phd tudomÁnyos napok 2011 - diamond congress · mezei Ágnes , güleç hayriye, bauer stephanie,...
TRANSCRIPT
PHD TUDOMÁNYOS NAPOK
____________________
2011.
Semmelweis Egyetem
Nagyvárad Téri Elméleti Tömb
PHD TUDOMÁNYOS NAPOK2011
___________________________________
2011. április 14-15.
Semmelweis Egyetem
Nagyvárad Téri Elméleti Tömb
PHD TUDOMÁNYOS NAPOK
_______________
Nagyvárad Téri Elméleti Tömb
2
TÁMOGATÓINK: Magyar Belgyógyász Társaság
Magyar Diabetes Társaság
Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság
Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság
Magyar Hypertonia Társaság
Magyar Gasztroenterológiai Társaság
PhD. Tudományos Napok
Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság
Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság
Magyar Gasztroenterológiai Társaság
PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Az évente megrendezett PhD Tudományos Napok a Semmelwetanulmányokat folytató hallgatók és doktorjelöltek kiemelkedő tudományos fórumává vált. Vonzó jelentőségét az idei évben is a program iránti érdeklődés, az előadások és poszterszáma jelzi. Túlzás nélkül mondható, hogy a résztvevők az idei rendezvényen is a tudományos munka munltidiszciplináris seregszemléjének részesei lehetnek, hiszen az Egyetem különböző tudományos műhelyeiben tevékenykedő PhD hallgatók és doktorjelöltek beszámolóin keresztül a tudományterületek és tudományágak sokasága jelenik meg. A Semmelweis Egyetem Doktori Iskoláinak hallgatóin kívül az előadók sorában az idei évben is örömmel üdvözöljük több hazai és külföldi egyetem PhD hallgatóit, köztük a legnagyobb számban megjelent MarosvásárhGyógyszerésztudományi Egyetem PhD hallgatóit.
A PhD Tudományos Napok immár hagyományos eseménye, hogy a PhD hallgatók és doktorjelöltek tudományos előadásain és poszter-előadásainak is részesei lehetünk. A tudományos Oktató” címmel elismert oktatók közül Schaff Zsuzsa akadémikus és Pavlik Gábor professzor tartanak előadást. A tudományos kutatás és oktatás e két kimagasló személés oktatói elkötelezettsége irányt mutat és példaképül szolgál a tudományos életpályájukat éppen megkezdő fiatalok számára. A rendezvény programjának további részeként a Hugonnai Vilma Emlékérem átadására kerül sor, majdszámolnak be tudományos munkájuk eredményeiről.
Őszintén remélem, hogy 2011 évi PhD Tudományos Napok programja hasznos tapasztalatokkal szolgál és emlékezetes élményt jelent minden kedves rés
Budapest, 2011. április 14.
Dr. Rácz Károly egyetemi tanár a Doktori Tanács elnöke
ELİSZÓ
Az évente megrendezett PhD Tudományos Napok a Semmelweis Egyetem nyolc Doktori Iskolájában tanulmányokat folytató hallgatók és doktorjelöltek kiemelkedő tudományos fórumává vált. Vonzó jelentőségét az idei évben is a program iránti érdeklődés, az előadások és poszter
mondható, hogy a résztvevők az idei rendezvényen is a tudományos munka munltidiszciplináris seregszemléjének részesei lehetnek, hiszen az Egyetem különböző tudományos műhelyeiben tevékenykedő PhD hallgatók és doktorjelöltek beszámolóin keresztül a
területek és tudományágak sokasága jelenik meg. A Semmelweis Egyetem Doktori Iskoláinak hallgatóin kívül az előadók sorában az idei évben is örömmel üdvözöljük több hazai és külföldi egyetem PhD hallgatóit, köztük a legnagyobb számban megjelent MarosvásárhGyógyszerésztudományi Egyetem PhD hallgatóit.
A PhD Tudományos Napok immár hagyományos eseménye, hogy a PhD hallgatók és doktorjelöltek -bemutatóin kívül a ”Kiváló PhD Oktató” címmel kitűntetett oktatók
észesei lehetünk. A tudományos program legelső részében a 2010. évben ”Kiváló PhD Oktató” címmel elismert oktatók közül Schaff Zsuzsa akadémikus és Pavlik Gábor professzor tartanak előadást. A tudományos kutatás és oktatás e két kimagasló személyiségének munkássága, tudományos és oktatói elkötelezettsége irányt mutat és példaképül szolgál a tudományos életpályájukat éppen
A rendezvény programjának további részeként a Hugonnai Vilma Emlékérem átadására kerül sor, majd a Doktori Iskolák PhD hallgatói 7 előadás és 4 poszter szekcióban számolnak be tudományos munkájuk eredményeiről.
Őszintén remélem, hogy 2011 évi PhD Tudományos Napok programja hasznos tapasztalatokkal szolgál és emlékezetes élményt jelent minden kedves résztvevőnek és érdeklődőnek.
3
is Egyetem nyolc Doktori Iskolájában tanulmányokat folytató hallgatók és doktorjelöltek kiemelkedő tudományos fórumává vált. Vonzó jelentőségét az idei évben is a program iránti érdeklődés, az előadások és poszter-bemutatók nagy
mondható, hogy a résztvevők az idei rendezvényen is a tudományos munka munltidiszciplináris seregszemléjének részesei lehetnek, hiszen az Egyetem különböző tudományos műhelyeiben tevékenykedő PhD hallgatók és doktorjelöltek beszámolóin keresztül a
területek és tudományágak sokasága jelenik meg. A Semmelweis Egyetem Doktori Iskoláinak hallgatóin kívül az előadók sorában az idei évben is örömmel üdvözöljük több hazai és külföldi egyetem PhD hallgatóit, köztük a legnagyobb számban megjelent Marosvásárhelyi Orvos- és
A PhD Tudományos Napok immár hagyományos eseménye, hogy a PhD hallgatók és doktorjelöltek bemutatóin kívül a ”Kiváló PhD Oktató” címmel kitűntetett oktatók
program legelső részében a 2010. évben ”Kiváló PhD Oktató” címmel elismert oktatók közül Schaff Zsuzsa akadémikus és Pavlik Gábor professzor tartanak
yiségének munkássága, tudományos és oktatói elkötelezettsége irányt mutat és példaképül szolgál a tudományos életpályájukat éppen
A rendezvény programjának további részeként a Hugonnai Vilma Doktori Iskolák PhD hallgatói 7 előadás és 4 poszter szekcióban
Őszintén remélem, hogy 2011 évi PhD Tudományos Napok programja hasznos tapasztalatokkal szolgál ztvevőnek és érdeklődőnek.
4
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
TUDOMÁNYOS PROGRAM
2011.április 14. csütörtök
08.30 - 08.40 Megnyitó: Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektora Dr. Rácz Károly egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke
08.40 - 09.05 "Kiváló PhD Oktató"Vírusoktól a májrákig
09.05 - 09.30 ”Kiváló PhD Oktató"Rendszeres testedzés szerepe az egészség megőrzésében
09.30 - 10.00 Hugonnai Vilma Emlékérem átadása
10.00 - 10.30 Kávészünet
10.30 - 12.30 Előadások: E-I/1 -
10.30 - 13.00 Poszterek: P-I/1 -
13.00 - 14.00 Ebédszünet
14.00 - 15.30 Előadások: E-II/1
15.10 - 15.40 Kávészünet
15.40 - 17.50 Poszterek: P-II/1-
17.00 - 18.00 Előadások: E-III/1 2011.április 15. péntek
08.30 – 10.40 Előadások: E-IV/1
10.50 - 13.00 Poszterek: P-III/1
10.40 – 11.10 Kávészünet
10.50 – 13.00 Előadások: E-V/1
13.00 – 14.00 Ebédszünet
14.00 – 16.00 Előadások: E-VI/1
15.30 – 16.00 Kávészünet
16.00 – 18.00 Poszterek: P-IV/1
16.00 – 18.10 Előadások: E-VII/1
18.10 - 18.30 Zárszó, díjkiosztó
TUDOMÁNYOS PROGRAM
Megnyitó: Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem
Dr. Rácz Károly egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke
"Kiváló PhD Oktató"-díjas előadó: Dr. Schaff Zsuzsa egyetemi tanármájrákig
”Kiváló PhD Oktató"-díjas előadó: Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanárRendszeres testedzés szerepe az egészség megőrzésében
Hugonnai Vilma Emlékérem átadása
- E-I/12
- P-I/16
II/1 - E-II/9
- P-II/13
III/1 - E-III/6
IV/1 – E-IV/13
III/1 – P-III/13
V/1 – E-V/13
VI/1 – E-VI/12
IV/1 – P-IV/12
VII/1 – E-VII/13
Zárszó, díjkiosztó
5
Megnyitó: Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem
Dr. Rácz Károly egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Doktori
díjas előadó: Dr. Schaff Zsuzsa egyetemi tanár
díjas előadó: Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár
6
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ TUDOMÁNYOS PROGRAM E/I ELŐADÁSSZEKCIÓ E/I-1 ASZTMÁS TERHESSÉGBEN ELMARAD A LÉGÚTI Bikov András E/I-2 ASTHMA ÉS TERHESSÉG A PERIFÉRIÁS VÉR TTÜKRÉBEN Bohács Anikó, Tamási Lilla, Cseh Áron, Stenczer BalázsE/I-3 A FETUIN-A SZEREPE A KÜLÖNBÖZŐ ETIOLÓGIÁJFehérvári Mátyás, Szeberin Zoltán, Krepuska Miklós, Sarkadi Hunor, Apor Asztrid, Rimely EndreProhászka Zoltán, Kalabay László, Szabolcs ZE/I-4 A HSD11B1 GÉN POLIMORFIZMUSAINENDOGÉN HIPERKORTIZOLIZMUSBAN SZENVEDŐ NFeldman Karolina, Szappanos Ágnes, Kövesdi Zsófia, Tóth Miklós, Patócs Attila, Rácz KárolyE/I-5 RITKA LYMPHOMA PROGNOSZTIKUS ÉRTÉKŰ AUFodor Anikó, Hoffer Izabella, Jakab Judit, Bagdi Enikő, Krenács László, Csomor Judit, Friedman Gábor,Demeter Judit E/I-6 A TESTÖSSZETÉTEL MEGHATÁROZÁSÁNAK JELECOLORECTALIS DAGANAT MIATT MŰTÉTRE KERÜLŐLukács Gábor, Lelovics Zsuzsanna E/I-7 CSÖKKENT INTESTINALIS ALKALIKUS PHOSPHGYERMEKEK INTESTINALIS MUCOSÁJÁBANMolnár Kriszta, Vannay Ádám, Szebeni Beáta, Sziksz Erna, Bánki Nóra Fanni, Cseh Áron, Dezsőfi Lakatos Péter László, Győrffy Hajnalka, Nagy Szakál Dorottya, Papp Mária, Arató András, Tulassay Tivadar, Veres Gábor E/I-8 A POSTCONDITIONÁLÁS ÍGÉRETES SEBÉSZTECSUPERIOR OCCLUSIOJA ESETÉN Ónody Péter, Rosero Olivér, Pomizs István, Dániel Ádám, Udvarhelyi Gábor, Lotz Gábor, Szijártó AttilaE/I-9 EMELKEDETT THROMBOSPONDINStenczer Balázs E/I-10 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KOGNITÍV FUNKCIÓJSzémán Barbara, Somogyi Anikó, Nagy Géza,E/I-11 MANAGEMENT OF PULMONARY VEIN STENOSISCOMPLICATION OF CATHETER ABLATION FOR REREVIEW. SINGLE CENTRE EXPERIENCESlavka Kudrnova, Astrid Apor, Vágó Hajnalka, Balázs György, Merkely Béla, Hüttl Kálmán, Gellér LászlóE/I-12 A MACULA SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA SCLETátrai Erika, Simó Magdolna, Iljicsov Anna, Németh János, Cabrera DeBuc Delia, Somfai Gábor MárkE/II ELŐADÁSSZEKCIÓ E/II-1 KANDIDÁNS GÉN POLIMORFIZMUSOK ÉS A KOMKOGNITÍV FUNKCIÓKRA SZKIZOFRÉN BETEGEKBEBenkovits Judit, Réthelyi János, Bitter IstvánE/II-2 ISZKÉMIÁS SZÍVBETEGEK PSZICHÉS ÁLLAPOTBodóné Rafael Beatrix, Balog Piroska E/II-3 AZ ARCFELISMERÉS ELEKTROFIZIOLÓGIA KORBETEGEKEN Komlósi Sarolta, Csukly Gábor, Stefanics Gábor, Czigler István, Czobor Pál, Bitter István
EN ELMARAD A LÉGÚTI PH FIZIOLÓGIÁS EMELKEDÉ
G A PERIFÉRIÁS VÉR T LYMPHOCYTA SZUBPOPULÁCIÓINAK
, Tamási Lilla, Cseh Áron, Stenczer Balázs, Vásárhelyi Barna, Rigó János, Losonczy GyörgyKÜLÖNBÖZŐ ETIOLÓGIÁJÚ ANEURIZMÁK PATOMEC
Szeberin Zoltán, Krepuska Miklós, Sarkadi Hunor, Apor Asztrid, Rimely EndreProhászka Zoltán, Kalabay László, Szabolcs Z., Acsády György
GÉN POLIMORFIZMUSAINAK CSONT METABOLIZMUSRA GYAKOROLT HATÁSALIZMUSBAN SZENVEDŐ NŐKBEN
, Szappanos Ágnes, Kövesdi Zsófia, Tóth Miklós, Patócs Attila, Rácz KárolyGNOSZTIKUS ÉRTÉKŰ AUTOIMMUN SZÖVŐDMÉNNYEL
, Hoffer Izabella, Jakab Judit, Bagdi Enikő, Krenács László, Csomor Judit, Friedman Gábor,
EGHATÁROZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE MINT PREOPERMIATT MŰTÉTRE KERÜLŐ BETEGEKNÉL
LIS ALKALIKUS PHOSPHATASE EXPRESZSZIÓ (IAP) CÖLIÁKIÁS IS MUCOSÁJÁBAN
, Vannay Ádám, Szebeni Beáta, Sziksz Erna, Bánki Nóra Fanni, Cseh Áron, Dezsőfi Lakatos Péter László, Győrffy Hajnalka, Nagy Szakál Dorottya, Papp Mária, Arató András, Tulassay Tivadar,
S ÍGÉRETES SEBÉSZTECHNIKAI MANŐVER ARTERIA MESENTERICA
Olivér, Pomizs István, Dániel Ádám, Udvarhelyi Gábor, Lotz Gábor, Szijártó AttilaSPONDIN-2 (TSP-2) SZÉRUMSZINT PRAEECLAMPSIÁBAN
EK KOGNITÍV FUNKCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA , Somogyi Anikó, Nagy Géza, Veres-Székely Anna
MONARY VEIN STENOSIS, A MULTIPLE AND RECURRENT ETER ABLATION FOR REFRACTORY ATRIAL FIBRILLATION. FIVE CASES
E EXPERIENCE rid Apor, Vágó Hajnalka, Balázs György, Merkely Béla, Hüttl Kálmán, Gellér László
TÉNEK VÁLTOZÁSA SCLEROSIS MULTIPLEXES BETEGEKBEN, Simó Magdolna, Iljicsov Anna, Németh János, Cabrera DeBuc Delia, Somfai Gábor Márk
MORFIZMUSOK ÉS A KOMORBID CANNABIS-ABÚZUS HATÁSA A SZKIZOFRÉN BETEGEKBEN
, Réthelyi János, Bitter István GEK PSZICHÉS ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA
LEKTROFIZIOLÓGIA KORRELÁTUMAINAK VIZSGÁLATA SZKIZOFRÉN
, Csukly Gábor, Stefanics Gábor, Czigler István, Czobor Pál, Bitter István
7
3 5 17
FIZIOLÓGIÁS EMELKEDÉSE 19
ÁCIÓINAK
Losonczy György
20
Ú ANEURIZMÁK PATOMECHANIZMUSÁBAN Szeberin Zoltán, Krepuska Miklós, Sarkadi Hunor, Apor Asztrid, Rimely Endre,
21
SRA GYAKOROLT HATÁSA
, Szappanos Ágnes, Kövesdi Zsófia, Tóth Miklós, Patócs Attila, Rácz Károly
22
ZÖVŐDMÉNNYEL , Hoffer Izabella, Jakab Judit, Bagdi Enikő, Krenács László, Csomor Judit, Friedman Gábor,
23
NTŐSÉGE MINT PREOPERATÍV VIZSGÁLAT 24
AP) CÖLIÁKIÁS
, Vannay Ádám, Szebeni Beáta, Sziksz Erna, Bánki Nóra Fanni, Cseh Áron, Dezsőfi Antal, Lakatos Péter László, Győrffy Hajnalka, Nagy Szakál Dorottya, Papp Mária, Arató András, Tulassay Tivadar,
25
IA MESENTERICA
Olivér, Pomizs István, Dániel Ádám, Udvarhelyi Gábor, Lotz Gábor, Szijártó Attila
26
CLAMPSIÁBAN 27
28
URRENT ILLATION. FIVE CASES
rid Apor, Vágó Hajnalka, Balázs György, Merkely Béla, Hüttl Kálmán, Gellér László
29
TEGEKBEN , Simó Magdolna, Iljicsov Anna, Németh János, Cabrera DeBuc Delia, Somfai Gábor Márk
30
31 ABÚZUS HATÁSA A 33
34
ATA SZKIZOFRÉN
, Csukly Gábor, Stefanics Gábor, Czigler István, Czobor Pál, Bitter István
35
8
E/II-4 „HINNI VAGY NEM HINNI?” - A SERDÜLŐKORI VALLÁSPSZICHÉS JÓLLÉT SZEMPONTJÁBÓL Kovács Eszter, Pikó Bettina E/II-5 MI TÖRTÉNIK A CHAT-SZOBÁBAN? AZONNALI ÜSZÁMÁRA KIFEJLESZTETT ONLINE UTÓKEZELÉSEMezei Ágnes, Güleç Hayriye, Bauer Stephanie, Kohls Elisabeth, Túry FerencE/II-6 PSZICHÉS ÉS GENETIKAI FAKTOROK SZEREPESZEZONÁLIS DEPRESSZIÓBAN Molnár Eszter, Lazáry Judit, Benkő Anita, Gonda Xénia, Pap Dorottya, E/II-7 A PÁRKAPCSOLATI STRESSZ PREDIKTORAI FÉSusánszky Anna E/II-8 IZOMDISZMORFIA, EVÉSZAVAR ÉS TESTEDZÉSKÖRÉBEN Babusa Bernadett, Túry Ferenc E/II-9 A MOTOROS TELJESÍTMÉNY FAKTORMÉVSZAK SZERINT Szabó Eszter E/III ELŐADÁSSZEKCIÓ E/III-1 SZÉLESSPEKTRUMÚ KINÁZGÁTLÓK VIZSGÁLATAKISSEJTES TÜDŐCARCINOMA VONALAKONGyulavári Pál, Szántai-Kis Csaba, Őrfi László, Vántus Tibor E/III-2 TUMORELLENES HATÓANYAGOK SZELEKTÍV CÉLALAPÚ KONJUGÁTUMOK IN VITRO VIZSGÁLATALajkó Eszter, Ulrike Leurs, Marilena Manea, Szabó Ildikó, MezőE/III-3 PAJZSMIRIGYHORMONOK MIKROSPECIÁCIÓJATóth Gergő, Kovács Zsuzsanna, Hosztafi Sándor, Noszál BélaE/III-4 RENDKÍVÜL KIS MENNYISÉGŰ FEHÉRJEKEVERÉMEGOLDÁSA Turiák Lilla, Ozohanics Olivér, Marino Fabio, Drahos László, Vékey KárolyE/III-5 NMDA / AMPA ANTAGONISTA IMIDAZOKINAZOLVáradi András, Gergely András, Horváth Péter, Kökösi JózsefE/III-6 ASZPARTÁT ÉS GLUTAMÁT KVANTITATÍV MEGHKAPILLÁRIS ELEKTROFORÉZIS – LÉZERINDUKÁLTA FLUORWagner Zsolt, Tábi Tamás, Zachar Gergely, Csillag András, Szökő ÉvaE/IV ELŐADÁSSZEKCIÓ E/IV-1 AZ EMELKEDETT SZÉRUM PATERMELÉSSEL TÜDŐRÁKBAN Baka Zsuzsanna, Barta Peter, Losonczy György, Krenács Tibor, Pápay Judit, Szarka Eszter, Sármay Gabriella, Babos Fruzsina, Magyar Anna, Géher Pál, Buzás Edit, Falus E/IV-2 TNFΑLPHA SLAP ADAPTOR FEHÉRJÉN KERESZTHUMÁN T-LIMFOCITÁKON Érsek Barbara, Molnár Viktor, Balogh Andrea, Matkó János, Buzás Edit, Falus András, Nagy GyörgyE/IV-3 TELJES GENOM ASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLATOK Gézsi András E/IV-4 MIKROVEZIKULÁK VIZSGÁLATA AUTOIMMUN MEGyörgy Bence, Módos Károly, Pállinger Éva, Pálóczi Krisztina, Pásztói Mária, Misják Petra, Deli Mária, Sipos Áron, Szalai Anikó, Voszka István, Polgár Anna, Tóth Kálmán, Csete Mária, Nagy György, Falus András, Kittel Ágnes, Buzás Edit E/IV-5 A WFS1 GÉN 3’UTR SNP-K KAPCSOLTSÁGI VIZSGNémeth Nóra
PhD. Tudományos Napok
A SERDÜLŐKORI VALLÁSOSSÁG VÉDŐFAKTOR JEL
SZOBÁBAN? AZONNALI ÜZENETVÁLTÁS EVÉSZAVAT ONLINE UTÓKEZELÉSES PROGRAMBAN
Hayriye, Bauer Stephanie, Kohls Elisabeth, Túry Ferenc KAI FAKTOROK SZEREPE A SZEZONALITÁSBAN ÉS A SZUBKLINIKUS
, Lazáry Judit, Benkő Anita, Gonda Xénia, Pap Dorottya, Bagdy György RESSZ PREDIKTORAI FÉRFIAK KÖRÉBEN
ÉSZAVAR ÉS TESTEDZÉSFÜGGŐSÉG VIZSGÁLATA FÉRFI TESTÉPÍTŐK
MÉNY FAKTORMINTÁZATA KISISKOLÁS LÁNYOKNÁL SZÜLETÉSI
NÁZGÁTLÓK VIZSGÁLATA MUTÁNS EGFR-T EXPRESSZÁLÓ NEMOMA VONALAKON
Kis Csaba, Őrfi László, Szabadkai István, Szokol Bálint, Peták István, Kéri György,
NYAGOK SZELEKTÍV CÉLBAJUTTATÁSÁRA ALKALMN VITRO VIZSGÁLATA
, Ulrike Leurs, Marilena Manea, Szabó Ildikó, Mező Gábor, Kőhidai László K MIKROSPECIÁCIÓJA
, Kovács Zsuzsanna, Hosztafi Sándor, Noszál Béla YISÉGŰ FEHÉRJEKEVERÉKEK NANOLC/MS (MS) VIZSGÁLATÁNAK
Marino Fabio, Drahos László, Vékey Károly NISTA IMIDAZOKINAZOLIN-SZÁRMAZÉKOK SZINTÉZI
, Gergely András, Horváth Péter, Kökösi József MÁT KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSA MIKRODIALÍ
LÉZERINDUKÁLTA FLUORESZCENCIA MÓDSZERREL, Tábi Tamás, Zachar Gergely, Csillag András, Szökő Éva
EMELKEDETT SZÉRUM PAD4 ÉS RF SZINT NEM JÁR EGYÜTT ANTI-CCP ANTITEST
, Barta Peter, Losonczy György, Krenács Tibor, Pápay Judit, Szarka Eszter, Sármay Gabriella, Babos Fruzsina, Magyar Anna, Géher Pál, Buzás Edit, Falus András, Nagy György
TOR FEHÉRJÉN KERESZTÜL CSÖKKENTI A CD3Ζ LÁNC MENNYISÉGÉT
, Molnár Viktor, Balogh Andrea, Matkó János, Buzás Edit, Falus András, Nagy GyörgyCIÁCIÓS VIZSGÁLATOK TÖBBVÁLTOZÓS ELEMZÉSE
SGÁLATA AUTOIMMUN MEGBETEGEDÉSEKBEN , Módos Károly, Pállinger Éva, Pálóczi Krisztina, Pásztói Mária, Misják Petra, Deli Mária, Sipos
ron, Szalai Anikó, Voszka István, Polgár Anna, Tóth Kálmán, Csete Mária, Nagy György, Falus András, Kittel
K KAPCSOLTSÁGI VIZSGÁLATA
PhD. Tudományos Napok 2011.
OSSÁG VÉDŐFAKTOR JELLEGE A 36
ZENETVÁLTÁS EVÉSZAVARBAN SZENVEDŐK 37
A SZUBKLINIKUS 38
39
FÉRFI TESTÉPÍTŐK 40
LÁNYOKNÁL SZÜLETÉSI 41
43 T EXPRESSZÁLÓ NEM-
Szabadkai István, Szokol Bálint, Peták István, Kéri György,
45
BAJUTTATÁSÁRA ALKALMAS GNRH-III 46
47
IZSGÁLATÁNAK 48
SZÁRMAZÉKOK SZINTÉZISE 49
ATÁROZÁSA MIKRODIALÍZIS MINTÁKBAN ESZCENCIA MÓDSZERREL
50
51 CCP ANTITEST
, Barta Peter, Losonczy György, Krenács Tibor, Pápay Judit, Szarka Eszter, Sármay Gabriella,
53
LÁNC MENNYISÉGÉT
, Molnár Viktor, Balogh Andrea, Matkó János, Buzás Edit, Falus András, Nagy György
54
E 55
, Módos Károly, Pállinger Éva, Pálóczi Krisztina, Pásztói Mária, Misják Petra, Deli Mária, Sipos ron, Szalai Anikó, Voszka István, Polgár Anna, Tóth Kálmán, Csete Mária, Nagy György, Falus András, Kittel
56
57
2011. április 14-15.
E/IV-6 A CASKIN1 ÉS AZ EPHB1 KAPCSOLATA JELPÁLYÁBAN Pesti Szabolcs, Balázs Annamária, Buday LászlóE/IV-7 AZ EXTRACELLULÁRIS CA2+ HATÁSA A TRPM2 CSATOTóth Balázs E/IV-8 A KELLER-SEGEL MODELL ALKALMASáfár Orsolya, Hegedűs Andrea E/IV-9 A HISZTAMIN ÉS A HISZTAMIN H4 RECEPTORSimon Tünde, László Valéria, Rajnavölgyi ÉvaE/IV-10 FUNKCIONÁLIS HÁLÓZATOK MEGHATÁROZÁSA FREKVENCIÁS INGERLÉS HASZNÁLATÁVALTóth Emília, Entz László, Stephan Bickel, Erőss Lóránd, Ulbert István, Ashesh D. MehtaE/IV-11 A LUMINANCIA HATÁSAI A DINAMIKUS RANDKIVÁLTOTT POTENCIÁLOKRA (DRDCMarkó Katalin, Mikó-Baráth Eszter, Kiss J. HE/IV-12 TUBEROINFUNDIBULAR PEPTIDE OF 39 RESIDUEPARTICIPATES IN THE SUCKLING-INDUCED PROLACTIN REMelinda Cservenák, Ibolya Bodnár, Ted B. Usdin, Miklós Palkovits, György M. E/IV-13 NEW APPROACH FOR THE QUANTIFICATION OF BLISCHEMIA-REPERFUSION IN RAT TMCAO MODELSándor Nardai, Judit Skopál, Zoltán NagyE/V ELŐADÁSSZEKCIÓ E/V-1 GERINCSÉRÜLT BETEGEK EDZÉSE FES Katona Péter E/V-2 A KAMRAI REPOLARIZÁCIÓT JELLEMZŐ PARAMMajor Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik GáborE/V-3 EFFECTS OF EXERCISE AND 17ΒETACOMPARED Marosi Krisztina, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas CsabaE/V-4 THE EFFECT OF EXERCISE AND SIRT ACTIVATIRATS ARTIFICIALLY SELECTED TO HIGH OR LOSárga Linda, Hart Nikolett, Nyakas Csaba, Felszeghy Klára, Boldogh István, Britton Steve, Koch Larsson, Radák Zsolt E/V-5 AZ ENERGIÁT SZOLGÁLTATÓ FOSZFÁT TARTALKÜLÖNBÖZŐ VIBRÁCIÓS EDZÉSEK HATÁSÁRAUreczky Dóra, Tihanyi József E/V-6 A CGMP SZINT NÖVELÉSE CSÖKKENTI A PODOPATKÁNYOKBAN Fang Lilla E/V-7 ACETILKOLIN KORONÁRIA HATÁSPROFILJÁNAKENDOTÉL SZEREPE Kerekes Máté, Mihályi Csaba, Merkely Béla, Dézsi László, Kékesi ViolettaE/V-8 AZ ENDOTÉLFUNKCIÓ ÉS A KARDIOVAGÁLIS ASZÍVFREKVENCIADEPENDENS ÖSSZEFÜGGÉSEPintér Alexandra, Horváth Tamás E/V-9 A ZAP-70 KINÁZ EGYES TIROZSzabó Mariann, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea, Boldizsár Ferenc
HB1 KAPCSOLATA – ÁLLVÁNYFEHÉRJE EGY TIROZIN KINÁZ
, Balázs Annamária, Buday László HATÁSA A TRPM2 CSATORNA KAPUZÁSÁRA
SEGEL MODELL ALKALMAZÁSA CSILLÓS EGYSEJTŰ RENDSZERRE
ISZTAMIN H4 RECEPTOR SZEREPE EGÉR DENDRITIKUS SEJTEKBENRajnavölgyi Éva, Falus András
ZATOK MEGHATÁROZÁSA AZ EMBERI AGYBAN, ALHASZNÁLATÁVAL
, Entz László, Stephan Bickel, Erőss Lóránd, Ulbert István, Ashesh D. Mehta SAI A DINAMIKUS RANDOM PONT KORRE-LOGRAM ÁLTAL
KRA (DRDC-VEP) Baráth Eszter, Kiss J. Huba, Török Béla, Jandó Gábor
EPTIDE OF 39 RESIDUES IS ACTIVATED DURININDUCED PROLACTIN RELEASE IN RAT
, Ibolya Bodnár, Ted B. Usdin, Miklós Palkovits, György M. Nagy, Árpád DobolyiQUANTIFICATION OF BLOOD BRAIN BARRIER INMCAO MODEL
, Judit Skopál, Zoltán Nagy
EK EDZÉSE FES KERÉKPÁROZÁS ALKALMAZÁSÁVAL
ÁCIÓT JELLEMZŐ PARAMÉTEREK VIZSGÁLATA TESTFELSZÍNI EKG, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik Gábor
AND 17ΒETA-ESTRADIOL TREATMENT ON BRAIN A
, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas Csaba SE AND SIRT ACTIVATION ON BRAIN FUNCTION AND ROS DEFENSE IN
LECTED TO HIGH OR LOW RUNNING CAPACITY , Hart Nikolett, Nyakas Csaba, Felszeghy Klára, Boldogh István, Britton Steve, Koch Larsson,
LTATÓ FOSZFÁT TARTALMÚ VEGYÜLETEK VÁLTOZEDZÉSEK HATÁSÁRA
ÉSE CSÖKKENTI A PODOCITÁK KÁROSODÁ-SÁT DIABETESES
RIA HATÁSPROFILJÁNAK VÁLTOZÁSA IZOLÁLT PA
Béla, Dézsi László, Kékesi Violetta ÉS A KARDIOVAGÁLIS AUTONÓM MODULÁCIÓ
ENS ÖSSZEFÜGGÉSE
70 KINÁZ EGYES TIROZINJAINAK SZEREPE A T-SEJT AKTI-VÁCIÓS FOLYAMATOKB, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea, Boldizsár
9
EGY TIROZIN KINÁZ 58
59
Ű RENDSZERRE 60
IKUS SEJTEKBEN 61
AZ EMBERI AGYBAN, ALACSONY
62
LOGRAM ÁLTAL 63
S IS ACTIVATED DURING LACTATION AND
Nagy, Árpád Dobolyi
64
OOD BRAIN BARRIER INJURY DURING 65
67 ZÁSÁVAL 69
STFELSZÍNI EKG-VAL 70
TREATMENT ON BRAIN AGING ARE 71
AND ROS DEFENSE IN
, Hart Nikolett, Nyakas Csaba, Felszeghy Klára, Boldogh István, Britton Steve, Koch Larsson,
72
MÚ VEGYÜLETEK VÁLTOZÁSA AZ IZOMBAN 73
SÁT DIABETESES 74
VÁLTOZÁSA IZOLÁLT PATKÁNYSZÍVEN: AZ 75
76
VÁCIÓS FOLYAMATOKBAN , Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea, Boldizsár
77
10
E/V-10 AN INTERNATIONAL TWIN STUDY: ROLE OF CAROTID INTIMA MEDIA THICKNESSAdam Domonkos Tarnoki, David Laszlo Tarnoki, Maria Antonietta Stazi, Emanuela Medda, Rodolfo Cotichini, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara Zini, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti, Lorenza Nisticó, Corrado Fagnani, Fabrizio Fanelli, Maria Fabrizia Giannoni, MariannOsztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Levente Littvay, Julia Metneki, Tamas Horvath, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Eric Y. Yang, Vijay Nambi, Andrea Agnes Molnar, Zsolt Garami, Viktor BercziE/V-11 LUNG FUNCTION AND ARTERIAL STIFFNESS IDavid Laszlo Tarnoki, Adam Domonkos Tarnoki, Zsofia Lazar, Rodolfo Cotichini, Emanuela Medda, Corrado Fagnani, Maria Antonietta Stazi, Lorenza Nisticó, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara ZiniFanelli, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Andrea Agnes Molnar, Levente Littvay, Zsolt Garami, Viktor Berczi, Ildiko Horvath E/V-12 BIOAKTÍV SEBÉSZETI FONÁLVácz Gabriella, Horváthy Dénes Balázs E/V-13 A BAL KAMRAI ELEKTRÓDA STABILIZÁLÁSÁROLDALÁG STENTELÉS HOSSZÚ TÁVÚ EREDMÉNYEIVégh Eszter Mária, Szilágyi Szabolcs, Zima EnE/VI ELŐADÁSSZEKCIÓ E/VI-1 EPIDERMÁLIS NÖVEKEDÉSI FAKTOR RECEPTORCSONTTUMOROK (GCTB) PROGRESSZIÓJÁBANBalla Péter, Moskovszky Linda, Maros Máté, Krenács TiborE/VI-2 MÁTRIX ÁTALAKULÁS JELENTŐSÉGE A MÉHNYAFullár Alexandra, Lakóné Vigh Renáta E/VI-3 A NÖVEKEDÉSI FAKTOROK MOTOGÉN AKTIVITÁMELANOMA SEJTEKBEN Garay Tamás, Tímár József, Hegedűs BalázsE/VI-4 TRICELLULIN EXPRESSZIÓ VIZSGÁLATA ÉP MÁJKorompay Anna, Somorácz Áron, Patonai Attila, Kiss András, Schaff ZsuzsaE/VI-5 AZ MTOR-INHIBITOR KEZELÉSRE LYMPHOMÁKBAN Márk Ágnes, Váradi Zsófia, Nemes KarolinaE/VI-6 ELECTROHYPERTHERMIA HATÁSÁNAK VIZSGÁLATUMORMODELLEN Meggyesházi Nóra, Andocs Gábor, Krenács TiborE/VI-7 GYERMEKKORI MALIGNUS DAGANATOS MEGBETECITOSZTATIKUMOK NYÁLSZEKRÉCIÓRA GYAKNémeth Orsolya, Kivovics Péter, Garami MiklósE/VI-8 A NYOMÁSI FEKÉLY ELŐFORDULÁSÁNAK VIZSGLEHETSÉGES MÓDJA AZ INDIKÁTORKÉPZÉSBENRaskovicsné Csernus Mariann E/VI-9 ALKALMAS-E A KI67 IMMUNHISZTOKÉMIASzékely Borbála, Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey István, Wang Bailiang, Krisnamurthy Savitri, Catherine M. Kelly, Tőkés Anna-Mária, Pusztai Lajos, Kulka JaninaE/VI-10 CLAUDIN EXPRESSZIÓ A HUMÁN HTörzsök Péter, Székely Eszter, Korompay Anna, Székely Tamás, Riesz Péter, Majoros Attila, Szendrői Attila, Nyirády Péter, Romics Imre, Tímár József, Schaff Zsuzsa, Kiss AndrásE/VI-11 ÉLETKORBECSLŐ MÓDSZEREK KONTROLL VGYAKORLATÁBAN Wolff Katalin, Magyar Lóránt
PhD. Tudományos Napok
TWIN STUDY: ROLE OF GENETIC EFFECTS IN ARTERIAL STIFFNESS ANTHICKNESS
David Laszlo Tarnoki, Maria Antonietta Stazi, Emanuela Medda, Rodolfo Cotichini, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara Zini, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti, Lorenza Nisticó, Corrado Fagnani, Fabrizio Fanelli, Maria Fabrizia Giannoni, Marianna Gazzetti, Giuseppe Schillaci, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Levente Littvay, Julia Metneki, Tamas Horvath, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Eric Y. Yang, Vijay Nambi, Andrea Agnes Molnar, Zsolt Garami, Viktor Berczi
ARTERIAL STIFFNESS IN TWINS , Adam Domonkos Tarnoki, Zsofia Lazar, Rodolfo Cotichini, Emanuela Medda, Corrado
Fagnani, Maria Antonietta Stazi, Lorenza Nisticó, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara ZiniFanelli, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Andrea Agnes Molnar, Levente Littvay, Zsolt Garami, Viktor Berczi,
KTÍV SEBÉSZETI FONÁL FEJLESZTÉSE SEJTTERÁPIÁS CÉLLAL
TRÓDA STABILIZÁLÁSÁRA ALKALMAZOTT SINUS CORONARIUS SSZÚ TÁVÚ EREDMÉNYEI
, Szilágyi Szabolcs, Zima Endre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely Béla
DÉSI FAKTOR RECEPTOR (EGFR) ÉS TENASCIN C AZ ÓRIÁSSEJTES PROGRESSZIÓJÁBAN
, Moskovszky Linda, Maros Máté, Krenács Tibor JELENTŐSÉGE A MÉHNYAKRÁK PROGRESSZIÓJÁBA
ROK MOTOGÉN AKTIVITÁSÁNAK ONKOGÉN MUTÁCI
, Tímár József, Hegedűs Balázs IÓ VIZSGÁLATA ÉP MÁJBAN ÉS PRIMER MÁJDAG
, Somorácz Áron, Patonai Attila, Kiss András, Schaff Zsuzsa INHIBITOR KEZELÉSRE ADOTT VÁLASZOK HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA HUM
Zsófia, Nemes Karolina A HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA „NUDE” EGÉR XENOG
, Andocs Gábor, Krenács Tibor US DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEKKOR ALKALMAZO
NYÁLSZEKRÉCIÓRA GYAKOROLT KÉSŐI HATÁSAI , Kivovics Péter, Garami Miklós
LŐFORDULÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ALKAL-MAZÁSÁNAK EGY INDIKÁTORKÉPZÉSBEN
I67 IMMUNHISZTOKÉMIA AZ EMLŐRÁK PROGNÓZISÁNAK JELZÉSÉRE?, Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey István, Wang Bailiang, Krisnamurthy Savitri,
Mária, Pusztai Lajos, Kulka Janina EXPRESSZIÓ A HUMÁN HÚGYHÓLYAG NEM INVAZÍV DAGANATAIBAN
, Székely Eszter, Korompay Anna, Székely Tamás, Riesz Péter, Majoros Attila, Szendrői Attila, Nyirády Péter, Romics Imre, Tímár József, Schaff Zsuzsa, Kiss András
MÓDSZEREK KONTROLL VIZSGÁLATA AZ IGAZSÁGÜGYI ANTROPOLÓGIA
PhD. Tudományos Napok 2011.
RTERIAL STIFFNESS AND
David Laszlo Tarnoki, Maria Antonietta Stazi, Emanuela Medda, Rodolfo Cotichini, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara Zini, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti, Lorenza Nisticó,
a Gazzetti, Giuseppe Schillaci, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Levente Littvay, Julia Metneki, Tamas Horvath, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Eric Y. Yang, Vijay Nambi, Andrea Agnes Molnar, Zsolt Garami, Viktor Berczi
78
, Adam Domonkos Tarnoki, Zsofia Lazar, Rodolfo Cotichini, Emanuela Medda, Corrado Fagnani, Maria Antonietta Stazi, Lorenza Nisticó, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara Zini, Fabrizio Fanelli, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Andrea Agnes Molnar, Levente Littvay, Zsolt Garami, Viktor Berczi,
80
81
CORONARIUS
dre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely Béla
82
83 AZ ÓRIÁSSEJTES 85
KRÁK PROGRESSZIÓJÁBAN 86
SÁNAK ONKOGÉN MUTÁCIÓ-FÜGGÉSE 87
BAN ÉS PRIMER MÁJDAGANATOKBAN 88
RÉNEK VIZSGÁLATA HUMÁN 89
TA „NUDE” EGÉR XENOGRAFT 90
GEDÉSEKKOR ALKALMAZOTT 91
MAZÁSÁNAK EGY 92
ÁNAK JELZÉSÉRE? , Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey István, Wang Bailiang, Krisnamurthy Savitri,
93
V DAGANATAIBAN , Székely Eszter, Korompay Anna, Székely Tamás, Riesz Péter, Majoros Attila, Szendrői Attila,
94
ÜGYI ANTROPOLÓGIA 95
2011. április 14-15.
E/VI-12 CONNEXIN IZOTÍPUSOK KIFEJEZŐDÉSÉNEK KZsákovics Ivett, Szász A. Marcell, Balla Péter, Kulka Janina, KrenácsE/VII ELŐADÁSSZEKCIÓ E/VII-1 A RENIN-ANGIOTENZIN-ALDOSZTERON RENDSZERDIABÉTESZES NEFROPÁTIÁBAN (DNP): A NA/K SZEREPE Bánki Nóra Fanni, Wagner László, Vér Ágota, Prókai Attila József, Fekete Andrea E/VII-2 THE EFFECT OF NANO-SELENIUM IN EXPERIMEHegedüs Viktor, Prokisch József, Ditrói Kálmán, Bekő Gabriella, Lotz Gábor, Stangl Rita,Blázovics Anna E/VII-3 A MESENCHYMALIS ŐSSEJTEK PROSZTAGLANDICYTOKINEK ÉS ENDOTOXIN JELENLÉTÉBENHegyi Beáta, Kudlik Gyöngyi, Sági Bernadett, Uher FerencE/VII-4 GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK MITOTÁNKEZELCARCINOMA SEJTVONALON Szabó Diána Rita, Zsippai Adrienn, Tömböl Zsófia, Éder Katalin, Szabó Péter Márton,Nagy Zoltán, Patócs Attila, Tóth Sára, Falus András, Rácz Károly, Igaz PéterE/VII-5 NÖVEKEDÉSI PORC PROLIFERÁCIÓS RLATERÁLIS EPIPHYSIS PORC NYOLCAS LEMEZZEIjjas Lőrinc, Domos Gyula, Dunay Miklós, Somorácz ÁronE/VII-6 PATKÁNY FOGPULPA EREDETŰ SEJTEK HATÁSAKálló Karola, Perczel-Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga GáborE/VII-7 AZ ALSÓ KÖNNY MENISZKUSZ MAGASSÁG MÉRÉKosina-Hagyó Krisztina, Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh JánosE/VII-8 GYERMEKKORI AKUT LIMFOBLASZTOS LEUKÉMINemes Karolina, Márk Ágnes E/VII-9 A METILÁLT SFRP1 A KORAI BAL OLDALI VPatai V. Árpád, Galamb Orsolya, Valcz Gábor, Wichmann Barnabás, Kinga, Schöller Andrea, Krenács Tibor, Tulassay Zsolt, Molnár BélaE/VII-10 A MITOCHIP V.2.0 ALKALMAZÁSÁNAK LEHETENCEPHALOMYOPATHIÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBANReményi Viktória, Inczédy-Farkas Gabriella, Spisák Sándor, Bereznai Benjamin, Gál Anikó, Molnár Mária JuditE/VII-11 A KÜLÖNBÖZŐ SZERVEKBŐL IZOLÁLT MESENCGÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZATA A SEJTEK REGIONSági Bernadett, Pouneh Maraghechi, Urbán Monostori Éva, Gócza Elen, Uher FerencE/VII-12 FOGCSÍRAHIÁNYOK GENETIKAI HÁTTERÉNEK Stiedl Péter, Jobbágy-Óvári Gabriella, Páska CsilE/VII-13 MECHANIKAI STRESSZ ÁLTAL KIVÁLTOTT GÉDETEKTÁLÁSA EGÉSZSÉGES ÉS PIKKELYSÖMÖRÖSVas Krisztina P/I POSZTERSZEKCIÓ P/I-1 PETEFÉSZEKRÁKOS MINTÁK GÉNEXPRESSZIÓS TÚLÉLÉST ELŐREJELZŐ GÉNEK AZONOSÍTÁSÁRAMunkácsy Gyöngyi, Fekete Tibor, Győrffy BalázsP/I-2 AZ ERBB/RAS ÚTVONALON HATÓ ÖT CÉLZOTT MECHANIZMUSOK AZONOSÍTÁSA SEJTVONALPénzváltó Zsófia, Munkácsy Gyöngyi P/I-3 MTOR AKTIVITÁS VIZSGÁLATA HUMÁN DIFFÚZSticz Tamás, Márk Ágnes, Hajdu Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László, Sebestyén Anna
OK KIFEJEZŐDÉSÉNEK KAPCSOLATA AZ EMLŐRÁK, Szász A. Marcell, Balla Péter, Kulka Janina, Krenács Tibor
ALDOSZTERON RENDSZER (RAAS) GÁTLÁSÁNAK HAIÁBAN (DNP): A NA/K ATP-ÁZ (NKA) ÉS A HŐSOKK-FEHÉRJE (HSP) 72
, Wagner László, Vér Ágota, Prókai Ágnes, Rosta Máté, Vannay Ádám,
SELENIUM IN EXPERIMENTALLY INDUCED FATTY, Prokisch József, Ditrói Kálmán, Bekő Gabriella, Lotz Gábor, Stangl Rita,
SEJTEK PROSZTAGLANDIN-E2 TERMELÉSE GYULLADIN JELENLÉTÉBEN
, Kudlik Gyöngyi, Sági Bernadett, Uher Ferenc TOZÁSOK MITOTÁNKEZELÉS HATÁSÁRA MELLÉKVES
, Zsippai Adrienn, Tömböl Zsófia, Éder Katalin, Szabó Péter Márton, Bendes Melinda Réka, Nagy Zoltán, Patócs Attila, Tóth Sára, Falus András, Rácz Károly, Igaz Péter
PORC PROLIFERÁCIÓS RÁTA VIZSGÁLATA NYÚL FEMUR DISZTÁLISPORC NYOLCAS LEMEZZEL TÖRTÉNŐ GÁTLÁSA UTÁN
, Domos Gyula, Dunay Miklós, Somorácz Áron REDETŰ SEJTEK HATÁSA CSONTREGENERÁCIÓRA O
Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga GáborSZKUSZ MAGASSÁG MÉRÉSÉNEK PONTOSSÁGA
, Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh János IMFOBLASZTOS LEUKÉMIA (ALL) SEJTEK MTOR
A KORAI BAL OLDALI VASTAGBÉLRÁK LEHETSÉGES BIOMARKERE, Galamb Orsolya, Valcz Gábor, Wichmann Barnabás, Kalmár Alexandra, Leiszter Katalin, Tóth
Kinga, Schöller Andrea, Krenács Tibor, Tulassay Zsolt, Molnár Béla ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI A MITOCHONDRIÁLIS DIAGNOSZTIKÁJÁBAN
Farkas Gabriella, Spisák Sándor, Bereznai Benjamin, Gál Anikó, Molnár Mária JuditEKBŐL IZOLÁLT MESENCHYMALIS ŐSSEJTEK ELT
ZATA A SEJTEK REGIONÁLIS IDENTITÁSÁT TÜKRÖZI , Pouneh Maraghechi, Urbán S. Veronika, Hegyi Beáta, Kudlik Gyöngyi, Czibula Ágnes,
Monostori Éva, Gócza Elen, Uher Ferenc ENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA A MAGYAR
Óvári Gabriella, Páska Csilla, Hontvári Dorina, Trimmel Bálint, Varga Gábor, Gera IstvánZ ÁLTAL KIVÁLTOTT GÉN - ÉS FEHÉRJE - EXPRESSZIÓ VÁLTOZÁSO
ES ÉS PIKKELYSÖMÖRÖS NEM - LÉZIÓS BŐRBEN
NTÁK GÉNEXPRESSZIÓS ANALÍZISE A HISZTOLÓGIAI SZUBTÍPUS ÉS GÉNEK AZONOSÍTÁSÁRA
, Fekete Tibor, Győrffy Balázs LON HATÓ ÖT CÉLZOTT TERÁPIÁS SZERREL SZEMBENI REZISZTENCIA
ÍTÁSA SEJTVONAL-PANELEN
SGÁLATA HUMÁN DIFFÚZ NAGY B SEJTES LYMPHOMÁKBAN, Márk Ágnes, Hajdu Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László, Sebestyén Anna
11
APCSOLATA AZ EMLŐRÁK PROGRESSZIÓVAL 96
97 (RAAS) GÁTLÁSÁNAK HATÁSA
FEHÉRJE (HSP) 72
Degrell Péter, Szabó
99
NTALLY INDUCED FATTY LIVER IN RATS , Prokisch József, Ditrói Kálmán, Bekő Gabriella, Lotz Gábor, Stangl Rita, Szijártó Attila,
100
E2 TERMELÉSE GYULLADÁSOS 101
S HATÁSÁRA MELLÉKVESEKÉREG
Bendes Melinda Réka,
102
FEMUR DISZTÁLIS- 103
CSONTREGENERÁCIÓRA OSSI MODELLBEN Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga Gábor
104
105
A (ALL) SEJTEK MTOR AKTIVITÁSA 106
ES BIOMARKERE Kalmár Alexandra, Leiszter Katalin, Tóth
107
MITOCHONDRIÁLIS
Farkas Gabriella, Spisák Sándor, Bereznai Benjamin, Gál Anikó, Molnár Mária Judit
108
HYMALIS ŐSSEJTEK ELTÉRŐ
Veronika, Hegyi Beáta, Kudlik Gyöngyi, Czibula Ágnes,
109
VIZSGÁLATA A MAGYAR POPULÁCIÓBAN la, Hontvári Dorina, Trimmel Bálint, Varga Gábor, Gera István
110
EXPRESSZIÓ VÁLTOZÁSOK 111
113 GIAI SZUBTÍPUS ÉS 115
MBENI REZISZTENCIA 116
MÁKBAN , Márk Ágnes, Hajdu Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László, Sebestyén Anna
117
12
P/I-4 PSMB-7: ÚJ POTENCIÁLIS PREDIKTÍV BIOMARKER AZTegze Bálint, Pénzváltó Zsófia P/I-5 VASTAGBÉLDAGANATOK KIALAKULÁSÁBAN SZEREALATT ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA GÉNEXPRESSZKalmár Alexandra, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Wichmann Barnabás, Sipos Ferenc, Tóth Kinga, Leiszter Katalin, Patai V. Árpád, Péterfia Bálint, Molnár Béla, Tulassay ZsoltP/I-6 ELTÉRŐ PROLIFERATÓRIKUS ÉS APOPTOTIKUSVASTAGBÉL-BIOPSZIÁS MINTÁ-KON, VALAMINT AZ ADEFELNŐTT MINTÁKON Leiszter Katalin, Galamb Orsolya, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Spisák Sándor, Veres Gábor, Kiss András, Wichmann Barnabás, Tóth Kinga, Valcz Gábor, Patai V. Béla, Tulassay Zsolt P/I-7 LÉGZÉS MECHANIKAI ÉS CARDIOLÉGZÉSI ELÉGTELEN COPD-S BETEGEK NONJózsef Lukácsovits, Annalisa Carlucci, Nicholas Hill, Piero Ceriana, Lara Pisani, Annia Schreiber, Paola Pierucci, Gyorgy Losonczy, Stefano NavaP/I-8 METILÁLT DNS FRAKCIÓ ELVÁLASZTÁSA METHSchöller Andrea, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay ZsoltP/I-9 A KORTIKOSZTERON IN VIVO ANTIOXIDÁNS HÁLLATMODELLEN Stark Júlia, Tulassay Zsolt, Marczell István, NagyP/I-10 PROLIFERATÍV FÁZISÚ, EPITHELIÁLISHÁMSEJTEK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA A VASTAGBÉValcz Gábor, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Molnár Béla, Tulassay Zsolt P/I-11 SZÉKESFEHÉRVÁRI SPORTOLÓ LÁNYOK ÉNKÉPNégele Zalán, Nyakas Csaba, Pápai JúliaP/I-12 A VÉRTEJSAV ÉS VENTILÁCIÓS PARAMÉTEREMAXIMÁLIS TERHELÉS SORÁN Trájer Emese, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna, Györe István, Tóth Miklós P/I-13 GENETIKAI VIZSGÁLATI TESZT 64 GÉNES DUdvardy Anna, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna, Györe István, Tóth Miklós P/I-14 IMPORTANCE OF TREATMENT OF OSTEOARTHRAdriana Ionitoiu, Adriana Brezeanu, Daniel Bercian, Romeo BrezeanuP/I-15 SERUM AND SYNOVIAL MMP-Zazgyva Ancuta, István Gergely, Előd Nagy,P/I-16 MID-TERM RESULTS OF CEMEMEDIALISATION TECHNIQUE Sándor Zuh, István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs NagyP/II POSZTERSZEKCIÓ P/II-1 KÜSZÖB ALATTI PSZICHÉS ZAVAROK ÉS EGYÉB GYERMEKPSZICHIÁTRIÁBAN Bertha Eszter Anna P/II-2 BIPOLÁRIS ÉS SZKIZOAFFEKTÍV BETEGEK KOGNHAGYOMÁNYOS NEUROPSZICHOLÓGIAI MÓDSZEREKTESZTCSOMAGGAL Fábián Ágnes, Szőcs Katalin, Réthelyi JánosP/II-3 A POSZTTRAUMÁS NÖVEKEDÉS KÉRDŐÍV PSZICKovács Éva
PhD. Tudományos Napok
EDIKTÍV BIOMARKER AZ EMLŐRÁK TERÁPIÁJÁBAN
KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ, METILÁCINOSÍTÁSA GÉNEXPRESSZIÓ-VÁLTOZÁS ALAPJÁN
, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Wichmann Barnabás, Sipos Ferenc, Tóth Kinga, Leiszter Katalin, Patai V. Árpád, Péterfia Bálint, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
RIKUS ÉS APOPTOTIKUS AKTIVITÁS SZÖVETTANILAG ÉP GYERMEKON, VALAMINT AZ ADENOMA-CARCINOMA SZEKVENCIÁ
, Galamb Orsolya, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Spisák Sándor, Veres Gábor, Kiss András, Wichmann Barnabás, Tóth Kinga, Valcz Gábor, Patai V. Árpád, Kalmár Alexandra, Schöller Andrea, Molnár
ÉS CARDIO-VASZKULÁRIS PARAMÉTEREK VÁLTOZÁSA GLOBÁLIS S BETEGEK NON-INVAZÍV GÉPI LÉLEGEZTETÉSE SORÁN
, Annalisa Carlucci, Nicholas Hill, Piero Ceriana, Lara Pisani, Annia Schreiber, Paola Pierucci, Gyorgy Losonczy, Stefano Nava
IÓ ELVÁLASZTÁSA METHYL MINER MÓDSZERREL , Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
N VIVO ANTIOXIDÁNS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÍSÉRLETES
Zsolt, Marczell István, Nagy-Répás Péter, Rácz Károly, Békési GáborSÚ, EPITHELIÁLIS-MESENCHYMÁLIS ÁTALA-KULÁST MUTATÓ
VÁLTOZÁSA A VASTAGBÉLRÁK KIALAKULÁSA SORÁN, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Patai V. Árpád, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Wichmann Barna,
PORTOLÓ LÁNYOK ÉNKÉPE , Nyakas Csaba, Pápai Júlia
NTILÁCIÓS PARAMÉTEREK KÖZÖTTI ÖSSZE-FÜGGÉSEK V
, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna, Györe István,
ATI TESZT 64 GÉNES DNS CHIPPEL SPORTOLÓ POPULÁCIÓNTrájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna, Györe István,
ATMENT OF OSTEOARTHRITIS , Adriana Brezeanu, Daniel Bercian, Romeo Brezeanu
-8 IN THE EVALUATION OF KNEE OSTEOARTHRITISIstván Gergely, Előd Nagy, Zsuzsa Kinál, Russu Octav, Sándor Zuh, Pop Tudor Sorin, Örs Nagy
TERM RESULTS OF CEMENTLESS TOTAL HIP ARTHROPLASTY USING THE
István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs Nagy
ÉS ZAVAROK ÉS EGYÉB KOCKÁZATI FAKTOROK V
FFEKTÍV BETEGEK KOGNITÍV FUNKCIÓI-NAK VIZSGÁLATA ICHOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL ÉS A CANTAB SZÁMÍTÓGÉPES
, Szőcs Katalin, Réthelyi János EKEDÉS KÉRDŐÍV PSZICHOMETRIAI JELLEMZŐI HAZAI MINT
PhD. Tudományos Napok 2011.
EMLŐRÁK TERÁPIÁJÁBAN 118
PET JÁTSZÓ, METILÁCIÓS SZABÁLYOZÁS
, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Wichmann Barnabás, Sipos Ferenc, Tóth Kinga, Leiszter
119
LAG ÉP GYERMEK CARCINOMA SZEKVENCIÁBAN (ACS)
, Galamb Orsolya, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Spisák Sándor, Veres Gábor, Kiss András, , Kalmár Alexandra, Schöller Andrea, Molnár
120
LTOZÁSA GLOBÁLIS TETÉSE SORÁN
, Annalisa Carlucci, Nicholas Hill, Piero Ceriana, Lara Pisani, Annia Schreiber, Paola
121
122
KÍSÉRLETES
Répás Péter, Rácz Károly, Békési Gábor
123
KULÁST MUTATÓ ÁN
Patai V. Árpád, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Wichmann Barna,
124
125
FÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna, Györe István,
126
POPULÁCIÓN Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna, Györe István,
127
128
STEOARTHRITIS , Pop Tudor Sorin, Örs Nagy
129
HROPLASTY USING THE
István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs Nagy
130
131 KOCKÁZATI FAKTOROK VIZSGÁLATA A 133
NAK VIZSGÁLATA ÍTÓGÉPES
134
JELLEMZŐI HAZAI MINTÁN 135
2011. április 14-15.
P/II-4 EPILEPSZIÁS BETEGEK ÉS KRÓNIKUS GERINCCSALÁDDINAMIKAI VIZSGÁLATA Kováts Daniella, Sallay Viola, Békés Judit, Császár Noémi, Kurimay TamásP/II-5 A FELISMERT ÉS FEL NEM ISMERT SZORONGÁSOSMINTÁN Matuszka Balázs, Bácskai Erika, Gerevich JózsefP/II-6 A HALÁL ÉS HALDOKLÁS IRÁNTI ATTITŰD ÉS ÖSDROGHASZNÁLÓK KÖRÉBEN Pap Ágota P/II-7 A PSZICHOLÓGIAI IMMUNKOMPETENCIA SZAFOGÉKONYSÁGBAN Pap Dorottya, Gonda Xénia, Molnár Eszter, Tóthfalusi László, Bagdy GyörgyP/II-8 AZ ELHÍZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ALPapp Ildikó, Czeglédi Edit, Túry Ferenc P/II-9 A FELNŐTTKORI FIGYELEMHIÁNYOS/HIPERAKTPapp Szilvia, Simon Viktória, Tombor László, Komlósi Sarolta, Balogh Lívia, Bitter István, Czobor PálP/II-10 EGYSZERI DÓZISBAN ALKALMAZOTT METILFENFIGYELEMHIÁNYOS-HIPERAKTIVITÁSI ZAVATombor László, Simon Viktória, Papp Szilvia, Komlósi Sarolta, Bitter István, Czobor PálP/II-11 AZ ALVÁSPARAMÉTEREK ÉS A HOLDFÁZISOK Turányi Csilla Zita, Véber Orsolya, Dunai Andrea, Szentkirályi András, Czira Mária, Zoller Rezső, Szőcs Julianna, Becze Ádám, Kelemen Andrea, Novák Márta, Mucsi IstvánP/II-12 TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG. EGÉSZSÉGESÉTKÖRÉBEN Varga Márta, Dukay-Szabó Szilvia, Túry FerencP/II-13 FÁJDALOMMAL ÉLŐ NŐK – A TRAUMATIZÁCIÓ ÉS AFIBROMYALGIÁBAN Z. Papp Zsuzsanna P/III POSZTERSZEKCIÓ P/III-1 FICUS CARICA L. TARTALMI ANYAGAINFicsor Emese, Szarka Szabolcs, Alberti Ágnes, Balázs AndreaP/III-2 ÓRIÁS VEZIKULÁK KÉPZŐDÉSE ÉS A ZETAKaszás Nóra, Kovács Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó TamásP/III-3 A C-14-SZUBSZTITUÁLT OPIOIDFARMAKOLÓGIÁJA Lackó Erzsébet, Váradi András, Riba Pál, Timár Júlia, Hosztafi Sándor, Noszál Béla, Fürst Zsuzsanna, AlKhrasani Mahmoud P/III-4 TERMÉSZETES- ÉS SZENNYVIZEKBEN HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA CSILLÓS EGYSEJTŰ MODLáng Júlia, Tóthfalusi László, Kőhidai LászlóP/III-5 ILLATANYAGOK KEMOTAXISRA GYAKOROLT HATPYRIFORMIS EUKARIÓTA CSILLÓS MOLáng Júlia, Rákász Virág, Pállinger Éva, Magyar Anna, Kőhidai LászlóP/III-6 POLIMER SEGÉDANYAGOK SZERKEZETVÁLTOZÁSSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREKKELSzabó Barnabás P/III-7 NEM-INVAZÍV KOMPATIBILITESETÉN Szakonyi Gergely P/III-8 THE INFLUENCE OF DRUG THERAPY ON THE BBrezeanu Romeo, Adriana Brezeanu, Adriana Ionitoiu
K ÉS KRÓNIKUS GERINCFÁJDALOMMAL ÉLŐK PSZICHOSZOCIÁLIS ÉS
, Sallay Viola, Békés Judit, Császár Noémi, Kurimay Tamás M ISMERT SZORONGÁSOS ZAVAROK AZONOSÍTÁSA
, Bácskai Erika, Gerevich József IRÁNTI ATTITŰD ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI-NEK VIZSGÁLATA
IMMUNKOMPETENCIA SZABÁLYOZÓ SZEREPE A DEPRESSZIÓRA VALÓ
, Gonda Xénia, Molnár Eszter, Tóthfalusi László, Bagdy György SOLATOS ATTITŰDÖK ALAKULÁSA GYERMEKKORBA
ELEMHIÁNYOS/HIPERAKTIVITÁS ZAVAR KVANTIT
, Simon Viktória, Tombor László, Komlósi Sarolta, Balogh Lívia, Bitter István, Czobor PálALKALMAZOTT METILFENIDÁT HATÁSA FELNŐTTKORI
HIPERAKTIVITÁSI ZAVARBAN SZENVEDŐK ELEKTROENKEFALOGRAMJÁRA, Simon Viktória, Papp Szilvia, Komlósi Sarolta, Bitter István, Czobor Pál
EK ÉS A HOLDFÁZISOK KAPCSOLATA FÉRFIAK ÉS NŐK KÖRÉB, Véber Orsolya, Dunai Andrea, Szentkirályi András, Czira Mária, Zoller Rezső, Szőcs
Julianna, Becze Ádám, Kelemen Andrea, Novák Márta, Mucsi István ÉSZSÉG. EGÉSZSÉGESÉTEL-FÜGGŐSÉG DIETETIKUS
Szabó Szilvia, Túry Ferenc A TRAUMATIZÁCIÓ ÉS AZ ÉRZELEM-SZABÁLYOZÁS SZEREPE
L. TARTALMI ANYAGAINAK VIZSGÁLATA , Szarka Szabolcs, Alberti Ágnes, Balázs Andrea
PZŐDÉSE ÉS A ZETA-POTENCIÁL ÖSSZEFÜGGÉSE , Kovács Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó Tamás
SZUBSZTITUÁLT OPIOID AGONISTÁK ÉS ANTAGONISTÁK IN VITRO ÉS IN
, Riba Pál, Timár Júlia, Hosztafi Sándor, Noszál Béla, Fürst Zsuzsanna, Al
ÉS SZENNYVIZEKBEN ELŐFORDULÓ GYÓGYSZER MOLEKULÁK EGYÜTTES CSILLÓS EGYSEJTŰ MODELLEN
Tóthfalusi László, Kőhidai László AXISRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
EUKARIÓTA CSILLÓS MODELLEN , Rákász Virág, Pállinger Éva, Magyar Anna, Kőhidai László
OK SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁ-LATA NEMZEREKKEL
INVAZÍV KOMPATIBILITÁSI VIZSGÁLATOK SZILÁRD TABLET-TÁZÁSI SEGÉDANYAGOK
RUG THERAPY ON THE BEHAVIOR OF LABORATOR, Adriana Brezeanu, Adriana Ionitoiu
13
ICHOSZOCIÁLIS ÉS 136
ZAVAROK AZONOSÍTÁSA HÁZIORVOSI 137
VIZSGÁLATA 138
PRESSZIÓRA VALÓ 139
AKULÁSA GYERMEKKORBAN 140
IVITÁS ZAVAR KVANTITATÍV EEG MUTATÓI , Simon Viktória, Tombor László, Komlósi Sarolta, Balogh Lívia, Bitter István, Czobor Pál
141
FELNŐTTKORI ROENKEFALOGRAMJÁRA
142
S NŐK KÖRÉBEN , Véber Orsolya, Dunai Andrea, Szentkirályi András, Czira Mária, Zoller Rezső, Szőcs
143
FÜGGŐSÉG DIETETIKUS HALLGATÓK 144
SZABÁLYOZÁS SZEREPE A 145
147 149
150
ISTÁK IN VITRO ÉS IN VIVO
, Riba Pál, Timár Júlia, Hosztafi Sándor, Noszál Béla, Fürst Zsuzsanna, Al-
151
MOLEKULÁK EGYÜTTES 152
ÁSÁNAK VIZSGÁLATA TETRAHYMENA 153
LATA NEM-INVAZÍV 154
TÁZÁSI SEGÉDANYAGOK 155
EHAVIOR OF LABORATORY ANIMALS 156
14
P/III-9 PHARMACOTHERAPY OF THE ELDERLY Bán Erika-Gyöngyi, Kedves Hanga, Máthé Lehel, Brassai Attila, Brassai ZoltánP/III-10 SINGLE–TUBE ASSAY FOR DETECAdam Horvath, Zoltan Peto, Yvette Mandi, Csaba Vagvolgyi, Ferenc SomogyvariP/III-11 SEPARATION OF QUINOLONAura Rusu, G. Hancu, Á. Gyéresi P/III-12 COMPARISON OF 3 ASSAY SYSTEMS USING AFOR STUDYING P-GP USING A SELECTED Péter Szerémy, Ákos Pál, Dóra Méhn, Péter Krajcsi, Krisztina HerédiP/III-13 INTRATHEKÁLISAN INJEKTÁLT SZELEKTIV ÉS ENDOMORFIN 2, VALAMINT AZ ENDOAZ ILE-PRO-ILE ÉS A VILDAGLIPTIN AKUT ANÖSSZEHASONLITÁSA PATKÁNYON Szentirmay Apolka, Király Kornél, Puskár Zita, Kozsurek Márk, Rónai András Z.P/IV POSZTERSZEKCIÓ P/IV-1 A CIRKADIÁN ÓRA HATÁSAI MAKROFÁG SEJTEElla Krisztina P/IV-2 A STATISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉS FONTOSSÁGAGENOMIKAI VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI EREDMÉNHadadi Éva, Virág Viktor, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, S. Vángor Mónika, Nagy Zsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András, Szalai CsabaP/IV-3 ALLERGIZÁLT EGÉR MODEL TELJES GENOM GÉVIZSGÁLAT HUMAN ASZTMÁS POPULÁCIÓNVirág Viktor, Hadadi Éva, Csorba Orsolya, Ungvári IlZsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András, Szalai CsabaP/IV-4 COMPARATIVE STUDY OF PRIMARY SOMATOSENSORSQUIRREL MONKEY Ashaber Mária, Pálfi Emese, Palmer, Cory, P/IV-5 DYNAMIC CHANGES OF CB1 RECEPTOR IMMUNOREPILEPSY IN MICE Karlócai Rita, Tóth Kinga, Watanabe Masahiko, Freund Tamás, Maglóczky ZsófiaP/IV-6 EFFECTS OF NESFATIN-1 ON ENERGY EXPENDITKönczöl Katalin, Zelena Dóra, Pintér Ottó, Varga János, Palkovits Miklós, Tóth E. ZsuzsannaP/IV-7 DIFFERENTIAL CHANGES IN EXPRESSION OF RAT BRAIN DURING MORPHINE WITHDRAWALBernadett Küblerné Pintér, Szilamér Ferenczi, Andrea Molnár, Cristina Núñez, Zsuzsanna SzMilanés, Krisztina J. Kovács P/IV-8 GLP-1 FIBERS OF BRAINSTEM ORIGIN ACTIVATE DOIN REFED RATS Eva Renner, Nela Puskas, Árpád Dobolyi, Miklós PalkovitsP/IV-9 A VEGF G405C ÉS VEGF C2578A POLIMORFIZSTENT RESTENOSIS KIALAKULÁSÁBANBagyura Zsolt, Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, P/IV-10 AZ ÚJ CINK-KOMPLEX (Q50) CSÖKKEHETEROTOP SZÍVTRANSZPLANTÁCIÓT KÖVETŐEN Barnucz Enikő, Loganathan Sivakkanan, Hirschberg Kristóf, Korkmaz Sevil, Radovits Tamás, Weymann Alexander, Hegedűs Péter, Merkely Béla, Karck Matthias, Szabó GáborP/IV-11 AZ OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE ÉS A SZÍVFÖSSZEFÜGGÉSE METABOLIKUS SZINDRÓMÁS BETEVéber Orsolya Ágnes, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai KataRezső, Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Mucsi István
PhD. Tudományos Napok
THE ELDERLY – A REAL PHARMACOLOGICAL PROBLEM, Kedves Hanga, Máthé Lehel, Brassai Attila, Brassai Zoltán TUBE ASSAY FOR DETECTION OF MICROORGANISMS FROM BIOLOGICAL F
, Zoltan Peto, Yvette Mandi, Csaba Vagvolgyi, Ferenc Somogyvari PARATION OF QUINOLONES DERIVATES BY CAPILLARY ZONE ELECTROPH
SSAY SYSTEMS USING A COMMON PROBE SUBSTRAGP USING A SELECTED SET OF COMPOUNDS
Ákos Pál, Dóra Méhn, Péter Krajcsi, Krisztina Herédi-Szabó NJEKTÁLT SZELEKTIV Μ-ÓPIOID RECEPTOR-AGONISTÁK, A DAMGO
AMINT AZ ENDO-MORFIN BIOSZINTÉZIST STIMULÁLÓ DPP4 INHIBVILDAGLIPTIN AKUT ANTINOCICEPTIV ÉS ANTIHIPERALGÉZIÁS HATÁSÁ
, Király Kornél, Puskár Zita, Kozsurek Márk, Rónai András Z.
TÁSAI MAKROFÁG SEJTEK EFFEKTOR VÁLASZAIRA
KÖZELÍTÉS FONTOSSÁGA A GENETIKAI VIZSGÁLATOKBAN: AZ ASZTMA A NEMZETKÖZI EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN
, Virág Viktor, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, S. Vángor Mónika, Nagy Adrienne, Németh Zsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András, Szalai Csaba
ODEL TELJES GENOM GÉNEXPRESSZIÓS EREDMÉNMÁS POPULÁCIÓN
, Hadadi Éva, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, Semsei F. Ágnes, Vángor Mónika, Németh Zsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András, Szalai Csaba
PRIMARY SOMATOSENSORY CORTICAL CIRCUITRI
, Pálfi Emese, Palmer, Cory, Friedman, Robert, Chen Li Min, Roe A. W., Négyessy LászlóCB1 RECEPTOR IMMUNOREACTIVITY IN PILOCAR
, Tóth Kinga, Watanabe Masahiko, Freund Tamás, Maglóczky Zsófia 1 ON ENERGY EXPENDITURE
, Zelena Dóra, Pintér Ottó, Varga János, Palkovits Miklós, Tóth E. ZsuzsannaES IN EXPRESSION OF METABOLIC-RELATED NEUROPEPTIDE
WITHDRAWAL-INDUCED ANOREXIA , Szilamér Ferenczi, Andrea Molnár, Cristina Núñez, Zsuzsanna Sz
M ORIGIN ACTIVATE DORSOMEDIAL HYPOTHALAM
rpád Dobolyi, Miklós Palkovits GF C2578A POLIMORFIZMUSOK GYAKORISÁGÁNAK
LAKULÁSÁBAN , Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, Soós Pál, Merkely Béla
KOMPLEX (Q50) CSÖKKENTI AZ ISZKÉMIA-REPERFÚZIÓS KÁROSODÁPLANTÁCIÓT KÖVETŐEN PATKÁNYOKBAN
, Loganathan Sivakkanan, Hirschberg Kristóf, Korkmaz Sevil, Radovits Tamás, Weymann Alexander, Hegedűs Péter, Merkely Béla, Karck Matthias, Szabó Gábor
ÁSI APNOE ÉS A SZÍVFREKVENCIA VARIABI-LITÁS (HRV) IKUS SZINDRÓMÁS BETEGEKBEN
, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai Katalin, Turányi Csilla Zita, Szőcs Júlia Luca, Zoller Rezső, Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Mucsi István
PhD. Tudományos Napok 2011.
AL PROBLEM 157
MS FROM BIOLOGICAL FLUIDS 158
LLARY ZONE ELECTROPHORESIS 159
COMMON PROBE SUBSTRATE, CALCEIN AM 160
AGONISTÁK, A DAMGO STIMULÁLÓ DPP4 INHIBITOROK,
HIPERALGÉZIÁS HATÁSÁNAK
161
163 VÁLASZAIRA 165
TOKBAN: AZ ASZTMA
Adrienne, Németh
166
NEXPRESSZIÓS EREDMÉNYEIN ALAPULÓ SNP
dikó, Semsei F. Ágnes, Vángor Mónika, Németh
167
Y CORTICAL CIRCUITRIES IN THE
Friedman, Robert, Chen Li Min, Roe A. W., Négyessy László
168
EACTIVITY IN PILOCARPINE-INDUCED 169
, Zelena Dóra, Pintér Ottó, Varga János, Palkovits Miklós, Tóth E. Zsuzsanna 170
RELATED NEUROPEPTIDES IN THE
, Szilamér Ferenczi, Andrea Molnár, Cristina Núñez, Zsuzsanna Szőke, M. Victoria
171
RSOMEDIAL HYPOTHALAMIC NEURONS 172
SZEREPE AZ IN-
Soós Pál, Merkely Béla
173
REPERFÚZIÓS KÁROSODÁST
, Loganathan Sivakkanan, Hirschberg Kristóf, Korkmaz Sevil, Radovits Tamás, Weymann
174
LITÁS (HRV)
lin, Turányi Csilla Zita, Szőcs Júlia Luca, Zoller
175
2011. április 14-15.
P/IV-12 POTENCIÁLIS BIOMARKEREK VIZSGÁLATA KRÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJÉBEN Végh Eszter Mária, Sax Balázs, Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi ViolettaDOKTORI ISKOLÁK SZERINTI MUTATÓSZERZŐK SZERINTI MUTATÓ
RKEREK VIZSGÁLATA KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELEN
Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi Violetta DOKTORI ISKOLÁK SZERINTI MUTATÓ
15
ÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG 176
177 197
16
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Dr. Sréter Lídia egyetemi tanár
E/I ELİADÁSSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Sréter Lídia egyetemi tanár
17
18
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
E/I-1 ASZTMÁS TERHESSÉGBENEMELKEDÉSE
Bikov András
Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest
Bevezetés: Ismert, hogy asztmás betegeknél a terhesség megváltoztathatja a szisztémás és légúti gyulladást, ami hatással lehet a terhesség és az asztma kmegbecsülése asztmás terheseknél klinikai jelentőségű, ugyanakkor invazív technikák ennél a betegcsoportnál nem alkalmazhatók. Az alacsony kilégzett levegő kondenzátum (EBC) pH a légúti gyulladás és oxidatív stressz megbízható markere, ugyanakkor terhességben eddig még nem vizsgálták a szerepét. A jelen vizsgálat célja az EBC pH mérése volt asztmás terhesekben, illetve az EBC pH és a klinikai jellemzők közötti összefüggés leírása.
Módszerek: A vizsgálatba összesen 65nem-asztmás terhes, 16 nem-asztmás nemAz asztmás betegekben ezen kívül kilégzett nitrogénés a betegek kitöltötték az asztma kontroll tesztet (ACT). Az egyes paramétereket ANOVAposzt hoc teszttel hasonlítottuk össze, a változók közötti összefüggést Pearson
Eredmények: A két asztmás csoport között nem találFENO-ban, sem az ACT-ben (p>0,05). Az EBC pHcsoportok között (p=0,004, ANOVA). Az egészséges csoportokat összehasonlítva a terhesek pHmagasabb volt a nem-terhesekéhez képest (8,00±0,43 vs. 7,64±0,22, p<0,05), ugyanakkor a két asztmás csoportban nem volt különbség (7,66±0,36 vs. 7,56±0,36; terhes vs. nemasztmás csoportban szignifikáns összefüggést találtunk az EBC pH és az erőltetett vitálkapac(FVC; p=0,02, r=0,55).
Következtetések: Az egészséges terhességben tapasztalt EBC pH növekedés elmarad az asztmás terhességben, ami arra utalhat, hogy ebben a csoportban elégtelen a fiziológiás, terhesség hatására kialakuló légúti gyulladás és oxidatív stressz csökkenése.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Légzőszervi megbetegedések Témavezető: Horváth Ildikó E-mail: andrá[email protected]
ASZTMÁS TERHESSÉGBEN ELMARAD A LÉGÚTI PH FIZIOLÓGIÁ
Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest
Ismert, hogy asztmás betegeknél a terhesség megváltoztathatja a szisztémás és légúti gyulladást, ami hatással lehet a terhesség és az asztma kimenetelére is. Ezért a légúti gyulladás megbecsülése asztmás terheseknél klinikai jelentőségű, ugyanakkor invazív technikák ennél a betegcsoportnál nem alkalmazhatók. Az alacsony kilégzett levegő kondenzátum (EBC) pH a légúti
megbízható markere, ugyanakkor terhességben eddig még nem vizsgálták a szerepét. A jelen vizsgálat célja az EBC pH mérése volt asztmás terhesekben, illetve az EBC pH és a klinikai jellemzők közötti összefüggés leírása.
A vizsgálatba összesen 65 nőt vontunk be (16 asztmás terhes, 17 asztmás nemasztmás nem-terhes). A vizitek során minden alanytól EBC
Az asztmás betegekben ezen kívül kilégzett nitrogén-monoxid (FENO) mérés és légzésfunkció törtéés a betegek kitöltötték az asztma kontroll tesztet (ACT). Az egyes paramétereket ANOVAposzt hoc teszttel hasonlítottuk össze, a változók közötti összefüggést Pearson
A két asztmás csoport között nem találtunk különbséget sem a légzésfunkcióban, sem a ben (p>0,05). Az EBC pH-ban ugyanakkor szignifikáns különbség volt a
csoportok között (p=0,004, ANOVA). Az egészséges csoportokat összehasonlítva a terhesek pHsekéhez képest (8,00±0,43 vs. 7,64±0,22, p<0,05), ugyanakkor a két
asztmás csoportban nem volt különbség (7,66±0,36 vs. 7,56±0,36; terhes vs. nemasztmás csoportban szignifikáns összefüggést találtunk az EBC pH és az erőltetett vitálkapac
Az egészséges terhességben tapasztalt EBC pH növekedés elmarad az asztmás terhességben, ami arra utalhat, hogy ebben a csoportban elégtelen a fiziológiás, terhesség hatására
oxidatív stressz csökkenése.
Klinikai orvostudományok
19
LÉGÚTI PH FIZIOLÓGIÁS
Ismert, hogy asztmás betegeknél a terhesség megváltoztathatja a szisztémás és légúti imenetelére is. Ezért a légúti gyulladás
megbecsülése asztmás terheseknél klinikai jelentőségű, ugyanakkor invazív technikák ennél a betegcsoportnál nem alkalmazhatók. Az alacsony kilégzett levegő kondenzátum (EBC) pH a légúti
megbízható markere, ugyanakkor terhességben eddig még nem vizsgálták a szerepét. A jelen vizsgálat célja az EBC pH mérése volt asztmás terhesekben, illetve az EBC pH és a
nőt vontunk be (16 asztmás terhes, 17 asztmás nem-terhes, 16 terhes). A vizitek során minden alanytól EBC-t gyűjtöttünk.
) mérés és légzésfunkció történt, és a betegek kitöltötték az asztma kontroll tesztet (ACT). Az egyes paramétereket ANOVA-val, és Tukey poszt hoc teszttel hasonlítottuk össze, a változók közötti összefüggést Pearson-teszttel elemeztük.
tunk különbséget sem a légzésfunkcióban, sem a ban ugyanakkor szignifikáns különbség volt a
csoportok között (p=0,004, ANOVA). Az egészséges csoportokat összehasonlítva a terhesek pH-ja sekéhez képest (8,00±0,43 vs. 7,64±0,22, p<0,05), ugyanakkor a két
asztmás csoportban nem volt különbség (7,66±0,36 vs. 7,56±0,36; terhes vs. nem-terhes). A terhes asztmás csoportban szignifikáns összefüggést találtunk az EBC pH és az erőltetett vitálkapacitás között
Az egészséges terhességben tapasztalt EBC pH növekedés elmarad az asztmás terhességben, ami arra utalhat, hogy ebben a csoportban elégtelen a fiziológiás, terhesség hatására
20
E/I-2 ASTHMA ÉS TERHESSÉG SZUBPOPULÁCIÓINAK TÜ
Bohács Anikó1, Tamási Lilla1, Cseh ÁronLosonczy György1
Semmelweis Egyetem, 1Pulmonológiai Klinika, Szülészeti és Nıgyógyászati Klinika, gyógyászati Kutatócsoportja
Bevezetés: Az anyai asthma - melynek előfordulása 4ugyanakkor az asthma súlyosságát módosítja a várandósság. Mindezek hátterében húimmunológiai változások csak részben ismertek. Igazolt, hogy az anyai obesitas és a magzat neme (lány) kedvezőtlenül befolyásolja az asthmás terhesség kimenetelét.
Metodika: A naív és memória T sejtek, regulációs T sejtek (Treg), a T helper 1 és 2 (Thtermészetes ölő sejtek (NK), NKT lymphocyták megoszlását vizsgáltuk 171 reproduktív korú nő [nem terhes egészséges kontrollok (ENT, n=15) és asthmások (ANT, n=62), I.egészséges (ET, n=33) és asthmás terhes (AT, n=61)] peasthmás betegek jól kontrollált, perzisztáló asthmás állapotúak voltak.
Eredmények: A naív CD4+ T lymphocyták aránya magasabb, míg a memória T sejtek és az NK sejtek aránya alacsonyabb volt asthmás terhesekben, 30,6% vs 43,11%; 2,14% vs 3,47%), ami a terhességi immunszupresszió és tolerancia jelenlétére utal. Terhességben nagyobb arányban mutathatóak ki a Treg sejtek, azonban asthmás terhességben szigfinikánsan kevesebb, mint ET-ben (5,53% vs 7,82%). A Th1 és Th2 sejtek arányában nem találtunk különbséget a fenti csoportok között. Kórosan túlsúlyos ATalacsonyabb volt (49,3% vs 59,3%). A lány magzattal várandós asthmások tüne(asthma kontroll teszt összpontszám 19 vs 22,5), asthmás állapotukat jellemző kilégzési csúcsáramlásuk (PEF) szignifikánsan kisebb volt (76% vs 85%), mint a fiú magzattal várandós astmásoké.
Konklúzió: A terhességi immunszupressziót és tolsubpopulációinak megoszlása, továbbá megerősítettük az obesitas és lány magzat kedvezőtlen hatását.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Légzőszervi megbetegedések Témavezető: Losonczy György E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
ASTHMA ÉS TERHESSÉG A PERIFÉRIÁS VÉR T LSZUBPOPULÁCIÓINAK TÜKRÉBEN
, Cseh Áron2, Stenczer Balázs3, Vásárhelyi Barna
Pulmonológiai Klinika, 2I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, gyógyászati Klinika, 4Klinikai Laboratórium, 5MTA Nephrológiai és Gyermek
melynek előfordulása 4-8% - befolyásolja a terhesség lefolyását, ugyanakkor az asthma súlyosságát módosítja a várandósság. Mindezek hátterében húimmunológiai változások csak részben ismertek. Igazolt, hogy az anyai obesitas és a magzat neme (lány) kedvezőtlenül befolyásolja az asthmás terhesség kimenetelét.
A naív és memória T sejtek, regulációs T sejtek (Treg), a T helper 1 és 2 (Thtermészetes ölő sejtek (NK), NKT lymphocyták megoszlását vizsgáltuk 171 reproduktív korú nő [nem terhes egészséges kontrollok (ENT, n=15) és asthmások (ANT, n=62), I.egészséges (ET, n=33) és asthmás terhes (AT, n=61)] perifériás vérében áramlási citometriával. Az asthmás betegek jól kontrollált, perzisztáló asthmás állapotúak voltak.
T lymphocyták aránya magasabb, míg a memória T sejtek és az NK sejtek aránya alacsonyabb volt asthmás terhesekben, mint nem terhes asthmásokban (57,24% vs 48,18%; 30,6% vs 43,11%; 2,14% vs 3,47%), ami a terhességi immunszupresszió és tolerancia jelenlétére utal. Terhességben nagyobb arányban mutathatóak ki a Treg sejtek, azonban asthmás terhességben
ben (5,53% vs 7,82%). A Th1 és Th2 sejtek arányában nem találtunk különbséget a fenti csoportok között. Kórosan túlsúlyos AT-ben (BMI>30kg/malacsonyabb volt (49,3% vs 59,3%). A lány magzattal várandós asthmások tüne(asthma kontroll teszt összpontszám 19 vs 22,5), asthmás állapotukat jellemző kilégzési csúcsáramlásuk (PEF) szignifikánsan kisebb volt (76% vs 85%), mint a fiú magzattal várandós
A terhességi immunszupressziót és toleranciát tükrözi az ATsubpopulációinak megoszlása, továbbá megerősítettük az obesitas és lány magzat kedvezőtlen hatását.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
A PERIFÉRIÁS VÉR T LYMPHOCYTA
Vásárhelyi Barna4,5, Rigó János3,
I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, 3, 4I. sz. MTA Nephrológiai és Gyermek-
befolyásolja a terhesség lefolyását, ugyanakkor az asthma súlyosságát módosítja a várandósság. Mindezek hátterében húzódó immunológiai változások csak részben ismertek. Igazolt, hogy az anyai obesitas és a magzat neme
A naív és memória T sejtek, regulációs T sejtek (Treg), a T helper 1 és 2 (Th1 és Th2), természetes ölő sejtek (NK), NKT lymphocyták megoszlását vizsgáltuk 171 reproduktív korú nő [nem terhes egészséges kontrollok (ENT, n=15) és asthmások (ANT, n=62), I.-II.-III. trimeszterbeli
rifériás vérében áramlási citometriával. Az
T lymphocyták aránya magasabb, míg a memória T sejtek és az NK sejtek mint nem terhes asthmásokban (57,24% vs 48,18%;
30,6% vs 43,11%; 2,14% vs 3,47%), ami a terhességi immunszupresszió és tolerancia jelenlétére utal. Terhességben nagyobb arányban mutathatóak ki a Treg sejtek, azonban asthmás terhességben
ben (5,53% vs 7,82%). A Th1 és Th2 sejtek arányában nem találtunk ben (BMI>30kg/m2) a naív T sejtek aránya
alacsonyabb volt (49,3% vs 59,3%). A lány magzattal várandós asthmások tünetesebbek voltak (asthma kontroll teszt összpontszám 19 vs 22,5), asthmás állapotukat jellemző kilégzési csúcsáramlásuk (PEF) szignifikánsan kisebb volt (76% vs 85%), mint a fiú magzattal várandós
eranciát tükrözi az AT-ek keringő lymphocyta subpopulációinak megoszlása, továbbá megerősítettük az obesitas és lány magzat kedvezőtlen hatását.
2011. április 14-15.
E/I-3 A FETUIN-A SZEREPE A KÜLÖNBÖZPATOMECHANIZMUSÁBAN
Fehérvári Mátyás1, Szeberin ZoltánEndre2, Prohászka Zoltán3, Kalabay László
Semmelweis Egyetem, 1Érsebészeti Klinika3III. Sz. Belgyógyászati Klinika, 4Családorvosi Tanszék,
Bevezetés: A fetuin-A a máj által termelt, negatív akut fázis fehérje, az extraosszeális kalcifikáció inhibitora, melynek szérum szintje a krónikus veseelégtelenségben szenvedő páciensekben összefügg az atherosclerosis, az artériás kalcifikáció mértékével. Azonban abetegek fetuin-A szintjének korrelációja az érelmeszesedés mértékével még nem bizonyított. Az aneurizmák kialakulásának oka az atherosclerosis vagy örökletes génhiba következtében kialakuló kóros falszerkezet. Célul tűztük ki a különböző etiológiájú (Marfan szindróma, atherosclerosis) aorta aneurizmás betegek fetuin-A szérum szintjének összehasonlítását.
Módszereink: Vizsgálatunkat a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján végeztük 2009. január 1. és 2009. szeptember 31. között. A vizsgálatba a klinikán kezelt atherosclerotikus aorta aneurizmás és Marfan szindrómás betegeket vontuk be. Az anamnézis, klinikaikizártuk az akut gyulladásos betegségben szenvedőket, a májbetegeket, a vesebetbetegeket és az akutan felvett betegeket. Vizsgálatba bevont betegeinkkel kérdőívet töltettünk ki, illetve laborvizsgálatokat végeztünk.
Eredményeink: Vizsgálatunkba 16 Marfan szindrómás beteget (átlagéletkor: 44,2±7,9 év), 28 atherosclerosis talaján kialakult aneurizmatikus beteget (átlagéletkor: 67,7±9,7 év), és 30 egészséges kontrollt (átlagéletkor: 39,5±15,1 év), vontunk be. Marfan szindrómás betegeink 50%atherosclerosisban szenvedő betegeink 18%arányban alakult a nők javára. A csoportokat összehasonlítva szignifikáns különbséget találtunk a Marfan szindrómás (fetuin átlagérték: betegeink (fetuin átlagérték: 699,16Erősen szignifikáns volt a különbség a kontroll csoport (fetuin átlagérték:aneurizmatikus betegek (p=0,00028), illetve a kontroll csoport és Marfan szindrómás betegek fetuin szintje között (p=0,00002). A csoportok között nem volt szignifikáns különbség a CRP (p=0,366), a HDL(p=0,687), az LDL(p=0,487) és a koleszterin(p=0,374) szérum szintjének tekintetében.
Következtetések: A morfológiailag hasonló megjelenésű, azonban etológiáját tekibetegcsoportok fetuin–A szintje között szignifikáns különbséget mutattunk ki, ezért a fetuinszintje vizsgálataink alapján összefügghet az aneurizmák kialakulásával.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Klinikai és kísérletes angiológiai kutatásokTémavezető: Acsády György E-mail: [email protected]
A SZEREPE A KÜLÖNBÖZİ ETIOLÓGIÁJÚ ANEURIPATOMECHANIZMUSÁBAN
Szeberin Zoltán1, Krepuska Miklós1, Sarkadi Hunor1
, Kalabay László4, Szabolcs Z.5, Acsády György1
Érsebészeti Klinika, 2Kardiológiai Központ, Kardiológia TanszékCsaládorvosi Tanszék, 5Szívsebészeti Klinika, Budapest
A a máj által termelt, negatív akut fázis fehérje, az extraosszeális kalcifikáció inhibitora, melynek szérum szintje a krónikus veseelégtelenségben szenvedő páciensekben összefügg az atherosclerosis, az artériás kalcifikáció mértékével. Azonban a nem uraemiás, atheroscleroticus
A szintjének korrelációja az érelmeszesedés mértékével még nem bizonyított. Az aneurizmák kialakulásának oka az atherosclerosis vagy örökletes génhiba következtében kialakuló
ki a különböző etiológiájú (Marfan szindróma, atherosclerosis) aorta A szérum szintjének összehasonlítását.
Vizsgálatunkat a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján végeztük 2009. január 1. özött. A vizsgálatba a klinikán kezelt atherosclerotikus aorta aneurizmás és
Marfan szindrómás betegeket vontuk be. Az anamnézis, klinikai- és laboratóriumi paraméterek alapján kizártuk az akut gyulladásos betegségben szenvedőket, a májbetegeket, a vesebetbetegeket és az akutan felvett betegeket. Vizsgálatba bevont betegeinkkel kérdőívet töltettünk ki, illetve laborvizsgálatokat végeztünk.
Vizsgálatunkba 16 Marfan szindrómás beteget (átlagéletkor: 44,2±7,9 év), 28 is talaján kialakult aneurizmatikus beteget (átlagéletkor: 67,7±9,7 év), és 30 egészséges
kontrollt (átlagéletkor: 39,5±15,1 év), vontunk be. Marfan szindrómás betegeink 50%atherosclerosisban szenvedő betegeink 18%-a volt nő, a kontroll csoportban a nearányban alakult a nők javára. A csoportokat összehasonlítva szignifikáns különbséget találtunk a Marfan szindrómás (fetuin átlagérték: 753,75±117,3) és az aneurizma betegségben szenvedő
699,16±97,1) fetuin szintje között p= 0,032 szignifikancia szint mellett. Erősen szignifikáns volt a különbség a kontroll csoport (fetuin átlagérték:aneurizmatikus betegek (p=0,00028), illetve a kontroll csoport és Marfan szindrómás betegek fetuin
özött (p=0,00002). A csoportok között nem volt szignifikáns különbség a CRP (p=0,366), a HDL(p=0,687), az LDL(p=0,487) és a koleszterin(p=0,374) szérum szintjének tekintetében.
A morfológiailag hasonló megjelenésű, azonban etológiáját tekiA szintje között szignifikáns különbséget mutattunk ki, ezért a fetuin
szintje vizsgálataink alapján összefügghet az aneurizmák kialakulásával.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok sérletes angiológiai kutatások
21
ETIOLÓGIÁJÚ ANEURIZMÁK
1, Apor Asztrid2, Rimely 1
Kardiológiai Központ, Kardiológia Tanszék
Szívsebészeti Klinika, Budapest
A a máj által termelt, negatív akut fázis fehérje, az extraosszeális kalcifikáció inhibitora, melynek szérum szintje a krónikus veseelégtelenségben szenvedő páciensekben összefügg
nem uraemiás, atheroscleroticus A szintjének korrelációja az érelmeszesedés mértékével még nem bizonyított. Az
aneurizmák kialakulásának oka az atherosclerosis vagy örökletes génhiba következtében kialakuló ki a különböző etiológiájú (Marfan szindróma, atherosclerosis) aorta
Vizsgálatunkat a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján végeztük 2009. január 1. özött. A vizsgálatba a klinikán kezelt atherosclerotikus aorta aneurizmás és
és laboratóriumi paraméterek alapján kizártuk az akut gyulladásos betegségben szenvedőket, a májbetegeket, a vesebetegeket, tumoros betegeket és az akutan felvett betegeket. Vizsgálatba bevont betegeinkkel kérdőívet töltettünk ki,
Vizsgálatunkba 16 Marfan szindrómás beteget (átlagéletkor: 44,2±7,9 év), 28 is talaján kialakult aneurizmatikus beteget (átlagéletkor: 67,7±9,7 év), és 30 egészséges
kontrollt (átlagéletkor: 39,5±15,1 év), vontunk be. Marfan szindrómás betegeink 50%-a, a volt nő, a kontroll csoportban a nemek eloszlása 1: 3
arányban alakult a nők javára. A csoportokat összehasonlítva szignifikáns különbséget találtunk a ) és az aneurizma betegségben szenvedő
szintje között p= 0,032 szignifikancia szint mellett. Erősen szignifikáns volt a különbség a kontroll csoport (fetuin átlagérték: 584,5±94,1) és az aneurizmatikus betegek (p=0,00028), illetve a kontroll csoport és Marfan szindrómás betegek fetuin
özött (p=0,00002). A csoportok között nem volt szignifikáns különbség a CRP (p=0,366), a HDL(p=0,687), az LDL(p=0,487) és a koleszterin(p=0,374) szérum szintjének tekintetében.
A morfológiailag hasonló megjelenésű, azonban etológiáját tekintve különböző A szintje között szignifikáns különbséget mutattunk ki, ezért a fetuin–A szérum
22
E/I-4 A HSD11B1 GÉN POLIMORFIZMUSAINMUSRA GYAKOROLT HATÁBAN SZENVEDİ NİKBEN
Feldman Karolina1, Szappanos Ágnes
Semmelweis Egyetem 1II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Molekuláris Medicina Kutatócsoport,
Bevezetés: Endogén hiperkortizolizmussal járó állapotokban a játszhatnak a betegség patogenezisében. Munkánk során összefüggéseket kerestünk a polimorfizmusai (SNP) és az endogén hiperkortizolizmussal járó állapotokhoz társuló laboratóriumi és klinikai eltérések között.
Módszerek: A HSD11B1 gént és promoterének 15 kb. szakaszát in silico módszerekkel (Hapmap adatok, NCBI) vizsgáltuk. Komplex bioinformatikai analízis után az itt lokalizált 65 SNP(rs11576775, rs17389016, rs4844880, rs11807619 rs12086634) vizsgálatát végbiológiai módszerekkel. Összesen 62 endogén hiperkortizolizmusban (35 ACTH termelő hipofízisadenomás; CD és 27 adrenális Cushing szindrómás; ACS) szenvedő beteget és 94 személyből álló egészséges populációt vizsgáltunk. A betegek laboéjjeli és dexamethason utáni szérum kortizol koncentrációkat, valamint a csontmarkerek közül a szérum béta-crosslaps (CTX), oszteokalcin (OC) és alkalikus foszfatáz szinteket (ALP) elemeztük. A csontsűrűség jellemzésére a bone mineral density (BMD), lumbális Thasználtuk. Az SNP-ket valós idejű PCRelemzést Haploview program segítségével végeztük.
Eredmények: A vizsgált SNP-k közül az rs17389016 ritkábban fordult elő a Cushing szindrómás betegekben, míg a többi SNP allélgyakorisága nem különbözött a beteg és kontroll populációban. Az rs4844880 SNP az egészséges kontroll csoportban kedvezőbb csontsűrűséggel mutatott összmíg centrális Cushing-kóros betegekben magasabb BMI és szérum OC, alacsonyabb szérum ACTH, alacsonyabb reggeli, éjjeli és dexamethason utáni szérum kortizol értékekkel társult.
Következtetések: A HSD11B1 gén polimorfizmusai közül az rs4844880 szömódosíthatja a glükokortikoidok csontszöveti hatását, endogén hiperkortizolizmusban szerepe lehet a betegség súlyosságának alakításában.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusok Témavezető: Rácz Károly egyetemi tanárE-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
GÉN POLIMORFIZMUSAINAK CSONT METABOLIZMUSRA GYAKOROLT HATÁSA ENDOGÉN HIPERKORT
KBEN
, Szappanos Ágnes1, Kövesdi Zsófia, Tóth Miklós1, Patócs Attila
II. Sz. Belgyógyászati Klinika, 2Magyar Tudományos Akadémia Kutatócsoport, Budapest
Endogén hiperkortizolizmussal járó állapotokban a HSD11B1játszhatnak a betegség patogenezisében. Munkánk során összefüggéseket kerestünk a polimorfizmusai (SNP) és az endogén hiperkortizolizmussal járó állapotokhoz társuló laboratóriumi és
gént és promoterének 15 kb. szakaszát in silico módszerekkel (Hapmap adatok, NCBI) vizsgáltuk. Komplex bioinformatikai analízis után az itt lokalizált 65 SNP(rs11576775, rs17389016, rs4844880, rs11807619 rs12086634) vizsgálatát végbiológiai módszerekkel. Összesen 62 endogén hiperkortizolizmusban (35 ACTH termelő hipofízisadenomás; CD és 27 adrenális Cushing szindrómás; ACS) szenvedő beteget és 94 személyből álló egészséges populációt vizsgáltunk. A betegek laboratóriumi adataiból a reggeli plazma ACTH, a reggeli, éjjeli és dexamethason utáni szérum kortizol koncentrációkat, valamint a csontmarkerek közül a
crosslaps (CTX), oszteokalcin (OC) és alkalikus foszfatáz szinteket (ALP) elemeztük. A űség jellemzésére a bone mineral density (BMD), lumbális T-score és Z
ket valós idejű PCR-ral és direkt DNS szekvenálással mutattuk ki. A Haplotípus program segítségével végeztük.
k közül az rs17389016 ritkábban fordult elő a Cushing szindrómás betegekben, míg a többi SNP allélgyakorisága nem különbözött a beteg és kontroll populációban. Az rs4844880 SNP az egészséges kontroll csoportban kedvezőbb csontsűrűséggel mutatott össz
kóros betegekben magasabb BMI és szérum OC, alacsonyabb szérum ACTH, alacsonyabb reggeli, éjjeli és dexamethason utáni szérum kortizol értékekkel társult.
gén polimorfizmusai közül az rs4844880 szömódosíthatja a glükokortikoidok csontszöveti hatását, endogén hiperkortizolizmusban szerepe lehet a betegség súlyosságának alakításában.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok Program: Hormonális szabályozó mechanizmusok
: Rácz Károly egyetemi tanár
PhD. Tudományos Napok 2011.
AK CSONT METABOLIZ-SA ENDOGÉN HIPERKORTIZOLIZMUS-
, Patócs Attila2, Rácz Károly1
Magyar Tudományos Akadémia -
HSD11B1 gén variánsai szerepet játszhatnak a betegség patogenezisében. Munkánk során összefüggéseket kerestünk a HSD11B1 gén polimorfizmusai (SNP) és az endogén hiperkortizolizmussal járó állapotokhoz társuló laboratóriumi és
gént és promoterének 15 kb. szakaszát in silico módszerekkel (Hapmap adatok, NCBI) vizsgáltuk. Komplex bioinformatikai analízis után az itt lokalizált 65 SNP-ből 5 (rs11576775, rs17389016, rs4844880, rs11807619 rs12086634) vizsgálatát végeztük el molekuláris biológiai módszerekkel. Összesen 62 endogén hiperkortizolizmusban (35 ACTH termelő hipofízis-adenomás; CD és 27 adrenális Cushing szindrómás; ACS) szenvedő beteget és 94 személyből álló
ratóriumi adataiból a reggeli plazma ACTH, a reggeli, éjjeli és dexamethason utáni szérum kortizol koncentrációkat, valamint a csontmarkerek közül a
crosslaps (CTX), oszteokalcin (OC) és alkalikus foszfatáz szinteket (ALP) elemeztük. A score és Z-score értékeket
ral és direkt DNS szekvenálással mutattuk ki. A Haplotípus
k közül az rs17389016 ritkábban fordult elő a Cushing szindrómás betegekben, míg a többi SNP allélgyakorisága nem különbözött a beteg és kontroll populációban. Az rs4844880 SNP az egészséges kontroll csoportban kedvezőbb csontsűrűséggel mutatott összefüggést,
kóros betegekben magasabb BMI és szérum OC, alacsonyabb szérum ACTH, alacsonyabb reggeli, éjjeli és dexamethason utáni szérum kortizol értékekkel társult.
gén polimorfizmusai közül az rs4844880 szövet specifikus módon módosíthatja a glükokortikoidok csontszöveti hatását, endogén hiperkortizolizmusban szerepe lehet a
2011. április 14-15.
E/I-5 RITKA LYMPHOMA PROGNSZÖVİDMÉNNYEL
Fodor Anikó1, Hoffer Izabella2, Jakab JuditFriedman Gábor6, Demeter Judit1
Semmelweis Egyetem, 1I.sz. Belgyógyászati Klinika, Regionális Vérellátó Központ, Budapest, Laboratórium, Szeged 5I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,
Bevezetés: A mérsékelt malignitású Blymphoma (SMZL) ritka entitás, a lymphomák 1 %mérsékelt cytopenia jellemzi. A betegség iszerint az autoimmun szövődmények gyakorisága 9
Anyag és módszer: Klinikánkon 2000 és 2010 között 25 esetben igazolódott SMZL. Betegeink besorolását az Arcaini által meghatározott prognosztikus mlaboratóriumi eredményt vesz figyelembe (hemoglobin, LDH, szérum albumin). Mivel minden betegünknél normál albumin szint állt fenn, és az anemia, emelkedett LDH hátterében állhat autoimmun hemolitikus anemia (AIHA), de oktisztázásra vércsoport-szerológiai vizsgálatokat végeztünk.
Eredmények: A nemzetközi modell alapján betegeink 28%prognózisúnak számít. AIHA-ra utaló laboreltérést klinikailag jelentős hemolízis zajlott, közülük 4 beteget rövid időn belül elvesztettünk (5További négy idős beteg halt meg az alapbetegségétől független ok miatt. Betegeink 68%prognózisúnak számító betegeink 62%kezelésében egyedülálló lehetőségként sebészi terápia esetben további kezelést nem igénylő, tartósan jó állapotot eredménykellett kemoterápiát is alkalmazniSSA/Roa antitestek igazolódtak. Immun thrombocytopenia egy esetben fordult elő.
Következtetés: Megfigyeléseink szerint SMtapasztalatoknál gyakoribb, 48% (12/25), mely közül a klinikailag jelentős AIHA az indolens lefolyású betegség kimenetelét jelentős mértékben, kedvezőtlenül befolyásolja.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Klinikai haematológia Témavezető: Demeter Judit E-mail: [email protected]
RITKA LYMPHOMA PROGNOSZTIKUS ÉRTÉKŐ
, Jakab Judit3, Bagdi Enikı4, Krenács László
I.sz. Belgyógyászati Klinika, 2Szent János Kórház Regionális Vérellátó Központ, Budapest, 4Daganatpatológiai és Molekuláris Diagnosztikai
I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, 6I.sz. Sebészeti Klinika, Budapest
A mérsékelt malignitású B-sejtes lymphomák közé tartozó splenicus marginalis zóna lymphoma (SMZL) ritka entitás, a lymphomák 1 %-a. Jelentős splenomegalia, lymphocytosis és mérsékelt cytopenia jellemzi. A betegség indolens lefolyású, 5 éves túlélése 65%. Irodalmi adatok szerint az autoimmun szövődmények gyakorisága 9-20%.
Klinikánkon 2000 és 2010 között 25 esetben igazolódott SMZL. Betegeink besorolását az Arcaini által meghatározott prognosztikus modellel készítettük el, mely három laboratóriumi eredményt vesz figyelembe (hemoglobin, LDH, szérum albumin). Mivel minden betegünknél normál albumin szint állt fenn, és az anemia, emelkedett LDH hátterében állhat autoimmun hemolitikus anemia (AIHA), de okozhatja hypersplenia és csontvelőinfiltráció is, ennek
szerológiai vizsgálatokat végeztünk.
A nemzetközi modell alapján betegeink 28%-a jó, 40%-a intermedier, 32%ra utaló laboreltérést a betegek 44%-ában (11/25) találtunk. Hat esetben
klinikailag jelentős hemolízis zajlott, közülük 4 beteget rövid időn belül elvesztettünk (5További négy idős beteg halt meg az alapbetegségétől független ok miatt. Betegeink 68%
isúnak számító betegeink 62%-a él. A betegek medián életkora 66 év (31kezelésében egyedülálló lehetőségként sebészi terápia - splenectomia 18 esetben történt, mely 10 esetben további kezelést nem igénylő, tartósan jó állapotot eredményezett. Progresszió miatt 4 esetben kellett kemoterápiát is alkalmazni. Az AIHA mellett két betegnél antifoszfolipid antitestek és antiSSA/Roa antitestek igazolódtak. Immun thrombocytopenia egy esetben fordult elő.
Megfigyeléseink szerint SMZL esetén az immunológiai szövődmény az irodalmi tapasztalatoknál gyakoribb, 48% (12/25), mely közül a klinikailag jelentős AIHA az indolens lefolyású betegség kimenetelét jelentős mértékben, kedvezőtlenül befolyásolja.
ányok
23
OSZTIKUS ÉRTÉKŐ AUTOIMMUN
, Krenács László4, Csomor Judit5,
Szent János Kórház 3,OVSZ Budai Daganatpatológiai és Molekuláris Diagnosztikai
Sebészeti Klinika, Budapest
sejtes lymphomák közé tartozó splenicus marginalis zóna a. Jelentős splenomegalia, lymphocytosis és
ndolens lefolyású, 5 éves túlélése 65%. Irodalmi adatok
Klinikánkon 2000 és 2010 között 25 esetben igazolódott SMZL. Betegeink odellel készítettük el, mely három
laboratóriumi eredményt vesz figyelembe (hemoglobin, LDH, szérum albumin). Mivel minden betegünknél normál albumin szint állt fenn, és az anemia, emelkedett LDH hátterében állhat
ozhatja hypersplenia és csontvelőinfiltráció is, ennek
a intermedier, 32%-a rossz ában (11/25) találtunk. Hat esetben
klinikailag jelentős hemolízis zajlott, közülük 4 beteget rövid időn belül elvesztettünk (5-28 hónap). További négy idős beteg halt meg az alapbetegségétől független ok miatt. Betegeink 68%-a, rossz
a él. A betegek medián életkora 66 év (31-95 év). A lymphomák splenectomia 18 esetben történt, mely 10
ezett. Progresszió miatt 4 esetben Az AIHA mellett két betegnél antifoszfolipid antitestek és anti-
SSA/Roa antitestek igazolódtak. Immun thrombocytopenia egy esetben fordult elő.
ZL esetén az immunológiai szövődmény az irodalmi tapasztalatoknál gyakoribb, 48% (12/25), mely közül a klinikailag jelentős AIHA az indolens lefolyású
24
E/I-6 A TESTÖSSZETÉTEL MEGPREOPERATÍV VIZSGÁLAMŐTÉTRE KERÜLİ BETEG
Lukács Gábor, Lelovics Zsuzsanna
Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár
Bevezetés: A daganatos betegségek változásokkal is járnak, amelyek testösszetételbeli változásokat okoznak. A testösszetételtöbb frekvencián mérő bioimpedancia analizátor detektálni képes.
Cél és módszerek: Prospektív, randomizált vizsgálat célja a colorectalis carcinomás (CRC) betegek testösszetételének meghatározása, ezen paraméterek változásainak nyomon követése a perioperatív időszakban. A vizsgálatot a Kaposi Mór Oktató Kórház Osztályán fekvő 38, elektív CRC-műtétre kerülővégeztük. Quadscan4000 (™Bodystat Ltd.) 4 frekvencián mérő készülékketestösszetételének következő paramétereit: testtömeg (BM), testtömeg(Body Fat % = BF%), száraz testtömeg (Lean Body Mass = LBM), test teljes víztartalom (Total Body Water = TBW), extracelluláris víz aCellular Water = ICW) Vizsgálatunk során tvalamint a műtét utáni 1. és 7. napon kapott eredményeket.
Eredmények: A négy mérés során k
Paraméter -7. nap BM [kg] 74,9±17,1
BMI [kg/m2] 25,9±5,0 BFR [%] 29,6±8,1 LBM [%] 70,6±7,9 TBW [%] 56,7±6,1 ECW [%] 26,1±5,8 ICW [%] 29,2±5,1
Következtetések: A szignifikánsan csökkenő testtömeg vízmennyiség és a vízterek megoszlásának nagymértékű változása is egyidejűleg fennáll, mely eltérések követésére a bioimpedanciaváltozások a testösszetételben nyomonmint klinikai indikátor alkalmazható az elektív műtétre kerülő CRCbetegek esetén. A BM/BMI csökkenése az aktív kezelési periódusban gyakran kialakuló malnutrícibizonyíthatja; a TBW és ECW értékek növekedése a klinikai, és különösen sebészi gyakorlatban gyakorta alulbecsült jelentőségű folyadékretencióra utal.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Gasztroenterologia Témavezető: Harsányi László E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A TESTÖSSZETÉTEL MEGHATÁROZÁSÁNAK JELENTPREOPERATÍV VIZSGÁLAT COLORECTALIS DAGAN
BETEGEKNÉL
Zsuzsanna
Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár
A daganatos betegségek – többek között – olyan kevéssé ismert neurohormonális változásokkal is járnak, amelyek testösszetételbeli változásokat okoznak. A testösszetétel
mérő bioimpedancia analizátor detektálni képes.
Prospektív, randomizált vizsgálat célja a colorectalis carcinomás (CRC) betegek testösszetételének meghatározása, ezen paraméterek változásainak nyomon követése a perioperatív
vizsgálatot a Kaposi Mór Oktató Kórház Általános Sebészeti, Mellkasműtétre kerülő betegen (25 férfi, 13 nő; átlagos életkor 66,6±9,2 év)
végeztük. Quadscan4000 (™Bodystat Ltd.) 4 frekvencián mérő készülékkel határoztuk meg a betegek testösszetételének következő paramétereit: testtömeg (BM), testtömeg-index (BMI), testzsír(Body Fat % = BF%), száraz testtömeg (Lean Body Mass = LBM), test teljes víztartalom (Total Body Water = TBW), extracelluláris víz arány (Extra Cellular Water = ECW), intracellularis víz arány (Intra Cellular Water = ICW) Vizsgálatunk során t-próbával hasonlítottuk össze a műtét előtti 7. és 1., valamint a műtét utáni 1. és 7. napon kapott eredményeket.
A négy mérés során kapott átlagértékek (±SD):
-1. nap 1. nap 7. nap 74,9±17,1 74,6±16,8 72,7±16,5 71,8±16,6
25,8±4,8 25,0±4,7 24,8±4,8 30,4±8,6 29,1±8,6 28,2±8,2 69,6±8,3 71,0±8,3 72,1±8,0 55,6±6,5 57,1±6,6 58,7±6,9 25,1±5,2 26,0±5,2 27,0±6,4 28,8±4,9 29,8±4,9 29,5±4,9
A szignifikánsan csökkenő testtömeg és BMI mellett a zsírmennyiség, a vízmennyiség és a vízterek megoszlásának nagymértékű változása is egyidejűleg fennáll, mely eltérések követésére a bioimpedancia-vizsgálat alkalmas. A funkcionális státusznak megfelelő változások a testösszetételben nyomon követhetők. Eredményeink alapján a testösszetétel változás mint klinikai indikátor alkalmazható az elektív műtétre kerülő CRC-s (és feltehetően egyéb daganatos) betegek esetén. A BM/BMI csökkenése az aktív kezelési periódusban gyakran kialakuló malnutrícibizonyíthatja; a TBW és ECW értékek növekedése a klinikai, és különösen sebészi gyakorlatban gyakorta alulbecsült jelentőségű folyadékretencióra utal.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
HATÁROZÁSÁNAK JELENTİSÉGE MINT T COLORECTALIS DAGANAT MIATT
olyan kevéssé ismert neurohormonális változásokkal is járnak, amelyek testösszetételbeli változásokat okoznak. A testösszetétel-változást a
Prospektív, randomizált vizsgálat célja a colorectalis carcinomás (CRC) betegek testösszetételének meghatározása, ezen paraméterek változásainak nyomon követése a perioperatív
Általános Sebészeti, Mellkas- és Érsebészeti (25 férfi, 13 nő; átlagos életkor 66,6±9,2 év)
l határoztuk meg a betegek index (BMI), testzsír-arány
(Body Fat % = BF%), száraz testtömeg (Lean Body Mass = LBM), test teljes víztartalom (Total Body rány (Extra Cellular Water = ECW), intracellularis víz arány (Intra
próbával hasonlítottuk össze a műtét előtti 7. és 1.,
szignifikancia p < 0,01 p < 0,01
NS p < 0,05 p < 0,05 p < 0,05
NS
és BMI mellett a zsírmennyiség, a vízmennyiség és a vízterek megoszlásának nagymértékű változása is egyidejűleg fennáll, mely
vizsgálat alkalmas. A funkcionális státusznak megfelelő követhetők. Eredményeink alapján a testösszetétel változás
s (és feltehetően egyéb daganatos) betegek esetén. A BM/BMI csökkenése az aktív kezelési periódusban gyakran kialakuló malnutríciót bizonyíthatja; a TBW és ECW értékek növekedése a klinikai, és különösen sebészi gyakorlatban
2011. április 14-15.
E/I-7 CSÖKKENT INTESTINALISZIÓ (IAP) CÖLIÁKIÁS GYERMEKEK INTESTINAL
Molnár Kriszta1, Vannay Ádám1, Szebeni BeátaDezsıfi Antal2, Lakatos Péter LászlóArató András2, Tulassay Tivadar2, Veres Gábor
1Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem
Tudományos Akadémia, Budapest,
Semmelweis Egyetem, 2I.sz. Gyermekklinika,
Intézet 5Debreceni Egyetem,
II.sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen
Bevezetés, célkitüzés: Az intestinalis alkalikus phosphatase (iAP) fontos szerepet tölt be a bélfalintegritás megőrzésében a Tollblokkolása révén. Az intestinális barrier megbomlása hozzájárulhat a cöliákia (CD) kialakulásához. Munkánk során az iAP-ot vizsgáltuk CD
Betegek és módszer: 10 újonnan diagnosztizált CDgyermek (GFD) duodenumából származó biopsziás mintáját vizsgáltuk, 10 egészséges kontroll mintájával összehasonlítva. Az iAP fehérjeszinteket Westernrel határoztuk meg. Továbbá az iAP és TLR4 fehérjék covizsgáltuk a duodenumban.
Eredmények: Az iAP fehérjeszint és mRNS expresszió szignifikánsan csökkent az újonnan diagnosztizált CD-s gyermekek duodenkontrollok mintáihoz viszonyítva. GFDdiagnosztizált CD-s és kontroll gyermekek iAP fehérjeszintje között volt. Az iAP és TLR4 specifikus immunfluorescens festődés a duodenumban kizárólag az epitheliális felszínen volt jelen, a csoportok között festődési különbséget nem találtunk.
Következtetés: Vizsgálataink szerintalacsonyabb iAP magasabb TLR4 expresszióval és következményesen fokozott LPS aktivitással járhat.
Doktor Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Krónikus betegségek gyermekkori prevenciójaTémavezető: Veres Gábor E-mail: [email protected]
CSÖKKENT INTESTINALIS ALKALIKUS PHOSPHATGYERMEKEK INTESTINALIS MUCOSÁJÁBAN
, Szebeni Beáta1, Sziksz Erna1, Bánki Nóra FanniLakatos Péter László3, Gyırffy Hajnalka4, Nagy Szakál Dorottya
, Veres Gábor2
Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem
Tudományos Akadémia, Budapest,
sz. Gyermekklinika, 3I. sz. Belgyógyászati Klinika,
II.sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen
Az intestinalis alkalikus phosphatase (iAP) fontos szerepet tölt be a megőrzésében a Toll-like receptor 4 (TLR4) lipopolisaccharide (LPS) ligandjának
blokkolása révén. Az intestinális barrier megbomlása hozzájárulhat a cöliákia (CD) kialakulásához. ot vizsgáltuk CD-s gyermekekben.
újonnan diagnosztizált CD-s gyermek és 6 gluténmentes étrenden tartott CDgyermek (GFD) duodenumából származó biopsziás mintáját vizsgáltuk, 10 egészséges kontroll mintájával összehasonlítva. Az iAP fehérjeszinteket Western-blottal, az iAP mRNSrel határoztuk meg. Továbbá az iAP és TLR4 fehérjék co-localisatióját immunfluoreszcens festéssel
Az iAP fehérjeszint és mRNS expresszió szignifikánsan csökkent az újonnan s gyermekek duodenumbiopsziájában, a GFD-n tartott gyermekek és egészséges
kontrollok mintáihoz viszonyítva. GFD-n tartott gyermekek iAP proteinszintje az újonnan s és kontroll gyermekek iAP fehérjeszintje között volt. Az iAP és TLR4 specifikus
scens festődés a duodenumban kizárólag az epitheliális felszínen volt jelen, a csoportok között festődési különbséget nem találtunk.
Vizsgálataink szerint a CD-s gyermekek duodenummucosájában az iAP csökkent. Az expresszióval és következményesen fokozott LPS aktivitással járhat.
Doktor Iskola: Klinikai orvostudományok Program: Krónikus betegségek gyermekkori prevenciója
25
S ALKALIKUS PHOSPHATASE EXPRESZ-IS MUCOSÁJÁBAN
, Bánki Nóra Fanni1, Cseh Áron1, , Nagy Szakál Dorottya1, Papp Mária5,
Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem-Magyar
I. sz. Belgyógyászati Klinika,4II.sz. Patológiai
Az intestinalis alkalikus phosphatase (iAP) fontos szerepet tölt be a like receptor 4 (TLR4) lipopolisaccharide (LPS) ligandjának
blokkolása révén. Az intestinális barrier megbomlása hozzájárulhat a cöliákia (CD) kialakulásához.
s gyermek és 6 gluténmentes étrenden tartott CD-s gyermek (GFD) duodenumából származó biopsziás mintáját vizsgáltuk, 10 egészséges kontroll
blottal, az iAP mRNS-expressziót RT-PCR-localisatióját immunfluoreszcens festéssel
Az iAP fehérjeszint és mRNS expresszió szignifikánsan csökkent az újonnan n tartott gyermekek és egészséges
n tartott gyermekek iAP proteinszintje az újonnan s és kontroll gyermekek iAP fehérjeszintje között volt. Az iAP és TLR4 specifikus
scens festődés a duodenumban kizárólag az epitheliális felszínen volt jelen, a csoportok
s gyermekek duodenummucosájában az iAP csökkent. Az expresszióval és következményesen fokozott LPS aktivitással járhat.
26
E/I-8 A POSTCONDITIONÁLÁS ARTERIA MESENTERICA
Ónody Péter1, Rosero Olivér1, Pomizs IstvánSzijártó Attila1
Semmleweis Egyetem, 1 I.sz. Sebészeti Klinika,
Bevezetés: Az arteria mesenterica superior (AMS) embolizációja a vezető occlusiv kórképek egyik leggyakoribb formája, mely ischaemiásgyulladáshoz is vezethet. A postconditionálás ígékezdetén képes az I-R károsodás mérséklésére.
Célkitűzés: Korábbi vizsgálataink alapján 6x10 mpszignifikánsan csökkenthető a vékonybél Ipatkánymodelljében. Jelen kísérlet célját a lokális hatásokon túl a távoli szervi hatások vizsgálata képezte.
Anyagok és Módszer: Hím Wistar patkányokon az AMS 1 órás occlusiója történt. Az állatokat három csoportra osztottuk: áloperált, I-R kontroll és postconditionált (PC). Az utóbbiban a kirekesztést követően 6x10 mp-es reperfusios/reocclusios ciklusokban postconditionálást végeztünk. A 6 órás reperfusiot követően a serumból necroenzim szintek (LDH, CK), gyulladásos marker (IL6) illetvantioxidans kapacitás meghatározása történt. A lokális szervi hatások a vékonybél három szakaszából (duodenum, jejunum, ileum) vett szövettani minták alapján kerültek elemzésre, míg a távoli szervi hatásokat májból, tüdőből és veséből vett szövettani min
Eredmények: Hematoxylin-eosin festett szövettani metszeteken, a PC csoportban mindegyik vékonybélszakaszban kedvezőbb szövettani kép volt látható a kontroll csoporthoz képest. A Chiuklasszifikáció alapján, a jejunum és az ileum kármellyel korrelálva a CK, LDH szérumszintje is szignifikánsan alacsonyabb (p<0,0381; p<0,0276) szintet mutatott a PC csoportban. Javult a vékonybél nyálkahártya antioxidáns státusza (p<0,01) és a szisztémás károsodás mérséklődésére utalva a szérum össztüdőoedema mértéke csökkent, az extravascularis tüdő vízvolumen foka kisebb volt a PC csoportban. A máj esetében csökkentek a gyulladásos jelenségek. A PC csoportban csökmértéke, melyet a morfológiai képen túl a serum kreatinin szint szignifikáns csökkenése (p<0,05) is alátámasztott.
Következtetés: A korábbi eredményeinkkel összhangban, a postconditionálás 6 órás reperfusio esetén is csökkentette a vékonybél ischaemiáscsökkent a távoli szervek károsodása.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Gasztroenterológia Témavezető: Szijártó Attila E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A POSTCONDITIONÁLÁS ÍGÉRETES SEBÉSZTECHNARTERIA MESENTERICA SUPERIOR OCCLUSIOJA ESETÉN
, Pomizs István1, Dániel Ádám1, Udvarhelyi
I.sz. Sebészeti Klinika, 2 II.sz Patológiai Intézet, Budapest
Az arteria mesenterica superior (AMS) embolizációja a vezető occlusiv kórképek egyik leggyakoribb formája, mely ischaemiás-reperfusiós (I-R) károsodáshoz, valamint szisztémás gyulladáshoz is vezethet. A postconditionálás ígéretes sebésztechnikai manőver, mely a reperfusio
R károsodás mérséklésére.
Korábbi vizsgálataink alapján 6x10 mp-es postconditionálási ciklusok segítségével szignifikánsan csökkenthető a vékonybél I-R károsodásának korai szapatkánymodelljében. Jelen kísérlet célját a lokális hatásokon túl a távoli szervi hatások vizsgálata
Hím Wistar patkányokon az AMS 1 órás occlusiója történt. Az állatokat három R kontroll és postconditionált (PC). Az utóbbiban a kirekesztést
es reperfusios/reocclusios ciklusokban postconditionálást végeztünk. A 6 órás reperfusiot követően a serumból necroenzim szintek (LDH, CK), gyulladásos marker (IL6) illetvantioxidans kapacitás meghatározása történt. A lokális szervi hatások a vékonybél három szakaszából (duodenum, jejunum, ileum) vett szövettani minták alapján kerültek elemzésre, míg a távoli szervi hatásokat májból, tüdőből és veséből vett szövettani mintákon vizsgáltuk.
eosin festett szövettani metszeteken, a PC csoportban mindegyik vékonybélszakaszban kedvezőbb szövettani kép volt látható a kontroll csoporthoz képest. A Chiuklasszifikáció alapján, a jejunum és az ileum károsodása szignifikánsan csökkent (p=0.011; p=0.025), mellyel korrelálva a CK, LDH szérumszintje is szignifikánsan alacsonyabb (p<0,0381; p<0,0276) szintet mutatott a PC csoportban. Javult a vékonybél nyálkahártya antioxidáns státusza (p<0,01) és a
s károsodás mérséklődésére utalva a szérum össz-scavenger kapacitása is fokozódott. A tüdőoedema mértéke csökkent, az extravascularis tüdő vízvolumen foka kisebb volt a PC csoportban. A máj esetében csökkentek a gyulladásos jelenségek. A PC csoportban csökmértéke, melyet a morfológiai képen túl a serum kreatinin szint szignifikáns csökkenése (p<0,05) is
A korábbi eredményeinkkel összhangban, a postconditionálás 6 órás reperfusio esetén onybél ischaemiás-reperfusiós károsodását. Javult az antioxidáns státusz és
csökkent a távoli szervek károsodása.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ÍGÉRETES SEBÉSZTECHNIKAI MANİVER ESETÉN
Udvarhelyi Gábor1, Lotz Gábor2,
Intézet, Budapest
Az arteria mesenterica superior (AMS) embolizációja a vezető occlusiv kórképek egyik R) károsodáshoz, valamint szisztémás
retes sebésztechnikai manőver, mely a reperfusio
es postconditionálási ciklusok segítségével R károsodásának korai szakasza AMS occlusio
patkánymodelljében. Jelen kísérlet célját a lokális hatásokon túl a távoli szervi hatások vizsgálata
Hím Wistar patkányokon az AMS 1 órás occlusiója történt. Az állatokat három R kontroll és postconditionált (PC). Az utóbbiban a kirekesztést
es reperfusios/reocclusios ciklusokban postconditionálást végeztünk. A 6 órás reperfusiot követően a serumból necroenzim szintek (LDH, CK), gyulladásos marker (IL6) illetve antioxidans kapacitás meghatározása történt. A lokális szervi hatások a vékonybél három szakaszából (duodenum, jejunum, ileum) vett szövettani minták alapján kerültek elemzésre, míg a távoli szervi
eosin festett szövettani metszeteken, a PC csoportban mindegyik vékonybélszakaszban kedvezőbb szövettani kép volt látható a kontroll csoporthoz képest. A Chiu-féle
osodása szignifikánsan csökkent (p=0.011; p=0.025), mellyel korrelálva a CK, LDH szérumszintje is szignifikánsan alacsonyabb (p<0,0381; p<0,0276) szintet mutatott a PC csoportban. Javult a vékonybél nyálkahártya antioxidáns státusza (p<0,01) és a
scavenger kapacitása is fokozódott. A tüdőoedema mértéke csökkent, az extravascularis tüdő vízvolumen foka kisebb volt a PC csoportban. A máj esetében csökkentek a gyulladásos jelenségek. A PC csoportban csökkent a vesekárosodás mértéke, melyet a morfológiai képen túl a serum kreatinin szint szignifikáns csökkenése (p<0,05) is
A korábbi eredményeinkkel összhangban, a postconditionálás 6 órás reperfusio esetén reperfusiós károsodását. Javult az antioxidáns státusz és
2011. április 14-15.
E/I-9 EMELKEDETT THROMBOSPECLAMPSIÁBAN
Stenczer Balázs
Semmelweis Egyetem, I. sz. Szülészeti és N
Előzmény: A praeeclampsia (PE) pathogenezisének alapvető eleme a proegyensúlyának megbomlása és a következményes generalizát endoteliális diszfunkció. Számos irodalmi adat alátámasztja, hogy az endotélsejtek integritásához szükséges növekedési faktorok [vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF), placentáris növekalacsony, míg az ezeket megkötő és inaktiváló szolubilis VEGFemelkedett PE-ban. A thrombospondinantiangiogén hatással bír.
Hipotézis: Feltételezésünk szerint az antiangiogenikus TSPközrejátszhat az endotéldiszfunkcióban, és ezen keresztül a PE patogenezisében.
Alkalmazott módszerek: A vizsgálatok a diagnózist követően vett szérummintából történtméréseket a TSP-2 esetén ELISA módszerrel, az sFltimmunoassay módszerrel végeztük.
Kísérleti csoportok: Az eset-kontroll tanulmányban 35 praeeclampsiás (PE) és 35 egészséges terhes nő vett részt. Az anyai életkorban és a vérvételkori terhességi korban nem volt különbség a csoportok között.
Eredmények: Praeeclampsiás betegek mintáiban az egészséges kontrollokhoz viszonyítva szignifikánsan magasabb TSP-2 [13,22 (9,42sFlt-1 szinteket [9263 (5460-14110) pg/ml vs. 2414 (1448szignifikánsan alacsonyabb PlGF koncentrációt [50,87 (27,87ng/ml] találtunk. Nem tudtunk összefüggést kimutatni sem szintek között.
Következtetés: A TSP-2 emelkedett szérumszintje antiangiogén hatásán keresztül feltehetően hozzájárul a patogenetikai folyamatokhoz praeeclampsiában. A hatásmechanizmus pontosabb megértéséhez további vizsgálatok szükségesek.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusokTémavezető: Rigó János E-mail: [email protected]
EMELKEDETT THROMBOSPONDIN-2 (TSP-2) SZÉRUMSZINT PRAE
Semmelweis Egyetem, I. sz. Szülészeti és Nıgyógyászati Klinika, Budapest
A praeeclampsia (PE) pathogenezisének alapvető eleme a pro- és antiangiogenikus faktoroegyensúlyának megbomlása és a következményes generalizát endoteliális diszfunkció. Számos irodalmi adat alátámasztja, hogy az endotélsejtek integritásához szükséges növekedési faktorok [vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF), placentáris növekedési faktor (PlGF)] szintje alacsony, míg az ezeket megkötő és inaktiváló szolubilis VEGF-receptor (sFlt
ban. A thrombospondin-2 főként az endotélsejtek által termelt fehérje, amely kifejezett
Feltételezésünk szerint az antiangiogenikus TSP-2 szérumszintjének emelkedése közrejátszhat az endotéldiszfunkcióban, és ezen keresztül a PE patogenezisében.
A vizsgálatok a diagnózist követően vett szérummintából történt2 esetén ELISA módszerrel, az sFlt-1 és a PlGF esetén elektrokemilumineszcens
immunoassay módszerrel végeztük.
kontroll tanulmányban 35 praeeclampsiás (PE) és 35 egészséges terhes letkorban és a vérvételkori terhességi korban nem volt különbség a csoportok
Praeeclampsiás betegek mintáiban az egészséges kontrollokhoz viszonyítva 2 [13,22 (9,42-18,12) ng/ml vs. 7,88 (7,21-11,24) ng/ml, p
14110) pg/ml vs. 2414 (1448-2868) pg/ml, p<0,0001], valamint szignifikánsan alacsonyabb PlGF koncentrációt [50,87 (27,87-87,39) ng/ml vs. 220,1 (137,3ng/ml] találtunk. Nem tudtunk összefüggést kimutatni sem a TSP-2 és az sFlt-
2 emelkedett szérumszintje antiangiogén hatásán keresztül feltehetően hozzájárul a patogenetikai folyamatokhoz praeeclampsiában. A hatásmechanizmus pontosabb
bbi vizsgálatok szükségesek.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok Program: Hormonális szabályozó mechanizmusok
27
2) SZÉRUMSZINT PRAE-
gyógyászati Klinika, Budapest
és antiangiogenikus faktorok egyensúlyának megbomlása és a következményes generalizát endoteliális diszfunkció. Számos irodalmi adat alátámasztja, hogy az endotélsejtek integritásához szükséges növekedési faktorok
edési faktor (PlGF)] szintje receptor (sFlt-1) keringő mennyisége
2 főként az endotélsejtek által termelt fehérje, amely kifejezett
2 szérumszintjének emelkedése közrejátszhat az endotéldiszfunkcióban, és ezen keresztül a PE patogenezisében.
A vizsgálatok a diagnózist követően vett szérummintából történtek. A 1 és a PlGF esetén elektrokemilumineszcens
kontroll tanulmányban 35 praeeclampsiás (PE) és 35 egészséges terhes letkorban és a vérvételkori terhességi korban nem volt különbség a csoportok
Praeeclampsiás betegek mintáiban az egészséges kontrollokhoz viszonyítva 11,24) ng/ml, p<0,0001] és
2868) pg/ml, p<0,0001], valamint 87,39) ng/ml vs. 220,1 (137,3-339,8)
-1, sem a TSP-2 és a PLGF
2 emelkedett szérumszintje antiangiogén hatásán keresztül feltehetően hozzájárul a patogenetikai folyamatokhoz praeeclampsiában. A hatásmechanizmus pontosabb
28
E/I-10 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGLATA
Szémán Barbara1, Somogyi Anikó
Semmelweis Egyetem, 1 II. Belgyógyászati Klinika, BudapestELTE PPK, 2Pszichológiai Intézet, Budapest
A diabétesz mellitusz fennállása a kognitív zavarok kockázatát másfélszeresére növeli. A kognitív zavarvizsgálatára számos neuropszichológiai teszt létezik, mint a széles körben alkalmazott StroopWisconsin Kártyarendező Teszt. Ezek alkalmasak a végrehajtó funkció, a szelektív figyelem valamint a feldolgozási sebesség vizsgálatára, átfogó képe
Célkitűzés: Kutatásunk célja az, hogy a kognitív funkciókat összehasonlítsuk 1cukorbetegek(1TDM) és nem cukorbeteg, egészséges(K) egyénekben, és elemezzük betegeink neuropszichológiai tesztjeinek eredményeit a cukfüggvényében.
Módszerek: Vizsgálatunkban n=37 1cukorbeteg(nK=21nő+16férfi) vett részt. Betegeinktől belgyógyászati anamnézist vettünk fel, klinikai paramétereiket és gyógyszerelésüket rögzítettük. A depresszív és a szorongásosteszttel határoztuk meg. Betegeinkkel a kognitív funkciók jellemzésére számítógépes teszteket végeztettünk. A Stroop-teszttel a kongruens és az inkongruens válaszok átlagos reakcióidejét mértük, különbségükből számoltuk a Stroopválaszok száma alapján a végrehajtó funkciók vizsgálatára szolgált.
Eredmények: Az 1TDM-ben a Stroopkongruens reakcióidejének átlaga átlaga(DMIKRI:946,81±126,25ms) is szignifikánsan hosszabb volt(p<0,01), mint a kontroll csoport reakcióidejének átlaga (KRI:705,81±96,16ms) kongruens (K(KIKRI:766,95±124,61ms) feladat esetében is. A cukorbetegek figyelmi funkcióját jellemző StroopHbA1C értékekkel (7,81±1,75) mutatott összefüggést(p=0,045), a cukorbetegség fennállásának tartamával viszont nem (15,5±10,8 év). Az 1TDMhelyes válaszok aránya statisztikailag kimutathatóan (p=0,008) kevesebb(DMkontroll csoporban (Karány:83,05±4,33). A két csoport nemben és korban illesztett volt (K30,86±11,85év, 1TDMéletkor:34,7±11,07év).
Következtetés: A krónikusan fennálló anyagcserekognitív feladat végrehajtásának deficitjével járhat együtt. Betegeinkben az információfeldolgozás gyorsasága, a végrehajtó funkció sérült. funkció (vizuális szelektív figyelem) romlását eredményezte. A pszichomotoros hatékonyság, a motoros sebesség és a figyelem javíthatók a jó glikémiás kontrollal. A cukorbetegség lefolyása kognitív funkcióromlás befolyásolhatja a beteg életvezetését és életminőségét, mint önálló kórtényező.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásaiTémavezető: Somogyi Anikó E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KOGNITÍV FUNKCIÓJ
1, Nagy Géza1, Veres-Székely Anna2
II. Belgyógyászati Klinika, Budapest Pszichológiai Intézet, Budapest
A diabétesz mellitusz fennállása a kognitív zavarok kockázatát másfélszeresére növeli. A kognitív zavarvizsgálatára számos neuropszichológiai teszt létezik, mint a széles körben alkalmazott StroopWisconsin Kártyarendező Teszt. Ezek alkalmasak a végrehajtó funkció, a szelektív figyelem valamint a feldolgozási sebesség vizsgálatára, átfogó képet adva a kognitív funkciókról.
Kutatásunk célja az, hogy a kognitív funkciókat összehasonlítsuk 1cukorbetegek(1TDM) és nem cukorbeteg, egészséges(K) egyénekben, és elemezzük betegeink neuropszichológiai tesztjeinek eredményeit a cukorbetegséget jellemző klinikai paraméterek
Vizsgálatunkban n=37 1-es típusú cukorbeteg(n1TDM=18nő+19férfi) és n=37 nem cukorbeteg(nK=21nő+16férfi) vett részt. Betegeinktől belgyógyászati anamnézist vettünk fel, klinikai paramétereiket és gyógyszerelésüket rögzítettük. A depresszív és a szorongásos teszttel határoztuk meg. Betegeinkkel a kognitív funkciók jellemzésére számítógépes teszteket
teszttel a kongruens és az inkongruens válaszok átlagos reakcióidejét mértük, különbségükből számoltuk a Stroop-hatást. A Wisconsin Kártyarendező Teszt a helyes és helytelen válaszok száma alapján a végrehajtó funkciók vizsgálatára szolgált.
ben a Stroop-teszt által felmért reakcióidő átlaga (DMkongruens reakcióidejének átlaga (DMKRI:825,89±94,26ms) és az inkongruens reakcióidők
:946,81±126,25ms) is szignifikánsan hosszabb volt(p<0,01), mint a kontroll csoport :705,81±96,16ms) kongruens (KKRI:646,86±79,87ms) és inkongruens
4,61ms) feladat esetében is. A cukorbetegek figyelmi funkcióját jellemző StroopHbA1C értékekkel (7,81±1,75) mutatott összefüggést(p=0,045), a cukorbetegség fennállásának tartamával viszont nem (15,5±10,8 év). Az 1TDM-ben szenvedő csoportban a Wisconsin kártyajáték által felmért helyes válaszok aránya statisztikailag kimutathatóan (p=0,008) kevesebb(DMarány
:83,05±4,33). A két csoport nemben és korban illesztett volt (K:34,7±11,07év).
A krónikusan fennálló anyagcsere-betegség számos, különböző agyi régiókhoz köthető kognitív feladat végrehajtásának deficitjével járhat együtt. Betegeinkben az információfeldolgozás gyorsasága, a végrehajtó funkció sérült. A tartósan fennálló rossz anyagcsere-állapot feltehetően a figyelmi funkció (vizuális szelektív figyelem) romlását eredményezte. A pszichomotoros hatékonyság, a motoros sebesség és a figyelem javíthatók a jó glikémiás kontrollal. A cukorbetegség lefolyása kognitív funkcióromlás befolyásolhatja a beteg életvezetését és életminőségét, mint önálló kórtényező.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok Program: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai
PhD. Tudományos Napok 2011.
EK KOGNITÍV FUNKCIÓJÁNAK VIZSGÁ-
A diabétesz mellitusz fennállása a kognitív zavarok kockázatát másfélszeresére növeli. A kognitív zavarok vizsgálatára számos neuropszichológiai teszt létezik, mint a széles körben alkalmazott Stroop-teszt és a Wisconsin Kártyarendező Teszt. Ezek alkalmasak a végrehajtó funkció, a szelektív figyelem valamint a
Kutatásunk célja az, hogy a kognitív funkciókat összehasonlítsuk 1-es típusú cukorbetegek(1TDM) és nem cukorbeteg, egészséges(K) egyénekben, és elemezzük betegeink
orbetegséget jellemző klinikai paraméterek
es típusú cukorbeteg(n1TDM=18nő+19férfi) és n=37 nem cukorbeteg(nK=21nő+16férfi) vett részt. Betegeinktől belgyógyászati anamnézist vettünk fel, klinikai
tüneteket mértékét HADS-teszttel határoztuk meg. Betegeinkkel a kognitív funkciók jellemzésére számítógépes teszteket
teszttel a kongruens és az inkongruens válaszok átlagos reakcióidejét mértük, tást. A Wisconsin Kártyarendező Teszt a helyes és helytelen
teszt által felmért reakcióidő átlaga (DMRI:932,17±118,67ms), :825,89±94,26ms) és az inkongruens reakcióidők
:946,81±126,25ms) is szignifikánsan hosszabb volt(p<0,01), mint a kontroll csoport :646,86±79,87ms) és inkongruens
4,61ms) feladat esetében is. A cukorbetegek figyelmi funkcióját jellemző Stroop-hatás a HbA1C értékekkel (7,81±1,75) mutatott összefüggést(p=0,045), a cukorbetegség fennállásának tartamával
onsin kártyajáték által felmért arány:78,95±8,01%), mint a
:83,05±4,33). A két csoport nemben és korban illesztett volt (Kéletkor:
betegség számos, különböző agyi régiókhoz köthető kognitív feladat végrehajtásának deficitjével járhat együtt. Betegeinkben az információfeldolgozás
állapot feltehetően a figyelmi funkció (vizuális szelektív figyelem) romlását eredményezte. A pszichomotoros hatékonyság, a motoros sebesség és a figyelem javíthatók a jó glikémiás kontrollal. A cukorbetegség lefolyása során jelentkező kognitív funkcióromlás befolyásolhatja a beteg életvezetését és életminőségét, mint önálló kórtényező.
2011. április 14-15.
E/I-11 MANAGEMENT OF PULMONRECURRENT COMPLICATIREFRACTORY ATRIAL FISINGLE CENTRE EXPERI
Slavka Kudrnova, Astrid Apor, Vágó HajnalkaLászló
Semmelweis University, Heart Center, Department of Diagnostic Radiology, Budapest
Purpose: RFA of ectopic foci within pulmonary veins and surrounding atrial tissue represents effective treatment for AF. PVS constitutes its rare, but serious complication that may cause hemodynamic compromise leading to chronic irreversible vascular and parenchym1-3% of mostly reablated patients even in very experienced centers. Along their variable presentation and unpredictable clinical course, the lesions are usually multifocal, multiple stenoses over 60% symptomatic. Although controversy exists in PVS management, MSCTA has been accepted as most reliable method of lesion´s visualization, quantification and pulmonary vasculature and parenchyma monitoring. Endovascular balloon dilation and stent placement in occlusions and complepresently offer the most effective treatment with 57% restenosis rate. Through our centre´s experience with iatrogenic PVS we would like to contribute to its management optimization.
Methods and materials: Since the introduction of catheter PV ispatients have been ablated and followedsymptoms (effort dyspnoe, cough, hemoptoe). All the lesions were depicted by MSCTA or MRA and sucessfully endovascularly treated with immediate relief of symptoms and correction of pressure gradients.
Results: The PVS symptoms recurred and were acutely percutaneously treated in 3 patients (4 and 3 times in a single patient, 2-9 months following the treatment.)
Conclusion: Close post-ablation monitoring, early recognition of symptoms, prompt intervention in critical stenoses (primary stenting of complex lesions) are crucial for effective management of this chronic disease.
MANAGEMENT OF PULMONARY VEIN STENOSIS, ARECURRENT COMPLICATION OF CATHETER ABLATREFRACTORY ATRIAL FIBRILLATION. FIVE CASSINGLE CENTRE EXPERIENCE
, Astrid Apor, Vágó Hajnalka, Balázs György, Merkely Béla, Hüttl Kálmán, Gellér
Semmelweis University, Heart Center, Department of Diagnostic Radiology, Budapest
RFA of ectopic foci within pulmonary veins and surrounding atrial tissue represents effective treatment for AF. PVS constitutes its rare, but serious complication that may cause hemodynamic compromise leading to chronic irreversible vascular and parenchymal pulmonary changes. It occurs in
3% of mostly reablated patients even in very experienced centers. Along their variable presentation and unpredictable clinical course, the lesions are usually multifocal, multiple stenoses over 60%
controversy exists in PVS management, MSCTA has been accepted as most reliable method of lesion´s visualization, quantification and pulmonary vasculature and parenchyma monitoring. Endovascular balloon dilation and stent placement in occlusions and complepresently offer the most effective treatment with 57% restenosis rate. Through our centre´s experience with iatrogenic PVS we would like to contribute to its management optimization.
Since the introduction of catheter PV isolation in our centre in 2004, over 400 patients have been ablated and followed-up. 5 patients (3 reablated) have returned with PVS symptoms (effort dyspnoe, cough, hemoptoe). All the lesions were depicted by MSCTA or MRA and
eated with immediate relief of symptoms and correction of pressure
The PVS symptoms recurred and were acutely percutaneously treated in 3 patients (4 and 3 9 months following the treatment.)
ablation monitoring, early recognition of symptoms, prompt intervention in critical stenoses (primary stenting of complex lesions) are crucial for effective management of this
29
ARY VEIN STENOSIS, A MULTIPLE AND ON OF CATHETER ABLATION FOR BRILLATION. FIVE CASES REVIEW.
, Balázs György, Merkely Béla, Hüttl Kálmán, Gellér
Semmelweis University, Heart Center, Department of Diagnostic Radiology, Budapest
RFA of ectopic foci within pulmonary veins and surrounding atrial tissue represents effective treatment for AF. PVS constitutes its rare, but serious complication that may cause hemodynamic
al pulmonary changes. It occurs in 3% of mostly reablated patients even in very experienced centers. Along their variable presentation
and unpredictable clinical course, the lesions are usually multifocal, multiple stenoses over 60% controversy exists in PVS management, MSCTA has been accepted as most
reliable method of lesion´s visualization, quantification and pulmonary vasculature and parenchyma monitoring. Endovascular balloon dilation and stent placement in occlusions and complex lesions presently offer the most effective treatment with 57% restenosis rate. Through our centre´s experience with iatrogenic PVS we would like to contribute to its management optimization.
olation in our centre in 2004, over 400 up. 5 patients (3 reablated) have returned with PVS
symptoms (effort dyspnoe, cough, hemoptoe). All the lesions were depicted by MSCTA or MRA and eated with immediate relief of symptoms and correction of pressure
The PVS symptoms recurred and were acutely percutaneously treated in 3 patients (4 and 3
ablation monitoring, early recognition of symptoms, prompt intervention in critical stenoses (primary stenting of complex lesions) are crucial for effective management of this
30
E/I-12 A MACULA SZERKEZETÉNPLEXES BETEGEKBEN
Tátrai Erika1, Simó Magdolna2, Iljicsov AnnaGábor Márk1
Semmelweis Egyetem, 1Szemészeti Klinika, University of Miami, 3Miller School of Medicine, Basco
Célkitűzés: A macula szerkezetének vizsgálata optikai koherencia tomográfia (OCT) segítségével sclerosis multiplexes (SM) betegekben.
Módszerek: Vizsgálatunkba 22 relapszálóalanyt vontunk be. OCT vizsgálat (Stratus OCT, Carl Zeiss Meditec, Inc., Dublin, CA) elvégzése után a nyers adatokat az OCTRIMA szoftver segítségével dolgoztuk fel, majd rétegeinek átlagos vastagságát. Az SM betegek szemeit két csoportra osztottuk annak alapján, hogy korábban átestek-e látóideg gyulladáson (ON), így 21 szem került az ON+ (gyulladáson átesett) és 20 szem az ON- csoportba. A mért használtunk.
Eredmények: Az ON+ és ON- csoportban a belső retina rétegek, valamint a teljes retina elvékonyodását találtuk a kontroll csoporthoz, illetve egymáshoz viszonyítva is (p<0,01 minden össztöbbi réteg vastagsága nem mutatott szignifikáns különbséget a csoportok között.
Következtetés: Eredményeink a ganglionsejtek érintettségét mutatták SMgyulladással érintett és nem érintett szemein is. Az OCT képek szjövőben az SM-es betegek követését, valamint betekintést engedhet a betegség kialakulásának patomechanizmusába.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Szemészet Témavezető: Salacz György E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A MACULA SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA SCLEROS
, Iljicsov Anna2, Németh János1, Cabrera DeBuc Delia
Szemészeti Klinika, 2Neurológiai Klinika, BudapestMiller School of Medicine, Bascom Plamer Eye Institute, Miami
A macula szerkezetének vizsgálata optikai koherencia tomográfia (OCT) segítségével sclerosis multiplexes (SM) betegekben.
Vizsgálatunkba 22 relapszáló-remittáló altípusba tartozó SM beteget és 22 egészséges alanyt vontunk be. OCT vizsgálat (Stratus OCT, Carl Zeiss Meditec, Inc., Dublin, CA) elvégzése után a nyers adatokat az OCTRIMA szoftver segítségével dolgoztuk fel, majd feljegyeztük a retina egyes rétegeinek átlagos vastagságát. Az SM betegek szemeit két csoportra osztottuk annak alapján, hogy
e látóideg gyulladáson (ON), így 21 szem került az ON+ (gyulladáson átesett) és 20 csoportba. A mért vastagsági értékek összehasonlítására mixed model ANOVA
csoportban a belső retina rétegek, valamint a teljes retina elvékonyodását találtuk a kontroll csoporthoz, illetve egymáshoz viszonyítva is (p<0,01 minden össztöbbi réteg vastagsága nem mutatott szignifikáns különbséget a csoportok között.
Eredményeink a ganglionsejtek érintettségét mutatták SMgyulladással érintett és nem érintett szemein is. Az OCT képek szegmentációja lehetővé teheti a
es betegek követését, valamint betekintést engedhet a betegség kialakulásának
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
EK VÁLTOZÁSA SCLEROSIS MULTI-
, Cabrera DeBuc Delia3, Somfai
Neurológiai Klinika, Budapest m Plamer Eye Institute, Miami
A macula szerkezetének vizsgálata optikai koherencia tomográfia (OCT) segítségével
remittáló altípusba tartozó SM beteget és 22 egészséges alanyt vontunk be. OCT vizsgálat (Stratus OCT, Carl Zeiss Meditec, Inc., Dublin, CA) elvégzése után a
feljegyeztük a retina egyes rétegeinek átlagos vastagságát. Az SM betegek szemeit két csoportra osztottuk annak alapján, hogy
e látóideg gyulladáson (ON), így 21 szem került az ON+ (gyulladáson átesett) és 20 vastagsági értékek összehasonlítására mixed model ANOVA-t
csoportban a belső retina rétegek, valamint a teljes retina elvékonyodását találtuk a kontroll csoporthoz, illetve egymáshoz viszonyítva is (p<0,01 minden összehasonlításban). A többi réteg vastagsága nem mutatott szignifikáns különbséget a csoportok között.
Eredményeink a ganglionsejtek érintettségét mutatták SM-es betegek látóideg egmentációja lehetővé teheti a
es betegek követését, valamint betekintést engedhet a betegség kialakulásának
2011. április 14-15.
Dr. Bitter István egyetemi tanárDr. Czobor Pál egyetemi docens
Dr. Bódizs Róbert tudományos főmunkatárs
E/II ELİADÁSSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Bitter István egyetemi tanár Dr. Czobor Pál egyetemi docens
Dr. Bódizs Róbert tudományos főmunkatárs
31
Dr. Bódizs Róbert tudományos főmunkatárs
32
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
E/II-1 KANDIDÁNS GÉN POLIMOABÚZUS HATÁSA A KOGNITÍV FUNKCIÓKRA GEKBEN
Benkovits Judit, Réthelyi János, Bitter István
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest
Korábbi vizsgálatok eredményei szerint összefüggés mutatható ki a szkizofrénia kandidáns gépolimorfizmusai és a kognitív funkciók között. A pszichoaktív szerhasználat befolyásolja a tüneti képet szkizofrén betegekben; nemzetközi adatok és a saját eredményeink a negatív tünetek alacsonyabb, az agresszivitás magasabb szintjére utaltak. Ugyanakhasználat szkizofrén betegek kognitív funkcióira gyakorolt hatásáról.
Vizsgálatunkban 280 szkizofrén beteg klinikai és genetikai adatait elemeztük. A tüneti súlyosságot a Positive and Negative Symptom Scale (PAvizsgálat részeként Wisconsin kártyaválogatási tesztet, Wechsler Intelligencia teszt rejtjelezési és számterjedelmi feladatait, Stroop-tesztet, nyomkövetési teszteket, Reyteszteket vettük fel. A neuropszichológiai eredményekből globális kognitív pontszámot, valamint a figyelemre, munkamemóriára, verbális memóriára, kognitív flexibilitásra és verbális fluenciára vontakozó összesített pontszámokatdysbindin (DTNBP1), D-aminosav-(RGS4), és zinc finger protein 804A (ZNF804A) gének polimorfizmusaira vonatkozóan.
259 betegnél állt rendelkezésre adat a kábíkideríthető szerabúzus, amely 92%történő kombinációját jelentette. A kábítószerfüggetlenül mutatott összefüggést a PANSS hosztilitás/izgatottság faktorával (F=4,02; p=0,04). A kognitív funkciók tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget, a figyelmi funkciók területén tendencia jelleggel (p=0,06) jobb eredményt ért el a droghasználó alcsopovolt kimutatható a DTNBP1 rs909706 polimorfizmus és a globális kognitív pontszám (F=3,39; p=0,03), és a kognitív rugalmasság (F=4,81; p=0,01) között, valamint a RGS4 rs10917670 polimorfizmus és a munkamemória (F=4,28; p=0,01) kkörnyezeti tényezők befolyásolják szkizofréniában.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Pszichiátria Témavezető: Bitter István E-mail: [email protected]
KANDIDÁNS GÉN POLIMORFIZMUSOK ÉS A KOMORKOGNITÍV FUNKCIÓKRA SZKIZOFRÉN BETE
, Réthelyi János, Bitter István
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest
Korábbi vizsgálatok eredményei szerint összefüggés mutatható ki a szkizofrénia kandidáns gépolimorfizmusai és a kognitív funkciók között. A pszichoaktív szerhasználat befolyásolja a tüneti képet szkizofrén betegekben; nemzetközi adatok és a saját eredményeink a negatív tünetek alacsonyabb, az agresszivitás magasabb szintjére utaltak. Ugyanakkor ellentmondásosak az eredmények a cannabis használat szkizofrén betegek kognitív funkcióira gyakorolt hatásáról.
Vizsgálatunkban 280 szkizofrén beteg klinikai és genetikai adatait elemeztük. A tüneti súlyosságot a Positive and Negative Symptom Scale (PANSS) alkalmazásával regisztráltuk. Neuropszichológiai vizsgálat részeként Wisconsin kártyaválogatási tesztet, Wechsler Intelligencia teszt rejtjelezési és
tesztet, nyomkövetési teszteket, Rey-szólistát és verbális fluenciateszteket vettük fel. A neuropszichológiai eredményekből globális kognitív pontszámot, valamint a figyelemre, munkamemóriára, verbális memóriára, kognitív flexibilitásra és verbális fluenciára vontakozó összesített pontszámokat számoltunk. A DNS-mintákat genotipizáltuk neuregulin (NRG1),
-oxidáz aktivátor (G72/G30, DAOA), G-protein szignál regulátor 4 (RGS4), és zinc finger protein 804A (ZNF804A) gének polimorfizmusaira vonatkozóan.
259 betegnél állt rendelkezésre adat a kábítószer-használattal kapcsolatban. 15,8%kideríthető szerabúzus, amely 92%-ban cannabis-abúzust, vagy ennek más pszichoaktív szerrel történő kombinációját jelentette. A kábítószer-abúzus kortól, nemtől és a genetikai eredményektől
atott összefüggést a PANSS hosztilitás/izgatottság faktorával (F=4,02; p=0,04). A kognitív funkciók tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget, a figyelmi funkciók területén tendencia jelleggel (p=0,06) jobb eredményt ért el a droghasználó alcsoport. Szignifikáns összefüggés volt kimutatható a DTNBP1 rs909706 polimorfizmus és a globális kognitív pontszám (F=3,39; p=0,03), és a kognitív rugalmasság (F=4,81; p=0,01) között, valamint a RGS4 rs10917670 polimorfizmus és a munkamemória (F=4,28; p=0,01) között. Eredményeink szerint a kogníciót mind genetikai, mind környezeti tényezők befolyásolják szkizofréniában.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
33
RFIZMUSOK ÉS A KOMORBID CANNABIS-SZKIZOFRÉN BETE-
Korábbi vizsgálatok eredményei szerint összefüggés mutatható ki a szkizofrénia kandidáns gének polimorfizmusai és a kognitív funkciók között. A pszichoaktív szerhasználat befolyásolja a tüneti képet szkizofrén betegekben; nemzetközi adatok és a saját eredményeink a negatív tünetek alacsonyabb, az
kor ellentmondásosak az eredmények a cannabis
Vizsgálatunkban 280 szkizofrén beteg klinikai és genetikai adatait elemeztük. A tüneti súlyosságot a NSS) alkalmazásával regisztráltuk. Neuropszichológiai
vizsgálat részeként Wisconsin kártyaválogatási tesztet, Wechsler Intelligencia teszt rejtjelezési és szólistát és verbális fluencia
teszteket vettük fel. A neuropszichológiai eredményekből globális kognitív pontszámot, valamint a figyelemre, munkamemóriára, verbális memóriára, kognitív flexibilitásra és verbális fluenciára
genotipizáltuk neuregulin (NRG1), protein szignál regulátor 4
(RGS4), és zinc finger protein 804A (ZNF804A) gének polimorfizmusaira vonatkozóan.
használattal kapcsolatban. 15,8%-uknál volt abúzust, vagy ennek más pszichoaktív szerrel
abúzus kortól, nemtől és a genetikai eredményektől atott összefüggést a PANSS hosztilitás/izgatottság faktorával (F=4,02; p=0,04). A
kognitív funkciók tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget, a figyelmi funkciók területén rt. Szignifikáns összefüggés
volt kimutatható a DTNBP1 rs909706 polimorfizmus és a globális kognitív pontszám (F=3,39; p=0,03), és a kognitív rugalmasság (F=4,81; p=0,01) között, valamint a RGS4 rs10917670 polimorfizmus és a
özött. Eredményeink szerint a kogníciót mind genetikai, mind
34
E/II-2 ISZKÉMIÁS SZÍVBETEGEK PSZICH
Bodóné Rafael Beatrix1,2, Balog Piroska 1Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Kardiológiai Rehabilitációs Osztály, Deszk2SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Kp. Pszichiátriai Klinika, 3Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
Előzmények: A depressziós tünetegyüttes, a szorongás és a vitális kimerültség a szívbetegségek kialakulásának fontos kockázati tényezői és betegségek lefolyását is. A pszichés problémákat mutató szívbetegek rehabilitációja kevésbé hatékony, hosszabb ideig maradnak betegállományban és kisebb arányban állnak munkába.
Módszer: A Csongrád Megyei ÖnkormáRehabilitációs Osztályára bekerülő betegek (N=400) körében mértük a szorongás, a depresszió (Kórházi Szorongás és Depresszió Skála) és vitális kimerültség (Rövidített Vitális Kimerültség Kérdőív) mértékét, valamint vizsgáltuk életminőségüket (WHO Általános Jóllét Skála).
Eredmények: A betegek 68%-a vitális kimerültségről, 50%(N=400). Szignifikánsan magasabb depresszió (7,96 v. 5,75, p< 0,0001), szorongás (8,5 v. 6,24, p<0,0001) és vitális kimerültség (3,84 v. 2,89, p<0,0001) pontszámokat értek el a nők (N=184) a férfiakhoz (N=216) képest. Diagnózis tekintetében érdekes módon a nem műtött betegek (N= 238) mutattak szignifikánsan magasabb szorongás (7,73 v. 6,60, p<0,017)(3,54 vs. 3,02, p< 0,006) )a nyitott szívműtéten átesett (N= 162) betegekhez viszonyítva.
Konklúzió: Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegség pszichés állapotra történő hatásának a vizsgálata, és szükséges a betegek pszichológiai támogatása, gondozása. A betegek utánkövetése során vizsgálni kívánjuk, hogy a fent említett rizikótényezők (egymástól függetlenül) növelikesemények előfordulását.
Doktori iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Mentális egészsésgtudományokTémavezető: Balog Piroska E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
S SZÍVBETEGEK PSZICHÉS ÁLLAPOTÁNAK VIZSG
, Balog Piroska3
Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Kardiológiai Rehabilitációs Osztály, DeszkGyörgyi Albert Klinikai Kp. Pszichiátriai Klinika, Pszichiátriai Szakrendel
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
A depressziós tünetegyüttes, a szorongás és a vitális kimerültség a szívbetegségek kialakulásának fontos kockázati tényezői és negatívan befolyásolják a kardiovaszkuláris betegségek lefolyását is. A pszichés problémákat mutató szívbetegek rehabilitációja kevésbé hatékony, hosszabb ideig maradnak betegállományban és kisebb arányban állnak munkába.
A Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza Kardiológiai Rehabilitációs Osztályára bekerülő betegek (N=400) körében mértük a szorongás, a depresszió (Kórházi Szorongás és Depresszió Skála) és vitális kimerültség (Rövidített Vitális Kimerültség Kérdőív)
valamint vizsgáltuk életminőségüket (WHO Általános Jóllét Skála).
a vitális kimerültségről, 50%-a alacsony életminőségről számolt be (N=400). Szignifikánsan magasabb depresszió (7,96 v. 5,75, p< 0,0001), szorongás (8,5 v. 6,24, p<0,0001) és vitális kimerültség (3,84 v. 2,89, p<0,0001) pontszámokat értek el a nők (N=184) a férfiakhoz (N=216) képest. Diagnózis tekintetében érdekes módon a nem műtött betegek (N= 238) mutattak szignifikánsan magasabb szorongás (7,73 v. 6,60, p<0,017) és vitális kimerültség értékeket (3,54 vs. 3,02, p< 0,006) )a nyitott szívműtéten átesett (N= 162) betegekhez viszonyítva.
Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a kardiológiai rehabilitáció során fontos a tra történő hatásának a vizsgálata, és szükséges a betegek pszichológiai
támogatása, gondozása. A betegek utánkövetése során vizsgálni kívánjuk, hogy a fent említett rizikótényezők (egymástól függetlenül) növelik-e (és ha igen, milyen mértékben) az újabb k
Doktori iskola: Mentális egészségtudományok Program: Mentális egészsésgtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ÉS ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA
Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Kardiológiai Rehabilitációs Osztály, Deszk Pszichiátriai Szakrendelı2, Szeged
A depressziós tünetegyüttes, a szorongás és a vitális kimerültség a szív- és érrendszeri negatívan befolyásolják a kardiovaszkuláris
betegségek lefolyását is. A pszichés problémákat mutató szívbetegek rehabilitációja kevésbé hatékony, hosszabb ideig maradnak betegállományban és kisebb arányban állnak munkába.
nyzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza Kardiológiai Rehabilitációs Osztályára bekerülő betegek (N=400) körében mértük a szorongás, a depresszió (Kórházi Szorongás és Depresszió Skála) és vitális kimerültség (Rövidített Vitális Kimerültség Kérdőív)
a alacsony életminőségről számolt be (N=400). Szignifikánsan magasabb depresszió (7,96 v. 5,75, p< 0,0001), szorongás (8,5 v. 6,24, p<0,0001) és vitális kimerültség (3,84 v. 2,89, p<0,0001) pontszámokat értek el a nők (N=184) a férfiakhoz (N=216) képest. Diagnózis tekintetében érdekes módon a nem műtött betegek (N= 238)
és vitális kimerültség értékeket (3,54 vs. 3,02, p< 0,006) )a nyitott szívműtéten átesett (N= 162) betegekhez viszonyítva.
Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a kardiológiai rehabilitáció során fontos a tra történő hatásának a vizsgálata, és szükséges a betegek pszichológiai
támogatása, gondozása. A betegek utánkövetése során vizsgálni kívánjuk, hogy a fent említett e (és ha igen, milyen mértékben) az újabb kardiális
2011. április 14-15.
E/II-3 AZ ARCFELISMERÉS ELEVIZSGÁLATA SZKIZOFR
Komlósi Sarolta1, Csukly Gábor1, Stefanics Gábor 1Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete, Budapest3Nathan Kline Institute, Orangeburg, NY
Szkizofréniában ismert tünet az érzelemfeldolgozás terén mutatott deficit, illetve tágabb értelemben a szociális kogníció károsodása. Az érzelemfeldolgozásban kimutatható károsodás vizsgálata során az egyik alapvető megközelítés az arcfeldolgozás neurális folyamatainak mérése agyi eseménypotenciálok (EKP-k) felvételével. Célkitűzésünk annak vizsgálata, hogy szkizofrén betegeknél az érzelemfelismeréssel kapcsolatos információfeldolgozás során mikor és hol találhategészséges kontroll személyek érzelmi információfeldolgozásához képest. Vizsgálatunkba 24 szkizofrén beteget és nemben, korban, illetve iskolai végzettségben illesztett kontroll személyeket vontunk be. Érzelmi detekciós paradigmát alkalmaztunk anérzelmeket kifejező arcok által kiváltott EKPeltérnek-e egészéges kontrollokhoz képest. Továbbá azt is vizsgáltuk, hogy az EKPváltoznak a szelektív figyelem irányától függően olyan feladathelyzetben, ahol ugyanarról az arcról egyszer egy nemre vonatkozó döntést (férfi vagy nő), máskor érzelmi tartalomra vonatkozó döntést (semleges vagy szomorú) kell hozni. Ezen elektrofiziológiai paradigma jobb rálátást nyújthszkizofrén betegek érzelemfeldolgozása során tapasztalható deficitek mögött milyen neurobiológiai folyamatok húzódhatnak, illetve azok az érzelemfeldolgozás mely szakaszait érinthetik.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Pszichiátria Témavezető: Czobor Pál E-mail: [email protected]
AZ ARCFELISMERÉS ELEKTROFIZIOLÓGIA KORREVIZSGÁLATA SZKIZOFRÉN BETEGEKEN
, Stefanics Gábor2,, Czigler István2, Czobor Pál
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete, Budapest
Kline Institute, Orangeburg, NY
Szkizofréniában ismert tünet az érzelemfeldolgozás terén mutatott deficit, illetve tágabb értelemben a szociális kogníció károsodása. Az érzelemfeldolgozásban kimutatható károsodás vizsgálata során az
elítés az arcfeldolgozás neurális folyamatainak mérése agyi eseményk) felvételével. Célkitűzésünk annak vizsgálata, hogy szkizofrén betegeknél az
érzelemfelismeréssel kapcsolatos információfeldolgozás során mikor és hol találhategészséges kontroll személyek érzelmi információfeldolgozásához képest. Vizsgálatunkba 24 szkizofrén beteget és nemben, korban, illetve iskolai végzettségben illesztett kontroll személyeket vontunk be. Érzelmi detekciós paradigmát alkalmaztunk annak feltérképezésére, hogy különböző érzelmeket kifejező arcok által kiváltott EKP-k időbeli lefolyásukban és térbeli mintázatukban
e egészéges kontrollokhoz képest. Továbbá azt is vizsgáltuk, hogy az EKPirányától függően olyan feladathelyzetben, ahol ugyanarról az arcról
egyszer egy nemre vonatkozó döntést (férfi vagy nő), máskor érzelmi tartalomra vonatkozó döntést (semleges vagy szomorú) kell hozni. Ezen elektrofiziológiai paradigma jobb rálátást nyújthszkizofrén betegek érzelemfeldolgozása során tapasztalható deficitek mögött milyen neurobiológiai folyamatok húzódhatnak, illetve azok az érzelemfeldolgozás mely szakaszait érinthetik.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
35
KTROFIZIOLÓGIA KORRELÁTUMAINAK
, Czobor Pál1,3 , Bitter István1
Szkizofréniában ismert tünet az érzelemfeldolgozás terén mutatott deficit, illetve tágabb értelemben a szociális kogníció károsodása. Az érzelemfeldolgozásban kimutatható károsodás vizsgálata során az
elítés az arcfeldolgozás neurális folyamatainak mérése agyi esemény-kiváltott k) felvételével. Célkitűzésünk annak vizsgálata, hogy szkizofrén betegeknél az
érzelemfelismeréssel kapcsolatos információfeldolgozás során mikor és hol található eltérés egészséges kontroll személyek érzelmi információfeldolgozásához képest. Vizsgálatunkba 24 szkizofrén beteget és nemben, korban, illetve iskolai végzettségben illesztett kontroll személyeket
nak feltérképezésére, hogy különböző k időbeli lefolyásukban és térbeli mintázatukban
e egészéges kontrollokhoz képest. Továbbá azt is vizsgáltuk, hogy az EKP-k mennyire irányától függően olyan feladathelyzetben, ahol ugyanarról az arcról
egyszer egy nemre vonatkozó döntést (férfi vagy nő), máskor érzelmi tartalomra vonatkozó döntést (semleges vagy szomorú) kell hozni. Ezen elektrofiziológiai paradigma jobb rálátást nyújthat arra, hogy szkizofrén betegek érzelemfeldolgozása során tapasztalható deficitek mögött milyen neurobiológiai folyamatok húzódhatnak, illetve azok az érzelemfeldolgozás mely szakaszait érinthetik.
36
E/II-4 „HINNI VAGY NEM HINNVÉDİFAKTOR JELLEGE A
Kovács Eszter¹, Pikó Bettina¹,²
¹Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi ²Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi Intézet, Szeged
Bevezetés: A serdülőkori problémaviselkedés témakörében számos egészségvédő faktort ismerhetünk meg a kortárs szakirodalomból, például a családi társas támogatást, network haszülő-gyerek kapcsolat minőségi aspektusát. A vallásosság és vallásos életvitel mindezek mellett szintén a protektív tényezők közé tartozik. A vallásosságés szociális – dimenziójára hatással van.nagy változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadokban, ami különösen felgyorsult az utóbbi évtizedekben. A hagyományos vallásosság új keretekbe ágyazódott, egy megújult vallásosság/spiritualitás van jelen a mai társadalmakban, így a fiatal korosztályban is.
Célkitűzés: Kérdés, hogy a megváltozott vallásosság védőfaktorként funkcionálkapcsolatban.
Módszer: Jelen kutatásban szegedi középiskolás fiatalokat vizsgáltunk (N=881). A pszichés jólkövetkező skálákkal mértük: Optimizmus (LOT), Önminősített egészségi állapot (SPH), Élettel való elégedettség (SWL) és a rövidített depresszió skála (CDI). A vallönmeghatározást, a vallásosság mértékét és a vallási aktivitást mértük.
Eredmények: Logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk meg, hogy a vallásosság és vallási aktivitás milyen mértékben befolyásolja a pszichés jóltünetek gyakoriságára hat legkevésbé a fiatalok vallásossága. Az egészségüket viszont jobbnak ítélték, optimistábbak és életükkel is elégedettebbek azok a fiatalok, akik vallásosnak tartják magukat és vallási közösségekbe járnak. Nemek szerint vizsgálva, a lányok vallásosabbnak tartják magukat, elégedettebbek életükkel, továbbá vallásosságuk jobban kihat az önminősített egészségi állapotukra. Összességében megállapíthatjuk, hogy a serdülők pszichikai egészségére verősíti a pozitív életérzéseket.
Konklúzió: A serdülőkori prevenciós és egészségfejlesztési programokban fontos hangsúlyozni a védőfaktorok szerepét, hiszen a protektív faktorok megerősítése hosszú távon egy egészségesebb társadalom képét vetíti elénk.
Kulcsszavak: serdülők, védőfaktorok, vallásosság, pszichés jól
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok Program: Mentális egészségtusományokTémavezető: Pikó Bettina E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
„HINNI VAGY NEM HINNI?” - A SERDÜLİKORI VALLÁSFAKTOR JELLEGE A PSZICHÉS JÓL-LÉT SZEMPONTJÁBÓL
¹Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi Intézet, Szeged
A serdülőkori problémaviselkedés témakörében számos egészségvédő faktort ismerhetünk meg a kortárs szakirodalomból, például a családi társas támogatást, network ha
gyerek kapcsolat minőségi aspektusát. A vallásosság és vallásos életvitel mindezek mellett szintén a protektív tényezők közé tartozik. A vallásosság az egészségi állapot mindhárom
l van. A vallás értelmezése, illetve a vallásosság szubjektív élménye nagy változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadokban, ami különösen felgyorsult az utóbbi évtizedekben. A hagyományos vallásosság új keretekbe ágyazódott, egy megújult
iritualitás van jelen a mai társadalmakban, így a fiatal korosztályban is.
Kérdés, hogy a megváltozott vallásosság védőfaktorként funkcionál
Jelen kutatásban szegedi középiskolás fiatalokat vizsgáltunk (N=881). A pszichés jólkövetkező skálákkal mértük: Optimizmus (LOT), Önminősített egészségi állapot (SPH), Élettel való elégedettség (SWL) és a rövidített depresszió skála (CDI). A vallásosság esetében a vallási önmeghatározást, a vallásosság mértékét és a vallási aktivitást mértük.
Logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk meg, hogy a vallásosság és vallási aktivitás milyen mértékben befolyásolja a pszichés jól-létet. Eredményeink azt mutatják, hogy a depressziós tünetek gyakoriságára hat legkevésbé a fiatalok vallásossága. Az egészségüket viszont jobbnak ítélték, optimistábbak és életükkel is elégedettebbek azok a fiatalok, akik vallásosnak tartják magukat és
össégekbe járnak. Nemek szerint vizsgálva, a lányok vallásosabbnak tartják magukat, elégedettebbek életükkel, továbbá vallásosságuk jobban kihat az önminősített egészségi állapotukra. Összességében megállapíthatjuk, hogy a serdülők pszichikai egészségére vonatkozóan a vallásosság
A serdülőkori prevenciós és egészségfejlesztési programokban fontos hangsúlyozni a védőfaktorok szerepét, hiszen a protektív faktorok megerősítése hosszú távon egy egészségesebb
Kulcsszavak: serdülők, védőfaktorok, vallásosság, pszichés jól-lét
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok Program: Mentális egészségtusományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
KORI VALLÁSOSSÁG LÉT SZEMPONTJÁBÓL
A serdülőkori problémaviselkedés témakörében számos egészségvédő faktort ismerhetünk meg a kortárs szakirodalomból, például a családi társas támogatást, network hatásokat, valamint a
gyerek kapcsolat minőségi aspektusát. A vallásosság és vallásos életvitel mindezek mellett az egészségi állapot mindhárom – testi, lelki
A vallás értelmezése, illetve a vallásosság szubjektív élménye nagy változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadokban, ami különösen felgyorsult az utóbbi évtizedekben. A hagyományos vallásosság új keretekbe ágyazódott, egy megújult
iritualitás van jelen a mai társadalmakban, így a fiatal korosztályban is.
Kérdés, hogy a megváltozott vallásosság védőfaktorként funkcionál-e a pszichés jól-léttel
Jelen kutatásban szegedi középiskolás fiatalokat vizsgáltunk (N=881). A pszichés jól-létet a következő skálákkal mértük: Optimizmus (LOT), Önminősített egészségi állapot (SPH), Élettel való
ásosság esetében a vallási
Logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk meg, hogy a vallásosság és vallási aktivitás edményeink azt mutatják, hogy a depressziós
tünetek gyakoriságára hat legkevésbé a fiatalok vallásossága. Az egészségüket viszont jobbnak ítélték, optimistábbak és életükkel is elégedettebbek azok a fiatalok, akik vallásosnak tartják magukat és
össégekbe járnak. Nemek szerint vizsgálva, a lányok vallásosabbnak tartják magukat, elégedettebbek életükkel, továbbá vallásosságuk jobban kihat az önminősített egészségi állapotukra.
onatkozóan a vallásosság
A serdülőkori prevenciós és egészségfejlesztési programokban fontos hangsúlyozni a védőfaktorok szerepét, hiszen a protektív faktorok megerősítése hosszú távon egy egészségesebb
2011. április 14-15.
E/II-5 MI TÖRTÉNIK A CHATEVÉSZAVARBAN SZENVEDUTÓKEZELÉSES PROGRAM
Mezei Ágnes1, Güleç Hayriye1, Bauer Stephanie 1Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest2Centre for Psychotherapy Research, University Hospital, Heidelberg
Az evéssel kapcsolatos megbetegedésekben szenvedők egy bizonyos hányada önszántából vagy környezetének közbenjárásával pszichiátert, pszichológust, orvost keres fel, és terápiás segítségnyújtásban részesül.
A terápia befejeződésének idejére elért állapot még nem biztos, hogy tartós, a páciensek számára a terápia lezárását követő folyamatos kapcsolattartás, figyelemmel követés és támogatás nagyon fontos a további gyógyulásban.
AZ EDINA egy online utókezelési program korábban bulimia nervosával kapcsolatos tünetekkel kezelt páciensek számára, melyet nemcsak a visszaesés megelőzésére hoztak létre, hanem azért is, hogy folyamatos támogatást nyújtson a résztvevőknek. A Program az átfogó tájékoztató anytöbbféle kommunikációs felületet is biztosít, melyeken a résztvevők egymással illetve a Program szakembereivel állnak kapcsolatban. Ezek a fórum és a chat szobák üzenetváltást tesz lehetővé a résztvevők és a s
A csoportos chat beszélgetéseken kb. 5beszélgetnek, ha valaki visszaesés miatt aggódik, akkor megerősítik, támogatják és bíztatják egymást. A visszajelzésekből lehet tudni, hogy hasznosnak látják ezeket a beszélgetéseket, és jó hangulattal búcsúznak el az ülés végén.
Az egyéni beszélgetéseken olyan témák kerülnek szóba, melyeket a résztvevők nem szívesen osztanak meg az egész csoporttal. Ezek főleg személyes jellegű, rendszeresen jelentkeznek időpontokra, és vannak, akik egyszerpanaszuk van.
Az előadás a tanácsadó chat beszélgetésekkel kapcsolatos tapasztalatait foglalja össze.
Kulcsszavak: evészavar, telemedicina, bulimia nervosa, chat
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Mentális egészségtudományokTémavezető: Túry Ferenc E-mail: [email protected]
MI TÖRTÉNIK A CHAT-SZOBÁBAN? AZONNALI ÜZEEVÉSZAVARBAN SZENVEDİK SZÁMÁRA KIFEJLESZUTÓKEZELÉSES PROGRAMBAN
, Bauer Stephanie2, Kohls Elisabeth1, Túry Ferenc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest for Psychotherapy Research, University Hospital, Heidelberg
Az evéssel kapcsolatos megbetegedésekben szenvedők egy bizonyos hányada önszántából vagy környezetének közbenjárásával pszichiátert, pszichológust, orvost keres fel, és terápiás
A terápia befejeződésének idejére elért állapot még nem biztos, hogy tartós, a páciensek számára a terápia lezárását követő folyamatos kapcsolattartás, figyelemmel követés és támogatás nagyon fontos a
utókezelési program korábban bulimia nervosával kapcsolatos tünetekkel kezelt páciensek számára, melyet nemcsak a visszaesés megelőzésére hoztak létre, hanem azért is, hogy folyamatos támogatást nyújtson a résztvevőknek. A Program az átfogó tájékoztató anytöbbféle kommunikációs felületet is biztosít, melyeken a résztvevők egymással illetve a Program szakembereivel állnak kapcsolatban. Ezek a fórum és a chat szobák – utóbbi azonnali professzionális üzenetváltást tesz lehetővé a résztvevők és a szakképzett tanácsadók között.
A csoportos chat beszélgetéseken kb. 5-10 résztvevő van jelen, és számukra jelentős eseményekről beszélgetnek, ha valaki visszaesés miatt aggódik, akkor megerősítik, támogatják és bíztatják egymást. A
udni, hogy hasznosnak látják ezeket a beszélgetéseket, és jó hangulattal
Az egyéni beszélgetéseken olyan témák kerülnek szóba, melyeket a résztvevők nem szívesen osztanak meg az egész csoporttal. Ezek főleg személyes jellegű, érzelmi vonatkozású kérdések. Vannak, akik rendszeresen jelentkeznek időpontokra, és vannak, akik egyszer-egyszer, ha aktuálisan kérdésük vagy
Az előadás a tanácsadó chat beszélgetésekkel kapcsolatos tapasztalatait foglalja össze.
evészavar, telemedicina, bulimia nervosa, chat
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok Program: Mentális egészségtudományok
37
OBÁBAN? AZONNALI ÜZENETVÁLTÁS K SZÁMÁRA KIFEJLESZTETT ONLINE
, Túry Ferenc1
Az evéssel kapcsolatos megbetegedésekben szenvedők egy bizonyos hányada önszántából vagy környezetének közbenjárásával pszichiátert, pszichológust, orvost keres fel, és terápiás
A terápia befejeződésének idejére elért állapot még nem biztos, hogy tartós, a páciensek számára a terápia lezárását követő folyamatos kapcsolattartás, figyelemmel követés és támogatás nagyon fontos a
utókezelési program korábban bulimia nervosával kapcsolatos tünetekkel kezelt páciensek számára, melyet nemcsak a visszaesés megelőzésére hoztak létre, hanem azért is, hogy folyamatos támogatást nyújtson a résztvevőknek. A Program az átfogó tájékoztató anyagokon kívül többféle kommunikációs felületet is biztosít, melyeken a résztvevők egymással illetve a Program
utóbbi azonnali professzionális
10 résztvevő van jelen, és számukra jelentős eseményekről beszélgetnek, ha valaki visszaesés miatt aggódik, akkor megerősítik, támogatják és bíztatják egymást. A
udni, hogy hasznosnak látják ezeket a beszélgetéseket, és jó hangulattal
Az egyéni beszélgetéseken olyan témák kerülnek szóba, melyeket a résztvevők nem szívesen osztanak érzelmi vonatkozású kérdések. Vannak, akik
egyszer, ha aktuálisan kérdésük vagy
Az előadás a tanácsadó chat beszélgetésekkel kapcsolatos tapasztalatait foglalja össze.
38
E/II-6 PSZICHÉS ÉS GENETIKABAN ÉS A SZUBKLINIKUS SZEZONÁL
Molnár Eszter1, Lazáry Judit1, 2, Benk 1Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet,Mentálhigiénés Osztály, Budapest
A szezonális affektív zavar (seasonal affective disorder biológiai és pszichés mechanizmusok szerepét kell figyelembe venni. A tünetek hátterében a szerontonin-2A receptor gént már régóta kandidáns génként
Célok: Vizsgálatunk célja a SAD kialakulásában szerepet játszó premorbid személyiség pszichológiai és genetikai aspektusainak leírása. Ezért egészséges populáción vizsgálatuk SAD szubklinikus formájának összefüggéseit (Seasonal Assessment QScale – GSS skálája) a depresszív tünetekkel (Zungaffektív temperamentumokkal (TEMPSszezonalitásra való érzékenységgel, az rs731779, rs985934 és az rs6311 polimorfizmusokat asszociációs és haplotípus vizsgálatán keresztül.
Eredmények: Hazánkban a populáció 4.6% szenved SADszubszindromális forma. Az szubklinikus SADjellemzi. A nyíltság skálán való eltérést nem igazoltuk. A legerősebb prediszponáló tényezőnek a Szorongó és a ciklotím temperamentumot találtuk, de az irritábilitás és a depresszív temperamentum is hatással lehet a szezonalitásra való érzékenységre. Az asszociációs vizsgálatok alapján az rs7311779 polimorfizmus GG homozigóta genotípust hordozók szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a GSS skálán, mint a T allélt hordozók (p=0,0184). A haplotípus G alléljának hordozása magasabb, míg a T allél jelenléte alacsony GSS pontszámot eredményezett.
A személyiség faktorok, temperamentumok mintázata és genetikai faktorok szerepe a szezonalitás és szubklinikus szezonális depresszió hátterében jelzik e tünet együttes spektrum természetét.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Pszichiátria Témavezető: Bagdy György E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
PSZICHÉS ÉS GENETIKAI FAKTOROK SZEREPE A ZUBKLINIKUS SZEZONÁLIS DEPRESSZIÓBAN
, Benkı Anita1, Gonda Xénia1, 2, Pap Dorottya
Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet,2Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási apest
A szezonális affektív zavar (seasonal affective disorder – SAD) hátterének megértéséhez összetett biológiai és pszichés mechanizmusok szerepét kell figyelembe venni. A tünetek hátterében a
2A receptor gént már régóta kandidáns génként tartják számon.
Vizsgálatunk célja a SAD kialakulásában szerepet játszó premorbid személyiség pszichológiai és genetikai aspektusainak leírása. Ezért egészséges populáción vizsgálatuk SAD szubklinikus formájának összefüggéseit (Seasonal Assessment Questionnaire – SPAQ; szezonalitást mérő, Global Seasonality
GSS skálája) a depresszív tünetekkel (Zung-DS), a személyiségvonásokkal (BFIaffektív temperamentumokkal (TEMPS-A). Továbbá vizsgáltuk az 5-HTR2A gén összefüggését a
ra való érzékenységgel, az rs731779, rs985934 és az rs6311 polimorfizmusokat asszociációs és haplotípus vizsgálatán keresztül.
Hazánkban a populáció 4.6% szenved SAD-ben, míg 7.2% esetében áll fenn a szubszindromális forma. Az szubklinikus SAD-eseket emelkedett neuroticitás és csökkent extraverzió jellemzi. A nyíltság skálán való eltérést nem igazoltuk. A legerősebb prediszponáló tényezőnek a Szorongó és a ciklotím temperamentumot találtuk, de az irritábilitás és a depresszív temperamentum
atással lehet a szezonalitásra való érzékenységre. Az asszociációs vizsgálatok alapján az rs7311779 polimorfizmus GG homozigóta genotípust hordozók szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a GSS skálán, mint a T allélt hordozók (p=0,0184). A haplotípus analízis során a rs731779 polimorfizmus G alléljának hordozása magasabb, míg a T allél jelenléte alacsony GSS pontszámot eredményezett.
A személyiség faktorok, temperamentumok mintázata és genetikai faktorok szerepe a szezonalitás és szezonális depresszió hátterében jelzik e tünet együttes spektrum természetét.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
SZEZONALITÁS-IS DEPRESSZIÓBAN
, Pap Dorottya1, Bagdy György1
Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási
SAD) hátterének megértéséhez összetett biológiai és pszichés mechanizmusok szerepét kell figyelembe venni. A tünetek hátterében a
Vizsgálatunk célja a SAD kialakulásában szerepet játszó premorbid személyiség pszichológiai és genetikai aspektusainak leírása. Ezért egészséges populáción vizsgálatuk SAD szubklinikus formájának
SPAQ; szezonalitást mérő, Global Seasonality DS), a személyiségvonásokkal (BFI-44) és az
HTR2A gén összefüggését a ra való érzékenységgel, az rs731779, rs985934 és az rs6311 polimorfizmusokat
ben, míg 7.2% esetében áll fenn a eseket emelkedett neuroticitás és csökkent extraverzió
jellemzi. A nyíltság skálán való eltérést nem igazoltuk. A legerősebb prediszponáló tényezőnek a Szorongó és a ciklotím temperamentumot találtuk, de az irritábilitás és a depresszív temperamentum
atással lehet a szezonalitásra való érzékenységre. Az asszociációs vizsgálatok alapján az rs7311779 polimorfizmus GG homozigóta genotípust hordozók szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a
analízis során a rs731779 polimorfizmus G alléljának hordozása magasabb, míg a T allél jelenléte alacsony GSS pontszámot eredményezett.
A személyiség faktorok, temperamentumok mintázata és genetikai faktorok szerepe a szezonalitás és szezonális depresszió hátterében jelzik e tünet együttes spektrum természetét.
2011. április 14-15.
E/II-7 A PÁRKAPCSOLATI STRE
Susánszky Anna
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
A fogyasztói társadalmakban a „második demográfiai átmenetnek” nevezett időszak egyik jellegzetes vonása, hogy csökken a házasságkötések és növekszik az élettársi kapcsolatvan a gyermekvállalási hajlandóságára is. Ezt az időszakot jellemzi a nemi szerepekre vonatkozó társadalmi elvárások átalakulása is. vizsgáltuk az együttélési forma és a Hungarostudy 2006-os országos reprezentatív felmérés adatbázisán végeztük. Almintánkat a 18 éven felüli, párkapcsolatban élő férfiak jelentették (N=1448). A párkapcsolatok minőségét a RövidítettHázassági Stressz Skálával, a nemi szerep stressz mértékét a rövidített Férfi Nemi Szerep Stressz Skálával illetve annak komponenseivel mértük. A modellezési eljárás a lépésenkénti lineáris regresszió módszerével történt. Eredmények: A élettársi viszonybaszinttel jellemezhető, rossznak minősülő párkapcsolat, mint a házasságban élők körében. A házas férfiak számára kisebb stressz-terhelést jelent a „nőknek való alárendelődés”, de a nemi szerep stressz más faktoraiban nincs eltérés a két csoport között. A párkapcsolatok minőségét statisztikailag szignifikáns mértékben befolyásolja az anyagi helyzet szubjektív megítélése, az együttélés formája, és a nőkkel szemben érzett intellektuális kisebbségi érzésből származVizsgálatunk a magyar férfiak körében igazolta, hogy a magas párkapcsolati stressz, amely a kapcsolat minőségének, és feltehetően kapcsolati stabilitásának is mutatója jobban érinti az élettársi viszonyban élőket, mint a házasokat. A nemi szerepek modernizálódásából eredő társadalmi elvárások szintén az élettársi viszonyban élő férfiakat érintik inkább.
Doktori Iskola. Mentális egészségtudományokProgram: Mentális egészségtudomány Témavezető: Kopp Mária E-mail: [email protected]
A PÁRKAPCSOLATI STRESSZ PREDIKTORAI FÉRFIAK K
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
A fogyasztói társadalmakban a „második demográfiai átmenetnek” nevezett időszak egyik jellegzetes vonása, hogy csökken a házasságkötések és növekszik az élettársi kapcsolatok száma, amely hatással van a gyermekvállalási hajlandóságára is. Ezt az időszakot jellemzi a nemi szerepekre vonatkozó társadalmi elvárások átalakulása is. Kutatásunk során a párkapcsolatok minőségével összefüggésben vizsgáltuk az együttélési forma és a nemi szerep stressz összefüggéseit. Módszerek
os országos reprezentatív felmérés adatbázisán végeztük. Almintánkat a 18 éven felüli, párkapcsolatban élő férfiak jelentették (N=1448). A párkapcsolatok minőségét a RövidítettHázassági Stressz Skálával, a nemi szerep stressz mértékét a rövidített Férfi Nemi Szerep Stressz Skálával illetve annak komponenseivel mértük. A modellezési eljárás a lépésenkénti lineáris regresszió
: A élettársi viszonyban élő férfiak körében gyakoribb a magas stressz szinttel jellemezhető, rossznak minősülő párkapcsolat, mint a házasságban élők körében. A házas
terhelést jelent a „nőknek való alárendelődés”, de a nemi szerep stressz oraiban nincs eltérés a két csoport között. A párkapcsolatok minőségét statisztikailag
szignifikáns mértékben befolyásolja az anyagi helyzet szubjektív megítélése, az együttélés formája, és a nőkkel szemben érzett intellektuális kisebbségi érzésből származó stressz mértéke. Vizsgálatunk a magyar férfiak körében igazolta, hogy a magas párkapcsolati stressz, amely a kapcsolat minőségének, és feltehetően kapcsolati stabilitásának is mutatója jobban érinti az élettársi viszonyban
házasokat. A nemi szerepek modernizálódásából eredő társadalmi elvárások szintén az élettársi viszonyban élő férfiakat érintik inkább.
Doktori Iskola. Mentális egészségtudományok
39
IAK KÖRÉBEN
A fogyasztói társadalmakban a „második demográfiai átmenetnek” nevezett időszak egyik jellegzetes ok száma, amely hatással
van a gyermekvállalási hajlandóságára is. Ezt az időszakot jellemzi a nemi szerepekre vonatkozó során a párkapcsolatok minőségével összefüggésben
Módszerek: Elemzésünket a os országos reprezentatív felmérés adatbázisán végeztük. Almintánkat a 18 éven
felüli, párkapcsolatban élő férfiak jelentették (N=1448). A párkapcsolatok minőségét a Rövidített Házassági Stressz Skálával, a nemi szerep stressz mértékét a rövidített Férfi Nemi Szerep Stressz Skálával illetve annak komponenseivel mértük. A modellezési eljárás a lépésenkénti lineáris regresszió
n élő férfiak körében gyakoribb a magas stressz szinttel jellemezhető, rossznak minősülő párkapcsolat, mint a házasságban élők körében. A házas
terhelést jelent a „nőknek való alárendelődés”, de a nemi szerep stressz oraiban nincs eltérés a két csoport között. A párkapcsolatok minőségét statisztikailag
szignifikáns mértékben befolyásolja az anyagi helyzet szubjektív megítélése, az együttélés formája, és a ó stressz mértéke. Következtetések:
Vizsgálatunk a magyar férfiak körében igazolta, hogy a magas párkapcsolati stressz, amely a kapcsolat minőségének, és feltehetően kapcsolati stabilitásának is mutatója jobban érinti az élettársi viszonyban
házasokat. A nemi szerepek modernizálódásából eredő társadalmi elvárások szintén az
40
E/II-8 IZOMDISZMORFIA, EVÉSGÁLATA FÉRFI TESTÉPÍ
Babusa Bernadett, Túry Ferenc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
Háttér: Az izomdiszmorfia a férfiak speciális testképzavara, mely az izomzattal való túlzott/patológiás foglalatosságot jelenti. Az izomdiszmorfia gyakran társul viselkedésbeli jellemzőkkel, például testedzésfüggőséggel, a társas kapcsolatok romlásával, szigorú dabúzussal és dependenciával.
Célkitűzés: A vizsgálat elsődleges célja az izomdiszmorfia hazai kockázati prevalenciájának felmérése fokozott kockázatú populációban. A vizsgálat másodlagos célja az izomdiszmorfia evészavarral testedzésfüggőséggel kapcsolatos jellemzőinek vizsgálata.
Módszer: A vizsgálatban 302 férfi testépítő vett részt. Az izomdiszmorfia tüneteinek felmérésére az Izomzattal Való Elégedettség Skálát használtuk. További mérőeszközök az Evészavar Kérdőív öt alskálája (karcsúság, bulimia, interoceptív tudatosság, perfekcionizmus, interperszonális bizalmatlanság) és a Testedzés Addikció Kérdőív.
Eredmények: A kérdőíves adatokon alapuló izomdiszmorfia kockázati prevalenciája 17,2%. A vizsgált minta átlagéletkora 27,5 év. Az izomdiszmorfiára fokozottan veszélyeztetettek és a normális testépítők összehasonlítása során az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatú személyek szignifikánsan fiatalabbak voltak, illetve magasabb volt az ideálisnak tartott testsúlyuk. Emagasabb pontszámot értek el az Evészavar Kérdőív bulimia, interoceptív tudatosság, perfekcionizmus és interperszonális bizalmatlanság alskáláin. Az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatúak csoportja szignifikánsan nagyobb fo
Következtetés: Az izomdiszmorfia hazai prevalenciája megegyezik a nemzetközi irodalomban közöltekkel. A férfiak testével és megjelenésével kapcsolatban az utóbbi időben növekvő aggodalmaskodás magával hozta a tesszaporodását is. Az izmos férfitest eszményképe és az ebből táplálkozó izomdiszmorfia elterjedt, de még kevéssé tanulmányozott jelenségnek számít a közép
Doktori Iskola: Mentális EgészségtudományokProgram: Mentális egészségtudományokTémavezető: Túry Ferenc E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
IZOMDISZMORFIA, EVÉSZAVAR ÉS TESTEDZÉSFÜGÁLATA FÉRFI TESTÉPÍTİK KÖRÉBEN
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
Az izomdiszmorfia a férfiak speciális testképzavara, mely az izomzattal való túlzott/patológiás foglalatosságot jelenti. Az izomdiszmorfia gyakran társul viselkedésbeli jellemzőkkel, például testedzésfüggőséggel, a társas kapcsolatok romlásával, szigorú diétázással, anabolikus szteroid
A vizsgálat elsődleges célja az izomdiszmorfia hazai kockázati prevalenciájának felmérése fokozott kockázatú populációban. A vizsgálat másodlagos célja az izomdiszmorfia evészavarral testedzésfüggőséggel kapcsolatos jellemzőinek vizsgálata.
A vizsgálatban 302 férfi testépítő vett részt. Az izomdiszmorfia tüneteinek felmérésére az Izomzattal Való Elégedettség Skálát használtuk. További mérőeszközök az Evészavar Kérdőív öt
lskálája (karcsúság, bulimia, interoceptív tudatosság, perfekcionizmus, interperszonális bizalmatlanság) és a Testedzés Addikció Kérdőív.
A kérdőíves adatokon alapuló izomdiszmorfia kockázati prevalenciája 17,2%. A vizsgált 27,5 év. Az izomdiszmorfiára fokozottan veszélyeztetettek és a normális testépítők
összehasonlítása során az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatú személyek szignifikánsan fiatalabbak voltak, illetve magasabb volt az ideálisnak tartott testsúlyuk. Emagasabb pontszámot értek el az Evészavar Kérdőív bulimia, interoceptív tudatosság, perfekcionizmus és interperszonális bizalmatlanság alskáláin. Az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatúak csoportja szignifikánsan nagyobb fokú testedzésfüggőséggel volt jellemezhető.
Az izomdiszmorfia hazai prevalenciája megegyezik a nemzetközi irodalomban közöltekkel. A férfiak testével és megjelenésével kapcsolatban az utóbbi időben növekvő aggodalmaskodás magával hozta a testképpel és evéssel kapcsolatos patológiás jelenségek szaporodását is. Az izmos férfitest eszményképe és az ebből táplálkozó izomdiszmorfia elterjedt, de még kevéssé tanulmányozott jelenségnek számít a közép-kelet-európai kultúrákban, így hazánkban is.
ktori Iskola: Mentális Egészségtudományok Program: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ZAVAR ÉS TESTEDZÉSFÜGGİSÉG VIZS-
Az izomdiszmorfia a férfiak speciális testképzavara, mely az izomzattal való túlzott/patológiás foglalatosságot jelenti. Az izomdiszmorfia gyakran társul viselkedésbeli jellemzőkkel, például
iétázással, anabolikus szteroid
A vizsgálat elsődleges célja az izomdiszmorfia hazai kockázati prevalenciájának felmérése fokozott kockázatú populációban. A vizsgálat másodlagos célja az izomdiszmorfia evészavarral és
A vizsgálatban 302 férfi testépítő vett részt. Az izomdiszmorfia tüneteinek felmérésére az Izomzattal Való Elégedettség Skálát használtuk. További mérőeszközök az Evészavar Kérdőív öt
lskálája (karcsúság, bulimia, interoceptív tudatosság, perfekcionizmus, interperszonális
A kérdőíves adatokon alapuló izomdiszmorfia kockázati prevalenciája 17,2%. A vizsgált 27,5 év. Az izomdiszmorfiára fokozottan veszélyeztetettek és a normális testépítők
összehasonlítása során az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatú személyek szignifikánsan fiatalabbak voltak, illetve magasabb volt az ideálisnak tartott testsúlyuk. Ezen felül szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az Evészavar Kérdőív bulimia, interoceptív tudatosság, perfekcionizmus és interperszonális bizalmatlanság alskáláin. Az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatúak
kú testedzésfüggőséggel volt jellemezhető.
Az izomdiszmorfia hazai prevalenciája megegyezik a nemzetközi irodalomban közöltekkel. A férfiak testével és megjelenésével kapcsolatban az utóbbi időben növekvő
tképpel és evéssel kapcsolatos patológiás jelenségek szaporodását is. Az izmos férfitest eszményképe és az ebből táplálkozó izomdiszmorfia elterjedt, de
európai kultúrákban, így hazánkban is.
2011. április 14-15.
E/II-9 A MOTOROS TELJESÍTMÉLÁNYOKNÁL SZÜLETÉSI
Szabó Eszter
Semmelweis Egyetem, Atlétika Tanszék, Budapest
Bevezetés: Korábbi vizsgálataim eredményei azt mutatták, hogy a nyári és az őszi születésű gyermekek testileg fejlettebbek és motoros teljesítményük is meghaladja a télen és a tavasszal született társaikét.
Célok: Mivel a különbségek szignifikánsak voltak, tovább lépve elemzést végeztem a motorium struktúrájára vonatkozóan a születési évszakok szerint. Arra kerestem a választ, hogy melyek azok a fejlettségi és motoros teljesítményt kifejező mutatók, amelyek e
Módszerek: Munkám során hét, nyolc és kilenc éves lányok testi fejlettségét (testmagasság, testtömeg) és motoros teljesítményadatát (20 mtömöttlabdadobás és akadálypálya) dolgoztam fel. SPSS programcsomagot használva egyszempontos varianciaanalízist alkalmaztam. Az átlagértékek közötti különbségek megbízhatóságát "t" próbával vizsgáltam. Korrelációszámítást végeztem a születési évszak, a gyermekek testi fejlettsége ésmotoros teljesítmények között. Faktoranalízist használtam, varimax rotációval, hogy csoportosítsam az egyes változókat, nevezetesen a fejlettségre és motoros teljesítményre utaló tényezőket.
Eredmények: A kapott eredmények azt mutatják, hogy az hasonlóak. A télen, a nyáron és az ősszel születettek adataiból két faktort, azaz két csoportot, a tavasszal születettekéből három faktort lehetett leválasztani. A faktorok együttesen 57magyarázzák meg az összes varianciát. Valamennyi évszakban jellegzetes, hogy az első faktor az életkort, a testméreteket és a termetfaktorsúllyal. A második, illetve a tavaszi születésűeknél a harmadik faktor, integfaktorként értelmezhető. Bennük a vágtafutás, a tartós futás és az akadálypálya teszt található a legnagyobb faktorsúllyal. Az eredmények rámutatnak arra, hogy ebben az életszakaszban a lányok motoros teljesítményét a jobb testi fejlettség, a a legnagyobb mértékben.
Doktori Iskola: Sporttudomány Program: Sport, nevelés- és társadalomtudományTémavezető: Keresztesi Katalin Konzulens: Farmosi István E-mail: [email protected]
A MOTOROS TELJESÍTMÉNY FAKTORMINTÁZATA KLÁNYOKNÁL SZÜLETÉSI ÉVSZAK SZERINT
Semmelweis Egyetem, Atlétika Tanszék, Budapest
Korábbi vizsgálataim eredményei azt mutatták, hogy a nyári és az őszi születésű gyermekek testileg fejlettebbek és motoros teljesítményük is meghaladja a télen és a tavasszal született társaikét.
Mivel a különbségek szignifikánsak voltak, tovább lépve elemzést végeztem a motorium struktúrájára vonatkozóan a születési évszakok szerint. Arra kerestem a választ, hogy melyek azok a fejlettségi és motoros teljesítményt kifejező mutatók, amelyek egymással szorosan összefüggnek.
Munkám során hét, nyolc és kilenc éves lányok testi fejlettségét (testmagasság, testtömeg) és motoros teljesítményadatát (20 m-es vágtafutás, helyből távolugrás, 6 perces tartós futás,
álya) dolgoztam fel. SPSS programcsomagot használva egyszempontos varianciaanalízist alkalmaztam. Az átlagértékek közötti különbségek megbízhatóságát "t" próbával vizsgáltam. Korrelációszámítást végeztem a születési évszak, a gyermekek testi fejlettsége ésmotoros teljesítmények között. Faktoranalízist használtam, varimax rotációval, hogy csoportosítsam az egyes változókat, nevezetesen a fejlettségre és motoros teljesítményre utaló tényezőket.
A kapott eredmények azt mutatják, hogy az egyes évszakokhoz tartozó faktormintázatok hasonlóak. A télen, a nyáron és az ősszel születettek adataiból két faktort, azaz két csoportot, a tavasszal születettekéből három faktort lehetett leválasztani. A faktorok együttesen 57
összes varianciát. Valamennyi évszakban jellegzetes, hogy az első faktor az életkort, a testméreteket és a termet- és tömegfüggő tömöttlabdadobást tartalmazza a legnagyobb faktorsúllyal. A második, illetve a tavaszi születésűeknél a harmadik faktor, integfaktorként értelmezhető. Bennük a vágtafutás, a tartós futás és az akadálypálya teszt található a legnagyobb faktorsúllyal. Az eredmények rámutatnak arra, hogy ebben az életszakaszban a lányok motoros teljesítményét a jobb testi fejlettség, a magasabb termet és az azzal arányos testtömeg variálja
és társadalomtudomány
41
NY FAKTORMINTÁZATA KISISKOLÁS
Korábbi vizsgálataim eredményei azt mutatták, hogy a nyári és az őszi születésű gyermekek testileg fejlettebbek és motoros teljesítményük is meghaladja a télen és a tavasszal született társaikét.
Mivel a különbségek szignifikánsak voltak, tovább lépve elemzést végeztem a motorium struktúrájára vonatkozóan a születési évszakok szerint. Arra kerestem a választ, hogy melyek azok a
gymással szorosan összefüggnek.
Munkám során hét, nyolc és kilenc éves lányok testi fejlettségét (testmagasság, testtömeg) es vágtafutás, helyből távolugrás, 6 perces tartós futás,
álya) dolgoztam fel. SPSS programcsomagot használva egyszempontos varianciaanalízist alkalmaztam. Az átlagértékek közötti különbségek megbízhatóságát "t" próbával vizsgáltam. Korrelációszámítást végeztem a születési évszak, a gyermekek testi fejlettsége és az egyes motoros teljesítmények között. Faktoranalízist használtam, varimax rotációval, hogy csoportosítsam az egyes változókat, nevezetesen a fejlettségre és motoros teljesítményre utaló tényezőket.
egyes évszakokhoz tartozó faktormintázatok hasonlóak. A télen, a nyáron és az ősszel születettek adataiból két faktort, azaz két csoportot, a tavasszal születettekéből három faktort lehetett leválasztani. A faktorok együttesen 57-69%-ban
összes varianciát. Valamennyi évszakban jellegzetes, hogy az első faktor az és tömegfüggő tömöttlabdadobást tartalmazza a legnagyobb
faktorsúllyal. A második, illetve a tavaszi születésűeknél a harmadik faktor, integrált motoros faktorként értelmezhető. Bennük a vágtafutás, a tartós futás és az akadálypálya teszt található a legnagyobb faktorsúllyal. Az eredmények rámutatnak arra, hogy ebben az életszakaszban a lányok
magasabb termet és az azzal arányos testtömeg variálja
42
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Dr. Tekes Kornélia egyetemi tanár
E/III ELİADÁSSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Tekes Kornélia egyetemi tanár
43
44
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
E/III-1 SZÉLESSPEKTRUMÚ KINÁT EXPRESSZÁLÓ NEM-KISSEJTES TÜD
Gyulavári Pál1, Szántai-Kis CsabaKéri György1,2, Vántus Tibor1 1 Magyar Tudományos Akadémia
Budapest 2 Vichem Kft., Budapest 3 Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Budapest
A mutáns (epidermális növekedési faktor receptorból (EGFR) kiinduló jelátvitel fontos szerepet játszik a nem-kissejtes tüdőcarcinomában (NSCLC). A piacon jelenleg forgalomban lévő EGFR kinázgátlók (TKI) zömmel a szomatikus aktiváló mutációt (pl. L858R) hozömében visszaesés következik be rezisztens EGFR mutációk (pl. T790M) megjelenésével vagy a proto-onkogén amplifikációjával. A cEGFR TKI-k jelenlétében.
A Vichem Kft. vegyülettárjának átvizsgálása során korábban beazonosítottunk egy új TKI családot, melynek tagjai különböző mértékben gátolták az érzékenyítő mutáns EGFR, a crekombináns enzimek működését. Célunk e kisNSCLC vonalakon. A kiválasztott sejtvonalak (A549, H1975, HCC827, H1993) ctípusú, aktiváló illetve rezisztens mutáns EGFRsejtekben is kifejtik azokon a kinázokon hatásukat, amiket az enzimes mérésekben is gátoltak, western blottos vizsgálatokat is végeztünk.
A legjobb hatású szulfonamidok sejteken mutatott ICnagyobbak, mint a referenciaanyagokéi (Erlotinib, Bosutinib, Dasatinib, AMGblottos vizsgálatok alapján is a leghatásosabb szulfonamidok kb. tízszeres koncentrációban gátolták az említett receptor-kinázok foszforilálását a referenciaanyagokkal azonos mértékben. A vizsgált vegyületek ugyanakkor szélesebb hatásspektrumot mutattak a sejtvonalakon, mint a referenciaanyagok.
Vizsgálataink tehát bizonyították egy új molekulacsalád, a szulfonamid tumorsejt-vonalakon és felderítettük hatásmechanizmusuk lényeges részeit. A továbbiakban FACS analízissel, CaCo2 esszével és PAMPA mérésekkel határozzuk meg a szulfonamidok farmakológiai tulajdonságait.
Kutatásainkat az NKTH OM-00080/2008 és OM
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Vántus Tibor E-mail: [email protected]
SZÉLESSPEKTRUMÚ KINÁZGÁTLÓK VIZSGÁLATA MKISSEJTES TÜDİCARCINOMA VONALAKON
Kis Csaba2, İrfi László2,3, Szabadkai István2, Szokol Bálint
Magyar Tudományos Akadémia – Semmelweis Egyetem, Patobiokémiai Kutatócsoport,
Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Budapest
A mutáns (epidermális növekedési faktor receptorból (EGFR) kiinduló jelátvitel fontos szerepet játszik kissejtes tüdőcarcinomában (NSCLC). A piacon jelenleg forgalomban lévő EGFR kinázgátlók
(TKI) zömmel a szomatikus aktiváló mutációt (pl. L858R) hordozó betegeken hatnak. Idővel az esetek zömében visszaesés következik be rezisztens EGFR mutációk (pl. T790M) megjelenésével vagy a
onkogén amplifikációjával. A c-Met-en kívül a c-Src kináz is segíthet fenntartani az onkogén jelet,
A Vichem Kft. vegyülettárjának átvizsgálása során korábban beazonosítottunk egy új TKI családot, melynek tagjai különböző mértékben gátolták az érzékenyítő mutáns EGFR, a crekombináns enzimek működését. Célunk e kis-molekulás kinázgátlók hatásának vizsgálata volt ismert NSCLC vonalakon. A kiválasztott sejtvonalak (A549, H1975, HCC827, H1993) ctípusú, aktiváló illetve rezisztens mutáns EGFR-t expresszálnak. Bizonyítandó, hogy a szulfonamidok a
is kifejtik azokon a kinázokon hatásukat, amiket az enzimes mérésekben is gátoltak, western
A legjobb hatású szulfonamidok sejteken mutatott IC50 értékei átlagosan egy nagyságrenddel voltak nagyobbak, mint a referenciaanyagokéi (Erlotinib, Bosutinib, Dasatinib, AMGblottos vizsgálatok alapján is a leghatásosabb szulfonamidok kb. tízszeres koncentrációban gátolták az
kinázok foszforilálását a referenciaanyagokkal azonos mértékben. A vizsgált vegyületek ugyanakkor szélesebb hatásspektrumot mutattak a sejtvonalakon, mint a
Vizsgálataink tehát bizonyították egy új molekulacsalád, a szulfonamid származékok hatékonyságát vonalakon és felderítettük hatásmechanizmusuk lényeges részeit. A továbbiakban FACS
analízissel, CaCo2 esszével és PAMPA mérésekkel határozzuk meg a szulfonamidok farmakológiai
080/2008 és OM-00107/2008 számú pályázataiból finanszíroztuk.
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
45
ZGÁTLÓK VIZSGÁLATA MUTÁNS EGFR-OMA VONALAKON
, Szokol Bálint2, Peták István1,
Semmelweis Egyetem, Patobiokémiai Kutatócsoport,
A mutáns (epidermális növekedési faktor receptorból (EGFR) kiinduló jelátvitel fontos szerepet játszik kissejtes tüdőcarcinomában (NSCLC). A piacon jelenleg forgalomban lévő EGFR kinázgátlók
rdozó betegeken hatnak. Idővel az esetek zömében visszaesés következik be rezisztens EGFR mutációk (pl. T790M) megjelenésével vagy a c-Met
Src kináz is segíthet fenntartani az onkogén jelet,
A Vichem Kft. vegyülettárjának átvizsgálása során korábban beazonosítottunk egy új TKI családot, melynek tagjai különböző mértékben gátolták az érzékenyítő mutáns EGFR, a c-Met és a c-Src
kinázgátlók hatásának vizsgálata volt ismert NSCLC vonalakon. A kiválasztott sejtvonalak (A549, H1975, HCC827, H1993) c-Met-et, c-Src-ot és vad
t expresszálnak. Bizonyítandó, hogy a szulfonamidok a is kifejtik azokon a kinázokon hatásukat, amiket az enzimes mérésekben is gátoltak, western
értékei átlagosan egy nagyságrenddel voltak nagyobbak, mint a referenciaanyagokéi (Erlotinib, Bosutinib, Dasatinib, AMG-458 analóg). A western blottos vizsgálatok alapján is a leghatásosabb szulfonamidok kb. tízszeres koncentrációban gátolták az
kinázok foszforilálását a referenciaanyagokkal azonos mértékben. A vizsgált vegyületek ugyanakkor szélesebb hatásspektrumot mutattak a sejtvonalakon, mint a
származékok hatékonyságát vonalakon és felderítettük hatásmechanizmusuk lényeges részeit. A továbbiakban FACS
analízissel, CaCo2 esszével és PAMPA mérésekkel határozzuk meg a szulfonamidok farmakológiai
00107/2008 számú pályázataiból finanszíroztuk.
46
E/III-2 TUMORELLENES HATÓANYSÁRA ALKALMAS GNRHVIZSGÁLATA
Lajkó Eszter1, Ulrike Leurs2, Marilena Manea 1 Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest2 Department of Analytical Chemistry, University of Konstanz, Konstanz3 MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport, Budapest
A célzott daganatterápia, a tumorok felszínén szelektíven kifejeződő receptorokhoz kötődő, hatóanyagszállító biokonjugátumok felhasználásreceptor egy a rákos sejtek felszínén nagyszámban megjelenő fehérjecélpontok közül. Ligandja, a GnRHírányító hatással rendelkező hordozóként biztosíthatja különböző tumorellenes hatóanyagok célbajuttatását.
Céljaink között szerepelt a GnRH-III alapú konjugátumok (i) adhézióra kifejtett hatásának vizsgálata; (ii) a konjugátumok antiproliferatív / citotoxikus hatásának összehasonlítása a szabad hatóanyagok hatásával; (iii) a molekulák szerkezete és a kitumorellenes hatás elérése céljából.
A vizsgált ligandjaink olyan GnRH-III gerincű peptidek voltak, amelyekben a hatóanyagok (doxorubicin, daunomicin) közvetlenül, vagy távtartó szekvencián amid, oxim) kialakításával lettek az alapmolekulához, vagy annak származékához [(N(ε-AcLys)4GnRH-III] kapcsolva. Modellaktivitásának mérésére az elektromos impedancia, valós idejű regisztrálásán alapuló xCELLigencekészüléket (Roche), a vizsgált peptidek antiproliferatív és citotoxikus hatásának detektálására a CASY TTsejtszámláló és sejtméret-eloszlást meghatározó bere
Eredményeink szerint az alapmolekula, a GnRH(10-8-10-6M: 136,5-212%). A hatóanyag közvetlen kapcsolása esetén [GnRHviszonyított adhézió csökkenés (10-
(10-6M: 84%). A távtartó közbeiktatása [GnRHjelentős antiproliferatív hatást eredményezett (10koncentrációfüggő módon csökkentette a sejtek kitapadását. Az (mértékben a sejtadhéziót (10-9M: 256%), és ezzel párhuzamosan
Következtetésként elmondható, hogy a GnRHtumorellenes hatással és egyben képesek a monociták letapadásának befolyásolására. A távtartó megléte még kifejezettebb antiproliferatív hatást, míg az jelleget eredményezett. A vizsgált biokonjugátumok alkalmas jelöltek lehetnek a célzott tumorterápiában való felhasználásra, az eredmények hatásuk révén is hozzájárulhatnak a daganatok kezeléséhe
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai Témavezető: Kőhidai László E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
TUMORELLENES HATÓANYAGOK SZELEKTÍV CÉLBAJUTTASÁRA ALKALMAS GNRH-III ALAPÚ KONJUGÁTUM
, Marilena Manea2, Szabó Ildikó3, Mezı Gábor3
és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, BudapestDepartment of Analytical Chemistry, University of Konstanz, Konstanz
ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport, Budapest
A célzott daganatterápia, a tumorok felszínén szelektíven kifejeződő receptorokhoz kötődő, hatóanyagszállító biokonjugátumok felhasználásán alapul. A GnRH (gonadotropin releasing hormon) receptor egy a rákos sejtek felszínén nagyszámban megjelenő fehérjecélpontok közül. Ligandja, a GnRHírányító hatással rendelkező hordozóként biztosíthatja különböző tumorellenes hatóanyagok
III alapú konjugátumok (i) adhézióra kifejtett hatásának vizsgálata; (ii) a konjugátumok antiproliferatív / citotoxikus hatásának összehasonlítása a szabad hatóanyagok hatásával; (iii) a molekulák szerkezete és a kiváltott hatások közötti összefüggések leírása, a legoptimálisabb
III gerincű peptidek voltak, amelyekben a hatóanyagok (doxorubicin, daunomicin) közvetlenül, vagy távtartó szekvencián (’GFLG’, ’YRRL’) keresztül, különböző kötések (észter, amid, oxim) kialakításával lettek az alapmolekulához, vagy annak származékához [(N
kapcsolva. Modell-sejtünk (MonoMac6 humán monocita sejtvonal) adhéziós aktivitásának mérésére az elektromos impedancia, valós idejű regisztrálásán alapuló xCELLigencekészüléket (Roche), a vizsgált peptidek antiproliferatív és citotoxikus hatásának detektálására a CASY TT
eloszlást meghatározó berendezést használtuk.
Eredményeink szerint az alapmolekula, a GnRH-III jelentősen fokozta a monocita sejtek adhézióját212%). A hatóanyag közvetlen kapcsolása esetén [GnRH
-7M: 40%), és mérsékelt sejtosztódást gátló hatás volt detektálhatóM: 84%). A távtartó közbeiktatása [GnRH-III(Dau-oxim-GFLG)] adhéziófokozó (10
jelentős antiproliferatív hatást eredményezett (10-6M: 54%), azonban a GnRHoncentrációfüggő módon csökkentette a sejtek kitapadását. Az (ε-AcLys)4GnRH(Dau) növelte legnagyobb
M: 256%), és ezzel párhuzamosan a molekula citotoxikusnak bizonyult
Következtetésként elmondható, hogy a GnRH-III alapú konjugátumok rendelkeznek a hatóanyagra jellemző tumorellenes hatással és egyben képesek a monociták letapadásának befolyásolására. A távtartó megléte még kifejezettebb antiproliferatív hatást, míg az (ε-AcLys)4GnRH-III hordozó alkalmazása már citotoxikus
biokonjugátumok alkalmas jelöltek lehetnek a célzott tumorterápiában való felhasználásra, az eredmények alapján felmerül annak lehetősége, hogy a sejtadhézióra kifejtett
daganatok kezeléséhez, metasztázisok megelőzéséhez.
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
PhD. Tudományos Napok 2011.
SZELEKTÍV CÉLBAJUTTATÁ-III ALAPÚ KONJUGÁTUMOK IN VITRO
3, Kıhidai László1
és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest
A célzott daganatterápia, a tumorok felszínén szelektíven kifejeződő receptorokhoz kötődő, án alapul. A GnRH (gonadotropin releasing hormon)
receptor egy a rákos sejtek felszínén nagyszámban megjelenő fehérjecélpontok közül. Ligandja, a GnRH-III, írányító hatással rendelkező hordozóként biztosíthatja különböző tumorellenes hatóanyagok
III alapú konjugátumok (i) adhézióra kifejtett hatásának vizsgálata; (ii) a konjugátumok antiproliferatív / citotoxikus hatásának összehasonlítása a szabad hatóanyagok hatásával;
váltott hatások közötti összefüggések leírása, a legoptimálisabb
III gerincű peptidek voltak, amelyekben a hatóanyagok (doxorubicin, (’GFLG’, ’YRRL’) keresztül, különböző kötések (észter,
amid, oxim) kialakításával lettek az alapmolekulához, vagy annak származékához [(N-MeSer)3GnRH-III, sejtünk (MonoMac6 humán monocita sejtvonal) adhéziós
aktivitásának mérésére az elektromos impedancia, valós idejű regisztrálásán alapuló xCELLigence® készüléket (Roche), a vizsgált peptidek antiproliferatív és citotoxikus hatásának detektálására a CASY TT®
III jelentősen fokozta a monocita sejtek adhézióját 212%). A hatóanyag közvetlen kapcsolása esetén [GnRH-III(Dau)] kontrollhoz
és mérsékelt sejtosztódást gátló hatás volt detektálható GFLG)] adhéziófokozó (10-10-10-9M: 143%), és
M: 54%), azonban a GnRH-III(Dox-oxim-GFLG) GnRH(Dau) növelte legnagyobb
citotoxikusnak bizonyult.
gátumok rendelkeznek a hatóanyagra jellemző tumorellenes hatással és egyben képesek a monociták letapadásának befolyásolására. A távtartó megléte
III hordozó alkalmazása már citotoxikus biokonjugátumok alkalmas jelöltek lehetnek a célzott tumorterápiában
alapján felmerül annak lehetősége, hogy a sejtadhézióra kifejtett z, metasztázisok megelőzéséhez.
2011. április 14-15.
E/III-3 PAJZSMIRIGYHORMONOK
Tóth Gergı, Kovács Zsuzsanna, Hosztafi Sándor, Noszál Béla
Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Budapest
Bevezetés: A bio- és gyógyszermolekulák többsége tartalmaz egynél több bázikus funkciós csoportot, melyek protonálódási állandói fontos fizikai molekula szervezetbeli sorsa.
Célok: Kutatómunkánk célja a legfontosabb pajzsmirigyhormonoknak a tiroxinnak, a liotironinnak, a reverz liotironinnak, valamint prekurzorjaiknak a dijódtirozinnak, monojódtirozinmikrospeciációs vizsgálata. Ehhez a vegyületek makroállandóit protonálódására jellemző mikroállandót UVhatározható mikroállandókat deduktív módszerreszámú bázikus csoporttal rendelkező molekulákat állítottunk elő, amelyek makroállandói megfeleltethetőek az eredeti vegyület egyes mikroállandóinak. Ezen előállított vegyületek közül több új, az irodalomban le nem írt molekula található.
Eredmények: A fenolátcsoportra jellemző logdijódtirozinnál, monojódtirozinnál és tirozinnál, rendre: 6,64, 8,43, 6,85, 8,71, 10,04. Az értékek mutatják, hogy a molekulákba a második jód atom beépülésével a jódatomok elektronszívó hatása erőteljesebb lesz, és jobban lecsökkentik a fenolátcsoport bázicitását. A szervezetben két jódtartalmú származék szubsztituciójából képződnek a pajzsmirigyhormonok. A molekulák szubsztituciakkor lehetséges, ha a fenolátcsoport deprotonált állapotban van. Méréseinkből megszerkesztettük a mikrorészecskék eloszlását a pH függvényében. Ebből látszik, hogy a vér pH értékén csak a dijodtirozinnál található nagy százalékban olyan részecskeállapotban van. Ez jól korrelál azzal a ténnyel, hogy a pajzsmirigyben a hormonok 90%tetrajódtironin, azaz a két dijódtirozin molekula összekapcsolódásából képződő tiroxin. A pajzsmirigyhormonok fenolátjának pH-ján protondonor (-OH) formában, míg a tiroxin fenolátja protonakceptor (OEz közre játszik abban, hogy a liotironin receptorhoz való affinitása nagyobb, mint a tirecptorkötő régióban a protondonor forma kedvezményezett. A vegyületek mikroállandói ezen kívül befolyásolják és magyarázhatják a két pajzsmirigyhormon transzportfehérjékhez való kötődésének, és a két molekula aktív membrántranszportjának
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Noszál Béla E-mail: [email protected]
PAJZSMIRIGYHORMONOK MIKROSPECIÁCIÓJA
Zsuzsanna, Hosztafi Sándor, Noszál Béla
Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Budapest
és gyógyszermolekulák többsége tartalmaz egynél több bázikus funkciós csoportot, melyek protonálódási állandói fontos fizikai – kémiai paraméterek. Ezek segítségével előrejelezhető a
Kutatómunkánk célja a legfontosabb pajzsmirigyhormonoknak a tiroxinnak, a liotironinnak, a reverz liotironinnak, valamint prekurzorjaiknak a dijódtirozinnak, monojódtirozinmikrospeciációs vizsgálata. Ehhez a vegyületek makroállandóit 1H-NMR titrálással, a fenolátcsoport protonálódására jellemző mikroállandót UV-pH titrálással, míg az ezen módszerekkel meg nem határozható mikroállandókat deduktív módszerrel állapítottuk meg. Ez utóbbihoz olyan csökkentett számú bázikus csoporttal rendelkező molekulákat állítottunk elő, amelyek makroállandói megfeleltethetőek az eredeti vegyület egyes mikroállandóinak. Ezen előállított vegyületek közül több
n le nem írt molekula található.
A fenolátcsoportra jellemző logko mikroállandó értéke a tiroxinnál, liotironinnál, dijódtirozinnál, monojódtirozinnál és tirozinnál, rendre: 6,64, 8,43, 6,85, 8,71, 10,04. Az értékek
a a második jód atom beépülésével a jódatomok elektronszívó hatása erőteljesebb lesz, és jobban lecsökkentik a fenolátcsoport bázicitását. A szervezetben két jódtartalmú származék szubsztituciójából képződnek a pajzsmirigyhormonok. A molekulák szubsztituciakkor lehetséges, ha a fenolátcsoport deprotonált állapotban van. Méréseinkből megszerkesztettük a mikrorészecskék eloszlását a pH függvényében. Ebből látszik, hogy a vér pH értékén csak a dijodtirozinnál található nagy százalékban olyan részecske, ahol a fenolátcsoport deprotonált állapotban van. Ez jól korrelál azzal a ténnyel, hogy a pajzsmirigyben a hormonok 90%
, azaz a két dijódtirozin molekula összekapcsolódásából képződő tiroxin. A mikroállandója azt mutatja, hogy a liotironin fenolátja a szervezet
OH) formában, míg a tiroxin fenolátja protonakceptor (OEz közre játszik abban, hogy a liotironin receptorhoz való affinitása nagyobb, mint a tirecptorkötő régióban a protondonor forma kedvezményezett. A vegyületek mikroállandói ezen kívül befolyásolják és magyarázhatják a két pajzsmirigyhormon transzportfehérjékhez való kötődésének, és a két molekula aktív membrántranszportjának különbségét is.
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
47
és gyógyszermolekulák többsége tartalmaz egynél több bázikus funkciós csoportot, araméterek. Ezek segítségével előrejelezhető a
Kutatómunkánk célja a legfontosabb pajzsmirigyhormonoknak a tiroxinnak, a liotironinnak, a reverz liotironinnak, valamint prekurzorjaiknak a dijódtirozinnak, monojódtirozinnak és a tirozinnak
NMR titrálással, a fenolátcsoport pH titrálással, míg az ezen módszerekkel meg nem
l állapítottuk meg. Ez utóbbihoz olyan csökkentett számú bázikus csoporttal rendelkező molekulákat állítottunk elő, amelyek makroállandói megfeleltethetőek az eredeti vegyület egyes mikroállandóinak. Ezen előállított vegyületek közül több
mikroállandó értéke a tiroxinnál, liotironinnál, dijódtirozinnál, monojódtirozinnál és tirozinnál, rendre: 6,64, 8,43, 6,85, 8,71, 10,04. Az értékek
a a második jód atom beépülésével a jódatomok elektronszívó hatása erőteljesebb lesz, és jobban lecsökkentik a fenolátcsoport bázicitását. A szervezetben két jódtartalmú származék szubsztituciójából képződnek a pajzsmirigyhormonok. A molekulák szubsztituciója csak akkor lehetséges, ha a fenolátcsoport deprotonált állapotban van. Méréseinkből megszerkesztettük a mikrorészecskék eloszlását a pH függvényében. Ebből látszik, hogy a vér pH értékén csak a
, ahol a fenolátcsoport deprotonált állapotban van. Ez jól korrelál azzal a ténnyel, hogy a pajzsmirigyben a hormonok 90%-a 3,5,3',5'-
, azaz a két dijódtirozin molekula összekapcsolódásából képződő tiroxin. A mikroállandója azt mutatja, hogy a liotironin fenolátja a szervezet
OH) formában, míg a tiroxin fenolátja protonakceptor (O-) formában található. Ez közre játszik abban, hogy a liotironin receptorhoz való affinitása nagyobb, mint a tiroxinnak, mivel a recptorkötő régióban a protondonor forma kedvezményezett. A vegyületek mikroállandói ezen kívül befolyásolják és magyarázhatják a két pajzsmirigyhormon transzportfehérjékhez való kötődésének, és
48
E/III-4 RENDKÍVÜL KIS MENNYI(MS) VIZSGÁLATÁNAK MEGOLDÁSA
Turiák Lilla, Ozohanics Olivér, Marino Fabio, Drahos László, Vékey Károly
Magyar Tudományos Akadémia, Kémiai Kutatóközpont, Budapest
A proteomikai vizsgálatok célja az igen kis mennyiségben, illetve koncentrációban jelen lévő fehérjék kimutatása, azonosítása, szerkezetük meghatározása. A biológiai minták fehérjéinek vizsgálata sok esetben összetett folyamat, melyhez hatékony minta előkészítési protokollok szükségesek. A proteomikai vizsgálatok egyik kulcslépése a tripszines emésztés. Míg a nm500 µL térfogatban történő emésztése rutinszerű, addig a kis mennyiségű fehérjekeverékek (fmol és pmol mennyiség) oldatban történő emésztése nem megoldott. Mivel számos biológiai eredetű minta fehérjéi nem állnak rendelkezésre nmkomponensek vizsgálatára irányul, rendkívül fontos egy olyan módszer kidolgozása ahol az emésztés során nem hígul fel jelentősen a minta, és nem tűnik el a nagy térfogatban a kis mennyiségű anyag.
Célok: Célunk az oldatban történő tripszines emésztés optimálása kis anyagmennyiségre/térfogatra. Az általunk használt modell humán plazma és
Eredmények: A kidolgozott protokoll 10 µL mintatérfogatból indul ki, hozzáadását követően az össztérfogat mindössze 15 µLMALDI vizsgálatok esetén előnyős, melyek kis térfogattal dolgoznak. A protokoll további előnye, hogy elkerülhető a minta előzetes koncentrámegoldanunk igen kis, 0,1-5 pmol összmennyiségű fehérjekeverék proteomikai vizsgálatát. Ennek kritikus lépése a fehérjekeverék kis térfogatban történő megemésztése. Az ezt követő nanoUPLCMS/MS analízis során a fehérjekeverék minor, akár 10 fmol mennyiségben jelenlevő komponenseit is sikeresen azonosítottuk. Várható, hogy a kidolgozott protokoll alkalmazása széles körben elterjed majd.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Vékey Károly E-mail cím: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
RENDKÍVÜL KIS MENNYISÉGŐ FEHÉRJEKEVERÉKEMEGOLDÁSA
, Ozohanics Olivér, Marino Fabio, Drahos László, Vékey Károly
Magyar Tudományos Akadémia, Kémiai Kutatóközpont, Budapest
A proteomikai vizsgálatok célja az igen kis mennyiségben, illetve koncentrációban jelen lévő fehérjék tása, azonosítása, szerkezetük meghatározása. A biológiai minták fehérjéinek vizsgálata sok
esetben összetett folyamat, melyhez hatékony minta előkészítési protokollok szükségesek. A proteomikai vizsgálatok egyik kulcslépése a tripszines emésztés. Míg a nmol mennyiségű fehérjék 100500 µL térfogatban történő emésztése rutinszerű, addig a kis mennyiségű fehérjekeverékek (fmol és pmol mennyiség) oldatban történő emésztése nem megoldott. Mivel számos biológiai eredetű minta fehérjéi nem állnak rendelkezésre nmol mennyiségben és a kutatás manapság egyre inkább a kis komponensek vizsgálatára irányul, rendkívül fontos egy olyan módszer kidolgozása ahol az emésztés során nem hígul fel jelentősen a minta, és nem tűnik el a nagy térfogatban a kis mennyiségű anyag.
Célunk az oldatban történő tripszines emésztés optimálása kis anyagmennyiségre/térfogatra. Az általunk használt modell humán plazma és β-laktoglobulin belső standard keveréke volt.
A kidolgozott protokoll 10 µL mintatérfogatból indul ki, és a különböző reagensek hozzáadását követően az össztérfogat mindössze 15 µL-re nő. Ez különösen a nanoUPLCMALDI vizsgálatok esetén előnyős, melyek kis térfogattal dolgoznak. A protokoll további előnye, hogy elkerülhető a minta előzetes koncentrálása a szokásos bepárlás/visszaoldás eljárással. Sikerült
5 pmol összmennyiségű fehérjekeverék proteomikai vizsgálatát. Ennek kritikus lépése a fehérjekeverék kis térfogatban történő megemésztése. Az ezt követő nanoUPLC
ízis során a fehérjekeverék minor, akár 10 fmol mennyiségben jelenlevő komponenseit is sikeresen azonosítottuk. Várható, hogy a kidolgozott protokoll alkalmazása széles körben elterjed
tudományok korszerű kutatási irányai
PhD. Tudományos Napok 2011.
FEHÉRJEKEVERÉKEK NANOLC/MS
A proteomikai vizsgálatok célja az igen kis mennyiségben, illetve koncentrációban jelen lévő fehérjék tása, azonosítása, szerkezetük meghatározása. A biológiai minták fehérjéinek vizsgálata sok
esetben összetett folyamat, melyhez hatékony minta előkészítési protokollok szükségesek. A ol mennyiségű fehérjék 100-
500 µL térfogatban történő emésztése rutinszerű, addig a kis mennyiségű fehérjekeverékek (fmol és pmol mennyiség) oldatban történő emésztése nem megoldott. Mivel számos biológiai eredetű minta
ol mennyiségben és a kutatás manapság egyre inkább a kis komponensek vizsgálatára irányul, rendkívül fontos egy olyan módszer kidolgozása ahol az emésztés során nem hígul fel jelentősen a minta, és nem tűnik el a nagy térfogatban a kis mennyiségű anyag.
Célunk az oldatban történő tripszines emésztés optimálása kis anyagmennyiségre/térfogatra. laktoglobulin belső standard keveréke volt.
és a különböző reagensek re nő. Ez különösen a nanoUPLC-MS vagy
MALDI vizsgálatok esetén előnyős, melyek kis térfogattal dolgoznak. A protokoll további előnye, hogy lása a szokásos bepárlás/visszaoldás eljárással. Sikerült
5 pmol összmennyiségű fehérjekeverék proteomikai vizsgálatát. Ennek kritikus lépése a fehérjekeverék kis térfogatban történő megemésztése. Az ezt követő nanoUPLC-
ízis során a fehérjekeverék minor, akár 10 fmol mennyiségben jelenlevő komponenseit is sikeresen azonosítottuk. Várható, hogy a kidolgozott protokoll alkalmazása széles körben elterjed
2011. április 14-15.
E/III-5 NMDA / AMPA ANTAGONISZINTÉZISE
Váradi András, Gergely András, Horváth Péter, Kökösi József
Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Budapest
A központi idegrendszer fő excitátoros neurotranszmittere a glutaminsav, amelynek meghatározó szerepe van egyes központi idegrendszeri folyamatok (memória, tanulás, idegi plaszticitás) szabályozásában, ugyanakkor tartósan neurodegeneratív betegségek kialakulásához vezet.
Világszerte széleskörű kutatás irányul olyan glutamát rendszert szabályozó farmakonok kifejlesztésére, amelynek segítségével a káros neurodegeneratív folyamatneuronális betegségek (Alzheimer-kór, Parkinson
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézetében a glutaminsav ionotróp NMDA és AMPA receptorain szelektíven ható antagonistákat fejlesztettünk kinazolin-3-ecetsav származék, a Q5 jelű molekula, amely in vivo betegségteszteken erős antikonvulzív és antiepileptikus hatással rendelkezik.
Jelen előadásban azokról az eredményekről számolunk be, amelyek kinazolonszármazékok kémiai átalakítása során szelektív NMDA antagonista vegyületekhez vezettek. A kinazolon-2-karbonsavamidok ciklizációs reakciói során lineárisan kondenzált imidazo[5,1b]kinazolin-1,5-dionokhoz jutottunk, amelyek a glutamát kötődéséhez elemeket rögzített formában tartalmazzák.
A szerkezet-hatás összefüggések feltárására szisztematikusan változó szubsztituenseket tartalmazó vegyületsorozatokat szintetizáltunk. A kedvező aktivitást mutató származékok esetén olyan vezérmolekula optimalizálási kémiai módosításokat is végeztünk, amelyek segítségével a gyógyszerhatást befolyásoló fizikokémiai sajátságokat (logP, oldhatóság) tudtuk széleskörűen változtatni. A Q5 molekula farmakofór elemeit az imidazokinazolonelőnyös kombinációkat AMPA / NMDA dual inhibitorok kialakítására.
Az előállított anyagok jellemzése és szerkezetigazolása UV, Királis HPLC oszlopon történt elválasztás után a tiszta enantiomerek optikspektroszkópiával tanulmányoztuk.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Gergely András E-mail: [email protected]
NMDA / AMPA ANTAGONISTA IMIDAZOKINAZOLIN-SZÁRMAZÉKOK
, Gergely András, Horváth Péter, Kökösi József
erészi Kémiai Intézet, Budapest
A központi idegrendszer fő excitátoros neurotranszmittere a glutaminsav, amelynek meghatározó szerepe van egyes központi idegrendszeri folyamatok (memória, tanulás, idegi plaszticitás) szabályozásában, ugyanakkor tartósan emelkedett glutamátszint idegsejtneurodegeneratív betegségek kialakulásához vezet.
Világszerte széleskörű kutatás irányul olyan glutamát rendszert szabályozó farmakonok kifejlesztésére, amelynek segítségével a káros neurodegeneratív folyamatok megelőzhetőek, valamint
kór, Parkinson-kór) progressziója lassítható.
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézetében a glutaminsav ionotróp NMDA és AMPA receptorain szelektíven ható antagonistákat fejlesztettünk ki. Ezek egyike az AMPA antagonista
ecetsav származék, a Q5 jelű molekula, amely in vivo betegségteszteken erős antikonvulzív és antiepileptikus hatással rendelkezik.
Jelen előadásban azokról az eredményekről számolunk be, amelyek kinazolonszármazékok kémiai átalakítása során szelektív NMDA antagonista vegyületekhez vezettek. A
karbonsavamidok ciklizációs reakciói során lineárisan kondenzált imidazo[5,1dionokhoz jutottunk, amelyek a glutamát kötődéséhez
elemeket rögzített formában tartalmazzák.
hatás összefüggések feltárására szisztematikusan változó szubsztituenseket tartalmazó vegyületsorozatokat szintetizáltunk. A kedvező aktivitást mutató származékok esetén olyan
érmolekula optimalizálási kémiai módosításokat is végeztünk, amelyek segítségével a gyógyszerhatást befolyásoló fizikokémiai sajátságokat (logP, oldhatóság) tudtuk széleskörűen változtatni. A Q5 molekula farmakofór elemeit az imidazokinazolon-vázon kialakíelőnyös kombinációkat AMPA / NMDA dual inhibitorok kialakítására.
Az előállított anyagok jellemzése és szerkezetigazolása UV, 1H és 13C NMR spektroszkópiával történt. Királis HPLC oszlopon történt elválasztás után a tiszta enantiomerek optikai tulajdonságait CD és ORD spektroszkópiával tanulmányoztuk.
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
49
SZÁRMAZÉKOK
A központi idegrendszer fő excitátoros neurotranszmittere a glutaminsav, amelynek meghatározó szerepe van egyes központi idegrendszeri folyamatok (memória, tanulás, idegi plaszticitás)
emelkedett glutamátszint idegsejt-károsodáshoz,
Világszerte széleskörű kutatás irányul olyan glutamát rendszert szabályozó farmakonok ok megelőzhetőek, valamint
kór) progressziója lassítható.
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézetében a glutaminsav ionotróp NMDA és AMPA ki. Ezek egyike az AMPA antagonista
ecetsav származék, a Q5 jelű molekula, amely in vivo betegségteszteken erős antikonvulzív
Jelen előadásban azokról az eredményekről számolunk be, amelyek kinazolon-2-karbonsav származékok kémiai átalakítása során szelektív NMDA antagonista vegyületekhez vezettek. A
karbonsavamidok ciklizációs reakciói során lineárisan kondenzált imidazo[5,1-dionokhoz jutottunk, amelyek a glutamát kötődéséhez szükséges funkcionális
hatás összefüggések feltárására szisztematikusan változó szubsztituenseket tartalmazó vegyületsorozatokat szintetizáltunk. A kedvező aktivitást mutató származékok esetén olyan
érmolekula optimalizálási kémiai módosításokat is végeztünk, amelyek segítségével a gyógyszerhatást befolyásoló fizikokémiai sajátságokat (logP, oldhatóság) tudtuk széleskörűen
vázon kialakítva kerestünk
C NMR spektroszkópiával történt. ai tulajdonságait CD és ORD
50
E/III-6 ASZPARTÁT ÉS GLUTAMÁMIKRODIALÍZIS MINTÁKLÉZERINDUKÁLTA FLUOR
Wagner Zsolt1, Tábi Tamás1, Zachar Gergely
Semmelweis Egyetem, 1Gyógyszerhatástani Intézet,Budapest
A glutamát és az aszpartát, amellett hogy a fehérjék alkotóelemei, egyben a központi idegrendszer két legjelentősebb excitátoros neurotranszmittere is, így számos kutatás irányul ezen aminosavak egyes folyamatokban betöltött szerepének tisztázására. Az agyszövet extracelluláris környezetének vizsgálatára a mikrodialízis módszer használatos, melynek során néhány mikroliternyerhetők. A folyamatok megfelelő követéséhez nagy időbeli felbontás szükséges, mely nagy mintaszámot eredményez. Mikrodializátumok kvantitatív vizsgálatára, így megfelelő érzékenységű és kis mintaigényű módszerre van szükség. Erre a felaa kapilláris elektroforézis a legalkalmasabb. Lézerindukálta fluoreszcencia detektort alkalmazva a legkisebb detektálható koncentráció jelentősen csökkenthető az UV abszorbancián alapuló detektáláshoz képest, minthogy azonban az általunk vizsgálni kívánt aminosavak natív fluoreszcenciával nem rendelkeznek, az elválasztást megelőző fluoreszcens származékképzés elkerülhetetlen.
Munkánk során olyan kapilláris elektroforézis módszereket fejlesztettünk ki, melyek alkalmasak aszpartát ill. glutamát kvantitatív meghatározására. Az aszpartát, ill. a glutamát két karboxil csoportot tartalmaznak, melyek bázikus pHalkalmazása mellett az elektroozmotikus áramlás elnyomása révén nyílik lehetőség ezen vegyületek gyors anód irányú elválasztására. A módszerfejlesztés során három különböző származékképző vegyület (NBD-F, FITC, CFSE) alkalmasságát vizsgáltuk. Az elválasztási körülmények optimalizálása mellett a módszervalidálás során mindegyik származékképző esetén megállapítottuk a detektálás valamit a kvantitatív meghatározás alsó határát, és vizsgáltuk a fluoreszcens származékok stakülönböző körülmények között.
A módszervalidálási eredmények alapján a detektálási határ akár a tized nanomolos tartományig csökkenthető. A származékképzési reakció azonban ilyen alacsony koncentrációk esetében már nem megbízható, így a négy nagyságrendbeli érzékenységkvantitálási határ esetében már nem érhető el, aminek következtében a detektálási és a kvantitálási határ jelentősen eltér egymástól. A kvantitálási határ mindhárom származékképző esetében 100volt. A módszerfejlesztést követően a kísérleti állatok striatumából származó mikrodialízis minták aszpartát ill. glutamát tartalmának kvantitatív meghatározását végeztük el.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: Experimentális és klinikai farmTémavezető: Szökő Éva E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
ASZPARTÁT ÉS GLUTAMÁT KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSMIKRODIALÍZIS MINTÁKBAN KAPILLÁRIS ELEKTLÉZERINDUKÁLTA FLUORESZCENCIA MÓDSZERREL
, Zachar Gergely2, Csillag András2, Szökı Éva
Gyógyszerhatástani Intézet,2Anatómiai, Szövet-
A glutamát és az aszpartát, amellett hogy a fehérjék alkotóelemei, egyben a központi idegrendszer két os neurotranszmittere is, így számos kutatás irányul ezen aminosavak egyes
folyamatokban betöltött szerepének tisztázására. Az agyszövet extracelluláris környezetének vizsgálatára a mikrodialízis módszer használatos, melynek során néhány mikroliternyerhetők. A folyamatok megfelelő követéséhez nagy időbeli felbontás szükséges, mely nagy mintaszámot eredményez. Mikrodializátumok kvantitatív vizsgálatára, így megfelelő érzékenységű és kis mintaigényű módszerre van szükség. Erre a feladatra a számos elválasztástechnikai módszer közül a kapilláris elektroforézis a legalkalmasabb. Lézerindukálta fluoreszcencia detektort alkalmazva a legkisebb detektálható koncentráció jelentősen csökkenthető az UV abszorbancián alapuló
t, minthogy azonban az általunk vizsgálni kívánt aminosavak natív fluoreszcenciával nem rendelkeznek, az elválasztást megelőző fluoreszcens származékképzés
Munkánk során olyan kapilláris elektroforézis módszereket fejlesztettünk ki, melyek alkalmasak aszpartát ill. glutamát kvantitatív meghatározására. Az aszpartát, ill. a glutamát két karboxil csoportot tartalmaznak, melyek bázikus pH-n deprotonált állapotban vannak, így borított falú kapilláris alkalmazása mellett az elektroozmotikus áramlás elnyomása révén nyílik lehetőség ezen vegyületek gyors anód irányú elválasztására. A módszerfejlesztés során három különböző származékképző
alkalmasságát vizsgáltuk. Az elválasztási körülmények optimalizálása mellett a módszervalidálás során mindegyik származékképző esetén megállapítottuk a detektálás valamit a kvantitatív meghatározás alsó határát, és vizsgáltuk a fluoreszcens származékok sta
A módszervalidálási eredmények alapján a detektálási határ akár a tized nanomolos tartományig csökkenthető. A származékképzési reakció azonban ilyen alacsony koncentrációk esetében már nem
yságrendbeli érzékenység-növekedés az UV detektáláshoz képest a kvantitálási határ esetében már nem érhető el, aminek következtében a detektálási és a kvantitálási határ jelentősen eltér egymástól. A kvantitálási határ mindhárom származékképző esetében 100volt. A módszerfejlesztést követően a kísérleti állatok striatumából származó mikrodialízis minták aszpartát ill. glutamát tartalmának kvantitatív meghatározását végeztük el.
Program: Experimentális és klinikai farmakológia
PhD. Tudományos Napok 2011.
TITATÍV MEGHATÁROZÁSA BAN KAPILLÁRIS ELEKTROFORÉZIS – ESZCENCIA MÓDSZERREL
Éva1
és Fejlıdéstani Intézet,
A glutamát és az aszpartát, amellett hogy a fehérjék alkotóelemei, egyben a központi idegrendszer két os neurotranszmittere is, így számos kutatás irányul ezen aminosavak egyes
folyamatokban betöltött szerepének tisztázására. Az agyszövet extracelluláris környezetének ex vivo vizsgálatára a mikrodialízis módszer használatos, melynek során néhány mikroliter térfogatú minták nyerhetők. A folyamatok megfelelő követéséhez nagy időbeli felbontás szükséges, mely nagy mintaszámot eredményez. Mikrodializátumok kvantitatív vizsgálatára, így megfelelő érzékenységű és
datra a számos elválasztástechnikai módszer közül a kapilláris elektroforézis a legalkalmasabb. Lézerindukálta fluoreszcencia detektort alkalmazva a legkisebb detektálható koncentráció jelentősen csökkenthető az UV abszorbancián alapuló
t, minthogy azonban az általunk vizsgálni kívánt aminosavak natív fluoreszcenciával nem rendelkeznek, az elválasztást megelőző fluoreszcens származékképzés
Munkánk során olyan kapilláris elektroforézis módszereket fejlesztettünk ki, melyek alkalmasak aszpartát ill. glutamát kvantitatív meghatározására. Az aszpartát, ill. a glutamát két karboxil csoportot
n vannak, így borított falú kapilláris alkalmazása mellett az elektroozmotikus áramlás elnyomása révén nyílik lehetőség ezen vegyületek gyors anód irányú elválasztására. A módszerfejlesztés során három különböző származékképző
alkalmasságát vizsgáltuk. Az elválasztási körülmények optimalizálása mellett a módszervalidálás során mindegyik származékképző esetén megállapítottuk a detektálás valamit a kvantitatív meghatározás alsó határát, és vizsgáltuk a fluoreszcens származékok stabilitását
A módszervalidálási eredmények alapján a detektálási határ akár a tized nanomolos tartományig csökkenthető. A származékképzési reakció azonban ilyen alacsony koncentrációk esetében már nem
növekedés az UV detektáláshoz képest a kvantitálási határ esetében már nem érhető el, aminek következtében a detektálási és a kvantitálási határ jelentősen eltér egymástól. A kvantitálási határ mindhárom származékképző esetében 100 nM volt. A módszerfejlesztést követően a kísérleti állatok striatumából származó mikrodialízis minták
2011. április 14-15.
Dr. Sasvári Mária egyetemi tanár
E/IV ELİADÁSSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Sasvári Mária egyetemi tanár
51
52
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
E/IV-1 AZ EMELKEDETT SZÉRUMANTI-CCP ANTITEST TERMELÉSSEL TÜD
Baka Zsuzsanna1, Barta Peter2, Losonczy GyörgySármay Gabriella4, Babos FruzsinaNagy György1,6
Semmelweis Egyetem, 1Genetikai,Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest,Immunológiai Tanszék, Budapest, Kutatócsoport, Budapest, 6Semmelweis Egyetem, Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport, Budapest
A citrullinált fehérjék ellen képződő anticitrullinált fehérje antitestek (ACPA(RA) diagnosztikai és prognosztikai markerei. A dohányzás, a deimináz (PAD) enzim katalizál) -ezért egy olyan nem arthritises modellt kerestünk, amelyet fokozott sejtpusztulás kísér, és ezáltal mód van autoantitestképződésre. A tüdőrák megfelelő választás lehet, amit a következő kutatási eredmények támasztanak alá: i) a dohányzás szerepet játszik patogenezisében; ii) gyakran paraneoplasticus szindrómával társul; iii) a dohányzás fokozza a citrullinációt a tüdőben; ivmalignus tumorban fokozott citrullinációt figyeltek meg; illetve v) a tödőrákos szövet hasonlóságot mutat az RA-s synoviummal.
Munkánk során megmértük a szérum PAD4, rheumatoid faktor (RF) és ACPA szinteket 42 tüdőrákos betegben, valamint 67 nem tumoros tüdőbetegben és egészséges kontrollban, majd az összes paramétert összehasonlítottuk a dohányzási anamnaesis szerint.
Egyik alany sem szenvedett polyarthritisben vagy más autoimmun kórképben. A dohányos tüdőrákos betegekben szignifikánsan magasabb villetve a PAD4 szint szignifikánsan magasabb volt az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. A 30 dohányos tüdőrákos beteg közül 2 esetében találtunk (magas) antiintenzitása - melyet a csomagévvel definiáltunk betegekben, mint az egészséges dohányosokban, azonban nem korrelált a mért szérum paraméterekkel.
Összefoglalásként elmondható, hogy a dohányzás befolmagas PAD4 és RF szint nem elégséges az ACPA képződéshez és az autoimmunitás kialakulásához.
Doktori iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjaiTémavezető: Nagy György E-mail: [email protected]
AZ EMELKEDETT SZÉRUM PAD4 ÉS RF SZINT NEMTERMELÉSSEL TÜDİRÁKBAN
, Losonczy György2, Krenács Tibor3, Pápay Judit, Babos Fruzsina5, Magyar Anna5, Géher Pál6, Buzás Edit
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, 2Pulmonológiai Klinika, Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest,4Eötvös Loránd Tudományegyetem, Immunológiai Tanszék, Budapest, 5Eötvös Loránd Tudományegyetem
Semmelweis Egyetem, Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki
A citrullinált fehérjék ellen képződő anticitrullinált fehérje antitestek (ACPA-(RA) diagnosztikai és prognosztikai markerei. A dohányzás, a citrullináció - melyet a peptidil
- és az ACPA-k kapcsolatát magyarázó mechanizmus nem ismert, ezért egy olyan nem arthritises modellt kerestünk, amelyet fokozott sejtpusztulás kísér, és ezáltal mód
épződésre. A tüdőrák megfelelő választás lehet, amit a következő kutatási eredmények támasztanak alá: i) a dohányzás szerepet játszik patogenezisében; ii) gyakran paraneoplasticus szindrómával társul; iii) a dohányzás fokozza a citrullinációt a tüdőben; ivmalignus tumorban fokozott citrullinációt figyeltek meg; illetve v) a tödőrákos szövet hasonlóságot
Munkánk során megmértük a szérum PAD4, rheumatoid faktor (RF) és ACPA szinteket 42 tüdőrákos umoros tüdőbetegben és egészséges kontrollban, majd az összes
paramétert összehasonlítottuk a dohányzási anamnaesis szerint.
Egyik alany sem szenvedett polyarthritisben vagy más autoimmun kórképben. A dohányos tüdőrákos betegekben szignifikánsan magasabb volt az RF szintje a nem dohányos tüdőrákos betegekhez képest, illetve a PAD4 szint szignifikánsan magasabb volt az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. A 30 dohányos tüdőrákos beteg közül 2 esetében találtunk (magas) anti-CCP pozitivitást. A dohá
melyet a csomagévvel definiáltunk - szignifikánsan magasabb volt a dohányos tüdőrákos betegekben, mint az egészséges dohányosokban, azonban nem korrelált a mért szérum
Összefoglalásként elmondható, hogy a dohányzás befolyásolhatja a szérum PAD4 és RF szintet. A magas PAD4 és RF szint nem elégséges az ACPA képződéshez és az autoimmunitás kialakulásához.
Doktori iskola: Molekuláris orvostudományok A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
53
PAD4 ÉS RF SZINT NEM JÁR EGYÜTT AN
, Pápay Judit3, Szarka Eszter4, , Buzás Edit1, Falus András1,
Pulmonológiai Klinika, 3I. sz. Eötvös Loránd Tudományegyetem,
Eötvös Loránd Tudományegyetem-MTA, Peptid Kémiai Semmelweis Egyetem, Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki
-k) a rheumatoid arthritis melyet a peptidil-arginin-
k kapcsolatát magyarázó mechanizmus nem ismert, ezért egy olyan nem arthritises modellt kerestünk, amelyet fokozott sejtpusztulás kísér, és ezáltal mód
épződésre. A tüdőrák megfelelő választás lehet, amit a következő kutatási eredmények támasztanak alá: i) a dohányzás szerepet játszik patogenezisében; ii) gyakran paraneoplasticus szindrómával társul; iii) a dohányzás fokozza a citrullinációt a tüdőben; iv) számos malignus tumorban fokozott citrullinációt figyeltek meg; illetve v) a tödőrákos szövet hasonlóságot
Munkánk során megmértük a szérum PAD4, rheumatoid faktor (RF) és ACPA szinteket 42 tüdőrákos umoros tüdőbetegben és egészséges kontrollban, majd az összes
Egyik alany sem szenvedett polyarthritisben vagy más autoimmun kórképben. A dohányos tüdőrákos olt az RF szintje a nem dohányos tüdőrákos betegekhez képest,
illetve a PAD4 szint szignifikánsan magasabb volt az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. A CCP pozitivitást. A dohányzás
szignifikánsan magasabb volt a dohányos tüdőrákos betegekben, mint az egészséges dohányosokban, azonban nem korrelált a mért szérum
yásolhatja a szérum PAD4 és RF szintet. A magas PAD4 és RF szint nem elégséges az ACPA képződéshez és az autoimmunitás kialakulásához.
54
E/IV-2 TNFΑLPHA SLAP ADAPTOCD3Ζ LÁNC MENNYISÉG
Érsek Barbara1, Molnár Viktor1, Balogh AndreaGyörgy1
1 Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Immunológiai Tanszék, Budapest
Bevezetés: CD3ζ-láncok a T-limfociták kiemelt jelentőségű jelátvivő egységei, melynek csökkent expressziója számos betegségben megfigyelhető. Gyulladásos citokinek jelenlétében, mint amilyen a TNFα, a T-limfociták kóros működése figyelhető meg, mind in vivo és in vitro. A TCR/CD3 komplex szintjének ismert szabályozója a SLAP adaptor fehérje, mely a foszforilált CD3azok lebontását segíti elő.
Célkitűzések: Munkánk során a TNF hatását vizsgáltuk human Tfunkciójuk szabályozására.
Eredmények: TNFα szelektíven és dózisfüggő módon csökkenti a CD3növeli a foszforilált ζ-lánc mennyiségét, anélkül, hogy a CD3 komplex egyéb tagjainak szintjét befolyásolná. Ez a folyamat fehérjeszintű szabályozás alatt áll, amely lizoszóma funkció kiesésével nem, azonban a proteaszómák szelektív gátlásával kivédhJurkat sejtekben igazoltuk, hogy a TNFα fokozza a ζfehérje csendesítése siRNS segítségével kivédi a TNF funkcionális következményekkel jár, az aktivációra adott Ca
Eredményeink hozzájárulnak a különböző Tműködés pontosabb megértéséhez.
Doktori Iskola: Molekuláris OrvostudományokProgram: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai programTémavezető: Nagy György E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
LPHA SLAP ADAPTOR FEHÉRJÉN KERESZTÜLÁNC MENNYISÉGÉT HUMÁN T-LIMFOCITÁKON
, Balogh Andrea2, Matkó János2, Buzás Edit
Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, BudapestEötvös Lóránd Tudományegyetem, Immunológiai Tanszék, Budapest
limfociták kiemelt jelentőségű jelátvivő egységei, melynek csökkent tegségben megfigyelhető. Gyulladásos citokinek jelenlétében, mint amilyen a
limfociták kóros működése figyelhető meg, mind in vivo és in vitro. A TCR/CD3 komplex szintjének ismert szabályozója a SLAP adaptor fehérje, mely a foszforilált CD3
Munkánk során a TNF hatását vizsgáltuk human T-limfociták jelátvitelére, valamint
íven és dózisfüggő módon csökkenti a CD3ζ-lánc mennyiségét, ugyanlánc mennyiségét, anélkül, hogy a CD3 komplex egyéb tagjainak szintjét
befolyásolná. Ez a folyamat fehérjeszintű szabályozás alatt áll, amely lizoszóma funkció kiesésével nem, azonban a proteaszómák szelektív gátlásával kivédhető. SLAP-GFP fúziós protein expresszáltatásával Jurkat sejtekben igazoltuk, hogy a TNFα fokozza a ζ-lánc és a SLAP fehérje kolokalizációját. SLAP fehérje csendesítése siRNS segítségével kivédi a TNF ζ-lánc csökkentő hatását. A
is következményekkel jár, az aktivációra adott Ca2+-válasz, és IL-2 termelés tekintetében.
Eredményeink hozzájárulnak a különböző T-sejt mediált kórképekben megfigyelt kóros T
mányok Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai program
PhD. Tudományos Napok 2011.
R FEHÉRJÉN KERESZTÜL CSÖKKENTI A LIMFOCITÁKON
, Buzás Edit1, Falus András1, Nagy
és Immunbiológiai Intézet, Budapest
limfociták kiemelt jelentőségű jelátvivő egységei, melynek csökkent tegségben megfigyelhető. Gyulladásos citokinek jelenlétében, mint amilyen a
limfociták kóros működése figyelhető meg, mind in vivo és in vitro. A TCR/CD3 komplex szintjének ismert szabályozója a SLAP adaptor fehérje, mely a foszforilált CD3ζ-láncokhoz kötődve,
limfociták jelátvitelére, valamint
lánc mennyiségét, ugyanakkor lánc mennyiségét, anélkül, hogy a CD3 komplex egyéb tagjainak szintjét
befolyásolná. Ez a folyamat fehérjeszintű szabályozás alatt áll, amely lizoszóma funkció kiesésével nem, GFP fúziós protein expresszáltatásával
lánc és a SLAP fehérje kolokalizációját. SLAP lánc csökkentő hatását. A ζ-lánc csökkenése
2 termelés tekintetében.
sejt mediált kórképekben megfigyelt kóros T-limfocita
2011. április 14-15.
E/IV-3 TELJES GENOM ASSZOCIELEMZÉSE
Gézsi András
Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt
A humán genom szekvenálása lehetővé tette a több milló egypontos nukleotid polimorfizmusok (SNP) olyan informatív részhalmazának meghatározását, amely alkalmas a teljes genomot lefedő asszociációs vizsgálatok (GWAS) elvégzésére is. A GWAS adathalmazok óráelemzéséhez új biostatisztikai eljárások kifejlesztésére volt szükség.
Az eddigi kísérletek számos új, replikálható asszociációt tártak fel a gyakori genetikai variánsok és különböző komplex betegségek között. Az eddhogy a humán genomban található variációk hatása nagy mértékben ismeretlen. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a GWAS adatok elemzése során a jelenleg leggyakrabban használt egyváltozós klasszikus statisztikai módszerek figyelmen kívül hagyják az SNPhatásokat.
A tanulmányban bemutatjuk, hogy a bayesi statisztikai keretrendszerben implementált Bayesalapú módszerek hogyan használhatók az SNPelemzésre.
Mindazonáltal a teljes genom asszociációs vizsgálatokra jellemző adatméret (kb. 10számú minta) és az ebből eredő számítási komplexitás erősen megnehezíti ezen módszerek használatát. A változószám csökkentésére és a modelltér szűkítésére apriori biológiai háttértudást használtunk fel. Az itt bemutatott omikai szemléletű megközelítés során a génhatások modellezésével az önmagukban gyenge faktorok együttes hatásának valkapcsolatait térképezzük fel. A módszerek alkalmazhatóságát a Wellcome Trust Case Control Consortium publikus adatbázisából származó rheumatoid arthritis (RA) adathalmazon mutatjuk be.
A bayes statisztikai keretrendszer lehetővé teszi heterogén bizonytalansági információkat is integráló felterjesztését az SNPabsztrakciós szintekre, pl. Gene Ontology kifejezésekre vagy génszabályozási útvonalakra, amelyek az orvosszakértők számára kézzelfoghatóbb és hasznosíthatóbb információt szolgáltatnak.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjaiTémavezető: Szalai Csaba E-mail: [email protected]
TELJES GENOM ASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLATOK TÖ
Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest
A humán genom szekvenálása lehetővé tette a több milló egypontos nukleotid polimorfizmusok (SNP) olyan informatív részhalmazának meghatározását, amely alkalmas a teljes genomot lefedő asszociációs vizsgálatok (GWAS) elvégzésére is. A GWAS adathalmazok órási méretéből eredően az adatok sikeres elemzéséhez új biostatisztikai eljárások kifejlesztésére volt szükség.
Az eddigi kísérletek számos új, replikálható asszociációt tártak fel a gyakori genetikai variánsok és különböző komplex betegségek között. Az eddigi eredmények ellenére széles körben elfogadott nézet, hogy a humán genomban található variációk hatása nagy mértékben ismeretlen. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a GWAS adatok elemzése során a jelenleg leggyakrabban használt egyváltozós klasszikus
sztikai módszerek figyelmen kívül hagyják az SNP-k közötti interakciókat és a környezeti
A tanulmányban bemutatjuk, hogy a bayesi statisztikai keretrendszerben implementált Bayesalapú módszerek hogyan használhatók az SNP-k közötti interakciók feltérképezésére és többváltozós
Mindazonáltal a teljes genom asszociációs vizsgálatokra jellemző adatméret (kb. 10számú minta) és az ebből eredő számítási komplexitás erősen megnehezíti ezen módszerek
tozószám csökkentésére és a modelltér szűkítésére apriori biológiai háttértudást használtunk fel. Az itt bemutatott omikai szemléletű megközelítés során a génhatások modellezésével az önmagukban gyenge faktorok együttes hatásának valkapcsolatait térképezzük fel. A módszerek alkalmazhatóságát a Wellcome Trust Case Control Consortium publikus adatbázisából származó rheumatoid arthritis (RA) adathalmazon mutatjuk be.
A bayes statisztikai keretrendszer lehetővé teszi továbbá az elemzési eredmények többváltozós, egyéb heterogén bizonytalansági információkat is integráló felterjesztését az SNPabsztrakciós szintekre, pl. Gene Ontology kifejezésekre vagy génszabályozási útvonalakra, amelyek az
zakértők számára kézzelfoghatóbb és hasznosíthatóbb információt szolgáltatnak.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományok Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
55
ÁCIÓS VIZSGÁLATOK TÖBBVÁLTOZÓS
és Immunbiológiai Intézet, Budapest
A humán genom szekvenálása lehetővé tette a több milló egypontos nukleotid polimorfizmusok (SNP) olyan informatív részhalmazának meghatározását, amely alkalmas a teljes genomot lefedő asszociációs
si méretéből eredően az adatok sikeres
Az eddigi kísérletek számos új, replikálható asszociációt tártak fel a gyakori genetikai variánsok és igi eredmények ellenére széles körben elfogadott nézet,
hogy a humán genomban található variációk hatása nagy mértékben ismeretlen. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a GWAS adatok elemzése során a jelenleg leggyakrabban használt egyváltozós klasszikus
k közötti interakciókat és a környezeti
A tanulmányban bemutatjuk, hogy a bayesi statisztikai keretrendszerben implementált Bayes-háló ciók feltérképezésére és többváltozós
Mindazonáltal a teljes genom asszociációs vizsgálatokra jellemző adatméret (kb. 106 változó, kb. 104 számú minta) és az ebből eredő számítási komplexitás erősen megnehezíti ezen módszerek
tozószám csökkentésére és a modelltér szűkítésére apriori biológiai háttértudást használtunk fel. Az itt bemutatott omikai szemléletű megközelítés során a gén-gén és gén-környezeti hatások modellezésével az önmagukban gyenge faktorok együttes hatásának valószínűségi és oksági kapcsolatait térképezzük fel. A módszerek alkalmazhatóságát a Wellcome Trust Case Control Consortium publikus adatbázisából származó rheumatoid arthritis (RA) adathalmazon mutatjuk be.
továbbá az elemzési eredmények többváltozós, egyéb heterogén bizonytalansági információkat is integráló felterjesztését az SNP-k szintjéről magasabb absztrakciós szintekre, pl. Gene Ontology kifejezésekre vagy génszabályozási útvonalakra, amelyek az
zakértők számára kézzelfoghatóbb és hasznosíthatóbb információt szolgáltatnak.
56
E/IV-4 MIKROVEZIKULÁK VIZSGBEN
György Bence1, Módos Károly2, Pállinger ÉvaDeli Mária4, Sipos Áron5, Szalai AnikóNagy György1,8, Falus András1,3, Kittel Ágnes
1 Semmelweis Egyetem, Genetikai, SejtIntézet, Budapest; 3 Magyar Tudományos AkadémiaImmunogenomikai Kutatócsoport, Budapest; Központ, Biofizikai Intézet, Molekuláis Neurobiológia Laboratórium, Szeged; egyetem, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged; terápiás Intézet, Budapest; 7Szegedi Tudományegyetem, Ortopédiai Klinika, Szeged; Egyetem, III. Sz. Belgyógyászati Klinika Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport9Magyar Tudományos Akadémia, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest
Bevezetés: Számos olyan betegségben leírták a sejtszámának emelkedését, amelyekben régóta ismert a fokozott immunkomplex képződés. Munkánk során elsőként vizsgáltuk a sejt-eredetű mikropartikulák és a fehérjekomplexek (mint pimmunkomplexek, avidin-biotin komplex) különböző paramétereinek (méret, ülepedési és fényszórási képesség) esetleges átfedését.
Módszerek: Konvencionális mikropartikula detektálási technikák (áramlási citometria, transzmissziós elektron mikroszkópia) mellett atomerővizsgáltunk humán plazma és rheumatoid arthritis synoviális folyadékilletőleg mesterséges és biológiai mintákból izolált immunkomplexeket és egyéb fehérje
Eredmények: Kimutattuk, hogy nem csak a mikropartikulák mérete (80átfedést az inszolubilis immunkomplexek méretével (50és ülepedési tulajdonságaikban is hasonlóak. Igazoltuk, hokonvencionális, áramlási citometriás detektálását, hiszen az immunkomplexek mikropartikulaálpozitív jelet adnak a mikropartikula kapun belül. Másrészt az immunkomplexek a mikropartikulákkal együtt ülepednek, így a konvencionálisan izolált vezikula preparátumok szennyezettek lehetnek immunkomplexekkel.
Következtetések: Elsőként hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a mikropartikulák és az immunkomplexek átfedő tulajdonságai téves eredményekre vezethetnek olyan betegsképződés fokozott (például autoimmun betegségek, fertőzések, daganatok, Alzheimermikropartikula preparátumok biológiai hatását jelentősen befolyásolhatják a preparátumokat szennyező protein komplexek is. Eredményeink korábban közölt mikropartikula munka újraértékelése.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai Témavetező: Buzás Edit E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
MIKROVEZIKULÁK VIZSGÁLATA AUTOIMMUN MEGB
, Pállinger Éva1, Pálóczi Krisztina1, Pásztói Mária, Szalai Anikó5, Voszka István2, Polgár Anna6, Tóth Kálmán
, Kittel Ágnes9, Buzás Edit1
Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet,2 Biofizikai és Sugárbiológiai Magyar Tudományos Akadémia-Semmelweis Egyetem Gyulladásbiológiai és
Immunogenomikai Kutatócsoport, Budapest; 4 Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ, Biofizikai Intézet, Molekuláis Neurobiológia Laboratórium, Szeged;
em, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged; 6 Országos Reumatológiai és FizioSzegedi Tudományegyetem, Ortopédiai Klinika, Szeged;
gyógyászati Klinika Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki CsoportMagyar Tudományos Akadémia, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest
Számos olyan betegségben leírták a sejt-eredetű mikrovezikulák/mikropartikulák számának emelkedését, amelyekben régóta ismert a fokozott immunkomplex képződés. Munkánk
eredetű mikropartikulák és a fehérjekomplexek (mint pbiotin komplex) különböző paramétereinek (méret, ülepedési és fényszórási
Konvencionális mikropartikula detektálási technikák (áramlási citometria, transzmissziós ópia) mellett atomerő-mikroszkópiával és dinamikus fényszórásméréssel is
vizsgáltunk humán plazma és rheumatoid arthritis synoviális folyadék-eredetű mikropartikulákat, illetőleg mesterséges és biológiai mintákból izolált immunkomplexeket és egyéb fehérje
Kimutattuk, hogy nem csak a mikropartikulák mérete (80-átfedést az inszolubilis immunkomplexek méretével (50-250 nm), hanem fényszórási képességükben és ülepedési tulajdonságaikban is hasonlóak. Igazoltuk, hogy ez befolyásolja a mikropartikulák konvencionális, áramlási citometriás detektálását, hiszen az immunkomplexek mikropartikulaálpozitív jelet adnak a mikropartikula kapun belül. Másrészt az immunkomplexek a mikropartikulákkal
a konvencionálisan izolált vezikula preparátumok szennyezettek lehetnek
Elsőként hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a mikropartikulák és az immunkomplexek átfedő tulajdonságai téves eredményekre vezethetnek olyan betegségekben, ahol az immunkomplex képződés fokozott (például autoimmun betegségek, fertőzések, daganatok, Alzheimermikropartikula preparátumok biológiai hatását jelentősen befolyásolhatják a preparátumokat szennyező protein komplexek is. Eredményeink tükrében szükségessé válhat számos, az irodalomban korábban közölt mikropartikula munka újraértékelése.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományok A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
PhD. Tudományos Napok 2011.
ÁLATA AUTOIMMUN MEGBETEGEDÉSEK-
, Pásztói Mária1,3, Misják Petra1, , Tóth Kálmán7, Csete Mária5,
Biofizikai és Sugárbiológiai Semmelweis Egyetem Gyulladásbiológiai és
Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ, Biofizikai Intézet, Molekuláis Neurobiológia Laboratórium, Szeged; 5Szegedi Tudomány-
Országos Reumatológiai és Fizio-Szegedi Tudományegyetem, Ortopédiai Klinika, Szeged; 8Semmelweis
gyógyászati Klinika Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport, Budapest; Magyar Tudományos Akadémia, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest
eredetű mikrovezikulák/mikropartikulák számának emelkedését, amelyekben régóta ismert a fokozott immunkomplex képződés. Munkánk
eredetű mikropartikulák és a fehérjekomplexek (mint például az biotin komplex) különböző paramétereinek (méret, ülepedési és fényszórási
Konvencionális mikropartikula detektálási technikák (áramlási citometria, transzmissziós mikroszkópiával és dinamikus fényszórásméréssel is
eredetű mikropartikulákat, illetőleg mesterséges és biológiai mintákból izolált immunkomplexeket és egyéb fehérje komplexeket.
-400 nm) mutat jelentős 250 nm), hanem fényszórási képességükben
gy ez befolyásolja a mikropartikulák konvencionális, áramlási citometriás detektálását, hiszen az immunkomplexek mikropartikula-szerű álpozitív jelet adnak a mikropartikula kapun belül. Másrészt az immunkomplexek a mikropartikulákkal
a konvencionálisan izolált vezikula preparátumok szennyezettek lehetnek
Elsőként hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a mikropartikulák és az immunkomplexek égekben, ahol az immunkomplex
képződés fokozott (például autoimmun betegségek, fertőzések, daganatok, Alzheimer-kór). A mikropartikula preparátumok biológiai hatását jelentősen befolyásolhatják a preparátumokat
tükrében szükségessé válhat számos, az irodalomban
2011. április 14-15.
E/IV-5 A WFS1 GÉN 3’UTR SNP
Németh Nóra
Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémia
Bevezetés: A WFS1 gén az endoplazmás retikulum membránjában elhelyezkedő wolframin fehérjét kódolja. Funkcióvesztéses mutációi a Wolframcukorbetegség, optikus atrófia, siketség) okozzák, melyhez sok esetben pszichiátársulnak. Munkacsoportunk a WFS1Laboratóriumunk korábbi eredményei alapján az rs9457 polimorfizmus szignifikáns asszociációt mutatott diabetes mellitus-szal, az rs1046322 Sbetegcsoportban nagyobb gyakorisággal (tendencia) volt kimutatható.
Módszerek: A WFS1 gén 3’ UTR régiójában elhelyezkedő 3 SNPrs1046322-es SNP genotipizálását általunk tervezetdepresszióhoz társuló impulzivitás endofenotípus mérése a Barratt Impulzivitási Skálával történt. A három SNP közötti kapcsoltság mértékét a GOLD programcsomaggal számítottuk ki. A genotípusfenotípus asszociációt ANOVA statisztikai módszerrel elemeztük.
Eredmények: Az asszociációvizsgálatban 832 egészséges személy vett részt. Az rs1046322 SNP A alléljával rendelkező személyek a Barratt Impulzivitási Skálán szignifikánsan magasabb értéket értek el (p=0,009). A három SNP közötti kapcsoltság mértékének meghatározásához 818 személy genotípusát határoztuk meg. A számítások alapján az rs1046322 SNP az rs1046320 (rs9457 SNP-vel (D’=0,302) is csupán gyengén kapcsolt, azonban az rs1046320 és rs9457 SNPerős kapcsoltság állapítható meg (D’
Következtetések: Az impulzivitás endofendotípusának alkalmazása az asszociáció vizsgálat során megerősítette azt a korábbi feltételezést, hogy a pszichiátriai rendellenességek genetikai hátterének meghatározásához. Korábbi kutatások a cukorbetegség és az rs1046320 SNP között mutatták ki a legerősebb asszociációt, ugyanakkor a polimorfizmus funkcionális hatását eddig nem sikerült igazolni. Eredményeink alapján felmrs9457 SNP szerepe, mely ugyancsak asszociációt mutat diabetes mellituskötőhelyet érint, így a szabályozó funkción keresztül felelős lehet a biológiai hatásért.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: Patobiokémia Témavezető: Rónai Zsolt E-mail: [email protected]
A WFS1 GÉN 3’UTR SNP-K KAPCSOLTSÁGI VIZSGÁLATA
Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémia
gén az endoplazmás retikulum membránjában elhelyezkedő wolframin fehérjét kódolja. Funkcióvesztéses mutációi a Wolfram-szindrómát (diabetes insipidus, fiatalkori kettes típusú cukorbetegség, optikus atrófia, siketség) okozzák, melyhez sok esetben pszichiá
WFS1 gén 3’ UTR (nem transzlálódó) régiójának SNPLaboratóriumunk korábbi eredményei alapján az rs9457 polimorfizmus szignifikáns asszociációt
szal, az rs1046322 SNP ritka allélváltozata pedig depressziós betegcsoportban nagyobb gyakorisággal (tendencia) volt kimutatható.
A WFS1 gén 3’ UTR régiójában elhelyezkedő 3 SNP-t valós idejű PCRes SNP genotipizálását általunk tervezett PCR-RFLP technikával egészítettük ki. A
depresszióhoz társuló impulzivitás endofenotípus mérése a Barratt Impulzivitási Skálával történt. A három SNP közötti kapcsoltság mértékét a GOLD programcsomaggal számítottuk ki. A genotípus
ANOVA statisztikai módszerrel elemeztük.
Az asszociációvizsgálatban 832 egészséges személy vett részt. Az rs1046322 SNP A alléljával rendelkező személyek a Barratt Impulzivitási Skálán szignifikánsan magasabb értéket értek
SNP közötti kapcsoltság mértékének meghatározásához 818 személy genotípusát határoztuk meg. A számítások alapján az rs1046322 SNP az rs1046320 (
=0,302) is csupán gyengén kapcsolt, azonban az rs1046320 és rs9457 SNPD’=0,959).
Az impulzivitás endofendotípusának alkalmazása az asszociáció vizsgálat során megerősítette azt a korábbi feltételezést, hogy a WFS1 gén polimorf variánsai hozzájárulhatnak
dellenességek genetikai hátterének meghatározásához. Korábbi kutatások a cukorbetegség és az rs1046320 SNP között mutatták ki a legerősebb asszociációt, ugyanakkor a polimorfizmus funkcionális hatását eddig nem sikerült igazolni. Eredményeink alapján felmrs9457 SNP szerepe, mely ugyancsak asszociációt mutat diabetes mellitus-kötőhelyet érint, így a szabályozó funkción keresztül felelős lehet a biológiai hatásért.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományok
57
ÁLATA
Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, Budapest
gén az endoplazmás retikulum membránjában elhelyezkedő wolframin fehérjét szindrómát (diabetes insipidus, fiatalkori kettes típusú
cukorbetegség, optikus atrófia, siketség) okozzák, melyhez sok esetben pszichiátriai rendellenességek gén 3’ UTR (nem transzlálódó) régiójának SNP-it vizsgálta.
Laboratóriumunk korábbi eredményei alapján az rs9457 polimorfizmus szignifikáns asszociációt NP ritka allélváltozata pedig depressziós
t valós idejű PCR-rel vizsgáltuk. Az RFLP technikával egészítettük ki. A
depresszióhoz társuló impulzivitás endofenotípus mérése a Barratt Impulzivitási Skálával történt. A három SNP közötti kapcsoltság mértékét a GOLD programcsomaggal számítottuk ki. A genotípus–
Az asszociációvizsgálatban 832 egészséges személy vett részt. Az rs1046322 SNP A alléljával rendelkező személyek a Barratt Impulzivitási Skálán szignifikánsan magasabb értéket értek
SNP közötti kapcsoltság mértékének meghatározásához 818 személy genotípusát határoztuk meg. A számítások alapján az rs1046322 SNP az rs1046320 (D’=0,282) és az
=0,302) is csupán gyengén kapcsolt, azonban az rs1046320 és rs9457 SNP-k között
Az impulzivitás endofendotípusának alkalmazása az asszociáció vizsgálat során gén polimorf variánsai hozzájárulhatnak
dellenességek genetikai hátterének meghatározásához. Korábbi kutatások a cukorbetegség és az rs1046320 SNP között mutatták ki a legerősebb asszociációt, ugyanakkor a polimorfizmus funkcionális hatását eddig nem sikerült igazolni. Eredményeink alapján felmerül az
-szal, ugyanakkor miRNS kötőhelyet érint, így a szabályozó funkción keresztül felelős lehet a biológiai hatásért.
58
E/IV-6 A CASKIN1 ÉS AZ EPHBTIROZIN KINÁZ JELPÁL
Pesti Szabolcs1, Balázs Annamária 1 Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet, Bu2 MTA SZBK Enzimológiai Intézet, Budapest
Az extracelluláris jelek sejten belüli továbbításában kitüntetett szerepük van az állványfehérjéknek. Ezek az enzimaktivitással nem rendelkező fehérjék jelátvitelben fontos szerepet játszó fehérjéket kötnek meg és ezáltal azokat egymás fizikai közelségébe hozzák. Különösen az idegrendszerben vannak jelen nagy molekulatömeggel rendelkező állványfehérjék (PSD95, Shank stb.)
Munkacsoportunk a poszt-szinaptikus denzitásban megtalálható egyik állványfehérje csalCaskin fehérjéket kezdte el vizsgálni. Az irodalomban eddig a Caskin fehérjecsaládnak egyetlen interakciós partnerét azonosították, a Cask fehérjét, melyről a nevüket is kapták. Ugyanakkor a fehérje szerkezetéből adódik, hogy a Caskin számos más fe
Élesztő két-hibrid módszerrel munkacsoportunk korábban azonosított több Caskin(Abi2, Nck, MyoB1 stb.), melyek közül az Abi2Caskin1 és az Nck adapter fehérje interakciójának, illetve a Caskin1tirozin kináz receptorcsalád egyik tagjához, az EphB1
Kísérleteinkben bizonyítottuk, hogy in vivo a Caskin1 kötődik az Nckvitro a Caskin1 az Nck SH3 doménjeihez kapcsolódik. Irodalmi adatoknak megfelelően sejtes rendszerben sikerült koimmunprecipitálnunk az NckCaskin1-t és az EphB1-t, majd koimmunprecipitálva a két fCaskin1 komplexet. Tovább vizsgálva a fenti komplexet megállapítottuk, hogy a kotranszfekció hatására a Caskin1 tirozinon foszforilálódik. Foszforilációs helyeknek a Caskin1található 296-os és 336-os tirozinja bizonyult, melyet foszfospecifikus ellenanyagokkal és pontmutánsokkal bizonyítottunk.
Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a hármas komplex kialakulása során az Nck SH2 doménen keresztül az autofoszforilált EphB1 receptorhoz kötődik, mígasszociálódik. Az interakció során az EphB1 receptor tirozinon foszforilálja a Caskin1 állványfehérjét. További terveink között szerepel a kapcsolat pontos funkciójának a felderítése.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: Pathobiokémia Témavezető: Buday László E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A CASKIN1 ÉS AZ EPHB1 KAPCSOLATA – ÁLLVÁNYFEHÉRJE EGY TIROZIN KINÁZ JELPÁLYÁBAN
, Balázs Annamária1, Buday László1,2
Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet, Budapest MTA SZBK Enzimológiai Intézet, Budapest
Az extracelluláris jelek sejten belüli továbbításában kitüntetett szerepük van az állványfehérjéknek. Ezek az enzimaktivitással nem rendelkező fehérjék jelátvitelben fontos szerepet játszó fehérjéket
k meg és ezáltal azokat egymás fizikai közelségébe hozzák. Különösen az idegrendszerben vannak jelen nagy molekulatömeggel rendelkező állványfehérjék (PSD95, Shank stb.)
szinaptikus denzitásban megtalálható egyik állványfehérje csalCaskin fehérjéket kezdte el vizsgálni. Az irodalomban eddig a Caskin fehérjecsaládnak egyetlen interakciós partnerét azonosították, a Cask fehérjét, melyről a nevüket is kapták. Ugyanakkor a fehérje szerkezetéből adódik, hogy a Caskin számos más fehérjével is képes asszociálódni.
hibrid módszerrel munkacsoportunk korábban azonosított több Caskin(Abi2, Nck, MyoB1 stb.), melyek közül az Abi2-vel való interakciót már bizonyítottuk. Jelenlegi célunk a
fehérje interakciójának, illetve a Caskin1-nek Ncktirozin kináz receptorcsalád egyik tagjához, az EphB1-hez való kötődésének a kimutatása.
Kísérleteinkben bizonyítottuk, hogy in vivo a Caskin1 kötődik az Nck-hoz. Kimutattuk továbbá,vitro a Caskin1 az Nck SH3 doménjeihez kapcsolódik. Irodalmi adatoknak megfelelően sejtes rendszerben sikerült koimmunprecipitálnunk az Nck-t és az EphB1-t. COS7 sejtekbe kotranszfektálva a
t, majd koimmunprecipitálva a két fehérjét sikerült kimutatnunk az EphB1Caskin1 komplexet. Tovább vizsgálva a fenti komplexet megállapítottuk, hogy a kotranszfekció hatására a Caskin1 tirozinon foszforilálódik. Foszforilációs helyeknek a Caskin1
s tirozinja bizonyult, melyet foszfospecifikus ellenanyagokkal és
Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a hármas komplex kialakulása során az Nck SH2 doménen keresztül az autofoszforilált EphB1 receptorhoz kötődik, míg SH3 doménjeivel a Caskin1asszociálódik. Az interakció során az EphB1 receptor tirozinon foszforilálja a Caskin1 állványfehérjét. További terveink között szerepel a kapcsolat pontos funkciójának a felderítése.
orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ÁLLVÁNYFEHÉRJE EGY
Az extracelluláris jelek sejten belüli továbbításában kitüntetett szerepük van az állványfehérjéknek. Ezek az enzimaktivitással nem rendelkező fehérjék jelátvitelben fontos szerepet játszó fehérjéket
k meg és ezáltal azokat egymás fizikai közelségébe hozzák. Különösen az idegrendszerben vannak jelen nagy molekulatömeggel rendelkező állványfehérjék (PSD95, Shank stb.)
szinaptikus denzitásban megtalálható egyik állványfehérje családot, a Caskin fehérjéket kezdte el vizsgálni. Az irodalomban eddig a Caskin fehérjecsaládnak egyetlen interakciós partnerét azonosították, a Cask fehérjét, melyről a nevüket is kapták. Ugyanakkor a fehérje
hérjével is képes asszociálódni.
hibrid módszerrel munkacsoportunk korábban azonosított több Caskin-kötő fehérjét vel való interakciót már bizonyítottuk. Jelenlegi célunk a
nek Nck-n keresztül az Ephrin hez való kötődésének a kimutatása.
hoz. Kimutattuk továbbá, hogy in vitro a Caskin1 az Nck SH3 doménjeihez kapcsolódik. Irodalmi adatoknak megfelelően sejtes
t. COS7 sejtekbe kotranszfektálva a ehérjét sikerült kimutatnunk az EphB1-Nck-
Caskin1 komplexet. Tovább vizsgálva a fenti komplexet megállapítottuk, hogy a kotranszfekció hatására a Caskin1 tirozinon foszforilálódik. Foszforilációs helyeknek a Caskin1 SH3 doménjében
s tirozinja bizonyult, melyet foszfospecifikus ellenanyagokkal és
Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a hármas komplex kialakulása során az Nck SH2 SH3 doménjeivel a Caskin1-hez
asszociálódik. Az interakció során az EphB1 receptor tirozinon foszforilálja a Caskin1 állványfehérjét. További terveink között szerepel a kapcsolat pontos funkciójának a felderítése.
2011. április 14-15.
E/IV-7 AZ EXTRACELLULÁRIS CZÁSÁRA
Tóth Balázs
Semmelweis Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet, Budapest
A TRPM2 csatorna egy ADPR és Ca2+
található NUDT9-H doménhez kötődik, ugyanakkor a Camunkánk során bemutattuk, hogy bár az extracelluláris Cakapuzására, ugyanakkor lassítani tudja a csatorna becsukódását az intracelluláris Caelvonásakor. Ezen eredmények alapján azt feltételezzük, hogy a Cahelyezkednek el, a csatorna kapujának közelébenmég telítve tudja tartani a kötőhelyeket, így lassítja a csatorna záródását.
Mostani munkánkban ezt a folyamatot vizsgáltuk meg részletesebben. Kétféle megközelítést alkalmaztunk. Először is megpróbáltuimpermeábilis TRPM csatorna -TRPM4 és 5 aminosavat a feltételezett szelektáló filterben. Habár ezek a mutációk csak kismértékben befolyásolták a csatorna permeabilitását, de a negatív töltések bevitelével a csatorna vezetőképessége 50%megnőtt és nagymértékben csökkentette a vad típusú csatornára jellemző folyamatos ínaktivációt. Másodszor megvizsgáltuk, hogy vajon kompetálkoncentrációjának megemelése. Méréseink szerint az 1 M extracelluláris Namegszüntette az 1 mM külső Ca2+
engednek a TRPM2 csatorna Ca2+ permeációja és
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: Celluláris és molekuláris élettanTémavezető: Csanády László E-mail: [email protected]
AZ EXTRACELLULÁRIS CA2+ HATÁSA A TRPM2 CSATO
Semmelweis Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet, Budapest
2+ aktivált nem szelektív kation csatorna. Az ADPR a CH doménhez kötődik, ugyanakkor a Ca2+ kötőhelye egyelőre ismeretlen. Korábbi
munkánk során bemutattuk, hogy bár az extracelluláris Ca2+-nak nincs hatása a csatkapuzására, ugyanakkor lassítani tudja a csatorna becsukódását az intracelluláris Caelvonásakor. Ezen eredmények alapján azt feltételezzük, hogy a Ca2+ kötőhelyek intracellulárisan helyezkednek el, a csatorna kapujának közelében, így a citoszolikus Ca2+ elvonásakor a beáramló Camég telítve tudja tartani a kötőhelyeket, így lassítja a csatorna záródását.
Mostani munkánkban ezt a folyamatot vizsgáltuk meg részletesebben. Kétféle megközelítést alkalmaztunk. Először is megpróbáltunk létrehozni Ca2+ impermeábilis pórus mutánsokat. Két Ca
TRPM4 és 5 - homológ szekvenciája alapján kicseréltünk néhány aminosavat a feltételezett szelektáló filterben. Habár ezek a mutációk csak kismértékben befolyásolták
csatorna permeabilitását, de a negatív töltések bevitelével a csatorna vezetőképessége 50%megnőtt és nagymértékben csökkentette a vad típusú csatornára jellemző folyamatos ínaktivációt. Másodszor megvizsgáltuk, hogy vajon kompetál-e az extracelluláris Ca2+
koncentrációjának megemelése. Méréseink szerint az 1 M extracelluláris Na2+ becsukódást lassító hatását. Ezen eredmények új betekintést
permeációja és kapuzása közötti kapcsolatba.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományok Program: Celluláris és molekuláris élettan
59
HATÁSA A TRPM2 CSATORNA KAPU-
aktivált nem szelektív kation csatorna. Az ADPR a C-terminálisan kötőhelye egyelőre ismeretlen. Korábbi nak nincs hatása a csatorna egyensúlyi
kapuzására, ugyanakkor lassítani tudja a csatorna becsukódását az intracelluláris Ca2+ hirtelen kötőhelyek intracellulárisan elvonásakor a beáramló Ca2+
Mostani munkánkban ezt a folyamatot vizsgáltuk meg részletesebben. Kétféle megközelítést impermeábilis pórus mutánsokat. Két Ca2+
homológ szekvenciája alapján kicseréltünk néhány aminosavat a feltételezett szelektáló filterben. Habár ezek a mutációk csak kismértékben befolyásolták
csatorna permeabilitását, de a negatív töltések bevitelével a csatorna vezetőképessége 50%-kal megnőtt és nagymértékben csökkentette a vad típusú csatornára jellemző folyamatos ínaktivációt.
2+ hatásával, a külső Na+ koncentrációjának megemelése. Méréseink szerint az 1 M extracelluláris Na+ gyakorlatilag
becsukódást lassító hatását. Ezen eredmények új betekintést kapuzása közötti kapcsolatba.
60
E/IV-8 A KELLER-SEGEL MODELL ALKALMARENDSZERRE
Sáfár Orsolya1, Hegedős Andrea2 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Matematika Intézet, Budapest2 Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt
Keller, E. F. és Segel, L. A. 1971-ben javasolták a később róluk elnevezekemotaxis, azaz kémiai anyagok által kiváltott mozgás leírására. A cikk megjelenése óta eltelt 40 év alatt a modellt sikerrel alkalmazták a tumorok terjedésének vagy például az állatok mintázatának kialakulásának leírásához. Ezeken kívül sok tisztán matematikai jellegű eredmény született a témában.
Célok: Kutatásunk során a Keller-Segel modell alkalmazhatóságát vizsgáltuk csillós egysejtűekből álló rendszerre. Az egyenletek paramétereit meghatározva egy konkrét mérésre (esetünsejt a Tetrahymena Pyriformis volt) lehetőség nyílhat a mérési eredmények pontosítására.
Eredmények: Noha az eredeti modell pontatlannak bizonyult az általunk vizsgált rendszer leírására, egy új szempontot figyelembe véve sikerült a vizsgúj típusú egyenletekről tisztán matematikai tulajdonságokat is (például az egyensúlyi helyzet stabilitását) beláttunk, míg megfelelő paraméterek esetén a módosított egyenletek jó közelítését adják a csillós egysejtűek mozgását vizsgáló rendszereknek. Fentiek részletes bemutatására kerül sor az előadásban.
Doktori Iskola: Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola, BMEProgram: Analízis Témavezető: Kőhidai László E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
SEGEL MODELL ALKALMAZÁSA CSILLÓS EGYSEJT
szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Matematika Intézet, BudapestSemmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest
ben javasolták a később róluk elnevezett egyenleteket a bakteriális kemotaxis, azaz kémiai anyagok által kiváltott mozgás leírására. A cikk megjelenése óta eltelt 40 év alatt a modellt sikerrel alkalmazták a tumorok terjedésének vagy például az állatok mintázatának
zeken kívül sok tisztán matematikai jellegű eredmény született a témában.
Segel modell alkalmazhatóságát vizsgáltuk csillós egysejtűekből álló rendszerre. Az egyenletek paramétereit meghatározva egy konkrét mérésre (esetünsejt a Tetrahymena Pyriformis volt) lehetőség nyílhat a mérési eredmények pontosítására.
Noha az eredeti modell pontatlannak bizonyult az általunk vizsgált rendszer leírására, egy új szempontot figyelembe véve sikerült a vizsgált kísérletben tapasztalt jelenségeket szimulálni. Az új típusú egyenletekről tisztán matematikai tulajdonságokat is (például az egyensúlyi helyzet stabilitását) beláttunk, míg megfelelő paraméterek esetén a módosított egyenletek jó közelítését adják
illós egysejtűek mozgását vizsgáló rendszereknek. Fentiek részletes bemutatására kerül sor az
és Számítástudományok Doktori Iskola, BME
PhD. Tudományos Napok 2011.
ZÁSA CSILLÓS EGYSEJTŐ
szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Matematika Intézet, Budapest és Immunbiológiai Intézet, Budapest
tt egyenleteket a bakteriális kemotaxis, azaz kémiai anyagok által kiváltott mozgás leírására. A cikk megjelenése óta eltelt 40 év alatt a modellt sikerrel alkalmazták a tumorok terjedésének vagy például az állatok mintázatának
zeken kívül sok tisztán matematikai jellegű eredmény született a témában.
Segel modell alkalmazhatóságát vizsgáltuk csillós egysejtűekből álló rendszerre. Az egyenletek paramétereit meghatározva egy konkrét mérésre (esetünkben a vizsgált sejt a Tetrahymena Pyriformis volt) lehetőség nyílhat a mérési eredmények pontosítására.
Noha az eredeti modell pontatlannak bizonyult az általunk vizsgált rendszer leírására, ált kísérletben tapasztalt jelenségeket szimulálni. Az
új típusú egyenletekről tisztán matematikai tulajdonságokat is (például az egyensúlyi helyzet stabilitását) beláttunk, míg megfelelő paraméterek esetén a módosított egyenletek jó közelítését adják
illós egysejtűek mozgását vizsgáló rendszereknek. Fentiek részletes bemutatására kerül sor az
2011. április 14-15.
E/IV-9 A HISZTAMIN ÉS A HISDENDRITIKUS SEJTEKBE
Simon Tünde1,2, László Valéria1, Rajnavölgyi Éva
1 Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt2 Debreceni Egyetem, Immunológiai
A dendritikus sejteknek (DS) kitüntetett szerepük van az immunválasz folyamatának szabályozásában. Jól ismert, hogy a környezetükben lévő mediátorok, mint például a hisztamin, jelentős hatással bírnak ezen sejtek működési folyamataira. négy G fehérje kapcsolt receptoron, hisztamin H
Vizsgálataink során a hisztamin H4R
Egér lépből izolált, illetve csontvelőből differenciáltatott DSexpresszióját áramlási citometriával detektáltuk. vizsgálatokat. A DS-ek antigén prezentáló képességét mértük. Specifikus H4R ligandok hatását stimulált lép DS
DS differenciálódás során a H1R esetében nem tapasztaltunk eltérést, míg a Hszignifikánsan csökkent. Aktiváció hatására a Hés H2R kifejeződése nem változott. Migrációs vizsgálatainkban a differenciálódás különböző napjain hisztaminnal kezeltük a DS-eket, majd a 10. napon migrációs kísérletet szerint a folyamatosan adagolt hisztamin serkentő hatású a migrációra. A hisztamin koncentrációtól függő módon csökkenti a lép DS-ek antigén prezentációját. A Hmegfigyeltük, hogy a H4R-/- DS-ek megnövekedett antigén prezentáló kapacitással rendelkeznek a WT sejtekhez képest. Specifikus H4R antagonista hatására a WT sejtek antigén prezentáló képessége ugyanakkor nőtt. Egér lépből izolált DSspecifikus H4R ligandok jelenlétében az IL
Kapott eredményeink megerősítik a hisztamin H
Doktori Iskola: Molekuláris Sejt-és ImmunbiolTémavezető: Rajnavölgyi Éva E-mail: [email protected]
A HISZTAMIN ÉS A HISZTAMIN H4 RECEPTOR SDENDRITIKUS SEJTEKBEN
Rajnavölgyi Éva2, Falus András1
Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, BudapestDebreceni Egyetem, Immunológiai Intézet, Debrecen
A dendritikus sejteknek (DS) kitüntetett szerepük van az immunválasz folyamatának szabályozásában. Jól ismert, hogy a környezetükben lévő mediátorok, mint például a hisztamin, jelentős hatással bírnak ezen sejtek működési folyamataira. A szervezet szinte minden sejtjében fellelhető hisztamin hatásait négy G fehérje kapcsolt receptoron, hisztamin H1, H2, H3 és H4 receptoron keresztül fejti ki.
R-on keresztüli hatásait tanulmányoztuk egér DS
pből izolált, illetve csontvelőből differenciáltatott DS-ekkel dolgoztunk. A hisztamin receptorok expresszióját áramlási citometriával detektáltuk. In vitro Transwell rendszerben végeztük a migrációs
ek antigén prezentáló képességét in vitro T sejt stimulációs assay segítségével R ligandok hatását stimulált lép DS-eken real-time PCR-rel monitoroztuk.
R esetében nem tapasztaltunk eltérést, míg a Hökkent. Aktiváció hatására a H4R expressziója növekvő tendenciát mutatott, míg a H
R kifejeződése nem változott. Migrációs vizsgálatainkban a differenciálódás különböző napjain eket, majd a 10. napon migrációs kísérletet végeztünk. Eredményeink
szerint a folyamatosan adagolt hisztamin serkentő hatású a migrációra. A hisztamin koncentrációtól ek antigén prezentációját. A H4R agonista hasonló hatást fejt ki. Azt is
ek megnövekedett antigén prezentáló kapacitással rendelkeznek a WT R antagonista hatására a WT sejtek antigén prezentáló képessége
ugyanakkor nőtt. Egér lépből izolált DS-ek citokin termelését vizsgálva aktivációs stimulus R ligandok jelenlétében az IL-1ß expressziója szignifikánsan nőtt H
Kapott eredményeink megerősítik a hisztamin H4R mediált hatását a DS funkcióinak szabályozásában.
és Immunbiológia, DE
61
ZTAMIN H4 RECEPTOR SZEREPE EGÉR
és Immunbiológiai Intézet, Budapest
A dendritikus sejteknek (DS) kitüntetett szerepük van az immunválasz folyamatának szabályozásában. Jól ismert, hogy a környezetükben lévő mediátorok, mint például a hisztamin, jelentős hatással bírnak
A szervezet szinte minden sejtjében fellelhető hisztamin hatásait receptoron keresztül fejti ki.
on keresztüli hatásait tanulmányoztuk egér DS-ekben.
ekkel dolgoztunk. A hisztamin receptorok Transwell rendszerben végeztük a migrációs
T sejt stimulációs assay segítségével rel monitoroztuk.
R esetében nem tapasztaltunk eltérést, míg a H2R és a H4R expressziója R expressziója növekvő tendenciát mutatott, míg a H1R
R kifejeződése nem változott. Migrációs vizsgálatainkban a differenciálódás különböző napjain végeztünk. Eredményeink
szerint a folyamatosan adagolt hisztamin serkentő hatású a migrációra. A hisztamin koncentrációtól R agonista hasonló hatást fejt ki. Azt is
ek megnövekedett antigén prezentáló kapacitással rendelkeznek a WT R antagonista hatására a WT sejtek antigén prezentáló képessége
ek citokin termelését vizsgálva aktivációs stimulus hatására, 1ß expressziója szignifikánsan nőtt H4R agonista hatására.
R mediált hatását a DS funkcióinak szabályozásában.
62
E/IV-10 FUNKCIONÁLIS HÁLÓZATAGYBAN, ALACSONY FRE
Tóth Emília1, Entz László2, Stephan Bickel 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar, Budapest2 Országos Idegtudományi Intézet, Budapest3 NSLIJ Department of Neurosurgery, New York, NY USA4 Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet, Budapest
Bevezetés: A humán agy funkcióinak feltérképezése alapvető fontosságú az epilepszia és a tumor sebészetben. Különböző módszerek állnak rendelkezésre az elsődleges funkciókkal rendelkező agyi területek meghatározására, mint például az elektromos ingerrel töfMR vagy a PET.
Célok: Ebben a tanulmányban célunk volt a nyelvi és motoros funkcióval bíró hálózatok alacsony frekvenciás elektromos ingerléssel való feltérképezése az epilepszia sebészeti invazív kivizsgálásra kerülő betegeknél.
Módszerek: Nyolc epilepszia sebészeti kivizsgálásra kerülő betegnél végeztünk alacsony frekvenciás bipoláris elektromos ingerlést (amplitúdó: 10 mA, frekvencia: 0.5 Hz, pulzusszélesség: 0.2 msec) a szubdurálisan beültetett elektródákon. A beültetévégig ingereltünk, majd elemeztük a kiváltott válaszokat. Az elektródák lokalizációját preoperatív MR, postoperatív CT és MR felvételek segítségével végeztük. Minden elektródánál meghatároztuk annak pontos pozícióját az agyfelszínhez képest, majd az alatta fekvő Brodmann területhez rendeltük. Az egyes ingerlések hatására keletkezett elektromos kiváltott válaszokat használtuk a funkcionális kapcsolatokat jelölésére, majd ezt egy gráf modell segítségével ábrá
Eredmények: A Broca terület felett lévő stimuláló elektródák szignifikáns válaszokat váltottak ki azokon az elektródokon, amelyek a klinikai magas frekvenciás ingerléssel meghatározott nyelvi hálózati térkép más részei felett voltak elhelyezve. A pingerlésére adott válaszok feltárták a jelentősebb pályákat, melyek a motoros feldolgozásban vesznek részt. Eredményeink azt sugallják, hogy az alacsony frekvenciás elektromos ingerlés által kiváltott potenciál jól korrelál a magas frekvenciás klinikai ingerléssel meghatározott funkcionális hálózatokkal. Az alacsony frekvenciás elektromos ingerlés tehát egy ígéretes technika az elsődleges funkciókkal bíró kérgi területek meghatározására és egyben hasznos eszköz lehemegkülönböztetésére is.
Doktori Iskola: Interdiszciplináris Műszaki Tudományok, PPKEProgram: Infobionika, érzékelő és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnikaTémavezető: Ulbert István E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
FUNKCIONÁLIS HÁLÓZATOK MEGHATÁROZÁSA AZ AGYBAN, ALACSONY FREKVENCIÁS INGERLÉS HA
, Stephan Bickel3, Erıss Lóránd2, Ulbert István1,4
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar, BudapestOrszágos Idegtudományi Intézet, Budapest NSLIJ Department of Neurosurgery, New York, NY USA Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet, Budapest
A humán agy funkcióinak feltérképezése alapvető fontosságú az epilepszia és a tumor sebészetben. Különböző módszerek állnak rendelkezésre az elsődleges funkciókkal rendelkező agyi területek meghatározására, mint például az elektromos ingerrel történő funkcionális térképezés az
Ebben a tanulmányban célunk volt a nyelvi és motoros funkcióval bíró hálózatok alacsony frekvenciás elektromos ingerléssel való feltérképezése az epilepszia sebészeti invazív kivizsgálásra
Nyolc epilepszia sebészeti kivizsgálásra kerülő betegnél végeztünk alacsony frekvenciás bipoláris elektromos ingerlést (amplitúdó: 10 mA, frekvencia: 0.5 Hz, pulzusszélesség: 0.2 msec) a szubdurálisan beültetett elektródákon. A beültetést követően minden elektróda párt szisztematikusan végig ingereltünk, majd elemeztük a kiváltott válaszokat. Az elektródák lokalizációját preoperatív MR, postoperatív CT és MR felvételek segítségével végeztük. Minden elektródánál meghatároztuk annak
pozícióját az agyfelszínhez képest, majd az alatta fekvő Brodmann területhez rendeltük. Az egyes ingerlések hatására keletkezett elektromos kiváltott válaszokat használtuk a funkcionális kapcsolatokat jelölésére, majd ezt egy gráf modell segítségével ábrázoltuk.
A Broca terület felett lévő stimuláló elektródák szignifikáns válaszokat váltottak ki azokon az elektródokon, amelyek a klinikai magas frekvenciás ingerléssel meghatározott nyelvi hálózati térkép más részei felett voltak elhelyezve. A primer motoros kéreg alacsony frekvenciás ingerlésére adott válaszok feltárták a jelentősebb pályákat, melyek a motoros feldolgozásban vesznek részt. Eredményeink azt sugallják, hogy az alacsony frekvenciás elektromos ingerlés által kiváltott
korrelál a magas frekvenciás klinikai ingerléssel meghatározott funkcionális hálózatokkal. Az alacsony frekvenciás elektromos ingerlés tehát egy ígéretes technika az elsődleges funkciókkal bíró kérgi területek meghatározására és egyben hasznos eszköz lehet a patológiás hálózatok
Interdiszciplináris Műszaki Tudományok, PPKE Program: Infobionika, érzékelő és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnika
PhD. Tudományos Napok 2011.
OK MEGHATÁROZÁSA AZ EMBERI KVENCIÁS INGERLÉS HASZNÁLATÁVAL
1,4, Ashesh D. Mehta3
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar, Budapest
A humán agy funkcióinak feltérképezése alapvető fontosságú az epilepszia és a tumor sebészetben. Különböző módszerek állnak rendelkezésre az elsődleges funkciókkal rendelkező agyi
rténő funkcionális térképezés az
Ebben a tanulmányban célunk volt a nyelvi és motoros funkcióval bíró hálózatok alacsony frekvenciás elektromos ingerléssel való feltérképezése az epilepszia sebészeti invazív kivizsgálásra
Nyolc epilepszia sebészeti kivizsgálásra kerülő betegnél végeztünk alacsony frekvenciás bipoláris elektromos ingerlést (amplitúdó: 10 mA, frekvencia: 0.5 Hz, pulzusszélesség: 0.2 msec) a
st követően minden elektróda párt szisztematikusan végig ingereltünk, majd elemeztük a kiváltott válaszokat. Az elektródák lokalizációját preoperatív MR, postoperatív CT és MR felvételek segítségével végeztük. Minden elektródánál meghatároztuk annak
pozícióját az agyfelszínhez képest, majd az alatta fekvő Brodmann területhez rendeltük. Az egyes ingerlések hatására keletkezett elektromos kiváltott válaszokat használtuk a funkcionális
A Broca terület felett lévő stimuláló elektródák szignifikáns válaszokat váltottak ki azokon az elektródokon, amelyek a klinikai magas frekvenciás ingerléssel meghatározott nyelvi
rimer motoros kéreg alacsony frekvenciás ingerlésére adott válaszok feltárták a jelentősebb pályákat, melyek a motoros feldolgozásban vesznek részt. Eredményeink azt sugallják, hogy az alacsony frekvenciás elektromos ingerlés által kiváltott
korrelál a magas frekvenciás klinikai ingerléssel meghatározott funkcionális hálózatokkal. Az alacsony frekvenciás elektromos ingerlés tehát egy ígéretes technika az elsődleges funkciókkal bíró
t a patológiás hálózatok
Program: Infobionika, érzékelő és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnika
2011. április 14-15.
E/IV-11 A LUMINANCIA HATÁSAILOGRAM ÁLTAL KIVÁLTO
Markó Katalin1,3, Mikó-Baráth Eszter
1 Pécsi Tudományegyetem, Élettani Intézet, Pécs2 Kantonsspital St. Gallen, Szemészeti Klinika, St.Gallen, Svájc3 Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest
A dinamikus random pont korrelogram által kiváltott vizuális potenciál (DRDCalkalmazható az ember és az állatok kortikálistöbb mint 3 évtizede megalkotta Julesz Béla, a stimulus fundamentális paramétereinek hatásai az agyi válaszokra és a DRDC-VEP hátterében zajló idegrendszeri feldolgozó folyamatok azonban még messze nem tisztázottak. Kísérletünk célja a luminancia, mint az egyik alap DRDC stimulus paraméter hatásának tanulmányozása volt a kiváltott válaszokra jó térlátású felnőtteken. A DRDCvariabilitását, detektálhatóságát, amplitúdóját és latenciáját neutrál denzitöbb különböző luminancia szinten határoztuk meg.. Eredményeink szerint a DRDCgyakorlatilag luminancia-független a 4.75cd/mazt sugallják, hogy a DRDC-VEP a binokuláluminancia-tartományban kiváltható. Létezik azonban egy alsó határ, amely alatt (kb 0.06cd/mDRDC-VEP már nem regisztrálható megbízhatóan. A DRDCmutatnak a stimulus luminancia logaritmusával. A DRDCazonban alapvetően nagyobb mértékű, mint a mintázat kiváltotta elektroretinogramokkal (pvagy sakktábla-mintaváltásra (P-VEP) kapott P100 latenciákkal tapasztalt luminanclétrejövő retinális késés. Így adataink azt is sugallják, hogy a binokuláris korreláció hátterében extrastriatalis luminanciafüggő mechanizmusok állhatnak, vagy maga a binokuláris integráció komplex folyamata eredményezi a meredekebb luminan
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok, PTE
Program: A - 137 Elméleti és gyakorlati felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások
multidiszciplináris kutatására
Témavezetı: Jandó Gábor
E-mail: [email protected]
A LUMINANCIA HATÁSAI A DINAMIKUS RANDOM PLOGRAM ÁLTAL KIVÁLTOTT POTENCIÁLOKRA (DR
Baráth Eszter1, Kiss J. Huba1, Török Béla2, Jandó Gábor
Pécsi Tudományegyetem, Élettani Intézet, Pécs Kantonsspital St. Gallen, Szemészeti Klinika, St.Gallen, Svájc Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest
A dinamikus random pont korrelogram által kiváltott vizuális potenciál (DRDCalkalmazható az ember és az állatok kortikális binokularitásának kimutatására. A DRDC stimulust már több mint 3 évtizede megalkotta Julesz Béla, a stimulus fundamentális paramétereinek hatásai az agyi
VEP hátterében zajló idegrendszeri feldolgozó folyamatok azonban még messze tisztázottak. Kísérletünk célja a luminancia, mint az egyik alap DRDC stimulus paraméter
hatásának tanulmányozása volt a kiváltott válaszokra jó térlátású felnőtteken. A DRDCvariabilitását, detektálhatóságát, amplitúdóját és latenciáját neutrál denzitás szűrőkkel létrehozott több különböző luminancia szinten határoztuk meg.. Eredményeink szerint a DRDC
független a 4.75cd/m2 -0.015cd/m2-es luminancia tartományban. Adataink VEP a binokuláris percepció egy nagyon érzékeny mutatója, és széles
tartományban kiváltható. Létezik azonban egy alsó határ, amely alatt (kb 0.06cd/mVEP már nem regisztrálható megbízhatóan. A DRDC-VEP latenciák szoros lineáris korrelációt
stimulus luminancia logaritmusával. A DRDC-VEP luminanciaazonban alapvetően nagyobb mértékű, mint a mintázat kiváltotta elektroretinogramokkal (p
VEP) kapott P100 latenciákkal tapasztalt luminanclétrejövő retinális késés. Így adataink azt is sugallják, hogy a binokuláris korreláció hátterében extrastriatalis luminanciafüggő mechanizmusok állhatnak, vagy maga a binokuláris integráció komplex folyamata eredményezi a meredekebb luminancia-latencia összefüggést.
Elméleti orvostudományok, PTE
137 Elméleti és gyakorlati felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások
63
A DINAMIKUS RANDOM PONT KORRE-TT POTENCIÁLOKRA (DRDC-VEP)
, Jandó Gábor1
A dinamikus random pont korrelogram által kiváltott vizuális potenciál (DRDC-VEP) módszer jól binokularitásának kimutatására. A DRDC stimulust már
több mint 3 évtizede megalkotta Julesz Béla, a stimulus fundamentális paramétereinek hatásai az agyi VEP hátterében zajló idegrendszeri feldolgozó folyamatok azonban még messze
tisztázottak. Kísérletünk célja a luminancia, mint az egyik alap DRDC stimulus paraméter hatásának tanulmányozása volt a kiváltott válaszokra jó térlátású felnőtteken. A DRDC-VEP
tás szűrőkkel létrehozott több különböző luminancia szinten határoztuk meg.. Eredményeink szerint a DRDC-VEP amplitúdó
es luminancia tartományban. Adataink ris percepció egy nagyon érzékeny mutatója, és széles
tartományban kiváltható. Létezik azonban egy alsó határ, amely alatt (kb 0.06cd/m2) a VEP latenciák szoros lineáris korrelációt
VEP luminancia-függő latencia késése azonban alapvetően nagyobb mértékű, mint a mintázat kiváltotta elektroretinogramokkal (p-ERG)
VEP) kapott P100 latenciákkal tapasztalt luminancia csökkenésre létrejövő retinális késés. Így adataink azt is sugallják, hogy a binokuláris korreláció hátterében extrastriatalis luminanciafüggő mechanizmusok állhatnak, vagy maga a binokuláris integráció komplex
137 Elméleti és gyakorlati felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások
64
E/IV-12 TUBEROINFUNDIBULAR PDURING LACTATION ANDINDUCED PROLACTIN RE
Melinda Cservenák1, Ibolya BodnárÁrpád Dobolyi1
1 Neuromorphological and Neuroendocrine Research Laboratory, Departments of Anatomy,
Histology, and Embryology 2 Human Morphology and Developmental Biology, Hungarian Academy of Sc
Semmelweis University, Budapest, Hungary3 Section on Fundamental Neuroscience, National Institute of Mental Health, Bethesda, Maryland
Tuberoinfundibular peptide of 39 residues (TIP39) and the parathyroid hormone 2 receptor (PTH2R) constitute a unique peptide-receptor neuromodulator system, which may be involved in neuroendocrine regulations based on its distribution in the hypothalamus. TIP39 expression decreases dramatically by adulthood. In the present study, we demonstrated that TIP39 mRNAexpressions are markedly elevated in neurons of the posterior intralaminar complex of the thalamus (PIL) in lactating dams, one of the 3 locations of TIP39 perikarya in the brain. In addition, these TIP39 neurons showed pup-induced Fos expressperiventricular and arcuate nuclei. We demonstrated neuronal projections from the posterior intralaminar TIP39 perikarya to the arcuate nucleus injecting either retrograde or anterograde tracers to the PIL or the arcuate nucleus, respectively. Subsequently, we addressed the function of TIP39 in the PIL: mothers separated from their pups for 4 hours received injection of a PTH2 receptor antagonist into the lateral ventricle, 5 min before returning thethe experimental period through jugular cannulae. The PTH2 receptor antagonist markedly inhibited suckling-induced elevation of plasma prolactin levels in a dosesuggest that TIP39 neurons in the PIL may regulate suckling
Grant support: OTKA NK72929.
Doktori Iskola: Szentágothai János IdegtudományokProgram Neuromorfológia és sejtbiológiaTémavezető: Dobolyi Árpád E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
TUBEROINFUNDIBULAR PEPTIDE OF 39 RESIDUES IS ACTIVATED DURING LACTATION AND PARTICIPATES IN THE INDUCED PROLACTIN RELEASE IN RAT
Bodnár2, Ted B. Usdin3, Miklós Palkovits1, György M. Nagy
Neuromorphological and Neuroendocrine Research Laboratory, Departments of Anatomy,
Human Morphology and Developmental Biology, Hungarian Academy of ScSemmelweis University, Budapest, Hungary Section on Fundamental Neuroscience, National Institute of Mental Health, Bethesda, Maryland
Tuberoinfundibular peptide of 39 residues (TIP39) and the parathyroid hormone 2 receptor (PTH2R) receptor neuromodulator system, which may be involved in
neuroendocrine regulations based on its distribution in the hypothalamus. TIP39 expression decreases dramatically by adulthood. In the present study, we demonstrated that TIP39 mRNAexpressions are markedly elevated in neurons of the posterior intralaminar complex of the thalamus (PIL) in lactating dams, one of the 3 locations of TIP39 perikarya in the brain. In addition, these TIP39
induced Fos expression. TIP39 fibers are present in the hypothalamic paraperiventricular and arcuate nuclei. We demonstrated neuronal projections from the posterior intralaminar TIP39 perikarya to the arcuate nucleus injecting either retrograde or anterograde tracers
the PIL or the arcuate nucleus, respectively. Subsequently, we addressed the function of TIP39 in the PIL: mothers separated from their pups for 4 hours received injection of a PTH2 receptor antagonist into the lateral ventricle, 5 min before returning the pups. Blood samples were taken 7 times during the experimental period through jugular cannulae. The PTH2 receptor antagonist markedly inhibited
induced elevation of plasma prolactin levels in a dose-dependent manner. These results P39 neurons in the PIL may regulate suckling-induced prolactin release in rat dams.
Szentágothai János Idegtudományok Program Neuromorfológia és sejtbiológia
PhD. Tudományos Napok 2011.
S IS ACTIVATED PARTICIPATES IN THE SUCKLING-
, György M. Nagy2,
Neuromorphological and Neuroendocrine Research Laboratory, Departments of Anatomy,
Human Morphology and Developmental Biology, Hungarian Academy of Sciences and
Section on Fundamental Neuroscience, National Institute of Mental Health, Bethesda, Maryland
Tuberoinfundibular peptide of 39 residues (TIP39) and the parathyroid hormone 2 receptor (PTH2R) receptor neuromodulator system, which may be involved in
neuroendocrine regulations based on its distribution in the hypothalamus. TIP39 expression decreases dramatically by adulthood. In the present study, we demonstrated that TIP39 mRNA and peptide expressions are markedly elevated in neurons of the posterior intralaminar complex of the thalamus (PIL) in lactating dams, one of the 3 locations of TIP39 perikarya in the brain. In addition, these TIP39
ion. TIP39 fibers are present in the hypothalamic para-, periventricular and arcuate nuclei. We demonstrated neuronal projections from the posterior intralaminar TIP39 perikarya to the arcuate nucleus injecting either retrograde or anterograde tracers
the PIL or the arcuate nucleus, respectively. Subsequently, we addressed the function of TIP39 in the PIL: mothers separated from their pups for 4 hours received injection of a PTH2 receptor antagonist
pups. Blood samples were taken 7 times during the experimental period through jugular cannulae. The PTH2 receptor antagonist markedly inhibited
dependent manner. These results induced prolactin release in rat dams.
2011. április 14-15.
E/IV-13 NEW APPROACH FOR THEBARRIER INJURY DURINTMCAO MODEL
Sándor Nardai, Judit Skopál, Zoltán Nagy
Semmelweis University Heart Center, Division of Vascular Neurology, Budapest
Background and Aims: Blood brain barrier (BBB) opening during ischemia allows plasma continuants to enter the brain and possibly damage cells. Traditionally the extravasations of plasma contents in cerebral lesions have been visualized by the systemic administratiostain. The tight correlation between the ischemia duration, the size of the ischemic territory and barrier opening have been described before. The following method suggests a new technique for the assessment of barrier disruption, baseCSF.
Methods: Severe vascular disruption and ischemic injury was induced in adult CD rats by transient occlusion of the middle cerebral artery for 1, 6, 12 hours, followed by 60 minutes of reperfu(n=5/group). Evans Blue (2% 0,5ml/100g) was administered through the tail vein 5 minutes prior to the removal of the occluding filament. CSF samples were collected from the cisterna magna at the end of the reperfusion period. After perfusion fixationfrom the frontal pole of the brain. Images of EBand analyzed with an image analysis software. The albumin content of the CSF was measured in 50ul samples, using an ordinary fluorescence microplate reader (FLUOstar OPTIMA) with 540nm excitation wavelength and emission detection set to 680nm. Emission values were correlated with the planimetric data obtained from the sections using multiple regression an
Results: With increasing ischemia duration, greater quantities of EB stained albumin invaded and marked the ischemic region in a characteristic pattern. Similarly, the fluoroliquor samples increased gradually, and showed sithe Evans Blue stained area of the brain sections, allowing a simple and accurate estimation of the blood brain barrier permeability.
Doktori Iskola: Szentágothai János IdegtudományokProgram: Klinikai idegtudományok Témavezető: Nagy Zoltán E-mail: [email protected]
NEW APPROACH FOR THE QUANTIFICATION OF BLBARRIER INJURY DURING ISCHEMIA-REPERFUSION IN RAT
, Judit Skopál, Zoltán Nagy
Semmelweis University Heart Center, Division of Vascular Neurology, Budapest
Blood brain barrier (BBB) opening during ischemia allows plasma continuants to enter the brain and possibly damage cells. Traditionally the extravasations of plasma contents in cerebral lesions have been visualized by the systemic administratiostain. The tight correlation between the ischemia duration, the size of the ischemic territory and barrier opening have been described before. The following method suggests a new technique for the assessment of barrier disruption, based on the measurement the EB stained albumin content of the
Severe vascular disruption and ischemic injury was induced in adult CD rats by transient occlusion of the middle cerebral artery for 1, 6, 12 hours, followed by 60 minutes of reperfu(n=5/group). Evans Blue (2% 0,5ml/100g) was administered through the tail vein 5 minutes prior to the removal of the occluding filament. CSF samples were collected from the cisterna magna at the end of the reperfusion period. After perfusion fixation transverse sections were prepared 6mm posterior from the frontal pole of the brain. Images of EB-stained sections were captured using a digital scanner, and analyzed with an image analysis software. The albumin content of the CSF was measured in 50ul
les, using an ordinary fluorescence microplate reader (FLUOstar OPTIMA) with 540nm excitation wavelength and emission detection set to 680nm. Emission values were correlated with the planimetric data obtained from the sections using multiple regression analysis.
With increasing ischemia duration, greater quantities of EB stained albumin invaded and marked the ischemic region in a characteristic pattern. Similarly, the fluoroliquor samples increased gradually, and showed significant correlation (p‹0.05) with the territory of the Evans Blue stained area of the brain sections, allowing a simple and accurate estimation of the
Szentágothai János Idegtudományok
65
QUANTIFICATION OF BLOOD BRAIN REPERFUSION IN RAT
Semmelweis University Heart Center, Division of Vascular Neurology, Budapest
Blood brain barrier (BBB) opening during ischemia allows plasma continuants to enter the brain and possibly damage cells. Traditionally the extravasations of plasma contents in cerebral lesions have been visualized by the systemic administration of Evans Blue (EB) stain. The tight correlation between the ischemia duration, the size of the ischemic territory and barrier opening have been described before. The following method suggests a new technique for the
d on the measurement the EB stained albumin content of the
Severe vascular disruption and ischemic injury was induced in adult CD rats by transient occlusion of the middle cerebral artery for 1, 6, 12 hours, followed by 60 minutes of reperfusion (n=5/group). Evans Blue (2% 0,5ml/100g) was administered through the tail vein 5 minutes prior to the removal of the occluding filament. CSF samples were collected from the cisterna magna at the end
transverse sections were prepared 6mm posterior stained sections were captured using a digital scanner,
and analyzed with an image analysis software. The albumin content of the CSF was measured in 50ul les, using an ordinary fluorescence microplate reader (FLUOstar OPTIMA) with 540nm excitation
wavelength and emission detection set to 680nm. Emission values were correlated with the alysis.
With increasing ischemia duration, greater quantities of EB stained albumin invaded and marked the ischemic region in a characteristic pattern. Similarly, the fluoro-emission values of the
gnificant correlation (p‹0.05) with the territory of the Evans Blue stained area of the brain sections, allowing a simple and accurate estimation of the
66
PhD. Tudományos Napok
PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Dr. Benyó Zoltán egyetemi tanár
E/V ELİADÁSSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Benyó Zoltán egyetemi tanár
67
68
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
E/V-1 GERINCSÉRÜLT BETEGEKMAZÁSÁVAL
Katona Péter
Semmelweis Egyetem, Biomechanikai Tanszék, Budapest
Világszerte gyakoriak az olyan balesetek, amelyek gerincsérüléshez vezetnek, például: közlekedési balesetek, túl sekély vízbe fejesugrást végrehajtókat vagy magasabb helyről (fáról, lépcsőn, stb.) leesőket érő traumák. Magyarországon körülbelül négyGerincsérülés következtében a beteg szellemileg teljesen aktív marad, így számára fontos a minél jobb életszínvonal elérése, valamint az, hogy minél hasznosabb tagjdolgozni). Ehhez egy kielégítő általános fizikai állapot elérése szükséges, amihez egy jól alkalmazható módszer a funkcionális elektromos stimuláció (FES). Már a 1980több pontján, melyeknek célja az orvosi rehabilitációban alkalmazható FES kifejlesztése. A FES módszer segítségével mesterségesen stimulálhatóak a denerválódott (beidegzésüket elvesztett) izmok, ezáltal tudunk létrehozni mozgásokat a bénult végtagon. Ez azonban csak aismerjük a kapcsolatot a gerincvelői idegaktivitások, az izomlétrejövő elfordulások által kialakuló végtagmozgások közt. A természetes mozgások közül elméletileg bármelyik létrehozható FES-sel, azonban idegi szabályozása kellőképpen összetett, azonban a testsúly nem nehezedik a végtagokra, valamint az egyensúlyozást sem kell figyelembe venni, ezért egyszerűbben modellezhető a járásnál. Magyarországon 2005 óta folynak FESkülföldön folyó kutatásokhoz képest itthon hangsúlyosabb szerepet kap az egészséges izomműködés minél pontosabb megismerése. Előadásomban a jelenleg is folyó mérések/edzések ereszeretném bemutatni.
Doktori Iskola: Sporttudományok Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsereTémavezető: Laczkó József E-mail: [email protected]
GERINCSÉRÜLT BETEGEK EDZÉSE FES KERÉKPÁRO
Semmelweis Egyetem, Biomechanikai Tanszék, Budapest
Világszerte gyakoriak az olyan balesetek, amelyek gerincsérüléshez vezetnek, például: közlekedési balesetek, túl sekély vízbe fejesugrást végrehajtókat vagy magasabb helyről (fáról, lépcsőn, stb.)
ket érő traumák. Magyarországon körülbelül négy-ötszáz ember szenved ilyen sérülést évente. Gerincsérülés következtében a beteg szellemileg teljesen aktív marad, így számára fontos a minél jobb életszínvonal elérése, valamint az, hogy minél hasznosabb tagja maradjon a társadalomnak (pl. tudjon dolgozni). Ehhez egy kielégítő általános fizikai állapot elérése szükséges, amihez egy jól alkalmazható módszer a funkcionális elektromos stimuláció (FES). Már a 1980-as évek óta folynak kutatások a világ
, melyeknek célja az orvosi rehabilitációban alkalmazható FES kifejlesztése. A FES módszer segítségével mesterségesen stimulálhatóak a denerválódott (beidegzésüket elvesztett) izmok, ezáltal tudunk létrehozni mozgásokat a bénult végtagon. Ez azonban csak aismerjük a kapcsolatot a gerincvelői idegaktivitások, az izom-összehúzódások és az ízületekben létrejövő elfordulások által kialakuló végtagmozgások közt. A természetes mozgások közül elméletileg
sel, azonban a kerékpározás több szempontból előnyös. A kerékpározás idegi szabályozása kellőképpen összetett, azonban a testsúly nem nehezedik a végtagokra, valamint az egyensúlyozást sem kell figyelembe venni, ezért egyszerűbben modellezhető a járásnál.
n 2005 óta folynak FES-sel előidézett kerékpározással kapcsolatos kutatások, a külföldön folyó kutatásokhoz képest itthon hangsúlyosabb szerepet kap az egészséges izomműködés minél pontosabb megismerése. Előadásomban a jelenleg is folyó mérések/edzések ere
Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
69
EDZÉSE FES KERÉKPÁROZÁS ALKAL-
Világszerte gyakoriak az olyan balesetek, amelyek gerincsérüléshez vezetnek, például: közlekedési balesetek, túl sekély vízbe fejesugrást végrehajtókat vagy magasabb helyről (fáról, lépcsőn, stb.)
ötszáz ember szenved ilyen sérülést évente. Gerincsérülés következtében a beteg szellemileg teljesen aktív marad, így számára fontos a minél jobb
a maradjon a társadalomnak (pl. tudjon dolgozni). Ehhez egy kielégítő általános fizikai állapot elérése szükséges, amihez egy jól alkalmazható
as évek óta folynak kutatások a világ , melyeknek célja az orvosi rehabilitációban alkalmazható FES kifejlesztése. A FES
módszer segítségével mesterségesen stimulálhatóak a denerválódott (beidegzésüket elvesztett) izmok, ezáltal tudunk létrehozni mozgásokat a bénult végtagon. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha
összehúzódások és az ízületekben létrejövő elfordulások által kialakuló végtagmozgások közt. A természetes mozgások közül elméletileg
a kerékpározás több szempontból előnyös. A kerékpározás idegi szabályozása kellőképpen összetett, azonban a testsúly nem nehezedik a végtagokra, valamint az egyensúlyozást sem kell figyelembe venni, ezért egyszerűbben modellezhető a járásnál.
sel előidézett kerékpározással kapcsolatos kutatások, a külföldön folyó kutatásokhoz képest itthon hangsúlyosabb szerepet kap az egészséges izomműködés minél pontosabb megismerése. Előadásomban a jelenleg is folyó mérések/edzések eredményeit
70
E/V-2 A KAMRAI REPOLARIZÁCLATA TESTFELSZÍNI EK
Major Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik Gábor
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest
Bevezetés: A hirtelen sportolói halálok incidenciája kb. 1:50.0002-4-szerese az azonos korú, rendszeres testedzést nem folytató fiatalokhoz képest. A tragédiák hátterében elsősorban nem ischaemiás eredetet, hanem a szívizom repolarizációs zavarait feltételezik.
Hipotézisek:
1. A rendszeres fizikai aktivitás befolyásoljairányú és mértékű ez a változás és mutat
2. Milyen gyakran fordul elő a vizsgált populációban a korai repolarizációs szindróma?
Anyag és módszer: A vizsgálatokban válog17 triatlonos) mellett egészséges, fizikailag inaktív személyek (N=15) vettek részt.
Először egy 5 perces, 12 elvezetéses nyugalmi EKGrepolarizációs szindróma gyakoriságának meghatározása céljából, majd kétdimenzionálisan irányított M-mód echokardiográfia segítségével számoltuk a bal kamra izomtömegét. Az egyes csoportok QTdiszperzió értékeit egyszempontos varianciaanalízissel hasonlítottuk össze. A postTukey tesztet használtunk.
A bal kamra izomtömege és a QT-diszperzió közötti kapcsolatot korrelációval vizsgáltuk.
Eredmények: QT-diszperziónál szignifikáns különbséget találtunk állóképességi sportolók és nem edzettek értékei között (37,293 ms +/említett sportolói csoport és a labdajátékosok között (37, 293 ms +/p<0,01). Pozitív korrelációt találtunk a QTvizsgált sportolók esetében a korai repolarizációs szindrómára utaló EKG50%-ában voltak megfigyelhetőek, a kontroll csoportban ezen EKG elváltozások gyakorisága meghaladta a 30%-ot.
Összefoglalás: A rendszeres fizikai aktivitás növeli a QTalapjául szolgálhat a reentry típusú arrhythmiák kialakulásának.
Doktori Iskola: Sporttudományok Program: Edzés és adaptáció Témavezető: Pavlik Gábor E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A KAMRAI REPOLARIZÁCIÓT JELLEMZİ PARAMÉTLATA TESTFELSZÍNI EKG-VAL
, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik Gábor
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest
A hirtelen sportolói halálok incidenciája kb. 1:50.000-100.000-re tehető évente, ez mintegy erese az azonos korú, rendszeres testedzést nem folytató fiatalokhoz képest. A tragédiák
hátterében elsősorban nem ischaemiás eredetet, hanem a szívizom repolarizációs zavarait feltételezik.
A rendszeres fizikai aktivitás befolyásolja-e a QT-diszperzió értékét? Amennyiben igen, milyen irányú és mértékű ez a változás és mutat-e összefüggést a balkamra hypertrophiával?
Milyen gyakran fordul elő a vizsgált populációban a korai repolarizációs szindróma?
A vizsgálatokban válogatott és első osztályú férfi sportolók (N=32, 15 labdajátékos, 17 triatlonos) mellett egészséges, fizikailag inaktív személyek (N=15) vettek részt.
Először egy 5 perces, 12 elvezetéses nyugalmi EKG-t végeztünk a QTndróma gyakoriságának meghatározása céljából, majd kétdimenzionálisan irányított
mód echokardiográfia segítségével számoltuk a bal kamra izomtömegét. Az egyes csoportok QTdiszperzió értékeit egyszempontos varianciaanalízissel hasonlítottuk össze. A post
diszperzió közötti kapcsolatot korrelációval vizsgáltuk.
diszperziónál szignifikáns különbséget találtunk állóképességi sportolók és nem 37,293 ms +/- 11,043 vs. 18,186 ms +/- 3,876 p<0,01), valamint az előbb
említett sportolói csoport és a labdajátékosok között (37, 293 ms +/- 11,043 vs. 22,513 ms +/p<0,01). Pozitív korrelációt találtunk a QT-diszperzió és a bal kamra izomtömege kövizsgált sportolók esetében a korai repolarizációs szindrómára utaló EKG-jelek az esetek több mint
ában voltak megfigyelhetőek, a kontroll csoportban ezen EKG elváltozások gyakorisága
izikai aktivitás növeli a QT-diszperzió értékét nyugalomban, mely alapjául szolgálhat a reentry típusú arrhythmiák kialakulásának.
PhD. Tudományos Napok 2011.
PARAMÉTEREK VIZSGÁ-
, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik Gábor
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest
re tehető évente, ez mintegy erese az azonos korú, rendszeres testedzést nem folytató fiatalokhoz képest. A tragédiák
hátterében elsősorban nem ischaemiás eredetet, hanem a szívizom repolarizációs zavarait feltételezik.
diszperzió értékét? Amennyiben igen, milyen e összefüggést a balkamra hypertrophiával?
Milyen gyakran fordul elő a vizsgált populációban a korai repolarizációs szindróma?
atott és első osztályú férfi sportolók (N=32, 15 labdajátékos, 17 triatlonos) mellett egészséges, fizikailag inaktív személyek (N=15) vettek részt.
t végeztünk a QT-diszperzió és a korai ndróma gyakoriságának meghatározása céljából, majd kétdimenzionálisan irányított
mód echokardiográfia segítségével számoltuk a bal kamra izomtömegét. Az egyes csoportok QT-diszperzió értékeit egyszempontos varianciaanalízissel hasonlítottuk össze. A post hoc vizsgálatokban
diszperzió közötti kapcsolatot korrelációval vizsgáltuk.
diszperziónál szignifikáns különbséget találtunk állóképességi sportolók és nem 3,876 p<0,01), valamint az előbb
11,043 vs. 22,513 ms +/- 7,853 diszperzió és a bal kamra izomtömege között (r=0,56). A
jelek az esetek több mint ában voltak megfigyelhetőek, a kontroll csoportban ezen EKG elváltozások gyakorisága
diszperzió értékét nyugalomban, mely
2011. április 14-15.
E/V-3 EFFECTS OF EXERCISE ANBRAIN AGING ARE COMP
Marosi Krisztina, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas Csaba
Semmelweis Egyetem, Sporttudományi Kutató Intézet, Budapest
Aging of the brain is accompanied by vaeffects on the brain including the regulation of synaptic plasticity and neuronal survival. Enhanced physical activity has also been shown to have positive impacts on brain aging. Thus exercise carole in the non-pharmacological prevention of neuronal decline. In the present study we aimed at comparing the effects of 17β-estradiol and longcognition and relevant intracellular molecular treadmill exercise and estradiol treatment activate similar neuroprotective pathways and support mitochondrial function. The cognitive behavioral tests were: novel object recognition, YMorris Water Maze learning tests. The biochemical markers were assayed by Western blot: BDNF, pMAPK, p-CREB, synapsin, synaptophysin. We also measured the amount of reactive oxygen species (ROS) and carbonylated proteins. Results showed that the treatments imprfunctions of late adult rats. Like 17βthe activation of MAPK/CREB pathway. The treatments also enhanced the level of synaptic molecules, which could be the molecular basis of the improved cognitive functions. In addition, the level of ROS and the amount of carbonylated proteins decreased significantly in the hippocampus in response to the treatments. Similar tendencies were observed in aged animals, but the changedependent. In summary, both estradiol and exercise can produce neuroboth aging and already aged animals.
Doktori Iskola: Sporttudományok Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsereTémavezető: Nyakas Csaba E-mail: [email protected]
FECTS OF EXERCISE AND 17ΒETA-ESTRADIOL TREATMENT BRAIN AGING ARE COMPARED
, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas Csaba
Semmelweis Egyetem, Sporttudományi Kutató Intézet, Budapest
Aging of the brain is accompanied by variable degree of cognitive decline. Estrogens have profound effects on the brain including the regulation of synaptic plasticity and neuronal survival. Enhanced physical activity has also been shown to have positive impacts on brain aging. Thus exercise ca
pharmacological prevention of neuronal decline. In the present study we aimed at estradiol and long-term physical activity in late adult and aged rats on
cognition and relevant intracellular molecular signaling in the hippocampus. It was assumed that both treadmill exercise and estradiol treatment activate similar neuroprotective pathways and support mitochondrial function. The cognitive behavioral tests were: novel object recognition, Y
Water Maze learning tests. The biochemical markers were assayed by Western blot: BDNF, pCREB, synapsin, synaptophysin. We also measured the amount of reactive oxygen species
(ROS) and carbonylated proteins. Results showed that the treatments improved learning and memory β-estradiol, physical activity enhanced the level of BDNF resulting in
the activation of MAPK/CREB pathway. The treatments also enhanced the level of synaptic molecules, ular basis of the improved cognitive functions. In addition, the level of ROS
and the amount of carbonylated proteins decreased significantly in the hippocampus in response to the treatments. Similar tendencies were observed in aged animals, but the changedependent. In summary, both estradiol and exercise can produce neuro- and psychotrophic effects in both aging and already aged animals.
Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
71
ESTRADIOL TREATMENT ON
, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas Csaba
riable degree of cognitive decline. Estrogens have profound effects on the brain including the regulation of synaptic plasticity and neuronal survival. Enhanced physical activity has also been shown to have positive impacts on brain aging. Thus exercise can play a
pharmacological prevention of neuronal decline. In the present study we aimed at term physical activity in late adult and aged rats on
signaling in the hippocampus. It was assumed that both treadmill exercise and estradiol treatment activate similar neuroprotective pathways and support mitochondrial function. The cognitive behavioral tests were: novel object recognition, Y-maze and
Water Maze learning tests. The biochemical markers were assayed by Western blot: BDNF, p-CREB, synapsin, synaptophysin. We also measured the amount of reactive oxygen species
oved learning and memory estradiol, physical activity enhanced the level of BDNF resulting in
the activation of MAPK/CREB pathway. The treatments also enhanced the level of synaptic molecules, ular basis of the improved cognitive functions. In addition, the level of ROS
and the amount of carbonylated proteins decreased significantly in the hippocampus in response to the treatments. Similar tendencies were observed in aged animals, but the changes were training intensity-
and psychotrophic effects in
72
E/V-4 THE EFFECT OF EXERCIFUNCTION AND ROS DEFTO HIGH OR LOW RUNNI
Sárga Linda1, Hart Nikolett1, Nyakas CsabaKoch Larsson2, Radák Zsolt1 1 Semmelweis University, Faculty of Physical Education and Sport Sciences, Budapest2 University of Michigan, Ann Arbor, MI, USA3 University of Texas Galveston, TX, USA
Sirtuins are NAD+-dependent protein deacetylases. Resveratrol, an activator of SIRT1 has been shown to reduce plaque pathology in Alzheimer disease. Regular exercise enhances performance of the brain, and can cause an elevated level of ROS, which could result in oxidative challengedefense systems against this kind of oxidative challenge we became interested in OGG1 mediated DNA repair.
Aim of the study: We tested the effects of resveratrol on rats selectively bred over 24 generations for intrinsic aerobic high running capacity (HRC) or low running capacity (LRC). The animals were administered with resveratrol daily for 4 months. Some of the groups were subjected to treadmill running at 70% of the VO2max. We measured the protein levels (SIRT1, SIRT4, SIRT6, PBEF, OOGG1, acetylated lysin) of the brain tissue with western blot and used RT PCR to examine changes in hippocampal mRNA. We also made immunelevels. In addition, we used HCT116 cells test OGG1activators/inhibitors of SIRT1.
Results: In passive avoidance test the HRC animals had better performance in the long term memory. Histochemical staining shows decreased acetylated OGG1 levels in these groups. WB assays show that acetylated lysine and OGG1 levels were decreased in the resveratrolfrom cell culture suggest that SIRT1 could deacetylate OGG1, which decrease the activity of OGG1.
Conclusion: SIRT1 appears to downof 8-oxoG in the DNA.
Doktori Iskola: Sporttudományok Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsereTémavezető: Radák Zsolt E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
THE EFFECT OF EXERCISE AND SIRT ACTIVATIFUNCTION AND ROS DEFENSE IN RATS ARTIFICIALLY SELECTED TO HIGH OR LOW RUNNING CAPACITY
, Nyakas Csaba1, Felszeghy Klára1, Boldogh István
Semmelweis University, Faculty of Physical Education and Sport Sciences, BudapestUniversity of Michigan, Ann Arbor, MI, USA University of Texas Galveston, TX, USA
t protein deacetylases. Resveratrol, an activator of SIRT1 has been shown to reduce plaque pathology in Alzheimer disease. Regular exercise enhances performance of the brain, and can cause an elevated level of ROS, which could result in oxidative challengedefense systems against this kind of oxidative challenge we became interested in OGG1 mediated DNA
We tested the effects of resveratrol on rats selectively bred over 24 generations for nning capacity (HRC) or low running capacity (LRC). The animals were
administered with resveratrol daily for 4 months. Some of the groups were subjected to treadmill running at 70% of the VO2max. We measured the protein levels (SIRT1, SIRT4, SIRT6, PBEF, OOGG1, acetylated lysin) of the brain tissue with western blot and used RT PCR to examine changes in hippocampal mRNA. We also made immune-histochemical staining to determine acetylated OGG1 levels. In addition, we used HCT116 cells test OGG1-SIRT1 interaction by siRNA of SIRT1 and applying
In passive avoidance test the HRC animals had better performance in the long term memory. Histochemical staining shows decreased acetylated OGG1 levels in these groups. WB assays show that acetylated lysine and OGG1 levels were decreased in the resveratrol-fed animals. The data obtained from cell culture suggest that SIRT1 could deacetylate OGG1, which decrease the activity of OGG1.
SIRT1 appears to down-regulate the activity of OGG1, which could result in accumulation
Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
PhD. Tudományos Napok 2011.
SE AND SIRT ACTIVATION ON BRAIN IALLY SELECTED
ogh István3, Britton Steve2,
Semmelweis University, Faculty of Physical Education and Sport Sciences, Budapest
t protein deacetylases. Resveratrol, an activator of SIRT1 has been shown to reduce plaque pathology in Alzheimer disease. Regular exercise enhances performance of the brain, and can cause an elevated level of ROS, which could result in oxidative challenge. Among the several defense systems against this kind of oxidative challenge we became interested in OGG1 mediated DNA
We tested the effects of resveratrol on rats selectively bred over 24 generations for nning capacity (HRC) or low running capacity (LRC). The animals were
administered with resveratrol daily for 4 months. Some of the groups were subjected to treadmill running at 70% of the VO2max. We measured the protein levels (SIRT1, SIRT4, SIRT6, PBEF, OGG1, ac-OGG1, acetylated lysin) of the brain tissue with western blot and used RT PCR to examine changes in
histochemical staining to determine acetylated OGG1 interaction by siRNA of SIRT1 and applying
In passive avoidance test the HRC animals had better performance in the long term memory. Histochemical staining shows decreased acetylated OGG1 levels in these groups. WB assays show that
fed animals. The data obtained from cell culture suggest that SIRT1 could deacetylate OGG1, which decrease the activity of OGG1.
regulate the activity of OGG1, which could result in accumulation
2011. április 14-15.
E/V-5 AZ ENERGIÁT SZOLGÁLTVÁLTOZÁSA AZ IZOMBANHATÁSÁRA
Ureczky Dóra, Tihanyi József
Semmelweis Egyetem, Biomechanika Tanszék, Budapest
Bevezetés: Az izomban erőkifejtés hatására az energiát szolgáltató vegyületek mennyisége változik. A vibráció az izomanyagcserére gyakorolt hatását mindezidáig csak egy vizsgálat ku2009), amelyben 20 Hz-es vibrációt alkalmaztak. Feltételezésünk szerint a vibrációt követően az izom anyagcseréjében változás lesz megfigyelhető és ez a változás magasabb Hz esetén nagyobb lesz.
Módszerek: Vizsgálatunkban 15 edzett szemtesttömeg:69,6±9,09 kg, testmagasság:176,2±7,23 cm). Közülük öten 6x1 perces 20Hzvibrációs edzésen vettek részt, öten pedig a kontrollcsoportba tartoztak. Mindegyik vibrációs edzés, valamint kontroll izometriás edzés előtt, és közvetlen utána megmértük a foszfáttartalmú vegyületeket. A foszfát tartalmú vegyületeket 31P magnetic resonance spectroscopy (31P MRS) segítségével mértük (Philips Achieva 3.0 T).
Eredmények: Az inorganikus foszfát (Pi) mennyisége a vibráció hatására csökkent, azonban a nem volt különbség a kontroll csoporthoz képest, akik vibráció nélküli izometriás erőkifejtést végeztek. A kreatin foszfát (PCr) és ATP mennyisége semelyik csoportban nem mutatott jelentős különbPi/PCr arány a Pi változásához hasonlóan csökkenést mutatott, ami szintén szignifikáns volt.
Következtetés: Az inorganikus foszfát mennyisége csökkent, de nem volt a csoportok között különbség, ami azt jelzi, hogy a csökkenést nem a vibráció okoztállás. Az ATP és a PCr mennyisége nem változott, amiből arra következtethetünk, hogy az edzés nem okozott izomfáradást.
Doktori Iskola: Sporttudományok Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsereTémavezető: Tihanyi József E-mail: [email protected]
AZ ENERGIÁT SZOLGÁLTATÓ FOSZFÁT TARTALMÚVÁLTOZÁSA AZ IZOMBAN KÜLÖNBÖZİ VIBRÁCIÓS
Semmelweis Egyetem, Biomechanika Tanszék, Budapest
Az izomban erőkifejtés hatására az energiát szolgáltató vegyületek mennyisége változik. A vibráció az izomanyagcserére gyakorolt hatását mindezidáig csak egy vizsgálat ku
es vibrációt alkalmaztak. Feltételezésünk szerint a vibrációt követően az izom anyagcseréjében változás lesz megfigyelhető és ez a változás magasabb Hz esetén nagyobb lesz.
Vizsgálatunkban 15 edzett személy vett részt (8 férfi és 7 nő, életkor: 19,8±0,77 év, testtömeg:69,6±9,09 kg, testmagasság:176,2±7,23 cm). Közülük öten 6x1 perces 20Hzvibrációs edzésen vettek részt, öten pedig a kontrollcsoportba tartoztak. Mindegyik vibrációs edzés, valamint kontroll izometriás edzés előtt, és közvetlen utána megmértük a foszfáttartalmú vegyületeket. A foszfát tartalmú vegyületeket 31P magnetic resonance spectroscopy (31P MRS) segítségével mértük
zfát (Pi) mennyisége a vibráció hatására csökkent, azonban a nem volt különbség a kontroll csoporthoz képest, akik vibráció nélküli izometriás erőkifejtést végeztek. A kreatin foszfát (PCr) és ATP mennyisége semelyik csoportban nem mutatott jelentős különbPi/PCr arány a Pi változásához hasonlóan csökkenést mutatott, ami szintén szignifikáns volt.
Az inorganikus foszfát mennyisége csökkent, de nem volt a csoportok között különbség, ami azt jelzi, hogy a csökkenést nem a vibráció okozta, hanem a félguggolás helyzetben állás. Az ATP és a PCr mennyisége nem változott, amiből arra következtethetünk, hogy az edzés nem
Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
73
ATÓ FOSZFÁT TARTALMÚ VEGYÜLETEK VIBRÁCIÓS EDZÉSEK
Az izomban erőkifejtés hatására az energiát szolgáltató vegyületek mennyisége változik. A vibráció az izomanyagcserére gyakorolt hatását mindezidáig csak egy vizsgálat kutatta (Zange et al.
es vibrációt alkalmaztak. Feltételezésünk szerint a vibrációt követően az izom anyagcseréjében változás lesz megfigyelhető és ez a változás magasabb Hz esetén nagyobb lesz.
ély vett részt (8 férfi és 7 nő, életkor: 19,8±0,77 év, testtömeg:69,6±9,09 kg, testmagasság:176,2±7,23 cm). Közülük öten 6x1 perces 20Hz-es, öten 40Hz-es vibrációs edzésen vettek részt, öten pedig a kontrollcsoportba tartoztak. Mindegyik vibrációs edzés, valamint kontroll izometriás edzés előtt, és közvetlen utána megmértük a foszfáttartalmú vegyületeket. A foszfát tartalmú vegyületeket 31P magnetic resonance spectroscopy (31P MRS) segítségével mértük
zfát (Pi) mennyisége a vibráció hatására csökkent, azonban a nem volt különbség a kontroll csoporthoz képest, akik vibráció nélküli izometriás erőkifejtést végeztek. A kreatin foszfát (PCr) és ATP mennyisége semelyik csoportban nem mutatott jelentős különbséget. A Pi/PCr arány a Pi változásához hasonlóan csökkenést mutatott, ami szintén szignifikáns volt.
Az inorganikus foszfát mennyisége csökkent, de nem volt a csoportok között a, hanem a félguggolás helyzetben
állás. Az ATP és a PCr mennyisége nem változott, amiből arra következtethetünk, hogy az edzés nem
74
E/V-6 A CGMP SZINT NÖVELÉSSÁT DIABETESES PATKÁ
Fang Lilla
Semmelweis Egyetem, Kórélettani Intézet, Budapest
Bevezetés: A diabeteses nephropathia glomerulosclerosishoz (GS) vezet. Állatmodellekben a GS progresszióját a ciklikus-3’,5’-nukleotid foszfodiészteráz (PDE) izoenzimek (PDE3, 4, 5) fokozott aktivitása kíséri, melyek csökkentik a cGMP szintjét. Hipotézisünk szerint révén növelhető a cGMP szintje, s így lassítható a nephropathia progressziója streptozotocin (STZ) diabetes modellben.
Metodika: 250-300g-os hím Spragueosztottuk: 1) STZ kontroll (nem kezelt, STZ, n=6) és 2) STZ + vardenafil kezelés (10 mg/kg/nap, STZvard, n=8). Negatív kontrollként azonos korú, nem diabeteses állatok szolgáltak (Kontroll, n=8). A 8. héten a vesefunkciót vizelet protein/kreatinin hányados (P/K) alapján hatávesék szövettani (GS score), immunhisztokémiai valamint mRNS
Eredmények: A kezelés javította a vesefunkciót (vizelet protein/kreatinin: Kontroll: 3,6±0,9; STZ: 22,5±9,2; STZ-vard: 11,2±4,9, p<0,05), csökk2,1±0,1, STZ-vard: 1,3±0,3, p<0,05) és a glomeruláris TGF2,1±0,3, STZ-vard: 1,2±0,3, p<0,05) valamint a vese TGFKontroll: 0,7±0,1, STZ: 1,1±0,1, STZkezelés csökkentette a podociták károsodását jelző desmin expresszióját (score: Kontroll: 0,08±0,03, STZ: 0,49±0,13, STZ-vard: 0,31±0,08, p<0,05), de nem bexpresszióját.
Következtetés: A cGMP szint növelése szelektív PDE5 gátló alkalmazásával hatékonyan csökkentette a podociták károsodását, valamint lassította a glomerulosclerosist diabeteses patkányokban. Kísérletünk alapján a diabeteses nephropathia progressziójában fontos szerepe lehet a PDE5 fokozott aktivitásának.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: A folyadék- és elektrolitháztartásTémavezető: Kökény Gábor E-mail. [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A CGMP SZINT NÖVELÉSE CSÖKKENTI A PODOCITÁK KÁROSODÁSÁT DIABETESES PATKÁNYOKBAN
Semmelweis Egyetem, Kórélettani Intézet, Budapest
A diabeteses nephropathia glomerulosclerosishoz (GS) vezet. Állatmodellekben a GS nukleotid foszfodiészteráz (PDE) izoenzimek (PDE3, 4, 5) fokozott
aktivitása kíséri, melyek csökkentik a cGMP szintjét. Hipotézisünk szerint révén növelhető a cGMP szintje, s így lassítható a nephropathia progressziója streptozotocin (STZ)
os hím Sprague-Dawley patkányokat 60 mg/kg STZ kezelés után 2 csoportra ntroll (nem kezelt, STZ, n=6) és 2) STZ + vardenafil kezelés (10 mg/kg/nap, STZ
vard, n=8). Negatív kontrollként azonos korú, nem diabeteses állatok szolgáltak (Kontroll, n=8). A 8. héten a vesefunkciót vizelet protein/kreatinin hányados (P/K) alapján határoztuk meg és elvégeztük a vesék szövettani (GS score), immunhisztokémiai valamint mRNS-expresszió vizsgálatát.
A kezelés javította a vesefunkciót (vizelet protein/kreatinin: Kontroll: 3,6±0,9; STZ: vard: 11,2±4,9, p<0,05), csökkentette a GS mértékét (GS score: Kontroll: 1,0±0,1, STZ:
vard: 1,3±0,3, p<0,05) és a glomeruláris TGF-ß1 festődést (score: Kontroll: 0,1±0,1, STZ: vard: 1,2±0,3, p<0,05) valamint a vese TGF-ß1 RNS expresszióját (relatív expresszió
Kontroll: 0,7±0,1, STZ: 1,1±0,1, STZ-vard: 0,6±0,1, p<0,05) az STZ csoporthoz képest. A vardenafil kezelés csökkentette a podociták károsodását jelző desmin expresszióját (score: Kontroll: 0,08±0,03,
vard: 0,31±0,08, p<0,05), de nem befolyásolta a vese eNOS és nNOS mRNS
A cGMP szint növelése szelektív PDE5 gátló alkalmazásával hatékonyan csökkentette a podociták károsodását, valamint lassította a glomerulosclerosist diabeteses patkányokban. Kísérletünk
apján a diabeteses nephropathia progressziójában fontos szerepe lehet a PDE5 fokozott
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok és elektrolitháztartás-szabályozás élet- és kórélettana
PhD. Tudományos Napok 2011.
TÁK KÁROSODÁ-
A diabeteses nephropathia glomerulosclerosishoz (GS) vezet. Állatmodellekben a GS nukleotid foszfodiészteráz (PDE) izoenzimek (PDE3, 4, 5) fokozott
aktivitása kíséri, melyek csökkentik a cGMP szintjét. Hipotézisünk szerint a PDE5 szelektív gátlása révén növelhető a cGMP szintje, s így lassítható a nephropathia progressziója streptozotocin (STZ)
Dawley patkányokat 60 mg/kg STZ kezelés után 2 csoportra ntroll (nem kezelt, STZ, n=6) és 2) STZ + vardenafil kezelés (10 mg/kg/nap, STZ-
vard, n=8). Negatív kontrollként azonos korú, nem diabeteses állatok szolgáltak (Kontroll, n=8). A 8. roztuk meg és elvégeztük a
expresszió vizsgálatát.
A kezelés javította a vesefunkciót (vizelet protein/kreatinin: Kontroll: 3,6±0,9; STZ: entette a GS mértékét (GS score: Kontroll: 1,0±0,1, STZ:
festődést (score: Kontroll: 0,1±0,1, STZ: RNS expresszióját (relatív expresszió:
vard: 0,6±0,1, p<0,05) az STZ csoporthoz képest. A vardenafil kezelés csökkentette a podociták károsodását jelző desmin expresszióját (score: Kontroll: 0,08±0,03,
efolyásolta a vese eNOS és nNOS mRNS
A cGMP szint növelése szelektív PDE5 gátló alkalmazásával hatékonyan csökkentette a podociták károsodását, valamint lassította a glomerulosclerosist diabeteses patkányokban. Kísérletünk
apján a diabeteses nephropathia progressziójában fontos szerepe lehet a PDE5 fokozott
2011. április 14-15.
E/V-7 ACETILKOLIN KORONÁRIIZOLÁLT PATKÁNYSZÍVE
Kerekes Máté, Mihályi Csaba, Merkely Béla, Dézsi László, Kékesi Violetta
Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest
Az acetilkolin (ACh) koronária hatásaival kapcsolatban számos ellentmondó adat ismert. Korábbi munkánk során kimutattuk, hogy az ACh izolált és perfundált patkányszívek koronáriáin a fiziológiás nyomástartományban összetett (konstriktorválaszkomponens direkt érhatáson alapul, azokat M3 muszkarinerg receptorok közvetítik. A konstriktor hatást ciklooxigenáz-gátlás nem módosította, a relaxációt a koronáriák denudálása csökkentette.
Jelen vizsgálatainkban az ACh dilatátor válaszkomponensét ugyanazon modellen, állandó koronária perfúziós ráta és megemelt koronária perfúziós nyomás (CPP) mellett vizsgáltuk (vazopresszin 1 IU/L, CPP: 98±3 Hgmm). Az endotél-, és a simaizom aktivitását bradikinin (30nmol) és nátnitroprusszid (250 nmol) adásával teszteltük. ACh 0,01a nitrogén-monoxid szintáz (NOS) vagy a foszfodiészteráz (PDE) enzimet gátoltuk (100200μM pentoxifillin).
Fiziológiás CPP mellett az ACh háromfázisú érhatást, kezdeti értágulatot (p<0,01), majd konstrikciót (ΔCPPmax:16±2 Hgmm, n=38, p<0,01) hozott lleállításáig fennmaradt. Az infúzió leállítását követően újra dilatáció (p<0,01) alakult ki. NOS-gátlás ACh dilatátor hatását felfüggesztette (n=6, p<0,05) és a konstriktor válaszrészt fokozta (Ugyanakkor PDE-gátlás ACh konstriktor válaszkomponensét 3±8 vs. 23±3 Hgmm, n=6, p<0,05), a dilatátor rész fokozódása nélkül.
Következtetéseink: 1./ ACh komplex érhatásában az NO meghatározó szerepet játszik: megszabja a dilatátor hatások felépülését, ennek következtében befomértékét is. 2./ PDE-gátlás az NO jelátviteli útjának erősítésén keresztül az ACh hatását úgy módosítja, hogy az egyszerre aktiválódó dilatátor és konstriktor hatások eredőjeként kisebb mértékű konstrikció jön létre.
Támogatta: TÁMOP-4.2.2/08/1/KMR.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: Szív-és érrendszeri betegségek élettana és klinikumaTémavezetők: Kékesi Violetta, Dézsi LászlóE-mail: [email protected]
ACETILKOLIN KORONÁRIA HATÁSPROFILJÁNAK VIZOLÁLT PATKÁNYSZÍVEN: AZ ENDOTÉL SZEREPE
, Mihályi Csaba, Merkely Béla, Dézsi László, Kékesi Violetta
Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest
Az acetilkolin (ACh) koronária hatásaival kapcsolatban számos ellentmondó adat ismert. Korábbi munkánk során kimutattuk, hogy az ACh izolált és perfundált patkányszívek koronáriáin a fiziológiás nyomástartományban összetett (konstriktor-dilatátor) érválaszt vált ki. Igazoltuk, hogy mindkét válaszkomponens direkt érhatáson alapul, azokat M3 muszkarinerg receptorok közvetítik. A
gátlás nem módosította, a relaxációt a koronáriák denudálása
az ACh dilatátor válaszkomponensét ugyanazon modellen, állandó koronária perfúziós ráta és megemelt koronária perfúziós nyomás (CPP) mellett vizsgáltuk (vazopresszin 1 IU/L,
, és a simaizom aktivitását bradikinin (30nmol) és nátnitroprusszid (250 nmol) adásával teszteltük. ACh 0,01-0,1-1μM dózisainak 5
monoxid szintáz (NOS) vagy a foszfodiészteráz (PDE) enzimet gátoltuk (100
h háromfázisú érhatást, kezdeti értágulatot (ΔCPPmax:ΔCPPmax:16±2 Hgmm, n=38, p<0,01) hozott l
leállításáig fennmaradt. Az infúzió leállítását követően újra dilatáció (ΔCPPmax: gátlás ACh dilatátor hatását felfüggesztette (ΔCPPmax:
n=6, p<0,05) és a konstriktor válaszrészt fokozta (ΔCPPmax: 25±1 Hgmm vs. 16±3, n=6, p<0,01). gátlás ACh konstriktor válaszkomponensét nagymértékben csökkentette (
3±8 vs. 23±3 Hgmm, n=6, p<0,05), a dilatátor rész fokozódása nélkül.
1./ ACh komplex érhatásában az NO meghatározó szerepet játszik: megszabja a dilatátor hatások felépülését, ennek következtében befolyásolja az arra ráépülő konstriktor hatás
gátlás az NO jelátviteli útjának erősítésén keresztül az ACh hatását úgy módosítja, hogy az egyszerre aktiválódó dilatátor és konstriktor hatások eredőjeként kisebb mértékű konstrikció
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
Témavezetők: Kékesi Violetta, Dézsi László
75
A HATÁSPROFILJÁNAK VÁLTOZÁSA E
Az acetilkolin (ACh) koronária hatásaival kapcsolatban számos ellentmondó adat ismert. Korábbi munkánk során kimutattuk, hogy az ACh izolált és perfundált patkányszívek koronáriáin a fiziológiás
t vált ki. Igazoltuk, hogy mindkét válaszkomponens direkt érhatáson alapul, azokat M3 muszkarinerg receptorok közvetítik. A
gátlás nem módosította, a relaxációt a koronáriák denudálása
az ACh dilatátor válaszkomponensét ugyanazon modellen, állandó koronária perfúziós ráta és megemelt koronária perfúziós nyomás (CPP) mellett vizsgáltuk (vazopresszin 1 IU/L,
, és a simaizom aktivitását bradikinin (30nmol) és nátrium-ózisainak 5-5 perces infúziója során
monoxid szintáz (NOS) vagy a foszfodiészteráz (PDE) enzimet gátoltuk (100μM L-NAME ill.
ΔCPPmax:-9±1 Hgmm, n=38, ΔCPPmax:16±2 Hgmm, n=38, p<0,01) hozott létre, amely az infúzió
ΔCPPmax: -32±3 Hgmm, n=38, ΔCPPmax: -3±4 Hgmm vs. -26±9,
ΔCPPmax: 25±1 Hgmm vs. 16±3, n=6, p<0,01). nagymértékben csökkentette (ΔCPPmax:
1./ ACh komplex érhatásában az NO meghatározó szerepet játszik: megszabja a lyásolja az arra ráépülő konstriktor hatás
gátlás az NO jelátviteli útjának erősítésén keresztül az ACh hatását úgy módosítja, hogy az egyszerre aktiválódó dilatátor és konstriktor hatások eredőjeként kisebb mértékű konstrikció
76
E/V-8 AZ ENDOTÉLFUNKCIÓ ÉSLÁCIÓ SZÍVFREKVENCIA
Pintér Alexandra, Horváth Tamás
Semmelweis Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató
Előzmények: számos kórképben, így diabétesz mellituszban vagy krónikus szívelendotélfunkció és a kardiovagális autonóm funkció asszociált károsodását találták. Azonban nem ismert, hogy ez kölcsönhatás eredménye a két rendszer között, vagy a kórfolyamat egymástól függetlenül károsítja ezen funkciókat. Mivel az endotasszociációja egészségesekben sem ismert, első lépésként egy kardiovaszkuláris kockázattól mentes, fiatal csoportban tanulmányoztuk az endotélfunkció és a kardiovagális autonóm aktivitás (CVA) kapcsolatát.
Alanyok és módszerek: 53 fiatal (23 ± 9 év) férfit vizsgáltunk. Az endotélfunkció meghatározásához az a. brachialis áramlás indukálta vazodilatációját (FMD) számítottuk és a hiperémiás áramlásnövekedés mértékével normalizáltuk (nFMD). A CVA indexeket 10 percehatároztuk meg. A kardiovagális tónus jellemzésére az átlagos szívfrekvenciát használtuk, míg a kardiovagális modulációt idő- és frekvenciatartományban számolt szívfrekvenciamutatókkal jellemeztük (SDNN; RMSSD; pNN50; HF; nHF).
Eredmények: Eredményeink a kornak, nemnek megfelelő normális tartományba estek. Az átlagos szívfrekvencia nem függött össze az FMD paraméterekkel, a vizsgált kardiovagális HRV indexek azonban szignifikáns, pozitív korrelációt muttöbbszörös lineáris regressziós analízisek alapján az FMD a kardiovagális HRV indexek független meghatározójának bizonyult. A vizsgált populációt átlagos szívfrekvencia alapján tercilisekre osztottuk, a középső tercilisben a HRV indexek és az FMD közti összefüggés volt a legerősebb, míg alacsonyabb és magasabb szívfrekvenciatartományokban ennél gyengébb.
Diszkusszió: eredményeink szerint az endotélfunkció és a kardiovagális moduláció összefügg, és atalált összefüggés a közepes szívfrekvenciatartományban a legszorosabb. Feltételezzük, hogy a centrális vaszkulo-neurális kommunikációban résztvevő endoteliális mediátorok fokozzák a légzéssel összefüggő kardiovagális modulációt, amelyről ismert, hogy magszaturálódik.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusaiTémavezető: Kollai Márk E-mail [email protected]
PhD. Tudományos Napok
AZ ENDOTÉLFUNKCIÓ ÉS A KARDIOVAGÁLIS AUTONÓM MODULÁCIÓ SZÍVFREKVENCIADEPENDENS ÖSSZEFÜGGÉ
Semmelweis Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet, Budapest
számos kórképben, így diabétesz mellituszban vagy krónikus szívelendotélfunkció és a kardiovagális autonóm funkció asszociált károsodását találták. Azonban nem ismert, hogy ez kölcsönhatás eredménye a két rendszer között, vagy a kórfolyamat egymástól függetlenül károsítja ezen funkciókat. Mivel az endotélfunkció és kardiovagális aktivitás esetleges asszociációja egészségesekben sem ismert, első lépésként egy kardiovaszkuláris kockázattól mentes, fiatal csoportban tanulmányoztuk az endotélfunkció és a kardiovagális autonóm aktivitás (CVA)
53 fiatal (23 ± 9 év) férfit vizsgáltunk. Az endotélfunkció meghatározásához az a. brachialis áramlás indukálta vazodilatációját (FMD) számítottuk és a hiperémiás áramlásnövekedés mértékével normalizáltuk (nFMD). A CVA indexeket 10 perces, légzésvezérelt EKG felvételből határoztuk meg. A kardiovagális tónus jellemzésére az átlagos szívfrekvenciát használtuk, míg a
és frekvenciatartományban számolt szívfrekvencia; RMSSD; pNN50; HF; nHF).
Eredményeink a kornak, nemnek megfelelő normális tartományba estek. Az átlagos szívfrekvencia nem függött össze az FMD paraméterekkel, a vizsgált kardiovagális HRV indexek azonban szignifikáns, pozitív korrelációt mutattak FMD-vel és nFMD-vel (0,47 < r < 0,57). Az elvégzett többszörös lineáris regressziós analízisek alapján az FMD a kardiovagális HRV indexek független meghatározójának bizonyult. A vizsgált populációt átlagos szívfrekvencia alapján tercilisekre
k, a középső tercilisben a HRV indexek és az FMD közti összefüggés volt a legerősebb, míg alacsonyabb és magasabb szívfrekvenciatartományokban ennél gyengébb.
eredményeink szerint az endotélfunkció és a kardiovagális moduláció összefügg, és atalált összefüggés a közepes szívfrekvenciatartományban a legszorosabb. Feltételezzük, hogy a
neurális kommunikációban résztvevő endoteliális mediátorok fokozzák a légzéssel összefüggő kardiovagális modulációt, amelyről ismert, hogy magas kardiovagális tónus esetén
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok Program: A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusai
PhD. Tudományos Napok 2011.
LIS AUTONÓM MODU-DEPENDENS ÖSSZEFÜGGÉSE
és Humán Élettani Intézet, Budapest
számos kórképben, így diabétesz mellituszban vagy krónikus szívelégtelenségben az endotélfunkció és a kardiovagális autonóm funkció asszociált károsodását találták. Azonban nem ismert, hogy ez kölcsönhatás eredménye a két rendszer között, vagy a kórfolyamat egymástól
élfunkció és kardiovagális aktivitás esetleges asszociációja egészségesekben sem ismert, első lépésként egy kardiovaszkuláris kockázattól mentes, fiatal csoportban tanulmányoztuk az endotélfunkció és a kardiovagális autonóm aktivitás (CVA)
53 fiatal (23 ± 9 év) férfit vizsgáltunk. Az endotélfunkció meghatározásához az a. brachialis áramlás indukálta vazodilatációját (FMD) számítottuk és a hiperémiás áramlásnövekedés
s, légzésvezérelt EKG felvételből határoztuk meg. A kardiovagális tónus jellemzésére az átlagos szívfrekvenciát használtuk, míg a
és frekvenciatartományban számolt szívfrekvencia-variabilitás (HRV)
Eredményeink a kornak, nemnek megfelelő normális tartományba estek. Az átlagos szívfrekvencia nem függött össze az FMD paraméterekkel, a vizsgált kardiovagális HRV indexek
vel (0,47 < r < 0,57). Az elvégzett többszörös lineáris regressziós analízisek alapján az FMD a kardiovagális HRV indexek független meghatározójának bizonyult. A vizsgált populációt átlagos szívfrekvencia alapján tercilisekre
k, a középső tercilisben a HRV indexek és az FMD közti összefüggés volt a legerősebb, míg
eredményeink szerint az endotélfunkció és a kardiovagális moduláció összefügg, és a talált összefüggés a közepes szívfrekvenciatartományban a legszorosabb. Feltételezzük, hogy a
neurális kommunikációban résztvevő endoteliális mediátorok fokozzák a légzéssel as kardiovagális tónus esetén
2011. április 14-15.
E/V-9 A ZAP-70 KINÁZ EGYES VÁCIÓS FOLYAMATOKBAN
Szabó Mariann, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea, Boldizsár Ferenc
Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, Pécs
A T-sejt aktiváció komplex jelátviteli folyamat, melynek egyik központi molekulája a ZAPmolekula 30 tirozint (Y) tartalmaz, melyből 11között találunk ismert aktivációs (Yfunkciójú (Y69, Y126, Y178) tirozinokat.
Kísérleteink célja az volt, hogy a ZAPaktivációban.
Ehhez P116 sejteket (ZAP-70 deficiens Jurkmelyben a ZAP-70 egyes tirozinjait fenilalaninra (F) cseréltük apoziciókban. Kísérleteinkben kontrolként vad aktiváció hatására bekövetkező intracelluláris Cavizsgáltuk. Az anti-CD3 indukálta foszforiláció változásokat Westernlizátumában, valamint immunprecipitációt követően specifikusan molekulákban. Phosphoflow technikát használtunk a LAT Yfoszforilációs állapotának megítélésére.
Az anti-CD3 indukálta Ca2+ jel kialakításában a ZAPaktivációs szerepet tölt be. A Y178 nem befolyásolja a folyamatot. Foszforilációs vizsgálataink alapján az SLP-76 fontosabb szabályozó szerepet tölt be az intracelluláris CaPhosphoflow eredményeink szerint a 126aminosav cseréje pedig a LAT Y171 ZAP-70 egyes tirozinjai a kináz autoregulációját is befolyásolják.
Kísérleteink új információt nyújtanak a ZAPrámutatnak a molekula finom szabályozó szerepére a T
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok PTEProgram: Az immunológia alapjai Témavezetők: Boldizsár Ferenc, Berki TímeaE-mail: [email protected]
70 KINÁZ EGYES TIROZINJAINAK SZEREPE A TVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN
, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea,
Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, Pécs
sejt aktiváció komplex jelátviteli folyamat, melynek egyik központi molekulája a ZAPmolekula 30 tirozint (Y) tartalmaz, melyből 11-nek tulajdonítanak szerepet a Tközött találunk ismert aktivációs (Y315, Y319, Y474, Y493), ismert gátló (Y292, Y492
) tirozinokat.
Kísérleteink célja az volt, hogy a ZAP-70 kináz egyes tirozinjainak szerepét vizsgáljuk a T
70 deficiens Jurkat sejtvonal) transzfektáltunk70 egyes tirozinjait fenilalaninra (F) cseréltük a 69, 126, 178, 292, 315, 492 és 493
kontrolként vad típusú ZAP-70-et expresszáló sejteket használtunk. Az tiváció hatására bekövetkező intracelluláris Ca2+ szint változásokat áramlási citometriával
CD3 indukálta foszforiláció változásokat Western- bloton tettük láthatóvá sejtek lizátumában, valamint immunprecipitációt követően specifikusan a ZAPmolekulákban. Phosphoflow technikát használtunk a LAT Y171 és az SLPfoszforilációs állapotának megítélésére.
jel kialakításában a ZAP-70 Y069, Y292 és Y492 gátló, aYnem befolyásolja a folyamatot. Foszforilációs vizsgálataink alapján az
76 fontosabb szabályozó szerepet tölt be az intracelluláris Ca2+ szignál kialakításában, mint a LAT. Phosphoflow eredményeink szerint a 126-os és 178-as Y-F aminosav cseréje az SLP
és az SLP-76 Y128 nyugalmi hyperfoszforilációját eredményezte. A 70 egyes tirozinjai a kináz autoregulációját is befolyásolják.
jtanak a ZAP-70 kináz eddig ismeretlen funkciójú tirozinjairól, valamint rámutatnak a molekula finom szabályozó szerepére a T-sejt aktivációs folyamatokban.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok PTE-ÁOK
oldizsár Ferenc, Berki Tímea
77
E A T-SEJT AKTI-
, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea,
Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, Pécs
sejt aktiváció komplex jelátviteli folyamat, melynek egyik központi molekulája a ZAP-70 kináz. A nek tulajdonítanak szerepet a T-sejt aktivációban. Ezek
492, Y597, Y598) és ismeretlen
70 kináz egyes tirozinjainak szerepét vizsgáljuk a T-sejt
transzfektáltunk lentivirális vektorral, , 126, 178, 292, 315, 492 és 493
et expresszáló sejteket használtunk. Az szint változásokat áramlási citometriával
bloton tettük láthatóvá sejtek a ZAP-70, LAT és SLP-76
és az SLP-76 Y128 aminosavak
gátló, aY126, Y315 és Y493 pedig nem befolyásolja a folyamatot. Foszforilációs vizsgálataink alapján az
szignál kialakításában, mint a LAT. F aminosav cseréje az SLP-76 Y128, a 492-es
nyugalmi hyperfoszforilációját eredményezte. A
70 kináz eddig ismeretlen funkciójú tirozinjairól, valamint sejt aktivációs folyamatokban.
78
E/V-10 AN INTERNATIONAL TWIARTERIAL STIFFNESS AND CAROTID INTIMA ME
Adam Domonkos Tarnoki1, David Laszlo TarnokiCotichini2, Pierleone Lucatelli3, Emanuele BoattaLorenza Nisticó2, Corrado Fagnani2, Fabrizio FanelliGiuseppe Schillaci6, Janos Osztovits7
Littvay10, Julia Metneki11, Tamas HorvathNambi14, Andrea Agnes Molnar8,9, Zsolt Garami 1 Department of Radiology and Oncotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary2 Genetic Epidemiology Unit, National Centre of Epidemiology, Istituto Superiore di Sanità, Rome, Italy3 Vascular and Interventional Radiology Unit, Department of Radiological S
of Rome, Rome, Italy 4 Department of Neurosciences, School of Medicine, University of Padua, Padua, Italy5 Department "Paride Stefanini", Vascular Ultrasound Investigation Unit, Vascular Surgery, Sapienza
University of Rome, Italy 6 Unit of Internal Medicine, Angiology and Arteriosclerosis Disease, Department of Clinical and
Experimental Medicine, University of Perugia, Perugia, Italy7 Bajcsy Zsilinszky Hospital, III. Department of Internal Medicine, Semmelweis University,
Hungary 8 Research Group for Inflammation Biology and Immunogenomics of Hungarian Academy of Sciences and
Semmelweis University, Budapest, Hungary9 Department of Cardiology, State Health Center, Budapest, Hungary10 Central European University, Budapest, Hungary11 National Centre for Healthcare Audit and Inspection, Budapest, Hungary12 Institute of Human Physiology and Clinical Experimental Research, Semmelweis University, Budapest,
Hungary 13 Semmelweis University, Faculty of Pharmacy, Budapes14 Baylor College of Medicine and the Methodist DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA15 The Methodist Hospital DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA
Introduction: Atherosclerosis is an inflammatory process in which the artery wall thickens as a result of plaque deposition but this process may be preceded by increased arterial stiffness. of genetics, shared and unshared environmen
Methods: 135 monozygotic (MZ) and 70 dizygotic (DZ) twin pairs (mean age 49±16 years) underwent carotid intima media thickness (IMT) (Carotid Analyzer) and arterial stiffness (Augmentation index on brachial a/Aixbra/, pulse wave velocity on aorta /PWV
Results: Age-adjusted intraclass correlations were higher in MZ than in DZ pairs for proximal right common carotid artery (CCA) (MZ=0.19, DZ=0.06), proximal and direspectively), proximal left internal carotid artery (ICA) (MZ=0.39, DZ=effect. Heritability was estimated to be 18% (95% CI: 3and distal left CCA, respectively and 38% (95% CI: 26proximal right ICA, no genetic effects were detected. were 0.65 (95% CI, 0.55-0.72) and 0.46 (95% CI, 0.330.08-0.47) in DZ pairs; heritability 45% (95% CI, 12%heritability of the investigated IMTs ranged between 0% and 38%.the Aixbra, PWVao and carotid IMT parameters indicated a low, not significant linear correlation
PhD. Tudományos Napok
AN INTERNATIONAL TWIN STUDY: ROLE OF GENETIC EFFECTS IN ND CAROTID INTIMA MEDIA THICKNESS
, David Laszlo Tarnoki1, Maria Antonietta Stazi2, Emanuela Medda, Emanuele Boatta3, Chiara Zini3, Claudio Baracchini
, Fabrizio Fanelli3, Maria Fabrizia Giannoni5, Marianna Gazzetti7, Gyorgy Jermendy7, István Préda8,9, Róbert Gábor Kiss
, Tamas Horvath12, Kinga Karlinger1, Agnes Lannert13, Eric Y. Yang, Zsolt Garami15, Viktor Berczi1
rtment of Radiology and Oncotherapy, Semmelweis University, Budapest, HungaryGenetic Epidemiology Unit, National Centre of Epidemiology, Istituto Superiore di Sanità, Rome, ItalyVascular and Interventional Radiology Unit, Department of Radiological Sciences, La Sapienza University
Department of Neurosciences, School of Medicine, University of Padua, Padua, ItalyDepartment "Paride Stefanini", Vascular Ultrasound Investigation Unit, Vascular Surgery, Sapienza
Unit of Internal Medicine, Angiology and Arteriosclerosis Disease, Department of Clinical and Experimental Medicine, University of Perugia, Perugia, Italy Bajcsy Zsilinszky Hospital, III. Department of Internal Medicine, Semmelweis University,
Research Group for Inflammation Biology and Immunogenomics of Hungarian Academy of Sciences and Semmelweis University, Budapest, Hungary Department of Cardiology, State Health Center, Budapest, Hungary
Budapest, Hungary National Centre for Healthcare Audit and Inspection, Budapest, Hungary Institute of Human Physiology and Clinical Experimental Research, Semmelweis University, Budapest,
Semmelweis University, Faculty of Pharmacy, Budapest, Hungary Baylor College of Medicine and the Methodist DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USAThe Methodist Hospital DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA
Atherosclerosis is an inflammatory process in which the artery wall thickens as a result of plaque deposition but this process may be preceded by increased arterial stiffness. We sought to evaluate the influence
shared and unshared environmental components on the onset of atherosclerosis
135 monozygotic (MZ) and 70 dizygotic (DZ) twin pairs (mean age 49±16 years) underwent carotid intima media thickness (IMT) (Carotid Analyzer) and arterial stiffness (Augmentation index on brachial a
/, pulse wave velocity on aorta /PWVao/) (TensioMed Arteriograph) measurements.
adjusted intraclass correlations were higher in MZ than in DZ pairs for proximal right common carotid artery (CCA) (MZ=0.19, DZ=0.06), proximal and distal left CCA (MZ=0.27, DZ=0.06; MZ=0.27, DZ=0.13, respectively), proximal left internal carotid artery (ICA) (MZ=0.39, DZ=-0.54) suggesting a moderate genetic
Heritability was estimated to be 18% (95% CI: 3-33) for proximal right CCA, 26% and 27% and distal left CCA, respectively and 38% (95% CI: 26-49) for proximal left ICA. As regards distal right CCA and proximal right ICA, no genetic effects were detected. Age-adjusted intraclass correlation of Aix
0.72) and 0.46 (95% CI, 0.33-0.57) in MZ, 0.42 (95% CI, 0.240.47) in DZ pairs; heritability 45% (95% CI, 12%-71%) and 42% (95% CI, 2%
ranged between 0% and 38%. Phenotypic correlation coefficients
and carotid IMT parameters indicated a low, not significant linear correlation
PhD. Tudományos Napok 2011.
ETIC EFFECTS IN DIA THICKNESS
Emanuela Medda2, Rodolfo , Claudio Baracchini4, Giorgio Meneghetti4,
, Marianna Gazzetti5, , Róbert Gábor Kiss8,9, Levente
, Eric Y. Yang14, Vijay
rtment of Radiology and Oncotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary Genetic Epidemiology Unit, National Centre of Epidemiology, Istituto Superiore di Sanità, Rome, Italy
ciences, La Sapienza University
Department of Neurosciences, School of Medicine, University of Padua, Padua, Italy Department "Paride Stefanini", Vascular Ultrasound Investigation Unit, Vascular Surgery, Sapienza
Unit of Internal Medicine, Angiology and Arteriosclerosis Disease, Department of Clinical and
Bajcsy Zsilinszky Hospital, III. Department of Internal Medicine, Semmelweis University, Budapest,
Research Group for Inflammation Biology and Immunogenomics of Hungarian Academy of Sciences and
Institute of Human Physiology and Clinical Experimental Research, Semmelweis University, Budapest,
Baylor College of Medicine and the Methodist DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA The Methodist Hospital DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA
Atherosclerosis is an inflammatory process in which the artery wall thickens as a result of plaque We sought to evaluate the influence
tal components on the onset of atherosclerosis.
135 monozygotic (MZ) and 70 dizygotic (DZ) twin pairs (mean age 49±16 years) underwent carotid intima media thickness (IMT) (Carotid Analyzer) and arterial stiffness (Augmentation index on brachial artery
/) (TensioMed Arteriograph) measurements.
adjusted intraclass correlations were higher in MZ than in DZ pairs for proximal right common stal left CCA (MZ=0.27, DZ=0.06; MZ=0.27, DZ=0.13,
0.54) suggesting a moderate genetic 33) for proximal right CCA, 26% and 27% for proximal
49) for proximal left ICA. As regards distal right CCA and adjusted intraclass correlation of Aixbra and PWVao
0.57) in MZ, 0.42 (95% CI, 0.24-0.57) and 0.28 (95% CI, 71%) and 42% (95% CI, 2%-57%), respectively. The
correlation coefficients between and carotid IMT parameters indicated a low, not significant linear correlation (Figure 1).
2011. április 14-15.
Conclusions: The investigated parameters appeared to be only moderately influenced by genetic factors.Environmental factors of relevance for these measures appeared to be shared within family but related to individual experience (e.g., smoking habits, diet, physical activity).
-10
0-5
00
50-1
00
-50
050
0 ,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8 0
Hungary
Italy
AIx
bra
Right CCA proximal IMT
AIxbra and Right CCA proximal IMT
-100
-50
050
-100
-50
050
0 ,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8 0
Hungary
Italy
AIx
bra
Right ICA proximal IMT
AIxbra and Right ICA proximal IMT
510
1520
510
1520
0 ,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8 0
Hungary
Italy
PW
Vao
Right CCA proximal IMT
PWVao and Right CCA proximal IMT
510
1520
510
1520
0 ,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8 0
Hungary
Italy
PW
Vao
Right ICA proximal IMT
PWVao and Right ICA proximal IMT
Figure 1: Correlation plots for right carotidPWVao) showing some slight differences between countries
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikumaTémavezető: Bérczi Viktor E-mail: [email protected]
The investigated parameters appeared to be only moderately influenced by genetic factors.Environmental factors of relevance for these measures appeared to be shared within family but related to individual experience (e.g., smoking habits, diet, physical activity).
,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8
USA
Total
Right CCA proximal IMT
AIxbra and Right CCA proximal IMT
-100
-50
050
-10
0-5
00
50
0 ,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8 0 ,3 ,6 ,9
Hungary USA
Italy Total
AIx
bra
Right CCA distal IMT
AIxbra and Right CCA distal IMT
,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8
USA
Total
Right ICA proximal IMT
AIxbra and Right ICA proximal IMT
,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8
USA
Total
Right CCA proximal IMT
PWVao and Right CCA proximal IMT
510
1520
510
1520
0 ,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8 0 ,3 ,6 ,9
Hungary USA
Italy Total
PW
Vao
Right CCA distal IMT
PWVao and Right CCA distal IMT
,3 ,6 ,9 1,2 1,5 1,8
USA
Total
Right ICA proximal IMT
PWVao and Right ICA proximal IMT
Figure 1: Correlation plots for right carotid intima media thickness and arterial stiffness variables (Aix) showing some slight differences between countries
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
79
The investigated parameters appeared to be only moderately influenced by genetic factors. Environmental factors of relevance for these measures appeared to be shared within family but related to
1,2 1,5 1,8
1,2 1,5 1,8
intima media thickness and arterial stiffness variables (Aixbra and
) showing some slight differences between countries
80
E/V-11 LUNG FUNCTION AND AR
David Laszlo Tarnoki1, Adam Domonkos TarnokiCorrado Fagnani3, Maria Antonietta StaziZini4, Fabrizio Fanelli4, Claudio BaracchiniIstván Préda7,8, Róbert Gábor Kiss7,8
Littvay10, Zsolt Garami11, Viktor Berczi 1 Department of Radiology and Oncotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary2 Department of Pulmonology, Semmelweis University, Budapest, Hungary3 Istituto Superiore Di Sanitá, Italian Twin 4 Vascular and Interventional Radiology Unit, Department of Radiological Sciences, La Sapienza University
of Rome, Rome, Italy 5 Department of Neurosciences, School of Medicine, University of Padua, Padua, Italy6 Bajcsy Zsilinszky Hospital, III. Department of Internal Medicine, Semmelweis University, Budapest,
Hungary 7 Research Group for Inflammation Biology and Immunogenomics of Hungarian Academy of Sciences and
Semmelweis University, Budapest, Hungary8 Department of Cardiology, State Health Center, Budapest, Hungary9 Semmelweis University, School of Pharmacy, Budapest, Hungary10 Central European University, Budapest, Hungary11 The Methodist Hospital, DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA
Background: An association between reduced lung function and an increased risk of vascular events has been reported but the underlying mechanisms are unknown. So far no twin studies have examined the association between atherosclerosis and lung function. Our aim was function and to assess heritability and environmental effects on these parameters.
Subjects and Methods: 380 (232 monozygotic /MZ/ and 148 dizygotic /DZ/) twin pairs (age ys 50.5±15.4; mean±SD) were included in this classical twin study as part of International Twin Study 2009. Augmentation index on brachial artery (Aixbra) and Pulse Wave Velocity on aorta (PWVstiffness (TensioMed Arteriograph) and forced vital(FEV1) (MIR Minispir) for lung function. Heritability and Pearson correlation coefficient (β) between variables were determined.
Results: Age and gender-corrected heritability of FVC and FEV1 wereunshared environmental effects were found to be 0, 0.26 (p<0.01) and 0, 0.25 (p<0.01) for FVC and FEV1, respectively. β between FVC and PWVao
and Aixbra and PWVao were found to be
Conclusions: Lung function is strongly heritable and is associated with arterial stiffness. The observed relationship can aid to understand the background of vascular change
The research was supported by Medexpert Ltd, Hungarian Scholarship Board Office, Ministry for Foreign Affairs of Republic of Italy.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok Program: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikumaTémavezetők: Bérczi Viktor, Horváth IldikóE-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
LUNG FUNCTION AND ARTERIAL STIFFNESS IN TWINS
, Adam Domonkos Tarnoki1, Zsofia Lazar2, Rodolfo Cotichini, Maria Antonietta Stazi3, Lorenza Nisticó3, Pierleone Lucatelli4, Emanuele Boatta
, Claudio Baracchini5, Giorgio Meneghetti5, Janos Osztovits7,8, Kinga Karlinger1, Agnes Lannert9, Andrea Agnes Molnar
, Viktor Berczi1, Ildiko Horvath2
Department of Radiology and Oncotherapy, Semmelweis University, Budapest, HungaryDepartment of Pulmonology, Semmelweis University, Budapest, Hungary Istituto Superiore Di Sanitá, Italian Twin Registry, Rome, Italy Vascular and Interventional Radiology Unit, Department of Radiological Sciences, La Sapienza University
Department of Neurosciences, School of Medicine, University of Padua, Padua, Italyspital, III. Department of Internal Medicine, Semmelweis University, Budapest,
Research Group for Inflammation Biology and Immunogenomics of Hungarian Academy of Sciences and Semmelweis University, Budapest, Hungary
ate Health Center, Budapest, Hungary Semmelweis University, School of Pharmacy, Budapest, Hungary Central European University, Budapest, Hungary The Methodist Hospital, DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA
An association between reduced lung function and an increased risk of vascular events has been reported but the underlying mechanisms are unknown. So far no twin studies have examined the association between atherosclerosis and lung function. Our aim was to estimate the association of arterial stiffness and lung function and to assess heritability and environmental effects on these parameters.
380 (232 monozygotic /MZ/ and 148 dizygotic /DZ/) twin pairs (age ys 50.5±15.4; re included in this classical twin study as part of International Twin Study 2009. Augmentation
) and Pulse Wave Velocity on aorta (PWVao) were measured to reflect arterial stiffness (TensioMed Arteriograph) and forced vital capacity (FVC) with forced expiratory volume in one second (FEV1) (MIR Minispir) for lung function. Heritability and Pearson correlation coefficient (β) between variables
corrected heritability of FVC and FEV1 were 0.74 and 0.75 (p<0.01). Shared and unshared environmental effects were found to be 0, 0.26 (p<0.01) and 0, 0.25 (p<0.01) for FVC and FEV1,
ao were -0.42 (p<0.001) and -0.29 (p<0.001), respectively. β between FEV1 were found to be -0.47 (p<0.001) and -0.38 (p<0.001), respectively.
Lung function is strongly heritable and is associated with arterial stiffness. The observed relationship can aid to understand the background of vascular changes in different airway diseases.
The research was supported by Medexpert Ltd, OTKA 68808 grant, Twins Days Festival Committee, Balassa Institute Hungarian Scholarship Board Office, Ministry for Foreign Affairs of Republic of Italy.
ti orvostudományok és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
Témavezetők: Bérczi Viktor, Horváth Ildikó
PhD. Tudományos Napok 2011.
TWINS
, Rodolfo Cotichini3, Emanuela Medda3, , Emanuele Boatta4, Chiara
, Janos Osztovits6, Gyorgy Jermendy6, , Andrea Agnes Molnar7,8, Levente
Department of Radiology and Oncotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary
Vascular and Interventional Radiology Unit, Department of Radiological Sciences, La Sapienza University
Department of Neurosciences, School of Medicine, University of Padua, Padua, Italy spital, III. Department of Internal Medicine, Semmelweis University, Budapest,
Research Group for Inflammation Biology and Immunogenomics of Hungarian Academy of Sciences and
The Methodist Hospital, DeBakey Heart and Vascular Center, Houston, TX, USA
An association between reduced lung function and an increased risk of vascular events has been reported but the underlying mechanisms are unknown. So far no twin studies have examined the association
to estimate the association of arterial stiffness and lung
380 (232 monozygotic /MZ/ and 148 dizygotic /DZ/) twin pairs (age ys 50.5±15.4; re included in this classical twin study as part of International Twin Study 2009. Augmentation
) were measured to reflect arterial capacity (FVC) with forced expiratory volume in one second
(FEV1) (MIR Minispir) for lung function. Heritability and Pearson correlation coefficient (β) between variables
0.74 and 0.75 (p<0.01). Shared and unshared environmental effects were found to be 0, 0.26 (p<0.01) and 0, 0.25 (p<0.01) for FVC and FEV1,
0.29 (p<0.001), respectively. β between FEV1 0.38 (p<0.001), respectively.
Lung function is strongly heritable and is associated with arterial stiffness. The observed s in different airway diseases.
Twins Days Festival Committee, Balassa Institute
2011. április 14-15.
E/V-12 BIOAKTÍV SEBÉSZETI FCÉLLAL
Vácz Gabriella, Horváthy Dénes Balázs
Semmelweis Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató
Napjainkban egyre ígéretesebb eredmények érhetőek el különböző sejtterápiás módszerek alkalmazásával, azonban a lágyrész sérülések kezelése egyenlőre technikai nehéCélkitűzésünk egy őssejteket tartalmazó felszívódó sebészi fonál létrehozása, amely új lehetőséget nyithat meg a regeneratív medicinában.
Vicryl 5-0-s, két centiméteres fonalakra fibronektin, poliliofilizáltunk. A fonalakra 100.000 Hoechst magfestékkel jelölt humán és patkány mezenhimális őssejteket (BMSC) ültettünk. 24 és 48 óra inkubációs idő után konfokális mikroszkóp segítségével vizsgáltuk a sejtek megtapadását natív körülmények között, illetsejtek mennyiségének mérésére ImageJ képanalizáló programot, kiértékelésére 2Boneferroni post hoc tesztet használtunk. In vivo, a patkány m. soleusizmot ProteinA-val bevont sejtes fonállal egyesítettük. A beavatkozást követően 48 és 168 órával az állatokat feláldoztuk, a sértett izomréteget fonállal együtt kipreparáltuk és a mintát fluoreszcens mikroszkóppal értékeltük.
A humán, illetve patkány BMSC sejtek 48 órás, fehérjével nagyszámú sejt megtapadását tette lehetővé. A felhasznált fehérjék közül a ProteinA szignifikánsan több sejtet volt képes a fonálhoz rögzíteni (natív fonál: 2253±1066 µmµm3 sejtmag térfogat-frakció, p<0,05). In vivo, 48, illetve 168 óra után a jelölt sejtek megtalálhatóak a fonálon, valamint megjelentek a sértett izomszövetben is.
In vitro kísérletünkben nagyszámú sejt megtapadását értük el ProteinA bevonattal kezelt fonálon. In vivo modellben alkalmazva már 48 óra után megfigyelhetővé vált a fonállal transzplantált sejtek szöveti penetrációja.
Támogatás: TÉT-SIN, TÁMOP 4.2.2-08/1/KMRBolyai
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusaiTémavezető: Lacza Zsombor E-mail: [email protected]
BIOAKTÍV SEBÉSZETI FONÁL FEJLESZTÉSE SEJ
Balázs
Semmelweis Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató-és Humán Élettani Intézet, Budapest
Napjainkban egyre ígéretesebb eredmények érhetőek el különböző sejtterápiás módszerek alkalmazásával, azonban a lágyrész sérülések kezelése egyenlőre technikai nehéCélkitűzésünk egy őssejteket tartalmazó felszívódó sebészi fonál létrehozása, amely új lehetőséget nyithat meg a regeneratív medicinában.
s, két centiméteres fonalakra fibronektin, poli-L-lizin fehérjéket és Proteinliofilizáltunk. A fonalakra 100.000 Hoechst magfestékkel jelölt humán és patkány mezenhimális őssejteket (BMSC) ültettünk. 24 és 48 óra inkubációs idő után konfokális mikroszkóp segítségével vizsgáltuk a sejtek megtapadását natív körülmények között, illetve felületkezelés után. A kitapadt sejtek mennyiségének mérésére ImageJ képanalizáló programot, kiértékelésére 2Boneferroni post hoc tesztet használtunk. In vivo, a patkány m. soleus-án metszést ejtettünk, majd az
jtes fonállal egyesítettük. A beavatkozást követően 48 és 168 órával az állatokat feláldoztuk, a sértett izomréteget fonállal együtt kipreparáltuk és a mintát fluoreszcens
A humán, illetve patkány BMSC sejtek 48 órás, fehérjével bevont fonálon történő inkubálása nagyszámú sejt megtapadását tette lehetővé. A felhasznált fehérjék közül a ProteinA szignifikánsan több sejtet volt képes a fonálhoz rögzíteni (natív fonál: 2253±1066 µm3 vs. ProteinA 53204±12949
ió, p<0,05). In vivo, 48, illetve 168 óra után a jelölt sejtek megtalálhatóak a fonálon, valamint megjelentek a sértett izomszövetben is.
In vitro kísérletünkben nagyszámú sejt megtapadását értük el ProteinA bevonattal kezelt fonálon. In kalmazva már 48 óra után megfigyelhetővé vált a fonállal transzplantált sejtek
08/1/KMR-2008-0004, TÁMOP-4.2.1/B 09/1/KMR
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusai
81
ONÁL FEJLESZTÉSE SEJTTERÁPIÁS
és Humán Élettani Intézet, Budapest
Napjainkban egyre ígéretesebb eredmények érhetőek el különböző sejtterápiás módszerek alkalmazásával, azonban a lágyrész sérülések kezelése egyenlőre technikai nehézségekbe ütközik. Célkitűzésünk egy őssejteket tartalmazó felszívódó sebészi fonál létrehozása, amely új lehetőséget
lizin fehérjéket és Protein-A bevonatot liofilizáltunk. A fonalakra 100.000 Hoechst magfestékkel jelölt humán és patkány mezenhimális őssejteket (BMSC) ültettünk. 24 és 48 óra inkubációs idő után konfokális mikroszkóp segítségével
ve felületkezelés után. A kitapadt sejtek mennyiségének mérésére ImageJ képanalizáló programot, kiértékelésére 2-mintás ANOVA
án metszést ejtettünk, majd az jtes fonállal egyesítettük. A beavatkozást követően 48 és 168 órával az
állatokat feláldoztuk, a sértett izomréteget fonállal együtt kipreparáltuk és a mintát fluoreszcens
bevont fonálon történő inkubálása nagyszámú sejt megtapadását tette lehetővé. A felhasznált fehérjék közül a ProteinA szignifikánsan
vs. ProteinA 53204±12949 ió, p<0,05). In vivo, 48, illetve 168 óra után a jelölt sejtek megtalálhatóak a
In vitro kísérletünkben nagyszámú sejt megtapadását értük el ProteinA bevonattal kezelt fonálon. In kalmazva már 48 óra után megfigyelhetővé vált a fonállal transzplantált sejtek
4.2.1/B 09/1/KMR-2010-0001, OTKA 83803,
82
E/V-13 A BAL KAMRAI ELEKTRÓSINUS CORONARIUS OLDMÉNYEI
Végh Eszter Mária, Szilágyi Szabolcs, Zima Endre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely Béla
Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest
A folyamatosan bővülő technikai lehetőségek ellenére a reszinkronizációs elektródájának implantációja és a diszlokáció megelőzése továbbra is jelentős klinikai kérdés maradt.
Vizsgálatunk célja azon módszer biztonságosságának, hatékonyságának és hosszú távú eredményeinek vizsgálata volt, melynek lényege azvaló rögzítése.
Módszerek és eredmények: A SC stentelését 312 betegben végeztük el. Az eljárás 16 beteg esetében posztoperatív diszlokáció miatt, 296 esetben periproceduális instabilitás vagykerült sor. Az operatőr az elektród számára behelyezett SC sheathen keresztül egy bare metal coronaria stent vezetődrótját jutatta be, majd stentet helyezett el az elektród csúcsától 5proximálisan 6-14 atm nyomással. Az implantPericardiális folyadékot a stentelés következtében nem láttunk. Az utánkövetés során (medián 28,4 hónap, interquartilis 15-37, max. 70 hónap) klinikailag jelentős bal kamrai küszöbemelkedés 4 esetben fordult elő, reoperációra 2 betegnél volt szükség (0,6%). Rekeszrángást 18 esetben figyeltünk meg, ebből 7 alkalommal minimál-impedanciaeredmények alapján a szigetelési hibák kizárhatók. Három stenteinfekció miatt komplikációmentesen kihúzásra 3, 18 illetve 49 hónap után és 4 esetben került sor az elektróda eltávolítására szívtranszplantáció során (7, 15, 26 és 27 hónappal a beültetés után).
Konklúzió: A SC stabilizálására szolgelektróda diszlokáció megelőzésére és kezelésére választott betegek esetében.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikumaTémvezető: Gellér László E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A BAL KAMRAI ELEKTRÓDA STABILIZÁLÁSÁRA ASINUS CORONARIUS OLDALÁG STENTELÉS HOSSZÚ TÁVÚ ERED
, Szilágyi Szabolcs, Zima Endre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely Béla
Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest
A folyamatosan bővülő technikai lehetőségek ellenére a reszinkronizációs elektródájának implantációja és a diszlokáció megelőzése továbbra is jelentős klinikai kérdés maradt.
Vizsgálatunk célja azon módszer biztonságosságának, hatékonyságának és hosszú távú eredményeinek vizsgálata volt, melynek lényege az elektróda sinus coronarius (SC) oldalághoz stent implantációval
A SC stentelését 312 betegben végeztük el. Az eljárás 16 beteg esetében posztoperatív diszlokáció miatt, 296 esetben periproceduális instabilitás vagykerült sor. Az operatőr az elektród számára behelyezett SC sheathen keresztül egy bare metal coronaria stent vezetődrótját jutatta be, majd stentet helyezett el az elektród csúcsától 5
14 atm nyomással. Az implantációk során az érfalban nem történt mechanikai sérülés. Pericardiális folyadékot a stentelés következtében nem láttunk. Az utánkövetés során (medián 28,4
37, max. 70 hónap) klinikailag jelentős bal kamrai küszöbemelkedés 4 esetben fordult elő, reoperációra 2 betegnél volt szükség (0,6%). Rekeszrángást 18 esetben figyeltünk meg,
-invazív katéteres repozíciós megoldást választottunk. Az impedanciaeredmények alapján a szigetelési hibák kizárhatók. Három stenteinfekció miatt komplikációmentesen kihúzásra 3, 18 illetve 49 hónap után és 4 esetben került sor az elektróda eltávolítására szívtranszplantáció során (7, 15, 26 és 27 hónappal a beültetés után).
A SC stabilizálására szolgáló elektróda stentelés hatékony és biztonságos módszer az elektróda diszlokáció megelőzésére és kezelésére választott betegek esetében.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
PhD. Tudományos Napok 2011.
DA STABILIZÁLÁSÁRA ALKALMAZOTT HOSSZÚ TÁVÚ ERED-
, Szilágyi Szabolcs, Zima Endre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely Béla
A folyamatosan bővülő technikai lehetőségek ellenére a reszinkronizációs rendszerek bal kamrai elektródájának implantációja és a diszlokáció megelőzése továbbra is jelentős klinikai kérdés maradt.
Vizsgálatunk célja azon módszer biztonságosságának, hatékonyságának és hosszú távú eredményeinek elektróda sinus coronarius (SC) oldalághoz stent implantációval
A SC stentelését 312 betegben végeztük el. Az eljárás 16 beteg esetében posztoperatív diszlokáció miatt, 296 esetben periproceduális instabilitás vagy rekeszrángás miatt került sor. Az operatőr az elektród számára behelyezett SC sheathen keresztül egy bare metal coronaria stent vezetődrótját jutatta be, majd stentet helyezett el az elektród csúcsától 5-35mm-re
ációk során az érfalban nem történt mechanikai sérülés. Pericardiális folyadékot a stentelés következtében nem láttunk. Az utánkövetés során (medián 28,4
37, max. 70 hónap) klinikailag jelentős bal kamrai küszöbemelkedés 4 esetben fordult elő, reoperációra 2 betegnél volt szükség (0,6%). Rekeszrángást 18 esetben figyeltünk meg,
invazív katéteres repozíciós megoldást választottunk. Az impedanciaeredmények alapján a szigetelési hibák kizárhatók. Három stentelt SC elektróda került infekció miatt komplikációmentesen kihúzásra 3, 18 illetve 49 hónap után és 4 esetben került sor az elektróda eltávolítására szívtranszplantáció során (7, 15, 26 és 27 hónappal a beültetés után).
áló elektróda stentelés hatékony és biztonságos módszer az elektróda diszlokáció megelőzésére és kezelésére választott betegek esetében.
2011. április 14-15.
Dr. Tímár József egyetemi tanár
E/VI ELİADÁSSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Tímár József egyetemi tanár
83
84
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
E/VI-1 EPIDERMÁLIS NÖVEKEDÉTENASCIN C AZ ÓRIÁSSPROGRESSZIÓJÁBAN
Balla Péter, Moskovszky Linda, Maros Máté, Krenács Tibor
Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
Az óriássejtes csonttumor (GCTB) malignus potenciállal bíró jóindulatú, lokálisan agresszív osteolyticus lézió (WHO). A daganatos sejpoluláció strómális sejtekből, a monocyta sejtvonal elemeiből és utóbbiakból kialakuló osteoclast típusú óriássejtekből áll. A GCTB progressziót előrejelző biomarkereket keresve az EGFR jelút aktivitását figyeltük meg. Új fehérje szerepének felvetése a GCTB kedvezőtlen viselkedésében. Ebben a munkában az EGFR és a tenascin c interakiójára utaló együttes előfordulását vizsgáltuk GCTB daganatokban.
Klinikailag követett 201 beteg 280 mintájánatartozó fehérjék, tenascin c és az osteoclastokat jelző TRAP kifejeződését immunhisztokémia és FISH módszerrel vizsgáltuk. A megfestett metszeteket digitális mikroszkópiával tanulmányoztuk, az eredményeket automatizált HistoQuant képanalízissel validáltuk.
A GCTB esetek legalább fele EGFR pozitívnak bizonyult. A simaizom actin (SMA) pozitivitás myofibroblastos jeleget és az EGFR reaktív mononuclearis a daganatok (strómális) fenotípusát igazolta. Az EGFR expresszió gyakorisága összefüggést mutatott a daganat progresszióval/recidíva készséggel, ami valószínűsíti az EGFR szerepét a daganat patogenezisében. Az EGFR pozitív esetek 72%-ban tirozin kináz domének (pY1068, pY1173) és az általuk működtetett MAPK (növekedési jelút és lipid-kináz (pAkt) túlélési jelút aktivitását figyeltük meg. Pozitív korrelációt találtunk az EGFR expressziója és a TRAP pozitív osteoclastok száma között, ami felveti az EGFR szerepét az osteoclastok kialakulásában. Aváltozott, ami felveti a két molekula kölcsönhatásának lehetőségét. Az EGFR gén aktiváló mutációját nem tudtuk igazolni, és FISH-el néhány EGFR poliszómián kívül gén amplifikációt nem találtuk, vagynem ez okozza a túltermelését. Az EGF és MCSF együttes adása a kanonikus MCSF+RANKL aktiváció osteoclast képződést serkentő hatásával megegyező hatású volt, azonban előbbi nem aktiválta a csontlebontást.
Eredményeink igazolják, hogy az EGFR jelút aktiviosteoclastogenezisen keresztül támogatja a GCTB progresszióját/recidíva készségét, így potenciális terápiás célpont is lehet a daganat kezelésében.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Krenács Tibor E-mail: [email protected]
EPIDERMÁLIS NÖVEKEDÉSI FAKTOR RECEPTOR (TENASCIN C AZ ÓRIÁSSEJTES CSONTTUMOROK (
, Moskovszky Linda, Maros Máté, Krenács Tibor
Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
Az óriássejtes csonttumor (GCTB) malignus potenciállal bíró jóindulatú, lokálisan agresszív ticus lézió (WHO). A daganatos sejpoluláció strómális sejtekből, a monocyta sejtvonal elemeiből
és utóbbiakból kialakuló osteoclast típusú óriássejtekből áll. A GCTB progressziót előrejelző biomarkereket keresve az EGFR jelút aktivitását figyeltük meg. Új irodalmi adat a tenascin c matrix fehérje szerepének felvetése a GCTB kedvezőtlen viselkedésében. Ebben a munkában az EGFR és a tenascin c interakiójára utaló együttes előfordulását vizsgáltuk GCTB daganatokban.
Klinikailag követett 201 beteg 280 mintájának szöveti multiblokkokjaiban (TMA) az EGFR, a jelúthoz tartozó fehérjék, tenascin c és az osteoclastokat jelző TRAP kifejeződését immunhisztokémia és FISH módszerrel vizsgáltuk. A megfestett metszeteket digitális mikroszkópiával tanulmányoztuk, az
eket automatizált HistoQuant képanalízissel validáltuk.
A GCTB esetek legalább fele EGFR pozitívnak bizonyult. A simaizom actin (SMA) pozitivitás myofibroblastos jeleget és az EGFR reaktív mononuclearis a daganatok (strómális) fenotípusát
expresszió gyakorisága összefüggést mutatott a daganat progresszióval/recidíva készséggel, ami valószínűsíti az EGFR szerepét a daganat patogenezisében. Az EGFR pozitív esetek
ban tirozin kináz domének (pY1068, pY1173) és az általuk működtetett MAPK (kináz (pAkt) túlélési jelút aktivitását figyeltük meg. Pozitív korrelációt
találtunk az EGFR expressziója és a TRAP pozitív osteoclastok száma között, ami felveti az EGFR szerepét az osteoclastok kialakulásában. Az EGFR és a tenascin c kifejeződés többnyire párhuzamosan változott, ami felveti a két molekula kölcsönhatásának lehetőségét. Az EGFR gén aktiváló mutációját
el néhány EGFR poliszómián kívül gén amplifikációt nem találtuk, vagynem ez okozza a túltermelését. Az EGF és MCSF együttes adása a kanonikus MCSF+RANKL aktiváció osteoclast képződést serkentő hatásával megegyező hatású volt, azonban előbbi nem aktiválta a
Eredményeink igazolják, hogy az EGFR jelút aktivitása a neoplasticus sejtek proliferációján és az osteoclastogenezisen keresztül támogatja a GCTB progresszióját/recidíva készségét, így potenciális terápiás célpont is lehet a daganat kezelésében.
85
SI FAKTOR RECEPTOR (EGFR) ÉS EJTES CSONTTUMOROK (GCTB)
Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
Az óriássejtes csonttumor (GCTB) malignus potenciállal bíró jóindulatú, lokálisan agresszív ticus lézió (WHO). A daganatos sejpoluláció strómális sejtekből, a monocyta sejtvonal elemeiből
és utóbbiakból kialakuló osteoclast típusú óriássejtekből áll. A GCTB progressziót előrejelző irodalmi adat a tenascin c matrix
fehérje szerepének felvetése a GCTB kedvezőtlen viselkedésében. Ebben a munkában az EGFR és a tenascin c interakiójára utaló együttes előfordulását vizsgáltuk GCTB daganatokban.
k szöveti multiblokkokjaiban (TMA) az EGFR, a jelúthoz tartozó fehérjék, tenascin c és az osteoclastokat jelző TRAP kifejeződését immunhisztokémia és FISH módszerrel vizsgáltuk. A megfestett metszeteket digitális mikroszkópiával tanulmányoztuk, az
A GCTB esetek legalább fele EGFR pozitívnak bizonyult. A simaizom actin (SMA) pozitivitás myofibroblastos jeleget és az EGFR reaktív mononuclearis a daganatok (strómális) fenotípusát
expresszió gyakorisága összefüggést mutatott a daganat progresszióval/recidíva készséggel, ami valószínűsíti az EGFR szerepét a daganat patogenezisében. Az EGFR pozitív esetek
ban tirozin kináz domének (pY1068, pY1173) és az általuk működtetett MAPK (pRaf1, pERK-1-2) kináz (pAkt) túlélési jelút aktivitását figyeltük meg. Pozitív korrelációt
találtunk az EGFR expressziója és a TRAP pozitív osteoclastok száma között, ami felveti az EGFR z EGFR és a tenascin c kifejeződés többnyire párhuzamosan
változott, ami felveti a két molekula kölcsönhatásának lehetőségét. Az EGFR gén aktiváló mutációját el néhány EGFR poliszómián kívül gén amplifikációt nem találtuk, vagyis
nem ez okozza a túltermelését. Az EGF és MCSF együttes adása a kanonikus MCSF+RANKL aktiváció osteoclast képződést serkentő hatásával megegyező hatású volt, azonban előbbi nem aktiválta a
tása a neoplasticus sejtek proliferációján és az osteoclastogenezisen keresztül támogatja a GCTB progresszióját/recidíva készségét, így potenciális
86
E/VI-2 MÁTRIX ÁTALAKULÁS JEPROGRESSZIÓJÁBAN
Fullár Alexandra, Lakóné Vigh Renáta
Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
Bevezetés: A tumorok biológiai viselkedését, fenotípusát, növekedését nagymértékben meghatározza azok mikrokörnyezete. A daganatok valódi biológiai természetét ezért csak akkor érthetjük meg, ha a tumorsejteket szöveti környezetükkel együtt vizsgáljuk. A daganatot körüalapállomány, mely támasztékot nyújtva lehetővé teszi a tumorsejtek jellemző elrendeződését, biztosítja a tumorszövet vérellátását, modulálja a biológiailag aktív molekulák transzportját. A daganat környezetében többféle fibroblaszt populáció van jelen, melyek az eddig ismert markerekkel nem különíthetőek el egyértelműen egymástól.
Célok: Munkánk célja, hogy meghatározzuk a méhnyakrákokból kinövesztett primer sejtkultúrákban található fibroblasztok daganat specifikus tulajdonságaimarkereket keressünk. Célunk továbbá, hogy in vitro és in situ körülmények között elemezzük a méhnyakrákokban fellelhető strómális változásokat és modellezzük a tumorsejtek és fibroblasztok közti kölcsönhatást.
Anyag és módszerek: Wertheim műtétek anyagából nyert szövetminták képezték munkánk alapját. A műtéti anyagokból kinövesztett primer sejttenyészeteket felhasználva morfológiai vizsgálatokat végeztünk fáziskontraszt mikroszkóppal és félvékony metszetek késblokkjaiból készített szövet-chip-en több ismert markert vizsgáltunk immunhisztokémiával. Klasszikus citogenetiai vizsgálattal próbáltunk a betegségre jellemző genetikai elváltozásokat kimutatni. A funkcionális vizsgálatokhoz az ép és tumoros területről származó fibroblasztokat használtuk. Az mRNS expresszióbeli különbségeiket teljes humán genom array segítségével térképeztük fel. Az eredményeket real time PCR-el validáltuk. A tumor és fibroblaszt kölcsönhatás modellezésére kokultúrában, egymástól féláteresztő membránnal elválasztva neveltünk fibroblasztokat méhnyakrák sejtekkel együtt és az array során kapott géneket ebben a rendszerben is vizsgáltuk.
Eredmények: Morfológiai vizsgálatainkkal rávilágítottunk arra, hogy a stróheterogén populációt alkotnak. A kromoszóma vizsgálatok azt mutatták, hogy nem csak a tumorsejtekben, hanem a körülötte elterülő strómát alkotó fibroblasztokban is kialakulhatnak genetikai változások. A funkcionális vizsgálatok sormátrix gének körében szignifikáns változások mutatkoznak, melyek főleg az anti(latent-transforming growth factor betamennyiségének növekedésében nyilvánulnak meg.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Kovalszky Ilona, Dudás JózsefE-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
MÁTRIX ÁTALAKULÁS JELENTİSÉGE A MÉHNYAKR
, Lakóné Vigh Renáta
Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
tumorok biológiai viselkedését, fenotípusát, növekedését nagymértékben meghatározza azok mikrokörnyezete. A daganatok valódi biológiai természetét ezért csak akkor érthetjük meg, ha a tumorsejteket szöveti környezetükkel együtt vizsgáljuk. A daganatot körülvevő reaktív stróma olyan alapállomány, mely támasztékot nyújtva lehetővé teszi a tumorsejtek jellemző elrendeződését, biztosítja a tumorszövet vérellátását, modulálja a biológiailag aktív molekulák transzportját. A daganat
szt populáció van jelen, melyek az eddig ismert markerekkel nem különíthetőek el egyértelműen egymástól.
Munkánk célja, hogy meghatározzuk a méhnyakrákokból kinövesztett primer sejtkultúrákban található fibroblasztok daganat specifikus tulajdonságait és array technikával azonosításukra alkalmas markereket keressünk. Célunk továbbá, hogy in vitro és in situ körülmények között elemezzük a méhnyakrákokban fellelhető strómális változásokat és modellezzük a tumorsejtek és fibroblasztok
Wertheim műtétek anyagából nyert szövetminták képezték munkánk alapját. A műtéti anyagokból kinövesztett primer sejttenyészeteket felhasználva morfológiai vizsgálatokat végeztünk fáziskontraszt mikroszkóppal és félvékony metszetek készítésével. A szövetek paraffinos
en több ismert markert vizsgáltunk immunhisztokémiával. Klasszikus citogenetiai vizsgálattal próbáltunk a betegségre jellemző genetikai elváltozásokat kimutatni. A
oz az ép és tumoros területről származó fibroblasztokat használtuk. Az mRNS expresszióbeli különbségeiket teljes humán genom array segítségével térképeztük fel. Az
el validáltuk. A tumor és fibroblaszt kölcsönhatás modellezésére kokultúrában, egymástól féláteresztő membránnal elválasztva neveltünk fibroblasztokat méhnyakrák sejtekkel együtt és az array során kapott géneket ebben a rendszerben is vizsgáltuk.
Morfológiai vizsgálatainkkal rávilágítottunk arra, hogy a stróheterogén populációt alkotnak. A kromoszóma vizsgálatok azt mutatták, hogy nem csak a tumorsejtekben, hanem a körülötte elterülő strómát alkotó fibroblasztokban is kialakulhatnak genetikai változások. A funkcionális vizsgálatok során kapott eremények alapján az extracelluláris mátrix gének körében szignifikáns változások mutatkoznak, melyek főleg az anti
transforming growth factor beta-binding protein 2, thrombospondin 1, tenascin C) sében nyilvánulnak meg.
Témavezető: Kovalszky Ilona, Dudás József
PhD. Tudományos Napok 2011.
SÉGE A MÉHNYAKRÁK
Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
tumorok biológiai viselkedését, fenotípusát, növekedését nagymértékben meghatározza azok mikrokörnyezete. A daganatok valódi biológiai természetét ezért csak akkor érthetjük meg, ha a
lvevő reaktív stróma olyan alapállomány, mely támasztékot nyújtva lehetővé teszi a tumorsejtek jellemző elrendeződését, biztosítja a tumorszövet vérellátását, modulálja a biológiailag aktív molekulák transzportját. A daganat
szt populáció van jelen, melyek az eddig ismert markerekkel nem
Munkánk célja, hogy meghatározzuk a méhnyakrákokból kinövesztett primer sejtkultúrákban t és array technikával azonosításukra alkalmas
markereket keressünk. Célunk továbbá, hogy in vitro és in situ körülmények között elemezzük a méhnyakrákokban fellelhető strómális változásokat és modellezzük a tumorsejtek és fibroblasztok
Wertheim műtétek anyagából nyert szövetminták képezték munkánk alapját. A műtéti anyagokból kinövesztett primer sejttenyészeteket felhasználva morfológiai vizsgálatokat
zítésével. A szövetek paraffinos en több ismert markert vizsgáltunk immunhisztokémiával. Klasszikus
citogenetiai vizsgálattal próbáltunk a betegségre jellemző genetikai elváltozásokat kimutatni. A oz az ép és tumoros területről származó fibroblasztokat használtuk. Az mRNS
expresszióbeli különbségeiket teljes humán genom array segítségével térképeztük fel. Az el validáltuk. A tumor és fibroblaszt kölcsönhatás modellezésére
kokultúrában, egymástól féláteresztő membránnal elválasztva neveltünk fibroblasztokat méhnyakrák sejtekkel együtt és az array során kapott géneket ebben a rendszerben is vizsgáltuk.
Morfológiai vizsgálatainkkal rávilágítottunk arra, hogy a strómát alkotó fibroblasztok heterogén populációt alkotnak. A kromoszóma vizsgálatok azt mutatták, hogy nem csak a tumorsejtekben, hanem a körülötte elterülő strómát alkotó fibroblasztokban is kialakulhatnak
án kapott eremények alapján az extracelluláris mátrix gének körében szignifikáns változások mutatkoznak, melyek főleg az anti-adhéziós molekulák
binding protein 2, thrombospondin 1, tenascin C)
2011. április 14-15.
E/VI-3 A NÖVEKEDÉSI FAKTOROMUTÁCIÓ-FÜGGÉSE MELANOMA SEJ
Garay Tamás1, Tímár József1, Heged 1Semmelwei Egyetem, II.sz. Patológiai Intézet, Budapest
Háttér: A rosszindulatú melanoma az egyik legrosszabb prognózisú daganat és előfordulása világszerte emelkedik. A melanomák nagy mortalitásának hátterében a rképesség áll, amelynek egyik legfontosabb eleme a sejtek migrációs aktivitása. Melanoma sejtekben a két leggyakoribb onkogén mutáció a BRAF illetve az NRAS, amely fehérjék központi szerepet töltenek be a növekedési faktorok receptorairól kiinduló jelátviteli útvonalak hálózatában. Éppen ezért ebben a méréssorozatban két növekedési faktor (EGF és bFGF) sejtmozgásra és osztódásra vonatkozó hatását vizsgáljuk különféle onkogén mutációkat hordozó melanoma sejtvonalakon.
Módszerek: Vizsgálatainkhoz egy NRAS és egy BRAF mutációt hordozó, valamint egy egyik gén mutációját sem hordozó sejtvonalat használtunk. A sejtvonalakban található NRAS mutációt direkt szekvencia-analízis útján, a BRAF mutációt restrikciós fragmentek kapilláris elektrofoellenőriztük. A sejtek osztódását és mozgását 3 napon keresztül végzett videómikroszkópos vizsgálatok elemzésével jellemeztük Ezen felvételsorozatok elemzésével meghatároztuk a sejtciklus hosszát, a sejtosztódások számát és a sejtek mozgásánakidőintervallumban a kiindulási ponttól mért átlagos eltávolodás mértékét. Western blot segítségével vizsgáltuk a RAS jelátviteli pálya downstream elemeinek (ERK, S6) foszforilációját, aktivációját.
Eredmények: A vizsgált sejtvonalak esetében a sejtosztódás valószínűsége a növekedési faktor kezelés hatására nem szignifikáns mértékben változott meg. A migrációs sebesség az FGF kezelés hatására szignifikánsan megnőtt az NRAS, de nem a BRAF mutációt hordozó sejtvonalban.során sikerült a mutációkkal kapcsolatba hozható különbségeket kimutatni a RAS jelátviteli pálya egyes elemeinek aktiválódásában.
Megállapítások, továbblépési lehetőségek:BRAF génekben bekövetkező mutációk befolyásoljak a melanoma sejtek növekedési faktorokra adott válaszát. Mivel a célzott terápiás hatóanyagok egy jelentős része a növekedési faktorok receptorait gátolja, így az onkogén mutációknak ezen jelátviteli folyamataiban betöltfeltárása meghatározó az esetleges terápiás alkalmazás preklinikai vizsgálata során.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Tímár József; Hegedűs BalázsE-mail: [email protected]
A NÖVEKEDÉSI FAKTOROK MOTOGÉN AKTIVITÁSÁFÜGGÉSE MELANOMA SEJTEKBEN
, Hegedős Balázs1
Semmelwei Egyetem, II.sz. Patológiai Intézet, Budapest
A rosszindulatú melanoma az egyik legrosszabb prognózisú daganat és előfordulása világszerte emelkedik. A melanomák nagy mortalitásának hátterében a rendkívül nagy áttétképző képesség áll, amelynek egyik legfontosabb eleme a sejtek migrációs aktivitása. Melanoma sejtekben a két leggyakoribb onkogén mutáció a BRAF illetve az NRAS, amely fehérjék központi szerepet töltenek
rairól kiinduló jelátviteli útvonalak hálózatában. Éppen ezért ebben a méréssorozatban két növekedési faktor (EGF és bFGF) sejtmozgásra és osztódásra vonatkozó hatását vizsgáljuk különféle onkogén mutációkat hordozó melanoma sejtvonalakon.
álatainkhoz egy NRAS és egy BRAF mutációt hordozó, valamint egy egyik gén mutációját sem hordozó sejtvonalat használtunk. A sejtvonalakban található NRAS mutációt direkt
analízis útján, a BRAF mutációt restrikciós fragmentek kapilláris elektrofoellenőriztük. A sejtek osztódását és mozgását 3 napon keresztül végzett videómikroszkópos vizsgálatok elemzésével jellemeztük Ezen felvételsorozatok elemzésével meghatároztuk a sejtciklus hosszát, a sejtosztódások számát és a sejtek mozgásának sebességet valamint az adott hosszúságú időintervallumban a kiindulási ponttól mért átlagos eltávolodás mértékét. Western blot segítségével vizsgáltuk a RAS jelátviteli pálya downstream elemeinek (ERK, S6) foszforilációját, aktivációját.
sgált sejtvonalak esetében a sejtosztódás valószínűsége a növekedési faktor kezelés hatására nem szignifikáns mértékben változott meg. A migrációs sebesség az FGF kezelés hatására szignifikánsan megnőtt az NRAS, de nem a BRAF mutációt hordozó sejtvonalban.során sikerült a mutációkkal kapcsolatba hozható különbségeket kimutatni a RAS jelátviteli pálya
Megállapítások, továbblépési lehetőségek: Eredményeink alapján elmondható, hogy az NRAS és n bekövetkező mutációk befolyásoljak a melanoma sejtek növekedési faktorokra adott
válaszát. Mivel a célzott terápiás hatóanyagok egy jelentős része a növekedési faktorok receptorait gátolja, így az onkogén mutációknak ezen jelátviteli folyamataiban betöltfeltárása meghatározó az esetleges terápiás alkalmazás preklinikai vizsgálata során.
Témavezető: Tímár József; Hegedűs Balázs
87
K MOTOGÉN AKTIVITÁSÁNAK ONKOGÉN
A rosszindulatú melanoma az egyik legrosszabb prognózisú daganat és előfordulása endkívül nagy áttétképző
képesség áll, amelynek egyik legfontosabb eleme a sejtek migrációs aktivitása. Melanoma sejtekben a két leggyakoribb onkogén mutáció a BRAF illetve az NRAS, amely fehérjék központi szerepet töltenek
rairól kiinduló jelátviteli útvonalak hálózatában. Éppen ezért ebben a méréssorozatban két növekedési faktor (EGF és bFGF) sejtmozgásra és osztódásra vonatkozó hatását
álatainkhoz egy NRAS és egy BRAF mutációt hordozó, valamint egy egyik gén mutációját sem hordozó sejtvonalat használtunk. A sejtvonalakban található NRAS mutációt direkt
analízis útján, a BRAF mutációt restrikciós fragmentek kapilláris elektroforézise révén ellenőriztük. A sejtek osztódását és mozgását 3 napon keresztül végzett videómikroszkópos vizsgálatok elemzésével jellemeztük Ezen felvételsorozatok elemzésével meghatároztuk a sejtciklus
sebességet valamint az adott hosszúságú időintervallumban a kiindulási ponttól mért átlagos eltávolodás mértékét. Western blot segítségével vizsgáltuk a RAS jelátviteli pálya downstream elemeinek (ERK, S6) foszforilációját, aktivációját.
sgált sejtvonalak esetében a sejtosztódás valószínűsége a növekedési faktor kezelés hatására nem szignifikáns mértékben változott meg. A migrációs sebesség az FGF kezelés hatására szignifikánsan megnőtt az NRAS, de nem a BRAF mutációt hordozó sejtvonalban. Western blot analízis során sikerült a mutációkkal kapcsolatba hozható különbségeket kimutatni a RAS jelátviteli pálya
Eredményeink alapján elmondható, hogy az NRAS és n bekövetkező mutációk befolyásoljak a melanoma sejtek növekedési faktorokra adott
válaszát. Mivel a célzott terápiás hatóanyagok egy jelentős része a növekedési faktorok receptorait gátolja, így az onkogén mutációknak ezen jelátviteli folyamataiban betöltött szerepének pontos feltárása meghatározó az esetleges terápiás alkalmazás preklinikai vizsgálata során.
88
E/VI-4 TRICELLULIN EXPRESSZIÓ VIZSGÁLATMÁJDAGANATOKBAN
Korompay Anna, Somorácz Áron, Patonai Attila, Kiss András, Schaff Zsuzsa
Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
Bevezetés: A hepatocarcinogenesis során egyes sejtkapcsoló fehéa három sejt találkozási pontjaiban koncentrálódó tricelluliné (TRIC) is, melynek jelenlétét még nem vizsgálták ép humán májban és primer májdaganatokban.
Célkitőzés: A TRIC-expresszió jellemzése normál humán májban, hepatocellularis carcinomában (HCC) és
intrahepaticus cholangiocellularis carcinomában (iCCC).
Anyag és módszer: A TRIC detektálása céljából immunhisztokémiai (IHC) és Westernvizsgálatokat végeztünk. Az IHC reakciókhoz polikonális antiformalinban fixált, paraffinba ágyazott műtéti anyagokon; eredményeinket szemikvantitatívan és digitális morfometria segítségével értékeltük. A WB során frissen fagyasztott rezekátumokszármazó szöveteket használtunk. Összesen 50 esetet (10 ép máj, 20 HCC grade III –, 20 iCCC – 7 grade I, 7 grade II és 6 grade III
Eredmények: A TRIC-fehérje a normális hepatocyták apicalis felszínén jelent ’kettős sínpár’-szerű elrendeződésben, három sejt között pedig pontszerűen. Az ép epeutakban a fehérjét a cholangiocyták luminális felszínén, pontszerű elhelyezkedésben figyeltük meg. A TRICexpressziója HCC-ban és iCCC-ben csökkent, mdifferenciáltságával is. A WB vizsgálat 64 kDamegjelenését mutatta, emellett egy 80 kDamintában.
Következtetések: Elsőként detektáltuk a TRICmájdaganatokban. A TRIC-expresszió csökkenése a HCCdifferenciáltságával összefüggő csökkent fehérjetumorprogresszió során.
# OTKA 75468.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Sejt-, extracelluláris matrix
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai Témavezető: Schaff Zsuzsa E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
EXPRESSZIÓ VIZSGÁLATA ÉP MÁJBAN ÉS PRIME
, Somorácz Áron, Patonai Attila, Kiss András, Schaff Zsuzsa
Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
: A hepatocarcinogenesis során egyes sejtkapcsoló fehérjék expressziója megváltozik, köztük a három sejt találkozási pontjaiban koncentrálódó tricelluliné (TRIC) is, melynek jelenlétét még nem vizsgálták ép humán májban és primer májdaganatokban.
expresszió jellemzése normál humán májban, hepatocellularis carcinomában (HCC) és
intrahepaticus cholangiocellularis carcinomában (iCCC).
Anyag és módszer: A TRIC detektálása céljából immunhisztokémiai (IHC) és Westernztünk. Az IHC reakciókhoz polikonális anti-TRIC antitestet alkalmaztunk
formalinban fixált, paraffinba ágyazott műtéti anyagokon; eredményeinket szemikvantitatívan és digitális morfometria segítségével értékeltük. A WB során frissen fagyasztott rezekátumokszármazó szöveteket használtunk. Összesen 50 esetet (10 ép máj, 20 HCC –
7 grade I, 7 grade II és 6 grade III –) vizsgáltunk.
fehérje a normális hepatocyták apicalis felszínén jelent szerű elrendeződésben, három sejt között pedig pontszerűen. Az ép epeutakban a
fehérjét a cholangiocyták luminális felszínén, pontszerű elhelyezkedésben figyeltük meg. A TRICben csökkent, mely utóbbi összefüggést mutatott a daganat
differenciáltságával is. A WB vizsgálat 64 kDa-nál az ép májban és a tumorokban is specifikus csík megjelenését mutatta, emellett egy 80 kDa-os terméket is megfigyeltünk néhány HCC és iCCC
Elsőként detektáltuk a TRIC-fehérje jelenlétét ép humán májban és primer expresszió csökkenése a HCC-ban és az iCCC-ben tapasztalt, a daganat
differenciáltságával összefüggő csökkent fehérje-expresszió a TRIC jelentőségét hangsúl
, extracelluláris matrix-, rostrendszer változások szív- és érrendszeri és egyes daganatos megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatok.
PhD. Tudományos Napok 2011.
A ÉP MÁJBAN ÉS PRIMER
, Somorácz Áron, Patonai Attila, Kiss András, Schaff Zsuzsa
rjék expressziója megváltozik, köztük a három sejt találkozási pontjaiban koncentrálódó tricelluliné (TRIC) is, melynek jelenlétét még nem
expresszió jellemzése normál humán májban, hepatocellularis carcinomában (HCC) és
Anyag és módszer: A TRIC detektálása céljából immunhisztokémiai (IHC) és Western-blot (WB) TRIC antitestet alkalmaztunk
formalinban fixált, paraffinba ágyazott műtéti anyagokon; eredményeinket szemikvantitatívan és digitális morfometria segítségével értékeltük. A WB során frissen fagyasztott rezekátumokból
7 grade I, 6 grade II és 7
fehérje a normális hepatocyták apicalis felszínén jelent meg, két sejt között szerű elrendeződésben, három sejt között pedig pontszerűen. Az ép epeutakban a
fehérjét a cholangiocyták luminális felszínén, pontszerű elhelyezkedésben figyeltük meg. A TRIC-ely utóbbi összefüggést mutatott a daganat
nál az ép májban és a tumorokban is specifikus csík os terméket is megfigyeltünk néhány HCC és iCCC
fehérje jelenlétét ép humán májban és primer ben tapasztalt, a daganat
expresszió a TRIC jelentőségét hangsúlyozza a
és érrendszeri és egyes daganatos vizsgálatok.
2011. április 14-15.
E/VI-5 AZ MTOR-INHIBITOR KEZELÉSRE VIZSGÁLATA HUMÁN LYM
Márk Ágnes1, Váradi Zsófia2, Nemes Karolin
Semmelweis Egyetem, 1I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,Klinika, Budapest
Az mTOR (mammalian target of rapamycin) jelút betöltött szerepe miatt - daganatbiológiai hafoglalkozik. mTOR-inhibitorok alkalmazása a klinikai gyakorlat része bizonyos daganatok esetén. Az mTOR-aktivitás két különböző komplexhez köthető, melyek rapamycinérzékenysége és fehérjeösszetétele eltérő (mTORC1/mTORC2).
Célunk különböző lymphomák mTORrapamycinérzékenységének vizsgálata, amelyekben fokozott mTORkezelésekre adott válaszok mellett vizsgáltuk különböző lymphoma/leukmTOR-komplex fehérjéinek expresszióját is.
Az mTOR-jelút elemeinek expressziólymphoma tissue micro array-n immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokat, akut leukémiás (ALL) csontvelői és perifériás vér mintáin ELISAsejtvonalakon in vitro vizsgáltuk a rapamycin hatását kombinációban különböző kemoterápiás szerekkel. A kezelések biológiai hatását áramlási citométerrel, citospimodellekben határoztuk meg. A kezelések lymphomasejtek fehérjeexpressziójára gyakorolt hatásait (IHC, immuncitokémia, Western-blott, real
110 lymphoma, valamint 21 ALL-es beteg izolált leukémiasejtjeinek vizsgálata alapján jelentős mTORaktivitást mutatnak a Burkitt-lymphomák, bizonyos diffúz nagy Blymphomák, köpenysejtes, lymphoplazmocytás, anaplasztikus lymphomák és az ALLlymphoma/leukémia-sejtvonalak rapamycinérzékenysége eltért egymástól. Míg in vitro legtöbb esetben csak proliferációgátló hatást tapasztaltunk, addig in vivo jelentős tumorméret csökkenést és a tumorszövetben apoptózisindukciót is megfigyeltünk. In vitro citosztatikumokkal növelte azok hatását. A rapamycin kezelés a különböző sejtvonalakban eltérő módon gátolta az mTOR-jelút aktivitását, ez magyarázható az egyes sejtekben jelen levő rictor és raptor expresszió különbségeivel.
Eredményeink alapján a köpenysejtesesetében felmerülhet a rapamycin terápiás alkalmazása. Fontos azonban, a jövőbeli rapamycin kezelések megkezdése előtt a különböző tumorok mTORarányának meghatározása.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Sebestyén Anna E-mail: [email protected]
INHIBITOR KEZELÉSRE ADOTT VÁLASZOK HÁTTEVIZSGÁLATA HUMÁN LYMPHOMÁKBAN
, Nemes Karolina2
I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,2 II. Gyermekgyógyászati
Az mTOR (mammalian target of rapamycin) jelút - sejtproliferáció és transzláció szabályozásában daganatbiológiai hatásaival és terápiás gátlásával egyre több vizsgálat
inhibitorok alkalmazása a klinikai gyakorlat része bizonyos daganatok esetén. Az aktivitás két különböző komplexhez köthető, melyek rapamycinérzékenysége és
rő (mTORC1/mTORC2).
Célunk különböző lymphomák mTOR-aktivitásának meghatározása és azon lymphomák rapamycinérzékenységének vizsgálata, amelyekben fokozott mTOR-aktivitást mutattunk ki. A kezelésekre adott válaszok mellett vizsgáltuk különböző lymphoma/leukémia sejtvonalakban a két
komplex fehérjéinek expresszióját is.
jelút elemeinek expresszió-meghatározására (mTOR, S6, p70S6K, 4EBP1, Rictor, Raptor) n immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokat, akut leukémiás (ALL)
csontvelői és perifériás vér mintáin ELISA-vizsgálatokat végeztünk. Lymphoma/leukémiasejtvonalakon in vitro vizsgáltuk a rapamycin hatását kombinációban különböző kemoterápiás szerekkel. A kezelések biológiai hatását áramlási citométerrel, citospin lemezeken, valamint xenograft modellekben határoztuk meg. A kezelések lymphomasejtek fehérjeexpressziójára gyakorolt hatásait
blott, real-time PCR) is vizsgáltuk in vitro és in vivo modelljeinkben.
es beteg izolált leukémiasejtjeinek vizsgálata alapján jelentős mTORlymphomák, bizonyos diffúz nagy B-sejtes lymphomák, Hodgkin
lymphomák, köpenysejtes, lymphoplazmocytás, anaplasztikus lymphomák és az ALLsejtvonalak rapamycinérzékenysége eltért egymástól. Míg in vitro legtöbb
esetben csak proliferációgátló hatást tapasztaltunk, addig in vivo jelentős tumorméret csökkenést és a tumorszövetben apoptózisindukciót is megfigyeltünk. In vitro a rapamycin kombinálva citosztatikumokkal növelte azok hatását. A rapamycin kezelés a különböző sejtvonalakban eltérő
jelút aktivitását, ez magyarázható az egyes sejtekben jelen levő rictor és
nyeink alapján a köpenysejtes-lymphomák mellett számos magas mTOResetében felmerülhet a rapamycin terápiás alkalmazása. Fontos azonban, a jövőbeli rapamycin kezelések megkezdése előtt a különböző tumorok mTOR-aktivitásának és az mTOR
89
ADOTT VÁLASZOK HÁTTERÉNEK
II. Gyermekgyógyászati
sejtproliferáció és transzláció szabályozásában tásaival és terápiás gátlásával egyre több vizsgálat
inhibitorok alkalmazása a klinikai gyakorlat része bizonyos daganatok esetén. Az aktivitás két különböző komplexhez köthető, melyek rapamycinérzékenysége és
aktivitásának meghatározása és azon lymphomák aktivitást mutattunk ki. A
émia sejtvonalakban a két
meghatározására (mTOR, S6, p70S6K, 4EBP1, Rictor, Raptor) n immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokat, akut leukémiás (ALL) betegek
vizsgálatokat végeztünk. Lymphoma/leukémia-sejtvonalakon in vitro vizsgáltuk a rapamycin hatását kombinációban különböző kemoterápiás
n lemezeken, valamint xenograft modellekben határoztuk meg. A kezelések lymphomasejtek fehérjeexpressziójára gyakorolt hatásait
time PCR) is vizsgáltuk in vitro és in vivo modelljeinkben.
es beteg izolált leukémiasejtjeinek vizsgálata alapján jelentős mTOR-sejtes lymphomák, Hodgkin-
lymphomák, köpenysejtes, lymphoplazmocytás, anaplasztikus lymphomák és az ALL-ek. A különböző sejtvonalak rapamycinérzékenysége eltért egymástól. Míg in vitro legtöbb
esetben csak proliferációgátló hatást tapasztaltunk, addig in vivo jelentős tumorméret csökkenést és a a rapamycin kombinálva
citosztatikumokkal növelte azok hatását. A rapamycin kezelés a különböző sejtvonalakban eltérő jelút aktivitását, ez magyarázható az egyes sejtekben jelen levő rictor és
lymphomák mellett számos magas mTOR-aktivitású lymphoma esetében felmerülhet a rapamycin terápiás alkalmazása. Fontos azonban, a jövőbeli rapamycin
aktivitásának és az mTOR-komplexek
90
E/VI-6 ELECTROHYPERTHERMIA EGÉR XENOGRAFT TUMORMODELLE
Meggyesházi Nóra 1, Andocs Gábor 1 Semmelweis Egyetem,I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest2 Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék, Budapest 3 Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest
Bevezetés: A modulált rádiófrekvenciás elektromágneses tér (electrohyperthermia/oncothermia) daganatkárosító hatását számos tanulmány igazolja. A hatásmechanizmus feltárására öt éve inés sejttenyészeti modell kísérleteket folytatunk. Jelen munkában legújabb megfigyeléseinket mutatjuk be.
Módszer: Immunhiányos egérben (BalbC/nu/nu) HT29 vastagbélrák sejtek xenograftját vizsgáltuk. A 6-8 hetes egerek mindkét combtájékának bőre injektáltunk és 18-20 nap elteltével az akkorra 1használva az ellenoldali daganatot. Idő72, 120, 168, 216 órával az állat feláldozása után a daganatokat szövetvizsgálathoz beágyaztuk. Minden időpontban három állatot, valamint összesen öt (duplatumoros) kezeletlen kontrollt használtunk. A kezeléseket az Oncotherm Kft. által kifejlesztett, LabEHYrendszerrel végeztük, minden lényeges műszaki és biológiai paramétert rögzítve. A kísérleti állatok jobb combja feletti daganat egyszeri 30 perces kezelést kapott. A szövetmintákból teljes metszeteket, ill. szöveti multiblokkokat (TMA) készítettünk. Morfológiai és immunhisztokémiai vizsgálataink eredményeit digitális mikroszkópia segítségével elemeztük.
Eredmények:4 órával a kezelést követően jelentős daganatpusztulást figyeltünk meg a daganat centrumában. A két oldal közötti különbség az idő előrehaladtával párhuzamosan fokozódott. Az ép és pusztuló daganatszövet határán 72 órától kezdődően markáns leukocyta infiltrációt láttunk, mely főleg myeloperoxidáz pozitív neutrofil granulocytákból és monocytákból állt. A168 óránál éri el. A külső határsávban 4 órától 14 óráig caspase 3 (effektor) ill. caspase 8 (iniciátor) pozitív daganat és gyulladásos sejtek halmozódtak, jelentősen nagyobb mértékben, mint a kontroll oldalon. A fragmentált DNS amplifikáción alapuló apoptózis teszttel (TUNEL) 48 óránál láttunk jelentős számú pusztuló sejtet és az inváziós gyűrűben a leukocyták is erős pusztulást és TUNEL pozitivitást mutattak, azonban a kezelt kezeletlen oldali eltérés csak mérsékelt volt.
Következtetés: A kezelés feltehetőleg közvetlen (a daganatsejt membrán receptorain ható) ill. a gyulladásos sejtek és mediátorok aktiválása révén vált ki sejtpusztulást. A pusztulás mechanizmusa kezelt és kezeletlen daganatban hasonló, de a mértéke eltérő, különösereakcióra.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Krenács Tibor E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
ELECTROHYPERTHERMIA HATÁSÁNAK VIZSGÁLATANOGRAFT TUMORMODELLEN
, Andocs Gábor2 3, Krenács Tibor1
Semmelweis Egyetem,I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, BudapestSzent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék,
Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest
: A modulált rádiófrekvenciás elektromágneses tér (electrohyperthermia/oncothermia) daganatkárosító hatását számos tanulmány igazolja. A hatásmechanizmus feltárására öt éve inés sejttenyészeti modell kísérleteket folytatunk. Jelen munkában legújabb megfigyeléseinket mutatjuk
: Immunhiányos egérben (BalbC/nu/nu) HT29 vastagbélrák sejtek xenograftját vizsgáltuk. A 8 hetes egerek mindkét combtájékának bőre alá in vitro szaporított tumorsejt
20 nap elteltével az akkorra 1-1,5 cm átmérőjű tumorokat kezeltük, kontrollként használva az ellenoldali daganatot. Idő-sorozat kísérletünkben a kezelést követően 0, 1, 4, 8, 14, 24, 48,
, 120, 168, 216 órával az állat feláldozása után a daganatokat szövetvizsgálathoz beágyaztuk. Minden időpontban három állatot, valamint összesen öt (duplatumoros) kezeletlen kontrollt használtunk. A kezeléseket az Oncotherm Kft. által kifejlesztett, LabEHY berendezéssel, egekre optimalizált elektródrendszerrel végeztük, minden lényeges műszaki és biológiai paramétert rögzítve. A kísérleti állatok jobb combja feletti daganat egyszeri 30 perces kezelést kapott. A szövetmintákból teljes metszeteket,
eti multiblokkokat (TMA) készítettünk. Morfológiai és immunhisztokémiai vizsgálataink eredményeit digitális mikroszkópia segítségével elemeztük.
:4 órával a kezelést követően jelentős daganatpusztulást figyeltünk meg a daganat oldal közötti különbség az idő előrehaladtával párhuzamosan fokozódott. Az ép és
pusztuló daganatszövet határán 72 órától kezdődően markáns leukocyta infiltrációt láttunk, mely főleg myeloperoxidáz pozitív neutrofil granulocytákból és monocytákból állt. A beszűrődés a maximumát 168 óránál éri el. A külső határsávban 4 órától 14 óráig caspase 3 (effektor) ill. caspase 8 (iniciátor) pozitív daganat és gyulladásos sejtek halmozódtak, jelentősen nagyobb mértékben, mint a kontroll
lifikáción alapuló apoptózis teszttel (TUNEL) 48 óránál láttunk jelentős számú pusztuló sejtet és az inváziós gyűrűben a leukocyták is erős pusztulást és TUNEL pozitivitást mutattak, azonban a kezelt kezeletlen oldali eltérés csak mérsékelt volt.
: A kezelés feltehetőleg közvetlen (a daganatsejt membrán receptorain ható) ill. a gyulladásos sejtek és mediátorok aktiválása révén vált ki sejtpusztulást. A pusztulás mechanizmusa kezelt és kezeletlen daganatban hasonló, de a mértéke eltérő, különösen igaz ez a gyulladásos sejtes
PhD. Tudományos Napok 2011.
HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA „NUDE”
Semmelweis Egyetem,I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék,
Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest
: A modulált rádiófrekvenciás elektromágneses tér (electrohyperthermia/oncothermia) daganatkárosító hatását számos tanulmány igazolja. A hatásmechanizmus feltárására öt éve indult állat és sejttenyészeti modell kísérleteket folytatunk. Jelen munkában legújabb megfigyeléseinket mutatjuk
: Immunhiányos egérben (BalbC/nu/nu) HT29 vastagbélrák sejtek xenograftját vizsgáltuk. A szaporított tumorsejt-szuszpenziót
1,5 cm átmérőjű tumorokat kezeltük, kontrollként sorozat kísérletünkben a kezelést követően 0, 1, 4, 8, 14, 24, 48,
, 120, 168, 216 órával az állat feláldozása után a daganatokat szövetvizsgálathoz beágyaztuk. Minden időpontban három állatot, valamint összesen öt (duplatumoros) kezeletlen kontrollt használtunk. A
berendezéssel, egekre optimalizált elektród-rendszerrel végeztük, minden lényeges műszaki és biológiai paramétert rögzítve. A kísérleti állatok jobb combja feletti daganat egyszeri 30 perces kezelést kapott. A szövetmintákból teljes metszeteket,
eti multiblokkokat (TMA) készítettünk. Morfológiai és immunhisztokémiai vizsgálataink
:4 órával a kezelést követően jelentős daganatpusztulást figyeltünk meg a daganat oldal közötti különbség az idő előrehaladtával párhuzamosan fokozódott. Az ép és
pusztuló daganatszövet határán 72 órától kezdődően markáns leukocyta infiltrációt láttunk, mely főleg beszűrődés a maximumát
168 óránál éri el. A külső határsávban 4 órától 14 óráig caspase 3 (effektor) ill. caspase 8 (iniciátor) pozitív daganat és gyulladásos sejtek halmozódtak, jelentősen nagyobb mértékben, mint a kontroll
lifikáción alapuló apoptózis teszttel (TUNEL) 48 óránál láttunk jelentős számú pusztuló sejtet és az inváziós gyűrűben a leukocyták is erős pusztulást és TUNEL pozitivitást
: A kezelés feltehetőleg közvetlen (a daganatsejt membrán receptorain ható) ill. a gyulladásos sejtek és mediátorok aktiválása révén vált ki sejtpusztulást. A pusztulás mechanizmusa
n igaz ez a gyulladásos sejtes
2011. április 14-15.
E/VI-7 GYERMEKKORI MALIGNUSALKALMAZOTT CITOSZTAROLT KÉSİI HATÁSAI
Németh Orsolya1,2, Kivovics Péter1
Semmelweis Egyetem, 1Fogpótlástani Klinika,
A gyermekkori daganatok mortalitásának csökkenésével pontosabb képet kszerek hosszú távú mellékhatásairól. Vizsgálataim, a nagydózisú citosztatikumok okozta hosszú távú szájüregi mellékhatások felmérésére irányultak. A csökkent nyálelválasztás és a szájüregi mikroflóra megváltozása nemcsak átmeneti.
Anyag és módszer: Ötvenkét 12 éves gyermek nyálvizsgálatára került sor, akiknél 1 hóközött malignus daganatos elváltozást diagnosztizáltak és nagydózisú kemoterápiás kezelésen estek át. A nyugalmi és stimulált vegyes valamint a palatinális nyleggyakrabban előforduló Candida Albicans, Stapylococcus Aureus, Streptococcus Mutans, Lactobacillus Spp. kvalitatív vizsgálatára került sor.
Eredmények: Míg a gyógyult gyermekek nyugalmi vegyes nyáltermelése (0,28 eltérést az ugyanolyan korú egészséges populációhoz (0,38 ml/perc) viszonyítva, addig a stimulált vegyes nyál mennyiség szignifikánsan (p=0,012) kevesebb a vizsgált csoportnál. A kisnyálmirigyek termelése is szignifikánsan csökkent értékeredmények értékelése során a Lactobacillus Spp és a Streptococus Mutans előfordulása a vizsgált csoportnál csökkent értéket mutat.
A nyál mennyiségi és minőségi mutatók változásának következményekfunkciója csökkent, amit az emelkedett DMF
Következtetések: A kemoterápiás kezelést követően a fejlődésben lévő nyálmirigysejtek regenerálódhatnak, azonban a teljesen gyógyult gyermekek nyálkahártyájányoma marad az agresszív citosztatikumoknak, mely felveti az intézményes fokozott caries és parodontális prevenció szükségességét.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Garami Miklós E-mail: [email protected]
GYERMEKKORI MALIGNUS DAGANATOS MEGBETEGEDALKALMAZOTT CITOSZTATIKUMOK NYÁLSZEKRÉCIÓRA GYAK
1, Garami Miklós2
Fogpótlástani Klinika, 2II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
A gyermekkori daganatok mortalitásának csökkenésével pontosabb képet kaphatunk a kemoterápiás szerek hosszú távú mellékhatásairól. Vizsgálataim, a nagydózisú citosztatikumok okozta hosszú távú szájüregi mellékhatások felmérésére irányultak. A csökkent nyálelválasztás és a szájüregi mikroflóra
Ötvenkét 12 éves gyermek nyálvizsgálatára került sor, akiknél 1 hóközött malignus daganatos elváltozást diagnosztizáltak és nagydózisú kemoterápiás kezelésen estek át. A nyugalmi és stimulált vegyes valamint a palatinális nyál kvantitatív vizsgálatára és a nyálban leggyakrabban előforduló Candida Albicans, Stapylococcus Aureus, Streptococcus Mutans, Lactobacillus Spp. kvalitatív vizsgálatára került sor.
Míg a gyógyult gyermekek nyugalmi vegyes nyáltermelése (0,28 eltérést az ugyanolyan korú egészséges populációhoz (0,38 ml/perc) viszonyítva, addig a stimulált vegyes nyál mennyiség szignifikánsan (p=0,012) kevesebb a vizsgált csoportnál. A kisnyálmirigyek termelése is szignifikánsan csökkent értéket mutat a vizsgált csoportnál (p=0,001). A mikrobiológiai eredmények értékelése során a Lactobacillus Spp és a Streptococus Mutans előfordulása a vizsgált
A nyál mennyiségi és minőségi mutatók változásának következményeként, a nyál cariespreventív funkciója csökkent, amit az emelkedett DMF-T index (4,61) is bizonyít.
A kemoterápiás kezelést követően a fejlődésben lévő nyálmirigysejtek regenerálódhatnak, azonban a teljesen gyógyult gyermekek nyálkahártyájányoma marad az agresszív citosztatikumoknak, mely felveti az intézményes fokozott caries és parodontális prevenció szükségességét.
91
DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEKKOR NYÁLSZEKRÉCIÓRA GYAKO-
II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
aphatunk a kemoterápiás szerek hosszú távú mellékhatásairól. Vizsgálataim, a nagydózisú citosztatikumok okozta hosszú távú szájüregi mellékhatások felmérésére irányultak. A csökkent nyálelválasztás és a szájüregi mikroflóra
Ötvenkét 12 éves gyermek nyálvizsgálatára került sor, akiknél 1 hó-7 éves koruk között malignus daganatos elváltozást diagnosztizáltak és nagydózisú kemoterápiás kezelésen estek át.
ál kvantitatív vizsgálatára és a nyálban leggyakrabban előforduló Candida Albicans, Stapylococcus Aureus, Streptococcus Mutans,
Míg a gyógyult gyermekek nyugalmi vegyes nyáltermelése (0,28 ml/perc) nem mutat eltérést az ugyanolyan korú egészséges populációhoz (0,38 ml/perc) viszonyítva, addig a stimulált vegyes nyál mennyiség szignifikánsan (p=0,012) kevesebb a vizsgált csoportnál. A kisnyálmirigyek
et mutat a vizsgált csoportnál (p=0,001). A mikrobiológiai eredmények értékelése során a Lactobacillus Spp és a Streptococus Mutans előfordulása a vizsgált
ént, a nyál cariespreventív
A kemoterápiás kezelést követően a fejlődésben lévő nyálmirigysejtek regenerálódhatnak, azonban a teljesen gyógyult gyermekek nyálkahártyáján és nyáltermelésében nyoma marad az agresszív citosztatikumoknak, mely felveti az intézményes fokozott caries és
92
E/VI-8 A NYOMÁSI FEKÉLY ELİMAZÁSÁNAK EGY LEHETSBEN
Raskovicsné Csernus Mariann
Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet/Ápolástan Tanszék, Budape
A nyomási fekély egyre nagyobb népegészségügyi problémaként jelentkezik, mely kihívást jelent a lakosság, az egészségügyi-szociális ellátórendszerek és a finanszírozók számára egyaránt. Gyakorisága országonként, egészségügyi intézményenként, ellátási Megelőzését, kezelését a minőségbiztosítási rendszerekben fontos minőségi indikátoroknak tekintik.
Célok: A vizsgálat egy olyan előfordulást vizsgáló mutatót keres, amely alkalmazásával éves szintű, hiteles, megbízható mennyiségi előfordulást, gyakoriságot mérhetünk, melyben a struktúra befolyásoló hatásai nem érvényesülnek, valamint a nyomási fekély kialakulásában magas rizikókategóriájú betegek körében alkalmazva, minőségi indikátor képzésre ad lehetőséget.
Vizsgálati minta és módszer: A felmérés 2006történt. Negyedévente retrospektív tartamprevalencia (Pd) és előre meghatározott időpontokban pontprevalencia (Pp) vizsgálatot követően számtani átlag számításával az éelőfordulási mutatók kimutatására került sor, melyek további vizsgálata szórásanalízissel (SD) történt. Standard skála alapján meghatározott magas rizikójú betegek körében indikátorképzés történt.
Eredmények: Mindkét (hosszanti és keresztapasztalható az osztályok között. Magas szórás volt megfigyelhető az egyes osztályok tekintetében, azonban a decubitus monitorizálás hatékonyságának vizsgálatához az összes minta értékek figyelembevételével kedvező mutatókat kaptunk (SDPd=0,699, SDPp=2,121). Minőségi indikátorokat képezve a magas rizikójú betegek esetén lényeges eltérés jelentkezett a két vizsgálati módszer között.
Következtetés: Összefüggés észlelhető a decubitus előfordulás és a előfordulása között. A decubitus ellátás gyakorlatában a magas rizikókategóriájú betegek bevonásával képzett minőségi indikátor éves szinten vizsgálva alkalmazható.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Egészségtudományok Témavezető: Hollós Sándor E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A NYOMÁSI FEKÉLY ELİFORDULÁSÁNAK VIZSGÁLMAZÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES MÓDJA AZ INDIKÁ
Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet/Ápolástan Tanszék, Budape
A nyomási fekély egyre nagyobb népegészségügyi problémaként jelentkezik, mely kihívást jelent a szociális ellátórendszerek és a finanszírozók számára egyaránt. Gyakorisága
országonként, egészségügyi intézményenként, ellátási formánként, betegségcsoportonként változó. Megelőzését, kezelését a minőségbiztosítási rendszerekben fontos minőségi indikátoroknak tekintik.
A vizsgálat egy olyan előfordulást vizsgáló mutatót keres, amely alkalmazásával éves szintű, zható mennyiségi előfordulást, gyakoriságot mérhetünk, melyben a struktúra befolyásoló
hatásai nem érvényesülnek, valamint a nyomási fekély kialakulásában magas rizikókategóriájú betegek körében alkalmazva, minőségi indikátor képzésre ad lehetőséget.
A felmérés 2006-ban egy 1500 ágyas megyei fekvőbeteg intézetben történt. Negyedévente retrospektív tartamprevalencia (Pd) és előre meghatározott időpontokban pontprevalencia (Pp) vizsgálatot követően számtani átlag számításával az éelőfordulási mutatók kimutatására került sor, melyek további vizsgálata szórásanalízissel (SD) történt. Standard skála alapján meghatározott magas rizikójú betegek körében indikátorképzés történt.
Mindkét (hosszanti és keresztmetszeti) vizsgálat során eltérő előfordulásai arány volt tapasztalható az osztályok között. Magas szórás volt megfigyelhető az egyes osztályok tekintetében, azonban a decubitus monitorizálás hatékonyságának vizsgálatához az összes minta értékek
evételével kedvező mutatókat kaptunk (SDPd=0,699, SDPp=2,121). Minőségi indikátorokat képezve a magas rizikójú betegek esetén lényeges eltérés jelentkezett a két vizsgálati módszer között.
Összefüggés észlelhető a decubitus előfordulás és a előfordulása között. A decubitus ellátás gyakorlatában a magas rizikókategóriájú betegek bevonásával képzett minőségi indikátor éves szinten vizsgálva alkalmazható.
PhD. Tudományos Napok 2011.
FORDULÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ALKAL-ÉGES MÓDJA AZ INDIKÁTORKÉPZÉS-
Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet/Ápolástan Tanszék, Budapest
A nyomási fekély egyre nagyobb népegészségügyi problémaként jelentkezik, mely kihívást jelent a szociális ellátórendszerek és a finanszírozók számára egyaránt. Gyakorisága
formánként, betegségcsoportonként változó. Megelőzését, kezelését a minőségbiztosítási rendszerekben fontos minőségi indikátoroknak tekintik.
A vizsgálat egy olyan előfordulást vizsgáló mutatót keres, amely alkalmazásával éves szintű, zható mennyiségi előfordulást, gyakoriságot mérhetünk, melyben a struktúra befolyásoló
hatásai nem érvényesülnek, valamint a nyomási fekély kialakulásában magas rizikókategóriájú betegek
ban egy 1500 ágyas megyei fekvőbeteg intézetben történt. Negyedévente retrospektív tartamprevalencia (Pd) és előre meghatározott időpontokban pontprevalencia (Pp) vizsgálatot követően számtani átlag számításával az évre vonatkoztatott előfordulási mutatók kimutatására került sor, melyek további vizsgálata szórásanalízissel (SD) történt. Standard skála alapján meghatározott magas rizikójú betegek körében indikátorképzés történt.
tmetszeti) vizsgálat során eltérő előfordulásai arány volt tapasztalható az osztályok között. Magas szórás volt megfigyelhető az egyes osztályok tekintetében, azonban a decubitus monitorizálás hatékonyságának vizsgálatához az összes minta értékek
evételével kedvező mutatókat kaptunk (SDPd=0,699, SDPp=2,121). Minőségi indikátorokat képezve a magas rizikójú betegek esetén lényeges eltérés jelentkezett a két vizsgálati módszer között.
magas rizikójú betegek előfordulása között. A decubitus ellátás gyakorlatában a magas rizikókategóriájú betegek bevonásával
2011. április 14-15.
E/VI-9 ALKALMAS-E A KI67 IMMUNHISZTOZISÁNAK JELZÉSÉRE?
Székely Borbála, Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey István, Wang Bailiang, Krisnamurthy Savitri, Catherine M. Kelly, Tıkés Anna
Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
A Ki67 index immunhisztokémiai módszerrel történő meghatározása emlőrákok esetébenguideline-okban ajánlásként nem szereplő legtöbb, napjainkban elérhető molekuláris prognosztikus teszt általános része.
Egyik célunk a Ki67 expresszió immunhisztokémiai, direkt mRNS szintet mérő NanostringPCR eljárásokkal való meghatározása és e módszerek összehasonlítása volt. Emellett két, többek között a Ki67-et is vizsgáló multigénes prognosztikus teszt eredményével; az OncotypeDXhányadosával és a PAM50 Breast Cancer Intrinsic Classifiermegadott intrinsic alcsoport beosztással vetettük össze a három eljárás során kapott adatokat.
Vizsgálatunkba az MD Anderson Cancer Centerbe. A daganatok mindegyike ösztrogén receptor pozitív, Her2Statisztikai elemzést SPSS 17.0 és Statistica 9.0 programmal végeztünk.
Eredményeink szerint a direkt Ki67 meghatározásra használt módszerek jól korreláltak egymással (p<0,05). A Ki67 státusz minden vizsgált módszer esetében szignifikáns összefüggést mutatott az Oncotype DX® rekurrencia hányadossal (p<0,003), a PAM50 Breast Cancer Intrinsic Classifieráltal meghatározott proliferációs index
A vizsgált betegcsoportban a Ki67 expresszió önmagában is jól jellemezte az emlőrák prognózisát. Eredményeink alapján a Ki67 proliferációs marker vizsgálatára a megfelelően beállított immunhisztokémia elégséges lehet, amelynek kulcvariablilitás kiküszöbölése.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok
Program: Sejt-, extracelluláris matrix
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus patomorfológiai vizsgálatok
Témavezetı: Kulka Janina
E-mail: [email protected]
E A KI67 IMMUNHISZTOKÉMIA AZ EMLİ
, Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey István, Wang Bailiang, Krisnamurthy kés Anna-Mária, Pusztai Lajos, Kulka Janina
Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
A Ki67 index immunhisztokémiai módszerrel történő meghatározása emlőrákok esetébenokban ajánlásként nem szereplő - gyakorlat. Ugyanakkor a Ki67 proliferációs marker a
legtöbb, napjainkban elérhető molekuláris prognosztikus teszt általános része.
Egyik célunk a Ki67 expresszió immunhisztokémiai, direkt mRNS szintet mérő Nanostringása és e módszerek összehasonlítása volt. Emellett két, többek között
et is vizsgáló multigénes prognosztikus teszt eredményével; az OncotypeDXhányadosával és a PAM50 Breast Cancer Intrinsic Classifier® proliferációs indexével és a teszt által megadott intrinsic alcsoport beosztással vetettük össze a három eljárás során kapott adatokat.
Vizsgálatunkba az MD Anderson Cancer Center-ben 2006-óta kezelt, 59 emlőrákos nőbeteget vontuk ke ösztrogén receptor pozitív, Her2-negatív, pT1
Statisztikai elemzést SPSS 17.0 és Statistica 9.0 programmal végeztünk.
Eredményeink szerint a direkt Ki67 meghatározásra használt módszerek jól korreláltak egymással státusz minden vizsgált módszer esetében szignifikáns összefüggést mutatott az
rekurrencia hányadossal (p<0,003), a PAM50 Breast Cancer Intrinsic Classifieráltal meghatározott proliferációs index-el (p<0,05) és intrinsic emlődaganat a
A vizsgált betegcsoportban a Ki67 expresszió önmagában is jól jellemezte az emlőrák prognózisát. Eredményeink alapján a Ki67 proliferációs marker vizsgálatára a megfelelően beállított immunhisztokémia elégséges lehet, amelynek kulcskérdése a standardizáció mellett az interobszerver
Doktori Iskola: Patológiai tudományok
, extracelluláris matrix-, rostrendszer változások szív- és érrendszeri és egyes daganatos
s diagnosztikus patomorfológiai vizsgálatok
93
KÉMIA AZ EMLİRÁK PROGNÓ-
, Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey István, Wang Bailiang, Krisnamurthy
A Ki67 index immunhisztokémiai módszerrel történő meghatározása emlőrákok esetében régi - ma a rlat. Ugyanakkor a Ki67 proliferációs marker a
legtöbb, napjainkban elérhető molekuláris prognosztikus teszt általános része.
Egyik célunk a Ki67 expresszió immunhisztokémiai, direkt mRNS szintet mérő Nanostring®, valamint ása és e módszerek összehasonlítása volt. Emellett két, többek között
et is vizsgáló multigénes prognosztikus teszt eredményével; az OncotypeDX® rekurrencia proliferációs indexével és a teszt által
megadott intrinsic alcsoport beosztással vetettük össze a három eljárás során kapott adatokat.
óta kezelt, 59 emlőrákos nőbeteget vontuk negatív, pT1-2 és pN0 státuszú volt.
Eredményeink szerint a direkt Ki67 meghatározásra használt módszerek jól korreláltak egymással státusz minden vizsgált módszer esetében szignifikáns összefüggést mutatott az
rekurrencia hányadossal (p<0,003), a PAM50 Breast Cancer Intrinsic Classifier® teszt el (p<0,05) és intrinsic emlődaganat alcsoportokkal (p<0,005).
A vizsgált betegcsoportban a Ki67 expresszió önmagában is jól jellemezte az emlőrák prognózisát. Eredményeink alapján a Ki67 proliferációs marker vizsgálatára a megfelelően beállított
skérdése a standardizáció mellett az interobszerver
és érrendszeri és egyes daganatos
94
E/VI-10 CLAUDIN EXPRESSZIÓ ADAGANATAIBAN
Törzsök Péter 1, Székely Eszter1, Korompay AnnaSzendrıi Attila2, Nyirády Péter2, Romics Imre
Semmelweis Egyetem,1II.sz. Patológiai Intézet, Budapest
Célkitűzés: A nem invazív húgyhólyagdaganaentitások tekintetében ellentmondásos, ezért új markerek szükségesek. Ilyenek lehetnek a claudinok, a tight junction integráns membránfehérjéi, melyek szövet, illetve tumorspecifikus expressziós prmutatnak, ezért több humán daganatos és nem daganatos megbetegedésben prognosztikai és/vagy differenciáldiagnosztikai markernek bizonyultak. A nem invazív humán húgyhólyagdaganatokban jelenleg kevés adattal rendelkezünk a claudin expresszióról.
Célunk volt a claudin expressziós profil vizsgálata humán húgyhólyag invertált papillomákban, papillomákban, alacsony malignus potenciállal rendelkező papillaris urotheliális neopláziákban (PUNLMP) valamint Ta low grade urotheliális carcinomákban (LGdifferenciáldiagnosztikai szerepének meghatározására.
Anyag és módszer: 15 invertált papilloma, 20 papilloma, 20 PUNLMP és 20 LGexpressziós mintázatát és klinikai adatait értékeltük. Mindegyik csoportban a claudinexpressziót vizsgáltuk immunhisztokémia (IHK) és szöveti multiblokk segítségével. Az IHK eredményeit a metszetek digitalizálása után morfometriai programmal, kvantitatívan értékeltük ki.
Eredmények: A claudin-4-et magasan (a medián fölött) exp(PUNLMP és LG-UCC) rövidebb recidíva mentes túlélést mutattak Kaplantest, p=0,04687) a claudin-4-t alacsonyabban termelő tumorral rendelkező betegek hosszabb recidíva mentes túléléséhez képest. A LG-UCC csoport csökkent claudinhez, a papillomákhoz és az invertált papillomákhoz képest.
Megbeszélés: A claudin-4 expressziós mintázat vizsgálata új prognosztikus marker lehet a nem invazív húgyhólyagrákok esetében. A claudin expresszió segítheti az invertált papillomák, papillomák és a nem invazív húgyhólyagrákok differenciáldiagnosztikáját.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Sejt-, extracelluláris mátrix
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatokTémavezető: Kiss András E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
CLAUDIN EXPRESSZIÓ A HUMÁN HÚGYHÓLYAG NEM
, Korompay Anna1, Székely Tamás1, Riesz Péter, Romics Imre 2, Tímár József1, Schaff Zsuzsa
II.sz. Patológiai Intézet, 2Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum,
A nem invazív húgyhólyagdaganatok prognosztikája és differenciálentitások tekintetében ellentmondásos, ezért új markerek szükségesek. Ilyenek lehetnek a claudinok, a tight junction integráns membránfehérjéi, melyek szövet, illetve tumorspecifikus expressziós prmutatnak, ezért több humán daganatos és nem daganatos megbetegedésben prognosztikai és/vagy differenciáldiagnosztikai markernek bizonyultak. A nem invazív humán húgyhólyagdaganatokban jelenleg kevés adattal rendelkezünk a claudin expresszióról.
k volt a claudin expressziós profil vizsgálata humán húgyhólyag invertált papillomákban, papillomákban, alacsony malignus potenciállal rendelkező papillaris urotheliális neopláziákban (PUNLMP) valamint Ta low grade urotheliális carcinomákban (LG-UCC) a cladifferenciáldiagnosztikai szerepének meghatározására.
15 invertált papilloma, 20 papilloma, 20 PUNLMP és 20 LGexpressziós mintázatát és klinikai adatait értékeltük. Mindegyik csoportban a claudinexpressziót vizsgáltuk immunhisztokémia (IHK) és szöveti multiblokk segítségével. Az IHK eredményeit a metszetek digitalizálása után morfometriai programmal, kvantitatívan értékeltük ki.
et magasan (a medián fölött) expresszáló non-invazív húgyhólyagrákokban UCC) rövidebb recidíva mentes túlélést mutattak Kaplan-Meier analízisben (log
t alacsonyabban termelő tumorral rendelkező betegek hosszabb recidíva UCC csoport csökkent claudin-1, -2 expressziót mutatott a PUNLMP
hez, a papillomákhoz és az invertált papillomákhoz képest.
4 expressziós mintázat vizsgálata új prognosztikus marker lehet a nem invazív etében. A claudin expresszió segítheti az invertált papillomák, papillomák és a nem
invazív húgyhólyagrákok differenciáldiagnosztikáját.
, extracelluláris mátrix- rostrendszer változások szív- és érrendmegbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatok
PhD. Tudományos Napok 2011.
HUMÁN HÚGYHÓLYAG NEM INVAZÍV
, Riesz Péter2, Majoros Attila2, , Schaff Zsuzsa1, Kiss András1
Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum,
tok prognosztikája és differenciál-diagnosztikája az egyes entitások tekintetében ellentmondásos, ezért új markerek szükségesek. Ilyenek lehetnek a claudinok, a tight junction integráns membránfehérjéi, melyek szövet, illetve tumorspecifikus expressziós profilt mutatnak, ezért több humán daganatos és nem daganatos megbetegedésben prognosztikai és/vagy differenciáldiagnosztikai markernek bizonyultak. A nem invazív humán húgyhólyagdaganatokban
k volt a claudin expressziós profil vizsgálata humán húgyhólyag invertált papillomákban, papillomákban, alacsony malignus potenciállal rendelkező papillaris urotheliális neopláziákban
UCC) a claudinok predikciós és
15 invertált papilloma, 20 papilloma, 20 PUNLMP és 20 LG-UCC eset claudin expressziós mintázatát és klinikai adatait értékeltük. Mindegyik csoportban a claudin-1, -2, -4 és -7 expressziót vizsgáltuk immunhisztokémia (IHK) és szöveti multiblokk segítségével. Az IHK eredményeit a metszetek digitalizálása után morfometriai programmal, kvantitatívan értékeltük ki.
invazív húgyhólyagrákokban Meier analízisben (log-rank
t alacsonyabban termelő tumorral rendelkező betegek hosszabb recidíva 2 expressziót mutatott a PUNLMP-
4 expressziós mintázat vizsgálata új prognosztikus marker lehet a nem invazív etében. A claudin expresszió segítheti az invertált papillomák, papillomák és a nem
és érrendszeri és egyes daganatos megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatok
2011. április 14-15.
E/VI-11 ÉLETKORBECSLİ MÓDSZEIGAZSÁGÜGYI ANTROPOL
Wolff Katalin, Magyar Lóránt
Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás
Bevezetés: Mind a történeti, mind az igazságügyi antropológiában kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi csontmaradványok alapján történő minél pontosabb nem meghatározás és biológiai életkor becslés. Munkánk során számos esetben találkozunk hiányos, rossz megtarhiányos, sérült csontvázzal, így hasznos a minél több módszer ismerete, elsajátítása és alkalmazása. Jelen esetben az emberi csontváz koponyájára és bordáira kidolgozott korbecslő módszerek vizsgálatát végeztük.
Célok: 2010 februárjától augusztusig terjedő időszakban elhunyt személyek III. IV. és V. szegycsonti bordavégeinek eltávolítását és a koponyavarratok állapotának vizsgálatát végeztük a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-menete közben megtisztítottuk és a külső és belső varratokról fotódokumentációt készítettünk. A korbecslést Meindl és Lovejoy (1985) munkája szerint, hét pont ectocranialis elcsontosodása alapján, illetve Nemeskéri és mtsai (1960) által kidolgozott módszert követő endocranialis elcsontosodás alapján végeztük. Az eltávolított bordavégeket maceráltuk és az életkort Iscan és munkatársai (1984) a negyedik, illetve annak hiányában a harmadik vagy ötödik bordák szegycsont felőli végváltozásaira felállított kilencfokú skála alapján becsültük. A becsült életkorokat az elhunytak ismert életkorával vetettük össze, így célunk ezen életkorbecslő módszerek rutin alkalmazhatóságának vizsgálata volt.
Eredmények: A koponyavarratok külső elcsontosodásának vizsgálatakor becsült életkorok az esetek többségében eltérést mutattak a valódi életkortól. Amennyiben a valós életkor beleesett a módszer által meghatározott korintervallumba, annak átlagától nem ritkán akár tíz évvel is eltért.Eredményeink is az egyre több olyan irányú elképzelést erősítik, melyek a koponyavarratok elcsontosodásának hátterében genetikai meghatározottságot feltételeznek. Mind a külső mind a belső varratok elcsontosodásán alapuló módszerek bizonytalanságát és szumegadott igen nagy korintervallumok is sejtetik.
Az előzőkkel ellentétben azonban az esetek nagy többségében a valódi életkor beleesett a bordák szegycsonti végeinek alapján becsült korintervallumokba.
Fenti eredményeink alapján mind az igazságügyi, mind a történeti antropológia esetében az életkorbecsléshez a vizsgált módszerek közül a bordák szegycsonti végének morfológiai változásaira kidolgozott munkát ajánljuk.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Nép- és közegészségtudományokTémavezető: Sótonyi Péter E-mail: [email protected]
MÓDSZEREK KONTROLL VIZSGÁLIGAZSÁGÜGYI ANTROPOLÓGIA GYAKORLATÁBAN
Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest
Mind a történeti, mind az igazságügyi antropológiában kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi csontmaradványok alapján történő minél pontosabb nem meghatározás és biológiai életkor becslés. Munkánk során számos esetben találkozunk hiányos, rossz megtartású, vagy nagymértékben hiányos, sérült csontvázzal, így hasznos a minél több módszer ismerete, elsajátítása és alkalmazása. Jelen esetben az emberi csontváz koponyájára és bordáira kidolgozott korbecslő módszerek vizsgálatát
2010 februárjától augusztusig terjedő időszakban elhunyt személyek III. IV. és V. szegycsonti bordavégeinek eltávolítását és a koponyavarratok állapotának vizsgálatát végeztük a Semmelweis
-orvostani Intézet bonctermi anyagán. A koponyatetőt a boncolás menete közben megtisztítottuk és a külső és belső varratokról fotódokumentációt készítettünk. A korbecslést Meindl és Lovejoy (1985) munkája szerint, hét pont ectocranialis elcsontosodása alapján,
1960) által kidolgozott módszert követő endocranialis elcsontosodás alapján végeztük. Az eltávolított bordavégeket maceráltuk és az életkort Iscan és munkatársai (1984) a negyedik, illetve annak hiányában a harmadik vagy ötödik bordák szegycsont felőli végváltozásaira felállított kilencfokú skála alapján becsültük. A becsült életkorokat az elhunytak ismert életkorával vetettük össze, így célunk ezen életkorbecslő módszerek rutin alkalmazhatóságának
k külső elcsontosodásának vizsgálatakor becsült életkorok az esetek többségében eltérést mutattak a valódi életkortól. Amennyiben a valós életkor beleesett a módszer által meghatározott korintervallumba, annak átlagától nem ritkán akár tíz évvel is eltért.Eredményeink is az egyre több olyan irányú elképzelést erősítik, melyek a koponyavarratok elcsontosodásának hátterében genetikai meghatározottságot feltételeznek. Mind a külső mind a belső varratok elcsontosodásán alapuló módszerek bizonytalanságát és szubjektivitását a szerzők által megadott igen nagy korintervallumok is sejtetik.
Az előzőkkel ellentétben azonban az esetek nagy többségében a valódi életkor beleesett a bordák szegycsonti végeinek alapján becsült korintervallumokba.
án mind az igazságügyi, mind a történeti antropológia esetében az életkorbecsléshez a vizsgált módszerek közül a bordák szegycsonti végének morfológiai változásaira
észségtudományok
95
REK KONTROLL VIZSGÁLATA AZ ÓGIA GYAKORLATÁBAN
orvostani Intézet, Budapest
Mind a történeti, mind az igazságügyi antropológiában kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi csontmaradványok alapján történő minél pontosabb nem meghatározás és biológiai életkor
tású, vagy nagymértékben hiányos, sérült csontvázzal, így hasznos a minél több módszer ismerete, elsajátítása és alkalmazása. Jelen esetben az emberi csontváz koponyájára és bordáira kidolgozott korbecslő módszerek vizsgálatát
2010 februárjától augusztusig terjedő időszakban elhunyt személyek III. IV. és V. szegycsonti bordavégeinek eltávolítását és a koponyavarratok állapotának vizsgálatát végeztük a Semmelweis
gán. A koponyatetőt a boncolás menete közben megtisztítottuk és a külső és belső varratokról fotódokumentációt készítettünk. A korbecslést Meindl és Lovejoy (1985) munkája szerint, hét pont ectocranialis elcsontosodása alapján,
1960) által kidolgozott módszert követő endocranialis elcsontosodás alapján végeztük. Az eltávolított bordavégeket maceráltuk és az életkort Iscan és munkatársai (1984) a negyedik, illetve annak hiányában a harmadik vagy ötödik bordák szegycsont felőli végének életkori változásaira felállított kilencfokú skála alapján becsültük. A becsült életkorokat az elhunytak ismert életkorával vetettük össze, így célunk ezen életkorbecslő módszerek rutin alkalmazhatóságának
k külső elcsontosodásának vizsgálatakor becsült életkorok az esetek többségében eltérést mutattak a valódi életkortól. Amennyiben a valós életkor beleesett a módszer által meghatározott korintervallumba, annak átlagától nem ritkán akár tíz évvel is eltért. Eredményeink is az egyre több olyan irányú elképzelést erősítik, melyek a koponyavarratok elcsontosodásának hátterében genetikai meghatározottságot feltételeznek. Mind a külső mind a belső
bjektivitását a szerzők által
Az előzőkkel ellentétben azonban az esetek nagy többségében a valódi életkor beleesett a bordák
án mind az igazságügyi, mind a történeti antropológia esetében az életkorbecsléshez a vizsgált módszerek közül a bordák szegycsonti végének morfológiai változásaira
96
E/VI-12 CONNEXIN IZOTÍPUSOK EMLİRÁK PROGRESSZIÓV
Zsákovics Ivett1, Szász A. Marcell2
Semmelweis Egyetem, 1I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,Budapest
Cél: A szolid szövetekben nagy számban előforduló connexin (Cx) „gap junction” membráncsatornákon (rés-junkció) keresztül a szomszédos sejtek direkt kommunikációra képesek. A rés junkciók fontos szerepet játszanak az akciós potenciál terjedésében, a sejtprolifapoptózis szabályozásában. Emberben 21a karcinogenezisben is fontos, de többrétű. Aktivitásuk a daganatpromóciót általában gátolja, csökkent kifejeződésük elősegíti a daganatprogressziót, de az áttétek kialakulásában is részt vehetnek. Módszertani hiányosságok miatt a normál, ill. daganatos emlőhám connexin kifejeződését vizsgáló szisztémás tanulmányok nem születtek. Munkánk célja a Cxprogressziójában betöltött szerepének vizsgálata, melyre egy nemzetközileg is egyedülálló módszert fejlesztettünk ki.
Anyag és módszer: A szöveti multiblokk (TMA) módszer, kombinálása többcsatornás és többrétű digitális fluoreszcens mikroszkópiávpermanens fluoreszcens jelek azonosítását szimpla és többes immunjelölés után. A metszeteket hazai fejlesztésű műszerrel (PannoramicScan, 3DHISTECH, Budapest) digitalizáltuk és számítógépes program (TMA Module) segítségével értékeltük ki, és összehasonlítottuk az emlőrákok korszerű, molekuláris alapú fenotípusaival. Klinikailag követett, egyenként 86 mintából álló grade 1primer emlő daganatokat vizsgáltunk, az eredmények statisztikailag é
Eredmények: Normális emlőhámban az irodalomban már leírt Cx43 és Cx2630.2 és Cx32 megjelenését is. Cx43 főleg grade Inegatív (ER/PgR/HER2-) ill. HER2 pozitív esetáltal jelzett proliferációs aktivitással. Ezzel szemben a Cx26, Cx30 és Cx32 gyakran megjelent grade IIIas, rossz prognózisú daganatokban. “High grade”, proliferáló daganatokban találtunk normál emlőhámra nem jellemző Cx-eket is: Cx23Cx23 és Cx46 az avaszkuláris szemlencsében fordul, emlőrákban segítheti a daganat hypoxiatűrését.
Konklúzió: Cx-ek grade I-es daganatokban tumorszupresszív rákokban támogathatják a tumoradaptációtdaganatokban klinikailag releváns alcsoportok elkülönítését és a személyre szabott prognózis és terápia kialakítását segítheti.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Krenács Tibor E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
CONNEXIN IZOTÍPUSOK KIFEJEZİDÉSÉNEK KAPCRÁK PROGRESSZIÓVAL
2, Balla Péter1, Kulka Janina2, Krenács Tibor
I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,2 II. Sz. Patológiai Intézet,
A szolid szövetekben nagy számban előforduló connexin (Cx) „gap junction” membráncsatornákon junkció) keresztül a szomszédos sejtek direkt kommunikációra képesek. A rés junkciók fontos
szerepet játszanak az akciós potenciál terjedésében, a sejtproliferáció kontrolljában, a differenciáció és apoptózis szabályozásában. Emberben 21-féle szelektív permeabilitású connexint klónoztak, szerepük a karcinogenezisben is fontos, de többrétű. Aktivitásuk a daganatpromóciót általában gátolja, csökkent
k elősegíti a daganatprogressziót, de az áttétek kialakulásában is részt vehetnek. Módszertani hiányosságok miatt a normál, ill. daganatos emlőhám connexin kifejeződését vizsgáló szisztémás tanulmányok nem születtek. Munkánk célja a Cx-ek emlőrák kialakuláprogressziójában betöltött szerepének vizsgálata, melyre egy nemzetközileg is egyedülálló módszert
A szöveti multiblokk (TMA) módszer, kombinálása többcsatornás és többrétű digitális fluoreszcens mikroszkópiával megengedi nagyszámú szövetmintában az 1µmpermanens fluoreszcens jelek azonosítását szimpla és többes immunjelölés után. A metszeteket hazai fejlesztésű műszerrel (PannoramicScan, 3DHISTECH, Budapest) digitalizáltuk és számítógépes
MA Module) segítségével értékeltük ki, és összehasonlítottuk az emlőrákok korszerű, molekuláris alapú fenotípusaival. Klinikailag követett, egyenként 86 mintából álló grade 1primer emlő daganatokat vizsgáltunk, az eredmények statisztikailag értékeltük.
Normális emlőhámban az irodalomban már leírt Cx43 és Cx2630.2 és Cx32 megjelenését is. Cx43 főleg grade I-es, luminális A típusú daganatokban fordult elő, tripla
) ill. HER2 pozitív esetekben alig. Cx43 expresszió fordítottan változott a Ki67 által jelzett proliferációs aktivitással. Ezzel szemben a Cx26, Cx30 és Cx32 gyakran megjelent grade IIIas, rossz prognózisú daganatokban. “High grade”, proliferáló daganatokban találtunk normál
eket is: Cx23-at, Cx31-et, Cx37-et, Cx46-ot, Cx50Cx23 és Cx46 az avaszkuláris szemlencsében fordul, emlőrákban segítheti a daganat hypoxiatűrését.
es daganatokban tumorszupresszív szerepet tölthetnek be, grade IIIrákokban támogathatják a tumoradaptációt- és túlélést. Cx-ek megjelenésének igazolása “high grade” daganatokban klinikailag releváns alcsoportok elkülönítését és a személyre szabott prognózis és
PhD. Tudományos Napok 2011.
DÉSÉNEK KAPCSOLATA AZ
, Krenács Tibor1
II. Sz. Patológiai Intézet,
A szolid szövetekben nagy számban előforduló connexin (Cx) „gap junction” membráncsatornákon junkció) keresztül a szomszédos sejtek direkt kommunikációra képesek. A rés junkciók fontos
eráció kontrolljában, a differenciáció és féle szelektív permeabilitású connexint klónoztak, szerepük
a karcinogenezisben is fontos, de többrétű. Aktivitásuk a daganatpromóciót általában gátolja, csökkent k elősegíti a daganatprogressziót, de az áttétek kialakulásában is részt vehetnek.
Módszertani hiányosságok miatt a normál, ill. daganatos emlőhám connexin kifejeződését vizsgáló ek emlőrák kialakulásában és
progressziójában betöltött szerepének vizsgálata, melyre egy nemzetközileg is egyedülálló módszert
A szöveti multiblokk (TMA) módszer, kombinálása többcsatornás és többrétű al megengedi nagyszámú szövetmintában az 1µm-nél kisebb
permanens fluoreszcens jelek azonosítását szimpla és többes immunjelölés után. A metszeteket hazai fejlesztésű műszerrel (PannoramicScan, 3DHISTECH, Budapest) digitalizáltuk és számítógépes
MA Module) segítségével értékeltük ki, és összehasonlítottuk az emlőrákok korszerű, molekuláris alapú fenotípusaival. Klinikailag követett, egyenként 86 mintából álló grade 1-2, ill. 3-as
rtékeltük.
Normális emlőhámban az irodalomban már leírt Cx43 és Cx26-on kívül igazoltuk Cx30, es, luminális A típusú daganatokban fordult elő, tripla
ekben alig. Cx43 expresszió fordítottan változott a Ki67 által jelzett proliferációs aktivitással. Ezzel szemben a Cx26, Cx30 és Cx32 gyakran megjelent grade III-as, rossz prognózisú daganatokban. “High grade”, proliferáló daganatokban találtunk normál
ot, Cx50-et és Cx62-t. Normálisan Cx23 és Cx46 az avaszkuláris szemlencsében fordul, emlőrákban segítheti a daganat hypoxiatűrését.
szerepet tölthetnek be, grade III-as ek megjelenésének igazolása “high grade”
daganatokban klinikailag releváns alcsoportok elkülönítését és a személyre szabott prognózis és
2011. április 14-15.
Dr. Cseh Károly egyetemi tanár
E/VII ELİADÁSSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Cseh Károly egyetemi tanár
97
98
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
E/VII-1 A RENIN-ANGIOTENZINGÁTLÁSÁNAK HATÁSA DINA/K ATP-ÁZ (NKA) ÉS A H
Bánki Nóra Fanni1, Wagner LászlóDegrell Péter5, Szabó Attila József
Semmelweis Egyetem,1I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika,3Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, Budapest4MTA Nefrológiai Kutatólaboratórium Semmelwe5Pécsi Tudományegyetem, II. Belgyógyászati Klinika és Nefrológiai Centrum, Pécs
Bevezetés: Diabéteszben, mely a felnőttkori krónikus veseelégtelenség vezető oka, fokozódik a renális RAAS aktivitása. Korábban diabéteszes állatmodellenés megváltozik az enzim lokalizációja, melyet a HSP72 stabilizál.
Célkitűzés: A különböző RAAS gátlószerek hatásprofilját, ill. a hiperglikémia és a hiperozmolalitás hatását vizsgálatuk a DN kialakulására, é
Módszerek: Streptozotocinnal indukált diabétesz 5 hetes fennállása után a patkányokat két hétig p.o. enalaprillal, lozartánnal, spironolaktonnal és eplerenonnala vese funkcionális és hisztológiai károsodását, a renális NKA és HSP72 kifejeződését és lokalizációját.5mM és 35 mM glükózon, ill. 35mM mannózon tenyésztett, ugyanezen anyagokkal kezelt HKsejtekben is mértük a NKA-t és a HSP72
Eredmények: A vesék hisztológiai károsodását valamennyi kezelés mérsékelte, míg a vesefunkciót az aldoszteron antagonisták javítottál leginkább. A diabéteszben megemelkedett renális NKA és HSP72 szintjét a kezelések csökkentették, az enalapril kivételével. Az enzim lokalizációját azstabilizálta. A hiperglikémia emelte a tubulussejtekben NKA fehérje mennyiségét. A NKA emelkedést a kezelések csökkentették, kivéve a lozartánt.
Következtetés: Az aldoszteron antagonsiták a DN mérséklése szempontjából, és szerepet játszhatnak a kóros tubuláris NKA helyreállításában. A hiperglikémia önmagában, hiperozmolaritást okozó hatásán túl is befolyásolja a tubuláris NKA
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Krónikus betegségek gyermekkori prevenciójaTémavezető: Fekete Andrea E-mail: [email protected]
ANGIOTENZIN-ALDOSZTERON RENDSZERGÁTLÁSÁNAK HATÁSA DIABÉTESZES NEFROPÁTIÁ
ÁZ (NKA) ÉS A HİSOKK-FEHÉRJE (HSP) 72 SZE
, Wagner László2, Vér Ágota3, Prókai Ágnes1, Rosta Máté, Szabó Attila József1, Fekete Andrea1
I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika,2 Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, BudapestMTA Nefrológiai Kutatólaboratórium Semmelweis Egyetem, Budapest Pécsi Tudományegyetem, II. Belgyógyászati Klinika és Nefrológiai Centrum, Pécs
Diabéteszben, mely a felnőttkori krónikus veseelégtelenség vezető oka, fokozódik a renális RAAS aktivitása. Korábban diabéteszes állatmodellen kimutattuk, hogy a renális NKA expressziója nő és megváltozik az enzim lokalizációja, melyet a HSP72 stabilizál.
A különböző RAAS gátlószerek hatásprofilját, ill. a hiperglikémia és a hiperozmolalitás hatását vizsgálatuk a DN kialakulására, és a NKA és a HSP72 kifejeződésére.
Streptozotocinnal indukált diabétesz 5 hetes fennállása után a patkányokat két hétig p.o. spironolaktonnal és eplerenonnal, valamint vehikulummal kezeltük. Vizsgáltuk
funkcionális és hisztológiai károsodását, a renális NKA és HSP72 kifejeződését és lokalizációját.5mM és 35 mM glükózon, ill. 35mM mannózon tenyésztett, ugyanezen anyagokkal kezelt HK
t és a HSP72-t.
ógiai károsodását valamennyi kezelés mérsékelte, míg a vesefunkciót az aldoszteron antagonisták javítottál leginkább. A diabéteszben megemelkedett renális NKA és HSP72 szintjét a kezelések csökkentették, az enalapril kivételével. Az enzim lokalizációját azstabilizálta. A hiperglikémia emelte a tubulussejtekben NKA fehérje mennyiségét. A NKA emelkedést a kezelések csökkentették, kivéve a lozartánt.
Az aldoszteron antagonsiták – az ACE gátlók és az ARBk mellett a DN mérséklése szempontjából, és szerepet játszhatnak a kóros tubuláris NKA helyreállításában. A hiperglikémia önmagában, hiperozmolaritást okozó hatásán túl is befolyásolja a tubuláris NKA
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok ikus betegségek gyermekkori prevenciója
99
ALDOSZTERON RENDSZER (RAAS) ABÉTESZES NEFROPÁTIÁBAN (DNP): A
FEHÉRJE (HSP) 72 SZEREPE
, Rosta Máté1, Vannay Ádám4,
Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, Budapest
Pécsi Tudományegyetem, II. Belgyógyászati Klinika és Nefrológiai Centrum, Pécs
Diabéteszben, mely a felnőttkori krónikus veseelégtelenség vezető oka, fokozódik a renális kimutattuk, hogy a renális NKA expressziója nő
A különböző RAAS gátlószerek hatásprofilját, ill. a hiperglikémia és a hiperozmolalitás
Streptozotocinnal indukált diabétesz 5 hetes fennállása után a patkányokat két hétig p.o. , valamint vehikulummal kezeltük. Vizsgáltuk
funkcionális és hisztológiai károsodását, a renális NKA és HSP72 kifejeződését és lokalizációját. 5mM és 35 mM glükózon, ill. 35mM mannózon tenyésztett, ugyanezen anyagokkal kezelt HK-2
ógiai károsodását valamennyi kezelés mérsékelte, míg a vesefunkciót az aldoszteron antagonisták javítottál leginkább. A diabéteszben megemelkedett renális NKA és HSP72 szintjét a kezelések csökkentették, az enalapril kivételével. Az enzim lokalizációját az összes kezelés stabilizálta. A hiperglikémia emelte a tubulussejtekben NKA fehérje mennyiségét. A NKA emelkedést a
az ACE gátlók és az ARBk mellett - hatékonyak lehetnek a DN mérséklése szempontjából, és szerepet játszhatnak a kóros tubuláris NKA helyreállításában. A hiperglikémia önmagában, hiperozmolaritást okozó hatásán túl is befolyásolja a tubuláris NKA-t.
100
E/VII-2 THE EFFECT OF NANOFATTY LIVER IN RATS
Hegedüs Viktor1,5, Prokisch JózsefSzijártó Attila5, Blázovics Anna1 1 Department of Pharmacognosy, Semmelweis University, Budapest2 Institute of Bio- and Environmental Genetic Department, University of Debrecen, Debrecen3 1st Department of Internal Medicine, Labora4 2nd Department of Pathology, Semmelweis University, Budapest5 1st Department of Surgery, Semmelweis University, Budapest
Introduction: Selenium has a key functional role in the antioxidant defense mechanismselenium toxicity can be observed in liver, spleen, kidney and heart tissues, but the pancreas is the most sensitive. It is supposed that selenium can act with disulfide groups of proteins, and relative stable selenotrisulfides can be formed.
Selenite can react with glutathione and forms HSelenium toxicity depends on concentration, and the concentration range is narrow between toxic and beneficial concentrations for life. It is known the seleniour experiments was to examine the effectiveness of selenium nanoparticles in recommended doses in experimentally induced fatty liver in rats.
Methods: 20 animals were studied in this experiment.μg/1bwkg was applied i.p. in a 7 daycholesterol, 0.5% cholic acid, 20% sunflower oil for 10 days) with adequate controls.
Results and discussion: While nanoseleniparameter in liver tissue of healthy animals, until ambivalent effects were observed in rats with fatty liver in their liver and plasma. Some of the routine parameters were also increased in treated rats wifatty liver. Histopathological study did not show any significant alterations in both nanoselenium treated groups.
Conclusion: On the basis of our results selenium support must be controlled rigorously by measuring the redox parameters in fatty liver.
ETT 002/02
Doktoei Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásaiTémavezetők: Blázovics Anna, Szijártó AttilaE-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
THE EFFECT OF NANO-SELENIUM IN EXPERIMENTALLY INDUCED
, Prokisch József2, Ditrói Kálmán1, Bekı Gabriella3, Lotz Gábor
Department of Pharmacognosy, Semmelweis University, Budapest and Environmental Genetic Department, University of Debrecen, Debrecen
Department of Internal Medicine, Laboratory Center, Semmelweis University, BudapestDepartment of Pathology, Semmelweis University, Budapest Department of Surgery, Semmelweis University, Budapest
Selenium has a key functional role in the antioxidant defense mechanismselenium toxicity can be observed in liver, spleen, kidney and heart tissues, but the pancreas is the most sensitive. It is supposed that selenium can act with disulfide groups of proteins, and relative stable selenotrisulfides can be formed.
lenite can react with glutathione and forms H2Se and in this reaction superoxide anion is formed. Selenium toxicity depends on concentration, and the concentration range is narrow between toxic and beneficial concentrations for life. It is known the selenium deficiency in fatty liver. Therefore the aim of our experiments was to examine the effectiveness of selenium nanoparticles in recommended doses in experimentally induced fatty liver in rats.
20 animals were studied in this experiment. Non toxic nanoselenium product in dose 2 μg/1bwkg was applied i.p. in a 7 day-treatment for 5 rats with alimentary induced fatty liver (2% cholesterol, 0.5% cholic acid, 20% sunflower oil for 10 days) with adequate controls.
While nanoselenium in this applied dose enhanced the inflammatory parameter in liver tissue of healthy animals, until ambivalent effects were observed in rats with fatty liver in their liver and plasma. Some of the routine parameters were also increased in treated rats wifatty liver. Histopathological study did not show any significant alterations in both nanoselenium
On the basis of our results selenium support must be controlled rigorously by measuring
Doktoei Iskola: Klinikai orvostudományok Program: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai Témavezetők: Blázovics Anna, Szijártó Attila
PhD. Tudományos Napok 2011.
NTALLY INDUCED
Gábor4, Stangl Rita5,
and Environmental Genetic Department, University of Debrecen, Debrecen tory Center, Semmelweis University, Budapest
Selenium has a key functional role in the antioxidant defense mechanism. Although selenium toxicity can be observed in liver, spleen, kidney and heart tissues, but the pancreas is the most sensitive. It is supposed that selenium can act with disulfide groups of proteins, and relative
Se and in this reaction superoxide anion is formed. Selenium toxicity depends on concentration, and the concentration range is narrow between toxic and
um deficiency in fatty liver. Therefore the aim of our experiments was to examine the effectiveness of selenium nanoparticles in recommended doses in
nanoselenium product in dose 2 treatment for 5 rats with alimentary induced fatty liver (2%
cholesterol, 0.5% cholic acid, 20% sunflower oil for 10 days) with adequate controls.
um in this applied dose enhanced the inflammatory parameter in liver tissue of healthy animals, until ambivalent effects were observed in rats with fatty liver in their liver and plasma. Some of the routine parameters were also increased in treated rats with fatty liver. Histopathological study did not show any significant alterations in both nanoselenium
On the basis of our results selenium support must be controlled rigorously by measuring
2011. április 14-15.
E/VII-3 A MESENCHYMALIS İSSEGYULLADÁSOS CYTOKINE
Hegyi Beáta, Kudlik Gyöngyi, Sági Bernadett, Uher Ferenc
Országos Vérellátó Szolgálat, İssejt
A mesenchymalis ős- vagy stroma sejtek (MSC) részben közvetlen sejtszolubilis mediátorok révén gátolják az immunválaszt. Utóbbiak közül a prosztaglandintűnik az egyik legfontosabbnak. Jelen munkánkban ezért azt vizsgáltuk, hogyan változik az MSCtermelése aktivált T-sejtek, gyulladásos cytokinek (Tendotoxin (LPS) jelenlétében? Egyben azt is tisztázni szerettük volna, hogy a sejtek ezen mediátorok jelenlétében is megőrzik-e immunszuppresszív aktivitásukat?
MSC kultúrákat 10-12 hetes C57Bl/6 egerek csonELISA módszerrel határoztuk meg szekretált PGE2 mennyiségét. A mitogénnel (ConA) és alloantigénnel (kevert lymphocyta kultúra) stimulált Ttimidin felvételük alapján mértük.
Megállapítottuk, hogy az MSC-k komplett médiumban egyval stimulált T-sejtek, vagy nagy mennyiségű TNF12-16 ezer pg/ml-re nő. Az IFN-γ-nak ha egyidejűleg 10 ng/ml – önmagában hatástalan felülúszójukban ismét 12-16 ezer pg/mlszinergisztikusan hat, erőteljesen „potenciálja” annak PGE2önmagában – széles koncentráció tartományban (10 PGE2 szekréciót indukál, a cytokinek által kiváltott mediátor megváltoztatja. A TNF-α és IFN-γ által indukált PGE2 szekréció maximuma (12100 ng/ml endotoxin egyidejű jelenlétében egy nappal későbbre tolódik (48 vs. 72 óra).
A TNF-α-val, IFN-γ-val, vagy a két cyproliferációt gátló aktivitásukat. Az LPS ezt a gátló aktivitást idejétől, stb. függően - akár pozitív, akár negatív irányba képes befolyásolni. Az MSCgyulladásos környezetben is megőrzik, illetve megőrizhetik immunszuppresszív aktivitásukat, sőt akár fokozhatják is egyes – a szuppresszív hatásért felelős környezetben.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Klinikai Haematológia Témavezető: Uher Ferenc E-mail: [email protected]
İSSEJTEK PROSZTAGLANDINGYULLADÁSOS CYTOKINEK ÉS ENDOTOXIN JELEN
, Kudlik Gyöngyi, Sági Bernadett, Uher Ferenc
ssejt-biológia, Budapest
vagy stroma sejtek (MSC) részben közvetlen sejt-sejt kölcsönhatások, részolubilis mediátorok révén gátolják az immunválaszt. Utóbbiak közül a prosztaglandintűnik az egyik legfontosabbnak. Jelen munkánkban ezért azt vizsgáltuk, hogyan változik az MSC
sejtek, gyulladásos cytokinek (TNF-α és/vagy IFN-γ) nitrogénendotoxin (LPS) jelenlétében? Egyben azt is tisztázni szerettük volna, hogy a sejtek ezen mediátorok
e immunszuppresszív aktivitásukat?
12 hetes C57Bl/6 egerek csontvelő mintáiból állítottunk elő. A sejtek felülúszóiból ELISA módszerrel határoztuk meg szekretált PGE2 mennyiségét. A mitogénnel (ConA) és alloantigénnel (kevert lymphocyta kultúra) stimulált T-sejtek proliferációját, illetve annak gátlását
k komplett médiumban egy-két ezer pg/ml PGE2sejtek, vagy nagy mennyiségű TNF-α (50 ng/ml) jelenlétében ez az érték 48 óra alatt
nak viszont nincs ilyen, PGE2 termelést fokozó hatása. Ugyanakkor, önmagában hatástalan - TNF-α-t és 20 ng/ml IFN
16 ezer pg/ml-re nő a PGE2 koncentrációja. Az IFNinergisztikusan hat, erőteljesen „potenciálja” annak PGE2-termelést indukáló hatását. Az LPS
széles koncentráció tartományban (10 µg/ml, illetve 100 ng/ml) is PGE2 szekréciót indukál, a cytokinek által kiváltott mediátor felszabadulás időkinetikáját azonban
által indukált PGE2 szekréció maximuma (12100 ng/ml endotoxin egyidejű jelenlétében egy nappal későbbre tolódik (48 vs. 72 óra).
val, vagy a két cytokin különböző kombinációival előkezelt MSCproliferációt gátló aktivitásukat. Az LPS ezt a gátló aktivitást – koncentrációjától, a kultúrához adás
akár pozitív, akár negatív irányba képes befolyásolni. Az MSCgyulladásos környezetben is megőrzik, illetve megőrizhetik immunszuppresszív aktivitásukat, sőt akár
a szuppresszív hatásért felelős – mediátorok, például a PGE2 termelését ilyen
ományok
101
JTEK PROSZTAGLANDIN-E2 TERMELÉSE K ÉS ENDOTOXIN JELENLÉTÉBEN
sejt kölcsönhatások, részben szolubilis mediátorok révén gátolják az immunválaszt. Utóbbiak közül a prosztaglandin-E2 (PGE2) tűnik az egyik legfontosabbnak. Jelen munkánkban ezért azt vizsgáltuk, hogyan változik az MSC-k PGE2
) nitrogén-oxid (NO), valamint endotoxin (LPS) jelenlétében? Egyben azt is tisztázni szerettük volna, hogy a sejtek ezen mediátorok
tvelő mintáiból állítottunk elő. A sejtek felülúszóiból ELISA módszerrel határoztuk meg szekretált PGE2 mennyiségét. A mitogénnel (ConA) és
sejtek proliferációját, illetve annak gátlását 3H-
két ezer pg/ml PGE2-t szekretálnak. ConA-(50 ng/ml) jelenlétében ez az érték 48 óra alatt
viszont nincs ilyen, PGE2 termelést fokozó hatása. Ugyanakkor, t és 20 ng/ml IFN-γ-t adunk a sejtekhez,
re nő a PGE2 koncentrációja. Az IFN-γ tehát a TNF-α-val termelést indukáló hatását. Az LPS
g/ml, illetve 100 ng/ml) is - legfeljebb mérsékelt felszabadulás időkinetikáját azonban
által indukált PGE2 szekréció maximuma (12-16 ezer pg/ml) már 100 ng/ml endotoxin egyidejű jelenlétében egy nappal későbbre tolódik (48 vs. 72 óra).
tokin különböző kombinációival előkezelt MSC-k megőrzik T-sejt koncentrációjától, a kultúrához adás
akár pozitív, akár negatív irányba képes befolyásolni. Az MSC-k tehát gyulladásos környezetben is megőrzik, illetve megőrizhetik immunszuppresszív aktivitásukat, sőt akár
mediátorok, például a PGE2 termelését ilyen
102
E/VII-4 GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOMELLÉKVESEKÉREG CARC
Szabó Diána Rita1, Zsippai AdriennBendes Melinda Réka1, Nagy ZoltánRácz Károly1, Igaz Péter1
1 Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika, Immunbiológiai Intézet, Budapest 3 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
Bevezetés: A mellékvesekéreg carcinoma adjuváns kezelésében az egyetlen hatékony gyógyszeres kezelési lehetőség a mitotán alkalmazása. A DDTnélkül, hogy hatásmechanizmusának pontos részleteit ismernénk.
Célkitűzés: A mitotán hatására bekövetkező génexpressziós eltérések vizsgálata.
Módszerek: Humán NCI-H295R mellékvesekéreg carcinoma sejtvonalat kezeltünk in vitro mitotánnal. Az optimális kezelési koncentráhormontermelésének (RIA: kortizol, androszténdion, dehidroepiandroszteronhatároztuk meg. Az mRNS expressziós mintázatot a sejttenyészetek 48 és 72 órás kezelését követőenAgilent microarray platformon vizsgáltuk. A génexpressziós eltérések biológiai jelentőségét útvonalelemzéssel vizsgáltuk (Ingenuity Pathway Analysis).
Eredmények: A sejtek életképessége és a hormontermelés gátlása alapján a mitotán 5x10koncentrációját találtuk optimálisnak. A mitotán e koncentrációban nem eredményezett lényegi sejtpusztulást, de a sejtek hormontermelését hatékonyan gátolta. Mind a 48, mind a 72 órás mitotán kezelések hatására kb. 100-100 gén mutatott szignifikáns, Az mRNS expressziós eltérések útvonal elemzésével a retinoid/RXR (retinoid X receptor) jelátviteli út érintettségét mutatták, ami a szabad koleszterin szint emelkedése nyomán közrejátszhat a mitotán citotoxikus hatásában.
Következtetések: A mitotán kezelés hatására bekövetkező génexpressziós változásokat elsőként vizsgáltuk. A retinoid jelátvitel érintettségére eddig nem voltak adatok és ez az útvonal a mitotán hatásának új aspektusát jelentheti. Eredményeink új te
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusokTémavezető: Igaz Péter E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK MITOTÁNKEZELÉSMELLÉKVESEKÉREG CARCINOMA SEJTVONALON
, Zsippai Adrienn1, Tömböl Zsófia1, Éder Katalin2, Szabó Péter Márton, Nagy Zoltán1, Patócs Attila3, Tóth Sára2, Falus András
Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika, 2 Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt
SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
A mellékvesekéreg carcinoma adjuváns kezelésében az egyetlen hatékony gyógyszeres kezelési lehetőség a mitotán alkalmazása. A DDT-származék mitotánt közel 50 éve alkalmazzák a
atásmechanizmusának pontos részleteit ismernénk.
A mitotán hatására bekövetkező génexpressziós eltérések vizsgálata.
H295R mellékvesekéreg carcinoma sejtvonalat kezeltünk in vitro mitotánnal. ciót a sejtek viabilitásának (flow-citometria, MTT festés) és
hormontermelésének (RIA: kortizol, androszténdion, dehidroepiandroszteronhatároztuk meg. Az mRNS expressziós mintázatot a sejttenyészetek 48 és 72 órás kezelését követőenAgilent microarray platformon vizsgáltuk. A génexpressziós eltérések biológiai jelentőségét útvonalelemzéssel vizsgáltuk (Ingenuity Pathway Analysis).
A sejtek életképessége és a hormontermelés gátlása alapján a mitotán 5x10koncentrációját találtuk optimálisnak. A mitotán e koncentrációban nem eredményezett lényegi sejtpusztulást, de a sejtek hormontermelését hatékonyan gátolta. Mind a 48, mind a 72 órás mitotán
100 gén mutatott szignifikáns, kétszeresnél nagyobb expressziós eltérést. Az mRNS expressziós eltérések útvonal elemzésével a retinoid/RXR (retinoid X receptor) jelátviteli út érintettségét mutatták, ami a szabad koleszterin szint emelkedése nyomán közrejátszhat a mitotán
A mitotán kezelés hatására bekövetkező génexpressziós változásokat elsőként vizsgáltuk. A retinoid jelátvitel érintettségére eddig nem voltak adatok és ez az útvonal a mitotán hatásának új aspektusát jelentheti. Eredményeink új terápiás támadáspontok lehetőségét is felvethetik.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok Program: Hormonális szabályozó mechanizmusok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ZÁSOK MITOTÁNKEZELÉS HATÁSÁRA
, Szabó Péter Márton1, , Falus András2,
Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és
A mellékvesekéreg carcinoma adjuváns kezelésében az egyetlen hatékony gyógyszeres származék mitotánt közel 50 éve alkalmazzák a
A mitotán hatására bekövetkező génexpressziós eltérések vizsgálata.
H295R mellékvesekéreg carcinoma sejtvonalat kezeltünk in vitro mitotánnal. citometria, MTT festés) és
hormontermelésének (RIA: kortizol, androszténdion, dehidroepiandroszteron-szulfát) vizsgálatával határoztuk meg. Az mRNS expressziós mintázatot a sejttenyészetek 48 és 72 órás kezelését követően Agilent microarray platformon vizsgáltuk. A génexpressziós eltérések biológiai jelentőségét
A sejtek életképessége és a hormontermelés gátlása alapján a mitotán 5x10-6 M-os koncentrációját találtuk optimálisnak. A mitotán e koncentrációban nem eredményezett lényegi sejtpusztulást, de a sejtek hormontermelését hatékonyan gátolta. Mind a 48, mind a 72 órás mitotán
kétszeresnél nagyobb expressziós eltérést. Az mRNS expressziós eltérések útvonal elemzésével a retinoid/RXR (retinoid X receptor) jelátviteli út érintettségét mutatták, ami a szabad koleszterin szint emelkedése nyomán közrejátszhat a mitotán
A mitotán kezelés hatására bekövetkező génexpressziós változásokat elsőként vizsgáltuk. A retinoid jelátvitel érintettségére eddig nem voltak adatok és ez az útvonal a mitotán
rápiás támadáspontok lehetőségét is felvethetik.
2011. április 14-15.
E/VII-5 NÖVEKEDÉSI PORC PROLFEMUR DISZTÁLIS-LATERÁLIS EPIPHYSIS ZEL TÖRTÉNİ GÁTLÁSA
Ijjas Lırinc1, Domos Gyula1, Dunay Miklós 1 Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest2 Szent István Egyetem, Állatorvos3 Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
Vizsgálatunkat tízhetes, fejlődő nyulakon végezzük. Nyolcas lemezzel műtéti úton zárjuk a nyulak bal femur disztális-laterális epiphysisét három hétig. A lemezt ekkor eltávolítjuk. A vizsgált nyulakból két csoportot képzünk. 1. csoport: a lemez eltávolításakor azonnal leöljük 2. csoport: még három hétig élve maradnak a nyolcas lemez eltávolítása után. A leölést követően eltávolítjuk a vizsgálni kívánt epiphysist. A csont-porc blokkokat Ki67 immunfluorescens feproliferáló porcsejteket mutatja ki. A vizsgált nyulak jobb femurja volt a kontroll.
Célok: hogy kimutassuk a gátolt laterális és a nem gátolt mediális oldali növekedési porc proliferációs ráta változását mindkét csoportban.
Eredmények: a nyolcas lemezzel történő zárás proliferációs csökkenést okoz a laterális oldalon. A gátlás megszűnte után három héttel proliferációs növekedést tapasztalunk. A növekedési porc változása térdízületi tengelyeltéréssel jár. Ezt röntgen felv
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiájaTémavezető: Szőke György E-mail: [email protected]
NÖVEKEDÉSI PORC PROLIFERÁCIÓS RÁTA VIZSGLATERÁLIS EPIPHYSIS PORC NYOLCAS LEMEZ
GÁTLÁSA UTÁN
, Dunay Miklós2, Somorácz Áron3
Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar,Budapest
Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
Vizsgálatunkat tízhetes, fejlődő nyulakon végezzük. Nyolcas lemezzel műtéti úton zárjuk a nyulak bal laterális epiphysisét három hétig. A lemezt ekkor eltávolítjuk. A vizsgált nyulakból két
oportot képzünk. 1. csoport: a lemez eltávolításakor azonnal leöljük 2. csoport: még három hétig élve maradnak a nyolcas lemez eltávolítása után. A leölést követően eltávolítjuk a vizsgálni kívánt
porc blokkokat Ki67 immunfluorescens festési eljárással vizsgáljuk, ami a proliferáló porcsejteket mutatja ki. A vizsgált nyulak jobb femurja volt a kontroll.
hogy kimutassuk a gátolt laterális és a nem gátolt mediális oldali növekedési porc proliferációs an.
a nyolcas lemezzel történő zárás proliferációs csökkenést okoz a laterális oldalon. A gátlás megszűnte után három héttel proliferációs növekedést tapasztalunk. A növekedési porc változása térdízületi tengelyeltéréssel jár. Ezt röntgen felvételekkel dokumentáltuk.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok Program: A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája
103
IFERÁCIÓS RÁTA VIZSGÁLATA NYÚL PORC NYOLCAS LEMEZ-
Vizsgálatunkat tízhetes, fejlődő nyulakon végezzük. Nyolcas lemezzel műtéti úton zárjuk a nyulak bal laterális epiphysisét három hétig. A lemezt ekkor eltávolítjuk. A vizsgált nyulakból két
oportot képzünk. 1. csoport: a lemez eltávolításakor azonnal leöljük 2. csoport: még három hétig élve maradnak a nyolcas lemez eltávolítása után. A leölést követően eltávolítjuk a vizsgálni kívánt
stési eljárással vizsgáljuk, ami a proliferáló porcsejteket mutatja ki. A vizsgált nyulak jobb femurja volt a kontroll.
hogy kimutassuk a gátolt laterális és a nem gátolt mediális oldali növekedési porc proliferációs
a nyolcas lemezzel történő zárás proliferációs csökkenést okoz a laterális oldalon. A gátlás megszűnte után három héttel proliferációs növekedést tapasztalunk. A növekedési porc
ételekkel dokumentáltuk.
104
E/VII-6 PATKÁNY FOGPULPA ERERÁCIÓRA OSSI MODELLBEN
Kálló Karola, Perczel-Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga Gábor
Semmelweis Egyetem, Orálbiológiai Tanszék, Budapest
Bevezetés: Jelenleg az embrionális őssejtek alkalmazása számos etikai, jogi, illetve terratogén tulajdonságuk miatt technikai akadályokba ütközik, ezért az orvostudományi kutatás egyre többet foglalkozik a felnőtt szöveti progenitorok, így a fogbél és foggyökérhártyőssejtek differenciáltathatóságával.
Célok: A fogpulpa eredetű őssejtek csontregenerációban betöltött szerepének tanulmányozása patkányban.
Anyag és Módszer: Fogbél eredetű sejteket hím patkányok alsó metsző pulpaszövetből nykollagenáz-diszpáz emésztést követően. A sejteket in vitro kultúrában tartottuk, passzáltuk, illetve az esetek egy részében mineralizációs elődifferenciálódást idéztünk elő. Az experimentális csontregenerációs vizsgálatok saját módszertani fejlesztésOncol Res, 2009) épülnek, a csontregenerációt patkány farok csigolya csont állományába, előzetesen kialakított, kettős átmérőjű kavitációban vizsgáljuk. A speciálisan erre a célra kifejlesztett titán implantátumok osseointegrációját tanulmányoztuk előzetesen izolált és kultúrában tartott, illetve elődifferenciáltatott patkány őssejtek sejtek alkalmazása mellett. Öt különböző csoportban osztottunk nőstény Wistar patkányokat. A kontroll csoport csak őssejt tenyésztő mkialakított kavitásba, egy csoportban sejtek nélkül oszteogén médiumot alkalmaztunk a beültetés mellé ( n=9). További csoportokba kis sejtszámú (15000) (n=9) és nagy sejtszámú (100000) nem differenciáltatott pulpasejtet (n=8megelőzően 4 órán át inkubáltunk oszteogén médiumban (n=8). Nyolc hét után az állatokat elaltattunk s a kivett csigolyát Tenzi erőmérővel mért biomechanikai vizsgálatnak vetettük alá. Az implantkitépéséhez szükséges erőt Newtonban kaptuk meg.
Eredmények: A legnagyobb kitépési erőt a sejtek nélküli oszteogén médiummal kezelt csoportnál mértük (56,0±4,7N). A kontroll médiumos (45,2sejtszámú csoport (53,5±7,5N), sem az oszteogén médiumban 4 órán keresztül inkubált nagy sejtszámú csoport (55,7±6,7N). A nagy sejtszámú differenciálatlan pulpasejtekkel kezelt implantátumok esetén szignifikánsan kisebb erőt mértünk (14,6(p<0,05).
Következtetések: A nagy számban alkalmazott nem differenciáltatott pulpa eredetű őssejtek lassítják az osszeointegrációt. Azonban nincs ilyen hatásuk, ha rövid idejű oszteogén elődifferenciációs kezelést kapnak.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Fogorvostudományi kutatásokTémavezető: Varga Gábor E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
PATKÁNY FOGPULPA EREDETŐ SEJTEK HATÁSA CIÓRA OSSI MODELLBEN
Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga Gábor
Semmelweis Egyetem, Orálbiológiai Tanszék, Budapest
Jelenleg az embrionális őssejtek alkalmazása számos etikai, jogi, illetve terratogén tulajdonságuk miatt technikai akadályokba ütközik, ezért az orvostudományi kutatás egyre többet foglalkozik a felnőtt szöveti progenitorok, így a fogbél és foggyökérhártyából izolálható mezenchimális őssejtek differenciáltathatóságával.
A fogpulpa eredetű őssejtek csontregenerációban betöltött szerepének tanulmányozása
Fogbél eredetű sejteket hím patkányok alsó metsző pulpaszövetből nydiszpáz emésztést követően. A sejteket in vitro kultúrában tartottuk, passzáltuk, illetve az
esetek egy részében mineralizációs elődifferenciálódást idéztünk elő. Az experimentális csontregenerációs vizsgálatok saját módszertani fejlesztésre („OSSI-modell”, Blazsek et al., Pathol Oncol Res, 2009) épülnek, a csontregenerációt patkány farok csigolya csont állományába, előzetesen kialakított, kettős átmérőjű kavitációban vizsgáljuk. A speciálisan erre a célra kifejlesztett titán
osseointegrációját tanulmányoztuk előzetesen izolált és kultúrában tartott, illetve elődifferenciáltatott patkány őssejtek sejtek alkalmazása mellett. Öt különböző csoportban osztottunk nőstény Wistar patkányokat. A kontroll csoport csak őssejt tenyésztő médiumot kapott (n=9) a fúróval kialakított kavitásba, egy csoportban sejtek nélkül oszteogén médiumot alkalmaztunk a beültetés mellé ( n=9). További csoportokba kis sejtszámú (15000) (n=9) és nagy sejtszámú (100000) nem differenciáltatott pulpasejtet (n=8) ültettünk, vagy olyan pulpasejteket, amelyeket a beültetést megelőzően 4 órán át inkubáltunk oszteogén médiumban (n=8). Nyolc hét után az állatokat elaltattunk s a kivett csigolyát Tenzi erőmérővel mért biomechanikai vizsgálatnak vetettük alá. Az implantkitépéséhez szükséges erőt Newtonban kaptuk meg.
A legnagyobb kitépési erőt a sejtek nélküli oszteogén médiummal kezelt csoportnál 4,7N). A kontroll médiumos (45,2±4,4N) csoporttól nem tért el szignifikánsan sem a kis
7,5N), sem az oszteogén médiumban 4 órán keresztül inkubált nagy 6,7N). A nagy sejtszámú differenciálatlan pulpasejtekkel kezelt
implantátumok esetén szignifikánsan kisebb erőt mértünk (14,6±3,2N), mint a kontroll cs
A nagy számban alkalmazott nem differenciáltatott pulpa eredetű őssejtek lassítják az osszeointegrációt. Azonban nincs ilyen hatásuk, ha rövid idejű oszteogén elődifferenciációs kezelést
orvostudományok Program: Fogorvostudományi kutatások
PhD. Tudományos Napok 2011.
SEJTEK HATÁSA CSONTREGENE-
Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga Gábor
Jelenleg az embrionális őssejtek alkalmazása számos etikai, jogi, illetve terratogén tulajdonságuk miatt technikai akadályokba ütközik, ezért az orvostudományi kutatás egyre többet
ából izolálható mezenchimális
A fogpulpa eredetű őssejtek csontregenerációban betöltött szerepének tanulmányozása
Fogbél eredetű sejteket hím patkányok alsó metsző pulpaszövetből nyertük diszpáz emésztést követően. A sejteket in vitro kultúrában tartottuk, passzáltuk, illetve az
esetek egy részében mineralizációs elődifferenciálódást idéztünk elő. Az experimentális modell”, Blazsek et al., Pathol
Oncol Res, 2009) épülnek, a csontregenerációt patkány farok csigolya csont állományába, előzetesen kialakított, kettős átmérőjű kavitációban vizsgáljuk. A speciálisan erre a célra kifejlesztett titán
osseointegrációját tanulmányoztuk előzetesen izolált és kultúrában tartott, illetve elődifferenciáltatott patkány őssejtek sejtek alkalmazása mellett. Öt különböző csoportban osztottunk
édiumot kapott (n=9) a fúróval kialakított kavitásba, egy csoportban sejtek nélkül oszteogén médiumot alkalmaztunk a beültetés mellé ( n=9). További csoportokba kis sejtszámú (15000) (n=9) és nagy sejtszámú (100000) nem
) ültettünk, vagy olyan pulpasejteket, amelyeket a beültetést megelőzően 4 órán át inkubáltunk oszteogén médiumban (n=8). Nyolc hét után az állatokat elaltattunk s a kivett csigolyát Tenzi erőmérővel mért biomechanikai vizsgálatnak vetettük alá. Az implantátum
A legnagyobb kitépési erőt a sejtek nélküli oszteogén médiummal kezelt csoportnál 4,4N) csoporttól nem tért el szignifikánsan sem a kis
7,5N), sem az oszteogén médiumban 4 órán keresztül inkubált nagy 6,7N). A nagy sejtszámú differenciálatlan pulpasejtekkel kezelt
3,2N), mint a kontroll csoportban
A nagy számban alkalmazott nem differenciáltatott pulpa eredetű őssejtek lassítják az osszeointegrációt. Azonban nincs ilyen hatásuk, ha rövid idejű oszteogén elődifferenciációs kezelést
2011. április 14-15.
E/VII-7 AZ ALSÓ KÖNNY MENISZSÁGA
Kosina-Hagyó Krisztina, Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh János
Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest
Célkitűzés: A Tearscope Plus® készülékkel végzett könny meniszkusz magasság mérés megbízhatóságának értékelése. Az új módszerrel valamint az optikai koherencia tomográfiával (OCT) mért értékek viszonyának vizsgálata.
Módszerek: 37 résztvevő (átlag életkor 27,2±6,5 év) alsó könny meniszkuszát vizsgáltuk Tearscope Plus® segítségével. A meniszkusz képét öt különböző pislogást követően fotóréslámpával rögzítettük, és a meniszkusz magasságát három független vizsgáló határozta meg. A pontosító megbeszélést követően az elemzést megismételtük. A vizsgálók közötti különbséget elemeztük a megbeszélés előtt és után. 14 résztvevő (átlag életkor 36,6±7,7 év) alsó könny meniszkuszának magasságát megmértük Tearscope Pegyaránt, és a két módszerrel mért értékeket összehasonlítottuk.
Eredmények: A vizsgálók által mért adatok (r=0,884-0,970, p<0,001), a vizsgálók között mindkét alkalommal szignifikáns különbséget találtunk (p<0,001). A megbeszélést követően a vizsgálók közötti variációs koefficiens (COV) 6,84±3,24 %-ra csökkent (p=0,000), ezáltal a pislogások közötti különbségbő(9,88±4,02 % illetve 10,30±4,70 %) alá süllyedt. A Tearscope Pluseredmények között szignifikáns korrelációt (mértéke átlagosan 0,11 mm –az OCT készfokozódott.
Következtetések: A Tearscope Plus® meniszkusz magasság nem-invazív mérésére. A két készülékkel mért eredmények a meniszkusz magasságától függően különböző mértékű eltérést mutatnak, melyet figyelembe kell venni a mért eredmények összehasonlításakor.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Szemészet Témavezető: Németh János E-mail: [email protected]
AZ ALSÓ KÖNNY MENISZKUSZ MAGASSÁG MÉRÉSÉ
, Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh János
Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest
A Tearscope Plus® készülékkel végzett könny meniszkusz magasság mérés megbízhatóságának értékelése. Az új módszerrel valamint az optikai koherencia tomográfiával (OCT)
k vizsgálata.
37 résztvevő (átlag életkor 27,2±6,5 év) alsó könny meniszkuszát vizsgáltuk Tearscope Plus® segítségével. A meniszkusz képét öt különböző pislogást követően fotóréslámpával rögzítettük, és a meniszkusz magasságát három független vizsgáló határozta meg. A méréstechnikai szabályokat pontosító megbeszélést követően az elemzést megismételtük. A vizsgálók közötti különbséget elemeztük a megbeszélés előtt és után. 14 résztvevő (átlag életkor 36,6±7,7 év) alsó könny meniszkuszának magasságát megmértük Tearscope Plus® és RTvue® OCT készülék segítségével egyaránt, és a két módszerrel mért értékeket összehasonlítottuk.
A vizsgálók által mért adatok - mind a megbeszélés előtt, mind utána 0,001), a vizsgálók között mindkét alkalommal szignifikáns különbséget találtunk
(p<0,001). A megbeszélést követően a vizsgálók közötti variációs koefficiens (COV) ra csökkent (p=0,000), ezáltal a pislogások közötti különbségbő
10,30±4,70 %) alá süllyedt. A Tearscope Plus® és az OCT készülékkel mért eredmények között szignifikáns korrelációt (r=0,692, p=0,006) találtunk. A módszerek közötti torzítás
az OCT készülék javára-, amely a meniszkusz magasság növekedésével
A Tearscope Plus® - megfelelő méréstechnikai szabályok mellett invazív mérésére. A két készülékkel mért eredmények a meniszkusz
ágától függően különböző mértékű eltérést mutatnak, melyet figyelembe kell venni a mért
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
105
KUSZ MAGASSÁG MÉRÉSÉNEK PONTOS-
, Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh János
A Tearscope Plus® készülékkel végzett könny meniszkusz magasság mérés megbízhatóságának értékelése. Az új módszerrel valamint az optikai koherencia tomográfiával (OCT)
37 résztvevő (átlag életkor 27,2±6,5 év) alsó könny meniszkuszát vizsgáltuk Tearscope Plus® segítségével. A meniszkusz képét öt különböző pislogást követően fotóréslámpával rögzítettük,
méréstechnikai szabályokat pontosító megbeszélést követően az elemzést megismételtük. A vizsgálók közötti különbséget elemeztük a megbeszélés előtt és után. 14 résztvevő (átlag életkor 36,6±7,7 év) alsó könny
lus® és RTvue® OCT készülék segítségével
mind a megbeszélés előtt, mind utána – jól korreláltak 0,001), a vizsgálók között mindkét alkalommal szignifikáns különbséget találtunk
(p<0,001). A megbeszélést követően a vizsgálók közötti variációs koefficiens (COV) 11,14±4,16 %-ról ra csökkent (p=0,000), ezáltal a pislogások közötti különbségből származó COV értéke
és az OCT készülékkel mért ) találtunk. A módszerek közötti torzítás
, amely a meniszkusz magasság növekedésével
megfelelő méréstechnikai szabályok mellett - alkalmas a invazív mérésére. A két készülékkel mért eredmények a meniszkusz
ágától függően különböző mértékű eltérést mutatnak, melyet figyelembe kell venni a mért
106
E/VII-8 GYERMEKKORI AKUT LIMFOBLASZTMTOR AKTIVITÁSA
Nemes Karolina1-2, Márk Ágnes2
Semmelweis Egyetem, 1II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Rákkutató Intézet, Budapest
Bevezetés: Az ALL a leggyakoribb gyermekkoellenére fontos feladat a rosszul reagáló betegek (20%) korai kiszűrése, kezelésük javítása érdekében új terápiás célpontok azonosítása. Az mTOR (mammalian target of rapamycin) jelátviteli útvonal aktivitásának vizsgálatával és jelentőségével egyre többen foglalkoznak különböző daganatos betegségekben. Célunk gyermekkori ALLmeghatározása kemoterápiás kezelés előtt, kezelés során és relapszusban. VizsgámTOR aktivitás jelentőségét rapamycin és más kemoterápiás szerek kombinált in vitro kezelése során ALL-es sejtvonalakon és izolált ALL-
Módszerek: Az mTOR aktivitás meghatározása p4EBP1 és pS6 ELISA vizsgálattal történt. Különbleukémia sejtvonalak (Nalm6, Mn60, Jurkat, CEM) és izolált limfoblasztok esetében az in vitro kezelések apoptotikus hatásait áramlási citometriával határoztuk meg. A leukémiás és normál sejteket ficoll grádiens centrifugálással izoláltuk gyermekkori ALnapi, 33. napi, protokoll M előtti mintái), illetve nem leukémiás személyek csontvelői
Eredmények: Kimutattuk az mTOR jelátviteli útvonal fokozott aktivitását gyermekkori ALLcsontvelői mintáiban. A követés során mért aktivitás értékek mutatták a jelenlegi kezelés hatékonyságát is. Relabáló betegeinknél végzett vizsgálataink azt mutatták, hogy a kezelés hatására lecsökkent mTOR aktivitás relapszusban újból megemelkedik. Különösen érdemértékében megfigyelhető különbség a jó és rossz prognózisú betegek között. Néhány ALLizolált csontvelői sejtjeinek in vitro vizsgálataiban kimutattuk a rapamycin apoptózis indukáló hatását. Leukémia sejtvonalak és izolált limfoblasztok esetében pedig azt tapasztaltuk, hogy a rapamycin és különböző konvencionálisan alkalmazott kemoterápiás szerek kombinációja sokkal hatékonyabb lehet.
Összefoglalás: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az mTOR aktivitását jelző p4EBPmeghatározása hasznos lehet a prognózis egy újabb, és a diagnózis felállításakor már megadható markereként ALL-es betegekben. Emellett az mTOR aktivitás meghatározása alkalmazható lehet a rossz prognózisú betegek korai, kezelés előtti kiszűrésében,válaszának követésében és a relapszus korai kimutatásában is.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Klinikai haematológia Témavezető: Csóka Monika, Sebestyén AnnaE-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
ORI AKUT LIMFOBLASZTOS LEUKÉMIA (ALL) SE
II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, 2I. Sz. Patológiai és Kísérleti
Az ALL a leggyakoribb gyermekkori daganatos megbetegedés. A betegek jó gyógyíthatósága ellenére fontos feladat a rosszul reagáló betegek (20%) korai kiszűrése, kezelésük javítása érdekében új terápiás célpontok azonosítása. Az mTOR (mammalian target of rapamycin) jelátviteli útvonal
ivitásának vizsgálatával és jelentőségével egyre többen foglalkoznak különböző daganatos betegségekben. Célunk gyermekkori ALL-es betegek csontvelői mintáiban az mTOR aktivitás meghatározása kemoterápiás kezelés előtt, kezelés során és relapszusban. VizsgámTOR aktivitás jelentőségét rapamycin és más kemoterápiás szerek kombinált in vitro kezelése során
-es sejtekben.
Az mTOR aktivitás meghatározása p4EBP1 és pS6 ELISA vizsgálattal történt. Különbleukémia sejtvonalak (Nalm6, Mn60, Jurkat, CEM) és izolált limfoblasztok esetében az in vitro kezelések apoptotikus hatásait áramlási citometriával határoztuk meg. A leukémiás és normál sejteket ficoll grádiens centrifugálással izoláltuk gyermekkori ALL-es betegek mintáiból (kezelés előtti, 15. napi, 33. napi, protokoll M előtti mintái), illetve nem leukémiás személyek csontvelői
Kimutattuk az mTOR jelátviteli útvonal fokozott aktivitását gyermekkori ALLlői mintáiban. A követés során mért aktivitás értékek mutatták a jelenlegi kezelés
hatékonyságát is. Relabáló betegeinknél végzett vizsgálataink azt mutatták, hogy a kezelés hatására lecsökkent mTOR aktivitás relapszusban újból megemelkedik. Különösen érdemértékében megfigyelhető különbség a jó és rossz prognózisú betegek között. Néhány ALLizolált csontvelői sejtjeinek in vitro vizsgálataiban kimutattuk a rapamycin apoptózis indukáló hatását.
imfoblasztok esetében pedig azt tapasztaltuk, hogy a rapamycin és különböző konvencionálisan alkalmazott kemoterápiás szerek kombinációja sokkal hatékonyabb lehet.
Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az mTOR aktivitását jelző p4EBPmeghatározása hasznos lehet a prognózis egy újabb, és a diagnózis felállításakor már megadható
es betegekben. Emellett az mTOR aktivitás meghatározása alkalmazható lehet a rossz prognózisú betegek korai, kezelés előtti kiszűrésében, illetve a kemoterápiás kezelésre adott válaszának követésében és a relapszus korai kimutatásában is.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
Témavezető: Csóka Monika, Sebestyén Anna
PhD. Tudományos Napok 2011.
OS LEUKÉMIA (ALL) SEJTEK
I. Sz. Patológiai és Kísérleti
ri daganatos megbetegedés. A betegek jó gyógyíthatósága ellenére fontos feladat a rosszul reagáló betegek (20%) korai kiszűrése, kezelésük javítása érdekében új terápiás célpontok azonosítása. Az mTOR (mammalian target of rapamycin) jelátviteli útvonal
ivitásának vizsgálatával és jelentőségével egyre többen foglalkoznak különböző daganatos es betegek csontvelői mintáiban az mTOR aktivitás
meghatározása kemoterápiás kezelés előtt, kezelés során és relapszusban. Vizsgáltuk továbbá az mTOR aktivitás jelentőségét rapamycin és más kemoterápiás szerek kombinált in vitro kezelése során
Az mTOR aktivitás meghatározása p4EBP1 és pS6 ELISA vizsgálattal történt. Különböző leukémia sejtvonalak (Nalm6, Mn60, Jurkat, CEM) és izolált limfoblasztok esetében az in vitro kezelések apoptotikus hatásait áramlási citometriával határoztuk meg. A leukémiás és normál sejteket
es betegek mintáiból (kezelés előtti, 15. napi, 33. napi, protokoll M előtti mintái), illetve nem leukémiás személyek csontvelői- és vér mintáiból.
Kimutattuk az mTOR jelátviteli útvonal fokozott aktivitását gyermekkori ALL-es betegek lői mintáiban. A követés során mért aktivitás értékek mutatták a jelenlegi kezelés
hatékonyságát is. Relabáló betegeinknél végzett vizsgálataink azt mutatták, hogy a kezelés hatására lecsökkent mTOR aktivitás relapszusban újból megemelkedik. Különösen érdekes az mTOR aktivitás mértékében megfigyelhető különbség a jó és rossz prognózisú betegek között. Néhány ALL-es beteg izolált csontvelői sejtjeinek in vitro vizsgálataiban kimutattuk a rapamycin apoptózis indukáló hatását.
imfoblasztok esetében pedig azt tapasztaltuk, hogy a rapamycin és különböző konvencionálisan alkalmazott kemoterápiás szerek kombinációja sokkal hatékonyabb lehet.
Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az mTOR aktivitását jelző p4EBP1 szint meghatározása hasznos lehet a prognózis egy újabb, és a diagnózis felállításakor már megadható
es betegekben. Emellett az mTOR aktivitás meghatározása alkalmazható lehet a illetve a kemoterápiás kezelésre adott
2011. április 14-15.
E/VII-9 A METILÁLT SFRP1 A KORAI BAL OLDALI VSÉGES BIOMARKERE
Patai V. Árpád1, Galamb OrsolyaLeiszter Katalin1, Tóth Kinga1, Schöller Andrea 1 Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest2 Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest3 Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
Háttér: A tumorszuppresszor gének promóterében bekövetkező DNS metiláció fontos szerepet játszik a vastagbélrák kialakulásában. Ezt a folyamatot elsősorban a jobb oldali vastagbélrák jellemzőjének tartják, a bal oldali vastagbélrák kialakításában játszott szerepe eddig kevés
Célok: Munkánk során olyan DNS metilációs markereket kerestünk, melyek a bal oldali vastagbélrákra jellemzőek, és képesek a vastagbélrákot már korai stádiumban elkülöníteni az egészséges vastagbélszövettől. Továbbá olyan géneket kerestünk, amelyexpresszió csökkenésével járt együtt.
Módszerek: Rutin vastagbéltükrözés során a flexura lienalistól distalisan nyert vastagbélbiopsziákat 80°C-on tároltuk. DNS metilációs vizsgálatra 5 vastagbélrákos (Dukes Adolgoztunk fel. Izolálás után a kinyert DNSarray PCR módszerrel vizsgáltuk. A minták metiláltsági fokát metilációvaló emésztést követően valós idejű polimeráz láncreakcióval (RTmRNS expressziós vizsgálatra 22 vastagbélrákos (Dukes ARNS-t, amelyet Affymetrix Microarraysegítségével fehérje szinten is vizsgáltunk.
Eredmények: 10 DNS metilációs profil összehasonlításával 19 olyan gént találtunk, melyek segítségével a bal oldali vastagbélrák nagy biztonsággal (p<0,05) elkülöníthető az egészséges vastagbélszövettől. Az SFRP1 DNS metilációja fordítottan korrelált az mRNS és a fehérje expresszióval.
Következtetések: Eredményeinkkel igazoltuk, hogy módszerünk képes elkülöníteni a bal oldali vastagbélrákot az egészséges vastagbélszövettől azok DNS metilációs mintázata alapján.mRNS expressziója a DNS metiláció szabályozása alatt állhat. A metilált vastagbélrák biomarkere lehet.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Gasztroenterológia Témavezető. Molnár Béla E-mail: [email protected]
A KORAI BAL OLDALI VASTAGBÉLRÁK LEHET
, Galamb Orsolya1,2, Valcz Gábor1, Wichmann Barnabás, Schöller Andrea1, Krenács Tibor3, Tulassay Zsolt
Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, BudapestSemmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
presszor gének promóterében bekövetkező DNS metiláció fontos szerepet játszik a vastagbélrák kialakulásában. Ezt a folyamatot elsősorban a jobb oldali vastagbélrák jellemzőjének tartják, a bal oldali vastagbélrák kialakításában játszott szerepe eddig kevésbé ismert.
Munkánk során olyan DNS metilációs markereket kerestünk, melyek a bal oldali vastagbélrákra jellemzőek, és képesek a vastagbélrákot már korai stádiumban elkülöníteni az egészséges vastagbélszövettől. Továbbá olyan géneket kerestünk, amelyek hipermetilációja az mRNS és fehérje expresszió csökkenésével járt együtt.
Rutin vastagbéltükrözés során a flexura lienalistól distalisan nyert vastagbélbiopsziákat on tároltuk. DNS metilációs vizsgálatra 5 vastagbélrákos (Dukes A-C) és
dolgoztunk fel. Izolálás után a kinyert DNS-t vastagbélrákra tervezett Methylarray PCR módszerrel vizsgáltuk. A minták metiláltsági fokát metiláció-szenzitív restrikciós enzimmel
dejű polimeráz láncreakcióval (RT-PCR) határoztuk meg. Teljes genom mRNS expressziós vizsgálatra 22 vastagbélrákos (Dukes A-C) és 33 egészséges mintából izoláltunk
t, amelyet Affymetrix Microarray-n vizsgáltunk. Néhány kiválasztott gént immunhisztokémisegítségével fehérje szinten is vizsgáltunk.
10 DNS metilációs profil összehasonlításával 19 olyan gént találtunk, melyek segítségével a bal oldali vastagbélrák nagy biztonsággal (p<0,05) elkülöníthető az egészséges
DNS metilációja fordítottan korrelált az mRNS és a fehérje expresszióval.
Eredményeinkkel igazoltuk, hogy módszerünk képes elkülöníteni a bal oldali vastagbélrákot az egészséges vastagbélszövettől azok DNS metilációs mintázata alapján.mRNS expressziója a DNS metiláció szabályozása alatt állhat. A metilált SFRP1
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
107
ASTAGBÉLRÁK LEHET-
, Wichmann Barnabás1, Kalmár Alexandra1, , Tulassay Zsolt1,2, Molnár Béla1,2
Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
presszor gének promóterében bekövetkező DNS metiláció fontos szerepet játszik a vastagbélrák kialakulásában. Ezt a folyamatot elsősorban a jobb oldali vastagbélrák jellemzőjének
bé ismert.
Munkánk során olyan DNS metilációs markereket kerestünk, melyek a bal oldali vastagbélrákra jellemzőek, és képesek a vastagbélrákot már korai stádiumban elkülöníteni az egészséges
ek hipermetilációja az mRNS és fehérje
Rutin vastagbéltükrözés során a flexura lienalistól distalisan nyert vastagbélbiopsziákat -C) és 5 egészséges mintát
t vastagbélrákra tervezett Methyl-Profiler DNS metilációs szenzitív restrikciós enzimmel
PCR) határoztuk meg. Teljes genom C) és 33 egészséges mintából izoláltunk
n vizsgáltunk. Néhány kiválasztott gént immunhisztokémia
10 DNS metilációs profil összehasonlításával 19 olyan gént találtunk, melyek segítségével a bal oldali vastagbélrák nagy biztonsággal (p<0,05) elkülöníthető az egészséges
DNS metilációja fordítottan korrelált az mRNS és a fehérje expresszióval.
Eredményeinkkel igazoltuk, hogy módszerünk képes elkülöníteni a bal oldali vastagbélrákot az egészséges vastagbélszövettől azok DNS metilációs mintázata alapján. Az SFRP1
SFRP1 a korai bal oldali
108
E/VII-10 A MITOCHIP V.2.0 ALKKORLÁTAI A MITOCHONDDIAGNOSZTIKÁJÁBAN
Reményi Viktória1, Inczédy-Farkas GabriellaMolnár Mária Judit1
Semmelweis Egyetem, 1Molekuláris Neurológiai Központ, Neurológiai Klinika,Belgyógyászati Klinika, Budapest
Háttér: Az mtDNS hibáihoz asszociált betegségek azonosítása a genotípusmt genomban található mutációs hot spottársult kb. 500 betegség hátterében álló mutációk az mt genomban elszórtan helyezkednek el. A mitochondriális betegségek igazolására sok esetben a teljes mtDNS vizsgálata szükséges,.
Metodika: Tíz pozitív családi anamnézisű neurológiai és pszichiátriai tünetekkel rendelkező mitochondriális beteget vizsgáltunk. Valemennyi beteg izombiopsziájában ragged red/blue rostokat, az elektronmikroszkópos vizsgálat is kóros mitochondriumokat talált. Valbázissorrendjét reszekvenálással a MitoChip v.2.0talált gyanús SNP-ket bidirekcionális szekvenálással (ABI Prism 3100 szekvenáló) validáltuk.
Eredmények: Egy heteroplazmikus ND5 génben. A többi 9 betegnél számos szinoním és nemfrekvencia: 9-42/ beteg). 2 súlyos pszichiátriai tüneteket és axonális neuropátiát mutató betegnéegyedülálló SNP kombinációt azonosítottunk, mely 2 SNPhátterében írtak le. Ezen SNP kombináció mellett olyan: T2 és J1c2 haplocsoport markerek is jelen voltak, melyeket korábban a LHONhaplocsoport igazolódott, mely több SNPpácienst a mai magyar populációra jellemző haplocsoportokba (H5, H4, H1, R0, U4) sorolható. A MitoChip szekvenogarmjai alapján heteroplazmikus szubsztitúciók 22%bidirekcionális szekvenálással.
Diszkusszió: Vizsgálataink alapján a MitoChip v2.0. az mtDNS haplotipizálására, valamint a homoplazmikus SNP-k és kombinációik meghatározására rendkívül gyorpatogén, gyakran heteroplazmikus SNPszekvenálás elengedhetetlen.
Doktori Iskola: Szentágotai János IdegtudományokProgram: Klinikai idegtudományok Témavezető: Molnár Mária Judot E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A MITOCHIP V.2.0 ALKALMAZÁSÁNAK LEHETKORLÁTAI A MITOCHONDRIÁLIS ENCEPHALOMYOP
Farkas Gabriella1, Spisák Sándor2, Bereznai Benjamin
Molekuláris Neurológiai Központ, Neurológiai Klinika,
Az mtDNS hibáihoz asszociált betegségek azonosítása a genotípus-fenotípus korreláció és az s hot spot-ok hiánya miatt nem könnyű feladat. Az mtDNS hibákhoz
társult kb. 500 betegség hátterében álló mutációk az mt genomban elszórtan helyezkednek el. A mitochondriális betegségek igazolására sok esetben a teljes mtDNS vizsgálata szükséges,.
Tíz pozitív családi anamnézisű neurológiai és pszichiátriai tünetekkel rendelkező mitochondriális beteget vizsgáltunk. Valemennyi beteg izombiopsziájában ragged red/blue rostokat, az elektronmikroszkópos vizsgálat is kóros mitochondriumokat talált. Valamennyi beteg teljes mtDNS
a MitoChip v.2.0-vel (Affymetrix) módszerrel. határoztuk meg. Az így ket bidirekcionális szekvenálással (ABI Prism 3100 szekvenáló) validáltuk.
Egy heteroplazmikus patogén mtDNS szubsztitúciót: A12770G (Glu145Gly) találtunk az ND5 génben. A többi 9 betegnél számos szinoním és nem-szinoním szubsztitúciót detektáltunk (SNP
42/ beteg). 2 súlyos pszichiátriai tüneteket és axonális neuropátiát mutató betegnéegyedülálló SNP kombinációt azonosítottunk, mely 2 SNP-t korábban izoláltan a mellrák és az AMD hátterében írtak le. Ezen SNP kombináció mellett olyan: T2 és J1c2 haplocsoport markerek is jelen voltak, melyeket korábban a LHON-nal társítottak. Egy epilepsziás schizophren betegünknél a D4j haplocsoport igazolódott, mely több SNP-je összefüggést mutat a nagyothallással és a LHONpácienst a mai magyar populációra jellemző haplocsoportokba (H5, H4, H1, R0, U4) sorolható. A
jai alapján heteroplazmikus szubsztitúciók 22%
Vizsgálataink alapján a MitoChip v2.0. az mtDNS haplotipizálására, valamint a k és kombinációik meghatározására rendkívül gyor
patogén, gyakran heteroplazmikus SNP-k megerősítéséhez azonban az ellenőrző bidirekcionális
Doktori Iskola: Szentágotai János Idegtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI ÉS RIÁLIS ENCEPHALOMYOPATHIÁK
, Bereznai Benjamin1, Gál Anikó1,
Molekuláris Neurológiai Központ, Neurológiai Klinika,2II. számú
fenotípus korreláció és az ok hiánya miatt nem könnyű feladat. Az mtDNS hibákhoz
társult kb. 500 betegség hátterében álló mutációk az mt genomban elszórtan helyezkednek el. A mitochondriális betegségek igazolására sok esetben a teljes mtDNS vizsgálata szükséges,.
Tíz pozitív családi anamnézisű neurológiai és pszichiátriai tünetekkel rendelkező mitochondriális beteget vizsgáltunk. Valemennyi beteg izombiopsziájában ragged red/blue rostokat, az
amennyi beteg teljes mtDNS vel (Affymetrix) módszerrel. határoztuk meg. Az így
ket bidirekcionális szekvenálással (ABI Prism 3100 szekvenáló) validáltuk.
patogén mtDNS szubsztitúciót: A12770G (Glu145Gly) találtunk az szinoním szubsztitúciót detektáltunk (SNP
42/ beteg). 2 súlyos pszichiátriai tüneteket és axonális neuropátiát mutató betegnél, egy t korábban izoláltan a mellrák és az AMD
hátterében írtak le. Ezen SNP kombináció mellett olyan: T2 és J1c2 haplocsoport markerek is jelen epilepsziás schizophren betegünknél a D4j
je összefüggést mutat a nagyothallással és a LHON-nal. Hat pácienst a mai magyar populációra jellemző haplocsoportokba (H5, H4, H1, R0, U4) sorolható. A
jai alapján heteroplazmikus szubsztitúciók 22%-a nem igazolódott
Vizsgálataink alapján a MitoChip v2.0. az mtDNS haplotipizálására, valamint a k és kombinációik meghatározására rendkívül gyors metodika. Az mtDNS
k megerősítéséhez azonban az ellenőrző bidirekcionális
2011. április 14-15.
E/VII-11 A KÜLÖNBÖZİ SZERVEKBİSSEJTEK ELTÉRİ GÉNEREGIONÁLIS IDENTITÁS
Sági Bernadett1, Pouneh MaraghechiCzibula Ágnes4, Monostori Éva4, Gócza Elen
1 OVSZ, İssejt-biológia, Budapest2 MBK, Alkalmazott Állatbiotechnológia Csoport, 3 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alapozó Egészségtudományi Intézet,
Morfológiai és Fiziológiai Tanszék, Budapest4 MTA, Szegedi Biológiai Központ, Genetikai Intézet, Szeged
A mesenchymalis ős- vagy stroma sejtek (MSC) eredetéről és fejlődéséről nagyon keveset tudunk. Különösen izgalmas kérdés, hogy a különböző szövetekben található stroma sejtek sejtfejlődési sorba tartoznak-e? Jelen munkánkban ezért C57Bl/6zsírszövetéből, lépéből, thymusából és aortájuk falából izolált, sejtek génexpressziós profilját hasonlítottuk öforgalomban kapható array segítségével 84felhasználásával további 8 génről átíródott mRNSmintáinkban. 16 gén expresszióját fehérje szinten is validáltuk. szervekből, illetve szövetekből izolált MSCHeterogenitásuk egyes sejtfelszíni markerek (CD73, CD90), adhéziós molekulák (ICAMMCAM/CD146, VCAM-1/CD106), növekedési faktorok (HGF) citokinek (Gmorfogének génjeinek kifejeződésében egyaránt megnyilvánul. Pluripotens őssejtekre (ESC) jellemző transzkripciós faktorokat (Pou5f1/Oct4vizsgált MSC tenyészet sem tartalmaz. Ugyanakkor mindegyik sejtkultúrából nagy mennyiségű, a mesenchymalis eredetű sejtekre jellemző specifikus mRNS mutatható ki. A vizsgált MSC populációk mindegyike expresszálja a a dermomyotomban, majd a sclerotomban, illetve a sclerotommesenchymában; a Distal-less homeobox 1oculis-related homeobox 4 homologMSC populációk Hox gén expressziós mintázata mindegyikükben kifejeződnek olyan további, szintén homeodomén(Pitx1, Tbx5, Tlx1, Nkx2.5, En2), amelyek jellemzően egykialakulásában játszanak meghatározó szerepet. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző szervekből izolált MSC-k lehetnek ugyanszakasza mindenképpen annak a testszelvénynek a mesodermájához köthető, amelyből izoláltuk őket. Génexpressziós mintázatuk egyértelműen tükrözi regionális identitásukat. Kérdés, hogy ez befolyásolja-e terápiás alkalmazhatóságukat?
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Klinikai haematológia Témavezető: Uher Ferenc E-mail: [email protected]
SZERVEKBİL IZOLÁLT MESENCHYMİ GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZATA
REGIONÁLIS IDENTITÁSÁT TÜKRÖZI
, Pouneh Maraghechi2, Urbán S. Veronika1,3, Hegyi Beáta, Gócza Elen2, Uher Ferenc1
biológia, Budapest Alkalmazott Állatbiotechnológia Csoport, Gödöllı
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alapozó Egészségtudományi Intézet, Tanszék, Budapest
MTA, Szegedi Biológiai Központ, Genetikai Intézet, Szeged
vagy stroma sejtek (MSC) eredetéről és fejlődéséről nagyon keveset tudunk. Különösen izgalmas kérdés, hogy a különböző szövetekben található stroma sejtek
e? Jelen munkánkban ezért C57Bl/6-os egerek csontvelőjéből, zsírszövetéből, lépéből, thymusából és aortájuk falából izolált, in vitro kultúrában tenyésztett stroma sejtek génexpressziós profilját hasonlítottuk össze kvantitatív RT-PCR módszerrel. Két, kereskedelmi
array segítségével 84-84 génről, majd egyedileg tervezett primerek felhasználásával további 8 génről átíródott mRNS-ek relatív koncentrációját határoztuk meg
esszióját fehérje szinten is validáltuk. Megállapítottuk, hogy a különböző szervekből, illetve szövetekből izolált MSC-k a vártnál nagyobb mértékben különböznek egymástól. Heterogenitásuk egyes sejtfelszíni markerek (CD73, CD90), adhéziós molekulák (ICAM
1/CD106), növekedési faktorok (HGF) citokinek (Gmorfogének génjeinek kifejeződésében egyaránt megnyilvánul. Pluripotens őssejtekre (ESC) jellemző
Pou5f1/Oct4, Nanog, Zfp42/Rex1) expresszáló sejteket egyik általunk vizsgált MSC tenyészet sem tartalmaz. Ugyanakkor mindegyik sejtkultúrából nagy mennyiségű, a mesenchymalis eredetű sejtekre jellemző α-simaizom aktin, I-es típusú kollagén
vizsgált MSC populációk mindegyike expresszálja a a dermomyotomban, majd a sclerotomban, illetve a sclerotom-
less homeobox 1 - a fejlődő vázrendszerben és a somitákban; valamint a related homeobox 4 homolog – egy, a végtag bimbókban kifejeződő gént. A különböző eredetű
gén expressziós mintázata – azaz Hox-kódja – viszont eltérő. Ezzel összhangban mindegyikükben kifejeződnek olyan további, szintén homeodomén-tartalmú transzkripciós faktorok (Pitx1, Tbx5, Tlx1, Nkx2.5, En2), amelyek jellemzően egy-egy testtáj, illetve testszelvény kialakulásában játszanak meghatározó szerepet. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző
k lehetnek ugyan közös eredetűek, de fejlődésük (érésük) meghatározó szakasza mindenképpen annak a testszelvénynek a mesodermájához köthető, amelyből izoláltuk őket. Génexpressziós mintázatuk egyértelműen tükrözi regionális identitásukat. Kérdés, hogy ez
rápiás alkalmazhatóságukat?
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
109
L IZOLÁLT MESENCHYMALIS XPRESSZIÓS MINTÁZATA A SEJTEK
, Hegyi Beáta1, Kudlik Gyöngyi1,
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alapozó Egészségtudományi Intézet,
vagy stroma sejtek (MSC) eredetéről és fejlődéséről nagyon keveset tudunk. Különösen izgalmas kérdés, hogy a különböző szövetekben található stroma sejtek egy, vagy több
os egerek csontvelőjéből, kultúrában tenyésztett stroma
PCR módszerrel. Két, kereskedelmi 84 génről, majd egyedileg tervezett primerek
ek relatív koncentrációját határoztuk meg Megállapítottuk, hogy a különböző
k a vártnál nagyobb mértékben különböznek egymástól. Heterogenitásuk egyes sejtfelszíni markerek (CD73, CD90), adhéziós molekulák (ICAM-1/CD54,
1/CD106), növekedési faktorok (HGF) citokinek (G-CSF, IL-1β, TNF-α), és morfogének génjeinek kifejeződésében egyaránt megnyilvánul. Pluripotens őssejtekre (ESC) jellemző
resszáló sejteket egyik általunk vizsgált MSC tenyészet sem tartalmaz. Ugyanakkor mindegyik sejtkultúrából nagy mennyiségű, a
es típusú kollagén α-lánc, és vimentin vizsgált MSC populációk mindegyike expresszálja a Mohawk - először
-eredetű, kondenzálódó a fejlődő vázrendszerben és a somitákban; valamint a Sine
egy, a végtag bimbókban kifejeződő gént. A különböző eredetű viszont eltérő. Ezzel összhangban
mú transzkripciós faktorok egy testtáj, illetve testszelvény
kialakulásában játszanak meghatározó szerepet. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző közös eredetűek, de fejlődésük (érésük) meghatározó
szakasza mindenképpen annak a testszelvénynek a mesodermájához köthető, amelyből izoláltuk őket. Génexpressziós mintázatuk egyértelműen tükrözi regionális identitásukat. Kérdés, hogy ez
110
E/VII-12 FOGCSÍRAHIÁNYOK GENEMAGYAR POPULÁCIÓBAN
Stiedl Péter1, Jobbágy-Óvári GabriellaGábor2, Gera István1 1Semmelweis Egyetem, Parodontológiai Klinika,
Bevezetés: A hypodontia multifaktoriális genetikai eredetű elváltozás,fog és csontfejlődésben, fogváltásban, jelátviteli útvonalakban érintett gének. A magyar populációban megvizsgáltuk és összehasonlítottuk az irodalomból ismert, a hypodontiában szerepet játszó gének egyszerű nukleotid polimorfizmusainak (SNP) és az előforduló csírahiányoknak az eloszlását.
Anyag és Módszer: Buccalis kaparék mintát a Semmelweis Egyetem, a marosvásárhelyi, pécsi és szegedi orvosegyetemek fogászati klinikáin gyűjtöttünk. A beválasztási kritérium legalább egy maradó fog apláziája, és kraniofaciális malformáció vagy szisztémás betegség hiánya volegészséges, normális számú maradó fogazatú, és kraniofaciális abnormalitástól mentes önkéntesek voltak. DNS-t Macherey-Nagel Nucleospin Tissue kittel izoláltunk. A fogfejlődésben szerepet játszó gének (Pax9, Msx1, Axin2, Irf6, FgfR) SNPmutattuk ki. 263 Kontroll, 192 Hypodontiás és 17 Oligodontiás beteg vizsgálatát végeztük el. A genotípusok eloszlását és az allélgyakoriságok összehasonlítását Ch2 próba és Bayes analízis segítségével analizáltuk.
Eredmények: A leggyakoribb csírahiányok a felső laterális metszők és az alsó 2. kisőrlők voltak, több aszimmetrikus, maxilláris és hátsó csírahiányt találtunk, míg a balcsírahiányosok genetikai hátterében fonem. A Pax9 SNPk vad genotípusai (Pax9OR=1,546) és az Msx1 ritka genotípusa (p=0,0143, OR=2,553) gyakorított a hypodontiára, ezen belül a Pax9esek együttes hatása szignifikánsabb volt, mint egyenként (p=0,00341 OR=9,243). Az Msx1együtthatása gyengébb volt.
Következtetések: A csírahiányok genetikai hátterében populációs eltéréseket találtunk az irodalomhoz képest. Emellett kimutattuk statisztikai módszerekkel a csírahiányok mögötti SNPk kölcsönhatását is.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Fogorvostudományi kutatásokTémavezető: Gera István E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
FOGCSÍRAHIÁNYOK GENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZMAGYAR POPULÁCIÓBAN
Óvári Gabriella2, Páska Csilla2, Hontvári Dorina2, Trimmel Bálint
Semmelweis Egyetem, Parodontológiai Klinika, 2Orálbiológiai Tanszék, Budapest
A hypodontia multifaktoriális genetikai eredetű elváltozás, melyben szerepet játszhatnak a fog és csontfejlődésben, fogváltásban, jelátviteli útvonalakban érintett gének. A magyar populációban megvizsgáltuk és összehasonlítottuk az irodalomból ismert, a hypodontiában szerepet játszó gének
rfizmusainak (SNP) és az előforduló csírahiányoknak az eloszlását.
Buccalis kaparék mintát a Semmelweis Egyetem, a marosvásárhelyi, pécsi és szegedi orvosegyetemek fogászati klinikáin gyűjtöttünk. A beválasztási kritérium legalább egy maradó fog apláziája, és kraniofaciális malformáció vagy szisztémás betegség hiánya volegészséges, normális számú maradó fogazatú, és kraniofaciális abnormalitástól mentes önkéntesek
Nagel Nucleospin Tissue kittel izoláltunk. A fogfejlődésben szerepet játszó gének (Pax9, Msx1, Axin2, Irf6, FgfR) SNP-it genotipizáló assay-k (Life Technologies) segítségével mutattuk ki. 263 Kontroll, 192 Hypodontiás és 17 Oligodontiás beteg vizsgálatát végeztük el. A genotípusok eloszlását és az allélgyakoriságok összehasonlítását Ch2 próba és Bayes analízis
A leggyakoribb csírahiányok a felső laterális metszők és az alsó 2. kisőrlők voltak, több aszimmetrikus, maxilláris és hátsó csírahiányt találtunk, míg a bal-jobb arány hasonló volt. A magyar csírahiányosok genetikai hátterében fontos tényezők a Pax9 és Msx1 SNP-i, míg az Irf6, Fgfr1 és axin2 nem. A Pax9 SNPk vad genotípusai (Pax9-912 T/T p=0,0128, OR=1,672, Pax9OR=1,546) és az Msx1 ritka genotípusa (p=0,0143, OR=2,553) gyakorított a hypodontiára, ezen belül a
ax9esek együttes hatása szignifikánsabb volt, mint egyenként (p=0,00341 OR=9,243). Az Msx1
A csírahiányok genetikai hátterében populációs eltéréseket találtunk az irodalomhoz atisztikai módszerekkel a csírahiányok mögötti SNPk kölcsönhatását is.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok Program: Fogorvostudományi kutatások
PhD. Tudományos Napok 2011.
TIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA A
, Trimmel Bálint2, Varga
Orálbiológiai Tanszék, Budapest
melyben szerepet játszhatnak a fog és csontfejlődésben, fogváltásban, jelátviteli útvonalakban érintett gének. A magyar populációban megvizsgáltuk és összehasonlítottuk az irodalomból ismert, a hypodontiában szerepet játszó gének
rfizmusainak (SNP) és az előforduló csírahiányoknak az eloszlását.
Buccalis kaparék mintát a Semmelweis Egyetem, a marosvásárhelyi, pécsi és szegedi orvosegyetemek fogászati klinikáin gyűjtöttünk. A beválasztási kritérium legalább egy maradó fog apláziája, és kraniofaciális malformáció vagy szisztémás betegség hiánya volt. A kontrollok egészséges, normális számú maradó fogazatú, és kraniofaciális abnormalitástól mentes önkéntesek
Nagel Nucleospin Tissue kittel izoláltunk. A fogfejlődésben szerepet játszó k (Life Technologies) segítségével
mutattuk ki. 263 Kontroll, 192 Hypodontiás és 17 Oligodontiás beteg vizsgálatát végeztük el. A genotípusok eloszlását és az allélgyakoriságok összehasonlítását Ch2 próba és Bayes analízis
A leggyakoribb csírahiányok a felső laterális metszők és az alsó 2. kisőrlők voltak, több jobb arány hasonló volt. A magyar
i, míg az Irf6, Fgfr1 és axin2 912 T/T p=0,0128, OR=1,672, Pax9-1031 G/G p=0,0333,
OR=1,546) és az Msx1 ritka genotípusa (p=0,0143, OR=2,553) gyakorított a hypodontiára, ezen belül a ax9esek együttes hatása szignifikánsabb volt, mint egyenként (p=0,00341 OR=9,243). Az Msx1-Pax9
A csírahiányok genetikai hátterében populációs eltéréseket találtunk az irodalomhoz atisztikai módszerekkel a csírahiányok mögötti SNPk kölcsönhatását is.
2011. április 14-15.
E/VII-13 MECHANIKAI STRESSZ ÁEXPRESSZIÓ VÁLTOZÁSOPIKKELYSÖMÖRÖS NEM
Vas Krisztina
Szegedi Tudományegyetem, Bırgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged
Célkitűzés: Az a feltételezésünk, hogy a tünetmentes bőrben észlelhető homeosztázis felelős a bőrtünetek kialakulásáért.
A mechanikai behatás előtt és azt követően vizsgáltuk a pikkelysömörös betegek tünetmentes és egészséges donorok bőrében génKeratinocyta Growth Factor (KGF), Keratinocyta Growth Factor Receptor (KGFR), az onkofötalis fibronektin (EDA+FN) és fő receptorának az alfa 5 integrinnek (
Metodika: A fluoreszcens immunhisztokémia elvégzéséhez szükséges mintákat 4 egéspikkelysömörös donortól vettük. Az egészséges donorból vettünk kezeletlen 1 db 24 órás és 1 db 48 órás- valamint 1 db kezelés utáni 24 illetve 48 órás Punch biopsiát. A pikkelysömörös beteg nem léziós bőréből is 4 db biopsiát vettünk. A ktünetmentes kezelt területről 24 és 48 óra elteltével történt a biopsiavétel.
A Real Time RT – PCR segítségével 3 egészséges és 6 pikkelysömörös Önkéntes bőrében végbemenő változásokat detektáltuk. További 3 egészséges és 3 pikkelysömörös minta feldolgozása folyamatban van. A mechanikai stresszt követően 6 órával 1 bőrterületről.
Eredmények: A KGF, KGFR, α 5 ITGN, EDApikkelysömörös betegek bőrében kifejezettebb, mint az egészséges donorok bőrében.
Konklúzió: A mechanikai stressz hatására az egészségesepidermisében és dermisében bekövetkező génpikkelysömörös bőr kóros reakciókészségét
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok, SZTEProgram: Klinikai immunológia Témavezető: Bata-Csörgő Zsuzsanna E-mail: [email protected]
MECHANIKAI STRESSZ ÁLTAL KIVÁLTOTT GÉN -EXPRESSZIÓ VÁLTOZÁSOK DETEKTÁLÁSA EGÉSZSPIKKELYSÖMÖRÖS NEM - LÉZIÓS BİRBEN
rgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged
Az a feltételezésünk, hogy a tünetmentes bőrben észlelhető homeosztázis felelős a bőrtünetek kialakulásáért.
A mechanikai behatás előtt és azt követően vizsgáltuk a pikkelysömörös betegek tünetmentes és egészséges donorok bőrében gén- és fehérje szinten végbemenő változásokat. Vizsgáltuk a
inocyta Growth Factor (KGF), Keratinocyta Growth Factor Receptor (KGFR), az onkofötalis FN) és fő receptorának az alfa 5 integrinnek (α 5 ITGN) a változását.
A fluoreszcens immunhisztokémia elvégzéséhez szükséges mintákat 4 egéspikkelysömörös donortól vettük. Az egészséges donorból vettünk kezeletlen 1 db 24 órás és 1 db 48
valamint 1 db kezelés utáni 24 illetve 48 órás Punch biopsiát. A pikkelysömörös beteg nem léziós bőréből is 4 db biopsiát vettünk. A kezeletlen területről 1 db 24 órás és 1 db 48 órás mintát. A tünetmentes kezelt területről 24 és 48 óra elteltével történt a biopsiavétel.
PCR segítségével 3 egészséges és 6 pikkelysömörös Önkéntes bőrében végbemenő . További 3 egészséges és 3 pikkelysömörös minta feldolgozása folyamatban
van. A mechanikai stresszt követően 6 órával 1 - 1 db Shave biopsiát vettünk a kezelt és a nem kezelt
α 5 ITGN, EDA+FN mRNS expressziója és a fehérje szintű intenzitása a pikkelysömörös betegek bőrében kifejezettebb, mint az egészséges donorok bőrében.
A mechanikai stressz hatására az egészséges- és pikkelysömörös tünetmentes donor epidermisében és dermisében bekövetkező gén- és fehérje szintű eltérő változások bizonyítják a pikkelysömörös bőr kóros reakciókészségét
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok, SZTE
111
- ÉS FEHÉRJE - K DETEKTÁLÁSA EGÉSZSÉGES ÉS
rgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged
Az a feltételezésünk, hogy a tünetmentes bőrben észlelhető abnormális szöveti
A mechanikai behatás előtt és azt követően vizsgáltuk a pikkelysömörös betegek tünetmentes és és fehérje szinten végbemenő változásokat. Vizsgáltuk a
inocyta Growth Factor (KGF), Keratinocyta Growth Factor Receptor (KGFR), az onkofötalis áltozását.
A fluoreszcens immunhisztokémia elvégzéséhez szükséges mintákat 4 egészséges és 4 pikkelysömörös donortól vettük. Az egészséges donorból vettünk kezeletlen 1 db 24 órás és 1 db 48
valamint 1 db kezelés utáni 24 illetve 48 órás Punch biopsiát. A pikkelysömörös beteg nem – ezeletlen területről 1 db 24 órás és 1 db 48 órás mintát. A
PCR segítségével 3 egészséges és 6 pikkelysömörös Önkéntes bőrében végbemenő . További 3 egészséges és 3 pikkelysömörös minta feldolgozása folyamatban
1 db Shave biopsiát vettünk a kezelt és a nem kezelt
fehérje szintű intenzitása a pikkelysömörös betegek bőrében kifejezettebb, mint az egészséges donorok bőrében.
és pikkelysömörös tünetmentes donor je szintű eltérő változások bizonyítják a
112
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Dr. Kopper László egyetemi tanárDr. Somogyi Anikó egyetemi tanár
P/I POSZTERSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Kopper László egyetemi tanár Dr. Somogyi Anikó egyetemi tanár
113
114
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
P/I-1 PETEFÉSZEKRÁKOS MINTHISZTOLÓGIAI SZUBTÍPAZONOSÍTÁSÁRA
Munkácsy Gyöngyi1, Fekete Tibor2
1 MTA-Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport, Budapest2 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Nı
Bevezetés: Számtalan tanulmányban felvetették már annak lehetőségét, hogy a petefésbetegek génexpressziós vizsgálataival azonosítani lehet a rák hisztológiai szubtípusait és a beteg túlélését előrejelző molekuláris markereket. Célunk az volt, hogy független beteganyagon igazoljunk egy korábban már meghatározott génlistát, továbbelőrejelző géneket.
Módszerek: A vizsgálathoz 829 mintát (11 GEO adathalmazból) töltöttünk le a GEO adatbázisból, és GSEA-val 38, korábban már publikált gén prediktív erejét vizsgáltuk. A 38szövettani típusok elkülönítésére, és 1 db a túlélés előrejelzésére.
Hogy a korábbi tanulmányokban lévő különbözőségeket áthidaljuk, új prediktorok keresésébe saját klinikai mintákat is bevontunk. A 64 petefészekrákos minta átlagos visszaesésme22,4±17,7 hónap volt. A mintákból RNSellenőriztük. Ezt követően Taqman RTés túléléssel összefüggő gének vizsgálatára,
Eredmények: A szubtípussal összefüggő gének több mint 90%TSPAN8, GAS6 and MUC16). Eredményeink szerint a mammaglobin (SCGB2A2) expressziója a másodlagos emlőrák előrejelzője lehet. A teljes túlélést a hormonreceptorok (PGR és ESR2) valamint TSPAN8 tudja megbízhatóan előrejelezni. A visszaesésmentes túlélés prediktorai a MAPT és SNCG.
Összefoglalás: Sikerült igazolnunk számtalan, az irodalomban már eddig is fepetefészekrákos mintát tartalmazó adathalmazon, valamint azonosítottunk egyedi géneket a hisztológiai szubtípus és túlélés előrejelzésére. A jövőben egy nagyobb, több túlélési adatot tartalmazó metaanalízis tudná határozottabban meger
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Győrffy Balázs E-mail: [email protected]
PETEFÉSZEKRÁKOS MINTÁK GÉNEXPRESSZIÓS ANHISZTOLÓGIAI SZUBTÍPUS ÉS TÚLÉLÉST ELİRE
2, Gyırffy Balázs1
Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport, BudapestSemmelweis Egyetem, I. Sz. Nıgyógyászati Klinika, Budapest
Számtalan tanulmányban felvetették már annak lehetőségét, hogy a petefésbetegek génexpressziós vizsgálataival azonosítani lehet a rák hisztológiai szubtípusait és a beteg túlélését előrejelző molekuláris markereket. Célunk az volt, hogy független beteganyagon igazoljunk egy korábban már meghatározott génlistát, továbbá hogy azonosítsunk a petefészekrák progresszióját
A vizsgálathoz 829 mintát (11 GEO adathalmazból) töltöttünk le a GEO adatbázisból, és val 38, korábban már publikált gén prediktív erejét vizsgáltuk. A 38-ból 8 gén volt
szövettani típusok elkülönítésére, és 1 db a túlélés előrejelzésére.
Hogy a korábbi tanulmányokban lévő különbözőségeket áthidaljuk, új prediktorok keresésébe saját klinikai mintákat is bevontunk. A 64 petefészekrákos minta átlagos visszaesésme22,4±17,7 hónap volt. A mintákból RNS-t izoláltunk, amelyek minőségét Agilent Bioanalyzerellenőriztük. Ezt követően Taqman RT-PCR vizsgálat következett a 40 legjobb, hisztológiai szubtípussal és túléléssel összefüggő gének vizsgálatára, valamint az irodalomban talált releváns gének igazolására.
A szubtípussal összefüggő gének több mint 90%-át igazoltuk (pl. GAS1, WT1, MSLN, PR2, TSPAN8, GAS6 and MUC16). Eredményeink szerint a mammaglobin (SCGB2A2) expressziója a
őrák előrejelzője lehet. A teljes túlélést a hormonreceptorok (PGR és ESR2) valamint TSPAN8 tudja megbízhatóan előrejelezni. A visszaesésmentes túlélés prediktorai a MAPT és SNCG.
Sikerült igazolnunk számtalan, az irodalomban már eddig is fepetefészekrákos mintát tartalmazó adathalmazon, valamint azonosítottunk egyedi géneket a hisztológiai szubtípus és túlélés előrejelzésére. A jövőben egy nagyobb, több túlélési adatot tartalmazó metaanalízis tudná határozottabban megerősíteni e gének jelentőségét.
115
ÁK GÉNEXPRESSZIÓS ANALÍZISE A İREJELZİ GÉNEK
Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport, Budapest
Számtalan tanulmányban felvetették már annak lehetőségét, hogy a petefészekrákos betegek génexpressziós vizsgálataival azonosítani lehet a rák hisztológiai szubtípusait és a beteg túlélését előrejelző molekuláris markereket. Célunk az volt, hogy független beteganyagon igazoljunk
á hogy azonosítsunk a petefészekrák progresszióját
A vizsgálathoz 829 mintát (11 GEO adathalmazból) töltöttünk le a GEO adatbázisból, és ból 8 gén volt alkalmas a
Hogy a korábbi tanulmányokban lévő különbözőségeket áthidaljuk, új prediktorok keresésébe saját klinikai mintákat is bevontunk. A 64 petefészekrákos minta átlagos visszaesésmentes túlélése
t izoláltunk, amelyek minőségét Agilent Bioanalyzer-rel PCR vizsgálat következett a 40 legjobb, hisztológiai szubtípussal
valamint az irodalomban talált releváns gének igazolására.
át igazoltuk (pl. GAS1, WT1, MSLN, PR2, TSPAN8, GAS6 and MUC16). Eredményeink szerint a mammaglobin (SCGB2A2) expressziója a
őrák előrejelzője lehet. A teljes túlélést a hormonreceptorok (PGR és ESR2) valamint TSPAN8 tudja megbízhatóan előrejelezni. A visszaesésmentes túlélés prediktorai a MAPT és SNCG.
Sikerült igazolnunk számtalan, az irodalomban már eddig is fellelhető gént egy 829 petefészekrákos mintát tartalmazó adathalmazon, valamint azonosítottunk egyedi géneket a hisztológiai szubtípus és túlélés előrejelzésére. A jövőben egy nagyobb, több túlélési adatot tartalmazó
116
P/I-2 AZ ERBB/RAS ÚTVONALOSZERREL SZEMBENI REZTÁSA SEJTVONAL-PANELEN
Pénzváltó Zsófia, Munkácsy Gyöngyi
Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
Célkitőzések: 5 klinikai gyakorlatban alkalmazott tirozin
sunitinib, gefitinib) szembeni primer rezisztencia mechanizmusait kerestük. 45 változatos eredet
vizsgálatával azonosítottunk olyan géneket, melyek expresszió változása oki szerep
kialakulásában és így predikciós biomarkerek lehetnek a ha
Módszerek: 45 sejtvonal rezisztenciaprofilját határoztuk meg MTT teszttel, gyógyszerenként három
koncentráció (klinikai dózis, illetve annak tizede és tízszerese) hatását vizsgálva. A teszt eredményeként
számolt rezisztencia-indexek (RI) alapján a sejtvonalakat szenzitív, rezisztens és intermedier kategóriába
soroltuk. A sejtvonalak génexpressziós adatai a GSK caArray projekt keretében kerültek háromszori
lemérésre, az adatokat MAS5 normalizáltuk és átlagoltuk. Gyógysze
sejtvonalak szignifikáns expresszió különbségeit SAM és Rank Products statisztikával kerestük, legalább 2
szeres expresszió változás és 20%-os FDR limiteket használva. A génlisták predikciós hatékonyságát PAM
leave-one-out cross validation-al is ellen
összeállított rezisztencia gén lista expresszióját qRT
Eredmények: 63 rezisztencia gént azonosítottunk, ezek közt az egyes gyó
gyógyszerenként szignifikáns gének is adódtak. A leave
pontosság. 95 gén expresszióját qRT
validáltak az általunk talált rezisztencia gének közül (45/63) és 7
validált expressziós mintázat génjei prediktív biomarker jelöltek lehetnek a tirozin
szemben.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Győrffy Balázs E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
AZ ERBB/RAS ÚTVONALON HATÓ ÖT CÉLZOTT TESZERREL SZEMBENI REZISZTENCIA MECHANIZMU
PANELEN
, Munkácsy Gyöngyi
Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
5 klinikai gyakorlatban alkalmazott tirozin-kináz inhibitorral (lapatinib, erlotinib, sorafenib,
tinib) szembeni primer rezisztencia mechanizmusait kerestük. 45 változatos eredet
vizsgálatával azonosítottunk olyan géneket, melyek expresszió változása oki szerep
kialakulásában és így predikciós biomarkerek lehetnek a hatékony terápiatervezés szolgálatában.
45 sejtvonal rezisztenciaprofilját határoztuk meg MTT teszttel, gyógyszerenként három
koncentráció (klinikai dózis, illetve annak tizede és tízszerese) hatását vizsgálva. A teszt eredményeként
indexek (RI) alapján a sejtvonalakat szenzitív, rezisztens és intermedier kategóriába
soroltuk. A sejtvonalak génexpressziós adatai a GSK caArray projekt keretében kerültek háromszori
lemérésre, az adatokat MAS5 normalizáltuk és átlagoltuk. Gyógyszerenként a szenzitív és a rezisztens
sejtvonalak szignifikáns expresszió különbségeit SAM és Rank Products statisztikával kerestük, legalább 2
os FDR limiteket használva. A génlisták predikciós hatékonyságát PAM
al is ellenıriztük. Az azonosított gének, és egy irodalmi adatok alapján
összeállított rezisztencia gén lista expresszióját qRT-PCR-el is vizsgáltuk 40 sejtvonalon.
63 rezisztencia gént azonosítottunk, ezek közt az egyes gyógyszerek között átfed
gyógyszerenként szignifikáns gének is adódtak. A leave-one-out cross validation eredménye 92,8%
pontosság. 95 gén expresszióját qRT-PCR-el is azonosítottuk 40 sejtvonalon. A PCR eredmények 45 gént
rezisztencia gének közül (45/63) és 7-et az irodalmi gének közül (7/32). Az így
validált expressziós mintázat génjei prediktív biomarker jelöltek lehetnek a tirozin
PhD. Tudományos Napok 2011.
N HATÓ ÖT CÉLZOTT TERÁPIÁS ISZTENCIA MECHANIZMUSOK AZONOSÍ-
kináz inhibitorral (lapatinib, erlotinib, sorafenib,
tinib) szembeni primer rezisztencia mechanizmusait kerestük. 45 változatos eredető sejtvonal
vizsgálatával azonosítottunk olyan géneket, melyek expresszió változása oki szerepő lehet a rezisztencia
tékony terápiatervezés szolgálatában.
45 sejtvonal rezisztenciaprofilját határoztuk meg MTT teszttel, gyógyszerenként három
koncentráció (klinikai dózis, illetve annak tizede és tízszerese) hatását vizsgálva. A teszt eredményeként
indexek (RI) alapján a sejtvonalakat szenzitív, rezisztens és intermedier kategóriába
soroltuk. A sejtvonalak génexpressziós adatai a GSK caArray projekt keretében kerültek háromszori
renként a szenzitív és a rezisztens
sejtvonalak szignifikáns expresszió különbségeit SAM és Rank Products statisztikával kerestük, legalább 2-
os FDR limiteket használva. A génlisták predikciós hatékonyságát PAM
riztük. Az azonosított gének, és egy irodalmi adatok alapján
el is vizsgáltuk 40 sejtvonalon.
gyszerek között átfedı és
out cross validation eredménye 92,8%-os
el is azonosítottuk 40 sejtvonalon. A PCR eredmények 45 gént
et az irodalmi gének közül (7/32). Az így
validált expressziós mintázat génjei prediktív biomarker jelöltek lehetnek a tirozin-kináz inhibitorokkal
2011. április 14-15.
P/I-3 MTOR AKTIVITÁS VIZSGLYMPHOMÁKBAN
Sticz Tamás, Márk Ágnes, Hajdu Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László, Sebestyén Anna
Semmelweis Egyetem, I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Budapest
A diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) heterogén betegség csoport. A DLBCLrituximab mellett a célzott terápia további új lehetőségeket kínál a klinikai eredmények javítására. Az mTOR (mammalian target of rapamycin) jelút daganatbiológiai hatásaival és terápiás gátlásával egyre több vizsgálat foglalkozik. mTOR inhibitorok alkalmazása a klinikai gyakorlat része bizonyos daganatok esetén (törzskönyvezve jelenleg a köpenysejtes lymphomákveserákok kezelésében). A különböző DLBCL
Vizsgálatainkban 79 DLBCL-es beteg biopsziás mintáiból tissue microarray (TMA) blokkokat készítettünk. Ezeken, összesen több mint 700 immunp70S6K, phospho-mTOR, p-4EBP1, Mum1, CD10, bcl
A patológiai diagnózisok és Mum1, CD10 és a bcleseteket (centrum germinatívum - GC és a nea volt GC eredetű, ezt a csoportot az mTOR aktivitás hiánya jellemezte, (phospho S6 expresszió alapján - ez az egyik legmegbízhatóbb marker esetek közel 80%-ában p-S6, p-mTOR, ptudtunk kimutatni. Vizsgálatunkban az mTOR aktivitás és a profaktorok expressziója között statisztikai összefüggést nem ta
Adataink alapján hasonlóan az MCLre. Eredményeink szerint a rapamycin származékok vagy más célzott mTOR gátlók alkalmazása ezeknél a rosszabb prognózisú DLBCLkiegészítőivé válhatnak. Az alkalmazás előtt azonban az mTOR inhibitor kezelésre alkalmas betegcsoportok pontos meghatározása mindenképp szükséges.
Támogató: OTKA-K68341 és OTKA-K81624
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Kopper László E-mail: [email protected]
MTOR AKTIVITÁS VIZSGÁLATA HUMÁN DIFFÚZ N
, Márk Ágnes, Hajdu Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László,
I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Budapest
sejtes lymphoma (DLBCL) heterogén betegség csoport. A DLBCLrituximab mellett a célzott terápia további új lehetőségeket kínál a klinikai eredmények javítására. Az
R (mammalian target of rapamycin) jelút daganatbiológiai hatásaival és terápiás gátlásával egyre több vizsgálat foglalkozik. mTOR inhibitorok alkalmazása a klinikai gyakorlat része bizonyos daganatok esetén (törzskönyvezve jelenleg a köpenysejtes lymphomák veserákok kezelésében). A különböző DLBCL-ek mTOR aktivitásáról jelenleg kevés adat ismert.
es beteg biopsziás mintáiból tissue microarray (TMA) blokkokat készítettünk. Ezeken, összesen több mint 700 immunhisztokémiai reakciót (phospho
4EBP1, Mum1, CD10, bcl-6, bcl-2) értékeltünk.
A patológiai diagnózisok és Mum1, CD10 és a bcl-6 festések alapján két csoportra osztottuk a DLBCL GC és a nem centrum germinatívum - non-GC). Az esetek közel 30%
a volt GC eredetű, ezt a csoportot az mTOR aktivitás hiánya jellemezte, (phospho S6 expresszió alapján ez az egyik legmegbízhatóbb marker - csak két esetben volt gyenge pozitivitás). A non
mTOR, p-p70S6K és a p-4 EBP1 pozitivitást, jelentős mTOR aktivitást tudtunk kimutatni. Vizsgálatunkban az mTOR aktivitás és a pro-proliferatív vagy antifaktorok expressziója között statisztikai összefüggést nem találtunk.
Adataink alapján hasonlóan az MCL-hez az mTOR aktivitás jellemző a legtöbb nonre. Eredményeink szerint a rapamycin származékok vagy más célzott mTOR gátlók alkalmazása ezeknél a rosszabb prognózisú DLBCL-es betegeknél a jelenlegi R-CHOP terápiának hasznos kiegészítőivé válhatnak. Az alkalmazás előtt azonban az mTOR inhibitor kezelésre alkalmas betegcsoportok pontos meghatározása mindenképp szükséges.
K81624
117
ÁLATA HUMÁN DIFFÚZ NAGY B SEJTES
, Márk Ágnes, Hajdu Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László,
I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Budapest
sejtes lymphoma (DLBCL) heterogén betegség csoport. A DLBCL-ek esetében a rituximab mellett a célzott terápia további új lehetőségeket kínál a klinikai eredmények javítására. Az
R (mammalian target of rapamycin) jelút daganatbiológiai hatásaival és terápiás gátlásával egyre több vizsgálat foglalkozik. mTOR inhibitorok alkalmazása a klinikai gyakorlat része bizonyos
- MCL és világossejtes ek mTOR aktivitásáról jelenleg kevés adat ismert.
es beteg biopsziás mintáiból tissue microarray (TMA) blokkokat hisztokémiai reakciót (phospho-S6, phospho-
6 festések alapján két csoportra osztottuk a DLBCL GC). Az esetek közel 30%-
a volt GC eredetű, ezt a csoportot az mTOR aktivitás hiánya jellemezte, (phospho S6 expresszió alapján csak két esetben volt gyenge pozitivitás). A non-GC eredetű
4 EBP1 pozitivitást, jelentős mTOR aktivitást proliferatív vagy anti-apoptotikus
hez az mTOR aktivitás jellemző a legtöbb non-GC eredetű DLBCL-re. Eredményeink szerint a rapamycin származékok vagy más célzott mTOR gátlók alkalmazása
CHOP terápiának hasznos kiegészítőivé válhatnak. Az alkalmazás előtt azonban az mTOR inhibitor kezelésre alkalmas
118
P/I-4 PSMB-7: ÚJ POTENCIÁLIS PRTERÁPIÁJÁBAN
Tegze Bálint, Pénzváltó Zsófia
Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
Célkitűzések: A HER2, ösztrogén- ismert, de kemorezisztenciára használható biomarkert eddig nem mutattak ki. A doxorubicin egy antraciklin-származék, amelyet emlődaganaton kívül számos szolíd ékemoterápiájában használnak. A PSMBdoxorubicin-rezisztens sejtvonalakban felülexpresszálódik. Jelen kutatásban e gén kemorezisztenciában betöltött szerepét vizsgáltuk RNS
Módszerek: Az in vitro vizsgálathoz szenzitív és rezisztens MCFhasználtunk. A kísérlet során RNStranszfekciós reagenst használtunk. A génizoláltuk, majd a gén expresszióját RTgyógyszeres kezelést kaptak, majd 72 óra múlva Casy automata sejtszámlálóval számoltuk őket. A kísérleteket háromszor ismételtük, majd tanalízishez 1079 emlőrákos beteget osztottunk 2 csoportba aszerint, hogy a szövetben a PSMBexpressziója az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb volt. Ezután Kaplanhasonlítottuk össze a két csoport relapszus mentes túlélését.
Eredmények: Doxorubicin kezelés hatására a rezisztens sejtvonalak 30,6életben. A géncsendesített sejtvonalak 5,87(p=0,034) az siRNS-sel nem kezelt sejtektől. A doxorubicinmeg a gyógyszer hatására. Az in silico vizsgálat szerint a PSMBösszefügg a betegek relapszusmentes túlélésével
Következtetés: Eredményeink alapján a PSMBgyógyszerrel szemben érzékenyítettük, és in silico elemzés során is igazolódott a gén kemorezisztenciában betöltött szerepe. Ezen eredmény felveti annaprediktív biomarkerként használható emlőrákos betegek kezelésének megtervezésekor.
Doktori Iskola: Patológiai tudományok Program: Onkológia Témavezető: Gyırffy Balázs
E-mail:[email protected]
PhD. Tudományos Napok
7: ÚJ POTENCIÁLIS PREDIKTÍV BIOMARKER AZ
Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
(ER) és progeszteronreceptorok vizsgálata emlőrák terápiájában ismert, de kemorezisztenciára használható biomarkert eddig nem mutattak ki. A doxorubicin egy
származék, amelyet emlődaganaton kívül számos szolíd ékemoterápiájában használnak. A PSMB-7 gén, amely a fehérjebontó proteoszóma alegysége,
rezisztens sejtvonalakban felülexpresszálódik. Jelen kutatásban e gén kemorezisztenciában betöltött szerepét vizsgáltuk RNS-interferenciával in vitro és in silico.
Az in vitro vizsgálathoz szenzitív és rezisztens MCF-7 emlőrák eredetű sejtvonalat használtunk. A kísérlet során RNS-interferenciával elcsendesítettük a PSMB7 gén, siPORT NeoFX transzfekciós reagenst használtunk. A géncsendesítés validálásához az RNSizoláltuk, majd a gén expresszióját RT-PCR-rel mértük. Transzfekció után 24 órával a sejtek gyógyszeres kezelést kaptak, majd 72 óra múlva Casy automata sejtszámlálóval számoltuk őket. A
romszor ismételtük, majd t-próbával vizsgáltuk a géncsendesítés hatásait. Az in silico analízishez 1079 emlőrákos beteget osztottunk 2 csoportba aszerint, hogy a szövetben a PSMBexpressziója az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb volt. Ezután Kaplanhasonlítottuk össze a két csoport relapszus mentes túlélését.
Doxorubicin kezelés hatására a rezisztens sejtvonalak 30,6életben. A géncsendesített sejtvonalak 5,87–10,2%-ban éltek túl, ami szignifikáns eltéré
sel nem kezelt sejtektől. A doxorubicin-szenzitív sejtvonalak 9,67meg a gyógyszer hatására. Az in silico vizsgálat szerint a PSMB-7 felülexpressziója szignifikánsan összefügg a betegek relapszusmentes túlélésével (p=0,00014).
Eredményeink alapján a PSMB-7 gén elcsendesítésével a rezisztens sejteket a gyógyszerrel szemben érzékenyítettük, és in silico elemzés során is igazolódott a gén kemorezisztenciában betöltött szerepe. Ezen eredmény felveti annak lehetőségét, hogy a PSMBprediktív biomarkerként használható emlőrákos betegek kezelésének megtervezésekor.
PhD. Tudományos Napok 2011.
EDIKTÍV BIOMARKER AZ EMLİRÁK
(ER) és progeszteronreceptorok vizsgálata emlőrák terápiájában ismert, de kemorezisztenciára használható biomarkert eddig nem mutattak ki. A doxorubicin egy
származék, amelyet emlődaganaton kívül számos szolíd és hematogén daganat 7 gén, amely a fehérjebontó proteoszóma alegysége,
rezisztens sejtvonalakban felülexpresszálódik. Jelen kutatásban e gén val in vitro és in silico.
7 emlőrák eredetű sejtvonalat interferenciával elcsendesítettük a PSMB7 gén, siPORT NeoFX
csendesítés validálásához az RNS-t RNeasy Mini kittel rel mértük. Transzfekció után 24 órával a sejtek
gyógyszeres kezelést kaptak, majd 72 óra múlva Casy automata sejtszámlálóval számoltuk őket. A próbával vizsgáltuk a géncsendesítés hatásait. Az in silico
analízishez 1079 emlőrákos beteget osztottunk 2 csoportba aszerint, hogy a szövetben a PSMB-7 expressziója az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb volt. Ezután Kaplan-Meier-analízissel
Doxorubicin kezelés hatására a rezisztens sejtvonalak 30,6–31,2%-ban maradtak ban éltek túl, ami szignifikáns eltérést mutat
szenzitív sejtvonalak 9,67–14,5%-a maradt 7 felülexpressziója szignifikánsan
7 gén elcsendesítésével a rezisztens sejteket a gyógyszerrel szemben érzékenyítettük, és in silico elemzés során is igazolódott a gén
k lehetőségét, hogy a PSMB-7 gén prediktív biomarkerként használható emlőrákos betegek kezelésének megtervezésekor.
2011. április 14-15.
P/I-5 VASTAGBÉLDAGANATOK KMETILÁCIÓS SZABÁLYOZGÉNEXPRESSZIÓ-VÁLTOZÁS ALAPJÁN
Kalmár Alexandra1, Spisák SándorKinga1, Leiszter Katalin1, Patai V. Árpád 1Semmelweis Egyetem, II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest2Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest3Semmelweis Egyetem 3I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rák
Háttér: A DNS metilációs mintázat rendellenes megváltozása hozzájárulhat a colorectalis carcinomák kialakulásához. Bizonyos gének promóter régiójának hipermetilációja csökkent kifejeződést eredményez, ezáltal lehetőség nyílik ezt az epigenetikai jelenséget a géne
Célkitűzés: Munkánk során célunk HTszabályozott gének azonosítása volt, amelyek lézer mikrodisszektált vastagbélhámsejtekben az adenoma-carcinoma szekvenciával pá
Anyagok és módszerek: HT-29 colorectalis adenocarcinoma sejteket 5kezeltünk, majd microarray vizsgálatok alapján azonosítottuk a demetiláció hatására növekvő aktivitású géneket. Ezután ép, adenoma és tumor műtéti mintákból lézer mikrodisszekció segítségével 5000 hámsejtet gyűjtöttünk, majd meghatároztuk az adenomafokozatosan csökkenő expressziót mutató géneket. A két géncsoport átfedő tagjait fügRT-PCR módszerrel validáltuk. Az egyik kiválasztott gén, a prosztaglandin D2 receptor (esetében immunhisztokémiai vizsgálatot, valamint metiláltsági státuszának megállapítására biszulfit szekvenálást végeztünk.
Eredmények: A HT-29 sejtkultúra modellben a demetilálás hatására 66 növekvő expressziót mutató gént azonosítottunk, míg az adenomaazonosított csoportok között 17 átfedő gén adódott (pl. CDKN2B, POU2F3, RASSF6), amelmódszerrel sikeresen validáltunk. A PTGDR gén promóter régiójában lévő három CpG sziget metiláltságát biszulfit szekvenálással, míg a gén adenomacsökkenő fehérjeszintű kifejeződését immunhisztokémiával iga
Következtetések: A teljes genomszintű vizsgálatok alapján azonosított gének feltehetően DNS metilációs szabályozás alatt állnak és szerepet játszhatnak a vastagbéldaganatok kialakulásában.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Gasztroenterológia Témavezető: Molnár Béla E-mail: [email protected]
VASTAGBÉLDAGANATOK KIALAKULÁSÁBAN SZEREPMETILÁCIÓS SZABÁLYOZÁS ALATT ÁLLÓ GÉNEK
VÁLTOZÁS ALAPJÁN
, Spisák Sándor2, Galamb Orsolya2, Wichmann Barnabásatai V. Árpád1, Péterfia Bálint3, Molnár Béla2, Tulassay Zsolt
II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
A DNS metilációs mintázat rendellenes megváltozása hozzájárulhat a colorectalis carcinomák kialakulásához. Bizonyos gének promóter régiójának hipermetilációja csökkent kifejeződést eredményez, ezáltal lehetőség nyílik ezt az epigenetikai jelenséget a génexpresszió alapján vizsgálni.
Munkánk során célunk HT-29 sejtkultúra demetiláló kezelésével olyan DNS metiláció által szabályozott gének azonosítása volt, amelyek lézer mikrodisszektált vastagbélhámsejtekben az
carcinoma szekvenciával párhuzamosan csökkenő kifejeződést mutatnak.
29 colorectalis adenocarcinoma sejteket 5-aza-kezeltünk, majd microarray vizsgálatok alapján azonosítottuk a demetiláció hatására növekvő
tán ép, adenoma és tumor műtéti mintákból lézer mikrodisszekció segítségével 5000 hámsejtet gyűjtöttünk, majd meghatároztuk az adenoma-carcinoma szekvencia előrehaladtával fokozatosan csökkenő expressziót mutató géneket. A két géncsoport átfedő tagjait füg
PCR módszerrel validáltuk. Az egyik kiválasztott gén, a prosztaglandin D2 receptor (esetében immunhisztokémiai vizsgálatot, valamint metiláltsági státuszának megállapítására biszulfit
ejtkultúra modellben a demetilálás hatására 66 növekvő expressziót mutató gént azonosítottunk, míg az adenoma-carcinoma szekvencia mentén 95 gén kifejeződése csökkent. Az azonosított csoportok között 17 átfedő gén adódott (pl. CDKN2B, POU2F3, RASSF6), amelmódszerrel sikeresen validáltunk. A PTGDR gén promóter régiójában lévő három CpG sziget metiláltságát biszulfit szekvenálással, míg a gén adenoma-carcinoma szekvenciával párhuzamosan csökkenő fehérjeszintű kifejeződését immunhisztokémiával igazoltuk.
A teljes genomszintű vizsgálatok alapján azonosított gének feltehetően DNS metilációs szabályozás alatt állnak és szerepet játszhatnak a vastagbéldaganatok kialakulásában.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
119
IALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ, ÁS ALATT ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA
, Wichmann Barnabás1, Sipos Ferenc1, Tóth , Tulassay Zsolt2
Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest kutató Intézet, Budapest
A DNS metilációs mintázat rendellenes megváltozása hozzájárulhat a colorectalis carcinomák kialakulásához. Bizonyos gének promóter régiójának hipermetilációja csökkent kifejeződést
xpresszió alapján vizsgálni.
29 sejtkultúra demetiláló kezelésével olyan DNS metiláció által szabályozott gének azonosítása volt, amelyek lézer mikrodisszektált vastagbélhámsejtekben az
rhuzamosan csökkenő kifejeződést mutatnak.
-2’-dezoxicitidin ágenssel kezeltünk, majd microarray vizsgálatok alapján azonosítottuk a demetiláció hatására növekvő
tán ép, adenoma és tumor műtéti mintákból lézer mikrodisszekció segítségével carcinoma szekvencia előrehaladtával
fokozatosan csökkenő expressziót mutató géneket. A két géncsoport átfedő tagjait független mintákon PCR módszerrel validáltuk. Az egyik kiválasztott gén, a prosztaglandin D2 receptor (PTGDR)
esetében immunhisztokémiai vizsgálatot, valamint metiláltsági státuszának megállapítására biszulfit
ejtkultúra modellben a demetilálás hatására 66 növekvő expressziót mutató carcinoma szekvencia mentén 95 gén kifejeződése csökkent. Az
azonosított csoportok között 17 átfedő gén adódott (pl. CDKN2B, POU2F3, RASSF6), amelyeket RT-PCR módszerrel sikeresen validáltunk. A PTGDR gén promóter régiójában lévő három CpG sziget
carcinoma szekvenciával párhuzamosan
A teljes genomszintű vizsgálatok alapján azonosított gének feltehetően DNS metilációs szabályozás alatt állnak és szerepet játszhatnak a vastagbéldaganatok kialakulásában.
120
P/I-6 ELTÉRİ PROLIFERATÓRISZÖVETTANILAG ÉP GYEKON, VALAMINT AZ ADE(ACS) FELNİTT MINTÁK
Leiszter Katalin1, Galamb Orsolya2
Kiss András5, Wichmann BarnabásAlexandra1, Schöller Andrea 1, Molnár Béla 1 Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest2 Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest3 Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,Gyermekgyógyászati Klinika, 5II. sz. Patológiai Inté
Háttér: A vastagbélhám 3-5 naponta megújul. A hámsejtek osztódása (proliferáció) és pusztulása (apoptózis) közötti egyensúly megbomlása olyan, az öregedéssel is összefüggésbe hozható betegségek kialakulását eredményezhet, mint a sporadikus
Célok: Vizsgálatunk célja volt a proliferációapoptotikus-index (AI) meghatározása és összehasonlítása vastagbélgyermekekben és az ACS-ban felnőttekben
Anyagok és módszerek: Vastagbél-10 vastagbél-adenomás és 10 vastagbélrákos felnőtt betegtől gyűjtöttünk. A proliferáló hámsejteket Ki67 monoklonális antitestettel azonosítottuk és rodamimódszerrel, zöld fluoreszcens jelölés (FITC) segítségével azonosítottuk, emellett Hoechst magfestést alkalmaztunk. A szkennelt metszeteket digitális mikroszkóppal vizsgáltuk, az adatelemzéshez egyutas ANOVA tesztet használtunk.
Eredmények: A PAR és a MI szignifikánsan magasabb a gyermek vastagbél(PAR=3,52±2,49; MI=0,34±0,07) és a CRCfelnőtt mintákban (PAR=0,89±0,23; MI=0,15±0,06) (p<0,0ACS során. A PAR és a MI a vastagbélrákos mintákban volt a legmagasabb. Az AI alacsonyabb szövettanilag ép gyermek (0,13±0,06), mint felnőtt mintákban (0,17±0,05), és folyamatos csökkenést mutat az ACS során. A legalacsonyabb AI
Következtetés: A gyermek mintákban tapasztalt fokozott sejtosztódás és csökkent apoptózis a vastagbélrákkal ellentétben feltételezhetően egy pontosan szabályozott, kiegyensúlyozottan működő regeneratórikus folyamat része. Az ACS egyes stádiumai jól jellemezhetők a PAR, a MI és az AI segítségével.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
Program: Gasztroenterológia
Témavezetı: Molnár Béla
E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
PROLIFERATÓRIKUS ÉS APOPTOTIKUS ASZÖVETTANILAG ÉP GYERMEK VASTAGBÉL-BIOPSZIÁS MINTÁKON, VALAMINT AZ ADENOMA-CARCINOMA SZEKVENCIÁ
TT MINTÁKON 2, Sipos Ferenc1, Krenács Tibor3, Spisák Sándor
, Wichmann Barnabás1, Tóth Kinga1, Valcz Gábor1, Patai V. , Molnár Béla2, Tulassay Zsolt2
Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, BudapestSemmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,
II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
5 naponta megújul. A hámsejtek osztódása (proliferáció) és pusztulása (apoptózis) közötti egyensúly megbomlása olyan, az öregedéssel is összefüggésbe hozható betegségek kialakulását eredményezhet, mint a sporadikus vastagbélrák (CRC).
Vizsgálatunk célja volt a proliferáció-apoptózis arány (PAR), a mitotikusindex (AI) meghatározása és összehasonlítása vastagbél-biopsziás mintákban, egészséges
ban felnőttekben.
-biopsziás mintát 14 egészséges gyermektől, illetve 10 egészséges, adenomás és 10 vastagbélrákos felnőtt betegtől gyűjtöttünk. A proliferáló hámsejteket Ki
67 monoklonális antitestettel azonosítottuk és rodaminnal festettük. Az apoptotikus sejteket TUNEL módszerrel, zöld fluoreszcens jelölés (FITC) segítségével azonosítottuk, emellett Hoechst magfestést alkalmaztunk. A szkennelt metszeteket digitális mikroszkóppal vizsgáltuk, az adatelemzéshez egyutas
A PAR és a MI szignifikánsan magasabb a gyermek vastagbél(PAR=3,52±2,49; MI=0,34±0,07) és a CRC-ben (PAR=9,83±7,72; MI=0,42±0,11), mint az egészséges felnőtt mintákban (PAR=0,89±0,23; MI=0,15±0,06) (p<0,05), és folyamatos növekedést mutatnak a ACS során. A PAR és a MI a vastagbélrákos mintákban volt a legmagasabb. Az AI alacsonyabb szövettanilag ép gyermek (0,13±0,06), mint felnőtt mintákban (0,17±0,05), és folyamatos csökkenést
acsonyabb AI-t a vastagbélrákos mintákban találtuk (0,06±0,04).
A gyermek mintákban tapasztalt fokozott sejtosztódás és csökkent apoptózis a vastagbélrákkal ellentétben feltételezhetően egy pontosan szabályozott, kiegyensúlyozottan működő
generatórikus folyamat része. Az ACS egyes stádiumai jól jellemezhetők a PAR, a MI és az AI
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
KUS ÉS APOPTOTIKUS AKTIVITÁS BIOPSZIÁS MINTÁ-
CARCINOMA SZEKVENCIÁBAN
, Spisák Sándor2, Veres Gábor4, , Patai V. Árpád1, Kalmár
Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet,4I. sz.
5 naponta megújul. A hámsejtek osztódása (proliferáció) és pusztulása (apoptózis) közötti egyensúly megbomlása olyan, az öregedéssel is összefüggésbe hozható betegségek
apoptózis arány (PAR), a mitotikus-index (MI) és az biopsziás mintákban, egészséges
biopsziás mintát 14 egészséges gyermektől, illetve 10 egészséges, adenomás és 10 vastagbélrákos felnőtt betegtől gyűjtöttünk. A proliferáló hámsejteket Ki-
nnal festettük. Az apoptotikus sejteket TUNEL módszerrel, zöld fluoreszcens jelölés (FITC) segítségével azonosítottuk, emellett Hoechst magfestést alkalmaztunk. A szkennelt metszeteket digitális mikroszkóppal vizsgáltuk, az adatelemzéshez egyutas
A PAR és a MI szignifikánsan magasabb a gyermek vastagbél-biopsziás mintákban ben (PAR=9,83±7,72; MI=0,42±0,11), mint az egészséges
5), és folyamatos növekedést mutatnak a ACS során. A PAR és a MI a vastagbélrákos mintákban volt a legmagasabb. Az AI alacsonyabb szövettanilag ép gyermek (0,13±0,06), mint felnőtt mintákban (0,17±0,05), és folyamatos csökkenést
t a vastagbélrákos mintákban találtuk (0,06±0,04).
A gyermek mintákban tapasztalt fokozott sejtosztódás és csökkent apoptózis a vastagbélrákkal ellentétben feltételezhetően egy pontosan szabályozott, kiegyensúlyozottan működő
generatórikus folyamat része. Az ACS egyes stádiumai jól jellemezhetők a PAR, a MI és az AI
2011. április 14-15.
P/I-7 LÉGZÉS MECHANIKAI ÉS CARDIOVÁLTOZÁSA GLOBÁLIS LNON-INVAZÍV GÉPI LÉLEGEZ
József Lukácsovits2, Annalisa CarlucciSchreiber1, Paola Pierucci1, Gyorgy 1 Fondazione Salvatore Maugeri Pavia, Istituto Scientifico di Pavia, IRCCS, Pavia, Italy2 Semmelweis University Budapest, Department of Pulmonology3 Respiratory Intensive Care Unit Azienda Opedaliera Universitaria Sant’ Orsola
Bologna, Italy
A globális légzési elégtelen, stabil állapotú COPDszükség szerint nappal is alkalmazott nonés életminőség tapasztalható a legutóbbi szakirodagyakorolt pozitív hatása egyérteműen még nem bizonyított. non-invazív lélegeztetési technikát, a magas intenzitású NPPVNPPV) próbált ki, melynél az elsődleges cél az artériás vér széndioxid tenzió (PaCO2) maximális csökkentése volt. Ezen lélegezetési mód alkalmazása mellett a nappali vérgáz értékekben szignifikánsan nagyobb javulást találtak mint hagyományos nonlélegeztetés (Li-NPPV) alkalmazása esetén. az intrapleurális nyomásban, mely hatással van a vénás visszaáramlásra, ezen keresztül a keringési perctérfogatra. Vizsgálatunkban 15 stabil állapotú COPDmegmértük a légzésmechanikai, cardiováltozásait Li-NPPV, Hi-NPPV és spontán légzés (SB) során. A mért adatokat átlag ± SD formátumban mutattuk be. A statisztikai vizsgálat soráhalmazokat ismétléses variancia analízissel ill. a megfelelő nemparaméteres próbával hasonlítottuk össze. Eredményeink: Az intrapleurális nyomás szignifikáns emelkedést mutatott. Szinifikáns csökkenést tapasztaltunk a transz-szorzatban (PTPdi), mely a légzési munkát(PTPdi : SB 323±149; Li-NPPV: 132±139; Hisorán a PaCO2 szignifikáns csökkenést a pH pedig szignifikáns emelkedést mutatott mindkét lélegeztetési mód alkalmazása során viszont a Hitaláltuk. Szignifikáns csökkenést ékeringési percvolumenben (SB: 5.5 ±1.14; NPPV:oxigén transzportban. Következtetések: Az általunk talált légzés mechanikai és cardioválozások életminőséget ill. túlélést befolyásoló hatása bizonytalan, ennek megítélésére, eredményeink alapján, további hosszú távú vizsgálatok elvégzését tarjuk szükségesnek.
I ÉS CARDIO-VASZKULÁRIS PARAMÉTEVÁLTOZÁSA GLOBÁLIS LÉGZÉSI ELÉGTELEN COP
INVAZÍV GÉPI LÉLEGEZTETÉSE SORÁN
, Annalisa Carlucci1, Nicholas Hill, Piero Ceriana, Gyorgy Losonczy2, Stefano Nava1,3
Pavia, Istituto Scientifico di Pavia, IRCCS, Pavia, ItalySemmelweis University Budapest, Department of Pulmonology Respiratory Intensive Care Unit Azienda Opedaliera Universitaria Sant’ Orsola
A globális légzési elégtelen, stabil állapotú COPD-s betegek bizonyos alcsoportjában az éjszaka ill. szükség szerint nappal is alkalmazott non-invazív gépi lélegeztetés mellett javult tüdőfunkció, gázcsere és életminőség tapasztalható a legutóbbi szakirodami adatok szerint, viszont a hosszútávú túlélésre gyakorolt pozitív hatása egyérteműen még nem bizonyított. W. Windisch és kutatócsoportja egy új
invazív lélegeztetési technikát, a magas intenzitású NPPV-t (highlynél az elsődleges cél az artériás vér széndioxid tenzió (PaCO2)
maximális csökkentése volt. Ezen lélegezetési mód alkalmazása mellett a nappali vérgáz értékekben szignifikánsan nagyobb javulást találtak mint hagyományos non
NPPV) alkalmazása esetén. A pozitív nyomású gépi lélegeztetés változásokat okoz az intrapleurális nyomásban, mely hatással van a vénás visszaáramlásra, ezen keresztül a keringési perctérfogatra. Vizsgálatunkban 15 stabil állapotú COPD-s hypercapniás légmegmértük a légzésmechanikai, cardio-vasculáris paraméterek valamint a vérgázparaméterek
NPPV és spontán légzés (SB) során. A mért adatokat átlag ± SD formátumban mutattuk be. A statisztikai vizsgálat során a spontán légzés és a két lélegeztetési mód során mért adapt halmazokat ismétléses variancia analízissel ill. a megfelelő nemparaméteres próbával hasonlítottuk össze. Eredményeink: Az intrapleurális nyomás szignifikáns emelkedést mutatott. Szinifikáns
diafragmatikus nyomásban valamint a diafragmatikus nyomásszorzatban (PTPdi), mely a légzési munkát- ill. légzőizom oxigén felhasználást jól tükröző parameter
NPPV: 132±139; Hi-NPPV: 40±69 cmH2O*s/min). Artériás vérgáz vizsgálat során a PaCO2 szignifikáns csökkenést a pH pedig szignifikáns emelkedést mutatott mindkét lélegeztetési mód alkalmazása során viszont a Hi-NPPV esetében ezen változást kifejezettebbnek találtuk. Szignifikáns csökkenést észleltünk a systolaes artériás vérnyomásban, pulzusvolumenben, keringési percvolumenben (SB: 5.5 ±1.14; NPPV: 4,7±0.98; Hi-NPPV: 4.00±0.96oxigén transzportban. Következtetések: Az általunk talált légzés mechanikai és cardioválozások életminőséget ill. túlélést befolyásoló hatása bizonytalan, ennek megítélésére, eredményeink alapján, további hosszú távú vizsgálatok elvégzését tarjuk szükségesnek.
121
VASZKULÁRIS PARAMÉTEREK ÉGZÉSI ELÉGTELEN COPD-S BETEGEK
, Nicholas Hill, Piero Ceriana1, Lara Pisani, Annia
Pavia, Istituto Scientifico di Pavia, IRCCS, Pavia, Italy
Respiratory Intensive Care Unit Azienda Opedaliera Universitaria Sant’ Orsola-Malpighi,
s betegek bizonyos alcsoportjában az éjszaka ill. invazív gépi lélegeztetés mellett javult tüdőfunkció, gázcsere
mi adatok szerint, viszont a hosszútávú túlélésre W. Windisch és kutatócsoportja egy új
t (high-intensity NPPV =Hi-lynél az elsődleges cél az artériás vér széndioxid tenzió (PaCO2)
maximális csökkentése volt. Ezen lélegezetési mód alkalmazása mellett a nappali vérgáz értékekben szignifikánsan nagyobb javulást találtak mint hagyományos non-invazív gépi
A pozitív nyomású gépi lélegeztetés változásokat okoz az intrapleurális nyomásban, mely hatással van a vénás visszaáramlásra, ezen keresztül a keringési
s hypercapniás légzési elégtelen betegben vasculáris paraméterek valamint a vérgázparaméterek
NPPV és spontán légzés (SB) során. A mért adatokat átlag ± SD formátumban n a spontán légzés és a két lélegeztetési mód során mért adapt
halmazokat ismétléses variancia analízissel ill. a megfelelő nemparaméteres próbával hasonlítottuk össze. Eredményeink: Az intrapleurális nyomás szignifikáns emelkedést mutatott. Szinifikáns
diafragmatikus nyomásban valamint a diafragmatikus nyomás-idő ill. légzőizom oxigén felhasználást jól tükröző parameter
*s/min). Artériás vérgáz vizsgálat során a PaCO2 szignifikáns csökkenést a pH pedig szignifikáns emelkedést mutatott mindkét
NPPV esetében ezen változást kifejezettebbnek szleltünk a systolaes artériás vérnyomásban, pulzusvolumenben,
NPPV: 4.00±0.96 l/min) valamint az oxigén transzportban. Következtetések: Az általunk talált légzés mechanikai és cardio-vasculárius válozások életminőséget ill. túlélést befolyásoló hatása bizonytalan, ennek megítélésére, eredményeink
122
P/I-8 METILÁLT DNS FRAKCIÓMÓDSZERREL
Schöller Andrea, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
Bevezetés: Bizonyos megbetegedések esetén a keringő szabad DNS koncentrációja a perifériás vérben megnő. Vastagbél-daganatos betegeknél ez az érték 10tumor progresszió során.
Célkitűzés: Célunk a vastagbél-daganatos betegekelkülönítése, arányuknak és mennyiségüknek kvantitatív meghatározása.
Anyagok és módszer: A perifériás vér szabad DNS tartalmát QIAamp Circulating Nucleic Acid Kit(Qiagen) izoláltuk, amelyből optimalizákötő fehérjét (MBD-Biotin) tartalmazó mágneses gyöngyökkel (Methyl Miner, Invitrogen) szeparáltuk a metilált és nem metilált DNS frakciót. A megkötött DNS frakciót a mágneses gyöngyökről növekvőkoncentrációjú nátrium-klorid oldattal eluáltuk. A kapott frakciókat belső kontrollok (nem metilált és metilált mesterséges DNS szakaszok) használatával valós idejű PCR (Roche) és PicoGreen módszerekkel vizsgáltuk.
Eredmények: A vizsgálathoz ideális méretkülönböző DNaseI enzimkoncentrációDNS 1,66U/ul DNaseI enzim-végkoncentráció kezelés adta. Munkánk során egy olyan RTalapuló eljárást fejlesztettünk, amely alkalmas a metilált és nem metilált DNS frakciók kvantitatív megahatározására. Ennek segítségével megállapítottuk, hogy a 750koncentrációk esetén sikerült optimálisan a metilált frakció kinyerése. Ez alapján megállhogy a szabad DNS 12,165±5%-ban tartalmaz metilált DNS
Következtetés: A tumorokra jellemző általános hypometiláció, valamint a lokális hipermetilációk megjelenése és kimutatása perifériás vérből fontos lépcső lehet a daganatok molekuláris kommunikációs folyamatainak megértésében, és diagnosztikai szempontból egyaránt.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Gasztroenterológia Témavezető: Molnár Béla E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
METILÁLT DNS FRAKCIÓ ELVÁLASZTÁSA METHYL
, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
Bizonyos megbetegedések esetén a keringő szabad DNS koncentrációja a perifériás vérben daganatos betegeknél ez az érték 10-20 ng/ml-ről 100-200 ng/ml
daganatos betegek metilált és nem metilált szabad DNS frakcióinak elkülönítése, arányuknak és mennyiségüknek kvantitatív meghatározása.
A perifériás vér szabad DNS tartalmát QIAamp Circulating Nucleic Acid Kit(Qiagen) izoláltuk, amelyből optimalizált részleges DNaseI nukleáz hasítást követően, metilált DNS
Biotin) tartalmazó mágneses gyöngyökkel (Methyl Miner, Invitrogen) szeparáltuk a metilált és nem metilált DNS frakciót. A megkötött DNS frakciót a mágneses gyöngyökről növekvő
klorid oldattal eluáltuk. A kapott frakciókat belső kontrollok (nem metilált és metilált mesterséges DNS szakaszok) használatával valós idejű PCR (Roche) és PicoGreen
A vizsgálathoz ideális mérettartomány (200-1000 bp) eléréséhez a szabad DNSkülönböző DNaseI enzimkoncentráció- és idősorozattal optimalizáltuk. A legjobb kombinációt 50ng
végkoncentráció kezelés adta. Munkánk során egy olyan RTlesztettünk, amely alkalmas a metilált és nem metilált DNS frakciók kvantitatív
megahatározására. Ennek segítségével megállapítottuk, hogy a 750–850 mM nátriumkoncentrációk esetén sikerült optimálisan a metilált frakció kinyerése. Ez alapján megáll
ban tartalmaz metilált DNS-t.
A tumorokra jellemző általános hypometiláció, valamint a lokális hipermetilációk megjelenése és kimutatása perifériás vérből fontos lépcső lehet a daganatok molekuláris
munikációs folyamatainak megértésében, és diagnosztikai szempontból egyaránt.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ELVÁLASZTÁSA METHYL MINER
, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
Bizonyos megbetegedések esetén a keringő szabad DNS koncentrációja a perifériás vérben 200 ng/ml-re növekszik a
metilált és nem metilált szabad DNS frakcióinak
A perifériás vér szabad DNS tartalmát QIAamp Circulating Nucleic Acid Kit-tel lt részleges DNaseI nukleáz hasítást követően, metilált DNS-t
Biotin) tartalmazó mágneses gyöngyökkel (Methyl Miner, Invitrogen) szeparáltuk a metilált és nem metilált DNS frakciót. A megkötött DNS frakciót a mágneses gyöngyökről növekvő
klorid oldattal eluáltuk. A kapott frakciókat belső kontrollok (nem metilált és metilált mesterséges DNS szakaszok) használatával valós idejű PCR (Roche) és PicoGreen
1000 bp) eléréséhez a szabad DNS-t és idősorozattal optimalizáltuk. A legjobb kombinációt 50ng
végkoncentráció kezelés adta. Munkánk során egy olyan RT-PCR-en lesztettünk, amely alkalmas a metilált és nem metilált DNS frakciók kvantitatív
850 mM nátrium-klorid koncentrációk esetén sikerült optimálisan a metilált frakció kinyerése. Ez alapján megállapítottuk,
A tumorokra jellemző általános hypometiláció, valamint a lokális hipermetilációk megjelenése és kimutatása perifériás vérből fontos lépcső lehet a daganatok molekuláris
munikációs folyamatainak megértésében, és diagnosztikai szempontból egyaránt.
2011. április 14-15.
P/I-9 A KORTIKOSZTERON IN LATA KÍSÉRLETES ÁLLA
Stark Júlia, Tulassay Zsolt, Marczell István, Nagy
Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
Bevezetés: A szabadgyökök párosítatlan elektronállapota környező szöveteket szabadgyökös eredetű betegségekhez vezetnek (atherosclerosis, carcinogenesis, gyulladásos bélbetegségek stb.). Munkacsoportunk korábbi, in vitro körülmények között végzett vizsgálata során azt találta, hogy a szteroid szintézis végtermékei (ösztradiol, tesztoszteron, kortizol) és egyes köztitermékei (DHEAS, DHEA, progeszteron, 18kortikoszteron) antioxidáns hatással bírnak.
A kortikoszteron az aldoszteron sglukokortikoid hatása van, kétéltűeknél és rágcsálóknál ez a fő stresszhormon.
Jelen munkánkban a kortikoszteron antioxidáns hatását állatmodellen vizsgáltuk.
Módszerek: Felnőtt, 500-600 g tömn=4) koleszterindús táplálékot és az ivóvízben kortikoszteront (7 mg/ml), a kontroll csoport (n=4) koleszterindús táplálék mellett hatóanyagmentes ivóvizet, a kezeletlen csoport (n=4) hagyomándiéta mellett hatóanyagmentes ivóvizet kapott 28 napig. A 0. és 28. napon vett vénás vérből állapítottuk meg a teljes gyökfogó kapacitást (TSC) kemilumineszcenciás módszerrel. Minden plazma minta relatív lumineszcenciáját egy vak kontrollhoz képest hatarány jobb antioxidáns hatást, fokozott TSC
Az egyes csoportoknál a 0. és 28. napon mért minta/vak arányokat kétmintás tössze (p<0,05).
Eredmények: A kezeletlen csoportban nem volt szigyökfogó kapacitás között (0,140±0,039 vs. 0,188±0,140). A koleszterindús táplálékot kapó kontroll csoportban ugyan csökkent a TSC, de a változás nem volt szignifikáns (0,257±0,148 vs. 0,625±0,911). A kezelt csoportban szignifikánsan emelkedett a TSC (0,172±0,052 vs. 0,084±0,066).
Következtetések: Vizsgálatunk szerint a kortikoszteron rendelkezik in vivo antioxidáns hatással, és ennek innovatív farmakológiai jelentősége lehet a szabadgyökös eredetű betegsége
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusokTémavezető: Békési Gábor E-mail: [email protected]
A KORTIKOSZTERON IN VIVO ANTIOXIDÁNS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÍSÉRLETES ÁLLATMODELLEN
, Tulassay Zsolt, Marczell István, Nagy-Répás Péter, Rácz Károly, Békési Gábor
Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
A szabadgyökök párosítatlan elektronállapotuknál fogva igen reaktívak, és ezáltal károsítva a környező szöveteket szabadgyökös eredetű betegségekhez vezetnek (atherosclerosis, carcinogenesis, gyulladásos bélbetegségek stb.). Munkacsoportunk korábbi, in vitro körülmények között végzett
rán azt találta, hogy a szteroid szintézis végtermékei (ösztradiol, tesztoszteron, kortizol) és egyes köztitermékei (DHEAS, DHEA, progeszteron, 18-hidroxideoxikortikoszteron és kortikoszteron) antioxidáns hatással bírnak.
A kortikoszteron az aldoszteron szintézis köztiterméke. Emberben mineralokortikoid és kis fokú glukokortikoid hatása van, kétéltűeknél és rágcsálóknál ez a fő stresszhormon.
Jelen munkánkban a kortikoszteron antioxidáns hatását állatmodellen vizsgáltuk.
600 g tömegű hím Sprague-Dawley patkányok egy csoportja (kezelt csoport, n=4) koleszterindús táplálékot és az ivóvízben kortikoszteront (7 mg/ml), a kontroll csoport (n=4) koleszterindús táplálék mellett hatóanyagmentes ivóvizet, a kezeletlen csoport (n=4) hagyomándiéta mellett hatóanyagmentes ivóvizet kapott 28 napig. A 0. és 28. napon vett vénás vérből állapítottuk meg a teljes gyökfogó kapacitást (TSC) kemilumineszcenciás módszerrel. Minden plazma minta relatív lumineszcenciáját egy vak kontrollhoz képest határoztuk meg. Az alacsonyabb minta/vak arány jobb antioxidáns hatást, fokozott TSC-t jelent.
Az egyes csoportoknál a 0. és 28. napon mért minta/vak arányokat kétmintás t
A kezeletlen csoportban nem volt szignifikáns különbség a 0. és 28. napon mért teljes gyökfogó kapacitás között (0,140±0,039 vs. 0,188±0,140). A koleszterindús táplálékot kapó kontroll csoportban ugyan csökkent a TSC, de a változás nem volt szignifikáns (0,257±0,148 vs. 0,625±0,911). A
t csoportban szignifikánsan emelkedett a TSC (0,172±0,052 vs. 0,084±0,066).
Vizsgálatunk szerint a kortikoszteron rendelkezik in vivo antioxidáns hatással, és ennek innovatív farmakológiai jelentősége lehet a szabadgyökös eredetű betegsége
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok Program: Hormonális szabályozó mechanizmusok
123
HATÁSÁNAK VIZSGÁ-
Répás Péter, Rácz Károly, Békési Gábor
uknál fogva igen reaktívak, és ezáltal károsítva a környező szöveteket szabadgyökös eredetű betegségekhez vezetnek (atherosclerosis, carcinogenesis, gyulladásos bélbetegségek stb.). Munkacsoportunk korábbi, in vitro körülmények között végzett
rán azt találta, hogy a szteroid szintézis végtermékei (ösztradiol, tesztoszteron, kortizol) hidroxideoxikortikoszteron és
zintézis köztiterméke. Emberben mineralokortikoid és kis fokú glukokortikoid hatása van, kétéltűeknél és rágcsálóknál ez a fő stresszhormon.
Jelen munkánkban a kortikoszteron antioxidáns hatását állatmodellen vizsgáltuk.
Dawley patkányok egy csoportja (kezelt csoport, n=4) koleszterindús táplálékot és az ivóvízben kortikoszteront (7 mg/ml), a kontroll csoport (n=4) koleszterindús táplálék mellett hatóanyagmentes ivóvizet, a kezeletlen csoport (n=4) hagyományos diéta mellett hatóanyagmentes ivóvizet kapott 28 napig. A 0. és 28. napon vett vénás vérből állapítottuk meg a teljes gyökfogó kapacitást (TSC) kemilumineszcenciás módszerrel. Minden plazma
ároztuk meg. Az alacsonyabb minta/vak
Az egyes csoportoknál a 0. és 28. napon mért minta/vak arányokat kétmintás t-próbával hasonlítottuk
gnifikáns különbség a 0. és 28. napon mért teljes gyökfogó kapacitás között (0,140±0,039 vs. 0,188±0,140). A koleszterindús táplálékot kapó kontroll csoportban ugyan csökkent a TSC, de a változás nem volt szignifikáns (0,257±0,148 vs. 0,625±0,911). A
t csoportban szignifikánsan emelkedett a TSC (0,172±0,052 vs. 0,084±0,066).
Vizsgálatunk szerint a kortikoszteron rendelkezik in vivo antioxidáns hatással, és ennek innovatív farmakológiai jelentősége lehet a szabadgyökös eredetű betegségek kezelésében.
124
P/I-10 PROLIFERATÍV FÁZISÚ,KULÁST MUTATÓ HÁMSEJVASTAGBÉLRÁK KIALAKU
Valcz Gábor1, Sipos Ferenc1, Krenács TiborWichmann Barna1, Molnár Béla3, Tulassay Zsolt 1Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika,Intézet, Budapest 3Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
Háttér: Az epitheliális-mesenchymális átalakulás (epithelialfolyamat lehet a vastagbélrák kifejlődésében. A hám eredetű mesenchymális sejtek megváltozott mennyiségű/minőségű szabályzómolekula termelésükkel befolyásolhatják tulajdonságait.
Célok: Az EMT gyakoriságának megállapítása az intraepitheliális cytokeratin (CK) dupla pozitivítást mutató sejtek detektálásával, a vastagbél adenomacarcinoma szekvencia (ADCS) során. Megvizsgáltuk továbbá az Eexpressziójának változását, valamint az
Anyagok és módszerek: Szövettanilag egészséges, adenoma és vastagbélrákos biopsziás mintátissue microarray (TMA) technikával metszeteket készítettünk. A metszeteken α-SMA és Ki-67 dupla immunfluorescenszalkalmaztunk, majd a mintákat digitális mikroszkóppal értékeltük.
Eredmények: Az intraepitheliális szignifikánsan (p<0.01) nagyobb volt (3.34 ± 1.01%), mint egészséges (1.94 ± 0.69%) vagy adenoma (1.62 ± 0.78%) minták esetében. Az Eintraepiteliális α-SMA+ sejt arány növekedésével. Az fázisban volt.
Következtetések: Vizsgálatunkban az ADCS során növekvő arányú, elsősorban pontpozitivitást mutató intraepitheliális (CKkezdeti fázisára utal. A proliferativ fázisban (Kifeltételezhető, hogy ezen sejtek plaszticitása nagyobb, mint a teljesen kiérett (Kikorreláció az intraepitheliális α-SMAhogy az EMT szabályozásában a sejt
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
Program: Gasztroenterológia
Témavezetı: Molnár Béla
E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
PROLIFERATÍV FÁZISÚ, EPITHELIÁLIS-MESENCHYMÁLIS ÁTALAKULÁST MUTATÓ HÁMSEJTEK ARÁNYÁNAK VASTAGBÉLRÁK KIALAKULÁSA SORÁN
, Krenács Tibor2, Patai V. Árpád1, Leiszter Katalin, Tulassay Zsolt3.
Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika,2 I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató
Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
mesenchymális átalakulás (epithelial-to-mesenchymal transitio/EMT) alapvető folyamat lehet a vastagbélrák kifejlődésében. A hám eredetű mesenchymális sejtek megváltozott mennyiségű/minőségű szabályzómolekula termelésükkel befolyásolhatják a rákos őssejt szaporodási
Az EMT gyakoriságának megállapítása az intraepitheliális α-simaizom aktin (αcytokeratin (CK) dupla pozitivítást mutató sejtek detektálásával, a vastagbél adenoma
S) során. Megvizsgáltuk továbbá az E-cadherin sejtkapcsoló molekula expressziójának változását, valamint az α-SMA+ sejtek proliferációs tulajdonságait az ADCS során.
: Szövettanilag egészséges, adenoma és vastagbélrákos biopsziás mintátissue microarray (TMA) technikával metszeteket készítettünk. A metszeteken
67 dupla immunfluorescensz-, valamint, átmenőfényes Ealkalmaztunk, majd a mintákat digitális mikroszkóppal értékeltük.
Az intraepitheliális α-SMA+/CK+ sejtek aránya vastagbélrákos meteszetekben szignifikánsan (p<0.01) nagyobb volt (3.34 ± 1.01%), mint egészséges (1.94 ± 0.69%) vagy adenoma (1.62 ± 0.78%) minták esetében. Az E-cadherin expressziója negativ kor
sejt arány növekedésével. Az α-SMA+ sejtek nagy része proliferativ (Ki
Vizsgálatunkban az ADCS során növekvő arányú, elsősorban ponttheliális (CK+) sejteket találtunk. Ez az α-SMA expressziós mintázat az EMT
kezdeti fázisára utal. A proliferativ fázisban (Ki-67+) lévő SMA+ sejtek nagy aránya alapján feltételezhető, hogy ezen sejtek plaszticitása nagyobb, mint a teljesen kiérett (Ki
SMA+ sejtek aránya és az E-cadherin expresszió között arra utalhat, hogy az EMT szabályozásában a sejt-sejt kapcsolatok elvesztése is szerept játszik.
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
MESENCHYMÁLIS ÁTALA- VÁLTOZÁSA A
, Leiszter Katalin1, Tóth Kinga1,
I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató
Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
mesenchymal transitio/EMT) alapvető folyamat lehet a vastagbélrák kifejlődésében. A hám eredetű mesenchymális sejtek megváltozott
a rákos őssejt szaporodási
simaizom aktin (α-SMA) és cytokeratin (CK) dupla pozitivítást mutató sejtek detektálásával, a vastagbél adenoma-dysplasia-
cadherin sejtkapcsoló molekula sejtek proliferációs tulajdonságait az ADCS során.
: Szövettanilag egészséges, adenoma és vastagbélrákos biopsziás mintákból tissue microarray (TMA) technikával metszeteket készítettünk. A metszeteken α-SMA és CK, valamint
, valamint, átmenőfényes E-cadherin immunfestést
sejtek aránya vastagbélrákos meteszetekben szignifikánsan (p<0.01) nagyobb volt (3.34 ± 1.01%), mint egészséges (1.94 ± 0.69%) vagy adenoma
cadherin expressziója negativ korrelációt mutatott az sejtek nagy része proliferativ (Ki-67+)
Vizsgálatunkban az ADCS során növekvő arányú, elsősorban pont-szerű α-SMA SMA expressziós mintázat az EMT
sejtek nagy aránya alapján feltételezhető, hogy ezen sejtek plaszticitása nagyobb, mint a teljesen kiérett (Ki-67-) sejteké. A negativ
cadherin expresszió között arra utalhat, sejt kapcsolatok elvesztése is szerept játszik.
2011. április 14-15.
P/I-11 SZÉKESFEHÉRVÁRI SPOR
Négele Zalán1, Nyakas Csaba2, Pápai Júlia 1 Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár2 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest3 Nemzeti Sport Intézet, Budapest
A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a sportolók énképe pozitívabb nem sportoló társaikénál. A sportoló önmagáról alkotott képe teljesítménymotiváló tényező. Ezért nem msorán milyen képet alakít ki önmagáról.
Kérdéseink: 1. Változik- e a serdülő leányok önmagukról alkotott képe az életkor előrehaladtával? 2. Van-e különbség az énkép értékekben a sportágak között? 3. Kimutathatótestméretek között?
A vizsgálat alanyai 11-16 éves kézilabdázó (N=37) és kosárlabdázó (N=29) lányok voltak. Az énkép összetevőinek elemzésére a Tenessee testmagasságot és a testtömeget választot
Az énkép átlagok életkori különbségeit egyszempontos varianciaanalízissel teszteltük. A sportágak közötti összehasonlítást t-próbával végeztük. Az énkép és a testméretek közötti kapcsolat vizsgálata korrelációs analízissel történt.
Eredményeink szerint a sportolók énkép értékei az életkorral csökkentek, majd 14 éves kor után újra emelkedtek. Az egymást követő életkorok között jelentős különbséget nem találtunk. A két sportág képviselőinek énképátlagai szintén nem tértek el. Az énkép összetevők és a testkép és az individuális énkép esetében találtunk szignifikáns kapcsolatot. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált időszakban az életkor nincs jelentős befolyással az énkép alakulására. A testméretbeli különbözőség elsősorbanem befolyásol.
Doktori Iskola: Sporttudománok Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsereTémavezető Nyakas Csaba E-mail: [email protected]
SZÉKESFEHÉRVÁRI SPORTOLÓ LÁNYOK ÉNKÉPE
, Pápai Júlia3
Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest
Nemzeti Sport Intézet, Budapest
A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a sportolók énképe pozitívabb nem sportoló társaikénál. A sportoló önmagáról alkotott képe teljesítménymotiváló tényező. Ezért nem msorán milyen képet alakít ki önmagáról.
e a serdülő leányok önmagukról alkotott képe az életkor előrehaladtával? 2. e különbség az énkép értékekben a sportágak között? 3. Kimutatható-e kapcsolat az énké
16 éves kézilabdázó (N=37) és kosárlabdázó (N=29) lányok voltak. Az énkép összetevőinek elemzésére a Tenessee - féle énképskálát alkalmaztuk. A testméretek közül a testmagasságot és a testtömeget választottuk ki.
Az énkép átlagok életkori különbségeit egyszempontos varianciaanalízissel teszteltük. A sportágak próbával végeztük. Az énkép és a testméretek közötti kapcsolat vizsgálata
rint a sportolók énkép értékei az életkorral csökkentek, majd 14 éves kor után újra emelkedtek. Az egymást követő életkorok között jelentős különbséget nem találtunk. A két sportág képviselőinek énképátlagai szintén nem tértek el. Az énkép összetevők és a testméretek között csak a testkép és az individuális énkép esetében találtunk szignifikáns kapcsolatot. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált időszakban az életkor nincs jelentős befolyással az énkép alakulására. A testméretbeli különbözőség elsősorban a testről alkotott képben fejeződik ki, más énkép összetevőket
tedzés, szabályozás, anyagcsere
125
A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a sportolók énképe pozitívabb nem sportoló társaikénál. A sportoló önmagáról alkotott képe teljesítménymotiváló tényező. Ezért nem mindegy, hogy fejlődése
e a serdülő leányok önmagukról alkotott képe az életkor előrehaladtával? 2. e kapcsolat az énkép és a
16 éves kézilabdázó (N=37) és kosárlabdázó (N=29) lányok voltak. Az énkép féle énképskálát alkalmaztuk. A testméretek közül a
Az énkép átlagok életkori különbségeit egyszempontos varianciaanalízissel teszteltük. A sportágak próbával végeztük. Az énkép és a testméretek közötti kapcsolat vizsgálata
rint a sportolók énkép értékei az életkorral csökkentek, majd 14 éves kor után újra emelkedtek. Az egymást követő életkorok között jelentős különbséget nem találtunk. A két sportág
testméretek között csak a testkép és az individuális énkép esetében találtunk szignifikáns kapcsolatot. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált időszakban az életkor nincs jelentős befolyással az énkép alakulására. A
n a testről alkotott képben fejeződik ki, más énkép összetevőket
126
P/I-12 A VÉRTEJSAV ÉS VENTIFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
Trájer Emese, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna, Györe István, Tóth Miklós
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi
Bevezetés: Növekvő intenzitású terhelésnél az oxigén(Okinetikája eltérő. A VO2 nagyobb intenzitású terhelésnél kisebb mértékben emelkedik, mivel a hemoglobin oxigénkötő képessége alacsonyabb pH értéknél csökkenfokozódásával, a CO2 leadás hirtelen megnő, mely az intenzitás növelésével tovább emelkedik. A ventiláció(VE) változása sem lineáris az intenzitás vagy az idő függvényében. A VCOmetabolikus anyagcsere változások jelzője
Jensen szerint sportolók eredményeinek összehasonlítására az eddig használt testtömegre számított relatív teljesítmény, O2 felvétel nem megfelelő. Szerinte allometrikus kapcsolat van a ventilációs paraméterek és a testtömeg között (y=a*xszerint VO2max esetében b=0,73, VEparamétereit vizsgáltuk terhelés során. Feltételeztük, hogy pozitív koparaméterek és a maximális vértejsav koncentráció között.
Módszer: 46 válogatott férfi kajaktesttömeg:85,0±8,0kg) teljes kifáradásig tartó futószalagos terhelésen vizsgáltu10km/h; kezdő meredekség 1,5%; intenzitás növelés 1,5%/perc). A terhelés alatt Schiller ATkészülékkel folyamatosan mértünk pulzusszámot, gázcsere mutatókat, (VOnyugalomban(Lany), terhelés maximumában(Lavérvétel történt tejsav meghatározás céljából.
A ventiláció függvényében egyénenként ábrázoltuk a VOVCO2-VO2 differenciát ml-ben. Az értékeket ventilációs paraméterekösszefüggések alapján is kiszámoltuk, így a (VCOfüggvényében.
Eredmények: A vita maxima terhelés során mért maxi(ml/perc), VCO2: 6113±771(ml/perc), VE: 164±19 (liter/perc), VCOkoncentrációk: Lamax: 12,5±2,7, LaR5’
VO2)/(kg^0.73)}/{VE/(kg^0.55)} hányados pozitív korrelációt mutat a La
Következtetés: A terhelés alatt mért ventilációs paraméterek kinetikájának, valamint a testtömeggel kimutatott allometrikus összefüggések és metabolikus folyamatok egyidejű vsportolók terhelésre adott élettani válaszreakcióinak jobb megismerésében, a sportági és egyéni különbségek hátterének jobb megértésében.
Doktori Iskola: Sporttudományok Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsereTémavezető: Tóth Miklós E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A VÉRTEJSAV ÉS VENTILÁCIÓS PARAMÉTEREK KÖZÖTTI FÜGGÉSEK VIZSGÁLATA MAXIMÁLIS TERHELÉS SORÁN
, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna,
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi-és Sportorvosi Tanszék, Budape
Növekvő intenzitású terhelésnél az oxigén(O2) felvétel és a szénnagyobb intenzitású terhelésnél kisebb mértékben emelkedik, mivel a
hemoglobin oxigénkötő képessége alacsonyabb pH értéknél csökken. Az anaerob anyagcsere leadás hirtelen megnő, mely az intenzitás növelésével tovább emelkedik. A
ventiláció(VE) változása sem lineáris az intenzitás vagy az idő függvényében. A VCOmetabolikus anyagcsere változások jelzőjeként, képet adhat az izom energiafelhasználásáról.
szerint sportolók eredményeinek összehasonlítására az eddig használt testtömegre számított felvétel nem megfelelő. Szerinte allometrikus kapcsolat van a ventilációs
és a testtömeg között (y=a*xb; y=VO2max; x=testtömeg). Sportolókon végzett vizsgálatok VE során pedig b=0,55. Válogatott kajak
paramétereit vizsgáltuk terhelés során. Feltételeztük, hogy pozitív korrelációt találunk a ventilációs paraméterek és a maximális vértejsav koncentráció között.
46 válogatott férfi kajak-kenu sportolót (kor:23,6±5,3év; magasság:184±6cm; testtömeg:85,0±8,0kg) teljes kifáradásig tartó futószalagos terhelésen vizsgáltu10km/h; kezdő meredekség 1,5%; intenzitás növelés 1,5%/perc). A terhelés alatt Schiller ATkészülékkel folyamatosan mértünk pulzusszámot, gázcsere mutatókat, (VO2, VCO
), terhelés maximumában(Lamax), és a terhelést követő ötödik percben(Lavérvétel történt tejsav meghatározás céljából.
A ventiláció függvényében egyénenként ábrázoltuk a VO2 és a VCO2 értékeket, valamint az RQ helyett a ben. Az értékeket ventilációs paraméterek és testtömeg közötti allometrikus
összefüggések alapján is kiszámoltuk, így a (VCO2-VO2)/(kg^0.73) értékét ábrázoltuk a VE/(kg^0.55)
A vita maxima terhelés során mért maximális ventilációs paraméterek: VO: 6113±771(ml/perc), VE: 164±19 (liter/perc), VCO2-VO2diff:1314 ml/perc. Vértejsav
R5’: 13,6±3,1 mmol/l; pulzus: 188±.9.Maximális terhelésnél a{(VCO3)}/{VE/(kg^0.55)} hányados pozitív korrelációt mutat a Lamax értékével(p<0,001).
A terhelés alatt mért ventilációs paraméterek kinetikájának, valamint a testtömeggel kimutatott allometrikus összefüggések és metabolikus folyamatok egyidejű vsportolók terhelésre adott élettani válaszreakcióinak jobb megismerésében, a sportági és egyéni különbségek hátterének jobb megértésében.
Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
PhD. Tudományos Napok 2011.
PARAMÉTEREK KÖZÖTTI ÖSSZE-ORÁN
, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna,
és Sportorvosi Tanszék, Budapest
) felvétel és a szén-dioxid(CO2) leadás nagyobb intenzitású terhelésnél kisebb mértékben emelkedik, mivel a
. Az anaerob anyagcsere leadás hirtelen megnő, mely az intenzitás növelésével tovább emelkedik. A
ventiláció(VE) változása sem lineáris az intenzitás vagy az idő függvényében. A VCO2 és a VE, a ként, képet adhat az izom energiafelhasználásáról.
szerint sportolók eredményeinek összehasonlítására az eddig használt testtömegre számított felvétel nem megfelelő. Szerinte allometrikus kapcsolat van a ventilációs
testtömeg). Sportolókon végzett vizsgálatok pedig b=0,55. Válogatott kajak-kenu sportolók légzési
rrelációt találunk a ventilációs
kenu sportolót (kor:23,6±5,3év; magasság:184±6cm; testtömeg:85,0±8,0kg) teljes kifáradásig tartó futószalagos terhelésen vizsgáltunk (állandó sebesség 10km/h; kezdő meredekség 1,5%; intenzitás növelés 1,5%/perc). A terhelés alatt Schiller AT-104
, VCO2, VE, RQ), valamint ), és a terhelést követő ötödik percben(LaR5’)
értékeket, valamint az RQ helyett a és testtömeg közötti allometrikus
)/(kg^0.73) értékét ábrázoltuk a VE/(kg^0.55)
mális ventilációs paraméterek: VO2: 4775±569 diff:1314 ml/perc. Vértejsav
: 13,6±3,1 mmol/l; pulzus: 188±.9.Maximális terhelésnél a{(VCO2-értékével(p<0,001).
A terhelés alatt mért ventilációs paraméterek kinetikájának, valamint a testtömeggel kimutatott allometrikus összefüggések és metabolikus folyamatok egyidejű vizsgálatai segíthetnek a sportolók terhelésre adott élettani válaszreakcióinak jobb megismerésében, a sportági és egyéni
2011. április 14-15.
P/I-13 GENETIKAI VIZSGÁLATISPORTOLÓ POPULÁCIÓN
Udvardy Anna, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna, Györe István, Tóth Miklós
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék
Bevezetés: Korábbi kutatásaink során már tanulmányoztuk egyes, a sportági kiválasztással és teljesítménnyel kapcsolatba hozható gének variánsait. Jelenlegi vizsgálati metódus alapját a vizsgált génszám kiterjesztése és a hirtelen szívhalál és metabolikus szindrómamagas vércukorszint és diszlipidémia)
Vizsgálati módszerek: A DNS kivonása teljes vérből zajlik és minden mintából 64 gén variánsa kerül meghatározásra. A genetikai háttér analizálása DNS chip segítségével történik az Avidin Kft. által. TaqMan OpenArray chip 48 almatrixra oszlik és mindegyik almatrix 64 db kikötött oligonukleotid szekvenciát tartalmaz, melyek az adott polimorfizmus vizsgálatáért felelősek. Ez teszi lehetővé, hogy egyszerre 3072 nanokapilláris kvantitatív valós idejű PCR (QRT
Eredmények, Vizsgált gének: A rendszer validálása korábban már meghatározott DNS mintákkal történik.
A vizsgált 64 gén közül az első csoportban a fizikai és sportteljesítménnyel kapcsolatos gének szerepelnek. Ezek közül kiemelem az ADRB2teljesítménnyel és a hirtelen szívhalálra való hajlammal is összefüggést mutatott. A második csoportját a géneknek a hirtelen szívhalállal, szívössze (AMPD1, NOS AP, ADIPOQ stb.)
A harmadik csoportot a metabolikus szindróma hátterében vizsgált gének képezik. Ilyen például a LIPG, ami a HDL-C szint egyéni különbségeivel és fizikai aktivitásra adott változásával állhat kapcsolatban.
Összefoglalás: A sportolói hirtejelentkezik és csak az esetek töredékében sikerül megnyugtató okot találnianeuryzmaruptura, asthma stb.) a háttérben. jövőben a kockázati tényezőkkel rendelkező egyének korai kiszűrésére.
A metabolikus szindróma genetikájának tanulmányozása sportolói populációban a genetikai variációk által kialakított mérhető fenotípusos tulajdonságok (vérnyomás, vérzsírok) vizsgálatát teszi lehetegy káros környezeti befolyásoktól (fizikai aktivitás hiánya, dohányzás) védettebb csoportban.
Doktori Iskola: Sporttudományok Program: Edzés és adaptáció Témavezető: Pucsok József E-mail: [email protected]
GENETIKAI VIZSGÁLATI TESZT 64 GÉNES DNS CSPORTOLÓ POPULÁCIÓN
, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna,
Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest
Korábbi kutatásaink során már tanulmányoztuk egyes, a sportági kiválasztással és teljesítménnyel kapcsolatba hozható gének variánsait. Jelenlegi vizsgálati metódus alapját a vizsgált génszám kiterjesztése és a hirtelen szívhalál és metabolikus szindróma(elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és diszlipidémia) hátterében vizsgált génvariánsok bevonása adta.
A DNS kivonása teljes vérből zajlik és minden mintából 64 gén variánsa kerül meghatározásra. A genetikai háttér analizálása DNS chip segítségével történik az Avidin Kft. által.
chip 48 almatrixra oszlik és mindegyik almatrix 64 db kikötött oligonukleotid szekvenciát tartalmaz, melyek az adott polimorfizmus vizsgálatáért felelősek. Ez teszi lehetővé, hogy
kvantitatív valós idejű PCR (QRT-PCR) futtatha
A rendszer validálása korábban már meghatározott DNS mintákkal történik.
A vizsgált 64 gén közül az első csoportban a fizikai és sportteljesítménnyel kapcsolatos gének szerepelnek. Ezek közül kiemelem az ADRB2-t, ami korábbi tanulmányok által az állóképességi teljesítménnyel és a hirtelen szívhalálra való hajlammal is összefüggést mutatott. A második csoportját a géneknek a hirtelen szívhalállal, szív-ér rendszeri megbetegedésekkel összefüggésben állítottuk
S AP, ADIPOQ stb.)
A harmadik csoportot a metabolikus szindróma hátterében vizsgált gének képezik. Ilyen például a C szint egyéni különbségeivel és fizikai aktivitásra adott változásával állhat
A sportolói hirtelen szívhalál általában minden előzetes tünet/panasz nélkül jelentkezik és csak az esetek töredékében sikerül megnyugtató okot találnianeuryzmaruptura, asthma stb.) a háttérben. A genetikai háttér megismerése segédletet adhat a
kockázati tényezőkkel rendelkező egyének korai kiszűrésére.
A metabolikus szindróma genetikájának tanulmányozása sportolói populációban a genetikai variációk által kialakított mérhető fenotípusos tulajdonságok (vérnyomás, vérzsírok) vizsgálatát teszi lehetegy káros környezeti befolyásoktól (fizikai aktivitás hiánya, dohányzás) védettebb csoportban.
127
TESZT 64 GÉNES DNS CHIPPEL
, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna,
Budapest
Korábbi kutatásaink során már tanulmányoztuk egyes, a sportági kiválasztással és fizikai teljesítménnyel kapcsolatba hozható gének variánsait. Jelenlegi vizsgálati metódus alapját a vizsgált
(elhízás, magas vérnyomás, vizsgált génvariánsok bevonása adta.
A DNS kivonása teljes vérből zajlik és minden mintából 64 gén variánsa kerül meghatározásra. A genetikai háttér analizálása DNS chip segítségével történik az Avidin Kft. által. A
chip 48 almatrixra oszlik és mindegyik almatrix 64 db kikötött oligonukleotid szekvenciát tartalmaz, melyek az adott polimorfizmus vizsgálatáért felelősek. Ez teszi lehetővé, hogy
PCR) futtatható.
A rendszer validálása korábban már meghatározott DNS mintákkal történik.
A vizsgált 64 gén közül az első csoportban a fizikai és sportteljesítménnyel kapcsolatos gének bi tanulmányok által az állóképességi
teljesítménnyel és a hirtelen szívhalálra való hajlammal is összefüggést mutatott. A második csoportját ér rendszeri megbetegedésekkel összefüggésben állítottuk
A harmadik csoportot a metabolikus szindróma hátterében vizsgált gének képezik. Ilyen például a C szint egyéni különbségeivel és fizikai aktivitásra adott változásával állhat
általában minden előzetes tünet/panasz nélkül jelentkezik és csak az esetek töredékében sikerül megnyugtató okot találni(trauma, embolia,
A genetikai háttér megismerése segédletet adhat a
A metabolikus szindróma genetikájának tanulmányozása sportolói populációban a genetikai variációk által kialakított mérhető fenotípusos tulajdonságok (vérnyomás, vérzsírok) vizsgálatát teszi lehetővé egy káros környezeti befolyásoktól (fizikai aktivitás hiánya, dohányzás) védettebb csoportban.
128
P/I-14 IMPORTANCE OF TREATM
Adriana Ionitoiu¹, Adriana Brezeanu¹, Daniel Bercian¹, Romeo Brezeanu²
University of Medicine and Pharmacy, Targu1 University Clinic of Primary Care2 University Clinic of Pharmacology
Aim: The study establishes the importance of the adjunct therapy of the management of patients diagnosed with osteoarthritis of different etiology and its occurrence between the ages 40 and 75 years.
Methods and materials: Fifty patients were submitted to thequestions referring to age of onset of the disease, gender, weight, the first symptoms of the disease, and the therapeutically approach. The results of the questionnaire were statistically analyzed using the GraphPrism software version Demo.
Results The rehabilitation management was applied for 2 weeks and its main objectives were the improvement of the independence of the patients; maintaining and restoring the joint mobility and enhancement of the muscular strength. The resumultimodal approach group and multimodal group.
Conclusions: Due to the fact that the number of patients included in the study is limited (fifty) we can not draw statistical conclusion that no matter the apprfinal statistical results we observed an improvement and a different quality of life in patients who followed the multimodal approach. Another factor to take into consideration is the physical factor of “white coat” and the educational one. The rehabilitation remains an important part of the treatment in osteoarthritis and future educational disease awareness. Educational strategies concerning the pain management for the patients should be implemented.
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
PhD. Tudományos Napok
IMPORTANCE OF TREATMENT OF OSTEOARTHRITIS
¹, Adriana Brezeanu¹, Daniel Bercian¹, Romeo Brezeanu²
University of Medicine and Pharmacy, Targu-Mures University Clinic of Primary Care University Clinic of Pharmacology
The study establishes the importance of the adjunct therapy of the management of patients diagnosed with osteoarthritis of different etiology and its occurrence between the ages 40 and 75
Fifty patients were submitted to the questionnaire which comprised questions referring to age of onset of the disease, gender, weight, the first symptoms of the disease, and the therapeutically approach. The results of the questionnaire were statistically analyzed using the
re version Demo.
The rehabilitation management was applied for 2 weeks and its main objectives were the improvement of the independence of the patients; maintaining and restoring the joint mobility and enhancement of the muscular strength. The result of pain improvement were similar in the non multimodal approach group and multimodal group.
Due to the fact that the number of patients included in the study is limited (fifty) we can not draw statistical conclusion that no matter the approach the results would be the same. Despite the final statistical results we observed an improvement and a different quality of life in patients who followed the multimodal approach. Another factor to take into consideration is the physical factor of
e coat” and the educational one. The rehabilitation remains an important part of the treatment in osteoarthritis and future educational disease awareness. Educational strategies concerning the pain management for the patients should be implemented.
ori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
PhD. Tudományos Napok 2011.
STEOARTHRITIS
The study establishes the importance of the adjunct therapy of the management of patients diagnosed with osteoarthritis of different etiology and its occurrence between the ages 40 and 75
questionnaire which comprised questions referring to age of onset of the disease, gender, weight, the first symptoms of the disease, and the therapeutically approach. The results of the questionnaire were statistically analyzed using the
The rehabilitation management was applied for 2 weeks and its main objectives were the improvement of the independence of the patients; maintaining and restoring the joint mobility and
lt of pain improvement were similar in the non
Due to the fact that the number of patients included in the study is limited (fifty) we can oach the results would be the same. Despite the
final statistical results we observed an improvement and a different quality of life in patients who followed the multimodal approach. Another factor to take into consideration is the physical factor of
e coat” and the educational one. The rehabilitation remains an important part of the treatment in osteoarthritis and future educational disease awareness. Educational strategies concerning the pain
2011. április 14-15.
P/I-15 SERUM AND SYNOVIAL MOSTEOARTHRITIS
Zazgyva Ancuta, István Gergely, ElıSorin, Örs Nagy
University of Medicine and Pharmacy. Targu
Introduction: Some members of the matrix metalloproteinases family play an important destructive role in the osteoarthritic cartilage. However, little is known about the participation of MMPissue. MMP-8 is predominantly synthesized by neutrophil granulocytes and has a variety of biological effects. Some of the proinflammatory cytokines, such as 8 production in the inflamed joint and might be of prognostic interest in conjunction with the metalloproteinase levels. Materials and methods: 54 individuals (37 males, 17 females) who underwent arthroscopy of the knee joint due to different stages of osteoarthritis (n=28, 45,21 ± 2,60 yrs) and traumatic meniscal lesions (n=26, 37 ± 2,87 yrs) have been investigated. A detailed questionnaire has been fulfilled regarding every patient, based on the ICRS Cartilage InjuVenous blood and synovial fluid samples have been drawn in order to determine the levels of MMPTNF α and IL-6. Individual subjective scores and IKDC scores have been correlated to the level of these soluble factors Results: we measured higher levels of serum and synovial MMPtrauma subgroup than in controls. There was no correlation between serum and synovial levels of MMP-8. Serum MMP-8 showed a significant negative correlation with Q1 and Q7 scof activity without pain, p=0,037 and p=0,041, respectively). Synovial MMPthe Q3 score (pain severity, p=0,029), Q6 score (level of joint blockage, p=0,040) and IKDC score (p=0,048). Serum TNF was somewhat, butin strong correlation with the synovial levels of the cytokine (R=0,53, p=0,002). Serum TNF could be correlated to the Q9 score (impairment related to combined physical activity, p=0,025) but not highlight any association between serum and/or synovial TNF and MMPConclusions: considering these results, we think that serum and synovial MMPdiagnostic and probably prognostic interest in osteoarthritis of the knee. Morstadialization” could have a therapeutic importance in this disease, especially in the mirror of pursuit for MMP inhibitor drug development. Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
SERUM AND SYNOVIAL MMP-8 IN THE EVALUATION
, István Gergely, Elıd Nagy, Zsuzsa Kinál, Russu Octav, Sándor Zu
y of Medicine and Pharmacy. Targu-Mures
: Some members of the matrix metalloproteinases family play an important destructive role in the osteoarthritic cartilage. However, little is known about the participation of MMP
is predominantly synthesized by neutrophil granulocytes and has a variety of biological . Some of the proinflammatory cytokines, such as TNF α and IL-6 are putative triggers for MMP
8 production in the inflamed joint and might be of prognostic interest in conjunction with the
54 individuals (37 males, 17 females) who underwent arthroscopy of the nee joint due to different stages of osteoarthritis (n=28, 45,21 ± 2,60 yrs) and traumatic meniscal
lesions (n=26, 37 ± 2,87 yrs) have been investigated. A detailed questionnaire has been fulfilled regarding every patient, based on the ICRS Cartilage Injury Evaluation Package. Venous blood and synovial fluid samples have been drawn in order to determine the levels of MMP
6. Individual subjective scores and IKDC scores have been correlated to the level of these
measured higher levels of serum and synovial MMP-8 both in osteoarthritis and the trauma subgroup than in controls. There was no correlation between serum and synovial levels of
8 showed a significant negative correlation with Q1 and Q7 scof activity without pain, p=0,037 and p=0,041, respectively). Synovial MMPthe Q3 score (pain severity, p=0,029), Q6 score (level of joint blockage, p=0,040) and IKDC score (p=0,048). Serum TNF was somewhat, but not significantly higher in patients than in healthy controls, in strong correlation with the synovial levels of the cytokine (R=0,53, p=0,002). Serum TNF could be correlated to the Q9 score (impairment related to combined physical activity, p=0,025) but not highlight any association between serum and/or synovial TNF and MMP-8.
considering these results, we think that serum and synovial MMPdiagnostic and probably prognostic interest in osteoarthritis of the knee. Morstadialization” could have a therapeutic importance in this disease, especially in the mirror of pursuit for MMP inhibitor drug development.
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
129
8 IN THE EVALUATION OF KNEE
a Kinál, Russu Octav, Sándor Zuh, Pop Tudor
: Some members of the matrix metalloproteinases family play an important destructive role in the osteoarthritic cartilage. However, little is known about the participation of MMP-8 in this
is predominantly synthesized by neutrophil granulocytes and has a variety of biological 6 are putative triggers for MMP-
8 production in the inflamed joint and might be of prognostic interest in conjunction with the
54 individuals (37 males, 17 females) who underwent arthroscopy of the nee joint due to different stages of osteoarthritis (n=28, 45,21 ± 2,60 yrs) and traumatic meniscal
lesions (n=26, 37 ± 2,87 yrs) have been investigated. A detailed questionnaire has been fulfilled ry Evaluation Package.
Venous blood and synovial fluid samples have been drawn in order to determine the levels of MMP-8, 6. Individual subjective scores and IKDC scores have been correlated to the level of these
8 both in osteoarthritis and the trauma subgroup than in controls. There was no correlation between serum and synovial levels of
8 showed a significant negative correlation with Q1 and Q7 scores (highest level -8 could be correlated to
the Q3 score (pain severity, p=0,029), Q6 score (level of joint blockage, p=0,040) and IKDC score not significantly higher in patients than in healthy controls,
in strong correlation with the synovial levels of the cytokine (R=0,53, p=0,002). Serum TNF could be correlated to the Q9 score (impairment related to combined physical activity, p=0,025) but we could
8. considering these results, we think that serum and synovial MMP-8 levels are of
diagnostic and probably prognostic interest in osteoarthritis of the knee. Moreover, a „biological stadialization” could have a therapeutic importance in this disease, especially in the mirror of pursuit
130
P/I-16 MID-TERM RESULTS OF CEMENTLESS TOTAL HUSING THE MEDIALISAT
Sándor Zuh, István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs Nagy
University of Medicine and Pharmacy. Targu
Introduction: Surgical treatment of specialist. One of the proven procedures for this is the medialisation of a cementless acetabular component in total hip arthroplasty.Material and method: We studied a number of 214 consecuour facility between January 2003 and December 2010 that underwent total arhroplasty with a cementless endoprosthesis implanted using the medialisation technique (239 hips). The patients were evaluated clinically and radiologically both preResults: The mean age was 45 years (34 to 52) and the mean followthe Crowe classification, we found 77 patients with type I hip dysplasia, 90with type III and 3 patients had type IV dysplasia. The mean value of the WOMAC score was 83 points preoperativelly, and decreased to 48 points at six months postoperativelly and to a mean of 37 points at the last follow-up. Radiological evaluation showed a mean medialisation value of 3 mm from the Kohler line and the mean percentage of the cup’s surface that was placed medial to the above mentioned line was of 23% (varying from 15 to 40%). In 8 cases (3.3%) the prosthesis broke tthe medial wall of the acetabulum hip’s centre of rotation was medialised by a mean of 13 mm (8the acetabular component was 44° (35 to 45°). Narthroplasty up to this point. Our radiologic evaluation showed the presence of radiolucent lines in two cases – in one case on the outer third and in another case in both the mid and outer thirds of the acetabular component – but these lines were less than 2 mm wide. Conclusions: The medial protrusion technique is relatively simple and convenient, as it can reduce the operating time, while also providing a stable fixation of the acetabular component. Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
PhD. Tudományos Napok
F CEMENTLESS TOTAL HIP ARTHROPLASTY USING THE MEDIALISATION TECHNIQUE
, István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs
University of Medicine and Pharmacy. Targu-Mures
Surgical treatment of the dysplastic hip is a challenging endeavour for the orthopaedic specialist. One of the proven procedures for this is the medialisation of a cementless acetabular component in total hip arthroplasty.
We studied a number of 214 consecutive patients with hip dysplasia treated in our facility between January 2003 and December 2010 that underwent total arhroplasty with a cementless endoprosthesis implanted using the medialisation technique (239 hips). The patients were
and radiologically both pre- and postoperativelly and at the followThe mean age was 45 years (34 to 52) and the mean follow-up period was 4.1 years. Based on
the Crowe classification, we found 77 patients with type I hip dysplasia, 90with type III and 3 patients had type IV dysplasia. The mean value of the WOMAC score was 83 points preoperativelly, and decreased to 48 points at six months postoperativelly and to a mean of 37 points
ological evaluation showed a mean medialisation value of 3 mm from the Kohler line and the mean percentage of the cup’s surface that was placed medial to the above mentioned line was of 23% (varying from 15 to 40%). In 8 cases (3.3%) the prosthesis broke tthe medial wall of the acetabulum - the acetabular cup was placed medial to the iliohip’s centre of rotation was medialised by a mean of 13 mm (8-19), while the mean abduction angle of the acetabular component was 44° (35 to 45°). None of the followed cases needed revision arthroplasty up to this point. Our radiologic evaluation showed the presence of radiolucent lines in two
in one case on the outer third and in another case in both the mid and outer thirds of the but these lines were less than 2 mm wide.
The medial protrusion technique is relatively simple and convenient, as it can reduce the operating time, while also providing a stable fixation of the acetabular component.
Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
PhD. Tudományos Napok 2011.
IP ARTHROPLASTY
, István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs
the dysplastic hip is a challenging endeavour for the orthopaedic specialist. One of the proven procedures for this is the medialisation of a cementless acetabular
tive patients with hip dysplasia treated in our facility between January 2003 and December 2010 that underwent total arhroplasty with a cementless endoprosthesis implanted using the medialisation technique (239 hips). The patients were
and postoperativelly and at the follow-up visits. up period was 4.1 years. Based on
the Crowe classification, we found 77 patients with type I hip dysplasia, 90 patients with type II, 69 with type III and 3 patients had type IV dysplasia. The mean value of the WOMAC score was 83 points preoperativelly, and decreased to 48 points at six months postoperativelly and to a mean of 37 points
ological evaluation showed a mean medialisation value of 3 mm from the Kohler line and the mean percentage of the cup’s surface that was placed medial to the above mentioned line was of 23% (varying from 15 to 40%). In 8 cases (3.3%) the prosthesis broke through
the acetabular cup was placed medial to the ilio-pubic line. The 19), while the mean abduction angle of
one of the followed cases needed revision arthroplasty up to this point. Our radiologic evaluation showed the presence of radiolucent lines in two
in one case on the outer third and in another case in both the mid and outer thirds of the
The medial protrusion technique is relatively simple and convenient, as it can reduce the operating time, while also providing a stable fixation of the acetabular component.
2011. április 14-15.
Dr. Simon Lajos egyetemi docensDr. Hegedüs Katalin egyetemi adjunktusDr. Purebl György egyetemi adjunktus
P/II POSZTERSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Simon Lajos egyetemi docens
Dr. Hegedüs Katalin egyetemi adjunktus Dr. Purebl György egyetemi adjunktus
131
132
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
P/II-1 KÜSZÖB ALATTI PSZICHÉS ZAVAROK ÉS FAKTOROK VIZSGÁLATA
Bertha Eszter Anna
Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest
A vizsgálat háttere és célja: serdülőkorban elkezdődik, így a későbbi betegségre nézve preventív szereppel bírhat a gyermekkori pszichés zavarok időben történő felismerése. Mindez elképzelhetetlen a rizikófaktok, valamint a kórlefolyás ismerete nélkül, különös tekintettel a stádiumát jelenthetik, és ronthatják a fiatalok életminőségét.
A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban, 2006témában. Választ keresünk arra, hogy az évek során arányban alakulhat ki diagnózis értékű megbetegedés, továbbá vizsgálni kívánjuk a betegség, a demográfiai helyzet, és az életminőség kapcsolatát. fordítani a serdülőkorban gyakran előforduló “küszöb alatti” depresszióra.
Vizsgálati módszerek: 2006-2007 között, a vizsgálat első fázisában, kórházba felvett, 3gyermek/serdülő (n=418) és szülőjük/gutánkövetését indítottuk. A klasszifikációs rendszereknek megfelelő diagnózisok és zavarok felmérésére az Mini International Neuropsychiatric Interview 2.0. gyermek változatát (Gyermek M.I.N.I. 2.0.) használjuk. Felvételre kerül továbbá az Erények és Gondok (Strengths and Difficulties Questionnaire - SDQ), és az Életminőség (Quality of Life demográfiai adatlap. A serdülőkori “küszöb alatti” depresszió elmegírásával készítettem elő, az elmúlt 15 év eredményeit összefoglalva PsychInfo és MedLine, főbb kulcsszavak: subthreshold depression, subsyndromal depression, major depressive disorder, adolescence, pre
A vizsgálat várható eredményei:gyermekkori pszichés zavarok dinamikáját és az ezekre ható tényezőket.felismerés szükségességét, és ebben a „küszöb alatti” diagnózisok kiemelt szerepét. Magyar populáción is igazolást nyerhet az áttekintett irodalom megállapítása, hogy a küszöb alatti depresszió fokozottan rontja a fiatalok életminőségét, és komoly rizikófaktort jelent a felnőttkori ha
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Pszichiátria Témavezető: Balázs Judit Email: [email protected]
PSZICHÉS ZAVAROK ÉS EGYÉB KOCKÁZATI FAKTOROK VIZSGÁLATA A GYERMEKPSZICHIÁTRI
Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest
A pszichiátriai zavarok jelentős része már gyermekserdülőkorban elkezdődik, így a későbbi betegségre nézve preventív szereppel bírhat a gyermekkori pszichés zavarok időben történő felismerése. Mindez elképzelhetetlen a rizikófaktok, valamint a
órlefolyás ismerete nélkül, különös tekintettel a „küszöb alatti” zavarokra, amelyek stádiumát jelenthetik, és ronthatják a fiatalok életminőségét.
A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban, 2006-ban egy longitudinális vizsgálat indult etémában. Választ keresünk arra, hogy az évek során egy „küszöb alatti” pszichés zavarból milyen arányban alakulhat ki diagnózis értékű megbetegedés, továbbá vizsgálni kívánjuk a betegség, a demográfiai helyzet, és az életminőség kapcsolatát. Az utánkövetés során kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a serdülőkorban gyakran előforduló “küszöb alatti” depresszióra.
2007 között, a vizsgálat első fázisában, kórházba felvett, 3gyermek/serdülő (n=418) és szülőjük/gondviselőjük bevonása történt. 2011
klasszifikációs rendszereknek megfelelő diagnózisok és Mini International Neuropsychiatric Interview 2.0. gyermek változatát
yermek M.I.N.I. 2.0.) használjuk. Felvételre kerül továbbá az Erények és Gondok (Strengths and SDQ), és az Életminőség (Quality of Life –LQ) kérdőív, valamint egy
serdülőkori “küszöb alatti” depresszió elemzését egy átfogó tanulmány megírásával készítettem elő, az elmúlt 15 év eredményeit összefoglalva PsychInfo és MedLine, főbb kulcsszavak: subthreshold depression, subsyndromal depression, major depressive disorder, adolescence, predictors, recurrence, comorbidity).
A vizsgálat várható eredményei: Az utánkövetéses vizsgálat során jobban megismerhetjük a gyermekkori pszichés zavarok dinamikáját és az ezekre ható tényezőket. A vizsgálat igazolhatja a korai
ebben a „küszöb alatti” diagnózisok kiemelt szerepét. Magyar populáción is igazolást nyerhet az áttekintett irodalom megállapítása, hogy a küszöb alatti depresszió fokozottan rontja a fiatalok életminőségét, és komoly rizikófaktort jelent a felnőttkori hangulatzavarokra nézve.
Mentális egészségtudományok
133
EGYÉB KOCKÁZATI A GYERMEKPSZICHIÁTRIÁBAN
A pszichiátriai zavarok jelentős része már gyermek-, illetve serdülőkorban elkezdődik, így a későbbi betegségre nézve preventív szereppel bírhat a gyermekkori pszichés zavarok időben történő felismerése. Mindez elképzelhetetlen a rizikófaktok, valamint a
„küszöb alatti” zavarokra, amelyek a betegségek pre-
ban egy longitudinális vizsgálat indult ebben a egy „küszöb alatti” pszichés zavarból milyen
arányban alakulhat ki diagnózis értékű megbetegedés, továbbá vizsgálni kívánjuk a betegség, a kiemelt figyelmet kívánunk
2007 között, a vizsgálat első fázisában, kórházba felvett, 3-18 év közötti 2011-ben a résztvevők 5 éves
klasszifikációs rendszereknek megfelelő diagnózisok és a „küszöb alatti” Mini International Neuropsychiatric Interview 2.0. gyermek változatát
yermek M.I.N.I. 2.0.) használjuk. Felvételre kerül továbbá az Erények és Gondok (Strengths and LQ) kérdőív, valamint egy
emzését egy átfogó tanulmány megírásával készítettem elő, az elmúlt 15 év eredményeit összefoglalva (használt adatbázisok: PsychInfo és MedLine, főbb kulcsszavak: subthreshold depression, subsyndromal depression, major
utánkövetéses vizsgálat során jobban megismerhetjük a A vizsgálat igazolhatja a korai
ebben a „küszöb alatti” diagnózisok kiemelt szerepét. Magyar populáción is igazolást nyerhet az áttekintett irodalom megállapítása, hogy a küszöb alatti depresszió fokozottan
ngulatzavarokra nézve.
134
P/II-2 BIPOLÁRIS ÉS SZKIZOANAK VIZSGÁLATA HAGYOMÓDSZEREKKEL ÉS A CANGAL
Fábián Ágnes, Szıcs Katalin, Réthelyi János
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest
Az utóbbi 20 évben a tudományos érdeklődés nőtt a bipoláris zavarban előforduló kogniránt. A neuropszichológiai funkciók természetének tisztázásával, ezeknek a beteg aktuális állapotával való összefüggésével, és a háttérben rejlő okok feltárásával foglalkozó cikkeket találunk. Célkitűzésünk bipoláris és szkizoaffektív zavarral kezelt betegek csoportjának kognitív vizsgálata, az irodalomban publikált adatok magyar mintán történő felmérése. Célunk továbbá a hagyományos neuropszichológiai tesztek és a CANTAB számítógépes tesztcsomag eredményeinek összehasonlítása. Vizsgálatunkba Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán bipoláris affektív zavar, valamint szkizoaffektív zavar diagnózissal kezelt betegeket vontunk be (n: 69 bipoláris, 33 szkizoaffektív), kognitív funkcióikat hagyományos (Rey szótanulási lista, Mfluencia, Trail Making A és B, Wisconsin Card Sorting Test, Stroop Test), valamint a CANTAB, számítógépen elvégezhető kognitív tesztcsomag bizonyos feladataival (MOT, SWM, SOC, BLC, IED, RTI, RVP, PAL, SSP, DMS, CGT) mértük fel. Hagyományos neuropszichológiai tesztekkel kapott eredményeink alapján mindkét betegcsoport szignifikánsan alacsonyabb eredményeket ért el a MAWI számterjedelmi altesztjének kivételével az összes neuropszichológia tesztben. A két betegcsoport között szignifikáns különbség egy mutatóban sem volt kimutatható. A CANTAB számítógépes tesztcsomaggal felvett adataink előzetes eredményei alapján a vizsgált betegcsoportban figyelmi funkciók károsodását találtuk. Mind a hagyományos, mind a CANTAB számítógéperedményei megerősítik az irodalomban talált eredményeket.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Pszichiátria Témavezető: Réthelyi János E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
BIPOLÁRIS ÉS SZKIZOAFFEKTÍV BETEGEK KOGNNAK VIZSGÁLATA HAGYOMÁNYOS NEUROPSZICHOL
ÓDSZEREKKEL ÉS A CANTAB SZÁMÍTÓGÉPES TES
cs Katalin, Réthelyi János
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest
Az utóbbi 20 évben a tudományos érdeklődés nőtt a bipoláris zavarban előforduló kogniránt. A neuropszichológiai funkciók természetének tisztázásával, ezeknek a beteg aktuális állapotával való összefüggésével, és a háttérben rejlő okok feltárásával foglalkozó cikkeket találunk. Célkitűzésünk
l kezelt betegek csoportjának kognitív vizsgálata, az irodalomban publikált adatok magyar mintán történő felmérése. Célunk továbbá a hagyományos neuropszichológiai tesztek és a CANTAB számítógépes tesztcsomag eredményeinek összehasonlítása. Vizsgálatunkba Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán bipoláris affektív zavar, valamint szkizoaffektív zavar diagnózissal kezelt betegeket vontunk be (n: 69 bipoláris, 33 szkizoaffektív), kognitív funkcióikat hagyományos (Rey szótanulási lista, MAWI részfeladatok, betűfluencia, Trail Making A és B, Wisconsin Card Sorting Test, Stroop Test), valamint a CANTAB, számítógépen elvégezhető kognitív tesztcsomag bizonyos feladataival (MOT, SWM, SOC, BLC, IED, RTI,
értük fel. Hagyományos neuropszichológiai tesztekkel kapott eredményeink alapján mindkét betegcsoport szignifikánsan alacsonyabb eredményeket ért el a MAWI számterjedelmi altesztjének kivételével az összes neuropszichológia tesztben. A két betegcsoport
ött szignifikáns különbség egy mutatóban sem volt kimutatható. A CANTAB számítógépes tesztcsomaggal felvett adataink előzetes eredményei alapján a vizsgált betegcsoportban figyelmi funkciók károsodását találtuk. Mind a hagyományos, mind a CANTAB számítógéperedményei megerősítik az irodalomban talált eredményeket.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
FFEKTÍV BETEGEK KOGNITÍV FUNKCIÓI-MÁNYOS NEUROPSZICHOLÓGIAI
TAB SZÁMÍTÓGÉPES TESZTCSOMAG-
Az utóbbi 20 évben a tudományos érdeklődés nőtt a bipoláris zavarban előforduló kognitív zavarok iránt. A neuropszichológiai funkciók természetének tisztázásával, ezeknek a beteg aktuális állapotával való összefüggésével, és a háttérben rejlő okok feltárásával foglalkozó cikkeket találunk. Célkitűzésünk
l kezelt betegek csoportjának kognitív vizsgálata, az irodalomban publikált adatok magyar mintán történő felmérése. Célunk továbbá a hagyományos neuropszichológiai tesztek és a CANTAB számítógépes tesztcsomag eredményeinek összehasonlítása. Vizsgálatunkba a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán bipoláris affektív zavar, valamint szkizoaffektív zavar diagnózissal kezelt betegeket vontunk be (n: 69 bipoláris, 33 szkizoaffektív),
AWI részfeladatok, betű- és kategória fluencia, Trail Making A és B, Wisconsin Card Sorting Test, Stroop Test), valamint a CANTAB, számítógépen elvégezhető kognitív tesztcsomag bizonyos feladataival (MOT, SWM, SOC, BLC, IED, RTI,
értük fel. Hagyományos neuropszichológiai tesztekkel kapott eredményeink alapján mindkét betegcsoport szignifikánsan alacsonyabb eredményeket ért el a MAWI számterjedelmi altesztjének kivételével az összes neuropszichológia tesztben. A két betegcsoport
ött szignifikáns különbség egy mutatóban sem volt kimutatható. A CANTAB számítógépes tesztcsomaggal felvett adataink előzetes eredményei alapján a vizsgált betegcsoportban figyelmi funkciók károsodását találtuk. Mind a hagyományos, mind a CANTAB számítógépes kognitív tesztek
2011. április 14-15.
P/II-3 A POSZTTRAUMÁS NÖVEKJELLEMZİI HAZAI MINT
Kovács Éva
Wesley János Lelkészképzı Fıiskola, Pszichológia, Budapest
A pozitív pszichológia követői a negatív életeseményekkel való megbirkózásban is a fejlődésre helyezik a hangsúlyt, és rávilágítanak arra, hogy a kritikus életeseményekkel való sikeres megküzdés nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a konkrét helyzeten túljussunk, hanem lehetőséget kínálnak pozitív személyiségváltozásra is. Ezt a traumafeldolgozás indukálta fejlődést növekedésnek, melynek mérésére kidolgozták a Poszttraumás Növekedés Kérdőívet (PTGI, Tedeschi és Calhoun). A kérdőív 5 faktort mér: az élet fokozott értékelése, jelentéstelibb interperszonális kapcsolatok, a személyes erő érzetének fgazdagodása.
Célkitűzés: A PTGI pszichometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán.
Módszer: A kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 328 fős (265 nő, 63 férfi, átlagéletkor: 43 év) mintán ellenőriztük. A validitás vizsgálathoz a következő kérdőíveket használtuk: Pszichológiai Immunrendszer, Társas Támogatás, Vonás Szorongás, Beck Depresszió, WHO Általános JólAspirációs Index, Rövidített Házastársi Stressz, Kötődés.
Eredmények: A PTGI skálák belső konzisztenciája jónak bizonyult, Cronbachkivételével 0,7 feletti, de még az esetleges redundanciát mutató 0,9 alatti értékeket mutatja. A kérdőív teszt-reteszt megbízhatósága is kiváló (r=0,90).
Megvizsgálva több, más kérdőívből nyert skálákkal azt találtuk, hogy bár közöttük aránylag magas a korrelációs együttható, a vizsgált kérdőívek skáláitól számottevően eltér (0,2 körüli, alacsony értékek a jellemzőek). A korreláció mellett még Kendallvizsgáltunk, de ez sem mutatott érdemi, magas összefüggést.
A PTGI skálákkal faktorelemzést is végeztünk, ez azonban nem azt a struktúrát tárta fel, mint amit előzetesen vártunk.
Megbeszélés: A kérdőív pszichometriai jellemzői megfelelőek. A mkonstruktumnak bizonyult, amely alkalmas a traumát átélt személyek fejlődésének mérésére. A faktorstruktúra mélyebb megismeréséhez még további elemzések szükségesek.
Doktori iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Mentáli egészségtudományokTémavezető:. Balog Piroska E-mail: [email protected]
A POSZTTRAUMÁS NÖVEKEDÉS KÉRDİÍV PSZICHOI HAZAI MINTÁN
iskola, Pszichológia, Budapest
A pozitív pszichológia követői a negatív életeseményekkel való megbirkózásban is a fejlődésre helyezik úlyt, és rávilágítanak arra, hogy a kritikus életeseményekkel való sikeres megküzdés nemcsak
azt teszi lehetővé, hogy a konkrét helyzeten túljussunk, hanem lehetőséget kínálnak pozitív személyiségváltozásra is. Ezt a traumafeldolgozás indukálta fejlődést
melynek mérésére kidolgozták a Poszttraumás Növekedés Kérdőívet (PTGI, Tedeschi és Calhoun). A kérdőív 5 faktort mér: az élet fokozott értékelése, jelentéstelibb interperszonális kapcsolatok, a személyes erő érzetének fokozódása, a prioritások módosulása, spirituális élmények
A PTGI pszichometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán.
A kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 328 fős (265 nő, 63 férfi, átlagéletkor: 43 ellenőriztük. A validitás vizsgálathoz a következő kérdőíveket használtuk: Pszichológiai
Immunrendszer, Társas Támogatás, Vonás Szorongás, Beck Depresszió, WHO Általános JólAspirációs Index, Rövidített Házastársi Stressz, Kötődés.
skálák belső konzisztenciája jónak bizonyult, Cronbachkivételével 0,7 feletti, de még az esetleges redundanciát mutató 0,9 alatti értékeket mutatja. A kérdőív
reteszt megbízhatósága is kiváló (r=0,90).
ívből nyert skálákkal azt találtuk, hogy bár közöttük aránylag magas a korrelációs együttható, a vizsgált kérdőívek skáláitól számottevően eltér (0,2 körüli, alacsony értékek a jellemzőek). A korreláció mellett még Kendall-tau és Spearman-rho monotonitási vizsgáltunk, de ez sem mutatott érdemi, magas összefüggést.
A PTGI skálákkal faktorelemzést is végeztünk, ez azonban nem azt a struktúrát tárta fel, mint amit
A kérdőív pszichometriai jellemzői megfelelőek. A mkonstruktumnak bizonyult, amely alkalmas a traumát átélt személyek fejlődésének mérésére. A faktorstruktúra mélyebb megismeréséhez még további elemzések szükségesek.
Doktori iskola: Mentális egészségtudományok égtudományok
135
ÍV PSZICHOMETRIAI
A pozitív pszichológia követői a negatív életeseményekkel való megbirkózásban is a fejlődésre helyezik úlyt, és rávilágítanak arra, hogy a kritikus életeseményekkel való sikeres megküzdés nemcsak
azt teszi lehetővé, hogy a konkrét helyzeten túljussunk, hanem lehetőséget kínálnak pozitív személyiségváltozásra is. Ezt a traumafeldolgozás indukálta fejlődést nevezzük poszttraumás
melynek mérésére kidolgozták a Poszttraumás Növekedés Kérdőívet (PTGI, Tedeschi és Calhoun). A kérdőív 5 faktort mér: az élet fokozott értékelése, jelentéstelibb interperszonális
okozódása, a prioritások módosulása, spirituális élmények
A kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 328 fős (265 nő, 63 férfi, átlagéletkor: 43 ellenőriztük. A validitás vizsgálathoz a következő kérdőíveket használtuk: Pszichológiai
Immunrendszer, Társas Támogatás, Vonás Szorongás, Beck Depresszió, WHO Általános Jól-lét,
skálák belső konzisztenciája jónak bizonyult, Cronbach-alfája a IV. skála kivételével 0,7 feletti, de még az esetleges redundanciát mutató 0,9 alatti értékeket mutatja. A kérdőív
ívből nyert skálákkal azt találtuk, hogy bár közöttük aránylag magas a korrelációs együttható, a vizsgált kérdőívek skáláitól számottevően eltér (0,2 körüli, alacsony értékek a
rho monotonitási mutatókat is
A PTGI skálákkal faktorelemzést is végeztünk, ez azonban nem azt a struktúrát tárta fel, mint amit
A kérdőív pszichometriai jellemzői megfelelőek. A mért változó független konstruktumnak bizonyult, amely alkalmas a traumát átélt személyek fejlődésének mérésére. A faktorstruktúra mélyebb megismeréséhez még további elemzések szükségesek.
136
P/II-4 EPILEPSZIÁS BETEGEK ÉLİK PSZICHOSZOCIÁLI
Kováts Daniella1, Sallay Viola2, Békés Judit 1 Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem2 Mentálhigiéné Intézet, Semmelweis Egyetem3 Országos Idegtudományi Intézet4 Országos Gerincgyógyászati Központ5 Fıvárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak
Célkitűzés: Kutatásunkban epilepsziás betegek és krónikus gerincfájdalommal élőpszichoszociális állapotfelmérését és életminőségáltalunk összeállított Pszichoszociális Állapotfelmérő Bakrónikus gerincfájdalommal élő betegek életminőségének felmérését. Ezen kívül a vizsgálat az életminőségét meghatározó társas támogatottságot, a háttérben meghúzódó összefüggéseket is vizsgálja önkitöltős tesztegyben módot ad arra, hogy a két krónikus betegcsoport összehasonlításra kerüljön a fenti dimenziók mentén.
Elméleti háttér: Az epilepszia (EP) kezelése nem csak medikális, hanem is felvet. (Békés J.; 2009) Az epilepszia az első rohamtól kezdve nehézséget jelentő pszichoszociális probléma is.(Békés, Halász 2009) Az epilefokozottabban veszélyeztetettek a pszichoszociális problémákra, valamint magasabb a kockázata a pszichopatológiai kórképek előfordulásának.hogy minden harmadik EP betegnél legalábmegkérdezettek felénél mentális egészség probléma és kevesebb, mint a felénél kognitív nehézségek jellemzőek. (Hermann,2009) Harald Breivik (Breivik és mtsai, 2006) széleskörű epidemoiológiai felmérése alapján a krónikus fájdalommal élőhogy a krónikus fájdalom jelentős hatással van a személyek életvitelére, pszichés állapotára és kapcsolatainak alakulására. A krónikus fájdalom befolyásolja a személyek szellemi, érzelmi, társas, táplálkozási és spirituális aspektusait
A kutatásban alkalmazott vizsgálati módszerek:Pszichoszociális Állapotfelmérő Battéria használatávalkalmazott önkitöltős tesztek: -FAD (Family Assessment Device / Általános Családi Funkcionalitást Mérő Skála;- FACES-IV (Family Adaptibility and Cohesion Evaluationa Scale / OCSTcsaláddinamikai összefüggések kvalitatív módszerekkel történőVizsgálatra, valamint félig strukturált interjúSallay, Dúll, 2006) kerül sor.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Pszichiátria Témavezető: Kurimay Tamás E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
EPILEPSZIÁS BETEGEK ÉS KRÓNIKUS GERINCFÁK PSZICHOSZOCIÁLIS ÉS CSALÁDDINAMIKAI VIZSGÁLATA
, Békés Judit3, Császár Noémi4, Kurimay Tamás
Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet, Semmelweis Egyetem Országos Idegtudományi Intézet Országos Gerincgyógyászati Központ
városi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített
Kutatásunkban epilepsziás betegek és krónikus gerincfájdalommal élőpszichoszociális állapotfelmérését és életminőség vizsgálatát végezzük el reprezentatív mintán. Az
Pszichoszociális Állapotfelmérő Battéria lehetővé teszi a hazai epilepsziás és krónikus gerincfájdalommal élő betegek életminőségének felmérését. Ezen kívül a vizsgálat az életminőségét meghatározó társas támogatottságot, a háttérben meghúzódó
nkitöltős teszt-eljárásokkal, valamint projektív technikákkal. A vizsgálat egyben módot ad arra, hogy a két krónikus – pszichoszomatikus és nem pszichoszomatikus eredetű betegcsoport összehasonlításra kerüljön a fenti dimenziók mentén.
Az epilepszia (EP) kezelése nem csak medikális, hanem pszichoszociális kérdéseketis felvet. (Békés J.; 2009) Az epilepszia az első rohamtól kezdve érzelmi
jelentő pszichoszociális probléma is.(Békés, Halász 2009) Az epilefokozottabban veszélyeztetettek a pszichoszociális problémákra, valamint magasabb a kockázata a pszichopatológiai kórképek előfordulásának. (T.Mirnics,2001) A nemzetközi vizsgálatokból kiderül, hogy minden harmadik EP betegnél legalább egy pszichoszociális probléma regisztrálható, a megkérdezettek felénél mentális egészség probléma és kevesebb, mint a felénél kognitív nehézségek jellemzőek. (Hermann,2009) Harald Breivik (Breivik és mtsai, 2006) széleskörű epidemoiológiai
ján a krónikus fájdalommal élő személyek pszichés és szociális állapotáról elmondható, a krónikus fájdalom jelentős hatással van a személyek életvitelére, pszichés állapotára és
kapcsolatainak alakulására. A krónikus fájdalom befolyásolja a személyek szellemi, érzelmi, társas, táplálkozási és spirituális aspektusait. (Farrugia,
A kutatásban alkalmazott vizsgálati módszerek: A betegek pszichoszociális állapotfelmérése Battéria használatával történik. A családdinamikai vizsgálatokban FAD (Family Assessment Device / Általános Családi Funkcionalitást
IV (Family Adaptibility and Cohesion Evaluationa Scale / OCSTggések kvalitatív módszerekkel történő vizsgálatában Közös Rorschach
Vizsgálatra, valamint félig strukturált interjú felvételére (Sallay-Dúll-féle Otthon Érzelmi Térképe,
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
ÉS KRÓNIKUS GERINCFÁJDALOMMAL VIZSGÁLATA
Tamás5
budai Egyesített Kórházai
Kutatásunkban epilepsziás betegek és krónikus gerincfájdalommal élő betegek vizsgálatát végezzük el reprezentatív mintán. Az
lehetővé teszi a hazai epilepsziás és krónikus gerincfájdalommal élő betegek életminőségének felmérését. Ezen kívül a vizsgálat az életminőségét meghatározó társas támogatottságot, a háttérben meghúzódó családdinamikai
eljárásokkal, valamint projektív technikákkal. A vizsgálat pszichoszomatikus és nem pszichoszomatikus eredetű –
pszichoszociális kérdéseket érzelmi-alkalmazkodási-társas
jelentő pszichoszociális probléma is.(Békés, Halász 2009) Az epilepsziával élő betegek fokozottabban veszélyeztetettek a pszichoszociális problémákra, valamint magasabb a kockázata a
(T.Mirnics,2001) A nemzetközi vizsgálatokból kiderül, b egy pszichoszociális probléma regisztrálható, a
megkérdezettek felénél mentális egészség probléma és kevesebb, mint a felénél kognitív nehézségek jellemzőek. (Hermann,2009) Harald Breivik (Breivik és mtsai, 2006) széleskörű epidemoiológiai
és szociális állapotáról elmondható, a krónikus fájdalom jelentős hatással van a személyek életvitelére, pszichés állapotára és
kapcsolatainak alakulására. A krónikus fájdalom befolyásolja a személyek életének fizikai, . (Farrugia, Fetter, 2009).
A betegek pszichoszociális állapotfelmérése al történik. A családdinamikai vizsgálatokban
FAD (Family Assessment Device / Általános Családi Funkcionalitást IV (Family Adaptibility and Cohesion Evaluationa Scale / OCST-4). A
vizsgálatában Közös Rorschach féle Otthon Érzelmi Térképe,
2011. április 14-15.
P/II-5 A FELISMERT ÉS FEL NAZONOSÍTÁSA HÁZIORVO
Matuszka Balázs¹,², Bácskai Erika², Gerevich József²
¹ Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia és Pszichiátria Program² Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest
Háttér: Kutatásunk célja a háziorvosi ellátást igénybe vevő páciensek között felismert és fel nem ismert szorongásos zavarok arányának felmérése és a kezelésben nem részesülő pszocio-demográfiai jellemzőinek feltárása volt.
Módszer: A vizsgálati populációt egy véletlenszerűen kiválasztott budapesti háziorvosi rendelő (3 háziorvosi körzet) páciensei alkották. A lekérdezés folyamatos volt, az előzetes képzésben rékérdezőbiztosok a háziorvosukhoz panasszal érkező páciensek mindegyikét felkérték a vizsgálatban való részvételre (összesen 741 fő). Aki nem panaszai miatt kereste fel orvosát, kizárásra került a vizsgálatból. A vizsgálati mintában bennmaradókkal első tengelyén elhelyezkedő zavarok felmérésére) áttekintés és szűrő modulja (341 fő), valamint az F (a szorongásos zavarokat mérő) modulja került felvételre. SCID interjú összesen 151 fővel készült. A SCID interjú alapján felállított diagnózisok a páciensek korábbi háziorvosok által adott diagnózisaival kerültek összevetésre. A SCID-CV szorongásos zavarokat tartalmazó fejezetének hazai validálása jelen kutatás keretében történt.
Eredmények: A SCID interjú alapján összesen 73 főnél volt jelen szorongásos zavar (24 szubklinikus és 49 klinikailag releváns diagnózis). A 73 főnél összesen 116 féle zavar került diagnosztizálásra. A vizsgált körzetekben a háziorvosok 22,5%pácienseik körében. A felismert és fel nem ismert szorongásos zavarokat mutató páciensek között különbség mutatkozott a korábbi pszichiátriai kezeléseik számának és szociodemográfiai hátterük tekintetében.
Következtetések: A kezeletlen szorongátovábbképzése és a háziorvosi gyakorlatban könnyen és gyorsan használható szorongást szűrő mérőeszközök használata javasolt.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
Program: Pszichiátria
Témavezetı: Gerevich József
E-mail: [email protected]
A FELISMERT ÉS FEL NEM ISMERT SZORONGÁSOAZONOSÍTÁSA HÁZIORVOSI MINTÁN
², Bácskai Erika², Gerevich József²
Pszichológia és Pszichiátria Program Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest
Kutatásunk célja a háziorvosi ellátást igénybe vevő páciensek között felismert és fel nem ismert szorongásos zavarok arányának felmérése és a kezelésben nem részesülő p
demográfiai jellemzőinek feltárása volt.
A vizsgálati populációt egy véletlenszerűen kiválasztott budapesti háziorvosi rendelő (3 háziorvosi körzet) páciensei alkották. A lekérdezés folyamatos volt, az előzetes képzésben rékérdezőbiztosok a háziorvosukhoz panasszal érkező páciensek mindegyikét felkérték a vizsgálatban való részvételre (összesen 741 fő). Aki nem panaszai miatt kereste fel orvosát, kizárásra került a vizsgálatból. A vizsgálati mintában bennmaradókkal a SCID-I/NP (Strukturált klinikai interjú a DSMelső tengelyén elhelyezkedő zavarok felmérésére) áttekintés és szűrő modulja (341 fő), valamint az F (a szorongásos zavarokat mérő) modulja került felvételre. SCID interjú összesen 151 fővel készült. A
D interjú alapján felállított diagnózisok a páciensek korábbi háziorvosok által adott diagnózisaival CV szorongásos zavarokat tartalmazó fejezetének hazai validálása jelen
alapján összesen 73 főnél volt jelen szorongásos zavar (24 szubklinikus és 49 klinikailag releváns diagnózis). A 73 főnél összesen 116 féle zavar került diagnosztizálásra. A vizsgált körzetekben a háziorvosok 22,5%-os pontossággal ismerték fel a szorongásopácienseik körében. A felismert és fel nem ismert szorongásos zavarokat mutató páciensek között különbség mutatkozott a korábbi pszichiátriai kezeléseik számának és szociodemográfiai hátterük
A kezeletlen szorongásos zavarok nagy aránya miatt a háziorvosok tematikus továbbképzése és a háziorvosi gyakorlatban könnyen és gyorsan használható szorongást szűrő
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
137
EM ISMERT SZORONGÁSOS ZAVAROK
Kutatásunk célja a háziorvosi ellátást igénybe vevő páciensek között felismert és fel nem ismert szorongásos zavarok arányának felmérése és a kezelésben nem részesülő páciensek pszicho-
A vizsgálati populációt egy véletlenszerűen kiválasztott budapesti háziorvosi rendelő (3 háziorvosi körzet) páciensei alkották. A lekérdezés folyamatos volt, az előzetes képzésben részt vett kérdezőbiztosok a háziorvosukhoz panasszal érkező páciensek mindegyikét felkérték a vizsgálatban való részvételre (összesen 741 fő). Aki nem panaszai miatt kereste fel orvosát, kizárásra került a
I/NP (Strukturált klinikai interjú a DSM-IV első tengelyén elhelyezkedő zavarok felmérésére) áttekintés és szűrő modulja (341 fő), valamint az F (a szorongásos zavarokat mérő) modulja került felvételre. SCID interjú összesen 151 fővel készült. A
D interjú alapján felállított diagnózisok a páciensek korábbi háziorvosok által adott diagnózisaival CV szorongásos zavarokat tartalmazó fejezetének hazai validálása jelen
alapján összesen 73 főnél volt jelen szorongásos zavar (24 szubklinikus és 49 klinikailag releváns diagnózis). A 73 főnél összesen 116 féle zavar került diagnosztizálásra. A
os pontossággal ismerték fel a szorongásos zavarokat pácienseik körében. A felismert és fel nem ismert szorongásos zavarokat mutató páciensek között különbség mutatkozott a korábbi pszichiátriai kezeléseik számának és szociodemográfiai hátterük
sos zavarok nagy aránya miatt a háziorvosok tematikus továbbképzése és a háziorvosi gyakorlatban könnyen és gyorsan használható szorongást szűrő
138
P/II-6 A HALÁL ÉS HALDOKLÁSNEK VIZSGÁLATA DROGHASZN
Pap Ágota
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
Előzmények: korábbi tanulmányokban a kritikus állapotú betegek ápolásával foglalkozó ápolók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták intenzívellátásban (Hegedűs, 2000,Varga és mtsai, 2009), illetve orvosok és medikusomtsai, 2001, 2002, 2006 ), valamint a halálfélelem alakulásának különböző környezeti, személyiség és demográfiai tényezőit a nem, az életkor és vallásosság függvényében mtsai, 2006). A droghasználat önmagkapcsolatos attitűdhöz (Hoyer, 2010). A destrukció és konstrukció személyiségfejlődésben betöltött szerepét Ammon (1988) írja le a centrális (tudattalan) énfunkciók (humánfunkciók, személyiségfunkciók) tárgyalásakor.
Célkitűzés és hipotézis: A kutatás célja, hogy megismerjük a droghasználók ópiáthasználók – önpusztító magatartásának a halálhoz és a haldokláshoz fűződő kapcsolatát, s feltárjuk, hogy a szerhasználat milyen szerepet töHipotézisünk szerint az attitűdök tekintetében eltér a két vizsgált populáció: a normál populációra jellemzőbb lesz a halál elkerülése, míg a droghasználók „hívását/keresését” feltételezzük .
Alkalmazott módszerek: Az 50 droghasználó és az illesztett 50 fős kontrollcsoport által kitöltött kérdıívet (önkitöltős és a kérdező által kitöltött) elemezzük. Az alanyok eléréséhez alapvethólabda módszert alkalmazzuk, illetve a személyes ismeretségen alapuló ellátó helyek látogatásán keresztül – azzal a feltétellel, hogy mindannyian regisztrált droghasználók legyenek. A droghasználat feltérképezéséhez az Addikció Súlyossági Indexet (Bácskai, Gerevich, Rózsa, 2001) hdroghasználók tekintetében feltételként szabtuk meg a legalább két éves „drogkarriert”. A két csoport körében összehasonlító elemzéssel vizsgáljuk a halál és haldoklással kapcsolatos attitűdöket (Zana, 2006), a társas támogatás (Caldwell és mt(BDI-R, Rózsa és mtsai 2001), az élettel való elégedettség (Hungarostudy, 2006), valamint a vallással és a veszteséggel kapcsolatos változókat (Smudla, 2010).
A halállal kapcsolatos attitűdök vizsgember mentális egészségére, s így mindennapi életére, munkájára, szociális kapcsolataira. A kutatás során figyelmet fordítunk a lehetséges prevenciós és intervenciós stratégiák kidolgozásárasegítségével kialakulhat a halálhoz való természetesebb viszonyulás.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Mentális egészségtudományokTémavezető: Hegedűs Katalin E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A HALÁL ÉS HALDOKLÁS IRÁNTI ATTITŐD ÉS ÖSVIZSGÁLATA DROGHASZNÁLÓK KÖRÉBEN
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
korábbi tanulmányokban a kritikus állapotú betegek ápolásával foglalkozó ápolók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták intenzív-terápiás osztályon, hospice ellátásban (Hegedűs, 2000,Varga és mtsai, 2009), illetve orvosok és medikusomtsai, 2001, 2002, 2006 ), valamint a halálfélelem alakulásának különböző környezeti, személyiség és demográfiai tényezőit a nem, az életkor és vallásosság függvényében (Békés, 2000, mtsai, 2006). A droghasználat önmagában is öndestrukció, így közvetve kapcsolódik a halállal kapcsolatos attitűdhöz (Hoyer, 2010). A destrukció és konstrukció személyiségfejlődésben betöltött szerepét Ammon (1988) írja le a centrális (tudattalan) énfunkciók (humánfunkciók,
ók) tárgyalásakor.
A kutatás célja, hogy megismerjük a droghasználók önpusztító magatartásának a halálhoz és a haldokláshoz fűződő kapcsolatát, s
feltárjuk, hogy a szerhasználat milyen szerepet tölt be a veszteségélmény és a vallásosság tekintetében. Hipotézisünk szerint az attitűdök tekintetében eltér a két vizsgált populáció: a normál populációra jellemzőbb lesz a halál elkerülése, míg a droghasználók – ópiáthasználók között annak elfogadását,
Az 50 droghasználó és az illesztett 50 fős kontrollcsoport által kitöltött ívet (önkitöltős és a kérdező által kitöltött) elemezzük. Az alanyok eléréséhez alapvet
uk, illetve a személyes ismeretségen alapuló ellátó helyek látogatásán azzal a feltétellel, hogy mindannyian regisztrált droghasználók legyenek. A droghasználat
feltérképezéséhez az Addikció Súlyossági Indexet (Bácskai, Gerevich, Rózsa, 2001) hdroghasználók tekintetében feltételként szabtuk meg a legalább két éves „drogkarriert”. A két csoport körében összehasonlító elemzéssel vizsgáljuk a halál és haldoklással kapcsolatos attitűdöket (Zana, 2006), a társas támogatás (Caldwell és mtsai, 1987, Kopp és mtsai, 2000), a szorongás és depresszió
R, Rózsa és mtsai 2001), az élettel való elégedettség (Hungarostudy, 2006), valamint a vallással és a veszteséggel kapcsolatos változókat (Smudla, 2010).
A halállal kapcsolatos attitűdök vizsgálata fontos lehet abból a szempontból, hogy kihatással vannak az ember mentális egészségére, s így mindennapi életére, munkájára, szociális kapcsolataira. A kutatás során figyelmet fordítunk a lehetséges prevenciós és intervenciós stratégiák kidolgozásárasegítségével kialakulhat a halálhoz való természetesebb viszonyulás.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok Program: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
D ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI-
korábbi tanulmányokban a kritikus állapotú betegek ápolásával foglalkozó ápolók terápiás osztályon, hospice
ellátásban (Hegedűs, 2000,Varga és mtsai, 2009), illetve orvosok és medikusok körében (Hegedűs és mtsai, 2001, 2002, 2006 ), valamint a halálfélelem alakulásának különböző környezeti, személyiség és
(Békés, 2000, 2003, Zana és ában is öndestrukció, így közvetve kapcsolódik a halállal
kapcsolatos attitűdhöz (Hoyer, 2010). A destrukció és konstrukció személyiségfejlődésben betöltött szerepét Ammon (1988) írja le a centrális (tudattalan) énfunkciók (humánfunkciók,
A kutatás célja, hogy megismerjük a droghasználók – elsősorban az önpusztító magatartásának a halálhoz és a haldokláshoz fűződő kapcsolatát, s
lt be a veszteségélmény és a vallásosság tekintetében. Hipotézisünk szerint az attitűdök tekintetében eltér a két vizsgált populáció: a normál populációra
ópiáthasználók között annak elfogadását,
Az 50 droghasználó és az illesztett 50 fős kontrollcsoport által kitöltött ívet (önkitöltős és a kérdező által kitöltött) elemezzük. Az alanyok eléréséhez alapvetıen a
uk, illetve a személyes ismeretségen alapuló ellátó helyek látogatásán azzal a feltétellel, hogy mindannyian regisztrált droghasználók legyenek. A droghasználat
feltérképezéséhez az Addikció Súlyossági Indexet (Bácskai, Gerevich, Rózsa, 2001) használjuk. A droghasználók tekintetében feltételként szabtuk meg a legalább két éves „drogkarriert”. A két csoport körében összehasonlító elemzéssel vizsgáljuk a halál és haldoklással kapcsolatos attitűdöket (Zana,
sai, 1987, Kopp és mtsai, 2000), a szorongás és depresszió R, Rózsa és mtsai 2001), az élettel való elégedettség (Hungarostudy, 2006), valamint a vallással és
álata fontos lehet abból a szempontból, hogy kihatással vannak az ember mentális egészségére, s így mindennapi életére, munkájára, szociális kapcsolataira. A kutatás során figyelmet fordítunk a lehetséges prevenciós és intervenciós stratégiák kidolgozására, amelyek
2011. április 14-15.
P/II-7 A PSZICHOLÓGIAI IMMUA DEPRESSZIÓRA VALÓ
Pap Dorottya1, Gonda Xénia2, Molnár Eszter
Semmelwei Egyetem, 1Gyógyszerhatástani Intézet,
Régóta ismert és széles körben vizsgált jelenség, hogy a korai és jelenlegi negatív életesemények hajlamosíthatnak későbbi depressziós megbetegedésre. A súlyosszociális támogatás, valamint a pszichológiai immunkompetenia szerepét eddig főleg különvizsgálták a depresszió kialakulása szempontjából. Együttes, depressziót befolyásoló hatásukról kevesebb az irodalmi adat.
Célok: Elsődleges célunk volt feltárni ezen faktorok egymáshoz való viszonyát, valamint közös hatásukat a depresszió kialakulására. Kut519 nő, 31.38±0.39 év) vontunk be. A résztvevők egy háttérkérdőívet, valamint négy széles körben használt pszichológiai kérdőívet töltöttek ki: súlyos életesemények kérdőív (TLE), szociális támogatásszociális problémák és gyermekkori traumák kérdőív (CTQ), és a Zung önkitöltős depresszió kérdőív (ZSDS). Az immunkompetenciát a nemzetközi szinten kevésbé ismert Oláhimmunkompetencia kérdőív (PICI) segítségével mértük. A kutatásunkbakapcsolatrendszerét strukturális egyenletekkel történő modellezés (Structural Equation Modeling, SEM) segítségével analizáltuk.
Eredmények: Szignifikáns interakciókat találtunk a PICI három alskálája (MOB, APP, SELF) és a Gyerekkori életesemények, valamint szintén a három PICI alskála és a TLE között, amiből arra következtettünk, hogy a gyerekkori és felnőttkori életesemények befolyásolják a későbbi immunkompetenciát. A PICI és a CTQ közötti interakció független volt az események és a CTQ direkten és indirekten is, azaz a PICI alskáláin keresztül is befolyásolták a depresszió pontszámokat. Mindhárom PICI alskála szignifikáns interakcióban volt a depresszió pontszámokkal. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy a psjátszik az életesemények és a depresszióra való hajlam kialakulása között, ennek segítségével további endofenotípusok vizsgálata lehetséges a depresszió genetikus vizsgálataiban.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
Program: Pszichiátria
Témavezetı: Bagdy György
E-mail: [email protected]
A PSZICHOLÓGIAI IMMUNKOMPETENCIA SZABÁLYOZÓ SZEREA DEPRESSZIÓRA VALÓ FOGÉKONYSÁGBAN
, Molnár Eszter1, Tóthfalusi László1, Bagdy György
Gyógyszerhatástani Intézet,2Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest
vizsgált jelenség, hogy a korai és jelenlegi negatív életesemények hajlamosíthatnak későbbi depressziós megbetegedésre. A súlyos- és gyerekkori életesemények, szociális támogatás, valamint a pszichológiai immunkompetenia szerepét eddig főleg külön
zsgálták a depresszió kialakulása szempontjából. Együttes, depressziót befolyásoló hatásukról
Elsődleges célunk volt feltárni ezen faktorok egymáshoz való viszonyát, valamint közös hatásukat a depresszió kialakulására. Kutatásunkban 741 egészséges, önkéntes személyt (222 férfi, 519 nő, 31.38±0.39 év) vontunk be. A résztvevők egy háttérkérdőívet, valamint négy széles körben használt pszichológiai kérdőívet töltöttek ki: súlyos életesemények kérdőív (TLE), szociális támogatásszociális problémák és gyermekkori traumák kérdőív (CTQ), és a Zung önkitöltős depresszió kérdőív (ZSDS). Az immunkompetenciát a nemzetközi szinten kevésbé ismert Oláhimmunkompetencia kérdőív (PICI) segítségével mértük. A kutatásunkban szereplő változók oksági kapcsolatrendszerét strukturális egyenletekkel történő modellezés (Structural Equation Modeling,
Szignifikáns interakciókat találtunk a PICI három alskálája (MOB, APP, SELF) és a ori életesemények, valamint szintén a három PICI alskála és a TLE között, amiből arra
következtettünk, hogy a gyerekkori és felnőttkori életesemények befolyásolják a későbbi immunkompetenciát. A PICI és a CTQ közötti interakció független volt az események és a CTQ direkten és indirekten is, azaz a PICI alskáláin keresztül is befolyásolták a depresszió pontszámokat. Mindhárom PICI alskála szignifikáns interakcióban volt a depresszió pontszámokkal. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy a pszichológiai immunkompetencia szabályozó szerepet játszik az életesemények és a depresszióra való hajlam kialakulása között, ennek segítségével további endofenotípusok vizsgálata lehetséges a depresszió genetikus vizsgálataiban.
észségtudományok
139
CIA SZABÁLYOZÓ SZEREPE
, Bagdy György1
Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest
vizsgált jelenség, hogy a korai és jelenlegi negatív életesemények és gyerekkori életesemények,
szociális támogatás, valamint a pszichológiai immunkompetenia szerepét eddig főleg külön-külön zsgálták a depresszió kialakulása szempontjából. Együttes, depressziót befolyásoló hatásukról
Elsődleges célunk volt feltárni ezen faktorok egymáshoz való viszonyát, valamint közös atásunkban 741 egészséges, önkéntes személyt (222 férfi,
519 nő, 31.38±0.39 év) vontunk be. A résztvevők egy háttérkérdőívet, valamint négy széles körben használt pszichológiai kérdőívet töltöttek ki: súlyos életesemények kérdőív (TLE), szociális támogatás, szociális problémák és gyermekkori traumák kérdőív (CTQ), és a Zung önkitöltős depresszió kérdőív (ZSDS). Az immunkompetenciát a nemzetközi szinten kevésbé ismert Oláh-féle pszichológiai
n szereplő változók oksági kapcsolatrendszerét strukturális egyenletekkel történő modellezés (Structural Equation Modeling,
Szignifikáns interakciókat találtunk a PICI három alskálája (MOB, APP, SELF) és a ori életesemények, valamint szintén a három PICI alskála és a TLE között, amiből arra
következtettünk, hogy a gyerekkori és felnőttkori életesemények befolyásolják a későbbi immunkompetenciát. A PICI és a CTQ közötti interakció független volt az események számától. A TLE és a CTQ direkten és indirekten is, azaz a PICI alskáláin keresztül is befolyásolták a depresszió pontszámokat. Mindhárom PICI alskála szignifikáns interakcióban volt a depresszió pontszámokkal.
zichológiai immunkompetencia szabályozó szerepet játszik az életesemények és a depresszióra való hajlam kialakulása között, ennek segítségével további
140
P/II-8 AZ ELHÍZÁSSAL KAPCSOMEKKORBAN
Papp Ildikó, Czeglédi Edit, Túry Ferenc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Bu
Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodás kortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekeegészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából.
Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarvolt a 10-15 év közötti gyermekek körében.
Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális hatások kérdőív, Megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök kérdőív, Vizuális analóg sKözös tevékenységek kérdőív.
Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média, kortárs, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú iinternalizálása azonban csak kevéssé bírt prediktív értékkel az előítélet alakulására vonatkozóan.
Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Mentális egészségtudományokTémavezető: Túry Ferenc E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
AZ ELHÍZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŐDÖK ALAK
, Czeglédi Edit, Túry Ferenc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodás kortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából.
A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata 15 év közötti gyermekek körében.
Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10-15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális hatások kérdőív, Megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök kérdőív, Vizuális analóg s
A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az
szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média, kortárs, szülői)
hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú iinternalizálása azonban csak kevéssé bírt prediktív értékkel az előítélet alakulására vonatkozóan.
Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire,
különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.
ri Iskola: Mentális egészségtudományok Program: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
DÖK ALAKULÁSA GYER-
A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodás kortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és
k és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő
ázó változóinak vizsgálata
15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális hatások kérdőív, Megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök kérdőív, Vizuális analóg skála, Melléknév lista,
A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az
szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média, kortárs, szülői)
hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevéssé bírt prediktív értékkel az előítélet alakulására vonatkozóan.
Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire,
különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.
2011. április 14-15.
P/II-9 A FELNİTTKORI FIGYELKVANTITATÍV EEG MUTA
Papp Szilvia1, Simon Viktória1, Tombor Czobor Pál1,2 1 Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2 Nathan Kline Institute for Psychiatric Research, Orangeburg, NY
Háttér: A figyelemhiányos/hiperaktivitás melyhez gyakran társulnak más pszichiátriai betegségek. Az ADHD diagnózis megbízhatósága várhatóan tovább növelhető a klinikai megfigyelést kiegészítő, a betegségre jellemző új, objektív neurobiológiai markerek segítségével. Irodalmi adatok alapján a gyermekkori ADHDszemélyeknél az EEG alacsony frekvenciasávjaiban leírt, egészséges kontrollokhoz viszonyított spektrális teljesítmény-növekedés egy ilyen markerként szolgálhat. A spektrális teljesínövekedést a kórkép felnőttkori formájánál eddig kevesen vizsgálták.
Célkitűzés: A kvantitatív EEG (qEEG) spektrális mutatóinak (abszolút és relatív teljesítmény, átlagos alfa frekvencia, théta/béta arány) vizsgálata, továbbá ezen mutatók klinikai tkapcsolatának vizsgálata felnőttkori ADHD
Módszer: Vizsgálatunkba a DSM-IVés korban, nemben, valamint iskolai végzettségben illesztett kontrollszeNagy denzitású, 128 csatornás, BioSemi regisztráló rendszerrel (BioSemi, Hollandia), nyitott szemmel felvett, nyugalmi EEG-t készítettünk 1024 Hzmutatókat 2500 ms hosszú, műtermékektől mentes EEG szakaszokból számítottuk ki az alábbi klasszikus EEG frekvenciasávokra vonatkozóan: delta, théta, alfa és béta sáv.
Eredmények: A vizsgált qEEG változókban régiótaláltunk a felnőttkori ADHD-ban szenvedő betegek és illesztett kontrolljaik között.
Következtetés: Eredményeink a gyermekkori ADHD irodalmával egybehangzóan arra utalnak, hogy a kvantitatív EEG alkalmas módszer lehet a felnőttkori ADHDszemélyektől való elkülönítésére.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
Program. Pszichiátria
Témavezetı: Czobor Pál
E-mail: [email protected]
TTKORI FIGYELEMHIÁNYOS/HIPERAKTIVKVANTITATÍV EEG MUTATÓI
, Tombor László1, Komlósi Sarolta1, Balogh Lívia
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, BudapestNathan Kline Institute for Psychiatric Research, Orangeburg, NY
A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) gyakori neurodevelopmentális kórkép, melyhez gyakran társulnak más pszichiátriai betegségek. Az ADHD diagnózis megbízhatósága várhatóan tovább növelhető a klinikai megfigyelést kiegészítő, a betegségre jellemző új, objektív
erek segítségével. Irodalmi adatok alapján a gyermekkori ADHDszemélyeknél az EEG alacsony frekvenciasávjaiban leírt, egészséges kontrollokhoz viszonyított
növekedés egy ilyen markerként szolgálhat. A spektrális teljesínövekedést a kórkép felnőttkori formájánál eddig kevesen vizsgálták.
A kvantitatív EEG (qEEG) spektrális mutatóinak (abszolút és relatív teljesítmény, átlagos alfa frekvencia, théta/béta arány) vizsgálata, továbbá ezen mutatók klinikai tkapcsolatának vizsgálata felnőttkori ADHD-ban szenvedő alanyok esetén.
IV-TR szerint felnőttkori ADHD-val diagnosztizált alanyokat (n=30), és korban, nemben, valamint iskolai végzettségben illesztett kontrollszemélyeket (n=30) vontunk be. Nagy denzitású, 128 csatornás, BioSemi regisztráló rendszerrel (BioSemi, Hollandia), nyitott szemmel
t készítettünk 1024 Hz-es mintavételi frekvencia mellett. ermékektől mentes EEG szakaszokból számítottuk ki az alábbi
klasszikus EEG frekvenciasávokra vonatkozóan: delta, théta, alfa és béta sáv.
A vizsgált qEEG változókban régió-specifikus, szignifikáns különbséget (p<0,05) ban szenvedő betegek és illesztett kontrolljaik között.
Eredményeink a gyermekkori ADHD irodalmával egybehangzóan arra utalnak, hogy a kvantitatív EEG alkalmas módszer lehet a felnőttkori ADHD-ban szenvedő betegek egészséges
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
141
EMHIÁNYOS/HIPERAKTIVITÁS ZAVAR
, Balogh Lívia1, Bitter István1,
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest
zavar (ADHD) gyakori neurodevelopmentális kórkép, melyhez gyakran társulnak más pszichiátriai betegségek. Az ADHD diagnózis megbízhatósága várhatóan tovább növelhető a klinikai megfigyelést kiegészítő, a betegségre jellemző új, objektív
erek segítségével. Irodalmi adatok alapján a gyermekkori ADHD-ban szenvedő személyeknél az EEG alacsony frekvenciasávjaiban leírt, egészséges kontrollokhoz viszonyított
növekedés egy ilyen markerként szolgálhat. A spektrális teljesítmény-
A kvantitatív EEG (qEEG) spektrális mutatóinak (abszolút és relatív teljesítmény, átlagos alfa frekvencia, théta/béta arány) vizsgálata, továbbá ezen mutatók klinikai tünetekkel való
val diagnosztizált alanyokat (n=30), mélyeket (n=30) vontunk be.
Nagy denzitású, 128 csatornás, BioSemi regisztráló rendszerrel (BioSemi, Hollandia), nyitott szemmel es mintavételi frekvencia mellett. A kvantitatív EEG
ermékektől mentes EEG szakaszokból számítottuk ki az alábbi
specifikus, szignifikáns különbséget (p<0,05) ban szenvedő betegek és illesztett kontrolljaik között.
Eredményeink a gyermekkori ADHD irodalmával egybehangzóan arra utalnak, hogy a ban szenvedő betegek egészséges
142
P/II-10 EGYSZERI DÓZISBAN ALFELNİTTKORI FIGYELEMSZENVEDİK ELEKTROENK
Tombor László1, Simon Viktória1, Pap
1 Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2 Nathan Kline Institute for Psychiatric Research, Orangeburg, NY, USA
Bevezetés: A farmako-elektroenkefalográfia egy kvantitatív elektrofiziológiai módszer, melynek célja, hogy a pszichofarmakonok által létrehozott jellegzetes EEG változásokat, valamint ezeknek a keresztés hosszmetszetben értelmezett pszichopatológiai tünetekkel val
Célkitűzés: A felnőttkori figyelemhiányosleggyakrabban alkalmazott szer, a metilfenidát kvantitatív EEG
Módszerek: Tizenegy felnőttkori ADHDEEG vizsgálatát végeztük el a kezelés megkezdése előtt, és egyszeri, 10 mgmetilfenidát bevételét követően 45 perccel. A két vizsgálat között átlagosan 6 hét telt el. Az elektroenkefalogram felvétele éber állapotban, nyitott szemmel, nyugalmi körülmények között, nagy denzitású, 128-csatornás EEG regisztrációs rendszer segítségével történt. A regisztrátumokat régiónkénti spektrális elemzésnek vetettük alá. Ennek során az egyfrekvencia-sávokban (delta, théta, alfa, béta) megjelenő abszolút és relatív teljesítmény, az ezek felhasználásával képzett arányszám és az átlagos alfa frekvencia gyógyszerbevétellel összefüggő változásait vizsgáltuk a kezelés megkfolytató személyek esetében mért teljesítmény értékeihez képest.
Eredmények: Metilfenidát hatására az EEG aktivitás az alacsony frekvenciasávokban csökkent, a magasabb tartományokban növekedcentrális-temporális régiókban a delta és béta sávból származó relatív teljesítmény, valamint az alacsony/magas frekvenciájú aktivitást jellemző arányszám értékeinek szignifikáns változásA bal és középvonali parieto-okcipitális régiókban a relatív delta és béta teljesítmény változása tekintetében a krónikus metilfenidátszignifikáns különbség mutatkozott.
Következtetés: Az alkalmazott módszerek segítségével a metilfenidát elektroenkefalogramra kifejtett hatásai azonosíthatók. Az észlelt hatások tartós, illetve egyszeri alkalmazás esetében különböző régiókat érintenek.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Pszichiátria Témavezető: Czobor Pál E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
EGYSZERI DÓZISBAN ALKALMAZOTT METILFENIDTTKORI FIGYELEMHIÁNYOS-HIPERAKTIVITÁSI ZAVA
K ELEKTROENKEFALOGRAMJÁRA
, Papp Szilvia1, Komlósi Sarolta1, Bitter István
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, BudapestNathan Kline Institute for Psychiatric Research, Orangeburg, NY, USA
elektroenkefalográfia egy kvantitatív elektrofiziológiai módszer, melynek célja, hogy a pszichofarmakonok által létrehozott jellegzetes EEG változásokat, valamint ezeknek a keresztés hosszmetszetben értelmezett pszichopatológiai tünetekkel való összefüggéseit tanulmányozza.
A felnőttkori figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar (ADHD) farmakoterápiájában leggyakrabban alkalmazott szer, a metilfenidát kvantitatív EEG-re kifejtett hatását vizsgáltuk.
Tizenegy felnőttkori ADHD-vel diagnosztizált, és metilfenidát terápiát kezdett személy EEG vizsgálatát végeztük el a kezelés megkezdése előtt, és egyszeri, 10 mgmetilfenidát bevételét követően 45 perccel. A két vizsgálat között átlagosan 6 hét telt el. Az
lektroenkefalogram felvétele éber állapotban, nyitott szemmel, nyugalmi körülmények között, nagy csatornás EEG regisztrációs rendszer segítségével történt. A regisztrátumokat
régiónkénti spektrális elemzésnek vetettük alá. Ennek során az egyes hagyományos klinikai sávokban (delta, théta, alfa, béta) megjelenő abszolút és relatív teljesítmény, az ezek
felhasználásával képzett arányszám és az átlagos alfa frekvencia gyógyszerbevétellel összefüggő változásait vizsgáltuk a kezelés megkezdése előtti állapothoz, valamint a tartós metilfenidát terápiát folytató személyek esetében mért teljesítmény értékeihez képest.
Metilfenidát hatására az EEG aktivitás az alacsony frekvenciasávokban csökkent, a magasabb tartományokban növekedett. A szer egyszeri beadására a bal oldali és középvonali frontális
temporális régiókban a delta és béta sávból származó relatív teljesítmény, valamint az alacsony/magas frekvenciájú aktivitást jellemző arányszám értékeinek szignifikáns változás
okcipitális régiókban a relatív delta és béta teljesítmény változása tekintetében a krónikus metilfenidát-szedő és a kezelést újonnan megkezdő csoportok között szignifikáns különbség mutatkozott.
alkalmazott módszerek segítségével a metilfenidát elektroenkefalogramra kifejtett hatásai azonosíthatók. Az észlelt hatások tartós, illetve egyszeri alkalmazás esetében különböző
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
KALMAZOTT METILFENIDÁT HATÁSA HIPERAKTIVITÁSI ZAVARBAN
, Bitter István1, Czobor Pál1,2
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest
elektroenkefalográfia egy kvantitatív elektrofiziológiai módszer, melynek célja, hogy a pszichofarmakonok által létrehozott jellegzetes EEG változásokat, valamint ezeknek a kereszt-
ó összefüggéseit tanulmányozza.
hiperaktivitási zavar (ADHD) farmakoterápiájában re kifejtett hatását vizsgáltuk.
vel diagnosztizált, és metilfenidát terápiát kezdett személy EEG vizsgálatát végeztük el a kezelés megkezdése előtt, és egyszeri, 10 mg-os dózisban alkalmazott metilfenidát bevételét követően 45 perccel. A két vizsgálat között átlagosan 6 hét telt el. Az
lektroenkefalogram felvétele éber állapotban, nyitott szemmel, nyugalmi körülmények között, nagy csatornás EEG regisztrációs rendszer segítségével történt. A regisztrátumokat
es hagyományos klinikai sávokban (delta, théta, alfa, béta) megjelenő abszolút és relatív teljesítmény, az ezek
felhasználásával képzett arányszám és az átlagos alfa frekvencia gyógyszerbevétellel összefüggő ezdése előtti állapothoz, valamint a tartós metilfenidát terápiát
Metilfenidát hatására az EEG aktivitás az alacsony frekvenciasávokban csökkent, a ett. A szer egyszeri beadására a bal oldali és középvonali frontális–
temporális régiókban a delta és béta sávból származó relatív teljesítmény, valamint az alacsony/magas frekvenciájú aktivitást jellemző arányszám értékeinek szignifikáns változását találtuk.
okcipitális régiókban a relatív delta és béta teljesítmény változása szedő és a kezelést újonnan megkezdő csoportok között
alkalmazott módszerek segítségével a metilfenidát elektroenkefalogramra kifejtett hatásai azonosíthatók. Az észlelt hatások tartós, illetve egyszeri alkalmazás esetében különböző
2011. április 14-15.
P/II-11 AZ ALVÁSPARAMÉTEREK FÉRFIAK ÉS NİK KÖRÉB
Turányi Csilla Zita1, Véber OrsolyaRezsı2, Szıcs Julianna2, Becze Ádám 1Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Alvásdiagnosztikai Laboratórium , Budapest
Számos tudományos kutatás fellelhető, a Hold emberre gyakoAlvásvizsgálat azonban nagyon kevés áll rendelkezésre e témában.
Célkitűzés: annak vizsgálata, hogy vanholdfázisok változása között.
Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 276 beteg adatait elemeztük, akik egy egyéjszakás poliszomnográfiás alvásvizsgálaton vettek részt. A hálófülkék ablak nélküliek voltak. A vizsgálatból kizártuk azokat, akik apnoe hypopnoe indexetöltöttek ki, valamint rögzítettük a szocioKruskal-Wallis teszttel végeztük.
Eredmények: A vizsgált betegcsoport 57 %Az alváshatékonyság átlaga 78,2%. 215 személy aludt fogyó, illetve növő Hold, 30 telehold és 31 személy újhold idején. Nemben és korban nem volt szignifikáns különbség a csoportok között. Az életkorra való korrekció után nők körében, teleholdkor alacsonyabb alváshatékonysrövidebb alvásidő (p=0.02) és REM periódus (p=0.005) jelentkezett. Azok a nők akik teleholdkor aludtak a laboratóriumban, az önértékelő kérdőívben megítélésük alapján is csak később tudtak elaludni (p=0.04), viszont a reggeli fáradság skálán (p=0.05). Férfiak körében az alvásidő szignifikánsan rövidebb volt teleholdkor (p=0.05), míg a többi alvásparaméternél nem mutatkozott jelentős különbség a Holdfázisok között.
Következtetés: Adataink arra utalnholdciklusokkal. Ennek megerősítésére további kutatások szükségesek.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományokProgram: Mentális egészségtudományokTémavezető: Mucsi István E-mail: [email protected]
AZ ALVÁSPARAMÉTEREK ÉS A HOLDFÁZISOK KAPK KÖRÉBEN
, Véber Orsolya1, Dunai Andrea2, Szentkirályi András, Becze Ádám2, Kelemen Andrea2, Novák Márta1, Mucsi István
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, 2I. sz. Belgyógyászati Klinika Alvásdiagnosztikai Laboratórium , Budapest
Számos tudományos kutatás fellelhető, a Hold emberre gyakorolt, vélt és bizonyított hatásairól. Alvásvizsgálat azonban nagyon kevés áll rendelkezésre e témában.
annak vizsgálata, hogy van-e összefüggés egyes objektív alvási paraméterek és a
sgálatunkban 276 beteg adatait elemeztük, akik egy egyéjszakás poliszomnográfiás alvásvizsgálaton vettek részt. A hálófülkék ablak nélküliek voltak. A vizsgálatból kizártuk azokat, akik apnoe hypopnoe indexe≥15/h volt. A betegek önkitölttöltöttek ki, valamint rögzítettük a szocio-demográfiai adataikat. A statisztikai elemzéseket ANCOVA és
A vizsgált betegcsoport 57 %-a férfi volt, átlagéletkoruk 45±14 év, a nőké 52±12 év volt. ság átlaga 78,2%. 215 személy aludt fogyó, illetve növő Hold, 30 telehold és 31
személy újhold idején. Nemben és korban nem volt szignifikáns különbség a csoportok között. Az életkorra való korrekció után nők körében, teleholdkor alacsonyabb alváshatékonysrövidebb alvásidő (p=0.02) és REM periódus (p=0.005) jelentkezett. Azok a nők akik teleholdkor aludtak a laboratóriumban, az önértékelő kérdőívben megítélésük alapján is csak később tudtak elaludni (p=0.04), viszont a reggeli fáradság skálán alacsonyabb pontszámot értek el, mint társaik (p=0.05). Férfiak körében az alvásidő szignifikánsan rövidebb volt teleholdkor (p=0.05), míg a többi alvásparaméternél nem mutatkozott jelentős különbség a Holdfázisok között.
Adataink arra utalnak, hogy egyes alvásparaméterek változása összefügg a holdciklusokkal. Ennek megerősítésére további kutatások szükségesek.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok Program: Mentális egészségtudományok
143
ÉS A HOLDFÁZISOK KAPCSOLATA
, Szentkirályi András2, Czira Mária2, Zoller , Mucsi István1
I. sz. Belgyógyászati Klinika
rolt, vélt és bizonyított hatásairól.
e összefüggés egyes objektív alvási paraméterek és a
sgálatunkban 276 beteg adatait elemeztük, akik egy egyéjszakás poliszomnográfiás alvásvizsgálaton vettek részt. A hálófülkék ablak nélküliek voltak. A vizsgálatból
≥15/h volt. A betegek önkitöltő kérdőívcsomagot demográfiai adataikat. A statisztikai elemzéseket ANCOVA és
a férfi volt, átlagéletkoruk 45±14 év, a nőké 52±12 év volt. ság átlaga 78,2%. 215 személy aludt fogyó, illetve növő Hold, 30 telehold és 31
személy újhold idején. Nemben és korban nem volt szignifikáns különbség a csoportok között. Az életkorra való korrekció után nők körében, teleholdkor alacsonyabb alváshatékonyság (p=0.01), rövidebb alvásidő (p=0.02) és REM periódus (p=0.005) jelentkezett. Azok a nők akik teleholdkor aludtak a laboratóriumban, az önértékelő kérdőívben megítélésük alapján is csak később tudtak
alacsonyabb pontszámot értek el, mint társaik (p=0.05). Férfiak körében az alvásidő szignifikánsan rövidebb volt teleholdkor (p=0.05), míg a többi
ak, hogy egyes alvásparaméterek változása összefügg a
144
P/II-12 TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZDIETETIKUS HALLGATÓK
Varga Márta, Dukay-Szabó Szilvia, Túry Ferenc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
Az egészségesétel-függőségként definiált orthorexia nervosa egyre több figyelmet kap az evészavarok szakirodalmán belül. A kutatások középpontjában többnyire az orthorexiás tünetekre hajlamos csoportok és a háttértényezők vizsgálata áll. A nemzetközi kutatások szerint az egészségügyi foglakozásúak között gyakoribbak az orthorexiás tünetek. A jelen vizsgálat az orthorexiás tünetek gyakoriságának, a kényszeres jellemzőkkel való kapcsolatának, illetve háttértényezőinek vizsgálatát tűzte ki célul. Az előadás a dietetikus hallgatókkal kapcsol
Módszer: 130 női dietetikus hallgató töltötte ki az online kérdőívdemográfiai adatok mellett többek között az ORTOKényszerességet mérő Kérdőívet (MOCI) tartalmazta.
Eredmények: A 25,41 átlagéletkorral (s = 4,51) jellemzhető minta átlag testtömegindexe a normál tartományba esett, M=21,85 (s = 3,22). A MOCI aggodalmaskodásnegatív korrelációt mutatott az ORTOalacsonyabb pontszámot elérő személyek (a minta 16,6%aggodalmaskodás-rágódás skálán (p<0.05), a MOCI más alskáláival azonban nem mutattak együttjárást. A dietetikus hallgató 10,4%testtömegindexszel rendelkezett, 8,6%tartományba esett. Nem volt különbség az orthorexiás, illetve a kényszeres jellemzők intenzitásának mértékében a különböző BMI csoportokban.
Következtetések: A dietetikusok veszélyeztetettek lehetnek az evési problémák, illetve az orthorexiás tünetekre való hajlam szempontjából. Az orthorexiás tünetek kapcsolatban állnak az aggodalmaskodás, illetve rágódással kapcsolatos kényszeres tünetekkel, azonban függetlenek a testtömegindextől. A minta relatív nagy aránya jellemezhető igen alacsony testtömegindexszel (BMI<18), amely a kóros lesoványodás, illetve evéssel kapcsolatos problémák kialalkulásának veszélyétalacsony testúly összefüggést mutat az evészavarok szubklinikai formáinak és az evéssel, a testsúllyal és az alakkal kapcsolatos kognitív torzulások kialakulásával.
Fokozott figyelemet kell fordítani a dietetikus hallgatók pszichoedukgondozására, hiszen a rendelkezésükre álló információ és tudásanyag miatt könnyebben alakíthatnak ki a testük, evésük manipulációjára alkalmas feszültségcsökkentő, vagy más evéssel kapcsolatos pszichoszomatikus zavarokat. További amelyek segítségével pontosabban meghatározhatóvá válik a határ a kóros mértékű egészséges táplálkozás, az orthorexia nervosa, illetve a valós egészségtudatosság között.
Doktori Iskola: Mentális egészségtudományok
Program: Mentális egészségtudományok
Témavazetı: Túry Ferenc
E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG. EGÉSZSÉGESÉTELDIETETIKUS HALLGATÓK KÖRÉBEN
Szabó Szilvia, Túry Ferenc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
definiált orthorexia nervosa egyre több figyelmet kap az evészavarok szakirodalmán belül. A kutatások középpontjában többnyire az orthorexiás tünetekre hajlamos csoportok és a háttértényezők vizsgálata áll. A nemzetközi kutatások szerint az egészségügyi
glakozásúak között gyakoribbak az orthorexiás tünetek. A jelen vizsgálat az orthorexiás tünetek gyakoriságának, a kényszeres jellemzőkkel való kapcsolatának, illetve háttértényezőinek vizsgálatát tűzte ki célul. Az előadás a dietetikus hallgatókkal kapcsolatos kezdeti adatainkat mutatja be.
130 női dietetikus hallgató töltötte ki az online kérdőív-csomagot, amely a szociodemográfiai adatok mellett többek között az ORTO-15 (orthorexiás tüneteket mérő skála), a Maudsley
t (MOCI) tartalmazta.
A 25,41 átlagéletkorral (s = 4,51) jellemzhető minta átlag testtömegindexe a normál tartományba esett, M=21,85 (s = 3,22). A MOCI aggodalmaskodás-rágódás alskálája szignifikáns negatív korrelációt mutatott az ORTO-15 pontszámmal (r = 0,223, p <0,05). Az ORTOalacsonyabb pontszámot elérő személyek (a minta 16,6%-a) magasabb pontszámot értek el az
rágódás skálán (p<0.05), a MOCI más alskáláival azonban nem mutattak ó 10,4%-ának testtömegindexe 18 alatt volt, 75,6%
testtömegindexszel rendelkezett, 8,6%-uk a 25-30 közötti, 1,5%-uk a 30 feletti testtömegindex tartományba esett. Nem volt különbség az orthorexiás, illetve a kényszeres jellemzők intenzitásának
értékében a különböző BMI csoportokban.
A dietetikusok veszélyeztetettek lehetnek az evési problémák, illetve az orthorexiás tünetekre való hajlam szempontjából. Az orthorexiás tünetek kapcsolatban állnak az aggodalmaskodás,
ssal kapcsolatos kényszeres tünetekkel, azonban függetlenek a testtömegindextől. A minta relatív nagy aránya jellemezhető igen alacsony testtömegindexszel (BMI<18), amely a kóros lesoványodás, illetve evéssel kapcsolatos problémák kialalkulásának veszélyétalacsony testúly összefüggést mutat az evészavarok szubklinikai formáinak és az evéssel, a testsúllyal és az alakkal kapcsolatos kognitív torzulások kialakulásával.
Fokozott figyelemet kell fordítani a dietetikus hallgatók pszichoedukgondozására, hiszen a rendelkezésükre álló információ és tudásanyag miatt könnyebben alakíthatnak ki a testük, evésük manipulációjára alkalmas feszültségcsökkentő, vagy más evéssel kapcsolatos pszichoszomatikus zavarokat. További vizsgálatok segíthetnek tisztázni azokat a járulékos tényezőket, amelyek segítségével pontosabban meghatározhatóvá válik a határ a kóros mértékű egészséges táplálkozás, az orthorexia nervosa, illetve a valós egészségtudatosság között.
lis egészségtudományok
Program: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
SÉG. EGÉSZSÉGESÉTEL-FÜGGİSÉG
definiált orthorexia nervosa egyre több figyelmet kap az evészavarok szakirodalmán belül. A kutatások középpontjában többnyire az orthorexiás tünetekre hajlamos csoportok és a háttértényezők vizsgálata áll. A nemzetközi kutatások szerint az egészségügyi
glakozásúak között gyakoribbak az orthorexiás tünetek. A jelen vizsgálat az orthorexiás tünetek gyakoriságának, a kényszeres jellemzőkkel való kapcsolatának, illetve háttértényezőinek vizsgálatát
atos kezdeti adatainkat mutatja be.
csomagot, amely a szocio-15 (orthorexiás tüneteket mérő skála), a Maudsley
A 25,41 átlagéletkorral (s = 4,51) jellemzhető minta átlag testtömegindexe a normál rágódás alskálája szignifikáns
számmal (r = 0,223, p <0,05). Az ORTO-15 skálán a) magasabb pontszámot értek el az
rágódás skálán (p<0.05), a MOCI más alskáláival azonban nem mutattak ának testtömegindexe 18 alatt volt, 75,6%-uk normál
uk a 30 feletti testtömegindex tartományba esett. Nem volt különbség az orthorexiás, illetve a kényszeres jellemzők intenzitásának
A dietetikusok veszélyeztetettek lehetnek az evési problémák, illetve az orthorexiás tünetekre való hajlam szempontjából. Az orthorexiás tünetek kapcsolatban állnak az aggodalmaskodás,
ssal kapcsolatos kényszeres tünetekkel, azonban függetlenek a testtömegindextől. A minta relatív nagy aránya jellemezhető igen alacsony testtömegindexszel (BMI<18), amely a kóros lesoványodás, illetve evéssel kapcsolatos problémák kialalkulásának veszélyét rejtheti magában. Az alacsony testúly összefüggést mutat az evészavarok szubklinikai formáinak és az evéssel, a testsúllyal
Fokozott figyelemet kell fordítani a dietetikus hallgatók pszichoedukációjára, mentálhigiénés gondozására, hiszen a rendelkezésükre álló információ és tudásanyag miatt könnyebben alakíthatnak ki a testük, evésük manipulációjára alkalmas feszültségcsökkentő, vagy más evéssel kapcsolatos
vizsgálatok segíthetnek tisztázni azokat a járulékos tényezőket, amelyek segítségével pontosabban meghatározhatóvá válik a határ a kóros mértékű egészséges
2011. április 14-15.
P/II-13 FÁJDALOMMAL ÉLİ NİSZABÁLYOZÁS SZEREPE
Z. Papp Zsuzsanna
BGF – KKK Alkalmazott Kommunikáció Tanszék, Budapest
A funkcionális stresszbetegségek pszichoszociális hátterében gyakran vizsgált terület a traumatizáció (pl. Weissbecker, 2005; Ciccone et al., 2005; Walker et al., 1997; Houdenhove et al., 2001) és az érzelemszabályozás feltételezett zavara (pl. három hipotézis tesztelését mutatom be a stressz és az érzelemszabályozás kapcsán egy 39 főből álló fibromyalgiás és egy 53 főből álló egészséges amerikai női mintán. A trauma hnem támogatták a traumatikus életesemények aggregát mutatóival mért eredmények, a specifikus traumák prevalenciájának vizsgálatakor azonban számos trauma típus, nevezetesen a gyermekkori testi, érzelmi és szexuális bántalmazás, a ferőszak a fibromyalgiás nők körében szignifikánsan gyakoribb előfordulást mutatott, amely traumák a betegség kialakulására 3-6-szoros esélyt jelentettek. A fibromyalgiás csoportra az érzelemszabályozászomatizációra fokozottan hajlamosító mintázata (vagyis a magas hangulatra adott figyelem, alacsony érzelmi tudatossággal és hangulatjavító képességgel párosulva) volt jellemző. A stressz és az érzelemszabályozás betegségre vonatkozó magyarázó erejének vgyermekkorban elszenvedett testi, szexuális és érzelmi bántalmazásból képzett összevont mutató, a depresszió kontroll alatt tartása mellett is önálló, háromszoros esélyt jelentett a betegség kialakulására, míg az érzelemszabályozás nem bizonyult szignifikáns magyarázó tényezőnek.
Kulcsszavak: fibromyalgia, traumatikus életesemények, érzelemszabályozás
Doktori Iskola: ELTE – PPK Pszichológia Program: Szocializáció és Társadalmi FolyamatokTémavezető: Fábri György Email: [email protected]
İ NİK – A TRAUMATIZÁCIÓ ÉS ASZABÁLYOZÁS SZEREPE A FIBROMYALGIÁBAN
Kommunikáció Tanszék, Budapest
A funkcionális stresszbetegségek pszichoszociális hátterében gyakran vizsgált terület a traumatizáció (pl. Weissbecker, 2005; Ciccone et al., 2005; Walker et al., 1997; Houdenhove et al., 2001) és az
ételezett zavara (pl. Goldman et al., 1996; Thayer et al., 2003három hipotézis tesztelését mutatom be a stressz és az érzelemszabályozás kapcsán egy 39 főből álló fibromyalgiás és egy 53 főből álló egészséges amerikai női mintán. A trauma hnem támogatták a traumatikus életesemények aggregát mutatóival mért eredmények, a specifikus traumák prevalenciájának vizsgálatakor azonban számos trauma típus, nevezetesen a gyermekkori testi, érzelmi és szexuális bántalmazás, a felnőttkori szexuális és fizikai abúzus, valamint a nemi erőszak a fibromyalgiás nők körében szignifikánsan gyakoribb előfordulást mutatott, amely traumák a
szoros esélyt jelentettek. A fibromyalgiás csoportra az érzelemszabályozászomatizációra fokozottan hajlamosító mintázata (vagyis a magas hangulatra adott figyelem, alacsony érzelmi tudatossággal és hangulatjavító képességgel párosulva) volt jellemző. A stressz és az érzelemszabályozás betegségre vonatkozó magyarázó erejének vizsgálatakor az eredmények szerint a gyermekkorban elszenvedett testi, szexuális és érzelmi bántalmazásból képzett összevont mutató, a depresszió kontroll alatt tartása mellett is önálló, háromszoros esélyt jelentett a betegség
mszabályozás nem bizonyult szignifikáns magyarázó tényezőnek.
Kulcsszavak: fibromyalgia, traumatikus életesemények, érzelemszabályozás
PPK Pszichológia Program: Szocializáció és Társadalmi Folyamatok
145
A TRAUMATIZÁCIÓ ÉS AZ ÉRZELEM-
A funkcionális stresszbetegségek pszichoszociális hátterében gyakran vizsgált terület a traumatizáció (pl. Weissbecker, 2005; Ciccone et al., 2005; Walker et al., 1997; Houdenhove et al., 2001) és az
Goldman et al., 1996; Thayer et al., 2003). Kutatásomban három hipotézis tesztelését mutatom be a stressz és az érzelemszabályozás kapcsán egy 39 főből álló fibromyalgiás és egy 53 főből álló egészséges amerikai női mintán. A trauma hipotézist vizsgálatomban nem támogatták a traumatikus életesemények aggregát mutatóival mért eredmények, a specifikus traumák prevalenciájának vizsgálatakor azonban számos trauma típus, nevezetesen a gyermekkori
elnőttkori szexuális és fizikai abúzus, valamint a nemi erőszak a fibromyalgiás nők körében szignifikánsan gyakoribb előfordulást mutatott, amely traumák a
szoros esélyt jelentettek. A fibromyalgiás csoportra az érzelemszabályozás szomatizációra fokozottan hajlamosító mintázata (vagyis a magas hangulatra adott figyelem, alacsony érzelmi tudatossággal és hangulatjavító képességgel párosulva) volt jellemző. A stressz és az
izsgálatakor az eredmények szerint a gyermekkorban elszenvedett testi, szexuális és érzelmi bántalmazásból képzett összevont mutató, a depresszió kontroll alatt tartása mellett is önálló, háromszoros esélyt jelentett a betegség
mszabályozás nem bizonyult szignifikáns magyarázó tényezőnek.
146
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Dr. Szökő Éva egyetemi tanárDr. Antal István egyetemi docens
P/III POSZTERSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Szökő Éva egyetemi tanár
Dr. Antal István egyetemi docens
147
148
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
P/III-1 FICUS CARICA L. TARTALMI ANYAGAIN
Ficsor Emese, Szarka Szabolcs, Alberti
Semmelweis Egyetem, Farmakognózia Intézet, Budapest
Napjainkban egyre nő azon kutatások száma, melyek etnobotanikai adatokra alapozva a tradícionális gyógyászatban alkalmazott növények hatóanyagait vizsgálják gyógyászati és táplálkoszempontból. A mediterrán diétákban igen fontos szerep jut a fügének, melynek hatásosságát bizonyították.
Célul tűztük ki a füge illóolaj összetételének vizsgálatát, valamint az eltérő illóolaj extrakciós technikák eredményeinek összehasonlítását. A hagyományos extrakciós módszereken kívül, mint az oldószeres kivonás és a vízgőzdesztilláció, az illékony komponensek meghatározására SPME technikát is alkalmaztunk. A termés illóanyagát többségében a 2,3vegyület nem volt kimutatható. A levél illatanyagában 11 komponenst azonosítottunk; a klasszikus illókomponenseken (limonén, benzaldehid) kívül rövid szénláncú telített és telítetlen alifás vegyületeket: alkoholokat (etil-ciklohexanol, dimetiloktadién-2-on), szénhidrogéneket (undekán, dimetilaldehidet (hexanal) azonosítottunk.
Elvégeztük a minták (füge levél, termés) mikroszkópos vizsgálatát. A levélkétsejtű mirigyszőrt és Ca-oxalát rozettákat találtunk, melyek jelenléte jellemző a termésre is. A termésre jellemző a nagyszámű olajcsepp, olajfüzér jelenléte.
Hagyományos kivonásnál különböző polaritású oldószereket (petroléter, dimetanol) használtunk. Meghatároztuk a minták polifenol, cserzőanyag, és flavonoid tartalmát. HPLC alkalmazásával igazoltuk kumarinok jelenlétét is. Két kivonatok antioxidáns kapacitását.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Balázs Andrea E-mail: [email protected]
L. TARTALMI ANYAGAINAK VIZSGÁLATA
, Szarka Szabolcs, Alberti Ágnes, Balázs Andrea
Farmakognózia Intézet, Budapest
Napjainkban egyre nő azon kutatások száma, melyek etnobotanikai adatokra alapozva a tradícionális gyógyászatban alkalmazott növények hatóanyagait vizsgálják gyógyászati és táplálkoszempontból. A mediterrán diétákban igen fontos szerep jut a fügének, melynek hatásosságát
Célul tűztük ki a füge illóolaj összetételének vizsgálatát, valamint az eltérő illóolaj extrakciós technikák asonlítását. A hagyományos extrakciós módszereken kívül, mint az oldószeres
kivonás és a vízgőzdesztilláció, az illékony komponensek meghatározására SPME technikát is alkalmaztunk. A termés illóanyagát többségében a 2,3-bután-diol képezi, ugyanakkor a levévegyület nem volt kimutatható. A levél illatanyagában 11 komponenst azonosítottunk; a klasszikus illókomponenseken (limonén, benzaldehid) kívül rövid szénláncú telített és telítetlen alifás
ciklohexanol, dimetil-ciklohexanol), ketonokat (6on), szénhidrogéneket (undekán, dimetil-undekán, tetradekán, trimetil
aldehidet (hexanal) azonosítottunk.
Elvégeztük a minták (füge levél, termés) mikroszkópos vizsgálatát. A levéloxalát rozettákat találtunk, melyek jelenléte jellemző a termésre is. A
termésre jellemző a nagyszámű olajcsepp, olajfüzér jelenléte.
Hagyományos kivonásnál különböző polaritású oldószereket (petroléter, dimetanol) használtunk. Meghatároztuk a minták polifenol, cserzőanyag, és flavonoid tartalmát. HPLC alkalmazásával igazoltuk kumarinok jelenlétét is. Két in vitro rendszerben (DPPH és ABTS) mértük a
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
149
AK VIZSGÁLATA
Napjainkban egyre nő azon kutatások száma, melyek etnobotanikai adatokra alapozva a tradícionális gyógyászatban alkalmazott növények hatóanyagait vizsgálják gyógyászati és táplálkozási (fitonutriens) szempontból. A mediterrán diétákban igen fontos szerep jut a fügének, melynek hatásosságát
Célul tűztük ki a füge illóolaj összetételének vizsgálatát, valamint az eltérő illóolaj extrakciós technikák asonlítását. A hagyományos extrakciós módszereken kívül, mint az oldószeres
kivonás és a vízgőzdesztilláció, az illékony komponensek meghatározására SPME technikát is diol képezi, ugyanakkor a levélben ezen
vegyület nem volt kimutatható. A levél illatanyagában 11 komponenst azonosítottunk; a klasszikus illókomponenseken (limonén, benzaldehid) kívül rövid szénláncú telített és telítetlen alifás
klohexanol), ketonokat (6-metil-5-heptén-2-on, undekán, tetradekán, trimetil-biciklononán), és
Elvégeztük a minták (füge levél, termés) mikroszkópos vizsgálatát. A levélben számos fedőszőrt, oxalát rozettákat találtunk, melyek jelenléte jellemző a termésre is. A
Hagyományos kivonásnál különböző polaritású oldószereket (petroléter, dietil-éter, etil-acetát, metanol) használtunk. Meghatároztuk a minták polifenol, cserzőanyag, és flavonoid tartalmát. HPLC
rendszerben (DPPH és ABTS) mértük a
150
P/III-2 ÓRIÁS VEZIKULÁK KÉPZFÜGGÉSE
Kaszás Nóra, Kovács Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó Tamás
Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Budapest
Munkánk során az óriás, foszfolipid vezikulák (~10 lipidfilm-hidrálási-technikát tanulmányoztlamellaritása szempontjából elsősorban mikroszkópos vizsgálatokhoz alkalmas preparátumot tudjunk előállítani. A preparátum minőségét egyik leginkább befolyásoló paraméter telítetlen zsírsavláncú lipidek aránya mellett
A töltésviszonyok alakulásának szempontjából elsődleges szerepe van a pHionoknak, pl. töltéssel rendelkező hatóanyagmolekuláknak. Ezért különböző pHpufferrendszerekben végeztünk zetamolekulát választottuk, a korábbról jól ismert disszociációs tulajdonságai miatt. A keletkező vezikulák méretét, lamellaritását konfokális fluoreszcelomefloxacinnak a vezikulaképződésre gyakorolt hatását.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Gróf Pál E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
ÓRIÁS VEZIKULÁK KÉPZİDÉSE ÉS A ZETA-POTENCIÁL ÖSSZE
Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó Tamás
Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Budapest
Munkánk során az óriás, foszfolipid vezikulák (~10 µm — 50 µm) előállítási módszerei közül a technikát tanulmányoztuk abból a célból, hogy a keletkező vezikulák mérete és
lamellaritása szempontjából elsősorban mikroszkópos vizsgálatokhoz alkalmas preparátumot tudjunk előállítani. A preparátum minőségét egyik leginkább befolyásoló paraméter
etlen zsírsavláncú lipidek aránya mellett —a lipidrendszer töltése.
A töltésviszonyok alakulásának szempontjából elsődleges szerepe van a pHionoknak, pl. töltéssel rendelkező hatóanyagmolekuláknak. Ezért különböző pHpufferrendszerekben végeztünk zeta-potenciál méréseket. Vizsgálandó hatóanyagként a lomefloxacin molekulát választottuk, a korábbról jól ismert disszociációs tulajdonságai miatt. A keletkező vezikulák méretét, lamellaritását konfokális fluoreszcens pásztázó mikroszkóppal határoztuk meg, s vizsgáltuk a lomefloxacinnak a vezikulaképződésre gyakorolt hatását.
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
PhD. Tudományos Napok 2011.
POTENCIÁL ÖSSZE-
Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó Tamás
m) előállítási módszerei közül a uk abból a célból, hogy a keletkező vezikulák mérete és
lamellaritása szempontjából elsősorban mikroszkópos vizsgálatokhoz alkalmas preparátumot tudjunk előállítani. A preparátum minőségét egyik leginkább befolyásoló paraméter — a megfelelő telített-
A töltésviszonyok alakulásának szempontjából elsődleges szerepe van a pH-nak, illetve a jelenlévő ionoknak, pl. töltéssel rendelkező hatóanyagmolekuláknak. Ezért különböző pH-jú és sókoncentrációjú
potenciál méréseket. Vizsgálandó hatóanyagként a lomefloxacin molekulát választottuk, a korábbról jól ismert disszociációs tulajdonságai miatt. A keletkező vezikulák
ns pásztázó mikroszkóppal határoztuk meg, s vizsgáltuk a
2011. április 14-15.
P/III-3 A C-14-SZUBSZTITUÁLT OPIOIDVITRO ÉS IN VIVO FARMAKOLÓGIÁJA Lackó Erzsébet1, Váradi András2, Riba PálFürst Zsuzsanna1, Al-Khrasani Mahmoud 1Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Intézet, Budapest
Elméleti háttér: Az opioidok legfontosabb alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás, míg az antagonisták mint antidotumok és kísérletes eszközök jele(M6S) fájdalomcsillapító hatása hasonló a morfinadagolás után.
Célok: Kísérleteinkben a 14-O-metoxi(NTX-14-O-S) farmakológiai spektrumának meghatározása in vitro (MVD és RVD)] és in vivo patkány tail
Eredmények:
MVD: Az IC50 értékek: 14-O-MeM6S: 18,74nM; DAMGO (D109,14nM; morfin: 974,7nM. A naltrexon (NTX) disszociációs konstans (KO-MeM6S µ-opioid receptor (MOR) szelektív agonista. Az NTXszelektív agonista) szemben 11-12x kisebbek, mint a DADLEés az EKC-vel (κ-opioid receptor szelektív agonista) szemben.
RVD: A 14-O-MeM6S és a DAMGO gátolta a kontrakciókat, míg a M6S és a morfin nem. Ismeretes, hogy az RVD kontrakcióit csak nagyobb hatáserősségű vegyületek képesek gátolnikevés a MOR, ezért megállapítható, hogy a 14
Patkány tail-flick teszt: A 14-O-MeM6S sokkal hatékonyabb, mint a morfin és a M6S. S.c./i.c.v. hatékonysági arány 12887 a 14-O-MeM6S és 177 a morfin fájdalomcsillapító hatását.
Következtetés: A metoxi csoport jelenléte a Cefficacy-ját. A NTX származék esetében a szulfát szubsztitúció nem befolyásoszelektivitást, de MOR affinitást csökkentette. A magasabb s.c./i.c.v. arány a 14korlátozott vér-agy gáton való átjutásra utal.
Munkánkat az OTKA (K-60999) támogatta.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: Experimentális és klinikai farmakológiaTémavezető: Fürst Zsuzsanna E-mail: [email protected]
SZUBSZTITUÁLT OPIOID AGONISTÁK ÉS ANTAGONMAKOLÓGIÁJA
, Riba Pál1, Timár Júlia1, Hosztafi Sándor2
Khrasani Mahmoud1
Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, 2Gyógyszerészeti Kémiai
Az opioidok legfontosabb alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás, míg az antagonisták mint antidotumok és kísérletes eszközök jelentősek. Ismert, hogy a morfin(M6S) fájdalomcsillapító hatása hasonló a morfin-6-glukuronidhoz és erősebb, mint a morfiné centrális
metoxi-morfin-6-szulfát (14-O-MeM6S) és a naltrexonS) farmakológiai spektrumának meghatározása in vitro [egér és patkány vas deferens
és in vivo patkány tail-flick teszten.
MeM6S: 18,74nM; DAMGO (D-Ala2,N-Me-fin: 974,7nM. A naltrexon (NTX) disszociációs konstans (Ke) értéke igazolja, hogy a 14
opioid receptor (MOR) szelektív agonista. Az NTX-14-O-S Ke értékei DAMGO12x kisebbek, mint a DADLE-val (δ-opioid recep
opioid receptor szelektív agonista) szemben.
MeM6S és a DAMGO gátolta a kontrakciókat, míg a M6S és a morfin nem. Ismeretes, hogy az RVD kontrakcióit csak nagyobb hatáserősségű vegyületek képesek gátolnikevés a MOR, ezért megállapítható, hogy a 14-O-MeM6S intrinsic efficacy értéke magas.
MeM6S sokkal hatékonyabb, mint a morfin és a M6S. S.c./i.c.v. MeM6S és 177 a morfin esetében. S.c NTX
A metoxi csoport jelenléte a C14-en megnöveli az M6S hatékonyságát és intrinsic ját. A NTX származék esetében a szulfát szubsztitúció nem befolyáso
szelektivitást, de MOR affinitást csökkentette. A magasabb s.c./i.c.v. arány a 14agy gáton való átjutásra utal.
60999) támogatta.
tális és klinikai farmakológia
151
AGONISTÁK ÉS ANTAGONISTÁK IN
2, Noszál Béla2,
Gyógyszerészeti Kémiai
Az opioidok legfontosabb alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás, míg az ntősek. Ismert, hogy a morfin-6-szulfát
glukuronidhoz és erősebb, mint a morfiné centrális
MeM6S) és a naltrexon-14-O-szulfát egér és patkány vas deferens
-Phe4,Gly5-ol-enkephalin): ) értéke igazolja, hogy a 14-
értékei DAMGO-val (MOR opioid receptor szelektív agonista)
MeM6S és a DAMGO gátolta a kontrakciókat, míg a M6S és a morfin nem. Ismeretes, hogy az RVD kontrakcióit csak nagyobb hatáserősségű vegyületek képesek gátolni mivel ezen a szöveten
MeM6S intrinsic efficacy értéke magas.
MeM6S sokkal hatékonyabb, mint a morfin és a M6S. S.c./i.c.v. morfin esetében. S.c NTX-14-O-S felfüggesztette a
en megnöveli az M6S hatékonyságát és intrinsic ját. A NTX származék esetében a szulfát szubsztitúció nem befolyásolta a receptor
szelektivitást, de MOR affinitást csökkentette. A magasabb s.c./i.c.v. arány a 14-O-MeM6S esetén a
152
P/III-4 TERMÉSZETES- ÉS SZENNYVIZEKBEN ELMOLEKULÁK EGYÜTTES HEGYSEJTŐ MODELLEN
Láng Júlia1, Tóthfalusi László2, Kıhidai László
Semmelweis Egyetem, 1Genetika, SejtBudapest
Az elmúlt években egyre több vizsgálat mutatott ki mérhető mennyiségben az európai, illetve hazai felszíni és szennyvizekből különböző gyógyszermolekulákat (pl. nemszteroidblokkolókat, antibiotikumokat). A detektált hatóanyagcsoportok jelenléte elsősorban a nagymértékű felhasználásuk eredménye, amelynek jövőbeni várható növekedésével párhuzamosan a szennyezéssúlyosbodására is számítani lehet. E komponensek ökotoxicitásának vizsgálatát megnehezíti, hogy a gyógyszermaradványok komplex keverékként fordulnak elő, amelyben az egyedi koncentrációalapján a hatástalan koncentrációban jelenlevő komponenjelentős toxikus hatást hozhatnak létre.
Munkánk során a leggyakoribb környezeti szennyező hatóanyagok közül a diclofenac (D), az ibuprofen (I), a metoprolol (M), valamint a propranolol (P) hatását vizsgáltupyriformis proliferációjára. Huszonnégy órás expozíciót követően az assay végpontjaként sejtszám meghatározást végeztünk CASY-TT (Innovatis/Roche) készülékkel. Az egyéni komponensek koncentrációproliferáció gátlás görbéjét anyagonként nyolc mérési pontra illesztettük a négyparaméteres logisztikusmodell felhasználásával az Origin7 programban. Ezután a négy anyagból képezhető hat hatóanyagpárban vizsgáltuk az együttes hatásokat. A keverékek első csoportjában azszámított EC10, EC20, EC50 és EC80 értékek felét alkalmaztuk. A második csoportban a komponensek az egyéni EC50 értéküknek 12, 25, 50, 60, 75 és 88%Origin7-tel végeztük.
A hatóanyagok sorrendje növekvő toxicitásuk szerint: metoprolol, ibuprofen, diclofenac és propranolol, a megfelelő EC50 értékek 180mg/l, 30mg/l, 12mg/l és 5mg/l. A kapott értékek nagyságrendje megegyezik az irodalomban olvasható, egyéb, közkedvelt eredményekével. A vizsgált hat keverékből ötben (D+I, D+M, D+P, I+M, M+P) additív együtt hatás volt megfigyelhető a teljes EC10-EC80 koncentrációtartományban, míg az I+P hatóanyagpár tagjai szinergistamódon hatottak együtt a különböző arányú EC50 kombinációkat tartalmazó mérési pontokban. A tapasztalt additív együtt hatások megegyeznek a szakirodalom más esszékben leírt eredményeivel. Az addíció mechanizmusát a vizsgált apoláris molekulák
Összegezve, vizsgálatainkban a T. pyriformiselőforduló gyógyszerhatóanyagok tanulmányozására. Eredményeink alátámasztják, hogy a vizekben komplex keverék formájában előforduló gyógyszermolekulák additívan hathatnak együtt, ezáltal az egyéni komponensek önmagukban hatástalan koncentrációi ellenére képesek lehetnek jelentős ökotoxikológiai hatást létrehozni.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai Témavezető: Kőhidai László E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
ÉS SZENNYVIZEKBEN ELİFORDULÓ GYÓGYSZER MOLEKULÁK EGYÜTTES HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
ıhidai László1
Genetika, Sejt-és Immunbiológiai Intézet,2Gyógyszerhatástani Intézet,
Az elmúlt években egyre több vizsgálat mutatott ki mérhető mennyiségben az európai, illetve hazai felszíni ógyszermolekulákat (pl. nemszteroid-alapú gyulladáscsökkentőket,
blokkolókat, antibiotikumokat). A detektált hatóanyagcsoportok jelenléte elsősorban a nagymértékű felhasználásuk eredménye, amelynek jövőbeni várható növekedésével párhuzamosan a szennyezéssúlyosbodására is számítani lehet. E komponensek ökotoxicitásának vizsgálatát megnehezíti, hogy a gyógyszermaradványok komplex keverékként fordulnak elő, amelyben az egyedi koncentrációalapján a hatástalan koncentrációban jelenlevő komponensek additív, vagy szinergista együtt hatás révén jelentős toxikus hatást hozhatnak létre.
Munkánk során a leggyakoribb környezeti szennyező hatóanyagok közül a diclofenac (D), az ibuprofen (I), a metoprolol (M), valamint a propranolol (P) hatását vizsgáltuk az eukarióta édesvízi csillós, a
proliferációjára. Huszonnégy órás expozíciót követően az assay végpontjaként sejtszám TT (Innovatis/Roche) készülékkel. Az egyéni komponensek koncentráció
átlás görbéjét anyagonként nyolc mérési pontra illesztettük a négyparaméteres logisztikusmodell felhasználásával az Origin7 programban. Ezután a négy anyagból képezhető hat hatóanyagpárban vizsgáltuk az együttes hatásokat. A keverékek első csoportjában az egyéni koncentrációszámított EC10, EC20, EC50 és EC80 értékek felét alkalmaztuk. A második csoportban a komponensek az egyéni EC50 értéküknek 12, 25, 50, 60, 75 és 88%-ában voltak jelen. Az adatok statisztikai kiértékelését
A hatóanyagok sorrendje növekvő toxicitásuk szerint: metoprolol, ibuprofen, diclofenac és propranolol, a megfelelő EC50 értékek 180mg/l, 30mg/l, 12mg/l és 5mg/l. A kapott értékek nagyságrendje megegyezik az irodalomban olvasható, egyéb, közkedvelt modell organizmusokon (pl. Daphniaeredményekével. A vizsgált hat keverékből ötben (D+I, D+M, D+P, I+M, M+P) additív együtt hatás volt
EC80 koncentrációtartományban, míg az I+P hatóanyagpár tagjai szinergistamódon hatottak együtt a különböző arányú EC50 kombinációkat tartalmazó mérési pontokban. A tapasztalt additív együtt hatások megegyeznek a szakirodalom más esszékben leírt eredményeivel. Az addíció mechanizmusát a vizsgált apoláris molekulák egymástól független hatásmódjával magyarázhatjuk.
T. pyriformis érzékeny modellnek bizonyult a környezeti szennyezőként előforduló gyógyszerhatóanyagok tanulmányozására. Eredményeink alátámasztják, hogy a vizekben
an előforduló gyógyszermolekulák additívan hathatnak együtt, ezáltal az egyéni komponensek önmagukban hatástalan koncentrációi ellenére képesek lehetnek jelentős ökotoxikológiai
zeti tudományok korszerű kutatási irányai
PhD. Tudományos Napok 2011.
FORDULÓ GYÓGYSZER ATÁSÁNAK VIZSGÁLATA CSILLÓS
Gyógyszerhatástani Intézet,
Az elmúlt években egyre több vizsgálat mutatott ki mérhető mennyiségben az európai, illetve hazai felszíni alapú gyulladáscsökkentőket, β-
blokkolókat, antibiotikumokat). A detektált hatóanyagcsoportok jelenléte elsősorban a nagymértékű felhasználásuk eredménye, amelynek jövőbeni várható növekedésével párhuzamosan a szennyezések súlyosbodására is számítani lehet. E komponensek ökotoxicitásának vizsgálatát megnehezíti, hogy a gyógyszermaradványok komplex keverékként fordulnak elő, amelyben az egyedi koncentráció-hatás görbe
sek additív, vagy szinergista együtt hatás révén
Munkánk során a leggyakoribb környezeti szennyező hatóanyagok közül a diclofenac (D), az ibuprofen (I), k az eukarióta édesvízi csillós, a Tetrahymena
proliferációjára. Huszonnégy órás expozíciót követően az assay végpontjaként sejtszám TT (Innovatis/Roche) készülékkel. Az egyéni komponensek koncentráció-
átlás görbéjét anyagonként nyolc mérési pontra illesztettük a négyparaméteres logisztikus-modell felhasználásával az Origin7 programban. Ezután a négy anyagból képezhető hat hatóanyagpárban
egyéni koncentráció-hatás görbékből számított EC10, EC20, EC50 és EC80 értékek felét alkalmaztuk. A második csoportban a komponensek az
ában voltak jelen. Az adatok statisztikai kiértékelését
A hatóanyagok sorrendje növekvő toxicitásuk szerint: metoprolol, ibuprofen, diclofenac és propranolol, a megfelelő EC50 értékek 180mg/l, 30mg/l, 12mg/l és 5mg/l. A kapott értékek nagyságrendje megegyezik az
Daphnia, Desmodesmus) nyert eredményekével. A vizsgált hat keverékből ötben (D+I, D+M, D+P, I+M, M+P) additív együtt hatás volt
EC80 koncentrációtartományban, míg az I+P hatóanyagpár tagjai szinergista módon hatottak együtt a különböző arányú EC50 kombinációkat tartalmazó mérési pontokban. A tapasztalt additív együtt hatások megegyeznek a szakirodalom más esszékben leírt eredményeivel. Az addíció
getlen hatásmódjával magyarázhatjuk.
érzékeny modellnek bizonyult a környezeti szennyezőként előforduló gyógyszerhatóanyagok tanulmányozására. Eredményeink alátámasztják, hogy a vizekben
an előforduló gyógyszermolekulák additívan hathatnak együtt, ezáltal az egyéni komponensek önmagukban hatástalan koncentrációi ellenére képesek lehetnek jelentős ökotoxikológiai
2011. április 14-15.
P/III-5 ILLATANYAGOK KEMOTAXGÁLATA TETRAHYMENA PYRIFORMMODELLEN
Láng Júlia1, Rákász Virág, Pállinger Éva
Semmelweis Egyetem, 1Genetikai, Sejt2 MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport, Budapest
Az élelmiszerekben természetesen előforduló, esetleg mesterséges adalékként is alkalmazott ízillatanyagok igen alacsony koncentrációban is képesek lehetnek számos fiziológiai válaszreakció, többek között a kemotaxis kiváltására a filogenezis különbözőTetrahymena, Drosophila melanogasteráltaluk aktivált intracelluláris jelátviteli utak nagyfokú konzerváltságot mutatnak, feltételezhetően a cAMP, illetve az inozitol-1,4,5-trifoszfát hírvivők mediálják a kiváltott szignál transzdukcióját.
Munkánk célja különböző természetesen előforduló, ugyanakkor élelmiszer adalékként is alkalmazott illatanyagok (kilenc gyümölcs észter, négy aromás aldehid) kemotszignalizációjának tanulmányozása volt. Vizsgáltuk továbbá, hogy az észterek szintéziséhez használt szerves reagensek (öt anyag) befolyásoljákkétkamrás kapilláris rendszerben, végeztük. Az intracellularis jelátviteli utak aktivációját egyrészt antiγ1(Y783): Alexa Fluor® 647) felhasználásával FACS technika (FACSsegítségével, másrészt két specifikus PI3K inhibitor alkalmazásával végeztük. Az adatok statisztikai kiértékelése Origin7 programmal történt.
A vizsgált illatanyagok közül a legerőteljesebb szignifikánsan attraktáns jelleget az izoamilacetát (106M), a propilizobutirát (10-8M) és az izobutilterrel bírt továbbá három aromás aldehid, a furfuril metadiszulfid, a furfuril pirrol és a furfuril tioacetát (10-9M). Szignifikánsan repellens hatást a b10-11, 10-6M), a furfuril merkaptánnál (10attraktáns választ kiváltó anyagok megfelelő koncentrációival végzett előkezelések áltaPLC, illetve PI3K aktivációt nem tapasztaltunk, amely más utak érintettségére enged következtetni.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a különböző észterek nagyfokú szerkezeti hasonlóságuk ellenére (konstituciós izomerek) eltérő kemotaktikus profmodell érzékenységét, amely révén képes különbözőképpen reagálni az igen csekély molekulaszerkezetbeli eltérésekre (pl. aminosavak, szteroidok esetében). Eredményeink szerint az ízanyag mintákban szennyezőként esetleg jelenlevő szerves reagensek nem befolyásolják az ízanyagok kemotaktikus karakterét. A kemotaktikus válasz során aktivált jelátviteli útvonalak azonosításához további vizsgálatokat tervezünk.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Kőhidai László E-mail: [email protected]
ILLATANYAGOK KEMOTAXISRA GYAKOROLT HATÁSTETRAHYMENA PYRIFORMIS EUKARIÓTA CSILLÓS
, Rákász Virág, Pállinger Éva1, Magyar Anna2, Kıhidai László1
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, BudapestELTE Peptidkémiai Kutatócsoport, Budapest
Az élelmiszerekben természetesen előforduló, esetleg mesterséges adalékként is alkalmazott ízillatanyagok igen alacsony koncentrációban is képesek lehetnek számos fiziológiai válaszreakció, többek között a kemotaxis kiváltására a filogenezis különböző szintjein álló szervezetekben (pl.
Drosophila melanogaster, C. elegans). Az illatanyagok óriási változatossága ellenére, az általuk aktivált intracelluláris jelátviteli utak nagyfokú konzerváltságot mutatnak, feltételezhetően a
trifoszfát hírvivők mediálják a kiváltott szignál transzdukcióját.
Munkánk célja különböző természetesen előforduló, ugyanakkor élelmiszer adalékként is alkalmazott illatanyagok (kilenc gyümölcs észter, négy aromás aldehid) kemotaktikus hatásának és intracelluláris szignalizációjának tanulmányozása volt. Vizsgáltuk továbbá, hogy az észterek szintéziséhez használt szerves reagensek (öt anyag) befolyásolják-e ez utóbbiak kemotaktikus profilját. Méréseinket
zerben, Tetrahymena pyriformis eukarióta csillós egysejtű modellen végeztük. Az intracellularis jelátviteli utak aktivációját egyrészt anti-pPLC antitest (anti
) felhasználásával FACS technika (FACS-Calibur, Bectonsegítségével, másrészt két specifikus PI3K inhibitor alkalmazásával végeztük. Az adatok statisztikai kiértékelése Origin7 programmal történt.
A vizsgált illatanyagok közül a legerőteljesebb szignifikánsan attraktáns jelleget az izoamilacetát (10M) és az izobutil-propionát (10-6M) mutatta. Enyhe kemoattraktáns karak
terrel bírt továbbá három aromás aldehid, a furfuril metadiszulfid, a furfuril pirrol és a furfuril tioaceM). Szignifikánsan repellens hatást a benzil acetátnál (10-8M), a furfuril metadiszulfidnál (10
M), a furfuril merkaptánnál (10-12, 10-6M) és a furfuril tioacetátnál (10attraktáns választ kiváltó anyagok megfelelő koncentrációival végzett előkezelések áltaPLC, illetve PI3K aktivációt nem tapasztaltunk, amely más utak érintettségére enged következtetni.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a különböző észterek nagyfokú szerkezeti hasonlóságuk ellenére (konstituciós izomerek) eltérő kemotaktikus profillal rendelkeztek, ami jól illusztrálja a modell érzékenységét, amely révén képes különbözőképpen reagálni az igen csekély molekulaszerkezetbeli eltérésekre (pl. aminosavak, szteroidok esetében). Eredményeink szerint az
yezőként esetleg jelenlevő szerves reagensek nem befolyásolják az ízanyagok kemotaktikus karakterét. A kemotaktikus válasz során aktivált jelátviteli útvonalak azonosításához
gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
153
ISRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZS-EUKARIÓTA CSILLÓS
és Immunbiológiai Intézet, Budapest
Az élelmiszerekben természetesen előforduló, esetleg mesterséges adalékként is alkalmazott íz- és illatanyagok igen alacsony koncentrációban is képesek lehetnek számos fiziológiai válaszreakció,
szintjein álló szervezetekben (pl. E. coli, ). Az illatanyagok óriási változatossága ellenére, az
általuk aktivált intracelluláris jelátviteli utak nagyfokú konzerváltságot mutatnak, feltételezhetően a trifoszfát hírvivők mediálják a kiváltott szignál transzdukcióját.
Munkánk célja különböző természetesen előforduló, ugyanakkor élelmiszer adalékként is alkalmazott aktikus hatásának és intracelluláris
szignalizációjának tanulmányozása volt. Vizsgáltuk továbbá, hogy az észterek szintéziséhez használt e ez utóbbiak kemotaktikus profilját. Méréseinket
eukarióta csillós egysejtű modellen pPLC antitest (anti-phospho-PLC-
Calibur, Becton-Dickinson) segítségével, másrészt két specifikus PI3K inhibitor alkalmazásával végeztük. Az adatok statisztikai
A vizsgált illatanyagok közül a legerőteljesebb szignifikánsan attraktáns jelleget az izoamilacetát (10-
M) mutatta. Enyhe kemoattraktáns karak-terrel bírt továbbá három aromás aldehid, a furfuril metadiszulfid, a furfuril pirrol és a furfuril tioace-
M), a furfuril metadiszulfidnál (10-12, M) és a furfuril tioacetátnál (10-12M) tapasztaltunk. Az
attraktáns választ kiváltó anyagok megfelelő koncentrációival végzett előkezelések által szignifikáns PLC, illetve PI3K aktivációt nem tapasztaltunk, amely más utak érintettségére enged következtetni.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a különböző észterek nagyfokú szerkezeti hasonlóságuk ellenére illal rendelkeztek, ami jól illusztrálja a Tetrahymena
modell érzékenységét, amely révén képes különbözőképpen reagálni az igen csekély molekulaszerkezetbeli eltérésekre (pl. aminosavak, szteroidok esetében). Eredményeink szerint az
yezőként esetleg jelenlevő szerves reagensek nem befolyásolják az ízanyagok kemotaktikus karakterét. A kemotaktikus válasz során aktivált jelátviteli útvonalak azonosításához
154
P/III-6 POLIMER SEGÉDANYAGOKLATA NEM-INVAZÍV SPEKTROSZKÓP
Szabó Barnabás
Semmelweis Egyetem - Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest
Vizsgálataink során különböző polimer típusú segédanyagokat tároltunk stressz körülmények között (40 °C-os hőmérsékleten, 75%-os relatív páratartalom mellett) 4 hétig. A kiindulási anyagokavalamint a tárolt mintákat (1,2,3,4 hét tárolás után) Fourier Transzformációs Infravörös Spektroszkópiával (FTIR), valamint Pozitron Annihilációs Élettartam Spektroszkópiával (PALS) vizsgáltuk. A PALS méréseket Dopplermódszerrel a rendszerek belső üregméretére, illetve az üregek energetikai viszonyaira jellemző adatsorokat kaptunk, melyek kiértékelésével a makroszkópikusan tapasztalt szerkezetváltozásokat magyarázni tudtuk. A duzzadó polimerekre a PALS módszerrel meghatározott pozitron/pozitrónium élettartamok növekedése volt jellemző, míg a nátriummegváltozása is követhetővé vált. A tárolás során felvett vízvalamint termogramot vettünk fel. A Carbopol polimerek és a nátriumváltoztatásához mikrohullámú kezelést is alkalmaztunk (400 illetve 800W maximális teljesítménnyel). A PALS módszer alkalmas a polimer mikroszerkezet vámentes vizsgálatára, így mind a tárolás, mind a mikrohullámú előkezelés szerkezetmódosító hatása nyomon követhető.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: Gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányTémavezető: Zelkó Romána E-mail. [email protected]
PhD. Tudományos Napok
POLIMER SEGÉDANYAGOK SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAINVAZÍV SPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREKKEL
Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest
Vizsgálataink során különböző polimer típusú segédanyagokat tároltunk stressz körülmények között os relatív páratartalom mellett) 4 hétig. A kiindulási anyagoka
valamint a tárolt mintákat (1,2,3,4 hét tárolás után) Fourier Transzformációs Infravörös Spektroszkópiával (FTIR), valamint Pozitron Annihilációs Élettartam Spektroszkópiával (PALS) vizsgáltuk. A PALS méréseket Doppler-szélesedés mérésével egészítettük ki. A PALS illetve a Doppler módszerrel a rendszerek belső üregméretére, illetve az üregek energetikai viszonyaira jellemző adatsorokat kaptunk, melyek kiértékelésével a makroszkópikusan tapasztalt szerkezetváltozásokat
ekre a PALS módszerrel meghatározott pozitron/pozitrónium élettartamok növekedése volt jellemző, míg a nátrium-alginát esetében a kristályszerkezet tárolás közbeni megváltozása is követhetővé vált. A tárolás során felvett víz-mennyiség becslésére FTIR spekvalamint termogramot vettünk fel. A Carbopol polimerek és a nátrium-alginát mikroszerkezetének változtatásához mikrohullámú kezelést is alkalmaztunk (400 illetve 800W maximális teljesítménnyel). A PALS módszer alkalmas a polimer mikroszerkezet változásainak érzékeny, stresszmentes vizsgálatára, így mind a tárolás, mind a mikrohullámú előkezelés szerkezetmódosító hatása
Program: Gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
PhD. Tudományos Napok 2011.
SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁ-IAI MÓDSZEREKKEL
Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest
Vizsgálataink során különböző polimer típusú segédanyagokat tároltunk stressz körülmények között os relatív páratartalom mellett) 4 hétig. A kiindulási anyagokat,
valamint a tárolt mintákat (1,2,3,4 hét tárolás után) Fourier Transzformációs Infravörös Spektroszkópiával (FTIR), valamint Pozitron Annihilációs Élettartam Spektroszkópiával (PALS)
ki. A PALS illetve a Doppler módszerrel a rendszerek belső üregméretére, illetve az üregek energetikai viszonyaira jellemző adatsorokat kaptunk, melyek kiértékelésével a makroszkópikusan tapasztalt szerkezetváltozásokat
ekre a PALS módszerrel meghatározott pozitron/pozitrónium élettartamok alginát esetében a kristályszerkezet tárolás közbeni
mennyiség becslésére FTIR spektrumokat, alginát mikroszerkezetének
változtatásához mikrohullámú kezelést is alkalmaztunk (400 illetve 800W maximális teljesítménnyel). ltozásainak érzékeny, stressz-körülményektől
mentes vizsgálatára, így mind a tárolás, mind a mikrohullámú előkezelés szerkezetmódosító hatása
2011. április 14-15.
P/III-7 NEM-INVAZÍV KOMPATIBILITTÁZÁSI SEGÉDANYAGOK
Szakonyi Gergely
Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest
A gyógyszerforma fejlesztése során, még a preformulációs szakaszban, kiemelt jelentőségű azon hatóanyag-segédanyag, ill. segédanyagkedvezőtlenül befolyásolhatják a későbbi termék tulajdonságait, stabilitrövid idő alatt minél több fizikai vagy kémiai interakciót felderítsünk. A tabletta, mint gyógyszerforma, köszönhetően alacsony nedvességtartalmának, fizikaitekinthető. Interakciók azonban ebben az esetben is előfordulhatnak, melyeket ún. gyorsított stabilitási vizsgálatokkal jól nyomon lehet követni. Ennek során a hatóanyagpáratartalomnak és hőmérsékletnek teszik ki, majd a változásokat az idő függvényében k
Vizsgálataink során hatóanyag-segédanyag keverékeket tároltunk a konvencionálisan elfogadott 75 %os relatív páratartalom és 40 °C körülmények mellett. A magas páratartalom és az emelkedett hőmérséklet megteremti az interakciók kialakulásának lehetátalakulásokat. Egyhetes időközönként vizsgáltuk, hogy történiktulajdonságaiban. Ezeket a változásokat Fourierpozitron élettartam spektroszkópiás (PALS) módszerekkel követtük. Az alkalmazott vizsgálatok előnye, hogy nem igényelnek speciális mintaelőkészítést, a vizsgálati módszer az anyagok szerkezetét nem változtatja meg, így a mintákat a normál tárolási körülményeknek megfelelően, nem stkörülmények között vizsgálhatjuk. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy egy invazív vagy termikus vizsgálat folyamán fellépő interakciót stabilitási/inkompatibilitási problémaként értékeljünk.
A műszeres módszerek alapján kapott eredmények a lehetővé tették számunkra, hogy kiszűrjük azokat a segédanyagokat, melyekkel a hatóanyag interakcióba lép, így a későbbiekben előforduló stabilitási problémák valószínűségét le tudtuk csökkenteni.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányaiTémavezető: Zelkó Romána E-mail: [email protected]
INVAZÍV KOMPATIBILITÁSI VIZSGÁLATOK SZILTÁZÁSI SEGÉDANYAGOK ESETÉN
Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest
A gyógyszerforma fejlesztése során, még a preformulációs szakaszban, kiemelt jelentőségű azon segédanyag, ill. segédanyag-segédanyag inkompatibilitások felderítése, amelyek
kedvezőtlenül befolyásolhatják a későbbi termék tulajdonságait, stabilitását. Fontos, hogy lehetőleg rövid idő alatt minél több fizikai vagy kémiai interakciót felderítsünk. A tabletta, mint gyógyszerforma, köszönhetően alacsony nedvességtartalmának, fizikai-kémiai szempontból viszonylag stabilnak
an ebben az esetben is előfordulhatnak, melyeket ún. gyorsított stabilitási vizsgálatokkal jól nyomon lehet követni. Ennek során a hatóanyag-segédanyag keverékeket magas páratartalomnak és hőmérsékletnek teszik ki, majd a változásokat az idő függvényében k
segédanyag keverékeket tároltunk a konvencionálisan elfogadott 75 %os relatív páratartalom és 40 °C körülmények mellett. A magas páratartalom és az emelkedett hőmérséklet megteremti az interakciók kialakulásának lehetőségét, felgyorsítja a lehetséges átalakulásokat. Egyhetes időközönként vizsgáltuk, hogy történik-e változás a keverékek fizikaitulajdonságaiban. Ezeket a változásokat Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiás és
oszkópiás (PALS) módszerekkel követtük. Az alkalmazott vizsgálatok előnye, hogy nem igényelnek speciális mintaelőkészítést, a vizsgálati módszer az anyagok szerkezetét nem változtatja meg, így a mintákat a normál tárolási körülményeknek megfelelően, nem stkörülmények között vizsgálhatjuk. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy egy invazív vagy termikus vizsgálat folyamán fellépő interakciót stabilitási/inkompatibilitási problémaként értékeljünk.
A műszeres módszerek alapján kapott eredmények a gyógyszerforma-fejlesztés korai fázisában lehetővé tették számunkra, hogy kiszűrjük azokat a segédanyagokat, melyekkel a hatóanyag interakcióba lép, így a későbbiekben előforduló stabilitási problémák valószínűségét le tudtuk
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
155
ÁSI VIZSGÁLATOK SZILÁRD TABLET-
Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest
A gyógyszerforma fejlesztése során, még a preformulációs szakaszban, kiemelt jelentőségű azon segédanyag inkompatibilitások felderítése, amelyek
ását. Fontos, hogy lehetőleg rövid idő alatt minél több fizikai vagy kémiai interakciót felderítsünk. A tabletta, mint gyógyszerforma,
kémiai szempontból viszonylag stabilnak an ebben az esetben is előfordulhatnak, melyeket ún. gyorsított stabilitási
segédanyag keverékeket magas páratartalomnak és hőmérsékletnek teszik ki, majd a változásokat az idő függvényében követik.
segédanyag keverékeket tároltunk a konvencionálisan elfogadott 75 %-os relatív páratartalom és 40 °C körülmények mellett. A magas páratartalom és az emelkedett
őségét, felgyorsítja a lehetséges e változás a keverékek fizikai-kémiai
transzformációs infravörös spektroszkópiás és oszkópiás (PALS) módszerekkel követtük. Az alkalmazott vizsgálatok
előnye, hogy nem igényelnek speciális mintaelőkészítést, a vizsgálati módszer az anyagok szerkezetét nem változtatja meg, így a mintákat a normál tárolási körülményeknek megfelelően, nem stressz-körülmények között vizsgálhatjuk. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy egy invazív vagy termikus vizsgálat folyamán fellépő interakciót stabilitási/inkompatibilitási problémaként értékeljünk.
fejlesztés korai fázisában lehetővé tették számunkra, hogy kiszűrjük azokat a segédanyagokat, melyekkel a hatóanyag interakcióba lép, így a későbbiekben előforduló stabilitási problémák valószínűségét le tudtuk
156
P/III-8 THE INFLUENCE OF DRULABORATORY ANIMALS
Brezeanu Romeo¹, Adriana Brezeanu², Adr 1 Departament of Pharmacology, University of Medicina and Pharmacy Tg. Mures2 University Clinic of Primary Care Tg. Mure
The aim of this study: was the evaluation of the changes which appear in motor behavior induced by administration of a COX-2 inhibitor NSAIDs, selective serotonin reuptake inhibitor, and the combination of two elected representatives of these classes of drugs.
Materials and method: We used 30 animals divided into three equal groups which were treated with Etoricoxib, Sertraline and Etoricoxib plus Sertraline. Overall motor activity monitoring was performed using the apparatus Activity Cage, with that we meassured the number of spontaneous movements made by each animal at the times T 0, T 30, T 60 and T 90 after adminismovements are assimilated with exploratory behavior and hygiene. Vertical movements are assimilated with escape attempts and by extension, with psychomotor agitation.
Results: The groups of animals which were treated with mooverall motor behavior. The combination of the two drugs had an additive effect on decreasing the motor activity of the studied animals.
Conclusion: It was demonstrated that Etoricoxib, a commonly used drug, can antidepressant medication because selective serotonin reuptake inhibitor effect is mentained.
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
PhD. Tudományos Napok
THE INFLUENCE OF DRUG THERAPY ON THE BEHLABORATORY ANIMALS
¹, Adriana Brezeanu², Adriana Ionitoiu²
Departament of Pharmacology, University of Medicina and Pharmacy Tg. MuresUniversity Clinic of Primary Care Tg. Mures
was the evaluation of the changes which appear in motor behavior induced by 2 inhibitor NSAIDs, selective serotonin reuptake inhibitor, and the
combination of two elected representatives of these classes of drugs.
We used 30 animals divided into three equal groups which were treated with Sertraline and Etoricoxib plus Sertraline. Overall motor activity monitoring was performed
using the apparatus Activity Cage, with that we meassured the number of spontaneous movements made by each animal at the times T 0, T 30, T 60 and T 90 after administration of therapy. Horizontal movements are assimilated with exploratory behavior and hygiene. Vertical movements are assimilated with escape attempts and by extension, with psychomotor agitation.
The groups of animals which were treated with monotherapy had similar inhibitory effects on overall motor behavior. The combination of the two drugs had an additive effect on decreasing the motor activity of the studied animals.
It was demonstrated that Etoricoxib, a commonly used drug, can antidepressant medication because selective serotonin reuptake inhibitor effect is mentained.
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
PhD. Tudományos Napok 2011.
G THERAPY ON THE BEHAVIOR OF
Departament of Pharmacology, University of Medicina and Pharmacy Tg. Mures
was the evaluation of the changes which appear in motor behavior induced by 2 inhibitor NSAIDs, selective serotonin reuptake inhibitor, and the
We used 30 animals divided into three equal groups which were treated with Sertraline and Etoricoxib plus Sertraline. Overall motor activity monitoring was performed
using the apparatus Activity Cage, with that we meassured the number of spontaneous movements tration of therapy. Horizontal
movements are assimilated with exploratory behavior and hygiene. Vertical movements are assimilated with escape attempts and by extension, with psychomotor agitation.
notherapy had similar inhibitory effects on overall motor behavior. The combination of the two drugs had an additive effect on decreasing the
It was demonstrated that Etoricoxib, a commonly used drug, can be associated with antidepressant medication because selective serotonin reuptake inhibitor effect is mentained.
2011. április 14-15.
P/III-9 PHARMACOTHERAPY OF TGICAL PROBLEM
Bán Erika-Gyöngyi1, Kedves Hanga 1 University of Medicine and Pharmacy, Pharmacology Department, Marosvásárhely2 University of Medicine and Pharmacy, Medical Student, Marosvásárhely3 University of Medicine and Pharmacy, Clinical Pharmacy Department, Marosvásárhely4 University of Medicine and Pharmacy, Internal Medicine Department, Marosvásárhely
Introduction: Pharmacological treatment of the elderly is often very complex and difficult. These patients suffer usually from several diseases. This may be the cause while the phenomenon of polypharmacy is frequently observed in this group.
Material and method: In our present retrospective study we evaluated the case report forms from 2000 hospitalized patients. According to the study protocol and based on the inclusion and exclusion criteria 302 cases were enrolled. All of them were suffering from multiple diseases and they were receiving associated drug therapy.
Results: Regarding polypharmacy 71.19% was treateadministered drugs, and 11.25% with more than ten medicines. Also we have observed, that hyperkalemia – which was an inclusion criteria of the cases appeared as an adverse event to the administered therapy. The causes of the adverse events are possible to be the following associations: ACE inhibitors and potassium sparing diuretic, non-selective beta-blockers and spironolactone, respectively associations with dif
Discussion: The observations of the present study show, that treating elderly patients is a real pharmacological challenge. The treatment should be always personalized and carefully set up, in aim to avoid the appearance of different adver
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Doktori IskolaProgram: Orvosi Témavezető: Brassai Zoltán E-mail: [email protected]
PHARMACOTHERAPY OF THE ELDERLY – A REAL PHARMACOLO
, Kedves Hanga2, Máthé Lehel3, Brassai Attila1, Brassai Zoltán
University of Medicine and Pharmacy, Pharmacology Department, MarosvásárhelyUniversity of Medicine and Pharmacy, Medical Student, Marosvásárhely
e and Pharmacy, Clinical Pharmacy Department, MarosvásárhelyUniversity of Medicine and Pharmacy, Internal Medicine Department, Marosvásárhely
Pharmacological treatment of the elderly is often very complex and difficult. These ffer usually from several diseases. This may be the cause while the phenomenon of
polypharmacy is frequently observed in this group.
In our present retrospective study we evaluated the case report forms from According to the study protocol and based on the inclusion and exclusion
criteria 302 cases were enrolled. All of them were suffering from multiple diseases and they were
Regarding polypharmacy 71.19% was treated with more than five simultaneously administered drugs, and 11.25% with more than ten medicines. Also we have observed, that
which was an inclusion criteria – was a part of the illness(es) in 67.88%; but in the rest an adverse event to the administered therapy. The causes of the adverse
events are possible to be the following associations: ACE inhibitors and potassium sparing diuretic, blockers and spironolactone, respectively associations with dif
The observations of the present study show, that treating elderly patients is a real pharmacological challenge. The treatment should be always personalized and carefully set up, in aim to avoid the appearance of different adverse events.
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Doktori Iskola
157
A REAL PHARMACOLO-
, Brassai Zoltán4
University of Medicine and Pharmacy, Pharmacology Department, Marosvásárhely University of Medicine and Pharmacy, Medical Student, Marosvásárhely
e and Pharmacy, Clinical Pharmacy Department, Marosvásárhely University of Medicine and Pharmacy, Internal Medicine Department, Marosvásárhely
Pharmacological treatment of the elderly is often very complex and difficult. These ffer usually from several diseases. This may be the cause while the phenomenon of
In our present retrospective study we evaluated the case report forms from According to the study protocol and based on the inclusion and exclusion
criteria 302 cases were enrolled. All of them were suffering from multiple diseases and they were
d with more than five simultaneously administered drugs, and 11.25% with more than ten medicines. Also we have observed, that
was a part of the illness(es) in 67.88%; but in the rest an adverse event to the administered therapy. The causes of the adverse
events are possible to be the following associations: ACE inhibitors and potassium sparing diuretic, blockers and spironolactone, respectively associations with different NSAIDs.
The observations of the present study show, that treating elderly patients is a real pharmacological challenge. The treatment should be always personalized and carefully set up, in aim to
158
P/III-10 SINGLE–TUBE ASSAY FOR DETECFROM BIOLOGICAL FLUI
Adam Horvath1, Zoltan Peto2, Yvette Mandi 1 Department of Medical Microbiology and Immunbiology, Faculty of Medicine, University of
Szeged, Szeged, Hungary 2 Department of Anaesthesiology and Intensive Care, University of Szeged, Szeged, Hungary3 Department of Microbiology, Faculty of Science and Informatics, University of Szeged, Szeged,
Hungary
Early detection and adequate treatment of infections are critical for succeswith systemic infections. Application of blood cultures are time consuming and in the case of fungi often yield false-negative results due to low sensitivity. We found a rapid molecular diagnostic tool to detect and differentiate the most common bacterial and fungal pathogens in one single experiment. We used one fungal and one bacterial specific primer pairs for the amplification. For the amplification and the consecutive melting point analysis Roche LightCycler 1.5 system was usdifferentiate the Gram-positive and Gramof the previously described techniques, we could excite the fluorescent probes with the help of the non specific intercalary dye.
For the melting point analysis the lower channel (580 nm) of the LC 1.5 was used, while in the case of bacterial detection we used the upper channels (640 and 705 nm). The melting point analysis following the amplification was appropriate to discriminatWe could also differentiate the Grammelting temperature of the probes within an hour after without the DNA preparation. The sensitivity of the PCR reaction was up to five genomic unit per reaction. Our further aims are to detect fungal and bacterial infections from clinical samples and grow up the reliability of the method with internal control.
Doktori Iskola: Interdiszciplináris orvostudományok, SZTE ÁProgram: Orvosi Mikrobiológia Témavezető: Somogyvári Ferenc E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
TUBE ASSAY FOR DETECTION OF MICROORGANISMS FROM BIOLOGICAL FLUIDS
, Yvette Mandi1, Csaba Vagvolgyi3, Ferenc Somogyvari
Department of Medical Microbiology and Immunbiology, Faculty of Medicine, University of
Anaesthesiology and Intensive Care, University of Szeged, Szeged, HungaryDepartment of Microbiology, Faculty of Science and Informatics, University of Szeged, Szeged,
Early detection and adequate treatment of infections are critical for successful outcomes for patients with systemic infections. Application of blood cultures are time consuming and in the case of fungi
negative results due to low sensitivity. We found a rapid molecular diagnostic tool to the most common bacterial and fungal pathogens in one single experiment. We
used one fungal and one bacterial specific primer pairs for the amplification. For the amplification and the consecutive melting point analysis Roche LightCycler 1.5 system was used. In order to detect and
positive and Gram-negative bacteria’s specific FRET probes were used. In spite of the previously described techniques, we could excite the fluorescent probes with the help of the non
For the melting point analysis the lower channel (580 nm) of the LC 1.5 was used, while in the case of bacterial detection we used the upper channels (640 and 705 nm). The melting point analysis following the amplification was appropriate to discriminate the seven most frequent We could also differentiate the Gram-positive and Gram-negative bacteria in the same tube by the melting temperature of the probes within an hour after without the DNA preparation. The sensitivity
ion was up to five genomic unit per reaction. Our further aims are to detect fungal and bacterial infections from clinical samples and grow up the reliability of the method with internal
Doktori Iskola: Interdiszciplináris orvostudományok, SZTE ÁOK
PhD. Tudományos Napok 2011.
MICROORGANISMS
, Ferenc Somogyvari1
Department of Medical Microbiology and Immunbiology, Faculty of Medicine, University of
Anaesthesiology and Intensive Care, University of Szeged, Szeged, Hungary Department of Microbiology, Faculty of Science and Informatics, University of Szeged, Szeged,
sful outcomes for patients with systemic infections. Application of blood cultures are time consuming and in the case of fungi
negative results due to low sensitivity. We found a rapid molecular diagnostic tool to the most common bacterial and fungal pathogens in one single experiment. We
used one fungal and one bacterial specific primer pairs for the amplification. For the amplification and ed. In order to detect and
negative bacteria’s specific FRET probes were used. In spite of the previously described techniques, we could excite the fluorescent probes with the help of the non
For the melting point analysis the lower channel (580 nm) of the LC 1.5 was used, while in the case of bacterial detection we used the upper channels (640 and 705 nm). The melting point analysis
e the seven most frequent Candida species. negative bacteria in the same tube by the
melting temperature of the probes within an hour after without the DNA preparation. The sensitivity ion was up to five genomic unit per reaction. Our further aims are to detect fungal and
bacterial infections from clinical samples and grow up the reliability of the method with internal
2011. április 14-15.
P/III-11 SEPARATION OF QUINOLELECTROPHORESIS
Aura Rusu, G. Hancu, Á. Gyéresi
University of Medicine and Pharmacy Targu Mures, Pharmaceutical Chemistry
A rapid and accurate method has been developed for effective separation and simultaneous determination of two first generation quinolones (nalidixic acid and pipemidic acid) and two second generation quinolones (ciprofloxacin and ofloxacin) by capillary electrophoresis with diodedetector. Our aim was not only to separate the four quinolones but also to optimize the analytical conditions; in order to achieve these efforts were focused additives, buffer pH, temperature, applied voltage and injection pressure on the separation.
We obtained the best electropherograms using a buffer solution containing 40 mM natrium tetraborate and 5% methanol as buffer additive (pH the four quinolones in less then 10 minutes, the order of separation being: ciprofloxacin, ofloxacin, pipemidic acid, nalidixic acid.
The analytical performance of the method watime and peak area), linearity (calibration graphs, regression equation, and correlation coefficient), limits of detection and electrophoretic mobility of the analytes.
Capillary zone electrophoresis (CZE) proved to be a fast, reliable and efficient method for the simultaneous screening of quinolones from different generations with different structural characteristics. We suggest that the method could be probably applied for the analysis of quinolones from biological samples.
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
SEPARATION OF QUINOLONES DERIVATES BY CA
University of Medicine and Pharmacy Targu Mures, Faculty of Pharmacy, Department of
A rapid and accurate method has been developed for effective separation and simultaneous determination of two first generation quinolones (nalidixic acid and pipemidic acid) and two second generation quinolones (ciprofloxacin and ofloxacin) by capillary electrophoresis with diodedetector. Our aim was not only to separate the four quinolones but also to optimize the analytical conditions; in order to achieve these efforts were focused on the study of buffer concentration, buffer additives, buffer pH, temperature, applied voltage and injection pressure on the separation.
We obtained the best electropherograms using a buffer solution containing 40 mM natrium tetraborate buffer additive (pH – 9.3) at + 25 KV, with whom we managed the separation of
the four quinolones in less then 10 minutes, the order of separation being: ciprofloxacin, ofloxacin,
The analytical performance of the method was evaluated by terms of: precision (RSD for migration time and peak area), linearity (calibration graphs, regression equation, and correlation coefficient), limits of detection and electrophoretic mobility of the analytes.
ZE) proved to be a fast, reliable and efficient method for the simultaneous screening of quinolones from different generations with different structural characteristics. We suggest that the method could be probably applied for the analysis of quinolones
Doktori Iskola: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
159
ONES DERIVATES BY CAPILLARY ZONE
Faculty of Pharmacy, Department of
A rapid and accurate method has been developed for effective separation and simultaneous determination of two first generation quinolones (nalidixic acid and pipemidic acid) and two second generation quinolones (ciprofloxacin and ofloxacin) by capillary electrophoresis with diode-array detector. Our aim was not only to separate the four quinolones but also to optimize the analytical
on the study of buffer concentration, buffer additives, buffer pH, temperature, applied voltage and injection pressure on the separation.
We obtained the best electropherograms using a buffer solution containing 40 mM natrium tetraborate 9.3) at + 25 KV, with whom we managed the separation of
the four quinolones in less then 10 minutes, the order of separation being: ciprofloxacin, ofloxacin,
s evaluated by terms of: precision (RSD for migration time and peak area), linearity (calibration graphs, regression equation, and correlation coefficient),
ZE) proved to be a fast, reliable and efficient method for the simultaneous screening of quinolones from different generations with different structural characteristics. We suggest that the method could be probably applied for the analysis of quinolones
160
P/III-12 COMPARISON OF 3 ASSASUBSTRATE, CALCEIN ASELECTED SET OF COMP
Péter Szerémy, Ákos Pál, Dóra Méhn, Péter Krajcsi, Krisztina Herédi
Szegedi Tudományegyetem, Biokémiai Intézet, Szeged
The multidrug resistance protein 1 (MDR1) transporter is the most abundantly investigated adenosine triphosphate (ATP)– Binding Cassette (ABC) transporter protein. Multiple assay systems were developed to study MDR1-mediated transport and possible drugprobe substrates are used in these assays, it is difficult to directly compare the results. In this study, a common probe substrate was applied in 3 assay systems developed to study MDR1: the cellular dye efflux assay, the ATP ase assay, and the vesicular transport assay. This probe substrate is calcein acetoxymethyl ester (calcein AM), the acetoxymethyl ester derivative of the fluorescent dye, calcein. Using a common probe allows the investigation of the effect of passobtained by testing various compounds. In this study, 22 compounds with different logP values were tested in the above-mentioned 3 assay systems. The vesicular transport assay proved most sensitive, detecting 18 of 22 interactions with the protein. The ATP ase assay detected 15 interactions, whereas the cellular dye efflux assay was the least sensitive with only 10 hits. A correlation was found between the hydrophobicity of the compound and the ratio of cellular and vesicular indicating the effect of passive permeability on the result. Based on hydrophobicity, the current study provides guidelines on applying the most correct tool for studying MDR1 interactions.
Kulcsszavak: MDR1, in vitro, calcein AM,
Doktori Iskola: Multidiszciplináris orvostudományok, SZTE
Program: Biokémia, biofizika, molekuláris és sejtbiológia
Témavezetı: Krajcsi Péter
E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
COMPARISON OF 3 ASSAY SYSTEMS USING A COSUBSTRATE, CALCEIN AM FOR STUDYING PSELECTED SET OF COMPOUNDS
Méhn, Péter Krajcsi, Krisztina Herédi-Szabó
Szegedi Tudományegyetem, Biokémiai Intézet, Szeged
The multidrug resistance protein 1 (MDR1) transporter is the most abundantly investigated adenosine Binding Cassette (ABC) transporter protein. Multiple assay systems were
mediated transport and possible drug-drug interactions. Yet, as different probe substrates are used in these assays, it is difficult to directly compare the results. In this study, a common probe substrate was applied in 3 assay systems developed to study MDR1: the cellular dye
the ATP ase assay, and the vesicular transport assay. This probe substrate is calcein acetoxymethyl ester (calcein AM), the acetoxymethyl ester derivative of the fluorescent dye, calcein. Using a common probe allows the investigation of the effect of passive permeability on the result obtained by testing various compounds. In this study, 22 compounds with different logP values were
mentioned 3 assay systems. The vesicular transport assay proved most sensitive, tions with the protein. The ATP ase assay detected 15 interactions, whereas
the cellular dye efflux assay was the least sensitive with only 10 hits. A correlation was found between the hydrophobicity of the compound and the ratio of cellular and vesicular indicating the effect of passive permeability on the result. Based on hydrophobicity, the current study provides guidelines on applying the most correct tool for studying MDR1 interactions.
Kulcsszavak: MDR1, in vitro, calcein AM, logP, correlation
Doktori Iskola: Multidiszciplináris orvostudományok, SZTE
Biokémia, biofizika, molekuláris és sejtbiológia
PhD. Tudományos Napok 2011.
Y SYSTEMS USING A COMMON PROBE M FOR STUDYING P-GP USING A
Szabó
The multidrug resistance protein 1 (MDR1) transporter is the most abundantly investigated adenosine Binding Cassette (ABC) transporter protein. Multiple assay systems were
ug interactions. Yet, as different probe substrates are used in these assays, it is difficult to directly compare the results. In this study, a common probe substrate was applied in 3 assay systems developed to study MDR1: the cellular dye
the ATP ase assay, and the vesicular transport assay. This probe substrate is calcein acetoxymethyl ester (calcein AM), the acetoxymethyl ester derivative of the fluorescent dye, calcein.
ive permeability on the result obtained by testing various compounds. In this study, 22 compounds with different logP values were
mentioned 3 assay systems. The vesicular transport assay proved most sensitive, tions with the protein. The ATP ase assay detected 15 interactions, whereas
the cellular dye efflux assay was the least sensitive with only 10 hits. A correlation was found between the hydrophobicity of the compound and the ratio of cellular and vesicular transport IC50 values, indicating the effect of passive permeability on the result. Based on hydrophobicity, the current study provides guidelines on applying the most correct tool for studying MDR1 interactions.
2011. április 14-15.
P/III-13 INTRATHEKÁLISAN INJEAGONISTÁK, A DAMGO ÉMORFIN BIOSZINTÉZIST ILE ÉS A VILDAGLIPTIN AKUT ANTINOCICEPTIZIÁS HATÁSÁNAK ÖSSZE
Szentirmay Apolka1, Király Kornél1
Semmelweis Egyetem, 1Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, fejlıdéstani Intézet, Budapest
Elméleti háttér: Patkány izolált L4,5 hátsó gyöki ganglionszerint a DPP4 enziminhibitor Ile-Probioszintézisét Tyr-Pro prekurzorból, depolarizációs stimulus alkalmazásakor. Feltételeztük, hogy tartós gyulladás (intraplantáris carrageniganglionsejtek centrális terminálisain a gerincvelői hátsó szarvban, in vivo is. Valóban, az intrathekálisan injektált Ile-Pro-Ile és a nemhatásúak voltak a patkány Randall -akut nociceptiv stimulusra (sugárzó hő, tailantihiperalgéziás hatás mindkét esetben endomorfin 2
Célkitűzések: A DAMGO, az endomorfin 2, az Ileantinociceptív hatásának összehasonlítása.
Kísérlet menete: Az akut nocicepció vizsgálatára sugárzó hőt és tailSelitto teszten mértük az intraplantáris carragenin indukálta mechanikus hiperalgéziát. A hatóanyagok beadása direkt intrathekális injektálással történt. A nociceptiv nyomásküszöb csökkenése (hiperalgézia) a carragenin-kezelést követőenkövetően 5-15-30-60 perccel mértük az antihiperalgéziás hatásokat.
Eredmények és következtetések: Összehasonlítva a DAMGO, az endomorfin 2, az Ilevildagliptin akut antinociceptiv és antihiperalgéziás hatáserősségi hányadosait, a DAMGO esetén 6.1szeres hatáserősség-fokozódást mértünk a gyulladásos modellben (0.96 pmol/patkány antihiperalgéziás ED50 vs 5.9 pmol/patkány akut antinociceptiv ED50). A fokozódás 15.5esetén (0.86 nmol/patkány antihiperalgéziás, 13.3 nmol/patkány akut antinociceptiv ED50), míg a növekmények több mint 20-szorosak, azaz a különbségek csaknem kvalitativ jellegűek voltak az endomorfin szintézis-serkentőknél (antihiperalgéziás ED50 1.5 teljes hiánya 30 nmol/patkány dózisban). A DAMGO és az endomorfin 2 esetén mért adatok megfelelnek a korábban mások által leírt tendenciákkal, és hatástanilag jól magyarázható, hogy a fokozódási hányados miért magasabb egy parciális agonistánál (endomorfin 2) mint a teljes ("full") agonista DAMGO-nál. A szintézis-fokozóknál a lehetséges helyes magyarázat valószinűleg többtényezős.
Doktori Iskola: Gyógyszertudományok Program: Experimentális és klinikai farmakológiaTémavezető: Riba Pál E-mail: [email protected]
INTRATHEKÁLISAN INJEKTÁLT SZELEKTIV Μ-ÓPIOID AGONISTÁK, A DAMGO ÉS ENDOMORFIN 2, VALA
STIMULÁLÓ DPP4 INHIBITOROK, AZ ILEN AKUT ANTINOCICEPTIV ÉS ANTIHIPERALGÉ
ZIÁS HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLITÁSA PATKÁNYON 1, Puskár Zita2, Kozsurek Márk2, Rónai András Z.
Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, 2
Patkány izolált L4,5 hátsó gyöki ganglion-preparátumon végzett korábPro-Ile serkentette az endomorfin 2 (Tyr-Pro
Pro prekurzorból, depolarizációs stimulus alkalmazásakor. Feltételeztük, hogy tartós gyulladás (intraplantáris carragenin) esetén az in vitro modellben tapasztaltak érvényesülnek a ganglionsejtek centrális terminálisain a gerincvelői hátsó szarvban, in vivo is. Valóban, az
Ile és a nem-peptid enziminhibitor vildagliptin antihiperalgéziás -Selitto tesztben a carragenin-indukálta gyulladásos modellben, míg
akut nociceptiv stimulusra (sugárzó hő, tail-flick) nem hatottak 30 nmol/patkány dózisban sem. Az antihiperalgéziás hatás mindkét esetben endomorfin 2- és ópioid receptor-mediált volt.
A DAMGO, az endomorfin 2, az Ile-Pro-Ile és a vildagliptin antihiperalgéziás és akut antinociceptív hatásának összehasonlítása.
Az akut nocicepció vizsgálatára sugárzó hőt és tail-flick tesztet haSelitto teszten mértük az intraplantáris carragenin indukálta mechanikus hiperalgéziát. A hatóanyagok beadása direkt intrathekális injektálással történt. A nociceptiv nyomásküszöb csökkenése
kezelést követően 180 percre tetőzött, ekkor történtek a kezelések. Ezt 60 perccel mértük az antihiperalgéziás hatásokat.
Összehasonlítva a DAMGO, az endomorfin 2, az Ileantihiperalgéziás hatáserősségi hányadosait, a DAMGO esetén 6.1
fokozódást mértünk a gyulladásos modellben (0.96 pmol/patkány antihiperalgéziás ED50 vs 5.9 pmol/patkány akut antinociceptiv ED50). A fokozódás 15.5-esetén (0.86 nmol/patkány antihiperalgéziás, 13.3 nmol/patkány akut antinociceptiv ED50), míg a
szorosak, azaz a különbségek csaknem kvalitativ jellegűek voltak az endoserkentőknél (antihiperalgéziás ED50 1.5 nmol/patkány alatt, az akut antinociceptiv
teljes hiánya 30 nmol/patkány dózisban). A DAMGO és az endomorfin 2 esetén mért adatok megfelelnek a korábban mások által leírt tendenciákkal, és hatástanilag jól magyarázható, hogy a fokozódási
gasabb egy parciális agonistánál (endomorfin 2) mint a teljes ("full") agonista fokozóknál a lehetséges helyes magyarázat valószinűleg többtényezős.
farmakológia
161
ÓPIOID RECEPTOR-S ENDOMORFIN 2, VALAMINT AZ ENDO-
ITOROK, AZ ILE-PRO-V ÉS ANTIHIPERALGÉ-
, Rónai András Z.1
2Anatómiai, Szövet- és
preparátumon végzett korábbi vizsgálataink Pro-Phe-Phe-NH2) de novo
Pro prekurzorból, depolarizációs stimulus alkalmazásakor. Feltételeztük, hogy n) esetén az in vitro modellben tapasztaltak érvényesülnek a
ganglionsejtek centrális terminálisain a gerincvelői hátsó szarvban, in vivo is. Valóban, az peptid enziminhibitor vildagliptin antihiperalgéziás
indukálta gyulladásos modellben, míg flick) nem hatottak 30 nmol/patkány dózisban sem. Az
mediált volt.
Ile és a vildagliptin antihiperalgéziás és akut
flick tesztet használtunk. Randall- Selitto teszten mértük az intraplantáris carragenin indukálta mechanikus hiperalgéziát. A hatóanyagok beadása direkt intrathekális injektálással történt. A nociceptiv nyomásküszöb csökkenése
180 percre tetőzött, ekkor történtek a kezelések. Ezt
Összehasonlítva a DAMGO, az endomorfin 2, az Ile-Pro-Ile valamint a antihiperalgéziás hatáserősségi hányadosait, a DAMGO esetén 6.1-
fokozódást mértünk a gyulladásos modellben (0.96 pmol/patkány antihiperalgé--szörös volt endomorfin 2
esetén (0.86 nmol/patkány antihiperalgéziás, 13.3 nmol/patkány akut antinociceptiv ED50), míg a szorosak, azaz a különbségek csaknem kvalitativ jellegűek voltak az endo-
nmol/patkány alatt, az akut antinociceptiv teljes hiánya 30 nmol/patkány dózisban). A DAMGO és az endomorfin 2 esetén mért adatok megfelel-nek a korábban mások által leírt tendenciákkal, és hatástanilag jól magyarázható, hogy a fokozódási
gasabb egy parciális agonistánál (endomorfin 2) mint a teljes ("full") agonista fokozóknál a lehetséges helyes magyarázat valószinűleg többtényezős.
162
PhD. Tudományos Napok
PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Dr. Bánhegyi Gábor egyetemi tanárDr. Dobolyi Árpád tudományos főmunkatárs
P/IV POSZTERSZEKCIÓ
Elnök: Dr. Bánhegyi Gábor egyetemi tanár
Dr. Dobolyi Árpád tudományos főmunkatárs
163
Dr. Dobolyi Árpád tudományos főmunkatárs
164
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
P/IV-1 A CIRKADIÁN ÓRA HATÁVÁLASZAIRA
Ella Krisztina
Semmelweis Egyetem, Élettani Intézet, Budapest
A cirkadián ritmus a különböző környezeti tényezők ciklusos változásához igazítja az életműködéseket, így segíti a szervezet környezethez való alkalmazkodását. A periódushosszt diktáló endogén oszcillátor. A ritmusgenerálás sejt szinten zajlik. Az emlősök központi órája a suprachiasmaticus magban található, amely szinkronizálni képes a perifériás sejtek óráit. Az emlős óra egy transzkripciósvisszacsatoláson alapul. Az oszcillátor negatív komponensei a Cryptochrom (CRY) és a Period (PER) fehérjék. Génjeik átíródását a pozitív elem szerepét betöltő CLOCK és BMAL1 fehértranszkripciós faktor komplex serkenti. Amennyiben a PER és CRY komplexe kellően magas koncentrációt ér el a magban, gátolja a CLOCKegy érési folyamaton megy keresztül, aminek nyomán a mennyiCLOCK-BMAL1-komplex felszabadul a gátlás alól és egy újabb ciklus veszi kezdetét.
Munkánk célja annak vizsgálata, hogy makrofág sejtek perifériás órái miképp szinkronizálhatóak, valamint hogy a sejtek effektor válaszait hogyan befolyásolja a saját cirkadián óraműködésük.
Eddigi vizsgálatainkat Raw-264.7 egér eredetű makrofág, MonoMac és Uvalamint PLB-985 humán mieloid sejtvonalakon végeztük. Realsejtvonalban kimutattuk több központi óragén expresszióját.
A sejtek szinkronizálásához többféle módszert alkalmaztunk: a sejttenyésztő médiumban többszörösére emelt szérumkoncentráció, dexamethason kezelés, valamint újabb vizsgálataink szerint a sejtek fibroblaszt sejtkultúrán való növesztése is szinkronizálja a makrofágok molemelyet az óragének mRNS szintjében mutatkozó oszcilláció támaszt alá.
Az effektor funkciók cirkadián jellegű változásainak vizsgálata során a szinkronizáció után a sejteken különböző időpontokban vizsgáljuk és összehasonlítjuk a sejtválaszosorán a MonoMac és U-937 sejtek fagocitózisa, valamint a MonoMac sejtek szuperoxidmutatott cirkadián ritmust. Ez utóbbi feltehetően összefügg a sejtfelszíni mennyiségében tapasztalt változásával.
Eddigi vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy a sejtek cirkadián órája befolyásolja a makrofág sejtek válaszkészségét.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: Celluláris és molekuláris élettanTémavezető: Káldi Krisztina E-mail: [email protected]
A CIRKADIÁN ÓRA HATÁSAI MAKROFÁG SEJTEK EFFEKTOR
Semmelweis Egyetem, Élettani Intézet, Budapest
A cirkadián ritmus a különböző környezeti tényezők ciklusos változásához igazítja az életműködéseket, így segíti a szervezet környezethez való alkalmazkodását. A cirkadián óra egy közelítőleg 24 órás periódushosszt diktáló endogén oszcillátor. A ritmusgenerálás sejt szinten zajlik. Az emlősök központi órája a suprachiasmaticus magban található, amely - még nem teljesen azonosított szignálok révén
épes a perifériás sejtek óráit. Az emlős óra egy transzkripciósvisszacsatoláson alapul. Az oszcillátor negatív komponensei a Cryptochrom (CRY) és a Period (PER) fehérjék. Génjeik átíródását a pozitív elem szerepét betöltő CLOCK és BMAL1 fehértranszkripciós faktor komplex serkenti. Amennyiben a PER és CRY komplexe kellően magas koncentrációt ér el a magban, gátolja a CLOCK-BMAL1 aktivitását. A megszintetizálódott PER és CRY egy érési folyamaton megy keresztül, aminek nyomán a mennyiségük folyamatosan csökken. Ezután a
komplex felszabadul a gátlás alól és egy újabb ciklus veszi kezdetét.
Munkánk célja annak vizsgálata, hogy makrofág sejtek perifériás órái miképp szinkronizálhatóak, valamint hogy a sejtek effektor válaszait hogyan befolyásolja a saját cirkadián óraműködésük.
264.7 egér eredetű makrofág, MonoMac és U985 humán mieloid sejtvonalakon végeztük. Real-time PCR technikával valamennyi
sejtvonalban kimutattuk több központi óragén expresszióját.
ronizálásához többféle módszert alkalmaztunk: a sejttenyésztő médiumban többszörösére emelt szérumkoncentráció, dexamethason kezelés, valamint újabb vizsgálataink szerint a sejtek fibroblaszt sejtkultúrán való növesztése is szinkronizálja a makrofágok molemelyet az óragének mRNS szintjében mutatkozó oszcilláció támaszt alá.
Az effektor funkciók cirkadián jellegű változásainak vizsgálata során a szinkronizáció után a sejteken különböző időpontokban vizsgáljuk és összehasonlítjuk a sejtválaszok intenzitását. Eddigi kísérleteink
937 sejtek fagocitózisa, valamint a MonoMac sejtek szuperoxidmutatott cirkadián ritmust. Ez utóbbi feltehetően összefügg a gp91phox fagocita
asztalt változásával.
Eddigi vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy a sejtek cirkadián órája befolyásolja a makrofág sejtek
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományok Program: Celluláris és molekuláris élettan
165
SEJTEK EFFEKTOR
A cirkadián ritmus a különböző környezeti tényezők ciklusos változásához igazítja az életműködéseket, cirkadián óra egy közelítőleg 24 órás
periódushosszt diktáló endogén oszcillátor. A ritmusgenerálás sejt szinten zajlik. Az emlősök központi még nem teljesen azonosított szignálok révén -
épes a perifériás sejtek óráit. Az emlős óra egy transzkripciós-transzlációs visszacsatoláson alapul. Az oszcillátor negatív komponensei a Cryptochrom (CRY) és a Period (PER) fehérjék. Génjeik átíródását a pozitív elem szerepét betöltő CLOCK és BMAL1 fehérjékből álló transzkripciós faktor komplex serkenti. Amennyiben a PER és CRY komplexe kellően magas
BMAL1 aktivitását. A megszintetizálódott PER és CRY ségük folyamatosan csökken. Ezután a
komplex felszabadul a gátlás alól és egy újabb ciklus veszi kezdetét.
Munkánk célja annak vizsgálata, hogy makrofág sejtek perifériás órái miképp szinkronizálhatóak, valamint hogy a sejtek effektor válaszait hogyan befolyásolja a saját cirkadián óraműködésük.
264.7 egér eredetű makrofág, MonoMac és U-937 humán makrofág, time PCR technikával valamennyi
ronizálásához többféle módszert alkalmaztunk: a sejttenyésztő médiumban többszörösére emelt szérumkoncentráció, dexamethason kezelés, valamint újabb vizsgálataink szerint a sejtek fibroblaszt sejtkultúrán való növesztése is szinkronizálja a makrofágok molekuláris óráját,
Az effektor funkciók cirkadián jellegű változásainak vizsgálata során a szinkronizáció után a sejteken k intenzitását. Eddigi kísérleteink
937 sejtek fagocitózisa, valamint a MonoMac sejtek szuperoxid-termelése fagocita-oxidáz komponens
Eddigi vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy a sejtek cirkadián órája befolyásolja a makrofág sejtek
166
P/IV-2 A STATISZTIKAI MEGKÖVIZSGÁLATOKBAN: AZ ANEMZETKÖZI EREDMÉNYE
Hadadi Éva1,2, Virág Viktor1,2, Csorba OrsolyaAdrienne3, Németh Zsuzsanna2, Hullám Gábor 1 Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest2 Csertex Kutató Laboratórium, Budapest, Hungary3 Heim Pál Gyermekkórház, Budapest4 MTA - Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoport, Budapest5 Méréstechnika és Infromációs Rendszerek Tanszék, BME, Budapest
Az asztma napjaink egyik leggyakoribb krónikus légúti megbetegedése, mely kialakulásának hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Napjainkig humán és állat modell vizsgálatok számos kandidáns gént hoztak összefüggésbe az asztmával, bár ezek közül sok esetben nem sikerült megismételni, vagy humán populáción is megerősíteni az asszociegymásnak ellentmondó eredmények részben az eltérő, esetenként túlságosan megengedő vagy éppenséggel a túl szigorú statisztikai alkalmazásoknak köszönhető.
Tanulmányunk célja a hagyományos statisztikai módszerek (logisztikus regresszió) korlátainak szemléltetése, valamint a munkacsoportunk által kifejlesztett új statisztikai módszer, a BN-BMLA (Bayesáltalunk végzett jelölt gén asszociációs vizsgálaton. Továpolymorphism) azonosítása, melyek a magyar populációban szerepet játszhatnak az asztma pathomechanizmusában.
Eset-kontroll vizsgálatunkban 96 SNP asszociációs vizsgálatát végeztük magyar populáción. A genotipizálást egybázisos primer extenziós módszeren alapuló SNPstream Genotyping rendszerrel végeztük 349 asztmás és 461 kontroll mintán.programokkal történt. Célváltozóként különböző asztma
Összegezve eredményeinket, a hagyományos módszer 3 gén: C5, NPPA, JAK3 3 SNPcélváltozóhoz, míg a Bayes-hálós módszer 4 gén: C5, NOS1, IFNGR2, IL13 5 SNPcélváltozóhoz fűződő asszociáltságát mutatta ki.
Amint már számos genom-szintű asszlátható, hogy a hagyományos statisztikai módszer túlontúl konzervatív, ami szükségessé teszi az új statisztikai megközelítések (pl. BN-BMLA) felé nyitást.
A munkánk folytatásaként további SNP mszeretnénk folyamatosan fejleszteni a BN
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjaiTémavezető: Szalai Csaba E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
A STATISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉS FONTOSSÁGA AVIZSGÁLATOKBAN: AZ ASZTMA GENOMIKAI VIZSNEMZETKÖZI EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN
, Csorba Orsolya1, Ungvári Ildikó1, S. Vángor , Hullám Gábor5, Antal Péter5, Falus András
Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, BudapestCsertex Kutató Laboratórium, Budapest, Hungary
udapest Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoport, Budapest
Méréstechnika és Infromációs Rendszerek Tanszék, BME, Budapest
Az asztma napjaink egyik leggyakoribb krónikus légúti megbetegedése, mely kialakulásának és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Napjainkig humán és állat
modell vizsgálatok számos kandidáns gént hoztak összefüggésbe az asztmával, bár ezek közül sok esetben nem sikerült megismételni, vagy humán populáción is megerősíteni az asszociegymásnak ellentmondó eredmények részben az eltérő, esetenként túlságosan megengedő vagy éppenséggel a túl szigorú statisztikai alkalmazásoknak köszönhető.
Tanulmányunk célja a hagyományos statisztikai módszerek (χ2 teszt Bonferroni korrekcilogisztikus regresszió) korlátainak szemléltetése, valamint a munkacsoportunk által kifejlesztett új
BMLA (Bayes-hálón alapuló Bayesi többszintű elemzés) tesztelése az általunk végzett jelölt gén asszociációs vizsgálaton. Továbbá olyan új SNPpolymorphism) azonosítása, melyek a magyar populációban szerepet játszhatnak az asztma
kontroll vizsgálatunkban 96 SNP asszociációs vizsgálatát végeztük magyar populáción. A ybázisos primer extenziós módszeren alapuló SNPstream Genotyping rendszerrel
végeztük 349 asztmás és 461 kontroll mintán. A statisztikai elemzés SPSS v17 és BNprogramokkal történt. Célváltozóként különböző asztma-endofenotípusokat vizsgáltunk.
ezve eredményeinket, a hagyományos módszer 3 gén: C5, NPPA, JAK3 3 SNPhálós módszer 4 gén: C5, NOS1, IFNGR2, IL13 5 SNP
célváltozóhoz fűződő asszociáltságát mutatta ki.
szintű asszociációs vizsgálatban rámutattak, a mi eredményeink alapján is látható, hogy a hagyományos statisztikai módszer túlontúl konzervatív, ami szükségessé teszi az új
BMLA) felé nyitást.
A munkánk folytatásaként további SNP méréseket tervezünk, melyek eredményeinek elemzése során szeretnénk folyamatosan fejleszteni a BN-BMLA programot.
Molekuláris orvostudományok Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
PhD. Tudományos Napok 2011.
ZELÍTÉS FONTOSSÁGA A GENETIKAI SZTMA GENOMIKAI VIZSGÁLATA A
, S. Vángor Mónika1, Nagy , Falus András1,4, Szalai Csaba3,4
Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest
Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoport, Budapest
Az asztma napjaink egyik leggyakoribb krónikus légúti megbetegedése, mely kialakulásának és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Napjainkig humán és állat
modell vizsgálatok számos kandidáns gént hoztak összefüggésbe az asztmával, bár ezek közül sok esetben nem sikerült megismételni, vagy humán populáción is megerősíteni az asszociációt. Az egymásnak ellentmondó eredmények részben az eltérő, esetenként túlságosan megengedő vagy
χ2 teszt Bonferroni korrekcióval és logisztikus regresszió) korlátainak szemléltetése, valamint a munkacsoportunk által kifejlesztett új
hálón alapuló Bayesi többszintű elemzés) tesztelése az bbá olyan új SNP-k (single nucleotide
polymorphism) azonosítása, melyek a magyar populációban szerepet játszhatnak az asztma
kontroll vizsgálatunkban 96 SNP asszociációs vizsgálatát végeztük magyar populáción. A ybázisos primer extenziós módszeren alapuló SNPstream Genotyping rendszerrel
A statisztikai elemzés SPSS v17 és BN-BMLA endofenotípusokat vizsgáltunk.
ezve eredményeinket, a hagyományos módszer 3 gén: C5, NPPA, JAK3 3 SNP-jének négy hálós módszer 4 gén: C5, NOS1, IFNGR2, IL13 5 SNP-jének kilenc
ociációs vizsgálatban rámutattak, a mi eredményeink alapján is látható, hogy a hagyományos statisztikai módszer túlontúl konzervatív, ami szükségessé teszi az új
éréseket tervezünk, melyek eredményeinek elemzése során
2011. április 14-15.
P/IV-3 ALLERGIZÁLT EGÉR MODEREDMÉNYEIN ALAPULÓ POPULÁCIÓN
Virág Viktor1,2, Hadadi Éva1,2, Csorba OrsolyaMónika2, Németh Zsuzsanna1, Hullám Gábor 1 Csertex Kutató Laboratórium, Budapest, Magyarország2 Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország3 Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, 4 MTA - Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoport, Budapest, 5 Méréstechnika és Infromációs Rendszerek Tanszék, BME, Budapest,
Bevezetés: Az asztma komplex multifaktoriális tüdőbetegség, melynek egyik fő jellemzője a kis légutak epizódokban jelentkező gyulladása és változó mértékű, rendszerint reverzibilis szűkülete különböző triggelerő tényezők hatására.
Munkánk célja az asztma pathomechaalkalmasak lehetnek terápiás célpontoknak.
Anyagok és módszerek: A munkacsoportunk által korábban végzett, OVA indukált egér modell teljes genom génexpressziós vizsgálatának eredményei alapján összefüggésbe hozhatóak asztmával és humán megfelelőjük is van. Ezen gének informatikai szűrését és az SNP-k szelekcióját a kutatócsoport által fejlesztett webvégeztük.
A genotipizálást multiplex PCR-rel, egybázisos primer extenziós módszeren alapuló Beckman SNPstream Genotyping rendszerrel végeztük. Vizsgálatunk során 349 asztmás és 461 kontroll mintát vizsgáltunk. Az adatok elemzésekor használt χ2 tesztet végeztük. A Bayes-hálós elemzés (Bayesian Network Baysian multilevel analysis BNáltal fejlesztett programmal készült.
Eredmények: Az informatikai szűrés során a kiválasztott 96 SNPAutoprimer softwer segítségével.
A frekventista statisztika eredményeként, Bonferroni korrekciót követően, három SNP (AIF1: rs2857600, PPARGC1B: rs32588, CCL2: rs991804) mutatott szignifikáns asszociációt asztmával a vizsgáltpopulációban. A Bayesi statisztika eredménye részben megerősíti a frekventista módszer eredményeit (AIF1: rs2857600, CCL2: rs991804), valamint további két asztmával asszociációt mutató SNP (LY9: rs474131, CCL8: rs1821142) került előtérbe.
Következtetés: A vizsgálatunk eredményeként több olyan géna vizsgált populációban, melyet korábban asztmával kapcsoltan még nem, vagy alig vizsgáltak. A továbbiakban ezen géneknek az asztma pathomechanizmusában betöltött szer
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományokProgram: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjaiTémavezető: Szalai Csaba E-mail: [email protected]
ALLERGIZÁLT EGÉR MODEL TELJES GENOM GÉNEEREDMÉNYEIN ALAPULÓ SNP VIZSGÁLAT HUMAN
, Csorba Orsolya2, Ungvári Ildikó2, Semsei F. Ágnes, Hullám Gábor5, Antal Péter5, Falus András2,4
Csertex Kutató Laboratórium, Budapest, Magyarország Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest, MagyarországHeim Pál Gyermekkórház, Budapest, Magyarország
Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoport, Budapest, Méréstechnika és Infromációs Rendszerek Tanszék, BME, Budapest, Magyarország
Az asztma komplex multifaktoriális tüdőbetegség, melynek egyik fő jellemzője a kis légutak epizódokban jelentkező gyulladása és változó mértékű, rendszerint reverzibilis szűkülete különböző
Munkánk célja az asztma pathomechanizmusában résztvevő olyan új gének és SNPalkalmasak lehetnek terápiás célpontoknak.
A munkacsoportunk által korábban végzett, OVA indukált egér modell teljes genom génexpressziós vizsgálatának eredményei alapján 181 gént választottunk ki, az alapján, hogy összefüggésbe hozhatóak asztmával és humán megfelelőjük is van. Ezen gének informatikai szűrését és az
k szelekcióját a kutatócsoport által fejlesztett web-alapú adatgyűjtő és adatelemző rendszerrel
rel, egybázisos primer extenziós módszeren alapuló Beckman SNPstream Genotyping rendszerrel végeztük. Vizsgálatunk során 349 asztmás és 461 kontroll mintát vizsgáltunk. Az
χ2 tesztet és logisztikus regresszió analízist az SPSSv17 programmal hálós elemzés (Bayesian Network Baysian multilevel analysis BN
Az informatikai szűrés során a kiválasztott 96 SNP-re két 48 plexes panelt terveztünk az
A frekventista statisztika eredményeként, Bonferroni korrekciót követően, három SNP (AIF1: rs2857600, PPARGC1B: rs32588, CCL2: rs991804) mutatott szignifikáns asszociációt asztmával a vizsgáltpopulációban. A Bayesi statisztika eredménye részben megerősíti a frekventista módszer eredményeit (AIF1: rs2857600, CCL2: rs991804), valamint további két asztmával asszociációt mutató SNP (LY9: rs474131, CCL8: rs1821142) került előtérbe.
vizsgálatunk eredményeként több olyan gén-asztma asszociációt találtunk (pl. AIF1, LY9) a vizsgált populációban, melyet korábban asztmával kapcsoltan még nem, vagy alig vizsgáltak. A továbbiakban ezen géneknek az asztma pathomechanizmusában betöltött szerepét kívánjuk vizsgálni.
Doktori Iskola: Molekuláris orvostudományok A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
167
EL TELJES GENOM GÉNEXPRESSZIÓS SNP VIZSGÁLAT HUMAN ASZTMÁS
, Semsei F. Ágnes2, Vángor 2,4, Szalai Csaba3,4
Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország
Gyulladásbiológiai és Immunogenomikai Kutatócsoport, Budapest, Magyarország Magyarország
Az asztma komplex multifaktoriális tüdőbetegség, melynek egyik fő jellemzője a kis légutak epizódokban jelentkező gyulladása és változó mértékű, rendszerint reverzibilis szűkülete különböző
nizmusában résztvevő olyan új gének és SNP-k feltárása, melyek
A munkacsoportunk által korábban végzett, OVA indukált egér modell teljes 181 gént választottunk ki, az alapján, hogy
összefüggésbe hozhatóak asztmával és humán megfelelőjük is van. Ezen gének informatikai szűrését és az alapú adatgyűjtő és adatelemző rendszerrel
rel, egybázisos primer extenziós módszeren alapuló Beckman SNPstream Genotyping rendszerrel végeztük. Vizsgálatunk során 349 asztmás és 461 kontroll mintát vizsgáltunk. Az
s regresszió analízist az SPSSv17 programmal hálós elemzés (Bayesian Network Baysian multilevel analysis BN-BMLA) a kutatócsoport
48 plexes panelt terveztünk az
A frekventista statisztika eredményeként, Bonferroni korrekciót követően, három SNP (AIF1: rs2857600, PPARGC1B: rs32588, CCL2: rs991804) mutatott szignifikáns asszociációt asztmával a vizsgált populációban. A Bayesi statisztika eredménye részben megerősíti a frekventista módszer eredményeit (AIF1: rs2857600, CCL2: rs991804), valamint további két asztmával asszociációt mutató SNP (LY9:
asztma asszociációt találtunk (pl. AIF1, LY9) a vizsgált populációban, melyet korábban asztmával kapcsoltan még nem, vagy alig vizsgáltak. A
epét kívánjuk vizsgálni.
168
P/IV-4 COMPARATIVE STUDY OFCIRCUITRIES IN THE SQUIRREL MONKEY
Ashaber Mária1, Pálfi Emese1, Palmer, CoryNégyessy László1 1 Neurobionics Research Group, Hungarian Academy of Sciences
University - Semmelweis University, Budapest, Hungary2 Alfréd Rényi Institute of Mathemathics, Hungarian Academy of Science Budapest, Hungary3 Department of Psychology, Vanderbilt University, Nashville, USA,4 Departments of Radiology and Radiological Science, Psychology, and I
Science, Vanderbilt University, Nashville, USA
Areas 3b and 1 of primary somatosensory cortex (SI), which play fundamental role in tactile perception, bear close anatomical and functional relationship. Although the specific function oareas is hard to decipher, it is thought that area 1 represents a higher processing stage than area 3b. explore the preference of the neuronal connections, both in terms of inputs and targets, on the somatotopic representation we examined the neural connectivity underlying the functional organization of area 1 and area 3b. Functional mapping was combined with neuronal tract tracing to investigate the input and output preference of distal finger pad representations in SI. Neuronal connections werewith the functional maps obtained via neurophysiological experiments. Our results indicate that the strongest input was restricted to the injected finger pad representation in both areas 3b and 1. Additionally, the following similarities were obseretrograde labeling of the two areas analyzed: 1) intrinsic connections were reciprocally distributed between neighboring finger representation regions, supporting their close functional interactions during touch; 2) the interareal connections were mostly restricted to homotopic representations. However, it was found that the area of the strongest input of the injected representation was significantly smaller in area 1 than in 3b. Interestingly, when considering tfactor, the skin area represented by the densest retrograde labeling was not statistically different in areas 3b and 1. In agreement with previous observations, this finding suggests a larger convergence of peripheral somatosensory information on neurons in area 1 than in 3b, which could result in the larger complexity of area 1 receptive fields compared to that of area 3b.
Doktori Iskola: Szentágothai János Idegtudományok
Program: Neuromorfológia és sejtbiológia
Témavezetı: Négyessy László
E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
COMPARATIVE STUDY OF PRIMARY SOMATOSENSORQUIRREL MONKEY
, Palmer, Cory2, Friedman, Robert3, Chen Li Min
Neurobionics Research Group, Hungarian Academy of Sciences - Péter Pázmány Catholic University, Budapest, Hungary
Alfréd Rényi Institute of Mathemathics, Hungarian Academy of Science Budapest, HungaryDepartment of Psychology, Vanderbilt University, Nashville, USA, Departments of Radiology and Radiological Science, Psychology, and Institute of Imaging Science, Vanderbilt University, Nashville, USA
Areas 3b and 1 of primary somatosensory cortex (SI), which play fundamental role in tactile perception, bear close anatomical and functional relationship. Although the specific function oareas is hard to decipher, it is thought that area 1 represents a higher processing stage than area 3b. explore the preference of the neuronal connections, both in terms of inputs and targets, on the somatotopic
ural connectivity underlying the functional organization of area 1 and area 3b. Functional mapping was combined with neuronal tract tracing to investigate the input and output preference of distal finger pad representations in SI. Neuronal connections werewith the functional maps obtained via neurophysiological experiments. Our results indicate that the strongest input was restricted to the injected finger pad representation in both areas 3b and 1. Additionally, the following similarities were observed in the distribution of anterograde and retrograde labeling of the two areas analyzed: 1) intrinsic connections were reciprocally distributed between neighboring finger representation regions, supporting their close functional interactions
; 2) the interareal connections were mostly restricted to homotopic representations. However, it was found that the area of the strongest input of the injected representation was significantly smaller in area 1 than in 3b. Interestingly, when considering tfactor, the skin area represented by the densest retrograde labeling was not statistically different in areas 3b and 1. In agreement with previous observations, this finding suggests a larger convergence of
y information on neurons in area 1 than in 3b, which could result in the larger complexity of area 1 receptive fields compared to that of area 3b.
Doktori Iskola: Szentágothai János Idegtudományok
Program: Neuromorfológia és sejtbiológia
PhD. Tudományos Napok 2011.
PRIMARY SOMATOSENSORY CORTICAL
, Chen Li Min4, Roe A.W.3,
Péter Pázmány Catholic
Alfréd Rényi Institute of Mathemathics, Hungarian Academy of Science Budapest, Hungary
nstitute of Imaging
Areas 3b and 1 of primary somatosensory cortex (SI), which play fundamental role in tactile perception, bear close anatomical and functional relationship. Although the specific function of these areas is hard to decipher, it is thought that area 1 represents a higher processing stage than area 3b. To explore the preference of the neuronal connections, both in terms of inputs and targets, on the somatotopic
ural connectivity underlying the functional organization of area 1 and area 3b. Functional mapping was combined with neuronal tract tracing to investigate the input and output preference of distal finger pad representations in SI. Neuronal connections were aligned with the functional maps obtained via neurophysiological experiments. Our results indicate that the strongest input was restricted to the injected finger pad representation in both areas 3b and 1.
rved in the distribution of anterograde and retrograde labeling of the two areas analyzed: 1) intrinsic connections were reciprocally distributed between neighboring finger representation regions, supporting their close functional interactions
; 2) the interareal connections were mostly restricted to homotopic representations. However, it was found that the area of the strongest input of the injected representation was significantly smaller in area 1 than in 3b. Interestingly, when considering the cortical magnification factor, the skin area represented by the densest retrograde labeling was not statistically different in areas 3b and 1. In agreement with previous observations, this finding suggests a larger convergence of
y information on neurons in area 1 than in 3b, which could result in the larger
2011. április 14-15.
P/IV-5 DYNAMIC CHANGES OF CPILOCARPINE-INDUCED EPILEPSY IN
Karlócai Rita1, Tóth Kinga1, Watanabe Masahiko 1 Institute of Experimental Medicine, Hung. Acad. Sci., Budapest, Hungary2 Department of Anatomy, Hokkaido University School of Medicine, Sapporo, Japan
The endocannabinoid system plays a central role in retrograde synaptic communication. Using the pilocarpine model of epilepsy we examined the expression pattern of type 1 cannabinoid receptor (CB1) in the hippocampi of CD1 mice acute and chronic phase of ethe acute seizures, animals were classified as “weakly” or “strongly” epileptic using the modified Racine scale. In the weak group none of the hippocampi were sclerotic; however in the strong group the hippocampi of mice showed sclerosis in most cases.
In control samples the most intense staining of CB1the dentate gyrus, and in str. pyramidale. In the weak animals no significant change was seen compared to controls. In strong animals however, 2 hours after pilocarpine injection, a massive reduction in CB1-positive elements occurred in the hippocampus.
Two months after the injection, the general CB1stronger throughout the hippocampus. Most striking difference was found in the str. moleculare and granulosum, and in str. pyramidale and radiatum. Detailed electronmicroscopic analysis showed an increase in the ratio of symmetric synapses among the CB1 positive terminals. Short the endocannabinoid system revealed in this study may reflect a receptor internalization process due to an increase of the endocannabinoid levels, whereas long term changes may be due to sprouting of the GABAergic fibers along with the enha
Support: EPICURE FP6 EC LSH-CT-2006
Doktori Iskola: Szentágothai János IdegtudományokProgram: Sejtmorfológia és sejtbiológiaTémavezető: Maglóczky Zsófia E-mail: [email protected]
DYNAMIC CHANGES OF CB1 RECEPTOR IMMUNOREINDUCED EPILEPSY IN MICE
, Watanabe Masahiko2, Freund Tamás1, Maglóczky Zsófia
Medicine, Hung. Acad. Sci., Budapest, HungaryDepartment of Anatomy, Hokkaido University School of Medicine, Sapporo, Japan
The endocannabinoid system plays a central role in retrograde synaptic communication. Using the pilocarpine model of epilepsy we examined the expression pattern of type 1 cannabinoid receptor (CB1) in the hippocampi of CD1 mice acute and chronic phase of epilepsy. Based on behavioral signs of the acute seizures, animals were classified as “weakly” or “strongly” epileptic using the modified Racine scale. In the weak group none of the hippocampi were sclerotic; however in the strong group
ce showed sclerosis in most cases.
In control samples the most intense staining of CB1-positive fibers was found in the molecular layer of the dentate gyrus, and in str. pyramidale. In the weak animals no significant change was seen
In strong animals however, 2 hours after pilocarpine injection, a massive positive elements occurred in the hippocampus.
Two months after the injection, the general CB1-immunostaining in sclerotic samples was much hippocampus. Most striking difference was found in the str. moleculare and
granulosum, and in str. pyramidale and radiatum. Detailed electronmicroscopic analysis showed an increase in the ratio of symmetric synapses among the CB1 positive terminals. Short the endocannabinoid system revealed in this study may reflect a receptor internalization process due to an increase of the endocannabinoid levels, whereas long term changes may be due to sprouting of the GABAergic fibers along with the enhancement of CB1 receptor expression in inhibitory synapses.
2006-037315
Doktori Iskola: Szentágothai János Idegtudományok Program: Sejtmorfológia és sejtbiológia
169
B1 RECEPTOR IMMUNOREACTIVITY IN
, Maglóczky Zsófia1
Medicine, Hung. Acad. Sci., Budapest, Hungary Department of Anatomy, Hokkaido University School of Medicine, Sapporo, Japan
The endocannabinoid system plays a central role in retrograde synaptic communication. Using the pilocarpine model of epilepsy we examined the expression pattern of type 1 cannabinoid receptor
pilepsy. Based on behavioral signs of the acute seizures, animals were classified as “weakly” or “strongly” epileptic using the modified Racine scale. In the weak group none of the hippocampi were sclerotic; however in the strong group
positive fibers was found in the molecular layer of the dentate gyrus, and in str. pyramidale. In the weak animals no significant change was seen
In strong animals however, 2 hours after pilocarpine injection, a massive
immunostaining in sclerotic samples was much hippocampus. Most striking difference was found in the str. moleculare and
granulosum, and in str. pyramidale and radiatum. Detailed electronmicroscopic analysis showed an increase in the ratio of symmetric synapses among the CB1 positive terminals. Short term changes in the endocannabinoid system revealed in this study may reflect a receptor internalization process due to an increase of the endocannabinoid levels, whereas long term changes may be due to sprouting of
ncement of CB1 receptor expression in inhibitory synapses.
170
P/IV-6 EFFECTS OF NESFATIN
Könczöl Katalin1, Zelena Dóra2, Pintér Ottó 1 Neuromorphological and Neuroendocrine Reserch Group, Department of Anatomy, Histology
and Embryology, Semmelweis University and the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary
2 Institute of Experimental Medicine, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary
Nesfatin-1 is an anorexigenic peptide, reduces food intake, and plays a role in stress investigate other functions mediated by nesfatinperformed telemetric experiments and measured food intake, core body temperature, locomotor activity, and heart rate (HR) of rats for 48 h after icv reduced nocturnal food intake for 2 days applied either during the day or at night. Nesfatinbody temperature immediately after nighttime application, and produced a small and belated elevation applied during the day. In both cases, body temperature of treated rats was markedly higher than that of controls during the light phases of the 48h lasting observation period, together with a reduced amplitude of the diurnal temperature rhythm. After daytime dThere was no change in locomotion. Serotonin and thyrotropincaudal raphe neurons may act as premotor neurons that activate autonomic preganglionic efferents and regulate heat production in brown adipose tissue in rats. We colocalised nesfatinneurons of nucleus raphe pallidus and obscurus suggesting a possible site for nesfatinwith the thermoregulatory system.
In summery, nesfatin-1 has a long term influeaffecting heat production.
Supported by: NKTH-OTKA 80180 (M. P.), ETT 495/09 and the Bolyai fellowship (Tóth ZE).
Doktori Iskola: Szentágothai János IdegtudományokProgram: Neuromorfológia és sejtbiológiaTémavezető: Tóth Zsuzsanna E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
EFFECTS OF NESFATIN-1 ON ENERGY EXPENDITURE
, Pintér Ottó2, Varga János2, Palkovits Miklós
Neuromorphological and Neuroendocrine Reserch Group, Department of Anatomy, Histology eis University and the Hungarian Academy of Sciences, Budapest,
Institute of Experimental Medicine, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary
1 is an anorexigenic peptide, reduces food intake, and plays a role in stress investigate other functions mediated by nesfatin-1 and examine the time course of effects, we performed telemetric experiments and measured food intake, core body temperature, locomotor activity, and heart rate (HR) of rats for 48 h after icv administration of 25pmol nesfatinreduced nocturnal food intake for 2 days applied either during the day or at night. Nesfatinbody temperature immediately after nighttime application, and produced a small and belated elevation
ed during the day. In both cases, body temperature of treated rats was markedly higher than that of controls during the light phases of the 48h lasting observation period, together with a reduced amplitude of the diurnal temperature rhythm. After daytime drug application HR elevated transiently. There was no change in locomotion. Serotonin and thyrotropin-releasing hormon (TRH) expressing caudal raphe neurons may act as premotor neurons that activate autonomic preganglionic efferents
ction in brown adipose tissue in rats. We colocalised nesfatinneurons of nucleus raphe pallidus and obscurus suggesting a possible site for nesfatin
1 has a long term influence on energy expenditure by reducing food intake and
OTKA 80180 (M. P.), ETT 495/09 and the Bolyai fellowship (Tóth ZE).
Doktori Iskola: Szentágothai János Idegtudományok ógia
PhD. Tudományos Napok 2011.
URE
, Palkovits Miklós1, Tóth E. Zsuzsanna
Neuromorphological and Neuroendocrine Reserch Group, Department of Anatomy, Histology eis University and the Hungarian Academy of Sciences, Budapest,
Institute of Experimental Medicine, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary
1 is an anorexigenic peptide, reduces food intake, and plays a role in stress reaction. To 1 and examine the time course of effects, we
performed telemetric experiments and measured food intake, core body temperature, locomotor administration of 25pmol nesfatin-1. Nesfatin-1
reduced nocturnal food intake for 2 days applied either during the day or at night. Nesfatin-1 raised body temperature immediately after nighttime application, and produced a small and belated elevation
ed during the day. In both cases, body temperature of treated rats was markedly higher than that of controls during the light phases of the 48h lasting observation period, together with a reduced
rug application HR elevated transiently. releasing hormon (TRH) expressing
caudal raphe neurons may act as premotor neurons that activate autonomic preganglionic efferents ction in brown adipose tissue in rats. We colocalised nesfatin-1 and TRH in
neurons of nucleus raphe pallidus and obscurus suggesting a possible site for nesfatin-1 to interact
nce on energy expenditure by reducing food intake and
OTKA 80180 (M. P.), ETT 495/09 and the Bolyai fellowship (Tóth ZE).
2011. április 14-15.
P/IV-7 DIFFERENTIAL CHANGESRELATED NEUROPEPTIDEWITHDRAWAL-INDUCED ANOREXIA
Bernadett Küblerné Pintér1, Szilamér FerencziSzıke1, M. Victoria Milanés2, Krisztina J. Kovács 1 Laboratory of Molecular Neuroendocrinology, Institute of Experimental Medicine, Budapest,
Hungary 2 Group of Cellular and Molecular Pharmacology, Faculty of Medicine,
Murcia, Spain
In this study we followed the effects of chronic morphine exposure and naloxonemorphine withdrawal on energy balance, metabolictranscription of anorexigenic and orexigenic neuropeptides within the hypothalamus. Animals were implanted with morphine pellets and on day 8, morphine withdrawal was precipitated by an injection of naloxone. Rats were decapitated at various time intervals after injection. Food consumpbody weight change were recorded daily. Morphine treated animals consumed significantly less food than placebo implanted controls and it was accompanied by a reduction in body weight gain. Morphine withdrawal resulted in elevation of CRH and Urelative quantity of POMC and CART mRNAs in the hypothalamic samples gradually decrease, while NPY expression is only transiently upregulated.Morphine withdrawal results in serious affective and somatic symptoms including activation of the hypothalamoplasma levels of ACTH were increased and lasted up to 2 hours after administration of naloxone.The present data suggest a possible role of hypothalamic CRH and UCNII,in mediation of metabolic changes such as weight loss during naloxone precipitated morphine withdrawal in rats.
Doktori Iskola: Szentágothai János IdegtudományokProgram: Neuroendokrinológia Témavezető: Kovács Krisztina E-mail: [email protected]
DIFFERENTIAL CHANGES IN EXPRESSION OF METRELATED NEUROPEPTIDES IN THE RAT BRAIN DURING MORPHINE
INDUCED ANOREXIA
, Szilamér Ferenczi1, Andrea Molnár1, Cristina Núñez, Krisztina J. Kovács1
Laboratory of Molecular Neuroendocrinology, Institute of Experimental Medicine, Budapest,
Group of Cellular and Molecular Pharmacology, Faculty of Medicine,
In this study we followed the effects of chronic morphine exposure and naloxonemorphine withdrawal on energy balance, metabolic-related hormone secretion as well as on the
and orexigenic neuropeptides within the hypothalamus. Animals were implanted with morphine pellets and on day 8, morphine withdrawal was precipitated by an injection of naloxone. Rats were decapitated at various time intervals after injection. Food consumpbody weight change were recorded daily. Morphine treated animals consumed significantly less food than placebo implanted controls and it was accompanied by a reduction in body weight gain. Morphine withdrawal resulted in elevation of CRH and UCNII expression and a decline in POMC levels. The relative quantity of POMC and CART mRNAs in the hypothalamic samples gradually decrease, while NPY expression is only transiently upregulated.Morphine withdrawal results in serious affective and
ptoms including activation of the hypothalamo-pituitary-adrenocortical (HPA) axis. The plasma levels of ACTH were increased and lasted up to 2 hours after administration of naloxone.The present data suggest a possible role of hypothalamic CRH and UCNII,- rather than POMC/CART system in mediation of metabolic changes such as weight loss during naloxone precipitated morphine
Doktori Iskola: Szentágothai János Idegtudományok
171
IN EXPRESSION OF METABOLIC-URING MORPHINE
, Cristina Núñez2, Zsuzsanna
Laboratory of Molecular Neuroendocrinology, Institute of Experimental Medicine, Budapest,
Group of Cellular and Molecular Pharmacology, Faculty of Medicine, University of Murcia,
In this study we followed the effects of chronic morphine exposure and naloxone-precipitated related hormone secretion as well as on the
and orexigenic neuropeptides within the hypothalamus. Animals were implanted with morphine pellets and on day 8, morphine withdrawal was precipitated by an injection of naloxone. Rats were decapitated at various time intervals after injection. Food consumption and the body weight change were recorded daily. Morphine treated animals consumed significantly less food than placebo implanted controls and it was accompanied by a reduction in body weight gain. Morphine
CNII expression and a decline in POMC levels. The relative quantity of POMC and CART mRNAs in the hypothalamic samples gradually decrease, while NPY expression is only transiently upregulated.Morphine withdrawal results in serious affective and
adrenocortical (HPA) axis. The plasma levels of ACTH were increased and lasted up to 2 hours after administration of naloxone.The
ather than POMC/CART system in mediation of metabolic changes such as weight loss during naloxone precipitated morphine
172
P/IV-8 GLP-1 FIBERS OF BRAINSTEHYPOTHALAMIC NEURONS
Eva Renner, Nela Puskas, Árpád Dobolyi, Miklós Palkovits
Neuromorphological and Neuroendocrine Research Laboratory, Department of and Embryology, Semmelweis University and the Hungarian Academy of Sciences, Budapest
Previously, a cell group expressing c-
subdivision of the hypothalamic dorso
these cells when food consumption is limited during refeeding suggesting that satiation is an important factor
for the activation. Glucagon-like peptide
terminals topographycally overlap with the area where the activated neurons distribute in the DMH.
Ascending fibers of GLP-1 neurons in the nucleus of the solitary tract and PrRP neurons in the lower medulla
oblongata were followed in sagittal brain sections as they project towards the DMH. Transections of these
fibers at pontine as well as caudal hypothalamic levels resulted in a dramatic decrease in the density of PrRP
and GLP-1 fibers and fiber terminals in the ipsilateral D
the number of Fos-expressing DMH neurons, in response to refeeding. Using a combination of
immunocytochemistry and in situ hybridization histochemistry, we demonstrated the presence of GLP
not PrRP receptors in Fos-expressing neurons of the DMH. These findings suggest that during refeeding,
GLP-1-containing solitary-hypothalamic projections contribute to the activation of DMH neurons
receptors possibly by conveying information on satiety.This study was supported by OTKA CK 80180 research grant.
Doktori Iskola: Szentágothai János IdegtudományokProgram: Neuromorfológia és sejtbiológiaTémavezető: Palkovits Miklós E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
1 FIBERS OF BRAINSTEM ORIGIN ACTIVATE DOHYPOTHALAMIC NEURONS IN REFED RATS
rpád Dobolyi, Miklós Palkovits
Neuromorphological and Neuroendocrine Research Laboratory, Department of and Embryology, Semmelweis University and the Hungarian Academy of Sciences, Budapest
-fos in response to refeeding of fasted rats was identified in the ventral
subdivision of the hypothalamic dorsomedial nucleus (DMH). Here, we report that Fos is not induced in
these cells when food consumption is limited during refeeding suggesting that satiation is an important factor
like peptide-1 (GLP-1)- and prolactin-releasing peptide (PrRP)
terminals topographycally overlap with the area where the activated neurons distribute in the DMH.
1 neurons in the nucleus of the solitary tract and PrRP neurons in the lower medulla
owed in sagittal brain sections as they project towards the DMH. Transections of these
fibers at pontine as well as caudal hypothalamic levels resulted in a dramatic decrease in the density of PrRP
1 fibers and fiber terminals in the ipsilateral DMH meanwhile a marked decrease was observed in
expressing DMH neurons, in response to refeeding. Using a combination of
hybridization histochemistry, we demonstrated the presence of GLP
expressing neurons of the DMH. These findings suggest that during refeeding,
hypothalamic projections contribute to the activation of DMH neurons
receptors possibly by conveying information on satiety. tudy was supported by OTKA CK 80180 research grant.
Doktori Iskola: Szentágothai János Idegtudományok Neuromorfológia és sejtbiológia
PhD. Tudományos Napok 2011.
M ORIGIN ACTIVATE DORSOMEDIAL
Neuromorphological and Neuroendocrine Research Laboratory, Department of Anatomy, Histology and Embryology, Semmelweis University and the Hungarian Academy of Sciences, Budapest
in response to refeeding of fasted rats was identified in the ventral
medial nucleus (DMH). Here, we report that Fos is not induced in
these cells when food consumption is limited during refeeding suggesting that satiation is an important factor
tide (PrRP)-containing nerve
terminals topographycally overlap with the area where the activated neurons distribute in the DMH.
1 neurons in the nucleus of the solitary tract and PrRP neurons in the lower medulla
owed in sagittal brain sections as they project towards the DMH. Transections of these
fibers at pontine as well as caudal hypothalamic levels resulted in a dramatic decrease in the density of PrRP-
MH meanwhile a marked decrease was observed in
expressing DMH neurons, in response to refeeding. Using a combination of
hybridization histochemistry, we demonstrated the presence of GLP-1 but
expressing neurons of the DMH. These findings suggest that during refeeding,
hypothalamic projections contribute to the activation of DMH neurons via GLP-1
2011. április 14-15.
P/IV-9 A VEGF G405C ÉS VEGFGÁNAK SZEREPE AZ IN
Bagyura Zsolt, Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, Soós Pál, Merkely Béla
Kardiológiai Központ, Semmelweis Egyetem, Budapest
Háttér: A stentek használata ellenére 10beszűkülése (restenosis) egyszerű fém stent használata esetén. A vaszkuláris endothel növekedési faktornak (VEGF) fontos szerepe van (rs2010963) és C2578A (rs699947) polimorfizmusok befolyásolják a fehérje termelődését. Vizsgálatunk célja ezen polimorfizmusok gyakoriságának meghatározása restenosisos betegekben. Metodika: A vérmintákat 115 igazolt instentelt, koronarográfiásan igazolt, nem restenosisos betegtől vettük. Vizsgálatunkba csak fém stentet kapott betegeket vontunk be. A DNSA pontmutációkat real-time PCR-rel határoztuk meg.
Eredmények: Az átlagos utánkövetési idő 3,17 (+/restenosisos csoportban ez 0,98 (+/65,8+/-9,5), a nemek megoszlása, illetve rizikóstátusz nem különbözött szignifikánsan. A genotípuseloszlás elemzésénél a mutáns allélt hordozókat (homozigóta mutánsok és heterozigóták) hasonlítottuk a homozigóta normál alléllal rendelkezkövetkező volt: 12,7% homozigóta normál, 87,3% mutáns allélt hordozó a kontroll csoportban, illetve 30,6% homozigóta normál, 69,4% mutáns allélt hordozó a restenosisos csoportban (p=0,01). A VEGF G405C genotípus eloszlása a következő volt: 40,4% homozigóta normál, 59,6% mutáns allélt hordozó a kontroll csoportban, míg 57,3% homozigóta normál, 42,7% mutáns allélt hordozó a restenosisos csoportban (p =0,04). Következtetések: A VEGF G405C és VEGF C2578A pontmutációk játszhatnak a coronaria restenosis kialakulásában, a fehérje termelődésének befolyásolása által. Mindkét vizsgált polimorfizmus esetében a homozigóta normál genotípus hordozása járt együtt nagyobb restenosis gyakorisággal.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikumaTémavezető: Merkely Béla E-mail: [email protected]
A VEGF G405C ÉS VEGF C2578A POLIMORFIZMUSOK GYAKORISÁGÁNAK SZEREPE AZ IN-STENT RESTENOSIS KIALAKULÁSÁBAN
, Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, Soós Pál, Merkely Béla
Semmelweis Egyetem, Budapest
A stentek használata ellenére 10-30%-ban következik be a stentelt érszakasz újbóli beszűkülése (restenosis) egyszerű fém stent használata esetén. A vaszkuláris endothel növekedési faktornak (VEGF) fontos szerepe van az érképződésben és az endothel proliferációban. A VEGF G405C (rs2010963) és C2578A (rs699947) polimorfizmusok befolyásolják a fehérje termelődését. Vizsgálatunk célja ezen polimorfizmusok gyakoriságának meghatározása restenosisos betegekben.
érmintákat 115 igazolt in-stent restenosissal rendelkező betegtől és 58 korábban stentelt, koronarográfiásan igazolt, nem restenosisos betegtől vettük. Vizsgálatunkba csak fém stentet kapott betegeket vontunk be. A DNS-t izolálás után spektrofotometriás minőségellenőrzést végeztünk.
rel határoztuk meg.
Az átlagos utánkövetési idő 3,17 (+/- 2,58) év volt a kontroll csoportban, míg a restenosisos csoportban ez 0,98 (+/- 1,25) év volt. A két csoport átlagos életkora (
9,5), a nemek megoszlása, illetve rizikóstátusz nem különbözött szignifikánsan. A genotípuseloszlás elemzésénél a mutáns allélt hordozókat (homozigóta mutánsok és heterozigóták) hasonlítottuk a homozigóta normál alléllal rendelkezőkhöz. A VEGF C2578A genotípus eloszlása a következő volt: 12,7% homozigóta normál, 87,3% mutáns allélt hordozó a kontroll csoportban, illetve 30,6% homozigóta normál, 69,4% mutáns allélt hordozó a restenosisos csoportban (p=0,01). A VEGF
eloszlása a következő volt: 40,4% homozigóta normál, 59,6% mutáns allélt hordozó a kontroll csoportban, míg 57,3% homozigóta normál, 42,7% mutáns allélt hordozó a restenosisos csoportban (p =0,04). Következtetések: A VEGF G405C és VEGF C2578A pontmutációk játszhatnak a coronaria restenosis kialakulásában, a fehérje termelődésének befolyásolása által. Mindkét vizsgált polimorfizmus esetében a homozigóta normál genotípus hordozása járt együtt
i orvostudományok és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
173
OK GYAKORISÁ-LAKULÁSÁBAN
, Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, Soós Pál, Merkely Béla
ban következik be a stentelt érszakasz újbóli beszűkülése (restenosis) egyszerű fém stent használata esetén. A vaszkuláris endothel növekedési
az érképződésben és az endothel proliferációban. A VEGF G405C (rs2010963) és C2578A (rs699947) polimorfizmusok befolyásolják a fehérje termelődését. Vizsgálatunk célja ezen polimorfizmusok gyakoriságának meghatározása restenosisos betegekben.
stent restenosissal rendelkező betegtől és 58 korábban stentelt, koronarográfiásan igazolt, nem restenosisos betegtől vettük. Vizsgálatunkba csak fém stentet
nőségellenőrzést végeztünk.
2,58) év volt a kontroll csoportban, míg a 1,25) év volt. A két csoport átlagos életkora (66,23+/-10,91 vs.
9,5), a nemek megoszlása, illetve rizikóstátusz nem különbözött szignifikánsan. A genotípus-eloszlás elemzésénél a mutáns allélt hordozókat (homozigóta mutánsok és heterozigóták)
őkhöz. A VEGF C2578A genotípus eloszlása a következő volt: 12,7% homozigóta normál, 87,3% mutáns allélt hordozó a kontroll csoportban, illetve 30,6% homozigóta normál, 69,4% mutáns allélt hordozó a restenosisos csoportban (p=0,01). A VEGF
eloszlása a következő volt: 40,4% homozigóta normál, 59,6% mutáns allélt hordozó a kontroll csoportban, míg 57,3% homozigóta normál, 42,7% mutáns allélt hordozó a restenosisos csoportban (p =0,04). Következtetések: A VEGF G405C és VEGF C2578A pontmutációk szerepet játszhatnak a coronaria restenosis kialakulásában, a fehérje termelődésének befolyásolása által. Mindkét vizsgált polimorfizmus esetében a homozigóta normál genotípus hordozása járt együtt
174
P/IV-10 AZ ÚJ CINK-KOMPLEX (Q50) CSÖKKEZIÓS KÁROSODÁST HETEKÖVETİEN PATKÁNYOKBAN
Barnucz Enikı1,2, Loganathan SivakkananTamás2, Weymann Alexander1, HegedSzabó Gábor1,2 1 Szívsebészeti Klinika, Heidelbergi Egyetem, 2 Kardiológiai Központ, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország
Bevezetés: Az iszkémia-reperfúziós károsodás során jellemző az oxidatív stressz és az antioxidáns védekező mechanizmusok közötti arányeltolódás, amely a szívtranszszívfunkcióromláshoz vezet. Kísérleteink során fel kívántuk deríteni a heterotop szívtranszplantáció után jellemző szívfunkcióromlás hátterét és az új cink
Módszerek: Lewis-patkányokon heterotop szívtranszméréseket 1 óra reperfúzió után két csoportban végeztük el: kontroll és Q50kezelt csoport egy órával a szív kivétele előtt Q50 (30mg/kg iv.) előkezelést kapott, az iszkémiás idő minden csoportban 1 óra volt. A szívizom energiaellátását jellemző paramétereket tartalom, ECP (energetikai potenciál, energy charge potential) csoportokon végeztük el. Kvantitatív Real Time(cit-cox) és a szuperoxid dizmutáz (SOD
Eredmények: Egy óra reperfúzió után a bal kamrai szisztolés nyomás (kontroll vs. Q5082 ±4 vs. 105 ± 5 mmHg; p<0.05) és +dP/d3219 ± 190; p<0.05) szignifikánsan javultak a Q50 előkezelt csoportban a kezeletlen transzplantált csoporthoz viszonyítva. A szívizom ATP tartalma (kontroll vs. Q50± 0.63 µmol/g; p<0.05) és az ECP (kontroll vs. Q50szignifikánsan emelkedett a Q50-előkezelt csoportban. qRTcsoportban 1 és 24 órás reperfúziót követően a cmagasabbnak bizonyultak.
Következtetés: Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a Q50transzplantált szíveken kardioprotektív hatást mutat, amit a hemodinamikai paraméterek, a szívizom energiaállapota, és a PCR eredmények is alátámasztanak.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikumaTémavezető: Szabó Gábor E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
KOMPLEX (Q50) CSÖKKENTI AZ ISZKÉMIAZIÓS KÁROSODÁST HETEROTOP SZÍVTRANSZPLAN
EN PATKÁNYOKBAN
, Loganathan Sivakkanan1, Hirschberg Kristóf1,2, Korkmaz Sevil, Hegedős Péter1,2, Merkely Béla2, Karck Matthias
Szívsebészeti Klinika, Heidelbergi Egyetem, Heidelberg, Németország Kardiológiai Központ, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország
reperfúziós károsodás során jellemző az oxidatív stressz és az antioxidáns védekező mechanizmusok közötti arányeltolódás, amely a szívtranszszívfunkcióromláshoz vezet. Kísérleteink során fel kívántuk deríteni a heterotop szívtranszplantáció után jellemző szívfunkcióromlás hátterét és az új cink-komplex (Q50) előkezelés hatásait.
patkányokon heterotop szívtranszplantációt végeztünk. A hemodinamikai méréseket 1 óra reperfúzió után két csoportban végeztük el: kontroll és Q50-kezelt csoport egy órával a szív kivétele előtt Q50 (30mg/kg iv.) előkezelést kapott, az iszkémiás idő
tban 1 óra volt. A szívizom energiaellátását jellemző paramétereket tartalom, ECP (energetikai potenciál, energy charge potential) − számítását is az elcsoportokon végeztük el. Kvantitatív Real Time-PCR (qRT-PCR) -rel vizsgáltuk a citokróm
) és a szuperoxid dizmutáz (SOD-1) mRNS szinteket a különböző csoportokban.
Egy óra reperfúzió után a bal kamrai szisztolés nyomás (kontroll vs. Q5082 ±4 vs. 105 ± 5 mmHg; p<0.05) és +dP/dt (kontroll vs. Q50-kezelt csoport: 1740 ± 116 mmHg/s vs. 3219 ± 190; p<0.05) szignifikánsan javultak a Q50 előkezelt csoportban a kezeletlen transzplantált csoporthoz viszonyítva. A szívizom ATP tartalma (kontroll vs. Q50-kezelt csoport: 1.86 ± 0.41 vs.± 0.63 µmol/g; p<0.05) és az ECP (kontroll vs. Q50-kezelt csoport: 0.49 ± 0.04 vs. 0.85 ± 0.08; p<0.05)
előkezelt csoportban. qRT-PCR-rel a Q50csoportban 1 és 24 órás reperfúziót követően a cit-cox és SOD-1 mRNS szintek szignifikánsan
Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a Q50-transzplantált szíveken kardioprotektív hatást mutat, amit a hemodinamikai paraméterek, a szívizom energiaállapota, és a PCR eredmények is alátámasztanak.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
PhD. Tudományos Napok 2011.
NTI AZ ISZKÉMIA-REPERFÚ-ROTOP SZÍVTRANSZPLANTÁCIÓT
, Korkmaz Sevil1, Radovits , Karck Matthias1,
reperfúziós károsodás során jellemző az oxidatív stressz és az antioxidáns védekező mechanizmusok közötti arányeltolódás, amely a szívtranszplantáció utáni szívfunkcióromláshoz vezet. Kísérleteink során fel kívántuk deríteni a heterotop szívtranszplantáció
komplex (Q50) előkezelés hatásait.
plantációt végeztünk. A hemodinamikai -előkezelt patkányokon. A
kezelt csoport egy órával a szív kivétele előtt Q50 (30mg/kg iv.) előkezelést kapott, az iszkémiás idő tban 1 óra volt. A szívizom energiaellátását jellemző paramétereket − miokardiális ATP
− számítását is az előzőekben említett vizsgáltuk a citokróm-c oxidáz
1) mRNS szinteket a különböző csoportokban.
Egy óra reperfúzió után a bal kamrai szisztolés nyomás (kontroll vs. Q50-kezelt csoport: kezelt csoport: 1740 ± 116 mmHg/s vs.
3219 ± 190; p<0.05) szignifikánsan javultak a Q50 előkezelt csoportban a kezeletlen transzplantált kezelt csoport: 1.86 ± 0.41 vs. 6.66
kezelt csoport: 0.49 ± 0.04 vs. 0.85 ± 0.08; p<0.05) rel a Q50-előkezelt, transzplantált
1 mRNS szintek szignifikánsan
-előkezelés a heterotop transzplantált szíveken kardioprotektív hatást mutat, amit a hemodinamikai paraméterek, a szívizom
2011. április 14-15.
P/IV-11 AZ OBSTRUKTÍV ALVÁSILITÁS (HRV) ÖSSZEFÜGBETEGEKBEN
Véber Orsolya Ágnes, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai Katalin, Turányi Csilla Zita, SzLuca, Zoller Rezsı, Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Muc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
Bevezetés: A metabolikus szindrómával gyakran együtt járó obstruktív alvási apnoe (OSA) fokozhatja a metabolikus szindrómás (MS) betegek kardiovaszkuláris rizikóját, melynek hátterében autonóm neuropátia is állhat. Az OSA és az autonóm neuropátia kapcsolata még nem
Célkitűzés: Az OSA és a HRV közötti összefüggés elemzése MS férfiak körében.
Módszerek: Az International Diabetes Federation (IDF) kritériumok alapján 35 MS férfibeteget (átlagéletkor: 57+11 év,) vontunk be a vizsgálatba, akiken egyéjszakávégeztünk. Az OSA súlyosság szerinti felosztása apnoeHRV vizsgálatot Cardiotens-01 készülék segítségével végeztük. A HRV időparamétereit értékeltük.
Eredmények: AHI szerint: 14 súlyos, 6 közepesen súlyos, 8 enyhe OSAA 4 csoportot összehasonlítva a 24 órás átlagértékek közül a nem OSA csoporthoz képest: 1.) súlyos OSA-ban a HRV jelentősen beszűkült (SDNN:142±1,2 OSA esetén alacsonyabb volt. 3.) az LF/HF nem különbözött szignifikánsan. A nappali és éjszakai értékeket külön-külön elemezve, a nappali HF enyhe OSAcsoportban csökkent a nem OSA betegekhez képest. A paraszimpatikus/szimpatikus tónus napszaki változását a HF éjjel/nappal és az LF/HF éjjel/nappal aránnyal jellemeztük. Súlyos OSAéjjel/nappal arány alacsonyabb, míg az LF/HF éjjel/nappal arány magasabb volt, micsoportban.
Következtetés: MS férfiaknál az OSA összefüggést mutat a HRV paraméterek beszűkülésével. OSAférfiaknál a szív vegetatív beidegzésének paraszimpatikus károsodása minden napszakban jellemző, körükben kifejezett a szimpato-vagál
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: A folyadék éselektrolitháztartásTémavezető: Mucsi István E-mail: [email protected]
AZ OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE ÉS A SZÍVFREKVENCIA VARIABILITÁS (HRV) ÖSSZEFÜGGÉSE METABOLIKUS SZI
, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai Katalin, Turányi Csilla Zita, Sz, Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Muc
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
A metabolikus szindrómával gyakran együtt járó obstruktív alvási apnoe (OSA) fokozhatja a metabolikus szindrómás (MS) betegek kardiovaszkuláris rizikóját, melynek hátterében autonóm neuropátia is állhat. Az OSA és az autonóm neuropátia kapcsolata még nem pontosan ismert.
Az OSA és a HRV közötti összefüggés elemzése MS férfiak körében.
Az International Diabetes Federation (IDF) kritériumok alapján 35 MS férfibeteget 11 év,) vontunk be a vizsgálatba, akiken egyéjszakás poliszomnográfiás vizsgálatot
végeztünk. Az OSA súlyosság szerinti felosztása apnoe-hypopnoe index (AHI) alapján történt. A 2401 készülék segítségével végeztük. A HRV idő-, és frekvenciatartománybeli
AHI szerint: 14 súlyos, 6 közepesen súlyos, 8 enyhe OSA-s volt, 7 betegnél nem volt OSA.A 4 csoportot összehasonlítva a 24 órás átlagértékek közül a nem OSA csoporthoz képest: 1.) súlyos
ban a HRV jelentősen beszűkült (SDNN:142±1,2 vs. 98±1,3 p=0,008). 2.) a pNN50 és HF enyhe OSA esetén alacsonyabb volt. 3.) az LF/HF nem különbözött szignifikánsan. A nappali és éjszakai
külön elemezve, a nappali HF enyhe OSA-ban, az éjszakai HF az enyhe és a súlyos OSA kent a nem OSA betegekhez képest. A paraszimpatikus/szimpatikus tónus napszaki
változását a HF éjjel/nappal és az LF/HF éjjel/nappal aránnyal jellemeztük. Súlyos OSAéjjel/nappal arány alacsonyabb, míg az LF/HF éjjel/nappal arány magasabb volt, mi
MS férfiaknál az OSA összefüggést mutat a HRV paraméterek beszűkülésével. OSAférfiaknál a szív vegetatív beidegzésének paraszimpatikus károsodása minden napszakban jellemző,
vagális egyensúly felborulása.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok Program: A folyadék éselektrolitháztartás-szabályozás élet- és kórélettana
175
ÍVFREKVENCIA VARIABI-GÉSE METABOLIKUS SZINDRÓMÁS
, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai Katalin, Turányi Csilla Zita, Szıcs Júlia , Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Mucsi István
A metabolikus szindrómával gyakran együtt járó obstruktív alvási apnoe (OSA) fokozhatja a metabolikus szindrómás (MS) betegek kardiovaszkuláris rizikóját, melynek hátterében autonóm
pontosan ismert.
Az OSA és a HRV közötti összefüggés elemzése MS férfiak körében.
Az International Diabetes Federation (IDF) kritériumok alapján 35 MS férfibeteget s poliszomnográfiás vizsgálatot
hypopnoe index (AHI) alapján történt. A 24-órás , és frekvenciatartománybeli
s volt, 7 betegnél nem volt OSA. A 4 csoportot összehasonlítva a 24 órás átlagértékek közül a nem OSA csoporthoz képest: 1.) súlyos
vs. 98±1,3 p=0,008). 2.) a pNN50 és HF enyhe OSA esetén alacsonyabb volt. 3.) az LF/HF nem különbözött szignifikánsan. A nappali és éjszakai
ban, az éjszakai HF az enyhe és a súlyos OSA kent a nem OSA betegekhez képest. A paraszimpatikus/szimpatikus tónus napszaki
változását a HF éjjel/nappal és az LF/HF éjjel/nappal aránnyal jellemeztük. Súlyos OSA-ban a HF éjjel/nappal arány alacsonyabb, míg az LF/HF éjjel/nappal arány magasabb volt, mint a nem OSA
MS férfiaknál az OSA összefüggést mutat a HRV paraméterek beszűkülésével. OSA-s MS férfiaknál a szív vegetatív beidegzésének paraszimpatikus károsodása minden napszakban jellemző,
176
P/IV-12 POTENCIÁLIS BIOMARKETELENSÉG ÁLLATKÍSÉRL
Végh Eszter Mária, Sax Balázs, Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi Violetta
Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest
Bevezetés: A szívelégtelenség kórélettana és a betegséget jellemző új biomarkerek kutatás tárgya. A közelmúltban több, a szívben is termelődő peptid, köztük a kardioprotektív hatásokkal rendelkező ghrelin (GHR), valamint a vazodilatátor és nátriuretikus hatású adrenomedullin (ADM) is felmerült lehetséges biomarkerként.modelljének beállítása, valamint a két peptid koncentrációszívelégtelenség kialakulása folyamán.
Módszerek: Pacemaker beültetése után gyors jobb kamrai ingerlést (240/min) alkalmaztunk kutyáknál (n=9). A 4 hetes folyamat alatt hetente echokardiográfiás mérést végeztünk és értékeltük a funkcionális stádiumot. A vérmintákból adrenomedullin és aktív ghrelin szintemódszerrel.
Eredmények: Az állatok a NYHA IV stádiumot átlagosan 22+/echokardiográfiás követés során minden állatnál jelentős bal kamrai funkciócsökkenés (átlag+/EF: 62+/-3% vs. 23+/-5%, p<0,01), batágulat (RVEDD: 21+/-1 vs. 25+/regurgitáció jelentkezett. A szívelégtelenség kialakulása során mindkét vizsgált peptid plazmaszintje szignifikánsan megemelkedett (GHR: 952+/pg/ml, p<0,01). Pozitív összefüggést találtunk a ghrelin plazmaszintje és a bal kamrai végdiasztolés és végszisztolés átmérő között (LVEDD: r=0,44, p<0,05; LVEDS:
Következtetések: Az alkalmazott jobb kamrai gyors ingerléssel létrehozható a szívelégtelenség reprodukálható modellje, amely alkalmas lehet új kezelési módszerek kísérletes vizsgálatára. A betegség kialakulása során mind az adrenomedullin,emelkedése, valamint az utóbbi összefüggése a bal kamrai tágulattal ezen peptidek lehetséges biomarker szerepét erősíti.
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok
Program: Szív- és érrendszeri betegségek élettana é
Témavezetı: Gellér László
E-mail: [email protected]
PhD. Tudományos Napok
POTENCIÁLIS BIOMARKEREK VIZSGÁLATA KRÓNITELENSÉG ÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJÉBEN
, Sax Balázs, Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi Violetta
Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest
A szívelégtelenség kórélettana és a betegséget jellemző új biomarkerek kutatás tárgya. A közelmúltban több, a szívben is termelődő peptid, köztük a kardioprotektív hatásokkal rendelkező ghrelin (GHR), valamint a vazodilatátor és nátriuretikus hatású adrenomedullin (ADM) is felmerült lehetséges biomarkerként. Jelen munkánk célja a szívelégtelenség nagyállat modelljének beállítása, valamint a két peptid koncentráció-változásának vizsgálata volt a szívelégtelenség kialakulása folyamán.
Pacemaker beültetése után gyors jobb kamrai ingerlést (240/min) alkalmaztunk kutyáknál (n=9). A 4 hetes folyamat alatt hetente echokardiográfiás mérést végeztünk és értékeltük a funkcionális stádiumot. A vérmintákból adrenomedullin és aktív ghrelin szinte
Az állatok a NYHA IV stádiumot átlagosan 22+/-4 nap ingerlés után érték el. Az echokardiográfiás követés során minden állatnál jelentős bal kamrai funkciócsökkenés (átlag+/
5%, p<0,01), bal kamrai (LVEDD: 37+/-2 vs. 45+/-0 mm, p<0,01) és jobb kamrai 1 vs. 25+/-2 mm, p<0,01), valamint fokozódó mitrális és tricuspidális
regurgitáció jelentkezett. A szívelégtelenség kialakulása során mindkét vizsgált peptid plazmaszintje zignifikánsan megemelkedett (GHR: 952+/-139 vs. 1655+/-286 pg/ml; ADM: 292+/
pg/ml, p<0,01). Pozitív összefüggést találtunk a ghrelin plazmaszintje és a bal kamrai végdiasztolés és végszisztolés átmérő között (LVEDD: r=0,44, p<0,05; LVEDS: r=0,45, p<0,05).
Az alkalmazott jobb kamrai gyors ingerléssel létrehozható a szívelégtelenség reprodukálható modellje, amely alkalmas lehet új kezelési módszerek kísérletes vizsgálatára. A betegség kialakulása során mind az adrenomedullin, mind a ghrelin plazmaszintjének jelentős emelkedése, valamint az utóbbi összefüggése a bal kamrai tágulattal ezen peptidek lehetséges
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok
és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
PhD. Tudományos Napok 2011.
REK VIZSGÁLATA KRÓNIKUS SZÍVELÉG-
, Sax Balázs, Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi Violetta
A szívelégtelenség kórélettana és a betegséget jellemző új biomarkerek azonosítása élénk kutatás tárgya. A közelmúltban több, a szívben is termelődő peptid, köztük a kardioprotektív hatásokkal rendelkező ghrelin (GHR), valamint a vazodilatátor és nátriuretikus hatású adrenomedullin
Jelen munkánk célja a szívelégtelenség nagyállat változásának vizsgálata volt a
Pacemaker beültetése után gyors jobb kamrai ingerlést (240/min) alkalmaztunk kutyáknál (n=9). A 4 hetes folyamat alatt hetente echokardiográfiás mérést végeztünk és értékeltük a funkcionális stádiumot. A vérmintákból adrenomedullin és aktív ghrelin szinteket mértünk ELISA
4 nap ingerlés után érték el. Az echokardiográfiás követés során minden állatnál jelentős bal kamrai funkciócsökkenés (átlag+/-SEM:
0 mm, p<0,01) és jobb kamrai 2 mm, p<0,01), valamint fokozódó mitrális és tricuspidális
regurgitáció jelentkezett. A szívelégtelenség kialakulása során mindkét vizsgált peptid plazmaszintje 286 pg/ml; ADM: 292+/-48 vs. 440+/-53
pg/ml, p<0,01). Pozitív összefüggést találtunk a ghrelin plazmaszintje és a bal kamrai végdiasztolés és
Az alkalmazott jobb kamrai gyors ingerléssel létrehozható a szívelégtelenség reprodukálható modellje, amely alkalmas lehet új kezelési módszerek kísérletes vizsgálatára. A
mind a ghrelin plazmaszintjének jelentős emelkedése, valamint az utóbbi összefüggése a bal kamrai tágulattal ezen peptidek lehetséges
2011. április 14-15.
DOKTORI ISKOLÁK SZER
DOKTORI ISKOLÁK SZERINTI MUTATÓ
177
INTI MUTATÓ
178
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
ELMÉLETI ORVOSTUDOMÁ E/V-6 A CGMP SZINT NÖVELÉSE CSÖKKENTI A PODOPATKÁNYOKBAN Fang Lilla Program: A folyadék- és elektrolitháztartás
E/V-7 ACETILKOLIN KORONÁRIA HATÁSPROFILJÁNAKPATKÁNYSZÍVEN: AZ ENDOTÉL SZEREPEKerekes Máté, Mihályi Csaba, Merkely Béla, Dézsi László, Kékesi ViolettaProgram: Szív-és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
E/V-8 AZ ENDOTÉLFUNKCIÓ ÉS A KARDIOVAGÁLIS ASZÍVFREKVENCIADEPENDENS ÖSSZEFÜGGÉSEPintér Alexandra, Horváth Tamás Program: A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusai
E/V-10 AN INTERNATIONAL TWIN STUDY: ROLE OF STIFFNESS AND CAROTID INTIMA MEDIA THICKAdam Domonkos Tarnoki, David LaszlCotichini, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara Zini, Claudio BaracchiniMeneghetti, Lorenza Nisticó, Corrado Fagnani, Fabrizio Fanelli, Maria Fabrizia Giannoni, Marianna Gazzetti, Giuseppe Schillaci, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Levente Littvay, Julia Metneki, Tamas Horvath, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Eric Y. Yang, Vijay Nambi, Andrea Agnes Molnar, Zsolt Garami, Viktor BercziProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
E/V-11 LUNG FUNCTION AND ARTERIAL STIFFNESS IDavid Laszlo Tarnoki, Adam Domonkos Tarnoki, Zsofia Lazar, Rodolfo Cotichini, Emanuela Medda, Corrado Fagnani, Maria Antonietta Stazi, Lorenza Nisticó, Boatta, Chiara Zini, Fabrizio Fanelli, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Andrea Agnes Molnar, Levente Littvay, Zsolt GaramiProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
E/V-12 BIOAKTÍV SEBÉSZETI FONÁL FEJLESZTÉSE Vácz Gabriella, Horváthy Dénes BalázsProgram: A vérkeringési rendszer normális és kóros működés
E/V-13 A BAL KAMRAI ELEKCORONARIUS OLDALÁG STENTELÉS HOSSZÚ TÁVÚVégh Eszter Mária, Szilágyi Szabolcs, Zima Endre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely BélaProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
ELMÉLETI ORVOSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
ÉSE CSÖKKENTI A PODOCITÁK KÁROSODÁSÁT DI
és elektrolitháztartás-szabályozás élet- és kórélettana
RIA HATÁSPROFILJÁNAK VÁLTOZÁSA IZOLÁLT ENDOTÉL SZEREPE
, Mihályi Csaba, Merkely Béla, Dézsi László, Kékesi Violetta és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
ÉS A KARDIOVAGÁLIS AUTONÓM MODULÁCIÓ ENS ÖSSZEFÜGGÉSE
Program: A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusai
TWIN STUDY: ROLE OF GENETIC EFFECTS IN AD INTIMA MEDIA THICKNESS
, David Laszlo Tarnoki, Maria Antonietta Stazi, Emanuela Medda, Rodolfo Cotichini, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara Zini, Claudio BaracchiniMeneghetti, Lorenza Nisticó, Corrado Fagnani, Fabrizio Fanelli, Maria Fabrizia Giannoni, Marianna
Giuseppe Schillaci, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Levente Littvay, Julia Metneki, Tamas Horvath, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Eric Y. Yang, Vijay Nambi, Andrea Agnes Molnar, Zsolt Garami, Viktor Berczi
és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
ARTERIAL STIFFNESS IN TWINS , Adam Domonkos Tarnoki, Zsofia Lazar, Rodolfo Cotichini, Emanuela
Medda, Corrado Fagnani, Maria Antonietta Stazi, Lorenza Nisticó, Pierleone Lucatelli Emanuele Boatta, Chiara Zini, Fabrizio Fanelli, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Andrea Agnes Molnar, Levente Littvay, Zsolt Garami, Viktor Berczi, Ildiko Horvath
és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
I FONÁL FEJLESZTÉSE SEJTTERÁPIÁS CÉLLAL, Horváthy Dénes Balázs
Program: A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusai
13 A BAL KAMRAI ELEKTRÓDA STABILIZÁLÁSÁRA ALKALMAZOTT SINUS TENTELÉS HOSSZÚ TÁVÚ EREDMÉNYEI
, Szilágyi Szabolcs, Zima Endre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely Bélaeri betegségek élettana és klinikuma
179
CITÁK KÁROSODÁSÁT DIABETESES
VÁLTOZÁSA IZOLÁLT
UTONÓM MODULÁCIÓ
GENETIC EFFECTS IN ARTERIAL
o Tarnoki, Maria Antonietta Stazi, Emanuela Medda, Rodolfo Cotichini, Pierleone Lucatelli, Emanuele Boatta, Chiara Zini, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti, Lorenza Nisticó, Corrado Fagnani, Fabrizio Fanelli, Maria Fabrizia Giannoni, Marianna
Giuseppe Schillaci, Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Levente Littvay, Julia Metneki, Tamas Horvath, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Eric Y. Yang, Vijay
, Adam Domonkos Tarnoki, Zsofia Lazar, Rodolfo Cotichini, Emanuela Pierleone Lucatelli Emanuele
Boatta, Chiara Zini, Fabrizio Fanelli, Claudio Baracchini, Giorgio Meneghetti Janos Osztovits, Gyorgy Jermendy, István Préda, Róbert Gábor Kiss, Kinga Karlinger, Agnes Lannert, Andrea
SEJTTERÁPIÁS CÉLLAL
A ALKALMAZOTT SINUS
, Szilágyi Szabolcs, Zima Endre, Molnár Levente, Gellér László, Merkely Béla
180
P/IV-9 A VEGF G405C ÉS VEGF C2578A POLIMORFIZAZ IN-STENT RESTENOSIS KIALAKULÁSÁBANBagyura Zsolt, Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, Soós Pál, Merkely BélaProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
P/IV-10 AZ ÚJ CINK-KOMPLEX (Q50) CSÖKKEKÁROSODÁST HETEROTOP SZÍVTRANSZPLANTÁCIÓTBarnucz Enikı, Loganathan Sivakkanan, Hirschberg Kristóf, KorRadovits Tamás, Weymann Alexander, HegedGábor Program: Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
P/IV-11 AZ OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE ÉS A SZÍVFÖSSZEFÜGGÉSE METABOLIKUS SZINDRÓMVéber Orsolya Ágnes, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai Katalin, Turányi Csilla Zita, SzLuca, Zoller Rezsı, Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Mucsi IstvánProgram: A folyadék éselektrolitháztartás
P/IV-12 POTENCIÁLIS BIOMAÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJÉBENVégh Eszter Mária, Sax Balázs, Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi ViolettaProgram: Szív- és érrendszeri betegségek élet
KLINIKAI ORVOSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA E/I-2 ASTHMA ÉS TERHESSÉG A PERIFÉRIÁS VÉR TTÜKRÉBEN Bohács Anikó, Tamási Lilla, Cseh Áron, Stenczer BalázsGyörgy
Program: Légzőszervi megbetegedések
E/I-3 A FETUIN-A SZEREPE A KÜLÖNBÖZPATOMECHANIZMUSÁBAN Fehérvári Mátyás, Szeberin Zoltán, Krepuska Miklós, Sarkadi Hunor, Apor Asztrid, Rimely Endre, Prohászka Zoltán, Kalabay László, Szabolcs Z, AcsádyProgram: Klinikai és kísérletes angiológiai kutatások
E/I-4 A HSD11B1 GÉN POLIMORFIZMUSAINHATÁSA ENDOGÉN HIPERKORTIZOLIZMUSBAN SZEFeldman Karolina, Szappanos Ágnes, Kövesdi Zsófia, Tóth Miklós, PatócsProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusok
PhD. Tudományos Napok
GF C2578A POLIMORFIZMUSOK GYAKORISÁGÁNAKLAKULÁSÁBAN
, Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, Soós Pál, Merkely Bélaés érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
KOMPLEX (Q50) CSÖKKENTI AZ ISZKÉMIASZÍVTRANSZPLANTÁCIÓT KÖVETİEN PATKÁNYOKBA
, Loganathan Sivakkanan, Hirschberg Kristóf, Korkmaz Sevil,Radovits Tamás, Weymann Alexander, Hegedős Péter1, Merkely Béla, Karck Matthias,Szabó
és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
ÁSI APNOE ÉS A SZÍVFREKVENCIA VARIABILITMETABOLIKUS SZINDRÓMÁS BETEGEKBEN
, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai Katalin, Turányi Csilla Zita, Sz, Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Mucsi István
rtás-szabályozás élet- és kórélettana
RKEREK VIZSGÁLATA KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENLLJÉBEN
, Sax Balázs, Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi Violettaés érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
NYOK DOKTORI ISKOLA
G A PERIFÉRIÁS VÉR T LYMPHOCYTA SZUBPOPUL
, Tamási Lilla, Cseh Áron, Stenczer Balázs, Vásárhelyi Barna, Rigó János
A SZEREPE A KÜLÖNBÖZİ ETIOLÓGIÁJÚ ANEURI
Szeberin Zoltán, Krepuska Miklós, Sarkadi Hunor, Apor Asztrid, Rimely Endre, Prohászka Zoltán, Kalabay László, Szabolcs Z, Acsády György
Program: Klinikai és kísérletes angiológiai kutatások
GÉN POLIMORFIZMUSAINAK CSONT METABOLIZMUKORTIZOLIZMUSBAN SZENVEDİ NİKBEN
, Szappanos Ágnes, Kövesdi Zsófia, Tóth Miklós, Patócs Program: Hormonális szabályozó mechanizmusok
PhD. Tudományos Napok 2011.
MUSOK GYAKORISÁGÁNAK SZEREPE
, Hirschberg Kristóf, Berta Balázs, Kiss Loretta, Lux Árpád, Soós Pál, Merkely Béla
NTI AZ ISZKÉMIA-REPERFÚZIÓS EN PATKÁNYOKBAN
kmaz Sevil, , Merkely Béla, Karck Matthias,Szabó
REKVENCIA VARIABILITÁS (HRV)
, Dunai Andrea, Lendvai Zsófia, Rónai Katalin, Turányi Csilla Zita, Szıcs Júlia , Keresztes Katalin, Molnár Miklós Zsolt, Novák Márta, Mucsi István
ÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG
, Sax Balázs, Wagner Vince, Merkely Béla, Kékesi Violetta
LYMPHOCYTA SZUBPOPULÁCIÓINAK
Vásárhelyi Barna, Rigó János, Losonczy
ETIOLÓGIÁJÚ ANEURIZMÁK
Szeberin Zoltán, Krepuska Miklós, Sarkadi Hunor, Apor Asztrid, Rimely Endre,
AK CSONT METABOLIZMUSRA GYAKOROLT KBEN
Attila, Rácz Károly
2011. április 14-15.
E/I-5 RITKA LYMPHOMA PROGNOSZTIKUS ÉRTÉKFodor Anikó, Hoffer Izabella, Jakab Judit, Bagdi EnikGábor, Demeter Judit Program: Klinikai haematológia
E/I-6 A TESTÖSSZETÉTEL MEGHATÁROZÁSÁNAK JELEVIZSGÁLAT COLORECTALIS DAGANAT MIATT MLukács Gábor, Lelovics ZsuzsannaProgram: Gastroenterologia
E/I-7 CSÖKKENT INTESTINACÖLIÁKIÁS GYERMEKEK INTESTINALIS MUCOSÁJMolnár Kriszta, Vannay Ádám, Szebeni Beáta, Sziksz Erna, Bánki Nóra Fanni, Cseh Áron, DezsAntal, Lakatos Péter László, Gyırffy Hajnalka, Nagy Szakál Dorottya, Papp MáriTulassay Tivadar, Veres Gábor
Program: Krónikus betegségek gyermekkori prevenciója
E/I-8 POSTCONDITIONÁLÁS, EGY ÍGÉRETES SEBÉSZTMESENTERICA SUPERIOR OCCLUSIOJA ESETÉNÓnody Péter, Rosero Olivér, Pomizs István, Attila Program: Gastroenterológia
E/I-9 EMELKEDETT THROMBOSPONDINStenczer Balázs Program: Hormonális szabályozó mechanizmusok
E/I-10 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSzémán Barbara, Somogyi Anikó, Nagy Géza,Program: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai E/I-12 A MACULA SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA SCLEBETEGEKBEN Tátrai Erika, Simó Magdolna, Iljicsov Anna, Németh János, Cabrera DeBuc Delia, Somfai Gábor Márk Program: Szemészet
E/VII-1 A RENIN-ANGIOTENZIN-ALDOSZTERON RENDSZERDIABÉTESZES NEFROPÁTIÁBAN (DNP): A NA/K (HSP) 72 SZEREPE Bánki Nóra Fanni, Wagner László, Vér Ágota, Prókai Ágnes, Rosta Máté, Vannay Ádám,Péter, Szabó Attila József, Fekete AndreaProgram: Krónikus betegségek gyermekkori prevenciója
GNOSZTIKUS ÉRTÉKŐ AUTOIMMUN SZÖV, Hoffer Izabella, Jakab Judit, Bagdi Enikı, Krenács László, Csomor Judit, Friedman
EGHATÁROZÁSÁNAK JELENTİSÉGE MINT PREOPERIS DAGANAT MIATT MŐTÉTRE KERÜLİ BETEGEKN
, Lelovics Zsuzsanna
7 CSÖKKENT INTESTINALIS ALKALIKUS PHOSPHATASE EXPRESSZIÓ (IAP) INTESTINALIS MUCOSÁJÁBAN
, Vannay Ádám, Szebeni Beáta, Sziksz Erna, Bánki Nóra Fanni, Cseh Áron, Dezsırffy Hajnalka, Nagy Szakál Dorottya, Papp Mári
Program: Krónikus betegségek gyermekkori prevenciója
EGY ÍGÉRETES SEBÉSZTECHNIKAI MANOCCLUSIOJA ESETÉN
, Rosero Olivér, Pomizs István, Dániel Ádám, Udvarhelyi Gábor, Lotz Gábor, Szijártó
SPONDIN-2 (TSP-2) SZÉRUMSZINT PRAEE
Program: Hormonális szabályozó mechanizmusok
ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KOGNITÍV FUNKCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA, Somogyi Anikó, Nagy Géza, Veres-Székely Anna
Program: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai
TÉNEK VÁLTOZÁSA SCLEROSIS MULTIPLEXES
, Iljicsov Anna, Németh János, Cabrera DeBuc Delia, Somfai Gábor
ALDOSZTERON RENDSZER (RAAS) GÁTLÁSÁNAK HAIÁBAN (DNP): A NA/K ATP-ÁZ (NKA) ÉS A H
, Wagner László, Vér Ágota, Prókai Ágnes, Rosta Máté, Vannay Ádám,Péter, Szabó Attila József, Fekete Andrea1
Program: Krónikus betegségek gyermekkori prevenciója
181
TOIMMUN SZÖVİDMÉNNYEL , Krenács László, Csomor Judit, Friedman
SÉGE MINT PREOPERATÍV İ BETEGEKNÉL
E EXPRESSZIÓ (IAP)
, Vannay Ádám, Szebeni Beáta, Sziksz Erna, Bánki Nóra Fanni, Cseh Áron, Dezsıfi rffy Hajnalka, Nagy Szakál Dorottya, Papp Mária, Arató András,
ECHNIKAI MANİVER ARTERIA
Dániel Ádám, Udvarhelyi Gábor, Lotz Gábor, Szijártó
2) SZÉRUMSZINT PRAEECLAMPSIÁBAN
ZSGÁLATA
ROSIS MULTIPLEXES
, Iljicsov Anna, Németh János, Cabrera DeBuc Delia, Somfai Gábor
(RAAS) GÁTLÁSÁNAK HATÁSA ÁZ (NKA) ÉS A HİSOKK-FEHÉRJE
, Wagner László, Vér Ágota, Prókai Ágnes, Rosta Máté, Vannay Ádám, Degrell
182
E/VII-2 THE EFFECT OF NANO-SELENIUM IN EXPERIMERATS Hegedüs Viktor, Prokisch József, Ditrói Kálmán, BekAttila, Blázovics Anna Program: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai
E/VII-3 A MESENCHYMALIS GYULLADÁSOS CYTOKINEK ÉS ENDOTOXIN JELENHegyi Beáta, Kudlik Gyöngyi, Sági Bernadett, Uher FerencProgram: Klinikai Haematológia
E/VII-4 GÉNEXPRESSZIÓS VÁLMELLÉKVESEKÉREG CARCINOMA SEJTVONALONSzabó Diána Rita, Zsippai Adrienn, Tömböl Zsófia, Éder Katalin, Szabó Péter Márton, Bendes Melinda Réka Oh, Nagy Zoltán Oh, Patócs Attila, Tóth Sára, Falus András,Rácz Károly, Igaz PéterProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusok
E/VII-5 NÖVEKEDÉSI PORC PROLIFERÁCIÓLATERÁLIS EPIPHYSIS PORC NYOLCAS LEMEZZEIjjas Lırinc, Domos Gyula, Dunay Miklós, Somorácz ÁronProgram: A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája
E/VII-6 PATKÁNY FOGPULPA EMODELLBEN Kálló Karola, Perczel-Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga GáborProgram: Fogorvostudományi kutatások
E/VII-7 AZ ALSÓ KÖNNY MENISZKUSZ MAGASSÁG MÉRÉKosina-Hagyó Krisztina, Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh JánosProgram: Szemészet
E/VII-8 GYERMEKKORI AKUT LAKTIVITÁSA Nemes Karolina, Márk Ágnes
Program: Klinikai haematológia
E/VII-9 A METILÁLT SFRP1 BIOMARKERE Patai V. Árpád, Galamb Orsolya, Valcz Gábor, Wichmann Barnabás, Kalmár Alexandra, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Schöller Andrea, Krenács Tibor, Tulassay Zsolt, Molnár BélaProgram: Gasztroenterológia
E/VII-12 FOGCSÍRAHIÁNYOK GPOPULÁCIÓBAN Stiedl Péter, Jobbágy-Óvári Gabriella, Páska Csilla, Hontvári Dorina, Trimmel Bálint, Varga Gábor, Gera István Program: Fogorvostudományi kutatások
PhD. Tudományos Napok
SELENIUM IN EXPERIMENTALLY INDUCED FATTY
, Prokisch József, Ditrói Kálmán, Bekı Gabriella, Lotz Gábor, Stangl Rita,Szijártó
Program: A hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai
3 A MESENCHYMALIS İSSEJTEK PROSZTAGLANDIK ÉS ENDOTOXIN JELENLÉTÉBEN
, Kudlik Gyöngyi, Sági Bernadett, Uher Ferenc
4 GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK MITOTÁNKEZELINOMA SEJTVONALON
, Zsippai Adrienn, Tömböl Zsófia, Éder Katalin, Szabó Péter Márton, Bendes Melinda Réka Oh, Nagy Zoltán Oh, Patócs Attila, Tóth Sára, Falus András,Rácz Károly, Igaz PéterProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusok
OLIFERÁCIÓS RÁTA VIZSGÁLATA NYÚL FEMUR DISZTÁLISPORC NYOLCAS LEMEZZEL TÖRTÉNİ GÁTLÁSA UT
, Domos Gyula, Dunay Miklós, Somorácz Áron Program: A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája
6 PATKÁNY FOGPULPA EREDETŐ SEJTEK HATÁSA CSONTREGENERÁCIÓRA OS
Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga GáborProgram: Fogorvostudományi kutatások
SZKUSZ MAGASSÁG MÉRÉSÉNEK PONTOSSÁGA, Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh János
8 GYERMEKKORI AKUT LIMFOBLASZTOS LEUKÉMIA (ALL) SEJTEK MTOR
A KORAI BAL OLDALI VASTAGBÉLRÁK LEHETSÉG
, Galamb Orsolya, Valcz Gábor, Wichmann Barnabás, Kalmár Alexandra, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Schöller Andrea, Krenács Tibor, Tulassay Zsolt, Molnár Béla
12 FOGCSÍRAHIÁNYOK GENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA A MAGYAR
Óvári Gabriella, Páska Csilla, Hontvári Dorina, Trimmel Bálint, Varga Gábor,
Program: Fogorvostudományi kutatások
PhD. Tudományos Napok 2011.
NTALLY INDUCED FATTY LIVER IN
Gabriella, Lotz Gábor, Stangl Rita,Szijártó
SEJTEK PROSZTAGLANDIN-E2 TERMELÉSE
TOZÁSOK MITOTÁNKEZELÉS HATÁSÁRA
, Zsippai Adrienn, Tömböl Zsófia, Éder Katalin, Szabó Péter Márton, Bendes Melinda Réka Oh, Nagy Zoltán Oh, Patócs Attila, Tóth Sára, Falus András,Rácz Károly, Igaz Péter
ÚL FEMUR DISZTÁLIS- GÁTLÁSA UTÁN
SONTREGENERÁCIÓRA OSSI
Kovácz Katalin, Borbély Zoltán, Kerémi Beáta, Blazsek József, Varga Gábor
SÉNEK PONTOSSÁGA , Veres Amarilla, Fodor Eszter, Csákány Béla, Németh János
A (ALL) SEJTEK MTOR
ASTAGBÉLRÁK LEHETSÉGES
, Galamb Orsolya, Valcz Gábor, Wichmann Barnabás, Kalmár Alexandra, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Schöller Andrea, Krenács Tibor, Tulassay Zsolt, Molnár Béla
VIZSGÁLATA A MAGYAR
Óvári Gabriella, Páska Csilla, Hontvári Dorina, Trimmel Bálint, Varga Gábor,
2011. április 14-15.
P/I-5 VASTAGBÉLDAGANATOK KISZABÁLYOZÁS ALATT ÁLLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSAALAPJÁN Kalmár Alexandra, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Wichmann Barnabás, Sipos Ferenc, Tóth Kinga, Leiszter Katalin, Patai V. Árpád, Péterfia Bálint, Molnár Béla, Tulassay ZsoltProgram: Gasztroenterológia
P/I-6 ELTÉRİ PROLIFERATÓRIKUS ÉS APOPTOTIKUSGYERMEK VASTAGBÉL-BIOPSZIÁS MINTÁKON, SZEKVENCIÁBAN (ACS) FELNİLeiszter Katalin, Galamb Orsolya, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Spisák Sándor, Veres Gábor, Kiss András, Wichmann Barnabás, Tóth Kinga, Valcz Gábor, Patai V. Andrea , Molnár Béla, Tulassay ZsoltProgram: Gasztroenterológia
P/I-8 METILÁLT DNS FRAKCIÓ ELVÁLASZTÁSA METHSchöller Andrea, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay ZsoltProgram: Gasztroenterológia
P/I-9 A KORTIKOSZTERON IN VIVO ANTIOXIDÁNS HÁLLATMODELLEN Stark Júlia, Tulassay Zsolt, Marczell István, NagyProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusok
P/I-10 PROLIFERATÍV FÁZISÚ, EPITHELIÁLISHÁMSEJTEK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA A VASTAGBÉValcz Gábor, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Patai V. Árpád, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Wichmann Barna, Molnár Béla, Tulassay ZsoltProgram: Gasztroenterológia
E/VII-11 A KÜLÖNBÖZİ SZERVGÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZATA A SEJTEK REGIONSági Bernadett, Pouneh Maraghechi, Urbán Ágnes, Monostori Éva, Gócza Elen, Uher FerencProgram: Klinikai haematológia
GYÓGYSZERTUDOMÁNYOK D E/III-1 SZÉLESSPEKTRUMÚ KINÁZGÁTLÓK VIZSGÁLATANEM-KIS SEJTES TÜDİCARCINOMA VONALAKONGyulavári Pál, Szántai-Kis Csaba, İGyörgy, Vántus Tibor Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
ASTAGBÉLDAGANATOK KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ, METILÁCIÓSLÓ GÉNEK AZONOSÍTÁSA GÉNEXPRESSZIÓ
, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Wichmann Barnabás, Sipos Ferenc, Tóth rpád, Péterfia Bálint, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
RIKUS ÉS APOPTOTIKUS AKTIVITÁS SZÖVETTANIBIOPSZIÁS MINTÁKON, VALAMINT AZ ADENOMA
İTT MINTÁKON , Galamb Orsolya, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Spisák Sándor, Veres Gábor, Kiss
András, Wichmann Barnabás, Tóth Kinga, Valcz Gábor, Patai V. Árpád,Kalmár Alexandra, Schöller , Molnár Béla, Tulassay Zsolt
IÓ ELVÁLASZTÁSA METHYL MINER MÓDSZERREL, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
N VIVO ANTIOXIDÁNS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
, Tulassay Zsolt, Marczell István, Nagy-Répás Péter, Rácz Károly, Békési GáborProgram: Hormonális szabályozó mechanizmusok
SÚ, EPITHELIÁLIS-MESENCHYMÁLIS ÁTALAKVÁLTOZÁSA A VASTAGBÉLRÁK KIALAKULÁSA SORÁN
, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Patai V. Árpád, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Wichmann Barna, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
SZERVEKBİL IZOLÁLT MESENCHYMALIS ZATA A SEJTEK REGIONÁLIS IDENTITÁSÁT TÜK
, Pouneh Maraghechi, Urbán S. Veronika, Hegyi Beáta, Kudlik Gyöngyi, Czibula Ágnes, Monostori Éva, Gócza Elen, Uher Ferenc
GYÓGYSZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
NÁZGÁTLÓK VIZSGÁLATA MUTÁNS EGFRNOMA VONALAKON
Kis Csaba, İrfi László, Szabadkai István, Szokol Bálint, Peták István, Kéri
A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
183
T JÁTSZÓ, METILÁCIÓS GÉNEXPRESSZIÓ-VÁLTOZÁS
, Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Wichmann Barnabás, Sipos Ferenc, Tóth rpád, Péterfia Bálint, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
AKTIVITÁS SZÖVETTANILAG ÉP VALAMINT AZ ADENOMA-CARCINOMA
, Galamb Orsolya, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Spisák Sándor, Veres Gábor, Kiss ,Kalmár Alexandra, Schöller
YL MINER MÓDSZERREL , Spisák Sándor, Galamb Orsolya, Molnár Béla, Tulassay Zsolt
ATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÍSÉRLETES
Répás Péter, Rácz Károly, Békési Gábor
MESENCHYMÁLIS ÁTALAKULÁST MUTATÓ K KIALAKULÁSA SORÁN
, Sipos Ferenc, Krenács Tibor, Patai V. Árpád, Leiszter Katalin, Tóth Kinga, Wichmann
HYMALIS İSSEJTEK ELTÉRİ ÁLIS IDENTITÁSÁT TÜKRÖZI
Veronika, Hegyi Beáta, Kudlik Gyöngyi, Czibula
MUTÁNS EGFR-T EXPRESSZÁLÓ
rfi László, Szabadkai István, Szokol Bálint, Peták István, Kéri
184
E/III-2 TUMORELLENES HATÓAGNRH-III ALAPÚ KONJUGÁTUMLajkó Eszter, Ulrike Leurs, Marilena Manea, Szabó Ildikó, MezProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
E/III-3 PAJZSMIRIGYHORMONOK MIKROSPECIÁCIÓJATóth Gergı, Kovács Zsuzsanna, Hosztafi Sándor, Noszál BélaProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
E/III-4 RENDKÍVÜL KIS MENNYISÉGVIZSGÁLATÁNAK MEGOLDÁSATuriák Lilla, Ozohanics Olivér, Marino Fabio, Drahos László, Vékey KárolyProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
E/III-5 NMDA / AMPA ANTAGONISTA Váradi András, Gergely András, Horváth Péter, Kökösi JózsefProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
E/III-6 ASZPARTÁT ÉS GLUTAMINTÁKBAN KAPILLÁRIS ELEKTROFORÉZIS MÓDSZERREL Wagner Zsolt, Tábi Tamás, Zachar Gergely, Csillag András, SzökProgram: Experimentális és klinikai farmakológia
P/III-1 FICUS CARICA L. TARTALMI ANYAGAINFicsor Emese, Szarka Szabolcs, Alberti Ágnes, Balázs AndreaProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
P/III-2 ÓRIÁS VEZIKULÁK KÉPZİKaszás Nóra, Kovács Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó TamásProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
P/III-3 A C-14-SZUBSZTITUÁLT OPIOIDVIVO FARMAKOLÓGIÁJA Lackó Erzsébet, Váradi András, Riba Pál, Timár Júlia, Hosztafi Sándor, Noszál Béla,Fürst Zsuzsanna, Al-Khrasani MahmoudProgram: Experimentális és klinikai farmakológia P/III-4 TERMÉSZETES- ÉS SZENNYVIZEKBEN ELEGYÜTTES HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA CSILLÓS EGLáng Júlia, Tóthfalusi László, Kıhidai LászlóProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
P/III-5ILLATANYAGOK KEMOTATETRAHYMENA PYRIFORMIS EUKARIÓTA CSILLÓS MOLáng Júlia, Rákász Virág, Pállinger Éva, Magyar Anna, KProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
PhD. Tudományos Napok
2 TUMORELLENES HATÓANYAGOK SZELEKTÍV CÉLBAJUTTATÁSÁRA ALKALMIII ALAPÚ KONJUGÁTUMOK IN VITRO VIZSGÁLATA
, Ulrike Leurs, Marilena Manea, Szabó Ildikó, Mezı Gábor, Kıhidai LászProgram: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
K MIKROSPECIÁCIÓJA , Kovács Zsuzsanna, Hosztafi Sándor, Noszál Béla
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
KIS MENNYISÉGŐ FEHÉRJEKEVERÉKEK NANOLC/MÁSA
, Ozohanics Olivér, Marino Fabio, Drahos László, Vékey Károly Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
NISTA IMIDAZOKINAZOLIN-SZÁRMAZÉKOK SZINTÉZI, Gergely András, Horváth Péter, Kökösi József
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
6 ASZPARTÁT ÉS GLUTAMÁT KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSA MIKRODIALÍELEKTROFORÉZIS – LÉZERINDUKÁLTA FLUOR
, Tábi Tamás, Zachar Gergely, Csillag András, Szökı Éva Program: Experimentális és klinikai farmakológia
L. TARTALMI ANYAGAINAK VIZSGÁLATA bolcs, Alberti Ágnes, Balázs Andrea
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
PZİDÉSE ÉS A ZETA-POTENCIÁL ÖSSZEFÜGGÉ, Kovács Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó Tamás
zerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
SZUBSZTITUÁLT OPIOID AGONISTÁK ÉS ANTAGONISTÁK IN VITRO ÉS IN
, Riba Pál, Timár Júlia, Hosztafi Sándor, Noszál Béla,Fürst Mahmoud
Program: Experimentális és klinikai farmakológia
ÉS SZENNYVIZEKBEN ELİFORDULÓ GYÓGYSZER MIZSGÁLATA CSILLÓS EGYSEJTŐ MODELLENıhidai László
i tudományok korszerű kutatási irányai
5ILLATANYAGOK KEMOTAXISRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA EUKARIÓTA CSILLÓS MODELLEN
, Rákász Virág, Pállinger Éva, Magyar Anna, Kıhidai László tudományok korszerű kutatási irányai
PhD. Tudományos Napok 2011.
BAJUTTATÁSÁRA ALKALMAS
ıhidai László
JEKEVERÉKEK NANOLC/MS(MS)
SZÁRMAZÉKOK SZINTÉZISE
ATÁROZÁSA MIKRODIALÍZIS LÉZERINDUKÁLTA FLUORESZCENCIA
POTENCIÁL ÖSSZEFÜGGÉSE , Kovács Georgina, Fekete Zoltán, Kacsó Gergely, Bozó Tamás
ISTÁK IN VITRO ÉS IN
, Riba Pál, Timár Júlia, Hosztafi Sándor, Noszál Béla,Fürst
FORDULÓ GYÓGYSZER MOLEKULÁK MODELLEN
SÁNAK VIZSGÁLATA
2011. április 14-15.
P/III-6 POLIMER SEGÉDANYAGINVAZÍV SPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREKKELSzabó Barnabás Program: Gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
P/III-7 NEM-INVAZÍV KOMPATIBILITSEGÉDANYAGOK ESETÉN Szakonyi Gergely Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
P/III/13 INTRATHEKÁLISAN INJEKTÁLT SZELEDAMGO ÉS ENDOMORFIN 2, VALAMINT AZ ENDOMDPP4 INHIBITOROK, AZ ILE-PROANTIHIPERALGÉZIÁS HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLISzentirmay Apolka, Király Kornél, Puskár Zita, Kozsurek Márk, Rónai András Z.Program: Experimentális és klinikai farmakológia
MENTÁLIS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA E/II-1 KANDIDÁNS GÉN POLIHATÁSA KOGNITÍV FUNKCIÓKRA SZKIZOFRÉN BEBenkovits Judit, Réthelyi János, Bitter IstvánProgram: Pszichiátria
E/II-2ISZKÉMIÁS SZÍVBETEGEK PSZICHÉS ÁLLAPOTÁBodóné Rafael Beatrix, Balog PiroskaProgram: Mentális egészsésgtudományok
E/II-3 AZ ARCFELISMERÉS ESZKIZOFRÉN BETEGEKEN Komlósi Sarolta, Csukly Gábor, Stefanics Gábor, Czigler István, Czobor Pál, Bitter IstvánProgram: Pszichiátria
E/II-4 „HINNI VAGY NEM HINNI?” JELLEGE A PSZICHÉS JÓL-LÉT SZEMPONTJÁBÓLKovács Eszter, Pikó Bettina Program: Mentális egészségtusományok
E/II-5 MI TÖRTÉNIK A CHAT-SZOBÁBAN?AZONNALI ÜZENETVÁLTÁS EVÉSZAVARBAN SZENVONLINE UTÓKEZELÉSES PROGRAMBANMezei Ágnes, Güleç Hayriye, Bauer Stephanie, Kohls Elisabeth, Túry FerencProgram: Mentális egészségtudományok
6 POLIMER SEGÉDANYAGOK SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA NEMIAI MÓDSZEREKKEL
Program: Gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
INVAZÍV KOMPATIBILITÁSI VIZSGÁLATOK SZILÁRD
Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
ISAN INJEKTÁLT SZELEKTIV Μ-ÓPIOID RECEPTORAGONI2, VALAMINT AZ ENDOMORFIN BIOSZINTÉZIST STIMUL
PRO-ILE ÉS A VILDAGLIPTIN AKUT ANTINOCICEPTITÁSÁNAK ÖSSZEHASONLITÁSA PATKÁNYON
, Király Kornél, Puskár Zita, Kozsurek Márk, Rónai András Z.és klinikai farmakológia
MENTÁLIS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
1 KANDIDÁNS GÉN POLIMORFIZMUSOK ÉS A KOMORBID CANNABISCIÓKRA SZKIZOFRÉN BETEGEKBEN
, Réthelyi János, Bitter István
EK PSZICHÉS ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, Balog Piroska
Program: Mentális egészsésgtudományok
3 AZ ARCFELISMERÉS ELEKTROFIZIOLÓGIA KORRELÁTUMAINAK VIZSGÁL
Stefanics Gábor, Czigler István, Czobor Pál, Bitter István
NNI?” - A SERDÜLİKORI VALLÁSOSSÁG VÉDLÉT SZEMPONTJÁBÓL
ok
SZOBÁBAN? S EVÉSZAVARBAN SZENVEDİK SZÁMÁRA KIFEJLE
PROGRAMBAN Hayriye, Bauer Stephanie, Kohls Elisabeth, Túry Ferenc
Program: Mentális egészségtudományok
185
ÁNAK VIZSGÁLATA NEM-
VIZSGÁLATOK SZILÁRD TABLETTÁZÁSI
ÓPIOID RECEPTORAGONISTÁK, A BIOSZINTÉZIST STIMULÁLÓ
N AKUT ANTINOCICEPTIV ÉS TÁSA PATKÁNYON
, Király Kornél, Puskár Zita, Kozsurek Márk, Rónai András Z.
ORBID CANNABIS-ABÚZUS
NAK VIZSGÁLATA
RELÁTUMAINAK VIZSGÁLATA
Stefanics Gábor, Czigler István, Czobor Pál, Bitter István
OSSÁG VÉDİFAKTOR
K SZÁMÁRA KIFEJLESZTETT
Hayriye, Bauer Stephanie, Kohls Elisabeth, Túry Ferenc
186
E/II-6 A PSZICHÉS ÉS GENETIKAI FAKTOROK SZERESZUBKLINIKUS SZEZONÁLIS DEPRESSZIÓBANMolnár Eszter, Lazáry Judit, BenkıProgram: Pszichiátria
E/II-7 A PÁRKAPCSOLATI STRESSZ PREDIKTORAI Susánszky Anna Program: Mentális egészségtudomány
E/II-8 IZOMDISZMORFIA, EVÉSZAVAR ÉS TESTEDZÉSTESTÉPÍTİK KÖRÉBEN Babusa Bernadett, Túry Ferenc Program: Mentális egészségtudományok
P/II-1 KÜSZÖB ALATTI PSZICHÉS ZGYERMEKPSZICHIÁTRIÁBAN Bertha Eszter Anna Program: Pszichiátria
P/II-2 BIPOLÁRIS ÉS SZKIZOAFFEKTÍV BETEGEK KOHAGYOMÁNYOS NEUROPSZICHOLÓGIAI MÓDSZEREKTESZTCSOMAGGAL Fábián Ágnes, Szıcs Katalin, Réthelyi JánosProgram: Pszichiátria
P/II-3 A POSZTTRAUMÁS NÖVMINTÁN Kovács Éva Program: Mentáli egészségtudományok
P/II-4 EPILEPSZIÁS BETEGEK ÉS KRÓNIKUS GERINCPSZICHOSZOCIÁLIS ÉS CSALÁDDINAMIKAI VIZSKováts Daniella, Sallay Viola, Békés Judit, Császár Noémi, Kurimay TamásProgram: Pszichiátria
P/II-5 A FELISMERT ÉS FEL HÁZIORVOSI MINTÁN Matuszka Balázs, Bácskai Erika, Gerevich JózsefProgram: Pszichiátria
P/II-6 A HALÁL ÉS HALDOKLÁSDROGHASZNÁLÓK KÖRÉBEN Pap Ágota Program: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok
TIKAI FAKTOROK SZEREPE A SZEZONALITÁSBANLIS DEPRESSZIÓBAN
, Lazáry Judit, Benkı Anita, Gonda Xénia, Pap Dorottya, Bagdy György
RESSZ PREDIKTORAI FÉRFIAK KÖRÉBEN
ÉSZAVAR ÉS TESTEDZÉSFÜGGİSÉG VIZSGÁLATA
Program: Mentális egészségtudományok
ÉS ZAVAROK ÉS EGYÉB RIZIKÓFAKTOROK VIZSGÁLAT
OAFFEKTÍV BETEGEK KOGNITÍV FUNKCIÓINAK VICHOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL ÉS A CANTAB SZÁM
cs Katalin, Réthelyi János
3 A POSZTTRAUMÁS NÖVEKEDÉS KÉRDİÍV PSZICHOMETRIAI JELLEMZ
Program: Mentáli egészségtudományok
K ÉS KRÓNIKUS GERINCFÁJDALOMMAL ÉLCSALÁDDINAMIKAI VIZSGÁLATA
, Sallay Viola, Békés Judit, Császár Noémi, Kurimay Tamás
NEM ISMERT SZORONGÁSOS ZAVAROK AZONOSÍTÁ
, Bácskai Erika, Gerevich József
A HALÁL ÉS HALDOKLÁS IRÁNTI ATTITŐD ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEINEK
Program: Mentális egészségtudományok
PhD. Tudományos Napok 2011.
PE A SZEZONALITÁSBAN ÉS A
Anita, Gonda Xénia, Pap Dorottya, Bagdy György
FÉRFIAK KÖRÉBEN
SÉG VIZSGÁLATA FÉRFI
KÓFAKTOROK VIZSGÁLATA A
GNITÍV FUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA KEL ÉS A CANTAB SZÁMÍTÓGÉPES
HOMETRIAI JELLEMZİI HAZAI
JDALOMMAL ÉLİK
, Sallay Viola, Békés Judit, Császár Noémi, Kurimay Tamás
OS ZAVAROK AZONOSÍTÁSA
SZEFÜGGÉSEINEK VIZSGÁLATA
2011. április 14-15.
P/II-7 A PSZICHOLÓGIAI IMMUNKOMPETENCIA SZABÁVALÓ FOGÉKONYSÁGBAN Pap Dorottya, Gonda Xénia, Molnár Eszter, Tóthfalusi László, Bagdy GyörgyProgram: Pszichiátria
P/II-8 AZ ELHÍZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITPapp Ildikó, Czeglédi Edit, Túry FerencProgram: Mentális egészségtudományok
P/II-9 A FELNİTTKORI FIGYELEMHIÁNYOS/HIPERAKTMUTATÓI Papp Szilvia, Simon Viktória, Tombor László, Komlósi Sarolta, Balogh Lívia, Bitter István, Czobor Pál Program. Pszichiátria
P/II-10 EGYSZERI DÓZISBAN ALKALMAZOTT MEFIGYELEMHIÁNYOS-HIPERAKTIVITÁSI ZAVAGRAMJÁRA Tombor László, Simon Viktória, Papp Szilvia, Komlósi Sarolta, Bitter István, Czobor PálProgram: Pszichiátria
P/II-11 AZ ALVÁSPARAMÉTEREK ÉS A HOLDFÁKÖRÉBEN Turányi Csilla Zita, Véber Orsolya, Dunai Andrea, Szentkirályi András, Czira Mária,Zoller Rezsı, Szıcs Julianna, Becze Ádám, Kelemen Andrea, Novák Márta, Mucsi IstvánProgram: Mentális egészségtudományok
P/II-12 TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGHALLGATÓK KÖRÉBEN Varga Márta, Dukay-Szabó Szilvia, Túry FerencProgram: Mentális egészségtudományok
SPORTTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA E/II-9 A MOTOROS TELJESÍTSZÜLETÉSI ÉVSZAK SZERINT Szabó Eszter Program: Sport, nevelés- és társadalomtudomány
E/V-1 GERINCSÉRÜLT BETEGEK EDZÉSE FES KERÉKPKatona Péter Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
MUNKOMPETENCIA SZABÁLYOZÓ SZEREPE A DEPRESSZIÓ
, Gonda Xénia, Molnár Eszter, Tóthfalusi László, Bagdy György
SOLATOS ATTITŐDÖK ALAKULÁSA GYERMEKKORBA, Czeglédi Edit, Túry Ferenc
Mentális egészségtudományok
ELEMHIÁNYOS/HIPERAKTIVITÁS ZAVAR KVANTIT
, Simon Viktória, Tombor László, Komlósi Sarolta, Balogh Lívia, Bitter István, Czobor
ISBAN ALKALMAZOTT METILFENIDÁT HATÁSA FEHIPERAKTIVITÁSI ZAVARBAN SZENVEDİK ELEKT
, Simon Viktória, Papp Szilvia, Komlósi Sarolta, Bitter István, Czobor Pál
AMÉTEREK ÉS A HOLDFÁZISOK KAPCSOLATA FÉR
, Véber Orsolya, Dunai Andrea, Szentkirályi András, Czira Mária,cs Julianna, Becze Ádám, Kelemen Andrea, Novák Márta, Mucsi István
dományok
12 TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG. EGÉSZSÉGESÉTEL-FÜGG
Szabó Szilvia, Túry Ferenc Program: Mentális egészségtudományok
SPORTTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
9 A MOTOROS TELJESÍTMÉNY FAKTORMINTÁZATA KISISKOLÁS LÁNYOKNÁL
és társadalomtudomány
EK EDZÉSE FES KERÉKPÁROZÁS ALKALMAZÁSÁVA
bályozás, anyagcsere
187
SZEREPE A DEPRESSZIÓRA
, Gonda Xénia, Molnár Eszter, Tóthfalusi László, Bagdy György
AKULÁSA GYERMEKKORBAN
IVITÁS ZAVAR KVANTITATÍV EEG
, Simon Viktória, Tombor László, Komlósi Sarolta, Balogh Lívia, Bitter István, Czobor
TILFENIDÁT HATÁSA FELNİTTKORI K ELEKTROENKEFALO-
, Simon Viktória, Papp Szilvia, Komlósi Sarolta, Bitter István, Czobor Pál
ZISOK KAPCSOLATA FÉRFIAK ÉS NİK
, Véber Orsolya, Dunai Andrea, Szentkirályi András, Czira Mária, cs Julianna, Becze Ádám, Kelemen Andrea, Novák Márta, Mucsi István
FÜGGİSÉG DIETETIKUS
KISISKOLÁS LÁNYOKNÁL
ÁROZÁS ALKALMAZÁSÁVAL
188
E/V-2 A KAMRAI REPOLARIZTESTFELSZÍNI EKG-VAL Major Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik GáborProgram: Edzés és adaptáció
E/V-3 EFFECTS OF EXERCISE AND 17COMPARED Marosi Krisztina, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas CsabaProgram: Testedzés, szabályozás, anyagcsere E/V-4 THE EFFECT OF EXERCISE AND SIRT ACTIVATIDEFENSE IN RATS ARTIFICIALLY SELECTED TO HSárga Linda, Hart Nikolett, Nyakas Csaba, Felszeghy Klára, Boldogh István, Britton Steve, Koch Larsson, Radák Zsolt Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
E/V-5 AZ ENERGIÁT SZOLGÁLTATÓ FOSZFÁT TARTALIZOMBAN KÜLÖNBÖZİ VIBRÁCIÓS EDZÉSEK HATÁUreczky Dóra, Tihanyi József Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
P/I-11 SZÉKESFEHÉRVÁRI SPORTOLÓ LÁNYOK ÉNKÉPNégele Zalán, Nyakas Csaba, Pápai JúliaProgram: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
P/I-12 A VÉRTEJSAV ÉS VEVIZSGÁLATA MAXIMÁLIS TERHELÉS SORÁNTrájer Emese, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna, Györe István, Tóth Miklós Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
P/I-13 GENETIKAI VIZSGÁLATI TESZT 64 GÉNES DUdvardy Anna, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna, Györe István, Tóth Miklós Program: Edzés és adaptáció
SZENTÁGOTHAI JÁNOS IDEGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA E/IV-12 TUBEROINFUNDIBULAR PLACTATION AND PARTICIPATES IN THE SUCKLIRAT Melinda Cservenák, Ibolya Bodnár, Ted B. Usdin, Miklós Árpád Dobolyi Program: Neuromorfológia és sejtbiológia
PhD. Tudományos Napok
2 A KAMRAI REPOLARIZÁCIÓT JELLEMZİ PARAMÉTEREK VIZSGÁLATA
, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik Gábor
AND 17-Β ESTRADIOL TREATMENT ON BRAIN A
, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas CsabaProgram: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
SE AND SIRT ACTIVATION ON BRAIN FUNCTIONCIALLY SELECTED TO HIGH OR LOW RUNNING C
, Hart Nikolett, Nyakas Csaba, Felszeghy Klára, Boldogh István, Britton Steve, Koch
Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
LTATÓ FOSZFÁT TARTALMÚ VEGYÜLETEK VÁLTOZÁSABRÁCIÓS EDZÉSEK HATÁSÁRA
Program: Testedzés, szabályozás, anyagcsere
PORTOLÓ LÁNYOK ÉNKÉPE , Nyakas Csaba, Pápai Júlia
szabályozás, anyagcsere
12 A VÉRTEJSAV ÉS VENTILÁCIÓS PARAMÉTEREK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉTERHELÉS SORÁN
, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna,
tedzés, szabályozás, anyagcsere
ATI TESZT 64 GÉNES DNS CHIPPEL SPORTOLÓI, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna,
ENTÁGOTHAI JÁNOS IDEGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
TUBEROINFUNDIBULAR PEPTIDE OF 39 RESIDUES IS ACTIVATED DURINIPATES IN THE SUCKLING-INDUCED PROLACTIN RE
, Ibolya Bodnár, Ted B. Usdin, Miklós Palkovits, György M. Nagy,
Program: Neuromorfológia és sejtbiológia
PhD. Tudományos Napok 2011.
ÉTEREK VIZSGÁLATA
, Kneffel Zsuzsanna, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik Gábor
TREATMENT ON BRAIN AGING ARE
, Hart Nikolett, Sárga Linda, Felszeghy Klára, Nyakas Csaba
ON ON BRAIN FUNCTION AND ROS IGH OR LOW RUNNING CAPACITY
, Hart Nikolett, Nyakas Csaba, Felszeghy Klára, Boldogh István, Britton Steve, Koch
VEGYÜLETEK VÁLTOZÁSA AZ
K KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Szendrei Barbara, Protzner Anna,
NS CHIPPEL SPORTOLÓI POPULÁCIÓN , Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szendrei Barbara, Komka Zsolt, Protzner Anna,
ENTÁGOTHAI JÁNOS IDEGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
S IS ACTIVATED DURING INDUCED PROLACTIN RELEASE IN
Palkovits, György M. Nagy,
2011. április 14-15.
E/IV-13 NEW APPROACH FOR THEDURING ISCHEMIA-REPERFUSION IN RAT TSándor Nardai, Judit Skopál, Zoltán Nagy Program: Klinikai idegtudományok
E/VII-10 A MITOCHIP V.2.0 MITOCHONDRIÁLIS ENCEPHALOMYOPATHIÁK DIAGReményi Viktória, Inczédy-Farkas Gabriella, Spisák Sándor, Bereznai Benjamin, Gál Anikó, Molnár Mária Judit Program: Klinikai idegtudományok
P/IV-4 COMPARATIVE STUDY OFTHE SQUIRREL MONKEY Ashaber Mária, Pálfi Emese, Palmer, Cory, Friedman, Robert, Chen Li Min, Roe A.W., Négyessy László Program: Neuromorfológia és sejtbiológia
P/IV-5 DYNAMIC CHANGES OFINDUCED EPILEPSY IN MICE Karlócai Rita, Tóth Kinga, Watanabe Masahiko, Freund Tamás, Maglóczky ZsófiaProgram: Sejtmorfológia és sejtbiológia
P/IV-6 EFFECTS OF NESFATIN-1Könczöl Katalin, Zelena Dóra, Pintér Ottó, Varga János, Palkovits Miklós, Tóth E. ZsuzsannaProgram: Neuromorfológia és sejtbiológia
P/IV-7 DIFFERENTIAL CHANGNEUROPEPTIDES IN THE RAT BRAIN DURINANOREXIA Bernadett Küblerné Pintér, Szilamér Ferenczi, Andrea Molnár, Cristina Núñez,Zsuzsanna Szıke, M. Victoria Milanés, Krisztina J. KovácsProgram: Neuroendokrinológia
P/IV-8 GLP-1 FIBERS OF BRAINSTENEURONS IN REFED RATS Eva Renner, Nela Puskas, Arpád Dobolyi, Miklós PalkovitsProgram: Neuromorfológia és sejtbiológia
MOLEKULÁRIS ORVOSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA E/IV-1 AZ EMELKEDETT SZÉRANTITEST TERMELÉSSEL TÜDİBaka Zsuzsanna, Barta Peter, Losonczy György, Krenács Tibor, Pápay Judit, Szarka Eszter, Sármay Gabriella, Babos Fruzsina, Magyar Anna, Géher Pál, Buzás Edit, Falus András, Nagy György Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
NEW APPROACH FOR THE QUANTIFICATION OF BLOOD BRAIN BARRIER INREPERFUSION IN RAT TMCAO MODEL
, Judit Skopál, Zoltán Nagy
10 A MITOCHIP V.2.0 ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI APHALOMYOPATHIÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN
Farkas Gabriella, Spisák Sándor, Bereznai Benjamin, Gál Anikó, Molnár
COMPARATIVE STUDY OF PRIMARY SOMATOSENSORY CORTICAL CIRCUITRI
, Pálfi Emese, Palmer, Cory, Friedman, Robert, Chen Li Min, Roe A.W., Négyessy
sejtbiológia
5 DYNAMIC CHANGES OF CB1 RECEPTOR IMMUNOREACTIVITY IN PILOCAR
, Tóth Kinga, Watanabe Masahiko, Freund Tamás, Maglóczky ZsófiaProgram: Sejtmorfológia és sejtbiológia
1 ON ENERGY EXPENDITURE , Zelena Dóra, Pintér Ottó, Varga János, Palkovits Miklós, Tóth E. Zsuzsanna
Program: Neuromorfológia és sejtbiológia
7 DIFFERENTIAL CHANGES IN EXPRESSION OF METABOLICRAT BRAIN DURING MORPHINE WITHDRAWA
, Szilamér Ferenczi, Andrea Molnár, Cristina Núñez,ke, M. Victoria Milanés, Krisztina J. Kovács
1 FIBERS OF BRAINSTEM ORIGIN ACTIVATE DORSOMEDIAL HYPOTHAL
, Nela Puskas, Arpád Dobolyi, Miklós Palkovits Neuromorfológia és sejtbiológia
TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
1 AZ EMELKEDETT SZÉRUM PAD4 ÉS RF SZINT NEM JÁR EGYÜTTTÜDİRÁKBAN
, Barta Peter, Losonczy György, Krenács Tibor, Pápay Judit, Szarka Eszter, Sármay Gabriella, Babos Fruzsina, Magyar Anna, Géher Pál, Buzás Edit, Falus András, Nagy
A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
189
OOD BRAIN BARRIER INJURY
SÉGEI ÉS KORLÁTAI A NOSZTIKÁJÁBAN
Farkas Gabriella, Spisák Sándor, Bereznai Benjamin, Gál Anikó, Molnár
Y CORTICAL CIRCUITRIES IN
, Pálfi Emese, Palmer, Cory, Friedman, Robert, Chen Li Min, Roe A.W., Négyessy
EACTIVITY IN PILOCARPINE-
, Tóth Kinga, Watanabe Masahiko, Freund Tamás, Maglóczky Zsófia
, Zelena Dóra, Pintér Ottó, Varga János, Palkovits Miklós, Tóth E. Zsuzsanna
METABOLIC-RELATED G MORPHINE WITHDRAWAL-INDUCED
, Szilamér Ferenczi, Andrea Molnár, Cristina Núñez,
DORSOMEDIAL HYPOTHALAMIC
SZINT NEM JÁR EGYÜTT ANTI-CCP
, Barta Peter, Losonczy György, Krenács Tibor, Pápay Judit, Szarka Eszter, Sármay Gabriella, Babos Fruzsina, Magyar Anna, Géher Pál, Buzás Edit, Falus András, Nagy
190
E/IV-2 TNFΑ SLAP ADAPTOR MENNYISÉGÉT HUMÁN T-LIMFOCITÁKONÉrsek Barbara, Molnár Viktor, Balogh Andrea, Matkó János, Buzás Edit, Falus András, Nagy György Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai program
E/IV-3 TELJES GENOM ASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLATOK Gézsi András Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
E/IV-4 MIKROVEZIKULÁK VIZSGÁLATA AUTOIMMUNGyörgy Bence, Módos Károly, Pállinger Éva, Pálóczi Krisztina, Pásztói Mária, Misják Petra, Deli Mária, Sipos Áron, Szalai Anikó, Voszka István, Polgár Anna, Tóth Kálmán, Csete Mária, Nagy György, Falus András, Kittel Ágnes, Buzás EditProgram: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
E/IV-5 A WFS1 GÉN 3’ UTR SNP-Németh Nóra Program: Patobiokémia
E/IV-6 A CASKIN1 ÉS AZ EPHB1 KAPCSOLATA JELPÁLYÁBAN Pesti Szabolcs, Balázs Annamária, Buday LászlóProgram: Pathobiokémia
E/IV-7 AZ EXTRACELLULÁRIS CATóth Balázs Program: Celluláris és molekuláris élettan
P/IV-1 A CIRKADIÁN ÓRA HATÁSAI MAKROFÁG SEJTEElla Krisztina Program: Celluláris és molekuláris élettan
P/IV-2 A STATISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉS FONTOSSÁGAAZ ASZTMA GENOMIKAI VIZSGÁLATA AHadadi Éva, Virág Viktor, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, S. Vángor Mónika,Nagy Adrienne, Németh Zsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András,Szalai Csaba Program: A humán molekuláris genetika és
P/IV-3 ALLERGIZÁLT EGÉR MODEL TELJES GENOM GÉALAPULÓ SNP VIZSGÁLAT HUMAN ASZTMÁS POPUVirág Viktor, Hadadi Éva, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, Semsei F. Ágnes,Vángor Mónika, Németh Zsuzsanna, HullSzalai Csaba Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
PhD. Tudományos Napok
SLAP ADAPTOR FEHÉRJÉN KERESZTÜL CSÖKKENTI A CD3LIMFOCITÁKON
, Molnár Viktor, Balogh Andrea, Matkó János, Buzás Edit, Falus András, Nagy
Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai program
CIÁCIÓS VIZSGÁLATOK TÖBBVÁLTOZÓS ELEMZÉS
Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
VIZSGÁLATA AUTOIMMUN MEGBETEGEDÉSEKBEN, Módos Károly, Pállinger Éva, Pálóczi Krisztina, Pásztói Mária, Misják Petra, Deli
Mária, Sipos Áron, Szalai Anikó, Voszka István, Polgár Anna, Tóth Kálmán, Csete Mária, Nagy Ágnes, Buzás Edit
A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
-INEK KAPCSOLTSÁGI VIZSGÁLATA
HB1 KAPCSOLATA – ÁLLVÁNYFEHÉRJE EGY T
, Balázs Annamária, Buday László
CA2+ HATÁSA A TRPM2 CSATORNA KAPUZÁSÁRA
Program: Celluláris és molekuláris élettan
TÁSAI MAKROFÁG SEJTEK EFFEKTOR VÁLASZAIR
Program: Celluláris és molekuláris élettan
KÖZELÍTÉS FONTOSSÁGA A GENETIKAI VIZSGÁLANOMIKAI VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN
, Virág Viktor, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, S. Vángor Mónika,Nagy Adrienne, Németh Zsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András,
Program: A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
ODEL TELJES GENOM GÉNEXPRESSZIÓS EREDMÉNT HUMAN ASZTMÁS POPULÁCIÓN
, Hadadi Éva, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, Semsei F. Ágnes,Vángor Mónika, Németh Zsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András,
A humán molekuláris genetika és a géndiagnosztika alapjai
PhD. Tudományos Napok 2011.
SÖKKENTI A CD3Ζ LÁNC
, Molnár Viktor, Balogh Andrea, Matkó János, Buzás Edit, Falus András, Nagy
TÖBBVÁLTOZÓS ELEMZÉSE
MEGBETEGEDÉSEKBEN , Módos Károly, Pállinger Éva, Pálóczi Krisztina, Pásztói Mária, Misják Petra, Deli
Mária, Sipos Áron, Szalai Anikó, Voszka István, Polgár Anna, Tóth Kálmán, Csete Mária, Nagy
ÁLLVÁNYFEHÉRJE EGY TIROZIN KINÁZ
RNA KAPUZÁSÁRA
K EFFEKTOR VÁLASZAIRA
A GENETIKAI VIZSGÁLATOKBAN: K TÜKRÉBEN
, Virág Viktor, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, S. Vángor Mónika, Nagy Adrienne, Németh Zsuzsanna, Hullám Gábor, Antal Péter, Falus András,
NEXPRESSZIÓS EREDMÉNYEIN
, Hadadi Éva, Csorba Orsolya, Ungvári Ildikó, Semsei F. Ágnes, ám Gábor, Antal Péter, Falus András,
2011. április 14-15.
PATOLÓGIAI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA E/VI-1 EPIDERMÁLIS NÖVEKEÓRIÁSSEJTES CSONTTUMOROK Balla Péter, Moskovszky Linda, Maros Máté, Krenács TiborProgram: Onkológia
E/VI-2 MÁTRIX ÁTALAKULÁS JELENTFullár Alexandra, Lakóné Vigh RenátaProgram: Onkológia
E/VI-3 A NÖVEKEDÉSI FAKTOFÜGGÉSE MELANOMA SEJTEKBENGaray Tamás, Tímár József, HegedProgram: Onkológia
E/VI-4 TRICELLULIN EXPRESMÁJDAGANATOKBAN Korompay Anna, Somorácz Áron, Patonai Attila, KProgram: Sejt-, extracelluláris matrix
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatok
E/VI-5 AZ MTOR-INHIBITOR KEZELÉSRE HUMÁN LYMPHOMÁKBAN Márk Ágnes, Váradi Zsófia, Nemes KarolinaProgram: Onkológia
E/VI-6 ELECTROHYPERTHERMITUMORMODELLEN Meggyesházi Nóra, Andocs Gábor, Krenács TiborProgram: Onkológia
E/VI-7 GYERMEKKORI MALIGNCITOSZTATIKUMOK NYÁLSZEKRÉCIÓRA GYAKOROLNémeth Orsolya, Kivovics Péter, Garami MiklósProgram: Onkológia
E/VI-8 A NYOMÁSI FEKÉLY ELİEGY LEHETSÉGES MÓDJA AZ INDIKÁTORKÉPZÉSBERaskovicsné Csernus Mariann Program: Egészségtudományok E/VI-9 ALKALMAS-E A KI67 IMMUNHISZTOJELZÉSÉRE? Székely Borbála, Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey IsSavitri, Catherine M. Kelly, Tıkés AnnaProgram: Sejt-, extracelluláris matrix
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnoszt
PATOLÓGIAI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
1 EPIDERMÁLIS NÖVEKEDÉSI FAKTOR RECEPTOR (EGFR) ÉS TENASCIN COROK (GCTB) PROGRESSZIÓJÁBAN
, Moskovszky Linda, Maros Máté, Krenács Tibor
JELENTİSÉGE A MÉHNYAKRÁK PROGRESSZIÓJÁBA, Lakóné Vigh Renáta
3 A NÖVEKEDÉSI FAKTOROK MOTOGÉN AKTIVITÁSÁNAK ONKOGÉN MUTÁCIÓTEKBEN
, Tímár József, Hegedős Balázs
4 TRICELLULIN EXPRESSZIÓ VIZSGÁLATA NORMÁL MÁJBAN ÉS PRIMER
, Somorácz Áron, Patonai Attila, Kiss András, Schaff Zsuzsa, extracelluláris matrix-, rostrendszer változások szív- és érrendszeri és egyes daganatos
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatok
INHIBITOR KEZELÉSRE ADOTT VÁLASZOK HÁTTERÉNEK VIZSG
, Váradi Zsófia, Nemes Karolina
6 ELECTROHYPERTHERMIA HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA „NUDE” EGÉR XENOG
, Andocs Gábor, Krenács Tibor
7 GYERMEKKORI MALIGNUS DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEKKOR ALKALMAZOSZEKRÉCIÓRA GYAKOROLT KÉSİI HATÁSAI
, Kivovics Péter, Garami Miklós
LİFORDULÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ INDIKÁTORKÉPZÉSBEN
E A KI67 IMMUNHISZTOKÉMIA AZ EMLİRÁK PRO
, Hatzis Christos, Szász A. Marcell, Kenessey István, Wang Bailiang, Krisnamurthy kés Anna-Mária, Pusztai Lajos, Kulka Janina
, extracelluláris matrix-, rostrendszer változások szív- és érrendszeri és egyes daganatos
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus patomorfológiai vizsgálatok
191
(EGFR) ÉS TENASCIN C AZ
KRÁK PROGRESSZIÓJÁBAN
K ONKOGÉN MUTÁCIÓ-
ÁL MÁJBAN ÉS PRIMER
iss András, Schaff Zsuzsa és érrendszeri és egyes daganatos
ZOK HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA
TA „NUDE” EGÉR XENOGRAFT
GEDÉSEKKOR ALKALMAZOTT I HATÁSAI
ÁLATA ÉS ALKALMAZÁSÁNAK
İRÁK PROGNÓZISÁNAK
tván, Wang Bailiang, Krisnamurthy
és érrendszeri és egyes daganatos
192
E/VI-10 CLAUDIN EXPRESSZIÓ A HUMÁN HÚGYHÓLYAGTörzsök Péter, Székely Eszter, Korompay Anna, Székely Tamás, Riesz Péter, Majoros Attila, Szendrıi Attila, Nyirády Péter, Romics Imre, Tímár József, Program: Sejt-, extracelluláris mátrixmegbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatok E/VI-11 ÉLETKORBECSLİ MÓDANTROPOLÓGIA GYAKORLATÁBANWolff Katalin, Magyar Lóránt Program: Nép- és közegészségtudományok
E/VI-12 CONNEXIN IZOTÍPUSPROGRESSZIÓVAL Zsákovics Ivett, Szász A. Marcell, Balla Péter, Kulka JaninaProgram: Onkológia
P/I-1 PETEFÉSZEKRÁKOS MISZUBTÍPUS ÉS TÚLÉLÉST ELİREJELZMunkácsy Gyöngyi, Fekete Tibor, GyProgram: Onkológia
P/I-2 AZ ERBB/RAS ÚTVONALON REZISZTENCIA MECHANIZMUSOK AZONOSÍTÁSA SPénzváltó Zsófia, Munkácsy GyöngyiProgram: Onkológia
P/I-3 MTOR AKTIVITÁS VIZSGÁLATA HUMÁN DIFFÚZSticz Tamás, Márk Ágnes, HajduSebestyén Anna Program: Onkológia
P/I-4 PSMB-7: ÚJ POTENCIÁLIS PRTegze Bálint, Pénzváltó Zsófia Program: Onkológia
MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETDOKTORI ISKOLA
P/III-8 THE INFLUENCE OF DANIMALS Brezeanu Romeo, Adriana Brezeanu, Adriana Ionitoiu
P/III-9 PHARMACOTHERAPY OFBán Erika-Gyöngyi, Kedves Hanga, Máthé Lehel, Brassai Attila, Brassai Zoltán
PhD. Tudományos Napok
Ó A HUMÁN HÚGYHÓLYAG NEM INVAZÍV DAGANATA, Székely Eszter, Korompay Anna, Székely Tamás, Riesz Péter, Majoros Attila,
i Attila, Nyirády Péter, Romics Imre, Tímár József, Schaff Zsuzsa, Kiss András, extracelluláris mátrix- rostrendszer változások szív- és érrendszeri és egyes daganatos
megbetegedésekben. Kísérletes és diagnosztikus pathomorfológiai vizsgálatok
MÓDSZEREK KONTROLL VIZSGÁLATA AZ IGAZSÁGÜGYI ATÁBAN
és közegészségtudományok
12 CONNEXIN IZOTÍPUSOK KIFEJEZİDÉSÉNEK KAPCSOLATA AZ EML
, Szász A. Marcell, Balla Péter, Kulka Janina, Krenács Tibor
1 PETEFÉSZEKRÁKOS MINTÁK GÉNEXPRESSZIÓS ANALÍZISE A HISZTOLÓİREJELZİ GÉNEK AZONOSÍTÁSÁRA
, Fekete Tibor, Gyırffy Balázs
LON HATÓ ÖT CÉLZOTT TERÁPIÁS SZERREL SZEMBENZMUSOK AZONOSÍTÁSA SEJTVONAL-PANELEN
, Munkácsy Gyöngyi
SGÁLATA HUMÁN DIFFÚZ NAGY B SEJTES LYMPHO, Márk Ágnes, Hajdu Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László,
7: ÚJ POTENCIÁLIS PREDIKTÍV BIOMARKER AZ EMLİRÁK TERÁPIÁJÁBAN
MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI EGYETEM
8 THE INFLUENCE OF DRUG THERAPY ON THE BEHAVIOR OF LABORATOR
Brezeanu Romeo, Adriana Brezeanu, Adriana Ionitoiu
9 PHARMACOTHERAPY OF THE ELDERLY – A REAL PHARMACOLOGICHanga, Máthé Lehel, Brassai Attila, Brassai Zoltán
PhD. Tudományos Napok 2011.
NEM INVAZÍV DAGANATAIBAN , Székely Eszter, Korompay Anna, Székely Tamás, Riesz Péter, Majoros Attila,
Schaff Zsuzsa, Kiss András
érrendszeri és egyes daganatos
ATA AZ IGAZSÁGÜGYI
APCSOLATA AZ EMLİRÁK
, Krenács Tibor
ANALÍZISE A HISZTOLÓGIAI
PIÁS SZERREL SZEMBENI PANELEN
NAGY B SEJTES LYMPHOMÁKBAN Melinda, Tímár Botond, Nemes Karolina, Kopper László,
İRÁK TERÁPIÁJÁBAN
I EGYETEM
EHAVIOR OF LABORATORY
A REAL PHARMACOLOGICAL PROBLEM Hanga, Máthé Lehel, Brassai Attila, Brassai Zoltán
2011. április 14-15.
P/III-11 SEPARATION OF QUIELECTROPHORESIS Aura Rusu, G. Hancu, Á. Gyéresi P/I-14 IMPORTANCE OF TREATMENT OF OSTEOARTHRAdriana Ionitoiu, Adriana Brezeanu, Daniel P/I-15 SERUM AND SYNOVIAL MMPZazgyva Ancuta, István Gergely, ElSorin, Örs Nagy P/I-16 MID-TERM RESULTS OF CEMEMEDIALISATION TECHNIQUE Sándor Zuh, István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs Nagy
DOKTORI ISKOLA: SZTE
E/VII-13 MECHANIKAI STRESSZ ÁLTAL KIVÁLTOTT GÉVÁLTOZÁSOK DETEKTÁLÁSA EGÉSZSÉGES ÉBİRBEN Vas Krisztina Doktori Iskola: Klinikai orvostudományokProgram: Klinikai immunológia P/III-10 SINGLE – TUBE ASSAY FOR DETECBIOLOGICAL FLUIDS Adam Horvath, Zoltan Peto, Yvette Mandi, Csaba Vagvolgyi, Ferenc SomogyvariDoktori Iskola: Interdiszciplináris orvostudományokProgram: Orvosi Mikrobiológia
P/III-12 COMPARISON OF 3 ASSAY SYSTEMS USING ACALCEIN AM, FOR STUDYING PPéter Szerémy, Ákos Pál, Dóra Méhn, Péter Krajcsi, Krisztina HerédiDoktori Iskola: Multidiszciplináris orvostudományok, SZTEProgram: Biokémia, biofizika, molekuláris és sejtbiológia
DOKTORI ISKOLA: BME
E/IV-8 A KELLER-SEGEL MODELL ASáfár Orsolya, Hegedős Andrea Doktori Iskola: Matematika- és SzámítástudományokProgram: Analízis
11 SEPARATION OF QUINOLONES DERIVATES BY
ATMENT OF OSTEOARTHRITIS , Adriana Brezeanu, Daniel Bercian, Romeo Brezeanu
L MMP-8 IN THE EVALUATION OF KNEE OSTEOARTHRIT, István Gergely, Elıd Nagy. Zsusza Kinál, Russu Octav, Sándor Zuk, Pop Tudor
TERM RESULTS OF CEMENTLESS TOTAL HIP ARTHROPLASTY USING TH
, István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs
Z ÁLTAL KIVÁLTOTT GÉN - ÉS FEHÉRJE
KTÁLÁSA EGÉSZSÉGES ÉS PIKKELYSÖMÖRÖS NEM
Doktori Iskola: Klinikai orvostudományok
TUBE ASSAY FOR DETECTION OF MICROORGANIS
Yvette Mandi, Csaba Vagvolgyi, Ferenc SomogyvariDoktori Iskola: Interdiszciplináris orvostudományok
SSAY SYSTEMS USING A COMMON PROBE SUBSTRAYING P-GP USING A SELECTED SET OF COMPOUNDS
, Ákos Pál, Dóra Méhn, Péter Krajcsi, Krisztina Herédi-Szabó Doktori Iskola: Multidiszciplináris orvostudományok, SZTE
Biokémia, biofizika, molekuláris és sejtbiológia
SEGEL MODELL ALKALMAZÁSA CSILLÓS EGYSEJT
és Számítástudományok
193
CAPILLARY ZONE
OF KNEE OSTEOARTHRITIS d Nagy. Zsusza Kinál, Russu Octav, Sándor Zuk, Pop Tudor
RTHROPLASTY USING THE
, István Gergely, Russu Octav, Zazgyva Ancuta, Árpád Sólyom, Pop Tudor Sorin, Örs
ÉS FEHÉRJE - EXPRESSZIÓ S PIKKELYSÖMÖRÖS NEM-LÉZIÓS
TION OF MICROORGANISMS FROM
Yvette Mandi, Csaba Vagvolgyi, Ferenc Somogyvari
COMMON PROBE SUBSTRATE, COMPOUNDS
Szabó
GYSEJTŐ RENDSZERRE
194
DOKTORI ISKOLA: DE
E/IV-9 A HISZTAMIN ÉS A HISZTAMIN H4 RECEPTORSEJTEKBEN Simon Tünde, László Valéria, Rajnavölgyi ÉvaDoktori Iskola: Molekuláris Sejt-és Immunbiológia, DE
DOKTORI ISKOLA: PPKE E/IV-10 FUNKCIONÁLIS HÁLÓZATOK MEGHATÁROZÁSA FREKVENCIÁS INGERLÉS HASZNÁLATÁVALTóth Emília, Entz László, Stephan Bickel, ErDoktori Iskola: Interdiszciplináris Műszaki TudományokProgram: Infobionika, érzékelő és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnika
DOKTORI ISKOLA: PTE E/V-9 A ZAP-70 KINÁZ EGYES TIROZINJAIFOLYAMATOKBAN Szabó Mariann, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea, Boldizsár Ferenc Doktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: Az immunológia alapjai E/IV-11 A LUMINANCIA HATÁSAIKIVÁLTOTT POTENCIÁLOKRA (DRDCMarkó Katalin, Mikó-Baráth Eszter, Kiss J. Huba, Török Béla, Jandó GáborDoktori Iskola: Elméleti orvostudományokProgram: A 137 elméleti és gyakorlati DOKTORI ISKOLA: ELTE P/II-13 FÁJDALOMMAL ÉLİ NİSZEREPE A FIBROMYALGIÁBANZ. Papp Zsuzsanna Doktori Iskola: ELTE – PPK Pszichológia Program: Szocializáció és Társadalmi Folyamatok
PhD. Tudományos Napok
ISZTAMIN H4 RECEPTOR SZEREPE EGÉR DENDRIT
Rajnavölgyi Éva, Falus András
és Immunbiológia, DE
ZATOK MEGHATÁROZÁSA AZ EMBERI AGYBAN, ALHASZNÁLATÁVAL
, Stephan Bickel, Erıss Lóránd, Ulbert István, Ashesh D. MehtaInterdiszciplináris Műszaki Tudományok
Program: Infobionika, érzékelő és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnika
NÁZ EGYES TIROZINJAINAK SZEREPE A T
, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea,
Doktori Iskola: Elméleti orvostudományok
A LUMINANCIA HATÁSAI A DINAMIKUS RANDOM PONT KORRELOGRAM ÁLTAKRA (DRDC-VEP)
Baráth Eszter, Kiss J. Huba, Török Béla, Jandó GáborElméleti orvostudományok
Program: A 137 elméleti és gyakorlati felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások
İK – A TRAUMATIZÁCIÓ ÉS AZ ÉRZELEMSZABÁLYOZÁSIÁBAN
PPK Pszichológia ció és Társadalmi Folyamatok
PhD. Tudományos Napok 2011.
SZEREPE EGÉR DENDRITIKUS
AZ EMBERI AGYBAN, ALACSONY
ss Lóránd, Ulbert István, Ashesh D. Mehta
Program: Infobionika, érzékelő és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnika
NAK SZEREPE A T-SEJT AKTIVÁCIÓS
, Kvell Krisztián, Czömpöly Tamás, Talabér Gergely, Németh Péter, Berki Tímea,
ONT KORRELOGRAM ÁLTAL
Baráth Eszter, Kiss J. Huba, Török Béla, Jandó Gábor
felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások
Z ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS
2011. április 14-15.
EGYÉB E/I-11 MANAGEMENT OF PULMONARY VEIN STENOSISCOMPLICATION OF CATHETER ABLATION FOR REFIVE CASES REVIEW. SINGLE CENTRE EXPERIESlavka Kudrnova, Astrid Apor, VágLászló P/I-7 LÉGZÉS MECHANIKAI ÉS CARDIOGLOBÁLIS LÉGZÉSI ELÉGTELEN COPDSORÁN József Lukácsovits, Annalisa Carlucci, Paola Pierucci, Gyorgy Losonczy, Stefano Nava
MONARY VEIN STENOSIS, A MULTIPLE AND RECETER ABLATION FOR REFRACTORY ATRIAL FIBR
INGLE CENTRE EXPERIENCE , Astrid Apor, Vágó Hajnalka, Balázs György, Merkely Béla, Hüttl Kálmán, Gellér
ÉS CARDIO-VASZKULÁRIS PARAMÉTEGTELEN COPD-S BETEGEK NON-INVAZÍV GÉPI LÉLEGEZ
, Annalisa Carlucci, Nicholas Hill, Piero Ceriana, Lara Pisani, Annia Schreiber, Paola Pierucci, Gyorgy Losonczy, Stefano Nava
195
, A MULTIPLE AND RECURRENT FRACTORY ATRIAL FIBRILLATION.
ó Hajnalka, Balázs György, Merkely Béla, Hüttl Kálmán, Gellér
VASZKULÁRIS PARAMÉTEREK VÁLTOZÁSA INVAZÍV GÉPI LÉLEGEZTETÉSE
Nicholas Hill, Piero Ceriana, Lara Pisani, Annia Schreiber,
196
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
SZERZ
SZERZİK SZERINTI MUTATÓ
197
198
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
Acsády György
Alberti Ágnes
Al-Khrasani Mahmoud
Ancuta, Zazgyva
Andocs Gábor
Annalisa Carlucci
Annia Schreiber
Antal Péter
Apor Asztrid
Arató András
Ashaber Mária
Babos Fruzsina
Babusa Bernadett
Bácskai Erika
Bagdi Enikő
Bagdy György
Bagyura Zsolt
Baka Zsuzsanna
Balázs Andrea
Balázs Annamária
Balázs György
Balla Péter E/VI
Balog Piroska
Balogh Andrea
Balogh Lívia
Bán Erika-Gyöngyi
Bánki Nóra Fanni
Baracchini, Claudio E/V
Barnucz Enikő
Barta Peter
Bauer, Stephanie
Becze Ádám
Békés Judit
Békési Gábor
Bekő Gabriella
Bendes Melinda Réka
Benkovits Judit
E/I-3
P/III-1
P/III-3
P/I-15, P/I-16
E/VI-6
P/I-7
P/I-7
P/IV-2, P/IV-3
E/I-3, E/I-11
E/I-7
P/IV-4
E/IV-1
E/II-8
P/II-5
E/I-5
E/II-6, P/II-7
P/IV-9
E/IV-1
P/III-1
E/IV-6
E/I-11
E/VI-1, E/VI-12
E/II-2
E/IV-2
P/II-9
P/III-9
E/I-7, E/VII-1
E/V-10, E/V-11
P/IV-10
E/IV-1
E/II-5
P/II-11
P/II-4
P/I-9
E/VII-2
E/VII-4
E/II-1
Benkő Anita
Bercian, Daniel
Berczi Viktor
Bereznai Benjamin
Berki Tímea
Berta Balázs
Bertha Eszter Anna
Bickel, Stephan
Bikov András
Bitter István
Blázovics Anna
Blazsek József
Boatta, Emanuele
Bodnár Ibolya
Bodóné Rafael Beatrix
Bohács Anikó
Boldizsár Ferenc
Boldogh István
Borbély Zoltán
Bosnyák Edit
Bozó Tamás
Brassai Attila
Brassai Zoltán
Brezeanu, Adriana
Brezeanu, Romeo
Britton, Steve
Buday László
Buzás Edit
Cabrera DeBuc, Delia
Catherine, M. Kelly
Chen, Li Min
Cotichini, Rodolfo
Czeglédi Edit
Czibula Ágnes
Czigler István
Czira Mária
Czobor Pál
199
E/II-6
P/I-14
E/V-10, E/V-11
E/VII-10
E/V-9
P/IV-9
P/II-1
E/IV-10
E/I-1
E/II-1, E/II-3, P/II-10, P/II-9
E/VII-2
E/VII-6
E/V-10, E/V-11
E/IV-12
E/II-2
E/I-2
E/V-9
E/V-4
E/VII-6
P/I-12, P/I-13
P/III-2
P/III-9
P/III-9
P/I-14, P/III-8
P/III-8, P/I-14
E/V-4
E/IV-6
E/IV-1, E/IV-2, E/IV-4
E/I-12
E/VI-9
P/IV-4
E/V-10, E/V-11
P/II-8
E/VII-11
E/II-3
P/II-11
E/II-3, P/II-10, P/II-9
200
Czömpöly Tamás
Csákány Béla
Császár Noémi
Cseh Áron
Cservenák Melinda
Csete Mária
Csillag András
Csomor Judit
Csorba Orsolya
Csukly Gábor
Dániel Ádám
Degrell Péter
Deli Mária
Demeter Judit
Dézsi László
Dezsőfi Antal
Ditrói Kálmán
Dobolyi Árpád E/IV
Domos Gyula
Drahos László
Dukay-Szabó Szilvia
Dunai Andrea P/II
Dunay Miklós
Éder Katalin
Ella Krisztina
Entz László
Erőss Lóránd
Érsek Barbara
Fábián Ágnes
Fagnani, Corrado E/V
Falus András E/IV-1, E/IVE/IV-9, E/VII
Fanelli, Fabrizio E/V
Fang Lilla
Fehérvári Mátyás
Fekete Andrea
Fekete Tibor
PhD. Tudományos Napok
E/V-9
E/VII-7
P/II-4
E/I-2, E/I-7
E/IV-12
E/IV-4
E/III-6
E/I-5
P/IV-2, P/IV-3
E/II-3
E/I-8
E/VII-1
E/IV-4
E/I-5
E/V-7
E/I-7
E/VII-2
E/IV-12, P/IV-8
E/VII-5
E/III-4
P/II-12
P/II-11, P/IV-11
E/VII-5
E/VII-4
P/IV-1
E/IV-10
E/IV-10
E/IV-2
P/II-2
E/V-10, E/V-11
1, E/IV-2, E/IV-4, 9, E/VII-4, P/IV-2,
P/IV-3
E/V-10, E/V-11
E/V-6
E/I-3
E/VII-1
P/I-1
Fekete Zoltán
Feldman Karolina
Felszeghy Klára
Ferenczi, Szilamér
Ficsor Emese
Fodor Anikó
Fodor Eszter
Freund Tamás
Friedman Gábor
Friedman, Robert
Fullár Alexandra
Fürst Zsuzsanna
Gál Anikó
Galamb Orsolya
Garami Miklós
Garami Zsolt
Garay Tamás
Gazzetti, Marianna
Géher Pál
Gellér László
Gera István
Gerevich József
Gergely András
Gergely István
Gézsi András
Giannoni, Maria Fabrizia
Gócza Elen
Gonda Xénia
Güleç, Hayriye
Gyéresi, Á.
Gyorgy Losonczy
Györe István
Győrffy Balázs
Győrffy Hajnalka
György Bence
Gyulavári Pál
Hadadi Éva
PhD. Tudományos Napok 2011.
P/III-2
E/I-4
E/V-3, E/V-4
P/IV-7
P/III-1
E/I-5
E/VII-7
P/IV-5
E/I-5
P/IV-4
E/VI-2
P/III-3
E/VII-10
E/VII-9, P/I-5, P/I-6, P/I-8
E/VI-7
E/V-10, E/V-11
E/VI-3
E/V-10
E/IV-1
E/I-11, E/V-13
E/VII-12
P/II-5
E/III-5
P/I-15, P/I-16
E/IV-3
E/V-10
E/VII-11
E/II-6, P/II-7
E/II-5
P/III-11
P/I-7
P/I-12, P/I-13
P/I-1
E/I-7
E/IV-4
E/III-1
P/IV-2, P/IV-3
2011. április 14-15.
Hajdu Melinda
Hancu, G.
Hart Nikolett
Hatzis, Christos
Hegedűs Andrea
Hegedűs Balázs
Hegedűs Péter
Hegedüs Viktor
Hegyi Beáta E/VII
Herédi-Szabó, Krisztina
Hirschberg Kristóf P/IV
Hoffer Izabella
Hontvári Dorina
Horvath Adam
Horvath Ildiko
Horváth Péter
Horvath Tamas
Horváthy Dénes Balázs
Hosztafi Sándor
Hullám Gábor
Hüttl Kálmán
Igaz Péter
Ijjas Lőrinc
Iljicsov Anna
Inczédy-Farkas Gabriella
Ionitoiu, Adriana
Jakab Judit
Jandó Gábor
Jermendy Gyorgy E/V
Jobbágy-Óvári Gabriella
József Lukácsovits
Kacsó Gergely
Kalabay László
Kálló Karola
Kalmár Alexandra E/VII
Karck, Matthias
Karlinger Kinga E/V
P/I-3
P/III-11
E/V-3, E/V-4
E/VI-9
E/IV-8
E/VI-3
P/IV-10
E/VII-2
E/VII-3, E/VII-11
P/III-12
P/IV-9, P/IV-10
E/I-5
E/VII-12
P/III-10
E/V-11
E/III-5
E/V-8, E/V-10
E/V-12
E/III-3, P/III-3
P/IV-2, P/IV-3
E/I-11
E/VII-4
E/VII-5
E/I-12
E/VII-10
P/I-14, P/III-8
E/I-5
E/IV-11
E/V-10, E/V-11
E/VII-12
P/I-7
P/III-2
E/I-3
E/VII-6
E/VII-9, P/I-5, P/I-6
P/IV-10
E/V-10, E/V-11
Karlócai Rita
Kaszás Nóra
Katona Péter
Kedves Hanga
Kékesi Violetta
Kelemen Andrea
Kenessey István
Kerekes Máté
Kerémi Beáta
Keresztes Katalin
Kéri György
Kinál Zsuzsa
Király Kornél
Kiss András
Kiss J. Huba
Kiss Loretta
Kiss Róbert Gábor
Kittel Ágnes
Kivovics Péter
Kneffel Zsuzsanna
Koch, Larsson
Kohls, Elisabeth
Komka Zsolt
Komlósi Sarolta
Kopper László
Korkmaz, Sevil
Korompay Anna
Kosina-Hagyó Krisztina
Kovács Eszter
Kovács Éva
Kovács Georgina
Kovács Krisztina J.
Kovács Zsuzsanna
Kováts Daniella
Kozsurek Márk
Kőhidai László
Kökösi József
201
P/IV-5
P/III-2
E/V-1
P/III-9
E/V-7, P/IV-12
P/II-11
E/VI-9
E/V-7
E/VII-6
P/IV-11
E/III-1
P/I-15
P/III-13
E/VI-4, E/VI-10, P/I-6
E/IV-11
P/IV-9
E/V-10, E/V-11
E/IV-4
E/VI-7
E/V-2
E/V-4
E/II-5
E/V-2, P/I-12, P/I-13
E/II-3, P/II-9, P/II-10
P/I-3
P/IV-10
E/VI-10, E/VI-4
E/VII-7
E/II-4
P/II-3
P/III-2
P/IV-7
E/III-3
P/II-4
P/III-13
E/III-2, P/III-4, P/III-5
E/III-5
202
Könczöl Katalin
Kövesdi Zsófia
Krajcsi, Péter
Krenács László
Krenács Tibor E/IV-1, E/VIE/VI-12, E/VII
Krepuska Miklós
Krisnamurthy, Savitri
Kudlik Gyöngyi E/VII
Kudrnova, Slavka
Kulka Janina E/VI
Kurimay Tamás
Küblerné Pintér, Bernadett
Kvell Krisztián
Lackó Erzsébet
Lajkó Eszter
Lakatos Péter László
Lakóné Vigh Renáta
Láng Júlia
Lannert Agnes E/V
Lara Pisani
László Valéria
Lazar Zsofia
Lazáry Judit
Leiszter Katalin E/VII-
Lelovics Zsuzsanna
Lendvai Zsófia
Leurs, Ulrike
Littvay Levente E/V
Loganathan, Sivakkanan
Losonczy György
Lotz Gábor
Lucatelli, Pierleone E/V
Lukács Gábor
Lux Árpád
Maglóczky Zsófia
Magyar Anna
PhD. Tudományos Napok
P/IV-6
E/I-4
P/III-12
E/I-5
1, E/VI-1, E/VI-6, 12, E/VII-9, P/I-6,
P/I-10
E/I-3
E/VI-9
E/VII-3, E/VII-11
E/I-11
E/VI-9, E/VI-12
P/II-4
P/IV-7
E/V-9
P/III-3
E/III-2
E/I-7
E/VI-2
P/III-4, P/III-5
E/V-10, E/V-11
P/I-7
E/IV-9
E/V-11
E/II-6
-9, P/I-5, P/I-6, P/I-10
E/I-6
P/IV-11
E/III-2
E/V-10, E/V-11
P/IV-10
E/I-2, E/IV-1
E/I-8, E/VII-2
E/V-10, E/V-11
E/I-6
P/IV-9
P/IV-5
E/IV-1, P/III-5
Magyar Lóránt
Major Zsuzsanna
Majoros Attila
Mandi Yvette
Manea, Marilena
Marczell István
Marino, Fabio
Márk Ágnes
Markó Katalin
Maros Máté
Marosi Krisztina
Máthé Lehel
Matkó János
Matuszka Balázs
Medda, Emanuela
Meggyesházi Nóra
Méhn, Dóra
Mehta, Ashesh D.
Meneghetti, Giorgio
Merkely Béla
Metneki Julia
Mezei Ágnes
Mező Gábor
Mihályi Csaba
Mikó-Baráth Eszter
Milanés, M. Victoria
Misják Petra
Módos Károly
Molnár Andrea
Molnar Andrea Agnes
Molnár Béla
Molnár Eszter
Molnár Kriszta
Molnár Levente
Molnár Mária Judit
Molnár Miklós Zsolt
PhD. Tudományos Napok 2011.
E/VI-11
E/V-2
E/VI-10
P/III-10
E/III-2
P/I-9
E/III-4
E/VI-5, E/VII-8, P/I-3
E/IV-11
E/VI-1
E/V-3
P/III-9
E/IV-2
P/II-5
E/V-10, E/V-11
E/VI-6
P/III-12
E/IV-10
E/V-10, E/V-11
E/I-11, E/V-7, E/V-13, P/IV-9, P/IV-10,
P/IV-12
E/V-10
E/II-5
E/III-2
E/V-7
E/IV-11
P/IV-7
E/IV-4
E/IV-4
P/IV-7
E/V-10, E/V-11
E/VII-9, P/I-5, P/I-6, P/I-8, P/I-10
E/II-6, P/II-7
E/I-7
E/V-13
E/VII-10
P/IV-11
2011. április 14-15.
Molnár Viktor
Monostori Éva
Moskovszky Linda
Mucsi István P/II
Munkácsy Gyöngyi
Nagy Adrienne
Nagy Előd
Nagy Géza
Nagy György E/IV-1, E/IV
Nagy M. György
Nagy Őrs
Nagy Szakál Dorottya
Nagy Zoltán E/IV
Nagy-Répás Péter
Nambi, Vijay
Nardai Sándor
Négele Zalán
Négyessy László
Nemes Karolina E/VI-5, E/VII
Németh János E/I
Németh Nóra
Németh Orsolya
Németh Péter
Németh Zsuzsanna
Nicholas Hill
Nisticó, Lorenza E/V
Noszál Béla
Novák Márta P/II
Núñez, Cristina
Nyakas Csaba E/V-3, E/V
Nyirády Péter
Octav, Russu
Ónody Péter
Osztovits Janos E/V
Ozohanics Olivér
Őrfi László
Pál Ákos
E/IV-2
E/VII-11
E/VI-1
P/II-11, P/IV-11
P/I-1, P/I-2
P/IV-2
P/I-15
E/I-10
1, E/IV-2, E/IV-4
E/IV-12
P/I-15, P/I-16
E/I-7
E/IV-13, E/VII-4
P/I-9
E/V-10
E/IV-13
P/I-11
P/IV-4
5, E/VII-8, P/I-3
E/I-12, E/VII-7
E/IV-5
E/VI-7
E/V-9
P/IV-2, P/IV-3
P/I-7
E/V-10, E/V-11
E/III-3, P/III-3
P/II-11, P/IV-11
P/IV-7
3, E/V-4, P/I-11
E/VI-10
P/I-15, P/I-16
E/I-8
E/V-10, E/V-11
E/III-4
E/III-1
P/III-12
Pálfi Emese
Palkovits Miklós
Pállinger Éva
Palmer, Cory
Pálóczi Krisztina
Pap Ágota
Pap Dorottya
Pápai Júlia
Pápay Judit
Papp Ildikó
Papp Mária
Papp Szilvia
Páska Csilla
Pásztói Mária
Patai V. Árpád
Patócs Attila
Patonai Attila
Pavlik Gábor
Pénzváltó Zsófia
Perczel-Kovácz Katalin
Pesti Szabolcs
Peták István
Péterfia Bálint
Peto Zoltan
Piero Ceriana
Pierucci, Paola
Pikó Bettina
Pintér Alexandra
Pintér Ottó
Polgár Anna
Pomizs István
Pouneh Maraghechi
Préda István
Prohászka Zoltán
Prókai Ágnes
Prokisch József
Protzner Anna
203
P/IV-4
E/IV-12, P/IV-6, P/IV-8
E/IV-4, P/III-5
P/IV-4
E/IV-4
P/II-6
E/II-6, P/II-7
P/I-11
E/IV-1
P/II-8
E/I-7
P/II-9, P/II-10
E/VII-12
E/IV-4
E/VII-9, P/I-5, P/I-6, P/I-10
E/I-4, E/VII-4
E/VI-4
E/V-2
P/I-2, P/I-4
E/VII-6
E/IV-6
E/III-1
P/I-5
P/III-10
P/I-7
P/I-7
E/II-4
E/V-8
P/IV-6
E/IV-4
E/I-8
E/VII-11
E/V-10, E/V-11
E/I-3
E/VII-1
E/VII-2
P/I-12, P/I-13
204
Puskár Zita
Puskas Nela
Pusztai Lajos
Rácz Károly E/I-4, E/VII
Radák Zsolt
Radovits Tamás
Rajnavölgyi Éva
Rákász Virág
Raskovicsné Csernus Mariann
Reményi Viktória
Renner Eva
Réthelyi János
Riba Pál
Riesz Péter
Rigó János
Rimely Endre
Roe, A. W.
Romics Imre
Rónai András Z.
Rónai Katalin
Rosero Olivér
Rosta Máté
Rusu, Aura
S. Vángor Mónika
Sáfár Orsolya
Sági Bernadett E/VII
Sallay Viola
Sárga Linda
Sarkadi Hunor
Sármay Gabriella
Sax Balázs
Schaff Zsuzsa E/VI
Schillaci, Giuseppe
Schöller Andrea E/VII
Sebestyén Anna
Semsei F. Ágnes
Simó Magdolna
PhD. Tudományos Napok
P/III-13
P/IV-8
E/VI-9
4, E/VII-4, P/I-9
E/V-4
P/IV-10
E/IV-9
P/III-5
E/VI-8
E/VII-10
P/IV-8
E/II-1, P/II-2
P/III-3
E/VI-10
E/I-2
E/I-3
P/IV-4
E/VI-10
P/III-13
P/IV-11
E/I-8
E/VII-1
P/III-11
P/IV-2
E/IV-8
E/VII-3, E/VII-11
P/II-4
E/V-3, E/V-4
E/I-3
E/IV-1
P/IV-12
E/VI-4, E/VI-10
E/V-10
E/VII-9, P/I-6, P/I-8
P/I-3
P/IV-3
E/I-12
Simon Tünde
Simon Viktória
Sipos Áron
Sipos Ferenc
Skopál Judit
Sólyom Árpád
Somfai Gábor Márk
Somogyi Anikó
Somogyvari Ferenc
Somorácz Áron
Soós Pál
Spisák Sándor
Stangl Rita
Stark Júlia
Stazi, Maria Antonietta
Stefanics Gábor
Stefano Nava
Stenczer Balázs
Sticz Tamás
Stiedl Péter
Susánszky Anna
Szabadkai István
Szabó Attila József
Szabó Barnabás
Szabó Diána Rita
Szabó Eszter
Szabó Gábor
Szabó Ildikó
Szabó Mariann
Szabó Péter Márton
Szabolcs Z.
Szakonyi Gergely
Szalai Anikó
Szalai Csaba
Szántai-Kis Csaba
Szappanos Ágnes
Szarka Eszter
PhD. Tudományos Napok 2011.
E/IV-9
P/II-9, P/II-10
E/IV-4
P/I-5, P/I-6, P/I-10
E/IV-13
P/I-16
E/I-12
E/I-10
P/III-10
E/VI-4, E/VII-5
P/IV-9
E/VII-10, P/I-5, P/I-6, P/I-8
E/VII-2
P/I-9
E/V-10, E/V-11
E/II-3
P/I-7
E/I-2, E/I-9
P/I-3
E/VII-12
E/II-7
E/III-1
E/VII-1
P/III-6
E/VII-4
E/II-9
P/IV-10
E/III-2
E/V-9
E/VII-4
E/I-3
P/III-7
E/IV-4
P/IV-2, P/IV-3
E/III-1
E/I-4
E/IV-1
2011. április 14-15.
Szarka Szabolcs
Szász A. Marcell E/VI
Szebeni Beáta
Szeberin Zoltán
Székely Borbála
Székely Eszter
Székely Tamás
Szémán Barbara
Szendrei Barbara
Szendrői Attila
Szentirmay Apolka
Szentkirályi András
Szerémy, Péter
Szijártó Attila
Sziksz Erna
Szilágyi Szabolcs
Szokol Bálint
Szőcs Júlia Luca
Szőcs Julianna
Szőcs Katalin
Szőke Zsuzsanna
Szökő Éva
Tábi Tamás
Talabér Gergely
Tamási Lilla
Tarnoki Adam Domonkos E/V
Tarnoki David Laszlo E/V
Tátrai Erika
Tegze Bálint
Tihanyi József
Tímár Botond
Tímár József E/VI
Timár Júlia
Tombor László
Tóth Balázs
Tóth E. Zsuzsanna
Tóth Emília
P/III-1
E/VI-9, E/VI-12
E/I-7
E/I-3
E/VI-9
E/VI-10
E/VI-10
E/I-10
P/I-12, P/I-13
E/VI-10
P/III-13
P/II-11
P/III-12
E/I-8, E/VII-2
E/I-7
E/V-13
E/III-1
P/IV-11
P/II-11
P/II-2
P/IV-7
E/III-6
E/III-6
E/V-9
E/I-2
E/V-10, E/V-11
E/V-10, E/V-11
E/I-12
P/I-4
E/V-5
P/I-3
E/VI-3, E/VI-10
P/III-3
P/II-9, P/II-10
E/IV-7
P/IV-6
E/IV-10
Tóth Gergő
Tóth Kálmán
Tóth Kinga
Tóth Miklós
Tóth Sára
Tóthfalusi László
Tőkés Anna-Mária
Tömböl Zsófia
Török Béla
Törzsök Péter
Trájer Emese
Trimmel Bálint
Tudor Sorin, Pop
Tulassay Tivadar
Tulassay Zsolt
Turányi Csilla Zita
Turiák Lilla
Túry Ferenc
Udvardy Anna
Udvarhelyi Gábor
Uher Ferenc
Ulbert István
Ungvári Ildikó
Urbán S. Veronika
Ureczky Dóra
Usdin, Ted B.
Vácz Gabriella
Vágó Hajnalka
Vagvolgyi Csaba
Valcz Gábor
Vángor Mónika
Vannay Ádám
Vántus Tibor
Váradi András
Váradi Zsófia
Varga Gábor
205
E/III-3
E/IV-4
E/VII-9, P/I-5, P/I-6, P/I-10, P/IV-5
E/I-4, E/V-2, P/I-12, P/I-13
E/VII-4
P/II-7, P/III-4
E/VI-9
E/VII-4
E/IV-11
E/VI-10
P/I-12, P/I-13
E/VII-12
P/I-15, P/I-16
E/I-7
E/VII-9, P/I-5, P/I-6, P/I-8, P/I-9, P/I-10
P/II-11, P/IV-11
E/III-4
E/II-5, E/II-8, P/II-8, P/II-12
P/I-12, P/I-13
E/I-8
E/VII-3, E/VII-11
E/IV-10
P/IV-2, P/IV-3
E/VII-11
E/V-5
E/IV-12
E/V-12
E/I-11
P/III-10
E/VII-9, P/I-6, P/I-10
P/IV-3
E/I-7, E/VII-1
E/III-1
E/III-5, P/III-3
E/VI-5
E/VII-6, E/VII-12
206
Varga János
Varga Márta
Vas Krisztina
Vásárhelyi Barna
Véber Orsolya
Véber Orsolya Ágnes
Végh Eszter Mária E/V
Vékey Károly
Vér Ágota
Veres Amarilla
Veres Gábor
Veres-Székely Anna
Virág Viktor
Voszka István
Wagner László
Wagner Vince
Wagner Zsolt
Wang, Bailiang
Watanabe, Masahiko
Weymann, Alexander
Wichmann Barnabás E/VII-
Wolff Katalin
Yang, Eric Y.
Z. Papp Zsuzsanna
Zachar Gergely
Zelena Dóra
Zima Endre
Zini, Chiara E/V
Zoller Rezső P/II
Zuh Sándor
Zsákovics Ivett
Zsippai Adrienn
PhD. Tudományos Napok
P/IV-6
P/II-12
E/VII-13
E/I-2
P/II-11
P/IV-11
E/V-13, P/IV-12
E/III-4
E/VII-1
E/VII-7
E/I-7, P/I-6
E/I-10
P/IV-2, P/IV-3
E/IV-4
E/VII-1
P/IV-12
E/III-6
E/VI-9
P/IV-5
P/IV-10
-9, P/I-5, P/I-6, P/I-10
E/VI-11
E/V-10
P/II-13
E/III-6
P/IV-6
E/V-13
E/V-10, E/V-11
P/II-11, P/IV-11
P/I-15, P/I-16
E/VI-12
E/VII-4
PhD. Tudományos Napok 2011.
2011. április 14-15.
JEGYZET
207
208
JEGYZET
PhD. Tudományos Napok PhD. Tudományos Napok 2011.