MIR 2 zh ellenőrző kérdések

1. A szabványmódosítás okai2. A tanúsítás mit tanúsít3. Az új ISO 9000 szabvány tagjai4. A minőségirányítási rendszer kiépítésének, megvalósításának fokozatai5. Minőségirányítási alapelvek6. Vevőközpontúság7. Személyes vezetés8. A munkatársak bevonása9. Folyamatszemléletű megközelítés10. Rendszerszemléletű irányítás11. Folyamatos fejlesztés12. Az ISO 9001:2000 szabvány egyes fejezeteinek címei 13. A vezetőség felelőssége, feladatai14. Az erőforrás-gazdálkodás főbb területei15. A humán erőforrással kapcsolatos feladatok16. A vevőkkel kapcsolatos folyamatok 17. Mérés és elemzés szerepe18. Azonosítás, átvizsgálás19. Vezetőségi felülvizsgálat20. Dokumentumok, minőségügyi dokumentumok21. Minőségügyi kézikönyv22. Folyamatleírások - eljárások23. Jelentések és feljegyzések lényege24. Az auditálás lényege és fajtái25. Belső audit26. Harmadik fél általi audit27. Az audit folyamata28. Az audit értékelése29. Auditjelentés30. Tipikus audit eltérések31. Tanúsítvány32. A tanúsítás ára33. A vevői elégedettség mérése34. Az ISO 9001:2000-es MIR bevezetésének folyamata

1

MIR 2 zh ellenőrző kérdések

1. A szabványmódosítás okai- kötelező az ötévenkénti átvizsgálás,- változnak a vevői, felhasználói igények,- a korábbi szabvány szerkezete (4. fejezet 1–20szakasz) az irányítás

folyamatközpontúságának nem felelt meg. Az új szabványban jobban átlátható a rendszer, jobban igazodik a Deming által felvázolt PDCA ciklushoz. A súlypont a struktúráról a folyamatokra helyeződött át.

- A szabvány jobban alkalmazható a szolgáltatást végző cégek minőség-irányítási rendszerének kiépítéséhez,

- a szabvány nyelvezetének stílusa egységesebb, szövegezése egyszerűbb, egyértelműbb. (Az ISO hivatalos nyelve az angol, a francia, a német és a spanyol.)

2. A tanúsítás mit tanúsítA tanúsítás sem a cég termékének vagy szolgáltatásának az ISO 9001:2000 szabvány előírásainak való megfelelését igazolja. Az igazolás a cégnek azt a képességét tanúsítja, hogy az általa működtetett minőségirányítási rendszerrel alkalmas a törvényes (jogszabályi) előírásoknak és a vevői igényeknek megfelelő termék előállítására, vagy szolgáltatás nyújtására.

3. Az új ISO 9000 szabvány tagjai ISO 9000: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. ISO 9001: 2000 Minőségirányítási rendszerek. ISO 9004: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Irányelvek a teljesítmény növeléséhez.

4. A minőségirányítási rendszer kiépítésének, megvalósításának fokozatai

- vezetői /felsővezetői/ szándék a kiépítésre,- egyes rendszerelemeket kiépítenek,- működő, de nem dokumentált, tanúsított rendszerrel bír a cég,- hatékonyan működő tanúsított rendszer van a vállalatnál

5. Minőségirányítási alapelvekVevőközpontúságSzemélyes vezetésA munkatársak bevonása

2

Folyamatszemléletű megközelítésRendszerszemléletű irányításFolyamatos fejlesztésTényeken alapuló döntéshozatalKölcsönös előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

6. VevőközpontúságMivel a szervezetek vevőiktől függenek, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megismerjék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket. Mindent meg kell tenniük, hogy teljesítsék a vevői követelményeket, sőt igyekezzenek felülmúlni a vevői elvárásokat. A vevők adják minden vállalkozás éltető elemét: A vevő nem azért fontos, hogy biztosítsa a cégek számára a profitot, hanem azért kell dolgozniuk, hogy vevőik elégedettek legyenek tevékenységükkel, és így biztosított legyen a vállalkozás tisztességes profitja.

7. Személyes vezetésA vezetők azok, akiknek meg kell teremteni a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. A vezetőknek kell biztosítani minden érdekelt fél (vevők, tulajdonosok, beszállítók, alkalmazottak, társadalmi szervezetek) igényeinek összehangolását. A vezetők feladata a szervezet világos jövőképének meghatározása és az ahhoz vezető stratégia kidolgozása. A vezetőknek a munkatársaikkal pontosan meg kell ismertetniük a szervezet céljait és motiválni kell őket, hogy azok elérése érdekében eredményesen dolgozzanak.

8. A munkatársak bevonásaA szervezetek nem működhetnek hatékonyan az emberi tényező nélkül.A munkatársaknak:

- tisztában kell lenniük szerepükkel, tevékenységük fontosságával- vállalniuk kell a problémák megoldásának felelősségét és- fejleszteniük kell teljesítményüket

9. Folyamatszemléletű megközelítésA szervezet által elvégzendő tevékenységeket és az ezek végrehajtásához szükséges erőforrásokat folyamatként felfogva és e folyamatokat irányítva kívánja az eredményeket hatékonyabban elérni.A szervezetnek nagyon pontosan meg kell határoznia a kitűzött céljai eléréséhez szükséges folyamatokat, illetve ezek láncolatát. Ebben a láncolatban a folyamatok egymáshoz kapcsolódnak, az egyik részleg a másiknak beszállítója, illetve vevője. Ezért nagyon fontos a belső beszállító-

3

vevő kapcsolatok megfelelő irányítása. Nagyon alaposan meg kell tervezni az egyes folyamatok működtető funkcióit, az ezekkel kapcsolatos felelősségeket és a folyamatok között kapcsolódási pontokat. A folyamatszemléletű megközelítés hozzájárul a költségek, az átfutási idő, a termékekkel kapcsolatos kockázatok és általában az erőforrás felhasználás csökkentéséhez.

10.Rendszerszemléletű irányításAz egymással összefüggő folyamatok rendszerkénti azonosítása, megértése és irányítása segíti a szervezetet céljai eredményesebb és hatékonyabb meg-valósításában. Nagyon fontos az egyes folyamatok és a rendszer egésze közötti kapcsolatok azonosítása és megértése, valamint a kulcsfolyamatok meghatározása és az azokra való összpontosítás. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a rendszer bármely elemének módosítása kihatással van a rendszer egészének működésére is. 11.Folyamatos fejlesztésA piaci, a társadalmi, a műszaki és egyéb változásokhoz alkalmazkodni szükséges, ezért a szervezeteknek szüntelenül törekednie kell működésének átfogó és folyamatos fejlesztésére. A vezetőknek célokat kell kitűzniük, s azok elérése érdekében mozgósítani kell munkatársaikat. Meg kell ismertetni velük a folyamatos fejlesztés módszereit és eszközeit és ehhez állandóan képezni, fejleszteni kell tudásukat.

4

Forrás: Az ISO 9001: 2000 szabvány

12.Az ISO 9001:2000 szabvány egyes fejezeteinek címei ElőszóBevezetés (0)Alkalmazási terület (1)Normatív hivatkozások (2)Fogalmak és meghatározások (3)A minőségirányítási rendszer követelményei (4)A vezetőség felelőssége (5)Erőforrás-gazdálkodás (6)A termék (szolgáltatás) megvalósítása (7)Mérés, elemzés és továbbfejlesztés (8)

Mérés, elemzés, fejlesztés

A vezetőség felelősége

Erőforrás gazdálkodás

Termék és/vagy szolgáltatás előállítás

Termék Szolgál-

tatás

A minőségirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztése

KÖVETELMÉNYEK MEGELÉGEDETTSÉG

VEVŐK VEVŐK

5

13.A vezetőség felelőssége, feladataiA vezetőség elkötelezettsége:

- a tudatosság létrehozása és fenntartása, valamint a vevői követel-mények teljesítésének fontosságát illetően,

- a minőségpolitika – a minőségi célok, - a minőségirányítási rendszer létrehozása,- a vezetőségi átvizsgálások megtartása és- az erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása terén.

Vevőközpontúság (jogi követelmények)MinőségpolitikaA minőségpolitikát a küldetésnyilatkozat, a szervezeti jövőkép, a vállalati stratégia alapján, azzal összhangban kell meghatározni.TervezésA szabvány előírja, hogy minőségi célokat kell megfogalmazni a szervezet minden lényeges funkciójára és szintjére.A minőségirányítási rendszer tervezéseAzonosítani kell és meg kell tervezni a minőségi célok eléréséhez szükséges tevékenységeket és erőforrásokat.Felelősség, hatáskör és kommunikációA minőségre hatással levő tevékenységeket azonosítani kell, a végrehajtáshoz szükséges szervezeti jogosultságot meg kell határozni.A vezetőség képviselőjeA felsővezetőség jelöli ki a vezetőségnek azt a tagját, akinek meghatározott felelősséggel kell rendelkeznie Belső kommunikációVezetőségi átvizsgálásMeghatározott időközönként át kell vizsgálni az MR-t, hogy biztosítani lehessen annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatékonyságát.

14.Az erőforrás-gazdálkodás főbb területeiA szervezetnek meg kell határoznia, és kellő időben rendelkezésre kell bo-csátania a minőségirányítási rendszer kialakításához és fenntartásához szükséges erőforrásokat. Erőforrás a humán, a technikai, a pénzügyi, az információs és a természeti erőforrás. Az ISO 9004:2000-es szabvány az erőforrások közé sorolja a beszállítókat és a cég partnereit is.Emberi erőforrásokInfrastruktúraMeg kell határozni, és rendelkezésre kell bocsátani, és karban kell tartani a megfelelőség eléréséhez szükséges infrastruktúrát.

6

MunkakörnyezetMeg kell határozni, és alkalmazni kell a munkakörnyezetnek azokat az emberi és fizikai tényezőit, amelyek szükségesek a termék megfelelőségének eléréséhez, a megfelelőség folyamatos biztosításához.15.A humán erőforrással kapcsolatos feladatokFelkészültség, képzés és tudatosságRendszerszintű eljárások kialakítása és fenntartása szükséges:

- az alkalmassági és képzési igények meghatározására,- az azonosított igények kielégítését szolgáló képzés biztosítására,- a képzések hatékonyságának meghatározott időközönkénti

értékelésére

16.A vevőkkel kapcsolatos folyamatok A vevővel kapcsolatos folyamatokA termékkel kapcsolatos folyamatok – vevői követelmények meghatározásaA termékkel kapcsolatos követelmények átvizsgálásaKapcsolattartás a vevővel

17.Mérés és elemzés szerepeFigyelemmel kisérés és mérés Vevői megelégedettség Belső audit A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése A termék figyelemmel kísérése és mérése A nem megfelelő termék kezelése Adatok elemzéseFejlesztés Helyesbítő tevékenység Megelőző tevékenység

18.Azonosítás, átvizsgálásAzonosítás és nyomonkövethetőségAhol helyénvaló, a szervezetnek azonosítani a terméket megfelelő eszközökkel végig a termék-előállítás során.A szervezetnek azonosítania kell a termék állapotát, figyelembe véve a figyelemmel kisérésre és a mérésre vonatkozó követelményeket mindenhol a termék-előállítás során.Ahol a nyomon követhetőség követelmény, ott a szervezetnek szabályozni kell a termék egyedi azonosítását, és a feljegyzéseket meg kell őriznie..

7

19.Vezetőségi felülvizsgálatÉrtékelni kell a szervezet MIR - nek változtatására vonatkozó igényét, beleértve a minőségpolitikát és a minőségcélokat is.Az átvizsgálásnak ki kell térnie:

- a felülvizsgálatok eredményeire,- a vevői visszajelzésekre,- a folyamat-teljesítmény és a termék-megfelelőség elemzéseire,- a megelőző és a helyesbítő tevékenységek állapotára,- a korábbi vezetőségi átvizsgálásokat követő intézkedésekre és - a változó körülményekre.

20.Dokumentumok, minőségügyi dokumentumokDokumentum: tetszőleges tartalommal és céllal rendelkező, papírra, vagy

más íráshordozóra írt szöveg, rajz, ábra, információ.Minőségügyi dokumentum: minden olyan előírás, ami szabályoz valamit,

ami hatással bír a minőségre, függetlenül az előírás, a megjelenés formájától.

Dokumentáció: szöveg, rajz, ábra, információ. Az információ a múltra vonatkozóan rögzített és jövőre előremutató is lehet.Minőségügyi dokumentáció: a minőségre kiható tartalommal rendelkező szabályok, előírások, követelmények teljesítését tartalmazó, igazoló szöveg, rajz, ábra vagy bármilyen információ, amelyeket a múltra vonatkozó cselekvést tanúsítják. Ezek többnyire feljegyzések vagy bizonylatok, amelyeket valamilyen adathordozón rögzítettek.Minőségügyi dokumentációs rendszer: dokumentumok (előírások) és fel-jegyzések (igazolások) együtteseA dokumentációs rendszer felépítése - követelmények- Legyen érthető azok számára, akik alkalmazni fogják – a szabályozás

feleljen meg az alkalmazók kompetenciájának- A magasabb szinten képzetteknek sarokpontokat határozzon meg- Az alacsonyabb szinten képzetteknek részletes rajzokat, ábrákat

tartalmazzon.- Ugyanazt a tevékenységet ne szabályozza több különböző tartalmú

dokumentum (az új szabályokkal párhuzamosan a régi szabályokat érvényteleníteni kell).

- Fel kell tüntetni a kiadás időpontját, kiadási számát (verziószám).- A dokumentum ne legyen ellentmondásban egyetlen más meglévő

(érvényes) dokumentummal sem. A dokumentum előírásai legyenek kötelezőek azok számára, akiknek előírást tartalmaz. Fontos, hogy a

8

dokumentum megnevezze, hogy kikre vonatkozik az előírás, s hogy kinek van joga előírásokat kiírni.

- Biztosítani kell a dokumentumokhoz való hozzájutás lehetőségét is.A dokumentációs háromszög

A dokumentálási követelmények hármas szabálya:- Írjuk le, hogyan végezzük a tevékenységünket!- Tartsuk magunkat az így leírtakhoz!- Igazoljuk, hogy valóban a leírtak szerint dolgozunk!

MinőségpolitikaA minőségpolitikát a küldetésnyilatkozat, a szervezeti jövőkép, a vállalati stratégia alapján, azzal összhangban kell meghatározni.Szükséges olyan elvek megfogalmazása, amelyet a szervezet magára nézve kötelezően elfogad. Az általános meghatározás mellett szükséges minden résztevékenységnek is megfogalmazni a célját, szerepét a minőségpolitika megvalósításában.

21.Minőségügyi kézikönyvKézikönyv - összefoglaló dokumentumReferenciaként szolgál a rendszer kiépítésére, fenntartására, fejlesztésére.

Tartalmazza:- az MR elemeinek leírását és azok kapcsolatát, kölcsönhatását,- a rendszerszintű eljárásokat vagy az azokra történő hivatkozást.

A Minőségügyi kézikönyvben (MÜK) megtalálhatjuk:- a minőségpolitika leírását,

1.

2.

3.

4.

5.

Minőségfilozófia / politikaMIR kézikönyve

Folyamatleírás

Munkautasítások

Feljegyzések

A piramis 2-3-4. szintjei az előírásokat, az 5. szintje az igazolásokat tartalmazza.

9

- a vezetési feladatokat, szervezeti és folyamatszervezési szabályokat,

- a dokumentációs rendszert és az érvényesség időtartamát.A kézikönyv lehetséges felépítése:

- alkalmazási terület, érvényességi terület, érvényesség, hatály,- hivatkozások, hivatkozott dokumentumok - érvényes dokumen-

tumok,- felelősök, felelősségek, felelősségi körök,- eljárás, eljárásleírás, munkautasítás,- feljegyzések, bizonylatok.

A kézikönyv szerkezete olyan legyen, hogy az alkalmazottak egyértelműen követhessék az előírásait.

22.Folyamatleírások – eljárásokEljárások: irányítási dokumentumok.Tartalmuk leíró jellegű. Meghatározzák, milyen folyamatok, illetve a folya-matokon belül milyen tevékenységek szükségesek az adott cél eléréséhez, és kinek milyen felelőssége van e folyamatok (tevékenységek) végrehajtásában. Lehet szöveges, táblázatos vagy folyamatábrában rögzített (megrajzolt).Az eljárási utasításoknak területi, tárgyi és időbeni hatálya van. Az eljárási utasítások tartalmazhatnak a nyilvánosságra nem hozható, belső, titkos, bizalmas információkat is.Munkautasítások: egy-egy eljárásban meghatározott tevékenység konkrét végrehajtásának módjait írják le. Részletes szabályozások a termékre és a folyamatra, folyamatprogramokra és a vizsgálati tervekre vonatkozóan.

23.Jelentések és feljegyzések lényege Feljegyzések: azok a bizonylatok, amelyek kizárólag valamilyen

tevékenység igazolására szolgálnak, s lefűzésre és megőrzésre kerülnek.

Jelentések: olyan feljegyzések, amelyek további döntések kiinduló pontjai. Lehetnek információhordozók, objektív tényeket tartalmaznak.

24.Az auditálás lényege és fajtáiCélja: annak eldöntése, hogy az auditált szervezet milyen mértékben tesz

eleget valamilyen szempontrendszernek.Rendszeres és független vizsgálat annak megállapítására, hogy a minőségügyi tevékenység és annak eredményei összhangban állnak a

10

tervezett intézkedésekkel, és hogy ezek az intézkedések hatékonyan valósulnak meg és alkalmasak a célkitűzések elérésére.A minőségirányítási rendszer auditálásának két fő része van:

- dokumentumelemzés, a dokumentumok értékelése - megfelelőségi- a megfigyelés és a megfigyelés értékelése (helyszíni ellenőrzés)

Az értékelés alapja az MSZ EN ISO 9001: 2009-es szabvány szempontrendszere.Az auditálás típusai:

- Előaudit: ekkor a kiépített irányítási rendszer előzetes vizsgálata történik. - belső audit- Tanúsítási audit: független tanúsító testületek által végzett ellenőrzés.- Felügyeleti audit: a tanúsítást követő ellenőrzés - Megújító audit (újratanúsítás- - Termék audit- Folyamataudit- Rendszer audit

25.Belső audita cég, a szervezet belső vizsgálata. A vezetés rendeli el, tervszerű tevékenység és a minőségirányítási vezető irányításával végzik. A belső audit tapasztalatait hasznosítani kell munkavégzés során.

26.Harmadik fél általi auditA tanúsítási folyamat szereplői:

- első fél: maga a tanúsítandó vállalat- második fél: a tanúsítandó vállalattal kapcsolatban álló üzleti

partnerek,ők is kezdeményezhetik a tanúsítást

- harmadik fél: a tanúsítást végző tanúsító cégAz auditálás részeiAz auditálást, a tanúsítást a már kiépített és a működő minőségirányítási rendszer estében lehet kérni.Minden audit két egymástól elkülöníthető tevékenységből áll:

A megfelelőségi audit: azt a mértéket határozza meg, amennyire a mi-nőségügyi rendszer részeként létező dokumentumokban (kézikönyvek, utasítások, eljárások) meghatározott rendszer kielégíti az auditálás alapját képező követelményrendszert (a szabvány követelményeinek és a rendszer dokumentumainak összevetéséről van szó).

11

A teljesítésaudit: annak meghatározására irányul, hogy a dokumen-tumot alkalmazók, a munkatársak mennyire értették meg a dokumentált rendszert, milyen mértékben valósítják meg, illetve tartják be a rendszer előírásait. (az auditor összehasonlítja a tervezett intézkedéseket és ezen intézkedések megvalósulását) Az auditálásnál természetesen egyszerre történik mindkét audit-cél megvalósítása.

27.Az audit folyamataAz audit folyamataAz auditra való felkészülés fontos szakasza a vonatkozó jogszabályok, előí-rások, valamint az ellenőrzött terület tevékenységének megismerése.Az auditprogram az audit napirendjének meghatározása. Döntés arról, hogy mely területen és milyen időpontban történik a látogatás.

Az audit végrehajtása két szakaszból áll:- Az első szakasz a dokumentumok átvizsgálása. Ellenőrzik,

hogy a vonatkozó minőségügyi dokumentumok megfelelnek-e a szabványsorozat illetve a vonatkozó törvényi előírásoknak.

- A második szakasz a helyszíni auditálás. A munkaterületeken az auditor az audittervében illetve a kérdőívében meghatározott kérdésekre igyekszik választ kapni. A pontos jegyzetelés, a tapasztalt, feltárt eltérések pontos leírása a jó auditjelentés alapja.

Az auditjelentés: annak összefoglalása, hogy a szervezet milyen mértékben teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket.Az auditjelentésnek két fő része van:- egyrészt tartalmazza azokat a megállapításokat, amelyek a kö-

vetelményeknek megfelelnek,- másrészt pedig azokat a tevékenységeket, amelyek nem a köve-

telmények szerintiek (ez a rész a hibajegyzék, az eltérések felsorolása).

Az eltérések megfogalmazása: csak tényekkel alátámasztott, bi-zonyítható hiányosságokat tartalmazhat. A jelentésnek rövidnek és ténymegállapítónak kell lennie.A jelentés elemei:- Megfigyelés – az eltérés megfogalmazása – precíz, pontos

legyen!- Hivatkozás – a szabványra, az MK előírásaira történjen!- Magyarázat - miért nem megfelelő a vizsgált terület,

tevékenység

12

A minőség tanúsítása: az audit akkor tekinthető lezártnak, ha a felismert eltéréseket a szervezet munkatársai kijavították. Ha szükséges, az auditor újabb helyszíni auditálást tart.

28.Az audit értékeléseAz auditot követő záróértekezleten értékelik a cég minőségirányítási rendszerét. Az értékelést az audit jelentésben fogalmazzák meg.

29.AuditjelentésAz auditjelentés: annak összefoglalása, hogy a szervezet milyen mértékben teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket.Az auditjelentésnek két fő része van:

- egyrészt tartalmazza azokat a megállapításokat, amelyek a követel-ményeknek megfelelnek,

- másrészt pedig azokat a tevékenységeket, amelyek nem a követel-mények szerintiek (ez a rész a hibajegyzék, az eltérések felsorolása).

Az eltérések megfogalmazása: csak tényekkel alátámasztott, bizonyítható hiányosságokat tartalmazhat. A jelentés rövid és ténymegállapító.A jelentés elemei:

- Megfigyelés – az eltérés megfogalmazása – precíz, pontos legyen!

- Hivatkozás – a szabványra, az MK előírásaira történjen!- Magyarázat - miért nem megfelelő a vizsgált terület,

tevékenységAudit nem megfelelőség típusok:

enyhe nem megfelelőség: a szabvány által előírt követelmény általában teljesül, de egyes esetekben előfordulnak kisebb eltérések. Az eltérések helyesbítése viszonylag egyszerűen megtörténhet.

Súlyos audit nem megfelelőség: olyan alapvető hiányosságok, amelyek a rendszer működését egyes elemeiben vagy egészében kérdőjelezik meg. Lehet, hogy a tanúsító eljárás felfüggesztéséhez is vezetnek.

30.Tipikus audit eltérések A vezetés tevékenységével összefüggő eltérések adódhatnak Az erőforrásokkal való gazdálkodáshoz kapcsolódó eltérések A termék-előállítás területével kapcsolatos eltérések A mérés, elemzés és fejlesztés területével kapcsolatos eltérések A minőségirányítási rendszer kialakításával kapcsolatos eltérések

13

31.TanúsítványA tanúsítvány a tanúsító testületnek a tanúsítandó szervezet minőségirányítási rendszerének előírt vizsgálata alapján kiadott, annak pozitív eredményét tartalmazó okirat. Az okirat célja, hogy a tanúsító a vevők számára, a gyártótól és a vevőktől független félként kinyilvánítsa, hogy a tanúsított szervezet minőségirányítási rendszere megfelel az ISO 9001 szabványnak.

32.A tanúsítás ára- az előaudit, a tanúsítási audit, a helyszíni auditok közvetlen

és járulékos költségei- a tanúsítvány kiállításának költségei- felügyeleti audit költségei

33.A vevői elégedettség méréseA MIR működésének egyik mértékeként a szervezetnek figyelemmel kell kísérnie a vevő észleléseire vonatkozó információkat arról, hogy a szervezete teljesítette-e a vevői követelményeket. Az ilyen információk megszerzésének és felhasználásának módszereit meg kell határozniaA vevői elégedettséghez szükségesek a következők:

- azonosítani kell a minőséget befolyásolható folyamatokat,- meg kell határozni ezek kapcsolatát, és biztosítani kell, hogy

minden ilyen folyamatért legyen felelős személy a szervezetben,- meg kell határozni, milyen minőségi kritériumokat

fogalmazhatunk meg ezekre a folyamatokra,- meg kell határozni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezek

a kritériumok teljesüljenek,- állandósítani kell az így megállapított jó gyakorlatot.

34.Az ISO 9001:2000-es MIR bevezetésének folyamata

14

Vezetői elhatározás a szabvány bevezetése

A vezetőség megbízottjának kinevezése

Szakértői teamek összeállítása, hatáskörök megállapítása

Minőségpolitika megfogalmazása, kihirdetése

Szabványkövetelmények értelmezése

A rendszerhatárok kijelölése, helyzetfelmérés

Kiindulási és célállapot eltérés elemzése

Bevezetési ütemterv elkészítése

Erőforrásigény előzetes becslése

Döntés a bevezetés indítására

ISO 9001 követelmények kidolgozása minden, a rendszer részét képező folyamatra

ISO 9001 szerinti rendszerdokumentáció elkészítése

ISO 9001 rendszerdokumentáció szerinti működés előkészítése

Bevezetés elrendelése

Bevezetés (átállás az új szabályozásra)

Vevőigény feltárás team munkában

nem

igen

igen

nem

15

Forrás: Ribizsár Zoltán – Győri Pál: ISO 9001 – 2000. Értelmezés és megvalósítás. 86. oldal.

Folyamatos működtetés az ISO 9001 rendszerdokumentáció szerint

Teljes körű belső audit végrehajtása

Eltérés saját előírástól vagy szabványtól?

Vezetőségi átvizsgálás

Helyesbítés végrehajtása

Utóellenőrzés

Tanúsító kiválasztása

Szerződéskötés

Tanúsítóval időpont egyeztetés

Dokumentum átvizsgálás

Helyszíni audit

A szükséges helyesbítő intézkedések

Szükség esetén utóaudit

Tanúsítvány kiadása

Helyesbítő intézkedések

Rendszer tanúsításra kész?

nem

nem

igen

igen

16