polgármesteri akadémia a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása

Polgármesteri AkadémiaA helyi önkormányzatok pénzügyi

szabályozása

Dr. Varga Sándorfőigazgató-helyettes

2010. február 26-27.

2Önkormányzati szabályozási rendszereket meghatározó tényezők

• Az ország állammodellje, • A politikai és közigazgatási kultúra,

történelmi tényezők, • Az ország gazdasági ereje, • Település szerkezet,• Államháztartási funkciók (hagyományos,

szociális, gazdaságpolitikai) decentralizáltsága.

3

Az önkormányzati szabályozás főbb európai modelljei

A helyi önkormányzati rendszerek modelljei a XX. század második felétől

• rajnai modell,• skandináv modell,• mediterrán modell,

A magyar modell az elaprózottság tekintetében a mediterrán modellre, széles feladatkörét tekintve a skandináv modellhez hasonlít.

4

Tendenciák az utóbbi 20 esztendőben

• Decentralizáció erősödött a központosított országokban

• Integráció a skandináv és rajnai modell országaiban

• Regionalizáció a mediterrán modellt követő országokban és néhány átalakuló országban

5Az önkormányzatok részesedése az összes kormányzati kiadásból,%-ban

Magyarországon a helyi önkormányzatok részesedése az államháztartásból 25% körüli

Forrás: DEXIA Bank

6Az önkormányzatok száma és átlagos lakosságszáma és GDP arányos kiadásai az EU néhány országában

OrszágLakosságmillió fő(2005)

Önkormány-zatokszáma(2007)

Egy önkormány-zatra jutó

lakos ezer fő

Az önkormány-zati alkalma-

zottak az összes közszolgálatban alkalmazottak százalékában

Az önkormány-

zatok kiadásai a GDP %-

ában(2005)

Cseh Köztársaság 10,2 6 249 1 640 57 12Franciaország 62,8 36 683 1 720 30 11Szlovákia 5,4 2 891 1 870 47 7Magyarország 10,1 3 175 3 170 65 13Ausztria 8,2 2 357 3 510 16 17Spanyolország 43,4 8 111 5 430 77 20Németország 82,4 12 312 6 690 35 20Olaszország 58,6 8 101 7 270 42 16Szlovénia 2 210 9 560 15 9Lengyelország 38,2 2 478 15 390 59 13Dánia 5,4 98 55 480 79 33Nagy-Britannia 60,2 434 139 480 56 13Svédország 9 290 31 310 (nincs adat) 25

7

Helyi önkormányzatok kiadásai a GDP százalékában

Forrás: EUROSTAT, 2007

0

5

10

15

20

25

30

35

Dánia

Svédo

rszág

Finnors

zág

Hollan

dia

Olaszo

rszág

Leng

yelor

szág

Nagy B

ritann

ia

Magya

rorsz

ágEU 25

Francia

orszá

g

Cseho

rszág

Letto

rszág

Litvá

nia

Észtor

szág

Román

ia

Szlové

nia

Ausztr

ia

Németo

rszág

Bulgári

a

Írorsz

ág

Belgium

Spany

olorsz

ág

Portug

ália

Szlová

kia

száz

alék

Skandináv államok:

A magas kiadások oka elsősorban a jóléti kiadások jelentős részének önkormányzati hatáskörébe tartozása

8

Az önkormányzatok átlagos lakosságszáma(ezer fő)

Forrás: DEXIA Bank

9

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás

A helyi önkormányzatok szabályozása, gazdálkodása függ: - az általuk ellátandó feladatoktól, vagyis- az állami és az önkormányzati feladatok megosztásától,- az önkormányzati feladatok és hatáskörök egyes önkormányzati szintek közötti telepítésétől.

Történelmileg és országonként más és más a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre.

10A helyi önkormányzatok részesedése az államháztartás

közgazdasági osztályozású főbb kiadásaiból2009. évi költségvetés I.

Kiadások / AlrendszerekKözponti

költségvetés

Elkülönített állami

pénzalapok

Társadalom-biztosítási

alapok

Helyi önkormány-

zatok

Állam-háztartás összesen

1. Személyi kiadások 46,5 0,0 1,2 52,3 100,02. Munkaadói járulékok 43,8 4,0 1,1 51,0 100,03. Bér + Tb. (1+2) 45,9 1,0 1,2 52,0 100,04. Dologi kiadások 45,1 0,1 1,3 53,5 100,05. Lakosság folyó támogatása 18,2 2,0 75,7 4,1 100,06. Vállalkozások folyó támogatása 65,0 6,7 20,1 8,2 100,07. MNB folyó támogatása 100,0 0,0 0,0 0,0 100,08. Nonprofit szervezetek folyó

támogatása 70,8 8,9 9,0 11,3 100,09. Működési célú átadás külföldre 99,2 0,3 0,4 0,1 100,0

10. Támogatások és átadások együtt (5+6+7+8+9) 31,2 3,0 60,9 4,9 100,0

11. Kamatkiadások 96,5 0,0 0,0 3,5 100,0

12. Folyó kiadások és támogatások (3+4+10+11) 43,1 1,8 32,2 22,9 100,0


közgazdasági osztályozású főbb kiadásaiból2009. évi költségvetés II.

Kiadások / AlrendszerekKözponti

költségvetés


pénzalapok

Társadalom-biztosítási

alapok

Helyi önkormány-

zatok


13. Felhalmozási kiadások 15,3 0,0 0,3 84,4 100,014. Felújítási kiadások 30,7 0,0 0,0 69,3 100,015. Felhalmozási célú átadás

vállalkozásoknak 77,6 2,3 0,0 20,1 100,0

16. Felhalmozási célú átadás háztartásoknak 91,4 0,2 0,0 8,5 100,0

17. Felhalmozási célú átadások nonprofit szervezeteknek 60,3 17,3 0,9 21,5 100,0

18. Felhalmozási célú átadások külföldre 87,5 9,4 0,0 3,1 100,0

19. Pénzügyi befektetések 0,0 0,0 0,0 100,0 100,0

20.Tőkejellegű kiadások és támogatások (13+14+15+16+17+18+19)

50,4 1,5 0,1 47,9 100,0

21. Kiadások összesen (12+20) 43,9 1,8 28,5 25,8 100,0

Forrás: PM és saját számítás

12A helyi önkormányzatok részesedése az államháztartás funkcionális (ágazati) osztályozású kiadásaiból

2009. évi költségvetés I.

Funkciók (ágazatok) / Alrendszerek Központi költségvetés


pénzalapok

Társadalom--biztosítási

alapok

Helyi önkormány-

zatok


1. Törvényhozó és végrehajtó szervek 25,5 0,0 0,0 74,5 100,02. Pénzügyi, költségvetési tevékenységek 83,6 0,0 0,0 16,3 100,03. Külügyek 100,0 0,0 0,0 0,0 100,04. Alapkutatási, műszaki fejlesztés 56,5 43,5 0,0 0,0 100,05. Egyéb közösségi szolgáltatások 100,0 0,0 0,0 0,0 100,0

6. Általános közösségi szolgáltatások (1+2+3+4+5) 57,6 3,1 0,0 39,3 100,0

7. Védelem 99,5 0,0 0,0 0,5 100,0

8. Igazságszolgáltatás, rend- és tűzvédelem, büntetésvégrehajtás 91,0 0,0 0,0 9,0 100,0

9. Alap- és középfokú oktatás 11,1 2,8 0,0 86,1 100,010. Felsőfokú oktatás 100,0 0,0 0,0 0,0 100,011. Egyéb oktatás 20,9 0,0 0,0 79,1 100,012. Oktatás (9+10+11) 36,8 1,6 0,0 61,6 100,013. Korházi ellátás 16,1 0,0 17,2 66,7 100,014. Háziorvosi ellátás 0,1 0,0 83,1 16,8 100,015. Szakrendelői ellátás 0,2 0,0 26,5 73,3 100,016. Egyéb egészségügy 10,1 0,0 85,5 4,4 100,017. Egészségügy 10,8 0,0 48,6 40,5 100,018. Nyugdíjellátások 5,8 0,0 94,2 0,0 100,019. Egyéb társadalombiztosítási ellátások 6,2 0,4 93,4 0,0 100,020. Családi pótlékok és gyermekjuttatások 83,4 0,0 16,6 0,0 100,021. Munkanélküli ellátások 0,0 74,3 0,0 25,7 100,022. Egyéb szociális támogatások 55,8 0,0 0,0 44,2 100,023. Szociális és jóléti intézmények 19,1 0,0 1,6 79,3 100,0

24. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások (18+19+20+21+22+23) 18,9 2,1 69,2 9,7 100,0


funkcionális (ágazati) osztályozású kiadásaiból2009. évi költségvetés II.

Funkciók (ágazatok) / Alrendszerek Központi költségvetés


pénzalapok

Társadalom--biztosítási

alapok

Helyi önkormány-

zatok


25. Lakásügyek, települési és közösségi szolgáltatások 38,2 0,0 0,0 61,8 100,0

26. Kulturális tevékenységek és szolgáltatások 36,8 2,8 0,0 60,4 100,0

27. Sport, szabadidős tevékenységek és szolgáltatások 25,9 0,0 0,0 74,1 100,0

28. Egyéb (műsorszórás, hitélet, pártok, egyéb) 93,8 0,8 0,0 5,5 100,0

29. Kultúra, sport, vallás (26+27+28) 52,3 1,7 0,0 46,0 100,030. Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 92,6 0,0 0,0 7,4 100,031. Közlekedés, távközlés 75,5 0,0 0,0 24,5 100,032. Környezetvédelem 18,9 4,4 0,0 76,7 100,033. Egyéb gazdasági tevékenységek 67,3 16,8 0,0 15,9 100,034. Államadósság kezelés 100,0 0,0 0,0 0,0 100,0

35.Kiadások összesen (6+7+8+12+17+24+25+29+30+31+32+33+34)

43,9 1,8 28,5 25,8 100,0

Forrás: PM és saját számítás

14

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás I.

Az Ötv. néhány kötelező feladatot rögzít.

Kimondja az (1. § (5) bek.):- más törvény is megállapíthat kötelező feladatot,- biztosítva az ellátáshoz szükséges anyagi

feltételeket,- köztük a költségvetési hozzájárulást.

15

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás II.

A települési önkormányzatok feladataiAz Ötv. 8. §-ának (1) bekezdése „étlapszerű” felsorolás.Ezek között szerepel:A településfejlesztés, lakásgazdálkodás, környezetvédelem, közbiztonság, közösségi tér biztosítása, valamint a 8. § (4) bekezdésben felsoroltak, stb. A 8. § (2) bek. kimondja: az (1) bekezdésben foglaltakból a települési önkormányzat maga határozza meg – az igények és az anyagi lehetőségek függvényében – mely feladatokat, milyen mértékben lát el.Fontos a 8. § (3) bek. is: Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, lakosságszámától függően eltérően is megállapíthatók.

16

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás III.

Kötelező a 8. § (4) bek. alapján:a. az egészséges ivóvízellátás,b. az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás

és nevelés,c. az egészségügyi és szociális alapellátás,d. a közvilágítás, a helyi közutak és

köztemetők fenntartása,e. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak

érvényesítése.

17

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás IV.

A megyei önkormányzatok feladataiEgyszintű az önkormányzati rendszer, nincs megyei újraelosztó hatáskör.

Kötelező feladatok:a megye nagy részére, vagy egészére kiterjedő közszolgáltatások, a középiskolai ellátástól a térségi területrendezésig.

18

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás V.

Nem egyértelmű a megyék feladatköre:- a települések átvállalhatják a körzeti intézmény

fenntartását (ha a települések lakói veszik igénybe az intézmény szolgáltatásainak többségét)

- a települések térségi feladataikat átadhatják a megyei önkormányzatnak,

(a kapcsolódó intézményi vagyon tulajdonjogának megtartása mellett [a használati jog megy csupán át, nehezítve ezzel a vagyon állagának megőrzését])

19

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás VI.

A megyei jogú városi önkormányzatok feladatai:

- a megyei jogú város önkormányzata ellátja működési területén a megyei önkormányzatokra háruló feladat- és hatásköröket egyik legkevésbé hatékony megoldás,

- e városok nem küldenek képviselőt a megyei önkormányzatba,

- 1994. óta a megyei, valamint a megyei jogú városok egyeztető bizottságot hozhatnak létre a feladatok összehangolására.

20

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás VII.

A fővárosi önkormányzatok feladataiSajátosság:- a Fővárosi Önkormányzat települési önkormányzat, de- a kerületekre nézve kapott forrásmegosztási hatáskört (törvény

keretei között),- néhány feladat egyértelműen a Fővárosi Önkormányzaté (pl. a

tömegközlekedés, a katasztrófa-elhárítás, a középfokú oktatás),- ha egynél több kerületet érint az adott ellátás, akkor annak

összehangolása a Fővárosi Önkormányzat feladata,- a kerületi önkormányzatoknak az alapfokú ellátás mellett néhány

középfokú feladat is feladatkörébe került.

21

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás VIII.

A feladatok és hatáskörök újratelepítése1990. óta tart a vita:- a jelenlegi önkormányzati szintek között egészségesebb

feladatmegosztást(pl. a kistelepülésektől a nagyobb településekhez történő feladatátcsoportosítással) vagy

- hozzá kellene nyúlni az önkormányzati szintekhez is:• kötelező kistérség (sokak számára érthetőbben a járás),• régió szint létrehozásával.

- Mi legyen a megyei önkormányzatokkal?- A kötelező kistérség lássa el – a települések helyett – nagyobb

szakértelmet igénylő közszolgáltatási feladatokat?

22

A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás IX.

Helyi sajátosságok hatása az önkormányzatok feladataira, gazdálkodására

Az egyes helyi önkormányzatok feladatai függnek:- történelmi tradícióktól (iskolaváros, nehézipar, járásközpont),- földrajzi helyzettől (üdülőhely, nyugati határvidék, kereskedelmi utak

találkozóhelye, aprófalvas térség),- népességszámtól, korösszetételtől,- foglalkoztatási összetételtől,- nemzetiségi összetételtől,- egyes önkormányzati szinthez (típushoz) tartozástól.Ezek hatnak- a központi pénzügyi szabályozásra,- a helyi gazdálkodásra egyaránt.

23

A magyar önkormányzati pénzügyi szabályozás I.

Az önkormányzati pénzügyi szabályozás definíciója.Törvényekben és rendeletekben megfogalmazott előírások összessége, amelyek közvetlenül, vagy közvetve meghatározzák az önkormányzatok és intézményeik által az ellátandó feladatokhoz felhasználható bevételek nagyságát, összetételét, önkormányzatonkénti eloszlását, mindezek tervezésének, realizálásának, felhasználásának, elszámolásának módját és feltételeit.

24

A magyar önkormányzati pénzügyi szabályozás II.

Az allokáció alapvetően két módon történhet:• teljes újraelosztás,• az állam egyrészt már a jövedelem elvonás jogát

is megosztja az önkormányzatokkal (helyi adók), másrészt a központi adó egy részét is a – keletkezés – helyén hagyja (ún. átengedett bevételek).

25

A magyar önkormányzati pénzügyi szabályozás III.

A kiadásorientált és a forrásorientált szabályozás különbsége A forrásorientált szabályozás modelljei:

- piacorientált- állami támogatásos (Hollandia!)- vegyes (magyar)

26Az éves önkormányzati költségvetési lehetőségek meghatározói I.

2008. évi 2009. évi 2010. évi 2011. évi 2012. évi

tény várható várható prognózis prognózis

Belföldi felhasználás volumene, %

0,7 -10,1 -1,6 3,3 3,3

Háztartások fogyasztásának volumene, %

-0,6 -6,6 -2,1 2,6 2,3

Közösségi fogyasztás volumene, %

-0,3 -1,3 -1,1 0,3 0,2

Beruházások volumene, %

0,4 -7,9 0,8 7,1 6,8

Fogyasztói árindex, évi átlag

GDP értéke folyóáron milliárd forint 26.621 25.790 26.300 27.846 29.656

Megnevezés

0,6 -6,7 -0,6GDP volumenindexe, % 3,7 3,8

6,1 4,2 3,9 2,1 2,6

Makrogazdasági adatok

27Az éves önkormányzati költségvetési lehetőségek meghatározói II.

Fontos még- az államadósság (ezen belül az önkormányzatok eladósodottságának

a) mértéke:• GDP kb. 80%-a• önkormányzatok: GDP 3-4%-a

- a jövedelemcentralizáció mértéke: kb. a GDP 46,2%-a- az újraelosztás mértéke: kb. a GDP 50,0 %-a- az államháztartási hiány mértéke: kb. a GDP 3,8 %-a

az önkormányzati alrendszer 500 milliárd forintra rúgó kötvény-állományának megmozdulása veszélyeztetheti a hiánycél teljesítését!

- a közfeladatok megosztási arányaa központi és az önkormányzatialrendszer között (a nettó kiadás) kb. 75 – 25%

28

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Támogatások Nem-adó bevételek Adóbevételek

Önkormányzati bevételek fő típusai (megoszlás)

Forrás: IMF

29

A helyi önkormányzatok főbb bevételeinek megoszlása 2009-2010-ben

2009. év várható

2010. év OGY

előirányzat

2009. év várható

2010. év OGY

előirányzat Bevételek

milliárd forintban megoszlás %-ban Saját folyó bevételek 1 009,9 1061,7 29,0 31,7

Ebből: Helyi adók 547,0 572,5 15,7 17,1 Átengedett bevételek 715,0 752,6 20,6 22,4

Ebből: Személyi jövedelemadó 649,3 679,4 18,7 20,2 Támogatásértékű működési bevétel 405,0 400,3 11,6 11,9

Ebből: - Egészségbiztosítási Alaptól átvett

pénzeszközök 330,0 341,0 9,5 10,2 Saját felhalmozási és tőke jellegű bevételek 136,2 172,0 3,9 5,1

Támogatásértékű felhalmozási bevétel, EU támogatásokkal együtt 135,0 185,0 3,9 5,5 Állami hozzájárulások és támogatások 678,4 485,0 19,5 14,5 Hitel és értékpapír nélküli bevételek összesen

3 079,5

3 056,6

88,5

91,1

Hitel és értékpapír műveletek bevételei 402,0 299,0 11,5 8,9 Tárgyévi bevételek összesen 3 481,5 3 355,6 100,0 100,0 Nyitó pénzkészlet 530,0 482,0 Mindösszesen 4 011,5 3 837,6

Központi költségvetési kapcsolat (SZJA + állami hozzájárulások 1 327,7 1 164,4 38,2 34,7 támogatások)

30A helyi önkormányzatok 2010. évi központi költségvetési

kapcsolatból származó forrásainak levezetése I.

Megnevezés

1. 2009. évi országgyűlési előirányzat 1 289 970,92. Járulékcsökkenés -42 850,0 g3. EHO megszüntetése -8 450,0 g4. A közoktatási teljesítménymutató felmenő rendszere miatt -12 000,0 x

5. Tanuló létszám csökkenés miatt keletkező megtakarítás -6 000,0 x

6. Térítési díj emelése a művészetoktatásban -2 000,0 x

7. Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok-önkéntes tűzoltóságok között feladatátrendeződés -350,0 o8. Önerő alap -6 000,0 x9. Cél- címzett támogatás -9 000,0 x

10. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejezethez kerül -605,6 o11. Művészeti tv.alapján OKM-be átkerülő forrás -2 319,7 o12. Közokt. intézményátadás miatt OKM-be átkerülő forrás -146,4 o13. 2010. év bázis előirányzat (1+…+12) 1 200 249,214. Kedvezményes étkeztetés támogatásának csökkenése -17 000,0 x

Központi költségvetési

források (állami támogatás+SZJA)


kapcsolatból származó forrásainak levezetése II.

Megnevezés

15. Közoktatási támogatások csökkentései (16+...+23) -11 471,016. - szakmai, informatikai fejlesztések, minőség biztosítás, teljesítmény

motiváció támogatásának megszüntetése x17. - intézményi társulásba járó gyermekek utáni normatíva csökkentése (15%) -1 700,0 x

18. - pedagógus továbbképzés, szakvizsga, szakmai szolgáltatások

támogatásának megszüntetése x

19. - érettségi vizsgáztatás támogatásának csökkentése -1 000,0 x20. - közoktatási alapítványok támogatásának megszüntetése -500,0 x21. - diáksport normatíva megszüntetése -494,8 x22. - két tanítási nyelven folyó oktatás támogatásának megszüntetése -300,0 x23. - komprehenzív iskolamodellek támogatásának megszüntetése -271,0 x24. Szociális ágazati támogatások csökkentései (25+26) -10 300,025. - szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályainak módosítása -5 900,0 x26. - pénzbeni ellátások szabályváltozása -4 400,0 x27. Kultúra támogatás csökkentései (28+29) -2 954,028. - közművelődési és közgyüjteményi normatíva átalakulása -2 600,0 x29. - zenekarok támogatásának csökkentése -354,0 x30. Globális támogatások csökkentései (31+…+34) -16 976,531. - megyei önkormányzatok SZJA részesedésének csökkentése -7 000,0 x32. - üdülőhelyi feladatok normatíva csökkentése (2 Ft helyett 1Ft) -4 900,0 x33. - települési sportfeladatok normatíva megszüntetése -4 576,5 x34. - társadalmi, gazdasági és infrasturkturális szempontból elmaradottak,

ill.foglalkoztatási gondokkal küzdő települések támogatása csökkentése -500,0 x

Központi költségvetési források (állami

támogatás+SZJA)

-5 557,8

-1 647,4


kapcsolatból származó forrásainak levezetése III.

Megnevezés

35. Fejlesztési támogatások csökkentései (36+…+42) -35 030,036. - helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása megszűntetése -10 230,0 x37. - jövedelemkülönbség mérséklés során beszámítással érintett

önkormányzatok 25%-os visszatérítésének megszüntetése x

38. - belterületi közútfelújítás, korszerűsítés támogatásának megszüntetése -8 000,0 x

39. - leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása támogatásának

megszüntetése x40. - belterületi utak szilárdburkolattal való ellátása támogatásának

megszüntetése x41. - belvízrendezési célok támogatásának megszüntetése -500,0 x42. - sportlétesítmények felújítása támogatásának megszüntetése -250,0 x43. Pótlólagos támogatások (44+…+48) 20.997,444. Út a munkához 13 000,0 y45. Új gyermekellátások (Családi napközi és gyermekfelügyelet) 1 997,4 y46. Illetékbevétel kiesés visszapótlása 5 000,0 y47. Az ingyenes étkeztetés kiterjesztése a rászoruló 7. osztályos tanulókra 500,0 y48. Bp-i 4-es metró beruházás 500,0 y49. 2010. évi irányszám (13+14+15+24+27+30+35+43) 1 127 515,150. Változás (49-1) -162 455,851. Ebből : - Szerkezeti változás (tárcákhoz átcsoportosítás) -3 421,7 o52. - Támogatás csökkentés ("120 milliárd") -128 731,5 x53. - Járulékcsökkentés, EHO megszűnés hatása -51 300,0 g54. - Feladattöbbletek hatása 20 997,4 y


támogatás+SZJA)

-8 200,0

-5 850,0

-2 000,0


kapcsolatból származó forrásainak levezetése IV.

Megnevezés

55. Kisebbségi önkormányzatok támogatása MeH-be kerül -1 520,0 o56. Kedvezményes gyermekétkeztetés céltartalékból 12 000,0 x57. Kedvezményes gyermekétkeztetésre ÖNHIKI-ből (belső átcsoportosítás) 2 000,0 x58. Kedvezményes gyermekétkeztetésre ÖNHIKI-ből (belső átcsoportosítás) -2 000,0 x

59. Kedvezményes gyermekétkeztetésre helyi szervezési intézkedésből (belső átcsoportosítás) 3 000,0 x

60. Kedvezményes gyermekétkeztetésre helyi szervezési intézkedésből (belső átcsoportosítás) -3 000,0 x

61. Két tanítási nyelvű oktatás 300,0 x62. Közoktatási informatikai fejlesztések 3 000,0 x63. Művészetoktatás támogatása 900,0 x64. Keresetkiegészítésre céltartalékból 22 200,0 y65. Korai fejlesztés, gondozás 36,5 x66. Országgyűlés I. körös döntései összesen (55+…+65) 36 916,567. 2010. évi irányszám (I. körös szavazás után) (49+66) 1 164 431,668. Változás (67-1) -125 539,369. Ebből : - Szerkezeti változás (tárcákhoz átcsoportosítás) -4 941,7 o70. - Támogatás csökkentés ("120 milliárd") -112 495,0 x71. - Járulékcsökkentés, EHO megszűnés hatása -51 300,0 g72. - Feladattöbbletek hatása 43 197,4 y


támogatás+SZJA)

34A 2010. évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai I.

MegnevezésFeladat változás

Támogatás átrendezés/ forráscsere

Elvonás

1. Közoktatási támogatások -23 939,7 -1 100,0 -2 694,8A közoktatási teljesítménymutató felmenő rendszere miatt -12 000,0Tanuló létszám csökkenés miatt keletkező megtakarítás -6 000,0 1/Térítési díj emelése a művészetoktatásban -2 000,0

900,0 2/Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkezetetés támogatásának csökkentése -17 000,0

17 000,0 2/ Szakmai, informatikai fejlesztések, -4 000,0

3 000,0 2/Minőség biztosítás, teljesítmény motiváció támogatások megszüntetése -1 557,8

35A 2010. évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai II.



Elvonás

1. Közoktatási támogatások (folyt.)Intézményi társulásba járó gyermekek utáni normatíva csökkentése (15%) -1 700,0Pedagógus továbbképzés, szakvizsga, szakmai szolgáltatások támogatásának megszüntetése -1 647,4

Érettségi vizsgáztatás támogatásának csökkentése -1 000,0300,0 3/

Közoktatási alapítványok támogatásának megszüntetése -500,0Diáksport normatíva megszüntetése -494,8Két tanítási nyelven folyó oktatás támogatásának megszüntetése -300,0

300,0 2/

Komprehenzív iskolamodellek támogatásának megszüntetése -271,0Korai fejlesztés, gondozás 36,5 2/Osztályfőnöki feladatokat ellátók támogatása -900,0 3/Integrációs rendszerben résztvevő int.-ben dolg. pedagógusok anyagi támogatása -500,0 3/Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások 600,0 3/

36A 2010. évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai III.



Elvonás

2. Szociális ágazati támogatások -7 900,0 0,0 -2 400,0Ápolási díj támogatásának mérséklése -2 400,0Lakásfenntartási támogatás csökkentése -2 000,0

Szociális alapellátások szabályainak módosítása -4 100,0Szociális és gyermekvédelmi szakellátások szabályainak módosítása -1 800,0 3. Kulturális ágazati támogatások 0,0 0,0 -2 954,0Közművelődési és közgyűjteményi normatíva átalakulása -2 600,0Zenekarok támogatásának csökkentése -354,0

37A 2010. évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai IV.



Elvonás

4. Globális támogatások 600,0 0,0 -21 976,5Megyei önkormányzatok SZJA részesedésének csökkentése -7 000,0Üdülőhelyi feladatok normatíva csökkentése -4 900,0Települési sportfeladatok normatíva megszüntetése -4 576,5Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, ill. foglalkoztatási gondokkal küzdő települések támogatásának csökkentése -500,0ÖNHIKI támogatás csökkentése -2 000,0 2/

Helyi szervezési intézkedések támogatásának csökkentése -3 000,0 2/

Kistérségi támogatás (kistelepülési tagintézmény, ált.felső korlát) 600,0 3/

38A 2010. évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai V.



Elvonás

5. Fejlesztési támogatások 0,0 -50130,0 0,0Önerő alap -6 000,0Cél- címzett támogatás -9 000,0

-50,0 3/Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása megszűnik -10 230,0Jövedelemkülönbség mérséklés során beszámítással érintett önkorm. 25 %-os térítésének megszüntetése -8 200,0Belterületi közútfelújítás, korszerűsítés támogatásának megszüntetése -8 000,0Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása támogatásának (LEKI) megszüntetése

-5 850,0

Belterületi utak szilárdburkolattal való ellátása támogatásának megszüntetése -2 000,0Belvízrendezési célok támogatásának megszüntetése -500,0

50,0 3/Ózdi martinsalak lakóép.tulajdonosainak kártalalanítása -100,0 3/Sportlétesítmények felújítása támogatásának megszüntetése -250,0

39A 2010. évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai VI.



Elvonás

Országggyűlés korrekciói előtt összesen -36 776,2 -52 030,0 -39 925,3Megoszlás 28,6% 40,4% 31,0%Mindösszesen -128 731,5Országgyűlés korrekcióival összesen -31 239,7 -51 230,0 -30 025,3Megoszlás 27,8% 45,5% 26,7%

Mindösszesen -112 495,0Forrás: PM adatokkal ÁSZ számítás

1/ Korábban a létszámcsökkentés révén felszabaduló forrás a rendszerben maradt.

3/ A költségvetés végszavazásakor belső átcsoportosítások.

2/ A beterjesztett törvényjavaslatban szereplő 128,7 milliárd forint forráscsökkentés országgyűlési korrekciói. Ezekből következően lett a csökkentés 112,5 milliárd forint.

40A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatból

származó forrásai az 1990., 2000. és 2010. években I.

tény

(m

Ft)

Jogc

ímek

(s

zám

a)

tény

(m

Ft)

Jogc

ímek

(s

zám

a)

orsz

ággy

űlés

i el

őirá

nyza

t (m

Ft)

Jogc

ímek

(s

zám

a)

"G L O B Á L I S"

A képződés helyében maradó SZJA %-ban 100 5 8

összegben 70 894,0 1 30 289,2 1 135 888,4 1

SZJA kiegészítés településeknek 3 636,0 1 43 817,4 1 96 504,2 1

Megyék SZJA részesedése 12 067,3 1 5 633,4 1

Globális normatív hozzájárulás települési, fővárosi, megyei (körzeti), elmaradt térségi, sport, kulturális, kommunális, stb. feladatokhoz

30 931,9 4 36 803,8 11 55 542,3 19

Központosított előirányzat 1 203,4 5 7 572,9 6 4 585,0 3

ÖNHIKI + egyéb kiegészítők 4 000,0 1 13 604,9 3 11 650,0 3

Egyéb fejezetektől átvett pénz

Globális összesen 110 665,3 12 144 155,5 23 309 803,3 28

O K T A T Á S

SZJA 12 425,6 11

Normatív hozzájárulások 26 851,1 3 250 074,6 13 389 537,8 38

Központosított előirányzat 299,1 1 17 438,0 11

Kieg. támogatások egyes közokt. feladatokhoz 12 598,4 5 3 470,1 1

Oktatás összesen 26 851,1 3 275 397,7 19 410 445,9 50

S Z O C I Á L I S E L L Á T Á S

SZJA 95 365,5 9

Normatív hozzájárulások 20 335,6 5 48 096,8 2

Központosított előirányzat 580,0 3 5 125,5 3 2 400,0 1

Szociális ellátás összesen 20 915,6 8 148 587,8 14 283 674,9 38

K U L T Ú R A

SZJA 11 318,9 2

Normatív hozzájárulások

Központosított előirányzat 918,0 2 710,0 1

Színházi támogatás 1 203,2 2 5 625,5 4 11 885,4 7

Kultúra összesen 1 203,2 2 17 862,4 8 14 448,4 9

T Ű Z V É D E L E M

Központosított előirányzat 150,0 1 0,0 0

SZJA 35 069,1 8

Helyi önk. hivatásos tűzoltóságok támogatása 16 012,0 9

Tűzvédelem összesen 150,0 1 16 012,0 9 35 069,1 8

KÖZLEKEDÉS

Központosított előirányzat 35 240,0 1

2000.

Megnevezés

2010

281 274,9 37

11 853,0

1990.

41A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatból

származó forrásai az 1990., 2000. és 2010. években II.

tény

(m

Ft)

Jogc

ímek

(s

zám

a)

tény

(m

Ft)

Jogc

ímek

(s

zám

a)

orsz

ággy

űlés

i el

őirá

nyza

t (m

Ft)

Jogc

ímek

(s

zám

a)

B É R P O L I T I K A

Bérpolitikai intézkedési keret 6 455,0 3 46 900,0 2

Bérpolitika összesen 6 455,0 3 0,0 0 46 900,0 2

F E J L E S Z T É S

Címzett és céltámogatások 14 300,0 1 48 115,8 1 950,0 1

Központosított előirányzat 2 541,2 3 16 800,0 6

Elmaradt lakóház-felújítások 3 680,8 1

Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 9 309,9 1

Céljellegű decentralizált támogatások 5 688,8 1

Vis major esetében nyújtott támogatás 3 454,8 1

Budapesti 4-es metró beruházás 10 000,0 1

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

0,0 0

Vis maior tartalék 1 100,0 1

Fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása

0,0 0

Fejlesztési támogatások összesen 17 980,8 2 69 110,5 7 28 850,0 9

FORRÁSOK ÖSSZESEN 184 221,0 31 671 125,9 80 1 164 431,6 145

2000.

Ebből normativ hozzájárulások (normatívan elosztott SZJA-val együtt) összesen

79 321,8 14 482 695,6

Megnevezés

766 747,2 104

2010

62

1990.

Megjegyzés: Az Ötv. alapján a kötelező feladathoz központi hozzájárulás kapcsolódik. Ez az oka a sok támogatási jogcímnek. Alábontásokkal a jogcímek száma a 250-et is eléri.

42

Az ágazatok súlya a központi költségvetési kapcsolatokból I.

Legnagyobb a közoktatás, 410 milliárd forint (35%)Legtöbb a normatíva, 390 milliárd forint

(38 tétel, volt 53 is)Döntő a közoktatási teljesítménymutató Szerepe: az óvodától az általános iskolán át

középiskoláig 282 milliárd forintMit fejez ki e mutató?

Sok központosított előirányzat 17 milliárd forint (11 tétel)Köztük az Új tudás-műveltség programot szolgáló támogatások

43

Az ágazatok súlya a központi költségvetési kapcsolatokból II.

Meghatározó a szociális ellátás is, 284 milliárd forint (24%)Normatívák, 282 milliárd forint (37 tétel, volt 43 is)Központosított előirányzat, 2 milliárd forint (1 tétel)

Itt kiemelt feladat az Út a munkához program megvalósítása, 110 milliárd forint

44

Az ágazatok súlya a központi költségvetési kapcsolatokból III.

Kiemelkedik az u.n. globális terület súlya, 310 milliárd forint (27%)Itt szerepelnek:- Helyben maradó SZJA, 136 milliárd forint- Jövedelemkülönbség mérséklés (SZJA-ból kiegészítés), 97 milliárd

forint- Normatívák: településüzemeltetés, igazgatás, sport, közművelődés,

körjegyzőség, társadalmilag, gazdaságilag elmaradott települések, üdülőhelyi feladatok támogatása, stb., 56 milliárd forint (19 tétel)

- Megyék SZJA részesedése 6 milliárd forint (volt 20 milliárd forint felett is)

- ÖNHIKI, egyéb kiegészítők 12 milliárd forint (volt 32 milliárd forint is).

45

A jövedelemkülönbség-mérséklés magyar modellje

Kiterjed:• lakhelyen maradó személyi jövedelemadó• iparűzési adóerőképesség (adóalap 1,4%-a)Lényege: tompítja – de nem szünteti meg – a jövedelemkülönbséget.

46A jövedelemkülönbség mérséklésének forrása

településtípusonként 2007-2010. között

2007. 2008. 2009. 2010. Településtípus

Kiegészítés Beszámítás Kiegészítés Beszámítás Kiegészítés Beszámítás Kiegészítés Beszámítás Főváros 0,0 18 116,3 0,0 22 998,8 0,0 26 704,3 0,0 27 711,9 Megyei jogú város 13 158,7 1 419,4 13 743,1 2 537,3 13 506,3 2 929,3 12 841,4 2 649,5 Város 48 594,6 5 589,9 51 014,0 5 793,3 49 976,4 6 618,7 50 255,1 6 555,9 Község 71 658,2 1 800,6 76 643,5 1 468,5 74 641,0 1 438,4 71 994,3 1 669,3

Ország 133 411,5 26 926,2 141 400,6 32 797,9 138 123,7 37 690,7 135 090,8 38 586,6 Jövedelemkülönbség mérséklés a norma-tív SZJA-ból

106 485,3 108 602,8 100 433,0 96 504,2

47A helyi önkormányzatok által a mutatószám-felmérés során közölt 2010. évi iparűzési adóerőképesség

településtípusonként

Állandó népesség száma

Iparűzési adóerő-képesség

Egy lakosra jutó iparűzési

adóerő-képesség

Országos átlaghoz

viszonyítva

Vidéki átlaghoz

viszonyítva

Községi átlaghoz

viszonyítva

2009. júl.1. (fő) (millió forint) (forint/fő) (%) (%) (%)Főváros 1 695 023 133 750,0 78 907,5 240,7 335,1 773,5Megyei jogú városok 2 030 965 76 819,6 37 824,2 115,4 160,6 370,8

Egyéb városok 3 259 873 90 184,9 27 665,2 84,4 117,5 271,2Községek 3 179 504 32 433,8 10 200,9 31,1 43,3 100Ország összesen 10 165 365 333 188,3 32 776,8 100 139,2 321,3Vidék összesen 8 470 342 199 438,3 23 545,5 71,8 100 230,8

Településtípus

482010. évben lakhelyen maradó személyi

jövedelemadó településtípusonként

Állandó népesség

száma 2009. júl. 1. (fő)

Lakhelyen maradó SZJA (millió forint)

Lakhelyen maradó SZJA

(forint/fő)

Országos átlaghoz

viszonyítva (%)

Vidéki átlaghoz

viszonyítva (%)

Községi átlaghoz

viszonyítva (%)

Főváros 1 695 023 40 475,9 23 879,3 178,6 212,0 294,2Megyei jogú városok 2 030 965 31 904,9 15 709,2 117,5 139,5 193,6Egyéb városok 3 259 873 37 704,4 11 566,2 86,5 102,7 142,5Községek 3 179 504 25 803,3 8 115,5 60,7 72,0 100,0Ország összesen 10 165 365 135 888,5 13 367,8 100,0 118,7 164,7Vidék összesen 8 470 342 95 412,6 11 264,3 84,3 100,0 138,8

Településtípus

49

A 2010. évi jövedelemkülönbség mérséklés hatása településtípusonként

Országos átlaghoz

viszonyítva (%)

Községi átlaghoz

viszonyítva (%)

Országos átlaghoz

viszonyítva (%)

Községi átlaghoz

viszonyítva (%)

Főváros 225,6 588,3 151,0 201,7Megyei jogú városok 118,4 308,7 104,3 139,3Egyéb városok 86,0 224,2 96,4 128,8Községek 38,3 100,0 74,9 100,0Ország összesen 100,0 260,8 100,0 133,6Vidék összesen 75,1 195,8 89,9 120,0

Jövedelemkülönbség mérséklés előtt Mérséklés után

Település-típus

Az egy lakosra jutó helyben maradó SZJA+ iparűzési adóerő-képesség szóródása

50Jövedelemkülönbség mérséklés által érintett önkormányzatok

számának alakulása megyénkéntTelepülési

önkor-mányzatok

száma2010-ben összesen

Kiegé-szítés

Beszá-mítás

Kiegé-szítés

Beszá-mítás

Kiegé-szítés

Beszá-mítás

Kiegé-szítés

Beszá-mítás

Főváros 0 1 0 1 0 1 0 1 24*Baranya megye 298 3 297 3 297 4 295 5 301Bács-Kiskun megye 115 2 116 2 115 2 111 3 119Békés megye 71 2 71 2 71 3 70 4 75Borsod-Abaúj-Zemplén megye 348 8 347 9 347 8 345 10 358

Csongrád megye 59 1 59 1 59 1 58 2 60Fejér megye 98 7 97 7 96 8 95 7 108

Győr-Moson-Sopron megye 173 8 171 9 168 10 164 14 182Hajdú-Bihar megye 80 1 81 1 81 1 81 1 82

Heves megye 114 4 113 5 112 5 112 7 121

Komárom-Esztergom megye 67 8 64 8 60 11 60 11 76

Nógrád megye 129 2 128 2 129 1 128 3 131

Pest megye 152 22 152 24 150 27 144 28 187

Somogy megye 237 2 237 6 239 3 239 5 245

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 226 2 224 3 225 2 225 2 229Jász-Nagykun-Szolnok megye 74 4 74 1 74 3 75 3 78Tolna megye 107 2 107 2 107 2 106 2 109Vas megye 205 6 205 7 204 9 202 9 216

Veszprém megye 207 5 207 5 206 5 206 7 217Zala megye 245 5 243 5 243 7 245 7 257

Ország összesen 3005 95 2993 103 2983 113 2961 131 3175

* A főváros önkormányzatai e központi támogatásnál egy önkormányzatként kerülnek figyelembevételre.

Megnevezés

Érintett önkormányzatok száma

2007. évben 2008. évben 2009. évben 2010. évben

51A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

• Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI)

• Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása

• A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása

52

ÖNHIKI I.

Általános jellemzői:- az igénylés feltételeit, a számítás módszerét a költségvetési törvény határozza meg,

- a támogatás alanyi jogon, algoritmizált rendszer alapján jár a feltételeket teljesítő önkormányzatoknak.

53

ÖNHIKI II.

Forráshiány megállapítása:a tárgyévre tervezett működési célú bevételeknek és tárgyévet megelőző év működési kiadásaiból levezetett tárgyévre elismerhető kiadásoknak a különbsége.

54

ÖNHIKI III.

A feladatellátás hatékony szervezésének ösztönzése:- nem igényelhet támogatást 1 000 fő alatt

körjegyzőséghez nem tartozó önkormányzat, Államigazgatási hivatal felmentést adhat.- a nevelési, oktatási intézmények kapacitás-

kihasználtsági követelménye,• a többcélú kistérségi társulás közoktatási

feladatellátásban résztvevőknél szigorúbb,• általánosan a közoktatási törvény paramétereinek 75%-a,tagintézményi óvoda általános iskola 1-4. évfolyamai

esetén nincs feltétel.

55

ÖNHIKI IV.

További feltételek :- a felhalmozási bevételek és kiadások

egyensúlya biztosított,- legfeljebb egy heti jutalom vehető figyelembe,- a dologi kiadások elismerhető növekménye az

infláció 75-80%-a (3,1%)

56

ÖNHIKI V.

A támogatást csökkentő tényezők: - 2%-os „megtakarítás”,- 2010-re a munkaadókat terhelő járulékok csökkenése, az

EHO megszűnése, valamint az önkormányzatok is érintő megtakarítási intézkedések hatása, (kivétel az üdülőhelyi feladatok támogatásának, az intézményi társulás támogatásának a csökkenése),

- hitelből, kötvényből megemelt bázis kiadás összege,- önállóan fenntartott óvoda, iskola működési forráshiánya,- önállóan végzett szociális, gyermekjóléti, belső

ellenőrzési feladatok hiánya,utóbbi kettő 1 500 fő alatt, közigazgatási hivatal felmentési lehetősége itt is biztosított.

57

ÖNHIKI VI.

Kiegészítés:a településkategória átlagos kiadási szintjének 90%-ára,

Elvonás: 110% felett

58

A helyi önkormányzatok főbb kiadásainak megoszlása 2009-2010-ben

2009. év 2010. év 2009. év 2010. év Kiadások

milliárd forintban megoszlás %-ban Folyó (működési) kiadások összesen 2 637,5 2 732,3 74,7 74,8 Ebből:

Személyi juttatások 1 073,4 1 042,4 30,4 29,8 Társadalombiztosítási és munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás 317,8 269,3 9,0 7,7 Dologi kiadások 702,0 737,2 19,9 21,1 Működési célú pénzeszköz átadás 152,3 311,4 4,3 3,4 Társadalom és szociálpolitikai juttatások 143,0 117,6 4,1 5,5

Felhalmozási és tőke jellegű kiadások 516,0 631,9 14,6 18,1 GFS rendszerű kiadások összesen 3153,5 3246,6 89,3 92,9 Hitel és értékpapír műveletek kiadásai 376,0 249,0 10,7 7,1 Tárgyévi kiadások összesen 3 529,5 3 495,6 100,0 100,0 Záró pénzkészlet 482,0 342,0 Mindösszesen 4 011,5 3 837,6

59A helyi önkormányzati GFS kiadások ágazatonkénti (funkcionális)

összetétele 2008-ban Kiadások

Megoszlás%-ban

Igazgatási, testületi kiadás 13,9Egyéb rendvédelmi kiadás 1,2Közoktatás 21,9Egyéb oktatás 5,1Egészségügy 14,2Szociális intézmények 7,8juttatások 4,1Lakás és közösségi szolgáltatás 9,1Sport 1,5Kultúra 3,4Közlekedés 6,0Környezetvédelem 6,0Egyéb kiadás 5,8Összesen: 100,0

60Önkormány-zatok száma

Lakosság szám (fő)

1. 200 fő alatti község 333 40 380 10,4 0,42. 200-499 fő közötti község 703 239 617 22,0 2,43. 500 fő alatti települések összesen: (1.+2.) 1 036 279 997 32,4 2,84. 500-999 fő közötti község 676 488 513 21,2 4,85. 1000 fő alatti települések összesen: (3.+4.) 1 712 768 510 53,6 7,66. 1000-4999 fő közötti község, nagyközség, város

(7.+8.+9.)1 150 2 427 056 36,0 23,9

ebből:7. -község 987 1 892 001 30,9 18,68. -nagyközség 88 277 413 2,8 2,79. -város 75 257 642 2,3 2,5

10. 5000 fő alatti települések összesen: (5.+6.) 2 862 3 195 566 89,6 31,411. 5000-10.000 fő közötti község, nagyközség, város

(12.+13.+14.)144 989 426 4,5 9,7

ebből:12. -község 7 45 458 0,2 0,413. -nagyközség 28 175 923 0,9 1,714. -város 109 768 045 3,4 7,615. 10000 fő alatti települések összesen: (10.+11.) 3 006 4 184 992 94,1 41,216. 10.000 fő feletti nagyközség, város

(17.+18.+19.+20.)168 5 980 373 5,3 58,8

ebből:17. -nagyközség 2 20 199 0,1 0,218. -város 120 2 234 186 3,8 22,019. -megyei jogú város 23 2 030 965 0,7 20,020. -fővárosi kerületek 23 1 695 023 0,7 16,721. Összes települési önkormányzat (15.+16.)

(22.+23.+24.+25.+26.)3 174 10 165 365 99,4 100,0

ebből:22. -község 2 706 2 705 969 84,7 26,623. -nagyközség 118 473 535 3,7 4,724. -város 304 3 259 873 9,5 32,125. -megyei jogú város 23 2 030 965 0,7 20,026. -fővárosi kerületek 23 1 695 023 0,7 16,727. Megyei önkormányzatok, fővárosi önkormányzat 20 0,628. Összes helyi önkormányzat (21.+27.) 3 194 10 165 365 100,0 100,0

A helyi önkormányzatok struktúrája 2009. július 1-jén

megoszlás (%)

Önkormány-zatok számaKategóriák Lakosság

szám (fő)

polgármesteri akadémia a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása

Documents