ofi.huofi.hu/sites/default/files/ofipast/2011/12/... · web viewa pozitív attitűdöt a...

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETTÁMOP 3.1.1 – 08/1-2008-00221. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció

A kezdeményezőképesség és vállalkozási kulcskompetencia fejlesztésének lehetőségei a környezeti

nevelés területén

Horváth Ágnes

Tartalom

Háttér.............................................................................................................................................................2

A tágabb és szűkebb értelmezés lehetősége.....................................................................................6

Kereszttantervi sajátosságok................................................................................................................7

Kapcsolat más kulcskompetenciákkal.................................................................................................8

Ötletbörze...............................................................................................................................................10

Dokumentumelemzés...........................................................................................................................11

Információgyűjtés..................................................................................................................................12

Felkeresés, látogatás...........................................................................................................................12

Figyelemfelhívás, akció-szervezés.....................................................................................................13

Fotózás, dokumentálás........................................................................................................................14

Kidolgozott példák.....................................................................................................................................15

1. Modul: Mi az „ökocímke”?..............................................................................................................15

2. Modul: Egy különleges passzív ház...............................................................................................21

3. Modul: A vállalkozások környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalása........................26

Hivatkozott szakirodalom.........................................................................................................................33

Oktatáskutató és Fejlesztő IntézetH-1051 Budapest, Dorottya u. 8. •Telefon: (+36-1) 235-7200 • Fax: (+36-1) 235-7202 •www.ofi.hu


Háttér

A kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésének legalapvetőbb kétdése hermeneutikai jellegű. Hogyan értelmezhető egy alapvetően konzervatív oktatási struktúrában, tantárgyi szerkezetben mindaz, ami elsősorban a meglévő struktúrák határainak feszegetéseként, az innováció, az újítás és újdonság iránti fogékonyság alapján válhat / válik működőképessé? Vajon ad-e lehetőséget a meglévő oktatási rendszer a fiatalok kezdeményezéseinek, fogékony-e a újításra, képes-e közvetíteni olyan tartalmakat és módszereket, amelyek pontosan ezeket a képességeket erősítik a tanítványokban? Nincs-e eredendő félelem minden pedagógusban arra vonatkozóan, hogy esetleg valamilyen újszerű témában a tanítvány tájékozottabb, felkészültebb, szinte automatikusan rendelkezik azokkal az ismeretekkel, készségekkel és attitűdökkel, amelyeket ő aggályosnak tart? Utalhatunk itt például a web2 alkalmazására, a kamaszok merészségére, kockázatvállalására, de akár a radikális környezetvédők akcióira.

Kikre, milyen alapképzettséggel rendelkező tanárokra, szakemberekre lehet bízni egy ilyen szituációban a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia kialakítását és fejlesztését, milyen tantárgyi keretekben, milyen oktatásszervezési rendszerben? Vagy hallgatólagosan továbbra is vegyük tudomásul, hogy amire pillanatnyilag nincs megfelelő kapacitás, azt egyszerűen negligáljuk, kifelejtjük a pedagógiai programból, hivatkozási alapul véve, hogy akinek éppen erre van szüksége, az egyébként is megtanulja majd a szükséges ismereteket az iskolai rendszeren kívül, vagy középiskolai tanulmányai befejeztével? (Természetesen a közgazdasági szakközépiskolák kiváló szaktanárokkal rendelkeznek a gazdasági jellegű vállalkozási ismeretek tanításához, de ez nem jelenti egyúttal a kulcskompetenciaként értelmezett kezdeményezőkészség fejlesztésére való felkészültséget, különösen a környezeti nevelés területén...)

Pedig az értelmezési probléma viszonylag egyszerűen kezelhető. A Nemzeti Alaptanterv 2007-es verziója pontosan tartalmazza a tárgyalt kompetencia leírását, az Ember és társadalom műveltségi terület 9-12. osztályra vonatkozó szakasza pedig igen sok olyan elemet tartalmaz, amely a lezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetenecia kialakítását, fejlesztését szolgálja.

Nézzük először a kulcskompetencia leírását:

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.



Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 12. o.)

Mivel kulcskompetenciáról van szó, nem mondhatjuk, hogy ez csak a speciális ismereteket nyújtó, jellemzően közgazdasági irányú szakképzésben szerepelhet, annak ellenére, hogy első olvasatban talán a gazdasági vonatkozások tekinthetők szembetűnőnek. Fontos tudatosítanunk, hogy a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia nem kizárólag a gazdasági vállalkozásra vonatkozik, Kezdeményezésünk lehet kulturális, szociális és egészségügyi jellegű, éppúgy ahogy a vállalkozás is beépült ezekbe az ágazatokba.

A környezeti nevelés területén pedig a kompetencia-fejlesztés háttereként a legtágabb környezetet, a természeti és a társadalmi környezeti vonatkozások összességét, az ember környezet-átalakító-visszaalakító-befolyásoló szerepének vizsgálatát és kritikai értékelését értjük.

Kezdeményezés minden, ami valami újra, másra, addig nem tapasztalr dologra irányul, legyen szó környezetről, kommunikációról, zenéről, táncról, képzőművészetről, hulladékgyűjtésről, vagy éppen egy beteg kisgyermek vagy egy idősotthon támogatásáról. Vállalkozhatunk valaminek az eladására (műtárgy, játék, ékszer, laptop stb.) vagy éppen előadására (zenemű, tánc, vers, mese, színdarab, segélyakció, tiltakozás stb.), de leginkább egy probléma megoldására.

A felelősség, amellett, hogy személyes attribútum, személyiségünk része, jellemünk sajátossága, egyben minden kezdeményezés, minden vállalkozás alapkérdése. Aki elindít egy akciót, felvállal egy ügyet, alapít egy céget, annak tudnia kell, hogy ezzel kockázatot is vállal. Nincs borítékolva a kezdeményezés, vállalkozás sikere, az esetleges kudarcot, a sikertelenséget is el kell tudni viselni. Ez utóbbi problémakör pedig már színtiszta pedagógiai kérdés: a döntés mérlegelésének, a lehetőségek felmérésének, a kockázatok/konfliktusok kezelésének kérdése, tehát felelős döntésre nevelés alapfeladata.

Ezzel el is jutottunk a készségek és képességek szintjére. Arra a szintre, ahol a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia túlmutat a megtanulható, számonkérhető tartalmakon, ahol a motiváció, a tudatosság, a tenni akarás, a nyitottság és az önállóság meghatározó tényezővé válik, ahol az egyén számára világossá válik, hogy egy-egy ötletet önmagában vagy csak másokkal együttműködve képes-e megvalósítani. Itt van igazán szerepe a pozitív attitűdnek, annak a hitnek, hogy igen, „én képes vagyok”, „mi képesek vagyunk”



véghezvinni valamit, elindítani egy kezdeményezést, megvalósítani egy célt, legyen szó gyűjtésről, kirándulásról vagy éppen madárvédelmi rezervátumban való munkálkodásról.

Itt már „csak” az a kérdés, hogy az iskola szemlélete, a tanárok hozzáállása teret ad-e a fiataloknak saját kezdeményezéseik, céljaik, vállalásaik megvalósítására. Vannak-e „ötlet-börzék”, ahol felhalmozhatók a kezdeményezések, ahol társakra találhatnak az azonos témákban gondolkodók, ahol meghallgatják a fiatalok javaslatait. Ha van ilyen, ha van kezdeményezés, ha teret kapnak a megvalósítás lehetőségei, akkor van ötlet, és persze van egymásra figyelés, csapatmunka, kommunikáció, egyszóval létezik helyi demokrácia.

Mert igazi kezdeményezés és vállalkozás csak szabad viszonyok között, kiszámítható, demokratikusan irányított és szervezett környezetben működhet. Ahol mindenkire más szabály vonatkozik, ahol csak a kivételezettek öteletei valósulhatnak meg, ahol egyesek elhallgattathatják a nekik nem tetsző ötleteket és kezdeményezéseket, ott nem bontakozhat ki a környezeti nevelés szempontjából egyik legfontosabb kulcskompetencia.

E vázlatos értelmezés után nézzük meg, hogy a már idézett NAT milyen konkrét megfogalmazásokat tartalmaz a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. Mivel a kulcskompetencia leírása elsősorban a társadalmi-gazdasági területen érvényesülő vállalkozói készségfejlesztést tartalmazza, egyértelműen adódik, hogy elsősorban az Ember és társadalom műveltségi terület keretében vizsgáljuk a kulcskompetenciára utaló nevelési célokat és fejlesztési feladatokat.

Alapelvek célok

A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre.

A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 54-55. o.)

A szöveg direkt módon utal a vállalkozás, a gazdasági élet és a pénz világával való megismerkedésre, a globalizálódó világ aktuális problémáinak értelmezésére. Mindez egy olyan komplex szemléletet feltételez, ahol az ember és a társadalom nem függetlenedhet saját természeti környezetétől. A fenntarthatóság kérdésköre pedig elsősorban társadalmi probléma, hiszen minden környezeti beavatkozás, építés vagy rombolás rövid távon emberi, társadalmi célokat szolgál, a természeti környezetbe való külső beavatkozás azonban hosszabb távon épp az emberi életre, a társadalmi fejlődésre (fennmaradásra) való alkalmasság problémáját veti fel. A társadalmi kérdések tágabb horizontú szemlélete tehát egy szűkebb szegmens vizsgálatát is jótékonyan befolyásolhatja. Az alapelvek és célok ráadásul nem csupán direkt ismeretszerzést



sugallnak, sokkal inkább a probléma-érzékenységre, az itt és most konkrét jelenségeitől a tágabb világ perspektívái felé irányítják az oktatás alanyainak figyelmét, ezáltal fejlesztve a fenntarthatóság megértéséhez is szükséges absztrakciós szint kialakítását.

A középfokon tanuló korosztály számára megfogalmazott konkrét fejlesztési követelmények a fentieknél részletesebb eligazítást adnak a történelmi-társadalmi folyamatok vizsgálatához, beleértve a gazdasági, pénzügyi, szociális és környezeti dimenziók tárgyalását is. Érdemes ezekből is kiemelni néhány, középfokra vonatkozó elemet, amelyekben a fenntarthatósági tartalomra is alkalmazhatjuk a követelményeket.

Ismeretszerzés

Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 55. o.).

Kritikai gondolkodás

A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata (i.m. 57. o.).

Kommunikáció

A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. … A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. (i.m. 58. o.)

Tájékozódás térben és időben – itt elsősorban a történelmi események tér- és időbeli elhelyezésének, egymáshoz való viszonyításának a képességéről szól a dokumentum, de a fejlesztés iránya könnyedén adaptálható a környezeti változások térbeli és időbeli követésére, akár a szűkebb, akár a tágabb környezetben. Egy-egy lakóház környezetének változásai, ezek térbeli és időbeni dimenziói, hatásai izgalmas témát kínálnak a környezeti nevelés számára is.

A tartalom kulcselemei

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (i.m. 60. o.);



ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalomtársadalmi-történelmi összefüggéseit (i.m. 61. o.);

felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek (u.o.);

- ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. - egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. - váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. (i.m. 62. o.)

Az ismeretszerzés, a kritikai gondolkodás és a kommunikáció fejlesztési követelményei olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a társadalmi-gazdasági jelenségek mellett egyértelműen alkalmazhatóak a környezeti nevelés keretében feldolgozandó témakörökre is. A fenntarthatóság elvének érvényesítése pedig eleve a természeti és a társadalmi környezet komplex szemléletét követeli meg, tehát helye van a társadalmi összefüggések vizsgálatánál éppúgy, mint a természeti környezet megóvásának tárgyalásánál.

A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztési követelményénél maga a dokumentum is utal a természeti környezet változásainak a társadalmi átalakulásokra gyakorolt hatásaira, a két dimenzió összefüggéseire. A fenntarthatóság kérdésköre pedig pont ennek a problémának a jövőbe vetített, kitágított és komplex megközelítése.

A tágabb és szűkebb értelmezés lehetősége

A jogszabályban rögzített oktatási keretek (NAT) e rövid áttekintése után nyilvánvaló, hogy a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésénél a lehető legtágabb kereteket vesszük figyelembe, az Európai Tanács munkacsoportja által képviselt koncepciónak megfelelően:

Ez a jelentés arra tesz javaslatot, hogy a „vállalkozói készség fejlesztése az oktatás során” az említett kompetenciák formális és informális módon történő kialakítását jelentse. Ebben az értelemben a fejlesztés a formális struktúrában végbemenő, irányított folyamatot jelenti, a kötelező oktatás időszakát is beleértve, míg az elsajátítás az informális és a nem formális keretek között megvalósuló tapasztalati tanulást – vagy a tevékenység gyakorlása közbeni ismeretszerzést – foglalja magában. Az így értelmezett vállalkozói kompetencia az egész életen át tartó tanulás szerves részét képezi, amelyhez elengedhetetlen a tanulás tanulásától elválaszthatatlan motiváció.

A vállalkozói készségnek egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők



által kiváltott újítások elfogadásának és támogatásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság (ET 2006, 119. o.).

A kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésének fókuszában – mint az eddigiekből is kitűnik – a sokrétűség problémája áll. Magát a kulcskompetenciát, de a fejlesztéséhez szükséges tanulási-tanítási stratégiát sem lehet egyszerűen beilleszteni a klasszikus tantárgyi keretek közé. A NAT már eleve fejlesztési területeket és nem tantárgyakat határoz meg, a kerettantervek, illetve helyi tantervek pedig legfeljebb a közgazdasági jellegű szakképző intézményekben tartalmaznak direkt vállalkozói készséget fejlesztő tantárgyakkal. (Ráadásul ezek többnyire a vállalkozói készség fejlesztésének szűkebb értelmezéséhez, a gazdasági folyamatok elsajátításához kapcsolják a készségfejlesztést.) Ez a helyzet azt sugallhatja egyes iskoláknak, igazgatóknak, tantestületeknek, hogy a vállakozói készség fejlesztése pusztán szakképzési feladat, holott a kulcskompetenciaként való megjelenítés éppen arra utal, hogy – iskolatípustól függetlenül – általánosan érvényes és szükséges kompetencia fejlesztéséről beszélünk.

Miközben tehát a fentebb leírt – elhárító jellegű szűkebb értelmezés – a szakképzés területére korlátozza a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztését, a tágabb értelmezés könnyen parttalanná, megfoghatatlanná és kontrollálhatalanná teszi a szakmai alkalmazást. Eszerint ez egy olyan rugalmas kulcskompetencia, amelynek fejlesztéséhez mindenki érthet, akármelyik területhez hozzárendehetjük, hiszen kezdeményezni, valamit vállalni mindenki tudhat, elég, ha néhány társadalomismeret órán utalunk erre. E lehetséges veszély elkerülése érdekében szerencsés, ha a fejlesztési feladatok konkrét ismeretek, készségek és attitűdök fejlesztését célozzák, még annak tükrében is, hogy íly módon esetleg nem kerülhet sor minden, a kompetencia leírásában szereplő tényező (pl. szervezés, irányítás) fejlesztésére.

Kereszttantervi sajátosságok

Fontos hangsúlyozni – s ezt az idézett uniós dokumentum is kiemeli –, hogy a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése kereszttantervi struktúrát feltételez.

Az iskolákat képessé kell tenni arra, hogy a vállalkozói készség és a hasonló kereszttantervi kompetenciák elsajátítását segítő tanulási környezetet hozzanak létre. Ez azt jelenti, hogy rendelkezniük kell a tanulói kompetenciák fejlesztését célzó tevékenységek koordinálásához szükséges időbeli és pénzügyi erőforrásokkal, valamint a kellő rugalmassággal. Emellett ösztönözni kell őket arra, hogy a formális oktatás keretein kívüli órákat is szervezzenek, ami egyben kezdeményezőképességük fokozását is elősegíti (ET 2006, 131-132. o.).

A kereszttantervi jelleg a tantárgyakba való implementációt teszi szükségessé, és a környezeti nevelés esetében is erről van szó. A dokumentumban szereplő tanulási környezet tehát a fejlesztéshez szükséges időbeli és térbeli kereteken (tanóra, tanterem) túlmenően a tanulói



tevékenység külső helyszíneit és a tanulási folyamat megfelelő irányítását, értékelését is jelenti. Az önálló egyéni és kiscsoportos feladatok megoldása igen gyakran tanórán kívüli tevékenységet feltételez, de ezek elvégzése csak akkor szolgálja a kompetencia-fejlesztést, ha az iskolai kereteken túli feladatmegoldás prezentálása és értékelése az iskolai, tanórai kereteken belül történik. Így érhető el, hogy a tanulók megfelelő motiváltsággal teljesítsék a feladatokat. Az értékelés egyébként a legtöbb esetben a saját tevékenység, a csoporttevékenység, illetve a másik team munkájának adott szempontok szerinti minősítése. Célszerű a szempontokat előre megbeszélni, megvitatni, hogy minden tanuló, illetve tanulói csoport világosan ismerje a követelményeket. A diákokkal együtt meghatározhatjuk például a vizsgálatok, felmérések, interjúk, fotók dokumentálását, a prezentáció megjelenési formáját (diák száma, képek-szöveg aránya), a csoporton belüli munkamegosztás elveit stb.

Világosan kell látnunk, hogy a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejelsztése komplex folyamat, melyben egyértelműen érvényesülnek az interdiszciplinaritás, illetve interprofesszionalitás sajátosságai. Alapvetően természeti-társadalmi-gazdasági folyamatok feltérképezésére, elemzésére kerül sor, ahol a természettudományi, a gazdaságtudományi és a humán-, társadalomtudományi megközelítés egyeránt érvényesül. A feladatok teljesítése során a tanulók a legkülönfélébb szakmákkal, professzionális megközelítésekkel találkozhatnak akár gazdálkodási, akár energetikai, akár más, külöféle technológiai vállalkozások megismerésével.

Maga a vállalkozói mentalitás megismerése, a vállalkozásokhoz kapcsolódó fogalmi keret elsajátítása igényel bizonyos jogi, igazgatási és gazdálkodási ismereteket, így ajánlatos az egyes feladatok előkészítéséhez, ismeretanyagának elsajátításához gyakorlati szakembereket meghívni. Mivel esetünkben a környezeti nevelés keretében kívánjuk megvalósítani a kompetencia-fejlesztést, ezért célszerű a környezetgazdálkodással, fenntarthatósággal, energiatakarékossággal, hulladékgazdálkodással, egészséges környezettel, természetvédelemmel kapcsolatos vállalkozásokra koncentrálni.

Kapcsolat más kulcskompetenciákkal

A kezdeményezőkészséget és a vállalkozói kompetenciát nem lehet önmagában fejleszteni. A kezdeményezőkészség mindig valamely tárgyra, akcióra irányul, és minden alkalommal mozgósít egy vagy több más kompetenciát, legyen szó a kommunikációról, az együttműködésről, valaminek a felméréséről, vizsgálatáról, ellenőrzéséről. A kezdeményezés sokszor a meglévő struktúra megváltoztatását célozza, s mint ilyen az újítás, az innováció alapja.

Az első, és talán a legnehezebben megválaszolható kérdés, hogy miképpen kell adott viszonyok közt azt tanítani, hogy meg kell változtatni a viszonyokat. Mert erről van szó. A fennálló viszonyok, a társadalom jelenlegi működése nem fenntarthatóak, átalakítandók. A nevelés azonban ezek között a mai viszonyok között dolgozik. Ráadásul – a szociológusok így mondják, és sokszorosan alátámasztást nyert az állításuk – az oktatás a társadalom egyik leginkább konzervatív intézménye, kijelölt feladata, de a funkciója is a fennálló viszonyok fenntartása (Nahalka 2011).



A változtatásra irányuló kezdeményezés azonban tényeken, kvantitatív viszonyokon alapul, tehát a vállalkozói készség fejlesztése nem nélkülözheti az alapvető számolási, matematikai kompetenciák fejlesztését. A környezeti fenntarthatóságra irányuló vállalkozói kompetencia eleve feltételezi az alapvető természettudományos tájékozottságot, a természeti környezet jelenségei iránti érdeklődést, és tudást, a környezeti egyensúly fenntartása iránti elkötelezettséget. A fenntarthatóság ugyanakkor társadalmi felelősségvállalás, amelynek etikai vonatkozásait minden állampolgárnak ismernie és vállalnia kell a jövő nemzedékek fennmaradása érdekében. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a környezeti nevelés keretében történő vállalkozói kompetencia-fejlesztés összetett és valamennyi kulcskompetenciára kiterjedő fejlesztési folyamat, ahol ráadásul olyan nemzetközi törekvések, megállapodások és szabályok érvényesülnek, amelyek megismerése egyértelműen megköveteli az idegen nyelvi kompetenciák célzott fejlesztését is. Mindezek együttese pedig feltételezi az internet készségszintű használatát, beleértve a web2-es alkalmazások ismeretét, tehát az informatikai kompetencia állandó jelenlétét.

Összegezve az eddigieket megállapítható, hogy a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése összetett feladat, amely az oktatási intézménytől és a kompetencia fejlesztéséért felelős tanártól saját, a témához kapcsolódó kompetenciáin túlmenően komoly szervezési és koordinációs feladatokat is elvár, hiszen olyan komplex fejlesztési feladatról van szó, amely nem lehet sikeres kizárólag az osztálytermi, hagyományos keretek között végzett tanítási folyamatban. Összehangolt szervezéssel, megfelelő külső partnerekkel (vállalkozók, jogászok, könyvelők, kamarai képviselők, szakértők, társintézmények stb.) azonban változásra és változtatásra képes, megfelelően képzett fiatalok kerülhetnek ki a középiskolákból, akik nem csupán az önálló, felelős életvitelre, de mások életének pozitív befolyásolására is képessé válhatnak.

Területek

A környezeti nevelés keretében a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez rendkívül sok példát találhatunk. Elég csak körülnéznünk szűkebb és tágabb környezetünkben, s máris különböző jelenségek, konfliktusok és problémák sokaságát fedezhetjük fel. A következőkben néhány lehetséges területet villantunk fel, ahol a diákok önálló vizsgálódásai, kezdeményezései rávilágíthatnak egy-egy környezeti, fenntarthatósági problémára. Nem kell feltétlenül „világmegváltó” gondolatokat megfogalmazni, gyakran elég némi odafigyelés, apró beruházás és takarékosabban élhetünk, jobban vigyázhatunk az ivóvízre, óvhatjuk növényeinket, több friss levegőhöz juthatunk stb.

A területek maguk is változatosak, hiszen környezetünk védelmét, a fenntartható fejlődést nem csupán saját és embertársaink mentalitása, hozzáállása, hétköznapi életviteli szokásai, de jogszabályok, technológiai előírások, szabványok és tanúsítványok sokasága igyekszik megfelelő keretek között tartani. A fejlesztési területek között ezért lehetséges a dokumentumelemzés, az információgyűjtés, a felmérés, az interjú-készítés, az intézménylátogatás, esetleg az aktív terepmunka.

Megfigyelés



Kiindulópont a saját otthonban végzett kutatás, amelynek célja, hogy a környezettudatos életvitelre utaló jelenségeket figyelje meg a tanuló saját szűkebb környezetében. Vizsgálja meg az energia-felhasználás gazdaságosságát, a hulladék kezelését, a vízhasználat sajátosságait, a fűtési rendszer működését. Írja össze, hogy mit tart megfelelőnek, hol lát problémát, milyen javaslatai lennének a gazdaságosabb energia-felhasználásra, a környezetkímélő megoldásokra. Nézze meg, hogy mire érdemes odafigyelni, hol lehet egyszerű eszközökkel takarékoskodni, vagy éppen mihez kellene nagyobb befektetés. Az egyénileg készített összeállításokat 3-5 fős csoportokban megvitathatják, kiemelhetik a jó ötleteket, értékelhetik saját és társaik teljesítményét.

A feladat következő fázisa már eleve csoportmunkát feltételez. A 3-5 fős csoportok az iskolában, egy adott intézményben vagy lakókörzetben végeznek „felderítő” munkát: az energia-felhasználástól a hulladék-gazdálkodáson át a növény- és állatvilág vizsgálatáig a lehető legtöbb információt próbáljanak begyűjteni az adott terepen. Legyenek képesek interjút készíteni a fenntartókkal, fotó-dokumentáción bemutatni a pozitív és a negatív jelenségeket, rendszerezni a tapasztalatokat, ötleteket, javaslatokat adni a környezet-barát megoldásokra, és prezentációt készíteni diáktársaik, a többi csoport tájékoztatása érdekében. Fontos, hogy a csoporton belül hatékony és ésszerű munkamegosztással dolgozzanak, a prezentációból kiderüljön, hogy ki, milyen módon teljesítette a követelményeket. A csoport saját maga is értékelheti a tevékenységét, de a prezentációk között akár „verseny” is hirdethető.

A feladat nem igényel költséges és bonyolult eszközöket, ugyanakkor a környezeti tudatosság fejlesztésén túl lehetőséget ad az önállóság, az együttműködési készség, a kommunikációs és prezentációs készség fejlesztésére. A tanulók által megfogalmazott változtatási, korrekciós ötletek pedig egyértelműen a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia erősítését szolgálják.

Ötletbörze

Gyakran találkozunk azzal a mentalitással, hogy tanulók és tanárok túlságosan nagy léptékben és általános kategóriákban gondolkoznak egy-egy témáról. Ezért fontos tudatosítani, hogy a vállalkozás, a kezdeményezés nem feltétlenül irányul „világraszóló” ötletek megvalósítására, sokkal inkább vonatkozik az adott település, közösség konkrét helyzetére, valóságos életkörülményeire.

Első lépésként a tanulók azt a feladatot kapják, hogy saját szűkebb környezetükben (lakóhely, településrész) keressenek olyan kisvállalkozásokat, amelyek egy-egy szolgáltatás területén végeznek a közösség számára hasznos tevékenységet (kiskereskedelem, karbantartás, szállítás, jóléti szolgáltatás stb.).

A következő fázis lehet, hogy kifejezetten környezet-gazdálkodási, környezetvédelmi vállalkozásokat keressenek akár a lakóhelyen, akár az interneten. Ilyenek lehetnek a hőszigeteléssel, energia-takarékos fűtési-hűtési rendszerek fejlesztésével és szerelésével, erdő- és vadgazdálkodással, vízgazdálkodással, hulladék-újrahasznosítással foglalkozó vállalkozások.

A harmadik fázis saját (tanulói) ötletek összegyűjtése, felhalmozása. A diákok akár egyénileg, akár csoportosan dolgozhatnak saját projektjeik megtervezésén, megvalósítási terveinek kidolgozásán. Idő és energia kérdése, hogy az egyes ötletek kidolgozása során



milyen mélységig jutnak el a tanulócsoportok. Érdemes legalább a tárgyi (infrastruktúra) és a személyi (hány fő, milyen felkészültséggel) feltételek megtervezéséig eljutni, hogy érzékeljék a fiatalok egy-egy kezdeményezés megvalósításának sokdimenziós hátterét.

Dokumentumelemzés

A középfokon tanulók tanulmányaik során egyre többször találkoznak olyan szakmai szövegekkel, amelyeknek a megértése esetleg nehézséget okoz számukra. Ezért is fontos, hogy minden témához kapcsolódóan találkozzanak bonyolultabb, hivatalos vagy jogi, az adott témára vonatkozóan fontos információkat tartalmazó dokumentumokkal.

Az alábbi dokumentum a kis- és középvállalkozások (kkv) rendkívül fontos szerepére irányítja rá az Európai Unió döntéshozóinak figyelmét, s mint ilyen – országoktól függetlenül – jelentős szerepet játszhat a vállalkozói attitűd kialakításában.

A társadalomban uralkodó általános vélekedésnek ösztönöznie kell az egyéneket arra, hogy vonzó lehetőségként tekintsenek a saját vállalkozás elindítására, és a társadalomnak méltányolnia kell, hogy a kkv-k (kis- és középvállalkozások) jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez. A „kkv-barát” környezet megteremtése szempontjából döntő fontosságú, hogy az EU-ban megváltozzon a vállalkozók szerepéről és a kockázatvállalásról alkotott vélemény: a politikai vezetőknek és a médiának elismerésben kell részesíteniük a vállalkozói készséget és a kockázatvállalási hajlandóságot, a közigazgatásnak pedig támogatnia kell őket. A „kkv-barát” szemléletnek meghatározóvá kell válnia, a szabályoknak pedig annak a többségnek az érdekeit kell szolgálnia, amely alkalmazni fogja azokat: ez „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv. A „Small Business Act” intézkedéscsomag ezért a vállalkozásokkal kapcsolatos általános politikai megközelítést kívánja javítani, és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv visszavonhatatlan rögzítésére törekszik a politikaalkotásban – a szabályozástól a közszolgáltatásokig. A kezdeményezés továbbá a kkv-k fejlődését hátráltató, még fennálló problémák kezeléséhez nyújtott segítségen keresztül segíti a kkv-k növekedését (EKB 2008).

Néhány kérdéskör, amelyhez érdemes tanulmányozni a vonatkozó dokumentumokat: Gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=786 Natura 2000:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1271 Milyen környezetvédelmi szervei vannak az EU-nak? Mi a feladatuk?

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1441 Európai Környezetvédelmi Ügynökség : http://www.eea.europa.eu/hu


http://www.eea.europa.eu/hu

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1441




Mit tesz az EU annak érdekében, hogy csökkentse saját üvegházhatású gázkibocsátását? http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1630

Információgyűjtés

Csoportban (3-5 fő) végzendő feladat: információ-, dokumentumgyűjtés, interneten, illetve személyes megkereséssel. Célszerű az adott terület szakembereinek meghívása előtt elvégeztetni, hogy a tanulók ismerjék a vállalkozások indításához, működéséhez szükséges szakmai hátteret, feltételeket, ezáltal értsék az előadás témáját, és tudjanak kérdezni a meghívott szakembertől. A gyűjtőmunkára legalább egy hetet kapjanak a csoportok, ez alatt az idő alatt felkeresik a megfelelő szakembert, összeszedik az információkat, megismerik az adott terület tevékenységét, posztert vagy prezentációt készítenek a legfontosabb elemek bemutatására. A csoportok órai keretben tájékoztatják a többieket kutatásaik eredményéről, bemutatják saját poszterüket, prezentációjukat.Javasolt témák:

Mi a feladata egy jogásznak? – vállalkozási formák, cégbejegyzés, szerződések, tevékenységi kör, képviselet jogvitákban

Mi a feladata egy könyvelőnek? – könyvelés, beszámoló, költség-elszámolás, adózás, bér, járulék, nyomtatványok, nyilvántartások

Mi a NAV? Mi az APEH? – adók, járulékok, kedvezmények, bevallások, tájékoztatók, ellenőrzések

Hol találom? Kit kérdezzek? – a Magyarország.hu honlap működése: ügyfélkapu, szolgáltatások, jogtár, ügyintézés, okmányiroda.

Milyen környezetvédelmi előírások vonatkoznak a vállalkozásokra?

Az összegyűjtött információk alapján célszerű kérdéseket összeállítani, amelyet a félév végi összefoglalásnál fel lehet használni a megszerzett ismeretek ellenőrzésére (kvíz-játék).

Felkeresés, látogatás

Az előző feladat során, illetve a szakemberekkel való találkozások alkalmával megszerzett tudás birtokában, érdemes tudatosítani, hogy a kezdő vállalkozók hová és kihez fordulhatnak információért, segítségért. A nagyobb településeken, ipari parkokban úgynevezett inkubátorházak működnek, amelyek konkrét információval, szolgáltatásokkal, iroda, infrastruktúra biztosításával segítik a vállalkozásokat. Osztályszinten érdemes látogatást szervezni a környék valamely inkubátorházába, közvetlen tapasztalatszerzés céljából. A területileg illetékes kamarák is szívesen közreműködnek a látogatás előkészítésében, megszervezésében, tájékoztatást adnak a település vállalkozásairól. A látogatáshoz kapcsolódóan az alábbi kérdések megválaszolása lehet a legfontosabb:

Milyen infrastrukturális szükségletei vannak a vállalkozásoknak?





Milyen szolgáltatásokat nyújt az inkubátorház? Kik dolgoznak az inkubátorházban? Milyen információkhoz lehet hozzájutni az inkubátorházban? Milyen feltételei vannak a szolgáltatások igénybevételének? Milyen kérdésekkel, problémákkal fordulhatnak a vállalkozók az ott dolgozó

szakemberekhez? Hogyan segítenek a környezetvédelmi előírások megismerésében, betartásában? Milyen környezetvédelmi vállalkozások működnek a hatókörükben?

A látogatás után fontos a kérdések közös megvitatása, megválaszolása, esetleg egyéni beszámoló készítése a látogatás során szerzett benyomásokról, tapasztalatokról.

Figyelemfelhívás, akció-szervezés

A fiatalok kezdeményezőkészsége, kreativitása különös intenzitással mutatkozik meg a különböző internetes alkalmazásoknál. A web2 használata számukra természetes, kapcsolataikat, programjaikat legtöbbször különböző hálózati közösségek portáljain keresztül szervezik. Az internetes közösségek gyorsan, ötletesen reagálnak a világ jelenségeire, ráadásul biztosan tudhatják, hogy mely közösségekhez juttathatják el legkönnyebben az információt. Ezért érdemes pedagógiai célokból felhasználni a diákok ezen alapvető készségét az ökológiai, fenntarthatósági témák feldolgozására. A fiatalok felhívhatják a figyelmet egy-egy problémára, akciót szervezhetnek a szélesebb közvélemény tájékoztatására (esemény, téma, flashmob stb. a virtuális (facebook, iwiw, egyéb) és a fizikai közösségben).

Néhány lehetséges feladat az elektronikus közösségekkel való kapcsolattartás mozgósítására:

Keress olyan tudósításokat, cikkeket, képeket, amelyek valamely ökológiai, fenntarthatósági témát mutatnak be, és ezt szívesen megosztanád ismerőseiddel!

Keress olyan tudósításokat, cikkeket, képeket, amelyek ökológiai, környezetgazdálkodási vállalkozásokat mutatnak be, és ezt szívesen megosztanád ismerőseiddel!

Írjál blogot 1500 karakterben valamely ökológiai, fenntarthatósági témáról, kezdeményezésről (vállalkozásról)!

Írjál kommentet egy általad kiválasztott bloghoz, amely ökológiai, fenntarthatósági témát, kezdeményezést dolgoz fel!

Tervezz meg egy villám-csoportosulást (flashmob), amellyel fontos ökológiai, fenntarthatósági kérdésre tudod ráirányítani a figyelmet!

Tervezz „Fenntarthatósági Nap”-ot az iskola számára! Határozd meg a témákat, meghívottakat, közreműködőket, eseményeket! Készíts forgatókönyvet és költségvetést!

A kezdeményezésekből kiállítást, ötletbörzét lehet nyitni osztály vagy intézményi szinten, a legjobbakat pedig ki lehet próbálni, illetve meg lehet valósítani. Érdemes bevonni a tantestületet az ötletek zsűrizésébe, így érdekeltté válhatnak a legeredetibb kezdeményezések megvalósításában.



Fotózás, dokumentálás

Minden tanuló és minden tanár találkozott már olyan jelenségekkel, amelyek racionálisan felfoghatatlannak tűnnek. Egy-egy szemétkupac, egy nyilvánvaló pazarló jármű vagy technológia többségünket meghökkenti, megállásra, elgondolkodásra késztet. A feladatban a tanulók akár egész félévre vagy tanévre szólóan kereshetik, fotózhatják vagy más módon dokumentálhatják azokat a helyi jelenségeket, amelyek nyilvánvalóan ellentmondanak minden ökológiai, fenntarthatósági követelménynek, szabályokat sértenek és normaszegőek. A gyűjteményt a ciklus végén bemutatják, de úgy, hogy a lehetséges megoldásokra vonatkozó javaslatokat is hozzáteszik a dokumentációhoz. A legelképesztőbb témák és a legjobb megoldási javaslatok nyilvánosságra kerülnek, esetleg jutalomban részesülhetnek.



Kidolgozott példák

1. Modul: Mi az „ökocímke”?

A mindennapi életben valamennyi tanuló találkozott már különböző háztartási gépeken, eszközökön feltüntetett energia-takarékossági címkékkel. Az alábbi szöveg alapján beszélgetés és vita kezdeményezhető a címkék, a márkajelzések fontosságáról. A tudatos fogyasztóvá nevelés mellett a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése szempontjából is kiemelkedő fontosságú a minőség-érzékenység, a minőség iránti elkötelezettség.

Milyen célok eléréséhez járul hozzá? Vállalkozói kompetenciák fejlesztése, Vállalkozások működtetésével kapcsolatos ismeretek bővítése, Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, Minőség iránti elkötelezettség fejlesztése, Értő olvasás, szakszöveg értelmezés fejlesztése, Környezettudatos magatartás erősítése.

Igényelt időEgy tanóra a tényleges feladat megoldására elegendő, ugyanakkor célszerű az előző óra végén megkérni a diákokat, hogy keressenek ökocímkéket (környezetvédelmi tanúsító védjegyeket) az általuk használt eszközökön, otthonukban található háztartási gépeken, egyéb termékeken.

Felhasználási területOlyan tanóra, amely kifejezetten a vállalkozói kompetencia fejlesztését szolgálja akár a Társadalomismeret, akár a gazdasági alapismeretek tantárgy keretében. A téma komplexitása túlmutat az adott tanórák céljain, követelményein, és összekapcsolja azokat a környezeti nevelési célokkal, elsősorban az energiatakarékossági és a tudatos fogyasztói magatartás szempontjából.

HáttérHazánk és az Európai Unió egyaránt kiemelt figyelmet fordít a környezetkárosító hatások minimalizálására, s ennek érdekében különböző jogszabályi előírásokat és ösztönző eszközöket alkalmaz. A környezetvédelmi besorolást minőségi követelményként fogalmazza meg egyre több termék esetében, s ennek mértékét a laikus fogyasztók számára is láthatóvá kívánja tenni. A különböző címkék, tanúsítványok egyrészt



tájékoztatást adnak az energia-felhasználás, környezetkárosítás mértékéről, vizuálisan is érzékeltetik az adott termék (élelmiszer, csomagolóanyag, gép, eszköz stb.) környezetvédelmi besorolását. A cél az, hogy a fogyasztók, felhasználók minél tudatosabban válasszák ki a számukra szükséges termékeket, és a tudatos választás egyik döntő szempontja legyen a környezeti ártalmak minimalizálása. Mára már elmondhatjuk, hogy egyre többen vizsgálják meg a vásárlás előtt a kívánt terméket a környezetbarát technológia és az energiatakarékos üzemeltetés szempontjából.

Magyarországon 1993 őszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer létrehozásáról. A határozat értelmében az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997 (VIII.29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft-t, melynek feladata a minősítő-tanúsító rendszer működésével kapcsolatos koordináció biztosítása. Informálódni innen lehet: http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/?ppid=1200000, illetve a Nemzeti környezetbarát védjegy rendszerrel ismerkedhetünk a http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/?ppid=1200000 honlap segítségével.

Ajánlott feldolgozási módA modult feldolgozó tanóra előtt kiadott feladatok:

1. A tanulók keressenek saját otthonukban (diákotthonban is!) olyan címkéket, a melyek az adott eszköz környezeti megfelelőségére utal.

2. Feladatként kaphatják a tanulók, hogy egy-egy üzletben nézzék meg, hogy a címkéken feltüntetett ökológiai megfelelőség hogyan mutatkozik meg az árakban.

3. Próbálják kideríteni, hogy milyen ár-érték arány mellett érdemes többet áldozni a környezetbarát termékekre, milyen kondíciók mellett térül meg egy drágább, de gazdaságosabban működő eszköz beszerzése.

A konkrét tanóra kezdetén a tanulók bemutatják (elmondják), hogy az önálló gyűjtés során milyen tanúsító védjegyekkel, címkékkel, termék-leírásokkal találkoztak.

A tanár ezután tájékoztatja a diákokat arról, hogy ezek a tanúsítványok az egyre szigorúbb szabályozás nyomán jöttek létre, nyilvános igazolásként arra vonatkozóan, hogy az adott termék előállítása és alkalmazása igazoltan megfelel az előírt környezetvédelmi előírásoknak.

Utalhat arra, hogy a vállalkozások működésére vonatkozóan is léteznek környezetvédelmi előírások, melyeket a hatóságok igen szigorúan betartatnak az egyes cégekkel.

A tanári ismeretközlés után a tanulók másolatban megkapják az 1. és a 2. számú mellékletben szereplő dokumentumokat. A diákoknak alaposan tanulmányozniuk kell a két anyagot. Célszerű úgy kiosztani a dokumentumokat, hogy a tanulópárok (pl. padtársak) két különböző témát kapjanak, így az óra végén egymás megoldásait tudják ellenőrizni.

Mindkét dokumentumhoz ellenőrző kérdéseket kapnak a tanulók, amelyek lehetnek ugyanazon a lapon, de akár külön lapon is. A tanulóknak röviden válaszolniuk kell az ellenőrző kérdésekre, majd lapot cserélnek a párjukkal (padtársukkal). A csere után az a feladat, hogy ellenőrizzék a párjuk által adott megoldást, beszéljék meg, ahol esetleg eltérő a megoldási javaslatuk.


http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/?ppid=1200000

http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/?ppid=1200000


KiegészítésA feladat nem csupán a mellékletben szereplő szövegekkel alkalmazható. Különösen olyan osztályokban, ahol több olvasási, megértési nehézséggel küszködő tanuló található, érdemes könnyebb, kevésbé hivatalos szöveget választani. Az alább közölt forrásokban több ilyen is található. Fontos azonban, hogy a tanár által választott más szövegekhez is készüljenek ellenőrző kérdések, amelyek orientálják a megértést, a jó válaszok pedig sikerélményhez juttatják a nehézségekkel küzdő diákokat is.

Források, eszközök, anyagokhttp://ec.europa.eu/small-business/most-of-market/environment-business/index_hu.htmhttp://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/keeping-to-environmental-rules/index_hu.htmhttp://www.eu4you.hu/kornyezetvedelmi-eloirasokhttp://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/az_okoindustria_nemzetkozi_kornyezetipari_szakkiallitasrol/http://www.agroinform.com/cegadatbazis/Kornyezetvedelem/k72

ÉrtékelésMivel a tanulópárok egymás megoldását megismerik és egyetértésükkel vagy egyet nem értésükkel értékelik, a tanári értékelésnek erre kel épülnie. Megkérdezheti az óra végén, hogy kik azok, akik azonos vagy közel azonos megoldásra jutottak, kiknél volt komoly eltérés. A vitát kiváltó kérdéseket közösen megválaszolhatják, így a párok is elvégezhetik önértékelésüket. A hibátlan megoldásokat érdemes jutalmazni egy-egy részjeggyel.


http://www.agroinform.com/cegadatbazis/Kornyezetvedelem/k72

http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/az_okoindustria_nemzetkozi_kornyezetipari_szakkiallitasrol/

http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/az_okoindustria_nemzetkozi_kornyezetipari_szakkiallitasrol/

http://www.eu4you.hu/kornyezetvedelmi-eloirasok

http://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/keeping-to-environmental-rules/index_hu.htm

http://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/keeping-to-environmental-rules/index_hu.htm

http://ec.europa.eu/small-business/most-of-market/environment-business/index_hu.htm


1. Melléklet

A termékek címkézése

Az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelvet e szakaszban kiterjesztik, hogy a termékek szélesebb skáláját fedje le, beleértve az energia-felhasználó és más, energiával kapcsolatos termékeket. A címkézési kategóriákat a környezetbarát tervezésről szóló irányelvben előírt eljárás eredményének függvényében határozzák meg megfelelő módon. A címkézési irányelv végrehajtási intézkedései adott esetben meg fogják határozni a címke pontos jellemzőit.

A címkézést egyrészt a használati fázis energiafogyasztásnak/megtakarításának, másrészt a termék más vonatkozó és jelentős környezeti paramétereinek jelölésére fogják alkalmazni.

Az ökocímke önkéntes címkeként egészíti majd ki a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információkat. Mintegy „kiválósági védjegyként” fogja jelezni a fogyasztók számára, hogy melyek azok a termékek, amelyek kitűnő szinten teljesítenek úgy, hogy számos környezeti szempontot figyelembe vettek a termék teljes életciklusára kivetítve.

Az ökocímke-rendeletet felül fogják vizsgálni azért, hogy egyszerűsítsék az ökocímke megszerzésének folyamatát, és kiterjesszék alkalmazási körét. Az ökocímke kritériumok továbbra is környezetvédelmi jellemzők széles körére fognak kiterjedni. Az ökocímke kritériumokat továbbá úgy lehet kidolgozni, hogy azon termékre is kiterjedjenek, amelyekre még nem határoztak meg környezetbarát tervezési előírásokat. Indikatív módon egy termékcsoport ökocímke-kritériumait úgy fogják megszabni, hogy az akkor piaci forgalomban lévő termékek 10%-a megfeleljen azoknak.

Míg az ökocímke-rendelet döntéshozatali folyamata különböző marad a környezetbarát tervezésről és a címkézésről szóló irányelvétől, a rendszerek végrehajtása szorosan fog kapcsolódni egymáshoz annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat és a tudományos ismereteket hatékonyan használják fel, és a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás következetes legyen. Megjegyzendő, hogy az ökocímke keretében a szempontok meghatározásának folyamata információval fog szolgálni a környezetbarát tervezésről szóló irányelv keretében megvalósuló elemzői munkához, a környezeti teljesítmény minimumkövetelményeinek és referenciaértékeinek meghatározásához, és fordítva. Amikor ugyanazon termékcsoportokról van szó, az értékelési módszerek és a felülvizsgálati ütemtervek szintén azonos irányba fognak tartani.

(Forrás: EKB 2008. A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról. Cselekvési terv. Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel. Az interneten 2011. szeptember 10-én: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0397:FIN:hu:PDF)

Ellenőrző kérdések – válaszok:1. A Európai Unió mely intézménye adta ki a dokumentumot? – Bizottság2. Milyen irányelv alapján határozták meg a címkézési kategóriákat? – a környezetbarát

tervezésről szóló irányelvben3. Mit jelölnek a címkézéssel? – az energiafogyasztást (megtakarítást) vagy a termék

egyéb környezeti paramétereit4. Mi a jelentősége a címke „önkéntes” jelegének? – a fogyasztók tájékoztatása, mintegy

minőségi mutatóként (Kiválósági védjegy)


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0397:FIN:hu:PDF

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0397:FIN:hu:PDF


5. Minden termékre kiterjed-e az ökocímke alkalmazása? – Nem, egy termékcsoport ökocímke-kritériumait úgy fogják megszabni, hogy az akkor piaci forgalomban lévő termékek 10%-a megfeleljen azoknak.

2. Melléklet

1. § (4) A forgalomba vagy használatba kerülő termékek és szolgáltatások (a továbbiakban együtt: termékek) környezetbarát vagy környezetkímélő (a továbbiakban együtt: környezetbarát) minőségét környezetbarát megkülönböztető jelzésként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által megbízott szervezet (a továbbiakban: Szervezet) javára a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott – e rendelet 1. számú melléklete szerinti – védjegy mint megkülönböztető jelzés (a továbbiakban együtt: védjegy) tanúsítja.(5) A védjegy használatára az a gyártó, szolgáltató vagy forgalmazó jogosult, akinek terméke az e rendeletben szabályozottak szerint környezetbarát minősítést kapott, és aki a Szervezettel védjegyhasználati szerződést kötött.(6) A védjegyhasználati szerződés minősítő eljárás (3. §) nélkül is megköthető a külföldi minősítő szervezetnél környezetbarát minősítést szerzett termékekre, ha a Szervezet és a külföldi minősítő szervezet között viszonosság áll fenn.(7) A védjegy használatára való jogosultság hiányában a védjegy használata - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - tilos. A Környezetbarát megjelölés az e rendeletben meghatározott minősítési eljárást követően tüntethető fel terméken, vagy ennek csomagolásán.

A minősítő eljárás, a védjegyhasználati szerződés, valamint az Értékelő és Minősítő Bizottság

3. § (1) Termékcsoportra vonatkozó minősítési feltételek meghatározását - a Szervezethez benyújtott indoklással ellátott javaslattal - bárki kezdeményezheti. A kezdeményezés alapján a Szervezet javaslatot készít az Értékelő és Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére. A Szervezet javaslata alapján a minősítési feltételek kidolgozásáról a Bizottság dönt.(2) A Bizottság döntése alapján a Szervezet szakértők bevonásával az adott termékcsoportra - az Európai Közösségben már elfogadott kritériumok figyelembevételével - kidolgozza a minősítési feltételek tervezetét, valamint biztosítja a szakmai szövetségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A Szervezet a javaslatot - a miniszter egyetértésével - a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság dönt a minősítési feltételek elfogadásáról.(3) A Bizottság a minősítési feltételeket legalább 5 évenként felülvizsgálja.(4) Környezetbarát minősítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítő egyéb termékkel összehasonlítva, az azonos vagy jobb termékminőség mellett, a környezeti hatást igazoló életútelemzés alapján, számszerűsített adatokkal bizonyított módon megfelel a pályázati tájékoztatóban foglalt feltételeknek.(5) A minősítő eljárás - a pályázat benyújtását követően - szakértői vizsgálatból, a Szervezet javaslatából, a miniszteri döntésből és a védjegyhasználati szerződésből áll.(6) A pályázati értékeléskor el kell ismerni az EN 45000 szabványsorozat és EN ISO/IEC 17025 / MSZ EN 17025 / szabvány vagy ezzel egyenértékű nemzetközi szabványok alapján akkreditált testületek által végzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket.(7) A védjegy - legfeljebb a minősítési feltételek érvényességi idejéig, de legalább 1 év időtartamra szóló - használatának engedélyezéséről, a Szervezel javaslata alapján, a miniszter dönt, és egyidejűleg felhatalmazza a Szervezetet a védjegyhasználati szerződés megkötésére.



(8) A Szervezet a miniszter döntését követő tizenöt naptári napon belül értesíti a pályázót, illetve kezdeményezi a védjegyhasználati szerződés megkötését.(9) A védjegyhasználati időtartam lejárta után az eljárás a mindenkor érvényes kritériumok szerint ismételhető.(10) Amennyiben a minősítési feltételek érvényességi idejét a Bizottság - a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat során - módosítás nélkül meghosszabbítja, a Szervezet az adott termékcsoportban érvényes védjegyhasználati szerződések új eljárás nélküli meghosszabbítását kezdeményezi a védjegyhasználónál. A szerződés a minősítési feltételek új érvényességi idejéig hosszabbítható meg.

(Forrás: 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről.)

Ellenőrző kérdések – válaszok:Kik jogosultak a védjegy használatára? – az a gyártó, szolgáltató vagy forgalmazó jogosult, akinek terméke az e rendeletben szabályozottak szerint környezetbarát minősítést kapott, és aki a Szervezettel védjegyhasználati szerződést kötött.Mi szükséges a védjegy használatához? – az e rendeletben meghatározott minősítési eljárásKi dönt a minősítési feltételek kidolgozásáról? – az Értékelő és Minősítő BizottságMilyen időközönként kell felülvizsgálni a minősítési feltételeket? – 5 évenkéntKell-e pályázni a védjegy használatáért? – Igen, a minősítő eljárás - a pályázat benyújtását követően - szakértői vizsgálatból, a Szervezet javaslatából, a miniszteri döntésből és a védjegyhasználati szerződésből áll.



2. Modul: Egy különleges passzív ház

Az alábbi modul a szokványostól teljesen eltérő lakóházat mutat be, ahol a környezetbe illő, energiatakarékos megoldások találkoztak a megrendelő és a tervező kezdeményezőkészségével, vállalkozó szellemével.

Milyen célok eléréséhez járul hozzá? Tudatosítja a diákokban, hogy a megszokott megoldásoktól eltérő, különleges

megoldások jelen vannak körülöttünk; Megismerhetnek a diákok egy energiatakarékos épületet; Felfedezhetik, hogy a környezethez való alkalmazkodás milyen kihívást jelent a tervezés

fázisában; Megtapasztalhatják, hogy adott koordináták kötöttsége és szabadsága milyen műszaki

és esztétikai megoldások kitalálását és megvalósítását eredményezhetik; Fejleszti a diákok térbeli tájékozódó képességét; Fejleszti a diákok esztétikai érzékét.

Igényelt időEgy vagy két tanóra, attól függően, hogy magának az építészeti megoldásnak a megismerésén túl kapnak-e a diákok önálló feladatot passzív házak keresésére, az alternatív, elsősorban napkollektoros, hőszivattyús fűtési rendszerek tanulmányozására.

Felhasználási területTársadalomismeret óra keretében a természeti környezet és a lakókörnyezet összhangjának tárgyalásánál; a vállalkozási alapismeretek tanításánál a megrendelő, tervező, kivitelező innovatív együttműködésének, munkájának ismertetésénél; fizika vagy technika-életvitel óra keretében a napkollektorok, hőszivattyús fűtési rendszerek tanításánál; vizuális nevelés órán a környezethez alkalmazkodó épületek ismertetésénél.

HáttérA diákok a konkrét feladat megoldása előtt már ismerjék a kortárs építészetben, elsősorban a lakóépületekben alkalmazott alternatív energia-felhasználási lehetőségeket, korszerű fűtési, hűtési, illetve kiegészítő lehetőségeket.

Lehetőleg végezzenek számításokat arra vonatkozóan, hogy egy-egy lakóépület esetében milyen mértékű energia-felhasználási megtakarítás érhető el egy-egy napkollektor alkalmazásával.

Gyűjtsenek anyagot, információt arról, hogy a nyílászárók szigetelése milyen hőmennyiség-veszteség minimalizálást eredményezhet, ismerjék a korszerű szigetelési megoldásokat.

Kezdeményezzenek beszélgetést arról, hogy ők maguk milyen jellegű, alakú. formájú térben érzik jól magukat, milyennek képzelik álmaik lakóházát? Több tanóra ráfordítása esetén esetleg le is rajzolhatják azt a teret, ahol biztosan jól, otthonosan éreznék magukat.



Ismerjék fel és fogadják el azt, hogy egy lakóépületnek (mint bármely egyéb épületnek) alkalmazkodni és illeszkedni kell a körülötte lévő természeti környezethez. Miben különböznek a sík vidéken és a hegyvidéken található épületek?

Ajánlott feldolgozási módA téma feldolgozása a tanulók előzetes tudásának feltárásával kezdődik, frontális formában.

A kiinduló kérdések: Mit tudnak a passzív házakról? Ismernek-e különleges formájú, szerkezetű, energiatakarékos lakóházat a környezetükben?

A kérdésekre adott válaszok tükrében lehet – továbbra is frontális módon - beszélgetést kezdeményezni a környezetbarát és az energiatakarékos lakóházakról, fűtési-hűtési rendszerekről, a napkollektorok alkalmazási lehetőségeiről.

E rövid „hangulati” bevezetés után a tanár ismerteti a tárgyalandó passzív ház megrendelőjének elvárásait: „... a megrendelő azzal a különleges kéréssel fordult Robert Konieczny cseh építészhez, hogy egyszerre két különböző helyszínre tervezze meg a családi házát. Az egyik telek a lengyelországi Pszczyna mellett ismert volt számukra, viszont a másikról csak annyi információ állt rendelkezésükre, hogy valahol Berlin közelében lesz. Az építészek tehát az ismeretlen helyszínre való tervezés problémájával szembesültek.” (http://meonline.hu/archivum/a-szabvanytol-a-szemelyessegig/)

A tanulók feladata, hogy a google-térképen keressék meg a két helyszínt, próbáljanak képeket is keresni a területekről és írják össze a környezet sajátosságait: tengerszint feletti magasság, domborzat, ha lehet jellemző éghajlat, növényzet. Ezt a munkát párokba rendeződve végezhetik el a diákok, majd poszteren összegzik a legfontosabb ismereteket.

A következő feladat, hogy 3-5 fős csoportokban határozzák meg – a megrendelő helyébe képzelve magukat –, hogy ők milyen jellegű házat képzelnének el az adott területen. Ha az időkeret megengedi, akár le is rajzolhatják elképzeléseiket.

Továbbra is 3-5 fős csoportban az előző feladatban elképzelt házhoz tervezzenek környezetbarát, energia-takarékos műszaki megoldásokat, elsősorban a passzív házakról már korábban összegyűjtött információk alapján. Elképzeléseikről készítsenek jegyzeteket, hogy összevethessék a cseh építész megoldásával.

A tanár ezután kiosztja a csoportoknak a Konieczny által tervezett ház leírását és a képeket, felírja a táblára az információk internetes elérési lehetőségét (ld. fent).

A csoportok ezután elolvassák a házról szóló információkat, majd a látványt és a technikai megoldást összevetik saját „terveikkel”, elképzeléseikkel.Végül valamennyi csoport beszámol az osztálynak arról, hogy milyen különbségeket fedezett fel saját megoldásai és a cseh építész terve között.

A tanár végül összegzi a tapasztalatokat. Szempontok: a természeti környezet és az épített környezet harmóniája, a különleges formák alkalmazása a környezetbarát anyagokkal, az energia-takarékos műszaki megoldások különlegessége (belső hengerben

elhelyezett gépészeti elemek), a variálható belső terek szabadsága.

Kiegészítés


http://meonline.hu/archivum/a-szabvanytol-a-szemelyessegig/


Amennyiben még egy tanóra áll rendelkezésre a modul feldolgozásához, érdemes mélyebben megismerkedni a passzív ház megépítésénél alkalmazott környezetbarát megoldásokkal:

kör alakú formák illeszkedése a természeti környezethez, egyszerű megoldások a nyílászáróknál és a tetőszerkezetben, napkollektorok alkalmazása a hagyományos energiaforrások helyett (itt számítások

végezhetők a szükséges felület méretére vonatkozóan), a hőszivattyús rendszer működési elvének ismertetése (geotermikus energia), az ásványgyapot szigetelés gazdaságossága.

Források, eszközök, anyagokA passzív ház mellékletben szereplő leírása sokszorosítva (képekkel együtt), projektor a melléklet kivetítéséhez, jegyzetlapok és flipchart papír a tanulói csoportok jegyzeteihez, rajzaihoz, valamint az összefoglaló prezentációhoz. Internet hozzáférés a szükséges információk kikereséséhez.Források az Interneten:

http://www.passzivhazak.hu/http://www.passzivhaz-tervezes.hu/http://www.okohazak.com/news.cgi?id=39http://www.passzivhazakmindenkinek.hu/http://www.caleo.hu/2011/http://hoszigetelorendszer.com/spl/547073/Asvanygyapot_hoszigeteleshttp://www.paleotherm.hu/http://www.valve.hu/Geotermikus_hoszivattyu.htm

ÉrtékelésAz egyes csoportok maguk értékelik saját kreativitásukat 1-10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es érték jelenti a hagyományos építészeti megoldásokat, 10-es a példában szereplő lakóház megoldása. A tanulói ötletek e kettő között helyezhetők el önértékeléssel. A tanári értékelés a csoportok aktivitását, önértékelési szintjét vizsgálja, a modul végén összefoglalva az eredményeket.


http://www.valve.hu/Geotermikus_hoszivattyu.htm

http://www.paleotherm.hu/

http://hoszigetelorendszer.com/spl/547073/Asvanygyapot_hoszigeteles

http://www.caleo.hu/2011/

http://www.passzivhazakmindenkinek.hu/

http://www.okohazak.com/news.cgi?id=39

http://www.passzivhaz-tervezes.hu/

http://www.passzivhazak.hu/


Melléklet

Vajon érvényes-e ma a hatvanas évek nagy álma: lehet-e az építészeti, földrajzi és társadalmi környezet pontos ismerete nélkül olyan sztenderd házat építeni, amely nem az éppen aktuális helyszíni adottságokhoz igazodik, hanem a legkülönfélébb telekviszonyoknak és megrendelői igényeknek egyformán megfelel?

Jelen esetben a megrendelő azzal a különleges kéréssel fordult Robert Konieczny cseh építészhez, hogy egyszerre két különböző helyszínre tervezze meg a családi házát. Az egyik telek a lengyelországi Pszczyna mellett ismert volt számukra, viszont a másikról csak annyi információ

állt rendelkezésükre, hogy valahol Berlin közelében lesz. Az építészek tehát az ismeretlen helyszínre való tervezés problémájával szembesültek. Ennek megoldásaként olyan alaprajzi formát választottak, amely az eltérő felszíni adottsághoz legkönnyebben alkalmazkodik. A hengeres épülettest ideális elhelyezését ezt követően különböző alakú telkekre is kidolgozták, így a ház bárhová könnyen adaptálhatóvá vált.

A telek formája azonban nem az egyetlen kihívást jelentette, hiszen emellett még számos kontextusban meg kell felelnie az épületnek, így a tetőzet esetében is összhangban kell lennie környezetével. Hasonlóan számos variációt dolgoztak ki a környezetnek megfelelő tetőszerkezet kialakítására. Ebben az esetben a nyeregtető mellett döntöttek, feltételezve, hogy ez a tetőtípus igazodik leginkább a berlini viszonyokhoz, és illeszkedik a sziléziai építészeti tradíciókhoz, ahol erős német hatások érvényesülnek.

Első ránézésre a ház henger formája megnehezíti az épület kényelmes beosztását és berendezését. Az építészek a tervezés során azonban két alapelvet vettek figyelembe. Az egyik, hogy a megrendelői igények és az építészeti szándék könnyen találkozzon egymással, a családok otthonra találjanak a házban. A helyiségek funkcionális elrendezését a megrendelő maga alakíthatja a válaszfalak optimális elosztása révén. Így nem csak külső környezetéhez alkalmazkodó, de használhatósága, belső logikája szerint is testre szabott épületet hoznak létre. A tervezés során a másik szempont a berendezések szabadsága volt. Nem gyártatnak méretre szabott bútorokat, a terek kialakítása teljesen lakók ízlésére van bízva.

A kör alakú formájának, napkollektorainak, hőszivattyús rendszerének és ásványgyapot szigetelésének köszönhetően a passzívház rendkívül energiatakarékos. A gépészeti berendezések az épület



közepén elhelyezett hengerben kapnak helyet. Körülötte a belső terek flexibilis kialakítása révén egyszerű, letisztult formavilág jön létre.

A tömeges testreszabás napjainkban jól bevált logikáját követve sikerült olyan egyedileg formálható sztenderd családi házat kialakítani, amely a környezeti és megrendelői igényekhez flexibilisen alkalmazkodik, és egyúttal megfelel a passzívházak követelményeinek.”

(Forrás: Pálinkás Edit 2010. A szabványtól a személyességig – Standard ház, Pszczyna, Szilézia. Magyar Építőművészet, 6. (Képek az Interneten 2011. szeptember 7-én: http://meonline.hu/archivum/a-szabvanytol-a-szemelyessegig/)


http://meonline.hu/archivum/a-szabvanytol-a-szemelyessegig/


3. Modul: A vállalkozások környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalása

Fontos, hogy a diákok mérlegeljék és értékeljék a vállalkozások (vállalkozók, cégek) társadalmi környezetbe való illeszkedését, azaz legyenek tisztában azzal, hogy milyen környezeti és társadalmi felelősségvállalás jellemzi ezeket a szervezeteket. Ismerjék meg, hogy milyen kötelező előírások és milyen önkéntes vállalások jellemzik a hazai és a nemzetközi piacon megjelenő termelő és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozásokat.

Milyen célok eléréséhez járul hozzá? A környezet iránti felelősség erősítése, A szociális felelősség kialakítása, A vállalkozásokra vonatkozó környezetvédelmi előírások megismerése. A vállalkozások társadalmi felelősségvállalási lehetőségeinek megismerése, A környezetközpontú irányítási rendszer alapelveinek megismerése, Az esetelemzés módszerének megismerése, alkalmazni tudása – egy adott vállalkozás

társadalmi szerepvállalásának vizsgálatán keresztül.

Igényelt időEgy tanítási óra.

Felhasználási területKözépfokon társadalomismeret, gazdasági alapismeretek óra, amelyen egymást kiegészítve szerepelnek a természeti és a társadalmi környezet hatásainak figyelembe vételét erősítő információk.

HáttérA vállalkozásokat jogszabályok kötelezik arra, hogy közvetlen környezetükért és alkalmazottaikért felelősséget vállaljanak. Ezen felül azt is szabályozniuk kell, hogy tevékenységük milyen hatást fejt ki tágabb környezetükre. Környezetvédelem - A vállalkozások kulcsszerepet játszanak e téren: az üvegházhatású

gázok kibocsátásának minimálisra csökkentésével, a hulladék hatékony kezelésével és a természetes erőforrások felelősségteljes felhasználásával jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás visszaszorításához. A környezettudatos vállalatvezetés rövidtávon költségesnek bizonyulhat, hosszú távon azonban jelentős előnyökhöz juttathatja a vállalkozást, például növelheti a versenyképességet, lendületet adhat az innovációnak, és új piacokat teremthet.

Alkalmazottak - A vállalkozásokra az alkalmazottak és a munkavállalói szervezetek tekintetében különböző kötelezettségek hárulnak. A munkahelyeken jogszabályok tiltják a hátrányos megkülönböztetést: a nőket és a férfiakat azonos bánásmódban kell részesíteni csakúgy, mint a hazai és a külföldi származású dolgozókat. Ezenfelül a vállalatoknak a munka minden területén garantálniuk kell a munkavállalók



biztonságának és egészségének védelmét. A munkahelyek minőségét javítja az is, ha a munkaadók törekszenek a szociális párbeszéd elmélyítésére és az egész életen át tartó tanulás elvének megvalósítására.

Önkéntes kötelezettségvállalás - A jogszabályokban foglalt minimumkövetelményeknek minden vállalkozásnak meg kell felelnie. A hosszú távon gondolkodó cégek azonban kidolgozhatnak olyan környezetvédelmi és szociális stratégiákat is, amelyek a törvényekben előírtaknál szigorúbb követelmények teljesítését tűzik ki célul. Ez a hozzáállás elősegíti a versenyképesség növekedését, hozzájárul az üzleti tevékenység fenntarthatóságához és a vállalkozás gazdasági sikeréhez.

(Forrás: http://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/taking-sustainability-further/index_hu.htm)

Ajánlott feldolgozási módA foglalkozás keretében két téma feldolgozására kerülhet sor: az egyik a vállalkozások környezetvédelem iránti elkötelezettségét mutatja be, a másik a társadalmi felelősségvállalásra hoz példát. A mellékletek között helyeztük el (1. és 2. Melléklet) az e feladat elvégzéséhez szükséges, alapvető információkat tartalmazó szövegeket. Ezeket (Word fájlok formájában) tegyük fel a tanulók által használt számítógépekre, vagy legyen mód valamilyen közösen elérhető felületről letölteni. A tanulók ismerkedjenek meg a két honlap témájával, dolgozzák fel a foglalkozáson elvégzendő feladataik háttérismereteit!

Az elméleti háttér megismerése után a tanulók 3-4 fős csoportokban kapnak egy-egy környezetvédelmi szempontból izgalmas „vállalkozást”. Lehetséges „vállalkozások”:

1. Bodrogközi Fakitermelő Kft.2. Design Stúdió és Nyomda3. Használt Informatikai Cikkek Áruháza4. Sofőr Autósiskola5. Fashion Kozmetika6. Mezőgazdasági Gépjavító Kft.

A csoportok egyik része a vállalkozás környezetközpontú irányítási rendszerét gondolja végig, a másik része a társadalmi felelősségvállalásra tesz javaslatot. A munkát segítik további internetes források. Ezekből egyes szövegeket a 3. és a 4. Mellékletben is elhelyeztünk, de megadtuk a web-címeket is, így a tanulók a szövegeket, az illusztrációkat közvetlenül is elérhetik, ha az órát számítógépteremben tudja tudjuk tartani.

Fontos felhívni a tanulók figyelmét, hogy ne csupán nagy projektekben gondolkodjanak: az energia-takarékosság, a hulladék-kezelés, a munkakörnyezet kialakítása területén sok-sok apró lépés hozzájárulhat a vállalkozás környezettudatos működtetéséhez. Ugyanígy a munkatársak gyermekeinek játszóháza, a szomszédos óvoda udvarának gondozása, vagy egy fuvar az idősek otthonának lakói javára ráirányíthatja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra.

A csoportok flipchart papírra írják fel a saját „vállalkozásuk”-ra vonatkozó javaslatokat, majd szóvivőik segítségével prezentálják a többieknek. Az osztály kérdéseket tehet fel a csoportok tagjainak, akiknek természetesen elfogadható választ kell adniuk a felmerült kérdésekre.


http://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/taking-sustainability-further/index_hu.htm

http://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/taking-sustainability-further/index_hu.htm


Források, eszközök, anyagokInternet hozzáféréssel rendelkező tanterem. Legideálisabb egy számítógépterem, ahol valamennyi tanuló megkeresheti az interneten a téma feldolgozásához szükséges információkat. Ennek hiányában csak az itt szereplő dokumentumok részletesebb feldolgozására kerülhet sor, de a legfontosabb portálok bemutatása ez esetben is elengedhetetlen.

ÉrtékelésA csoportok 1-10-ig terjedő skálán pontozhatják egymás ötleteit, de akár az ötletek száma is lehet az értékelés alapja. Lényeges azonban, hogy a diákok lőre tudják, hogy értékelniük kell a többiek tevékenységét, így motiváltabbak lesznek, és jobban figyelnek egymás javaslataira.



1. Melléklet

A közösségi (EU) környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) a környezetközpontú irányítási rendszer révén a környezetvédelem terén adódó lehetőségek felismerését és kiaknázását könnyíti meg a vállalkozások számára.

Az EMAS tanácsokat ad a vállalkozásoknak, és a különböző ágazatok szakembereiből létrehozott hálózatok révén hozzájárul a bevált gyakorlati módszerek elterjedéséhez. Az EMAS előírásait betartó vállalkozások számára a rendszer tanúsítványt bocsát ki, mely a fogyasztók előtt még nyilvánvalóbbá teszi a tagok környezetvédelmi elkötelezettségét.

A magyar nyelven is olvasható honlapon részletes információkat találhattok az EMAS működésére vonatkozóan. A tanóra keretében választ kaphattok a következő kérdésekre:

Mi az EMAS? EMAS-eszközök a kkv-k számára EMAS Easy: módszertan kkv-k számára EMAS energiahatékonysági eszközök a kkv-k számára Az EMAS az Ön hazájában

(Forrás: http://emas.hu/)

2. Melléklet

Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and Audit Scheme rendeletet, röviden EMAS-t. (EC1836/93). Az EMAS hiteles külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában. Az önkéntességet természetesen nagyon fontos hangsúlyozni, hiszen az EMAS rendelet alkalmazása vállalatok számára nem kötelező.

Az EMAS rendelet, hasonlóan az ISO 14001-es szabványhoz egy módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül egy környezettudatos vállalati működés megvalósításához.

Abban az esetben, ha egy szervezet megfelel a rendeletben foglalt valamennyi előírásnak, külső hitelesítő fél bevonásával igazolást kaphat az EMAS rendszer szerinti működéséről. A sikeres felülvizsgálatot követően jogosult a szervezet az EMAS logó használatára.

Mivel az EMAS szerint működő szervezetek környezeti teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik, így kifele a bizalmat, az átláthatóságot és a környezettudatosságot képviselik. A környezetvédelem jelentőségének folyamatos fejlődésével a környezet védelmét szem előtt tartó vállalatok kitűnnek a tömegből. Nem tekinthetők a továbbiakban már misztikus tevékenységet végző ismeretlen gazdasági egységeknek, hiszen a környezetre gyakorolt hatásuk nyilvános.

Miért hasznos az EMAS rendszer működtetése? garancia a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésről, elkötelezettség a teljesítmény folyamatos javítása mellett,


http://emas.hu/


kevesebb szennyezés, áttekinthetőség (adatok, dokumentáció, nyilvántartások), kevesebb ellenőrzés, jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal.

Az EMAS rendszere

Forrás: http://emas.hu/jogszabalyok/761_2001_EK_rendelet.pdf)

3. Melléklet

A magyar közgondolkodásban és a vállalati szférában is egyre nagyobb jelentőségű a cégek, intézmények társadalmi felelősségvállalása (CSR – Corporate Social Responsability). Egyre több szervezet és internetes portál számol be arról, hogy tőkeerős társaságok milyen módon igyekeznek segíteni a környezeti, szociális, oktatási vagy kulturális gondok megoldását. A http://www.csrhungary.eu/ honlapon igen sok jó példa olvasható.

A vállalkozások társadalmi felelősségvállalása nem új jelenség a kis- és középvállalkozások (kkv) számára.

A kkv-k nagy része mindig is végzett olyan tevékenységet, amelyet a manapság használt „vállalkozások társadalmi felelőssége” megnevezéssel lehetne illetni, még akkor is, ha saját maguk nem ismerik vagy használják ezt a fogalmat. Ami új elem benne az az, hogy a törvényhozók, fogyasztók, szakszervezetek és nem kormányzati szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá. Ezeknek a szereplőknek jobban el kellene ismerniük a kkv-k által már eddig is felvállalt tevékenységeket ezen a területen. A nagyobb vállalkozások CSR tevékenységével összevetve a kkv-ké kevésbé intézményes és jobban ösztönös, de


http://www.csrhungary.eu/

http://emas.hu/jogszabalyok/761_2001_EK_rendelet.pdf


semmiképpen sem kevésbé értékes. A cél, hogy minél több kkv vegyen ki minél nagyobb részt a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásban.

A CSR több területen a kkv-k előnyére válhat, hozzájárulhat például az alkalmazottak megtartásához és felvételéhez, fejlődéséhez és motiválásához, fogyasztók hűségéhez és az energiaköltségek csökkenéséhez. A tudásalapú társadalomban a vállalkozások társadalmi felelősségvállalása egyre inkább az innováció forrásává válhat, és megkönnyítheti az információhoz jutást és a rendelkezésre álló információk megosztását. Stratégiailag átgondoltabb és tudatosabb kezelésével a vállalkozások jobban ki tudják használni ezeket az előnyöket. A vállalkozások társadalmi felelősségvállalása a folyamatos fejlődésről szól, és a kiváló modern üzletvezetés részévé kell tenni.

A kkv-k tulajdonosainak, vezetőinek és alkalmazottainak személyi és erkölcsi értékei jelentős szerepet játszanak egy vállalkozás társadalmi és környezeti kérdésekre fordított figyelmében. A kkv-k társadalmi felelősségvállalási jellegű tevékenységének hátterében, illetve e tevékenységek alapjaként ezek az értékek szolgáljanak, nem szabad ezeket háttérbe szorítani, vagy figyelmen kívül hagyni.

A vállalkozások társadalmi felelősségvállalását továbbra is gyakorlati célok elérésére kell felhasználni, ami például a vállalkozások, települések vagy ágazatok esetében jelentkező valós problémákra kínál megoldást. Az érdekelt feleket ösztönözni kell, hogy észrevegyék a kkv-k társadalmi és környezeti kérdésekben vállalt szerepéből adódó lehetőségeket. A jogalkotóknak és más szereplőknek nem szabadna a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának kérdését elkülönítve kezelni, hanem a társadalmi felelősségvállalás erősödését kellene elősegíteniük a társadalmi kirekesztődés, a vállalkozási szellem kialakítása vagy a CO2-kibocsátás csökkentése terültén végzett tevékenységükkel.

(Forrás: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/files/csr/documents/eg_report_and_key_messages/key_messages_hu.pdf)

4. Melléklet

Egy példa a szociális felelősségvállalásra:

Az alábbi példa az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságának aktuális kiadványából származik.


http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/files/csr/documents/eg_report_and_key_messages/key_messages_hu.pdf

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/files/csr/documents/eg_report_and_key_messages/key_messages_hu.pdf


Hivatkozott szakirodalom

243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – Kulcskompetenciák, Ember és társadalom műveltségi terület, Alapelvek, Fejlesztési feladatok

EKB 2008. „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”. (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának). Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel. Az Interneten 2011. szeptember 9-én: http://eur-lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=hu&ihmlang=hu&lng1=hu,en&lng2=bg,cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=473714:cs&page=#top

ET 2006. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtása. B munkacsoport: Kulcskompetenciák. (Implementation of “Education and Training 2010” Work Programme. Working group B “Key Competences”. Entrepreneuship Education and learning. November, 2004.) In: Demeter Kinga (Szerk.) A kompetencia. Kihívások és értelmezések. OKI, Budapest. 119-135. Az Interneten 2011. augusztus 22-én:http://www.ofi.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/vallalkozoi-keszseg

Nahalka István 2011. A kulcskompetenciák környezeti nevelés területén történő fejlesztésének pedagógiai kérdései – e kötet bevezető tanulmánya

További fontos információk:

Európai Bizottság Európai KKV Portálhttp://ec.europa.eu/small-business/most-of-market/environment-business/index_hu.htm

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/ecodesign/files/brochure_ecodesign_en.pdf

http://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/index_hu.htm

Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz www.nfu.hu


http://www.nfu.hu/

http://ec.europa.eu/youreurope/business/doing-business-responsibly/index_hu.htm



http://ec.europa.eu/small-business/most-of-market/environment-business/index_hu.htm

http://www.ofi.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/vallalkozoi-keszseg

http://eur-lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=hu&ihmlang=hu&lng1=hu,en&lng2=bg,cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=473714:cs&page=#top



ofi.huofi.hu/sites/default/files/ofipast/2011/12/... · web viewa pozitív attitűdöt a...

Documents