ORSZÁGOS HIRLAPElöfizetési árak:

Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr.Égy hónapra 1 frt 20 kr.

Egyes szám ára helyben 4 kr, vidéken 5 kr.

Föszerkesztö

MIKSZÁTH KÁLMÁN• Szerkesztöség és kiadóhivatal:

VIII. kerület, József-körut 65. szám.

Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után is.

II. év. Budapest, 1898, kedd, szeptember 13-án. 252. szám.

Memento.Nézi a tudomány a pápaszemével

és csodálkozik: "Mekkora seb ésmégis járni tudott vele!" Nézi aszeretet a szivével és ö is csodál-kozik: "Mennyi hegyesebb tör jártaát s ez a legkisebbik ölte meg !"Igy tetszik csodának életében, halá-lában.

És leperegnek az órák s mi csakborongunk a ravatalánál néma cso-dálattal.

ülik is ez hozzánk, akik életé-ben sem okoskodtunk, csak szeret-tük. De a nagy világ tekintete elsu-han a királyasszony sebe fölött sdöbbenéssel látja meg az emberiségsebét. Mintha az a tör a genfi tópartján az egész emberiség szivétjárta volna át. És mialatt idehazaerösödik a siralom, odakünn mármegindul a nagy tetemre-hivás. Kiévolt a tör ? Ki ragadta fel ? És mitakart ?

Végigmorajlik a válasz a vilá-gon. Az anarchia. Az a förtelmesféreg, akinek karját a Herosztráteszörült hiusága mozgatta, maga is ezta szót sivitja. Akiknek valaha azanarchia rombolva nyult a kincseibe,ráismernek a titokzatos kézre. Alogika, mely az örültségben is meg-

látja & rendszert, szintén csak azanarchiára tud gondolni. A tetemre-hivás tehát gyorsan megy. Az anar-chiának csak árnya mutatkozik saz emberiség sebéböl kibugyog avér. S akkor hiába szól közbe akétség, hogy még az anarchia semdolgozhatik ilyen esztelenül; hiábamondja, hogy az anarchia a ha-talmasokat akarja megremegtetni,nem a jókat és a szenvedöket;hiába érzi, hogy az a genfi bestiacsak értelmetlen tanitvány, akinekmindegy volt, akárkinek vérével irjaföl nevét az emlékezet táblájára. Azigazság az, hogy az anarchia min-dig a leggyöngébb és legörültebb

tanitványaival dolgozik. Mint a Ramp-szenit kincses házának tolvaja, azanarchia is viaszkézzel nyul keresz-tül a kincsesház nyilásán. Ha leis találja vágni a Rampszenit kardja,csak a viaszkezet vágta le. A tolvaj,az anarchia, mindig sértetlenül fut-hat el.

Az anarchia! A nagy világ ráis-mert s mig a holt királyi asszony,fölött összecsap népének siráma,odakünn már átokká erösödik azemberiség elkeseredése. De még egykicsit tehetetlenül. Mert hiuságosremény, hogy tüzzel-vassal lehetnekipusztitani az anarchiát. Eddig sem

dédelgették s ha közelébe férköz-hettek volna, régen nincs már anar-chia. De nem férköztek közelébe.Persze, ha detektivek volnának, aki-ket minden gyermek ismer. Az anar-chisták azonban tudnak titkot tar-tani és a tett propagandájánakembere, mint a franczia szinmüiró,csak a premiére sikere után lep-lezi le magát. Akkor henczeg, ami-kor már jól végezte a dolgát ésnem törödik az élettel. Mint ez agenfi bestia is. Maga az anarchiaazonban nem jár csöngetyüvel azutczán és döreség volna hinni, hogyakár lépvesszövel, akár tüzzel ésvassal ki lehet pusztitani. Hogymost a világ minden tájékáról fel-morajlik az átok és kérlelhetetlenhajszára szól a sürgetés : ez csaka rémületet jelzi, mely az egészvilágot hatalmába fogta. De ez nemtámadás, még csak nem is a kezdete.

Ám forr és kavarog a népeksokasága. Mi fog a nagy kavargás-ból kibontakozni, az még nem egé-szén bizonyos. Lehet, hogy valamiokos támadás, lehet, hogy még oko-sabb védekezés. Mert nehéz azt ki-fürkészni, hogy a népek rengetegé-ben melyik bokor mögött rejtöznekaz utálatos bestiák s ezt az erdötnem lehet a zsiványokra rágyujtani.

A királyné mint feleség.Irta: Mikszáth Kálmán.

Sok mindenfélét irnak a magyar la-pok a királynéról: hogy évtizedek ótaelvonult nemcsak a politikától, de mindenszerepléstöl, még az udvar, apró-cseprödolgai, kellemetes történetkéi filigrán,pókhálószerü intrikái se érdekelték —pedig ez a királynék revierje — ök ittés igy szövik a történelem vásznát.

Minden elökerül most. Egy kosáranekdota. A mi bájos csecsebecséink, me-lyek mind azt bizonyitják, hogy egyszerüTolt és jó és hogy szeretett minket. El-mesélik barangolási kedvét, gyalogos ki-rándulásait lakatlan erdöségekben, hogymennyire szerette a természetet és meny-nyire kerülte, szinte gyülölte az embere-ket. De hát nem Tolt-e igaza ? A finomlelkek elöre sejtenek. A természet nembántotta, emberkéz ölte meg.

Önök nem pszichologusok, akik eze-ken csodálkoznak és nem értik a fájdal-

mas anyát, a mater dolorosát, a ki menekülvérzö szivével, bánatos emlékeivel idegentájakra, ujakra és mindig ujakra. A fák,ezek a jó barátok. De ezekböl is csak azujak. Az uj fák nem emlékeztetnek sem-mire.

De csak tovább, csak egyre tovább.Egyik tájék sem az igazi. A fák nem le-helnek sehol annyi oxigént, hogy szaba-don, boldogan lélegezhessék, a füvekennincs annyi harmat sehol, hogy a bánatotelmossa, a tenger nem morog olyan han-gosan sehol, hogy szivének fájdalmas do-bogását megtompitsa.

Uj tájak többé nem elegendök. Apróczipöi hiába taposták a hegyek agyagját,a tengerpartok homokját. Minden milieu-ban az marad, aki volt. Több kell. Ujnyelveket tanul, amiket soha se hallott.Görögül tanul. Fut, fut a királyné a sajáténje elöl.

De ebben a szörnyü lelki vergödés-ben is van egy szál, amit nem kiván el-ejteni, van egy fénysugár, mely a régi, a

valódi életböl átnyult abba a másikba,amit keresett, de nem birta megtalálni:a hitvési hüség, a gyöngédség királyi férjeiránt. Ez átverte magát a rettenetesapathián — s nem egy példa csillan ki azátlátathatlan ködböl, melybe kedélyvilágátburkolta, hogy csak látszólag nem érde-kelte semmi a világi zajból, hogy félénkaggódással csüggött férjén és csodálatosnöi ösztönnel igyekezett elháritani mindenbánatot, ami Öt érhette. Most a legutolsónapokban épen ugy, mint régebben.

Mikor a horvát czimersértés hoztaháborgásba a magyar közvéleményt, Tisza,az akkori miniszterelnök és Szapáry Gyula,az akkori pénzügyminiszter, Bécsbe utaz-tak, hogy a királynak jelentést tegyeneks az elégtétel módját is megbeszéljék öfelségével. A kérdés igen kényes volt, merta sértés nagy kaliberü — a magyar czimerrenem lehetett rámondani, hogy festett pléh,az országgyülés minden pártja zugott —a szegény, jó Bedekovics szégyelte ma-gát és mutatkozni se mert nyilvános

ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember 13.

Ezt csak elszigetelni lehet s még inkábbelkerülni. Talán majd óvatosabbak lesz-nek a nemzetek s aki nekik drága, nemengedik a veszedelmekkel népes erdökközelébe. Talán majd egyébbel is meg-próbálják védeni a kincseiket, mint szere-tettel. Mert a szeretet : felhö. Egy törvilláma is áthasitja. De valamit tennifognak; nem hiába riasztotta meg öketa genfi memento. Ott egy királyi asszonykörül hiába terjeszkedett népeinek sze-retete. Tör járta át a szivét, halott. Ami szeretetünk pedig nem tudta megvé-

delmezni.Ma már virágok közt vetve az ágya.

Nekünk már nem beszél, de a világnakmost suttog egy mementót. Aki életébena miénk volt, halálát a világnak szánta...

A királyné halála.Az a gyászlepel, amely a monarchia fö-

lött sötétlik, ma már elborit egy világrészt.Amerre a táviró elvitte a megrenditö eseményhirét, mindenütt a fájdalom láza fogta el asziveket. Mint ahogy a vallás szentjeinek tisz-telete nem szoritkozik egy ország földjére,ugy borulnak le egész Európában és tul azoczeánon is a nagy királynö emlékének fen-sége elött.

És a szivek requiemjébe mint csatakiál-tás ugy zug bele a magasztos népharag,

amely Fiuméban, Triesztben és Laibachbankitört az olaszok ellen. Luccheni honfi-társai mindenfelé egy szörnyü erkölcsi lynchnyomasztó hatása alatt állnak, de a népdühe nem egy helyütt eleven vért kiván alegnemesebb királynöi sziv körül megaludttérért. A szivek ököljoga ez, egy darabcsudaszép középkori romantika, a kétségbe-esés extázisának egy eszményi hajtása.

A lesujtott sziveknek százféle hangja ésnyilvánulása van. Ime a mai nap eseményei:

Koporsóban.Genf, szeptember 12.

A királyné abban a szobában fekszik atavatalon, amelyik három nappal ezelött méga szalonja volt. A szoba feketén van diszitve.

Semmi jel, semmi embléma nemmutat arra,hogy egy császárné és királyné fekszik abbana szobában.

A szalonnak középsö ablaka fehér selyem-mel van szegélyezve. A szalonban áll az igény-telen koporsó érczravatalon. A ravatalon finomcsipketeritö van. A holttest teljesen be vanfödve. A teritö lábánál a következö szavakvannak kihimezve:

REPOS EN PAIX.(Nyugodjék békében.)

Ma megengedték néhány embernek, köz-tük a sajtó képviselöinek, hogy a ravataltmegtekintsék.

A királyné arcza fehér lepellel van le-födve. Holnap leveszik ezt róla.

A királyné fekete selyemruhába van öl-töztetve. Kezében egy kis kereszt és olvasó.

Haja koronaalakban van felfésülve, mintahogy mindig hordta a haját.

A holttest mindkét oldalán rózsák van-nak a ravatalon.

A ravatal körül állandóan papok és apá-czák vannak, akik ájtatos imákat mondanak.

Ma igen nagy számban érkeztek a szebb-nél-szebb koszoruk. Eddig a következök küld-tek koszorut: Svájcz katona-egylete, a "Gé-néve" kapitánya. Van egy óriási koszoru,amelynek szalagján ez áll:

A genfi néptöl;egy másikon pedig ez:

A svájczi nép nevében,Ott van végül a Genfben lakó tiroli né-

metek, a szövetségtanács,Genf város koszoruja.

Azonkivül küldtek koszorukat még azösszes hatalmaknak genfi képviselöi.

A holttest hazaszállitása.

Bécs, szeptember 12.Az udvari különvonat tegnap este indult

el Genfbe, hogy Erzsébet királyné holttestétonnan hazaszállitsa. A kapuczinusok templo-

mában levö császári sirboltot ma kezdték di-sziteni és mától fogva nem is bocsátják be aközönséget. Magát a templomot fekete posztó-val boritják be. A királyné holttestét ideigle-nesen a sirbolt elöcsarnokában fogják fölálli-tani. A sirboltban eddig százhuszonhat koporsóvan elhelyezve.

Szeptember 15-én este tiz órakor hozzáka halottat a szokásos szertartásokkal a pálya-udvarról a Burgba. Pénteken és szombatonmegengedik a közönségnek a ravatal megte-kintését. Szombaton délután négy órakor lesza temetés.

Bern, szeptember 12.A szövetség kormánya elhatározta, hogy

a királyné holttestének a pályaudvarra valóünnepélyes átszállitásánál, ami kedden délutánnégy és fél órakor fog megtörténni, testületi-leg jelen lesz. De Claparéde, Svájcz bécsikövete, aki most itt van, részt vesz a szer-tartásban.

Készülödés a temetésre.

A királyné temetésén a magyar püspökikár tagjai majdnem teljes számmal fognakmegjelenni. A beszentelést Gruscha bécsi bibo-ros-érsek fogja végezni. Némely lapnak a her-czegprimásnak részvételét illetö fejtegetéseirevonatkozólag illetékes helyen arra figyelmeztet-nek, hogy miután a temetés Bécsben fog végbe-menni, az odavaló érsek van hivatva a beszente-lést végezni, amitöl csak akkor volna helye azeltérésnek, ha a bécsi érsek nem volna egyut-tal bibornok; mely esetben a rangban legidö-sebb bibornokra kerülne a sor. Legutóbb,V. Ferdinand temetésén is ugy történt, hogyRauscher bécsi biboros-érsek végezte az egy-házi szertartást, mig Simor herczegprimásbibornok a papsággal együtt csak a gyászolóközönség körében foglalt helyet.

Bécs, szeptember 12.Bocs város gyásza öszinte, szivböl jövö.

Az egész város csak a szomoru eseményrölbeszél. Az épületek gyászt öltöttek. Az utczá-kat" ma lázasan diszitették föl fekete lobogók-kal és draperiákkal.

A szomoru kép ugyszólván teljes már.A Kärntnerstrasse, a Kohlmarkt olyan, minthacsak fekete fátyollal volna bevonva.

helyen, az ebédjeit is szobájában ette az"Angol királynö "-nél, mig másrészt kom-plikálta az elégtételvevés módját, hogy a Házközjogi tudósai olyasmit okoskodtak ki a tör-vényböl, hogy Horvátországban az állami épü-leteken a magyar czimer használati joga nemegészen evidens. Akár ugy van. akár nemugy van, de elégtétel mégis kellett.

A miniszterek tehát Bécsbe mentek és aBurgban folyt a tanácskozás a király elnök-lése alatt. Jelen volt még a két miniszterenkivül Orczy Béla báró és egy negyedik mi-niszter, aki á részleteket nekem mindjárt ak-

kor elbeszélte.De e részletek bármilyen érdekesek le-

gyenek is, nagyjában fölöslegesek ebben a ke-letben, amelybe felhasználom. A lényeges csakaz, hogy a királyt nagyon lehangolta a ta-nácskozás, mely kora délután kezdödött ésbenyult az esti órákba. Látható idegességgelismételte :

— Igen kellemetlen ügy.A miniszterelnöknek az volt az elöter-

jesztése, hogy a magyar czimer katonai pom-tétessék vissza az állami épületekre, a

leszakgatták.A király a törvényhez ragaszkodott.— Az nem lehet, ha nines rá törvény.— De a sértést mégis reparálni kell, az

ugy nem maradhat — hangsulyozták sorbaminiszterek, lefestvén ujra és ujra a magyar

nemzet méltó fölháborodását.

A király sokáig habozott; végre teljesénkifáradva mondá:

— Ám jó, tétessük fel katonai parádéval amagyar czimert, de aztán azonnal le is kellvenni. Igy meglesz az elégtétel is és a tör-vény se szenved.

Tisza Kálmán jéghideg arcza kigyult:— Az nem lehet felséges uram. Ennyi-

vel mi haza nem mehetünk.— Hát mit kivánnak ? — kérdé a király

izgatottan.— Az egyedül megfelelö, felség, és egy-

szersmind a legkevesebb, amit ebben az eset-ben kivánni lehet és kötelességünk is kivánni,hogy a czimer tétessék fel katonai pompávalés addig hagyassák ott, mig aztán a magyarországgyülés késöbb a maga határozatából le-véteti.

Az uralkodó nem osztotta ezt a nézetet,mire Tisza és a többi miniszterek sorba kifej-tették álláspontjukat, elöadva egész, körülmé-nyesén érveiket és lefestve élénk szinekkel ahelyzetet. De a király nem, nem. Tehát uj ol-dalakat kezdtek kieszelni . . . A király szem-látomást kedvetlenebb lett és ingerlékeny smikor már elég jól megtámogatták a magokigazait, mindig odacsapott nekik egy ellen-érvet, már-már kimondta volt az ultimátumot,midön jö szerencse, belépett az ajtón a szol-gálattevö kamarás és halkan jelenté :

— A felséges asszony már várja felsé-gedet.

Ebédre voltak menendök együtt KárolyLajos föherezeghez.

A király lecsapta az aktákat az asztalra,fölkelt a székéröl és elhagyta a tanácskozásiasztalt magyarázat nélkül, még csak a kezévelse intve bucsut az ámuló minisztereknek. Csakaztán késöbb fordult vissza a terem közepéröls nem minden felindulás nélkül szólt:

— Holnap folytatjuk.A magyar miniszterek meglehetös nyo-

mott hangulatban távoztak. Rossz kilátásokvoltak másnapra. Ha nem lett volna elöremegváltva a páholyuk az Operába, bizony else mentek volna, hanem otthon, a bank-gasseikopott házban busulnának, hogy miképen kellmajd hazamenni. De mégis csak elmentek éskedvetlenül hallgatták az Opera áriáit.

Egyszer csak a második felvonás végénmegnyilik a báholyajtó és belép rajta sima,elegáns lépteivel és mozdulataival Nopcsa báró,a királyné udvarmestere, frakkban, fehér szeg-füvei a gomblyukában.

— Hát te honnan jösz ? rohanták megegyszerre.

— A Károly Lajos föherczeg ebédjéröljövök. A királyné küldött hozzád.

— Én hozzám? csodálkozék Tisza.— Igen, igen — és közelebb hajolva

Tiszához, halkan folytatá: A királyné igenaggódik és azt a parancsot adta nekem, hogyrögtön keresselek fel.

Kedd, szeptember 13. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 3. oldat.

A Hofburgban nagy sürgés-forgás tan.Schönbrunnban is nagy munkában van a cse-lédség.

Bern, szeptember 12.A szövetségtanács ma reggel a királyi

halott elszállitására vonatkozó ügyekkel fog-lalkozott. A szövetségtanács Svájczból és akülföldröl a nép minden rétegéböl táviratotkapott, amelyek az elhunyt királyné irántirokonszenvröl és a gaztett nyomán támadtfelháborodásról szólnak.

Genf gyászmenete.Genf. szeptember 12.

A kanton kormánya — mint már jelentettem— tegnap elhatározta, hogy a lakosság részvététma délelött tizenkét órakor nagy tüntetés alakjábanjuttatja kifejezésre.

A Quai des Alpeson ennek következtében már dél-elött tiz óra óta megszámlálhatatlan népség tolongott.Az üzletek legnagyobb része zárva volt, s abban avárosrészben, amelyen a menet végigvonult, egyet-len bolt sem volt nyitva. A székesegyház körülfölállott a nagy gyászmenet. Legelöl állottak azitteni konzuli testületek tagjai. Azután következetta városi tanács testületileg, a kanton fötanácsánakösszes tagjai, s a munkástestületek képviselöi, azösszes kantoni biróságok és közigazgatási hatósá-gok, ugyszintén valamennyi városi hatóság; ezu-tán beláthatatlan sorban következtek az összeskantonok községi és hatósági képviselöi és végülGenf város lakossága. A toronyóra tizenkettedfeletütött. Egyszerre megkondult a székesegyház tor-nyának hatalmas nagy harangja. A nagy harangmegkondulása uton a város összes harangjai meg-szólaltak ; ez volt a jeladás a menet elindulására.Az óriás tömeg a Mont Blanc-hidon át lassu, ün-nepi lépéssel haladt a Baurivage-szálló felé, mely-nek erkélyéröl Ausztria és Magyarország képviselöifedetlen fövel várták a gyászoló tüntetök megérke-zését és amelynek egyik termében Erzsébet királynéfeküdt ravatalon.

Genf, szeptember 12.Ritkán láttak a Svájczban olyan meg-

ható gyászszertartást, minö ma Genfben volt.Valamennyi képviselö, városi tanácsos, a kan-ton egész lakossága elzarándokolt ma a Beau-rivage felé. A felvonulás egyszerü, de párat-lanul méltóságos volt.

A nép minden rétege képviselve volt ott.Az irodák, üzletek és mühelyek csukvák, azalkalmazottak, hivatalnokok, söt még a mun-

— Aggódik és miért *?

— Hogy a königgrätzi csata óta nemlátta a királyt olyan levertnek, szomorunak,mint ma este a minisztertanácstok után. Afölséges asszony azt üzeni, hogy éppenséggelnem tudja, miröl van szó, de arra kéret, hogyha lehet, engedj.

Tisza elkezdett pislogni, szaporábban,mint szokott. Ez mindig azt jelentette, hogyel van érzékenyülve. Egy darabig némán bá-mult maga elé, aztán a maga egyszerü pát-hosznélküli modorában adta meg a választ:

— Mondd meg a királynénak, hogy afelséges királyért és a dinasztiáért az életemetis odaadom, ha kivánják, de épen az ö és adinasztia érdekében nem engedhetek abból,amit kértem.

Nopcsa báró visszament legott a válasz-szal. Hogy mi történt aztán, homály födi Decsodák-csodája, minden megváltozott. Reggelremosolylyal fogadia a tanácsba összegyült ma-gyar minisztereket a király s felhötlen hom-lokkal, vidáman adta beleegyezését a kormányelöterjesztésébe. Mi kergette el homlokáról afelhöket? Isten tudja. A konstatálható adatokcsak idáig szólnak. A többiröl már csak sejtenilehet, hogy egy vállán áthajló, szelid, jóságoshang:

— Engedj uram, férjem a szegény ma-gvaroknak.

kasok is szabadságot kaptak, csak hogy résztvehessenek a gyászmenetben. A vidékröl ezrenés ezren érkeztek ma Genfbe.

Véghetetlen sorban vonult fel a nép amaszoba felé, amelyben Magyarország királynéjaholtan fekszik. Abba a szobába nem jutott beegyetlen napsugár, mióta a királynét a rava-talra fektettek. Minden ablak le van függö-nyözve.

Ma délben tizenegyedfél órakor Kuefsteinkövet és Berzeviczy vezérörnagy és a királynékisérete a szállónak terrasz-korlátja elött fog-lallak helyet.

Mikor a tömeg, elöltük elvonult, mind-egyik egyes ember levette elöttük a kalapot,mint királyunk képviselöi elött. A követ és avezérörnagy fejbólintással köszöntek vissza.

A menet élén sárgaköpenyes heroldokmentek. Utánuk következtek az állami hiva-talnokok, a városi tanácsosok és az ittenikonzulok négyes sorokban. Az óriási höségdaczára számosan kalaplevéve mentek azegész uton. Valamennyi ország, Svájcz vala-mennyi hivatala képviselve volt a menetben.

A királyné detektivje.Genf, szeptember 12.

Ma reggel érkezett ide Paroli franczia rendör-biztos, aki elhunyt királynénk személybiztonságafelett örködött, valahányszor Francziaországbanvolt. Már hét éve teljesiti ezt a szolgálatot és mégsohasem történt semmi baja a királynénak afrancziák földjén.

A rendörbiztos, egy öreg, kedves uriember, akövetkezöket mondta a "N. Fr. Pr." tudósitójának:

— Én nem hivatalos minöségben jöttemide ; csak azért utaztam ide, hogy kisirjammagam a szeretett felséges asszony ravatalá-nál, megemlékezve azokról az órákról, ame-lyeket közelében töltöttem.

Arra a kérdésre, hogy vajjon szolgálattételealatt vett-e valaha gyanus egyéneket észre, akik akirálynéra leselkedtek avégböl, hogy ellene me-rényletet kövessenek el, igy felelt a rendörbiztos :

— S o h a s e m v e t t e m é s z r e ,hogy kisérletet tesznek a királyné ellen elkö-vetendö merényletre. Annyit mondhatok, hogyvalahányszor a királyné Francziaországba jött,a legmesszebbmenö rendöri intézkedések tör-téntek. Teljesen külön rendöri szolgálatotrendszeresitettünk. Én magam mindig kiadtam,hogy minden egyes félig-meddig gyanus em-berröl, akit a királyné közelében észrevesznek,jelentést tegyenek nekem. Ha ilyen jelen-tés történt, az örizetet szaporitottam és agyanus embert azonnal eltávolittattam.

A mostani merényletröl az a nézete, hogy aztöbb ember müve.

— Mit gondol, biztos ur, megtörténhetettvolna-e ez a merénylet az ön szolgálata idején,— kérdezte ezután a tudósitó.

Erre a biztos igy szólt:— Ha én vigyáztam volna Svájczban a

királyné életére, akkor nekem okvetlenül je-lentést tettek volna a gyanus Luccheniröl, mireén rögtön intézkedtem volna.

Jerzabek becsi rendörtanácsos ideérkezett ésrendöri intézkedéseket tett.

Itt mindenki csodálkozott azon, hogy a ki-rályné mennyire kerülte, hogy biztonságára fel-ügyeljenek. A királynét igen sokszor lehetett telje-sen egyedül a parkban, vagy az erdöben is sétálvalátni. Megtiltotta azt is, hogy a rendörök kisérjék.Ennek daczára vigyázott rá két polgári ruhábabujtatott csendör. Mikor ezt ö felsége megtudta,ujból megtiltotta és most már legfökép arra kelletta két csendörnek ügyelnie, hogy a királyné vala-hogy meg ne lássa öket.

A király.Schönbrunnban, a hervadó rózsafák alatt,

Schönbrunnban a kerti palotában, hol régirokoko-emlékekböl, légies alakoktól népes min-den csarnok, Schönbrunnban, az aranyos ésselyemkárpitos szobákban sokára nincs helyea napsugárnak. Leeresztették a függönyöket,kisuhantak a kis koboldok, háromszögletü ka-lapban, csipkés selyem-mellénykékben. A drágavázákból fonnyadt virágok hulladoznak és ujjalnem cseréli fel öket senki. Sem friss virág

sem fény, sem kaczagó régi világ nincs itten.Egy koronás család ült össze sirni . . .

Gyorsan együtt voltak, a gyász náluk isszárnyat ad a szeretetnek, mint nálunk alacso-nyabbaknál, s a magányos hös király keblérehuszonnégy óra alatt három szeretö, háromzokogó nöi fej borult : két leánya és egy uno-kája, talpig feketében. Ök könyeznek a vidám-ság és pihenés régi csarnokaiban, az ö fátylukváltotta lel a szállongó régi tündérek helyét . . .

S a végzet komoran és kérlelhetetlenülnéz alá a szenvedökre: vezeti az uton és ös-vényéröl letérni nem engedi a halandó ván-dort. És szól a fejedelmi gyászolóknak : "Jár-játok végig a Golgothát ami nektek kijár!"Fölkent homlokotok kétszeres dicsösége mel-lett férjen el a kétszeres szenvedés is.

" . . . A kék tavak felöl nektek egy drágahalottat hoznak . . . Fehér alakja veletek vannapokig, az idö, a metszö, rettentö, mi a ha-lál és a göröngyhullás közé esik, a közember-nél rövid, nálatok annál hosszabb, annál fáj-dalmasabb, inert ti királyok vagytok . . . Sir-jatok, szenvedjetek fényes mártiromságotok-ban, én, a kegyetlen sors, váratlak benneteketegy egész hétig, szombat délutánig. . .

Bécs, szeptember 12.

A schönbrunni császári kastélyban agyász ütötte fel tanyáját. A nagy csapástólegészen megrendült a király, aki minden ide-jét unokájával és két leányával tölti. Környe-zete csodálkozva beszéli, hogy mily hatalmasaz uralkodó morális ereje. Azt mondják, hogyCsüggedtsége Ischlben a sikertelen egyezkedötárgyalás miatt nagyobb volt, mint most. Ugylátszik, hogy az iszonyatos csapás sulya alattösszeszedi minden lelki erejét. A külföldi han-gok, az udvari és politikai körök öszinte ésigaz részvéte felemelö hatással vannak rá.Nagyon kellemesen tünik fel az orosz lapokszives hangja is. A király, aki mellöl Wieder-hofer udvari orvos egy pillanatra sem távo-zik, testileg jól van és a betegségéröl terjesz-tett hirek teljesen valótlanok.

Ma reggel kilenczedfél órakor a királykét leányával a schönbrunni udvari kápolnábament és csöndes misét hallgatott. Mise utánezeket a szavakat mondta leányának:

— Istenben való bizodalmamat nemvesztettem el!

A király azután azt mondta, hogy méga héten s z e r e t n e m e g g y ó n n i . Azuralkodó minden idejét a maga lakosztályá-ban tölti, amelynek ablakredöi le vannakeresztve. Rendesen nyugodt, de néha kitör be-löle a fájdalom és sirva fakad.

A fájdalomnak egy ilyen kitörésekor igyszólott a király:

— Volt is a világnak sejtelme arról, hogymi mennyire szerettük egymást!

A király mellett levöket mélyen megin-ditja a fájdalomnak ez az önkéntelen kitörése.A királynak most ugyszólván egyetlen vigaszta-lása, hogy elöszedi a meggyilkolt fejedelem-asszonynak h o z z á i n t é z e t t l e v e l e i t .Legsürübben azt a levelet olvasgatja, amelyetErzsébet királyné csak néhány nappal ezelöttirt neki s amelyben a vértanuasszony tudattávele, hogy mennyivel jobban van, mennyireörül. hogy nemsokára visszautazhatik Bécsbes részt vehet a császár jubiláris ünnepségén.

Ma délelött Ferencz Ferdinand és FerenczSzalvátor herczegek Schönbrunnba mentek sfélóra hosszáig idöztek a királyi herczegnöknél,akiktöl mélyen megindulva távoztak.

A temetésen a királyi család összes tagjaiott lesznek, számszerint hetvennyolcz királyiherczeg és királyi herczegnö, ugy, hogy a kül-földi uralkodók képviselöivel együtt száználtöbben lesznek hivatalosan. Arról, hogy vala-mely külföldi uralkodó maga eljöjjön, sem azudvarnál, sem a külügyminiszteriumban eddig

— Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember

nem tndnak semmit. De nem is tartják, való-szinünek, mert nagy terhet róna az udvarra

ily gyászos körülmények között uralkodó sze-mélyeket fogadni, elhelyezni és megvendégelni.Az uralkodók részvéttáviratait még nem teszikközzé, mert a király még nem válaszolt vala-mennyire. Hir szerint a német császár táv-irata válik ki különösen rendkivüli melegsé-gével.

Bécs, szeptember 12.A király még mindig nem mozdult ki a

schönbrunni kastélyból. Ma délután a bécsieknagy csapatokban vonultak ki ide, abban ahiszemben, hogy megláthatják a királyt, aki-nek ablakai a park felé néznek.

Ma is, különösen a vidéken, az a bir voltelterjedve, hogy a király rosszul érzi magát.Szerencsére nem igaz a hir. A király egész-ségi állapota teljesen kielégitö.

Ö felsége erösen meg van rendülve éssokat sir. Számosan, kiknek alkalmuk volt mabeszélni a királylyal, azt mondják, hogy ahangján észre lehet venni, hogy sokat sirt. Akirály ma reggel valamennyi bécsi lapot éssok budapesti lapot hozatott be a palotájábaés valamennyit elolvasta.

Hir szerint a királyné egyszer igy nyi-latkozott :

— A lassu halál gondolata nemtetszik nekem; jobb szeretnék hirtelenmeghalni. Azt nem birnám ki egy pilla-natig sem, hogy szeretteimtöl hoszszuszenvedés közben váljak el.

Bécs, szeptember 12.

Ö felsége az államügyeket megsza-kitás nélkül ép oly buzgalommal végzi,mint azelött és fentartotta magának,hogy a nagy tömegben érkezö részvét-nyilatkozatokra vonatkozólag személyesenfog intézkedni.

A halálos seb.A királyné holttestét — amint Genfböl táv-

irják — a királynak N a v a z z a köztársaságiföügyészhez távirat utján intézeti engedélye alap-ján, tegnap vizsgálták meg az orvosok Kuefsteingróf berni követ, Berzeviczy altábornagy föistálló-mester, Sztáray grófné udvarhölgy és a föügyészjelenlétében. Egy kilenczedfél czentiméter hosszuszurt sebet konstatáltak, amely a negyedik bordá-nál keresztülhatolt a mellkason, átment a tüdön,az egész sziven és erös belsö vérzést okozott,amely lassan és fájdalom nélkül idézte elö a halált.

"A gyilkos szerszám — amint az autopsziárólfelvett jegyzökönyv mondja — amelylyel a me-rénylö a királyné éleiét kioltotta, vagy egy három-szögü vas- vagy aczéldarab volt. A negyedik bor-dánál hatolt be a testbe olyan erövel, hogy ez abordacsont eltört. A seb szélei két és fél milli-méternyire terjednek. A halál abban a pillanatbanállott be, amikor a vér a SZIV balkamaráját el-öntötte."

A szemle-jegyzökönyv tanusága szerint asziv az elzsirosodásnak jeleit mutatta, de szervi el-változás nem volt észlelhetö. Egyéb rendellenessé-get a jegyzökönyv nem konstatál, mert csupán ahalál okának kideritésével foglalkozik és a seb le-irására szoritkozik.

Egy bécsi egyetemi tanár tegnap rendkivülföltünö nyilatkozatot tett egy ujságiró elött. Meg-döbbent, aki olvasta: arról szólott, hogy a f e l -s é g e s a s s z o n y é l e t é t a z o r v o s it u d o m á n y m e g m e n t h e t t e v o l n a ,csak- ott tartva, ahol összerogyott, eret kellett volnaa kezén vágni, mert a halált az a nyolczvan-ki-lenczven lépés okozta, amelyet a királyné a sebe-sülés után tett.

Erre nézve lapunk egyik munkatársa madélután orvosegyetemünk több kiváló tagjával be-szélt s azoknak véleményét a következökben kö-zöljük:

Dr. Korányi Frigyes.— Mivel a felséges asszonynak sem régi

betegségéröl, sem sérülése minöségéröl biztostájékozottságom nincs, a mostani konkrét eset-röl véleményt nem mondhatok.

Csak általánosságban állithatom, hogyvoltak bebizonyitott esetek, amelyekben aszivnek meglehetös tág sérüléseit is sikeresenbevarrtak, meggyógyitották s igy nem mindenszivseb föltétlenül halálos.

Azok az esetek azonban, amelyekben asziv sérülései meggyógyithatok, mégis a leg-nagyobb ritkaságok közé tartoznak.

Dr. Farkas László.Dr. Farkas László tudósitónk elött ama le-

hetöségre nézve, vajjon a királyné élete gyorssegély által megmenthetö lett volna-e ? igy nyi-latkozott :

— Mindaddig, mig egész megbizhatóbonczvizsgálati adatok rendelkezésre nem álla-nak, még hozzávetöleg sem lehet és szabadoly nyilatkozatokat koczkáztatni, mint amelyeknagy szenzácziót keltve, reprodukáltatnak alapokban, hogy a királyné életét meg lehe-tett volna menteni, ha fekve marad azona helyen, ahol elesett s ott nyomban eretvágtak volna rajta. — Elképzelni sem lehetazt a kétségbeesett helyzetet, amelybenmég a sebzésröl sem volt legtávolabbi fo-gaiina sem a környezetnek s akkor a vér-rel fösvénykedö korunkban odaállitni, mintegyetlen mentö panaceát, az é r v á -g á s t , akár csak IX. Károly franczia királyorvosa, Leonardo Rotalli nyilatkoznék meg, akia 16-ik század legnagyobb vivmányának agyakori érvágást tartotta. Kétségtelenül vannakaz orvosi irodalomban ismertetve a sziv szurtsebeinek gyógyult esetei. Csak a multévben közölte Rehn dr. frankfurti orvosa berlini sebész-kongresszuson egyik bete-gének történetét, kinél két nappal a negye-dik bordaközben szenvedett szurás után varrtaÖssze a jobb szivpitvarnak sebét három öltés-sel és betege meggyógyult. De hogy a csodásmütét sikerüljön, a következö körülményeknekkellett kedvezöen közbejönni: hogy a beteg azelsö, leggyakrabban halálos megrázkódtatástátélje, hogy a seb iránya olyan legyen, melybea képzödö véralvadék ideiglenesen fennakadhas-son, hogy a sziv mozgásai által kivülröl levegöne juthasson a szivbe, mely annak müködé-sét megbénitja, hogy a beteg az uj mütétibeavatkozást, mely egyik borda lékeléséveljárt — narkózis nélkül kiállja. És minö körül-mények azok, melyekkel a sebzett királynénáltalálkozunk. Á már beteg sziv, mely Nauheim-ban magához tért, lett átszurva, mely helyen ?Nem tudjuk. Pedig nagy különbség az, hogy asziv gyomrocsa vagy pitvara sérül-e, mi-után a sziv izomzata a gyomrocsoknál ha-talmasabb s a sebzést inkább kiállja.Csak azt tudjuk, hogy a királyné összeesett.Bizonyara a megrázkódtatás és a hirtelenbeálló vérkeringési zavar együttes hatása foly-tán. S midön magához jö — a hajóba mégtámogatás mellett eljut, de ott elájul s többénem ocsudik fel a hiányos szivmüködés ésvérkeringés zavaraiból. Ekkor már csak avallás jótékonysága helyettesithette a végesorvosi tudományt.

Mielött a végtelen szomoru esetet orvo-silag elemezni lehetne, be kell várni mindenfelvilágositó adatot. Akkor talán — de csaktalán, lehet s szabad szólni nagy sebészi garralés — akkor sem az érvágásról.

Dr. Pertik Ottó.

— Mig magát az autopsiáról fölvett jegy-zökönyvet nem látom, határozott részletesnyilatkozatot nem tehetek. Ami általában véveaz esetröl szóló közlemények között a legna-gyobb feltünést keltette, az az volt, hogy afelséges asszony a sérülés után állitólag mégvalami nyolczvan-kilenczven lépést telt. Ez afeltünösége azonban az esetnek rögtön elmulik,ha tekintetbe vesszük, hogy a kiömlö vér meny-nyisége egyenes arányban van a seb nagysá-gával s hogy a vérzés csak akkor fenyegetkatasztrófával, ha a test sulyának átlag tizen-harmadrészét képezö vérmennyiség harmad-része vész el.". A három milliméter szélesseben ö felsége félliternyi vért sem veszthetett

s hogy a halál e mellett is bekövetkezettannak, mint a bonczolási jegyzökönyvbölnapvilágot látott kivonat is mondja, azvolt az oka, hogy a vér nem a gyo-morba s a test belsejébe ömlött, hanem aszivburokba, amely rövid idö alatt ugy eltelt,hogy a sziv müködését megakasztotta, sziv-bénulást támasztott.

Louwel 1820-ban február 13-án Berryn,Artoise herczegen hasonló sebet ütött, s aherczeg február 14-én lehelte ki lelkét. Ittazonban a vér nem a sziv burkát öntötte el,hanem a gyomorba szivárgott s lévén a sebmeglehetös kicsiny, s a tör is a szivben ma-radva, megakadályozta az erös vérzést, a szi-várgás sokáig tartott.

Ami azt a véleményt illeti, hogy ö fel-sége életét talán még meg is menthettékvolna, nem tudom, ha ott hagyják nyugtonfekve, ahol a sebesülés történt s nyomban eretvágnak a felséges asszonyon : arra nézve,hogy egyebet ne hozzak fel, ott áll Fischerneka statisztikai kimutatása, mely szerint n é g y -s z á z ö t v e n k é t esetben csak h e t v e n -k é t szivsebesülést sikerült meggyógyitani. Haa tör csak a sziv falát járja át, föltehetö, hogya sebesülés nem végzödik katasztrófával, deitt a gyilok a sziv kamaráin és az ellenkezöoldalán levö szivfalon is áthatolt: tehát szinteki van zárva a gyógyulás lehetösége.

A merénylö.A merénylö személyével tulajdonképen csak

most kezdenek foglalkozni, eddig, a meglepetéselsö perczeiben, egészen a háttérbe szorult. Annyitmár a gyilkosság napján mondtak, hogy valószinü-leg hamis nevet vallott be a kihallgatásnál; ebböla föltevésböl aztán különbözö kombinácziók indul-tak ki, amelyek alaptalan volta azonban bebizo-nyult már.

A lapok megemlékeztek arról, hogy háromévvel ezelött Budapesten elfogtak gyilkosságra valószövetkezés gyanujában egy Zuchiatti nevü olaszmunkást, akinek a személyleirása ráillik a királynégyilkosára. A Zuchiatti név azonban a budapestihatóságok elött nem három, hanem tizenegy évelött fordult meg. 1887-ben a csendörség letartóz-tatott öt olasz munkást, kik vasutépitésnél voltakalkalmazva. Azzal vádolták öket, hogy az egyikmérnököt meg akarták gyilkolni s a vizsgálóbirógyilkosságra való szövetkezés büntelte miatt foly-tatta ellenük a vizsgálatot, amelyet azonban egyhét mulva megszüntettek és az öt olaszt, ZuchiattiLuigit, Zuchiatti Maximiliánt, Biasutti Petrót, Fur-lavo Giovannit és Bertoli Guiglielmót szabadonbocsátották. Zuchiatti Luigi akkor harminczhét,Zuchiatti Maximilián pedig huszonöt éves volt, azegyik tehát most negyvennyolcz, a másik harmincz-hat éves s igy egyik sem lehet a királyné gyilkosa,aki huszonötéves fiatal ember.

Genf, szeptember 12.Luccheni az elfogatásnál szószerint a követ-

kezöket vallotta a rendörségen:— Nagyon jól tudtam, hogy egy ural-

kodóné meggyilkolásával senkinek sem fogokhasználni, de példát akartam mutatni. Bármindegyik anarchista ily hiven és pontosanteljesitené kötelességét, akkor nagyon rövididö alatt sikerülne a polgári társadalmat ki-irtani. Sajnálom, hogy a genfi kantonban nincshalálbüntetés. Megtettem kötelességemet ésmár most semmi keresni valóm nincs ezen avilágon. Nem bánom, szolgáltassanak ki Ausz-triának és végezzenek ki a nyaktiló alatt.

A svájczi rendörségeket nem lehet okolni aszerencsétlenségért, ö felsége megtiltotta kiséreté-nek, hogy akárhol is bejelentsék érkezését, s ami-kor a királyné mult bélen Mont de Caux-ba érke-zett, a kanton kormánya a felséges asszony tudtanélkül rendelt ki néhány rendörügynökot ö felségeörizetére. Amikor azonban a királyné ezt észre-vette, azt követelte, hogy hagyják magára, amelykivánságának eleget is tettek.

Genfben most nagy apparátussal kutatják amerénylö multját és esetleges büntársait.

Tegnap Lausanneban tiz embert letartóztat-tak, akik azzal vannak gyanusitva, hogy Lucchenigyilkos tervéröl tudomásuk volt. A rendörség azt

Kedd, szeptember 13. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 5. oldal.

igyekszik megállapitani, hogy Luccheni az utolsóidökben kikkel érintkezett. irásai rendben Toltak.A lausanne-i rendörség augusztus 18-án elkértetöle az irásokat, mert följelentést tettek, hogy gya-nus emberekkel érintkezik. De mivel semmit semlehetett ellene rábizonyitani, a rendörség szeptem-ber 3-án visszaadta neki az irásokat.

Luccheni azt állitja, hogy a gyilkos szerszá-mot egy lausanne-i gyárosnál vásárolta, de többkörülményböl azt kell következtetni, hogy ö magagyártotta. A föügyész tegnap este megmutatta aráspolyt Luccheninak, aki megvallotta, hogy igenisezzel a szerszámmal gyilkolta meg Erzsébet király-nét. Ezt a ráspolyt tegnap délelött találták meg aRue des Alpes 3. számu házának kapujában.Hossza tizenegy czentiméter. Hegye valószinülegakkor tört le, amikor Luccheni elhajitotta.

Az ügyészség eleintén nem akarta elhinni.hogy a gyilkos ezzel a szerszámmal követte el amerényletet. De Luccheni megmaradt annál avallomásnál, hogy ezzel a ráspolylyal szurta mega királynét. Azt mondja, hogy minden erejétösszeszedve, fölülröl lefelé döfte a ráspolyt a ki-rálynö szivébe.

A sebböl e g y e t l e n v é r c s e p p s e mj ö t t ki , ugy, hogy a merénylönek sem arcza,sem ruhája nem lett véres. Mindenki csodálkozikazon, hogy a gyilkos szerszámon egyetlen vércseppsem látszik.

A "Journal" genfi tudósitója azt jelenti, hogya rendörség nagy apparátussal keres hárem gya-nus olaszt, aki kevéssel a merénylet elkövetéseután Genf közelében vasutra szállt

Genf, szeptember 12.Luccheni azt mondta a föügyésznek, mi-

kor a gyilkos szerszámot megmatatta neki:— Igenis ezzel a ráspolylyal szurtam

meg a királynét. Ezt választottam, mert tud-tam, hogy ez a legveszedelmesebb fegyver,mely biztos. Ezt csakis erre a czélra sze-reztem.

Luccheni perfekt franczia. Rendkivül iz-mos, arcza vakmeröségre vall, az alsó állaszéles, állkapcsa erösen elálló. Arczából kiria vadság és merészség. Haja világos barna.Lucchenit tegnap lefényképezték.

Genf, szeptember 12.Ma több anarchistát letartóztattak.

A herczegprimás körlevele.Vaszary Kolos herczegprimás a következö

körlevelet intézte egyházmegyéje papságához :Tisztelendö Testvérek!

Mélységes fájdalomtól lesujtottan, az em-beri gonoszság nagyságától megdöbbenve, re-megö kézzel irjuk e sorokat Hozzátok.

Nemzetünk édes anyjának, Erzsébet ki-rályné ö felségének bennünket oly melegenszeretö szive megszünt dobogni!

Országunknak nincs többé védö angyala!Idegen földön, ahol sulyos testi szenve-

dései közepett enyhet és üdülést keresett,Genfben folyó hónap tizedikén délután gyilkoskéz oltotta ki drága életét!

Nem a csendes halálnak rendes utjánköltözött el körünkböl. Eröszakosan rabolta eltölünk az orgyilkosnak borzalmas tette.

Kegyetlen volt, nagyon kegyetlen az akéz, amely Urnönket királynénkat, vigaszunkat.büszkeségünket durva módon szakitotta leszivünkröl.

Kegyetlen volt az a tör, mely millióknakszivét sebezte meg véresen. Sir. zokog anemzet és a zsoltárossal panaszkodik Isten elött:"Körülvettek engem a halál fájdalmai; a go-noszság árjai megháboritottak engem; elö-vettek a halál töre." (Zsolt XVIII. 5.)

De tisztelendö testvérek, ne merüljünkel egészen fájdalmaink tengerében!

Vigasztalnunk, erösitenünk kell azoknakszirét, kiket e rémületes csapás a legborzasz-

tóbban érintett! Ö felsége a király életének atámaszát, fényét; Gizella és Mária Valéria fö-herezegnök ö fenségei a legszeretöbb édesanyát; a felséges uralkodó család legkedve-sebb rokonát veszitették el.

E nehéz órában az alattvalók szereteté-nek és hüségének kell felemelnie a király ésaz uralkodó család lelkét.

Boruljunk le azért Isten elé és kérjükszivünk egész hevével az ég Urát, hogykegyelmeinek böséges áldásával enyhitse ö fel-ségének és a királyi családnak mélységes szen-vedését. Kérjük a szomoruak Vigasztalóját, ha-zánk Nagyasszonyát, hogy hatalmas közben-járásával legyen segitségére a felséges urnak,midön Isten a szenvedések ezen ujabb kely-hét adja kezébe.

Kérjük az irgalmas Istent, hogy nemze-tünknek a megpróbáltatás e napjaiban eröt ésbátorságot adjon.

Kérjük a hatalmas Eget, hogy édes ha-zánkban ne engedje megnyilni azt a borzal-mas örvényt, melyböl ily világrenditö gonosz-ságok fakadnak.

Boldogult királynénkért pedig könyörög-jünk, hogy annyi földi szenvedés által meg-tisztulva, Isten szinröl-szinre való látásábantalálhassa meg az örök békességet és bol-dogságot.

Égetö fájdalmunk és mély gyászunk külsönyilvánitására rendelem ezennel, hogy a teme-tést megelözö három napon át minden káp-talani, plébániai és szerzetesi templomban azesti harangszó elött fél óráig az összes ha-rangok szóljanak.

A temetés napján feledhetetlen jó király-nénk lelki üdvéért a nevezett összes templo-mokban a hivekkel elözetesen közlendö ünne-pélyes gyászistentisztelet tartassék és arra azösszes helyi, katonai és polgári hatóságok,egyesületek és tanintézetek külön és ideje-korán hivassanak meg a plébániai hivatalokáltal. A temetés napján továbbá a déli és estiharangszó elött ugyancsak fél-fél óráig szólja-nak az összes harangok.

A föegyházmegye területén létezö összestanintézetek elöljáróságait különösen felhivommég a következökre:

A temetés és gyászistentiszteletek nap-jain a tanintézetek müködése szüneteljen.

A gyászistentiszteletek után — amelyeka tanuló ifjuság számára esetleg külön is tart-hatók — az összes tanintézetek gyászünne-pélyt is rendezzenek, amelyen az intézet egyiktanára, vagy tanitója a nemzeti csapás nagy-ságát méltassa és elhunyt királynénk emléke-zetét, a megrenditöen szomoru eseménynekmegfelelö módon, kegyeletes szavakkal vésseaz ifjuság lelkébe.

A mély fájdalom és szomoruság érzel-meiben egybeolvadva, ostromoljuk mindnyájanhö imáinkkal az Eget, hogy hön szeretett ko-ronás királyunk ö felségét, valamint fenségescsaládját és nemzetünket vigasztaló kegyel-meivel erösitse a mondhatlan csapás elvise-lésére; sürü könyekkel megsiratott királynénk-nak pedig adja meg a mennyei jutalom vég-nélküli boldogságát Ámen.

Esztergom. 1898. szeptember 11.K o l o s ,

bibornok, herczegprimás.

A gyászoló Budapest.(A képviselöház gyásza.) A képviselöház

csütörtökön, 15-én délelött tizenegy órakor, aförendiház pedig ugyanaz nap délben 12 óra-kor fogja megállapitani a királyné temetésénvaló részvételének módozatait. Hir szerint aképviselöház busz tagu küldöttséget választ,amelyben valamennyi párt képviselve lesz. A

képviselök közt ezenkivül mozgalom van, hogyminél többen, azok is, akik nincsenek a kül-döttség tagjai közt, Bécsbe menjenek a teme-tésre. Az ellenzéki pártok Erzsébet királyasz-szony halála alkalmából pártértekezleteket fog-nak tartani. Elöbb azonban bevárják a hivata-los tájékoztatást, hogy annak alapján határoz-zanak részvétük kifejezésének módja iránt.

*(A föváros gyásza.) A temetésre, a székesfö-

város küldöttségeként Márkus József föpolgármes-ter, Halmos János polgármester, Matuska Alajoshelyettes polgármester, Rényi Dezsö föjegyzö éshat székesfövárosi bizottsági tag megy. Ha a teme-tés — a végleges megállapodás szerint — csak-ugyan szombaton lesz, akkor a küldöttség márcsütörtökön megy Bécsbe.

A temetés napján az összes székesfövárosihivatalok és iskolák szünetelnek. A föbb utvonala-kon a gázlámpák és kandeláberek égni fognak. Alámpák üvegjeit gyászfátyollal vonják be. A teme-tés ideje alatt az összes templomok valamennyiharangjai szólni fognak.

Berlin város hatóságától a következö táviratérkezett ma Budapest székesföváros polgármes-teréhez :

"Serlin. SDfogiftrat unb ©tabtoerorbnete 511Serlin nefomen em bem ©d) merje ber £>auptftabiSubapeft über ben Söerluft ber geitebten $öniginben luarmften 3lnteil."

(Berlin város elöljárósága és képviselötestü-lete a legmelegebben részt vesz abban a fájda-lomban, amelyet Budapest föváros érez a szeretettkirályné elvesztésén.)

*(A hadsereg gyásza). A katonaság gyá-

szát még nem rendelték el. Miután ez esetbenugy nevezett elsörendü fö- és országos gyászlesz, az összes egyenruhában megjelenö tisz-tek, katonai lelkészek és hivatalnokok bal kar-jukon a rövid gyászfátyolt fogják viselni. Ezen

ivül a tisztek és a katonai intendaturai hiva-talnokok karbojtjaikat, a többi katonai tiszt-viselök a spádé markolatát gyászfátyolba bur-koltan kötelesek viselni szolgálaton kivül is.A tábornokok ezen kivül tábori öveiket is,amennyiben ilyennel megjelennek, gyászflórralkötelesek bevonatni. A zászlókra és lobogókraa gyász elsö szakában gyászfátyolt kell erösi-teni. A gyászidöszakok esetröl-esetre levénmegállapitandók, tartamuk az erre vonatkozórendelkezésektöl függ.

*(Az Akadémia részvéte.) A Magyar Tudomá-

nyos Akadémia tagjai ma délután a nyári szünetmegszakitásával rendkivüli gyülésre jöttek össze,hogy a királyt és a nemzetet ért sulyos csapás fö-lött mély részvétüknek adjanak kifejezést. Az ülést,amelyen a tagok nagy számban jelentek meg,Eötvös Loránd báró elnök nyitotta meg a követ-kezö beszéddel:

Tisztelt Akadémia !Erzsébet királynénak halálát siratjuk, annak

a királyasszonynak, ki trónjának magaslatán olyközel állott a magyar nemzet szivéhez, ki itt, epalota csarnokában tette le koszoruját a mi DeákFerenczünk, a mi Andrássy Gyulánk ravatalára.

Azért gyültünk ma össze, hogy e mérhetetlenvesztesség feletti fájdalmunkat kifejezzük. Kérem atudományos akadémiát, fogadja el erre vonatkozókövetkezö inditványomat:

A magyar tudományos akadémia, áthatva amély fájdalomtól, melyet a nemzet minden fia hönés hiven szeretett királynéjának halálán érez, sziv-böl fakadó hálával és kegyelettel emlékezik meg afenkölt lelkü fejedelemasszonyról, ki" ez akadémiamunkásságának fötárgyát: a magyar nyelvet ésirodalmat öszmién szerette és gyermekeivel is meg-szerettette. E fájdalmát és háláját az akadémianemcsak e rendkivüli ülésének jegyzökönyvében,hanem e palota csarnokában felállitandó emlékmü-vel is meg fogja örökiteni.

Kérem a tisztelt akadémiát, hatalmazzon felarra, hogy e határozatáról szóló feliratát kellö alak-ban és alkalmas idöben a trón zsámolyához jut-tassam és akadémiánknak a nemzet közös gyászá-ban való részvételére vonatkozó intézkedéseketmeglehessem.

Az akadémia az inditványt elfogadta.Az ülésen többek között Wlassics Gyula kul-

tuszminiszter, Zsilinszky Mihály államtitkár, TiszaKálmán, Jókai Mór, Császka György püspök is

6. oldal. — Budapest. 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember 13.

megjelentek. E két utóbbit bizták meg a mai ülésjegyzökönyvének hitelesitésével.

Megemlitjük végül, hogy az akadémia ugyóhajtja megörökiteni a királyné emlékét, hogy apalota oszlopos csarnokába dombormüvet akar he-lyezni, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor akirályné koszorut helyezett Deák Ferencz ra-vatalára.

•(A tudományegyetem gyásza.) A tudomány-

egyetem tanácsa ma délben rendkivüli ülést tar-tott. A tanács elhatározta, hogy a miniszterelnökutján mély fájdalmát és öszinte részvétét juttatjaa trón zsámolyához. A tudomány-egyetem gyászáta miniszterelnöknek dr. Mihalkovics Géza rektorfogja tolmácsolni. A gyászszertartáson küldöttségi-leg képviselteti magát a tudományegyetem, a gyász-lobogókat harmincz napig hagyják fenn az épületfalain. A temetés napján az elöadások az összeskarokon szünetelnek. Október tizedikén az egye-temi templomban ünnepélyes gyászistentiszteletlesz, melynek befejeztével az uj városháza diszter-mében gyászközgyülést tartanak. A gyászközgyülé-sen az egyetemi tanács egy tagja mond emlékbe-szédet. Az egyetemi hivatalos kiadványok harmincznapig gyászkeretben jelennek meg. A gyász miatta tanév megnyitó ünnepét és a tanács ünnepélyesbeiktatását szeptember 25-ére halasztották el.

*(A müegyetem gyásza.) A királyi József-mü-

egyetem tanácsa ma déli tizenkét órakor LipthaySándor rektor elnöklése alatt ülést tartott, hogy anemzetet ért sulyos csapás alkalmából mély fáj-dalmának kifejezést adjon és megállapitsa a rész-vétel módozatait. A müegyetem tanácsa a rektoritanács javaslatára a következö határozatokat fo-gadta el:

1. Fejezze ki a tanács mély részvétét ésgyászát ö felségéhez intézendö külön feliratban.

2. Képviseltesse magát a müegyetem kül-döttségileg a temetésen, a küldöttség áll a rektor-ból, a dékánokból, a csatlakozó tanárokból és ahallgatóság küldöttjeiböl.

3. A müegyetem tanári kaéa és hallgatóságaa ravatalra együttesen koszorut helyez.

4. A müegyetem tanárai, hallgatói tisztvise-löi és összes alkalmazottai három napi gyásztviselnek.

5. A temetés és a gyászistentisztelet napjána müegyetemen minden müködés szünetel.

6. Az elöadások csak a temetés és gyász-ünnepély után, késöbb meghatározandó napon kez-detnek meg.

7. Az országos gyászistentisztelet után a mü-egyetem közelebbröl meghatározandó napon gyász-ünnepélyt tart, melyen a rektor mond emlék-beszedet.

8. A tanév ünnepélyes megnyitása elmaradés helyette a gyászidö eltelte után tartatik mü-egyetemi összgyülés nagyjában a szokott programmszerint.

(Az állatorvosi akadémián.) Az állatorvosiakadémián tegnap délután rendkivüli ülés volt.melyen a hallgatók teljes számban megjelentek. Agyászülést Tergina Péter elnök nyitotta meg, is-merteivé a sulyos csapást. Majd Löw Dezsö mon-dott emlekbeszédet a királyné fölött. Kovács EKároly határozati javaslatot nyujtott be, melybenkötelezönek kérte kimondani gyászszallagok viselé-sét. Egyhangulag elfogadták.

(A középiskolák részvéte.) Erödi Béla dr.tankerületi föigazgató tegnap este értekezletet hi-vott össze, melyen a budapesti középiskolai igaz-

gatók veitek részt. Az összes középiskolákban egy-öntetüen rendezik a gyászünnepélyeket az értekezlethatározata szerint. Elhatározta ugyancsak az érte-kezlet, hogy a tanuló ifjuság a gyász tartama alattgyászfátyolt hord.

(Az Országos kaszinó gyásza.) Az Országoskaszinó választmánya ma rendkivüli ülést tartott.amelynek egyedüli tárgyát a királyné ö felségehalála feletti kegyelet nyilvánitása képezte. Azülésen Wekerle Sándor igazgató elnökölt. Jelenvoltak többek közt Teleki Géza. gróf és Atzél Bélabáró igazgatók és Graenzenstein államtitkár.

Wekerle Sándor elnök az ülést megnyitván akövetkezö beszédet mondta :

Tisztelt választmány!A fájdalomnak, amely a nemzet szivét

fogja el, annak a megdöbbenésnek, annak abánkódó hangulatnak, mely a közérzületeturalja, a mi kaszinónkban is meg kell nyilvá-nulnia, hisz ez a testület a nemesebb érzüle-teknek, a hazafias felfogásnak következetesápolását mindig magasabb czéljai közé sorolta,

A nemesebb érzület mély részvétele töltel bennünket, azon a nagy tragédián, mely alegnemesebb, a legfenköltebb gondolkozásuasszonytól fosztotta meg trónunkat, a hazafiasbánat és aggodalom vernek gyökeret lelkünk-ben, ha a veszteség nagyságára gondolunk,mely bennünket ért ; mert a nagy tragédiábana leverettek, a legjobban sujtottak mi vagyunk.

Nemzeti királyaink rég elmult századok-ban révedezö emléke ujult meg az ö szemé-lyében s azóta a legendaszerü messze multóta nem ült magyarabb királyasszony trónun-kon, mint ö volt, nem értette meg senki job-ban és inkább nemzetünknek nemesebb hiva-tottságát, jelentöségét és igaz érzületét, mintahogy ö megértette és átérezte.

De nemcsak megértette és átérezte, ha-nem fölkent kezének varázserejével foszladozószálakból fonta ujra szorossá azt a köteléket,mely a trónt és nemzetet összefüzi.

A hazafias érzület öszinte melegével, ahódoló tisztelet mély tisztaságával közeledjünkazért mi is ravatalához, hogy egy hamisitatlanolajcseppel mi is hozzájárulhassunk ahhoz azörök mécshez, melynek soha el nem halólángja nemzetének legmélyebb tiszteletét ésel nem évülö hálájának örök melegét óvjameg részére.

Ezután az elnök inditványára egyhangulagelhatározták, hogy

1. Az Országos kaszinó a királyné elhunytaáltal hazánkat ért sulyos csapás felett mélyen ér-zett fájdalmának s mint a közérzület egyik, ténye-zöje a dicsöült emléke iránti hódoló tiszteleténeks el nem évülö hálájának adva kifejezést, felké-retni határozza a magas kormányt, hogy ebbeliérzelmeit a legmagasabb trón elött tolmácsolniméltóztassék.

2. Elhatározta, hogy a dicsöült királyné Bu-dapest egyik nyilvános terén felállitandó, szobrára1000 forinttal járul.

3. Saját disztermében a király és királynéö felségeiknek hazai müvészek által készitendömárvány-mellszobrait felállitja, hogy ezáltal mara-dandó-kifejezést adjon azon mély tiszteletnek, há-lának s az utókor részére is megóvandó kegyelet-nek, melylyel a dicsöült királyné emléke és a leg-magasabb trón iránt viseltetik.

4. Elhatározta, hogy a kaszinó egy hónaponát gyászlobogókkal és gyászdiszitéssel maradjonellátva.

Végül Gulner Gyula választmányi tag indit-ványára az elnöki beszéd egész terjedelmében ajegyzökönyvbe foglaltatott.

*(A budapesti ujságirók egyesületének) választ-

mánya e hónap 15-én, csütörtökön, délután félnégy órakor rendkivüli ülést tart, amelyen a ki-rályné gyászos elhunyta alkalmából részvéténekfog alkalmas módon kifejezést adni.

(Az 1848—49-es honvédség) egyleteinek or-szágos központi bizottsága a miniszterelnökségutján az alábbi részvétnyilatkozatot küldte ö fel-ségéhez:

Felséges császár és apostoli király! Leg-kegyelmesebb urunk! A kifejezhetetlen fáj-dalom, mely felségedet, legkegyelmesebb szere-tett királyunkat a tegnapi nappal érte, leirha-tatlan csapást mért a magyar nemzetre skifejezhetetlen fájdalommal sujtotta az öreg. egy-kori honvédek mindegyikének szivét. Felséged,urunk királyunk és felséges királynénk párat-lan fejedelmi kegygyei nyujtották jobbjukathárom évtized elött szenvedéseink enyhitésére.E felejthetetlen királyi kegy örök emlékénekmély hatása alatt földreborulva fohászkodunk aMindenség ura, Isten véghetetlen kegyelméhez,hogy áldja meg felségedet és fenséges gyer-mekeit a keresztényi hitnek ama törhetet-len erejével, mely a csapás fájdalmai el-

viselését lehetövé teszi. Vajha enyhithetnéfelségednek mély fájdalmát leghübb alatt-valóinak, az öreg honvédeknek, öszinte,mély és. fájdalmas részvéte s az a tudat,hogy fohászaik magyar hüséges kebel-böl fakadnak s a legjobb királyné emlékétáldó imáik messze-messze sarjainkra örökségülszállanak. Kelt Budapesten, 1898, szeptemberhó 10-én. Felséges császár és apostoli kirá-lyunk, legkegyelmesebb urunknak legalázato-sabb hüséggel hódoló szolgái : Az 1848—89-eshonvédség egyleteinek országos központi bi-zottsága. Podmaniczky Frigyes báró elnök,dr. Balogh Sándor bizottsági elnök, MikárZsigmond föjegyzö.

(A park-klub részvéte.) A park-klub hölgy- ésférfiválasztmánya ma délután együttes ülést tartott,melyen egyhangulag az alábbi határozatot hozták :

1. A park-klub igazgatósága intézzen felira-tot a kormányhoz, kérve, hogy a park-klubnak,mint egyesületnek mély fájdalmát és részvétét amagas trón zsámolyához juttatni kegyeskedjék.

2. A park-klub a megdicsöült királynénaknemzeti közadakozás utján, a fövárosban felálli-tandó emlékszobra költségeihez saját pénztárából1000. forinttal járul.

3. A gyászeset alkalmából a park-klub épü-letén alkalmazott gyászdiszt 30 napon át fentartja.

Gróf Karátsonyi Jenöné és báró Atzél Bélánea park-klub választmányi ülése után saját részük-röl szintén ezer-ezer forinttal járultak a szoborköltségeihez amelyet Nyirák Lajos, a klub titkáraa kereskedelmi banknál el is helyezett mint azilletö urnök adományát.

(A kereskedelmi miniszter rendelete.) DánielErnö báró kereskedelmi miniszter valamennyikereskedelmi és iparkamarához a következö kör-rendeletet intézte: .

Felséges asszonyunk Erzsébet királyné gyil-kos kéznek esett áldozatul. Halála gyászba bontjaaz egész nemzetet, mélynek minden rétege osztozikfelséges urunk fájdalma és gyászában. Ebböl agyászból kétségkivül kiveszik részüket kereskedelmiés iparkamaráink s általuk a kereskedö és iparos-osztály is, mire nézve a megfelelö módot megtalálnia kamarák feladata leend.

Azonkivül elrendelte a kereskedelemügyi mi-niszter, hogy valamennyi állami és államilag segé-lyezett ipáfoktatási intézetben a temetés napján aziskolák teljesen szüneteljenek ; a hivatalos gyász-ünnepély napján az iskolák az összes ifjuság rész-vételével gyászünnepélyt tartsanak ; a helyi egyházak által rendezendö gyászünnepélyen az iskolákösszes ifjuságokkal részt vegyenek.

*

(A vöröskereszt egyesület gyásza.) A vörös-kereszt egyesülelet sulyosan érinti a királyné ha-lála. 1879 óta védnöknöje a királyné ennek azemberbaráti intézménynek, melynek egy közgyülé-sén személyesen is részt vett. 1880 május 10-énaz Akadémia disztermében tartott közgyülésen fog-lalta el Erzsébet királyné az elnöki széket. AzAkadémia termében azóta sem hallatszott olyanlelkes, viharos éljen, mint mikor a királyné belé-pett. A királyné többször is meglátogatta a vöröskereszt egyesülelet és jótékony pártfogását rá min-denkor kiterjesztette.

*(A magyar kereskedelmi csarnok) választ-

mánya ma rendkivüli ülést tartott, amelyhez aválasztmány tagjai teljes számban megjelentek.

Az egyesület" elnöke haraszti Jellinek Henrika meghatottságtól reszketö hangon a következö atagok által állva meghallgatott szavakat intézte aválasztmányhoz :

A gyilkos merénylet, amelynek áldozataErzsébet királyné lett, gyászba boritotta a nemzetet,lesujtotta és igaz mély fájdalommal töltölte el anemzet hü fiait.

Nincsen szavam, amely a mi érzéseinket hi-ven és méltóan kifejezhetné. A csodálatot, a tiszte-letet, a rajongásig érö szeretetet kellene tolmácsol-nom, — s ime a vérfagyasztó érzés tompa fáj-dalma tolul ajkaimra.

Erzsébet királyné az erényeknek utolérhetet-len eszményképe. — Nem a hatalomnak oly dusmértékben rendelkezésére állott eszközeivel, hanemszellemének varázsával, lelkének kincsével kapcsoltaössze a nemzetet a trónnal.

A századvég rideg és materialisztikus áram-latai közepette Erzsébet királyné alakja — ember-

Kedd, szeptember 13. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 7. oldal.

feletti lényként — dicssugártól övezve tünt fel sigy fog tündökölni az idök végéig hazánk törté-netében.

Amidön ezen fájdalmas pillanatban szerete-tünknek, ragaszkodásunknak és hüségünknek a miszerény szivünkben mi is kifejezést adunk, foglal-juk ezt össze azon fohászban : "Adjon Isten erötszeretett királyunknak a sors ezen sajtó csapásá-nak elviselésére s találjon vigaszt a nemzet ra-jongó szeretetében s azon áldásban, amelyet dicsöországlása kunyhóban és palotában lépten-nyomonkeltett és alkotott.

Inditványozom az elnökség nevében :1. a magyar kereskedelmi csarnok választ-

mánya a föváros rokon testületeivel együttesen fel-hivást intéz a székes föváros összes kereskedöihez,hogy a végtisztesség napján a mély gyász jeléülü z l e t e i k e t z á r v a t a r t s á k ;

2. határozza el a választmány, hogy Magyar-ország örangyala emlékének megörökitésére felálli-tandó szobor létesitéséhez ugy maga hozzájárul,mint a tagok körében e czélra gyüjtést rendez.

Ez inditványokat egyhangulag elfogadták.

A vidék gyásza.

A vidéki városokból még egyre jönnekhirek a gyászos hir hatásáról. A mai nap fo-lyamán a következö táviratokat kaptuk:

Veszprém, szeptember 12.Fenyvessy föispán 16-ára rendkivüli megyei

közgyülést tart. amely kizárólag a nemzeti gyász-szal foglalkozik. A közgyülésen el fogják hatá-rozni, hogy részvétüknek mily módon adjanak ki-fejezést. A vármegye tisztviselöit s a törvényható-sági bizottság tagjait a föispán felhivta harmincznapi gyász viselésére. Az egész polgárság elhatá-rozta a gyász viselését. A legtöbb testület koszo-rut küld. Veszprém varosa e napokban szinténrendkivüli közgyülést tart. Az összes felekezetekgyászistentiszteletet rendeznek.

Brassó, szeptember 12.Brassó vármegye minden intézkedést megtett

arra nézve, hogy a lakosság a királyné elhunytafelett érzett gyászát méltón fejezze ki. A vármegyeközigazgatási bizottságának mai ülésén MaurerMihály föispán tolmácsolta azt a mély fájdalmat,amelyet a megye lakossága a nagy veszteség fe-lett vallás- és nemzetiségi különbség nélkül érez ésinditványozta, hogy a bizottság a királyné emlé-két jegyzökönyvileg örökitse meg. Az ülésen némacsöndben hallgatták végig a föispán beszédét ésegyhangulag elfogadták az inditványt. A vármegyetörvényhatósági bizottsága a királyné halála alkal-mából rendkivüli közgyülést tart. Általános az óhaj,hogy a királyné temetésén a vármegye küldöttsé-gileg képviseltesse magát.

Debreczen, szeptember 12.Debreczen egészen gyászba borult. A város-

ban mindenfelé óriási fekete zászlók lengenek. Avárosi törvényhatóság kedden rendkivüli közgyülésttar, amelyen a királyné emlékét jegyzökönyvbenmegörökitik, a miniszterelnököt fölkérik, hogy tol-mácsolja a város részvétét a királynál és intézked-nek, hogy az összes felekezetek iskolái gyászisten-tiszteletet tartsanak. A jogakadémiai ifjuság a nagy-közönség bevonásával fog gyászünnepélyt tartaniés tizennégy napig fekete karszalagot hord. Azsidó nöegylet ezer forintos Erzsébet-alapitványttesz, melynek kamataiból minden évben a királynéhalálának évforduló napján sorsüldözött szegényasszonyokat segélyeznek, valláskülönbség nélkül.

Mátészalka, szeptember 12.Felséges királynénk tragikus halála nagy

izgatottságot keltett és mély bánatba ejtette Máté-szalka városát és környékét. A házakon gyász-lobogók lengenek. Ilosvay Endre föszolgabiró kép-viselötestületi gyülést hivott egybe és a gyász külsökifejezésére vonatkozólag intézkedett.

Eperjes, szeptember 12.A rettenetes csapás hire, mely hazánkat

királynéjától fosztotta meg, mondhatatlan részvétetés gyászt keltett egész Sáros vármegyében. Nyom-ban a lesujtó hir vétele után sz egész megyébenkitüzték a gyászzászlokat és több templomban mind-járt vasárnap délelött az istentisztelet alkalmávalkülön imában emlékeztek meg a királyi, a hazátés a nemzetet ért iszonya veszteségröl. A vármegyetörvényhatósági bizottságát rendkivül közgyülésre

hivtak össze, amelynek egyetlen tárgya a gyász-eset lesz. A rendkivüli közgyülést 17-én tartjákmeg. A 14-én tartandó közigazgatási bizottságiülés szintén kizárólag ezzel a tárgygyal fog fog-lalkozni és a további tárgyalásokat el fogja na-polni. Eperjes városa szintén rendkivüli közgyüléstfog tartani, amelyre a polgármester 14-ére hivtaegybe a képviselötestületi tagokat. Az eperjesi"Széchenyi-kör", az "Eperjesi társadalmi egylet"és a "Sárosmegyei jótékony nöegylet" rendkivüliközgyüléseket hivtak össze. Az eperjesi jogaka-démia tanári kara nyomban a gyászeset hire utánrendkivüli gyülésre jött össze, amelyen Wlas-sics miniszter hivatalos sürgönyét tárgyalván, lé-péseket tett a gyász méltó kifejezésére ésgyászünnepély tartására nézve s táviratot in-tézett a kultuszminiszterhez, kérve, hogy mélygyászának és fájdalmának kifejezését a trón eléelé juttassa. A jogakadémiai ifjuság is nyombanülést tartott, amelyen Horváth dr. a kar dé-kánja, beszédet intézett a teljes számmal egybe-gyült ifjusághoz, amely a dékán javaslatára ki-mondotta, hogy a nemzeti gyászban szivvel-lélekkelosztozik, hogy egy negyedévig a bal karon gyász-szalagot visel, hogy a gyászünnepélyen, amely akollégiumban fog rendeztetni, részt vesz, s ennekmüsorában magának részt kér, végül, hogy résztvesz a városban tartandó valamennyi gyászünne-pélyen és gyászistentiszteleten.

Békés-Csaba, szeptember 12.Békésmegye közigazgatási 'bizottsága Lukács

György föispán elnöklése alatt tartott gyülésénfájdalmasan emlékezett meg a nemzetet és királytért óriási veszteségröl. A föispán könyezve mon-dotta többek közt:

— Tegyünk fogadást, hogy lelkünk mindenerejével azon leszünk, hogy ösz királyunk szenve-désein enyhitsünk.

A föispán beszédét a bizottsági tagok állvahallgatták végig és elhatározták, hogy jegyzökönyvbeiktatják.

Máramaros-Sziget, szeptember 12.Máramaros-Szigetre este 7 órakor érkezett a

megdöbbentö gyászesetröl az elsö értesités RosznerErvin báró föispánhoz. Idöközben hasonló tartalmutáviratok érkeztek a kabola-polyánai vadászterüle-ten idözö Ferencz Salvator és József Ágost föher-czegek részére a máramaros-szigeti erdöigazgató-sághoz. Roszner Ervin báró föispán, TomcsányiGusztáv erdöigazgatóval azonnal kocsira ült, hogya királyné haláláról a föherczegeket még az éjjel ér-tesitse. Éjfél körül érkeztek Kabola-Polyánára, de aföherczegek nem a községben, hanem az erdöség-ben berendezett vadásztanyákon háltak. Az egyikvadásztanya 12 kilométerre, a másik két kilométer-rel még távolabb fekszik a községtöl s csak gyaloglehet megközeliteni. A föispán értesitette a föher-czegeket a megdöbbentö halálesetröl.

Mindkét föherczeg még az éjjeli órákban ut-nak indult, lázas sietséggel haladva elöre az erdeigyalogösvényeken. Kabola-Polyánáról Nagy-Bocskóigkocsin tették meg a 11 kilométernyi utat. Nagy-Bocskón a föispán intézkedéséböl külön vonat várta föherczegekre, de ez a Máramaros-Szigetröl haj-nalban induló gyorsvonathoz nem csatlakozhatott,mert a föherczegek csak 7 óra után érkezhettekMáramaros-Szigetre s különvonaton Debreczen ésa rákosi királyvágányon át folytatták utazásukatBécsbe.

A föispán a nagy veszteség alkalmából e hó13-ára törvényhatósági bizottsági rendkivüli gyász-közgyülést hivott össze. Lator Sándor alispántáviratban tudatta a közigazgatási hatóságokkala királyné halálát.

Zala-Egerszeg, szeptember 12.Zalavármegye törvényhatósági bizottsága Jan-

kovich László dr. gróf föispán elnöklése alatt nagy-számu bizottsági tag jelenlétében ma rendes köz-gyülést tartott. A föispán kevéssel 10 óra elöttmélyen meghatott hangu beszéddel nyitotta meg aközgyülést. Inditványozta, hogy a törvényhatóságtagjai a római katholikus templomban tartandógyászisteni tiszteleten részt vegyenek. Az isten-tiszteleten, melyet Balaton József apátplébá-nos a káplánok segédletével végzett, a vá-

ros egész közönsége részt vett. Istentiszteletután a gyülést ujból megnyitották. Az orszá-got ért nagy csapást közlö miniszteri leiratot föl-olvasták, melyet a közgyülés szomoruan vett tudo-másul. A gyászesetet jegyzökönyvbe igtatták és aztö felségéhez feliratilag juttatja. A nagy halott ra-vatalára koszorut helyez s a temetésen a föispán,az alispán, Balaton József, Batthyányi József grófés Bogyay István által képviselteti magát.

Temesvár, szeptember 12.A város törvényhatósági bizottsága holnap

délelött tizenegy órakor, a megye közönsége pedigszerdán délelött tizenegy órakor tart rendkivüliközgyülést. Az iskolai ifjuság részére külön gyász-misék lesznek a temetés napján a város összestemplomaiban.

Szeged, szeptember 12.Szeged város törvényhatósága ma délután

rendkivüli közgyülést tartott és elhatározta, hogy akirályné emlékét és halála fölött érzett mély fáj-dalmát jegyzökönyvben megörökiti, ö felségéhez akirályhoz feliratot intéz, melyben legmélyebb fáj-dalmát és részvétét és egyuttal odaadó hüségét ésszeretetét tolmácsolja. A temetésen küldöttséggelképviselteti magát és a ravatalra koszorut küld,ünnepélyes gyászmisét tartat s azon testületilegvesz részt és az összes polgári és katonai hatósá-gokat meghivja. Szeged város összes hatóságai,egyesületei és testületei intézkedtek már a gyászkülsö kifejezésének impozánssá tétele iránt.

Kolozsvár, szeptember 12.Az Erdélyi magyar közmüvelödési egyesület

szünet utáni elsö rendes ülése ma délután kizáró-lag a gyászesettel foglalkozott. Az ülésterem feketeposztóval volt bevonva. Béldi Ákos gróf elnök aztinditványozta, hogy az "Erdélyi magyar közmüve-lödési egyesület" részvétét jegyzökönyvileg örökitsemeg és a királyhoz részvétfeliratot intézzen ; az"Ergélyi magyar közmüvelödési egyesület" iskolái-ban és óvodáiban gyászünnepélyek rendeztessenekés a temetésen küldöttségileg résztvegyen. Az in-ditvány egyhangu elfogadása után az ülést be-zárták.

Szatmár, szeptember 12.Vasárnap este 8 óra elött ezrével tolongott

a nép a postára, hogy a fövárosból érkezett lapok-ból értesüljön a részletekröl és az ujságokat azutczai lámpák alatt csoportokban olvasták azemberek.

Szatmár város törvényhatósága mai rendesközgyülésén Hugonnay Béla gróf föispán a részvétigaz hangján emlékezett meg azon megmérhetet-len, megrenditö fájdalomról, mely országunkatkirálynénk halála által érte. A közgyülés elhatá-rozta, hogy ö felségéhez részvéttáviratot intéz sazután elnapolta magát. Kedden a székesegyház-ban Meszlényi Gyula püspök gyászmisét mond akirályné lelkiüdveért.

Esztergom, szeptember 12.Andrássy Mariska urhölgy, az alispán leá-

nyának kezdeményezésére az esztergomi hölgyekelhatározták, hogy az ország hölgyközönségéhezfelhivást intéznek az áldott emlékü királyné rava-talára helyezendö koszorura való gyüjtésre. A moz-galmat nyomban meginditották.

Versecz, szeptember 12.Szeretett királynénk meggyilkoltatásának hire

mely hivatalos formában csak vasárnap délbenérkezett ide, nagy megdöbbenést és fájdalmat oko-zott. Az összes középületekre kitüzték a gyász-lobogókat. Törvényhatóságunk részvéttáviratot fogintézni a királyhoz és a temetésen is képviseltetimagát.

Lugos, szeptember 12.Dessewffy csanádi püspök szerdán a temes-

vári székesegyházban nagy requiemet tart, azutánBécsbe utazik a királyné temetésére. A krassó-szörényi városokban tervezett bérmáló körut —noha már minden készület meg volt téve — eközbejött gyász miatt elmarad.

Kaposvár, szeptember 12.

A királyné halálának hirére félbeszakitottáka szinielöadást. Az egész városban mindenütt elhallgatott a zene, minden nyilvános helyiség kiürült

8. oldal. — Budapest 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember 13.

Nagybecskerek, szeptember 12.Torontál vármegye közigazgatási bizottságá-

nak ma délben tartott rendkivüli közgyülésébenRónay Jenö föispán megemlékezett az országot értsulyos csapásról. A közgyülés elhatározta, hogy abelügyminiszter utján részvétiratot küld a király-hoz. A vármegye hat hétig fekete pecsétel használ.Az összes iskolákon, középületeken és sok magán-épületen gyászlobogó. A törvényhatósági bizottságszeptember 14-én rendkivüli közgyülést tart a gyásztárgyában.

Vácz, szeptember 12.Vácz törvényhatósági bizottsága rendkivüli

gyászközgyülésében elfogadta egy elözö értekezle-ten a Gajári Géza országgyülési képviselö által tettinditványokat. A képviselötestület elsö sorban he-lyeslését fejezte ki Zádor János dr. polgármester-nek, hogy a képviselötestületet a törvényes formákmellözésével ezuttal összehivta. Az "Országos Hir-lap", "Nemzet", "Budapesti Napló" és "BudapestiHirlap" 11-iki számaiban megjelent czikkeket fel-olvasták. A Budapesten felállitandó országos szo-borra a képviselötestület megszavazott száz forin-tot. A város a temetésen a polgármester és Frey-singer dr. által fogja magát képviseltetni. Nagyhatást keltett a polgármester emlékbeszéde, mély-nek befejeztével Gajári Góza felolvasta SzilágyiDezsö beszédét, majd Jókai Mór, Mikszáth Kálmánés Rákosi Jenö czikkeit a gyászesetröl. A közgyü-lés meghatottan hallgatta végig a felolvasást.

Löcse, szeptember 12.Lázasan folytak az elökészületek a király

fogadtatására, mikor a lesujtó gyászhir megérke-zett. Nemzetiszin lobogódiszbe öltözött város vártaa királyt. Lassankint lekerültek a házakról a nem-zetiszinü zászlók és helyükbe kerültek szomorufekete gyászlobogók.

Fogaras, szeptember 12.Bausznern Guido föispán 21-ére hivta össze

a vármegye képviselötestületét, hogy gyász-köz-gyülésen rójja le kegyelete adóját Erzsébet ki-rályné, Magyarország égbe szállt védangyala feled-hetetlen emlékének. A fogadási gimnázium tervezettmegnyitó ünnepélye jövö évre marad, mert a gyászideje alatt Fogarason ünnepélyt nem rendeznek.

Eger, szeptember 12.Kállay föispán rendkivüli megyei közgyülést

hivott össze 17-re. A föszékesegyházban holnaprequiem lesz, melyen Samassa fog pontifikálni. Azérsek elrendelte, hogy esténkint a város összestornyaiban a harangok szóljanak. Az egyházmegyeterületén mindenütt gyász-istentiszteletet tartanak atemplomokban.

Zágráb, szeptember 12.A községtanács ma délelött Mosinszky pol-

gármester elnöklése alatt rendkivüli ülést tartott,amelyen csaknem az összes tanácsosok fekete ru-hában jelentek meg. A polgármester megindulthangon adta tudomására a községtanácsnak akirályné elhunytát, majd kiemelte a királyasszonyerényeit és felhatalmazást kért arra, hogy a köz-ségtanács részvétét táviratilag fejezhesse ki. Aközségtanács állva hallgatta meg a beszédet és azutolsó szavakra "szlava" kiáltásokba tört ki.

A horvát országos kormány egyelöre orszá-gos gyászt rendez el. A hadtest-gyakorlatokat be-szüntették.

Nyiregyháza, szeptember 12.A gyászhirröl az elsö értesülés Feilitzsch

báró föispánhoz érkezett. Kora reggel a "SzabolcsiHirlap" rendkivüli kiadásából értesült a város aszomoru hirröl. A nép csoportonkint összverödveolvasta a hirt. A középületekre kitüzték a gyász-lobógót. A városi tanács ma ülést tartott. Elha-tározták, hogy rendkivüli közgyülési hivnak össze.A királynál feliratilag fejezik ki részvétüket és aravatalra koszorut küldenek. Feilitzsch báró fö-ispán tegnap este a fövárosba utazott.

Pozsony, szeptember 12.A mai rendkivüli közgyülést Szalavszky fö-

ispán rendkivül megható, szép beszéddel nyitottameg, melyben a boldogult királyné elvesztése fölöttvaló mély fájdalmának adott kifejezést. A teljesszámban megjelent, feketébe öltözöit bizottságitagok mély megindultsággal egyhangulag elfogadták

a tanács javastatait, melyeket a tanács tegnap ótamég azzal toldott meg, hogy Pozsony város a bol-dogult királynénak emelendö szobor érdekében in-ditott mozgalomhoz szivvel, lélekkel csatlakozik ése czélra ezer forintot megszavaz. "Az Andrássy fö-jegyzö által felolvasott részvétfeliratot szintén elfo-gadták, mire a föispán az ülést berekesztette.

Szombathely, szeptember 12.Reiszlg Ede föispán szeptember 19-ére rend-

kivüli közgyülésre hivta össze Vas vármegye tör-vényhatóságát; ezt megelözöleg gyászistentisztele-tet tartanak a püspöki székesegyházban. Szombat-hely város ugyanakkor közgyülést tart. Vas vármegyeösszes községeiben gyászlobogók lengenek. A zenétaz egész vármegye területén beszüntették. Mulat-ságok és a bucsuk nem tartatnak meg. A férfiakkalapjaikon gyászfátyolt, a katonák és az egyen-ruhás állami, megyei és városi alkalmazottak feketekarszalagot viselnek. A királyné temetésének nap-ján a vármegye összes templomainak harangjaizugni fognak. Károlyi alispán kiáltványt intézetta vármegye lakosságához a nemzeti gyász ügyében.

A hivatalos sajtó.A "Budapesti Közlöny" mai száma a követ-

kezöket közli:A magyar nemzet gyásza.

A népszeretetnek az az évtizedek ótafolyvást hódolattal, bálával és rajongással ki-fejezett lelkesedése, melylyel a hü magyarnemzet mindig és mindenütt elárasztotta jósá-gos királynéját, valahányszor csak az ország-ban megjelent s huzamos ideig és mindigszeretettel idözött s legmelegebb áldásával ki-sérte miden lépését, midön távoli földeken,anyai mély fájdalmai közben, vigaszt keresnijárt: egy elrémitö hir sulyos hatása alattegyszerre szóval ki nem fejezhetö bánatra ésizgató keserüségre vált.

Ha a természetnek kivételt nem ismerörendje szerinti halállal vesztettük volna is elnemzetünk földi patronáját: akkor is nehézvolna megnyugodni e minden jó lelket nyo-masztó csapásban. Hát még igy, mikor aközbánat érzésébe az a keseritö tudat vegyül,hogy a legnemesebb sziv, a legáldottabb ki-rályné, akiért annyian lettek volna készekfeláldozni saját életöket, egy elállatiasult ör-jöngö ember gyilkoló kezének esett hirtelenmartalékul.

Hányan, de hányan mondhatták el e hirhallatára világszerte, különösen hazánkban,ugyanazokat a mélyen meginditó, egyszerüszavakat, melyeket ö felsége a király a nagymegrendülés elsö perczeiben ejtett ki: "Meg-foghatatlan, hogy mint támadhatta meg egyember ezt asszonyt, aki egész életén át soharosszat, mindig csak jót tett!"

*Bécs, szeptember 12.

A "Wiener Abendpost" irja:Ez a mondás: "Mindnyájan egy ház és

egy család vagyunk", soha sem volt annyiraigaz, mind ezekben a napokban és ez az aforrás, amelyböl a szivek azt a reményt me-ritik, hogy császárunkat ez a legsulyosabbpróba sem fogja megtörni. A megható rész-vétnyilatkozatok mint azt a reményt fejezik ki,hogy az uralkodó kiállja a csapást és ujrapéldáját adja annak a hösi kötelességérzetnek,melynek csodálatraméltó mintaképe gyanántállott mindenkor kortársai elött.

Ausztria gyásza.Bécs, szeptember 12.

A bécsi tözsdekamara rendkivüli teljes ülé-sén Müller elnök beszédében, amelyet állva hall-gattak végig, kifejezte a legjobb, legfenköltebbcsászárné elvesztése felett, érzett legmélyebbfájdalmat és kimondhatatlan gyászt, A gyülekezetegyhangulag elhatározta, hogy a temetés napján atözsde zárva marad,

Prága, szeptember 12.A franczia konzul ma délben a konzulátusi

titkár kiséretében a helytartóságra hajtatott ésCoudenhove gróf helytartó elött kifejezte kormá-nyának a részvétét, a maga nevében pedig a bor-zalmas telt fölött felháborodásának és az uralkodó-ház gyásza fölött részvétének adott kifejezést.

Trieszt, szeptember 12.A városi tanács mai rendkivüli ülésén Doni-

pieri polgármester beszédet mondott, amelyben alakosság mély részvétének adott kifejezést és be-jelentette, hogy a város részvétét már táviratilagtolmácsolta ö felségénél. A városi tanács felállás-sal hagyta jóvá ezt az intézkedést és megbiztaa polgármestert, hogy a temetésen jelenjen meg.Azután az ülést a gyász jeléül elnapolták.

Krakó, szeptember 12.A községtanács mai rendkivüli ülésén egy-

hangulag elfogadta az elnöknek azt az inditványát,hogy ö felsége elhunyta alkalmából legmélyebbfájdalmának adjon kifejezést és a temetésen kül-döttségileg képviseltesse magát.

Laibach, szeptember 12.A herczegpüspök a székeskáptalannal és a

katholikus papság egyéb képviselöivel, a tarto-mányi bizottság tagjai, a községi képviselötestület,a közjegyzöi kamara képviselöi, a kereskedelmi ésiparkamara, az evangelikus egyházközség képviselöiés valamennyi egyesület küldöttségei azzal a kére-lemmel járullak a tartományi elöljáróság elé, hogylegmélyebb részvétük és legfájdalmasabb gyászukkifejezését juthassa a trón zsámolyához. A lakos-ság minden rétegéböl és az ország minden részé-böl egyre-másra jönnek a részvéttáviratok.

Görz, szeptember 12.A községtanács ünnepélyes ülésén Venuti dr.

polgármester a város meleg érzelmeit tolmácsolóbeszédben emlékezett meg az elhunyt királynéról.Igaz hazafiságra valló szavakkal fejezte ki a királyÖ felsége iránt való részvétet, mire a községtanácselhatározta, hogy ö felségéhez táviratot intéz, amely-ben részvétét és hódolatát fejezi ki.

A külföld részvéte.Bécs, szeptember 12.

A nap folyamán a föudvarmesteri hiva-talhoz számtalan távirati részvétnyilatkozat ér-kezett a miniszterektöl és állami föméltó-ságoktól, a diplomatáktól, a föpapságtól, afönemességtöl és magasrangu katonai szemé-lyiségektöl. Számos egyesület elhatározta, hogykifejezést ad gyászának, hasonlóan valamennyikorona-tartomány tartományi bizottságai ésközségi képviselö-testületei is. Számos községiképviselö-testület küldöttséget meneszt a te-metésre,

Bécs, szeptember 12.Szirmadsev bolgár diplomácziai ügyvivö

ma délután átadta a külügyminiszternek a bol-gár kormány részvétét. Ferdinand fejedelemrészvéttáviratot küldött a királynak.

Berlin, szeptember 12.Tegnap délután az összes porosz miniszté-

riumok épületein kitüzték a gyászlobogót. A kül-ügyi hivatal és a birodalmi gyülés épületein márdélelött óta zászlók lengenek, A királyi palotán,Frigyes császárné palotáján és valamennyi her-czegi palotán a mai nap óta félárboczra eresztvelengnek a lobogók.

A királyi szolgálati épületek, ugyszintén akaszárnyák is parancsot kaptak, hogy tüzzék ki agyászlobogót. A városházán, a tözsdén, a vásár-csarnokokon és a tüzoltók épületein félárboczraeresztették a zászlókat. Számos házon, igy neve-zetesen a Friedrichs-strassen és az Unter denLindenen félárboczra bocsátva leng a német lobogó.

Sok üzlet kirakata gyászdiszitéssel vanékesitve. Az osztrák-magyar nagykövetség palotá-jában megjelentek Eulenburg gróf föudvarmes-ter, Plessen tábornok, a föhadiszállás parancs-noka és Hahnke, a katonai iroda fönöke. Lucanusa polgári kabinet-iroda fönöke már vasárnap reggel részvétlátogatást tett a nagykövetségnél. AHedvig-templomban, valószinüleg a temetés nap-ján, gyász-istentiszteletet tartanak.

Berlin, szeptember 12.A "Reichsanzeiger" irja :A császár a birodalom fejedelmeivel és

szabad városaival, valamint az egész németnéppel összeforr a legbensöbb részvétben amelymondhatatlan szerencsétlenség fölött, amelyFerencz József császárt és királyt és a szö-vetséges Ausztria-Magyarország népeit sujtotta.

Kedd, szeptember 13. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 9. oldal.

A felséges hitvesért, a német vérböl származóés országaitól oly hirtelen elragadott nemesfejedelemasszonyért valo fájdalmas gyásztnyomon kiséri az általános felháborodás a gyávagyilkos ellen, aki arra vetemedett, hogy Svájczföldjét az anarchizmus legátkosabb cselekede-tével szentségtelenitse meg.

Az udvar négy heti gyászt fog viselni.Karisbad, szeptember 12.

Sándor szerb király holnap elutazik in-nét, de nem Svájczba megy, ahová tervezte,hanem Baden-Badenbe. A királyra a gyilkos-ság hire lesujtó hatást tett.

Kopenhága, szeptember 12.A görög király, a dán trónörökös és

János glücksburgi herczeg ma délután részvét-látogatást tettek Trautenberg báró osztrák-ma-gyar követnél.

Bukarest, szeptember 12.A borzasztó hir ide tegnap a délelötti órák-

ban érkezett. Az osztrák-magyar követségen azon-nal kitüzték a gyászlobogót. Sturdza Demeter mi-niszterelnök, aki Sinaiában tartózkodott, azonnalBukarestbe sietett, hogy a követségnél az egészkormány nevében legmélyebb részvétét tolmácsolja.Részvétnyilatkozatuk megtétele végett a többi mi-niszterek is megjelentek a követségnél. A temetésnapján a székesegyházban gyászistentisztelelet tar-tanak.

Pétervár, szeptember 12.A "Journal de St. Petersbourg" irja :A táviró rémitö hirt hoz arról a gaz merény-

letröl, melynek ö felsége Erzsébet császárné áldo-zatul esett. Akadt egy örült ember, aki orvul meg-gyilkolt egy uralkodónöt, akinek nem volt ellensége,nem lehetett ellensége, akinek egész élete a leg-magasztosabb erények mintaképe volt, akinek elö-kelö lelki tulajdonságait mindenki tisztelte. Eborzasztó büntett gondolatán fájdalmasan szorulössze a sziv. Erzsébet királyné ö felsége azzal areménynyel ment Svájczba, h o g y u j e r ö tg y ü j t a küszöbön lévö nagy ünnepekre,amelyekre Ausztria-Magyarország összes Képeinekloyalitása jeléül ö felsége jubileuma alkalmábólBécsben készülödtek s amelyek a kegyetlen ésolthatatlan fájdalmat, mely az uralkodónö anyaiszivét érte, enyhithették volna. Ausztria-Magyar-ország fájdalomtól áthatott népei egyesiteni fogjákimáikat forrón szeretett uralkodójuk fohászával.Az orosz nemzet szive mélyéböl osztozik azokbanaz érzelmekben, amelyek Ferencz József ö felségevalamennyi hü alattvalóját eltöltik és szivbölóhajtja, adjon Isten a fenkölt uralkodónak eröt aborzasztó csapás elviselésére.

Lausanne, szeptember 12.A nemzetközi mezögazdasági kongresszust

ma Ruffy szövetségi elnök nagyszámu külföldi sze-mélyiség jelenlétében megnyitotta. Az elnök meg-nyitó beszédében egyebek közt azt mondta:

"A merénylet, amelyet a legnemesebb.legkegyesebb és legjótékonyabb uralkodónöszemélye ellen elkövettek, az országot, amelyszumos kiváló személyiség örömteljes foga-dására készült, mély gyászba boritotta."

Méline, Francziaország volt miniszterelnöke ésa kongresszus tiszteletbeli elnöke, ezeket mondotta:

A kongresszus szive mélyéböl csatlakozika svájczi népnek a gyáva merénylet által oko-zott gyászához, amely merénylet bizonyitja,mily közel áll gyakran a legnagyobb czivilizá-czió a legnagyobb barbarizmushoz.

A király köszönete.Bem, szeptember 12.

Ferencz József király ö felsége a következötáviratot intézte R u f f y szövetségi elnökhöz:

"Mélyen meghatva a beesö részvétnekoly melegen kifejezett érzelmeitöl, szivemmélyéböl mondok köszönetet a szövetség-tanácsnak és az egész svájczi népnek, amasulyos veszteségben való részvétért, amelyengem a gondviselés kifürkészhetetlen aka-ratából ért.

Ferencz József."Kuefstein gróf osztrák-magyar követ, aki

most Genfben van, a következö táviratot intézte aszövetségtanácshoz :

"Deucher szövetségtanácsos ur ö nagyméltó-ságának

Bernben.

Goluchowszki gróf megbizott engem, hogya magas svájczi szövetségtanácsnak azért a me-leg részvétért, amelyet a császárné és királynétragikus elhunyta alkalmából ugy általam, minta bécsi svájczi követség utján kifejezésre jut-tatott, egyelöre a miniszter ur köszönetét fe-jezzem ki. azzal a megjegyzéssel, hogy ö nagyméltósága ezeket a részvétnyilatkozatokat öfelsége tudomására adni el nem mulasztja.Kuefstein gróf.

Róma, szeptember 12.

Az "Osservatore Romano" közzéteszi a szö-vegét annak a táviratnak, amelylyel Ferencz Józsefö felsége a pápa részvéttáviratára válaszolt. A táv-irat igy szól:

Abban az iszonyu szerencsétlenségben,amely engemet és házamat lesujtott, Szentsé-ged szavai, amelyeket eltölt a szent fölhá-borodás és a jóindulat és áthat a hit, amelymindig egyetlen menedékem volt, üditö vi-gasztalást hoztak megtört szivemnek. Fo-gadja szentséges atyám, szivböl jövö hálá-mat szavaiért és atyai áldásáért. Emlékez-zék meg szent imáiban irgalmasan a jövö-ben is forrón szeretett, szerencsétlen hitve-sem megdicsöült lelkéröl, rólam és csalá-domról. Ferencz József.

Az "Osservatore Romano" ehhez a követke-zöket irja:

Legyen megengedve e fájdalmas órában, hogya lovagias, páratlan uralkodó irányában, aki ra-gyogó erényeinél fogva ellenállhatatlan vonzóerötgyakorol minden népére, mérhetetlen gyászunknaks a rettenetes merénylet fölött érzett felháborodá-sunknak és iszonyatunknak adjunk tiszteletteljesés öszinte kifejezést. Oltalmazza a felséges halottszelleme jótékony géniuszként az oly mélyen suj-tott Habsburg-monarchiát.

Szocziálista hang a gyilkosságról.A berlini szocziáldemokraták hires ujsága, a

"Vorwärtz" igy irt a királyné haláláról:Genfben egy érthetetlen bünteltet követlek

el. Ausztria sulyosan beteg császárnéja, aki üdülésvégett idözött ott, áldozata lett egy olasz bicskás-nak. Olyan cselekedet ez, amely érthetetlen marad,ha nem derül ki az, hogy egy örült agyában fo-gamzott meg ez a cselekedet. Mivel mi, mint agyilkosság minden formájának ellenségei, a politi-kai merényleteket is mindig eliteltük, igyekezünk azilyen cselekedetek pszichologiai indokait kikutatni. Ezalkalommal azonban hiábavaló minden ilyen kisérlet.Mert fia kiderül is az, hogy a gyilkos tényleg anar-chista volt, azért az még nem bizonyitja a me-rénylet politikai jellegét. Az anarchistáknak ugyanisnincs közös szervezetük, nincs vezetö központjuk,a tett propagandájának ostoba jelszavai köztüksem igen hatnak. Általában a gyilkos politikaimeggyözödésénél fontosabb volna a ficzkó elme-állapotának megvizsgálása. Mert nézetünk szerintcsak beteg agyban születhetik meg az a gondolat,hogy fényes nappal, az utcza kellö közepén meg-ölessék egy ártatlan, idös beteg nö, aki senkitsem bántott. Reméljük, hogy a svájczi hatóságokfüggetlenebbek is, semhogy ebben az esetben ökis ugy járjanak el, ahogy a Nobiling-eset alkalmá-ból Bismarck tett, midön a tettes elmeállapotánakmegfigyelését eröszakosan megakadályozta.

Az elhunyt királyasszony jellemzésére töb-bek közt ezeket mondja a "Vorwärts" :

A császárnénak igen rokonszenves tulajdon-sága volt az irodalom iránt való érdeklödés, és ittnevezetes, hogy nem valami udvari versfaragó volta kedvencze, hanem az a férfiu, akinek koronák égcsaládfák legkevésbbé imponáltak — Heine Henrik.Mikor a Heine-szobor ellen Németországban nagyvihart rendezlek, a koronás asszonynak megvolt abátorsága és a függetlensége ahhoz, hogy nyiltan amaga neve alatt nagyobb összeggel járuljon a szo-bor költségeihez.

Az olaszok ellen.Fiuméban, Triesztben és Laibachban tün-

tettek az olaszok ellen, mikor megtudták,hogy a királynét olasz ember gyilkolta meg.Ezek a zavargások teljesen ok nélkül valókvoltak ugyan, mindazonáltal várhatták, hogynem maradnak el. A nép, amelyen teljes mér-tékben uralkodik a vesztesnek elkeseredettsége,nekirontott az elsö embernek, aki csupánnemzeti kapcsolatban van a gyilkossal és át-kozta miatta egész Olaszországot.

A tüntetésekröl a következö tudósitáso-kat kaptuk :

Fiume, szeptember 12.Alig hogy köztudomásu lett a királyné meg-

gyilkolása és az, hogy a gyilkosságot olasz anar-chista követte el, a szomszédos Susákon kitört ahorvátoknak az olaszok ellen való régi gyülölkö-dése. A horvát liga tüntetést rendezett. A tüntetökmegrohanták az anarchista hirében álló Barbiniés két más olasz gyümölcsárus bódéját es szét-rombolták, aztán a szárnyvasutnál dolgozó olaszmunkások ellen vonultak. A rendörség és csend-ség együttesen vonult ki a tüntetök ellen és szét-szórta Öket és négy fökolompost letartóztatott.

Hasonló verekedések voltak a horvátok ésolaszok közt Voloscában is, ahol egy olaszt atengerbe dobtak. A fiumei oszteriákban a gyászhirhallatára sem hallgatott el a zene és énekszó, amia magyarokat nagyon megbotránkoztatta. A rend-örség nagyon indolens volt á rakonczátlankodómulatókkal szemben. A városháza tornyán csakegészen apró zászló leng, magánházakon egyetlenegy lobogó sincs. A temetésen Vallenlits podeszta,Milcenich városhatósági igazgató, Brehlich tanácsosés több elökelö polgár fogja a várost képviselni.

Trieszt, szeptember 12.Tegnap este zajos tüntetés volt az olaszok

ellen, mely éjfél utánig tarlott. A tüntetés egészenváratlanul jött és a rendörség sem tudott rólasemmit. Este hét óra fele végigha-ladt a város föbb utczáin és utjukatsenki, mert mindenki azt hitte, hogy ezzel a töme-ges fölvonulással gyászukat akarják kifejezni. Igyeljutottak a Giardino Puhlico-hoz és ott azt köve-telték, hogy a zene hallgasson el. Ez a kivánsá-guk nem teljesült és ezért kövekkel kezdtek do-bálni a zenepavillonba, miközben egyre azt kiál-tották :

— Vesszen Olaszország! Vesszenek az olaszok 1A muzsikusok ijedten menekültek ki a zene-

pavillonból. Ekkor a tüntetök berontottak a kávé-házba és azt teljesen elpusztitották. E rombolómunkájuk közepette számban megnövekedtek ésmost kél csoportra oszoltak. Az elsö csoport aCafe Nationale-ba ment és a benlevö olaszokat in-zultálták. Az olaszok székeket dobtak a tüntetökre.A második csoport a Piazza Grande-ra és innen aCorso-ra vonult. Utközben betörte az utczai lám-pákat és bezuzta a "Piccolo" szerkesztöségének ab-lakait is. Éjfél után még mindig tüntettek. Ekkormegrohanták az Unione épületét. Három támadástintéztek ellene és az egyesület tagjai csak nagynehezen tudtak életüket megmenteni. Végre kivo-nult a rendörség és szétszórta a tüntetöket. Attóltartanak, hogy ma a zavargások még nagyobb mér-tékben ismétlödnek.

Trieszt, szeptember 12.Ma estére rendkivüli ülésre hivták össze a

városi tanácsot, hogy állást foglaljon a kihágásoknyomán támadt helyzettel szemben.

Trieszt, szeptember 12.Ma este ismét tüntetést kisérlettek meg az

olaszok ellen. Több külvárosból nagy csoportokvonultak befelé a városba, de a rendörség szét-ugrasztotta vagy visszaszoritotta öket. Az olaszkonzulátus elött levö nagy térre katonaságvonult ki, de nem volt alkalma közbelépni.A rendörség nagy erélylyel járt el és a katonaságközremüködése következtében könnyebb dolga volt,mint tegnap. Néhány lámpa és üveg beverésénkivül egyéb kár nem esett. Egy rendört egy kö-dobás meglehetös sulyosan megsebesitett, többrendör könnyü sérüléseket szenvedett. Huszonegyembert letartóztattak. Most, éjfélkor, nyugalom van.

10. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember 13.

Laibach, szeptember 12.Laibach lakossága tüntet az olasz munkások

elten. Ma délelött a tüntetés valóságos zendülésséfajult. Több mint ezer német ember üzöbe Tettszáz olasz munkást és véresre verte ezeket. Atüntetök azután behatoltak a vendéglökbe, ahololaszok voltak és ezeket is elverték. Laibachbanaz épitkezéseknél mintegy ezer olasz ember dolgo-zott. Az olasz munkások egy része ma reggel mim-kába akart állani, de a németek megtámadták öket.A dohánygyár környékén valóságos csata volt. Egyzászlóalj katonaság vonult ki és verte szét a tün-tetöket. Az olaszok közül sok fölvette a vállalko-zóktól fizetését és elutazott Laibachból.

Laibach, szeptember 12.Idevaló munkások ma összegyültek, hogy az

olasz munkások ellen tüntessenek és öket az épi-tésektöl elüzzék. Egyik helyen eröszakkal üztékel öket, de komolyabb következményü tettleges-ségre nem került a dolog. A rendörség gyors in-tézkedései és a mai munkának önkéntes megszün-tetése következtében helyreállt a nyugalom.

Laibach, szeptember 12.

Az olasz-ellenes tüntetések oly mértéketöltöttek, hogy k a t o n a i s e g é l y t k e l -l e t t h i v n i . Egy gyalogzászlóalj két szá-zada megszállotta a vaitschi téglagyárat (fél-órányira Laibachtól), ahol a legtöbb olaszmunkás van alkalmazva és ahol v é r e sö s s z e ü t k ö z é s e k v o l t a k a z o l a -s z o k é s a n é m e t e k k ö z t . A katona-ság közbelépésére megszünt az ellenséges-kedés.

Mikor utoljára láttuk.

A millenniumi ünnepek óta nem volt nálunka királyné s akkor is alig mutatkozott a közönségelött. Ha jött is valahova, mellékutakon jött ésment, többnyire bérkocsin, hogy fel se ismerjék.Ahol perczekig látni lehetett, utolsó királynéi funk-cziója a fogadtatásnál volt a budai várlakban1896-ban. M i k s z á t h Kálmán tolla e nevezetesnapról a következö szingazdag rajzot vetette pa-pirra a "Királynéról".

Hármat koppantottak a pálczás urak sbelépett a királyné régi sugár termetével. Le-ült a trónon ura mellé balról Magyarországpatronája. Ezer szem szegzödött a trónra,melyre ujonnan himezték Magyarország czime-rét ibolyavörös mezöre s melynek mennyeze-tét két nagy hófehér stucztoll-bokor disziti,a hajdan nemzetiszin strucztollak helyett. Demég több szem nézte a királynét.

Ott ült fekete csipkével áttört magyarruhában, minden fekete volt rajta, minden,minden: haja átkötve gyászfátyollal, magyaro-san, a hajtük és gyöngyök mind feketék voltak.Csak az arcza volt fehér és végtelenül szo-moru . . . Egy mater dolorosa.

Ah, a régi arcz ez még. Az, melyet abübájos képekröl ismerünk: a vékony, nemesvonások, az elöl lenyirt kicsi haj, mint selyem-rojt huzódik a homlokra s fönt a dus hajfonatminden koronánál szebb korona. Ö az, ö, dea bánat már rajta hagyta nyomait az arczon,sokat pusztitott — a kép még ugyanaz, csak-hogy ugy tetszik, mintha ködben volna.

Nagy szempillái le vannak eresztve, élénk,kedves szeméttöl nem látszik semmi: ott ülcsendesen, majdnem érzéketlenül mintha nemlátna senkit, nem hallana semmit. A lelke, óha lelke másutt lehet. Egyetlen mozdulat, egyet-len tekintet nem jelzi érdeklödését. Olyan,mint egy fehér szobor a szomoru fehér arczá-val. Viszi-viszi a nagy bánatot mindenüvé, éshiába koppantanak háromszor a pálczás urak,az a nagy bánat el nem ijed attól, vele jönide is.

És aztán elkezd beszélni Szilágyi, széplassan, ahogy a trónnál illik. A király hovatovább figyelni kezd. Egy szó. egy gondolatmegkapja és szeme ott csügg a nagy nemzetiszónok ajkán — de a királyné arczára semmisincs irva. Semmi, semmi. Olyan fehér ésolyan mozdulatlan.

Hát egyszer csak belevegyiti a szónok akirályné nevét is. Még csak a szemöldje semrezdül. Beszélhetnek a szoborról a szobornak.

De a királyné nevének hallatára egy-szerre csak felzug az éljen. És milyen éljenaz! Mintha a szivekböl szakadna ki egy érzelmizivatar. Megremegnek a trónterem sárgásmárványfalai. Valami csoda hang volt az, me-lyet nem lehet leirni vagy megmagyarázni.Volt ebben az éljenben zsolozsma, harang-zugás. tengermorajlás, gyöngédség, érzés, mégtalán virágillat is.

S az érzéketlen felséges fej megmozdult.Gyöngén, alig látszólag intett köszönetet. Va-lami csodálatos kecs volt abban.

S az éljen fölharsant még erösebben ésnem akart megszünni perczekig, — szállt-szállt föl a boltozatokig és megrengette a bol-tozatokat. A fehér strucz-tollak reszketni lát-szottak a hang-hullámoktól. Az ország nagyjaiés törvényhozói nem elégedtek meg a mámo-ros kiáltásokkal, kalpagjaikat, csalmáikat len-gették s egy sürü erdö támadt fönn az embe-rek feje fölött sastollakból, kócsagokból, hüsszellöt támasztva a fojtó meleg levegöben.Ilyen l e g y e z ö j e is kevés királynénakvolt még.

A szónok abbahagyja beszédét és várja,mig a féktelen lelkesedés lecsillapul. Hasz-talan : nincs határa.

A királyné lesüti fejét. . . és az a hó-fehér arcz egyszerre csak elkezd pirosodni...mindig jobban-jobban. Elöször csak nem olyanfehér többé, azután olyan, mint a frissen szürttej, mintha rózsaszinnel volna befuttatva, azu-tán piros lesz mint az élet, piros, egészenpiros.

Milyen káprázat! Ferencz József királymellett ott ült egy életpiros királyné.

Egy perczig tartott az egész. Szemeitágra nyiltak, s a régi ragyogás kicsillant be-lölük.

S a szemekböl, melyek ugy tudtak va-laha mosolyogni, hogy egy szomoru országotviditottak föl, egy könycsepp bugygyant ki.Százan és százan látták a drága csöppet. Megvolt a reciprocitás. Egy mosolygó ország föltudta viditani a királynét.

De csak egy perczig tartott.A felséges asszony szeméhez emelte

csipkés zsebkendöjét, letörölte vele a könyet.Az éljenzés megszünt, a szónok folytatta abeszédet s a királyné arczáról kezdett lassan-lassan lefogyni a pirosság, mint ahogy a késpengéjéröl szemlátomást illan a ráfujt lehelet.

Egy percz és a király mellett ujra ottült a gyászba borult királyné, a mater Dolo-rosa halványan, csöndesen, érzéketlenül, mintegy fehér mozdulatlan szobor, mely egy édesarczra emlékeztet. Mikszáth Kálmán.

Mikor görögül tanult.

A királyné görögül tanul. Ez a hir bejárta akettös birodalmat, a legtöbben olybá vették, minta fejedelemasszonynak szeszélyböl eredö muló haj-lamát, minden mélyebb ok nélkül, mely e hajlamotmagyarázná. Pedig csak képzeljük el hozzá azidillt, melyet a királyné magának Görögországban,hol gyengélkedése miatt hosszabb ideig tartózko-dott, a természet pazar adományaiból meg-teremtett. Azt a szerény kis házikót, Gastierafalu töszomszédságában. Ma a pompás Achil-leion-kastély van a helyen, melyet czitrom- ésnarancsfák árnyékoltak s melyet a szomszédosolajfa-liget, ha egy kis szél támadt kellemes hó-ditó illattal töltött be. A távolban háttérnek Korfuszigete látszott, melynek szegélye a tiszta, derült,végtelen kék égben mosódott el, mig a délnek ez-zel a ragyogó pontjával szemben a másik oldalonAlbánia fehér sziklái huzódtak a messzeségbe. Ésképzeljük hozzá azt a mély hatást, melyet mindenmüvelt kedélyre Görögország történelmi nevezetes-ségü helyei gyakorolnak. Argos, Mykene, Olympia— mintha velük együtt az ó-kor bizonyos korsza-kai vonulnának el a nézö szemei elött. Itt tartóz-kodott a királyné 1888-ban és a táj varázsa alatt,egészen elmerülve a hangulatba, melyet a görög églelkébe oltott, elhatározta, hogy megtanulja a népnyelvét

A legelsö görög oktatást Warsberg bárókonzul ajánlatára Romanos korfui tanár adta

Késöbb Nopcsa báró föudvarmester, kivel a királynétavaszi kirándulásokat rendezett a görög szigetre,alkalmas ciceronét keresett, ki a régiségeket afelséges asszonynak elmagyarázná. Thennodiániügyvéd vállalta magára a cicerone szerepét sugyancsak ö oktatta a királynét kilencz hónaponát a nép nyelyére.

De ezzel nem elégedett meg a felségesasszony. Rendkivül nyelvtehetséggel megáldva,amily gyorsan, ép oly alaposan óhajtotta az idegennyelveket elsajátitani. Most már be volt avatva agörög nép-nyelvbe, tehát az irodalmi nyelvet akartamegtanulni.

Egy alkalommal Perfalt bárót, Gizella leányá-nak föudvarmesterét, kinek neje görög születésü,felkérte, hogy olyan nyelvmestert ajánljon neki,akitöl az irodalmi nyelvet megtanulhassa. Perfaltbáró ez ügyben irt apósának, az pedig engemajánlott a felséges asszony mellé, s már 1889.öszén a Miramare hajón Korfuba indultam, hogytélen át a királynénak görög oktatást adjak. A fel-séges assznoy bámulatos gyorsasággal tanult. Lát-szott, hogy a haladást nemcsak erös akarata moz-ditotta elö, hanem a meleg rokonszenv is, melyet agörög nép iránt érzett.

Naponkint egy órahosszat tartott a rendestanitás, mely akkor is legnagyobb pontossággalfolyt, ha uton voltunk Tunis vagy Málta felé. Sétaközben mindig akadt egy irodalmi kérdés, melyetminden oldalról tárgyaltunk Különösen megked-velte a felséges asszony Christhopulos és Valauri-des költeményeit. Sürün olvasgatta az Odysseát,természetesen uj görög átirásban, megszerezteHeine mindama költeményeit, melyeket uj görögreforditottak. Csodálatos ellenszenvvel beszélt azugynevezett Erasimus-féle görögségröl, melyet azeurópai iskolákban tanitanak.

Engem a felséges asszony mellé kezdetbencsak egy télre szerzödtettek, de abban a kiválókitüntetésben részesültem, hogy 1891. nyaráigoldala mellett maradhattam mint görög nyelv-mester. Ez idö alatt a királyné annyira elsajáti-totta a görög nyelvet, hogy minden segitség nélkülleforditotta ujgörögre Shakespeare három szinmü-vét: "Hamlet"-et, "Lear király"-t és a "Vihar"-t.

Érdekesnek tartom megemliteni, hogy mialatta felséges asszony séta közben görögül társalgott,Valéria föherczegnö is annyira elsajátitotta a nyelvelemeit, hogy majdnem mindent megértett. A királygyakran volt jelen görög elöadásaimon s nagy ér-deklödéssel kisérte a felséges asszony haladását. Akirály azonban sohasem beszélt görögül.

Engem németül szólitott meg, a felséges asz-szonynyal azonban, bárhol voltunk, akár Bécsben,akár Schönbrunnban vagy Budán, mindig magya-rul beszélt.

Ma a budapesti keleti kereskedelmi akadé-mián tanitok. Midön a felséges asszony Gödöllönlakott, abban a kitüntetésben részesültem, hogymagához rendelt. Itt azonban különös meglepetésvárt rám. A felséges asszony, mint egy születettgörög, oly folyékonyan beszélte a nyelvet, és ren-desen görögül szokott megszólitani, most magya-rul üdvözölt.

— Hozta Isten, Russopoulos ! Hogy vantanár ur ?

Elsö meglepetésemben alig tudtam válaszolni.Mire a fejedelemasszony félig mosolyogva, de féligfeddö hangon kérdezte :

— Nos, hát ön n e m t a n u l t m e gm a g y a r u l , tanár ur ?

Ebben a pillanatban értettem meg csak smagyar megszólitás czélzatát és bár akadozva, demagyarul válaszoltam a felséges asszony kérdéséreAzt is megkövetelte, hogy perczekig tarto társalgásáltal bizonyitsam be a magyar nyelvismeretemet.

És ime nekem, ki gyakrabban kérdeztem kia királynét a görög nyelvböl, vizsgát kellett ten-nem a magyarból. Annyi bizonyos, hogy én sokkalkevesebbet tudok magyarul, mint a királyné görögül.

Russopoulos Russos.a királyné görög nyelvmestere.

Kedd, szeptember 13. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 11. oldal

POLITIKAI HIREK.A katholikus autonomia. A katholikus auto-

nomia kilenczes bizottsága Szapáry Gyula gróf el-nöklése mellett ma délután a förendiház tanácsko-zási termében ülést tartott. Ezen az ülésen HoványiGyula dr. elöadónak az autonomia szervezetére ésés hatáskörére vonatkozó javaslata elöterjesztetettés a tagok közt tanulmányozás czéljából szétosz-tatott. Tekintettel a hazánkat ért megrenditö csa-pásra, a bizottság a gyászszertattások befejeztéigillést nem tart és a legközelebbi ülés összehivásá-nak idejét a királyné temetése után Szapáry Gyulagróf elnök fogja meghatározni.

Az állampénztári kimutatás.Ma telte közzé a pénzügyminiszter a magyar

koronához tartozó állami pénztáraknál a folyó évmásodik negyedében elöfordult bevételekröl és ki-adásokról szóló kimutatását.

E kimutatás szerint a jelzett idöszakban abevételek 117,614.475 frtot, a kiadások 113,474.324forintot tettek ki. Összehasonlitva a folyó év má-sodik negyedét a mult év második negyedével, azttaláljuk, hogy a bevételek az idén 1,962.591 fo-rinttal voltak nagyobbak, a kiadásuk pedig 1.625.253forinttal voltak kisebbek és igy a folyó év máso-dik negyedének mérlege 3,587.844 forinttal kedve-zöbb, mint az 1897. év második negyede.

Ami különösen a bevételeket illeti, nagyobbbevételi többletek mutatkoznak jelesül a tisza-szegedikölcsön évi járulékainak fedezésénél 1.13 millióval,a pénzverdénél 2.93 millióval, az állami elö-legeknél 1.16 millióval, az átmeneti bevételek-nél 0.85 millióval, a posta- és távirdánál 0.58millióval. Ellenben visszaesés van az egyenesadóknál 0.71 millióval, ami annak tulajdonitandó,hogy az adóbehajtás a tavalyi rossz termésmiatt szünetelt. A fogyasztási adók 0.74 millióvalkevesebb bevétele arra vezettetö vissza, hogya mezögazdasági szeszfözdék üzeme a tavalyi rossztermés miatt csökkent és hogy a petroleum-adókevesebbet jövedelmezett a kivitel csökkenése miatt.Jelentékeny visszaesés van még az államvasutaknál077 millió forinttal. Ezen adatok világosan mutat-ják, hogy a mult évi rossz termés nyomokathagyott az államháztartásban, mert a rendesbevételi források eredményei csekélyebbek és haennek daczára a negyedévi mérleg kedvezöbb, ezesetlegességeknek köszönhetö. Mindazonáltal, tekin-tettel arra, hogy az év második felében tapasztalásszerint böségesebben bugyognak az állam bevételiforrásai és számadásszerüleg különben is kedve-zöbb a pénzügyi szituáczió, bizton föltehetö, hogya mérleg az év hátralevö részében még inkább fogjavulni.

A folyó év elsö felének mérlege, szemben amult év elsö felének mérlegével, következö:

Bevétel Kiaiásaz eI5z<$ év- az eiár-5 ér-

Ev negytd Lez képest ha képest{•-- vasr —f f-§- 'sagj —)

m i l l i ó f o r i n t1898 I. 11413 4-1-13 14366 +9*401S9S II. 117-61 -H'36 118-47 —162

"131-74 4-3*09 257-13 4-7'73

F szerint az idei esztendö elsö felének keze-lési mérlege csak 4.69 millióval kedvezötlenebb,aulait az elsö negyedben még 8.27 millióval voltkedvezötlenebb.

TÁVIRATOK.A Dreyfus ügy.

Páris, szeptember 12. A ma délután tar-tott minisztertanácsban Faure köztársasági el-nök Zurlinden hadügyminiszter inditványáraelrendelte du P a t y de C l a m a l e z r e -d e s n e k a n e m t é n y l e g e s á l lomány-ba való á t h e l y e z é s é t , a szolgálat alólvaló felmentéssel. Ez a fegyelmi eljárás annaka vizsgálatnak a következménye, amelyet a vezér-kar du Paty de Clamnak az Esterházy-ügybentanusitott magatartása ügyében ejtett meg.Sarrien igazságügyminiszier kijelentette, hogy

még idöre van szüksége, hogy a hadügymi-niszter által neki átadott iratok átvizsgálásátbefejezhesse. A minisztertanács legközelebbiülését szombatra tüzte ki.

Piquard.

Páris, szeptember 12. A fenyitö rendör-biróság nem adott helyet Piquard-t ama kérel-mének, hogy ideiglenesen szabadlábra he-lyezzék.

A világbéke.

Kopenhága, szeptember 12. Egy külföldilap azt a jelentést közli Kopenhágából, hogyOroszország azt az óhajtását fejezte ki, hogya békeértekezletet Kopenhágában tartsák meg.Ezzel szemben a Ritzaus-ügynökség konsta-tálja, hogy a dán kormányhoz ez ügybensemmiféle közlés nem érkezett.

Lázadás a Karolinákon.

San-Francisco, szeptember 12. Honolu-luból postán érkezett jelentés szerint a Karo-linákon két vezérember fellázadt és megtáma-dott kétszáz spanyolt Ponapeban. Azt hiszik,hogy a s p a n y o l o k a t m i n d l e m é -s z á r o l t á k .

HIREK.Tisza Kálmán és a külön vám-

terület,az angol királynö és egy csésze tea.

Az anekdotákat nem szokás helyreigazitani,mert ennek a válfajnak szabad nem igaznak islenni. Nem is szólnék egy szót sem a "Pesti Hir-lap" mai adomájáról személyes kérdésben, mertaz embernek végre is jól esik, ha valahol kinyom-tatják róla, hogy Tisza Kálmánt kitanitja a politi-kában. Magamért tehát nem reklamálok, nem esettrajtam semmi sérelem, hanem Tisza miatt kellhelyreigazitanom a dolgot, elég felelösséget hord avállán azokat, amiket életében 6 mondott, nemhogy azokért is vigye, amiket én mondok.

Hát tényleg történt egy olyanforma beszél-getés köztünk a képviselöházi folyósón —de meny-nyire megváltozott az szegény, mig a folyosórólelvándorolva, végre közlemény alakot öltött a szedökszekrényében. Már ebböl a szempontból is érdekesszembeállitani a valót a költöttel.

A "Pesti Hirlap" igy irja meg :— (Tisza Kálmán és az önálló vámterület.)

A szabadelvü pártkörben Tisza Kálmán fölemlitette,hogy a jövö hónap elején beszámoló beszédet tartNagyváradon. Mikszáth Kálmán, aki, ugy látszik, nemellensége az önálló vámterületnek, Tisza Kálmánhozfordulva, igy szólt:

— Tudjuk, kegyelmes uram, hogy nagyonszép és érdekes beszédet fogsz mondani, de jó volna,ha valami uj dolgot is mondanál, például az önállóvámterületröl. Meg kellene csinálni az önálló vám-területet, ha csak öt perczre is. Hadd tudjuk leg-alább, hogy milyen lenne, ha volna.

A generális csak mosolygott s aztán igy szólt:— Az angol királynönek, mikor még csak her-

czegnö volt, nem volt szabad teát inni s a Times-tolvasni. Mikor aztán királynö lett, az volt az elsödolga, hogy a komornyikjával teát és Times-thozatott. Mohó kiváncsisággal megitta a teát s el-olvas la a Times-t, de aztán sokáig nem kért egyik-böl se, mert megtudta, hogy van a teánál különbital s a Times-nél érdekesebb olvasmány is. Ti isbizonyosan igy járnátok az önálló vámterülettel,persze csak az esetben, ha elétek adnák.

Történt pedig a dolog igy: Beszélgetés köz-ben elöhoztam, hogy a Bánffy közjogi felfogásateljesen logikus és kétségbevonhatatlan, hogyaz önálló rendezkedés — nem jelenti okvetlenülaz önálló vámterületet, hanem vagy az egyiket,vagy a másikat. Azonban ha a vámszövetség leszmeg Ausztriával, akkor mégis szeretném jobban ki-domborodva látni, hogy ez tisztán a mi akaratunk-bál történt.

— Miféle kidomborodást értesz? — kérdéTisza.

— Hiszen, ha én azt tudnám. Találják mega miniszterek. Az ö dolguk.

— De hiszen megvan a törvényben a hozzá-való jogunk s ezt eléggé hangoztatta Bánffy ésmás is.

— De én egyebet szeretnék — mondámtürelmetlenül — többet.

— Mi a fityfenét ? szólt a "generális" némiboszankodással.

— Olyas valamit, hogy legalább egy napig,vagy egy óráig eklatáns legyen, hogy a dolog akezünkbe esett.

— Nem értelek.— Hát persze. Nem birom magam kifejezni,

de érzem, hogy kellene valami. Inkább egy törté-netkében mondom el s mindjárt kiviláglik, kegyel-mes uram, hogy mit gondolok.

— Halljuk no.— Az angol királynönek kisasszony korában

szigoruan el volt tiltva a teaivás és a "Times" ol-vasása, mint két ártalmas szer. Mikor aztán a ki-rály meghalt s a lordkanczellár ünnepélyesen je-lentette neki, hogy immár a trónus ö reá szállt, akirálykisasszony legelsö ténye volt, hogy a csen-getyü-zsinórhoz futott. Szolgák raja rohant be acsengetésre : "Hozzanak egy csésze teát és a"Times"-t, kiáltá rájok élénken. A tea és a "Times"ott termett. A királyné elmosolyodott és vissza-tolta : "Vigyétek el, nem nyulok hozzá, csak aztakartam tudni, hogy vajjon igazán én uralkodom-e,". . . Hát, kegyelmes uram, ezt a csésze teát ésezt a "Times"-t szeretném én látni elöbb a Házasztalán.

A "generális" haragosan pislogott, aztán,mint jó közlegény, egy hátbaütéssel és egy jótanácscsal honorált meg :

— Ne törd a fejedet ilyen veszedelmes dol-gokon. M. K.

Lapunk mai száma 16 oldal.

— Rémhirek a miniszterelnökröl. Bécsitudósitónk telefonozta ma este : Az egész vá-rosban az a hir van elterjedve, hogy báróBánffy Dezsö magyar miniszterelnök Budapes-ten agyonlötte magát. Hogyan kerülhetett ezaz örült hir forgalomba? Azt sem a bécsieknem tudják, sem mi. A bécsi szerkesztösége-ket természetesen ostromolták kérdésekkel,amelyekre azonban semmi biztos választ nemtudtak adni. Ugyancsak Budapesten történtvolna — telefonozták Bécsböl — hogy a mi-niszterelnök gyilkos merényletnek esett ál-dozatul. — Hát igaz, a miniszterelnök azutóbbi idöben sok n é v t e l e n fenyegetö-levelet kapott, az ilyesmire azonban rá semhederitett. Magyarországon nincsenek politikaigyilkosok s a fenyegetéseket sem lehet komo-lyan venni. Nem történt semmi baja Bánffybárónak s hogy a bécsieket, akik talán hisz-nek egy kicsit a két hir valamelyikében, tel-jesen meggyözze életben létéröl és derüs jó-kedvéröl, az este fölutazott Bécsbe. Csütör-tökig ott is marad, hogy ö felségével a nem-zeti gyászra vonatkozó tanácskozásokon részt-vegyen. Csütörtökön hazajön egy napra, aztánvisszamegy Bécsbe, hogy jelen legyen a ki-rályné temetésén.

— Szilágyi Dezsö Harkányban. Pécsröl táv-iratozza tudósitónk : Szilágyi Dezsö, a képviselöházelnöke, ma délben Pécsre érkezett. Innét Harkánybamegy, ahol holnap és holnapután elnököl a felsö-baranyai református egyházmegye közgyülésén,mely a református lelkészek javadalmazása tárgyá-ban is határozni fog.

— Személyi hir. Thoroczkay Viktor báró,Hódmezö-Vásárhely föispánja, Budapestre érkezett.

— A jubileumi emlékérmek. Az ö felségeötvenéves uralkodói jubileuma alkalmából vert em-lékérmeket már szétküldték a hadtestparancsnok-ságokhoz. Budapestre is érkezett a negyedik hadtest-parancsnokságához több mint tizezer darab, mely-böl elsö sorban a tiszteket fogják kielégiteni. Aszalagok még nem érkeztek meg. A jubileumi em-lékérem a hadiéremnél valamivel kisebb. Ö felségedombormüvü képe igen sikerült és a többiérmekéinél müvészibb kivitelü. Az érem másikoldalán koszoruba rajzolt évszám és a "Signummemoriae" felirás olvasható.

— Horvát Boldizsár betegsége. Horvát Bol-dizsár állapotában tarlós a javulás. Az orvosokismét reménykednek, hogy az agg államférfiu föl-gyógyul.

12. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember 13.

— Uj egyetemi tanár. A budapesti egyetemHittudományi karán az uj iskolai évben kezdi megelöadásait Székely István dr., akit nemrég nevez-tek ki egyetemi tanárnak. Az uj tanár eddig anagyváradi papnevelöintézetben müködött, amelynekelöljárósága a minap bucsulakomát rendezett atávozó kartárs tiszteletére.

— Az utolsó kitüntetés. Eperjesen a gyász-napok elmulta után nagy ünnepség lesz abból azalkalomból, hogy a király báró Bornemissza Ádámországgyülési képviselöt a vaskorona-renddel tün-tette ki. Ez a kitüntetés az utolsó volt, amely Er-zsébet királyné életében magyar embert ért. Nem-

csak a kerület, hanem az egész szabadelvü pártis nagy örömmel fogadta a hirt s sietett üdvözölnia pártnak ezt a rokonszenves és kiváló tagját.

— Tüz a nyugoti pályaudvarban. Nagy tüzTolt ma éjfélkor a magyar államvasutak nyugotipályaudvarán. A Ferdinandhidon tul, a pályaudvararéna-uti oldalán levö nagy petroleumraktár ki-gyulladt s az egész épület, a benne volt óriásipetroleum-készlettel elégett. A raktár, amely körül-belül nyolczszáz négyszögméternyi területen állott,teljesen fenyöfából épült s minden valószinüségszerint a közvetlen közelében járó gözmoz-donyok kiröppent szikrájától g y u l l a d t ki.A magasra felcsapkodó láng és füst egészen pi-rosra festette a nyugati égboltot s a szokatlan lát-vány az éjjeli mulatókból, kávéházakból nagypublikumot vonzott ki a veszedelem szinhelyére. Araktár az épülettel együtt a bihar-szilágyi olajiparrészvénytársaságé s biztositva volt. Hogy a kármennyi lehet még nem tudják.

— Erdöégés. A szepesmegyei Szomolnokközség határában levö kincstári erdö — mint le-velezönk jelenti — tegnap ismeretlen okból ki-gyuladt és nagy területen leégett. A tüzet egészéjjel nem sikerült eloltani. A kár több ezer forintés tulnyomó részben azokat a gazdákat sujtja,akik a kincstártól az erdö fatermését legutóbbmegvették.

— Hó a magas Tátrában. A magas Tálracsucsain — mint lapunknak irják — 2-án és 5-énhavazott. Most azonban az idö ott is enyhébbrefordult.

— Két betörés a fövárosban. Az éjjel isme-retlen tettesek Andretti Anzelm Mosonyi-utcza 1.szám alatt levö sirköraktárának irodahelyiségét fel-törték. Bélyegeket és sirkö-feliratokhoz szükségesaranylemezeket vittek el. A Wertheim-szekrényfelfeszitését is megpróbálták, de ez nem sikerültnekik. A rendörség meginditotta a nyomozást. —A másik betörés a Grünblatt és Preisach czégnekErzsébet-körut 56. szám alatt lévö ékszerüzletébentörtént, A tettesek az udvarról a pinczén át hatol-tak be és a helyszinén egy darab villamos vasutiváltóigazitó vasat és gyertyát hagytak. Az ellopottékszerek mintegy 600 forintot érnek. Eddig semminyomuk.

— Elkészült a halálra. Öngyilkosságra ké-szülöknél szokatlan nyugalommal dobta el magá-tól az életei Buzás-Besenyön (Kis-Küküllömegye)egy hetven éves öregasszony, Illics Sándorné, akitegnap hajnalkor felakasztotta magát és meghalt.Az öngyilkos, amielött tettét végrehajtotta, ünneplöruhájába öltözött, házát szépen kitakaritotta, rava-talt készitett magának és a halotti ruhát is elöké-szitette. A virrasztó asszonyok számára két literpálinkát készitett az asztalra és még arra is voltgondja, hogy halála után legyen, amivel levágják:A ház elé ugyanis, közel ahhoz a fához, amelyremagát felakasztotta, élesre fent sarlót állitott.

— Képviselöi beszámoló. Bauer Antal, azugodi kerület országgyülési képviselöje, 18-ántartja meg beszámoló-beszédét Ugodon.

— Meggyilkolt pap. Egy kis franczia község.Avant-les-Marcilly papja vasárnap a szomszéd köz-ségbe, Faybe ment át, hogy ott misét olvasson, denem tért többé vissza. Három napig kerestékhasztalanul, szerdán végre sógora és nehány mezeimunkás egy Fay-i bérlönek, Herenissonnak kutjá-ban ráakadt holttestére. A pap órája nyolcz óratiz perczkor megállt. Hogy öngyilkos lett-e vagy

pedig gyilkosságnak esett áldozatul, arra nézvesemmilyen adatot nem találtak. Eletéböl nem ismer-nek semmi olyant, ami öngyilkosságra engednekövetkeztetni és igy valószinü, hogy a lelkészmeggyilkolták.

— Egy falragasz története. A képviselöháztegnap határozta el, hogy a királyné temetése utánhárom napig gyásza jeléül nem tart ülést. Ezermeglepte ma délelött a képviselöket, hogy azutczasarkokon és hirdetési oszlopokon mindenüttmegjelent ez az ismeretes falragasz:

A képviselöházhétfön, szeptember 12 én délelött

10 órakorülést tart.

Vagy husz képviselö, ki még elég jókor ol-vasta el ezt a plakátot, el is ment a Házba, de ottsemmit se tudtak az ülésröl, vagy annak megtar-tásáról. Végre kitudódott a rejtélyes falragasz his-tóriája. A Ház irodaigazgatója még szombaton, akatasztrófa bekövetkezése elött rendelte meghétföre kitüzve volt rendes ülést hirdetöszokat, de tegnap a nagy izgalomban elfelejtettékmegizenni, hogy ezeket a hirdetéseket nem kellkiragasztani. Mikor aztán ma reggel kitudódott adolog, siettek a hirdetést leragasztani, de a leragasztás is rosszul történt, mert csak a "képviselö-ház" szóra ragasztottak egy papirdarabot, mig adátum továbbra is olvasható volt, ugy, hogy soka-kat megtévesztett.

— Olaszország növekedik. Olasz lapok irják :Marinelli olasz professzor, aki nemrégiben a Pófolyam deltájának vidékét megvizsgálta, kimutatta,hogy Olaszország területe egyre nagyobbodik. Hogye nagy folyó torkolata mindinkább elörenyomul azAdriai tengerbe, az már régen ismeretes, de hogya száraz föld növekedése oly jelentékeny legyen,azt mégsem hitték. Marinelli összehasonlitotta az1893-ban végzett mérések eredményét egy 1823-bankészült térkép adataival és ebböl az összehasonlitásbólkitünt, hegy az utolsó hetven év alatt a Pó torko-latvidékén az iszap lerakodása következtében aszárazföld 762 n é g y z e t k i l o m é t e r r e !n ö v e k e d e t t , ugy, hogy Olaszország száraz-földje ez idö alatt egy hatszázadrészével lett na-gyobb. A szárazföld növekedése természetesen to-vább tart. Marinelli azt is megpróbálta kiszámitani,hogy mennyi idö alatt fogja a Pó az Adriai tengerészaki csucsát teljesen kitölteni. A tudós tanár azthiszi, hogy száz-százhusz évszázad mulva ez ok-vetetlenül be fog következni.

— Megégett gyermek. A besztercze-naszód-megyei Beszterczén tegnap Beke György és fele-sége eltávoztak hazulról és. ötéves fiacskájukatfelügyelet nélkül, egyedül hagytak otthon. A kisfiu a kályhához ment, hol a tüzzel kezdett ját-szani, mig egy kipattanó szikrától a ruhája tüzetfogott s a szegény gyermek a szó szoros értelmé-ben megsült. Még élt, mikor szülei hazatértek, dekét órai kinlódás után meghalt.

— Vonat-kisiklás. Pilsenböl táviratozzáknekünk :Mára virradó éjjel az Égerböl Pilsenbemenö 82. számu tehervonat egy része elszakadt.Mies-Kládru állomás bejáratánál az elszakadt kocsikaz elötte menö kocsikba ütköztek, aminek követ-keztében három vaggon kisiklott. Schachel vonat-vezetö, Feiferlik kezelö és Kuthan kalauz könnye-dén megsérültek. Más baleset nem történt. Az ösz-szeütközés miatt az Égerböl Bécsbe menö gyors-vonatnak körülbelül két óra hosszatt kellett a vonalhelyreállitására várakoznia. A vizsgálaton meg-inditották.

— Rejtélyes holttest. Mint Székely-Udvar-helyröl irják, a szombatfalvi erdöben tegnap egymár feloszlásnak indult holttestre akadtak. A holt-test felsö része egy fán csüngött, alsó részéve-pedig a földön hevert. A holttestben Derzsi Sán-dor hatvan éves szombatfalvi gazdát ismerték fel-aki három hónap elött nyomtalanul eltünt. A sze-rencsétlen ember valószinüleg öngyilkosságot köve-tett el. A vizsgálatot meginditották.

— Tüzek a vidéken. Kis-Poruba liptómegyeiközségben — mint lapunknak irják — 9-ón nagytüz pusztitott. A romboló elem hatvan lakóházat,számos melléképülelet és nagymennyiségü gabona-és takarmány-készletet elhamvasztott. A kár óriási

és a községbelieket annyival is inkább érzékenyensujtja, mivel közülök csak két gazda volt bizto-sitva. A tüznek emberélet is esett áldozatul, GabajSzlankó Zsuzsanna, egy hatvanéves beteges éstehetetlen nö odaégett. Két gyermeknek nyoma ve-szett. A tüz egy pipázó ember gondatlanságábóleredt. — Iglón, mint lapunknak táviratozzák, —ma délben rövid idö óla másodszor tüz ütött ki.Négy ház a melléképületekkel együtt elhamvadt.

— Öngyilkossági kisérlet. Horváth András,egy fiatal pinczér, ma délben a nefelejts-utcza56. szám alatt levö vendéglöben mellbe lötte ma-gát. Eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kór-házba. Tettének okát nem tudják.

— A virágárus leány. Horváth Mari, egy ti-zenkét éves virágárusleány a mult hónap 2Ö-áneltünt Botond-utczai lakásáról. Anyja kórházbanfekszik és igy nem sokat gondolhatott vele. Attólfél, hogy rossz kezekbe került, mert szép, fejlettleány, magas termettel.

= Polgár Sándor egyetemi gyak. kötszerész du-san felszerelt raktárában Budapest, Erzsébet-körut 50.,a legkiválóbb minöségben kaphatók mindazok az or-vosi, sebészi és betegápolási tárgyak, valamint testiegészségünk védelmére szolgáló óvszerek, melyeket amodern orvosi tudomány elöir.

Napirend.N a p t á r : Kedd, szeptember 13. Római

katholikus: Amat pk. — Protestáns : Amat. — Görög-orosz : (szeptember 1.) Bvk. — Zsidó: Elöl 26. — Napkél 5 óra 19 perczkor, nyugszik 5 óra 59 perczkor.— Hold kél éjjel 2 óra 26 perczkor, nyugszik 4 óra 37perczkor délután.

A földmivelésügyi miniszter fogad d. u. 4 ó.A horvát miniszter fogad délelött 8—10 óráig.Az iparmüvészeti muzeum, nyitva d. e.

9—12-ig és 2—5-ig.Iparmüvészeti társulat kiállitása nyitva d. e.

9—12-ig és 2—5-ig.Egyetemi könyvtár nyitva 9 órától 12 óráig és

2-5-ig.Akadémiai könyvtár nyitva 3—8 óráig.Muzeumi könyvtár nyitva 9—1 óráig.Kereskedelmi muzeum a városligeti iparcsar-

nokban nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig.Nemzeti muzeum: régiségtára, nyitva d. e.

9- l-ig. Többi tárai, köztük a néprajzi osztály is(csillag-utcza 15. sz.) 50 krajczár belépödij melletttekinthetök meg.

Természetirajzi gyüjtemények muzeumanyitva 10—12-ig. (Muzeum-körut 4.)

A "Hódoló disz felvonulás", Eisenhut Ferenczóriási körképe Városliget, Andrássy-ut végén, láthatóreggel 9-töl este 7 óráig. Belépö dij 50 kr. Gyermek-jegy 30 krajczár.

SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET.* Operaház. Az Operaházban 15-ére hirdetett

megnyitást a királyné elhunyta miatt 18-ára, vasár-napra halasztották el. Megnyitó elöadásul "Tann.hauser"-t tüzték ki.

Nemzeti Szinház. Az országos gyász miatta Nemzeti szinházban szombatig, 17-éig bezárólagnem lesz elöadás. Vasárnap, 18-án • Shakespeare"Hamlet"-je kerül szinre.

* Ujházi a Népszinházban. Ujházi Ede ven-dégszereplése a Népszinházban az országos gyászkövetkeztében némi késedelmet fog szenvedni,amennyiben e hétröl a jövö hétre fog maradni.Ennélfogva a "Falu rossza" elöadása péntekröl el-marad és helyette "A gyimesi vadvirág" kerülszinre.

* Novelli. Tudjuk, hogy Ermete Novelli, anagy olasz müvész, októberben a Vigszinházbanfog vendégszerepelni. Novelli, miután legutóbbPárisban teljes diadalt aratott, egy hónapig pihent.Most Velenczében ujra játszik és á Goldoni-szin-házban esténként lelkesült közönség hallgatja.

* A Habsburgok — betiltva. A gráczi rendör-ségnél hóbortosabb aligha van az egész világon.Erkölcsösebb Marlitnál, a limonádé izü német re-gényirónönél és kiszámithatatlanabb valamennyiasszonynál. Barrissont, a "kleine Wittwe"-t nemengedi énekelni, a szindarabokból kihuz olyan rész-leteket, melyek felsö leányiskolák olvasókönyvei-ben sem zavarnának senkit. Most azonban a derékgrácziak még különb dolgot csináltak. Betiltották a

Habsburgok"-nak, Berger Alfréd báró darabjánakaz elöadását. Vajjon mi aggaszthatta öket e darab-ban? Tény az, hogy ezt a müvet elöadták Bécs-ben — az u r a l k o d ó i j u b i l e u m alkal-mából!

Kedd, szeptember13. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 13. oldal.

TÖRVÉNYKEZÉS.= Az összeesküvök Kinos feltünést keltett

nehány hónappal ezelött az a hir, hogy háromelvetemült ember királyunk ellen merényletettervezett. Az összeesküvök terve azonban mégidejekorán napfényre került s a törvényszék abüntetö törvény 130. szakaszába ütközö felség-sértés elkövetésére létrejött szövetség büntettemiatt vád alá helyezte Muzsik József. Hart-mann Lajos es Kovács Gyula napszámosokat,Várkonyi István, a hires földosztó irányábanazonban ez ügyben a további eljárást meg-szüntette. A három vádlott a törvényszéknekvád alá helyezö végzése ellen a királyi táblá-hoz felebbezett, amely azonban h e l y b e n -h a g y t a a törvényszék határozatát. Ebbenazután a vádlottak megnyugodtak.

A törvényszék ma tüzte ki a szenzáczióstárgyalás határidejét. A tárgyalás e hónap29-én lesz a nagy esküdtszéki teremben, ZsitvayLeó büntetötörvényszéki elnök vezetése alatt.

= A gyámpénztár sikkasztója. A szegzárditörrényszék most tárgyalta Pappert Ferencz gyám-pénztari volt könyvelö bünügyét. Pappert Tolnavármegye gyámpénztáránál az átmeneti összegekkezelöje volt és az örizetére bizott pénzeket meg-dézsmálta. A vádlott azt hozta fel védelmére, hogyn e m á l l o t t k e l l ö e l l e n ö r z é s a l a t t .A törvényszék három évi fegyházra itélte. Pappertfelebbezett.

= Pénzhamisitás a fegyházban. Kémeta(Mátkus) József, egy rovott multu ember legutóbb asoproni fegyházban ült, hol szerit tudta ejteni,hogy ezüst forintosokat hamisitson. Ezért ma von-ták felelösségre. A tárgyaláson, melyen F e k e t eGyula dr. elnökölt, igy mondta el Németh Józsefa dolgot: Az örtöl kértem egy ezüstforintost. Mi-kor ez megvolt, k e n y é r b e l e t péppé gyurtams belenyomtam a forintos két oldalát. A fegyház-folyosón lisztes zsákok álltak, ezekröl leszedtem ac z i n k e t megolvasztottam s aztán a megolvadtólmot beleöntöttem a kenyérbélböl fabrikált min-tába . . .

— És erre kész volt a forint ? Kérdezteaz elnök.

— Tüstént volt egy, de hitvány volt— Többet aztán nem is csinált?— Ott a fegyházban nem, mert rajtaértet.

A többit akkor készitettem mikor tavaly kiszaba-dultam.

Elmondtam ezután, hogy a szabadulása utánujra szerencsét próbált. Csinált 32 forintosat és 20koronást. A hamis pénzt beváltás végett átadta afalubeli Sándor Józsefnének, aki ma együtt ültvele a vádlottak padján.

— Kitöl tanulta ezt a mesterséget ? vallattatovább az elnök Németh Józsefet.

— Hát ott a fegyházban magamtól kistudé-roztam. (Derültség.)

Sándor Józsefné egy csecsemövel a karjánjött a tárgyalásra a fogházból. — ott szülte. Véde-kezése az. hogy nagyon szegénvek odahaza, négygyermeke sir kenyérért, hát hallgatott a NémethJózsef rábeszélésére.

A bizonyitás végével, melynek során konsta-tálták, hogy elcsapták azt a fegyört, ki Németh-

nek az ezüstforintost kölcsönözte volt "studérozá-sához". Genthon királyi ügyész sulyos büntetéstkért a fövádlottra. Némethet ö t é v i f e g y h á z -z a l sujtotta, Sándornét pedig f é l é v i bör-t ö n r e itélte a törvényszék, de büntetését avizsgálati fogsággal kitöltöttnek tekintették és azértszabadlábra bocsátották.

SPORT.+ Bécsi lóversenyek. Az osztrák jockey-klub

a bécsi szeptemberi lóversenyeket illetöleg a követ-kezöleg intézkedett: A 11-én elmaradt versenyek18-án, a 13-ára kitüzött futamok 20-án kerülneklefutásra. A többi versenyekre nézve uj program-mot tüz ki a jockey-klub. Annyi bizonyos, hogyaz emlitett napokon kivül még két versenynap lesz:22-én és 24-én. A jubileum-dij a 24-iki programm-

+ Elmaradt lóverseny. Az urlovasok szövet-kezete elhatározta, hogy az alagi szeptemberi mee-ting negyedik versenynapját, mely a gyász miattv a s á r n a p e l m a r a d t e g y á l t a l á b a n n e m

NYILT-TÉR.

legnagyobb gavallérokis viselhetnek feltünö olcsó árértkészen kapha tó uri ruhákat , ha szükség-l e t e i k e t ná lunk szerz ik be. A m e s t e r is z a b á s t czégünk e lökelö h i r n e v e biz-tos i t j a , a jnunka k i v i t e l é t pedig az üz letképe e l á ru l j a. M é r e t u t á n i m e g r e n -d e l é s e k r e kjBIon s z ö v e t r a k t á -r u a k f a n , k i z á r ó l a g t i s z t a gyapju- sv a l ó b a n gyönyörü min tá ju kelmékböl.

Karácsonyi és Társaférfi-szabók

tVm kei*; Muzeum-karut 39.

'annoma-Budapesten, Kerepesi-ut 7.Vzn szerencsém mélyen tisztelt vendégeim, barátaim

és ismeröseimnek, továbbá a nagyérdemü közönségnek beese?taáossáiára hozni, hogy folyó évi május hó 1-151 a szállodám-ban ievö

étterem és kávéházvezetését is saját kezelésein alá vettem. A lefolyt idö alatt* asösszes helyiségeket átalakittattam s az irabli kor igényei szerinta legnagyobb kényelemnek is megfelelöleg lendoztom be. Immárlakodalmak, társas-ebédek, vacsorák és egyéb ünnepélyek meg-tartására nagyabb és kisebb teljesen elkülönitett és a legizléscieb-ben bereadezeit helyiségek állanak rendelkezésre.

Valamint eddigelé fötörekvésem oda irányult, hogy igentiszteit vendégeimet minden tekintetben kielégitsem, ngv ipxábhüs. is mindent ei fogok követni, hogy bármely kivánságnaktáléin telLeiölcg eleget leheisek. • :

Fésüikböl kifolyólag bátorkodom helyiségcfinet becsfigyelmébe ajánlani s minél gyakoribb látogatást kérve, raaradtan

Budapesten, 139S. éri szeptember hóban,

kiváló tisztelettel

Glück Frigyes,1331 a Pannónia-szálloda tulajdonosa.

NYILATKOZAT.Nemrég kezünkbe került egynyomtatott szerzödés-

tervezet, mely budapesti villamos világitási mkgápbe-ren&ezések létesitésére vonatkozik és amelyben czégünkis a Kernst-féie izzólámpával kapcsolatosan megne-vezve lett.

Tekintettel arra, hogy ezen szerzödéstervezetben,melyben bizonyos Balázs Sándor nevü ur, mint vállalkozószerepel, aluürt czég neve is emlitve van, esetlegesfélreértések kikerülése végett kStfeiességünkcjek tartjukkijelenteni, hogy a kérdéses nyomtatvány nem a mi ezé-günkiöl indult ki, söt, hogy annak tartalmáról tudo-másunk sem volt. s hogy ennélfogva az ott emlitetttransaetióval sem közvetve, sem közvetlenül összeköt-tetésbea nem állunk.

Budapesten, 1§98. szeptember 5-én.

Ganz és TÁRSAVasöntö és gépgyár részvény-társulat

Guldea s. k. pp. Cserháty s. k.

NYILATKOZAT.Kapcsolatban a fenti nyilatkozattal kijelentjük

hogy a Balázs Sándor ur által tervezett ügyletekkel azazok esetleges kiviteléhez megkivántaié áramszolgálta-tás tekintetében semmi kfzössc*et sem vallunk ésBalázs Sándor urral semmiféle összeköttetésben nemállunk.

Kelt mint fentHagy&r villamossági részv.-társulat,

Matlekovits s. k. pp. Hajdu s. k.(Utánnyomás nem dijaztatik.)

KÖZGAZDASÁG.Közgazdasági távirat

szept 12.cents68lfs

New-York, szeptember 12. (C T. B.)szept. 10.

centsBuza szeptemberre 68lfs 68

, májasra 668/s öG1/̂, deczemberre &7V* 675/8

Tengeri deczemberre 34f/» 33Chicago, szeptember 12. (C. T. B.)

szepL 12. szept. 10.ceoU ceots

Buza, deczemberre 615/s 61Tengeri deczemberre 30

Köbányai sertéspiacz, szept. 12. Magyar elsö-rendü ; Öreg nehéz (páronkint 400 kilogrammonfelüli sulyban) — krajczárig. Közép (páronkint300—400 kilogramm sulyban) — krajczárig.Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felülisulyban) 55 /12—56 krrig. Közép (páronkint 251—320 klgrig terjedö sulyban) 56 1/2—67 kr. Könnyü(páronkint 250 klgrig terjedö sulyban; 57—57 1/2kr. Szerbiai: Nebéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban56—56l/2 krajczárig, közép (páronkint 240—260kilogramm sulyban) 56—56 1/2 krajczárig. Könnyü (pá-ronkint 240 kilogrammig terjedö sulyban) 55—56krajczárig. Sertéslétszám: 1898. szept. 10. napjánvolt készlet 47612 darab, szept. 11-én felhajtatott922 drb, szeptember 11-én elszállittatott 1043 darab,szeptember 12-ére maradt készletben 47521 darab.A bizott sertés üzletirányzata lanyha.

Budapesti juhvásár, szeptember 12. A mai vá-sárra felhajtottak : 1483 drb hizlalt ürüt, 407 drbfeljavitott juhot, 15 darab kisorolt juhot, 50 darabiverö juhot, összesen 1955 darabot. Elkelt az egészállomány. Napi árak : hizlalt ürü 19—22 irt páron-kint, 21—22 forint 100 kilónkint, feljavitott juh16—18 forint páronkint, 20—21 forint 100 kilon-kint, kisorolt kos 13—17 forint páronkint, 18—21forint 100 kilónkint, kiverö juh 8—12 forint pá-ronkint, 16—18 forint 100 kilónkint.

Bécsi vágómarhavásár, szeptember 12. A vágó-marhavásárra felhajtottak : 4064 darab magyar,356 darab galicziai, 134 darab bukovinai, 717 da-rab németországi, összesen tehát 5275 darabszarvasmarhát. Jegyzések a következök ; 100 kiló-grammonkint élösulyban. Magyar hizóökör I. minö'ségü 36—38 1/2 frt, II. minöségü 33—35 frt, III. mi-nöségü 28—32 frt; galicziai hizóökör I. minöségü38—40 frt, II. minöségü 35—37 frt, III. minöségü29—34 frt; német hizóökör I. minöségü 39—41 1/2frt, II. minöségü 36—38 frt, III. minöségü 33—3?frt, legelö ökör 21—28 forint, bika és tehén 22–35 forint.

BUDAPESTI GABONATÖZSDE.

Budapest, szeptember 12. A gabonatözsde mazárva volt.

Gabonaforgalom :

1898. szeptember 11.érkezett elszállittatott

m é t e r m á z s a

buzából. .rozsból . .árpibui . .zabból . .tengeriböl .

2194016249192385—

408100

2701Tó764

BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE.Budapest, szeptember 12.

A mai magánforgalomban csendes volt azirányzat. Osztrák hilelrészvény 355.75—356.20—355740, magyar hilelrészvény 391.50—392.—391.50,jelzálogbank" 246.75—249.25—248.75, osztrák-ma-gyar államvasut 351.75—351.30—357.50 forintonköttetett. Zárlatkor maradt osztrák hilelrészvény355.50 forint. ,

TERMÉNY- ÉS ÁRUTÖZSDÉK.

Budapesti vásárcsarnok.Budapest, szept. 12. A vásári forgalom: Hus-

nál a forgalom élénk, árak szilárdak. Barom-finál élénk, árak szilárdak, Halban élénk, árak csök-

kentek, tej- és tejtermékeknél élénk, árak szi-lárdak. Tojásnál élénk, árak szilárdak. Zöldségnélélénk, Gyümölcsnél élénk, árak szilárdak. Füsze-

reknél csendes. Idöjárás: derült, meleg. A központivásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkek

hivatalos árjegyzése a következö: Hus. Mar-hahus hátaulja I. 52—50 frt. II. 4 8 - 5 2 frt.

Birkahus hátulja I. 42—40 trt, II. 4 0 - 4 2frt. Borjuhus hátulja I. 64—63 frt, II. 60—64 frt.Sertéshus elsörendü 62—66 frt, vidéki 46—52 frt.(Minden 100 kilonkint) Kolbász füstölt 60—80 kr(kilónkint). Sertészsir bordóval 64.0—65.0 frt (100kilónkint). — Baromfi (élö) Tyuk 1 pár 0.90—1.20frt. Csirke 1 pár 0.55—1.00 frt. Lud hizott kilón-kint 50—60 kr. — Különfélék. Toás 1 láda (1440drb) 36.0—37.0 frt. Sárgarépa 100 kötés 1.00—4.00frt. Petrezselyem 100 kötés !. 0—4.0 frt. Lencse m.100 kiló 7—9 frt. Bab nagy 100 kiló 8—12 frtPaprika I. 100 kiló ;30—60 frt, II. 20—28 frt VajI. rendü kilónkint).70—0.75 frt. Téa-vaj kilónkint 0.90—1.10 frt. Burgonya, rózsa, 100 kiló 1.30—1.80 frt.Halak. Harcsa (élö) 80.0—1.—frt 1 kiló. Csuka (élö)0 . 8 0 — 1 . f r t 1 kiló. Ponty dunai 0.40—0.50 frt.

Szesz.Budapest, szeptember 12. Irányzat válto-

zatlan. Kontingens nyersszesz Budapesten 18.75—19.—. Finomitott szesz nagyban 65,50—55.75.Finomitott szesz kicsinyben 56.—.—56.25, Élesztö-szesz nagyban 53.23—55. —, Élesztö szesz kicsiny-

14. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember

len 55.75—56.50, Nyersszesz adózva nagyban54.50—54.75. Nyersszesz adózva kicsinyben 65.55.25, Nyersszesz adózatlan (exknt.) 15.—15.25,Denaturált szesz nagyban 21.75—22.—, Denaturáltszesz kicsinyben 22.25—22.00. Az árak 10.000literfokonkint bordó nélkül, ab vasut Budapest,készpénzfizetés mellett értendök.

Prága, szept. 12. Adózott trippló-szesznagyban azonnali szállitásra 55.— forintonkelt. Adózatlan szesz 19.— forinton kelt elazonnali szállitásra.

Trieszt, szept. 12. Kiviteli szesz tartályokbanszállitva 90% hektoliterenkint nagyban, 12.—12.25 forint azonnali és 12.— forint szeptember-deczemberi szállitásra.

KÜLFÖLDI ÉRTÉKTÖZSDÉK.Bécs, szeptember12. A gabona és érték-

tözsde ma zárva volt.Frankfurt, szeptember 12. (Zárlat.) 4.2%-os

papir-járadék 85.85, 42%-os ezüst járadék 85.80,4%-os osztrák aranyjáradék 102.50, 4% magyararanyjáradék 101.95, magyar koronajáradék 98.70,osztrák hitelintézeti részvény 301.25, osztrák-ma-gyar bank 765.—, osztrák-magyar államvasut298, déli vasut 67.13, bécsi váltóár 169.75, lon-doni váltóár 203.85, Párisi váltóár 807.—, bécsiBankverein 225.—, Union-bank részvény 249.50,villamos részvény 136.60. alpesi bányarészvény138.80, 3% magyar arany-kulcson —.—. Azirányzat gyenge.

IDÖJÁRÁS.A m. hir. országos meteotoloniat intézetjelentése 1898. szeptember 12-én reggel 7 órakor.

Aivnaial ja .SebnecsbanfsR.-Szoutbat .

Pola . . .Lesina . .Sarajevo .Torino . .Ffömancs .RómaKápoiy . . .Brintiuü . . .Palermo. . .

uáape*!Sopron . .Herény . .Kesztltuly .Zágráb . .FiumeCirkrenica. .Pancsova . .Temesvár . .Arad . . . .Szeged . . .Szolnok . . .Eger . . . .Debreczen. .Késmárk . .Ungvár . . .K i a h n i r . . .

Hagr-Várad .KoFozsvár . .fiagy-SxebenBécs . . . .Salgbnrg. . .Klagenfurt. -

KCzépauröpai Iégayontás-masinKini kiseltb teiriileire zsugo-rodott, Erdélyben es aiiuiui ivörayufeén. 4a aagal tenü.arpaifoiB azon-ban egy vtj nia>.i:nu:>i fe'tériésii konstaÉiiiiatöi.

"Köztit- és ürikuiut turupáaaa száraz ü£á maHkoaik. Es5 csak,Európa északnyit>"ati é^ npjjj&ti ssiiiéa volt.

Hazánkban a tarlósait turult és arámjlag Eagfoa meleg idö-járásban mcsianáisr semmiféle i á tézis nmcsta.

Legküzeltibi) m>'rg SZIUMZ, meleg i*lö vádiafö, késöab züratar-kajiam. majd borulás és höesokkeaés l é l ö L

-

Fstii

iBasa :

•

•

9m9

•

SS**Sjitrt

Brita

tort.

itesa

leszsaBrisafera

Vizmétés

Scliárdiaj1's.ssauBecsPozsonyKomáromBudapestErcsiPaksMohácsUjvidékZiitwnfPancsovaBüziásOcsova

Zsolna§zered

Sártacü%orZIk&ny

M.^S-erdaU.ZágrábSiriszek.

fZvttKUÜE

ktek EJ?!S:I -< mm tatát; > — &

iásokj-

j j e , j C ; •Ax össxes K

stcauikt^lc. eMai távira!

VIZÁLLÁS.— Szeptember 12-éo. —

czattfiitiiilürf!•

+ t[<}'> [ Hsa IM.-S^it+ IBS >•— l t-t >4- titi,>4- 1531">-|- 115i>

— l ^*-{- uS3>

s iEs^t-tJjEas

a . Sra-ütssjfc

- ,S?»4-+- 1-12(>

; m

r'i.i6al ,4- iEö> ' s m öeés-|- OIÖt> i " S^trmif-|- C2ti > • tatefSHalMcaüsa-i- 0I5J ~~» ; LaajiSHi HuassanB

"t" "'^ |., |f* S ? ^I '1J-1U> ti tsiferij Zenspiáa_ Oüá > :j Ssp Z*uI£za

'-t- 135 —rW, -4- Wt > fst.4Bs. B iáés

f.-Er. GjcKsa+ uá< ;."t" AjSH,JZ. o"' > . fisa K.-fe5tiif

' — — -S.-B^ö&a-*-

i * s i i : ( : I , d r " ?̂S TSiil-

jezeatimetec

' C3il >i— '*St|,<— se*. —— M 6 | ——~• 1 6 2 I I ^ >|— M&jj>!-{- 090j>J.O31. —— 93Hr>:-J- OQÜt - ~

;."JJQI 3+ 33K-<" -!-f- IMJ —

-J-OOöJ —

i-f. Olt) —1— oiár —

;+os -— 0 5 6 ^

i— OM:>

— =• J aiatt

BAB E L.Franczia regény.

Irta: Augustin Filon.

(40)

A cynismus ettöl fogva már nem leptemeg és nem töltötte el iszonyattal DelauuyJulient. Ebböl a rövid beszélgetésböl arra ameggyözödésre jutott, hogy sem Gillott Tamássem Wemyss Kristóf épenséggel nem meg-bizható emberek s talán ez volt a legkevésbérossz, mit róluk Teltehetett.

Néhány hét elegendö volt arra, hogyJulien megismerkedjék East-End városrészszel,történeteivel, melyek annyira mások, mint anyugati Londonéi, minden negyedének különösfizonomiájával, a kicsapongás és szenvedéstanyáival, a nyomoruság és aljasság örvényei-vel. Meglátogatta a népes alvó-tanyákat, holnégy pennyért adtak éjszakai szállást; a detek-tivekhez és egészségügyi biztosokhoz szegödvea nap és az éj minden szakában behatolt agarni-szállodákba; látta a "Workhouse St.George in the East" nyomorultjait, mint kinlódnaka kenderkócz-fosztással, hogy reggelijüket meg-kereshessék ; kikutatta Petticoat-lane boltjait,a legiszonyubb zsibvásárok e szinhelyeit, holabból huztak hasznot, hogy olyan holmikatvásároltak össze, melyeknek látszólag mársemmi értékük nem volt; beszélt a lakás-adókkal, a vásári kereskedökkel, az orgazdák-kal, a leányokkal, a teherhordókkal, az utcza-söprökkel, az ujságárus rikkancsokkal és mind-azokkal, kik — mint mondani szokták — kéz-böl a szájba" élnek, vagyis az imént megke-resett pennyket jövö perczben már felemész-tik és létfentartásukat a véletlen kihasználásáraalapitják.

Nemsokára egy meetinget tartottak, mely-nek tárgya az egészségtelen lakásviszonyokmegvitatása volt. Julien is elment, szót kért smeg is kapta. Mikor az emelvényre lépett sott állt beszédre készen, a munkások Össze-sugtak:

— Vajjon ki ez ?— Önök nem ismernek engem — kezdé

Julien — de mi hamarosan fogunk egymássalmegismerkedni. Én tényekkel fogom támogatniazt a kérdést, mely önöket most foglalkoztatjaés a tények mindig ékesszólók, ha igazak,bárki legyen is és bárhonnan jöjjön is az, kiöket felderiti. Nyolcz nap óta több mint két-száz házat jártam be, melyek legtávolabbjasincsen öt percznyire innen. Nos, hát kijelen-tem, hogy e kétszáz ház egyikében sem tart-ják meg azokat a szabályokat, melyek amunkáslakásokra vonatkozólag a törvényhozáselöirta rendeletben benfoglaltatnak. Láttamöttagu családokat apró padlásszobákba zsufolva,melyek szélessége nyolcz láb se volt. Hol van aza harmincz köbméter levegö, melyet a törvényminden tizenkét éven tuli egyén részére elöir?Vizet csak öt-hat órán át kapnak e házaklakói. Amikor látni kivántam a viztartányokat,melyeket hasonló esetben szintén a törvényir elö, seholsem tudták azokat megmutatni. Atörvény azt is elrendeli, hogy a falakat meszelni kelllegalább is minden év ápril havában, öt éve, hogye rendeletnek meg nem feleltek. Nem tetteksemmit sem azoknak a helyeknek desinficziá-lására, melyekben ragály következtében haltakmeg betegek. A vizhiány akkora, hogy a ti-fózus láz kényelmesen köszönthet be, hiszenalaposan készitették elö neki az otthont.

"Shame ! Shame !" ("Szégyen! szégyen!")kiáltások hangzottak minden oldalról. Julienvégignézett a hallgatóságon és aztán hideggunynyal, gyorsan, metszö hanglejtéssel, melya vesékig hatolt, folytatta :

— Várjanak! Ne siessenek haragjuk ki-fejezésével, mérsékeljék boszuságukat; leszmég elég okuk erre. Kérdeztem, hogy az egész-ségügyi biztos miért nem szünteti be ezeket avisszaéléseket és azt válaszolták nekem, hogyö fivére a bérlönek.

— Ah! Ah! összejátszanak . . . a gazem-berek !

— Azután a tulajdonos nevét tudakol-tam és azt mondták, hogy Saint-Clairnak hiv-ják. Kérem önöket, jegyezzék meg maguknake nevet és himeztessék a zsebkendöjükbe, havan!

— Igen! Igen!— Saint-Clair, ugy mondták nekem, a

a népböl való, de a népet, melyböl származott,elárulta.

A terem hátteréböl egy kiáltás hangzik:— Mindannyian alávalók!— Önnek igaza van, alávalók! És ha

ösmerni akarja e férfi vagyonának eredetét,hát akkor vizsgálja meg könyveit azoknak atársulatoknak, melyeknél viharroncsolta hajóitbiztositotta, tudakozódjék azoknál a közveti-töknél, akik drága pénzért árulják West-End-ben azokat a portékákat, melyeket önök itt,büzhödt és fagyos odukban készitenek könyör-dijért. Mindenütt, hol tengödö iparágakat tá-mogatni, ahol jogosulatlan nyereségeket elzse-belni, hol egy proletárt kihasználni és kiéhez-tetni lehet: ezt az embert ott fogják találni.

— Gyalázat Saint-Glairre !— Igen gyalázat, de ez nem elég.— Fel kell akasztani!— Talán, igen. De addig is le kell rom-

bolni ezeket a rettenetes házakat, melyeknekminden részlete, minden köve, minden zugatörvényszegés. Oh, a hatalom sohasem késik,hogy a törvényeket a munkásokkal szembenalkalmazza; ideje már, hogy végre megtanul-ják mint kell a munkást is részesiteni a tör-vény védelmében!

Zugó tapsvihar töltötte meg a termet.— Tudják-e — folytatta Julien — mit

mondanak ök önökröl, egymás között, amikordus lakomáik után dohányzóikban vastaghavanna szivarral a szájukban és egy pa-laczk portói bor mellett társalognak ?

— Ha legalább nekünk is juttatnánakbelöle!

(Kaczagás.)— Nem fognak adni belöle soha sem-

mit, mert soh'sincs elegük ! . . . Tudják-e mitmondanak? Gyáván panaszkodnak és egyide-jüleg sajnálják és leszólják a munkást. "Mi-lyen kár, hogy a munkás ott hagyja a tüz-helyét, hogy á korcsmába menjen! Milyen kár,hogy a leányok tizennégyéves korukban otthagyják a családi tüzhelyet, anyjuk felügyele-tét! A munkás iszákos, a munkás el vanveszve: a "public house" a börtön elöszo-bája . . . Ami a lányokat illeti — mond-ják ezek az urak — nem a mi hibánk,hogy felkinálják magukat nekünk 1 Mi szere-töinkké teszszük öket, nehogy éhen hal-janak" . . . És aztán ujból: "Minden bajonnan ered, hogy az alsó néposztály nemtud a házi tüzhely mellett maradni . . ." Deha látnák ezt a tüzhelyet, amelyhez önökettánczolni akarják? Hogyan merészelnek csakbeszélni is a szolgaság e tüzhelyéröl, melynekodvaiban kemencze sincs, tiszta levegö sincsés ahol a nagyszámu család a ragályt,a betegséget szivja be? Mért maradna amunkás négy fala között, ha csak azért nem,hogy a férgek egyék meg? . . . És leánya,amint a morál parancsolja, nemde? a lehetölegtovább maradjon otthon és aludjék kuny-hójában ötödmagával apja és fivére között,kik talán mind a ketten részegek!. . . Ha aztakarjátok, hogy a munkás szépen otthonmaradjon, akkor az Isten szerelmére tegye-tek róla, hogy otthona ne legyen disznóól!Ne feledjétek, hogy a munkás irigylia millbanki vagy a dartmoori gályarabot, ki-nek zárkája egészségesebb s kinek butorzatatizszer annyit ér, mint az övé. Ne feledjétekel, hogy a munkásnak, ha tiszta fehérnemütakar, ha rendes ágyban akar aludni, ha em-beri táplálékra, tiszta vizre és jó husra vágyik,egy gaztettet, egy betöréses lopást kell elkö-vetnie s öt évi gályarabságra itélik, ahol evágyai teljesülnek! Mert ma, és igazság az,amit mondok önöknek, a munkás csak ezenaz uton juthat tüzhelyhez !...

A tömeg tombolt, tapsolt. Elragadta agyönyör, melyet mindenkor érez, amikor föl-áll valaki köréböl és közös gondolatát várat-lan erövel fejti ki.

— Jól beszél ez az ember ! . . . Jól tá-madta meg öket!

(Folytatása következik.)

szerkesztésért felelös: Kálnoky I. h. szerkesztö.

-£-Kedd, szeptember 13. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 15.

SZINHÁZAK.Budapest, kedd, 1898. szeptember 13-án.

MEMZETI SZINHÁZ.

Zárva.

NÉPSZINHÁZ.

Holtomiglan.Eredeti Szinmü áalQti.j.1 4 fel-von iában, i r ta: Rutt«.ai György.

Személyek.

Kü:y KláraEreiét JIÜISKÜZscitgö iioriaHajiiufalvi

Kolio IJidreVarga TamásIn.*GSJTCSS JáaosV..ag BenedekGb

Józsi

VitioméIzrónéVidorSzirmaiKacsaiBártfaiHorváthUjvári•Néiu.-ifa

TollagiGazsi JL

Kezdete 7 órák or.

VÁROSLiGETi SZINKÖR

igazgató i'eld Zsigmond.

Háromlábk a p i t á n y.

Énekes bohózat 3 felvonásban,irta: Követi Albert és Faragó

Jecii.

ivcsáete 7 órakor.

BUDAI SZINKÖR

Rocamboie,a párisi csavargó.

VIGSZINHÁZ.

752. siám. 732. szám.

A Prony-utczai ur.Bohózat 3 ffI.-oaásbsn.. Irták:Maxime Boatitera-m TS ÁdtalpbeT avenue r. FiMrá£i<uita. ár. Iccze

Heteik.

Személyek:

Bazan! Andirebugástul Hector

Xásráü J-Tnimteres _I'uuiarb: Tajt-jiezalLu.oEEe KazaiiezkyAüitule Pécsi P .Tonréavszét elaü&e 5Iá*iaiJacotin BalassaBo niiace, házmester Gvöngyi

Áezéetz 7 és fél órakor.

MAGYAR SZINHÁZ.

Aranylakodaiom.1848—1898.

Látványos aütalHmi játék, nyolczképben, diioJkkal és tánezczaLIrták: Beöthy Láizié és RákosiViktor. Zenéjét összeáMtolU :

Fekete J .

szinmü. 5•Másodsor :

Kezdete 7 órakor.

Kolta? / en iEataJiitBéia, fiukEiyáráájIlonkaVtiiats JánosEmerenczia.Bem iaIKirnofePetöE, századlaaMikatük JanóKrausz bá&siTinc.i'csA küirmáiti2Ó>Kttnits feltaiáEóPista, vBorfaka

GnSÖ V. 'fIBSÜBS A.

Láag Etel

Rés jaEia £5*•>-»-i.fcfai

Hiáasi K.OdroZ.Szaiay

fiezác-fcs 7 & fél

Köbányai Király-Sörfözöör. Soráayi é3 ör. Kétly egyefepi tanár nraS állal

gyugyezéiokra i á l f t

" , vérszegénységnél, emésztési zavaroknál,

gyengeségnél stb. kiváló silerrel baszaáltztik.

IHIT Legkellemesebb udüo-üal-^MMegrendelhetö a gyári irodában Köbán2fán( vagy a

városi irodánkban VII., Ker iész -ntcza 4©«

éb müveket1S27

Badapesten.Mazeom-körnt 15.

Királyné arczképétrendkivül finom réznyomása kivitelben

es?6s k a r t o n r a nyomatva(képnag^-s. 12X1S em., papimagys. 17x26 on.)

krajczárbeküldése ellen a ján lva megküldiAthenaeum könyv-kiadóhivatala Bu-

dapest Ferencziek-tere 3. sz.

Iskolás gyermekekrészére szükséges fehérnemüek legnagyobb válasz-

téktan és á á b

Kanitz Ferenczszepességi vászGBraktárábaa

Kossutli Iiajos-utcza II. sz. a. kaphatók.

fiatal ei^bereketi tsdaL

a párisi dr. Bolton Itijektlo Orientálmár n-hiay napi hasinaiii titán. e&nsl&sz:lfm még a ^és Ie£e!h«mT3goItalib bajciat i i . —'fölöala^es tstit ftmiTnlolaj &Ta.rf CogaiTra-bT!'?^ffrriBaI Kaárleieassi , mmiteask csak

a'gyamrot remtják, de a Bajt ae=i g y ^ p g i k

Föraktár: Zoltán BiaGfc^szeriárabanBudapestY., Sséeheayi-iér és Ragy&craHiHitcsi askfia,

hol üvesrü

Szinházimüsorok.

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat

Ktmziti S2IB&I2

—

_

—

Vasárnap j —

H, kir. Operaház

—

—

—

—

Vig Szinház

Mozgó fény-képek

A Prony-utczai ur

A helyettes

—

A hálókocsikellenöre

Népszinház

A fehér egér

A fehér egér

Gyimesivadvirág

—

Gyimesivadvirág

Magyar Szinház

Arany-lakodalom

Az áruló

—

-

Badal SzinkSr

A zsidóhonvéd.

Az össze-visszafogadó

Keresd aszived

Angyal Bánd•

Kisfalad! Szinház

—

2 forinttól, anólül, hogy agyökeret ei kellene távoli-tani, szájpadlással s anél-kiUis (hidmunka). Foghuzásfájdalom nélkül. (Gocain-

injectio.; Igen tartós fogtömés. — Fogkoronák gyökerekreiilesztetnek, melyek a szájpadlást fölöslegessé teszik.

orvos dr. N E U F E L D ,Budapest, Kossuth Lajos-u. 4. Dreher-palota.— Vasár- és ünnepnapokon délután 4—5-ig. —

Fog

Idö* és Hatatombofoknek

ajánlatos tanulságuldr. Müller egészs. ta-nácsos uj bövitettkiadásban megjelent]

müve a,

megzavart iüeg-és nemi-szepve-

zetvölés ennék radikális \gyógyitásáról. Bér-mentes küldés 60krért bélyegekben.

Curt RÖber, Brazw-\schweig.

hangszereketés hurokat

REMÉMYIa m. k. zene-

akadémiaszállitójánál

lehet beszerezni.

Bpest, Király-utcza 42. sz.

Javitások kezesség fe l l e t t .Képes árjegyzék ingyen és

bérmentve.

958. sor. B O N 02C. számPolgár Sándor

egyet, gyakorlott kötsaerésx

Badapest, Erzsébet-körut 50. sz.köteles ezen utalvány beküldése mel-

lett minden megrendelönek 15%,azaz tizenöt százaléknyi árkedvez-

ményt adni, az eredeti

i r f . Jergnerand fils-wpárisi különlegességek (ÓVESB-xek) gyártmányaiból. Kimeritö képes

' árjee^ek dijmentesen zárt levélbeaküldetik. Kivágatott: az .Országos

Kirlap'-bóL 569

MIKSZÁTH KÁLMÁN

1899-rea]ánljuk a hirdetö közönség figyelmébe.

Ötöcfik évfolyam. ÖtSriik évfolyam*

tanáp, államilag képesitett

oki. zenetanár, zongoramüvész igazgatása

alatt álló magán

IV., Károly-körut 2., I. em.(Kossuth Lajos-utcza sarok), wmammm

VII. ker. , Erzsébet-körut 44., I. emelet.

Ének.(Dalének, operetté.opera, oratórium).

Tanár:Somogyi B. Car,wUrtzburgi opera v.elsö drámai prima-

donnája.

Hegedü.Tanár :

Jaulusz Bélaa m. kir. operaház

tagja.

Altmann Leohegedümüvész.

Czimbalom.

Tanár:

Halász Mariska

czimbalom müvésznö

Zeneszerzéstan,zeneelméleti tan-

tárgyakSomogyi Mór

tanár, zongoramü-vész.

Zenetörténet,zcneaestiietika-

Stojanovits Jenözene-iró

Ének. Operetté. Tanár :

Bokor Józsefa népszinház kar-

nagya.

Gordonka.Tanár:

ScLuliz Gyula

a m. kir. operaháztagja.

Szavalásédrámai elöadás, mo-nológok betanitása.

Tanár :Jászai Mari

a nemzeti szinháznagy tragikája.

Irodalom*történet,és aesthetiká

Dr. Lázár Bélatanár.

Zongora.Somogyi Mór

tan ár zongoramüvés:Pallos Pál és

Beniczky Gyra

Irén.

Fuvola.Weinbaum

Chrisztián

fuvolamüvész.

Franczianyeiv.

Tanár :

Roboz Andor.

Festészet,(olaj és vizfestés)

Tanár:HTannlieimer

Gnsztávfestömüvész.

Karének, kamarazene és a többi

vonás-, fuvó- és ütö-hangszerekre

valo tanszakokkal, kitünö szakte-

kintélyek oktatása mellett.

Növendékek felvétetnek: naponta 9—1 óráig és3—6 óráig az intéz Mek helyiségeiben IV., Károly-körut 2. VII., Erzsébet körut 4 4 . Beiratási dij 2 frt

II i zongoiára, vonós- és Uny\ C f>f a felsöbb osztályokIji fuvó-hangszerekre liQVI ü 111} ban havi 7 frt,

énekre havi 12 frt.

fontos önvédelemre.8 ull d o gg'Hemesis

6 fifretii lerbirer csak

4 frtBöriásSa. szijjal és iolténynyelfi üti. Vatiászfegyverek najy

választékban.FÖL O ES S Y L.

dpnskaiz iav«s 3=d%psst.3Cnseva t - -. önflt 3 . Tiiiéki széUcüidés ut£avet vagy péaz elözetes-beküidése mellett. Képes árjegy-

zék injrcE és bénceatre.

Mindennemü ócska

ajtóké

a.t>l o kméret atitt, teljesen befalazásra

elkészitve, eicmóa kaphatók

Temesváry GézánálBudapest, Ujvásár-tér 4.

forinttal

Millió koronát lehet nyernia m. kir. szab. osztálysorsjáték

e hó 14461 október 18-ig tartandó VI. és föhuzásánál, mely alkalommal3O eas@z» nyeremény

9 millió 550.000 korona készpénz sorsoltatik kiVi sorsjegy 80 frt.V. , 40 .

, 20 ,- 10 ,

V4

Kapható

föelárusitó bank- es váltó-Saletébeii

Budapest. Kápoly-koput I. számpostautalványon valo elSsetea beküldte*

vagy ntánvétel mellett. 18T6

16. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, szeptember 13.

AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEIMinden szó 2 krajczár.

Vastagabb betükböl szedve 4 krajczár.lirdeiö czimét is közii a hirdetésien, vagy

az apróhirdetést postautalványon beküldeoi, s a szöveg

Kiadóhivatal:

VIII. kerület, József-körut 65. szám.Elöre fizetendök készpénzben, levelbélyegekben vi]y

postauiaiványon.

Ha a bird.'to ejirr^-t is közli a hirdetéséé V«*TT a választ poste restante kéri, akkor ininden közlés után még 30 krajczár kincstári bélvejilleték is fizetendö. -- Czélszerüc" löveget az utalvány szelvényére irni; esetleg közönséges levélbea is lehet a szöveget s a levéljegyekot beküldeni Minden.u

könnyen kiszámithatja az apróhirdetés -árát.' :

Dévai jrózse&té,dohánytözs«ia

Kemeisek A. J .és

APRÓ HIRDETÉSEK ÉS ELÖFIZETÉSEK

ORSZÁGOS HIRLAPrészére felvétetnek kiadóhivatalunkon kivül (Vili. ker.

József-körut 65.) a következö üzletekben:

I. ker., Tárnok-utcza 22.özv- B a ^S^Sf S r 8 y " 0

H. " p-utcza7. sz. alatt EIlftaeilVUmos-IV. " Kecskeméti-utcza 14. sz.IV. " fjariseh-bazárIV. " f stöfi-tér 3. számV. " Kagykorona-ntcza20.sz.ISl?SfJSI'¥ . " Sorottya-utcza 13. sz.V. ,, Váczi-körut 6. számV. " fipöt-körut 22. szám

VL " Teréz-körut 54. számVI. " ^nDrássy-ut 48 számVH. " Erzsébet-körut 50. számVII. " Erzsébet-körut 7. számVIII. ker., a Nemzeti szinház bcrL £ Z & S £s ugyane helyeken mindennemü felvüáaosftások kész-

ségesen megadatnak.

LEVELEZÉS.sürgös levele van, kéretik mielöbb át-venni. 6172—1

Vasárnap délután a szokott helyemAlbert nem jött meg. Ervin. ' 6178—1j gy heti

hirdetéseimre, mindeddig nem válaszolt, talán csak nembeteg ? Sziveskedjék azonnal irni, mivel hallgatása igennyugtalanit; s kisérje e lapot továbbra is figyelemmel,lehetöleg naponta értesitést küldök e helven.* Üdvözliszámtalanszor jóakarója. T. G. ' 6190—1

' HÁZASSÁG.^ n eg?" 3 4 é v e s ' ^eresrf©fflY vallásu ipa-

j J r o s vagyok, házasság czéljából egy csi-nos 2Ü—25 év körüli leanynyai vágyók ismeretségetkötni, hozomány nem feltétel. Levelek "Iparos" jeligealait kéretnek e Inphoz. * 6180—2

FÜsiPfli szeix''l!1^"» kellö ismeretség hiányán ez atonVdUatK Livánnék egy jó esaláábeli izr. vall. szép

leanynyai ismeretséget kötni, kinek 8—10.000 frt kész-pénzhoiomáuya van. Komoly ajánlatok -Ismeretlen29* alatt e laphoz czimzeotdök. Diskréczió'biztositva.

6151—2

ÁLLÁST KERES.A óhajtana gazdasszony! állást.

g)f g O Minden á£at a gazdaságbanért, vagy nagyobb gyerekek mellett. Bövebb tudósitásta kiadóhivatalban "Tantalus" név alatt. 6192—3«\I#1JM«A1AC> Á%IÁM£ kinek jó gvakoilata van és ki-UKlgVClCS OVOIIO, tünö iizoriyitványokkal rendelkezik, órák adására, esetleg félnapra ajánlkozik gyer-mekek mellé, elemi osztályokra is elökészit. Czim akiadóban. 6118—3T&imfiwltSTA 30 éves, izr. vallásu, nös ember ai-jllt£gt?|jUialU kalmazást keres mint felügyelö, vagyraklámok. Szives megkereséseket e laphoz kér "Hüsé-ges és szorgalmas" jelige alatt. 6056—3

LS munkálatokban jártas kisasszony, ki a^ '• magyar és német nyelhet birja és szépirása van, állást keres. Czim a kiadóhivatalban.

6108—3

ÁLLÁST KAPHAT.kerestetik fiatal, rokonszenves

szép szöke hölgy, magas fize-téssel. Czim a kiadóhivatalban. 1991—4

OKTATÁS,ajánlkozik, tanit a legki-tOnöbb tanmód szerint

(óránkint 50 kr.). Ugyanott egy remekhangu, pedálosHorvátb-féle czimbalom is eladó 60 forintért. Czim akiadóhivatalban. 5694—5

szerény dijazás mellett ad ház-J ban, vagy házon kivül gyakorlott

zongora tanitónö. Czime megtudható a kiadóhivatalban.6074—5

és franczia-nyelv oktatásába elvállalok néhánytanulót szerény dijazás mellett. LevélbeU

megkeresések "Német- franczia oktató" alatt továbbita kiadóhivatal. 6034—5

BIRTOK VÉTEL ÉS ELADÁS.a Zrinyi-utczá 85. szám alatt levö 3

9 utczai szoba és 3 konyhából álló 150négyszögöl nagyságu lakóház gyümölcsös kerttel, szabadkézböl eladó. " , 2007—6

HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS.4á f áftVmáflVACAn ™ { a m i n t Aagyalföldön SzentJ% i ö g y U l d U j ü S ü n , László-uton és Petneházy-utczában, néhány telek jutányos árban eladó. Czim akiadóhivatalban." ' 5402—7

n a Széchényi- telep, illetöleg a kör-J U vasut közvetlen közelében egy 12000

négyszögöl nagysága ölenkint 325, telek jutányos árbaneladó. * 5256—7

ELADÁS.mielöbb szükségletükéi beszerzikbecses figyelmébe ajánljak Nemes

Lengyel bntorraktárát, Belváros Kecskeméti-utcza 6.hol mindeonemü butorok egyszerü és diszes kivitel-ben talielnalmozott raktár miatt bámulatos olcsó ároneladatnak. 6391—8

VÉTELl—1883-iki évfolyamai meg-

vételre kerestetnek. Ajánlatokaz év "megjelölésével a kiadóhivatalba. 604G—9

KIADÓ SZOBÁK.kaphat két fiatal ember a jövötanévre egy tisztességes izr. család-

nál,'közel az Erzsébet-körut és a Barcsay-utczához.Czim a kiadóban. 5914—10

emeleti utczai szoba, csinos butorzattal, különbejárattal kiadó. Czim a kiadóban. 59J0—10€tsö,

mit VAVMHAP! a i k u egv kényelmes 2-ablakos utczaiJ\ JierCpCSl-UIOn s ^ b a kiadó, teljes ellátássalegyütt havi 45 forintért. Czim a kiadóhivatalban.

G144—10butorezott szuba teljes ellátással

p l - kiadó. Czim a kiadóhivatalban meg-tudható. 6144—10

SZOBA KERESTETIK.k e r e s •• e ^y fiata'

y ember l Józsefkörnton az "Országos Hirlap" közelében havi 18—20forintért. Ajánlatok JB. C. jegy alatt a kiadóhivatalbaküldendök. ' 6188—12

butorozott nagy utczai szobát keresek aj iy#> v., VI. kerületben, nem nagyon távol

a Nádor-utczától, I. vagy II. emeleten, esetleg elöszobaés fürdöszoba használattal. Ajánlatokat az ár meg-jelölésével a kiadóba kérek "Jó lakó" alatt. 6913—12

KIADÓ LAKÁSOK.s z o b á b o 1 é s konyha stb. aiió

J iaká s a z V. kerületbenVadász-utczában azonnal kiadó Ugyanott egy mühely-nek, vagy raktárnak alkalmas, az utczára nyiló nagypincze is kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 6164—13

a Nagymezö-utczában, mely áll 2utczai, egy udvari szoba, elöszoba,

stb. Évibér 500 frt. Czim a kiadóban. 6002—13•fi ft^y^i «fi"€741iiM " utczai szoba, elöszobátJ% V d i a i - U l U a u a n konyha, speiz stb.-böl állólakás sürgös elutazás miatt rendkivül olcsó áronkiadó. Czim a kiadóhivatalban. 5236—13aS 2TlltÁ liff9é1i3M eSy GISÖ emeleti utczai szobaJi J>ül\i">üli./LUUÜl\ konyhával stb. 2 hónapra 20 frtszeptember 1-ére kiadó. Czim a kiadóban. 5904—13

KIADÓ BOLTHELYISÉGEK.mühelynek, divatszalonnak,

, egyleti helyiségnek, vivóte-remnek, magániskolának vagy nagylakásnak alkalmas nagy helyiség 1-sö emeletenazonnal kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 3662—17

KÜLÖNFÉLE.rekedtségnól vegyen 30 krért Réthy-

9 féle Pemotefu-czukorkát. 1537—13ügyes nöi ruhavarrónö ajánlkozik házak-hoz napi 1.50 krért. Czim a kiadóhivatal

2005—18€gy igenban.

a József-körut leg-

élénkebb helyén f. é.

november hó 1-ére

kiadó.

Czim a kiadóhivatalban

papipolcsón kapható

Bövebbet a kiadóban.

Kekünk bemutatott sz im alán megbizhatóhiteles köszönetirat folytán ezen negyed-század óta fennálló renáLalö-intézet a legmole-

gébben ajánlható.

hugyesö folyásokat és sobokei, az önfertöztet&m utóbafalt, az olgyenaült fér-fiarö, maaöm-lémok, *. bujakor utákb'vatkoMmónyolt, nöknélfohóffolyást, bárxjennyipo Idültek /«, vala-mint mindazon nöi bateysisgaket, molyoknaka magtalanság ogyits föoKozóJa ós böfüeteg-Bégokmt gyógyit uj gyógymód axoplnt, biztos

slkorrel, gyorsan és alaposan.

Dr. GARAI ANTALorvos-, sebész-, szemész- és szülésztudor T. es. kir. oszt.-föorvosBudapest, Belváros, IV. ker., Kigyó-utcza 1. szám.

II. emelet. Bejárat a lépcsönél.Rendel naponta délelött 10 órától egész délután 4 óráié, este

7 órától 8 óráig.Dijazott levelekre legnagyobb figyelemmel válaszollatik és gyógy-

szerekröl is toihloskodva lesz.•™gg Höknek küSon váróterem. ZZZ

Ugyanott megjelent és a szerzönél : Dr. UARAI ANTAL-nálmegrendelhetö :

ZZlNÉPSZERÜ UTMUTATÓ. ~Már a 12-ik kiadásban megjelent) a nemi betegségek és ezekFzszerü gyógykezeléséhez czimü könyv, volt ára2 fi-töO kr., most

e s a k SO kr . A kinyv jól becsoinn^olva lesz elküldve, 1 frt be-kfildése melleit bérmenlve, vagy 90 kr utánvét mellett.

Á. k ö n y v t a r t a l m a : J. Az ivarszervek leirása. 1!. A nemi élet

jtirüetések felvétetnek lapunk kiadóhi-vatalában

VIII., József-körut 65.Nyomatott az ORSZÁGOS HIRLAP körforgógépén Budapest, VIII., József-körut 65. szám.