Upload File

pszeudo-dionüsziosz areopagitész...1 pszeudo-dionüsziosz areopagitész isten nevei i–ii....

  • Home
  • Documents
  • Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:
37
1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei: Filológiai alapok. A Dénes nevéhez fűződő szövegek két nagy csoportra oszthatóak: fennmaradtakra és fenn nem maradtakra. A fennmaradt szövegek tovább oszthatók a Corpus Dionysiacumnak (‘dénesi szövegtest’) nevezett gyűjteménybe tartozókra, illetve az e korpuszon kívül Dénes neve alatt hagyományozottakra. Mindkét csoport minden szövege görög nyelvű. A Corpus Dionysiacum négy értekezésből (Isten nevei, A mennyei hierarchia, Az egyházi hierarchia, Misztikus teológia) és tíz teológiai levélből áll. 1 A korpuszon kívül hagyományozott csoport ismét tovább osztható valószínűleg ténylegesen Dénestől származó művekre, illetve valószínűleg nem tőle származóakra (spuria). A feltehetőleg autentikus művek közé tartozik egy Miatyánk-magyarázat, egy himnusz, egy Timóteushoz írott levél, és egy Titushoz írott levél töredéke. 2 A Corpus Dionysiacum különböző pontjain maga Dénes tesz említést hét további szövegről, melyek jelenlegi ismereteink szerint nem maradtak fenn. Különböző kutatók más- és máshogyan foglalnak állást ezekről: egyesek szerint elvesztek, mások szerint Dénes meg sem írta őket, ismét mások szerint pedig van olyan szöveg, amely más cím alatt és más szerzőnek tulajdonítva maradt fenn. 3 A minket itt érdeklő Corpus Dionysiacum nem az eredeti állapotában, hanem egy szerkesztett, magyarázott (és eredeti szövegében megváltozott) editio variorum (alternatív olvasatokat is tartalmazó, kommentált kiadás): az ún. János-redakció formájában maradt 1 Jelen fordítás és bevezető tanulmány elkészültét az OTKA „K 101503” számú, „A misztika fogalma és hagyományai az európai gondolkodásban” című projektje támogatta. A fordítást Dr. Tóth Anna Judit vetette össze az eredetivel. Ezúton szeretnék neki köszönetet nyilvánítani, továbbá köszönetet mondani Dr. Buzási Gábornak és Dr. Bugár Istvánnak is értékes fordítástechnikai javaslataikért, filozófiatörténeti utalásaikért. 2 Vö. Suchla 2008. 60–61. A korpuszon kívüli, de autentikusnak tartott műveket nem sokára kiadják a Göttingenben megjelenő Corpus Dionysiacum-sorozatban (feltehetőleg ez lesz a sorozat III. kötete). 3 E hét, maga Dénes által megnevezett mű: Θεολογικαὶ ὑποτυπώσεις (Teológiai vázlatok), Συμβολικὴ θεολογία (Szimbolikus teológia), Περὶ ψυχῆς (A lélekről), Περὶ δικαίου καὶ θείου δικαιωτήριου (Az igazságos és isteni ítéletről), Περὶ νοητῶν τε και αἰσθητῶν (A szellemi és az érzéki dolgokról), Περὶ τῶν θείων ὕμνων (Az isteni himnuszokról), Περὶ τῶν ἀγγελικῶν ἰδιοτήτων καὶ τάξεων (Az angyali sajátosságokról és rendekről), vö. Suchla 2008. 210. A Szimbolikus teológia lehetséges filozófiai rekonstrukciójáról lásd Semmelroth 1952. 1–11. Perczel 1999. 673–710. a Teológiai vázlatokat azonosítja egy másik szerzőnek tulajdonított, fennmaradt teológiai művel.

Upload: others

Post on 06-Feb-2020

8 views

Category:

Documents


0 download

Report

TRANSCRIPT

Page 1: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

1

Pszeudo-Dionuumlsziosz Areopagiteacutesz

Isten nevei IndashII

Bevezető

1 Pszeudo-Dionuumlsziosz Areopagiteacutesz (Aacutel-Areopagita Szent Deacutenes) művei Filoloacutegiai alapok

A Deacutenes neveacutehez fűződő szoumlvegek keacutet nagy csoportra oszthatoacuteak fennmaradtakra eacutes fenn

nem maradtakra A fennmaradt szoumlvegek tovaacutebb oszthatoacutek a Corpus Dionysiacumnak

(lsquodeacutenesi szoumlvegtestrsquo) nevezett gyűjtemeacutenybe tartozoacutekra illetve az e korpuszon kiacutevuumll Deacutenes

neve alatt hagyomaacutenyozottakra Mindkeacutet csoport minden szoumlvege goumlroumlg nyelvű A Corpus

Dionysiacum neacutegy eacutertekezeacutesből (Isten nevei A mennyei hierarchia Az egyhaacutezi hierarchia

Misztikus teoloacutegia) eacutes tiacutez teoloacutegiai leveacutelből aacutell1

A korpuszon kiacutevuumll hagyomaacutenyozott csoport ismeacutet tovaacutebb oszthatoacute valoacutesziacutenűleg

teacutenylegesen Deacutenestől szaacutermazoacute művekre illetve valoacutesziacutenűleg nem tőle szaacutermazoacuteakra (spuria)

A feltehetőleg autentikus művek koumlzeacute tartozik egy Miatyaacutenk-magyaraacutezat egy himnusz egy

Timoacuteteushoz iacuterott leveacutel eacutes egy Titushoz iacuterott leveacutel toumlredeacuteke2

A Corpus Dionysiacum kuumlloumlnboumlző pontjain maga Deacutenes tesz emliacuteteacutest heacutet tovaacutebbi

szoumlvegről melyek jelenlegi ismereteink szerint nem maradtak fenn Kuumlloumlnboumlző kutatoacutek maacutes-

eacutes maacuteshogyan foglalnak aacutellaacutest ezekről egyesek szerint elvesztek maacutesok szerint Deacutenes meg

sem iacuterta őket ismeacutet maacutesok szerint pedig van olyan szoumlveg amely maacutes ciacutem alatt eacutes maacutes

szerzőnek tulajdoniacutetva maradt fenn3

A minket itt eacuterdeklő Corpus Dionysiacum nem az eredeti aacutellapotaacuteban hanem egy

szerkesztett magyaraacutezott (eacutes eredeti szoumlvegeacuteben megvaacuteltozott) editio variorum (alternatiacutev

olvasatokat is tartalmazoacute kommentaacutelt kiadaacutes) az uacuten Jaacutenos-redakcioacute formaacutejaacuteban maradt

1 Jelen fordiacutetaacutes eacutes bevezető tanulmaacuteny elkeacuteszuumllteacutet az OTKA bdquoK 101503rdquo szaacutemuacute bdquoA misztika fogalma eacutes

hagyomaacutenyai az euroacutepai gondolkodaacutesbanrdquo ciacutemű projektje taacutemogatta A fordiacutetaacutest Dr Toacuteth Anna Judit vetette

oumlssze az eredetivel Ezuacuteton szeretneacutek neki koumlszoumlnetet nyilvaacuteniacutetani tovaacutebbaacute koumlszoumlnetet mondani Dr Buzaacutesi

Gaacutebornak eacutes Dr Bugaacuter Istvaacutennak is eacuterteacutekes fordiacutetaacutestechnikai javaslataikeacutert filozoacutefiatoumlrteacuteneti utalaacutesaikeacutert 2 Vouml Suchla 2008 60ndash61 A korpuszon kiacutevuumlli de autentikusnak tartott műveket nem sokaacutera kiadjaacutek a

Goumlttingenben megjelenő Corpus Dionysiacum-sorozatban (feltehetőleg ez lesz a sorozat III koumltete) 3 E heacutet maga Deacutenes aacuteltal megnevezett mű Θεολογικαὶ ὑποτυπώσεις (Teoloacutegiai vaacutezlatok) Συμβολικὴ θεολογία

(Szimbolikus teoloacutegia) Περὶ ψυχῆς (A leacutelekről) Περὶ δικαίου καὶ θείου δικαιωτήριου (Az igazsaacutegos eacutes isteni

iacuteteacuteletről) Περὶ νοητῶν τε και αἰσθητῶν (A szellemi eacutes az eacuterzeacuteki dolgokroacutel) Περὶ τῶν θείων ὕμνων (Az isteni

himnuszokroacutel) Περὶ τῶν ἀγγελικῶν ἰδιοτήτων καὶ τάξεων (Az angyali sajaacutetossaacutegokroacutel eacutes rendekről) vouml Suchla

2008 210 A Szimbolikus teoloacutegia lehetseacuteges filozoacutefiai rekonstrukcioacutejaacuteroacutel laacutesd Semmelroth 1952 1ndash11 Perczel

1999 673ndash710 a Teoloacutegiai vaacutezlatokat azonosiacutetja egy maacutesik szerzőnek tulajdoniacutetott fennmaradt teoloacutegiai művel

2

raacutenk4 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos palesztinai puumlspoumlk ugyanis a 6 szaacutezad maacutesodik negyedeacuteben

korpusszaacute aacutelliacutetotta oumlssze eacutes lapszeacuteli magyaraacutezatokkal laacutetta el a neacutegy eacutertekezeacutest eacutes tiacutez levelet

A korpusz ndash minden joacute keacuteziratban ndash csak e scholionnal ellaacutetott formaacuteban leacutetezik meacuteg a keacuteső

antikndashkora koumlzeacutepkori fordiacutetaacutesokban is5 Ez a teacuteny felveti azt a sajaacutetos szoumlvegkonstituacutecioacutes

keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten mi a mű a kommentaacuter vajon eleve a műhoumlz tartozik-e (s ez esetben

csak azzal egyuumltt lenne-e szabad kiadni) vagy pedig nem6

Jaacutenos nemcsak magyaraacutezta a szoumlvegtestet hanem apologetikus bevezetőt is iacutert hozzaacute7

E filozoacutefiailag-teoloacutegiailag igeacutenyes alapos magyaraacutezatokhoz keacutesőbb maacutes szerzők

mindenekelőtt a nagy 7 szaacutezadi teoloacutegus Hitvalloacute Maximosz scholionjai is hozzaacutevegyuumlltek8

B R Suchla illetve P Rorem eacutes J C Lamoreaux kuumlloumlniacutetetteacutek el a bizonyosan Jaacutenosnak

tulajdoniacutethatoacute scholionokat a toumlbbitől uacutegy hogy oumlsszevetetteacutek a kommentaacutert Phoacutekasz sziacuter

fordiacutetaacutesaacuteval (korai 8 szaacutezad) amely a scholiaacuteboacutel csak Jaacutenos magyaraacutezatait tartalmazza A

legjelentősebb scholionokat laacutebjegyzetben koumlzoumlljuumlk mivel neacutelkuumlluumlk a szoumlveg sok helyen igen

nehezen eacuterthető

2 Szent Deacutenes szemeacutelye a korpusz dataacutelaacutesa A Corpus Dionysiacum eacutes a Deacutenes

neveacutehez kapcsolt toumlbbi szoumlveg szerzőjeacutenek szemeacutelye ismeretlen baacuter a VII leveacutel azzal az

irodalmi fikcioacuteval eacutel9 hogy a szerző az Apostolok cselekedetei 1734-ben szereplő Deacutenes aki

Paacutel atheacuteni areioszpagoszi beszeacutedeacutet hallgatva bdquohitt nekirdquo A szerző szemeacutelyeacutenek azonosiacutetaacutesaacutera

igen sok kiacuteseacuterlet toumlrteacutent tudomaacutenyos konszenzus azonban egyelőre nem alakult ki e

4 S Lilla szerint bizonyos hogy a raacutenk maradt keacuteziratok őse maacuter nem az eredeti szerzői szoumlveg (az archetiacutepus)

volt hanem igen sok toumlbbfajta egy vagy toumlbb szoacuteboacutel illetve egeacutesz mondatboacutel aacutelloacute eacutes toumlbb szerzőtől eredő

betoldaacutest is tartalmazott (laacutesd Lilla 1980 kuumlln 193ndash198 megjegyzendő hogy Lilla meacuteg a PG 3 szoumlvegeacutet vette

kritika alaacute eacutes nem az oumlsszes keacuteziratra taacutemaszkodott) A kritikai kiadaacutes szerkesztője B R Suchla szerint csak a

hyparchetypus azaz maacutesodlagos archetiacutepus rekonstrukcioacuteja volt lehetseacuteges (CD I 1990 szoumlvegkritikai bevezető

36ndash64) Ideacutezzuumlk oumlsszefoglalaacutesaacutet bdquoDa seine [=des CD] gesamte Uumlberlieferung von allem Anfang an echte

Lesarten zusammen mit zugehoumlrigen Varianten bezeugt muumlssen diese Doppellesarten auf ein gemeinsames

Exemplar zuruumlckgehen das zum Ausgangspunkt der Uumlberlieferung wurde Dieses gemeinsames Exemplar war

ein Variantenkodex Wir muumlssen davon ausgehen daszlig sein Schreiber bewuszligt eine Editio Variorum geschaffen

hat Er notierte Varianten interlinear oder marginal in sein Editionsexemplar so daszlig gewissermaszligen ein

doppelter Hyparchetyp entstanden ist Der redaktionelle Eingriff in den Text stellt eine Kontamination dar

die erklaumlrt warum in der hsl Uumlberlieferung ausgesprochen wenige sinnentstellende oder sinnveraumlndernde

Varianten vorkommenrdquo (56) Perczel Istvaacuten szerint az eredeti szerzői szoumlveg indirekt uacuteton mindenekelőtt

Szergiosz korai sziacuter fordiacutetaacutesa alapjaacuten aacutelliacutetandoacute helyre mivel a CD kritikai kiadaacutesa is csak a romlott szoumlvegű

hyparchetypust tudta rekonstruaacutelni (laacutesd Perczel 2000 kuumlln 79ndash84) 5 Vouml Suchla 2008 54 Szergiosz sziacuter fordiacutetaacutesa kiveacutetel nem tartalmazza Jaacutenos scholionjait (uo 57) 6 Faraggiana 2009 214 felveti hogy esetleg soha nem is leacutetezett kommentaacuter neacutelkuumlli szoumlveg hanem a korpusz

eleve a magyaraacutezattal egyuumltt keacuteszuumllt Ez esetben a lsquoszerkesztőrsquo Szkuumlthopoliszi Jaacutenos legalaacutebbis taacutersszerző lenne

Laacutesd meacuteg Rorem ndash Lamoreaux 1998 1ndash2 7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos eacuteleteacuteről eacutes munkaacutessaacutegaacuteroacutel laacutesd Rorem ndash Lamoreaux 1998 23ndash36 A bevezető apoloacutegia

kritikai szoumlvegeacutet eacutes annak francia fordiacutetaacutesaacutet koumlzli Saffrey 1998 791ndash810 Jaacutenos apoloacutegiaacutejaacutenak neacutemet fordiacutetaacutesaacutet

koumlzli Suchla 2008 187ndash194 8 Vouml Suchla 1989 79ndash83 eacutes Rorem ndash Lamoreaux 1998 36ndash39 Laacutesd alaacutebb a 9 pontban is 9 VII leveacutel 3 fejezet (CD II 170)

3

keacuterdeacutesben10 A szerző azonosiacutetaacutesaacutet doumlntően befolyaacutesolhatja a korpusz dataacutelaacutesa melynek

tekinteteacuteben az uacutejabb szakirodalom szinteacuten nem egyseacuteges Rorem eacutes Lamoreaux a 6 szaacutezad

első harmadaacuteba (515 eacutes 528 koumlzeacute) helyezik a művek keletkezeacuteseacutet (Rorem ndash Lamoreaux 1998

9ndash11) Perczel 2012 56ndash60 joacuteval koraacutebbra (470 eacutes 485 koumlzeacute) miacuteg Suchla aacutellaacutespontjaacutet

(keletkezeacutes 476 eacutes 528 koumlzoumltt) koumlzvetiacutetőnek nevezhetjuumlk11

3 Goumlroumlg keacuteziratok kiadaacutesok eacutes korai klasszikus nyelvi fordiacutetaacutesok A goumlroumlg szoumlveg

legkoraacutebbi fennmaradt keacutezirata 800 koumlruumlli12 editio princepse 1516-os13 mai textus receptusa

Suchla Heil eacutes Ritter kiadaacutesa 1990ndash1991-ből14 A Corpus Dionysiacum legkoraacutebbi fordiacutetaacutesa

amely meacuteg a szerzői archetiacutepusboacutel keacuteszuumllhetett 536 előtt keletkezett sziacuter nyelvű Rīs lsquoAynōi

Szergiosz (dagger 536) műve A maacutesik klasszikus sziacuter fordiacutetaacutes ndash Edesszai Phoacutekasz műve ndash 708

előtt keletkezett legkoraacutebbi keacutezirata 804-ből szaacutermazik (vouml Faraggiana 2009 212 Perczel

2008 Suchla 2008 58) A legkoraacutebbi fennmaradt de dataacutelatlan sziacuter keacutezirat (Szergiosz

fordiacutetaacutesa) koraacutebbra tehető mint emez eacutes mint a legkoraacutebbi fennmaradt goumlroumlg keacutezirat a

szakeacutertők a keacutesői 6 szaacutezad eacutes 800 koumlzeacute eső időszakba helyezik (Perczel 2000 82 21 jz) A

Corpus Dionysiacum legelső latin fordiacutetaacutesa Hilduin apaacutettoacutel szaacutermazik (831ndash835) a latin

fordiacutetaacutestoumlrteacutenetből kuumlloumln emliacutetendőek meacuteg Johannes Scottus Eriugena (852ndash859) eacutes Marsilio

Ficino (1490ndash1492) fordiacutetaacutesai (Vouml Suchla 2008 220)

4 Az Isten nevei ciacuteme eacutes inspiraacutecioacuteja A ciacutem Koch szerint (uacutej)platonikus ihleteacutesű

mindenekelőtt Platoacuten Kratuumlloszaacutera utal15 Hozzaacutetehetjuumlk hogy Damaszkiosz De primis

10 Hathaway 1969 31ndash35 oumlt oldalon aacutet huszonkeacutet klasszikus azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletet ismertet eacutes meacuterlegel

kronoloacutegiai rendben pontos bibliograacutefiai adatok feltuumlnteteacuteseacutevel Andrew Louth atya monograacutefiaacuteja nem foglal

aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben csak megaacutellapiacutetja az egyeteacuterteacutes hiaacutenyaacutet (bdquofew of the suggestions have convinced anyone

other than their authors and none has gained general acceptancerdquo Louth 1989 2) Az uacutejabb szakirodalomban

Mazzucchi 2006 317ndash333 igen sok eacutervre taacutemaszkodva Damaszkiosszal az atheacuteni Akadeacutemia utolsoacute vezetőjeacutevel

azonosiacutetja a szerzőt Suchla 2008 18ndash25 ezzel szemben csak annyit aacutellapiacutet meg hogy a szerző valoacutesziacutenűleg

caesarea palaestinaei illetőseacutegű lehetett Ch Faraggiana 2009 214 viszont azt a lehetőseacuteget veti fel hogy a

korpusz szerkesztője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos lenne azonosiacutetandoacute Deacutenessel Perczel 2012 Deacutenes aacutelneveacutenek

dekoacutedolaacutesaacuteval arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szerzőt a Kuumlroszi Theodoreacutetosz koumlreacutehez tartozoacute Rhodoszi

Agapeacutetosszal kell azonosiacutetanunk 11 A korpusz Suchla 2008 21 szerint feltehetőleg palesztiacutenai sziacuter kereszteacuteny teruumlleten keletkezett 12 Ez a keacutezirat feltehetőleg a paacuterizsi Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 1330-as leltaacuteri szaacutemuacute

palimpszeszt azaz uacutejraiacutert koacutedex scriptura inferior-ja (vouml Faraggiana bdquoIl Nomocanonrdquo 206) Suchla ellenben

gyenge minőseacutegűnek iacuteteacuteli a Parisinus graecus 1330-at eacutes uacutegy veacuteli hogy a legreacutegebbi keacutezirat az ugyanott őrzoumltt

Parisinus graecus 437 amely viszonylag pontosan dataacutelhatoacute 827-ben vagy keveacutessel azelőtt keletkezett Dadogoacute

Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekakeacutent Kegyes Lajos frank kiraacutely roacutemai csaacuteszaacuter szaacutemaacutera Ez azonban Suchla

szerint sem teljes eacuterteacutekű szoumlveg hanem lsquogyorsmaacutesolatrsquo amennyiben nem tartalmazza Szkuumlthopoliszi Jaacutenos

kommentaacuterjaacutet (vouml CD I 31 [bdquoMutilierte Corpus-Handschriftenrdquo 130] 36 eacutes 52 [bdquoEilabschrift minderer

Qualitaumltrdquo eacutes Omont 19041965) 13 Sancti Dionysii opera omnia in aedibus Philippi Juntae edidit A Colotius [Firenze] 1516 14 Ezt a kiadaacutest CD I illetve CD II roumlvidiacuteteacutes alatt hivatkozzuk (laacutesd alaacutebb a főszoumlveg 9 pontjaacuteban is) 15 H Koch Platoacuten Kratuumlloszaacutenak arra a reacuteszeacutere (401Bndash408B) utal ahol Szoacutekrateacutesz eacutes Hermogeneacutesz a homeacuteroszi

istenek neveit proacutebaacuteljaacutek filozoacutefiailag eacutertelmezni Koch megjeloumll tovaacutebbi ilyen taacutergyuacute passzusokat Porphuumlriosz

Iamblikhosz Proklosz műveiben is laacutesd Koch 1900 9

4

principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg

pleacuteroacutema megnevezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P

Sheldon-Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak

nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben

megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

5 Az bdquoIsten neveirdquo feleacutepiacuteteacutese eacutes tartalma Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell

amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jellemezhető 1 A neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a

neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve

Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 Isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 Isten mint a minden leacutetezőt

leacutetrehozoacute leacutet 6 Isten mint oumlroumlk eacutelet 7 Isten mint boumllcsesseacuteg 8 Isten mint hatalom

igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint

mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szentje Kiraacutelyok Kiraacutelya Urak

Ura istenek Istene 13 Isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bonthatjuk ki

I1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e

taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplatonikus fejtegeteacuteseket

talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transzcendenciaacutejaacuteroacutel eacutes Istenről mint

Egyről

I5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha Isten hiperbolikusan

transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni

hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint Istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute

tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev

teoloacutegia)

I6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet Isten egyfelől

megnevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute

neveket amennyiben Ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacutesaacuteg iacutegy ndash

paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi

jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo istennevekre hangsuacutelyozva hogy

azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

16 Vouml Isten nevei III2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia

elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismeruumlnk

(Isten nevei II10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely

valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

5

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten

minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatkozik nem csak egy

reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni

nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bizonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre

vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e

teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben

is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten negatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel

Isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre kiterjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben

megnevezeacuteseiről) Joacute feletti Isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az

isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep

leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben

nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alap-

feleacutepiacutetmeacuteny viszonyban vannak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt

jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek

felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat

megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben Isten oumlnkinyilatkoztataacutesai automanifesztaacutecioacutei

kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabbrendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 ndash Deacutenes e ponton uacutejra

felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben koumlzoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind

negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a

leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacutegondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben

reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute

teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek

mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban

koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet alkalmazza az

istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig hangoztatott egyseacuteg de talaacuten

azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Istenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak 18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik 19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is

6

ezutaacuten uacutejra kiteacuter Krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemutatva hogy ennek soraacuten is van

koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

II7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacutedszer A

Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tulajdonsaacutegokat csak a

reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik

mivel Isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens

leacuteny Az isteni leacutenyeg megismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes

amely csak ikonikus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacutenes itt a

nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan

termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutelcsordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre

(Elementatio) valamint az Egy transzcendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis

principiis) Krisztus e transzcendenciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi

uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan

osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere

reacuteszesiacuteti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy

Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet

koumlruumllvesznek Isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacuteerői Ezt fejezi ki Deacutenes

azzal is hogy Istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuumlloumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute

fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a

Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevekből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket Isten egeacuteszeacutere

alkalmazzuk

6 Az Isten nevei teoloacutegiaacuteja Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja pozitiacutev eacutes negatiacutev teoloacutegia

hataacuteraacuten aacutell21 de egyeacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten

a kauzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le Isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E

teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese Isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlzleacuteseacutenek)

paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes

a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szolgaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az Isten

leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befogadoacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le

az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes

20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim 21 Vouml I6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az

oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

7

elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash Isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis

csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacutege koumlzoumltt

egyfajta alap-feleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlntetett figyelemben

reacuteszesuumllő szemeacutelye Krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi

vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de

egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebbvezet minket a

koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az Isten nevei uacutejplatonikus jellegeacutenek keacuterdeacutese Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen

kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejplatonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes

krisztoloacutegus de fundamentaacutelteoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen

joacutel ismeri kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre

transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacutenak tana ndash

kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml II11)23 vagy Iamblikhosz De

mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Megfigyelhető tovaacutebbaacute hogy az

istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek

egymaacutest mintha csak a szerző szerkeszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute

passzust egy tartalmilag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a

terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa Aacutel-Deacutenes

nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacutegiaacutejaacutet a kereszteacuteny

istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa

egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute

vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten megtermeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha

Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei Keleten Hitvalloacute

Maximosz Nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai

hagyomaacuteny alapjaiba

8 Fordiacutetaacutesi-terminoloacutegiai probleacutemaacutek A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων

De divinis nominibus) szerzői ciacutemet viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb

lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű

teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (melyekre

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998 23 Ismeretes hogy az Isten nevei IV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 2: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

2

raacutenk4 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos palesztinai puumlspoumlk ugyanis a 6 szaacutezad maacutesodik negyedeacuteben

korpusszaacute aacutelliacutetotta oumlssze eacutes lapszeacuteli magyaraacutezatokkal laacutetta el a neacutegy eacutertekezeacutest eacutes tiacutez levelet

A korpusz ndash minden joacute keacuteziratban ndash csak e scholionnal ellaacutetott formaacuteban leacutetezik meacuteg a keacuteső

antikndashkora koumlzeacutepkori fordiacutetaacutesokban is5 Ez a teacuteny felveti azt a sajaacutetos szoumlvegkonstituacutecioacutes

keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten mi a mű a kommentaacuter vajon eleve a műhoumlz tartozik-e (s ez esetben

csak azzal egyuumltt lenne-e szabad kiadni) vagy pedig nem6

Jaacutenos nemcsak magyaraacutezta a szoumlvegtestet hanem apologetikus bevezetőt is iacutert hozzaacute7

E filozoacutefiailag-teoloacutegiailag igeacutenyes alapos magyaraacutezatokhoz keacutesőbb maacutes szerzők

mindenekelőtt a nagy 7 szaacutezadi teoloacutegus Hitvalloacute Maximosz scholionjai is hozzaacutevegyuumlltek8

B R Suchla illetve P Rorem eacutes J C Lamoreaux kuumlloumlniacutetetteacutek el a bizonyosan Jaacutenosnak

tulajdoniacutethatoacute scholionokat a toumlbbitől uacutegy hogy oumlsszevetetteacutek a kommentaacutert Phoacutekasz sziacuter

fordiacutetaacutesaacuteval (korai 8 szaacutezad) amely a scholiaacuteboacutel csak Jaacutenos magyaraacutezatait tartalmazza A

legjelentősebb scholionokat laacutebjegyzetben koumlzoumlljuumlk mivel neacutelkuumlluumlk a szoumlveg sok helyen igen

nehezen eacuterthető

2 Szent Deacutenes szemeacutelye a korpusz dataacutelaacutesa A Corpus Dionysiacum eacutes a Deacutenes

neveacutehez kapcsolt toumlbbi szoumlveg szerzőjeacutenek szemeacutelye ismeretlen baacuter a VII leveacutel azzal az

irodalmi fikcioacuteval eacutel9 hogy a szerző az Apostolok cselekedetei 1734-ben szereplő Deacutenes aki

Paacutel atheacuteni areioszpagoszi beszeacutedeacutet hallgatva bdquohitt nekirdquo A szerző szemeacutelyeacutenek azonosiacutetaacutesaacutera

igen sok kiacuteseacuterlet toumlrteacutent tudomaacutenyos konszenzus azonban egyelőre nem alakult ki e

4 S Lilla szerint bizonyos hogy a raacutenk maradt keacuteziratok őse maacuter nem az eredeti szerzői szoumlveg (az archetiacutepus)

volt hanem igen sok toumlbbfajta egy vagy toumlbb szoacuteboacutel illetve egeacutesz mondatboacutel aacutelloacute eacutes toumlbb szerzőtől eredő

betoldaacutest is tartalmazott (laacutesd Lilla 1980 kuumlln 193ndash198 megjegyzendő hogy Lilla meacuteg a PG 3 szoumlvegeacutet vette

kritika alaacute eacutes nem az oumlsszes keacuteziratra taacutemaszkodott) A kritikai kiadaacutes szerkesztője B R Suchla szerint csak a

hyparchetypus azaz maacutesodlagos archetiacutepus rekonstrukcioacuteja volt lehetseacuteges (CD I 1990 szoumlvegkritikai bevezető

36ndash64) Ideacutezzuumlk oumlsszefoglalaacutesaacutet bdquoDa seine [=des CD] gesamte Uumlberlieferung von allem Anfang an echte

Lesarten zusammen mit zugehoumlrigen Varianten bezeugt muumlssen diese Doppellesarten auf ein gemeinsames

Exemplar zuruumlckgehen das zum Ausgangspunkt der Uumlberlieferung wurde Dieses gemeinsames Exemplar war

ein Variantenkodex Wir muumlssen davon ausgehen daszlig sein Schreiber bewuszligt eine Editio Variorum geschaffen

hat Er notierte Varianten interlinear oder marginal in sein Editionsexemplar so daszlig gewissermaszligen ein

doppelter Hyparchetyp entstanden ist Der redaktionelle Eingriff in den Text stellt eine Kontamination dar

die erklaumlrt warum in der hsl Uumlberlieferung ausgesprochen wenige sinnentstellende oder sinnveraumlndernde

Varianten vorkommenrdquo (56) Perczel Istvaacuten szerint az eredeti szerzői szoumlveg indirekt uacuteton mindenekelőtt

Szergiosz korai sziacuter fordiacutetaacutesa alapjaacuten aacutelliacutetandoacute helyre mivel a CD kritikai kiadaacutesa is csak a romlott szoumlvegű

hyparchetypust tudta rekonstruaacutelni (laacutesd Perczel 2000 kuumlln 79ndash84) 5 Vouml Suchla 2008 54 Szergiosz sziacuter fordiacutetaacutesa kiveacutetel nem tartalmazza Jaacutenos scholionjait (uo 57) 6 Faraggiana 2009 214 felveti hogy esetleg soha nem is leacutetezett kommentaacuter neacutelkuumlli szoumlveg hanem a korpusz

eleve a magyaraacutezattal egyuumltt keacuteszuumllt Ez esetben a lsquoszerkesztőrsquo Szkuumlthopoliszi Jaacutenos legalaacutebbis taacutersszerző lenne

Laacutesd meacuteg Rorem ndash Lamoreaux 1998 1ndash2 7 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos eacuteleteacuteről eacutes munkaacutessaacutegaacuteroacutel laacutesd Rorem ndash Lamoreaux 1998 23ndash36 A bevezető apoloacutegia

kritikai szoumlvegeacutet eacutes annak francia fordiacutetaacutesaacutet koumlzli Saffrey 1998 791ndash810 Jaacutenos apoloacutegiaacutejaacutenak neacutemet fordiacutetaacutesaacutet

koumlzli Suchla 2008 187ndash194 8 Vouml Suchla 1989 79ndash83 eacutes Rorem ndash Lamoreaux 1998 36ndash39 Laacutesd alaacutebb a 9 pontban is 9 VII leveacutel 3 fejezet (CD II 170)

3

keacuterdeacutesben10 A szerző azonosiacutetaacutesaacutet doumlntően befolyaacutesolhatja a korpusz dataacutelaacutesa melynek

tekinteteacuteben az uacutejabb szakirodalom szinteacuten nem egyseacuteges Rorem eacutes Lamoreaux a 6 szaacutezad

első harmadaacuteba (515 eacutes 528 koumlzeacute) helyezik a művek keletkezeacuteseacutet (Rorem ndash Lamoreaux 1998

9ndash11) Perczel 2012 56ndash60 joacuteval koraacutebbra (470 eacutes 485 koumlzeacute) miacuteg Suchla aacutellaacutespontjaacutet

(keletkezeacutes 476 eacutes 528 koumlzoumltt) koumlzvetiacutetőnek nevezhetjuumlk11

3 Goumlroumlg keacuteziratok kiadaacutesok eacutes korai klasszikus nyelvi fordiacutetaacutesok A goumlroumlg szoumlveg

legkoraacutebbi fennmaradt keacutezirata 800 koumlruumlli12 editio princepse 1516-os13 mai textus receptusa

Suchla Heil eacutes Ritter kiadaacutesa 1990ndash1991-ből14 A Corpus Dionysiacum legkoraacutebbi fordiacutetaacutesa

amely meacuteg a szerzői archetiacutepusboacutel keacuteszuumllhetett 536 előtt keletkezett sziacuter nyelvű Rīs lsquoAynōi

Szergiosz (dagger 536) műve A maacutesik klasszikus sziacuter fordiacutetaacutes ndash Edesszai Phoacutekasz műve ndash 708

előtt keletkezett legkoraacutebbi keacutezirata 804-ből szaacutermazik (vouml Faraggiana 2009 212 Perczel

2008 Suchla 2008 58) A legkoraacutebbi fennmaradt de dataacutelatlan sziacuter keacutezirat (Szergiosz

fordiacutetaacutesa) koraacutebbra tehető mint emez eacutes mint a legkoraacutebbi fennmaradt goumlroumlg keacutezirat a

szakeacutertők a keacutesői 6 szaacutezad eacutes 800 koumlzeacute eső időszakba helyezik (Perczel 2000 82 21 jz) A

Corpus Dionysiacum legelső latin fordiacutetaacutesa Hilduin apaacutettoacutel szaacutermazik (831ndash835) a latin

fordiacutetaacutestoumlrteacutenetből kuumlloumln emliacutetendőek meacuteg Johannes Scottus Eriugena (852ndash859) eacutes Marsilio

Ficino (1490ndash1492) fordiacutetaacutesai (Vouml Suchla 2008 220)

4 Az Isten nevei ciacuteme eacutes inspiraacutecioacuteja A ciacutem Koch szerint (uacutej)platonikus ihleteacutesű

mindenekelőtt Platoacuten Kratuumlloszaacutera utal15 Hozzaacutetehetjuumlk hogy Damaszkiosz De primis

10 Hathaway 1969 31ndash35 oumlt oldalon aacutet huszonkeacutet klasszikus azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletet ismertet eacutes meacuterlegel

kronoloacutegiai rendben pontos bibliograacutefiai adatok feltuumlnteteacuteseacutevel Andrew Louth atya monograacutefiaacuteja nem foglal

aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben csak megaacutellapiacutetja az egyeteacuterteacutes hiaacutenyaacutet (bdquofew of the suggestions have convinced anyone

other than their authors and none has gained general acceptancerdquo Louth 1989 2) Az uacutejabb szakirodalomban

Mazzucchi 2006 317ndash333 igen sok eacutervre taacutemaszkodva Damaszkiosszal az atheacuteni Akadeacutemia utolsoacute vezetőjeacutevel

azonosiacutetja a szerzőt Suchla 2008 18ndash25 ezzel szemben csak annyit aacutellapiacutet meg hogy a szerző valoacutesziacutenűleg

caesarea palaestinaei illetőseacutegű lehetett Ch Faraggiana 2009 214 viszont azt a lehetőseacuteget veti fel hogy a

korpusz szerkesztője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos lenne azonosiacutetandoacute Deacutenessel Perczel 2012 Deacutenes aacutelneveacutenek

dekoacutedolaacutesaacuteval arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szerzőt a Kuumlroszi Theodoreacutetosz koumlreacutehez tartozoacute Rhodoszi

Agapeacutetosszal kell azonosiacutetanunk 11 A korpusz Suchla 2008 21 szerint feltehetőleg palesztiacutenai sziacuter kereszteacuteny teruumlleten keletkezett 12 Ez a keacutezirat feltehetőleg a paacuterizsi Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 1330-as leltaacuteri szaacutemuacute

palimpszeszt azaz uacutejraiacutert koacutedex scriptura inferior-ja (vouml Faraggiana bdquoIl Nomocanonrdquo 206) Suchla ellenben

gyenge minőseacutegűnek iacuteteacuteli a Parisinus graecus 1330-at eacutes uacutegy veacuteli hogy a legreacutegebbi keacutezirat az ugyanott őrzoumltt

Parisinus graecus 437 amely viszonylag pontosan dataacutelhatoacute 827-ben vagy keveacutessel azelőtt keletkezett Dadogoacute

Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekakeacutent Kegyes Lajos frank kiraacutely roacutemai csaacuteszaacuter szaacutemaacutera Ez azonban Suchla

szerint sem teljes eacuterteacutekű szoumlveg hanem lsquogyorsmaacutesolatrsquo amennyiben nem tartalmazza Szkuumlthopoliszi Jaacutenos

kommentaacuterjaacutet (vouml CD I 31 [bdquoMutilierte Corpus-Handschriftenrdquo 130] 36 eacutes 52 [bdquoEilabschrift minderer

Qualitaumltrdquo eacutes Omont 19041965) 13 Sancti Dionysii opera omnia in aedibus Philippi Juntae edidit A Colotius [Firenze] 1516 14 Ezt a kiadaacutest CD I illetve CD II roumlvidiacuteteacutes alatt hivatkozzuk (laacutesd alaacutebb a főszoumlveg 9 pontjaacuteban is) 15 H Koch Platoacuten Kratuumlloszaacutenak arra a reacuteszeacutere (401Bndash408B) utal ahol Szoacutekrateacutesz eacutes Hermogeneacutesz a homeacuteroszi

istenek neveit proacutebaacuteljaacutek filozoacutefiailag eacutertelmezni Koch megjeloumll tovaacutebbi ilyen taacutergyuacute passzusokat Porphuumlriosz

Iamblikhosz Proklosz műveiben is laacutesd Koch 1900 9

4

principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg

pleacuteroacutema megnevezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P

Sheldon-Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak

nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben

megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

5 Az bdquoIsten neveirdquo feleacutepiacuteteacutese eacutes tartalma Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell

amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jellemezhető 1 A neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a

neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve

Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 Isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 Isten mint a minden leacutetezőt

leacutetrehozoacute leacutet 6 Isten mint oumlroumlk eacutelet 7 Isten mint boumllcsesseacuteg 8 Isten mint hatalom

igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint

mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szentje Kiraacutelyok Kiraacutelya Urak

Ura istenek Istene 13 Isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bonthatjuk ki

I1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e

taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplatonikus fejtegeteacuteseket

talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transzcendenciaacutejaacuteroacutel eacutes Istenről mint

Egyről

I5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha Isten hiperbolikusan

transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni

hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint Istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute

tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev

teoloacutegia)

I6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet Isten egyfelől

megnevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute

neveket amennyiben Ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacutesaacuteg iacutegy ndash

paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi

jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo istennevekre hangsuacutelyozva hogy

azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

16 Vouml Isten nevei III2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia

elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismeruumlnk

(Isten nevei II10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely

valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

5

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten

minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatkozik nem csak egy

reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni

nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bizonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre

vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e

teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben

is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten negatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel

Isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre kiterjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben

megnevezeacuteseiről) Joacute feletti Isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az

isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep

leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben

nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alap-

feleacutepiacutetmeacuteny viszonyban vannak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt

jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek

felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat

megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben Isten oumlnkinyilatkoztataacutesai automanifesztaacutecioacutei

kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabbrendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 ndash Deacutenes e ponton uacutejra

felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben koumlzoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind

negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a

leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacutegondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben

reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute

teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek

mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban

koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet alkalmazza az

istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig hangoztatott egyseacuteg de talaacuten

azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Istenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak 18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik 19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is

6

ezutaacuten uacutejra kiteacuter Krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemutatva hogy ennek soraacuten is van

koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

II7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacutedszer A

Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tulajdonsaacutegokat csak a

reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik

mivel Isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens

leacuteny Az isteni leacutenyeg megismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes

amely csak ikonikus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacutenes itt a

nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan

termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutelcsordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre

(Elementatio) valamint az Egy transzcendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis

principiis) Krisztus e transzcendenciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi

uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan

osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere

reacuteszesiacuteti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy

Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet

koumlruumllvesznek Isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacuteerői Ezt fejezi ki Deacutenes

azzal is hogy Istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuumlloumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute

fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a

Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevekből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket Isten egeacuteszeacutere

alkalmazzuk

6 Az Isten nevei teoloacutegiaacuteja Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja pozitiacutev eacutes negatiacutev teoloacutegia

hataacuteraacuten aacutell21 de egyeacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten

a kauzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le Isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E

teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese Isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlzleacuteseacutenek)

paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes

a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szolgaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az Isten

leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befogadoacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le

az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes

20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim 21 Vouml I6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az

oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

7

elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash Isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis

csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacutege koumlzoumltt

egyfajta alap-feleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlntetett figyelemben

reacuteszesuumllő szemeacutelye Krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi

vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de

egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebbvezet minket a

koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az Isten nevei uacutejplatonikus jellegeacutenek keacuterdeacutese Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen

kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejplatonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes

krisztoloacutegus de fundamentaacutelteoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen

joacutel ismeri kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre

transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacutenak tana ndash

kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml II11)23 vagy Iamblikhosz De

mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Megfigyelhető tovaacutebbaacute hogy az

istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek

egymaacutest mintha csak a szerző szerkeszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute

passzust egy tartalmilag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a

terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa Aacutel-Deacutenes

nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacutegiaacutejaacutet a kereszteacuteny

istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa

egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute

vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten megtermeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha

Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei Keleten Hitvalloacute

Maximosz Nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai

hagyomaacuteny alapjaiba

8 Fordiacutetaacutesi-terminoloacutegiai probleacutemaacutek A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων

De divinis nominibus) szerzői ciacutemet viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb

lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű

teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (melyekre

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998 23 Ismeretes hogy az Isten nevei IV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 3: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

3

keacuterdeacutesben10 A szerző azonosiacutetaacutesaacutet doumlntően befolyaacutesolhatja a korpusz dataacutelaacutesa melynek

tekinteteacuteben az uacutejabb szakirodalom szinteacuten nem egyseacuteges Rorem eacutes Lamoreaux a 6 szaacutezad

első harmadaacuteba (515 eacutes 528 koumlzeacute) helyezik a művek keletkezeacuteseacutet (Rorem ndash Lamoreaux 1998

9ndash11) Perczel 2012 56ndash60 joacuteval koraacutebbra (470 eacutes 485 koumlzeacute) miacuteg Suchla aacutellaacutespontjaacutet

(keletkezeacutes 476 eacutes 528 koumlzoumltt) koumlzvetiacutetőnek nevezhetjuumlk11

3 Goumlroumlg keacuteziratok kiadaacutesok eacutes korai klasszikus nyelvi fordiacutetaacutesok A goumlroumlg szoumlveg

legkoraacutebbi fennmaradt keacutezirata 800 koumlruumlli12 editio princepse 1516-os13 mai textus receptusa

Suchla Heil eacutes Ritter kiadaacutesa 1990ndash1991-ből14 A Corpus Dionysiacum legkoraacutebbi fordiacutetaacutesa

amely meacuteg a szerzői archetiacutepusboacutel keacuteszuumllhetett 536 előtt keletkezett sziacuter nyelvű Rīs lsquoAynōi

Szergiosz (dagger 536) műve A maacutesik klasszikus sziacuter fordiacutetaacutes ndash Edesszai Phoacutekasz műve ndash 708

előtt keletkezett legkoraacutebbi keacutezirata 804-ből szaacutermazik (vouml Faraggiana 2009 212 Perczel

2008 Suchla 2008 58) A legkoraacutebbi fennmaradt de dataacutelatlan sziacuter keacutezirat (Szergiosz

fordiacutetaacutesa) koraacutebbra tehető mint emez eacutes mint a legkoraacutebbi fennmaradt goumlroumlg keacutezirat a

szakeacutertők a keacutesői 6 szaacutezad eacutes 800 koumlzeacute eső időszakba helyezik (Perczel 2000 82 21 jz) A

Corpus Dionysiacum legelső latin fordiacutetaacutesa Hilduin apaacutettoacutel szaacutermazik (831ndash835) a latin

fordiacutetaacutestoumlrteacutenetből kuumlloumln emliacutetendőek meacuteg Johannes Scottus Eriugena (852ndash859) eacutes Marsilio

Ficino (1490ndash1492) fordiacutetaacutesai (Vouml Suchla 2008 220)

4 Az Isten nevei ciacuteme eacutes inspiraacutecioacuteja A ciacutem Koch szerint (uacutej)platonikus ihleteacutesű

mindenekelőtt Platoacuten Kratuumlloszaacutera utal15 Hozzaacutetehetjuumlk hogy Damaszkiosz De primis

10 Hathaway 1969 31ndash35 oumlt oldalon aacutet huszonkeacutet klasszikus azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletet ismertet eacutes meacuterlegel

kronoloacutegiai rendben pontos bibliograacutefiai adatok feltuumlnteteacuteseacutevel Andrew Louth atya monograacutefiaacuteja nem foglal

aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben csak megaacutellapiacutetja az egyeteacuterteacutes hiaacutenyaacutet (bdquofew of the suggestions have convinced anyone

other than their authors and none has gained general acceptancerdquo Louth 1989 2) Az uacutejabb szakirodalomban

Mazzucchi 2006 317ndash333 igen sok eacutervre taacutemaszkodva Damaszkiosszal az atheacuteni Akadeacutemia utolsoacute vezetőjeacutevel

azonosiacutetja a szerzőt Suchla 2008 18ndash25 ezzel szemben csak annyit aacutellapiacutet meg hogy a szerző valoacutesziacutenűleg

caesarea palaestinaei illetőseacutegű lehetett Ch Faraggiana 2009 214 viszont azt a lehetőseacuteget veti fel hogy a

korpusz szerkesztője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos lenne azonosiacutetandoacute Deacutenessel Perczel 2012 Deacutenes aacutelneveacutenek

dekoacutedolaacutesaacuteval arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szerzőt a Kuumlroszi Theodoreacutetosz koumlreacutehez tartozoacute Rhodoszi

Agapeacutetosszal kell azonosiacutetanunk 11 A korpusz Suchla 2008 21 szerint feltehetőleg palesztiacutenai sziacuter kereszteacuteny teruumlleten keletkezett 12 Ez a keacutezirat feltehetőleg a paacuterizsi Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 1330-as leltaacuteri szaacutemuacute

palimpszeszt azaz uacutejraiacutert koacutedex scriptura inferior-ja (vouml Faraggiana bdquoIl Nomocanonrdquo 206) Suchla ellenben

gyenge minőseacutegűnek iacuteteacuteli a Parisinus graecus 1330-at eacutes uacutegy veacuteli hogy a legreacutegebbi keacutezirat az ugyanott őrzoumltt

Parisinus graecus 437 amely viszonylag pontosan dataacutelhatoacute 827-ben vagy keveacutessel azelőtt keletkezett Dadogoacute

Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekakeacutent Kegyes Lajos frank kiraacutely roacutemai csaacuteszaacuter szaacutemaacutera Ez azonban Suchla

szerint sem teljes eacuterteacutekű szoumlveg hanem lsquogyorsmaacutesolatrsquo amennyiben nem tartalmazza Szkuumlthopoliszi Jaacutenos

kommentaacuterjaacutet (vouml CD I 31 [bdquoMutilierte Corpus-Handschriftenrdquo 130] 36 eacutes 52 [bdquoEilabschrift minderer

Qualitaumltrdquo eacutes Omont 19041965) 13 Sancti Dionysii opera omnia in aedibus Philippi Juntae edidit A Colotius [Firenze] 1516 14 Ezt a kiadaacutest CD I illetve CD II roumlvidiacuteteacutes alatt hivatkozzuk (laacutesd alaacutebb a főszoumlveg 9 pontjaacuteban is) 15 H Koch Platoacuten Kratuumlloszaacutenak arra a reacuteszeacutere (401Bndash408B) utal ahol Szoacutekrateacutesz eacutes Hermogeneacutesz a homeacuteroszi

istenek neveit proacutebaacuteljaacutek filozoacutefiailag eacutertelmezni Koch megjeloumll tovaacutebbi ilyen taacutergyuacute passzusokat Porphuumlriosz

Iamblikhosz Proklosz műveiben is laacutesd Koch 1900 9

4

principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg

pleacuteroacutema megnevezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P

Sheldon-Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak

nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben

megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

5 Az bdquoIsten neveirdquo feleacutepiacuteteacutese eacutes tartalma Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell

amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jellemezhető 1 A neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a

neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve

Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 Isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 Isten mint a minden leacutetezőt

leacutetrehozoacute leacutet 6 Isten mint oumlroumlk eacutelet 7 Isten mint boumllcsesseacuteg 8 Isten mint hatalom

igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint

mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szentje Kiraacutelyok Kiraacutelya Urak

Ura istenek Istene 13 Isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bonthatjuk ki

I1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e

taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplatonikus fejtegeteacuteseket

talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transzcendenciaacutejaacuteroacutel eacutes Istenről mint

Egyről

I5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha Isten hiperbolikusan

transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni

hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint Istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute

tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev

teoloacutegia)

I6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet Isten egyfelől

megnevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute

neveket amennyiben Ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacutesaacuteg iacutegy ndash

paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi

jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo istennevekre hangsuacutelyozva hogy

azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

16 Vouml Isten nevei III2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia

elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismeruumlnk

(Isten nevei II10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely

valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

5

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten

minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatkozik nem csak egy

reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni

nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bizonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre

vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e

teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben

is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten negatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel

Isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre kiterjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben

megnevezeacuteseiről) Joacute feletti Isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az

isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep

leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben

nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alap-

feleacutepiacutetmeacuteny viszonyban vannak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt

jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek

felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat

megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben Isten oumlnkinyilatkoztataacutesai automanifesztaacutecioacutei

kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabbrendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 ndash Deacutenes e ponton uacutejra

felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben koumlzoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind

negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a

leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacutegondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben

reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute

teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek

mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban

koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet alkalmazza az

istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig hangoztatott egyseacuteg de talaacuten

azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Istenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak 18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik 19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is

6

ezutaacuten uacutejra kiteacuter Krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemutatva hogy ennek soraacuten is van

koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

II7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacutedszer A

Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tulajdonsaacutegokat csak a

reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik

mivel Isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens

leacuteny Az isteni leacutenyeg megismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes

amely csak ikonikus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacutenes itt a

nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan

termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutelcsordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre

(Elementatio) valamint az Egy transzcendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis

principiis) Krisztus e transzcendenciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi

uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan

osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere

reacuteszesiacuteti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy

Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet

koumlruumllvesznek Isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacuteerői Ezt fejezi ki Deacutenes

azzal is hogy Istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuumlloumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute

fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a

Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevekből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket Isten egeacuteszeacutere

alkalmazzuk

6 Az Isten nevei teoloacutegiaacuteja Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja pozitiacutev eacutes negatiacutev teoloacutegia

hataacuteraacuten aacutell21 de egyeacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten

a kauzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le Isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E

teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese Isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlzleacuteseacutenek)

paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes

a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szolgaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az Isten

leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befogadoacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le

az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes

20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim 21 Vouml I6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az

oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

7

elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash Isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis

csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacutege koumlzoumltt

egyfajta alap-feleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlntetett figyelemben

reacuteszesuumllő szemeacutelye Krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi

vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de

egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebbvezet minket a

koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az Isten nevei uacutejplatonikus jellegeacutenek keacuterdeacutese Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen

kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejplatonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes

krisztoloacutegus de fundamentaacutelteoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen

joacutel ismeri kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre

transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacutenak tana ndash

kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml II11)23 vagy Iamblikhosz De

mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Megfigyelhető tovaacutebbaacute hogy az

istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek

egymaacutest mintha csak a szerző szerkeszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute

passzust egy tartalmilag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a

terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa Aacutel-Deacutenes

nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacutegiaacutejaacutet a kereszteacuteny

istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa

egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute

vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten megtermeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha

Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei Keleten Hitvalloacute

Maximosz Nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai

hagyomaacuteny alapjaiba

8 Fordiacutetaacutesi-terminoloacutegiai probleacutemaacutek A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων

De divinis nominibus) szerzői ciacutemet viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb

lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű

teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (melyekre

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998 23 Ismeretes hogy az Isten nevei IV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 4: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

4

principiis-eacutenek 59 fejezete szinteacuten Deacuteneseacutehez hasonloacute moacutedon veti fel az isteni teljesseacuteg

pleacuteroacutema megnevezeacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet (baacuter a kifejteacutes azutaacuten maacutes iraacutenyba fordul) I P

Sheldon-Williams pedig meggyőzően eacutervel amellett hogy a Deacutenes aacuteltal Hierotheosznak

nevezett eacutes toumlbbszoumlr ideacutezett azonosiacutetatlan mester Theologikai sztoikheioacuteszeiszeacuteben

megfogalmazott istenneacutev-program az Isten nevei talaacuten legfontosabb mintaacuteja16

5 Az bdquoIsten neveirdquo feleacutepiacuteteacutese eacutes tartalma Az Isten nevei tizenhaacuterom reacuteszből aacutell

amelyek tartalma ciacutemszavakban iacutegy jellemezhető 1 A neacutevprobleacutema expoziacutecioacuteja 2 a

neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vonatkozaacutesa 3 buzdiacutetaacutes imaacutedsaacutegra Deacutenes műve

Hierotheoszeacutehoz keacutepest 4 Isten mint a joacute a rossz probleacutemaacuteja 5 Isten mint a minden leacutetezőt

leacutetrehozoacute leacutet 6 Isten mint oumlroumlk eacutelet 7 Isten mint boumllcsesseacuteg 8 Isten mint hatalom

igazsaacutegossaacuteg eacutes megvaacuteltaacutes 9 Isten mint nagy eacutes kicsi azonos eacutes maacutes stb 10 Isten mint

mindenhatoacute 11 Isten mint beacuteke 12 Isten mint a Szentek Szentje Kiraacutelyok Kiraacutelya Urak

Ura istenek Istene 13 Isten mint a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes mint Egy

A fordiacutetaacutesban itt koumlzoumllt első keacutet reacutesz tartalmaacutet pedig a koumlvetkezőkeacuteppen bonthatjuk ki

I1ndash4 E fejezetek fő gondolata hogy a Szentiacuteraacutesban mondottak a teacuteteles istentan forraacutesai e

taniacutetaacutesokon nem szabad tuacutelmenni Ennek elleneacutere maacuter itt is uacutejplatonikus fejtegeteacuteseket

talaacutelunk Isten kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel hiperbolikus transzcendenciaacutejaacuteroacutel eacutes Istenről mint

Egyről

I5 A mű egyik dialektikai alapkeacuterdeacutese itt fogalmazoacutedik meg ha Isten hiperbolikusan

transzcendens (elzaacutert eacutes megkoumlzeliacutethetetlen) akkor hogyan lehet roacutela egyaacuteltalaacuten beszeacutelni

hogy lehet a teoloacutegiaacutet művelni Deacutenes vaacutelasza szerint Istent egyfelől a leacutetezők roacutela valoacute

tagadaacutesaacuteval (negatiacutev teoloacutegia) maacutesfelől az okozataiboacutel lehet bdquomegeacutenekelnirdquo (pozitiacutev

teoloacutegia)

I6ndash8 Deacutenes tovaacutebb taglalja az istennevek probleacutemaacutejaacutet Isten egyfelől

megnevezhetetlen ugyan maacutesfelől azonban okozatai alapjaacuten meacutegis alkalmazhatunk raacute

neveket amennyiben Ő a vilaacuteg teremtője gondviselője A nevet meghaladoacute joacutesaacuteg iacutegy ndash

paradox moacutedon ndash minden leacutetező alapjaacuten megnevezhető a kauzalitaacutes elve szerint A testi

jellegű istennevek felsorolaacutesa utaacuten Deacutenes raacuteteacuter a bdquoszellemirdquo istennevekre hangsuacutelyozva hogy

azokat is az Iacuteraacutesok alapjaacuten fogja majd vizsgaacutelni

16 Vouml Isten nevei III2 eacutes Sheldon-Williams 1966 kuumlln 112ndash113 A Theologikai sztoikheioacuteszeisz (A teoloacutegia

elemei) is azonosiacutetatlan vagy elveszett szoumlveg melynek tartalmaacutet csak Deacutenes roumlvid prezentaacutecioacutejaacuteboacutel ismeruumlnk

(Isten nevei II10) Sheldon-Williams szerint nincs okunk keacutetelkedni abban hogy valoacutes toumlrteacuteneti szemeacutely

valoacuteban leacutetező (illetve valamikor leacutetezett) műveacuteről van szoacute

5

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten

minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatkozik nem csak egy

reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni

nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bizonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre

vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e

teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben

is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten negatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel

Isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre kiterjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben

megnevezeacuteseiről) Joacute feletti Isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az

isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep

leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben

nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alap-

feleacutepiacutetmeacuteny viszonyban vannak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt

jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek

felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat

megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben Isten oumlnkinyilatkoztataacutesai automanifesztaacutecioacutei

kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabbrendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 ndash Deacutenes e ponton uacutejra

felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben koumlzoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind

negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a

leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacutegondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben

reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute

teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek

mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban

koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet alkalmazza az

istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig hangoztatott egyseacuteg de talaacuten

azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Istenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak 18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik 19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is

6

ezutaacuten uacutejra kiteacuter Krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemutatva hogy ennek soraacuten is van

koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

II7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacutedszer A

Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tulajdonsaacutegokat csak a

reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik

mivel Isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens

leacuteny Az isteni leacutenyeg megismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes

amely csak ikonikus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacutenes itt a

nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan

termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutelcsordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre

(Elementatio) valamint az Egy transzcendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis

principiis) Krisztus e transzcendenciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi

uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan

osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere

reacuteszesiacuteti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy

Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet

koumlruumllvesznek Isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacuteerői Ezt fejezi ki Deacutenes

azzal is hogy Istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuumlloumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute

fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a

Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevekből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket Isten egeacuteszeacutere

alkalmazzuk

6 Az Isten nevei teoloacutegiaacuteja Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja pozitiacutev eacutes negatiacutev teoloacutegia

hataacuteraacuten aacutell21 de egyeacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten

a kauzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le Isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E

teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese Isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlzleacuteseacutenek)

paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes

a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szolgaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az Isten

leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befogadoacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le

az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes

20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim 21 Vouml I6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az

oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

7

elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash Isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis

csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacutege koumlzoumltt

egyfajta alap-feleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlntetett figyelemben

reacuteszesuumllő szemeacutelye Krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi

vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de

egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebbvezet minket a

koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az Isten nevei uacutejplatonikus jellegeacutenek keacuterdeacutese Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen

kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejplatonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes

krisztoloacutegus de fundamentaacutelteoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen

joacutel ismeri kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre

transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacutenak tana ndash

kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml II11)23 vagy Iamblikhosz De

mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Megfigyelhető tovaacutebbaacute hogy az

istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek

egymaacutest mintha csak a szerző szerkeszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute

passzust egy tartalmilag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a

terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa Aacutel-Deacutenes

nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacutegiaacutejaacutet a kereszteacuteny

istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa

egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute

vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten megtermeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha

Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei Keleten Hitvalloacute

Maximosz Nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai

hagyomaacuteny alapjaiba

8 Fordiacutetaacutesi-terminoloacutegiai probleacutemaacutek A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων

De divinis nominibus) szerzői ciacutemet viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb

lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű

teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (melyekre

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998 23 Ismeretes hogy az Isten nevei IV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 5: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

5

II1 A neacutevprobleacutema szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenye hogy Isten

minden a posteriori kikoumlvetkeztetett tulajdonsaacutega az egeacutesz Istenre vonatkozik nem csak egy

reacuteszeacutere azaz nem csupaacuten egy isteni szemeacutelyre Deacutenes gyors indukcioacuteval a koumlvetkező isteni

nevekről (veacutegső soron isteni attribuacutetumokroacutel) bizonyiacutetja hogy a teljes istenseacutegre

vonatkoznak joacutesaacuteg leacutet eacutelet forraacutesa vilaacuteg foumlloumltti uralom szeacutepseacuteg boumllcsesseacuteg stb17 Veacuteguumll e

teacutezisekkel oumlsszhangban koumlzli hogy ceacutelja az egyseacuteges aacutetfogoacute istenneacutev meghataacuterozaacutesa

II2ndash3 Az aacutetfogoacute istennevek alkalmazaacutesa azonban nem jelenti az egyes isteni

szemeacutelyek egyedi tulajdonsaacutegainak (atyasaacuteg fiuacutesaacuteg) oumlsszeolvasztaacutesaacutet E keacuterdeacutes tekinteteacuteben

is az Iacuteraacutesokat kell uacutetmutatoacutenak tekintenuumlnk ndash Deacutenes ezutaacuten negatiacutev teoloacutegiai listaacutet aacutelliacutet fel

Isten koumlzoumls azaz mindhaacuterom isteni szemeacutelyre kiterjedő tulajdonsaacutegairoacutel (eacutes egyben

megnevezeacuteseiről) Joacute feletti Isten feletti leacutet feletti eacutelet feletti boumllcsesseacuteg feletti18 Ezt az

isteni kauzalitaacutes alapjaacuten kiegeacutesziacuteti egy paacuterhuzamos pozitiacutev teoloacutegiai listaacuteval is joacute szeacutep

leacutetező eacuteletet nemző boumllcs stb (Mindkeacutet listaacuteboacutel kimarad az egyseacuteg) Istenben ezzel szemben

nem koumlzoumls az atyai fiuacutei szentleacuteleki neacutev eacutes mivolt illetve Krisztus emberseacutege

II4 Isten aacutetfogoacute tulajdonsaacutegai ndash Deacutenes szavaacuteval az isteni egyesuumlleacutesek ndash alap-

feleacutepiacutetmeacuteny viszonyban vannak az isteni elhataacuteroloacutedaacutesokkal (a csak egyetlen szemeacutelyt

jellemző tulajdonsaacutegokkal) Az isteni termeacuteszet egeacuteszeacutet jellemző egyesuumlleacutesek vagy egyseacutegek

felettes valoacutesaacutegok ezek alkotjaacutek Isten transzcendens magjaacutet Az egyedi isteni aspektusokat

megjeloumllő elkuumlloumlnuumlleacutesek ezzel szemben Isten oumlnkinyilatkoztataacutesai automanifesztaacutecioacutei

kiaacuteramlaacutesok (proodoi) az alacsonyabbrendű valoacutesaacutegok szaacutemaacutera19 ndash Deacutenes e ponton uacutejra

felsorolja a Haacuteromsaacuteg minden szemeacutelyeacuteben koumlzoumls tulajdonsaacutegokat melyek majdnem mind

negatiacutev teoloacutegiai jellemzők a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutesok Első helyen aacutell a

leacutetfelettiseacuteg A fejezet zaacuteroacutegondolata mely szerint a mindeneket meghaladoacute Egyseacutegben

reacuteszesuumll minden (eacutes iacutegy lesz minden maga is egyseacuteg) Proklosz Elementatioacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute

teacutetel

II5ndash6 A Haacuteromsaacuteg haacuterom aspektusaacutenak egyedi sajaacutetossaacutegai Az isteni szemeacutelyek

mint a transzcendens leacutenyeg egyedileg elkuumlloumlniacutethető aspektusai is rendelkeznek azonban

koumlzoumls tulajdonsaacutegokkal Deacutenes ismeacutet a prokloszi reacuteszesuumlleacutes-elmeacuteletet alkalmazza az

istenfogalomra Isten az akiben reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumll (amethexia) reacuteszesuumll a sokasaacuteg Szerzőnk

17 E sorrend nyilvaacuten eacuterteacutekrend is Megfigyelhető hogy itt kimarad a maacutesutt mindig hangoztatott egyseacuteg de talaacuten

azeacutert mert eacuteppen arroacutel van szoacute hogy mindezek a tulajdonsaacutegok Istenre mint egyseacutegre egyseacutegesen vonatkoznak 18 Ez a sorrend is fontossaacutegi sorrendnek tűnik 19 Ez egyben a filozoacutefiai kabbala (veacutegső soron ploacutetinoszi) alapgondolata is

6

ezutaacuten uacutejra kiteacuter Krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemutatva hogy ennek soraacuten is van

koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

II7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacutedszer A

Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tulajdonsaacutegokat csak a

reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik

mivel Isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens

leacuteny Az isteni leacutenyeg megismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes

amely csak ikonikus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacutenes itt a

nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan

termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutelcsordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre

(Elementatio) valamint az Egy transzcendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis

principiis) Krisztus e transzcendenciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi

uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan

osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere

reacuteszesiacuteti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy

Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet

koumlruumllvesznek Isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacuteerői Ezt fejezi ki Deacutenes

azzal is hogy Istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuumlloumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute

fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a

Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevekből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket Isten egeacuteszeacutere

alkalmazzuk

6 Az Isten nevei teoloacutegiaacuteja Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja pozitiacutev eacutes negatiacutev teoloacutegia

hataacuteraacuten aacutell21 de egyeacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten

a kauzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le Isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E

teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese Isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlzleacuteseacutenek)

paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes

a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szolgaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az Isten

leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befogadoacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le

az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes

20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim 21 Vouml I6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az

oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

7

elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash Isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis

csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacutege koumlzoumltt

egyfajta alap-feleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlntetett figyelemben

reacuteszesuumllő szemeacutelye Krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi

vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de

egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebbvezet minket a

koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az Isten nevei uacutejplatonikus jellegeacutenek keacuterdeacutese Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen

kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejplatonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes

krisztoloacutegus de fundamentaacutelteoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen

joacutel ismeri kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre

transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacutenak tana ndash

kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml II11)23 vagy Iamblikhosz De

mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Megfigyelhető tovaacutebbaacute hogy az

istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek

egymaacutest mintha csak a szerző szerkeszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute

passzust egy tartalmilag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a

terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa Aacutel-Deacutenes

nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacutegiaacutejaacutet a kereszteacuteny

istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa

egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute

vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten megtermeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha

Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei Keleten Hitvalloacute

Maximosz Nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai

hagyomaacuteny alapjaiba

8 Fordiacutetaacutesi-terminoloacutegiai probleacutemaacutek A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων

De divinis nominibus) szerzői ciacutemet viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb

lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű

teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (melyekre

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998 23 Ismeretes hogy az Isten nevei IV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 6: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

6

ezutaacuten uacutejra kiteacuter Krisztus sajaacutetossaacutegaacutera (elkuumlloumlnuumlleacuteseacutere) raacutemutatva hogy ennek soraacuten is van

koumlzoumls tulajdonsaacutega a maacutesik keacutet szemeacutellyel

II7ndash8 A szellemi műkoumldeacutes eacutes az akarat elnyugvaacutesa mint istenismereti moacutedszer A

Deacutenes aacuteltal alkalmazott uacutejplatonikus gondolatmenet szerint az isteni tulajdonsaacutegokat csak a

reacuteszesuumlleacutesek (metokhai) uacutetjaacuten ismerjuumlk meg melyek soraacuten minden szellemi műkoumldeacutes kialszik

mivel Isten leacutenyege nem elgondolhatoacute s nem kimondhatoacute Isten az abszoluacutet transzcendens

leacuteny Az isteni leacutenyeg megismerhetetlenseacutegeacutenek oka hogy a kauzalitaacutes olyan lekeacutepezeacutes

amely csak ikonikus eacutes nem leacutenyegi hasonloacutesaacutegot eredmeacutenyez az okozatban

II9ndash11 Az isteni megismerhetetlenseacuteg a megtestesuumllt Krisztust is jellemzi Deacutenes itt a

nevezetes Hierotheosz-ideacutezettel toumlmeacuteny uacutejplatonikus teoloacutegiaacuteval iacuterja le a Fiuacute felfoghatatlan

termeacuteszeteacutet20 taacutemaszkodik a reacuteszesuumlleacutest eacutes az Egy tuacutelcsordulaacutesaacutet taacutergyaloacute prokloszi elmeacuteletre

(Elementatio) valamint az Egy transzcendenciaacutejaacutenak damaszkioszi tanaacutera (De primis

principiis) Krisztus e transzcendenciaacuteja elleneacutere ereszkedett le az emberhez Tovaacutebbi

uacutejplatonikus ndash prokloszi damaszkioszi ndash teoloacutegiai teacutetelek iacuterjaacutek le Isten oszthatatlan

osztoacutedaacutesaacutet Isten az Egy az egyseacuteg transzcendens forraacutesa amely transzcendenciaacuteja elleneacutere

reacuteszesiacuteti oumlnmagaacuteban az evilaacutegi egyseacutegeket Deacutenes megfogalmazaacutesai azt sejtetik hogy

Istenben van egy alap vagy mag (ez Isten mint hiperbolikusan transzcendens Egy) amelyet

koumlruumllvesznek Isten egyedi megnyilvaacutenulaacutesai (proodoi) vagy hatoacuteerői Ezt fejezi ki Deacutenes

azzal is hogy Istenben erősebb az egyseacuteg mint az elkuumlloumlnuumlleacutesek azaz hataacutesok Az utolsoacute

fejezet kifejezett propoziacutecioacuteval zaacuterul ceacutelunk Istent a megnyilvaacutenulaacutesai alapjaacuten dicseacuterni a

Szentiacuteraacutesban talaacutelhatoacute istennevekből kiindulva uacutegy hogy mindegyiket Isten egeacuteszeacutere

alkalmazzuk

6 Az Isten nevei teoloacutegiaacuteja Deacutenes e műveacutenek teoloacutegiaacuteja pozitiacutev eacutes negatiacutev teoloacutegia

hataacuteraacuten aacutell21 de egyeacutertelműen inkaacutebb a pozitiacutev teoloacutegiaacutehoz tartozik amennyiben kifejezetten

a kauzalitaacutes mozzanataacutera oumlsszpontosiacutetva iacuterja le Isten főbb lehetseacuteges megnevezeacuteseit E

teoloacutegia egyik fő keacuterdeacutese Isten eleacuterhetetlenseacutegeacutenek eacutes oumlnaacutetadaacutesaacutenak (oumlnkoumlzleacuteseacutenek)

paradoxona a legkeveacutesbeacute hozzaacutefeacuterhető egyben a legkoumlzvetlenebbuumll adott is A rejtett mag eacutes

a perifeacuteria koumlzoumltti veacutegtelen taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacuteseacutet szolgaacutelja a theophaneiaacutek tana ezek az Isten

leacutenyegeacuteből szaacutermazoacute jeleneacutesek a befogadoacute felfogoacutekeacutepesseacutegeacutehez illő araacutenyokra kicsinyiacutetik le

az isteni veacutegtelenseacuteget Az isteni eleacuterhetetlenseacuteg eleacutereacuteseacutet teszi lehetőveacute a szellemi műkoumldeacutes

20 Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 passim 21 Vouml I6 bdquoA teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint neacutevtelent eacutes uacutegy is hogy az

oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnakrdquo

7

elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash Isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis

csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacutege koumlzoumltt

egyfajta alap-feleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlntetett figyelemben

reacuteszesuumllő szemeacutelye Krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi

vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de

egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebbvezet minket a

koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az Isten nevei uacutejplatonikus jellegeacutenek keacuterdeacutese Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen

kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejplatonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes

krisztoloacutegus de fundamentaacutelteoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen

joacutel ismeri kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre

transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacutenak tana ndash

kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml II11)23 vagy Iamblikhosz De

mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Megfigyelhető tovaacutebbaacute hogy az

istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek

egymaacutest mintha csak a szerző szerkeszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute

passzust egy tartalmilag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a

terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa Aacutel-Deacutenes

nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacutegiaacutejaacutet a kereszteacuteny

istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa

egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute

vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten megtermeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha

Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei Keleten Hitvalloacute

Maximosz Nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai

hagyomaacuteny alapjaiba

8 Fordiacutetaacutesi-terminoloacutegiai probleacutemaacutek A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων

De divinis nominibus) szerzői ciacutemet viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb

lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű

teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (melyekre

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998 23 Ismeretes hogy az Isten nevei IV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 7: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

7

elnyugvaacutesa is amely egyfajta misztikus unioacute eszkoumlze ndash Isten rejtettebb tulajdonsaacutegait ugyanis

csak a bennuumlk valoacute reacuteszesedeacutes keacutepes veluumlnk megismertetni

Deacutenes trinitoloacutegiaacuteja az isteni leacutenyeg egyseacutege eacutes az isteni szemeacutelyek kuumlloumlnbseacutege koumlzoumltt

egyfajta alap-feleacutepiacutetmeacuteny viszonyt eacuterzeacutekel A Szenthaacuteromsaacuteg kituumlntetett figyelemben

reacuteszesuumllő szemeacutelye Krisztus aki az emberi termeacuteszet felveacutetele miatt a leginkaacutebb egyedi

vonaacutesokat mutatja a Haacuteromsaacutegon beluumll

Deacutenes visszateacuterően hangoztatja hogy a teoloacutegiai kutataacutes hataacutera a Szentiacuteraacutes de

egyaacuteltalaacuten nem tartja be ezt az oumlnmaga szaacutemaacutera lefektetett elvet Ez tovaacutebbvezet minket a

koumlvetkező keacuterdeacuteshez

7 Az Isten nevei uacutejplatonikus jellegeacutenek keacuterdeacutese Deacutenes taniacutetaacutesa egyfelől jellegzetesen

kereszteacuteny maacutesfelől jellegzetesen uacutejplatonikus szerzőnk szenthaacuteromsaacuteg-teoloacutegus eacutes

krisztoloacutegus de fundamentaacutelteoloacutegiaacuteja istenfogalma uacutejplatonikus magvuacute Nyilvaacutenvaloacutean igen

joacutel ismeri kuumlloumlnoumlsen Prokloszt22 Egyes leacutenyegi taniacutetaacutesok ndash kuumlloumlnoumlsen az Egy egyszerre

transzcendens eacutes immanens viszonyulaacutesa a Sokhoz Isten osztatlan osztoacutedaacutesaacutenak tana ndash

kifejezetten Proklosz Sztoikheioacutesziszaacuteboacutel fogantak (vouml II11)23 vagy Iamblikhosz De

mysteriiseacuteből vagy Damaszkiosz De primis principiiseacuteből Megfigyelhető tovaacutebbaacute hogy az

istenfogalom kidolgozaacutesaacuteban a kereszteacuteny illetve uacutejplatonikus fejtegeteacutesek uacutegy vaacuteltogatjaacutek

egymaacutest mintha csak a szerző szerkeszteacutesi elve lenne hogy egy nyiacuteltan szentiacuteraacutesi hivatkozaacutesuacute

passzust egy tartalmilag uacutejplatonikus passzus bont ki eacutertelmez taacutemaszt alaacute Ezenkiacutevuumll a

terminus technicusok jelentős reacutesze bizonyiacutethatoacutean uacutejplatonikus szerzők alkotaacutesa Aacutel-Deacutenes

nyilvaacutenvaloacutean teljesen tudatosan aacutegyazta be az Egy uacutejplatonikus alapteoloacutegiaacutejaacutet a kereszteacuteny

istentanba Az eljaacuteraacutes filozoacutefiai-teoloacutegiai ceacutelja legkevesebb az lehetett hogy iacutegy megmutassa

egy ilyen szinteacutezis legalaacutebbis lehetseacuteges De talaacuten egyenesen az volt a ceacutel hogy vilaacutegossaacute

vaacuteljon a szinteacutezis kifejezetten megtermeacutekenyiacutető hataacutesuacute lehet a kereszteacuteny teoloacutegiaacutera Ha

Deacutenes szaacutemiacutetaacutesa ez volt akkor ceacuteljaacutet eleacuterte a Corpus Dionysiacum szoumlvegei Keleten Hitvalloacute

Maximosz Nyugaton Johannes Scottus Eriugena koumlzvetiacuteteacuteseacutevel beeacutepuumlltek a teoloacutegiai

hagyomaacuteny alapjaiba

8 Fordiacutetaacutesi-terminoloacutegiai probleacutemaacutek A mű az Isteni nevekről (Περὶ θείων ὀνομάτων

De divinis nominibus) szerzői ciacutemet viseli eacutes lehet eacutervelni amellett hogy a ciacutemet helyesebb

lenne iacutegy fordiacutetani (elveacutegre angolul is iacutegy szokaacutes The Divine Names) Miutaacuten azonban a mű

teacutemaacuteja Isten a posteriori megalapozott neveinek megnevezeacuteseinek szaacutembaveacutetele (melyekre

22 A Proklosz aacuteltal Deacutenesre gyakorolt hataacutesroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1972 valamint Saffrey 1998 23 Ismeretes hogy az Isten nevei IV-ben doumlntő Proklosz De malorum subsistentiaacutejaacutenak hataacutesa

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 8: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

8

azutaacuten feleacutepiacutethető egy rendszeres teoloacutegia) ezeacutert tartalmilag meacutegis pontosabbnak tűnik a ciacutem

Isten nevei-keacutent valoacute fordiacutetaacutesa (ahogyan Suchla is fordiacutetja Die Namen Gottes)

A helyenkeacutent rendkiacutevuumll bonyolult szintaxis eacutes a filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek

mellett kuumlloumlnoumlsen az οὐσία (uszia) terminus fordiacutetaacutesa eacutertelmezeacutese jelent neheacutezseacuteget a

szoumlvegben (oumlnmagaacuteban oumlsszeteacuteteleiben eacutes keacutepzett formaacuteiban is) Ez a terminus itt

veacutelemeacutenyuumlnk szerint a leacutet (Pl Ti 29c3) eacutes a leacutenyeg (Pl Phdr 245e3 Arist Metaph 1017b22)

fogalmaacutehoz is kapcsoloacutedik Miutaacuten azonban ceacutelszerű egyetlen kifejezeacutessel fordiacutetani ezeacutert a

leacutenyeg szoacutet vaacutelasztottuk

9 Filoloacutegiai megjegyzeacutesek B R Suchla kritikai kiadaacutesaacutenak (CD I) szoumlvegeacutet (textus

receptus) vettuumlk alapul a korai sziacuter fordiacutetaacutesok figyelembe veacutetele neacutelkuumll Meg kell jegyeznuumlnk

hogy Perczel Istvaacuten nem tekinti elfogadhatoacutenak a SuchlandashHeilndashRitter aacuteltal rekonstruaacutelt

hyparchetypus szoumlvegeacutet (vouml Perczel 2004 414 2008 558 2012 65ndash66)

Laacutebjegyzetben hozzuk a filozoacutefiai-teoloacutegiai szempontboacutel fontosabb scholionokat

(magyaraacutezatokat) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacuteboacutel Amikor RoremndashLamoreaux

Scholion-fordiacutetaacutesa alapjaacuten meg lehetett aacutellapiacutetani hogy egy adott scholion Szkuumlthopoliszi

Jaacutenostoacutel szaacutermazik ezt Jaacutenos neveacutenek emliacuteteacuteseacutevel mindig jeloumlltuumlk ellenkező esetben csak

annyit iacuterunk hogy bdquoa Scholion ezt eacutes ezt mondjardquo A Scholion tovaacutebbi szerzőiről (Hitvalloacute

Szt Maximosz Georgiosz Pakhuumlmereacutesz stb) eacutes a kommentaacuter kialakulaacutesaacuteroacutel

hagyomaacutenyozoacutedaacutesaacuteroacutel laacutesd Suchla bevezetőjeacutet a Corpus Dionysiacum IV1-es koumlteteacutehez (CD

IV1 17ndash21 39ndash51) Suchla a CD IV1 kritikai apparaacutetusaacuteban kuumlloumln tuumlnteti fel a Hitvalloacute

Maximosznak tulajdoniacutethatoacute scholionokat

Az Isten nevei főszoumlvegeacuteben szereplő bibliai szoumlveghelyeket eacutes a goumlroumlg filozoacutefiai

utalaacutesok nagyobb reacuteszeacutet Suchla kiadaacutesaacutenak apparaacutetusa alapjaacuten tuumlntettuumlk fel (eacutes minden

esetben ellenőriztuumlk)

A szoumlgletes zaacuteroacutejelek [] vagy fordiacutetoacutei koumlzbeveteacutesek kiegeacutesziacuteteacutesek vagy az eredeti

terminusokat koumlzlik A normaacutel zaacuteroacutejelek () Deacutenes eacutes a toumlbbi szerző szoumlvegeacuteben szerzői

koumlzbeveteacutesek A reacuteszeket eacutes fejezeteket jeloumllő szaacutemok nem szerepelnek a keacuteziratokban

Vassaacutenyi Mikloacutes

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 9: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

9

Isten nevei

Deacutenes pap Timoacuteteusnak paptaacutersaacutenak

(Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterjaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval)

I reacutesz

1 Most pedig kedvesem a Teoloacutegiai vaacutezlatok utaacuten24 raacute fogok teacuterni az istennevek

magyaraacutezataacutera amennyire ez lehetseacuteges S legyen szaacutemunkra most is előiacuteraacutes az Iacuteraacutesok ama

toumlrveacutenye hogy az Istenről mondottak igazsaacutegaacutet ne az emberi boumllcsesseacuteg meggyőző eacutervei aacuteltal

kifejtetten feacuteljuumlk hanem a teoloacutegusok Szentleacutelek ihlette erejeacuteből nyert bizonyiacutetaacutes reacuteveacuten25

mely aacuteltal kimondhatatlanul eacutes megismerhetetlenuumll oumlsszekapcsoloacutedunk a kimondhatatlan s

megismerhetetlen dolgokkal midőn eacutertelmi eacutes szellemi keacutepesseacuteguumlnk eacutes műkoumldeacutesuumlnk

felsőbbrendű moacutedon egyesuumll [ἕνωσιν] veluumlk

Ezeacutert haacutet egyaacuteltalaacuten nem szabad mereacuteszkednuumlnk kimondani vagy akaacuter elgondolni

valamit a leacutenyegfeletti [ὑπερουσίου] eacutes rejtett istenseacutegről azon tuacutelmenően amit a Szentiacuteraacutes

Istenhez illően megvilaacutegosiacutetott előttuumlnk Hiszen magaacutenak az eacutertelmet eacutes eacuteszt eacutes leacutenyeget

meghaladoacute leacutenyegfelettiseacutegnek [ὑπερουσιότητος] jellegzetesseacutege hogy nem nyerhető roacutela

tudaacutes Neki leacutenyegfeletti tudaacutest kell tulajdoniacutetanunk annyira tekintve felfeleacute amennyire

behatol hozzaacute az isteni Iacuteraacutesok ragyogaacutesa miacuteg a felsőbb sugarak feleacute az isteni dolgok iraacutenti

meacuterteacutekletesseacuteggel eacutes jaacutemborsaacuteggal alaacutezatosan fordulunk Elveacutegre ha egy kicsit is hinnuumlnk

kell a toumlkeacuteletesen boumllcs eacutes igaz teoloacutegiaacutenak az egyes szellemekhez illő meacuterteacutekben taacuterulnak fel

s vaacutelnak a szemleacutelet taacutergyaacutevaacute26 az isteni dolgok mivel a mennyei joacutesaacuteg megvaacuteltoacute

igazsaacutegossaacutegban Istenhez illően kuumlloumlniacuteti el a meacuterteacutek szerinti dolgoktoacutel a meacuterhetetlenseacuteget

hiszen az befogadhatatlan

Amikeacutent ugyanis felfoghatatlanok eacutes szemleacutelhetetlenek az eacuterzeacuteki dolgok szaacutemaacutera a

szellemi dolgok illetve a formaacutet eacutes alakot viselők szaacutemaacutera az egyszerű eacutes alak neacutelkuumlli dolgok

s a testi alakokkal megformaacuteltak szaacutemaacutera a testetlen dolgok megfoghatatlan eacutes alakba nem

A Migne-feacutele patroloacutegia S Maximi in librum De divinis nominibus scholia ciacutem alatt koumlzli a kommentaacutert (PG 4

185ndash416) baacuter a szoumlveg nagyobb reacuteszeacutenek szerzője Szkuumlthopoliszi Jaacutenos (laacutesd a Bevezetőt) A Scholia

ideacutezeacuteseacutehez Suchla kritikai kiadaacutesaacutet vettuumlk alapul CD IV1 de koumlzoumlljuumlk a PG 4 oldalszaacutemait is Suchla kritikai

szoumlvegrekonstrukcioacuteja igen sok helyen elteacuter a PG 4 erősen romlott szoumlvegeacutetől 24 μετὰ τὰς Θεολογικὰς ὑποτυπώσεις Deacutenes egyik elveszett vagy esetleg soha meg nem iacutert műve A Scholion

elveszett műkeacutent tartja szaacutemon (CD IV1 146 = PG 4 201D 4ndash5 ζητεῖται) Deacutenes emliacuteti alaacutebb az I5-ben eacutes a

II1-ben is 25 Az eredetiben szoacute szerinti ideacutezet Szt Paacuteltoacutel 1Kor 24 26 ἐποπτεύεται ndash a miszteacuteriumvallaacutesok szoacutekeacuteszleteacuteben a beavataacutes legmagasabb fokaacutet leiacuteroacute terminus

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 10: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

10

oumlnthető alakmentesseacutege az igazsaacuteg ugyanazon araacutenya szerint haladja meg a leacutenyegeket a

leacutenyegfeletti veacutegtelenseacuteg eacutes a szellemeket a szellem feletti egyseacuteg S minden gondolkodaacutes

[διανοίαις] szaacutemaacutera elgondolhatatlan a gondolkodaacutes feletti Egy eacutes minden eacutertelem szaacutemaacutera

kimondhatatlan az eacutertelem feletti Joacute amely minden egyseacuteg egyesiacutető egyseacutege [ἑνὰς ἑνοποιός]

eacutes leacutenyegfeletti leacutenyeg s felfoghatatlan eacutesz [νοῦς ἀνόητος] eacutes leiacuterhatatlan eacutertelem az eacutertelem

az eacutesz eacutes a neacutev szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen maacuteskeacutent leacutetezik mint a leacutetezők s baacuter a leacutetezeacutes oka

mindenek szaacutemaacutera maga meacutegsem leacutetező amennyiben minden leacutenyegen tuacutel van27 s amikeacutent

eacuterveacutenyesen eacutes eacuterthetően Ő maga tette vilaacutegossaacute oumlnmagaacuteroacutel

2 E leacutenyegfeletti s rejtett istenseacuteggel kapcsolatban tehaacutet ndash mint mondottam ndash nem

szabad arra mereacuteszkednuumlnk hogy baacutermit mondjunk vagy akaacuter elgondoljunk azon tuacutel amit a

szent Iacuteraacutesokban isteni moacutedon kinyilvaacuteniacutetottak szaacutemunkra Mert amint Ő maga joacutesaacutegaacutehoz

illően taniacutetja oumlnmagaacuteroacutel az Iacuteraacutesokban a roacutela szoacuteloacute tudaacutes (hogy Ő micsoda) eacutes az Ő szemleacuteleacutese

minden leacutetező szaacutemaacutera eleacuterhetetlen mivel mindenektől leacutenyegfelettien elkuumlloumlnuumllt

[ὑπερουσίως ἐξῃρημένη] Eacutes sok olyan teoloacutegust fogsz talaacutelni akik nemcsak mint laacutethatatlant

eacutes felfoghatatlant eacutenekelteacutek meg Őt hanem mint kifuumlrkeacuteszhetetlent s kinyomozhatatlant is

mivel nyomuk sincs azoknak akik eljutottak az Ő rejtett veacutegtelenseacutegeacutehez

Meacutegsem igaz hogy a Joacuteban egyaacuteltalaacuten ne reacuteszesuumllhetne egyetlen leacutetező sem hanem ndash

baacuter aacutellandoacutean oumlnmagaacuten nyugtatja leacutenyegfeletti sugaraacutet ndash joacutesaacutegaacutehoz illően megmutatkozik

minden egyes leacutetező araacutenyos megvilaacutegosiacutetaacutesaiban [ἐλλάμψεσιν] s a szent szellemeket felemeli

a nekik eleacuterhető őraacute iraacutenyuloacute szemleacutelődeacuteshez eacutes koumlzoumlsseacuteghez s a hozzaacute valoacute hasonulaacuteshoz

[ὁμοίωσιν] ha a megengedett moacutedon s szentekhez illően elmeacutelkednek roacutela eacutes se fel nem

fuvalkodnak keacuteptelenuumll annak iraacutenyaacuteba ami meghaladja a hozzaacutejuk igazodoacute moacutedon megadott

isteni jeleneacutest [θεοφανείας] se nem csuacutesznak lefeleacute a rosszabb feleacute valoacute lealacsonyodaacutes

folytaacuten hanem aacutellhatatosan eacutes elhajlaacutes neacutelkuumll emelkednek fel a raacutejuk vilaacutegiacutetoacute sugaacuterhoz s a

nekik engedeacutelyezett megvilaacutegosodaacutesok iraacutenti illő meacuterteacutekű vaacutegyakozaacutesukban szent

istenfeacutelelemmel fegyelmezetten eacutes jaacutemborul szaacuternyalnak foumllfeleacute

3 Alaacutevetve magunkat ezen isteni igaacutenak mely az eacutegfeletti leacutenyegek [τῶν

ὑπερουρανίων οὐσιῶν] minden szent rendjeacutet is jaacuteromban tartja felemelkeduumlnk a szent

Iacuteraacutesokban raacutenk ragyogoacute sugarakhoz az eacutesz eacutes leacutenyeg foumlloumltti isteni princiacutepium [θεαρχίας]

rejtelmeacutet az eacutesz kifuumlrkeacuteszhetetlen eacutes szent istenfeacutelelmeacutevel a nem kimondandoacute dolgokat pedig

fegyelmezett hallgataacutessal tisztelve S az Iacuteraacutesok vilaacutegossaacutega vezet el bennuumlnket az isteni

27 ὡς πάσης οὐσίας ἐπέκεινα Vouml Platoacuten Aacutellam VI (509B8ndash9) bdquoa Joacute nem leacutenyeg [vagy leacutet] hanem

tuacutelemelkedik a leacutenyegen meacuteltoacutesaacuteg eacutes hatalom tekinteteacutebenrdquo (οὐκ οὐσίας ὄντος τοῦ ἀγαθοῦ ἀλλrsquo ἔτι ἐπέκεινα

τῆς οὐσίας πρεσβείᾳ καὶ δυνάμει ὑπερέχοντος)

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 11: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

11

himnuszokhoz ndash mert az Iacuteraacutesok a vilaacutegot meghaladoacute moacutedon [ὑπερκοσμίως] vilaacutegosiacutetanak meg

minket ndash s a szent himnuszeacutenekleacuteshez mivel keacutepesseacute tesznek meglaacutetni a tőluumlk kapott veluumlnk

araacutenyos isteni feacutenyeket eacutes megeacutenekelni minden szent megvilaacutegosodaacutes [φωτοφανείας] joacutetevő

forraacutesaacutet olyan moacutedon ahogy azt Ő maga raacutenk hagyomaacutenyozta oumlnmagaacuteroacutel a szent Iacuteraacutesokban

Peacuteldaacuteul uacutegy hogy Ő mindenek oka eacutes forraacutesa eacutes leacutenyege eacutes eacutelete az elbukoacutek szaacutemaacutera

gyoacutegyulaacutes eacutes feltaacutemadaacutes akik az istenkeacutepiseacuteget megrontoacute hataacutes feleacute csuacutesztak el azoknak

meguacutejulaacutes eacutes uacutejjaacutealakulaacutes akiket valamely profaacuten izgalom nyugtalaniacutet azoknak szent

nyugodalom a megaacutellapodottaknak biztonsaacuteg a hozzaacute emelkedőknek felfeleacute vezető iraacutenyiacutetaacutes

a megvilaacutegosiacutetottaknak megvilaacutegosodaacutes a beavatottaknak a megszentelődeacutes forraacutesa az

aacutetistenuumllőknek isteni mivolt [τῶν θεουμένων θεαρχία] az egyszerűveacute vaacuteloacuteknak egyszerűseacuteg

az egyesuumllőknek egyseacuteg minden kezdet kezdete mely leacutenyegfelettien meghaladja a kezdetet

s a rejtelem toumlrveacuteny szerinti joacutesaacutegos koumlzleacutese s roumlviden szoacutelva az eacutelők eacutelete a leacutetezők

leacutenyege minden eacutelet eacutes leacutenyeg forraacutesa s oka mivel joacutesaacutega a leacutetezeacutesbe vezeti a leacutetezőket eacutes

fenntartja őket

4 Ezekbe a dolgokba a szent Iacuteraacutesok aacuteltal nyertuumlnk beavataacutest Azt fogod talaacutelni hogy a

teoloacutegusok uacutegyszoacutelvaacuten minden szent himnusz-zengeacutese is az istenseacuteg joacuteteacutekony

megnyilvaacutenulaacutesainak [προόδους]28 megfelelően rendezi el magyaraacutezat-29 s dicsőiacuteteacuteskeacuteppen az

istenneveket Ezeacutert laacutetjuk hogy az isteni princiacutepiumot szinte az oumlsszes teoloacutegiai eacutertekezeacutesben

szent moacutedon egyreacuteszt mint egyseacuteget [μονάδα] eacutes oszthatatlan egyet [ἑνάδα]30 eacuteneklik meg

termeacuteszetfeletti reacuteszneacutelkuumlliseacutegeacutenek egyszerűseacutege eacutes egyseacutege miatt mely reacuteszneacutelkuumlliseacuteg aacuteltal

mint egyesiacutetőerő aacuteltal eggyeacute vaacutelunk s ndash miutaacuten reacuteszekre tagolhatoacute kuumlloumlnbseacutegeink vilaacutegfeletti

moacutedon eggyeacute fonoacutedtak ndash istenkeacutepi egyseacuteggeacute eacutes Istenhez hasonloacute egyesuumlleacutesseacute aacutellunk oumlssze

maacutesreacuteszt mint haacutermassaacutegot leacutenyegfoumlloumltti termeacutekenyseacutegeacutenek haacuterom szemeacutelyben valoacute

[τριυπόστατον] kinyilvaacuteniacutetaacutesa miatt amelyből szaacutermazik s bdquokapja neveacutet minden nemzetseacuteg a

mennyben eacutes a foumlldoumlnrdquo31 harmadreacuteszt pedig mint a leacutetezők okaacutet miutaacuten mindent az Ő leacutetadoacute

joacutesaacutega hozott leacutetre amely egyfelől boumllcs eacutes szeacutep hisz minden leacutetező mely a sajaacutet termeacuteszeteacutet

28 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a πρόοδος szoacutet leacutenyegileg ἔκφανσις-keacutent (bdquokinyilvaacuteniacutetaacutesrdquo) eacutertelmezi amikor azt iacuterja

hogy Deacutenes bdquoaz Atya elgondolaacutest meghaladoacute előjoumlveteleacutet [πρόοδον] a Fiuacute eacutes a Szentleacutelek kinyilvaacuteniacutetaacutesaacuteba

[ἔκφανσιν] lsquotermeacutekenyseacutegrsquo-nek mondjardquo (CD IV1 134 = PG 4 196B2ndash7) 29 ἐκφαντορικῶς A Scholion szerint az ἐκφάντωρ terminus eredetileg azokra utalt akik bdquoa miszteacuteriumok

kimondhatatlan taniacutetaacutesait szimboacutelumok uacutetjaacuten tetteacutek vilaacutegossaacuterdquo (CD IV1 130 = PG 4 193B12ndash14) 30 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a μονάς eacutes a ἑνάς szavak jelenteacutese koumlzoumltt mindkettőt bdquoreacuteszek

neacutelkuumlli egyseacutegrdquo-nek fogja fel (CD IV1 131ndash132 = PG 4 193C2ndashD1) 31 Mt 2818 A Scholion szerint a bdquonemzetseacutegrdquo szoacute egyfelől a kerubok szeraacutefok fejedelemseacutegek hatalmak

azonos sorozatba tartozoacute rendjeire (τάξεις) utal amennyiben azok egymaacutessal eacuterintkeznek maacutesfelől az emberek

szellemi rendjeire mint a rokonsaacuteg egy fajaacutera illetve az emberek egymaacutessal valoacute taacutersulaacutesaira is (CD IV1 134 =

PG 4 196B8ndash12)

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 12: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

12

seacutertetlenuumll megőrzi telve van az Istennel aacutethatott harmoacutenia teljesseacutegeacutevel eacutes szent szeacutepseacuteggel

maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen emberszerető32 hiszen egyik szemeacutelyeacuteben [ὑποστάσεων] valoacuteban

teljes koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi leacutetezeacutessel33 amennyiben magaacutehoz emeli eacutes magaacutera oumllti az

emberi nyomoruacutesaacuteg aacutellapotaacutet miaacuteltal az oszthatatlan Jeacutezus kimondhatatlan moacutedon oumlsszetetteacute

lett34 eacutes időbeli tartamot kapott az oumlroumlkkeacutevaloacute s az emberi termeacuteszetben szuumlletett meg az aki

a teljes termeacuteszet minden rendjeacuteből leacutenyegfeletti moacutedon kileacutep sajaacutetos tulajdonsaacutegainak

vaacuteltozatlan eacutes oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli [ἀσυγχύτου]35 aacutellandoacutesaacutega mellett S ami egyeacuteb isteni

erejű vilaacutegossaacuteggal csak megajaacutendeacutekozott minket ihletett taniacutetoacutemestereink titkos hagyomaacutenya

az Iacuteraacutesok nyomaacuteban s azok magyaraacutezataacuteul abba beavataacutest nyertuumlnk mi is egyelőre a veluumlnk

araacutenyos moacutedon az Iacuteraacutesokban megnyilvaacutenuloacute eacutes a szent rendben hagyomaacutenyozott

emberszeretet szent faacutetylain keresztuumll mely eacuterzeacutekelhető dolgok lepleacutebe burkolja az

intelligibilis dolgokat s a leacutetezőkbe a leacutenyegfelettieket36 s alakokba eacutes formaacutekba oumlltoumlzteti az

alak eacutes forma neacutelkuumllieket eacutes a termeacuteszetfeletti s alakkal megjeleniacutethetetlen egyszerűseacuteget a

reacuteszekre tagolhatoacute jelkeacutepek vaacuteltozatossaacutega reacuteveacuten sokszorozza meg eacutes oumlnti formaacutekba De

majdan amikor maacuter romolhatatlannaacute eacutes halhatatlannaacute vaacuteltunk s elnyertuumlk a Krisztus-alakuacutesaacuteg

eacutes hiaacutenytalan uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacutet az Iacuteraacutes szerint bdquomindig az Uacuterral leszuumlnkrdquo [1Thessz 417]

mivel egyreacuteszt toumlkeacuteletesen tiszta szemleacutelődeacutesek reacuteveacuten elteluumlnk az Ő laacutethatoacute isteni

megmutatkozaacutesaacuteval [θεοφανείας]37 amely vakiacutetoacute vilaacutegossaacuteggal ragyog koumlruumll minket mint a

taniacutetvaacutenyokat Urunk toumlkeacuteletesen isteni sziacutenevaacuteltozaacutesa soraacuten maacutesreacuteszt pedig a szenvedeacutelyt

nem ismerő eacutes anyagtalan leacutelekreacuteszben az eacutesz reacuteveacuten reacuteszesuumlluumlnk az Ő intelligibilis

megvilaacutegosiacutetaacutesaacuteban [φωτοδοσίας] eacutes az eacuteszt meghaladoacute egyesuumlleacutesben a tuacutelvilaacutegian ragyogoacute

sugarak megismerhetetlen s uumldvoumlziacutető felfogaacutesa aacuteltal Elveacutegre a mennyfeletti szellemek

32 φιλάνθρωπον δὲ διαφερόντως A szoacutefordulat viszateacuter a teoloacutegiailag fontos 4 Leveacutelben is vouml Vassaacutenyi ford

2012 33 A reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute scholion szerint Deacutenes itt a nesztoriaacutenusok monofizitaacutek eacutes

apollinaristaacutek ellen foglal aacutellaacutest amennyiben hangsuacutelyozza hogy a Szenthaacuteromsaacuteg egyik szemeacutelye teljes

koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt az emberi nemmel (CD IV1 135 = PG 4 196C8ndashD5) 34 ὁ ἁπλοῦς Ἰησοῦς συνετέθη 35 Krisztus kettős termeacuteszeteacutenek oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumlli de szeacutetvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacuteről laacutesd Maximosz 5

ambiguumaacutet (vouml Vassaacutenyi ford 2012) A Scholion is leszoumlgezi hogy Krisztus oumlsszeolvadaacutes neacutelkuumll (ἀσυγχύτως)

őrizte meg isteni termeacuteszeteacutet akkor is amikor azzaacute lett ami azelőtt nem volt emberreacute (CD IV1 136 in

apparatu critico = PG 4 196D9ndash12) 36 τοῖς οὖσι τὰ ὑπερούσια 37 A Scholion Szkuumlthopoliszi Jaacutenosnak tulajdoniacutethatoacute reacutesze szerint (CD IV1 139ndash140 = PG 4 197C12ndashD4)

Krisztus laacutethatoacute teofaacuteniaacuteja (isteni megjeleneacutese) bdquoaz Ő isteni testerdquo bdquoeacutelő huacutesardquo Ezt a teacutezist Deacutenes egyszerre

iraacutenyoznaacute a nesztoriaacutenusok eacutes a monofizitaacutek ellen Jaacutenos elmeacutelete szerint Krisztusnak lesz szellemi teofaacuteniaacuteja is

amely az eacutesz szaacutemaacutera lesz eacuteszlelhető s amelyet csak az uumldvoumlzuumlleacutes aacutellapotaacuteban szemleacutelhetuumlnk majd (ἡ δὲ νοητὴ

ἥτις κατὰ νοῦν ἔσται ἡμῖν μεθεκτή) A nem Jaacutenos aacuteltal iacutert scholion-reacutesz (uo D4ndash8) hozzaacuteteszi hogy e

magasabbrendű teofaacuteniaacutetoacutel isteni jeleneacutestől is el fogunk fordulni azonban maga Isten feleacute hogy Tőle elnyerve a

toumlkeacuteletes megvilaacutegosodaacutest (ἐκεῖθεν τελείως ἐλλαμπόμενοι) oumlsszetett mivoltunk feladaacutesaacuteval oszthatatlan egyseacuteggeacute

vaacuteljunk (ἑνοειδῶς ἓν γενώμεθα)

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 13: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

13

[ὑπερουρανίων νοῶν] istenibb utaacutenzaacutesa reacuteveacuten38 bdquoangyalokkal egyenlőekrdquo leszuumlnk amikeacutent az

Iacuteraacutesok igaz taniacutetaacutesa mondja s bdquoIsten fiai hiszen a feltaacutemadaacutes gyermekei vagyunkrdquo [Lk

2036]

Most azonban ndash amennyire ez nekuumlnk lehetseacuteges ndash illő szimboacutelumokat alkalmazunk az

isteni dolgokra ezektől pedig veluumlnk araacutenyos meacuterteacutekben foumllemelkeduumlnk a szellemi

laacutetvaacutenyok39 egyszerű eacutes egyseacuteges igazsaacutegaacutehoz s tuacutel az Istenhez hasonloacute dolgok minden

emberi elgondolaacutesaacuten eacutertelmi műkoumldeacuteseinket beszuumlntetve40 fogjuk fel a leacutenyegfeletti

ragyogaacutest ndash amennyire ez megengedett ndash melyben minden ismeret minden teljesseacutege a

kimondhatatlant meghaladoacute moacutedon eleve leacutetezett41 s amelyet se elgondolni nem lehet se

kimondani se egyaacuteltalaacuten sehogyan szemleacutelni mivel mindeneken tuacutel van [ἐξῃρημένην] eacutes

toumlbb mint megismerhetetlen [ὑπεράγνωστον] s mert egyreacuteszt minden leacutenyegi ismeret eacutes

hatoacuteerő minden beteljesedeacuteseacutet egyuumltt leacutenyegfoumlloumltti moacutedon eleve oumlnmagaacuteban foglalja maacutesreacuteszt

pedig aacutetfoghatatlan hatoacuteereje reacuteveacuten meacuteg az oumlsszes mennyfoumlloumltti szellemneacutel is magasabban

helyezkedik el Hiszen ha minden ismeret a leacutetezőkre vonatkozik eacutes hataacutera a leacutetezőkig terjed

ki akkor a minden leacutenyegen tuacutel leacutevő feacutenyesseacuteg egyben minden ismeretet is feluumllmuacutel42

5 Ha azonban meghalad minden eacutertelmet eacutes minden megismereacutest s aacuteltalaacuteban a

szellem eacutes a leacutenyeg foumlloumltt helyezkedik el amennyiben mindeneket koumlruumllvesz eacutes oumlsszetart s

eleve magaacuteban foglal miacuteg ő maga mindenek szaacutemaacutera teljesseacuteggel felfoghatatlan eacutes sem

eacuterzeacutekeleacutes nincsen roacutela sem keacutepzet se veacutelemeacuteny se neacutev se szoacute nem illik raacute se eacuterinteacutes43 se

38 A Scholion szerint (CD IV1 140 in apparatu critico = PG 4 197D9ndash200A3) Deacutenes azeacutert beszeacutel bdquoistenibbrdquo

utaacutenzaacutesroacutel mert a szent eacuteletű emberek maacuter ezen a vilaacutegon is a bdquomennyfeletti elmeacutekhezrdquo az angyalokhoz illő

(ἀγγελοπρεπής) eacuteletet eacutelnek de meacuteg nem toumlkeacuteleteset Az uumldvoumlsseacuteg aacutellapotaacuteban viszont eleacuterik majd a

toumlkeacuteletesseacuteget (τὸ τέλειον) 39 A Scholion az angyalokra vonatkoztatja a bdquoszellemi laacutetvaacutenyokrdquo (νοητῶν θεαμάτων) kifejezeacutest mivel szerinte

az egy sorral lejjebb szereplő bdquoIstenhez hasonloacute dolgokrdquo (vagy bdquoisteni dolgokrdquo τῶν θεοειδῶν) kifejezeacutes

egyeacutertelműen raacutejuk utal (CD IV1 140ndash141 = PG 4 200A4ndash9) 40 A Scholion szerint (CD IV1 141 = PG 4 200A10ndash15) azeacutert nyugszanak el az ember szellemi műkoumldeacutesei

(Deacutenes szoumlvegeacuteben τὰς νοερὰς ἐνεργείας a Scholionban τῆς νοερᾶς ἐνεργείας) mert az eacutesz az isteni termeacuteszet

felfoghatatlansaacutegaacutet (τὸ τῆς θείας φύσεως ἀκατάληπτον) nem foghatja fel a maga mozgaacutesaacuteval (τῇ κινήσει τοῦ νοῦ)

A megismereacutes (ἡ νόησις) ehelyett eacutepp a sajaacutet nyugalmaacuteval műkoumldeacutestől valoacute mentesseacutegeacutevel tudja ndash paradox

moacutedon ndash felfogni a felfoghatatlant amennyiben adomaacutenyozott vilaacutegos eacutes teljes meggyőződeacutes birtokaacuteba jut a

Felfoghatatlan koumlzeleacuteben (πρός τινα ὁμολογουμένην καὶ τρανὴν πληροφορίαν ἡ νόησις φέρεται παρὰ τὸ

ἀκατάληπτον ὅπερ τῇ οἰκείᾳ ἀνενεργησίᾳ καταλαμβάνεται) 41 Istenben minden megteremtendő leacutetező eleve leacutetezett (vouml Ef 14) mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja

(CD IV1 141ndash142 = PG 4 200B2ndashC1) amennyiben Isten oumlroumlktől fogva (προαιωνίως) tudta hogy meg fogja

teremteni őket eacutes hogy mikor fogja megteremteni őket Isten iacutegy maacuter a teremteacutes előtt ismerte (προεγνωσμένα)

minden teremtmeacutenyeacutet ezeacutert azok benne előzetesen leacuteteztek (προϋφέστηκε) 42 ἡ πάσης οὐσίας ἐπέκεινα καὶ πάσης γνώσεώς ἐστιν ἐξῃρημένη 43 Az bdquoeacuterinteacutesrdquo (ἐπαφή) Epikurosz oacuteta bdquokoumlzvetlen eacutertelmi belaacutetaacutes intuitiordquo eacutertelemben hasznaacutelt filozoacutefiai

terminus (Fragm 250 vouml Ploacutetinosz 67364 Iamblikhosz Commmath 837 uő Myst 32630)

Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoszellemi felfogaacutesrdquo (νοερὰν κατάληψιν CD IV1 145 = PG 4

201C8ndash9)

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 14: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

14

tudaacutes akkor az Isten neveiről szoacuteloacute eacutertekezeacutesuumlnk hogyan eacuter ceacutelba ha bizonyiacutethatoacute hogy a

leacutenyegfoumlloumltti istenseacuteg megszoacuteliacutethatatlan eacutes neacuteven tuacuteli

Nos ndash amikeacutent mondottuk midőn a Teoloacutegiai vaacutezlatokat kifejtettuumlk ndash az Egyet a

megismerhetetlent a leacutenyegfelettit magaacutet a Joacutet ami oumlnmagaacuteban veacuteve van a haacuteromsaacutegos

egyseacuteget [τριαδικὴν ἑνάδα] mely egyformaacuten Isten [ὁμόθεον]44 eacutes egyformaacuten joacute se

kimondani nem lehet sem elgondolni De meacuteg a szent hatalmak angyalokhoz illő egyesuumlleacutesei

is45 melyeket a toumlbb mint megismerhetetlen eacutes transzcendensen ragyogoacute joacutesaacutegra iraacutenyuloacute

felfogaacutesoknak [ἐπιβολάς]46 vagy aacutetveacuteteleknek [παραδοχάς] kell neveznuumlnk kimondhatatlanok

eacutes megismerhetetlenek s csak azokban az angyalokban leacuteteznek akiket az angyali

megismereacutesen tuacutel erre meacuteltoacutenak talaacuteltak

Az Istenhez hasonlatos vele az angyalok moacutedjaacutera (amennyire ez lehetseacuteges) egyesuumllő

szellemek47 ndash miutaacuten minden szellemi műkoumldeacutesuumlk elnyugvaacutesa48 aacuteltal megvaloacutesul a

megistenuumllt szellemek [ἐκθεουμένων νόων] ilyen egyesuumlleacutese az istenfeletti vilaacutegossaacuteggal ndash

ezen egyesuumlleacutesek reacuteveacuten e vilaacutegossaacutegot kivaacuteltkeacuteppen uacutegy eacuteneklik meg hogy tagadnak roacutela

minden leacutetezőt mivel valoacutesaacutegosan eacutes termeacuteszetfeletti moacutedon megvilaacutegosodtak a vele valoacute

44 bdquoAz lsquoegyformaacuten Istenrsquo valamikeacuteppen a toumlkeacuteletesen szent Haacuteromsaacutegra vonatkozikrdquo (Scholion CD IV1 146

apparatus criticus = PG 4 201D6ndash7) 45 bdquoEgyesuumlleacuteseirdquo a Scholion alapjaacuten (laacutesd a koumlvetkező laacutebjegyzet) az Istennel valoacute egyesuumlleacutes tiacutepusaira kell

gondolnunk 46 A Scholion szerint az bdquoangyali teremtmeacutenyek mintegy Isten joacutesaacutegaacutenak felfogaacutesairdquo ahol lsquofelfogaacutesrsquo alatt bdquoa

teremtett dolgok egyseacuteg feleacute haladoacute osztatlanul osztott akaraacutesaacutetrdquo kell eacuterteni (τὴν εἰς τὸ καθrsquo ἓν τῶν παραγομένων

μεριζομένην ἀμερῶς θέλησιν) tehaacutet bdquoaz egyes szellemi dolgok teremteacutese feleacute iraacutenyuloacute mozgaacutestrdquo Arra is

gondolhatunk azonban ndash folytatja a Scholion ndash hogy az epiboleacute illetve paradokheacute az Istennel valoacute egyesuumlleacutes

moduszai (οἱ τρόποι τῶν πρὸς Θεὸν ἑνώσεων) amennyiben az angyalok az eacuterteacutekuumlknek megfelelő meacuterteacutekben

vagy odafordulnak (ἐπιβάλλουσι) Isten joacutesaacutegaacutehoz vagy aacutetveszik (παραδέχονται) Tőle joacutesaacutegaacutenak

kinyilatkoztataacutesaacutet Az egyesuumlleacutes moduszai nemcsak az emberek hanem meacuteg az alacsonyabbrendű angyalok

szaacutemaacutera is felfoghatatlanok (CD IV1 146ndash147 = PG 4 201D8ndash204B2) 47 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint e szellemek (νόες) a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok akik az angyali mintaacutet koumlvetve

akkor eacuterik el az Istennel valoacute egyesuumlleacutest (τῆς ἀγγελομιμήτου ἑνώσεως πρὸς Θεόν) ha minden vilaacutegi műkoumldeacutesuumlk

elnyugvaacutesa reacuteveacuten (κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης ἐνεργείας κοσμικῆς) megistenuumllnek (ἐκθεουμένους) A szellemi leacutetezők

eseteacuteben ugyanis ndash folytatja a Szkuumlthopoliszi ndash minden mozgaacutes műkoumldeacutes valamint elnyugvaacutes is hateacutekony vagy

teveacutekeny (ἐνεργῶς ἐστι) eacutes az egyesiacutető toumlkeacuteletesseacuteghez vezet Az oumlroumlkkeacutevaloacute eacutes testetlen dolgokban leacutevő

elnyugvaacutesok (ἠρεμίαι) nyugalmi aacutellapotok (ἡσυχίαι) a műkoumldeacutesek szuumlneteleacutesei (τῶν ἐνεργειῶν αἱ ἀποπαύσεις)

paradox moacutedon eacutepp az ilyen leacutetezők termeacuteszeteacutenek megfelelő cselekveacutest vaacuteltjaacutek ki (τὸ κατὰ φύσιν πράττειν

ποιοῦσιν) ami elősegiacuteti a zavartalansaacutegot (τῆς ἀοχλησίας πρόξενον CD IV1 148ndash149 = PG 4 204B3ndashC6) ndash

Jaacutenos ilyen moacutedon aacuteteacutertelmezi az lsquoelnyugvaacutesrsquo fogalmaacutet amennyiben a lsquoleacutenyeg zavartalan műkoumldeacuteseacutet

beteljesedeacuteseacutet a dolog legmagasabb rendű műkoumldeacuteseacutenek toumlkeacuteletes megvaloacutesulaacutesaacutetrsquo eacuterti rajta nem a szoacute szoros

eacutertelmeacuteben vett passzivitaacutest 48 ἀπόπαυσιν A Scholion ezt iacutegy magyaraacutezza bdquolehetetlen ugyanis Istennel egyesuumllni [ἑνωθῆναι Θεῷ] eacutes

bizonyos moacutedon Istenneacute vaacutelni [Θεὸν τρόπον τινὰ γενέσθαι] ha az eacuterzeacutekeleacutesben eacutes az eacutertelemben nem nyugszik el

valamelyik az anyagi műkoumldeacutesek koumlzuumll [τις τῶν ὑλικῶν ἐνεργειῶν]rdquo (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4

204C8ndash11) ndash Raacute kell mutatnunk azonban hogy Deacutenes a szellemi műkoumldeacutesek elnyugvaacutesaacuteroacutel beszeacutel (κατὰ πάσης

νοερᾶς ἐνεργείας ἀπόπαυσιν) a Scholion ellenben itt az anyagi fentebb a vilaacutegi műkoumldeacutesekeacuteről

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 15: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

15

legidveziacutetőbb egyesuumlleacutes reacuteveacuten afelől49 hogy Ő minden leacutetező oka ugyan de magaacuteban veacuteve

semmi sem50 minthogy mindenektől leacutenyegfeletti moacutedon elkuumlloumlnuumllt

Az isteni princiacutepium leacutenyegfelettiseacutegeacutet tehaacutet ndash hogy mi is a joacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli

leacutetezeacutese51 ndash sem mint eacutertelmet vagy hatoacuteerőt sem mint szellemet vagy eacuteletet vagy leacutenyeget

nem szabad megeacutenekelnie senkinek azok koumlzuumll kik a minden igazsaacuteg foumlloumltti igazsaacuteg

szerelmesei hanem csak mint minden habitustoacutel mozgaacutestoacutel eacutelettől keacutepzettől veacutelemeacutenytől

neacutevtől eacutertelemtől gondolkodaacutestoacutel eacutesztől leacutenyegtől aacutellapottoacutel megalapozaacutestoacutel egyesuumlleacutestől

beteljesedeacutestől hataacutertalansaacutegtoacutel minden leacutetezőtől a meghaladaacutes eacutertelmeacuteben fuumlggetlent De

miutaacuten Ő ndash a joacutesaacuteg leacutetezeacutese leacuteveacuten52 ndash puszta leacutete aacuteltal minden leacutetező oka ezeacutert az isteni

princiacutepium gondviseleacuteseacutet [πρόνοιαν] mely a joacutesaacuteg forraacutesa az oumlsszes okozataacuteboacutel kiindulva

kell megeacutenekelnuumlnk53 Mert őreaacute valoacute tekintettel s őveacutegette vannak mindenek bdquoeacutes Ő előbb

volt mindenneacutel eacutes minden őbenne aacutell fennrdquo [Kol 117 vouml Roacutem 1136] S a mindenseacuteg azaacuteltal

joumln leacutetre eacutes aacutell fenn hogy Ő leacutetezik eacutes őreaacute vaacutegyakoznak mindenek ndash a szellemi eacutes eacutertelmi

dolgok az ismeret uacutetjaacuten54 a naacuteluk alacsonyabb rendűek az eacuterzeacutekeleacutes uacutetjaacuten a toumlbbiek meg

eacuteletmozgaacutesukkal vagy leacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute alkalmassaacutegukkal55

49 Azeacutert szuumlkseacuteges minden leacutetezőt tagadni az isteniről (a negatiacutev teoloacutegia theologia apophatikeacute eljaacuteraacutesaacutenak

megfelelően) mert semmilyen leacutetezővel sem sorolhatoacute egy kategoacuteriaacuteba (τὸ πρὸς μηδὲν τῶν ὅντων παραβάλλειν

τὸ θεῖον) mondja a Scholion (CD IV1 149 in apparatu critico = PG 4 204C12ndashD1) 50 Ezt uacutegy kell eacuterteni ndash mondja Szkuumlthopoliszi Jaacutenos ndash hogy Isten semmi sem a leacutetezők koumlzuumll (ὡς τῶν ὂντων

μηδὲν ὂντα) amennyiben a leacutetezők oka a leacutetezőkoumln tuacutel van (ὑπὲρ γὰρ τὰ ὄντα ὁ αἴτιος τῶν ὄντων CD IV1 149

= PG 4 204D2ndash5) 51 ὑπεραγαθότητος ὑπερύπαρξις 52 ὡς ἀγαθότητος ὕπαρξις Visszautalaacutes az előző mondatban szereplő bdquojoacutesaacutegon tuacuteli joacutesaacuteg leacuteten tuacuteli leacutetezeacuteserdquo

kifejezeacutesre amely egy negatiacutev teoloacutegiai koumlvetkezteteacutes alapjaacuteul szolgaacutelt A bdquojoacutesaacuteg leacutetezeacuteserdquo kifejezeacutes most pozitiacutev

teoloacutegiai megfontolaacuteshoz vezet az Istenről valoacute beszeacuted Isten okozatai alapjaacuten meacutegis lehetseacuteges 53 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos a lsquogondviseleacutesrsquo terminus kapcsaacuten tiltakozik a mechanikus teremteacutes gondolata ellen (mely

szerint Isten ugyanuacutegy indiacuteteacutek neacutelkuumll vakon teremtene ahogyan a poacutek sző) Areopagita szerint ndash iacuterja Jaacutenos ndash

Isten kizaacuteroacutelag a joacutesaacutegaacutetoacutel indiacutettatva teremti a mindenseacuteget (φησὶ γὰρ διὰ μόνην ἀγαθότητα τὸ πᾶν παραγαγεῖν τὸν

Θεόν) Ezeacutert lehetseacuteges a kauzalitaacutes elve alapjaacuten Isten okozataira (τὰ αἰτιατά) feleacutepiacuteteni a pozitiacutev teoloacutegiaacutet Isten

leacutenyege oumlnmagaacuteban veacuteve ismeretlen (ἀνεπίγνωστα) ugyan de a teremteacutesben megnyilvaacutenul mintegy előjoumln (ἐκ

τῆς εἰς τὰ ἔξω προόδου CD IV1 150ndash153 = PG 4 205B3ndash208A9) 54 bdquoSzellemi dolgoknak az angyali termeacuteszetet nevezi eacutertelmi dolgoknak pedig az emberit naacuteluk alacsonyabb

rendűeknek az aacutellati termeacuteszetet amely csupaacuten az eacuterzeacutekeleacutes keacutepesseacutegeacutevel van felruhaacutezva A toumlbbi dolog

tudniillik a noumlveacutenyek eacutes minden eacutelettelen eacutes nem mozgoacute dolog tekinteteacuteben reacuteszben azt mondja hogy

lsquoeacuteletmozgaacutesukkalrsquo tehaacutet a taacuteplaacutelkozoacute eacutes noumlvekedő mozgaacutesukkal [vaacutegyakoznak őreaacute] mert ezek a tulajdonsaacutegok

vannak a noumlveacutenyekben miacuteg az eacutelettelen dolgok azaacuteltal [vaacutegyakoznak őreaacute] hogy magukban birtokoljaacutek teljes

leacutetuumlket ndash hisz ezt eacutertette azalatt hogy lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute keacutepesseacuteguumlkkelrsquordquo (Scholion CD IV1 154

in apparatu critico = PG 4 208A11ndashB6 laacutesd meacuteg PG 4 205C1ndash208A9) A lsquoleacutenyegi habitusukboacutel fakadoacute

keacutepesseacutegrsquo (οὐσιώδη καὶ ἑκτικὴν ἐπιτηδειότητα) fogalmaacutet a kommentaacuter egy koraacutebbi szoumlveghelyen uacutegy eacutertelmezi

mint a lsquokeacutepesseacuteg sajaacutetossaacutegaacutetrsquo lsquosajaacutetos keacutepesseacutegetrsquo (ἰδιότης τῆς δυνάμεως) mely a dolog habitusaacuteboacutel azaz

lsquotartoacutes minőseacutegeacutebőlrsquo (ἔμμονος ποιότης) fakad (vouml CD IV1 153ndash154 = PG 4 208A2ndash4) 55 Vouml Deacutenes Isten nevei IV4 (CD I 148) A dolgok e felosztaacutesa tartalmi eacutes terminoloacutegiai rokonsaacutegot mutat

Proklosz A teoloacutegia elemei (Elementatio theologica Stoikheioacutesis theologikeacute) c műveacutenek 39 teacuteteleacutevel (laacutesd

Dodds 1963 40ndash42) Az ottani haacuterom osztaacutelyhoz keacutepest (eacutelettelen dolgokndasheacutelőleacutenyekndashmegismerő leacutenyek)

azonban Deacutenes ndash uacutegy tűnik ndash oumlt osztaacutelyt kuumlloumlnboumlztet meg angyalndashemberndashaacutellatndashnoumlveacutenyndasheacutelettelen leacutetező

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 16: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

16

6 A teoloacutegusok maacutermost ennek tudataacuteban uacutegy is megeacuteneklik őt mint

megnevezhetetlent [ἀνώνυμον] eacutes uacutegy is hogy az oumlsszes neacutevre taacutemaszkodnak

Egyfelől mint megnevezhetetlent ndash mint amikor leiacuterjaacutek hogy maga az isteni

princiacutepium a szimbolikus isteni megmutatkozaacutes rejtelmes laacutetomaacutesainak56 egyikeacuteben megroacutetta

azt aki megkeacuterdezte Mi bdquoa nevedrdquo57 s mintegy mindennemű az Isten neveacutere iraacutenyuloacute

ismerettől elűzve a keacuterdezőt azt is mondta bdquoMieacutert keacuterded a nevemetrdquo [1Moacutez 3230] eacutes hogy

bdquoNevem csodaacutelatosrdquo Vagy nem ez a valoacuteban csodaacutelatos neacutev [Zsolt 82] bdquomely minden neacutev

foumlloumltt valoacuterdquo [Fil 29] a megnevezhetetlen a bdquominden nevetrdquo meghaladoacute bdquomely neveztetikrdquo

[Ef 121] akaacuter bdquoe vilaacutegonrdquo akaacuter bdquoa koumlvetkezendőbenrdquo [Uo]

Maacutesfelől mint soknevűt ndash mint amikor maacutes alkalommal uacutegy ideacutezik az istenseacuteget mint

amely iacutegy szoacutel bdquoVagyok aki vanrdquo [2Moacutez 314] bdquovagyok az eacuteletrdquo [Jn 1125] bdquoa vilaacutegossaacutegrdquo

[Jn 812] bdquoaz Istenrdquo [1Moacutez 2813] bdquoaz igazsaacutegrdquo [Jn 146] s amikor maguk az isteni

dolgokban boumllcsek a mindenseacuteg okaacutet uacutegy dicseacuterik sok neacutevvel minden okozataacuteboacutel kiindulva

mint joacutet szeacutepet boumllcset szeretettet mint istenek isteneacutet urak uraacutet bdquoszentek szentjeacutetrdquo [Daacuten

924] mint oumlroumlkkeacutevaloacutet leacutetezőt eacutes a korszakok okaacutet az eacutelet ajaacutendeacutekozoacutejaacutet mint

bdquoboumllcsesseacutegetrdquo [Peacuteld 81 1Kor 124] bdquoeacutesztrdquo [νοῦν Eacutezs 4013] eacutertelmet mint olyat aki tud s

56 ἐν μιᾷ τῶν μυστικῶν τῆς συμβολικῆς θεοφανείας ὁράσεων Areopagita A mennyei hierarchiaacuteroacutel IV3-as

fejezeteacuteben uacutegy definiaacutelja a teofaacutenia azaz ʻisteni megmutatkozaacutesrsquo fogalmaacutet mint egyfajta laacutetaacutest laacutetomaacutest

(horasis) A szerző itt az angyali rendek feladatairoacutel beszeacutel E feladatok egyike az Istenről valoacute ismeretek

koumlzvetiacuteteacutese az emberek szaacutemaacutera olyan laacutetomaacutesok formaacutejaacuteban melyek megvilaacutegosiacutetoacuteak ugyan de Isten leacutenyegeacutet

meacutegsem koumlzlik bdquoA teofaacuteniaacutekban a szentek Istenhez illő kinyilatkoztataacutesok [ἐκφαντορίας] formaacutejaacuteban

reacuteszesuumllnek bizonyos szent eacutes a szemleacutelő termeacuteszeteacutere szabott laacutetomaacutesok aacuteltal [ὁράσεων] Isten meacutelyseacutegesen

boumllcs igeacuteje tehaacutet joggal nevezi isteni megjeleneacutesnek az ilyen laacutetomaacutest amely sajaacutet magaacuteban aacutebraacutezolja eacutes

nyilatkoztatja ki az isteni hasonloacutesaacutegot [ὁμοίωσιν] mintegy az alak neacutelkuumlli valoacutesaacutegok alakba oumlltoumlzteteacuteseacutevel

minthogy az a szemleacutelőt az isteni valoacutesaacuteghoz [τὸ θεῖον] emeli Hiszen az ilyen laacutetomaacutesban a szemleacutelő isteni

megvilaacutegiacutetaacutest [ἐλλάμψεως] kap eacutes valamilyen isteni titokba nyer szent beavataacutest Ezekbe az isteni laacutetomaacutesokba

dicső elődeink mennyei hatalmak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel kaptak beavataacutestrdquo (Ford Erdő P in Vidraacutenyi szerk II 225

PG 3 180C = CD II 22) ndash A mennyei hierarchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz iacuterott scholion iacutegy fejtegeti a teofaacutenia

fogalmaacutet bdquo[Deacutenes] ezt nem azeacutert nevezi teofaacuteniaacutenak mert megvilaacutegiacutetja [φαίνειν] az Istent eacutes megmutatja mi ő

ndash hiszen ez lehetetlen hanem azeacutert mert a szentek bizonyos szent eacutes befogadoacutekeacutepesseacuteguumlkhoumlz illő laacutetomaacutesok

reacuteveacuten [διά τινων ὁράσεων] meacuteltoacutenak talaacuteltatnak az isteni megvilaacutegosodaacutesra [θείας ἐλλάμψεως] melyekről azt

aacutelliacutetja [Deacutenes] hogy az angyalok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel joumlnnek leacutetrerdquo (PG 4 56C5ndash10) ndash A 9 szaacutezadi Deacutenes- eacutes

Maximosz-fordiacutetoacute Johannes Scottus Eriugena az Areopagitaacutetoacutel eacutes Maximosztoacutel aacutetveszi a teofaacutenia elmeacuteleteacutet A

Periphyseon c mű (864ndash866 koumlzoumltt) I koumlnyve szerint Isten veacutegtelenuumll meghalad minden leacutetezőt ezeacutert leacutenyege

intellektuaacutelis laacutetaacutessal sem laacutethatoacute csupaacuten az e leacutenyegből keletkező keacutepek a teofaacuteniaacutek eacuteszlelhetőek bdquonem

csupaacuten az oumlnmagaacuteban vaacuteltozaacutes neacutelkuumll leacutetező isteni leacutenyeget magaacutet hiacutevjuk Istennek hanem a teofaacuteniaacutek is melyek

e leacutenyegből s e leacutenyegről az eacutertelmes termeacuteszetben megjelennek Isten neveacutet viselikrdquo (bdquonon solum ipsam

diuinam essentiam incommutabiliter in se ipsa existentem deum uocari sed etiam ipsas theophanias quae ex ea

et de ea in natura intellectuali exprimuntur dei nomine praedicarirdquo Jeauneau szerk 1996 11) Valamivel lejjebb

pedig ndash Maximoszra valoacute hivatkozaacutessal ndash a Karoling-kori filozoacutefus iacutegy hataacuterozza meg a teofaacuteniaacutek eredeteacutet

bdquoEzeacutert a teofaacutenia Isten boumllcsesseacutegeacutenek az emberi termeacuteszethez valoacute kegyelem aacuteltali leereszkedeacuteseacuteből magaacuteboacutel

joumln leacutetre eacutes ugyanezen termeacuteszet szeretet aacuteltali felemelkedeacuteseacuteből ama boumllcsesseacuteghezrdquo (bdquoEx ipsa igitur

sapientiae dei condescensione ad humanam naturam per gratiam et exaltatione eiusdem naturae ad ipsam

sapientiam per dilectionem fit theophaniardquo Uo 13ndash14) 57 1Moacutez 3230 (Jaacutekoacuteb eacutes az angyal toumlrteacutenete)

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 17: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

17

eleve birtokolja a teljes ismeret minden kincseit mint bdquohatalmatrdquo [1Kor 124] uralkodoacutet a

kiraacutelyok kiraacutelyaacutet mint bdquooumlreg koruacutetrdquo [Daacuten 79 13 22] kortalant eacutes vaacuteltozatlant mint

bdquomegmenteacutestrdquo [2Moacutez 152] bdquoigazsaacutegossaacutegotrdquo [1Kor 130] bdquoszentseacutegetrdquo [uo] bdquovaacuteltsaacutegotrdquo

[uo] mint olyat aki nagysaacutegaacuteval mindeneken tuacutelmagasodik s mint koumlnnyű szeacutelben szoacuteloacutet58

Eacutes azt is mondjaacutek hogy a szellemekben van eacutes a lelkekben [vouml Boumll 727] eacutes a testekben

[1Kor 619] eacutes a mennyben eacutes a foumlldoumln [Mt 2818] s hogy ugyanakkor ugyanott maradva

ugyanaz vilaacutegon beluumlli [ἐγκόσμιον Jn 110] vilaacutegot koumlruumllvevő vilaacutegfeletti mennyfeletti

leacutetfeletti nap bdquocsillagrdquo [Jel 2216] bdquotűzrdquo [5Moacutez 424 Mal 32] bdquoviacutezrdquo [Jel 22 17] bdquoszellőrdquo59

harmat [Hos 64 146] felhő60 igazi kő [αὐτολίθον vouml Zsolt 11822] eacutes bdquokősziklardquo [1Kor

1528]61 ndash minden leacutetező62 eacutes a leacutetezők egyike sem

7 Iacutegy tehaacutet mindenek okaacutera mely mindenek felett van a neacutevtelenseacuteg is raacute fog illeni

meg a leacutetezők minden neve is63 hogy valoacutesaacutegos legyen a mindenseacuteg foumlloumltti uralma eacutes őreaacute

iraacutenyuljanak mindenek s tőle mint oktoacutel mint kezdettől mint beteljesedeacutestől fuumlggjenek64 eacutes

maga legyen ndash ahogy az Iacuteraacutes mondja ndash bdquominden mindenekbenrdquo [1Kor 1528] s valoacuteban mint a

mindenseacuteg leacutetesiacutetőjeacuteről zengjuumlnk roacutela aki eredet eacutes beteljesiacutető s fenntartoacute őriző eacutes otthon65

58 Vouml 1Kir 1912 vouml Areopagita Az istennevekről IX1 (CD I 207ndash208) A Scholion is a Kiraacutelyok első

koumlnyveacuteben leacutevő szoumlveghelyre utal (CD IV1 155 in apparatu critico = PG 4 208C5ndash14) 59 πνεῦμα Baacuter Suchla itt Jn 424-re eacutes Jel 2217-re utal (ahol pneuma = lsquoszellemrsquo) a szoumlvegkoumlrnyezetből iacuteteacutelve

meacutegis valoacutesziacutenűbb hogy a pneuma szoacute itt a termeacuteszeti jelenseacuteget (szeacutel) jeloumlli Ezt a terminust ndash Rufinus latin

fordiacutetaacutesa alapjaacuten iacuteteacutelve ndash első koumlzeliacuteteacutesben Oacuterigeneacutesz is ebben a jelenteacuteseacuteben vizsgaacutelja A princiacutepiumokroacutel 111ndash

4-ben 60 Vouml Hos 64 eacutes 2Moacutez 1321 (Isten nappal felhőoszlopban eacutejjel laacutengoszlopban mutatja az utat neacutepeacutenek) 61 Vouml 2Moacutez 176 eacutes 4Moacutez 208 eacutes 11 62 Vouml 1Kor 1528 bdquohogy az Isten legyen minden mindenbenrdquo 63 Vouml Platoacuten 2 leveacutel (312E) eacutes Ploacutetinosz 171 64 bdquoKezdet annyiban hogy a leacutetezeacutest adja hataacuter pedig annyiban hogy megtart a leacutetezeacutesbenrdquo (Scholion CD IV1

156 in apparatu critico = PG 4 208D4ndash6) 65 φρουρὰ καὶ ἑστία Deacutenes ugyanezt a kettős keacutepet hasznaacutelja jelen műve IV1-es fejezeteacuteben is (CD 1 144)

Ploacutetinosz szerint az első leacutetező (ὂν τοῦτο πρῶτον) bdquoelőjoumlvetele eacutes visszafordulaacutesardquo reacuteveacuten keletkezik bdquomindenek

leacutenyege eacutes otthonardquo (οὐσία καὶ ἑστία ἁπάντων 555) Az lsquoőrzeacutesrsquo (φρουρά) Proklosz Elementatio theologica c

műveacutenek 154 eacutes 156 teacuteziseacuteben az istenek tulajdonsaacutega amely bdquoegybetart minden megveacutedett dolgot annak

sajaacutetos toumlkeacuteletesseacutegeacutebenrdquo (Dodds szerk 1963 136) Szkuumlthopoliszi Jaacutenos szerint Areopagita Deacutenes bdquoabban az

eacutertelemben nevezte Istent mindenek otthonaacutenak [ἑστίαν] hogy Ő minden szent lakaacutesa [οἴκησιν] De helyes

hogy roumlgtoumln hozzaacutetette hogy lsquomint egyseacutegrsquo hisz miutaacuten azt mondta hogy lsquoŐ a mindenseacutegrsquo eacutes hogy lsquoBenne

vannak mindenekrsquo ezeacutert ndash nehogy valaki ezt az oumlsszeteacutetel eacutertelmeacuteben veacuteve elteacuterjen az igazsaacutegtoacutel amennyiben

felteacutetelezi hogy a mindenseacuteg darabokban gyűlik oumlssze Istenben ndash gyorsan meg is szuumlntette ezt az abszurditaacutest

azaacuteltal hogy hozzaacutetette lsquoegyesiacutetettkeacutent [ἡνωμένα]rsquo ami azt jelenti hogy [Isten] a sajaacutet egyseacutegeacuteben

megmaradva sőt inkaacutebb az egyseacuteg foumlloumltt maradva [ὑπὲρ ἑνάδα μείναντα] mint egyseacuteget meghaladoacutean egyszerű

dolog [ὑπερηπλωμένον] reacuteszek neacutelkuumll [ἀμερῶς] eacutes a leacutetezőkhoumlz valoacute vegyuumlleacutes neacutelkuumll [ἀμιγῶς τοῖς οὖσιν] a

mindenseacuteg eacutes van benne mindenekben sőt lsquoteljes fuumlggetlenseacutegben [ἀσχέτως]rsquo van benne mindenekben azaz

semmi sem uralkodik rajta vagy hataacuterolja be őt testi eacutertelemben mivel inkaacutebb azt kell mondanunk hogy

transzcendens [ἐξῃρημένως] mert kiacutevuumll van mindeneken amennyiben nincsen sehol hiszen belőle vannak

mindenek eacutes ő maga benne van mindenekben elveacutegre belőle aacutellt oumlssze a mindenseacuteg [ἔξω γάρ ἐστι τῶν ἁπάντων

οὐδαμοῦ ὦν ἐξ αὐτοῦ πάντων ὄντων καὶ αὐτὸς ἐν πᾶσιν ἐξ αὐτοῦ γὰρ τὰ πάντα συνέστηκε]rdquo (Scholion CD

IV1 156ndash158 = PG 4 209A1ndashB4)

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 18: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

18

eacutes oumlnmaga feleacute visszaforduloacute66 eacutespedig mint egyseacuteg teljes fuumlggetlenseacutegben transzcendens

moacutedon Mert nemcsak az oumlsszetartottsaacuteg vagy eacutelet vagy beteljesedeacutes oka hogy csupaacuten egyik

vagy maacutesik gondviselő teveacutekenyseacutege alapjaacuten nevezzuumlk lsquoa nevet meghaladoacute joacutesaacutegrsquo-nak

Hanem minden leacutetezőt egyszerűen67 s meghataacuterozhatatlanul előveacutetelezett oumlnmagaacuteban egyetlen

eacutes mindent okozoacute gondviseleacuteseacutenek toumlkeacuteletes joacuteteacutekonysaacutega aacuteltal s iacutegy illő moacutedon jaacuterunk el

amikor az oumlsszes leacutetező dologboacutel kiindulva dicseacuterjuumlk eacutes nevezzuumlk meg Őt

8 A teoloacutegusok azonban nemcsak ezeket az istenneveket tisztelik melyeket a

gondviseleacutes mindent aacutetfogoacute vagy egyes reacuteszekre iraacutenyuloacute aktusaiboacutel vagy a gondviseleacutes aacuteltal

gondozott dolgokboacutel nyeruumlnk hanem a szent helyeken68 vagy maacutesutt időnkeacutent toumlrteacutenő isteni

megjeleneacutesekből69 is melyek a beavatottakat vagy a proacutefeacutetaacutekat megvilaacutegosiacutetjaacutek megnevezik

ndash maacutes eacutes maacutes oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes eacutes hatoacuteerő alapjaacuten ndash a vilaacutegossaacuteg foumlloumltti eacutes nevet meghaladoacute

joacutesaacutegot Eacutes alakokkal s emberi vagy tuumlzes vagy csillogoacute formaacutekkal ruhaacutezzaacutek fel [vouml Ez 127]

eacutes dicseacuterik szemeit [Zsolt 3318] eacutes fuumlleit [Jak 54] s hajtincseit [Daacuten 79] eacutes orcaacuteit [Zsolt

3417] eacutes kezeit [vouml Ez 108] s haacutetaacutet [Zsolt 914] eacutes szaacuternyait [Zsolt 178 914] eacutes karjait70

haacutetuljaacutet71 eacutes laacutebait72 Koronaacutekat [Jel 1414] s troacutenokat73 poharakat74 eacutes keverőedeacutenyeket

66 πρὸς ἑαυτὴν ἐπιστρεπτική Az epistropheacute (lsquovisszafordulaacutesrsquo) eacutes szaacutermazeacutekai ploacutetinoszi eacutes prokloszi

szakkifejezeacutesek Ploacutetinosznaacutel az emanaacuteloacutedoacute valoacutesaacuteg visszafordulaacutesaacutet iacuterja le az Egy feleacute (Enneades 43423

4842 58119 stb) Proklosznaacutel a szellemi valoacutesaacutegok oumlnreflexioacutes keacutepesseacutegeacutet jeloumlli (Elementatio 15ndash16)

Deacutenes a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten iacuteteacutelve prokloszi eacutertelemben (lsquotestetlenseacutege miatt reflexioacutera keacutepesrsquo) hasznaacutelja a

terminust 67 ἁπλῶς azaz bdquooumlsszeteacutetel neacutelkuumll [ἀσυνθέτως] mert [Isten] egyetlen leacutetezőből sem teacutetetett oumlssze eacutes nem is

egyesuumllt egyikkel sem testileg kiveacuteve a Megtestesuumlleacutes [οἰκονομίας] idejeacutenrdquo (Scholion CD IV1 158 = PG 4

209B5ndash7) A kommentaacuter szerint Deacutenes a tovaacutebbiakban arra ceacuteloz hogy Isten a teremteacutes előtt a maga toumlkeacuteletes

egyszerűseacutegeacuteben előre elgondolta a teremtendőket 68 ἀνακτόροις bdquoA helleacutenek lsquokiraacutelyi lakhelyrsquo-nek [ἀνάκτορα] nevezteacutek az aacuteltaluk tisztelt istenek birtokait [τεμένη]

a szent [Deacutenes] tehaacutet ezek reacuteveacuten arra utal amiről Eacutezsaiaacutes iacuter mert uacutegy tűnik azt sugallja hogy Eacutezsaiaacutes a

templomban laacutetta amaz isteni laacutetomaacutest [θείαν ὄψιν Eacutezs 6] a szeraacutefokkal a tovaacutebbiakat pedig Ezeacutekiel babiloni

laacutetomaacutesa [ὅρασιν] miatt mondja eacutes maacutes szemleacutelődeacutesek [θεωρίας] miattrdquo (Scholion CD IV1 158 in apparatu

critico = PG 4 209B11ndashC2) 69 φασμάτων bdquoMert megjeleneacuteseknek nevezi Isten szimboacutelumokban valoacute kinyilatkoztataacutesaitrdquo (uo B8ndash9) B

Suchla Baacutelaacutem laacutetomaacutesaacutera utal (4Moacutez 243ndash9 Septuaginta ὅρασιν θεοῦ εἶδεν) Eacutezsaiaacutes laacutetomaacutesaacutera a templomban

(Eacutezs 6 Septuaginta εἶδον τὸν κύριον καθήμενον ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ) Jeremiaacutes laacutetaacutesaira (Jer 111ndash14) Ezeacutekiel

laacutetomaacutesaacutera a neacutegy lelkes aacutellatroacutel (Ez 1 Septuaginta εἶδον ὁράσεις θεοῦ) stb Felhiacutevja a figyelmet ugyanakkor a

Deacutenesneacutel szereplő goumlroumlg terminus (φάσμα) platonikus-uacutejplatonikus eredeteacutere is Platoacuten Phaidrosza szerint az

istent koumlvető leacutelek a testbe jutaacutes előtt beavatottkeacutent bdquoboldog laacutetomaacutesokat laacutetrdquo (εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε

καὶ ἐποπτεύοντες 250C3) ndash ez feltehetőleg az ideaacutek vilaacutegfeletti eacutertelmi szemleacuteleteacutere utal Iamblikhosz a De

mysteriis 2 fejezeteacuteben (311) a szellemi leacutenyek megmutatkozaacutesai (ἐπιφάνειαι) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket hataacuterozza

meg eacutes ennek soraacuten az istenek vaacuteltozatlan alakuacute megjeleneacuteseinek leiacuteraacutesaacutera hasznaacutelja a terminust μονοειδῆ μέν

ἐστι φάσματα τὰ τῶν θεῶν bdquoIsteni jeleneacutesrdquo jelenteacutesben fordul elő a terminus Proklosz In Alcibiadem-jeacuteben is

(1423) 70 5Moacutez 3327 (Moacutezes aacuteldaacutesa Izraacuteelnek) 71 Vouml 2Moacutez 3323 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 72 2Moacutez 2410 (Moacutezes istenlaacutetaacutesa a hegyen) 73 Zsolt 895 eacutes Ez 126 (Ezeacutekiel laacutetomaacutesa) 74 Mt 2627 (az utolsoacute vacsora) eacutes 1Kor 1016

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 19: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

19

[Peacuteld 92 vouml 95] eacutes maacutes75 rejtelmes dolgokat raknak koumlreacuteje melyekről a Szimbolikus

teoloacutegiaacuteban fogunk szoacutelni keacutepesseacuteguumlnk szerint76

Most pedig miutaacuten a jelen eacutertekezeacutesre tartozoacute dolgokat az Iacuteraacutesokboacutel oumlsszeszedtuumlk a

mondottakat mintegy meacuterőruacutedkeacutent hasznaacutelva eacutes szem előtt tartva teacuterjuumlnk raacute a szellemi

istennevek magyaraacutezataacutera s amit az egeacutesz teoloacutegiaacuteban a szent vezeacuterleacutes toumlrveacutenye77 mindig

előiacuter nekuumlnk tekintsuumlnk78 Istent laacutetoacute eacutertelemmel az Istent megmutatoacute igazi szemleacutelődeacutesekre

[θεοφανεῖς θεωρίας] eacutes fordiacutetsunk megszentelt fuumlleket a szent istennevek magyaraacutezatai feleacute

az isteni taniacutetaacutes szerint a szentekre biacutezva a szent dolgokat s elszigetelve ezeket a beavatatlan

neveteacutesektől eacutes guacutenyoloacutedaacutesoktoacutel sőt inkaacutebb megvaacuteltva magukat a nevetőket ndash maacuter ha

valoacuteban vannak ilyen emberek ndash az effajta Isten elleni laacutezadaacutestoacutel

Neked tehaacutet mindezeket meg kell őrizned joacute Timoacutetheusom az igen szent taniacutetaacutes

szerint eacutes az isteni dolgokat se beszeacuted taacutergyaacutevaacute se ismertteacute nem szabad tenned a

beavatatlanok szaacutemaacutera Nekem pedig adja meg az Isten hogy Istenhez illően dicseacuterjem a

megszoacuteliacutethatatlan s megnevezhetetlen istenseacuteg sok joacuteteacutekony neveacutet eacutes ne vegye el az bdquoigazsaacuteg

szavaacutetrdquo [Zsolt 11943] szaacutemtoacutel

II reacutesz

1 Magaacutet a joacutesaacutegot79 azeacutert dicsőiacutetik az Iacuteraacutesok mert az isteni princiacutepium teljes80 valoacutesaacutegaacutet ndash

hogy az vajon micsoda ndash meghataacuterozza eacutes megmutatja Hiszen mi maacutesra taniacutet a szent teoloacutegia

75 ἅττα (CD I 121 2) korrekcioacutejaacuteval ἄττα-ra 76 Nem ismerjuumlk Areopagita e műveacutet A Scholion is felhiacutevja raacute a figyelmet hogy Areopagita itt csak iacutegeacuteri hogy

meg fogja iacuterni ezt az eacutertekezeacutest Vouml Semmelroth 1952 eacutes Rorem 1984 17ndash18 77 ὁ ἱεραρχικὸς θεσμός A hierarkhia (ἱεραρχία bdquoszent vezeacuterleacutesrdquo) a leacutetezők toumlrekveacutese az Istenhez valoacute

hasonulaacutesra A terminus Deacutenes alkotaacutesa Definiacutecioacuteja A mennyei hierarchia III1ndash2 szerint a koumlvetkező bdquoA

hierarchia szerintem szent rend eacutes tudomaacuteny eacutes műkoumldeacutes [τάξις ἱερὰ καὶ ἐπιστήμη καὶ ἐνέργεια] mely a

lehetőseacutegekhez meacuterten hasonul az istenkeacutepiseacuteghez eacutes az Istentől neki adott megvilaacutegiacutetaacutesoknak megfelelően

erejeacutenek araacutenyaacuteban foumllemelkedik Isten utaacutenzaacutesaacutera A hierarkhia ceacutelja tehaacutet a lehető legtoumlkeacuteletesebb hasonulaacutes

Istenhez eacutes a vele valoacute egyesuumlleacutes [πρὸς θεὸν ἀφομοίωσίς τε καὶ ἕνωσις] mert Isten vezeacuterli minden szent

tudomaacutenyban eacutes műkoumldeacutesbenrdquo (CD II 17 Erdő P fordiacutetaacutesa kis moacutedosiacutetaacutessal in Vidraacutenyi szerk II 221) A

Scholion szerint e kifejezeacutes kapcsaacuten megjegyzendő bdquohogy leginkaacutebb a papokhoz illik a szent Iacuteraacutest vizsgaacutelnirdquo

(CD IV1 159 = PG 4 209C6ndash7) 78 θεοπτικῇ διανοίᾳ ἐποπτεύσωμεν Az ἐποπτεύω ige a miszteacuteriumvallaacutesok terminoloacutegiaacutejaacuteban a beavataacutes

legmagasabb fokaacutera utal Platoacuten a Phaidroszban a leacutelek tuacutelvilaacutegi szemleacutelődeacuteseacutet iacuterja le vele ὁλόκληρα δὲ καὶ ἁπλᾶ

καὶ ἀτρεμῆ καὶ εὐδαίμονα φάσματα μυούμενοί τε καὶ ἐποπτεύοντες ἐν αὐγῇ καθαρᾷ (250C2ndash4 vouml fentebb 69

jz) 79 αὐτοαγαθότης A terminus koraacutebban Proklosznaacutel fordul elő az Elementatio theologica 127 fejezeteacuteben

(bdquoMinden isteni leacuteny [τὸ θεῖον] elsődlegesen eacutes a legnagyobb meacuterteacutekben egyszerű eacutes ezeacutert a legnagyobb

meacuterteacutekben oumlneleacutegseacuteges [αὐταρκέστατον]rdquo) A fejezet veacutegkoumlvetkezteteacutese szerint egy isteni leacuteny nem szorul raacute

maacutes dolgokra mivel oumlnmaga aacuteltal joacute οὔτε οὖν τῶν ἄλλων δεῖται αὐτοαγαθότης ὑπάρχον A keacutesőbbi kereszteacuteny

szerzők koumlzuumll Damaszkuszi Szt Jaacutenos (7ndash8 sz) hasznaacutelja ezt a terminust az Expositio fidei 8 fejezeteacuteben az

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 20: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

20

is amikor azt mondja hogy maga az isteni princiacutepium szoacutel iacutegy uacutetmutataacuteskeacutent bdquoMieacutert

mondasz engem joacutenakrdquo81 eacutes bdquoSenki sem joacute csak egy az Istenrdquo [Mk 1018 Lk 1819]

A koumlvetkező pedig miutaacuten maacutes helyuumltt is megvizsgaacuteltuk bizonyiacutetott teacuteny szaacutemunkra

hogy az Iacuteraacutesok az oumlsszes Istenhez illő megnevezeacutest nem Isten egy reacuteszeacuteről82 hanem mindig

az egeacutesz eacutes teljes eacutes hiaacutenytalan83 s toumlkeacuteletes istenseacutegről zengik s hogy e nevek mind

osztatlanul megszoriacutetaacutes neacutelkuumll korlaacutetlanul aacuteltalaacutenosan vonatkoznak a teljes eacutes egeacutesz istenseacuteg

teljes egeacuteszeacutere Eacutes iacutegy ndash amikeacutent a Teoloacutegiai vaacutezlatokban raacutemutattunk ndash ha valaki netaacuten azt

mondanaacute hogy ez a jellemző nem a teljes istenseacutegre vonatkozik az kaacuteromolja Istent84 eacutes

megkiacuteseacuterli illeteacutektelenuumll szeacutetszakiacutetani az egyseacuteget feluumllmuacuteloacute egyseacuteget85

Azt kell tehaacutet mondanunk hogy a joacutesaacutegot az egeacutesz istenseacutegre kell vonatkoztatnunk

Elveacutegre maga a termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute Ige is mondta hogy bdquojoacute vagyokrdquo86 eacutes az Isten-ihlette

proacutefeacutetaacutek valamelyike is a joacute Lelket [πνεῦμα] dicseacuteri87 Tovaacutebbaacute ha azt mondjaacutek hogy a

bdquoVagyok aki vagyokrdquo [2Moacutez 314] nem a teljes istenseacutegről szoacuteloacute dicseacuteret hanem

erőszakosan egyetlen reacuteszeacutere vonatkozoacutean hataacuterozzaacutek meg akkor hogyan fogjaacutek eacutertelmezni

azt hogy mindezeket az mondja bdquoaki van aki vala aki eljoumlvendő a Mindenhatoacuterdquo [Jel 18 vouml

14] illetve azt hogy bdquoDe te ugyanaz vagyrdquo88 meg azt hogy bdquoaz igazsaacutegnak lelkerdquo a

valoacutesaacutegos bdquoaki az Atyaacutetoacutel szaacutermazikrdquo [Jn 1526]

Eacutes ha azt mondjaacutek hogy nem az egeacutesz istenseacuteg az eacutelet forraacutesa [ζωαρχίαν] akkor

hogyan lehet igaz a szent Iacuteraacutes mely azt mondja hogy bdquoAmint az Atya feltaacutemasztja a

halottakat eacutes megeleveniacuteti uacutegy a Fiuacute is akiket akar megeleveniacutetrdquo [Jn 521] s hogy bdquoA Leacutelek

isteni termeacuteszet leiacuteraacutesaacuteban maacutes uacutejplatonikus ihleteacutesű kifejezeacutesekkel egyuumltt (mint pl ὑπερούσιος ὑπέρθεος

ὑπεράγαθος) 80 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint a II reacutesz az istenseacuteg teljesseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval az ariaacutenusok

eunomiaacutenusok nesztoriaacutenusok eacutes akefaloszok ellen foglal aacutellaacutest amennyiben Deacutenes bdquoszokaacutesa lsquoteljes istenseacutegrsquo-

nek nevezni a tiszteletre meacuteltoacute Haacuteromsaacutegotrdquo (CD IV1 160 = PG 4 209D5ndash8) 81 Mt 1917 (Kaacuteroli) Szoacute szerint bdquoMieacutert keacuterdezel engem a joacuteroacutelrdquo 82 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a teoloacutegia dicseacuterő aacutelliacutetaacutesai ndash a Fiuacute megtestesuumlleacuteseacutetől

eltekintve ndash az isteni Haacuteromsaacuteg szemeacutelyeire egyuumlttesen koumlzoumlsen vonatkoznak ugyan de a haacuterom szemeacutelynek

meacutegis vannak olyan jellegzetes sajaacutetossaacutegai (χαρακτηριστικαὶ τῶν τριῶν ὑποστάσεων ἰδιότητες) melyek csak az

egyik vagy a maacutesik szemeacutelyre illenek Iacutegy peacuteldaacuteul csak az Atyaacutera igaz hogy ő Atya stb (CD IV1 161ndash162 =

PG 4 212B5ndash14) 83 bdquoFigyeld meg hogy a lsquohiaacutenytalanrsquo [ὁλοκλήρον] szoacute a teljes istenseacuteg Haacuteromsaacutegaacutet jelentirdquo (Scholion CD IV1

162 in apparatu critico = PG 4 212C1ndash2) 84 bdquoFigyeld meg hogy aki szerint az istennevek nem koumlzoumlsek az istentelenuumll szeacutetszakiacutetja a tiszteletre meacuteltoacute

Haacuteromsaacuteg egyseacutegeacutetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 162 = PG 4 212C3ndash5) 85 τὴν ὑπερηνωμένην ἑνάδα A ὑπερήνωται terminus Areopagita Deacutenes előtt Iamblikhosznaacutel fordul elő a teurgia

elmeacuteleteacutenek szoacutekeacuteszleteacuteben (De mysteriis 211) A ἡνωμένον alakot Proklosz hasznaacutelja toumlbbek koumlzoumltt az

Elementatio theologica 4 teacuteziseacuteben (bdquoMindaz ami egyesiacutetett [ἡνωμένον] kuumlloumlnboumlzik attoacutel ami oumlnmaga aacuteltal

egy [τοῦ αὐτοενός]rdquo) ahol szembeaacutelliacutetja az egyseacutegben reacuteszesuumllő sokasaacutegokat az oumlnmaga aacuteltali egyseacuteggel 86 Mt 2015 vouml Jn 1011 (a Joacute Paacutesztor) 87 Zsolt 14310 bdquoTaniacutets meg engem a te akaratodat teljesiacutetenem mert te vagy Istenem A te joacute lelked vezeacutereljen

engem az egyenes foumlldoumlnrdquo 88 Zsolt 10228 (az eacuteg eacutes a foumlld vaacuteltozik eacutes elpusztul de Isten ugyanaz marad)

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 21: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

21

[πνεῦμα] az ami megeleveniacutetrdquo [Jn 663] Mivel pedig a mindenseacuteg foumlloumltti uralom is a teljes

istenseacutegeacute ezeacutert ndash uacutegy veacutelem ndash az istennemző istenseacuteg vagy a fiuacuteistenseacuteg kapcsaacuten nem is lehet

megmondani hogy a teoloacutegia haacutenyfeacutelekeacuteppen hirdeti az Atyaacuteroacutel eacutes a Fiuacuteroacutel az lsquoUacuterrsquo nevet

Emellett azonban bdquoUacuter a Leacutelekrdquo is [πνεῦμα 2Kor 317]

S a teljes istenseacutegről aacutelliacutetjuk a szeacutepseacuteget eacutes a boumllcsesseacuteget is eacutes a vilaacutegossaacutegot s

isteniacutető keacutepesseacuteget [τὸ θεοποιόν] eacutes az oksaacutegot s mindazt ami az egeacutesz isteni princiacutepiumra

vonatkozik az Iacuteraacutesok egyfelől aacutetfogoacutean veszik fel minden isteni dicsőiacuteteacutesbe mint amikor azt

olvassuk hogy bdquoAz egeacutesz az Istentőlrdquo van [1Kor 1112] maacutesfelől pedig reacuteszekre bontva89

mint amikor azt halljuk hogy bdquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute neacutezve teremttettekrdquo90 eacutes bdquoMinden

Őbenne aacutell fennrdquo91 eacutes bdquoKibocsaacutetod a te Lelkedet eacutes meguacutejulnakrdquo92 S roumlviden szoacutelva maga

az isteni Ige mondotta hogy bdquoEacuten eacutes az Atya egy vagyunkrdquo [Jn 1030] s hogy bdquoMindaz ami az

Atyaacuteeacute az enyeacutemrdquo [Jn 1615] eacutes bdquoAz enyeacutemek mind a tieacuteid eacutes a tieacuteid az enyeacutemekrdquo [Jn 1710]

Tovaacutebbaacute mindazt mi az Atyaacuteeacute s az oumlveacute93 az isteni Leacuteleknek tulajdoniacutetja mint koumlzoumls eacutes

egyseacuteges jellemzőt94 az isteni műkoumldeacuteseket95 a szentseacuteget [σέβας] az eredendő96 s

fogyatkozhatatlan oki mivoltot eacutes a joacutehoz illő ajaacutendeacutekok osztaacutesaacutet S uacutegy veacutelem akik az isteni

Iacuteraacutesokon nevelkedtek el nem torzult fogalmakkal azok egyike sem fogja tagadni hogy az

oumlsszes Istenhez illő tulajdonsaacuteg az egeacutesz isteni princiacutepiumban megvan az istenien toumlkeacuteletes

taniacutetaacutes szerint

89 διεξοδικῶς bdquoAmikor azt mondja hogy lsquoaz egeacutesz az Istentől vanrsquo akkor ez az egeacutesz Istenseacuteget aacutetfogoacutean

[περιληπτικῶς] jelenti tehaacutet a szent Haacuteromsaacutegot Amikor pedig azt mondja hogy lsquoMindenek Őaacuteltala eacutes Őreaacute

neacutezve teremttettekrsquo akkor ez az egyik isteni szemeacutelyt jelenti kuumlloumln ndash mert ezt a teremtő Igeacutere eacutertette mindenkirdquo

(Scholion CD IV1 164 = PG 4 212D8ndash213A4) 90 Kol 116 (a Fiuacutera vonatkozik) 91 Kol 117 (a Fiuacutera vonatkozik) 92 Zsolt 10430 (az Atyaacutera illetve a Leacutelekre vonatkozik) 93 A Scholion itt toumlbbek koumlzoumltt Lk 1120-ra 1210-re eacutes az ApCsel 18-ra utal annak igazolaacutesaacuteul hogy az isteni

műkoumldeacutesek az Istennek kijaacuteroacute tisztelet eacutes az isteni ajaacutendeacutekok osztaacutesa a Szentlelket is jellemzik (CD IV1 165 in

apparatu critico = PG 4 213A8ndash13) 94 ἡνωμένως bdquoFigyeld meg hogy koumlzoumlsseacute egyesuumllnek [κοινωνικῶς ἥνωται] a szent Haacuteromsaacuteg tulajdonsaacutegairdquo

(Scholion CD IV1 165 = PG 4 213A6ndash7) A ἡνωμένως terminus koraacutebban Proklosz Eukleideacutesz-

kommentaacuterjaacuteban jelenik meg a 14 definiacutecioacutehoz (bdquoAlakrdquo) iacuterott magyaraacutezatban az istenek alakjaacutenak

jellemzeacuteseacuteben ez bdquoegyseacuteg-szerűen behataacuterolja a teljes alakokatrdquo 95 θεουργίας A theurgia szoacute uacutejplatonikus eredetű Iamblikhosznaacutel (Kr u 3 szaacutezad) meacuteg lsquoszent maacutegikus erejű

riacutetusrsquo jelenteacutesben aacutell A De mysteriis 96 szerint az emberi lelket a testtel oumlsszekoumltő daimoacuten bdquoaddig kormaacutenyozza

az embereket amiacuteg a szent theurgia reacuteveacuten [διὰ τῆς ἱερατικῆς θεουργίας] a leacutelek szaacutemaacutera feluumlgyelő eacutes vezeacuterlő

istent nem aacutelliacutetunkrdquo Aacutegoston Porphuumlriosznak tulajdoniacutetja a theurgiaacutet mint olyan eljaacuteraacutest amely egy daimoacuten

vagy isten megideacutezeacutese reacuteveacuten eleacuteri (vagy megakadaacutelyozza) a leacutelek megtisztulaacutesaacutet (purgationem animae per

theurgian Az Isten vaacuterosa 109) Deacutenes azonban nyilvaacuten nem ebben az eacutertelemben hasznaacutelja e terminust amely

kuumlloumlnboumlző műveiben toumlbbszoumlr is megjelenik 96 πηγαῖαν Szkuumlthopoliszi Jaacutenos itt olyan szentiacuteraacutesi szoumlveghelyeket ideacutez amelyek Istent forraacutesnak nevezik (Zsolt

3610 eacutes Jer 213) eacutes ezek alapjaacuten uacutegy eacutervel hogy bdquoIstent tehaacutet forraacutesnak nevezik mint mindazon dolgok

egyfajta anyameacuteheacutet eacutes princiacutepiumaacutet eacutes okaacutet melyek megjelennek eacutes előjoumlnnek a leacutetezeacutesberdquo Ezutaacuten amellett

eacutervel hogy a Szentleacutelek is bdquoforraacutes eacutes princiacutepium [πηγαίαν αἰτίαν]rdquo mivel koumlzreműkoumldoumltt a leacutetezők

leacutetrehozaacutesaacuteban (CD IV1 165ndash166 = PG 4 213A14ndashC1)

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 22: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

22

Miutaacuten tehaacutet mindezeket itt roumlviden eacutes reacuteszlegesen maacutesutt ellenben illő

hosszuacutesaacutegban97 bizonyiacutetottuk s meghataacuteroztuk az Iacuteraacutesok alapjaacuten meg fogjuk kiacuteseacuterelni

kifejteni hogy mifeacutele aacutetfogoacute isteni elnevezeacutest kell vaacutelasztani a teljes istenseacuteg szaacutemaacutera

2 Ha pedig valaki azt mondanaacute hogy ezaacuteltal oumlsszeolvadaacutest [σύγχυσιν] vezetuumlnk be az

Istenhez illő elhataacuterolaacutessal [διαιρέσεως] szemben98 arroacutel azt gondoljuk hogy az effajta

eacuterveleacutes meacuteg őt sem keacutepes meggyőzni arroacutel hogy ez igaz Mert ha valaki teljesseacuteggel

ellenseacutege az Iacuteraacutesoknak akkor az felteacutetlenuumll taacutevol fog aacutellni a mi filozoacutefiaacutenktoacutel is eacutes ha nincs

gondja az Iacuteraacutesok szerinti istenismeretre akkor nekuumlnk mieacutert lenne gondunk arra hogy

elvezessuumlk őt a teoloacutegiai tudomaacutenyhoz Ha viszont tekintetbe veszi az Iacuteraacutesok igazsaacutegaacutet akkor

e hitszabaacutely eacutes vilaacutegossaacuteg birtokaacuteban mi is erőinkhez meacuterten kiteacuterő neacutelkuumll kezduumlnk a

veacutedőbeszeacutedbe mondvaacuten hogy a teoloacutegia bizonyos tulajdonsaacutegokroacutel azt taniacutetja hogy

egyesiacutetettek maacutesokroacutel ellenben azt hogy elhataacuteroltak eacutes se az egyesiacutetett dolgokat nem

szabad szeacutetvaacutelasztani se az elkuumlloumlniacutetetteket egybeolvasztani hanem a teoloacutegia nyomaacuteban kell

keacutepesseacuteguumlnk szerint felemelkednuumlnk az isteni ragyogaacutesokhoz [μαρμαρυγάς] Mert miutaacuten

onneacutet megkaptuk az isteni kinyilatkoztataacutesokat99 mint az igazsaacuteg igen szeacutep meacuterőpaacutelcaacutejaacutet

igyekszuumlnk az ott leacutevő dolgokat megőrizni oumlnmagukban hozzaacuteteacutetel eacutes elveacutetel s vaacuteltoztataacutes

neacutelkuumll s iacutegy az Iacuteraacutesok őrzeacutese reacuteveacuten őrződuumlnk meg eacutes aacuteltaluk erősoumlduumlnk meg annyira hogy

őrzeacutesuumlkben megőrződjuumlnk

3 A teljes istenseacuteget egyseacutegesen jellemzi ndash mint azt az Iacuteraacutesok alapjaacuten a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban reacuteszletesebben is bizonyiacutetottuk ndash hogy a joacuten tuacuteli istenfeletti [ὑπέρθεον]

leacutenyegfeletti meghaladja az eacuteletet meghaladja a boumllcsesseacuteget s hogy Ő mindaz amit meacuteg a

meghaladaacutes eacutertelmeacuteben vett tagadaacutes100 mondhat eacutes ezekkel egyuumltt jellemzi Őt a kauzalitaacutes

97 Suchla itt ndash a jelen mű legelső mondataacutera utalva ndash megjegyzi hogy Deacutenes valoacutesziacutenűleg iacutert egy maacutesik

szenthaacuteromsaacutegtani eacutertekezeacutest is (vouml CD I 124 in apparatu critico) 98 bdquoIstenhez illő megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a szent Haacuteromsaacuteg eseteacuteben a szemeacutelyek oumlsszefolyaacutes neacutelkuumlli ismereteacutet [τὴν

περὶ τῶν ὑποστάσεων ἀσύγχυτον γνώσιν] nevezte Mert a szent Haacuteromsaacuteg egyuumlttes teoloacutegiai jellemzeacutese nem

jelenti azt hogy a szemeacutelyeket oumlsszemossuk egymaacutessal [σύγχυσιν εἰσάγειν τῶν ὑποστάσεων]rdquo (Scholion CD

IV1 166ndash167 = PG 4 213C6ndash11) Az oumlsszefolyaacutes vagy oumlsszeolvadaacutes (σύγχυσις) kikuumlszoumlboumlleacutese a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyei koumlzuumll a leacutenyeg szeacutetvaacutelaszthatatlan azonossaacutega (οὐσἱας ταυτότης) mellett Nazianzoszi

Szt Gergely teoloacutegiaacutejaacutenak is fontos eleme (vouml 20 beszeacuted 7) 99 ἐκφαντορίας bdquoKinyilatkoztataacutesnak nevezi a miszteacuteriumokat kinyilvaacuteniacutetoacute taniacutetaacutesokatrdquo (Scholion CD IV1

168 = PG 4 213D8ndash9) 100 ὑπεροχικῆς ἀφαιρέσεως bdquoFelfogaacutes feletti tagadaacutessal [κατὰ ἀφαίρεσιν ὑπὲρ ἔννοιαν] dicseacuterjuumlk amennyiben a

nem szemleacutelt dolgai alapjaacuten mint transzcendenst [ὑπεραναβεβηκότως] imaacutedjuk peacuteldaacuteul mint halhatatlant mint

oumlroumlkkeacutevaloacutet eacutes laacutethatatlant eacutes oumlneleacutegseacutegest s iacutegy tovaacutebb ndash elveacutegre ezek is a Haacuteromsaacuteg koumlzoumls jellemzői [κοινά] a

lsquokauzalitaacutes alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tulajdonsaacutegokrsquo pedig azok melyek kiaacuteradtak a teremteacutesbe Tőle mint minden szeacutep

dolog okaacutetoacutel amikeacutent iacuterva van hogy lsquominden szeacutep dolog az Oumlveacutersquordquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

168 = PG 4 216A1ndash8)

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 23: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

23

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute oumlsszes tulajdonsaacuteg [τὰ αἰτιολογικά] a joacutesaacuteg a szeacutepseacuteg a leacutetezeacutes az eacuteletadaacutes

a boumllcsesseacuteg s mindaz aminek az oumlsszes joacute okaacutet joacutehoz illő adomaacutenyai miatt nevezzuumlk

Nem koumlzoumls viszont az Atya a Fiuacute illetve a Leacutelek leacutenyegfeletti neve eacutes tulajdonsaacutega101

mert ezek tekinteteacuteben semmilyen felcsereacutelhetőseacuteg [ἀντιστροφῆς] illetve egyaacuteltalaacuten

semminemű koumlzoumlsseacuteg nem vezethető be102 Emellett szinteacuten kuumlloumlnaacutelloacute tulajdonsaacuteg

[διακεκριμένον] meacuteg Jeacutezus Krisztus teljesen emberi eacutes vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli leacutetezeacutese103 s

mindaz ami csak az e leacutetből fakadoacute emberszeretet valoacutesaacutegos miszteacuteriuma

4 De uacutegy veacutelem uacutejrakezdeacutes gyanaacutent inkaacutebb az isteni egyesuumlleacutes eacutes elhataacuteroloacutedaacutes

egeacuteszen toumlkeacuteletes moacutedjaacutet kell elmagyaraacuteznunk hogy vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek szaacutemunkra az eacuterveleacutes

egeacutesze mely kikuumlszoumlboumll minden bizonytalansaacutegot eacutes homaacutelyossaacutegot valamint a

lehetőseacutegekhez keacutepest joacutel elkuumlloumlniacutetetten s vilaacutegosan eacutes szeacutep rendben hataacuterozza meg a reaacute

tartozoacute dolgokat Teoloacutegiai hagyomaacutenyunk szent beavatottjai ugyanis ndash mint maacuter maacutesutt is

mondottam ndash az isteni egyesuumlleacuteseket a kimondhatatlant eacutes megismerhetetlent meghaladoacute

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg rejtett eacutes meg nem nyilvaacutenuloacute felettes valoacutesaacutegainak104 nevezik az

elhataacuteroloacutedaacutesokat105 pedig az istenseacuteg joacutesaacutegos kiaacuteramlaacutesainak s megnyilvaacutenulaacutesainak106 S a

szent Iacuteraacutesok uacutetmutataacutesaacutet koumlvetve azt mondjaacutek hogy az emliacutetett egyesuumlleacutesnek is vannak

sajaacutetossaacutegai [ἴδια] eacutes viszont az elhataacuteroloacutedaacutesoknak is vannak bizonyos sajaacutetos egyesuumlleacutesei is

meg elhataacuteroloacutedaacutesai is

Az isteni egyesuumlleacutesben avagy a leacutenyegfelettiseacutegben az egyseacuteget okozoacute haacutermassaacuteg107

egyesuumllt eacutes koumlzoumls jellemzője peacuteldaacuteul a leacutenyegfeletti leacutetezeacutes108 az istenfeletti istenseacuteg109 a joacutet

101 χρῆμα Ez az aacuteltalaacutenos terminus előfordul meacuteg a 2 leveacutelben (CD II 158 = PG 3 1068A) 102 bdquoKoumlzoumlsen aacutelliacutethatoacute roacuteluk a leacutetfelettiseacuteg amint az Atyaacuteroacutel uacutegy a Fiuacuteroacutel eacutes a Szentleacutelekről is A Szenthaacuteromsaacuteg

elkuumlloumlnuumllt jellemzői eseteacuteben azonban ndash amilyenek a nevek ndash azt mondja hogy nem lehetseacuteges a konverzioacute

[ἀντιστροφήν] vagy a koumlzoumlsseacuteg Hiszen az Atyaacutet nem lenne helyes Fiuacutenak hiacutevni se a Fiuacutet Atyaacutenak Ugyanez aacutell a

Szentleacutelekre isrdquo (CD IV1 169 = PG 4 216A9ndash15) 103 bdquoFigyeld meg hogy csak Isten Igeacuteje lett emberreacute [ἐνανθρώπησις] Apollinariosz ellen mondja [Deacutenes] hogy

lsquoteljesenrsquo emberreacute lett amennyiben emberseacutege eacutertelmes leacutelekből [ψυχῆς νοερᾶς] eacutes az emberi testből aacutell oumlssze

Elveacutegre ezt teszi vilaacutegossaacute az is hogy azt mondja roacutela lsquoemberirsquo ndash amit Eutuumlkheacutesz ellen is mond Nesztoriosz

ellen pedig az szoacutel hogy Jeacutezusnak Istenkeacutent vaacuteltozaacutes neacutelkuumlli emberi leacutetezeacutest tulajdoniacutet S az is hogy

lsquovaloacutesaacutegosrsquo-nak nevezi a [Jeacutezus] lsquoemberseacutegeacuteben leacutevő miszteacuteriumokatrsquo az eacutehseacutegeacutet a faacutejdalmaacutet s hogy a viacutezen

jaacutert eacutes hogy a zaacutert kapuk elleneacutere megjelent a taniacutetvaacutenyoknak eacutes hogy feltaacutemasztotta a holtakat eacutes magaacutet a

szenvedeacutestoumlrteacutenetet eacutes a toumlbbi ilyetrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata CD IV1 169ndash170 = PG 4 216B1ndash12

Jaacutenos egy kicsit vaacuteltoztat az ideacutezet szoumlvegeacuten) 104 ἀνεκφοιτήτους ὑπεριδρύσεις 105 bdquolsquoElkuumlloumlnuumlleacutesekrsquo-nek [διακρίσεις] nevezi a szemeacutelyek formaacutejaacuteban imaacutedott fennaacutellaacutesokat [ἐνυποστάτους

προσκυνήτας ύπάρξεις] azaz egyfelől a Fiuacute kimondhatatlan előragyogaacutesaacutet [ἀπαυγασμόν] az Atyaacuteboacutel maacutesfelől a

Szentleacutelek megismerhetetlen előjoumlveteleacutet [ἐκπόρευσιν] az Atyaacutetoacutelrdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1

171 = PG 4 216C8ndash12) 106 προόδους τε καὶ ἐκφάνσεις 107 τῇ ἑναρχικῇ τριάδι 108 ὑπερούσιος ὕπαρξις 109 ὑπέρθεος θεότης

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 24: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

24

meghaladoacute joacutesaacuteg az oumlsszes mindeneket meghaladoacute sajaacutetossaacuteg mindeneket meghaladoacute

azonossaacutega110 az egyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacuteg111 a kimondhatatlansaacuteg a

sokhanguacutesaacuteg112 az ismeretlenseacuteg a teljes ismertseacuteg113 a mindent aacutelliacutetaacutes a mindent tagadaacutes114

minden aacutelliacutetaacutes eacutes tagadaacutes meghaladaacutesa az egyseacuteg forraacutesaacuteul szolgaacuteloacute szemeacutelyek egymaacutesban

tartoacutezkodaacutesa ndash ha lehet ilyet mondani ndash eacutes maradaacutesa mely az egyseacuteget teljesen meghaladoacutean

egyseacuteges [ὑπερηνωμένη] de egyetlen reacuteszeacuteben sem egybemosoacutedott [συγκεχυμένη] mint ama

laacutempafeacutenyek sem (hogy eacuterzeacuteki eacutes koumlznapi hasonlatokkal eacuteljek) melyek egyetlen helyiseacutegben

vilaacutegiacutetanak s mindegyik a maga egeacuteszeacuteben van benne a toumlbbi feacuteny egeacuteszeacuteben eacutes mind

koumlruumllhataacuterolt a toumlbbitől fuumlggetlenuumll egyedileg leacutetesuumllő elkuumlloumlnuumlleacutessel biacuter hisz az

elkuumlloumlnuumlleacutesben egyesuumlltek de az egyesuumlleacutesben elkuumlloumlnuumlltek115 S laacutetjuk is hogy ha a

helyiseacutegben sok laacutempaacutes van akkor mindnyaacutejuk feacutenye valamikeacutepp egyetlen feacutennyeacute egyesuumll eacutes

egyetlen osztatlan ragyogaacutessal vilaacutegiacutet eacutes ndash uacutegy veacutelem ndash senki sem lenne keacutepes az egyik

110 ἡ πάντων ἐπέκεινα τῆς ἐπέκεινα πάντων ὅλης ἰδιότητος ταὐτότης ndash az egyes isteni szemeacutelyek egyedi

sajaacutetossaacutegainak egybeeseacutese az egyetlen isteni leacutenyegben 111 ἡ ὑπὲρ ἑναρχίαν ἑνότης ndash bdquoAz lsquoegyseacuteg forraacutesaacutet meghaladoacute egyseacutegrsquo az isteni termeacuteszet minden egyseacuteget eacutes

egyszerűseacuteget meghaladoacute reacutesz neacutelkuumlliseacutegeacutet eacutes egyszerűseacutegeacutet jelenti mely a leacutetezőkben vanrdquo (Scholion CD IV1

171 in apparatu critico = PG 4 216C13ndashD2) 112 bdquolsquoKimondhatatlanrsquo a leacutenyege megnevezhetetlenseacutege miatt lsquosokhanguacutersquo pedig azeacutert mert sokhanguacutesaacutega ama

dolgok vaacuteltozatossaacutegaacuteban van melyekkel joacutet teszrdquo (CD IV1 171 in apparatu critico = PG 4 216D3ndash5) 113 Itt Szkuumlthopoliszi Jaacutenos az isteni ismertseacuteg eacutes ismeretlenseacuteg kapcsaacuten egy hosszabb eacutertekezeacutesben a misztikus

tapasztalat leiacuteraacutesaacutet adja bdquoEl kell mondanunk hogyan ismeretlen eacutes teljesen ismert az Isten s hogy mikeacutent

szerezzuumlk meg tudatlansaacutegban [ἀγνωσίᾳ] a roacutela valoacute tudaacutest Mert a tudatlansaacuteg [ἀγνοίᾳ] reacuteveacuten vaacutelik ismertteacute az

Isten De ne a tanulatlansaacutegboacutel [ἀμαθίας] szaacutermazoacute tudatlansaacutegra gondolj mert az a leacutelek homaacutelya s ne is az

eacuteszleleacutesre keacutepes tudatlansaacutegra mert a nem ismertről nincs ismeret hisz az ilyen tudatlansaacuteg maga is a tudaacutes egy

formaacuteja [εἶδος γνωριστικόν] hanem ama tudatlansaacuteg reacuteveacuten ismerjuumlk meg ismertkeacutent mely aacuteltal kiterjeszkeduumlnk a

belaacutetaacutesokon [νοήσεις] tuacutel eacutes minden Istennel kapcsolatos megismereacutes meghaladaacutesaacuteval egyszerűveacute vaacutelunk

Ebben a tudatlansaacutegban megaacutellva a mindenek előtti leacuteny keacutepeacuteveacute vaacutelunk Az oumlsszes formaacutet eacutes a belaacutetaacutesokat

elhagyva minden beszeacutedneacutel hatalmasabb szoacutetlansaacutegban [ἀφασίᾳ] helyezkeduumlnk el amennyiben meacuteg arroacutel sincs

tudomaacutesunk hogy nem tudunk azutaacuten amikor ismeacutet visszateacutertuumlnk a szoacutetlansaacutegban leacutevő hallgataacutesboacutel eacutes

megeacutertjuumlk hogy nem tudtunk a tovaacutebbiakban tartoacutezkodunk a megismerhetetlen kutataacutesaacutetoacutelrdquo (CD IV1 171ndash

173 = PG 4 216D6ndash217B6) 114 ἡ πάντων θέσις ἡ πάντων ἀφαίρεσις ndash a Scholion lsquoleacutetesiacuteteacutesrsquo-nek fogja fel a θέσις-t lsquomegfosztaacutesrsquo-nak az

ἀφαίρεσις-t eacutes mindkettőt Isten teveacutekenyseacutegekeacutent eacutertelmezi (CD IV1 173 = PG 4 217BndashC) 115 ἡνωμένα τῇ διακρίσει καὶ τῇ ἑνώσει διακεκριμένα Suchla szerint a paradox formula teoloacutegiai forraacutesaacutet

Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedeiben kell keresnuumlnk A 28 beszeacuted (=2 beszeacuted a teoloacutegiaacuteroacutel) 1 fejezete iacutegy

fogalmaz bdquolegyen veluumlnk az egyetlen istenseacutegtől szaacutermazoacute egyetlen megvilaacutegosiacutetaacutes amely az egyseacutegben tagolt

de a tagoltsaacutegban egyseacutegesrdquo (Ladocsi G fordiacutetaacutesa pontosiacutetva in Vidraacutenyi szerk 1994 I 141 μᾶλλον δὲ μίαν ἐκ

τῆς μιᾶς θεότητος γενέσθαι τὴν ἔλλαμψιν ἑνικῶς διαιρουμένην καὶ συναπτομένην διαιρέτως) A 39 beszeacuted 11

fejezete hasonloacutean nyilatkozik bdquomegkuumlloumlnboumlztetve oumlsszekapcsoljuk [az isteni szemeacutelyeket] az egyseacuteget sem

tesszuumlk meg elegyedeacutesnek sem a megkuumlloumlnboumlzteteacutest elkuumlloumlniacuteteacutesnekrdquo (Vanyoacute ford 2001 258 bdquoσυνάπτεται

διῃρημένως οὔτε τὴν ἕνωσιν σύγχυσιν ἐργαζόμενοι οὔτε τὴν διαίρεσιν ἀλλοτρίωσινrdquo) Nyugaton az 5 vagy 6

szaacutezadi galliai-hispaacuteniai eredetű Clemens Trinitas-hitvallaacutes iacuterja le hasonloacute paradox terminusokkal a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet bdquonec confusi nec divisi sed et distincte coniuncti et

coniuncti distincti uniti substantia sed discreti nominibus coniuncti natura distincti personisrdquo (Denzinger ndash

Schoumlnmetzer 1976 73)

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 25: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

25

laacutempaacutes feacutenyeacutet elkuumlloumlniacuteteni a toumlbbieacutetől az oumlsszes feacutenyt koumlruumllvevő levegőből s meglaacutetni az

egyik feacutenyt a maacutesik neacutelkuumll hisz mindegyik mindegyikben keveredeacutes neacutelkuumll elvegyuumllt116

De ha e feacutenyforraacutesok koumlzuumll csak egyet is kiviszuumlnk a szobaacuteboacutel vele egyuumltt taacutevozni fog annak

minden sajaacutet feacutenye is aneacutelkuumll hogy magaacuteval vinne valamit a toumlbbi feacutenyből illetve hogy a

toumlbbinek haacutetrahagyna a magaacuteeacuteboacutel Hiszen ndash mint mondottam ndash mindegyikuumlk mindegyikuumlkkel

valoacute toumlkeacuteletes egyesuumlleacutese teljesen keveredeacutes neacutelkuumlli volt [ἀμιγής] egyetlen reacuteszeacuteben sem

olvadt oumlssze s raacuteadaacutesul valoacutesaacutegosan egy testben toumlrteacutent a levegőben eacutes uacutegy hogy a feacuteny az

anyagi termeacuteszetű tűzből szaacutermazott

Mert azt aacutelliacutetjuk hogy a leacutenyegfeletti egyesuumlleacutes meghaladja nemcsak a testekben leacutevő

egyesuumlleacuteseket hanem magukban a lelkekben eacutes magukban a szellemekben leacutevőket is

melyekkel vegyiacutetetlenuumll eacutes vilaacutegfeletti moacutedon rendelkezik egytől-egyig minden Istenhez

hasonlatos mennyfoumlloumltti feacuteny117 olyan reacuteszesuumlleacutes [μέθεξιν] reacuteveacuten mely araacutenyos azokkal akik

reacuteszesuumllnek e mindeneket tuacutelhaladoacute egyesuumlleacutesben

5 De van elkuumlloumlnuumlleacutes is a leacutenyegfeletti isteni tanokban nemcsak az amelyről

beszeacuteltem ndash hogy magaacuteban az egyesuumlleacutesben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll nyugszik az

egyseacuteget okozoacute szemeacutelyek mindegyike ndash hanem az is hogy a leacutenyegfeletti isteni eredet

[θεογονίας]118 jellemzői nem aacutelliacutethatoacuteak koumllcsoumlnoumlsen egymaacutesroacutel A leacutenyegfeletti istenseacuteg

egyeduumlli forraacutesa az Atya mivel nem Fiuacute az Atya s nem Atya a Fiuacute hiszen a dicseacuteretek tisztaacuten

őrzik meg az isteni szemeacutelyek mindegyikeacutenek sajaacutetossaacutegait

Ezek a kimondhatatlan valoacutesaacutegban s egyesuumlleacutesben leacutevő egyesuumlleacutesek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacutesek119 De meacuteg ha isteni elkuumlloumlnuumlleacutes is a joacutesaacutegos előjoumlvetele [πρόοδος] amaz isteni

egyesuumlleacutesnek mely joacutesaacutega reacuteveacuten egyseacuteg-felettien sokasiacutetja s szaporiacutetja oumlnmagaacutet az isteni

116 ἀμιγῶς συγκεκραμένων 117 bdquoFigyeld meg hogy az oumlsszes lelket [ψυχὰς] eacutes szellemet [νόας] is lsquomennyfoumlloumltti feacutenyrsquo-nek nevezi eacutes azt

mondja hogy mindezek az eacutelő szubsztanciaacutek [οὐσίας] egyesuumllnek ndash amint ez ama feacutenyek hasonlataacuteban aacutell

melyek valamely helyiseacutegben keveredeacutes eacutes oumlsszefolyaacutes neacutelkuumll egyesuumllnek egymaacutessal ndash amennyiben hasonloacuteak

Istenhez eacutes oumlnmagukhoz meacuterten reacuteszesuumllnek Isten egyseacuteget meghaladoacute egyesuumlleacuteseacutebenrdquo (Scholion CD IV1

176 = PG 4 220C12ndashD4) 118 bdquoFigyeld meg hogy lsquoleacutenyegfeletti istenszuumlleteacutesrsquo-nek eacutes lsquoforraacutesrsquo-nak az Atyaacutet hiacutevja eacutes hogy a nevek [a

Szenthaacuteromsaacuteg szemeacutelyeinek nevei] nem feleltethetőek meg egymaacutesnakrdquo (Scholion CD IV1 177 = PG 4

200D6ndash8) 119 bdquoItt a kimondhatatlan Haacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelybe valoacute előjoumlveteleacuteről [προόδου] koumlzoumll isteni taniacutetaacutest mert az

Atyaisten ndash időtlen joacutesaacutegos eacutes szeretetből fakadoacute mozgaacutessal ndash előjoumltt a szemeacutelyek elkuumlloumlnuumlleacuteseacutebe baacuter reacuteszek

neacutelkuumll eacutes fogyatkozaacutes neacutelkuumll megmaradt a maga teljesseacutegeacuteben egyseacuteg-felettinek eacutes egyszerűseacuteget meghaladoacutenak

miacuteg a kiragyogaacutesa [ἀπαυγάσματος] előjoumltt a leacutetezeacutesbe mint eacutelő keacutepmaacutes eacutes miacuteg a teljesen szent Leacutelek imaacutedatra

meacuteltoacutean eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladoacutean kiaacuteradt [ἐκπορευομένου] az Atyaacuteboacutel amint az Uacuter misztikusan

taniacutetja Joacutesaacutega reacuteveacuten sokasodott haacuteromszemeacutelyű istenseacuteggeacute [τριυπόστατον θεαρχίαν] a mindenseacuteg oka eacutes forraacutesa

Ezt mondja a teoloacutegus Gergely is az Eunomiosz elleni beszeacutedeacuteben De az isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek maacutes moacutedja is van

Isten előjoumlvetele ndash tuacutelaacuteradoacute joacutesaacutega miatt ndash a laacutethatatlan eacutes laacutethatoacute teremteacutes vaacuteltozatossaacutegaacuteba Koumlzoumls ellenben a

haacuteromszemeacutelyű eacutes elkuumlloumlnuumllt egyseacuteg teremtő gondviseleacutese eacutes joacutesaacutega rdquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD

IV1 177ndash178 = 221A1ndashB3)

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 26: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

26

elkuumlloumlnuumlleacutesben akkor is koumlzoumlsek a korlaacutetozhatatlan adomaacutenyozaacutesok leacutetesiacuteteacutesek

[οὐσιώσεις]120 megeleveniacuteteacutesek boumllccseacute teveacutesek a mindeneket okozoacute joacutesaacuteg maacutes ajaacutendeacutekai

melyek aacuteltal a reacuteszesuumlleacutesek s a reacuteszesuumllők alapjaacuten dicsőiacutetjuumlk ama dolgokat melyek a

reacuteszesuumlleacutes neacutelkuumlli reacuteszesuumlleacutes taacutergyai121

Az is koumlzoumls eacutes egyesiacutetett dolog eacutes egy az egeacutesz istenseacutegben hogy teljes egeacuteszeacuteben

reacuteszesuumll benne minden benne reacuteszesuumllő dolog s hogy viszont semmi sem reacuteszesuumll benne

semmilyen reacuteszeacutevel amikeacutent a koumlr koumlzeacuteppontjaacuteban is teljes egeacuteszeacuteben reacuteszesuumll a koumlr

valamennyi sugara eacutes ahogy a pecseacutetnyomoacute sok lenyomata reacuteszesuumll az őskeacutepi pecseacutetben uacutegy

hogy a lenyomatok mindegyikeacuteben teljesen benne van ugyanaz a pecseacutet joacutellehet egyetlenben

sincs benne egy reacuteszeacutevel sem De ezeket is meghaladja a mindent okozoacute istenseacuteg mentesseacutege

a reacuteszesuumlleacutestől [ἀμεθεξία] amennyiben Őt semmi sem eacuterintheti eacutes maacutes vegyuumlleacutessel jaacuteroacute

koumlzoumlsseacutege sincs a reacuteszesuumllőkkel

6 Meacutegis azt mondhatnaacute valaki hogy a pecseacutet nem mindegyik befogadoacuteban egeacutesz eacutes

ugyanaz Ennek azonban nem a pecseacutet az oka hiszen ő teljesen eacutes vaacuteltozatlanul beleadja

magaacutet mindegyikbe csakhogy a benne reacuteszesuumllők kuumlloumlnboumlzőseacutege elteacuterőveacute teszi az egyetlen

teljes eacutes azonos ősminta [ἀρχετυπίας] lenyomatait Uacutegy eacutertem ha ezek puhaacutek eacutes koumlnnyen

felveszik a keacutepet eacutes simaacutek s eacuteles koumlrvonaluacuteak eacutes se nem aacutellnak ellen a benyomaacutesnak se nem

tuacutel kemeacutenyek de nem is szeacutetesőek eacutes laacutegyak akkor tiszta vilaacutegos eacutes tartoacutes lesz a lenyomat

De ha valami esetleg hiaacutenyzik ezekből a felteacutetelekből az reacuteszesedeacutesre valoacute keacuteptelenseacuteget eacutes

homaacutelyossaacutegot eacutes maacutes olyan tulajdonsaacutegokat fog okozni benne melyek a reacuteszesedeacutesre valoacute

alkalmatlansaacutega folytaacuten joumlnnek leacutetre

Elkuumlloumlnuumll azonban az ember iraacutenti joacutesaacutegos isteni műkoumldeacutesből [θεουργίας] az122 hogy a

leacutenyegfeletti Ige teljesen eacutes valoacutesaacutegosan emberi leacutenyegű lett az embertől123 s mint ilyen

120 Vouml Nazianzoszi Szt Gergely 30 beszeacuted (=4 teoloacutegiai beszeacuted) 20 fejezet mely szerint a Fiuacute bdquoeacutelet mivel

vilaacutegossaacuteg eacutes minden eacutertelmes termeacuteszet fenntartoacuteja eacutes leacutetesiacuteteacutese [οὐσίωσις]rdquo (Gallay szerk 1978 270) 121 τὰ ἀμεθέκτως μετεχόμενα Az ἀμέθεκτος melleacutekneacutev az Isten neveiről szoumlvegeacuteben előfordul aktiacutev (lsquovalamiben

reacuteszt venni keacuteptelenrsquo) eacutes passziacutev (lsquoa reacuteszesedeacutes taacutergyaacutenak lenni keacuteptelenrsquo) eacutertelemben is (vouml CD II Griechisches

Register 271) Itt a szoumlvegkoumlrnyezet alapjaacuten passziacutev prokloszi eacutertelemre kell gondolnunk A reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute

vaacutelni nem keacutepes dolgok Proklosz szerint magasabbrendűek a reacuteszesuumlleacutes taacutergyaacutevaacute vaacuteloacuteknaacutel ezek pedig a

reacuteszesuumllőkneacutel vouml Elementatio theologica 23ndash24 teacutetel A Scholion a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi a

szoumlveghelyhez bdquoAz Istenseacuteg leacutenyegeacuteben [τὸ κατrsquo οὐσίαν] nem lehet ugyan reacuteszesuumllni s arroacutel nincs ismeret sem

de a reacuteszesuumlleacutes taacutergya annyiban hogy mindenek belőle joumlnnek leacutetre eacutes hogy Ő tartja oumlssze a mindenseacuteget hogy

az leacutetezzenrdquo (CD IV1 179 in apparatu critico = PG 4 221C1ndash4) 122 bdquoFigyeld meg hogy az Ige emberreacute vaacutelaacutesa [ἐνανθρώπησις] elkuumlloumlnuumll a Szenthaacuteromsaacutegtoacutelrdquo (Scholion CD

IV1 180 = PG 4 221C14ndashD2) 123 bdquoItt ismeacutet a megtestesuumlleacutest [vagy Gondviseleacutest οἰκονομίας] taglalva az Isten-Igeacutehez kapcsolja azt aneacutelkuumll

hogy az Atya eacutes a Leacutelek is reacuteszt vaacutellalna ebben hacsak nem csupaacuten akaratuk tekinteteacuteben Figyeld meg a

megtestesuumlleacutes pontos leiacuteraacutesaacutet amennyiben elvaacuteltozaacutes neacutelkuumll joumltt leacutetre a leacutetfeletti Isten-Ige mivel Isten maradt eacutes

meacutegis leacutetrejoumltt emberi formaacuteban teljes meacuterteacutekben az embertől tehaacutet uacutegy hogy valoacutesaacutegosan testet eacutes eacutertelmes

lelket nyert eacutes mert az Isten-Ige valoacutesaacutegosan az aki szenvedett eacutespedig a teste reacuteveacuten eacutes mivel az ő emberi

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 27: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

27

cselekedett eacutes szenvedett ami az ő emberi moacutedon valoacute isteni műkoumldeacuteseacutenek jele s

megkuumlloumlnboumlztető jegye124 Hiszen az Atyaacutenak eacutes a Leacuteleknek ezekben semmilyen eacutertelemben

sincsen koumlzoumlsseacutege hacsak ndash mondhatnaacute valaki ndash nem a koumlzoumls joacutesaacutegos eacutes emberbaraacuteti

akaratuk reacuteveacuten s az egeacutesz transzcendens eacutes kimondhatatlan isteni műkoumldeacutes tekinteteacuteben

melyet a vaacuteltozaacutest nem szenvedő művelt125 az emberi formaacuteban valoacute megszuumlleteacutese utaacuten is

Isten eacutes Isten Igeacuteje leacuteveacuten Mi is uacutegy toumlrekszuumlnk az isteni jellemzőket eacuterveleacutesuumlnkben egyesiacuteteni

is eacutes elkuumlloumlniacuteteni is ahogyan maguk az isteni jellemzők koumlzoumlsek illetve elkuumlloumlnuumlltek

7 De ahaacuteny Istenhez illő okaacutet csak megtalaacuteltuk az Iacuteraacutesokban ezen egyesuumlleacuteseknek eacutes

elkuumlloumlnuumlleacuteseknek annyit ndash a lehetőseacuteg meacuterteacutekeacuteben ndash elmagyaraacuteztunk a Teoloacutegiai

vaacutezlatokban kuumlloumln-kuumlloumln taacutergyalva mindegyiket amennyiben egyeseket kifejtettuumlnk eacutes

feltaacutertunk az igaz eacuterveleacutes uacutetjaacuten a szent eacutes zavartalan szellemet az Iacuteraacutesok feacutenylő laacutetvaacutenyaihoz

vezetve maacutesokkal pedig ndash minthogy ezek rejtelmesek [μυστικοῖς] ndash az isteni hagyomaacutenyt

koumlvetve a szellemi műkoumldeacutes foumlloumltt egyesuumlltuumlnk126

Elveacutegre minden isteni tulajdonsaacuteg s ami csak vilaacutegossaacute vaacutelt előttuumlnk csupaacuten azaacuteltal

vaacutelik ismertteacute hogy reacuteszesuumlluumlnk benne [μετοχαῖς]127 De hogy maguk az isteni tulajdonsaacutegok

vajon milyenek sajaacutet princiacutepiumuk eacutes alapjuk tekinteteacuteben az meghaladja az eacuteszt s minden

leacutenyeget eacutes ismeretet Iacutegy nevezzuumlk baacuter Istennek vagy eacuteletnek vagy leacutenyegnek vagy

vilaacutegossaacutegnak vagy eacutertelemnek a leacutenyegfoumlloumltti rejtelmet128 semmi maacutest nem gondolunk el

moacuteduacute isteni műkoumldeacutese [ἀνθρωπικὴ θεουργία] mindaz amit a megtestesuumlleacutese soraacuten tett eacutes mivel ebben nem

vett reacuteszt se az Atya se a Szentleacutelek hacsak nem uacutegy hogy egyeteacutertettek a huacutessaacute vaacutelaacutessal [σαρκώσεως] eacutes

akartaacutek azt eacutes uacutegy hogy a Fiuacuteistennel egyuumltt ideacutezteacutek elő a csodaacutekat Figyeld meg hogy mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok a monofizitaacutek [Ἀκεφάλων] eacutes a manicheusok [Φαντασιαστῶν] ellen szoacutelnakrdquo (Szkuumlthopoliszi

Jaacutenos scholionja CD IV1 180ndash181 = PG 4 221D3ndash224A7) 124 Deacutenes 4 leveleacutenek utolsoacute mondata hasonloacute moacutedon kapcsolja oumlssze az emberi eacutes isteni műkoumldeacutest bdquomivel

Isten emberreacute lett egyfajta uacutej istenemberi műkoumldeacutest [θεανδρικὴν ἐνέργειαν] folytatottrdquo (CD II 160 = PG 3

1072C) Laacutesd az előző laacutebjegyzetben ideacutezett Scholiont is 125 Perczel Istvaacuten szoacutebeli uacutetmutataacutesa alapjaacuten itt nem Suchla olvasataacutet (ἔδρακε bdquolaacutetottrdquo) hanem a paacuterizsi

Bibliothegraveque Nationale-ban őrzoumltt Parisinus graecus 437 olvasataacutet (ἔδρακαι) illetve 5 tovaacutebbi koacutedex olvasataacutet

(ἔδρα καὶ) koumlvetjuumlk mert a szoumlveg iacutegy minden tekintetben koherensebb Az ἔδρακε alak valoacutesziacutenűleg a

koacutedexmaacutesolaacutes soraacuten itacizmus miatt becsuacuteszott hallaacutesi hiba 126 bdquoAz Istenről kimondhatoacute dolgok eacutertelmeacutet a szent szellem magyaraacutezza vagyis eacutertelmezi amennyiben teljesen

elmeacutelyed az isteni dolgokban miacuteg a foumlldi eacutes szenvedeacutelyt okozoacute dolgoktoacutel zavartalan marad de magukat az isteni

dolgokat nem tudja maacuteskeacutent eacuteszlelni mint a leacutetezőkre iraacutenyuloacute minden szellemi mozgaacutesaacutenak elnyugvaacutesaacuteval

[κατὰ ἀπόπαυσιν πάσης κινήσεως νοητικῆς] Ezt jelenti ugyanis a lsquoszellemi műkoumldeacutes foumlloumltt [ὑπὲρ νοερὰν

ἐνέργειαν]rsquo kifejezeacutes vagyis azt hogy lsquoamikor az Isten felfoghatatlansaacutega mindenfelől koumlruumllveszi a szellemet a

szellem akkor fogja fel a keresett dolgotrsquo rdquo (Scholion CD IV1 182 in apparatu critico = PG 4 224B12ndashC6)

Ez az uumldvoumlzuumllt akarat elnyugvaacutesaacutenak tana 127 Ezen ismeretelmeacuteleti teacutezis paacuterhuzamaacutet megtalaacuteljuk Proklosz teoloacutegiaacutejaacuteban (Elementatio theologica 123) ahol

azt olvassuk hogy az istenek ndash a minden leacutetezőn tuacuteli elhelyezkedeacutesuumlk elleneacutere ndash eacuteszlelhetőek eacutes megismerhetőek

a bennuumlk reacuteszesuumllők szaacutemaacutera (ἀπὸ δὲ τῶν μετεχόντων ληπτόν ἐστι καὶ γνωστόν) ezek sajaacutetossaacutegai alapjaacuten 128 bdquoMert az lsquoIstenrsquo neacutev sem vilaacutegiacutetja meg a leacutenyeget sem azt hogy mi az Isten hanem bizonyos iraacutentunk valoacute

joacuteteacutetemeacutenyt fejez ki eacutes mivel az Isten aacuteltal nekuumlnk adomaacutenyozott reacuteszesuumlleacutesek alapjaacuten alkotjuk meg Isten neveit

is miacuteg az hogy mi maga Isten mindenki szaacutemaacutera felfoghatatlan Elveacutegre az isteni leacutetezeacutest iacutegy fogjuk majd

valamennyire is meacuteltoacutean dicseacuterni amikor minden meacuteg a legerőteljesebb de eacutertelmi termeacuteszetű műkoumldeacutestől is

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 28: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

28

mint a belőle hozzaacutenk kuumlldoumltt aacutetisteniacutető [ἐκθεωτικάς] vagy leacutenyeget leacutetesiacutető vagy eacuteletet

nemző vagy boumllcsesseacuteget adomaacutenyozoacute hatoacuteerőket Őt magaacutet azonban minden szellemi

műkoumldeacutes kialvaacutesa [ἀπόλυσιν] uacutetjaacuten eacuteszleljuumlk mikoumlzben semmi olyan megistenuumlleacutest [θέωσιν]

vagy eacuteletet vagy leacutenyeget nem laacutetunk ami pontosan megfelelne annak az Oknak mely

mindeneken a meghaladaacutes minden fajtaacutejaacuteval tuacutelemelkedik

Hogy maacutermost az Atya az istenseacuteg mint eredet a Fiuacute eacutes a Leacutelek ellenben az istenszuumllő

istenseacuteg [θεογόνου θεότητος] ndash ha lehet ezt iacutegy mondani ndash Isten-nevelte hajtaacutesai eacutes mintegy

viraacutegai s leacutenyegfeletti feacutenyei azt a szent Iacuteraacutesokboacutel vettuumlk aacutet De hogy mindez mikeacutent van azt

se kimondani se elgondolni nem lehet

8 De az ember szellemi műkoumldeacuteseacutenek teljes hatoacuteereje addig terjed ki hogy mind mi

mind a mennyfoumlloumltti hatalmak elnyertuumlk a teljes isteni atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet a

mindeneket meghaladoacute atyai eacutes fiuacutei princiacutepiumtoacutel mely aacuteltal istenekkeacute s istenek fiaivaacute eacutes

istenek apjaacutevaacute lesznek129 eacutes iacutegy is neveztetnek az Istenhez hasonloacute szellemek130 amennyiben

az ilyen atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg szellemi moacutedon teljesedik be tehaacutet testetlen anyagtalan eacutertelmi

uacuteton hiszen az isteni Leacutelek minden eacutertelmi anyagtalansaacutegon eacutes megistenuumlleacutesen tuacutel

helyezkedik el eacutes mivel az Atya eacutes a Fiuacute minden isteni atyasaacutegon eacutes fiuacutesaacutegon tuacutelemelkedően

transzcendens

Mert nincsen pontos hasonloacutesaacuteg az okozatok eacutes az okok koumlzoumltt hanem az okozatok

befogadjaacutek ugyan az okok keacutepmaacutesaacutet de maguk az okok meghaladjaacutek az okozatokat eacutes

tuacutelemelkednek rajtuk sajaacutetos princiacutepiumuk leacutenyege szerint S hogy emberi hasonlatokkal

eacuteljek azt szokaacutes mondani hogy az eacutelvezetek illetve keserűseacutegek eacutelvezeacutest illetőleg

aacuteltalunk teljesen eloldva szent hallgataacutesban fogad majd minket akik eacuteszleljuumlk a belőle kiaacuteradoacute ajaacutendeacutekokat Mert

akarata reacuteveacuten hozza leacutetre a leacutetezőket mikoumlzben mi szilaacuterdan megaacutellunk egy olyan aacutellapotban melyben eszuumlnk

nem keacutepes megkuumlloumlnboumlzteteacutesekre s amelyet a szerző egy oldallal feljebb lsquotudoacutes tudatlansaacutegrsquo-nak nevezett

[γνῶσιν ἐν ἀγνωσίᾳ]rdquo (Scholion CD IV1 182ndash183 = PG 4 224C10ndashD9) 129 Deacutenes A mennyei hierarchiaacuteroacutel c műveacutenek XII3-as fejezete iacutegy eacutertelmezi az istenekkel kapcsolatos

kijelenteacuteseket bdquoAzt fogod talaacutelni hogy a teoloacutegia lsquoistenekrsquo-nek is nevezi a mennyei eacutes emberfeletti

szubsztanciaacutekat eacutes a koumlzoumlttuumlnk eacutelő Istent mindenek felett szerető eacutes szent feacuterfiakat joacutellehet az isteni rejtelem

leacutetfeletti moacutedon meghalad [ἐξῃρημένης] mindeneket s tuacutelemelkedik mindeneken eacutes baacuter a leacutetezők egyikeacutet sem

lehet a szoacute szoros eacutertelmeacuteben eacutes teljesen hozzaacute hasonloacutenak nevezni Tovaacutebbaacute amelyik eszes eacutes eacutertelmes leacuteny ndash a

keacutepesseacutegeacutehez meacuterten ndash teljesen odafordult az istenseacuteggel valoacute egyesuumlleacuteshez eacutes annak isteni kisugaacuterzaacutesaihoz

[ἐλλάμψεις] ndash amennyire teheti ndash folyamatosan felemelkedik az a keacutepesseacutege szerinti (ha lehet ilyet mondani)

isteni hasonloacutesaacutega reacuteveacuten [θεομιμησίᾳ] kieacuterdemli azt is hogy ugyanuacutegy nevezzuumlk mint Istentrdquo (CD II 43 = PG

3 293B) Suchla szerint e nyilatkozat szentiacuteraacutesi alapjai a koumlvetkező versek lehetnek Zsolt 821 (bdquoIsten aacutell az

Istennek gyuumllekezeteacuteben iacuteteacutel az istenek koumlzoumlttrdquo) eacutes 6 (bdquoIstenek vagytok ti eacutes a Felseacutegesnek fiai mindnyaacutejanrdquo)

1Kor 85 (bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln aminthogy van sok isten eacutes sok

uacuterrdquo) eacutes Gal 326 (bdquoMert mindnyaacutejan Isten fiai vagytokrdquo) A Scholion szerint pedig ezen bdquoistenekrdquo alatt az

angyalokat eacutes az igaz embereket kell eacutertenuumlnk (CD IV1 185 = PG 4 225B1ndash3) 130 A mennyei hiararchiaacuteroacutel c Deacutenes-műhoumlz reacuteszben Szkuumlthopoliszi Jaacutenos aacuteltal iacuterott Scholion szerint

bdquoszellemekrdquo alatt bdquoeacutertelmi avagy angyali hatalmakatrdquo kell eacuterteni bdquomiutaacuten ezek mindegyike teljesseacuteggel szellemrdquo

(PG 4 32A13ndashB2)

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 29: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

29

szomorkodaacutest ideacuteznek elő baacuter maguk nem eacutelveznek eacutes nem szomoruacuteak A tűzről baacuter melegiacutet

eacutes eacuteget szinteacuten nem mondjuk hogy maga is eleacuteg vagy felmelegszik Eacutes ha valaki azt

mondanaacute hogy maga az eacutelet [αὐτοζωήν] eacutel vagy hogy az oumlnmaga aacuteltali vilaacutegossaacuteg

megvilaacutegosodik az veacutelemeacutenyem szerint nem helyesen beszeacutelne131 hacsak nem valami maacutes

moacutedon eacuterti ezeket ndash uacutegy hogy az okozatok tulajdonsaacutegai toumlbbletkeacutent eacutes leacutenyegileg eleve

benne vannak az okokban

9 De az egeacutesz teoloacutegia legvilaacutegosabb pontja is132 ndash hogy Jeacutezus Isten leacuteteacutere emberi

alakot oumlltoumltt [θεοπλαστία] ndash szoacuteval kimondhatatlan eacutes minden eacutesz szaacutemaacutera megismerhetetlen

meacuteg maga a legelső angyal szaacutemaacutera is a legmagasabb ranguacuteak koumlzoumltt S annyit beavatottak

moacutedjaacuten megtanultunk ugyan a hagyomaacutenyboacutel hogy feacuterfikeacutent vett fel uacutej leacutenyeget de azt maacuter

nem tudjuk hogy mikeacutent formaacuteloacutedott egy szűz veacutereacuteből maacutes a termeacuteszeteacutetől kuumlloumlnboumlző

toumlrveacuteny szerint eacutes hogyan jaacutert szaacuteraz baacuter testi toumlmeget eacutes anyagi suacutelyt hordoacute laacutebbal a nedves

eacutes mozgeacutekony anyag tetejeacuten s a toumlbbit sem ami Jeacutezus termeacuteszetfoumlloumltti termeacuteszetrajzaacuteval

kapcsolatos133

De ezeket maacuter mi is kellőkeacuteppen kifejtettuumlk maacutes helyeken eacutes a hiacuteres taniacutetoacute is

megeacutenekelte a Teoloacutegia elemeiben foumlloumltteacutebb termeacuteszetfeletti moacutedon134 ndash ezeket ő vagy a szent

teoloacutegusoktoacutel vette aacutet vagy az Iacuteraacutesok tudomaacutenyos kutataacutesa alapjaacuten is belaacutetta a veluumlk valoacute

131 Deacutenes itt a Platoacuten Parmenideacuteszeacuteben probleacutemaacutessaacute tett oumlnpredikaacutecioacute (pl bdquoa Nagysaacuteg nagyrdquo vouml 132AndashB) ellen

eacutervel azon az alapon hogy az veacutegtelen regresszushoz vezethet Platoacuten dialoacutegusaacuteban Parmenideacutesz ezzel a

megfontolaacutessal az idea-elmeacutelet meghataacuterozatlan reacuteszesuumlleacutes-fogalmaacutenak egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacutet kiacutevaacutenja

eacuterveacutenyteleniacuteteni (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 132 bdquolsquoTeoloacutegiaacutersquo-nak az emberreacute vaacutelaacutessal [ἐνανθρωπήσεως] kapcsolatos tanokat nevezi S az Uacuter Jeacutezus huacutessaacute

vaacutelaacutesaacutera [σάρκωσιν] utal amikor azt mondja hogy lsquoIsten leacuteteacutere emberi alakot oumlltoumlttrsquo Mindezek leginkaacutebb a

nesztoriaacutenusok ellen szoacutelnak ndash hogy azt mondja hogy lsquofeacuterfi alakjaacuteban leacutetrejoumlttrsquo Vedd eacuteszre hogy azt mondja

egy szűz veacutereacuteből formaacuteloacutedott az Uacuter Jeacutezus teste Figyeld meg hogyan mondja hogy vannak bizonyos

legmagasabb ranguacute angyalok eacutes hogy van koumlzoumlttuumlk egy első A magasabb ranguacute angyalokroacutel az isteni Jaacutenos

beszeacutel a Jeleneacutesek koumlnyveacuteben Toacutebiaacutes koumlnyveacuteben eacutes Kelemenneacutel a Vaacutezlatok 5 koumlnyveacuteben pedig azt olvastuk

hogy a vezető angyalok szaacutema heacutet lsquoLegmagasabb rendű angyalokrsquo-nak a haacuterom legfelső rendet szokta nevezni

[Deacutenes] a troacutenokat kerubokat szeraacutefokat amint ezt A mennyei hierarchiaacuteroacutel szoacuteloacute szoumlvegben toumlbbszoumlr is

vilaacutegossaacute teszi Itt azonban azt mondja hogy meacuteg a legelső angyal szaacutemaacutera sem eacuterthető az emberreacute vaacutelaacutes

moacutedjardquo (Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja CD IV1 186ndash187 = PG 4 225D1ndash228A7) 133 Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 keacuterdeacuteseacuteben Deacutenes 4 leveleacutenek magyaraacutezata soraacuten ideacutezi ezt a

szakaszt (Janssens B ed Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula secunda ad eundem

Turnhout Brepols eacutes Leuven University Press 2002 [CC SG 48] 23 magyarul Vassaacutenyi ford 2012) 134 Az Isten nevei III reacuteszeacutenek 2 fejezete eacutes maacutes szoumlveghelyei szerint ez a mester Hierotheosz (CD I 139 = PG

3 681A) Ezt a Scholion is megerősiacuteti bdquoMestereacutere a szent Hierotheoszra ceacuteloz amint ezt roumlgtoumln vilaacutegossaacute is

teszi Paacutel utaacuten ugyanis meacuteg ő segiacutetette Azt mondja hogy mivel Hierotheosz alkalmasint aacuteteacutelt isteni dolgokat iacutegy

nyert ihletetrdquo (Rorem ndash Lamoureaux szerint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos Suchla szerint viszont Maximosz scholionja

CD IV1 188 in apparatu critico = PG 4 228A9ndashA12) Hierotheoszroacutel laacutesd Sheldon-Williams 1966 E

filozoacutefiailag elmeacutelyuumllt cikk szerint Hierotheosz nem fiktiacutev szemeacutelyiseacuteg de Sheldon-Williams nem tesz kiacuteseacuterletet

toumlrteacuteneti azonosiacutetaacutesaacutera Uacutegy veacuteli Hierotheosz tanai (melyeket Deacutenes kuumlloumlnboumlző fontos szoumlveghelyeken oumlsszesen

hatszor emliacutet vagy ideacutez) uacutejplatonikus jellegűek de nem annyira a ploacutetinoszi mint inkaacutebb a keacutesőbbi elsősorban

talaacuten a porphuumlrioszi iamblikhoszi metafizikaacutera vezethetőek vissza A Perczel I aacuteltal taacutergyalt bdquoSzent Hierotheosz

koumlnyverdquo egy a Corpus Dionysiacumnaacutel fiatalabb sziacuter keacutezirat (Perczel 2008 kuumlln 563ndash564 eacutes laacutesd a 45 eacutes 46

laacutebjegyzeteket tovaacutebbi bibliograacutefiai utalaacutesokkal)

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 30: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

30

hosszuacute foglalatoskodaacutes eacutes a tanulmaacutenyozaacutesuk reacuteveacuten vagy valaminő istenibb ihlet is beavatta

őt mivel nemcsak tanulta hanem aacutet is eacutelte az isteni dolgokat135 s mert a veluumlk valoacute koumlzoumls

aacutellapota [συμπαθείας] folytaacuten ndash ha lehet iacutegy fogalmazni ndash beavataacutest nyert a veluumlk valoacute

taniacutethatatlan eacutes rejtelmes egyesuumlleacutesbe eacutes a beleacutejuumlk vetett hitbe S hogy meacutelyrehatoacute

gondolkodaacutesaacutenak szaacutemos eacutes uumldvoumls szemleacutelődeacuteseacutet itt igen roumlviden ideacutezzuumlk az aacuteltala

oumlsszeaacutelliacutetott Teoloacutegia elemeiben ezeket mondja Jeacutezusroacutel

10 A Fiuacute mindeneket okozoacute eacutes beteljesiacutető istenseacutege ndash mely a reacuteszeket a teljesseacuteggel

oumlsszhangban tartja eacutes baacuter se nem reacutesz se nem teljes teljes is meg reacutesz is hisz minden leacuteveacuten a

reacuteszt eacutes a teljeset is oumlnmagaacuteban egybefogta meghaladta s eleve birtokolja136 ndash egyfelől

toumlkeacuteletes a toumlkeacuteletlen dolgokban a toumlkeacuteletesedeacutes forraacutesa leacuteveacuten maacutesfelől nem toumlkeacuteletes a

toumlkeacuteletesekben toumlbb mint toumlkeacuteletes eacutes toumlkeacuteletesseacuteget megalapozoacute leacuteveacuten formaacutet adoacute forma a

formaacutetlan dolgokban a forma princiacutepiuma leacuteveacuten forma neacutelkuumlli a formaacutekban forma foumlloumltti

leacuteveacuten leacutenyeg habaacuter minden leacutenyeg foumlloumltt aacutell aneacutelkuumll137 hogy vegyuumllne veluumlk eacutes baacuter

leacutenyegfelettien meghalad minden leacutenyeget miacuteg minden princiacutepiumot s rendet meghataacuteroz eacutes

minden princiacutepium eacutes rend foumlloumltt helyezkedik el S meacuterteacuteke a leacutetezőknek138 eacutes oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg

de az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot meghaladja eacutes megelőzi139 teliacutetett a hiaacutenyt szenvedő dolgokban

tuacutelteliacutetett [ὑπερπλήρης]140 a teliacutetettekben kimondhatatlan kifejezhetetlen eacuteszfoumlloumltti eacutelet

135 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes Arisztoteleacutesz De philosophia (Περὶ φιλοσοφίας) c fiatalkori műveacuteből szaacutermazik (fr 15

Ross szerk 1955 84) ahol Arisztoteleacutesz ndash a műből fennmaradt toumlredeacutekek szerint ndash egyebek mellett azt a

kuumlloumlnbseacuteget fejtegette mely a tanulaacutes (μαθεῖν) illetve a miszteacuteriumokba valoacute beavataacutes alatti aacuteteacuteleacutes (παθεῖν)

koumlzoumltt van (Bugaacuter Istvaacuten utalaacutesa alapjaacuten) 136 A reacutesz egeacutesz eacutes egeacutesz feletti fogalmait a Fiuacutera alkalmazoacute fejtegeteacutes minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a reacuteszesuumlleacutes

methexis prokloszi elmeacuteleteacutere alapozoacutedik Ez haacuteromleacutepcsős ontoloacutegiai hierarchiaacutet teacutetelez fel melyben a reacuteszt

logikailag eacutes ontoloacutegiailag megelőzi a reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz (τὸ ἐκ τῶν μερῶν ὅλον) ami a reacuteszesuumlleacutes taacutergya (τὸ

μετεχόμενον) ezt pedig a reacuteszekből nem aacutelloacute egeacutesz (τῆς πρὸ τῶν μερῶν ὁλότητος) amiből nem lehet reacuteszesuumllni

(τὸ ἀμέθεκτον vouml Elementatio theologica 24 eacutes 69) 137 A kifejezeacutes erősen emleacutekeztet Damaszkiosz egy szoumlveghelyeacutere (De principiis 88) ahol ezt olvassuk az

Egyről τὸ τῆς οὐσίας ἓν ἐπιβατεῦον 138 μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων vouml Platoacuten Toumlrveacutenyek 716C bdquoNekuumlnk bizony leginkaacutebb az isten minden dolgok

meacuterteacutekerdquo (ὁ δὴ θεὸς ἡμῖν πάντων χρημάτων μέτρον ἂν εἴη μάλιστα) amiből Platoacuten arra koumlvetkeztet hogy az

emberi igazsaacutegossaacuteg meacuterteacuteke az istenhez valoacute hasonloacutesaacuteg Vouml tovaacutebbaacute Proklosz Elementatio theologica 117

bdquoMinden isten a leacutetezők meacuterteacutekerdquo (πᾶς θεὸς μέτρον ἐστὶ τῶν ὄντων) Proklosz teacuteziseacutenek bizonyiacutetaacutesa szerint az

istenek a henadikus jelleguumlk (egyseacuteg-voltuk) reacuteveacuten meghataacuterozzaacutek (ἀφορίζει) a sokasaacutegot eacutes meacuterteacuteket adnak

neki 139 Vouml Proklosz Elementatio theologica 107 teacutetel mely az időbeli a minden tekintetben oumlroumlkkeacutevaloacute az

oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegot megelőző leacutet (τὸ ὂν τὸ προαιώνιον) viszonyaacutet tisztaacutezza 140 A ὑπερπλήρης (bdquotuacutelteliacutetettrdquo) terminus az uacutejplatonikus szoacutekeacuteszlet eleme Ploacutetinosz szerint (52 bdquoAz Egy utaacuteni

dolgok keletkezeacuteseacuteről eacutes rendjeacuterőlrdquo 1) az Egy a toumlkeacuteletesseacutege folytaacuten bdquomintegy tuacutelcsordult eacutes tuacutelteliacutetettseacutege maacutes

dolgot hozott leacutetrerdquo (οἷον ὑπερερρύη καὶ τὸ ὑπερπλῆρες αὐτοῦ πεποίηκεν ἄλλο) Proklosz szerint pedig a

tuacutelteliacutetettseacuteg az istenek ama tulajdonsaacutega amely miatt a toumlbbi dolgot is reacuteszesiacutetik oumlnmagukboacutel Az istenek

ugyanis nem egyszerűen teliacutetettek joacutesaacuteggal hanem a maacutesodrendű dolgokat is megtoumlltik vele (ὑπέρπληρες ἄρα

εἶναι δεῖ τὸ πληρωτικὸν ἄλλων εἰ οὖν τὸ θεῖον ἅπαντα ἀφrsquo ἑαυτοῦ πληροῖ τῶν ἀγαθῶν τῶν ἐν αὐτῷ ἕκαστον

ὑπέρπληρές ἐστιν Elementatio theologica 131)

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 31: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

31

foumlloumltti leacutenyeg foumlloumltti141 Termeacuteszetfeletti moacutedon van birtokaacuteban a termeacuteszetfelettiseacuteg

leacutenyegfeletti moacutedon a leacutenyegfelettiseacuteg

E magassaacutegboacutel azutaacuten az emberszeretet jegyeacuteben leereszkedett egeacuteszen a termeacuteszetig

s valoacuteban uacutej leacutenyeget vett fel eacutes lsquofeacuterfiuacutersquo nevet kapott az istenfeletti ndash de irgalmasak iraacutentunk a

szellemet eacutes eacutertelmet meghaladoacute himnuszokban megeacutenekelt tulajdonsaacutegai s ezekben van a

termeacuteszetfelettiseacutege eacutes leacutenyegfelettiseacutege nemcsak abban hogy elvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes

neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnk142 miacuteg a tuacutelteliacutetettseacutegeacutet semmi seacuterelem nem eacuterte a

kimondhatatlan oumlnkiuumlresiacuteteacutese [κενώσεως] miatt143 hanem abban is ndash eacutes ez a legkuumlloumlnoumlsebb

mind koumlzuumll ndash hogy az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegait viselve volt termeacuteszetfoumlloumltti

amennyiben az emberi leacutenyeg tulajdonsaacutegait hordozva e leacutenyeg feletti leacuteteacutere minden

tulajdonsaacutegunkat az ember eszkoumlzeivel haladta meg az ember foumlloumltt144

11 Ezekről maacutermost eleacuteg is ennyi Haladjunk előre eacutertekezeacutesuumlnk ceacutelkitűzeacutese feleacute a

nekuumlnk lehetseacuteges meacuterteacutekben kifejtve az isteni elkuumlloumlnuumlleacutes koumlzoumls eacutes egyseacuteges neveit

S hogy sorjaacuteban mindent vilaacutegosan meghataacuterozzunk előre isteni elkuumlloumlnuumlleacutesnek [διάκρισιν

θείαν] ndash mint maacuter mondottuk ndash az isteni princiacutepium joacutehoz illő megnyilvaacutenulaacutesait [προόδους]

nevezzuumlk Hisz ez ndash amennyiben minden leacutetezőnek ajaacutendeacutekul adja eacutes reaacutejuk oumlnti a minden

joacuteban valoacute reacuteszesuumlleacuteseket ndash egyreacuteszt az egyseacutegre jellemző moacutedon elkuumlloumlnuumll maacutesreacuteszt egy

leacuteteacutere megszaporodik145 s megsokasodik aneacutelkuumll hogy az egyseacutegtől elvaacutelna146 Szoacuteval miutaacuten

141 Kifejezetten Proklosz teoloacutegiaacutejaacutera emleacutekeztető felsorolaacutes Az Elementatio theologica 115 teacutetele szerint

bdquoMinden isten szubsztancia foumlloumltti eacutes eacutelet foumlloumltti eacutes eacuteszfoumlloumlttirdquo (πᾶς θεὸς ὑπερούσιός ἐστι καὶ ὑπέρζωος καὶ

ὑπέρνους) mivel az Egy bdquolaacutencolataacutebardquo (σειρᾶς) tartozik az Egy maga pedig leacutetfeletti Az egyseacuteg a prokloszi

metafizikaacuteban a leacutet alapja a leacutet raacuteszorul az egyseacutegprinciacutepiumra de az egyseacuteg nem szorul raacute a leacutetre hanem

meghaladja azt (ὑπερούσιον) 142 ἀναλλοιώτως ἡμῖν καὶ ἀσυγχύτως κεκοινώνηκε Szkuumlthopoliszi Jaacutenos magyaraacutezata ennek kapcsaacuten a

koumlvetkezőt jegyzi meg bdquoFigyeld meg hogy lsquoelvaacuteltozaacutes eacutes oumlsszevegyuumlleacutes neacutelkuumll vaacutellalt koumlzoumlsseacuteget veluumlnkrsquo eacutes

seacuteruumlleacutes neacutelkuumll s hogy termeacuteszetfeletti maradt az emberi termeacuteszet tulajdonsaacutegaiban eacutes leacutenyegfeletti a leacutenyegre

jellemző tulajdonsaacutegokban eacutes az emberi termeacuteszetet emberfeletti moacutedon hordozta tudniillik szűztől szuumlletett

bűntelen volt Isten hatalmaacuteval mondott eacutes tett mindent a viacutez felsziacuteneacuten jaacutert eacutes iacutegy tovaacutebb Figyeld meg tehaacutet

hogy senki sem beszeacutel ilyen joacutel az isteni gondviseleacutesről a nesztoriaacutenusok akephalosok eacutes manicheusok ellenrdquo

(CD IV1 192ndash193 = PG 4 229C7ndashD1) 143 Fil 27 bdquooumlnmagaacutet meguumlresiacuteteacute szolgai formaacutet veacuteveacuten foumllrdquo 144 Emleacutekezetesen fejtegeti ezt a gondolatot Hitvalloacute Maximosz az Ambigua ad Thomam 5 ambiguumaacuteban (PG

91 1045D1ndash1056C10 = CC SG 48 19ndash34 = V linn 1ndash308) toumlbbszoumlr utalva a jelen műre is (magyarul laacutesd

Vassaacutenyi ford 2012) 145 πληθύεται δὲ ἑνικῶς A πληθύω ige hasonloacute teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesben valoacute hasznaacutelataacutet laacutesd Proklosz

Elementatio theologica 125 eacutes Damaszkiosz De principiis 139 A Scholion szerint bdquoez a manicheusok ellen szoacutel

ndash az Egyről [τὸ ἕν] mondja hogy megszaporodik Hisz miutaacuten őbelőle eacutes őaacuteltala eacutes őbeleacuteje [masc αὐτόν]

teremttettek mindenek eacutes ő minden leacutetező csuacutecsa s ő hozott leacutetre minden leacutenyeget ezeacutert Deacutenes helyesen

mondja hogy lsquomegszaporodikrsquo az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten amikor mindenek alaacutevettetnek az Atyaacutenak roacutela is

azt halljuk hogy az aacuteltala leacutetrejoumltt dolgok reacuteveacuten maga is alaacutevettetik az Atyaacutenak amint az Apostol mondja hogy

lsquoakkor maga a Fiuacute is alaacutevettetik majdrsquo [1Kor 1528] S ilyen leacuteteacutere megmaradt egynek eacutes ugyanazonnak a

mindenseacuteg leacutetrehozatalaacutenak sokasodaacutesa soraacuten adomaacutenyainak fogyatkozaacutes neacutelkuumlli kiaacuterasztaacutesaacuteban mivel reacutesz

ugyan a mindenseacutegben de semmi sem a mindenseacutegből Elveacutegre leacutenyegfeletti eacutes szaacutemunkra eleacuterhetetlen De ezt

Deacutenes lentebb magyaraacutezza megrdquo (CD IV1 194 in apparatu critico = PG 4 229D6ndash232A11)

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 32: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

32

az Isten leacutenyegfeletti moacutedon leacutetezik de a leacutetet adja a leacutetezőknek eacutes leacutetrehozza az oumlsszes

leacutenyeget147 sokasodni mondjuk őt148 mert Ő azaacuteltal az Egy hogy oumlnmagaacuteboacutel hozza elő a sok

leacutetezőt baacuter semmivel sem keveacutesbeacute marad egy a sokasodaacutes soraacuten egyseacuteges a megnyilvaacutenulaacutes

folyamaacuten eacutes teliacutetett az elkuumlloumlnuumlleacutesben amennyiben minden leacutetezőtől leacutenyegfeletti moacutedon

elhataacuteroloacutedik [ἐξῃρημένον] s a mindenseacuteget egyseacutegesen hozza elő eacutes kisebbedeacutes neacutelkuumll

aacuterasztja ki fogyatkozhatatlan oumlnkoumlzleacuteseit [αὑτοῦ μεταδόσεων] De baacuter egyseacuteg is eacutes baacuter minden

reacutesznek eacutes egeacutesznek s egynek eacutes sokasaacutegnak ad az egyseacutegből meacutegis ugyanuacutegy leacutenyegfeletti

moacutedon egy mivel se a sokasaacutegnak nem reacutesze sem pedig nem reacuteszekből aacutelloacute egeacutesz S iacutegy se

nem egy se nem reacuteszesuumll az egyseacutegben Mindezektől taacutevol aacutellvaacuten egyseacuteg az egy felett a

leacutetezők szaacutemaacutera egyseacuteg s reacuteszek neacutelkuumlli sokasaacuteg [πλῆθος ἀμερές] kimeriacutethetetlenuumll tuacutelteliacutetett

teljesen egyseacuteg eacutes sokasaacuteg mely leacutetrehoz eacutes beteljesiacutet s fenntart149

Miutaacuten a tőle kapott istenuumlleacutes reacuteveacuten az egyeacuteni keacutepesseacuteg szerinti istenalakuacutesaacuteg aacuteltal

hasonloacutekeacutepp sok isten lesz150 ezeacutert uacutegy laacutetszik eacutes uacutegy is mondjuk hogy az egy Isten

szeacutetvaacutelik s megsokasodik de ettől meacuteg az eredendő eacutes istenfeletti Isten [ἀρχίθεος καὶ

ὑπέρθεος] nem keveacutesbeacute egy Isten leacutenyegfeletti moacutedon aki oszthatatlan az oszthatoacute

dolgokban151 egyesiacutetett oumlnmagaacuteval eacutes a sokasaacuteggal baacuter keveredeacutes eacutes sokasodaacutes neacutelkuumlli

Taniacutetoacutemmal koumlzoumls vezetőm152 az isteni megvilaacutegosodaacutes uacutetjaacuten az isteni dolgokban

kivaacuteloacutean jaacutertas szemeacutely bdquoa vilaacuteg vilaacutegossaacutegardquo153 termeacuteszetfeletti moacutedon belaacutetta ezt is ezeacutert a

koumlvetkezőket mondja Istentől ihletve szent leveleacuteben bdquoMert ha vannak is uacutegynevezett istenek

akaacuter az eacutegben akaacuter a foumlldoumln ndash aminthogy van sok isten eacutes sok uacuter ndash mindazaacuteltal nekuumlnk egy

Istenuumlnk van az Atya akitől van a mindenseacuteg mi is Őbenne eacutes egy Urunk a Jeacutezus Krisztus

146 πολλαπλασιάζεται ἐκ τοῦ ἑνὸς ἀνεκφοιτήτως Damaszkiosz majdnem pontosan ugyanezzel a kifejezeacutessel iacuterja le

a sokasaacuteg leszaacutermazaacutesaacutet az Egyből bdquoAz egyetlen forraacutes elkuumlloumlniacutethetetlen meacuteg az aacuteltala meghataacuterozott sok eacutes

kuumlloumlnboumlző valoacutesaacutegtoacutel is joacutellehet ő az Egytől elvaacutelaszthatatlan gyoumlkeacuter [ῥίζα οὖσα ἀνεκφοίτητος τοῦ ἑνός]rdquo (De

principiis 59) 147 παράγει τὰς ὅλας οὐσίας A παράγω παραγωγή terminusok eacutes ezek szaacutermazeacutekai a lsquoleacutetrehoz(aacutes)rsquo jelenteacutesben az

uacutejplatonikus teoloacutegiai szoacutekeacuteszlet elemei vouml Ploacutetinosz 6 8 20 Damaszkiosz De principiis 32 eacutes 39 Proklosz

Elementatio theologica 7 148 A megsokasodoacute Egy tanaacutenak platoacuteni forraacutesa a Parmenideacutesz (144C E 145C 147B 158A) 149 παράγον καὶ τελειοῦν καὶ συνέχον Isten beteljesiacutető-fenntartoacute funkcioacutejaacutenak e jellemzeacutese erősen emleacutekeztet az

Egy műkoumldeacuteseinek prokloszi leiacuteraacutesaacutera bdquoHa a Joacute tart fenn minden leacutetezőt () az egyes dolgok leacutenyegeacutenek

fenntartoacuteja eacutes oumlsszetartoacuteja [σωστικόν καὶ συνεκτικόν] pedig az Egy () akkor a Joacute baacutermiben legyen is jelen azt

eggyeacute teszi eacutes oumlsszetartja az egyesiacuteteacutes reacuteveacuten S ha az Egy oumlsszetereli eacutes oumlsszetartja a leacutetezőket akkor

mindegyiket a jelenleacutete aacuteltal teljesiacuteti be [τελειοῖ]rdquo (Elementatio theologica 13 teacutetel magyaraacutezat) 150 θεῶν πολλῶν γιγνομένων 151 ἀμέριστος ἐν τοῖς μεριστοῖς A kifejezeacutes Nazianzoszi Gergely 31 beszeacutedeacutenek (A Szentleacutelekről) 14 fejezeteacutere

emleacutekeztet ahol a Szenthaacuteromsaacuteg haacuterom szemeacutelyeacuteben leacutevő egyetlen istenseacutegről halljuk hogy bdquooszthatatlan a

felosztottakbanrdquo (ti a haacuterom szemeacutelyben ἀμέριστος ἐν τοῖς μεμερισμένοις ἡ θεότης) 152 Mint Szkuumlthopoliszi Jaacutenos scholionja raacutemutat a bdquotaniacutetoacuterdquo a fentebb (II9) emliacutetett Hierotheosz Deacutenes eacutes

Hierotheosz bdquokoumlzoumls vezetőjerdquo pedig Szt Paacutel (Suchla Maximosznak tulajdoniacutetja a scholiont vouml CD IV1 195 in

apparatu critico = PG 4 232B4ndash8) 153 Vouml Mt 514 (a hegyi beszeacuted)

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 33: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

33

aki aacuteltal van a mindenseacuteg mi is Őaacuteltalardquo [1Kor 85ndash6] Mert Isten eseteacuteben is erősebbek az

egyesuumlleacutesek mint az elhataacuterolaacutesok eacutes megelőzik azokat154 s az isteni szemeacutelyek nem

keveacutesbeacute egyesuumlltek az egyseacuteg elvaacutelaszthatatlan eacutes egyseacuteges szeacutetvaacutelaacutesa utaacuten is155

Az egeacutesz istenseacuteg e koumlzoumls eacutes egyesuumllt elhataacuterolaacutesait avagy joacutesaacutegos megnyilvaacutenulaacutesait fogjuk

lehetőseacuteg szerint megkiacuteseacuterelni elzengeni az őket az Iacuteraacutesokban kinyilatkoztatoacute istennevek

alapjaacuten előzetesen leszoumlgezve (mint mondottuk)156 hogy az oumlsszes joacuteteacutekony istennevet ndash az

isteni szemeacutelyek baacutermelyikeacutere vonatkozik is ndash az egeacutesz isteni teljesseacutegre alkalmazzuk

korlaacutetozaacutes neacutelkuumll

Fordiacutetotta Vassaacutenyi Mikloacutes

Irodalom

Szoumlvegkiadaacutesok

CC CM = 1966ndash Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis Turnhout Brepols

CC SG = 1977ndash Corpus Christianorum Series Graeca Turnhout Brepols

CD I = 1990 Corpus Dionysiacum I Pseudo-Dionysios Areopagita De divinis nominibus

Szerk B R Suchla Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und

Studien Bd 33)

CD II = 1991 Corpus Dionysiacum II Pseudo-Dionysius Areopagita De coelesti hierarchia

ndash De ecclesiastica hierarchia ndash De mystica theologia ndash Epistulae Szerk G Heil ndash A

154 Szkuumlthopoliszi Jaacutenos kommentaacuterja szerint bdquoa mindenseacuteg oka eacutes alkotoacute istenseacutege a sajaacutet isteni eacutes uacuteri mivolta

neveacutenek osztatlan eacutes szeacutettagolatlan koumlzleacuteseacutevel leacutetrehozta az uacutegynevezett isteneket eacutes urakat habaacuter az isteni

mivolt nem daraboloacutedott fel istenseacuteg-reacuteszekkeacute ndash amikeacutent az aranyboacutel sok peacutenzeacuterme lesz ndash s baacuter a sok isten

egyuumltt szinteacuten nem alkotja az Ő istenseacutegeacutet ahogyan a sok alakzat az egyetlen vilaacutegrendet hanem azt hogy az

lsquoIsten megsokasodikrsquo a leacutetezők leacutetrehozaacutesaacutera gondviselő megnyilvaacutenulaacutesaival kuumlloumln-kuumlloumln toumlrekvő akarata

alapjaacuten mondjuk amennyiben megsokasodik eacutes meacutegis reacuteszek neacutelkuumlli egy marad amikeacutent a Nap is sok sugarat

bocsaacutet ki meacutegis megmarad az egyseacutegben Joacutel mondjaacutek az isteni tulajdonsaacutegokroacutel is hogy az egyesuumlleacutesek

uralkodnak az elhataacuteroloacutedaacutesokon Mert [Isten] ugyanaz marad meacuteg ha uacutegy tűnik is hogy akarata

elhataacuterozoacutedik a toumlbbi dolog leacutetrehozaacutesaacutera Ezeacutert minden elhataacuterolaacutesnak tehaacutet a mindenseacuteg leacutetbe leacutepeacuteseacutenek

megelőző oka eacutes ura az Isten oszthatatlan egyseacutege [ἑνάς]rdquo (CD IV1 195ndash197 = PG 4 232B12ndashD10) 155 bdquoAz isteni tulajdonsaacutegok egyesuumlleacuteseinek azokat a dolgokat mondja melyeket az istenseacutegben egyseacutegkeacutent eacutes

egyetlenkeacutent szemleacuteluumlnk de nyilvaacutenvaloacutean ama sajaacutetossaacutegok neacutelkuumll melyeket ezek megalapoznak tehaacutet az

atyasaacuteg eacutes fiuacutesaacuteg neacutelkuumll s a Leacuteleknek az Atyaacutetoacutel valoacute előjoumlvetele neacutelkuumll Elhataacuterolaacutesok alatt pedig azt eacuterti hogy

sok dolog van ami reacuteszesuumll az isteni adomaacutenyokban Uacutegyhogy az egyesuumlleacutesek alapul eacutes vezeacuteruumll szolgaacutelnak Hisz

nem a sok dologboacutel aacutellt egybe az egyetlen istenseacuteg eacutes urasaacuteg hanem ennek egyseacutegeacuteből kiindulva szemleacutelhető

amazok sokasodaacutesardquo (Scholion CD IV1 198 in apparatu critico = PG 4 233A7ndashB3) 156 Vouml II1 maacutesodik bekezdeacutes

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 34: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

34

M Ritter Berlin ndash New York Walter de Gruyter (Patristische Texte und Studien Bd

36)

CD IV1 = 2011 Corpus Dionysiacum IV1 Ioannis Scythopolitani prologus et scholia in

Dionysii Areopagitae librum lsquoDe divinis nominibusrsquo cum additamentis

interpretationibusque Szerk B R Suchla Berlin ndash Boston De Gruyter (Patristische

Texte und Studien Bd 62)

Chevallier Ph szerk 1937ndash1950 Dionysiaca Recueil donnant lrsquoensemble des traductions

latines des ouvrages attribueacutes au Denys de lrsquoAreacuteopage IndashII Bruges Descleacutee de

Brouwer (Reprint Stuttgart 1989)

Denzinger H ndash A Schoumlnmetzer szerk 1965 Enchiridion symbolorum Editio XXXVI

Barcelona Herder

Dodds E R szerk 1963 Proclus The Elements of Theology A Revised Text with

Translation Introduction and Commentary Oxford Clarendon Press

Gallay P szerk 1978 Greacutegoire de Nazianze Discours 27ndash31 (Discours theacuteologiques)

Paris CERF (SC 250)

Janssens B szerk 2002 Maximi Confessoris Ambigua ad Thomam una cum Epistula

secunda ad eundem Turnhout Brepols ndash Leuven University Press (CC SG 48)

Jeauneau Eacute A szerk 1996 Iohannis Scotti seu Eriugenae Periphyseon Liber primus

Turnhout Brepols (CC CM 159)

PG (lsquoPatrologia Graecarsquo) = 1857ndash1866 Patrologiae cursus completus omnium ss patrum

doctorum scriptorumque ecclesiasticorum Graecorum [egyes koumltetek ciacuteme kisseacute

elteacuter] Accurante J-P Migne Turnhout Brepols [egyes koumltetek eacutevszaacutemmal maacutesok

eacuten egyes koumltetek modern reprintben is]

Ross W D szerk 1955 Aristotelis fragmenta selecta Oxford Clarendon Press

Fordiacutetaacutesok

Suchla B R szerk 1988 Pseudo-Dionysius Areopagita Die Namen Gottes Stuttgart

Hiersemann Verlag

Luibheid C ford 1987 Pseudo Dionysius The Complete Works Foreword notes and

translation collaboration by P Rorem New York Paulist Press

Vanyoacute L ford 2001 Nazianzoszi Szt Gergely beszeacutedei Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 35: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

35

Vassaacutenyi M ford 2012 bdquoHitvalloacute Maximosz 5 ambiguum Bevezeteacutes fordiacutetaacutes jegyzetek

bibliograacutefiardquo [Fuumlggeleacutekben Deacutenes 3 eacutes 4 leveleacutenek fordiacutetaacutesaacuteval] Theologiai Szemle

1 100ndash109

Vidraacutenyi K szerk 1994 Az isteni eacutes emberi termeacuteszetről Goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek IndashII

Budapest Atlantisz

Szakirodalom

Balthasar H Urs von 1940 Das Scholienwerk des Johannes von Skythopolis Scholastik 15

16ndash38

Coakley S ndash Ch M Stang szerk 2009 Re-thinking Dionysius the Areopagite Chichester

UK WileyndashBlackwell

Faraggiana di Sarzana Ch 2009 Il Nomocanon Par Gr 1330 raquohorride rescriptuslaquo su

pergamene in maiuscola contenente un antico commentario ad Aristotele il Corpus

Dionysiacum e testi patristici Νέα Ῥώμη ndash Nea Rhome Rivista di ricerche

bizantinistiche 6 191ndash225

Hathaway R F 1969 Hierarchy and the Definition of Order in the Letters of Pseudo-

Dionysius The Hague Nijhoff

Koch H 1900 Pseudo-Dionysius Areopagita in seinen Beziehungen zum Neuplatonismus

und Mysterienwesen Eine litterarhistorische Untersuchung Mainz Kirchheim

Koch H 1895 Proklus als Quelle des Pseudo-Dionysius Areopagita in der Lehre vom Boumlsen

Philologus 54 438ndash454

Lilla S 1980 Osservazioni sul testo del De divinis nominibus dello Ps Dionigi lrsquoAreopagita

Annali della Scuola Normale di Pisa Serie III vol X1 125ndash202

Louth A 19892001 Denys the Areopagite LondonndashNew York Continuum

Mazzucchi C M 2006 Damascio autore del Corpus Dionysiacum e il dialogo Περὶ

πολιτικῆς ἐπιστήμης Aevum 80 299ndash334

Omont H 19041965 Le manuscrit des oeuvres de saint Denys lrsquoAreacuteopagite envoyeacute de

Constantinople agrave Louis le Deacutebonnaire en 827 Revue des eacutetudes grecques 17 230ndash236

Perczel I 1999 Le pseudo-Denys lecteur drsquoOrigegravene In W A Bienert ndash U Kuumlhneweg szerk

Origeniana septima Origenes in den Auseinandersetzungen des 4 Jahrhunderts

(Bibliotheca Ephemeridum Theologicarum Lovaniensium 137) Leuven Peeters 673ndash

710

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 36: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

36

Perczel I 2000 Sergius of Reshainarsquos Syriac Translation of the Dionysian Corpus Some

Preliminary Remarks In C Baffioni szerk La diffusione dellrsquoereditagrave classica nellrsquoetagrave

tardoantica e medievale Filologia storia dottrina Atti del Seminario nazionale di

studio (NapolindashSorrento 29ndash31 ottobre 1998) Alessandria Edizioni dellrsquoOrso 79ndash94

Perczel I 2004 The Christology of Pseudo-Dionysius the Areopagite The Fourth Letter in Its

Indirect and Direct Text Traditions Le Museacuteon 117 409ndash446

Perczel I 2008 The Earliest Syriac Reception of Dionysius Modern Theology 244 557ndash

571

Perczel I 2012 Pseudo-Dionysius the Areopagite and the Pseudo-Dormition of the Holy

Virgin Megjeleneacutes előtt aacutelloacute keacutezirat Le Museacuteon 1251ndash2 55ndash97 hivatkozaacutes a szerző

sziacuteves engedeacutelyeacutevel

Rorem P 1984 Biblical and Liturgical Symbols within the Pseudo-Dionysian Synthesis

Toronto Pontifical Institute of Mediaeval Studies (Studies and Texts 71)

Rorem P 1993 Pseudo-Dionysius A Commentary on the Texts and an Introduction to their

Influence Oxford Oxford University Press

Rorem P ndash J C Lamoreaux 1998 John of Scythopolis and the Dionysian Corpus

Annotating the Areopagite Oxford Clarendon Press (Oxford Early Christian Studies)

Saffrey H D 1998 Le lien le plus objectif entre le Pseudo-Denys et Proclus In J Hamesse

szerk Roma magistra mundi Itineraria culturae medievalis Meacutelanges offerts au Pegravere

L E Boyle Louvain-la-Neuve Federation des Instituts dEtudes Medievales 791ndash

810 (Textes et eacutetudes du Moyen Acircge 10)

Sheldon-Williams I P 1966 The Pseudo-Dionysius and the Holy Hierotheus Studia

Patristica 8 108ndash117

Sheldon-Williams I P 1972 Henads and Angels Proclus and the Pseudo-Dionysius Studia

Patristica 11 65ndash71

Semmelroth O 1952 Die Θεολογία συμβολική des Pseudo-Dionysius Areopagita Scholastik

27 1ndash11

Suchla B R 1980 Die sogenannten Maximus-Scholien des Corpus Dionysiacum

Areopagiticum Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1

Philologisch-historische Klasse 3 31ndash66

Suchla B R 1989 Die Uumlberlieferung von Prolog und Scholien des Johannes von

Skythopolis zum griechischen Corpus Dionysiacum Areopagiticum Studia Patristica

182 79ndash83

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12

Page 37: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész...1 Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész Isten nevei I–II. Bevezető 1. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (Ál-Areopagita Szent Dénes) művei:

37

Suchla B R 1993 Zur geplanten Neuedition der Scholia ad Corpus Dionysiacum

Areopagiticum In E A Livingstone szerk Studia Patristica Papers Presented at the

Eleventh International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 1991 Leuven

Peeters 209ndash212

Suchla B R 1995 Verteidigung eines platonischen Denkmodells einer christlichen Welt

Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Goumlttingen 1 Philologisch-

historische Klasse 1 1ndash28

Suchla B R 2008 Dionysius Areopagita Leben ndash Werk ndash Wirkung FreiburgndashBaselndashWien

Herder

Vassaacutenyi M 2012 Structure and Meaning of St Denysrsquo Fundamental Theology in De divinis

nominibus A Comparison with Proclusrsquo Theory of the One in Institutio theologica

Bijdragen International Journal in Philosophy and Theology 734 1ndash12


A MAJA ISTENEK NEVEI ÉS FOGLALKOZÁSUKboldognapot.hu/archivum/pdf/boldognapot_71.pdfA MAJA ISTENEK NEVEI ÉS FOGLALKOZÁSUK MAJA KOZMOGÓNIA - VILÁGTEREMTÉS A maja mitológiáról

Pseudo-Dionisio Areopagita. Teologia Mis

PTS 33 - Beate Regina Suchla - Pseudo-Dionysius Areopagita, Band I. De Divinis Nominibus.pdf

Dialnet LaTeologia MisticaDe Dionisio Areopagita

Pseudo Dionisio Areopagita, Obras

Dionisio Areopagita - Teología mística - texto griego

DE SAN DIONISIO AREOPAGITA,

Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész: Isten nevei I–II.epa.oszk.hu/00100/00186/00034/pdf/EPA00186_magyar...PSzEUDO-DIONüSzIOSz ArEOPAGITéSz: ISTEN NEVEI I–II. 149 különítették

Dionísio, Areopagita, Teologia Mística, Mediaevalia, Porto, 1996, 10

Pseudo Dionisio Areopagita - La Jerarquía Celeste

Sztárok igazi nevei

Dionisio Areopagita Los Nombres Divinos

Theologische Realenzyklopädie 08, Chlodwig - Dionysius Areopagita

DIONISIO AREOPAGITA Y LA MÍSTICA

Pusztító eszközök nevei a magyar nyelvben

A SZENTLÉLEK LOVAGJAadattar.vmmi.org/cikkek/8730/hid_1965_12_09_sinko.pdf · A SZENTLÉLEK LOVAGJA Sinkó Ervin A magyar irodalom legmagasabb csúcsaitlírikusok nevei jelölik meg

Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész: Isten nevei I–II.real.mtak.hu/34289/1/Vassanyi_Miklos_forditasa... · ző az Apostolok cselekedetei 17,34-ben szereplő Dénes, aki Pál athéni,

Címnegyed 5.oldal PAUSZmobil.tarandus.hu/uploads/books/11257849384f57645c1ff2f.pdfegyütt fogjuk előadni, az istenek görög nevei mellett mindenütt záró - jelben említvén a

A zempléni ruszin községek elöljáróinak nevei Mária

Noción del icono en San Juan de la Cruz · encia de Dionisio Areopagita en San Juan de la Cruz puede consultarse: V. Muñiz Rodrig u e z , El misterio trinitario en Dionisio Areopagita

LILLA, Salvatore R. C., The Notion of Infinitude in Ps.-dionysius Areopagita

Ipari méréstechnika - bgk.uni-obuda.hu · PDF fileFutó folyamatok méréstechnikája Beküldéses (pszeudo-on-line) mérés A beküldéses mérés az a méréstechnológiai folyamat,

DIONIGI AREOPAGITA

Dionysios Areopagita, Opera Omnia

La gerarchia celeste - Dionigi Areopagita

Pseudo Dionisio Areopagita. Obras completas.pdf

Dionysius Areopagita - Hierarchia Caelestis Graece

L’universo dionisiano: struttura gerarchica del mondo secondo ps. Dionigi Areopagita Autore: Renè Roques 6_2_2008 Maura Contini

Lukácsy Kristóf - A Magyarok Őselei , Hajdankori nevei eredeti örmény kútfők alapján (1870)

GOLITZIN, A., The Mysticism of Dionysius Areopagita- Platonist or Christian

KÉPZÉSI PROGRAMarszg.hu/dir_downloads/IRK-KR_KP_2014.doc · Web viewIdegen nyelvi alapozás, okmányok nevei, személyi adatok kikérdezése, igazoltatás, útbaigazítás, felvilágosítás

La Teologia Mistica - Pseudo-Dionisio Areopagita

Alkaloidok - szerves.science.unideb.huszerves.science.unideb.hu/wp-content/uploads/2015/06/006-Alkaloid... · Pszeudo alkaloid Proto alkaloid Valódi alkaloid 4 koffein Az őszi kikerics

Pseuso Dionisio Areopagita - Teología Mística - Trad, Marcelo Boeri

LEKLI BÉLA: NAPKOR KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI Napkor község