rajz És vizuÁlis kultÚra · az értékelés szempontjai: • egyértelm és pontos vizuális...

A veszprémi

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

TANTÁRGYI PROGRAMJA

Készítette: Merencsics Tibor

2004.

2

Rajz és vizuális kultúra 7-10. évfolyam

Részei

Vizuális kultúra 7 Vizuális kultúra 8 Vizuális kultúra nyelvi el

�készít

� évfolyam

Vizuális kultúra 9 Vizuális kultúra 10

Megjegyzés

VIZUÁLIS KULTÚRA CÍM � TANTÁRGY

JELLEMZ � K

• A vizuális kultúra m � vészet cím� tantárgy itt közölt tanterve a Nemzeti Alaptanterv figyelembevételével készült 7–10 évfolyamra.

• KÉSZÍTETTE: A Gy�ri Vizuális M� hely, Baranyai Zoltánné országos szakért

�

vezetésével. • A tanterv kidolgozói:

Baranyai Zoltánné

Ámon Andrásné

Kisné Kostolecz Éva

Horváth Andrea

Szabó Attila

A veszprémi Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Merencsics Tibor.

• A Vizuális m � vészet tantárgy rendelkezésére álló óraszám:

7. évfolyam 1 óra 35 óra 8. évfolyam 1 óra 35 óra nyelvi el

�k.é. 1 óra 35 óra

9. évfolyam 1 óra 35 óra 10. évfolyam 1 óra 35 óra összesen: 175 óra

• A tantárgy kidolgozottságának mélysége: − tanterv szint − évfolyam szint − téma szint

• A tananyag minden évfolyamon négy témára van felosztva. • Mivel ezek a témák szorosan összefüggenek, ezért az egyes témákra szánt konkrét

óraszám nem adható meg. • Ez a tanterv kerettanterv: tartalmazza az elsajátítandó tananyagot, ugyanakkor

lehet�séget biztosít a tanári szabadságnak, a téma mélységi feldolgozására, a helyi

lehet�ségek figyelembevételére, az egyéni ötletek megvalósítására.

ÁLTALÁNOS JELLEMZ� K: Az általunk összeállított tanterv a Nemzeti Alaptantervre épül. Kidolgozottsága tantervi és témaszint � . Magába foglalja a VIZUÁLIS KULTÚRA, a MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET teljes m � veltségtartalmát, a TECHNIKA modellezés tananyagát. El

�segíti a TÁNC ÉS DRÁMA területén belül megjelen

� igényes bábkészít

� tevékenység

megvalósulását, a HÁZTARTÁSTAN- ruházkodás, lakás, lakókörnyezet- tananyagának feldolgozását. Épít a TERMÉSZET- és TÁRSADALOMISMERET tananyag-tartalmára, segíti a természetben és a társadalomban való eligazodást, felhasználja, ugyanakkor gazdagítja a róluk szerzett tapasztalatokat. A kronológikus m � vészettörténet párhuzamosan halad a TÖRTÉNELEM, IRODALOM, ÉNEK-ZENE, TÁNC- és DRÁMA tanításával. Mivel a m� vészetek m� veltségterület tananyagtartalmában, céljaiban, feladataiban, követelményeiben sok az azonosság, széleskör � koncentrációs lehet

�séget

kínál. Mindegyik részm � veltségterület törekedik a m� vészetek iránti nyitottság, az esztétikai élményképesség kialakítására, a m � alkotások megszerettetésére, értelmi,

3

érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztésére. A kereszttantervek követelményei közül az általunk kidolgozott tanterv foglalkozik népünk vizuális kultúrájának örökségeivel, a hagyományos népi kultúra értékeivel, az otthon, a szül

�föld jellegzetességeivel, az

európai és az egyetemes kultúra, a vizuális kultúra értékeivel, a különböz� szokások

(életmód, kultúra, vallás), hagyományok iránti nyitottság kialakulásával, a környezetharmónikus életvitellel, szokásrendszerrel, a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulás létrehozásával, a képi nyelv segítségével történ

� ismeret-és

tapasztalatszerzéssel, információközléssel, a megtapasztalva-látva-lerajzolva tanulással, a cselekvéssel, alkotással való képességfejlesztéssel, valamint az önismeret kialakításával, a képességek feltárásával el

�segített helyes pályaorientációval.

7–10 osztályig terjed� szakaszban a serdül

�kor igényeihez, érdekl

�dési köréhez igazodva

az ember és társadalom viszonyának problematikáját tárgyalja.

Ezek alapján a vizuális kultúra nagy témakörei osztályonkénti lebontásban a következ

�k:

• 7. o. A fejl

�dés, kronológia

• 8. o. A fejl�dés, kronológia

• 9. o. A mikro-és makrovilág • 10. o. Az ember

Tantervünk f� törekvése a tantárgyakra, m� veltségterületekre tagolt ismeretek,

készségek, képességek célirányos összevonása, egységbe szervezése - a világot egységben és összefüggésben látó, arról egységben gondolkodó világkép kialakítása, olyan szemlélet létrehozása, mely el

�segíti a természet, a mesterséges környezet, a

társadalom és a szellemi szféra harmónikus kapcsolatát. Hozzájárul az értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi neveléshez, sokrét � ségével biztosítja az alapvet

� ismereteket, a

ráépítés, a továbblépés lehet�ségét. Játékos, felfedez

� jelleg � tevékenységrendszerével

fejleszti az önálló ismeretszerzés, tanulás képességét, segíti az önm� velés igényének kialakítását.

Tantervünk az elméleti és gyakorlati ismeretszerzés mellett sokrét � technikai és manuális tevékenység elsajátítására nyújt lehet

�séget, komplex szemléletet tár fel

tanulónak, pedagógusnak egyaránt.

Programunk sajátossága, hogy jelent�s hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok, a

néprajzi ismeretek oktatására, ápolására. Az általános ismeretnyújtás mellett tág teret biztosít a közvetlen környezet, a lakóhely kultúrájának beépítésére, valamint lehet

�séget

nyújt más kultúrák tanulmányozására is.

A hagyományos kultúra és értékrend bemutatása el�segíti a humános értékeket véd

�

magatartás, a közösségi érzés, az empátia és a tolerancia kialakulását, fejlesztését.

Tantárgyunk négy fontos területet foglal magába: 1. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, MODELLEZÉS (objektív vizuális közlések) 2. VIZUÁLIS M� VÉSZETEK, MÉDIÁK 3. NÉPHAGYOMÁNY, KÉZM� VESSÉG 4. ÖNKIFEJEZÉS – ALKOTÁS (szubjektív vizuális közlések)

A vizuális nyelv elemeinek oktatása beépül a vizuális kommunikáció, vizuális m� vészetek, önkifejezés-alkotás részterületek tartalmába.

A NÉGY TERÜLET JELLEMZ � I:

• A VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, MODELLEZÉS részterület feladata az objektív vizuális közlésmód elsajátíttatása. Vizuális analízisek és közérthet

� vizuális közlések

segítségével járul hozzá a vizuális információk megértéséhez, használatához. Tervezetünkben e terület foglalja magába a technika modellezés tananyagtartalmát is.

• A VIZUÁLIS M� VÉSZETEK, MÉDIÁK terület f� feladata a m � vészi tükrözés, és

annak életformáló jelentésének bemutatása. F� témája a képz

�m� vészeti ágak,

m� fajok megismertetése, a m� vészettörténet kronológikus sorrendben való áttekintése, valamint a mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagtartalmának megvalósítása.

4

• A NÉPHAGYOMÁNY, KÉZM� VESSÉG részterület tanításának feladata népünk múltjának, a magyar néphagyománynak feltárása, ezáltal a szül

�föld, a haza

szeretetének, megbecsülésének elmélyítése. Programunkban a szellemi hagyományokra alapozva jelent

�sebb hangsúlyt fektetünk a népi tárgykultúra, a

népm � vészet oktatására. • Az ÖNKIFEJEZÉS – ALKOTÁS részterület teszi lehet

�vé a vizuális kommunikáció és

modellezés, a hagyomány�rzés, a m� alkotáselemzés által szerzett ismeretek képi-

plasztikai feldolgozását, a látványok, jelenségek, gondolatok, érzelmek alkotó jelleg � megjelenítését. El

�segíti a kreativitás kialakítását, a manuális képessségek

fejlesztését.

A tantervi szinten a tananyagot csak a témák felsorolásával, témaszinten csak a tevékenységek jelölésével adjuk meg.

Cél

• Életkori sajátságokat figyelembevev� érdekl

�désre, vizuális tapasztalásra épül

�,

tevékenységbe ágyazott ismeret, készség és képességfejlesztés. • A vizuális élményszerz

�, megismer

�, értelmez

�, ábrázoló - megjelenít

�, alkotó -

cselekv� képesség fejlesztése.

• Érzelmi gazdagítás. Az esztétikai érzékenység, nyitottság, erkölcsi fogékonyság, igényesség, ízlés kialakítása.

• A látás kim� velése, tudatosítása. A képi m� vel�dés képességének b

�vítése. A képi

emlékezet, képzelet, (közlés, m� vel�dés) gazdagítása.

• A kézügyesség, a gyakorlati - technikai érzékenység fokozása. A tervez�, konstruáló,

anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészít�, környezetalakító képességek fejlesztése.

• Életkornak megfelel� vizuális m � veltség kialakítása.

• A látható és láthatóvá tett világ megismerésén, leképzésen keresztül eljuttatni �ket az

alkotásig. • Gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizualitás eszközökkel való

megjelenítése, az alkotás, tárgykészítés esztétikai, technikai lehet�ségeinek

megismerése és azok alkalmazása. • A vizuális kultúra ágainak, a köznapi,a tömeg, a m� szaki - technikai, a tudományos

és a m� vészi vizuális kommunikáció, kifejezés nyelv és jelrendszer eszközeinek, ábrázolásmódjának m � faji sajátosságainak ismerete.

• A mindennapok, a természet, a társadalom, a kulturális örökség a különféle viszonyrendszerek, (ember és természet, ember és tárgyak, ember és technika, ember és társadalom, az egyén létkultúrájának) megismerése.

• A múlt értékeinek megismertetése, megszerettetése, a hagyománytisztelet kialakítása.

• A hazaszeretet, a hovatartozástudat valamint az empátia kialakítása. • A hagyományos kézm � ves tevékenységen keresztül, a hagyományos értékek

továbbéltetése a mai igényekhez igazodva, átfogalmazva.

Követelmény

A tanuló legyen képes: • a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, lényegének megragadására; • a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra; • a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra; • élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére; • a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására; • a médiák által közvetített üzenetek értlelmezésére • a vizuális önkifejezésre, alkotásra; • tanulmányok , szabadkézi vázlatok készítésére, szerkesztési eljárások (vetületi,

axonometrikus, perspektivikus) végzésére, magyarázó, közl�, értelmez

� rajzok

,makettek, modellek készítésére; • helyzetfelismerésre, tervezésre, konstruálásra, eszközhasználatra, anyagalakításra,

tárgykészítésre, környezetformálásra; • a jelentés, a szép, az esztétikum megértésére;

5

• a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére; • a mindennapok, a természet és társadalom a vizuális m� vészetek és a desing

befogadására; • m� elemzési eljárások alkalmazására, • a néphagyomány, a népi kultúra megértésére, befogadására; • az empátiára, a sajátjától eltér

� gondolkodásmód elfogadására;

• hagyományos kézm� ves technikák elsajátítására, alkalmazására;

Tartalom

• Ismeret, élmény, tapasztalatszerzés a környezetb�l:

− az él� és élettelen természet, a mesterséges környezet jelenségei, elemei, anyaga,

formái, színei, téri helyzete, mozgása, változásai, esztétikuma − az ember környezethez – él

�, élettelen, mesterséges világhoz f � zöd

� viszonya

− a saját környezet értékei • Ismeret-, élmény- és tapasztalatszerzés az emberr

�l:

− az ember, az egyén, a társadalom fejl�dése

− az ember társadalomhoz f � zöd� kapcsolata

− az emberi kultúra és alakító tényez�i

− a kultúra területei – szellemi és tárgyi kultúra (m � vészetek, hagyomány) • A vizuális kultúra ágai – fotó, film, video, képz

�m � vészet

• A vizuális kultúra m � fajai, technikái • A vizuális kultúra kultúrköreinek korszakai, legnevesebb alkotói, alkotásai • A tömegkommunikáció legfontosabb formái, m � faji jellegzetességei • A környezetkultúra ágai – épített környezet és tárgyi világ • A hagyományos népi kultúra és tárgyalkotó tevkenység • A megismert tárgykörök alkotó jelleg � kifejezése

Értékelés

Az értékelés célja a tananyagban való el�rehaladás megállapítására irányuljon. Év elején

diagnosztikai célú ellen�rzés annak érdekében, hogy a tanulókkal honnan kell indulni a

kit � zött cél elérése érdekében. A tanulás, feladatmegoldások folyamatában segít�,

korrekciós támogató értékelés alkalmazása célszer � , mely visszajelzést ad a haladásról.

Az értékelést az egyéni korrektúra során szóban végezzük. Az óra alatti és óra végi értékelés a pozitív eredmények megszilárdítását – a gyerekek szemléletének, értékítéletének alakítását szolgálják.

Egy-egy tanítási, tanulási szakasz végén fél évkor, év végén min�sít

� értékelés történik,

mely jelzi a tudás (ismeret, készség, képesség) szintjét.

A tanulók alábbi otthoni munkáit értékeljük havonta legalább egy érdemjeggyel:

• az órai vázlat kidolgozása;

• könyvtári kutatómunka;

• fels�bb évfolyamon több héten át végzett önálló alkotás.

Az értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló adottságát, szorgalmát.

Az értékelés szempontjai:

• egyértelm� és pontos vizuális ill. szóbeli megjelenítés;

• a megfigyelés és a megjelenítés mélysége.

A továbbhaladáshoz szükséges, hogy minden ellen�rzött munka minimum 50 %-os

befejezettségi szinten legyen. A szóbeli megnyilvánulásnál kiderüljön, hogy a tanuló az alapvet

� fogalmakat, összefüggéseket ismeri.

A jeles szint eléréséhez szükséges, hogy az ellen�rzött munkák nagyobb részénél az órai

anyagot a tanuló alkotó módon tudja használni. A záró munkák nagyobb részt jeles min

�sítés� ek legyenek.

6

Feltételek

A TANÁRI FELKÉSZÜLÉS SZAKIRODALMA:

• M� VÉSZETTÖRTÉNET VÁZLATOKBAN A KEZDETEKT � L NAPJAINKIG Szabó Attila, Veritas, 1995, Tanulási segédlet

• M� VÉSZETTÖRTÉNET KÉPEKBEN A KEZDETEKT� L NAPJAINKIG Szabó Attila, AKG, 1996, Tanulási segédlet

• LÉTKÉRDÉSEK, EMBERI KAPCSOLATOK... Szabó Attila, Gy

�r-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézet, 1994, Tanulási

segédlet

• KÉZM� VESKÖNYV Bohlai P. Koltai M., Tárogató Kiadó

• TERMÉNYBÁBOK, CSUHÉBÁBOK Szabó Gyuláné, Somogy megyei M � vel

�dési Központ, 1991, Módszerek, adaptálható

szakanyagok

• TÁRGYKÉSZÍT� NÉPM� VÉSZET, BIBLIOGRÁFIA Tarján Gábor, Népm� velési Intézet (FNS), 1978, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• NÉZZ... LÁSS, ...KÉRDEZZ Sz. Cristina Lastregó – Francesco Testa, Gondolat, 1983

• PAPÍRJÁTÉKOK Kékes István, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1983, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• PRIMITÍV FAZEKASSÁG Kardos Mária, Népm � velési Propaganda Iroda, 1980, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• RONGYBABÁK Lakatos Lilla, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• SZÖVÉS Csókos Györgyi, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1978, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• MAGYAR NÉPRAJZ Balassa Iván, Ortutay Gyula, Corvina, 1979, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• MÁKTÜNDÉREK, CSUTKANÉPEK Berhiday Magda, Fényi Tibor, Kiss Anna, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1984, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• JÁTÉKOK VÍZPARTI NÖVÉNYEKB � L Nagy Mari, Vidák István, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• KASKÖTÉS, KOSÁRFONÁS Nagy Mari, Vidák István, Népm � velési Propaganda Iroda, 1979, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• KÉZZEL FESTETT TEXTILIÁK Mihalik Béla, Szomolányiné Farkas Klára, M� szaki Könyvkiadó, 1977, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• GYÖNGYÖZÉS Vaskuti Gabriella, Candy, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• JELKÉPTÁR Jankovich Marcell, Gondolat, 1990, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• JÁTSZUNK A BÁBUVAL

7

Granasztói Szilvia, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• BATIKOLÁS, TOJÁSÍRÁS B. Boros Ilona, Székely Éva, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• BESZÉL � TÁRGYAK Baktay Patrícia, Koltai Magdolna, Tankönyvkiadó, 1989, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• CSAK TISZTA FORRÁSBÓL Papp Gábor, Mandátum, 1990, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• CSUHÉSZOBRÁSZAT Ormándi Márta, Candy, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• DRAMATIKUS NÉPSZOKÁSOK (BÁBJÁTÉKOS OKTATÁS) Raffay Anna, Népm� velési Propaganda Iroda, 1986, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• FESTÉS – SZÖVÉS Csókos Varga Györgyi, Calibra, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• FONALJÁTÉK Csókos Varga Györgyi, Candy, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• A MAGYAR LÉLEK FORMÁI Lük

� Gábor, Exodus (reprint is), 1942, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• APÁRÓL FIÚRA Kósa lászló, Szemerkényi Ágnes, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1975, Olvasmányok, hasznos tudnivalók tanulóknak

• JELES NAPOK, KARÁCSONYI MAGYAR NÉPDALOK Sebestyén Márta és Szörényi Levente énekel, 1984

Diasorozat a rajz tanításához 7. oszt. tanári segédlet Diasorozat a rajz tanításához 8. oszt. tanári segédlet Diavetít

�gép tanári segédlet

Drapériák tanári segédlet Fényképez

�gép(ek) tanulói segédlet

Kiegészít� diasorozat rajz- 7. oszt. tanári segédlet

Kiegészít� diasorozat rajz- 8. oszt. tanári segédlet

Diasorozat - rajz Gimnázium I. oszt. tanári segédlet Diasorozat - rajz Gimnázium II. oszt. tanári segédlet Diasorozat - rajz Gimnázium III. oszt. tanári segédlet Diasorozat - rajz Gimnázium IV. oszt. tanári segédlet Magnetofon tanári segédlet Magyarország m � emlékei (faliképek sor.) tanári segédlet Magyarországi népm � vészet (faliképek sor.) tanári segédlet Mintázóagyag tanulói segédlet Mintázókészlet tanulói segédlet Nagyméret � színes reprodukciók, poszterek 1-8. oszt

tanári segédlet

Reflektor(ok) tanári segédlet Szerszámok, eszközök tanulói segédlet Színes TV tanári segédlet Térképek tanári segédlet Vetít

�vászon tanári segédlet

Vetít�állvány tanári segédlet

Videokamera tanári segédlet Videomagnó tanári segédlet Vízcsap, víztároló edények tanulói segédlet Írásvetít

� tanári segédlet

Mozgófénykép. Filmelemzések kötelez� irodalom

Népm � vészet kötelez� irodalom

8

Video kézik�nyv ajánlott irodalom

Számítógépes grafikai m � hely tanári és tanulói segédlet

Éget� kemence tanári segédlet

Fotólabor tanári segédlet Fénymásoló tanári segédlet

Vizuális kultúra 7. évfolyam

Részei

7.1 Vizuális kommunikáció, modellezés 7.2 Vizuális m � vészetek, média 7.3 Néphagyomány, kézm� vesség 7.4 Önkifejezés, alkotás

Óraszám

Iskolai: 35 óra

Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét

Cél

KIEMELT TÉMA: FEJL � DÉS, KRONOLÓGIA • A tér ábrázolása különféle módon: Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás,

axonometrikus ábrázolás, szerkeszt� perspektíva, látszati perspektíva.

• Rekonstrukciók készítése. • A természeti és mestereséges formák elemzése, makettezése. • Sokoldalú tapasztalatszerzés a fény- és festékszínekr

�l.

• Az ábrázolási konvekciók felhasználása a látvánnyal, jelenségekkel, térrel, térformákkal, formaredukciókkal kapcsolatos egyéni alkotásokban.

• Megtapasztalt formák, megismert m� alkotások képi, plasztikai átírása. • Az id

�ben és térben mozgó formák vizsgálata.

• Az ember és környezetének alakulása, fejl�dése. Az egyén fejl

�dése.

• A kultúrális örökségek, a hagyományok szerepe. A vizuális kultúra fejl�dése.

• A m� vészettörténeti korszakok jellegzetességei. • A technika fejl

�dése.

• A tömegkommunikáció m� fajai, sajátosságai. • A fotó- és mozgóképkultúra kialakulása, szerepe. • Az ábrázolási hagyományok. • Az emberélet fordulóinak hagyományainak megismerése, és hozzájuk f � z

�d

� tárgyak

létrehozása a kézm� ves tevékenységben. • Ábrázolási technikák, eljárások gyakorlása, új kifejezési módok megismerése,

jártasság kialakítása az anyagvizsgálatban és az eszközhasználatban.

Követelmény

• Szerezzenek a tanulók gazdag tapasztalatokat a természeti és mesterséges térr�l, a

bennne megjelen� formákról, azok jellemz

�ir

�l, változásairól, színér

�l.

• Használjanak változatos formákat a téri viszonyok megjelenítésére. • Ismerjék a legfontosabb síkbeli és térbeli kifejez

� eszközöket, a térábrázolási

konvenciókat. • Legyenek képesek:

− a formák m � ködését bemutató fázisrajzokat alkotni; − felismerni a sajtótermékek, könyvek, plakátok küls

� megjelenítésének és

tartalmának összefüggéseit; − a formák síkredukciójára.

• Legyenek jártasak a felhasznált anyagok elemzésében, a biztonságos eszközhasználatban és a képi kifejezés nyelvének gyakorlásában.

• A tanulók ismerjék meg a fejl�dés, változás törvényszer � ségeit, periódusait.

9

• Ismerjék meg: − az el

� és élettelen természet változásait, az él

�lények és az ember, az egyén

fejl�dését;

− a kultúrális örökségek, a hagyomány szerepét; − a technika fejl

�dését;

− a képz�m� vészet, tárgykultúra kronológikus alakulását, stílusjegyeit;

− az ábrázolási hagyományokat; − a fotó és mozgóképkultúra kialakulását; − a tömegkommunikáció szerepét; − az emberélet fordulóinak szokásait, hagyományait.

• Készítsenek az életfordulókhoz kapcsolódó hagyománytárgyakat. • Legyenek jártasak a felhasznált anyagok elemzésében, a biztonságos

eszközhasználatban.

Tartalom

• Térábrázolási módok: − Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás; − axonometrikus ábrázolás; − szerkeszt

� perspektíva;

− látszati perspektíva. • Formaelemzések (összetett természeti és mesterséges formák). • A forma származását, fejl

�dését bemutató folyamatábrák, mozgó térbeli modellek.

• A konkrét látvány, jelenség színvilága. • Változatos formák téri viszonylatai szubjektív képi, plasztikai megjelenítésében. • Az ábrázolási konvenciók továbbgondolása az önkifejezés során. • Formák síkredukciója. • Könyvek, sajtótermékek, plakátok a tartalom és forma összefüggésében. • Az

�sm� vészett

�l a római m� vészetig.

• Az építészet, szobrászat, festészet, iparm � vészet alakulása, stílusjegyei. • Az ipari formatervezés (design) esztétikája. • Életutak képz

�m� vészeti alkotásokban.

• A fényképezés kialakulása, jellemz�i. A m � vészfotó. A kollázs és a montázs.

• Az emberélet fordulói, szokásai, hiedelmei. • Az egyén és a közösség kapcsolata a népéletben és napjainkban. • Az emberélet fordulóihoz f � z

�d

� tárgyalkotás.

• A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelvnek tudatos használata (pont, vonal, szín, folt,fény,árnyék távlat, horizont, tónus, arány, irány, ismétlés, ritmus, kiemelés, kompozíció, egyensúly, nyugalom, mozgalmasság,feszültség).

• Ábrázolási technikák gyakorlása, új eljárások megismerése, anyagvizsgálat, eszközhasználat fejlesztése.

Vizuális kommunikáció, modellezés 7.1

Óraszám 8 óra

Cél

• Az ember által létrehozott épített tér megfigyelése, ábrázolása, modellezése kapcsolódva a m � vészetttörténeti korszakokhoz (az

�sm � vészett

�l a római

m� vészetig). • A térábrázolás különféle módjainak megismerése, alkalmazása:

− Monge-féle háromképsíkos vetületi ábrázolás; − axonometrikus ábrázolás (Kavallieri-axonometria); − szerkeszt

�perspektíva;

− látszatperspektíva. • A természeti és mesterséges formák elemzése. • A növényi és mesterséges formák kereszt- és hosszmetszeteinek, rétegmetszeteinek

megfigyelése által a származás, a bels� felépítés megértése.

10

• Az anyag, a forma és a funkció összefüggéseinek felismerése. • Sokféle, vizuális nyelven megfogalmazható tapasztalat és ismeret szerzése a fény és a

festékszínekr�l.

• A fény irányának és az árnyékvetésének összefüggései. • A tónusskálák, tónusnégyzetek hasznosítása a szín- és leveg

�távlat, a térbeliség

kifejezésében. • A szín- és fényhatások változásainak felismerése. • A színreflex jelenségének meglátása. • Az id

�ben és térben mozgó formák, elemek vizsgálata.

• A formák m� ködésével és származtatásával összefügg� fázisrajzok és térbeli

makettek készítése. • A tömegkommunikáció különböz

� formáinak (könyv, sajtótermék, plakát) elemzése.

• Különböz� kiadványok csoportosítása megadott szempontok szerint (tudományos-

ismeretterjeszt�, dokumentum, fikció, m� vészi).

Követelmény

• Szerezzenek a tanulók – a megfigyelések és tevékenységek során – gazdag tapasztalatokat a természeti és mesterséges térr

�l, a bennük megjelen

� formákról,

azok változásairól, színeir�l.

• smerjék a térlátás és ábrázolás történetét az �sm � vészett

�l a római m� vészetig.

• Ismerjék meg a térábrázolási konvenciókat (vetületi, axonometrikus, perspektívikus). • Ismerjék meg a vonal - és leveg

�távlat fogalmát.

• Tudjanak természeti és mesterséges formákat elemezni a méretük, felépítésük, felületük, részformáik, formakapcsolódásik, befoglaló formájuk,karakterük alapján.

• Ismerjék az anyag, a forma és a funkció összefüggéseit. • Ismerjék a szimultán kontrasztot. • Tudják a színtanulmányaikban a látvány színviszonylatait megjeleníteni. • Ismerjék fel a fény- és színhatások változásait. • Ismerjék a fény és az árnyékvetés összefügéseit. • Tudják tónusskálával, színátmenetekkel a térbeliséget kifejezni, a plasztikusságot

megjeleníteni. • Legyenek képesek magyarázó rajzot készíteni technológiai folyamatról. • Legyenek képesek a formák m � ködését, származását bemutató fázisrajzokat, térbeli

modelleket alkotni. • Ismerjék fel a könyvek, sajtótermékek, plakátok küls

� megjelenítésének és

tartalmának összefüggéseit. • Ismerjék a m � sorok, kiadványok különböz

� kategóriáit (tudományos,

ismeretterjeszt� dokumentum, fikció, m � vészi).

Tartalom

• A természeti és az ember által létrehozott mesterséges tér képi, plasztikai megjelenítése közvetlen megfigyelés és elképzelés alapján.

• A térábrázolások a különböz� korokban és kultúrákban. (Az

�sm � vészett

�l a római

m� vészetig) • Térábrázolási módok:

− Monge-féle háromképsíkos vetületi ábrázolás; − axonometrikus ábrázolás (Kavallieri axonometria); − szerkeszt

�perspektíva;

− látszatperspektíva. • Modellek készítése téri helyzetek összefüggéseinek bemutatására (pl. a Naprendszer

tagjai). • Néz

�pontok keresése fotókon és m � vészeti alkotásokban.

• Adott vetületek téri, rajzi rekonstruálása. • Összetett természeti és mesterséges forma (mértani alapformák is) több oldalú képi,

plasztikai értelmezése alapos megfigyelés alapján. • A méret, felépítés, felület, részforma, formakapcsolódása, befoglalóforma, karakterek

megfigyelése és megjelenítése.

11

• A bels� felépítés vizsgálata a növények és mesterséges formák kereszt- és

hosszmetszeti, rétegmetszetei által. • A forma származását, fejl

�dését, szerkezetét bemutató folyamatábrák, mozgó térbeli

modellek alkotása. • Az anyag, forma és funkció összefüggései. • A jellemz

� nézet kiemelésével piktogramok alkotása.

• A konkrét látvány, jelenség jellemz� színvilágának megfigyelése, megfestése.

• Színvázlatok, színtanulmányok. • A formák plasztikusságának, térbeliségének kifejezése tónusskálákkal,

színátmenetekkel. • Színharmóniák. • Színkontrasztok: színezet-, komplementer, telítettségi-, h

�fok-, min

�ségi,

mennyiségi-, sötét-világos, szimultán. • A fény iránya és árnyékvetés közötti összefüggés (telifény, oldalfény, ellenfény). • Színreflex. • Magyarázó rajzok, térbeli modellek, egy anyagfeldolgozás technológiai folyamatáról,

környezetünk jellemz� gépeinek (a háztartási gépek) m � ködésér

�l.

• Folyamatábrák alkotása (pl. a galaxisok és csillagok keletkezése, fejl�dése, a Föld

arculatának változásai a Földtörténet során). • Könyvek, sajtótermékek, plakátok elemzése a tartalom és forma összefüggésében. • A tudományos ismeretterjeszt

�, dokumentum, m � vészi kiadványok megismerése,

csoportosítása, szerkesztése. Vizuális m� vészetek, média 7.2

Óraszám 8 óra

Cél

• Az ember és a környezet alakulásának és fejl�désének megismerése.

• A vizuális kultúra alakulásának id�rendi áttekintése az emberiség egy-egy korszakán

keresztül. • Az építészet, szobrászat, festészet, iparm � vészet szemléletmód-változásának

megismerése. • Az ipari formatervezés jellemz

�inek megfigyeltetése.

• A m� vészet életformáló szerepe az ember életében. Az esztétikum sajátosságainak megismerése.

• Ismerjék meg, hogy a szeretet az emberi élet legfontosabb forrása és célja. • A vizuális „szótan” jellemz

�inek megismerése.

• A festészeti technikák sajátságainak ismerete. • Egy-egy m� vész életútjának áttekintése. • Az

�sm� vészet, a bronzkori m� vészet, Egyiptom, Mezopotámia, Ízrael, India, Kína

m� vészete, az indián, a törzsi m� vészet, Kréta–Mükéné, a görög, az etruszk, a római és a pannonia provincia m� vészetének (építészetének, szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertet

�jegyeinek megismerése.

• A m� alkotások születésének történelmi és szellemi hátterének tudatosítása. • Az egymás után következ

� m� vészettörténeti korszakok jellegzetességeinek

összehasonlítása. • A fotó kialakulástörténetének megismerése. • A fotó jellegzetes kifejez

�eszközeinek megfigyelése.

• A m� vészi fotó elemzése. A fényképez�gép felépítésének, m� ködésének vizsgálata.

Követelmény

• Tudják az �sm � vészet, a bronzkori m� vészet, Egyiptom, Mezopotámia, Ízrael, India,

Kína m� vészetének, az indián, a törzsi m� vészet, Kréta–Mükéné, a görög, az etruszk, a római és a pannonia provincia m� vészetének (építészetének, szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertet

�jegyeit.

• Ismerjék e m � alkotások születésének történelmi és szellemi hátterét.

12

• Tudják az egymás után következ� m � vészettörténeti korszakok jellegzetességeit

egymással összehasonlítani. • Legyenek képesek az adott m� vészettörténeti korra jellemz

� m� alkotásokból

példákat mondani és azokat elemezni. • Tudják a festészeti és szobrászati technikákat elemezni m� alkotásokon keresztül. • Ismerjék a fotó kialakulástörténetét. • Értsék a fotó kifejez

�eszközeit, ismerjék meg az ábrázolásmódját.

• Ismerjék és hasznosítsák a fotózás alaptörvényeit. Ismerjék a fényképez�gép

felépítését, m� ködését, elemi szinten való használatát. • Ismerjék a tanulók a fejl

�dés és a kronológia kapcsolatát, az ember és környezetének

átalakulását, fejl�dését.

• Ismerjék az igazság, a jóság és a szépség kapcsolatát, a m� vészi élet elkötelezettségének a jelent

�ségét.

• Ismerjék az esztétikai kategóriák, a m � vésziség és m� vészietlenség kategóriáit. • Ismerjék a vizuális „szótan” (ritmus, arány, egyensúly, kompozíció) jellemz

�it.

• Értsék az ipari formatervezés esztétikáját, az anyag-forma-funkció-esztétikum kapcsolatát.

13

Tartalom

• Az ember és környezetének átalakulása, fejl�dése. A fejl

�dés, kronológia összefügései.

• A vizuális kultúra alakulása, id�rendi áttekintés (hosszmetszet és keresztmetszet) az

emberiség egy-egy korszakán keresztül. • Az építészet, szobrászat, festészet, iparm � vészet alakulása, szemléletmód-változása. • Ipari formatervezés (design). • Anyag-forma-funkció-esztétikum összefüggései. • A plakát, reklám, kirakat esztétikája. • Az igazság, a jóság és a szépség kapcsolata. A m� vészi élet elkötelezettsége. Az

esztétikai kategóriák (szép, rút, fenséges, tragikus, komikus). A m� vésziség (pl.: anyagszer � ség, arányosság, egységesség, kifejez

�er

�, korszer � ség) és

m� vészietlenség (pl.: egyhangúság, érzelg�sség, harsányság, modorosság,

terjeng�sség, unalmasság) kategóriái.

• A vizuális „szótan” (ritmus, arány, egyensúly, kompozíció) jellemz�i.

• A festészeti technikák elemzése m� alkotásokon keresztül. • A szeretet és a szabadság ábrázolása a m � vészetben, elemzése m � alkotásokon

keresztül. A tékozló fiú feldolgozástörténete (képz�m � vészet, irodalom, zene, tánc),

különös tekintettel Rembrandt m � veire. • Egy-egy m� vész életútjának bemutatása. • Az erkölcsi gy

�zelem és bukás törvényszer � ségei az ember életében és ezek

ábrázolása a képz�m � vészetben.

• A szeretet mint az emberi élet legfontosabb forrása és célja. Szabadság–választás. • Az

�sm� vészet, a bronzkori m� vészet, Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína

m� vészetének, az indián, a törzsi m� vészet, Kréta–Mükéné, a görög, az etruszk, a római és a pannonia provincia m� vészetének (építészetének, szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertet

�jegyei.

• Az adott m� vészettörténeti korra jellemz� m � alkotások bemutatása és elemezése.

• A fényképezés kialakulásának története. • A fényérzékeny anyagok. • A fotó kifejez

�eszközei.

• A kiemelés eszközei, a kompozíció. • A fotó és a festészet viszonya. • A fotó m � fajai: szociofotó, dokumentumfotó, riportfotó, portré, csendélet, táj, alak,

akt. • A magazinfotó és m � vészfotó különböz

�sége.

• Kollázs, montázs. • A m� vészfotó jellemz

�i.

• Fotó elemzése. Néphagyomány, kézm� vesség 7.3

Óraszám 8 óra

Cél

• Az ember változásának, fejl�désének vizsgálata.

• Az emberélet fordulóihoz kapcsolódó hagyományok bemutatása. • Az egyén közösségbe tartozásának felfedeztetése. • A közösség rétegz

�désének vizsgálata.

• A már elsajátított tárgyalkotási módok gyakorlása, újabb kézm� ves technikák megismerése.

• A felhasznált anyagok vizsgálata. • A kéziszerszámok balesetmentes használatának elsajátítása. • A hagyományos tárgyak esztétikumának megfigyeltetése az általuk kifejezett

jelentéstartalmon keresztül.

14

Követelmény

• Ismerjék az ember életkori szakaszait, azok jellemz�it.

• Ismerjenek az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat, hiedelmeket, népköltészeti alkotásokat.

• Értsék meg az egyén és a közösség visszonyát, a közösség meghatározó szerepét. • Legyenek ismereteik a közösség rétegz

�désér

�l.

• Készítsenek az életfordulókhoz kapcsolódó hagyománytárgyakat, ismerjék meg a gyöngyszövést, a batikolást, és az egyszer � bb b

�rm� ves technikákat.

• Legyenek jártasak a megismert kézm � ves technikák alkalmazásában, a felhasznált anyagok elemzésében, a kéziszerszámok balesetmentes használatában.

• Fedezzék fel a tárgyak jelentéstartalmában rejl� esztétikumot.

Tartalom

• Az egyén változása, fejl�dése a különböz

� életkori szakaszokon.

• Az emberélet fordulóinak szokásai, (születés, gyermekkor, ifjúkor, házasság, halál) hiedelmei, hozzájuk f � z

�d

� népköltészeti alkotások.

• Az egyén és a közösség viszonya, életút a közösségen át. • A közösségi értékrend, közösségi norma. • A hagyományokba való belenevel

�dés folyamata.

• A közösség rétegz�dése (etnikum, vallás, vagyoni helyzet, kor, foglalkozás stb.).

• Esztétikum a funkció-forma-díszítés összhangjában, a tárgyak jelentéstartalmában. • Új kézm � ves technikák elsajátítása:

− A viselet elemei - mint a hovatartozás kifejez�i (pl. színvilág, díszítés,

jelentéstartalom). − Viseletkiegészít

�k készítése gyöngyf � zéssel, gyöngyszövéssel, batikolással,

valamint egyszer � bb b�rm� ves technikákkal.

• Az életfordulók szokástárgyainak készítése a már ismert eljárásokkal. Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, textil, növényi anyagok.

Önkifejezés, alkotás 7.4

Óraszám 11 óra

Cél

• A gyermekek által készített épületmakettek és térkonstrukciók modellként való felhasználása a szubjektív megjelenítésében..

• Az ábrázolási konvenciók felhasználása a Mondrián-és Vasarely- tipusú alkotásokban, valamint a ritmusos díszít

� tervezésben.

• Látványok, m� alkotások képi, plasztikai átírása. • Változatos formavilág szerepeltetése. • Az emberrel kapcsolatos hangulatok, érzelmek ábrázolása. • Történések megjelenítése, mozgások kifejezése. • A szín-és leveg

�távlat, a térbeliség kifejezése.

• Ugyanazon forma megfestése különböz� szín-és fényviszonylatokban.

• A színharmóniák és színkontrasztok tudatos használata. • Alakzatok átcsoportosítása, viszonylatok megváltoztatása (kompozíziós kísérletek). • A képi kifejezés eszközeinek tudatos használata. A tanuló egyéniségének megfelel

�

formai, technikai megoldások kiválasztása. • Új kifejezési módok megismerése.

Követelmény

• Használjanak változatos formákat a téri viszonyok megjelenítésére. • Ismerjék a leggyakoribb érzéki csalódásokat, értsék a néz

�pont jelent

�ségét a látvány

megítélésében. • Legyenek képesek:

− az ábrázolási konvenciók továbbgondolására; − az emberrel kapcsolatos hangulatok, érzelmek ábrázolására;

15

− a formák síkredukciójára; − a színharmóniák és színkontrasztok tudatos alkalmazására; − kompozíciós kísérletekre; − a képi kifejezés eszközeinek, a vizuális nyelvnek készségszint � használatára; − az egyéniségüknek megfelel

� formai, technikai megoldások kiválasztására;

− új kifejezési módok elsajátítására.

16

Tartalom

• Változatos formák használata a téri viszonyok megjelenítésében. • Az ábrázolási konvenciók továbbgondolása önálló, szubjektív alkotásokban (pl.

Mondrián-, Vasarely- féle m� ; a szerkezt� perspektíván alapuló ritmikus, díszít

�

tervezés). • A számítógépes grafika lehet

�ségei.

• Képz�-és fotóm � vészeti alkotások hatása a gyermekmunkákra. Látványok,

m� alkotások képi, plasztikai átírása. • Az emberrel kapcsolatos hangulatok, érzelmek ábrázolása (integráció az

emberismeret m � veltségterülettel: a gondolkodás- a személyiség; a test- a lélek, érzések, kapcsolatok kifejezése; arcjáték, gesztusok, testtartás).

• Történések megjelenítése, mozgás kifejezése (konkrét és elvont formákkal, szekvenciákkal, sorozatokkal, montázzsal).

• Gyorsvázlatok az emberi mozgásról. • Az ábrázolt formák síkredukciója. • A szín-és leveg

�távlat, a térbeliség kifejezése.

• Ugyanazon formák megfestése különböz� szín- és fényviszonylatokban (pl. élénk-

tört,hideg-meleg, sötét-világos háttér). • A fény (a természetes és a mesterséges megvilágítás, fényer

�sség, fénymin

�ség)

megfestése. • A színharmóniák és színkontrasztok tudatos használata. • Alakzatok átcsoportosítása, viszonylatok megváltoztatása (kompozíciós kísérletek). • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelvnek készségszint � használata ( pont,

vonal, folt, szín, fény, árnyék, tónus, távlat, horizont, arány, irány, ismétlés, ritmus, kiemelés, kompozíció, egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, tömeg).

• Ábrázolási technikák gyakorlása, új eljárások megismerése: • Téralakítás, térkonstrukciók: fa és m� anyag épít

�kockák, használati tárgyak,

dobozok, hullámpapír felhasználása. Makettek készítése a tanult m � vészettörténeti korokból (az

�skortól a római m � vészetig, küls

�, bels

� térformálás, alaprajzi

elrendezés, zárt, fedett, nyitott tér, lefedés, tagolás, díszítés). • Mintázás: plakett, domborm� , szobor készítése agyag és gipszöntés felhasználásával

(anyag, méret, arányok, felület, fény, árnyék, pozitív, negatív, tagolt, tagolatlan, tömbszer � és áttört forma). Papírplasztika és papírmasé készítése.

• Rajzolás: ceruzával, ecsettel, rajztollal, filc-és rosttollal, nádtollal, szénnel, hurkapálcával diófapác, mahagónipác és tus felhasználásával. Körz

�, vonalzók

használata a szerkesztéshez. • Nyomatkészítés: papírnyomat, monotípia, linó-és fametszet készítése. • Festés: tempera, vízfesték, színesceruza, kréták, batikfesték. • Színes papírragasztások: kollázsok, montázsok, tépés, vágás, vegyes technikák

alkalmazása. • Változatos méret � és min

�ség � papírok, fotók, újságok felhasználása.


Részei

8.1 Vizuális kommunikáció, modellezés 8.2 Vizuális m � vészetek, média 8.3 Néphagyomány, kézm� vesség 8.4 Önkifejezés, alkotás

Óraszám

Iskolai: 35 óra


17

Cél

KIEMELT TÉMA: FEJL � DÉS, KRONOLÓGIA • A térábrázolási rendszerek felhasználásával a térbeliség és a térmélység ábrázolása. • Az emberi test, valamint bonyolultabb természeti és mesterséges formák

tanulmányozása. • A fény- és színhatások változásainak vizsgálata, és alkalmazása. • A tér megjelenítése az alkotó képzelet és a perspektíváról szerzett ismeretek

felhasználásával . • A kommunikációs rendszerek módszereinek megismerése. • A m� vészettörténeti ismeretek b

�vítése a kronológia szerint.

• A népi kultúra ágainak, a népm � vészet területeinek, szakaszainak bemutatása, motívumkincsének tanulmányozása.

• A népm� vészet eszközrendszerének felhasználása a kézm � ves tevékenységben. Anyagismeret, eszközhasználat fejlesztése.

Követelmény

• Ismerjék a térábrázolás különféle módjait. • Vizsgálják a természetes és mesterséges formák küls

�- bels

� felépítését.

• Legyenek képesek : − a színharmóniákat, színkontrasztokat komplex módon alkalmazni; − a fény színmódosító szerepét, a fény-árnyék jelent

�ségét a plasztikus forma

megjelenítésében érvényesíteni. • Használják fel a perspektíváról szerzett ismereteiket a küls

� és bels

� tér szubjektív

megjelenítésében. • Legyenek képesek a vonal-, szín- és leveg

�távlat érzékeltetésére.

• Tudják a megismert formákat képi, plasztikai úton megjeleníteni, átírni. • Rendelkezzenek a sajtó, a rádió, a televízió, a könyv tudatos használatának

képességével. • Ismerjék a m � vészettörténet korszakait az ókereszténységt

�l a reneszánszig, és

annak stílusjegyeit. • Fedezzék fel a környezetvédelem szerepét a vizuális kultúrában. • Ismerjék a népi kultúra területeit, a népm � vészet ágait, stíluskorszakait. • Szerezzenek ismereteket a népm � vészet motívumrendszerér

�l.

• Kézm� ves tevékenységük során elevenítsek fel és alkalmazzák a népm� vészet motívumrendszerét.

• Használják tudatosan a képi kifejezés eszközeit és a vizuális nyelv összetev�it.

• Legyenek jártasak az anyagalakításban, a szakszer � eszközhasználatban, ismerkedjenek meg újabb kifejezési eszközökkel.

Tartalom

• Küls� és bels

� terek. Térábrázolási konvenciók.

• Az emberi test, valamint más természetes és mesterséges formák tömege, anyaga, aránya, felülete, szerkezete, származása, tengelye, metszetei.

• A fény-és színhatások változásai. • Színkontrasztok, színharmóniák. • Szubjektív tér-és formaábrázolások a perspektíváról szerzett ismeretek segítségével. • Formaredukciók. • A könyv, a sajtó, a nyomda, a könyvtár, a reklámgrafika. • M� vészettörténet az ókereszténységt

�l a reneszánszig. ( A korai középkor m� vészete,

a román stílus, gótika, a reneszánsz m � vészet.) A korstílus formai jegyei. • A film, a rádió, a TV létrejötte, szerepe. • Az ember és a társadalom viszonya. • Más kultúrák m � vészi alkotásai. • A népi kultúra kialakulása, ágai. • A népm� vészet fogalma, területei, stíluskorszakai. • A népm� vészet motívumrendszere.

18

• A népm� vészet motívumrendszerét megjelenít� alkotó tevékenység

• Anyagismeret, eszközhasználat. Egyéni stílus. • Gyakrabban használt technikák:

− rajzolás tollal, náddal, szénnel; − sokszorosító technikák: nyomtatás, öntés, fotó.

• Technikai kísérletek • Vegyes technikák (festés, rajzolás, fotó, fénymásolás együttes alkalmazása). • Szövegírás tussal, letraszettel, kivágott bet � kkel, bet � sablonnal. • Modellezés, konstruálás fából, fémb

�l, textílb

�l, gipszb

�l.


Óraszám 8 óra

Cél

• Az ember által létrehozott épített tér megismerése. • A különböz

� m � vészettörténeti korszakok (az ókeresztény m� vészett

�l a reneszánsz

m� vészetig), és kultúrák térábrázolási módjainak megértése. • Építészeti szerkezetek, lefedések, homlokzatok modellezése, majd modellként való

felhasználása. • A térábrázolási rendszerek alkalmazása • Bels

� tér berendezési tárgyainak tervezése.

• Természeti és mesterséges formák mibenlétének megragadása, képi,plasztikai ábrázolása.

• Bonyolultabb természeti (növényi) és az ember által létrehozott formák kereszt-és hosszmetszeteinek, rétegmetszeteinek értelmezése

• Az emberi alak tanulmányozása. • Az anatómiai és élettani ismeretek összefüggéseinek felismerése. • Az anyag, a forma és a funkció vizsgálata. • Tapasztalatok gy� jtése a tárgyak elrendezése, beállítása, színösszeállítása,

megvilágítása kapcsán (mesterséges, természetes, tele-, oldal-és ellenfény). • A fény iránya, az ön-és vetett- illetve bevetett árnyék összefüggéseinek vizsgálata. • A fény- és színhatások változásainak felismerése. • A színreflex jelenségének tanulmányozása. • A tónusskálák felhasználása a térbeliség kifejezésében. • A színharmóniák és színkontrasztok tudatos használata. • A formák m� ködésével és származtatásával összefügg

� fázisrajzok és térbeli

makettek készítése. • A tömegkommunikáció különböz

� formáinak (videó, TV, rádió) elemzése a tartalom

és forma összefüggésében. • Különböz

� kiadványok csoportosítása és szerkeztése megadott szempontok szerint

(tudományos, ismeretterjeszt�, dokumentum, fikció, m� vészi).

Követelmény

• Szerezzenek a tanulók (a megfigyelés, ábrázolás, modellezés során) gazdag tapasztalatokat, ismereteket az épített térr

�l, annak változásairól.

• Ismerjék a térlátás és ábrázolás történetét az ókeresztény m� vészett�l a

reneszánszig. • Tudjanak egyszer � mértani testeket (henger, kocka, hasáb) perspektivikusan, a

Monge-féle ábrázolási rendszerben, Kavallieri axonometriával megjeleníteni. • Alkalmazzák a küls

� és bels

� terek ábrázolásánál a szerkeszt

� perspektívát.

• Legyenek képesek a vetületi rajz alapján képi, plasztikai rekonstruálásra. • Tudjanak természetes és mesterséges formákat valóságszer � en ábrázolni. • Tudják az emberi test formáit egyszer � geometrikus formákból származtatni. • Vizsgálják a formák bels

� felépítését a kereszt-és hosszmetszetek, valamint a

rétegmetszetek által. • Legyenek képesek színvázlatokat és tanulmányokat készíteni, természeti és

mesterséges formák, terek jellemz� színvilágáról.

19

• Tudják a színharmóniákat és színkontrasztokat komplex módon alkalmazni. • Tudjanak a formák m � ködését, származását bemutató fázisrajzokat, térbeli

modelleket alkotni. • Elemezzék a TV és rádió m� sorait a tartalom és forma összefüggésében. • Szerkesszenek különböz

� kiadványokat megadott szempontok szerint (tudományos

ismeretterjeszt�, dokumentum, m� vészi).

Tartalom

• Az ember által létrehozott épített tér megfigyelése, képi ábrázolása, modellezése- kapcsolódva a m � vészettörténeti korszakokhoz (az ókeresztény m� vészett

�l a

reneszánsz m � vészetig), különböz� kultúrákhoz.

• Építészeti szerkezetek, lefedések (sík térlefedés, boltozatok: donga-, kereszt-, gömbboltozat, kupola), homlokzatok modellezése és képi megjelenítése.


� terek megfigyelése és perspektivikus ábrázolása.

• Lakberendezés tervezés. • A vetületi rajz alapján képi, plasztikai rekonstrukciók készítése. • Tanulmányok (forma, szín) összetett természeti és mesterséges formákról. • Formaelemzések ( méret, felépítés, tagoltság, részformák, formakapcsolódások,

befoglaló formák, karakter, felület, tengelyes, sugaras, szimmetrikus szerkezet). • Az emberi test formáinak származtatása egyszer � geometriai formákból. • Alak és mozdulattanulmányok. • Az emberi mozdulatok fázisai szoborjáték vagy falra vetített árnyék alapján. • A fény iránya, az ön-, vetett, és bevetett árnyék összefüggése. • A fény-és színhatások változásainak felismerése. • A színreflex jelensége. • A tónusskálák felhasználása a térbeliség kifejezésében. • Színkontrasztok (színezet-, telítettségi-, sötét-világos-, h

�fok-, komplementer-,

mennyiségi-, szimultán). • Színharmóniák. • A formák m� ködését és származását bemutató fázisrajzok, térbeli modellek (pl.

környezetünk jellemz� gépei a háztartási gépek).

• Reklámfilmek rádióadások, videofilmek elemzése a tartalom és forma összefüggésében.

• Tudományos ismeretterjeszt�, dokumentum vagy m� vészi kiadványok szerkesztése

(pl. iskolai kiállítás katalógusa, egy m� vész vagy tudós életének bemutatása, iskolatörténeti kiadvány, város vagy falu életét bemutató rövid képes ismertet

�,

els�segélynyújtás).

Vizuális m� vészetek, média 8.2

Óraszám 8 óra

Cél

• Az emberi társadalom fejl�désének és kronológiai rendjének áttekintése.

• A (könyv tervezése és készítése), a reklámgrafika világának bemutatása. • A jel mint szimbólum szerepének megismerése. • A kereskedelem, csomagoláskultúra, környezetvédelem szerepének megfigyelése. • A m� vészi alkotás és befogadás törvényszer � ségeinek megismerése. • A szabadság és rend kapcsolatának tudatosítása a m� vészetben. • Az egyén szerepének feltérképezése a társadalomban. • Az egyén élete és küzdelmei a m� vészi ábrázolásban. • Az ember viszonyulása a történelemhez és más világnézet � emberekhez. • A különböz

� vallásokra, világképekre, világnézetekre való kitekintés és ezek

tükröz�désének megismerése a különböz

� m� vészetekben.

• A vizuális „mondattan” törvényszer � ségeinek ismerete a képz�m� vészetben.

• A grafikai eljárások (sokszorosító és egyedi grafika) különböz� eljárásainak

megismerése. A computergrafika lehet�ségeinek áttekintése.

• Leonardo, Michelangelo életének megismerése.

20

• Az ókeresztény m � vészett�l, a reneszánsz m � vészetig a m� vészettörténeti korszakok

(építészetének, szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertet�jegyeinek

megismerése. • A film,a rádió és a TV formanyelvének elsajáítása. • A vizuális és auditív médiák közötti különbség megismerése. • A mozgóképkultúra és médiaismeret általi m � vészi élmények, tudományos ismeretek

és a közérdek � információk befogadása.

Követelmény

• Legyenek képesek megérteni a világ és az emberi társadalom fejl�dését, kronológiai

rendjét. • Értsék a sajtó és a könyv szerepét az életünkben, ismerjék a könyv történetét. • Értsék a könyv tervezésének és készítésének a folyamatát. • Rendelkezzenek az alapvet

� nyomdai ismeretekkel.

• Értsék a reklámgrafika jellegzetessségeit. • Értsék a jel szimbólikus szerepét. • Legyenek alapvet

� fogalmaik a tanulóknak a bet � , az írás, a sajtó, a könyv–könyvtár,

tipográfia esztétikájáról. • Ismerjék a m � vészi alkotás és befogadás törvényszer � ségeit, a szabadság és a rend

kapcsolatát a m � vészetben. • Értsék a természeti és a m� vészi szép közötti különbséget. • Értsék az egyén szerepét, lehet

�ségeit a különböz

� emberi közösségekben és a

társadalomban. Ismerjék az egyén életének és küzdelmeinek ábrázolásait a m� vészetben.

• Értsék az ember viszonyulási lehet�ségeit a történelemhez (a nemzeti és

világtörténelemhez) és más világnézet � emberekhez. • Ismerjenek különböz

� vallásokat, világfelfogásokat, világképeket, világnézeteket, és

értsék ezen felfogásoknak különböz� tükröz

�dését a m� vészetben. Alakuljon ki

elfogadó magatartás a mássággal szemben. • Legyenek képesek más kultúrák m� vészi alkotásait is elemezni. • Értsék a vizuális „mondattan” (kompozíció, tartalom-forma egysége, stílus, világkép,

mondanivaló) összetev�it.

• Ismerjék a legfontosabb grafikai eljárásokat, a sokszorosító és egyedi grafika formanyelve közötti különbséget. Ismerjék és lehet

�ség szerint gyakorlják a

computergrafikát. • Ismerjék Leonardo, Michelangelo életét és munkásságát. • Tudják az ókeresztény, a bizánci, az iszlám, a népvándorlás kori, a karoling, a

román, a gótikus, a reneszánsz m � vészet és a manierizmus (építészetének, szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertet

�jegyeit.

• Legyenek képesek összehasonlítani az egymás után következ� m � vészettörténeti

korszakok jellegzetességeit. • Tudjanak az adott m� vészettörténeti korra jellemz

� m� alkotásokból példákat

mondani és azokat elemezni. • Ismerjék a fotó és a film kialakulásának és történetének folyamatát, értsék a

kifejez�eszközeit, sajátítsák el ezen ábrázolásmódok jellegzetességeit.

• Értsék a fotózás és a filmkészítés alaptörvényeit. • Legyenek képesek a gyakorlati életben alkalmazni, hasznosítani a mozgókép-kultúra

és médiaismeret elemi ismereteit.

Tartalom

• Fejl�dés, kronológia kérdéseinek vizsgálata.

• A sajtó, a könyv szerepe életünkben. • A könyv története. • A könyv tervezése és készítése. A nyomda. • A reklámgrafika. • A jel mint szimbólum, embléma. • Bet � , írás, sajtó, könyv–könyvtár, tipográfia.

21

• Kereskedelem, csomagoláskultúra, környezetvédelem. • A m� vészi alkotás és befogadás törvényszer � ségei. • A szabadság és rend kapcsolata a m� vészetben. • A természeti és a m � vészi szép közötti különbség vizsgálata. • Az ember szerepe a társadalomban. • Az egyén élete, küzdelmei. • Az ember viszonya a történelemhez (a nemzeti és világtörténelemhez). • A más világnézet � emberekhez való viszony kérdése. • A különböz

� vallások, felfogások, világképek, világnézetek tükröz

�dése a

m� vészetben. • Más kultúrák m � vészi alkotásainak elemzése. • M� elemzés: vizuális „mondattan”. • Kompozíció, tartalom-forma egysége, stílus, világkép, mondanivaló. • Grafikai eljárások, a sokszorosító és egyedi grafika. A computergrafika. • Leonardo, Michelangelo élete, munkássága. • Az ókeresztény, a bizánci, az iszlám, a népvándorlás kori, a karoling, a román, a

gótikus, a reneszánsz m � vészet és a manierizmus (építészetének, szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertet

�jegyei.

• Az adott m� vészettörténeti korra jellemz� m � alkotások bemutatása és elemezése.

• Hogyan lett a film? A camera obscura. • A fény hatása az anyagokra. • Az állókép kivetítése, a mozgás rögzítése és kivetítése. • A kompozíciók. A képsíkok és alkalmazásuk. • A film ábrázolási módja. • A megvilágítás. A kameraállások és -mozgások. • Hogyan készül a film? • Tömegkommunikációs eszközök: a sajtó, a rádió, a TV. • A rádió funkciói, formanyelvének eszköze a hang. • A rádió m� fajai: rádiójáték, dokumentumjáték, rádiónovella, monodráma. • A rádió élménytközvetít

� szerepe. A hang tér- és id

�meghatározó szerepe. A

rádiójáték szerkezete. A rádiószer � kompozíció. • A TV kialakulása, fejl

�dése, technikai háttere. Kett

�s szerepe: a hírközlés (híradó,

dokumentum) és a közvetít�szerep (színház, sport, mozifilm). A TV dramaturgia. A

tévéjáték tartalmi, formai jellemz�i, szerkezete, hatása.

• A színészi alakítás jellemz�i (dikció–beszéd; gesztus–mozdulat, mimika–arcjáték).

Díszlet, jelmezek, maszkok. A közönség. • A video jellegzetességei.

Néphagyomány, kézm� vesség 8.3

Óraszám 9 óra

Cél

• A paraszti élet bels� törvényeinek, rendjének bemutatása.

• A népi kultúra kialakulásának, ágainak megismerése. • A népm� vészet fogalmának, területeinek felvázolása. • A népm� vészet jellemz

� elemeinek vizsgálata.

• A környezet népm� vészetének vizsgálata. • A társadalmi változások és a népm� vészet alakulásának, összhangjának

megfigyelése tárgyelemzéseken keresztül. • A különböz

� korszakokban készült tárgyak esztétikumának tanulmányozása.

• Felkészítés az önálló alkotómunkára a tervezést�l a kivitelezésig.

• Újabb kézm� ves technikák elsajátítása: a fafaragás alapjainak megismerése, balesetmentes eszközhasználat.

• Ismert kézm� ves technikákon keresztül a népm � vészet motívumrendszerének megjelenítése.

22

Követelmény

• Kapjanak képet a paraszti társadalom rendjér�l.

• Ismerjék a népi kultúra mibenlétét, területeit, a népm � vészet fogalmát, ágait. • Ismerjék meg a népm � vészet motívunrendszerét. • Legyenek jártasak a népm� vészet korszakainak elemzésében. • Tanulmányozzák saját tájegységük népm � vészetét, végezzenek irányított gy� jtéseket. • Szerezzenek jártasságot a tárgyak vizsgálatában, elemzésében, a különböz

� korok

esztétikai igényének megfigyelésében, megítélésében. • Ismerjék meg a fafaragás alapjait. • Választott kézm � ves technikán keresztül alkalmazzák a népm � vészet

motívumrendszerét. • Legyenek jártasak az önálló alkotómunkában.

Tartalom

• A társadalom változásának, a népélet alakulásának megfigyelése. • A paraszti társadalom elkülönülése, helyzetének alakulása a történelem során. • A paraszti élet bels

� törvényei (sajátos erkölcse, értékrendszere, normái,

hagyományai..). • A népi kultúra kialakulása, meghatározása. • A népi kultúra ágai: szellemi és tárgyi kultúra. • A népm� vészet fogalma, területei (kerámia, famunkák, textilek, viselet...). • A népm� vészet motívumrendszere, szerepe, csoportjai (geometrikus és természetes

motívumok). • A népm� vészet stíluskorszakai (régi, új és legújabb stílus), jellemz

�ik.

• A saját tájegység népm� vészetének tanulmányozása, irányított gy� jtések végzése, múzeumlátogatások.

• A szépérzék változása és az életmód változásainak összefüggései, az egyes korszakok tárgyainak esztétikuma.

• Az önálló alkotómunka fázisai a tervezést�l a kivitelezésig.

• A fafaragás alapjai: a fa felhasználási területei, megmunkálási technikái. • Egyszer � faragási technikák kipróbálása, fa munkatulajdonságainak megfigyelése,

balesetmentes eszközhasználat. • A megszerzett ismeretek felhasználása a tárgyalkotó tevékenységben- korábban

elsajátított kézm� ves technikán keresztül a népm � vészet motívumrendszerének megjelenítése (pl. hímzés, kerámia..).


Óraszám 10 óra

Cél


� terek megjelenítése.

• A vonal-, szín- és leveg�távlat érzékeltetése.

• A m� vészettörténeti korszakokhoz készített makettek modellként való felhasználása. • Az ábrázolási konvenciók továbbgondolása a szubjektív, önálló

gyermekalkotásokban. • Formák képi, plasztikai megjelenítése tájképekben, csendéletekben, portrékban,

életképekben. • Látványok, m� alkotások képi, plasztikai átírása. • Új formák létrehozása síkredukcióval és formaátírással. • Gondolatok, fogalmak kifejezése érdekes formaviszonylatokkal. • A színharmóniák, a színkontrasztok és a színszimbólumok tudatos használata. • A képi kifejezés eszközeinek készségszint � használata. • A már megtanult technikák alkalmazása.

23

Követelmény

• Használják fel alkotó képzeletüket és a perspektíváról szerzett ismereteiket a küls� és

a bels� tér megjelenítésében.

• Legyenek képesek: − a vonal-, szín- és leveg

�távlat érzékeltetésére;

− az ábrázolási konvenciók továbbgondolására; − a fény-árnyék érzékletes megjelenítésére; − a formák átírására és redukciójára; − a színharmóniák, kontrasztok és a színszimbólumok tudatos használatára; − a fény színmódosító szerepének kifejezésére; − a képi kifejezés eszközeinek készségszint � használatára; − a már megtanult technikák alkalmazására.

Tartalom

• Az alkotó képzelet és a perspektíváról szerzett ismeretek felhasználása a küls� és a

bels� tér megjelenítésében.

• A vonal-, szín- és leveg�távlat érzékeltetése.

• A m� vészettörténeti makettek modellként való felhasználása. (Az ókeresztény m� vészett

�l a reneszánsz m� vészetig.)

• Az ábrázolási konvenciók továbbgondolása (Mondrián-, Vasarely -típusú alkotások). • Látványok, m� alkotások képi, plasztikai átírása. • A sokoldalúan megismert formák megjelenítése a tájképekben, csendéletekben,

portrékban, életképekben. (Egy gesztus megragadása. Az egyén élete, küzdelmei. Az érzelmek kifejezése a portrén. Egy mozdulatsor s � rítése. Valóság és m� alkotás összevetése.)

• Az id�beliség, a mozgás megragadásának képessége.

• Új formák létrehozása síkredukcióval és formaátírással. Gondolatok, fogalmak kifejezése érdekes formaviszonylatokkal.

• A fény és az árnyék jelent�ségének ismerete a plasztikus forma érzékletes

megjelenítésében. • A fény színmódosító szerepe. • A színharmóniák, a színkontrasztok és a színszimbólumok tudatos használata. • A színek szerepe az érzelmek és az emberi jellemek kifejezésekor. • Emberi érzések (szenvedés, részvét)

�szinte kifejezése, elhatárolódás az

érzelg�sségt

�l.

• Az ábrázolt természeti és mesterséges formakincs szépségeinek átélése. • A képi kifejezés eszközeinek készségszint � használata. • Az eddig tanult technikák alkalmazása, a 7. osztályban tanult linó-és fametszet gyakorlása.

Vizuális kultúra nyelvi el � készít � évfolyam

Célok és feladatok, általános fejlesztési szempontok: A tantárgy célja többek között, hogy összefoglalja az általános iskolai vizuális nevelést, megalapozza a m� vészeti és ábrázoló geometriai ismeretek tanítását. Felkészítsen a mindennapi életre. Célja emellett még a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A nyelvi el

�készít

� évfolyamon a tapasztalatok birtokában négy alapozó jelleg � , nagyon

fontos témával kell foglalkoznunk. A vizuális kultúra területén egyre inkább bizonytalan alapokkal jönnek a gyerekek a gimnáziumba. Óraszám: iskolai: 35 óra tanítási ciklus: 1 óra/1 hét

24

Kiemelt témák óraszámai: alapvet

� formák származtatása – 28 óra,

jeles napjaink, ünnepeink - 5 óra, múzeumlátogatás - 2 óra. Témakörök: 1.) Alapvet � formák érzékelése, származtatása Természettudományos tantárgyak szemléltet

� ábrái a tankönyvekben. Ezek alapján

látnak, vagy nem látnak térbeli összefüggéseket az órákon. Kés�bb ezek szerkezetén

mérnek, számolnak. (pl. párhuzamosság, mer�legesség, ferde síkok, íves formák)

Témakörök: - tér érzékelése, érzékeltetése, téri ellentmondások, - optikai csalódások; - tükröz

�dés (szimmetria a természetben és a m � vészetben,

magyar népm� vészeti motívumok); - párhuzamosság, vetítések egy irányba, formák származtatása; - mer

�legesség, vetítés hat irányba, párhuzamos síkok

értelmezése; - mer

�leges sík tagadása, lehetetlen tárgyak származtatása

(szándékos hibák); - ferde síkok – szabályos testek, sokszögek, térátló szerint

építkezés; - íves testek származtatása – befoglaló formák érintése, forgástengely, kúp, henger és származékaik, gömb metszése (szélességi körök, hosszúsági körök), spirál, kett

�s spirál.

2.) A vetületi ábrázolások Ennek alapján képzelik el bizonyos néz

�pontokból, metszeteiben az el

�bbi tárgyak

kombinációit, képz�dményeit.

3.) Jeles napjaink, ünnepeink, évkörünk Nemzeti kultúránk évszázados, évezredes lánca a természeti törvényekkel

harmóniában, oksági rendben csiszolódott. Az id�számítás, a munka, az ünnepek

szerves egységben voltak sok-sok évszázadokon keresztül. Napjainkra ez az egység felbomlott. A gyermekek nem értik miért vannak, miért pont ott és úgy az ünnepeink. Nem értik finom képes, hangos jelrendszereiket.

Kultúránk egyik legfontosabb alappillére, melyhez viszonyítva kellene kitekintenünk a t

�lünk távolabbi kultúrákra térben és id

�ben egyaránt.

A négy témakör: - a gazdasági (munka) félév lezárása, felkészülés a

hosszú télre; - téli ünnepkor, benne a karácsony; - farsang; - tavaszi ünnepkör, benne a megtisztító böjt, a Húsvét, a varázs erej� tojás jelrendszere, felkészülés a munka félévére. 4.) Helyi m � vészeti és tudományos gy� jtemények feltérképezése Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök: 1.) Pázmány Péter – Permay Éva: Látás és ábrázolás, gimnázium I-III. (1991.) 2.) Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány, néprajzi ismeretek mai használatra tankönyv

12-18 éves tanulók számára. (1993.) 3.) Helyben kidolgozott szemléltet

� fénymásolatok óra/téma

Ajánlott könyv: 4.) Jankovics-Hoppál-Szemadám: Jelképtár

25

A továbbhaladás feltételei: Egyértelm� , biztos formaértelmezések, azok leképezései. A tanuló képes legyen a tér hat iránya fel

�l (fent-lent, jobbra-balra, el

�re-hátra) elképzelni bonyolultabb formacsoportokat.

Egyértelm� en kell hogy ábrázolja a testek látható és nem látható éleit, körvonalát. Meg kell tudni különböztetnie a szerkeszt

� vonalakat a test éleit

�l. A tárgyak felületének

félreérthetetlen értelmezése. A tanuló nem tévesztheti az általános néz�pontot a speciális

(szemközt, oldalt stb.) néz�pontokkal. Esztétikus, áttekinthet

� füzethasználat.

Ismerje az év legfontosabb ünnepi csomópontjait, azok képes jelrendszereit. Ismerje Veszprém és környéke fontosabb gy � jteményeit, állandó és ideiglenes kiállítási helyeit.


Részei

9.1 Vizuális kommunikáció, modellezés 9.2 Vizuális m� vészetek, média 9.3 Néphagyomány, kézm� vesség 9.4 Önkifejezés, alkotás

Óraszám

Iskolai: 35 óra


Cél

KIEMELT TÉMA: A MIKRO- ÉS MAKROVILÁG • A mikro-és makrovilág összefüggéseinek, közös jellemz


• A metauniverzum és a mikrovilág gazdag formakincsének lerajzolása, megfestése, átírása, absztrakciója.

• M� vészettörténeti korszakok és irányzatok jellegzetességeinek feltárása (a barokk m� vészett

�l a szecesszióig).

• A filmm� vészet tartalmi és formai összetev�inek vizsgálata.

• A legfontosabb m � elemzési módszerek alkalmazása. • A tömegkommunikáció képi közléseinek tanulmányozása adott szempontok alapján. • Forgatókönyvek összeállítása, díszletek tervezése. • A saját tájegység hagyományainak tanulmányozása. • Más kultúrák vizsgálata, az empátia képességének kialakítása. • A formák felületének és bels

� szerkezetének összehasonlítása.

• A tér és a forma kapcsolatrendszereinek újraértelmezése. • Élmények, ismeretek elvont gondolatok megjelenítése. • Az ábrázolási konvenciók ismerete, funkció szerinti alkalmazása • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv tudatos használata. • Az ábrázolási technikák gyakorlása, különleges technikák alkalmazása a képi,

plasztikai kifejezésben és a tárgyalkotó tevékenységben.

Követelmény

• Tudjanak számot adni a m� vészettörténeti korszakok (a barokk m � vészett�l a

szecesszióig) ismertet�jegyeir

�l.

• Ismerjék az alapvet� alkotói típosokat, alkotói módszereket, és próbáljanak ki néháy

különleges technikát a gyakorlatban. • Készítsenek forgatókönyvet ünnepi m� sorokhoz, irodalmi el

�adásokhoz a vizuális

hatáselemek beépítésével. • Tanulmányozzák a tömegkommunikáció képi közléseit.

26

• Legyen világos képük a vizuális-auditív m� vészetek (TV, rádió, video, film) emberre gyakorolt hatásáról.

• Ismerjék meg saját tájegységük hagyományait. • Tanulmányozzanak más kultúrákat. • Alakuljon ki bennük az empátia képessége. • Ismerjék az ábrázolási konvenciókat (vetület, axonometria, centrális perspektíva). • Legyenek jártasak a m� szaki ábrák olvasásában. • Értelmezzék újra a tér és forma kapcsolatrendszereit. • Végezzenek összeadó és kivonó színkeveréseket. • Rendszerezzék a színtani ismereteiket. • Legyenek képesek:

− a képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelvnek tudatos használatára; − az ábrázolási technikák gyakorlására.

• Fejlesszék anyagismereteiket és eszközhasználati jártasságukat.

Tartalom

• A m� szaki rajz technikája. • A mikro- és makrovilág összefüggései, közös jellemz

�i és esztétikája.

• A mozgás, fény, hang és statikus látványelemek együttese. • Ünnepi m � sorok, irodalmi el

�adások forgatókönyve. Díszletek tervezése.

• A tömegkommunikáció fajtái és hatása az emberre. • Az önkifejezés és a kreativitás a képi, plasztikai ábrázolásban, a tárgyalkotásban. • Alkotói típusok, alkotói módszerek. • M� vészettörténeti korszakok – a barokktól a szecesszióig. • A fotó és a film eszközei, kifejezési formái (pl. montázs). • Elektronikus médiumok. • A vizuális nyelv összefüggései a m � vészi kifejezés más formáival. • Trükkfilmek, számítógépes grafika. • A szül

�föld népi kultúrája. A magyar nyelvterület fontosabb tájegységei.

• Más kultúrák hagyományai, szokatlan tárgyai. • A tér és forma kapcsolatrendszerei. • Az ábrázolási konvenciók (vetület, axonometria, perspektivíkus ábrázolás) és

rekonstrukció. • A m� szaki rajz technikája. • Szokatlan fény- és színjelenségek. • Összeadó és kivonó színkeverés, valamint a színek rendszerezése. • Anyagvizsgálat, munkavédelem.


Óraszám 8 óra

Cél

• Az ábrázolási konvenciók ismerete. • A tér és forma kapcsolatrendszereinek újraértelmezése. • A mikro- és makrovilág összefüggéseinek, közös jellemz


• Szokatlan fény- és színjelenségek vizsgálata a kozmosz és Föld viszonylatairól. • A fény színének vizsgálata, felbontása. • A fény- és festékszínek tanulmányozása. • A színek rendszerezése. • A színharmóniák, színkontrasztok, a színek térhatásának ismerete. • A térben elhelyezked

� álló és mozgó formák ábrázolása.

• Film vagy színházi díszletek megtekintése. • Látványtervezés. • Ünnepi m � sorok, irodalmi el

�adások forgatókönyvének összeállítása, a díszletek

megtervezése, a mozgás-, hang- és fényeffektusok alkalmazásával. • Ismeretterjeszt

�, m� vészi kiadványok szerkesztése.

27

• A tömegkommunikáció képi közléseinek tanulmányozása, elemzések különböz�

szempontok alapján.

Követelmény

• Ismerjék az ábrázolási konvenciókat (vetület, axonometria, centrális perspektíva). • Hasonlítsák össze az objektív és szubjektív térábrázolás módozatait. • Legyenek jártasak a m� szaki ábrák olvasásásban. • Tudjanak vetületi ábrát rekonstruálni. • Gyakorolják a szabályos testek metszeteinek szerkesztését. • Értelmezzék újra a tér és forma kapcsolatrendszereit. • Vizsgálják a szerkezet, a m� ködés, az anyag és forma kapcsolatát. • Tudjanak öszetett organikus és anorganikus formákat elemezni. • Vegyék észre a szokatlan fény- és színjelenségeket a kozmosz és Föld viszonylatairól. • Végezzenek összeadó és kivonó színkeveréseket. • Tudják a színeket színezet, telítettség, világosság szerint csoportosítani. • Ismerjék a színgömb fogalmát. • Tudjanak színharmóniákat alkotni. • Ismerjék a színkontrasztokat és a színek térhatását. • Ismerjék a színek lélektani, esztétikai hatását. • Modellezzék az égitestek mozgását. • Készítsenek különböz

� néz

�pontú gyorsvázlatokat a térr

�l és a benne elhelyezked

�

álló, vagy mozgó formákról. • Ismerjék meg a nem vizuális jelleg � információk megjelenítését szolgáló vizuális

hatáselemeket (mozgás, hang, fény, statikus látványhordozók). • Ismerkedjenek a színházi díszlet- és látványtervezéssel. • Készítsenek forgatókönyvet ünnepi m� sorokhoz, irodalmi el

�adásokhoz, a vizuális

hatáselemek beépítésével. • Gyakorolják a kiadványok szerkesztését. • Tanulmányozzák a tömegkommunikáció képi közléseit.

Tartalom

• Ábrázolási rendszerek: − Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás; − Axonometrikus ábrázolás (kavallieri, izometrikus); − Perspektívikus ábrázolás.

• M� szaki ábrák olvasása. • Vetületi rajzok alapján rekonstrukciók készítése. • Szabályos testek metszeteinek szerkesztése. • A mikro- és makrovilág összefüggéseinek közös jellemz

�inek megismerése, elemzése,

képi, plasztikai úton. Hasonlóságok, összefüggések vizsgálata. • � rfelvételek, elektromikroszkópos felvételek, számítógépes programok bemutatása. • A bels

� felépítés, szerkezet értelmezése metsz

�síkokkal (hossz-, kereszt- és

rétegmetszetek). • A gömbformák megvilágítása, önárnyékok megfigyelése. • Összeadó és kivonó színkeverés. • Színek csoportosítása színezet, telítettség, világosság szerint. • Színkör, színgömb, szinoid. • Színharmóniák. • Színkontrasztok. • Külömböz

� néz

�pontú gyorsvázlatok készítése a térr

�l, a benne elhelyezked

� álló,

vagy mozgó formákról. • Az égitestek mozgásainak tanulmányozása mozgatható modellek segítségével

(mozgások pl. tengely körül, elliptikus pályán, spirális elrendez�désben).

• A Föld mozgásai, a Naphoz és a környez� bolygókhoz viszonyított mozgások-

évszakok, napszakok összefüggései. Az id� múlása a Földön: az id

� és a kozmosz.

• A mozgás, hang, fény és statikus látványelemek megismerése.

28

• Színházi vagy filmdíszletek megtekintése. • Látványtervezés. • Ünnepi m � sorok, irodalmi el

�adások forgatókönyvének összeállítása a díszletek

megtervezése, a hang- és fényeffektusok alkalmazásával. • Tudományos ismeretterjeszt

� (pl. Az � rkutatás fejl

�dése...), m� vészi (pl. egy

impresszionista fest� bemutatása...) kiadványok szerkesztése.

• A tömegkommunikáció (könyv, folyóirat, plakát, video, TV, rádió) hatásának vizsgálata.


Óraszám 9 óra

Cél

• A mikro- és makrovilág összefüggéseinek, közös jellemz�inek, vizuális leképezésének

alapvet� ismerete. A Föld mint égitest jelent

�sége, csillagok, csillagrendszerek,

galaxisok esztétikája. A kozmológia és ökoszisztéma összefügéseinek megismerése. • A tudomány és a m � vészet találkozásának elemzése. • A mikro- és makrovilág formakincsének esztétikájának elemzése. • Az alapvet

� alkotói típusok és alkotói módszerek megismerése.

• A vizuális-auditív m� vészetek – különösen a TV, rádió, video, film – hatásának elemzése.

• M� alkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése. • A barokk m � vészett

�l a szecesszió m� vészetének legfontosabb ismertet

�jegyeinek az

áttekintése. • Az egymás után következ

� m� vészettörténeti korszakok és irányzatok

jellegzetességeinek megismerése. Az adott m� vészettörténeti korra és irányzatra jellemz

� m� alkotásokból példák felsorolása és azok elemzése.

• Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry életének, munkásságának megismerése.

• A filmm� vészet tartalmi és formai összetev�inek megismerése.

• A montázs jelent�ségének a felismerése.

• A film� vészet kezdeti szakaszának nehézségeinek áttekintése és az ezzel járó kifejezési korlátok megértése.

• A montázs szerepének a megismerése a film � vészetben.

Követelmény

• Értsék a tanulók a mikro- és makrovilág összefüggéseit, közös jellemz�it, vizuális

leképezését. • A Föld, mint égitest, és a csillagok egymáshoz való viszonyának ismerete. • Legyenek képesek a világkialakulási elméletekr

�l elemi szinten számot adni.

• Értsék a tudomány és a m� vészet találkozásának jelent�ségét.

• Ismerjék az alapvet� alkotói típusokat, alkotói módszereket.

• Legyenek alapvet� fogalmaik a mikro- és makrovilág formakincsének esztétikájáról.

• Értsék az önkifejezés és kreativitás szükségességét és fontosságát. • Legyen világos képük a vizuális-auditív m� vészetek – különösen a TV, rádió, video,

film – emberre gyakorolt hatásáról. • Tudjanak m � alkotásokat téma és technika szerint csoportosítani, és megadott

szempontok szerint elemezni. • Tudjanak számot adni a m� vészettörténeti korszakok legfontosabb ismertet

�jegyeir

�l

a barokktól a szecesszióig.. • Tudják összehasonlítani az egymás után következ

� m� vészettörténeti korszakok és

irányzatok jellegzetességeit. • Ismerjék és értsék Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry életét,

munkásságát, és jelent�ségüket.

• Legyenek képesek az adott m� vészettörténeti korra és irányzatra jellemz�

m� alkotásokból példákat mondani és azokat elemezni. • Tudják a montázs szerepét.

29

• Ismerjék a montázs lélektani alapját.

Tartalom

• Mikro- és makrovilág összefüggései, közös jellemz�i, vizuális leképezése.

• A Föld, mint égitest, csillagok. • A világkialakulási elméletek rövid áttekintése. A kozmológia mibenléte. Ökoszisztéma

érzékenysége. • A tudomány és a m � vészet találkozása. • Alkotói típusok, alkotói módszerek. • A mikro- és makrovilág formakincsének esztétikája. • Az önkifejezés és kreativitás jelent

�sége.

• A vizuális-auditív m� vészetek – különösen a TV, rádió, video, film – hatása az emberre.

• M� alkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése. • A barokk m � vészet, a klasszicizmus, biedermeier, szentimentalizmus, nazarénusok,

romantika, realizmus, naturalizmus, plein air festészet, impresszionizmus, neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus, nagybányai festészet, nabis, szimbolizmus, historizmus, akadémizmus, eklektika, a szecesszió m � vészetének legfontosabb ismertet

�jegyei. Az adott m� vészettörténeti korra jellemz

� m � alkotások

bemutatása és elemezése. • Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry élete, munkássága. • A montázs szerepe és jelent

�sége a filmm� vészetben.

• A kép és a hang kapcsolata a filmm� vészetben. • A fotó és a film kifejezési formáinak az összehasonlítása. • A m� vészi film és az amat

�r film közötti különbség.

• A film történetének a II. világháborúig terjed� vázlatos áttekintése.

• A némafilm és a hangosfilm kezdeti korszakainak és jellegzetes alkotásainak megtekintése, elemzése.


Óraszám 9 óra

Cél

• A saját tájegység népi kultúrájának megismerése. • Más kultúrák vizsgálata:

− más tájegységek hagyományainak megfigyelése; − más vallások; − más nemzetek kultúrális sajátosságainak elemzése.

• Az empátia képességének kialakítása, a másként gondolkodás elfogadása. • Az esztétikum megfigyelése más kultúrák tárgyaiban. • Önkifejezés az alkotómunkán keresztül, önálló tárgykészítés. • A saját tájegység népm� vészetének felelevenítése a kézm � ves tevékenységben. • Beleélés a másságba, az ismert kézm � ves technikák alkalmazásával más

kultúrákhoz köthet� tárgyak létrehozása.

• Szakszer � anyag- és technikaismeret, biztonságos eszközhasználat.

Követelmény

• Legyenek ismereteik saját tájegységük hagyományairól, népm � vészetér�l.

• Legyenek nyitottak más kultúrák létének elfogadására. • Tanulmányozzák más tájak, nemzetek, vallások hagyományait. • Alakuljon ki bennük az empátia készsége. • Vizsgálják más kultúrák hagyományos tárgyainak esztétikumát. • Szerezzenek jártasságot az önálló tárgykészítésben, tudják gondolataikat,

elképzeléseiket kifejezni az alkotás folyamatában. • Készítsenek más kultúrákhoz és saját tájegységük népm� vészetéhez f � z

�d

�

tárgyakat az ismert kézm� ves technikákkal.

30

• Legyenek jártasak az anyagok munkatulajdonságainak elemzésében, a szakszer � eszközhasználatban.

Tartalom

• A kultúrát, népm � vészetet meghatározó tényez�k felfedezése.

• A saját tájegység hagyományai, szellemi kultúrája (népköltészete, szokásai) népm � vészete (jellegzetes ágai, motívumkincse, tárgyai, központjai).

• A magyar nyelvterület fontosabb tájegységei – a táji jellegzetességek meghatározó tényez

�i, népm� vészetük sajátos megnyilvánulási formái (ágai, tárgyai, szín- és

motívumvilága), központjai. • Más nemzetek és más vallások kultúrális sajátosságai, valamint megnyilvánulásuk

hagyományos tárgyaikon. • A világszemlélet sokrét � sége, a kultúrák különböz

�sége, azonosságai, a másság

elfogadása, az empátia kialakítása. • A kulturális értékek egyenl

�sége, egymás mellett létezése.

• Irányított gy� jt�munkák, múzeumlátogatások.

• A megszokottól eltér� tárgyak esztétikuma.

• Önálló tárgykészítés, precíz, igényes tervezés, kivitelezés. • Az ismert kézm� ves technikák alkalmazása, valamint új, érdekes, szokatlan

technikai megoldások megismerése • A saját tájegység népm� vészetéhez és más kultúrák hagyományos tárgyaihoz

kapcsolódó tárgyalkotás (formaalakítás, szín- és motívumválasztás). • Ajánlott technikák: hímzés, szövés, fafaragás, agyagozás, gyöngyf � zés, gyöngyszövés,

különleges technikák megismerése. • A felhasznált anyagok munkatulajdonságai. • Az alkalmazott eszközök munkavédelmi el

�írásai.


Óraszám 9 óra

Cél

• Az ábrázolási konvenciók és a képzelt tér együttes ábrázolása. • Különlegesen kapcsolt terek, lebeg

� és rögzített tárgyak megjelenítése.

• A m� vészettörténeti makettek modellként való felhasználása. • A metauniverzum és a mikrovilág gazdag formakincsének lerajzolása, megfestése,

átírása, absztrakciója. • A szabadszemmel, távcs

�vel, nagyítóval, mikrószkóppal, elektronmikroszkóppal

látottak összehasonlítása. • A föld, a víz, a leveg

� és a t � z, fény- és színviszonylatainak kifejezése.

• Képzeletbeli utazás mikro- és makrovilágokban. Kicsinyítés, nagyítás. • Trükkfilmek megtervezése. A lehet

�ség szerint számítógépes grafika készítése.

• Az élmények, ismeretek képi, plasztikai megjelenítése. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv készségszint � használata. • A megismert kifejezésmódok kreatív, önálló felhasználása.

Követelmény

• Legyenek képesek: − az ábrázolási konvenviók és a képzelt tér együttes ábrázolására; − a metauniverzum és a mikrovilág formakincsének lerajzolására, megfestésére,

átírására; − a szabadszemmel, távcs

�vel, nagyítóval, mikroszkóppal, elektronmikroszkóppal

látottak összehasonlítására; − a föld, a víz, a leveg

� és a t � z, fény- és színviszonylatainak kifejezésére;

− képzeletbeli utazások megtervezésére; − lelkiállapotok, életérzések, elvont gondolatok kifejezésére; − az élmények, ismeretek képi, plasztikai megjelenítésére;

31

− a képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv készségszint � használatára. • Ismerjék a vizuális nyelv, a verbális és a zenei kifejezés hasonló és sajátos vonásait. • Tudják az ábrázolási technikákat kreatívan, önállóan felhasználni. • Értékeljék a folyamatosan megismerhet

� mikro- és makrovilág különleges

esztétikáját.

Tartalom

• Az ábrázolási konvenciók és a képzelt tér együttes ábrázolása síkon és térben. • Különlegesen kapcsolt terek, lebeg

� és rögzített tárgyak megjelenítése. Tudományos

fantasztikus m� vek hatásai. • A m� vészettörténeti makettek (a barokktól a szecesszióig) modellként való

felhasználása. (Épülettömbök, szerkezetek, lefedések, homlokzatok). • A metauniverzum és a mikrovilág gazdag formakincsének lerajzolása, megfestése,

átírása, absztrakciója. A Földr�l készült m� holdas, repül

�s felvételek,

természetfilmek és személyes élmények hasznosítása. • A föld, a víz, a leveg

� és a t � z, fény- és színviszonylatainak kifejezése (pl. víz, pára,

köd, harmatcsepp, jég, dér, g�z, vízesés, hó, hókristály, örvény, hullám, könnycsepp

feldolgozásai). • Képzeletbeli utazás mikro- és makrovilágokban. Kicsinyítés, nagyítás. • Trükkfilmek megtervezése. Lehet

�ség szerint számítógépes grafika készítése. (pl. Egy

bolygó mozgása; A Föld felszínének változásai; Egy � rhajó haladása). • A folyamatosan feltáruló mikro- és makrokozmosz különleges esztétikájának

értékelése zenei, irodalmi és képz�m� vészeti m� vekkel összhangban.

• Lelkiállapotok, életérzések, elvont gondolatok kifejezésének kísérlete. • Az élmények, ismeretek képi, plasztikai megjelenítése, a képzel

�er

� különleges

aktiválásával. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv készségszint � használata (pont,

vonal, folt, szín, fény árnyék, tónus, térmélység, ritmus, kiemelés, kompozició, egyensúly, mozgalmasság, feszültség, tömeg). A vizuális nyelv sajátosságai, összefüggései.

• A képi hatáselemek, motívumok viszonylagossága.


Részei

10.1 .Vizuális kommunikáció, modellezés 10.2 Vizuális m� vészetek, média 10.3 Néphagyomány, kézm� vesség 10.4 Önkifejezés, alkotás

Óraszám

Iskolai: 35 óra


Cél

KIEMELT TÉMA: AZ EMBER • Az emberi alak tanulmányozása. • A világkép alakulásának visszatükröz

�dése a m � vészetekben.

• A multimédia jelent�ségének felismertetése.

• A népi kultúra átfogó rendszerének felfedeztetése. • A hagyományok továbbélésének vizsgálata. • A világról és az emberr

�l való egységes látásmód kialakítása.

• Az ember világának képi, plasztikai megjelenítése. • Az önkifejezés eszközeinek tudatos használata.

32

Követelmény

• Tanulmányozzák az ember felépítését, szerkezetét, arányait. • Legyenek képesek az ember mozgását kifejezni. • Ismerjék a XX. század m � vészetének legfontosabb jellemz

�it.

• Ismerjék hazánk m � vészetének helyét az európai m� vészetben. • Értsék a m� vészet életformáló szerepét, a katarzis jelent

�ségét.

• Értsék a vizuális, a meta- és a tömegkommunikáció, a meg�rzés- és kiállításkultúra

lényegét. • Ismerjék fel a népi kultúra átfogó rendszerét. • Ismerjék a hagyományos kultúra továbbélésének lehet

�ségeit.

• Legyenek képesek: − az ember sz� kebb és tágabb világának képi, plasztikai megjelenítésére; − élethelyzetek, érzelmek, gondolatok megfogalmazására; − a képi megjelenítés és a vizuális nyelv eszközeinek tudatos használata; − saját kifejezés, stílus létrehozására.

• Legyenek jártasak az anyagismeretben, eszközhasználatban, tárgyalkotásban, kiállítás rendezésében.

Tartalom

• Az ember felépítése, szerkezete. • Portré és önarckép, mozdulattanulmány • A XX. századi m � vészet legfontosabb ismertet

�jegyei.

• A mozgókép alkalmazási területei. • A TV hatása, kifejezésmódja. • A filmtörténet áttekintése a II. világháborútól napjainkig. • A reprodukciós és távközlési technikák elterjedése. • A média hatása az ember életére. • A m� vészeti területek egymáshoz való viszonya (zene, irodalom, tánc,

képz�m� vészet).

• A különböz� korok világképének tükröz

�dése a képz

�m � vészetben.

• A vizuális kommunikáció, a metakommunikáció, a tömegkommunikáció és a meg

�rzés- vagy kiállításkultúra hatása. Kiállításrendezés

• Hazai és külföldi m� vészeti szakirodalom. • A népi kultúra komplexitása. • A hagyományápolás módjai, lehet

�ségei.

• A hagyományokon alapuló, a mai igényeknek megfelel� tárgyalkotó tevékenység.

• Az emberi környezetek megjelenítése. • Élethelyzetek, érzelmekkel telített életképek , lelkiállapotok. • Az ember küls

� és bels

� tulajdonságainak jellemének kifejezése. (Testbeszéd,

arckifejezés, ruházat, környezet). • Szimbólikus jelentések, tartalmak kialakítása. • A forma redukálása absztrahálása. • Utazás, életút eseménysora. • A portré, az önarckép lehet

�ségei, tükör, tükörterek.

• A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv tudatos használata. • Anyagismeret, munkavédelmi el

�irásoknak megfelel

� eszközhasználat.


Óraszám 8 óra

Cél

• Ábrázolási rendszerek alkotó alkalmazása. • A természeti és mesterséges tér és az abban megjelen

� összetett formák megértése és

ábrázolása. • Az emberi test vizsgálata különböz

� téri helyzetekben.

33

• Az emberi test szerkezetének, felépítésének, m� ködésének, arányainak, felületének tanulmányozása, képi, plasztikai megjelenítése.

• Az eddigi színtani ismeretek rendszerezése, alkalmazása. • Különböz

� fényforrások, világítási effektusok alkalmazása az elvont, nem vizuális

természet � információk megjelenítésénél. • Az emberi alak természetes és járm � vekhez köthet

� mozgásainak megfigyelése,

ábrázolása. • A tömmegkommunikáció lényeges vonásainak megismerése.

Követelmény

• Tudják az ábrázolási rendszerek közül a számukra megfelel�t kiválasztani.

• Legyenek jártasak az ábrázolási rendszerek alkalmazásában, a m� szaki ábrák olvasásában.

• Legyenek képesek szabályos testek axonometrikus képének, vetületeinek, metszeteinek megszerkesztésében.

• Tudják az emberi testrészeket megnevezni,a részformákat és ezek kapcsolódásait reálisan megjeleníteni.

• Ismerjék a gyermek és feln�tt testarányokat.

• Tudjanak fejet rajzolni és mintázni az arányok és jellemz� formajegyek

megtartásával. • Vizsgálják az emberi test felületét (b

�r, haj, köröm) mikroszkóp segítségével.

• Tudjanak összetett modelleket alkotni. • Végezzenek összehasonlításokat a fényszínek és festékszínek között. • Tudják a színeket megadott szempont alapján rendszerezni. • Ismerjék a színgömb, színtestek fogalmát. • Tudjanak színskálákat, harmóniákat alkotni. • Ismerjék a színkontrasztokat. • Imerjék a színek lélektani, esztétikai hatását. • Tudjanak különböz

� fényforrások, és világítási effektusok alkalmazásával érzelmeket,

hangulatokat megjeleníteni. • Tudják a különböz

� mozdulattanulmányokban az emberi alak, természetes és

járm� vekhez köthet� mozgását kifejezni.

• Ismerjék a reklámok hatásának jellemz�it.

Tartalom

• Ábrázolási rendszerek: − Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás; − Axonometrikus ábrázolás (Kavallieri, izometrikus); − Perspektívikus ábrázolás.

• Rekonstukció vetületekb�l.

• Szabályos testek metszeteinek szerkesztése. • A természeti és mesterséges tér, valamint az abban megjelen

� formák képi, plasztikai

elemzése. • Az emberi test vizsgálata különböz

� téri helyzetekben.

• Az ember szerkezete: − a csontvázrendszer egésze és részformái; − az izületek modellezése és rajzolása (befoglaló geometrikus formák); − az izmok alakja és m � ködése; − a végtagok, a hát, a mell, a has, a nyak, a fej izmai, a fejrész formái.

• Az emberi test felületei. • A gyermek és feln

�tt testarányok.

• Az emberi test m� ködése az anyag és forma összefüggésében. • A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítése. • A fény szerepe a látásban. • A fényszínek és festékszínek összehasonlítása. • Összeadó és kivonó színkeverések.

34

• A színek rendszerezése. • Színskálák. • Színharmóniák. • Színkontrasztok. • Színek lélektani, esztétikai hatása. • Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböz

� fényforrások, világítási effektusok

alkalmazásával. • Mozdulattanulmányok. • A tömmegkommunikáció (reklámok) hatásának vizsgálata.


Óraszám 9 óra

Cél

• A vizuális kommunikáció, a metakommunikáció és a tömegkommunikáció különböz�

formáinak összegzése. • A meg

�rzés- és kiállításkultúrára jelent

�ségének megismerése.

• A m� emlékvédelem és a kiállításrendezés alapelveinek bemutatása. • A tartalom és a forma egységének és jelent

�ségének tudatosítása a m � vészetben, a

m� vészettörténeti korokban és az emberi életben. • Az önismeret és az emberismeret kérdésének a vizsgálata. • Az életcél, az öröm, a boldogság kérdésének a vizsgálata a m� vészetben. • A m� vészeti programok és hitvallások szemléltetése. • A hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés jellegzetességeinek bemutatása egy-

egy m� alkotáson vagy m� alkotásokon keresztül. • A zene, az irodalom, a tánc és a képz

�m � vészet (mozgókép és média) kapcsolatának

megismerése. Hazánk m � vészetének helye az európai m� vészetben. • A legalapvet

�bb hazai és külföldi m � vészeti szakirodalom megismerése.

• A XX. század (napjainkig tartó) m� vészetének legfontosabb ismertet�jegyeinek

megértése, elsajátítása. • Az egymás után következ

� m� vészettörténeti korszakok jellegzetességeinek

összehasonlítása. Legyen képes e m � vészettörténeti korokból jellemz�

m� alkotásokból példákat mondani és azokat elemezni. • A filmelemzés szempontjainak elsajátítása. • A giccsfilmek, a m � vészi filmek és a különböz

� filmtípusok közötti különbségtétel

megismerése. • A film történetének a II. világháborútól napjainkig terjed

� korszakainak áttekintése.

• A tömegkommunikációs eszközökben rejl� veszélyek feltárása; a TV, a video

hatásának vizsgálata a családra és a társadalomra. • A manipulálhatóság bemutatása. • A multimédia jelent

�ségének megismerése.

Követelmény

• Ismerjék a vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, id�beli

kifejezés) alapelemeit. • Értsék a metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha,

ékszer, kozmetika, fodrászat, tetoválás) és a tömegkommunikáció (tévé, video, ujság, reklám) különböz

� formáit, jellegzetességeit.

• Legyen rátekintésük a meg�rzés- és kiállításkultúrára.

• Ismerjék és értsék a m � emlékvédelem és a kiállításrendezés alapelveit. • Értsék a tartalom és a forma egységét a m � vészetben, a m� vészettörténeti korokban

és az emberi életben; a m� vészet életformáló szerepét, a katarzis jelent�ségét.

• Ismerjék az életcél, öröm, boldogság az emberi életben és a m � vészetben való megjelenését.

• Legyenek alapvet� fogalmaik az önismeretr

�l és az emberismeretr

�l, és az emberek

egymáshoz való viszonyáról, a türelemr�l, a tapintatról, a megértésr

�l, a mások

elfogadásának szükségességér�l.

35

• Értsék és tudatosítsák a tudomány szerepét és jelent�ségét a modern m� vészeti

technikákban. • Ismerjenek m � vészeti programokat, hitvallásokat. Tudjanak önarcképek elemzése

által egy-egy m � vészt bemutatni. • Tudják megítélni a hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés jellegzetességeit egy-

egy m� alkotáson vagy m� alkotásokon keresztül. • Értsék a zene, az irodalom, a tánc és a képz

�m� vészet (mozgókép és média)

kapcsolatát. • Tudják hazánk m � vészetének helyét az európai m � vészetben. • Ismerjék a legalapvet

�bb hazai és külföldi m� vészeti szakirodalmat, a m� vészet

újabb irányzatait, lehet�ségeit.

• Tudják a XX. század építészetének, az avantgárd, a neoavantgárd és a posztmodern–transzavantgárd m� vészet legfontosabb ismertet

�jegyeit.

• Legyenek képesek összehasonlítani az egymás után következ� m � vészettörténeti

korszakok és irányzatok jellegzetességeit. • Tudjanak az adott m� vészettörténeti korra és irányzatra jellemz

� m � alkotásokból

példákat mondani és azokat elemezni. • Legyenek képesek filmeket elemezni. • Ismerjék a filmelemzés szempontjait, tudjanak különbséget tenni az értékes és az

értéktelen alkotások között. • Legyen képességük kontrolálni, hogy mit, miért néznek meg. • Tudjanak választani a tömegkommunikációs rendszerekben megjelen

� üzenetekb

�l,

ismerjék a hatásmechanizmusukat.

Tartalom

• A vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, id�beli kifejezés).

• A metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha, ékszer, kozmetika, fodrászat, tetoválás).

• A tömegkommunikáció (tévé, video, újság, reklám). Meg�rzés- és kiállításkultúra.

• M� emlékvédelem, kiállításrendezés. • A tartalom és a forma a m� vészetben, a m� vészettörténeti korokban és az emberi

életben. • A m� vészet életformáló szerepe. A katarzis jelent

�sége.

• Életcél, öröm, boldogság az emberi életben és a m � vészetben. • Az önismeret és az emberismeret. • A tudomány szerepe a modern m� vészeti technikákban, és a kifejezésben. • Önarcképek. • Hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés a m � vészetben. • A zene, irodalom, tánc és a képz

�m � vészet (mozgókép és média) kapcsolata.

• Hazánk m � vészetének helye az európai m� vészetben. • Hazai és külföldi m� vészeti szakirodalom. • A m� vészet újabb irányai, lehet

�ségei.

• A XX. század építészetének, az avantgárd m� vészet (fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, a nyolcak, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, szentendrei iskola, kút, római iskola, gresham-kör – posztnagybányai iskola, szocialista törekvések, absztrakt m� vészet), a neoavantgárd m � vészet tudományos, technicista irányzatait (pl.: op art , kinetika, strukturalizmus), a pop art és rokon jelenségek körét, az akcióm � vészetet, a posztmodern–transzavantgárd m� vészet legfontosabb ismertet

�jegyei.

• Az adott m� vészettörténeti korra és jelenségre jellemz� m � alkotások bemutatása és

elemezése. • A filmelemzés szempontjai. • A tömegfilmek és a m� vészi filmek közötti különbség. • A tartalom és a forma egysége a filmben. • A különböz

� filmtípusok.

• A film történetének a II. világháborútól napjainkig terjed� korszakának vázlatos

áttekintése.

36

• A filmtörténeti korszakainak áttekintése és néhány jellegzetes film megtekintése, elemzése.

• A TV, a video hatása a családra és a társadalomra. • A manipulálhatóság veszélyei. A multimédia jelent

�sége.


Óraszám 9 óra

Cél

• A népi kultúra globalitásának, az élet minden területét átfogó rendszerének felfedezése.

• A kultúrát befolyásoló tényez�k, a kultúrák egymásra hatásának tanulmányozása.

• A szemléletváltozás, a hagyományos és a mai gondolkodásmód különböz�ségének

bemutatása. • A népi kultúra és a népm� vészet továbbélési lehet

�ségeinek felvázolása.

• A népi iparm � vészet meghatározása. • A hagyományos értékek átfogalmazásának, továbbélési lehet

�ségeinek bemutatása a

modern körülmények között. • Ízlésalakítás, értékszemlélet fejlesztés, az esztétikai érzék mélyítése- környezet,

életmód, tárgy, stílus harmóniájának megfigyelése, elemzése. • Tárgyalkotás az ismert kézm� ves technikák alkalmazásával, természetes anyagok

felhasználásával, a népm � vészeti ismeretek átfogalmazásával. • Önálló alkotómunka, saját elképzelések megvalósítása. • Megfelel

� eszközhasználat elsajátítása.

Követelmény

• Ismerjék fel a népi kultúra átfogó rendszerét. • Fedezzék fel a kultúrát ért hatásokat, törvényszer � ségeket. • Ismerjék a népi kultúra továbbélési lehet

�ségeit, a népi iparm� vészet fogalmát.

• Ismerjék a hagyományok szerepét korunkban, fedezzék fel jelent�ségüket saját

életükben. • Legyenek képesek a tárgyak esztétikai értékének megítélésére (a tárgy és a környezet

viszonya). • Kézm� ves tevékenységükben hozzanak létre a mai igényeknek megfelel

� tárgyakat.

• Legyenek jártasak az elsajátított technikák alkalmazásában, az anyagok használhatóságának meghatározásában, a balesetmentes eszközhasználatban.

Tartalom

• A népi kultúra komplexitása, rendszerszemlélete, mindenre kiterjed� meghatározó

szerepe a paraszti társadalomban. • A népi kultúrát ért hatások, a kultúra alakulását, változásait befolyásoló tényez

�k..

Az átadás-átvétel folyamata, az átfogalmazva beépítés szerepe. • A mai és a hagyományos világszemlélet, gondolkodásmód összehasonlítása. A

hagyományos népi kultúra szerepe a személyiségfejlesztésben. • A hagyományápolás módjai, lehet

�ségei, szerepe a mai viszonyok között.

• A népm� vészet helye a megváltozott körülmények között, a népi iparm� vészet kialakulása, fogalma, funkciója.

• A mai környezet tárgyainak vizsgálata - érték, stílus, esztétikum, összhang a környezettel.

• Irányított gy� jt�munkák, múzeumlátogatások.

• Tárgyalkotás az ismert kézm� ves technikákkal, a hagyományok továbbéltetése a mai igényeknek megfelel

� tárgyakon ( forma, funkció, motívumkincs,

színvilág...átörökítése, átfogalmazása). • Funkcióval rendelkez

� tárgyak létrehozása (ajándéktárgyak, öltözetkiegészít

�k,

lakáskultúrához kapcsolódó tárgyak...). • Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, fa, b

�r, textil, növényi részek, termések...

37

• Az anyagok felhasználhatóságának megítélése (megszokottól eltér� formákban is), a

munkavédelmi el�írásoknak megfelel

� eszközhasználat.


Óraszám 9 óra

Cél

• Az ember sz� kebb és tágabb világának képi, plasztikai megjelenítése. • Élethelyzetek, lelkiállapotok, érzelmekkel telített életképek megfogalmazása. • Az ember küls

� és bels

� tulajdonságainak kifejezése.

• A forma redukálása, absztrahálása és szimbolikus jelentések kialakítása. • Ugyanazon téma különböz

� stílusban való megmintázása,megrajzolása, megfestése.

• Képzeletbeli, id�gépes utazás, életút eseménysorának megjelenítése.

• Mozgás, hang, fény és statikus látványelemek felhasználása a látványtervezésben. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelvnek használata. • Az ábrázolási eljárások, technikák (önálló, kreatív) alkalmazása. • Kiállítás rendezése. • Saját kifejezési stílus létrehozása.

Követelmény

Legyenek képesek: • az ember sz� kebb és tágabb környezetének képi, plasztikai megjelenítésére; • élethelyzetek, lelkiállapotok, érzelmekkel telített életképek megfogalmazására; • az ember küls

� és bels

� tulajdonságainak kifejezésére;

• a rajtuk kivülálló világ és bels� világuk ötvözésére;

• formaredukcióra, elvonatkoztatásra, szimbolikus jelentések megjelenítésére; • ugyanazon téma megjelenítésére különböz

� stílusban;

• képzeletbeli, utazás, életút id�rendben történ

� kifejezésére;

• a képi megjelenítés és a vizuális nyelv eszközeinek készségszint � használatára; • az ábrázolási eljárások önálló, kreatív alkalmazására; • kiállítások megrendezésére, látványok megtervezésére.

Tartalom

• Az ember sz� kebb és tágabb környezetének képi, plasztikai megjelenítése. • Élethelyzetek, lelkiállapotok érzelmekkel telített életképek megfogalmazása. Zenei,

képz�m� vészeti, irodalmi, tánc-drámai, filmbeli, szituációs játékok, mozgások

inspirációi. • Az ember küls

� és bels

� tulajdonságainak, jellemének kifejezése testbeszéddel,

testtartással, arckifejezéssel, ruházattal, környezettel. • Egy- és többalakos kompozíciók különböz

� megvilágításban.(Caravaggio, Turner,

Goya fényeib�l vett inspirációk.)

• A rajtuk kivülálló világ és bels� világuk, természetük, gondolatkörük ötvözése. A

gondolkodás és a fantázia összefüggése. • Saját kifejezési stílus létrehozása. • A forma redukálása, absztrahálása , szimbolikus jelentések kialakítása. • Ugyanazon téma megmintázása,megrajzolása, megfestése, realista, szürrealista,

pointilista, expresszionista, kubista, futurista, konstruktivista stílusban. • Képzeletbeli, id

�gépes utazás, és egy életút eseménysorának id

�rendbe állítása.

Fiktív történet képes forgatókönyve. • A m� vészettörténeti anyag makettjeinek modellként való felhasználása. • A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítései. • A portré, az önarckép lehet

�ségei: tükör, tükörterek.

• Elvont, nem vizuális információk megjelenítése vizuális hatáselemekkel. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv alkotó használata (pont, vonal, folt,

tömeg, szín, fény, tónus, árnyék, arány, irány,ismétlés, ritmus, kiemelés, kompozició).

38

• Az ábrázolási eljárások, technikák önálló, kreatív alkalmazása: • Téralakítás,térkonstruálás: XX. századi építészeti lefedések, szerkezetek modellezése,

kiállításrendezés, látványtervezés. • Rajzolás: sokféle eszközzel. • Mintázás: domborm� , szobor készítése, agyagból, gipszb

�l, papírból, papírmaséból.

• Nyomatkészítés: sokszorosító grafika. • Festés és színes munkák: tempera, vízfesték, színesceruza, kréta, kollázsok, vegyes

technikák alkalmazása. Batikolás. • Változatos méret � , min

�ség� és szín� papírok, fotók és újságok felhasználása.

Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam (fakultatív)

Témák:

M� vészeti technikák

11.1. � si kézm � ves technikák

11.2. Hagyományos m � vészeti technikák

11.3. Alkotás modern technikai eszközökkel

Óraszám: heti 1 óra évi 37 óra

�

si kézm� ves technikák 11.1.

Óraszám 9 óra

Cél

• mai kultúrákban jelen lev� több ezer éves technikák gyakorlati megismerése,

• természetes anyagok tudatos választása környezetünk építéséhez, • otthonunk alakításában, öltözködésünkben saját képünkre formálhatjuk

tárgyainkat, • az ipari „m � anyagtermékekkel”, „m � anyagkultúrával” szembeni ellensúly

Tartalom

• fonások, • csomózási eljárások, • szövés, • gyöngyf � zés, • gyöngyhímzés, • hímzéstechnikák, • textilfestés, textilrátét.

Ajánlható könyvek, gy � jtemények:

• Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány • Artner Erzsébet: Kézm� vesség • Megyei Múzeum, Veszprém • Néprajzi Múzeum, Budapest

Hagyományos m� vészeti technikák 11.2.

Óraszám 19 óra

Cél

• az általános alkotó technikákkal való gyakorlati megismerkedés, • alapfogások elsajátítása mellett vizuális elméleti alapok megszerzése, • a következ

� évben ezen technikák szabad, alkotó használata,

• m� alkotások gyakorlatiasabb, ért�bb „olvasása” és használata,

• értékítéletük fejlesztése környezetünk tárgyi kultúrájával szemben.

39

Tartalom:

1) Szabadkézi rajz • tér arányok és irányok a tanulmányrajzban, • tónusok a tanulmányrajzon, • különböz

� alapok és papírok,

• különböz� nemes grafikai eszközök, eljárások,

• m� vészeti anatómia alapjai. 2) Festési eljárások

• vizes bázisú festékek, hozzávaló ecsetek és papírok - akvarell, • oldószeres bázisú festékek, hozzávaló alapozás - tempera,

- olajfestmény, • textilfestmények • falfestmények - fresco,

- secco, • t � zzománc - az égetett, id

�tálló festék.

3) Alkotás térben (szobrászati eljárások) • mintázás alapjai: - nyersanyagok (agyag, samott),

- tartóváz építése, - üregelés, szárítás, égetés

• faragás alapjai: - gipsz, - fa, - k

�,

- egyéb • tárgykollázs: - környezetünkben talált tárgyak alk. összeépítése

4) M � szaki alkotó technikák • tervezés - papíron,

- számítógéppel, • modellezés.

5) Restaurálás alapjai • képek, • tárgyak, • egyéb (pl. film).

Ajánlható könyvek, gy � jtemények:

• Ötvös Nagy Ferenc: Zománcm � vesség, • Stan Smith: Az akvarellfestés technikája, • Barcsay Jen

�: Anatómia,

Ember és drapéria, • Ihász Zsuzsa: M� vészeti technikák könyve, • Megyei Múzeum, Veszprém, • Szépm � vészeti Múzeum, Budapest, • M� csarnok, Budapest, • Helyi galériák.

Alkotás modern technikai eszközökkel 11.3.

Óraszám 78 óra

Cél:

• a modern, általunk is hozzáférhet� alkotó eszközök gyakorlati megismerése,

• a vizuális információk gy� jtésének, tárolásának mai, jöv�beli formái,

• a vizuális információk mélyebb megértése, • alkotási lehet

�ségeik modern eszközökkel.

Tartalom:

1) Sokszorosító grafikai eljárások - papírnyomat, • linómetszet,

40

• könyvnyomtatás alapjai. 2) Sokszorosítás gépekkel:

• fénymásolás lehet�ségei,

• nyomtatás raszterpontokkal (könyv, újság), • számítógépes sokszorosítás.

3) Alkotás optikai eszközökkel: • fotó – kamera, film, papírkép, labor, montázs, kiállítás-rendezés, • film, • videó – kamera, felvétel, manipulálás, másolás, • animáció – - festéssel, • - számítógéppel.

4) Alkotási lehet�ségek számítógéppel:

• szkennelés, • képfeldolgozás, • nyomtatás, • virtuális galériák létrehozása, • filmdigitalizálás, • filmszerkesztés.

Ajánlható könyvek gy� jteménye:

• m� vészeti technikákat bemutató szakkönyvek, • számítógépkezelési szakkönyvek, programok, • internetes galériák, • médiatárak (iskolai, városi, megyei, országos), • fotótechnikai szakfolyóiratok, szakkönyvek, • fotógalériák gy� jteményei.

Rajz és vizuális kultúra 12. évfolyam (fakultatív)

Témák:

Ember és környezete: (Emberi él�hely és környezet tervezése az el

�z

� év(ek)ben tanult

technikákkal)

12.1. Az emberi test és ruha esztétikuma

12.2. Bels�építészet

12.3. Hajlék – az egyén és közösség terének tervezése

12.4. Természet és a ház kapcsolata

12.5. Házak, kertek és a környez� táj harmonikus kapcsolata

Óraszám: heti 1 óra évi 33 óra

Az emberi test és ruha esztétikuma 12.1.

Óraszám: 7 óra

Cél:

• önmagunk el�nyös tulajdonságainak kieszelése, el

�nytelenek palástolása,

• tudatos harmóniateremtés alkalomhoz ill� szemlélettel,

• alkalmazkodás az id�járás, egészség, nemi szerepek, kultúra elvárásai szerint

• bels� világunk tükröz

�dése megjelenésünkben,

• viselettörténeti alapok megszerzése, • ékszerek, ruhák tervezése, alkotása.

Tartalom:

• a b�r – testfestés, kozmetikumok, tetoválás, testcsonkítás, smink

• haj, sz�rzet (festés, fonás, vágás),

41

• viselet - hétköznapi, ünnepi, - gyermek, n

�i, férfi, unisex,

- nemzeti jelleg� ruházat, ipari – sokszorosított ruházat, - ékszerek.

• jelek az emberi testen

Ajánlott könyvek, kiadványok:

• Jankovics Marcell: Jelképtár • Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány • Molnár V. József: Az emberélet fordulói • Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820-1867 • Huszka József: Turáni ornamentika története • Artner Erzsébet: Kézm� vesség

Bels � építészet 12.2.

Óraszám: 10 óra

Cél:

• harmonikus emberi környezet iránti igény kialakítása, • m� vészi szempontok figyelembevétele környezetünk alakításánál, • környezetünk emberlépték � vé tétele, • természetes anyagok felhasználása környezetünkben. (k

�, fa, agyag, b

�r, sz

�r stb.)

Tartalom:

• tárgyak, eszközök tervezése ergonómiai szempontok szerint (illeszkedés az emberi testhez, annak meghosszabbításaként),

• bútorok tervezése ergonómiai szempontok szerint – emberi test kiegészítése • harmóniák a tárgyak között – anyag, forma, szín, • jelek az ember közvetlen környezetében.

Hajlék – az egyén és közösség terének tervezése 12.3.

Óraszám: 8 óra

Cél:

• elemezzék környezetüket különböz� szempontok szerint,

• a hajlék különböz� megjelenési formái különböz

� korokban és kultúrákban,

• a hajlék tervezésének szempontjai, • saját szükségleteik, igényeik tudatosítása, • jelentéstartalmak és díszek az épületeken.

Tartalom:

Épületek tervezése különböz� szempontok szerint:

• környez� táj,

• id�járás,

• talajviszonyok, • emberi és állati szükségletek, • az él

�hely helye: - vízen,

- vízben, - földön, - földben, - leveg

�ben,

- világ� rben. • jelek az épületeken.

Ajánlott szakirodalom, épületek:

• Caroline Humprey - Piers Vitebsky: Építészet és vallás

42

• Organikus építészek munkái. • Kárpáti Andrea: M � vészet és élet I-II.

Természet és a ház kapcsolata 12.4.

Óraszám: 4 óra

Cél:

• ökológiai szemlélet er�sítése,

• harmónia a környez� természettel,

• bioház fogalma, • növények és állatok a házban és a ház körül.

Tartalom:

1) virág a lakásban - száraz virág, - él

� virág - vázában,

- gyökeresen. 2) a kert tervezésének alapjai (az angol-, a japán-, a francia kert) 3) állat a házban és a ház körül.

Ajánlott irodalom, épületek, kertek:

• Bioház építése. Házak, kertek és a környez � táj harmonikus kapcsolata 12.5

Óraszám: 4 óra

Cél:

• tájképi szépségek iránti fogékonyság, • a nagy egészbe a kisebb részletek.

Tartalom:

• városkép tervezése, • tájkép tervezése.

43

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A részletes követelmények felépítése és használata

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számonkérhet� tananyag tartalmi

vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A vizuális kultúra középszint � érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanú-sítja, hogy a vizsgázó az általános m � veltséghez szükséges vizuális ismeretek birtokában van, megfelel

� jártasságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik mind a vizuális

alkotás, mind a befogadás területén, mely alkalmassá teszi a mindennapi életben szükséges ismeretek felhasználására, és azok képesség szint � alkalmazására.

A vizuális kultúra emelt szint � érettségi vizsga követelményei – a tárgy iránt nagyobb érdekl

�dést feltételezve – a vizsgázónak középszintet meghaladó, komplexebb szakirányú

ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, írja le a vizuális alkotás és befogadás területén. Az emelt szint � tudás az ismeretek mélysége – azaz összefüggések értelmezése, önálló alkalmazás, problémamegoldás – az alkotó képességek és alkotó gondolkodás magas szint � felhasználásának tekintetében arányosan növekszik a középszinthez képest.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de a rajz és vizuális kultúra tantárgyból meghaladják azt. Az érettségi vizsgakövetelmények telje-sítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, 11-12. évfolyamon az iskolának további – törvénybe foglalt – óraszámot kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészül

�k számára.

A rajz és vizuális kultúra részletes követelményrendszer mindkét vizsgaszinten két f�

részre tagolódik. Ez a két egység az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követel-ményeinek elkülönülése. Kompetenciák • A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskör � elemz

� vizsgálata, esztétikai és kommuni-

kációs szempontok szerinti megítélése. • A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelel

� használata, valamint ezen ismeretek

segítségével vizuális alkotások elemzése. • A különböz

� köznapi és m� vészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és

közös vonásainak bemutatása, sokrét � értelmezése, kritikus megítélése. • A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhet

� vizuális közlések létrehozása a

közlés céljának megfelel� formában és alkalmas technikával.

• Tárgyak, vizuálisan érzékelhet� jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont

gondolatok, érzések kifejezése különböz� vizuális eszközökkel.

• Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemz� vizsgálata, különböz

� szempontok szerinti

megítélése. • A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális

kifejezése. • Id

�ben és térben eltér

� kultúrák és m� vészeti korszakok m� vészi értékeire vonatkozó

ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése. • Megfelel

� szint � pszichomotorikus és technikai készségek használata.

• Leíró, értelmez�, elemz

� munkája során a megfelel

� közlésformák kiválasztása.

• A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. • Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása.

3

A./ ALKOTÁS

1. Vizuális eszközök

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

1.1 Vizuális nyelv 1.1.1 A vizuális nyelv

alapelemei – Vonal

– Sík és térforma

– Tónus, szín

– Tér

1.1.2 A vizuális nyelvi elemek

viszonyai – Kompozíció,

(konstrukció) – Kontraszt, harmónia

A pont, vonal, sík- és térforma, felület, adott technikának és adott célnak megfelel

�

használata. Legalább háromféle min

�

ség

�

, (különböz

�

vas-tagságú, tónusú, karakter

�

) a választott eszköz-nek megfelel

�

vonal következetes használata szabadkézi rajzban. Modell alapján készített leképez

�

jelleg

�

munká-ban sík és térforma pontos visszaadása. Modell alapján készített leképez

�

jelleg

�

munká-ban (rajz, festés, vegyestechnika) legalább négy különböz

�

tónusfokozat következetes alkalma-zása. A megadott színek pontos kikeverése. A célnak legmegfelel

�

bb térábrázolási módok kiválasztása. Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelel

�

kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történ

�

kiemelés használata az értelmez

�

ábrázolásban.

A vizuális nyelvi elemek adott technikának és adott célnak megfelel

�

tudatos használata. Modell vagy elképzelés alapján sík és térforma adott célnak (pl. formaredukció) megfelel

�

leképezése. Modell alapján vagy emlékezetb

�

l készített leképez

�

jelleg

� munkában (rajz, festés, vegyestechnika) lega-

lább hat különböz

�

tónusfokozat következetes alkal-mazása. A legmegfelel

�

bb térábrázolási módok egyéni, kombinált alkalmazása. A kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása a vizuális közlés, kifejezés és alkotás során. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történ

�

kiemelés tudatos használata a kifejez

�

alkotások létrehozása során.

4



Színharmóniák, színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, min

�

ségi) használata.

Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása tervez

�

munka során.

1.1.3 Vizuális nyelv és kontextus

A vizuális nyelv eszközeinek használata különböz

�

kontextusban a kifejez

�

jelleg

�

munkákban. A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával).

1.2 Technikák – Rajzolás – Festés – Kollázs – Nyomtatás – Makettezés, modellezés – További technikák

Adott technika adekvát használata. Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszer

�

m

�

szaki jelleg

�

rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkeszt

�

eszközökkel. Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása, (pl. papírmetszet, linómetszet). Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézm

�

ves technikák). Feliratkészítés sablonnal.

Az adott célnak legmegfel

�

bb anyagok és technikák kiválasztása. Szabadkézi rajz készítése egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Összetettebb m

�

szaki jelleg

�

rajz szerkesztése ceruzával, illetve a szükséges szerkeszt

�

eszközökkel. Modell-, vagy makettkészítés. Legalább két szabadon választott technika alkalmazása. Feliratkészítés egy további technikával (pl. bet

�

vágással, számítógéppel).

5

2. Tevékenységszintek



2.1 Ábrázolás, látványértelme-zés 2.1.1 Formaértelmezés

– Arány – Forma, alak, karakter

– Szerkezet, felépítés,

m

�

ködés

2.1.2 Térértelmezés – Téri helyzetek

– Néz

�

pont – Térmélység

Ábrázoló jelleg

�

rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó f

�

bb, a felismerhet

�

séget biztosító arányok helyes megfigye-lése és visszaadása. Ábrázoló jelleg

�

rajz készítése során a látvány formá-ját meghatározó f

�

bb, a felismerhet

�

séget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal). Egyszer

�

tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Téri helyzetek egyszer

�

, értelmez

�

jelleg

�

ábrázolása. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két, vagy három dimenzióban. Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a néz

�

pont következetes megtartása. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

Ábrázoló jelleg

�

rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjed

�

megfigyelése és vissza-adása. Ábrázoló jelleg

�

rajzokban a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése és visszaadása. Ábrázoló jelleg

�

rajz készítése során a látvány formá-ját meghatározó jegyek pontos megfigyelése és helyes leképezése. A formát meghatározó karakterjegyek pontos megragadása emlékezetb

�

l. Egyszer

�

szerkezeti összefüggéseket pontosan értel-mez

�

szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetb

�

l. (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz, folyamatábra). Téri helyzetek egyszer

�

, értelmez

�

jelleg

�

ábrázolása szabadkézi rajzban és szerkesztéssel (pl. alaprajz, ma-gyarázó-közl

�

rajz) szöveges instrukciók alapján is. Tárgyak, objektumok ábrázolása során a néz

�

pont kö-vetkezetes megtartása emlékezetb

�

l is. A térmélység megjelenítése különböz

�

eszközökkel emlékezetb

�

l.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

6


– Térábrázolási konvenciók

2.1.3 Színértelmezés – Szín- és fényviszonyok

2.1.4 Mozgásértelmezés

Ábrázoló jelleg

�

szabadkézi rajzban választott téráb-rázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszer

�

beállításról a kétiránypontos perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéb

�

l az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes vissza-adása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

Geometriai térformák perspektívikus és axonometrikus rajzának megszerkesztése. Geometriai térformákból álló összetettebb beállítás vetületi rajza alapján az elképzelt látvány szabadkézi rajzának elkészítése (térrekonstrukció). Adott cél érdekében, a megfelel

� térábrázolási

rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása. Beállítás vagy elképzelés alapján tárgyak testességé-nek, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások segítségével. Beállítás vagy szöveges instrukciók alapján adott szempontok szerint (pl. hideg-meleg kontrasztra épül

�

) színvázlat készítése. Egyszer

�

mozgás fázisainak értelmez

�

jelleg

�

ábrázo-lása (pl. fázisrajz) szabadkézi rajzban.

7



2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

– Térviszonyok – Kompozíció – Színhatás – Érzelmek – Folyamat, mozgás, id

�

Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány, vagy elképzelés alapján. Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhet

�

vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. Folyamat, történet bemutatása értelmezhet

�

képsorokban (pl. képregény).

Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejez

�

jelle-g

�

alkotásokban. Képi igény

�

kompozíció létrehozása látvány, egy adott téma vagy önálló elképzelés alapján. A színek expresszív hatásának felhasználása kifejez

�

jelleg

�

munkákban. Adott cél érdekében (pl. adott hangulati hatás eléré-sének érdekében) adott színviszonylatok átalakítása. Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok értelmez-het

�

vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak megfelel

�

megjelenítésben. Elképzelt vagy gy

�

jtött képi elemekb

�

l ( pl. montázs technikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelki-állapotot fejez ki. Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv).

8



– Kép és szöveg – Vizuális információ – Tárgyak és környezet

Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelel

�

elrendezése adott képmez

�

ben, hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelel

�

bet

�

típus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelm

�

, következetes használata (pl. magyrázó-közl

�

rajzokon). Nem vizuális természet

�

konkrét információk (pl. számszer

�

adatok: h

�

mérséklet-ingadozás, népesség-változás) értelmezhet

�

, képi megjelenítése (pl. grafi-konon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közl

�

ábrázolásban. Adott funkcióra csomagolás tervezése. Küls

�

és bels

�

terek különböz

�

funkcióra történ

�

be-rendezésének, átalakításának megtervezése.

Kép és szöveg együttes alkalmazása adott hatás elérésének az érdekében. (pl. amelyben a kép és a szöveg egymás hatását er

�

síti vagy jelentését módosítja – pl. illusztráció, plakát illetve képregény formájában). Szabadon választott, nem vizuális természet

�

infor-mációk értelmezhet

�

képi jellé (pl. embléma, piktogramm) tömörítése. Adott funkcióra egyszer

�

tárgy, csomagolás terve-zése. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszer

�

tárgy elkészítése szabadon választott anyagból. A tervezési, megvalósulási folyamat dokumentálása. Adott tárgy, objektum, építészeti tér (felületének, formájának) átalakítása úgy, hogy annak más jelen-tése legyen vagy más funkció betöltésére (is) alkal-mas legyen – az elképzelés szemléltetése rajzban, fes-téssel, montázzsal.

9

B./ BEFOGADÁS

1. Vizuális eszközök



1.1 Megjelenítés sajátosságai

– Vizuális nyelvi elemek – Térábrázolási módok – Vizuális min

�

ségek – Látványértelmezés – Kontraszt, harmónia – Kontextus

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése, és lényegének ismerete. A térmélység-megjelenítés különböz

�

módjainak ismerete. Vizuális min

�

ségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése). A látványértelmezésben szerepet játszó tényez

�

k (pl. néz

�

pont, arányok, képelemek egymáshoz való viszo-nya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazá-sa az elemzés során. A színharmóniák, színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komplementer, magábanvaló, szimul-tán, mennyiségi, min

�

ségi) felismerése. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meg-határozó összefüggések – kontextus – felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.

A képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt el

�

for-duló adekvát kifejez

�

eszközök (szerkezet, motívumok, jelkép, ritmus) felismerése és párhuzamok elemzése. A m

�

vészettörténet korszakaira jellemz

�

, leggyako-ribb kompozíciós formák és ezek kifejez

�

hatásának ismerete. A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete, és összehasonlítása az elemzés során. A színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komp-lementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, mi-n

�

ségi) lényegének ismerete. A kontrasztok kiemel

�

szerepének elemz

�

vizsgálata konkrét példákon keresztül.



10

1.2 Technikák

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb tehnikáinak felismerése.

A vizuális közlés, kifejezés alábbi tehnikáinak leíró jelleg

�

ismerete: grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti tech-nikák (táblakép és falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat (k

�

, agyag, fa; fémöntési technikák). A vegyes technika lényegének ismerete. Az iparm

�

vészeti technikák felsorolásszer

�

ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jelleg

�

isme-rete.

11

2. Tevékenységterületek



2.1 Vizuális kommunikáció – Folyamat, mozgás, id

�

– Kép és szöveg – Vizuális információ – Tömegkommunikáció – Médiakategóriák

A köznapi és m

�

vészi vizuális közlésekben el

�

forduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelel

�

verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. m

�

szaki rajz, folyamat-ábra) leggyakrabban el

�

forduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuá-lis, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formái-nak ismerete és megkülönböztetése.

Id

�

t, mozgást, változást rögzít�

vizuális (álló- és moz-góképi) megjelenítési módok ismerete és összehason-lítása. Kép és szöveg kölcsönhatásának elemz

�

vizsgálata. A tömegkommunikáció jelent

�

ségének, m

�

ködési hatásrendszerének ismerete. A legfontosabb médiakategóriák (nyomtatott és elekt-ronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatá-sának ismerete.

– Fotó, mozgókép

Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb m

�

típusainak (emlékfotó, szocio-fotó, sajtófotó, m

�

vészfotó) ismerete. Álló és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elem-zése.

A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, néz

�

pont, világítás, hang és képkapcsolat) ismerete. A fotó képz

�

m

�

vészeti felhasználásának ismerete. A film m

�

típusainak ismerete (ismeretterjeszt

�

, dokumentum, játékfilm, kísérleti film, reklám).

12



2.2 Tárgy- és környezetkul-túra

– Forma- és funkcióelemzés – Tervezési folyamat – Kézm

�

ves és ipari tárgykultúra

– Népm

�

vészet

A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböz

�

korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció-, és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történ

�

besorolása, csoportosítása. A tervez

�

-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motí-vumgy

�

jtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. A tárgyi néprajz és a népm

�

vészet fogalmának isme-rete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgy-kultúrájának ismertetése.

Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szem-pont alkalmazása. A tárgytervezés szempontjainak ismerete (funkció, er-gonómia, anyag, technika/technológia). A kézm

�ves és ipari tárgykultúra f

�

bb m

�

fajainak, technikáinak ismertetése. A magyar népm

�

vészet legfontosabb sajátosságainak ismerete.

13



2.3 Kifejezés és képz

�

m

�

-vészet

– M

�

vészeti ágak – M

�

fajok

– M

�

vészettörténeti korszakok, stíluskorszakok

– Stílusjegyek

M

�

vészeti ágak (képz

�

m

�

vészet, építészet és alkal-mazott m

�

vészetek) legfontosabb jellemz

�

inek isme-rete. A képz

�

m

�

vészet kétdimenziós (festészet, fotó, gra-fika), háromdimenziós m

�

fajainak (szobrászat, installáció, land art) és id

�

beli kifejezéssel is bíró m

�

fajainak (mobil szobor, happening, video, multimédia) ismerete. A m

�

vészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (

�

skor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszi-cizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futuriz-mus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális m

�

-vészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán m

�

vészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemz

�

inek ismerete. Adott m

�

alkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

A m

�

vészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (

�

skor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszi-cizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futuriz-mus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális m

�

-vészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán m

�

vészete és a prekolunbián kultúrák) jellemz

�

inek, összefüggéseinek ismerete és összehasonlító, elemz

�

tanulmányozása. A modernizmus és a posztmodern lényegének isme-rete. Stílusjegyek alapján ismeretlen m

�

meghatározása, besorolása.



– Alkotások és alkotók

A legjelent

�

sebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet).

A legjelent

�

sebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeg-

14

– M

�

elemz

�

módszerek – A m

�

tárgyi és kulturális környezete

M

�

elemz

�

módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma–funkció, forma–tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés). A m

�

alkotások létrehozásában szerepet játszó ténye-z

�

k és összefüggések ismertetése (pl.: kulturális kör-nyezet, megrendel

�

i igény, alkotói beállítottság, tech-nikai feltételek).

határozása évszázados pontossággal (lásd melléklet). Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotó munkáinak elemz

�

bemutatása. Megadott szempontok alapján m

�

alkotás-elemz

�

váz-lat (pl. a kompozíciót szemléltet

�

vázlat) készítése. A kontextus jelent

�

ségének megértése és a m

�

vészi értékek viszonylagosságának felismerése. M

�

vész és közönsége kapcsolatának ismerete a f

�

m

�

vészeti korszakokban.

15

M� tárgylista1

A 435 tételb�l álló jegyzék az érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befo-

gadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szerepl� alkotó, m� tárgy, tárgy

ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más m� tárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja (pl. formaelemzés).

Középszint � követelmény, az alábbi listában szerepl� normál bet � vel szedett alkotók

ismerete, és/vagy az adott m� vek felismerése és elhelyezése a megfelel� m� vészettörténeti kor-

ban vagy kultúrában (lásd normál bet � vel szedett ismeretek). Emelt szint � követelmény az alábbi listában szerepl

�, vastag bet � vel szedett további

alkotók ismerete, az adott m� vek felismerése és az adott m� listában szerepl� m � vek kormeg-

határozása évszázados pontossággal (lásd vastagon szedett ismeretek). Abban az esetben, ha a listában szerepl

� tétel nem konkrét m � tárgy, (pl. egy Zsolnay por-

celán) az adott tárgy meghatározó jegyei alapján, a megfelel� kultúrában vagy korban történ

�

elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népm � vészeti és az Európán kívüli kultúrák m� tárgyai, tárgyai esetében emelt szinten sem követelmény a pontos kormeghatározás. Minden ismeret, ami az alábbi listában zárójelben szerepel, nem követelmény, csupán pontosító információ (lásd zárójel). A lista bizonyos elemei id

�r

�l-id

�re változhatnak, hogy a m� tárgylista

folyamatosan megújulva �rizze aktualitását.

� SKOR 1. Stonehenge, bronzkor 2.

�

skori lakóházak (pl. Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr.e. 6000 k.

3. Willendorfi Vénusz, fels� paleolitikum, Kr.e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum)

4. Lausseli Vénusz (k� domborm� ), fels � paleolitikum, Kr.e. 30 000 k. (Franciaország) 5. Szegvár-T� zkövesi “Sarlós isten”, újk � kor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József

Múzeum) 6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr.e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti

Múzeum) (=MNM) 7. � skori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), fels

� paleolitikum Kr.e. 15 000 k.

ÓKORI EGYIPTOM 8. Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr.e. 2600–2500 k. 9. Ámon-Ré templom, középbirodalom, Kr.e. XVI–XII. sz. Karnak 10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel 11. Írnok (festett mészk

�), óbirodalom, Kr. e. III. ée (Párizs, Louvre)

12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 13. Nofretete fejszobra, Kr.e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg) 14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr.e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 15. Echnaton fáraó családjával (k

�domborm � ), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin,

Staatliche Museen) 16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr.e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr.e. 1400 k. (London, British Museum) 18. „Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr.e. XIV. sz. (London, British Museum) 19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr.e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 20. Bútorok Tutenchamon sírleletéb

�l (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr.e. XIV. sz. (Kairó,

Egyiptomi Múzeum)

1 Rövidítések: 1/2: els� fele; 2/3: második harmada stb.; é.: évek; sz.: évszázad; ée.: évezred; e: el� tt; k.: körül; u.:

után.

16

ÓKORI MEZOPOTÁMIA 21. Zikkurat, Kr.e. 2000 e. Ur 22. Lamassu (kapu � rz� démon), Kr.e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen) 23. Babiloni Istaar kapu, Kr.e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) 24. Alabástrom n � i fej Urukból, Kr.e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 25. Bikafejes hárfa Urból, Kr.e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr.e. 2120. (Párizs, Louvre) 27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsétel

�henger), Kr.e. 2000 k. (London, British Museum)

ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 28. Knósszoszi palota, Kr.e. XVI. sz. Kréta 29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr.e XIV–XIII. sz. 30. Parthenon - Pheidiasz, Kr.e. V. sz. Athén 31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház) 32. Athéni akropolisz, Kr.e. 447–434. - kül. Niké-templom, Erechteion 33. Zeusz oltár, Kr.e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum) 34. Kurosz szobor Athénból, Kr.e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum) 35. Mürón: Diszkoszvet

�, Kr.e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)

36. Polükleitosz: Lándzsaviv�, Kr.e. 450–440 k. (Nápoly, Museo Nazionale)

37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr.e. 350–340. (Róma, Museo Vaticano) 38. Delphoi kocsihajtó, Kr.e. 470 k. (Delphi Múzeum) 39. Szamothrakéi Niké, Kr.e. 200 k. (Párizs, Louvre) 40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón Kr.e. II. sz. (Róma, Museo

Vaticano) 41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bakchánsn

�k ábrázolással, Párizs,

Biblioth� que Nationale) 42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehely-kratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre) 43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr.e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen) ETRUSZK, RÓMAI 44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr.e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa

Giulia) 45. Colosseum, 70–90. Róma 46. Pantheon, 118–128 k. Róma 47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei 48. „Vesta-templom”, I. sz. Róma 49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes) 50. Forum Romanum rekonstrukció 51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma 52. Constantinus diadalíve, 312–315 k. Róma 53. Augustus szobra, I. sz. Róma 54. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino) 55. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus) 56. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr.e. I. sz. 2/3. KORAKERESZTÉNY 57. Santa Sabina, 422–432. Róma 58. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna 59. Palotakápolna, 805. Aachen 60. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia 61. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College) NÉPVÁNDORLÁS KORA 62. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM) 63. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 64. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár) 65. Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM) 66. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum) 67. Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 68. Fejedelmi szablya markolata (Attila kard) X. sz. (Bécs, Schatzkammer) 69. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció, (MNM) BIZÁNC

17

70. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly 71. San Vitale, 532–547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna 72. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev 73. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco) 74. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art) 75. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) 76. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár) ROMANIKA 77. Maria Laach, bencés templom, XI–XIII. sz. (Koblenz mellett) 78. Pisai dóm, XI-XIII. sz. 79. Pontigny-i ciszterci templom, 1140–1170 80. Szt. Mihály templom, 1033. Hildesheim 81. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják 82. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva 83. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2 84. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 85. Háromkirályok domborm � , XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról 86. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából, (Barcelona, Katalán Múzeum) 87. Koronázási palást, XI. sz. (MNM) 88. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale) 89. Magyar Szent Korona, XI–XIII. sz. (Parlament, Budapest) 90. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria =MNG) 91. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150–1160. (Winchester, Cathedral Library) GÓTIKA 92. Párizsi Notre Dame, 1163–1250 93. Amiens-i székesegyház, 1236– (1389) 94. Chartres-i székesegyház, 1194–1220 95. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence 96. Cambridge-i King’s College Chapel 1446–1515 97. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága 98. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége 99. Veleméri templom, XIV. sz. 100. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad 101. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet templom északi kapuzata 102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm 103. Veit Stoss: Mária oltár, 1477–1483 k. Krakkó, Mária templom 104. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri) 105. Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz. 106. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi) 107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco) 108. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi) 109. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum) 110. M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása, (MNG) 111. L� csei Pál: L � csei Szent Jakab templom f � oltára, 1508–1517 112. Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery) 113. Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre) 114. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéb � l, 1410 k. (Chantilly, Musée

Condée) 115. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan

Library; Szentpétervár, Ermitázs) 116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár =OSZK) 117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Gy

�r, Székesegyház)

118. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, F�székesegyházi Kincstár)

119. Az egyszarvú legendája, gobelin-sorozat, (Párizs, Musée Cluny) 120. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic) 121. Muránói üvegtárgy (pl. Baldovierik esküv � i edénye) XV. sz. (Murano,

Üvegmúzeum) RENESZÁNSZ 122. Santa Maria del Fiore, 1296–1436. Firenze 123. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze

18

124. (Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498–1508. Firenze 125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502–1505 k. Róma, (San Pietro in Montorio kolostor) 126. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett 127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514–1550. Róma 128. Egy Loire-menti reneszánsz kastély (pl.: Chenanceaux, Chambord vagy Blois) 129. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva 130. Budai vár és királyi palota, XIV–XVI. sz. és XVIII. sz., XIX/XX. sz. 131. Visegrádi királyi palota, XIV–XV. sz. 132. Bakócz-kápolna, 1506–1507. Esztergom 133. Sárospataki vár, XVI–XVII. sz. 134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é. 135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447–1453 k. (Padova) 136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence) 137. Michelangelo (Buonarotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro) 138. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia) 139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo

templom sekrestyéje) 140. Donatello: Dávid, 1430–1435. (Firenze, Museo Nazionale) 141. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum) 142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella) 143. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztr

�l, 1437–1440. (Firenze, Museo San Marco)

144. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale) 145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi) 146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery) 147. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera) 148. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495–1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie

kolostor refektóriuma) 149. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery) 150. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503–1505. (Párizs, Louvre) 151. Leonardo (da Vinci): Vázlatok az emberalak tanulmányozásához vagy más

tanulmányrajz 152. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507–1508. (Budapest, Szépm � vészeti Múzeum

=SZM) 153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509–1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura) 154. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537–1541. Vatikán, (Capella Sistina) 155. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia) 156. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi) 157. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum) 158. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM) 159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery) 160. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet, (Párizs, Louvre) 161. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi) 162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480–1485. (Madrid, Prado) 163. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado) 164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen) 165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar,

Múzeum) 166. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása,

1533. (London, National Gallery) 167. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 169. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM) 170. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi) BAROKK 171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma 172. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma 173. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma 174. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u. 175. Melki bencés apátság, 1702-t� l 176. Drezdai Zwinger, 1711–1722 177. Gy

�ri karmelita templom, 1721–1729

178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fert�d

19

179. Santa Maria templom, XVIII. sz. Mexikó 180. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger 181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647–1652. (Róma, S. Maria della

Vittoria) 182. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton

plébániatemplom f � oltára) 183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek) 184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli

�rjárat), 1642.

(Amsterdam, Rijksmuseum) 185. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt, (rézkarc) 1662. 186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum) 187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635–1636. (Madrid, Prado) 188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656–1657. (Madrid, Prado) 189. Vermeer van Delft: Fest

� és modellje, 1665–1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)

190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo) 191. (Georges de) La Tour: A születés, XVII.sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts) 192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdics � ülése, 1691–1694. Róma, San Ignazio

mennyezetfreskója 193. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG) 194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753. 195. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r.k. plébániatemplom) 196. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum 197. Chippendale bútorok 1740–1780. (pl.: könyvszekrény vagy szék fonadékos

háttámlával) KLASSZICIZMUS 198. British Museum, 1823–1844. London 199. Péchy Mihály: Nagytemplom 1805–1821. Debrecen 200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837–1847. Budapest 201. Hild József: F

�székesegyház, 1839–1856. Esztergom

202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina f�hercegn

� síremléke, 1789–1805. (Bécs,

Augustinerkirche) 203. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820–1822. (MNG) 204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre) 205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre) 206. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG) 207. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejér� l (pl. váza, 1805. London, Victoria &

Albert Museum) 208. Copf stílusú bútorok (pl.: kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltöz

�asztal XVIII.

sz. vége Budapest Iparm � vészeti Múzeum) ROMANTIKA, REALIZMUS 209. Parlament, 1840–1865. London 210. Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója 211. Operaház, 1860–1875. Párizs 212. (Alexander) Eiffel: Eiffel torony, 1889. Párizs 213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859–1865. Budapest 214. Ybl Miklós: Operaház, 1875–1884. Budapest 215. Steindl Imre: Országház, 1885–1894. Budapest 216. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás templom), XIII-XV. sz. – 1874–

1896. Schulek Frigyes - restaurálás 217. (François) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs 218. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG) 219. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado) 220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle) 221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818–1819. (Párizs, Louvre) 222. (William) Blake: A teremt� , 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery) 223. (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre) 224. (William) Turner: G

�zhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)

225. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykér�ben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)

226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre) 227. (Jean-François) Millet: Kalásszed

�k, 1857. (Párizs, Louvre)

228. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)

20

229. Borsos József: Nemzet�r, 1848. (MNG)

230. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG) 231. Székely Bertalan: Egri n

�k, 1867. (MNG)

232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG) 233. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG) 234. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG) 235. Paál László: Út a fontenebleau-i erd

�ben, 1876. (MNG)

236. Zichy Mihály: lllusztráció a “Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG) 237. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG) 238. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883–1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe) IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS 239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre) 240. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakm � termében fest (A bárka), 1874. (München,

Neue Pinakothek) 241. (Claude) Monet: A felkel

� nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)

242. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre) 243. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J.H. Whitney Gy� jtemény) 244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886. 245. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885–1887. (London, Courtauld Institute) 246. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887–1895. (Oslo, Nationalgalerie) 247. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume) 248. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller

Gy� temény) 249. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti n

�k), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister)

EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS 250. (William) Morris–(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London 251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-t � l Barcelona 252. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892–1893. Brüsszel 253. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i M� vészeti Iskola, 1898 k. 254. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898–1899. Bécs 255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899–1902. Budapest 256. Schikedanz Albert: Szépm � vészeti Múzeum, 1899–1906. Budapest 257. Kós Károly-Zrumecky Dezs � : Madárház, 1908–1909. Budapesti Állatkert 258. Medgyaszay István: rákosmulyadi r.k. templom, 1910 259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum 260. Fadrusz János: Mátyás király emlékm � , 1895–1902. Kolozsvár 261. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908–1910. (MNG) 262. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie) 263. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM) 264. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril, (litográfia) 1893. (Albi, Musée d’Albi) 265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie) 266. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893. 267. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemb

�l), 1918. (Bern, mgt)

268. Rippl-Rónai József: Kalitkás n�, 1892. (MNG)

269. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG) 270. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG) 271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG) 272. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG) 273. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG) 274. Rippl-Rónai József–Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest 275. Thonet bútorok, 1851-t� l (pl.: Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860, vagy Thonet

kerek ülés� standard széke, 1859. évi típus) 276. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-b � l) 277. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról XX. SZÁZAD ELS� FELE 278. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899–1904. Chichago 279. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920–1925. Berlin 280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925–1926. Dessau 281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht 282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run, (Pennsylvania)

21

283. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest 284. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest 285. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d'Art Moderne) 286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs) 287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art) 288. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona) 289. (Georges) Braque: A portugál n

�, 1911. (Basel, Kunstmuseum)

290. (Jean) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum) 291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of

Modern Art) 292. (Marcel) Duchamp: Lépcs

�n lemen

� akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)

293. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett) 294. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus) 295. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d'Art Moderne) 296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gy� jtemény) 297. (Paul) Klee: � szi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon) 298. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 299. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill

Gy� jtemény) 300. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból,

1933 301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art) 302. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928–1929. (New York, mggy.) 303. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art) 304. (Salvador) Dali: A polgárháború el

�érzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)

305. Nemes Lampérth József: Háttal álló n�i akt, 1916. (Budapest, MNG)

306. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 307. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922–1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe

Museum) 308. Sz

�nyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Sz

�nyi Múzeum)

309. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt) 310. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt) 311. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG ) 312. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG) 313. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG) 314. Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl.: Brauer Marcel: “funkcionalista” szék 1922 vagy cs

�szék

1926) A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE 315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955 316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949–1953. Säynätsalo 317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956–1957. Róma 318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946–1958. New York 319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio 320. (Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971–1977. Párizs 321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980–1982. Bécs 322. Makovecz Imre: A M � vel

�dés Háza, 1976–1982. Sárospatak

323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949–1950. (Zürich, Krayenbühl Gy� jtemény) 324. (Alberto) Giacometti: Az erd

�, (bronz) 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck

Gy� jtemény) 325. (Henry) Moore: Kétrészes fekv

� alak, (bronz) 1959. (m� vész tulajdona)

326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960–1961. (Budapest, Ludwig Múzeum–Kortárs M� vészeti Múzeum=Ludwig)

327. (Joan) Miro: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO Palota kertje) 328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros) 329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968. 330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-b

�1, 1967–1968. (mgt)

331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás) 332. Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács) 333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.) 334. ( Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka -Illinois, mggy.) 335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt) 336. (Jasper) Johns: Zászló narancs mez

�ben, 1957. (Köln, Wallraf Richart Museum)

22

337. (Roy) Lichtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher Gy� jtemény) 338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario) 339. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher Gy� jtemény) 340. Kepes György: Programozott fényjáték-terv a bosttoni kiköt

� számára, 1965–1967

341. (Victor) Vasarely egy op-art m� ve 342. (Nam June) Paik: Integrálzongora, 1958–1963. (Bécs, Museum Moderner Kunst) 343. (Frank) Stella: Lake City, 1960–1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum) 344. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció) 345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965 346. (Joseph) Beuys: F � áram, 1967. Darmsadt (akció fotódokumentáció) 347. Szentjóby Tamás: Hül � víz, 1965. (mggy.) 348. Keserü llona: Forma, 1969. (mgt) 349. Kondor Béla: Rajz, 1969. (Gy

�r, Kolozsváry-gy� jtemény)

350. Lakner László : Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum ) 351. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt) 352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970–1972. (Colorado) 353. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptet

�, acél, 1974. (USA, mggy.)

355. Erdély Miklós: H� ség, 1979 356. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979 357. Ujházi Péter: Cirkusz, 1980. (Budapest, Ludwig) 358. Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig) 359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig) 360. ef. Zámbó István: Új magyar népm � vészet II. 1987. (Budapest, Ludwig) 361. Mauer Dóra: Hommage à Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig) 362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989. 363. Fehér László: Kútbanéz � , 1989. (Budapest, Ludwig) 364. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e. 365. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996 366. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy 1996 FOTÓ 367. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.) 368. Moholy-Nagy László: Önarckép, (1922) 369. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló n

� (1923)

370. (Man) Ray: Casati grófn � (1928) 371. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928) 372. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931) 373. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat), (1933) 374. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938) 375. (Robert) Capa: Kollaboránsn

� Chartres-ból, (1944)

376. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966) 377. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.) 378. Escher Károly: Szénhordás MAGYAR NÉPM� VÉSZET 379. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból) 380. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból) 381. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl.: Szentendre, Hollók � , Göcsej) 382. Ácsolt láda Nógrád megyéb

�l, Budapest, Néprajzi Múzeum (=NM) vagy Délkelet-

Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 383. Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéb

�l (pl. a NM

anyagából) 384. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM) 385. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai sz

�ttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy koma-

kend�) (pl. a NM anyagából)

386. “Táblás”, vörös-fekete gyapjú sz�ttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM)

387. “Ábrahámos“ , hímzett párnavég Csík megyéb�l (Románia) (NM)

388. Cifrasz� r Békés vagy Hajdú megyéb�l, (pl. a NM anyagából)

389. N�i ködmön Somogy, Békés, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéb

�l, (pl. a NM anyagából)

390. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó) 391. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butella vagy butykos) Hódmez

�vásárhelyr

�l vagy

Tiszafüredr�l

23

392. Miskakancsó Mez�csátról, (1848.) (NM) vagy Miskakancsó Mez

�túrról (NM)

EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK 393. Sziklarajzok Tasszilib � l, (Kr.e. IV. ée.) 394. Nagy Zimbabve (XIV–XV. sz.) (Mozambik) 395. Táncmaszk Elefántcsontpartról 396.

�

sszobor Indonéziából, (NM) 397. Húsvét-szigeti k

�szobrok (Polinézia)

398. Auszráliai kéregfestmény (NM) 399. Vadkanmaszk fából, (Melanézia) (NM) 400. Bábfigura (Wayang – Indonéziából) (NM) 401. “Nazca vonalak“, Kr.e. 200–Kr.u. 350. (Peru) 402. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru) 403. A Nap piramisa, IV–IX. sz. (Teotihuacan) 404. Nagy Jaguár templom (maja), 300–900. (Tikál) 405. Halotti maszk IV–V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme) 406. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum) 407. Totemoszlop Észak-Nyugat-Amerikából, (Drezda, Museum für Völkerkunde) 408. Puebló, 350–1300. Mesa Verde 409. Cordobai nagymecset, (IX–X. sz.) 410. Kászim pasa dzsámija, (1543–1546. Pécs) 411. Király fürd

�, (1566–1587. Buda)

412. Gül baba türbéje, (Buda) 413. Kethüda-dzsámi, minaret, (VIII. sz. Eger) 414. Ladik imasz

�nyeg, 6 oszlopos, (XVIII. sz. Budapest, Iparm� vészeti Múzeum)

415. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár) 416. Nagy Sztúpa, (Kr.e. III–I. sz. Szancsi) 417. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje, (640 k.) 418. Radzsarani-templom, (XI–XIII. sz. Bhuvanesvar, India) 419. Szúrja a Napisten, k

�sztéle, (XIII. sz.)

420. Buddha Sákjamuni fej Gandharából, (himalájai pala) (II–III. sz. Budepest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum)

421. Siva Nataradzsa-Táncoló Siva, (bronz) (XII–XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst)

422. Lótuszvirágot tartó bódhiszattva, (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600–650 k.)

423. Rádzsput miniatúra, (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.) 424. Szteatit pecsétel � k az Indusvölgyi kultúrából, (Új Delhi, National Museum) 425. Kínai Nagy Fal, Csin dinasztia (Kr.e. VI–III. sz. 220-ig) 426. A “Tiltott város”– a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és

Csing-korszak 427. Földalatti folyosórendszer a Kínai “cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár

sírjához), Kr.e. 220–210. Lintong Hszian mellett 428. Temetkezési zászlókép selyem alapon, (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor

Kr.e. 206–Kr.u. 8.) (Peking, Neue archaeologische Funde in China) 429. Buddha és kísér

�i a Gyémánt szutrából, (fametszet) (868.) (London, British Museum)

430. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek, (XVIII. sz.) (Budapest, IM) 431. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka, (VII. sz.) (Nara) 432. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéb� l a Sókintei nev� teaházzal,

(XVII. sz. e.) (Kioto) 433. Kamakurai Nagy Buddha szobor, (XIII. sz.) 434. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép id

�. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból,

(1823–1829.) (Tokió, Heibonsha Publisher Ltd.) 435. No-maszk, (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum)

24

Szakkifejezések

Az alábbi szakkifejezéslista a részletes vizsgakövetelmények részét képezi azáltal, hogy

pontosítja, konkretizálja az ismeretek körét. Emelt szinten egyrészt b�vül az elvárható

szakkifejezések mennyisége, másrészt magasabb az elsajátítás szintje, ebb�l következ

�en az

emelt szint � követelmények magukba foglalják a középszintet. A normál bet � vel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag bet � vel jelölt fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében amelyek d

�lt bet � vel kerültek megjelölésre,

középszinten elegend� az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott

kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti.

ábra ábrázoló geometria ábrázolási rendszer absztrakt absztrakt expresszionizmus absztrakt m� vészet agora akadémizmus akció (m� forma XX. sz.) akció festészet akrilfesték akropolisz akrotérion akt akvarell alakos és arcos edény alaprajz alapsík alapszínek álboltozat alkalmazott grafika alkalmazott m� vészet “alla prima” festésmód altemplom amfóra/ amphora amphiteátrum anamorfózis anatómia ankh jel angolkert animációs film animizmus antikva (tipográfia) antim� vészet antropomorf anyagszer � ség apátság apszis arány aranymetszés archaikus archetípus architektúra architráv

archivolt árkád árnyalat arte povera aszimmetria áthidalások (építészet) atlasz (építészet) átlós kompozíció átrium áttört forma attributum audió-vizuális automatizmus (alkotói módszer) avantgárd m� vészet axonometria ballusztrád batikolás barokk Bauhaus bazilikális elrendezés békaperspektíva bélletes kapu bels

�építész

bidermeier body art boltív boltozat boronafal bordás keresztboltozat camera obscura Capitólium cinquecento ciszterna cizellálás (anyagmegmunkálás) colosseum-motívum computer art csarnoktemplom csegelyeskupola csendélet csúcsfény csúcsív

dagerrotípia DADA dekollázs dekoratívitás derített szín derít � fény design diagramm diadalív diadém diaporáma diófapác diszharmónia díszlet dísztárgy dokumentum film dolmen domborm � dongaboltozat dór döféspont dramaturgia dzsámi ecsetrajz egyedi grafika egyiránypontos/centrális perspektíva egyméret � / izometrikus axonometria eklektika elektronikus grafika elektronikus médiumok életkép/zsánerkép ellenfény embléma emblematikus ábrázolás empire enfilade/anfilád enkausztika entázis enteri

�r

environment (m� forma XX. sz.) enyészpont/iránypont épületszobrászat éremm � vészet

ergonómia fríz jel

25

értelmez� ábrázolás

ex libris experimentális film expresszionizmus expresszív fakszimile/hasonmás kiadás faktúra falfestészet falikép falkárpit famentes papír fametszet Fauves fazekasság fázis rajz fed

�festék

fejléc (tipográfia) féloszlop fényjáték (m � forma) fénykalligráfia fénykép fényreklám festékszín festészet festmény fest � i kifejezésmód fiatorony fibula figuratív m� vészet figyelemirányítás filmkocka filmmontázs filmtrükk filmvágás fix beállítás fixatív flash-back fluxus (m� forma XX. sz.) folklór folyamat ábra forgástest forgatókönyv formaelemzés formakarakter fórum fotóet� d fotógrafika fotogram f � fény f

�hajó

fotómontázs fotórealizmus f � vonal (ábrázoló geometria) f

�színek

franciakert freskó

frontalitás frottázs funkcionalizmus futurizmus gádorfal galéria (építészet) geometrikus absztrakció geometrikus forma gépállás (film) gesztusfestészet gobelin gótika görögkereszt graffiti grafika grafit (s)grafittó használati-tárgy harangtorony happening hard-edge hevederív hideg-meleg kontraszt hieroglifa hímzés hiperrealizmus historizmus homloksík (ábrázoló geometria) homlokzat horizont horizontális elrendezés “horror vacui” hozzáadó/additív színkeverés hüposztil huszártorony ideográfia/ fogalom írás idol ikon ikonográfia ikonosztáz illusztráció illúzionizmus impresszió impresszionizmus informel iniciálé installáció intarzia interaktív m� vészet inzert ión ipari formatervezés iparm � vészet irányzat (m � vészeti)

jelkép jelmez jelzésszer � ábrázolás kalligráfia kálvária kamerába vágott (filmtechnika) kameramozgás kannelurák kánon kariatída karzat katakomba katalógus katedrális Kavallier axonometria kazettás mennyezet kelengyeláda kemogram kép-a-képben képes forgatókönyv képi egyensúly képi elem képkivágás képmanipuláció képmás képmez

�

képregény képrögzítés képsík képsor képvers képz

�m� vészeti m� fajok

kerámia kereng � keresztboltozat keresztel � kápolna kereszthajó kertm� vészet kétiránypontos perspektíva kétméret � /dimetrikus axonometria kevert néz � pontú ábrázolás kevert szín kézjegy kézm � vesség kiadványszerkesztés kiegészít

�/komplementer

színek kiemelés eszközei kifejez

�eszköz

kinetikus szobor kísérleti film kisplasztika kivonó/szubtraktív színkeverés klasszicizmus klasszikus klisé (nyomdatechnika) kockázás (film) kocsizás (film)

26

kódex kollázs kolostor kolosszus komplementer kontraszt kompozíció kompozíciós vázlat kompozíció típusok konceptuális m� vészet konstrukció konstruktivizmus kontaktmásolás kontextus kontraposzt kontraszt kontraszt illúzió kontúr kópia koré korintuszi koronázási jelvények korongozás korpusz korstílus könyvm � vészet környezetalakítás környezetkultúra körplasztika közelkép (film) kránozás/daruzás kratér krétarajz kroki kubizmus kupola kurosz kurzív (tipográfia) kváderk � land art lapdúc lapos domborm � latin kereszt látószög látványterv lavírozás (fest

�technika)

layout lazúrozás legyez � boltozat leporelló lépték leveg

�perspektíva

linómetszet litográfia/k

�nyomás

lizéna lokálszín

lyukkamera madártávlat mandala mandorla manzardtet

�

magas domborm � magasnyomás magábanvaló kontraszt magyarázó-közl

� rajz

mail art makett manierizmus maratás (sokszorosító grafika) margó (kiadványszerkesztés) márkajel maszk maszkolás/kitakarás (fotó, film) masztaba matt mauzóleum máz (kerámia) média mediális m� vészet médium megaron mellékhajó mellékszín mellkép mélynyomás mélységélesség (fotó, film) menhir menóra mennyiségi kontraszt méretarány méretperspektíva mer

�leges vetítés (ábrázoló

geom.) mérm� mesterséges forma metakommunikáció metopé metszet (grafika) metszetrajz metsz

�sík

minarett miniatúra minimal art min � ségi kontraszt mintázás miskakancsó mobil (szobrászat) modellezés modern modernizmus modulor moire

Monge-féle vetületi ábrázolás monokróm monolit monotípia montázs montázs elv (film) monumentális festészet motívum mozaik mozgásfázis mozgókép multimédia murális technikák m� alkotás m� elemzés m� fény m� leírás m� szaki rajz m� tárgy m� típus m� vészeti ágazat m� vészeti irányzat m� vészeti korszak m � vészeti technikák m� vészettörténet m� vészi ábrázolás nabis nagybányai festészet nagytotál (film) naív m� vészet naturalizmus narrátor negatív forma negatív kép nemezelés neoavantgárd neoimpresszionizmus népm � vészet néprajz nézetszer � ábrázolás néz

�pont

nonfiguratív m� vészet nyeregtet

�

nyitott fedélszék nyitott forma nyomat nyomódúc nyomóforma nyomvonal (ábrázoló geometria) obeliszk objekt ókeresztény m � vészet olajfestés oldalpár (kiadványszerkesztés)

oltár op art

porcelán porfesték

stilizálás stílus

27

opeion optikai csalódás organikus építészet origámi oromzat ornamentika oszlopf � oszloptípusok önarckép önárnyék önkifejezés öntött szobor öntvény önt

� forma

összetett forma ötvösm � vészet övpárkány palást (ábrázoló geometria) paletta pannó panoráma papírmasé papírmerítés papírmetszet papírnyomat papírplasztika papírusz párta (építészet) parafrázis paszpartu pasztell peplosz performance pergamen peripterosz perspektívikus ábrázolás pigment piktogram pilaszter pillér pillérköteg pilon/pülon piramis plakát plakett plán plasztika plasztikus plasztilin playback plein air pointillizmus pop art populáris

portfolió portikusz portré poszter posztimpresszionizmus posztmodern pozitív forma predinasztikus prehisztorikus premier plán próbanyomat profil quatrocento rajzszén rajzfilm raszter (nyomtatás) ready made realizmus reflex rekeszzománc rekonstrukció relief reneszánsz reprodukció restaurálás retrospektív rézkarc rézmetszet riportfotó rizalit rokokó romanika romantika rövidülés rózsaablak sablon sajtófotó sámán sekrestye semleges szín sfumato síkbeli ábrázolás síkidom síknyomás sírkamra skurc snitt sokszorosító grafika sokszorosító technikák spanyolozás spektrum

stílus irányzat stílus jegy struktúra strukturalizmus stukkó surlófény svenk szabadkézi rajz szabályos forma szabásminta szabásrajz számítógépes grafika szarkofág származtatás (ábrázoló geometria) szcenika szecesszió székely-kapu szekkó/ secco szekond plan szekvencia (film) szénrajz szentimentalizmus szentély szent kerület szépm� vészet szerigráfia/szitanyomat szerkeszt

�rajz

szerkezeti rajz szfinksz sziluett szimbolizmus szimbólum szimmetria szimultán kontraszt színárnyalat színdinamika szín-reflex színérzet színharmónia szính � mérséklet színintenzitás színkontraszt színkör szinopszis (film) színperspektíva színskála színszimbolika szobor szoborfülke szobrászat szórt megvilágítás szökröny sz

�ttes

szövés szöv

�szék

sztéle szubjektív néz � pont (film) szuperközeli plán szuprematizmus szürrealizmus

trifórium triglif tükrös tümpanon/timpanon tumulus tusrajz t � zzománc

28

szuszék táblakép tabló tagolatlan forma tájkép takarás tálas támív támpillér tanulmányrajz/ stúdium tapasztalati távlattan/ látszati ábrázolás tárgyanimáció tárgykultúra tasizmus technikai kép telített szín templomhajó temperafestés térábrázolási konvenció térhatás térillúzió térmélység természetelv � ábrázolás természetes megvilágítás természeti forma térrétegek térszervezés tervezési folyamat tervrajz testbeszéd textil textilplasztika textúra tinta tipográfia tiszta szín tojástempera tollrajz tónus tónus/fény-árnyék kontraszt tornác totem totál (film) többnézet � ábrázolás tömegkommunikáció tört szín transzavantgard transzformáció transzparencia trecento

utókép vágás (film) vakárkád val

�r

varrottas vázakép vázlat vertikális elrendezés vetett árnyék vetítés (ábrázoló geometria) vetít

� sík (ábrázoló

geometria) vetít

� sugár (ábrázoló

geometria) vetület(ábrázoló geometria) vetületi ábrázolás videóm � vészet videó installáció virtuális valóság viselet vízfestés vízjel vizuális élmény vizuális képzelet vizuális kifejez � eszközök vizuális kommunikáció vizuális költészet vizuális kultúra vizuális min

�ségek

vizuális m � vészetek voluta vonalas rajz vonalmin

�ségek

vonalperspektíva zárt forma zikkurat zománc m� vészet zsinagóga zsindely

29

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Ahogyan a rajz és vizuális kultúra részletes érettségi vizsgakövetelmények szerkezetét, úgy az érettségi vizsga formáját is meghatározza az alkotás és befogadás kompetenciaterületek megkülönböztetése.

Az alkotás kompetenciaterülete olyan ábrázoló, kifejez� jelleg� tevékenységek összessége,

melyek alapvet�en a pszichomotoros képességek segítségével vizuálisan, képileg értelmezhet

�

produktumot hoznak létre. A befogadás kompetenciaterülete olyan tevékenységek összessége, melyek a látható világ

hétköznapi és m � vészi esztétikai min�ségeinek megismerésére, értelmezésére, elemzésére és

megítélésére vonatkoznak. Az említett kompetenciaterületek mindkét szinten különböz

� vizsgaformák segítségével

kerülnek mérésre. KÖZÉPSZINT � VIZSGA A vizsga szerkezete

Formája Jellege Id� tartama Értékelési aránya

• Írásbeli

M� VÉSZETTÖRTÉ-NET–M� ELEMZ�

FELADATSOR

180 perc 50 %

• Gyakorlati

PORTFÓLIÓ BEMUTATÁSA

10 perc gyakorlati munka: 40 %

szóbeli bemutatása: 10 %

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga során a feladat, egy képekkel gazdagon illusztrált m � vészettörténet, m� elemz

� jelleg� feladatsor megoldása. A vizsga feladatsora 10-15 összetett – több részelemet

tartalmazó – feladatból áll. A középszint � feladatsor 40-50%-a feleletalkotó típusú feladat, amelyb

�l legalább egy, elemz

� vagy összehasonlító jelleg � esszé feladat.

30

Az írásbeli vizsga tartalmi szerkezete

Az írásbeli feladatsor tartalmi arányainak eldöntése több szempontrendszer figyelembevé-

telével történik, melyek a f�bb – tartalmat meghatározó – kategóriák szerint külön-külön

kerültek kijelölésre.

• A vizuális kultúra részterületei szerint:

Képz � m � vészet 50%

Tárgy- és környezetkultúra 40%

Vizuális kommunikáció 10%

Összesen: 100%

• Földrajzi régiók / Kultúrák szerint:

Európai kultúrák 80%

Európán kívüli (klasszikus) kultúrák 20% Összesen: 100%

• Korszakok szerint:

� skor - XVIII. század 60 %

XIX. - XX. század 40 %

Összesen: 100 %

Az írásbeli feladatok jellemz� i

Feladattípusok

A befogadás folyamatának mérésére alkalmas f� írásbeli feladattípusok a feleletválasztó

és a feleletalkotó feladatok csoportja. Az adott tantárgy lényegéb

�l következik, hogy mindkét feladattípusban nagyobb gya-

korisággal szerepel képi eszközök segítségével megadott feladat vagy megoldásváltozat is (pl. elemz

� vázlat készítése, vagy képek/reprodukciók párosítása adott szempontok szerint).

a) Feleletválasztó feladat

A feleletválasztó feladattípusok (pl. alternatív válaszok, többszörös választás, válaszok illesztése-csoportosítása) esetében jellemz

� feladattípus a kép és szöveg, vagy a kép és kép

adott szempontok szerinti párba állítása, csoportosítása, vagy sorrendbe állítása.

Példák a párosítás szempontjaira: • alkotó és m � ve, • adott m� és korstílus/stílusirányzat, • m� és m � (pl. azonos stílusirányzat alapján), • m� részlet és m� részlet, • alkotó és alkotó (pl. azonos korban), • m� és „korszakalkotó” m � vészetelméleti fogalom, • korstílus/stílusirányzat és „korszakalkotó” m � vészetelméleti fogalom, • (m� )tárgy és tulajdonságai, funkciója.

31

Példák a csoportosítás szempontjaira: • korszakok szerint, • korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. m� -alkotó-id

�),

• földrajzi (kultúrtörténeti) elhelyezkedés szerint (pl. európai, Európán kívüli kultúrák), • m� fajok, m � típusok szerint.

Példák a sorrend felállításának szempontjaira: • id

�rend (pl. évszázadok) szerint,

• korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. m� -alkotó-id�).

b) Feleletalkotó feladat

A feleletalkotó típusú, rövid választ (pl. egy szó, egy mondat) igényl� feladatok jellemz

�en

a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. alkotó neve, alkotás címe, stílusa, konkrét fogalmak) felismerését, megnevezését, meghatározását jelentik. A fent említett feladattípus jellemz

� változata, ha csak részinformáció, információtöredék áll rendelkezésre a

felismeréshez (pl. képrészlet, képtöredék). A hosszabb választ igényl

�, esszé típusú feladatok esetében középszinten minden esetben meg-

adásra kerülnek a megfigyelési szempontok, legyen az akár elemz�, vagy összehasonlító jelleg �

feladat. (pl. Elemezd az adott m � vet formaalkotás, kifejezés, kompozíció és funkció szerint!) Középszinten mind az elemz

�, mind az összehasonlító feladatok esetén a feladat tárgya kép (pl.

m� alkotás) vagy ábra (pl. grafikon). A feleletalkotó feladatok típusai: • m� vészeti ágak, m� fajok, m� típusok felismerése, jellemzése;

• id�szakok, korszakok, alkotók, m � vek, stílusjegyek megnevezése, jellemzése, összehasonlí-

tása, értékelése;

• m� tárgyak, tárgyak elemzése, összehasonlítása, értékelése;

• f�bb m � vészettörténeti korszakok leírása, összehasonlítása a m � vészet változását befolyá-

soló alapvet� kultúrtörténeti összefüggések szempontjából;

• m� vészeti fogalmak, szakkifejezések felismerése és szakszer � meghatározása, megfelel�

használata;

• verbális és vizuális m � elemz� eszközök, módszerek használata.

Az írásbeli vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk.

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszint � írásbeli vizsgarészben az összpontszám 50%-a, tehát 75 pont szerezhet

� meg.

Az értékelés részletes központi javítási és értékelési útmutató segítségével történik. Az írásbeli feladatsor értékelési útmutatójának minden egyes konkrét feladat esetében tartalmaz-nia kell a helyesnek tekinthet

� választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a felada-

toknál, ahol nem egyértelm� az elfogadható válasz, a javításhoz olyan segítséget kap a javító, amely ismerteti az elfogadható lehet

�ségeket, tartalmi elemeket és azok pontozási eljárását.

32

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott szempontok szerint egy portfólió összeállítása, melyet a vizsga során szóban bemutat, kommentál. A gyakorlati feladat jellemz � i

A portfólió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszint � vizsgában. A portfólió jelentése: a tanuló korábban készült munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott gy� jtemény összeállítása, és megfelel

� formában történ

� bemutatása.

A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is. A portfólió összeállításának feltételei

A portfólióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek között, a diákok

által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben, az iskolában készült munkák meg

�rzésre kerüljenek.

A portfólió 8 db munkát tartalmaz. A munkák mérete nem korlátozott.

A portfólió összeállítása a következ� szempontok szerint történik:

1. Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó. 2. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó. 3. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a

vizsgázó. 4. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több

rajz is lehet egy lapon). 5. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz,

festmény vagy plasztika (fotója). 6. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó

kompozíció. 7. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma

tetsz�leges feldolgozása.

A munkák hátoldalán szerepeljen a tanuló neve és a készítés dátuma, valamint a fenti

listának megfelel� azonosító szám. (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni

fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.) Vizsga el

�tt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy

valóban az iskolában az adott tanuló által készült munkák alkotják a portfólió anyagát. A portfólió bemutatása

A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a tanuló szóban önállóan bemutatja, értékeli, értel-

mezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító f�bb gondolatokat.

33

A gyakorlati vizsga értékelése A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk.

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszint � gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 50%-a szerezhet

� meg, amelyb

�l 40 % azaz 60 pont a gyakorlati

munka produktumáért, 10% azaz 15 pont pedig a szóbeli bemutatásért ítélhet� meg.

A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szerepl�

formai követelményeknek, azaz: • A portfólió megfelel

� számú munkát tartalmaz.

• A munkák a kiírásnak (a listának) megfelel�en kerültek kiválogatásra.

• A munkák hitelesítése megtörtént. • A munkák számokkal történ

� azonosítása megtörtént.

A gyakorlati munka értékelése

A rajzi, illetve gyakorlati jelleg� feladatok esetében az értékelés központi értékelési út-mutató segítségével történik. Az útmutató értékelési szempontokra bontva ismerteti a megítélés alapját.

Az értékelési útmutatóban minden egyes értékelési szempont értékelési kritériumokra bomlik. Az értékelési kritériumok a munka min

�ségét írják körül, jellemzik az adott értékelési

szempont tekintetében a megítélhet� pontértékkel együtt.

A szóbeli bemutatás értékelése

A portfólió szóbeli bemutatásának értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képez

� szempontsort. Minden

egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhet

� pontszámokkal együtt.

34

EMELT SZINT � VIZSGA A vizsga szerkezete

Formája Jellege Id� tartama Értékelési arányai

• Írásbeli/gyakorlati

M� VÉSZETTÖRTÉNET–M� ELEMZ� ÉS RAJZI

FELADATSOR

240 perc 70 %

• Szóbeli

ÖSSZEFÜGG� FELELET EL� ADÁSA

20 perc 30 %

Írásbeli/gyakorlati vizsga

Az emelt szint � vizsgára jelentkez�k körében mélyebb érdekl

�dést, s

�t szakirányú

felvételi szándékot feltételezünk, lehet�séget kell biztosítani a specializáltabb és mélyebb tudás

mérésére. A vizsgázó emelt szinten alapvet�en két különböz

� jelleg� vizsgafeladatsort állíthat

össze magának, attól függ�en, hogy az alkotói és befogadói ismereteket, készségeket,

képességeket mér�, vegyesen összeállított feladatsorból mely szabadon választható feladatokat

oldja meg. A vizsgafeladatsort összesen 6 központilag meghatározott, összetett – több részfeladatból

álló – feladat alkotja. Ebb�l 3 feladat gyakorlati jelleg � , az alkotói, míg további 3 feladat a

befogadói ismeretek, készségek és képességek mérését szolgálja. Az összesen 6 feladatból 4 feladatot kell a jelöltnek kiválasztani és megoldani. Így az egyéni választástól függ

�en jön létre

vagy egy alapvet�en alkotói vagy befogadói érdekl

�dést mér

� vizsgafeladatsor.

Mivel a feladatok száma és választásuk aránya csak dominanciát határoz meg, így a választástól függetlenül megtörténik mindkét kompetenciaterület (úgymint alkotás és befogadás) mérése. Írásbeli/gyakorlati vizsga tartalmi szerkezete

A befogadói típusú m� vészettörténet-m� elemz� feladatok összetett, gyakran képekkel

illusztrált részfeladatok összessége. Az emelt szint � feladatsorban – a középszinthez képest – a feladatok csak kisebb részénél szerepelnek a megoldást segít

� képek, reprodukciók, így

fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek pontos felidézése és a vizuális emlékezet. Az emelt szint � írásbeli feladatok mindeggyike tartalmaz elemz

� vagy összehasonlító jelleg � esszé

feladatrészt. A gyakorlati jelleg � rajzi feladatok közül legalább egy feladat a tárgy- és környezet-

kultúrához vagy a vizuális kommunikációhoz kapcsolódó tervezés.

35

Az írásbeli feladatok jellemz� i

Feladattípusok

Az emelt szint � befogadói ismereteket, készségeket és képeségeket mér� feladattípusok meg-

egyeznek a középszinten felsorolt feladattípusokkal, a feladatsor összeválogatásánál viszont jellemz

� szempont a feleletalkotó feladatok dominanciája.

Az adott tantárgy lényegéb�l következik, hogy mindkét feladattípusban nagyobb

gyakorisággal szerepel képi eszközök segítségével megadott feladat vagy megoldásváltozat is (pl. elemz

� vázlat készítése, vagy képek/reprodukciók párosítása adott szempontok szerint).

A gyakorlati feladatok jellemz � i Feladattípusok

Az emelt szint � alkotói ismereteket, készségeket és képességeket mér� rajzi feladatok

szintén több részb�l álló, összetett feladatok, melyek egy-egy téma köré csoportosulnak. Egy-

egy feladatban minden esetben különböz� jelleg� rajzi tevékenység (pl. szabadkézi rajz látvány

után, tervezés, színvázlatkészítés) is el�fordul.

A feladatok megoldásánál a technika szabadon választott, ezért az alapvet� anyagokról és

eszközökr�l a jelöltek gondoskodnak.

A rajzi feladatok típusai például:

• látvány megfigyelése alapján vázlat vagy szabadkézi rajz készítése; • látvány vagy elképzelés alapján tárgyak tárgyak testességének plasztikus formáinak

visszaadása; • anyagi min

�ségek megjelenítése;

• színkombinációs feladat megoldása; • színvázlat készítése; • tárgyak, organiznusok szerkezetének értelmez

� szabadkézi rajzának elkészítése;

• térrekonstrukciós feladat megoldása; • téri helyzetek megjelenítése az adott célnak legmegfelel

�bb formában;

• mozgást, folyamatot bemutató képi utasítás szabadkézi rajz készítése; • történet illusztratív megjelenítése vizuális eszközökkel; • érzelmek, lelkiállapotok megjelenítése vizuális eszközökkel; • nem vizuális jelleg � információk képi megjelenítése, képi jellé alakítása; • adott felület díszítésének megtervezése; • tárgytervezés, tervvázlat készítése; • felirat készítése adott feladat betöltésére. Az írásbeli/gyakorlati vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. Az emelt szint � írás-beli/gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 70 %-a azaz 120 pont szerezhet

� meg.

Az értékelés részletes központi javítási és értékelési útmutató segítségével történik.

36

Írásbeli feladatok értékelése

Az írásbeli feladatok értékelési útmutatójának minden egyes konkrét feladat esetében tartalmaznia kell a helyesnek tekinthet

� választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a

feladatoknál, ahol nem egyértelm� az elfogadható válasz, a javításhoz olyan segítséget kap a javító, amely ismerteti az elfogadható lehet

�ségeket, tartalmi elemeket és azok pontozási

eljárását. Gyakorlati feladatok értékelése

A rajzi, illetve gyakorlati jelleg� feladatok esetében az értékelés központi útmutató segítségével történik. Minden egyes rajzi feladathoz adott értékelési szempontsor tartozik. A szempontok további értékelési kritériumokra bomlanak. A kritériumok a munka min

�ségét

írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhet� pontszámokkal

együtt. Szóbeli vizsga

Az emelt szint � szóbeli vizsgán a jelöltnek, egy 20 tételb�l kihúzott egy, a tételben

megadott témát kell összefügg� felelet formájában önállóan kifejtenie.

A szóbeli vizsga tartalmi szerkezete

Minden tétel két alapvat� részb

�l áll, melyek közül a vizsgázó választhat. Az egyik tétel

minden esetben egy leíró jelleg � (pl. bizonyos stílusirányzat bemutatása), míg a másik minden esetben m� elemzés (pl. összehasonlító m� elemzés).

A két tételrész közül a jelölt szabad döntése alapján választhat, és csak a választott feladatot kell kidolgoznia és bemutatnia.

Minden tétel els�, választható részéhez tartozik azonban egy egységes tételrész, amely egy

adott alkotótechnika leíró jelleg � bemutatása. A szóbeli vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. Az emelt szint � szóbeli vizsgarészben az összpontszám 30 %-a azaz 30 pont szerezhet

� meg.

A szóbeli vizsga értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értéke-lési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képez

� szempontsort. Minden egyes értékelési

szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhet

� pontszámokkal együtt.

rajz És vizuÁlis kultÚra · az értékelés szempontjai: • egyértelm és pontos vizuális...

Documents