kÜlÖnszÁm - afoldgomb.hu · gondolat formát öltött, a földgömb magazin csapata pedig tavaly...

A megismerés kalandja www.afoldgomb.hu Alapítva: 1929

A m a gya r F ö l d r a j z i Tá r s a s á g f o lyó i r ata

940 Ft | 14 lej | 3 € 2018 – különszám

A világ legkisebbnagyvárosa Aarhus

Északi helyezkedés Arktisz

Értékes ordas Terjeszkedő farkasok

Tiszta műanyag Plasztik és Tisza

Szélkerék-keringő Szélenergia

Túzoktaktika Madárvédelem

Magasépítészet Himalája

KÜLÖNSZÁM

Fotó: Nyulászi Zsolt

Zöldvilágképmohai andrea, fesztiváligazgató

e hogy’ élsz zölden?” – hangzott el a kérdés évekkel ezelőtt egy öko-csoportvezetőknek tartott képzésen. Jöttek a válaszok: „Biciklivelközlekedem, szelektíven gyűjtöm a szemetet, komposztálok, energia-takarékos berendezéseket használok stb”. Aztán az egyik résztvevő

elmesélte, hogy nagybevásárlások alkalmával hazaviszi a papírgöngyöleget,amit aztán otthon eltüzel, így nem keletkezik hulladék… Azóta motoszkáltbennem, hogy az elkötelezettség sem elég, ha hiányzik a kellő ismeret.Ezért azt mondom: tanuljunk! A dánoktól, tapasztalt, célirányosan működőcivil szervezetektől, egymástól, vagy egyáltalán azoktól, akik jobban tudják.Tevékenységünk új értelmet nyerhet, céljaink kiszélesedhetnek. A himalájaikultúramentésből létfenntartás- és életminőség-javítás lesz, a PET-kupábólnemzetközi plasztikkutatás. Ráadásul közben a technológia is rohamosanfejlődik, új lehetőségeket teremt: a néhány éves szélerőmű ma már elavultnakszámít – mármint ott, ahol egyáltalán építenek ilyeneket…

Engem, a (bel)városi „patkányt”, pár éve beszippantott a permakultúra.Nemcsak mint gazdálkodási forma, hanem életvezetési elvként is. Bár kertemnincs, azért néhány kézenfekvő megoldáson túl számos lehetőség kínálkozikígy is. Bármennyire extrémnek tűnik is első hallásra, a gilisztával való kom-posztálás behozható a lakásba is. Csatlakozhatunk közösségi kertekhez, ki-próbálhatjuk a városi méhészkedést vagy akár a gombatermesztést is.

Az egykori, zavarba ejtő tanfolyam óta eltelt néhány év: a motoszkálógondolat formát öltött, a Földgömb magazin csapata pedig tavaly megren-dezte az első Zöldgömb Fesztivált. Nem álltunk meg, idén – a rendezvényhezkapcsolódva – e zöld-különszámmal is jelentkezünk.

T„

zöldbe öltözve...Az első zöldgömb fesztiválmegnyitóján, 2017-ben nemcsak mi,szervezők öltöttünk szimbolikusanzöld ruhát, de az akvárium klubot ismegtöltöttük zöld-gondolatokkal

Fotó: kálló péter

szélkerék-keringő60

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA

XXXVI. évfolyam, 328. lapszám2018. november

Főszerkesztő: Dr. Nagy Balázsszerkesztő-Munkatársak:

Barabás Ambrus, Heiling Zsolt, mohai andreaHonlap, rádió, közösségi média:

Nagy Éva JohannaÁllandó szerzők:

Francsics László, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Karácsonyi Dávid, Kerekes István,

Ladányi Tamás, Rázsi András, sarusi istván, Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté,

Dr. Telbisz TamásTérképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervező és képszerkesztő: Heiling ZsoltMűvészeti felelős: Kálló Péter

olvasószerkesztő: Márton Béla

Nyomás: Pethő Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.

E-mail: [email protected] kiadásért felel: heiling zsolt

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta

E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap első hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztőkElőfizetés 1 évre: 7500 FtElőfizethető a kiadóban:

E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képeket, ábrákat ésszövegeket a kiadó engedélye nélkül tilos közzétenni, reprodukálni,

számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni. Meg nemrendelt fényképeket és kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk

vissza. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget!

HU ISSN 1215-8690

FÖLDGÖMB

aarhus – a világ legkisebb nagyvárosa

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzőnk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

20

magasépítészet50

farkas nélkül nincs mese?

32

42 tiszta műanyag

vég olga noémi: ökodizájner, a trendi környezetvédő

ladányi tamás: ablak az égre

heiling zsolt: Hulladékból műalkotás – szemléletformálás, vagy művészet?

heiling zsolt: High Line Park –Zöldfolyósó Manhattan szívében

rázsi andrás: életbe vágó éghajlatváltozás

ágoston csaba–jánk nóra–kari andrás: veszélyes terepen: a négy fal között – szobai számvetés

szigeti-böröcz ferenc:aarhus – a világ legkisebb nagyvárosa

Aarhus külvárosában keresek egy bűvészdobozra hasonlító, átalakított autószerelő műhelyt. Végre megtalálom a címet, de a ház előtt meghökkenek: egy komornyik fogad, fekete frakkban

és cilinderben. Persze a bűvészdoboz belülről is furcsa: a plafonról lógnak le a bútorok, Dalít idéző, furcsa festmények a falakon és a rózsaszín kávét kémcsőben szolgálják fel...

matilda klinkhart–gigler dóra–patkó lászló:farkas nélkül nincs mese? – értékes ordas

A farkasok utóbbi időben megnövekedett európai állományát 10-12 ezer egyedre becsülik. Annak ellenére, hogy e ragadozó a II. világháború előtt kontinensünk legtöbb részén a kihalás szélére sodródott, az elmúlt évtizedekben gyors visszatelepedésük kezdődött szinte mindenütt, ahol korábbi

természetes előfordulásuk feledésbe merült

hankó gergely: tisza – tiszta műanyag

irimiás balázs–kacsó jános: magasépítészet – a nap, a közösség, a létfenntartás és az (élet)minőség)

Tizedik éve minden nyáron a Himalájában dolgozunk, évente negyven körüli magyar és néhány külföldi önkéntessel. A Csoma Szobája Alapítvány Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolására jött létre, és nem tudjuk, hogy a magashegyi extrém körülmények, a résztvevők sokszínűsége, a helyi közösséggel kialakult elmélyült kapcsolat vagy a dalai láma személyes áldása okozta-e, de a szervezet elkezdett úgy viselkedni, mint egy élőlény. Alkalmazkodik, reagál a környezet változásaira, célirányosan formálódik

munkácsi béla–soha tamás–csontos csaba: szélkerék-keringőMinden erőfeszítésem ellenére sem tudtam hitelesen viszonozni Steffen Flämig, az egymás

szomszédságában álló négy szélturbina tulajdonosának nyugtató szándékú mosolyát, miközben az apró felvonó segítségével araszoltunk felfelé a 140 m magas acéltorony gyomrában.

Szorult helyzetemen cseppet sem segített a biztonsági heveder és a sisak szorítása, a halovány megvilágítás és a szerkezeti elemeket tartó szegecsek ropogásának nyomasztó összjátéka

erdélyi eszkimó péter: északi helyezkedés – sarkividéki erőtér: hidegháborús szabályok

sarusi istván: túzoktaktika – kifizetődő madárvédelem

46

8

1216

18

20

32

42

50

60

70

78

TARTALOMXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

3

föld és ég

úti tipp

mesterember

légtér

van képünk!

e mit csinál egy ökodizájner?Közelítsük meg a kérdéstonnan, hogy mitől lesz ökoa dizájn?! Közel járunk az

igazsághoz, ha úgygondoljuk, hogy va-lamiféleképpen kap-csolatban áll a kör-nyezetvédelemmel.

– A környezet-tudatosság manap-ság trendi dolog –magyarázza Belső Péter, ökodizáj-ner. – Ez azért is jó, mert így nemkell a munkája során nap mint nap

számot vetni a lelkiismeretével: jó,jó, hogy megint termelt valamit,de vajon valóban szükség volt-eminderre? Vagy épp ellenkezőleg:

csak a (túl)fogyasztást hajtja a sajáthaszna érdekében? A termék léte-zése kelti-e az igényt a vásárlásra,

ÖkodizájnerA trendi környezetvédő

Szöveg: Vég Olga Noémi

Alighogy a dizájnerszakma fo-galma átment a köztudatba –vagyis többé-kevésbé mindenkigondol valamire, ha erről vanszó –, nyomban megjelentek emesterség különböző leágazásai.És ez nem véletlen: a formater-vezést sohasem lehetett élesen el-választani a művészettől: a dizájnmindig valahol a jó iparosmes-terség és a művészet határmezs-gyéjén billegett, hasonlóan, mintegy 13. századi fafaragó, aki szár-nyas oltárokat készített: mestervolt, vagy művész?

A redizájnra többé nem úgygondolunk, mint aminek az

alapanyagát a kukából rángattuk elő,tehát annyit is ér.

D

# B I C I K L I # L Á M P A # M Ű TÁ R G Y

4 MESTEREMBERA FÖLDGÖMB 2018. november

Fotó: Hungarian Cycle Chic

vagy egy valóban létező igényre ésproblémára ad kézenfekvő választa termékével? Az ökodizájnértelemszerűen az utóbbi, te-hát a fölösleges túlfogyasztásproblémáját ezzel már ki islőhettük.

Belső Péter elsősorban sa-ját tervezésű lámpákat készít– világítani márpedig kell! Azegyedi világítótestek általában a ke-rékpározás világából merítik az ih-letet és az alapanyagot: asztalilámpa, ami egy biciklikormányraszerelt első lámpa; mennyezeti vi-lágítás, ami egy biciklikerékre sze-relt LED-égősor, vagy egy teljes,világító bicikli.

Természetesen ennek is üzenetevan: a kerékpározás a legkevésbékörnyezetszennyező közlekedési

mód. Karbon-lábnyoma szintenincs (leszámítva a bicikli gyártá-sakor keletkező kibocsátást), amozgás hozzájárul az egészségfenntartásához – nem véletlen,hogy a bringázás ma már a békés,a természettel harmóniára törekvőélet egyik fontos szimbóluma.

Biciklialkatrészekből készítetthasználati tárgyai is ezt a vonalatviszik tovább: a jó élethez nem kellsok, az elhasználódott tárgyakatnem kell kidobni, és helyettükmindig újat és újat vásárolni, mertegy új funkcióban még sokáig szol-gálhatnak, mint a biciklikormány– asztali lámpaként. Ráadásul a be-leépített LED-fényforrás energia-felhasználása is minimális.

– Nem volt egyszerű menet,de ma már a redizájnra (vagyis azújrahasznosított alapanyagokbólgyártott termékekre) többé nemúgy gondolunk, mint aminek azalapanyagát a kukából rángattukelő, tehát annyit is ér. Részbenazért, mert már sok művész nyúlik

a valaha jobb napokat látotttárgyak után, hogy új for-mában és funkcióban isméthasználati tárgyakká alakít-sák. De ennél is fontosabb,hogy az emberiség tudato-sabb része egyre nagyobbbecsben tartja azokat a dol-

gokat, amelyek bírják a tartós hasz-nálatot és a strapát. Az egyszerhasználatos tárgyak világában fel-értékelődnek ezek a dolgok – teszihozzá Belső Péter.

Vég Olga Noémiújságíró

melyik a kedvenc színed?Ha jól sikerült a választás (és miértne sikerülne?), a végeredmény éppenpasszolni fog a lakásba

Az egyedi világítótestek általában a kerékpározás világából merítik

az ihletet és az alapanyagot.Természetesen ennek is üzenete van!

Az egész így kezdődöttPár éve terveztem ezt a bringát. A szereléshezfelhalmozottalkatrészekből készültekelső alkotásaim

Van, amimegismételhetetlen Bizonyos alkatrészeketmár nem gyártanak.Ezekből készülnek az egyedi darabok

MESTEREMBERXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

5

# A L K A T R É S Z # A L K O TÁ S # L Á T VÁ N Y

Fotó

: Hun

gari

an Cy

cle C

hic

6 FÖLD ÉS ÉGA FÖLDGÖMB 2018. november

ladányi tamásasztrofotós, tanár, a csillagászat és a földrajz kapcsolata jelenik meg munkáiban

http://www.astrophoto.hu

A tihanyi Belső-tó partján állógémeskút kontúrja a nyár egyiklegszebb együttállásának keretétadta július 15-én. A közel –4magnitúdóval ragyogó Vénusz a10 százalékos fázisú, hamuszürkefénnyel kiegészült holdsarlótól6 fokkal északkeletre (a képenbalra) tartózkodott, míg égi kísé-rőnktől 1 fokkal délre (a képenjobbra lefelé) az Oroszlán csil-lagkép alfája, a Regulus fénylett.Ez utóbbi égitest épp csak meg-mutatta magát az alkonyati szí-nekben, de néhány pixel formá-jában mégis sikerült a képen rög-zíteni. Uránia égi színházát a föld-ről az újonnan épített Őrtorony-kilátó követte, aminek apró szi-luettje markánsan emelkedett kia látóhatárból. Az Apáti-hegyentalálható építményből szinte azegész Balaton panorámájában gyö-nyörködhetünk – délről a somogyilankáktól, míg északról a Bakonyvonulataitól szegélyezve.

Ablak az égre

Szöveg és fénykép: ladányi tamás

FÖLD ÉS ÉGXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

7

# T I H A N Y # H O L D # V É N U S Z

# S Z O B O R # A L K O TÁ S # J Á T É K

iránti szeretet náluk családi ha-gyomány, csakúgy, mint a műszakiérzék.

Sokszor egy-egykülönleges formájú,kopott alkatrész in-dítja el az alkotásfolyamatát, melyhezgondos válogatás so-rán rögzíti a többialkatrészt. Míg a kő-ből alkotott szobroknál a művész-nek szinte alig szab határt az alap-

anyag az elképzelt forma kifara-gásához, Gulyi keze meg vankötve. A szobrok szinte organi-

kusan formálódnak a kéznél lévőalkatrészekből, – sokszor korlátot

Szöveg: heiling zsolt

Robot, kotrógép, traktor, zenész-figura, szitakötő, kecske, nad-rágszíj. A közös ezekben, hogymindegyikük testett öltött márGulyi (Gulyás Ferenc) keze alatt,többnyire leselejtezett kerékpár-alkatrészek felhasználásával

obbinak indult, de a for-málódó kereslet lassan talánfőállású képzőművésszéemeli a kerékpárszerelőként

dolgozó Gulyit. A régi tárgyak

Sokszor egy-egy különleges formájú,kopott alkatrész indítja el az alkotás

folyamatát, melyhez gondosválogatás során rögzíti a többi

alkatrészt. H

HulladékbólműalkotásSzemléletformálás, vagy művészet?

gyerekjáték? A zöldgömb fesztiválon az ifjakfantáziáját is megmozgatták a figurák – jobbra az alkotó

Fotó: Kálló Péter

# G É P # H U L L A D É K A L K A T R É S Z

szekrényzár

bicikliscipő-stopli

zártszelvény

kerékpárlánc

lakat test

fiók zárkeret

villáskulcs

Fotó: gulyi

# A L A P A N YA G # E R E D M É N Y # M I N Ő S É G

10 VAN KÉPÜNK!A FÖLDGÖMB 2018. november

heiling zsolta földgömb szerkesztője,

kiadójának vezetője,

a zöldgömb fesztivál

szervezője

állítva, olykor pedig újabb inspi-rációt nyújtva a művésznek: sze-rencsére a műhelyben alapanyagbólnincs hiány. Az alkotások máso-lásától nem kell tartania, bármilyegyszerűnek tűnhetne is a feladat,hisz a régi alkatrészek között gya-korlatilag alig találni két egyformát,utánpótlás pedig nincs.

Az „upcycling” – vagyis, ami-kor egy hulladékból újfajta mi-nőség készül – egyre nagyobbnépszerűségnek örvend itthon is.A régi tárgyak újrafelhasználásánálazonban többet jelenthet e mű-vészi irányzatok szemléletformálóhatása, mely a régi tárgyaink meg-becsülésére tanít a sokszor silányminőségű tömegtermékek túlfo-gyasztásával szemben.

állatfarm ha nem is orwelli, de mégisszürreális, ahogy a fém alkatrészekélőlények formájában születnekújjá gulyi keze alatt. természetesena környezet is hulladékanyagokbólkészült, hogy megfelelő hátteretbiztosítson a szobrocskáknak

Fotó: gulyi

Nevezési határidő: 2019. FEBRUÁR 12. Nevezni lehet a verseny.afoldgomb.huoldalon. A részletekről a földrajzverseny honlapján olvashatnak: verseny.afoldgomb.hu(A 2500 Ftos nevezési díjat átutalással vagy csekken kell befizetni legkésőbb 2019. február 12ig. A versenyen csak a nevezési díjat határidőre befizetők vehetnek részt!)Információ a (061) 2314040 telefonszámon!

„Ésszel járom be a Földet!”XI. Földgömb Nemzetközi középiskolai Földrajzverseny

A nyertesek és felkészítő tanáraik értékes nyereményekkel gazdagodhatnak A Földgömb és az EupoliszUtazási Iroda jóvoltából. De üres kézzel senki sem mehet hazaa döntőről!

Fődíj: egyhetes utazás az Eupolisz Utazási Iroda jóvoltából!

A 2018. évi verseny győzteseinek gratulál A Földgömb főszerkesztője dr. Nagy Balázs, a Felfedezők Napja nagyszínpadán.A képen a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium győztescsapata: Gyuris Imre, Virág Nándor és a felkészítő tanár: Szőllősy László és Szőllősyné Pálfi Melinda

A 2018as verseny győztesei EUPOLISZ UTAZÁSIUTALVÁNYOKAT vehettek át.

A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány és A Földgömbmagazin Vámbéry Ármin szavaival – s egyben saját mottójával– immár tizenegyedszer hirdet országos vetélkedőt középiskolás diákok számára. A versenyre jelentkezhet bármelymagyarországi és határon túli közép iskola kétfős csapata.

Nevezési díj: 2500 Ft/csapat

→ A verseny kiemelt témaköre: AZ EGYKORI SZOVJETUNIÓFÖLDRAJZA (az ún. „szovjet utódállamok”, illetve a területükön elhelyezkedő természeti földrajzi egységek,tájak, amelyek akár a határokon túlra is átnyúlhatnak)

→ A verseny alapvetően az általános és középiskolai tananyagra, aktuális hírekre és az általános műveltségre épít.

→ Külön hangsúlyt kapnak A Földgömbben megjelent és általunk kijelölt cikkek, írások.

A verseny három fordulóból áll: → Az elődöntőre 2019. február 13án (szerdán) 14–16 óra

között kerül sor. → A középdöntőt és a döntőt a Bonyhádi Petőfi Sándor

Evangélikus Gimnáziumban rendezzük 2019. március 22–23 án.

Támogatóink:

# N E W Y O R K # M A N H A T TA N # VA S Ú T

20. század második felébena közúti szállítás felülírta avasútit, és a West Side-on isnagy ingatlanfejlesztés vette

kezdetét. A 80-asévek végére a ma-gasvasút halálra ítél-tetett, a Friends ofthe High Line civilk e zd e m é n ye z é sazonban megakadá-lyozta lebontását.Jelentős magánadományok segít-ségével és a város támogatásávalvégül 2006-ban megindult az el-

hagyatott, sok helyütt a természetáltal birtokba vett, növényzetteltarkított vasúti pálya hasznosítása.A közparkká és a felhőkarcolók

között hosszan elnyúló nagyvárosiközösségi térré alakult, különlegeshelyszín jelentős hatással volt a

Szöveg és fénykép: heiling zsolt

A 19. század közepén a Manhat-tan nyugati részén közlekedővasútvonal szerelvényei a 10. és11. sugárúton többnyire szenet,húst és tejtermékeket szállítot-tak. Előttük zászlóval integetőlovas haladt, hogy felhívja a fi-gyelmet a közeledő veszélyre. Alóháton integető „west side cow-boyok” segítsége ellenére e kétsugárutat halálútnak hívták. Az1930-as években aztán végül ma-gasvasúttá emelték a felszíni pá-lyát – elkerülendő a gyakori bal-eseteket

A közparkká és a felhőkarcolókközött hosszan elnyúló nagyvárosiközösségi térré alakult, különleges

helyszín jelentős hatással volt a környező utcákra is!

A

High Line ParkZöldfolyosó Manhattan szívében

ÚTI TIPPXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

13

# K Ö Z Ö S S É G # P A R K # F U N K C I Ó

környező utcákra is: az ingatlan-árak jelentősen megemelkedtek,vonzereje, hangulata, rendezvényeimára New York kiemelt turista-

látványosságává tették. A HighLine Park ugyanakkor példakéntszolgált számos hasonló rehabili-

tációs program számára (Phila-delphiában, Atlantában és Chica-góban) is.

Híre, vonzereje lázba hoz, ésegyre gyorsabbanveszem a 30. utcánála magasba tartó lép-csőfokokat, mellet-tem az egykori vas-úti rendszert tartóvasszerkezet még arégi időket idézi.

Fent nyüzsgés, ám New York-imércével ez még mindig békés ej-tőzés. Táj- és kertépítészeti poénok,

kortárs műtárgyak, mindez egynagyvárosi oázisnak számító „zöld-folyosóban”. Fölöttem már az estigrillezéshez készülődnek a házaktetőteraszain. És persze a növényzeturalta terepen elő-előbukkan a haj-dani vasúti pálya – de már belesi-mulva a 21. századi közösségi térbe.Mindez együtt új funkciót, új ér-téket adva új életminőséget teremta házrengeteg belsejében. A kö-zösségi összefogás ereje nem csupána high line megmentésében ölttestet, de hatása a park kreatív mű-ködtetésén is jól érezhető.

mementó, ápolt növényzettela tervező szellemesen állított emléket a természethódításának a néhai vasúti viadukton

közösségi tér a javából a park telis-tele van apró ötletekkel, képzőművészetialkotásokkal, sok helyütt pedig kitárulkozva kel frigyre a környező utcákkal

A High Line Park példakéntszolgált számos hasonló

rehabilitációs program számára(Philadelphiában, Atlantában és

Chicagóban) is.

14 ÚTI TIPPA FÖLDGÖMB 2018. november

A városközponthoz való szerves kapcsolódása,a Rákos-patak zöldfolyosója, a szabadon felhasz-nálható felületek már elindítottak egy jövőbelifelhasználási utat. A szakemberek megkezdték aterület lehetőségeinek feltérképezését. A közeljö-vőben kézzelfogható javaslatok várhatók a nemmindennapi terület beépítésére.

Álomszerű lenne történetével együtt meg-őrizni és valódi közösségi térré alakítani a rozsdássínek hálójába font területet! Adottságai nem min-denapiak, a vasúti múlt adta hangulat miatt pedigakár a város új, divatos helyévé is válhatna…

Átalakuló övezet: RákosrendezőA Rákosrendező vágánydzsungele Budapest óri-ási rozsdaövezete – oxigéntermelő képessége vi-szont a Városligetével megegyező. Kihasználat-lan, pusztuló terület, ahová az elmúlt évtizedeksorán a természet fokozatosan visszatért, kiala-kítva a főváros egyik legjelentősebb ökológiaifolyosóját. Rehabilitációjára már számos tervszületett, valódi tettekre azonban eddig nemkerült sor! Zugló tavaly megjelent TelepülésképiArculati Kézikönyve a Rákosrendezőt átalakulóterületként jelöli, melyben a High Line Parkmint iránymutató példa szerepel.

Fotó: Kálló Péter

heiling zsolta földgömb kiadójának

vezetője, a zuglói

településképi arculati

kézikönyv szerkesztője

rozsdás, zöldfolyosó a rákosrendező méretei a magasból látszanakcsak igazán! A növényzet rendíthetetlenülfoglalja vissza a felhagyott területeket

Fotó: farkas szilvia

# S Z É L S Ő S É G E K # A L K A L M A Z K O D Á S # T U D A T O S S Á G

16 LÉGTÉRA FÖLDGÖMB 2018. november

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

0

15

5

0

5

10

50 mm-t meghaladónapi csapadékos

napok száma

Kánikulai napok száma

iszonylag kevéssé közis-mert, hogy a légkört alkotógázkeverék kémiai értelem-ben nem stabil. Maga az

élet tartja fenn, és ha az meg-szűnne, a légkör összetétele eléggyorsan a Vénuszéra hasonlítana,amely zömében szén-dioxidbóláll… A Föld hőmérsékletéről azüvegházhatás jelensége „gondos-kodik”, vagyis a légkörben talál-ható egyes nyomgázok (vízgőz,szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid…) a Nap melegét beenge-dik, a Föld melegének egy részétviszont bent tartják. Ennek kö-szönhető, hogy a Föld hőmérsék-lete aránylag meleg, hiszen a je-lenség nélkül az átlaghőmérséklet33 °C-kal lenne hidegebb! A mai

fő probléma, hogy – bár e rend-szert igen sok tényező befolyásolja(naptevékenység, vulkánkitöré-sek, a Föld pályaelemei stb.) – azemberi tevékenység miatt a szén-dioxid-szint emelkedésnek indult,fokozva ezzel az üvegházhatást,vagyis több energia marad a lég-körben, ami az éghajlat megvál-tozásához vezet.

A mi mérsékelt övi éghajla-tunkra különösen igaz, hogy haa befolyásoló tényezők némiképpeltérnek a megszokott csapástól,klímánk még abban a sávban ma-rad, ahol azt megelőzően is volt.Ám innentől jócskán van lehető-sége a kilengésekre – mindez pe-dig az időjárás szélsőségessé válá-sában ölt testet.

Ha az éghajlatváltozás kerülszóba, szinte mindig előbukkanvalaki, aki elég nagyvonalúankinyilatkoztatja, hogy a jelen-ség nem létezik. Vagy még jobb,amikor azt halljuk: „Én nemhiszek az éghajlatváltozásban!”.Tájékozottabbak tudni vélik,hogy bár van valami változás,de ehhez semmi köze az ember-nek, viszont az egész egy jó üz-let, és azért találták ki, hogypénzt keressenek vele. Nincs hátkönnyű dolga az éghajlatkuta-tóknak… Nehéz a félinformá-ciókon alapuló „következteté-sekkel” vitázni, főleg úgy, hogyezek általában pozitívabb képetfestenek a jelenről és jövőről,mint a valóság!

V

Életbe vágó éghajlatváltozás

Szöveg: rázsi andrás

szkeptikus internetesvideók időtartamának

aránya 39%173,07 perc

29%13 491 / év

61%269,07 perc

71%33 670 / év

Reális videók

Reális videók

szkeptikusvideók

szkeptikusvideók

szkeptikusinternetes videóknézettségek aránya

Ha az elmúlt évtizedekre fó-kuszálva megnézzük a szélsőségekszaporodását, jól látszik mind ahőhullámok, mind pedig az ext-rém bő csapadék gyakoriságánaknövekedése.

Emberközpontúan szemlélvemindezt: a nagy kérdés persze le-ginkább az, hogy milyen következ-ményekkel jár majd ránk nézve e

jelenség? Hiszen a megváltozott ég-hajlathoz a Földön élő 7,7 milliár-dos embertömeg igen nehezen tudalkalmazkodni. Ha csak a saját kör-nyezetünkből indulunk ki: átalakula Kárpát-medence vízjárása, nö-vényzete és talaja is. Átalakulnak,vagy épp visszaszorulhatnak az er-dők, de a haszonnövények létfel-tételei is megváltoznak. Minden-nek pedig nyilvánvaló társadalmiés gazdasági következményei isvannak – a kézenfekvő, időjárási

szélsőségek (hőhullámok, extrémmennyiségű csapadék) sokkoló je-lenségein jóval túlmutatva.

A természet nem biztos, hogyolyan gyorsan tud alkalmazkodnia változásokhoz, hogy az számunkrais kedvező, vagy legalábbis kevésbéproblémás legyen. Ez újra csakmesterséges beavatkozásokat (pl. újfajok nemesítését, erdőtelepítéseket,

folyószabályozást) szül.A megváltozott körül-mények pedig olyankórokozókat hozhat-nak magukkal, amikkelazelőtt nem kellett szá-molnunk a növényter-mesztésben…

Egyre közismertebb – ugyan-akkor mind közhelyesebb –, hogya hétköznapi ember feladata e fo-lyamatban az ökológiai lábnyomcsökkentése. Ez meg nyilván nemmindig lélekemelő, hiszen jobbáraárral szemben kell lépkednünk.Mégis, ha energiatakarékos ház-tartási eszközöket használunk, haodafigyelünk az alacsony üzem-anyag-fogyasztásra, ha tudatosanvásárolunk, ha kerüljük a túl-fogysztást (élelmiszerből is) – márissokat tettünk!

Mindezzel szemben azonban– a felelősséghárítás és a megle-pően piacképes tudományellenes-ség bűvkörében – kifejezetten erősa félrevezető és valóságtagadó tar-talmak jelenléte, és megdöbbentő,hogy lényegesen nagyobb nézett-ségnek örvendenek, mint a valósinformációkon alapuló elemzések.De ha már csak annyit megte-szünk, hogy utánanézünk a forrá-soknak, távol tartjuk magunkat azagymosástól, és pláne nem osztjukmeg a butaságokat, ismét az em-beriség érdekében cselekedtünk…

A természet nem biztos, hogy olyangyorsan tud alkalmazkodni

a változásokhoz, hogy az számunkrais kedvező, vagy legalábbis kevésbé

problémás legyen.

rázsi andrásMeteorológus, az Eszter-házy Károly EgyetemFizika és Élelmiszer-fizika Tanszékének oktatója

# B E LT É R # L E V E G Ő # S Z E N N Y E Z É S

18 SZOBAI SZÁMVETÉSA FÖLDGÖMB 2018. november

gykor – főként az agrártár-sadalmakban – az emberekidejük jelentős részét kül-térben töltötték, és az épü-

letekben főként az éjszakai pihenésidején tartózkodtak. Életmódunkóriásit változott, és ma már le-ginkább (80-90%-ban) belső te-rekben mozgunk,így naponta átlago-san 14 m3 beltéri le-vegőt „használunkfel”, azaz lélegzünkbe. Belső tereink (la-kások, iskolák, iro-dák stb.) levegőmi-nősége így nyilván kiemelt egész-ségi és komfortszempont.

Ráadásul az elmúlt években-

évtizedekben gyökeresen átala-kultak az épületek energiahaté-konyságával szembeni elvárások.A jó hőszigetelő tulajdonságú,jól záródó nyílászárók csökken-tik az épületek energiavesztesé-gét, ugyanakkor megakadályoz-zák a belső és külső levegő

hatékony keveredését, így előse-gítik a beltéri káros anyagok fel-dúsulását.

A környezeti (kültéri) levegő ösz-szetételét, minőségét ma Ma-gyarország több pontján műsze-rek vizsgálják, és az elmúlt évek-ben számos alkalommal lehet-tünk tanúi a szennyezett levegő(„szmoghelyzet”) miatt kiadottfigyelmeztetésnek, riasztásnak.Ma már a dohányzás ártalmas-ságát sem vitatja senki, mely ká-rosodások szintén a belélegzettlevegőben (ebben az esetben in-kább füstgázban) jelen lévő, egész-ségre káros anyagok számlájáraírhatók. De hogy lakásunk vagymunkahelyünk levegője milyen,mit lélegzünk be saját terünkbennaphosszat, arról alig van lehe-tőségünk tájékozódni...

Életmódunk óriásit változott, és mamár leginkább (80-90%-ban) belső

terekben mozgunk, így napontaátlagosan 14 m3 beltéri levegőt

„használunk fel”.

E

Veszélyes terepen:a négy fal közöttSzobai számvetés

Szöveg: Ágoston Csaba–Jánk Nóra–Kari András

A cikk megjelenését a KVI-Plusz Kft.támogattawww.kviplusz.hu

SZOBAI SZÁMVETÉSXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

19

# G Á Z O K # G O M B Á K # M Ű A N YA G

Színtelen, szagtalan,láthatatlanVajon milyen légszennyező anya-gok kerülhetnek a beltéri leve-gőbe, és melyek ezek fő forrásai?Mire figyeljünk, mivel legyünkkifejezetten óvatosak?

A legrégebben tanulmá-nyozott és talán legismer-tebb beltéri légszennyező aszén-dioxid, melyet jórésztmi, magunk bocsátunk alégtérbe kilégzéskor. Perszeszén-dioxidot eredményez-nek az égési folyamatok, így pél-dául a gáztűzhelyen történő főzés,vagy egy nyílt égésterű kandalló,kazán is.

Szintén régóta ismert és rend-kívül veszélyes anyag a szén-mo-noxid, amely a nem megfelelőenműködő fűtő-tüzelő berende-zésekből kerülhet a lakás leve-gőjébe.

Kiváló hőszigetelő és szál-képző tulajdonságai miatt az az-besztet az 1990-es évekig általá-nosan alkalmazta az építőipar.Tetőfedő anyagok („pala”), az-besztcement ivóvíz- és szennyvíz-csövek, valamint hőszigetelő ré-tegek készültek belőle. Miutánazonban bebizonyosodott, hogyaz azbesztszálak a belégzéssel tü-dőbe kerülve rákos elváltozásokatokoznak, megtiltották használa-tát, így a belterekben ma már csakelvétve alkalmazzák.

Élő problémaA problémaforrások azonban ter-mészetesen élő anyagok is lehet-nek. Zárt térben felszaporodhat-

nak a különböző baktériumok,gombák, vírusok – hozzájárulvaa légzőszervrendszeri betegségekés allergiás reakciók kialakulásá-hoz. A belső légterek mikrobiálisszennyeződését a levegő hőmér-séklete, magas páratartalma ésnem utolsósorban a nem megfe-

lelő szellőzöttség is befolyásolja.Az egészségre káros baktériumokés gombák szaporodása példáulaz 55%-os relatív páratartalomnálnedvesebb levegőben jelentősenfokozódik. Mindemellett az em-ber hétköznapi aktivitása (köhö-gés, tüsszentés, beszéd), illetveeszközhasználata (kanapé, sző-nyeg, textíliák) szintén növeliközvetlen környezetünk mikro-biális terheltségét. Az épületeknem megfelelően üzemeltett éskarbantartott légtechnikai beren-dezései (pl. klímarendszerek) pe-dig megfelelő közeget biztosíta-nak a baktériumok és gombákszaporodásához, az általuk termelttoxinok szállításához. Olyan be-tegségek hozhatók kapcsolatba eberendezésekkel, mint a tüdőtvagy az egész szervezetet érintőgombafertőzés, asztma, illetve aLegionella baktériumnemzetségáltal okozott legionellózis (Pon-tiac-láz, legionáriusbetegség). Töb-bek között pont e betegségek hív-ták fel a figyelmet a belterekmikrobiális terheltségének vizs-gálatára!

PlasztikterhelésBerendezési tárgyaink jelentősrésze műanyagból készül, ezekfokozatos pusztulása, mikromé-retű darabokra esése (pl. a pad-lószőnyegeknél) közvetlen, szilárdlégúti terhelést jelent. A festés

pedig önmagában is kihívás,hiszen a műanyagok örege-dése során e festékekben ta-lálható szerves alkotórészeknagy koncentrációban szeny-nyezhetik a beltéri levegőt.De sok építőanyag és bú-toralkotó (bútorlap, „poz-

dorjalap”) is szintetikus anyagokattartalmaz, melyekből szerves ve-gyületek kerülhetnek a légtérbe:a bútorlapok készítésére használtragasztókból például formaldehid,ami 2004 óta rákkeltő anyagnakminősül. Ám már rövid távú be-lélegzése is fejfájást, szédülést,valamint koncentrációs zavarokatokozhat.

A lakások, irodák jelentős ré-szét padlószőnyeg borítja. Leraká-sát ragasztóként szolgáló lágyító-anyaggal végzik, amely reakcióbalép az alsó gumi- vagy műanyagréteggel, és igen nagy koncentrá-cióban szabadít fel acetátokat. Ezekhosszabb távon felső légúti, aller-giás panaszokat idézhetnek elő.

És talán eszünkbe se jut, hogya változatos levegőillatosítók va-lójában népszerű szennyezőforrá-sok! A kellemes, természetes ha-tású illatanyagukat adó, szervesvegyületek hosszú távon kifeje-zetten károsak lehetnek. A köz-kedvelt narancsolaj alkotóelemeipéldául idővel bőr- és nyálkahár-tya-irritációt okozhatnak, bőrszá-razsággal járnak.

kari andrásA Eurofins KVI-PLUSZ Kft.biológusa, az ELTEdoktorandusza

ágoston csabakörnyezetvédelmi szakértő, a KVI-PLUSZ Kft.ügyvezetője a kszgysz elnöke

jánk nóravegyészmérnök, a KVI-PLUSZKft. LevegőtisztaságvédelmiVizsgáló Laboratóriumánakmunkatársa

A belső légterek mikrobiálisszennyeződését a levegő

hőmérséklete, magas páratartalma ésnem utolsósorban a nem megfelelő

szellőzöttség is befolyásolja.

Aarhusa világ legkisebb

nagyvárosa

Szöveg: szigeti-böröcz ferenc

fotó

: Mar

c Le

chan

teur

©sh

utte

rsto

ck

Aarhus külvárosában keresek egy bűvész-dobozra hasonlító, átalakított autószerelőműhelyt. Végre megtalálom a címet,de a ház előtt meghökkenek: egykomornyik fogad, fekete frakkbanés cilinderben. Persze a bűvész-doboz belülről is furcsa: aplafonról lógnak le a bú-torok, Dalít idéző, fur-csa festmények a fa-lakon és a rózsa-szín kávét kém-csőben szol-g á l j á kfel...

ztán megjelenik a ház vezetője, Thomas „Vovemod” Lütken, aki a bűvészdoboz-épü-letbe „szemléletformáló” programok formabontó központját álmodta meg. Én aWarm Welcome Society rendezvényre érkeztem, amelynek célja, hogy az Aarhusbanélő és dolgozó rengeteg külföldit – legyen az egyetemista (a városban minden hetedik

ember az), irodai alkalmazott vagy menekült – bevezesse a város különböző közösségeibe.„Aarhus Skandinávia legnagyobb egyetemének ad otthont, és rengeteg a külföldi munka-vállaló is. Mi pedig ki akarjuk használni mindazt a pozitív energiát, ami csak úgy árad avárosból. Tervünk, hogy új állampolgárainkat a számukra érdekes közösségek révén integ-ráljuk, nem mellesleg tudásukat ily módon hasznosítsuk” – mondja Thomas, valódi illuzio-nistahevülettel.

A demokrácia Dániában nem játék, és nem is üres szólam, különösen nem Aarhusban,a világ legkisebb nagyvárosában, amely nem mellesleg 2017-ben Európa Kulturális Fővárosa(EKF) volt. Merthogy jól felfogott érdeke mentén a város odaállt a kezdeményezés mögé,ezért Thomas most már városszerte rendezi furcsa eseményeit.

Pár évvel ezelőtt a dánokon kívül nem sokan ismerték Aarhust, az elmúlt években csen-desen felgyülemlett kulturális energia révén viszont Európa Kultuális Fővárosaként valósággalberobbant az európai és nemzetközi köztudatba. A berobbanás erejét jelzi, hogy amikor ahíres Michelin-kalauz 2015-ben először értékelte a várost, az egyből három csillagot is kapott.Számos európai város kísérletezik azzal, hogy újjáépítse a bizalmat lakosaival, s így új város-vezetési módszerek révén tudja őket bevonni a várospolitikába, a fejlesztésbe, a közszolgálta-tásokba és a társadalmi innovációba. Aarhus pe-dig – ráérezve az idők szavára – jó skandináv módramagát az állampolgárságot, annak gyökeres újra-gondolását tette 2017-es EKF-programjának fóku-szába. „Olyannyira, hogy a zene- és divatipar egyesképviselői panaszkodnak is a megjelenési lehetőséghiányáról” – mondja Tine Holm Mathiasen, a pol-gármesteri kabinet munkatársa.

A

Számos európai város kísérletezik azzal, hogyújjáépítse a bizalmat lakosaival, s így, újvárosvezetési módszerek révén tudja őketbevonni a várospolitikába, a fejlesztésbe,

a közszolgáltatásokba és a társadalmiinnovációba.

# D Á N I A # D E M O K R Á C I A # K U LT Ú R A

Gondold újra! „Nézz körbe: az egész város erről szól! És nemcsak az építészetet, a közteret,hanem a fenntarthatóság fogalmát, a közszolgálatot, a demokráciát és azállampolgárságot is újra kell gondolni! A várost mint életteret – lakóivalközösen.” Tine mindezt a változás legfőbb szimbólumaként emlegetettépület, a DOKK1 teraszán mondja. A tágabb környék ma már iskolapélda:Aarhus lépésről lépésre bontotta-bontja le talán legértékesebb területét, akikötő város felőli oldalát, hogy teret adjon a településnek. Itt található aSkandinávia legnagyobb könyvtárának helyet adó DOKK1, amely az ún.demokratikus építészet egyik legfőbb alkotása is egyben.

Kissé szkeptikusan ízlelgetem a szót: elmélázok azon, mennyire „dikta-tórikus” folyamat egy középület tervezése, de látom, hogy a hatalmas épületegy nagyon is emberléptékű közösségi tér, skandináv minimalista dizájnbacsomagolva: a fél város ott sütkérezik az őszi napsütésben az épületet övező,hatalmas panorámateraszon és a fantasztikus kilátást nyújtó lépcsőkön, deminden oldalon egy remek játszótér is található. Az elöljárók nagyonkomoly energiát fektettek abba, hogy a lakosokat is bevonják az épület ter-

vezésébe. A bejárat mögött a Citizen Service – az az ön-kormányzati iroda, ahol minden, az állampolgársággalkapcsolatos információ, a jogosítványtól az adóügyekiglekérdezhető és intézhető. Aztán egyszer csak észrevétlenülmár bent is vagyunk a könyvtárban, tele félrevonuló-sarkokkal, ahol tanulni és dolgozni lehet, gyerekeknekismerkedni a könyvvel, vagy csak újságot olvasni.

A DOKK1 amúgy is ikonikus pontja a városnak: itttalálkozik a Kattegat folyó a tengerrel. Itt telepedtek le anno a vikingek is,és itt épült fel Skandinávia mai napig egyik legjelentősebb kikötője. Kedvezőfekvése miatt a kereskedelem volt mindig is meghatározó a város életében,olyannyira, hogy Aarhus az elmúlt évekig lényegében egy volt a kikötővel.

A tágabb környék ma már iskolapélda:Aarhus lépésről lépésre bontotta-

bontja le talán legértékesebb területét,a kikötő város felőli oldalát, hogy teret

adjon a településnek.

Átalakuló Aarhus A DOKK1 ikonikus épülete az egészvárosi átalakulás szimbóluma, amelyfarkasszemet néz a ma még mindigjelentős forgalmat lebonyolító kikötőóriási daruival az öböl túlpartján

A hagyomány kötelezAarhus egyik legjelentősebb építészetialkotása az Arne Jacobsen dán építészáltal tervezett városháza, amelyegyszerűségével, funkcionalizmusával,hatékonyságával, világos és nyitotttereivel az új önkormányzatiságszimbóluma is

AARHUSXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

23

# É P Í T É S Z E T # K Ö Z Ö S S É G # T E R V E Z É S

fotó: szigeti-böröcz ferenc

fotó: Rudy Mareel ©shutterstock

# S É TA # L Á T VÁ N Y # M Ú Z E U M

24 AARHUSA FÖLDGÖMB 2018. november

Az átalakuló városAhol ma a Kattegat folyó a diákoknak helyet adólépcsősor és éttermek között folyik, ott pár évtizedemég autók dübörögtek, mint ahogy azt MortenSkou Nicolaisen dán várostervező pár hónapja nagyszenzációt keltve megmutatta a Twitteren. Azóta azutat elbontották, a folyót kiásták: a kulcsszó a „footfall”, amit talán „sétál-hatóságnak” lehetne lefordítani, s amely jó a helyi üzleteknek és éttermeknek,hiszen minden tévhit ellenére a kiskereskedelmi forgalom az autók kizárá-sával nagyon is nő – és természetesen jó a lakóknak is.

Bár vannak régebbi negyedei (Latin Quartier) is a városnak, sőt vanegy ún. régi város is – amely nem egy óváros, hanem Dánia legnagyobbszabadtéri múzeuma, ahol nem szétszórva, hanem valóban kisvárost alkotvajelennek meg a Dánia különböző vidékeiről idehozott házak –, Aarhus egymodern város, melynek jellegzetes pontjai szinte egytől egyig modern épü-letek. Ilyen a város művészeti múzeuma, az Aros, amely ugyan Európaegyik legnagyobb és legmagasabb színvonalú művészeti intézménye, mégisa különös, sok helyről jól látható tetőterasza miatt a legismertebb. A tetejéreOlafur Eliasson építész varázsolta azt a „Te szivárványpanorámád” elneve-zésű, kör alakú üvegfolyosót, amelyen körbesétálva 360 fokban látjuk avárost, mindig más színben. Mindenki imádja, hiszen általa a város magaválik kiállítási és művészeti tárggyá.

Az utat elbontották, a folyót kiásták: a kulcsszó a „footfall”, amit talán

„sétálhatóságnak” lehetne lefordítani, s amely jó a helyi üzleteknek és éttermeknek

és természetesen a lakóknak is.

Színes horizontAz Aarhus házai fölötti szivárvány-körpanoráma látványos műalkotássáváltoztatja magát a várost is, amelyJan Gehl, az „élhető” város világhírűdán építésze szerint „az embericivilizáció legösszetettebb alkotása,fenntartható és sikeresfejlesztésének hasonló komplexitástkell felmutatnia”

# S K A N Z E N # F O LY Ó # VÁ LT O Z Á S

Köz-térA közterek visszaadása a „köznek”Dániában régi hagyomány. egyikleglátványosabb példája épp Aarhusfő sétálóutcája a Kattegat partján.Bár sok országban félnek az autókbelvárosból való kizárásától, úgytűnik, ezen a többség csak nyerne

„Óváros”Aarhus egyik különös színfoltja a Den Gamle By, ami ugyan régi, mégsem óváros: világhírű skanzen, ahol a Dánia különböző pontjairólszármazó hagyományos épületek egy városrésszé állnak össze


fotó: ricochet64 ©shutterstock

A város másik, széles körben ismert múzeuma a környező tőzegmoha-lápból 1952-ben előkerült, a világon legjobb állapotában megmaradt, ter-mészetes úton konzerválódott múmiájának tartott ősemberről, a grauballeiférfiról nevezetes. A 2014-ben megújult, régimódi múzeum nemcsak Dánia,hanem a világ egyik leglátogatottabb intézményévé is vált, amely amúgy avárostól délre fekvő erdő közepén, egy magaslaton fekszik: teteje lényegébenegy domb, amelyen nyáron piknikezni, télen pedig szánkózni lehet. Ennyitaz emberközpontú dán dizájnról.

A távolban óceánjáró hajók sziluettje bontakozik ki: a globalizációszimbólumai, na és annak, hogy Aarhust a világ kétségkívül felfedezte.De lehet, hogy azért tódulnak a maga 320 ezerlakosával Dánia második legnagyobb városába azemberek, mert bejött a városmarketing: a „Gon-dold újra!” koncepció egyik első eleme ugyanisaz volt, hogy 2010-ben a város nevét az eredetidán Århusról hivatalosan is Aarhusra változtat-ták – csak azért, hogy segítsék a virtuális térbenbolyongók életét.

A „Gondold újra!” koncepció egyik elsőeleme az volt, hogy 2010-ben a város

nevét az eredeti dán Århusról hivatalosan isAarhusra változtatták – csak azért, hogy

segítsék a virtuális térben bolyongók életét.

KörgyalogA ma már a tengerparton mindenkiáltal taposható kör alakú sétányeredetileg a kulturális fővárosprojekt egyik művészeti terve volt,aztán a nagy sikerre való tekintettela mindennapi használatra is megépült

OkosságVárosi zöldfelület mint a zöldgondolatszóvivője? Avagy mitől is okos egy város? Okos-világítás, szenzorok használata, természetalapúmegoldások, okos- és fenntartható közlekedés,okosépületek, big data, digitális részvétel, e-ügyintézés? És hol van a környezetét tudatosan óvó, okos állampolgár?

# D I Z Á J N # D Á N I A # M A R K E T I N G



27

# K O N C E P C I Ó # N É V VÁ LT O Z Á S


fotó: Peter Helge Petersen ©shutterstock

# K I H Í VÁ S # M E G O L D Á S # E M B E R


Aarhus, az okosvárosA Magyarországon 2017-ben megjelent kormányrendelet sze-rint: „Az okosváros olyan település vagy településcsoport,amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktú-ráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdaságihatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalma-zásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti”.„Ha beazonosítasz egy társadalmi kihívást, már részese vagy a megoldásnakis” – ezt már Tine mondja, amikor az okosvárosról kérdezik, majdlelkesen magyarázza a már-már közhelynek tűnő igazságot, hogy nincsokosváros okos emberek nélkül. Csakhogy sokkal gyorsabban lesz egyváros tele okosapplikációkkal, mint „smart” emberekkel. Ahhoz sokkaltöbb idő és energia kell!

Bizalmat sugárzó utcakép Az egy dolog, hogy holland kollégámnem győz csodálkozni, hogy itt ténylegcsak a nagyon menő bringákat zárjákle, de a dán anyukák tényleg mindengond nélkül az utcán hagyják a babakocsiban alvó gyermeket, ha betérnek egy kávézóba

„Ha beazonosítasz egytársadalmi kihívást, már részese

vagy a megoldásnak is...”



29

# E N E R G I A # P A R K O L Ó # S Z Ü L E T É S

Bár Aarhusban a legismertebb okosmegoldás minden bizonnyal aDOKK1 automata városi parkolója, egyértelmű, hogy a városvezetésfelismerte, hogy tennie kell a „smart” állampolgárokért is: meg kell őketgyőznie, hogy együttműködve könnyebb egy jobb várost és világotépíteni. Persze Dániában könnyű, a demokratikus értékek itt mindig iskiemelkedően fontosak voltak, a társadalmi bizalom mértéke a világonaz egyik legnagyobb.

Amúgy a parkoló tényleg látványos, fényképezik is sokan: az emberbeállítja az autóját egy dokkolóba, kap egy jegyet, majd a robot viszi is le ateljesen zárt parkolóba gépjárművünket. 25%-kal több autó fér el így aparkolóban, mint közlekedőfolyosókkal, nem is beszélve arról, hogy egyvárosközpont (és egy parkolóház) forgalmában jelentős hányadot tesznekki az éppen parkolóhelyet kereső autók.

Természetesen a DOKK1 is tele van okosmegoldásokkal. A bejáratátólnem messze például gyerekek és idősek egyaránt furcsa üvegkalitkába do-bálják a könyveket: a kölcsönzött könyvek visszavétele teljesen automatikus.És ha szerencsénk van, egyszer csak megkondul a bejáratnál található ha-talmas gong is: született egy gyermek Aarhusban, a gombot közvetlenül aszülőszobán nyomják meg!

Tine azonban legnagyobb büszkeséggel mégis az épületben találhatóinnovációs központot mutatja be. A helyiségleginkább egy alternatív színház és egy iskola-terem furcsa elegyére hasonlít. Minden ön-kormányzati osztály egy csekély összeggel tá-mogatja a központ fenntartását, cserébe, habármely munkavállaló ki szeretné próbálni,meg szeretné vizsgálni saját innovatív ötletét,a központ munkatársai segítik a folyamatot.

Gyökeres átalakulásAz egykori teherpályaudvar helyénálló, innovatív kezdeményezéseknekhelyet adó konténerváros neve akárAarhus beceneve is lehetne

Amúgy a parkoló tényleg látványos,fényképezik is sokan: az ember beállítja

az autóját egy dokkolóba, kap egy jegyet,majd a robot viszi is le a teljesen zárt

parkolóba gépjárművünket.


# B O L D O G S Á G # H A R M Ó N I A # D Á N I A


A társadalmi aktivizmus újragondolásaDánia azért valahogy más, mint a többi skandináv ország. Itt is erős a kon-zumvilág, Aarhus főutcáján is elegáns táskáktól roskadozó emberek kor-zóznak. De pár nap alatt három mezítlábas hippit is láttam, pedig a híresChristiania nem is itt található. A jómódnak nyilván köze van ahhoz, hogyDánia a legboldogabb ország, s Koppenhágát rendre a világ egyik legélhe-tőbb városának hozza ki minden felmérés. MeikWiking, a dán Boldogságkutató Intézet igazgatójá-nak bestsellere szerint azonban a dánok sikerének atitka nem más, mint a „hygge”, azaz a harmóniáratörekvés művészete, a megnyugtató környezet él-vezete s mindennek a megosztása saját közösségük-kel. Akárhogy is, mindenestre sokatmondó, hogyaz együttműködés állítólag nagyon „hyggelig”. Ha

... a dánok sikerének a titka nem más, mint a „hygge”, azaz a harmóniára törekvés

művészete, a megnyugtató környezet élvezetes mindennek a megosztása saját

közösségükkel.

Eléggé dánA kikötő északi részén épült menő(és drága) új lakónegyedbentermészetesen közösségi kert istalálható. Sőt, még tyúkokat istartanak a lelkes helyiek...

„Kié a város? Kié a felelősség?” – kérdezik a Rethink ActivismFestival szervezői. Itt úgygondolják, az önkormányzatnakmár nem is nagyon kelleneprojekteket indítania, helyettemindent meg kell tennie, hogy a lakosok kezdeményezzenek, és a megvalósulást kell aztán a városnak irányítania


A CIKK MEGJELENÉSÉNEK

TÁMOGATÓJA AZ STA TRAVEL STATRAVEL.HU

31

# F E S Z T I VÁ L # D E M O K R Á C I A # F E J L E S Z T É S

használt könyveidet kirakod az utcasarokra egy rögtönzött könyvtárba, harészt veszel egy közösségi kertészet munkájában vagy éppen csereberepartikeretében szabadulsz meg használt ruháidtól – mindez a dánok szerint na-gyon erős boldogságfaktor.

Aarhus egy még „fehér” területén, a kikötő egyik használaton kívülirészében kerül megrendezésre az „emberek fesztiválja”, avagy a RethinkActivism Festival. Paul Natorp, a fesztivált is szervező civil szervezet vezetőjeszerint: „... fordítva ülünk a lovon: az alulról érkező kezdeményezések gaz-

dáinak kellene együttműködésre hívniuk a várostés nem fordítva. Persze ehhez bizalom és kölcsönösfigyelem kell. Ugyanakkor viszont minden állam-polgárnak ún. »mindennapi aktivistává« kelleneválnia, azaz mindennap sokkal többet kellene ten-nie társadalmi és környezeti jól-létünkért.”

Mindez nagyon illeszkedik úgy általában adánok társadalmidemokrácia-felfogásához, ame-lyet a dán író, N. F. S. Grundtvig így foglalt össze:

„Kevés embernek van túl sok, de még kevesebbnek túl kevés”. Aarhus ve-zetése komolyan veszi az elsőre talán filozofikusnak tűnő kérdést, leg-alábbis erről árulkodik, hogy a több száz fős delegációval Aarhusbaérkező Academy of Urbanism szervezete és az ún. Északi Városok Szö-vetsége egyaránt felvette programjába a meglehetősen „romkocsmás”fesztivál tanulmányozását.

„Aarhus dinamikusan növekszik, a város egyértelműen bekerült anemzetközi áramlatba, és az innováció és városfejlesztés tekintetébentényleg nagyváros lett. Ugyanakkor a helyiek szerint még mindig egy sze-rethető kisváros. Mindebben nagy szerepe van annak, hogy az önkor-mányzat mindent megtesz a lakosok együttműködésének aktivizálása és ahelyi közösségek támogatása érdekében” – foglalja össze Tine. Így születettmeg a lakosok által az önkormányzat közreműködésével írt „Aktív állam-polgárság-nyilatkozat”, amelyet a város vezetése teljes mellszélességgel fo-gadott el. Így Aarhusban nagyvárosiasan nagy dolgok történnek, különösena városfejlesztést tekintve.

„... fordítva ülünk a lovon: az alulrólérkező kezdeményezések gazdáinak kelleneegyüttműködésre hívniuk a várost és nem

fordítva.”

szigeti-böröcz ferencgeográfus, település-és területfejlesztő.


FÖLDGÖMB VILÁGLÁTÓ A TRENDFM-ENCSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KOR.

A rádióban vendégünk a témáról:SZIGETI-BÖRÖCZ FERENC

Korábbi műsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

Farkas nélkül nincs mese?

ÉRTÉKES ORDASA farkasok utóbbi időben megnövekedett európai állományát10-12 ezer egyedre becsülik. Annak ellenére, hogy e ragadozó a II. világháború előtt kontinensünk legtöbb részén a kihalás széléresodródott, az elmúlt évtizedekben gyors visszatelepedésük kezdődöttszinte mindenütt, ahol korábbi természetes előfordulásuk feledésbemerült. Bár e tájakat az ember mára határozottan átalakította, a környezettudatosság, a csülkösvadfajok – például a szarvas, őz ésvaddisznó – létszámnövekedése, valamint a farkasok törvény általivédelme gyors terjeszkedéséhez vezettek. Az alkalmas élőhelyeknekazonban van egy közös jellemzője: a visszatelepülő farkasok továbbrais ellenérzéseket keltenek a helyi közösségben

Szöveg: Matilda Klinkhart–Gigler Dóra–Patkó László

Wild Wonders of Europe, Staffan Widstrand, WWF

34 FARKASOKA FÖLDGÖMB 2018. november

FARKASOKXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

35

Vadászik a falkaA csülkösvadfajok elsődleges fontosságú prédák nagyragadozóink számára.Hazánkban táplálékszükségletük jelentős részét a vaddisznó, muflon,szarvas és őz fedezi. Magyarországon a Bükkben, az Aggteleki-karszton és a Tokaji-hegységben figyeltek meg szaporodó farkasállományt

Wild Wonders of Europe, Sergey Gorshkov, WWF

# K O N F L I K T U S # V E R S E N Y # E G Y Ü T T É L É S


farkasoknak nagy méretű prédaállatokra (pl. szarvas, őz, vaddisznó)és kiterjedt (80–150 km2) élőhelyekre van szükségük, amely konflik-tusforrást jelent a háziállataikért aggódó gazdálkodókkal, ráadásulversenyhelyzetet teremt a vadgazdálkodás résztvevőivel. A például

Észak-Amerikában húzódó, óriási, védett területekhez képest az emberuralta európai táj feldarabolódott tájegységekből áll, ahol a nagyragadozókegyütt élnek az emberrel. És mint minden együttélésnek, ennek is vannakárnyoldalai, de persze igen erős pozitívumai is. Ám a farkasok esetében azértékek valahogy rejtve maradnak a nagyközönség számára…

Nyilvánvaló, hogy a farkasok jelenléte költségekkel jár: itt leginkább ahaszonállatok elragadására kell gondolnunk, s ez könnyen értelmezhető,hiszen pénzben kifejezhető kárként jelenik meg. Ezzel szemben az érték-oldalt sokkal nehezebb kézzelfoghatóan meghatározni.

Ahhoz, hogy a farkasokhoz való viszonyunkmegváltozzon, a róluk alkotott, sokszor ellenőriz-hetetlen véleményeket és teóriákat felül kell írnia atények széles körű ismeretének. Az évszázados, nép-mesei negatív képet el kellene felejteni! – annak el-lenére, hogy ma is mégoly csábító például a médiaszámára…

A

Ahhoz, hogy a farkasokhoz valóviszonyunk megváltozzon, a rólukalkotott, sokszor ellenőrizhetetlen

véleményeket és teóriákat felül kell írnia a tények széles körű ismeretének.

Haszonállat-lesenA farkasok és egyéb nagyragadozókhaszonállatokat is elejthetnek. A megfelelő védekezési módszerek (pl. villanypásztorok, zártéjszakázóhelyek, nagy testű őrkutyák)jó hatékonysággal tudják mérsékelni a ragadozók károkozását

Staffan Widstrand, WWF


A rádióban vendégünk a témáról:PATKÓ LÁSZLÓ


FARKASOKXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

37

# T I S Z T E L E T # É R T É K # B E V É T E L

A „létezés” mint értékE karizmatikus faj puszta jelenléte természetvédelmi értékként kezelhető. Rengetegember tiszteli a farkasokat, jelenlétük sokaknak nemzeti büszkeségre ad okot.A nagyragadozókat termékek márkajelzéseként is használják, de a jól kezelt élő-helyek jelzői is lehetnek – különösen napjainkban, amikor a Föld biológiai sok-féleségének csökkenése komoly és megosztó téma, a farkas jelenléte meghatározótermészeti és történelmi örökséget képvisel.

A turizmus fellendítéseA farkasok – hasonlóan a többi emblematikus nagyragadozóhoz – mérhetőturisztikai értéket jelentenek. A Yellowstone Nemzeti Park farkasnéző túrái

például évente nagyságrendileg 10 milliárd forintnyi bevételttermelnek! Bár egy európai farkasokra specializálódott, ha-sonló forgatókönyv szerint zajló túra a kontinens beépí-tettsége miatt nehézkes lehet, de mindenképpen érdemesitteni változatokon gondolkodni, hiszen közvetlen bevételiforrást is jelenthet a helyi lakosság számára. Ezzel pedigmaga a faj is fokozott értékké válik a szemükben.

A Yellowstone Nemzeti Parkfarkasnéző túrái például évente

nagyságrendileg 10 milliárd forintnyibevételt termelnek!

Kóborló ragadozókA nagyragadozókat az élőhelyvesztés és életterükfeldarabolódása sok helyüttveszélyezteti. A hazainagyragadozó-állományokszoros összeköttetésben állnaka szlovákiaival. Az Északi-középhegységben elő medvék,hiúzok és farkasok folyamatosjelenléte azon is múlik, hogykapcsolatuk hosszú távon ismegmarad-e

Ola Jennersen, WWF-Sweden

Wild Wonders of Europe, Sergey Gorshkov, WWF

A biodiverzitás növeléseA ragadozók zsákmányszerzésükkel közvetlen hatással vannak a prédákcsoportjaira, ezáltal pedig az alattuk elhelyezkedő táplálkozási szintekre.A szarvasfélék állománysűrűségének csökkentésével hozzájárulhatnak a nö-vényzet megújulásához és a táplálkozási lánc hátterében zajló folyamatokhoz.

A szarvasfélék viselkedéseTermészetes ellenség hiányában a szarvasok élettere mára olyan területekre isáthelyeződik, ahol korábban kockázatos volt a táplálkozás. A be nem látható,menekülésre alkalmatlan vagy zajos területen (pl. patakparton), ahol a ragadozó

közeledtét csak későn veszik észre, a szarvasok kevesebbidőt töltenek és kevesebbet táplálkoznak, a növényzetpedig könnyebben megújulhat. Így a szarvasok „tér-képén” lesznek kockázatosabb „félelmi” zónák és ke-vésbé veszélyes területek.

Bár a ragadozó szerepét a vadászó ember részbenbetöltheti, ám ragadozók hiányában a szarvaspopulá-ciók nagysága egész Európában folyamatosan növek-

szik. És míg a vadászok hajlamosak az értékesebb egyedek (pl. trófeás példá-nyok) elejtésére, addig a farkasok választása általában a sérülékeny (gyenge,beteg, fiatal) egyedekre esik, ami egészségesebb korszerkezetű szarvas-állományt tart fenn.

Növénytársulások megújulásaA farkasok nyomása miatt csökken a szarvasfélék egyedszáma, ez pedig lehetővéteheti a fiatal növényzet természetes burjánzását a korábban szétlegelt helyszí-neken. A természetesebb növényzet újjáéledése új élőhelyeket teremt, így egy-részt természetes rovar-, madár- és emlősközösségek, hosszú távon pedig ke-ményfás társulások jelennek meg – ezekből pedig még az ember is gazdagodhat.

Míg a vadászok hajlamosak az értékesebbegyedek elejtésére, addig a farkasok

választása általában a sérülékenyegyedekre esik, ami egészségesebb

korszerkezetű szarvasállományt tart fenn.

Párban szép az életA farkas monogám faj, a falkábanélő domináns pár szaporodik, a fiatalok felnevelésében pedig a csapat többi tagja is segítségetnyújt. A kotorékot elhagyva a kölykök az ún. „randevúhelyeken”kezdenek szocializálódni a többifarkassal, majd 4-5 hónapos korbanmár a közös vadászatba isbekapcsolódhatnak

Téli nyomolvasásA farkasok és más nagyragadozókjelenlétének kimutatásárakiemelkedően fontos a téli időszak.Ilyenkor a lábnyomok sokáigláthatók maradnak és a hóbankönnyen azonosíthatók. A DNS-mintaalapjául szolgáló ürüléket,vizeletet vagy vérmintákat pedig ahideg jól konzerválja

Ola Jennersen, WWF-SwedenXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

# R A G A D O Z Ó K # F E N N M A R A D Á S # É L Ő H E LY

# Á L L O M Á N Y # K O R L Á T O Z Á S # A N YA G K Ö R F O R G Á S


Idegenhonos fajok visszaszorításaAzt ugyan még nem tudjuk, hogy mennyire képesek a farkasok befolyásolniaz özönfajok európai terjedését, ám távoli példákat már ismerünk. Ausztráliábanpéldául a csúcsragadozó szerepét betöltő dingók hatékonyan korlátozzák abetelepített vörös rókák elterjedését, így hozzájárulnak az őshonos, kis méretűemlősök állománynövekedéséhez.

A „takarítók” megjelenéseA dögevők „támogatása” révén a nagyragadozók komoly hatással vannak azanyagkörforgásra is. A farkasok nem mindig fogyasztják el maradéktalanul azáldozatukat, és néha magára hagyják a tetemet, hogy ezzel is csökkentsék amegvédésével járó energiabefektetést és kockázatot. A ma-radékot különböző állatcsoportok (pl. dögbogarak, sasok,rókák, sakálok), illetve olyan lebontószervezetek dolgozzákfel, mint a baktériumok vagy a gombák. Ezek szervetlenanyaggá alakítják át a táplálékukat, amely ebben a formá-ban már a talajt gazdagítja, így pedig bezárja a természetestáplálékkörforgást. E folyamatok mind hozzájárulnak ajól működő ökoszisztémák fenntartásához.

A farkasok nem mindig fogyasztják elmaradéktalanul az áldozatukat, és néhamagára hagyják a tetemet, hogy ezzel is

csökkentsék a megvédésével járóenergiabefektetést és kockázatot.

Kutya vagy farkas?Szaporodásra képesek egymással,így lábnyomuk is könnyenösszekeverhető

Monte Hummel, WWF-Canada

Ola Jennersen, WWF-Sweden

41

# F E R T Ő Z É S E K # K I H Í VÁ S # E G Y Ü T T É L É S

Fertőzések kordában tartásaA farkasok gyakran vadásznak beteg állatokra, amellyel egyrészt mérséklika fertőzések lehetőségét a prédacsoportokban, ám közvetve a háziasított fajokbetegségeinek terjedését is csökkentik. Így tehát az állattartás is nyerheta farkas jelenlétével, hiszen a vad patások fogyásával csökkenhet a fertőzőbetegségek átadásának lehetősége is. 2016-ban kanadai kutatók egy erős far-kaspopuláció fenntartása mellett érveltek, hiszen így prédáik kevésbé tudjákmegfertőzni szarvasmarha-tuberkulózissal a háziállatokat. A 90-es évekbenszlovák kutatók megfigyelték, hogy a jelentősebb farkaslétszámmal bíró terü-leteken alacsonyabb a sertéspestissel fertőzött vaddisznók száma, mint a raga-dozómentes élőhelyeken. A beteg állatok elejtése tehát fenntarthatóbb mező-gazdasághoz és végső soron egészségesebb emberi közösségekhez is vezethet.

UTÓSZÓA ragadozók kezelése tudományos és társadalmi-politikai jellegű kihívás is.Újbóli, hazai megjelenésük nem mentes az ellenérzésektől, ám a megoldáskézenfekvőnek tűnik. Minimalizálni kell a közvetlen ember–ragadozó-konfliktust és maximalizálni az együttélés elfogadottságát – elsősorban aközvetlenül érintett gazdálkodók körében. A korábban kihalás szélére jutottfarkasok európai visszatérése természeti örökségünk, amely közös fellépéstés közmegegyezést követel a fenntartható létezés érdekében.

Patkó László a WWF MagyarországAlapítvány Nagyragadozóprogram-vezetője

Gigler Dóra A Lisszaboni Egyetem végzőskonzervációbiológia szakoshallgatója, a bükki farkasokviselkedését vizsgálja

Van remény...A farkasok és más nagyragadozók európai állományai az utóbbi évekbennövekedésnek indultak. Az együttélésnekszakmai konszenzusokon kell alapulni. A populációk fenntartása legalább annyira társadalmi és gazdasági kérdés,mint amennyire természetvédelmi érdek:„Csak a hegyek léteznek már oly régóta,hogy elfogulatlanul hallgassák a farkas üvöltését” (Aldo Leopold)

Együttműködés a jövőértA határokon átnyúló állományok fenntartása csak közös erőfeszítésselérhető el. A WWF Magyarország 2017végén indult Euro Large Carnivores LIFEprojektjének elsődleges célja, hogyelősegítse a különböző érdekcsoportok– állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – köztikommunikációt és közös munkát

Wild

Won

ders

of E

urop

e, Se

rgey

Gor

shko

v, W

WF

# T I S Z A # K U LT Ú R A # S Z E N N Y E Z É S

folyó megőrzése és vizénektisztán tartása fontos nem-zeti és globális érdek, mégismerényletek sorozatait kö-

vetjük el ellene. (Gondoljunk csaka 2000-es cianid-katasztrófára, ami-kor a nagybányaiAurul bányavállalategyik tározójánakgátszakadása miatt100 000 m³ cianid-és nehézfémtartal-mú szennyvíz zúdult a Lápos fo-lyóba, majd ezen keresztül a Sza-mosba és a Tiszába. A koncent-ráció 180-szorosan haladta mega határértéket, így gyakorlatilag

kimosta az életet a folyóból… A18 éve történt szennyezést a cser-nobili atomerőmű-baleset ótatörtént legnagyobb európai kör-nyezeti katasztrófának tartják.)

A folyónak – rengeteg víz-ügyes és halászati szakember se-gítségével – sikerült pár év alattmagához térnie, jóval gyorsab-ban, mint ahogyan azt az akkori

TISZATiszta műanyag

Szöveg: Hankó Gergely

Mit jelent nekünk a Tisza? Vízi-túrát, kikapcsolódást, horgásza-tot, fürdőzést. Ha egy picit hát-rébb lépünk és jobban belegon-dolunk, ez a folyó a régmúlt ótaaz alföldi élet és kultúra egyikfő meghatározója: falvak, vá-rosok tucatjai viselik nevét, ren-geteg szakmát (csíkász, pákász,pöndörös), fortélyt és kifejezést(vejsze, kece) köszönhetünk neki.Élelmünket és ivóvizünket biz-tosítja, hat a klímára, energiáttermel, öntözővízzel látja el föld-jeinket, és hajózhatóságával ipariés személyi szállítást tesz lehe-tővé – s még hosszan sorolhat-nánk...

A 18 éve történt tiszai cianid-szennyezést a csernobili

atomerőmű-baleset óta történtlegnagyobb európai környezeti

katasztrófának tartják.

a

# H U L L A D É K # M Ű A N YA G # Á R T É R

csapdába kerülve... A 2017. februári jégzajlás látképea cigándi hídról... sokszor vadakatis fogságba ejtve, 2-3000 tonnahulladék vonult le a vízen néhánynap leforgása alatt...

rajnából és Romániából szárma-zik, ahol sok település a folyó-parton vagy az ártéri erdőkbenhelyezi el hulladékait. A téli hó-napokban felgyűlt szemetet a ta-

vaszi olvadékvizektől és esőtőlmegduzzadt folyó a hátára veszi,átszállítja a határon, majd az al-sóbb szakaszok árterein, homok-szigeteinek partján rakja le: a

kutatások jósolták. A természet-nek ebben rejlik az igazi ereje:megújuló és öntisztuló képességea legavatottabb kutatókat és szak-értőket is képes ámulatba ejteni.Ám 2004 táján megkezdőd-tek a folyamatos és egyrenagyobb méreteket öltőhulladékszennyezések…

HulladékcunamiA Tiszán lassan másfél évti-zede hömpölyög a hulladék, s ezévi több ezer tonna háztartásiszilárd és folyékony anyag levo-nulását jelenti a folyón. Túlnyomórészük határainkon túlról, Uk-

felhalmozódott uszadék sok eset-ben milliós károkat okoz, sőtnéha vízminőség-védelmi készült-séget is el kell rendelni az uszadékveszélyesanyag-tartalma miatt.

A 2017-es jeges ár utántöbb mint 2400 m³ hulla-dék maradt a hullámtér-ben, melynek kárelhárításimunkái százmilliós nagy-ságrendre rúgnak, s a víz-ügy több száz emberrel he-tekig takarította az ártéri

erdőket, az élőhelyben és az élő-lényekben okozott kár pedig fel-becsülhetetlen.

A téli hónapokban felgyűlt szemeteta tavaszi olvadékvizektől és esőtőlmegduzzadt folyó a hátára veszi,

majd az alsóbb szakaszok árterein,homokszigeteinek partján rakja le.

plasztikcunami (2008)a vízügy teljes meder-zárat rendelt el, s így a vízről, markolókkaltermelték le aszennyezés nagy részét

Fotók: FETIVIZIG

Fotó

: Sza

bó Sá

ndor

# Ö S S Z E F O G Á S # H U L L A D É K # V E R S E N Y

44 PET-KUPAA FÖLDGÖMB 2018. november

PET-Kalózok a TiszánA PET Kupa Program immár6 éve küzd a szennyezés ellen éskutatja a megoldási lehetőségeket.A Természetfilm.hu Egyesület általindított kezdeményezés mára egyegész évben zajló rendezvényso-rozattá, országos – és lassannemzetközi–összefogássá nőt-te ki magát. A JoinTisza le-génysége például 4 konti-nens 8 országából (India,Marokkó, Amerikai EgyesültÁllamok, Egyesült Királyság,Szerbia, Szlovákia, Olaszor-szág, Norvégia) érkezett a Felső-Tiszára, hogy vízügyi, hulladékosés marketing-szakértelmükkel se-gítsék az összefogást, s annyiraotthonosan mozogtak a felső-tiszai

körülmények között, hogy meg isnyerték az idei Kupát…

Vizsgáljuk az ártéri erdőket,meghatározzuk a szennyezett he-lyeket, tisztítóberendezéseket ter-vezünk, takarítóakciókat, oktatá-

sokat, rendezvényeket szervezünk,és minden évben megrendezzük atiszai hulladékderbyt, amikor ishulladékból épült hajókkal ver-senyzünk a Tiszán, határozott fi-

gyelmet keltve a helyi strandokonés az országos médiában… Valakinapelemes meghajtást választ, van,aki hatalmas hajókormányt szerelfel, egyesek vitorlát húznak, másokaz újrahasznosított raklapokban

hisznek.De kikért szállnak hajóra

a kalózok? „Szép, szőke sze-relmünk, a Tisza” rendkívülgazdag növény- és állatvilágotthona, melynek köszönhe-tően hazánk leghosszabb öko-lógiai folyosóját alkotja. Az

árterek biodiverzitása vetekszik azesőerdők flórájával és faunájával, sezért is különösen fontos, hogy eváltozatos és sokszínű helyeket meg-őrizzük a jövő generációk számára.

De kikért szállnak hajóra a kalózok?„Szép, szőke szerelmünk, a Tisza”

rendkívül gazdag növény- és állatvilágotthona, mely hazánk leghosszabb

ökológiai folyosóját alkotja.

PET-KUPAXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

45

# T I S Z A # M Ű A N YA G # P A L A C K

Műanyag bolygóA fogyasztói társadalom és például a nagyvárosi lét egyik legérzé-kenyebb pontja a hulladék. Kevés figyelmet szentelünk neki,pedig ökológiai hátizsákját, negatívumait figyelembe véve kiderül,hogy óriási és részben ismeretlen problémával állunk szemben.A túlzó fogyasztás, csomagolás, szállítás, tartósítás drasztikusannöveli a városok ökológiai lábnyomát. Ha ehhez nem párosulmodern hulladékgazdálkodási rendszer vagy magas szintű, kör-forgásos gazdasági modell, akkor olyan globális probléma kelet-kezik, amit talán az óceáni szemétszigetek példáznak a legjobban.Egy palack, ami Kárpátalján a Tisza árterébe kerül, pár év alatteljut az óceánokig, és ott már mikroműanyagként szennyezi to-vább környezetét és az élőlényeket.

400 millió tonna műanyagot gyártunk évente a világon, ami-nek visszagyűjtése és hasznosítása szinte lehetetlen. Az EurópaiUnió műanyag-stratégiája is tükrözi a probléma nagyságát, és át-fogó, megelőző és komplex megoldásokat javasol. A kérdés az,hogy tudunk-e globálisan együttműködni és tenni a felesleges,túlzó műanyag termékek és csomagolások visszaszorítása terén?...

Fejlesztés alatt az M. V. PETényi – avagy a Szemétevő Szeméthajó!2016-ban az „Adjuk Össze!” kampányoldalon 754 000 Forint gyűlt össze az első hazai, folyamiszemétszedő gépezetre. A tervezés megindult, s maga ahajó vízre is került a 2017-es PET Kupán. A hulladék-lehalászó egység tervezése még folyamatban, de a hajómint teherhordó és anyahajó remekül működik

„Üzenet a palackban” a Víz-Világnap alkalmából (2018. március 20-án) volt az „Üzeneta palackban – avagy a PET-Kalózok hivatalos története” című!52 perces ismeretterjesztő film bemutatója. bízunk benne, hogyez az összefogás példaértékű lesz, és sikereinken más országokpolgárai is felbuzdulnak! E film remélhetőleg segítségünkrelesz ebben, Mert mindenkiben ott lapul egy vérbeli PET-Kalóz,csak a megfelelő társaság és cél kell az előcsalogatásához!

EU 15%

18%energetikaihasznosítás

15%szelektív hulladék

18%hulladéklerakó 49%

nem kerül vissza

a hulladék-áramba,elvész

Az EUrópai unióban gyártott műanyag 51%-a

kerül csak a hulladékáramba, a többi a fel-

használóknál marad, illetve a környezetbe jut!

egyéb 85%

Világműanyaggyártása(2015): 322 millió

tonna

# F E L M É R É S # P L A S Z T I K # U S Z A D É K

Feltárás, követés, elemzéssegítő kéz tisztítottmeg. A felmérés ta-pasztalata, hogy aprobléma sokkalösszetettebb és sú-lyosabb, mint elsőregondolnánk. A ki-rakódott hulladék egy része gyor-san morzsálódik és darabolódásnakindul (például a purhab és a hun-garocell/polisztirol), az olajosfla-

konok és rovarirtó spray-k pedigrövid úton jelentenek kockázatot.

A hulladék nagy része ráadá-sul nem is látható, de az iszapbalerakódó nehezebb anyagokrólsincsenek pontos adatok. Ukraj-nai, romániai vizsgálatok szerintnáluk még szinte minden ház-tatrtási hulladék jelen van (a ve-szélyes anyagokat is beleértve!),de ezek a magyar szakaszon márnem láthatóak.

Takarítás közben magától ér-tetődő, hogy finomelemzést is vé-gezzünk a hulladék-előfordulásról– nemzetközileg elfogadott mód-szerrel a nagyobb áradások után.

Egy ilyen vizsgálat során pl. azt azátlagértéket kaptuk, hogy az uszadék96%-a műanyag és minden négy-zetméterre 12 db hulladék jut…

A PET Kupa hulladékgyűjtő ha-jósversenye mellett megkezdődötta súlyosan szennyezett területekfelmérése is. A munkát a PETKupa szervezői és önkéntesei im-már 3 éve végzik egy mobilapp-likáció segítségével, ami átláthatóváés kezelhetővé teszi a szennyezetthelyszíneket és mennyiségeket.160-at már jól ismerünk a Felső-Tiszán, amelyből 21-et a számos

A kirakódott hulladék egy részegyorsan morzsálódik és

darabolódásnak indul, az olajos-flakonok és rovarirtó spray-k pedigrövid úton jelentenek kockázatot.

PlasztikerdőA 2016-os monitoring során talált,legsúlyosabban szennyezetthelyszínt idén télen takarította ki a PET Kupa és a vízügy: 4 hektárról 4 tonna hulladékot gyűjtöttek...

Garbológiaa modern kor régészeteA tiszai partfalban, Zsurknál – minta fa évgyűrűi – megfigyelhetőek az évekkel ezelőtti szennyezésekszintjei


A rádióban vendégünk a témáról:HANKÓ GERGELY


PET-KUPAXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

47

# Á R T É R # T I S Z A # P A L A C K

Ártéri plasztikvilágFriss csapattagként izgatottan vártam első terepi bevetésemet. A felderítőkülönítményben mellcsizmá-ban és csőre töltött okostelefonokkal készültünk az első partaszállásra. Nem kellett sokáig várni, sokszormár a vízről is árulkodtak az erdőben rejtőzködő PET-bányák. Felváltva szálltunk ki a jobb és bal parton,sokszor meggyűlt a bajunk az ártéri japánkeserűfűvel (Fallopia japonica), ami hektárokat képes bebo-rítani. Gyűltek a szennyezett helyszínek és a felvételek, de igazán nagy fogásra – hál’ istennek! – nemakadtunk. Hamar el is telt az első két nap, s dolgavégeztével a csapat nagy része haza is ment. Bennemmég motoszkált a kíváncsiság, s sikerült is meggyőznöm lelkesedésemmel vezetőnket, Csít (SzerencsiCsaba), a Sonar Búvárcsoport életmentőjét, hogy vigyen tovább még egy napot. Vásárosnaménybólindultunk, a Szamos és a Kraszna betorkollása alatt szinte azonnal érezhetően nőtt az uszadékmennyiség.Az igazi meglepetés a 678-as folyamkilométer után jött, a jobb parton. Alig másztam fel az ártéri erdőelső szintjére, máris kezdett kirajzolódni a hulladékszőnyeg. Ahogy beljebb vágtam magam, egyszercsak szemem elé tárult a műanyag erdő… Több mint 40 percig gázoltam fel-alá a néhol térdig érőplasztikban. Próbáltam megkeresni a szennyezés széleit, de nemsokára feladtam. Ott álltam a semmiközepén, kilométerekre minden településtől, fejem felett a madárfészkekkel, lábam alatt a szüntelenülpattogó palackokkal… Életem legszürreálisabb élménye volt: tehetetlennek éreztem magam, torkomata sírás szorongatta. Elkészítettem a fotókat, videókat, felvittem a koordinátákat, s villámgyorsan vissza-mentem a motorcsónakhoz: „Irány haza, ebből mára elég volt!” – mondtam lesújtóan Csínek, aki láttarajtam, hogy vert seregként tértem vissza… De nem kellett 1-2 óra, s hazafelé már a terület kitisztításáttervezgettük.

A helyszín kitakarítására másfél évvel később került sor az akkori Földművelésügyi Minisztérium(jelenleg Agrárminisztérium), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Felső-Tisza-vidéki VízügyiIgazgatóság támogatásának köszönhetően. A 4 hektárnyi védett, Natura 2000-es erdőben mintegy4 tonnányi hulladék gyűlt össze: kb. 600 zsák szemét (~60-70 m3), kb. 30 m3 hasznosítható anyag és12 000 db PET-palack.

Összesen 1,6 tonna volt a hasznosítható hulladék, s ebben rejlik a PET Kupa egyik fő ereje:önkénteseink minden darab hulladékot alaposan átválogatnak és tömörítenek. Nekik köszönhetőenpalackok tízezrei kerülnek vissza a körforgásba minden évben.

# V E S Z É LY # M Ű A N YA G # K U TA TÁ S

48 PET-KUPAA FÖLDGÖMB 2018. november

Mikroműanyag-veszély Az ártéri hulladék környezetében lévő víz- és iszap-minták elemzéséből kiderült, hogy a mintákban ftalát,azaz a műanyaggyártás egyik mellékterméke található,mégpedig a határérték kétszeres mennyiségében! Aztána kutatók a mikroműanyagok (az 5 mm-nél kisebbműanyag darabok) nyomába eredtek.

Ezek természetes vizeinkbe a szintetikus szövetbőlkészült ruhák mosásából, a szennyvíztisztítókon ke-resztül a kozmetikai szerekből, valamint a környezetbenjelen lévő műanyag hulladékok fizikai-kémiai aprózó-dása útján kerülnek be. Előfordulásuk kutatása azutóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés közép-pontjában áll, azonban eddig elsősorban tengeri kör-nyezetben hajtottak végre vizsgálatokat.

A Tiszában köbméterenként átlagosan 4,9 db,300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb,míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske ta-lálható. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy több milliómikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként!

hankó gergelya Környezetvédelmi Szolgáltatók és GyártókSzövetsége ügyvezetője,a PET-Kupa projektvezetője

Fülön csípett műanyagAz 5 mm-nél kisebb mikroműanyagok beazonosítása a Wessling laboratóriumában

az Első tiszai mikroműanyag-mérésA Wessling Hungary Kft. segítségével készült el az elsőhazai, folyami mikroműanyag-vizsgálat

MagasépítészetA Nap, a közösség, a létfenntartásés az (élet)minőségImmár tizedik éve minden nyáron a Himalájában dolgozunk, évente negyvenkörüli magyar és néhány külföldi önkéntessel. A Csoma Szobája AlapítványKőrösi Csoma Sándor emlékének ápolására jött létre, és nem tudjuk, hogy amagashegyi extrém körülmények, a résztvevők sokszínűsége, a helyi közösséggelkialakult, elmélyült kapcsolat vagy a dalai láma személyes áldása okozta-e, dea szervezet elkezdett úgy viselkedni, mint egy élőlény: alkalmazkodik, reagál akörnyezet változásaira, célirányosan formálódik

Szöveg: Irimiás Balázs–kacsó jános

Fotó: Mohai Balázs

# H I M A L Á J A # É P Í T É S Z E T # O K TA TÁ S

52

Szakmai vita a tökéletes gerenda kivitelezésérőlJani, a művezető és Sonam, a zanglaiasztalos között

relikvia A baseball sapka a közös tervezgetéssorán sem maradhat le Rabyang, a gyógyszerész fejéről

teljesítménymámorA 2018-as első önkéntes csapat és a 24 traktornyi kő összegyűjtésébőlfakadó öröm

szokásos műemlékmentő hozzáállást hamar szűknek éreztük. Jönneka napnyugati bölcsek, és saját tetszésükre formálják az általuk kivá-lasztott épületeket… hogy amikor a zavartalan történelmi és gazdagkulturális környezetben kikapcsolódni vágyó honfitársaik erre járnak,

jól érezzék magukat. Az őslakos közösség ráadásul roppant tanulékony. Ésha arról van szó, évente hagyják lepusztulni a hagyományos technológiávalfelújított sztúpákat, hogy a napnyugati bölcsek visszatérjenek, és elször-nyülködve nyúljanak ismételten a zsebükbe – megmentendő a világörökségutolsó maradványait.

Mindezen akkor léptünk túl, amikor a legnagyobb történelmi sztúpafelújítása után egy évvel újra siralmas állapotban fogadott a műemlék, és ahelyiek ismét végtelenül nyitottak voltak a közreműködésünkre, hogy azamúgy 1-2 napi karbantartást hat és fél ezer kilométer távolságból mi szer-vezzük és vezényeljük le…

Hasonlóan zajlott az oktatás is. Eleinte hatalmas lelkesedéssel vetettükbele magunkat a nemzetközileg már bizonyított, élményeken alapulóangolnyelvtanításba és -tanárhelyettesítésbe. Mindaddig, amíg minduntalanakadályokba nem ütköztünk. Hiába élvezték a diákok annyira, hogylyukasóráikat és délutáni szabadidejüket is a mi önkénteseinkkel tölthették,a tanári kar egy része nehezményezte a territóriumukon zajló térhódítást.Mára kreatív különórák és felnőttoktatás lett belőle, amit már osztatlanlelkesedés övez.

A Napiskola-építés mint húzótevékenység is in-kább úgy indult, hogy segítsünk a helyben élő em-bereknek az oktatás kontra mezőgazdaság meccslejátszásában. Mi erre építészeti választ adtunk, hi-szen a Nap melegével fűtött intézmény áthelyezhetiaz oktatás súlypontját a mezőgazdaságilag üresjáratútéli időszakra. Ám az eredmény és a következmé-nyek minden várakozást felülmúltak!

A

... hagyják lepusztulni a hagyományostechnológiával felújított sztúpákat, hogy

a napnyugati bölcsek visszatérjenek, és elszörnyülködve nyúljanak ismételten

a zsebükbe – megmentendő a világörökségutolsó maradványait.

Fotó: Ódry Szilvia

CSOMA SZOBÁJA ALAPÍTVÁNYXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

53

# Ö N K É N T E S E K # É R T É K R E N D # P A R T N E R

Közösségi építészet

– adomány helyett

közös alkotásA munka során messziről érkezettemberek különböző értékrendjekapcsolódik össze és erősíti egymást,de leginkább a helyiekkel valóegyüttalkotás teremti meg az igazibeágyazottságot, amiből a hazatérőönkéntesek szintén hoznak valamit.Ha nem segítendő szerencsétle-neknek, hanem megrendelőknektekintjük a helyieket, saját önkén-teseinket pedig nem segédmun-kásoknak, hanem kreatív partne-reknek, egészen más megvilágításbakerül az egész vállalkozás.

Fotó: Szabó Dorka

Fotó: Szabó Dorka

54 CSOMA SZOBÁJA ALAPÍTVÁNYA FÖLDGÖMB 2018. november

Csoma Napiskola, Zangla: landolás a passzív szolár-vadászmezőkönElső iskolánk – bár hazai építészeti közreműködéssel (Archikon Épí-tésziroda) terveztük – felépítése leginkább egy folyamatosan kézivezéreltMars-landoláshoz hasonlított. Magabiztosakká váltunk azokon a terü-leteken, amikre jól működő építészeti választ találtunk: például a nap-termek faszerkezetű dupla üvegezése, vagy a szalmával szigetelt, külsőfalak. Közben körülhatároltuk azokat az épületrészeket, ahol továbbikísérletezésnek van helye: ilyen például a lapostetők vízszigetelése.

zanglai napiskolaA birtokba vett épület megfelelőtájolása, jó szigetelése miatt biztosítja a téli időszakban is a tanulás lehetőségét.mindennek az alapja: A napsütéses óráknagy száma és a jelentős tengerszintfeletti magasságban ható erős sugárzásienergia

kő kövön a hegyi kősivatagban a játékok a földönhevernek. a tanulás mellett erre is jut idő

Fotó: Szabó Dorka

# F A L U K Ö Z Ö S S É G # I G É N Y E K # N A P

Tanpó: kiforrott, passzív szolár-technikaTavaly Tanpó falu felkérésére egyolyan egytantermes Napiskolát épí-tettünk, amely a korábban felépítettzanglai Napiskolához hasonlóan azord himalájai télben, fosszilis ener-giaforrás elégetése nélkül is alkalmasemberi tartózkodásra.

A faluközösség kérése volt, hogyegy szezon alatt (praktikusan július–augusztus) építsük fel az iskolát, hogytélen már használatba tudják venni agyerekek. Sikerült, s ez még európaiviszonylatban is rekordnak számítana.(Na jó, a közművek teljes hiánya és ahelyi lakosok által előre összehordottkő- és vályogmennyiség azért sokatlökött a lendületünkön.)

Határozott cél volt, hogy a helyierők kivitelezésbe történő bevonásávala szolárépítési elveket ismertté és sza-badon másolhatóvá tegyük. Ez egy-fajta nyílt forráskódú építészetet jelent,amit nem mi találtunk fel, de nagyona magunkénak érezzük.

Fotó

: Moh

ai B

aláz

s

# Z A N G L A # H I M A L Á J A # É P Ü L E T

Apácakolostori Napiskola: a kocka a hegyoldalra van vetve2017-ben a zanglai apácakolostor is felkért minket egy szoláriskolaépítésére, mivel az ott élő gyerekek nem járhatnak ki a falusi Napis-kolába. A megvalósítás kezdete ez évre esett, de világossá vált, hogy anehéz terep és a rendhagyó megrendelő miatt ez nem egynyári prog-ram lesz. Jánosi Péter antropológus például először napokig beszélge-tett az apácákkal, hogy feltérképezze az érzékeny és kifinomult mű-ködésű közösséget.

Kiderült, hogy itt most pusztán a tanterem nem elég, jobb, ha kiegészülegy imateremmel és egy konyhával is. A kolostori élet részletes napi leosz-tásban zajlik, melynek kulcseleme a reggeli szertartás (pudzsa), s a napsorán többször is zajlik közösségi ima. A jelenlegiimaterem télen fogvacogtatóan hideg, s a téli okta-tást emiatt megoldhatatlan. Az egyedüli igazán me-leg helyiség a konyha, amit olajtüzelésű kályhávalfűtenek, és amúgy is egész nap teát főznek benne.

A szűkös terület és a korlátozott tájolási lehe-tőségek miatt egy meredek sziklafal lett az ideális

Jánosi Péter antropológus például előszörnapokig beszélgetett az apácákkal, hogyfeltérképezze az érzékeny és kifinomult

működésű közösséget.

óriások lépcsőjeÍgy néz ki több, mint 40 traktornyi kő,kézzel felhordva, formába rendezve,amely az épülő iskola alapzatáulszolgál

a zanglai oázis fölött a meredek hegyoldalban építendőiskola helyszínén Lelkes együttműködőtársaink: a zanglai apácakülönítmény


57

# H E G Y O L D A L # I S K O L A # É P Í T K E Z É S

helyszín. Az okos ember sziklára épített – írja a Biblia, mint a helyes hitmetaforáját. És ez egy váratlan kapcsolódási pont a tibeti kultúrával,ahol a kolostorépítés alapszabályai közé tartozik e jó tanács helyi viszo-nyokra faragott formája. A kolostort olyan kiemelkedő sziklára érdemesépíteni, amely mögött van egy magasabb hegy is. Ez utóbbi kitételt ajobbára onnan érkező olvadékvízből élő magashegyi sivatagi környezetszülte. Ugyanakkor egyik szent szöveg sem taglalja, hogy milyen erő-feszítésekkel jár ennek a megvalósítása... Annyival könnyebb sík talajra,lapos földre építeni, hogy néha meg tudtuk érteni a balga embert.

Először az évszázadok alatt rárakódott többméternyi vályogrétegetkellett eltávolítanunk a szikláról. Nemcsak leszórtuk a magasból, hanemkülön is gyűjtöttük, hiszen a késõbbi építkezések során ezt is felhasznál-juk. Még a meglévő pottyantós illemhely köveivel is így tettünk, mivelez kiemelten fontos helyszín az apácák számára, mert ide csak egy bizo-

nyos láma járhatott. (Persze csak gyalog, hiszen akolostor területére sem jármű, sem állat be nemjöhet – és nem is tud a szűk bejárat miatt. A ka-puzat ugyanis egy alacsony nyílású átjárósztúpa.Éppen olyan magas, hogy a túlméretes önkéntesekés művezetők kénytelenek egy alázatos főhajtássaláthaladni alatta. A színes fejsebek és egyéb harcisérülések jelzik, hogy eleinte nem lehettünk elégalázatosak…)

Az igazán nehéz munkát a kő gyűjtése és annak felhordása jelentette.Az alaptest helyenként a 6 méteres magasságot is elérte, ami sík vidékenmár önálló épületnek is elmenne. A 7x7 méteres alapterület nem hangzikijesztőnek, de a soktonnányi, mélyben fekvő folyóhordalék-követ a3800 méteres magasságban emberi erővel kellett megmozgatni – s mind-ezt pusztán azért, hogy vízszintesbe hozzuk az alapzatot. A patakok

A kolostort olyan kiemelkedő szikláraérdemes építeni, amely mögött van egy

magasabb hegy is. Ez utóbbi kitételt a jobbára onnan érkező olvadékvízből élő

magashegyi sivatagi környezet szülte.

Fotó: Szabó Dorka

Fotó: Pisky-Nagy Ádám

# É P Í T K E Z É S # H I M A L Á J A # K A P C S O L A T

58 CSOMA SZOBÁJA ALAPÍTVÁNYA FÖLDGÖMB 2018. november

hordalékanyagából származő kövek ugyanis sokkal erősebbek, mint a közvetlen kör-nyezetből, a sziklafalból tört társaik, hiszen a vízi görgetéstől-szállítástól már leváltróluk minden laza anyagrész.

Az építők átlagosan napi 5 kilométert tettek meg az emelkedőn, a 10–50 kg-os kö-vekkel küzdve. Lelkes önkéntesünk, Citrom meg is jegyezte, hogy közte és a kövekközött már egyfajta intim testi kapcsolat alakult ki. A legnagyobb kő közel 100 kilósvolt, amit egy bivalyerős társunk, Ádám vitt be a hátán. Rajta is maradt a Katica név…A tervek szerint egykori potroha egy gyönyörű lépcsőfok formájában fog hamarosanreinkarnálódni. Gyertek jövőre, fejezzük be együtt ezt a termet!

vendégművészekA szabadnapok alatt semunatkozunk.Máté – önkéntesünk –gitározik. a hallgatóság a helyben dolgozó nepáliidénymunkások gyermekei:Purnima és testvére

tudomány és technikaKinek az angol nyelv,kinek a sportkamera az újdonság. Önkéntesünk,Joanna angolra tanítjaYangchent, miközben fia,Sonam a technikaiháttérrel bűvészkedik

Fotó: Szabó Dorka

Fotó: Szabó Dorka


59

# D A L A I L Á M A # C S A L Á D S E G Í T É S # L A K Ó H E LY

Szolarizáció: helyi családi kapcsolatok2018-ban a valódi mérföldkövet viszont a nehezen magyarosítható szolarizációjelentette. Napiskola, passzív szolárelvek, mindenki jól jár vele – gondoltuk ko-rábban. Ám a szegényebb családok gyermeke hiába látja az iskola működését,hiába dolgozik a családfenntartó az építkezésen, sohasem lesz pénze, hogy otthonis alkalmazzák az ellesetteket. Ennek áthidalására született az ötlet: a falusitanáccsal pályázatot íratunk ki: olyan rászoruló családokat kerestünk, akiknek asaját lakóházát alakítjuk át a szolárelveknek megfelelően. Négy családra esett aválasztás, és a szezon végére kettejük lakóhelyét sikerült szolarizálni, azaz olyanpasszív szolárablakot beépíteni, amely kifűti a mögötte található helyiséget. Közben pedig a tervezésben és kivitelezésben is igen komolyan építettünk e csa-ládok személyes részvételére.

Égi véletlenek: második megmártózás a végtelenbölcsesség óceánjábanLegnagyobb örömünkre tavaly óta a zanglai királyi család sarja, Stanzin hercegMagyarországon tanulja az örökségmenedzsment fortélyait. Ezért mi sem egyér-telműbb annál, hogy idén már ő is helyszíni csapattag volt. Ám csak az utolsó pil-lanatban merült fel, hogy a dalai láma szokásos zanszkári szertartásán megpróbáljukmegismételni a 2010-es budapesti személyes találkozót – hogy megismertessük abölcsesség óceánjaként is nevezett Őszentségét az azóta zajlott eseményekkel. Egyotthon felejtett személyes levél és egy hirtelen jött eső által sárba ágyazott autómajdnem megakadályozta a találkozót, de végül hatalmas erőfeszítéssel sikerültmásodjára is színe elé állni, és ismételt áldását kapni tevékenységünkre.

irimiás balázsépítész, a csoma szobájaalapítvány alapítóelnöke

kacsó jánosépítész, a csoma szobájaalapítványművezetője

Második megmártózás a végtelen bölcsességóceánjában, avagy a Dalai Láma másodszoris áldását adja az Alapítványmunkájára. A képen balróljobbra: Szelecsényi Balázs,Stanzin Namgail, a Dalai Láma,Jónai Péter, Joanna Khandjieva,Fehér Anna Ditta

Fotó: Szabó Dorka

Fotó: Steffen Flämig

SZÉLKERÉK KERINGŐMinden erőfeszítésem ellenére sem tudtam hitelesenviszonozni Steffen Flämig, az egymás szomszédságábanálló négy szélturbina tulajdonosának nyugtató szándékúmosolyát, miközben az apró felvonó segítségévelaraszoltunk felfelé a 140 m magas acéltorony gyomrá-ban. Szorult helyzetemen cseppet sem segített a bizton-sági heveder és a sisak szorítása, a halovány megvilágításés a szerkezeti elemeket tartó szegecsek ropogásánaknyomasztó összjátéka

Szöveg és fénykép: Munkácsy Béla–Soha Tamás–Csontos Csaba

-

Az Érchegység délkeleti lankáinbár a cseh oldal bővelkedikszélturbinákban, az ország mégsemtartozik Európa élmezőnyébe, ezekösszkapacitása a hazaival vethetőössze. A különbség abban rejlik, hogyamíg nálunk 2011 óta nem telepítettekúj szélturbinát, addig ott a kapacitás42%-kal bővült

iután a lift percekig tartó útjának végére ért az egyre szűkülő já-ratban, még két létrán kellett magasabbra mászni a gépház bejá-ratáig. A halkan duruzsoló váltószerkezet és generátor mellettvezetett az út a tetőn lévő csapóajtóig. Bátorság, ez már a végállo-

más! – gondoltam magamban, miközben lassan kidugtam a fejem a szabadlevegőre, ám nem volt időm felkészülni az arcomtól alig pár méterre hirtelenelszáguldó, húszemeletes ház magasságával vetekedő óriáslapátok okoztaélményre. Az első meglepetés után kissé megnyugodva már feltűnt a falu,az erdőfolt, a szántó és rajta az aprónak tűnő traktor. A negyvenöt emeletnyimagasságban lévő gépházból a környező tájra lepillantani egyszerre volt fé-lelmetes és lenyűgöző.

Múltból a jelenbeNémetország szászországi részének természeti adottságai sok tekintetbenhasonlóak a hazaiakhoz, ám itt a kormányzat némileg másképp áll amegújuló energiaforrásokhoz… Csak a szelet nézve, e legkevésbé szeleskeletnémet tartományban jelenleg 1208 MW (csaknem 2,5 paksi blokk-nyi) teljesítmény áll rendelkezésre. Csak hogy jobban érzékelhető legyen:ez 1 km2-re jutó teljesítményben kifejezve Szászország esetében 65,6;hazánkban alig 3,5; míg ugyanez a mutató a Berlin környékén elterülőBrandenburgban 237 kW/km2!

Vajon mivel magyarázható ez az óriási különbség? Hol tart az energetikaiátalakulás, milyen a megújulók és különösen a szélenergia helyzeteNémetországban?

Bár napjainkban magától értetődőnek tűnik ahárom kecses lapáttal szerelt acéltorony koncepciója,a 19. század második felében megjelenő korai, vil-lamosenergia-termelésre épített konstrukcióktólugyanúgy elakadt volna a szavunk. 1887-ben épültaz első ilyen berendezés Skóciában, ám annak még

M

Csak a szelet nézve e legkevésbé szeleskeletnémet tartományban (Szászország)jelenleg 1208 MW (csaknem 2,5 paksi

blokknyi) teljesítmény áll rendelkezésre.

Az óriás „fejében”Szerencsére a világ legnagyobbszélturbinagyártója, a dán Vestas a hagyományos, hosszabb gépházzalszereli az erőműveit, így azok kellőentágasak ahhoz, hogy akár kisebb sétátis tehessünk bennük

# S Z É L # E N E R G I A # M A G A S S Á G

függőleges tengelye volt. Több mint százéves fej-lődése során újabb és újabb elképzelések valósul-tak meg, így építettek már négy- vagy éppenegylapátos változatot, beton- vagy fémvázas osz-lopokra szereltet, hegytetőn vagy tengeri self-területen állót és megannyi mást. Egyre nagyobbteljesítményükkel és hatékonyságukkal párhuza-mosan kristályosodott ki a műszaki tartalom és

nőtt az oszlopok magassága. A szélerőművek száma és összteljesítményeugyancsak évről évre gyarapodott: utóbbi mára 540 GW körüli, ami immár40%-kal haladja meg az atomerőművek hasonló összesített mutatóját.

A szélturbinák ma már a német tájnak is szerves részét képezik. Annakérdekében, hogy a környezetre, a tájra a lehető legkisebb káros hatással le-gyenek, számos vidéken tájtervezéssel foglalkozó irodák vették kezükbe aturbinatelepítések ügyét.

Egy Mülsen melletti kisebb szélfarmon járunk, ahol három nagyobb,140 m-es és egy 100 m-es, toronymagasságú berendezés sorakozik. Azegyik nagy gép melletti parkolóba gördülünk be, de már az útról észrevesszüka közvetlen közelben manőverező ragadozó madarakat, így rögtön rátérünka madárütközések, illetve a madarak zavarásának problémájára. Kiderül,hogy a turbinák helyének meghatározásakor már eredendően figyelembevették ezt, ezért ez itt nem okoz sem érzékelhető ökológiai problémát, semkomoly üzemeltetési fennakadást. Csupán a párzási időszakban van szükséga szélerőművek háromnapos leállítására, és ezzel mindeddig sikeresen meg-előzhetők voltak a balesetek.

Ám ez nem volt mindig ilyen kézenfekvő. Az 1980-as években, amikora természetvédelmi oldal még nem volt kiemelten fontos telepítési kérdés,

A szélerőművek száma és összteljesítményeugyancsak évről évre gyarapodott: utóbbi

mára 540 GW körüli, ami immár 40%-kalhaladja meg az atomerőművek hasonló

összesített mutatóját.

Fotó: Steffen Flämig

SZÉLERŐMŰVEK NÉMETORSZÁGBANXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

63

# T E L J E S Í T M É N Y # M A D A R A K # T E R M É S Z E T V É D E L E M

# M A D Á R V O N U L Á S # V E S Z É LY # Z A J

64 SZÉLERŐMŰVEK NÉMETORSZÁGBANA FÖLDGÖMB 2018. november

előfordult, hogy a szélturbinákat értékes természetiterületekre, sőt egyenesen a madárvonulás útjábanemelték. E problémát sokfelé – így a hírhedt kali-forniai Altamont-hágónál – csak fokozta, hogy amezőgazdaság jelentős mennyiségű rágcsálóirtó szertjuttatott a környezetbe, ami a ragadozó vagy dögevőmadarak szervezetében felhalmozódott, és az ideg-rendszeri károsodás révén valóban jelentősen hoz-zájárult a madár–szélerőmű-konfliktus elmélyüléséhez.

Mára viszont világossá vált, hogy madarászszakemberek és geográfusokbevonásával kijelölhetők olyan helyszínek, ahol elhanyagolható a madár-pusztulás vagy a -zavarás mértéke. Ezzel is magyarázható, hogy a híres britmadárvédő szervezet, a Royal Society for the Protection of Birds ma már aszélerőművek egyik legfontosabb támogatójaként lép fel, hiszen számukrais világos, hogy az áramtermelés számos technológiája közül a szélerőművekokozzák a legkisebb környezeti terhelést és természetvédelmi problémát.

De mi a helyzet a zajhatással? A gépészeti berendezések folyamatos fej-lesztésének köszönhetően jelentősen csökkent a modern szélturbinák zaja:a lapátok mellett áramló levegő hangja is inkább csak lágy suhogásra em-lékeztet. A lakott területektől 500 méteres védőtávolságon túl telepítettszélturbina felől érkező 38 dB-es hangnyomásszinthez képest a normálbeszéd60 dB, ám a fejünk mellett közvetlenül működő hajszárító zúgása már90 dB erejű!

Mára világossá vált, hogymadarászszakemberek és geográfusok

bevonásával kijelölhetők olyan helyszínek,ahol elhanyagolható a madárpusztulás

vagy a -zavarás mértéke.

Biztos lábakonDániában tavaly 44% volt a szélenergiából, 2% a napelemekáltal előállított időjárásfüggővillamos energia részaránya, ennekellenére nem omlott össze a kórházakenergiaellátása, hanem a világ egyiklegmagasabb színvonalú,legbiztonságosabb szolgáltatásátnyújtják a fogyasztók számára


65

# S Z É LT U R B I N Á K # R E N D S Z E R # T E L J E S Í T M É N Y

Sikeres óriások árnyékábanA mülseni szélturbinák hatalmasnak tűntek, akár lentről néztünk fel, akára tetejéről lefelé, pedig még csak nem is tartoznak a legnagyobbak közé,sőt már műszaki szempontból sem a legkorszerűbbek, elvégre már négyéve vannak üzemben – ami a szélenergetikában hosszú időnek számít.A fejlesztés ma elsősorban az időjárástól való függőség okozta kihívások

megoldására, a villamosenergia-rendszerbe valóillesztés elősegítésére koncentrál. Így egy modernszélturbina már kezelni képes a frekvenciaingado-zásokat, a rendszer igényeihez igazodva ki- és be-kapcsolható, sőt a beépített szuperkondenzátorok-nak köszönhetően kiválóan korrigálja a hirtelenszélsebesség-változásokat is.

A leghosszabb lapát manapság 88,4 méteres(~30 emeletnyi méretű), a legerősebb berendezéseket pedig tengeri kör-nyezetben helyezik üzembe, ezek már elérik a 12 MW-os teljesítményt. Agyártó adataiból kiindulva, egyetlen ilyen gép 60 000(!) energiatudatosháztartás villamosenergia-igényét képes fedezni.

A fejlesztés ma elsősorban az időjárástólvaló függőség okozta kihívások

megoldására, a villamosenergia-rendszerbevaló illesztés elősegítésére koncentrál.

Az óriás „lábánál”Sem a madarakat, sem az ember fülétnem bántják már a jól megtervezett,gondosan telepített szélturbinák. az óriások közvetlen közelében lennimagyarként még mindig különleges és ritka élménynek számít...


A rádióban vendégünk a témáról:MUNKÁCSY BÉLA


# M É R E T # Á R # TÁ M O G A TÁ S


A méretek növekedésével együtt járó kellemetlen következmény, hogyaz efféle szélerőművek vásárlása ma már messze meghaladja nemcsak egyháztartás, de a külföldön igen elterjedt energiaszövetkezetek lehetőségeitis. Ez tehát távolodást jelent a decentralizációtól és az ehhez ezer szálonkapcsolódó energiademokráciától, amit nehéz lenne pozitív folyamatkéntleírni. A helyi közösségek kirekesztésével párhuzamosan egyre több helyenmegfigyelhető, hogy az érintett lakosság kifejezetten támadja az újabbszélerőművek megjelenését.

Sőt, mintha a tájvédelem sem állna a helyzet magaslatán – gondolhat-nánk az autópálya mellett sorakozó szélerőműparkok és napelemmezőkláttán. Ám az autópályák vidéke pont az a már súlyosan átalakított tájképikörnyezet, ahová szélerőműveket érdemes telepíteni. Mindazonáltal aszélerőművek fejlesztésének fontos iránya épp a külső megjelenés, amiveligyekeznek elfogadhatóbbá tenni e hatalmas berendezéseket. Így a legne-vesebb német szélturbinagyártók is olyan cégeket kérnek fel a formaterve-zésre, mint a Porsche Design Centre, amely a DeWind részére fejleszt; vagya sztárépítész, Norman Foster tervezőirodája, ami az Enercon partnere.

Ennek ellenére egyre nehezebb, sőt mond-hatjuk, hogy ezeknél a berendezéseknél már le-hetetlen a tájba illesztés. Nem véletlen, hogy azelmúlt évtizedben a szélerőművek telepítése atengerek felé tolódott el, ahol jóval kevésbé ér-vényesül a tájképzavaró hatásuk, ráadásul a na-gyobb szélsebesség miatt a kihasználtságuk islegalább 50%-kal jobb, így a megtérülés is sokkalgyorsabb.

A méretek növekedésével együtt járókellemetlen következmény, hogy az efféleszélerőművek vásárlása ma már messze

meghaladja nemcsak egy háztartás, de a külföldön igen elterjedt

energiaszövetkezetek lehetőségeit is.

teszt a lelke mindennek!A kis és közepes méretűszélgenerátorok egyik teszthelyszínénis jártunk. Ezeknek a berendezésekneka népszerűsége Európa egyesországaiban – főként Dániában –kiemelkedő. Sajnos, hazánkban ezek elterjedését nemcsak a kedvezőtlenebb szélklíma, de a szabályozási környezet isakadályozza


67

# M E G T É R Ü L É S # Á R V E R S E N Y # F Ü G G Ő S É G

Új szelek fújnak?Bautzen felé haladva, az autópálya melletti nagy-feszültségű légvezetékek mind egy irányba, a tá-volban látszó hatalmas hűtőtornyok és füstölgőkémények felé tartanak. A széntüzelésű erőmű-vek még itt is szép számban termelik a villamosenergiát. Életben maradásuk csak az évtizedekóta folyósított hatalmas kormányzati támoga-tásnak köszönhető – valamint annak, hogy akörnyezetben okozott károkat az erőmű üzemel-tetői csak részben vagy egyáltalán nem fizetik

meg. E torzított árversenyben nem csoda, hogy korábban a meg-újuló energiaforrások is csak az állam támogatásával hasznosultakgazdaságosan. A nap- és szélerőművek ára azonban elképesztőmértékben zuhan, így a német kormányzat radikálisan csökken-tette támogatásukat. Ennek ellenére az autópályák mellett hatalmasnaperőműtelepek épülnek, a háttérben pedig szélerőművek lapátjaiforognak, mintha csak a szenet millió tonnában mérhető mennyi-ségben emésztő füstokádók utolsó kormos leheletét várnák.

Egyelőre azonban még várniuk kell, mert a német energia-fordulat az atomerőművek bezárásával az elmúlt években a szén-tüzelés szerepének megerősödését hozta magával – még ha ideig-lenesen is.

Az energiafordulat egyik fő hátráltatója az energiatárolásbanés az okosrendszerek fejlesztésében felgyűlt sokéves lemaradás.

A nap- és szélerőművek ára elképesztőmértékben zuhan, így a német kormányzat

radikálisan csökkentette támogatásukat.Ennek ellenére az autópályák melletthatalmas naperőműtelepek épülnek,

a háttérben pedig szélerőművek lapátjaiforognak...

Szélmalmok: ahol a múlt és a jövő összeérAz áramtermelő szélgenerátorok sokévtizedes múltra tekintenek vissza.Ugyanakkor a szélenergia hasznosításának az egyik legtöbb tanulsággal szolgálóterülete a malomipar, hiszen ott a termelést a szél járásához kellett igazítani. A legkorszerűbb, úgynevezett „okos” (smart)-energetikai megoldások egyik lényege ugyanez,vagyis a nagyobb energiaigényű fogyasztásidőbeli elcsúsztatása, hozzáigazítása a változó, de jól előrejelezhető termeléshez –ahogyan ezt a német vegyipar is egyre többtermelési folyamatnál a gyakorlatba ülteti

# E N E R G I A # TÁ R O L Á S # Á R A M


Energiatárolás-kihívásMarkersbach térségében ezért egy szivattyús ener-giatárolót célzunk meg. E megoldás lényege, hogyamikor olcsón elérhető a villamos energia (mertpéldául jelentős a napelemek és szélerőművek ter-melése, ám kicsi a fogyasztás), nagy mennyiségűvizet szivattyúznak egy magaslati víztározóba, amitaztán csúcsidőszakban leengednek, vagyis 20–25%-os energiaveszteség áránnéhány órás vagy egy-két napos időtávlatban tárolják az energiát. Ez atechnológia jelenleg jóformán egyeduralkodó, hiszen a meglévő tároló-kapacitás 99%-át biztosítja a világban.

A probléma Németországban ismét csak geográfiai jellegű, hiszen azigazán jelentős szélerőművi kapacitások a tengerhez közelebb sorakoznak,a szivattyús tározók viszont az ország déli részén, az Alpok előterébenépültek ki. Erre a helyzetre kínál megoldást a Gaildorf térségében éppenmost épülő szélerőműpark, amely minden korábbinál magasabb, csaknem180 m toronymagasságú szélturbináival az ország déli tartományaiban isgazdaságosan képes áramot termelni, sőt a szélerőművek – egy-egy kisebb-fajta szivattyús tározóval egybeépítve – arra is alkalmasak, hogy a megtermeltenergia egy részét a helyszínen tárolják.

Az energiatárolás problémájaNémetországban geográfiai jellegű, hiszen az igazán jelentős szélerőművi kapacitások

a tengerhez közelebb sorakoznak, a szivattyústározók viszont az ország déli részén, az Alpok

előterében épültek ki.

Regionális tervezőközpontZwickaubanSzászországban az energiatervezésmár évtizedek óta térinformatikaimegoldásokra támaszkodik. A sokféleszakember bevonásának köszönhetőenaz elemzésekben a fenntarthatóságszempontjai is maximálisanérvényesülnek, így a hatóságok általelőre kijelölt területeken a szélturbinák telepítéséhezszükséges engedélyeztetési eljárás issokkal gördülékenyebben zajlik

Absztrakt szobrokA kiszolgált szélturbinalapátokakár köztéri látványosságok,kiállítási tárgyak is lehetnek. Ma már a szárazföldi telepítésreszánt berendezések gépházai isegyre mutatósabbak, hiszen ezekformatervét többségébenvilághírű tervezőirodák készítik


69

# T Ö R V É N Y # T I LTÁ S # S Z E N N Y E Z É S

Vissza a magyar valóságba!Hazafelé tartva, az M1-es autópálya mentén álló szélturbinákat nézegetve,mintha visszafelé haladnánk az időben. Itthon legutóbb 2006-ban adtakki engedélyt szélerőműpark létesítésére, utoljára pedig 2011-ben épültszélerőmű! 2015 óta – a világon egyedülálló módon! – hazánkban törvénytiltja újabb szélerőművek építését. Jelenleg összesen 172 szélturbina áll azországban, összteljesítményük 329 MW, mellyel az utolsók között kullogunkaz európai rangsorban... Érdekes és tanulságos összevetés, hogy az egykoriNDK területén a rendszerváltás óta a magánbefektetők és különféle tőkéscsoportok pénzéből (tehát nem állami forrásokból!) kiépített szélenergia-kapacitás meghaladja a 17 850 MW-ot!

Pedig Magyarország természeti adottságai lehetővé tennék még egyennél lényegesen nagyobb szélerőműrendszer gazdaságos, biztonságos éstiszta működtetését is. Elemzéseink szerint a természetvédelmi szempontokszigorú alkalmazásával hazánk területének 6-8%-án lehetne szélerőművekettelepíteni, ám ez a látszólag kicsi terület is 50-60 000 MW-ot lenne képesbefogadni. Ez persze egy elméleti érték, amire egyfelől nincs is igény, más-felől pedig nem is lenne szerencsés ilyen mértékben egyféle technológiáratámaszkodni.

A követendő út itthon is bizonyosan a hatékonyságjavításé, a tudatosfogyasztásé, az okosrendszereké – az olyan megújuló energiaforrásokra tá-maszkodva, amely az európai energiarendszer részeként megbízhatóan éskörnyezetkímélő módon, radioaktív hulladékoktól és hőszennyezésmentesenképes hozzájárulni energiaigényeink kielégítéséhez...

munkácsy bélageográfus, okleveleskörnyezetmenedzser, az ELTE Környezet- ésTájföldrajzi Tan-székének adjunktusa

csontos csabaDoktorandusz-hallgató(ELTE TTK), a Magyar Energiahivatal 2017-esenergiakövete

soha tamásDoktorandusz-hallgató(ELTE TTK), energia-termelők és -tárolók térbeli tervezésévelfoglalkozik

# A R K T I S Z # T E N G E R I J É G # F E L M E L E G E D É S

a 20. sz. első évtizedeire lezajlottaz ottani szárazföldek fölötti osz-tozkodás (például Kanada és Orosz-ország is megszállta a tőle északra

fekvő szigeteket), de a tengeri te-rületek fennhatósága nem voltkulcskérdés. Akkoriban úgy tűnt,hogy az Északnyugati- és az Észak-keleti-átjáró sem tekinthető komolyútvonalnak az Atlanti- és a Csen-

Az elkövetkezendő évtizedekbenaz Arktisz bolygónk igen fontosgeopolitikai-gazdasági hadszín-terévé válhat, ennek lehetőségétpedig a változó éghajlat teremtimeg. A felmelegedés következ-tében csökkenő tengeri jégkiter-jedés új haszonszerzési és hatalmicsábítást jelent: a tengerekenújabb kereskedelmi utak és ha-lászvizek nyílnak meg, eddig el-zárt energiahordozókhoz és másásványkincsekhez férhetünk hoz-zá, egyre jövedelmezőbb az északiturizmus – vagyis óriási mérték-ben felértékelődik az északi jég-világ maradványa

Északi helyezkedésSarkvidéki erőtér: hidegháborús szabályok

Szöveg: Erdélyi Eszkimó Péter

sokak által „Új-Eldorádó-nak” tekintett Arktiszon be-indult helyezkedés azonbanmáris számtalan jogi és kör-

nyezeti problémátvet fel, ráadásulmaga a terület-meghatározás semegyértelmű. Pon-tosabban: ahányszándék, annyi le-határolás… Mert meghúzhatjuk asarkvidéki határt az északi sarkkörmentén vagy az északi erdőhatárnál,köthetjük az évi középhőmérsék-lethez is, de az igazi északi helyez-kedés helyszíne a Jeges-óceán. Bár

ABár a 20. század első évtizedeire

lezajlott az ottani szárazföldek fölöttiosztozkodás, de a tengeri területekfennhatósága nem volt kulcskérdés.

ÉSZAKI-SARKVIDÉKXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

71

# H A J Ó Z Á S # T E R Ü L E T I I G É N Y # E L L E N Ő R Z É S

eközben helyi katonai erejüket isbővítik. Dánia például 2012-benlétrehozta a maga északi-sarki ka-tonai parancsnokságát, Kanadakormánya pedig még 2006-banhirdette meg az „északi szuverenitás”

programját, amelynek részeként3,5 milliárddal növelte hadseregeéves költségvetését, kimondottana sarkvidéki területek feletti ellen-őrzés érdekében.

des-óceán között – épp a tengerijégborítás miatt. E jég azonbannapjainkra rendkívül erős zsugo-rodásnak indult, ami alapvetőenúj feltételeket teremtett – elsősorbanaz eurázsiai partoktól északra fekvő,kevesebb szigetteltarkított jeges-óce-áni vidéken.

A tengeri jég-borítás visszahú-zódása érezhetőenfokozza a versen-gést a határos or-szágok között.Kanada, Dánia(Grönland), Nor-végia, az Egyesült Államok ésOroszország is vágyik a sarkvidékitengerek gazdaságilag legkecsegte-tőbb részeire: az igényeket azENSZ-hez nyújtják be, de mind-

A tengeri jégborítás visszahúzódásafokozza a versengést a határos

országok között. Kanada, Dánia(Grönland), Norvégia, az EgyesültÁllamok és Oroszország is vágyik a sarkvidéki tengerek gazdaságilag

legkecsegtetőbb részeire.

Fagyott tengerenAz egyenetlen és (gyakran az ellentétes irányban) mozgóterep, a kiszámíthatatlanulszétnyíló tengeri jég, a nagy hideg,a magas páratartalom és a hópor-viharok miatt igazi próbatételelérni az Északi-sarkot

A tengeri jég labirintusábanÁcs Zoltán: „180 kilométert tettünk meg gyalog KovalcsiknéBátori Krisztinával, hogy elérjükaz Északi-sarkot, amelylégvonalban csupán 110 kilométervolt indulási helyünktől”

Fotó: Ács Zoltán

# É S Z A K K E L E T I - Á TJ Á R Ó # O R O S Z O R S Z Á G # T U R I Z M U S

72 ÉSZAKI-SARKVIDÉKA FÖLDGÖMB 2018. november

Az egyre északabbra szoruló ark-tiszi tengeri jeget szorosan követika gazdasági szereplők: kereskedelmiszállítók, nyersanyag-kitermelők,halászok, turisztikai cégek és velükegyütt – vagy éppen őketis megelőzve – a kutató-állomások és katonai bá-zisok. Az orosz partokmentén már napjainkbanis zajlik a tengeri szállításaz Északkeleti-átjárón ke-resztül az évente két hó-napra szabaddá váló víziúton, és Oroszország több kikötőtis fejleszteni kezdett.

A tengeri jég világa azonbanigazi extrém terep, amit ma leg-inkább a turisztikai ipar hasznosít.A legfontosabb orosz (magán)központ a Barneónak nevezett

pülési tilalmat is elrendelt… Azaktuális Barneóként alkalmas, be-fagyott tengerrészre áprilisban elő-ször traktorokat és felszereléstdobnak le: megkezdődik egy le-

szállópálya kialakítása,ahol aztán AN-72-es re-pülőgépek is landolhat-nak. A táborba érkező,a program föggvényében12–40 ezer eurót fizetőlátogatók kutyaszánonutazhatnak, esküvőtrendezhetnek, a helyi

postáról képeslapot küldhetnek,és persze nekiindulhatnak azészakisarki szervezett gyalogtúrá-nak. Onnan MI-8-as helikopterekszállítják vissza őkat Barneóba.Májusban a jég repedezni-töre-dezni kezd, ekkor a személyzetet

bázis az Északi-sarkpont közelé-ben. Ezt 2002 óta minden évbenfelállítják, s innen indulnak pél-dául a sarkpontot megcélzó, bő100 km-es gyalogutak is. A tisz-

tán üzleti turisztikai vállalkozástazonban beárnyékolja, hogy nem-rég orosz hadgyakorlat színhelyeis volt Barneo, ahová egyébkénta norvég kezelésű Spitzbergákrólindulnak az ellátójáratok. Szank-cióként Norvégia egy időre re-

A tengeri jég világa azonban igazi extrémterep, amit ma leginkább a turisztikaiipar hasznosít. A legfontosabb orosz

(magán)központ a Barneónak nevezettbázis az Északi-sarkpont közelében.

Tengerhajózástól a turizmusig

BarneoA csupán másfél hónapig működő Barneo bázisra repülőgéppel érkeznek a Spitzbergákról a túrázók, kalandorok, érdeklődők. Az Északi-sarkra igyekvőketa célból helikopter szállítja vissza ide, és már csak a hazarepülés van hátra

Fotó: Ács Zoltán

ÉSZAKI-SARKVIDÉKXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

73

# T U R I Z M U S # H A D V I S E L É S # S T R A T É G I A

evakuálják, de a traktorokat nem,azok valahol Grönland körzetébensüllyednek el.

„A táborban teherautópony-vákból készült, hatalmas sátrakállnak, amelyekbe ipari légfúvók-kal fújják be a meleget – idézi felÁcs Zoltán hegymászó, világjáró,aki szintén végiggyalogolt a sark-pontig hátralévő 1 foknyi, nagy-jából 110 km-nyi befagyott ten-gerszakaszon. – Mi azonnal elin-dultunk sítalpainkon, szánt húzvamagunk után. Mivel a jégtakaróállandó mozgásban van, éjszakaaz áramlatok akár több kilomé-terre, néha pont az ellenkező irány-ba is elvihetnek bennünket sátra-inkkal együtt. A túra közben nemmehetünk légvonalban, mert sok-szor botlunk a jégmozgás általlétrehozott csatornákba, amelyeketmuszáj kikerülni, ezért nehézmegbecsülni a megtett távolságpontos hosszát.”

Aki nem híve az extrém me-neteknek, hajóra is szállhat, éssarkvidéki jégtörőtúrát is tehet –ha előbb kigazdálkodott rá jó né-hány millió Ft-ot. „Murmanszkbóla világ legerősebb atommeghajtásújégtörő hajójával, az 50 éves győ-zelem-mel közelítjük meg az Észa-ki-sarkot, ahol helikopter teszile a turistákat a jégre. Itt a nem-zeti zászlók mellett fotózkodhatmindenki, majd sasliksütés kö-vetkezik, és a bátrak megmár-tózhatnak az erre a célra kivágottlékben” – meséli egy hazai utazásiiroda vezetője.

Oroszország amúgy is igyekszikegyre jobban kiterjeszteni katonaijelenlétét az Északi-sarkvidéken,s ez szorosan összefügg a Norvé-giától Japánig húzódó, majdnem37 000 km hosszú, egységes szá-razföldi védelmi határlánc kiépí-tésével, megerősítésével.

Ennek része a2014-ben bejelen-tett Orosz ArktisziHadsereg létreho-zása. Fő bázisai azarhangelszki és amurmanszki tér-ségben épültek ki,de a Novaja Zemlja szigetcsoportraés a Ferenc József-földre is ter-veznek egyet-egyet, és ide tartozikkét csukcsföldi bázis is.

Az új katonai doktrína alap-ján fő feladata a sarkvidék felettiszuverenitás megszerzése és meg-

őrzése, hiszen Putyin orosz elnökszerint is:

„Az Északi-sarkvidék a leg-fontosabb régiónk, amely Orosz-ország jövőjét szavatolja, hiszeninnen fog származni a világösszes olajkészletének ötöde ésgáztartalékának harmada. Ne

feledkezzünk meg az ügy tisztánkatonai szempontjáról sem. Nor-végia északi partján például azamerikai tengeralattjárók őrköd-nek. Védelmünk érdekében a fegy-veres erőink teljesen más minő-ségre tettek szert.”

Az új katonai doktrína alapján azOrosz Arktiszi Hadsereg fő feladata

a sarkvidék feletti szuverenitásmegszerzése és megőrzése.

Szibériai husky Fáradhatatlan szánhúzó, élő perpetuum mobile. Csupán egyetlen gazdának engedelmeskedik,fajtársaival kifejezetten ellenséges

Gyakorol az orosz arktiszi hadsereg

Arktiszi LóhereAz orosz hadászatibázison 150 katonamásfél évig képeskülső támogatásnélkül harc-készültségben élni

Fotó: tassz

Fotó: tassz

# H A D G YA K O R L A T # A R K T I S Z # O R O S Z O R S Z Á G


szabadon aknázhatja ki a ten-gerfenéken lévő erőforrásokat,ám az ENSZ Tengerjogi Egyez-ménye lehetőséget ad ennek 350tengeri mérföldre való kiterjesz-tésére. (Már ha bizonyítani tud-

ják, hogy az adott térségföldtanilag is hozzájuktartozó talapzati terület.)A geológiai kapcsolat-keresés így komoly geo-politikai kérdéssé vált,s 2015-ben Oroszországaz ENSZ-nél a sarkvidék1,2 millió km2-nyi ten-

ger alatti területére nyújtotta beigényét, az úgynevezett Lomo-noszov-hátságra. (Ne feledjük,az ENSZ csupán hitelesítenitudja a szakmai bizonyítékokat,döntési jogköre nincs, az orszá-goknak ezután is egymással kellmegegyezniük a sarkvidék fel-osztásáról!)

Már lezajlott az első nagysza-bású hadgyakorlat is, melynekkeretében az Új-szibériai-szigete-ken lévő „Temp” bázisra dobtakle ejtőernyővel 350 harcost, akikelfoglalták a jelképes ellenség re-pülőterét, majd alkalmas-sá tették a további, ne-hézfegyverekkel felszereltegységeket szállító repü-lőgépek fogadására.

Mindez persze nemtölti el megnyugvással atágabb régió országait –hiszen területi igényeiknekik is vannak. Oroszország vi-szont egyértelmű főszerepre tör.Ennek emlékezetes propaganda-művelete volt, amikor egy mini-tengeralattjáró segítségével pontosanaz Északi-sark alatt, több mint4000 méteres mélységben a ten-gerfenékre helyezte nemzeti lo-bogóját, amellyel jelképesen el-

foglalta e földrajzi pontot (bármagánvállalkozás keretében, de ál-lami egyetértéstől kísérve).

2016-ban sikerült nemzetköziszinten is elfogadtatni, hogy azOhotszki-tenger 52 ezer km2-nyi

területe is hozzá tartozik, mivelalatta húzódik az a kontinentálistalapzat, ami Oroszország szá-razföldi szegélyének szerves foly-tatása. Ez pedig valójában márkitekintés az óceáni talapzat feléis: mert ugyan minden állam apartszakaszától számított 200tengeri mérföldnyi távolságig

Oroszország egy mini-tengeralattjárósegítségével pontosan az Északi-sark

alatt, több mint négyezer méteresmélységben a tengerfenékre helyezte

nemzeti lobogóját, amellyel jelképesenelfoglalta e földrajzi pontot.

Orosz Arktiszi HadseregHáziasított rénszarvas, teherhordó szán, szánhúzó kutya, sílécek,hótalpak, anorák, kajak és különböző horgok – az északi népekhaszonállatai és ősi eszközeinek modernizált változatai az oroszsarkvidéki hadsereg rendszeresített felszereléseihez tartoznak

Fotó: tassz

Bôvebb információ: Tömösvári László, igazgatóTelefon: +43-3688-2325 • Mobil: +43-664-385-9773Hotel Berghof Tauplitzalm • Tauplitzalm 19. 8982 Tauplitz

Honlap: www.berghof-tauplitz.atE-mail: [email protected]

Várunk szeretettel idén is mindenkit egy vidám szezonkezdésre a hóbiztos Tauplitzalm-fennsíkon,

a Hotel Berghofban, a síterep kellös közepén, 1650 m magasságban.

Síelés közvetlenül a szálloda ajtajától, délután és este programok a házban

(Après-Ski, fáklyás túra, diszkó stb.).

KEZDJE AZ IDEI SÍSZEZONT AZ ALPOKBAN, TAUPLITZALMON!

3 éjszaka félpanzióval, 3 napos síbérlettel

2018. DECEMBER 6—9.

SZEZONKEZDÔ BESÍELÉS TAUPLITZALMON

3 éjszaka félpanzióval, 3 napos síbérlettel

2018. DECEMBER 20—23.

KARÁCSONY ELÔTTI SÍELÉS

HOTEL BERGHOFTAUPLITZALM

# K Í N A # K O N F L I K T U S # P O L I T I K A


Kína is jégre lép...Kína első óriás jégtörője a közel-múltban hasított utat magának azÉszakkeleti-átjárón.

„Az Arktisz a világ összes em-beréé, márpedig a világ összes em-berének ötöde Kínában él” – fo-galmazott Jin Zsuo ellentengernagy.Peking január végén tette közzéészaki-sarki stratégiáját,amiben először fogalmaztameg nyíltan, hogy hiábafekszik 1500 km-re a sark-körtől, fontos politikai ésgazdasági érdekei fűződneka területhez, amelyeket ér-vényesíteni is fog.

„A magát politikailagaz északi sarkkörrel kapcsolatosügyek fontos érintettjének, földraj-zilag pedig sarkközeli országnaknevező Kína minden nyáron te-herhajókat indít Európába az északiútvonalon, hogy ezzel is megala-pozza az úgynevezett Sarkköri Se-lyemutat. Persze ezzel azt is jelezte,

hogy részt kíván vállalni a sarkköritermészeti kincsek, elsősorban atengerfenéken lévő olaj és gáz ki-termelésében, ahogy a halászati le-hetőségekről sem mondana le” –állítja Salát Gergely sinológus.

2013-ban megfigyelői tagságotszerzett az egyébként a sarkvidékre

nyúló országokat tömörítő Észa-ki-sarki Tanácsban, és bányászaticégei megjelentek Grönlandon,sőt Izland is kisebb kínai inváziócélpontja lett, a PetroChina államivállalat pedig 20 százalékos rész-tulajdonos egy szibériai oroszföldgázprojektben.

A hűvös helyezkedés gőzerővelzajlik, ugyanakkor egyre világo-sabb, hogy az Északi-sarkvidékstabilitását nem a katonai eszközökbiztosítják, hanem az Északi-sarkiTanács számos tagjának felismeréseés félelme, hogy egy katonai konf-liktus mindnyájuk gazdasági hasz-

nát veszélyeztetné. Ezért aterületért folyó küzdelemegyelőre továbbra is a hi-degháború szabályai szerintzajlik: ha nem teszel hirte-len, meglepő vagy félreért-hető lépéseket, akkor végülis minden rendben van.

„Az Arktisz a világ összes emberéé,márpedig a világ összes emberénekötöde Kínában él” – fogalmazott

Jin Zsuo ellentengernagy.

erdélyi eszkimó pétertörténelem-néprajzszakon végzett, főkéntnéprajzi témájú doku-mentumfilmek készítője

Jeges SelyemútA kínaiak okos taktikával fúrjákmeg az orosz területszerzésiterveket – szeretnék elérni, hogymindenki egyenlően férhessenhozzá a Föld legészakibb vizeihez

Fotó: tassz

TÚZOKTAKTIKAKifizetődő madárvédelemA hetvenes évek előtti intenzív vadászat komolyan megtizedelte a hazaitúzokállományt: erről az 1990-ben készült oktatófilm, a „Lesz-e túzok 2000-ben?” már címében is hűen tanúskodik. A puszta ritka és nemes madaravégül szerencsésen megélte a millenniumot – mindebben kiemelkedő szerepetjátszott a Dévaványai Túzokrezervátum

Szöveg és fénykép: Sarusi István

# A L F Ö L D # T Ú Z O K V É D E L E M # B E M U TA T Ó H E LY

hazai tömegközlekedés sajátosságai folytán jó hat és fél órába telik,mire a szomszédos Csongrád megye névadó városából indulva Szeg-halom és Gyomaendrőd között elérem a hétezer lelkes békésivároskát, Dévaványát. Itt találkozom Szélné Sándor Katalinnal,

a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István TúzokvédelmiLátogatóközpontja vezetőjével.

Réhely: túzoklátogatóban Nagyrészt Sterbetz Istvánnak köszönhető, hogy a 70-es években nemzetköziösszefogással létrejöhetett a nagyközönség elől elzárt Túzokvédelmi Állomás.Mivel pedig a termetes, fokozottan védett és ritka madárfaj évtizedek óta azérdeklődés középpontjában állt, 1985-ben létrehoztak egy látogatóközpontotis, így óva meg a Túzokvédelmi Állomás fiókáit a látogatóforgalom okoztaesetleges fertőzésveszélytől. A centrum szolgáltatásai és gazdag programkí-nálata közül kiemelkedik a minden év május első hét-végéjén megrendezésre kerülő Túzokfesztivál, de itt,Réhelyen az év jó részében sem maradunk túzoklátványnélkül. „A háromhektáros röpdébe – bemutatási céllal –egyszerre 3–5 madár kerül át a túzoktelepről – mutatkörbe vezetőm. – Jobbára sérült madarak, amelyek atermészetben valószínűleg elpusztulnának. Itt viszontközelebbről láthatók, akár dürgés közben is.”

A

A centrum szolgáltatásai és gazdagprogramkínálata közül kiemelkedik a minden év május első hétvégéjén

megrendezésre kerülő Túzokfesztivál, deitt, Réhelyen az év jó részében sem

maradunk túzoklátvány nélkül.

Testközelből túzokkakas násztánca, dürgése.Ilyenkor ugyan közelebb engedimagához az embert, ám nagyon fontosa dürgés zavartalansága: ha elmarad,abban az éven nem lesz sempárválasztás, sem fészekrakás, ígyutódlás sem. E fokozottan védettmadár természetvédelmi értékeegyedenként 1 millió forint!

TÚZOKMENTÉSXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

81

# M A D Á R L E S # T Ú Z O K M É R E T # VA D Á S Z A T

Madarat zúzájárólMadárles előtt azért nem árt némi elméleti felkészülés! „Világszerte 21 tú-zokfaj él a galamb nagyságútól az Afrikában honos, közel 120 cm magasságúés majd’ 20 kg testtömegű kori (óriás-) túzokig. Utóbbitól méreteibennem sokkal marad el hazai pusztáink büszke madara, a túzok (Otis tarda),mely Európa legnagyobb testtömegű röpképes madara – a kakasok16–18 kg-ot nyomnak. A madár méreteire utal német (Grosstrappe), illetveangol (Great Bustard) neve is – ecseteli vezetőm. – Sokan a pulykához ha-sonlítják, amiért dürgés idején hasonlóan állnak a faroktollai. Valójábanazonban a darualakúakhoz tartozik, és még zúzája sincs, tehát kifejezettenérdekes felépítésű madár – fűzi hozzá Katalin. – Náluk egy egyszerű kisgyomor helyettesíti a zúzógyomrot (konyhanyelven zúzát). A túzok min-denevő. Télen előszeretettel látogatja a repce- és lucernaföldeket, nyáronpockot, egeret, gyíkokat, de akár még lepkét is zsákmányol, mellé pedignövényi részeket és magvakat fogyaszt.”

PuskavégenA vadászok mindig különleges prédaként tekintetteka túzokra: egykor nagyvadként tisztelték, és golyóspuskával vadászták. Elejtésük meglehetősen népszerűvolt, számos praktikája létezett. A puskások példáullőcsöskocsiba rejtőztek, hogy a madár éberségét, óva-tosságát kijátszva a közelébe lopózhassanak. Szokásvolt, hogy a túzok menekülési útvonalába haszonálla-tokat hajtottak, hogy ne tudjon gyorsan felröppenni.

A korai vadászok azt is megfigyelték, hogy a gyógynövényeket gyűjtögetőasszonyokat megszokták a madarak; a vadászgúnyát asszonyi öltözetre cse-rélve aztán lépre tudták csalni őket.

Ezek után nem meglepő, hogy élőhelyeik átalakulása, megszűnése mel-lett megfogyatkozásuk egyik legfőbb oka a vadászatban keresendő. Ráadásulmindig a legszebb, legerősebb, legnagyobb kakasok kerültek puskavégre,így csökkent a legjobb tulajdonságok átörökítésének esélye. Vadászatukatvégül 1969-ben tiltották meg.

A korai vadászok megfigyelték, hogy a gyógynövényeket gyűjtögető asszonyokat

megszokták a madarak; a vadászgúnyátasszonyi öltözetre cserélve aztán lépre

tudták csalni őket.

TúzokotthonKívülről akár egy hagyományos,felújított tanyaépület is lehetnea Túzokvédelmi Állomás. Odabent nem csupán a keltetőszoba, hanem„túzokóvoda”, takarmányraktár és előkészítőhelyiség, valamintdolgozószoba is található. Mögöttepedig túzokröpdék épültek

# Á L L O M Á N Y # D Ü R G É S # T O J Á S O K

82 TÚZOKMENTÉSA FÖLDGÖMB 2018. november

Megtizedelve...A hazai állomány jelenleg 1500-1600 példány, ami még mindig alig tizede a 20. sz.elején ismert számuknak, de már kétszer annyi – mintegy 550 túzok – él errefelé,mint évtizedekkel ezelőtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy országosan Dévaványánés környékén fordul elő a legtöbb egy területi egységen belül. Itthon még a Hortobágyi,a Kiskunsági és a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén találkozhatunk velük. Télenés tavasszal a földeken csapatokba verődnek, ilyenkor végzik el szinkronszámlálásukat:a különböző élőhelyek egyedeit egy adott napon számlálják össze, hogy felmérjék azaktuális létszámot.

TúzoknászA fiatal kakasok és a tojók ránézésre nagyon hasonlóak,bár utóbbiak valamivel kisebb termetűek. A szaporodásiidőszak áprilisban kezdődik, ilyenkor a madarak felkeresikaz akár évszázados dürgőhelyeket, ahol a kakasok (amik5-6 éves korukra lesznek ivarérettek) hozzákezdenek különleges násztáncukhoz aszintén itt gyülekező tojók kegyeiért, amelyek igyekeznek a legerősebb párt választani.A nász elmúltával a kakasok levetik báli tollruhájukat, és idejüket ezután „férfitársa-ságban”, ún. kakascsapatokban múlatják. A tojók egyedül keresnek fészkelőhelyet aközeli gyepeken, mezőgazdasági kultúrákban, és a földre rakott fészkeikben magányosanköltik ki az általában 2 tojásból álló fészekaljat.

„A tojások rendkívül változatosak: sokszor nem is hinné az ember, hogy túzokéi,mert a világosszürkétől a méreg- és okkerzöldön át a barna foltosig mindenfélét lehettalálni – meséli a szakember. – A tojás színe idomul az őt rejtő vegetációhoz, nagyonjó a »mimikrije«.”

A nász elmúltával a kakasok levetikbáli tollruhájukat, és idejüket ezután

„férfitársaságban”, ún.kakascsapatokban múlatják.

Hosszú életútA kakasok csak 5-6 éveskorukra érik el teljesivarérettségüket, viszontmeglehetősen hosszúéletűek: optimáliskörülmények között ezakár 20 év is lehet(állatkertben létezettmár 25-26 éves példány is)

# K Ö LT É S # N E V E L É S # V É D E L E M

FészekelhagyókA Túzokvédelmi Állomás feladata kettős: azon túl, hogy aszabad területen költő madarak minél sikeresebb költésétigyekszik biztosítani, elhagyott fészkekből begyűjtött tojá-sokat is keltet, valamint fiókákat nevel. A fajvédelem e ka-landos fejezetéről már Széll Antallal, a Körös–Maros Nem-zeti Park természetvédelmi területfelügyelőjével beszélgetek.A szomszédos helyiségben halkan zúgnak a keltetőinkubá-torok, egy másikban pedig a kéthetes túzokfiókákat készül

megetetni az egyik munkatárs. „A fészkelőhelyeken zajló mezőgazdasági munkálatoksorán a kint dolgozók egész egyszerűen »megtalálják« a fészket, így nem csoda, hogyazokról sokszor felrepül a madár – magyarázza. – Ha szerencsénk van (az esetek70%-a ilyen), a munkagépkezelők akár egy egész hektárnyi területet (védőzónát) isérintetlenül hagynak, és a madár hamarosan visszatér a fészekre, és folytatja akotlást. A maradék 30%-ban viszont nem jön vissza a tojó. A keltetőállomásra azilyen, magukra hagyott tojások kerülnek.”

A fészkelőhely későbbi fenntartása érdekében az elszállított tojások helyérefából vagy gipszből készült, festett tojásokat tesznek a fészkekbe, mivel néhaelőfordul, hogy a megriadt tojó mégis visszatér. Ha ez megtörténik, a várhatókelés előtt nem sokkal visszahelyezik a fészekbe az addig mesterségesen melegentartott tojásokat, amikben a túzokcsibék 48 órával a kikelés előtt hintáznikezdenek – egyértelműen jelezve, hogy it az idő!

Bármennyire fontos feladat a fiókák mesterséges keltetése és nevelése, a szakemberfontos törekvésnek tartja, hogy olyan élőhelyi és védelmi feltételeket teremtsenek éstartsanak fenn a határban, hogy a tojó mindvégig a tojásokon maradjon, majdválasztott helyén nevelje fel fiókáit, különben nem lehet felismertetni a kicsikkel aragadozókat, így a művi környezetben azt sem tanulják meg, hogyan védekezzenekellenük. Ezt persze mind-mind megkapják a tojótól.

„Ha szerencsénk van (az esetek 70%-ailyen), a munkagépkezelők akár egyegész hektárnyi területet (védőzónát) is érintetlenül hagynak, és a madár

hamarosan visszatér a fészekre, és folytatja a kotlást.”

TúzoktalálkaSpanyolországban,Németországban, továbbá azoroszországi sztyeppéken isél túzok. Ha az itteniállomáson 2-3 éven belül nemgyógyulnak fel, végleg a látogatóközpontbanmaradnak, már nem szoknakvissza a természetbe. Ám a bezártság nem vezettemperamentumvesztéshez:erős csőrükkel könnyedénsebet ejthetnek egy óvatlankézen is

# F É S Z K E K # D É VAVÁ N YA # K E LT E T É S

Traktorosokból természetvédőkNem elhanyagolható azonban, hogy ne csak a természetvédők, hanema mezőgazdaságban dolgozók is az ügy mellé álljanak. A traktorosokategytől egyig tájékoztatják a túzokvédelem lépéseiről, külön hangsúlyozva avédelmi zónák fontosságát. Ennek is köszönhető, hogy optimális esetbennemcsak hanem megtalálják a fészket, még a tojások számát is meg tudjákmondani.

Kulcsfontosságú, hogy fészektalálásnál a mun-kát csak a tábla egy távolabbi részében szabad foly-tatni, de lehetőleg egy órán át ne csináljanak sem-mit. „Az óvintézkedésért cserébe költségtérítéstbiztosítunk: különdíjat fizetünk a megtalált tojá-sokért, a megfelelő nagyságú védőzóna meghagyá-sáért, illetve abban az esetben is pluszpénz jár, havisszajön a tojó. Ez így megfelelő ösztönzést jelent,hogy tényleg a kellő módon járjanak el. E fészekvédelmi program már a80-as évek vége óta működik, ráadásul mindezt itt, Dévaványán kísérleteztékki” – magyarázza Széll Antal.

Inkubátorból a pusztáraA megtalált tojások 37 °C-os állandó hőmérsékletet biztosító mobilinku-bátorban teszik meg az utat az állomásig, majd a keltetőgépben folytatjákéletüket. A kikelési idő 24–27 nap, de a beérkező tojások koráról nincsmindig információ, addigra akár 2-3 hete is ülhetett rajtuk a tojó. Közvet-lenül kelés előtt egy másik gépbe kerülnek át a tojások, ahol a magas pára-tartalom biztosítja, hogy ne száradjanak ki, így a fióka könnyebben kikel.

„Az óvintézkedésért cserébe költségtérítéstbiztosítunk a traktorosoknak: különdíjat

fizetünk a megtalált tojásokért, a megfelelőnagyságú védőzóna meghagyásáért, illetve

abban az esetben is pluszpénz jár, havisszajön a tojó.”

Etetve-itatvaA fiókákra hosszú idejetúzokneveléssel foglalkozó, speciálisszemélyzet vigyáz. Rajtuk kívül különállatorvos is dolgozik a telepen

Túzoktojások inkubátorban Nincs telt ház, ami akár azt isjelentheti, hogy alig volt olyanzavarás, ami miatt végleg elhagytavolna fészkét a túzokanya

TÚZOKMENTÉSXXXVI. ÉVFOLYAM 328. lapszám

85

# I N K U B Á T O R # S Z O K TA TÁ S # N E V E L É S

Életük első napján nem kap-nak táplálékot, mert a szikzacskóenergiatartalmát élik fel. A gondo-zószemélyzet később zsenge növé-nyi részekkel, parányi rovarokkal,szöcskékkel eteti őket. Néhány napelteltével azonban már szabad le-vegőre viszik a túzokfiókákat, hogyszokják a hangokat, zörejeket. Fo-kozatosan növelik a sétatávokat,mert maga a tojó is így tesz a pusz-tán ballagva: keresi a rovarokat, ésamint talál fiókáinak való falatot,megmutatja nekik.

A csibéik nevelése az első idő-szakban a Túzokvédelmi Állomá-son, majd fejlettebb korukban aszőrmés ragadozóktól kerítéssel el-zárt Túzokvédelmi Mintaterületenzajlik. Az őszi–téli időszakban az-tán csapatokba álló vad túzokokérkeznek ide pihenni, enni, így anevelt madarak ekkor beállhatnakközéjük és megkezdhetik életüketa természetben.

KeltetőgépbenA belső hőmérsékletet egészen 37 celsius-fokig is emelik és közvetlenül kelés előttteszik át a tojást egy másik berendezésbe, ahol magas páratartalom uralkodik. Ezzela fiókát segítik, hiszen ő maga kopácsolja szét a tojáshéjat

# V I S S Z AVA D Í TÁ S # P U S Z T U L Á S # L É T S Z Á M N E V E L É S

86 TÚZOKMENTÉSA FÖLDGÖMB 2018. november

Vissza a természetbe!Bizonyos madaraknál – például a kacsáknál – a kelés után néhány naposbevésődési időszak következik, ezt követően a fióka már azt az élőlényt fo-gadja el szülőnek, társnak, amelyikkel azt a pár napot eltöltötte. A túzokesetében a bevésődési időszak akár egy évre is kinyúlik, ami elég hosszú időahhoz, hogy az emberrel töltött néhány hónap ne hagyjon mély nyomot.

A visszavadítandó madarak – noha már önállóan táplálkoznak – eleintemég ragaszkodnak az emberi jelenléthez, később aztán szépen beilleszkedneka vadmadarak közé. Egy idő után már jól ismert gondozójuktól is tisztestávolságot tartanak, vagy akár el is repülnek előle, mikor közelít.

„Van úgy, hogy 100%-ban fel tudjuk nevelni azitt kikelt fiókákat – meséli Széll Antal, ám azt is hoz-záteszi, hogy a természetben is előfordul pusztulás; aszámítások szerint egy tojónak hétévente van egy si-keresen felnevelt fiókája… – A pusztulás oka többnyiretojásrablás, vagy az, hogy a fióka – esetleg a már felnőttmadár – ragadozók martaléka lesz. Gyakori veszély-forrás, amikor az önálló táplálkozás első időszakábanmérgező növényt fogyaszt a madár, vagy ha üvegtör-melékre bukkanva lenyeli azt.”

Dévaványának és környékének a jelenleginél jelentősen nagyobb a túzok-eltartó képessége. A szakemberek fő törekvése, hogy a meglévő és rendel-kezésre álló pusztarészeket minél több túzok lakja be, s ezeket az élőhelyeketa későbbiekben növelni lehessen. Ha ez sikerül, úgy hozzánk hasonlóanunokáink is gyönyörködhetnek majd e ritka, nemes madárban!

A visszavadítandó madarak eleinte mégragaszkodnak az emberi jelenléthez,később aztán szépen beilleszkednek

a vadmadarak közé. Egy idő után már jólismert gondozójuktól is tisztes távolságottartanak, vagy akár el is repülnek előle,

mikor közelít.

sarusi istvántudományos és kulturális témákat feldolgozó, szabadúszófotós, újságíró

TermészetismeretHa a tojó egy-egy finom falatra, zsengenövényi részre, apróbb rovarrabukkan, megmutatja fiókáinak, akikegyre önállóbban táplálkoznak – eztteszi a gondozónő is

88 PÁRBESZÉDA FÖLDGÖMB 2018. november

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. csorba péterAlelnökök: Dr. szilassi péterDr. Michalkó GáborFőtitkár: Dr. dávid lórántÜgyvivő: Heiling Zsoltkönyvtáros: kiesz réka

1929–1933, felelős szerkesztő: Dr. Milleker Rezső

1934–1944, szerkesztők: Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999–2005, főszerkesztő: Dr. Nemerkényi Antal

2005–2006, főszerkesztő: Dr. Vojnits András

2006-tól főszerkesztő: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály, Expedíciós Szakosztály,Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, Hegymászó-Szakosztály,Oktatás-módszertani Szakosztály,Egészségföldrajzi Szakosztály,Természetföldrajzi Szakosztály,Térképészeti Szakosztály,Turizmusföldrajzi Szakosztály,Földrajztanári Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Borsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Győr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyűjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.(2015. november 15-től határozatlan ideig zárva tart.)

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

Lapalapító (1929): Dr. Milleker Rezső

Az új sorozat újraindítói (1999): Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

ALAPÍTVA: 1872

TÁMOGATÓINK SEGÍTSÉGE HOZZÁJÁRULT

F Ö L D G Ö M B A Z E X P E D Í C I Ó S K U TA TÁ S É R T A L A P Í T VÁ N Y – w w w. e x p e d i c i o . e u

A FÖLDGÖMB AZ EXPEDÍCIÓS KUTATÁSÉRT ALAPÍTVÁNY ADOMÁNYOZÓI:Bronz fokozatú támogatók: Ács Sándor (Szentendre), Árvay Kriszti (Budapest), Dr. Árvai Csaba (Kecel),Auguszt József (Budapest), Balahó János (Budapest), Balázs Helga (Bonyhád), Balázs György (Budapest), BalóRenáta (Solymár), Bali Andrea (Budapest), Bánfalvi Antal (Szentendre), Bánfi Károly (Helvécia), Bánhegyi Attila(Budapest), Baranyi Petra (Bátonyterenye), Bárány Benedek (Budapest), Bárdi Péter (Budapest), Barta József(Budapest), Bártfai János (Tótvázsony), Baukó Péter (Mezőtúr), Bergendi Péter (Tatabánya), Dr. Berta Gyula(Kaposvár), Berta Katalin (Veresegyház), Dr. Bérczi Alajos (Szeged), Bérczi Balázs Bence (Szigethalom), Dr. Bérczi Ildikó (Mátészalka), Besey László (Esztergom), Bogdán Orsolya (Füzesabony), Bordás Nóra(Debrecen), Boros Éva (Budapest), Borzák Attila (Budapest), Bódis László (Budapest), Csákány Anna (Győr),Csató Edit (Budapest), Cseke Gyöngyvér (Budapest), Csermelyi József (Budapest), dr. Csoó Annamária (Dabas),Csorna Lászlóné (Székesfehérvár), Csurgó Gergely (Nagyvázsony), Czajlik András (Budapest), Czajlik Zoltán(Páty), Czinder Judit (Budapest), Daruka Béla (Százhalombatta), Deákné Adamik Borbála (Székesfehérvár),Deményné Lehel Zsuzsa (Budapest), Diószegi Kata (Márianosztra), Diósi Gyula (Keszthely), Dombi Anna(Székesfehérvár), Draskovits Ildikó (Budakalász), Egey Emese (Érd), Elek Tamás (Bekecs), Erdei Imre(Budapest), Fekete István (Kismaros), Fok Zoltán (Budapest), Földi János (Budapest), Fülöp ildikó (Budapest),Fülöp Katalin (Bóly), Gál Zsombor (Székesfehérvár), Gárvány Hajnalka (Győr), Georgi Zoltán (Tatabánya), GodóGábor (Budapest), Gönczi Erzsébet (Kömlőd), Gulyás Attila (Budapest), Gulyás István (Budapest), Gyenes-Eckbauer Miklós (Battonya), Gyepesi-Deák Erika (Marosvásárhely), Győrffy Ildikó (Dunakeszi), Hadnagy József(Solymár), Hagyó Hajnalka (Paks), Hajnal Gábor (Budapest), Halics Péter (Budapest), Hámos Gábor (Budapest),Haraszti Ákos (Budapest), Heppné Szabó Judit (Debrecen), Hipszki Edit (Paks), Hoffer Ádám (Budapest), HorváthFerenc (Őrbottyán), Horváth Balázs (Celldömölk), Horváth Géza (Zeliezovce Zselíz, Szlovákia), Horváth Gyula(Orosháza), Horváth István (Szárliget), Istók Brigitta (Budapest), Iváncsics Pál (Budapest), Jablonszky László(Budapest), Karasz Ádám (Hódmezővásárhely), Kardalus János (Csíkszereda), Karikó-Tóthné Puskás Gabriella(Szentes), Kazai Zsolt (Érd), Kecskés István (Komárom), Kepenyes János (Szarvas), Keresztes András(Csíkszereda), Késmárki Mátyás (Kajászó), Kis-Benedek Beáta (Verőce), Dr. Kis Éva (Budapest), Kiss Attila(Veszprém), Kiss Imre (Budapest), Kiss Kata Zsófia (Budapest), Kocsor Sándor (Debrecen), Kolarovszki-S. János(Budapest), Kolonits László (Budapest), Kollár József (Debrecen), Kósa Barnabás (Gödöllő), Kotora Noémi(Délegyháza), Kovács Erika (Úrhida), Dr. Kovács László (Pécs), Kovács Tibor Albin (Pusztaszer), Kovács Virág(Budapest), Lajos Zoltán (Veresegyház), László Károly (Csíkszereda), Lauf Lászlóné (Budapest), Lázár Angelika(Pomáz), Dr. Lazáry György (Szoymbathely), Lehotzky Márta (Budapest), Lendvai Edit (Lakitelek), Lengyel József(Szeghalom), Dr. Lizák Beáta (Budapest), Loczka Lajos (Solymár), Lomen Erzsébet (Bénye), Dr. Lőcseiné FinkJudit (Ecser), Luca Lukács (Kraszna), Dr. Lupó Attila (Debrecen), Madár Otília (Madocs), Magyarfalvi Attila(Zamárdi), Mann Silvia (Kecskemét), Marosvári Zsolt (Kistarcsa), Marton András (Kőszeg), Májai Csaba(Csíkszereda), Mártha László (Budapest), Mátrai Vanda (Budapest), Megyeri István (Heves), Mészáros Gyula(Akasztó), Mészáros Judit (Budapest), Mester Katalin (Budapest), Mikulán Róbert (Gyula), Móczár Gábor(Budakeszi), Mohácsi János (Budapest), Molnár Károly (Dabas), Móró Attila (Mezőkövesd), Muladi Tamás(Budapest), Nádudvari István (Gyöngyöspata), Dr. Nagyné dr. Vörös Anikó (Pécs), Nagy Áron (Budapest), NagyGergő (Budapest), Nagy Kálmán (Budapest), Dr. Nagyné dr. Vörös Anikó (Pécs), Dr. Nagy Péter József (Gödöllő),Nagy Péter (Budapest), Nagy-Tóth Zoltán (Kiskunhalas), Dr. Németh Balázs (Budapest), Oszlánszky Gábor(Budapest), Papp Annamária (Kecskemét), Pálinkás András (Budapest), Pálinkás Zsófia (Budapest), Pál János(Budakeszi), Páll Péter Hunor (Budapest), Pálosi Olivér (Budapest), Pálmüller Béla (Székesfehérvár), PásztorLajos (Békéscsaba), Petrányi-Széll Rita (Budapest), Petrikó László (Tényő), Pestkörnyéki Kárpát Egyesület(Nagytarcsa), Pichler György (Siófok), Piukovics Dániel (Budapest), Piukovics Gábor (Mány), Plank Attila(Sződliget), Pócsi Imre (Pécsvárad), Polka Lajos (Budapest), Rábold Gábor (Szeged), Rácz Kristóf (Budapest),Radics József (Veszprém), Ragó Ákos (Tahitótfalu), Rozsnyai József (Budapest), Ruttkay M. Erzsébet(Budapest), Sajti István (Budapest), Samu Nagy Cecília (Gödöllő), Sánta István (Dunakeszi), Schäffer Bálint(Pécs), Schlotter János (Budapest), Sebestyén és Tsa. Bt. (Zákányszék), Siba Henriett (Gödöllő), Sipőcz Zoltán(Veszprém), Skonc Erzsébet (Tököl), Sohár István (Érd), Soós András (Budapest), Söptei Szabina (Budapest),Spontex Hollander Kft. (Győrszemere), Szabó Csaba (Gödöllő), Szabó Emma (Szada), Szabó Julianna(Debrecen), Szabó Julianna (Mikepércs), Dr. Szabó Mátyás (Szolnok), Szabó D. Zoltán (Kolozsvár), Dr. SzabóZsuzsanna (Baja), Szalai Istvánné (Piliscsaba), Szalkai Tiborné (Szarvas), Szalóky-Hoffmann Csilla (Budapest),Szatmári Ferenc (Budapest), Szecsey Márton (Göd), Szeifertné Vámos Gabriella (Budapest), Szemán Richárd(Budapest), Dr. Szénás Attila (Dunaalmás), Szentpéteri Nóra (Dunakeszi), Szigeti-Böröcz Ferenc (Budapest),Szilágyi György (Tököl), Szilágyi Petra (Taktaharkány), Szmodis István (Baj), Szolnoki Béla (Mosonmagyaróvár),Szőr Gábor (Budapest), Szukács Judit (Szedres), Szulyákné Kovács Mariann (Debrecen), Dr. Szűcsné KertiAnita (Debrecen), Szűcs Zoltán (Makó), Szűcs Zoltán (Veresegyház), Taba György (Budapest), Tajti Tibor(Dunaharaszti), Takács Bánfay Mónika (Tárnok), Takács Gábor (Budapest), Takács László (Budapest), TarnóczyMariann (Szentendre), Téglás Anita (Sárbogárd), Temesi Ernő (Nagykovácsi), Tóth László János (Gödöllő), TóthTamás (Zsombó), Tóvári Balázs (Budapest), Tompa Richárd (Tiszakarád), dr. Trencsán Gábor (Budapest), TuriGergely (Csorna), Dr. Vajda Péter (Pápa), Várhelyi Eszter (Barcs), Varju Katalin Ágota (Budapest), Vass Adrienn(Hosszúhetény), Vass Csaba (Budapest), Vass Gábor (Százhalombatta), Vida Zoltán (Pécs), Vigh-Fekete Zsuzsa(Budapest), Virág Katalin (Gyöngyöstarján), Visontainé Balla Ágnes (Szekszárd), Vlasits Géza (Budapest),Weidlich László (Budapest), Werner Katalin (Budapest), Dr. Wimmer Károly (Baja), Zagyi Zoltán (Budapest), Dr. Zámbó Gyula (Budapest), Zámbó Ügyvédi Iroda (Budapest)Ezüst fokozatú támogató: Rideg Richárd (Budapest), L.P. (Budakeszi)Arany fokozatú támogató: Eupolisz Utazási Iroda, Fenix Eastern Europe GmbH, Dr. Horváth Attila, Dr. KerékViktória–Enrique Carrasco san Martín, STA Travel Kft.Mecénás fokozatú támogató: Dr. Áder János köztársasági elnök

KÖSZÖNJÜK ÖNZETLEN TÁMOGATÁSUKAT!

Amennyiben Ön is támogatni kívánja munkánkat, megteheti ezt Földgömb-elôfizetése alkalmával, közvetlenülalapítványunk támogatásával, vagy az SZJA 1% felajánlásával. Részletek és támogatóinknak nyújtott kedvezmények:

www.expedicio.eu/tamogatoinknak

ahhoz, hogy a 2018. április 28-i Felfedezők Napja és a 2018. október 28-iZöldgömb Fesztivál idén is ingyenes lehessen a látogatóknak, hogymegrendezhettük a X. Földgömb Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt,és folytathattuk a Magyar Száraz-Andok Kutatási Programot!

kÜlÖnszÁm - afoldgomb.hu · gondolat formát öltött, a földgömb magazin csapata pedig tavaly...

Documents