mitológiai verseny - szepi · mitológiai verseny ismét a legjobbak között… az idei utolsó...

Mitológiai verseny

Ismét a legjobbak között…

Az idei utolsó kategóriát április 25-én kapták kézhez diákjaink. Akik

valamelyik tantárgyból megbuktak,azoknak ez komoly figyelmeztetés isaz év végi jegyüket illetõen! Fogadó-órát május 9-én tartanak az iskola ok-tatói a szokott rend szerint.

Iskolánk végzõs diákjainak ballagásamájus 1-jén 9 órakor kezdõdik. Vi-

rágátadás 8.30-tól a 12.-es osztályter-mekben.

Az írásbeli érettségi vizsgák május5-én, hétfõn kezdõdnek. A többi

évfolyamok osztálykiránduláson vesz-nek részt május 5. és 7. között.

Földrajzversenyek: Április 5-én,szombaton a szentesi Koszta Jó-

zsef Általános Iskolában rendeztékmeg a Teleki Pál Földrajz-Földtan Ver-seny megyei döntõjét, ahol a nyolcadi-kosok között Abt Dániel 3. helyezéstért el. Hetedikeseink (Putóczky Ákos,Hajdú Roland, Olgyay György, Szu-pera Gergely és Adonyi Kristóf ) a kö-zépmezõnyben végeztek. Abt Dánielelõzõleg biztosította helyét a LessNándor Földrajzverseny országosdöntõjében, melyet április 18-19-én, amiskolci Avasi Gimnáziumban bonyo-lítanak le.

Ebben az évben Simon Gellért 8.a,Novák Tamás 8.a és Császár Atti-

la 7.a képviselte iskolánkat, a Celldö-mölkön április 5-én megrendezett or-szágos KIDS sakkversenyen. Mindendicséret megilleti a csapatot, remekülküzdöttek, Simon Gellért szerepelt alegjobban: 4. helyezést ért el.Gratulálunk!

Az iskolai szavalóverseny 2008.április 14-én került megrendezés-

re. A 7-8. évfolyamosoknál holtver-senyben elsõ lett: Stefán Máté ésRácz Kristóf 7. A osztályos tanulók.a 9-10. évfolyamosoknál elsõ helyenvégzett: Lapu Árpád 9. A osztályostanuló. A 11-12. évfolyamosoknál kü-löndíjat kapott Bánki Tamás 11. B osz-tályos tanuló.

Borgulya Bálint 10.b osztályos ta-nuló a Gordiusz Matematika Ver-

seny megyei fordulóján elsõ helye-zést, Remete Attila Márió (11.b) ne-gyedik helyezést ért el. Bálint a Debre-cenben megrendezett országos dön-tõben a tagozatosokkal összevont ér-tékelés alapján 17-ik lett.

A SSZEZEPP IIPPRESSRESS jelenti

(Sz)epicentrum

22

APÁCZAI CSERE JÁNOS: MAGYAR ENCYCLOPAEDIA

A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy tanításához illendõ életet éljen, s tanítványinak jó és dícséretes példát adjon.

Tizennyolc diák részvételével ren-deztük meg április 2-án házi ver-senyünket a görög mitológiából.

Végeredmény:1. Halmai Szervác 9.a2. Ermilov Alexander 9.a és Varga Vik-tor 10.a

A versenyzõknek az alábbi feladatlapotkellett megoldaniuk. Aki május 10-igodaadja latintanárának a megoldáso-kat, szorgalmi ötöst kaphat.

1. Osszuk ki a jelképeket (sisak, szi-gony, villám) a következõ isteneknek:Hádész, Zeusz, Poszeidón, Hesztia! Ki-nek nem jutott?2. Hány napos özönvízzel pusztította elZeusz a megromlott emberiséget?3. Prométheusz testvére meggondolat-lanul elosztogatta a képességeket azállatoknak. Hogy hívták a fivért? 4. A fává lett Philémon és Baukisz mi-nek váltak örök jelképévé?5. Hogy hívják a türoszi király lányát,akit Zeusz bika alakjában rabolt el?6. Melyik a legalkalmasabb gyümölcshárom istennõ összeugrasztására?

7. Ki az a néha állat képében is megje-lenõ isten, akinek leszármazottja viselteaz aranygyapjút?8. Kitõl kapta Iaszón a feladatot, hogymegtalálja az aranygyapjút?9. Mi az Argó hajó orrának különlegestulajdonsága?10. Ki az Argó utasai közül a legnagy-szerûbb hõs? 11. Mely állatnak köszönheti az Argó amegmenekülését a Bolygó-sziklánál?12. Ki volt az a szerelmes nõ, akiIaszónnak segített?13. Mely barátságos nép segítettIaszónnak (és késõbb Odüsszeusznakis)?14. Hogy végezte Iaszón?15. Hogyan lett Thészeusz erõs és tisz-ta uralkodó?16. Kinek a segítségével talált kiThészeusz a labirintusból?17. Mi volt Héraklész munkái közül alegnehezebb?18. Ki gyõzte le a marathoni bikát?19. Milyen különös kísérõje volt Hérak-lész szertartásainak? 20. Milyen tettével vált Philoktétész Hé-raklész legjobb barátjává?

Április 22-én rendezte meg a Vá-rosi Kórusegyesület iskolánkbanaz idei Éneklõ Ifjúság fesztivál

elsõ napját. Három általános iskolás,egy középiskolás (Széchenyi Gimnázi-um Leánykara) és egy fõiskolás kórus(Karolina Iskola Kamarakórusa) társa-ságában léptünk utolsóként a dobogó-ra. Úgy érzem, az alapos felkészülésmeghozta a titkon remélt eredményt. Is-mét – a tavalyihoz hasonlóan – meg-védtük arany minõsítésünket a diplo-mával. Emellett még a szakmai zsûrifelterjesztett bennünket a KÓTÁ-hoz (amagyar kórusmozgalom csúcsszerve:Kórusok Országos Tanácsa) külön di-csérõ oklevélre. Úgy érzem, a lehetõsé-

gekhez és énekkarunk zenei adottsá-gához képest a maximumot nyújtottamindenki. A verseny utáni szakmai ér-tékelésen a zsûri külön kiemelte ének-karunk több év óta tartó egyenletes ésmagas színvonalú teljesítményét.

Köszönöm mindenki munkáját, aki-nek része volt a siker, az örömteli ének-lés kimunkálásában. Külön köszönömazon 12.-esek példamutató teljesítmé-nyét, akiktõl most búcsút kell vennünk,akik több évig hûségesen és sikerrelvégezték az iskolai énekkari szolgála-tot: Fú Péter, Cseke Balázs, Szûcs Jó-zsef, Tóbiás Roland, Ördög Bence.

Lajos István

Teljes POPULART-sorozat eladó! Irányár: 6000 forint. Tel.: +36-30-665-9376

1. A NATIONAL GEOGRAPHIC Magyarország 2006-os és 2007-es számai min-den melléklettel, kiváló állapotban eladóak, évjáratonként egyben.2. PANORÁMA város és országkalauzok, új kiadások, új állapotban, a bolti ár-nál jóval olcsóbban eladók. Címek: Svédország, Athén és a környezõ szige-tek, Norvégia, Szingapúr, A horvát tengerpart, Tunézia, Kanári-szigetek, A gö-rög szigetvilág, Kárpátalja, Rio de Janeiro és környékeÁr megegyezés szerint (baráti). Érdeklõdni: Dékány tanár úrnál.

Szeged-Brühl 2:1

(Sz)epicentrum

33Kein Taucher weiß vor dem Sprung,was er zurückbringt – Nincs búvár,ki tudná az ugrása elõtt, hogy mit fogfelhozni.

Az idézet Max Ernsttõl, aBrühlben született dadaista mû-vésztõl származik, akinek a

munkáira egy egész múzeumot szen-teltek szülõvárosában, ahová a tavalykezdõdõ cserekapcsolat keretében má-sodjára utazhattak a magyar diákok. Azugrásunk elõtt sok bizonytalanság, kér-dõjel, izgalom volt bennünk az ismeret-lentõl, az idegen nyelvi környezettõl va-ló tartás, félsz miatt. Sokan elõször ül-tek repülõn, vagy utaztak egyáltalánkülföldre, elõször kipróbálva az itthonszerzett nyelvtudásukat. Igazán mélyvolt ez a víz, de örömmel láttuk, hogymindenki talált valamit, amit felhozha-tott, és boldogan tarthatta a kezében,amit akár büszkén meg is mutathat azitthoniaknak. Talán a legfontosabbmégis az az ablak, amit nyitottunk a vi-lágra, hogy kimozdultunk végre (vagyújra) a négy fal közül és tapasztalatokatgyûjtöttünk egy másik országról, a kul-túrájukról, neves városokról és szülött-jeikrõl, számunkra is jól ismert mûvé-szekrõl, az egyetemességrõl. Megta-pasztalhattuk, hogy fontos a mûvelt-

ség, ami lehetõvé teszi, hogy meg-láthassuk az összefüggéseket, a

sokszínûséget akár az élet egyapró szeletében,

megnyilvánulá-sában .

Öröm lehetett a közös nyelv használa-tának a képessége, a személyes kap-csolatok, barátságok elmélyülése, azegymás értékeinek a felfedezése, tisz-telete. A sok-sok élmény még feldolgo-zás alatt van. Nézegetjük, válogatjuk afelhozott kincseinket, újragondoljuk,hol, s hogyan találtunk rájuk, hogy nek-tek is elmesélhessük a történetüket.

Nemes Zsuzsanna

Cserélõdtünk

Április 8-án hajnalban negyed 6-kor Németh tanár úr könnyesbúcsút vett 5 diáktól, Dékány ta-

nár úrtól és Nemes tanárnõtõl. Egy hét-re elutaztunk Brühlbe, a Szent OrsolyaGimnázium diákjaihoz, akik januárbanmár eltöltöttek nálunk egy hetet. Alpárbácsi vitt ki minket Ferihegyre, ahol márvártak ránk a többiek, és így összesen12 diákból és két tanárból állt a csapat.A gép már szûk két óra múlva leszálltKölnben, de egyesek szerint még így istúl sokáig voltunk a levegõben. A rep-térrõl vonattal Brühlbe kísértek minket,ahol már finom pizzával vártak ránk.Délután megnéztük Brühlt, majd min-

denki haza-ment a „csa-

ládjához”.Másnap reg-gel Köln volts o r o n ,megnéztük

a várost,a

Rajna-partot, és persze felmentünk adóm tornyába is. A délutáni kimenõután pedig a Domradio-ban kukkanthat-tunk bele az élõ adás rejtelmeibe. Estea Kölnarena-ban néztünk meg egy ké-zimeccset. A 19 ezer férõhelyes sta-dionban Fazekas Nándor védett a ha-zai csapatban! Szerdán részesei lehet-tünk a rendkívül szigorú tanítási órák-nak, ahol a diákok az órán bármikor be-szólhattak tanáraiknak, elkezdhettekenni, vagy telefonálni.

Csütörtökön délelõtt mindenki magaszervezte a programját, délután pedigegy brühli kastélyt néztünk meg. Pénte-ken Bonnban voltunk (Székesegyház,Beethoven-ház, Haus der Geschichtestb.), a hétvégét pedig mindenki a ven-déglátóival töltötte. Volt aki még Belgi-umba is eljutott! Hétfõn a Phantasialan-dot néztük meg, ami egy hatalmas vi-dámpark Brühl mellett. Az attrakciókrólcsak annyit, hogy fõszezonban egy-egymenetre általában órákat kell várni.Egész héten gyakorlatilag nem láttunkesõt, de aznap – mint ahogy ez ilyenkorlenni szokott – reggeltõl estig masszí-van esett. Ennek legalább annyi elõnyevolt, hogy alig voltak a parkban, és min-denki mindenre fel tudott ülni – már hamert... Így hát este vizesen és fáradtan,de jókedvûen ültünk fel a gépre, és 9óra körülre meg is érkeztünk Ferihegy-re, ahonnan ki Alpár bácsival, ki más-hogy tért haza.

Jó volt kint, csakne kéne ennyit pó-tolni!

Lévai Mátyás10.a


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy elég tudós legyen.

(Sz)epicentrum

Április 4-én délután indultunk út-nak harmincketten (több piáros,néhány kísérõ tanár és egy-két

vendég), hogy „visszahódítsuk” a haj-danvolt Partiumot és megnézzünk pártörténelmileg, irodalmilag, mûvészetilegérdekes dolgot. Másfél óra múlva el isérkeztünk a határhoz mégpedig – ha jólemlékszem – Méhkeréknél léptünk-ro-bogtunk át a mostani Romániába.

Elsõ állomásunk Nagyszalonta volt,Arany János városa, ahol megnéztünka Csonka toronyban lévõ múzeumot,kattogtattunk párat, ésmentünk tovább.

Ezután Nagyvá-radra érkeztünk, deelõször csak egy párpillanatra méltattuk,amíg meghallgattukKárolyi Attila tanár úrelõadását a város tör-ténelmérõl.

Megnéztük a gi-gantikus barokk szé-kesegyházat SzentLászló hermájával, aKanonoksort és Lédaházát is.

A Nagyvárad ésSzatmárnémeti közöttielég hosszú utat a leg-különbözõbb módonütöttük el: egyesekaludtak; mások kár-tyáztak, beszélgettek,fotóztak, zenét hallgat-tak, és utána aludtak. Olyan csönd volta buszon, hogy öröm volt hallgatni...

Végre késõ este (tíz órakor) megér-keztünk a szállásra... a városba, mertugye milyen egy kirándulás szálláske-resés nélkül? Egy koleszt szálltunkmeg, persze nem zavarva az ott alvókat– egy-két bentlakó diák és cseh (vagy

szlovák?) zenészek voltak még ott raj-tunk kívül. Fürdés, esti ima, vacsoraután pedig takarodó, hiszen korán (ro-mán idõ szerint 7-kor!) kellett kelni.

Másnap jóval mozgalmasabb na-punk volt: elsõ állomásunk Koltó, ahol is(mint biztos sokan tudják) Petõfi ésSzendrey Júlia töltötte mézesheteit. Át-utaztunk Nagybányára, ismét gyors is-mertetõ a belvárosban, és továbbro-bogtunk Máramarossziget felé.

Ekkor volt – legalábbis számomra –a kirándulás fénypontja, ugyanis nagy

erdõket, havat(!) és négy ortodox fa-templomot láttunk. Ebbõl hármat láto-gattunk meg belülrõl. Ezekrõl a templo-mokról azt kell/érdemes tudni, hogyhihetetlenül szépek – és mellesleg a vi-lágörökség részei. Nem csak a templo-mok készültek fából, hanem a házaknagy része és a gyönyörû kapuk is.

A legészakibb pont ahová eljutot-tunk, Máramarossziget volt: megnéztüka Tisza partjáról Ukrajnát, az egykori pi-arista iskolát és templomot az óváros-ban és a börtönmúzeumot, ahol kelle-metlen dolgokat is láthattunk... Végülinnen is továbbrobogtunk.

Szaploncán meglátogattuk a vidámtemetõt: minden ember életét-halálát vi-dám színekkel festették fel a fejfára.Egyébként itt (is) volt egy kis malõr,mégpedig, hogy 5 lejt (= kb. 350 Ft) kértaz öreganyó a kapunál: nem azért,hogy bemenjünk, hanem hogy kijöjjünk.

Néhányaknak – vagyinkább többeknek –nem akaródzott fizetni,ezért inkább kiugrottakoldalt a kerítésen.Ezután utaztunk visz-

sza a szállásra (ismétcsak este értünk be),de az esti ima utántöbb részre szakad-tunk: volt, aki kimentmég a városba a ta-nárok kíséretével, pá-ran pedig bennmarad-tak a koleszban éskártyáztak.A harmadik nap még

korábban kellett kelni(6.30-kor), és mivelvasárnap illik meg-szentelni az Úr napját,elmentünk misére.Utána városnézéskövetkezett Szatmár-

németiben, és irány hazafelé. Útközbenmeglátogattuk még a nagykárolyi pia-rista nõvéreket, leraktuk az adományo-kat, és megnéztük a Károlyi-kastélyt,ahol (elvileg) nem lehetett fotózni, csakplusz pénzért.

Reménykedtünk, hogy már nemszállunk le a buszról, csak Váradon (akimenõ miatt), de még Kaplonyban iskikötöttünk, hogy megnézzük a Károlyicsalád kriptáját, Érmindszenten pedigAdy szülõházát csodáltuk meg.

Végül Nagyváradon városnéztünk,fotózgattunk, okosodtunk, aztán eljött amindenki által vár kimenõ, amely végülis nem is volt olyan hosszú, éppen egyMcDonald’s-os kajálásra elég... Aztánmár csak pár órát kellett kibírni az útból,amíg Szegedre, illetve amíg haza ér-tünk.

Varga Viktor 10.a

A Partium meghódítása44


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy jó lelkiismérettel s isteni félelemmel, amit tud, azt másokkal közölje.

Ady városában

Koltói románc: Petõfiék és Lászlóék

A szaploncai „vidám temetõ”

Itt nyugszom idelennPop Ion Pipis a nevemMegfizettem mindenértAhol a halál elértValahol Mires hegyénRámjött a vagonkerék.Játékban elmerültemVonat alá kerültem.Anyám sirat vár hazaNem múlik a bánata.

Itt nyugszom én idelennPop George Ocuta a nevemAmíg világomat éltemSok-sok disznyót megperzseltemRengeteg húst is megettemEz lehetett tán a vesztem.Jó lett volna még pár évMég egy kicsi öregségDe a halál nem hagyottA föld alá parancsolt.Életemnek búcsút mondtam43 éves korban.

(Sz)epicentrum

Különösen szép hangversennyel emlékeztekénekkaros diákjaink Mátyás király évére,a reneszánsz évre. Április 8-án a ma-

gyar reneszánsz ének és daltermés legjavá-ból adtak színvonalas mûsort.

Bujdosó énekeket szólaltatott meg DeliCsanád, Simon Bálint, Sallay Gergely, Bánki Ta-más.

A kor veretes magyar református zsoltá-raiból énekelt Varjasi Balázs, Szûcs Miklós,Simon Bálint.

Históriás énekeket adott elõ a 7. a osztálykamarakórusa, Szebellédi Áron, Lapu Árpád,Bodor Bence, Fû Péter.

Balassi verseket énekelt Novák Tamás, Bende Dá-vid, Doszpod Kristóf, Fû Péter, Sallay Gergely (aki a pár hét-tel korábban megrendezett Szegedi Középiskolások Mûvé-

szeti Fesztiválján Balassi Egy katonaének-ével azénekelt vers kategóriában az elsõ díjat érdemelte

ki.)Bende Dávid, Lapu Árpád, Sallay Gergely

saját énekét gitáron kísérte. A többi dal szak-avatott kíséretét Fábri Géza és Szalkai Sán-

dor tanár urak, valamint Varjasi Tamás látták el.Köszönjük fáradozásukat. De ugyanígy kö-

szönet illeti az éneklõ diákokat, akik a min-dennapos tanulás és munka mellett e nemesügynek szentelték idejüket és tehetségüket!

A színvonalas estet – a közönséget is be-vonva – Balassi Bálint Áldj meg minket Úristen

kezdetû szép énekével zártuk.

Lajos István

Jönnek az amerikaiak Ohioból – mondtuk már hetekkelérkezésük elõtt és lelkesen szervezõdtek a progra-mok. 20 diák és nyolc kísérõ jött Perrysburgból, akik a

város vendégei voltak ugyan, de a programok szervezésé-bõl az iskola igencsak kivette részét. Szeged elõtt néhánynapot Veszprémben töltöttek. Meg kellett szervezni elhelye-zésüket. Köszönet a családoknak, akik vállalták, hogy egy-két vagy akár három ven-déget is elszállásolnak.Volt a programban város-nézés, ellátogattak a szín-házba, és a Városházát ismegnézhették. Öregbíthet-tük a város és iskolánk hír-nevét, de jutott idõ vásár-lásra is. Nagyon sikeresvolt a tanórák látogatása,amit külön kértek az ameri-kaiak. Láttak magyar, fizi-ka, társadalomismeret,matematika és énekórákat,de természetesen voltakolyanok is, akik éppenség-gel az angol órákra voltakkíváncsiak. Tanárainkolyan igényességgel ké-szültek az órákra, hogy alátogatásnak óriási sikerevolt. Sok órán olyan inte-raktív feldolgozási mód szerepelt, ahol a diákok és a vendé-gek együtt is dolgozhattak. Tanárok, diákok és látogatókegyaránt lelkesen jöttek ki az órákról. Köszönet mindenki-nek a munkáért, amit végeztek.

Nagy sikere volt március 27-én az „Amerikai-magyar if-júsági barátság” koncertnek, amelyen a Piarista Gimnáziuménekkara, (Lajos István) a Perrysburg Symphony Strings,(Michael Smith és Phil Smith) a szegedi Király-König Péter

Zeneiskola Vonószenekara (Marosvári Attila) a PiaristaMester Tanoda ének-koboz mûhelye (Ivánovics Tünde ésFábri Géza) valamint Olasz Flóra hárfa mûvész léptek fel. Akoncert után remek hangulatú közös vacsorán vettek résztvendégek, vendéglátók, a város képviselõi, iskolánk igaz-gatója, Petõ Gábor és a szervezõk. Másnap reggel az isko-la elõtt volt a búcsúzkodás. A vendégek elutaztak Buda-

pestre a fõvárossal ismer-kedni, azután pedig hazaAmerikába.

Ennek a látogatásnakfeltehetõen lesz folytatása,reményeink szerint ez évoktóberében, ahol egy ki-sebb kamara kórus, né-hány zenész és a kísérõkvehetnének részt egy két-hetes amerikai úton. Ennekelég tetemes anyagi vonza-ta lesz, amit maguknak akiutazóknak kell majd állni-uk. Az amerikaiak is magukfizették az egyhetes ma-gyarországi tartózkodást.

Keresünk olyan szpon-zorokat, akik be tudnak se-gíteni a költségekbe. De ál-modjunk nagyot. Miért nesikerülne ezt is megcsinál-

ni, összefogással, együttes erõvel, olyan lelkesedéssel,ahogy a vendégeket fogadtuk.

A program összeállításában és a szállásadók megkere-sésében a legtöbbet Szöllõssy Edina volt segítségemre, deszeretném megemlíteni Bálint Erzsébet nevét is, aki azamerikaiak egész utazását koordinálta kintrõl.

Sík Péter

„Hallod-e, pendítsd az lantot!”

A Toledo-kapcsolat elsõ lépései

55


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik, hogy tanítványait mint atyjok, úgy szeresse.

És az amerikaiak tényleg eljöttek...

Horizont

Mély megindultság-gal értesültemChiara Lubich halá-láról. Hosszú és ter-mékeny életét fárad-hatatlanul a Jézusiránti szeretet jelle-mezte – írta többekközött táviratábanXVI. Benedek.

Chiara Lubich1943-ban ala-pította a

Fokoláre Mozgalmat,mely a világ 182 or-szágában terjedt el,több mint 2 millióan követik, lelkiségepedig további 5 millió emberhez érkezikel.

Chiara Lubich munkájának haté-konysága miatt is a mai katolikus világegyik legjelentõsebb személyisége, akihatározott és mély elkötelezettséget ta-núsít az ökumenikus és a vallásközipárbeszéd területén is.

1920. Szilvia néven Trentóban szü-letett. A fasizmus évei alatt tanítónõkéntdolgozott egy Trentó közeli kis faluban.Szegénységben éltek és apja szocialis-ta eszméi miatt elvesztette munkahely-ét. 1943. december 7-én válaszol Istenhívására, hogy egész életét örökre Ne-ki ajándékozza.

1944. A legsúlyosabb trentói bom-batámadás után is a városban marad,hogy a születõben lévõ mozgalmat tá-mogassa. Néhány társnõjével a trentóiszegényeket látogatják, így elkezdõdikegy „isteni kaland”. Tapasztalatuk aztbizonyítja, hogy a szó szerint megéltevangélium a leghatékonyabb szociálisforradalom.

1948. Az olasz parlamentben talál-kozik Igino Giordani képviselõvel, íróvalés újságíróval, az ökumenizmus úttörõ-jével. Õ a Mozgalom társalapítója lett,mivel igen jelentõs része volt abban,hogy az egység lelkisége megtestesül-jön a társadalomban

1949. Találkozik Pasquale Fore-sivel, aki késõbb az elsõ fokolarino paplesz. Mindenekelõtt a lelkiség teológiaielmélyítéséhez segítette hozzá a Moz-galmat, részt vett a Città Nuova kiadó-nak és a mozgalom elsõ városkájának,Loppianónak megalapításában. A to-vábbiakban is jelentõs része volt a lelki-ség gyakorlatra váltásában egyházi és

civil téren egyaránt.Igino Giordanióvalegyütt társalapítónaktekintjük.1956. Magyarországszovjet megszállása-kor szükségét érzi,hogy Isten visszatér-hessen a társadalom-ba, hogy az emberekBenne találhassákmeg a szabadság ésa testvériség forrását.Így születnek meg az„önkéntesek”, akik atársadalom különbö-zõ területein kötelezik

el magukat: a politikában, a gazdaság-ban, a mûvészet világában, a pedagó-giában, stb.

1959. Hamarosan a nemzetköziségjellemzi a Mozgalmat, mert igen gyor-san elterjed elõbb Olaszországban,majd 1952-tõl Európában, és 1959-tõl atöbbi földrészen is.

Az ‘50-es évek végén titokban ha-zánkban is járt. Lelkiségi mozgalma a‘60-as, ‘70-es években több irányból(Ausztria, Jugoszlávia, NDK) érkezikhazánkba, és lassanként el is terjed azország déli (Szeged), keleti részén(Eger) és a fõváros környékén. Sikerülészrevétlen maradnia. Az államrendõr-ség nem figyel föl a tagok csöndes,megfontolt, ugyanakkor hatékony lélek-tõl lélekig irányuló „pasztorációs” tevé-kenységére.

1960-67. A Mozgalom megnyílik azökumenizmus felé. Chiara Lubich a né-metországi Darmstadtba látogat, és ottevangélikus lelké-szek kérésére el-mondja lelki tapasz-talatát. Lelkisége, azegység lelkisége azévek során több mint300 egyházban éskeresztény közös-ségben elterjed.

Londonban fo-gadja az anglikánprímás, aki arra buz-dítja, hogy az angliaiegyházban is terjesz-sze el a Fokoláre lelkiségét. A késõbbi-ekben a prímás utódai is támogatják amozgalmat.

1967-ben találkozik Isztambulban I.Athenagoras pátriárkával, majd további

nyolc alkalommal utazik oda, és találko-zik utódaival is.

1977. Chiara Londonban Templetondíjat kap a vallási élet elõmozdításáért.Az ünnepségen különbözõ vallásokképviselõi is jelen vannak. Itt indul avallásközi párbeszéd.

1988. Augsburgi béke díjjal tüntetikki ökumenikus tevékenységéért.

1996. Díszdoktori címet kap Len-gyelországban a lublini katolikus egye-temen, melyet még számtalan díszdok-tori cím követ.

Párizsban UNESCO díjjal tüntetik kia békére nevelésért.

1997-98. Grazban „ökumenikus lel-kiség” címmel beszél az egység lelkisé-gérõl a II. Európai Ökumenikus Találko-zó megnyitóján.

Az elsõ keresztény és laikus nõ, akitmeghívnak, hogy beszéljen lelki ta-pasztalatáról 800 buddhista szerzetes-nek és szerzetesnõnek Thaiföldön, há-romezer fekete muszlimnak a harlemimecsetben, valamint a buenos airesizsidó közösségnek. Új lehetõségeknyílnak a vallásközi párbeszédek terén.

Szoros, mély kapcsolat fûzi korunknagy lelki alakjaihoz: rendszeresen ta-lálkozik többek között II. János Pál pá-pával, Kalkuttai Teréz anyával, RogerSchutz taize-i priorral.

Végül táviratában a Pápa köszöne-tet mond az Úrnak Chiara Lubich tanú-ságtételéért, amellyel odafigyelt korunkemberének szükségleteire, teljes hû-ségben az egyházzal és a Pápával.„Azt kívánom, hogy mindazok, akikmegismerték õt vagy találkoztak vele,látva azokat a csodálatos dolgokat,

amelyeket Isten vég-hez vitt missziós buz-góságán keresztül,kövessék Chiaranyomdokait, éberentartva karizmáját.”

Derûs, i-mádságos és mélyenmeghatott légkörben88 évesen fejezte beföldi utazását már-cius 14-én éjjel 2órakor otthonában,Rocca di Papában,

ahová elõzõ éjjel saját kívánságára tértvissza a Gemelli Klinikáról.

Összeállította:Boczor Zoltán

Elment Chiara Lubich

66


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik, hogy tanítványit Isten elõtt való könyörgésében megemlítse.

Semmi sem rende-zettebb, mint az, amit aszeretet rendez el, éssemmi sem szabadabb,mint amit a szeretet kötössze.

(C.L.)

Horizont

77Zsidó-keresztény-iszlám gyökerek

Beismerem, egy kicsit nagystílû a cím, mivel egy oldal-nyi terjedelemben nem lehet - nemhogy a teljességigényével, de még talán tömören sem - ismertetni ezt

a témát. Ugyanakkor mostanában a vallásközi párbeszéd na-gyon divatos jelszóvá lett. Persze megtanuljuk hittanból a há-rom vallás közös jellemzõit, hogy mindegyik ún. könyves val-lás, és hogy valamiképpen mindhárom az Ószövetségbengyökerezik (Ábrahám, Izmael és Jézus mint az új Ádám).Mégis a történelem arról tanúskodik, hogy a keresztény Eu-rópa számtalanszor kivetette magából a zsidókat, valamint amai politikai élet is azt mutatja, hogy a zsidók és a muzulmá-nok halálos ellenségek. Szeretném különösen is aláhúzni,hogy itt inkább vallási köntösbe bújtatott politikai problémá-val, mintsem pusztán hitbeli kérdéssel állunk szemben. En-gem azonban sokkal jobban érdekel mostanában, hogy me-lyek a három vallás közös pontjai, amiben – ha mindenfélepolitikai és gazdasági érdekektõl mentesen tudnánk közelíte-ni egymáshoz – egyetértenénk.

Jelenleg az arab országokra úgy tekintünk, mint egy va-laha jelentõs kultúra mára elmaradott képviselõire, amelyekközül némelyik a múlt század közepe táján bekövetkezõ hir-telen olajrobbanás folytán roppant gaz-dasági hatalomra tett szert. Ha az euró-pai kultúrára gondolunk, akkor elsõként agörögök jutnak eszünkbe. Gondoljunkcsak például a teológiát hosszú ideig (bi-zonyos szempontból egészen napjain-kig) kizárólagosan meghatározó kétirányzatra, amelyek Platónhoz, illetveArisztotelészhez nyúlnak vissza. A hel-lénizmus az, ami az iszlámot és a ke-reszténységet összeköti egymással ésegyben elválasztja õket a zsidóságtól,mert az sohasem olvasztotta magába agörög kultúra vívmányait. Mindazonáltalnem szabad arról sem megfeledkez-nünk, hogy a görög kultúrával Európa azarabok közvetítésével ismerkedhetettmeg. Az a fényes kultúra, amit a görögökmegalkottak, a középkorra elég jelentõ-sen megkopott, és már csak nyomokbanvolt ismert. Az arab hódítással együtt vál-

tak újra ismertté görög gondolkodók mûvei teljes egészében. Ennek az arab hatásnak nyomait a keresztény teológiá-

ban is megtalálhatjuk. Minap olvastam Maróth Miklósnak egyidevágó, nagyon érdekes cikkét. (Az újsághoz Dékány tanárúr jóvoltából jutottam. Áldassék érte a neve mindörökké.) Eb-ben a nemzetközi szinten elismert klasszika-filológus és ara-bista arra világít rá, hogy a négy sarkalatos erény (bölcses-ség, bátorság, mértékletesség, igazságosság), amelyeket mikifejezetten keresztény erényeknek tartunk, elõbb tûntek feliszlám gondolkodók írásaiban, mint keresztény teológusok-nál. Explicite sem a Bibliában, sem a Koránban nem szere-pelnek. Arisztotelész az, aki rendszerezi õket filozófiájában.Az arany középút (aurea mediocritas) gondolatát aztán isz-lám tudósok (Miskawaihi, al-Gazzálí) vették át, majd AquinóiSzent Tamás is beépítette Summa theologica címû mûvébe,kiegészítve a három isteni erénnyel (hit, remény, szeretet).Így született meg aztán a keresztény hetes erénylista. Azösszekötõ elem tehát a hellénista vonás. Ahogy kezdetben akeresztényeket egy új zsidó szekta tagjainak nézték, ugyan-így a muzulmánokat is sokszor gondolták egy újonnan szüle-tõ keresztény szekta híveinek. Ez persze jelentõsen meg-könnyítette az új hit terjedését. A közös gyökereket az is mu-tatja, hogy eredendõen muszlimnak hinnie kell minden igazprófétában, legyen az akár zsidó, keresztény, vagy más val-lások prófétája. Jézus is egy ezen próféták közül, aki 'Íszá-ként szerepel a Koránban is.

Persze ennek a közös gyökérnek a felfedezése még ön-magában nem teremti meg az egységet, mert azon dolgoznikell. A nyitottság és a másik elfogadásának gyakorlása révénmindenki maga tesz hozzá egy kicsit az egység létrejöttéhez.Az elsõ lépés mindenbizonnyal a készség, hogy megismer-jük a másikat olyannak, amilyen. Ehhez szeretnék én (is) amagam részérõl hozzájárulni. Igenis vannak közös vonások,több is, mint gondolnánk...

Kovács Pál SP


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy tanítványinak erkölcsöt és nyelveket igyekezze leginkább megújétani.

„Ha egy félelmet

szeretnétek eloszlatni,

e félelem székhelyét

a saját szívetekben

keressétek,

és ne annak a

kezében, akitõl oly

nagyon rettegtek.”

(Kahlil Gibran)

Horizont

Tavaszi pompába öltözött a természet. Virágoznak afák, madarak énekétõl vidul az erdõ, s a mezõ virágaiis színessé varázsolják a réteket. Május van.

Szûzanyánk hónapja, amikor a hívõk boldog lelkülettel siet-nek az esti litániára. Ez az a hónap, amikor szívünkben fel-ébred a szeretet érzése, hi-szen az „Anyák napja” is má-jusban van.

E nap alkalmából Tégedköszöntelek elsõsorbanédes, jó Szûz Mária, aki az„Anyák napja” ékességevagy! Köszöntelek szívemlegszebb és legmélyebb sze-retetével, a kertek és mezõklegszebb virágaival. Áldottlégy mindenkor Te legma-gasztosabb anya. Köszönte-lek Téged, aki a Mennyor-szág királynõje, Istennekszent Anyja vagy.

E szép nap alkalmávalköszöntök minden édes-anyát, akinek az arca öröm-tõl sugárzik, mert gyermekerajongó szeretettel, virággal,dallal, verssel, saját magakészítette rajzzal köszönt fel. Így viszonozva azt a nagy sze-retetet, amit édesanyjától kap.

Hiszen a szeretet a legmagasztosabb érzés, amely meg-szépíti életünket, látóvá teszi szívünket. S ha a szeretetet fo-kozni lehet, az anyai szeretet kerül a legfelsõ fokra.

Szorongó, de vigasztaló szóval próbálok azokhoz azédesanyákhoz is szólni, akik gyermeküket elveszítették. Ne-héz vigasztaló szavakat találni. De nem tudhatod, Te drágaédesanya, hogy miért kellett ennek így történnie. Nem tudha-tod, hogy a Mindenható milyen szenvedéstõl mentette meggyermekedet és Téged. Tudnod kell és érezned, hogy gyer-meked Isten örök világosságában, az angyalok körében, amennyei boldogságban õrangyalként van melletted. Õt márnem kell féltened, mer a Mennyei Atya védõszárnyai alatt áll.

Most pedig Hozzád szeretnék szólni, ahhoz az anyához,aki szomorú szívvel nézi a televízióban az „Anyák napi” mû-sort, mert a Te gyermeked, akit féltõ szeretettel neveltél fel,nem hoz neked virágot, nem nyitja rád az ajtót, nem érdeklihogyléted, pedig jól tudja, hogy öregségedben, testben és lé-lekben törékeny vagy.

Tudom, hogy fáj, mert az anyai szív nagyon tud szeretni,de szenvedni is.

Isten mégis erõt és vigaszt nyújt neked.Vissza kell gondolnod arra az idõre, amikor gyermeked

még kicsi volt, amikor Te voltál a mindene. Õ már akkor há-lálta meg az iránta érzett jó-ságodat. Kacagva, boldoganszaladt karjaidba, mert csakott talált szeretetet, meg-nyugvást. Ha pedig játszótár-sai bántalmazták, azt kiáltoz-ta: „Anyu, anyuci!”. Erre azidõszakra gondolj, és bo-csássad meg gyengeségét.Ne panaszkodj, légy nemeslelkû, ne érezd úgy, hogy el-tévedt. Imádkozz, hogy Istensegítõ kegyelme õrizze útjait.

Most úgy látod, hogygyermekedtõl elhagyatva áll-sz, de isten végtelen jóságá-ban bízva tudnod kell, hogygyermeked elõbb-utóbb meg-találja azt a kulcsot, amely ki-nyitja az édesanyja iránti sze-retet kapuját. S ha rá fog jön-ni, hogy nem veszítheti el a

legnagyobb, az anyai szeretetet, az lehet, hogy csak akkorfog bekövetkezni, amikor te már az angyalok körében fogodlátni õt. A sírodnál bûnbánó szívvel döbben majd rá, hogy mitmulasztott el. Anyai szíved akkor is ott lesz vele, mert azanyai szív a síron túl is szeret.

Eljön majd az idõ, amikor minden anyai szív azzal a tudat-tal fog a végtelen boldogságban megnyugodni, hogy hátra-hagyta gyermekének és unokáinak az anyai szív szeretetét

Krajcsikné Pazeller Mária

Édesanyám, virágosat álmodtam,

napraforgó- virág voltam álmomban,

édesanyám, te meg fényes nap voltál,

napkeltétõl napnyugtáig ragyogtál.

(Ágh István: Virágosat álmodtam)

88


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy magát a külömb-külömbféle elmékhez jól alkolmaztassa.

Május elsõ vasárnapjára

Benedek Laura

PÁRHUZAM

Nézem azalvó gyermekem. Édes és szép, és szeretem, habár nemilyennekképzeltem.Hisz sokszor hibázik ésingerel.Nézem azalvó gyermekem. Én isilyen vagyok elõtted Istenem. Csak Te sokkal türelmesebb vagy velem.

Mindenható Istenem! Köszönöm, hogy olyan édesanyát adtál nekem, aki megtanított engem legelõször is imádkozni.Áldd meg õt, és áldj meg minden édesanyát, akik az anyai méltóságban részesültek, és vállalták mindazokat a fára-dalmakat, amelyeket értünk tûrni és szenvedni kellett. Óvd meg õket, ahogyan ok óvtak bennünket minden veszélytõl. Lemondva minden kényelemrõl. Add, ó Istenünk,hogy minden édesanya a Te Szíved szerint nevelje gyermekeit! És áldd meg kérünk, a nagymamákat is, akik nekünkszüleinket felnevelték.Végül, boldogságos Szûzanyánk, Hozzád fordulunk. Fogadj minden édesanyát anyai palástod alá, segítsd õket, hogyolyan szeretettel gondozzák gyermekeiket, amint Te gondoztad egy-szülött Szent Fiadat. Növeld az édesanyánkbanis, bennünk is a hitet, a reményt és a szeretetet, segíts, hogy soha el ne veszítsük ezt.Taníts meg arra, hogy istenben bízva boldogok legyünk minden veszélyben, s hogy egykor a fényes égi hazában Ve-led együtt dicsõíthessük a teljes Szentháromságot. Ámen

Horizont

AKegyes-Tanítórendhez engemhárom kötelék fûz: nyolc évenkeresztül tanultam tõlük Szege-

den és két helyen, Máramarosszigeténés Léván tanítottam náluk, és egy esz-tendeig viseltem Kalazanci Szent Jó-zsef rendjének egyszerû fekete ruháját.E fiúból pap lesz, akárki meglássa! –mondogatták rólam is gyermekkorom-ban a rokonok, mert magányos és ko-moly fiúcska voltam, aki könyvei és írá-sai közé temetkezett. A családban kü-lönben is tradíció volt a papság, azédesapám is volt egy évig bencés Pan-nonhalmán, és három közeli rokon isvolt a kegyesrendiek öltönyében. Mikora hatodik gimnáziumot elvégeztem, énis fölvétettem magamat a rendbe.Tizenhatéves voltam – és már lemond-tam a világ örömeirõl. Akkor legalábbúgy éreztem és úgy cselekedtem. Mármegjelentek verseim a Szegedi Napló-ban és éppen azon a napon, amelyen aváci noviciátus kapuját átléptem, hogy avilágot megvessem és tekintetemet azég felé irányítsam, jelent meg elsõ ver-sem a Budapesti Naplóban. Ovidiusrólszólt, aki Rómába vágyik, szeret és re-mél. (A világról, úgy látszik, nem lehetolyan könnyen és olyan hamar lemon-dani.)

Másnap beöltöztünk. Ugyanakkorvolt a végzett novíciusok egyszerû fo-gadalma a kápolnában. Megrendítõenszép szertartás: a feketével bevontpadlóra sorra feküsznek a fiatalok, és amagiszter sorra eltemeti õket: Mortuiestis et vita vestra abscondita est cumChristo in Deo! Bevallom, egy kissémegrettentem agondolattól: egyörökkévalóságotláttam magamelõtt, világi örömés dicsõség nél-kül. De az Egyházfönséges és di-csõséges pompá-ja kárpótlást ígértaz ideges, sá-padt, nyugtalannövendéknek.

Rossz ómenvolt, hogy az újreverenda, ami-kor a lépcsõkönelõször lemen-tünk a templom-ba, egy elbotlá-

som következtében vé-gighasadt. A szerzetesiéletem így kezdõdött. Anagy magányos épület-ben, amelynek ablakaikertbe nyíltak, a rend-alapító szabályai szerintéltünk. A cellákban ta-nultunk és meditáltunk,a kápolnában és temp-lomban közösen imád-koztunk, a refektórium-ban evés közben azepére és ecetre gondol-tunk, amelyrõl a fráterlector olvasott, a dor-mitóriumban a legtelje-sebb szilenciumban aludtuk az igazakálmát. Magam ugyan gyakran fölkeltemés mezítláb suhantam a kongó, boltívesfolyosóra és néztem, néztem a nagy,sárga holdat, amely most Szeged fölöttis így mosolyog, ilyen túlvilági búsan ésPáris fölött is így dereng, ahol éppenZola és Anatole France, akiket, urambocsá' már akkor is fölötte kedveltem,lándzsát törtek egy elítélt, lekötött zsidóérdekében. Ezt én egy újságból tudtammeg, amelyet a kályhafûtõ csempészetta dormitóriumba és amelyben egyOhnet-regény folytatása volt abban azesztendõben egyetlen olvasmányom.De a Szentek Élete is gyönyörû volt ésChateaubriand, a finom, nemes, ábrán-dos, ragyogó katolikus ellenforradalmárköltészete a legmélyebb irodalmi élmé-nyem volt ekkor. Elhatároztam, hogymisszionárius leszek; elmegyek valamiegzotikus tájra és vértanúhalált halok a

keresztény-ségért.A szentek

glóriája von-zott: a leg-tisztább éslegnagyobbdicsõség. Mamár bevall-hatom, hogya szerelemse kímélt márez idõben, deeszményké-pem olymeszsze ésfönn állott, ac s i l l a g o sm e n n y o r -szágban, az

Úr trónusa mellett, aszeráfok között, ésSzent Teréziának hív-ták. Közben profán dol-gokat is kellett mûvelni:a cipõnket magunk pu-coltuk, a lámpánkat ma-gunk tisztogattuk, apadlót magunk súroltukés én, hogy az önkín-zásban gyakoroljammagamat, mások he-lyett is sokszor vállal-tam testi munkát.

A magiszterünk szi-gorú férfiú volt, de apromagiszter a világ

legbájosabb embere. Randvég Mihály-nak hívták; a virágok és gyümölcsökszerelmese volt, nagyon kedvelte a ze-nét. Maga harmóniumon játszottórákhosszat és kiválasztott költõje aszelíd Vergilius volt, akit olyan áhítato-san és buzgón tolmácsolt nekünk, minta szentatyákat. Õ valahogy megéreztebennem a költõt és néha behívott szo-bájába, végigsimogatta tekintetével aklasszikusokat, almát és szõlõt adottnekem és beszélt az élet viharos tenge-rérõl, amelyen bizton és boldogan ha-lad örök célja felé a mi kis gályánk, arend hajója, amelyen az árvák Atyja akormányos. A noviciátus éve lassantelt, imádságban és munkában. És el-jött a tavasz, május teljes pompája virultki a kolostor nagy kertjében. És a szer-zetes egyszerû fekete öltönye alatt egynagyot dobbant a fiatal költõ szíve. Má-jus ötödike volt éppen. Napóleon halá-lának évfordulója és Munkácsy temeté-se, amikor egy félszeg, és nyugtalan fi-atalember megérkezett a váci vonattalBudapestre. Nyakkendõje nem volt,mert valahogy elkallódott a váci novici-átus holmijai között.– Mi akar lenni, karisszime, az Istenért,mi akar lenni? – kérdezte a szigorú ma-giszter, amikor a rendbõl való kilépé-sem szándékát egy hét elõtt bejelentet-tem.

És én mélyen elpirulva, majd halálo-san elsápadva, remegõ hangon, debüszkén és a végsõ diadal reményévelrebegtem: – Költõ akarok lenni és – újságíró, mintZola!

Juhász Gyula: Mikor én piarista voltam(Szegedi Napló XLIV. évf. 201. sz.)

125 éve született Szeged költõje99


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy csak azokat tanítsa, amelyek szükségesek, nemhogy a nem szükségeseket tanítván,a szükségeseket tanítványi ne tudják;

1010


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,5. hogy tanítsa õköt világosan, rövideden és teljességen.

Prizma

Három évvel ezelõtt megszületettbennem az elhatározás, hogysportújságíró vagy sportriporter

leszek. Hogy mi vitt rá erre a döntésre?Megmondom õszintén, nem emlékszemrá. De ez nem úgy nézett ki, hogy leül-tem, és elkezdtem gondolkodni, hogy miis akarok lenni, ha nagy leszek… 16évesen nem ilyesmiken töri a fejét azember! Szóval, ez valahogy belülrõl jött,hogy én ezt szeretném csinálni. Nem isdöntés volt ez tulajdonképpen, hanemfelismerés. Felismerés, hogy nekem ezta szakmát kell majd ûznöm, mert ez azegyetlen dolog, amit igazán szívvel-lé-lekkel tudnék csinálni. Anélkül meg ugyefabatkát sem ér az egész.

A szívem és nem az eszem utánmentem, és hivatástudatból választot-tam a sportújságírói szakmát. Hiszem,hogy mindannyiunknak küldetése van aFöldön, és egyszerûen tudom, érzem,hogy én erre lettem teremtve, ehhezkaptam elegendõ mennyiségû emóciótés tálentumot. Bevallom, irigykedekazokra, akik egy sokkal magasztosabbküldetésre kaptak behívót a Nagyfõnök-tõl: mint például a szerzetesek. Az õ hi-vatásuk sokkal hasznosabb és sokkaltanemesebb célt szolgál, mint az enyém.De tudomásul veszem, hogy nekem ezjutott. Ezt nem én választottam, nekemezt szánták. Ennyi. Így nincs mást tenni,ezen szakmán keresztül próbálom megminél jobban szolgálni embertársaimat.Szórakoztatni õket; örömet csempésznia mindennapjaikba; ráirányítani tekinte-tüket a sport szép oldalára; emlékeztet-ni õket a régi nagy legendákra és felhív-ni a figyelmüket a jelenlegi szaksajtó ál-tal méltánytalanul háttérbe szorítottsportágak gyönyörûségeire.

Tehát, a 2005-ös tanév elején vet-tem a bátorságot, és bekopogtattamMészáros tanár úr irodájába, aki kitörõörömmel fogadott, és közölte velem,hogy jó lenne, ha rendszeresen írna egydiák a sportoldalra. El nem tudom mon-dani, hogy ez akkor mennyire jól esettnekem, hiszen arra nem is gondoltam,hogy esetleg állandóan publikálhatokmajd a suliújságban. Hát így indult. Ésez a megelõlegezett bizalom olyan szin-tû lökést adott akkor nekem, hogy hihe-tetlen lelkesedéssel vetettem magammunkába a sportoldal élén. Bevallom,nagyon élveztem, hogy én dönthettemel, hogy mirõl írok, de a kezdetektõl át-éreztem ennek a súlyát is, és igyekez-

tem az összes sportág szerelmeseinekigényeit kielégíteni. Magyarul, nemcsakfociról írni, noha akkor én még erõsenfutballpárti voltam. De ami a legfonto-sabb: nagyon megszerettem az újság-írást. Eleinte csak a sportot szerettem,ezért próbáltam ki magam sportújságíró-ként. Miután viszont eltöltöttem egy félévet a PiFunál, már két mániákus hob-bim volt: a sport és az újságírás. A sport-újságírás.

Felmerül a kérdés: miért osztottammeg mindezt a kedves olvasókkal?!Nos, egy volt osztálytársam, akivel az-óta is tartom a kapcsolatot, a minap eztírta nekem e-mailben: „Egész jók letteka cikkek, kár, hogy pont a sportotválasztottad…”. Elsõ körben jót derül-tem ezen, de aztán kicsit elgondolkoz-tam a dolgon, és megpróbáltam felidéz-ni, miért is választottam a sportot. Nemtudtam választ adni magamnak, és rá-jöttem, hogy inkább a sport választottengem, mint fordítva. Az ominózus cik-kek a Nemzeti Sportban, napjaink veze-tõ sportnapilapjában jelentek meg. Hihe-tetlen érzés ez nekem, álomszerû azegész. Tényleg olyan, mintha valaki ottfönn elõre megálmodta volna az egé-szet. Mert ilyen a valóságban egyszerû-en nincsen. Ugyanis nem tudom józanésszel megmagyarázni, miért választot-tam anno a sportújságírói szakmát; mi-ért hagytam ott a hon szeretett alföldet,és költöztem föl az általam addig min-dennél jobban utált fõvárosba; miérthagytam ott a tutit, és vágtam bele a tel-jes bizonytalanságba; miért választot-tam inkább a sajtótechnikusi OKJ-s kép-zést, mint az egyetemet; vagy mégis mi-lyen elvetemült indíttatásból vettem abátorságot, hogy e-mailezzek a NSszerkesztõségébe azzal a kérdéssel,hogy mehetnék-e a hozzájuk szakmaigyakorlatra. Egyszerûen nem tudok ész-szerû válaszokat adni.

Kicsit olyan, mintha ezeket a súlyosdöntéseket nem is én hoztam volnameg. Valahogy egyértelmû volt mind-egyik esetben, hogy ez az, amit tennemkellett. Nem tudom megmagyarázni. Dea lényeg, hogy a Jóisten eddig mindigfogta a kezemet, amikor szükségem voltRá. Csoda1: két hét múlva válaszolt a„mindenaminemfoci” rovatvezetõ, hogyigen, mehetek. Csoda2: mindössze a 3.alkalom után, amikor egyáltalán a szer-kesztõségben voltam, behívott az irodá-jába, agyondicsérte az addig elvégzett

munkáimat (amit addig csak kritizált,hogy megnézze, el lehet-e venni a ked-vemet az egésztõl), majd megkérdezte,lenne-e kedvem vízi-, kézi- és kosárlab-dameccsekrõl tudósítgatni a NS-nak,valamint rögtön rám bízott egy cikket. Ésmásnap az én monogramom szerepelt aNS 16. oldalán a kerékpárhíradás alatt.Éppúgy, mint hajdanán a PiFuban, aNS-ban is kerékpársporttal mutatkoztambe. Hogy tényleg álomszerû történet ez,azt mi sem igazolja jobban, mint hogy azutánam legfiatalabb kolléga, aki alkal-manként publikálhat az újságban, kerek10 évvel idõsebb nálam, egyetemi diplo-mával, és újságírói képesítéssel rendel-kezik, de a többiek ennek ellenére foly-ton azzal ugratják, hogy „Te még kis pó-lyás voltál, amikor én már…”. Csoda3: a4. alkalom után már három rövid írás je-lent meg BBGY aláírással. Csoda4: si-keresen helytálltam tudósítóként egyelsõ osztályú vízilabda meccsen, nohakorábban sosem láttam élõben vízilab-dát. Elõször jelent meg a teljes nevemaláírásként. Csoda5: az 5. ottlétemkormerészkedtem megkérdezni a motor-sportfelelõstõl, hogy írhatok-e rallycross-ról a jövõ keddi számba, mert húsvéthét-fõn nagybátyámmal kint leszek a verse-nyen. Igent mondott, noha mindig min-den motorsportot õ szokott írni a lapba,és amúgy sem szokványos, hogy egykis jöttment gyakornok még meg ismondja, hogy mit szeretne írni. Csoda6:a 6. alkalommal a rovatvezetõ-helyettesvont bele bizalommal saját sérthetetlenszentélyébe, a tenisz sportágába, éscsapatmunkaként, együtt dobtuk összea teniszt a másnapi számba. Egyenran-gú félként kezelt.

Én pedig lubickolok. No nem azért,mert „hú, de májer vagyok, hogy 19 éve-sen a Nemzeti Sportnál komolyan szá-molnak velem”. Ugyanis, tényleg nincsmiért dicsekednem ezzel. Nagy dolog,persze az, és büszke is vagyok rá. Demi csak háttérmunkások vagyunk, nemér minket a rivaldafény. És emiatt külö-nösképpen szeretem ezt a szakmát.Amiatt, hogy senkit sem érdekel, hogy kiírta az adott cikket. Hány diplomája van?Melyik újságnál dolgozik? Van-e profisportmúltja? – ezek a kérdések egészegyszerûen nem merülnek föl. Egy do-log minõsít minket, hogy milyen az írás.A többi nem érdekes. Ily módon teljesenmindegy, hogy valaki a PiFuban vagy aNS-ban publikál. Utóbbit többen olvas-

Szedem a lepattanót

Nem azt mondom el, hogy mi az,hanem azt, ahogy én végzem,ahogy én ajánlhatom. A bûnbána-

ti beszélgetés azzal a testvérrel való tár-salgást jelenti, aki számomra megjelenítiaz Egyházat. Azaz egy olyan pap, aki akiengesztelõdés szentségére figyel, ámbeszélgetés formájában. Így ajánlja amegújított bûnbánati liturgia, amely kez-dõdhet egy szentírási idézettel, vagy egyzsoltárral, amit együtt olvasnak el.

A kezdõ imádság után három dolgottartok fontosnak e beszélgetésben: con-fessio laudis (a dicsõítõ megvallást), aconfessio vitae (az életem vallomását) ésa confessio fidei (a hit megvallását). Ezhárom olyan dolog, amely magában fog-lalja a vallomás teljes tartalmát úgy, aho-gyan azt Szent Ágoston is használta, s

nem csak a bûnök megvallását.Mit jelent tehát a dicsõítõ megvallás? Abûnbánati beszélgetés elején a zsoltár,az imádság elhangzása után párbeszéd-ben vagy imádságos formában elmond-hatom Isten elõtt mindazt, ami az utóbbiidõben örömöt okozott, amiért hálát adokIstennek az utolsó ilyen beszélgetésünkóta. Így tehát Istennek szóló hálaadással,eucharisztikus módon indítok, vagy egy-szerûen felismerem, hogy az utolsó idõ-ben, jelen helyzetemben segített az Is-ten, akinek megköszönöm, hogy képesvoltam találkozni valakivel, akit régebbenelkerültem, vagy szembe tudtam nézniazzal a problémával, ami nekem vagymásnak gondot okozott, vagy megértet-tem egy problémát, amelyért annyitimádkoztam. Minél konkrétabbak va-gyunk, annál jobb, mert a jó dolgok min-dig konkrét dolgok, nem elvont igazsá-gok, minél inkább konkretizáljuk, annálinkább önmagunk vagyunk. Ez a dicsõítõmegvallás.

Ezt követi az életem megvallása. Ezannyit jelent, hogy Isten és Egyháza e-lõtt, akit egy paptestvér jelenít meg, el-mondom, ami az utolsó idõszak alattbántott, amit szerettem volna elkerülni,de nem sikerült. Jegyezzük meg jól: nemformális bûnök felsorolásáról van itt szó,inkább arról, hogy mi az, amit utóbb,vagy a legutolsó bûnbevallás óta szeret-nék, hogy ne legyen bennem, mi az, amiIsten elõtt kényelmetlen helyzetbe ho-zott, és mi az, ami jobb lett volna, ha nemtörténik meg velem. Azután ide állíthatjuka formális bûneinket is, amelyek az indí-tóokai, gyökerei a bûnre való hajlamunk-nak. Így pl. ellenszenvet érzek egy bizo-nyos személy iránt, a munkaadóm, aszomszédom iránt, nem akarom, de ér-zem, próbálok ellene küzdeni, csakhogy,amikor alkalom nyílik rá, elindul bennembelül valami. Szerettem volna megközelí-teni, de mégis elkerültem, sajnálom, tu-dom, jobban kellett volna ellenállni a tor-kosságnak, a lustaságnak, mindez za-var, bánt, és mindezt Isten elé helyezem,úgy, amint vannak. Itt is megismétlem,minél konkrétabban vagyunk, annál in-kább önmagunk vagyunk Isten elõtt, ésnem hordozunk magunkban egy keserû,lemondó, vádoló lelkületet, hanem annakfelismerését, ami ezt mondatja velünk:Uram, ez vagyok, ezzel rendelkezem, eza te Egyházad építõköve. Rosszul csi-szolt, kissé sarkos; szeretném, ha nemígy lenne, mégis eléd helyezem, Uram,tudom, hogy te irgalmas vagy. Íme, tehát,

ez az életem megvallása.Ezután jön végül a hit megvallása,

vagyis az evangéliumi hit gyakorlása,amely üdvözít. Uram, e dolgokkal szem-ben te sokkal nagyobb vagy, sokkal jobbvagy, mint én magam, hiszen irgalmasés türelmes vagy. Hiszem, hogy ajtótnyitsz nekem, úgy fogadsz el engem,amint vagyok. Köszönöm, hogy szidáshelyett irgalmadat kínálod nekem. Ígygyakorlod azt irántam a hitben, amelyetmegvallok, és segítségül hívok azzal apappal, aki velem együtt imádkozik, zsol-tározik.

Sokan azt mondják, így a gyónáshosszan tart. Lehet, hogy hosszabban,de a gyónó elégedett. Vajon, miért kelle-ne kevesebb idõt fordítani a gyónásra,mint az újságolvasásra? A gyóntató atyais örül, hogy annyi idõt tölthet velem, amitén kívánok, és megérti a pillanat fontos-ságát. Ha pappá szentelték, akkor éppenazért tették, hogy a kiengesztelõdés szol-gálatát gyakorolja nemcsak Istennel, azEgyházzal, de saját magával is.

Még egy megjegyzésem van a bûn-bánati beszélgetéshez. Ha valaki alapo-san elolvassa a gyónás új rendjét, bennetalálja mindazt, amit elmondtam. Szó vanebben a megtérõ fogadásáról, Isten igé-jének felolvasásáról. Ha a gyóntató nemismeri a gyónót, jó, ha elmondja a körül-ményeit, az utolsó gyónása óta eltelt idõ-ben, esetleges nehézségeit a keresztényéletben. Ezeket kifejezheti dicsõítõ imád-ságban, vagy hálaadásban. A leírtakolyan normák, amelyeket lehet tágabbértelemben is alkalmazni: Isten igéjénekfelolvasása után a bûnök megvallásaszükségszerûen konkretizálódhat a meg-térõ imádságában is, ezt nevezem énconfessio fideinek, a hit megvallásának,azaz önmagunk vádolásának, az elégté-tel elfogadásának. A megtérõ megbánástmutat és az új életre szóló javulási szán-dékot. Egy olyan imádságot végez,amelyben az Atyaistentõl kér bocsánatotbûneiért, ehhez ajánlatos a Szentírásszavait használni.

Ebben az összefüggésben úgy tûnikszámomra, nemcsak szabad kiszélesíte-ni egy-egy elemét a gyónásnak, szaba-don gyakorolva, hanem a megszabott rí-tus rendjének megfelelõen lehet követniazt, amit ajánlok, amelyre az Egyház hívminket, megértve természetesen azadott pillanat adta változtatásokat, az idõtés a szükséges felkészültséget.

Ford. Sr. Maria Amata KinszlerSassuoloban élõ, magyar kármelita nõvér

Carlo Maria Martini bíboros, nyug. érsek

Bûnbánati beszélgetés

1111


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy egy üdõben csak egy dolgot tanítson, s azt is peniglen gyakron úgy, hogy addig békét nehagyjon neki, míg a tanítványok jól meg nem fogták.

Lélekemelõ

sák, ennyi a különbség, nem több. Én mégis lubickolok. No, nem a siker-

ben, hanem a mások által levizelt sport-ágak pocsolyájában. Elnézést a nyers ki-fejezésért, de ez a helyzet. Odakerültema NS-hoz, mint gyakornok. Befogadtak,számolnak velem, de rám bízzák a kuli-munkát. A selejtet. Pontosabban, amirõlõk azt gondolják, hogy selejt. Én pediglubickolok, mert én épp ezeket a sport-ágakat szeretem. A kerékpársportot, ateniszt, a rallycross-t, a bokszot stb. Sze-retem mindet. És fájt a szívem, amikorazt láttam, hogy miközben én vért izzad-tam azért, hogy besûrítsem 1000 karak-terbe a rallycross-ról szóló beszámoló-mat (ami sportértékben messze túlszár-nyalta az f1-es maláj nagydíjat, aminekráadásul semmi magyar vonatkozásasem volt), a forma1 egy teljes A2-es ol-dalt kapott ugyanazon számban, éppúgy,mint az NBIII (magyar foci). De mégis lu-bickolok, mert tudom, hogyha én nem ír-tam volna meg, még annyi sem lett volnaróla, és tudom, hogyha megismernék ezta sportágat, azon nyomban meg is sze-retnék az emberek, jobban, mint az f1-etvagy a motoGP-t. És ha az emberekmegszeretnék, akkor megjelennének aszponzorok is, mert megérné nekik, ésfellendülne a sportág. Ördögi kör ez, amitcsak egy helyen kéne megtörni, és márismûködne minden. Ha van médiavissz-hang, lesz nézõ, ha lesz nézõ, lesznekszponzorok, ha lesznek szponzorok többlesz a versenyzõ stb. stb. Szép küldetés.Szép nehéz…

Borbás Bálint György (BBGY)

folytatás az elõzõ oldalról

Kultúrkáló

1212


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy magát a külömb-külömbféle elmékhez jól alkolmaztassa.

SZEPI - VIDEO, AUDIO

ÉRDEKES FILMEKIZGALMAS FILMZENÉK

¯ BRUNO COULAIS nevével elõ-ször a Mikrokozmosz címû film kapcsántalálkoztam. Zene és kép harmoniku-san kiegészítették egymást. Aztán jött amindnyájunk által kedvelt Kóristák címûfilm. Itt már sejteni lehetett, hogy nemakárki ez a zeneszerzõ. A Himalája ésa Vándormadarak zenéje már csak haba tortán… Kedve támad az embernek,hogy a szerzõ zenéje miatt megnézzemás filmjeit (Bíborfolyó; A fiú, aki med-ve akart lenni, stb.). De van gyûjtemé-nyünkben egy nagyon izgalmas StabatMater mûve is.

¯ Néhány másik érdekes filmzenét issikerült beszereznünk: YANNTIERSEN neve ismerõsen cseng: azAmelie csodálatos élete zenéjéért2002-ben Cézár-díjat kapott. De õ írta aGood bye, Lenin! zenéjét is. Ezek ésmások található tõle mp3-as filmzenegyûjteményünkben…

¯ RACHEL PORTMAN PolanskyTwist Olivér filmjéhez írt kísérõzenétlegújabban. De õ írta többek között azÁrvák hercege és a Csokoládé filmekzenéjét is…

¯ HANS ZIMMER szerzett zenét Azoroszlánkirály címû mesefilmhez, ka-pott is ért egy Golden Globe díjat(1995). De ugyancsak õ írta a Gladiátorés Hannibál történelmi filmek zenéjét is.Ezek is egészen jól sikerültek…

¯ IRODALOM ÉS ZENE – HELIKONHANGOSKÖNYVEK új darabja: LovasiAndrás (Kispál és a Borz) és Lackfi Já-nos szövegeire Heidl György írt nótá-kat. Varró Dániel mellett õk is remény-ségei az új fiatal magyar lírának…

Szegheõ József SP

SZEPI - KÖNYVTÁR

& AMACZINÉ BÍRÓ ZSUZSA -CSERHALMI ZSUZSA: REGÉNYEKTALÁLKOZÁSA A két gyakorló ma-gyartanár és egyetemi oktató kiváló se-gédkönyve húsz regényt állít kettesévelegymás mellé, és mindegyiket ugyan-azon módszer alapján tárgyalja. Ígylesz egymás „testvére” Mikszáth ésCervantes, Flaubert és Móricz,Szolzsenyicin és Bodor Ádám. Erõsenajánlott mind olyanoknak, akik beveze-tést szeretnének kapni e regényekhez,mind azoknak, akiknek kedvük márvan, de mélyebb eligazítást igényelné-nek.

& KÁLY-KULLAI KÁROLY: UTAK,ÚTKERESÕK, SZENVEDÉLY, BE-TEGSÉGA szerzõ volt kecskeméti piarista diák,aki az utóbbi 20-25 évben a drogosok-kal való alternatív foglalkozás egyik ve-zéralakja volt, és mára a szervezett dro-gosmentés egyik legavatottabb szakér-tõje. Fájdalmas valóságokkal szembe-sül és szembesít higgadtan, okosan.

& SALAMOV, VARLAM: SZENTEN-CIA. Válogatott elbeszélések. Keménybeszéd Salamové. A szovjet lágerek vi-lágát mutatja be, mint aki valóban meg

is szenvedte ezt. Annyiban új és külö-nösen fájdalmas e hang, hogy nem hõ-siességrõl, helytállásról szól, hanem avégsõ megnyomorodottságról és ösz-szetörtségrõl. Durva.

Most, hogy kivételesen talán jó híre-ket (is) lehet hallani a nagypolitika ésa csángókérdés terén, hadd említsükmeg ilyen témájú új könyveinket is:

& DUMA-ISTVÁN ANDRÁS: CSÁN-GÓ MITOLÓGIA

& HARANGOZÓ IMRE SZERK.:„OTT HUL ÉLTEK VALA A MAGYA-ROK...”. Válogatás az észak-moldvaimagyarság népi emlékezetének kin-csestárából

& SEBESTYÉN ÁDÁM: BUKOVINAISZÉKELY NÉPMESÉK III.

A protestáns Pálhegyi Ferenc és fe-lesége saját tapasztalataik és a Bib-lia bölcsessége alapján nemelméletieskedve, hanem gyakorlatia-san, hétköznapi szituációkat bemu-tatva, értékelve vezet végig könyve-ikben a házasság buktatóin (és per-sze örömein is):

& PÁLHEGYI FERENC: HÁZASSÁ-GI KARAMBOLOK

& PÁLHEGYI FERENC: KERESZ-TYÉN HÁZASSÁG

& PÁLHEGYI FERENC: UTAK ÉSÚTVESZTÕK A TÁRSKAPCSOLA-TOKBAN

Németh Attila SP

NB.: A katalógushonlapunkon megtekinthetõ!

Újdonságaink

JÓ KÖNYVEK A KÖNYVTÁRBAN!Kölcsönözhetõk, eladók, vehetõk!

NYITVA TARTÁS:HÉTFÕ 8.00-12.00; 12.30-16.30KEDD 8.00-12.00; 12.30-16.30SZERDA 8.00-12.00; 12.30-16.30CSÜTÖRTÖK: ZÁRVA 12.30-16.30PÉNTEK: 8.00-12.00; 12.30-14.30

Tudtad, hogy áprilisban van a könyvtárosok világnapja?Szerezzünk örömet nekik azzal, hogy olvasunk!

Kultúrkáló

Eszembe jut egy régi beszélgetés.Egy írónk, aki igen kedves embe-rem, panaszolta nekem, hogy hi-

ányosnak érzi mûveltségét, mert nemtud matematikát. A saját területén érziennek hiányát, írás közben. Úgy érzi ki-fejezõképessége szegényebb attól,hogy nem meríthet ebbõl a gazdag for-rásból. De mindez reménytelen panasz,mert abban bizonyos, hogy a matemati-kába nem tudna behatolni.

Péter Rózsa matematikus a negy-venes években írta a fenti sorokat. Azemlített íróval, Benedek Marcellel (Be-nedek Elek fiával) hosszas levelezésbekezdett. A levelekben a modern mate-matika eredményeit igyekezett érthetõ-en elmagyarázni. Ebbõl az anyagbólnõtt ki a Játék a végtelennel címûkönyv.

A könyv a nem matematikus érdek-lõdésû intellektuális embernek szól: azirodalom, a mûvészet, a humánum em-berének. Sok szépet kaptam arról az ol-dalról, most viszonzásulátnyújtom a matematikát.Írja az elõszóban.

A könyv három rész-bõl áll. Az elsõ címe: Abûvészinas. Nagyon azelején kezdi, a számlá-lással: egy, kettõ, három.Fõleg olyan dolgokról ír,amivel középiskolábantalálkozunk. Mégsemunalmas, sõt izgalmaskaland olvasni. Ezeken

az egyszerû dolgokon keresztül érez-hetünk rá az igazi matematika ízére.Megérezhetjük, hogy a szerzõ mennyi-re szereti, amirõl ír, és a lelkesedéseránk is ránk ragad.

A következõ rész A teremtõ formacímet viseli. A matematikának olyan te-rületeit érinti, amelyek többsége mate-matika fakultáción elõkerül. Mégisolyan bájos egyszerûséggel beszél pél-dául az integrálszámításról, hogy haegy magyarfaktos elolvassa, akkor utá-na elmagyarázhatja a lényeget a „koc-kafejû” matekos társának.

A tiszta ész önkritikája címet viseliaz utolsó rész. A matematika század-fordulón történt forradalmáról szól. Arróla területrõl, amelyen a szerzõ maga ismaradandót alkotott.

A könyv hatalmas siker volt. A böl-csészek legalább annyira élvezték, minta mûszaki emberek. A szellem embere-it elbûvölte ez a könyvecske. Most iskapható, de nem csak Magyarorszá-

gon, hanem angol nyelv-területen is. A könyvmegjelenése óta 65 évtelt el. Azóta tart a siker-történet. A könyv annyirafriss, hogy valószínûleg akövetkezõ 65 évben is ol-vassák majd.(Péter Rózsa: Játék avégtelennel)

Serényi Tamás

MAX ERNST (1891, Brühl –1976, Párizs) az avantgárdnagy nemzedékének egyik

központi alakja: a dadaizmus egyik ala-pítója, a szürrealista csoport kitartó tag-ja. Munkásságarendkívül tág ívû,de egyben követ-kezetes, össze-függõ rendszer is.Békésen megférbenne a mitikusszimbolika és aszigorú gondolati-ság, a tudattalanautomatizmus ésa puritán forma-

szigor, a humor ésa drámaiság, apolgárpukkasztásés a technikai újí-tások sokasága.

Azt lehet mon-dani, hogy élet-mûvét Du-champ és Pi-casso ellentétesv o n z á s á b a nbontja ki: a rom-bolás, a taga-dás és a para-doxonok mûvé-sze, ugyanak-kor tökéletesplasztikai egy-séget tud te-remteni a legel-lentétesebb ele-mek között is.

Tamás mester könyvespolca

Játék a végtelennelRégi

magyar áldás

Brühl okán1313


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy okossággal éljen tanítványaihoz, elméjekbõl minden unodalmat kivévén.

Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess. Legyen áldott a Nap sugara, és melegítse fel szívedet.

Hogy lehess meleget osztó forrás, a szeretetedre szomjazóknak. És legyen áldott támasz karod, a segítségedre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad, minden hozzád fordulónak. Legyen áldást hozó kezed, azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod, légy vigasz a szenvedõknek. Légy te áldott találkozás, minden téged keresõnek.

Legyen áldott immár, minden hibád, bûnöd, vétked. Hiszen aki megbocsátja, végtelenül szeret téged.

Õrizzen hát ez az áldás, fájdalomban, szenvedésben. Örömödben, bánatodban, bûnök közti kísértésben.

Õrizze meg tisztaságod, Õrizze meg kedvességed, Õrizzen meg önmagadnak, és a Téged szeretõknek.

Max Ernst: Ödipusz király, 1921.

MAX ERNST: GERTRÚD

gertrúd neked áll a rúd feljebejóízlésfelszámoló leszámolásíztábornok nyálnép nyelvén nyakrafõcsevelyhájas tésztát kézcsók beveszekkorallkorál protokoll porkóstolókólika – faux colwalkür manikûr illés-bémoll

(Tandori Dezsõ ford.)

Nyelvzsonglõr

1414


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy amit egyszer tanított, elkérdje tõlök.

April Fools' Day or All Fools' Day is a notable day cele-brated in many countries on April 1. The day ismarked by the commission of hoaxes and other prac-

tical jokes on friends, enemies and neighbors. I have collect-ed you some of the most famous hoaxes.1. Alabama Changes the Value of Pi: The April 1998newsletter of New Mexicans for Science and Reason con-tained an article written by physicist Mark Boslough claimingthat the Alabama Legislature had voted to change the valueof the mathematical constant Pi to the "Biblical value" of 3.0.This claim originally appeared as a news story in the 1961science fiction novel Stranger in a Strange Land by Robert A.Heinlein.2. Spaghetti trees: The BBC television program Panoramaran a famous hoax in 1957, showing the Swiss harvestingspaghetti from trees. They had claimed that the despisedpest, the spaghetti weevil, had been eradicated. A large num-ber of people contacted the BBC wanting to know how to cul-tivate their own spaghetti trees. It was in fact filmed in StAlbans. 3. Left Handed Whoppers: In 1998, Burger King ran an ad inUSA Today, saying that people could get a Whopper for left-handed people whose condiments were designed to drip outof the right side. Not only did customers order the new burg-ers, but some specifically requested the "old", right-handedburger.

Your task is to find 2 famous hoaxes and send them to my e-mail address: [email protected]

Best wishes,Nagy Mariann

Lezárultak a testvérvárosainkból rendezett nyelvi verse-nyek az elmúlt heteken. Évfolyam- ill. csoportszintenmérhették össze felkészültségüket és kreativitásukat

diákjaink. Eredmények a Darmstadt versenyen: a 9. évfolya-mon az elsõ hely megosztott: Rapcsányi Máté és Kozák And-rás a 9.a-ból ill. Lengyel András és Zakar Máté a 9.b-bol vit-ték a pálmát. A 10. évfolyam gyõztese Borgulya Bálint ésSzebellédi Áron a b osztályból. Az angolosok Cambridge-t is-merhették meg jobban, elsõ lett a 7. osztályból a KopaszKristóf, Pördi Tamás és Horváth Róbert trió, a 8. osztálybanpedig P. Nagy Bálint, Horváth Benedek és Rácz Márton csa-pata.

Gratulálunk nekik! A versenyre készített plakátokat hama-rosan kiállítjuk.

Nemes Zsuzsanna

English Corner Nyelvi verseny

A márciusi minikrimi megfejtése a következo: a felügye-lõ nem lát élesen, de homályosan igen, ezért a homályosfoltok hosszúságából azonosíthatja az utcákat (A Pontutca rövidebb, mint a Pontosvesszõ.) A leggyorsabb he-lyes megfejtõk: Velkey Máté és Ermilov Alexander Ana-tol, 9.a oszt tan., Olgyay György 7.a és Nagy AbonyiÁdám 10.a oszt. tanulók. Gratulálok!

Áprilisi fejtörõm a következõ:

Miss Lola Bevetty-t, a Kék Ponty mulató éne-kesnõjét egy reggel holtan találták a szállo-dai szobájában. Joe, a vörös hajú pincér, aki

az esetet felfedezte, arra gyanakodott, hogy gyilkos-ság történt. Lola keblébõl ugyanis 67 fokos szög-ben kiállt egy elefántcsont nyelû tor, és Joe nememlékezett, hogy a mûvésznõ valaha is hordott vol-na ilyen tort a szívébe döfve, habár általában szerette acsecsebecséket.

A pincér mindenesetre értesítette a portást. A portás min-denesetre értesítette a rendõrséget. Azután amikor a nyomo-zótiszt és a segédje megjelentek, felkísérte õket a szobába.

Épp az áldozat fényképezésénél tartottak, amikor valaki ko-pogott az ajtón.– Tessék! – mondta a nyomozó.Az ajtónyílásban megjelent egy fiatalember. Gyermeteg arc-kifejezést és feltûnõen ártatlan tekintetû kék szemeket viselt. – Tessék! – ismételt a tiszt, most már némi éllel, mert az ilyenlátványos ártatlanság mindig felébresztette gyanúját.

A fiatalember hátrálni kezdett.– Úgy látszik, eltévesztettem az emeletet! – makogta. –A másodikon, a 16-os szobában lakom.

– Ez meg az elsõ emelet 16! – bólintott a portás. Azúr igazat beszél. Pontosan efölött lakik. Az emele-tek berendezése olyan egyforma, hogy könnyen el

lehet tévedni. A nyomozó rábámult a fiatalemberre, aztán mellélépett és karon ragadta:

– Gyilkosság vádjával letartóztatom!

Kérdés: Mire alapozta gyanúját a nyomozó?

Válaszaitokat küldjétek e-mail címemre: [email protected]ó fejtörést!

Nagy Mariann

Sherlock Holmes is beájulnaavagy bûnügyi esetek kezdõknek és haladóknak

Aranyos fiaink

Partvonal

AVárosi Diák-olimpia me-zei futóver-

senyét az idei év-ben is az újszegediErzsébet liget asz-faltjárdáján(!) ren-dezte meg a VárosiSportigazgatóság.Remekül felkészültV. korcsoportos (az1991-1992-es szü-letésû) csapatunk(Barzó Pál, CsikotaPéter, Kiss Ágos-ton, Seres Imre, Si-mon Bálint) – nohaegyéniben nem ho-

zott el érmet – „csont nélkül” nyerte az a csapatversenyt. A IV.korcsoportosok versenyében (1993-1994) harmadikok lettünk(Bernát Oszkár, Kohl Norbert, Nagy Máté, Petrovics László,Olgyay György), míg az idén elõször a hetedikesek fiatalabbévjáratából is (1995) sikerült egy csapatot összehoznunk (III.k.cs., Hajdú Roland, Kopasz Kristóf, Laczkó Zsolt, Leindler Do-monkos, Stefán Máté) mely a 8. helyen végzett. EgyénibenStefán Máté 4. helye érdemel említést (aki lám nem csak úsz-ni, futni is tud!). A verseny a szokott módon bonyolódott, még-is érdemes tennünk néhány apró észrevételt vele kapcsolat-ban. Ami pozitív élmény volt: 1. Az idõrend pontos betartása; 2.Versenyzõink lelkesedése, küzdelme. Ami negatív élmény volt:1. Az aszfaltkör – ha a kiírásban mezei futóverseny szerepel,miért nem füvön, terepen futtatják a mezõnyt? (ezt a kérdéstsokadszorra teszem fel); 2. A pálya korrekt kijelölésének és be-tarttatásának hiánya – a IV. korcsoportosok versenyében a me-zõny egyik része az utolsó körben nem futott el a fordítóig, le-vágott vagy száz métert!; 3. A csapateredmények helyben tör-ténõ kihirdetésének elmulasztása – annak ellenére, hogy a he-lyezési számokat a helyszínen összeadták a végeredményre,nem tudni miért, napokat kellett várni; 4. A csapatversenyéremdíjazásának elmaradása – állítólag annyira szegény az„eklézsia”, hogy ilyen haszontalanságokra (aminek persze az ahuncut kölök még örülne is, mi több motiválhatná õt a követke-zõ versenyre) már nem telik.

A Megyei Diákolimpia mezei versenye március 31-én, a jólbevált helyszínen (közel három évtizede még magam is ott ver-senyeztem) a Körtöltés Tölgyes utcai szakaszán került lebo-nyolításra. A városiról feljutott V. korcsoportos csapatunk ismétmegmutatta, ki a legény a gáton! Újra aranyat hoztak el fiaink(ezúttal nem csak virtuálisan), megelõzve a Vedres Istvánszakközépiskola és a vásárhelyi Corvin Mátyás szakközépisko-la gárdáját (és még másik hármat). Ez azt jelenti, hogy folytat-va hagyományainkat, újra ott lehetünk a gödöllõi országos dön-tõn!

Nagy reményekkel utaztunk április 6-án – úszóink sikeresdiákolimpiai szereplését követõen – a dunántúli Celldö-mölkre, a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének

országos úszóversenyére. A viadalra a Ság-hegy lábánál, fes-tõi környezetben megépített Vulkánfürdõ 25 m-es fedett me-dencéjében került sor. A kiváló rendezésért köszönet illeti a he-lyi Szent Benedek Katolikus Általános Iskolát és a KIDS titká-rát, Magó Gábor tanár urat, aki a kedvezõtlen anyagi körülmé-nyek dacára is meg tudta szervezni a versenyt.

A népes mezõnyben ragyogóan helytálltak IV. korcsoportosversenyzõink, hiszen valamennyi számban sikerült érmet sze-reznünk. Nagy Milán ezúttal is remekelt, kitûnõ idõvel nyerte az50 m-es gyorsúszást, s mellé a hátat is. Rajta kívül két mell-úszónk, Bárkányi Tamás és Szabó András nyakába is érmetakaszthattak. A 4x50 m-es gyorsváltók versenye rendkívül ki-élezett küzdelmet hozott. A „befutót” követõen picit szomorkod-tunk, mert a budapesti Szent Margit Gimnázium csapata haj-szálnyival hamarabb nyúlt be, mint a miénk, s ez számunkra„csupán” az ezüstérmet jelentette volna. Hamarosan megtud-tuk azonban, hogy elõváltás miatt a versenybíróság kizárta amargitosokat, így mi állhattunk fel a dobogó legfelsõ fokára.Minden elismerés a fiúké! És persze az egy szem szegedi leá-nyé, a karolinás Stefán Grétáé, aki velünk utazott a versenyre,s nagyszerûen úszva, egy ezüst és egy bronzéremmel gazda-godott.

Eredményeink részletesen:50 m fiú gyors: 1. Nagy Milán (25,91), 4. Stefán Márk (29,28),5. Laczkó Attila (29,30);50 m fiú mell: 2. Bárkányi Tamás (38,48), 3. Szabó András(38,66);50 m fiú hát: 1. Nagy Milán (32,28), 4. Stefán Márk (36,79), 8.Szentpáli Domonkos (39,63);4x50 m fiú gyorsváltó: 1. Dugonics András Piarista Gimnázi-um, Szeged (Stefán M., Szentpáli D., Laczkó A., Nagy M.)(1:59,23), 2. Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, Gyõr(2:12,62), 3. Szent István Katolikus Általános Iskola, Mezõkö-vesd (2:20,67).

Gyõri Ferenc

1515


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,hogy az erkölcsteleneket megfeddje, de módjával való fenyítékkel, s a vétekre való alkolmatosságotelhárítsa.

Megyei bajnokaink:Seres Imre, Csikota Péter, Barzó Pál,

Kiss Ágoston, Simon Bálint

Úszóink: Stefán Márk, Nagy Milán, Laczkó Attila,Szabó András, Szentpáli Domonkos, Bárkányi Tamás

FOCI: Március 4-én az Arany János Ált. Isk. által megrende-zett labdarúgó tornán vett részt 7-8. osztályos csapatunk, ahola 2. helyezést sikerült elérnünk egyetlen vereséget szenved-tünk (1 góllal).Csapattagok: 7.o: Olgyay Gy., Rácz K., Bernát O., SzuperaG., 8.o: Szabó R., Sári B., Nagy M., Lévai B., Petrovics L., Sa-mu B. Edzõ: Boczor Z.

KOSÁRLABDA: Mivel a IV. korcsoportos kosárlabda csapa-tunk a Városi Diákolimpián 2. helyezést ért el, így részt vehet-tünk a megyei döntõn, ahol az igen erõs mezõnyben a 4. he-lyen végeztünk.A csapat tagjai: 7. o: Márai D., Horváth R., Szupera G.,Buczkó D., Pördi T., Putóczky Á., 8.o: Kovács M., Nagy M.,Novák T., Simon G., 9.o: Velkey M. Edzõ: Boczor Z.

Ebben a hónapban a megfejtés egy római költo neve és egy mondata. A meg-oldásokat 2008. május 11-ig kérjük bedobni a gimnázium portájánál elhelye-

zett szerkesztõségi postaládánkba, vagy elküldeni elektronikus levélcímünkre:[email protected]. Elõzõ havi rejtvényünk megfejtése: „Feltámadt Krisztus,Alleluja!” Gábor Dávid 9.A osztályos diákunk nyert pólót, amit átvehet a szerkesz-tõségben. Gratulálunk!

– Mi Krúdy leghíresebb regényénekcíme?– A Szindbád-novellák…

– Hunyadi János nagy magyar királysokszor összetûzésbe került a törökoffenzívával…

1945 Magyarország:– Az oroszok, amikor átmasíroztak anémeteket kergetve, több kárt csinál-tak mint hasznot…

– Az orosz katonák értelmi szintjenem ütötte meg úgymond a magyarátlagot…

– Véreskezû altábornagy volt Haynau,a megöletett magyarok vére piszkítot-ta a kezét; egyfajta válogatást indítotttetszik-nemtetszik alapon, mondvacsi-nált vádakkal „gyilkolászott”…

– Sámuel még gyerek volt, egy estemeghallotta Isten szavát, hogy aztmondja: „Hív anyád!”

– Az Újszövetség Jézus életét fejti ki,míg az Ószövetség a korai keresz-ténység életébe ad betekintést…

– Mit tettek a katonák a két latorral?– Hasba szúrják Jézust…

– Mit tudsz a Dávid-kori zsidó állam-ról?– Jól éltek a zsidók, sok háborúbanvettek részt…

– Dávidnak zsoldosserege volt ésszéthúzta a zsidó állam határait…

– Dávid Uriást a csata élmezejébeküldte, és gyakorlatilag így megölte…

– Dávid elhívta magához a hettitaUriás feleségét. A vendégség miattvéletlenül gyerekük lett…

– Dávid erõs kezû király volt, de ami-kor nem uralkodott, akkor gyenge ke-zû volt…

– Mi lett a papírokkal, Fiam?– Odaadtam Petõ tanár úrnak!– Neki küldték?– Nem, a sulinak, de Petõ tanár úrmaga a suli…

Papp Attila gyûjtése

Köpésekaranyból

Korszak Megfejtés (a mondat elsõ fele)

Esõ-csatorna

Európai tûzhányó

Tudniillik Személyes hangvételû

írásmû

Megfejtés (a mondat

második fele)

Ráma Ételt ízesít

Megfejtés (a római költõ

neve)

Páros burek!

Ejtsd röviden

Analizál

Szintén ne 103

Ruhát átalakít

Tarisznya

Juhok

Létezõ

Ablakzsiráf Tova

Cin

Dublin lakója

Abba-marad

Már keverve!

Perc

röviden

A közelebbi

Kevert mák! Égtáj

…-pici

100 liter

jele

Kiejtett betû

Hajtó

Sugár

IMPRESSZUM – PIÁR FUTÁR – IMPRESSZUM – PIÁR FUTÁR – KIADJA a Dugonics András Piarista Gimnázium aDugonics András Alapítvány támogatásával. Számlaszám: 10402805-28012423-00000000SZERKESZTÕSÉG 6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14.T: 62/549-090, E-mail: [email protected]ély száma: 2.2.4/1513/2003. Szerkesztõségi ülés minden szerdán 14.30 órától aszerkesztõségben. – FELELÕS KIADÓ Petõ Gábor SP – SZERKESZTÕ Mészáros Ferenc –FOTÓ, CÍMLAP Piti Marcell – KORREKTÚRA Mészárosné Szabó Tünde, Papp Attila –NYOMDAI ELÕKÉSZÍTÉS Férc-Szemes Áron – NYOMÁS Juhász Nyomda – MEGJELENIKhavonta, 600 példányban. Kizárólag belsõ terjesztésre.


A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik,Adjon tanítványainak a pihenésre is idõt, s penig minden héten, úgy mindazáltal, hogy miatta el ne

vetemedjenek.

A rejtvényt M

árton Imre készítette

Ha egy zöld ágat tartasz a szívedben,elõbb-utóbb rászáll egy énekesmadár.

(kínai közmondás)

Hátsó FertályV

ÉG

KÉ

P(

PV

ÉG

KÉ

P(

P) )

mitológiai verseny - szepi · mitológiai verseny ismét a legjobbak között… az idei utolsó...

Documents