Imrehné Sebestyén Margit

TANMENETJAVASLAT A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁHOZ AZ 5. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

Készült A képzelet világa 5. tankönyv alapján

Éves óraszám: 55,5Heti óraszám: 1,5

Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök. Szemléltetés

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, játék, kutatómunka

stb.)

1. témakör: Szervezés

1.Egész évi feladatok és tanórai szokások a rajz és vizuális kultúra tanórákon.Az eredményes munka feltételei.

1. Az év elején aktuális feladatok, a tanév során használatos taneszközök, rajzeszközök és anyagok megbeszélése.

2. A tankönyv alkalmazási módjainak megismerése, az eredményes munkavégzéshez szükséges rajzfelszerelés és a tankönyv használatának tanórai szerepének hangsúlyozása. Önálló kérdések megfogalmazása, közös megbeszélés.

3. Ábrázolási feladat: egy képzeletbeli utazás helyszínének vizuális bemutatása. (Cél: a rajzi tudásszínt felmérése a tanév elején.)

Az új tankönyv fejezeteinek és illusztrációinak megfigyelése adott szempontok alapján a tanulási képességek és a célirányos figyelem fejlesztése céljából.

Az anyanyelvi kommunikáció (a beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és megértés), a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének fejlesztése a közös megbeszéléssel, továbbá a gondolatok, érzések és vélemények kifejezésével.

A problémamegoldó gondolkodás, a kezdeményezőképesség, a vizuális memória és a képzelet fejlesztése a projektmunkával.

Szemléltetés:Képeslapok, utazási prospektusok, útikönyvek, kalandtúrák képei és izgalmas történetei.A tanév során használandó rajzfelszerelés egyes darabjai.

A képzelet világa tankönyv és a Tanári kézikönyv 10–11. old.

Eszközök: választható technika.

Projektfeladat:Egy elképzelt vagy átélt utazás dokumentálása gyűjtött képekkel, rajzokkal és rövid magyarázattal. A projektfeladatba építhető útvonalrajz, városkép és tájrajz, a közlekedés eszközei. Az utazásról küldött saját tervezésű képeslap, pl. tervezz egy olyan képeslapot, amelyik a nyári utazásod legjellemzőbb helyszínét ábrázolja! A rajz hátoldalát tagold a képeslapok szokásos felosztása szerint, majd címezd meg, és írj egy rövid üzenetet a címzett személynek!

2. témakör: Az ősember művészete

2. A tárgyi művészet kibontakozása.

A pattintott és csiszolt kőkorszak eszközei.(Tk. 7.old.)

A barlang-festmények jellemzői.(Tk. 8–9. old.)

Ember- és állat-ábrázolás az őskori szobrászatban.(Tk. 10–11. old.)

Őskori építmények.(Tk. 12–13. old.)

1. Bevezetés: az őskor nagy korszakainak elhelyezése az időszalagon (tk. 7. old.).A történelemórán tanult ismeretek felidézése (életmód, eszközkészítés, táplálékszerzés).

2. Motiváció: a barlangfestmények felfedezéséhez kapcsolódó érdekes történetek megismerése, kérdések és kételyek önálló megfogalmazása és közös megbeszélése (tk. 8. old.).

3. Az őskori alkotások titkának megfejtése. Az első benyomások megfogalmazása, az észrevételezett jellegzetességek közös megbeszélése. Összegzés: a tankönyv feladatainak megoldása.

4. Szobrászat: az őskori emberábrázolás különböző stílusai. Az őskori nőszobrok és a mai szépségideálok külső tulajdonságainak összehasonlítása.

5. Az őskori lakóhely készítésének anyagai. A megalitok építésének feltételezett céljainak megvitatása és az építés feltételezett technikájának megismerése a tankönyvben szemléltetett kísérlet segítségével.

Ismeretszerzési és tanulási képességek, a vizuális ítéletalkotás és a lényegkiemelés képességének fejlesztése, a vizuális művészetekhez kapcsolódó szókincs gyarapítása, a kommunikációs képesség fejlesztése a műalkotások megbeszélésével és elemzésével.

A megfigyelőképesség és az önálló véleményalkotás fejlesztése a látvány fő jellemzőinek megfigyelésével és a tárgyalt témával kapcsolatos önálló kérdések megfogalmazásával.(Tk. 7–13. old.)

A matematikai kompetencia (a térlátás) fejlesztése az őskori építmények mai állapotának és rekonstrukciós rajzának összehasonlításával. Formai és térbeli problémák meglátása. Időbeli és térbeli folyamatok szóbeli bemutatása folyamatábra alapján.(Tk. 12–13. old.)

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv illusztrációi, 7–13. old. és a Tanári kézikönyv 12–15. old.Őskori agyagszobrok, edények, használati eszközök, faragványok, vázlatkövek.– Barlangfestmények: Altamira-barlang, Lascaux-barlang.–Vénuszszobrok: Willendorfi Vénusz, Kökénydombi Vénusz.– Őskori építmények (pl. őskori kunyhó rajza, a stonehenge-i cromlech).Történelemtankönyv 5.: az ősember környezete. Az őskori ember élete.Természetismeret tankönyv: őslények és ásványok.

Eszközök: grafitceruza és színes rajzeszköz (a rekonstrukciós rajzhoz), gipszpor és karcoló eszköz a plasztikához.

Az őskori tárgyak és építmények téma feldolgozásához javasolt kérdések és feladatok.1. Mit gondolsz, mi lehetett az oka annak, hogy az első őskori barlang felfedezőjét hamisítással vádolták? (Tk. 8. old.)2. Képzeld magadat egy őskori tanítvány helyébe, és folytasd a szarvast ábrázoló csontfaragvány rajzát! (Tk. 11. old.)3. Készíts egy „vázlatkövet” gipszből! Önts egy kb. 1,5 cm vastagságú gipszlapot! Ha megszilárdult, akkor karcolj bele egy oldalnézetből ábrázolt állatformát! (Tk. 11. old.)4. Beszéljétek meg a kövek felállítását szemléltető rajzsorozat alapján, hogy vajon hogyan építhették fel a stonehenge-i kőkört!(Tk. 13/1.)

3. Nem szakrendszerű óra

Őslénytan és a képzőművészet.

Életre keltett evolúció.(Rekonstrukciós feladatok, tk. 14–15. old.)

1. Az érdeklődés felkeltése a dinoszauruszokat bemutató rövid filmrészlet levetítésével.

2. Beszélgetés a régészek munkájáról és a sérült leletek rekonstrukciós helyreállítási lehetőségeiről. Hogyan dolgoznak a régészek? (Történelem tk. 5.)

3. Egy töredékes „talált” tárgy dokumentálása (magyarázó szöveg és vázlatrajzok). A „talált” tárgy hiányzó részleteinek rekonstruálása (vagyis egy tárgyfotó hiányzó részleteinek kiegészítése rajzban).

4. Régészeti játék. Hiányos rajzok (kihalt lények csontvázrajzának és koponyarajzának) kiegészítése, az eredeti forma feltételezett rekonstruálása (tk. 14–15. old., természetismeret tankönyv 5. ).

Az anyanyelvi és a vizuális kommunikáció fejlesztése: a tanuló legyen képes a látottak szóbeli megfogalmazására, rajzi elemzésekre és a lényeges vonások kiemelésére.

A természettudományi és digitális kompetencia fejlesztése a kihalt élőlényekhez kapcsolódó kutatómunkával.(Információgyűjtés a könyvtárban és az interneten.)

A tanulási képességek (játékos tanulás, tapasztalati úton szerzett ismeretek, az önálló ismeretszerzés) és a szociális kompetencia fejlesztése a projektfeladatok önálló és csoportban végzett tevékenységei során. A játékos tanulás és a vizuális képzelet fejlesztése a szituációs játékkal.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv illusztrációi 14–15. old. (ősemberek és ősállatok rekonstrukciós rajzai; egy tudóscsoport által készített rekonstrukció fázisait szemléltető fotósorozat).Tanári kézikönyv 16–19. old. (diákmunkák).Kihalt állatok rekonstrukciójával készült fantasztikus film egy részlete.Természetismeret tankönyv: az állatok csontváza. Őslénytan. Régészet.Történelem tankönyv 5.: a régészek munkája.

Eszközök: grafitceruza és színes ceruza.

Önálló témakutatás, múzeumlátogatás.– A tananyaghoz kapcsolódó érdekes történetek gyűjtése.– Csontváz vagy csonttöredék alapján készült rekonstrukciós rajzok gyűjtése kihalt ősállatokról és emberelődökről.– Múzeumlátogatás: őslénytani kiállítás. A látogatás tapasztalatainak összegzése írásban.

Szituációs játékok:Egy képzeletbeli nap története az őskorban. Pl. milyen állatokkal találkoztunk, mit viseltek az emberek, mivel töltötték el a napot a gyerekek, hogyan beszéltek egymással, hogyan zajlott le a vadászat stb.

4. Állatok ábrázolása.

A forma alakja és jellegzetes felülete (kültakaró-textúra).A látvány valósághű ábrázolása és képi, plasztikai átírása a jellegzetességek hangsúlyozásával.

Léptékváltás: a valóságos felület mintává alakítása nagyítással.

Kompozíciós játék a minta kisebb-nagyobb léptékű felületeivel. Változatos felületképzés.(Tk. 16–19. old.)

1. Műalkotások elemzése: állatok ábrázolása a művészetben.

2. Választható alkotói feladatok (differenciált feladatkiadás).– Állatok ábrázolása az ősember stílusában (tk. 16. old.).– Állatszobrok mintázása agyagból, kavicsból vagy papírmasé technikával(tk. 16. old.).– Mimikri: egy tetszőlegesen választott állat valósághű rajza, majd az állat „elrejtése” a kültakarójához hasonló háttér kidolgozásával (tk. 17. old.).– Képalakítás az állatok jellegzetes felületének utánzásával. Figyeld meg az állatok mintáinak szabályszerű ismétlődését! Rajzold vagy fesd meg külön lapon egy állat alakját a jellegzetes felületével együtt! Tervezz keretet is a képnek az állat kültakarójának kinagyított mintáiból (tk. 18. old.)!

A célirányos figyelem és a látványértelmezés fejlesztése a különböző jelenségek, formák megfigyelésével (tk. 16. old.).

A kreativitás fejlesztése a felületek dekoratív kialakításával (stilizálás, átírás-átalakítás, lényegkiemelés, kísérletezés). A feladatvégzés során a tanuló ismerje meg a látvány átalakításának néhány megoldását, és alkalmazza alkotó munkájában a formaegyszerűsítést, a torzítást és a színmódosítást (tk. 18–19. old.).

A játékos tanulás képességének fejlesztése, az érdeklődés felkeltése és a humorérzék fejlesztése a szokatlan, vicces formák tervezésével (tk. 19. old.).

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv különböző technikával készült állatképei (tk. 16–19. old.).A képzelet világa Tanári kézikönyv 20–23. old. (diákmunkák).

Különböző állathangok meghallgatása és felismerése.Természetismeret tankönyv 5.: Az élőlények kültakarója. Az állatok jellegzetes mozgása.Történelemtankönyv 5.: a mamutvadászat.

Eszközök: filctoll, agyag, gömbölyded kavicsok, ragasztó.

Csoportmunka:– Egy valóságban létező vagy csak a képzeletben született állatkert lakóinak ábrázolása.Gyűjtőjmunka:Állatokat ábrázoló képek, mimikriző állatok.Vizuális játékok:– Az állatok kültakarójának, mintáinak felismerése. A minta és az állat sziluettjének egyeztetése. – Állathangok és képek társítása.– Karikatúra. Vicces, szokatlan formájú állatok (pl. ruhába ölzöztetett dinoszaurusz fiú és lány) tervezése. Fogalmazás: egy humoros rajzfilm rövid jelenetének írása, melynek főszereplője a megtervezett vicces állat.

5. Összefoglalás.

Az elméleti ismeretek összegzése és kreatív alkalmazása.(Tk. 20. old.)

A tankönyv összefoglaló feladatainak megoldása önálló munkával (tk. 20. old.).A megoldások közös ellenőrzése és megbeszélése.

Ábrázolási feladat: egyéni kompozíció készítése az őskor díszítőmotívumainak és formáinak felhasználásával.

A hatékony önálló tanulási képességek (a megfigyelés, az ismeretszerzés, az értelmezés és az ismeretek alkalmazása), a képi emlékezés, az általánosítás és a lényegkiemelés képességének fejlesztése. Cél: a tanuló legyen képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Az együttműködés feltétele a szociális kompetencia erősítése.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv feladatai (tk. 20. old.) és a Tanári kézikönyv 24–25. old. (diákmunkák).

Eszközök: filctoll, fogalomkártyák és képek, projektor, CD- vagy DVD-lemez a vetített képekhez.

Közös játék:Egy őskori barlangban zajló varázsszertartás felidézése és a feltételezett hangulat megteremtése a közös rajzolás, a jelbeszéd, az ének és a tánc segítségével.

3. témakör: Forgástestek

6. Egyszerű téri helyzetek megjelenítése szabadkézi rajzban.

Hajlított síklapok, íves formák, forgásformák.

Forgásformák származtatása síkformákból. A kör látszati képe – ellipszis. Hengeres forma látvány utáni tanulmányrajza. Takarás: előtér és háttér.A szemmagasság és a látszati kép. A valóság látszata.(Tk. 96–98. old.)

1. A forgásformák származtatása tengely körüli forgatással. Négyzetből vagy téglalapból henger, háromszögből kúp, félkörből gömb, trapézból csonkakúp kialakítása.

2. A kör távlati képének vizsgálata: a kör szemmagassághoz viszonyított különböző nézeteinek ábrázolása. Az ellipszisek rajzolásának gyakorlása (tk. 96. old.).

3. A szemmagasságtól függő rálátás vagy alálátás kifejezése a látható élek kierősítésével (tk. 97. old.).4. A választott modellek nézőpontnak megfelelő térbeli helyzetének megfigyelése. A térbeliség kifejezése tónusokkal. Tónusskála készítése a legvilágosabb tónustól a legsötétebbig. A hengerpalást árnyékolása: ellenfény, telefény, oldalfény (tk. 98. old.).

A megfigyelőképesség, a forma- és arányérzék, a térlátás, az anyaghasználati készség és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.(Tk. 96. old.)

A célirányos figyelem fejlesztése a formák adott szempontok szerinti megfigyelésével. A tanuló ismerje a forgásformák származtatását. Tudjon egyszerű forgásformát térben ábrázolni (tk. 98. old.).Vegye észre a tanuló, és fejezze ki rajzban a látvány nézőponttól függő változásait (szemmagasság, rálátás, alálátás)! A térlátás fejlesztése érdekében rajzolja meg egy síkforma térformává alakulásának folyamatát! Fejezze ki a térbeliséget, a fény-árnyék kontrasztot tónusfokozatokkal!(Tk. 97. old.)

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 96–98. old. illusztrációi és a Tanári kézikönyv 26–27. old.Óravázlat: Tanári kézikönyv 27. old.

Matematika tk. 5.: alakzatok; testek építése; síklapok elforgatásával képzett testek; mértani testek szemléltetése (nem látható élek); térbeli hatás.

Eszközök: grafitceruza, színes ceruza, filctoll.

Gyűjtőmunka: Mesterséges forgásformák, pl. papírhengerek, konzervdobozok, edények gyűjtése.Hengeres formák a környezetünkben (a lakásban, az iskolában, az utcán, az intézményekben).

Az egyszerű és összetett formák jellemzése.

Az egyik tárgy formájának áttervezése, arányainak és színeinek módosítása.

7. Folyamatok és változások megjelenítése szabadkézi rajzban.

A térbeliség kifejezése hengeres formák egymáshoz kapcsolódásával.

Hajlított papírszalag és hengerek kapcsolódása.(Tk. 99. old.).

1. Közös megbeszélés. A hajlított papírszalagok és a hengerek kapcsolódásának megfigyelése. A térbeli helyzet meghatározási módja viszonyítással. Térjelölési lehetőségek síkon: lejjebb-feljebb helyezés, takarás, elöl-, oldal- és félnézet (tk. 99. old.).

2. Ábrázolási feladat:Tanulmányrajzok készítése hengerek különböző összekapcsolódásáról. Az egymáshoz kapcsolódó formák térbeli helyzetének kifejezése takarással és tónusokkal. A térmélység ábrázolása formakövető vonalakkal. A testesség megjelenítése különböző árnyalatú tónusokkal vagy színekkel.

A megfigyelőképesség, a térlátás, a forma- és arányérzék fejlesztése az egyszerű téri helyzetek leírásával és megjelenítésével. A térjelölési képesség fejlesztése a síkon.

A tanulási képességek (tapasztalati úton szerzett ismeretek, kísérletezés, tevékenykedés, értelmezés, értelmező ábrázolás) fejlesztése.

Vegye észre a tanuló, hogy a formák lejjebb-feljebb helyezésével, takarásával, méretváltoztatásával térmélységet fejezhet ki!(Tk. 99. old.)

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 99. old.Tanári kézikönyv 28–29. old.

Eszközök: grafitceruza, filctoll, tempera, A/4-es méretű rajzlap a papírhengerek kialakításához.

8. Közvetlen megfigyelésen alapuló tanulmányok.

Összetett forgásformák.

Szöveg és kép harmóniája.(Tk. 100. old.)

1. Előzetes feladatok: Mesterségesen kialakított forgásformák gyűjtése, pl. különböző kialakítású sakkfigurák, poharak, edények, üvegpalackok stb. Az összetett forgásformák szóbeli jellemzése közös megbeszéléssel.2. Látvány utáni tanulmányrajz készítése az egyi könállóan választott forgásformáról.3. Csendélet összeállítása a hengeres formákból. Egy színre hangolt (monokróm) csendélet festése. A tónusok kialakítása a szín derítésével és tompításával.

A megfigyelőképesség, a térlátás, a formaérzék, az értelmező ábrázolás, az ábrázolástechnikai készségek, a problémamegoldó gondolkodás, a kompozíciós készség és a kombinatív képességek fejlesztése. (Tk. 100–101. old.)

Legyen képes a tanuló a formák egymáshoz viszonyított arányait, térbeli helyzetét ábrázolni. Értse a vetett árnyék fogalmát.(Tk. 100–101. old.)

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv szemléltető ábrái, 100–101. old. Tanári kézikönyv 30–31. old.

Eszközök: grafitceruza, filctoll, akvarell vagy tempera vagy pasztellkréta.

Projektfeladat: Sakkjáték (tk. 100. old.).1. Sakkfigurák látvány utáni tanulmányrajza. 2. Egyedi sakkfigurák tervezése.3. Sakktábladoboz fedőlapterve a szöveg és a kép összhangjával. 4. Mintaterv a sakkforma felhasználásával, pl. csomagolópapír, textilterv.5. Forma átalakítása megszemélyesítéssel vagy a felület módosításával.

9. Látvány utáni tanulmányrajzok.

Formaértelmező ábrázolás.

Forgásformák a természetben.(Tk. 102–103. old.)

1. Természeti formákat ábrázoló műalkotások elemzése. Megfigyelési szempontok a Tanári kézikönyv 32. oldalán.2. Természeti formák (gyümölcsök és zöldségek) gyűjtése és látvány utáni tanulmányrajza. Megfigyelési feladat: milyen egyszerű és szabályos geometrikus formává egyszerűsíthető le a szabálytalan természeti forma?Alkotói feladat: a tanulmányozott forma dekoratív átalakítása. A felületek dekoratív kialakítása stilizált formákkal (pl textilterv).

A megfigyelőképesség, a megjelenítő képesség, a tér-, forma- és színérzék, a kreativitás és az absztrakciós képesség fejlesztése a látott forma lényeges vonásainak kiemelésével, átalakításával és értelmező újraalkotásával.A manuális készségek fejlesztése a vázolás és a tónusozás gyakorlásával.A színérzékenység, kompozíciós képesség fejlesztése a felületek dekoratív kialakításával. Cél: a kísérletező kedv felkeltése és a kreativitás fejlesztése az alkotás élvezetének kialakításával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv vázolást, formaegyszerűsítést és tónusozást szemléltető ábrái. Tk.102–103. old.Tanári kézikönyv 32–35. old.Cézanne: Őszibarackok és körték (1906).Geometrikus formákra egyszerűsíthető termések vagy azok képei.Eszközök: grafitceruza, filctoll/diófapác, akvarell.

Projektfeladat: a gomba.1.Gyűjtőmunka: gombaformák képei.2. Látvány utáni vázlatrajzok és magyarázó ábrák készítése a formáról.3. A jellegzetességeket hangsúlyozó jel tervezése.4. A forma átalakítása mesebeli lénnyé, pl. Gombaország lakóinak divatos kalapjai.5. Textilminta tervezése a jellé egyszerűsített formával.6. Szakácskönyvborító.

10. Különböző forgásformák kialakításának variációi.(Tk. 104–107. old.)

Választható ábrázolási feladatok.1. Látvány utáni tanulmányrajzok készítése azonos méretű papírcsíkokból kialakított kűlönböző íves formákról, pl, spirál, möbiusz, egymásba kapcsolódó gyűrű, masni, szalag stb.2. Az íves papírformák vizuális átalakítása egyéni ötletek szerint a felületére rajzolt mintákkal vagy élőlényekre jellemző részletek kiegészítésével. Pl. egy tekergőző szalagból kígyó vagy sárkány.3. Dekoratív felület tervezése az íves formák ritmikus ismétlődésével és léptékváltással.4. Papírplasztikák készítése a sodrott, ívelt papírok ritmusával (körplasztika vagy relief).

A konstruálóképesség, a vizuális ritmus- és egyensúlyérzék, a képzelet fejlesztése a forma átírásával, megszemélyesítésével és a felület szubjektív mintázásával.A manuális készség fejlesztése a papírplasztikák készítésével (vágás, hajlítás, sodrás és ragasztás).

Projektfeladat:A digitális kompetencia (anyaggyűjtés számítógépen), a matematikai kompetencia (térépítés geometrikus formákból) és a szociális kompetencia fejlesztése a közös együttműködéssel készített térkompozíció során.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 104–107. old. szemléltető ábrái.Tanári kézikönyv 36–39. old., diákmunkák.Filmrészlet középkori várakról.Válogatás M. C. Escher és Keserü Ilona adott témát szemléltető festményeiből.Eszközök:a) Grafitceruza, filctoll.b–c) Filctoll/tempera.d) Fehér vagy színes papírok, vonalzó, körző, ragasztó, olló.

Várépítés, várjáték projekt:– Hengertornyos várképek gyűjtése. – Hengeres tornyokból álló papírmakett készítése A felület díszítése a valóságos várakhoz hasonló részletekkel vagy mesebeli elemekkel, pl. a cifra palota ábrázolása.– Vázlatrajzok (alaprajz, egyszerű tömegvázlat) készítése a várról.– Csoportmunka: az egyénileg készült tornyokból bonyolult építmény alkotása.

4. témakör: Mezopotámia művészete

11. Sumer művészet.(Tk. 22–24. old.)

A zikkurátok jellemzői.

Emberábrázolás a sumer szobrászatban.

Az Óbabiloni Birodalom művészete.(Tk. 25. old.)

1. Mezopotámia korszakainak elhelyezése az időszalagon (tk. 21. old.). Mezopotámia területének megkeresése a földrajzi térképen.2. A sumer építészet (a zikkurat anyagának, szerkezetének és az építés céljának) és a szobrászat jellegzetességeinek megismerése, a tananyag önálló feldolgozása a tankönyv szövege, magyarázó ábrái és képei segítségével.3. Óbabiloni művészet: Hammurápi törvénykönyvének elemzése. A hatalom kifejezésének módjai az óbabiloni szobrászatban (az egyéni észrevételek és vélemények közös megbeszélése).

A megfigyelőképesség, az ismeretszerzési, a tanulási képesség, a vizuális ítéletalkotás, a lényegkiemelés és a kommunikációs képesség fejlesztése a műalkotások megbeszélésével, elemzésével.(Tk. 22., 23., 25. old.)

Cél a vizuális művészetekhez kapcsolódó szókincs gyarapítása.A tanuló legyen képes érthetően megfogalmazni vizuális élményeit!

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 22–25. old. (zikkurat rekonstrukciós rajza és jelenlegi állapotának fotója, Gudea szobra, Ebih-il intéző szobra, Hammurápi törvénykönyve).Tanári kézikönyv 40–41. old. Történelemkönyv 5. Hammurápi törvényei. A sumérek vallása.Földrajztankönyv 5.: Mezopotámia éghajlata és területe (a mai Irak), a Tigris és az Eufrátesz.

Kiegészítő feladat:Gilgames király legendás történetének megismerése. A magyar népmese elemeinek keresése a történetben.Az eposz tanulságaiból kiindulva beszélgetés az emberi élet céljairól, a tartalmas életről, az összefogás csodatévő erejéről és a barátságról.Gyűjtőmunka: sumer istenek jellemzői.Gilgames király önálló ábrázolása a sumer művészet jellegzetes stílusában.

12. Asszír művészet.

A paloták szobrai és domborművei. Az asszír szobrászat témái: hadjáratok, vadászjelenetek, képzeletbeli lények, az uralkodók képmásai.(Tk. 26–27. old.)

Az asszír uralkodók hatalmát dicsőítő ábrázolások megismerése.Műalkotások elemzése: közös megbeszélés, tankönyvmunka, egyéni érzések kifejezése.(Tk. 26. old.)

Ábrázolási feladat: 3-4 állatforma összekeverésével egy különleges lény tervezése. Művészeti és mesebeli példák gyűjtése, pl. szfinx, pegazus, szirén, pán, kentaur, ördög stb.

A megfigyelő és elemző képesség, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése a látvány értelmezésével és megbeszélésével.A digitális kompetencia, a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése a tananyaghoz kapcsolódó információk gyűjtésével.A kombinatív képesség, az asszociációs képesség és a kreativitás (ötletesség és képzelet) fejlesztése az alkotó feladattal.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 26–27. old.Tanári kézikönyv 42–45. old.Biblia: A négy evangélista jellemzői, evangéliumok.

Eszközök: választható technika.

Előzetes feladat:Állatokat és mitológiai lényeket ábrázoló rajzok, képek gyűjtése.Motiváció: beszélgetés érdekes állatokról és különleges lényekről. Mondjanak példákat a tanulók valaha létezett, de már kihalt különleges állatokra!

13. Az Újbabiloni Birodalom művészete.

Paloták és díszítésük.A valódi boltozat megjelenése és alkalmazása.(Tk. 28–29. old.).

1. A műalkotások közös megbeszélése, a feladatok önálló megoldása a tankönyvben.2. Térképolvasási gyakorlat: milyen volt Babilon városközpontja Kr. e. 570 körül. Ókori város útvonalainak és épületeinek egyeztetése a tankönyv leírása alapján. Feladat: sorolj fel legalább öt lényeges megállapítást a város szerkezetéről és épületeiről (tk. 29. old.)!

A kreativitás, a lényegkiemelés képességének fejlesztése és az érdeklődés felkeltése az adott korhoz kapcsolódó történetek vizuális megjelenítésével. Legyen képes a tanuló egy történet legjellegzetesebb részleteit egyéni kompozícióban hangsúlyozni! Ismerje és alkalmazza a formai és színbeli kiemelés módjait!

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 28–29. old.Tanári kézikönyv 46–49. old.Irodalom (bibliai történetek): Bábel tornya (Ószövetség első könyve: Genesis).Noé életének jellegzetes eseményei.Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban.Babits Mihály: Jónás könyve.

Babilon és a Bábel tornya:1. Szituációs játék: képzeld magadat egy ókori idegenvezető helyébe és érdekesen elmesélve mutasd be Babilon városát egy turistacsoportnak! Induljon a csoport az Istár-kaputól! (Tk. 29. old.)2. Bábel tornyának képzeletbeli rajza Hérodotosz leírása és egyéni elképzelések alapján.3. Beszélgetés a nagyravágyásról (Bábel tornyának építéséhez kapcsolódóan).

14. Összefoglalás.(Tk. 30. old.)

Ékírásos feliratok a sumer és a babiloni alkotásokon.

Pecsételő és pecséthenger.(Tk. 24. old.).

1. A tankönyv összefoglaló feladatainak írásbeli megoldása önállóan (tankönyvmunka, 30. old.).A válaszok ellenőrzése, megbeszélése és a hibák javítása közösen.2. A sumer képírás és ékírás jellegzetességeinek megismerése.3. Választható ábrázolási feladatok.– Pecsétnyomó vagy pecséthenger készítése gipszből (tk. 24. old.).– Képrejtvény rajza a tankönyvben szemléltetett régi képíráshoz hasonló módszer alkalmazásával (tk. 24. old.).

Az esztétikai elemző képesség, a problémamegoldó gondolkodás, az ismeretek alkalmazási képessége és a vizuális memória fejlesztése a tanult ismeretek adott feladatnak megfelelő felidézésével. Cél, hogy a tanuló ismerje Mezopotámia művészetének fő stílusjegyeit és a legjelentősebb alkotásait!

A manuális készség és az anyaghasználati készség fejlesztése az új képzőművészeti technikák kipróbálásával (gipszöntés).

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv Mezopotámia művészete című fejezete, 21–30. old.Tanári kk. 50–51. old.

Eszközök:A pecsétnyomó készítéséhez: 10 cm széles papírlap, agyag vagy plasztilin, ragasztó, gipszpor, víz, csiszolópapír, karcoló eszköz.

A tanult művészeti ismeretekhez kapcsolódó játékok:Pl.: kép és fogalom társítása; egy fogalom hibás meghatározásának javítása; híres emlékek lelőhelyének elhelyezése a térképen; képzeletbeli riport készítése az oroszlánvadászatról hazatérő asszír királlyal.

5. témakör: Egyiptom művészete

15. Építészet: sírépítmények (a masztaba, a piramis és a sziklasír jellegzetességei).

Temetkezési szokások és kellékek.(Tk. 32–37. old.)

1. Elemző beszélgetés az ókori egyiptomi művészeti emlékekről.Képelemzés, tájékozódás a térképen, metszetrajzok értelmezése, feladatok önálló megoldása a tankönyvben, ábramagyarázó szöveg írása, szerkezeti rajz értelmezése színezéssel. A piramis rekonstrukciós és metszetrajzának elemzése, megbeszélése és a lényeges jellemzők önálló megfogalmazása. A túlvilági élet hite és a halottkultusz. A sírok berendezése, díszítése és kellékei. Uralkodói jelképek a tárgyakon.2. A tankönyv feladatainak megoldása: tájékozódás a masztaba és a piramis metszetrajzán. (Közös megbeszélés, önálló feladatkitöltés a tankönyvben, 32–34. old.).

Az anyanyelvi kommunikáció, a megfigyelő és elemző, a véleményalkotás képességének fejlesztése a műalkotások megfigyelésével és megbeszélésével.

A tanulási képességek fejlesztése a képek és ábrák értelmezésével.

A téri tájékozódás fejlesztése, az ok-okozati összefüggések önálló felismerése a masztaba és a piramis metszetrajzának elemzésével. Ismerje meg a tanuló az ókori egyiptomi piramisok építési célját!

A matematikai kompetencia fejlesztése: a piramisok alakja (a forma, az élek dőlésszöge, a metszet). Cél, hogy a tanuló tudjon tájékozódni a Nagy Piramis metszeti rajzán!

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 31–37. old.Tanári kézikönyv 52–53. old.Történelemtankönyv 5: az egyiptomi állam kialakulása; Egyiptom társadalma; a piramisok rejtélye. Az egyiptomi társadalom tagozódása. Halál és temetkezés.Tengelyes szimmetria.Földrajz: Egyiptom éghajlata, Nílus, áradások.

Eszközök: filmrészlet, vetített képek, írásvetítő.

Szituációs játékok:– Játékos tárlatvezetés előre kiadott szempontok alapján, pl. a múmia titkának megfejtése, rejtélyes tárgyak monológja stb.– Kirándulás a Kheopsz-piramis belsejében. Egy turista képzeletbeli élménybeszámolója a tankönyv rekonstrukciós metszetrajzának ismertetésével.– Fogalmazás: izgalmas kaland a piramis belsejében.– Milyen lehetett a Királyok Völgyében található rejtélyes sírok felfedezése?

16. Egyiptomi templomok és istenek.Többistenhit az ókori Egyiptomban.(Tk. 38–39. old.)

1. Az egyiptomi templom alaprajza és a társadalmi rend közötti összefüggés értelmezése.(Képelemzés, közös megbeszélés, tankönyvmunka.)

2. Az egyiptomi templomtípus jellemzőinek megismerése.(Megfigyelési szempontok a Tanári kézikönyv 54. oldalán.)

A térlátás, a téri tájékozódás és az értelmezőképesség fejlesztése az épület tömegének és alaprajzának vizsgálatával.

Ismerje fel a tanuló az egyiptomi templomok alaprajzának és tömegének néhány lényeges jellemzőjét!

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 38–39. old.Tanári kézikönyv 54–55. old.Történelemtankönyv 5.: többistenhit. Az egyiptomi istenek és attribútumaik. Az egyiptomiak hitvilága.

Előzetes feladatok, gyűjtőmunka:Az egyiptomi istenek ábrázolásának jellegzetességei (egyiptomi istenek felismerése leírás alapján).Isteni attribútumok kigyűjtése adott szövegből (tk. 39. old.).

17. Az ókori egyiptomi ábrázolás jellemzői a festményeken és a domborműveken.

Az egyiptomi falfestés technikája.

Szimmetrikus és frontális ábrázolás, a jellemző nézetek törvénye.(Tk. 40–41. old.)

1. Beszélgetés a tárgyak és az élőlények jellemző nézetéről.

2. Forma-felismerési játék: különböző nézőpontokból fényképezett vagy lerajzolt formák felismerése és jellemzése. Összegzés: melyik nézete alapján tudunk meg a legtöbbet egy adott formáról?

3. Műalkotások elemzése. A jellemző nézetek törvénye az ábrázolásban: a több nézőpontú ábrázolás egyidejű alkalmazásának megfigyelése a tankönyv illusztrációin. Megfigyelési feladat: a síkábrázolás jellemzőinek önálló összegyűjtése.

4. Ábrázolási feladat:A Halastó című falfestmény átalakítása. Az ábrázolás szempontja: vajon milyen lenne ugyanez a halastó a valóságban.(Tk. 41. old.)

Megfigyelőképesség, a tapasztalati úton szerzett ismeretek és a kommunikációs készség fejlesztése, továbbá a látvány értelmezése a műalkotások megfigyelésével, leírásával, esztétikai minőségeinek jellemzésével. Legyen képes a tanuló megfogalmazni a jellemző nézetek alkalmazásának szabályait a megbeszélt és a tanult szempontok alapján!

A matematikai kompetencia (a logikai gondolkodás, a térlátás) fejlesztése a formák elöl-, felül- és oldalnézetének vizsgálatával, és a vetületi ábrázolás alapjainak megismerésével..

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 40–41. old. illusztrációi és vetített képek, Tanári kézikönyv 56–59. old. Óravázlat: Tanári kk. 56–57. old.A falfestés technikája.Dombormű (relief), magas dombormű, lapos dombormű.

Eszközök:A tankönyvi munkához grafitceruza és színes ceruza.A csoportmunkához nagyméretű karton és tempera vagy olajpasztell.

Képzeletbeli jelenet:A lakóhely egy ismert részletének bemutatása a Halastó című festmény ábrázolási szabályainak alkalmazásával, pl. játszótér, sportpálya, az iskola környezete stb.

Csoportmunka:Egy kitalált vagy megtörtént esemény bemutatása a sávos ábrázolás szabályainak betartásával, pl. egy iskolai jelenet, egy kirándulás vagy egy sportesemény megfestése az egyiptomi falfestmények stílusában.

18. Az egyiptomi ábrázolás jellemzői.Szobrászat.(Tk. 42–45. old.).

Az egyiptomi szobrok készítésének célja és a halottkultusz.

1. Műalkotások elemzése: beszélgetés az ókori egyiptomi szobrok jellegzetességeiről (közös képelemzés, szerepjáték: a szobrok mozdulatainak utánzása, a szobrok készítésének technikája).2. Kompozíciós vázlatrajz készítése a szobrok fő jellegzetességeinek hangsúlyozásával (szimmetria, frontalitás, tömbszerűség).3. Az ókori egyiptomi viselet megfigyelése a szobrokon és a festményeken.4. Díszes vállgallér tervezése az egyiptomi jelképes formákkal és jellegzetes díszítőmotívumokkal. Tervezési cél: a választott formák stilizálása, a minták sávokba rendezett ritmikus ismétlődésének kialakítása, szín- és tónuskontraszt megtervezése.

A megfigyelő, elemző és kommunikációs képesség fejlesztése az ismert formák, jelek, jelzések és szimbólumok értelmezésével, újszerű, alkotó használatával.

A matematikai kompetencia és a manuális készség fejlesztése a tengelyesen szimmetrikus ékszergallér formájának felrajzolásával, a szerkesztőeszközök célirányos használatával.

Az esztétikai-művészeti kifejezőképesség (a kreativitás, az eredetiség, az alkotó képzelet, a találékonyság, a díszítőkészség, a színhasználati készség) fejlesztése, a tanulás hatékonyságának elérése az elméleti ismeretek tevékeny, alkotó alkalmazásával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 42–45. old. illusztrációi és vetített képek.Tanári kézikönyv 60–65. old. (diákmunkák).

Eszközök: famentes rajzlap, grafitceruza, körző, vonalzó, filctoll/tempera, nagyméretű karton, színes papírok.

Csoportmunka:Óriási méretű díszgallér készítése dekorációs céllal.a) Tanári előkészítés: A díszgallér felrajzolása és kivágása. A tervezett méretben. A gallér sávos felosztása az osztály létszámának megfelelő mennyiségben. A darabok beszámozása.b) Tanulói feladatok: a gallér adott részletének díszítése a megbeszélt szempontok alapján, pl. isteni attribútumok, szent állatok, stilizált növényi motívumok stb. A kész részletek közös összeillesztése egész formává.

19. Egyiptomi írásformák.

Hieroglifák.

Kartus.(Tk. 46–47. old.)

Vizuális jelek, szimbólumok értelmezése, alkotó használata.

1. Műalkotások elemzése: az egyiptomi írásformák megjelenése a festményeken, domborműveken, a szobrokon, az épületeken és a szarkofágokon. A feliratok és a kép szoros kapcsolatának indoklása.

2. A képírás jellemzőinek tevékeny megismerése, pl. hieroglif jelekből álló saját monogram tervezése a tankönyv üres kartusrajzába (tk. 47. old.).

A megfigyelőképesség, a kompozíciós készség, az anyanyelvi és a vizuális kommunikáció, továbbá az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Cél, hogy a tanuló képes legyen egyszerű vizuális közlések jellegzetességeinek leolvasására és szóbeli megfogalmazására megadott szempontok alapján.

A digitális kompetencia fejlesztése az információk önálló gyűjtésével (internet, könyvtár).

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 46–47. old.Tanári kézikönyv 66–67. old. (diákmunkák).Történelemtankönyv 5.: Írás az ókori Egyiptomban.Az egyiptomi képírás megfejtése.

Eszközök: filctoll, színes ceruza.

Előzetes feladatok: Könyvtármunka.– Egyiptomi írás-formákhoz, jelképekhez kapcsolódó információk gyűjtése.– Különböző népek képírásainak összehasonlítása.– Egy rövid mondat írása a képírás nyelvén.– Titkosírás tervezése a tartalmat kifejező képjelek segítségével. Egymás mondatainak megfejtése.

20. Varázserejű tárgyak és amulettek.(Tk. 48. old.)

Jelképes állatformák az egyiptomi ábrázolásban.(Tk. 49. old.)

Összefoglalás.(Tk. 50. old.)

1. Páros feladatok: a tanulók tegyenek fel egymásnak kérdéseket a tankönyvben szereplő művekről.

2. Jelképes formák az egyiptomi ábrázolásban. Egyéni munka versenyben: adott időn, pl. 2 percen belül ki tudja több jelképes forma nevét kigyűjteni a tankönyv egyiptomi fejezetének szövegéből. A feladat megoldásához lehet használni a könyvet. Az adott idő leteltével a legtöbb formát összegyűjtő tanuló a győztes, aki felolvassa az osztály tanulóinak a formák nevét.

3. Összefoglaló feladatok önálló megoldása és közös ellenőrzése (tk. 50. old.).

4. Rekonstrukciós feladat: egyiptomi alkotások hiányzó részleteinek rajzi kiegészítése, pl. félbevágott szobor.

A tanulási képességek (megfigyelés, értelmezés), a képi emlékezet, a problémamegoldó gondolkodás, az ismeretek alkalmazásának és rendszerezésének fejlesztése.

Az ismeretek megerősítése eredeti alkotások megfigyelésével a múzeumlátogatás során, pl. feladatlapok önálló kitöltése a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében a helyszínen. Cél: a művészeti emlékek élményszerű megismertetése.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 48–50. old.A tankönyv egyiptomi fejezetének illusztrációi.Tanári kézikönyv 68–69. old. (az összefoglaló feladatok megoldása).Történelemtankönyv 5.: Az egyiptomi társadalom.

Csoportmunka.

1. Képkirakó játék.– A tanulmányok során megismert egyiptomi épületek, szobrok vagy festmények közül 1-1 reprodukció szétvágása legalább 15-20 darabra. Az azonos alkotások darabjainak elhelyezése 1-1 borítékban.– Alkossanak a tanulók 3 csoportot, majd egymással versenyezve rakják össze az alkotás képét.

2. Szólánc képzése az egyiptomi kultúráról tanult ismeretek felidézésével, pl. a szó első és utolsó betűje azonos: Múmia – Anubisz – Szahmet – Thot – Tutanhamon stb.

6. témakör: Az ókori görögök művészete

21. Nem szakrendszerű óra

A minószi kultúra.

A knósszoszi palota alaprajza és díszítése.

A labirintusok. Labirintusjátékok.

A krétai freskók jellemzői.

A krétai nők viselete. (Tk. 52–55. old.)

1.Térképolvasás: a Peloponnészosz félsziget és Kréta szigetének földrajzi elhelyezkedése.

2.Tájékozódás a labirintusban: a helyes útvonal (pl. középpont, kijárat) megkeresése. A tankönyv labirintusjátékának megfejtése.

3. Beszélgetés a krétai építészet jellegzetességeiről.

4. Sík vagy térbeli labirintus tervezése. A tervek készülhetnek szabályos vagy szabálytalan befoglaló formával, vagy akár valamilyen alakzatot is ábrázolhatnak (pl.: kialakítható növény, állat vagy ember körvonalán belüli labirintushálózat).

5. A restaurátor munkájának kipróbálása rajzkiegészítéssel: A „párizsi nő” című freskótöredék rajzi kiegészítése (tk. 55. old.).

A térbeli tájékozódás és a természettudományos kompetencia fejlesztése a térképolvasással és az épület alaprajzának értelmezésével.

A személyiség fejlesztése (önismeret, empátia, döntéshozatal képessége) a labirintusok jelképes szerepéhez kapcsolódó kérdésekkel és vitával.

A megfigyelőképesség, a koncentrációs készség, a találékonyság és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a labirintusok megfejtésével és az egyéni megoldásokat alkalmazó új labirintus tervezésével.

A hatékony, önálló tanulás képességének fejlesztése az önállóan végzendő feladatokkal és a kutatómunkával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 51–55. old. illusztrációi.Tanári kézikönyv 70–73. old.Történelemtankönyv 5.: A krétai mondakör.A boldogok szigete.A Peloponnészosz félsziget térképe.

Eszközök: grafitceruza, filctoll, vonalzó és esetleg körző; az illusztrációhoz: tempera, filctoll vagy olajpasztell.

Előzetes feladatok: – Különböző típusú labirintusok gyűjtése (sík és tér, egy vagy több bejáratú, átmenő). – A labirintus mint az élet jelképe. Beszélgetés az élet labirintusáról, tehát a különböző életutakról, élethelyzetekről és az élet helyes döntéseiről.– A rejtélyes krétai labirintus szerepe a görög mitológiai történetekben, pl. Daidalosz és Ikarosz, Thészeusz és Ariadné történetének felidézése. Illusztráció készítése a történethez.

22. Mükéné művészete (kiegészítő anyag).

A mükénéi vár, a paloták és a királysírok.(Tk. 56–57. old.)

1. Mükéné város megkeresése a Peloponnészosz félszigetet ábrázoló térképen (tk. 51. old.).2. A teherhárító háromszög építéstechnikai jelentősége és az álboltozat építésének menete. A magyarázó ábra és a mükénéi Oroszlános kapu összehasonlítása (tk. 56. old.). A küklopszfalazat jellegzetességei.3. Az Atreusz kincsesház részletes elemzése. A rekonstrukciós rajzon megjelölt részletek értelmezése magyarázó szöveggel (tk. 57. old.).

A térbeli tájékozódás fejlesztése a térképolvasással.

A tanulási képességek fejlesztése (megfigyelés, elemzés, értelmezés, értelmező ábrázolás) az alaprajz, a magyarázó ábrák és a rekonstrukciós tömegvázlat olvasásával, értelmezésével.

Az anyanyelvi kommunikáció és a tanult ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése a tankönyv ábráinak szóbeli magyarázatával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 56–57. old. illusztrációiTanári kézikönyv 74–75. old. (Szakmai kiegészítés: hogyan építették meg a mükénéi sírt, milyenek voltak a mükénéi paloták.)Történelemtankönyv 5.: a mükénéi vár története.

Eszközök: térkép, tankönyv.

Könyvtármunka:Milyen jelentős felfedezések kapcsolódnak Heinrich Schliemann nevéhez?

Kik voltak a küklopszok, és vajon miért nevezték el a mükénéi vár falazását róluk? (A küklopszok a görög mitológiában szereplő félelmetes egyszemű óriások voltak.)

23. A görög templomok jellegzetességei.

A görög oszloprendek.

A görög istenek.(Tk. 58–61. old.)

Elemző beszélgetés a műalkotásokról. A templomok legjellegzetesebb alaprajzi típusainak megismerése, főbb jellemzőinek megfigyelése. Alaprajzok és homlokzatok egyeztetése. Görög templom nézeti ábrázolása: elölnézet (bejárati homlokzat), felülnézet (alaprajz), oldalnézet.A görög oszloprendek jellemzése és összehasonlítása. A dór, a ión és a korinthoszi stílus fő jellemzőinek megfogalmazása.A Parthenon részletes elemzése.

Az ismeretszerzési, a tanulási és a kommunikációs képességek, továbbá a képi emlékezés fejlesztése a görög művészet alkotásainak megismerésével és elemzésével.Cél, hogy a tanuló megismerje a görög építészet legfontosabb jellemzőit. Kérdések segítségével alkosson véleményt a görög épületekről, és ismerje a műelemzés néhány módszerét! Matematikai kompetencia: aranymetszés; vetületi ábrázolás: a térforma ábrázolása három nézetben (elölnézet, felülnézet, oldalnézet).

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 58–61. old. illusztrációi.Tanári kézikönyv 76–77. old. (a feladatok megoldása).

Eszközök: írásvetítő, projektor, CD-lemez, művészeti albumok, prospektusok.

Könyvtármunka:Kik voltak a Parthenon homlokzatát díszítő domborművek mitológiai szereplői, pl. a kentaurok és a lapithák?

Miért harcoltak egymással az istenek és a gigászok, kikkel harcoltak az amazonok?

24. Szobrászat. Archaikus kor, klasszikus kor, hellenizmus.

Az ókori görögök viselete.(Tk. 62–64. old.)

Dombormű: a görög pénzérmék.(Tk. 65. old.)

1. Műalkotások vetítése, a tankönyv képeinek és ábráinak elemzése, a jellegzetességek felismerése kérdések segítségével

A görög szobrászat stíluskorszakainak elemzése: az archaikus kor, a klasszikus kor, a hellenizmus. A három stíluskorszak egy- egy lényeges jellegzetességének megfogalmazása.

2. Egy sportág jellegzetes mozdulatának bemutatása, a mozgássor sűrítése a holtpont ábrázolásával, pl. Müron: Diszkoszvető.

3. Kerek pénzérme tervezése egy görög mitológiai szereplő vagy egy mai sportoló jellegzetes mozdulatának körkompozícióba foglalásával.

Az anyanyelvi kommunikáció, a hatékony önálló tanulás és a véleményalkotás képességének fejlesztése a műalkotások elemzésével és a tankönyv szövegének megadott szempontok szerinti feldolgozásával.

A képzelet, a kompozíciós készség, a díszítőkészség és az önkifejezés képességének fejlesztése.

Cél, hogy a tanuló legyen képes az illusztrálandó történet legjellegzetesebb részleteit az adott alakzatba, pl. a körkompozícióba belefoglalni. Ismerje és alkalmazza a formai és színbeli kiemelés módjait.

Cél, hogy a tanuló a választott technikát jól alkalmazza a tartalom kifejezésére.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 62–65. old.Tanári kk. 78–81. old.Irodalom: a görög mitológia szereplői, a görög istenek jellegzetességei.

Eszközök:Illusztráció készítése választható technikával.Pénzérme tervezése grafitceruzával és filctollal.Filmrészletek, pl. Trója, sportversenyek, olimpiai játékok egy versenye, DVD-lejátszó, számítógép, projektor, vetített képek.

Projektfeladat: A trójai háború.

Gyűjtőmunka a trójai háború témaköréből: a háború kirobbanásának okai, a háború történetének megismerése, a Trója romjainak felfedezése, a trójai faló ábrázolási variációinak keresése, fegyverek és harci öltözékek a trójai háború idején; milyenek voltak a divatos női és férfi viseletek, díszítőmotívumok, használati tárgyak.

Csoportmunka.Milyen lehetett a trójai faló?

25. A görög színház helyszíne, szerkezete és működése.(Tk. 68. old.)

Görög színházi maszkok. Érzelemábrázolás – mimika. (Tk. 69. old.)

1. A görög színház fő részeinek felismerése a tankönyv leírása alapján. A feladat önálló feldolgozása és a válaszok közös ellenőrzése (tk. 68. old.).2. Összehasonlítás: az ókori görög színház és egy mai színház különbségeinek megbeszélése. Az ókori színházi szereplők tulajdonságainak kifejezése a maszkok mimikájával és hangulatkeltő jellegzetes színekkel.3.Maszkok tervezése rajzban és papírkivágással. Saját használatra tervezett térbeli kialakítású farsangi maszk, pl. papírhajtogatással vagy papírmasé technikával.

Az önismeret, önkép kialakítása és az átélő képesség fejlesztése a saját érzelmek szubjektív kifejezésével.

A manuális készség, az anyagismeret és az anyaghasználati készség fejlesztése az új technikák kipróbálásával.

Cél, hogy a tanuló ismerje a görög színház kialakításának módját és a színházi maszkok fő jellemzőit. Legyen képes egy karakteres álarcot megtervezni és elkészíteni egyszerű eszközökkel, pl. papírkivágás.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 68–69. old. illusztrációi.Tanári kézikönyv 84–87. old. (diákmunkák)

Eszközök: választható grafikai eszköz (pl. filctoll) vagy a papírmaszkok készítéséhez A/4-es fehér vagy színes írólap, hegyes olló, fekete karton, folyékony ragasztó.

Projektfeladat: A görög színház.

Gyűjtőmunka: történetek az ókori görög színház működéséről. A korabeli színházi előadás jellemzői.A színházi előadás műfajai: tragédia, komédia.A görög mitológiai történetek feldolgozása dramatikus formában. A történetek előadása maszkokban, a színházi fogalmak alkalmazásával (feszültség, konfliktus).

26. Az ókori kerámiaedények stílusai (geometrikus, fekete alakos és vörös alakos).

A görög művészet jellegzetességeinek összefoglalása.(Tk. 70. old.)

Az összefoglaló feladatok feldolgozása egyénileg vagy csoportmunkában. Módszerek: fogalmak és képek egyeztetése (tankönyvi munka vagy táblánál elvégezhető feladat). Műalkotások és meghatározások egyeztetése (különböző stílusú szobrok összehasonlítása).

A tanult művészeti stílusra jellemző, de a tanuló számára ismeretlen alkotás jellegzetességeinek önálló felismerése és megfogalmazása.

A műalkotások elemzésének képessége (lényegkiemelés, azonosságok és különbségek meglátása, véleményalkotás), a díszítőkészség, a kompozíciós készség és az elméleti ismeretek alkalmazása az egyéni alkotói munkában.

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése a művészettörténet szakszavainak megtanulásával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 66–67., 70. old.Tanári kézikönyv 88–91. old.Geometrikus stílusú, fekete alakos és vörös alakos görög kerámiaedények (amfora, kratér, hüdria)

Eszközök:A tankönyvmunkához grafitceruza, filctoll és színes ceruza.Fogalomkártyák és képek, poszterek, projektor, vetített képek.

Gyűjtőmunka:– Különböző formájú és stílusú görög kerámiaedények képe és rajza.– Díszítőmotívumok gyűjtése a görög kerámiaedények felületéről.– Tárgyak tervezése a megismert görög díszítőmotívumok kreatív alkalmazásával és azok kreatív áttervezésével.

7. témakör: Az ókori Itália művészete

27. Etruszk művészet.

A halottkultusz emlékei: sírok, falfestmények, domborművek, szarkofágok.

Az etruszk viselet jellegzetességei.(Tk. 71–75. old.)

1.Az etruszk halottkultusz emlékeinek megismerése: a sírok típusai, a falfestmények és a domborművek jellegzetességei (tk. 73. old.).2.Közös megbeszélés: vajon miért érezzük humorosnak az etruszk szarkofágokat? 3. Melyek az etruszk falfestmények jellemzői? A jellegzetességek önálló felismerése (tankönyvi munka, 73. old.).

Az anyanyelvi kommunikáció, a hatékony önálló tanulás és a véleményalkotás képességének fejlesztése a műalkotások elemzésével és a tankönyv szövegének megadott szempontok szerinti önálló feldolgozásával.

Az intuíciós képességek fejlesztése az etruszk halottkultusz tárgyainak vizsgálatával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 70–75. old.Tanári kézikönyv 92–93. old.Vetítés. Képelemzés.A terrakotta művek készítésének technikája.Történelemtankönyv 5.: Mondák az ókori Rómából, pl. Romulus és Remus.

Gyűjtőmunka: – Kik voltak az etruszkok, hol és hogyan éltek? Az etruszk civilizáció újításainak és szokásainak megismerése (tk. 72. old.).– Milyenek voltak az etruszk díszítőművészet bronztárgyai, pl. a tükrök?– Ábrázolási feladat: mosolygós önarckép rajza a tankönyvben lévő tükör belső területére (tk. 75. old.).

28. A Római Birodalom építészete.

Templomok és lakóházak.

Új épületszerkezetek és épülettípusok: diadalív, diadaloszlop, amfiteátrum.

A római lakóházak díszítése.(Tk. 76–82. old.).

A római építészet vívmányainak megismerése néhány jellegzetes épület elemzésén keresztül (Colosseum, Pantheon).Képelemzések, szerkezeti rajzok értelmezése színezéssel és szöveges magyarázattal, egyes épületrészletek kiemelése színezéssel.Közös ellenőrzés és a hibák javítása.Milyen házakban laktak a rómaiak? A pompeji lakóház rekonstrukciós rajzának értelmezése és a részletek magyarázata a tankönyv ábrái és a pompeji lakóházról szóló leírás alapján.

A megfigyelő és koncentrációs képesség, a tér- és formaérzék, a látvány értelmezésének és értelmező ábrázolásának képessége és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

A lényegkiemelés, általánosítás és az esztétikai elemző képesség fejlesztése a tanult műalkotások értelmező ábrázolásával (magyarázó rajzok, formaegyszerűsítés).

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 76–82. old. illusztrációi.Tanári kézikönyv 94–95. old.Történelemtankönyv 5.: Róma a köztársaság korában.A császárság kora.Róma, a birodalom fővárosa.

Kiegészítő feladat:Ókori római mondások értelmezése és napi aktualitásának megvitatása, pl.:– Tévedni emberi dolog (Seneca Annaeus).– Kétszer ad, ki gyorsan ad (Publilius Syrus).– Drága ruhád még nem tesz bölccsé és nem is érdem (Horatius).– A kocka el van vetve (Julius Caesar).– Barátainkat nem szavaik, hanem tetteik alapján kell megítélnünk (Livius).

29. Szobrászat.

A portré művészete Rómában.

Szimbólumok és hatalmi jelvények, pl. tóga, fasces, babérkoszorú.

A római viselet jellegzetességei.(Tk. 84–87. old.)

1.A realista ábrázolás megfigyelése a római kori szobrokon. Részletes szoborelemzés: Marcus Aurelius lovas szobra.2. A portré műfajának elterjedése Rómában. Miért készült ilyen sok portré Rómában? Vetítés, képelemzés, egyéni munka, közös vita és megbeszélés. (A Viasz-portrék a lakóházakban című szövegrész felolvasása, tk. 85. old.)3. A portrészobrok mimikájának elemzése. A karaktervonások és az emberi jellem kapcsolatának vizsgálata (tk. 85. old.).

A megismerő, a befogadó és a kommunikációs képességek fejlesztése a legfontosabb vizuális jelek, szimbólumok értelmezésével.

Az önálló ismeretszerzési képességek és az aktivitás fejlesztése a római kori tárgyakkal, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtésével.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése a műalkotások tartalmának és mondanivalójának átélésével.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 84–87. old. illusztrációi.Tanári kézikönyv 96–97. old.Történelemtankönyv 5.: A római hadsereg.A római császárok hódításai. Róma terjeszkedése.A tóga felöltésének kipróbálásához egy nagyméretű lepedő.

A római viselet.A szimbólumok és a hatalmi jelvények szerepe a római polgárok és katonák viseletében.(Tk. 86. old.)

A szemléltető rajzsorozat fázisrajzait és a leírást követve próbáljuk ki, hogyan kellett a férfiaknak és a fiúgyermekeknek magukra csavarni a tógát!

30. Pannónia provincia.(Tk. 88–89. old.)

Nem szakrendszerű óra

Római kori emlékek Magyarországon.

Római kori tárgyak a Szépművészeti Múzeumban.

Római kori leletek Magyarországon, pl. Aquincum, Balácapuszta.

1. Rekonstrukciós feladatok, pl. festett szobrok helyreállítása eredeti színekben. Tankönyvi munka: a Fortuna Nemesis című szoborról készült rajz színezése a tankönyv leírása alapján (tk. 88. old.).2. Művészettörténeti összefoglalás (differenciált feladatkiadás csoportmunkában).a) Műalkotások felismerése képrészlet alapján (tk. 90. old.).b) Különböző stílusok felismerése, stíluspárok egyeztetése (tk. 91. old.).c) Keresztrejtvény megfejtése (nyomozás egy eltűnt műtárgy után, tk. 92. old.).d) Mitológiai szereplők felismerése és ábrázolása (tk. 93. old.).e) Művészeti totó (tk. 94. old.).

A kommunikációs képesség, az értelmező ábrázolás, az önálló ismeretszerzés és az ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése. Hon- és népismeret: a múlt emlékeinek tiszteletben tartása és a hagyományok őrzése.

Térbeli tájékozódás, a topográfiai ismeretek fejlesztése a térképolvasással.

A tanulási képességek és az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése a magyarországi városok római kori latin nevének megismerésével, a művészettörténet szakszavainak megtanulásával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 88–94. old. illusztrációi.Tanári kézikönyv 98–101. old.Történelemtankönyv 5.:A rómaiak Pannóniában. Pannóniai városok. Provinciák.Irodalomtankönyv 5.:A görög és a római mitológiai történetek szereplői.

Fogalomkártyák és képek, poszterek, projektor, vetített képek.Írásvetítő.

Előzetes feladatok:– Történelmi ismeretek felidézése a rómaiak hódító hadjáratairól.– Könyvtármunka: információk gyűjtése Magyarország római kori emlékeiről. Képek és leírások gyűjtése a római kori padlófűtésről és a víziorgona működéséről.– Római kori emlékek Magyarországon, pl. Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Aquincum Múzeum.– Topográfiai ismeretek fejlesztése: római kori városok elhelyezése a Dunántúl térképén.

8. témakör: Miért színes a világ?

31. Fő- és mellékszínek. Telt és tört színek.

A színek jellemzői: színezet, tónus (valőr), telítettség. Színezet-, hő- és tónuskontraszt. Semleges és tarka színek kontrasztja. A tónus és színkontrasztok figyelemfelhívó szerepe.(Tk. 108–115. old.)

1. A színek jellemzői (színezet, tónus, telítettség). A lokálszín. Összeadó és kivonó színkeverés. Fő- és mellékszínek. Telt és tört színek Színezet-, hő- és tónuskontraszt. Semleges és tarka színek kontrasztja. A színek hangulati hatása, tulajdonságokhoz, érzelmekhez kötődő színek.

2. Választható alkotói feladatok.

– Színkeverési feladatok, pl.: térhatás elérése semleges és tiszta színek kontrasztjával.

– Tulajdonságok kifejezése derített és tompított színárnyalatokkal.

– Színes grafika vagy festmény tervezése íves, hullámzó vonalakból.

A megismerő képességek, a megfigyelés, értelmezés és a színérzékenység fejlesztése a színek tulajdonságainak tanulmányozásával.

A színmegjelenítés, a kísérletezés és alkalmazó képességek fejlesztése a színek értelmező használatával, a különböző festőtechnikák kipróbálásával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 108–113. old. illusztrációi.Tanári kézikönyv 102–107. old. (diákmunkák).Óravázlat: Tanári kézikönyv 106–107. old.Fénytörési kísérlet: a fehér fény színekre bontása prizma segítségével.A spektrum színei. A szivárvány keletkezése.

Eszközök: tempera vagy akvarell.

Előzetes feladatok:

– Színnevek gyűjtése Kosztolányi Dezső verséből. Fantázia színnevek kitalálása.

– Festékszínek nevei, növényekről, állatokról és tárgyakról elnevezett színek elnevezéseinek gyűjtése.

– Miért látjuk színesnek a formákat? A spektrum színei.

– Különböző formák egymáshoz viszonyított színviszonyainak megfigyelése (reflex).

9. témakör: Anyagszerű és dekoratív felületek

32. Különböző formák és felületek megfigyelése adott szempontok alapján.

Textúra – faktúra.A formák külső tulajdonsága alapján azonosságok és különbségek tudatosítása.Felületképzés különböző anyagokkal.(Tk. 116–117. old.)

Választható alkotói feladatok.– Játék a faktúrával. Dekoratív felület képzése a pontok, a vonalfajták és foltok ötletes alkalmazásával. Ajánlott téma: A képzelet madara. Egy valóságos madárforma felületének áttervezése kitalált mintákkal.(Tk. 117. old.)– Egy érdekes mese szereplőjének egyénies ábrázolása.– Nonfiguratív felület tervezése a vizuális alapelemek játékával.– Közös kompozíció készítése puzzleszerűen összeilleszthető formák egyéni ötlet szerinti kidolgozásával.

A megfigyelőképesség, az eszközhasználati készségek, a formaérzék és a formafantázia, a színhasználati készség, a képzelet, a kombinatív képességek, a kísérletező képesség és a kompozíciós készség fejlesztése a dekoratív felületek kidolgozásával.

A kooperációs képességek és a problémamegoldó gondolkodás (önállóság, kezdeményezőképesség, szervezőkészség) fejlesztése a közös kompozíció megtervezésével és összeállításával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 116–117. old.Tanári kézikönyv 108–111. old. (diákmunkák).Természetismeret tankönyv: növények és állatok.

Eszközök: valósághű vagy dekoratív felület ábrázolása tetszőlegesen választott grafikai vagy festői technikával.

Előzetes feladat.– Különböző minőségű anyagok gyűjtése, a felületek textúrájának megfigyelése és jellemzése, pl. rücskös, sima, repedezett, csillogó, puha, szemcsés stb.– A látott forma felületének utánzása, a valóság illúziójának megteremtése grafikai vagy festői eszközökkel.(Feladat: Tk. 116. old.)

33. Grafikai és festői technikák(Tk. 118–125. old.).

A képzőművészeti technikák jellegzetességeinek megfigyelése a tankönyvben: grafitceruza, színes ceruza, frottázs, tus, filctoll, akvarell, tempera, festékfújás, fröcskölt papír készítése, pasztellkréta, vegyes technikák, papírbatik, viaszkarc, felületalakítás növényekből, nyomatkészítés természeti formákról, fénymásolat.Egy önállóan választott téma kidolgozása a választott technikával. Az egységes technika mellett lehetséges a vegyes technikák kipróbálása is.

Az anyagismeret, az ábrázolástechnikai készségek, a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás, az önkifejezés készségének fejlesztése, a megismert technikák ötletes és fantáziadús alkalmazása.

Cél: a vizuális nyelvi eszközök (pont, vonal, tónus és színfoltok) változatos alkalmazása a felületképzésben és a tanulók kísérletező kedvének felkeltése.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 118–125. old.Tanári kézikönyv 112–121. old. (diákmunkák).

Eszközök:Választható technika.A tankönyv illusztrációi: különböző grafikai és festőtechnikák bemutatása.

Reprodukciók gyűjtése és a képeken látott képzőművészeti technika rövid jellemzése.

Kiállítás rendezése az osztályban a reprodukciókból.

Tárlatvezetés.

34. Ismert történetek, versek, mesék, kitalált dolgok ábrázolása.(Tk. 126–127. old.)

Választható alkotói feladatok.Saját sziget kitalálása. A jellegzetességek írásos összegyűjtése, egyszerű részletrajzok készítése, majd a saját fantáziasziget megörökítése.

2. Egy képzeletbeli ház vagy város grafikai vagy festői tervezése, amelynek minden alkotórésze ehető dolgokból és evőeszközökből áll.

3. Illusztráció készítése Petőfi Sándor: János vitézéhez.

4. Egy kedvenc történet egyik érdekes részletének és karakteres főszereplőjének ábrázolása.

Az alkotóképesség (az alkotó képzelet, a formafantázia, az ötletesség, az eredetiség, a problémamegoldó gondolkodás) és a kompozíciós készség fejlesztése. Törekvés az egyéni stílus, az eredetiség kialakítására.

A szociális kompetencia fejlesztése a közös munka örömének ösztönző megtapasztalásával.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyv 126–127. old.A Tanári kézikönyv 122–125. old. (diákmunkák).

Irodalom: Petőfi Sándor: János vitéz.

Eszközök: választható technika.

Csoportmunka:Utazás a fantáziaszigetekre: A „Dagi sziget” történetének közös kidolgozása (tk. 127. old.).

– Egy nagyméretű papír megfestése az óceán színeire.

– Az elkészült szigettervek kivágása és elrendezése a papíron.

– A megfelelő helyre helyezett szigetek felragasztása a festett alapra.

10. témakör: Az egész évi munka értékelése

35. Hogyan értékeljük saját alkotásainkat és mások munkáit?

Közös megbeszélés, saját és mások munkáinak értékelése. Nagyon fontos, hogy a tanulók munkáit durva, bántó kritika ne érje, mert akkor nem lesz kedvük később a kreatív kísérletezésekhez és a szabad alkotómunkához.

Ötletek, ajánlások a további alkotómunkához.

Önértékelés és egymás munkáinak elemzése.

A helyes énkép kialakítása (az önismeret, önértékelés és az önálló ítéletalkotás), a tolerancia, a kritikai képesség és a kommunikációs készség fejlesztése.

Szemléltetés:A képzelet világa tankönyvek.Diákmunkák.