Viperák FöldjénA Kárpát-medence kincseinek nyomában

3

Bővebben: wwf.hu/orokhagyas

“A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” Sir David Attenborough

Hazánkban lehetőség van arra, hogy egyének civil szervezetre hagyják vagyonukat.A WWF-nél szüntelenül azon dolgozunk, hogy Földünk értékeit megőrizzük a jövő generációi számára. Hiszünk abban, hogy közös összefogással megmenthetjük a veszélyeztetett fajokat és élőhelyeket!Segítse munkánkat és gondoskodjon a bolygónk jövőjéről!

Impresszum:Szerkesztő: Molnár-Baji Éva; Közreműködik: Bajomi Bálint, Csóka Annamária, Gálhidy László, Gyovai-Balogh Rita, Kerpely Klára, Kézdy Pál, Siposs Viktória, Szabó Dóra, Tar Emese; Címlapfotó: Csonka Péter: Gyurgyalagok

További információ: wwf.hu, facebook.com/wwfhungary

A kiadvány az Európai Unió LIFE+ alapjának a támogatásával készült.

KeDVeS TámogATónK!Nem csupán a távoli, egzotikus tájakon, hazánkban is találunk számos egyedülállóan értékes, mégis veszélyez-tetett élőhelyet. Magazinunk ezen élőhelyek kulcsfon-tosságú szerepére és védelmére hívja fel a figyelmet. Be-mutatjuk a WWF Magyarország közreműködésével zajló élőhely-helyreállítási munkát a Turjánvidéken, ezen az Alföldünk rejtett kincsének is nevezett tájon. Betekintést engedünk ebbe a zárt, titokzatos és változatos világba, amely számos védett és veszélyeztetett faj otthona. Bepil-lantást nyerhetsz a Kárpátok sűrű erdeiben élő barna-medvék mindennapjaiba, hogy megértsd, nem is olyan félelmetesek ezek a nagy ragadozók.Nem titkon azt reméljük, hogy erdeinket, mezeinket vagy vizeinket látogatva lépteid egyre óvatosabban érintik majd a talajt, hiszen értékeinken, Földünk élő kincsein lépdelünk.

Fáth Ákos,a WWF Magyarország igazgatója

KÖSZÖnTŐFotó: C

sonka Péter: Ü

rge

TARTALomVédekezés az agresszív özönnövény-fajok ellenÚjra áramlásbanTurjánvidék: az Alföld rejtett kincseHazai tájak végveszélyben

Bemutatkozik a rákosi viperaKárpáti medvéinkInterjúKarkötő a természet védelmében

...4. ......................14....................................16.

................................................20..................22.

................6..........................11.

.......................................5.

4 5

„Mik azok az agresszív özönnövények?” – vetődik fel sok olvasónkban azonnal a kérdés. Olyan, nem őshonos fajokról van szó, melyek gyorsan terjednek, átalakítják a természetes élőhelyeket, és kiszorítják az őshonos, ritka, védett fajokat. Az emberre is veszélyes, allergiát okozó parlagfüvet min-denki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy rajta kívül még 15-20 olyan növény van, amelyek napjainkban az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik természeti értékeinkre. A településeken még a betonrepedésekből is kinövő bálványfa vagy ecetfa, a finom mézet adó selyemkóró és a kanadai arany-vessző barátságos növénynek tűnhet, de a védett területeken katasztrófát okoznak. Az özönfajok értékes természeti területeinkről történő visszaszorításában sok önkéntes segítségére is szükség van, ezt mutatja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mun-katársainak tapasztalata.Ez év októberében nemzeti parki szakem-

Kézdy PálDuna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

További információ: www.turjanvidek.hu

HÍReKHÍReK

A Mohács melletti Duna-szakaszon több nagyobb sziget is található, de a fo-lyószabályozás következté-ben megváltozott viszonyok miatt a mellékágaik egyre feltöltődnek. Ezeket az ér-tékes élőhelyeket az eltűnés veszélyezteti. A Szabadság-szigetnél a helyzetet rontot-ta, hogy a mellékágban egy keresztgáttal elzárták a víz útját, így a feltöltődés erő-sen felgyorsult, az élővilág pusztulásnak indult.

Partnereinkkel összefog-tunk a terület érdekében. A munka célja a mellékág felélesztése, az egykori víziparadicsom helyreállítá-sa volt, a szigeten pedig az ártéri erdő megtisztítása az ültetvényektől és az őshonos

Civil, vállalati és állami szer-vezetek szoros együttmű-ködésének és egy Európai Uniós LIFE pályázatnak köszönhetően 5 év alatt sikerült célba érnünk. A szigeten visszaszorítottuk az idegenhonos fafajokat, és 5 hektáron telepítettünk őshonos ártéri erdőt. A mellékágból 160 000 m3 üledéket távolítottunk el, és 6 000 m3 követ bontottunk el a kőgát megnyitásakor. Elvégeztük a kőgátban futó,

ÚJRA áRAmLáSBAn

ÖT éVeS éLŐHeLy-HeLyReáLLÍTáS ZáRuLT SIKeRReL A moHácSI SZABADSág-SZIgeTen

erdőt kiszorító, gyorsan terjeszkedő erdei özönnövé-nyektől.

berek, erdőgazdaságok, természetvédelmi civil szervezetek és növényvédelmi vállalkozások több mint száz képviselője sereglett össze, hogy az özönnövény-visszaszorítás témakörében összegyűlt bőséges tapasztalatot megossza egymással. A szakmai szemináriumot két uniós pályázat is támogatta: a Turjánvidék LIFE+ és a HUSK Invazív projekt.

VéDeKeZéS AZ AgReSSZÍV ÖZÖnnÖVény-FAJoK eLLen

Fotó

: Csó

ka A

nnam

ária

: Sel

yem

kóró

Fotó: Verő György: B

álványfák irtása

Fotó:Fáth Péter: E

urázsiai hódFotó: S

ztellik Endre

nagykapacitású ivóvízveze-tékek kiváltását is úgy, hogy a meder alá helyeztük át őket.Így ma már újra szabadon folyhat a víz a mohácsi mellékágban. Visszatértek a hódok, újra fészkel a szigeten a barna kánya, és reméljük, az egykori vízipa-radicsom visszanyeri régi varázsát!

További információ:www.szabadsagsziget.hu

Siposs ViktóriaWWF Magyarország

6 7

Mi fán terem a turján? Az alföldi nép turjánosnak nevezi a vizenyős, lápos, süppedékes vidéket. A Turjánvidék mint földrajzi egység 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna–Tisza közi Homokhát-ság és a Duna-völgy találkozásánál. Ennek a területnek a gazdag természeti értékeit szeretnénk megőrizni öt éven át tartó LIFE+ Természet pályázatunk keretében, melyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország dolgozik együtt.

Programunk 7 300 hektárt ölel fel: a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér nagy részét és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet foglalja magába. Az 1876-ban alapított honvédségi terület – mely fokozatosan bővült – Táborfalva-Örkény-Tatárszentgyörgy-Dabas térségé-ben terül el. Ez ma a második legnagyobb aktívan használt katonai lőtér Magyarországon: változatos fegyvernemekkel zajló, hazai és nemzetközi hadgyakorlatok helyszíne.

Akárcsak Európa más országaiban, a hadsereg jelenléte itt is komoly védelmet és persze speciális veszélyeket is jelentett a természetes élőhelyek fennmaradására. Mivel elzárt területről van szó, nagyrészt sikerült elkerülni a beépítést vagy szántók kialakítását. Ennek köszönhetően ma itt található a Duna-Tisza közi Homokhátság legnagyobb, összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere, ami hajdan az alföldi táj egészét jellemezte.

HonVéDeLem éS TeRméSZeTVéDeLem

Turjánvidék: az Alföld rejtett kincse

A TuRJánVIDéK TeRméSZeTI cSoDáIA pályázati terület északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó lápré-tek, déli részén nyílt és zárt homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló és ritka faj él itt. Ilyen például a benn-szülött homoki kikerics, mely ősszel bontja szirmait, de levelét és termését csak a következő tavasszal bújtatja elő. Megtalálható a foko-zottan védett, nyitvatermők közé tartozó csikófark is a területen. Nőivarú egyede-inek látványos, pirosló to-bozbogyói vannak. Az akár

120 cm magasra is megnövő óriás útifű kevés, ismert hazai állományából kettő szintén a lőtéren található. A Dabasi Turjános Termé-szetvédelmi Terület rend-kívül gazdag orchideafajok-ban. Ugyanitt tenyészik a ritka, jégkorból fennmaradt, harangvirágokkal rokon csengettyűvirág is, mely nevét virágjából csengő nyelveként kilógó bibeszálá-

ról kapta. A terület állatvilágáról kevesebbet tudunk, de az már most bizonyos, hogy a lőtér kincsestár a rovarta-ni szakemberek számára. Homoki gyepjeiben él a bennszülött magyar futrinka legnagyobb hazai állomá-nya, valamint Magyaror-szág négy védett ormányos-bogár fajának egyike, az apró talajröghöz hasonló, röpképtelen bütyköshátú ormányos is. Ma már ritkán, de láthatjuk a homoki legelőkön a védett óriás ga-lacsinhajtót, ahogy fejpajzsa és lábszárai előreálló nagy

fogaival alakítja a diónyi galacsint. Miután elhelyezi benne petéjét, elgörgeti, majd alkalmas helyen a talajba ássa: ezt fogyasztja a későbbiekben a lárva. Pályázatunk legfontosabb faja a rákosi vipera, amely Európa egyik legveszélyezte-tettebb hüllője. Ez a nagyon ritka mérges kígyó projekt-területünk olyan részén él, ahol homokpuszta gyepek és kiszáradó láprétek alkotnak mozaikot.Sok védett madárfaj talál háborítatlan lakhelyet a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén.

Fotó: Novák A

drián: Hom

okpuszta-gyep

Fotó: Bérces S

ándor: Magyar futrinka

Fotó: Verő György: N

yáras-borókás

FóKuSZBAn

8 9

mILyen VeSZéLyeK FenyegeTIK A TuRJánVIDéK éLŐVILágáT?

mIT TeSZÜnK A TuRJánVIDéK megŐRZéSééRT?

A terület kiszáradása: A melegedő éghajlat, kevesebb csapadék és a mesterséges lecsapolások miatt a vízigényes élőhelyek és élőlények fokozatosan visszaszorulnak.Özönnövények terjedése: Az agresszív idegenhonos növények (elsősorban az akác, bálványfa, ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró) kiszorítják az őshonos fajok egy részét, és átalakítják, elszegényítik az élőhe-lyeket.Helytelen gyepkezelés: Az intenzív kaszálás egyhangúvá teszi a rétek szerkezetét, ezáltal csökkenti az ott előforduló fajok változatosságát és kedvezőtlen életfeltételeket teremt a rákosi vipera számára is.Információhiány: Ha nem vagyunk tudatában a természeti értékek létezésének, nehéz megóvnunk ezeket, a kevés ismeret pedig sokszor illegális területhasználatot eredményez.

Vízvisszatartás, vízkormányzás: A csatornákon vízügyi műtárgyakat építünk, hogy vissza-tartsuk a tavaszi időszakban bőséges vizet a száraz nyári hónapokra, és megakadályozzuk a vizes élőhelyek további kiszáradását.Idegenhonos fajok eltávolítása, őshonosok telepítése: Az özönnövényeket eltávolítjuk, helyükre – ahol szükséges – őshonos fafajokat telepítünk, hogy az élőhelyek természe-tessége javuljon.Kedvező élőhely létrehozása a rákosi vipera és sok más faj számára: Területvásárlással, szarvasmarha-legeltetés bevezetésével, szántók és faültetvények gyeppé alakításával hozunk létre számukra nagyméretű, jó életteret.Információátadás:Segítséget nyújtunk a katonai használóknak ahhoz, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőrizzék.

Tudj meg még többet a Turjánvidék natura 2000 terület déli részének természeti értékeiről, és kövesd figyelemmel programunk eredményeit a www.turjanvidek.hu honlapon!

Közülük ketten színpompás tollazatukkal a trópusi madárvilágra emlékeztetnek. A gyur-gyalag homokfalakba ill. földutak rézsűjébe vájja költőüregét. Jellegzetes, bugyboré-koló hangját mindenütt hallani a lőtéren. Méhekkel, darazsakkal táplálkozik, melyeket fordulékonyságának köszönhetően röptében kap el. 2013-ban ez a faj az év madara! A másik a zöldeskék színezetű szalakóta. Magas pontokra kiülve lesi táplálékát, és rend-szerint zöld küllő vagy fekete harkály által készített fehérnyár odút foglal el. Egyedszáma sajnos csökken. Projektterületünk nagy, viszonylag háborítatlan vadászterületet jelent a ragadozó madaraknak. Fészkel itt a rétisas is, amelynek épp erre van szüksége! A Turjánvi-dék Natura 2000 terület alkalmanként a fokozottan védett túzok költőterülete is, ahova a közeli, kiterjedt szikes pusztákról húzódik be.

Fotó: Vajda Zoltánr: Túzok

Fotó: Csonka P

éter: Ürge

Fotó: Halpern B

álint: Égeres láperdő

Csóka AnnamáriaDuna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

10 11

A Betyár-dombi Tanösvény Táborfalván egy 2 800 m hosszú körsétaút. Végigjárása ké-nyelmes tempóban kb. 1,5 órát vesz igénybe. Utunk során borókás-nyáras és erdeifenyves erdők, valamint cserjések váltják egymást, és megtalálhatóak kocsányos tölgyek magon-cai is a nagy fák alatt. A tanösvénytáblák a terület általános jellemzőit, az itt található természetes növénytársulásokat, jellemző fa- és cserjefajokat, a természetvédelmi oltalom alatt álló növény- és állatfajokat mutatják

Ha a fajok kihalására gon-dolunk, elsőként a pandák, a tigrisek és az őserdők jutnak eszünkbe. Természetesen ezeket a fajokat, élőhelyeket is fontos megvédeni, és a WWF nemzetközi szinten sokat is tesz értük. Ugyanak-kor a hazánkban előforduló, kevésbé egzotikus élőlények és élőhelyek is megérdemlik

HAZAI TáJAK VégVeSZéLyBenBeTyáR-DomBI

TAnÖSVény Nem csak az Amazonas vidékén találunk veszély-ben lévő növényeket, hanem a mi házunk táján is. Magyarországon a síkvidéki tölgyesek, a füves és

fás legelők is a kipusztulás közelébe kerültek az emberi tevékenység hatására.

az odafigyelést. Magyaror-szágon is például sok olyan növényzeti típus található, amely nagyon megritkult az

utóbbi évszázadok során.De honnan tudjuk, hogy mi számít ritkának? A 2000-es években egy országos fel-mérés során 200 botanikus járta be az országot, és min-denütt feljegyezték, hogy milyen növényzetet találtak. Ennek eredményeképp de-rült ki, hogy mely társulások vannak végveszélyben.

be, valamint a szálaló erdőgazdálkodásról is olvashat az érdeklődő. A Betyár-dombi Tanösvény az „1% az erdőkért” pályázat támogatásával a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kivitelezésében 2009-ben készült el.

Kerpely Klára

WWF Magyarország

Fotó: Bajom

i Bálint: Turjánvidék

Fotó: Kerpely K

lára: Tanösvény tábla

AJánLó

12 13

Nézzünk néhány példát ezekre a kipusztulóban lévő növényközösségekre! Veszélyben vannak az alföldi zárt tölgyesek, a homoki- és lösz erdős-sztyepp tölgyesek és a láperdők. Ezek fennmara-dását és helyreállását legin-kább a hagyományos erdő-gazdálkodás veszélyezteti. Ennek során tarvágással újítják fel az erdőket, azaz nagy területeken termelik le egyszerre az erdőt, majd újat telepítenek a helyére, sok esetben nem őshonos fafajokból.

Az akácmézet valószínűleg mindenki szereti. Ezt az akácfák virágjáról gyűj-tik össze a méhek. Ilyen szempontból hasznos, hogy az ország számos területén – főként az Alföldön – nagy kiterjedésű akácosokat telepítettek, sőt még ma is ültetnek. Az akác ugyanak-kor egy Észak-Amerikából származó növény, amelyet 1601-ben honosítottak meg Európában. Természetvé-delmi szempontból gondot okoz, hogy sok helyen az ér-tékes, őshonos erdők helyett akácerdőt ültetnek, aminek

következtében eltűnik az adott területre jellemző ter-mészetes növényzet. A láp-erdőket a vizenyős területek lecsapolása és felszántása sodorta veszélybe. Az utóbbi kétszáz évben a folyósza-bályozások miatt jelentős mennyiségű vizesélőhely szűnt meg hazánkban, emellett a területek me-zőgazdasági hasznosítása ér-dekében is sok mocsarat és lápot csapoltak le. Ma már minden láp automatikusan védett a természetvédelmi törvény szerint.

Fotó: Szekeres Zoltán:É

geres láperdő

Fotó: Szelényi G

ábor: Pusztai tölgyes

Ejtsünk néhány szót a veszé-lyeztetett gyepekről is! A „gyep” kifejezés nem csak a kertekben található, gondozott és locsolt pázsitot takarja, hanem a termé-szetben előforduló olyan társulásokat, amelyeken a fák és bokrok helyett a fűfélék vannak többségében. A hegyi rétek és a félszáraz gyepek számos védett és ritka lepkének és virágnak adnak otthont: ilyenek a kisméretű, szürkéskék színű boglárkalepkék és a kosborok. Ez utóbbiak az orchideák közé tartoznak, hiszen hazánkban is élnek ezek a csodaszép növények, nem csak a trópusokon! A füves területek csak akkor

maradnak fent, ha rend-szeresen kaszálják vagy legeltetik őket, különben megjelennek rajtuk előbb a cserjék, később a fák, végül pedig erdővé alakul át az egykori „gyepszőnyeg”. A gond azonban az, hogy a hagyományos, kisparaszti gazdálkodás leáldozá-sa miatt manapság már „futószalagon”, nagyüze-mi „gyárakban” termelik húsukért a háziállatokat, és

nem a legelőn tartják őket. Így a gyepek fennmaradá-sa is megkérdőjeleződik. De ne feledkezzünk meg az ember által létrehozott társulásokról sem! Védett és veszélyeztetett fajok ugyanis nem csak a vadon burjánzó őstermészetben fordulnak elő, hanem bizony ember által létrehozott élőhelyeken is: a régi fajtájú, hagyomá-nyos gyümölcsösökben és a fás legelőkön, kaszálókon. Sajnos azonban a gépesí-tett, vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaság térhódítá-sa miatt a hagyományos gyümölcsösök területe is csökken.

Bajomi Bálint

14 15

A rákosi vipera az egyetlen bennszülött (csak a Kár-pát-medencében őshonos), gerinces alfaj Magyarorszá-gon és egyben Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. Mi lesz a sorsa, ha egyik fontos élőhelye éppen egy intenzíven használt katonai lőtéren található? A Táborfalvai Lő- és Gya-korlótéren a rákosi vipera és más természeti értékek megmentésére fogtak össze természetvédelmi, honvéd-ségi és erdészeti szakembe-rek, és nyerték el az Európai Unió LIFE+ alapjának támogatását.

BemuTATKoZIK A RáKoSI VIpeRA

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) foko-zottan védett, egyedenként egymillió forint az eszmei értéke. Elterjedési területe jelentősen összeszűkült, napjainkban csak a Duna–Tisza köze néhány pontján, a Hanságban és Erdélyben él. Világállományát mindössze 500 példányra becsülik a kutatók. A felnőtt példányok mérete nem haladja meg a 60 cm-t, összetekeredve mindössze akkora ez a szép állat, mint egy gyerekte-nyér. A nedves és száraz gyeptípusok alkotta rétek találkozási zónáját lakja,

mert ez biztosít számára kedvező mikrodomborzati és mikroklimatikus adottságo-kat. A hideg tél átvészelését a magasabb, száraz dombhá-tak teszik lehetővé számára, ahol rágcsálójáratokba bújva alussza téli álmát. A fiatal viperák szöcskét, sáskát, tücsköt esznek, a kifejlett egyedek gyíkokat, madárfió-kákat és rágcsálóivadékokat is elfogyasztanak.

Fotó: Bérces S

ándor: Rákosi vipera

Nagyon óvatos állat. Ha közeledünk hozzá, villám-gyorsan rágcsálójáratokba húzódik. A természetben elvétve találkozhatunk vele, legnagyobb az esély kora ta-vasszal megpillantani, mikor nászidőszakuk van, és ezért többet mozognak. Eleven-szülő állat. A nőstények nyár végén 6-14, alig 2 gramm súlyú kisviperát hoznak világra.A rákosi vipera a legritkább esetben mar, mérge nem veszélyes, méhcsípésszerű. Nem tudunk róla, hogy vala-ha halált okozott volna.

Eltűnésének oka elsősor-ban az élőhelyvesztés, de a szándékos pusztítás és a kereskedelmi célú gyűjtés is hozzájárult a faj vészes megfogyatkozásához. A veszélyeztetett hüllőfajjal foglalkozó szakemberek

Az 1990-es években a Tá-borfalvai lőtéren található élőhely a vipera egyik legsta-bilabb állományának adott otthont. Mivel a kisméretű populációk mindig nagyon sérülékenyek, több helyi ka-tasztrófa összeadódó hatása itt is elegendő volt a teljes összeomlásához. Turjánvi-dék LIFE+ programunkban azon dolgozunk, hogy a meg-felelő természetvédelmi ke-

végül – utolsó szalmaszál-ként – létrehozták a Rákosi vipera-védelmi Központot, ahol mesterséges szaporítási programot kezdtek meg. Szerencsére a próbálkozást várakozáson felüli siker koronázta: a kunadacsi komplexumban 1700-nál több rákosi vipera született már, és megkezdődött a visz-szatelepítésük is természetes élőhelyeikre.

Hossza: max. 60 cmSzeme: pupillája függőleges állásúFarka: rövid, hirtelen elkeskenyedőMintázata:• tarkóján pillangó alakú

folt van• hátán szürkésbarna

alapon cikk-cakk mintázat fut végig

• hasa szürke, piszkosfehér foltokkal

Csóka AnnamáriaDuna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

mIRŐL ISmeRHeTJÜK FeL A RáKoSI VIpeRáT?

Fotó: Szelényi G

ábor: Rákosi vipera

zeléssel a pályázati célterüle-tünkön fekvő viperaélőhelyet újra kedvezővé tegyük e ritka és veszélyeztetett kígyófaj számára.

16 17

A medve nem játék – tartja az erdélyi szólás, és látva a medve hatalmas karomnyomait egy-egy fa törzsén, erről könnyen meggyőzhetők vagyunk. Mégsem érezzük magunkat veszély-ben, amint a Szent Anna-tó feletti magaslatokat másszuk kollégáimmal, egy WWF munkaértekezlet után. A sötét őserdőben egyre-másra találjuk meg a medve ürülékét, ami arra utal, hogy itt vannak körülöttünk. Nappal, csoportban közlekedő embereket azonban nem támad meg a medve – és bőven van módja elkerülni bennünket, hiszen remek szaglása révén jó előre megérzi a közeledésünket. Egy szlovák kollégám szerint náluk sem történt halálos medvetámadás az elmúlt harminc évben, jóllehet egy-két gombász azért pórul járhat, ha egyedül bóklászva a szürkületben anyamedve és a bocsa közelébe téved...

A barnamedve Európa legnagyobb termetű ragadozója. A hí-mek tömege elérheti a 8-900 kilogrammot is. Bár alapvetően húsevő, étlapja meglehetősen hosszú, így megtalálható rajta a szarvastól, őztől kezdve a pockokon át a csigákig, rovarlár-vákig minden, ami mozog, de gyökereket, füvet (sőt málnát) is fogyaszt.

Bár Magyarországra csak áttévednek időnként a kíváncsi med-vék, a környező országokban nem is olyan ritka a velük való találkozás. A medvék jelenléte nagyon fontos az erdők egészsége szempontjából, ezért a WWF kiemelten fontosnak tartja a faj védelmét, és azt többféle módon segíti, különösen Romániában és Ukrajnában.

KáRpáTI meDVéInK

Fotó: Leonardo Bereczky-W

WF C

anon: Barnam

edve

Fotó: Tim Irvin-W

WF C

anon: Barnam

edveFotó: S

taffan Widstrand: B

arnamedve

18 19

A WWF szemléletformáló kampányt folytat a medvék védelme, élőhelyeik megőrzése érde-kében, elsősorban Romániában. A szakemberek négy egyedet– egy nőstényt és három hímet - láttak el speciális, nyomkövető nyakörvvel az elmúlt két év során. Így követik nyomon a legfontosabb vándorlási útvonalaikat Máramaros erdőségeiben, Románia és Ukrajna határ-vidékén, annak felderítésére, hogy melyek azok az ún. ökológiai folyosók amelyeket a medvék a vadászterületeik bejárásakor használnak. Ezek az erdős területek a fejlesztésekkor minden-képpen érintetlenül hagyandók, vagy olyan felüljárókat, alagutakat kell építeni, amelyek biztosítják, hogy a medvék továbbra is szabadon közlekedjenek.

Gálhidy LászlóWWF Magyarország

Fotó: Staffan W

idstrand: Barnam

edve

Fotó: Gálhidy László: K

árpáti őserdő

A medve világszerte nem veszélyeztetett – hiszen Eurázsia és Észak-Amerika sok táján gyako-ri. Akkor miért kell törődnünk vele? Európa nagy részéről a medvét kipusztították a vadá-szatok során. Hiányoznak az erdőkből, ahol a természetes életközösségek egészséges műkö-déséhez elengedhetetlen a nagyragadozók jelenléte. A medvék, farkasok, hiúzok selejtezik a növényevő vadat, ezáltal megakadályozzák a járványok terjedését, és segítenek egészségesen tartani a patásokat. Jelenlétük nélkül a szarvasok, őzek, vaddisznók elszaporodnak, minden fiatal facsemetét megrágnak, és végül az erdő már nem képes magától felújulni. Európa hegyvidékein, különösen a Kárpátokban és a Balkán-félszigeten a medvék máig fennmarad-tak, és itt az erdők is sokkal természetesebbek. Megőrzésük tehát kulcsfontosságú, ugyanak-kor jelentős kihívásokat is jelent. Ahogy ugyanis terjeszkednek a települések, megjelennek a hétvégi házak, sűrűsödik az úthálózat, úgy csökken a medvék élettere. A lakott területek táplálékbősége ugyanakkor csábító is számukra, így egyre gyakrabban bukkannak fel a falvak, városok szélein, néha komoly riadalmat okozva. Sajnos az esetek többségében a települé-sekhez szokott medvéket rövid időn belül kilövik. Legrosszabb eset, amikor az egybefüggő erdőterületeket autópályákkal, új létesítményekkel szétdarabolják, így a medvék nem tudnak közlekedni megszokott vadászterületeiken.

2120

A katonák mit tesznek a természeti értékek megóvásáért? Részesülnek valamilyen képzésben?

Katonáink feladat-végrehajtásának alapvető jellemzője, hogy a vonatkozó szabályzók, utasítások szerves részét képezi a környezet- és természetvédelmi feladatrendszer. A mindennapi munkavégzés mellett a katonai gyakorlatok és a Magyar Honvédség nemzet-közi szerepvállalása során is kiemelt szempontként szerepelnek ezek a kérdések. Az ehhez szükséges tudásanyagot és annak frissítését a személyi állomány folyamatos oktatása révén biztosítjuk. Az Európai Bizottság által támogatott LIFE+ projektjeink végrehajtása során is kiemelt feladatként szerepel, hogy az adott terület természetvédelmi értékeiről oktatásban részesítsük - évente több alkalommal - a terület használóit és a vezetői állományt.

mióta működik a táborfalvi terület aktív lőtérként?

A terület jellemzően mindig is kiképzési feladatok végrehajtását szolgálta.1867 után néhány hektáron alakítottak ki lőteret, 1878-ban az Örkényhez tartozó Várady-család 6 kataszteri hold homokbuc-kás pusztát ajándékozott saját birtokából az akkori Honvédelmi Minisztériumnak. Később folyamatosan bővült a lőtér területe. 1912-ben már kísérleti lövészetek is folytak. 1930-ban honvédtiszti lovas oktatóiskola, a II. világháború alatt huszárkiképző központ alakult meg a bázison. A háborút követően jellemzően tüzérségi alakulatok használták a területet. Jelenleg az MH Bakony Harckiképző Köz-pont kiképző bázisaként működik.

Interjú Gyovai-Balogh Rita osztályvezető-helyettessel, HM Védelemgazdasági Hivatal, Infrastrukturális Igazgatóság, Ingatlanfejlesztési és Környezet-védelmi Osztály

InTeRJÚA lő- gyakorlótér mekkora része természetvédelmi terület?

A teljes terület a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Egy része (pl. a dabasi vagy a kunpeszéri láprétek) „ex-lege” védettsé-get is élvez. A lőtér a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként is szolgálja a természeti értékek védelmét.A NATURA 2000 területek egyébként is nagy számban érintenek katonai lő- gya-korlótereket, amely azt mutatja, hogy az eddigi katonai használat mellett számos - esetenként máshol alig vagy egyáltalán fel nem lelhető - érték maradt fenn. Ezt előse-gítette a zártság és a gyakorló- és lőterek zonalitását figyelembe vevő használati rend.

Hogyan lehet a honvédelem, a katonai gyakor-latok mellett odafigyelni a természeti értékek védelmére?

A honvédelmi tárca és a Magyar Honvéd-ség a kiképzés, a gyakorlatok és egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok vég-rehajtása során kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére. A hon védelme nem jelenti a környezet rombolását.Alapvető törekvésünk, hogy a katonai feladatainkat ökológiai lábnyom hagyása nélkül végezzük, csapataink mind nemze-ti, mind nemzetközi alkalmazása során.Hosszú évek gyakorlata alapján beigazo-lódott, hogy a kiképzési és a természetvé-delmi előírások/elvárások összeegyeztet-hetőek. Mindezek a HM vagyonkezelésű területeken a természetvédelmi és a katonai használat optimális összekap-csolásának megteremtésével, az illetékes nemzeti park igazgatóságokkal folyama-tosan élő, kompromisszumon alapuló, védelmi-természetvédelmi párbeszédet jelent, így együttműködésben valósítható meg a természeti értékek védelme.

Fotó: Verő György: H

adgyakorlat

23

WWF KÖVeTeKeT KeReS A WWF mAgyARoRSZág!

JeLenTKeZZ!06 30/ 350 4989tamogatotoborzo@wwf.hu

Karkötő a természet védelmében - A cruciani c ezúttal a WWF-et támogatja

A cruciani c karkötők viselésével mostantól nemcsak a saját stílusosságunk, de természeti kincseink megőrzése mellett is kiállhatunk.http://wwf.hu/panda-bolt/karkoto

Az olasz Cruciani C divatmárka évről évre indít országhatárokon átívelő, jótékony célú pro-jekteket. Így lett idén Magyarország a helyszíne a legújabb nagyszerű kezdeményezésnek, amely a Cruciani Hungary és a WWF Magyarország együttműködéséből született.

A 2013 augusztusától jövő év márciusáig tartó kampány egyik főszereplője a bájos és stílu-sos panda mintájú makramékarkötő, amely minden Cruciani viszonteladónál megvásárol-ható, Budapesten és vidéken egyaránt, kiskereskedelmi ára pedig 2990 Ft. A karkötők értékesítéséből befolyó összeg 20 %-ával a Cruciani Hungary a WWF Magyarország Hiúz-védelmi Programját támogatja.

AJánLó

Fotó: WW

F Canon

22

Tudtad, hogy a Kárpátokban él az európai barnamedvék

jelentős százaléka?

Számuk azonban folyamatosan csökken!

Támogasd örökbefogadásoddal a WWF Barnamedve-védelmi Programját és megajándékozunk egy névre szóló oklevéllel és egy élethű plüssel!

A Te SegÍTSégeDRe VAn SZÜKSégÜK!

Barnamedve örökbefogadás: http://adomany.wwf.hu/orokbefogadas/barnamedve