pályázat - törökbálint · 2016. 1. 6. · a munkáltató neve és címe bóbita Óvoda, 2045...

*Ide írhatja a szöveget+

1

Pályázat Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete által meghirdetett Bóbita Óvoda (2045 Törökbálint Árpád utca 30., tagóvoda: 2045 Törökbálint Bajcsy Zs. utca 48.) óvodavezetői álláshelyre 2012.01.03.

Készítette: Pénzes Józsefné

Pénzes Józsefné pályázata

2

TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk 1. Szakmai önéletrajz ................................................................................................................ 3

2. Az intézmény szakmai vezetésére vonatkozó program, a helyzetelemzésre épülő fejlesztési

elképzelésekkel ............................................................................................................................ 5

2.1. Feladat-ellátás ......................................................................................................................... 8

2.2. Feladat-ellátást jellemző adatok, férőhely-kihasználtság ..................................................... 8

2.3. Intézményszervezet, vezetési szerkezet, álláshely összetétel .............................................. 8

2.4. Minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés, teljesítményértékelés ............................... 9

2.5. Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel ................................................................... 11

2.6. Belső ellenőrzés, ellenőrzésre épülő segítő tevékenység ................................................... 12

2.7. A jó és hatékony munkavégzés elismerése, a munkatársakról való gondoskodás ............ 12

2.8. Humánerőforrás-fejlesztés és gazdálkodás ......................................................................... 13

2.9. Gazdálkodási tevékenység ................................................................................................... 14

2.10. Infrastruktúra, tárgyi feltételek ....................................................................................... 15

2.11. A Bóbita Óvoda új - helyi nevelési programja szerinti – nevelő munkájának ................ 15

szakmai tartalma és értékelése ........................................................................................................ 15

2.12. A vezetői feladatok ellátásának önértékelése és a vezetői feladatellátás ..................... 18

3. Vezetői és szakmai fejlesztési program ................................................................................ 20

3.1. A nevelési-oktatási eljárások, módszertanok és az ezekhez illeszkedő eszköztár

továbbfejlesztése .............................................................................................................................. 21

3.2. Az intézmény kulcsfolyamatai és azok irányítása ............................................................... 22

3.3. A szervezetfejlesztés irányai ................................................................................................ 22

3.4. Vezetői stratégia ................................................................................................................... 22

3.5. Az óvodai nevelőmunka fejlesztési irányai, a nevelés tervezése ........................................ 23

3.6. További feladatok ................................................................................................................. 25

3.7. Partneri kapcsolataink, együttműködési rendszerünk ........................................................ 27

3.8. Gazdálkodás .......................................................................................................................... 28

3.9. Gazdálkodásra épülő, középtávú fejlesztési elképzelések .................................................. 28

4. Összegzés ........................................................................................................................... 29

5. Mellékletek......................................................................................................................... 30

5.1. Nyilatkozatok ......................................................................................................................... 30

5.2. Erkölcsi bizonyítvány ............................................................................................................. 30

5.3. Oklevelek ............................................................................................................................... 30

5.4. Korábbi munkaviszonyok igazolásai ...................................................................................... 30


3

1. Szakmai önéletrajz

Személyi adatok

Vezetéknév / Utónév(ek) Pénzes Józsefné Wendler Éva

Cím(ek) 2045 Törökbálint Árnyas utca 26.

Telefonszám(ok) 06 23 335 237 06 30 499 6669

E-mail(ek) [email protected]

Állampolgárság magyar

Születési dátum 1959.02.28.

Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület

Óvodavezető

Óvodapedagógus

Szakmai tapasztalat

Időtartam 2006. augusztus 1-től

Foglalkozás / beosztás Óvodavezető

Főbb tevékenységek és feladatkörök

Szakmai munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, tanügyi, munkaügyi minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátása

A munkáltató neve és címe Bóbita Óvoda, 2045 Törökbálint, Árpád u. 30.

Tevékenység típusa, ágazat Óvodai nevelés

Időtartam 1998. szeptember 01 - 2006. július 31.

Foglalkozás / beosztás Óvodapedagógus


Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása

A munkáltató neve és címe Bóbita Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48.


Időtartam 1990. október 31 - 1998. augusztus 31.

Foglalkozás / beosztás Óvodavezető


Szakmai munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, tanügyi, munkaügyi minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátása

A munkáltató neve és címe VI. sz. Napköziotthonos Óvoda, 2040 Budaörs, Farkasréti út 52.


Időtartam 1983. szeptember 1 – 1990. október 31.




A munkáltató neve és címe III. sz. Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48.


Időtartam 1979. július 01 – 1981. július 31.




A munkáltató neve és címe III. sz. Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48.



4

Időtartam 1977. augusztus 22 – 1979. június 30.




A munkáltató neve és címe I. sz. Óvoda, 2040 Budaörs, Lenin u.3.


Tanulmányok

Időtartam 2010-2011

Végzettség / képesítés mentálhigiénés szakember szakképzettség

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Pázmány Péter Katolikus Egyetem


Végzettség / képesítés közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem


Végzettség / képesítés óvodapedagógus


Budapesti Tanítóképző Főiskola


5

2. Az intézmény szakmai vezetésére vonatkozó program, a helyzetelemzésre épülő

fejlesztési elképzelésekkel

Nagyot változott a világ 2006 és 2012 között - szűkebb ás tágabb környezetünkben

egyaránt – és mégis: gyorsan telt az idő! Szinte hihetetlen számomra, hogy első

vezetői ciklusom kezdete óta már közel hat év telt el. Ez alatt a hat év alatt nagyon sok

minden történt intézményünkben. Négy csoportos óvodából tíz csoportos, két

épületben működő intézménnyé váltunk. Háromszáz gyermeket látunk el 43 fő

munkavállaló segítségével. Az új épület csodájára járnak, a régit szeretjük és óvjuk. A

hat év alatt történtek rövid összefoglalását a következő táblázat tartalmazza:

6

2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Csoportok száma 4 Gyermeklétszám:120 fő

Csoportok száma 4 Gyermeklétszám: 120 fő

Csoportok száma 4+1 Gyermeklétszám: 102+30 fő

Csoportok száma: 4+2 Gyermeklétszám: 120+60 fő



Nyertes pályázatok: GLAXOSMITH WELCOME: A régi épület udvaráról a régi játszóeszközök eltávolítása

Udvari játékeszközök telepítésének befejezése

Szinkulics Lászlóné „Néphagyományok és kézműveskedés az Óvodában” c. programjának beindítása

„Kis Bóbitákért Törökbálinton” Alapítvány létrehozása

Új épületbe való beköltözés a régi épület megtartásával

Hivatalos kapcsolatfelvétel a Szemem Fénye Alapítvánnyal

Rugalmas Alapítvány: 500 eFt értékben gumitégla-burkolat

Fejlesztő gyógypedagógus alkalmazása: feladatellátás 3 óvodában

Néptánc táncház program beindítása

A Bóbita Óvoda új, helyi nevelési programjának kompetencia- elemek befogadásával való kidolgozása

Fejlesztőpedagógusok száma 2 fő

Szülői Klub indítás

Rajzpályázat: 100 eFt Hagyományteremtő rendezvények elindítása: szüreti nap karácsonyi vásár közös karácsony a szülőkkel kisállat-bemutató, lovaglás

Helyi művészeti csoportok bemutatkozása az óvodai rendezvényeken

Jó gyakorlat kidolgozása az egészséges életmódra nevelés területén

Hagyományos rendezvények megtartása mindkét épületben

Továbbképzés települési szinten: Uzsalyné Pécsi Rita „Amit Jancsika megtanult....”


7

Rendezvények szervezése a település Óvodái számára: gyermeknapi Bojtorján koncert, Szőnyi E. Zeneiskola zenevilágnapi koncertje, Óvodás mesebérlet bevezetése az MMNH-ban

Továbbképzés az egész nevelőtestület számára:„Pszichoszexuális fejlődés az óvodában”, „Agresszió kezelése az óvodában” elmélet + gyakorlat (Mudra Annamária)

Kistérségi bemutató a Bálint Márton Iskola könyvtárépületében működő csoportról

Sikeres pályázati folyamat a TÁMOP 3.1.4. sz. pályázat gyakorlati megvalósítása a kompetencia alapú nevelés bevezetése 1 csoportban, 10 továbbképzés 14 fő részvételével

A TON Napok alkalmával az új épület és az új nevelési program bemutatása, továbbképzés települési szinten: Dr. Zacher Gábor: Függőségek megelőzése az óvodás és kisiskolás korban

Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központ szervezésében gyakorlóintézmény státusz az óvodapedagógus képzés keretében

Továbbképzés az egész nevelőtestület számára „Bátorító pedagógia” (Budaörsi Nevelési Tanácsadó)

Továbbképzés az egész nevelőtestület számára „Logopédiai gyökerű integráló eljárások az anyanyelvi nevelésben” (Ványi Ágnes)

Kompetencia alapú nevelés: 4 csoportban

Kompetencia alapú nevelés: 7 csoportban

Az óvoda honlapjának beindítása

8

2.1. Feladat-ellátás

A törökbálinti Bóbita Óvoda alapító okirata szerint látja el feladatát, melyek a

következők:

o óvodai nevelés, ellátás

o a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása

Az intézmény típusa:

o közoktatási, költségvetési szerv

o gazdálkodási jogkör: önállóan működő költségvetési szerv

Férőhelyek száma: 10 csoport

Összesen: 250 fő

Befogadóképessége: 300 fő

2.2. Feladat-ellátást jellemző adatok, férőhely-kihasználtság

A 2006/2007 nevelési év kezdetétől napjainkig az intézmény férőhely kihasználtsága

folyamatosan eléri a 120%-ot. A csoportok száma az induló négyhez képest tízre

emelkedett. Nevelési évenként egy, maximum két fő sajátos nevelési igényű

gyermeket látunk el. Az alacsony szám magyarázata: a szakértői bizottságok csak

ritkán, nagyon súlyos esetben adnak SNI-s minősítést óvodás korú gyermeknek.

Ugyanakkor egyre több a valamilyen problémával küzdő, egyéni megsegítést igénylő

gyermekek száma. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek aránya a törökbálinti óvodák közül intézményünkben a legmagasabb.

Vezetői ciklusom alatt két egymást követő nevelési évben számuk meghaladta a

negyven százalékot. Ennek oka egyrészt felvételi körzetünk sajátosságaiban

keresendő, másrészt pedig mély elkötelezettségem (nevelőtestületünk minden

tagjának mély elkötelezettsége) a nehéz sorsú családok gyermekei iránt.

Két egymást követő nevelési évben egy, majd két nagy csoportunk a Bálint Márton

Általános és Középiskola könyvtárépületében nyert elhelyezést. Ennek a rendkívüli

állapotnak nagyon pozitív pedagógiai eredménye: nagy csoportosaink iskolakezdése,

az óvoda és az iskola közötti átmenet ideális körülmények között valósulhatott meg.

2.3. Intézményszervezet, vezetési szerkezet, álláshely összetétel

Intézményünk a fenntartó által engedélyezett 42 álláshellyel rendelkezik, melyeket 43

fő munkavállaló lát el. Ezek közül 40 álláshely teljes munkaidős, 3 álláshely pedig

részmunkaidős.

Ebből óvodapedagógusi álláshely: 21

pedagógiai munkát segítő: 10

népi mesterségek szakoktató: 1

óvodatitkár: 2

fűtő, karbantartó, udvaros: 3,75


9

konyhalány: 2,75

mosó-vasaló nő: 1

takarító: 0,5

A gyógypedagógusi-fejlesztőpedagógusi és logopédiai ellátást a Zimándy Ignác

Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai biztosítják az

intézményünkbe járó gyermekek számára. Az óvodavezető munkáját épületenként 1

fő vezető-helyettes segíti. A fenntartó által biztosított álláshely összetételnek

köszönhetően intézményünkben magas színvonalú szakmai munkavégzést tudunk

garantálni.

A Bóbita Óvoda új épületében működik a Budaörsi Nevelési Tanácsadó (Törökbálint

Város Önkormányzatának finanszírozásában) 3 fő gyermekpszichológussal, akik

minden törökbálinti gyermek számára biztosítják a megfelelő ellátást.

A tervezést és szervezést, a működési feltételek biztosítását, a működtetést, a

koordinálást, az ellenőrzést és mindezek irányítását, a szülőkkel való kapcsolattartást

az óvodavezető végzi a vezető-helyettesek segítségével. A szakmai munka tervezése,

szervezése, irányítása és ellenőrzése szintén az óvodavezető hatásköre, melyet

megosztva gyakorol a vezető-helyettesekkel, a szakmai munkaközösség vezetőjével és

a minőségbiztosítási csoport vezetőjével. A fenntartóval, a társintézményekkel és más

intézményekkel való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. A két épület közötti

kapcsolattartás és információ csere biztosítása napi szintű, az óvodavezető

koordinálásával és az informatikai eszközök, mobiltelefonok segítségével valósul meg.

Intézményünk folyamatos tartalommal frissített honlapja: wwwwww..bboobbiittaaoovvii--

ttoorrookkbbaalliinntt..hhuu, biztosítja a világhálón történő megjelenést.

Az óvodavezető jelenlétét megosztja a két épület között. Részt vesz mindkét épület

rendezvényein, ünnepein, szülői értekezletein. Az intézményirányítás magába foglalja

a tanügyi, munkaügyi, minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátását. Az éves

munkatervekben határozzuk meg aktuális feladatainkat, felelősök megnevezésével. A

feladatok motiváció szerinti elosztását, egyértelmű meghatározását és a közvetlen

információáramlást havonkénti nevelőtestületi és munkatársi értekezletek

megtartásával biztosítjuk.

2.4. Minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés, teljesítményértékelés

Intézményünkben a nevelőtestület minden tagja elkötelezett a folyamatos fejlesztés

iránt. Vezetőként - a minőségbiztosítási csoport vezetőjével és annak tagjaival -

figyelemmel kísérem a működés tapasztalatait, hogy szervezetünk minél

hatékonyabban lássa el feladatait szakmai és gazdálkodási területen is. Éves

munkatervek alapján dolgoztunk, a kitűzött célokat megvalósítottuk.

2011-ben elvégeztük intézményünkben a teljes körű intézményi önértékelést. (Teljes

terjedelmében olvasható a Bóbita Óvoda 2010/2011-es nevelési év munkájának és

feladatellátásának értékelése, vezetői beszámolóban.) Ennek összegzése alapján

http://www.bobitaovi-torokbalint.hu/

http://www.bobitaovi-torokbalint.hu/


10

megállapíthattuk, hogy működésünk több területén is kimagasló eredményeket

értünk el. Ez az új épületünk adottságainak köszönhetően minőségi előrelépést jelent.

Amit nagyon fontos megjegyezni: a régi épületben folyó nevelő munka és működés

partneri értékelése is magas elégedettségi mutatókat hozott.

A szülők elégedettségének mérése alapján erősségeink:

az óvoda légköre 97%

az óvodai programok 97%

a szülői értekezletek színvonala 95%

a vezető munkájával való elégedettség 95%

az óvodapedagógusok munkájával való elégedettség 95%

a dajkák munkájával való elégedettség 95%

a gyermek központúsággal való elégedettség 95%

az óvoda működtetése és szervezettsége 95%

az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolata 94%

tárgyi ellátottsággal való elégedettség 93%

a segítő szakemberek munkájával való elégedettség 90%

Fejlesztendő területeink:

a csoportok létszámával való elégedettség 70%

alapítvány működtetése 82%

az óvoda iskolákkal való kapcsolata 85%

az óvodapedagógusok munkájára való építés 85%

a gyermekek felkészítése az iskolára 85%

kellő tájékoztatás az iskolákról 85%

A folyamatos fejlesztés eredményei az intézményi SWOT elemzés szerint erősségeink:

óvodai menedzsment, vezetés színvonala

a pénzügyi lehetőségeknek megfelelő, eredményes, hatékony gazdálkodás

az óvoda szervezettsége

az intézményi dokumentumok tartalmi egymásra építettsége

az óvoda ismertsége, elismertsége

kapcsolattartás a gyermekekkel, a szülőkkel, a fenntartóval

kollégák közötti kapcsolattartás

kollektivitás: a kitűzött célok, feladatok megvalósítása érdekében való

együttműködés

Helyi Óvodai Nevelési Program megvalósítása

speciális, óvodapedagógusok munkáját segítő szakember hálózat

kompetencia alapú nevelés elfogadottsága, sikeressége

gyermekközpontúság

tiszta, rendezett óvodakép


11

magas színvonalú pedagógiai munka

megfelelő továbbképzések biztosítása

partneri elvárás szerinti működés

szervezeti klíma

gyermekvédelmi munka

hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése, támogatása, felzárkóztatása

esélyegyenlőség, egyéni bánásmód biztosítása

nyitottság a partnerek irányába

intézményi honlap működtetése

programok a gyermekek és szüleik számára

Fejlesztendő területek:

innovációs munka – a kompetencia alapú nevelés kiterjesztése

óvoda biztonság – udvar fejlesztése az új épületben

hagyományőrző program tovább terjesztése

pályázatírás

intézményi feladatok arányos szétosztása – ösztönzés az önkéntességre

eredmények visszacsatolása

alapítvány működtetése

információ áramlás javítása

egységes mérési-értékelési rendszer kidolgozása

munkaközösségi munka

pedagógusok módszertani kultúrája – belső képzés, önképzés

szakmai rendezvényeken való részvétel bővítése

szakmai könyvtár bővítése

közös programok a családokkal

A közeljövőben szükséges az intézményi minőségirányítási program felülvizsgálata,

mivel nagyon sok változás történt az óvoda életében és az intézmény

működtetésében. A szinte mindenre kiterjedő változások miatt új célok és feladatok

meghatározása időszerűvé vált. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a törvényi

környezet változásait is.

2.5. Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel

A szülőkkel való bizalmi kapcsolat kialakítása és folyamatos fenntartása az óvodában

folyó nevelő munka sikerességének egyik legfontosabb része. A velük való harmonikus

együtt működés legnagyobb nyertese a gyermek, ezért a gyermekekkel való

foglalkozás elsődlegessége mellett mindjárt a második helyen szerepel intézményi

tevékenységünk fontossági sorrendjében.

Célunk a családok nevelési szokásainak megismerése és közös nevezőre hozása az


12

óvodai neveléssel. Ennek érdekében nyílt napokat szervezünk, tematikus szülői

értekezleteket tartunk, a gyermekekkel közös rendezvényekre invitáljuk a szülőket.

Ebben a nevelési évben új elemként beindítottuk a szülői klubot, meghívtuk az

érdeklődőket belső és külső továbbképzéseinkre egyaránt.

2.6. Belső ellenőrzés, ellenőrzésre épülő segítő tevékenység

Intézményünkben a belső ellenőrzés célja és feladata kettős. Egyrészt vannak állandó, minden nevelési évben végrehajtandó feladatok, melyek az adminisztrációra, a balesetvédelemre, gyermekvédelemre, a szülőkkel való kapcsolattartásra, a munkavégzéssel kapcsolatos fegyelemre és a gazdasági folyamatszabályzásra terjednek ki. Másrészt minden nevelési évben van szakmai feladat ellenőrzés is. Az óvodavezető javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével kiválasztásra kerül egy nevelési terület, évente más és más, mely főszerepet játszik az adott nevelési évben. A kiválasztott területen keresztül mutatjuk be a szülőknek, a szakmai „közönségnek” és egymásnak is az óvodánkban folyó nevelő munkát. Az így szerzett tapasztalatokat közösen értékeljük, az esetlegesen jelentkező hiányosságok, netán hibák kijavításához kollektíven nyújtunk segítséget.

2.7. A jó és hatékony munkavégzés elismerése, a munkatársakról való

gondoskodás

A fenntartónak köszönhetően minden nevelési évben volt mód a munkatársak

jutalmazására, 2010-ig a cafetéria léte is nagyon sokat jelentett a dolgozók számára.

Ezek a béren kívüli juttatások kézzelfoghatóvá tették a kollégák számára: a fenntartó

becsüli és értékeli az általuk végzett munkát.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés (állami normatíva)

megállapításának szempontjait a törvényi előírások és az intézményi SZMSZ

szabályozza. Általánosságban elmondható, hogy kereset-kiegészítésben az részesül,

aki többlet feladatot lát el.

Az elmúlt években kidolgozott teljesítményértékelési rendszer működtetésével –

vezető-helyettes kollégáimmal együtt - figyelemmel kísérjük az óvodapedagógusok és

a pedagógiai munkát segítők szakmai munkavégzését. Ennek célja az erősségek

meghatározása, kiemelése, megerősítése és átadása, a gyengeségek megszüntetése.

Tekintettel arra, hogy jelen gazdasági helyzetben a források szűkülése valószínűleg

nem teszi majd lehetővé az anyagi elismerést, olyan ösztönzőrendszer kidolgozása

válik szükségessé, mely biztosítja a színvonalas munkavégzés erkölcsi elismerését:

díjak, nevelési évente munkatársi és szülői szavazatok alapján az év

óvodapedagógusa, az év dajka nénije, szakmai kirándulás, belső továbbképzésre

előadói felkérés, szakmai bemutató tartására való felkérés.


13

2.8. Humánerőforrás-fejlesztés és gazdálkodás

A Bóbita Óvoda erősségét a magasan képzett, szakmailag jól felkészült és jó

gyakorlattal rendelkező nevelőtestülete, képzett és gyakorlattal rendelkező pedagógiai

munkát segítő munkatársai és az intézményünk iránt érzelmileg és szakmailag erősen

elkötelezett technikai dolgozók alkotják. Az intézmény dolgozóinak folyamatos

képzése stratégiai feladatunk. Rendszeresen felmérjük a munkatársak egyéni igényeit,

ezeket összehangoljuk az intézményi célokkal, mikró és makró környezetünk

elvárásaival, pénzügyi lehetőségeinkkel és ennek alapján készítjük el továbbképzési

tervünket.

Az utolsó három évben az alábbi képzéseken és tréningeken vettek részt kollégáink:

1 fő gyógytestnevelői képzés+szakvizsga

1 fő fejlesztőpedagógusi képzés+szakvizsga

1fő mentálhigiénés szakember képzés, diploma

4 fő „Kompetencia alapú nevelés” továbbképzés

2 fő „Változáskezelési” tréning

4 fő „A pedagógus professzionális kommunikációja” tréning

4 fő „Hatékony tanuló-megismerési technikák” tréning

1 fő „SNI-s gyermek együttnevelése” tréning

Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan lehetőségeket keressünk és teremtsünk,

amelyen a nevelőtestület és a pedagógiai munkát segítők is teljes körűen részt

tudjanak venni. Ilyen alkalmak voltak:

Budaörsi Nevelési Tanácsadó: Bátorító pedagógia

nevelőtestület

Ványi Ágnes: Logopédiai integráció az anyanyelvi nevelésben

nevelőtestület

Mudra Ágnes: Pszichoszexuális fejlődés az óvodában Agresszió kezelése az óvodában

nevelőtestület

Szinkulics Lászlóné: Néphagyományőrzés az óvodában

nevelőtestület

A dajka szerepe és kompetenciái dajkák

Kompetencia alapú nevelés a Bóbita Óvodában (3 alkalom)

teljes dolgozói kör

RAABE Akadémia: Önismeret és a szülőkkel való kapcsolat

nevelőtestület

Dr. Solymosi Péter: Az elsősegélynyújtás alapjai

nevelőtestület

Dr. Zacher Gábor: A függőségek megelőzése


Pénzes Józsefné: Mentálhigiénés alapok


Uzsalyné Pécsi Rita: „Amit Jancsika megtanult”

teljes dolgozói kör+szülők


14

Az intézményben felhalmozódott tudást, tapasztalatot, módszereket megosztjuk

egymással. Ennek köszönhető, hogy ebben a nevelési évben már hét csoportban

folyik a kompetencia alapú nevelés és nőtt pedagógiai-szakmai kultúránk is.

A nevelőtestület tagjai folyamatosan képzik magukat, részt vesznek a

továbbképzéseken és szívesen segítik egymást a tapasztaltak és tanultak

megosztásával. Törekszem a munkatársak hosszú távú foglalkoztatására, képességeik

és képzettségeik leghatékonyabb felhasználására. Intézményünk bővítése kapcsán 16

fő új dolgozó kiválasztása és felvétele történt meg. Az új belépőkkel megismertettem

az intézmény működését, küldetését és jövőképét, értékrendjét és belső szabályait. A

humánerőforrással való gazdálkodás keretében javaslattal fogok élni városi szakmai

műhely létrehozására.

2.9. Gazdálkodási tevékenység

A fenntartó által az intézményi költségvetésben és a költségvetésen kívül biztosított

forrásokból óvodánk magas színvonalú ellátást tud biztosítani a gyermekek és szüleik

számára.

A pénzügyi erőforrások felhasználása a pedagógiai program támogatására és a

nevelési-oktatási tevékenységhez kapcsolódó feltételek biztosítására fordítódik.

Meglévő erőforrásainkat körültekintően, takarékosan és tervszerűen használjuk. A

szükséges költségátcsoportosításokat időben elvégeztük a folyamatos, racionális és

gazdaságos működés érdekében. A működésünkhöz szükséges infrastruktúra

kiépítése, szinten tartása, eszközbeszerzése tervszerűen, a fenntartóval egyeztetetten

történt. A megvalósulás anyagi háttere pályázati erőforrásokkal kiegészítve vált valóra.

(Bóbita Óvoda bővítése új épülettel, tartalmi megújítással: kompetencia alapú nevelés

bevezetése. Régi épületünk pályázatokon elnyert erőforrásai a „Bevezetés”

táblázatában részletezve.)

A régi épület működőképességét és szinten tartását költségvetési forrásainkból és a

karbantartók munkájával biztosítjuk. Játék és fejlesztőeszköz készletünk, mindennapi

használati tárgyaink megfelelő mennyiségben és jó minőségben állnak

rendelkezésünkre. Az új épület és felszereltsége minden igényt kielégít. A következő

években alapítványunk mát tud fogadni 1%-os felajánlásokat, ezzel és pályázatokon

való részvétellel képzelem el intézményünk erőforrásainak kiegészítését.

A teljes dolgozói kör és a szülők nagy részének bevonásával tervezem a szakértelmet

nem igénylő, de mindennapi működésünket segítő munkák elvégzését forráshiány

esetén.


15

2.10. Infrastruktúra, tárgyi feltételek

Intézményünk 2010 nyarától két épületben működik. Az új épület kellően tágas ahhoz,

hogy hat csoportban 180 gyermeket lássunk el. A csoportszobák mérete még a magas

csoportlétszámok mellett is megfelelő. A csoportszobákhoz tartozó teraszok nagyon jó

szolgálatot tesznek a gyermekek napirendjének kialakításához. Napfénytetővel és

fényvédő függönyökkel ellátottak. Nagy előnye az épületnek a kellő tágasság. A

tornaterem a legnépszerűbb helyiség az óvodapedagógusok körében, teljes

kihasználtsággal működik a nap minden szakában.

Gyógypedagógusaink számára két foglalkoztató áll rendelkezésre a fejlesztő illetve a

logopédiai foglalkozások megtartására. Az épület egy három teremből álló

traktusában működik a Budaörsi Nevelési Tanácsadó törökbálinti részlege. Rengeteg

gyermek és szüleik vették igénybe szolgáltatásaikat. A két intézmény együttélése

teljesen harmonikusan zajlik. Úgy ítélem meg, jó döntés volt a Nevelési Tanácsadó

elhelyezése az új épületben. A jelentkező nagy forgalmat az elegendő tér könnyen

elviselhetővé teszi. Az óvoda udvara mellett kialakított játszótér nagy örömére szolgál

a gyermekeknek, hiszen itt tudják használni járműveiket, ami az egyik legkedveltebb

időtöltésük. Az óvoda udvarán nagyon hiányzik még néhány hinta és egy nagyobb,

burkolt felület. Ezeket a hiányosságokat a közeljövőben pótolni szükséges.

A régi épületben a gyermekek családias légkörben, jó körülmények között, jól

felszerelt udvarral rendelkező intézményben tölthetik napjaikat. Tartottunk attól, hogy

a két épület közti különbség miatt feszültségek keletkezhetnek a szülők körében.

Örömmel számolhatok be arról, hogy ezt alig-alig tapasztaltuk. Mint két épületnek

meg van a maga előnye és ezeket az előnyöket úgy a régi, mint az új épületben a

szülők is felfedezik. Mindazonáltal a régi épület karbantartása, működtetése és

majdani felújítása figyelmet és anyagi ráfordítást igényel.

2.11. A Bóbita Óvoda új - helyi nevelési programja szerinti – nevelő munkájának

szakmai tartalma és értékelése

Az óvodai nevelés közoktatási rendszerünk jól működő része. A fenntartható fejlődés

pedagógiai gyakorlata az egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat.

Ennek az egész életen át tartó folyamatnak a megalapozása történik az óvodai nevelés

évei alatt. Hitünk szerint az új nevelési programunk, mely a tevékenység központú

óvodai nevelési program és az óvodai kompetencia csomagok együtteséből állt össze,

jól szolgálja ezt a célt.

Pedagógiai alapvetésünk, hogy a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy minden

esetben megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést. Helyi nevelési

programunk olyan kereteket biztosít, melyek között alkalmazkodunk a gyermekek

egyéni szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz és fejlődési ütemükhöz.

Óvodás korban a gyermekek legelemibb szükséglete a szabad játék. Ez a létformájuk

és ehhez szükségük van napi 7-8 óra időre, hiszen a játékon keresztül szerzik


16

ismereteiket, tapasztalataikat a világról. A játék az óvodás gyermekek számára

személyiségük fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képesség fejlesztés

leghatékonyabb módja.

Ezért legfőbb törekvésünk az, hogy a mi intézményünkben, az új nevelési

programunknak köszönhetően biztosítsuk naponta a lehető legtöbb időt a gyermekek

számára a szabad játékhoz. A gyermekek által önként vállalt feladatoknak, az általuk

végzett munkajellegű tevékenységeknek is vannak játékos elemei. Ennek nem csak a

játék szempontjából van nagy jelentősége, hanem a közösségi léthez való

alkalmazkodásban is. Ha a gyermekek megélik a közösségért való tevékenykedés

örömét, az elvezeti őket a szabályok, normák és értékek megismeréséhez,

elsajátításához.

Fontos, hogy minél több tapasztalathoz jussanak, minél több igazi élményt élhessenek

át. Ezért építünk természetes kíváncsiságukra, ezért alkalmazzuk a játékba integrált

önkéntes és cselekvéses tanulás módszereit. Óvodánkban a nevelés komplex módon

folyik, a nevelési területek egységet alkotnak. Célunk a gyermeki kíváncsiság, aktivitás

és motiváltság felébresztése, ébrentartása és kielégítése. Célunk megvalósítása során

a gyermeki kreativitásra építünk oly módon, hogy az óvodapedagógusok az ismeretek

tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítik őket. Megteremtjük annak a

lehetőségét, hogy a gyermekek a tevékenységek során szerezhessék meg azokat az

élményeket, tapasztalatokat, melyek biztosítják számukra a környező világ

megismerését és a tanulás örömének átélését. Az anyanyelvi nevelés áthatja az

óvodai nevelés egész rendszerét, ezért különös jelentőséggel bír. Nagy hangsúlyt

fektetünk az inkluzív, befogadó pedagógia elveire, az érzelmi és erkölcsi nevelés

területeire.

A gyermekek fejlődésének alapja, hogy meleg, elfogadó és szeretetteljes

környezetben nőjenek fel. Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy egyéni,

differenciált bánásmódban részesüljön. Ezt igyekszünk minden gyermek számára

biztosítani, akkor is, ha nagyon sok gyermek jár egy csoportba. Az óvodás korú

gyermekek magatartását érzelmeik befolyásolják. Ezért nagyon fontos, hogy minden

gyermeket pozitív, kedvező hatások és élmények érjék óvodánkban. Közösségi

nevelésünk alapelve, hogy minden gyermek találja meg helyét a közösségen belül.

Nevelési célunk, hogy minden gyermekben segítsük kialakulni a csoporttal való

együttműködés igényét. Ennek eszközei: a játék, a közös tevékenységek, a közösen

elvégzett feladatok, a tanulási formák. Napirendjüket életkori sajátosságaiknak

megfelelően szervezzük, szokásrendszerünk következetes és rugalmas. Az ezekhez

való alkalmazkodást nagymértékben segítjük, hiszen ez nélkülözhetetlen az

iskolaérettség kialakulásához. Helyi nevelési programunk alapvetése az egészséges

életmódra való nevelés. Ez kiterjed a szabad levegőn való szabad mozgásra, a

táplálkozási szokásokra és a higiéniai szabályok tudatos betartására. Az egészség

promóció (egészségfejlesztés) jegyében nevelőmunkánk során megvalósítunk minden

olyan életviteli tényezőt, lehetőséget, amelyek az egészségvédelem szolgálatába


17

állíthatók. Csökkentjük a káros hatásokat, illetve korrigálunk. Az egészségfejlesztést a

mentális, az emocionális és a szomatikus területen egyaránt fontosnak és

nélkülözhetetlennek tartjuk. Nevelési céljaink közt szerepel környezetünk védelme, a

gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása.

Az új nevelési programunk megvalósítása során a következő alapelvekre építünk:

a magyar óvodapedagógia eredményei

a magyar nemzeti kultúra és hagyományaink

az óvodai nevelés országos alapprogramja

az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszere

a játék, a tanulás, az érzelmek és az erkölcs meghatározó szerepe

az iskolára való alkalmasság kritériumai

Tekintettel arra, hogy a közoktatási rendszer következő lépcsőfoka, az iskolai tanulás

az óvodai nevelésre épít, ezért törekszünk az iskolákkal való szoros együttműködésre.

A kompetencia alapú programcsomag gyakorlatunkban bizonyította, hogy teljes

mértékben gyermek központú. A gyermekek igényeik és vágyaik szerint játszhatnak,

mozoghatnak. Megismerkedhetnek a művészetekkel, hagyományainkkal, nap mint

nap változatos élményekkel gazdagodhatnak. Tapasztalatokat szerezhetnek

önmagukról, társaikról, a közösségben való létezésről, az őket körülvevő világról, a

természetről.

Az óvodapedagógusok számára a programcsomag használata biztosítja az inkluzív

pedagógia, a játék, az érzelmi és az erkölcsi nevelés újfajta megközelítését. Segíti az

iskolai életmódra való nevelés és az iskolaérettség újra értelmezését. Megerősít

bennünket abban, hogy az óvoda legfontosabb funkciója valóban az óvó-védő és

személyiségfejlesztő funkció. Olyan tudástartalmakat sajátítottunk el, amelyek

megalapozták a program bevezetését. Gyakorlati tapasztalatainknak köszönhetően

nyitottabbá váltunk az innovatív pedagógiai jelenségek iránt. Megértettük az egész

életen át való tanulás szükségességét és felfedeztük ennek örömét is. Nevelő

munkánk céltudatosabbá és hatékonyabbá vált, személyes kompetenciáink fejlődtek.

A programcsomagnak köszönhetően csökkenteni tudjuk a kiégés szindrómájának

jelentkezését is.

A programcsomag használata biztosítja a szülők számára, hogy az óvodánkban folyó

nevelő munka során valóban gyermekeik vannak a középpontban, a gyermeki

személyiség számunkra érték, a gyermekek mindenek fölött álló érdeke a

legfontosabb. Biztosítani tudjuk számukra a szeretetteljes légkört. Az élményekben,

tapasztalatokban gazdag minden napokat. Alkalmazkodunk életkori és egyéni

sajátosságaikhoz, értékeket közvetítünk, melyek nagyon fontosak úgy a családi, mint a

társadalmai, közösségi életben. A gyermekek képességeit komplex módon fejlesztjük,

a hangsúly a különféle módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. Az iskolai

életmódra való neveléssel alkalmassá tesszük őket iskolai tanulmányaik


18

megkezdésére. A szülők aktív résztvevői az új nevelési programunk megvalósításának,

a közös gyűjtőmunkáknak és közös élményfeldolgozásoknak köszönhetően.

A programcsomag bevezetése fenntartónk – Törökbálint Város Önkormányzata -

számára biztosítja, hogy a településünkön élő családok gyermekei intézményünkben a

XXI. század második évtizedében modern és bevált pedagógiai elvek alapján

nevelődnek. A fenntartása alatt működő óvodánk alap és speciális feladatait

magasabb színvonalon látja el.

2.12. A vezetői feladatok ellátásának önértékelése és a vezetői feladatellátás

A vezetői ciklus utolsó négy évében évente növekedett csoportjaink száma. A

legnagyobb feladatot a Bálint Márton Általános és Középiskola könyvtárépületében

működtetett egy, majd két csoport kiköltöztetése, életének megszervezése, az új

épületbe való költözés és ezzel párhuzamosan a régi épület továbbműködtetése, a

kompetencia alapú nevelés bevezetése jelentette.

A felsoroltak külön-külön is fajsúlyos események, négy egymást követő nevelési évben

állandó készenlétet, folyamatos feladat megoldást igényeltek. Minden munkatársam

erejét megfeszítve végezte munkáját a gyermekek és az intézmény érdekében. Ezért

hálás köszönetem illeti őket, nélkülük ez a folyamat nem tudott volna sikeresen

lezajlani!

Vezető társaimat minden döntés előkészítésbe bevontam, gondoskodtam a teljes

dolgozói kör naprakész információkkal való ellátásáról. A feladatokat igazságosan és az

egyéni motivációkat és a közösség érdekeit figyelembe véve osztottam el. Gondot

fordítottam a kollégákkal és a szülőkkel való kapcsolattartásra. Úgy ítélem meg, hogy a

hat nevelési év alatt az intézményünkben zajló óvodai nevelés belső és külső

körülményeknek egyaránt köszönhetően dinamikusan fejlődött.

Ha pályázatom értékelésekor sikerül elnyernem a döntésben és

véleménynyilvánításban érintettek bizalmát, és folytathatom vezetői munkámat,

akkor a következő vezetői ciklus feladata a jelenleg folyó magas színvonalú nevelő

munka fenntartása mellett a továbblépés, tovább fejlődés útjainak megtalálása.

Ebben a későbbiekben is elsősorban munkatársaimra szeretnék támaszkodni.

2011 nyarán, két éves továbbtanulás után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

mentálhigiéné szakirányú továbbképzési szakán mentálhigiénés szakember

szakképzettséget és diplomát szereztem. A mentálhigiéné kifejezés jelentése: lelki

egészség. A továbbtanuláshoz nagyon erős motivációt éreztem, mert az óvodában

naponta tapasztaltam, hogy a társadalomban zajló változások és ezek gyakran súlyos

következményei megjelentek mindennapjainkban is. A negatív jelenségek érintették a

gyermekeket, a szülőket és természetesen a munkatársaimat és engem is. Jelentősen

romlott a gyermekek lelki, érzelmi egyensúlyi állapota, ami szorosan függ össze a

szülők lelki, érzelmi állapotával. Ők munkájuk vagy éppen munkanélküliségük és

ennek következményei miatti szorongásaik mellett már nem rendelkeznek kellő fizikai,

érzelmi és mentális erővel ahhoz, hogy gyermekeiket életkori sajátosságaiknak


19

megfelelően, kellő következetességgel és az éppen megfelelő érzelmi töltéssel

neveljék. Az óvodai élet minden szereplője mentálisan és fizikailag is sokkal rosszabb

állapotban van, mint akár csak öt vagy tíz évvel ezelőtt. Ezek a jelenségek országos

szinten is mérhetők. Kopp Mária magatartáskutató munkásságának köszönhetően ma

már azt is tudjuk – felmérései bizonyítják – hogy a magyar társadalom tagjai

szoronganak a világon a legtöbbet. Ennek következményeivel találkozunk mi is

naponta. Freud szerint az az ember egészséges, aki tud dolgozni és szeretni.

Számomra úgy tűnt, úgy tűnik, ezen a két, az ember számára legfontosabb területen

szenvedjük a legnagyobb hiányt. Napjaink inger és információ áradata, a radikális

relativizmus mindent és mindenkit megkérdőjelez és elbizonytalanít. Naponta

találkozunk olyan – egyébként értelmes és jó szándékú - emberekkel akiknek

kiszolgáltatottságuk, zavaruk és szenvedéseik a mai világ túlhajtott pluralizmusával és

szubjektivitásával függnek össze. Sok ember életérzésének és világlátásának fő

jellemzője a szubjektivitás és ez nagyban különbözik már az individualizmustól. A mai

kor emberének már nem az a célja, hogy hogyan valósítsa meg önmagát, hogyan

váltson valóra egy eszményképet – ehhez túlságosan is sok erőfeszítésre lenne

szükség - hanem csak egész egyszerűen át akarja élni önmaga valóságát és

élményeket akar szerezni a világról. Mindezek középpontjában saját maga áll, nehezen

vagy egyáltalán nem von be másokat. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a már

jó néhány évtizede felnövekvő generációk tagjait senki és semmi nem motiválta arra,

hogy valamilyen érték és norma rendhez alkalmazkodjon, illetve azt elfogadja és

azonosuljon vele. Ezeknek a jelenségeknek legnagyobb elszenvedői a gyermekek,

hiszen ők kiszolgáltatottak nekünk, felnőtteknek. Ha nem tudunk segíteni a

felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak – akkor a gyerekeknek sem tudunk úgy

segíteni, ahogyan arra szükségük van. Sok egyéb, más feladat mellett, ebben látom a

legtöbb tennivalót a magam számára. A mentálhigiénés képzés azt a plusz tudást adta,

amivel elkezdhetem ezt a munkát.

Kulcsfontosságú eredményeink:

intézményünkben az elmúlt években folyamatos a túljelentkezés, csoportjaink

maximálisan feltöltve működnek

a dolgozói körben nem jellemző a fluktuáció

az óvodabővítés miatt alkalmazott 16 fő új dolgozó közül mindegyik beváltotta a

hozzá fűzött reményeket, bizonyította alkalmasságát

a régi és az új épület közötti különbözőség elfogadtatása mind a szülői, mind a

dolgozói körben


20

3. Vezetői és szakmai fejlesztési program

Vezetői és szakmai munkám több évtizedes alapja a gyermekek jogairól szóló, New

Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény, amit hazánk is elfogadott, és az 1991.

évi LXIV. törvénnyel kihirdetett. Az egyezmény normái a gyermekek védelmében, az ő

érdekükben fogalmazódtak. A gyermekért, a gyermek helyett, a gyermek

jogosultságainak kiteljesedéséért az őket körül vevő társadalomnak kell felelősséget

vállalnia. Tudnunk kell, hogy az óvodáskor a személyiségfejlődés kitüntetett szakasza.

Amit ebben az életszakaszban elmulasztunk, azt a későbbiekben már nem, vagy csak

nagyon nehezen tudjuk pótolni. Ezért van döntő jelentősége annak, hogy alapos és

mélyreható ismereteket szerezzünk a gyermekről, valamint azokról a fejlődési

törvényszerűségekről és kedvező tendenciákról, amelyek az óvodáskorban

érvényesülhetnek. A kisgyermek az óvodában találkozik először pedagógiai program

alapján megtervezett, tudatosan felépített, szakszerűen alkalmazott és egységes

intézményi rendszerben végzett neveléssel. Ezért kell döntő jelentőséget tulajdonítanunk

az óvodában folyó nevelő munkának.

Ezen elvek alapján az intézmény vezetésében törekszem:

a humanista szellemiség érvényesítésére

a gyermekközpontúság mindenek felett álló fontosságának elfogadtatására

a gyermeki személyiség életkori sajátosságainak figyelembevételével az egyéni

bánásmód mind szélesebb körű megvalósítására

a nevelőtestületben a demokratikus elvek érvényesítésére, a kollégák egyéni

adottságainak, képességeinek kamatoztatására, az egymás iránti tisztelet és a toleráns

viszonyok megteremtésére

a szülők közösségével élő, hatékony, eredményes kapcsolat fenntartására

a gyermekek, a szülők és a dolgozói kör érdekeinek képviseletére

az évről évre romló szociális helyzetből érkező gyermekek számára az óvodai

elhelyezés biztosítására

az intézményben dolgozó óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők

számára a továbbképzés és az önképzés lehetőségeinek biztosítására

csatlakozva a RAABE Akadémia Országos Partneróvodáihoz szakmai képzések,

előadások megszervezésére.

Fejlesztési célok:

kiemelt cél a kompetencia alapú nevelés minél szélesebb körben történő terjesztése

továbbra is szoros és hatékony együttműködés közvetlen és közvetett partnereinkkel,

hogy minél magasabb elégedettséggel legyenek intézményünk irányába

társadalmi környezetünkben lezajló változások következményeként jelentkező igények

és elvárások figyelembevételével továbbképzéseken való részvétel az SNI-s

gyermekek, a beilleszkedési-, magatartási-, és tanulási zavarokkal küzdő gyermekek

integrált neveléséhez szükséges új ismeretek elsajátítása céljából


21

pályázati lehetőségek felkutatása a továbbképzések szervezéséhez és

lebonyolításához

a belső továbbképzések gyakorlatának tovább fejlesztése.

3.1. A nevelési-oktatási eljárások, módszertanok és az ezekhez illeszkedő

eszköztár továbbfejlesztése

Óvodai nevelésünk alapját a tevékenység központú helyi nevelési programunk adja,

melybe beépítettük a kompetencia alapú nevelés elemeit. A pedagógiai célok és

feladatok központjában az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése áll,

tehát a gyermekeket hatékony kooperációra és kommunikációra kell képessé tennünk.

Programunk tartalmát a tevékenységeken keresztül, a tevékenységek által a nevelési

folyamat négyes feladatrendszerén – melyek a gyakorlatban komplex módon jelennek

meg - keresztül valósítjuk meg.

Elemei:

játék és tanulási tevékenység, játékba ágyazott tanulás

társas és közösségi tevékenység

munkatevékenység

szabadidős tevékenység

Nevelési céljaink megvalósításában kiemelt szerepet kapott a szabad választáson

alapuló, szabad játék, a szabad levegőn történő, szabad mozgás és az egészséges

életmódra való nevelés. A megvalósításban az óvodapedagógusok a módszertani

szabadság jegyében döntenek a tevékenységekről, az eljárásokról és az eszközökről is.

A tevékenységek eszközigényesek. Ezek az eszközök a hétköznapi használati tárgyak

köréből kerülnek ki, a legegyszerűbbtől kezdve a bonyolultabb háztartási és

informatikai eszközökön át terjed a skála. A gyűjtésekben nagyszerű partnerek a

szülők, a háztartási és informatikai eszközöket már beszereztük. Az eszköztár

folyamatos karbantartása és fejlesztése, a tapasztalatok megosztása az

óvodapedagógusok között napi gyakorlat. Pedagógiai, módszertani kultúránk

fejlődését nagy mértékben szolgálta a kompetencia alapú nevelés bevezetése. Ebben

a nevelési évben a tíz csoport közül hétben folyik kompetencia alapú nevelés, a

csatlakozás önkéntes. Az eredmények meggyőzőek, ezért a többi három csoportban

dolgozó óvodapedagógusok is felmenő rendszerben csatlakozni fognak.

Az eljárási, módszertani kultúra fejlődését szolgálják a csoportokban tartott nyílt

napok, amikor a kollégák egymás munkájából tanulnak és kapnak új inspirációkat.


22

3.2. Az intézmény kulcsfolyamatai és azok irányítása

Kulcsfolyamatok:

szabályzó dokumentumok felülvizsgálata, átdolgozása

éves munkaterv készítése

éves értékelés, beszámoló

panaszkezelés

óvodai beiratkozás

gyermekek fejlődésének nyomon követése

tehetséggondozás, felzárkóztatás

gyermekvédelem

továbbképzés

új dolgozó felvétele, munkaviszony megszakítása, gyakornoki program

belső értékelési rend, teljes körű önértékelés, teljesítményértékelés

partneri igény és elégedettség mérés

intézményi működés: tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, mérés

infrastruktúra működtetése

A kulcsfolyamatok működtetésében számítok a vezető-helyettesek, a szakmai

munkaközösség és a minőségbiztosítási csoport vezetőinek és tagjainak munkájára is.

Az intézményi minőségirányítási programban szabályozott kulcsfolyamatok feladatait,

felelőseit, résztvevőit és elvárt eredményeit előre kidolgozott eljárásrenddel

működtetjük.

3.3. A szervezetfejlesztés irányai

A következő vezetői ciklus fő feladata az elért eredmények megtartása mellett az

intézményvezetés hatékonyabbá tétele. Ennek eszközeként a minőségirányítási

program differenciáltabb alkalmazását választom, a teljes munkatársi kör még

hatékonyabb bevonásával, a feladatok megosztásával.

Feltett szándékom olyan intézményi klíma biztosítása, ahol a mentális egészség

megőrizhető.

Támogatom óvodapedagógus kollégáimat a szakvizsga megszerzésében, a tovább és

önképzésben, melyeknek eredményeként még felkészültebben tudják munkájukat

végezni.

3.4. Vezetői stratégia

A helyi nevelési programban, a minőségirányítási programban megfogalmaztuk

stratégiai céljainkat, hitvallásunkat, értékrendünket, és az ezek megvalósításához

elvezető feladatokat. A továbbiakban a nevelőtestülettel szorosan együttműködve

aktualizáljuk és fejlesztjük ezeket, figyelembe véve a partneri igényeket és a törvényi

változásokat. A stratégiai célok eléréséhez az éves munkatervekben megfogalmazott


23

feladatok teljesítésén át vezet az út. Folyamatos ellenőrzéssel, a változásokra való

gyors reagálással biztosítom a magas színvonalú nevelő-oktató munkához az optimális

munkahelyi légkört.

Magamra nézve kötelezőnek tartom, kollégáimtól pedig elvárom azokat a magatartási

és viselkedési formákat, szabályokat, etikai normákat, melyek segítik a pedagógus

tekintély megőrzését, emelését és hozzájárul az intézmény eredményes

működéséhez.

A hosszú távú tervek megvalósításához, a stratégiai tervezéshez a következő

forrásokból merítek:

gyermekek fejlődésének nyomon követése

statisztikai adatgyűjtés

partneri igény és elégedettség mérés

teljes körű intézményi önértékelés

Vezetői célkitűzésem az, hogy a gyermekek jó körülmények között, nyugodt,

kiegyensúlyozott légkörben, életkori sajátosságaiknak megfelelő környezetben, jó

színvonalú személyi és tárgyi feltételek között nevelődjenek óvodánkban. A

megvalósítást szolgáló vezetői tevékenységemet három, különböző szinten gyakorlom:

az egyén szintjén: felkészítés, motiválás, segítés, konzultáció

csoport szintjén: kooperáció, csapatépítés

a szervezet szintjén: intézményi kultúra továbbfejlesztése

Vezetőként segíteni fogom munkatársaimat saját céljaik elérésében, és törekszem

saját, vezetői céljaim megvalósítására is. Vezetői attitűdöm az óvodai élet minden

területe iránt elkötelezett, az intézmény céljainak elérése érdekében határozott,

világos, egyértelmű és toleráns. A vezetés nem hatalom kérdése, hanem az alkotó

gondolkodásé.

3.5. Az óvodai nevelőmunka fejlesztési irányai, a nevelés tervezése

TERÜLET SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERV

1 Egészséges életmód Innováció szerint, egészséges életmód: a táplálkozás

2 Érzelmi nevelés, szocializáció

Az értelmi képességek fejlesztését meg kell előznie az érzelmi élet stabilitásának, fejlettségének.

Az új kiscsoportosok fogadása bevezetésük az óvoda életébe, a szülők fokozott segítése, támogatása.

A már óvodás gyermekekben az összetartás-érzés erősítése, az együttélés szabályainak kialakítása után a szabálytudat elmélyítése, a szabályrendszer betartása és betartatása.

A szülőket meg kell ismertetni az elvárható életkori sajátosságokkal.


24

3 Értelmi fejlesztés, differenciálás

A kompetenciaalapú programcsomag moduláris felépítésének köszönhetően rugalmasan építjük fel az óvodában 3 vagy 4 évig folyó nevelőmunkát, beleillesztve az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat.

Az óvodai műveltségtartalmak összefüggéseinek kialakítása, komplexitás.

Az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált fejlesztés biztosításával az esélyegyenlőség megteremtése.

A gyermekek képességstruktúrájának elemzése, megfigyelés alapján.

4 Fejlesztő pedagógia Csoporton belül az óvodapedagógussal: játékba ágyazott tanulás.

Gyógypedagógussal: differenciált, egyéni és kiscsoportos fejlesztés

5 Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

1 fő SNI gyermek, korai fejlesztés, egyéni és csoportos pszichomotoros fejlesztés keretében

6 Játék, udvari játék tevékenységek

A játék a gyermek legfőbb tevékenysége az óvodában.

Semmi mással fel nem cserélhető.

Szabad választáson alapul.

Naponta biztosítjuk a szabad levegőn való szabad játék lehetőségét.

7 Művészeti nevelés Szinkulics Lászlóné óvodai tervezetei alapján (néphagyományok, néptánc, kézműveskedés)

Ünnepségeinkre a helyi művészeti csoportok meghívásával biztosítjuk a gyermekek számára az élményt.

8 Mozgás A testnevelés munkacsoport éves terve alapján.

A mozgásfejlődés minden fejlődési területre kihat.

A részképességek és a mozgás fejlődéselmaradása együttesen jelentkezik.

9 Környezettudatosság, környezetvédelem

A környezettudatos viselkedés kialakítása, a környező világról szerzett tapasztalatok feldolgozása kiemelt pedagógiai feladat.

Korcsoportonként: az óvoda környékének és udvarának takarítása, növények gondozása, élősarkok kialakítása.

A környezetvédelem jeles napjai: állatok világnapja (okt.4.), a víz világnapja (márc. 22.), a föld világnapja (ápr.12.), madarak-fák napja (máj. 10.) (projekt vagy témahét).

Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése minden csoportban.

10 Munka jellegű tevékenységek

A környezettudatosság a környezetvédelem feladatai.

Naposság.

felnőttek munkájának segítése.

11 Tanulás A gyermekek képességeinek és kulcskompetenciáinak megismerése, fejlesztése és megerősítése.


25

Egyénre szabott cselekvő és személyes tapasztalatok szerzése.

A kíváncsiság, a tanulás iránti vágy felkeltése.

A tanulással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása.

Az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált fejlesztés, nem feltétlenül életkori, hanem fejlődés-specifikus szempontok alapján.

12

Anyanyelvi nevelés, kommunikáció

Kiemelt kompetenciaterület.

A beszéd, a kommunikációs képességek kialakításának legintenzívebb szakasza az óvodáskor.

A verbalitás átsző minden tevékenységet.

A gyermekek spontán beszéd készségének megfigyelési szempontjai: tiszta hangképzés, helyes artikuláció, a mondatok szerkesztettsége, a ragok helyes használata.

Az egymást átfedő, egymással szoros kapcsolatban lévő kompetenciák közül az anyanyelvi kompetencia területe kiemelten hangsúlyos.

3.6. További feladatok

Újszerű eljárások alkalmazása az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére

Legtanulságosabbnak a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskolában töltött két év

bizonyult, egyszerűen a gyermekeket körül ölelő környezet miatt. Pedagógia

eredményeit tekintve meghatározó élmény volt számunkra, tapasztalataira építkezve

haladunk tovább az óvodai környezet sajátosságait figyelembe véve. A tevékenységek

tervezésénél és megvalósításánál maximálisan kihasználjuk az új épület adta

lehetőségeket, szűkebb és tágabb környezetünk adottságait. A hetedik életévükben

lévő és továbbra is az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek számára külön

program szerint (tehát nem az előző év egyszerű megismétlésével) biztosítjuk az

iskolai életmódra való felkészítést.

A hátrányos helyzetű, ill. sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének

biztosítása és az inkluzív, befogadó elvek érvényesítése

Minden, óvodánkba jelentkező hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, vagy

egyéb, más okból különleges gondozást, nevelést igénylő gyermeket felvettünk és

felveszünk óvodánkba. Biztosítjuk számukra csoporton belül az egyéni fejlesztést,

ezen kívül logopédiai, fejlesztőpedagógiai és gyermekpszichológusi ellátást. A

szociálisan nehéz helyzetben élő családok megsegítése érdekében szorosan

együttműködünk minden társintézményünkkel.


26

Az integrációt segítő programok alkalmazása

Eddig és továbbra is biztosítjuk a hagyományos és az új rendezvények sorozatával, a

közösségi élet kereteinek szélesítésével.

Intézményi innováció továbbfejlesztése

Szinkulics Lászlóné nagyon komoly szakmai anyagát - Néphagyományok őrzése az

óvodában - beépítettük és továbbfejlesztjük minden csoport éves munkatervébe.

Szülői, kulturális, művészeti és civil szervezeti együttműködés erősítése

Célunk az eddig kialakított hagyományos együttműködés tovább vitele, esetlegesen új

szereplők bevonása.

A Német Kisebbségi Önkormányzat, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Szőnyi

Erzsébet Zeneiskola, a Zimándy Ignác Általános Iskola és Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat, a Bálint Márton Általános és Középiskola, a Munkácsy Mihály

Művelődési Ház, Jókai Mór Művelődési Központ, művészeti csoportok bemutatkozása

az óvoda rendezvényein.

Kompetencia alapú oktatás implementációja, oktatási programok és taneszközök

bevezetése, kompetencia alapú programcsomag használata

Hét csoportban, 210 gyermek bevonásával, teljes lefedettséggel a csoportokat

tekintve, megvalósult. Cél tehát a programhoz eddig még nem csatlakozott három

csoport bevonása, felmenő rendszerben.

Az új módszerek, eljárások bevezetéséhez, az implementációs folyamathoz, az

innovációhoz az óvodapedagógusok felkészítése

Továbbképzéseken való részvétel biztosításával, az önképzés lehetőségeinek

szélesítésével és a belső továbbképzések számának emelésével kívánom

megteremteni.

Az intézmény vezetőjeként biztosítom a törvényes működést, az intézményi

folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelően irányítom, melyek megfelelnek a

szabályzóknak és az alapító okiratnak.


27

3.7. Partneri kapcsolataink, együttműködési rendszerünk

Az intézmény partnereinek beazonosítása minden nevelési év elején a

minőségbiztosítás keretén belül történik. Alapdokumentumaink szerint határozzuk

meg a közvetlen és a közvetett partnereink körét, az együttműködés és az

információáramlás formáit.

Közvetlen partnerek:

fenntartó

dolgozói kör

gyermekek

szülők

Az eredményes szakmai munka és a biztonságos működtetés érdekében napi

kapcsolatban állok a fenntartóval és szakembereivel. Nagyon fontosnak tartom, hogy

naprakész információkkal álljak rendelkezésre, feladataimat határidőre és pontosan

végezzem el.

A fenntartó képviselői rendszeresen meghívást kapnak az intézmény rendezvényeire,

illetve gyermekeink is képviselik óvodánkat önkormányzati rendezvényeken.

Részt veszek a köznevelési intézményeket érintő szakbizottsági és képviselő-testületi

üléseken.

Közvetett partnereink:

a bölcsőde

a társ óvodák

a település iskolái

a pedagógiai szakszolgálat

a nevelési tanácsadó

a gyermekorvos, védőnő

a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat

az élelmezési feladatokat ellátó főzőkonyha

közművelődési intézmények

sport klubok

helyi művészeti csoportok

Szemem Fénye Alapítvány (a hivatalos kapcsolat felvétel megtörtént, óvodai

rendezvényeken adományokat gyűjtöttünk az alapítvány javára, felajánlottuk szakmai

segítségünket a településünkön működő Tábitha Háznak az óvodás korú gyermekek

ellátásában)

Meglévő szakmai és egyéb együttműködéseinket a jövőben is ápolni kívánom. Nagyon

fontos, új eleme a szakmaközi együttműködésnek a Kaposvári Egyetem Törökbálinti

Módszertani Központjának munkájába való becsatlakozásunk, mint gyakorló


28

intézmény az óvodapedagógus képzés keretein belül. Magas szintű szakmaisággal

állunk a hallgatók rendelkezésére.

3.8. Gazdálkodás

A pénzügyi tervezés és gazdálkodás során a felmerülő igények és a költségvetési

lehetőségek összehangolására törekszem. Legfontosabb feladatom az intézményi

költségvetés keretein belül jó színvonalon biztosítani a működést, az eszköz-

ellátottságot. A működés biztosítása során a takarékosság elve elsődleges. Játék és

fejlesztőeszköz beszerzéseinket az évszakokhoz köthető kereskedelmi akciós

időszakokban, előre tervezetten bonyolítjuk.

Az esetlegesen jelentkező forráshiányt alapítványunk működtetésével, pályázatokon

való részvétellel és a szülők körében szervezett és lebonyolított rendezvények, vásárok

bevételeivel tervezem. Az intézmény pénzügyi erőforrásainak felhasználása a

pedagógiai program megvalósítására és a működés feltételeinek biztosítására

fordítódik. Az ingatlanok állagmegóvása folyamatos, a napi működést a karbantartók

munkája biztosítja.

3.9. Gazdálkodásra épülő, középtávú fejlesztési elképzelések

Legfontosabb középtávú szakmai tervem az új, kompetencia alapú nevelési

programunk teljes körű bevezetése az intézményen belül és terjesztése

társintézmények körében. Az ehhez szükséges eszközellátottság biztosítása, a

képzések, továbbképzések, a program terjesztése és beválásának, eredményeinek

vizsgálata nagyon fontos a szakmai munka színvonalának megtartása és emelése

érdekében. Az ehhez szükséges erőforrásokat az intézményi költségvetésből,

alapítványunk működtetéséből és pályázati lehetőségek felkutatásából tervezem.

Az igazi nagy feladat a következő vezetői ciklusban a Bóbita Óvoda régi épületének

sorsáról való döntés. Természetesen ez fenntartói kompetencia, és elsősorban

erőforrás kérdése. Több elképzelés és terv is született már, a megvalósítás az ismert

körülmények miatt, egyelőre nem aktuális. Ettől függetlenül a kérdéssel foglalkozni

kell, hiszen az épület működtetésére a gyermekek biztonságos elhelyezésének

érdekében feltétlenül szükség van. A döntés előkészítésében, a szakmai háttér

megvalósításában és a majdani - remélhetőleg belátható időn belüli - kivitelezésben a

legnagyobb örömmel állok rendelkezésre, ha lehetőséget kapok erre a fenntartótól.


29

4. Összegzés

Nagy utat tettünk meg Törökbálint Város Önkormányzatával, Polgármesteri

Hivatalának munkatársaival és a Bóbita Óvoda teljes dolgozói körével együtt az elmúlt

hat évben. Felépült óvodánk új épülete, melyben - nyugodtan kijelenthetem -

egyedülálló körülmények között nevelhetünk 180 kisgyermeket. A két épület együttes

működtetéséről a napi gyakorlat bebizonyította, hogy bevált és kialakult folyamatokra

épülő rendszer. Az óvodai férőhelyek bővítése az új épület megépítésével és a régi

épület megtartásával a Törökbálinton élő családok számára azt jelentette és egyelőre

azt jelenti, hogy a jelentkező gyermekek majd 100%-a részt vehet az óvodai

nevelésben. A törvényi környezet előttünk álló változásaira való felkészülés és Bóbita

Óvoda régi épületének megújítása nagy kihívást jelentő feladat. Ha a Fenntartó

alkalmasnak ítél bizalmára, és lehetőséget kapok a következő vezetői ciklusban is,

akkor boldogan végezném tovább munkámat a Bóbita Óvoda vezetőjeként!


30

5. Mellékletek

5.1. Nyilatkozatok

Személyes adatok kezelésére

Alulírott Pénzes Józsefné, a Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete

által a törökbálinti Bóbita Óvoda óvodavezetői beosztás ellátására kiírt pályázati

eljárásban a pályázat tartalmának és személyes adataimnak a pályázat

elbírálásban résztvevők általi megismeréséhez, a pályázat nyílt ülésen történő

tárgyalásához hozzájárulok.

Törökbálint, 2012. január 03. Pénzes Józsefné

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

Alulírott Pénzes Józsefné tudomásul veszem, és eleget teszek vagyonnyilatkozat-

tételi kötelezettségemnek.

Törökbálint, 2012. január 03. Pénzes Józsefné

5.2. Erkölcsi bizonyítvány

5.3. Oklevelek

5.4. Korábbi munkaviszonyok igazolásai

pályázat - törökbálint · 2016. 1. 6. · a munkáltató neve és címe bóbita Óvoda, 2045...

Documents