„Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzéből, hogy fel is építse?” Lk 14,28

Milyen a rossz tanár?

• készületlen, labilis idegzetű, sértődékeny, önmagába zárult, megbízhatatlan, a gyerekeket megveti, lenézi, megalázza, türelmetlen, unalmas, sekélyes, rossz szervező, állandóan irányítani akar, autokrata, nincs kapcsolata a diákokkal, határozatlan, nem fegyelmez, nem nevel, nem kreatív, kapkodó, engedékeny, merev, tehetségtelen, részrehajló, nem szereti a gyerekeket, következetlen, arrogáns, bizalmatlan, igazságtalan.

A hatékony tanár• érdekes és hasznos feladatokat ad a tanulóknak; • változatos tanítási technikákat használ, amelyek alkalmazkodnak a

tanulók érdeklődéséhez; • az új fogalmakat játékosan, a meglévő ismeretek felhasználásával

tanítja; • megfelelő arányban alkalmazza az egyszerű és a komplex választ

igénylő kérdéseket; • biztosítja az óra egyenletes lefolyását, illetve az egyik

tevékenységről a másikra való zökkenőmentes átmenetet; • fenntartja az óra tempóját; • érthetően magyaráz; • ismeri a motiválási lehetőségeket; • minden tanuló számára egyaránt érthető kérdéseket tesz fel; • elfogadja és integrálja a tanulók kezdeményezéseit (például kérdés,

megjegyzés stb.).

FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA

• Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. Ezt a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni:

- A pedagógiai tervezés, és- a pedagógiai tervek alapján való oktatás

oldaláról.

Az iskolai pedagógiai tervezés három szintje

• Felső szint: az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai munkatervét és helyi tantervét,

• Középső szint: az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket

• Alsó szint: a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát.

A szaktanár által készített tervek

• A tanmenet• A tematikus terv

•Az óravázlat.

Az óravázlat elkészítése

• Az óravázlat az órára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óravázlat-készítés a tanítási óra tervezése, az óra tudatos átgondolására irányul.

• Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen.

• Az óravázlat az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó

módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is.

Az óravázlat szokásos tartalma:

• Az első rész megnevezi a készítő tanárt, a tantárgyat, az osztályt, az óra helyét a tanmenetben (a tematikus tervben), az óra típusát, az órának a témakörből következő konkrét feladatait.

• A második rész az óra logikai felépítését tükrözi, feltüntetve az egyes szerkezeti egységeknél alkalmazott eszközöket, módszereket, szemléltetést, az időarányokat, a számonkérés módját és esetleg az órán elhangzó fontosabb kérdéseket is.

• A harmadik (esetleges) része a táblai vázlat feltüntetése, azaz a táblára kerülő szöveg- és ábraanyag terve.

Az óravázlat szerkezete

1. rész: • A készítő tanár:• Az osztály:• Az óra helye a tanmenetben:• Az óra helye a témakörben:• Az óra típusa:• Az óra feladatai:

2. rész:• Az óra anyaga:

3. rész: • A táblai vázlat:

Időkeret Tananyag Módszerek,eszközök

Óravázlat sablonIdő Óra menete Alkalmazott

módszerekFelhasznált eszközök

Tanulók munkájának értékelése

Didaktikai megjegyzések

Hittan óravázlat sablon

• Iskola……….. Osztály …………… Óraszám: …………• Téma …………………………………………… Dátum: …………...Érdeklődés felkeltése Illusztrált magyarázat Kapcsolat az élettel

Ima Heti gyakorlat

Szükséges anyagok Befejező összefoglalás

A célok megfogalmazása

• Oktatási cél: Az anyag összefoglalása egy mondatban, amit az adott órán szeretnék megtanítani

Pld. : Ábrahám mindig engedelmes volt Istennek, ezért nevezzük

a hívők atyjának.

A célok megfogalmazása

• Nevelési cél:• Arra utaljon, milyen teljesítményt

várok el az óra végén, ami szerint fel tudom mérni, sikeres volt-e az óra vagy sem.

• A nevelési cél mindig konkrét, lemérhető, és az elvárt szintet is konkrétan érinti.

Nevelési célok:

• Nem megfelelő szavak:• A diák majd az óra végén…• megérti, érzi, tudja, hiszi, értékeli, ráébred stb.

• Megfelelő szavak:• bemutat, felsorol, felidéz, összehasonlít, leír,

felismer, kimond, összefoglal, megmagyaráz, kiemel, alkalmaz, részt vesz, kifejez stb.

Nevelési célok• Nem jó: Az óra végén a gyerekek majd értik a

szeretet fő parancsának fontosságát.• Jó: Az óra végén a gyerekek el tudják mondani,

mi a szeretet fő parancsa.• Nem jó: Az óra végére a gyerekek fejlődnek a

szeretetben és a hitben.• Jó: Az óra végén a gyerekek elkészítenek egy-

egy lapot, melyen saját szavaikkal megfogalmazzák a keresztény hit jellemzőit.

Érdeklődés felkeltése

• Történet, mese, filmrészlet, dia, játék, beszélgetés …stb, bármi, ami felkelti a gyerekek érdeklődését, és színesen, érdekesen rávezet az óra témájára.

• Mindig legyen a gyermek korához és a témához illő.

Illusztrált magyarázat

• Legalkalmasabb az élőtábla módszer, amikor egyszerre magyarázunk és rajzolunk.

• Képek, fotók, újságok, festmények, zene, Biblia, bármi, ami vizuálisan segíti az előadottak megértését.

Kapcsolat az élettel

• A téma aprópénzre váltása: miben segíti a tanítás a diákot MA, az Ő HELYZETÉBEN?

• Még az óra előtt meg kell fogalmaznunk magunknak, miért is jó az adott téma a gyerekeknek?

• Hogy segíti őket a keresztény életben?

Heti gyakorlat

• Kiemeljük azt az erényt, ami a tanítás lényegét cselekvésben kifejezheti.

• A gyerek erősödjön a jó cselekvésében, nem csak a szándékában.

• Az erény legyen életkorának megfelelő, és segítse elő a fejlődését.

Befejező összefoglalás

• A gyerekek adják vissza azt, amit az órán hallottak: - kérdés felelet- nyitott mondat- plakát készítés- rajz- drámajáték- tesztek, rejtvények stb

Ima• Az órán belül hol helyezem el?• Milyen lesz a formája?• Kapcsolódjon az óra anyagához• Nyújtson élményt• Adjon lehetőséget a befelé figyelésre

• NE használjuk fegyelmezési eszközként!

Az óravázlat segédeszköz, nem SZENTÍRÁS!!!!!

• Az óravázlathoz való merev ragaszkodás a pedagógiai eredményességet károsan befolyásolja.

Fontos!!!!• Nincs hittanóra

Jézus nélkül!