phylum: arthropoda subph.: myriapoda · ordo: scutigeomorpha (pókszázlábúak) subcl:...
TRANSCRIPT
• Phylum: Arthropoda• Subph.: Myriapoda
• Cl.:Chilopoda• Cl.:Symphila• Cl.:Pauropoda• Cl.:Diplopoda
• Subph.: Hexapoda• Cl.: Parainstecta• Cl.: Insecta
29.4. MYRIAPODA 1. cl: Chilopoda - százlábúak
2
szelvényenként 1 pár láb
- minimum 15 pár
Éjjeli ragadozók– első láb állkapcsi lábbá alakult
– méregmirigyet tartalmaz
– háti-hasi irányban lapított test
Gyors mozgás
Rejtett életmód– fakéreg-, kövek alatt, avarban
3
1. Cl: Chiliopoda (százlábúak) mind: ivarnyílás hátul
Subcl: Notostigmophora (háton légnyílásosak)
1. Ordo: Scutigeomorpha (Pókszázlábúak)
Subcl: Pleurostigmophora (oldalt-légnyílásosak)
2. Ordo: Lithobiomorpha (igazi százlábúak)
3. Ordo: Scolopendromorpha (szkolopendrák)
4. Ordo: Geophyilomorpha (rinyák)
4
Napos, száraz helyek, de leginkább lakások.
Hosszú lábait ostorszerűen használja: legyek, más rovarok a zsákmány
Az embert is képes megmarni, a csípés kb 36 óra elteltével múlik el.
Petéit egyesével, pár naponként rakja le. Szövedéket nem készít.
Lárvaként elvesztett lábai a következő vedléskor pótlódnak. Több évig él.
Scutigera coleoptrata – (légyölő) pókszázlábú
1. o: Scutigeomorpha – pókszázlábúak (scutica = szíjostor, korbács, lat.)
5Lithobius forficatus – barna százlábú
2. o: Lithobiomorpha - százlábú félék
Erdők avarja, bokros helyek, kövek, korhadó fadarabok
90% relatív páratartalmat igényel
Kisebb rovarokat, lárvákat, ászkarákokat fogyaszt.
Mirigyeiben 3 harapásra elegendő mérget képes tárolni.
A hím először egy néhány cm-es szövedéket készít szaporodáskor.
A hím ondóját egy spermatoforába üríti, melyet a szövedékbe helyez.
A nőstény hátsó lábai közé veszi a spermatoforát és a benne levő ondót
ivarnyílásába juttatja, a spermatofora megszilárdult váladékát megeszi.
6Scolopendra cingulata - örvös szkolopendra
Feltűnő színűek lehetnek, méretük 15-265 mm között.
35 szelvény, 21 pár járólábbal.
Utolsó lábpárjuk tüskékkel borított, védekezésre használják.
Szemük csak néhány ocellusból áll, vagy teljesen hiányzik.
Melegkedvelők, főleg trópusi, szubtrópusi területeken.
Marásuk fájdalmas lehet. 550 faj, nálunk 2 család.
Cryptops hortensis kerti vakszkolopendra
3.o: Scolopendromorpha - szkolopendrák
7
Geophilomorpha - rinya
9-200 mm, testük hosszú vékony, homonom szelvényekből áll.
lábuk (41-191 pár) rövid, gyenge, ezért mozgásuk viszonylag lassú.
Fejük kicsi, lapos,
agyuk leegyszerűsödött
szemeik hiányoznak.
A fényt kerülik, sötét párás élőhelyeken.
A talaj felső rétegeiben kb 40 cm mélységig gilisztajáratokban élnek.
Geophilus longicornis – ártéri rinya
4.o: Geophyilomorpha – rinyák
8
~ 500 faj
kicsik (1.0-1.5 mm)
Kövek alatt, avarban
villás csáp
29.4. MYRIAPODA 2. cl: Pauropoda - villáscsápúak
9www.fcps.k12.va.us/StratfordLandingES/Ecology/Arthropods
North American Millipede
Narceus americana
test tagolódása:
fej
+ 4 normál szelvény
+ ikerszelvények2 pár láb/szelvény
Többség: ~ 30 szelvény
Nedves élőhelyeken
Avarban, kövek alatt, talajban
Növény v korhadékevők
29.4. MYRIAPODA 4. cl: Diplopoda - ikerszelvényesek
10
Cl: Diplopoda (ikerszelvényesek)
Subcl: Penicillata szőrös ikerszelvényesek
1. Ordo: Polyxenida
Subcl: Chilognatha
Infracl: Ophisthandria (Pentazonia)- hátsópárzólábúak
2. Ordo: Glomerida (gömbölyödő ezerlábúak)
Infracl: Proterandria (Helminthomorpha) elülső párzólábúak
3. Ordo: Julida
4. Ordo: Polydesmida - karimás ezerlábúak
11
Glomeris hexasticha – gömbsoklábú
Teste rövid zömök, 5-16 mm.
Keresztmetszetük félkör alakú
kutikulájuk elmeszesedett, fényes, mintázata márványos
Ikerszelvényeiben méregmirigyek, közös kivezetőnyílásuk a hátoldalon
Védekezésképpen tökéletes össze tudnak gömbölyödni
Lomberdők gyakori faja, avarban, korhadó farönkökben.
Korhadó levelekkel, friss növényi részekkel táplálkozik.
Glomerida Glomeris hexasticha – gömb-soklábú
o: Glomerida - gömbölyödő ezerlábúak
12
Szürkésfekete, a hím hátának közepén 1 db vékony, sötét csík
a nőstényen 2 csík
Az imágó teste 40-nél mindig több szelvényből áll.
Párzólábai a 7. szelvényen, bőrtasakba visszahúzhatók.
Euanamorfózissal (peridomorfózis) fejlődik, végig nő a szelvényszám.
Gyakori, főként tölgyesek avarjában, lehullott falevelekkel táplálkozik.
Erdei vaspondró – Chromatoius projectus
o: Julida – hengeres vaspondrók
13
o: Polydesmida: karimás ezerlábúak
a Diplopoda legfajgazdagabb rendje: ~3000 faj
A sternitek, pleurotergitek összeolvadtak
hengeres keresztmetszet, de ikerszelvényein szárnyszerű oldalnyúlványok
(paratergit).
14
Polydesmus complanatus – karimás ikerszelvényes
20 szelvény, a 7. szelvényen az első pár a párzó-lábpár
egyik leggyakoribb ikerszelvényes fajunk
erdei avar, kövek alatt
Korhadó fával táplálkozik.
A nőstény csomókban rakja le petéit, melyeket kicsiny, kúpszerű
földkupaccal takar be. A peték gázcseréjét egy kis szellőzőnyílás biztosítja.
o: Polydesmida: karimás ezerlábúak
15
TRILOBITA ősitengeri
háromkaréjú ősrákok amandibulatavégtagokon kopoltyúk
CHELICERATA ősitengeri eredet
csáprágósok csáprágó, amandibulatalemezes kopoltyú/tüdő
CRUSTACEA ősitengeri eredet
rákok mandibula
végtagokon kopoltyúk
MYRIAPODA ősitengeri eredet
soklábúak mandibulatrachea
HEXAPODA fiatal (~400 millió éve, devon)szárazföldi eredet
hatlábúak mandibulatrachea
Protura Collembola
Diplura Microcoryphia
Thysanura Ephemerptera
Odanota Grylloblattaria
Phasmida Orthopthera
Mantodea Blattaria
Isoptera Dermaptera
Embiidina Plecoptera
Zoraptera Psocoptera
Phthiraptera Hemiptera
Homoptera Thysanoptera
Neuroptera Coleoptera
Strepsistra Mecoptera
Siphonaptera Diptera
Trichoptera Lepidoptera
Hymenoptera
Coleoptera
Diptera
Lepidoptera
Hymenoptera
Subphylum: HEXAPODA
FEJ :
TOR: 3 pár láb
POTROH
Trachea rendszer (más csoportoknál is van)
Fig. 7.2
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
rovarrendek
18
Hypothetical
evolutionary transition
from annelid-like
ancestor to hexapod
arthropod
FEJ :
TOR: 3 pár láb
POTROH
Trachea rendszer (más csoportoknál is van)
19
cl: Insecta
HEXAPODA
cl: Parainsecta
Subphylum: HEXAPODA
20
o: PROTURA - előrovarok
- Több mint 200 faj (~500)
- szem nincs 1 pár pszeudoocellum
- csáp nincs
- Első pár láb tapogatóként funkcionál
- Potroh 11 szelvény
- Első 3 potrohszelvényen csökevényes láb
Protos: egy, első
Oura : uszály, farok
21
- kolla: ragasztó, enyv; embolon: farok- 0,2 – 9 mm- epiedafikus (talajfelszínen, avarban) veuedafikus (a talaj felső rétegében)
lehet, barlang, hó- szaprofita életmód, fontos szerep az avardekomponáló folyamataiban
- minden kontinensen (az Antarktiszon is)
o: COLLEMBOLA - ugróvillások
Neanura muscorum (Templeton, 1835)
22
Podura aquatica – Vízi ugróvillás
- 2 mm, kék
- vízpart, vízfelszín, hó ugróvilla lapos, hosszú
- a víz felszínére hullott szerves törmelékkel táplálkozik
- Család egyetlen faja
- Holarktikus, gyakori
Poduridae
23Podura aquatica – Vízi ugróvillás
24
o: DIPLURA - lábaspotrohúak
páros fartoldalék (cerci) diploos: kettő oura: farok
fej kerek, test hosszú, kicsi 2-10 mm
szájszerv fejtokba viszahúzható
csáp hosszú, gyöngysorszerű
több évig élnek, szemtelenek
~ 700 faj
életük végéig vedlenek (kb. 30 alkalommal)
ált. talaj: szaprofágok, v ragadozók
fonálfarkúak fogófarkúak
Campodeidae Japygidae
25
Japygidae -fogófarkúak
ragadozók
fogószerű fartoldalékkal ragadják meg a zsákmányt
csáp teleszkópszerűen visszahúzható
fogófarkú ősrovar
26
Campodeidae – fonálfarkúak
többség mikrofitofág, de van köztük ragadozó is
fonálfarkú ősrovar
subph: Hexapoda
cl: INSECTA
INSECTA = BEVÁGOTT, felosztott
FEJ: 6 szelvény
TOR: 3 szelvény 3 pár láb
POTROH: 12 szelvény
szájszerv a fejtok külsején ízesül (ectognath)
rágószájszerv a legősibb, többi ebből módosult
cl: INSECTA
29/5. subph:
HEXAPODA Monocondylea
1. scl: Monocondylea: mandibula (rágók) a fejhez ill. lábszár a combhoz egy bütyökkel ízesül
2. scl: Dicondylea
cl: Parainsecta
28
scl DICONDYLEA: o: Zygentoma - pikkelykék
- ~370 faj
- többségük trópusi, szubtrópusi
- a csápok hosszúak, összetett szem, egy pár tapogató
- az előtor a legszélesebb torszelvény
- gyors mozgás
- többnyire szerves törmeléket fogyasztanak
29
Lepisma saccharina – Ezüstös ősrovar (ezüstös pikkelyke)
- 7-10 mm, teste ezüstösen csillogó
- melegkedvelő faj, elsősorban lakásokban
- a természetben sziklafalakon, fakéreg alatt
- éjjel aktív, nappal szűk résekben rejtőzik
- szerves anyagokkal táplálkozik
- 3 – 4 évig élnek
o: Zygentoma – pikkelykék
o: EPHEMEROPTERA - kérészek
• Vízi lárvák (szárnyas: nimfa)
• Potrohon trachekopoltyúk (lemezes vagy tollas)
• A lárvák „ökológiai indikátorai" a vízminőségnek
• Fontos táplálékforrása vízi állatoknak.
• tömeges kikelés can also create a nuisance
• hemimetamorfózis (prometabolia - tökéletlen átaluklás v. átváltozás)
http://www.famu.org/mayfly/images/pluteus_nym.jpg
Lárvák:
„ephemeros” – rövid ideig élő „ptera” - szárny
Ephemeroptera - kérészek
- 3 – 4 cm, Európa legnagyobb kérésze,
- a filum terminale hiányzik
- hazánkban a Tiszában és néhány mellékfolyójában
- tiszta vizű, meredek, agyagos partszakaszok
- a lárva legalább 3 évig fejlődik.
VÉDETT!
Palingenia longicauda – Tiszavirág
Palingenidae
Ephemeridae (burrowing mayflies)
• nagyok
• ásó lárvák
• 2 or 3 caudal filaments
Ephemera vulgata – Tarka kérész
- ~2 cm
- van filum terminale
- síkvidéki, alföldi folyók és nagyobb patakok mentén
hemimetamorfózis (tökéletlen átalakulás, átváltozás): heterometabolia
• Hosszú életűek
• vízi lárvák, imágók ált. vízközelben
• minden forma ragadozó, rágó szájszerv
• nagy, összetett szemek, 3 pontszem
• csáp rövid és sörteszerű
• jól fejlett tor (repülés!)
• gyakran fémes szín
• változó méret 20 -135 mm
o: ODONATA - szitakötők
“odon” – fog, mouthparts of the adultsVízminőség indikátorai
A legősibb ismert szárnyas rovar fosszília a 350
millió éves Meganeura mony ősszitaköt a
karbonban élt, 100 millió évvel korábban, mint
az első dinoszauruszok és 150 millió évvel
korábban, mint az első madarak.
lárvák
külső szárnykezdemények
A lárva szájszerve (alsó ajakból) az álarc:
40 stádium is lehet
1. Subordo: ZYGOPTERA
• 3 széles lemezes
tracheakopoltyú
a potroh végén
• fej szélesebb
mint a tor és a
potroh
Egyenlő szárnyú „kis” szitakötők
• Elterjedés: sík- és
dombvidéken gyakori,
hegyvidéken ritka.
• Élőhely: kisebb álló- és
lassú folyású vizek
mentén fordul elő.
Platycnemidae – széleslábú szitakötők
Platycnemis pennipes – Széleslábú szitakötő
Életmód: Lassú folyású vizek mentén 500 m–ig gyakori.Gyakran pihen a víz fölé hajló sás, gyékény levelein. A nemteljesen ivarérett fiatalok egy csoportban maradnak, gyakranegy-egy sáscsomón töltik az éjszakát.
Agrion splendens - Sávos szitakötő
Leírás: 42-48 mm. A hím tora, szárnytöve kékeszöld, a potroh kék, szárnyakon folt
A nőstény zöldes-aranyos, a szárnyjegye fehéren világít, a lábai szürkésfeketék.
2. Subordo: ANISOPTERA
• végbélkopolyúk
• fej nem széles
• 3 to 5 short pointed
appendages visible at
tip of abdomen
Egyenlőtlen szárnyú „nagy” szitakötők
• Nagy testű, gazdag színezetű fajok
• szemei hosszan összeérnek
Anax imperator
- óriás szitakötő
szárnyak elülső szegélyere a szárny-jeggyel együtt sárga (Anax fajok)
síkvidéki, alföldi csatornák, vizesárkok mellett. Rendkívül gyors.
Aeshnidae - karcsú acsák
Libellula depressa – közönséges acsa
• potroh feltűnően széles
• többé-kevésbé lapos
• oldala élben végződik
• hím potroha olykor kékesen hamvas
• 38-50 mm.
• Potroha feltűnően széles
• A 2. szárny tőfoltja nagyobb
• sík- és dombvidéki
• állóvizek, kisebb tavak, tócsák
• gyakran tömegesen nagy távol-
ságra vándorol
• de peterakásra mindig visszatér
a vizekhez
Libellulidae - laposhasú acsák
Sympetrum sanguineum - alföldi szitakötő
• Kisebb, hengeres potroh. 30-35 mm.
• hím bordó-piros, a nőstény sárga
• sík és dombvidék, kis kiterjedésű állóvizek
közelében, tocsogós réteken, tisztásokon
• gyakori
• Néha népes csoportokban cikáznak a
napfényes nyári melegben.
Cordulegaster boltonii – Sárgafoltos hegyi szitakötő
• gyors folyású hegyi
patakok mentén
• Hazánk egyik
legveszélyeztetettebb és
legritkább szitakötője.
• A Mecsekben és az
Őrségben élnek
populációi.
• VÉDETT!
Cordulegasteridae
NEOPTERA
• Ebbe a csoportba tartozik a recens rovarok 97%-a
• valószínű, hogy monofiletikusak
• E csoport három részcsoportra tagolható
– a szárnyak alakulása
– egyedfejlődésük sajátosságaik alapján
o: PLECOPTERA - álkérészek
Habitat: vízi lárvák; az imágók a patakok, folyók partja mentén találhatók
Testük 8-30 (3-50) mm.
2000 körüli fajukat írták le, hazánkban 40 fajuk él.
név: a pihenő hátsó szárnyak
öszehajtogatott, redőzött
részére utal.
(pleco: sodor, csavar)
(Stoneflies)
nyugalomban a szárnyak a test fölött
vízszintesen helyezkednek el,
túlnyúlva a potrohon
első szárnyuk
hosszúkás
A 2. szélesebb,
redőzhető
Óriás álkérész (Perla maxima)
Embiidina = Embioptera (Webspinners)
o: EMBIOPTERA - szövőlábúak
• 1.5-2 mm
• csak a hímek szárnyasak
• sz: potroh fölött laposan egymásra
helyezve
• csápjuk hasonló, de hímeknél
sokkal több íz
• trópuson, szubtrópuson
• kérgek, levelek alatti szövedékben
hím nőstény
Grylloblattodea (Rock Crawlers, Icebugs)
o: NOTOPTERA - gleccsersáskák
• csak hideg, jeges élőhelyeken, 13 faj
• Kína, Szibéria, Japán, Ny-USA és Kanada
magashegyeiben
o: DERMAPTERA - fülbemászók
Derma(to)ptera
• epimorfózis
• Hosszúkás test
• potrohuk végén hatalmas fogók
• előrenyúló rágó szájszerv
• pontszemek hiányoznak
• táplálék: többnyire elhalt
növények, állatok
cercus
• éjjel aktívak
• kedvelik a meleget és a nedvességet
• ivadékgondozásuk kezdetleges szociális viselkedés:
a nőstények védik a petéket
a terméketlen vagy az elhalt petéket kiválogatják és megeszik
Forficula auricularia – közönséges fülbemászó
• Ősszel párzik, a nőstény kövek,
fadarabok alá kis barlangot váj,
amibe 50-60 petét rak és maga is
melléjük húzódik.
• kozmopolita
• közönséges
• növényi és állati táplálék
• Epimorfózis
• “módosult, ragadozó csótányok”
– cerci
– ootheca
• fejük körbeforgatható
• 40-70 (10-160) mm
• A rágók jól fejlettek
• Ragadozók, nappal vadásznak
o: MANTOPTERA - fogólábúak
Mantis religiosa – imádkozó sáska
A nőstények habos szerkezetű tokba rakják petéiket.
a 2. szárny hártyás
az 1. szárny pergamenszerű,
dús, finom erezetű
Túlnyomóan a trópusi meleg égöv lakói
Az előhát keskeny, erősen megnyúlt
az 1. láb ragadozó fogólábbá alakult
a lábszár a combhoz visszahajtható.
Mantis religiosa – imádkozó sáska v. ájtatos manó Védett!
Környezetétől függően zöld vagy barna.
o: BLATTOPTERA - csótányok
• 3500 faj, hazánkban 10
• 6-25 (3-95) mm
• ovális alakú testük
háti-hasi irányban lapított
• előhát széles, pajzsszerűen a fejet befedi
• hosszú fonalas csáp
• rágók jól fejlettek
• lábszárai feltűnően tüskések
• potroh végén 4 függelék
• Jó futók, fénykerülők, melegkedvelők.
• A csótányok a szárnyas rovarvilág egyik legrégebbi képviselői, őseik a karbon
is éltek.
• 1. szárny erősebben kitines pergamenszerű, dús erezet
• 2. pár szárny jóval szélesebb,
az elülső alatt hosszanti irányba redőzve pihen
• bokrokon, talajban, hangya- és termeszfészkekben is
• túlnyomóan a meleg égöveken
Blatta orientalis (Periplaneta ~)- konyhai csótány (svábbogár)
• 19-26 mm, éjszaka aktív. Kártevők.
• emberi környezethez alkalmazkodtak (synantrop).
• nőstény 1 éves élete alatt 5-8, ~ 17 petét tartalmazó ún.
petetokot termel, lúgokkal, savakkal szemben is ellenálló.
• kikelés: 5 hét – 3 hónap.
• Alkalmas helyen egész éven át szaporodhatnak.
szárnyak
csökevényesek
szárnyak
megrövidültek
• 11-13 mm
• repülni nem szokott, ugrás közben szárnyával segíti magát előre
• Lárvái 2-6 hét alatt kelnek ki
• Fél vagy egy évig fejlődnek, 6 vedlés után ivarérettek
• maximum 1 évig élnek
• Synantrop
• padlószinten, a falakon, sőt a mennyezeten is mozog.
• Kártevő.
Blattella germanica
– német csótány
Ectobius laponicus – lap erdei csótány
• 6-13 mm. Erdőszegély, tisztás.
• hímek növények levelein, fonákján
• nőstények inkább az avarban
• legtöbb fajjal ellentétben nappal aktív
• Gyors mozgású, jó repülő.
Ectobius silvestris – erdei csótány
• potroh végén ízelt fartoldalék
• Európában a sarkkörig.
• hím elég jól repül
• nőstény inkább az avarban
• tápláléka vegyes.
• nappal aktív
nőstény
hím
lárva
o: BLATTOPTERA - csótányok
• 3500 faj, hazánkban 10
• 6-25 (3-95) mm
• ovális alakú testük
háti-hasi irányban lapított
• előhát széles, pajzsszerűen a fejet befedi
• hosszú fonalas csáp
• rágók jól fejlettek
• lábszárai feltűnően tüskések
• potroh végén 4 függelék
• Jó futók, fénykerülők, melegkedvelők.
Blatta orientalis (Periplaneta ~)- konyhai csótány (svábbogár)
• 19-26 mm, éjszaka aktív. Kártevők.
• emberi környezethez alkalmazkodtak (synantrop).
• nőstény 1 éves élete alatt 5-8, ~ 17 petét tartalmazó ún.
petetokot termel, lúgokkal, savakkal szemben is ellenálló.
• kikelés: 5 hét – 3 hónap.
• Alkalmas helyen egész éven át szaporodhatnak.
szárnyak
csökevényesek
szárnyak
megrövidültek
• 11-13 mm
• repülni nem szokott, ugrás közben szárnyával segíti magát előre
• Lárvái 2-6 hét alatt kelnek ki
• Fél vagy egy évig fejlődnek, 6 vedlés után ivarérettek
• maximum 1 évig élnek
• Synantrop
• padlószinten, a falakon, sőt a mennyezeten is mozog.
• Kártevő.
Blattella germanica
– német csótány
Ectobius silvestris – erdei csótány
• potroh végén ízelt fartoldalék
• Európában a sarkkörig.
• hím elég jól repül
• nőstény inkább az avarban
• tápláléka vegyes.
• nappal aktív
nőstény
hím
lárva
o: ISOPTERA - termeszek
- ~2000 faj, 5-22 mm
- államalkotók, kasztrendszer
- 4 hártyás szárny
- fonalas csáp, gyöngyfüzérszerű
- Cellulóz fogyasztók
- A tor és a potroh befűződés nélkül csatlakozik
egymáshoz
- rajzás: szárnyas hímek és nőstények
rajzás
dolgozók
Pacific Dampwood Termite Reproductive --Zootermopsis angusticollis királynő szolgákkal
o: PHASMATODA - botsáskák
• hemimetabolia
• fajok többsége szárnyatlan
– gyakran csak a hímnek van
• trópus, szubtrópus
• a leghosszabb ma élő rovarok
• éjjel aktív
• szem gyengén fejlett
• fej gömbölyded, kicsi
• növényevők
Két fő típusuk:
botot vagy
levelet utánoz
Ordo: ENSIFERA CAELIFERA
Tettigonioidea Grylloidea
Szöcskék Tücskök Sáskák
Csáp Hosszabb a test felénél Rövid
Szem Kicsi, gyenge látás Nagy, jó látás
Szárnyak B fent, eltérők J fent j~b Alig fed át j~b
Hangadás Szárny-szárny Comb-szárny
Hallószerv 1. lábszár 1. potr.szelv.
Párzáskor H Alul Felül
Tojókészülék lapos tcső hengeres tcső Tojókampó
Életmenet Pete telel át Imágó v lárva Ált. pete
SALTATORIA-
ugró egyenesszárnyúak
ordo: ENSIFERA - tojócsövesek
subo.:Tettigonioidea - szöcskék
Ephippiger ephippiger – nyerges szöcske
Saga pedo – fűrészlábú szöcske V
Tettigonia viridissima – zöld lombszöcske
ordo: ENSIFERA - tojócsövesek
subo.: Grylloidea - tücskök
Gryllotalpa gryllotalpa – lótücsök
Acheta domesticus – házi tücsök
Gryllus campestris – mezei tücsök
ordo: CAELIFERA - tojócsövesek
Acridoidea - sáskák
Calliptamus italicus – olasz sáska
Acrida ungarica – sisakos sáska V
Paraneoptera (Eumetabolia)1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek
- ~30 faj
- kicsik (3 mm)
-szárnyas v szárnyatlan is lehet
- a nőstény és hím is
- egy adott fajon belül különböző formák lehetnek (vak-szemes,
- pigmentált-depigmentált,
- szárnyas-szárnyatlan)
- hasonlítanak a termeszekre
- táplálék: gomba, spóra,
atka, kis rovartetemek
2. ordo PSOCOPTERA – fatetvek, fürge tetvek
- ~ 5500ja, Mo: ~70
- kicsik (6 mm)
- nagy fej, rágó szájszerv, szövőmiriggyel
- szárnyatlantól szárnyasig mindenféle lehet
- növény- és szerves törmelékevők
- párás helyeken, fákon, fészekben
- szabadon élők gyakran közös szövedékben
- könyvekben, gyűjteményekben is
3. ordo PHTHIRAPTERA – tetűalakúak
- a Psocoptera leszármazottai (sok fatetű fészekben él)
- 3,000 faj
- Anoplura (szívó szájszerv)
- Mallophaga (rágó szájszerv)
madarak madarak 500 faj pár faj elefánton,emlősök emlősök varacskos disznón
Phthirus pubis – lapostetű
Phthiraptera: tetvek (lice)
• kicsik, laposak, szárnyatlanok• mind külső parazita madarakon, emlősökön• kórokozók, betegségek vektorai• gazdaspecifikusak, sok faj csak 1 gazdafajon él• ua gazda más testrészein más fajok élhetnek• táplálkozás: vérrel, hajon, tollon, bőrön
Pediculus humanus capitis
– haj- v. fejtetű
Pediculus humanus h.
– ruhatetű
kiütéses tífusz és a visszatérő lázkórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti.
4. ordo THYSANOPTERA – tripszek
- 5000 faj
- többnyire virágokon, van ragadozó is
- betegségek vektorai
- fejlődésük egyedülálló
neometabólia: -2 lárvastádium-1 félig nyugvó elő-nimfa-1v2 nyugvó nimfa (~ a bábok)
- aszimmetrikus szájszervük
szúró-szívó típusú
hólyagoslábúak v rojtosszárnyúak thysanos: rojtos
5. ordo HETEROPTERA – poloskák
- 1 mm-től 10 cm
- többé-kevésbé lapított test
scutellum
5. ordo HETEROPTERA – poloskák
− 1. pár szárny: félfedő (hemielythrum)
− Bőrszerű része a corium, hártyás a membrana.
− 2. pár szárny: hártyás, a félfedő alá teljesen behúzható.
− Repülés: a két szárnypár összekapcsolódik
− nyugalomban a szárnyak laposan fekszenek a potroh felett.
− Az utómellen nyíló bűzmirigyek főleg védekező szervek.
− Elsősorban növényevők, de sok ragadozó, vérszívó is van.
Infraordo: Nepomorpha - Vízi poloskák
Csápjaik rövidek, a fej alsó vagy oldalsó árkában fekszenek, felülről nem láthatók. A fajoknagy része vízben él, ezek aktív úszók, áramvonalas testűek és gyakran úszólábakkal rendelkeznek.Többségük ragadozó.
Familia: Corixidae - Búvárpoloskák
Csónakszerű testük sötét színű, hátoldaluk szélesen lapított. Szipókájuk rövid. Az első láb lapátszerű vagyhengeres, a második kapaszkodó, a harmadik úszó.
Élőhelyük növényzettel dúsan benőtt, álló- vagy lassú folyású vizek. A víz aljzatán tartózkodnak. Algákat,elhalt növényi részeket szívogatnak, de ragadozók is lehetnek. Kitűnő repülők.
Familia: Nepidae - Víziskorpiók
8. potrohszelvényük két hosszú nyúlványban végződik, amelyek légzőcsövet (sypho) alkotnak. Első lábukbicskaszerű fogólábbá módosult.
Álló- vagy lassan folyó vizek aljzatán, vagy vízinövényeken mászkálnak. Ragadozók.
Nepa cinerea - VíziskorpióSzélesen lapított, ovális testű.
Potroha a szárnyak alatt piros. 16-22 mm. Petéit vízinövényekbe rakja. Az imágó nem tud repülni. Falánk ragadozó, még a halivadékot is megtámadja. Egy nemzedéke van, az imágó a vízparton telel át.
Gerris paludum - Közönséges molnárpoloska14-16 mm. Fején és az előhát elülső részén sárgásvörös hosszanti vonal húzódik.
Petéit a vízfelszín alá, vízinövényekre ragasztja. Télen elhagyja a vizet és avarban, kéreg alatt, búvóhelyeken telel.
Infraordo: Gerromorpha - Kétéltű poloskák
Testük hasoldalát bársonyszerű, ezüst vagy sárgásfehér szőrzet borítja. Csápjuk fejlett, felülrőllátható. A fajok legnagyobb része a vízfelszínen él, de előfordulhatnak a vízparton, iszapon, nedves mohaközött is. A hátulsó végtagok megnyúltak, a lábfej karmai nem végállásúak, esetleg szőrpamat segíti atámaszkodást a víz felületén. Ragadozók.
Familia: Gerridae - Molnárpoloskák. Első lábuk fogóláb. Második és hamadik pár lábuk igen hosszú. A víz felületén futkosnak, az ide hulló apró rovarokat fogyasztják. Ragadozók, csak a nyugodt vizeket kedveli.
Familia: Reduviidae - Rablópoloskák
Testük nagy, megnyúlt. Fejük a szemek mögött befűződik, nyakszerű, csápjuk térdszerűenhajlott. Szipókájuk erős, hegyes, erősen görbült.
Valamennyi fajuk ragadozó. Növényeken, virágokon leselkednek, rovarokat zsákmányolnak.
Reduvius personatus - szemetes zugpoloskaLeírás: Az egész testét por fedi, amit az állat ösztönösen szór időnként magára, s így a környezetébe tökéletesen beleolvad. 16-18 mm. Életmód: Lakásokban kaszáspókokat, legyeket fogyaszt, a mezőn főleg a virágokon élő rovarokat ejti el.
Sp.: Rhinocoris iracundus - Gyilkospoloska14-17 mm-es, fekete-piros állat. Száraz, meleg helyeken a talajon vagy növényeken
tartózkodik. Szúrása az embernek is fájdalmas.
Familia: Cimicidae - Vérszívó poloskák
Erősen lapított testű, kerekded, 3-6 mm-es rovarok. Világos vagy feketésbarna testük egyenletesen,sűrűn szőrös. A hátsó szárnyak elcsökevényesedtek, az elülsőkből kis pikkelyek maradtak meg. Állandótesthőmérsékletű állatok vérét szívják, rendszerint éjjel. Bűzmirigyeiket nem tudják elzárni, így azokváladéka állandóan szivárog.
Cimex lectularius - Ágyi poloska4-6 mm. Testét merev szőrök fedik. Színe sárgás vagy vörösbarna. Elsősorban az
ember vérét szívja. Éjjel hagyja el rejtekhelyét. Fél évig is képes éhezni. Egy állat több száz petét rak, teljes kifejlődése 6-8 hétig tart. Csak elhanyagolt, piszkos lakásban maradnak meg huzamosabb ideig. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, onnan hurcolták szét a világ minden tájára. Súlyos betegségeket terjeszt (tífusz, visszatérő láz, kala-azar, lepra, stb.).
Familia: Miridae - Mezei poloskák
Testük lágy, törékeny. Többségük hosszúkás, ovális alakú, közepes vagy kis termetűek. Félfedőjükön színes,jól körülhatárolható függelék (cuneus) helyezkedik el. A szárnyhártyán két sejt található. Csápjuk két utolsóíze gyakran ostorszerűen megnyúlt és elvékonyodott. Pontszemük nincs. A legtöbb fajt magába foglalópoloskacsalád. Túlnyomóan növényi nedveket szívnak (monofágok vagy polifágok), kevés ragadozó is vanközöttük.
Adelphocoris lineolatus - Lucernapoloska
8-9 mm. Sárgás vagy szürkészöld. Előhátán két fekete folt látszik. Combjai feketésbarna foltokkaldíszítettek. Sok pillangós növényt károsít. A legveszélyesebb lucernamag-kártevő. A tojás telel áttarlómaradványokban. A lárva 4-5 hét után, június elején alakul át imágóvá. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik.
Scutelleridae - Pajzsos poloskákPajzsuk a potroh csúcsán is túlnyúlik, befedi a szárnyakat, csak az oldalszegély marad fedetlen. Testük erősen kitinizált, domború. Növényevők.
Graphosoma lineatum –
Csíkos pajzsospoloska
8-11 mm. Ernyősvirágzatúakon közönséges.
Infraordo: Pentatomomorpha - Címerespoloska-alkatúakViszonylag egységes csoport. Rendszerint erősebben kitinizáltak. Talajban, talaj felszínén, növényzeten is előfordulnak.
Eurygaster maura - MórpoloskaRéteken gyakori, a gabona tejes kalászaiban olykor kárt tesz.
Rhaphigaster nebulosa - BencepoloskaFekete csápján sárga gyűrűk vannak. A potroh második haslemezéből hosszú,
erős tüske nyúlik előre. 14-16 mm. Réteken közönséges. Ősszel a lakásokba is behúzódik.
Familia: Pentatomidae - Címeres poloskákA pajzs rövidebb a potrohnál, a hártya és a pászta mindig szabadon marad. Többnyire élénk színűek. Főleg növényevők, de kis részük ragadozó.
Palomena prasina - zöld bogyómászó poloska
Szárnyhártyái barnák. Főleg fákon cserjéken él, de lágyszárúakon sem ritka.
Színe alacsonyabb hőmérsékleten, késő ősszel és télen megváltozik, barna vagy
vörösesbarna színűvé válik. Az avarban telel át.
Jelentősége: A gyümölcsöt megmászva, emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.
Dolycoris baccarum – közönséges bogyómászó poloskaMirigyváladékával élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket.
Aelia acuminata - Közönséges szipolypoloskaSzürkéssárga, elhegyesedő fejű poloska. A második és a harmadik lábpár combján 2-2 fekete foltot visel. 8-9 mm. Főleg takarmányfüveket szívogat, de gabonaföldeken is károsít.
Pentatoma rufipes – vöröslábú címerespoloska
gyakori faj, növények- és apróbb rovarok testnedvét is szívja
6-10 mm. Alapszíne kárminpiros, narancssárga, fekete rajzolattal díszítve.A káposztát a palántázástól a fejesedésig, a maghozó növényeket a virágzástól a becőérésig károsítja. 3 nemzedéke van, az imágó telel át.
Eurydema ornatum - Díszes poloska
Pyrrhocoris apterus - Verőköltő bodobács
Elsősorban a hárs és a mályva termését szívogatja. Petéit talajba, avarba rakja.A lárvák júniustól októberig fejlődnek.
Familia: Pyrrhocoridae - Verőköltő poloskákSzárnyhártya nincs. Vörös-fekete vagy sárga-fekete színűek. Növényi nedveket szívnak.
Familia: Lygaeidae - BodobácsokHosszúkás-ovális test, előhátuk trapéz alakú. Általában egyszínűek, barnák vagy feketék, talajon élnek. Főleg növényszívogatók, némelyik ragadozó.
Lygaeus equestris - Lovagbodobácscsápjai és lábai feketék. Július-augusztusban fejlődik, a talajban telel.
• Szipókájuk a poloskákéval szemben egészen hátul ered, egyes esetekben csaknem az elülső lábak között.
• Szárnyaik egyformán hártyásak, néha az első pár bőrszerűen megvastagodott.
• Nyugalomban többnyire háztetőszerűen tartják a potroh felett.
• Repüléskor a szárnyak összekapcsolódnak és együtt mozognak.
• Lábfejeik 3 ízűek.
• Kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak.
• Nemcsak szívásukkal, hanem vírusok és egyéb kórokozók terjesztésével igennagy károkat okoznak.
6. ordo: AUCHENORRHYNCHA – kabócák
Subordo: Fulgoromorpha
A középtor két oldalán a szárnyak tövén kis kitinlemezek (tegulák) találhatók. A homlokés a fejpajzs között varrat van. A csápok a szemek alatt erednek. A fajok többsége trópusielterjedésű.
Familia: Dyctiopharidae - Bordásfejű kabócák
Fejük csőrszerű, a szemeken jóval túlnyúlik.
Sp.: Dictyophara pannonica - Magyar bordásfejű kabóca
14 mm-es, zöld színű (esetleg rózsaszín) állat, feje hosszú, hengeres. Alföldi gyepekengyakori.
milia:
Subordo: Cicadomorpha
Tegulájuk hiányzik. A homlok és a fejpajzs között nincs varrat. Rövid csápjaik a szemek mellett, a pofákkörnyékén erednek. Kitűnő ugrók és jó repülők.
Familia: Cicadidae - Énekes kabócák
Nagytestű, 1-7 cm-es állatok. Első combjuk megvastagodott, erős tüskével. Lárváik első lába ásóláb.Fejpajzsuk hólyagszerűen kidomborodó, redőkkel és rovátkákkal díszített. Szárnyuk üvegszerűen átlátszó,színes erezetű, általában a potrohon túlnyúlik.
A fajokat a hangjuk alapján is fel lehet ismerni. A hímek hangadó szerve a potrohban található, a nőstényeknem adnak hangot. Lárváik földalatti gyökereket szívnak. Az imágók általában fákon, cserjéken élnek.
Tibicina haematodes - Óriás énekeskabócaTeste fekete, 3-4 cm-es. Az előháton vékony vörös csíkok vannak, a potrohgyűrűk
hátulsó szegélye vörös. Szárnya folt nélküli, vörösen erezett. Hangja ollóköszörülésre emlékeztet. Fejlődése leginkább a szőlővesszőhöz köti.
Cicada orni - Mannakabóca23-28 mm. A szárnyerek mentén barna foltok vannak. Hangja négyrészes
kereplés, egy perc alatt 200-szor ismétli. Szívása nyomán a kőrisfából cukortartalmú nedv szivárog, amely végül morzsalékos anyaggá szilárdul.
Familia: Cercopidae - Tajtékos kabócák
1 cm körüliek. Harmadik lábszáruk henger alakú, rajta 1-3 tüske és a végén tüskekoszorú található. Első párszárnyuk bőrszerű, gyakran tarkán mintázott, hátsó szárnyuk hártyás.
A lárvák folyékony ürülékükből, viaszból levegővel felfújt tajtékban („kakukknyál”) élnek. Ez megvédi őket akiszáradástól és a ragadozóktól is.
Cercopis sanguinolenta - Vérpettyes kabócaKékes fekete, az esz.-on vérvörös foltok vannak. 8-10 mm. A lárvák földalatti
hasadékokban élnek 10-15 cm mélyen, a habfészek lágyszárú növények gyökereit veszi körül. Almaféléken néha káros.
Centrotus cornutus - Szarvas kabóca8-10 mm. Az előtor hátrafelé irányuló tüskéje a test hátulsó részéig ér, ezenkívül
mindkét oldalon 1-1 háromélű szarv ered. Szürkésbarna, sűrűn pontozott. Főleg szedren, málnán található.
Familia: Membracidae - Púpos kabócákFejlett előhátukon hátrafelé irányuló, hosszú nyúlvány ül. Az előhátról további nyúlványok is eredhetnek. Kis és közepes termetűek. Trópusokon elterjedtebbek.
Copyright © 2004 Lisa M. AmesMembracidae - Umbonia crassicornisBig Cypress, Collier County, Florida, USA December 26, 2004
Adult and nymph of Membracis lunata (Membracidae, Hemiptera):Maceió (Alagoas state, Brazil, 7.VIII.2007)
http://www.entomology.umn.edu/cues/4015/morpology/
Familia: Cicadellidae - Mezei kabócák
Kis termetűek. Testük karcsú, hátrafelé keskenyedő. Hátulsó lábszáraik hosszúak, négyélűek és több sorban tüskék díszítik.
Lágyszárú növények, cserjék és fák szállítóedényeinek nedveit szívogatják. Sokszor roppant egyedszámban szaporodnak el. Elsősorban vírusterjesztésük által válhatnak kártvővé.
Cicadella viridis - Méregzöld kabóca7-9 mm. Első szárnya méregzöld vagy fűzöld. Sárgás fején fekete pontok vannak. Főleg nedves helyeken gyakori.
8. ordo: STERNORRHYNCHA - növénytetvek
www.zool.klte.hu/download.php?id=115
Psylla mali – almafa levélbolha
Viteus vitifolii – filoxéra
Aphis fabae – fekete répalevéltetű
Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű