nevelés- és művelődéstörténet, pedagógiai problématörténet 3. előadás
DESCRIPTION
Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás. Nevelésügy az ókori keleten; Nevelés az ókori görögöknél; Nevelés és oktatás az ókori Rómában. Nevelés az ókorban. Egyiptom. Róma. Görögország. Ókori Kelet. Közös jellemzőik: - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/1.jpg)
Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet
3. előadás
• Nevelésügy az ókori keleten;
• Nevelés az ókori görögöknél;
• Nevelés és oktatás az ókori Rómában.
![Page 2: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/2.jpg)
Nevelés az ókorban
Egyiptom
GörögországRóma
![Page 3: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/3.jpg)
Ókori KeletKözös jellemzőik: A folyammenti társadalmak megszerveződése a közös
munkák (pl. öntözés, betakarítás, építkezések stb.) összehangolásán, a tulajdon kialakulásán alapul.
A letelepült életforma terjedése Teljhatalmú uralkodó: „isteni származás” Vallás és papság kiemelt szerepe Különféle (eleinte piktografikus) írások kialakulása Termékeny völgyekben, mesterséges öntözésen alapuló
földművelés. A mezőgazdaság, kézművesség, kereskedelem fejlődése
ösztönözte a tudományok fejlődését.
![Page 4: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/4.jpg)
A nevelés általános jellemzői
• A megtanulandó ismeretek tömege meghaladta azt a mennyiséget, melyet az egyén az adott szituációból megszerezhetett. Fokozatosan kialakult a tanítás szituáción kívüli, közvetett módon, főleg a verbalitásra támaszkodó formája.
• Az írásbeliség kialakulása megkönnyítette a tudás, a kultúra áthagyományozását és fontos szerepet játszott az államgépezet működésében is.
• Az intézményes nevelés szervezeti formái kialakulnak. (írnokképzők)
![Page 5: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/5.jpg)
Mezopotámia• Önálló városállamok: sumérok, akkádok,
babilóniaiak
![Page 6: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/6.jpg)
Egyiptomiak gyermekképe• Gyermekkép:• A mezopotámiai kultúrában a gyermek
fontos szerepet töltött be. A sok gyermek jelentette a család megmaradásának, gazdagodásának, boldogságának alapjait. A gyermek áldásnak számított, a gyermekgyilkosságot büntették. Versekben, közmondásokban is kifejezték a gyermek tiszteletét: „Amelyik házban sok derék gyerek van, sosem hűl ki a kapa, s a kosár.”
![Page 7: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/7.jpg)
• Kr.e. IV. ée. vége: írástudók képzésének első intézményei az írnokképző „templomiskolák”
• Az írnok társadalmi elismertsége rendkívül magas volt. A templomokban és az állami élet hierarchikus rendjében egyaránt vezető szerepre tehetett szert az, aki az írás olvasás készségét birtokolta.
• Írnokok hierarchikus rendje (köznépnek és nőknek is) : „kis írnokok” (dup sar-tur) > írnok (dupsarru) > főírnok > királyi főjegyző
![Page 8: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/8.jpg)
Mezopotámia
• Tanító: „mester” ; segítők: „nagy testvérek” ; (testi fenyítés)Kr.e. II.-I. ée. független értelmiségi réteg
• „tábla háza” (Édubba)írást (ékírás), olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket (számtan, mértan, csillagászat, sumer- és akkád nyelv grammatikáját, vallási ismereteket tanították
• „bölcsesség háza” (Bét mummi)irodalom tanítása, mítoszok, naptárkészítés
![Page 9: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/9.jpg)
![Page 10: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/10.jpg)
Diákok az írnokképzőkben
• Először az íróeszközök elkészítését sajátították el. Szinte egész napjukat a diákok az írnokiskolában töltötték: a tanítótól kapott feladatokat oldották meg, irodalmi szemelvényeket másoltak. A tanítás módszere a kérdező-felelő módszer volt. Gyakorolták az írásjeleket, a fordítást sumérról akkád nyelvre. Hosszú szövegeket véstek emlékezetükbe szó szerint.
![Page 11: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/11.jpg)
• A növendékek életkor és tananyag szerint alkottak különböző csoportokat. A tábla házában ismerkedtek meg a sumér-akkád költészet legfontosabb alkotásaival, a mítoszok, himnuszok, ráolvasások szövegeivel. Matematikai feladatokat is megoldottak. Az idősebbek oktatásának anyaga szakosodott, differenciálódott annak függvényében, hogy milyen életpályára készültek. Énekes, zenész, ráolvasó, pap, királyi írnok, "jegyző", orvos: ezek voltak a legnagyobb becsben tartott foglalkozások.
• A nőket sem rekesztették ki a művelődés lehetőségéből, az írnoki pálya előttük is nyitva állt.
![Page 12: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/12.jpg)
"bölcsesség háza"• A legmagasabb szintű képzést a "bölcsesség
háza" nyújtotta. A sumér korból származnak azok a fönnmaradt szövegek, amelyek hatványozásról, négyzetgyök- és köbgyökvonásról szólnak.
• Magas fokú csillagászati tudásanyaggal is rendelkeztek. A Hold változásainak megfigyelése alapján készítették el naptárukat, melynek egységei: a 24 órás nap, a holdhónap és a 354 napból álló év.
![Page 13: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/13.jpg)
SZILLABÁRIUMOK
• A magasabb szintű tanulmány tárgyát a SZILLABÁRIUMOK (egyeztető, szótárszerű könyvek) képezték.
• Az irodalomtanításban Mezopotámia gazdag mítosz-anyagának, Babilon ősi néphitvilágának, a Gilgames eposznak az emberi valóságot éppúgy tükröző mint a transzcendens istenkultusz szövevényeit ábrázoló mitológia elemeit is oktatták.
![Page 14: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/14.jpg)
EGYIPTOM• Írás: 1. hieroglif, 2. hieratikus,
3. démotikus. Papirus, nádpálca• A nevelés célja: felkészítés az
állami szolgálatra• A nevelés folyamata és
tartalma:
- Írnokiskola
- Pap és orvosképzés
![Page 15: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/15.jpg)
![Page 16: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/16.jpg)
Egyiptom• Örök érvényű normák, állandóság• Gyermekkép: a gyermeket a jövő
letéteményesének tartották, • A gyerek hamar legyen felnőtt,• Mégis van érzékenység a gyermekek, a
gyermekkor iránt, felismerték sebezhetőségüket.• Udvari nevelés (együtt az előkelőkkel)• Írnokképzés, „karrierlehetőség” közrendűnek,
nemesnek, (rabszolgának nem)
![Page 17: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/17.jpg)
![Page 18: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/18.jpg)
![Page 19: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/19.jpg)
Írnoki iskola• Az óbirodalom korában
kialakult (i.e. 2635-2155).• A középréteg, hivatalnokok
képzését szolgálta.• Központi hivatalok,
templomok mellett szervezték ezeket.
• 5-15 éves korú fiúk jártak ide.
• Szigorúság, testi fenyítés a jellemző.
![Page 20: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/20.jpg)
![Page 21: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/21.jpg)
Írnokképzők tananyaga
• Az írnokképzőkben az alapkészségeken (hieratikus írás-olvasás túl az aritmetika-geometria, a csillagászat, a földrajz és a vallás elemeit sajátították el a gyerekek. A tanítás az életszerű feladatok megoldása, ügyiratok szerkesztése, hivatali levelek fogalmazása, szerződések kötése köré szerveződött.
![Page 22: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/22.jpg)
Intelmek • A gyerekek lelkére a szavak közvetítésével
próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján. Az intelem mint műfaj az egyiptomi pedagógiai irodalom terméke. Az intelmek az erkölcsi nevelést, a munkamorált voltak hivatva előmozdítani, amelyek mély értelmet, humánus mondanivalót tartalmazó írások voltak. Az írnoki iskola növendékeit igazmondásra, hazaszeretetre, ékesszólásra és más fontos erények elsajátítására buzdították.
![Page 23: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/23.jpg)
Kemit
• Az írnokképzők híres tankönyve volt a KEMIT, melyet az i.e. II. évezred elején használtak.
![Page 24: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/24.jpg)
Módszerek
• A kezdők olvasástanításakor nem a betűztetés módszerével éltek, hanem nagyobb egységeket, teljes mondatokat kellett a gyermekeknek "kántálva" a tanító után mondaniuk. Gyakorlat volt a szövegek bemagoltatása anélkül, hogy értelmét, lényegét megértették volna. Így jártak el az erkölcsi szabályokkal is: azt gondolták, hogy ha a gyerekek ezeket kívülről megtanulják, aszerint fognak cselekedni is (etikai intellektualizmus).
![Page 25: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/25.jpg)
Famulusok
• A négy-öt évig tartó elemi képzést és alapvető erkölcsi nevelést nyújtó írnokképző intézet látogatása után a fiatalok egy-egy nagy tudású mester famulusaként (segédeként) nyertek alapos, hosszú évekig tartó szakképzést. A fiatal tisztviselő-jelöltből többnyire csak a húszas évei közepére válhatott alaposan képzett szakember, aki "már megtalálta saját nevét", s méltó állását.
![Page 26: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/26.jpg)
Papi szemináriumok • Nagyobb városok (Memphis, Theba, Heliopolis)
templomai mellett működtek a magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok.
• A leendő papok itt a rituálé szabályaival, teológiával, szent könyvekkel foglalkoztak, de sor került a természettudományokra is. Matematikát, geometriát, asztrológiát (csillagjóslást) és zeneelméletet tanítottak itt, az ebben a korban elképzelhető legmagasabb színvonalon.
• Később, a Kr. e. első évezredben már megjelentek az orvosok képzésével foglalkozó intézetek is. (Szaiban)
![Page 27: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/27.jpg)
Nők oktatása• Egyiptomban a tanulás lehetősége elvileg a nőket is
megillette, mégis kivételnek (s épp ezért nagy dicsőségnek) számított, ha egy lány magasabb műveltségre tett szert. Ez többnyire csak a hercegnőknek, királynőknek jutott osztályrészül. A magasabb társadalmi állású családok lányait általában bevezették a művészetekbe is. Főleg az ének, a zene és a kifejező tánc tartozott kedvelt foglalatosságaik körébe.
• A közrendűek lányai - akárcsak a fiúk - ha írni, olvasni nem is tanultak meg mind, a hétköznapi életben tettek szert bizonyos praktikus műveltségre.
![Page 28: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/28.jpg)
![Page 29: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/29.jpg)
India
Hindu ábécé csak 51 betűből állt. 2-3 év elegendő az írás elsajátítására.
Tízes számrendszert használták, a 0 használata.
Mereven zárt kasztok:1. Brahmanák (papok)2. Kszatriják (katonai előkelők)3. Vaiszják (betelepült árja közrendűek)4. Páriák (leigázott őslakosok, elszegényedett hódítók)
![Page 30: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/30.jpg)
VÉDÁK• óind nyelven írt szent könyvek.• Nyelvükből alakult ki a szanszkrit, amely fokozatosan
az irodalom és a tudományok nyelve lett. • A Védák legfontosabb tartalmát az indiai kasztok
kialakulásának története alkotta. A brahmanák ezekből a szent könyvekből tanulhatták meg az isteneiket dicsőítő himnuszokat, a vallási szertartások szövegeit. A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg.
• A páriák számára szigorúan tiltott volt a szent tudomány. A magasabb ismeretekből a lányok is ki voltak zárva.
![Page 31: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/31.jpg)
Brahmanok nevelése
• Brahmanok közül papok, tudósok, orvosok, jogászok, tanítók kerültek ki.
• A brahman származású gyermek 5-6 éves korától kezdett tanulni: szanszkrit nyelvet, írás-olvasást, számolást, vallási ismereteket.
• 9, 12, 13 éves korukban – kaszthoz tartozásuktól függően - a brahman fiatalok felsőbb fokú intézetben a PARISADban pl. Benaresben vallási, teozófikus jellegű oktatásban részesültek.
![Page 32: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/32.jpg)
India
Buddhizmus
Szidhátra Gautama királyfi Kr.e. 560-480.
Megvilágosodott - BUDDHA
• Kasztok passzív elutasítása
• Minden ember egyenlő és jó
• Írásbeliség terjesztése mindenkinek
![Page 33: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/33.jpg)
Buddhista iskolák • Tömegek művelésére-nevelésére is gondot fordítottak.
A buddhista papok tanítóként jelentős érdemeket szereztek az írásbeliség terjesztésében.
• A buddhista iskolák a kolostorokban működtek. A szerzetesnek szánt gyermekek 8 éves korukban kerültek ide, s 20 éves korukban avatták fel őket. Világiak is járhattak ide.
• A buddhista műveltség nyolc legfontosabb tantárgya: a logikát, metafizikát, szertartástant, matematikát, csillagászatot, az orvostudományt, a páli és a szanszkrit nyelvet.
![Page 34: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/34.jpg)
Kína• Zárt, befele forduló világ
• Kultúrája eltér a többitől
• Tradíciókhoz való görcsös ragaszkodás
• Gyermekkép:
• A gyermeket korán a szülők, a felnőttek iránti tiszteletre és feltétlen engedelmességre szoktatták őket. Igen szigorú fegyelmezésben részesültek.
![Page 35: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/35.jpg)
„CSÜN-CÉ”
• Nevelési eszmény:
• Konfuciusz által meghatározott nevelési eszmény: a tökéletes ember = „CSÜN-CÉ”.
• A Csün-cé tulajdonságai:• Emberség: önmegtartóztatás, szerénység,
tartózkodás, eszesség, jóság, elfogulatlanság, igazságérzet
• Igazságérzet: az ember igyekezzen minél tökéletesebbé tenni magát, egész életében tanuljon.
![Page 36: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/36.jpg)
Első-, másod-, harmadfokú iskolák
• Nem épülnek egymásra az iskolák.• Alapiskolák: falvakban vándortanítók, városban
kormány iskolái: írás-olvasás, • SAN-TSEU-KING: ŐSTANTERV az anyagát
szószerint megtanulták, tanulmányi szabályzatot is tartalmazott
• Középfokú képzés: járási tartományi iskolákbanöt kánon (szent könyv) „KING”-ek, klasszikus szövegek magyarázata, dolgozatok íratása – versben is,
• Felsőfokú képzés: állami tisztségviselők (mandarinok) képzése, „négy könyv” „SHE-SHU”
![Page 37: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/37.jpg)
VIZSGARENDSZER• Jól szervezett iskolarendszer, szigorú vizsgák,
versenyszerű.• Hivatalok által szervezett: birodalmi tudós bizottság
„HAN-LIN-YUEN” az „ecsetek rendjének bizottsága. • 1. kerületi: 2-3 évente, zárthelyi szerű írásbelik
„virágzó tehetség” (sziu-caj), hivatal nem jár vele.• 2. tartományi: 4-5 évente, „kitűnő tehetség” (csü-zsen),
díszes ruhaviselési jog, hivatali állás.• 3. birodalmi: 13 évente, előfeltétel a kerületi,
tartományi grádus, iskolai végzettség nem követelmény, 70 „legkitűnőbb tehetség” (csin-sik) lehetett.
![Page 38: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/38.jpg)
Konfucius (i.e. 551-)• A kínai ókor embere a tanulás révén eljutott az
önvizsgálat fokára.• „Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom,
vajon tettem-e valamit szívből másokért, vajon barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e szavammal hűtlen, vajon megtartottam-e én amit másnak tanítottam.”
• Elsősorban a múlt, a régiség, a hagyomány érdekelték. A kínai népek ősi szokásai, dalai, nyelvi, társadalmi körülményei, állami kormányformái, vallási nézetei foglalkoztatták.
![Page 39: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/39.jpg)
Perzsa nevelés
• A katonai nevelés alapjait rakják le.
• Xenophón: „Kürupaideia”
• Zend-aveszta, természet, állat nap kultusza.
• Nevelése katonai jellegű, minden korosztályra kiterjedt.
![Page 40: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/40.jpg)
Fönícia
• Az első alfabetikus írás megalkotása (22 betűjel).
• Föníciai templomiskolákban megújították az írás és olvasás oktatását: a betűjelek hangjelekkel párosultak.
• Realisztikus nevelés: számtan, mértan, kereskedelmi ismeretek.
![Page 41: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/41.jpg)
Zsidó iskolakultúra• 1. patriarchális nevelés kora (i.e. XI. századig)
• 2. próféták fellépése
• 3. rabbi iskolák kialakulása (i.e. 538- Krisztus születéséig)
• 4. zsidó elemi iskolázás (64 Gamla főpap ekkor rendelte el az elemi oktatást - 476)
• Héber nyelv, írás, olvasás, zsidóság története, vallási törvények.
![Page 42: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/42.jpg)
Összefoglalás: ókori keleti nevelés
• A Kr. e. 3-2. évezredben India, Mezopotámia, Kína, Egyiptom területén különböző iskolák jönnek létre (főként, szinte kizárólag előkelő fiúknak, férfiaknak).
• Alaptípus pl. az írnokiskola. • Kevesen tanulnak.• A tudás ezotérikus jellegű.• A bonyolult és nagy számú írásjegyek
megtanulása hosszú időt, nagy figyelmet, kitartást és fegyelmet kíván.
![Page 43: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/43.jpg)
Antik görög nevelésKr.e. XIII-IV.sz.
Az európai kultúra bölcsője
Poliszok (városközpontú államok)
Arisztokraták (legjobbak) – arisztokratikus köztársaság
Homérosz: Iliász
Odüsszeia
Magántanítók és családi nevelés
![Page 44: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/44.jpg)
SPÁRTA• Kr. E. VIII-VI. század• A nevelés célja: állandó harci
készenlétre nevelés• A nevelés folyamata és
tartalma:
- I. szakasz: 0-7
- II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi nevelés
- III. szakasz: 20-30 • Nőnevelés
![Page 45: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/45.jpg)
Spárta Kr.e. VII-IV.sz.
• Spártaiak + helóták + körüllakók
• Katonai tábor: egyéniség teljes elfojtása, kíméletlen harcosok nevelése
• Lükurgosz törvényei: „gyermekeik egységes állami nevelésben részesüljenek”
![Page 46: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/46.jpg)
Spárta
GYERMEKEK• Csecsemő az államé• 7 éves kortól katonai tábor, paidanomosz
(gyermekfelügyelő)• Testi edzettség, jó katona• Lakonikus beszéd: egyszerű, világos, szabatos
(Lakedaimon)• Hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség• Krüpteia (rejtőzködés)• 20 éves kortól a hadsereg tagjai• Nők is edzettek
![Page 47: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/47.jpg)
ATHÉN• Kr. E. VI-IV. század• A nevelés célja: kalokagathia• A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: 7-15. rendszeres tanulás:
grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra
III. szakasz:15-18. Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia- katonai képzés Akadémia Nőnevelés
![Page 48: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/48.jpg)
AthénKr.e.VI.-V.sz.
• Harmónikus ember – esztétikai nevelés
• Attika: szabadok, rabszolgák valamint arisztokraták és polgárok
• Szolón (államférfi)
• Jó poliszpolgár: szakmai műveltség
általános műveltség
![Page 49: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/49.jpg)
Athén
GYERMEKEK• 7 éves kortól magántanítóhoz kísérte „paidagogosz”
Múzsai képzés: grammatikai-irodalmi képzés kithara képzés
Gümnasztikai képzés: palaisztra (birkózóhely)• „Kalokhagathia”- szép és jó harmonikus egysége• Gümnaszion: eleinte csak tornatermek, aztán előadótermek
és könyvtárak is• Szümpozionok: baráti társaságok összejövetelei• Lányok (otthon)
![Page 50: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/50.jpg)
A hellenisztikus nevelésKr. e. 336-Kr.e. 30
Nagy Sándor uralkodásakor:A görög kultúra kisugárzásának
szétterjedésének időszaka.A műveltség fogalma egy a görög nyelv és
kultúra ismeretével.
![Page 51: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/51.jpg)
A hellenisztikus nevelés
Új iskolatípusok:1. Didaszkaleion: elemi oktatás színtere 7-10
éveseknek, iskolamesterrel2. Grammatikai iskola: középfokú oktatás színtere
„hét szabad tudomány”3. Gümnaszionok: „kultúrális centrumokká” váltak4. Filozófiai iskolák: felsőfokú képzés színterei
Platon – „akadémia” Arisztotelész – „líceum”
Hippokratész – orvosi iskolák
![Page 52: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/52.jpg)
A szofisták
Mélységes hit a nevelhetőségben.Dialeltika: a logikus gondolkodás, vitatkozás,
érvelés tudományaProtagorasz: etikai relativizmus
(Minden dolog mértéke az ember.)Retorika: ékesszólás, kifejező, hatásos beszéd
mestersége (etikai intellektualizmus)Gyakorlati ismeretek: természettudományok, reáliák Hippiász: számtan, mértan, csillagászat
![Page 53: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/53.jpg)
Görög filozófusok: A szofisták
• Kr.e.V.sz. – megerősödött demokráciák
• Szofisták (bölcsek), vándortanítók
• Céljuk: politikában, közéletben sikeres egyén
• Hősi arisztokratikus eszmények lerombolása
• Gyakorlati életben jól hasznosítható tudás
![Page 54: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/54.jpg)
SZÓKRATÉSZKr.e. 470-399
• Nevelésről jelentős gondolatok• Örök erkölcsi értékek visszaállítása• Hisz a nevelhetőségben
(Aki tudja a jót az teszi is.)• Megismerő, gondolkodó, cselekvő ember (Ismerd meg
önmagad!)• Módszere: heurisztikus, a „rádöbbentés művészete,
„bábáskodás”• Kétféle megismerés: szakembereké, alacsonyabb rendű
belső tudatműködésünk vizsgálata, egyedül igaz – valóságos
• Sorshúzásos tisztségviselőválasztás bírálata
![Page 55: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/55.jpg)
PLATON
Pedagógiai gondolatokat is tartalmazó művei:
• Állam• Törvények
![Page 56: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/56.jpg)
PLATONKr.e. 428-348
• Legkiemelkedőbb görög filozófus, aki sajátosan egyedülálló pedagógiai rendszert alkotott.
• Fő művei. „Állam” és „Törvények” (tartalmaznak nevelési és oktatási kérdéseket is)
• Polisz társadalma: 3 fő osztály: filozófusok, katonák, kétkezi dolgozók (a rabszolgák csak beszélő szerszámok)
• 3 részre tagolt emberi lélek, összhangjuk az igazságosság
![Page 57: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/57.jpg)
Platon
Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelése döntően fontos: Válogatott mesék, mítoszok, drámák (gonosztetteket leíró:
nem, hősi jellemábrázolás: igen) Válogatott hangnem és zeneszerszám (kithara, líra: igen,
fuvola: nem) 6 évesen nem szerinti különválasztás Gümnasztikai nevelés és múzsai nevelés 20 éves-matematika, 30 éves-dialektika, 35 éves-15 év
közéleti gyakorlat, 50 éves-államférfi
![Page 58: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/58.jpg)
ARISZTOTELESZ
Pedagógiai gondolatokat tartalmazó művei:
• Nikomakhoszi etika• Politika
![Page 59: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/59.jpg)
ARISZTOTELÉSZKr.e. 384-322
• Régi orvocsalád sarja, Platon tanítványa az akadémián, Nagy Sándor nevelője
• Az athéni és a spártai nevelést is bírálja• Platon állama sem megfelelő, mert nem
ismeri a család intézményét• „Nikomakhoszi etika”, fiának írta• Nem a tudás a boldogság és az erkölcs
alapja, hanem az erényes cselekedetek.
![Page 60: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/60.jpg)
Arisztotelész
Életszakaszok (Politika)
0-2 év bőséges tej, gondozás2-5 év ne tanuljon, mozogjon játsszon5-7 év otthoni nevelés gyermekfelügyelőkkel7+ tanuljon: írás-olvasás
nyelvtan-irodalom testgyakorlás zene rajzolás
A nevelés áldásából minden szabad ember részesüljön.
![Page 61: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/61.jpg)
RÓMAKr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz.
A nevelés célja: vir bonus
A nevelés szakaszai és tartalma:
I. szakasz: 0-7 családi nevelés
II. szakasz 7-12 -ludus
III. szakasz: 12-16 -grammatikai iskola
IV. szakasz: 16-18
retorikai iskola
Nőnevelés
![Page 62: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/62.jpg)
Az ókori Nevelés RómábanKr.e. VIII.sz-Kr.u. V.sz.
• A görög nevelés filozófikus, eszménye a „kalokagathia”: a jó és a szép harmóniája
• A római nevelés gyakorlatias (állami célok szolgálata)
• A „vir bonus” (jó ember) virtussal, férfias erénnyel rendelkezik
• Római nevelés 3 korszaka:• 1. nemzeti-családi nevelés kora• 2. intézményes nevelés kialakulása• 3. iskolarendszer szétterülése (császárság idején)
![Page 63: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/63.jpg)
Kezdetek: Nevelés a családban (Kr. e. 300-ig)
Nem volt még intézményes nevelés:• A család• A katonáskodás• A közélet színtere: a Fórum neveltRómai család: zárt• Apa: megkérdőjelezhetetlen hatalom• Anya: család belső egysége, nyugalma• Gyermek: 7 éves korig anya neveli:szeretetteljes gondoskodás és
hagyományok (vallás)7 éves kortól apa neveli, oktatja: írás, olvasás, számolás,
gyakorlati élet szabályai, törvények
Cél: bátorság, virtus (katonai táborok) 17 évesen Fórum
![Page 64: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/64.jpg)
Az intézményes nevelés(Kr.e. 300-Kr.e.146)
• Hódítások, Róma nagyhatalom
• Leigázottak kultúráját, műveltségét asszimilálja
• Görög kultúra hatására „patriarchális” rend helyett magániskolák
![Page 65: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/65.jpg)
INTÉZMÉNYEK
• Ludus: alapiskola, alapkészségek (minden városban-tandíjért) Eredeti jelentés: kellemes foglalatosság, játék, szívesen végzett, gyönyörködtető tevékenység.
olvasás - silabizálvaírás – stílusszámolás – abacusz
Játékos tanulás: elefántcsont betűk, édesség, de fűzfavessző és szíjkorbács is.
![Page 66: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/66.jpg)
INTÉZMÉNYEK
• Grammatikai iskola: görög magántanítók 11-12 éves fiúknak: irodalom, költészet
• Retorikai iskola: görög rétor, 16 éves kortól szónoklattan
• Ezután ügyvéd mellé, jogi praxis
![Page 67: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/67.jpg)
Az iskolarendszer szétterülésének korszaka (császárság kora)Kr.e. 146 – Kr.u. 476
• Birodalom növekedése, igény a köztisztviselőkre, közigazgatási hivatalnokokra
• Eddig kialakult iskolarendszer megerősödött, kiegészült jogi iskolákkal
• Ideális köztisztviselő: nyelvi képzettségtudományos
képzettségszilárd erkölcsi tartás
![Page 68: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/68.jpg)
Hét szabad tudomány
• Grammatika (nyelvtan)• Retorika (szónoklattan)• Dialektika (logika)• Aritmetika (mennyiségtan)• Geometria (mértan)• Asztronómia (csillagászat)• Zeneelmélet
![Page 69: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/69.jpg)
QUINTILIANUS
Pedagógiai gondolatokat tartalmazó műve:
Szónoki képzés
![Page 70: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/70.jpg)
Quintilianus pedagógiai gondolatai
• Retorikai iskolában oktatott, majd a császári udvarnál nevelő.
• Műve: „Szónoki képzés tizenkét könyve”• Szülők, dajkák műveltek, szép beszédűek
legyenek.• Játék legyen a tanulás.• Iskolai oktatást részesíti előnyben• Egyedülálló módon az ókori nevelésben: elveti a
verést, mint fenyítő eszközt• A jó szónok legyen erkölcsös.
![Page 71: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/71.jpg)
GYERMEKEK AZ ÓKORBAN
Görögország
![Page 72: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/72.jpg)
GYERMEKEK AZ ÓKORBAN
Görögország
![Page 73: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/73.jpg)
GYERMEKEK AZ ÓKORBAN
Görögország
![Page 74: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/74.jpg)
GYERMEKEK AZ ÓKORBAN
Görögország
![Page 75: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/75.jpg)
Görög gyermekjáték
![Page 76: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/76.jpg)
Görög gyermekjátékok
![Page 77: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/77.jpg)
GYERMEKEK AZ ÓKORBAN
Róma
![Page 78: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/78.jpg)
Minatia Polla
GYERMEKEK AZ ÓKORBAN
Róma
![Page 79: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/79.jpg)
GYERMEKEK AZ ÓKORBAN
Róma
![Page 80: Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás](https://reader031.vdocuments.site/reader031/viewer/2022013108/56813502550346895d9c4f35/html5/thumbnails/80.jpg)
Római gyermekjátékok