müpa magazin különszám

ma

ga

zin

Komolyzene / opera BarenBoim Bartoli Carreras Franz Gardiner Glass GruBerova HarnonCourt maazel meHta rattleTánc Bozsik Frenák JuroniCs keveHázi markó miHályi novák zsuráFszky

Jazz / Világzene / KönnyÛzene BaCa BreGoviC FonseCa Jarrett mariza Portuondo sHorter WarWiCkcsaládi / ifJúsági BaBakonCert CiFra Palota HanGár HanGulatkonCertek minimatiné rinGató zeneBona

KiállíTásoK CaPa CsörGÔ denes FeHér HarinG kozyra maurer nádler tot

inG

ye

ne

s i

dÔ

sz

ak

i k

iad

vá

ny

• v

. é

vFo

lya

m 1

. k

ülö

ns

zá

m •

20

10.

má

rC

ius

14

.

5 évcsillagosélmények

MUPA_KULON.indd 1 3/5/10 8:59:33 AM

MUPA_KULON.indd 2 3/4/10 4:51:55 PM

Amikor 1884-ben megnyitotta kapuit az Operaház, majd tizenkét évvel késôbb, 1896-ban Budapesten átadták a kontinens elsô földalattiját, befejezôdött a Parlament épületegyüttesének építése, s kitárták kapuikat gyönyörû múzeumaink, azt mondták rólunk: igen, ez Európa! A harmadik évezredben a Mûvészetek Palotája átadása ismét bebizonyította a világnak, hogy Magyarország igazi európai ország, amely büszkén ôrzi, ápolja és fejleszti gazdag kulturális örökségét és felkarolja páratlan tehetségeit!

Számunkra a mûvészet olyan, mint egy virágoskert. Azt szeretnénk, ha virágoskertbôl nem lenne rózsakert, mert rendkívül fontosnak tartjuk, hogy megôrizzük a sajátos nemzeti kultúránkat, annak sokszínûségét és gazdag hagyatékát. Hiába szeretjük a rózsát, mégsem szeretnénk kizárólag csak rózsakertbe járni. A Müpa ezt a küldetést is teljesíti: egymással karöltve, egymást erôsítve van jelen magyar és külföldi elôadások és alkotások formájában a komolyzene, a tánc, az opera, a jazz, a képzômûvészet, a világzene egyaránt. A Müpa idôrôl idôre olyan mûsorokkal lepi meg a közönségét, amelyek hosszantartó, emlékezetes élményként maradnak fenn.

Lehetetlen elfelejteni azt a pillanatot, amikor elôször megszólalt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem csodálatos, új orgonája, vagy amikor arról értesültünk, a Müpa elnyerte 2006-ban a világ legjobb kulturális létesítménye FIABCI-nagydijat. Ugyanígy büszkeséggel tölt el bennünket még ma is, hogy a megnyitó ünnepségre szóló felkérésünket José Carreras azonnal elfogadta. Felejthetetlen pillanat volt, amikor egy-egy elôadás alkalmával Keith Jarrett leütötte a billentyût, Fischer Ádám felemelte karmesteri pálcáját, Markó Iván a színpadra lépett, vagy Kocsis Zoltán meghajolt. Ezek az élmények, a megismételhetetlen mûvészi teljesítmények mára egyetemes szellemi kincsünk méltó részei lettek.

Magyarország létérdeke szellemi értékeinek a megôrzése, a kultúra, a tudomány, az oktatás, és a mûvészetek örökségének és eredményeinek a közkinccsé tétele! Az alkotásoknak nemzeti ereklyékké kell válniuk. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy hazánk mûvészei itthon legyenek világhírûek, itthon dolgozzanak, itt alkossanak, s itt találjanak otthonra a mûtermeik! Magyarország érték-megôrzése nagyrészt a kultúráján múlik, és a Mûvészetek Palotája ennek egyik hazai szentélye! Páratlan kulturális örökségünk és kincsünk megôrzése stratégiai jelentôségû ügyünk, s a felelôsség is mindannyiunké! E felelôsség alól senki sem vonhatja ki magát – a magyar állam sem –, s akiben van tisztesség, és magyarnak érzi magát, valamint ôszintén akarja, hogy Magyarország kulturális és szellemi értékei fennmaradjanak, az nyilvánvalóan hajlandó lesz áldozni is e nemes célra!Még sok hasonlóan sikeres öt évet kívánok a Mûvészetek Palotájának!

Demján Sándora TRIGRÁNIT elnöke

k ö s z ö n t ÔD e m j Á N S Á N D o R

mm4


A kultúra szerepe a magyar társadalom felépülésében, kialakulásában óriási jelentôséggel bír, nélküle nincs polgárosodás. Nem egyszerûen multiplikációs hatásról van szó; egyértelmûen a társadalom tisztasága múlik azon, hogy a kultúrát mennyire képes befogadni.Tisztelni kell az alkotói szabadságot, ennek autoritását, miközben a legnagyobb alázattal biztosítani kell a körülményeket a csoda: a mûvészet megszületéséhez. Minden olyan folyamatot és törekvést, amellyel a magyar kulturális élet tartalmasabbá tétele megvalósítható, ösztönöznünk, támogatnunk kell. Hiszen a kultúra közérzetformáló, és a jó közérzet mindent befolyásol: kihat az alkotó munka valamennyi fázisára, a tudományra, a gazdaságra, a közéletre egyaránt és ez utóbbiban úgy vélem, még mindig gyerekcipôben járunk. A Müpa mindent megtesz azért, hogy a kultúrának becsülete legyen Magyarországon.

A Mûvészetek Palotája 2010. március 14-én ünnepli ötéves születésnapját, s az elmúlt néhány év a minôség, a mûfaji sokszínûség és az intézményi együttmûködések megszilárdításának jegyében telt. Miként kezdettôl fogva, az elkövetkezô idôkben is rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk az ifjúság nevelésére, mivel ôk a jövô közönsége. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy idôrôl idôre bemutatkozzon nálunk egy-egy vidéki térség kultúrája és mûvészei, hiszen a Müpa nemcsak Budapesté, hanem az egész országé. Nyolc mûfaj legjobbjaival, világsztárokkal, éves szinten több mint ezer programmal várjuk a következô években is a zene, a tánc, a képzômûvészet szerelmeseit. Az elôadások számát és sokszínûségét tekintve magasra tettük a mércét, de a minôségbôl a jövôben sem szabad engedni.A Müpa nem egyszerûen „zászlóshajó”, világszerte ismert és elismert intézménnyé vált, már létrehozásának gondolata is magában hordozta a nemzetközi nívót. Óriási elismerés a 2006-ban elnyert FIABCI Prix d’Excellence vagy egyes programjaink visszhangja: a Budapesti Wagner-napok, hagyományos újévi koncertünk a világ minden tájáról vonzzák a zenerajongókat.

Tartozom egy vallomással: alig tudom elhinni, hogy eljutottunk idáig – s erre nem csak az én generációm reagál így. Kedves barátom szavait szeretném idézni: csupán egyetlen egyszer kell idecsábítani mindenkit, azután jönnek maguktól. Az ember már csak olyan: ahova elmegy, ott marad. Ha jó a hely.

Kiss Imrea Müpa vezérigazgatója

n y i t á n yK I s s I M r e

mm5


Christopher MattheisenA MAgyAr TelekoM elnök-vezérigAzgATójA

Büszkeséggel tölt el, hogy a Mûvészetek Palotájával együtt úgy ünnepelhetjük az intézmény ötéves születésnapját, hogy stratégiai partnerként a Magyar Telekom is hozzájárul a sokszínû és minôségi kulturális programok bemutatásához. A Mûvészetek Palotája sikeresen töltötte be azt az ûrt, amit a nemzetközi színvonalú kulturális helyszín hiánya jelentett hazánkban. Amikor csak tehetem, családommal én is ellátogatok egy-egy koncertre, kiállításra vagy elôadásra, mert úgy érzem, hogy ez a hely nemcsak innovatív építészeti megoldásaival egyedülálló, hanem a szervezôk által kínált programok és közösségépítô események is magukban hordozzák a modern európai szellemiséget. A Magyar Telekom mint vezetô telekommunikációs szolgáltató egy dologban biztosan hasonlíthatja magát a Müpához: mi is a minôséget képviseljük és minôséget szolgáltatunk. külön öröm számomra, hogy a Müpa rendszeresen otthont ad a támogatásunkkal mûködô Concerto Budapest zenekar koncertjeinek is. együttmûködésünk a Müpával ahhoz is hozzájárul, hogy a Magyar Telekom ma már a nemzeti kultúra vezetô támogatója. Meg akarjuk ôrizni ezt a pozíciót, ezért az élet minden területén érzékelhetô költségcsökkentések ellenére a következô években is folytatjuk a kultúra támogatását. Meggyôzôdésem, hogy a kultúra értékei nélkülözhetetlenek a demokrácia és az információs társadalom fejlôdésében, a társadalmi szolidaritás és a sokszínûség terjedésében, valamint a közösségek és az együttmûködés erôsítésében.Boldog születésnapot, Müpa!

é l m é n y c s e p p e k

papp editAz ersTe BAnk elnök-vezérigAzgATójA

Támogatási stratégiánk alapja, hogy minden esetben az igényes, értékeket hordozó kultúra mellett tegyük le a voksunkat. két évvel

ezelôtt lett az erste Bank a Mûvészetek Palotája fô stratégiai támogatója, ami azért nagyon fontos számunkra, mert

a különbözô mûvészeti ágak legjelentôsebb képviselôi lépnek fel itt. A Müpa ad otthont a The Met: live in HD közvetítéseknek is,

amelynek köszönhetôen az operarajongók az erste Bank támogatásával élvezhetik a Metropolitan opera remek elôadásait.

elevenen él bennem strauss rózsalovagja, egy valóban elképesztô és fantasztikus élményt adó elôadás, benne

a világhírû sir Thomas Allennel és a fiatal eric Cutkerrel. külön öröm számomra, hogy míg korábban csak a 150 fôs

elôadóteremben vetítették az élô elôadásokat, most már a háromszor akkora Fesztivál színházban láthatják ezeket

a nézôk. Az élô operaközvetítés egy különleges zenei mûfajt próbál lefordítani a hétköznapokra, és elérhetôvé tenni mindenki

számára, ráadásul nyit a fiatalok irányába, és azok felé is, akik eddig csak félve mertek bemenni egy elôkelô operaházba.

kollégáim részérôl az igény a kultúra iránt házon belül is megvan, ezért tartottuk fontosnak, hogy ez is része legyen támogatási

stratégiánknak. Hiszem és vallom, hogy egy felelôs pénzintézetnek fontos feladata részt venni a nemzeti értékek

megôrzésében és megteremtésében. ez a „befektetés” varázslatos élmények formájában térül meg. nekünk nézôknek,

és a Müpának is még sok ilyen felejthetetlen és varázslatos élményt kívánok nemcsak újabb öt, de legalább ötven évre!



VeszeloVszki zsolta Port.hu alaPítójaMüpa? Mi jut eszembe az 5 évrôl? Kezdetben nem szerettem az épületet. Egy építkezéstenger kellôs közepén állt egy nagy ház, nem feltétlenül teljesen az én ízlésvilágomnak megfelelôen tervezve. Elsô pillantásra túlzottan funkcionálisnak tûnt.Még a nyitás elôtt megnéztem a Bartók terem berendezését és technikai részeit. az lenyûgözött. Végre egy igazi, Budapest új vonalához illeszkedô elôadóterem! – mondtam magamnak. aztán jöttek az elsô koncert- és egyéb élmények a még belakatlan épületben. Vegyes érzéseim voltak. a Zeneakadémia szûkösségéhez ám ebbôl adódó jó hangulatához szokott szememnek furcsák voltak az elôadások. jól szólt, jól szólt, de valami hiányzott...És… szép lassan megszoktam az épületet. Belaktam én is magamban. Már szívesen mentem oda a koncert elôtt korábban, beültem egy kávéra, odahívtam korábbra az ismerôseimet is beszélgetni. Már szerveztem találkozót az épületbe akkor is, amikor nem az ott dolgozókkal volt megbeszélni valóm. Nekem ezek a jelek azt jelentették, hogy elfogadtam az épületet.aztán jött egy szilveszteri amadinda-koncert, ami még egy csodaszép felhangot adott az addigiakhoz. rácz Zoltán közvetlensége és a hangulat teljesen kinyitotta az épületet. Megnyílt a szívem is a hely felé. addig ugyanis még mindig csak a technika helyszíne, az elôadások lebonyolítására szolgáló hasznos eszköznek láttam. Ezen a szilveszteren azonban emberekkel, élettel töltôdött meg a ház, és mára már a mindennapi életem részévé vált. Nem ez a legszebb, ami történhet egy betontömbbel?

HiVatal Pétera MEtroPol VEZÉrigaZgatójaMég csak ötéves a Mûvészetek Palotája? Ez meglepô, mert annyi élményt kaptam ez alatt az idô alatt, hogy nehéz elhinni, ez mindössze 60 hónap alatt történt. Öt évvel ezelôtt kíváncsian vártam, mit is tud nyújtani számomra az akkor megnyíló Müpa, hiszen nagy bátorságra vallott egy olyan intézmény létrehozása, amely az értékes mûvészet minden, egymástól nagyon különbözô ágát fogadta be.„Mindenevô” vagyok, ezért fordulhatott elô, hogy egyik nap jamie Winchester koncertjén voltam, nem sokkal késôbb pedig a családommal a robert Capa-kiállítást néztem meg. azt hiszem, ebben a sokféleségben és a magas színvonalban rejlik a Müpa ereje. a siker másik titka pedig az lehet, hogy a kollégák büszkék arra, hogy itt dolgozhatnak, és ez a lelkesedés ránk, a közönségre is átsugárzik. Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy a Metropol és a Mûvészetek Palotája stratégiai együttmûködést tudott kötni, és nagyon büszke vagyok arra, hogy lapunk népszerûsítheti a sokféle kulturális programot.Még sokszor 5 éves születésnapot, sok-sok sikeres programot kívánok minden kollégának, és bízom benne, hogy harmonikus együttmûködésünk is sokáig folytatódik!

MedVeczky BalázsaZ MtV ügyVEZEtô alElNÖKE

a Magyar televízió a kezdetektôl a Mûvészetek Palotája stratégiai médiapartnere. a Müpa hazánk legnagyobb kulturális központja, mi pedig Magyarország legnagyobb közszolgálati médiuma

vagyunk. a minôségi kultúrára ebben a rohanó világban is van igény, ehhez azonban pénz kell. az MtV mostoha körülményei ellenére is mindent megtesz azért, hogy értéket közvetítsen,

teremtsen, nem utolsósorban támogasson. több tucat közös rendezvényünk volt már az emblematikussá vált impozáns létesítményben. Komoly- és könnyûzenei koncerteket

támogattunk, tavaly pedig a Nemzeti Színház, a Müpa és az MtV közösen szervezte meg a gyermekek napját, a képernyôrôl ismert „arcok” csemetéikkel együtt bensôséges napot

varázsoltak a résztvevôknek. az ötéves jubileum estéjén az m1-en bemutatjuk, mi minden történt a megnyitás óta a Mûvészetek Palotájában. gazdag válogatást nyújtunk a koncertekbôl, tánc- és

színházi elôadások unikális felvételeibôl, a legsikeresebb, legemlékezetesebb mûsorokból. Nézôink láthatják a háttérmunkát, a próbafolyamatokat, s a kulisszák helyszíneire is elkalauzoljuk

ôket, ahová egyébként nem juthatnak be. Közben pedig olyan neves személyiségek mesélnek élményeikrôl, benyomásaikról, mint Markó iván, Maurer Dóra, Fischer iván és Fischer Ádám,

Kocsis Zoltán, Szakcsi lakatos Béla, Presser gábor, Snétberger Ferenc és Szalóki Ági.



Alföldi RóbeRta Nemzeti SzíNház igazgatójahol van az már, ki emlékszik arra, amikor a Fesztivál Színház félig betonozott zenekari árkában eötvös Péterrel, Vörös Robival és a müpa munkatársaival átesve egy-két malteros vödrön azt próbáltuk megálmodni, hogy milyen lesz a balkon címû opera, holott még azt is nagyon nehéz volt elképzelni, milyen lesz maga az épület! aztán, tessék, itt áll a maga pompájában. a szomszédban. De ki merte akkor elképzelni – mert én biztosan nem –, hogy éppen én leszek a szomszéd… azóta szomszédolunk – ármány és szerelem, Cifra Palota, gyereknap –, barátkozunk, tervezzük a jövôt, és tessék, észre se vettük, hogy eltelt öt év. Lenyûgözô, hogy hány koncert, esemény, elôadás közönsége tapsolt, hány magyar és nemzetközi mûvész látogatta meg a müpát és Budapestet, magyarországot. Köszönet érte. Kedves Szomszéd, nagyon boldog születésnapot kívánok, és kíván a Nemzeti Színház egész társulata! Éljen továbbra is a mÛVÉSzet és a mûvészetek Palotája!

bencsik bARnAbása LuDwig múzeum – KoRtáRS mÛVÉSzeti múzeum igazgatójaa tavalyi év nagy élménye volt heteken keresztül látni a hosszan kígyózó sorokat a könyvesbolt mellett, a jegypénztáraink elôtt – szinte szürreális vízió, olyan látvány, amit legmerészebb álmainkban sem mertünk elképzelni: hogy egy kortárs mûvészeti múzeum kiállításai ekkora tömegeket tudnak vonzani. Persze nem kis szerepet játszott ebben az is, hogy a müpával közös projektbe kezdtünk: a koncertlátogató közönség a koncertjeggyel egyben múzeumi belépôt is kap. ennek a sikeres együttmûködésnek is köszönhetô, hogy a hangversenyterem klasszikus értékeihez és formanyelvéhez szokott közönség egyre fogékonyabbá válik a kortárs mûvészetre, egyre többen fedezik fel, hogy a hatalmas épületkomplexum a könyvesbolt mögött is tartogat számukra izgalmas szellemi kalandokat és kulturális élményeket. a hétvégi nagyszabású családi programokon és a zenei matinékon pedig a legfiatalabb korosztály körében is egyre népszerûbbé válnak a kiállítóterekben tartott múzeumpedagógiai és kreatív foglalkozásaink.

bAttA AndRása LiSzt FeReNC zeNemÛVÉSzeti egyetem ReKtoRa

tarka fények, csendesen hömpölygô folyó, friss szellô. az épület „üvegházi” oldalán bogárnyi emberek mozognak. ide mindenki korábban jön. járkálni, szemlélôdni, hallgatni, hallani,

látni… Bámulatos gyorsasággal sikerült belakni ezt a hatalmas teret. talán még zoboki gábor, az épület repesô és repdesô tervezôje sem gondolt ilyen sebességre. mert a dolog

csak akkor mûködik, ha élôlények adnak életet az üres térnek. Kilenc hónapostól kilencvenkilenc évesig érzik magukénak a mûvészetek Palotáját. itt nem bosszankodik senki.

mintha nem is magyarhonban lennénk: türelmesek vagyunk, elôzékenyek, mosolygósak. miért? mert a müpa stábja is az. Ôszintén, kedvesen szolgáltatnak, barátságosak. S mind e mögött egy alázatosan uralkodó szakember, Kiss imre áll, aki szívét-lelkét beleadta a nagy

mûbe. alázatos, mert a mûvészetet szolgálja, és uralkodó, mert az történik, amit ô akart, amit ô álmodott meg nyolc éve, még jóval a ház megnyitása elôtt.Köszönjük, imre! Köszönjük, müpa! Éltessen isten Benneteket!

kovács GézAa Nemzeti FiLhaRmoNiKuSoK FÔigazgatója

teljes képtelenségnek tûnt. egy lobogó üstökû ifjú férfi makettek és rajzok között penderülve egy új koncertterem terveit mutogatta nekünk, meghívottaknak 2001 augusztusában az arcadom

székházában. Bár még 1998 ôszén, a Nemzeti Filharmonikusok 75. jubileumi koncertjén a frissiben kinevezett államtitkár, Pröhle gergely már bejelentette, hogy hangversenyterem épül Budapesten,

nehezen hittük, hogy lehet belôle valami. Észbontó és ostoba ötletek ugyan elhangzottak, de konkrét tervekrôl nem lehetett hallani. egyszer csak zoboki gáborral már az öltözôk elhelyezésérôl,

az akusztikáról beszéltünk. Lázas hónapok jöttek, lepedônyi rajzokon milliméterek miatt kaptunk hajba és örültünk együtt. zenekari tagok és világsztárok ötletei épültek be a terembe, míg egyszer

csak egy bejáráson ott álltam a még csupasz falak között a mostani középerkély betonján és megszédülve bámultam a méreteket, a leendô koncerttermet. amikor végül 2005. január 8-án

legelsô koncertünk próbáján az elsô hegedûhang felcsendült, az volt a beteljesült szerelem.

Fotó: gordon eszter

Fotó: Németh Dániel

Fotó: Felvégi andrea



sziRtes tAmás ReNDezÔ, a maDáCh SzíNház igazgatójaa mûvészetek Palotája az egyik legszínvonalasabb magyar kulturális intézmény. mind az épületre, mind rendkívüli színvonalas programjára joggal lehetne büszke bármelyik európai nagyváros. Szerencsére azonban Budapesten van, és én sûrûn keresem az alkalmat, hogy nézôként és hallgatóként eljussak rendezvényeire.mûvészeti partnerként, mint a madách Színház igazgatója, büszke vagyok a két intézmény együttmûködésére. az elmúlt évek során jó néhány igényes, magas színvonalú közös produkciót hoztunk létre – köztük musicalkoncerteket és színházi elôadásokat. Valamennyi rendezvényünk kivívta a közönség szeretetét, mûvészeink boldogan lépnek fel ott, és andrew Lloyd webber, akinek a 60. születésnapját a csodálatos koncertteremben ünnepeltük, elragadtatással szólt a „hely szellemérôl” és színvonaláról.

vAss lAjosa magyaR áLLami oPeRaház FÔigazgatójaaz ötéveseket becenéven szólítják az ismerôsök. az ötévesek érzékeny elevenségükkel mindenkor képesek magukra vonni a figyelmet. Ötéves a müpa. mégsem jutna eszembe a 125 éves operaház sok évtizedes múltja okán csendesen somolygó jókívánságokat küldeni a fiatalnak. ez a fiatal ugyanis világra jötte óta képes mindarra, amire a magafajta felnôttek: opera- és balettelôadásaival nemcsak rangos versenytársnak, de méltó partnernek is bizonyul. Színpadain az említettek mellett szinte valamennyi zenés és színpadi mûfaj jelen van, amelyekben a hazai és a külföldi mûvészeti élet legjelesebb képviselôit vonultatja föl. így a müpát – legyen bár a pesti Duna-part jellegzetes modern kori épülete – sokszínû és nívós kínálata emeli valódi palotává.

töRök jolána Nemzeti táNCSzíNház NoNPRoFit KFt. ügyVezetÔ igazgatója

2004-ben az a megtiszteltetés érte a magyar táncmûvészetet, hogy a kulturális kormányzat döntése alapján a 2005-ben megnyíló mûvészetek Palotájában a Nemzeti táncszínház lett az

egyik partnerintézmény. akkor a tánc Világnapja tiszteletére táncfórum néven rendezett fesztivállal vettünk részt a megnyitásban. azóta is e rendezvény keretében minden évben a

professzionális magyar táncegyüttesek elôadásai, bemutatói mellett egy-egy világszínvonalú külföldi tánctársulat a díszvendég.

a mûvészetek Palotája 21. századi színpadtechnikája nyújtotta lehetôségeket kitûnôen tudjuk használni. a Fesztivál Színház adottságai nélkül nem jöhetne létre számos olyan nagyszabású

produkció, melyet a saját játszóhelyünkön, a Várban nem tudnánk megvalósítani. a Fesztivál Színházban kialakított repertoárunkkal hozzájárultunk, -járulunk a mûvészetek Palotája

elismertségéhez. Bízom benne, hogy az együttmûködés a mûvészetek Palotája és a Nemzeti táncszínház között még sok kreativitást rejt magában, tovább fejlôdik, és folyamatosan életben

tarthatjuk a mûvészetek Palotája mûvészi, szakmai elismerését.

zimányi zsófiAa BuDaPeSti FeSztiVáLKÖzPoNt NoNPRoFit KFt. igazgatója

a mûvészetek Palotája öt éve nyitotta meg kapuit. az idén harmincéves tavaszi Fesztivál akkoriban, 2005-ben, épp negyedszázados jubileumát ünnepelte. a sors különleges kegye, hogy ünnepi programjaink egy részét már ide szervezhettük. Büszkén gondolunk vissza erre az idôszakra.

a hangversenyteremben fellépett midori, a nagyszerû hegedûmûvésznô, és a közönség megbizonyosodhatott arról, hogy a helyszín ideális jazzkoncertek rendezésére is. Biztos vagyok

abban, hogy sokan emlékeznek még Barbara hendricks és a magnus Lindgren Quartet fellépésére. a nagyzenekari hangversenyek közül zubin mehta és a Firenzei maggio musicale zenekara valamint a Chicagói Szimfonikus zenekar (Pierre Boulezzel és Daniel Barenboimmal) két fellépése – talán nem tûnik túlzásnak és szerénytelenségnek – a magyar hangversenyélet történelmi eseményeivé váltak. Büszkék vagyunk arra is, hogy az elsôk között vittünk a házba

operákat. a Fesztivál Színház közönsége igazi csemegékkel – händel: Semele; eötvös Péter: a balkon; orbán györgy: Bûvölet – találkozhatott.


mm10


bAloGh kálmánCimBaLommÛVÉSzinkább kevésnek tûnik nekem, hogy még csak ötéves a müpa. elôször talán a Budapest táncegyüttessel léptem fel, késôbb már a saját ötvenedik születésnapi mûsoromat is itt rendeztük. ez utóbbi esemény tavaly májusban volt. ünnepi, nemes lámpalázat éreztem, amikor elôször léptem a Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem színpadára, de azután egyre többet játszottam ott, és nagyon megbarátkoztam vele. impozáns és hatalmas, de barátságos terem. most már otthon érzem magam benne.amikor az ember ebbe a házba belép, kicsit ünnepi, kicsit megtisztult állapotba kerül, emelkedett hangulat fogja el. a müpa kilóg az egész budapesti környezetbôl – természetesen pozitív értelemben. És nem csak az épület. amint belépek, zenészként hirtelen európában érzem magam: az épület, a környezet, az öltözô, a próbák, a hangosítás, egyáltalán, ahogyan a munka folyik egészen más, mint amit itthon általában megszokhattunk.

boGányi GeRGelyzoNgoRamÛVÉSza müpában legnagyobb élményeim közé azok az intim momentumok tartoznak, amikor a szólóestjeim alatt eltûnt a Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem impozáns mérete és akár egy finom Chopin-nocturne alatt, egy barátságos szalonná változott a hely, ahol az emberek érezték egymás és a zene közelségét. Csak a világ legkiválóbb nagytermeiben lehet ilyen intimitást megvalósítani. Szívbôl gratulálok a mûvészetek Palotájának, az épületet világszínvonalon mûködtetô vezetôségnek, stábnak, és büszke vagyok, hogy aktív részese lehetek mindennek.

boldoczki GáboR

tRomBitamÛVÉSza „müpa” fogalma

magyarországon egyet jelent az értékkel és a minôséggel.

Sokszínû programkínálat, igényes reklámok, programfüzetek

jellemzik mûsorpolitikáját, és szerepe lehet abban is, hogy

a koncertlátogatás ismét visszanyerje egykori

népszerûségét. a müpa által Budapest az utóbbi években

a nemzetközi zenei élet rangos helyszíne lett, a nagyvonalú építészeti remekmûre pedig

mindannyian büszkék lehetünk

Fotó: emmer László


mm11mm11

bozsik yvetteKoReogRáFuS2006 októberében volt a bemutatója a Nemzeti táncszínházzal közös produkcióban készülô Varázsfuvolának, majd nem sokkal késôbb a Varázscirkusznak. Számomra ez volt a legmeghatározóbb élmény, mert egy mûvet kétfajta szemszögbôl is meg tudtam mutatni: a Varázsfuvola a történet sötétebb, misztikusabb oldalát, a Varázscirkusz a mû játékosságát és meseszerûségét emeli ki.ebben az évadban mutattam be a halál és lányka címû mûvet szintén a Nemzeti táncszínházzal közösen, amelyet Pina Bausch emlékének ajánlottam. a darab tele van számomra kedves disszonanciákkal. ezt követi a menyegzô címû Lábán Rudolf-díjas koreográfiám, amelyet korábban a magyar állami operaházban mutattam be. a darab, amelyet saját társulatom és a magyar Nemzeti Balett táncosai közösen adnak elô, a Fesztivál Színház színpadán nyerte el valódi helyét.Szeretem a nagy és nyitott tereket, nagyon szeretek a müpa táncpróbatermében dolgozni. itt sosem érzem magam bezárva, sem fizikailag, sem lelkileg, az alkotó számára oly fontos mûvészi szabadságot mindig megkaptam.a ház közönsége nyitott, nem csak egyfajta réteg vagy korosztály jön el. ezért amikor beülök az elôadásaimra, a nézôtéren pozitív befogadói közeget érzek, ami különösen a gyerekelôadásoknál fantasztikus élmény.

josé cARReRAsoPeRaÉNeKeSgratulálok az ötödik születésnaphoz! Nagy öröm és megtiszteletés, hogy a mûvészetek Palotájának nyitó hangversenyén, késôbb pedig saját koncertemen énekelhettem ebben az építészetileg gyönyörû, akusztikailag pedig kiváló teremben. a mûvészetek Palotája arra példa, hogyan lehet modern, funkciójának megfelelô, ugyanakkor mégis hangulatos hangversenytermet tervezni. Remélem, hamarosan visszatérhetek, és abban is bízom, hogy a jövôben további izgalmas projektekben dolgozhatunk együtt!

csehy zoltánKÖLtÔ, mÛFoRDító, SzeRKeSztÔ„a zene nem mindig gondola, harcimén, feszített kötél. idônként szék is lehet” – írta jean Cocteau. hát persze, tegyük hozzá, mostanában a leginkább talán egy „bérelt” müpa-szék, mondjuk, valamelyik emeleten. a zene itt nem közegtelen lebegés, s ha a fizikai valóságon túlra is ragad, mindig kiderül, honnan indult és hová jutott vissza: a székbôl ugyanabba a székbe. a müpa legfôbb elevensége az, hogy számomra mindig színházként funkcionál. És itt nem pusztán a szcenírozott operaelôadásokra gondolok, hanem az illúzióval játszó jelenlét általános intenzitására, legyen szó egy ginastera-hárfaversenyrôl vagy száz csattogó-kattogó metronómról, netán angolosan kerek Purcell-változatokról vagy Steve Reich szinte dermesztô szögletességeirôl. a müpa-színház alapelve, már amennyire én látom, az, hogy csak jelezni akar, és a zenén túli vizuális jel minimalizmusából mégis erôteljesen kavargó érzelmi örvényt kreál, mely a legtöbb esetben magába szippant, és egyre mélyebbre ragad. ezért a mélyen vágyott intenzív, hallatlanul elegáns erôszakért szeretek a leginkább lemenni Pozsonyból Pestre, és idôrôl idôre beletelepedni egy látszatra teljesen átlagos, mégis hasonlíthatatlanul különleges székbe.

Fotó: Kállay tóth anett


mm12

dolhAi AttilAa BuDaPeSti oPeRettSzíNház SzíNmÛVÉSzeBoldog születésnapot müpa!Örülök, hogy többször részese lehettem dolgos hétköznapjaidnak. a hely, ahová a mûélvezô közönség kissé megilletôdve tér be, és ahol a színpadon állóknak az a feladata, hogy a hely szelleméhez méltó produkcióval kápráztassa el a tisztelt nagyérdemût! Benned énekelni élmény, könnyedség és bátorság. S te saját kiérdemelt nívóddal fejezed ki háládat nekünk. Köszönöm!Koncert a müpában? a program, amit biztosan érdemes megnézni!

csöRGô AttilAKÉPzÔmÛVÉSzazt hiszem nem meglepô, hogy számomra a Ludwig múzeum-beli saját kiállításom (Csörgô attila arkhimédeszi pont címû kiállítása 2009. október 30. és 2010. január 24. között fogadta a látogatókat – a szerk.) a legfontosabb és egyben legkedvesebb élmény, ami a mûvészetek Palotája kapcsán eszembe jut. elmondhatatlan az az öröm, ami akkor ért, amikor a saját általános iskolai osztálytársaimat fedeztem fel a tárlatvezetésemre váró csoportban. 1979-ben fejeztem be az általános iskolát, és azóta nem láttuk egymást – ám köszönhetôen a Ludwig múzeum folytatta intenzív propagandának, sokfele híre ment a tárlatnak, és olyanokhoz is eljutott ez az információ, akikkel bár rég nem találkoztam, de mint kiderült számomra, érdeklôdéssel viseltetnek mind a személyem, mind a munkám iránt. ezt az élményt másutt nem élhettem volna át.

fAssAnG lászlóoRgoNamÛVÉSz2002-ben keresett meg zoboki gábor, a mûvészetek Palotájának tervezôje, hogy szakmai tapasztalataim segítségével egy világszínvonalú koncertorgona építésében vegyek részt. zoboki sok-sok energiát és szervezômunkát fektetett a hangszer létrejöttébe, így egy olyan instrumentumot sikerült alkotni, ami felveszi a versenyt a világ bármelyik orgonájával.a müpa vezetésének és különösen Kiss imrének köszönhetôen az orgonát úgy sikerült bevezetni a budapesti koncertéletbe, hogy a közönség könnyen utat találhat a hangszerhez. Szimbolikus jelentôsége van annak, hogy magyarország elsô számú kulturális központjában, a müpában megtalálható az orgona, ami kilépve a templomok világából közelebb került az emberekhez az orgonabemutatók, az elôtérben elhelyezett orgonaszimulátor és az orgonakoncertek segítségével.a zeneakadémia és a müpa a kezdetek óta szakmai partnerként mûködik együtt, így itt nemcsak a világsztárok, hanem a fiatalok is bemutatkozhatnak. egy-egy diplomakoncerten másfél ezren is ülnek a nézôtéren – ezt csak Budapest mondhatja el magáról. Nagyon jó csapat dolgozik együtt azon, hogy az ötlettôl a megvalósításig minden azt szolgálja, hogy az elôadók a lehetô legjobb körülmények között ajándékozzák meg a közönséget a mûvészet szeretetével.

Fotó: Végel Dániel/Ludwig múzeum – Kortárs mûvészeti múzeum adattára


mm14

fischeR ivánKaRmeSteR, a BuDaPeSti FeSztiVáLzeNeKaR zeNeigazgatójaRégi barátommal, Russell johnsonnal sokat dolgoztunk már együtt, például a birminghami koncertterem kapcsán, így örömmel töltött el, amikor megtudtam, hogy ô és cége, az artec alakíthatja ki a mûvészetek Palotája nagytermének akusztikáját. a Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem építésének már korai fázisában részt vehettem a konzultációkban, több hosszú vitát is folytattam johnsonnal a színpad berendezésérôl. a beszélgetések legnagyobb sikere az lett, hogy az artec más munkáival ellentétben itt a színpad állítható, mozgatható elemekbôl áll, így a zenekar bármilyen formában helyet foglalhat rajta. Kezdettôl fogva örömmel követtem végig az építkezési folyamatot, amely során zoboki gábor tervezô-építész és Russell johnson akusztikus tökéletes összhangban dolgozott. a terem legnagyobb élménye számomra a tér: van magassága, kellô mérete, és így a hang nem zsúfolódik össze, szabadon szárnyal. a Fesztiválzenekarral rendszeresen dolgozunk itt, ez lett a legfontosabb otthonunk. Nem hanyagoljuk a többi hangversenyhelyszínt sem, de nem kétséges, hogy a mûvészetek Palotája új távlatot nyitott a Budapesti Fesztiválzenekar történetében.

fenyô lászlóCSeLLómÛVÉSzKedves mûvészetek Palotája, nagyon boldog születésnapot Neked! Ötéves lettél, és talán nem túlzás azt mondani, hogy elsô éveid alatt annyi sikert és dicsôséget gyûjtöttél, mint senki és semmi más ilyen rövid idô alatt!Persze ez nem nagy dolog így, mondhatnánk, mert tényleg csodálatos vagy, teremtôid tökéletes munkát végeztek, és gyerekbetegségek nélkül vészelted át elsô éveidet. Kis idôbe telt, míg rájöttünk, hogyan szereted hordani hatalmas fakoronádat és mikor nyitogassuk rajtad körbe az üreges füleidet. Soha nem fogom elfelejteni elsô találkozásunkat: talán három hónapos lehettél, amikor elôször hallottál egy csellóversenyt zenekarral. Nagyon boldog vagyok, hogy azonnal megszeretted a csellót, és azóta számtalan alkalommal játszhattam Neked.De ne csak Rólad, a Bartók Béla Nemzeti hangversenyteremrôl beszéljünk, hanem kisebb ikertestvéreidrôl, a Fesztivál Színházról vagy a Ludwig múzeumról is, hiszen, ôk is ünnepelnek. És mivel senkibôl nem lesz ekkora híresség kellô foglalkozás nélkül, nagy szeretettel gratulálok mindenkinek, aki figyelemmel kísért, nevelgetett, olyanná alakított, amilyen vagy és továbbra is gondodat viseli! további sok-sok sikeres évet kívánok Neked!

fischeR ádámKaRmeSteRNagyon sok gyönyörû élményem van a müpáról, az elôadásokról, hamarjában nem is tudom, melyiket meséljem el. egyik nagyon személyes emlékem az, amikor a 2009-es újévi gyermekhangversenyen Leopold mozart Vadász-szimfóniáját is elôadtuk. a szerzô a darabban egyes helyeken kutyaugatást is elôír, ezt pedig élôben nem könnyû megvalósítani. Boriszt szemeltük ki végül, aki hetekig gyakorolta szorgalmasan gazdájával, CD-kísérettel a szerepét. És eljött a nagy nap, a fôpróba fényesen sikerült, Boriszt a zenekar és a környezet abszolút nem zavarta, pont akkor ugatott és pont akkor hallgatott el, amikor kellett. És aztán jött a hangverseny – akkor már Borisz érezhetôen izgult, a közönség elôtt bizony lámpaláza volt. ugyanúgy, mint nekünk szokott lenni. És izgalmában bizony egyszer picit elrontotta a szólamát, pont a koncerten, ugyanúgy, ahogy mi szoktuk. Szegény az oboabelépésre vakkantott rá a kürt helyett – sajnos, ez is meg szokott velünk történni! De a közönség nem vett észre semmit, mert Borisz a vakkantást olyan csodálatos lélekjelenléttel játszotta át lihegésbe, és olyan profi módon „hozta” tökéletesen a következô ugatást, hogy az egy igazi operaházi Borisznak is becsületére vált volna! És nagyon boldog és megkönnyebült volt a végén, kezet fogtunk, és éreztem a mancsán, hogy remeg. Nagyon élvezte a tapsvihart. ugyanúgy, ahogy mi szoktuk.


mm15

fRenák PálKoReogRáFuS

amikor 1999-ben visszatértem magyarországra, és megalapítottam a magyar-francia táncegyüttesemet, akkor az értô szakma rögtön észrevette radikálisan

új stílusomat. Dinamikus mozgásvilág, újfajta érzékenység, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési forma – írták a kritikusok, az esztéták. a kitartó és következetes

munkának köszönhetôen szép lassan kinevelôdött egy értô közönség is. ennek a folyamatnak az egyik eredménye, hogy a tavalyi jubileumi elôadásunknak – a Nemzeti táncszínháznak köszönhetôen – már

a mûvészetek Palotája adott otthont. a müpa Fesztivál Színháza számomra is kihívást jelentett. Képesek leszünk-e

a ránk jellemzô mozgásanyaggal belakni a hatalmas színpadot? a klasszikusabb táncszínházi formákhoz szokott müpa-közönség érteni fogja-e a frenáki nyelvet?

Ráadásul a Seven új tematikát, új utat nyitott az eddigi pályámon.aggódva, kételyek és óriási vívódások közepette készültem a premierre.

az elôadás végén kitörô taps azonban nemcsak az én munkásságom hitelességét igazolta, hanem a közönség nyitottságát is. a mûvészetek

Palotájában elért siker nemcsak nekem siker, hanem az egész táncszakmának: van egy nyitott és kíváncsi, a különbözô stílusjegyeket értô közönség.

füR Anikóaz ÖRKÉNy SzíNház SzíNmÛVÉSzejó, hogy ebben az értéktelenséget és a gagyit elôtérbe állító világban létezik egy kulturális oázis, egy védôbástya. Nekem az épület is gyönyörû: az ember belép, és azonnal megcsapja egy másik atmoszféra, megszállja a nyugalom. olyan, mintha azonnal egy ôsi, élô dolog részévé válnék. talán mint jónás a cethal gyomrában, csak jobb… már mindenféle „kiadásban” megfordultam az épületben, voltam gyerekkoncerten narrátor, honegger jeanne d’arc-jában a címszereplô, játszottam az Örkény Színházzal két elôadásban, és elénekelhettem az elsô lemezem anyagát. És persze voltam már nézô is. minden helyzetben azt láttam, hogy akik ott dolgoznak, profin, odaadással, szakértelemmel és kedvességgel végzik a munkájukat. Különleges hely, kevés intézményrôl lehet elmondani, hogy a külcsín és a belbecs is rendben van. És legyen az koncert, színház, kiállítás, gyerekprogram, ha valami a müpába kerül, az garancia a minôségre.

chRistiAn fRAnzoPeRaÉNeKeSNagy megtiszteltetés számomra, hogy megkértek, írjak néhány üdvözlô sort a mûvészetek Palotája születésnapjára.az utóbbi évek budapesti fellépéseit az évad kiemelkedô eseményeiként éltem meg. egy nagyszerû építész tökéletes akusztikájú termet tervezett, amihez csak a Los angels-i walt Disney hall fogható. a zenekar igazán kiteljesedhet, miközben az énekesek hangját soha nem nyomja el. minden érzés, amit az énekes a hangjával ki szeretne fejezni, eljut a közönséghez, az árnyalatok sem vesznek el. az opera is otthonra lel e falak közt, és meg lehet mutatni a mûfaj lényegét: az intimitást, ami máshol a rettenetes díszletek és rendezés miatt teljesen elveszik. a finom arcjáték, az apró gesztusok és a hang mind elérik a közönséget.a Budapesti wagner-napok fellépôjeként csak felsôfokban tudok nyilatkozni a szervezôkrôl. És szerencsések vagyunk, mert a nagyszerû Fischer ádámmal dolgozhatunk. Nélküle ez az esemény nem lenne az, ami: egy igazi fesztivál, ahol a mûvek és a zeneszerzô kerül a figyelem középpontjába, és nem az emberek, akik a nevüket az újságokban akarják viszontlátni.

Fotó: martin Niklasson

Fotó: Rick zsófi


hámoRi GAbRiellAaz ÖRKÉNy SzíNház SzíNmÛVÉSzea müpa, amellett hogy színvonalat, precizitást nyújt annak, akit befogad, képes csillagkapuvá is válni. így létrejöhet az, amiért egy mûvész dolgozik: bárki önálló univerzumába eljutni és bárkit utaztatni a sajátjában. Nagyon sok koncertélményem van, amit eszembe juttat már az épület látványa is. mi az Örkény Színházzal kétszer hoztunk létre közös produkciót, amelyeket elsôként itt mutattunk be… a próbák alatt Kerekes Viktória kollégám kisfia kérdezte: „hova mész anya? Próbálni a mûvészetek müpájába?” Én is így hívom azóta, és járok a mûvészetek müpájába.

eRic hAlfvARsonoPeRaÉNeKeSKedves müpa-rajongók,hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy elsô magyarországi fellépésemre 2009 júniusában ebben a pompás hangversenyteremben kerülhetett sor, a Parsifalban énekelt gurnemanz ráadásul szerepdebütálást is jelentett számomra. igazán örültem, amikor az egyik próbán bemutattak az épületet tervezô zoboki gábornak, akinek azt mondtam – teljesen spontán módon –, hogy a müpa a koncerttermek Stradivariusa. ahogyan a legendás hegedûkészítô évszázadokkal ezelôtt mesteri hangzású hangszereket alkotott, úgy alkotta meg ô is e terem akusztikáját. az, hogy hagen és gurnemanz szerepeit elénekelhettem a müpában, visszaadta az operába vetett hitemet, a mûfajba, ami más helyeken épp az akusztika miatt válik halottá.az is nagy örömet jelentett, hogy megismerkedhettem és dolgozhattam azokkal, akik a müpát azzá teszik, ami. úgy gondolom, új barátokra találtam itt, és már nagyon várom, hogy ismét találkozhassak velük!gratulálok, müpa!

Gálffi lászlóaz ÖRKÉNy SzíNház SzíNmÛVÉSzea mai „szuper-mega-giga” világunkban is egy kis fenntartással fogadtam a mûvészetek Palotája elnevezést, de most, hogy a megnyitás óta rendszeresen látogatom, már bátran állítom: palota ez minden tekintetben. Nemcsak az épület, a kitûnô akusztikájú hangversenyterem koncertjei és a Ludwig múzeum kiállításai, de a gazdag választékú lemez- és könyvesbolt is része az élménynek.Volt szerencsém a Fesztivál Színházban játszani, de Palya Bea Psyché címû estjén a nagyterem színpadán is megszédülhettem egy kicsit. milyen érdekes kísérlet lenne itt, az operák koncertszerû elôadásához hasonlóan, a ma már szinte megrendezhetetlen görög tragédiák szövegének „csak” drámai, költôi, filozófiai mélységeiben is alámerülni…!Kár, hogy szakmám miatt a csodálatos programokra ritkán jutok el. Nem lehetne esetleg a programokat hozzám is egyeztetni? Boldog születésnapot!

Fotó: gordon eszter Foto: Lisa Kohler

mm16

Fotó: Sárközy marianna


Káel Csabarendezôegy emlék a sok közül. Keith Jarrett improvizációs gondolatai még le sem csengtek, hiszen a sokadik ráadás hangzott el, amikor búcsúzóul szerényen hozzánk fordult, és annyit mondott: save your culture. Mentsétek meg a kultúrátokat.egy következtetés. Jelen voltam a Müpa fogantatásánál, születésénél és cseperedésénél. Óriási élmény egy ilyen folyamatot végigélni, ugyanúgy, mint gyermekeink kapcsán. Létrejött egy élôlény, akirôl sokat ábrándoztunk, akinek hasonmásait megcsodáltuk a világ pár pontján, mégis számunkra ez a legnagyobb élmény, mert ez ránk hasonlít, ez a miénk. Hiszen benne találkoznak vágyaink és tetteink, általa töltôdünk fel és találunk újra önmagunkra. A Müpa szerelemgyerek, mert a hangok, fények, mozdulatok, képek, érzések és gondolatok iránti olthatatlan szerelmünk gyümölcse. Legyünk rá nagyon büszkék, szeressük, mutassuk meg egymásnak, a világnak a benne nap mint nap újjászületô hitünket. Hiszen ez a mi magyar és európai evolúciónk egyik legfontosabb záloga.

JuroniCs TamásKoreográfus, A szegedi Kortárs BALett Mûvészeti vezetôJe

A Müpa egy igazi szentély. de nem olyan, ahova szorongó áhítattal, megilletôdöttséggel megy be az ember. ez a hely felszabadít, erôvel tölt fel,

és valódi közösségi térként, az együttesen megélhetô mûvészeti élmények templomaként szolgál.

A Müpa egy igazi palota is. de nem távolságtartó elegancia jellemzi, sokkal inkább a terek dinamikája, a lenyûgözô méretek izgalmas könnyedsége.

Mindezek mellett a benne látható, hallható csodálatos zenei és táncos programok teszik az épületet azzá, ami a neve: a Mûvészetek Palotájává. Örülök, hogy része

vagyok. isten éltesse a Müpát és a benne dolgozókat!


mm18

kARAfiáth oRsolyAíRó, KÖLtÔ

ha fel kéne sorolnom úgynevezett klassz helyeket a városban, a müpa nem biztos, hogy

az eszembe jutna. Pedig viszonylag sokat járok ide, fôképp koncertekre, kiállításokra, nyilván, mivel a tánc nem a

mûfajom. Dolgoztam is itt, alig egy fél évet, még a Ludwig múzeumban – a Vár után nagyon éles volt a váltás. És azt

hiszem, itt tudom megfogni a sok igen mellett azt a kis miért nem-et. az épületet magát bírom, a színek pont

a színeim, a székek kényelmesek, de maga a környék elszomorít. már maga a Boráros tér borzalom,

ha tovább kell menjek, egy csöpp rossz érzést rögtön borítékolok. ezért csak akkor megyek, ha muszáj, ha

kihagyhatatlan. De valahogy mindig úgy alakul, a kedvenceimet ide hívják meg: evorát, Koncz zsuzsát, a Van

der graaf generatort, alanis morissette-et, csak hogy tényleg kedvencekrôl beszéljek. amúgy meg imádom az akusztikát, fellépni pedig külön öröm itt, otthonos öltözôk,

remek színpadtechnika. Persze mind vendégként, mind fellépôként lelomboz, hogy csak kint gyújthatok rá – de ez

már tényleg csak az én bajom…

kelemen bARnAbáshegeDÛmÛVÉSz ...a müpa 5 éves... hanna lányunk 7, gáspár fiúnk 2... Érzem, milyen nagy idô, mégis milyen sok van még elôtte! mint az elsô szavakra vagy lépésekre, úgy emlékszem az elsô koncertekre (mind elôadóként, mind hallgatóként), a DVD- vagy CD-felvételekre, a színfalak mögötti próbákra, gigászokkal-való találkozásokra, együttmuzsikálásokra, éttermi, könyvesbolti vagy koncert elôtti pillanatokra. Nagy érzés volt zoboki mesterrel végigsétálni az épületen megnyitása elôtt majd’ egy évvel. emlékszem, mikor az elsô idôkben olyan élmény volt belépni a házba, mintha külföldön járnék. ma sokszor a világ többi termét hasonlítjuk a müpához! míg egy halandóra gyakran csak néhány generáció emlékszik közvetlenül, kívánom, hogy a müpa még vagy százszor ünnepelhessen 5. évfordulót, s hogy akkor is emlékezzenek az „elsôkre”!

kelleR AndRáshegeDÛmÛVÉSz, KaRmeSteR,

a CoNCeRto BuDaPeSt zeNeigazgatója

2006. május 27-én léptem fel elôször a Bartók Béla Nemzeti hangversenyteremben,

Ligeti györgy hegedûversenyével, a mester tiszteletére rendezett születésnapi

hangversenyen, Rácz zoltán és az umze közremûködésével. több okból is

emlékezetes számomra ez a nap: Ligeti még 1998-ban megkért, hogy tanuljam meg

a versenymûvet. Én halogattam a dolgot, végül mégis megbirkóztam a rendkívül

nehéz remekmûvel: megtarthattam ígéretemet, és még éppen a szerzô

életében – két héttel halála elôtt – elôadhattam ebben a lenyûgözô

teremben! azóta számos koncerten játszottam és dirigáltam itt, és boldoggá

tesz, hogy egyre otthonosabban érzem itt magam.

Sokáig kellett várni a magyar közönségnek, hogy legyen egy igazi szimfonikus koncerttermünk: de megérte, mert

a mûvészetek Palotája elhozza Budapestnek a világ zenei életét, és méltó

helyet ad a magyar zenének és zenészeknek is. Összehasonlítva a világ

más jelentôs koncerttermeivel, bizton állíthatom: a müpa a legjobbak közé

tartozik. meggyôzôdésem, hogy tradíciót a jó gondolatok sokasága és ihletett

pillanatok ezrei építhetnek fel: a müpa még csak ötéves, de máris olyan, mint egy régi

terem: patinája van…

Fotó: marjai judit


mm19

klukon edit és Ránki dezsôzoNgoRamÛVÉSzeKNagyon rövid idô alatt vált mindannyiunk zenei otthonává a mûvészetek Palotája. Sokáig nem reméltük, hogy ilyen színvonalú, a világ bármely nagy koncerttermével összehasonlítható épülete lesz Budapestnek. Külföldön jártunkban gyakran és örömmel büszkélkedünk azzal, hogy a zeneakadémia mellett van már egy új, szép és mindenre alkalmas termünk. a nagyzenekari koncertek mellett szóló- és kamarazenét is egyaránt jó érzés benne játszani, hallgatni. Köszönet ezért az építésznek, zoboki gábornak, mindenkinek, aki az épület létrejöttét elôsegítette, és nem utolsósorban az intézmény hozzáértô vezetésének, élén Kiss imre vezérigazgatóval. az ötödik születésnap alkalmából kívánjuk a mûvészetek Palotájának, hogy számolatlan éven át folytathassa tevékenységét szellemi és anyagi biztonságban, megalkuvások nélkül.

keveházi GáboRa magyaR Nemzeti BaLett igazgatójaa mûvészetek Palotája megszületése és ötéves tevékenysége mérföldkônek számít a magyar és az európai kultúra történetében. a magyar Nemzeti Balett együttese és jómagam is nagyon sokat köszönhetek a mûvészetek Palotájának, a Palota mûvészeti vezetésének és az intézmény vezérigazgatójának, Kiss imre úrnak. Napjainkra a müpa a mûvészetekhez való fantasztikus hozzáállásának köszönhetôen igazi kulturális szuperbázissá érett.

kocsis zoltánzoNgoRamÛVÉSz, KaRmeSteR, a Nemzeti FiLhaRmoNiKuSoK FÔzeNeigazgatójaKomoly és meghatározó benyomásaim fûzôdnek a mûvészetek Palotájához zeneszerzôi, elôadói és karmesteri minôségemben is. a Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem világviszonylatban is számottevô koncerthelyszín, ahol a világ legjelentôsebb mûvészei léptek már fel és tértek vissza ismét. Felejthetetlen élményt jelentett számomra a teremben felcsendülô legelsô koncert, amelyen a rezidens zenekar, a Nemzeti Filharmonikusok Rost andrea közremûködésével lépett fel 2005. január 8-án. Schönberg mózes és áron címû operájának háromfelvonásos világpremierje is ebben a teremben zajlott, és olyan gigantomán mûveket is eljátszhattunk itt, amelyeknek az elôadásáról korábban álmodni sem mertünk volna. Nagyon sok helyen jártam már a koppenhágaitól a sydney-i operaházig, játszottam a Russell johnson által kalibrált termekben Luzerntôl kezdve torontón, Birminghamen át Lahtiig, és azt gondolom, hogy a müpában a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtják minden tekintetben. Évekig jártam az andrássy útra a zoboki-Demeter és társai Építésziroda terveit felülvizsgálni, javaslatokat adni és nagyon örülök annak, hogy a Nemzeti Filharmonikusoknak, a Nemzeti Énekkarnak és a Kottatárnak olyan hely jutott, amelyet mindannyian otthonunknak érezhetünk.

Fotó: mezey Béla

Fotó: Felvégi andrea


mm20

lAckfi jánosKÖLtÔNyilván paraszti ôseimtôl, valahonnan nagyon mélyrôl ered a szorongás, ha palotába lépek, legyen bár ez a mûvészet nagyúri lakhelye. Vörös padlószônyeg, márványlépcsô, élére vasalt személyzet és ôrsereg, pazarló díszkivilágítás, ragyogóra csempézett vécéhelyiségek, szalonok és nikkelezett ruhatári kabátakasztók világa... gyári munkás nagyapám-nagyanyám világéletében ünneplôbe kihuzakodva, szögletesen mozgott efféle helyeken. másfelôl egyfajta otthonossággal is eltöltenek ezek a csarnokok – ez az érzés családom polgári-zsidó ágáról jöhet. másik nagyanyámmal ugyanis operába jártunk, és mintha ôsidôktôl ismerôs lenne a bársonyszékek és kulisszák csípôs, reflektor perzselte porszaga. ilyen kétpólusú érzelmekkel lépek mindannyiszor a müpa nézôterére vagy színpadára, és remélem, afféle kultúrbennfentesként is mindvégig megmarad bennem érintetlenül a kultúrszolga elfogódott tisztelete nemcsak a palota, hanem a mûvészet és annak mûvelése iránt is.

kovács lászlóKaRmeSteR, a miSKoLCi SzimFoNiKuS zeNeKaR mÛVÉSzeti VezetÔjea mai napig azzal a megilletôdött érzéssel lépek be a mûvészetek Palotájába mintha egy nagy hírû katedrálist látogatnék. Érzelmileg elkötelezettje vagyok ennek az épületnek, a hatalmas koncertteremnek a kulturális központnak és ez a kötôdés az évek múlásával sem veszít intenzitásából.történik velem mindez annak ellenére, hogy meglehetôsen sok idôt töltöttem el az intézmény falai között elôadóként és hallgatóként is. már a „próbaüzem” elsô szakaszától kezdve dolgoztam a házban, és ha csak a balkon és a Ring produkciókat tekintem, máris hónapokban kell számolnom az itt eltöltött idôt. ezen idôszak alatt ismertem meg azt a sok elkötelezett – mindig a háttérben maradó – embert, akik ezt a bonyolult rendszert mûködtetik, és akik említése nélkül méltánytalanság lenne a hely szellemérôl beszélni. Ôk azok, akik ezt a csodálatos épületet tartalommal töltik meg, és biztosítják a világviszonylatban is kiemelkedô programkínálatot.

kulkA jánosa Nemzeti SzíNház SzíNmÛVÉSzeÉletem egyik legnagyobb élménye volt, amikor öt éve elôször léptem föl a müpában: a Valahol európában címû musicalt adtuk elô koncertszerûen. Felejthetetlen volt a Bartók Béla Nemzeti hangversenyteremben elénekelni a két dalomat egy nagyzenekarral és egy kórussal! aztán néhány alkalommal a Férfi és Nô koncerten állhattam a nagyterem színpadán, nem olyan rég az ármány és szerelmet játszottuk a Fesztivál Színházban, legutóbb pedig a Beethoven-maratonon léptem föl az egmont – kísérôzene goethe szomorújátékához címû mû narrátoraként.Valóban úgy tekintek a müpára, mint a zene palotájára. Van benne valami nagyvonalú, a szó legjobb és legtisztább értelmében. maga az épület, az anyag, az a sok fa mindent „megemel” egy kicsit, más léptéket sugall, mint bármely más koncertterem. talán ennek is köszönhetô, hogy a hely eleve húz egy színvonalat; nem kerülhet oda akármilyen produkció. És ha az ember mégis belecsöppen egy ilyenbe, az nagyon megtisztelô, léleknemesítô érzés.



lovAsi AndRásÉNeKeS, zeNÉSzelsôként a Kispál és a Borzzal l éptem föl a Bartók Béla Nemzeti hangversenyteremben. Soha nem voltunk az a kiöltözôs zenekar, de miután megláttuk és kipróbáltuk, hogy hol fogunk játszani, vásároltunk magunknak néhány új inget. Nyilván a koncertterem szelleme érintett meg minket: úgy gondoltuk, ennyi feltétlenül jár a helynek és a minket megtekintô közönségnek. mindig az elsô benyomások a legintenzívebbek: aznap este azt vettem észre, hogy a szólisták sokkal szárnyalóbban teljesítenek, mint máskor. inspirálóan hatott ránk, hogy a közönség nagyjából ugyanazt a hangélményt kapja, amit mi is hallunk a színpadon. a zene bekúszott a közönség közé, szinte látszott a hang útja. a kezdeti lámpaláz ugyan már elmúlt – volt olyan hetem, hogy egymás után háromszor léptem föl a müpában a Csík zenekarral, a Kispál és a Borzzal vagy éppen a Budapest Bárral –, de még mindig lenyûgöz, ha itt adhatok koncertet.


Ö t c s i l l a g o s f o t ó k – f o t ó p á l y á z a t

A közelgô születésnap alkalmából meghirdetett fotópályázatra minden várakozást felülmúlóan összesen 675 pályázó 1851 pályázatban nem kevesebb, mint 3388 képet küldött be az öttagú szakmai zsûrinek elbírálásra. A fantasztikus képek és kompozíciósorozatok közül a legjobbakat a nagyközönség is láthatja majd március 14. és április 14. között, a díjnyertes alkotásokat pedig a március 14-i kiállítás-megnyitón hirdetik ki.


mm23mm23


mm24

Markó IvánA MAgyAr Fesztivál BAlett Mûvészeti igAzgAtójAA rendszerváltás óta eltelt húsz év kulturális és mûvészeti csúcspontja a Mûvészetek Palotájának megszületése volt! részrehajlás nélkül állítom, hogy európa és a világ egyik legjelentôsebb mûvészeti központját alkotta meg Demján sándor úr bátor magas minôséget képviselô építészeti vállalása, valamint Kiss imre vezérigazgató úr tisztelete, szeretete és fáradhatatlan munkája a magyar zene, tánc, színház és képzômûvészet iránt!A Budapesti tavaszi Fesztivál indulásánál, közel harminc éve találkoztam Kiss imrével, aki hosszú éveken keresztül munkálkodott azon, hogy nemzetközi rangra emelje és elismertesse a nagyvilággal hazánk kultúrájának és mûvészetének legjelentôsebb mûhelyeit és személyiségeit.A Mûvészetek Palotájával és a Nemzeti Balettel valamint saját együttesemmel, a Magyar Fesztivál Balettel közösen megvalósult egy régen dédelgetett álmom: Beethoven iX. szimfóniájának színrevitele. A hat elôadásra tervezett monumentális elôadás végül tizenhét alkalommal váltotta ki a közönség elismerését és szeretetének hangos megnyilvánulását, nem csak hazánkban, hanem a Kínai Magyar év alkalmával sanghajban is.Köszönet mindazoknak, akik a Mûvészetek Palotáját szolgálják tehetségükkel, akaratukkal, fantáziájukkal és fáradhatatlan munkájukkal.

Malek andreaéNeKes, szíNMûvészAz utolsó szögig elfogult rajongója vagyok az Müpa nevû intézménynek. gerendás Péter nagykoncertjének próbáján léptem elôször a Nemzeti Hangversenyterem színpadára, amely tele volt zsinórokkal szaladgáló emberekkel, ahogy ez próbák elôtt lenni szokott. így lehetett, hogy nem vette észre senki sem, hogy csak állok és folyik a víz a szemembôl… 98-ban költöztem Bécsbe, és komolyan megrázott a felismerés, hogy ez a csodálatos épület egyszer csak kinôtt a földbôl. Nekünk, akik adjuk, Nektek, akik veszitek.Azóta sokszor volt szerencsém a színpad közepén állni, és mint gyöngy a kagylóban, olyan fontosnak, vagy mint régen a Mamám ölében, olyan biztonságban érzem ott magam. ehhez persze hozzájárul az is, ami a nézôtérrôl nem látszik: a sok csendes, türelmes, kitûnô szakember, aki egy-egy produkció létrehozásában láthatatlanul közremûködik. Csodálatos élmény volt a volt öt évünk elôadás a Fesztivál színházban is, kedves barátom, Böhm györgy rendezésében. igazi „lutri” volt egy kortárs musicalt színpadra vinni. Minden elôadásunk teltházas volt! A Müpa közönsége adta vissza a hitem abban, hogy érdemes új stílusú, értékes zenés darabokat magyarra fordítani, újra alkotni, mert ebben a házban igényes, értô fülekre találok. s ez olyan fontos nekem, mint egy falat kenyér.

MácsaI PálszíNMûvész, reNDezô, Az ÖrKéNy szíNHáz igAzgAtójAKét együttmûködés is volt már az Örkény színház és a Mûvészetek Palotája között: a Nyugat 2008–1908 és a jógyerekek képeskönyve címû elôadásokat hoztuk létre közösen. Fontos állomások voltak a színház életében, és egyik sem készülhetett volna el a Müpa nélkül. Úgy tudom, hogy a nagyobb intézménynek is öröme telt ezekben az elôadásokban, ezért tervezünk újabb közös produkciót. számunkra az ilyen együttmûködés lényege nem elsô sorban anyagi természetû: az Örkény kis színház, a Fesztivál színház pedig tágas. ebben a térben készülni és játszani színészi eszközeink újragondolását, áthangolását igényli. ez szakmai szempontból pezsdítô.De más is történt velem a házban: léptem föl Fassang lászlóval, ô orgonált, én meg a hangszer történetérôl meséltem. ebbôl sorozat lesz, két újabb elôadást is kitûztünk már. tartottam itt elôadást középiskolásoknak a színházról, részt vettem Orbán györgy Csodafa címû mesedarabjának ôsbemutatóján. ezek mind emlékezetes munkák voltak. jártam itt nézôként is sokszor, a fiammal gyerekprogramokon például, és számos koncerten, vagy a Fesztivál színházban vendégjátékokon. vásárolok néha a remek CD-boltban… szóval használom a házat. Úgy látom, öt év alatt a Müpa kialakította azt az eredeti kínálatot és arculatot, amellyel kijelölte a helyét Budapesten, és az egész országban.

Fotó: Klinszky gábor

Fotó: rick zsófi


Mihályi Gábora Magyar ÁllaMi Népi EgyüttEs MûvészEti vEzEtôjEEgyetlen, küldetése biztos tudatában lévô mûvész és együttes számára nem lehet más út, mint maradandó, értékes kultúrát létrehozni, és mûveivel a közízlést formálni. Ez a szemlélet nem mond ellent a jó értelemben vett popularitásnak sem, hiszen a nézôre szükség van. ahogyan nincs szín fény nélkül, értelmetlen kultúráról befogadó nélkül beszélni. a fejben lévô gondolat nem létezik, mint ahogy az íróasztalfiókban lévô opera sem, és a mûteremben porosodó szobor vagy festmény sem. Csak az létezik, ami közzé válik, és a szándékolt üzenet az érdeklôdôben értelmet nyer.az alkotás és a nézô találkozásának egyik évezredes tere a színház. a Mûvészetek palotája, új intézményként, már ötödik éve szervezi ezeket a találkozásokat, 21. századi lehetôséget biztosítva a hazai táncélet számára is.a Magyar Állami Népi Együttes társulata a Fesztivál színház évadjainak rendszeres szereplôje, bemutatóink helyszíneként éppúgy, mint sikeres repertoárdarabjaink játszóhelyeként. legyenek ezek az elôadások a legkülönbözôbb mûfajúak: látványos tánckoncertek, historikus mûsorok vagy tradicionális kultúránk gyöngyszemeinek felmutatói. szeretünk itt lenni. a Magyar Állami Népi Együttes társulata nevében üdvözlöm és köszöntöm az ötéves Mûvészetek palotáját és munkatársait.

MUPA_KULON.indd 25 3/5/10 10:25:06 AM

novák FerencKOreOgráFus, reNDezô, A HONvéD együttes KOráBBi Mûvészeti vezetôjeA magyar mûvésztársadalom – elsôsorban a zenészek – régi vágya teljesült a Palota megnyitásának pillanatában. Bartók és Kodály országában végre felépült egy nemzetközileg is kiváló hangversenyterem. A Fesztivál színház pedig örömteli lehetôséget nyújt játszóhely nélküli társulatoknak és társulat nélküli alkotóknak egyaránt. Öt év alatt nagyszerû mûvek születtek, amelyeknek ez a „mûvészet-katedrális” adott otthont. A Müpa menedzsmentje a Palotát kitartó munkával európa egyik legértékesebb, egyben világszínvonalú befogadó színházává emelte. A Honvéd táncszínház is jó néhány lehetôséget kapott sikeres mûvek bemutatására, a Honvéd Férfikar pedig állandó vendégévé vált az itteni nagyszabású hangversenyeknek.

néMeth JudItOPerAéNeKesMagyarországon nagyon kevés olyan mûvészeti intézmény van, amely nemcsak egy koncerthelyszín, hanem egy valódi mûvészeti komplexum. Manapság nagyon sokan abban találják a szórakozást, hogy a hiper-szupermarketeket és a plázákat látogatják, közben mûanyag élelmiszert majszolva húzzák-vonják a gyerekeket olyan butikokba, ahol rémes háttérzenék szólnak. ezzel szemben itt tágas, levegôs, világos tér várja a látogatókat, a gyönyörû könyvesbolt kínálatát lapozgatva vagy betérve a kiállításokra biztos, hogy értékes élményekkel térünk haza még akkor is, ha nem ültünk be egy koncertre sem. e miatt persze nem kell aggódni, hiszen a programokról olyan vonzó prospektusokat találunk itt, hogy elôbb utóbb az is kedvet kap hozzájuk, aki nem jár rendszeresen hangversenyre, operaelôadásra. A Wagner-napokat említve számomra igen megtisztelô, hogy a legkiválóbb mûvészekkel léphetek színpadra. A magyar énekesek a világ legjobb operaházaiban dolgozhatnak, de a közönség nem tud mindenhova elutazni, hogy hallhasson bennünket. A Wagner-napok elôadásai segítségével azonban itthon is meg tudjuk mutatni, hogy a külföldi mûvészek között mennyit érünk mi, magyarok. A Mûvészetek Palotája minden szempontból fontos momentummá vált a hazai és úgy hiszem, a világ zenei életében is.

nádasdy ádáMíró, MûFOrDítóAmikor épült, borzadállyal néztem a betonkolosszust: muszáj ilyen irdatlan nagynak lennie? Ahogyan a nagyon magas emberek se szoktak szépek lenni, mert egy ponton túl az arányok széthullanak, ugyanúgy – gondoltam – a túlzottan nagy épületek se lehetnek szépek, még ha részleteik jók is. ám itt kellemesen csalódtam: amikor elkészült a ház s én elôször bent jártam, azonnal megszerettem. európai színvonal! Finom anyagok! Különösen a behajló faburkolat alatti galéria-folyosót szeretem, ha csak tehetem, végigmegyek rajta. Másik kedvencem a két oldallépcsô, amik elöl a ruhatártól indulnak fölfelé. Kintrôl, messzebbrôl is nagyon mutatós, ahogy – mint a hangyák a falon – vékony sorokban áramlanak föl-le az emberek. Picik, de sokan vannak. én a nagytermet szeretem igazán, kellôen ünnepélyesnek és komolynak tartom. Fontos nekem, hogy egy komolyzenei koncertterem komoly legyen. igenis templomra kell, emlékeztessen, s ezt az élményt megkapom tôle.

mm26


oroszlán szonJaszíNMûvészsondheim, Kurt Weill és a Honvéd Férfikar Nagykoncertje – ez a három esemény köt elôadóként a Mûvészetek Palotájához. Öröm belépni, kiállni a barátságos színházterem deszkáira vagy nagyzenekarral énekelni a világszínvonalú Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hatalmas nézôterének. A minôség, amit garantál a Müpa, egy elôadó számára felemelô, simogató és végtelenül örömteli érzés. látogatóként pedig nem lehet betelni a kiváló hangversenyekkel, koncertekkel, legyen az könnyûzene, komolyzene, világzene vagy jazz. ez valóban egy palota, ahol otthont kap minden, amit a világban magasfokú mûvészetnek hívhatunk. Boldog születésnapot Müpa és köszönöm, hogy ott vagy nekünk.


mm28

PéterFy borIéNeKesNô, A NeMzeti szíNHáz szíNMûvészeA Nemzeti színház büféjének ablakából szoktam esténként csodálni, hogy hogyan válik ez az egyébként minden szempontból szerethetô épület külön életet élô mûalkotássá. A kiállításokról és koncertekrôl kiözönlô emberek véletlenszerû elhelyezkedése a hatalmas üvegablakokban meg az üvegfalú liftekben olyan lenyûgözô, mintha valami egészen különleges kortárs színházat néznék. Az épület tetôteraszán sétálgató, dohányzó embereket alulról jövô reflektorok világítják meg, óriásira növô árnyékuk táncol a tarka fényekben. ez az én élményem, ha kívülrôl nézem az épületet. Bent meg minden olyan, amilyennek egy 21. századi kulturális centrumnak lennie kell: kihagyhatatlan kiállítások és koncertek és egy olyan könyvesbolt, ahonnan mindig üres pénztárcával jövök ki. Még az elsô lemezem megjelenése elôtt a bemutatkozó koncertemet a Müpa Fesztivál színházában tarthattam. igazi mélyvíz volt egy kezdô zenekarnak, halálosan izgultam. lovasi András görögdinnyével és vörösborral jött be hozzám a színpadra duettet énekelni. Megnyugodtam. Már alig várom a következôt.

rost andreaOPerAéNeKesAz elsôk között léphettem föl a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ami nagy megtiszteltetés és élmény volt számomra. ezt a hatalmas, gyönyörû épületet és koncerttermet külföldi kollégáim is egytôl egyig dicsérik – mindig nagyon jól érzem magamat a bôrömben, amikor azt hallom, hogy a Mûvészetek Palotája milyen ízléses, milyen jól megtervezett, milyen jó benne zenélni, fellépni. Nézôként is többször voltam itt: bár az akusztikát nem mindig éreztem olyannak, amilyennek szerettem volna, mindenképpen élményszámba mentek ezek a látogatások. Maga az épület is nagyon tetszik: szeretem a burkolatait, a megvilágításait, a letisztultságát. Büszkék lehetünk rá.

rácz zoltánAz AMADiNDA együttes és Az uMze KAMArAegyüttes Mûvészeti vezetôjeAz elmúlt öt évben, a Mûvészetek Palotája, mûsorpolitikájával és széles programkínálatával szinte teljesen átalakította a hazai hangversenyélet korábban meglehetôsen egyhangú kínálatát. emellett komoly lehetôségeket kínált a magyar zenei élet számára, így például az Amadinda együttesnek és az uMze Kamaraegyüttesnek is. Az évente megrendezett Hommage à ligeti koncertek mellett a 2008-as tribute to louis Andriessen címû koncert és a 2009-ben megrendezett uMzF zeneszerzôverseny mellett, 2006-ban és 2009-ben steve reichhel koncerteztünk. ez utóbbi apropóját az adta, hogy steve reich új darabot komponált a fennállásának 25 éves jubileumát ünneplô Amadinda ütôegyüttesnek, amelynek ez az elôadás volt az ôsbemutatója. Az amerikai zeneszerzôvel már korábban is szoros kapcsolatban álltunk, majd amikor elfogadta a felkérést, a Müpa a hivatalos megrendelôk sorába lépett, a stanford lively Arts-szal, a NeXus-szal és a synergy Percussionnal együtt. Nagyon boldog vagyok, hogy a Mallet Quartetet Budapesten mutathattuk be. Bízom benne, hogy a Mûvészetek Palotája a jövôben is vállalkozik új mûvek rendelésére és bemutatására, hiszen egy ilyen súlyú kulturális intézmény komoly felelôsséget hordoz a repertoár alakításában, szélesítésében, és egyedülálló szerepet vállalhat abban, hogy Budapest a nemzetközi koncertélet fontos európai centrumává válhasson. Az elmúlt öt év alapján alapos okunk van bízni abban, hogy így is lesz.

Fotó: Merényi Dávid


mm30 mm31

JuriJ Tyemirkanovkarmester

elôször 2006 áprilisában jártam a mûvészetek Palotájában: a szentpétervári

Filharmonikus Zenekarral koncerteztünk a Bartók Béla Nemzeti

Hangversenyteremben. mély benyomást tett rám a hely intim atmoszférája, ami a kiváló akusztikával párosulva igazán szárnyalóvá tette a muzsikát. a tágas színpad, a remek

infrastruktúra, az intézmény kedves és segítôkész munkatársai mind azt szolgálták és tették lehetôvé, hogy a zenészek valóban

csak a zenével foglalkozzanak.a magyar közönség bennünket mindig

ôszinte figyelemmel és a zene szeretetével várt, ezért minden alkalommal örömmel tölt el, ha Budapestre jöhetek, és egyre jobban

megismerhetem a várost. a mûvészetek Palotája elsô öt évében háromszor játszottunk itt, és boldogan

térek vissza bármikor ide.

SnéTberger FerencgitármûvésZelôször megijedtem a terem méretétôl, bár láttam, hogy milyen gyönyörûen megcsinálták, de a sound-checken már nyugodt voltam. akusztikus gitárral is tökéletesen megszólalt. amikor utoljára richard Bonával játszottam, az volt az érdekes, hogy miközben a színpadon nagyon halknak kell lenni, egészen ritkán fordul elô, hogy a terembôl, és nem a kontrollból hallhatja az ember, amit játszik. Bona is nagyon meglepôdött ezen.engem rögtön megfogott, hogy milyen sokféle program van, mindig tele van fiatalokkal. voltam itt néhányszor mint látogató is, például meghallgattam a Fesztivál színházban a Jazz tanszék tavalyi diplomahangversenyét. Fellépett az „iskolai” bigband, és az is nagyon jól szólt.Jól esik itt játszani, mert az emberek a zenét nem csak fejjel hallgatják, hanem felveszik a testükkel, és ezt máshol csak ritkán érezni. gondolom, magyarországon ez fôleg a zenei képzésen múlik, és azon, hogy közönség nagyon szeret.

SzakcSi LakaToS béLaZoNgoramûvésZ, ZeNesZerZô

a ház megnyitásakor a Fesztivál színházban indult egy jazz-sorozat, ahol én a gipsy Jazz együttessel léptem fel, de kiderült, hogy ott az

egri csillagokat adják, minket pedig áttettek a Hangversenyterembe. Nagyon féltem, hogy nem lesz telt ház. a szervezôk biztattak, végül

végül 1300 nézônek csináltunk igazi show-t. azután szólóestet adtam és mozart-zongoraversenyt játszottam jazzkadenciával

a nagyteremben. a születésnapi koncertemet is itt rendezték, amire meghívtam Chris Pottert és más híres amerikai jazz-zenész

kollégákat. mindegyik koncert telt ház elôtt zajlott.mint fellépô nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen színvonalú

az öltözô – az egyikben egy steinway is van –, meg a büfé. mindenki nagyon kedves, amint belépsz, attól kezdve azt érzed

mûvészként, hogy ez a te házad, hogy ez a mûvészek háza.amikor megépült a müpa, nagyon örültem neki, azóta is a legprofibb intézménynek tartom, ilyen színvonallal csak

amerikában találkoztam. Nagyon fontos, hogy a programok ilyen széles mûfaji skálát mutatnak: klasszikus zenét igényes külföldi és magyar fellépôkkel, operát, kortárs és népzenét, jazzt, de musicalt

és tánc is szerepel a repertoáron, ami fantasztikus dolog. most neveztek ki a magyar kultúra Nagykövetévé, szerintem egy ilyen

címet a müpa is megérdemelne.


mm30 mm31

Szalóki Ágiénekes

kulturális intézmény születésnapján még nem énekeltem, nem írtam köszöntôt sosem. Tulajdonképp a zenét, a táncot, a színházat, a képzômûvészetet köszöntöm s mindazokat, akik

ezt éltetik, szolgálják, megszentelik, tudásuk legjavát adva vagy épp vágyva rá.A csarnokban álló ôrök, információs pultnál állók, pénztárosok, lemez- és könyvboltosok, büfések, pincérek, takarítók, ruhatárosok, jegyszedôk. Velük találkozunk elôször, amikor

belépünk a Müpába. Persze itt a leghálásabb szerep a színpadon lenni. Mûvészek ezrei itthon és a nagyvilágban szívesen jönnek ide. Vannak sokan, akik a nézôk számára láthatatlanok:

az intézmény vezetôi, programszervezôk és asszisztenseik, színpadi ügyelôk, hang-, film- és fénytechnikusok, sajtósok, informatikusok és irodai dolgozók, öltöztetôk és varrónôk, épület-

karbantartók, konyhai dolgozók, szerelôk, portások... (Most ez a szalóki tényleg mindenkit felsorol??) Valakit biztos kihagyok, más nem jut eszembe.

Ja! De mindez nem volna, ha nem volna a miért és a kinek? A közönség a legkisebbektôl a legidôsebbekig töltôdik itt. kik is? név szerint... (elééég!!)

Tudják mit? ezt ismerik? „sok születésnapokat vígan megélhess/napjaidat számlálni ne légyen terhes/Az ég harmatja szívedet újítsa/Áldások árja házad elborítsa!”

Isten éltesse a Mûvészeteket! Jó, hogy van Palotája!

TörôcSik MariA neMzeTI színhÁz színMûVészeMinden kulturális intézmény léte nagyon fontos. Csak egyszer tudtam meghallgatni egy koncertet, sajnálom, hogy nem többször, mert hihetetlenül jó, értékes és változatos mûsort kínál az embereknek. Világszínvonalú zenekarok, karmesterek, muzsikusok fordulnak meg itt, ezerféle mûfajban. Mondják, hogy csodálatos az akusztikája: ehhez nem értek, de én magam is észleltem, hogy tényleg az, amikor fölolvastam a Csoma legendáját. és akkor tapasztaltam meg azt is, hogy ez valóban egy jól mûködô intézmény, mert a pincétôl a padlásig mindenki azt szolgálja, hogy létrejöjjön egy mûalkotás. és van egy külön dolog, amiért kötôdöm a Mûvészetek Palotájához: az igazgatót, kiss Imrét egészen kisfiú kora óta ismerem. és drukkolok neki, és örülök, hogy ilyen jól csinálja.

TóTh kriSzTinakölTôA Müpa épülete már kívülrôl is nagyon szerethetô fénycsíkoktól derengô homlokzatával. Amikor elôször hallottam az épület nevét, azt hittem, ez is a használhatatlan betûszavak egyike lesz, de simán beépült a családi szótárba. A legtermészetesebben ejtjük ki az olyan hajmeresztô mondatokat, hogy megyünk a lumúba a Müpába. Vilivel, aki nem kísérô, hanem a közlekedési eszköz. Az utóbbi évek legnagyobb Müpa élménye számomra kováts kriszta Arany-óra estje volt. A fiamnak egészen kiskorában gyakran olvastam Arany-balladákat. késôbb, iskolásként már saját olvasmányai lettek. két éve pedig – hála az estnek – újra felfedezte magának Arany Jánost. szirtes edina Mókus zenéjével és a Fool Moon férfikarával új életre keltek a már ismert szövegek. A színpadon fantasztikus videók és a szemünk elôtt megelevenedô indázó vonalrajzok adták a hátteret Aranyhoz, az egyik legmaibb szerzôhöz.

Fotó: Gordon eszter

Fotó: Marjai Judit


Udvaros dorottyaa Nemzeti SzíNház SzíNmûvéSzeLegelôször az jut eszembe a müpáról, hogy eltévedtem… Dés Laci szerzôi estjének volt a hangbeállása, közben a Nemzetiben is próbáltam, úgyhogy szaladgáltam a két épület között. a müpa nagyon szép, de nagyon nehéz megközelíteni, pláne hátulról. azt mondták, az egyik garázsszinten van egy hátsó ajtócska, ahol beenged a biztonsági ôr. elsô alkalommal megtaláltam, de másodszor már nem... Rohantam, és nem figyeltem, hogy melyik szinten vagyok, mindenesetre nem ott, ahol ez a kis ajtó van… tébolyultan futkostam – egy nagy labirintus az egész –, és azt gondoltam, megbolondultam, mert itt az elôbb még volt egy ajtó, most meg már nincs. Bepánikoltam, hogy én innen nem tudok kijutni. térerô nincs. aztán valahogy megmentettek. Persze vannak jobb élményeim is. Ott voltam azon az estén, amikor felavatták az orgonát, úgy éreztem, nekem ezt látnom kell. Fassang László játéka volt számomra a legszívbemarkolóbb. azt pedig nem tudom elmondani, milyen érzés volt, amikor életemben elôször a nagyteremben énekeltem! hogy Carreras beénekelte, és aztán jövök én…?! ez egy olyan hangversenyterem, mint egy gyémántdarab: tiszteletet és csodálatot ébreszt. és nagy dolognak tartom, hogy én is felléphettem benne.

varnUs XaverORgONamûvéSza társadalom mérges gázait Bachok, mozartok és Debussyk tüllfátylán át a lélek oxigénjévé szûri ez az épület. álljanak csak egyszer oda este hétkor a bejárathoz, és jegyezzék meg az arcokat! Közönyösök, cinikusok és dühöngôk lökdösik befelé egymást. Nem rosszak ôk, csak olyanok, amilyenné egy 21. századi metropolisz torzítja a benne élôket. aztán menjenek vissza este tízkor, amint elindul kifelé a nagyérdemû. a legszebb metamorfózis: a cinikus épp egy könnycseppet töröl ki a szemébôl, a közönyösbôl elgondolkodó lett, kinek tekintete mélyén már ott lobog egy addig soha nem ismert, távoli misztérium fénye, a dühöngô pedig úgy táncikál kifelé, mint aki orvosának figyelmeztetése ellenére tripla konyakkal vette be antidepresszánsát. Nem vagyok közgazdász, elképzelni sem tudom, mibe kerül ez az épület, és mibe a fenntartása. gyanítom viszont, hogy a történelem folyamán egyetlen állam sem ment csôdbe amiatt, mert túlzottan támogatta volna a kultúrát. De mint mûvész, egyvalamit megfelebbezhetetlenül érzek. egy társadalmat nem a vasbeton, a kijátszható törvények és a komputerek tarthatnak össze a nehéz idôkben. Csakis az emberi kultúra partjain haladó közösségek. Nem biztos, hogy egy szétzilálódó társadalom megmarad, ha van ilyen intézménye. De egészen bizonyosan kínhalállal pusztul el, hogyha nincsen ilyenje.

vashegyi györgya PuRCeLL KóRuS éS ORFeO zeNeKaR aLaPító KaRmeSteRea Purcell Kórussal és Orfeo zenekarral – korabeli hangszerekkel itt elsôként fellépô zenekarként – eddig húsz koncertet adtunk a Bartók Béla Nemzeti hangversenyteremben, a Fesztivál Színházhoz pedig többek között az annak megnyitásakor elôadott monteverdi-mû, az Orfeo színpadi produkciója köt. amellett, hogy – akusztikára igencsak érzékeny – apparátusunkkal egyre nagyobb otthonossággal mozgunk a hangversenyterem csodás színpadán, külön élmény számunkra, hogy a felejthetetlen zeneakadémia Nagyterem után újabb világszínvonalú koncertteremben léphetünk fel rendszeresen Budapesten. Öröm itt tovább építeni törzsközönségünket és nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a zeneirodalom több egyetemes súlyú remekmûvét – többek között Bach máté-passióját, h-moll miséjét, vagy éppen haydn évszakok címû oratóriumát – elsôként szólaltathattuk meg e teremben. Sok ilyen tervünk van még: a jövôben is minden tôlünk telhetôt meg fogunk tenni a müpa régizenei arculatának erôsítéséért és gazdagításáért.

mm32 mm33


Fotó: Schiller Kata


várdaI IstvánCsellóMûvész

A személyes tapasztalatokon túlmenôen a Müpával kapcsolatban nagyon fontos megemlíteni azt, hogy mennyire vált a pályakezdô

magyar zenészek egyik fô életcéljává, hogy egyszer majd itt játszhassanak. Az, hogy milyen formátumban tesszük ezt, szinte

mindegy, hiszen a „mi” termünk, egymásnak zenélünk, örömünket leljük benne, és az atmoszférájában ott van a világszínvonal érzése,

ami – mondanom sem kell – mekkora motivációt jelent kis országunk nemzetközileg amúgy is kissé elárvult zenei

önképzésének. Amikor elôször léptem ki nagyszínpadra, óriási volt rajtam a nyomás, és egy pillanat alatt átfutott rajtam, hogy min

kellett volna még finomítani. Aztán körülnéztem az óriási térben, láttam azt a temérdek várakozó tekintetet, a kíváncsiság és jóindulat

zajait, tapsot, a fényáradatot, és akkor rájöttem, hogy nincs mitôl félni, mert annak, hogy itt lehetek, oka van. Az ok pedig egyszerû: bizonyítani magamnak, hogy megérdemlem a tehetséget, melyet

kaptam, a zenével pedig élményt nyújtani a közönségnek.

vásáry taMászONgOrAMûvész, KArMesterA Mûvészetek Palotájához kapcsolódó legszemélyesebb élményem a 75. születésnapom alkalmából rendezett koncertem volt, de említhetném a Mindentudás egyetemének tartott liszt-elôadásomat is, ami a sorozatban egyedüliként szerepelt zenei témában. Nagyon sok szállal kapcsolódom az intézményhez és az itt dolgozó emberekhez, akik páratlan színvonalú munkát végeznek. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem rendkívül elegáns és vonzó hely a közönség számára, számomra pedig a három nagyszerû hangversenytermi zongora – amik közül a koncert elôtt választani is lehet – jelenti az egyik legnagyobb örömet. A modern termek közül nekem ez a legkedvesebb, megelôzve többek között a New york-i lincoln Centerben találhatóakat is. Nemcsak fellépôként, hanem koncertlátogatóként is gyakran megfordulok a Müpában. Az operaprodukciókat hallgatva feltûnt, hogy ugyanaz a zenekar jobban szól ebben az árokban, mint bármelyik más koncertterem színpadán. ez nagyon nagy ritkaság és egyben kiváló alapja annak, hogy a legszínvonalasabb és legnagyobb volumenû elôadásokat rendezhessék itt, a Mûvészetek Palotájában.

várady szabolcsKÖltô, MûFOrDító, szerKesztôelôször a Müpában. el vagyok veszve, azt hiszem. Mint mindenki körülöttem a beláthatatlanul tágas terekben, de ott az egyenruhás fiatal segítôk hada, ôk is lámpalázasan, mint egy érettségizô osztály, és aztán megszólal schiff András és a Cappella Andrea Barca, és hallom, amint fölöttem csattog, ver a szívem, melynek a csücske persze hogy a zeneakadémia volt, de ott, hogy egy másik költôt is idézzek, a levegôtlen présben gyakran elvesztettem a koncert egyik felét. itt megvan az egész, még ha akkora is, mint A walkür. sose hittem volna, hogy hangról hangra így fogva tart. Örök fájdalmam, hogy kimaradt Fischer ádámmal a Háry jános, pedig ahhoz személyes közöm is volt, de az Örkény színház Nyugatjának itteni bemutatóját szerencsére láttam. Mindenki ragyogott: színészek, közönség – boldogság úszott a levegôben. Bérletünk van vashegyiékre, a helyünk is állandó már: földszint, bal oldal, 16. sor, 1-4. szék. géza vette mindig a bérletet, Fodor géza. egy nagy baj van a Müpával: hogy már nem ô veszi.

mm32 mm33

Fotó: várady erika


Závada Pálíró

A Mûvészetek Palotája elôször is mint elegáns építmény – esténként rejtélyes fényekben álló épülettest a Duna fölött –, mint

a gyerekeimmel közös kerékpárutak célpontja, séták, játékok, padon-üldögélések vonzó környéke és városdarabja magasodik ki szubjektív

tájképembôl. Másrészt persze konkrét esték emlékeit jelenti számomra – immár fölsorolhatatlanul sokat, és jobbnál jobb

élményeket: felejthetetlen koncerteket, színházi elôadásokat és kiállításokat. De ha ideveszem még a könyves- és lemezbolti

böngészést, a kávézóban az olvasgatást, valamint az Élet és Irodalom évenkénti vacsoráit is, amelyekre a szerkesztôség ugyancsak ebben

a házban szokott sort keríteni, akkor már igen sok mindent megemlítettem abból, amit az életben szeretek. Minderrôl az eddigi öt

évben gyûjtött kedvezô tapasztalataim nyomán számolhatok be, de meg kell mondjam, számos oknál fogva rendkívüli kíváncsisággal tekintek a Mûvészetek Palotája programjainak jövôjébe – a lehetô

legjobbakat kívánom hát magunknak.

Zoboki GáborÉPítÉszEz a születésnap nemcsak a hangversenyterem születésnapja, hanem bizonyos értelemben az enyém is. Egy zeneôrült, melomán alkatú építész számára, aki küldetésszerûen ûzi a szakmáját és hallgat zenét, saját koncerttermének megnyitója az életének egyik legszebb napja. Manapság az egyetlen lehetôségünk a felsôbb régiókkal való érintkezésre a mûvészet. Az építészet pedig egyre inkább alkalmazott mûvészet. Boldog vagyok, hogy megépíthettük az ország egyik vezetô kulturális épületét, aminek kapcsán zenei-táncos hátterem is megnyilatkozhatott. Amikor Fischer Ádám megtudta, milyen mûvészi ambícióim voltak fiatalon, küldött egy sMs-t: „Nem tudtam, hogy te is karmesternek készültél. Azért nekünk így jobb, mert megépült a Müpa…”

ZsuráfsZky ZoltánA HoNvÉD tÁNcszíNHÁz MûvÉszEtI vEzEtôjEAz ország legnagyobb professzionális néptáncegyüttesének, a Honvéd táncszínháznak a vezetôjeként számomra minden alkalom igazi jutalom, amikor a Mûvészetek Palotájában lépünk fel 22 pár táncosommal és az ôket kísérô zenekarral. A magyar táncmûvészet valódi fellegvárra lelt a Fesztivál színházban, amely mind technikai felkészültségét, mind méreteit tekintve hazánk egyik legkiválóbb adottságokkal rendelkezô színháza, páratlan lehetôséget adva az alkotók fantáziájának és az itt fellépô mûvészek méltó megmutatkozásának.A korábban évekig játszott Egri csillagok címû táncjáték koreográfusaként már tapasztalhattam, hogy itt végre semmi nem szab gátat a megálmodott elképzeléseknek. A Fesztivál színház falai között megrendezhettem több nagysikerû, nagyszabású produkciót, köztük a Fekete, piros tánc…, a Monarchia (népek táncai) címû darabokat, illetve legújabbként A tenkes kapitánya címû egész estét betöltô táncjátékot, sôt nagyszerû élményként két alkalommal is bemutathattuk együttesemmel alkotásaimat a Hangversenyteremben szimfonikus zenekar és kórusok közremûködésével. reméljük, hogy a jövôben a magyar táncmûvészet és a Mûvészetek Palotájának neve továbbra is szorosan összefonódik, s a hazai közönség számára egyértelmû lesz, hol keresse, melyik színházban láthatja a magyar táncmûvészet legszínvonalasabb, legsikeresebb alkotásait.

mm34


M û v é s z e t e kp a l o t á j a

B u D A P e s t


elsô neMzetközI vIsszhanGok

C r i s t O P H e H u s saz új budapesti Mûvészetek palotája egy kÖvetendô példa Montreal száMára is?(le DevOir, 2005. MárCius 19.)A [megnyitón – a szerk.] jelenlévôk szerint a Palota arra hivatott, hogy Magyarországot a kultúra világában a méltó helyre juttassa. A nagy zenekarok itt lépnek föl. (…) zoboki gábor egy vonzó épületet valósított meg. A színházterem egy fába zárt csoda, a ludwig Múzeum komoly és világos, a koncertterem 25 méter magas (nagyon magas) és tervezésében részt vett az Arctec cég is. A nyitókoncertet Kocsis zoltán vezényelte. A koncert a zenekar látványos magára találását bizonyította.

D A N i e l A t O M A s O v s z K ybudapest: a színei olyanok, Mint a Magyar népviseletaz új budapesti Mûvészetek palotája: poMpás ház széleskÖrû prograMlehetôségekkel(Die Presse, 2005. MárCius 24.)A Mûvészetek Palotája zoboki gábor magyar építész munkája – a hatalmas komplexum kívülrôl inkább az európai unió egyik hivatali épületének tûnhet, mintsem a zene templomának: sok üveggel, sok betonnal, sok acéllal. Belülrôl már otthonosabban fest: kô, faoszlopok, szônyegek határozzák meg az arculatát a folyosókon, maga a hangversenyterem pedig egy túlméretezett építôkocka-játékra emlékeztet. Minden világos fából készült, a székek, a karzatok, a páholyok, a falborítások. és hogy a dolog ne váljon unalmassá, a székeket világoszöld bársonnyal kárpitozták, hozzá a falburkolat hol világosbarna, hol élénkpiros, majd harsány kék vagy sárga (a színek a magyar népviseletek színeit hivatottak idézni).

N O r M A N l e B r e C H ta honlap koncertterMe Ma(eveNiNg stANDArD, 2005. MárCius 30.)Budapest három év alatt csodálatos új koncerttermet épített. Miért épít london évtizedekig rosszakat? A világ legújabb koncertterme a Duna partján nyílt meg. sok tekintetben mindent tud, amit

egy modern teremnek tudnia kell. Az elôterek impozánsak, anélkül, hogy palotaszerûek lennének, a belsô díszítés okosan pasztellszínû, az akusztika változtatható és összehasonlíthatatlanul jobb, mint bármelyik londoni vagy párizsi teremé, ami el is várható a tervezô russel johnsontól, aki nyolcvanon felül továbbra is tökéletes hangzásra törekszik. Az, hogy egy ilyen gyöngyszem épülhetett Budapesten, egy posztkommunista gazdasággal küszködô fôvárosban, szegénységi bizonyítvány a Nyugat önteltségére. A Berlini Filharmonikusok és a Chicagói zenekar hegyezheti a fülét, amikor néhány hét múlva odalátogat.

2006

F á y M i K l ó s :élôk kÖzt élô(NéPszABADság, 2006. Május 18.)A Hang nem olyan nagy, mint képzelni lehetett, nem a nyers ereje a lényeg, hanem a kifejezés pontossága, a kidolgozottság, az erô érzete, hogy a leghalkabb pillanatok mögött, a leghétköznapibb mozdulatok mögött is egy teljes, felelôs mûvészt lehet érezni, féken tartott, uralt, hasznosított energiát, akaratot, hitet. Minden dal, minden sor önmagában is egész, aki csak egy számot hallott, az is jessye Normant hallotta, a teljes Normant… Akik ott voltunk, úgy halunk meg, hogy láttuk jessye Normant. De nem jól mondom. Akik ott voltunk, úgy élünk tovább, hogy láttuk jessye Normant.

v é g s ô z O l t á Nfassang!(élet és irODAlOM, 2006. DeCeMBer 22.)ekkora orgona hetven éve nem nôtt európában! van is okunk tehát szépen, jelentôségteljesen, az alkalomhoz illôen némi domborodó mellkasi büszkeséggel figyelni a kor kihívásainak állítólag minden szempontból megfelelô hangszert. A Mûvészetek Palotájának orgonája olyan elementáris építmény, hogy pusztán már a pódium mögött meghúzódó, mindig látható sípsor és az arra merôlegesen ráépített szekció, az úgynevezett spanyol-trombiták látványa megnyugvással tölti el a zenebarátot. Úgy tûnik, fél év alatt sikerült eljutni az orgona elmagyarázásának és bemutatásnak végére, így mostantól valódi, a demonstratív szándékot mellôzô koncertek fôszereplôje lehet az öt manuál, a hétezer síp és az instrumentum elôtt helyet foglaló játékos.

2007

j O H A N N Aschiff andrás és a cappella andrea barca(MOMus.Hu 2007. FeBruár 4.)lehetne persze vitatkozni sok mindenen: szimpatikus-e schiff András vezénylési stílusa, az óralánca, tetszenek-e a mozdulatai, modoros-e vagy inkább rendkívül kulturált, kifinomult vagy netán már túlfinomult, intelligens és kedves vagy felsôbbrendû és beképzelt – és még sorolhatnám azokat a kérdéseket, amelyek egy mûvész megítélésében teljesen lényegtelenek. egy valami azonban kétségbevonhatatlan: a kedd esti koncert színvonala. Akár a zenekart, akár a karmester-szólistát nézzük, világszínvonalú volt mindaz, amivel elkápráztatták a budapesti közönséget.

k r i t i k á k a z e l M ú l t 5 é v b ô l

mm36


M O l N á r s z A B O l C stiszta illúziók (FiDeliO.Hu 2007. MárCius 1. – lONDONi sziMFONiKusOK)A londoni szimfonikusok koncertjének mûsorfüzetét (a szokásos Pr-fotók mellett) az együttes legutóbbi budapesti fellépésének (2005. július 17.) fotói díszítették. szívet melengetô, jó érzés, hogy egy ilyen kiváló együttes visszatérô vendég nálunk.

v é g s ô z O l t á Ndavis light(élet és irODAlOM 2007. Május 5. – rOy HArgrOve QuiNtet, jAzztAvAsz)A bemutatott legújabb lemez (Nothing serious) a címének megfelelôen játékosságra koncentrál, nincsenek fajsúlyos témák, a gördülékeny hangvételt a koncert is tükrözte.

F á y M i K l ó sWagner-napok(NéPszABADság, 2007. jÚNius 12.)De hová lesz az élmény? Hiába próbálom hazahozni, gyorsan följegyezni, már csak az élmény élménye marad, az emlék, hogy milyen is volt az elsô olyan Wagner-elôadás az életben, amikor pillanatokra sem kellett kikapcsolni, amikor nem kellett megúszni ütemeket, perceket, jeleneteket, nem kellett valakire várni, hogy kimozdítson az operanézôi bambaságból. Amikor ennyire egyenletesen magas a színvonal, az ember persze a karmesterre fogja, nyilván ô van az események középpontjában, mert az lehetetlen, hogy a zenekar és az összes énekes, a rendezô és a díszlettervezô, mindenki egyformán tehetséges legyen. De nem lehetetlen.

K i s s e s z t e r v e r O N i K A hangokkal festett kép(MAgyAr NeMzet 2007. szePteMBer 26. – A KÖlNi ráDió sziMFONiKus zeNeKArA)én csak jól meg akartam egyszer nevettetni a közönséget – olvashatjuk a zeneszerzô szavait a mûsorfüzetben till eulenspiegel vidám csínyjeirôl, és bár most a budapesti közönség nem nevetett, fesztelenül, mosolyogva követhette végig a darabot, amelybôl jól megformálva még ismeretlenül is világossá válhatott a cselekmény lényege, a sótlan „áldozatok” sora és a fôhôs csibész tréfasorozata, valamint a csúf vég, a naturálisan megjelenô bitófahalál.

t u r i g á B O rkÖzÖs áhítat a Mûvészetek palotájában (MAgyAr HírlAP 2007. OKtóBer 20. – KeitH jArrett)ezen az estén a varázsos dallamokat megszólaltató lírai, a játékosan ritmikus, az egyszerû motívumokat lebilincselô leleménnyel variáló jarrett éppúgy jelen volt, mint az atonalitás felé

nyitó, inkább kortárs szerzôként elénk álló muzsikus. (Új irányultságot jelezhet, hogy utóbbi énje a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a koncerten.)

2008

M i K e s é v A190 – W(KultÚrA.Hu 2008. FeBruár 15., NyugAt 2008–1908 – Az ÖrKéNy szíNHáz elôADásA)Az este anyagát réz Pál és várady szabolcs készítette, Mácsai Pál rendezte, s mindhárman profi munkát végeztek. Bátor vállalkozás pedig, mert ki megy manapság irodalmi estre? Ki ül be egy színházba azért, hogy verseket, leveleket, publicisztikát hallgasson? De tele volt a Fesztivál színház, pisszenés nélküli figyelem és nagy a siker. utóbbival keveset is mondtam. én azt a fajta katarzist éreztem, amit, bevallom, színházban mind ritkábban.

D A N C z i C s A B A l á s z l óha valaha is érezted Magad Másnak(PrAe.Hu, 2008. áPrilis 29. – tOMMy eMMANuel)Bármilyen különösen is hangzik ma az, hogy egy szál akusztikus gitár több ezres tömegeket órákon át szórakoztasson, az ausztrál gitáros jó kétórás, szünet nélkül leadott koncertje után a Müpa zsúfolásig megtöltô közönsége felállva, kiáltásokkal tarkított tapsviharral, tombolva ünnepelte az elôadást.

v é g s ô z O l t á Nferrerék hagyatéka(élet és irODAlOM, 2008. Május 23. – rOBertO FONseCA grOuP)Kétségkívül a lemez címadó dala a legjobb szerzemény, furfangos dzsesszharmóniák váltakoznak a hevesen meglovagolható ritmikai alappal, míg a szólóhangszernek, a szopránszaxofonnak is kellô terepe marad a dallam szépségeit bemutatni és azon túlhaladva játszadozni a hangszer-karakter apró változtatásaival. régen hallottam ennyire masszív, összeszokott, ötletesen, de mégsem tolakodóan játszó latin-ütôs duót.

C s O N t A N D r á s :draMatikus roMantikus(revizOr.Hu, 2008. Május 25. – stAAtsKAPelle DresDeN)Brahms nagy mûvében még magasabbra hágtak a dalmûves szenvedélyek; Myung-Whun Chung egyértelmûen romantikus nagyregénynek fogta fel a darabot, és ennek megfelelôen inkább az egész dráma lefolyására, mintsem a kisebb, de perdöntô részletekre koncentrált. Az elsô tételben csodálatosan fokozta

mm37


a végéig a pattanásig feszült hangulatot, a második tétel lassú tempója lehetôséget adott a vastag hangszerelés miatt tisztán és világosan ritkán hallott zenekari állások megszólaltatására is, a harmadik, a Scherzo tétel lendülete ellenállhatatlan volt, a negyedikben, ebben a mondhatni derûs gyászindulóban pedig egyértelmûvé vált, hogy Beethoven hatalmas árnyéka áll az egész monumentális alkotmány mögött. Fény áradt a teremben, a megdicsôülés fénye, és Beethoven aranykoporsója lassan beúszott a Pantheonba.

L á S z L ó F e r e n c :Bécsi Filharmonikusok(Magyar narancS, 2008. júniuS 4.)Mert ha találtatott is oly finomult ízlésû recenzens, aki „haknisznvonalúnak” ítélte a bécsiek vendégjátékát, s számon kérte rajtuk a koncertprogram szokványosságát, e sorok írója inkább az országos csodát észlelte, ahogy Brahms ii. szimfóniájának harmadik tételére az addig is üzembiztos világszínvonalon játszó muzsikosok felhágtak a tökély grádicsára. S persze ámulta a – közönség java számára merô újdonságként elôvezetett – Dohnányi-koncertdarab bécsi-magyar szólistája, a zenekar elsô csellistájaként mûködô nagy róbert nyugodt virtuozitását, a vonóskar alighanem páratlan hangzását, valamint a galántai táncok autentikus bandajátékát.

M o L n á r S z a B o L c SBiztos pont a koncertdzsungelBen(Hvg.Hu, 2008. júniuS 4. – HoMMage à Ligeti)a hagyományteremtés szándékával indította útjára az uMze (új Magyar zene egyesülete) Ligeti györgy mûveinek szentelt koncertsorozatát. a szerzô születésnapjára idôzített hangversenyeket ma már várják a budapestiek – úgy tûnik, tényleg hagyomány született.

ó k o v á c S S z i L v e S z t e rszépség szeplôkkel(FiDeLio.Hu, 2008. SzePteMBer 18. – turanDot)Sosem énekelt még egy produkcióban Lukács gyöngyivel a debütáns rabszolgalány, rost andrea. nehéz volna büszkeség nélkül tekinteni rájuk, akik világszínvonalon oldják meg szerepeiket, ezúttal azonos idôben és színpadon. rost Liùja annak ellenére kiforrottnak tûnik, hogy elôször lép fel a teljes szerepben. Hisz a szólam alig több a két szépséges áriánál, csakhogy a mûvészetet nem dekázzák: rugalmas, artikulációban pedáns, és nincs jobb jelzô rá, nôies az alakítás.

g . t .történelem és rock(PeSti MûSor 2008. októBer 2. – BLooD Sweat anD tearS)az utolsó számot önfeledten, felállva énekelte a nemzeti Hangversenyterem közönsége: a tiszta zene igazi boldogságot hozott mindenkinek!

M a t i S z L á S z L ólélekjelenlét (FiDeLio.Hu, 2008. októBer 3. – SzakcSi 65) Szakcsi tudja, érzi, hogy ami fontos a zenében, azt valószínûleg hasonlóan fogalmazná meg Bach vagy Miles Davis is. ennek a tudásnak a birtokában, ennek a közös szférának az ismeretében van minden igazi muzsikus titka. ezért is tapasztalhattuk a zene világnapján, hogy a civilben kissé enervált benyomást keltô Szakcsi hogyan oldódik fel, lényegül át a zene közegében a szinte tapintható lélekjelenlét állapotába.

M e t z k a t a L i njuBileum negyvenFokos lázBan(Magyar HírLaP 2008. októBer 6. – váSáry taMáS 75 SzüLetéSnaPi koncert)vásáry tamás a végtelenséget ragadta meg a beethoveni mûben, a letisztultságot és a mindegyikre fölizzó végletes indulatokat, a – mondhatni – michelangelói plasztikus monumentalitást, a scherzóban az önfeledt dionüszoszi mámort, a démoniságot, majd a heroizmust, az Örömóda világmindenséget átölelô szeretethimnuszát. Mindazt, amit az élettôl búcsúzó Beethoven örökül hagyott a világra.

v é g S ô z o L t á nthe michael nyman Band(éLet éS iroDaLoM, 2008. októBer 31.) a zenészek a hangszereikre szabott szerepet csillogó magasztossággal játsszák. ezeken a tervezett szerepeken nem is szabad túllépnünk, mert a minimalista zene egyik kulcsmomentuma, hogy a mikroszinten megtartott változatlan tulajdonságok az egészet tekintve érzelemdús hullámzást teremtsenek. érdemes volt figyelni a feszített dinamika és tempó apró, de hatékony fokozását, aminek következtében a koncert mindkét fel a tervezett rendet hatalmas erôvel megtörô zongora-záróakkordig vezetett. az este során minden megtörtént, amit a felvonultatott minimális zenei eszköztárral el lehet érni.

k o L o z S i L á S z L óBarnás árnyalat(FiDeLio.Hu 2008. noveMBer 11. – BiLL FriSeLL trio)éppen az volt ennek az estnek, Frisellék estjének érdekessége, hogy egy külön mû jött létre, ami nem csupán zene volt, és nem csupán vizuális élmény – a Müpa szlogenje is eszünkbe juthat: élmény minden tekintetben – hanem összmûvészeti, kvázi színházi élmény.

mm38


k i S S e S z t e r v e r o n i k aceloFánBa Burkolt titokBôröndök(Magyar neMzet, 2008. noveMBer 13. – LeonarD BernStein: MiSe)a zene is provokatív, de a legnagyobb meghökkentést mégis Böhm györgy rendezése és túri erzsébet díszletei, jelmezei jelentették: fehérnemûben, átlátszó nejlonborítással láthattuk az „utca emberét” önmagunkat, akik isten elôtt pôrén állnak, s titkaikat sem rejthetik el celofánba csomagolt bôröndjeikbe.

c H r i S t a M . c H L a D e kWagner „gyûrûje” Budapesten(Die zeit 2008.)a Pr-ráfordítás óriási volt. a jegyek iránti kereslet úgyszintén. a wagner-rajongók az egész világról nem akartak kimaradni A nibelung gyûrûje bemutatásáról a magyar fôvárosban. ezen okokból a szervezôk igyekeztek nemzetközi szereposztást biztosítani. és ez a terv teljes egészében sikerült, mivel az egész világról összegyûltek azok a sztárénekesek, akik önmagukban is garanciái a kiváló zenei elôadásmódnak, ami késôbb be is igazolódott, mert a résztvevôk egyike sem szolgáltatott arra okot, hogy azt lehessen állítani, hogy ezt vagy egy másik szerepet valahol másutt már jobb interpretációban hallottuk volna. Már ez a tény önmagában is a szervezôk mellett beszél, akik ezzel a produkcióval minden szempontból rászolgáltak a méltó dicséretre.

2009

F á y M i k L ó Saz év kezdete (néPSzaBaDSág, 2009. január 6. – újévi HangverSeny) Fischer ádám tökéletesen kézben tartotta a darabot, az ember megint azt érezhette, hogy ha figyel, ha csak nézi, már részévé válik a zene születésének, annyira pontosak és érzékletesek voltak a karmester mozdulatai, hogy a megszólaló hangok a beteljesülést jelentették, elôre látjuk, mi fog megszólalni.

a L B e r t M á r i averBéna illatú katarzis(Hvg.Hu 2009. január 6. – roSt anDrea Puccini-eStje)a recenzens nem tagadhatja, hogy elfogult, ha rost andreáról van szó, mert úgy érzékeli, hogy olyasvalakinek a pályafutását figyelheti, aki a kor követelményeit megértette és követi. nem iskolásan, hanem szuverén módon és okosan, nagy szakmai alázattal. Letérôben van egy kitaposott, bár szép ösvényrôl; az utat úgy keresi, hogy a közönségnek nem okoz csalódást – csak annyit vállal, amennyit szükséges. a Pillangókisasszony híres, verbéna illatú áriáját mély emócióval énekelte, tosca imáját esendôen, de nagyvonalúan. a valaha „behatárolt”, csilingelô szubrett hang már nem dominált, erôs és telt szopránt hallottunk.

F ü r t H é v a a tv maci zenéje orgonával(kuLtúrPart 2009. FeBruár 1. – „orgona-Sztorik” FaSSang LáSzLó éS MácSai PáL eStje)a mûsor minden perce, a szerkesztés, az idôrendben való kiemelések, a Mácsai Pál által elmondott szöveg és a Fassang László által eljátszott darabok egymáshoz illesztése, arányai, például a fénnyel egymástól elválasztott ún. aláfestô zene, vagy a teljes komolyabb darabok közötti különbség-tétel tökéletes volt.

D a v i D P a t r i c k S t e a r n Sa philadelphia zenekar hosszúra nyúlt és hosszan ünnepelt Budapesti koncertje (PHiLaDeLPHia inquirer, 2009. FeBruár)a Philadelphia zenekar tegnap esti magyarországi debütáló koncertje már réges régen aktuális volt, figyelembe véve, hogy Budapest a világ egyik zenei fôvárosa. (…)„a terem új volt számomra, és csodálatosnak találtam” – mondta eschenbach a koncert után. e hangversenyterem akusztikáját egyébként ugyanaz a russell johnson tervezte, mint a kimmel center sokat vitatott verizon terméét. „De ez egy nagyon jó terem!” kiáltott fel a maestro. arra a kérdésre, hogy tudna-e példát mondani hasonló akusztikájú teremre, nemmel válaszolt.

B a L o g H g y u L amaratoni kergetôzés dvorák mûveire (néPSzava, 2009. MárciuS 2. – Dvorák-Maraton) óriási siker, több ezer nézô fémjelezte az újdonságnak számító kezdeményezést és a mostani után bátran kijelenthetô, idén Dvorák is bejött. Délben már a parkolóhelyek foglaltságából valószínûsíthetô volt, hogy telt ház van a palotában.

c S e n g e r y k r i S t ó Fgyenyisz macujev zongoraestje(MuzSika, 2009. áPriLiS 1.)Legfontosabbnak azt tartom, hogy vonzó mûvészi felelôsségtudattal kerülte el a (szinte egyidôs) csajkovszkij-és Muszorgszkij-ciklus szembeállításában rejlô interpretációs csapdát: csak konfrontált, de nem voksolt; nem mutatta az egyik esztétikát igaznak, a másikat hamisnak. játékában éppen az volt a legrokonszenvesebb, hogy egyformán érvényesnek ábrázolt két tökéletesen ellentétes zenei világképet: a harmonikusan stilizáltat és a nyersen-véresen életközelit.

k i S S e S z t e r v e r o n i k acecilia Bartoli, a csoda(Magyar neMzet, 2009. MájuS 6.)az olasz operaénekesnô varázsolt a Müpában. cecilia Bartoli maga a csoda. Semmiben sem mindennapi. Sem az énektechnikájában, sem a mûsorválasztásában, de még

mm40


a színpadi viselkedésében sem. ugyanakkor végtelenül kedves és életvidám. alapjaiban változtatja meg az ember elképzeléseit az éneklésrôl. és ez nem túlzás.

F á y M i k L ó S1, 2, 3 (éLet éS iroDaLoM, 2009. MájuS 8.)ez már nem a koncert, az írásban is csak ráadás: még sorban állnak az autogramkérôk, cecilia Bartoli pedig kiül, szignál, míg el nem fogynak az emberek. Látom, hogy mindenkivel ugyanaz történik: míg sorban állunk, figyeljük, hogy az elôttünk lévôk micsoda bolondságokat mondanak neki, gratulálnak, elmondják, hogy látták másutt is, kérik, hogy jöjjön vissza, fényképezkednek vele. ô pedig mindenkit meghallgat, mindenkinek a szemébe néz, mindenkinek válaszol, megígéri, hogy visszajön („ilyen közönséghez”…), föláll a székbôl, hogy mellé lehessen állni. Szegény, egy nehéz koncert után, de megteszi, pedig igazán nincs rászorulva, nem kell neki bedolgoznia magát a közönség kegyeibe. aztán az ember sorra kerül, és eljátssza ugyanazt, amit az elôtte lévôk, én is fényképezkedtem, és becsszóra még azt is elmeséltem neki, hogy ellopták a biciklimet, nem vagyok normális. De ha egyszer annyira jó volt.

S z á S z i S t v á ncecilia Bartoli, korunk énekese(néPSzava, 2009. MájuS 9.)viszont káprázatos, zenei zsonglôrségnek beillô virtuozitással hallottunk olyan hangszál- és közönségbolondító – bocsánat, boldogítót akartam mondani -, kötéltáncost megszégyenítô

éneklési bravúrdarabokat, mint a zeneszerzôként amúgy jelentéktelen nepomuk Hummel mulatságos tiroli variációi, Michael william Balfe (vajon van, ki e nevet nem ismeri?) commedia dell’arte stílusú humoros balladáját, és hogy azért mégse maradjon ki egészen a muzsika, elénekeltetett Mendelssohn egyik nem túl jól sikerült – egyébként hajdan Malibrannak írt – mûvének, az infelicének áriája is.


H a r a L D L a c i n aparsiFal (Der neue Merker, 2009. júniuS)Fischer ádám körültekintôen vezényelte a Magyar rádió Szimfonikus zenekarát, amellyel bizonyította évtizedes tapasztalatát, mint wagner-karmester. Megfelelô tempókkal az elsô felvonás elején megadta a Parsifalnak az igazi felszentelési érzést.

M i c H a e L r o D D yBudapest Forró niBelungja vonzza a Wagner-rajongókat(reuterS, 2009. júniuS 28., SzerkeSztette: Megan goLDin)az élet tele van választásokkal, de ritkán adódik annál szélsôségesebb választási lehetôség, hogy egy napos júniusi délután inkább a Duna-parton sétáljunk vagy egy elsötétített teremben egy erôteljes wagner-opera harsogó szopránját hallgassuk öt órán át. (…) az 59 éves karmester és a budapesti nibelung szellemi motorja, Fischer ádám számára „a nibelung egyszerûen jó színház és zene, szóval, ha az ember új nibelungot mutat be, a közönség jön mindenfelôl”.

M e t z k a t a L i n goldoni olasz vérmérséklettel(Magyar HírLaP, 2009. júniuS 3. – carLo goLDoni: nyaraLáS triLógia)toni Servillo nem vezetett elô rendezôi trouvaille-okat, tisztán vezényelte le a szereplôk pontosan összehangolt játékát, s ha Mozart, hát csakugyan azt az érzést keltette, mintha partitúrát szólaltatna meg, kitûnô ritmusban, precíz összjátékkal, dallamos nyelvi pezsgéssel. a szereplôk elemükben voltak, nyoma sem volt a komédiában a manapság oly divatos vulgaritásnak, a színészek elegáns, már-már gracilis, de korántsem természetellenes mozgással lakták be a teret. élükön épp az intrikus szerepet magára vállaló pompás toni Servillóval (a potyalesô Ferdinando).

c S e n g e r y k r i S t ó Fa szentpétervári Filharmonikus zenekar hangversenye (Mr3-Bartók ráDió, 2009. októBer 19.) tyemirkanov hallhatóan elemében volt a balett-részletek

dirigálásakor. Lényének tartózkodó visszafogottságából ugyan most sem engedett, és vezénylésének minden külsôséges elemétôl mentes tárgyszerûségét sem adta fel, de játékosan, hajlékonyan, a karakterek bájában és a hangszerelés érzéki szépségében elmerülve vezényelt, engedve, hogy a változatos tételek csábítsanak. keze alatt a zenekar telt vonós hangzással és mozgékony fúvós szólókkal, virtuózan és felszabadultan játszott, megelevenítve a partitúra színeit, és képzeletünk vásznára vetítve a balettzenében szunnyadó mozdulatokat.

z a P P e L á S z L óelcsellózták(néPSzaBaDSág, 2009. noveMBer 2. – ScHiLLer: árMány éS SzereLeM)(...) kulka jános remek gonosz apa és amorális politikus, Hevér gábor igazi wurm, tökéletes kis féreg, aljas cselszövô, Básti juli tekintélyes és sok színben játszó, színeit szeszélyesen váltó kegyencnô, vásáry andré halk férfiszopránja, gyarmathy ágnes diszkréten 18. századi jelmezei közül kirikító öltözéke-parókája pedig hibátlanul mulatságos operaparódiát és udvaroncjellemet hoz színre. gáspár kata öntudatos komornaként hatásosan vonul ki.

k e r t é S z i v á nBellini: norma(Mr3-Bartók ráDió, 2009. noveMBer 16.) november 16-án a Mûvészetek Palotája Bartók Béla nemzeti Hangversenytermében a magyar közönség nagy érdeklôdéssel várta edita gruberová újabb fellépését. a mûvésznô nem elôször szerepel Budapesten, tehát nem az volt a kérdés, hogy milyen hanggal és mûvészi kvalitással rendelkezik, hanem az, hogy most, hatvankét éves korában tud-e még olyan produkciót nyújtani, hogy a publikum annak tapsoljon, amit valójában hall, és ne annak, amit a világsztár dicsôséges múltja nyomán vél hallani. nos, a válasz egyértelmû, edita gruberová vokális szempontból teljesen fitt, nem hízott meg, jól mutat a hangversenydobogón és ma is bátran kiállhat bármilyen igényes közönség elé.

r á k a i z S u z S a n n a a százarcú Boszorkány(éLet éS iroDaLoM 2007. noveMBer 25.)kétségkívül nem hangzik kimondottan hízelgôen, ha valakit mesebeli boszorkányhoz hasonlítanak, még akkor sem, ha a szóban forgó alak nem holmi hétköznapi vasorrú bába, hanem olyan lény, aki bármilyen megjelenési formát képes magára ölteni, hogy az emberek szívét – illetve jelen esetben inkább képzeletét – rabul ejtse. kiri te kanawa azonban tagadhatatlanul rendelkezik ezzel a hatalommal. különös varázsereje már a fellépését megelôzô várakozás fecsegô izgatottságát is ünnepélyes nyugalommá változtatja, mintegy felkészítve a közönséget arra az elmélyült figyelemre, amelyre a hangverseny során szüksége lesz.

mm42


v e n d é g k ö n y v

mm44 mm45

ismét egy nagyszerû russell koncertterem – micsoda öröm! Zubin Mehta

nagy öröm Önökkel együtt muzsikálni. Kobayashi Ken Ichiro



mm44 mm45

egy csillagóra Lorin Maazel

nagy öröm ismét itt lenni – micsoda csodálatos koncertterem! Daniel Barenboim


mm46 mm47


csodálatos koncertterem – és a LegjoBB közönség!!! Sir Simon Rattle

egy ilyen szép koncertterem! és egy ilyen közönség – itt öröm a zenélés! Nikolaus Harnoncourt


mm46 mm47

ez a terem igazán csodálatos! Cecilia Bartoli

köszönet a kitûnô koncertteremért, az odaadó közönségért és a meleg fogadtatásért. Philip Glass



mm48

Kurtág György

Edita Gruberova


Keith Jarrett


mm50

a z ö t c s i l l a g o s m ü p a s z á m o k b a n

Ha tudomány, akkor számok, ha mûvészet, akkor élmények – talán így foglalható össze a két, egymástól olyannyira eltérô szellemi diszciplina közötti különbség. Amikor az ötéves Müpa néhány mondatba sûríti mindazt, ami tágas és meghitt tereiben történt fél évtized alatt, az önmagukért beszélô számokhoz fordul. Bár igaz, még a legpontosabb statisztika sem képes képet adni arról, hányan és hányszor indultak haza katarktikusan emelkedett lélekkel egy-egy elôadás után.

Az öt év alatt összesen 5384 rendezvény talált otthonra a Müpában, ennek csaknem a fele, 2365 volt kulturális színpadi rendezvény, s mellettük 1357 múzeumi, családi és ifjúsági program, kiállítás volt látható. Ezekhez társult 660 üzleti és 1002 egyéb (konferencia stb.) rendezvény.

A legtöbb szereplô 2007. február 10-én volt egy idôben a színpadon, amikor Mahler: VIII., az „Ezrek szimfóniája” szólalt meg

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa, a Nemzeti Énekkar és a Debreceni Kodály Kórus elôadásában – összesen 327 elôadó részvételével.

A leggyakrabban játszott mû Kodály Galántai táncok címû kompozíciója volt, amely az öt év alatt összesen 19 alkalommal hangzott el.

A produkciók alatt mintegy 247 órányi filmet forgattak a stúdió munkatársai.

Az öt év közel öt és fél ezer eseménye mintegy 3,5 millió látogatót vonzott. Közülük kb. minden tizedik, tehát 350 ezer ember külföldrôl érkezett, a kedvezményes diákjegy adta lehetôséggel több mint 50 ezer alkalommal éltek a fiatalok. Több mint 67 ezer érdeklôdô vett részt a több nyelven is elérhetô háznézéseken.

A Müpa honlapján vásárolt internetes jegyek száma megközelíti a 30 ezret,

a Müpa saját ajándékutalványából pedig több mint 5000 fogyott a bevezetése óta eltelt mintegy két évben. 7000 látogatónk élt azzal a két éve kínálkozó lehetôséggel, hogy érvényes koncertjegy birtokában ingyen tekinthetôk meg a Ludwig Múzeum tárlatai. Virtuális látogatókban sem volt hiány, a Mupa.hu egyedi látogatóinak száma meghaladta az 1 milliót, a látogatásoké a 2 milliót, az oldalletöltéseké pedig a 10 milliót. Ezek a látogatók a világ 154 különbözô országából érkeztek, köztük olyan távoli országokból is, mint amilyen Izland, Dél-Afrika, Kazahsztán, Üzbegisztán, Katar, Libanon, a Fülöp-szigetek, Nepál vagy Panama.

A szellemi táplálék mellett a testi táplálék is népszerû volt a Müpában: az öt év alatt mintegy 134 700 perec, 2010 liter kávé és 15 580 liter üdítô fogyott csak az elôadásokhoz kapcsolódóan.

müpa magazin születésnapi különszámA Mûvészetek Palotája ingyenes magazinja

alapító: mûvészetek palotája kft., kiss imre vezérigazgató

Fôszerkesztô: Zsoldos Dávid Felelôs szerkesztô: Csonka András

szerkesztô: Filip Viktória olvasószerkesztô: Papp Tímea

szerkesztôség: Fidelio Média Kft., 1055 Budapest, Szent István krt. 23.,

Tel./Fax: (1) 476-0320, e-mail: [email protected]ôs kiadó: a Fidelio Média Kft.

ügyvezetôje grafikai tervezés

és nyomdai elôkészítés: Gróf Róberta mûvészetek palotája fotóit

petô zsuzsa, pólya zoltán és csibi szilvia készítette.

nyomda: Keskeny Nyomda

Megjelenik 5 000 példányban.HU ISSN 1788-439X

Mûvészetek Palotája: 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.,

Tel.: (1) 555-3000, e-mail: [email protected]


müpa magazin különszám

Documents