3 Kedd, 1976. június 22:

Befejezni nem lehet

Benzin-gyártás

A Zalai Kőolajipari Vállalatnál az elmúlt év első fe-lében indult meg a 86 oktánszámú normál benzin gyártása. A benzingyártó berendezéseket a vállalat szocialista bri-gádjai és műszaki kollektívája tervezte, Illetve építette. Ez-zel lehetővé vált, hogy a dél-zalai kőolaj teljes mennyisé-gét helyben feldolgozzák. Korábban az olajat Komáromba szállították. Az üzemben 1975-ben húszezer, az idén már csaknem negyvenötezer tonna normál benzint gyártanak. Képünkön: tárolótartályok.

Népfront és várospolitika

Vitatkoznak arról, hogy a apróbb mozzanatokat és ab- ra : a társadalmi ér téket vé-panel házak külső képe mi- ban sincs semmi kivetni va- deni nemcsak állampolgári lyen közérzetet okoz. Azért ló, hogy érzékenyek, az ú j kötelesség, hanem egyéni ér-is szót kérnek, ha elhanya- mellett a hagyományokkal dek is. goltnak, leromlottnak lá tnak is törődnek. Különösen a • egy utcát. Felháborodnak, régi városrészekben lehet Egy ú j a b b gond: az élet-amikor észre veszik, hogy tapasztalni ezt. A tápéiak körülmények különbözőek a dühöngő emberek puszt í t ják például évek óta gyűj t ik városrészekben. Egyik he-a fákat , letapossák a v i rá - azokat a dokumentumokat , lyen azért szólnak, hogy a gos kerteket. Terebélyesedett amelyek az évtizedekkel ez- szennyvíz nyílt csatornában tehát az otthon fogalma, előtti, de a mai életmódról folyik, máshol, hogy a bu-Meghosszabbították, kivitték is pontos információkat ad - szok nem öt, hanem t í z p e r -az u tcákra és a terekre. A nak. A népfront városi é r - cenként járnak. Egyes ke-családi fészek nemcsak a tekezletén — a közelmúltban rületekben sokkal több az négy falat jelenti, hanem a — küldöttük kérte, hogy eb- idős ember, mint a fiatal, szűkebb környezet, a város- ben a törekvésükben segít- ezért nehezebben tud ják el-rész, kerület is beletartozik se őket a város. Egy t á j h á - képzeléseiket megvalósítani, ebbe. zat szeretnének kialakítani . Mindenképp hasznos lenne,

* ahol őriznék a dokumentu - ha a jövőben a lakóközös-J ó ez. Nem esztétizáló h a j - mokat, de hely lenne a ki- ségek együttműködési szer-

lamot, egy sajátos kif ino- állításra is, hadd lássák az ződést kötnének az üzemek-mulást , beteges érzékenysé- újszegediek, ságvári-telepiek keL Természetesen ott, ahol get, hanem az élet minősé- stb., milyen az ő életük, mi- indokolt és erre szükség van gének alakulását muta t ja , ként változott az. Dicsére- és a vállalatok valóban tud-Az emberek igényesebbek tes a városrészekben a m a - nak segíteni. Egy ilyen lettek önmagukkal szemben, gamutogatása, és szerencsé- együttműködéstől az életkö-A szebb lakás, kocsi, kert, re a tápéiak nincsenek egye- rülmények további javulását külföldi u tak mellett, szebb dül ebben. Sajnos, az ellen- lehet várni.

környezetet is akarnak, pólus is felfedezhető, első-Olyat, ahol hétköznapjaikat sorban az ú j lakónegyedek-kellemesen eltöltik. Rájöt tek ben. arra , hogy a mindennapiság • vezésében, formálásában mi nagyon fontos lenyeges meg- Hogy mi az oka ennek? t ö b b e n r é s z t v e g y e n e k . határozója é le tmódjuknak. A helyi nepfrontbizottsagok- I g é r e t e s ez a program mert T t rtnr 111 n T n m n n n l - V\ r~\ n n l m m l r o n M lrnM/íniitr Iri ® ^ '

Végülis a népfront város-pol i t ikájának az a célja, hogy a jelen és a jövő ter-

Ez az ú j szempont úgy be- nál gyakran kérdezik k i -furakodot t a szürke hétköz- mondat lanul és hangosan, napok közé, mint az, hogy Érthetet lennek • t a r t ják , hogy mindenki szeret jóllakottan ahol tel jes az összkomfort, felkelni az asztal mellől. szinte mindenük megvan az

Ha azt mondanám, hogy embereknek, ott mégis kö-ez a népf ront érdeme, túloz- zömbösek, nem igen ügyel-nék. A társadalom fejlődése, nek környezetükre, alakulása változtatta meg a Tipikus és szenvtelenség-gondolkozást. De kétségte- re jellemző: a város külön-len, a népfront várospoliti- böző részeiből érkeztek mun-kai tevékenysége is hozzájá- kások, szocialista brigádok, rul t a szemléletváltáshoz. a ta r ján i záportározó építé-

Aki a közélet a lakulását séhez. A helybeliek — tisz-figyeli, évről évre észreve- telet a nagyon kevés kivé-szi,' hogy a kisebb közössé- telnek — az akt ív részvé-gek másként néznek szű- tel, a lapátolás, talicskázás kebb világukra, mint koráb- helyett az ablakból kikö-ban. Helyi példát is lehet nyökölve nézték a társadal-adaptálni ehhez. mi munkásokat és bíztatták

A város, község célkitű- őket. Odesszában a népf ront zéseinek megvalósítását elő- mindent megtet t azért, hogy segíti az 1971-ben meghír- a lakók 'közreműködjenek a detett települési verseny, parkosításban. Nem mindig Csongrád megyében ez a kö- j á r t sikerrel az igyekezet, vetkezőképpen a lakul t : a la- Ér thető és nem alapta lan a kosság ál tal végzett t á r sa - népf ront várospolitikai mun-dalmi munka értéke 1971- ká j ában az a célkitűzés, ben 75, 1972-ben 87, 1973- hogy az ú j lakónegyedek-ban 105, 1974-ben 135, 1975- ben, a lakóbizottságok, lá-bén 158 millió forint volt. kógyűlések bevonásával Nincs szükség hosszabb lé- megváltoztassák a szemlé-lektani fürkészésre, hogy ki- letet. Természetesen a nép-derüljön, mi késztette az frontmozgalomban keresik embereket az építésre, oda- ehhez a módszereket és figyelésre. Az újabb, maga- igyekeznek azt megtalálni, sabb igény, ebből serdül az Másik fontos feladat az ál-a sajátos alkotó tevékeny- lampolgári felelősség erősí-ség, ami a település viszo- tése. A népfrontbizottságok nyait alakította. politikai munká jukka l azt is

Dicséretes, hogy az embe- el szeretnék érni, hogy mi-rek kri t ikusan figyelik az nél több ember rájöjjön ar-

valamennyiünk van.

hasznára

Halász Miklós

Tételezzük fel, csupán nyelvbotlás volt a főmérnök bejelentése a vál-lalati tanácskozáson arról, hogy

„végrehaj tot tuk az üzem- és munkaszer-vezési határozatokat". Ha nyelvbotlás is, bár bu jká l bennünk a kétkedés ördöge, é r -demes a meditációra. Mert napja inkban többször hallani, bár nem szó szerinti, de hasonló vélekedéseket. Hol sóhajjal , ezen is túl vagyunk, hol büszkeséggel, lóm, ez is kitelt tőlünk. A helyi elégedettség ró-zsaszín ködét eloszlatja az a tény. hogy Irányító szerveik kötelezték a vállalato-ka t : ötödik ötéves tervükkel párhuzamo-san dolgozzanak ki intézkedési tervet az üzem- és munkaszervezés javítására. Ez a r r a mutat , korántsem fejezték be a ter-melőegységek azt, ami — befejezhetet len.

Négy és fél esztendeje, 1971 decemberé-ben hozott határozatot a pár t Központi Bizottsága az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének szükségességéről, s ezt az ú tmuta tás t követ te a Minisztertanács 1003-as határozata. A teendők fontosságát igazolja, hogy azóta a Központi Bizottság is, a kormány is több ízben át tekintet te az elért eredményeket s a további feladato-kat. Természetesen sok minden tör tént a tárcák, az iparcsoportok és iparágak, a vállalatok berkein belül ez idő alatt , ám tény: különösebb elégedettségre nincs okunk. A haladás lassúbb a reméltnél s a lehetségesnél, az eredetileg megszabott szerény célokat sem ér ték el sok helyen, s míg ál talában szervezgetnek, ilyen meg amolyan papír-elképzelésekkel bíbelődnek, a napi valóság keveset változik.

Vannak jó alapokat kínáló szervezési irányelvek, ismertek a korszerű munka-szervezési rendszerek, most már módszer-tani forrásokban sincs hiány. Mégis, lelas-sul a dolgok futása ott, ahol az érdekel t-ség és a kényszerűség mezsgyéje húzódik, mer t eddig egyiket sem érezték különö-sebben ösztökélőnek a vállalatok. Olyany-nyira nem, hogy gyakran azokból alakí-tot tak szervezési csoportot, akik korábbi beosztásukban gyengén dolgoztak; csupán esetleges kapcsolatokat teremtet tek a szer-vezési intézetekkel; nem sok figyelmet for-dítottak a követelményrendszerek kidolgo-zására s így tovább. Azaz haladtak ugyan előre, de egyenetlenül, átgondoltság nél-kül, az összhangot nélkülözve.

Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy a termelő helyeken divatot, látszat lépésekkel is megelégedő kampányt véltek fölfedezni a központi törekvések mögött, s úgy gondolkoztak: ma jd valahogy átvésze-lik a szervezés időszakát, mivel minden csoda három napig tar t . Az okoskodókra,

ahogy rendszerint, most is alaposan rácá-folt a gyakorlat. Bebizonyosodott, hogy az üzem- és munkaszervezés nem a sok fel-adat egyike, hanem foglalata minden más további teendőnek. Nélküle va jmi keveset ér a műszakilag korszerű, de a szervezet-lenség miat t drágán és késedelmesen elő-állított termék, az értékesítési terv, me-lyet betar tani az ismétlődő anyag- és szer-számellátási zavarok miat t nem lehet.

Az ilyen és hasonló figyelmeztető jelek; tények az értőbbeket, a kedvező és kedve-zőtlen hatásokra érzékenyebbeket arra In-dították, hogy ha késve is, de elővegyék a szervezés ügyét, képet alkossanak teen-dőikről. Ennek köszönhetően születtek az -után nem lebecsülhető eredmények, ám a „derékhad" keveset mozdult előre. A vesz-teségidők csökkentése, a korszerű beren-dezések kihasznál tságának növelése, a terJ melékenység fokozása, beruházások ese-tén a kivitelezési idő mérséklése, mindaz, ami a szervezési tennivalók élén áll, a de-rékhadban levőknél úgy hangzott, mint vándornak a távoli harangszó; éppen csak: elért a fülükig. Valamit persze csinál tak ők is, áthelyeztek néhány gépet, tökéletesí-te t ték az üzemrészek világítását, munkába állítotak öt vil lástargoncát; hitték, szer-veznek. E buzgalmuk közepette hibát lanul ismételgették az ide vonatkozó párt- éa kormányhatározatokat , csak éppen nem értették, a lkalmazták azokat. E kezdeti, s kezdetleges módszerek jel lemezte idősza-kon úgy-ahogy már tú l ju to t tunk, de a teendők égetőbbek, mint amilyen gyorsak a továbbvivő vállalati lépések.

Le kell számolni azzal a tévhittel , hogy a szervezés befejezhető, s az elvégzett feladatok közé sorolható

bármikor. A szervezés ál landóan megúju ló teendő, mer t tárgya folytonosan változik. Nincs tehá t minden esetre a lkalmas — bármilyen helyzetre ráhúzható — szerve-zés, mer t éppen a konkrétságban, az egy-egy célra hangoltságban van lényege. A szervezés módszerei, technikái azonban á l -talánosíthatók, megtanulhatók, átvehetők. Az erre való ha j lamot kell most erősíteni, s persze, nemcsak ösztökélő szavakkal, ha -nem a szigorúbb számonkéréssel á l ta lá-ban, s a kötelezően készített intézkedési tervek végrehaj tásának tételes ellenőrzé-sével. Mert igaz, a szervezés hogyanja a vállalat önállóságának keretein belül m a -radó feladat . Az azonban, hogy egyálta-lán szervez-e egy-egy termelőhely, s mi t é r el vele — eléri-e azt, ami m ó d j á b a n áll —, m á r azok elszámoltatási joga, ak ik-re a társadalom rábízta ide tartozó é rde -kei képviseletét.

M. O.

A magyar izraeliták képviseletének nyilatkozata A magyar izraeliták orszá- ben összeülő VI. kongresszu-

gos képviselete nyilatkozat- sát és ennek nyilvános vi-ban foglalt állást a Hazafias tára bocsátott nagy jelentő-Népfront VI. kongresszusa ségű állásfoglalás tervezetét programtervezetével kapcso- — hangzik a nyilatkozat. Az latban. állásfoglalás tervezete össze-

örömmel , lelkesedéssel és f °gás ra h ív ja fel a magyar teljes szívből köszöntjük a népet szebb, gazdagabb élet

Hunlcaverseny a mezőgazdaságban

Tanácskozás Szegeden Csongrád megye mezőgaz- és versenybizottsága szerve-

dasági nagyüzemeiben az el- zésében a Csongrád megyei múl t időszakban nagyszabá- termelőszövetkezetek párt-sú munkaverseny-mozgalom t i tkárai és a munkaversenyt , bontakozott ki, amely nem. a versenymozgalmat irányító csak a termelőszövetkezeti vezetők. eredményességben, jövedel- Haskó Pál, a megyei párt-mező gazdálkodás megterem- bizottság munkatá rsa előadá-tésében éreztette a hatását, sában elemezte a termelést de egy-egy kisebb közösség segítő tapasztalatokat, dr. társadalmi jelentőségét azzal Farkas Miklós, a TESZÖV is növelte, hogy kommunista t i tkárhelyettese a gazdáiko-szombatokon, társadalmi dási versenyt ér tékel te és munkákban iskolákat, óvo- feladatairól szólt, Nagyistók dákat javítottak, szépítettek, Sándor, a TESZÖV oktatási parkokat csinosítottak, uta- és versenybizottsági elnöke a kat építettek, hogy lakóhe- szocialista brigádmozgalom lyüket szebbé tegyék.

A verseny tapasztalatait , pasztalatokról, Molnár Zol-az idei feladatokat és a jövő tánné, a módszertani intézet tennivalóit vi tat ták meg teg- csoportvezetője a szocialista nap Szegeden, a Tisza Szálló brigádok kulturál is vállalá-koncert termében, az MSZMP sainak rendszeréről beszélt, Csongrád megyei bizottságá- Pólya Imre, a TESZÖV fó-nak gazdaságpolitikai osztá- munka tá r sa pedig az egyéni lya és a TESZÖV oktatási versenyformákról .

távlatai t tárva fel az ország Hazafias Népfront közeljövő- minden polgára előtt. Fele-

kezetünk, amely mindig őszinte szívvel és meggyőző-déssel támogat ta a Hazafias Népfront programját , meg-ér tve annak helyes célkitű-zéseit, most is örömmel fo-gadja a kongresszusi prog-ramtervezetet . A program, amely ki ter jed a családi élet egész területére, a társada-lom széles rétegeit ér intő minden problémára, amely hirdeti a humanizmust , az emberi haladást, a békét, lel-künk tel jes egyetértésével ta-lálkozik. Ezért t ámogat juk mi hivők, a nem hívőkkel együtt a Hazafias Népfront programját .

Teljes meggyőződéssel val l juk mi is — eddigi ta-pasztalatainkra támaszkodva —, hogy a fej le t t szocializ-mus jobb életet és tel jes biz-tonságot jelent minden ál-lampolgár számára.

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében — folytatódik a nyilatkozat — köszöntjük a Hazafias Népfront VI. kong-resszusát és kívánjuk, hogy célkitűzéseinek megvalósítá-sával híven szolgálja hazánk, a szocialista Magyarország építését, a nemzeti összefo-gást, a társadalom és a köz-élet fejlődését és b é k é j é t

szervezésével kapcsolatos ta-

Nemzetközi orvoskoníerencia

Nemzetközi orvoskonfe-rencia kezdődött hétfőn dél-előtt Parádfürdőn , a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Gastroenterológiai Társaság együttes rendezé-sében. A népszerű gyógy-hely ezúttal a világ legte-kintélyesebb orvostudósai-nak részvételével négyéven-ként a Conference on Ex-perimentál Ulcer (gyomor-fekély kutató) orvosgyűlés-nek adott otthont. A ké tna-pos orvosgyú lésen 15 or -szág legkiválóbb orvostudó-sai vesznek részt.

Idegen-forgalom

Hétfőn Győrött dr. Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a bizott-ság elnökének vezetésével megtartot ta idei plenáris ülését a Nyugat-dunántúl i Intéző Bizottság. Megjelent Szúrd i István belkereskedel-mi miniszter is. A nap i ren-den az V. ötéves terv n y u -gat-dunántúl i idegenforga-lomfejlesztési p rogramja sze-repelt. A három megyében együttesen több min t egy-milliárd for int beruházás történik a tervidőszakban az idegenforgalom fejlesztése érdekében.