1.oldal,összesen:13

NEUROTEOLÓGIA–ISTENAZAGYBAN?©dr.SzalaiAndrás,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.3.2015.07.23.)

Az egyháztörténelem során a keresztény hitet és teológiátmársokoldalrólértekihívás,derendszerintahittárgyalettmegkérdőjelezve(egyestantételek)vagyahitforrása(aBib-liamegbízhatósága). A 19. század óta azonban az olyan újtudományágak, mint a szociológia és a pszichológia, nempusztán a hit tárgyát, hanem a hit élményét, illetve a hittranszcendensgyökereitkérdőjeleztékmeg.

1.Avallásszociológiájaéspszichológiája„Kiderült”,hogyavallásbanminden jelenségvégsősoronszociológiaivagypszi-chológiaiokokravezethetővissza(osztályharc,kényszerneurózisstb.).Eszemlé-let számára a transzcendenciamintolyangyakorlatilagmegszűnt, illetve társa-dalmiéslelkitörténésekre,folyamatokra,azemberirelettredukálva.

Természetesennemállítható,hogyavallásmintolyancsupán„vallási jelenség”lenne, amelyhez „világi” tudományokkal és módszertannal közeledni szentség-törés.Avallásnak igenisvan társadalmiés lélektanimegnyilvánulása,hiszenazegyéni lélekbenés az emberi társadalombannyilvánulmeg.Ebből következőenpedigtársadalmiéslélektanioldalakutathatóéskutatandóis.

Ami ellen a teológia joggal tiltakozhat, az a vallás és a vallási élmények olyanredukcionista szemlélete, amely a vallási értelemben vett transzcendenciát akutatásbólelvialaponkizárja, illetve létezésétcsakszociológiaivagypszicholó-giai jelenségként fogadjael.Ezmárnemcsupánaztállítja: a transzcendens ígymegígynyilvánulmegalélekbenésatársadalomban,hanemkijelenti:(1)azún.transzcendens (2)nemmás, és nem több,mint (3) valójában lelki és társadalmitörténések,folyamatok(4)vallásosértelmezése.Egyazonjelenségriválisértelme-zéseirőlvantehátszó,deavallásosértelmezésmint„tudományelőttinek”minő-sített felfogás a felvilágosodás óta bármilyen tudományos megítéléshez képestcsak alacsonyabb értékű lehet.A szociológia és pszichológiamamár túl van akezdeti,vallásbarátnaknemmondhatómegnyilvánulásokon.Egyfelőlelismerikavallásosságnakazt apotenciálját, hogypozitívanhassona lelki egészségre és atársadalom egészére. Másfelől létezik, sőt, a teológia számára is hasznos tudo-mánylettavallásszociológiaésavalláspszichológia.

2.oldal,összesen:13

2.AvallásneurológiájaAz orvostudomány technikai fejlődése a 20. század végére azonban mégmé-lyebbreásottazemberben,ígyavallásosemberbenis.Márnemcsakatársaság-beliésabelső,lelkirezdüléseitképesekvizsgálni,hanemazidegtudományokésazújképalkotóeljárásokrévénazagyasejtjeibeiskezdenekbelelátni.

2.1.Vallásneurológiahelyett„neuroteológia”Innenmár csak egy lépés volt, hogy egyes neurológusok–ésmás, nem éppenszakmabeliek–az idegtudomány vizsgálatimódszereit és eredményeit a vallá-sosságterületénisalkalmazzák.

Érdekesmódonmégsemvalamiféle „vallásneurológia” alakult ki a többi vallás-tudományi ágmintájára.A témával foglalkozókevés tudósés áltudós inkábbaneurológiaésateológiahatáránhelyezielmagát–bárnemvilágos,hogymitér-tenekők „teológia” alatt. Lényeg, hogy a20. századvégéremegszületett azún.„neuroteológia”.Ezazújhatártudománypedigavallásosság, ahívőség, ameg-térés,aspiritualitás,amisztikumésaparanormalitásgyökerétneurológiai tör-ténésekreésfolyamatokravezetivissza,konkrétanajobbhalántéklebenyepilep-tikuskisüléseire.Nemaztállítja,hogy„nincsIsten”,hanemhogyIstenésavallá-si, spirituális, misztikus és a paranormális (VSMP) jelenségek a „gyári alap-felszereltségünkhöz”tartoznak,„előrehuzalozottan”bennünkvannak.ÍgycsakateistaértelembenvettIstennemlétezik.Amimarad:aneuronok„teológiája”.

2.2.AneuroteológiafogalmaAz ún. „neuroteológia” (neurotheology) tehát olyan határtudomány, amely azagyműködésésaszubjektív–hagyományosanvallásinak,spirituálisnak,miszti-kusnakvagyparanormálisnak (VSMP) tekintett–élményekközöttikapcsolatotkutatja.Akifejezéstakeletimisztikárafogékonyíró,AldousHuxleyalkotta,és„Asziget”címűregényébenhasználta(Island,HarperandBrothers,1962).Atudo-mányos szakirodalomban azonban a neuroteológia fogalma még szokatlannakszámít,sokkaltöbbszörjelenikmegfilozófiaivagyáltudományosnakminősíthetőszövegekben,illetveújabbanazateistapropagandában.

2.3.VizsgálatiterületeAneuroteológia főlegolyanmódosulttudatállapotokatvizsgál,amelyekrőlelső-sorban,bárnemkizárólagvallásosemberekszámolnakbe.Ilyenavilággalvagyazistenivelvalóegységérzet,egyláthatatlanlényjelenléténekérzékelése,ameg-térés,megvilágosodás,az időnésatérenkívüliségvagyazénvesztésérzése,azönkívületiállapot,ahitáltaligyógyulás,astigmatizációvagyaparaképességek.

3.oldal,összesen:13

2.4.AzagykutatásújlehetőségeiAzagyműködésidegsejt-szintűvizsgálatacsaka20.századnegyediknegyedébenlendülhetett fel,mert egészenaz1970-esévekig csakazEEG (elektroenkefalo-gráfia)álltakutatókrendelkezésére,amikorazagysejtekelektromosaktivitásátelektródákkalmérik.Azótaazonbantöbbféletomográfiás(réteg-képekkeldolgo-zó)agyiképalkotóeljárásisszületett.

Ímealegfontosabbak:

• 1979ótaakomputertomográfia(CT),amelyazagytérbeliszerkezetérőladképetúgy,hogyazagyratöbbiránybólvékony,síkszerűröntgensugárnyalábokat irányítanak, a „szeleteket” pedig számítógéppel háromdi-menziósképpéállítjákössze

• Az izotóposmódszerek (SPECT, PET), amelyek az egyes agyi területekaktivizálódásátképesekkimutatniazáltal,hogymivelazagyaktivizálódóterületeinnagyobbavéráramlásvagyacukorfogyasztás,avérkeringés-beizotópokatbocsátanak(pl.radioaktívcukorrévén),amelyeklebomlásközbengamma-sugarakatbocsátanakki,éseztmérik.

• Amágneses rezonancia képalkotás (MRI), amely azagy térbeli (SMRI)vagyfunkcionális(FMRI) szerkezetéről, különösena lágy részekrőladaCT-nél sokkal nagyobb felbontású képet azáltal, hogy az agy sejtjeibenlevő vízmolekulákban levő hidrogén atomok protonjait erősmágnesestérben,vékonyrétegekben„megrezgetik”,ésaprotonokdőlésszögénekváltozásátmérik.

MegjegyzésreméltókazonbanSusanGreenfieldóvatosságraintőszavai:

Bármilyenforradalmiak,érdekesekéslátványosakisezekazújmódszerek,aneurológu-sokimájamégmindignemtaláltmeghallgatásra.(…)Abból,hogyazagyegyterületebi-zonyos fokú aktivitástmutat valamely feladat elvégzése során,mégnemvonhatunk lemesszemenő következtetéseket arra nézve, hogy mi történik, s mindez hogyan megyvégbe.Csakannyittudunk,hogyegyadottagyterületaktív,deamimögöttevan,aznemfejthetőmegpusztánaképalkotótechnikáksegítségével.[1]

3.Neuroteológia

3.1.AneuroteológiakezdeteiNeuroteológiai jellegű kutatások már az 1980-as években is folytak. MichaelPersinger neurológus (Laurentian University, Sudbury, Ontario) kísérleti ala-nyok temporális lebenyét fluktuáló mágneses mezővel stimulálta az ún. GodHelmet(„Isten-sisak”)révén,aztvizsgálva,hogyazzaltud-evallásosélménytelő-idézni.Vizsgálatai szerinta stimulálás „egy láthatatlan lény jelenlétének”élmé-nyétváltottakiazalanyokkb.80%-ánál,deatöbbiesetben,éspéldáulaharcos

4.oldal,összesen:13

ateistaRichardDawkinsnál semminem történt.A kutatásnagy szenzációt kel-tett, és utólag a neuroteológia születéseként emlegetik. Persingerről tudni kell,hogyegyeteménelőszörőpróbáltaösszehozniakémia,abiológiaésapszicholó-giatudományait(BehavioralNeuroscienceProgram).KutattaazUFOjelensége-ket is, amelyeket felszín közeli geofizikai ésmágneses erőtérváltozások okoztafényjelenségekkelésagyitúlműködésselpróbáltmagyarázni.

A legelsőneuroteológiával foglalkozóés ilyencíműkönyv1994-ben jelentmegLaurence O.McKinney tollából: „Neurotheology―Virtual Religion in the 21stCentury”címmel.Számáraazún.vallásiélménylényegébenazagynormálismű-ködésének eredménye nem mindennapi helyzetekben, és nem transzcendenseredetű.Elméleteszerintahomloklebenyfejlődéseazemberbenakronologikusidő-felfogás–felnőttekszámárafontosésnormális–illúziójátkelti,ésmivelazemberhároméveskornálkorábbranemtudvisszaemlékezni,kialakulnakbenneaz ún. létkérdések (Honnan jövök?Hovámegyek? Stb.), amelyekre a különfélevallásimagyarázatokszülettek.Ígypéldáulahalálélményeazagyhalálakorsemmás,mintvisszatérésaz időtlenségbe.McKinneykönyvétazAmericanInstitutefor Mindfulness (Arlington, Massachusets) adta ki, amelyet Thupten KalsangRinpochetibetilámaésMcKinneyalapítottmég1981-ben.McKinneyegymarke-tingésmédiatanácsadócégtulajdonosa,azAsiaBusinessJournalegyikkolumnis-tája,akinekspirituálisirányultságátjelzi,hogyaNewAgemagazinegyikalapító-ja,illetveaCyberSangha„nyugatireformbuddhista”oldalszerkesztője.[2]

AtémáraaZygonJournalofTheologyandSciencemagazinkapottrá,amelyaval-lásokés amodern tudományelszakadásátproblémának tartvaavallásoknakatudományáltaliújraértelmezéséttűztekikutatásicéljául.[3]

3.2.AtovábbikutatásokAneuroteológiaivizsgálatok2002-es,620oldalas,legendásnakszámítóösszesí-tésében a neves kutatók – a szellemi elődnek tekintett Nietzschével együtt –mindmegtalálhatók („NeuroTheology:Brain,Science,Spirituality,ReligiousEx-perience”, ed. byRhawn Joseph; University Press, San Jose, CA, 2002).Mivel aneuroteológiahíveielsősorbanennekazesszégyűjteménynekaszerzőireésné-hánymáskutatóra szoktakhivatkozni, az alábbiakbanőket ismertetnémábécésorrendbenésdióhéjban,utalvafőbbműveikre,amelyekcímeigensokatmondó.

Carol Rausch Albright, orvos, pszichológus, neurológus, lutheránus teológiaiprofesszor(avitatott„konstruktív”teológiahíve),akifizikusférjévelegyüttatu-domány és vallás közötti párbeszéd területén volt aktív (John TempletonFoundation, Center For Theology and the Natural Sciences), 1989-től 1998-igpedigaZygonfőszerkesztőjevolt.

MatthewAlper,filozófus,kezdettőlfogvaaktívaneuroteológiaitémákban.(„TheGodPartoftheBrain:AScientificInterpretationofHumanSpiritualityandGod”,Sourceboooks,Inc.1996/2008).

5.oldal,összesen:13

JamesAustin,neurológus(UniversityofMissoury).Mintgyakorlózen-buddhistaa „Zenand theBrain” (TheMITPress,1998) címűkönyvébenarról számolbe,hogyatérenésidőnkívüliségvagyazénvesztésélményeolyanmagasabbtudatifunkciókkiesésénektulajdonítható,amelyekegyesagyiterületekhezkötődnek.

MarioBeauregard, neurológus (University ofMontreal), aki karmelita apácákagyát vizsgálta kontemplatívmeditáció közben (2006, 2008). Legújabb könyve(„The Spiritual Brain – A Neuroscientist’s Case for the Existence of the Soul”;HarperOne,2008)alapjánanemmaterialista,sőt,spiritualistakutatókközéso-rolható.

EugeneGuyd’Aquili(†1998),pszichiáter,neuropszichológus,AndrewNewbergkollégája,akiveltöbbkönyvetisegyüttírtak(pl.„TheMysticalMind:ProbingtheBiologyofReligiousExperience,Fortress,1999).Megjegyzendő,hogyhívőkato-likuskéntnemosztotta amaterialista irányvonal következtetéseit, azt „vallásosviselkedésünknaturalizálásának”tartotta.

DeanHamer,genetikusaspiritualitásésgenetikaiállományközöttiösszefüggé-seketkutatvataláltegyolyangént,amelystatisztikailaggyengekorrelációtmu-tatott a spirituális tesztekeredményével.Azelmélete szerint (1) a spiritualitáspszichometriaieszközökkelmérhető,(2)aspirituálishajlamrészbenörökletes,(3) ez a VMAT2-es génnek köszönhető, (4) ez a gén amonoamin transzmitterszintjénekváltozásábanműködikközre,(5)aspiritualitásazértnövekszikatár-sadalomban,mertaspiritualitássegítiatúléléstatermészeteskiválasztódásban.Elméletéta„TheGodGene:HowFaithIsHardwiredIntoOurGenes”(Doubleday,2004)címűkönyvébenpublikálta,amelyetsokkritikaértszenzációhajhászcímeéstúlinterpretálteredményeimiatt.

Rhawn Joseph,neurológus,neuropszichológusés „asztrobiológus”, aneuroteo-lógiaPersinger-utáni„nagyágyúja”,akikönyv,cikkvagykisfilmformájábanren-getegtémábanpublikál(atanulásésahormonokkapcsolatátólKínajapánokál-tali megszállásán át az élet földönkívüli eredetéig). Megjegyzendő, hogy sajátweboldalána „Neurotheology”általa szerkesztett, első,papírkötésűkiadásánakszámozottpéldányaitjópénzértárulja,azelső10db:2500$-tól$700-ig.[4]

AndrewNewberg,belgyógyászésradiológus(UniversityofPennsylvania),mun-katársaival(pl.d’Aquilivel)agytomográfiáseljárásokkalazagyivéráramlástvizs-gáltameditálótibetibuddhistaszerzetesek(2001)ésmély imábanelmerült fe-rencesapácák(2003)esetében.Azeredményekszerintmindkétcsoport tagjai-nakagyábanugyanazokaterületekaktivizálódtak.Újabb,terápiáscélzatúkuta-tásaiszerintazaktívéspozitívIsten-tudatazagyiés lelkiegészségetsegítielő.(„WhyGodWon'tGoAway:BrainScienceandtheBiologyofBelief”,Ballantine,2002; „WhyWeBelieveWhatWeBelieve:UncoveringOurBiologicalNeed forMeaning,Spirituality,andTruth”,FreePress,2006;„BorntoBelieve:God,Scien-ce,andtheOriginofOrdinaryandExtraordinaryBeliefs”,FreePress,2007,„HowGodChangesYourBrain”,Ballantine,2010).

6.oldal,összesen:13

VilayanurRamachandran, neurológus (University of California, San Diego), aCenterForBrainandCognitionvezetője.Vizsgálataialapjánatemporálislebenyaktivizálódása és a hallucinációk, illetve spirituális élmények közötti összefüg-gésrőlszámoltbe.(„PhantomsintheBrain:ProbingtheMysteriesoftheHumanMind”,HarperPerennial,1999)

DavidM.Wulff,valláslélektanraspecializálódottpszichológus(WheatonCollege,Massachusets).Szerinteaspirituálisélményekkultúrától,vallástólés területtőlfüggetlenállandóságaaztsugallja,hogyaközösokbanazemberiagystruktúrái-nak és folyamatainak tükröződését kell látni. („Psychology of Religion: ClassicandContemporary”,Whiley,1997)

3.3.AneuroteológianálunkHazánkban nincs neuroteológiai kutatás, a külföldi kutatásokelsőhazaiösszefoglalásátSzendiGáborpszichológus írtameg„Isten az agyban” című könyvében (JaffaKiadó, 2008). SzondiLipótsorsanalízisrőlésazepileptoidkarakterrőlszólóelméle-tét is beépítette a rendszerbe, de főleg Persinger és Newbergmunkásságátfoglaljaössze:ajobboldalihalántéklebenybentör-ténőkisülésekállnakVSMP-nektekintettélmények(pl.megté-rés,stigma,UFOészlelésstb.)mögött.

Bárnemneuroteológus,ésSzendinemishivatkozikrá,utalnikellamáridézettSusanA.Greenfieldbárónőre,akiagyógyszerészetprofesszora(LincolnCollege,Oxford).AzagyfiziológiájátParkinson-ésAlzheimer-kórósbetegeimiattkutatja,tudományosismeretterjesztésselfoglalkozik,ésamaterialista-redukcionistaku-tatókközésorolható.ABBC-benelhangzottelőadásaitfoglaljaösszea„TheHu-manBrain”címűkötete.[1]Ebbenhelyenkéntelismeri,hogyaz„én”ésa„tudat”keletkezéseésműködéserejtély,másholmégiskijelenti,hogyaz„én”ésa„tudat”nemmásvagytöbb,mintazéletsoránkifejlődöttegyedineuronmintázat.

4.SzakmaikritikaAzújhatártudománytszakmairészrőleddignemsokkritikaérte,denemisfog-lalkoznakvele.Mígaviszonylagosszakmai„csend”aneuroteológiaihíveiszámá-raönmagábanisérv,akritikusokszerintezakönnyencáfolhatóságmiattvan.

Neurológusrészrőljelentős,hogyasvédPehrGranquistmegismételtePersingervizsgálatát,denemtudotthasonlóeredménytkimutatni,azővizsgálatialanyaiegyszerűennemtapasztaltakolyasmiket,mintPersingeréi.[5]

Filozófiaioldalról többekköztMatthewRatcliffe (DurhamUniversity)kérdője-leztemeg,hogyaneuroteológiaimegközelítésbármitismondhatnamagukróla

7.oldal,összesen:13

vallásokról,hiszencsakegyéniélményeketvizsgálhat,ésazoktárgyárólgyakor-latilagsemmitsemképesállítani.[6]

4.1.Tudományosmisszió?Szendiígyfogalmazzameganeuroteológiamisszióját:„Ezakönyvahitrőlszól.Ahitről–atudományszempontjából.”(11.oldal.),„Ezakönyvnemmesekönyv.Ahitrőlvégreatudomány,ésneahitnevébenírjunk!”(81.oldal).Ezatudományaneurológia, amelynek vizsgálati tárgya a „neuroteológia” esetében is az emberiagy, pontosabban aVSMP élményt átélő ember agya. A neuroteológia azonbannemavallástudományegyikága („vallásneurológia”)akar lenni,hanem„teoló-gia”, ugyanis a VSMP élményt átélők agyi aktivitását nem csupán leírja, hanemértékeliis,ezértinkábbsajátosvallásszemléletiirányzatnaktekinthető.

Aneuroteológiaművelőiközöttvalóditudósokatésszakmánkívülieketegyaránttalálunk. A valóban tudósok is vagy ateisták ésmaterialisták, vagy valamelyikspirituálishagyományhívei(többnyiretibetiészenbuddhisták,egy-kétesetbenmagukatkereszténynekvallók).Mindigyekeznektudományosalapelvekésmód-szerekalapjándolgozni.Aneuroteológiaazonbanéppenatermészettudományosmódszertansajátságaimiattsemmitsembizonyíthatvagycáfolhatvallásikérdé-sekben.

Eztelvbenaneuroteológiahíveiiselismerik,Szendipéldáulígyfogalmaz:„Sok-sokbizonyítékátsoroltamfelannak,hogyavallásiélményekvalaholatemporo-limbikusrégióbankeletkeznek.Mindenemberiélménynek,gondolatnak,erkölcsiítéletnek, viselkedésnekmegfeleltethetők bizonyos agyi aktivitások. ’A vallásosészlelésekegyéntőlfüggetlenrealitásátnemerősítimeg,ésnemiscáfoljaaz,hakimutatjukavallásosélményekagyifolyamatait’,írjákJeffreySaverésJohnRab-in agykutatók. Ezt csak a kedélyek megnyugtatására írom.” (56. oldal) „Nemmondtunksemmitarról,van-eIsten,vagynincs.Aneuroteológianemerrőlszól.”(136. oldal)Azateistaneuroteológusokazonban „Isten”alatt elevenema teistaértelemben vett Istent értik, inkább valamiféle vallási érzéket vagy készséget.Ígynemcsoda,hogyebbenazirodalombanhatározottkijelentéseksorávaltalál-kozunk,amelyeknemcsakegyesvallásalapítókszemélyeshitét,hanemimpliciteakövetőikhitétis(negatívan)minősítik.SzendiszerintpéldáulSauldrámaimeg-térése, víziói, hosszú és zavaros levelei (?)mögött egy szárazvillám sokkja áll,amikezdetivaksággal,majdegészéletreszólóepilepsziával„áldottameg”–ígylettbelőlePálapostol,ésígyszületettakereszténység.

4.2.AzalapvetőmódszertanihibaMeglehetfigyelni,hogyX,YésZagyábanugyanazaneurológiaifolyamatzajlottle,amikorpéldáulmindhármanmegijednekvalamitől,depusztánebbőlnemle-het arra következtetni, hogy ijedtségük tárgya valóban létezik-e. X például egyéppenelejtett tárgyzajárareagál (valóságosés jelen idejű),Yegydühös,ugató

8.oldal,összesen:13

kutyaemlékére(valóságos,demúltbeli),Zpedigazéppennézetthorrorfilmbelimarslakóra (nemvalóságos, de jelen idejű). Az élmény érzelmi töltete és ideg-rendszerihatásateljesenazonoslehetattólfüggetlenül,hogyéppenátéltélményvagy csak emlék, éshogy a veszély valóságos vagy csakképzelt. Így –bármelymásélményhezhasonlóan–avallásiélménysemmondhatsemmittárgyánaklé-tezésérőlvagynemlétezéséről.

Hogyneurológiaipéldátishozzunk:azepilepsziaegyiklehetségestüneteazún.szag-aura,amikorisazagyhibásműködéseegy–csakabetegszámáraérzékel-hető–illatélménytprodukál.Ugyanennekabetegnekavirágüzletbenugyanazokazagyiterületeiaktivizálódnak,csakekkorazélménybenmásjelenlevőkisosz-tozhatnak.Pusztánaténytehát,hogybizonyosdolgokatpatológiástünetként isátélhetünk,mégnemmondsemmitmagukróladolgokról.Azaténypedig,hogyazIsten-élményolyasmi,amibenminemtudunkmásokatúgyrészesíteni,mintazillat-élményben, egyszerűen arra is utalhat, hogy Isten nem tárgy, hanem sze-mély,ésekkéntisviselkedikvelünk.

4.3.AneuroteológiavalóditárgyaA neuroteológia egyes művelői kijelentéseivel és az ateista közhiedelemmelszembennemmagukatavallásokat vizsgálja, hanem csak vallásos vagy vallás-talanegyénekélményeit,ígycsakezekrőltehet(ne)kijelentést.

• A vallások ugyanis sokkal többről szólnak, mint egyesek élményeiről:történelmiéskulturális jelenségek,amelyekmindsajátosvilágnézettel,erkölcsi- és hiedelemrendszerrel, szertartásokkal, szokásokkal, egyént,közösségetéstársadalmatalakítóerővelbírnak.

• Azegyénivallásiélményekneknagy jelentőségevanugyanegyesvallá-sokkialakulásában(pl. iszlám),illetvehitéletébenis(pl.kereszténység),más vallások esetében azonban sem a kialakulás, sem a hitgyakorlatszempontjábólnincsjelentőségük (pl. konfucianizmus, sintó).Azegyénivallási élmény a vallások kialakulásában sosemvoltazegyetlen faktor,létrejöttükésfejlődésükmindigsokmástényezőegyüttesétkövetelte.

• Akülönfélevallásihagyományokáltalhasználtkifejezésekésazáltalukleírt jelenségek (pl. konverzió, transz, extázis, uniomystica, szamádhi,szatoristb.)azesetlegesfogalmivagyélménybelihasonlóságokellenéreiskülönbözővilágnézetirendszerbeágyazódnak,ezértakülönfélevallá-sosemberekszámáraajelentőségükisteljesenmás.Ennekavallástudo-mányban közismert ténynek a neuroteológusok rendszerint nem tulaj-donítanakjelentőséget.

9.oldal,összesen:13

4.4.AneuroteológiaáltalfelhozottpéldákA neuroteológia az egyéni VSMP élmények közül azokkal foglalkozik, amelyeknemvallásosemberekszámárakülönösekvagylátványosak, aVSMP„csúcsélmé-nyeket”pedigvallásalapítókésszerzetesek,vagybetegesenvallásosemberekésritkaparanormálisélményeketátélőkesetébenvizsgálják.Ezazértfontos,mertegyikcsoportsemszolgáltathat„tipikus”élményeket.

Avallásalapítókbóleleveviszonylagkevésvan,századokkalezelőttéltembereklélektani analízise pedig bátor, de sok hibalehetőséget rejtő vállalkozás. Ami aszerzeteseketilleti,őkszintemindenvallásbanaszűkelitheztartoznak,ésélmé-nyeikértékeléseazegyesvallásokhivatalosformájaéseltérőirányzataiszámárakorántsem egyöntetű. A lelkileg beteg, és ezért vallásosságát is egészségtelen,önsorsrontóvagyközveszélyesmódonmegélőemberekélményeipedigugyan-úgynemtipikusak,mintaparanormalitástátélőké.

Azátlagos vallásos emberekhétköznapi élményei ugyanakkor a neuroteológiaikutatásérdeklődésikörénkívülmaradtak.Ilyenpéldáulazodaadás,aszeretet,ahűség,acsodálkozás,acsendesegyüttlétörömevagyamásikgondolataibanvalóidőzés,amásikrautaltság,anyíltvagytitkoltcsalódottság,aharagvagyameg-szégyenülésérzésestb.Perszelehet,hogyezekazértnemolyankülönösek,mertazemberakárateistaértelembenvettIstenszemélye,akáremberilényekirányá-banélmegilyesmit,azagyábanugyanazokaterületekaktivizálódnak.

5.Mitkezdamaterialistaneuroteológiaateizmussal?Azelőbbemlített ténysepro,sekontranem„bizonyít”semmit,csakaztállítja,hogy a teisták a teista értelemben vett Istenhez sajátosan teistamódon viszo-nyulnak.A teista istenképnekugyaniseza lényege:olyan„Temegén”viszony,amelybenaz „én” egykívül álló „Te”-hez viszonyul, és az egésznemcsupánazembersajátfejénbelültörténik.Ajelenségnekteistaszempontbóltehátnemne-urálisvagypszichésalapjaivannak,hanemneurálisvagypszichés–sőt,szoma-tikus, szociális ésmás –hatásaivagymegjelenései vannak.Ezpedigatyúkésatojásproblémája.

A neuroteológia megállapíthatja, hogy vallási szertartások vagy mesterségeselektromágnesesingerekdirektmódonkitudnakváltaniVSMPélményeket,vagybizonyosidegpályákatrendszeresszertartásokvagymesterségesingerlésrévénbelehetjáratni,amiáltalaVSMPélményindirektmódoniskiváltódhat.Ezazon-bannembizonyítja,hogyazilyenélménymögöttsosemvoltésnemislehetegyazagyonkívülivalóság,vagyhogyazilyesmibevetetthitnekazismétlődőszer-tartásokstb.akiváltóés fenntartóokai,kvázikényszerpályái.Akárcsakegyhá-zastársikapcsolatesetében:haaházastársirántiérzéseketki is lehetneváltanimesterségesingerekkel,éshaezekazérzésekamindennapokrutinjábanmegis

10.oldal,összesen:13

tudnakkopni,vagyéppenhogyarítusoktudjákfrissentartani,attólmégafele-ségazesküvőótaigenislétezik.

Amaterialistaneuroteológiaállítása,miszerintmagaaz„esküvő”(amegtérés)iscsupánepileptikusagyikisülésekeredménye,ezérta„feleség”(Isten)csupánazagybanlétezik(demegnyugodhatunk,mertotttermészetesalétezése),túllépésaszakmaikompetencián.Afeleségpéldájánálmaradva,onnanlehettudni,hogyX-nekvan-efelesége,hogyahölgyetmásis láttamár, ígyaza„hölgy”,akitmégsohasenkinemlátott,valószínűlegcsakXfejébenlétezik,deakkorXbeteg.Istensem látható, mégis mentálisan egészséges teisták százmilliói számára létezik,mertőpontaz,akinekalétérőlnemcsupán–sőt,elsősorbannem–körülnézés-sellehettudomástszerezni,hanemsokmásmódon.Ezpontosanazatéma,ami-benatermészettudományosmegközelítésszükségszerűencsődötmond.

6.Hogyanisvizsgálódikaneuroteológia?Aneuroteológiaavizsgálatialanyokélményeitértelmeznikívánja,deavallásosésanem-vallásosértelmezési lehetőségekközülegyértelműenanemvallásosatrészesítielőnyben.Anem-vallásosmegközelítésazonbannemjelentnagyobbtár-gyilagosságot,csupánamaitermészettudományosmegközelítésbenkötelezőmód-szertaniagnoszticizmust.

Avallásiélményekneuroteológiaivizsgálatanemfeltételezi,hogyakutatóhigy-gyenisa„vallásistb.”létezésében,azazvallásivoltában,aziselég,haazokatneu-rológiai-pszichológiai jelenségnek tekinti, amelyet a vallások csak vallási él-ménykéntértelmeznek.Amikorazonbananeuroteológiaúgyvéli,hogyavallások„csupán” a „valójában” neurológiai-pszichológiai jelenségek vallásos „értel-mezései”, elfelejti, hogymagaaneuroteológia is„csupán”egya lehetségesértel-mezésekközül.

Avallásokahívekegyéniélményeitvalóbansajátmagukisértelmezik,ezértbi-zonyos élményeket elvárnak,másokatmegengednek,megtűrnek vagy tiltanak.Mindent a saját, belső szempontjaik alapján értékelnek, ezek pedig világnézeti,teológiaiszempontok.PéldáulmuszlimoknemérezhetikmagukatAllahgyerme-kének,ahogyprotestánsoknaknemszokottMária-jelenéselennistb.Így,amikoraneuroteológialekezelőenviszonyulavizsgáltjelenségek„ún.vallásiértelmezé-séhez”, elfelejti, hogy sok esetben éppen e vallási „értelmezések” szabják megelőre,hogyaneuroteológusegyáltalánmitvizsgálhat.

Példáulamikortibetiszerzetesek,illetveferenceséskarmelitaapácákmeditatívélményeit vizsgálták, a sokhasonlóságmellett jelentőskülönbséget is felfedez-tek.Mígabuddhistákegyszerűenkikapcsoltákazagynakaztarészét,amelyazén-érzékelésértfelelős,ezarészakeresztényekesetébenaktívmaradt.Azokaneuroteológusokszámáraisvilágosvolt:akeresztényekmeditációjanemazén-telenségetcélozza,hanemazénalávetésétazisteniTe-nek.

11.oldal,összesen:13

Azigenhasonlóneurológiaijelenségkéntmegfigyelhetővallásiélményekmögöttóriásivilágnézetieltérésekállhatnak,ésmégaztismeghatározzák,hogyaneuro-teológusegyáltalánmitfigyelhetmeg.AVSMPélmények„hagyományosanvallásiértelmezése”tehátaz ilyenjellegű kutatásoknaknemmeghaladniéselfelejtenivaló,hanemelevemeghatározóésszámításbaveendőeleménekkellenelennie.

7.Mitbizonyíthatvagycáfolhataneuroteológia?AneuroteológianemcáfolhatjavagybizonyíthatjaateistaértelembenvettIstenlétezését, csak bizonyos VSMP élmények agyra kifejtett hatását. A neurológiaivizsgálatleírhatjaazt,amiazagybanmegfigyelhető,dehogymitörténik,ésmiért,azmárakutató–sokmásdolgonisalapuló–feltételezése,éscsakfeltételezés.

Ha azért lehetséges és szükséges annyi mindent (VSMP) egy kalap alá venni,mertmindmögöttugyanazaneurológiaitünetáll(ti.ajobbhalántéklebenyepi-leptikuskisülése),akkoraneuroteológusteljesenrávanutalvaavizsgálatialanybeszámolójára, hiszen amegfigyelt agyi aktivitás önmagábanmég nem árul elsemmitarról,hogykonkrétanmitörtént,illetvemitéltátazillető.Jézussaltalál-kozott vagy egy ufóval?A jövőbe tekintett, testetlennek éreztemagát vagy én-vesztéstéltát?Vallásiélményevoltegyáltalán,vagycsakmegerősödöttahiva-tástudatában?Kérdéstehát,hogymagaaneuroteológusegyáltalánmitmondhatazonkívül,hogy„azagybanilyenkortörténikvalami”?

Ahogyafocilényegét,okát,alapját,gyökerétsemlehetpusztánazegyesfocistákvagydrukkerekszervezetébenlejátszódóbiológiaifolyamatokbólmegérteni,úgya vallási éshasonló jelenségekmegértését sem lehet az ilyesmit átélő emberekagyábankezdeni–vagyvégezni.Aneuroteológianem„adhatjamegavégsővá-laszt” a vallásmibenlétéről vagy Isten létéről. Ezt elvben a neuroteológusok istudják,deagyakorlatbanmégisrendszeresenátlépikkompetenciájukhatárait.

8.Továbbikérdések,problémákA„neuroteológiai”kutatókéskiadványok leggyengébbpontjaegyelőreéppenateológiaiésvallástudományioldal.Atanulmányokbanazsincstisztázva,hogy

• miminősülvallásiélménynek,• van-e,ésmiaközösavallásinaktekintettélményekközött,• van-e, és hol van a határ a patológiás eredetű és a „normális” vallásiélményekközött?

TénylegIstenlenneazagyban?–Persingernyománsokneuroteológusegyszerű-en„isten-élményről”beszél,amikétokbólisproblémás.Előszöris,afogalombatúlsokéssokféle„élményt”zsúfolnakbele,lásdavallási,spirituális,misztikusésparanormálisjelenségekhosszúsorát.Másodszor,alegtöbbjükhöznincsszükségegyteistaértelembenvettIstenre,lásdazösszesparanormálisjelenségetvagyatöbbségébennemteistakeletivallásokmisztikusélményanyagát.

12.oldal,összesen:13

Mi isaz „isten-élmény”?Azélményprototípusának legtöbben–ugyancsakPer-singernyomán–az„Isten-sisak”gyengeelektromágnesesfluktuációjaáltalgene-rált„láthatatlanlényjelenléténekérzékelése”élményttekintik.Ezazonbanelégnehezenértékelhetőadatvagykiindulásipont.Először is, ilyesmireaVSMPél-ményektöbbségéheznincsisszükség.Másodszor,egyérzékelhető,deláthatatlanlényhirtelenmegjelenésénekilyenobjektívvagysterilmegfogalmazásávalaval-lásokvilágában,denemvallásosközegbensem találkozunk– csakegyerősér-zelmekkelszínezettspektrumonbelül.

Ezazérzelmispektrumarettenettőlazidegenség,adöbbenet,aszégyen,acso-dálkozás,azelragadtatás,abelefeledkezés,aszeretetérzésénátazimádatigsokmindenmagábafoglalhat.Ajárulékosérzéspedigazadottvallásrészérőlmindigsajátos értékítélettel jár együtt (pl. elfogadható, elvárt, csodálatra és irigylésreméltó,tiltott,tagadnivaló),ezpedigazadottvalláshiedelemrendszerébőlfakad.APersinger-félevizsgálatbeszámolóiéppenaspecifikálatlanságukmiattnehezentekinthetőkvallásiélménynek.

Másoktalánezértisinkábba„misztikusegységélményt”tekintikazIsten-élményprototípusának,demegintcsaknemvilágos,hogymilyenalapon,éshogyezalattkonkrétanmitértenek?Ahányvallás,annyielképzeléslétezikarról,hogyilyesmiegyáltalánszükséges-e(pl.konfucianizmus,sintó),megengedettés lehetséges-e(ld.szunnitaiszlámkontraszúfí,ortodoxjudaizmusvs.haszidizmus),vagyhogymiatárgya:személytelenValamivagyszemélyesValaki(ld.advaitavedántavs.vaisnavák),vagycsakilluzórikusprojekció(ld.théravádavs.Amida-kultusz).

Kérdés végül, hogy van-e egyáltalán különbség a vallási és a hétköznapi élmé-nyek között, illetve hogy a vallási élményhétköznapi vagy rendkívüli dolog?Aneuroteológusokszerintamentálisanegészségesembereknek issokolyanhét-köznapiélményükvan(pl.egytájszépségébevalóbelefeledkezés),amelyvallási,spirituális vagy misztikus élménynek nevezhető, de nem nevezik annak, ha akörnyezetüknemtartjaannak,ésfordítva.Amentálisszempontbólpatológiásnakminősíthetőesetekbenisgyakorlatilagakörnyezetétőlfügg,hogyvalakibőlpró-fétaleszvagyapszichiátriárakerül.Haazonbanezténylegígyvan,akkoravallá-sosságésannak(névleges)hiányaelsődlegesenszociológiaimeghatározottságú–deakkoregyáltalánmitremélnekaneuroteológiaikutatástól?

Aneuroteológiaugyanabbóla„szakmaicsőlátásból”ered,mitazelsőszociológu-sok és pszichológusok valláskritikája. Egy napon talán elhagyja a tudományokközötti senkiföldjét, és kisül belőle – azaz művelői neuronjaiból – valamiféle„vallásneurológia”, ami a vallástudomány többi ágához hasonlóan hasznosnakbizonyul,ésnemcsakazateistáknakkínálújreménységet.

Köszönetdr.BukovszkyEszterneurológusszakorvosnakaszakmaisegítségért!

Megjelent:Vallástudományiszemle2010/2,Theológiaiszemle2010/3számában.

13.oldal,összesen:13

Végjegyzetek[1]Greenfield,Susan:Agyunktitkai,Alexandra,Budapest,2004,26.oldal[2]Lásdwebmindful.orgésmckinneylibrary.org,2010.04.01[3]Lásdzygonjournal.com,2010.04.01[4]Lásdbrainmind.com,2010.04.01[5] Granqvist, Pehr, et al., „Sensed Presence and Mystical Experiences are Predicted by

Suggestibility, Not by the Application of Transcranial Weak Complex Magnetic Fields.”NeuroscienceLetters,379(2005).pp.1-6

[6] „Neurotheology: A Science of What?”; In: Where God and Science Meet: How Brain AndEvolutionaryStudiesAlterOurViewofReligion,Vol.2,ch.5;ed.PatrickMcNamara,PraegerPublishers,Westport,CT,2006