II. Mobil eszközök az oktatásban konferencia

Balatonfűzfő, 2017. nov. 10-11

ProgramElőadás-összefoglalók

Szerkesztette:

Aknai Dóra OrsolyaFehér Péter

Debreceni Egyetemi KiadóIKT MasterMinds Kutatócsoport Veszprém

2017

A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS PROGRAMBIZOTTSÁGAFehér PéterNámesztovszki ZsoltAbonyi-Tóth AndorFodorné Tóth KrisztinaKőrösné Mikis MártaAknai Dóra OrsolyaCzékmán Balázs

A KONFERENCIA SZERVEZŐBIZOTTSÁGAFehér PéterAknai Dóra OrsolyaCzékmán Balázs

A KONFERENCIA HELYSZÍNEVágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtár8184 Balatonfűzfő, Bugyogó-forrás u.12.

A KONFERENCIA HONLAPJA, E-MAIL CÍME, FACEBOOK OLDALAhttps://mobiloktatas.wordpress.comE-mail: mobilkonf2017@gmail.comHonlapszerkesztő: Czékmán Balázshttps://www.facebook.com/mobiloktatas/

ISBN 978-963-318-676-3ISBN 978-963-318-677-0

(elektronikus dokumentum PDF-formátumban)Kiadó:

Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen

IKT MasterMinds Kutatócsoport, Veszprém

Felelős kiadó: Karácsony Gyöngyi – Fehér PéterKészült: OnyxPrint Nyomda, Veszprém,

Felelős vezető: Bódiss Ákos2017. nov.

2

Köszöntés

Kedves Kollégák! Nagy örömünkre szolgál, hogy immár másodszor köszönthetjük a Mobil esz-

közök az oktatásban konferencia szervezői nevében a konferencia résztvevőit! A tavalyi konfe-renciánk sikere arra ösztönzött minket, hogy ígéretünknek megfelelően ismét megszervezzük arendezvényt, ezúttal új helyszínen, Balatonfűzfőn!Sok fontos kezdeményezés indult az elmúlt év során az IKT eszközök oktatásbeli alkalmazásaterületén, amelyekről a konferencia résztvevői is értesülhettek. Reméljük, hogy ezek segítségévelújabb lépést tehetünk a korszerű eszközök alkalmazása irányba, amelynek végső célja az oktatáshatékonyságának növelése, a jövő megalapozása.A beérkezett előadások ezúttal is a közoktatás (és a felsőoktatás) széles területét fogják át, atermészettudományos tárgyaktól a nyelvoktatáson keresztül a humán területekig, nem megfe-ledkezve ezúttal sem a zene- és a testnevelés fontosságáról sem.Idén komoly nehézséget jelentett a szervezésben más konferenciákkal való időpontbeli átfedésvagy közelség, de sikerült ismét rangos előadókat meghívni a plenáris előadások megtartására.A konferencia első napján Vass Vilmos a kreativitás fejlesztésének lehetőségeiről, Sikné LányiCecília a virtuális valóság helyzetéről és lehetséges szerepéről tart előadást. A konferencia má-sodik napján Namesztovszki Zsolt a Vajdasági tapasztalatok és jó gyakorlatok összefoglalásáravállalkozik.A plenáris előadások mellett ezúttal 36 szekció előadás, egy interaktív workshop és egy könyv-bemutató alkotja a konferencia programját. Bízunk abban, hogy az idei kínálatban is mindenérdeklődő kolléga számos újdonsággal találkozhat, mindenkinek sikerül új szalmai kapcsolatokraszert tenni, illetve feltöltődni, és motivációt kapni a további önfejlesztésre.Ezúton szeretnék köszönetet mondani a konferencia szervezésében való közreműködéséért AknaiDóra Orsolyának, a konferencia weboldalának szerkesztéséért Czékmán Balázsnak, nélkülük eza rendezvény nem valósulhatott volna meg. Hasonló köszönet illeti a konferencia tudományosprogrambizottságának tagjait, akik a benyújtott absztraktok és előadások szakmai bírálatándolgoztak, továbbá a szekciókat vezető kollégáknak!Köszönöm Kollégáim, az IKT Masterminds Kutatócsoport tagjainak a támogatását, valaminttámogatóink segítségét!Reméljük, hogy a konferenciánkon elhangzó előadások idén is sok pedagógushoz jutnak el arésztvevőkön keresztül, és azok gondolatébresztők, motiválók lesznek számukra. A konferenciaszervezői nevében minden kedves résztvevőnek érdekes és hasznos tanácskozást kívánok!

Fehér Péter PhDa II. Mobil eszközök az oktatásban Konferencia elnökeBalatonfűzfő, 2017. nov. 10.

3

A KREATIVITÁS KORA

dr. habil. Vass Vilmos

Budapesti Metropolitan EgyetemSelye János Egyetem

„Egészen furcsa, hogy az iskolának – még a középiskolának is– milyen csekély hatása volt a kreatív emberek életére.”

(Csíkszentmihályi Mihály)

Csíkszentmihályi Mihály fenti idézete, egyben az előadás mottója, egy négyéves kutatási prog-ram, valamint egy longitudinális vizsgálat (91 válaszadó) egyik “legmegrázóbb” gondolata. Ha-sonló drámai következtetésre jutott Kyung Hee Kim, aki 300 000 (!) Torrance-teszt eredményeitelemezve arra következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokban 1990 óta a kreativitás szigni-fikánsan csökken. A bevezetője a “kreativitás válságát” villantja fel, ám ezt követően, az előadáselső része a kreativitás előtérbe kerülését mutatja be. Csépe Valéria szavaival élve: “A világ újrafelfedezte a kreativitást.” A kreatív ipar, az építészet, a sporttudomány és a pszichológia melléa pedagógia is igyekszik felzárkózni.Az előadás második része a kreativitás kutatási eredményeit elemzi, különös tekintettel a pszi-chometriai, valamint a szociál- és személyiségelméleti megközelítések összehasonlítására vonatko-zóan. Az előadás harmadik része a kreativitás pedagógiájára fókuszál, nevezetesen a kreativitásfejlesztési folyamata és a kreatív tudástranszfer kerül az előtérbe. Az előadást összegzés zárja,amelyben a következtetések megfogalmazása mellett, néhány dilemma és kérdés felvetésére is sorkerül. Végül, de nem utolsó sorban, (reményeim szerint) a 4C titkára is fény derül és a bevezetőgondolatok szomorúságát az alkotóképesség fejleszthetőségének tekintetében némi optimizmusváltja fel.

4

A VIRTUÁLIS VALÓSÁG SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI AZOKTATÁSBAN.

ELÉRKEZTÜNK A "SZÉP, ÚJ VILÁG"-HOZ?

Sikné Lányi Cecília

Pannon Egyetem, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

A virtuális valóság, angolul virtual reality (VR) technológia már több évtizede létezik és roha-mosan fejlődik. Az előadás nemcsak a virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság, angolulaugmented reality (AR) jelenlegi és prognosztizált felhasználási terülteit mutatja be, hanem aVR és AR várható egyre nagyobb piaci részesedését is. Előrejelzések szerint ez az iparág eléria 80 milliárd dollár forgalmat 2025-re (35 milliárd szoftver és 45 milliárd dollár hardver ré-szesedés)1. Az előadásban bemutatom a ma használatos VR és AR eszközöket is. A jelenlegiVR/AR húzó ágazata a játékipar és a katonai alkalmazások, de a jövőben egyre több lesz azegészségügyi, mérnöki és oktatási célra történő fejlesztések és felhasználások száma is. Néhányangol nyelvű videóval szemléltetem ezen felhasználási területeket.Az előadás második felében pedig ízelítőt adok a Pannon Egyetemen folyó több évtizedes kutatóés fejlesztő munkáról. Ennek keretében több oktatási alkalmazást, játékot is készíttetettünkelsősorban valamilyen téren sérült felhasználóknak. Többek között értelmileg, tanulásukbanakadályozott diákok oktatására. Játékainkat több európai országban is használják speciálisoktatási, fejlesztési céllal. Sajnos játékaink egy része csak angolul, illetve németül érhető el, mivelvagy ausztriai, vagy az Európai Unió által támogatott FP7 vagy ERASMUS+ támogatássalkészültek. Ezen projektek keretében készült például az oktatók és gyerekek egyik kedvenc játékaa virtuális bevásárlás, de hasznos alkalmazás lett a virtuális okmányiroda is.Az alábbi projektekben fejlesztett játékok egy részét és azok fejlesztési módszerét mutatombe röviden: Austrian Science and Research projektek: 2005-2006: “Konzipierung eines an-passungsfähigen Therapieraums für Gruppentherapie für AphasikerInnen”, (ASO 2005.N.VII.)projekt 2007: “Künstliche Intelligenz eines Therapieraumes für Gruppentherapie für Aphasike-rInnen”, (ASO-N/4/5) projekt Az Európai Unió által támogatott projektek: 2008-2010: GameOn Extra Time, (GOET), projekt2 2011-2014: „Telemedicine System Empowering Stroke Pati-ents to Fight Back” (StrokeBack) projekt3 2015-2018: „Intelligent Serious Games for Social andCognitive Competence”, (SG4Competence) projekt4 Végül az előadás feltárja azt a potenciálisgenerációs szakadékot, amit ez a „Szép Új Világ”, virtuális világ és az új digitális technológiákokoznak. Ezúton is szeretném megköszönni mindazon fejlesztő gyógypedagógusok és terapeutákáldozatos munkáját, akiktől számos szakmai tanácsot kaptunk a játékaink fejlesztése során ésakik tesztelték a játékainkat.

Hivatkozások:1. http://www.fastcompany.com/3057413/app-economy/five-ways-virtual-reality-is-reshaping-industries2. http://goet-project.eu3. http://www.strokeback.eu/4. http://www.isg4competence.com/

5

MOBIL ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN -TAPASZTALATOK ÉS MEGLÁTÁSOK A VAJDASÁGBÓL

Námesztovszki Zsolt

Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka (Szerbia)

Az előadás elsősorban egy olyan jó gyakorlatot mutat be, amely a szerbiai Oktatási, Tudomány-ügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. A projektmód-szeren alapuló tevékenység során a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar másodéves tanító- ésóvodapedagógus-jelölt hallgatói az oktatástechnológia kurzus során dolgoztak fel mobil alkalma-zásra épülő tanítási módszereket. A tanulópárok online eszközök segítségével kommunikáltak,online dokumentumot szerkesztettek és a kiválasztott alkalmazásokat mikrotanítások segítségé-vel mutatták be. A projekt tapasztalatait az Oktatástechnológia 2.0 rendezvényen mutatták bea pedagógusoknak, majd számos iskolába kaptak meghívást, ahol továbbadták a tudást. Jelen-leg a K-MOOC rendszerbe készül egy online tananyag, amely rövid videók formájában ismertetia lehetséges alkalmazásokat és a rá építhető módszereket. Ezek a kezdeményezések Szerbiá-ban az elsők között vannak és hiánypótlók is, mivel az iskolák felszereltsége jelentősen elmarada magyarországi és az EU-s átlagtól is. A tanulók zsebében azonban itt is megtalálhatók azokostelefonok, amely a tiltások és korlátozások ellenére, jelentős szövetségese lehet egy innovatívpedagógusnak.

6

VIDEÓINTERJÚK, HELYTÖRTÉNET ÉS OKTATÁS - AZIWalk PROGRAM

Szőnyi Andrea

Zachor Alapítvány, Budapest

Kulcsszavak: videóinterjú, IWalk, interaktív séta.

Az IWalk program Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának digitális, interaktív hely-történeti sétákat tartalmazó oktatási programja, mely Magyarországon a Zachor Alapítvánnyalegyüttműködve valósul meg. A program a hagyományos iskolai kontextusból kilépve az építettkörnyezetbe helyezi az oktatást, melyben a diákok a történelmi ismeretek megszerzése mellettolyan fontos kérdésekre reflektálhatnak, mint döntési helyzetek, személyes választások, történel-mi és társadalmi emlékezet, stb.Az IWalk program során a diákok autentikus történelmi helyekre, emlékhelyekre látogatnak el,a sétákon rövid, pedagógiai kontextusba helyezett videóklipeket néznek és vitatnak meg. Avideóinterjúk a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának 55000 videóinterjút tartal-mazó Vizuális Történelmi Archívumából származnak. A programhoz meghatározott pedagógiaicélokat és tanulási eredményeket rendeltünk, ezek által válik a program oktatási programmá. AzIWalk program során a fizikai hely, a személyes történetek és a pedagógiai kontextus hármasávaldolgozunk, mindezt digitális eszközök (tablet/mobil applikáció) használatával megvalósítva. Aprogram nem csak a különböző műveltségterületeket és kompetenciákat fejleszti, hanem maxi-málisan lokalizált: helyi környezetbe helyezi a videóinterjú, mint elsődleges forrás használatát.A videóklipek segítségével válnak képesek a diákok a maguk “szubjektív térképét” megalkotni ameglátogatott helyekről és azok történetéről.A prezentáció a program általános bemutatása mellett a pedagógiai megközelítésre, a tanulásieredmények elérésére, a tanulási folyamatra fókuszál.

7

TANITSUNK FILMMEL!

Csányi László

Táncsics Mihály Gimnázium, Orosháza

Kulcsszavak: filmkészítés, tehetségfejlesztés, közösségépítés.

Napjainkban éljük át a Gutenberg-galaxisból a videoklip galaxisba történő átmenetet. AhogyGutenberg találmánya alapvetően megváltoztatta a tudáshoz való hozzáférést, úgy napjainkbana szöveg helyett ismét a kép kezd a közlés elsődleges formájává válni. Mára a filmek előállításanem igényel szakembert és elérhetetlen technikát, ezek pedig azonnal megoszthatók, ezért azoktatás sem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a folyamatokat. A film a direkt tudásátadásmellett széles körben használható az oktatás különböző területein.Közösségépítés: Diákjaink felnőtt életük során nagyon sokszor és nagyon sokféle közösségben kellmajd élniük és dolgozniuk. Az együttműködés, a kollaboráció megélésére, „gyakorlására” egyfilm elkészítése az egyik legjobb lehetőség, csak egymás munkáját segítve, felhasználva fognakbármilyen eredményt elérni.Sokoldalú tehetség-, és kompetenciafejlesztés: Kevés olyan projekt van, amely annyi különbözőterületről követel meg kreativitást, tehetséget, mint a film. Minden jó filmhez kellenek olyantehetséges, innovatív diákok, akik ügyesek a szervezésben, a történetmesélésben, a színjátszás-ban, képi kifejezésben, a hangok és a zene világában, az IKT-ban, stb. Miközben halad előre afilm az egyes fázisaiban, a tanulók megtapasztalják társaik talán addig rejtve maradt tehetségétolyan területeken, amelyeket eddig nem ismertek, illetve saját képességeik határait is feszegetik,újabb oldalról próbálhatják ki magukat.Motiváció 3.0: A legerősebb motiváció az, ami belülről jön, ami a tevékenység örömére épít.A filmkészítés folyamata nagyon erős belső motivációt eredményez, mivel nem csak a vég-eredményre koncentrálnak, az elkészítés folyamata, az út ugyanolyan fontos, mint a kész film.Érzékenyítés: Más helyzetben lévő, tanulásban-észlelésben akadályozott emberek, gyerekek irán-ti elfogadás fejlesztését, toleranciára nevelést és nyitottság kialakítását, a más etnikai, vallási,nemzeti, nyelvi közösségbe tartozókkal, a szegényekkel, az idősekkel, stb. szembeni sztereotípi-ák, előítéletek leküzdését mind-mind nagyon hatásosan szolgálja egy film megnézése és elemzése,vagy még inkább egy, a tanulók által készített film.Médiatudatosság: A filmek készítésének és működésének megértése nagyban hozzásegít ahhoz,hogy a tanulók sokkal nagyobb tudatossággal kezeljék az interneten megjelenő filmeket. Ha őmaga is megismeri és használja a filmes meggyőzés eszközeit, akkor észre is veszi, ha őt akarjaegy-egy klip, videó befolyásolni, akár manipulálni. Egy idő után szinte magától megjelenik aforráskritika is, jobban el tudják dönteni az internetes tartalmak valódiságát.Mindezeket a célokat változatos módszerek segítségével érhetjük el: kollaboratív oktatás, edu-tainment – szórakoztatva tanulás, konstruktív pedagógia, látens tanulás, immerzív tanulás, per-ceptuális tanulás, kifordított osztályterem - bizonyítva, hogy a film hasznos eszköz lehet azoktatás folyamatában.

Irodalom:IKT módszertan. Kézikönyv az info-kommunikációs eszközök tanórai használatához. 2012http://tanarblog.hu/attachments/3192_IKT_modszertan.pdfInnovative Teaching and Learning Research: 2011 Findings and Implications. http://download.microsoft.com/download/c/4/5/c45eb9d7-7685-4afd-85b3-dc66f79277ab/itlresearch2011findings.pdf

8

LEGYÉL TE IS ’56 HŐSE! INTERAKTÍV FORRADALMIKALANDJÁTÉK: KLASSZIKUS MEGEMLÉKEZÉS

MODERN PEDAGÓGIAI MÓDSZEREKKEL.

Gyurcsik Péter

BMSZC Neumann János Szakgimnáziuma, Humán Munkaközösség

Kulcsszavak: interaktív kalandjáték, 1956, differenciált tehetséggondozás.

Mit jelent a mai diákoknak 1956 vagy maga az emlékezés? Mit és hogyan élnek át a múlt esemé-nyeiből? Hogyan kerül közelebb a téma megértéséhez a virtuális világban edződött diák? Mittehet egy tanári csapat, amennyiben a hagyományos ünnepi kereteket IKT eszközökkel szeretnészínesíteni? Motiváló, tevékenykedtető, élményszerző módszerek kellenek a mai tanulók meg-szólításához. Pontosan ezt ígéri a NEU56APP nevű alkalmazás és a hozzákapcsolódó interaktívforradalmi kalandjáték, a Legyél Te is ’56 hőse!A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának tanári csoportja által megva-lósított 1956-os megemlékezés ötvözi a szerepjáték és a drámajáték erényeit a klasszikus ünnepimegemlékezések tartalmasságával. Alaptörekvése egyrészt, hogy a diákok számára átélhetővétegye a forradalmi eseménysorozat lendületét és drámaiságát, hogy segítsen megérezni a hétköz-napi választások korabeli súlyát. Másrészt pedig a legkorszerűbb pedagógiai módszerek, foglal-koztatási formák segítségével speciális formát kínál arra, hogy minél alaposabban megismerjékmagukat a történelmi eseményeket, azok körülményeit, részesüljenek a kor hiteles atmoszférájá-ból. Ennek érdekében használtuk fel az OSA Archívum által kínált dokumentumok szinte teljesspektrumát, persze a céljainknak megfelelő szelekcióban, a fotótártól kezdve a mozgóképeken áta korabeli nyomtatott és audiális anyagokig, beleértve az egyes speciális gyűjteményeket is.A közös történelmi szerepjátékká alakított megemlékezés maga, de annak összetett szervezésifolyamata is közösségteremtő, összekovácsoló erővel bír mind a tanárok, mind a diákok számára,átélhetővé téve a nemzeti összetartozásnak egy korszerűbb nemzetfogalom jegyében kialakítottélményét. A játék egyszerre volt alkalmas differenciálásra és tehetséggondozásra, amennyiben adiákok számára az egyéni kreativitás kifejezésének számos módja nyílik meg a feladatok megol-dása által. Alapvetően saját élményeken keresztül történt az ismeretbővítés, ami a kompeten-ciaérzés kialakítását is elősegíti.A játék során használt applikáció létrehozása Mérő Bálintnak, iskolánk diákjának érdeme, akikülön erre az alkalomra fejlesztette ki ezt a speciális alkalmazást. A játéknak ez az aspektusaegyrészt vonzó a tanulók számára, mint a számukra otthonos digitális eszközhasználat lehetősége,ugyanakkor kreatív példája tanult szakmájuk alkalmazásának. Az OSA-anyagra való onlinecsatlakozáson keresztül megismerteti a tanulókat a történelmi források újszerű rendszerével.Valamint a pontszerzésre, a folyamatos pozitív megerősítésre építő kalandjáték aktív részvételreösztönzi a tanulókat és az előre haladás élményét nyújtja.A projekt a Blinken OSA Archívum és a Történelemtanárok Egylete „’56-ról hitelesen” címűpályázatára készült 2016 őszén, ahol első helyezést ért el.

9

HATÁRFESZEGETŐ INGERELÁRASZTÁS ATEHETSÉGGONDOZÁSBAN

Hujber Gabriella - Orsós Mirella és Nagy Fanni

Kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium - Táncsics Mihály Gimnázium,Kaposvár

Kulcsszavak: tehetséggondozás, mentorálás, TÉT – tanulói életút támogatása diákportfólióval,Kutató diák, motiváció.

A tehetség modellek ismeretében kijelenthetjük, hogy az összetevők hierarchiájában fontos szere-pet tölt be a motiváció. A különleges képességek és a kognitív teljesítmény világában mit jelenta motiváció ereje? Hogyan tudjuk kimozdítani komfortzónájukba ragadt tanulóinkat a nagysemmittevés és nihilizmus tengeréből? Mi kell ahhoz, hogy az aktivitás útján megcsillantsák azta bennük rejlő tehetséget, amit addig még a tesztek, mérőanyagok sem fedeztek fel? Mennyitjelent a család megnyerése? Érték-e a tehetséges szülő kiállítása? stb.Kérdéseim egyben a legproblémásabb területeit érintik a mai magyar tehetséggondozásnak: Köz-nevelési intézmény és szülői ház kapcsolata; a család hatása a serdülő tehetségfejlesztésére; aszemélyiségtényezők eredményt befolyásoló ereje; motiválatlan és alulteljesítő tehetségek; a tel-jesítmény elvárás ördögi köre.Diákjaim a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának tanulói.Mirella kutató diák, akik 2. éve foglalkozik a kortárs ifjúsági irodalom problémafókuszú feldolgo-zásával, így nyújtva segítséget társainak. Rendkívül csendes, visszafogott tanulóból magabiztos,kompetens személlyé változott. Jelenleg olvasókört működtet, díjazott kortárs regényeket olvasés olvastat, amit közösen tapasztalati tanulási úton, tréning keretén belül dolgoztat fel kortár-saival. Az előadás részeként beszél kutatásáról. Fanni végzős tanulóként az 5. évét végzi agimnáziumban. Középiskolai tanulói portfóliójában bemutatja a befektetett energia és teljesít-mény összhangját. A portfólióig egyáltalán nem foglalkozott eredményeivel, nem kezelte helyénsikereit, örökös elégedetlenség jellemezte. Ez leginkább egy csendes ellenállásban nyilvánult meg.Mentor – mentorált kapcsolatunkban érezhetően megjelent az önmagába vetett hit, az öntudat,az önértékelés pozitív növekedése. Előadóként bemutatja portfóliója legfontosabb pontjait.A tehetség mentorálás tehát alkalmas folyamat mentor és mentorált között ahhoz, hogy a mo-tivációba esett csorba kiküszöbölésre kerüljön. Minden személyre szóló figyelem alkalmas arra,hogy alulteljesítő, kissé érdektelen diákjainkat felrázzuk téli álmukból.A határfeszegetés a változás és ezáltal a fejlődés mozgatórugója. Megjelenhet az egyén, de aszervezet szintjén is. Állandóan kimozdít egyensúlyi állapotunkból, tehát dolgoznunk kell azon,hogy visszataláljunk a belső homeosztázis világába. Tesszük ezt egy inger örvényben, ami ledobés felemel, dinamikus mozgásvilág, visszajelzést ad, élményhez juttat, olyan, mint egy varázspuzzle, egyre több darab kerül a helyére, de a teljességet soha nem érhetjük el.

10

„INTERAKTIV EMLÉKTÁBLÁK” – EGY ÚJABBTERVEZETT AR-PROJEKTRŐL

Fehér Péter - Aknai Dóra Orsolya

Pannon Egyetem, Tanárképző Központ, IKT MasterMinds Kutatócsoport - BartosIKT MasterMinds Kutatócsoport

Kulcsszavak: AR, interaktív oktatás, projektmunka, mobil eszközök alkalmazása.

A közelmúltban egyre több „interaktív helytörténeti sétáról” olvashatunk beszámolókat a szak-mai rendezvényeken, ilyen például az MTA SZTAKI által fejlesztett Guide@Hand alkalmazássallétrehozott József Attila életét bemutató tematikus séta, vagy a Zachor Alapítvány által fejlesz-tett IWalk (Gálik, 2016; Szűcs, 2017, Veress 2017). Egy nagyon érdekes, 2017-ben kezdődöttamerikai kezdeményezés a „The Whole Story” projekt, amelyben híres köztéri férfi szobrok mellékészítenek virtuális kiegészítést, nem kevésbé híres hölgyek megörökítésével. Jelenleg már NewYork, Washington DC, Mount Rushmore, London, Prága, Milánó és Róma szerepel a folya-matosan bővülő listán. A new york-i Central Park-ban 22 virtuális szobrot találhatunk, köztükpéldául Edith Wharton-t vagy Amelia Earhart-ot megörökítő alkotással. A szobrok egy Androidvagy iOS alapú ingyenes applikációval tekinthetők meg.A tavalyi előadásunkban (Fehér-Czékmán-Aknai, 2016) bemutatott Aurasma Studio alkalmazásszintén alkalmas arra, hogy a diákok segítségével „életre keltsünk” utcai emléktáblákat, netánszobrokat is. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy a diákok megbirkózzanak a képek elké-szítése és megszerkesztése, illetve a videók készítése és megszerkesztése feladatokkal, továbbáismerjék az Aurasma Studio alkalmazás használatát.Az interaktív séták elkészítése történhet a Digitális Témahét keretében. A projekt lehetőségetad a tantárgyak közötti integráció megvalósítására, az emléktáblák válogatása történhet pél-dául a tantárgyakhoz való kapcsolódás alapján. A tanulók a mobil eszközeik használata soránfeltérképezhetik lakóhelyük történetének egyes eseményeit, nevezetes szülötteit, miközben kitá-gítják/lebontják az iskolai tanulás falait.A projektek eredményeképpen elkészülő „digitális emléktáblák” legjobbjai bekerülhetnek egyközös, nyilvános gyűjteménybe, amit a szélesebb nyilvánosság számára is kiajánlhatunk. (Aprojekt névadása még folyamatban van.) Ebből a célból hamarosan országos pályázatot kívá-nunk kiírni a diákok számára.

Irodalom:

Fehér P. Czékmán B. – Aknai D. (2016): Kompetenciafejlesztés interaktív AR alkalmazásoksegítségével, I. Mobil eszközök az oktatásban konferencia, Veszprém.Yurieff, K. (2017). New app shows virtual statues of historic women http://money.cnn.com/2017/05/05/technology/virtual-statues-women-augmented-reality/index.htmlThe Whole Story Project weboldala https://thewholestoryproject.com/

11

ROBOTOK AZ OKTATÁSBAN – EGY NEMZETKÖZIROBOTIKA VERSENY TAPASZTALATAI

Kanyó Péter - Ipkovich Ádám és Hujber Ákos

Magyar - Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi

Kulcsszavak: robotika verseny, STEM, élménybeszámoló, tehetséggondozás.

A természettudományos oktatás (STEM) fejlesztésére sok módszert kipróbáltak már az iskolák-ban. Több közülük nem bizonyult elég hatékonynak, mert nélkülözte a mai fiatalok számára olyvonzó élményközpontúságot. A robotika, robotok használata a STEM fejlesztésében egy jó újmódszer lehet, mivel fejleszt, a megoldáshoz több tantárgy integrált szakmai ismerete felhasz-nálásával lehet eljutni, eszközt ad a diák kezébe és élvezetessé varázsolja a tanulást. Több – mamár államilag támogatott – versenyt is rendeznek, akár nemzetközi szinten is ezen a területen,ami óriási motiváció, a diákok nyelvtudását is fejleszti, de a felkészülésre legtöbbször tanórákonkívül van csak lehetőség.A Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium első robotika versenyén nemzetközi porondon, Wa-shington DC-ben (USA) mérethette meg magát Magyarország képviseletében 2017 júliusában,a szereplő 163 ország között a 82-ik helyet érve el. Szekcióelőadásunk feltárja a felkészülés fázi-sait, a megoldandó problémát és a megoldáshoz vezető utakat, bemutatja az elkészült robototés annak működését, valamint más alternatívákat is ugyanarra a problémára. Végül beszámol aversenyzés során tapasztalt szervezési és promóciós módozatokról, a csapat és a fejlesztésükhözszükséges oktatási munka erősségeiről és fejlesztendő területeiről.

12

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK IKT ATTITŰDJE AHAJDÚ-BIHAR ÉS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

PEDAGÓGUSAINAK SZEMSZÖGÉBŐL

Barnucz Nóra

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest

Kulcsszavak: IKT, közoktatás, hátrányos helyzetű tanulók

Az IKT eszközök a XXI. század társadalmának mozgatórugói, melyek óriási hatással vannakegy ország gazdasági-társadalmi fejlettségére (KSH 2012). Ezt bizonyítják az IKT pedagógi-ai innováció hatását vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások is (Balanskat et al., 2006; Condie& Munro, 2007; Kozma & Anderson, 2002; Gibson, 2002), melyek az oktatási reformok meg-valósításának kulcsát az IKT eszközök tanulásba-tanításba bevont szerepében látják. Az IKTeszközökkel történő oktatás segítségével nagyobb mértékben megvalósítható a differenciált okta-tás, mely a sajátos nevelési igényű tanulók esetén még kiválóbban alkalmazható és szükségszerű(Czeglédiné, 2014).A kutatás fő irányvonala Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szocio-demográfiai sa-játosságainak és az itt dolgozó pedagógusok IKT attitűdjének feltérképezése. Kutatásunkbanaz említett két megyében dolgozó pedagógusok IKT attitűdjét vizsgáltuk. Számos szakirodalom(Buda, 2017; Aknai, 2015; Aknai & Fehér, 2016) számol be az IKT eszközök tanórai használatá-val kapcsolatos problémákról, a pedagógusok sokszor elutasító attitűdjéről, miközben a tanulóknagyfokú motiváltsága figyelhető meg ezen a területen.Az előadásban egy kvantitatív vizsgálat eredményeit mutatjuk be. Arra keressük a választ, hogymilyen tényezők befolyásolják az említett két megyében dolgozó pedagógusokat, melyek miatttöbbé vagy kevésbé használják a rendelkezésre álló osztálytermi IKT eszköztárat a hátrányokkalküzdő diákok körében. Továbbá azt vizsgáltuk, hogy a pedagógusok tapasztalatai szerint milyenmértékben segítik az eszközök a hátrányokkal küzdő diákok tanulását. Azt feltételezzük, hogy atanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében az IKT eszközök használata nagymértékben segítia tanulók tanulását. A másik feltételezésünk az, hogy a hátrányokkal küzdő tanulók nagyobbérdeklődést mutatnak az IKT-val támogatott tanórák iránt, mint azok a tanulók, akik nemigényelnek különleges bánásmódot.Elemzésünk alapjául az említett két megyében dolgozó pedagógusok számára általánosan el-érhető online kérdőív válaszaiból (N=207) készített adatbázist választottuk. A kutatás 2017tavaszán zajlott. SPSS statisztikai program segítségével kerestük a választ a kérdéseinkre éshipotéziseinkre. Az elemzések során Khi-négyzet próbát, varianciaanalízist és logisztikus reg-ressziót alkalmaztuk, valamint többször dolgoztunk kereszttáblával, ahol a változókat „dummy”(kétértékű) változóvá kódoltuk, annak érdekében, hogy érthetőbb következtetéseket tudjunk le-vonni.A kutatás eredményei szerint a pedagógusok IKT eszközök iránti attitűdjét főként a foglal-koztatásának iskolai szintje és saját felhasználói képzettsége határozza meg. Az IKT eszközökoktatásban való megjelenése lehetőséget biztosít a hátrányokkal küzdő tanulók tanulásának fej-lesztésére, azonban nem találtunk szignifikáns különbséget a tanulási nehézségekkel küzdő éstanulási nehézségekkel nem küzdő tanulók IKT-val támogatott tanórák iránti érdeklődése kö-zött (P = 0,05).

13

DIGITÁLIS ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTTMÉRÉS-ÉRTÉKELÉS A ZENEOKTATÁSBAN

Szabó Norbert

SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium

Kulcsszavak: IKT, digitális mérés-értékelés, zeneoktatás

A digitális eszközök és tartalmak releváns oktatási célú használata hazánkban is egyre elterjed-tebb. A netgeneráció megváltozott tanulási-, ismeretszerzési-, kommunikációs-, zenehallgatási-és zenetanulási szokásai és az ezekkel kapcsolatos igények és elvárások a tanulók digitális létbentörténő létéhez szorosan kapcsolódnak. A digitális oktatási tartalmak fejlődésével párhuzamo-san elkezdődött a mérés-értékelési folyamatok digitális környezetben való alkalmazása is, amelytöbb előnnyel is jár. Ezek a következők lehetnek a papíralapú teszteléshez képest:

• online környezetben nagyobb mintán végezhetők mérések,

• nagy földrajzi távolságokat is könnyedén áthidalhatunk,

• az értékelés automatizálható,

• a visszajelzés lehet azonnali,

• a digitális környezetben végzett felmérés élvezetesebb lehet a tanulók számára.

A következőkben három olyan digitális platformon futó mérés-értékelési eljárást szeretnék át-tekinteni, amelyek a zeneoktatásban (szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet, ének-zene) használha-tóak. Ezek közül az első kettőt részletesen nem szeretném bemutatni, hiszen mindkettő széleskörben ismert. A Kahoot!-ot és a LearningApps tankockáit már hazánkban is sokan használják,ami miatt mégis fontosnak érzem hogy ezekről előadásomban is szóljak annak két oka van. Azegyik, hogy mindkét platformon - más tárgyakkal összevetve - kevés zenével kapcsolatos tarta-lom található. A másik ok – ami talán némileg magyarázatot is adhat az elsőre – hogy zeneiméréseket esetén a pedagógus nem „csak” tudást mérő tesztet akar készíteni, hanem készségek-ről és/vagy képességekről is szeretne számszerűsített adatot kapni. Ez már igazi kihívást jelentmindkét online mérési környezetben.A harmadik, az MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport által fejlesztett – mérés-értékelésre is használható - applikációja, amely PC-s környezetben is futtatható. Az applikációneve: Zenesziget, amely négy fő tematikus részt tartalmaz:

1. Hangerdő – A természeti és a zenei hangok világa

2. Ritmusíkság – Bevezetés a zenei hangok időbeli szerveződésének a világába

3. Hangköztársaság – A kottaolvasás világa

4. Zenetár – az applikáción belül megtalálható dalok ABC rendben való elérése.

Minden tematikus rész úgy lett kialakítva, hogy tartalmazzon egy, a témához tartozó hangzóismeretanyagot, amelynek elsajátítását a Játékkuckó feladatainak segítségével lehet tesztelni,mérni. A feladatbank feladatai a zenei hangok észleléséhez, a zenei mintázatok feldolgozásáhozkapcsolódó különböző zenei készségek fejlesztését segítik. Minden feladatmegoldás eredményérőlvisszajelzést kaphat a tanuló, pontszám formájában. A kapott pontszám értékét a megoldásraszánt idő mennyisége és a feladat elvégzésének pontossága adja.

14

MOBIL ESZKÖZÖK A TROMBITATANÍTÁSBAN

Uher Bertalan

Veszprémi Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI, Csermák Antal AMIIntézményegység

Kulcsszavak: IKT, tablet, okostelefon, művészetoktatás, MuseScore.

Az elmúlt években az alapfokú művészetoktatás területén is megfigyelhető az IKT eszközökalkalmazásának előretörése. Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában több éve alkal-mazom a MuseScore ingyenes kottaíró programot. A program használatát a számítógépes-zeneórákon csoportos oktatás keretében oktatom. Jelen előadásomban az egyéni képzésben, a hang-szeres órákon történő alkalmazását mutatom be.Számítógépre telepítve a MuseScore programot, egy ingyenesen használható teljes értékű kotta-író szoftvert kapunk, mely magyar nyelvi támogatást is kapott. Az alkalmazás mobil eszközökrea Play Áruházból tölthető le. Mobiltelefonon és tableten a program lejátszó alkalmazása tele-pül. Az alkalmazás PDF dokumentumokat és a saját fájlformátumában mentett kottákat képesmegjeleníteni és lejátszani.Jelenleg tanszakom öt diákból áll, akik közül négyen rendelkeznek okostelefonnal. A tanórák so-rán az első lépéseket közösen tesszük meg. Bevezetem a diákokat a program használatába, majdmegbeszéljük az otthoni feladatokat és a gyakorlás módjait. A zeneiskolai hangszeres oktatásbantörténő használat során diákjaim és a magam által elkészített zongorakíséretes anyagokat a fel-hőszolgáltatásba mentjük el. A leggyakrabban használt előadási darabokat, és a Trombitaiskolaelőadási darabjait dolgozzuk fel közösen.Mobiltelefonon, tableten megnyitva a zeneműveket, a diák számára biztosítható az előadáshoz azenei alap és a kotta. A mobileszköz e-kottatartóként funkcionál. A gyakorlás során a tempó ésa hangmagasság megváltoztatható, ezzel is igazodva a diák képességeihez. Zenekari anyagoknálminden szólamban van lehetőség a hangerő egyedi beállítására (mixer funkció). Az alkalmazáshasználata során szükség van jó minőségű fejhallgatóra, vagy hangszóróra. Ezek otthon és aziskolában is elérhetőek a tanulók számára mobilkészülékeikkel együtt.A kottakeresés lehetőséget biztosít számukra, hogy más zeneműveket, zenei stílusokat is megis-merjenek, kipróbáljanak.Mindannyijuknál megfigyelhető a zeneművek gyorsabb elsajátítása, a biztosabb tempótartás ésaz intonáció javulása. Az elérhető sok-sok zenemű kipróbálása motiválja őket, a megnövekedettgyakorlási idő fejleszti az állóképességüket. A zeneművek digitális elkészítése során a zenei írás-olvasási készségeik fejlődnek, megismerik a jogtiszta kottahasználatot, és digitális kompetenciáikfejlődnek.A fent ismertetett programhoz hasonló megoldás iPad eszközre az AVID Scorch, valamint jazzzenészeknek az IReal Pro program.

15

FUSS A KÖVETKEZŐ SZINTRE!OKOSESZKÖZÖK HASZNÁLATA A

SPORTPEDAGÓGIÁBAN

Ábrahám Dániel – Czékmán BalázsKispesti Puskás Ferenc Általános Iskola

Kulcsszavak: IKT, mobiltechnológia, hordozható és hordható eszközök, sportpedagógia, testne-velés.

A sport fontos szerepet tölthet be az ember életében, hiszen manapság nagyon sokan a napnagyrészében ülőmunkát végeznek és ennek megvan az egészségkárosító hatása, amennyiben eztnem ellensúlyozzák munka utáni sportolással. A közoktatás-fejlesztési beavatkozások is igye-keznek kialakítani az egészségtudatos életmódot a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelésórákkal, valamint a tanulók NETFIT rendszerrel történő rendszeres mérésével. Azonban annakellenére, hogy a tanulók kiemelkedő része szereti a testnevelés órákat (Fintor, 2016), mégis ala-csony azoknak a tanulóknak az aránya, akikben sikerül kialakítani az iskolán kívüli rendszeressportolás igényét. Ez már iskolás korban is problémákhoz vezethet, de leginkább a későbbiek-ben alakulhatnak ki negatív következmények. Ahhoz, hogy felnőtt korra a rendszeres sportolásiránti igény kialakuljon, már gyermekkorban meg kell kedveltetni a mozgást. A digitális techno-lógia fejlődésével megjelentek azok az eszközök, melyek segíthetnek életvitelünk kiértékelésében,egészségünk megőrzésében (Williamson, 2015.) A viselhető és hordozható aktivitásmérők, bios-zenzorok valamint a hozzájuk kapcsolódó applikációk hozzájárulhatnak egyrészt a mindennapiegészségmegőrzéshez, másrészt az említett eszközök alkalmazásával új lehetőségek nyílnak mega testnevelésórákon is (Semiz és Ince, 2012).Az okoseszközök iskolai és iskolán kívüli alkalmazása is számos lehetőséget nyújt számunkra,hogy a tanulók fittségi állapotát mérjük és nyomon kövessük. Hozzájárulnak a hosszútávúmotiváció fenntartásához, amivel pozitív irányban változtathatunk a sportoláshoz kapcsolódóattitűdjükön. Ennek megfelelően előadásunkban ismertetjük azokat a mobil eszközöket és app-likációkat, melyek akár az iskolai testnevelő tanároknak is nagy segítséget nyújthatnak a test-nevelésórák megtartásában, a tanulók mérésében és egyes technikák megtanításában, valamintjavításában. Mindezeken túl iskolai és iskolán kívüli tapasztalatainkat kívánjuk megosztani asportolásban és a sportoktatásban használt okoseszközökkel kapcsolatban.

16

KÓDOLÁS ÉS ROBOTIKA MAGYAR ÉSTÖRTÉNELEMÓRÁN

Antaliné Miss Lilla

Móricz Zsigmond Ének-zenei Általános Iskola, Dunaújváros - IKT MastermindsKutatócsoport

Kulcsszavak: kódolás, robotok, humán tárgyak, irodalom, történelem.

A kódolási ismeretek a következő évtizedekben ugyanolyan fontosak lesznek, mint az idegennyelvi ismerete hallhatjuk egyre többször. Az idei CodeWeek alkalmával összesen 8 osztálybanvalósítottam meg kódolási feladatokra épülő tanórát, ahol a tanulóknak szövegértési feladatokatill. a tananyaghoz kapcsolódó rejtvényekre épülő kódolási feladatokat oldottak meg. A magyar-órákon 8. osztályban rendhagyó szövegértés keretében Petőfi Sándor: Nemzeti dal c. művénekelső versszakát alakították a tanulók algoritmus leíró folyamatábrává csoportmunka során. Akisebbek egy padlórobot segítségével állítottak sorrendbe a memoriterként megtanulandó szövegsorait.Történelem órákon egy rejtvénybe rejtett három lépcsős küldetést és ennek Scratch-ben leprog-ramozott megoldását kellett a tanulóknak megvalósítani a tanórai keretben. 5. osztálybanMezopotámia különböző városaihoz kellett eljuttatni a Scratch program ikonikus cicáját. 6.osztályban Nagy Lajos külpolitikáját kellett több lépcsőben bemutatni. Itt már a szereplők cse-réjével és összekapcsolásával és hang hozzáadásával is meg kellett küzdeni a sikeres megvalósítás-hoz. 7. osztályban a Brit világbirodalom felkereséséhez kaptak különböző, szintén többlépcsősfeladatokat a tanulók. A programozási ismeretek elsajátítása után a szintén Scratch felületenprogramozható robotot kellett térben a térkép felületén elirányítani a küldetés teljesítéséhez.A feladatok teljesítése tanórai keretben valósult meg, és formatív értékelés követte a feladatteljesítését. A tanulók produktívan álltak a szokatlan feladatokhoz, és rendkívül sok humorralfűszerezve hozták létre megoldásaikat.

17

JÓZSEF ATTILA FERENCVÁROSBAN - TEMATIKUS SÉTAÉS VETÉLKEDŐ MOBILAPPLIKÁCIÓ SEGITSÉGÉVEL

Veres Miklós

MTA SZTAKI eLearning Osztályának

Kulcsszavak: Interaktív séta, József Attila, okostelefon, applikáció, irodalom.

A „József Attila Ferencvárosban” interaktív, hangos, vezetett irodalmi séta a költő gyermekko-rának helyszíneit mutatja be okostelefonokon és táblagépeken. Idén a költészet napján Ferenc-városban vetélkedőt szerveztek középiskolásnak az irodalmi sétához kapcsolódóan, amely sorána diákok a költő gyermekkorának helyszínein különböző típusú interaktív játékokat megoldvamérhették össze tudásokat József Attila gyermekkoráról.József Attilának, a 20. századi magyar- és világirodalom kimagasló alakjának 14 éves korá-ig Ferencváros volt otthona. A „József Attila Ferencvárosban” című, a költő gyermekkoránakferencvárosi helyszíneit bejáró GPS alapú, interaktív okostelefonos séta Ferencváros Önkormány-zatának megbízásából valósult meg 2015 nyarán. Az interaktív séta forrásanyagát a FerencvárosiHelytörténeti Gyűjtemény és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai gyűjtötték össze és készí-tették elő az MTA SZTAKI eLearning Osztályának alkalmazásfejlesztői számára. A 2017-esferencvárosi költészet napi ünnepre a séta fejlesztői a ferencvárosi önkormányzat támogatásá-val a kerületi diákok számára különleges szabadtéri tájékozódási vetélkedőt készítettek elő ésszerveztek meg.Ferencvárosban 19 helyszínen igazolható a költő kötődése, ebből a sétában 11 ismerhető meg. Atájékozódást egy előre letölthető interaktív Budapest-térkép könnyíti, amelyen végig követhetőa séta útvonala, illetve megjelennek az egyes állomások is. Az állomásokat megközelítve amultimédia tartalom (szöveg, hang és vizuális információ) automatikusan hangzik el, illetvejelenik meg a készüléken. A séta során József Jolán 1940-ben megjelent „József Attila élete”című életrajzi regényéből választott részletek, József Attila versei, a helyszínek történetéhezkapcsolódó háttérinformációk és archív multimédia elemek segítenek a költő gyermekkoránakmegidézésében.A vetélkedő egy előre elkészített forgatókönyv alapján került megrendezésre. A vetélkedő inter-aktív játékainak sablonjait (párkereső, sorbarendezős, keresztrejtvény stb.) az MTA SZTAKIeLearning Osztályának fejlesztői készítették el és adták át a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűj-temény szakemberei számára tartalmi és arculati feltöltésre. A résztvevő 4-5 fős középiskoláscsapatok diákjainak először le kellett tölteniük a GUIDE@HAND Budapest okostelefonos alkal-mazásban elérhető József Attila-sétát. A diákok a sétán akár többször is végig haladva előremegismerkedhettek azokkal az információkkal, ismeretanyaggal, amikről aztán a vetélkedő in-teraktív feladataiban kellett számot adniuk. Az elkészült különböző nehézségi fokú játékokkala vetélkedőre jelentkezett 24 ferencvárosi csapat tagjai a séta útvonalára illeszkedő 5 különbözőállomáson találkoztak. A diákok mintegy 50 perc alatt tudták teljesíteni a tudás-túrát, amineka végállomása a József Attila Emlékhely volt.

18

A BáNK BÁN AR-CAI: A MOBIL ALKALMAZÁSOKFELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI EGY INTERAKTIV

IRODALMI ÚJSÁG LÉTREHOZÁSÁBAN ÉSOLVASÁSÁBAN

Fegyverneki Gergő - Szakál Vince Abosa

Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, IKT MasterMinds Kutatócsoport -Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium

Kulcsszavak: irodalom, projektpedagógia, AR, applikációfejlesztés, jó gyakorlat

Vajon mitől lesz ma a középiskolás diákok számára izgalmas egy irodalomóra, még ha az adottmű, jelen esetben Katona József Bánk bánja, első nekifutásra mind nyelvezetben, mind téma-felvetésben távol áll tőlük? A kérdést több felől megközelíthetjük, azonban érdemes figyelembevenni a mobiltanulásban rejlő lehetőségeket, amelyek átjárható hidat építhetnek a dráma és atanulók világa között.Nem véletlen a választás, hiszen az utóbbi időszakban egyre nagyobb figyelem fordult a mobil-eszközök tanórai használata felé. Az elméleti megközelítéseken túl számos jó gyakorlat, mód-szertani újdonság látott napvilágot (Kőrösné 2007, Kis 2012, Laczkó 2013, Fegyverneki 2015,Tóth-Mózer – Főző 2015, Aknai – Czékmán – Fehér 2016, Fegyverneki – Aknai 2017). Ezek közülegyre népszerűbbek a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) típusú mobilalkalmazásokfelhasználása. A 2016/17-es tanévben a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10. C. osztályostanulóival többek között ezt a technikai-módszertani megoldást használtuk fel az Ez nem fe-lesleges dráma! A Bánk bán értelmezésétől az IKT-eszközökkel támogatott közös tudásépítésigcímű projektünkben.A hagyományos szövegértelmezési módszereken túl ugyanis egy olyan pedagógiai projekt ke-retében dolgoztuk fel a nemzeti tragédiát, amely során a tanulókkal közösen, imitálva a 21.századi szerkesztőség munkáját, megálmodtunk és létrehoztunk egy interaktív irodalmi újságot,a Lámpalázat. Ebben, akárcsak a Harry Potter-ben, mozognak és beszélnek a képek. Csaképp varázslat helyett az egyik tanuló által kifejlesztett, szintén Lámpaláz nevet viselő androidosAR-alkalmazás kelti „életre” az interaktív irodalmi újság képeit, amelyek mögé az alkalmazássalolvasható prezentációk, videók, kisfilmek vannak elrejtve, amelyek egytől egyig közelebb viszneka könyv megértéséhez.A saját fejlesztésű applikáción túl más ismert mobilalkalmazásokat is felhasználtunk a szerkesz-tés során, így például érdekes vagy épp hasznos információkat rejtő QR-kódokat, szavazást ésmobilos kvízjátékokat.A mobileszközökkel támogatott projektnek köszönhetően megkíséreltük összekötni a digitális ge-neráció és az irodalmi szöveg között elszakadt „tündéri láncokat”. Ezentúl a projekt lehetőségetteremtett a szövegértés, szövegalkotás, a médiatudatosság, valamint számos más, a munkaerőpi-acon elvárt 21. századi készség (kreativitás, együttműködés, problémamegoldás, IKT-használat)fejlesztésére. Az érdeklődők az előadáson nemcsak bármilyen tantárgyra könnyen adaptálható jóötleteket gyűjthetnek, hanem belelapozhatnak az interaktív irodalmi újságba, és beszélgethetnekaz applikációt fejlesztő diákkal is.

19

ARANY 2000 - IRODALOM A KITERJESZTETTVALÓSÁGBAN

Antaliné Miss Lilla

Móricz Zsigmond Ének-zenei Általános Iskola, Dunaújváros - IKT MastermindsKutatócsoport

Kulcsszavak: irodalom, AR, digitális történetmesélés, csoportmunka, jó gyakorlat

Arany János születésének 200. évfordulója kapcsán a diákok létrehoztak egy komplex digitálistananyagot, mely számos megközelítésből segíti az alkalmazást használóknak játékosan megis-merni a költő életművét, és elősegíti a készítő diákok tudásépítését (Stahl, 2000).Mindezt a kiterjesztett valóság lehetőségeit kihasználva tették a tankönyvi források hívóképkénttörténő felhasználásával, így bármely tanulótársuk számára lehetővé téve a tudástartalmak meg-ismerését. A tananyagkészítés elsősorban a tanulók komplex tudásépítését szolgálják, valaminta tudásmegosztást és a szociális érzékenység fejlesztését tűzte ki célul.A diákok kooperatív csoportmunkában dolgoztak. A tervezés, az elvégzendő feladatok szétosz-tása, időbeosztása a saját döntéseikre volt bízva, természetesen tanári támogatás mellett.A KIP módszer szerepekártyáit felhasználva minden tanuló aktívan részt vesz a tanulási folya-matban. Az SNI-s diákok a csoportfeladataik (általában idő-/vagy eszközfelelősi szerep) mellettképes napló készítésével dokumentálták a munkafolyamatokat, melyből közösen elkészítettük anapi összefoglalókat.A projekt 5 egységre bontható: A digitális történetmesélés eszközével a költő életútjának fel-dolgozása. Az életműben kiemelt fontosságú művek elemzése kiterjesztett valóságban illetveirodalmi reklámok készítésével. A kódolós kihívások, melyek az algoritmikus gondolkodásfejlesz-tést szolgálták, illetve a téma zárásaként, az értékelés egyik eszközeként létrehozott társasjátékmegvalósítása.A diákok a népszerű építős és stratégiai játékban, a MineCraft-ban megépítették a költő éle-tének fontosabb helyszíneit és az életrajz fontosabb állomásait én-elbeszélés formájában örökí-tették meg, így mintegy megidézve a költőt. Számos applikáció felhasználásával dolgoztuk fela legfontosabb műveket: mémeket, képregényeket, animációkat és reklámplakátot, vagy gon-dolattérképet készítettek hozzá, és ezt a vers fényképéhez kapcsolják a kiterjesztett valóságalkalmazással. Több tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, rajz, erkölcstan, dráma,földrajz, és informatika) koncentrációját valósítottam meg a projekt során, kiemelve a tanuló-csoport számára különösen fontos fejlesztendő kompetenciaterületeket. A megvalósítást övezőpozitív alkotó hangulatot alátámasztotta az attitűd-vizsgálat eredménye , illetve az értékelés-hez kapcsolt hatékonyságvizsgálat. (A résztvevő 96 tanuló mintegy 78%-a 4-es érdemjegyet,22%-a 5-ös érdemjegyet szerzett a projekt során, illetve a tanulók 98%-a értékelte a projektetegyértelműen pozitívan.)

Irodalom:STAHL, G. (2000): Collaborative Information Environments to Support Knowledge Construc-tion by Communities. AI & Society, 14 (1), 1-27.

20

A MOBILALKALMAZÁSOK FELHASZNÁLÁSILEHETŐSÉGEI AZ INTERNETBIZTONSÁG

OKTATÁSÁBAN

Bene Viktória - Fegyverneki Gergő

DE Humán Tudományok Doktori Iskola - Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium,IKT MasterMinds Kutatócsoport

Kulcsszavak: mobilalkalmazások, internetbiztonság, jó gyakorlat

Szinte nincs olyan korosztály, akit számtalan lehetőségével így vagy úgy ne hódított volna mármeg az internet. Gondoljunk csak a csevegésre, rég nem látott ismerősök keresésére, újabb re-ceptek letöltésére vagy a sokszor véget nem érő online játékokra! Sajnos, azonban a háló nemmindig jó szándékú emberekkel köt össze. Az elektronikus zaklatás (más néven a cyberbullying)sok esetben komoly és állandó problémákat okozhat a fiatalok körében. Az infokommunikációseszközök megjelenése átrendezte a gazdasági, kulturális életet és az egyén mindennapjait egy-aránt. Megjelent az ember új környezete, az IKT-tér. Ezekhez az eszközökhöz való hozzáféréskönnyebb elérhetősége lehetővé tette a használat mértékének a növekedését. Egyre hangsúlyo-sabban a figyelem középpontjába került a felhasználókra gyakorolt negatív és pozitív hatás is(Domonkos 2011). A kutatók szerint a legveszélyesebb jellemzője, hogy szinte végtelen számúés azonnali a terjesztés lehetősége, ami miatt az áldozat még megalázottabbnak érezheti ma-gát (Domonkos 2013). A másik nagy jellegzetessége, hogy az áldozat a nap bármely szakábanelérhető, így az áldozat nem menekülhet el előle, illetve emiatt ez érzelmileg is sokkal megter-helőbb (Ybarra – Mitchell 2004 Patchin – Hinduja 2007, Slonje – Smith 2007 idézi: Domonkos2013). A nemzetközi szakirodalmakból kiderül, hogy az iskolai eszközök ilyen típusú betiltásanem oldja meg a problémát (Couvillon – Vessela 2011 idézi: Domonkos 2013). Az internetbiz-tonság, a közösségi média, a mobilhasználat mind olyan téma, amely feldolgozásánál nem eléga frontális ismeretátadás, a pedagógus „hegyi beszéde”, hiszen a tanulók, még ha kevés relevánsinformációjuk is van, alaposan benne vannak az online világban. Emiatt érdemes a diákokataktívan bevonni a megértési folyamatba. A korszerű tanulásszervezési eljárások alapján fon-tos, hogy az elsajátítandó ismereteket mindig feladatosítsuk, különféle cselekvésekbe ágyazzuk,illetve ezek fejlesszék a tanulók készségeit. Erre az egyik legalkalmasabb módszer a projektpe-dagógia, amellyel hatékonyan feldolgozhatjuk az etikus mobilhasználattal kapcsolatos témákat.A produktumok elkészítéséhez természetesen a tanulók használhatják a saját mobileszközeiketis tanórán és tanórán kívül is (Bene-Fegyverneki 2017).Az előadásban többek között bemutatjuk az elektronikus zaklatás jelenségét és fajtáit, továbbászó lesz a probléma megelőzéséről, kezeléséről is. Mindezeken túl – ami az előadásunk fő célja– módszertani áttekintést szeretnénk adni a jelenlevő kollégáknak a mobilalapú médiatudatos-ságra való oktatásról. Többek között olyan mobilapplikációkat szeretnénk bemutatni, amiket apedagógus, ifjúságsegítő kollégák egyaránt felhasználhatnak az internetbiztonság korszerű okta-tásában.

21

WITH OR WITHOUT TABLETS? THE EFFECTIVENESSOF MOBILE TECHNOLOGY ASSISTED LANGUAGE

LEARNING (MALL) IN CASE OF ESL

Czékmán Balázs

Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola - IKT MasterMinds Kutatócsoport

Keywords: mobile technology, language learning, MALL, ICT

In the field of information and communication technologies (ICT) the mobile technology (e.g.laptop, smartphone, tablet) started to take its place in the classrooms and may remain therefor a longer period; the usefulness of these technology was underlined by several researches(Abonyi-Tóth – Turcsányi-Szabó, 2015; Hashim et al., 2017; Marés, 2012). The mobile devicescan be applied to develop different competencies, therefore they can be an effective learning aidbeside the desktop computers. The Mobile Assisted Language Learning (MALL) is an approachwhere mobile devices support and enhance the process of learning and teaching (AbuSa’aleek,2014), hence they can help the development of vocabulary, listening comprehension, grammar,pronunciation and reading comprehension (Zurita and Nussbaum, 2004 cited by Hashim et al.2017).In our empirical research we examined the effectiveness of the MALL environment (vocabulary,pronunciation) and we also took a glance at the students’ attitude toward the mobile technologysupported vocabulary learning. We organized an experimental research design (with PPC) with4th grader (age 10-11 ISCED 2011 level 1) primary school pupils (N=38); the experimentalgroup learnt the words with an interactive application (Quizlet) on the tablet while the controlgroup remained with the traditional (paper-based) learning methods. The vocabulary resultsof the pre-test and the nine post-tests show a significant positive difference for the group withbetter achievement level while the group with lower achievement level had no change in theirscores. In our examination we found no evidence on the development of the pronunciationwithin any groups. The attitudinal survey showed a positive manner of the students towardsthe mobile technology supported vocabulary learning, some of them learnt words with their owndevice at home. As the advantages of MALL pupils mentioned the “freedom of changing theirtask”, “the possibility of practicing the pronunciation” and the “easiness of text input” whereasdisadvantages were mainly technical (freezing, slow device).

22

AZ EGYÉNI ÉS KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK HATÁSA AZONLINE ZAKLATÁS SZEREPLŐIRE

Domonkos Katalin

Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

Kulcsszavak: digitális szocializáció, szülői mediáció, iskolai klíma, digitális stressz, áldozathi-báztatás, online zaklatás.

A közösségi oldalakra mint tanulási színterekre tekinteni (Kárpáti és mtsai, 2012; Csobánka,2013; Tóth-Mózer, 2013; Papp-Danka, 2013) a szakmai diskurzus egyre gyakoribb témája. Ennekhatására beemeljük az online közeget az iskolai színtérre és megjelennek további, az iskolát isérintő problémakörök. Ehhez tartozik (1) a felhasználók digitális kompetenciájának alacsonymértéke (Fehér és Hornyák, 2011), (2) a technológia jellegzetességeinek következtében kialakulófeszültség, stressz következményei (Brod, 1984, Tu és mtsai, 2008, Shu és mtsai., 2011); (3) azinternet mint szocializációs közeg és az érzelmek vizsgálata, (4) a szövegalapú kommunikációés a nonverbális jelek hiánya következtében kialakuló agresszió (Ujhelyi, 2015), valamint (5) azonline zaklatás (Festl és Quandt, 2013; Török, 2012; Slonje és mtsai., 2012; Li, 2007; Beran ésLi, 2005; Ybarra és Michael, 2004). Ezért elengedhetetlen, hogy a digitális szakmódszertani jógyakorlatok és vizsgálatok mellett hangsúlyos szerepet kapjon a digitális kompetencia érzelmi-akarati komponense és az online társas kultúra vizsgálata is.Jelen előadás alapját képező vizsgálat során fókuszcsoportos interjúk és kérdőív segítségévelgyűjtöttem adatokat. Mindkét vizsgálatban 7. és 11. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. Akutatásom során figyelmem kiterjedt az egyéni- és kontextuális tényezők vizsgálatára, valamint azaklatás szereplőinek szempontjából a nem-áldozat és nem-elkövető csoportok jellegzetességeinekmegragadására fókuszáltam.Az adatok elemzése alapján a megelőzéssel és kezeléssel kapcsolatban hangsúlyos eredményeka következők. A szülői mediáció alacsony gyakorisága jellemző, ami magyarázható a mintaéletkori eloszlásával. Azonban a szerepek vizsgálata alapján mind a nem-áldozatok, mind anem-elkövetők esetében a szülők magasabb bevonódást mutatnak a szülői mediációs tevékeny-ségek esetében. Az iskolai klíma tekintetében a nem-elkövető csoport az iskolai klíma és aziskolai klíma iskola dimenziója esetében is szignifikánsan magasabb átlagot értek el. A nem-elkövetőkre jellemző, hogy osztálytársaikat segítőkészebbnek tekintik, élvezetesnek tartják aziskolai tevékenységeket, és örülnek, hogy az iskolájukba járhatnak. Az áldozathibáztatás eseté-ben a nem-elkövetőkre kevésbé jellemző az áldozathibáztató attitűd, az elkövetők szignifikánsanmagasabb értéket értek el. A technológiai szint eredményei alapján a nem-elkövető csoportszignifikánsan veszélyesebbnek, értéktelenebbnek tartja az internetet. A digitális stressz ada-tait vizsgálva megállapítható, hogy a nem-elkövető és nem áldozat csoportra egyaránt kevésbéjellemző a technológiával való túlzott azonosulás, annak nélkülözhetetlensége; a digitális eszkö-zök túlsúlyba kerülése a szabadidő, a család vagy a tanulás rovására; valamint a párhuzamostevékenység, a lényegtelen feladatokba való elmerülés és a lényeges feladatok halogatása.A fókuszcsoportos interjúk során az online zaklatás szempontjából további fontos témák kerültekemlítésre, úgymint a szülők digitális kompetenciájának hiányosságai, a szülői túlzott megosztás(oversharing) jelensége, valamint említésre került a szülői túlzott használat.

23

VIRTUÁLIS TANÁRI

Barsy Anna

Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, EgységesGyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Budapest - IKT

MasterMinds Kutatócsoport

Kulcsszavak: Office 365, szakmai közösség, csoportmunka.

Magyarországon ingyenesen elérhető a Microsoft Office365, ami nagy segítséget jelent diák éspedagógus számára a tanulás menedzselésében. A tanulás támogatásakor a legtöbbször csak adiákokra koncentrálunk, pedig legalább ennyire fontos, hogy a pedagógusok is alkalmazkodnitudjanak az új lehetőségekhez. Ehhez néhány órás képzés rendszerint nem elegendő, a napigyakorlatban csak tartós használattal tud meghonosodni. Az élethossziglan tartó tanuláshozhozzátartozik, hogy ne csak megismerjük, hanem alkalmazzuk is a saját tanulási stratégiánkbana tudásépítés, a tudásmegosztás elemeit.Intézményi szinten elengedhetetlen, hogy a pedagógusok magán és iskolai e-mail címe elkülö-nüljön. Ez a versenyszférában természetes, nem csak a lojalitást fokozza, hanem olyan előnyeiis vannak, mely segítségével a pedagógiai tervező munka átláthatóbbá válhat. Az Office365 avállalati jó bevált környezetet adaptálta az oktatás körülményeire.Az elmúlt néhány évben az oktatási verzió felhasználóbaráttá és jól áttekinthető vált. Újdonság,hogy szeptembertől az Office365 részeként a Teams-en keresztül nem csak a diákok számáraérhető el egyből minden funkció, hanem az iskolai környezethez igazodóan 4 különböző felület isaz iskolában folyó munkát támogatja, melynek egyik pillére a szakmai tanulóközösségek.(1) „Aszakmai tanulóközösségek a munkatársak közös tanulását elősegítő széles körű képzési lehető-ségek egy adott munkakörnyezetben vagy területen. Gyakran használják iskolákban a tanárokmunkacsoportokba szervezéséhez.”forrás: <http://en.wikipedia.org/wiki/Professional_learning_community>A Teams a Dufour PLC modell(2) és a Deming PDCA ciklus(3) kombinációjával a tervezés-végrehajtás-ellenőrzés ciklusára ad egy jól használható mintát kész sablonokkal. Egyszerű fájl-vagy tudásmegosztás helyett így egy használatra kész munkaszervezési mintát kapunk, amitérdemes kipróbálni.Az OKOS(Oktatási – Kiértékelhető – Optimális – Sikerorientált) célok létrehozására nem csak apontos meghatározásokban ad segítséget a sablon, hanem példákon keresztül igyekszik támogatnia felhasználást is. Az iskolában folyó munkát megkönnyítheti az iskolai adminisztrációban ésfejlesztésben együttműködő vezetők és oktatók számára kialakított csoportszervezés.Minden felület optimálisan használja ki az Office365 lehetőségeit. A diákok számára 2 felület isteret nyújt, az egyik lehetőség egy jól strukturált virtuális osztályterem, míg az iskola bármelyrészvevőjét, akár diák, akár egyéb dolgozó vagy tanár egy egyszerűsített együttműködési térvárja.Az előadásomban ezeket a lehetőségeket szeretném munkaközösségek, egyéb szakmai közösségekmunkájának gyakorlatban történő alkalmazására bemutatni.

Irodalom:1. https://education.microsoft.com/microsoft-innovative-educator-programs/mie2. http://www.allthingsplc.info/blog/view/305/learning-in-a-plc-student-by-student-target-by-target3. http://web.t-online.hu/siriusbt/pdca.html

24

BYOD – OKOSTELEFONOK HASZNÁLATÁNAKLEHETŐSÉGEI KÖZÉPISKOLAI TANÓRÁN

dr. Havassy András

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest

Kulcsszavak: mobil alkalmazások tanórán, motiváció, tanulói aktivitás.

Előadásomban bemutatom az óráimon leggyakrabban használt okostelefonos alkalmazások tan-órai felhasználásának néhány lehetőségét. Az előadás workshop jellegű és tervem szerint interak-tív lesz. Megpróbálom bevonni a közönséget a tevékenységekbe és megmutatni, hogy valójábanmivel foglalkozik a diák és ezzel párhuzamosan a tanár, amikor az egyes alkalmazásokat használ-ják. Az alkalmazások tantárgytól függetlenül hasonló módon használhatók a legtöbb tanórán.A résztvevők hozzák magukkal az okostelefonjukat!A mobil eszközök használatának egyik fő célja a diákok órai aktivitásának növelése, a tanóraérdekesebbé tétele. Diákjaim véleménye szerint a mobil eszközök és alkalmazások legfontosabbjellemzői: a diák azonnali visszajelzést kap; jó gyakorlási és jegyszerzési lehetőséget biztosít;nem stresszes így tesztet írni, ezért kevésbé izgul; modern így dolgozni.A bemutatni tervezett alkalmazások, amiket ténylegesen ki is próbálunk:

• QR kód olvasó gyors információ megosztásra alkalmas.

• Linkgyűjtők hasznosak online tartalmak gyors megosztására. A gyakran használt és a csakegyes órákra szükséges linkeket is meg lehet így osztani.

• A TeamWorkTool saját ötleten alapul, egy tanítványom programozta. Pár- és csoport-munka szervezésére alkalmas, a felhasználókat véletlenszerűen rendeli egymáshoz.

• Socrative-val óra elején jellemzően 10 kérdéses tudásfelmérő teszteket „írunk” egyénileg,óra végén pedig a verseny felületen Spacerace-t játszunk pármunkában.

• A Redmentát elsősorban témazárók „írására” és az azokra való felkészülésre használjuk,de rövid, órai munkára alkalmas teszteket is lehet vele készíteni.

• A Quizlet fogalompárok gyakorlására használható, órai munkára elsősorban a Live változatalkalmas. A diákokat véletlenszerűen csoportokba rendezi és együttműködve kell a helyesmegoldásokat megtalálniuk.

A fenti alkalmazások listáját az alábbi QR kóddal illetve URL-en érhető el:

http://elink.io/p/ii-mobil-konferencia

25

VOTEO SZAVAZÓRENDSZER HASZNÁLATA HELYIHÁLÓZATON

Tóth Máté

Mobilis Interaktív Kiállítási Központ, Győr

Kulcsszavak: IKT-eszközök, szavazórendszer, monitorozás, megvitatás, közönségütemű szavazás.

A XXI. században az IKT-eszközök mindennapjaink részévé váltak, szükségességük megkérdője-lezhetetlen (Hinrichs, 2000). Felgyorsult világunkban a tanórai értékelés, visszajelzés hatékony-ságának növelésére is felmerült igényként. Erre kínálnak választ a szavazórendszerek.A szavazórendszerek alkalmasak a tanulók tudásának, véleményének, attitűdjeinek mérésére ésaz eredmények azonnali megjelenítésére. Előnyük abban rejlik, hogy a válaszadásban mindenkirészt vesz, továbbá az esetleges korrekcióra rögtön sor kerülhet. Felhasználásukat tekintve Deal(2007) három szintet különít el attól függően, hogy a tanár milyen mértékben vonja be a hall-gatóságot a tanítás-tanulás folyamatába: monitorozás, közönségütemű előadás és a megvitatás.Megemlítjük továbbá a szavazórendszerek beállítási és alkalmazási lehetőségeit is (Buda, 2013):időkorlát, módosítás, visszajelzés, anonimitás, tudásszint- és attitűdmérés, társ- és önértékelés.Egy korábbi felmérés szerint „szavazórendszerrel csupán néhány kiváltságos iskola” rendelkezik(Tóth, Molnár, & Csapó, 2011, 136. old.). Az előadásban bemutatásra kerülő technológia errejelenthet megoldást.Saját fejlesztésű szavazórendszerem (VoTeo) megalkotásakor a következő célokat tartottam szemelőtt. Olyan eszközt adhassunk a pedagógusok és a tanulók kezébe, amelynek használata nemigényel komoly anyagi befektetést. Ha az iskola rendelkezik olyan laptoppal, amiben beépítettWireless kártya van, akkor már az érintett szavazórendszer használatához minden rendelkezéséreáll. A tanulók Wi-Fi-képes okoseszközeikkel (mobiltelefon, tablet) adhatnak válaszokat. Avezetéknélküliség és az egyszerű használhatóság biztosítja, hogy a pedagógus napi munkájábaszervesen beépülhessen a szavazórendszer használata. A VoTeo nem igényli, hogy a tanulóksaját mobilinternet-előfizetésük terhére bonyolítsák le az adatforgalmat, szerverként a tanárigép funkciónál.Előadásom azt a célt szolgálja, hogy a magyar iskolákban elterjedhessenek a szavazórendszerekés előnyeit minél több pedagógus és tanuló élvezhesse.

Irodalom:Buda, A. (2013). Mire használhatók a szavazórendszerek?http://www.oktatas-informatika.hu/2013/03/buda-andras-mire-hasznalhatok-a-szavazorendszerek/Deal, A. (2007). Classroom Response Systems. A Teaching with Technology White Paper, 1-14.Hinrichs, R. (2000). A Vision for Life Long Learning – Year 2020. Introduction by Bill Gates.Learning Science and Technology Microsoft Research, Microsoft.Molnár, G. (2007). Új ICT eszközök alkalmazása az iskolai gyakorlatban. In E. Korom, A XLI-II. Pedagógiai Nyári Egyetem Évkönyve. Szeged: Koch Sándor Tudományos IsmeretterjesztőTársulat.Tóth, E., Molnár, G., & Csapó, B. (2011). Az iskolák IKT-felszereltsége - helyzetkép országosreprezentatív minta alapján. Iskolakultúra, 124-137.

26

OKOSESZKÖZ = OKOS GYEREK? MOBILOK A HUMÁNÉS REÁL TANTÁRGYAK TANÍTÁSÁBAN ÉS

TANULÁSÁBAN

Fegyverneki Gergő

Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, IKT MasterMinds Kutatócsoport

Kulcsszavak: mobiltanulás, applikáció, digitáliskultúra-azonos pedagógia

Noha az interaktív táblák hatékony használata kapcsán a tapasztalatok azt mutatják, hogy apedagógusok részéről sok esetben nem történt meg a szükséges digitális fordulat, az IKT rohamosfejlődése, konkrétan az okoseszközök széles körben való elterjedése máris újabb lehetőséget hozottaz oktatásban. Az m-learning-ről, vagyis a mobileszközökkel támogatott tanításról és tanulásrólegyre többet lehet hallani elméleti és gyakorlati síkon is (Kőrösné 2007; Ozdamli és Cavus2011; Turner 2012; Kis 2012; Laczkó 2013; Fegyverneki 2015; Tóth-Mózer – Főző 2015; Aknai –Czékmán – Fehér 2016; Fegyverneki – Aknai 2017), ugyanakkor a mobiltanulás mint módszertanilehetőség még nem épült be szervesen az oktatók pedagógiai eszköztárába.Ez egyrészt érthető, hiszen talán nincs is olyan kolléga, akinek a helyzetét már ne nehezítet-ték volna meg a pad alatt mobiljaikat nyomkodó tanulók, mégis ha jobban belegondolunk, azokostelefon a világ egyik leghasznosabb találmánya, amelynek mindenképpen helyett kell kapniaa korszerű tanítási-tanulási folyamatban. Az okoseszközökre ugyanis számos ingyenes alkalma-zás telepíthető, amiknek a használatához még internetre sincs szükség. Így lehetséges, hogy amobilokon veszélyes kémiai kísérleteket próbálhatnak ki a diákok, anélkül, hogy felrobbanna alabor (Beaker chemical mix), de az okostelefonokkal vagy a tabletekkel könnyebben begyako-rolhatjuk a történelem fontos neveit és évszámait is (Quizlet), sőt még egy motiváló digitáliskincsvadászatot is rendezhetünk a tanítási-tanulási helyzetekben (QR-kód, WallaMe, Sighter).Előadásunkban éppen ezért arra keressük a választ, hogyan válhatnak a mobilok játékból prak-tikus taneszközzé, ennek milyen előnyei és esetleg hátrányai lehetnek. Felfogásunkban a mobil-eszközökkel megvalósított tanulás és tanítás a digitáliskultúra-azonos pedagógia (Fegyverneki2014, 2016) integratív és komplex formájaként értelmeződik, ahol a mobileszközökre „zsugorí-tott” taneszközök sokasága utat nyit az iskola falain kívüli tanulásra és világ megismerésére.

27

ÉPÍTSD MEG A SAJÁT MÉRŐMŰSZEREDET! ROBOTOKÉS MOBILESZKÖZÖK A FIZIKA ÉS MATEMATIKA ÓRÁN

Sugár Sára - Büti István

Abakusan Stúdió, Budapest

Kulcsszavak: robotika, mérőműszerek, fizika, matematika.

Az előadáson bemutatott program az Abacusan Stúdió akkreditált kiváló tehetségpont szakem-berei által nemzetközi jó gyakorlatok adaptálására és integrálására épülő, hazai pilot programoksorán fejlesztett, a fizikai és matematikai ismereteket megalapozó, elmélyítő program.Olyan élmény- és tevékenység alapú programot mutatunk be, amely az ArTeC konstrukciós ésprogramozható robotépítő készlet felhasználásával, a NAT és a kerettantervek általános és azegyes műveltségterületek, tantárgyak fejlesztési céljainak figyelembe vételével kínál az életkorisajátosságoknak megfelelő, elsősorban a tanulói tevékenységre - kísérletezésre, tapasztalatgyűj-tésre, mérésekre - építő tanulási egységeket.Célként jelöli meg a problémaközpontúságot, a gyakorlatiasságot és a motiváció folyamatosfenntartását annak érdekében, hogy a tanulók logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseitmegértő felnőttekké váljanak.Ennek érdekében minden témakörben fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus,hasznos ismereteket tartalmaz a tananyag feldolgozása. Ezt a megközelítést segítik a változatoscélú, ugyanakkor az adott témakörhöz kapcsolódó robotok.A feladat megoldása során a tanulók megismerik a tervszerű megfigyelés, mérés és kísérletezés,az eredmények ábrázolásának és elemzésének módszereit és fontosságát.A gyermekek egyszerű robotikai feladatok megoldása során ismerkedhetnek meg a mérés, kalib-rálás fogalmával, a fény, a hang viselkedésével, a mozgás alapvető jellemzőivel.A robotok használata izgalmassá és kézzelfoghatóvá teszi a tapasztalatokat, működésük azon-nali visszacsatolást ad a megfigyelések, mérések helyességéről. Fejlődik a tanulók logikus gon-dolkodása, természetessé válik számukra a tervezés-megvalósítás-tesztelés folyamata, a kísérletmegismételhetőségének fontossága. Tapasztalatot szereznek a környezeti tényezők befolyásolóhatásáról, foglalkoznak ezek kiküszöbölésének módjaival.A robotok által mért értékeket a tanulók összevetik okoseszközös applikációk alkalmazásávalmért értékekkel. Ez a tevékenység az arányosítás, a skálák, függvények és grafikonok, a mérték-egységek értelmezését, alkalmazását hozza közelebb hozzájuk. Ez utóbbiak egyrészt az okosesz-közös alkalmazások széles körét ismertetik meg velük, másrészt fejlesztik matematikai kompe-tenciáikat, elmélyítik tantárgyi ismereteiket.Előadásunkkal ötleteket, jó gyakorlatokat, kész tematikus egységeket mutatunk be a résztvevők-nek, amelyek segítségével, robotok bevonásával tehetik hatékonyabbá a fizika oktatást.

28

A GO-LAB PROJEKT ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI ATERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SORÁN

Klacsákné Tóth Ágota

XX. Kerületi NagyLászló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

Kulcsszavak: természettudományos oktatás, online laboratórium, szimuláció.

A Next-Lab (korábban Go-Lab) nemzetközi projekt a felfedezésen alapuló természettudományosoktatás támogatására jött létre. A 2012 óta zajló projekt során mind módszertani, mind tartal-mi szempontból rendkívül tartalmas anyag gyűlt össze. A projekt weboldalán több száz azonnalhasználható online laboratórium, szimuláció található. Ezek kiegészülnek azokkal a tanulást se-gítő applikációkkal, melyek megkönnyítik a tananyag feldolgozását. A hozzá kapcsolódó Graaspszerkesztő felület rendelkezik a jó tananyagkészítő alkalmazások szokásos funkcióival (ingyenes;szöveg, illetve multimédia elemek beszúrási lehetőségei; tesztek; tanulói munkák nyomon köve-tése stb.), ugyanakkor tartalmaz kimondottan a természettudományos oktatást segítő elemeket.A weboldalra több száz tanár töltötte már fel kész tananyagát, amelyek nagy részéről bárkimásolatot készíthet magának, így azonnal használható.A folyamatosan bővülő platform erősségei egyrészt a gondolkodási készségek elsajátítását segítő(pl. hipotézis-szerkesztő, kísérlettervező, következtetés levonását szorgalmazó appok), együtt-működést támogató, ön- és társértékelő alkalmazások, másrészt konkrét beszúrható természet-tudományos tartalmak (pl. rengeteg online virtuális laboratórium, már elvégzett kísérletekadatsorai). A felület, az alkalmazások, és a laborok nagy része bármely nyelvre lefordítható,munkámnak köszönhetően nyár végétől magyarul is megjelenik.Ennek a rendszernek a segítségével változatos, felfedezésen alapuló, tevékenységközpontú fel-adatlapokat hoztam létre, mely rendszerbe foglalja a diákok számára a természettudományosmegismerési folyamat lépéseit. A feladatlapok öt fő egységből állnak (Tájékozódás, Fogalom-alkotás, Vizsgálat, Következtetés, Visszajelzés). A Tájékozódás részben a képek, videók keltikfel a diákok érdeklődését a téma iránt. A Fogalomalkotás részben megismerik a vizsgálandóproblémát, hipotézist alkotnak, illetve kérdést tesznek fel vele kapcsolatban. A Vizsgálat rész-ben azonosítják a vizsgálathoz tartozó változó, illetve mérhető mennyiségeket, megtervezik amérést. A tanuló vizsgálódások ténylegesen osztálytermi kísérletekre alapulva történnek, illet-ve, ha ez nem megoldható, akkor szimulációkat, online laboratóriumokat használnak a diákok.A Következtetés részben a tanulók egy alkalmazásban látják hipotéziseiket, kérdéseiket, vala-mint vizsgálódásaik eredményeit; összehasonlítják, értékelik azokat, majd következtetést vonnakle. A Visszajelzés részben a diákok munkájukról, csoportmunka esetén társaik tevékenységérőlkérdőívet töltenek ki. Jelenleg a feladatlapok kipróbálása zajlik, ennek eddigi tapasztalataitismerhetik meg az előadás hallgatói.

29

SZERTÁR TUNING

Barsy Anna

Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, EgységesGyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Budapest - IKT

MasterMinds Kutatócsoport

Kulcsszavak: természettudományos oktatás, szertár, digitális mérőműszerek, Arduino, Micro:bit,Raspberry Pi.

A természettudományos tárgyak tanításának fontos eleme a jelenségek megértése, megtapasz-talása. Ehhez viszont nem elég a tankönyv, egyéb passzív szemléltetés. Hogyan lehetne olyankorszerű méréseket megvalósítani, amelyek eszközigénye csekély és mégis megfelelnek a 21.századelvárásainak?A megoldást több irányból is megközelíthetjük. Régi, analóg készülékeinket digitális data logger-ekké alakíthatjuk a LabCamera(1) segítségével. Ez az ingyenesen elérhető alkalmazás nemcsak erre alkalmas, hanem szinte valamennyi természettudományos tárgy támogatására. Kitűnőlehetőséget nyújt kreatív projektek kivitelezésére a növények fejlődésének követésétől kezdve anagyon kicsi (mikroszkópikus) vagy akár nagyon nagy tárgyak arányosításon alapuló mérésére.A második lehetőség néhány ezer forintos beruházással igazi felfedező és alkotó megközelítéstbiztosít a diákok számára. Mikrokontrollerek és miniszámítógépek segítségével nem csak valósproblémákra találhatnak a tanulók megoldásokat, hanem a programozás alapjaiba is betekint-hetnek. Az Arduino(2), Micro:bit(3) és a Raspberry Pi(4) érzékelők sokaságával nyújt könnyenelérhető kísérleti lehetőségeket és akár adatnaplózást. A mikroelektronika felhasználása olyangyakorlatorientált megoldásokat hozhat, amelyek támogatják a felfedezés alapú tudásépítést, alogikus és algoritmikus gondolkodás fejlődését.A konferencián néhány egyszerű érzékelő segítségével szeretnék ötleteket adni a természettu-dományos tárgyakat tanító kollégáknak Arduino, Micro:bit és Raspberry Pi felhasználásávalkivitelezhető mérésekre. Az iskolák tanár-diák csoportjai pályázhatnak a National Instrumentsprofi data logger-ére, a myDAQ-ra.(5) Szeretnék ötleteket adni, hogy egy ilyen készülék milyenkísérletekre alkalmas, hogyan építhető be az oktatásba, hogyan szolgálja a felfedező tudásépítést.Harmadik lehetőségként két kitűnő szimulációs programokat szeretnék bemutatni, amelyek avalós fizikai törvények szerint működnek, elemekből önálló, a fizika törvényeinek megfelelő mű-ködésű szerkezetek megalkotását teszi lehetővé. Ezek a szimulációk hozzájárulnak a problémákmegértéséhez, hiszen a virtuális kísérletezés nagymértékben fejleszti az alkotó tudásépítést. AzAlgodoo(6) sokoldalú és látványos, a web2.0-es megosztások révén számos ötletet meríthetünkprojektekhez, míg az Intellisense Fizika(1) alkalmazása a mechanikai problémákra koncentrálvanyújthat segítséget a megértésben.A 21.század élményalapú tudásépítéséhez szertárunkat új elemekkel bővíthetjük, digitalizálhat-juk, tuningolhatjuk. Az új megközelítések nagy előnye, hogy valós, probléma alapú projektekhezfelhasználhatók.

Források:1. LabCamera és Fizika: http://intellisen.se/nkp/index.html2. Arduino: http://www.tavir.hu/60nap3. Micro:bit: http://microbit.org/hu/4. Raspberry Pi: https://www.raspberrypi.org/education/5. myDAQ: http://www.ni.com/hu-hu/shop/select/mydaq-student-data-acquisition-device6. Algodoo: http://www.algodoo.com/

30

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS PROJEKTEKMENEDZSELÉSE SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN A TRELLO

ALKALMAZÁS SEGÍTSÉGÉVEL

Bere Anikó Zsuzsanna

BGSzC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnázium, Budapest

Kulcsszavak: projektmódszer, természettudományos oktatás, Trello.

Napjainkban egyre elterjedtebb módszer a projekt alapú oktatás, ami fizika tanárként jól al-kalmazható a szakközépiskolában a komplex természettudományos tárgy keretében, valaminta fizika órákon is. Nagyon fontos, hogy a diákok maguk fedezzék fel a tudást, tanuljanak megkeresni akár az Interneten, akár a könyvtárban, és legyenek kíváncsiak az őket körülvevő világra.Megfelelő témák esetén bele is vetik magukat a munkába és kérik is a feladatokat. De ahogyszorul vissza az óraszám, úgy egyre több osztályban, egyre több diáknál kell nyomon követni,hogy hogyan halad a feladataival, mennyire motivált a csoportban való munkára. Ez egy bizo-nyos létszám felett már komoly logisztikai problémává válik, főleg ha esetleg arra kényszerül azember, hogy félállásban dolgozzon, és nem tud minden nap konzultálni a diákokkal.A projektmenedzsment az iparban erre már komoly digitális apparátust épített fel. Ezek kö-zül számomra a Trello volt a legszimpatikusabb. Ezt mutatom be az előadásomban. Könnyenkezelhető, magyar nyelvű telefonos alkalmazás, de webes felületen is elérhető. Ingyenes regiszt-ráció után a diákok csoportba rendezhetőek, és „táblákat” rendelhetünk hozzájuk, amelyekena projekt feladatot definiálhatjuk. A diákok aktivitása követhető és így könnyű az értékelés.Motiváltak a feladatok elvégzésében, mert minden feladatra határidőket, felelősöket is be lehetállítani. Ha bármilyen kérdésük merülne fel, akkor „hozzászólásként” visszanézhető konzultációis kialakulhat.Idén három osztályban vezettem be ennek az alkalmazásnak a használatát. Beszámolok a kezdetinehézségekről, valamint hogy hogyan lehet ezeket kiküszöbölni. Ezzel a módszerrel a diákokaktivitása növelhető. Végigvezettem velük már egy teljes projektet, ennek kimeneteleiről isbeszámolok. Kezdetben a tanári oldalról is jelentős munkát igényel, de ahogy a diákok egyreönállóbbakká válnak, úgy csökken a terhelés is.Számomra nagyon pozitívak az eredmények a Trelloval kapcsolatban a projektek menedzselésekapcsán. A rendszer hivatalos blogját olvasva számos további lehetőség is adódik a tanórákonvaló használatra, hiszen külföldön már vannak jó gyakorlatok ezzel kapcsolatban is.

31

Több, mint kódolás! – a kreativitás fejlesztése Micro:bit-tel

Fehér Péter

Pannon Egyetem, Tanárképző Központ - IKT MasterMinds Kutatócsoport

Kulcsszavak: BBC Micro:bit, kreativitás, kódolás, gondolkodás fejlesztése

Az 1980-as évek elején a BBC Micro nevű személyi számítógépével a BBC a korszak egyikúttörőjeként nagyon sok diáknak nyújtott élményt és lehetőséget a számítógépekkel való elsőtalálkozásra. A 2010-es évekre azonban az Egyesült Királyságban is egyre nagyobb hiány mu-tatkozik az informatikai állások betöltésére alkalmas munkavállalók terén. A Royal Societyjelentésével (Royal Society, 2012) szinte egy időben (három évtizeddel a korábbi történet után),ismét hasonló szerepet vállalt a BBC, élére állva a Make It Digital kezdeményezésnek, hogy újlendületet adjon a felnövő generáció digitális kreativitásának kibontakoztatására és fejlesztésé-hez. Ezt a célt a kódolás és programozás iránti érdeklődés felkeltése révén, illetve a fiatalokkönnyen elérhető, olcsó eszközzel való ellátásával kívánták megvalósítani. A 2012 körül, 29 je-lentős üzleti szereplő (ARM, Microsoft, Samsung, Nordic Semiconductor és mások) bevonásávalmegkezdett fejlesztés 2016-ra érett be, amikor is mintegy 1 millió hetedik osztályos (kb. 11-12éves) diák kapott ingyenesen a BBC Micro:bit nevű eszközből. A hetedik osztály a brit oktatásirendszer kezdő szakaszának harmadik része (Key Stage 3) Nagy-Britanniában, ahol a korábbialapozást követően a számítástechnikával kapcsolatos követelményekben komoly hangsúlyt kap-nak a kódolással, programozással kapcsolatos elvárások. A Micro:bit különlegességét az adja,hogy a kézbe fogható kis mikrokontroller akár grafikus felület segítségével is könnyen progra-mozható, Bluetooth kapcsolaton keresztül okoseszközökkel (és két Micro:bit egymással is) tudkommunikálni, és nagyon sok egyszerű, de jól használható kiegészítő elérhető hozzá. Sentanceés munkatársai által végzett kezdeti, kismintás pilot kutatások (Sentance et al., 2017a, 2017b)legfontosabb megállapításai szerint:

• az eszköz fizikai tapinthatósága, hozzáférhetősége nagyon motiváló hatásúnak bizonyult akutatásban résztvevő tanulók számára;

• nem csupán az informatika/számítástechnika tárgyban használható, hanem a STEM te-rületén is;

• a diákok által létrehozott alkalmazások életközelisége jól illusztrálta a kódolás, programo-zás hasznát és mibenlétét.

Az előadásban bemutatunk néhány példát arra is, milyen kreatív megoldásokat találtak ki aMicro:bit alkalmazására az angol diákok. Ismertetjük továbbá azokat az elképzeléseket is, ame-lyekkel hozzá kívánunk járulni a Micro:bit-ek hazai elterjesztéséhez.

Irodalom:BBC Make It Digital weboldal http://www.bbc.co.uk/makeitdigitalSentance, S., Waite, J., MacLeod, E., & Yeomans, L. E. (2017a). Teaching with physicalcomputing devices: the BBC micro:bit initiative. In Proceedings of 12th Workshop in Primaryand Secondary Computing Education: WIPSCE ’17. DOI: 10.1145/3137065.3137083Sentance, S., Waite, J., Hodges, S., MacLeod, E., & Yeomans, L. E. (2017b). "Creating CoolStuff" - Pupils’ experience of the BBC micro:bit. In: Proceedings of the 48th ACM TechnicalSymposium on Computer Science Education: SIGCSE 2017. DOI: 10.1145/3017680.3017749The Royal Society. Shut Down or Restart? The way forward for Computing in UK Schools.Technical report, 2012.https://royalsociety.org/topics-policy/projects/computing-in-schools/report/

32

A ROBOTIKA TÉMAKÖRÉNEK BEVEZETÉSEMICRO:BIT-EK SEGÍTSÉGÉVEL

Abonyi-Tóth Andor - Pluhár Zsuzsanna

ELTE Informatikai Kar

Kulcsszavak: robotika, Micro:bit, STEM, tanárképzés.

Az IKT eszközök mindennapi életünkben való megjelenése és az ezzel összekapcsolódó oktatásielvárásokkal kapcsolatosan felmerülő problémák (Csapó, 2012, Tillmann és tsai, 2012) egyikmegoldása lehet a robotika és az ehhez kapcsolódó eszközök oktatásban való alkalmazása (McC-artney, 1996, Mayer és tsai, 2015). A robotika témaköre szorosan kapcsolódik az úgynevezettSTEM (science, technology, engineering, mathematics, azaz természettudományok, technológia,mérnök tudományok és matematika) területekhez, melyek együttes kezelése a tudástranszferproblematikájának egyik alapját is kezelheti (Resnick és tsai, 2000, Kaloti-Hallak és tsai, 2015).A robotok és ezekhez kapcsolható eszközök programozása során megjelenhetnek és könnyebbenmegfoghatóak olyan valós világban fellelhető jelenségek, mint például a párhuzamos folyamatok(szálak) végrehajtása, a valós világ fizikai behatásai (érzékelések, fényviszonyok, terepviszonyok,határok és lehetőségek). A problémamegoldás, kritikus gondolkodás, folyamatok megfigyelése,nyomon követése, konklúziók levonása és megfogalmazása több természettudományos (és bölcsé-szeti) területen is fontos elvárást jelent. A robot irányítása közben ezek a készségek, képességekalakulása, fejlődése is jelentős lehet. Szükség van matematikai tudásra is, hiszen adatok ki-értékelése, számolások elvégzése, a szögek ismerete, számolása nem csak papíron jelenhetnekmeg, de azonnal láthatóvá válik egy-egy hibás számítás eredménye – illetve meglátható, milyenproblémákhoz vezethetnek ezek.A micro:bit egy kifejezetten oktatási célra létrehozott, egylapkás miniszámítógép (SBC), amelya BBC ötlete és koordinálása alapján került kifejlesztésre 29 partner bevonásával, annak érde-kében, hogy a diákok minél korábban betekintést nyerjenek a programozás, illetve a mérnökitudományok alapjaiba, ezzel is ösztönözve őket, hogy később a STEM területekkel kapcsolatospályát válasszanak (Anthony, 2015). Az eszköz programozása asztali, illetve mobil környezetbenis lehetséges, használhatunk vizuális blokknyelvet (JavaScript Blocks Editor), de akár Pythonalapú programozási környezetben is írhatjuk a kódot, amelyet USB, illetve Bluetooth kapcsolatsegítségével tölthetünk fel a eszközre.A lapka 20 db NYÁK érintkezővel, 3 db digitális/analóg gyűrűs csatlakozóval és 3V-os táp-csatlakozóval rendelkezik, amelyek számos külső eszköz (szenzorok, szervomotorok, LED-ek,hangszórók, stb.) csatlakoztatására adnak lehetőséget, így az eszköz alkalmas arra is, hogy arobotika témakörébe bevezessük a diákokat, akár úgy is, hogy a megépített eszközöket a sajátmobil eszközeik segítségével irányíthassák.Előadásunkban bemutatjuk, hogy a Micro:bit eszközre építve milyen lehetőségeink vannak arobotika alapjainak bemutatására, hogyan használjuk az eszközt az ELTE IK tanárszakosoknakszóló kurzusokban (hogyan vezetjük be vele a robotikát, mely részekben van jelen), valamintmilyen kezdeményezésekkel igyekszünk a tanárokkal és leendő tanárokkal megismertetni ezenmódszereket és eszközöket.

Irodalom:Csapó Benő (2012): Bevezetés. In: Csapó Benő (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. NemzetiTankönyvkiadó, Budapest. 9-15.Tillmann, Nikolai, Michal Moskal, Jonathan de Halleux, Ma-nuel Fahndrich, Judith Bishop, Arj-mand Samuel, and Tao Xie (2012): The future of teaching programming is on mobile devices.,

33

In Proceedings of the 17th ACM annual conference on Innovation and technology in computerscience education, pp. 156-161. ACM.McCartney, R. (1996): Introduction to robotics in computer science and engineering education.Computer Science Education, 7(2): 135-137.Mayer, R., Mayer, R R., B. Gilbert,S., Dilla, W. (2015): How engineers learn: a study ofproblem-based learning in the engineering classroom and implications for course designResnick, M, Mikhak, B, Petrich, M, Rusk, N, Wilkinson, K, Willow, D (2000): The PIE Net-work: promoting science inquiry and engineering through playful invention and exploration withnew digital technologies. Proposal to the US National Science Foundation (project funded 2001-2004). MIT Media Laboratory, Cambridge, MA.Kaloti-Hallak, F., Armoni, M., Ben-Ari, M. (2015): Students’ Attitudes and Motivation DuringRobotics Activities. . 10.1145/2818314.2818317.Anthony, S. (2015): BBC Micro:bit—a free single-board PC for every Year 7 kid in the UK (8July 2015)https://arstechnica.co.uk/gadgets/2015/07/bbc-microbit-a-free-single-board-pc-for-every-year-7-kid-in-the-uk/

34

KÓDOLÁS MINDENKOR(BAN)? EGY MICRO:BIT-ESPROJEKT TAPASZTALATAI

Czékmán Balázs – Kiss József

Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola

Kulcsszavak: IKT, programozás, Micro:bit, STEM, iskolai kutatás.

A 21. századi készségek fejlesztésében, a kompetenciaalapú tudás kialakításában alapvető szere-pet kapnak a STEM (science, technology, engineering, mathematics) tantárgyak. Az elvárt kész-ségek – például algoritmikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, önirányító tanulás –fejlesztése a programozás alapjainak oktatásával is történhet. Kazakoff (2014) szerint a roboti-ka terjedése is nagyban hozzájárulhat, hogy a tanulók addig absztrakt gondolkodása konkréttáválhasson. A különböző programozható eszközök (pl. Blue-bot, Bee-bot, LEGO programoz-ható készletek) és szoftverek (pl. Scratch, ScratchJr, Lightbot, Kodu) megjelenése hozzájárulahhoz, hogy az algoritmikus gondolkodás fejlesztése kilépjen az informatikaóra kereteiből ésakár már óvodás kortól kezdve megvalósulhasson. A már említett kódolást előkészítő és segítőeszközök egy innovatív hardvere a BBC támogatásával, oktatási célokra kifejlesztett Micro:bitnevű lapkája (Gibson és Bradley, 2017), melyből az Egyesült Királyságban tanuló 10-14 évesdiákoknak egymillió darabot osztottak szét. A Micro:bit egy kisméretű alaplap, 5X5 LED-bőlálló kijelzővel, szenzorokkal (pl. gyorsulásmérő, iránytű, hőmérő) és különböző kommunikációslehetőségekkel (USB, bluetooth, külső portok), mely számítógép vagy okostelefon segítségévelprogramozható. Az eszköz programozására különböző szintű lehetőségek állnak rendelkezésre akezdőknek szánt blokkalapú megoldásoktól (pl. MakeCode, Scratch) egészen a haladó szintig(pl. Python, JavaScript) (BBC Micro:bit, 2015). A programozási környezetek széles skálájávallehetővé válik, hogy a kódolás különböző korú és képességű tanulók számára is alkalmas legyen,továbbá lehetővé váljon a tanulók (akár) multidiszciplináris környezetben történő problémameg-oldó gondolkodásának, kollaborációjának, önirányító tanulásának fejlesztése.Az NJSZT és az ELTE T@T labor támogatásával útjára indított „Micro:bit botorkálás” kezde-ményezésnek köszönhetően a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola 10 darab Micro:bit kész-lettel folytatta akciókutatását két héten keresztül. Az alsó (N=53) és felső tagozatos diákok(N=136) körében lebonyolított vizsgálat egyrészt a tanulók programozható eszközökkel kapcso-latos hozzáállását, első tapasztalatait, másrészt az eszközök (és a kódolás) különböző életkorbantörténő alkalmazhatóságát vette górcső alá. Kutatási kérdéseink ennek megfelelően az eszközökmotivációs hatására, a kódolásra és a problémamegoldó feladatokhoz való viszonyulásra irányul-tak. Az eszköz alkalmazhatóságát és a programozás különböző életkorban történő oktatásánaklehetőségeit az egymásra épülő (algoritmusok, változók, feltételek, iterációk), egyre nehezedőfeladatok teljesítésével mértük. Az első eredmények pozitívak mind az alsó, mind a felső tago-zatos diákok körében. A tanulók pozitív viszonyulást mutattak a problémamegoldó feladatok ésa (blokkalapú) programozás területén egyaránt.

35

"UTAZÁS AZ ISMERETLENBE" - SNI DIÁKOKFEJLESZTÉSE A ROBOTOK KORÁBAN

Kulcsszavak: problémamegoldás, SNI, robotok, programozás, utazó gyógypedagógus.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka egyik fontos feladata a gyermekek értelmi képességeinekfejlesztése. Ebből az egyik alapvető képesség a problémamegoldó képesség. Lénárd szerint is agondolkodásnak két fő feladata van (Lénárd, 1971). Az egyik a megértés, a másik a problémákmegoldása. Empirikus kutatások szerint a jövőben történő tanulás egyik alapvető fontosságúképessége a problémamegoldó gondolkodás (Molnár, Greiff és Csapó, 2012). Emiatt tehát ki-emelten fontos feladatunk a kognitív képességek fejlesztése.A gondolkodás olyan tevékenység ahol egy képzeletbeli, nem jelenlévő tárgynak, eseményneka helyettesítését végezzük, egyfajta belső megjelenítéssel. Gondolkodási folyamat a probléma-megoldás is, melynek során problémamegoldással a gyermek megszerezheti azokat a szükségesismereteket, jártasságokat, készségeket melyek fejlesztik a problémamegoldó, algoritmikus gon-dolkodását. Fokozottan érvényes ez az SNI gyermekekre. Az SNI gyermekeknél a kognitív folya-matok sérülése, a részképességek zavara (diszgráfia, diszlexia, diszkalkúlia) a leglátványosabb.Ezek az eltérések nehezítik az iskolai tanulást, melyek gyógypedagógusi megsegítést igényelnek.Ezek között a gyerekek között találkozhatunk olyanokkal is, akiknek a koncentrációs képességenagyon alacsony, igen könnyen elterelhető a figyelmük. A fejlesztésben játékosan alkalmazott,különböző nehézségű, az egyénre szabott, problémák megoldása igen nagy fejlesztő hatással bíra számukra. Ezen gondolkodásmód kialakítása fontos szerepet játszik a gyermekek életében,hiszen boldogulásuk érdekében elengedhetetlen, hogy megfeleljenek a 21. századi készségeknek(kreativitás és innováció, kritikai gondolkodás és problémamegoldás, kommunikáció és együtt-működés) (Abonyi-Tóth és Turcsányi, 2015). Ezért már óvodás korban el kellene kezdenünkennek a képességnek a tudatos fejlesztését. Ehhez elengedhetetlen a meglévő tanítási módszerekfejlesztése, és a korosztálynak megfelelő szoftverek, eszközök megkeresése.Ezért is vezettem be az utazó gyógypedagógusi szolgálatban, az általam ellátott gyerekeknélés csoportokban az intelligens padlórobotok (Blue-Bot, Cyber Robot, Cady Wini/Cady Wida)használatát. Ezek a robotok egyszerűek és gyerekbarát kivitelűek. Jól használható eszközök aprogramozási alapismeretek játékos elsajátításához, hiszen önmagukon, illetve okos eszközről,vagy távirányítóval programozhatóak.Előadásomban azt mutatom be - mások számára is használható - gyakorlati példákon keresztül,hogy hogyan használjuk, milyen képességeket, készségeket fejleszthetünk a padlórobotokkal SNIgyermekek körében. Az előadás végén lehetőség nyílik a robotok kipróbálására is.

Irodalom:Abonyi-Tóth A., Turcsányi-Szabó M. (2015): A mobiltechnológiával támogatott tanulás és ta-nítás módszerei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest.Fegyverneki G., Aknai D. O. (2017): A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak Neteducatio Kft,Budapest.Lányiné E. Á. (1996): Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. kötet Abai és Társai NyomdaipariTársulás, Budapest.Lénárd F. (1971): A problémamegoldó gondolkodás Akadémiai Kiadó, BudapestMolnár, Gy., Greiff, S. és Csapó, B. (2013): Inductive reasoning, domain specific and complexproblem solving: relations and development. Thinking skills and Creativity, 9. 8. sz. 35-45.

36

ROBOTIKA, MINT A TEHETSÉGGONDOZÁS ÉSKOMPETENCIAFEJLESZTÉS ESZKÖZE

Sugár Sára - Büti István

Abakusan Stúdió, Budapest

Kulcsszavak: robotika, tehetségfejlesztés, mentorálás, ArTeC robot, kompetenciafejlesztés.

Előadásunkban esettanulmányokra támaszkodva kívánjuk bemutatni, hogy az Abacusan Stúdiógyakorlatában az ArTeC robotika hogyan segíti a tehetségek felfedezését, erős oldaluk továbbigazdagítását, gyenge oldaluk fejlesztését.Hogyan vélekedünk a tehetséggondozásról, és milyen szerepe van ebben a robotika projekteknek?Tehetséggondozó programjaink célja elsősorban, hogy a STEAM területen (természettudomá-nyok, matematika, informatika, mérnöki tudományok és a hozzájuk kapcsolódó művészeti ágak)tehetséget, erős érdeklődést, motivációt mutató gyermekek számára lehetőséget biztosítsunkarra, hogy kipróbálják magukat, játékos oldott körülmények között, támogató környezetben al-kothassanak. Ez a megközelítés segíti a tehetségek felkutatását, és különösen lehetőséget biztosíta többszörösen különleges gyermekek (tehát a tehetség mellett tanulási nehézségekkel vagy ma-gatartás problémákkal küzdők) számára, hogy képességeiket megmutassák. Ezek a gyermekeksokszor nem tudnak megfelelni az iskolai követelményeknek, egy eredményorientált, mérésre,iskolai jellegű teljesítményre alapuló beválogatás során nem kerülnének a programba.Élmény- és tapasztalat alapú szakköreink, táboraink célja, hogy a gyerekek az általunk megterve-zett tartalmi tematika és saját ötleteik együttes megvalósításával fejlődjenek, megtapasztaljáka tervezés-megvalósítás-tesztelés-hibajavítás ciklusának fontosságát, gyakorolják az együttmű-ködést, a csapatmunkát – és élvezzék a játék örömét. Ebben a környezetben a tanár, oktató,szakkörvezető szerepe inkább a mentorálás. Feladata, hogy a gyermekeket segítse egyéni ötleteikmegvalósításában, s e folyamat során, a gyermek projektjéhez javasoljon olyan megoldásokat,amelyek a tematikában továbbhaladását, tudásának elmélyülését, ismereteinek gyarapodását,algoritmikus gondolkodásának fejlődését szolgálják.A szabad alkotás, a differenciált, személyre szabott mentorálás teret ad annak is, hogy a csopor-tokban felismerjük a kiemelkedően tehetséges gyermekeket. A pedagógus tevékenység közbenfigyelheti meg a gyermek gondolkodását, kreativitását, motiváltságát. Az így fölfedezett tehet-ségek számára gyorsító-gazdagító utat nyitunk – akár eredeti csoportjukon belül, akár kiemelveőket, külön foglalkozások keretében.Kiemelten szeretnénk bemutatni azt is, hogy a beilleszkedési nehézségekkel küzdő, tehetségígéretgyermekek számára milyen fejlődési lehetőséget jelent az oldott környezetben zajló, a csoportosmunkát támogató alkotó tevékenység, illetve az Abacusan Stúdió egyéb programjain történőközreműködés.Külön tárgyaljuk azt is, hogy a fenti célok és szemlélet, amelyet képviselünk saját programjain-kon, és adjuk át képzéseinken partnereinknek – iskoláknak, szakkörvezetőknek, és – reményeinkszerint - a konferencia résztvevőinek is, hogyan illeszthetők az iskolai gyakorlatba az Abacusan-ArTeC robotika tematika, eszközkészlet és módszertan alkalmazásával.

37

"CSÁMBORGÓK BALLADÁJA" - EGY SZAKMAIFACEBOOK CSOPORT BEMUTATÁSA

Fári János

Kecskeméti Katona József Gimnázium

Kulcsszavak: robotika, Robotcsámborgás, Bee-bot.

Az általam létrehozott szakmai Facebook csoport bemutatásából idéznék:( https://www.facebook.com/groups/430239413850665/)

"Ez az újonnan alakuló közösség, az algoritmikus gondolkodás kisiskoláskori fejlesztési lehetősé-geinek egy szeletét próbálja támogatni robotika alkalmazásával. Legfontosabb célja, hogy fejünketösszedugva egy bárki által elérhető,- folyamatosan bővülő- foglalkozásgyűjtemény készüljön óvodá-sok, illetve kisiskolások és a velük foglalkozni kívánó pedagógusok számára. Egyik fontos kellékea Bee-Bot robotméhecske, amelyet pár nap használatra lehet igényelni kipróbálásra. A szükségespálya házilag bármikor elkészíthető, akár csomagolópapírból is. A jelentkezőknek a következőfeltételeknek kell megfelelni! Vállalja, hogy a postán kapott és az általa kipróbált Bee-Bot robototidőben továbbítja az általam megadott iskola címére. A foglalkozásokról legalább egy fotót he-lyez el a stafétadoboz megfelelő szelvényébe. Nagyon fontos, hogy nem feltétlenül az informatikatanárnak kell megvalósítania. A stafétadobozban található leírás alapján és a csoportban duzza-dó ötletbörze segítségével bárki élmény gazdag foglalkozásokat valósíthat meg. Fontos cél az is,hogy lehetőség szerint minél több iskola elsősei próbálják ki az Országos Logo SzámítástechnikaVerseny idei 0. kategóriáját!Induláskor magam sem gondoltam, hogy ilyen sikeres projektté nőheti ki magát egy szánomratermészetesnek tűnő játszva gondolkodás. Nem csupán a méhecskék röpködnek faluról városra,oviból suliba, hanem egy tudásmegosztó filozófia is. Előadásom során az eddigi eredményekösszegzése mellett, frissítő ötletekkel szeretném megbizsergetni az érdeklődő, kíváncsiskodó so-kaságot.

38

A TANÁRKÉPZÉS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A TANÁRIIKT-KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉBEN

Dringó-Horváth Ida - Gonda Zsuzsa

Károli Gáspár Református Egyetem - ELTE BTK

Kulcsszavak: tanárképzés, IKT, IKT-kompetencia fejlesztése.Számos hazai és nemzetközi felmérés bizonyítja, hogy a közoktatásban résztvevő diákok gyakranalkalmazzák a különböző infokommunikációs technológiákat (IKT) az informális tanulás során(Fehér–Hornyák 2011, Goda 2015). Ezzel szemben a formális tanulás színtereként működő iskolakevésbé él az IKT nyújtotta lehetőségekkel. Az IKT közoktatásba való integrációjának egyikfeltétele a tanárjelöltek IKT-kompetenciájának fejlesztése.Az előadás egy pilot-kutatást mutat be, amelynek egyik célja a tanárjelölt hallgatók IKT-kompetenciájának a vizsgálata; másik célja pedig olyan mérőeszközök kidolgozása, amelyeksegítségével a tanárjelöltek és az oktatók IKT-kompetenciáját egyaránt mérni tudjuk.Az előadás a tanárjelöltek IKT-kompetenciájának mérő kérdőíves kutatás eredményeit mutatjabe, amely a tanári felkészítés három szakaszában vizsgálja a tanárjelöltek IKT-kompetenciájánaktöbb területét:

• a tanárjelöltek IKT-val kapcsolatos tapasztalatait, attitűdjét;

• az IKT-eszközök pedagógiai alkalmazhatóságát a tanagyagok, a módszertan és a képes-ségfejlesztés területén;

• a tanárjelöltek IKT-kompetenciaszintjét az iskolai gyakorlat végére (Lévai 2014).

A kérdőíves mérés eredményei azt tükrözik, hogy bár számos tantárgy, kurzus keretében jelen-nek meg IKT-eszközök a tanárképzésben, az eszközök pedagógiai célú alkalmazása inkább atanárközpontú oktatást segíti mind a középiskolai tanórákat, mind a tanári felkészítés kurzusaittekintve (Charalambos 2014; EACEA P9 Eurydice 2011; Kárpáti–Hunya 2009; TALIS 2013TA).Az IKT-eszközök nyújtotta kollaboratív módszertani lehetőségek; a digitális szöveg feldolgozásátés a digitális tanulási képességet fejlesztő alkalmazások még nem elterjedtek.Az előadás zárásaként bemutatjuk, hogy a tanári IKT-kompetenciának melyek azok a területei,amelyek leginkább fejlesztésre szorulnak, valamint ajánlásokat fogalmazunk meg a tanárkép-zés számára az IKT-eszközök pedagógiai célú alkalmazásának tanítására. Kutatásunk továbbiirányát a pilot-vizsgálat kutatás-módszertani tapasztalataira építve egy longitudinális kutatáskidolgozása, valamint az egyetemi oktatók IKT-kompetenciáját mérő kérdőív összeállítása ha-tározza meg.

Irodalom:Charalambos, Vrasidas (2014): The rhetoric of reform and teachers’ use of ICT. British Journalof Educational Technology. Volume 46. Issue 2. pp. 370–380.EACEA P9 Eurydice 2011. Schlüsselzahlen zum Einsatz von IKT für Lernen und Innovationan Schulen in Europa 2011. Eurydice Studie (EACEA P9 Eurydice). Exekutivagentur Bildung,Audiovisuelles und Kultur.http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/key_data_series/129DE.pdfFehér Péter – Hornyák Judit (2011): 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás, avagy a Netgeneráció 2010kutatás tapasztalatai, In: Ollé János (szerk.): III. Oktatás-informatikai Konferencia. Tanul-mánykötet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 101–109.Goda Beatrix (2015): Kapcsolat a tanulók, a számítógépek és a tanulás között. Könyv és nevelés

39

(17) 4. 115-123.Kárpáti Andrea – Hunya Márta (2009): Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európaireferenciakeretének kialakítására – a U-Teacher projekt I. Új Pedagógiai Szemle, (59) 3 83-119.Lévai Dóra 2014. A pedagógus kompetenciái az online tanulási környezetben zajló tanulási-tanítási folyamat során. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp 125.TALIS 2013. The OECD Teaching and Learning International Survey (TALIS) - 2013 Results.http://www.oecd.org/edu/school/talis-2013-results.htm (2017. október 24.)

40

OKOSTELEFON-HASZNÁLAT AZ IDEGENNYELVI ÓRÁN –ESETTANULMÁNY A JAPÁN ANYANYELVŰ MAGYARUL

TANULÓK INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKATÍVKOMPETENCIÁJÁNAK FEJLESZTÉSÉRŐL

Borsos Levente - Kruzslicz Tamás

ELTE BTK

Kulcsszavak: nyelvtanulás, okostelefon, kompetenciafejlesztés.

Az okostelefon-használat a Z-generáció tagjai számára mindennapos tevékenység. Japánban kü-lönösen óriási mértéket ölt ennek a digitális kommunikációs eszköznek a terjedése. Míg 2012-bena japán lakosság 28%-a rendelkezett okostelefonnal, 2016-ra 44%-ra nőtt ez az arány. Az okoste-lefon a nyelvtanulásban is egyre fontosabb szerepet játszik. Felhasználásából fakadóan kommu-nikációs csatornaként önmagában is színtere lehet az idegen nyelvi kommunikációnak (ezáltala kultúraközvetítésnek), de a nyelvtanulásban közvetlenül is megjelenhet szótárak, nyelvtanu-ló alkalmazások használata vagy akár a telefon nyelvórai alkalmazása révén. Az előadásbanismertetendő projektben ez utóbbi játszott központi szerepet.A mobileszközzel támogatott nyelvtanulás (MALL) módszertanára alapozva tervezett tanulási-tanítási projektünk az ELTE BTK magyar mint idegen nyelv tanári szakos hallgatói és az Osza-kai Egyetem magyar szakos hallgatói részvételével zajlott a 2016/2017-es őszi félévében. Aprojekt során a magyar tanárjelöltek feladatokat készítettek a japán résztvevők számára, ame-lyeket azok a magyar nyelvi óráikon, két tematikus egységbe integrálva oldottak meg a kintdolgozó magyar lektor irányításával.Az okostelefon a projekt teljes ideje során a munka központi összetevője volt. A magyar hall-gatók által készített feladatokat, amelyekben minden esetben meghatározó szerepet kapott azinformációs és kommunikációs technológiák használata, a japán hallgatók saját okostelefonuksegítségével oldották meg. A résztvevők közötti kommunikációs felületet a Japánban legnépsze-rűbb közösségi oldal, a LINE jelentette, amelyet szintén mindenki okostelefonján keresztül értel. A projekt lezárultával online kérdőíves vizsgálattal mértük fel, hogyan értékelik a résztvevőkaz IKT-val támogatott nyelvtanulás lehetőségét, illetve annak eredményességét.Az IKT mellett a projektben kiemelt szerepet kapott az interkulturális kommunikatív kom-petencia fejlesztése. Hipotézisünk szerint ugyanis erre (1) különösen alkalmas egy ilyen, IKTeszközökkel támogatott nyelvtanulási forma. Feltételeztük továbbá, hogy (2) a projekt elősegí-ti a nem célnyelvi környezetben zajló nyelvtanulásra jellemző nehézségek legyőzését, valaminthogy (3) a két fél között a virtuális térben létrejövő közvetlen és valós idejű interakció jelentősenfejleszti a nyelvtanulók általános nyelvi készségeit.A kutatás eredményei rámutattak, hogy az idegennyelv-órai okostelefon-használat nemcsak anyelvi készségek fejlesztését segíti elő (különös tekintettel a produktív nyelvi készségekre), hanemhatékony eszköze lehet az interkulturális kommunikatív kompetencia fejlesztésének és a tanulóimotiváció növelésének is.

41

A GYERMEK, AKIVEL CSODA TÖRTÉNT

Kőrösné dr. Mikis Márta

ISZE

Kulcsszavak: kisgyermekkori informatika, digitális műveltség, kompetenciafejlesztés.

A számítógép immár több mint három évtizede jelent meg az általános iskolákban, óvodákban.Motivált pedagógusokkal, ügyesen választott szoftverekkel sok-sok gyermek képességfejlesztésétsegítette, akik szinte csodaként élték meg a változást: az eredményes ismeretszerzést, az örömte-li tanulást. Már a legelső személyi számítógépek elterjedésével párhuzamosan sok lelkes tanító,óvoda- és gyógypedagógus ismerte fel az új technika alkalmazásának lehetőségeit, mégpedig akisgyermekek korcsoportjában. Nem volt könnyű dolguk, mert ellenző bőven akadt! Olykorsaját intézményükön belül is szinte harcolniuk kellett, esetenként saját számítógépüket bevetve,a szakirodalomra, jó példákra hivatkozva bizonygatni tevékenységük jogosultságát, meggyőzni avezetést, a szülőket arról, hogy – a médiában gyakran felbukkanó ellenérvek és téves „igazságok”ellenére – igenis lehet és van helye, szerepe, sikere az IKT-nak az ismeretszerzésben, a fejlesz-tésben. A pszichológusok nagy része sem állt a gyermekinformatika mellé, a számítógép káros,elidegenítő vagy függőség-okozó voltát hangoztatva, így elrémisztve a még bizonytalankodókat.Ám a technikai fejlődést nem lehetett megállítani! A maihoz képest a kezdeti technikai alkal-mazások mosolygásra késztetnek, hiszen még szó sem volt a kézben fogható, mobil eszközöksimogatásáról, a világháló virtuális világáról, a szupergyors kommunikációról, az információkazonnali megosztásáról. A kicsik hatalmas, dobozos képernyők előtt ültek és jóval szerényebbszoftverkínálatból választhattak. Ám a gyermekinformatika tanítói-nevelői tábora, lelkesedésefokozatosan nőtt, újabb intézmények kapcsolódtak be az IKT-eszközök kreatív használatába.Örvendetes, hogy hazánk élen járt a sikeres külföldi tapasztalatok adaptálásában is. Ezek közülkét jelentősebb pedagógiai alkalmazás, „best practice” emelhető ki: az MIT-ről (MassachussettsInstitute of Technology) induló, piaget-i elveken alapuló Logo-pedagógia, illetve a Paris-NordEgyetemről induló Cohen pedagógia, amely főként a korai írás-olvasástanulás, a betűvetés mes-terségét támogatta IKT-eszközökkel.Az évek során aztán egyre-másra történt meg a „csoda”: sorra tapasztalhattuk az IKT al-kalmazásának hatását, sikerét, főképpen az egyéni fejlesztésben. Bár országos, reprezentatívfelmérés nem bizonyíthatta a pedagógiai eredményességet, ám ennél sokkal többet értek a kon-ferenciákon, publikációkban rendszeresen közzétett jó tapasztalatok. Nemcsak a kiemelkedőentehetséges gyermekek versenyeredményeiről hallhattunk, olvashattunk, hanem például elgondol-kozhattunk annak az elektív mutizmusban szenvedő kisfiúnak esetén is, akit az óvodában éppena számítógép képernyőjének látványa varázsolt el, és e „csoda” hatására kezdett el váratlanulbeszélni az óvónénihez.Az előadás a Gyermekinformatika Szakmai Műhely pedagógusainak tapasztalatait összegezveráirányítja a figyelmet napjaink fontos oktatási feladatára, a digitális műveltség gyermekkorimegalapozására.

42

TANULJ VELEM A MÚZEUMBAN!

Csányi Judit

Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola - IKT MasterMinds Kutatócsoport

Kulcsszavak: tehetséggondozás, múzeumpedagógia, projektmunka, mobileszközök,

Előadásomban egy olyan komplex tehetséggondozó programot mutatok be, melynek során a sikerérdekében együtt működik a múzeum és az iskola: Pereg, templomának történetén keresztülgazdagítjuk a térbeli-vizuális, valamint az inter-és intraperszonális tehetségterületet.Azt gondolják sokan a mai tizenévesekről, hogy jól ismerik az IKT eszközöket. Tapasztalatomszerint ez csak részben igaz, ezért pedagógusként dolgunk az, hogy megtanítsuk a gyerekeknekaz eszközöket a tanulás szolgálatába állítani. Elkötelezetten hiszem, hogy tanulás csak ott jönlétre, ahol a résztvevők jól érzik magukat: így pedagógus és diák olyan módszerekkel dolgozzon,mely a közös élmény miatt maradandó tudást hoz. Olyan készségeket, képességeket fejlesztünka foglalkozásainkon, melyek segítségével felnőve sikeres emberekké válhatnak. Példát mutatunka projekt során számukra az együttműködésre, hiszen a siker érdekében sokféle területről ér-kező szakemberek fognak össze: könyvtárosok, múzeológus, tehetségfejlesztő, biblioterapeuta,pszichológus, művészetterapeuta, pedagógusok és építész. A diákok jellemzője, hogy a képi in-gereket jól kezelik, ugyanakkor az elmélyülésre, rendszerezésre, lényeglátásra kevésbé képesek.A tanulás, az önképzés fontosságára neveljük őket a program során megismert tanulásmódszer-tani eljárások bevonásával. A választott téma a hagyomány ápolását, a megvalósítás soránalkalmazott eszközök pedig a modernkor adta lehetőségeket tanítják meg nekik.Az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum dolgozói hosszú évek óta számos más programjuksorán bizonyították már a helyieknek, hogy a múzeum nem egy zárt hely, hanem a múlt esemé-nyeit élővé, szerethetővé, jövőbe mutatóvá tették. Két településen-Orosházán és Kaszaperen-kétcsoport gyermek dolgozik- egy közös célért. Az orosházi csoport az életkori sajátosságokrafigyelve kutatásmódszertani eszközök bevonásával gyűjti össze, tárja fel a régmúlt eseménye-it. Ezt követően a legkorszerűbb IKT eszközök bevonásával mélyítjük el az ismereteket. Ígyhelyt kap a digitális történetmesélés, AR és VR technikák, web 2-s alkalmazások, prezentációstechnikák. Az ismeretadás mellett a beiktatott tréningek a témától elszakadva kötetlenebb for-mában, élményszerűen késztetik a tanulókat alkotásra és önmaguk és társaik megismerésére -drámajátékok, biblioterápia, művészetterápia módszereivel. A kaszaperi csoport a makettkészí-tés rejtelmeiben mélyed el. Munkánk eredményességét ellenőrizzük is: bemenetei mérésekkel atanulási jellemzőiket, kreativitásukat, érdeklődésüket vizsgáljuk, kimeneti mérés során kompe-tencia és gondolkodás tesztet, pályaorientációs vizsgálatot végzünk ill. a tehetségfoglalkozásrólelégedettségi kérdőívvel tájékozódunk.Bejárjuk az ismeretszerzés útját: a kreatív, játékos folyamatok mellett a tanulás eszközeineksegítségével alkotásra kapnak lehetőséget a gyerekek. Magam is kíváncsian várom, hogy enneka tanulásmódszertani eljárásnak milyen tapasztalatai lesznek. Bízom benne, hogy a programsorán sikerül megmutatni a gyerekeknek az okostelefon, tablet, számítógép szerepét az ismeret-szerzésben és a későbbiekben is használják a megszerzett tudást.

43

„KÓDOLUNK, KÓDOLUNK, EGYSZERRE CSAKPROGRAMOZUNK. . . ”

A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSEHAGYOMÁNYOS ÉS DIGITÁLIS ESZKÖZÖKKEL AKISGYERMEKKOR JÁTÉKOS TEVÉKENYSÉGÉBEN

Nagy Ildikó Mária

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. Kerületi Tagintézménye

Kulcsszavak: kódolás, tehetséggondozás, kisgyermekkori informatika.

A gyermek alaptevékenysége a cselekvő, aktív és spontán játék, a körülötte lévő élethelyzetektermészetes megnyilvánulása, amely az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze is egyben. A já-ték jelentőségére alapozva az óvodában az IKT eszközök nem más játék helyett, csupán játék-és kiegészítő tanulási eszközként jelennek meg. Új alternatíva az óvodások számára a tapasz-talatszerzésre, szocializációjuk, kognitív képességük és kreativitásuk fejlesztésére. A bennünketkörülvevő korszerű technikai eszközök és azok használata a mai óvodás gyermek számára máratermészetessé vált. Az elmaradhatatlan tradicionális eszközök mellett tehát érdemes olyan di-gitális applikációkat alkalmazni az óvodai nevelés folyamatában, amely támogatja és erősíti akognitív képességek fejlődését, alapozva a gyermekek kíváncsiságára és igényére. A 3-6 éves korúgyermekek képességfejlesztése és tehetséggondozása történhet interaktív táblával, laptoppal éstablettel, korosztályuknak megfelelő szoftverrel az interaktivitás lehetőségeinek bővítésével is.Az óvodai digitális pedagógiai módszertanára (Nagy 2012) építve a kódolás rejtelmeiben el-merülve a code.org program játékos alkalmazásával a gyermekek logikus gondolkodásának, tériorientációjának fejlesztése és geometriai ismereteinek bővítése kerül fókuszba. A programozáskalandos útján a gyermekek játékos feladatok sorozatával ismerkednek, ahol a különböző infor-mációk megszerzésére beszélő képeket, piktogramokat használva megtalálják a helyes irányokatés sorrendet. Mind eközben rajzolnak, játszanak, összerendeznek, építenek a konvencionáliseszköztár és a digitális applikációk együttes, harmonikus használatával. Az előkészített ha-gyományos óvodai környezet a code.org színtereit példázza hagyományos játékeszközökkel, amielőrevetíti a virtuális tér tulajdonságait, szereplőit. A mindkét dimenzióban megjelenő infor-matikai tevékenység mozgással is kiegészül és a gyermekek kreativitásával érvényesül, amikoregy-egy témakörön belül a szabad, kreatív gondolkodás alakítja és egyben folyamatosan vál-toztatja a tevékenységeket. A kódolás fokozatos, lépésről lépésre való megtanulása örömmel ésmegelégedéssel szolgálja a gyermekeket. Az offline és online terekben való tájékozódást, problé-mamegoldást, a programozás momentumainak – vonszolás, irányok, futtatás stb. – elsajátításátmindig a gyermekek adott képessége határozza meg, hogy minden gyermek a saját ütemében,egyéni útján haladhasson.Ez a gyermekközpontú informatikai eljárás nagyban elősegíti az intenzívebb szakmai tevékeny-séget, a digitális kultúrához való hatékony kapcsolódást a gyermekinformatika alapozó funkció-jával, amely segíti a kommunikációt, kreativitásra ad lehetőséget, problémamegoldásra késztet,és alkotó tevékenységre inspirál (Kőrösné 2006, 2007) továbbá új opció a tradicionális és digitáliseszközök ideális ötvözetére, ahol a játék, a tanulás és a kreativitás egyesül.A digitális pedagógiai módszertant több éve alkalmazó óvodában, a kisgyermekkori kódolás co-de.org programmal 6-7 éves korú gyermekek körében került kipróbálásra egy nevelési évben.Kezdetben mikrocsoportos formában, majd egy vegyes életkorú csoport érdeklődő 4-5 éves gyer-mekei is betekintést nyerhettek a játékos programozásba. Az előadás ezt a folyamatot, az elsőtapasztalatokat és eredményeket vázolja fel, népszerűsítve a kisgyermekkori kognitív képességekfejlesztésére irányuló tevékenységet.

44

A TEMATIKUS HETEK HATÁSA A TANÍTÁS – TANULÁSFOLYAMATÁRA – A KÓDHÉT AZ ÚJPESTI

CSOKONAIBAN

Tarné Éder Marianna

Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium - IKTMasterminds Kutatócsoport

Kulcsszavak: robotika, CodeWeek, kompetenciafejlesztés.

A ma már trendnek számító kihívás, miszerint tanítsd kódolni, robotikára tanítványaidat, hogyfejlődjön algoritmikus gondolkodásuk, kognitív képességeik, versenyképesek legyenek majd amunkába állás során, iskolámat is elérte. Az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola ésGimnázium tanárai és tanulói a kezdetektől részt vesznek a különböző témahetek programjaina kínálatból választva vagy saját programot szervezve. Az idei, 5. születésnapját ünneplő EUCodeWeek jó alkalom volt, hogy tanítványaink 21. századi készségeit fejlesszük, és megfeleljünka trendnek. (Kicsit kötelességünk is ez, hiszen éppen most lettünk Microsoft Innovatív Iskola.)Az Európai Kódhéten 3 nagy program valósult meg az intézményben. Tanítványaink 8-18 éve-sek, nagy kihívás volt a három korosztálynak megfelelő programot kínálni. Tekintettel arra,hogy Budapesten vagyunk és a Közép-magyarországi régió az IKT eszközpályázatokból kevésbérészesült, jelentősége van annak, hogy támogatóink is akadtak. Ezek: a Meet and Code "kezde-ményezés", mely kifejezetten a Kódhéten megvalósuló rendezvények támogatására jött létre, aCraftUnique KFT., amely 3D nyomtatókkal és nyomtatással foglalkozik és a Kódhéten több máseseményt is szervez és a Mesterségek Iskolája Alapítvány, mely a szülők és támogatók jóvoltábóltudott beszállni az eseményekbe.A három program:Kódoljuk át az éjszakát! Ez egy egész éjszakán át tartó rendezvény, amelyik kihasználta a nap-szak fiatalokra gyakorolt motivációs erejét és számos érdekes lehetőséget kínált a tanulóknak.Mindhárom tagozatról érkeztek részvevők. Külső szakértőket is bevontunk, hogy segítségük-kel Lego robotokat építsünk, programozzunk. Megismertettük tanítványainkat a scratch prog-ramnyelvvel, a blokkprogramozással és ezt különböző eszközökön ki is próbáltuk: Micro-bit-et,BlueBot-ot is programoztunk. A tanulók saját robotjaikat workshop keretében mutathattákmeg. Ezeken kívül még számos színes program gazdagította legnagyobb rendezvényünket.Készítsünk tárgyakat, programozzunk 3D nyomtatót! A 3D nyomtató új gondolkodási módotigényel, általa élményszerűvé válhat az oktatás. Lehetőség van különféle tárgyak elkészítésé-re a tervezéstől a megvalósításig, folyamatában látják a gyerekek, hogyan valósulnak meg azötleteik. Koncentráltan a Kódhéten ajándéktárgyak tervezése zajlott, melyet jótékonysági vá-sáron értékesítünk. Versenyt rendeztünk a hét tematikájához kapcsolódva: a csapatok azonosfeladatot kaptak, és értékelésre került, hogy ki a leggyorsabb, leghatékonyabb, legötletesebb,legkreatívabb. A 3D nyomtató szinte éjjel – nappal működött a 2 hét során és azóta is.Ki lakik a szomszédban? A kódhét során a diákok robotot építettek, és ezekkel a szomszéd is-kolákba látogattak el. A környező iskolákban, több helyen is működik már régóta robotszakkör.Koncentráltan a Kódhéten az iskolák szakkörei összefogtak egymással és bemutatták egymásnakprogramozási gyakorlataikat és ötleteiket. Kifejezetten a Lego robotokat használtuk, a szom-széd iskolákban bepillanthattunk az FLL robotversenybe. Számos, más országot is megjárt jógyakorlatról tudunk, tehát a Csokonai Gimnázium tanulói tanulhattak más iskolák tanulóitól.Az esemény során a szociális kompetencia fejlesztése is zajlott.A II. Mobileszközök az Oktatásban Konferencián a lezajlott események tapasztalatairól kívánokbeszámolni.

45

Abacusan - ArTeC robotika workshop

Sugár Sára, Büti István

Abacusan Stúdió, Budapest

Workshopunkra szeretettel várunk minden érdeklődő kollégát, akik szeretnének megismerkedniArTeC robotjainkkal, Scratch alapú programozásukkal, és javasolt felhasználási területeikkel. Arésztvevők ízelítőt kapnak a robotok építéséből és programozásából, és – érdeklődésük szerint- elkészíthetik saját fényvisszaverődést mérő robotjukat, vagy robotos mesefeldolgozásukat. Aworkshopon 2-3 főnként biztosítunk robotkészletet, így mindenki saját tapasztalatot szerezhethasználatukból, programozásukból, az érzékelők kalibrálásából, és csoport szintű projektek ter-vezéséből. A robotokkal történő ismerkedés közben betekintést nyerhetnek az Abacusan Stúdiómódszertani megközelítésébe, tájékoztatást kaphatnak a robotika iskolai alkalmazásának lehe-tőségeiről, az érintett témák és tantárgyak spektrumáról (pl. fizika, szövegértés, stb.) csakúgy,mint a robotikában rejlő differenciálási, tehetséggondozási, személyiségfejlesztő és hátránykom-penzáló lehetőségekről.

46

47

A konferencia támogatói/kiállítók:

Stiefel Eurocart Kft., BudapestVígvári Rendszerház Kft., Székesfehérvár

Balatonfűzfő, Polgármesteri HivatalBalatonfűzfő, Vágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtár

48