Alapítsunk iskolát!

Készítette: Csiki Marietta Petra, Kovács Szilvia, Varga AdriennKurzus: Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése: Az inkluzív nevelés gyakorlata (TKN-231 )Oktató: Nagyné Schiffer Csilla Dátum: 2010. október 22.

[Bevezetés]

"Egy társadalom emberképét, általános morális állapotát igen nagy mértékben jellemzi, hogy milyen módon törődik mindazon tagjaival, akik önerőből csak korlátozottan tudnak hozzájutni a kulturális és gazdasági javak legszélesebben értelmezett köréhez."

A fogyatékossággal szembeni szociális közérzet javulásáról

• „Másfél évtizede még érzékelhetően kevésbé volt elfogadó a nemzetközi aréna mellett a magyar társadalom is, mint ma. Fogyatékossággal élni: mozgássérülten, siketen, értelmi akadályozottsággal, a látás képessége nélkül, pszichoszociális fogyatékossággal vagy autizmussal – ma valamivel könnyebb, mint másfél évtizede.”

(Könczei György)

Az együtt nevelés fontosságáról

„Nyilvánvalóvá vált,hogy a befogadó felnőtt

társadalom csak akkor válik elfogadóvá, ha 

a szociális tanulás már a gyermekkorban elkezdődik.

Ezen a ponton kapcsolódik az oktatás a fogyatékkal élők

társadalmi integrációjához. Tehát a legfontosabb

lépcsőfokaz esélyegyenlőség felé

az együttnevelés.” (Szuromi István)

OktatásTörténeti – törvényi gyorstalpaló

Nemzeti alaptanterv: irányelvek megfogalmazása,2005-ös oktatási minisztériumi rendelet

1993. évi törvény: mindenkinek törvény adta joga, hogy olyan iskolában

tanuljon, ami neki a legmegfelelőbb

1985. évi törvény:a gyógypedagógusok regionális alkalmazásáról

1981─megkezdődtek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán az integrációval kapcsolatos kutatások

Integrációs mozgalom a hatvanas évektől

[Iskolánk]

• Iskolánk öt osztályos, inkluzív  középiskola dráma- és sporttagozattal

1. Elkötelezve az inklúzió mellett

Az integráció fajtái:• Lokális integráció• Szociális integráció• Funkcionális integráció

o Részleges integrációo Teljes integráció

• Fordított integráció• Spontán integráció

(Petriné Feyér Judit)

Az inklúzió eredményességének feltételei:1. a gyógypedagógusok megfelelő kapcsolata a

fogyatékos gyermeket önként vállaló tanítókkal / tanárokkal (rendszeres konzultáció, összehangolt munka),

2. a feladatot vállaló pedagógusok megfelelő gyógypedagógiai tudása,

3. a csoporttársak, osztálytársak megfelelő viszonyulása a „más” tanulókhoz, az el- és befogadóképesség kialakítása,

4. a család pozitív és támogató hozzáállása, 5. az integrálható gyermek sajátosságai

(Csányi Yvonne)

2. Elkötelezve a drámapedagógia mellett"...a különbségeket figyelembe véve, de egymástól nem megkülönböztetve..."

A dráma mint, oktatásszervezési koncepció (Gavin Bolton)• dráma a tanterv középpontjában• "...a dráma az alapvető szellemi erőforrások

fejlesztésén keresztül hozzájárulhat az emberek közötti megértés, egyetértés létrejöttéhez."

(Dráma)pedagógiai megfontolások

• A  drámapedagógia lehetővé teszi, hogy egy-egy téma megélt, valódi élménnyé váljon a gyerek számára,

• Segíti őket gondolataik, ötleteik kifejezésében és azok gyakorlati megvalósításában.

• A drámapedagógia módszeregyüttesének alkalmazásakor a tanuló előzetes tudásának, tapasztalatainak, ismereteinek, élményeinek bázisán aktívan teremti meg a saját jelentéseit, miközben változatos interakcióba kerül társaival és a világgal.

• A dráma "olyan játék, amely felépít egy képzeletbeli világot, szereplőit ebbe bevonja, valós problémákkal ütközteti, s ezáltal valós problémákra és tapasztalatokra tesznek szert. A dráma ereje abban rejlik,  hogy a dráma - cselekvésnek tűnik. Cselekvésbe ágyazott gondolkodás ez. " (Bolton)

A drámapedagógia színrelépése iskolákban

• Tanórán belül:o Az interaktív és reflektív

tanulási technikák közötto Tánc és Dráma modulban

(NAT): drámapedagógia a tanulás szolgálatában

 1.Tanórán kívül:

1.Színjátszó kör • Drámapedagógiai tábor

3. Elkötelezve a mozgás mellett

• Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a kellő mennyiségű mozgás és a különböző speciális sportok biztosítására is.

• A heti 3 testnevelés mellett különböző edzésekre járhatnak a diákjaink. Ezeket a sportokat a testnevelés óra kereti között is kipróbálják, a nem sérült társaikkal együtt.

• Úgy gondoljuk, hogy így lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy akár a Olimpiára, Siketlimpiára, Paralimpiára vagy Speciális Olimpiára eljuthassanak.

4. Diákjaink

Iskolánkban a következő sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók együtt nevelése folyik ép társaikkal:  • látássérültek: vakok,

gyengénlátók,• hallássérültek: nagyothallók

és siketek,• értelmileg akadályozottak:

mérsékelt és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos tanulók.

5. Osztályaink

• Osztályonként csak egy típusú SNI-s tanulók együtt nevelését tesszük lehetővé.

• A sajátos nevelési igényű tanulók létszáma az osztályban nem haladhatja meg az összlétszám 10%-át (25 fős osztály esetén kettő SNI-s tanuló). 

• Egy osztályunkban a co-enrollment technikát alkalmazva 50% a SNI-s tanulók aránya. Ez még kísérleti osztály.

Az együttnevelés eredményességeérdekében

Kooperatív tanítás

1.Tágabb értelemben: • Iskolánkban inkluzív tanári

munkaközösség működik, melynek tagjai: a tanárok, a gyógypedagógusok, a fejlesztő pedagógus, a pszichológus, a jelnyelvi tolmács, a gyermekvédelmi felelős.

• Hisszük, hogy „a magányos tudományos felfedezők kora lejárt, a tudomány mai fejlettségi szintjén igazán hatékonyan csak teamben lehet dolgozni.”

(N. Kollár Katalin)

Az együttműködés érdekében:

• A nyitott kapuk elve alapján: szívesen fogadjuk és ösztönözzük  mind az iskolán belüli, mind az iskolán kívüli munkatársak intézmény- és tanóra-látogatásait, hospitálását.

• Egy, az egész munkaközösséget átfogó konzultációs rendszert építettünk ki: heti rendszereséggel nyílik lehetőség a tapasztalatok cseréjére, egymás segítésére.

• Szupervíziós lehetőségeket biztosítunk:o kapcsolattartás és folyamatos konzultálási

lehetőség a helyi Ifjúsági Integrációs Szolgáltató Irodával, Nevelési Tanácsadóval,

o félévente továbbfejlesztő és csapatépítő tréningeket szervezünk.

Kooperatív tanítás:

    

2. Szűkebb értelemben:

• a gyógypedagógusok megfelelő kapcsolata a fogyatékos gyermeket önként vállaló tanítókkal / tanárokkal (rendszeres konzultáció, összehangolt munka), 

• a feladatot vállaló pedagógusok megfelelő gyógypedagógiai tudása.

(Csányi Yvonne: Az integráció eredményességének feltételei)

Kooperatív tanítás:a látássérültekkel való foglalkozás terén

• A befogadó osztályokban jelen van a többségi pedagógus és a fejlesztő pedagógus,

• Szülők jelenléte, hogy megtapasztalják: gyermeküket hogyan segíthetik át a nehéz helyzeteken

• Heti rendszerességű konzultáció: o a fejlesztő pedagógus

megfigyelése, feljegyzései alapján egyénre szabott fejlesztési terv készítése

Kooperatív tanítás:a hallássérültekkel való foglalkozás terén • Az inkluzív osztályoknál az osztályteremben jelen

van a többségi tanár és a gyógypedagógus is.• A co-enrollmentes osztálynál, a szaktanáron és

gyógypedagóguson kívül egy jelnyelvi tolmács is segíti a kommunikációt.

• Hetente legalább 1x, de speciális esetekben gyakrabban is konzultálnak és együttes döntés alapján létrehozzák az egyéni fejlesztési terveket. Ebbe az iskola pszichológusát is bevonják.

Kooperatív tanítás:az értelmileg akadályozottakkkal való foglalkozás terén

• Az osztálytermi kontextusban jelen van a többségi tanár és a fejlesztőpedagógus is. Összehangolt munkát végeznek, tevékenységüket sajátos koreográfia szervezi.

• Heti rendszerességgel konzultálnak, mely alkalmakkor:o együttesen dolgoznak az Egyéni

Fejlesztési Terveken;o  a harmonizált tantervet figyelembe

véve az aktuális fejlesztési területhez tananyagot rendelnek.

• Koordinálják az egyes diákok tanórán kívüli foglalkozásait is:o a fejlesztő foglalkozásokat,o a tanulást segítő foglalkozásokat.

A sikeres integráció feltételei

• „kooperatív tanítás, mely szerint a tanárok és a különböző szakemberek együtt tevékenykednek”,

• „a kooperatív, azaz a csoporthelyzetben történő tanulás, ahol a tanulók egymást segítik mind a tanulásban, mind a feladatok megoldásában”

(Szuromi István)

kooperatív tanulás

Elkötelezve a kooperatív tanulás mellett:A kooperatív tanulás ...

 o ... növeli a diákok tanulásának

hatékonyságát. o ... egyaránt szolgálja a diákok kognitív

és szociális-érzelmi fejlődését.o ... előnyös a gyengébb képességű

tanulóknak, akik a frontális óravezetésű órán lemaradnának az információszerzésről.

o ... révén az egyes gyerekek közötti differenciák csökkennek, mégpedig úgy, hogy a teljesítmény még a jobb képességű tanulóknál is javul.

Kooperatív tanulása látássérültekkel való foglalkozás terén

• Fontosnak tartjuk a párban, illetve csoportban való feladatvégzését, elősegítve a hatékony tanulást, mindezt heterogén csoportszervezéssel.

• E tanulásszervezés következtében lényegesen fejleszthető a látássérültek más érzékszervi területei, a vizuális információszerzés helyébe lép a hallás és/vagy tapintás útján szerezhető információk.

• Kiemelt szerepet kap oktatásuk során a beszéd, kommunikáció.

kooperatív tanulás 

a hallássérültekkel való foglalkozás terén •  Az osztályokban csoportmunkát gyakran használunk a

kooperatív tanulás eszközeként. A csoportokat mindig heterogén módon állítjuk össze. Vegyesen halló és siket gyerekek. 

• Olyan csoportos feladatokat is kapnak, amelyek kifejezetten az egymás közti kommunikációjukat fejleszti, ezzel elkerüljük a problémát, ami sok inkluzív iskolában felmerül, a fogyatékkal élő tanulók elmagányosodását. Legtöbbször ezt a kommunikáció hiánya okozza.

• Co-enrollment: Ezekben az osztályokban nagyjából azonos számban vannak siket és halló diákok, és az oktatásban a hangzó és a jelnyelvet egyaránt használják. A halló tanulók formális és informális jelnyelvi képzésben is részesülnek.

   

Kooperatív tanulás 

az értelmileg akadályozottakkal való foglalkozás terén • A tanórát a kooperatív technikákra

építjük (csoportmunka, páros munka, projektek).

• A csoportmunkát a mozaikmódszer szerint szervezzük: a csoportokban szerepmegosztás van (térképfelelős, szóvivő, író-deák).

•  A csoportok homogének: nemcsak az értelmileg akadályozottak vegyülnek ép társaikkal, hanem a gyengébb képességű diákok is a tehetséges diákokkal.

• A csoportok munkáját mind a többségi tanár, mind a tanórán jelenlevő fejlesztő pedagógus facilitálja, koordinálja, ellenőrzi.

 

A kooperatív tanulás hatásai

• Azzal, hogy a sajátos nevelési igényű vagy gyengébb képességű gyerekek aktívan kiveszik a részüket a tanulási folyamatban, javul az önértékelésük.

• Azzal, hogy a csoport el- és befogadja őket, megteremtődik egy támogató közeg, ami katalizátorként működik az egyéni fejlődés során. 

• A csoport elfogadott, megbecsült tagjának lenni a kompetensség, az autonómia és az involváltság érzésével jár együtt, amik az énkép fontos összetevői. (Connel és Wellborn) 

Együttműködő problémamegoldás

• A szabályokat közösen fektetjük le:

 o az osztályok közösen

írják a házirendet,o megfogalmazzák a

világos viselkedési szabályokat, 

o meghatározzák az ösztönzőket és a büntetéseket. 

o A házirend bármikor bővíthető a gyerekek tapasztalatai, ötletei alapján.

Együttműködő problémamegoldás

• A szabályok interiorizálása érdekében a reggeli beszélgető körökben teret nyitunk arra, hogy a diákok felismerjék a szabályok meglétének és betartásának fontosságát.

• Ha a szabályokat közösen alkotjuk, s rávilágítunk azok értelmére, akkor a diákok sokkal inkább magukénak érzik őket.

• Ha a diákok magukénak érzik a szabályokat, sokkal inkább érdekeltek azok betartásában.

• Így lesznek orvosolhatóak a fegyelmezési problémák, hiszen: „a legsikeresebben az a tanár fegyelmez, aki alig fegyelmez. Egyszerűen olyan körülményeket teremt, amelyben a szabályszegő, zavaró viselkedés nem fordul elő”. (Sárosdi Anna)

Heterogén csoportok létrehozása

• A heterogén csoportszervezés sajátja, hogy minden diáknak előnyös: a jobb és a gyengébb képességű diákok iskolai teljesítménye egyaránt nő.

• A heterogén csoportokban a sajátos nevelési igényű gyerekeknek  a teljesítménnyel kapcsolatos énképük mellett a szociális énképük is javul, személyiségük teljesebbé válhat. Kifejlődnek és edződnek az olyan szociális kompetenciák, mint a tolerancia, az empátia, az elfogadás, a másokhoz való alkalmazkodás és az együtt-dolgozás képessége.

Hatékony tanítási módszerek

• A hatékony tanítás és tanulás érdekében Egyéni Tanulási Terveket készítünk: a tanterv adaptálására, nemcsak a gyengébben teljesítő sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, hanem minden diák egyéni igényeinek megfelelően.

• Az eredményes tanítást és tanulást a rendszeres mérés, (fejlesztő) értékelés és a folyamatos ellenőrzés is szolgálja.

• Igény- és elégedettségmérést is végzünk mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind a szülők részéről.

Az otthonos tanulókörzet rendszer

• Egy-egy hagyományos osztálynak két-három osztályterem áll a rendelkezésére. A termek üvegfallal elválasztott berendezése lehetővé teszi, hogy az osztály együtt maradjon csoportbontás esetén is.

• Az osztályban a gyerekek méretéhez igazított, a csoportmunkához alkalmas mozgatható bútorok találhatók.

• A munkaközösségek nemcsak tantárgyakat, hanem osztályokat is lefedve működnek.

Az otthonos tanulókörzet rendszer

Megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítottak: • a fejlesztő óráknak

(logopédus, gyógytorna),

• a segítségadásnak (gyermekvédelmi, pszichológiai tanácsadás),

• a sportolásnak, • a drámaszakkörnek!

Alternatív tanulási stratégiák

• Tanórán belül:1.Interaktív és reflektív

tanulási technikák• Tánc és Zene:

drámapedagógia a tanulás szolgálatában

 • Tanórán kívül:

• Sportolási lehetőség • Erdei iskola• Drámapedagógiai tábor

1. Interaktív és reflektív tanulási technikák

A tanórán belüli alternatív tanulási stratégiák

Például:• gondolattérkép• ötletbörze• disputa• állóképek• színpadterv, illusztráció• túlvilági randevú• pletykajáték • vándorló csoportok• villamosszék

2. Élmény- és művészetterápiás módszerekTánccal és Zenével együtt tanulni

A tanórán belüli alternatív tanulási stratégiák

Speciális eszközök, amelyekkel az egyensúlyérzéket fejlesztjük

A tanórán kívüli alternatív tanulási stratégiák:

 Sportolási lehetőség

• Nem sérült, egészséges tanulóink a ritmikus gimnasztika, atlétika, röplabda, asztalitenisz és kosárlabda sportágak közül választhatnak. 

• Vannak számukra külön edzések, de a fogyatékkal élő társaikkal is együtt edzenek.

• Hallássérült tanulóink velük edzenek. Nálunk a szokásos hangra való indítás helyett fényhatást használunk és minden edzésnél nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék fejlesztésére minden tanulónknál, különösen a hallás, látássérülteknél.

• Látássérült tanulóink atlétika (futás) sportágban, a legnépszerűbb és egyben legismertebb sportban, a csörgőlabdában alkotnak csapatot.  Ugyan nem edzésszerűen, de testnevelés órán a beep ball-t is kipróbálják

•  

Értelmileg akadályozott tanulóink sportja

„Engedd, hogy győzzek; de ha nem győzhetek, hadd küzdjek bátran.”Ahogy a Speciális Olimpiákon is, nálunk is a súlyosabb értelmi fogyatékosoknak fizioterapeuták és gyógypedagógusok által kifejlesztett programunk van, melyben az edzés és a részvétel nagyobb hangsúlyt kap, mint a verseny. Ezek olyan tevékenységek, mint például labdagurítás, vagy -rúgás, vagy babzsákkal való különböző gyakorlatok.A gyenge és középsúlyos értelmi fogyatékos diákjaink atlétika, asztalitenisz és padlóhoki sportágakban próbálhatják ki magukat.

A tanórán kívüli alternatív tanulási stratégiák:

Erdei iskola

Élménypedagógia• élmény, tapasztaltak

elemzésén alapuló reflexió, 

• a feldolgozott élmények összevetése, összeillesztése a korábbi ismereteivel,

• a szerzett tudás gyakorlati kipróbálása (Dewey, Kolb)

• a tanítás-tanulás folyamatába bevonja a résztvevőket, 

• különleges metaforikus gyakorlatokat végeztet velük, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, meggyőződéseiket, interperszonális képességeiket és kreatív gondolkodásukat,

• a tanulók felfedezéseket tesznek, • a tudással ők maguk kísérleteznek,

ahelyett, hogy mások tapasztalatait olvasnák, vagy hallgatnák: ők maguk felelnek saját tanulásukért,

• a tapasztalati tanulás nemcsak kognitív, hanem érzelmi fejlődéssel is jár.

Multiszenzoros tanítás és tanulás

Felhasznált irodalom

• Cs. Czachesz Erzsébet ─ Radó Péter, Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009. június 17., http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/9-oktatasi-090617

• Könczei György, Megharcolt jogok a fogyatékosságügyben: Távoli és közeli történetek a láthatatlanság gettójától a lassú, fokozatos elfogadásig = Mérleg: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben, Kósáné Kovács Magda ─ Pető Andrea (szerk.), Napvilág Kiadó, 2007, 189─208.

• Kósáné Kovács Magda ─ Pető Andrea (szerk.), Mérleg: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben, Napvilág Kiadó, 2007.

• Kőrössy Judit, Az énkép összefüggése az iskolai teljesítménnyel = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 83─102.

• Mesterházi Zsuzsa, „Nincsen bánat mélyebb nálad...” = A gyermek évszázada, Pukánszky Béla (szerk.), Bp., Osiris, 2000, 43─50.

• Mészáros Aranka (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004.

• N. Kollár Katalin, Kooperáció az iskolában = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 205─221.

• N. Kollár Katalin ─ Szabó Éva (szerk.), Pszichológia pedagógusoknak, Bp., Osiris, 2004.

• Papp Gabriella, Tanulásban akadályoztatott gyerekek a többségi általános iskolában, Pécs, Comenius, 2004.

• Petriné Feyér Judit, A különleges bánásmódot igénylő gyermek = Didaktika: Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Falus Iván (szerk.), Nemzeti Könyvkiadó, 2003, 418─446.

• Petróczi Erzsébet (szerk.), Mentális és pszichés problémák XXI. Századi megoldásmódjai, Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, 2009.

• Sárosdi Anna, Fegyelem fegyelmezés nélkül = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 70─83.

• Szabó Éva, A csoport fejlődésének és működésének alapmechanizmusai = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 162─179.

• Szabó Mónika, Motiváció = N. Kollár Katalin ─ Szabó Éva (szerk.), Pszichológia pedagógusoknak, Bp., Osiris, 2004, 169─190.

• Szuromi István, Az integrációtól az inklúzióig = Petróczi Erzsébet (szerk.), Mentális és pszichés problémák XXI. Századi megoldásmódjai, Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, 2009, 93─101.

• Zétényi Ágnes, A hatékony tanár = Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, Mészáros Aranka (szerk.), Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 375─384.

Köszönjük szépen a figyelmet!