PEDAGÓGIAI PROGRAM

A

LÓNYAY MENYHÉRT ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

"Mondottuk egymásnak, hogy hasznos polgáraivá akarunk lenni a hazának, s erre kell hogy tanuljunk, ismereteket gyűjtsünk."

Lónyay Menyhért

Bevezető

Tisztelt Olvasó!

Nemrég emlékeztünk az iskolai oktatás 1000 éves jubileumára, és választottuk intézményünk névadójául Lónyay Menyhértet. Ha mindenütt nem is ilyen régi, sok helyen már több száz éves a magyar iskola. Tuzséron mintegy másfél évszázadra tekinthet vissza.

Valami nagyszerű dolog , hogy ez a nagy múltú iskolaügy most lehetőséget ad, hogy- minimális központi irányítás mellett - helyben döntsünk a helyi oktatás tartalmáról és módszereiről.Mindenféle ideológiai kényszer nélkül határozhat önállóan nevelési célkitűzéseiről egy tantestület saját iskolájában.

Lehetőség nyílik arra, hogy maguk az érdekeltek (szülők és tanulók) érdemben beleszóljanak a nevelő és oktató munka kérdéseibe.Lehetőség van arra, hogy az intézményfenntartó önkormányzat döntően befolyásolhatja az általa fenntartott iskola arculatát.

Joggal kérdezhetik, hogy mit kezdünk ezzel a szabadsággal. Milyen iskolát akarunk Tuzséron?Legyen ez az iskola

- gyermekközpontú, ahová szívesen jár a tanuló, mert otthonának érzi;- legyen demokratikus, hogy a gyermek beleszólhasson sorsának alakításába;- adjon esélyegyenlőséget, ahol a különböző hátrányokkal küzdő felzárkózhat, a

tehetséges kibontakozhat;- legyen autonóm, ahol tiszteletben tartják a gyermek személyiségét, a nevelő

szakmai önállóságát.

Az iskola küldetését az is meghatározza, hogy névadóul azt a Lónyay Menyhértet választottuk, ki életének jelentős részében itt élt, földesura és iskolaalapítója volt a községnek.A XIX. század e legendás alakja a polgári haladás elkötelezett híve, részese a reformkor és a szabadságharc küzdelmeinek. A kiegyezés pénzügyminisztere, az ország miniszterelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Haza, szülő és testvérszeretete, a közért való áldozatvállalása a mai kor emberének is példaképül szolgálhat.Bizton állíthatjuk , hogy a nevelőtestület, amely a helyi programot megalkotta, a legnemesebb szándékkal tudása legjavát nyújtotta az anyag kimunkálásakor, s messzemenően igyekezett a falu társadalmának igényeit és a gyermekek érdekeit figyelembe venni.

Fogadják megértéssel és szeretettel, segítsék a jövő nemzedék oktatása-nevelése érdekében programunk valóra váltását az iskolai élet gyakorlatában.

3

Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit.A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva:

- évente meg vannak határozva az aktuális célok és- az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek.

A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet módosítása alapján a 202/2007. (VII. 31.) Kormány rendelet 7.§ (3) bekezdése szerint az iskoláknak e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig át kell tekinteniük pedagógiai programjukat, és a szükséges változásokat át kell vezetniük.

A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg:

- az 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról,- a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.)

kormányrendelet,- a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)

OM-rendelet,- a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról,- a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről,- az intézmény alapító okirata.

4

1. JELEN ÉS MÚLT (HELYZETMEGHATÁROZÁS)

1.1. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA

1.1.1. Az iskola neve és címe:

Lónyay Menyhért Általános Iskola 4623 Tuzsér,Lónyay út 1.

1.1.2. Az alapító és fenntartó neve:

Tuzsér Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete4623 Tuzsér, Kossuth út 70.

1.1.3. Az intézmény jogállása: Általános műveltséget megalapozó intézmény, ahol alapfokú nevelés és oktatás folyik. Szervezetileg egységes, szakmai tekintetben önálló.Önálló gazdálkodási jogkörű, az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközökkel maga rendelkezik. Gondnokságán keresztül konyhát üzemeltet.

Egyéb jogi személyek az intézményben:

Az iskola névadása alkalmával (1996. november) lelkes támogatók közreműködésével létrejött a Lónyay Menyhért Általános Iskoláért Alapítvány. Célja a tehetséges tanulók felkarolása, képességeik kibontakoztatása és a hátrányos helyzetűek előmenetelének segítése.

1.1.4. Alaptevékenység és szolgáltatások

a. Alaptevékenység:- Az oktatási törvényben és az alapító okiratban meghatározott oktatási – nevelési

feladatokat végzi az első évfolyamtól a tizedikdik évfolyamig bezárólag.- Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek iskolai nevelése és oktatása az

iskolarendszerű oktatás szerves részeként a többi tanulóval együtt integrált oktatás formájában és külön osztálykeretben történik.

- Az intézményben anyanyelv és irodalomból, matematikából emelt szintű oktatás folyik. A német, az angol és az orosz nyelvet negyedik osztálytól tanulják a gyermekek.

- A nyelvoktatás ötödik osztálytól csoportbontással történik az emelt szintű képzésben résztvevő osztályokban. - Az iskola alapfokú végzettséget biztosít a jelenleg folyó nyolcosztályos

iskolaszerkezetben. A tíz évfolyamos képzés sikeres lezárása ugyanezt fogja majd nyújtani, és jogosít az alapműveltségi vizsga letételére.

5

- Az etnikai kisebbség oktatása a cigány felzárkóztató oktatás és cigány népismeret keretében történik a kultuszminiszter „Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve” szerint. A kisebbséghez nem tartozó tanulókkal az etnikai kisebbséggel együtt a roma kultúra megismertetése az interkultúrális nevelés keretében történik.

b. Szolgáltatások- Igény szerint helyet biztosítunk az alaptevékenységgel megegyező felnőttoktatási képzési formának- Napközis, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás- Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szolgáltatás- Iskolai könyvtári szolgáltatások- A tantárgyakhoz, a kulturális és művészeti tevékenységhez, valamint a

testneveléshez és sportmunkához kapcsolódó szolgáltatások- Művészeti műhely (zeneoktatás, képzőművészet, tánc, szerepjáték)- Pedagógiai szakszolgálat:

Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási problémákkal küzdő tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatásaNevelési tanácsadás, logopédiai ellátásPályaválasztási tanácsadásPedagógiai szakmai tanácsadásEgyéb kisegítő tevékenység (terembérlet, iskolabolt stb.)

A pedagógiai program magában foglalja:- a nevelési programot,

egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési programját

- a helyi tantervet.Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

Szakaszai:- az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,- a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,- az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,- a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

6

Az iskola bemutatása

1.2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

A református egyházközség irattárában fellelhető adat szerint Tuzséron 1823-ban építettek "Oskola Házat". Innen számíthatjuk az oktatás megindulását a községben. A szalmatetős "Alma máter" egészen az 1850-es évek közepéig szolgálta a nevelés ügyét. 1856-ban - iskolánk névadójának, Lónyay Menyhértnek a kezdeményezésére - új épületet építettek. A következő évtizedekben egy második iskola kialakítását sürgetik a körülmények, ennek felépítése azonban 1925-ig várat magára.

A Kálonga tanyán 1927-ben katolikus iskola kezdi meg a működését, 1937-ben pedig az Újtelepen egy református.

A háború után a népoktatás kiszélesítése érdekében nyolc osztályos lesz az alapfokú képzés.

Tuzséron az 1946/47-es tanévben indul a 7. osztály. Négy tanítóra 259 tanköteles jut.

Az Újfaluból az 1946/47 –es tanévtől, a Kálonga tanyáról a következő évtől járnak be a felsős tanulók a már államosított intézménybe. Elhelyezésükre a templom melletti két

református iskolát, a kiskastélyban kialakított katolikus iskolát, később a kastély termeit használták.

1958-ban megszűnik a szétszórtság (339-re nőtt a tanulók száma).A 60-as évek közepén ismét sürgető a bővítés. Bár az 1968/69-es tanévre felépül az 5

tantermes iskola, az 529 gyereket még így sem tudják a faluban elhelyezni: a Kálongán

egy, az Újfaluban 2 alsós tanulócsoport marad.

1965-ben indul a napközis oktatás. 1971-ben már 5 csoport működik a kastély szárnyépületében kialakított két foglalkoztató teremben, ugyanitt önálló konyha üzemel.

A tárgyi és személyi feltételek egyaránt javulnak. Az 50-es években még nem volt szakos nevelője a tantestületnek, 1961-ben is csupán 18 % - os az arányuk. 1966-ra ez az arány 77 %-ra nő, a 70-es évektől pedig szinte teljes a szakos ellátottság.Az iskola történetében rövid intermezzo, hogy az 50-es évek elején a tiszabezdédi, a 70-es évek végén és a 80-as évek elején pedig a komorói iskola volt tagiskolája a tuzsérinak.

1985-ben új 8 tantermes iskolát adnak át, 10 év múlva pedig négy tantermes iskolaépület épül

korszerű konyhával.

Évszámok és adatok halmaza nem tükrözheti azt a fejlődést, amelyet az oktatásban, nevelésben, a közösségi élet terén és az oktatásügy tartalmi kérdéseiben az intézmény elért a 175 év alatt.

7

1.3. Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Környezettudatosságra nevelés

A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

8

9

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait.

Testi és lelki egészség

Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.

1.4. A pedagógiai munka kiemelkedő eredményei

Az intézmény mindig is igényes volt a tantervi követelmények eredményes végrehajtásában. Ehhez tervszerűen építették, alakították a pedagógusközösséget, stabil tantestület alakult ki az idők folyamán, szinte teljes lett a szakos ellátottság. A község kedvezményekkel segítette a pedagógusok letelepedését. A 70-es évektől a tartalmi munka javítására fektették a fő hangsúlyt. Elsősorban az alapkészségek és képességek fejlesztését tartották szem előtt a nevelők. Mindenkor gondot jelentett azonban a tanulók kedvezőtlen összetétele, a hátrányokkal küzdők magas száma.

A tanítás színvonalának megítélésére az iskolák objektív összehasonlításának hiányában két lehetőség kínálkozik:

- A felsőbb iskolák visszajelzései volt tanulóink helytállásáról.- Szaktárgyi, kulturális és sportversenyek eredményei.

Azzal nem dicsekszünk, hogy az utóbbi időkben már minden nyolcadikos gyermekünket felvették középfokú intézménybe, hiszen ez jelenleg nem lehet mérce. (Most minden iskolából szinte minden gyereket felvesznek.) Azzal inkább, hogy a közepesnél jobb érdemjeggyel felvett tanulók tartani tudják eredményüket.

10

Mérhető az oktatás színvonala azzal is, hogy a tanulók hogyan szerepelnek a területi és országos versenyeken . Dicséretes, hogy több tárgyból (matematika, földrajz, orosz,történelem stb.) a területi és országos vetélkedőkön az első helyeken szerepeltek tanulóink az elmúlt években. Évtizedek óta kiemelkedő iskolánkban a képzőművészeti nevelés (mutatják a nemzetközi és országos szintű pályázati eredmények), a zenei nevelés (bizonyítják a rádiófelvételek, az Éneklő Ifjúság arany, ezüst oklevelei). Sikerrel vállaltuk a megmérettetést a környék és a megye iskoláival a vers és prózamondásban és szinte minden téren.

Az eredmények mellett a kudarcokról sem feledkezünk meg. Ezek oka a tanulók egyre kedvezőtlenebb szociális összetételében kereshető. Növekszik a hátrányos helyzetből indulók, a tanulási zavarokkal küzdők aránya. Nem dicsekszünk azzal sem, hogy bár minden diákunkat felveszik felsőbb iskolába, cigánytanulóink csak elvétve végzik el ezeket az iskolákat. S mint másutt, nálunk is állandó gondot jelent az alapkészségek fejlesztése is.

1.5. Társadalmi környezet, az iskolával szemben támasztott igények

A település frekventált helyen, a kormányzat által is fejlesztésre javasolt záhonyi kiemelt gazdasági övezetben fekszik. Ennek előnyei a munkahelyteremtésben sajnos még alig érzékelhetők. Annak hátránya annál inkább, hogy a területen korábban prosperáló vasúti átrakó pályaudvarok, kereskedelmi üzemek (Erdért, Hungarofruct, Taurus, és Vagép), szövetkezetek megszűntek vagy minimálisra csökkentették tevékenységüket. Korábban ezek a munkahelyek a község szinte teljes foglalkoztatottságát biztosították.

A munkaképes lakosság zöme még állandó keresetből él, fokozatosan nő azonban a munkanélküliek aránya. A cigánylakosság túlnyomó többsége munkanélküli segélyből, jövedelempótló támogatásból, illetve szociális juttatásokból tartja el nagy létszámú családját.

A keresőképes lakosság egyre kisebb része a még meglévő, de egyre inkább külföldi vagy magánérdekeltségű cégeknél, illetőleg a gomba módra szaporodó gazdasági társulásokban, kisvállalkozásban talál munkalehetőséget.

A lakosság száma 3500 körüli - elsősorban a cigányok magas számarányának köszönhetően fokozatosan növekvő tendenciát mutat.

Amíg a korábban is alacsony fizetésből élők további szegényedésének lehetünk tanúi, addig korábbi életnívóját megtartotta, sőt javította az a réteg, amely munkahelyi keresetét a privatizáció során szerzett vagyonból egészíti ki ,vagy különböző vállalkozásokkal próbálkozik.

A település megtartó képességét továbbra is biztosítani tudja, szerepköre a közeljövőben nem változik. A közeli városok lakosságelszívó hatása nem érezhető sem a felnőtt lakosság, sem az általános iskolás korú gyerekek létszáma tekintetében.

Az iskolázottsági mutatóink kedvezőek. Az ipari környezet és fejlett agrárgazdaság kitermeltea szükséges betanított és szakmunkáslétszámot, kialakult a műszaki és agrárértelmiség a pedagógus és más humán értelmiség mellett. Sajnálatos, hogy a rendszerváltást követő gazdasági krízisben az előbbiek egzisztenciája bizonytalanná vált.

11

A cigánylakosság számaránya (jelenleg 1300 fő) és a gyarapodásuk üteme (1996-ban 53 születettből 33 a cigány) egyre problematikusabb a falu jövője és az általános iskolai oktatás szempontjából.

Nem hagyható figyelmen kívül a településnek az a sajátossága, hogy a lakók egy része külterületen (tanyán) él. Innen és a település egy távolabbi részéről (Újfalu) járnak be a tanulók naponta busszal.

Ezzel a hátránnyal számolni kell intézményünknek tevékenysége megszervezése során. A buszjárathoz való alkalmazkodás meghatározza az iskola működését ( 745-ös kezdésre kényszerülünk, megrövidülnek a napközis foglalkozások). Iskolabusz beállítása segíthetne a helyzeten.

A szülői társadalom elvárásai (kérdőíves felmérésünk szerint) alapvetően nem változtak meg az elmúlt időszakhoz képest intézményünkkel szemben. Olyan műveltséget kell alapoznunk, amelyre a középfokú intézményekben bizton támaszkodhatnak tanítványaink. Ugyanakkor esélyt kell adnunk a hátrányos helyzetből indulóknak a felzárkózásra és lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására.

Változtak azonban a hangsúlyok:

Elvárható, hogy tanköteles koruk végéig a gyermekek szociális hátrányok esetén is (elvégezzék a nyolcadik osztályt) teljesítsék a tankötelezettséget. Az iskola folyamatos előrehaladást biztosítson a tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók számára is.

Biztos alapokat adjon - elsősorban a főbb tantárgyakból - ahhoz, hogy a tanulók zökkenőmentesen kapcsolódhassanak a középfokú iskolai oktatásba.

Segítse olyan képességek és készségek, ismeretek elsajátítását, amelyek előnyt jelentenek a felsőbb iskolákba jutásnál (pl: számítástechnika oktatással, tantárgyi szakkörökkel, önképzőkörök keretében).

Gondoskodjon a tehetséges, (művészetek iránt) fogékony tanulók képességfejlesztéséről, javítva ezzel esélyüket a speciális továbbtanulásra.

Két idegen nyelv tanítása közül lehessen választani.

Bővüljenek a sportolási lehetőségek.

A szabadidős tevékenység , elsősorban a szakköri munka területei szélesedjenek.

Az egész napos foglalkoztatás lehetőségei (iskolaotthon, napközi, tanulószoba) bővüljenek.

A tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat javítására több közös rendezvényt szervezzenek.

12

2. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ(FUNKCIÓK, ALAPELVEK, ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK)

2.1. Az iskola nevelési rendszere

A 70-es évektől , amikor a szakos ellátottság szinte teljessé vált az intézményben, kísérletek születtek a tevékenységrendszer korszerűsítésére. Ez elsősorban a tanulás-tanítás fejlesztésére irányult.

A bemutató foglalkozások, a tantárgyi versenyek eredményei azt bizonyították, hogy elindult a tantestületben az önfejlesztő, innovációs tevékenység.Ekkor indultak olyan kísérletek, melyek az iskola sajátos arculatának kialakulását segítették. A képzőművészeti táborok szervezése a nyíregyházi főiskola közreműködésével már a 70-es években ismertté tette iskolánk nevét. Nyári táborokban kísérletezték ki pedagógusaink a tantárgyi integráció lehetőségeit, hogy az oktató-nevelő munkában hasznosítani tudják.A 80-as években a cigány tanulóknak esélyt adó nulladik osztály kísérlete országos érdeklődésre tartott számot.

A közelmúltban kísérletek történtek a nevelési rendszer korszerűsítésére. Az iskolai demokratizmus fejlesztésében a diákönkormányzat létrehozása jelentett újat.

Munkánk továbbfejlesztését a rendszerszemlélet általánossá tétele jelentheti. Ahol az innováció folyamatos fejlesztésben ölt testet. A demokratikus vezetési struktúra minden területen az értékek teremtését szolgálja. Nevelési rendszerünk középpontjában a polgári értékek megjelenését állítjuk. Nem nélkülözheti ez a magyar haza szeretetére, az európai humanista értékek tiszteletére nevelést.

2.2. Az iskola funkciói

Értékközvetítés, nevelés

A tanulóifjúság megváltozott összetétele, a kedvezőtlen társadalmi hatások miatt az iskola nevelési funkciója élvez prioritást. A világnézetileg determinált embereszmény helyett az egyetemes emberi értékek megismerését és elfogadását helyezzük a nevelés középpontjába.

Képzési funkció

Tevékenységünk másik fontos területe. Célja kettős: egyrészt biztosítani kívánjuk a különböző hátrányokkal küzdők felzárkóztatását, az esélyegyenlőtlenség csökkentését. Másrészt magas színvonalú tudást és széleskörű tevékenységi lehetőséget nyújtunk a tehetségek kibontakoztatásához, az érvényesüléshez. Mindez jelenti az alapkészségek szilárd és tartós elsajátíttatását, valamint az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását.

13

Ismeretközvetítő funkció

A tanítási órák mellett megnő a szerepe az új ismeretközvetítő eszközöknek: pl. számítástechnika (Internet). Új műveltségi területek bevezetésére kerül sor: hon-és népismeret, tánc, dráma, stb. Az eddigi tantárgyak tananyaga, követelményrendszere, az elsajátítás módszere is sokat változott, mindez a tanári szerep újragondolására kényszerít.

Szocializáció

Az iskolában kell felkészítenünk a tanulókat a társadalmi életre. Az elemi szokások és

követendő magatartási normák elsajátítása után itt kell megtanulni a társas együttélés

szabályait, a konfliktuskezelést, a másság elviselését és a pozitív életvitelt

Szociális gondozás

A gyermekvédelmi törvény végrehajtása az intézményre is számos feladatot ró. Kötelességünk, hogy időben jelezzük a gyermekek szociális ellátásában jelentkező nehézségeket (iskolába járás akadályoztatása, az élelmezés és ruházkodás elégtelenségei, veszélyeztetett helyzet).

A gondnokságon keresztül biztosítjuk a tanulóifjúság étkeztetését. Javaslatot teszünk a

tanszersegélyben részesülők körére.

2.3. Alapelvek, értékek és célok

Nevelési rendszerünk középpontjába és az iskolai funkciók első sorába az értékeket állítjuk. Vannak olyan értékek, amelyek áthatják a pedagógiai munka egészét, melyek jelenléte nélkül a Nemzeti Alaptanterv nevelési követelményeinek megvalósítása nem biztosítható.

2.3.1. Alapelvek

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei

/Beépítve valamennyi kompetencia - terület/

Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi

alapelveket tartjuk szem előtt.

14

Pedagógiai alapelvünk, hogy: iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén

tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;

kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;

pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;

a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;

minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az

önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a

tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig

tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;

a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;

iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai

forradalommal;

15

az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;

a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;

a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;

a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;

alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;

a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Az esélyegyenlőség biztosítása

Az iskola legfontosabb alapelvének tekintjük, hiányában sem a demokrácia, sem a többi alapelv nem érvényesülhet.Két területen ad feladatot

- Biztosítani kell a szociokultúrális hátrányokkal küzdő tanulók esélyét a felzárkózáshoz, hátrányaik megszüntetéséhez, illetve csökkentéséhez.

- A városi vagy városiasodó települések adottságaihoz közelítő feltételeket kell biztosítani a tanulók tehetségének kibontakoztatásához.

*A szülők anyagi hátrányait szociális gondoskodással igyekszik az önkormányzat és az intézmény csökkenteni. Külön program segíti pl. a roma tanulók felzárkóztatását, megnövelt óraszám az alapkészségek elsajátítását. Esélyegyenlőséget biztosítanak számukra az iskolai diákszervezetek, és kínálja lehetőségeit a tanórán kívüli foglalkozások széles skálája.

*A nevelőtestület felkészültsége, az önkormányzat segítő támogatása lehetővé teszi, hogy olyan tevékenységkínálatot nyújtsunk, amely versenyképessé teszi tanulóinkat a középfokú intézményekben. Az anyanyelvet és a matematikát emelt szinten oktatjuk, az idegen nyelv tanítása osztálybontással történik. A NAT bevezetésével tanórai keretben oktatjuk a számítástechnikát. Gazdag szakköri kínálat segíti a tantárgyak elmélyültebb elsajátítását, és a feltételek megteremtése után a művészeti műhely a zenei és képzőművészeti képességek kibontakoztatását.

16

Jogegyenlőség - felelősségvállalás

A demokratikus iskolamodell kialakítása a jogegyenlőség kiteljesedését jelenti a tanulóifjúság és a nevelőtestület számára az intézményi működés területén.A tanulók az iskola minden őket érintő kérdésébe beleszólhatnak, jogaikat érvényesíthetik. A jogérvényesülés fontos biztosítékának tartjuk csatlakozásunkat a Diákjogi Chartához.A jogok érvényesülése a diákok és a nevelők esetében sem képzelhető el a felelősség vállalása nélkül. A tanár felelőssége, hogy egyénre szabott optimális szolgáltatást nyújtson, a diáké, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

Autonómia és nyitottság

Az iskola autonómiáján a törvény biztosította teljes szakmai önállóságot értjük. Elismerjük a szülői társadalom és az önkormányzat jogát a vélemény nyilvánításra a pedagógiai problémák megoldását illetően. A megválaszolás hogyanját ezekre a kérdésekre azonban szakmai ügynek tekintjük, melynek felelősségét az iskolának kell vállalni.

A gyermekközösségek autonómiáját a nevelőtestület tiszteletben tartja. Ez jelenti az egyén autonómiáját is. A segítő szándék mellett is az egyéné a döntés felelőssége: a siker és a kudarc kockázata egyaránt.

Tág teret biztosítunk a diákszervezetek önálló működéséhez. Az Országos Diákparlamenten való részvételük, bekapcsolódásuk a diákpolgár képzésbe és a nyári diákképző programokba növeli szervezeti önállóságukat és szerepvállalásukat. Természetesen mindez csak nevelői segítségnyújtással biztosítható. Ezért tartjuk szükségesnek továbbra is a diákszervezetet segítő nevelői csoport működését.

Fontosnak tartjuk a nevelői autonómiát. Ez az önállóság feltételezi az értelmiségi létformát: az önfejlesztést a kísérletező kedvet és a kutatómunkát szaktárgyi területeken.

Az iskolai autonómia nem elzárkózást jelent. Tisztában vagyunk azzal, hogy működésünkkel a kliensek (megbízók) kívánalmait kell szolgálnunk. Meghatározó ebből a szempontból a szülői társadalom. A Nemzeti Alaptantervben körvonalazott polgári társadalomeszmény megjelenítése mellett a helyi igényeknek kell megfelelnünk. Intézményünk ezért nyitott mindenki számára, aki programunkat támogatja.

Nyitottság kell jellemezze az iskolai közösségek belső életét és az egymás közötti személyes kapocslatokat.Az iskola nyitottsága megnyilvánul abban is, hogy kulturális és egyéb szolgáltatásait – az intézményi érdekeket nem sértve – a faluközösség javára fordítja.

Gyermekközpontúság

Alapelveink akkor érvényesülnek, ha a tanulók jól érzik magukat az iskolában. Az érzelmi biztonságot szolgálja, ha személyiségének elfogadásával és empátiával közeledünk hozzá. Így kezdhetünk csak nevelésükhöz, egyéniségük formálásához.

17

A kellemes iskolai környezet, a jó közérzet, a megfelelő iskolai légkör nélkülözhetetlen feltétele az értelmes rend és fegyelem.

2.3.2. Általános célok, feladatok

Intézményünk a NAT követelményének megvalósítására törekszik. Ennek során gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktató-nevelő munkát tart követendőnek.

Korunk kihívásaira megfelelő választ adni tudó, korszerű műveltséggel, készségekkel és képességekkel, alapos ismeretekkel és pozitív erkölcsi tulajdonságokkal felvértezett tanulókat akar kiengedni a felsőbb iskolákba vagy az életbe.Ezek a tanulók humanista, európai szellemiségű karakterrel rendelkezzenek, és utasítsák el mindazt, ami a közösség érdekei ellenében hat.

Ennek az emberképnek elfogadása és követése jelenti azt,hogy képesek a körülvevő világ megismerésére, keresik és kutatják a megválaszolni szükséges kérdéseket és az emberi lét értelmét;harmóniára törekszenek önmagukkal, környezetükkel , a világgal; hogy elfogadják és ápolják a kultúra értékeit, felelősséget vállalnak

embertársaikért.

Iskolánk legfontosabb feladata az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) elsajátítása mellett az értékközvetítés . Olyan embereket akarunk nevelni, akik

szeretik az életet, képesek a konfliktusokat feloldani,rendelkeznek életkoruknak megfelelő tudományos ismeretekkel,képesek saját meggyőződésük alapján világnézetük kialakítására,fontosnak tartják az európai kultúra erkölcsi értékeit,szellemi képességük testi edzettséggel párosul,megbecsülik maguk és mások munkáját,önállóak, de együttműködésre is képesek,szeretik és becsülik mindazt, amit a haza jelent, békében élnek más népekkel, tisztelik kultúrájukat és eredményeit,szolidárisak a nélkülözőkkel, elfogadják a másságot,tevékenyek és alkotó emberek.

Olyan iskolát szervezünk, ahol minden tanuló szeretetteljes, gyermekközpontú nevelésben, korszerű tudást nyújtó iskolai oktatásban részesül.Iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás-, vagy világnézet mellett sem, de gondoskodik a vallások és világnézetek tárgyilagos megismertetéséről, az alapvető erkölcsi normák elsajátításáról. Ezek sorában különösen az élet és az ember tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka és kultúra becsülésére, az igazságosságra, a természetben és az emberi alkotásban rejlő szépség felismerésére és értékelésére nevel.

18

2.3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

céljai, ezek megvalósítását szolgáló feladatok

2.3.3.1. Pedagógiai alapelvünk:

o Oktató-nevelő munkánk során törekszünk tanulóink személyiségének sokoldalú

harmonikus fejlesztésére.

o Tanulóinkat felkészítjük az önálló ismeretszerzésre, önművelés igényére, ezért

tanulási képességeit, készségeit úgy fejlesztjük, hogy helyt álljanak a középiskolában,

később tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

o Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításával, az egész

életen át tartó tanuláshoz szükséges tanulási képességek kiművelésére (szövegértési-

szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-

építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat).

o Szeretnénk, ha társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké válnának

tanulóink.

o Szabad, félelemmentes légkörben a kor követelményeinek megfelelő erkölcsi és

emberi tulajdonságokat közvetítünk tanulóink felé.

o Minden iskolai tevékenységünket a gyermekek „okos” szeretete hatja át.

o Felkaroljuk a tehetségeseket, de a hátrányos helyzetűek számára is esélyt kívánunk

teremteni a szocio-kulturális hátrányok leküzdésére.

o Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képességei és tehetsége szerint az

önmegvalósítás lehetőségét.

o A változó körülményekhez igazodni tudó, fejlett kommunikációs képességgel

rendelkező, az idegen nyelvet beszélni képes és az informatikához értő egyének

kiművelésére törekszünk.

o Nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll, akik felé az európai humanista

értékeket közvetítve szeretnénk, hogy társadalmunk hasznos tagjaivá váljanak.

o Testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, a környezetvédelemre nagy figyelmet fordító

szemléletet formálunk, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép.

o Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges

életmód készségét.

19

o Tanulóink vallásuknak megfelelően részt vehetnek az egyházak által szervezett

hitoktatáson.

Összegezve:

Megfogalmazott alapelveink, melyek áthatják munkánkat:

a./ gyermekközpontúság / a pedagógus és a gyermek egyenrangú félként

vesz részt a folyamatban /

b./ demokratizmus, nemzeti értékek, európai humanista értékek

c./ esélyegyenlőtlenségek csökkentése

d./ szocio-kulturális hátrányok leküzdése

e./ iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával

f./ lépést tartunk az informatikai forradalommal

g./ megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készséget

/társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres /

h./ a kommunikációs – és viselkedéskultúra elsajátításával kialakítjuk a világban

való eligazodás képességét

i./ reális önismeret kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, pálya

kiválasztását, tudatosítjuk, hogy életük során többször kényszerülhetnek

pályamódosításra.

2.3.3.2. Értékek

Az egyetemes, általános emberi értékek közvetítése:

o humanizmus

o hazafiság, nemzeti identitás megtartása

o nyitottság, tolerancia más népek, kultúrák szokások iránt

o egymás segítése, az együttérzés képességének fejlesztése

o önállóság, önfejlesztés, felelősség önmagunkért és másokért

o a természet, a környezet szeretete, védelme

o másság elfogadása.

Az értékek közvetítése terén a következőkre törekszünk:

az emberi méltóság tisztelete (elnyomás, háború) negatív

diszkrimináció elitélése

20

saját érdek érvényesítése mellett a közösség érdekeinek

figyelembe vétele

alkotó, fegyelmezett munkavégzés

a helyes magyarságtudat elsajátíttatása a tanulókkal

egészséges életre való felkészítés

örökérvényű értékek, normák megismertetése, fejlesztése

(igazság, jóság, szépség stb.)

a keresztyén emberi értékek megbecsülése a lelkiismereti,

vallásszabadságot figyelembe véve

a szülők, nagyszülők, felnőttek, idősek megbecsülése, tisztelete.

Munkánk során a nevelés két funkcióját helyezzük előtérbe:

a./ az ismeretközvetítést – a tanulók érdeklődésének felkeltésével, az önálló tanulás

képességének kialakításával arra törekszünk, hogy alkalmazni képes tudással

rendelkezzenek

b./ a szellemi, erkölcsi, szociális értékek megismertetését.

2.3.3.3. Célok

Iskolai nevelőmunkánk célja, hogy pozitív emberi értékekkel felruházott gyermekeket

neveljünk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy testileg, lelkileg egészséges, egyéni

képességeiknek megfelelő tudással rendelkező kreatív, önmaga és környezete iránt

felelősséget érző tanulók kerüljenek ki iskolánkból.

Az oktatás, nevelés az iskolai élet két alapvető területe egymástól elválaszthatatlan. A nevelés elsősorban a tanítás-tanulás folyamatában valósul meg, ahol a nevelő

magatartása és példaadó szerepe meghatározó. Iskolánk segíti a családi nevelést. Kiemelt felelősség hárul ránk e téren a cigánylakosság, illetve a szociálisan segítésre szorulók magas száma miatt.

A tanítási órák és az egész napos foglalkoztatás biztosítják az önálló tanulás képességének, valamint a pernanes művelődés igényének kialakítását. A tanulók az önálló feladatvállalással megismerhetik az egyéni ismeretszerzés útját az információgyűjtéstől az elemzésig.

Törekedni kell a tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére. Az egyéni bánásmód, a differenciált foglalkoztatás a felzárkóztatásban és a tehetséggondozás terén sem nélkülözhető. A felzárkóztatást szolgálja a kis létszámú kisegítő csoportok szervezése, valamint a korrepetálások rendszere az alsó tagozatban. A felsőben ugyanezt óraszám

21

növekedéssel kívánjuk megoldani anyanyelvből és matematikából. Reméljük, csökken így a tanévvesztés, a lemorzsolódás, biztosítható a tankötelezettség tejesítése.

Az emelt színtű oktatás, a tehetséggondozás tanórán kívüli lehetőségei a továbbtanulni kívánó diákjaink esélyegyenlőségét teremti meg.

Azt akarjuk, hogy a mindenkiben meglévő értékek, tehetség és képességek kibontakozhassanak és fejlődhessenek. A kis közösségekben találják meg helyüket tanulóink, hogy egyéni boldogulásukat elérhessék.

Iskolai életünket úgy szervezzük, hogy az felkészítsen a társadalmi életre. Csatlakozunk a Diákjogi Chartához .Arra nevelünk, hogy a tanulók akarják és merjék érvényesíteni gyermeki jogaikat, ugyanakkor ismerjék és teljesítsék kötelességüket is. Az iskolai demokrácia fontos színterei a gyermekszervezetek.

Sajátos és kiemelt feladata iskolánknak a társadalmi beilleszkedés segítése. Indokolja ezt a cigánylakosok magas száma, az egyre nehezebb anyagi körülmények közé kerülő nem cigány családok problémája. Ezzel a ténnyel - amely számtalan konfliktus alapja - meg kell tanulni tanulóifjúságunknak és a lakosságnak együtt élni. Az erre való nevelést nekünk kell elkezdenünk. Ha tanulóink megtanulják a másság elviselését, ez alapja és biztosítéka lehet a lakosság egészséges együttélésének felnőtt korban is. A feladat megoldásának kulcskérdése, hogy a különböző társadalmi csoportokból és a cigány etnikumból kikerülő gyermekek számára az iskola biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ez csak úgy lehetséges, ha az eddigi szociális támogatási rendszert továbbra is fenntartjuk (ingyenes tankönyv és taneszköz, kedvezményes étkeztetés , ruhasegély stb.)

Ki kell dolgozni ugyanakkor azok számára is az esélyegyenlőség feltételeit, akik tehetségesek, de tehetségük kibontakoztatásához nincs anyagi lehetőségük.(zeneoktatás, művészeti műhely, versenyeztetés, stb.)

Alapvető, hogy a cigány és nem cigány tanulóknál egyformán érvényesüljenek a gyermeki és diákjogok és kötelességek. A beilleszkedést erősíti, ha a cigány tanuló érzi, hogy egyenrangú és hasznos tagja az iskolaközösségnek.

Helyi programunkban előtérbe kerül a hazafias nevelés. Erősíteni akarjuk gyermekeink kötődését a lakóhelyhez, a szülőföldhöz és azok lakosaihoz. Ismerje és tisztelje a gyermek nemzeti múltunkat, haladó törekvéseinket, több mint évezredes harcunkat az itt maradásért és a fennmaradásért. Kapcsolódásunkat Európához és sorsközösségünket a körülöttünk élő népekkel. Tárgyszerű ismeretekre és tárgyilagos értékelésre van szükség itt, e legkeletibb megyében, amelynek három ország több nációjával van kapcsolata. Nemzeti azonosságtudatunk erősítése együtt kell járjon a szomszéd országokban és másutt élő magyarság megismerésével és támogatásával.

A hazaszeretet szempontjából legerősebb kötődés és kapocs ebben a faluban a család és

az iskola. A hovatartozás érzésének erősítését szolgálják iskolai rendezvényeink, a nemzeti, társadalmi és egyházi ünnepek nevelési lehetőségeinek kihasználása.

Jeles ünnepeink: magyar kultúra napja, farsang, március 15, gyermeknap, tanévzáró-tanévnyító ünnepély, október 23, "Lónyay Menyhért" napok, Mikulás, karácsony

22

A megemlékezéseket és ünnepségeket iskolai szinten az egész tanulóifjúság bevonásával kell szervezni.

.Kétévenként tartjuk a névadónkról való megemlékezést. Ez az alkalom Lónyay Menyhért történelmi jelentőségének és emberi értékeinek megismerése mellett lehetőséget ad diákjainknak ismereteik és képességeik megmutatására, versengésre a helytörténet, képzőművészet, újságírás terén, a sportban és más területeken.

A gyermekszervezetek hagyományos rendezvénye a "diáknap" .

A fentieken túl minden olyan rendezvény megtartását támogatjuk, mely elősegíti tanulóink jellemformálását, közéleti magatartásának fejlesztését, műveltségének gyarapítását (anyák napja, madarak és fák napja, aradi vértanuk napja, költészet napja, stb.).

Iskolánk feladata a társadalmi együttélés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a közerkölcs normáinak betartatása. A tanuló által feltétlenül elfogadandó értékek: a tudás, a humánum, szeretet, hazaszeretet, empátia, tolerancia, becsületesség, részvét, felelősség, család, magyar nyelv, szolidaritás, előítélet-mentesség, tisztelet, előzékenység, megbízhatóság, alkalmazkodó-képesség.

Fontos a viselkedés szabályainak megismerése, elfogadása és alkalmazása. Ezek a szabályok nem merev házirendi követelményeket, hanem a derűs és kiegyensúlyozott viselkedés szabályrendszerét jelentik, amelyeknek betartásával a tanulók jól érzik magukat az intézményben. Alkalmazásuk feltétele az önismeret, az önnevelés, valamint a motiválás és következetes, egységes követelés.

A családi életre nevelés fontossága a felső osztályokban egyre erősödik. Különösen a cigány etnikum esetében. Fiziológiai sajátosságuk, korai érésük miatt kívánatos körükben a felelősségteljes döntés képességének kialakítása a párválasztáshoz, házassághoz, a szülői feladatok ellátásához.

A nemek egyenrangúságának elfogadtatása, a családi munkamegosztásban betöltött szerepek megismertetése, a szexuális felvilágosítás egész iskolai nevelésünk fontos feladata.

Az egészséges életmódra nevelés segítse a helyes táplálkozási, testápolási szokások kialakítását, a mozgáskultúra fejlesztését. Meg kell ismertetni a tanulókkal azokat az egészségkárosító tényezőket, melyek hozzájárulnak a betegségek kialakulásához és az élet megrövidüléséhez.

A testi nevelés eredményessége segíti az egészséges életmód kialakítását, és feltétele a lelki fejlődésnek is. A mindennapos testnevelés bevezetése felkelti a rendszeres mozgás iránti igényt, elősegíti a fizikai, akarati tulajdonságok kifejlődését (ügyesség, gyorsaság, állóképesség, önfegyelem, sikerélmény, stb.)

A tanórán kívüli sportfoglalkozások, a napközis szabadidős foglalkozások biztosítják a felszabadult játék örömét. Tanuljanak meg gyermekeink a játékban és a sportban győzni és veszteni tudni!

23

A szennyezett környezet veszélyével naponta szembesülünk (szennyező ipari környezet, a vegyszerezés egészségkárosító hatásai) .

Az épített és az alig háborított természetes környezet védelméhez az iskolai nevelés nagymértékben hozzájárulhat. Ez a tiszta környezet iránti igény felkeltésével, a legfőbb környezeti ártalmak megismertetésével kell kezdődjön, és el kell jutni az esztétikus, emberközeli környezet megteremtéséig. Mindezt az iskola környezetének megformálásával, a tisztaság védelmével kell kezdeni.

Az emberi élet úgy teljes, ha képesek vagyunk a szépség befogadására. Ennek a képességnek a kifejlesztése az esztétikai nevelés legfontosabb teendője. Jelenti a természet mindennapi szépségének felismerését, rácsodálkozást a mesterséges környezet esztétikus látványára s mindarra, ami szépet a társas érintkezés, a nyelvhasználat formakultúrája és a művészetek sokasága ígér.

Feltétlenül megőrzendő helyi értékek

Valamennyi tanulónak meg kell ismernie községünk településtörténetének legfontosabb mozzanatait, hagyományait (Lónyay-kastély és emlékszoba, park, sírkert). Tudnia kell a faluképet meghatározó építményekről, mint pl. a műemlék jellegű templom, a kiskastély az iskola együttessel, a faluháza, a gazdálkodás hagyományait őrző keresztcsűrök, a középkori eredetű kút és néhány érdekes és értékes családi lakóépület.Ismerni kell iskolánk névadóját és családja más jeles tagjait.

Legyen tisztában a tanuló a községhez szorosan kötődő Tisza település-földrajzi és történelmi szerepével.

Szükséges olyan hagyományőrző csoportok, programok (pl. gyermekjátszókör) szervezése, amelyek megismertetik tanulóinkkal a tájegységre jellemző néprajzi kultúrát és a népi szokásokat.

A történelmi múlt megismeréséhez a szakköri munka és a pályázatok teremtenek lehetőséget.

A célok és feladatok meghatározásakor alapvetőnek tartjuk:

a./ - A közoktatási törvényben meghatározott funkciót, mely szerint az általános iskola

biztosítsa az általános műveltséget, az alapfokú oktatást, nevelést,

- tegye lehetővé a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő továbbtanulást,

pályaválasztást.

b./ - Az iskola biztosítsa az Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi

Egyezmény a Gyermekek Jogairól című deklaráció előírásait.

- A személyiség teljes körű kibontakoztatásának segítése.

24

- Fokozott gyermekvédelmi funkció.

c./ - A közvetlen társadalmi környezet igényei által meghatározott funkció szem előtt

tartása:

esélyegyenlőség biztosítása /ennek megfelelően a tehetséggondozás, a felzárkóztató

tevékenység erősítése/.

Iskolánk alapvető célja, hogy magas színvonalú, modern tudást nyújtó, a kliensek

igényeit kielégítő kínálatot hozzon létre, mely minden tanulónak /képességeihez

mérten/ a megfelelő, versenyképes tudást biztosítja.

Alapvetőnek tartjuk, hogy a hátrányos helyzetben lévő, illetve az cigány kisebbséghez

tartozó tanulók számára biztosítsuk az esélyegyenlőséget, illetőleg az

esélyegyenlőtlenség csökkentésére törekedjünk. (hatékony felzárkóztatási munka).

Alapvető célként határoztuk meg az értékközvetítés előtérbe kerülését. Fontosnak

tartjuk az egyetemes emberi értékek közvetítését. /lsd. nevelési célrendszer/.

Kiemelt feladatként kívánjuk kezelni az alapkészségek szilárd elsajátíttatását, olvasás,

szövegértés, matematikai alapkészségek valamint kulcskompetenciák fejlesztését.

elsősorban az anyanyelvi, /olvasás, szövegértés, kommunikációs készség/, a

matematikai alapkészségek begyakoroltatására kívánunk hangsúlyt fektetni.

A számítástechnika, az idegen nyelvek oktatásának erőteljes fejlesztésével a

társadalom, a klientúra igényeinek kívánunk megfelelni. /Idegen nyelvek terén

biztosítani tudjuk az angol – német – orosz nyelv oktatását. /Helyi adottságokat

figyelembe véve erősíteni kellene az orosz nyelv oktatását, melyet nemcsak térségünk

földrajzi elhelyezkedése indokol, hanem az a tény is, hogy a város gimnáziumában

oktatják ezt az idegen nyelvet/.

Mindkét tárgy tanítása terén tantestületünk elfogadta, / a homogén csoportok

igényeinek figyelembevételével /, hogy a 20 főt meghaladó osztálylétszám esetén

csoportbontásban tanítjuk e két tárgyat. /számítástechnika – idegen nyelv /.

25

Lehetőség van 2. idegen nyelv választására.

Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartjuk a szocializációs célokat, feladatokat.

Ennek keretében az elemi szokások kialakítására, a negatív társadalmi hatások

kompenzálására, a tolerancia képességének kialakítására törekszünk elsősorban.

Célunk egy olyan modern iskola megteremtése, mely naprakész, a társadalmi

igényeknek megfelelő ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek

kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével lehetőleg egyenlő

esélyeket biztosít az általános műveltség alapjainak elsajátításához, a szabadidő

hasznos eltöltésével, praktikus ismeretek elsajátíttatásával készíti fel a gyermekeket a

jövő szolgálatára. Eközben olyan személyiségjegyek és magatartási formák

kialakítására törekszik, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és

érvényesítésére.

2.4. Iskolánk által preferált értékekből adódó célok, feladatok

a.) Egészséges életmódra nevelés területén:

Cél: - ki kell fejleszteni és fokozni kell tanulóink igényét az egészséges

életfeltételek, a tiszta környezet, a helyes testápolás iránt.

- tudatosítanunk kell a környezetvédő magatartás lehetséges formáit:

Feladatok:

biztosítanunk kell a rendszeres sportoláshoz szükséges időt és eszközöket

tiszta, higiénikus környezet kialakításával otthonossá kell tenni

iskolánkat /szaktantermek, aula, udvar, virágosítás, védnökségvállalás /

Tanórán kívüli tevékenységi formák keretében ki kell alakítanunk a

környezetvédő magatartás alapjait. /Föld napja, Madarak és Fák napja,

egészségnevelési hónap rendezvényei, fakultációs lehetőség,

osztálykirándulás, táborozás, terepgyakorlat.

Felvilágosító tevékenység keretében a káros szenvedélyek megelőzésére

törekszünk.

Kiemelten foglalkozunk a családi életre neveléssel.

26

b). Esztétikai nevelés területén:

Cél: erősítenünk kell tanulóink fogékonyságát saját környezetünk tisztasága,

valamint a „ szép „ iránt.

Feladatok :

tárlat rendezése a tanulók munkáiból

tantermek esztétikus berendezése, védnökségvállalás

múzeum, színházi előadások, hangverseny látogatás megszervezése

alkalomhoz illő öltözködési szokások tudatosítása

c.) Értelmi nevelés területén :

Cél:

pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll.

önálló ismeretszerzés képességének kialakítására törekszünk tanulóinkkal –

„tanulás tanulása”-

kiemelt feladatként kezeljük a kommunikációs képesség erősítését

a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését, az egész életen át tartó

tanulás képességének kialakítását.

Feladatok:

Központi feladatként kezeljük a kreativitás, az idegen nyelvek és

informatika tanulása iránti igény felkeltését.

Napközis, tanulószobás csoportokban egyéni bánásmóddal megtanítjuk a

gyermeket a helyes tanulási módszerekre.

Szaktárgyi feladat legyen: az önálló ismeretszerzésre való serkentés

/Kiselőadás, búvármunka, pályázatokban való részvétel, versenyekbe való

bekapcsolódás stb. /.

a DÖK bekapcsolása a tanulás folyamatába /tanulmányi verseny /

d.) Érzelmi, akarati nevelés területén :

Cél:

Ki kell alakítani tanulóinkban, hogy érzelmeiket alkotó jelleggel

hasznosítsák.

Reális önismerettel, önbecsüléssel rendelkező gyermekeket nevelünk,

akikre a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás jellemző.

El kell érnünk, hogy tanulóink erős akarattal, hittel rendelkezzenek.

27

Feladatok:

Iskolai rendezvényeinket, megemlékezéseinket úgy kell szerveznünk, hogy

gyermekeink pozitív élményként éljék át annak jelentőségét.

A diákönkormányzat és a két gyermekközösség bevonásával minél több,

sokrétű szabadidős programot kell kínálnunk.

e.) Erkölcsi nevelés területén :

Cél:

alapvető magatartási, társadalmi viselkedési normák elfogadtatására

törekszünk

jogait és kötelességeit egyaránt ismerő személyiségeket kívánunk nevelni

arra törekszünk, hogy tanulóink értsék és érezzék a következő fogalmakat:

kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, boldogság, kitartás,

hűség, igazmondás stb.

Feladat:

toleráns, a másságot tiszteletben tartó magatartást követelünk tanulóinktól

előtérbe helyezzük a pedagógusok személyes példamutatását, személyes

emberi értékeit

fokozottan élni kívánunk a türelem pedagógiai erejével, melynek

megvalósulása a társas érintkezés szabályait, a társak iránti megbecsülést

foglalja magába.

A fenti célok, értékek, feladatok megvalósítása érdekében olyan iskolai légkör kialakítására

törekszünk, mely humanista, gyermekközpontú, melyet áthat a demokratizmus.

Célok az 1-4. évfolyamra:

a megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődés fejlesztése

a gyermeket fogékonnyá kell tennünk saját környezete, a természet, a társas

kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt.

alapvető képességeket és alapkészségeket kell fejlesztenünk.

Feladatok az 1-4. évfolyamra: (bevezető szakasz, kezdő szakasz)

28

pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon

alapozza meg a tanulási szokásokat

támogassa az egyéni képességek kibontakozását

működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában valamint a

hátrányok csökkentésében

a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Célok az 5-8. évfolyamra: (alapszakasz, fejlesztő szakasz)

Az első két szakasz nevelő – oktató munkájának folytatása azoknak a képességeknek,

készségeknek fejlesztése, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való

harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek.

készítsen fel a továbbtanulásra, figyelembe véve a tanulók különböző érdeklődését,

eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségét,

fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, kreativitását, az aktív

tanulás tevékenységek (kooperatív tanulás technikák) közben fejlesszük a tanulók

önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését,

empátiáját, toleranciáját,

tudatosítani kell a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és

jellemzőit,

munkánkat a következetes követelés és igényesség, valamint a tanulók jogainak,

emberi méltóságának tiszteletben tartása jellemezze,

pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon,

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése

járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához, a társadalmi igényeknek való

megfeleléshez.

Feladatok az 5-8. évfolyamra :

azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, amelyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek

kompetenciák fejlesztése:

- anyanyelvi kommunikáció,

29

- idegen nyelvi kommunikáció,

- matematikai kompetenciák (matematikai gondolkodás fejlesztésének és

alkalmazásának képessége, problémamegoldó gondolkodás, matematikai

alapismeretek megszilárdítása)

- természettudományos kompetencia,

- digitális kompetencia (SDT) tudatos használata

- hatékony, önálló tanulás,

- szociális és állampolgári kompetencia (harmonikus életvitel, közösségi

beilleszkedés feltételeinek megismerése)

- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- esztétikai – művészeti tudatosság (kreativitás)

fejlesztenünk kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

empátiáját.

tisztáznunk kell az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát

tudatosítanunk kell a közösség demokratikus működésének értékét

képviselnünk kell az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt /nemzeti,

nemzetiségi azonosságtudat /

a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása fontos.

Pedagógiai eljárásaink

a tanuló fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe

minta adása az ismeretszerzéshez, a feladat – és problémamegoldáshoz /egyéni

tanulási módszerek megalapozása /

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati oktatásával

járulunk hozzá

törekszünk a mozgásigény kielégítésére

az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére törekszünk

helyes magatartásformákat, praktikus ismereteket nyújtunk

30

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát /

megfigyelés, kísérlet, anyaggyűjtés, szerepjáték stb. /

arra törekszünk, hogy a tanulók a megszerzett tudást valóságos feladatok, problémák

megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák /szocializációs folyamat

elősegítése /

az ellenőrzési, értékelési rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak

megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

Pedagógiai eszközeink :

megfelelő programot, tevékenységi formákat kell biztosítanunk tanulóink számára

taneszköz használatunkban, a tanulási stratégiák megválasztásában elsődleges

szempontunk az életkori sajátosságok figyelembevétele

személyes példamutatásra van szükség /tolerancia, empátia, emberi jogok tiszteletben

tartása, másság elfogadása, stb./

A nevelési – oktatási eljárások pedagógiai eszközei:

- a meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei:

mintaadás, példakép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, előadás, vita.

- a tevékenység megszervezésének módszerei:

követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játék

- a magatartásra ható módszerek:

helyeslés, elismerés, dicséret, jutalmazás, felszólítás, követelés, büntetés, ellenőrzés,

figyelmeztetés, tilalom

/ösztönző, kényszerítő, gátlást kiváltó módszerek/.

31

Alapelvek Célok Feladatok Eljárások EszközökFelkészítjük tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre, ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása

A tanulás tanítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

Tanulási módszerek megtanítása

Diagnosztikus, formatív és szummatív mérések elvégzése

Szummatív mérésekhez megyei ill. országos standarizált tesztek, diagnosztikus, formatív méréshez iskolai szinten készített tesztek

Jó képességű tanulóinknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatásához.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont a pedagógusnak!

Segítsük a tehetséges gyereket a saját önfejlesztő stratégiájuk kialakításában.

Tanórai, tanórán kívüli tevékenységben való részvétel, tanulmányi versenyeken való szereplés.

Kreativitás-fejlesztő egyéni programok

Iskolánkban két idegen nyelvet oktatunk

Az idegen nyelvek tanulása iránti igényt minden tanulóban keltsük fel!

Minél több tanuló legyen képes a középiskolában folyó két idegen nyelv eredményes tanulására.

A tanulói stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont legyen az életkori jellemzők figyelembe vétele.

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdésében.

Akadályozzuk meg, hogy a hátrányok esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

Hatékony felzárkóztató munka, napközi otthonos elhelyezés.

Differenciált foglalkoztatás egyéni haladási ütemhez igazított terhelés.

Felzárkóztatás, csoportos foglalkozás, egyéni korrepetálás.

Lépést tartunk az informatikai forradalommal.

Minden pedagógus tudja alkalmazni saját tantárgya oktatása terén az informatikai eszközöket.

Tanórán és azon belül megtanítjuk a számítástechnika alapjait.

Minden tanulónak lehetővé tesszük az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Már alsó tagozatban megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal.

Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.

A kommunikációs-és viselkedéskultúra elsajátításával alakítsuk ki a világban való eligazodás képességét!

Erkölcsi értékek tudatosítása, a pozitív szokások és humánus magatartásminták erősítése.

Osztályfőnöki helyi tanterv, ember –és társadalomismeret, etika oktatása.

Ésszerű tapasztalatok megszerzésében gazdag tevékenységrendszer kialakítása.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Munkánkat a következetes követelés, az igényesség, a tanulók méltóságának tiszteletben tartása, türelemigazságosság jellemezze!

Demokratikus tanár – diák viszony kialakítása. Oldott hangulatú tanítási órák.

A tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának növelése.

A szemléltetés, cselekvés és az aktivizáló módszerek alkalmazása minden pedagógus számára kötelező.

32

Alapelvek Célok Feladatok Eljárások Eszközök

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.

Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

A programcsomagok elemei, modulok, epochák.A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.

33

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság,2./alkotáscentrikusság,3./minőségcentrikusság4./kultúracentrikusság

A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!

Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.

Gazdag tevékenység-repertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.

/Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/

Alapelvek Célok Feladatok Eljárások EszközökReális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban.A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket!Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!

A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzési-minőségbiztosítási programjának megfelelően..

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.

Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőtt-ábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák)

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-8. évfolyamokon.

Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

34

A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat!

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes követelés.

Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.

A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom;- ember a természetben;- földünk – környezetünk;- a művészetek;- az informatika;- az életviteli és gyakorlati ismeretek;- a testnevelés és sport;

Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.

Kiemelt fejlesztési feladataink:- énkép, önismeret,- hon-és népismeret,- európai azonosságtudat- egyetemes kultúra,- aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés,- gazdasági nevelés,- környezettudatosságra nevelés,- a tanulás tanítása,- testi és lelki egészség,- felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

Alapelvek Célok Feladatok Eljárások EszközökA kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás

Kooperatív technikák

Projektek

35

A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést.

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása.

Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet és csoportok kialakítása.

A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.

Szituációs játékok

Gyakorlati életből vett problémák megoldása.

Viták indítványozása

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része:-munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja-bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

A tanulók idegen nyelv –használati képességének fejlesztése:-a beszéd-az írásbeli szövegalkotás-a szövegértés fejlesztése.

Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt.

Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri.

Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása.

-magazinok

-interjúk

-tévéműsorok

-filmrészletek

-történetek, mesék

-levelek

-szerepjátékok

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai:-interakció-összefüggő beszéd

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.

Betanult szerepeket el tud játszani.

Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt

Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

36

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

Tudjon írni:-üzeneteket-feljegyzéseket-életrajzot-magánlevelet-egyszerű történéseket

Ajánlott nyelvi tevékenységek:

-vázlatkészítés

-életrajz írása

-élménybeszámoló

-üzenet

-feljegyzés írása

-történet tömörítése

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása.

Gyakorlás

Alapelvek Célok Feladatok Eljárások Eszközök

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló.Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.

Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva.

-hírműsor

-filmrészlet

-interjú

-történetek, mesék,

-versek

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása-önismerete, önbecsülése-váljon autonóm személyiséggé-legyen képes együttműködésre-fejlődjenek interkulturális kompetenciái

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

37

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen.Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye.Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés-a társak értékelése.Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.Figyelembe kell venni az eltérő kiindulásinyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/

-ünneplés

-dicséret

-oklevél

-naplóvezetés

/erősség,gyengeség/

-közös értékelés

2.4.1. Személyiségfejlesztés

A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

2.4.1.2. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok:

- Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére.

- Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára.

- A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk.

- Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást : magyar, matematika, idegen nyeln tantárgyakból.

38

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok

A személyiséget a biológiai tényezők és környezeti, nevelési hatások egymással szoros

kölcsönhatásban-együttesen határozható meg. A személyiség fejlődését 3 tényező

befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása, tehát az

örökletes és környezeti hatások, illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye

és eredője. Az egyénben az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben,

azok kódjában benne van.

A környezeti hatások-társadalom, nevelési intézmények, család. Befolyásolják azt, hogy az

adottságból mi, mikor és milyen mértékben miképpen valósul meg. Ezek közül legjelentősebb

a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása. Az oktatás része, és nem kizárólagos tartalma a

nevelésnek.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok négy területe:

a./ az értelem kiművelése / kognitív kompetencia/

b./ segítő életmódra nevelés / szociális kompetencia/

c./ egészséges és kultúrált életmódra nevelés / személyes kompetencia/

d./ szakmai képzés alapozása / speciális kompetencia/

A személyiségfejlesztésből adódó iskolai feladataink iskolánk gyermekideáljának

személyiségéből fakadnak.

Iskolánk gyermekideálja:

Milyen legyen, milyenné legyen az általunk nevelt gyermek?

Legyen nyitott, magabiztos, barátkozó természetű, szorgalmas, tisztelettudó,

szófogadó, kitartó, együttműködő.

Amennyiben a gyermek nem felel meg az általunk elképzelt ideálnak, nevelő-oktató munkánk

minden egyes legkisebb fázisában is azon munkálkodunk, hogy személyisége az évek során,

illetve az iskola falait elhagyva érje el vagy közelítse meg az általunk elképzelt ideált.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

39

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink

1.Komplex személyiségfejlesztésre törekszünk

a) A tanulók erkölcsi, akarati nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, és

meggyőződéssé alakítása, reális önismeret kialakítása. Az önismeret, a

tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség

kialakítása.

Eljárás: Szülői értekezletek.

Fogadóórák.

Közös sport és kulturális rendezvények.

b) A tanulók értelmi nevelése

Feladat: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez szükséges.

képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés

igényének kialakítása.

Tanulási módszerek megismerése, alkotási vágy fejlesztése.

Eljárás: Házi tanulmányi versenyek szervezése.

c) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és

önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek

kialakítása.

Eljárás: Helyes magatartási példák példaként állítása. Kéthetenkénti rendszeres

ügyeleti értékelés, a pozitív illetve negatív értékek kidomborításával.

2. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

40

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A

kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

Eljárás: Gyermekközpontú házirend kialakítása, mely elősegíti a tanulók

tapasztalatszerzését a segítőkészség előnyeinek megismerésében.

3. A tanulók nemzeti nevelése

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete,

ápolása, megbecsülése.

A hazaszeretet érzésének felébresztése.

Eljárás: Bereg és városunk hagyományainak kutatása, hagyományok megőrzése.

Hazánk értékeinek megismerése, megbecsülése, hagyományok ápolása a

tanulmányi kirándulások alkalmával.

4. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az

érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény

kialakítása közösségi tevékenységre, az iskolai és a helyi közéletben való

részvételre.

Eljárás: Cimbora gyermekközösség, Kaláka gyermekközösség, Diákönkormányzat

és ezek programjaiba való bekapcsolódás.

5. A tanulók munkára nevelése.

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók

önellátására és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenység

gyakoroltatása.

41

Eljárás: Az önálló képesség tevékenységformáinak megismertetése, (étkezés,

tisztálkodás, testápolás, rend iránti igény, „Tiszta, rendes osztály” cím

elnyerése stb.)

6. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességéinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény

felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az Egészséges

életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges

életmód iránti igény kialakítása.

Eljárás: Novemberi egészség nevelési hónap.

Tisztasági verseny osztályonként.

DADA program megismerése, megismertetése.

2.4.2. Közösségfejlesztés

2.4.2.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől.A kortárs csoport:

- lehetőséget ad az én-érvényesítésre,- biztosítja a valakihez tartozás érzését,- emocionális biztonságot nyújt.

Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.

2.4.2.2. A család

A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is.

42

2.4.2.3. Az iskolai közösség

A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra.

2.4.2.4. Az osztályközösség

A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek.Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

Az osztályközösség feladata:- valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,- az egyéni értékek felismerése,- egymás tiszteletben tartása,- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,- a másság elfogadása, a tolerancia,- társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,- mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

2.4.2.5. A tanítási órán kívüli tevékenységek

A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba.Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek:

- szakkörök,- táborok,- takarítási akciók (iskola, környék stb.),- gyűjtési akciók (papír, fém stb.).

2.4.2.6. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a

43

sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti.A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható.A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező.Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintet tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet.A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá.

2.4.2.7. Alkalmanként szervezett foglalkozások

Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek:

- osztálykirándulások,- a tanulmányi kirándulások,- a táborok,- a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai,- kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai.

A tanulmányi kirándulások időtartama, időpontja:

Évfolyam Időtartam Időpont1. oszt. 1 nap adott év ……..hó ……nap2. oszt. 1 nap adott év ……..hó ……nap3. oszt. 1 nap adott év ……..hó ……nap4. oszt. 1 nap adott év ……..hó ……nap5. oszt. 2 nap adott év…hó….naptól…napig6. oszt. 2 nap adott év…hó….naptól…napig7. oszt. 2 nap adott év…hó….naptól…napig8. oszt. 2 nap adott év…hó….naptól…napig

Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, táborozások és az utazások esetén osztályonként egy tanárnak kell kísérnie a csoportot. Tanulmányi kirándulásokra a szorgalmi időből egy nap vehető igénybe.

A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után.

A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől.

A tanulók távollététől, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, is igazgató dönt.

44

2.4.2.8. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái

a) Hagyományőrző tevékenységek

- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: 1848. március 15-e, 1849. október 6-a évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, farsangkor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor stb.

- Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása.- Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv

kerül kiadásra.

b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

- Fontos, hogy: az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók

képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók

gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék,

- A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie.

c) Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

d) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik.

- Napközis foglalkozás, iskolaotthon

Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (reggeli, ebéd, uzsonna) és felügyeletét 1600 óráig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni.A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és

45

színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.

- Felsős napköziotthonos foglalkozás

A felsős napköziotthonos foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.

e) Versenyek, vetélkedők

A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

f) Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

g) Erdei iskola

Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül.

h) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

i) Szabadidős foglalkozások

A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelező.

46

j) Iskolai könyvtár – könyvtárszoba

Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül.

k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

l) Hit- és vallásoktatás

Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A közösségfejlesztés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének

fejlesztését jelenti. Ebben kulcsszerepe van az iskolai közösségeknek, a pedagógusoknak,

mint közösségfejlesztőknek.

Célunk: a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni

fejlődés érdekében.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségekben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése,

irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztetésével kapcsolatos feladataink:

1. Különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint

ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. (osztályfőnökök)

47

2. A tanulók életkori fejletségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az

életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a

felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személységének lassú

átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes-

személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél

eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett

munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos

megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés

csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett

tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a

közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz

tapasztalatokat gyűjthetnek.

5.A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé

válásának kialakítása, ápolása.

48

2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:- szűrés, diagnosztizálás,- együttműködés a segítő szakemberekkel,- együttműködés a kortárs csoportokkal,- speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.

A 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30. §-a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések.E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben.Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre.A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei:

- a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,

- passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,- nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,- testi és pszichés tünetei vannak,- személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok,

hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:

- szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,

- fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása,

49

a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel,

az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti

csoportbontás,- együtt kell működni:

a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek,

- törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli

tevékenységek során, olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő

tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,

felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.

A Közoktatási törvény 52. § (11.c) pontja lehetőséget biztosít a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló időkereten felül - a kilencedik – tizedik évfolyamon – a heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékban a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására is. Az egyéni foglalkozásokra használható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy az időkeretet tanévenként egy-egy százalékkal kell emelni.A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre külön rendelkezések vonatkoznak.

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján:

- tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve- a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek,

az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.

50

3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

3.1. TANULÓI JOGVISZONY

Belépés

A beiratkozás utáni felvétellel vagy más iskolából történő átvétellel keletkezik a tanulói jogviszony.

Az első évfolyamba lépéskor az iskolaérettség a feltétel. Óvodai szakvéleménnyel illetve a nevelési tanácsadó és szakértő bizottság határozata alapján kerülnek a gyerekek normál és kisegítő osztályba. Természetesen feltétel az életkor is, egyes életkori csoportokból a szülők kérelme. A normál osztályok az értelmi képességek és etnikai hovatartozástól függetlenül heterogének, létszámukat tekintve arányosak.

Továbbhaladás

A Nemzeti Alaptanterv minimum követelményei alapján összeállított, osztályokra lebontott helyi követelményrendszer határozza meg a továbbhaladás feltételeit.

Az első évfolyamon szöveges értékelést kap a tanuló. Nem haladhat tovább, akinek a tanévi munkáját előkészítő jellegűnek minősítik. Automatikus a továbbhaladás idegen nyelvből a negyedik évfolyamon, az értékelés fejlesztő jellegű.

Évfolyamot kell ismételnie annak, aki három vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, vagy a javítóvizsgán sem sikerült elégséges vagy attól jobb érdemjegyet szereznie. A javítóvizsgáról való indokolatlan távolmaradás is ilyen következménnyel jár.Osztályozó vizsgára kötelezettek: a magántanuló aki a kötelező tanórai foglalkozás alól felmentést kapott; akinek a tanévi mulasztása meghaladja a 250 órát.

Tanulói jogviszony megszűnése

Megszűnik a tanulói jogviszony: - Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett,

eredményesen befejezte az iskola utolsó évfolyamát.- A tankötelezettség megszűnésével, ha írásban nem kéri tanulmányainak

folytatását.- Ha a tanulót másik iskola átvette.

Amennyiben a tankötelezettségi kor lejárta előtt szakítja meg a tanuló a tanulmányait, az iskola a település jegyzőjénél kezdeményezi a tanulmányok 9-10. évfolyamon való folytatását.

51

3.2. A KÉPZÉS BELSŐ SZAKASZAI

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a 8. évfolyam végéig

tart. Négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) 1-2. évfolyamon bevezető szakasz

b) 3-4. évfolyamon kezdő szakasz

c) 5-6. évfolyamon alapozó szakasz

d) 7-8. évfolyamon fejlesztő szakasz

A bevezető szakaszban elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy megszerettessük az

iskolát, a tanulást tanítványainkkal. Ennek érdekében lassú ütemben következetesen alakítunk

ki szokásokat. A tanulási folyamatban a pozitív élményszerzést biztosítjuk (dicséret,

sikerélmény). Törekszünk a korra jellemző játékosság biztosítására, a szabadidő aktív

kihasználására.

Iskolaotthonos formában folyik a képzés, így a tanulóknak egyenletes a leterhelése, házi

feladat hét közben nem adható.

Kezdő szakaszban az alapkészségek, kulcskompetenciák kialakítására helyezzük a fő

hangsúlyt valamennyi tantárgy keretében. Kiemelten a matematikai-logikai, írási és olvasási

készségek kialakítására. Minden nap biztosítjuk a játékos egészségfejlesztő testmozgást.

Tantárgycsoportos keretek között, tanítók végzik az oktatást, kivétel az idegennyelvek

tanítása.

Az alapozó szakaszban a kezdő szakasz oktató-nevelő munkájának folytatását, a

képességek, készségek fejlesztését állítjuk középpontba. Törekszünk a tanulók egészséges

terhelésére, érdeklődésüknek megfelelően. 5.-6. évfolyamon az alapkészségek megszilárdítása

fő feladatunk. A kötelező órákon kívül lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink választható

órákon gyarapítsák ismereteiket. (matematika, idegen nyelv, testnevelés, informatika).

A fejlesztő szakaszban munkánk középpontjába a személyre szóló fejlesztést

helyezzük. Kiemelten kezeljük a problémamegoldó képesség, kreativitás kibontakoztatását.

Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. (Kísérlet,

búvárkodás a könyvtárban, stb). Felkészítünk a továbbtanulásra.

52

3.3. ÁTJÁRHATÓSÁG, VIZSGARENDSZER

A harmadik osztály végén mérjük először a tanulók képességeit anyanyelvből és matematikából. Az anyanyelvből és matematikából készített felmérő teszt eredményei döntik el, hogy a tanuló emeltszintű vagy felzárkóztató osztályban folytatja tanulmányait. A képességfelmérő teszt követelményeit és az osztályba sorolás feltételeit a helyi vizsgarendszerrel együtt dolgozza ki a fejlesztő csoport.A magasabb szintű képzésben részesülők és a normál osztályokban tanulók számára az átjárhatóságot a helyi vizsga biztosítja a 6. évfolyam végén. A szülők kérésére – amennyiben ezt az osztály létszáma megengedi, illetőleg az anyanyelvi és matematika szaktanár is javasolja - a tanuló a magasabb szintű oktatási formában folytathatja tanulmányait.

A helyi vizsgarendszer bevezetése elősegíti, hogy a továbbtanulni szándékozó gyerekek a felvételiken eredményesebben szerepeljenek. A 6. évfolyam végén vizsgát anyanyelvből és matematikából kell szervezni, majd a 8. osztály végén – a készség tantárgyak kivételével – minden tantárgyból. A helyi vizsgarendszert szabályzatban dolgozza ki a tantestület.

Iskolánk a tanulók illetve a szülők igényei szerint készít fel az alapműveltségi vizsgára.

Más intézményből jött tanuló besorolása a párhuzamos osztályok valamelyikébe a főbb tantárgyakat tanító szaktanárok felmérése és javaslata alapján történik. Az iskolaváltoztatás miatt felmerülő költségeket (taneszköz, könyvek, felzárkóztatás) a szülő köteles fedezni.

3.4. KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK ÉS FORMÁK

Emelt színtű oktatást tervez az iskola magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából. Célja, hogy a továbbtanulást meghatározó tárgyakban iskolánk tanulói versenyképes tudással rendelkezzenek. Megemelt órakeretet adunk ezeknél a tantárgyaknál a felzárkóztatáshoz is.

Tanórai keretben oktatjuk a számítástechnikát. Az emeltszintű tanulócsoportokban önálló tantárgyként, másutt a technika tantárgyhoz integrálva.

Csoportbontással történik az orosz és német nyelv oktatása 5. osztálytól. Az alacsony csoportlétszám biztosítja az intenzív nyelvtanulást, a nyelvvizsgára való felkészülést.

Az önálló ismeretszerzési képességek kialakítását a napközis és tanulószobai foglalkozások, valamint a könyvtárismereti órák segítik.

A tanulási nehézségekkel, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő nehezen nevelhető gyerekek számára tanulmányi felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást tartunk a napközibe járó cigány tanulók körében – igénybe véve ehhez a közoktatási hozzájárulást.

Az etnikai fejkvóta felhasználásával szervezzük a cigány felzárkóztató oktatást és az interkultúrális oktatást.

53

Intézményünkben jelenleg logopédiai képzés folyik. A személyi feltételektől függően szeretnénk ezt továbbra is fenntartani, illetve kinevezett dolgozóval továbbfejleszteni.

Alsó tagozatban szükség szerint a szakértői bizottság határozata alapján kis létszámú kisegítő osztályt működtetünk (jelen esetben összevont formában).Felső tagozatban az integrációs megoldást tartjuk szerencsésebbnek – biztosítva hozzá felzárkóztató nevelőt

Az oktatás alapvető szervezeti formája az osztályrendszerű tanítás. Osztályonként szerveződnek 1-3 évfolyamon az iskolaotthonos csoportok is. A fentiektől eltérő csoportformák is megtalálhatók, kialakíthatók az intézményben.- Csoportbontással történik 5. osztálytól a technika és az idegen nyelvek oktatása (az utóbbi csak az emeltszintű képzésben résztvevő osztályoknál)- A napközis csoportok a létszámtól függően alsóban osztályonként, felsőben évfolyamonként szerveződnek.- Több évfolyam összevonása elsősorban a bejáró tanulók illetve a tanulószoba megszervezése miatt történik.- A szakkörök érdeklődési körönként szerveződnek 4-6. és 7-8. évfolyamokon.

A jelentkezés önkéntes, de a jelentkezés után kötelező a tanévi részvétel. A szolgáltatás ingyenes.

- A diáksportkör, a gyermekszervezet és a diákönkormányzat tevékenysége az egész iskola tanulóifjúságát érinti. Szervezeti kereteit a működési szabályzatok határozzák meg.

3.5. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

3.5.1. Tehetséggondozás, képességfejlesztésTehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos

fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy

bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A

tehetség felismerésére, különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Ne csak az

elméleti tantárgyakban keressük a tehetségeket.

A tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

emelt szintű oktatás (matematika, angol vagy német)

szakkörök szervezése érdeklődés szerint

választható tanórák

tanulmányi versenyek szervezése

tanulmányi versenyekbe való bekapcsolódás

54

kulturális rendezvények látogatása

sportversenyek

művészeti oktatás

csoportbontás (idegen nyelv, technika, számítástechnika)

iskolai könyvtár.

a./ Tehetséggondozás

Célja a kreatív gondolkodású, önálló ismeretszerzésre és önmaguk kifejezésre is képes tanulók gondozása, képességeik kibontakoztatása.

A feladat megvalósítása részben tanórai keretben - az emelt színtű osztályokban képzelhető el. Másrészt a szakkörök, önképzőkörök adnak lehetőséget a tehetségek felkarolására. Megmérettetésük a házi, területi vagy országos szintű versenyek keretében lehetséges.

A rendszeres versenyzés - tapasztalataink alapján - szellemi pezsgést indít, minőségi munkára ösztönöz. A siker növeli az egészséges önbecsülést, melynek természetes következménye a nagyobb teljesítmény. A verseny az iskolában folyó oktató-nevelő munka egyik fokmérője. A mostani elburjánzó, sokszor szinte csak üzleti érdeket szolgáló versenyek közül a szaktanárnak kell tudnia választani. Érdemes a több éves hagyománnyal rendelkező, országos felfutású szaktárgyi versenyekre nevezni tanulóinkat.

Az anyanyelvi oktatás keretében már az alapozó szakaszban nagy hangsúlyt kapjon a szituációs játék. A későbbi szakaszok irodalmi ismeretei alapozzák meg a művészeti műhelyben folyó színjátszást.

A történelem és a társadalomismereti tantárgy tanítása elképzelhetetlen az irodalom, a zene és a képzőművészet összekapcsolása nélkül. Érdemes kísérletezni e tantárgyak integrálásával. Az órai kereteken túl az önképzőköri tevékenység is jó lehetőséget kínál erre.

A matematika és más természettudományos tárgyak tanításának összekapcsolása - felhasználva a számítástechnikai képzés lehetőségeit - is kézenfekvő.

A mindennapos testnevelés tantárgyi és tanórán kívüli lehetőségei elősegítik a testedzést és a sportban tehetséges gyermekek kiválogatását és felkarolását.

A tehetséggondozásban különleges lehetőséget kínálhat a művészeti tanoda működése. Célja az ember alkotta szellemi és dologi világ megismerése, alkotó közreműködés e világ befogadásában és alakításában. Kínálja az önkifejezés, önmegvalósítás lehetőségeit, a képzőművészet, a kismesterségek különböző ágaiban, a zenében, a táncban és a drámajátékban.

b./ Felzárkóztatás

55

A tanulóifjúság összetétele miatt a felzárkóztatás a tankötelezettség teljesítése érdekében az előbbihez hasonló kiemelt feladata intézményünknek. Az iskolába lépő gyerekek közül egyre több a beilleszkedési zavarral, beszédhibával küzdő, visszamaradott. Az óvodai előképzés főképp a cigánygyerekek esetében sokszor elmarad.

Nem lehet kizárni a fentiek miatt nulladik osztály szervezését, bár a hátrányok enyhítésének útját elsősorban az iskolaotthonos oktatás általánossá tételében látjuk megoldhatónak az alapozó szakasz (1-3.) gyengébb képességű osztályaiban. Mivel ezeken az évfolyamokon az egész napos foglalkoztatás iránti igény szinte teljes körű, az iskolaotthonos forma megszervezése nem jelent különösebb gondot.

Az eddigi gyakorlat és az előrejelzés is azt mutatja, hogy tovább is indokolt kisegítő osztályok működtetése.

A felső tagozatban az órán folyó megkülönböztetett foglalkozás mellett a felzárkóztatást a napközis munka segítse.

A 9. és 10. osztály megszervezésének célja is a hátrányok csökkentése. A tovább nem tanuló tanköteles korú lányok sajátítsák el - pályaorientáció keretében - a legalapvetőbb háztartási ismereteket, esetleg a szabás varrást, gyermekápolást; a fiúk pedig a mezőgazdasági és gépészeti alapismereteket, hogy könnyebbé váljon szakmaválasztásuk, társadalmi beilleszkedésük és munkavállalásuk.

3.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programnak tartalmaznia kell:- a diagnosztizálásra,- az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendjére,- a tanórai differenciálásra és- a program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó előírásokat.

A Közoktatási Törvény 30. § és a 41. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A Közoktatás Törvény 10. § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:- hiperaktivitás,- szorongásos magatartás,- térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése),- mozgáskoordináció zavarai,- a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia),

56

- antiszociális cselekedetek,- alacsony önértékelés,- emlékezés zavarok,- a logikus gondolkodás problémái,- a spontán kíváncsiság hiánya.

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek:- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,- a nívócsoportos oktatás,- az egyéni foglalkozások,- a felzárkóztató foglalkozások,- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata,- a napközi otthon, tanulószoba,- továbbtanulás irányítása, segítése,- a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

3.5.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők:helyzetfeltárás,

- a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, kollégiumi elhelyezés stb.) megszervezése,- a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok),- az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése),- az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása.

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is.Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza.

A Közoktatás törvény 19. § (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében.

Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

57

- csoportbontás,- étkeztetési támogatás, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata,- a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,- a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az

osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.),- továbbtanulás irányítása, segítése,- rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés,- szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak

érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

- ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek:Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei.

Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire:- a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,- a szociokulturális hátrányok enyhítése:

a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése,

- felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,- tankönyvtámogatás,- kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel,- pályázatok figyelése,- szükség szerint segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben,- a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása

(csoport, páros, individuális munkaforma),- az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

58

3.6. AZ ISKOLA MUNKARENDJE

Az iskola heti és napirendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint a Házirend szabályozza részletesen.

Az iskola 7 órától fogadja a gyerekeket. A tanítás 745-tól 1330 percig tart.A napközi tanulmányi munkája 1345 órakor kezdődik. Az ikolaotthon tanulmányi munkája 1230 órakor kezdődik. Ez ideig osztályok illetve napközis csoportok szerint történik az ebédeltetés. A szabadidős foglalkozások a nem napközis tanulók és az énekkar kivételével csak 1500 órától szervezhetők 1830-ig.

3.7. AZ ISKOLA SZOLGÁLTATÁSAI

3.7.1. Tanórán túli szolgáltatások

A törvényben előírt alapszolgáltatáson túl intézményünk az alábbi szolgáltatásokat biztosítja

A kötelező tanítási időn túli szolgáltatások:

- Iskolaotthon, napközi, tanulószoba- Felkészítés tanulmányi versenyre- Szakkör, gyermekklub, diákkör- Könyvtárhasználat- Egyéni számítógép használat felügyelettel- Tornaterem és sportudvar használata felügyelettel- Ügyelet

A szolgáltatások ingyenesek.

Térítéses szolgáltatás a konyha és más helyiségek használata rendezvény céljára, országjáró kirándulások, nyári, téli táborok.

Iskolánk a képességfejlesztés, a művészeti nevelés, a helyismeret és a környezetvédelem megismerése, a szabadidő hasznos eltöltése, az egészséges életmódra nevelés, valamint a sporttevékenység támogatása érdekében széleskörű lehetőséget kínál a tanórán kívül is a tanulóknak.

A foglalkozások 15 órától 18/30 óráig tarthatnak ( az énekkar kivételével)A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók a szülők írásbeli kérésére jelentkeznek.A helyi tantervben felsorolt, az önkormányzat által támogatott foglalkozási formákingyenesek.

59

Az intézmény támogat önszerveződő, elsősorban a nyelvoktatást és sporttevékenységet szolgáló, önkéntes tanórán kívüli formákat is az intézményben.

Helyt adunk a felnőtt lakosság szabadidős programjainak, amennyiben ez az iskolai tanulók szabadidős tevékenységét hátrányosan nem befolyásolja, és az iskola működtetésével nem ellentétes.

A tanórán kívüli foglalkoztatás legfontosabb és terjedelmében is legnagyobb területe a napközi és az iskolaotthon az intézményben. A tanulóifjúság több mint felét érinti. Biztosítja a tanulók egész napos foglalkoztatását, a szociálisan legjobban rászoruló rétegeknek a tanórára való felkészülését, segíti a felzárkóztatást és a sokoldalú képességfejlesztést. Lehetőséget teremt a szabadidő kultúrált eltöltésére.

Az alsó osztályok csoportjaiban (1-3.) az iskolaotthonos forma nyújtja a legkedvezőbb lehetőséget a fenti célok megvalósításához.

Az egész napos foglalkoztatási forma - iskolaotthon - a 4. osztállyal bezáróan tart.

A tanórán kívüli foglalkoztatásnak más fontos területei már nem alkotnak ilyen szervezetileg körülhatárolható egységet.

Egy részük a tantárgyi oktatáshoz szervesen kapcsolódik. Szolgálja a szakterület alaposabb megismerését, az elmélyültebb és az önállóságnak nagyobb teret adó szaktárgyi búvárkodást, valamint a versenyre való felkészülést.

Másik részük elsősorban a művészeti neveléshez és a hagyományápoláshoz illeszkedik. Az iskolai rendezvények megtartásához (ünnepségek, kiállítások, pályázatok, stb.) nélkülözhetetlen ezeknek a csoportoknak a működése (tánccsoport, énekkar és egyéb hagyományőrző csoportok).

Kiemelten támogatjuk a cigány hagyományőrző együttesek szerveződését.

A tanórán kívüli szolgáltatások legnagyobb területe gyermekeink sporttevékenységét szolgálja, és része az egész napos testnevelésnek. Megszervezése a ISK feladata.

A tárgyi és személyi feltételek létrejötte után a szabadidős blokkban tervezzük a művészeti tanoda működését is. Az iskola tetőterének beépítésével teremtődnek meg ehhez a feltételek. A tanoda a zene, képzőművészet, a tánc és a szerepjáték területén biztosítja a tehetségek felkarolását. Órakeretét csak a feltételek megteremtése után lehet kidolgozni.

Az önálló ismeretszerzéshez nyújt nagy lehetőséget a közművelődési és iskolai könyvtár szolgáltatása. Több mint 20 ezer kötete, az elhelyezés és a használat jó adottságai messze kielégítik iskolai igényeinket, és egyre inkább hasznosak a közép – és felsőfokú iskolákban tanulóknak is. Szolgáltatásai keretében tartjuk a könyvtárhasználati órákat. Külön időpont áll rendelkezésre az alsó és külön a felső tagozatosoknak kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. Várható az intézmény technikai felszereltségének fejlesztése, ezzel aszolgáltatáskörének a bővítése (audiovizuális eszközök, videotár, számítógép).

60

A könyvtári szolgáltatás lehetőségei:

- Segíti a tantárgyakhoz kapcsolódó önálló ismertszerzést.- Kölcsönzéssel, könyvajánlásokkal elsődleges eszköze az olvasóvá nevelésnek- Lehetőséget teremt a nevelők önképzéséhez.- Szolgálja az olvasóvá nevelést a szépirodalmi és tudományos ismeretterjesztő

irodalom megismertetése révén.- Hozzájárul a művelődési és anyagi hátrányok leküzdéséhez a szükséges könyvek

beszerzésével.

A tanórán kívüli szolgáltatáshoz tartoznak még az iskolai rendezvények, melyek széles köre a jeles napokhoz és egyéb hagyományos iskolai események megtartásához, a gyermekszervezetek programjaihoz kapcsolódik.Ezen túl lehetőséget kínálunk közéleti, kulturális rendezvények megtartásához azoknak a szervezeteknek, melyekkel együttműködésünk folyamatos és eredményes.

Mindennapos testnevelés és testedzés

Az oktatási törvény előírásainak megfelelően megteremtjük a mindennapos testedzés feltételeit. A kötelező tanórai foglalkozások keretében – szükség szerint – gondoskodunk a könnyített testnevelés megszervezéséről.

A mindennapos testneveléshez az 1-3 iskolaotthonos osztályokban a testnevelési órák és a szabadidős játékfoglalkozások állnak rendelkezésre. A 4-8 osztályok testnevelés óráihoz még heti 36 órát biztosítunk a délutáni tömegsport valamint az iskolai sportkör szakosztályi tevékenységének megszervezéséhez. Ezt egészítik ki az említett évfolyamokon a napközis játékfoglalkozások. Mindez biztosítja a mindennapos testedzés megszervezését, mely elsősorban a testnevelő tanárok és a diáksportkör vezetőinek feladata.

A testnevelésórák és a tömegsport a természetes mozgásigény kielégítése mellett lehetőséget teremtenek a különböző sportágakban tehetséges tanulók kiválasztására, akik az iskolai sportkör szakosztályaiban a versenysporttal is megismerkedhetnek. A hagyományokat és lehetőségeinket figyelembe véve labdarúgásban, kézilabdában, atlétikában, asztalitenisz sportágban, természetjárásban szerveztünk szakosztályokat.

3.7.2. Szociális szolgáltatások

- Reggeli ügyelet, busz ügyelet, óraközi ügyelet- Étkezési lehetőség (tízórai, ebéd, uzsonna)- Iskola-egészségügyi szolgáltatás, egészségügyi szűrővizsgálat, fogorvosi szolgálat- Tanszersegély

61

4. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT

4.1. AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGRENDSZER MEGHATÁROZÓ ELVEI

Intézményünk az egységes (komprehenzív) iskola követelményeinek megvalósítását vállalja magára. Több célú intézmény, mindenki iskolája. A komprehenzív iskolamodell a gyakorlatban az alábbiakat jelenti:

- Nem válogatjuk meg a tanulók összetételét

- A legelhanyagoltabb, többszörösen hátrányos szociális helyzetből az iskolarendszerbe kerülő tanulók együtt élnek és dolgoznak a tehetősebb szülők gyermekeivel. Az átlagos vagy gyengébb képességűek a tehetséges tanulókkal.

- Az értelmi képességek szerinti megkülönböztetett foglalkoztatást a képzés differenciálásával érjük el. A szociokultúrális hátrányok csökkentését a felzárkóztatás szolgálja. A tehetséggondozást az emeltszintű oktatás, a nyelvoktatás és a tanórán kívüli szolgáltatások széles köre. Az iskolának sajátos karakteret, a művészeti nevelésnek mintát nyújthatna a „művészeti műhely” a tárgyi és személyi feltételek megteremtése után.

- A többcélú intézmény sokszínű tevékenységrendszere biztosítja az átmenetet a különböző képzési formákban résztvevők között. Az első szelekció a 3. osztály végén az alapvető tantárgyakból megírt képességfelmérő teszt szerint történik. Az átjárhatóság további lehetőségeit a helyi vizsgarendszer biztosítja.

- A tanulóifjúság ilyen heterogén együttélését csak demokratikus tevékenységrendszerben tartjuk megvalósíthatónak. Irányadóul a Diákjogi Charta szolgál, az elvek érvényesülésének alapvető feltétele a diákönkormányzat és a másik diákszervezet demokratikus működése.

- A komprehenzív iskolánkban meghatározó tényező a kisebbség egyre növekvő száma. A pedagógiai folyamat tervezésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni az etnikai nevelés két fontos elemét:

: romaidentitás, -kultúra: egymás kultúrájának megismerését, elfogadását a tanulóifjúság egészénél

A pedagógiai munka eredményességét – főként a középfokú oktatás szintéjén országos sztenderdek alapján mérik. Közismert mutatók pl. hogy milyen az intézményből felvettek aránya magasabb iskolákba. Ez a viszonyítási alap félrevezető lehet a Tuzsérhoz hasonló többcélú intézmény esetében.

A pedagógiai munka eredményességét itt a kiindulási feltételek, a pedagógiai erőfeszítések és a mért eredmények együttes számbavétele, az elmozdulás mértéke határozza meg elsősorban.

62

Ennek az országos sztenderdekkel való összevetése nyújthat hű képet az iskolai pedagógiai munka színvonaláról.

4.1.1. Kiindulás

A pedagógiai munka tárgyi feltételei átlagosnak tekinthetők. Némely területen ettől jobbak a mutatók: korszerű étkező, konyha, könyvtári ellátás. Kedvezőtlen a tanterem-ellátottságunk a tanulóifjúság növekvő száma miatt. Az intézmény önkormányzati finanszírozása kiegyensúlyozott működést biztosít.

A nevelőtestület szakmai és nemzedéki összetétele jobb az átlagostól. A nemek szerinti arány az év során alkalmazott három férfi nevelő ellenére is kedvezőtlen.A nevelőtestület szakmai és emberi habitusa kedvező, de gyakran elvonja az energiát az értelmiségi lét megélésétől, az öntevékeny fejlesztő munkától, hogy a megélhetéshez nem elegendő a jelenlegi pedagógus fizetés.A vezetés korszerűsítése folyamatos.

A település átlagostól jobb gazdasági, társadalmi környezeti feltételeit, amit a kiemelt gazdasági övezet jelent , lerontja a cigány etnikum szociális és kulturális elmaradottsága.

Az iskola külső és belső jogi szabályozása megfelelő, ez utóbbi tekintetben a korszerűsítés elkerülhetetlen az oktatással kapcsolatos újabb rendelkezések miatt a helyi pedagógiai program elfogadását követően (szervezeti és működési szabályzat, ügyrend, stb.)

A növekvő arányú cigány etnikum iskolai adottságainkat egyre kedvezőtlenebbé teszi.

A kedvező és kedvezőtlen tendenciákat összevetve a kiindulási feltételeket átlagosnak minősíthetjük.

4.1.2 A pedagógiai transzformáció jellemzői

A pedagógiai tevékenység olyan széles skáláját igyekeztünk felvállalni, ahol a humán és reál

érdeklődésű, a képességek elsajátításában gyengén haladó és eredményesen dolgozó tanuló

egyaránt sikereket érhet el.

Az iskola demokratikus működéséből adódóan a nevelők és diákok, a nevelők egymás közötti és a tanulók kölcsönös kapcsolatai erősek, jól szolgálják a pedagógiai célok megvalósítását.

63

A tudatos értelmiségi szerepvállalás a nevelők többségét jellemzi. A jónak mondható intézményi légkört csupán a túlzott leterhelés, nevelőhatások eredménytelensége kezdi ki olykor, amikor a pedagógusok erejüknek maximumát nyújtották.A diákélet mozgalmas, a kis közösségek segítik a pedagógiai célok elérését.4.1.3. Várható kimeneti eredmények

Az átlagos kiindulási feltételek mellett és a jónak ítélhető pedagógiai transzformációval

közepes minősítést várhatunk a pedagógiai folyamat eredményeként.

Természetesen a tanulóifjúság vegyes összetétele miatt ez jelentős szóródást mutat. Ezeket az eredményeket kell összevetnünk az országos sztenderdekkel, és reális képet kaphatunk az iskola pedagógiai tevékenységéről.

Az oktatási eredmények mérésében a NAT minimum követelményét tekintjük alapnak, amelyet a továbbhaladáshoz minden tanulónak el kell érnie. Az emeltszintű oktatásban résztvevő tanulócsoportok ezt a tudást tartalmában és mélységében meghaladják.

A nevelési eredmények mérésére a különböző fejlődési szakaszokban a fejlesztő csoportnak felmérőrendszert kell kidolgoznia.

4.2. AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGRENDSZER FŐ IRÁNYAI

Az iskola folyamatosan kialakult tevékenységi rendszerét tekintjük olyan kiindulási pontnak

és az oktatómunkában eredményesen bevált formának, amelyre a NAT követelményei és a

képzés új irányait hozzáépíteni érdemes. A rendszeren belül szükség van azonban a

tevékenységi formák hangsúlyainak megváltoztatására, egyes formák szűkítésére, mások

bővítésére

4.2.1. Tanulás – tanítás

A tanulásszervezési eljárások közül a kreativitást fejlesztő , munkáltató módszereket és szervezeti formákat részesítjük előnyben. A tanároktól a motiváló, aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazását várjuk. Nem nélkülözhetjük a hagyományos keretek közötti differenciált oktatást.

Tanáraink egyharmadát már felkészítettük a számítógép tanórai alkalmazására. Feltételeink adottak, hogy a nevelőtestület minden tagja elsajátítsa a számítógép használatának alapjait. Az órai alkalmazásához azonban a jelenlegi gépparkot fejleszteni kell. További lépés lehet az Internethez való csatlakozás pályázat útján.Az önálló ismeretszerzéshez új eszközök alkalmazására és nyelvtanulásra van szükség. Ezt értjük a tudás modern értelmezésén.

64

Az önálló ismeretszerzés másik fontos területe a rendszeres könyvtárhasználat. A könyvek egyre növekvő ára miatt a könyvtár állományfejlesztése nélkülözhetetlen, különösen a tudományos ismeretterjesztő munkák területén.

4.2.2. Kultúra – közművelődés

Az általános iskola gazdag hagyományokkal rendelkezik ezen a területen. Az oktatás és a közművelődés elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban állt az elmúlt évtizedekben. Ezeknek a tradicióknak folytatására van szükség.

Az iskola szeptemberben eseménynaptárban rögzíti kulturális rendezvényeit. Tevékeny szerepet vállal ezután is a községi rendezvények megtartásában.

A könyvtári olvasók száma, a kölcsönzött könyvek forgalma örvendetesen megnőtt az utóbbi időben. Az olvasóvá nevelést azonban továbbra is ösztönöznünk kell.

A kulturális élet fejlődésének nagy lehetősége a „művészeti műhely” megszervezése lehet, ha ennek tárgyi feltételei megteremtődnek. A személyi feltételek nagyrészt már adottak. Elsősorban a képzőművészeti és zenei nevelés hagyományaira és eredményeire építhet a műhely, olyan területekkel egészítve ki tevékenységét, mint a tánc és szerepjáték.

4.2.3. Egészséges életmód, sport

Bevezetjük a mindennapos testedzést az iskolában. Támogatjuk a természetjárást, ennek természetes tanulói igénnyé tételét.Az egészséges életmódra nevelés fontosságát a káros szenvedélyek gyors terjedése és társadalmi veszélye is indokolja.

4.2.4. Értékteremtő munka, önkiszolgálás

- A kreatív, értékteremtő munkára nevelés nem nélkülözhető.- Ismerjék meg és alkalmazzák az elemi gazdálkodás ismeretit a technika tantárgy

oktatása keretében.- Nemek szerint legyenek képesek részt vállalni a kertgazdálkodás, a háztartás, a

lakókörnyezet alakító munkáiban.- Érdeklődéssel forduljanak a modern technika felé, maguk is építsenek, újítsanak,

alkotásaikat az év végi kiállításon mutassák be.- Szakkörön ismerkedjenek a kézművesség különböző ágaival, a manuális

munkával.- Az önkiszolgálás legyen napi életük része.

4.2.5. Környezetvédelem, környezetkultúra

A vasúti forgalom és az átrakás miatti környezetszennyeződés és ennek veszélyei növelik e nevelési terület fontosságát.

65

Természeti és az épített környezet értékeinek védelmét, megőrzését is jelenti ez a tevékenység, amit az iskolai mikrokörnyezet védelmével és esztétikussá tételével kell kezdenünk.Olyan akciók szervezésére is szükség van, ahol a tanulók közösen vesznek részt a lakókörnyezet kulturálttá tételében.

4.2.6. Szociális gondozás – szocializációs szerep

A tanulóifjúság összetétele, a gyermekvédelmi törvény végrehajtása megkívánja a feladat vállalását. Szolgáltatásaink e területen egyre bővülnek:

- Ingyenes tankönyvellátás- Kedvezményes étkeztetés- Iskolaotthonos, napközi otthonos, tanulószobai ellátás- Menthálhigienes szolgálat- Karitatív akciók (ruhagyűjtés stb.)- Pályaválasztás és az elhelyezkedés segítése

4.3. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK

Az iskolánk karakterét más hasonló intézményektől eltérő sajátosságai határozzák meg. Hagyomány, hogy a település közigazgatási központjában helyezkedik el az intézmény. Közel a falu régi, elsőként emelt iskolaépületéhez. Azon a területen, ahol már az 50-es években létrejött a központi iskola. A négy épület a közös telken már kicsit szűkösnek tetszik, de az oktatás központja még hosszú időkig ez lesz.

Az iskola tartalmi hagyományai közé a házi szaktárgyi, kutúrális és sportversenyek sorolhatók. Ezeken válogatjuk ki azokat, akik a területi és országos versenyeken képviselik iskolánkat.

A hagyományok jelentős részét a diákszervezet, az alsó és felső tagozat ápolja. Egy részüket a jeles napokhoz kapcsolódik (Mikulás, karácsony, farsang). A diákszervezetek kiemelten fontos rendezvénye a ”diáknap”. A tanulók szervezik ekkor a tanítást és a szabadidős programokat. A program része a ”Mi fáj?” fórum, ahol a gyermekek elmondhatják sérelmeiket és javaslatot tehetnek az iskolai élet megreformálására. Ezt a fórumot mindkét félévben megrendezzük.

A diákszervezet hagyományos fóruma a diákújság és az iskolarádió.A jeles napokról való megemlékezés régi hagyomány. Több világnapi eseményről is megemlékezünk, elsősorban azokról, amelyek közvetlenül kapcsolódnak iskolai életünkhöz.

Hagyományosak év végi kiállításaink, melyek elsősorban a képzőművészeti és a manuális munka eredményeit mutatják be .

Tornaünnepélyt 4 évenként szervezünk.

66

Támogatjuk az iskolai közösségek kirándulásait és túráit, melyek az ország és a környező országok kulturális értékeinek megismerését, a gyermekek egészséges életmódjának kialakítását szolgálják.

Hagyományossá kívánjuk tenni a névadóról való megemlékezést minden második évben.A több napra tervezett rendezvénysorozat tervünk szerint az iskola tanulóifjúságát és a szülőket is aktivizálja. Kulturális és sportrendezvények lebonyolításához pályázatok révén csatlakoztatni kívánjuk az iskolaszövetség, a megye és a régió hasonló intézményeit. A sportversenyeket az iskolaszövetség iskolái között, a képzőművészeti és újságírói pályázatot ettől szélesebb körben hirdetjük.

4.3.1. Az iskolai élet sajátos hagyományai

- Magatartási, tisztasági és tanulmányi verseny az iskolai osztályok között- Tanulói és nevelői ügyeleti rendszer megszervezése.- Iskola tanulmányi versenyek szervezése azokból a tantárgyakból és műveltségi

területekből, ahol a tanulók magasabb szintre is beneveztek- Kulturális bemutató, gála (zene, mese, vers, próza, tánc, színjátszás)- Környezetépítési akciók- Diáknap (igazlátó nap) –„ Mi fáj?” fórum

4.3.2. Szülők és pedagógusok hagyományai:

- nyílt napok- karácsonyi koncert- szülői munkaközösségi bálok

4.3.3. Iskolai ünnepélyek, rendezvények

Augusztus: Tanévzáró-tanévnyító értekezlet (alakulás) Tantárgyfelosztás

Szeptember: Ügyeleti rendszer beindítása Szakkörök megszervezése Munkatervek elkészítése

Október: Szülői értekezletZenei világnapAradi vértanuk napjaOktóber 23. megünnepléseNyílt nap, szülői fórum

67

November: Nevelési értekezletTovábbtanulási szülői értekezletLónyay-napokSzakmai továbbképzésSZMK-bál

December: MikulásnapKarácsonyi hangverseny„Mi fáj?” fórum

Január: Magyar kultúra napja

Február: Félévi értekezletTovábbtanulási jelentkezésekFarsang

Március: Március 15. megünneplése„Fuss az egészségedért!”Nevelési értekezlet

Április: Nyílt napFöld napjaKöltészet napja

Május: Anyák napjaDiáknap „Mi fáj?” fórummal. Gyermeknap

Június: Pedagógusnap – kirándulásMadarak és fák napjaBallagás, tanévzáró ünnepély

Július: Nyári táborozások

4.4. ETNIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

Meggyőződéssel állítható, hogy községünkben a cigány etnikum beilleszkedése vagy a

jelenlegitől is látványosabb elkülönülése a faluközösségtől alapvetően befolyásolja a település

gazdasági, társadalmi és kulturális életének jövőjét. A fejlődés kerékkötőjévé válhat az egész

faluközösség számára helyzetük további kedvezőtlen alakulása.

68

Alapvető érdek, hogy a cigány etnikum sorsának megváltoztatásában érdekeltek felmérjék

lehetőségeiket, és meghatározzák feladataikat, továbbá együttműködjenek ezek

végrehajtásában.

Az bizonyos, hogy gyors változást vagy radikális megoldást nem képzelhetünk el helyzetük

megváltoztatásában. Az ehhez kikényszerített állami támogatások is csupán enyhíthetik

jelenlegi kilátástalanságukat (munkanélküliség stb.) Igen nagy terhet rónak a települési

önkormányzatokra.

Felmérve az iskola tennivalóit, nem kétséges, hogy az állami támogatás mindenfajta

lehetőségének igénybe vételével tudunk csak előbbre jutni (etnikai fejkvóta,

gyermekvédelmi támogatás, pályázatok stb.) Ha ehhez hozzátesszük pedagógiai munkánk

pozitív hatásait, remélhetjük, hogy felemelkedésük a társadalom elfogadható gazdasági és

kulturális szintjére sikerülni fog. A hangsúly tehát jelenlegi helyzetük fokozatos javítására és

távlatos megoldására kell helyezni. Olyan áttörési pontokat kerestünk, melyek mindkét célnak

megfelelnek, és hosszabb távon eredményesnek bizonyulnak.

4.5.1 Szociális gondozás

Áttörési pontnak tartjuk az új gyermekvédelmi támogatási rendszer megfelelő helyi

alkalmazását, ha az együtt jár a segítségnyújtás megbecsülésével, és megfelelően ösztönöz a

szociális és műveltségi helyzet megváltoztatására, az önbecsülés fejlődésére. Ha ezt a

kedvezményezettek nem úgy élik meg, mint az államtól elvárható sőt követelhető juttatást.

69

A támogatási rendszernek arra kell ösztönöznie a szülőt, hogy a gyermekét rendszeresen

iskolába járassa, és éljen az intézmény nyújtotta kedvezményekkel: étkeztetés, egész napos

foglalkoztatás stb.

4.5.2 A kötelező oktatás hatékony szervezése

Olyan felzárkóztató csoportokat szervezünk, amelyek az alapkészségek fejlesztését és

megfelelő színvonalú elsajátítását segítik. Az alsóbb osztályokban anyanyelvből és

matematikából plusz órakeret és a kötelező korrepetálások biztosítják, hogy megfelelő szinten

kialakuljon az olvasás, szövegértés, helyesírás és a számolás képessége. Csak ezeknek a

biztos alapoknak a birtokában kezdhetünk a különböző tantárgyak oktatásához. A

halmozottan hátrányos helyzetű, értelmileg elmaradott cigány gyermekek számára kis

létszámú kisegítő osztályt szervezünk.

A felzárkóztató csoportokban a felső tagozat tanulói is emelt óraszámmal tanulják az anyanyelv és irodalmat valamint a matematikát. Így biztosítható a minimum követelmények alapos elsajátítása és begyakorlása a tanulmányaikban gyengébb teljesítményt elérők számára.

Az etnikai fejkvóta a helyi támogatással kiegészítve az alábbi képzési formák bevezetését teszi lehetővé.

a. Cigány felzárkóztató oktatás

A roma népismereti műveltségi területet az anyanyelv és irodalom, az ember és társadalom és a művészetek tantárgyakba, illetve tantárgyi blokkokba integráljuk. A tanulók adottságai és az iskola lehetőségei szerint az alábbiak kiemelését és megvalósítását tartjuk indokoltnak az etnikai irányelvek közül:

- tantárgyi fejlesztés (1-8 évfolyam)- szocializációs, kommunikációs fejlesztés (1-3 osztály felzárkóztató órái,

korrepetálások)- folyamatosan szervezett kulturális tevékenyég (szakkörök, klubok)- egyéni tehetséggondozás- heti 4 órában elsősorban a tantárgyak keretében történik a felzárkóztatás, és heti 3

órában az iskolaotthon és a tanulószoba oldja meg ugyanezt a feladatot

70

b. Cigány interkultúrális oktatás

Célja, hogy az iskola közel felét kitevő etnikum kultúráját együtt ismerjék meg az iskola tanulói, elősegítve ezzel a cigány tanulók önbecsülését és a másság elfogadását a nem cigányoknál.

c. Egyéni gondozás, szocializációs és kommunikációs fejlesztés

Három főt meg nem haladó csoportokban foglalkozunk a cigány tanulók felzárkóztatásával, mentálhigienés képzésével az állam által biztosított normatív keretből.

4.5.3 Kapcsolattartás a cigány szülőkkel

A mindennapi gyakorlat bizonyítja, hogy a gyermekek nevelésében nem tudunk megfelelő eredményeket elérni a roma szülői társadalom támogatása nélkül. Érezzük, hogy eltér az átlagostól az élet különböző dolgaihoz való viszonyulásuk, és a gyermekeik nevelése tekintetében sem fogadják el azokat az elveket, amelyeket a pedagógus követendő példának tart. Sokszor előfordul, hogy szinte tiltakoznak az általunk tisztelt polgári értékek elfogadása ellen, vagy csak látszólag támogatják a helyes magatartási formák követését.

Áttörést jelentene, ha a szülőket igazi partnerré tudnánk tenni nevelői munkánkban. Fel kell éleszteni ezért olyan már elfelejtett képzési formákat, mint a szülők akadémiája, a szülők iskolája. Itt megismerhetik nevelési céljainkat és módszereinket. A szülői szervezetek számára elkülönített pénzeszközök elegendőek ahhoz, hogy kulturált körülmények között szerezzenek a szülők ismereteket, és fejthessék ki véleményüket a gyermeknevelésről és az élet más dolgairól. Ezek az eszmecserék indíthatják el az együttgondolkodást, a közös cselekvést.

4.5.4. Megkülönböztetett foglalkoztatás, pozitív diszkrimináció

- A cigány gyermekek számára különösen fontos a személyes érdekeltség felkeltése és a személyesség a velük való foglalkozásban. Érezniük kell a kötődést az iskolához, az iskolaközösséghez.

- Számarányukhoz mérten biztosítani szükséges képviseletüket az iskola tanulói szervezeteiben (a diákönkormányzatnak jelenleg és az elmúlt évben is cigány tanuló volt a helyettes vezetője).

- Előtérbe kell helyezni egyéni foglalkoztatásukat.

- A normatív támogatás (egyéb közoktatási célú hozzájárulás) felhasználásával maximum három fős fejlesztő csoportokat alakítunk, ahol hetente 30 cigánygyermek napi 1 órás foglalkoztatásával biztosítjuk az alsó és felső évfolyamon a tanulmányi felzárkóztatást és segítjük társadalmi beilleszkedésüket.

71

- Szorgalmazzuk etnikai szakkörök és klubok működését.

- Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy minden 3,5-nél jobb előmenetelű cigány gyermek középiskolába jusson.

- Elősegítjük iskolai szereplésüket és részvételüket a roma területi versenyeken, pályázatokon. Ilyen versenyt képzőművészeti területen magunk is hirdetünk a környék cigány tanulóinak.

5. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

5.1. Általános és speciális feladatok

Célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése és csökkentése.

Általános gyermekvédelmi feladatot lát el az intézmény az iskolaotthon, napköziotthon és tanulószoba működtetésével, a gyermekek étkeztetésével, iskolaorvosi és iskolafogászai szolgáltatással, a tanórák előtti és utáni felügyelettel.

Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, felderít és nyilvántartja a veszélyeztetetteket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelésüket a károsító környezetből. Ennek érdekében az iskola kapcsolatot tart fent a hivatásos gyermekvédelmi szervezetekkel és intézményekkel (polgármesteri hivatal, nevelési tanácsadó, rendőrség, ifjúságvédelmi szervek, gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat).

5.2. A gyermek és ifjúságvédelem intézményi rendszere

A gyermekvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi munkacsoport látja el. A team vezetője, a gyermekvédelmi megbízott hangolja össze a gyermekvédelmi munkát az iskola egyik igazgatóhelyettesének irányításával. A csoport az iskola munkatervére építve elkészíti a gyermekvédelmi és egészségügyi vizsgálatok éves eseménynaptárát, javaslatot tesz az iskolai szociális támogatási rendszer működésére. Irányítja a felvilágosító munkát a pszichés károsodások, a szenvedélybetegségek megelőzése és a mentális egészség megelőzése érdekében.A csoport tagjai: igazgatóhelyettes

gyermekvédelmi megbízott az érintett osztályok osztályfőnökei szülői munkaközösség képviselője iskolaszék képviselője mentálhigienikus, gyógypedagógus gyermekjóléti megbízott

A feladat megoldásában kulcsszerepe van az érintett gyermekek osztályfőnökeinek, ő irányítja a vezetésére bízott osztályban a gyermekvédelmi tevékenységet. Jelzi a veszélyeztetettséget, javasolja a nyilvántartásba vételt. Segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában. Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványokkal.

72

A gyermekvédelmi megbízott koordinálja azokat a feladatokat az intézményben, melyek az osztályfőnökökre hárulnak. Részt vesz a speciális gyermekvédelmi munkák szervezésében. Felméri és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetetteket, segíti az osztályfőnökök munkáját.

Az iskola e feladattal megbízott igazgatóhelyettese átfogja és ellenőrzi a gyermekvédelmet.

Gondoskodik olyan nyilvántartási rendszer működtetéséről, amelyik nem ütközik az

adatvédelmi törvénybe, ugyanakkor elősegíti a gyors segítségnyújtást. Irányításával a csoport

felméri a veszélyeztetettség okait, és kidolgozza az elhárítására hozható intézkedéseket.

5.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:- prevenció,- együttműködés külső szervezetekkel,- az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása.

A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi.

Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:- a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,- a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,- családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,- a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,- a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapításának kezdeményezése,- tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,- együttműködés:

a szabadidőt szervező kollégákkal, az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral, a kollégiumi nevelőtanárokkal.

73

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:- a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,- a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az

iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,- a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása

igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),- segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és

anyagi helyzetétől függően,- a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának

folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,- az okok feltárására,- az okok megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat.

Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:- az indulási hátrányok csökkentése,- a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel

kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások,- az iskolai étkezés lehetősége,- a tanulószobai és napközis foglalkozás,- az egészségügyi szűrővizsgálat,- az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,- a családi életre való nevelés,- a személyes és egyéni tanácsadás,- a szülőkkel való együttműködés,- a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,- a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),- a szenvedélybetegségek megelőzése.

74

6. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az együttműködés és a véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek:- szülők,- tanulók,- kollégium.

Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján.A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges.

6.1. A szülők-pedagógusok együttműködése

Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását.

A pedagógus és szülők közötti együttműködési formái:

1. Szülői értekezletfeladata:

- a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása,- a szülők tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,- a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása

az iskola igazgatósága felé;2. Fogadó órák

feladata:- a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente 2 alkalommal meghatározott időpontban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását;

3. Egyéni kapcsolatfelvétel4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében

75

5. Szülői közösségi választmány ülései6. Iskolaszék7. A szülői alapítvány kuratóriumi ülése8. Nyílt tanítási nap

feladata:- a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.

9. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet)feladata:

- a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról;

10. Rendezvények11. Diákcsere12. Hirdetőtábla stb.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

Az intézmény képviseletében az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart a tanuló kollégiumi nevelőtanárával a tanuló előmenetelével kapcsolatban.

6.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése

Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában.

A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:- tanórai munka,- osztályfőnöki órák,- közösségi programok,- egyéni beszélgetések,- diákönkormányzat, diákparlament,- kérdőívek, vizsgálatok.

76

7. Egészségnevelési program

7.1. Fogalmak, jogszabályi előírások

7.1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak

Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat.

Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja:

- a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, - az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák.

Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.

7.1.2. Jogszabályi előírások

Rendelkezések:- A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az

osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5–12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés.

- A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az

77

iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.”

78

7.2. Az egészségnevelés célja, feladatai

Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola:- a Pedagógiai programját,- a Helyi tantervét és - a Szervezeti és Működési Szabályzatát.

7.2.1. Egészségfejlesztési programok célja

Az egészségnevelés célja:- Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes

életszakasz hossza és javuljon az életminőség.- A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.- Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre.

7.2.2. Az egészségfejlesztés feladata

Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata:- A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az

egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi,- az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres

biztosítása,- a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési

szempontok beépülésre kerüljenek,- a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen,- az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár,

pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő.

7.2.3. Az egészségfejlesztő iskola

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:- Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét, az egészség és az eredményes tanulást és együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

- Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösségek szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

- Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot és támogatja az egyéni előrejutást.

79

- Az iskola törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. Együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértésék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

7.3. Az egészségnevelés színterei

A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását.

Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül:

1. Tanórán:- önálló tantárgyként, - más tantárgyba beépítve:

egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, háztartástan-életvitel, természetismeret, emberismeret,

nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika,

nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,

- osztályfőnöki óra keretén belül.

2. Tanórán kívül: - szakköri foglalkozás, - napközis foglalkozások,- délutáni szabadidős foglalkozások,- hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok),- egészségnap – egészség hét,- kirándulások, erdei iskolák, túrák.

7.4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek

1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel.A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez.Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik.

80

Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák.

2. Rizikócsoportos megközelítés

A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.).A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.

3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére.Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak.

4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben

Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani.A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is.

5. Színtér programok

Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is.

81

A színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítőstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célpontjukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma.

6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok

A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is.Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal.Például:

- a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat,

- a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt,

- kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából.

Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről.

7.5. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása

A csoport tagjai a következők:- iskolaigazgató vagy megbízottja,- az egészségnevelő, aki feltehetően valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett

pedagógus,- az iskolai drogügyi koordinátor,- testnevelő,- iskolaorvos, - védőnő, - iskolapszichológus, - diákönkormányzat-vezető, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - szabadidő-szervező, - szülői munkaközösség képviselője.

7.6. A segítő kapcsolatok színterei

1. Szülők (család)A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját.

82

2. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet(ek)Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat.

3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnőAz iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el.

Az iskolaorvos és a védőnő feladata:- a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi

és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát,- adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése,- közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a

táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve,

- felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban.

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

- az életmód és betegség összefüggései,- az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis”

kiegészítése, megoldási javaslatok,- a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi,

magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában,- környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi

kérdésekben,- az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók,

segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

4. IskolapszichológusA pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak.

5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítőkA gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.

6. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek

Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.

7. Rendvédelmi szervekA rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi,

83

rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

7.7. Az egészségnevelés iskolai területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie.

Ezek közé tartoznak az alábbiak:- önmaguk és egészségi állapotuk ismerete,- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,- az értékek ismerete,- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,- a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,- a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,- a tanulás technikái,- az idővel való gazdálkodás szerepe,- a rizikóvállalás és határai,- a szenvedélybetegségek elkerülése,- a tanulási környezet alakítása.- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével.

Például:- Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről?- Megfelelően tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi

állapotáról, a részképesség zavarokról? Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a jelen pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelőmunkában?

- Megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak? Igazodik-e az asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő- e a világítás? Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése?

- Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására?- Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni

adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást?

- Ügyelnek-e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket?- A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik-e a mozgásigény

kielégítéséről?- Beépítik-e óraterveikbe a tanórán belüli mozgáslehetőséget? stb.

7.7.1. Iskolai programok

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel rendelkezik.

84

Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint

- az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,- az egészséges táplálkozás,- a mindennapi testmozgás,- a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,- a fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás

megelőzése,- a szexuális nevelés – már a pubertás időszakban, a nemi érés időpontját megelőzően.

7.7.2. Tanórai foglalkozások

A tanórai foglalkozások a következők:

1. Szaktárgyi órák témafeldolgozásaMinden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéssel. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani.

2. Osztályfőnöki órák

7.7.3. Tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak lehetnek:

1. Napközis foglalkozásokHa jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is.

2. Délutáni szabadidős foglalkozásokSportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

3. EgészségnapAz iskola egészét árfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül.

4. Hétvégi iskolai programSportrendezvények, kulturális programok.

5. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok

7.7.4. Tájékoztató fórumok

1. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztatóLehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.

85

2. Szakmai tanácskozások, tréningekElsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

7.7.5. Iskolán kívüli rendezvények

1. Kortárssegítő képzésAz iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képző intézmény.

2. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz

7.8. Módszerek

Leghatékonyabb az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Ezen kívül több tucat intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programját.

- Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).

- Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.

- Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe.

- Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.

- Ha nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, akkor a továbbképzésben való részvétel is egy fontos célkitűzés.

- Határozzák meg az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósítását.

7.9. Ajánlás a mindennapos iskolai testedzés program elkészítéséhez (K.t. 52.§ (9-10), 53.§ (9), NAT 243/2003 (XI. 17.))

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel.

86

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

- minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;- minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a

keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;- minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás

kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai);

- a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire;

- minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;

- a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban;

- a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);

- a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

7.10. Az intézménybe folyó egészségnevelési szemléletformálás és prevenció

Terület Tartalom Módszer Megvalósító Idő/ gyakoriság

Személyi higiénia

étkezési szokások

Szoktatás, napi gyakorlat

Osztálytanító, védőnő

1 – 4. évfolyam napi

Egészséges életmód

Napi testmozgás

Sport szakkörök,tömegsport, versenyek

Testnevelő tanár, védőnő

1- 8. évfolyam tanítási időn kívül tanórán

Szexuális kultúra, családi életre nevelés

AIDS- megelőzés a biológiai és a pszichés érettség, nemi betegségek megelőzése, amit a védeke-zésről tudni kell

Felvilágosítás, előadás, tananyag, prospektusok, szórólapok

Védőnő, biológia tanár, osztályfőnök, nőgyógyász

5 – 8. évfolyamon biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívüli, évente minimum 4 óra

drogprevenció Drog fogalma,hatása

DADA életvezetési készségek és ismere-tek

Külsős szak-ember (rendőr) osztályfőnök

Osztályfőnöki óra min. két alkalommal év folyamonként

87

bűnmegelőzés Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között ?

DADA felvilágosítás előadás, szórólap

rendőr Osztályfőnöki óra, minimum két alkalommal

Életvezetési ismeretek

Önismeret, konfliktus kezelés, személyiség fejlesztés

Tanterv szerint osztályfőnök Osztályfőnöki óra évi 10 alkalommal

Környezettudatos gondolkodás

Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében ?

Tisztasági verseny, hulladékgyűjtés, Madarak és Fák napja

Osztályfőnök, DÖK

Folyamatos évi két alka-lom, tanév meghatározott ideje

88

8. Az iskola környezeti nevelési programja

Az iskola pedagógiai programja nevelési programból és helyi tantervből áll. A környezeti nevelési program a nevelési program része. Így természetesen erre is vonatkoznak a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások.

8.1. Fogalmak, jogszabályi előírások

8.1.1. A környezeti nevelés fogalma

Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

- megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;

- kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére;- felkelti az igényt, képessé tesz:

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető

kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges

megoldások megkeresésére, az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására

környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

8.1.2. Jogszabályi előírások

A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:

- 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

- 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

- A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.

- Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.

- A Nemzeti Fejlesztése Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.

89

- A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

8.2. A környezettudatosságra nevelés célja

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös teteikben.”NAT 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet

8.3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele

A környezeti nevelés programjának elkészítésekor figyelembe kell venni a következő közoktatási stratégiai célokat:

1. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révénA környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés emberektől).

2. Az oktatás esélyegyenlőtlenségek mérsékléseA hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők.

3. Az oktatás minőségének fejlesztéseA környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújulását.

4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatásaA környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.

5. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztéseA környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódások nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is.

6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javításaA környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

90

8.4. A környezeti nevelés program javasolt témái, elemei

JAVASLAT TÉMA ELEMEKTantestületi döntés függvénye, hogy a környezeti nevelési programnak része vagy melléklete lesz

I. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjaiA javasolt elemek tantestületi döntéstől függően lehetnek a program részei vagy annak előkészítő dokumentumai.

törvényi háttér, szabályozók,helyzetelemzés, helyzetkép:- belső: az iskola,- külső: a település, a helyi értékek és a régió.

erőforrások számbavétele:- személyi (humán),- anyagi.

Feltétlen szerepeljen a környezeti nevelési programban.

II. Jövőkép, alapelvek, célokIII. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

tanórán kívüli foglalkozások, tanórai foglalkozások- hagyományos tanítási óra,- nem hagyományos szervezésű tanóra

IV. Módszerek hagyományos, interaktív, élményközpontú, érzékenyítő stb.

Akkor fontos önálló tartalmi elemként megjeleníteni, ha a célok e területekre irányulnak.

V. TaneszközökVI. Iskolai környezet az iskolaépület és annak

működtetése,az iskolai életvitel

VII. Kapcsolatrendszer, kommunikáció

belső (faliújság, iskolarádió stb.),külső (helyi és területi média).

Ezeket a területeket az iskola önálló programokban szabályozza: javasolt a környezeti nevelési programhoz is illeszteni.

VIII. MinőségfejlesztésIX. Pedagógus-továbbképzés belső (intézmény),

külső (település stb.).

Tetszőleges X. Mellékletek

91

8.4.1. Javaslatok, megjegyzések a tartalmi vázlat egyes pontjaihoz

8.4.1.1. A környezeti nevelés program elkészítésének alapjai

1. Törvényi háttér, szabályozók

A törvényi háttér vegye számba mind a környezeti neveléssel foglalkozó törvényi helyeket, mind az oktatással kapcsolatos jogszabályokat a környezeti nevelés szempontjából.

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45. § (5) bekezdése szabályozza a környezeti nevelés során gyakran használt tanulásszervezési módok (pl. projekt, témahét) iskolai megjelenését.

- A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása (114. § (4)) után csak akkor lehet kötelezővé tenni az erdei iskola programot, tanulmányi kirándulást stb., ha az intézmény (a fenntartó) a tanulók költségét átvállalja, vagy az iskolaszék, annak hiányában a szülői szervezet nyilatkozik arról, hogy ennek költségét átvállalja.

2. Helyzetelemzés, helyzetkép

a) Az iskola - Az iskola rövid története- Az iskola helye és épülete- Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

b) A környezeti nevelés színterei iskolánkban- Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán, laboratóriumban:A tanórákon hozzá kell rendelni az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik témát hogyan kell feldolgozni.A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is célszerű felhasználni, hogy a tanítás élményszerű legyen.Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon kell megtanítani.

- Nem hagyományos tanórai keretekben Erdei iskola Múzeumlátogatás stb.

92

3. Erőforrások számbavétele

a) Személyi erőforrások:

Emberi erőforrásnak az iskola összes tanulója és dolgozója (tanárok, technikai és adminisztratív dolgozók). Az iskola szempontjából humán erőforrásnak tekintendő minden külső partner, akár hivatalos, akár nem hivatalos jellegű kapcsolata van az iskolával.

- Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Feladatuk: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció stb.

- Diákok: A diákok feladata, hogy vigyázzanak a környezetükre és figyelmeztessék társaikat a kultúrált viselkedésre. Feladatuk továbbá, hogy tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés, saját terem gondozása stb.

- Technikai dolgozók, adminisztrátor: Munkájukkal aktív részesei a környezetei nevelés programjának. Feladatuk: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése stb.

- Iskolaorvos, védőnő

- Mentálhigiéniás szakember

- Iskolapszichológus: Felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkáját.

- Fenntartó: A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából igen fontos.

- Szülők: Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván.

- Civil szervezetek: Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkájukat.

- Hivatalos szervek: Egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

b) Anyagi erőforrások:

- Iskolai tanulói keret- Alapítvány- Pályázatok- Fenntartó- Saját bevétel: pl. teremkiadás, szakképzési támogatás stb.

93

8.4.1.2. Jövőkép, alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép:- az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, beleértve

az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt,

- segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését,- a testi-lelki egészség megőrzése stb.

A környezeti nevelés célja:- környezettudatossá nevelni a diákokat,- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel

kialakítása,- megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat

mindennapi életvitelünk során,- érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük állapota iránt,- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,- együttműködés, alkalmazkodás és segítő életmód kialakítása,- az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése,- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás fejlesztése stb.

Az iskola rövid távú céljai:- A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!- Erősítésre kerüljenek a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák

az egy témához tartozó ismereteket!- A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!- Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés, stb.)- Fontos legyen a vízzel, villannyal, gázzal való takarékoskodás! (fűtés)- A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat,

ápolják a hagyományokat!- Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!- Fejlődjön a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódja, az önálló ismeretszerzés

képessége, megalapozva az élethosszig tartó tanulást!- Erdei iskolák, természetvédelmi versenyek szervezése stb.

Készségek, melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében:- problémamegoldó gondolkodás,- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,- kreativitás,- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,- kommunikáció, médiahasználat,- állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége.

94

8.4.1.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

A „hagyományos tanóra” fogalmat valószínűleg többé-kevésbé azonosan, iskolában eltöltött 45 perces, tantárgyak szerint elkülönült tanóraként értelmezzük. A „nem hagyományos szervezésű tanóra” kifejezés alatt szintén tantervi feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között. Ide sorolhatjuk az erdei iskolát, a múzeumlátogatást, a témahetet, a terepgyakorlatot. Általában a „nem hagyományos szervezésű tanóra” biztosít lehetőséget a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) integrált tananyag feldolgozására, s mint ilyen, kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából.A „tanórán kívüli foglalkozás” nem kötelező, nem minden gyermek vesz részt rajta, ilyenek például a szakkörök, táborok, önképzőkörök, versenyek, kiállítások stb.

1. Hagyományos tanórai foglalkozások

a) Tanórák: Testnevelés, Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Idegen nyelv, Matematika, Fizika, Földrajz, Biológia, Kémia, Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Környezetkultúra, Médiaismeret, Tánc és dráma, Technika és életvitel, Informatika.

(Itt lehet , de nem szükséges részletezni az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségeit.)

b) Osztályfőnöki órák

2. Tanórán kívüli foglalkozások

a) Szakkörök,b) Táborok: sí, erdei iskola, kézműves, nomád tábor, stb.,c) Terepi munka: tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok, akadályversenyek, stb.,d) Múzeum, állatkert, nemzeti park, stb. látogatása,e) Projektek,f) Témanap, témahét,g) Kiállítások: környezet- és egészségvédelem témában,h) Iskolakert: kialakítása, folyamatos gondozása, megfigyelések,i) Szelektív hulladékgyűjtés,j) Diákönkormányzati nap,k) Könyvtári foglalkozás, stb.

8.4.1.4. Módszerek

A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenységet keltő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.

A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.

95

A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni:- az életkori sajátosságokat,- ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással,- minél több tanulót kerüljön bevonásra,- a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen,- sok élményt nyújtson a tanulóknak,- személyes megtapasztaláson alapuljanak,- játékosság jellemezze, stb.

A környezeti nevelést szolgáló módszerek:- játékok (szituáció, drámajáték, memóriafejlesztő),- projektek (pl.: savas eső mérése),- riport (pl.: kérdőíves felmérés),- terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések,

mérések, táborok, iskolakert),- aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladat, szelektív

hulladékgyűjtés, rend-és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek és kiállítások rendezése, újságkészítés, kutatómunka),

- művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység fejlesztése).

8.4.1.5. Taneszközök

Az iskolában rendelkezésre álló taneszközök:

a) Környezetvédelmi vizsgálódáshoz:Pl.: mérőhenger, kémcsövek, szűrők, olaj, indikátorok, levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközök, stb.

b) Az elsősegély alapvető felszereltsége:Pl.: sebtapasz, steril kötszer, kötözőkendő, biztosítótű, olló, csipesz, stb.

c) Applikációs képek:Pl.: veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, videofilmek, CD-k, könyvek, prospektusok, stb.

8.4.1.6. Iskolai környezet

Példamutató iskolai környezet:- tantermek, folyosók, udvar, élő sarok kialakítása,- anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködés,- a pedagógusok, a dolgozók példamutatása,- kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,- szelektív hulladékgyűjtés,- iskolai médiumok „zöld” rovatai, stb.

96

8.4.1.7. Kapcsolatrendszer, kommunikáció

Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységeknek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelés programot már tervezni is csak csapatmunkában lehet.Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az iskolák nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének.

1. Iskolán belüli kommunikáció formái

Az iskolán belüli kommunikáció formái lehetnek:- munkaértekezletek,- házi dolgozat készítése,- kiselőadások,- poszterek készítése,- iskolarádió,- faliújság,- szórólapok,- egyéni beszélgetések,- felelősök rendszere (DÖK), stb.

2. Iskolán kívüli kommunikáció formái

Az iskolán kívüli kommunikáció formái lehetnek:- tájékoztató füzet,- szülői értekezlet,- iskolaszék,- SZM megbeszélések,- szórólapok a lakóknak,- kábeltévé, helyi újság,- környezetvédelemről szóló cikkek, rádió- és televíziós hírek feldolgozása,

értékelése, stb.

8.4.1.8. Minőségfejlesztés

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. A környezeti – egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Nem is egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg.

Ellenőrző – értékelő tevékenység szempontjai:- Mindig biztosítani kell a javítás lehetőségét.- Az értékelés során a nevelőnek körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos,

egyértelmű információkat kell adnia, melyek tükrözik a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat kell adnia a továbblépéshez.

97

- Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

8.4.1.9. Pedagógus-továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

a) Belső továbbképzés: - nevelési értekezletek,- tanfolyamok,- tapasztalatcsere,- tanulmányutak, stb.

b) Külső továbbképzések:- városi, megyei, országos konferenciák,- rendezvények,- akkreditált továbbképzések, stb

9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:- a fogyasztási kultúra fejlesztése és tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a tanulókban:- a fenntartó fogyasztás fogalmának kialakítása- a fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlesztése

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:- állampolgári kompetenciák kialakítása- társadalmi kompetenciák fejlesztése- cselekvési kompetenciák fejlesztése

Elsajátítandó fogalmak:- tudatos, kritikus fogyasztói magatartás- ökológiai fogyasztóvédelem- környezettudatos fogyasztás- preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei: - a tanórák keretein belül- tanórán kívüli tevékenységek ( vetélkedők, versenyek, rendezvények )- iskolán kívüli helyszínek

Módszertani elemek:Készségek fejlesztése:

- kritikus gondolkodás fejlesztése- egyéni és csoportos döntéshozó képesség fejlesztése- probléma megoldó gondolkodás fejlesztése- helyi, országos és EU szabályozások tanulmányozása- érveléstechnikai gyakorlatok ( hatékony érdekérvényesítés )

98

10. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása

Bevezető

„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos.

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).”

/Kt. 121.§(29). /

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

Általános alapelvek.

Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában .

 A nemzeti alaptanterv (a továbbiakban NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is lapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:

o a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, o a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, o a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, o a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, o a szülők elvárásait és o az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

 

Az irányelv célja

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:

o a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,

o az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,

99

o ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,

o a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé,

o a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:

o a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

o a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, o a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli

kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

Az irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. 

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára

  A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint pl.:

speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai 

eszközök.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszicho diagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

100

A neveléshez szükséges feltételek:a) fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár

foglalkoztatása b) speciális tantervek, tankönyvek és más segédletek, illetvec) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások

biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés

a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam.b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam.

Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanulók fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve – egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal.

c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam.d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam.

Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

101

A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a  többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

-   Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

-    A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

    a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait;

    b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

    c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

    d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

    e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

    f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

102

 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során

    a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

    b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

    c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

    d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

    e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

    f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

    g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

 Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 

Az integráció fogalmaAz integráció, integrálás szó a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint „különálló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedését, beolvadását” jelenti, a mi esetünkben a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedésére vonatkozik. Az integrált nevelés – oktatás fajtái és szintjeiA Közoktatási Törvény 1993 óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben (szegregáltan) – illetve a többi gyermekkel, tanulóval együtt (integráltan) történő nevelését, oktatását. Az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében.

103

Lokális integráció. Legegyszerűbb változata a helyi (lokális) integráció, ilyenkor csak az épület közös, a gyermekek között gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsolat. Erre a típusra több példa is van Magyarországon, pl.: amikor eltérő tantervű osztály működik az általános iskolában. Tulajdonképpen ez is a szegregálás egy formája marad. Szociális integráció, amikor a többségi intézményben elhelyezett fogyatékos csoportot tudatosan egyesítik a kortársközösséggel a tanórán kívüli időben. Kirándulások, rendezvények, tanításon kívüli tevékenységek alkalmával.Funkcionális (részleges) integráció

Részleges integráció: a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a tanítási óra egy részében van a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. E forma alapját teremti meg a párhuzamos csoportok/osztályok tudatosan tervezett órarendje, pl.: az egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat a többségi osztályban tanulja (illetve egy osztályban tanulnak, de adott tantárgyak esetén kiemelik az osztályból, és elkülönítetten, gyógypedagógus segítségével tanul). Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakat elkülönítetten, a készségtantárgyakat a többségi osztályban sajátítják el.

Teljes integráció: a legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, amelynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi iskolában tölti. Az integráció megvalósulásának két minőségben is eltérő, s általában az iskolában jelentkező szintje van: a fogadás és a befogadás vagy inklúzió.

Fogadás (integráció). Az egyszerű fogadás, a szakirodalomban szűkebb értelemben használt integráció megjelölés használata esetében általában anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket a többségi intézménybe, hogy igazán ismernék sajátos vonásait, s elvárják tőle, hogy „ne lógjon ki”, hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. Ez maximális alkalmazkodást, a többiek szintjéhez való igazodást igényel tőle, amire általában csak a jobb képességű tanulók képesek. A pedagógus saját stílusán nem változtat, ha problémába ütközik, a megoldást maga nem keresi, a gondok oldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy szülőre hárul. Különösen nehéz a beilleszkedés szempontjából ez az integrációtípus abban az esetben, ha a pedagógus erősen teljesítményorientált, módszerei között nem vagy alig szerepel a differenciálás, s az átlag képességű tanulókhoz igazodik a tananyag feldolgozása során, azaz kimondva vagy kimondatlanul zavarják az ettől eltérő képességű gyermekek. Sajnos elég sok esetben találkozunk ma még hazánkban evvel a szemlélettel, s ez is egyik fő akadálya az integrációnak.Módszer, óraszervezés nem változik, frontális, teljesítményorientált stílus, a gondokért maga a gyermek a felelős, a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása, csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban. Befogadás (inklúzió). Az inklúzió vagy befogadás esetében alapvetően más pedagógusi szemlélettel találkozunk. Az inklúzió és az integráció között a következő az alapvető különbség: az integrációval be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba az egyéneket vagy a gyermekek kis csoportját, míg az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását tudják biztosítani. Módszer, óraszervezés nem a hagyományos, differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia, gondok esetén a pedagógusnak kell változtatnia, a gyógypedagógus partner a megoldásban, szemléletváltás a teljes tantestületben (nyitott iskola).

104

Spontán integráció. A fenti kategóriák egyikébe sem sorolható spontán integrációs típus, amelynél az eddig említettekkel szemben nem áll fenn tudatos integrációs szándék a szakemberek részéről. A gyermek a többségi oktatási-nevelési intézménybe jár, a szülő ide íratta be, a szülő a szakértői bizottságnál nem járt gyermekével, s így gyógypedagógus sem segíti a munkát még az időszakos nyomon követés vagy a pedagógussal folytatott lazább kapcsolattartás szintjén sem. Jó esetben, és általában az enyhébb fogyatékossági típusoknál sikeres is lehet a beilleszkedés, rosszabb esetben inkább csak „megtűri” a gyermeket a pedagógus. Nagyra tehető azon gyermekeknek a száma, akik spontánul integrálódtak.

Az integrált nevelés-oktatás jogi szabályozása

Az integráció törvényi előírásainak betartása kötelezettség. A befogadás alapdokumentuma az iskola alapító okirata. A 14/1994. pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos MKM. rendelet 5.§ 7. pontja leírja, hogy a szakértői bizottság a jegyző adatai alapján intézményi jegyzéket készít. Értelemszerűen ez adja a bizottságok számára azt az adatbázist, ahová sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót helyezhet.

5.§ (7) A szakértői és rehabilitációs bizottság a jegyző, főjegyző által a közoktatásról szóló törvény 91.§ (4) bekezdésének e) pontja alapján megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továbbiakban intézményjegyzék) azokról az intézményekről, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket meg kell küldeni a székhely szerinti illetékes közigazgatási hivatalnak.

A közigazgatási hivatal a jogi feltételeket, a bizottság a szakmai feltételeket ellenőrzi.

Lényeges tudni, hogy az érintett gyermekek, tanulók helyzete jelenleg nem változott. Minden olyan kedvezményre jogosultak, mint ez idáig. Utánuk a sajátos nevelési igényű gyermekek után járó normatívát lehet igényelni.

Helyi tantervi sajátosságok

Intézményünkben szegregáltan eltérő tantervű összevont osztályokban és integrált keretek között történik a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása.

Az iskola ezen felül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat biztosít a Kt. 52.§ (6). bekezdése alapján. Ezen foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra tizenöt százaléka. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár vezeti, valamint segíti a nevelők munkáját. A szegregált és integrált enyhén értelmi fogyatékos, sérült gyermekek oktatása, képzése, gyógyító nevelése, munkára való felkészítése, szabadidős tevékenysége, oly módon valósul meg, hogy azok biztosítsák személyiségük legteljesebb kibontakozását szellemi és kulturális területen egyaránt. A tanulók fejlesztésénél tanulási nehézségeiket, a sérülés mértékét figyelembe véve határozzuk meg a fejlesztési tartalmat.

105

Tématerv a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) gyermekek összevont

osztályban illetve integrált keretek között történő oktatásához 1-8.évfolyam

(Készült a 2003-as NAT és Közoktatási törvény, valamint a

2/2005. OM. rendelet – a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai tanításának tantervi

irányelvei alapján)

A tananyag- beosztási javaslat elkészítését az utóbbi évek jogszabályi változásai tették

szükségessé. A közoktatási törvény 2003- as változása jelentős kötelező óraszám csökkenést

eredményezett a SNI tanulók iskoláiban. Ezt követték a fogyatékos tanulók oktatásának 2005-

ben megjelent OM Irányelvei.

Jelen tanmenet a 2006/07. tanévtől a tanulásban akadályozottak összevont osztályainak illetve

a tanulásban akadályozott tanulókat integráltan oktató iskolák minden évfolyamán

alkalmazható.

A TANTERV TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRATERVEI

(Forrás: 2/2005.OM Irányelvek

Műveltségi területek

1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

9-10. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 32-42% 17-24% 15-20% 10-15%

Élő idegen nyelv - - 4-8% 6-10%

Matematika 17-23% 15-20% 15-20% 10-15%Ember és társadalom(Történelem, hon – és népismeret)

4-8% 6-8% 6-10% 6-10%

Ember a természetben(Környezetismeret, természetismeret)

4-8% 7-11% 15-20% 10-15%

Földünk és környezetünk(Környezetismeret, földrajz)

- 4-8% 4-8% 4-8%

Művészetek(Ének-zene, rajz, tánc- dráma)

10-15% 10-15% 8-12% 8-12%

Informatika 2-4% 4-8% 4-8% 5-10%Életvitel és gyakorlati ismeretek

4-8% 11-15% 11-15% 21-28%

Testnevelés és sport 10-15% 10-15% 10-15% 10-15%

106

A modul órák beépítése (tantárgyi integráció) következtében a tanterv tantárgyi rendszere az alábbi táblázatban látható. Az egyes tantárgyak neve mellett zárójelben közöltük, hogy melyik modult foglalja magában.

Évfolyamok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és

Élő idegennyelvTörténelem (hon –, nép - és állampolgári ismeretek, társadalomismeret)Matematika

Informatika (médiaismeret)

Környezetismeret

Természetismeret

Földrajz

Ének- zene(tánc –dráma)

Rajz és kézművességÉletvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sportOsztályfőnöki (pályaorientáció)Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25Habilitáció-rehabilitáció (15%)

107

Számadatok a2005/2006. tanévben készítendő iskolai óratervekhez

Évfolyamoktevékenységek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kötelező tanórák(52.§3.bek)

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Választható tanórák (52.§7.bek.1-4.évf.10%, 5- 6.évf. 25%;7-8.évf. 30%)

2 2 2 2 6 6 8 8

Habilitáció – rehabilitáció* (52.§6.bek.15%)

3 3 3 3 3 3 4 4

Egyéni felzár-kóztatás (52.§ 11..bek. 12% a 129§ 10.bek értelmében évente 1-1%-kal nő, így 2004.09.01-től 6%)

2 2 2 3 3 3 3 3

Napközis foglal-kozás (53.§4.bek.1-8. évf. napi3 óra)

3 3 3 3 3 3 3 3

Mindösszesen 30 30 30 33,5 37,5 37,5 43 43

* A Ktv. (52.§6.bek.) előírásai alapján, az összevont tanulócsoportok hab-rehab. óráit úgy kell az óratervbe építeni, hogy az egy tanulócsoportban levő osztályok közül a magasabb évfolyam kötelező tanóráinak 15%-át osztjuk vissza az együtt tanított évfolyamokra arányosan. (Pl. 2-4-6. összevonásban a 6. évfolyam 22,5 heti kötelező órájához rendelt 15% - vagyis 3 óra- oszlik a három évfolyam között, ami évfolyamonként 1-1 órát jelent.) A már hivatkozott jogszabály az egyéni fejlesztés elveire tekintettel arra is módot ad, hogy az időkereteket az egyes évfolyamok és hetek között átcsoportosítsuk.Az integráltan oktatott tanulók órarendjeiben a hab- rehab. időkereteit a befogadók óraszáma alapján határozzuk meg, és a kapott óraszámot 8 fős tanulócsoportokra alkalmazzuk. Ha az adott évfolyamon nincs 8 integrált tanuló, akkor a létszámnak megfelelő, arányos óraszám kerül az óratervbe. (Pl. 1 fő 3. osztályos, 2 fő 5. osztályos és 5 fő 7. osztályos integrált tanulónál a számítást a következő táblázat mutatja).

Létszám/ befogadó osztály

Hab-rehab. időkeret

1 fő 3. osztályos (20×0,15) ×1/8= 0,375, ami 0,5 óra/hét2 fő 5. osztályos (22,5×0,15) × 2/8 = 0,844 ami 1 óra/ hét/ 2 tanuló5 fő 7. osztályos (25×0,15) × 5/8= 2,344 ami 2 óra/hét/ 5 fő

108

Általános óraterv az összevont tanulócsoportok számára

Évfolyamok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 7,5 7,5 7 6,5 6 6 4 4

Élő idegen nyelv 1 1

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Informatika

(benne könyvtár- és médiaismeret)

0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1

Történelem (benne hon –és állampolgári ismeretek)

2 2 2 4

2 2 2 2

Környezetismeret(benne természeti és társadalmi ism.)társadalmi ismere 2 2Természetismeret(benne fizika, kémia, biológia)

3 3

Földrajz 1,5 1,5

Ének- zene-tánc –dráma 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz és kézművesség 1 1 1 1 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 1,5 2 2 2 3 3

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Habilitáció-rehabilitáció (15%) 3 3 3 3 3 3 4 4

Az évfolyam - összevonásoknak nagyon sokféle variációja létezik a közoktatási gyakorlatban, és azt a hatályos közoktatási törvény legfeljebb három évfolyamból teszi lehetővé.

109

Óraterv a két évfolyamból összevont tanulócsoportok számára

Évf.

Tan-

tárgyak

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö

Magyar ny. és irod.

4 3,5 4 3,5 3,5 3,5 3 3,5 3 3 3 3 2 2 2 2

Élő idegen nyelv*

1 0 1 0

Matematika 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Tört.hon–és állam. Ism. 1 1 1 1 1 1 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1

Körny.ism.

1 1 1 1

0 0

Term.ism.

0 0 0 01,5 1,5 1,5 1,5

Földrajz 1 0,5 1 0,5

Ének – zene tánc-dráma

1

Rajz és kézműv. 1

Életv. és gyak.ism. 1 1,5 2 3

110

Informatika 0,5 1

Testnevelés 3

Osztályf. 0 0,5

Hab.- rehab. 3 3 3 3 3 3 4 4

Összes óra 23 23 23 25,5 25,5 25,4 29 29

*Az élő idegen nyelv elsajátítása a SNI tanulók számára pszichés sajátosságaik miatt önállóan nem lehetséges, ezért az óraterv csak „közvetlen” tanórákat nem tartalmaz.

Az integrált keretek között oktatott, tanulásban akadályozott gyermekek foglalkoztatásához a fenti óraterv használatát javasoljuk támpontként.

Ha a befogadó iskola részleges integrációt valósít meg, akkor a közismereti tárgyak és a habilitáció – rehabilitáció szegregált (elkülönített) időkereteket jelentenek, a művészeti és manuális (széles fekete keretbe foglalt, közös – közvetlen órái) tárgyak az integrált időket jelentik.

Amennyiben az inkluzív (befogadó) iskola teljes, funkcionális integrációt valósít meg, akkor a befogadott tanulók órarendje megegyezik a befogadókéval, és ehhez külön tevődik hozzá a habilitáció – rehabilitáció időkerete.

Óraterv a három évfolyamból összevont tanulócsoportok számára

Évf.1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

111

Tan-

tárgyak

K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö K Ö

Magyar ny. és irod.

2 5,5 2 5,5 2 5,5 2 4,5 2 4 2 4 1 3 1 3

Élő idegen nyelv* 1 0 1 0

Matematika 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3

Tört.hon–és állam. Ism. 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1

Körny.ism.

1 1 1 1Term.ism. 1 2 1

Földrajz 1 0,5 1 0,5

Ének – zene tánc-dráma

1

Rajz és kézműv. 1

Életv. és gyak.ism. 1 1,5 2 3

Informatika 0,5 1

Testnevelés 3

Osztályf. 0 0,5

Hab.- rehab. 3 3 3 3 3 3 4 4

112

Összes óra 23 23 23 25,5 25,5 25,4 29 29

*Az élő idegen nyelv elsajátítása a SNI tanulók számára pszichés sajátosságaik miatt önállóan nem lehetséges, ezért az óraterv csak „közvetlen” tanórákat nem tartalmaz.

Az óratervek segítségével, - egyszerű összeadás után - kiszámolható, mennyi lesz a hetente ellátandó órák száma a különböző összevonású tanulócsoportokban. Erre az adatra támaszkodhatunk az órarend – készítés során, mert ez megmutatja, hogy mennyi lesz a tanulócsoport heti kötelező tanóráinak száma együttesen. Ugyancsak ezt a számot használjuk az elkészített órarend kontrolljához ellenőrző számként.

Az óratervekben elkülönítettük a közvetlen és önálló óratípusokat, mert ezek különböző módon érintik az osztály órarendjét. A közvetlen órák – e tekintetben – hangsúlyosabbak, mert növelik az ellátandó órák mennyiségét, így a pedagógus óraszámát is, míg az önálló órák ugyanazon időben zajlanak, tehát ilyen hatásuk nincs.

A három évfolyamból összevont tanulócsoportok közvetlen és önálló óráinak aránya optimális esetben is (alacsonyabb óraszámú évfolyamok, pl. alsó tagozat) 30-70%. Az alacsonyabb óraszámú tantárgyaknál, (ld. környezetismeret 1-4. évfolyam) arra törekedtünk, hogy hetente legalább 1 közvetlen órát kapjon a tanuló még akkor is, ha a két tanóra 30%-a kevesebb, mint 1.

A közös – közvetlen órák (ének, rajz, életvitel, testnevelés, osztályfőnöki) mennyiségének meghatározásakor a magasabb óraszámmal rendelkező évfolyam tanóráit illesztjük az órarendbe arányosítva.

ÓRARENDEK

A feni óraterveket a következő tanévben a 2/2005.OM rendelet alapján csak 1. évfolyamon alkalmazzuk, a további évfolyamok tanításában a régi helyi tantervre támaszkodhatunk. Ennek megfelelően az órarendek készítése 2005. szeptemberében kétféle óraterv (a korábbi helyi tantervé, valamint a felülvizsgált, új helyi tanterv óratervei) alapján történik

Az órarendet az alábbi szempontok1 figyelembe vételével javasoljuk összeállítani.1 Némethné Tóth Ágnes (szerk): Tanári kézikönyv az összevont osztályt tanító gyógypedagógusok részére

Szombathely,2000. 53.p

113

„Az órarend készítésekor először a közvetlen órákat írjuk be, ez adja az órarend vázát. Ezután tervezzük meg az önálló órákat. Fontos, hogy olyan órarendet állítsunk össze, amely számol valamennyi lehetőségünkkel.

A testnevelés és technika (életvitel) órák idejét hagyjuk befolyásoltatni az általános iskola órarendje által, hisz a szaktanterem ezen tantárgyak tanításánál mindennél fontosabb.

Az órarendkészítés további elvei:

Ésszerűen váltakozzanak egymással a különböző nehézségi fokú tanórák. A közvetlen órákat úgy osztjuk el, hogy naponta legalább egy ilyen órája mindegyik

évfolyamnak legyen. Lehetőleg naponta 1 gyakorlati (manuális, művészeti) tantárgy szerepeljen az órarendben. Annak az osztálynak iktassunk be 5. órára önálló foglalkozást, amelyikkel a 6. órában

közvetlenül kívánunk tevékenykedni. Röviden: ne foglalkoztassuk önálló 5. órán – ha lehet – azt, aki azután már hazamegy.

Közvetlen órára olyan tantárgyat tegyünk, amelynek levezetéséhez célszerű, ha egész órán azzal az osztállyal tudunk foglalkozni, tehát nincs másik osztálynak önálló órája. (Pl.: 7-8. osztályos fizika vagy kémia, a kísérletek miatt).

Az órarend összeállításakor ügyeljünk arra, hogy az 1. osztálynak legalább az első félévben ne legyen 6. órája. Ezzel a tanulók túlterhelését kerülhetjük el. Az első hónapokban az – általában kis létszámú – elsős gyerekcsoporttal amúgy is többet foglalkozunk a tanítási órákon, tehát 5-6. órában számukra elkerülhető a külön korrepetálás vagy az egyéni korrekció (habilitáció, rehabilitáció).

Ügyelünk arra is, hogy a kevesebb óraszámú tantárgyak legalább hetente egyszer, azonos napon kapjanak közvetlen órát, s ha lehetséges önálló órát is.”

A sajátos nevelési igényű tanulók kötelező habilitációs- rehabilitációs időkerete a Közoktatási törvény2 szerint a kötelező tanórai foglalkozások 15%- a, amelynek az összevont osztályokban a magasabb időkeret figyelembe vételével tehetünk eleget.

Az egyes tantárgyak első és második félévi óraszáma – a fél órák miatt – eltérő, ezért meg kell fontolni, melyik félévben melyik időkeret építhető az órarendbe. Rövid számolás után megbizonyosodhatunk arról, hogy a felső tagozatban nem lehet minden tárgyból, mindegyik évfolyamon ugyanabban a félévben a magasabb óraszámot alkalmazni, mert az

ellátandó órák száma ekkor jóval meghaladja a 30 –at, a tanulók napi terhelése pedig hétfőtől péntekig 6- 6 óra, de, mint a korábbi órarend-készítési tapasztalatokból látható, körültekintő számolással és mérlegeléssel a feladat nem megoldhatatlan.

2 1999. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1 9 9 3 . évi L X X I X . törvény a közoktatásról(módosított 52.§ 6.bek.)

114

Három tanulócsoport órarendjének összeállításakor az óratervben rögzített arányokat (közvetlen és önálló órák 30-70%).

A hármas összevonású tanulócsoport órarendjét illetően biztosak lehetünk abban, hogy az ellátandó órák száma – amennyiben több tantárgyból is a magasabb számút kell alkalmaznunk – megközelíti, de meg is haladhatja a heti 30 órát.

A helyi órarend készítésekor tehát nem jelenthet megoldást, ha mindegyik félévben minden tárgyból a lehető legkevesebb óraszámot alkalmazzuk, mert a tanulók Ktv3-ben meghatározott heti kötelező óraszámai, valamint a kerettanterv tantárgyi óraszámai félévenként más – más órarendet követelnek, amelyben a fent említett előírásokat nem sérthetjük meg.

Órarendminták a két évfolyamból összevont tanulócsoportok számára

H. K. Sz. Cs. P.

1.1. Magyar magyar Magyar magyar Magyar

3. magyar Magyar magyar Magyar magyar

2.1. matem. Matem. magyar Magyar matem.

3. Matem. matem. Magyar magyar Matem.

3.

1. Környezet

Rajz

környezet Matem.

Technika

3. környezet Környezet matem.

4.1.

Ének Testnev. Testnev. Informat. Testnev.3.

5.1. Hab-

rehab.Hab-

rehab. Technika Hab-rehab.3.

3 1999.évi LXVIII. Törvény 52.§ 3.bek.

115

H. K. Sz. Cs. P.

1.5 Matem. Matem. Matem. Matem. Magyar

6. Matem. Matem. Matem. Matem. Magyar

2.5. Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar

6. Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar

3.5. Történ. Történ. Terrm. Terrm.

Ének6. Történ. Történ. Terrm. Terrm.

4.5.

Rajz Életvit. Inform. Testnev. Testnev.6.

5.5.

Testnev. Életvit. Osztályf. Hab-rehab.

Hab-rehab.6.

6.5. Hab-

rehab.6.

Órarendminták a három évfolyamból összevont tanulócsoportok számára

H. K. Sz. Cs. P.

1.

1. Matem. Magyar Magyar Magyar Magyar

2. Magyar Matem. Magyar Magyar Magyar

3. Magyar Magyar Matem. Magyar Magyar

2. 1. Magyar Magyar Magyar Magyar Környezet

2 Magyar Magyar Magyar Magyar Matem.

116

3. Magyar Magyar Magyar Magyar Matem.

3.

1. Környezet Matem.

Ének Rajz Életvit.2. Környezet Környezet

3. Matem. Környezet

4.

1.

Életvit. Inform. Testnev. Testnev. Testnev.2.

3.

5.

1. Hab-rehab. Matem. Matem.

2. Matem. Matem. Hab-rehab.

3. Környezet Hab-rehab. Matem.

H. K. Sz. Cs. P.

1.

5. Matem. Matem. Matem. Magyar Matem.

6. Matem. Matem. Matem. Matem. Magyar

7. Matem. Matem. Matem. Matem. Terrm.

2.

5. Magyar Magyar Magyar Matem. Magyar

6. Magyar Magyar Magyar Történ. Történ.

7. Magyar Magyar Magyar Földr. Történ.

3.

5. Történ. Term. Történ. Terrm.

Ének6. Történ. Terrm. Magyar Magyar

7. Történ. Terrm. Magyar Term.

117

4.

5.

Rajz

Magyar

Életvit. Életvit. Életvit.6. --

7. Földr.

5.

5.

Inform. Testnev. Testnev. Testnev. Oszt.f.6.

7.

6.

5.

Hab-rehab.

Hab-rehab.

Hab-rehab.

--6.

7. Idegenny.

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba.A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készül el a fejlesztő program, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.A fejlesztés a tanítás- tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.”4

4 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

118

EGYÉNI FEJLESZTŐ PROGRAM

119

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A fej.vég A fejl.

MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

Nagymozgások: az alapmozgások formáinak gyakoroltatása /járás, futás, ugrás,

mászás, kúszás, dobás stb./

Finom mozgások: kézizomlazító gyakorlatok /gyurmázás, fűzés, csomózás, tépés, vágás, hajtogatás, rajzolás, festés stb./Taktilis észlelés: tárgyak, felületek tapogatása.Kinesztetikus észlelés: látás kizárásával végzett mozgásokÍrásmozgás koordináció: sorkövetés, vonalkövetés, átírások, pontok összekötése, formák másolása, kicsinyítése stb.

TESTSÉMA FEJLESZTÉS, ORIENTÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

Testsémafejlesztés: testrészek megnevezése, bal-jobb, oldaliságEgyensúlyérzékelés: teljes test koordinálása, vizuomotoros koordináció gyakorlása, térbeli helyzet, térbeli viszonyok észlelése, saját test mozgásának észlelése, reagálás az egyensúlyváltozásokraOrientációs képességek: időbeli-, tér- és síkbeli tájékozódás fejlesztése. Helyviszonyokat kifejező fogalmak, íránygyakorlatok, írásmozgás koordináció.

VIZUÁLIS PERCEPCIÓ A LÁTÁSÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE

Színek felismerése, megnevezése, színárnyalatok megkülönböztetése, színek összehasonlítása, színhatások alkalmazása.Formák, méretek, távolságok megkülönböztetése.Az alak-forma azonosságainak és különbségeinek észlelése.Alak-háttér észlelés gyakorlása. Optikus analízis és szintézis gyakorlása.Észlelési állandóság /konstancia/ fejlesztése.Szem-kéz koordináció.Vizuális érzékletek verbalizálása.Az optikus emlékezet gyakorlása.

A fejl.módja

120

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A fej.vég végző sz.

AUDITÍV PERCEPCIÓA HALLÁSÉRZÉKELÉS- ÉSZLELÉS FEJLESZTÉS

Zörejek felismerése, megkülönböztetése, helyének megállapítása /irányhallás/.

Mozgások végrehajtása ingerek alapján /ritmus, dallam, hangjelek/

Hangmagasság, hangerő és hangminőség megkülönböztetése.Auditív érzékletek verbális megfogalmazása.Egyes hangok vagy hangcsoportok kihallása /alak-háttér megkülönböztetése, akusztikus analízis/Az akusztikus emlékezet fejlesztése /hang-dallam-sorrend/

FIGYELEM, MEGFIGYELŐKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

Az általános figyelem fejlesztése.A tartós figyelem fejlesztése. Az intenzív figyelem fejlesztése.A szelektív figyelem fejlesztése. A megosztott figyelem fejlesztése.Koncentráció, munkatempó, kitartás fejlesztése.

EMLÉKEZÉS FEJLESZTÉSE/BEVÉSÉS-FELIDÉZÉS/

Rövidtávú és a tartós memória fejlesztése.Megjegyzést segítő versek. Mnemotechnikai eljárások.Memóriajátékok, asszociációs játékok.Versek, dalok, szerepjátékok, jelenetek.

FOGALMI GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE

Logikus gondolkodás fejlesztése.Logikai kiegészítések.Logikai összefüggések felismerése.Gondolkodást fejlesztő játékok.

A fejl.

módja

121

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A f v sze végző sz.

VERBÁLIS FEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

Szóbeli kommunikáció fejlesztése. A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése.Szóbeli szövegalkotás.Szóbeli kommunikáció illemszabályainak tanítása.A nonverbális kommunikáció képességeinek fejlesztése.A helyesírás fejlesztése.Az írásbeli szövegalkotás képességeinek fejlesztése.A befogadás képességeinek fejlesztése.A szóbeli közlések értésének fejlesztése.A beszédészlelés, beszédértés fejlesztése.A nonverbális jelzések értelmezésének fejlesztése.Az írott közlések befogadásásnak fejlesztése.Az olvasástechnika eszközszerű használata. Szövegértés, szövegfeldolgozás képességeinek fejlesztése.Az írott közlések értésének fejlesztése.

SZÁM ÉS MENNYISÉGFOGALOM KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

Halmazok, logika.Számtan, algebra.Relációk, függvények, sorozatok.Geometria, mérések.Kombinatorika, valószínűség, statisztika.

SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

A személyközi kapcsolatokból származó élmények feldolgozásának elősegítése.Kapcsolatok kialakítása.A szociális aktivitásban való részvétel elősegítése.A különféle szociális struktúrákban való tájékozódás elősegítése.Identitás, önismeret kialakítása az életkornak megfelelően.Viselkedési szokások megtanulásának elősegítése.Udvariassági szabályok elsajátítása.Az egészséges élethez szükséges higiéniai, étkezési, öltözködési szokások elsajátítása, gyakorlása.

A fejl.módja

122

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A f v sz .

A fejl.módja

A HANG, BESZÉD, NYELVI TELJESÍTMÉNYÉNEK, ZAVARÁNAK

KORREKCIÓJA, FEJLESZTÉSE

Logopé- diai foglal- kozások

HELYI TANTERV

123

A

LÓNYAY MENYHÉRT ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERVE

Bevezető:

124

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete szervezésében az ibrányi Árpád Fejedelem Általános és Művészeti Iskola, Komplex Szakszolgálati Intézet, akkreditálásra benyújtotta a Nyiregyházi Tantervcsaládot. Az Országos Köznevelési Tanács 2004.április 5-i ülésén egyetértett azzal, hogy a "Nyiregyházi Tantervcsalád" kerettantervet az Oktatási Miniszter az ajánlott kerettantervek között jogszabályban kihirdesse. A NAT-3-nak, a kerettantervnek megfelelően átdolgozott tantervcsaládot nevelőtestületünk az iskola helyi tanterveként adaptálta 2004. Június 15-én. Az elfogadásnál az alábbi szakmailag megalapozott szempontok érvényesültek: A Nyiregyházi tantervcsalád eredeti hitvallását megtartva lényegében változtatás nélkül

beépíthető iskolánk Pedagógiai Programjába. Átlagos feltételek közepette működő intézmény számára készültek, ahol az iskolát

körülvevő közeg is a magyar átlagot tükrözi. A szülői háttér, a fenntartói támogatás a magyar társadalom egészét reprezentálja. A megcélzott iskolamodell pedagógiai értelemben is kerüli a szélsőségeket. Egyszerre és azonos ambíciókkal foglalkozik a lemaradókkal és a kiugró képességű

tanulókkal, a hátránykezelés és felzárkóztatás mellett a tehetséggondozással és a tehetségmegtartással.

Az általános iskola 1-8. évfolyamán a NAT-nak megfelelően valamennyi műveltségterület lefedésre került.

A tanterv főbb jellemzői:

Tantárgystruktúrában megtalálható az integrált tantárgy. Osztályfőnöki tantárgyat is tartalmaz, mely szintén integrált. Az idegen nyelvek közül angol és német nyelvre készültek tantervek. A tánc és dráma, hon- és népismeret, mozgókép és médiaismeret területek önálló

modulként kerültek megtervezésre, mivel eredményes tanításuk speciális és aktív pedagógusok többségének képzésében még nem szereplő kompetenciákat igényel. Így a nevelőtestület önállóan döntheti el, melyik tantárgy keretében tudják megvalósítani.

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények.

1.1. Tantervi változások 2004/05-ös tanévtől 2007/08-as tanévvel bezárólag.

Tanév/Évfolya

m1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2004/05 ÚJ NAT20

Új keret20

Keret22,5

Keret22,5

Új keret22,5

Új keret22,5

Keret27,5

Keret27,5

2005/06 ÚJ NAT20

Új NAT20

Új keret20

Keret22,5

Új keret22,5

Új keret22,5

Új keret25

Keret27,5

2006/07 ÚJ NAT20

ÚJ NAT20

ÚJ NAT20

Új keret22,5

Új keret22,5

Új keret22,5

Új keret25

Új keret25

2007/08 ÚJ NAT20

ÚJ NAT20

ÚJ NAT20

ÚJ NAT22,5

Új keret22,5

Új keret22,5

Új keret25

Új keret25

1.2. A tantervek tantárgyi rendszere és heti óraszáma:1.2.1. A Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi rendszere és heti óraszáma (helyi tanterv, kerettanterv 28/2000. /IX.21./ OM. Rendelet)

125

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 4 4Történelem és államp-i ismeretek 2 2 2 2Német nyelv 3 3 3 3 3Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3Informatika 1 1Környezetismeret 1 1 2 2Természetismeret 2 2Fizika 2 1,5Biológai 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 1 1 2 1,5 1 1 1 1Rajz 1,5 1,5 2 1,5 1,5 1,5 1 1Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1Tánc és dráma /modul/ 0,5 0,5Hon-és népismeret /modul/ 0,5 0,5Informatika /modul/ 0,5Ember és társ.ism.etika /modul/ 1Mozgókép-és média ism. /modul/ 1Egészségtan /modul/ 0,5 0,5Kötött óraszám összesen 19 19 21,5 21,5 23 23 26,5 26,5Szabadon tervezhető 1 1 1 1 2 2 1 1Kötelező óraszám a törvény alapján

20 20 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5

1.2.2. "Új keret" a 10/2003 (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. /IX.21./ OM rendelet módosításáról

1.változat 1-4. évfolyam /Nevelőtestület döntése alapján/

126

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4.Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7Matematika 4 4 3,5 3Idegen nyelv 3Környezetismeret 1 1 1,5 2Ének-zene 1 1 1,5 1,5Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5Technika és életvitel 1 1 1 1Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5Szabadon tervezhető 1 1 1 1Kötelező óraszám a törvény alapján 20 20 20 22,5

1. változat 5-8. évfolyam

Tantárgy/évfolyam 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom 4 4 3,5 4Történelem és államp-i ismeretek 2 2 2 2Idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Informatika 1 1Természetismeret 2 2Fizika 1,5 1,5Biológia és egészségtan 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1Rajz 1,5 1,5 1 1Technika és életvitel 1 1 1 0,5Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5Tantervi modulok:Tánc és dráma 0,5Hon-és népismeret 0,5 0,5Informatika 0,5 0,5Ember és társ.ism.etika 1Mozgókép-és média ism. 1Egészségtan 0,5Szabadon tervezhető 0 0 0 0Kötelező óraszám a törvény alapján 22,5 22,5 25 25

1.2.2. Nyíregyházi tantervcsalád kerettanterve (2004. 04. 15. NAT-3)Helyi tantervként adaptálta a nevelőtestület.

127

1.2.2.1. Tantárgyi rendszere és heti óraszáma:

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7,5 4,5 4 4 4Történelem 1 1,5 3 2Német nyelv 2 2,5 3 3 3Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3Informatika 0,5 1,25 1 1 1 1,5Környezetismeret 1 1,5 1,5 1,25Természetismeret 2 2Fizika 1 1 1,5Biológia 1 1Kémia 1,5 1,5Földrajz 1 1Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1,5 1Testnevelés és sport 3,5 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5Tánc és dráma /modul/ 0,5 0,5Hon-és népismeret /modul/ 0,5 0,5Mozgókép-és média ism. /modul/ 0,5Kötelező óraszám a törvény alapján

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25

.

2. HELYI TANTERV

128

2.1. TANTÁRGYRENDSZER, ÓRATERV, IDŐKERET

Az iskola tantárgyrendszere

Tantárgy OsztályMagyar nyelv és irodalom 1-8.Idegen nyelv (angol, német, orosz)

4-8.

Matematika 1-8.Informatika 4-8.Történelem és állampolgári ismeretek

5-8.

Környezetismeret 1-4.Természetismeret 5-6.Fizika 7-8.Biológia 7-8.Kémia 7-8.Földrajz 7-8.Ének-zene 1-8.Rajz és vizuális kultúra 1-8.Technika életvitel 1-8.Testnevelés sport 1-8.Osztályfőnöki 5-8.

Tantervi modulokÖnállóan Mozgóképkultúra és

médiaismeret8.

Tantárggyal összevonva Hon és népismeret (történelem)

5-6

Ember és társadalmi ismeretek etika (történelem)

7.

Egészségtan (természetismeret)

6.

Az új kerettanterv bevezetésének ideje az általános iskola évfolyamaiban

129

Tanév/évfolyam

1 2 3 4 5 6 7 8

2004/2005 ÚjNAT

Új Keret

Keret Keret ÚjKeret

ÚjKeret

Keret Keret

2005/2006 ÚjNAT

ÚjNAT

ÚjKeret

Keret ÚjKeret

ÚjKeret

Új Keret

Keret

2006/2007 ÚjNAT

ÚjNAT

ÚjNAT

ÚjKeret

ÚjKeret

ÚjKeret

ÚjKeret

ÚjKeret

A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több:

Osztály Napi óraszám A tanulók heti tanórai terhelésének felső határa

1. 4 20 222. 4 20 223. 4 20 224. 4-5 22,5 24,55. 4-5 22,5 24,56. 4-5 22,5 24,57. 5 25 278. 5 25 27

Az iskola tantárgyi óraterve

130

1-8. évfolyam

Tantárgy1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évi

összóra.

Magyar nyelv és irodalom

8,5

314,5

314,5

Magyar nyelv

4 148 3,5

129,5

4,5

166,5

2 74 2 74 2 74 2 74 740

Irodalom - - 4,5

166,5

4,5

166,5

3 111

2 74 2 74 2 74 2 74 740

Történelem és állampolgári ismeretek

- - - - - - - - 2 74 2 74 2,5

92,5 2,5

92,5 333

Idegen nyelv

- - - - - - 3 111

3 111

3 111

3 111 3 111 555

Matematika 4 148 4 148 4 148 4 148

4 148

4 148

3,5

129,5

3,5

129,5

1147

Informatika- - - - - - 1 37 1 37 1 37 1,

555,5 1,

555,5 222

Környezetismeret

1 37 1 37 1,5

55,5 2 74 - - - - - - - - 203,5

Természetismeret

- - - - - - - - 2 74 2 74 - - - - 148

Fizika - - - - - - - - - - - - 1,5

55,5 1,5

55,5 111

Biológia - - - - - - - - - - - - 1,5

55,5 1,5

55,5 111

Kémia - - - - - - - - - - - - 1,5

55,5 1,5

55,5 111

Földrajz - - - - - - - - - - 1 37 1,5

55,5 1,5

55,5 148

Ének-zene 1 37 1,5

55,5 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 314,5

Rajz és vizuális kultúra

1,5

55,5 1 37 1,5

55,5 1 37 1,5

55,5

1,5

55,5

1 37 0,5

18,5 351,5

Technika és életvitel

1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 0,5

18,5 277,5

Testnevelés és sport

3 111 3 111 3 111 3 111

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5 2,5

92,5 814

Osztályfőnöki

- - - - - - - - 1 37 1 37 1 37 1 37 148

131

Mozgóképk. és médiaismeret

- - - - - - - - - - - - - - 1 37 37

Heti óraszám

20 20 20 23,5 23 24 27 27

Törvényben előírt kötelező óraszám

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Szabadon tervezhetőkötelező óraszám

0,5 0,5 0 1 0,5 0 0 0

Szabadon választható kötelező óraszám

0 0 0 0 0 1,5 2 2

Felzárkóztatás

2 2 2 1 1,5

1-4. osztály tantárgyi óraterve

Tantárgy 1. 2. 3. 4.Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi

Magyar nyelv és irodalom

8,5 314,5 - - - - - -

Magyar nyelv - - 4 148 3,5 129,5 4,5 166,5Irodalom - - 4,5 166,5 4,5 166,5 3 111Idegen nyelv - - - - - - 3 111Informatika - - - - - - 1 37Matematika 4 148 4 148 4 148 4 148Környezetismeret

1 37 1 37 1,5 55,5 2 74

Ének-zene 1 37 1,5 55,5 1 37 1 37Rajz és vizuális kultúra

1,5 55,5 1 37 1,5 55,5 1 37

Technika 1 37 1 37 1 37 1 37Testnevelés 3 111 3 111 3 111 3 111Heti óraszám 20 20 20 23,5Heti óraszámbólkötelezően tervezhető

0,5 0,5 0 0

Magyar nyelv és irodalom

0,5 0,5 - -

132

Heti óraszámból szabadon választható

- - - 1

Felzárkóztatás 2 2 2 1

5-8. osztály tantárgyi óraterve

Tantárgy 5. 6. 7. 8.Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi

Magyar nyelv 2 74 2 74 2 74 2 74Irodalom 2 74 2 74 2 74 2 74Történelem és állampolg. ism. 2 74* 2 74* 2,5

***92,5 2,5

***92,5

Idegen nyelv 3 111 3 111 3 111 3 111Matematika 4 148 4 148 3,5 129,5 3,5 129,5Informatika 1 37 1 37 1,5 55,5 1,5 55,5Természetismeret 2 74 2** 74 - - - -Fizika - - - - 1,5 55,5 1,5 55,5Biológia - - - - 1,5 55,5 1,5 55,5Kémia - - - - 1,5 55,5 1,5 55,5Földrajz - - 1 37 1,5 55,5 1,5 55,5Ének-zene 1 37 1 37 1 37 1 37Rajz és vizuális kultúra 1,5 55,5 1,5 55,5 1 37 0,5 18,5Technika életvitel 1 37 1 37 1 37 0,5 18,5Testnevelés és sport 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 37 1 37Modul önállóanMozgóképkultúra és médiaismeret

- - - - - - 1 37

Heti óraszám 23 24 27 27Törvényben előírt kötelező óraszám

22,5 22,5 25 25

Szabadon választható kötelező óraszám

0,5 1,5 2 2

* Hon és népismeret modult tartalmazza:** Egészségtan modult tartalmazza:*** Ember és társ. ism. etika modult tartalmazza.

133

Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák

ÉvfolyamKötelező

Nem köt.időkeret

Választható órák

Tanulók tanórai

terhelésének felső határa

Kötött Szabadon Összesen

Órák1. 19,5 0,5 20 2 222. 19,5 0,5 20 2 223. 20 0 20 2 224. 22,5 0 22,5 2 24,55. 22,5 0 22,5 2 24,56. 22,5 0 22,5 2 24,57. 25 0 25 2 278. 25 0 25 2 27

A napközi által felhasznált időkeret:

1-4 évfolyamon: napi 4,5 óra – heti: 22,5 óra5-8 évfolyamon: napi 3 óra – heti 15 óra

A napközi által felhasznált összes időkeret:csoportok száma x heti időkeret

Az integrált tanulók oktatására fordítható időkeret52.§ 3-6. kötelező óra 15%5-8. évfolyamon 14,25 óra

134

A nem kötelező időkeret felhasználása

Feladat Tantárgyak Óra / csoportHelyi tanterv szerint szabadon választható órák

matematika 4.6. évf. 1matematika 7.8. évf. 0,5informatika 5.7.8. évf. 0,5magyar nyelv és irodalom 7.8. 0,5osztályfőnöki 6.7.8. 0,5

Felzárkóztató oktatás, hátránykompenzálás

Tanórákon felmerült hiányok pótlására az igényektől függően

2 (1-5)1 ( 6- 8)

Mindennapos testmozgássportkörök

Sportköri csoportok számárabiztosított heti 2 x 45 perc

2

Szakkörök művészeti csoportok

A tanulók igénye szerint 1-2

Órakedvezményre felhasznált igazgató 18igazgató-helyettesek 28szakszervezeti vez. 1közalkalmazotti tanács v. 1

Szakkörök, tehetséggondozás, sport, egyéb

Magyar 2 Énekkar 2Matematika 2 Rajz 2Kémia 1 Színjátszás 2Fizika 1 Játszóház 2Idegen nyelv 2 Népművészeti hagyományok 2Földrajz 2Történelem 1Biológia 1Informatika 1Környezetvédelem 1Tömegsport 6Kézilabda 2Atlétika 2Futball 2

135

Heti időkeret kiszámításának módja

A közoktatási törvény 52.§-a alapján a következő időkeret illeti meg az általános iskolát

2004/2005. tanév:

Évf.

Köt. óraszámKt. 52.§ (3)

választható kt. 52.§ (7)Kt.124.§ (24)

Egyéni fogl.6%

Kt.51.§ (11)/c30.§ (9).71.§ (4)

Összesen

tanterv ó.sz. % órasz.80% 100% össz.

1. új keret 20 10 2 1,22. új keret 20 10 2 1,23. keret 22,5 10 1,8 1,354. keret 22,5 10 1,8 1,355. új keret 22,5 25 5,62 1,356. új keret 22,5 25 5,62 1,357. keret 27,5 30 6,6 1,658. keret 27,5 30 6,6 1,65

Összesen: 185,0 16,8 15,24 32,04 11,10 228,00

2005/2006. tanév:

Évf.

Köt. óraszámKt. 52.§ (3)

választható kt. 52.§ (7)Kt.124.§ (24)

Egyéni fogl.6%

Kt.51.§ (11)/c30.§ (9).71.§ (4)

Összesen

tanterv ó.sz. % órasz.80% 100% össz.

1. új keret 20 10 2 1,42. új keret 20 10 2 1,43. keret 20 10 2 1,44. keret 22,5 10 1,8 1,575. új keret 22,5 25 5,62 1,576. új keret 22,5 25 5,62 1,577. új eret 25 30 7,5 1,758. keret 27,5 30 6,6 1,92

Összesen: 180 8,4 24,74 33,14 12,58 13 226

136

2006/2007. tanév:

Évf.

Köt. óraszámKt. 52.§ (3)

választható kt. 52.§ (7)Kt.124.§ (24)

Egyéni fogl.6%

Kt.51.§ (11)/c30.§ (9).71.§ (4)

Összesen

tanterv ó.sz. % órasz.80% 100% össz.

1. új keret 20 10 2 1,62. új keret 20 10 2 1,63. új keret 20 10 2 1,64. új keret 22,5 10 2 1,85. új keret 22,5 25 5,62 1,86. új keret 22,5 25 5,62 1,87. új eret 25 30 7,5 2,08. új keret 27,5 30 7,5 2,0

Összesen: 177,5 34,24 14,2 225,50

2007/2008-as tanév

Évf. Kötelező óraszámKt.52.§ (3)

Választható óraszámKt.52.§(7)

Egyéni foglalkozás

Kt.52.§ 9%

(11/c);30.§ (9),71§.(4)

Tanterv Óraszám Osztály Ö.óra % 80% 100% Össz.: Össz.:1. Új NAT 20 2 40 10 2 4 1,8 3,62. Új NAT 20 3 60 10 2 6 1,8 5,43. Új NAT 20 3 60 10 2 6 1,8 5,44. Új Keret 22,5 2 45 10 2,25 4,5 2,02 4,045. Új Keret 22,5 3 67,5 25 5,62 16,86 2,02 6,066. Új Keret 22,5 4 90 25 5,62 22,48 2,02 8,087. Új Keret 25 3 75 30 7,5 22,5 2,25 6,758. Új Keret 25 2 50 30 7,5 15 2,25 4,5

177,5 2 487,5 34,49 97,34 15,96 43,83

137

3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei

A tantárgyak megnevezése a kerettantervben alkalmazott elnevezéssel azonos módon történhet. Ha egy tantárgyhoz valamelyik tantervi modult hozzáillesztették, akkor az elnevezés a befogadó tárgy neve lesz. Ha integrált tantárgyat alakítottak ki – azaz két vagy több tantárgyat tartalmában is egységes egésszé szerkesztettek -, vagy helyben készített tartalommal alakítottak ki új tantárgyat, akkor annak elnevezéséről a nevelőtestület dönt. A kerettantervi rendelet módosítása lehetővé teszi, hogy a nevelőtestület eldöntse, hogy a magyar nyelv és irodalom (illetve anyanyelv és irodalom) tantárgyat a kerettantervvel azonos módon egy tantárgyként, avagy azzal azonos időkeretben két önálló tantárgyként tervezik-e meg.

A tantárgyi tanterveknek tartalmazniuk kell a kerettantervek előírt tatalmára épülő – de mintegy 20%-ban helyi tartalommal kiegészíthető – konkrét tananyagot. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, melyeket részben a kerettantervi tartalmakból és a továbbhaladás feltételeiből, részben pedig a nevelési programból lehet levezetni. Emelt szinten oktatott tantárgy tantervének a kerettantervben meghatározottnál magasabb követelményeket és speciális, kiegészítő ismereteket is tartalmaznia kell, valamint – heti átlagban – legalább két tanórával bővebb időkerettel kell rendelkeznie a kerettantervben előírt óraszámnál.

Az osztályfőnöki órához – céljából következőleg – a többi tantárggyal azonos tartalmú tantervet nem kell készíteni, hiszen azok témáit nem kis mértékben az osztályközösség aktuális problémáinak kezelése határozza meg. A kerettantervi rendelet azonban megköveteli, hogy tanévenként legalább 10 órát egészségnevelési kérdésekre fordítsanak. Ezeket a helyi tantervben kell rendszerbe foglalni.

A tanórán kívüli tevékenységeket (szakkör, sportkör, énekkar stb.) nem kell a helyi tantervben megtervezni.

A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több (K.t. 52. § (3)):- az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál,- a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási

óránál,- a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál.

3.1. Tanórai keretek (K.t. 53. § (1), (2))

3.1.1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig

A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk.A tantervkészítők ezek alapján tervezik a tantárgyakat, a tantárgyközi feladatokat, és a tantárgyi struktúrát ezekre támaszkodva építik fel.Műveltségi területek TantárgyakbanMagyar nyelv és irodalom Magyar nyelv

138

Élő idegen nyelv Idegen nyelv (angol, német)Matematika MatematikaEmber és társadalom Magyar nyelv, környezetismeretEmber a természetben KörnyezetismeretMűvészetek Rajz, énekInformatika Magyar nyelv, matematikaÉletvitel és gyakorlati ismeretek TechnikaTestnevelés és sport Testnevelés

Alsó tagozat (1-4. évfolyam)Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a tárgyak, összefogja őket a tanító személye is.Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között.Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.

3.1.2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig

Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. 

Műveltségi területek TantárgyakMagyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalomÉlő idegen nyelv Idegen nyelvMatematika MatematikaEmber és társadalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon-

és népismeret)Ember és társadalomismeret, etika

Ember a természetben TermészetismeretFizikaBiológia és egészségtanKémiaEgészségtan

Földünk – környezetünk FöldrajzMűvészetek Magyar nyelv és irodalom

Ének-zeneRajzMozgóképkultúra és médiaismeretTestnevelés és sport (tánc)

Informatika InformatikaÉletvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitelTestnevelés és sport Testnevelés és sport

A tantárgyak lehetőségei:

139

1. Az anyanyelvi tárgyak- A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű.- Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv

tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét.- Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a

mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra.

- Nagy hangsúlyt kell fektetni: az anyanyelv művelésére, a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a

szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására, anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a

formális, tudományoskodó megközelítést.- Gondot kell fordítani:

az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására, a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére.

- Cél: a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket.

2. A környezetismeret, környezeti nevelés- A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti

környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára.

- Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie.

- A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép.- Cél, hogy:

a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze,

a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket.

- Egészséges életmódra nevelésben: érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási

szokásoknak; fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a

gyermekeket az iskolán kívül.

3. Az ének-zene- A zenei nevelés feladata:

a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése, segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép

énekhang.- A zenei nevelés célja, hogy:

a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra,

140

hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére.

- A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy: általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi

tevékenységeit, segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet.

- A kottaolvasás fejleszti: a zenei emlékezetet, a belső hallást.

- A zeneirodalom oktatásának célja, hogy: a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék, néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben, ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket.

4. A rajz és vizuális kultúra- A vizuális művészetek tanításának célja:

a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása,

a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása,

az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése, a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem,

néprajz, általános esztétika és az etikai területén is, hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi

tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait.

- A rajz és vizuális kultúra feladata: A kisiskolás korban (6-10. év között):

a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás,

a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával,

A középső szakaszban (10-14. év között): hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi-

plasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre,

kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség,

hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról,

a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása,

a műalkotások megismerése, a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása,

- Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.

141

5. A technika és életvitel- Feladata:

a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi,

lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben,

a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség,

a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek,

a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével.

- Célja, hogy: lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését,

használatát, fejlessze a kreativitást, a tanuló megszerezze a technikai műveltséget, az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül

sikerélményhez jutassa a gyerekeket.- A kisiskolás korban ( 6-10 év között):

elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás.

- A középső szakaszban (10-14 év között): kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási

folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről, fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése, a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a

pontos és igényes végrehajtásáig.- Az általános iskola 9. és 10. osztályában:

a technika tanításának jelentősége fokozódik, hiszen az alapvizsgára készülő tanulók többsége szakképzésben vesz majd részt.

6. Az idegen nyelv- Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:

a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban,

a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek

életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek.- Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy:

a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit, a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban

(beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és –képességet).

a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön.

- Kisiskolás korban (6-10. év között): Feladata:

142

a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet,

dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése,

meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit.

- A középső szakaszban (10-14. év között): Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a

tudatosság is megjelenik. Ennek a szakasznak a végén történik:

a nyelv szerkezetének tudatos megismerése, az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása, az írásbeliség fejlesztése és a kulturális ismeretek megszerzése.

Feladat: beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet.

Gondot kell fordítani arra, hogy: a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet.

7. Irodalom- Fontos, hogy:

a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják, a szorosabban vett irodalomtörténetet – ezen belül írók, költők, életútját,

működésük társadalmi és történelmi körülményeit – megismerjék, a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt, a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott

irodalmi művel kapcsolatban, a tanulók a véleményüket megindokolhatják.

- A kisiskolás korban (6-10. év között): Feladat:

el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit,

a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani,

a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.).

Cél: az olvasás iránti kedv felébresztése, a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez

fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is.- A középső szakasz (10-14. év között):

feladat: kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és

elemző leírásának képességét, elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése, folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok

ismeretét,

143

a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása, képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz

kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni, különböző műnemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése, a műelemző-képesség kialakítása.

Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni.

8. A történelem és állampolgári ismeretek- Szükséges:

a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.),

a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása, bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehetőségek szerint - ökológiai

emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.).- Az iskolai történelemtanítás célja:

ismeretek, készségek, értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése.

- Fontos szerepe van: a személyiség kialakításában, a nemzeti identitástudat megőrzésében, az általános műveltség alapjainak megteremtésében.

- Feladat: a tanulók ismerjék meg:

az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, a különböző civilizációkat, a társadalmi, gazdasági változásokat, kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, a közvetlen környezetünkben élő népek történetét, a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a

magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait, a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az

emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait,

az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit,

a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét.

- Cél: legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti,

politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt.- Kisiskolás kor (6-10. év között):

rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja,

meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket.

144

- A középső szakasz (10-14. év között): kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok,

dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.).- A hon- és népismeret tanításának célja hogy

a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel, ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományainak

megismeréséhez, tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell.

9. A matematika- A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat:

a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez, a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez, a világról alkotott képük pontosításához, a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez, a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez.

- Gondot kell fordítani arra, hogy minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a

tanuló számára érthető, emlékezetbe véshető, és továbbgondolkodásra serkentő legyen.

- Fontos, hogy a matematika tételeit bizonyítani kell, úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a

későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe.- Feladat:

központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is,

a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát,

a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.),

az algebrai egyenletek közül az iskolában a lineáris egyenletek, a két- vagy háromismeretlenes lineáris rendszerek, valamint a másodfokú egyenletek szerepeljenek,

a százalék- és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja.

- Szükséges: mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.

10. A fizika- Célja:

a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit, bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe, a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van:

indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása.

- A kisiskolás korban (6-10. év): a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az

erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a

145

legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban.

- A középső szakasz (10-14. év): kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit, a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni.

- A kísérletek: során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg és tapasztalataikat

mondják el vagy írják le, lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek.

- Fontos, hogy a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában

függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától.- A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy

fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról.

11. A biológia- A biológia tanításának fontos szerepe van, mert:

a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok,

a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása,

az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás.

- A kisiskolás korban (6-10. év között): a gyerekek tegyenek szert – közvetlen környezetük növény- és állatvilágán

keresztül – faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét,

szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz.

- A középső szakaszban (10-14. év között): cél a faj- és fajtaismeret bővítése; a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek

beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása,

a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető,

a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását,

a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása.- Az általános iskola 9. és 10. osztályában (14-16 év között):

el kell érni, hogy az ökológiai ismeretek integrálódjanak a megszerzett fizikai és kémiai ismeretekhez,

az egészségtani ismeretek tanításakor ki kell térni a genetikai anyagok által kifejtett káros hatásokra és a védekezés lehetőségeire.

146

12. Testi nevelés- Cél:

az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség,

mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése, a rendszeres mozgásra való igény kialakítása.

- Fontos: a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre

törekvés, hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok

hiánya, hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek

számára adódik pozitív mozgásélmény, hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani,

viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét, hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető

legjobb eredmény elérését.- Feladat:

a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése, az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és

társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül, a kisiskolásokat – az óvodai játékosság megőrzése mellett – hozzá kell

szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez, a mozgáskoordináció fejlesztése, az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése, a szergyakorlatokat alkalmazása(10 éves kor felett), az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások,

dobások) egyszerű technikáinak oktatása.- Gyógytestnevelés célja:

a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése,

az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés

általános céljainak, feladatainak elérése.

13. Kémia- Cél:

a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében,

a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát,

lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni,

a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait,

147

ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait,

szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében,

az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit.

- Fontos, hogy: szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi – elsősorban

természettudományi – tantárgy között, mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák

szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos.

- A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni:1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme4. Tanári és tanulókísérletek.

- A kísérletek fontosak, mert: az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak, fejlesztik a tanuló megfigyelő-, elemző- és értékelő-képességét, a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat

biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.

14. Földrajz- Cél, hogy:

a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait,

a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről,

a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival.

- Kisiskolás korban (6-10. év között): környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések

alapján ismerjék meg, fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani

bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét.- Középső szakaszban (10-14. év között):

Feladat: térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése, készség szinten sajátítsák el a térképolvasást.

Cél: tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján

tájékozódni, legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj

értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait;

148

legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait,

ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit;

ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét.

15. Informatika- Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatika-

oktatásban- A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok

modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában.- Cél:

a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék.- Feladat:

a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben,

lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbázis-kezelés módszereivel,

a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni,

fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel.

Szöveges értékelés 1 – 4 évfolyamon:

Arra törekszünk, hogy: - az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon,- alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,- nyitott legyen, tükröt tartsunk,- a gyermekeink legyenek aktív részesei fejlődésüknek,- mi pedagógusok, és szülők, közösen gondolkodhassunk gyermekeink fejlődéséről.

Elvi követelmények:- a minősítés helyett fejlesztőközpontú legyen értékelésünk,- figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat,- értékelésünk rendszeres és folyamatos,- személyre szóló és ösztönző lesz,- tudjon megerősítő, korrigáló és fejlesztő szerepet betölteni,- a konkrét, egyénre szabott javaslatok jelöljék meg a továbblépés útját és módját, legyen közérthető a szülő és a gyermek számára.

149

1. osztályMagyar nyelv és irodalom tantárgy követelményei alapján

Első évfolyam végére a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.Kiválóan teljesítettA hangokat tisztán, helyes időtartammal ejti. Szókincse gazdag. Szóbeli szövegalkotása során gondolatait összefüggően fogalmazza meg. A szavakat hangokra, szótagokra pontosan, hibátlanul végzi. Kiválóan tájékozódik testsémán, térben, síkon. A tanult nyomtatott, írott betűket pontosan felismeri.Év végi olvasási tempója 30 szó percenként hibátlanul. Szövegértése hibátlan. Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos. Másoláskor (nyomtatottról, írottról) hibát nem ejt.Év végi tollbamondáskor, emlékezetből íráskor 1-2 hibát ejt. Írásbeli munkája rendezett, tiszta.Önálló munkavégzése kiváló. A prózát a verstől minden esetben megkülönbözteti. Tudja a különbséget szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveg között. A tanult verseket, mondókákat megfelelő tempóval, hanglejtéssel, hangsúllyal el tudja mondani.Jól teljesített 1-2 hangot hibásan ejt. Szókincse életkorának megfelelő. Szóbeli szövegalkotás során egész mondatokban beszél. A szavakat hangokra, szótagokra 1-2 hibával bontja (néha téveszt). Ritkán téveszti az irányokat térben, testsémán. Síkban jól tájékozódik. A tanult nyomtatott, írott betűket felismeri, néha megerősítést igényel. Olvasás és szövegértés során 1-2 hibát ejt. Betűalakítás, kapcsolás során 1-2 hibát vét. Másoláskor (nyomtatottról, írottról) 1-2 hibával dolgozik.Év végi tollbamondás és emlékezetből írás során 3-5 hibával ír. Írásbeli munkája tiszta, néha átír. Önálló munkavégzése jó.Évvégén a prózát a verstől meg tudja különböztetni, a szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveget néha összetéveszti. A tanult verseket, mondókákat kis segítséggel el tudja mondani. Megfelelően teljesített Néhány hangot hibásan ejt, vagy cseréli. Szókincse életkorának nem megfelelő. Szövegalkotás során kérdések segítségével tudja kifejezni magát. Szavak hangokra, szótagokra bontásakor több hibát ejt. Testsémán, térben vagy síkban való tájékozódás során kevés alkalommal hibázik. A tanult nyomtatott és írott betűk felismerése során 2-3 hibát ejt. Év végi olvasása akadozó. A szövegértést igazoló kérdésekre adott válaszában több hibát is vét. Betűalakítása, betűkapcsolása során 3-4 betűje is szabálytalan, ill. összekapcsolása nem megfelelő. Másoláskor (nyomtatottról, írottról) 3-4 hibát ejt (1-2 perc).Év végi tollbamondás során és emlékezetből íráskor 6-8 hibát ejt. Írásbeli munkája általában rendezetlen. Önálló munkavégzése megfelelő, megerősítést igényel.Évvégén a prózát a verstől meg tudja különböztetni. A szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveget néha meg tudja különböztetni. A tanult verseket, mondókákat csak segítséggel tudja elmondani.Felzárkóztatásra szorulTöbb hangot hibásan ejt, vagy torzítja a hangokat. Szókincse szegényes. Szóbeli szövegalkotása során csak szavakat használ. A szavakat nem tudja hangokra, szótagokra bontani. Nehezen tájékozódik testsémán, térben, síkban. A tanult betűk nyomtatott és írott formáját nehezen vagy egyáltalán nem ismeri fel.Évvégén betűzve olvas. Szövegértésében sok hibát ejt. Írott betűi szabálytalanok, kapcsolása nem megfelelő. Másolás során (nyomtatottról, írottról) sok hibával dolgozik. Írásbeli munkája rendetlen. Önálló munkavégzésre nem képes. Évvégén tollbamondáskor, emlékezetből íráskor sokat hibázik.

150

Évvégén a prózát a verstől nem tudja megkülönböztetni. A szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveg jellemző jegyeit nem ismeri. A tanult verseket, mondókákat egyedül nem tudja elmondani.

Matematika 1. osztályKiválóan teljesítettIsmeri a számok tulajdonságait a 20-as számkörben.A számegyenesen jelölni tudja a számokat 20-ig.A <,>, = jelek használatával tudja összehasonlítani a számokat 20-ig.Ismeri a számszomszédokat; a páros és páratlan számokat; a római számokat.Tud összeadni, kivonni, pótolni 20-ig.Ismeri a nyitott mondatok, szöveges feladatok megoldási menetét egyszerűbb esetekben.Tud sorozatokat folytatni.Tud különbséget tenni sík- és térbeli alakzatok között.A mértékegységeket (m – kg – l – óra – nap - hét) helyesen használja, tud mérni..Jól teljesítettIsmeri a számok tulajdonságait a 20-as számkörben.A számegyenesen jelölni tudja a számokat 20-ig.Kevés hibával tudja összehasonlítani a számokat.Használja a <,>, = jeleket.Ismeri a számok szomszédait; a páros és páratlan számokat; a római számokat.Kevés hibával tud összeadni, kivonni, pótolni 20-ig.Ismeri a nyitott mondatok, szöveges feladatok megoldási menetét egyszerűbb esetekben.Tud sorozatokat folytatni.Tud különbséget tenni sík- és térbeli alakzatok között.Tud mérni m-rel, kg-mal, l-rel; le tudja olvasni az egész órát; tudja a hét napjait.Megfelelően teljesítettSegítséggel tudja elmondani a számok tulajdonságait a 20-as számkörben.A számegyenesen megtalálja a számok helyét.Segítséggel tudja használni a <,>, = jeleket.Ismeri a számok szomszédait; a páros és páratlan számokat; a római számokat.Kevés hibával tud összeadni, kivonni a 20-as számkörben; a pótlásban több hibával dolgozik.A nyitott mondatok és szöveges feladatok megoldásánál segítséget igényel.Egyszerű sorozatokat tud folytatni.Sík- és térbeli alakzatokat meg tud különböztetni.Méréskor csak segítséggel tud dolgozni.Felzárkóztatásra szorulNehezen ismeri fel a számok tulajdonságait, a számszomszédokat, a páros és páratlan számokat, a római számokat.Nem tudja helyesen használni a <;>, = jeleket.Sok a hibája az összeadásban, kivonásban.Nem tudja értelmezni a pótlás fogalmát.Nem érti a nyitott mondat megoldási menetét.Segítséggel tud egyszerű szöveges feladatokat megoldani.Sorozatok folytatását csak a szabály ismerete után tudja.Sík- és térbeli alakzatokat segítséggel válogat szét.A mennyiségfogalma kialakulatlan.Csak nevelői segítséggel tud mérni.

151

Környezetismeret 1. osztály

Teljesítményterület

kiváló jó megfelelt felzárkóztatásra szorul

fogalom ismerete biztos jó bizonytalan nem megfelelő

naptáron való tájékozódás

teljes biztonsággal jól tájékozódik 1-2 esetben téveszt sokat hibázik

foglalkozások sokoldalúan tájékozott, érdeklődő

jól tájékozott hiányosak az ismeretei

kevés az ismerete

érzékszerveink biztosan felismeri jól felismeri általában felismeri többször téveszt

lakóhely ismerete

sokoldalúan tájékozott

jól tájékozott megfelelően tájékozott

hiányosak az ismeretei

testünk részei pontos a megnevezés és a felismerés

felismeri, megnevezi

1-2 esetben téveszt többször téveszt

tisztálkodás Ismeri, és helyesen alkalmazza a tisztálkodás alapvető szabályait

Ismeri, és általában helyesen alkalmazza a tisztálkodás szabályait

ismeri, de nem mindig alkalmazza a tisztálkodás szabályait

hiányosak az ismeretei

közlekedés ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait

ismeri a szabályokat és jeleket

ismeretei hiányosak nem ismeri, vagy sok esetben téveszt

Ének-zene 1. osztály

Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

Kiválóan teljesített az a tanuló, akinek:Daléneklése: tiszta, pontos, megfelelő hangerővel, jó tempóval énekel.Ritmus felismerése: a tanult ritmusokat negyed, nyolcad, fél és hozzátartozó szünetjeleket felismeri tanítói bemutatás alapján.

Ritmus kirakása: hangoztatás után meg tudja jeleníteni kirakón, táblán, füzetben írásban a tanult ritmuselemekből álló ritmusgyakorlatokat.

Szolmizálás kézjelről: aki kézjelről tisztán, tanítói segítség nélkül énekli a s-m-l, hangokat.

152

Szolmizálás betűkottáról: aki önállóan tisztán, hibátlanul tudja hangoztatni a betűkotta hangjait a ritmusképlet figyelembevételével.

Dallamfelismerés: aki hangoztatás, szolmizálás, dúdolás után képes felismerni a tanult dalokat. A zenehallgatási anyagon keresztül felismeri a ritmus, vonós és fúvós hangszereket. /zongora hegedű, fuvola, dob /.

Jól teljesített az a tanuló, akinek: Daléneklése nem teljesen tiszta, kevés hibával, megfelelő hangerővel énekel.Ritmusfelismerése: aki a tanult ritmusokat és a hozzátartozó szünetjeleket felismeri.Ritmus kirakása: hangoztatás után meg tudja jeleníteni a ritmusképet, kevés hibával.Szolmizálás kézjelről: aki kevés segítséggel, kézjelről énekli a s-m-l variációit.Szolmizálás betűskottáról: aki kevés segítséggel pontosan tudja hangoztatni a betűkotta hangjait és ritmusait.Dallamfelismerés: aki hangoztatás után, szolmizálás, dúdolás, zenehallgatás során képes felismerni kevés tanítói rávezetéssel a tanult dalanyagot.

Megfelelően teljesített az a tanuló akinek:Daléneklése nem tiszta, de dalritmusa pontos és tempója megfelelő.Ritmus felismerése: a tanult ritmusokat és szünetjeleket kevés segítséggel felismeri.Ritmus kirakása: aki a ritmus hangoztatása után kevés tanítói segítséggel meg tudja jeleníteni a ritmust írásban, táblán, kirakón.Szolmizálás kézjelről: aki tanítói segítséggel tud kézjelről énekelni.Szolmizálás betűkottáról: aki a dallam és ritmus együttes megfigyelésére, hangoztatására csak tanítói segítséggel képes.Dallamfelismerés: aki a tanult dalok felismerésében bizonytalan.

Fejlesztésre szorul az a tanuló akinek:Daléneklése nem tiszta, ritmusa pontatlan, halk, előadásmódja nem megfelelő.Ritmus felismerése: a tanult ritmusukat és a hozzátartozó szünetjeleket csak részben ismeri.Ritmus kirakása: aki a tanult ritmusokat hangoztatás után sem vagy sok hibával tudja megjeleníteni.Szolmizálás kézjelről: aki segítséggel is nehezen tud kézjelről énekelni. /Nem ismeri fel a kézjeleket / Szolmizálás betűkottáról: aki sok segítséggel is nehezen tudja hangoztatni a betűkotta hangjait és ritmusát.Dallamfelismerés: aki a hallás utáni éneklés, dúdolás, szolmizálás, zenehallgatás során sem képes felismerni a tanult dalokat.

153

Testnevelés

kiváló jó megfelelőMozgás, játék, és sportműveltség terén kiemelkedő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége nagyon jó. Mozgás, versengési, játék igénye magas. Aktív, kezdeményező, fegyelmezett

Mozgás, játék és sportműveltség terén jó. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége jó.Mozgás, versengési, játék igénye jó.Aktív, fegyelmezett.

Mozgás, játék és sportműveltség terén megfelelő. Ügyessége, cselekvés gyorsasága, állóképessége megfelelő.Mozgás, versengési, játék igénye megfelelő.Nem elég aktív, kezdeményező, fegyelmezett.

2. OSZTÁLY

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI ALAPJÁN

Olvasás

Kiválóan teljesítettAz olvasókönyvéből vagy a munkafüzeteiből 5 perc alatt némán el tud olvasni 15 mondatos szöveget. A szöveg után feladatokat egyedül meg tudja oldani.Felkészülés után 7-8 mondatos szöveget hibátlanul fel tud olvasni.Az ismeretlen szavakat az olvasókönyvében és az Ablak-Zsiráfban egyedül meg tudja keresni, és el tudja olvasni a szómagyarázatokat.Ha elolvasott egy szöveget meg tudja mondani mi a témájaJól teljesítettAz olvasókönyvéből vagy a munkafüzeteiből némán el tud olvasni 15 mondatos szöveget 5 perc alatt. Közben meg tudja oldani a szöveg után lévő feladatokat kevés tanítói segítséggel.Felkészülés után fel tud olvasni 6-8 mondatból álló szöveget.Az Ablak-Zsiráfban és az olvasókönyvében az ismeretlen szavakat egyedül meg tudja keresni, és el tudja olvasni a szómagyarázatokat.Ha elolvasott egy szöveget meg tudja mondani mi a témája.Megfelelően teljesítettAz olvasókönyvéből vagy a munkafüzetéből 5 perc alatt némán el tud olvasni 10 mondatos szöveget. A tanító segítségével meg tudja oldani a szöveghez kapcsolódó feladatokat is. Felkészülés után fel tud olvasni 7-8 mondatos szöveget.Az Ablak-Zsiráfban és az olvasókönyvében tud egyedül szómagyarázatot olvasni.Felzárkóztatásra szorulAz olvasókönyvéből vagy a munkafüzeteiből 5 perc alatt némán el tud olvasni 10 mondatos szöveget. A szöveg után következő feladatokat segítséggel meg tudja oldani.Felkészülés után fel tud olvasni 7-8 mondatos szöveget.Az Ablak-Zsiráfban és az olvasókönyvében tud egyedül szómagyarázatot olvasni.

154

Írás

Kiválóan teljesítettSzabályos betűket ír és helyesen kapcsolja azokat.Egy perc alatt legalább 25 betűt tud lemásolni.2-3 mondat (11 szónyi) másolásakor vagy tollbamondásakor legfeljebb 1-2 írástechnikai hibát ejt. A hibát egyedül megtalálja, és javítani tudja.A füzete tiszta, rendes. Jól teljesítettSzabályos betűket ír és helyesen kapcsolja azokat.Egy perc alatt legalább 18 betűt le tud másolni.2-3 mondat (11 szónyi) másolásakor vagy tollbamondásakor legfeljebb 2-3 írástechnikai hibát ejt. A hibát egyedül megtalálja, és javítani tudja.A füzete tiszta, rendes.Megfelelően teljesítettEgy perc alatt legalább 18 betűt le tud másolni.10 szóból álló szöveg másolásakor vagy tollbamondásakor legfeljebb 3-4 írástechnikai hibát ejt. Ha megmutatják a hibákat önállóan ki tudja javítani.A füzete tiszta, rendes.Felzárkóztatásra szorulTiszta, rendes a füzete. Betűinek alakja felismerhető, írása olvasható.Egy perc alatt legalább 15 betűt le tud másolni.10 szóból álló szöveg másolásakor vagy tollbamondásakor legfeljebb 6 írástechnikai hibája van. Ha megmutatják a hibákat ki tudja javítani.

Helyesírás

Kiválóan teljesítettHelyesen jelöli a magán- és mássalhangzók hosszúságát a begyakorolt szavak körében.Helyesen jelöli a j hangot a begyakorolt szavakban (kb. 40 j-t vagy ly-t tartalmazó szó).Helyesen jelöli a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat a begyakorolt szavak esetében.Írás közben tudatosan és önállóan használja a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket.Írás közben tudatosan használja a mondatkezdő nagybetűt a személynevek, az ismert földrajzi nevek és gyermekfolyóiratok esetében.Ismeri és helyesen alkalmazza az elválasztás szabályait az egyszerű szavak esetében.Írásmunkáját önállóan képes javítani helyesírási és írástechnikai szempontból.Jól teljesítettHelyesen jelöli a magán- és mássalhangzók hosszúságát a begyakorolt szavak körében.Helyesen jelöli j hangot a begyakorolt szavakban.(kb.30-35 j-t vagy ly-t tartalmazó szó)Többnyire helyesen jelöli a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat a begyakorolt szavak esetében.Írás közben tudatosan és önállóan használja a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket.Tudatosan használja a mondatkezdő nagybetűt a személynevek, az ismert földrajzi nevek és gyermekfolyóiratok esetében.Ismeri és többnyire helyesen alkalmazza az elválasztás szabályait az egyszerű szavak esetében.Írásmunkáját önállóan képes javítani helyesírási és írástechnikai szempontból.

155

Megfelelően teljesítettA magán- és mássalhangzók hosszúságának és a j hangnak a jelölését a begyakorolt szavak körében többször elvéti.(kb.25-30 j-t vagy ly-t tartalmazó szó helyes írásmódját tudja).A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésében bizonytalan, gyakran elvéti azokat.Írás közben önállóan használja a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket, a személynevek és az ismert városnevek kezdőbetűjét.Időnként vét az elválasztási szabályok alkalmazásában.Írásmunkáját tanítói útmutatással önállóan tudja javítani helyesírási és írástechnikai szempontból.Felzárkóztatásra szorulA magán- és mássalhangzók hosszúságának és a j hangnak a jelölését a begyakorolt szavak körében gyakran elvéti (kb.20 j-t vagy ly-t tartalmazó szó helyes írásmódját tudja).Gyakran vét az elválasztási szabályok alkalmazásában.A mondatvégi írásjelek pótlására tanítói segítséggel képes.Írás közben önállóan használja a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket.Írásmunkáját csak tanítói segítséggel tudja javítani helyesírási és írástechnikai szempontból.

Nyelvtan

Kiválóan teljesítettTudja a magyar ábécét, önállóan és hibátlanul betűrendbe tud állítani szavakat, amelyek között azonos kezdőbetűjű szavak is vannak.Megkülönbözteti és megnevezi a hangok fajtáit: a magán- és mássalhangzókat.Ismeri a szó, szótag, hang, betű fogalmát.Ismeri a szótő és toldalék fogalmát, elsősorban ragos főnevek esetében felismeri és megnevezi aszó tövét és toldalékát.Felismeri és megnevezi az egyszerű mondat fajtái közül a kijelentő és kérdő mondatot.Képes egyszerű kérdő és kijelentő mondatot alkotni, átalakítani önállóan.Pótolni tudja a megfelelő mondatvégi írásjeleket a kijelentő és kérdő mondatok esetében.Jól teljesítettTudja a magyar ábécét, önállóan legfeljebb egy hibával betűrendbe tud állítani szavakat, amelyek között azonos kezdőbetűjű szavak is vannak.Megkülönbözteti és megnevezi a hangok fajtáit: a magán- és mássalhangzókat.Ismeri a szó, szótag, hang, betű fogalmát.Ismeri a szótő és toldalék fogalmát, elsősorban ragos főnevek esetében kis segítséggel felismeri és megnevezi a szó tövét és toldalékát.Felismeri és megnevezi az egyszerű mondat fajtái közül a kijelentő és kérdő mondatot.Képes egyszerű kérdő és kijelentő mondatot alkotni, átalakítani önállóan.Pótolni tudja a megfelelő mondatvégi írásjeleket a kijelentő és kérdő mondatok esetében.Megfelelően teljesítettTudja a magyar ábécét. Kis segítséggel betűrendbe tud állítani szavakat.Megkülönbözteti a hangok fajtáit: a magán- és mássalhangzókat.Ismeri a szó, szótag, hang, betű fogalmát.A szótő és toldalék felismerésében bizonytalan, önállótlan.Egyszerű esetekben felismeri és megnevezi az egyszerű mondat fajtái közül a kijelentő és kérdő mondatot.Pótolni tudja a mondatvégi írásjeleket a kijelentő és kérdő mondatok esetében.

156

Felzárkóztatásra szorulTudja a magyar ábécét. Segítséggel betűrendbe tud állítani szavakat.Megkülönbözteti a hangok fajtáit: a magán- és mássalhangzókat.Szótő és toldalék felismerésére tanítói segítséggel képes.Segítséggel felismeri a kijelentő és kérdő mondatot.A mondatvégi írásjelek pótlására tanítói segítséggel képes.

Helyesejtés

Kiválóan teljesítettA szókapcsolatokat, egyszerű mondatokat jól artikulálva, az időtartam helyes érzékeltetésével, jó hangsúllyal és hanglejtéssel tudja ejteni.A tanult verseket és meserészleteket el tudja mondani helyesejtési hiba nélkül.Vigyáz arra, hogy beszéd közben ne kövessen el helyesejtési hibát.Jól teljesítettA szókapcsolatokat, egyszerű mondatokat helyes hangsúllyal és hanglejtéssel, az időtartam helyes érzékeltetésével tudja ejteni. Közben jól artikulál.A megtanult verseket és meserészleteket jól artikuláltan, jó időtartam érzékeltetéssel, helyes hangsúlyozással és hanglejtéssel el tudja mondani.Megfelelően teljesítettSzókapcsolatokat és egyszerű mondatokat helyes hangsúllyal és hanglejtéssel tudja kiejteni, ügyel az időtartam érzékeltetésére. Közben jól artikulál.A megtanult verseket, meserészleteket jól artikuláltan tudja elmondani, az időtartamot jól érzékelteti.Felzárkóztatásra szorulSzókapcsolatokat és egyszerű mondatokat helyes hangsúllyal és hanglejtéssel tudja kiejteni.A megtanult verseket és meserészleteket jól artikuláltan, időtartamhiba nélkül el tudja mondani.

Szóbeli szövegalkotás

Kiválóan teljesítettTud helyesen köszönni a napszaknak megfelelően, felnőtteknek és gyerekeknek is. Tud helyesen bemutatkozni. Tud udvariasan kérni, másokat felszólítani valamire, köszönetet nyilvánítani és köszönteni. Tud érdekes elbeszélő és leíró szöveget mondani. Ha kis csoportban beszélgetnek, figyelmesen végighallgat másokat. Ok nélkül nem szakítja félbe mások beszédét. Ha ő beszél nem kalandozik el a témától. Jól teljesítettTud helyesen köszönni a napszaknak megfelelően, felnőtteknek és gyerekeknek is. Tud helyesen bemutatkozni. Tud udvariasan kérni, gyerekeket felszólítani valamire, köszönetet nyilvánítani és köszönteni. Tud szabályos elbeszélő szöveget és majdnem hibátlan leíró szöveget mondani.Ha kis csoportban beszélgetnek, figyelmesen végighallgat másokat. Ok nélkül nem szakítja félbe mások beszédét. Beszéd közben nem mond felesleges dolgokat.

157

Megfelelően teljesítettTud felnőtteknek és gyerekeknek is a napszaknak megfelelően helyesen köszönni. Tud helyesen bemutatkozni. Felnőttektől és gyerekektől is tud udvariasan kérni, köszönetet nyilvánítani és köszönteni. Tud történetet mondani, amelyben az események helyes sorrendben követik egymást, s amely tartalmazza az események helyét, idejét és szereplőit. Ha kis csoportban beszélgetnek figyelmesen végighallgatja a beszélőket. Nem szakítja félbe ok nélkül mások beszédét. Felzárkóztatásra szorulTud felnőtteknek és gyerekeknek helyesen köszönni. Tud helyesen bemutatkozni.Felnőttektől és gyerekektől tud udvariasan kérni, köszönetet nyilvánítani és köszönteni. Ha kis csoportban beszélgetnek figyelmesen végighallgatja a beszélőket.

Irodalom

Kiválóan teljesítettA párbeszédet tartalmazó versekben felismeri az 1. személyt, a 2. személyt és a köztük lévő szerepcserét. Meg tudja mondani egy vers versszakainak és verssorainak számát. Felismeri versekben az ismétlődő sorokat, és tudja jelölni a sorvégi rímeket. Jól ritmizálható versek esetében minta alapján tudja tapsolni vagy kopogni a ritmust. Felismeri a közmondásokat, a szólásokat és a találós kérdéseket. Verses mesékben, mesékben, történetekben meg tudja állapítani az események helyszínét és időrendjét, meg tudja nevezni a szereplők tulajdonságait. Osztálytársai és felnőttek előtt is el tudja mondani tekintettartással és tekintetváltással a következő verseket:Felismeri a nép –és műmeséket, népdalokat, találós kérdéseket, népi játékokat.Jól teljesítettFelismeri a párbeszédet tartalmazó versekben az 1. személyt és a köztük lévő szerepcserét.Meg tudja mondani egy vers versszakainak és verssorainak számát.Felismeri a versekben az ismétlődő sorokat, tudja jelölni a sorvégi rímeket.Jól ritmizálható versek esetében minta alapján tudja tapsolni vagy kopogni a ritmust. Felismeri a közmondásokat, a szólásokat és a találós kérdéseket.Verses mesékben, mesékben, történetekben meg tudja állapítani az események helyszínét és időrendjét, meg tudja nevezni a szereplők tulajdonságait.Osztálytársai és a felnőttek előtt is el tudja mondani tekintettartással és tekintetváltással a következő verseket:Megfelelően teljesítettFelismeri a párbeszédet tartalmazó versekben az 1. személyt, a 2. személyt és a köztük lévő szerepcserét.Meg tudja mondani egy vers versszakainak és verssorainak számát.Verssorok végén felismeri és tudja jelölni a rímelő szavakat.Jól ritmizálható versek esetében minta alapján tudja tapsolni vagy kopogni a ritmust. Felismeri a találós kérdéseket és a közmondásokat.Az elemzett mesékben meg tudja állapítani az események helyszínét és időrendjét. Osztálytársai előtt el tudja mondani tekintettartással és tekintetváltással a következő verseket:Felzárkóztatásra szorul

158

Felismeri párbeszédet tartalmazó versekben az 1. személyt, a 2. személyt és a köztük lévő szerepcserét.Meg tudja mondani egy vers versszakainak és verssorainak számát.Felismeri a találós kérdéseket. Az elemzett mesékben, történetekben meg tudja állapítani az események helyszínét és időrendjét.Osztálytársai előtt el tudja mondani tekintettartással és tekintetváltással a következő verseket:

Technika

Kiválóan teljesítettTudjon anyagokat hasítani, csavarni, nyújtani, összenyomni és legyen tisztában ezekkel a fogalmakkalTudjon természetes és mesterséges anyagokból tárgyakat készíteniBetartja a takarékos anyagfelhasználás szabályait Szerszám- és eszközhasználata biztosEgyéni elképzelés alapján tud egyszerű tárgyakat tervezni és készíteniLátszati rajz alapján önállóan tud építeni építőelemekbőlA közlekedési eszközök használatát, a közlekedési szabályokat ismeri és azokat betartjaA háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások biztos ismereteJól teljesítettLegyen tisztában a hasítás, csavarás, nyújtás, összenyomás fogalmávalTanítói segítséggel tudjon természetes és mesterséges anyagokból tárgyakat készíteniTörekszik az anyagtakarékosságraSzerszám- és eszközhasználata többnyire biztosMinta alapján tud munkadarabot készíteniSegítséggel tud építőelemekből építeniA közlekedési szabályokat ismeri és törekszik betartásukraIsmerje a háztartás, ruházkodás, szolgáltatás, takarékosság fogalmátMegfelelően teljesítettIsmeri az ember természetátalakító munkájátIsmeri az anyagok tanult tulajdonságaitAz elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használataTudjon látszati rajzot, vázlatrajzot készíteniTudja helyesen alkalmazni a rajzelemeketTudjon egyszerű tárgyakat tervezni és építeniIsmerje meg a háztartást és a hozzá kapcsolódó szokásokat, és tudja azokat elmesélni.Felzárkóztatásra szorulNem ismeri az ember természetátalakító munkájátNem ismeri az anyagok tanult tulajdonságaitAz elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket és szerszámokat nem tudja biztosan és balesetmentesen használniNem tud látszati rajzot, vázlatrajzot készíteniNem tudja helyesen alkalmazni a rajzelemeketNem tud egyszerű tárgyakat tervezni és építeniNem ismeri a háztartást és a hozzá kapcsolódó szokásokat.

159

Ének- zene

Kiválóan teljesített az a tanuló, aki:Éneklés: Emlékezetből fel tud eleveníteni 20-nál több magyar mondókát, népi játékot, népdalt és műdalt. / Ünnepkörök dalait: karácsony, újesztendő, farsang, húsvét, iskolai ünnepek /.Ismeri a gyermekdalokhoz tartozó játékokat és csoportban együttműködő.Ismeri a tanult népszokásokat.Kifejezően énekel.Zenehallgatás: Felismeri hangzás alapján a gyermekkar énekét, valamint a vonós-és fúvós zenekar megadott hangszereit./ hegedű, fuvola fagott /Különböző karakterek, hangmagasságok, hangszínek hallás utáni megfigyelése. /vokális, hangszeres/.Improvizáció: Ritmusosztinátó szerkesztése és előadása. Ritmuskíséret rögtönzése.

Zenei ismeretek:Ritmikai: Ismerje a félértékű ritmust és szünetjelet, valamint már az előzőekben tanult ritmuselemeket. Tudjon dalhoz egyszerű ritmuskíséretet komponálni, és ritmuskánonokban aktívan részt venni / Ritmushangszerek használata/.Dallami ismeretek: Ismerje fel a pentaton dallamhangokat. /l, s, m, r, d, l,/Olvasás –írás: Tudja leírni az újonnan belépő pentaton dallam-hangokat, / kézjel, betűkotta, hangjegy/ különböző magasságokban az öt vonalon.Legyen rutinja az olvasógyakorlatok leolvasásában.Ismerje a hangos- halk, piano- mezzoforte-forte dinamikai és tempójelzéseket.

Jól teljesített az a tanuló, akiÉneklés: Emlékezetből fel tud eleveníteni legalább 15 magyar mondókát, népi játékot, népdalt és műdalt. Ünnepkörök dalai.Ismeri a dalokat és csoportban együttműködő.A tanult népszokásokat kevés hibával közli.Énekhangja tiszta, de nem mindig kifejező.Zenehallgatás: Hangzás alapján kevés kivétellel felismeri a gyermekkar, vonós-és fúvós zenekar, hegedű, fuvola és fagott hangjait.Improvizáció: Tudjon önállóan ritmusosztinátót szerkeszteni megadott ritmusok segítségével.

4. Zenei ismeretek:Ritmikai: Használja a félértékű ritmust és szünetjelet, valamint az előző évben tanult ritmusokat kevés segítséggel.Dallami: Tudja a pentaton dallamhangokat feleleveníteni /l, s, m, r, d, l,/ kis segítséggel.Olvasás-írás: Kevés segítséggel tudja leírni a vonalrendszerbe a pentaton dallam-hangokat. Tudjon kevés segítséggel kézjelről, betűkottáról és hangjegyekről szolmizálni.Ismerje fel segítséggel a tempó és dinamikai jeleket.

Megfelelően teljesített az a tanuló aki,Éneklés: Emlékezetből fel tud eleveníteni legalább 10 magyar mondókát, népi játékot, népdalt, és műdalt. /Ünnepkörök dalai /Ismeri a dalokhoz tartozó játékot és csoportban többnyire együttműködő.A tanult népszokásokat több hibával, tanítói segítséggel közli.Énekhangja nem tiszta, sokszor intonáló.

160

Zenehallgatás: Hangzás alapján téveszti a gyermekkar, vonós- és fúvószenekar / hegedű, fuvola, és fagott / hangjait.Improvizáció: Tudjon tanítói segítséggel ritmusosztinátót szerkeszteni megadott ritmuselemek segítségével.Zenei ismeretek: Ritmikai: Használja a félértékű ritmust és szünetjelet, valamint az első osztályban tanult ritmikai elemeket tanítói segítséggel.Dallami: Tudja a pentaton dallamokat feleleveníteni tanítói segítséggel.Olvasás-írás: A pentaton dallam-hangokat gyakori tanítói segítséggel képes csak leírni azvonalrendszerbe. Tanítójával együtt tudjon kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálni. Tanítói segítséggel ismerje fel a tempó és dinamikai jeleket.

Környezetismeret

Kiválóan teljesítettMegfigyelésiről be tud számolni szóban.A tanult dolgokat csoportosítja megadott szempont szerint.Tud mérni a tanult egységekkel.Ismeri az évszakok, hónapok, napszakok jellemzőit.Ismeri a tanult élőlények jellemző jegyeit.Ismeri a saját testrészeit.Helymeghatározásnál használja a tanult kifejezéseket: előtte, mögötte, mellette.Ismeri a gyalogos közlekedés szabályait.Ismeri a lakóhelye főbb jellegzetességeit: gyógyvíz, fürdő, templom, múzeum, Csanádi házTudja útbaigazítani az idegent ezekhez a helyekhez.Ismerje a régi népélet hagyományait: mondókák, történetek, csergetés, betlehemezés, köszöntők.Jól teljesítettMegfigyeléseiről be tud számolni szóban.A dolgok csoportosítását tanítói irányítással tudja .Tud mérni a tanult egységekkel.Ismeri az évszakok, hónapok jellemzőit.Ismeri az emberi test részeit.Helymeghatározásnál tanítói segítséggel dolgozik.Ismeri a gyalogos közlekedés szabályait.Ismeri lakóhelye főbb nevezetességeit.Tudja útbaigazítani az idegent a fürdőhöz, templomhoz.Ismerjen régi történetet, egy hagyományt a lakóhelyéről.Megfelelően teljesítettMegfigyeléseit segítséggel tudja elmondani.Csoportosítani a dolgokat csak nevelői segítséggel tudja.Tud mérni a tanult egységekkel.Ismeri az évszakok, hónapok jellemzőit.Ismeri a tanult élőlények jellemző jegyeit.Ismeri a saját testrészeit.Csak segítséggel tudja a helymeghatározást.Ismeri a gyalogos közlekedés szabályait.Ismeri lakóhelyén a fürdő jelentőségét, ide el tudja irányítani az idegent.Ismer egy hagyományt, a betlehemezést.

161

Felzárkóztatásra szorulMegfigyeléseit tanítói segítséggel sem tudja elmondani. A dolgok csoportosításának szabályait nem érti.A tanult egységekkel nem tud mérni.Az évszakok, hónapok jellemzőit csak segítséggel tudja elmondani.A tanult élőlények jellemző jegyeit hiányosan tudja megnevezni.Saját testrészeit ismeri.A helymeghatározást csak tanítói segítséggel tudja.Ismeri a gyalogos közlekedés szabályait.Nehezen tudja megfogalmazni lakóhelyének jellegzetességeit.Részt vesz egy hagyomány felelevenítésében, de beszélni róla csak segítséggel tud.

3. osztály

O l v a s á s

Kiválóan teljesít: Folyamatosan, pontosan, kifejezően olvas. Szövegértése biztos, a kérdésekre pontos választ tud adni. A memoriterek, mesék, történetek előadása magával ragadó, lényegre törő. Önállóan elemzi a tanult verseket. Önálló szövegfeldolgozásra képes. Lényegkiemelése kifogástalan. A mesékről szerzett ismeretei biztosak.

Jól teljesít: Folyamatosan, pontosan olvas. Szövegértése jó, minimális a pontatlansága. Önálló szövegfeldolgozásban 2-3 hibát ejt. Lényegkiemelésben ügyes. A tanult memoritereket pici hibával idézi fel.

Megfelelően teljesít: Szóképekben, kevés hibával olvas. Szövegértése pontatlan. Kérdések segítségével dolgozza fel a szöveget. A tanult memoritereket sok hibával idézi fel. Lényegkiemelésben segítségre szorul.

Felzárkóztatásra szorul: Sok hibával olvas. A kérdésekre nem mindig tud választ adni. Önálló szövegfeldolgozásra még nem képes. A tanult memoritereket nem tudja felidézni. Lényegkiemelésre még nem képes.

F o g a l m a z á s

Kiválóan teljesít: Fogalmazása megfelelően tagolt. Önállóan képes adott témáról 5-6 összefüggő mondatot írni. Fogalmazási ismeretei kifogástalanok.

Jól teljesít: Fogalmazását tagolja, önállóan képes adott témáról 3-4 összefüggő mondatot írni. Fogalmazási ismeretei jók.

Megfelelően teljesít: Fogalmazását tagolja. Segítségre szorul az adott témához tartozó néhány mondat megfogalmazásában. Fogalmazási ismeretei kicsit hiányosak.

162

Felzárkóztatásra szorul: Fogalmazás írására egyedül nem képes. Fogalmazási ismeretei nagyon hiányosak.

M a g y a r n y e l v

Kiválóan teljesít: Írásképe szép, tiszta. Tempója gyors, lendületes. Az elválasztás szabályait ismeri, hibátlanul alkalmazza. A mondatfajtákat biztonsággal felismeri, a mondatvégi írásjeleket pontosan alkalmazza. A j-ly jelölését, hibátlanul alkalmazza. A tanult szófajokat mindig biztonsággal felismeri. A nyelvtani ismereteket teljes mértékben elsajátította. Önellenőrzésre képes.

Jól teljesít: Írásképe szép, rendezett. Tempója lendületes. Az elválasztás szabályait ismeri, jól alkalmazza. A j-ly jelölését kevés hibával alkalmazza. A mondatfajtákat felismeri, a mondatvégi írásjeleket alkalmazza. A tanult szófajok felismerésében keveset téveszt. A nyelvtani ismereteket jól elsajátította.

Megfelelően teljesít: Írásképe megfelelő. Tempója akadozó. Az elválasztás szabályait nem mindig alkalmazza jól. A j-ly jelölését néhány esetben téveszti. A mondatfajták felismerésében az óhajtó, felkiáltó, felszólító mondatokat felcseréli, a mondatzáró írásjelet néha elhagyja. A nyelvtani ismereteket részben sajátította el.

Felzárkóztatásra szorul: Írásképe rendezetlen, maszatos. Tempója nagyon lassú. Az elválasztás szabályait nem ismeri. A mondatfajtákat gyakran téveszti, még nem ismeri fel. A j-ly jelölését esetlegesen alkalmazza. Nyelvtani ismeretei nagyon hiányosak.

M a t e m a t i k a

Kiválóan teljesít: Számfogalma 1000-es körben kialakult, biztos. Az alapműveletek eredményeinek becslése, megoldása gyors, hibátlan. A műveletek ellenőrzését pontosan végzi. Önállóan, hibátlanul old meg szöveges feladatokat, nyitott mondatokat. A tanult mértékegységeket, átváltásokat ismeri, tudja alkalmazni. Testek, síkidomok tulajdonságait ismeri, felismeri.

Jól teljesít: Számfogalma kialakult, biztos. Alapműveletek eredményeinek becslése, megoldása gyors, néha téveszt. A műveletek ellenőrzését önállóan végzi, kevés hibát ejt. Önállóan old meg szöveges feladatokat, nyitott mondatokat, keveset téveszt. A tanult mértékegységeket ismeri, átváltásukban néha téveszt. A testek, síkidomok tulajdonságait ismeri, felismeri.

Megfelelően teljesít: Számfogalma bizonytalan. Alapműveletek eredményeinek becslésében, megoldásában lassú, sok hibával dolgozik. A műveletek ellenőrzésében időnként pontatlan. A szöveges feladatok, nyitott mondatok megoldásában segítségre szorul. A tanult mértékegységeket ismeri, segítséggel tudja átváltani. Testek, síkidomok tulajdonságait nem mindig ismeri fel.

Felzárkóztatásra szorul: Számfogalma még nagyon bizonytalan. Az alapműveleteket sok hibával végzi. Nem tudja ellenőrizni a műveletek eredményét. Szöveges feladatot, nyitott mondatot még nem tud értelmezni. A mértékegységek ismerete hiányos, átváltani nem tudja. A testek, síkidomok tulajdonságait alig ismeri.

163

K ö r n y e z e t i s m e r e t

Megfigyelései Időjárásról tanultakat

Növények életfeltételei, jellemzői

Emberi test Élő, élettelen környezet

Kiválóan teljesít:Pontosak, írásban, rajzban pontosan ki tudja fejezni

Részletesen ismeri Biztonsággal tudja Életkorának megfelelően biztosan ismeri

A tanultakat kifogástalanul tudja

Jól teljesít: Pontosak, írásban, rajzban jól ki tudja fejezni

A tanultak felidézésében csak picit téveszt

Jól tudja Életkorának megfelelően tudja

A tanultak felidézésében keveset téveszt

Megfelelően teljesít: Pontatlanok, de írásban vagy rajzban ki tudja fejezni

Felületesek az ismeretei

Hiányosan ismeri Hiányosak az ismeretei

Segítséggel idézi fel a tanultakat

Felzárkóztatásra szorul: Pontatlanok, nem tudja kifejezni

Nagyon hiányosak az ismeretei

Nem ismeri Nagyon hiányosak az ismeretei

Nem ismeri

É n e k Kiválóan teljesít Jól teljesít Megfelelően teljesít

Felzárkóztatásra szorul

A tanult dalokat, azok szövegeit

Ismeri, hibátlanul énekli egyedül

Ismeri, pici hibával énekli egyedül

Ismeri, de szövegismerete énekléskor bizonytalan

Nem ismeri, csak csoportban énekel

Ritmuskíséretet Biztonsággal alkalmaz

Picit bizonytalan Segítséggel képes Nagyon bizonytalan

Ritmusértékeket Biztosan felismeri, önállóan meg tudja szólaltatni

Biztosan felismeri, pici hibával szólaltatja meg

Felismerésben téveszt, segítséggel szólaltatja meg

Nem, vagy nagyon hiányosan ismeri fel, megszólaltatni nem tudja

Kézjeleket Biztosan felismeri Biztosan felismeri Keveset téveszt Sokat hibázikHangjegyeket Felismeri,

biztonsággal helyezi el a vonalrendszerben

Felismeri, az elhelyezésben picit téveszt

A felismerésben téveszt, az elhelyezésben bizonytalan

Alig ismer néhányat, elhelyezni nem tudja

Hangszerismeret Felismeri, megnevezi

Felismerésben picit téveszt, de megnevezi

Segítséggel nevezi meg, felismerésben sokat téveszt

Nem ismeri fel, kevés hangszert ismer

R a j z é s v i z u á l i s k u l t ú r a

Kiválóan teljesít: Jól tud megjeleníteni eseményeket. Képsorokat, illusztrációkat kimagaslóan jól készít. Téri ábrázolása egyedi. Szokatlan, érdekes, rajzi megoldásokat talál. Eszközeit alkotó módon használja. Munkáit ötletesség, tisztaság jellemzi.

164

Jól teljesít: Jól tud megjeleníteni történeteket. Képsorokat jól jelenít meg. Téri ábrázolása átlagos. Változatosan alkalmazza az eszközeit. Munkáit tisztaság jellemzi.

Megfelelően teljesít: Átlagosan jelenít meg eseményeket. Téri ábrázolása követi a tanult eljárásokat. Minta alapján képes alkotásra. Irányítással használja eszközeit. Munkáira sematihusság jellemző.

Felzárkóztatásra szorul: Gyengén jelenít meg eseményeket. Téri ábrázolása az életkorához képest elmarad. Csak segítséggel képes alkotásra. Eszközei hiányosak. Munkái rendetlenek, maszatosak.

T e c h n i k a

Tárgyak, anyagok funkciója

Kiválóan teljesítBiztosan ismeri

Jól teljesítJól ismeri

Megfelelően teljesítSokat nem ismer fel

Felzárkóztatásra szorulNem tudja a funkcióját

A gyalogos közlekedés szabályait

Ismeri, betartja Ismeri, betartásában nem mindig következetes

Ismeri, gyakran nem tartja be

Nem ismeri

Szerszámok használata

Szabályos, könnyed

Szabályos, egyes esetekben nehézkes

Szabályos, de használata nehézkes

Szabálytalan

Tárgyak, makettkészítés

Önálló, egyéni ötleteit felhasználja

Önálló, követi a sémát

Segítségre szorul, követi a sémát

Nagyon sok segítségre szorul a séma követésében

Anyagokkal (papír, fonal, fa, textil)

Könnyedén, jól dolgozik

Jól dolgozik Kicsit bizonytalan, de megfelelően dolgozik

Még gyengén dolgozik

Munkáira jellemző

Ötletes, tiszta Tiszta Tiszta, sematikus

Rendetlen, maszatos

T e s t n e v e l é s

Kiválóan teljesít: Mindig aktív, fegyelmezett. Az utasításokat megérti, pontosan végrehajtja. Rendezett, ritmusos a mozgása. Labdajátékokban, ugrásban kimagaslóan jó teljesítményt nyújt. Tartósan gyors futásra képes. Egyensúlygyakorlatokban biztos. Aktív, kezdeményező a közös játékban.

Jól teljesít: Aktív, fegyelmezett az órákon. Az utasításokat megérti, igyekszik pontosan végrehajtani. Rendezett a mozgása. Labdajátékokban, ugrásban jól teljesít. Futásban tartós, lassú iramra képes. Egyensúlygyakorlatokban biztos. Közös játékban aktívan vesz részt.

Megfelelően teljesít: Aktivitása, magatartása változó. Az utasításokat megérti, hibázik a végrehajtásban. Mozgása kicsit rendezetlen. Labdajátékokban, ugrásban bizonytalan. Rövid

165

ideig képes gyors iramú futásra. Egyensúlygyakorlatokban bizonytalan. Közös játékban gyakran kell figyelmeztetni.

Felzárkóztatásra szorul: Aktivitása, hozzáállása nem megfelelő. Mozgása rendezetlen. Bizonytalan a labdajátékokban, ugrásokban. Csak lassú iramú futásra képes. Sokat hibázik az egyensúlygyakorlatokban. Gyakran kell figyelmeztetni a közös játékban.

3.1.3. A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma

ÉvfolyamHeti

kötelező óraK.t. 52.§(3)

Heti választhatóK.t. 52.§(7)

EgyénifoglalkozásraK.t. 52.§(11)c.

Összesen

1. évolyam 20 2 2,4 24,42. évfolyam 20 2 2,4 24,43. évfolyam 20 2 2,4 24,44. évfolyam 22,5 2,25 2,7 27,455. évfolyam 22,5 5,6 2,7 30,86. évfolyam 22,5 5,6 2,7 30,87. évfolyam 25 7,5 3 35,58. évfolyam 25 7,5 3 35,5

4. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon

4.1. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség – képesség területek a 10-12 éves korú

tanulók vonatkozásában az alábbiak:

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező

képesség és elemi kombinatív képesség fejlesztése az optimális használhatóság kritériumának

eléréséig,

Olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan

fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző

olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az

olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a

tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze.

166

Célszerű az iskolánkban is az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség

kifejlesztésére.

Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a

mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük.

Ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül az

életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia

fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása

kulcsfontosságú feladat.

Az elemi rendszerező képesség, (a Piget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét)

az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segítik az

iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásában.

4.2. A 2008/2009-es tanévtől intézményünkben az 5-6. évfolyamon a nem

szakrendszerű oktatást az alábbiak szerint vezetjük be:

A nem szakrendszerű oktatás aránya a bevezetés időszakában – 2008/2009-es,

2009/2010-es tanévben - a tanulók kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásainak

minimum 20 %-a, az ezt követő években min. 25 %-a, a maximum – mindkét

időszakban – 50 %-a lehet.

Az egyes osztályokban, csoportokban a nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeret

meghatározásának alapját a 4. osztályos országos kompetencia-mérés és az iskolai

belső mérések eredménye képezi.

A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak és óraszámok meghatározása

mindig az adott év tantárgyfelosztásában kerül meghatározásra.

A nem szakrendszerű oktatásba elsősorban a magyar és a matematika, ezen kívül a

történelem, természetismeret, ének-zene, rajz, informatika, technika, idegen nyelv

tantárgyak időkeretét kívánjuk bevonni.

A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak értékelése érdemjeggyel történik. A

pedagógusok felkészítése után megvizsgáljuk a szöveges értékelés bevezetésének

lehetőségét.

4.3. A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a kt. szerint:

"Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás

pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés

167

keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő

pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges

módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem

rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves

korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." (17. § (8) bekezdés)

Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon,

továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű

oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább

öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés)

5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.

A kerettanterv bevezetésével a modul tantárgyakat az alábbiak szerint tanítjuk:

A modulok megjelenése a tantárgyakban

Modul: Heti óraszám: Évfolyam: Tantárgy:Tánc és dráma 0,5 5.6.osztály Irodalom

Hon és népismeret 0,5 5.6. osztály TörténelemInformatika 0,5 6. osztály Informatika

Ember és társadalmi ismeretek

etika

0,5 7. osztály Történelem

Mozgókép és médiaismeret

0,5 8. osztály Rajz és vizuális kultúra

Egészségtan 0,5 6. osztály Természetismeret

N A TTánc és dráma 0,5 5. 6. osztály IrodalomHon és népismeret 0,5 5. 6. osztály TörténelemMozgókép és médiaismeret

0,5 8. osztály Rajz és vizuális kultúra

A modulokban meghatározott tantárgyi követelmények sikerorientáltak. Az ennek ellenére sem megfelelően teljesítő tanulók tovább haladnak csoportjukkal. Ebben az esetben felzárkóztató foglalkozáson való részvétel szükséges.

168

6. BEISKOLÁZÁSI REND, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS

Iskolánk pedagógiai törekvéseit az emberi értékeket megbecsülő és fejlesztő tevékenység, a személyiség minél sokoldalúbb fejlesztése, emellett a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg.

Tanulói jogviszonyIskolánkba az a gyermek vehető fel, aki a törvényi feltételeknek megfelel, külföldi állampol-gár esetében letelepedési engedéllyel rendelkezik - a tárgyév május 31-ig a 6. életévét betöltötte és iskolaérett. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelmények teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.

6.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei (K.t. 71. § (1)-(3), (7))

A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az első évfolyamon a tanuló nem kap érdemjegyet és osztályzatot. Ha a tantervi

követelményeket teljesíti, a tanév végén "jól megfelelt" vagy "megfelelt" értékeléssel kell minősíteni, és a tanulmányait a második évfolyamon folytatja.

Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nem tesz eleget, az iskola igazgatója igazolja, hogy tankötelezettségét teljesítette, a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait, iskolalátogatási bizonyítványt kap.

A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére a negyedik-nyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

Ha a tanuló a tanév végén több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet.

Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

169

Belépés az iskolába:- Iskola beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező

tanköteles korú tanulót felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után).- Az 1. osztályba történő beiratkozás feltételeit a Közoktatási Törvény 66. §-a

szabályozza.- Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a

tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje:- A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan

mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

- Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire).

- Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja.

170

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája (K.t. 70. § (1)-(4))

7.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van:1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra,2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról.

Az ellenőrzés formái:

1. Szóbeli számonkérés : - feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése

történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra;

- beszélgetés,- kiselőadás, stb.

2. Írásbeli számonkérés:- témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés,

melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően;

- számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap);

- írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap).

3. Gyakorlati számonkérés:Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése.

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

171

7.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége)

Különösen ügyelni kell arra, hogy a fejezetben rögzítettek megfeleljenek az iskolai nevelő-oktató munka alapelveinek, az egyes tantárgyak céljainak. Ne legyenek ellentmondásban a nevelési programnak a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásáról, illetve a tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységéről vallott nézeteivel.

7.2.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók:

- szóbeli felelete, - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

Az tanulmányi munka ellenőrzése:

1. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak.

2. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

3. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról.

A tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §)Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti.

A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét:- tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:- a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett

eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, - és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.

172

A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:- a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben

teljesítette,- megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább

elégségesnek minősítse,- megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi

követelményeit el tudja sajátítani.

Alapelvek:

1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell.

2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY0 – 38% Elégtelen (1)39 – 59% Elégséges (2)60 – 79% Közepes (3)80 – 90% Jó (4)91 – 100% Jeles (5)

Szöveges minősítésAz első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap:- az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, - fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és - javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

173

Mentesítés az értékelés alólAz első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez.

Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól:- Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként

végzi és fejezi be. - Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai

követelmények teljesítésére. - Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében

is. - Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az

esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.

Egyéni továbbhaladás Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

7.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei

A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

Szöveges értékelés:Az első osztályban félévkor és tanév végén:

megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfeleltminősítést alkalmaz a pedagógus.

174

A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:a tanuló:

- magaviselete tanítási órákon, egy foglalkozásokon, szünetben,- tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya,- környezete, személyiségjegyei és- milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült.

Magatartás és szorgalom követelményei és minősítésének fokozatai:

Magatartás: A tanulók magatartását az 1-3. évfolyamon félévkor és tanítási év végén az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti. A 4-8. évfolyam a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5): a tanuló magatartása, ha: - kötelesség-és tisztelettudó tanáraival, felnőttekkel, társaival, kultúráltan viselkedik,- vállalt, illetve kapott megbízatásait példásan teljesíti,- osztályközösségben jó kezdeményezéseivel kitűnik,- társaival szemben segítőkész, betartja a Házirendet,- nincs igazolatlan mulasztása,- őrködik környezetének rendje felett,- tanulmányi eredményével iskolai és iskolán kívüli magatartásával öregbíti iskolánk

hírnevét.Jó (4): a tanuló magatartása, ha:

- kötelesség- és tisztelettudó,- kultúráltan viselkedik,- megbízatásait teljesíti, de nem kezdeményező,- igyekszik a Házirend következetes betartására,- őrködik környezetének rendje felett,- nincs igazolatlan mulasztása,- igyekszik öregbíteni iskolánk hírnevét,- iskolai és iskolán kívüli viselkedése jó,- a megelőző félévben szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi

büntetése nem volt.

Változó (3): a tanuló magatartása, ha: - kötelességét pontatlanul teljesíti, időnként udvariatlan, tanáraival, társaival szemben

figyelmetlen,- megbízatásait pontatlanul teljesíti,- tanítási órákon fegyelmezetlenségével zavarja az órai munkát,- a Házirend betartásában nem következetes,- legfeljebb 6 óra igazolatlan mulasztása volt a megelőző félévben,- környezete tisztaságára és az iskolai berendezésekre nem mindig vigyáz,- tapasztalható igyekezete a hibák kijavítására,- a megelőző félévben igazgatói figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nem volt.

175

Rossz (2): a tanuló magatartása, ha:- hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével tűnik ki,- a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, - iskolában és iskolán kívül súlyosan vét a Házirend ellen,- tanítási órákon és szünetekben társainak általában rossz példát mutat,- környezetére és az iskolai berendezésekre nem vigyáz,- hat óránál több igazolatlan mulasztása volt. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

7.3.1. Büntetés (K.t. 76.§)

Az iskolában adható büntetési formák:Azt a tanulót, aki:

- tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy- a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy- igazolatlanul mulaszt, vagy- bármely módon árt az iskola jó hírnevének,

büntetésben kell részesíteni.

Figyelembe kell venni:- a tanuló életkori, - személyiségi tulajdonságait, valamint - a fegyelemsértés és - a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát.

A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos.

Büntetési formák:- szaktanári figyelmeztetés,- szakoktatói figyelmeztetés,- napközis nevelői figyelmeztetés,- osztályfőnöki figyelmeztetés,- osztályfőnöki intés,- osztályfőnöki megrovás,- igazgatói figyelmeztetés,- igazgatói intés,- igazgatói megrovás,- tantestületi figyelmeztetés,- tantestületi intés,- tantestületi megrovás.

Kezdeményezheti:- iskolavezetés,- osztályfőnök,- szaktanárok,- munkaközösség-vezetők,- diákközösség,- iskola dolgozói.

176

Súlyos fegyelmi vétség esetén a Közoktatási törvény 76.§-a szerint kell eljárni.A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba kell vezetni és azt a szülő tudomására kell hozni.

7.3.2. Kártérítés (K.t. 77.§(1),(2))

A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben kell értesíteni.A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálást a tanuló köteles megtéríteni továbbá ez fegyelmi büntetést is von maga után.

7.3.3. Jutalmazás

Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen teljesítményért (pl.: sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe osztályfőnöki aláírással.A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért:

- szaktanári, - osztályfőnöki vagy - igazgatói dicséretben részesülhetnek.

Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban.

Az iskolai jutalmazás lehetséges formái:a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,- napközis nevelői dicséret,- osztályfőnöki dicséret,- igazgatói dicséret,- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

szaktárgyi teljesítményért,példamutató teljesítményért,kiemelkedő szorgalomért,példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben

részesíthetők.c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

177

e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

f) Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

g) Az iskola javaslatára a Lónyay Menyhért általános Iskoláért Alapítvány évente oklevéllel és pénzjutalommal díjazza a tanév és a 8 év legeredményesebb tanulóját.

A tanév legeredményesebb tanulója

Tanulmányi, kulturális és sportversenyeken elért helyezések alapján történik az odaítélés meghatározott pontozás szerint.

- nemzetközi versenyen elért helyezés- országos 1-10. helyezés- megyei 1-5. helyezés- körzeti 1-3. helyezés

Díjazás: Oklevél és 10.000 Ft-os könyvutalvány. A díj átadására a tanévzáró ünnepélyen kerül sor.

Nyolc év legeredményesebb tanulója

Nyolc évet figyelembe véve az előző pontban meghatározott feltételek, valamint az év végi tanulmányi eredmények összesítése alapján a díj odaítélése

Díjazás: Oklevél és 20.000 Ft-os könyvutalványA díj átadása a ballagási ünnepélyen történik

Az év pedagógusa

Tanév végén egy tanító és egy szaktanár részesül ebben az elismerésben a munkaközösségek döntése alapján.Díjazás: Oklevél és 10.000 Ft-os könyvutalvány

A tuzséri Lónyay Menyhért Általános Iskola Hírnevéért

Iskolánkban eltöltött több évtizedes pedagógusi munka után, aki intézményünk hírnevéért munkálkodott pedagógiai, szaktárgyi, művészeti és sport területén.Díjazás: Oklevél + 100.000 FtA díj átadására tanévzáró ünnepélyen kerül sor.

178

7.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat:- motiváltság,- a tudás megszerzésének igénye,- egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,- a tanulási folyamatban való részvétel,- kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya,- tanórai tevékenység,- plusz tevékenységek.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Szorgalom: A tanulók szorgalmát az 1-3 évfolyamon félévkor és tanítási év végén az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti. A 4-8. évfolyamon a tanulók szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők.

Példás (5): a tanuló szorgalma, ha:

- kötelesség teljesítése kifogástalan, öntevékeny, önálló feladatainak teljesítésében még tanítás nélküli időben is, a tanórákon való aktivitása kimagasló,

- adottságaihoz képest jól felkészül a tanítási órákra, feladatainak teljesítésére,- tanítási órákon tevékenyen részt vesz,- korábbi tanulmányi eredményét megtartja, vagy javítja, - minden tárgyból igyekszik teljesíteni erejéhez mérten a követelményeket, füzetei,

tankönyvei tiszták, becsomagoltak, írásbeli munkájának külalakja szép tetszetős, áttekinthető,

- rendszeresen olvas, bővíti ismereteit, tagja a könyvtárnak,- őrködik környezetének rendje felett.

Jó (4): a tanuló szorgalma, ha:

- iskolai és otthoni munkájában pontos,- erejéhez, adottságához képest jól felkészült a tanítási órákra, a tanítási órákon

tevékenyen részt vesz, vállalt kötelezettségeit teljesíti,

179

- felszerelései és írásbeli munkái általában rendesek,- tanulmányi eredményét megtartja, tagja az ifjúsági könyvtárnak,- őrködik környezetének rendje felett.

Változó (3): a tanuló szorgalma, ha:

- iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést,- kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti,- sokszor otthon hagyja a tanítási órákra szükséges felszerelést,- többször nincs kész a házi feladata,- írásbeli munkája és rendszeretete, felszerelésének állapota kifogásolható,- tanulmányi eredményében visszaesés (1-2 tantárgyból) tapasztalható a megelőző

időszakhoz képest.

Hanyag (2): a tanuló szorgalma, ha:

- képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,- nagymérvű a visszaesés (3-4 tantárgy) tanulmányi eredményeiben a megelőző

időszakhoz képest,- a megelőző félévben igazgatói intése, vagy nevelőtestületi büntetése volt,- kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, felszereléseit nem tartja

rendben, sokszor otthon hagyja, házi feladata sokszor nincs kész,- füzetei, írásbeli munkájának külalakja rendeletlen, írása csak nehezen olvasható.

180

8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat.

A házi feladat lehet:- szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő.

A házi feladatok célja, hogy a tanulók: - elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, - megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és- segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését.

A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is.

A házi feladat ellenőrzése:- A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.

Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától.

Házi feladatok lehetnek:- feladatgyűjteményből adott feladatok,- tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,- vázlatkészítés,- leíró vagy elemző munkák,- házidolgozat,- gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve- számítógépes feladat.

Iskolánk nevelőtestülete a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályokat tartja szem előtt:

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, tapasztalatok gyűjtése.

Az elsős-nyolcadikos tanulók hét végére, valamint a tanítási szünetek idejére a szokásos, egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatot.

181

Az egyik óráról a másikra feladott házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a délelőtti tanítás után a következő napra való felkészülés ideje átlagosan ne haladja meg:

- 1-2. osztályban a 45 percet,- 3-4. osztályban a 60 percet,- 5-6. osztályban a 90 percet,- 7-8. osztályban a 120 percet.

A házi feladat a tanulók tankönyve, munkafüzete és az általánosságban használt eszközökkel, felszerelésekkel elkészíthető legyen.

Mi lehet házi feladat?

- csak olyan, amit az órán már vettek, gyakoroltak, hiszen az elmélyítés a fontos- differenciált legyen- mindenkinek kötelező - tehetségeseknek szorgalmi lehetősége- lemaradóknak kevesebb, minimumszintű

Mi nem lehet?

- Óráról megmaradt, ismeretlen részt tartalmazó feladatok.

9. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

A napjainkban zajló gazdasági és társadalmi átalakulás gondjai között kiemelten szerepel a lakosság romló egészségügyi állapota. Drasztikusan növekszik az indokolatlanul korai halálozások száma - elsősorban az egészségre káros szokások elterjedésével, az egészséget nagyban károsító életmóddal. Egyértelműen kimutatható, hogy a fiatalkori mozgásszegény életvitel, inaktivitás és egészségtelen táplálkozás szorosan összefügg mindezzel.

Felmérések igazolják, hogy a magyar gyermekek egészségi állapota meglehetősen kedvezőtlen és aggasztó, hiányzik az egészséges életmód kialakításához szükséges készségek elsajátításának feltételrendszere. Sok az ortopédiai gondokkal küzdő tanuló. A gondokat tovább fokozza az a tény is, hogy mostanra már minden harmadik diák átlagosan 10 %-nyi túlsúllyal rendelkezik. Nagyon magas a felmentett, a könnyített s a gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma is.

Legveszélyesebb a betegség kialakulása szempontjából a kisiskoláskor és a serdülőkor. Óvodás és iskolás korban még van remény arra, hogy a gyerekekben kialakítható a rendszeres testmozgás igénye, továbbá megalapozhatók a helyes táplálkozási szokások, rögzíthetők az egészséges életvitel alapelemei.

A mindennapi testnevelés céljai:

182

Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.

Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit.

A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.

Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglakozásokon:

Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgás-programban. Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légzőrendszer

megfelelő terhelésére. Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást

szolgáló gyakorlatsor, légző-torna. A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és izületvédelmi szabályok. Fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet,

sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is. Alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai. Fontos, hogy minden foglalkozáson szerepeljenek életmód-sportok, amelyeket egy

életen át lehet folytatni. Figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon - így a hagyományőrzés

is szerepet kap. A tánc, mint mozgás is szerepel programunkban.

Foglalkozások:

Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést a következő foglalkozások biztosítják:

1.-4. évfolyamon:

Heti 3 testnevelés óra. A tantervi anyag elsajátítása. Tömegsport foglalkozások. Minden nap 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgást tartunk - a napközi idejében,

a tanítási órákat követő 1 órán belül, ha a lehetőség engedi, akkor a szabad levegőn. Úszás-óra a tanév meghatározott idejében. A sportolás, testnevelés helyei: tornaterem, tornaszoba, iskolaudvar.

5.-8. évfolyamon:

Heti 2,5 óra kötelező testnevelés. A hét meghatározott napján szervezett tömegsport-foglalkozások vannak, melyek

tevékenységébe a tanulók alkalomszerűen is bekapcsolódhatnak. Iskolai sportköri foglalkozások különféle sportágakban.

183

Az 1.-8. évfolyamon a testnevelés órák keretében oldjuk meg a könnyített testnevelési feladatokat. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő tartja a szakorvos által kiszűrt tanulóknak.

Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások:

Szerves részét képezik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének. Ezek a foglalkozások igazodnak a tanulók és a szülők igényeihez, anyagi hátteréhez.

Ide tartozó programok:

Kirándulások. Erdei iskolák. Nyári táborok. Téli táborok.

Természetesen az iskola együttműködik a különböző sportegyesületekkel, és támogatjuk, hogy ezekben minél több diákunk sportoljon versenyszerűen. A mindennapos testnevelés a tömegsporttal, a szabadidős sportfoglalkozásokkal, a sportegyesületbeli edzésekkel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységes rendszert az egészséges nemzedék felnevelése érdekében.

9.1. AZ 5.-8. OSZTÁLYOS TANULÓK FIZIKAI MÉRÉSÉNÉL HASZNÁLT MÓDSZEREK

A törvényi szabályozás okán az iskola helyi tantervébe került a tanulók fizikai állapot-felmérésének módszertana. Ezt iskolánkban a tanulók életkorát, nemét, mozgáskoordinációs, és fizikális állapotát figyelembe véve végezzük el.

A felmérés során mérjük

a futógyorsaságot, a gyorsasági állóképességet, az állóképességet, a váll - és törzsizmok dinamikus erejét, az alsó végtagok dinamikus erejét, a váll- és karizmok erő- és állóképességét, a hasizmok erő- és állóképességét, a test koordinációs- és gyorsasági állóképességét.

Gyakorlatok:

200 méter futás időre (fiúk, lányok) 400 méter futás időre (fiúk, lányok) 600 méter futás időre (lányok) 800 méter futás időre (fiúk) tömött labda dobás két kézzel, fej fölött hátra (méter) 5. - 6. oszt. lány: 2 kg-os, fiú: 3 kg-os tömött labdával 7. - 8. oszt. lány: 3 kg-os, fiú: 4 kg-os tömött labdával

184

ugrás páros lábról, karlendítéssel mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db.) hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db.) 4 ütemű gyakorlat folyamatosan 1 percig (db.)

Időpont

tanév elején - szeptember hónapban tanév végén - május hónapbanÉrtékelés: szóban és írásbanA motorikus képességek felmérését a 3. sz. melléklet tartalmazza.

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Mit tartalmaz a szöveges értékelés?

Tartalmazza, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján.

Megfogalmazza benne a tanító, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területeken vannak hiányosságai.

Feltárja a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését (pl. figyelem, megfigyelő képesség kreativitás, stb.)

Tájékoztat a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról (pl. érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás)

Kitér a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására (viselkedés, együttműködés, vitakészség, stb.)

Megfogalmazza, hogy milyen a gyermek feladatvégzése különböző feladathelyzetekben, munkaformákban (önállóság, önellenőrzés, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás, stb.)

Irányt mutat a továbbfejlődésre. Szöveges értékelést l.-4. osztály félévéig adunk félévben és év végén.

A tanuló magatartásának értékelése

Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (pl. múzeumlátogatás, színház, kirándulás, stb. alatt)

Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (pl. óraközi szünetekben, napköziben) Társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez is) Környezetének alakítása, védelme. Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása.

9. 2. A tanuló szorgalmának értékelése

Tanórai aktivitása, figyelme. Többletfeladatok vállalása. Felszerelésének megléte, rendben tartása. Házi feladatainak elkészítése. Kötelességtudatának fejlődése.

185

9. 3. Tantárgyi értékelés

A tanuló teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében.

Ismereteinek, képességeinek fejlődése. Kimagasló teljesítményének értékelése. Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma. Rendszeres felkészülése az órákra. Feladatvégzése önállóan, csoportban. A tanítói segítségkérés mértéke önálló feladatvégzés közben. Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése. Javaslatok a továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlására

10. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS

Típusai:

Összefoglaló nagydolgozat, témazáró, több anyagrész összesítése - előre kell jelezni, Javító dolgozat - nem lehet kötelezni rá, Írásbeli felelet - nem kell előre jelezni.

Milyen érdemjegynek kell minősíteni?

Témazáró - kétszeresen (duplán) számít, ha nem ír javítót (piros szín- egy jegynek számít, de akkor a javító is számít (egy jegynek) a jobbik jegyet számítjuk

be,- javítás nem az órán történik, hanem a tanuló szabadidejében, a szaktanárral történt

egyeztetésnek megfelelően,- rontani nem lehet.

Írásbeli felelet egy jegy (kék szín) Órai munka egy jegy (kék szín, bekarikázva)

Mikor lehet íratni?

Az órarend figyelembevételével lehetőleg ne 6. órában.

8. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

11. TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI

186

Az érvényben lévő pedagógiai programunkhoz az alábbi kiegészítést tesszük:

A tankönyv tartalmazza a kerettanterv követelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat. Igazodjon az intézmény által megfogalmazott célrendszerhez, a képességek sokoldalú kialakí-tásához.Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek:- szerkezete legyen egyszerű, világos, különösen az alsó osztályokban legyen színes és

figyelemfelkeltő, - motiváljon, keltse fel a gyermekek érdeklődését,- szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású és stílusú legyen,- ösztönözzön rendszerezésre, ismétlésre,- adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,- piktogramjai, jelrendszere legyen azonos valamennyi évfolyamon,- legyen esztétikus megjelenésű és kézben tartható (méretileg), - fontos követelmény a több éven át való használhatóság.

A tanári önállóságot nem csorbítva szükséges, hogy munkaközösségünk által javasolt a tanu-lócsoportok sajátosságait figyelembe vevő tankönyvcsaládot használjunk. Ez feltétel az osztá-lyok közötti átjárhatóságnak és a régi tankönyvek hasznosításának is.

Szemléltető eszköz állományunk nagyrészt a régi tanterv rendszerének elsajátíttatására szol-gált és ma már jelentős mértékben elhasználódott, elavult. Az 2000/2001-es tanévben kezdtük el folyamatosan a taneszközök lecserélését. A taneszközök beszerzését folyamatosan a funk-cionális taneszköz jegyzék ajánlásainak figyelembevételével végezzük.

A taneszközjegyzék 2003/2008-as tanévre az I. számú mellékletben található.

12. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

187

A pedagógiai program érvényességi ideje:1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2004. szeptember l. napjától 2012. augusztus 31. napjáig - szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.2. A 2008/09. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes-minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri a szülői választmányt, hogy a pedagógiai programban leírtakat, azok megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

A pedagógiai program módosítása: 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja,

- a szülők szakmai munkaközösségei, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítására diákönkormányzati képvi- selői útján javaslatot tehetnek. 3.A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptem- ber első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala.

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában és könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál és helyettesénél, - munkaközösség vezetőknél.

9. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása.

188

2.sz. melléklet

A szöveges értékelés szempontja tantárgyanként, évfolyamonként.

189

Ezeket figyelembe véve a tanító mondatokba foglalva megfogalmazza a szöveges értékelést. Természetesen kiegészítheti mással is a véleményét.

1. osztály

Olvasás

- betűfelismerés- hangos olvasás (betűzve, szótagolva, szóképekben, szólamokban vagy folyamatosan)- hangerő- tempó- versmondás- szövegértés- órai aktivitás- hangképzés, beszéd, szókincs

Írás

- ceruzafogás- betűelemek vázolása- betűk írása, írásképe- munkafüzet, füzet külalakja

Matematika

- számjegyek felismerése- számjegyes írása- számszomszédok felismerése- páros és páratlan szám fogalma- műveleti jelek használata- számok bontása- műveletek felismerése- műveletek végzése- számsorok megoldása - egyszerű szöveges feladat megoldása- eszközök használata- füzet külalakja- logikus gondolkodás- munkatempó- órai iktivitás

Környezetismeret

- a család tagjai- irányok- a gyalogos közlekedés- évszakok, azok jellemzői- hónapok, napok, napszakok

190

- az ember fő testrészei- érzékszervek- az egészség feltételei- tisztálkodás- a tankönyvcsalád által meghatározott egyéb témák ismerete- gyűjtőmunka- órai aktivitás

Vízuális kultúra

- ábrázolási szint- színérzékenység- képi igény- anyag/eszköz használat- munkavégzés

Testnevelés

- mozgás- feladatok megértése- feladatok végrehajtása- játékban való részvétel- szabálytudat- kitartás

2.osztály

Olvasás

- beszéd- szókincs- szóbeli kifejezőkészség- hangos olvasás (pontosság, tempó, mondatvégi írásjelek érzékeltetése, hangsúly)- tartalom elmondása- szövegértés- versmondás (pontosság, kifejezés)- órai aktivitás

Nyelvtan - helyesírás - írás

- az írás rendezettsége- az írás tisztasága, írástempója- másolás- tollbamondás- szótagolás- betűrend- mondatfajták felismerése- a hibák javítása- órai aktivitás

191

Matematika

- tájékozódás a százas számkörben- számjegyek írása- számszomszédok- műveleti jelek használata- műveletek végzése a százas számkörben (összeadás, kivonás, pótlás, szorzás, osztás)- nyitott mondatok megoldása- szöveges feladatok megoldása- problémamegoldó gondolkodás- munkatempó- önálló munkavégzés- mértékegységek alapszinten- síkidomok felismerése, alkotása- órai aktivitás

Környezetismeret

- élő- és élettelen anyagok- testünk életműködései- érzékszervek ismerete- az erdő ismerete (szintjei, állat-és növényvilága, fás- és lágyszárú növények)- az egészséges életmód- gyűjtőmunka- órai aktivitás

Ének

- érdeklődés- dallaméneklés- ritmikai érzék- kotta olvasása, írása- hangszer ismerete

Vizuális kultúra

- ábrázolási szint- színérzékenység- képi igény- anyag/eszköz használat

Testnevelés

- mozgás összerendezettsége- feladatok megértése- feladatok végrehajtása- játékban való részvétel- szabálytudat - kitartás

192

3.osztály

Olvasás-fogalmazás

- szóbeli kifejezőkészség- szókincs- tartalom elmondás- hangos olvasás folyamatossága- olvasásának technikája (pl. betűkihagyás, betűtévesztés, újrakezdés, mást olvas)- kifejező olvasás- az olvasás tempója- hangerő- szövegértés- versmondás- szóbeli szövegalkotás- írásbeli szövegalkotás- tagolás, időrend- órai aktivitás

Nyelvtan - helyesírás

- betűrend- szótőkeresés- toldalékolás szabályai - magánhangzók és mássalhangzók időtartama- mondatfajták felismerése- elválasztás- tanult szófajok ismerete- tanult helyesírási szabályok alkalmazása- tollbamondás utáni írás- önellenőrzés, javítás- másolás- írástempó íráskép, füzetvezetés- órai aktivitás

Matematika

- számfogalom az ezres számkörben- kerekítés, becslés- tanult műveletek végzése szóban- tanult műveletek végzése írásban- szabályjátékok megoldása- nyitott mondatok megoldása- szöveges feladatok megoldása- mértékváltás- geometriai ismeretek (síkidomok, testek felismerése, építése, kerület számítása)- órai aktivitás

Környezetismeret

193

- órai munka, érdeklődés- kutatómunka- élő környezetünk ismerete- élettelen környezetünk ismerete- az egészséges életmód- közlekedés- ünnepeink- gyűjtőmunka

Ének

- dallamfelismerés- dallaméneklés- ritmizálás- kottaolvasás- kottaírás- zenehallgatás

Vizuális kultúra

- ábrázolási szint- színérzékenység- képi igény- anyag/eszköz használat

Testnevelés

- mozgása- szabálytartása- feladatok megértése- feladatok végrehajtása- kitartása- játékban viselkedése

4. osztály

Olvasás - fogalmazás

- szóbeli kifejezőkészség- szókincs- tartalom elmondás- olvasás folyamatossága - olvasás technikája (betűkihagyás, betűoldás, újrakezdés, mást olvas)- olvasás tempója- kifejező olvasás, írásjelek érzékeltetése- beszédtempóhoz közelítő hangos olvasás- hangsúlyozás- hangerő- szövegértés- versmondás, memoriter

194

- szóbeli szövegalkotás- írásbeli szövegalkotás- elbeszélés- leírás- tagolás- órai aktivitás

Nyelvtan - helyesírás

- betűrendbe sorolás- szótőkeresés - toldalékolás- nyelvhelyesség- mondatfajták alkalmazása- elválasztás- tanult szófajok- másolás- tollbamondás- önellenőrzés, javítás- füzetvezetés, külalak- órai aktivitás

Matematika

- számfogalom a tízezres számkörben- kerekítés, becslés- tanult műveletek végzése szóban- tanult műveletek végzése írásban- műveletek sorrendje- szabályjáték- nyitott mondat- mértékváltás- szöveges feladatok- geometriai ismeretek (síkidomok, testek létrehozása, kerület, terület)- problémamegoldó gondolkodás- órai aktivitás

Környezetismeret

- órai munka, érdeklődés- kutatómunka- élettelen környezetünk ismerete- élő környezetünk ismerete- földrajzi alapismeretek- Magyarország- környezetvédelem- órai aktivitás- gyűjtőmunka

Ének

195

- dallam felismerése- dallaméneklés- ritmizálás- kotta olvasása- kotta írása- zenehallgatás

Vizuális kultúra

- ábrázolási szint- színérzékenység- képi igény- anyag/eszköz használat

Testnevelés

- mozgás- szabálytartás- feladatok megértése- feladatok végrehajtása- játékszabály ismerete- játékszabály betartása- kitartás

3. sz. melléklet

196

MOTORIKUS KÉPESSÉGEK FELMÉRÉSE

Az eredmények értékelése a megadott táblázat alapján történik évfolyamonkénti és nemenkénti felbontásban. Az osztályzásnál a tanulók önmagukhoz mért teljesítménye a mérvadó.

Fiú:

5.osztály

méter méter méterkétkezes

dobás hátra fej

fölöttm.

helybőltávolugrás

m.

4 üteműgyak.db.

(1 Perc)

Fekvőtámaszdb

Folyamatos)

Hasizomdb

Folyamatos)

6,00 :23 :55 6.20 1,90 26 34 727,20 :26 :00 5.70 1.80 24 30 627,90 :29 :06 5.20 1.70 22 26 529,00 :31 :14 4.70 1,60 20 21 42

197

198