egy templom pincé-jében gyakoroltunk. 1962-ben a Karlo-vy-Vary-beli nemzetközi jazz fesztiválon Garay Attila zongorista és Szúdy János társaságában nagy sikert arattunk, első helyezést értünk el.JAZZ, VAGY A KLASSZIKUSOK?

Nem tudok választani, minden jó ze-nét nagyon szeretek. Az egyházi zenében

HAJDÚ BIHARI

ZE

N

E I E G Y E S Ü

LE

T

RUBATO NO:60 A Hajdú-Bihari Zenei Egyesület tájékozatója

DEBRECEN, 2016 JÚNIUS

FELELŐS KIADÓ:Deményi Sarolta elnök,

T.: 06/20/9792332e-mail: demenyis@gmail.com

KÉSZÜLT:250 példányban

TIPOGRÁFIA:www.olsa.se

NYOMDAI MUNKÁK:T-REX Digitális nyomda és grafikai stúdió.

ÁLLANDÓ TÁMOGATÓINK:Nemzeti Kulturális Alap,

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal,Nemzeti Együttműködési Alap,

DMJV Önkormányzatának Kulturális Osztálya

3

is nagyon szeretem a zenei szabadságot, improvizációt, nekem ez kezdettől fogva könnyedén ment, az egységekben és folyamatokban való gondolkodás, a leg-jobban a bőgő szólam basszus vezetését szeretem.Szülei?

Édesanyám nem tanult zenét, de na-gyon muzikális volt, szépen énekelt. Nem tudott magyarul, erdélyi szász és osztrák vér folyt az ereiben, szüleim a háború miatt kerültek Budapestre. Nagyon sokat olvasott, főleg németül, nekem német az anyanyelvem. Édesapám osztrák-szlovák származású volt, nagyapám nagyon szimpatizált a magyarokkal, ezért változtatta meg a nevünket is az eredeti Scholtz-ról Scholcz-ra.TANÁRAI?

A Marczibányi téri általános iskolá-ban Bors Irma néni tanított, aki Kodály és felesége, Emma néni közeli jó barátja volt. Rengeteget énekeltünk, szolmi-záltunk, kitűnően megtanított kottát olvasni. Apáca volt, és népzenekutatóként az elsők között próbálta ki a gyakor-latban Kodály módszerét. A zeneiskolában Popper Irma volt a zongoratanárom, akinek híres növendékei közt találjuk Frankl Pétert és Vásáry Tamást is. A Konzervatóriumban Huzella Elek, a ta-nárképző főiskolán Legány Dezső, Bony-hády József, C. Nagy Béla és Montag Lajos voltak a tanáraim. Édesapám azt szerette volna, hogy ahogyan neki, legyen egy

„rendes” szakmám, és mellette hobbiból zenéljek. A főiskolát úgy végeztem el, hogy a jazz-zenekarral keresett pénzem-ből tartottam el magam. Vujicsics Tiha-mér és Turán Laci barátommal többet kerestem, mint édesapám.MIÉRT ÉPPEN HOLLANDIA?

1965-ben először Németországba, majd Hollandiába mentem. Egy osztály-társam élt ott és a vele való levelezgeté-sek alapján Hollandiáról többet tudtam, mint más országról. Egy nyitott, humá-nus, vendégszerető ország benyomását keltette. Távollétemben Magyarországon elítéltek 15 évre, mint katonai dezertőrt. Csak azután jöhettem haza először. Sajnos a mai napig „csak” holland állampolgár vagyok, mert bár Kolozs-vár a születésemkor Magyarországhoz tartozott, mégsem fogadják el itthon a magyar nyelvű születési anyakönyvi

kivonatomat. Ezért sem a jogaimat sem a kötelességeimet nem tudom magyarként gyakorolni.HOGYAN AKADT RÁ MOSONYIRA?

Már „konzis” koromban felfigyeltem arra, hogy a nagy triász – Liszt-Erkel-Mo-sonyi – tagjai közül a legkevesebbet Mosonyiról tudunk. Érdekelt, hogy ki lehetett az a zeneszerző, akit Liszt Ferenc azzal tüntetett ki, hogy a témáját fel-használta. Kezembe került Bónis Ferenc 1960-ban megjelent monográfiája, melyet szinte megtanultam, de sok kérdést hagyott nyitva, így elkezdtem utánaku-tatni. 1975-ben Utrechtben a kandidátusi vizsgámat a Bártfai kódexből és Mosonyi Mihály műveinek jegyzékéből írtam. Ezt már a saját kutatásaimra alapoztam. Különböző archívumokban keresgéltem, felvettem a kapcsolatot Bónis Ferenccel, és Kassai István zongoraművész is, mint Mosonyi-kutató lett nagyon jó bará-tom. Kezdetben szinte minden itthon

töltött időmet a Széchenyi Könyvtárban töltöttem.MEDDIG JUTOTT EL, MI HIÁNYZIK MÉG A MOSONYI-KUTATÁSBAN?

Szinte semmit nem tudunk az életének bizonyos szakaszairól, például a Rétfalun töltött 7 évéről. Azon kívül biztos vagyok benne, hogy amellett, hogy keressük azokat a kottákat, amelyeknek létezéséről dokumentumok árulkodnak, ő sokkal többet komponált, mint amiről a ránk maradt adatok hírt adnak. A levelezése nagyobb része nincs birto-kunkban, pedig tudjuk, hogy Mosonyi nagyszerűen írt és sokat. Magyarország első zenei szaklapja, a Zenészeti Lapok főmunkatársa volt, az ott megjelenteken kívül nem találtunk még semmit.MELYIKET SZERETI JOBBAN, A KUTATÁST, VAGY A ZENÉLÉST?

Mindkettőt. Mint a ritmus a dallam nélkül, ez is számomra egy egységet alkot. Szeretem megszólaltatni a zenét és azt, amit felkutattam, közkinccsé tenni. A muzsikusnak kíváncsinak kell lennie, bár ez nem befolyásolja a mű előadásá-

nak a színvonalát. Brahms, amikor azzal zaklatták, hogy a műveiről nyilatkozzon, akkor csak annyit mondott, hogy többet kell olvasni. Ahhoz, hogy én hiteles tükre tudjak lenni a zeneszerző gondola-tainak, ahhoz kell tudnom, hogy az a mű honnan jött.AZ UTÓBBI IDŐBEN TÖBBET TARTÓZKODIK MAGYARORSZÁGON. HOGY VISELI A KÉTLAKI ÉLETET?

A két fekvőhelyem ellentétesen helyezkedik el, így az első éjszakákon mindig beütöm a fejem a falba. Félretéve a tréfát, nem elhatározásból utazgatok a két ország között, így alakult. Amikor a szüleim még éltek, akkor mindig elhoz-tam a gyerekeket, hogy a Balatonnál a nagyszülőkkel nyaraljanak és tanulják a magyar nyelvet, hiszen az édesanyjuk holland. Majd a Liszt-kutatások kapcsán is egyre többet jöttem, s mivel Moso-nyit csak itt tudom kutatni, kénytelen voltam sokat itt tartózkodni. 2005-ben

Kiss Imre barátom a MŰPA vezérigazgatójaként felkért, hogy legyek az intézmény művészeti tanácsadója. Ez a feladat is egyre többször hív haza.

Család, vagy szakma?Addig, amíg olyan

dolgokkal kell foglalkozni, amit szeretek, addig nem teher, hogy sokat dolgozom. Nem szoktam panasz-kodni, fontoskodni, nem rohanok sehová. A munkám és a család jól el van osztva, addig csinálom, míg jólesik.MIT TART AZ ÉLETBEN A LEGFONTOSABBNAK?

Hogy tartalma legyen. Legyen az embernek célja és olyan érzéssel élje az életét, hogy valami hasznosat cselekszik.EZEK SZERINT VANNAK MÉG CÉLJAI. MIK AZOK?

Nem feladni. Nem én találom ki, de rengeteg kérdőjel áll még előttem. A zene szeretete és a zenélés nem hagy nyugodni, mindig felkavar. Egy-egy kon-cert-élmény olyan hatással van rám, mint mikor fiatalkoromban meghódítottam egy szép lány szívét. A jó zene mindig tud ilyen „magamon-kívül-levés-érzése” ha-tással lenni rám. A zenehallgatást és az olvasást nagyon sajnálnám, ha már nem lenne, az élet értelmét adják számomra.

Deményi Sarolta

A ZENE SZERETETE ÉS A ZENÉLÉS NEM HAGY NYUGODNI, MINDÍG FELKAVAR.

4

A MARÓTHI GYÖRGY PEDAGÓGUS KÓRUS TÖRTÉNETEA KÉRY HÁZASPÁR BÚCSÚZÁSA UTÁN

A MI TÖRTÉNETÜNK

Válságos hetek és hónapok következtek 2008 után énekkarunk történetében, melyeket sikerült hosszabb sikeres évekkel pótolni.

KONKRÉTAN2008 őszén, amikor Kéry Mihály és

felesége Marika karnagyaink végleg Budapestre költöztek, kb. egy hónap eltelte után „kaptuk” Pálinkás Pétert, aki egyben a debreceni Csokonai Színház ka-rigazgatója is volt. Három szép és tartal-mas évet tölthettünk együtt „munkában” és szereplésekben, eredményekben. ÉNEKELHETTÜNK VELE

Fonyódon kórustalálkozón, a debreceni Kistemplomban, az István úti Református templomban, a Szent István Bazilikában Budapesten, a Csokonai Színház Aida előadásaiban. Ebből négy a budapesti Szabadtéri Színpadon és tíz a Csokonai Színházban. Székelyföldön Sátoraljaújhelyen jártunk, kapcsolatokat teremtettünk és ápoltunk. 2011-ben részt vehettünk a Hidas Frigyes: Requiem előadásában a debreceni Bartók terem-ben. Sajnos ez év decemberében búcsúz-tunk Tőle egy jótékonysági koncert kere-tében, amit az akkor balesetet szenvedett színházi kórustag felépülésére ajánlot-tunk. Tiszteltük elhívatottságát a zene és kóruséneklés felé, melyet határozott fellépése, a próbák jó hangulata és gaz-dag repertoárja is tükrözött. Próbákon és előadásokon szinte mindenki kapott egy-egy külön megtisztelő feladatot is. Ez lehetett vezénylés, szólóéneklés, zenei kíséret vagy műsorba iktatott vers, stb. Különös kedvence lett a kórusnak Erkel: Bánk bán c. operájából a Fohász, és Víg Kristóf: Hazatérés c. műve, melyben kérésünkre Ő énekelte a szólót. Május

8-án az Erkel színházban rendezendő Dalárünnepre is szeretettel várjuk, s megkértük, ott is énekeljen velünk.

2011 december 1 és 2012 február 28 között nem volt karnagyunk. Ez idő alatt sem hullott szét kis társaságunk, hanem közös erővel dolgoztunk és új karnagyot kerestünk. Átmenetileg pár hónapra Baliga Ádám vállalta, de Ő is elköltözött Debrecenből.2012 SZEPTEMBER 1-E ÓTA

„DOLGOZUNK” DOBOS GYÖNGYIVEL.Gyöngyi fiatalos lendülete, kedvessé-

ge, szakmai hozzáértése, új színfolt kóru-sunk életében. Ő szinte átmenet nélkül folytatta Péter elkezdett tevékenységét. Nem zökkentünk ki addigi formánkból és tovább vittük műsorainkat immár Gyöngyi elképzelése szerint. A régi han-gulatot megtartva új lendületet vehet-tünk át, s a fiatal kórustagok mellet a régi

„öregek” is fiatalodhattak. Természetesen nem kerülte el az Ő figyelmét sem az un. „kiskórus”, szóló, stb. - apróságoknak tűnő, de műsort gazdagító szakmai fogá-sok alkalmazása. A majdnem eltelt négy év alatt megmutatkozhattunk: Komá-romban (2013) és Ajkán Pedagóguskóru-

sok Országos találkozóján (2015), Megyei kórustalálkozókon.

2014-ben ünnepeltük kórusunk fenn-állásának 55. évfordulóját, ami egy egész estét betöltő ünnepség keretén belül zaj-lott, régi karnagyaink, a debreceni Lyra Szimfónikus Zenekar és a hajdúböször-ményi Daróczi Bárdos Tamás Vegyeskar közreműködésével.

2015-ös év névadónk, Maróthi György születésének 300.-ik évfordulója alkal-mából lett különleges év számunkra. Az Ő műveiből állítottuk össze műsoraink nagy részét, s több helyen is előadhat-tuk. Például a debreceni Megtestesülés Katolikus Templom, debreceni Füredi úti Református Templom, debreceni Kistemplom.

Évközi ünnepeken, Karácsony előtti Adventi időszakban különböző műve-lődési házakban, debreceni Főtéren, templomokban, énekeltünk-énekelünk időszerű műsorokkal.

Ez évben is sok lehetőség van be-mutatkozásra. A legközelebbi az Erkel színházban rendezendő Dalárünnepsé-gen való részvétel.

Erkel Ferencné kóruselnök

Dobos Gyöngyi karnagy

A Maróthi György pedagógus kórus 2016-ban

5

AZ ÉNEKLŐ IFJÚSÁG 2016. ÉVIMINŐSÍTŐ HANGVERSENYEINEK EREDMÉNYEI

MINŐSÍTÉSEK A VÁROSI HANGVERSENYEN 2016. ÁPRILIS 9.

ADY ENDRE GIMNÁZIUM LEÁNYKARAVezényelt: Kerekes Rita

„A” típusú minősítésArany Diploma fokozat+ Év Kórusa cím.

Ezzel lehetőséget kaptak arra, hogy részt vegyenek a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen.

+ Karnagyi munkáért Elismerő Oklevél Kerekes Rita karnagynak

SZENT EFRÉM GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI LAUTITIA IFJÚSÁGI VEGYESKARAVezényelt: Nemes József

„A” típusú minősítés Arany Diploma fokozat+ Év Kórusa cím

Ezzel lehetőséget kaptak arra, hogy részt vegyenek a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen

+ Karnagyi munkáért Elismerő Oklevél Nemes József karnagynak

SZENT EFRÉM GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI LAUTITIA GYERMEKKARVezényelt: Nemes József

„A” típusú minősítés Arany Diploma fokozatOrszágos Dicsérő Oklevél

SZENT EFRÉM GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI SZIVÁRVÁNY GYERMEKKARAVezényelt: Deli GabriellaZongorán közreműködött: B. Kiss Szabina

„A” típusú minősítés Arany Diploma fokozat

MEDICHOIR HALLGATÓI KÓRUSVezényelt: Veress Anett

„B” típusú minősítés – Kórus kategória Arany fokozat+Elismerő oklevél Veress Anett karmagynak kórusépítő munkájáért

SZENT BAZIL GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA MÉCSES GYERMEKKARA-HAJDÚDOROGVezényelt: Radics Teréz; Zongorán közreműködött: Szkiba Istvánné

„B” típusú minősítés – Népdal kategória Arany fokozat

SVETITS KATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DIÁKOTTHON SVETITS KICSINYEK KÓRUSAVezényelt: Moldován Tekla

„B” típusú minősítés – Népdal kategória Ezüst fokozat

SZENT EFRÉM GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI LAUTITIA KAMARAKÓRUSVezényelt: Nemes József

Nem kért minősítést.

MINŐSÍTÉSEK A MEGYEI HANGVERSENYEKEN. HAJDÚDOROG 2016. ÁPRILIS 12.

CSENGETTYŰ GYERMEKKAR- SZENT BAZIL GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HAJDÚDOROGVezényelt: Radics Teréz

„B” típusú minősítés Népdal kategória Arany fokozatDicsérő oklevél a műsor összeállításáért

FÖLDI JÁNOS ISKOLA KICSINYEK KÓRUSAFöldi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola HajdúhadházVezényelt: Wermeser Mária

„A” tipusú minősítés Kórus kategória Arany minősítésDicsérő oklevél a kórusépítő munkáért

SZENT BAZIL IFJÚSÁGI, SZENT BAZIL GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HAJDÚDOROGVezényelt: Szűcs Magdaléna

„B” tipusú minősítés Kórus kategória Arany minősítésDicsérő oklevél a zongorakíséretért (Jankovics Barbarának)

HAJDÚSZOBOSZLÓ 2016. ÁPRILIS 13.

HAJDÚSZOBOSZLÓI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KICSINYEK KÓRUSAVezényelt: Komódi Zsuzsanna

„A” tipusú minősítés Kórus kategória Arany minősítés diplomávalDicsérő oklevél a műsorválasztásért

HAJDÚSZOBOSZLÓI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁRDOS GYERMEKKARAVezényelt: Török Péter,

„A” tipusú minősítés Kórus kategória Arany minősítésDicsérő oklevél a katonadalok előadásáért

FÖLDI JÁNOS GYERMEKKAR- FÖLDI JÁNOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HAJDÚHADHÁZVezényelt: Illyés Adrienn

„A” tipusú minősítés Kórus kategória Arany minősítésDicsérő oklevél a szólót éneklő tanulónak

BALMAZÚJVÁROSI VERES PÉTER KÖZÉPISKOLA IFJÚSÁGI VEGYESKARAVezényelt: Nagy Zoltán

„A” tipusú minősítés Kórus kategória Arany minősítésDicsérő oklevél a zongorakíséretért

Éneklö ifjúság

6

CSOKONAI-NYITÁNYTUDOMÁNY

Zenei felfedezés a XIX. századi Debrecenből

„Egy ismeretlen ismerős” címmel a Rubato 59. számában írtam rövid cikket Kéler Béla zeneszerző-karmesterről. Jelen írásom gyakorlatilag ennek a foly-tatása, ezért szükségesnek érzem, hogy a szerzővel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat röviden megismételjem.

Kéler Béla (1820-1882) neve való-színűleg ismeretlen a zenebarátok többsége számára, noha a XIX. század második felének egyik legnépszerűbb, Európa-szerte kedvelt magyar kom-ponistája volt. A felvidéki Bártfán (ma Bardejov/Szlovákia) német evangélikus családban született muzsikust nyugod-tan nevezhetnénk a „magyar Johann Strauss”-nak is. Művei két különböző típusra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a bécsi szórakoztató zene (F. von Suppé, J. Lanner J. Strauss,) stílus-jegyeit magukon viselő kompozíciói, de igen jelentősek a magyar verbunkos ha-tását mutató táncdarabjai és nyitányai is. Alig ismert az a tény, hogy Kéler pályája során két alkalommal is hosszabb ideig élt Debrecenben, ahol a kutatások szerint 13 műve keletkezett. Kéler tehetséges, jól képzett muzsikus volt, műveinek vissza kellene kerülnie a hangversenyéletbe. Nem mondhatunk le erről az önmagát magyarnak valló, európai pályát befu-tott zeneszerzőről.

Kéler második debreceni időszaká-nak alkotásai közül minden bizonnyal a legjelentékenyebb mű a Csokonai nyi-tány (korabeli írásmód szerint Csokonay Ouverture). Apparátusa, terjedelme és zenei értékei egyaránt figyelemre mél-tóak, s bizonyítják, hogy Erkel, Mosonyi, Volkmann és a Doppler testvérek mellett Kéler is a korszak élvonalbeli kompo-nistái közé tartozott. Legjobb műveiben biztos formaérzékkel és harmonizáló képességgel rendelkező, invenciózus szerzőként mutatkozik meg, aki alapo-san ismeri a hangszerelés mesterségbeli fogásait is.

A felvilágosodás kori nagy költő, Csokonai Vitéz Mihály emléke Kéler első, 1837-1838-as debreceni tartózkodása és

tanulmányai idején még élénken élt a kollégiumi diákság körében. Feltételez-hető, hogy ekkor ismerkedett meg azok-kal a dallamokkal, melyek Csokonai két ismert költeményéhez kötődnek. Több forrás alapján is valószínűsíthető, hogy Kéler a Csokonai-nyitányt 1858-ban kom-ponálta Debrecenben, de nem a mai (kő) színházépület avatására, ahogy az sokáig a köztudatban élt. A jelenleg a Kossuth (akkori nevén Czegléd) utcán álló, Skal-niczky Antal által tervezett teátrum csak 1865-ben épült fel. A zenemű valójában a költő halálának félévszázados évfordu-lójára íródott. Ez ugyan dátum szerint 1855-ben volt, de egy korabeli forrás is némi „csúszásra” utal a megemlékezést illetően. A nyitány bemutatása a Molnár György-féle színtársulathoz kapcsolódik, mely feltehetően a Harmincados közben (a mai Batthyány utcán) tartotta előadá-sait. Életrajzi adatok megerősítik, hogy Kéler 1858-1860 között volt a Mazzuchelli cs. és kir. gyalogezred zenekarának karnagya, s ezen időszak kezdetén tartó-san Debrecenben állomásozott. Molnár György színi direktor így ír erről a idő-szakról: „Kéler Béla-karmester a Mazuc-hettí (sic!) ezrednél, ki akkor ezredével Debreczenben volt, látta el a zenei irányí-tást, sőt egy nyitányt is szerzett Csokonai dalaiból, mely Csokonay nyitány czimet kapott”. A korabeli források szerint az öt-venéves évforduló alkalmából műsorra tűzött, Prielle Kornélia főszereplésével bemutatott Csokonai szerelme című előadást vezette be Kéler nyitánya. „... a Csokonai szerelme, melly mü a költö ha-lálának félszázados gyászemlékére, Kéler Béla nyitánya eljátszása mellett adatott, bár, ha nem csalódom, Csokonay 1773-ban született s 1805-ben halt meg;” 1859-ben aztán a fővárosban megjelenő Vasárnapi Újság közöl előzetest, miszerint „... egy egészen uj, legalább Pesten még nem ismert zeneművet is hallandunk, Kéler Béla

„Csokonai” czimű zenekölteményét, melly az alföld nagy városában már taval nagy tetszésben részesült s ezuttal Erkel vezérle-

te alatt a nemzeti szinház derék zenekara által fog előadatni.”

A zenei források tekintetében – a bártfai hagyaték gondozója, Dr. Peter Bubák közlése alapján – az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében található katonazenekari és vonószene-kari változatot tartalmazó partitúráról szereztünk tudomást. Azt is tudtuk, hogy kora szokásainak megfelelően négykezes zongora változatot is megje-lentetett a szerző, mely a www.imslp.org felületen mindenki számára hozzáfér-hető. A szimfonikus verzió kottaanyaga azonban sem nyomtatott, sem kéziratos formában nem volt fellelhető. A véletlen szerencse ekkor a segítségemre sietett, mert rövid utánajárás nyomán kiderült, hogy a Csokonai nyitány szólamanyaga a Magyar Rádió kottatárában pihen, va-lószínűleg jó ideje előadatlanul. (Érdekes módon fennmaradt egy archív hangfel-tétel is 1926-ból, ezen a rádió zenekarát Friedl Frigyes vezényli.) A nyomtatott szólamanyagból aztán a Lyra Szimfoni-kus Zenekar egyik szorgalmas muzsi-kusa készített grafikus partitúrát. Kéler debreceni alkotói periódusában született egyéb kompozíciói 26-39 közötti opus jelzést viselnek. A Csokonai nyitány ma-gas, 139-es opus száma csak a viszonylag késői nyomtatott megjelenéssel magya-rázható, miután erre csak a zeneszerző halála után egy évvel, 1883-ban került sor, a C.F.W. Siegel kiadó jóvoltából.

Kéler a nyitányban teljes szimfonikus együttest alkalmaz, a vonóskar mellett kettős fafúvókat (váltóhangszerként pic-colót és basszusklarinétot), négy kürtöt, két trombitát, három harsonát és ütőket ír elő. A rövid Andante maestoso tutti bevezetés után, a 15. ütemben található, klarinéton megszólaló „altungarisches Lied”-ként jelölt téma „A reményhez” című Csokonai-költemény révén vált ismertté. Ennek zeneszerzője valójában Kossovits József (kb. 1750-1819), akinek

„Lassú magyar”-jához utólag illesztették Csokonai versszövegét. A másik, 4/8-os zenei téma a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz” című Csokonai költeményhez kapcsolódik, melynek eredete szintén

7

érdekes. 1799-ben adták elő Csurgón a költő „Cultura” című vígjátékát. A darab második felvonásának tizekettedik jelenetében hangzik el a „Halovány hóld bús világa” kezdetű három-versszakos dal, melyet egy 1824-es kézirat nyomán Szabolcsi Bence tett közé. (A magyar zenetörténet kézikönyve, Zeneműkiadó

– 1955) Erre illesztették rá a Szerelemdal szövegét „Édes kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám...” Ezt Kéler partitúrája „altungarisches Trinklied” (régi magyar bordal) megjelöléssel illeti. (A zenetudomány „paródia” technika-ként definiálja a meglévő zenei anyagra más, újabb szövegek alkalmazását.) Cso-konai egy 1802. augusztusában keltezett

„előfizetési felhívásában” az alábbia-kat írja: "…Akinek kedve vagyon tehát megszerezni... egy exemplárját az én rézre metszett nótáimnak, mellyek klavírra és énekre vagynak alkalmaztatva, és közöttök találtatnak a Lavota és Kossovits urak compositiói közzül.” Így tehát igazolást nyer a dallamok eredete, és bizonyságot kapunk arról, hogy Csokonai ismerte és elfogadta verseinek ilyetén megzenésí-téseit.

Ilyen előzmények után kerülhetett sor a Csokonai-nyitány újbóli bemuta-tására – más Kéler művekkel együtt – a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar 2015. decemberi óévbúcsúztató hang-versenyén. Vizsgálódásom a debreceni műveket illetően nem fejeződött be, most éppen az „Alföldi búcsúhangok” című hegedűszólóra és zenekarra írott csárdást igyekszem előadhatóvá tenni. Máris érdekes összefüggést fedeztem fel. A magát magyar hazafinak valló szerző a partitúra Adagio részében újra idézi a Csokonai nyitányban megszólaló, Kossovitstól átvett témát („A remény-hez”), sőt néhány ütemmel később Erkel Himnuszának első taktusait is beleszövi a zenei anyagba. A zeneszerző ezzel a finom utalással vesz érzékeny búcsút Debrecentől, hogy aztán Európa nyugati felén bontakoztassa ki tehetségét.

Balogh József

A 2016. ÉVI KARVEZETŐ VERSENYEREDMÉNYEI

VERSENY

2016. március 20-án került megrendezésre idén a Lantos Rezső emlékére meghirdetett karvezető verseny.

A megmérettetésen minden esz-tendőben pártatlan zsűri előtt mérik össze tudásukat a zenei felsőoktatás karvezető-képzéseiben részt vevő hall-gatók, illetve a két éven belül diplomát szerzett kóruskarnagyok.A ZSŰRI TAGJAI VOLTAK:• Rozgonyi Éva Liszt- és Bartók-Pász-

tory díjas karnagy, a KÓTA tisz-teletbeli elnöke (zsűrielnök),

• Jos Vranken fesztiválszer-vező (Hollandia),

• Gráf Zsuzsanna Liszt- és Bar-tók-Pásztory díjas karnagy, az Angelica Leánykar vezetője,

• Pad Zoltán karnagy, a Zeneakadémia Kodály Intézetének adjunktusa, a Magyar Rádió Kórusának vezetője,

• Kabdebó Sándor karnagy, az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszékének oktató-ja, a Prelude Kórus karnagya.Az elődöntőben közreműködött a

Marczibányi téri Kodály Iskola Kórusa (karnagyok: Őri Csilla és Uhereczky Eszter), a döntőben az Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karnagy: Nemes László Norbert).

A verseny repertoárja (kötelező és lapról vezénylési feladatok):ELŐDÖNTŐ:I. Lapról vezénylés:

• Orbán György: Ave Ma-ria (á 2, zg, 2006.)

II. Kötelező művek:• Petrovics Emil - Ne-

mes-Nagy Ágnes: Nyári rajz (Mennyi minden, I.)

• Bartók Béla: Leánykérő• Kodály Zoltán: Hegyi éjszakák, I.

DÖNTŐ:I. Régizenei mű:

• J.P. Sweelinck: Hodie Christus natus est

II. Lapról vezénylés:• Max Reger: Der Mensch

lebt und bestehet á 8 (Acht Geistliche Gesänge, I.)

III. Kötelező művek:• Megyeri Krisztina: Tris-

tis est anima mea• Kodály Zoltán: An Ode for Music• Huszár Lajos: Agnus Dei

A VERSENY VÉGEREDMÉNYE:• I. díj (a Lantos Rezső Alapít-

vány díja): Farkasházi Dávid (LFZE Ének-zene, Zeneis-meret tanár MA I. évf.)

• II. díj (a Zeneakadémia Alapít-vány ösztöndíja): Marsovsz-ky János (LFZE Zenekar- és Kórusvezetés BA III. évf.)

• III. díj (a Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány díja): Szűcs Magdaléna (Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, diploma: 2014.)

• A Kontrapunkt Kiadó Különdíja (értékes kottacsomag): Gémesi Boglárka (LFZE Kóruskar-nagy MA, diploma: 2016.)

• A Kardos Pál Alapítvány külön-díja (karnagyi kurzus részvételi díja): Dénes-Worowski Marcell (Universität für Music und Darstel-lende Kunst, Bécs, diploma: 2015)

• A debreceni Bartók Béla Kórus-verseny szerevező-bizottságának különdíja (részvételi lehetőség Peter Broadbent és Szabó Sipos Máté által vezetett karnagyi mesterkurzuson): Szűcs Dániel (LFZE Kóruskarnagy MA I.)

• A szolnoki Bartók Béla Kamara-kórus különdíja (közreműködés karnagyként hangversenyen): Kiss Boldizsár (LFZE Zeneismeret TMA)

• Közönségdíj (a Lantos Alapít-vány díja): Veress Anett (Deb-receni Egyetem Zeneművészeti Kara, Kóruskarnagy MA II.)

Budapest, 2016. március 20.Kutnyánszky Csaba

tanszékvezető egyetemi tanár

8

KODÁLY ZOLTÁN:ADVENTI ÉNEK (1943)

ELEMZÉS

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16 - Budapest, 1967. március 6.) életművében jelentős az egyházzenei munkássága, amely túlnyomó rész kórusmű. Ezek közül egyik legnépszerűbb alkotás, az Adventi ének című, melyet 1943-ban írt.

A mű 1944-ben jelent meg a Magyar Kórus Vegyeskarok kötetében. Kodály két változatban dolgozta föl ezt a ma már közkedvelt éneket, előbb háromszólamú vegyeskarra,1 azután egy szólamú karra, orgonakísérettel.2

Alcíme kissé elgondolkodtatott, „egy XVIII. századi francia misekönyvből vett dallamra”. Ugyanakkor Dr. Ittzés Mihály szerint: „… néhány Kodály könyvtárában található kötet azt mutatja, hogy a zeneszerző angol énekeskönyvek közvetítésé-vel ismerte meg a dallamot.”3 Ekkor nem hagyott nyugodni a gondolat, most akkor mi az igazság?SZÖVEGE

A Veni, veni Emmanuel himnusz eredete az Ó-antifónákhoz köthető. Ezek az antifónák már a 8. században léteztek és az egyház liturgikus gyakorlatában jelen voltak. „Az Ó-antifónák a vesperás Magnificat-antifónáinak híres sorozata, amelyeket első szavukról Ó-antifónáknak vagy kiemelt jelentőségük miatt nagy antifónáknak (antiphonae maiores) neveznek. A római rítus — mind a hagyományos (Breviarium Romanum), mind a megújított (Liturgia horarum) — ebből összesen hetet ismer, amelyek december 17-étől egészen 23-áig naponta hangzanak el. Az esztergomi rítusban a sorozat korábban kezdődött és több elemből állt (a 12. századi Codex Albensis 13v—14r lapjain a hét római után hat további antifónát közöl, amelyek más középkori rítusváltozatokban is előfordulnak); a premontrei zsolozsma december 16-ával kezdve nyolc nagy antifónát tartalmaz. Ennek a liturgikus hagyománynak a nyomát őrzi a mai katolikus köz-tudatban a Veni, veni Emmanuel kezdetű himnusz, amely a hét részből álló sorozatot egyetlen verses szövegbe sűríti össze.

A hét eredeti antifóna Krisztust szólítja meg egy-egy ószö-vetségi kifejezéssel, az ő eljövetelét sietteti a mindegyikben sze-replő kérés: Veni! — „Jöjj el!” Az Úr nem marad adós a válasszal: ha az „Ó” felkiáltás utáni első szavak kezdőbetűit visszafelé egybeolvassuk, azok az ERO CRAS ‘holnap leszek [ti. veletek]’ latin mondatot adják ki.”4

Az Ó-antifónák szövege, időmértékes formában, latin nyelven a Psalteriolum Cantionum Catholicarum függelékében jelent meg (Köln, 1710).

A himnusz szövege bő 100 év múlva, Hermann Adalbert Da-niel (Köthen, 1812. november 18. – Lipcse, 1871. szeptember 13.)

1 A Magyar Kórus kiadása, MK 1403.2 A Magyar Kórus kiadása, MK 1407.3 Kodály Zoltán: Vegyeskari művek 2, Debreceni Kodály Kórus, Vezényel:

Erdei Péter, Hungaraton Classic HCD 32365 ismertetője4 http://capitulumlaicorum.blogspot.com/2009/12/o-

sapientia-ma-este-kezdodik-el.html

5 kötetes művében, a Thesaurus Hymnologicus című gyűjtemé-nyében is megjelent. John Mason Neale (London, 1818. január 24.

– East Grinstead, 1866. augusztus 6.) lényegében azonos latin szöveggel a Hymni Ecclesiae (1851) című kiadványban közread-ta. Ugyanabban az évben Neale lefordította angol nyelvre, és megjelentette „Hymni Ecclesiae” című kiadványban „Draw nigh, draw nigh, Emmanuel” címmel.

1851-ben John Mason Neale és Thomas Helmore (Kiddermins-ter, 1811. május 7. – Westminster, 1890. július 6.) a Hymnal Noted című kiadványban már az „O come, o come Emmanuel” címmel jelentette meg.DALLAMA

A dallam eredete homályos volt. Helmore szerint a himnusz dallama egy francia misekönyvből való, melyet Neale másolt le. Ezt az állítást H. Jenner vitatta egy 1909-es levelében. Szerin-te apja, H. L Jenner püspök, másolta le 1853-ban a lisszaboni könyvtárban. Igazolni ezt az állítás nem lehetett, mert későbbi keresés során a dokumentumot a könyvtárban nem találták. A 20. század elején azt feltételezték, hogy maga Helmore szerezte a dallamot.

A rejtély 1966-ban oldódott meg, amikor Dr. Mary Berry (Thomas More szerzetes nővér, 1917-2008) felfedezte a dallamot a párizsi Bibliotheque Nationale-ban található kéziratban, mely dallam a francia ferences nővérek közösségének temetési szertartásán hangzott el. Dr. Berry erről így ír: „A figyelmemet megragadta egy tizenötödik században készült processzionálé, mely a párizsi Bibliotheque Nationale-ban található. Ez ferences eredetű és valószínűleg inkább nővérek használták, mint a férfi szerzetesek. Lapozgatva az oldalakat, felfedeztem a folio 89v

9

ff-en a Libera me temetési responzórium számos litánia formájú tropizált versét, mely így kezdődik „Bone Jesu dulcis cunctis.” E trópus dallama nem más, mint az „Ó jöjj, ó jöjj, Emmanuel”. A bal-oldalon láthatjuk az általunk is ismert himnuszdallamot, a másik oldalon az ellenszólamát.”5

Számomra is meglepetés volt ez a felfedezés, mert mindez idáig azt gon-doltam, hogy a dallam és a szöveg egy 18. századi francia adventi ének volt. Kodály tehát valószínű, hogy a fent említett vala-melyik angol könyvből meríthetett.A VEGYE SKARI VÁLTOZAT

Az Adventi ének című műve variációt és refrénes formát egyesít, melyet rövid Ámen-coda zár le.

Dallama 18 ütemes, mely két nagy részre tagolódik, 12 + 6 ütemre. Az első rész 6 + 6 ütemből (még ez is tovább bontható 3 + 3 ütemre), míg a második rész 2 + 4 ütemből áll. A dallam páros lüktetésű, azon-ban a refrénben beékelődik egy hármas lüktetésű ütem, amely által külön érdekessé válik a dallam. A cantus firmus hármas hangzat felbontással indul. A hangsor hangjai gazdaságosan vannak felhasználva (a szeptim csak az 13. ütemben jelenik meg), csúcspontját a Gaude szónál éri el.

Kodály az öt versszakot három szólam között osztja szét. A zeneszerző a 18. századi zenében oly jellemző plagális hangnem-rendet követi. A cantus firmus mind az öt strófában megszólal. A páratlan strófák a tonikai f-eolban vannak, míg a második a domináns c-eolban, a negyedik pedig a szubdomináns b-eolban íródott. Hangnem-sora tehát: f – c – f – b – f.

A mű unisono indul f-eolban (1-12.), majd a refrén 3 szó-lamúvá bővül, ahol az alt szólam homofonikusan csatlakozik a basszus ellenszólamához (13-18.). Üres kvintre zár.

A 2. szakasz c-eolban van, így a mű a domináns hangnemben folytatódik. A cantus firmust most a bariton szólam szólaltatja meg, melyet a női szólamok polifon módon ellenpontoznak. Ebben a strófában cantus firmus vándorlását figyelhetjük meg, a refrén első sorát (31-33.) a szoprán, a másodikat (34-36.) az alt énekli. Zárlata egy pikárdiai tercű első fok, ami ha a nagy formát vesszük figyelembe, akkor egy félzárlatnak felel meg.

A 3. szakasz ismét f-eolban van (újra tonikai hangnem), ahol most a szoprán szólamban található az alap dallam, a két alsó szólam pedig ki nem teljesedő kánonban, egymással pedig tercpárhuzamban imitálja azt, egészen a harmadik sor végéig (37-45). „Itt a szöveg kedvéért („tenebras” = sötétség) a dallam két oktávot zuhanva a kísérő szólamok alsó regiszterébe kerül (46-48.), s maga a szoprán is egy oktávnyit lép lefelé (47-48.). Hogy ez a lépés szándékolt kifejező eszköz, azt a kiírt pp és ral-lentando (46.) pontosan jelzi. A f megszólaló refrénben a dallam visszakerül a szopránba”,6 ahol eddig nem használt kompozíciós eszközt használ: a „Gaude” szövegrésznél a szoprán szólamot

5 T. Moore, „O come, O Come Emmanuel,” The Musical Times 107 (September, 1966), 772

6 Arany János: Kodály Zoltán: „Adventi ének” elemzés

kísérő két szólam komplementer módon jelenik meg. Zárlata pikárdiai tercű f akkord. Még egy érdekességre figyelhetünk fel ebben a szakaszban. A mű dinamikai megfogalmazása eltér a többitől, ugyanis a folyamat megfordul a többi szakaszhoz képest: a szakasz első része f indul, a refrén előtt pp zárul, majd, ahogy majdnem mindegyik szakaszban, a refrén itt is f.

A 4. szakaszban az alt szólamnál található a cantus firmus, a mű talán legsötétebb tónusú versszaka, nem hiába, mert b-eol hangsorban vagyunk, amely a mű hangneméhez képest egy kvinttel mélyebben helyezkedik el. Ugyanakkor Kodály itt is él a szövegábrázolás lehetőségével, amikor a „caelica” szónál kinyílik az ég egy B-dúr harmóniával. Ennek a versnek a végén a refrén elhalkul, így érkezik a b-eol váltódominánsára, ami lehetőséget nyújt arra, hogy visszakanyarodjon a dallam alap-hangneméhez.

Az 5. szakaszban az első szakaszt idézi, mivel a két szélső szólam unisonoban énekli a cantus firmust, az alt szólam ezt nagyon finoman ellenpontozza. Az alt szólam az alapdallam egyes motívumaiból épül fel, amely a „legem dedisti” résztől álkvintkánonba torkollik. „A dallam negyedik sorában (82-84.) a szoprán a férfiszólamra hagyja a melódiát, hogy a refrén előtti zárlatot illőképpen magas ellenszólammal ékesíthesse.”7 A refrén négy szólammá bővül. Itt találhatjuk a darab első és egyetlen ff dinamikájú szakaszát és itt használ először koronát, melynek alkalmazásával kiszélesíti az időt. A művet egy rövid Ámen-codával fejezi be. Az első ámennél az F-re épülő domi-náns akkord kvintje van a basszusban, a harmóniában nincs benne a szeptim és a basszus plagális főlépéssel oldódik. A második ámennél egy autentikus álzárlatot figyelhetünk meg, ahol a basszus egyenlő a harmónia alaphangjával.

Eősze László szerint Kodály e darabjában a nagy szorongat-tatás idején a megszabadulás reménységét fejezte ki. Nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy 1943-ban Izrael szabadulásáról komponáljon művet: „Veni, veni Emmanuel, captivum solve Israel!” Jövel, jövel Emmánuel, szabadítsd meg a fogoly Izraelt.

Dobos Mihály

7 Arany János: Kodály Zoltán: „Adventi ének” elemzés

10

TÍZ ÉVE HUNYT EL TÓTH LÁSZLÓ1925-2006

EMLÉKEZÜNK

Nyolcvanadik születésnapján, alig fél évvel a halála előtt a Rubatóban megjelent születésnapi köszöntőben azt olvashattuk róla, hogy az ő esetében is igazolódik a közhely: vannak húszéves aggastyánok és nyolcvanas fiatalok.

Ilyenkor persze rögtön adódik a kérdés is: mi volt a titka? Ti-tok Tóth László esetében sem volt: a zene bűvöletében töltött élet, ami ünneppé teszi a hétköznapokat is. Akik ismertük, mind így ismertük: örökké tenni akaró és céljait mindig kemény akarattal meg is valósító emberként. Ettől azonban még lehetett volna, mint oly sokan, csak a maga javát néző, másokat semmibe vevő és önző. Az a cél azonban, amelyre életét már fiatalon, középiskolás korában feltette, ezt eleve kizárta, hiszen a zene az, amit mások ellen nem, csak a mások javára lehet művelni. Ilyen-kor valósul meg a legnagyobb csoda: „testvér lészen minden ember…”. Karmesteri kvalitásait mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy ez a csoda még amatőr szinten is gyakran létrejött, és ezért csak hálásak lehetnek még most, oly sok év elmúltával is, a zenekar tagjai éppen úgy, mint a közönség.

Tóth László karnagy úr történelmet csinált: nem a nagy-hangú, melldöngető és kardcsörtető politikusok, önjelölt kiskirályok történelmét, hanem a csendre, a szépre áhítozó, úgynevezett. kisemberekét. Zene és csend? Igen, mert a lélek belső békéjét hozza el mindazoknak, akik elmerülnek benne. Az 1948-ban 23 éves fiatalember, a debreceni Piarista Gimnázium egykori diákja, aki addigra már megjárta a háború és a szovjet ha-difogság poklát is, bizonyára nem gondolta, hogy egy ezer sebtől vérző, koldussá és földönfutóvá tett országban valami olyat indít el, ami igen ritka a zenei életben: egykori gimnáziumi osztálytársaiból, barátaiból, mivel ő maga is hegedült, vonósokat gyűjtött maga köré, és megalapított egy teljesen műkedvelő kis zenekart a muzsika belső csendjére vágyó emberekből. Nemsokára ez a kis közösség fúvósokkal is bővült, így jött létre az az együttes, amely különböző neveken (Pénzügyi Kamarazenekar, Debreceni Líra, Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara, majd ismét Lyra Szimfonikus Zenekar) azóta is, vagyis immár 68 éve, fennáll. Tóth László magára vette a prófétasággal megáldottak, vagy inkább megvertek minden gondját: a zenekari tagok egybegyűjtését, ami pedig még nehezebb: közösséggé formálását és egyben tartását, a zeneileg kevéssé képzettek szakmai irányítását, hiszen a lelkes amatőrök között a profizmust legfeljebb azok a zenetanárok jelentették-jelentik, akiket nem elégít ki a tanítás mindennapos taposómalma. Saját magával szemben is támasztott következe-tes igényessége hajtotta, hogy elvégezze a ma már legendává nőtt egykori magyar karmesternemzedék (Ferencsik János,

Lukács Miklós, Komor Vilmos) egyik legkiválóbb képviselőjé-nek, Kórodi Andrásnak karmesterképző kurzusát. Az évtize-dek során adott több száz koncerten ez a kis társaság is időnként olyan sokszínű és hajlékony produkcióra lett képes Tóth László karnagy úr keze alatt, ami a hazai fellépéseken és a nemzetközi turnékon Taranto-tól Jyväskyläig, Lipcsétől Vilniusig vívta ki a kritikusok elismerését.

Mindennapos gyakorlattá tette a zenekarnak egyik fő törekvését, hogy Debrecen zenei életének eleven része, a zenei ismeretterjesztésnek aktív közreműködője legyen a városban éppen úgy, mint közvetlen környékén, és felkaroljon olyan tehetségeket, akik előbb-utóbb országos, vagy akár nemzet-közi hírnévre is szert tettek. Az emlékezetben felbukkannak a koncertjeinken szólistaként fellépő olyan nagyságok, mint Andrássy Pál, Bartha Zsolt, Hadady László, Rohmann Henrik és fia, Rohmann Imre, de olyanok is, akik tanárként vagy zene-

kari művészként városunkban szereztek maguknak tekintélyt és közmegbecsülést szakmai és emberi kvalitásaik révén, mint Fe-kete Ferenc, Gellén László, Gömöri Attila, Ludmány Antal, Molnár Zsolt, Pallagi Tamás, Pless Attila, Szatmári Endre.

Az alapító kezdetektől fogva bölcsen tudatában volt annak, hogy egy ilyen lelkes amatőrökből álló együttes nem vállalkozhat a zeneirodalom nagyszabású és közismert műveinek megszólalta-tására. Évtizedeken is átívelő igen

reális célt tűzött ki az együttesnek: a klasszikusokból is a köny-nyen, kisebb apparátussal megszólaltatható műveket vigyék a közönség elé, de leginkább a zenetörténet olykor mellőzött kincseit, amelyek kívül esnek a nagy szimfonikus zenekarok mindennapi gyakorlatán.

Szinte hihetetlen, hogy már több mint tíz éve csak múlt időben beszélhetünk róla, mert 2006. január 26-án a halál kiragadta a kezéből a karmesteri pálcát, amelyet 57 évig, még a 80. születésnapja után is a zene és a zenekari tagok iránti szere-tettel tartott a kezében. Amióta nincs közöttünk, azóta minden koncert az ő emlékét is idézi.

Az együttes szerencséjére Tóth László öröksége tovább él. Zenekarunk egykori koncertmestere, Pallagi Tamás vállalta, hogy folytatja az 1948-ban megkezdett utat, az ő helyét pedig 2012. július 1-től Balogh József fuvolaművész, intézményveze-tő-helyettes vette át.

Lieli Pál

ZENE ÉS CSEND? IGEN, MERT A LÉLEK BELSŐ BÉKÉJÉT

HOZZA EL MINDAZOKNAK, AKIK ELMERÜLNEK BENNE.

11

HAJDÚ BIHARI

ZE

N

E I E G Y E S Ü

LE

T

SIKERES NÉPDALÉNEKESEKA FÖLDI ISKOLÁBAN

VERSENY

A közelmúltban három népdalversenyen vettek részt a Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói.

Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Általános Iskola és AMI szervezte meg a Vécsey-Vásárhelyi Kamara Népdalének-lési Versenyt február 20-án. Az ország minden részéből érkeztek 6 -18 éves tanulók, közel százan. Az alsó tagozato-sok között versenyzett a „Hajdúhadházi rozmaringok” csoportja – Jónás Debóra Veronika, Pincés Vadász Boglárka, Ros-tás Bianka Katalin és Urszuly Dorottya 4. z osztályos tanulók, akik egyénileg is megmérettették énektudásukat. Fiú osztálytársaik, a „Vándorló legények” II. helyezést értek el. A csoport tagjai: Balogh Gergő Kevin, Lakatos Gábor Patrik, Mátrai Jonatán, Szabó Miklós, Ulveczki József és Vadász Ferenc. A felső tagozatosok között énekelt gazdagon dí-szített népdalokat a „Csicsergő” együttes

– Forgács Anikó, Lakatos-Balogh Sarolta és Mátrai Petra a 6.z osztályból. Lakatos Balogh Emília és Sarolta egyéni verseny-zőként is indultak, de az erős mezőnyben nem volt könnyű helyezést elérni. A tizenöt tanulót szerepeltető tanárok - Wermeser Mária és Illyés Adrienn - átve-hették „A legtöbb versenyzőt felkészítő iskola” számára alapított különdíjat.

Február 27-én a debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Iskola rendezett regionális népdaléneklési versenyt. Az 1-2. évfolyamot Száva János Arnold 2.z osztályos tanuló képviselte. A 3.z osztályos Kolompár Dzsenifer Zsaklin különdíjat kapott. Az „Ulveczki – testvé-rek” nevű csoport - Gergő 1.z, Mária Bri-gitta 3.z és József 4.z osztályos tanulók

- az alsó tagozatosok között III. helyezést értek el. A felső tagozatosok között indult Lakatos Balogh Emília egyéni-ben és a „Csicsergő” csoport. Utóbbiak II. helyezéssel és értékes tárgyjutalom-mal térhettek haza.

„Száll a madár ágról ágra, Száll az ének szájról szájra…” jelmondattal megyei

népdaléneklési versenyt hirdetett a Muzsikáló Egészség Alapítványi Alap-fokú Művészeti Iskola és a Debreceni Művelődési Központ Józsai Közösségi Háza március 6-án.

A csoportok létszáma itt is csak 3 fő lehetett. A „Hajdúhadházi rozmaringok”, a „Csicsergő” és a „Vándorló legények” csoportjai közül most is a fiúknak kedvezett a szerencse. Mátrai Jonatán, Szabó Miklós és Ulveczki József most is III. helyezést ért el, az „Ulveczki-test-vérek” különdíjat kaptak. Az egyéni versenyzők - Urszuly Dorottya 4.z és Lakatos Balogh Emília 6.z osztályos tanulók ugyan nem értek el helyezést, de a közönségdíjat, amit csak szólistának lehetett odaítélni, sok-sok hajdúhadházi szavazattal Urszuly Dorottya nyerte.

A Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és AMI február 27-én rendezett regionális népdalversenyén az alsó tagozatosok kategóriájában kü-löndíjat kapott a 3.z osztályos Kolompár Dzsenifer Zsaklin, II. díjat nyert az

„Ulveczki-testvérek” csoport és a felső tagozatosok „Csicsergők” csoportja.

ÉNEKLŐ IFJÚSÁG HANGVERSENY 2015.Hajdúszoboszlón április 16-án a Földi

János Gyermekkar „A” kategóriában arany minősítést kapott. Karvezető: Illyés Adrienn.

Hajdúdorogon április 23-án a Kicsinyek Kórusa „A”kategóriában arany diplomával minősítést, valamint Bárdos Lajos: Kecske-fecske csevegés című művének előadásáért különdíjat kapott. Karvezető: Wermeser Mária.

ÚJ VEZETÖSÉGI TAGOK

DEMÉNYFALVI ÁGNESAsszisztens, a tagnyilvántartás felelőse

Zenei tanulmányait a nyíregyhá-zi 4. sz. Általános Iskolában kezdte (ma Kodály Zoltán Általános Iskola), ahol Szabó Dénes karnagy szerettet-te meg vele az éneklést. A középisko-lát Debrecenben végezte, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépisko-lában, zeneelmélet-szolfézs tanszakon. Itt a Leánykar tagja volt, karnagya Kö-vics Zoltán volt. Ezután felvételt nyert a debreceni Liszt Ferenc Zeneművé-szeti Főiskolára, szolfézs-zeneelmé-let-karvezetés tanszakra. Itt diplomát nem szerzett, de három évig énekelt a főiskola Bárdos Lajos Leánykarában, Szesztay Zsolt karnagy vezetése alatt. A Kodály Kórus Debrecen énekmű-vésze 1987 óta. A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karán 2005-ben óvodapeda-gógus diplomát szerzett. Rendszeresen énekel a Debreceni Csokonai Színház operai produkcióiban, mint kisegítő.

Miután 2010-ben a Kodály Kórus énekkari művészi minősítése kiváló-an megfelelt lett, 2015-ben Nívó-díj-ban részesült.

SZŰCS MAGDALÉNAA felnőtt énekkari tagozat helyettes vezetője

1989-ben született Kecskeméten. A helyi Kodály Iskolában alapozta meg zenei tanulmányit, három hangsze-ren és az iskola énekkaraiban, többek közt az Aurin leánykarban. A Debre-ceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerzett diplomát kóruskarnagy (2013) és zeneismeret – ének-zene tanár szakon (2014). Részt vett Erdei Péter, Ordasi Péter, Rozgonyi Éva és Szabó Dénes karvezetés mesterkurzusain. 2013-ban tanulmányi eredményeit Szesztay Zsolt Emlékdíjjal jutalmazták. 2012-ben zenész barátaival megalapí-totta a Greentett Énekegyüttest. 2013 óta a püspökladányi Idős Csenki Imre Vegyeskar karnagya és a Kodály Kórus Debrecen énekkari művésze. 2014 szeptemberétől a hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központ Gimná-ziumának énektanára, karvezetője. 2016 márciusában a Fiatal karvezetők országos versenyén 3. díjat nyert.

12

ÜNNEPI HANGVERSENY 2015KONCERT

Egyesületünk 2015-ös Ünnepi Hangversenyét ismét a Debreceni Egyetem Liszt termében tartottuk. Nagy örömünkre szolgált, hogy ismét nagy érdeklődés volt ezen esemény iránt.

A koncert ez alkalommal is igényes produkciókból állt. Közösen előadott műsorszámként az ÁFÉSZ Énekkari Egyesület, a Zagyva László Vegyeskar és az Idős Csenki Imre Vegyeskar lépett fel Pintér Éva és Szűcs Magdaléna vezény-letével. A résztvevő kórusok továbbá a Debreceni Egyetem Monteverdi Kórusa és a Maróthi György Pedagóguskórus Takács Ildikó és Pazár István irányítá-sával voltak, a Bárdos Lajos Leánykar, Kölcsey Kórus szintén közösen adták elő nívós programjukat, Veres Anett egye-temi hallgató, Tamási László, és Mike Ádám egyetemi hallgató vezényletével. A Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskart Csőke Ágnes egyetemi hallgató és Végh Mónika, a Canticum Novum Kamarakó-rust Török Ágnes, Mike Ádám és Tóth Dániel egyetemi hallgatók vezényelték. A zenekari tagozatot ismét a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar képviselte.

A koncert mindenki számára különle-ges alkalom volt, hiszen ritka lehetőség-ként elég messziről jött vendég tisztelt meg bennünket. Józsa Mónika vezetésé-vel a galántai Kodály Zoltán Daloskört köszönthettük Debrecenben.

Az együttes 1956 őszén alakult, az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette. Nevének viseléséhez hozzájárulását adta és élete végéig figye-lemmel kísérte a kórus tevékenységét.

A szlovákiai magyar kórusmozgalom központi fórumának, a Kodály Napok-nak háromévente tartott rendezvényei-nek mindegyikén részt vett.

Józsa Mónika 1982-től vezeti az együt-test. Széleskörű tevékenységét számos szakmai elismeréssel jutalmazták. A jelenlegi repertoárban több-kevesebb kórusművel valamennyi stíluskorszak

jelen van, de leginkább a XX. század magyar kórusirodalma. A Kodály Zoltán Daloskör tevékenysége alatt számos eredményes hazai fellépésen kívül kül-földön is sikeresen képviselte Galánta városát (Magyarország, Németország, Románia, Csehország, Olaszország, Izra-el, Franciaország).

A Daloskör 2004 januárjától polgári társulásként működik, melynek célja világi és egyházi kórusművek magas szintű előadása, és a hazai, valamint külföldi kórusok közti kapcsolatok ápo-lása a lakosság kulturális fejlődésének érdekében.AZ ÉNEKKAR TEVÉKENYSÉGÉT AZ UTÓBBI ÉVEKBEN TÖBB DÍJJAL IS JUTALMAZTÁK.

A Hajdú-Bihari Zenei Egyesület meghívására már előző nap megérkeztek és vasárnap délelőtt a Megtestesülés templom miséjén vehettek részt. Nem mindennapi alkalom volt ez úgy a vendégek jelenléte, mint a műsor jellege miatt is. A kórus műsora szerves részét képezte a misének, az olvasmányközi éneket és a népéneket is ők énekelték, amellett, hogy Kocsár Miklós, Kodály Zoltán, Szokolai Sándor és Bárdos Lajos egy-egy műve is elhangzott. A délutáni Ünnepi Hangversenyen Szőnyi Erzsébet: Ima alkonyi harangszóra, Kodály Zoltán

– Gazdag Erzsi: Balassi Bálint elfelejtett éneke, Barabás Árpád: Madrigálok Kányádi Sándor verseire, II. Madár-marasztaló, IV. Tánc a havon, Szíjjártó Jenő: Esti hangulat Zsérén, Ján Valach: Tancuj, tancuj volt a programjuk. A remek szakmaisággal irányított együttes magas színvonalú produkciója emelte az ünnepi hangulatot.

A hangversenyen 2015-ben két olyan szerzőt is ünnepelhettünk, akit évfordu-

lója kapcsán helyeztünk fókuszba. A 200 éve Szászországban született Volkmann Róbert zeneszerző a XIX. századi magyar zenei élet jelentős alakja. Bár stílusán első sorban a német mesterek hatása érződik, tevékenysége és elkötelezettsé-ge mégis magyarrá tették. Művei Liszt, Erkel és Wagner figyelmét és elismerését is kiérdemelték. Az 1875-ben megalakult pesti Zeneakadémia első zeneszerzés tanára volt. Művei, melyekben tudatosan a német romantika stílusát követte, felfe-dezésre érdemesek. Az F-dúr hangnemű, opusz 63-mas Szerenádja négy egymás-hoz kapcsolódó tételével a kellemes, igényes szórakoztató zene kitűnő példája.

Az összkarban egy másik, szintén 200 éve született magyar zeneszerző műve csendült fel. Mosonyi Mihály (1815-1870) a zenei romantika korának Liszt és Erkel mellett a harmadik kiemelkedő ma-gyar mestere volt. Nagy nemzet-nevelő mesterünket, Kodály Zoltánt megelőzve felismerte, hogy nemcsak a magyar népi jellegeket beépítve kell magyar zenei stílust kialakítani –- ebben is úttörő volt

--, hanem szorgalmazta és a gyakorlatban is mindent megtett a korszerű muzsi-kus- és közönség-nevelésért. Német származása ellenére szívén viselte a szabadságharc ügyét és a zene nyelvén kifejezésre is juttatta ezt. A Libera me című műve Batthyány Lajos tetemének 20 éves rejtegetése után megvalósult végső nyughelyre helyezése alkalmából íródott, 1870-ben. Mindkét művet Balogh József vezényelte.

Deményi Sarolta

SZOMORÚ HÍR

Lapzártánkkor kaptuk a szomorú hírt, hogy Dr. Joób Árpád életének 70. évében elhunyt. Munkásságát elsősorban mint népzenekutató, a Nyíregyházi Főiskola nyugdíjazott tanszék-vezető tanára, a Délibáb népzenei együttes egykori vezetője,

a Magyar Kodály Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tagcsoportjának vezetője, a Vass Lajos Népzenei Szövetség egyik szakmai vezetője és mint a Debreceni Kodály Kórus volt igazgatója ismertük. Nyugodjék békében!