Problémák és megoldási lehetőségek a magyar

egészségügy reformjában

Dr. Gaál Péter

Hitek és tévhitek az egészségbiztosítási biztosítói modellekrőlNépszabadság konferencia, Budapest

2007. február 28.

• A kérdés jelentősége

• Hitek és tévhitek

• Amennyire lehet próbáljuk meg hiedelmek helyett tudományos bizonyítékokra építeni az egészségügy reformját

• Az értelmes egészségpolitikai diskurzus alapvető feltétele az értelmes kérdésfeltevés

• A hiedelmek, tévhitek eloszlatása

Hitek és tévhitek1

Egy vagy több biztosítóra van-e

szükség Magyarországon?

Hitek és tévhitek2

• Ez a kérdésfeltevés több szempontból is téves (félrevezető)

• Mihez képest? Mi az a probléma, amit orvosolni szeretnénk?

• Mit jelent a több biztosító? Milyen ellátási körre terjed ki: csak kiegészítő v.

alapcsomag is Van-e verseny a biztosítók között? Milyen működési mód: profitorientált v. nem

• Valóban csak a jelenlegi helyzet és az alapcsomag területén versengő biztosítók közül választhatunk?

Hitek és tévhitek3

• Az eszközszintű vita értelmezhetetlen a megoldandó probléma pontos ismerete nélkül

• Az egészségügy reformja sok tekintetben hasonló a betegellátás folyamatához:

A diagnózis meg kell, hogy előzze a terápiát A diagnózis a betegség okának meghatározását jelenti a

panaszok, tünetek, illetve vizsgálatok alapján A betegség oka meghatározza, hogy milyen ellátásra

van szükség A megfelelő ellátás a betegség (probléma) kiváltó okát

igyekszik megszüntetni A kezelés sikerét a probléma megszűnése mutatja

Célok és problémák1

• Lényeges különbség a beteg ember és a rossz rendszer gyógyítása között: nem egyértelmű, hogy mi a jó rendszer (illetve

mi a rendellenes működés – „betegség”) attól függően, hogy milyen célokat tartunk

fontosnak különböző rendszerek lehetnek jók egyes célok kizárják egymást egyes célok elérése csak úgy növelhető, ha más

célok elérése csökken

• Van-e egyetértés abban, hogy milyen egészségügyi rendszert szeretnénk?

Célok és problémák2

• Ki férjen hozzá és milyen ellátáshoz (igazságosság)? Az, aki meg tudja fizetni? („ÖNGONDOSKODÁS”) Az, akinek szüksége van rá?

• Szükséglet alapú rendszer: definíció szerint közfinanszírozott a gazdagoktól el kell venni, hogy a szegények hozzá tudjanak

férni az ellátáshoz (szolidaritás) a rendelkezésre álló források az adó/járulék begyűjtéstől függnek

• Egyetértés van abban, hogy a rendszer dominánsan a szolidaritási elvre épüljön, még akkor is, ha ennek megvalósíthatósági korlátai vannak:

abszolút korlát – GDP (fizetési képesség), pl. 2004. USA 6100 PPP USD, Mo. 1300 (forrás: OECD)

relatív korlát – adó/járulékelkerülés (fizetési hajlandóság) az egészségügy speciális jellege hatékonysági problémákat vet

fel – nem zárható ki, hogy amit költünk annak egy része pazarlás

Célok és problémák3

• Pazarlás az egészségügyben (hatékonysági problémák): káros, hatástalan, vagy éppen dominált

technológiák alkalmazása felesleges ellátások nyújtása

• jövedelemnövelési ösztönzők (szolgáltató által indukálta kereslet)

• szervezetlenség, párhuzamos ellátások Szükségtelenül magas szinten nyújtott

ellátás

• Egyetértés van abban, hogy a rendszer hatékonyságát javítani kell

Célok és problémák4

Eltérések a császármetszések gyakoriságában a megyei kórházakban

(1999-2002)

Foorás: Belicza, 2004

0.0

5.0

10.0

15.0

20.0

25.0

30.0

35.0

M20 M

3

M9

M6

M5

M8

M13

M10

M15

M17 M

7

M16 M

1

M14

M11 M

2

M19 M

4

M12

M18

együ

tt

száz

élv

eszü

lésr

e ju

tó c

sász

árm

etsz

és

1999 2000 2001 2002

Eltérések a diabetes gyógyszeres kezelésében

Forrás: Belicza, 2004

Eltérések az antibiotikum alkalmazásában

Forrás: Belicza, 2004

• Nem igaz, hogy eddig nem történt semmi lényeges az állam-szocialista rendszer lebontásában: EA, OEP: vásárló-szolgáltató elkülönítés,

szerződéses kapcsolat Önkormányzati tulajdonú szolgáltatók funkcionális privatizáció az alapellátásban finanszírozási technikák megváltoztatása

• HBCs, Német pont, fejkvóta, stb.

• Ezek a reformok igenis előrelépést jelentettek a hatékonyság céljának elérésében: pl. HBCs rendszer bevezetése

Elégségesek az eddigi reformok?

A HBCs rendszer értékelése

• Termelési hatékonyság az ellátás szinten belül:

1

Egészségbiztosítási Alap 1 HBCs pontra eső kifizetése az 1994-es év %-ában

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

EgészségbiztosításiAlap 1 HBCs pontraeső kifizetése az1994-es év %-ában

A HBCs rendszer értékelése2

• Minőség indikátorok az akut kórházi ellátásban

Durva minőségi mutatók a kórházi ellátásban

0

2

4

6

8

10

12

14

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Kórházi halálozás (%)

SDR appendicitis (0-64 éves korcsoport, 10,000 lakosra)

SDR sérv (0-64 éves korcsoport, 10,000 lakosra)

• Következtetések: Egy HBCs pont (ellátási eset) kevesebbe került 2002-ben,

mint 1994 Anélkül, hogy az ellátás klinikai minősége jelentősen romlott

volna Tehát a hatékonyság feltehetően nőtt (A köztulajdonban lévő

szolgáltatók is reagálnak a finanszírozási ösztönzőkre) De ez nem jelenti azt, hogy minden beteget a lehető

legalacsonyabb szinten láttak el

• 1990 és 2003 között: 160%-kal nőtt a 100 lakosra eső nem diagnosztikus célú

beutalások száma 80%-kal nőtt a 100 lakosra eső kórházi beutalások száma

• Elégségesek az eddigi reformok? NEM Hiányzik az ellátási szintek közötti koordináció

A HBCs rendszer értékelése3

• Csak a versengő magánbiztosítók képesek a hatékonysági tartalékok feltárására? Nem

• Kik lehetnek potenciálisan még ellátásszervezők? OEP Szolgáltatók: Kórház, járóbeteg-ellátó,

háziorvosok csoportja (IBR) A kettő között: pl. regionális decentralizáció

Versengő magánbiztosítók?

• A fontosabb célok és az ebből következő problémák tekintetében lényegében egyetértés van

• NEM igaz, hogy eddig semmi érdemleges nem történt a magyar egészségügy reformjában (1. tévhit)

• NEM igaz, hogy a köztulajdonban lévő szolgáltatók nem reagálnak a finanszírozási ösztönzőkre (2. tévhit)

• A fennmaradt hatékonysági veszteség egyik legfontosabb forrása az ellátásszervezői funkció hiánya

• Az alapcsomagok szintjén is versengő biztosítók NEM az egyetlen lehetséges megoldás a felmerült hatékonysági problémák leküzdésére (NEM igaz pl, hogy bebizonyosodott, hogy az OEP nem lehet jó szolgáltatásvásárló) (3. tévhit)

Összefoglalás