"romák foglalkoztatási helyzete" s zakmai műhely autonómia alapítvány és osi ...
DESCRIPTION
EU támogatással. Molnár György Az önfoglalkoztatóvá válás és mikrohitelezés lehetőségei és korlátai A Kiútprogram tapasztalatai. "Romák foglalkoztatási helyzete" s zakmai műhely Autonómia Alapítvány és OSI 2013. március 14. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
"Romák foglalkoztatási helyzete" szakmai műhely Autonómia Alapítvány és OSI
2013. március 14.
Molnár György
Az önfoglalkoztatóvá válás és mikrohitelezés lehetőségei és korlátai
A Kiútprogram tapasztalatai
EU támogatással
"Ideje lenne ugyanis szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy
egy jelentős létszámú és sajnos újratermelődő réteg teljes
mértékben, véglegesen leszakadt a munkaerőpiacról,
vagy legalábbis nagyon messzire került attól, hogy
teljesíteni tudja annak keményedő követelményeit. "
[Kiemelés tőlem.]
Munkaügyi Szemle, szerkesztőségi cikk, 2013/1
Előadásom fő célja a konstruktív bizonyítás eszközével, és a konstruktív türelmetlenség jegyében, rámutatni ennek a fajta önfelmentő gondolatmenetnek a tévedéseire.
Előzővel szemben:
"Megfelelő társadalmi lehetőségek birtokában az egyének
hatékonyan alakíthatják tulajdon sorsukat és segíthetik
egymást. Nem szabad úgy tekinteni őket, mint akik
elsősorban ravasz fejlesztési programok passzív
kedvezményezettjei. Erős érv szól amellett, hogy elismerjük
a szabad és fenntartható cselekvés – sőt a konstruktív
türelmetlenség – pozitív szerepét."
Amartya Sen: A fejlődés mint szabadság (31. old.)
Mi a Kiútprogram?
Elsősorban mélyszegénységben élő romákat célzó szociális mikrohitel program, mely az érintettek saját aktivitására épít.
Kezdeményező a Polgár Alapítvány 2008-ban.
A fejlődő országokban működő mikrohitel programok adaptálása.
Szerződések a magyar kormánnyal (azóta megszűnt); Nemzeti Felzárkózási Stratégia tartalmazza
2010-2012: Pan-European Coordination of Roma integration Methods – Roma inclusion: self-employment and microcredit, EU DG Regio
2012 szeptember után folytatás magánforrásból
4
A program víziója
Szociális támogatás és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával elérni, hogy mélyszegénységben élő emberek – elsősorban cigányok – önfoglalkoztatóvá váljanak
Elősegíteni a társadalmi mobilitást és a roma integrációt
Cél: fenntartható mikrovállalkozások létrehozása
Eszköz: mikrohitelezés – kis összegű, fedezet nélküli hitelek nyújtása
Viszonyítási alap: munkahelyteremtő, aktív munkaerőpiaci programok
Társadalmi hatás versus üzleti haszon
5
Miért választottuk eszközül a mikrohitelezést?
Premisszák:
Rendszerváltás előtt magas foglalkoztatás a cigányság körében is
Alacsony képzettség, alacsony foglalkoztatottság
Előítéletek, társadalmi kirekesztés és térbeli kirekesztés
Nincsenek munkahelyteremtő beruházások a hátrányos helyzetű területeken és az alacsonyan képzettek számára.
Az állami munkahelyteremtő kísérletek kudarca
A mikrovállalkozások alacsony aránya az egész gazdaságban, a hátrányos helyzetű térségekben különösen.
Következtetés:
Ebben a helyzetben a mikro- és kisvállalkozások létrehozása előremutató lépés lehet (a térség minden nemzeti roma stratégiája tartalmazza, de alig történik valami).
6
A szociális mikrohitel modell fő jellegzetességei
A "normál" mikrohiteltől való legfontosabb eltérések: Célcsoport: nyomorban élő, munkanélküli, vagy az informális
gazdaságban dolgozó, vállalkozói képességekkel rendelkezők. Jóléti híd szükségessége (VVT) Fedezet nélküli hitel, viszonylag kis összeg Üzleti értelemben nem lehet önfenntartó. (1 éves túlélési ráta 60 %
körül, hitelezési veszteség: 30-40%). A terepmunkások folyamatos jelenléte, szociális munkások és
hitelügynökök egy személyben. Pénzügyi és szociális elemek integrációja:
– hitel, megtakarítás, egyéb banki szolgáltatások, korábbi adósságok kezelése, ingyenes könyvelés, adótanácsadás
– személyes mentorálás (diszkrimináció ellensúlyozása)
– kommunikációs, pénzügyi, üzleti és szakmai képzés.
Nemcsak pénz-, hanem társadalmi tőkét is nyújt a program.7
A háztartások megoszlása, egy főre jutó és ekvivalens nettó jövedelme a munkanélküliek*
száma szerint, N=440
Munkanélküliek száma a
háztartásban
Részarány a háztartások
százalékában
Egy főre jutó jövedelem
Ekvivalens jövedelem
0 18 35000 47800
1 43 31100 42900
2 29 26700 36400
3+ 11 25400 35000
Összesen 100 29920 41100
8
* Közfoglalkoztatottakat és informálisan foglalkoztatottakat nem tekintettük munkanélkülinek.
A megkérdezettek etnikai összetétele, az összes százalékában, N=438
Másodlagos nemzetiség
Elsődleges nemzetiség
Nincs más MagyarCigány/
romaEgyéb Összesen
Magyar 18,7 0,0 32,0 0,9 51,6
Cigány/roma 11,6 36,1 0,0 0,2 47,9
Egyéb 0,0 0,2 0,0 0,2 0,5
Összesen 30,4 36,3 32,0 1,4 100,0
9
A jövedelmek forrás szerinti megoszlása
ForrásRészesedés az
össz-jövedelemből, %
Munkajövedelem (beleértve közfoglalkoztatás, ápolási díj) 42
ebből rendszeres 22
Gyerekekhez kapcsolódó juttatások 27
Munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások 14
Nyugdíjak 8
ebből rokkantnyugdíj 4
Betegséggel, rokkantsággal kapcsolatos juttatások 4
Egyéb 2
Összesen 100
Az aktív korú (15-64 év) potenciális ügyfelek aktivitás szerinti megoszlása,%, N=436
Hivatalosan foglalkoztatott 8
Informálisan foglalkoztatott 1
Munkanélküli 71
Közfoglalkoztatott 5
Rokkantnyugdíjas, egyéb rokkantsági ellátott 4
Gyesen, gyeden, gyeten van 7
Háztartásbeli 2
Tanuló 2
Egyéb (főleg nem tanuló, nem dolgozó 15-18 évesek) 2
Összesen 100
Hitel-visszafizetés
a 2012. március előtt hitelt kapottakra
Hátralék/fizetési kötelezettség, %
FőMűködő
vállalkozásJelenleg
Hitelfelvétel utáni 120.
napon
Hitelfelvétel utáni 180.
napon
1. ütem 41 13 62 28 33
2. ütem 46 31 44 12 20
Összesen 87 44 54 20 27
12
3. ütemben várhatóan mindenki vissza fogja fizetni!
Becsült túlélési ráta: 60-70%
Miért fizetik vissza a hitelt?
Bizalom szerepe Hosszú távú gondolkodás Dolgozni akarnak, nem csak pénzt keresni; munkanélküliség
csökkenti a szubjektív jóllétet Törekvés az integrációra – ha van fogadókészség
13
Becsült költségek folyamatos működés esetén
o 300 ügyfélo 20 terepmunkás, 5 dolgozó a központbano folyamatos képzés, jogi tanácsadás, külső kommunikációo könyvelés az ügyfelekneko közlekedés, telefon, internet, stb.
Bruttó működési költségek: 58 000 Ft / ügyfél / hó Adók, járulékok nélküli működési ktsg: 37 300 Ft / ügyfél / hó
o becsült hitelezési veszteség 30%, átlagos hitel 500 000 Ft Folyamatos üzemelés teljes nettó költsége: 49 000 Ft / ügyfél / hó
Lényegében megegyezik a közfoglalkoztatás költségével
14
Legfontosabb tanulságok
Az inkluzív szociális mikrohitelezés jó eszköz azoknak a szegényeknek, különösen cigányoknak az esetében, akiknek vannak vállalkozói elképzeléseik és képességeik. De: nem általános érvényű szegénységcsökkentő eszköz.
Alkalmas a társadalmi mobilitás elősegítésére és fenntartható mikrovállalkozások létrehozására.
A közfoglalkoztatásnál sokkal hatékonyabb.
A jelenleg elérhető képzéseknél sokkal hatékonyabb.
A gazdasági hálózatépítéssel kiegészítve alkalmas a társadalmi kohézió erősítésére, a roma integráció elősegítésére.
A program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos, intenzív jelenléte és a terepmunkások kettős – szociális munkás és hitelügynöki – szerepe.
15
A csoportos modellel kapcsolatos tanulságok
Az eredeti csoportos modell csak nagyon erős közösségek esetében működik.
Erős helyi közösség nélkül a szekvenciális hitelezés diszfunkcionálissá válhat.
A csoportos hitelezésnek azonban szakaszos hitelnyújtás nélkül is nagy előnyei vannak az egyéni hitelezéssel szemben:• A csoport biztonságot ad és védelmet nyújt
• Segíti a tapasztalatcserét
• Megkönnyíti, hatékonyabbá teszi a terepmunkások tevékenységét
• Segíti a kapcsolatépítés gyakorlását
• Együttműködési lehetőségeket teremt
16
Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére
• A szociális mikrohitelezést be kéne venni az Operatív Programokba• Kiszámítható szabályozási környezet. • Normatív alapú vállalkozóvá válási támogatás a korábbi
munkanélküliek számára.• Adó- és járulékkedvezmények az alacsony iskolai végzettségűek,
hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében. Ezeknek ki kell terjedniük az önfoglalkoztatókra, beleértve az őstermelőket. (A magyar szabályozás nem terjed ki az önfoglalkoztatókra!)
• A nemzeti pénz- és tőkepiaci szabályozás kiegészítése a mikrohitelezésre vonatkozó speciális előírásokkal.
• A vállalkozóvá válás adminisztratív terheinek csökkentése, különösen a mikro- és kisvállalkozások körében. (Pl. úgynevezett nullás igazolás)
17
Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére, folytatás
• A bankok állami ösztönzése annak érdekében, hogy nyújtsanak a szegények számára is elérhető szolgáltatásokat.
• A nagyvállalati szféra ösztönzése a szociális mikrohitelezés támogatására (CSR).
• Erősíteni azokat az eszközöket, amelyek biztosítani tudják a romákkal szembeni diszkrimináció elleni fellépés hatékony érvényesítését.
• A szakképzési programokat a képzettek és nem a képzők igényeihez kellene igazítani.
18
Szakpolitikai ajánlások az EU részére
• Szükség van speciális, inkluzív szociális mikrohitelezési programok indítására:– A létező Progress Microfinance Facility a következőket nyújtja:
• garancia, kockázatmegosztás a hitelezési veszteség esetére (de: magasabb megtérülésre van tervezve),
• hitelezési alap.
– Az ESZA-ból lehetőség van kiegészítő pályázásra, de nehéz az összehangolás.
• Komplex, sokrétű programokra van szükség, melyek szociális és üzleti elemeket is tartalmaznak:– Folyamatos, személyes mentorálás.– A munkaerőpiaci diszkrimináció ellensúlyozása.– Közösségfejlesztési és kapcsolatépítő tréningek. – Pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási és szakmai képzések. – Üzleti hálózatépítés.
19
Szakpolitikai ajánlások az EU részére, folytatás
• Az üzemszerű bevezetés előtt minden országban elengedhetetlen kísérleti programok végrehajtása, melyek kereteit és finanszírozását az EU-nak kell biztosítania.
• Az európai szabályozást módosítása annak érdekében, hogy őstermelőknek a szociális mikrohitelezés keretében való támogatása ne ütközzön a mezőgazdasági támogatások tilalmába.
• Folyamatba épített, külső intézmény által támogatott monitorozásra és hatásvizsgálatra van szükség mind a kísérleti programok, mind az üzemszerű működés esetében.
19