Dr Drábik János

1

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”Mit kell tennünk a magyar nemzet megmaradásáért?

A magyar nemzet szellemiségéből és érzületéből természetesenkövetkezik az univerzális erkölcs parancsa: szeresd felebarátodat, mintönmagadat. Ez azonban azt is jelenti: „Nem szeretheted felebarátodat, haönmagadat sem szeretheted.” Első teendőnk tehát az, hogy szeretnünkkell önmagunkat. Nemzeti öntudatra és hazaszeretetre van szükségünk. Amagyar nemzetnek vissza kell nyernie önbecsülését, újra önmagára kelltalálnia. Ha arra kényszerítik, hogy állandóan bűntudata legyen, akinekhetedíziglen mindig és mindenért vezekelnie kell, akinek nemzedékrőlnemzedékre megalázkodva kell bocsánatot kérnie, akinek nem lehet tisztaa lelkiismerete, az nem élhet békében önmagával. Annak nem lehetönbecsülésen alapuló természetes önszeretete. Egy bűnös nép hogyanszerethetné tiszta lelkiismerettel önmagát? Ha pedig nem szereti, mertnem szeretheti önmagát, akkor hogyan szerethetne másokat, afelebarátait?

Dr Drábik János

2

A kereszténység Alapítójától kapott - és az univerzális erkölcsaranyszabályává vált erkölcsi parancs, a 'Golden rule' – tehát két részbőláll: az első előírja, hogy mit kell tennünk? Szeretni kell felebarátainkat,mint önmagunkat. Ez az elkülönülés tilalma. A második pedig előírja,hogyan kell ezt megtennünk? Úgy, hogy csak azt tegyükembertársunknak, amit mi is elvárunk tőle magunkkal szemben. Ez pedig akettősmérce tilalma. Az elkülönülő, de azért egyenlő, valójában nem lehetegyenlő. Az elkülönülő ragaszkodik a kettősmércéhez.

Hogyan szeressük felebarátainkat, a velünk együtt-élő különbözőetnikai közösségeket, ha a magyar - a megrágalmazás kockázata nélkül -önmagát sem szeretheti. A magyarság megvallása ma cinikus lenézés ésgúny tárgya. Nevetségessé teszik, ha védelmezi önérdekét, saját nemzetiidentitását és önbecsülését. Ha nem szerethetjük önmagunkat, akkormásokat sem szerethetünk. A sorrendet nem lehet megfordítani: Te, akimagyarnak vallod magad, előbb szeresd felebarátodat, bárki legyen is az,de önmagadat nem szeretheted, mert akkor nacionalista, soviniszta,kirekesztő, irredenta, idegen-gyűlölő, rasszista és antiszemita vagy.Értsék meg végre rágalmazóink: Mások szeretetének elengedhetetlenelőfeltétele, hogy szerethessük, becsülhessük önmagunkat, hogy nesüssék ránk folyamatosan a bűnös nép, a bűnös nemzet gyalázatos ésminden alapot nélkülöző bélyegét.

Mi a magyar nemzet?

A nép az országban élők összessége, az országlakók halmaza.Mindenki ide sorolható, aki az adott országban él. Közülük a magyar-ajkúemberek alkotják a magyar népet. A megszerveződött nép, amelynek erősközösségi tudata és egységes akarata van - az már nemzet. A magyarnemzet legfontosabb ismérvei, hogy nyelvi-és kultúrközösséget,történelmi- és hagyomány közösséget, érték- és érdekközösséget,politikai közösséget és önvédelmi-fegyveres közösséget alkot.

A nemzetté szerveződésnek fokozatai vannak, ezekből kiemelhetjüka kulturális és a területi autonómiát, valamint a társnemzeti és

Dr Drábik János

3

államalkotó-nemzet státuszt. A legfelső szintet az jelenti, amikor anemzetnek saját, független, szuverén nemzetállama van.

A magyar nemzetet ma elsősorban erkölcsi-, érzelmi-, szellemi-,nyelvi-, érték- és kultúrközösségnek tartják, amelynek tagjaitösszekapcsolja az átélt történelem, és ezért múlt- éshagyományközösséget alkot. Nemzeti tudattal, történelmi emlékezettelrendelkező tagjai ma is hűségesen ragaszkodnak őseikhez, és a tőlükörökbe kapott értékeikhez. A magyar szellemiség lényegét a Szent Koronajogrendje és értékrendje tartalmazza, a róla szóló tan pedig őrzi, és írásbafoglalva értelmezi ezt a sajátos és egyedülálló magyar szellemiséget. Ez aza magyar nemzeti szellemiség, amely tér és idő felett van. A SzentKorona szellemisége és értékrendje a magyar nemzet transzcendensdimenziója volt és marad. Ami a zsidó népnek Mózes mitikus kétkőtáblája a tíz parancsolattal, az nekünk magyaroknak a Szent Korona.Ez a magyar létezés és nemzet-tudat esszenciája.

Márai Sándor ezt úgy fogalmazta meg, hogy „Magyarnak lenni nemállapot, magyarnak lenni magatartás.” A magyarság erkölcsi minőség,amit a születéssel nem lehet megszerezni. A magyar nemzeti tudatlegmagasabb szintjéhez, a magyar szellemiséghez, érzülethez ésértékrendhez fel kell emelkedni. Ezt a magyar nemzet irántielkötelezettséggel, és az ezt bizonyító életvitellel lehet elérni. Amagyarságot ki kell érdemelni. Nem véletlen, hogy az összmagyarságotképviselő Magyarok Világszövetsége a magyar közösségek legalapvetőbbértékeinek az igazságot, a méltányosságot és a tisztességet tekinti,amelyek akkor érvényesülhetnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás,a szeretet és az életigenlés.

Melyek ma a magyar nemzethez tartozás ismérvei?

A Szent Korona szellemiségéből és értékrendjéből adódnak a magyarnemzethez tartozás alapelvei, amelyeket a Magyarok Világszövetségehosszú évek alatt munkált ki és fogalmazott meg.

Az első számú alapelv, hogy azon személyek, akik magukatmagyarnak vallják, a magyar kultúrához tartoznak, a többi magyarral

Dr Drábik János

4

sorsközösséget vállalnak, közös értékeiket és érdekeiket aleghatékonyabban nemzeti egységben őrizhetik és védhetik meg.

A második elv, hogy a legfontosabb az élet, a család és gyermekvédelme.

A magyar nemzethez tartozás világnézeti alapelve, hogy az egyénszabadsága csak a közösségben kap értelmet és kaphat védelmet.

A magyar nemzethez tartozás politikai alapelve az önrendelkezésijog, amely az emberi méltóságból fakad, és minden embert születésénélfogva megillet.Ez Isten ajándéka, mert a Mindenható csak az embert teremtette a magaképmására és csak őt ruházta fel teremtményei közül az alkotó értelemisteni szikrájával.

A divatos európai nemzet-fogalom és a nacionalizmus felfogásaazonban a közös származásban, nyelvben, hazában, államban, kultúrábanés sorsban találta meg azok a tényezőket, amelyek a nemzetet alkotják.Tanításai szerint a közös származású, egynyelvű, egy hazában, egyállamban élő, közös kultúrájú és sorsú emberek a nemzet tagjai. Azt azideológiát, amely ragaszkodik ehhez a követelményrendszerheznacionalizmusnak nevezik. Ide sorolható a patriotizmus is, amelyben aközösségi jogokat védelmező funkció erősebb, mint a nacionalizmusban,különösen annak túlzó, már mások jogait sértő offenzívabb formájában, asovinizmusban.

A közös származás szigorúan értelmezve a genetikai, vérségi, faji ésetnikai közösségre szűkül le. Keveredés nélküli emberi közösségekazonban nincsenek. Ez a folyamat soha sem szünetelt és ma is folytatódik.Ugyanakkor a genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy évszázadok folyamánvérségi homogenitás is kialakult. Egymás közt házasodóembercsoportokban kialakul bizonyos mérvű vérközösség. Az utódokbanaz örökletes tulajdonságok különböző arányban egyesülnek és az egyesegyedek mutációi igen változékonyak.

A nemzet nyelvi közösséget alkot. A közös nyelvbenközösségformáló és összetartó erő van. A nyelvközösség azonban mégnem nemzet. A nemzetet az létesíti, ami a megértés folyamán kialakul: aközös szellem, a közös tudat és a közös érzelemvilág. Ezt nemcsak a nyelvközvetíti. A nemzethez tartozás nincs a nemzetivé vált nyelvhez kötve.

Dr Drábik János

5

Idegen nyelven is megnyilatkozhat. Erre jó példa a zsidóság, mintvilágnép, amely bármely nyelven hiteles zsidó közösségként tudottfennmaradni. A zsidók a hátukon viszik jogrendjüket és minden zsidóközösség egy mini zsidóállam. Ősi nyelvüket azonban szakrális célbólmegőrizték, sőt modernizált változatában Izrael államnyelvévé tették.

A nemzetállam sem a nemzeti lét döntő ismérve. Ezért azállampolgárság nem tesz valakit az adott nemzet tagjává, illetve azállampolgárság elvesztése nem zárja ki az adott nemzetből. Az állam tehátfontos, de nem döntő eleme egy nemzethez tartozáshoz.

Külön is szólhatunk a közös hazához való tartozásról. A nemzet közöshazája fontos, de a nyelvhez hasonlóan nem döntő. Nem a nyelv és nem ahaza teremti meg vagy tartja össze a nemzetet. Mindkettőnek azért vanértéke a nemzet megmaradása szempontjából, mert őrzik a nemzetihagyományokat, a magyar nemzet sajátos szellemét és lelkiségét.

A közös kultúra sem dönti el egymagában a nemzethez tartozást.Ezért tudnunk kell, mi a magyarság, a magyar nemzethez tartozás lényege,megkülönböztető ismérve, differencia specifikája. A nemzeti nyelv és anemzeti műveltség az élő nemzet alkotása, rendkívül fontosnemzetformáló erő, amelyben már benne van a nemzeti lényeg, minttartalom. Mondhatnánk úgy is, hogy objektivizált tartalom. A nemzetazonban ennél is több.

A sorsközösségről ugyanezt mondhatjuk. Ahhoz, hogy a közösenviselt események sorsközösséggé váljanak, azokat meg kell előznie annak,ami őket sorsközösséggé avatja. Ez a közös érzelemvilág, a közösszellemiség. De a közösen átélt események sem alkotnak nemzetet ésnemzeti sorsközösséget önmagukban. Csak a már meglévő élő nemzet érziés tartja őket sorsközösségnek.

Láthatjuk: a nemzet lényege nem az államiságban, nem aszármazásban, nem a nyelvben, nem a földrajzi hazában, nem a kultúraegészében, nem a puszta sorsközösségben található meg. A felsoroltakmind fontosak, de mégsem csak ők alkotják a nemzetet.

A nyugati nacionalizmus felfogása szerint – amelyet el kellutasítanunk! - a nemzet egy közös hazában, közös államban élő, közösszármazású, közös nyelvet beszélő, közös történeti múlttal és műveltséggelbíró embercsoport. Ilyen ideális közösség azonban csak elméletben

Dr Drábik János

6

létezik. Származásra és nyelvre nézve rokon emberek nemcsak együtt,egymás közelében, de egymástól távol is élhetnek és élnek is.

Tapasztalatból tudjuk, hogy különböző népekből származó, sőt,eredetileg különböző anyanyelvű emberek vallják magukat ugyanazonnemzet tagjainak. A közös haza, a közös állam, amely nagyrészt különbözőnyelvet beszélő, különböző származású népeket egyesít, gyakranolyanokat is, akik a határokon túli nemzethez tartozónak érzik magukat.

A történelmi múlt és a műveltség elválaszt olyan csoportokat,amelyek a nemzethez tartozás más ismérvei szerint a nemzeti közösségbetartoznának. Máskor viszont olyanokat is egybekapcsol, akik másszempontból nézve idegenek lennének egymás számára.

A közösségteremtés egyik módszere az integráció és az asszimiláció.Ez megköveteli az idegen származású és nyelvű országlakosoktól, hogy necsak az állampolgárságot, hanem az ország névadó nemzetének a nyelvétis felvegyék. A nyelvi váltásról azt feltételezik, hogy ezzel lélekben isátalakulnak, mert egy nemzet a nemzeti nyelvben él.

Egy másik megoldás az, hogy az idegen származású és nyelvűországlakosok, maradjanak kívül a többségi nemzet nyelvi közösségén, éslegyenek többé-kevésbé megtűrt idegen kisebbség. Ezek az országlakókállampolgárok, de nem tagjai a nemzetnek. Az ilyen embereknektermészetes az a törekvése, hogy a nemzethez tartozáshoz kapcsolódójogaikat politikailag is elismerjék, illetve, hogy saját nemzetük önállóállamához csatlakozhassanak.

Az első világháborút követően a nemzeti önrendelkezés hamis ésszelektív értelmezésével életképes államokat bomlasztottak szét. Nemvették figyelembe, hogy az állam alapjai nem érzelmi jellegűek, hanemobjektíve létező, reális gazdasági, anyagi-természetű szükségletek ésracionális célkitűzések.

Vannak, akik azt képzelik, hogy a nyelv és az állam képes pótolnimindent, ami a nemzeti összetartozás egyéb tényezői közül hiányzik. Aszármazás néhány nemzedék után feledésbe megy és megállapításabizonytalan, feltételes és csak külső jegyekhez kapcsolható. A nemzet faji,származásbeli egysége fikció és önkényes. A sorsközösség, a kulturálishovatartozás is bonyolult és önkényes. Vagy elfogadjuk az egyéni döntésérvényességét, vagy tetszés szerinti ismérvekhez köthetjük. Marad a nyelv,

Dr Drábik János

7

a név, az állampolgárság, egy konkrét nemzethez tartozás ismérveiként.Az itt körülírt nemzetfogalom Nyugat-Európában alakult ki. A

történelmi Magyarországon, a magyar nemzeti létből szervesen kifejlődőnemzetfogalom gyökeresen más, mert a Szent Korona által képviseltsajátos magyar szellemiséghez, értékrendhez és érzésekhez kötődik. Amagyar nemzethez tartozás eredeti sajátosságai egészen a 18. századigfennmaradtak, ekkor azonban kiszorította azokat a nyugati nemzetfogalomátvétele. A 18. századig élt Magyarországon a Szent Korona államiságábaés a magyar nyelv varázserejébe vetett hit. Ennek volt a következményeaz, hogy a magyar társadalom lemondott minden intézményes eszközrőlaz asszimiláció elősegítéséhez.

A nyugati nacionalizmus átvétele és kirekesztő nemzetfogalmánakaz érvényesítése vezetett a történelmi Magyarországon a nemzetikérdéshez. Ezek nem feleltek meg a magyar nemzet sajátos történelmihagyományainak, elsősorban a Szent Korona szellemiségének. Ez akárosnak bizonyult nyugati import hozzájárult a történelmi Magyarországfelbomlásához.

Később a vigyázó szemüket Párizsra-vető szabadkőművesekbefolyása alatt álló magyar közvélemény és reformpolitika olyannemzetállamot akart létrehozni, amelyet a közös származás és nyelvkapcsol össze szoros egységgé. Ezt a nyugati típusú nemzetállamotazonban nem teremthette meg az itt élő emberek közös származásúnak ésegynyelvűnek tekinthető 40-50%-ka. Az országlakosok másik feléheztartozók – ugyancsak a nyugatról importált nacionalizmusnak megfelelően- a származás és nyelv alapján önálló nemzeteket alkotó közösségeknekkezdték tekinteni magukat, és a magyar-ajkúakhoz hasonlóan független ésönálló államiságra törekedtek. Ezt a tényleges helyzetet asszimilációvalnem lehetett korrigálni, ezért erre nem is került sor.

A történelmi Magyarország lakóinak sajátos magyar szellemiségen,érzésvilágon és hagyományokon alapuló többnyelvű nemzettéintegrálódása csak úgy lett volna lehetséges, ha Svájchoz hasonlóan az ittélő népek is lemondanak a külön nemzeti állam megalapításáról. A másikút - az erőszak alkalmazása - a Szent Korona hagyományaihoz ragaszkodómagyarság számára elfogadhatatlan volt. Nem maradt más a magyarokszámára, mint a nemzetállam illúziója, a korszerűnek vélt nyugati

Dr Drábik János

8

nacionalizmus eszméinek ártatlannak és ártalmatlannak vélthangoztatása. Erőszakos beolvasztásra törekvő magyar nemzetpolitikanem volt. Ez alaptalan vád volt mindig, amelynek ellentmondanak atörténelmi tények. Ha mondjuk angolok éltek volna magyarok helyett aKárpát-medencében, lennének-e most szláv és román nyelvű lakosai?Nem jutottak volna-e a wales-iek, a skótok és az írek sorsára, akik mindangol nyelvűekké váltak?

A magyar nemzetnek megoldást kellett találnia a nemzet, az állam ésa nyelv viszonyának a gyökeres átalakítására. Világossá vált, hogy anyugati nemzetfogalom erőltetése megsemmisíti a magyar nemzetet. Kimarad meg a magyar nemzet tagjának, ha ragaszkodunk a közösszármazáshoz, a közös nyelvhez? Kikhez fognak tartozni az idegen-eredetű, idegen-nevet viselő honfitársaink, akiknek anyanyelve sem voltmagyar, és az ősmagyarok vérének egy cseppje sem csörgedezettereikben. Ugyanakkor tanújelét adták nemzethűségüknek, magyarnaktudják és érzik magukat, és nem akarnak más nemzethez tartozni mégahhoz sem, amelynek köréből egykor származtak. Ki lehetne egy fajtisztamagyar állam polgára?

Ugyanakkor éreztük és tudtuk, hogy nem mindenki magyar, aki amagyar állam polgára és annak nyelvét beszéli. Azt is mindig szem előttkell tartanunk, hogy a magyar nemzet értékes részei ma nem a magyarállamnak a polgárai. Ha azt akarjuk, hogy nemzetünk fennmaradjon, haéletben akarjuk tartani a nemzettudatot, akkor nem fogadhatjuk el, hogy amagyar nemzethez tartozás lényege az államiság, a nyelv, az anyaföld és avérségi kötelék. Éreztük, tudtuk, hogy valami más, valami magasabb-rendű a magyar nemzethez tartozás lényege.

Ez a lényeg a magyar szellemiség, a magyar lelkület és érzés, amelytér és idő felett van. Pontosan definiálni nem lehet, csak átélni élővalóságként legmagasabb-rendű képességeink segítségével önmagunkfölé emelkedve.

Ki irányítsa a magyar nemzetet, ki kormányozza Magyarországot?

Ma tanúi vagyunk annak, hogy Magyarország erősen kevertlakossága ambivalensen, tudathasadásos módon viszonyul a magyar

Dr Drábik János

9

nemzet még nemzeti tudattal rendelkező részéhez. Ezek a hibrid ésfelhígult nemzeti tudattal bíró országlakók külsődleges tulajdonságokbanmagyarok, belülről azonban idegen hagyományokhoz ragaszkodnak. Egyrészük nem képes a jogi emancipációt kiegészíteni kulturálisfelzárkózással, így nem is fenyegeti etnikai különállását a beolvadás és azasszimiláció. Ilyen a roma etnikum nagyobb része.

A zsidó származású magyarok esetében más a helyzet. Egy részükelégedett az emancipációval, de az integráción túlmenően már ellenzi abeolvadást a magyar nemzetbe. Elutasítja az asszimilációt, ragaszkodik azelkülönüléshez. Így védekezik a beolvadással szemben. Az elkülönülésviszont ellentmond a szervezett zsidóság azon igényének, hogy apénzügyi, gazdasági és kulturális szférában elfoglalt pozícióiratámaszkodva az ország politikai irányításában is meghatározó szerepelegyen. A Magyarországon élő szervezett zsidóság számos jelét adtaannak, hogy igényt tart erre a szerepre. Ezért kénytelen teljesenegyenlőnek vallania magát a magyar nemzet többi tagjával. Az elkülönülésés a teljes egyenlőség azonban nem lehetséges. Ezért érdekeltek azalkotmányos nemzet fogalmának a hangsúlyozásában, a magyarnemzethez tartozás hagyományos követelményeivel és ismérveivelszemben.

A magyarországi zsidó-közösség – mivel a pénzhatalmi világelittámogatása révén meghatározó szerepe van a pénzrendszerben, agazdasági szféra kulcspozícióiban, hegemóniája van a kulturálisszférában és a tömegtájékoztatásban, befolyásos bel-és külfölditámogató-hálózat áll mögötte és rendelkezésére áll a globális média –úgy érzi, képes a magyar nemzettudat számára elfogadható átalakítására.A kozmopolita-tudatú országlakóknak legyen egy nemzet-semlegesállama, amolyan éjjeli őr, amely vigyáz a kül-és belföldi vagyonosokkiváltságaira. A globalizált, kozmopolita tudatú országlakó már közömbösaziránt, hogy Magyarország politikai irányítói a magyar nemzetihagyományok, a sajátos magyar nemzeti tudat és érzésvilág szerintimagyarok-e vagy se. Legyen mindenki hígmagyar. Az általuk mély-magyarnak nevezett hiteles magyarok pedig lehetőleg ne jussanak közéletiszerephez. Ők legyenek nacionalisták, soviniszták, rasszisták, kirekesztők,szélsőjobboldali neonácik, antiszemiták, és ehhez hasonlók. Morzsolódjon

Dr Drábik János

10

fel és szűnjön meg létezni a nemzetté szerveződött és nemzetiönazonosságához ragaszkodó magyarság. Legyen belőle mosott agyúatomizálódott tömeg, könnyen manipulálható massza!

Hogyan lehet ez ellen védekezni? Az egyik mód, tanulmányozni,hogy a zsidó közösségek miként védelmezik nemzeti identitásukat sajátnemzeti otthonukban, Izraelben. A magyar államnak és a magyarnemzetnek ugyanazokat az identitás-követelményeket kellenetámasztania a magyar nemzethez tartozás vonatkozásában, mintamilyeneket Izrael is megkövetel a zsidó nemzethez tartozásismérveiként. Ennek elérése csak távoli cél lehet. 2012-ben már az isnagy előrelépés lenne, ha a magyar nemzeti közösségek is elvárhatnák amaguk számára a szervezett zsidóságtól azt, amit a magyarországi zsidóközösségek elvárnak a maguk számára a magyaroktól. Ha ők érzékenyekminden verbális sértésre (legyen az vélt vagy valóságos), akkor haddlegyenek a magyar közösségek is ugyanilyen érzékenyek. Ha büntetik azegyiket, büntessék hasonló módon a másikat is.

Ovadia Josef rabbi, Izrael állam volt szefárd főrabbija 2010. október16-i szombatot búcsúztató hitszónoklatában kijelentette: „A gójok(nemzsidók) azért születtek, hogy minket szolgáljanak. Enélkül nincshelyük a világon – csak azért léteznek, hogy Izrael népe számáravégezzenek munkát...”

Saadya Grama Amerikában élő rabbi 'Izrael túlfűtött természeténekés száműzetésének megértése' című könyvéről olvashattuk a New York-ban megjelenő jiddis nyelvű hetilapban, a Forward-ban a következőket.Grama rabbi szó szerint ezt írja: „Izrael népe és a világ többi népei köztmeglévő különbség lényegbevágó. A zsidó eredeténél és lényegénél fogvateljes mértékben jó. A gój, eredeténél és lényegénél fogva tökéletesengonosz. Ez nem egyszerűen vallási megkülönböztetés kérdése, hanemsokkal inkább két teljesen különböző faj különbsége.”

Grama többek között azt állítja, hogy a zsidók és a nemzsidók köztikülönbségek nem vallásiak, történelmiek, kulturálisak vagy politikaiak.Ezek inkább faji, genetikai jellegűek, és tudományosan nem változtathatókmeg. A zsidók által világszerte elért sikerek teljes egészében a többi népcsődjével függnek össze. Csak amikor a nemzsidóknak szembe kell nézniüka teljes katasztrófával, akkor köszönt rá a zsidókra a jó szerencse. Grama

Dr Drábik János

11

gyakran idéz részeket a Bibliából, amelyek a Kánaán ősi pogány lakói ellenirendkívül kemény fellépésre biztatnak, s azt sugalmazza, hogy hasonlómódszereket kellene alkalmazni Amerikában is a nemzsidókkal szemben.

Maurice Samuel amerikai zsidó gondolkodó ezt írja You Gentiles (Tinemzsidók) című munkájában 1924-ben: „Mi zsidók, mi a rombolók,örökké rombolók maradunk. Bármit tesznek is, semmi sem fogjakielégíteni a mi szükségleteinket és igényeinket. Örökké rombolni fogunk,mert nekünk egy olyan világ kell, ami a miénk, Isten világa, amelynek afelépítésére Önök nem képesek. Túl az Önökkel, vagy mással kötöttátmeneti szövetségen található a törésvonal a természetben és sorsban,az ellenséges viszony játék és Isten között. Azok, akik nem képesekmegérteni az igazságot, mindig szövetségre lépnek az Önök lázadócsoportjaival, amíg nem éri őket is csalódás. A szerencsétlen sors, amelyszétszórt minket Önök között, osztotta ránk ezt a nemkívánatos szerepet.”

Bernard Lazare, a 19. század végi Franciaországban példamutatóanpártatlan és bátor történésznek számított. Bernard Lazare,'Antiszemitizmus' című munkájában nem tartotta megfelelő szónak azantiszemitizmus kifejezést, mert úgy látta, hogy ez a szóhasználat filozófiaiértelmezést akart adni a zsidók és a keresztények közti ellentétnek,amelynek azonban anyagi, pénzügyi okai voltak elsősorban. BernardLazare szerint, ha a zsidók és a keresztények közötti ellenségesség ésellenszenv csak bizonyos korokban és egyes országokban lett volna jelen,akkor a konkrét helyi okokat kellene kutatni. Ezt azért nem tartottamegfelelő módszernek, mert (s most idézzük szó szerint):

„Ezt a fajt minden nép gyűlölte, amely közé betelepedett. Mivel azsidók ellenségei különféle fajú emberek voltak, akik messze laktakegymástól, és akiknek különböző törvényeik voltak, és akiket eltérő elvekalapján kormányoztak; akiknek eltérőek voltak a szokásaik éslelkületükben is különböztek egymástól, és akik emiatt mindenvalószínűség szerint nem azonos módon ítélték meg a dolgokat. Éppenezért, az antiszemitizmus általános okait magában Izrael népében kellkeresnünk, és nem azokban, akik szembekerültek vele.

Ez nem azt jelenti, hogy az igazság szükségszerűen mindig Izraelellenségeinek oldalán volt, vagy hogy ők nem adták át magukat mindenolyan szélsőségnek, amelyet a gyűlölet szült; csupán annyit állítunk, hogy

Dr Drábik János

12

– legalábbis részben – a zsidók maguk voltak saját bajaik okozói.Figyelemmel az antiszemita megnyilvánulások hasonlóságára, nemfeltételezhetjük, amire korábban oly készségesen hajlamosak voltunk,hogy ezek egy vallási háború következményei voltak, s hogy nem szabad azsidók elleni harcot a többistenhit és az egyistenhit, valamint aSzentháromság és Jehova közti küzdelemként felfogni. A többistenhit,valamint a keresztény népek nem az egyetlen istenről szóló tanítás,hanem a zsidók ellen harcoltak.”

Bernard Lazare ezután felteszi a kérdést, milyen tulajdonságaikkalérdemelték ki a zsidók ezt az általános gyűlölködést. Válasza az, hogymindenütt, egészen napjainkig, a zsidó nem illeszkedett be atársadalomba. Elzárkózó maradt, és kívülmaradása politikai és vallásitéren is megnyilvánult, vagy másképp megfogalmazva: ragaszkodott sajátpolitikai és vallási szokásaihoz. Bernard Lazare idézett könyvében azt ismegállapítja, hogy a zsidóknak végül is sikerült elérniük azt, hogy csaknemmindenütt államot alkothattak az államban. Ez olyan privilégiumokkaljárt, mind az adózás alóli mentesség, s ez rendszerint a többi polgár föléemelte őket. Jobb lehetőségeik voltak a kereskedésre és avagyonfelhalmozásra.

Lazare úgy gondolja, hogy a zsidók népszerűtlenségének talán alegfőbb oka a mózesi törvényekhez való ragaszkodásuk volt. Ez pénzügyiés gazdasági előnyökhöz juttatta őket, amely irigységet és gyűlölködéstváltott ki. A Tóra és a Talmud tanításai alapján más népek felett állónaktekintették magukat. A keresztények kialakuló zsidóellenes beállítódása ésa zsidók elkülönülése és kiválasztottsági tudata egymást erősítette.Mindkettő hozzájárult azoknak a jelenségeknek a létrejöttéhez, amelyeketnapjainkban az antiszemitizmus fogalmi körébe sorolnak.

A pénzhatalmi világelit magyarországi kozmopolita, komprádor éskollaboráns képviselői közül is említsünk néhányat. Miért gyalázzaEsterházy Péter a magyarokat, amikor állítólag ő egy magyar nyelven írótollforgató? 1991-ben megdöbbenve olvastuk Münchenben a SzabadEurópa Rádió szerkesztőségében ennek a magyar névhez nem méltótollforgatónak az „Így gondozd a magyarodat” című förmedvényét. Ezthangjáték címén többször is leadta a magyar közszolgálati rádió ésszövegét rögzítette a SZER monitoring részlege, házinyomdája pedig

Dr Drábik János

13

kinyomtatta, és így a teljes szöveg a szerkesztők asztalára került.Kedves olvasó, hogy fogalma legyen, mitől szorult össze a torkunk,

ezért néhány mondatot idézünk ennek a magyar-gyalázó személynek ahangjátékából:

„A csokorba kötött magyart szétbonthatjuk, és éles késsel ferdénvisszavágjuk. Kivétel a fás szárúak, mert azokat töröljük, vagy kalapáccsalzúzzuk, nehogy megrohadjon a magyar (...) A nagy magyar mindig ésmindenütt útban van. Például Széchenyi, az a legnagyobb. Lakótelepenabszolút használhatatlan (...) Az összement magyart a savó leöntése ésTrianon után túrónak használhatjuk (...) Kívánd a magyarodat! Ha hozzádbújik simogasd, de ne a szőre visszájáról. Az erogén zónákat piros vonal,fehér vonal, zölddel jeleztük (…). A magyar emlős, mégis megbotlik (...)Nyugtával dicsérd a magyart! (...) Borssal, sóval, paprikával ízesítjük ízlésszerint (...) Akinek már egyszer volt magyarja, azt többnyire élete végéigragaszkodik a magyar-tartáshoz. Többé nem akar lemondani a kétlábúbarátról (...) Ki tartson magyart? Kezdő magyarbarát inkább kan-magyarttartson, ne szukát. Tanácsosabb fajtiszta magyart beszerezni, mint valamibizonytalan származású magyart (...) Öreg magyart ne vegyünk, éventekétszer fürösszük (...) Levegőt minden magyar igényel, de nem huzatformájában. A Kárpát-medence huzatos. A magyart mindig a visszájánporoljuk (...) A magyar nem tűri magán a penészt (...) A magyar a tartósfogyasztási cikkek kategóriájába tartozik (...) Olcsó magyarnak híg a leve(...) A magyar-tartás csak akkor gazdaságos, ha törzsállományunktólszaporulatot nyerünk és azt fölneveljük. Nem kell megadni, hogy tízmillióvagy tizenöt. A magyar hidegen is kitűnő, például Cumberland-mártással(...)”

Ez az önmagát magyar írónak nevező személy a sötétséget azonosítjaa magyarsággal, azzal a sötéttel, ahova Európa ugrik. Hogy mennyirelenézi azt a népet, amelynek talán a legnagyobb alkotását, a magyarnyelvet rossz lelkiismeretű bitorlóként használja, jellemző ez a mondata:„a magyart következetesen dicsérjük, vagy dorgáljuk! Lágy, barátságoshang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfuj magyar,helyedre!”

Nem nehéz kitalálni, hogy állatnak, kutyának nézi a magyar nemzettagjait. A másik helyen viszont pelenkázásra szorult csecsemőnek, amikor

Dr Drábik János

14

ezt írja: „Hogyan öltöztessük a magyarokat? Ami a pelenkázást illetilegjobb a magyart minden étkezés előtt tisztába tenni. Szoptatás háromóránként (…)

Esterházy Péternek - aki egy magyar főnemesi dinasztia nevét viseli,de akire a Senkiházi Péter elnevezés jobban illene - elég vastag bőrrelrendelkezik ahhoz, hogy magyar írónak vallja magát. De vajon a magyarnemzethez tartozik-e és vajon lehet-e magyar embernek tekinteni? Miértéppen egy ilyen magyar-gyalázónak kellett-e 2007. november 30-án aberlini Collegium Hungaricum ünnepélyes megnyitóján a magyar írókat ésa magyar irodalmat képviselnie? Ha ő mégis magyarnak vallja magát,akkor egy angolnak, németnek vagy franciának úgy kellene bánni vele,ahogyan ő ajánlja, hogy célszerű egy magyarral bánni?

Ha pedig ezt elutasítja a saját személyére nézve, amint már meg istette, hogy ő ugyan magyarul ír, de nem tartja magát magyarnak, akkorviszont meg kellene mondania, hogy miféle származéknak tartja magát?Melyik az a nép, amelyhez ténylegesen tartozik? S ha képes erre őszinteválaszt adni, akkor helyesebb lenne, ha annak a népnek az irodalmátképviselné, nem pedig a bitorló rossz lelkiismeretével elfoglalnia az igazimagyar írók helyét.

Van sejtésünk arról, miért érez neofita túl-buzgalommal állandóigazolási kényszert személyazonosságát illetően. Saját tájékoztatásaszerint anyai részről zsidó származású. Ez azonban nem jogosítja fel őt amagyar emberek gyalázására. Valójában gyűlöletet keltett egy nép ellen,pontosabban a Magyarországon élő azon közösséggel szemben, amelymég rendelkezik nemzettudattal, akiknek a tagjai még ragaszkodnaknemzeti önazonosságukhoz.

Minderre azt lehet mondani, hogy Esterházy Péter kivételt képez.Sajnos azonban több olyan, magát magyar írónak nevező tollforgatót ismegnevezhetünk, aki hasonló szellemiségű műveket alkotott.Megemlíthetjük a 2000-ben elhunyt Petri György, Apokrif című versét,amely úgy kezdődik, hogy „Zakatol a Szent család (...)”.

Vagy idézhetünk Spiró György „Jönnek” című verséből: „Jönnek adúlt-keblű mélymagyarok megint, fűzfapoéták fűzfa rajongók, jönnek asz...ból, csönd van.”

Ennek a nagynak titulált írónak egyszerre van kisebbségi érzése a

Dr Drábik János

15

valódi magyarokkal, a mély-magyarnak titulált hiteles magyar írókkalszemben és egyszerre fejezi ki megvetését is irántuk.De említhetjük Csaplár György „Magyarország, te dög” című ópuszát is.

Elhíresült eset az az interjú, amelyet egy újságíró készítettLandeszmann György akkori budapesti főrabbival és Zoltai Gusztávval, aMazsihisz ügyvezető igazgatójával 1992. december 8-án. Az interjúeredetileg az Igen című lap karácsonyi kiadásában jelent volna meg, ezazonban elmaradt és így 1993. februárjában a Heti Magyarországbanlátott napvilágot.

A kérdező, Ományi Kálló Gyöngyi, igyekezett minden – a zsidósággalkapcsolatos - fontos témát érinteni, így az antiszemitizmust, aHolokausztot, azt hogy ki a zsidó, az asszimilációt, a Holokauszt áldozatokszámát, és a folyamatosan szított bűntudatot. Az újságíró arra isrákérdezett, hogy miért nem határolódnak el a MagyarországiTanácsköztársaság, illetve a Magyar Népköztársaság zsidó származásúegykori vezetőitől, hírhedt alakjaitól, valamint azt is tudakolta, hogy sajátáldozataik mellett, miért nem emlékeznek meg a többiekéről is.

Az utolsó kérdés arról szólt, hogy a zsidók is megünnepelik-evalamilyen formában a Karácsonyt. A kérdésekre Landeszmann György ésZoltai Gusztáv felváltva, vagy együttesen válaszolt. Landeszmannelmebetegségnek titulálta a Holokauszt áldozatainak a számával és aszándékos bűntudatkeltéssel kapcsolatos vádakat. Mindketten elítélték azantiszemitizmust, de az asszimilációt is.

A magyarországi zsidók háborús elhurcolásával kapcsolatban arrahivatkoztak, ami Eichmann jeruzsálemi perében elhangzott. Arra aválaszra, hogy mi a zsidóság: vallás, faj, vagy etnikum, Zoltai azt válaszolta,hogy életforma. Az asszimilálódásra pedig azt, hogy a vallás és azasszimiláció két külön dolog. Elsősorban a vallási asszimiláció ellenvannak. A zsidóság továbbélésének, fennmaradásának az egyetleneszköze, ha ellenáll az asszimilációnak. A magyar világtól nem kirekesztjükmagunkat, hanem mi vallási törvények szerint élünk - mondotta Zoltai.Ehhez Landeszmann hozzátette:

„Gyűlölöm az asszimilációt én, mint főrabbi. Végre egyszer smindenkorra le kéne tenni mindenkinek arról, hogy asszimiláció. Senki

Dr Drábik János

16

sem több, mint a másik. Miért kéne asszimilálódni? Mert ha azt mondomasszimiláció, akkor egyértelmű, hogy van egy magasabb-rendű valami ésahhoz kell asszimilálódni.”

Az újságíró azt is megkérdezte, hogy miért nem gyakorolnakönkritikát azzal kapcsolatban, amit olyan zsidó politikusok, mint Kun Béla,Szamuely Tibor, Landler Jenő és mások követtek el a magyar néppelszemben?

Landeszmann azt állította magáról, nem tud arról, hogy Szamuely,élén a Lenin fiúkkal, rettegésben tartotta a polgári lakosságot és útjukatakasztott emberek jelezték volna. Landeszamnn arról sem tudott, hogy1945. után Rákosi, Gerő, Farkas, Vass Zoltán, Révai és Péter Gábormilyen bűnöket követett el.

Amikor elhangzott a kérdés, hogy ezektől a zsidóktól a magyarországizsidóság miért nem határolódik el, Landeszmann visszakérdezett: „Miértkéne elhatárolódni tőlük? Az inkvizíciótól elhatárolódott már a katolikusegyház?”

Zoltai Gusztáv annyit jegyzett meg, hogy 'aki isteni törvények ellenvét, a mi vallási törvényeink szerint nem számít zsidónak'.

Ehhez kénytelenek vagyunk megjegyzést fűzni: A világnépként élőzsidóság nemcsak vallási közösséget alkot, hanem genetikai – vérségi – faji– etnikai közösséget is, ezért ha valaki vallásilag már nem zsidó, etnikailagmég az lehet. Azt is számításba kell venni, hogy a szervezett zsidóságérdekközösséget is alkot, és az ehhez tartozásnak nem előfeltétele azisteni törvények betartása.

Ezután hangzott el Landeszmann Györgynek az a hírhedté váltkijelentése, miszerint:

„Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyarkultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más,csak a bőgatya és a fütyülős barack.”

Landeszmann szerint nem kell a zsidóknak semmit tenniük azantiszemitizmus ellen. „Az antiszemitáknak rossz az antiszemitizmus, nemnekünk. A zsidóság kinőtt abból, hogy behúzódjon a gettóba és állandóanvédekezzen. Ez az ország lesz szegényebb, ha nem lesznek zsidók. Nekünkvan hová mennünk. Még egyszer nem lesz Auschwitz.”

Ezután azt kérdezte az újságíró, hogy a zsidó megemlékezések

Dr Drábik János

17

alkalmával miért nem emlékeznek meg a hősi halált halt magyarkatonákról. Miért nem vállalnak sorsközösséget a magyar nép mártírjaival.Landeszmann szerint azért, mert nem a magyar nép mártírjai. A másodikvilágháborúban a fasizmus mellet harcoltak a bolsevizmus ellen, és akkora fasizmus volt a nagyobb veszély.

Az interjú miatt többen is feljelentették közösség elleni izgatásért,illetve nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekménygyanújáért a főrabbit. A vádakat az ügyészség ejtette, de Landeszmannhamarosan lemondott minden egyházi tisztségéről és Kanadába emigrált.Zoltai Gusztáv részben elhatárolódott a cikk tartalmától, ahogyan ezt többzsidó szervezet is megtette.

2011. augusztusában, Kertész Ákos, Kossuth-díjas író, Budapestdíszpolgára jelentette meg magyar-gyalázó írását a New Yorkbanmegjelenő Amerikai Népszavában. (Kertész Ákos nem rokona aNémetországban élő, magyar nyelven író, Nobel-díjas zsidó-magyarírónak, Kertész Imrének.)

Idézünk Kertész Ákos írásából:„A magyar genetikusan alattvaló (…) A magyar a legsúlyosabb

történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogymindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogandagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nemakar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tudés nem akar, csak irigyelni és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával,tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháborúborzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyarnép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, se megnem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se megnem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztánnem is kapott soha föloldozást.”

Kertész Ákos folytatja azt a hagyományt, amikor a Magyarországonélő, de a magyaroktól elhatárolódó, származásilag zsidó személyek, azolyan ereklyét mint a Szent Jobb tetem-cafatnak, a Szent Koronát pedigmicisapkának nevezik.

A genetikusan alattvaló kifejezés tömény fajelmélet. Kertész Ákosmocskolódásait, magyarság-gyűlöletét nehéz lenne túlszárnyalni. A

Dr Drábik János

18

becstelenség, a hazugság, a hazaárulás, az ostobaság és aköpönyegforgatás virtuóza. Kertész Ákos átlépett egy határt, ahonnannincs visszatérés a magyar nemzethez. Elszakított minden köteléket, ami amagyarsághoz való tartozását jelentette. Úgy érezzük: Méltatlanná vált amagyar állampolgárságra is.

Kertész Ákos azonban elárulta azokat a zsidókat is, akik 1848-ban aSzabadságharc mellé álltak. A magyar ügyért elkötelezett zsidóság aKiegyezéskor, 1867-ben úgy érezhette, hogy értelme volt áldozatának.Ezután következett az emancipáció és igen sok zsidó magyarrá lettkultúrájában, viselkedésében, de még érzésvilágában is.

Az Olimpián jól szereplő magyar sportolók egyesíthetnék a nemzetiérzésű magyarokat a kozmopolita-globalista országlakókkal, akik szeretikmagukat a magyar nemzet hiteles tagjainak feltüntetni. Úgy gondolnánk,hogy örülnek a magyar sportolók sikereinek, hogy ismét oly sokszorhangozhatott el a magyar Himnusz. Gyurta Dániel győzelmét használták kiarra, hogy megint gyűlölködő és provokáló írásokkal árasszák el az írott ésaz elektronikus sajtót.

Gyurta Dániel nemcsak szép sportgyőzelmet aratott, mert azolimpiai aranyérmet világcsúccsal szerezte meg, de más módon is méltóanképviselte a magyar nemzetet. Bejelentette, hogy győzelmét megossza amájusban edzés közben elhunyt versenytársával – Alexander Dale Oen-nel–, és elküldi szüleinek Norvégiába aranyérmének a másolatát. GyurtaDánielnek ez a nemes gesztusa méltán került a világsajtó figyelmének aközpontjába, mert jól szemléltette azt, amit nemzetünk nagy költője,Petőfi Sándor megjövendölt, hogy „a magyar név megint szép lesz méltó,régi, nagy híréhez!”. Gyurta Dániel azonban magára vonta a magyar-gyalázásra szakosodott balliberális-kozmopolita bértollnokok rosszallását.Már nemcsak az volt a probléma vele, hogy elénekelte a magyarHimnuszt, és megvallotta a tizenötmilliós magyar nemzethez való érzelmikötődését, hanem az is, hogy nem volt elég hosszú a medence, mert akkorbizony az angol versenyző lett volna az olimpiai bajnok. S ez milyen jó lettvolna, mert akkor most nem lenne mire büszkének lenni ennek agenetikusan alattvaló népnek.

Egy másik (az ELTE-n is tanító) szerző kisebbségi érzésből fakadó irigyfanyalgását utólag igyekeztek szellemes öniróniának feltüntetni. Hogy mer

Dr Drábik János

19

egy genetikailag alattvaló nép kiemelkedően szerepelni a népek nagyversenyében? Az aranyakat és ezüstöket a kiválasztottak szokták kapni.Csakhogy az olimpiai aranyakért és ezüstökért személyes teljesítményt kellletenni, és nem lehet úgy gyűjtögetni az aranyat, mint a globálisszerencsejáték-kaszinóvá átalakított pénzpiacokon. Egy olimpiaigyőzelemhez ezért gyakran nehezebb hozzájutni, mint akár a Nobel-díjhoz. Nehéz a háttérből manipulálni.

Ismét megtapasztalhattuk, hogy az ország irányítását maguknakkövetelő kozmopolita-globalista érdekcsoportok, amelyek finanszírozzák amagyarok becsmérlésére és a nemzeti érzés ócsárlására vállalkozókat,nem bírják elviselni, hogy az általuk lenézett magyarság képes a világtiszteletét magának kivívni tehetségével, szorgalmával és teljesítményével.A magyar-gyűlölők szándékosan provokálták ezúttal is a nemzeti érzésűmagyarokat, mert nekik szolganépre van szükségük, s az olimpiaieredmények nehogy már erősítsék a nemzeti összetartozást.

Emlékezzünk csak! 2011-ben és 2012-ben mindent megtetteknemzetközi hálózataik segítségével, hogy a magyar nemzet ellen hangoljákEurópa és Amerika közvéleményét. A magyar nemzet úgy válaszolt erre,mint egy jó gumilabda, amelyet minél erősebben vágnak a földhöz, annálmagasabbra pattan. Ezt nem tudták a kozmopolita-globalista híg-magyarok és bértollnokaik elviselni. Amikor provokációikra időnkéntmegkapják a választ, akkor jajveszékelnek: milyen támadás érte őket. Csakazt hallgatják el, hogy előzőleg mekkorát rúgtak abba, aki válaszkéntpofon-ütötte őket. De Magyarországon már ott tartunk, hogyhasemmilyen sértés sem éri balliberális-globalistáinkat, ők akkor is revánsotvesznek, mert érhette volna őket ilyen sértés.

Visszatérve történelmünkhöz, láthattuk, hogy egészen az elsővilágháború kezdetéig lényegében harmonikusnak tekinthető a magyarnemzet és a vele együtt élő zsidó közösségek viszonya. Az államok felettinemzetközi Pénzkartell bécsi kirendeltsége, a Rothschild-ház érdekkörébetartozó Osztrák Nemzeti Bank, szilárdan a kezében tartotta az Osztrák-Magyar Monarchia pénzrendszerét. A Salomon Rothschild által irányítottosztrák pénzkartell a nála lévő hitelmonopólium segítségével meg tudtaszerezni a magyar gazdaság feletti hegemóniát a Kiegyezés után. Ez

Dr Drábik János

20

elősegítette a Magyarországon élő zsidóság pénzügyi-gazdasági éskulturális megerősödését, továbbá hozzájárult befolyásának folyamatosnövekedéséhez a politikai szférában is.

Az első világháború azonban fordulatot hozott a magyar nemzet és azsidóság viszonyában. Az 1919-es Tanácsköztársaság, amelybenmeghatározó szerepe volt a radikalizálódott balliberális zsidóértelmiségieknek, válságba sodorta a magyar nemzet és a vele együtt élőzsidóság kapcsolatát. Olyan atrocitásokra, erőszakosságokra, terroristagyilkosságokra került sor, amelyeket nem érdemelt meg a magyar nemzeta radikalizálódott és kommunistává lett zsidó értelmiségtől, és az újgazdagmagyarországi zsidó burzsoáziától.

Említsünk egy időben közelebbi esetet is! Az 1956-os forradalomután halálraítélt Wittner Mária, a magyar nemzet élő lelkiismerete, semérdemelte meg azt a gyalázatot, hogy egy zsidó ügyvéd lekezelőenprimitív, köztörvényes, randalírozó lincselőnek nevezze. Wittner Máriatiszta, igaz ember, nemzetünk hőse, akire minden magyar csak büszkelehet. Ez az ügyvéd, akit nem ítéltek el a zsidó szervezetek - WittnerMárián keresztül – az egész magyar nemzetet provokálta és sértette meg.

Sajnos túl sokan süllyedtek odáig, hogy ok nélkül gyalázzák amagyart. Órákon át sorolhatnánk ilyen eseteket. A sok hazugság közülmost csak a legnagyobbra térünk ki. Ez arról szól, hogy kik felelősekelsősorban a két világháború kirobbantásáért. Ma már csak az nem tudjaerre a kérdésre a tényeknek megfelelő választ, aki nem akarja tudni.Megdönthetetlen bizonyítékokkal támaszthatjuk alá, hogy mindkétvilágháborút a pénzhatalmi világelit, ez a magát letagadó, államok felettihatalom készítette elő, robbantotta ki, nyerte meg és lett a főhaszonélvezője.

Carroll Quigley főáramlatú amerikai történész, aki éveken átkutathatott a szupergazdag zsidó és nem-zsidó bankár-dinasztiák háziarchívumaiban, írta le, hogy a pénzvagyon tulajdonosok nemzetközihálózatának a célja „nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyiellenőrzés olyan magánkézben lévő világrendszerét, amely képes uralnivalamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt arendszert a világ központi bankjai feudális módon kontrollálnák,összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a

Dr Drábik János

21

rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak(...)” (Tragedy and Hope, 1965, New York, 324. old.)

Churchill, aki ehhez a világhatalmi elithez tartozott, 1960-banBernben megerősítette, hogy a háborút ez a pénzhatalmi elit robbantottaki. Miért? „Németország megbocsáthatatlan bűne a másodikvilágháború előtt az volt, hogy kísérletet tett gazdaságának kiszakításáraa világkereskedelmi rendszerből, és arra, hogy kialakítsa saját pénzügyirendszerét, amelyből a pénzvilág nem tud többé profitálni (…)Lemészároltuk a gaz disznót.”

Churchill 1946-ban pedig ezt mondta a második világháborúrólTruman, akkori amerikai elnöknek: „Ez a háború nemcsak a fasizmusmegsemmisítéséért folyt, hanem a kereskedelmi piacok meghódításértis. Ha akartuk volna, megelőzhettük volna ezt a háborút, éskikerülhettünk volna belőle egyetlen lövés nélkül, de mi ezt nemakartuk.”

A szupergazdag bankár-dinasztiák tehát akarták mindkétvilágháborút, és nélkülük erre a két világégésre nem is került volna sor.Igaz, hogy a második világháború egyik legtragikusabb következménye aHolokauszt volt, de ha nincs második világháború, amit a pénzhatalmivilágelit készített elő, robbantott ki, vezényelt le és lett a haszonélvezője,akkor Holokausztra se került volna sor.

Ami pedig a magyar nemzetet illeti, a történelmi Magyarországfeldarabolásában meghatározó szerepe volt a radikális zsidó értelmiségiekellenőrzése alá került szabadkőművességnek, amely tevékenyenbomlasztotta a magyar társadalmat, és legfőbb ellenfelének a keresztényértékrendet képviselő katolikus egyházat és a magyar nemzettudatottartotta. Mindkettőnek a megsemmisítésére törekedett. Ezek amegállapítások hiteles, ma is meglévő és kutatható dokumentumokonalapulnak. 1920-ban az akkori kormány lefoglalta az elérhetőszabadkőműves páholyok archívumait és irattári anyagait elkobozta.

Kinek kell akkor és kitől bocsánatot kérnie?

A szervezett zsidóság változatlanul elkülönül a magyar lakosság többirészétől, hogy biztosítsa a zsidóként való megmaradását.

Dr Drábik János

22

A Magyarországon élő zsidóság ugyanakkor kénytelen magyarnakvallani magát, hogy igényt tarthasson Magyarország irányítására.

A magyarországi zsidóság abban érdekelt, hogy a magyar nemzethezvaló tartozásnak ne legyenek egyértelmű, jól meghatározott kritériumai,feltételei.

A magyar nemzet szilárd közösség helyett etnikumok mozaikjaibólösszetevődő, jellegtelen keverék legyen, amelyben nem tűnik fel, hogyegy a magyar néptől magát elkülönítő etnikum vezető szerepet igényelmagának a ország irányításában .

A Magyarországon élő szervezett zsidóság a világnép részekéntszámíthat az államok feletti pénzhatalmi világelit és intézményeitámogatására.

A Magyarországon élő szervezett zsidóság érdekközösségben van aKis-Antant államok nacionalista uralkodórétegével.

A pénzhatalmi világelit által létrehozott és irányított Nagy-Antant azelső világháborút követően végrehajtotta a történelmi Magyarországfeldarabolását és annak részeit a cseh, a román és a délszláv nacionalista-szabadkőműves elitnek ajándékozta.

A magyar zsidóság radikális, liberális és kommunista csoportjai amagyarországi szabadkőművesség segítségével aktívan részt vettek atörténelmi magyar állam felbomlasztásában és feldarabolásában. Apénzhatalmi világelit irányítása alatt álló Nagy-Antant szabadkőművesdöntéshozói a megmaradt trianoni Magyarországon – hallgatólagosan –pénzügyi, gazdasági és kulturális vezetőszerepet szántak a szervezettzsidóságnak.

A trianoni állam pénzrendszerének a nemzetközi Pénzkartell lett atulajdonosa és a hozzátartozó érdekcsoportok rendelkeztek a MagyarNemzeti Bankkal és az országban működő kereskedelmi bankokkal.Beindult az eladósítás, és amikor 1929 után a nagy gazdasági világválságMagyarországot is elérte, adósságszolgálat fejében a nemzetközi és amagyarországi érdekcsoportok gyorsított ütemben lettek a magyar népnemzeti vagyonának, az ipari és mezőgazdasági vállalatoknak, üzemeknektulajdonosai.

Ezt a hatalomszerzési folyamatot fékezte, majd leállította anemzetiszocialista Németország megerősödése és magyarországi

Dr Drábik János

23

befolyásának növekedése. A zsidó törvények kezdetben csak annak avagyonszerzésnek a részbeni korrekciójára törekedtek, amelyet a zsidóérdekcsoportok a tulajdonukban, illetve az ellenőrzésük alatt álló bank- éshitelrendszer segítségével valósítottak meg.

Ma a törésvonal már szakadékká mélyült. A szakadék a nemzetközös szükségleteit, érdekeit és értékeit képviselő nemzeti oldal, és azország irányítását magának igénylő kozmopolita-globalista, nemzetellenesérdekcsoportok között húzódik. Ezek érzelmileg nem tudnak azonosulni amagyar nemzet érdekeivel. Egyre több tényből lehet arrakövetkeztetni, hogy ezeknek az érdekcsoportoknak elsősorban az országerőforrásai kellenek. Számukra az az előnyös, ha a magyar nemzetfelhígul, multikulturális mozaikká alakul, bomlásnak indul, atomizálódik,majd megszűnik. Magyarországon csak egy nemzettudat nélküliembermassza éljen, amely, mint a viasz tetszés szerint formálható. Atrianoni Magyarországot magukénak igénylő érdekcsoportok számára amagyar nemzet gyengülése, gondolkodásmódjának, életformájának,hagyományainak az átalakítása megkönnyítené az ország területének éserőforrásainak végleges kisajátítását és politikai rendszerének irányítását.

A magyar nemzet fokozatos felszámolásához a nemzeti tudatátalakítására, tudatvesztésre, történelmi amnéziára van szükség. Ezérttörekednek a közgondolkodás átalakítására. A magyar nemzetmegmaradását szolgáló értékrend helyére egy jellegtelen kozmopolitaértékrendet akarnak állítani.

A magyarországi szervezett zsidóság jól tudja, hogy a két világháborúközti rendszerben egészen az ország német megszállásáig olyanközállapotok uralkodtak, ahol sérelem nélkül biztonságban élhettek az ittélő és az ide menekült zsidó közösségek tagjai. E rendszer névadója,Horthy Miklós kormányzó, olyan politikus volt, akinek a másodikvilágháború után magyar-zsidók hoztak létre New Yorkban alapítványtazzal a céllal, hogy az neki és családjának nyugdíjat folyósítson.

Miért kezdeményeztek most mégis mesterségesen felszítottrágalomhadjáratot Horthy Miklós és a róla elnevezett rendszer ellen?Azért, mert ez a korszak revíziós és irredenta politikájával szembeszállt apénzhatalmi világelitnek azzal a döntésével, hogy a trianoni Magyarországaz ő ellenőrzése alatt álljon. A Horthy-korszakban a pénzrendszer teljes

Dr Drábik János

24

egészében, az ipar és a mezőgazdaság kulcspozíciói pedig jelentős részbena világelit helyi érdekcsoportjai kezében voltak. A politikai és a kulturálisszférát azonban a történelmi magyar vezetőréteg, a nemzeti középosztályés a történelmi egyházak irányították. A Horthy-rendszer bűne tehát azvolt, hogy egész politikájával ellenszegült a pénzhatalmi világelit azondöntésének, hogy a trianoni Magyarország a pénzhatalmi elittelérdekközösséget alkotó - hozzá tartozó - érdekcsoportoké legyen.

Ezeket a kérdéseket nem lehet örökké elhallgatni, kitérni előlük, vagyolyan arrogáns választ adni rájuk, ahogyan Landeszmann főrabbi válaszolttöbbször is az idézett interjúban: minden ilyen felvetés elmebetegség. Azilyen válaszok csak minősítenek, és megkerülik a tényeket. Lehet mondani,hogy nincs pénzhatalmi világelit, le lehet tagadni minden tényt ésdokumentumot, hogy ők robbantották ki a két világháborút, de ettől atények még tények maradnak.

Meg kell válaszolni őszintén: van-e zsidó szempont szerint ismagyar nemzet? Hogyan határozzák meg a maguk számára e magyarnemzethez való tartozást vagy elhatárolódást? Meg kell őszintén mondani,hogy a magyar nemzettel együtt élő zsidóság mennyiben tekinti magát amagyar nemzet alkotórészének? Meg kell válaszolni, hogy aMagyarországon élő - elsősorban liberális, kozmopolita és globalistavilágnézetű - zsidók miért ellenzik a történelmi sorkérdések megvitatásátés megoldását a magyar nemzeti érdekek szerint? Véleményformáló tagjaimiért támogatják folyamatosan a történelmi Magyarország területénlétrejött Kis-Antant nacionalista, és a magyarság beolvasztására törekvővezetőrétegét? Miért ápolják a Trianon óta létező magyar-ellenesérdekközösséget velük?

Arra is választ kell adni, amit az 1920-ban lefoglalt szabadkőművesarchívumok dokumentumai egyértelműen bizonyítanak, hogy a radikálisbaloldali értelmiség aknamunkája nélkül nem lehetett volna úgyfelbomlasztani a történelmi magyar államot, ahogyan arra sor került.Miért csak egyedül a magyar nemzettől tagadták meg az etnikaihatárokat? Miért nem lehetett figyelembe venni a történelmi és azönrendelkezési elvet? Miért nem támogatják ezek az értelmiségiek maTrianonnak azt a fajta revízióját, hogy a határmódosításról lemondásfejében kötelező legyen megadni a Kis-Antant államoknak a területi

Dr Drábik János

25

autonómiát, komplett magyar nyelvű iskolarendszerrel az elemitől azegyetemiekig? Ezt mind megígérték, de megvalósítását soha senki nemkérte rajtuk számon.

Miért nem tesz semmit ez kozmopolita-liberális-szocialistaértelmiség azért, hogy a Kis-Antant államok vezetőosztályai a hozzájukcsatolt területekkel együtt ne tekintsék saját zsákmányuknak azakaratukon kívül hozzájuk került magyar nemzetrészeket is? A tények arrautalnak, hogy érdekközösség áll fenn a Magyarországon élő kozmopolita-globalista érdekcsoportok és a Kis-Antant országok nacionalista-szabadkőműves vezetőrétegei között. Mindketten abban érdekeltek, hogygyöngítsék a magyar nemzet életerejét és felmorzsolják a még életképesmagyar közösségeket.

Ezt Magyarországon leginkább azzal segítik, hogy olyan szabályozástkényszerítettek a magyar államra, amely a korlátlan szaporodásraösztönözte az itt élő roma lakosságot. Nem tette előfeltétellé, hogy aszülők kötelesek legyenek utódaikat képzettséghez segíteni, hogy azokhasználható munkaerővé váljanak. A munkavégzésre nem alkalmaslakosság túlszaporulata részben annak a szabályozásnak köszönhető, amita kozmopolita-liberális értelmiség kényszerített Magyarországra.

Miért nem állítja a Magyarországon élő szervezett zsidóságpéldaképül az olyan nagyszerű embereket, mint amilyen például SomlóBódog egyetemi tanár volt? Somló professzor 1873-ban Pozsonybanszületett, és gyerekkorában még jiddisül beszélt családjában. Magyar ésnémet egyetemeken tanult, és 1905-ben a Kolozsvári Egyetemen lett ajogbölcselet tanára. Oktatott a Budapesti Egyetemen és Berlinben is.Magas színvonalú jogbölcseleti és szociológiai tanulmányokat írt. Több,később világhírűvé vált személy is nála doktorált.

A minden nemzetközi elv felrúgásával feldarabolt Magyarországsorsa miatt Somló Bódog mély lelki válságba került. Küzdött a trianoniigazságtalanság ellen, de amikor látta ennek hiábavalóságát,megkeseredve tért vissza Kolozsvárra és édesanyja halálának ötödikévfordulóján búcsúlevélben ítélte el a trianoni igazságtalanságot, majdpedig tiltakozásul felakasztotta magát a ma is magyar nemzeti panteonnakszámító Házsongárdi Temetőben édesanyja sírja felett. Temetésén RavaszLászló, a későbbi nagy magyar református püspök mondott beszédet.

Dr Drábik János

26

Azok az egyetemi tanárok és pályatársak, akik keresték tetténekmotívumát, úgy találták, hogy annak legfőbb oka szeretett Erdélyénekelvesztése volt. Naplójából kiderült, hogy mennyire megviselték a háborúpusztításai és Magyarország igazságtalan feldarabolása. Vagyonáthazájának az egységét szolgáló Területvédő Ligára hagyta. SomlóBódognak, a zsidó származású magyar hazafinak, a lutheránus sírkertbenlévő márványoszlopos sírját elpusztították. Most a Házsongárdi Temetőbejáratánál egy kis tábla emlékeztet a nevére.

Azok, akik nem tudják mi a különbség a híg-magyar és a mély-magyar között, leróhatnák tiszteletüket a Házsongárdi Temető bejáratánálSomló Bódogra emlékezve. Az ultraliberális mocskolódó Esterházy Péter is,akit a jelenlegi kozmopolita-kollaboráns érdekcsoportok nagy pénzekkeltámogatnak és reklámoznak, példát vehetne Somló Bódogról, vagy a nálasokkal ismertebb Radnóti Miklósról, Karinthy Frigyesről vagy SzerbAntalról, és sok más magyarságból is példát mutató zsidó származásúhonfitársunkról..

A magyar nemzet és a zsidóság kapcsolatának fontos vonatkozása,hogy sokan voltak, akik a legkegyetlenebb időkben is szembefordultak agyűlölettel és mentették embertársaikat. Büszkék lehetünk azokra amagyarokra, akik megőrizték a magyarság méltóságát, és a magyarnemzet becsületét. Az a tény, hogy még hatvannyolc év elmúltával isszámos embermentőről tudhatunk, bizonyítja, hogy sok olyan magyarvolt, aki példát mutatva emberségből élete kockáztatásával is mentettezsidó embertársait.

2012-ben került először kiosztásra a „Helytállásért” magyarembermentő elismerés, amelyet az Igaz Emberek Társaságának elnökségea Holokauszt Közalapítvánnyal együtt hozott létre. Ezt a kitüntetést azok amagyarok kaphatják, akik a Világ Népeinek Igaza díjat valamilyen okbólnem kaphatták meg. A „Helytállásért” elismerő oklevélre méltószemélyeket az Igaz Emberek Társaságának elnöksége választotta ki. Azelismerést 2012-ben kilenc személy kapta meg. A meghitt légkörbenlezajló átadási ünnepség, amelyre Raoul Wallenberg halálának századikévfordulóján került sor, arra is emlékeztetett, hogy a magyar nemzetnekaz embertelenség időszakában is megnyilvánultak a legnemesebbtulajdonságai.

Dr Drábik János

27

Mit kell tennünk a magyar nemzet megmaradásáért?

1. Lehetséges-e meggyőzni a Magyarországon élő és elkülönüléséhezragaszkodó szervezett zsidóságot arról, hogy a magyar állam és amagyar társadalom irányításában való részvétele feltételekéntlazítson elkülönülésén. Mondjon le a magyar nemzet fellazítását ésgyengítését célzó stratégiájáról, és fogadja el legitimnek a magyarnemzeti megmaradás alapvető szükségleteit. Amit a zsidó népmegmaradása érdekében legitimnek tart, ugyanazt fogadja el amagyar nemzet vonatkozásában is legitimnek.

2. Ha magyarok akarnak lenni, akkor legyenek magyarok, és életükbena magyar sorsközösségnek adjanak meghatározó szerepet a zsidósorsközösséggel szemben. Magyarország minden nemzetközijogelvet megtagadó feldarabolása legalább annyira fájjon nekik, minta zsidó népet ért sérelmek. A kettős mércét vessék el a történelmifolyamatok megítélésénél is. Ismerjék el, hogy a világuralmitervekkel rendelkező és zsidó dominanciájú pénzhatalmi köröksúlyos felelősséget viselnek a két világháború kirobbantásáért.Ismerjék el, hogy mindkét világháborúnak az előkészítői - apénzhatalmi világelithez tartozó szupergazdag zsidó bankár-dinasztiák – voltak, és ők lettek a legfőbb nyertesei is. Ismerjék el,hogy nem a történelmi Magyarország vezető-osztályai felelősek,azért, hogy Magyarország belekényszerült a két világháborúba.

3. A szervezett zsidóság hagyja abba jogtalan jóvátételi pénzek,hadisarc követelését a magyar nemzettől, hiszen többször is volthivatalos jóvátétel, kárpótlás. Mondjanak le végleg az aranyvonatelvesztéséért járó kárpótlás követeléséről. Kenneth Alfordkimutatta, hogy a két aranyvonat amerikai hadizsákmány lett.

4. Hagyják abba a chicagói pereket és ne követeljenek kártérítést aMÁV-tól és a magyar bankoktól.

Mi lenne, ha a magyar nemzet az Izraelben nemzeti közösségként kéntélő zsidóság példáját követné?

Dr Drábik János

28

Shlomo Sand izraeli történész „Hogyan alkották meg a zsidó népet”c. könyvét alapul véve megállapíthatjuk, hogy az elkülönülő, de egyenlő,nem lehet egyenlő, és a zsidó demokrácia etnikai demokrácia. Egyliberális demokrácia a határaik között élő társadalom egészét képviseli.Teljes egyenlőséget biztosít az állampolgároknak, származásukra éskulturális kötődésükre való tekintet nélkül. A köztársasági demokráciaszintén az állampolgárok teljes egyenlőségén alapul, de a nemzetiközösség kulturális alakulataiban lényegesen nagyobb súllyal érvényesül azállami akarat. Ez a fajta kormányzat kevésbé toleráns a másodlagoskulturális identitásokkal, és igyekszik ezeket a főáramlatba olvasztani. Atársult demokrácia formálisan befogadja a kulturális és nyelvi csoportokatés intézményesíti egyenlő súllyal való részvételüket a kormányzatban,vétójogukat a közös döntések esetében, miközben elősegíti minden egyescsoport teljes autonómiáját. A multikulturális demokráciában a hatalomszerepe kevésbé meghatározó a különböző kulturális közösségekrendszeren belüli megőrzésében. Fontosnak tarja ezek jelenlétét,semmivel nem kívánja korlátozni őket. A kisebbségeknek anélkül biztosítközösségi jogokat, hogy bármelyikük irányító jellegét támogatná.

A felsoroltak közös jellemzője, hogy valamennyi polgárt képviselnek,beleértve az irányító, többségi kulturális-nyelvi közösséget, ugyanúgy, minta kisebbségeket. Kicsi a valószínűsége annak, hogy Izrael állam mindenpolgárának államává váljon. Ezért a legésszerűbb terv az etnikaidemokrácia reformja. Ebben a hátrányos megkülönböztetés visszaszorul,de a kirekesztő jelleg megmarad. A Palesztinok számára a legjobbmegoldás, a társult demokrácia lenne, vagyis egy kétnemzetiségű állam,de a zsidóság ellenállása egy ilyen - az állam zsidó jellegét eltörlő -megoldással szemben teljes lenne, s így végrehajtása igazságtalanságvolna a lakosság többségével szemben. (Shlomo Sand – Hogyan alkottákmeg a zsidó népet, Budapest, 2010 Kairosz 442. oldal.)

Spanyolországban, a kasztíliai nyelv és kultúra az uralkodó, az államegyformán tartozik minden spanyol állampolgárhoz, legyen az kasztíliai,katalán, baszk vagy bármi más. A spanyol kormány nem maradhatnahivatalban, ha az országra, csak mint a kasztíliaiak államára tekintene.A francia köztársaság sem csak a központi részek katolikus lakosságáé,hanem Korzika népéé, a francia zsidóké, a protestánsoké és a

Dr Drábik János

29

muzulmánoké.Nehézséget okoz izraeli jogászok számára az állam nemvallásos,

zsidó jellegének az alátámasztása. Haim Cohen, az izraeli legfelsőbbbíróság volt elnökhelyettese kijelentette: „A zsidó identitás nem biológiai-genetikai folyamatosságot jelent, hanem sokkal inkább lelki-kulturáliskontinuitást. Az előbbi az államot a zsidók államaként értelmezi, az utóbbipedig zsidó államként. E két értelmezés egymást kiegészíti és kölcsönösenfügg egymástól. (447. oldal)

Több izraeli jogász állította, hogy Izraelben az állam zsidó ésdemokratikus jellege között nincs ellentmondás. Szerintük Izraelproblémái nem térnek el a szabad világ más országainak a problémáitól.Ezekre lehet ésszerű megoldást találni a kormányzati módszerek és ajogrendszer megreformálásával. Minden nép, így a zsidó nép is jogosult azönrendelkezésre. Egyetlen állam sem semleges kulturálisan, ezért ezIzraeltől sem várható el. Az izraeli jogász, Rubinstein, tudja, hogy Izraelnemzetállamként nem hasonlítható a nyugati, liberális demokráciákhoz, ésezért nem ezeket az országokat tekintette az összehasonlítás alapjának.

A liberalizmus és a demokrácia különbözik egymástól. Aliberalizmus a nyugat-európai monarchiákban született, később aparlamentarizmussal, a több-párt-rendszerrel, a hatalmi ágakszétválasztásával, továbbá a polgári- és személyiségi jogokmeghatározásával korlátozta az uralkodó hatalmát. Az euroatlantitérségben létrejött liberális demokráciák mind nemzeti jellegűek voltak.Nem voltak tökéletesek. A szavazati jogot például sokáig nem adták meg anőknek, a korhatár magas volt, másutt pedig egyes társadalmi rétegekszavazata kétszeresen számított.

Az etnikai és nem etnikai alapú nemzetállamok egyaránt késlekedtekaz általános szavazati jog bevezetésével. Az újkori demokráciákattársadalmi feszültség hívta életre, s ez késztette őket a polgári egyenlőségkiteljesítésére. Minden állam számára alapfeltétellé vált, hogydemokratikus és független legyen, és a határaik közt élő egyének számáraegyenlőséget biztosítson. A személyiségi és kisebbségi jogokérvényesülése a hatalmi ágak szétválasztásával és a bíróságfüggetlenségével együtt a liberalizmus mércéje lett a demokratikusállamokban.

Dr Drábik János

30

A zsidó-izraeliek és a más országokban élő zsidó közösségektörténelmi és lelki kapcsolata nem zárja ki az izraeli demokrácialehetőségét. Nem lehet kifogásolni, hogy Izrael kultúrája ésjelképrendszere zsidó eredetű. Izraelben a cionizmus identitáskoncepciójamaradt a meghatározó. Az izraeli társadalmat a zsidó nacionalizmusuralja, amely nem nyitott, nem befogadó, nem teszi lehetővé másokcsatlakozását és nem teszi lehetővé az egyenlőségen alapuló együttélést.

Az izraeli önazonosság elkülöníti kulturálisan a kisebbséget atöbbségtől, visszatérően hangsúlyozza, hogy az állam kizárólag a többségtulajdona. Örökös birtokjogot kínál olyan embereknek, akik nem akarnak ahatárai között élni. A kisebbséget kizárja a hatalom gyakorlásából, és ademokratikus folyamatokban való tevékeny részvételből. Ezzelmegakadályozza, hogy e kisebbség politikailag elköteleződjön iránta.

A demokráciának nem kell kulturálisan semlegesnek lennie. Haegy államnak van nemzeti kultúrát irányító átfogó identitása, annaknyitottnak kell lennie, vagy legalábbis törekednie erre, még akkor is, ha akisebbség ragaszkodik saját különállásához. A demokrácia minden létezőformájában a kisebbség az, amely fontosnak tartja az erőteljesebbtöbbségtől való elhatárolódást, s számbeli alárendeltsége fel is jogosítjabizonyos előjogokra.

Izraelben fordított a helyzet. A privilégiumok a zsidó többségrokonai számára vannak fenntartva. Ezt többféle eszközzel biztosítják.Izrael állama megalakulását követően elfogadott a távollévők földjeire, aföldszerzésre vonatkozó törvényeket, a visszatérés törvényét, aházasságkötés és válás vallási szabályozását, a katonai szolgálatra nemkötelezettek hátrányos megkülönböztetését. Ezek a palesztin-izraeliekellen irányultak. Az állami források nagy részét a zsidó lakosság érdekébenhasználták fel. Ilyen volt a betelepülőknek juttatott beilleszkedésitámogatás, vagy a telepeseknek járó szubvenciók. Ez utóbbiak szavazatijoggal is rendelkeznek, noha az ország határain kívül élnek. Izrael tehátminden lépésével kinyilvánítja, hogy Júdea ősi lakosságának a biológiaileszármazottait részesíti előnyben.

Ha a zsidó jelzőt felváltaná az izraeli, s ha az állam minden polgárátbefogadná, s ha mindenki szükségletei és igényei szerint alakíthatná a csakrá jellemző identitást, akkor Izraelt a demokrácia felé törekvő államnak

Dr Drábik János

31

lehetne tekinteni. Ilyen állampolgári kezdeményezések azonban be vannaktiltva. A belügyminisztérium állapítja meg minden egyes személynemzetiségét, s az illető nem választhatja és nem is változtathatja megcsak akkor, ha hivatalosan zsidó hitre tér. Az állam és az egyház nincselválasztva. A diaszpórában - vagyis a más nemzetállamokban - élőszervezett zsidóság ugyanakkor mindenütt ragaszkodik ehhez a liberáliskövetelményhez, mert ezt a liberális minimumhoz tartózónak tekinti..

A zsidó állam a származás alapján kiválasztottak személyiigazolványába és a népesedési nyilvántartásba is bejegyzi a származásukravonatkozó tényt. (Gondoljunk csak arra, mi lenne ha Magyarországonbejegyeznék kötelezően a nyilvántartásokba és személyi igazolványokba,hogy valaki magyar, cigány, sváb vagy zsidó származású.) Az államIzraelben hasonló módon határozza meg nem-zsidó állampolgárainaknemzetiségét is. Lehetne lazítani az etnocentrizmus bilincsén. A zsidódemokrácia akkor is működőképes lenne, ha erőfeszítéseket tenne azizraelizálás érdekében. A demokráciát elősegítené, ha teret nyerne azidentitás polgári értelmezése. Nincs azonban jele ilyen szándéknak sem akultúrában, sem az oktatásban, sem a jogalkotásban. Meghatározó azesszencialista megközelítés, amely kizárólag a zsidó és nem-zsidódefiniálására összepontosít. Az államot is e meghatározások szerintértelmezi. A közéletben elutasítják az Izraelt állampolgáraiköztársaságaként értelmező elképzelést a közéletben.

Izraelt tehát liberális elemeket is fölmutató zsidó etnokráciánakjellemezhetjük. Olyan államnak, amely nem szolgálja a polgáriegyenlőségen alapuló démoszt, a népet, hanem a biológiai, vallási-alapúetnoszt. Ez az etnikum történelmileg ugyan fiktív, de politikaimegnyilvánulásaiban erőteljes, lendületes, kirekesztő ésmegkülönböztető. Egy ilyen állam minden liberalizmusa és pluralizmusaellenére elkötelezett abban, hogy ideológiai, pedagógiai és törvényieszközökkel elkülönítse a kiválasztott etnikumot, nemcsak nem-zsidónakminősített polgáraitól, valamint a vendégmunkások Izraelben születettgyermekeitől, hanem az emberiség minden részétől is.

A zsidó etnosz mítoszának a túlhangsúlyozása társadalmifeszültséget okoz. A kirekesztő etnikai államalakulat fenntartása, s alakosság egynegyedének (araboknak, továbbá azoknak, akiket a

Dr Drábik János

32

történelem téves értelmezése miatt és a zsidó vallási törvények szerintnem tekintenek zsidónak) hátrányos megkülönböztetése feszültségetokoz. A palesztin-izraelieket elidegeníti az izraeli etnocentrikus kultúrávalvaló mindennapos kapcsolat. Naponta szembesülnek a társadalmiszerveződések kirekesztő jellegével, az izraeli kulturális és politikaiértékrenddel, a csak zsidók számára fenntartott lehetőségekkel. Ez ahátrányos megkülönböztetés fokozza bennük az egyenlőség és a politikairészvétel iránti vágyat.

Nincs olyan nyugati liberális demokráciában élő zsidó közösség,amely hajlandó lenne elviselni azt a megkülönböztetést és kirekesztést,amely mindennapos tapasztalat a palesztin-izraeliek számára. Ők olyanállamban élnek, amely deklaráltan nem az övék. A zsidó államdemokratikus alapelveket nélkülöző törvényei miatt Izrael soha nemlehetne az Európai Unió tagja, vagy az Egyesült Államok egyik tagállama.

Az európai országokban élő zsidók nincsenek olyan hátrányosmegkülönböztetésnek és kirekesztésnek kitéve, mint ami a palesztin-izraeliek mindennapos tapasztalata szülőföldjükön. Izrael ma már nemtörekszik a tömeges bevándorlásra. Izrael ereje nem a demográfiainövekedésben van, hanem a tengeren túl élő zsidó szervezetek ésközösségek támogatásában. Súlyos veszteség lenne Izrael számára, ha acionista lobbik tömegesen „alijaznának”. Hasznosabb, ha maradnak anyugati világ hatalmi és kommunikációs központjaiban.

A gazdasági, politikai és kulturális globalizáció meggyöngítette anemzeti érzület kifejeződését, de nem törölte el az önazonosság és aközösséghez tartozás igényét. A 20. század mindenható állama hanyatlik, avallási, etnikai, közösségi identitás pedig erősödik.

A második világháborúban az amerikai zsidóság meglehetősenfásultan tekintett az Európában zajló tömegmészárlásra. Izrael irányábanazonban együttérzést és támogatást tanúsít, különösen 1967. óta. AzEurópai Unió megerősödésével és a nemzetállamok gyengülésével alondoni és párizsi zsidó intézmények is a nemzeteken átívelő etnikai tudaterősítésének az eszközévé váltak. Izrael állama a zsidó hatalom ígykialakult világhálózatából nagy politikai hasznot húz. Kifizetődőnekbizonyult a zsidó etnikai állam kifejlődése 1970-től.

A globalizációt a hagyományos zsidó közösségekben a cionista-barát

Dr Drábik János

33

etnikai tudat erősödése kísérte. A zsidó közösségek asszimilációja mégisfolytatódott. A hétköznapi, a helyi és globális kultúra hatása erősebb, minta zsinagógáé és a cionista szombat-folklóré. Ennek köszönhetően a zsidóállamalakulat hatalmi tömegbázisa a diaszpórában élő zsidóközösségekben folyamatosan csökken. Az ott zajló kényelmes zsidó élet, azantiszemitizmus visszaszorulása előnytelen az etnocentrikus elzárkózásszámára. Nő a vegyes házasságok száma és a harmincöt év alatti zsidócsaládok egyre kevésbé rokonszenveznek Izraellel.

Talán a legnehezebb kérdés az, milyen mértékben képes lemondania zsidó-izraeli társadalom a kiválasztottság mélyen gyökerező tudatáról,és felhagyni önmaga elszigetelésével a másik kivetésével, az elképzelttörténelemre, vagy a kétséges biológiai eredményekre hivatkozva.

A magyar nemzet tagjai azt kérik a Magyarországon élő zsidóközösségektől, hogy hadd éljenek azon elvek szerint, amelyeket a zsidóközösség is követ saját többségi államában. Ez elsősorban azt jelentihadd éljen a magyar nép nemzetként, sajátos nemzettudattal rendelkezőközösségként.

Hogyan jött létre a magyar nemzet sajátos szellemisége és értékrendje?

A történelmi Magyarországon élt egy magyar anyanyelvű nép, mintahogy volt tóth, rutén, oláh, horvát és vend, rác, sokác, bunyevác, svábés szász nép is, amely etnikai-nyelvi egységet alkotott, és volt egy magyarnemzet, amely fokozatosan egy sajátos szellemi, majd pedig politikaientitás lett. Az itt élő népekhez később betelepültek a cigányok (kétkirályunk, Nagy Lajos és Zsigmond is adott nekik letelepedést biztosítómenlevelet) és a már korábban is itt élő kis létszámú zsidó közösségekheznagyobb számban csatlakoztak a 19. században galíciai bevándorlók. Asajátos ismérvekkel rendelkező magyar-tudatú szellemi nemzetnek nemvolt minden országlakó a tagja. Ám ez a különbség nem a népiszármazáshoz, hanem a rendi eredethez volt kötve. A nemzet azokból állt,akiknek módjukban állt, s akik képesek voltak a hagyomány szerint élni,eleget tenni a vele járó hivatásnak. Ők hordozták azt a tér és idő felettálló magyar szellemiséget és értékrendet, amelyet a Szent Korona

Dr Drábik János

34

jelképezett: ezek elsősorban a szabad magyarok, a nemesek voltak. Ahonfoglalás idejében száznyolc ősi nemzettség létezett. Etnikai és nyelviegységet már ők sem alkottak, de életformájuk és vezérük közös volt, és azegységben maradás akarata is egyesítette őket.

A nemzetbe való felvétel a nemesség adományozásával történt.Ennek nincs vérségi feltétele. A magyar királyok bőkezűen adományoztáka nemességet, a nemzethűség elismeréseként. A nemesség nem egynemzeten belüli zárt kaszt volt, mint általában Nyugat-Európában, hanemmaga a nemzet. Óriási veszteség volt az Árpád-ház kihalása. Ezért amagyar nemzet jogfolytonosságát a Szent Korona és a Szent Koronáhoztartozó jogok és a róluk szóló tan jelentette. Amikor a nemzet elveszítetteősi uralkodóházát, annak karizmatikus hatalmát többé már senki nemnyerhette el. Ekkor következik be az a sajátos történelmi tett, hogyőseink a karizmatikus uralkodóház hatalmát - nemzetet összetartó erejét- átruházták ennek az ősi uralkodóháznak a szimbólumára: a Szentkirályok koronájára.

Ettől kezdve a Szent Korona nemcsak a királyi hatalom szimbóluma,hanem a nemzet egységéé is. A nemzet a Szent Korona tagjainak azegysége. Ebben a tanban megtalálható egy sor olyan jogi elem, amelysokkal több, mint közjogi elmélet. Mélységes érzelmi töltete van. Az anemzetféltő szükségérzet fejeződik ki benne, hogy ne vesszen el a népetösszetartó uralkodó, akkor se, ha már távozik az élők sorából. Maradjonmeg karizmája és titokzatos hatalma a magyar nemzet összetartására.

Magyarországon nem fejlődött ki a hűbériség nyugati formája,mert erre az országra ráterült a keresztény király palástja és kialakult anemzetet összetartó Szent Korona tan. A magyar királyság ApostoliKirályság volt. A magyar rendi-nemzetfogalom külsőre hasonlít a nyugatirendi-nemzetfogalomhoz, tartalma azonban más. Ezt a fogalmat nem arendiség hozta létre, ő is csak az ősi nemzetfogalmat fogalmazta újra ésőrizte tovább.

Az országlakosok közül csak a nemesség tagjai tartoztak anemzethez. A nép alkothatott külön etnikai egységeket. A legújabbtörténeti kutatások szerint az itt talált népek és az első telepesek akirályság első két századában teljesen asszimilálódtak a honfoglalókkal, saz ország lakossága etnikailag is egységes lett. Ez így fejlődhetett volna

Dr Drábik János

35

tovább, ha a tatárjárás vérvesztesége nem kényszeríti ki az újabb tömegesbetelepítést. Kisebbségről a mai értelemben itt nem beszélhetünk, merthiszen többség sem volt. Az állam ugyanis nem népi-jellegű, nemnemzetállam. A királyé mind a birodalom, mind az állam. Még kevésbénemzetállam mai értelemben, hiszen akkor a nemzet nem a népiségenalapult, hanem egy merőben szellemi vezérelven, amelynek szintén akirály volt a birtokosa.

Az államot és a nemzetet ő személyesítette meg. Minden uralma alátartozó nép felett állt, de egyikhez sem tartozott. A jogok, a szabadságok,valamint kötelezettségek nem a népi hovatartozástól függtek, hanem arendi állástól. A magyar népiségű közembernek nem jelentett előnyt, haurával ugyanazon etnikumhoz tartozott. A magyar krónikák szerzőinekföltűnik, hogy a közrendűek között is vannak magyarok és ők szabadharcosok voltak ősidőktől fogva.

Feltehető, hogy ebben az időben már sokan vannak közöttükelmagyarosodott és magyarul beszélő idegenek is. Az államnak és azegyháznak külön nyelve van: a latin, amely egyik népnek sem azanyanyelve. Az uralkodó réteg soknyelvű, s ez az ősi hagyományáhoztartozik. Szent István intelmeiben utóda lelkére kötötte, hogy mindennépet a maga törvényei és szokásai szerint kell kormányoznia. Abefogadott népeknek nemcsak a nyelvét, etnikumukat, hanem politikaiszervezési formáikat is részben megőrzendőnek tartják. Az egyetlenkövetelmény a királyhoz való hűség.

A besenyők, a székelyek, vagy a kunok a maguk politikai szervezeteiszerint élhettek, s ugyanez vonatkozott a városlakó németekre, olaszokravagy franciákra is. A beszivárgó vlachok, oláhok, a mai románok ismegőrizhették saját életformájukat, szervezetüket. Mélyrehatóasszimilációra sem a tatárjárás előtt, sem azután nem került sor.

Ebben a formában szilárd, tetterős, az egyetemes kultúrát éscivilizációt szolgáló állam jött létre. Erre olyan nemzet volt képes, melynem tekintett származásra és nyelvre, hiszen maga sem abból nőtt ki,hanem sokkal magasabb rendű fundamentumon épült fel. Ebben aszimbolikus kapcsolatrendszerben érvényesült az ősöktől kapottörökségként a sokféle nép kormányzásának a művészete. A Szent Koronaállamában nem kellett félni egyik nemzetiségnek sem. Ennek az államnak

Dr Drábik János

36

az irányítója felhasználta a középkori keresztény Európa értékeit, de azigazi varázserőt nem Nyugatról kapta, hanem ő hozta magával Keletről,Mezopotámiából, Egyiptomból, és a Kaukázus vidékéről.

A 13. század közepén döntő fordulat állt be a magyarságfejlődésében. Felduzzadt a nemesek rendje a királyi szerviensekegyetemes felvételével. Ez a rend most már a király személyétőlfüggetlenül is közösségnek tartotta magát. Felelősnek érezte magát azország sorsáért és igényt formált a szuverenitás jogára. Nemzetté alakultát puszta alattvalók tömegéből. Nemcsak társadalmilag, mint előjogokatélvező osztály, hanem történeti-nemzeti önérzet és hivatástudattekintetében is az országot benépesítő többi nép fölé emelkedett. Ők amagyarok, ők a gens Hungarica.

Az így létrejött magyar nemzet nem törekedett semmilyen etnikummegsemmisítésére. Minden etnikai közösség használhatta saját nyelvét ahétköznapi és a hivatalos életben is. Ekkor a magyar nyelvű etnikum alegnagyobb létszámú, amely óriási többséget alkot és ezért a vezetőrétegátveszi a regionális többséget alkotó nép nyelvét. A népi hovatartozásegyik külső ismertetőjele az anyanyelv, de a Magyar Királyságban, atörténelmi Magyarországon a nemzet lényegét nem ebben látták. Az államés a közélet nyelve ugyan a latin volt, de az ország lakóinak többsége anemzetet magyarnak tartotta. Magyarnak lenni annyit jelentett, hogyAttila és Árpád népének az örökségét hordozzák, és az utódokbantovább élnek azok a képességek hun-örökségként, amelyekkelMagyarország teljesíteni tudja hivatását.

Mi ez a hivatás? Nem más, mint a krisztusi béke biztosítása akereszténység keleti határán, a Szent Hit terjesztése és az egész keresztényEurópa védelme a pogány Kelet ellen. A magyarságnak ezt a hivatását IV.Béla király fogalmazta meg 1252-ben a Pápának, amikor újabbtatárinvázió fenyegette országát. A magyarság nemzeti hivatását tehát akeresztény Európa védelmében látta. A magyar nemzet Európa nemzeteiközött a legtovább maradt hű az egyetemes kereszténységhez. A magyarnemzet tagjaiban kialakult a valamennyi keresztény iránti testvéri érzés.

A nemzeti király példáját mindig Mátyásban tisztelte a magyarság.Mátyás király uralkodása jelentette a régi magyar birodalom utolsókorszakát. Utána már a hanyatlás jött, amely a nemzethalállal fenyegetett.

Dr Drábik János

37

A régi, dicsőséges korszakból Mátyás volt a legközelebb, és ő rá lehetettmég jól emlékezni. Ehhez hozzájárult az udvarában működő reneszánsztörténészek munkássága is. Mátyás király hangsúlyozottan nemzeti királyvolt, szemben a középkori uralkodók nemzet-feletti univerzalizmusával. Ővolt az első és sajnos az utolsó, aki elsősorban magyar és kereszténykirály volt. Mátyás király alatt csúcsosodott ki a nemzeti létet védőidegen-ellenesség. Mátyás király nemzeti politikát követett akkor is,amikor nyugati hódításaival erőt gyűjtött a fenyegető török veszedelemellen. Kénytelen volt ezt tenni, mert a keresztény szolidaritásra már nemszámíthatott. Mátyás király alatt gazdagodott a magyar nemzetheztartozás tartalma, és erősödött az Attila kultusz, valamint a szittyahagyományokhoz való ragaszkodás.

Ebben az időben Európában a nemzetek véres háborúkat vívtakegymás ellen. Magyarországot is gyűlölik, noha annak vezetőrétege összetudta egyeztetni nacionalizmusával a keresztény univerzalizmust. Ekkorlett a magyar nemzeti szellem lényege az egyetemes kereszténységszolgálata. A sajátságos magyar nemzettudat tehát felülről a királyi házcsaládi hagyományainak átvételéből és kiterjeszkedéséből született meg.Ezt a Szent Korona sajátos szerepe tette lehetővé. Ezért mondhatjuk azt,hogy a magyar nemzet lényege egy sajátos, csak a magyarokra jellemzőszellemi-érzelmi értékrend követése. A magyar nemzet nem nyúlt senkinyelvéhez és etnikai szabadságához. Nem akart senkit beolvasztani,asszimilálni. Ehelyett a népi autonómiákat, az önrendelkezést fejlesztettetovább hűen az ősmagyaroktól és a honfoglalóktól örökölthagyományaihoz.

A középkori, népi autonómiák fejlődésére jó példa Erdélyben ahárom nemzet uniója. Ez az autonóm nemzetek megállapodása útján jöttlétre, a közös haza közös érdekében. Ezt a békességet a szászokviselkedése zavarta. Az érzelmi közösséggel szemben a törzsi-vérségieredetű kizárólagosságot és az elkülönülést szorgalmazták.

A magyar nemzet a német és a török között őrlődve, a 'két pogányközt egy hazában' alakult át erős nemzeti közösséggé. A magyarságsorsszerű összetartozásának a motívumai között ott van a vérségi kötelék,de ott van a magára-hagyottság, és a megsemmisülés közelsége is. Ez aszorongató állapot, a nemzethaláltól való közös félelem is nemzetformáló

Dr Drábik János

38

tényezőnek bizonyult.A magára maradt nemzetnek egyedül kellett önérdekét és életben

maradását megvédenie akkor, amikor az állam idegen kézbe került éstöbbé nem a magyar nemzet érdekeit szolgálta. A Habsburg-párti főúr ésaz erdélyi nemes, a kuruc és a labanc egyaránt érezte a maga és a másikmagyarságát is. Ellenfelekké válhattak, idegenekké azonban nem. Anemzet minden egyes tagja személy szerint volt kénytelen vállalni anemzet fenntartásának a feladatát.

A maradék magyarság részére a nemzeti feladat a magyarszabadság, a magyar túlélés oltalmazása lett. Az a magyar, aki ehagyományos szabadsághoz, amely a nemzeti létet biztosítja, hűséges ésakár meghalni is kész érte. Magyarnak lenni tehát nem könnyű éstermészetes feladat. Nem elég Magyarországon születni. Az sem elég, havérségileg valaki magyar-magyar. A magyarságot vállalni kell, és csak azlehet magyar, aki erre hajlandó.

A kuruc és a labanc időben megmutatkozott az ősi nemzetfogalomereje. A szorongatott, létében fenyegetett magyarság ekkor semterjesztette ki idegenkedését és gyűlöletét a többi népekre, és nemtörekedett etnikai hovatartozásuk megsemmisítésével a beolvasztásukra.Az erdélyi és a magyarországi magyarok ugyanazon nemzet gyermekeinekérezték magukat. A magyar nemzet ekkor sem volt az államhoz kötve,mint ahogy nem volt származáshoz, nyelvhez és etnikumhoz semkapcsolva. A magyarul alig, vagy nem beszélő tót nemesek, a horvátok,vagy a felvidéki cipszer-németek büszkén vallották magukat Hungáriapolgárainak, a magyar Szent Korona tagjainak, hungarusoknak.

A nemzet köre ekkor kitágult és átlépte a kiváltságos osztály határát.A nemzeti öntudat, hivatás és felelősségérzés egyaránt jelen volt amagyar, vagy idegen származású és nyelvű polgárság és földműveseksoraiban. A rutén földművesek is fegyvert ragadtak Rákóczi népeként aszabadságért és a magyar hazáért. Ha ekkor a magyar kiváltságos osztályvégrehajt egy gyökeres demokratizálódást, ez lehetővé tette volnavalamennyi hungarus közös nemzetté magyarosodását. A nemzet sorsaazonban nem a saját kezében volt. Csak a nemzetiségi békének voltak mega feltételei. A történelmi Magyarországon népi hovatartozása, vagynemzetisége miatt senkit sem ért hátrány. A demokráciát pótolta a

Dr Drábik János

39

tömeges nemesítés, amely mindenkit a nemzet tagjává emelt. Anemesség egy volt a nemzettel, nem pedig valamiféle uralkodó kaszt.

Ez az erőshitű, nagylelkű és hősies nemzet pajzsként védte akeresztény Európát, de a rázúduló csapások alatt megtört. Hazájaelnéptelenedett, térségeire új telepesek érkeztek, akik már nem akartakaz ősmagyarok utódai, Attila nemzete, Árpád és a Szent királyok népe, aSzent Korona tagjai lenni.

Az újkori magyar sorsdráma első felvonása: Trianon

Ma már tudjuk, hogy a hitelezéssel foglalkozó érdekcsoportokkezdeményezték a nemzetállamok és a parlamenti demokrácialétrehozását, hogy biztosítva legyen a kölcsönök megfizetése. Amígabszolút uralkodóknak hiteleztek, addig ez nem volt biztonságos, mertezek visszafizetése az uralkodó halálával mindig bizonytalanná vált.

Fokozatosan létrejöttek az államok feletti pénzhatalmi struktúrák, ésezeknek kedvezett a nacionalizmus. Az irányításuk alatt álló hálózatokkal -elsősorban a szabadkőművességgel – el tudták érni, hogy a nacionalizmusa modernséget és az európaiságot jelentse.

A reformkorban, 1848 előtt, majd az 1867-es kiegyezés nyománkifejlődő magyar nacionalizmus átvett azonban olyasmit is a Nyugattól,ami nemcsak a magyarság ősi életformájával, de nemzeti lényegével isellenkezett. Átvette a nyugati nacionalizmus nemzetfogalmát is. Ez anemzetfogalom azonban a magyar nemzetre nem alkalmazható, mertellentétben állt azzal a nemzetfogalommal, amely nálunk évszázadok alattorganikusan fejlődött ki, és mélyen a sajátos magyar viszonyokbangyökerezett.

Mi volt az 1918-as bukás és a trianoni tragédia oka?

Egyik tényező a Habsburg uralkodóház nemzetellenes, dinasztikusimperializmusa. A másik és fontosabb ok az volt, hogy a nyugatinacionalizmus szétrombolta az ősi magyar nemzetet. Felemésztette azalkotmányos függetlenségünkért folytatott közjogi küzdelmekbenmegmaradt magyar erőket. A nyugati nacionalizmust - a magyarokhoz

Dr Drábik János

40

hasonlóan - átvették más etnikumú országlakosok is. Ők nem akartaktöbbé a történelmi Magyarország államkeretei között maradni,asszimilációjuk pedig számításba se jöhetett.

A nemzetállam és a népnemzet fikciója hátrányos volt az emberiségszámára, de a magyar nemzet számára végzetesnek bizonyult. A nemzetetelszakították annak szellemi lényegétől, ezt a különleges szellemiségetfenntartó életformájától, és hozzákapcsolták a vérségi származáshoz, anyelvhez, az etnikai közösséghez.

A magyar nemzet, amely sajátos szellemisége, értékrendje éséletformája által képes volt egyesíteni különböző származású, nyelvű ésetnikumú elemeket, szétesett. Amikor a magyar nemzet az ősmagyarszármazásra, a magyar nyelvre és a népi hovatartozásra korlátozódott,akkor a többi vele együtt élő nép már nem akart megmaradni egy ilyenmódon értelmezett magyar nemzetnek a nemzeti államában. Ehelyetttulajdon néptársaik nemzeti államaihoz akartak csatlakozni.

Az ily módon szétszakított Magyarország egységét csak az ősinemzetfogalom és államfelfogás helyreállításával lehetett volna elérni.Ehhez azonban meg kellett volna szabadulnunk a nyugati nacionalizmuskorlátaitól. A miniatűr államokba tömörült különböző etnikumokrendkívül kiszolgáltatottak. Szemtanúi lehetünk ma is, hogy a ezek a mininemzetállamok mennyire sérülékenyek és milyen könnyenbeolvaszthatóak egy államok feletti birodalmi struktúrába, az EurópaiUnióba.

Magyarországon az ébredező nyelvmozgalom volt az, amely anemzeti szellem erősítésével igyekezett kivédeni a kozmopolitizmustámadását. II. József németesítő intézkedései nem a magyar nyelv, hanema latin ellen irányultak, mert hiszen azt akarta kiszorítani a közéletből. Ezellenállást váltott ki Magyarországon az állammal, a kormánnyal és azuralkodóval szemben. A Szent Korona jogrendjét súlyosan sértette akoronázást is megvető 'kalapos király', II. József rendelete.Magyarországon a többi európai államhoz hasonlóan már megkezdődött anemzeti nyelv hivatalos nyelvé emelése, mivel a holt nyelvnek számítólatin használata a nemzeti elmaradottság bizonyítékának tűnhetett. Amagyar nyelv vált a magyar nacionalizmus központi kérdésévé. Kezdetbenarról volt szó, alkalmas-e a magyar nyelv a korszerű műveltség

Dr Drábik János

41

hordozására, mert ha nem, akkor nyelvújítással alkalmassá kell tenni. Akövetkező szakasz az öröm volt a magyar nyelv értékei és szépségei fölött,s végül ezt tetőzte be a magyar nyelvhez való mély érzelmi kötődés.

Fejér Lajos és Tábor Béla a magyarok és a zsidók viszonyáról

Dr. Fejér Lajos, aki a német koncentrációs táborok egyikébenelpusztult kiemelkedő zsidó-magyar gondolkodó volt, írta a következőket:„Az antiszemitizmus helytelen kifejezés, mert feltételezi a zsidóságteljesen passzív szerepét a folyamatban. Ez tévedés. Amely faj a másikkalvaló keveredést, vagy pláne összeolvadást a hozzáférhetetlen valláserkölcsblokádja alá helyezi, az az emberi összetartozás érzését a legsajátabbmódon formailag és eredményében saját fajára korlátozta. Ezzel mindentársadalmat amelyben élt, maga ellen provokált.” Ugyancsak Fejér Lajosírja egy másik helyen: „a zsidó faj vonása ma is, hogy véleményét, sőtvilágnézetét ráerőszakolja a világra.”

Dr Fejér Lajos „Zsidóság” című, 1936-ban megjelent munkájának afedőlapján pedig ezt olvashattuk: „Minden öntudatos hazafi félti nemzetétidegen népi – és kultúrbefolyástól. Félti a nemzet egyéniségét, karakterét,fél a nemzet államfenntartó erejének megfertőződésétől. Ez a félelem,amely a mai antiszemitizmusban megnyilvánul, a vallási antagonizmus éselfogultság mellett az antiszemitizmusnak egyik komoly és kezdetbeninkább ösztönös tényezője.

Mit ír Fejér Lajos hivatkozott könyvének a 242. oldalán azasszimilációról:

„Az asszimiláció a zsidó vallástudomány kultuszát megszüntette.Minthogy azonban a zsidó vallástudomány a rabbinikus és talmudizsidóság felfogása szerint egyet jelent magának a zsidó vallásnak agyakorlatával, a zsidóság az asszimilációval válaszútra került. Vagy előremegy az asszimiláció útján és ez, - már az úton való haladás is! - folytonostávolodást jelent a zsidóságtól, a végső célnál pedig a kereszténységfelvételére vezet. Vagy vissza kell fordulnia az asszimiláció útjáról és – hazsidóságát konzerválni akarja – ismét önkéntes, fizikai és lelki gettóban kellelzárkóznia.”

Dr. Fejér Lajos azokhoz a zsidó honfitársainkhoz tartozott, akik

Dr Drábik János

42

ellenezték, hogy a nemzettudattal rendelkező magyarokat antiszemita,szélsőséges és más megbélyegző jelzőkel illessék.

Egy másik zsidó-magyar gondolkodó, Tábor Béla „A zsidóság kétútja” című munkájában, amelyet először 1939 augusztusában, másodszorpedig 1990-ben jelentetett meg, felteszi a kérdést: akar-e lenni a magyarzsidóság, mint magyar zsidóság, vagy nem akar? Tábor szerint ezen akérdésen fordul meg a zsidóság sorsa. „Ha igennel válaszol a kérdésre –valóságos igennel, amelynek tartalma csupa cselekedet – úgy nemcsak,hogy nem veszett el, hanem visszanyerte önmagát, mint pótolhatatlanértéket önmaga és az egész világ számára, sőt példájával megválthatja avilág többi országának zsidóságát is.”

Így folytatja: „A zsidókérdést a zsidók kérdésévé kell tenni. Eddignem az volt. A nemzsidók kérdése volt, és a zsidóság csak a kérdéstárgya... A zsidóság elutasította még a lehetőségét is annak, hogyzsidókérdés egyáltalában van.”

A zsidósághoz való tartozásban a vérségi kapcsolat közvetítőszerepéta múltközösség, az értékközösség és a nyelvközösség tölti be. Anyelvközösség egyben múltközösség és értékközösség is és ugyanez ahelyzet, ha bármelyikből is indulunk ki. A magyarság és a zsidóságkapcsolatának az elemzésénél látható, hogy a három elem egymáshozvaló viszonya fontos szerepet játszik egy konkrét faj (etnikum)meghatározásánál.

A magyar zsidóságnak van specifikus zsidó múltja. Olyan múltja,amely a nem-zsidó magyarokéval nem közös, viszont közös a világonszétszórtan élő zsidóságéval. Másrészt azonban a magyar zsidóságnak vana magyarsággal közös múltja is. A magyar zsidóság helyzete amúltközösség szempontjából kettős.

A zsidóság önálló állami lét hiányában államszurrogátumot alkotottmagának a szellem síkján. Ez a Talmud, amely mintegy másfél ezeresztendőn át szabályozott a zsidóság belső életéből annyit, amennyit azállamok, amelyekben élt, szabadon hagytak számára. A Talmud szabályaiaz állam szerepét töltötték be. Föld, nyelv és állam volt a Talmud egyteokratikus szellem síkján.

Tábor Béla hivatkozott könyvének 79. oldalán leszögezi, hogy az abibliai kijelentés, miszerint a zsidóság 'Isten kiválasztott népe' nem a

Dr Drábik János

43

zsidóság jogait, hanem kötelezettségét érinti. A kiválasztottság nem aztjelenti, hogy nagyobb hatalomra, több gazdagságra tarthat igényt. Aztjelenti, hogy kevesebb hatalomhoz, kevesebb gazdagsághoz van joga. Nemazt jelenti, hogy történelmi útján Isten megkülönböztetett oltalma alattáll. Azt jelenti, hogy több szenvedést kell magára vállalnia. A parancs úgy,ahogy a zsidóság fülében egyszer megcsendült, a zsidó népet szólítja megés ezzel őt teszi felelőssé. Soha többé nem keresheti a felelősségetönmagán kívül – ez a kiválasztottsága. Az áldozat az alacsonyabb értékalárendelése a magasabb értéknek. Az áldozat értelme a felemelkedés, amulandóságból az örökkévalóságba.

Tábor Béla arra a kérdésre, hogy mi a zsidóság, úgy válaszol, hogyvallás is és faj is. A zsidó vallásból következik, hogy a zsidóság vallás is ésfaj is. (Faj alatt a vérségi, genetikai, etnikai együvé-tartozást kell érteniD.J.). A zsidósághoz való tartozás azonban nem lehet öncél. A történelemszent, mert Istené. De csak addig szent, amíg Istené. A magyar zsidóságravonatkozóan mindebből azt a következtetést vonja le, hogy „a magyarzsidók zsidósága elválaszthatatlan magyarságuktól". Ezért arra akérdésre: idegen elem-e a magyar zsidóság a magyarság testében,határozott tagadó választ adott Tábor Béla, hozzátéve: Nem adjuk ugyanfajiságának (etnikai, vérségi hovatartozásának) helyes meghatározását, hacsak annyit mondunk róla: magyar. De éppúgy nem adjuk akkor sem, hacsak annyit mondunk róla: zsidó. Faji létének egyetlen helyes megjelölése:magyar-zsidó. Faji szempontból közösség és különbözőség a viszonya amagyarsághoz, de ugyanilyen a viszonya a világ többi népeinekzsidóságához is. Különleges helyzet, de nem különlegesebb, mint az amásik kettős egység, amely szerint a zsidóság vallás és faj, és nemkülönlegesebb, mint az a történelmi helyzet, amire a zsidókérdés létezésekét évezrede mutat.

„Ha asszimiláció alatt azt értjük, hogy a magyar zsidóságnak egynekkell magát éreznie a zsidósággal, s minden egyéni értékét egyértelműen amagyarság nemzeti céljainak szolgálatába kell állítania, tehát hogy fajiöncélúságát fel kell adnia a magyar nemzeti öncélúság javára, úgy azasszimiláció az az út, amelyet a zsidó vallás a zsidóság számára kijelöl.Amikor itt faji vagy nemzeti öncélúságról beszélünk, olyan öncélúságrólvan szó, amelynek határai a történelmi lét határai; mert Istennel szemben

Dr Drábik János

44

nincs öncélúság, de a fajiság, mint történelmi határlét éppen a végsőkgyűjtőmedencéje minden történelmi értéknek.

Ez az asszimiláció az egyetlen, amely a magyarság nemzeti érdekeitszolgálja mert értékeket asszimilál, nem pedig bomlási termékeket,amelyek maguk is bomlasztanak. Egy nemzet egysége nem holt anyag,hanem az élő szellem egysége: tehát gazdag egység. Annál egységesebb –és annál erősebb – a nemzet, minél erőteljesebben és őszintébben tudnakaz egyéni értékek, a nemzeti talajon kibontakozni. Ezért a zsidóasszimiláció útja csak pozitív lehet. Nem állhat abból, hogy önmagátadja a magyarságnak. Csak úgy asszimilálódhat, hogy kibontja és amagyarság szolgálatába állítja, ami benne egyéni érték. Aminek tehát kikell bontakoznia benne: az magyarsága és zsidósága.”

Tábor Béla szerint halálra ítélt nép nincs, de vannak öngyilkosnépek. Másképp, mint öngyilkosság által soha egyetlen nép sem tűnt el atörténelem színteréről. Egy nép úgy lesz öngyilkos, hogy elfelejtiönmagát. Elmosódik előtte saját egyéni rendeltetése, elfakulnak egyéniértékei, lassan kiszikkadnak teremtő forrásai. Mikor már mindenértéklehetőségét betemette, megszűnik népi létének minden értelme, ésa történelem első szélfúvására lehull a népek fájáról.

Az önkritika értelme csak az a felismerés lehet, hogy a zsidóságotönmaga részéről fenyegeti veszély, és ezért ezt a veszélyt csak önmagatudja elhárítani. Hogy egy népnek hibái vannak, önmagában még nembaj.

Tábor Béla őszintén foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a zsidóságkiszorította-e a gazdaságból a nemzsidó magyarságot. Vitába száll azokkal,akik azt állítják, hogy a zsidóság nem szorított ki senkit, mert gazdaságipozícióját szorgalmas munkájával építette ki, másokéval egyenlő feltételekmellett. Tábor Béla ezt az ellenvetést felszínesnek tartja, mert a feltételekcsak formálisan voltak egyenlők, lényegileg nem.

Mivel Tábor Béla a sajátos zsidó szellemiséget tartja a zsidó létlényegének, ezért úgy érvel: ha ennek a szellemnek az volna a legfőbbhivatása, hogy a gazdaságot kiszolgálja, akkor az ellenvetés korrekt lenne.Tábor Béla a gazdaságot a szellem leszűkülésének tekinti. Az a véleménye,hogy a zsidóság éppen a szellem etikáját sértette meg, amikor szellemierejének legjavából a gazdasági érvényesülés fegyverét kovácsolta.

Dr Drábik János

45

A zsidóság gazdasági fölényét beteges tünetnek tartja. Az egészségesnépek még gazdasági korszakuk csúcsán is jóval nagyobb játékteretengednek egyéb szellemi energiáiknak. Amikor a zsidóság értékesebbenergiáit a gazdaságba fektette, valójában értékpusztítást és önpusztításthajtott végre. Tábor Béla vitába száll azzal a zsidó érveléssel, hogy azegyoldalú gazdasági rétegeződés külső történelmi kényszerkövetkezménye, és a zsidóságot nem terheli érte felelősség.

A múlt tisztelete nem jelentheti a múlt hibáinak a tiszteletét. A zsidótörténelem értékelésének nem lehet más feladata, minthogy különválassza az igazi zsidó szellemi hagyományt a hibák és bűnökhagyományától. Tábor Béla szegényes mentségnek tartja, hogy a középkorüldözései kényszerítették rá a zsidóságot a pénzüzletre és az uzsorára.Nem fogadja el azt a hivatkozást sem, hogy a zsidóságtól el voltak zárva azegyéb megélhetőségi lehetőségek.

Meg felel a tényeknek, hogy egy sor normális foglalkozásbólkirekesztették a zsidóságot. Tény az is, hogy számos helyen nem hagytakmeg számára mást, mint a kereskedelmet és a pénzüzletet. De melyikbefogadó nép kényszerítette a zsidókat arra, hogy uzsorára hitelezzenek?Idézzük szó szerint könyvének 150. oldaláról:

„Hogyan kényszerítették volna uzsorára a zsidóságot? Nyomorrakényszeríthették, mint ahogy mártíriumra is kényszerítették nem egyszer– de uzsorára? Ha a bibliai zsidó szellem élt volna benne, éppen itt nyíltvolna alkalma az áldozatnak a NÉV (a kimondhatatlan Isten neve)megszentelésének olyan gyakorlására, amely történelmi sorsát ismegfordíthatta volna.”

Tábor Béla fontos üzenete a mának 1939-ből, amit megismételt1990-ben, hogy minden más véleménnyel szemben „a gazdaságkérdésében a magyarság és a magyar zsidóság legvitálisabb érdekeiegybeesnek. A zsidóság számára a gazdaság a zsidó szellem zsákutcájátjelentette; funkciója az volt, hogy a zsidóságot elfordítsa a zsidószellemtől. A nemzsidó magyarság felébredő gazdasági érdeklődéseviszont ellenkező irányba mutat. Fokozott gazdasági érdeklődéseemelkedés, szellemi vitalitás jele, úgy, mint annak idején a görögöknél,az angoloknál vagy a németeknél volt. Emellett ma a magyarság számáranyitva áll az út, hogy a gazdaság és munka mindig meglévő

Dr Drábik János

46

egybeszövődésén belül a munka szerepét tegye dominálóvá, tehát olyanmagyar gazdaságot építsen fel, amelyben az ember az úr a gazdaságfelett.”

Tábor Béla úgy látja, hogy a felfelé törekvő magyarságnak sikerülhetaz, ami a hanyatló zsidóságnak nem sikerülhetett: a gazdaságot eszközzétenni, vagyis újra munkává emelni. A magyarok számára a gazdaságba valóbehatolás az értékes erőfeszítés lehetősége. Ezzel szemben a zsidóságot,amely elmerült a gazdaságban, a fulladás veszélye fenyegeti. Azsidóságnak meg kell találnia a kiutat a gazdaságból. Azok a törekvések,amelyek ki akarják szorítani a zsidóságot a magyar gazdaságból,veszélyesek a zsidóságra. De nem azért, mert gazdasági pozícióitveszélyeztetik, hanem azért, mert kívülről kényszerítik rá azt, amire nekiönként kellene vállalkoznia.

Igaz volt 1939-ben, 1990-ben és igaz ma is, hogy „a gazdaságvilágszerte megfojtással fenyegeti az életet, de egyetlen népnél se olyanközeli ez a veszély, mint éppen a zsidóságnál. Ezért kell a zsidóságnak alegmesszebb menő erőfeszítést tennie, hogy az öncélú gazdasághínárjából kilábolhasson.” A magyar-zsidóság előtt az a feladat áll, hogy amagyarsághoz való viszonyát úgy rendezze, hogy az ne járjonértékpusztítással, hanem a magyarságnak és a zsidóságnak egyaránt atermékenyebb korszakát vezesse be. Ez azonban nem sikerülhet addig,míg nem állítja gazdaságát a szeretet szolgálatába: míg nem teljesíti azsidó vallás áldozati törvényeinek a minimumát. (Id. mű 152. old.)

Tábor Béla idézett könyvében többször is említést tesz arról, hogykíméletlen zsidó önkritikára van szükség. „Az önkritika önmagunkkritikája és nem másoké; saját betegségünk hajszálnyit sem gyógyulazáltal, hogy más betegek is vannak.” A zsidóság azzal teremtette meg azantiszemitizmust, hogy nem értette meg saját történelmét. Szüntelenülbelebotlott különleges történelmi helyzetébe, de nem vett tudomást errőlaz egyértelmű figyelmeztetésről. Szétszórva élt a népek között, de nemfeloldva bennük, mert ennek útját állta nagy történelmi és szellemitradíciója: történelmi kapcsolata a Szentírással.

„A magyar zsidóság csak ezen az önismereti ponton állvaválaszolhatja meg magyarságához és zsidóságához való oszthatatlan fajiviszonyának kérdését. Világos lesz előtte, hogy csak akkor lehet jó

Dr Drábik János

47

magyar, ha jó zsidó, és csak akkor lehet jó zsidó, ha jó magyar; hogykettős fajisága nem ellentét, hanem különleges szín a magyarságon belül,hogy célja valóban csak a magyarságba való teljes beolvadás lehet, denem sajátos zsidó értékeinek megsemmisítése, hanem éppen azok minélteljesebb kibontása vezethet csak oda.”

Sem a gazdaság, sem a politika, sem a technicizált szellem nem lehetalkalmas a jó értelemben vett asszimiláció előkészítésére. Erre csak azigazi magyar szellem lehet alkalmas, amelynek értékeit, hagyományait éssajátosságait a magyar-zsidóságnak minél mélyebben meg kell ismernie,meg kell szeretnie és magáévá kell tennie.

„Ha idáig el tud jutni a magyar-zsidóság, kezében van a varázspálca,amellyel minden napi kérdését is megoldhatja. Megszabadul terméketlenés megalázó belső konfliktusaitól, és kiegyensúlyozott öntudattal élhetkörnyezetében; mert önérzete csak annak lehet, aki megtalálta helyét anap alatt – aki megtalálta hivatását. S ha a magyar-zsidóság megtaláltahivatását, egyszerre szerte foszlik a rémkép, amit ma még oly sokantartanak a zsidókérdés egyedüli valóságának: a zsidókérdés, mintkenyérkérdés.”

Tábor Béla az 1990-es kiadáshoz utószót is írt. Ebben kitér arra, hogyaz emancipáció fél évszázada, és az antiszemitizmus rá következő kétévtizede identitás-zavart okozott a magyar zsidóságban. A magyarzsidóság tekintélyes része abban volt lelkileg érdekelt, hogy történelmétidőben az emancipációval kezdje, térben pedig a Kárpátoktól nyugatralokalizálja. Ez a történelmi vágyálom volt az, amit asszimilációnakneveztek.

A felvilágosodás neofita racionalizmusához az uniformizálóasszimiláció látszott járható útnak. A magyar zsidóság a mimikriMolochjának áldozatul dobta saját identitását is. Hogy környezete neismerhesse fel másságát, olyan életformát kellett választania, amelyben őmaga sem ismerhette fel saját magát. A kollektív tudathasadás ebben rejlőveszélyét próbálta kivédeni a kelet-európai zsidóságtól valóelhatárolódásban. Valójában a zsidó sorsközösségből akart kiszakadni. Atörténelem kegyetlen logikája érvényesült abban, hogy végül is a brutáliserőszak kényszerítette rá, hogy felismerhetővé tegye környezetétől valókülönbözőségét, amelyet el akart tüntetni, s amely beletaszította a

Dr Drábik János

48

legintimebb sorsközösségbe.

Mit kell tennünk a magyar nemzet megmaradásáért?

Népünk története ma már bizonyíthatóan több ezer éves múltratekint vissza. A magyar őstörténet kutatásában az elmúlt néhány évbenolyan fordulat következett be, amelynek az elismerése elől már nem lehetelhallgatással kitérni. Olyan kiváló tudósok, mint Dr. Nagy Sándor,megírták és dokumentálták a magyar nép kialakulásának történetét. Olyannagy formátumú tudós-történész, mint Dr. Baráth Tibor, óriásiismeretanyag birtokában tárta fel az elfelejtett magyar évezredeket. Ő ésmunkájának folytatói megfejtették és el tudták olvasni az emberiségszámára fellelhető ősi egyiptomi hieroglifákat, mezopotámiai, etruszk ésmás írásos leleteket.

Mario Alinei, a nemzetközi tekintéllyel rendelkező nyelvész, azUtrecht-i Egyetem emeritus professzora, aki több évtizedes kutatómunkaeredményeinek az összefoglalásaként adta ki a magyar és etruszknyelvrokonságról szóló „Ősi Kapocs” című munkáját (Magyarul, ALLPRINTKiadó, Budapest 2005.), 2008. augusztusában a Magyarok VilágszövetségeVII. Kongresszusához intézett levelében a következőket írta:

„A magyar embereket tanulmányaim révén ismertem meg, ésmegdöbbentett kreativitásuk, intelligenciájuk, valamint különlegesképességeik, amelyek ugyancsak tükröződnek nyelvükben éskultúrájukban. Azt a felfedezésemet, hogy a mai magyarok azon kurgánostemetkezésű népek örökösei, akik Magyarországot a bronzkorbanárasztották el, és örökösei az ősi etruszk civilizáció megalapítóinak, ahivatalos tudomány még nem fogadta el. Ám nincs kétségem afelől, hogyvégül el kell fogadnia, és a magyarokat el fogják ismerni, mint a bronz- ésvaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjánakmegalapítóit.”

A megnevezett tudós kutatók bebizonyították, hogy kellőfelkészültséggel magyarul szólalnak meg az ősi kövek, piramisok és írásosemlékek. Tudományos igénnyel megírt könyveiket, tanulmányaikat vagymeg kell cáfolni, vagy el kell fogadni. Lejárt annak a hamisításnak az ideje,amely hamisítás azzal kezdődött, hogy a bécsi kancellária 1821-ben

Dr Drábik János

49

utasítást adott az osztrák történészeknek: írjanak olyan őstörténetet amagyaroknak, amelyre nem lehetnek büszkék.

Ezzel kezdetét vette az az időszak, amelyben a magyarszabadkőművesség – ki tudja miért – elkötelezte magát a finnugor elméletterjesztése mellett. Ennek az elméletnek a hívei ma már nem tehetnekmást, mint azt, hogy vagy elismerik Borbola János „Az egyiptomiősmagyar nyelv” című munkájában foglalt tényeket, vagy megcáfoljákazokat. Borbola János korszakalkotó munkáját Dr. Baráth Tibornyomdokaiba lépve írta meg. Kíváncsi vagyok, hogy a tudományosságukrahivatkozó finnugristák milyen szintű érvekkel tesznek kísérletet a nevezetttudósok kutatási eredményeinek a megcáfolására. Engem meggyőztek Dr.Nagy Sándornak a sumér kapcsolattal foglalkozó tanulmányai, és ugyanígya Baráth Tibor történész által feltárt tények és összefüggések, valamintMario Alinei tudományosan igazolt megállapításai az etruszk-magyar ősikapcsolatról. Úgy gondolom, nemcsak a magyar, de más népek kutatóit is,az említett szerzők által feltárt tények arra késztetik majd, hogyátértékeljék eddigi történelmi ismereteiket. Egy nemzet életfája annálerősebb, minél mélyebbek a gyökerei. Magyarként nagyon fontos aszámomra, hogy egy több-ezer éves múlttal rendelkező nagy kultúrájúősi nép késői utóda lehetek.

Mi volt a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye amagyar nyelvről a Kiegyezést megelőzően? Az MTA 1860-ban kiadottszótárából ez világosan kiderül. Ez az úgynevezett Czuczor-Fogarasiértelmező szótár, amelynek az előkészítésében Vörösmarty Mihály is résztvett. E szótárban olvashatjuk: A Magyar Tudományos Akadémia hivatalosvéleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például azókori nagy nyelvek (és nyomokban a mai európai nyelvek) is a magyarnyelvnek csupán 'leány-nyelvei', vagyis különböző képen romlottváltozatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavánakírója:

„E leány-nyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaivaljobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majdmegcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd összevissza hányvasaját szerveikhez és ízlésükhöz idomítanak anélkül, hogy gyökeiket ésképzőiket épségben hagynák, és alapérteményükről öntudatuk volna.

Dr Drábik János

50

Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, shelyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik.”

Varga Csaba matematika tanár, animációs filmrendező ésnyelvtörténész kutató „Mire lehet büszke a magyar?” című 2006. március7-i írásában írja, hogy a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, maieurópai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt-e népekből a nyelvalkotóiérzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött. Ez anyugat-európaiak látlelete is. Az MTA-nak az 1860-as szótára a megfelelőcímszavakban meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősiidőkben - a latinba, az ógörögbe, a szanszkritba, a németbe és az angolba.Nagy költőnk, Berzsenyi Dániel is kutatta a magyar nyelvet ésmegállapította:

„Kutatásaim nem maradtak haszon nélkül, sőt örömest tapasztaltam,hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja.”

Amikor a Habsburg uralkodóház kezdeményezésére bekövetkezett afordulat, akkor a magyar nyelvészeket és történészeket elbocsátották azMTA vezető tisztségeiből és helyettük németeket hoztak. Több olyan voltközöttük, aki akkor kezdett magyarul tanulni, amikor már a magyar nyelvteljhatalmú nyelvésze volt az MTA-nál. Az egyik közülük Paul Hunsdorfer,mármint magyar tudós, elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor általösszegyűjtött magyar-rovásírásos emlékeket. Sőt, egyes német tudósokmár a 18. században történelem nélküli népnek minősítették amagyarokat.

Bajcsy Zsilinkszky Endre, a börtönben írta „Legrégibb nyelv amagyar” című könyvét. A székely Szabédi Lászlót, miután megjelent a latinés a magyar nyelv mély azonosságát részletesen feltáró 'A magyar nyelvőstörténete' című munkája, az 1970-es években öngyilkosságba kergették.

Komoly nyelvtudósok hozzáfogtak a magyar nyelv megtanulásánakNyugaton is. Ők már tudják, hogy az ősi magyar nyelv az alap-nyelv.

A Magyar Tudományos Akadémiáról közismert, hogy a magyarszabadkőművesség egyik központja. Ezért amíg a szabadkőművesség nemváltoztat a magyar őstörténettel kapcsolatos álláspontján, addig a MagyarTudományos Akadémia is ragaszkodni fog a bukott finnugor elmélethez. Esorok írója nem tudja, de sejtése van arról, hogy miért ez a makacsság aszabadkőművesek részéről. Az bizonyítható, hogy a nemzetközi

Dr Drábik János

51

szabadkőművesség az 1782-es Wilhelmsbadban megtartott konferenciánelkötelezte magát a Frankfurtban működő L'Aurore (hajnal, északi vagysarki fény), francia nyelvű szabadkőműves páholy által kidolgozott, és amár vezető szerephez jutott Rothschild-ház által finanszírozottvilágstratégiának.

A Magyarországon működő szabadkőművesség egyik irányzata is apénzhatalmi elit hálózatának a szolgálatába állott, s feltehetően ma isszoros kapcsolatokat ápol utódszervezetével. Ha pedig ennek az államokfeletti hatalomnak különböző okokból a magyar nemzet felmorzsolása, éskozmopolita tudatú embermasszává átalakítása a célja, akkortermészetesen az a helyes szabadkőműves álláspont, ha ragaszkodik amagyar nép és a magyar nemzet őstörténetének a meghamisításához és afinnugor rokonság egyre halványodó hipotézishez. Hangsúlyozom, ez csakegy feltételezés, de attól még lehet igaz.

Ugyanennek a pénzhatalmi világelitnek és magyarországikozmopolita-szabadkőműves érdekcsoportjainak állt az érdekében az is,hogy az első lehető alkalommal lebontsák a Millenárison az „Álmokálmodói - Világra szóló magyarok” című kiállítást. A cél a magyar nemzetfelmorzsolása, az hogy tűnjön el minden magyar nemzeti öntudattalrendelkező ember a Kárpát-medencéből. Nemzeti kormányunknak ehelyről ajánljuk, hogy minél előbb újra nyissák meg a Millenárison az„Álmok álmodói – Világra szóló magyarok” című kiállítást, és azt soha necsukják be. Legyen nemzeti öntudatunkat erősítő állandó kiállítás, nemzetilétünk egyik emlékhelye, különösen tisztelt nagyjaink panteonja.

Az újkori magyar sorsdráma

A 20. század a magyar nemzet legtragikusabb évszázadánakbizonyult. Az első világháború után az államok feletti világelit feldaraboltaa történelmi Magyarországot, és ezzel kezdetét vette a magyar nemzetnekaz a sorsdrámája, amely ma is tart és lassan a végéhez közeledik. Részeseivagyunk ennek a sorstragédiának szereplőként és tehetetlen-tétlennézőként is. A világot a háttérből irányító szervezett magánhatalom –sorsdrámánk írója és rendezője – még mindig szabadulni akarnemzetünktől. Ennek legfőbb oka, hogy maradék szülőföldünket más

Dr Drábik János

52

célra, másoknak szánja és ezt nem is titkolja. A dráma első felvonása1920. a trianoni békediktátum, amikor egyedül a magyar nemzettelszemben szegték meg a történelmi, az etnikai és az önrendelkezési elvet.Cinikusan kettős mércét alkalmazva darabolták fel a történelmiMagyarországot.

A sorsdráma második felvonása 1945. Ugyanezek az államok felettiérdekcsoportok – most már internacionalista-kommunista lobogó alatt -megsemmisítették a magyar nemzet vezetőrétegét, amelynek még voltérzelmi és tudati kötődése a magyar nemzethez, amely még tudta, hogymi a magyar nemzet szellemisége és mit jelent a magyar államiságszempontjából a Szent Korona tana és értékrendje.

A sorsdráma harmadik felvonása 1956. A magyar nép nem kért azinternacionalista-kommunizmusból, de helyette nem a kozmopolita-globalizmust akarta, hanem saját nemzeti útján szeretett volna járni.Vissza akarta kapni önrendelkezését és azt, hogy munkája eredményével őrendelkezhessen. Teljesítményét, a magyar nemzet vagyonát, serendőrállami erőszakkal, se pénzügyi technikákkal ne vegyék el tőle. 1956-ban a már akkor is együttműködő kommunista és globalistaérdekcsoportok vereségre ítélték a magyar nemzet forradalmát. Hogysoha többé fel ne állhasson, új urai rávették a tömeges agymosásnak kitettlakosságot, hogy állami ösztönzésre orvosi segédlettel megölesse sajátutódait. Nyolc millió abortusszal kivéreztették a maradék Magyarországtörzsmagyarságát. Ezt a veszteséget, amely túltesz minden háborúsveszteségen, alig lehet túlélni, tragikus következményei félelmetesközelségbe hozták azt a nemzethalált, amit költőink megjósoltak.

A negyedik felvonás 1989. A pénzhatalmi világelit felkészítettügynökei és magyarországi kiszolgálói eladósítással, pénzügyi technikákkalelvették a magyar nemzet vagyonát. 2012 július végén tudtuk meg, hogy aszabad-rablásnak bizonyult privatizáció nyomán kivittek az országból 242milliárd dollárt, ahogyan azt Tax Justice Network szakembereimegállapították. Magyarország felső osztálya ma nem Magyarországon él.Van ugyan egy vékony hazai milliárdos réteg, amelyik még velünk él, de azis nagyrészt teljesítmény nélkül szerezte vagyonát. Ma a lakosság 80%-kának nincs vagyona, nincs tőkejövedelme. A magyar nemzet elveszítettevagyonát és annak ellenértékét is elvették tőle. A pénzrendszer a

Dr Drábik János

53

pénzhatalmi világelité, amely rátelepedett a termelőgazdaságra és annakurává vált. Magyarország pénzügyileg-gazdaságilag többé nem amagyaroké, akiknek a többsége bérmunkásként dolgozik az európaiátlagbér egyharmadáért mások tulajdonában és mások hasznára.

Az ötödik felvonás 2004. Magyarország lakosságának nem mondjákmeg, hogy milyen hátrányokkal jár belépni az Európai Unióba. Csakelőnyökről szól a megfizetett tömegtájékoztatás.Intenzív agymosás után a pénzhatalmi világelitet kiszolgáló hazaikozmopolita-komprádor-kollaboráns technokrata-bürokrata réteg belökiMagyarországot ebbe az államok feletti bürokratikus struktúrába, amelyévről évre egyre jobban hasonlít a Szovjetunióhoz.A hazudozás, a mellébeszélés mai is folyik az Európai Uniónak nevezettnyugati Szovjetunióról.Akik folytatják a hazudozást, a magyar nemzet megtévesztését, nem árt haemlékeznek Bibó István figyelmeztetésére:„A politikum területe ugyan nem annyira közvetlenül anyagi jellegű,hogy ott minden hazugság oly közvetlenül és hamar megbosszulnámagát, mint például a műszaki alkotás, vagy a termelés területén,azonban nagyon is központi jelentőségű ahhoz, hogy hazugságai idővelvégzetesekké ne váljanak. Az általánosan elterjedt ellenkező nézettelszemben le kell szögeznünk, hogy a politikában hazudni nem lehet.Pontosabban: lehet itt-ott hazugságokat mondani, de nem lehethazugságra politikai konstrukciókat, politikai programot felépíteni. Akiegyezés további sorsa különös világossággal megmutatja, hogy ahazugság a politikában hogyan bosszulja meg magát.” (Bibó Istvánösszegyűjtött munkái, első kötet 267. oldal, Eltorzult magyar alkat,zsákutcás magyar történelem)

A szervezett magánhatalom által létrehozott birodalomba, azEurópai Unióba a viszonosságot megtagadó, igen hátrányos ésigazságtalan feltételekkel kényszerítették be Magyarországot. 2003-ig8866 milliárd forint kiadásba került Magyarországnak az EU-tagságravaló felkészülés. 2004 óta pedig mintegy a kétszeresét fizetjükBrüsszelnek, mint amennyit pályázatok formájában megkaphatunk.Nemcsak azt az összeget kell számítani, amit be kell fizetni a magyarállamnak Brüsszel kasszájába, hanem azt is, hogy mekkora károkat okoz,

Dr Drábik János

54

hogy az országnak például nincs többé vámbevétele, hogybebetonozódott egy rossz gazdasági szerkezet, hogy Magyarországelvesztette piacait, hogy egyedül a cserearányromlás miatt éventeezermilliárd forint kár éri Magyarországot, s hogy Brüsszel kisajátítottamagának a magyar állam pénzügyi- és gazdasági szuverenitását. Ma márott tartunk, hogy ez az antidemokratikus birodalmi struktúra a monetárisszuverenitás mellett igényt tart a fiskális önrendelkezésre is. Ez aztjelenti, hogy a pénzhatalmi világelit brüsszeli bürokratáinak a hatáskörébekerül az adózási és a költségvetési kérdésekben is a végső szó. A globáliskormányzást bevezető szuperosztály által kiválasztott és hivatalbahelyezett technokrata hivatalnokok a pénzhatalmi világelit megbízásábólgyakorolják a hatalmat. Már csaknem teljesen kivonták magukat az alulróljövő közvetlen demokrácia ellenőrzése alól. Ugyanakkor pedig egyreerőszakosabban lépnek fel azokkal a nemzeti kormányokkal szemben,amelyeknek mégiscsak a választók elé kell állniuk négyévenként, és akiknem mondhatnak le büntetlenül választóik érdekeinek a képviseletéről.

A pénzhatalmi világelit azért hozta létre ezt a Szovjetunió-kettőt,mert így a legkönnyebb és a legolcsóbb megszabadulnia anemzetállamoktól. Ami jót hozott az európai integráció, ahhoz nincsszükség egy államok feletti, túlcentralizált és elbürokratizálódottbirodalomra. A Nemzetállamok Európája – ahol a végső szó ademokratikus felelősséggel tartozó nemzeti kormányok kezében van –hatékonyabban tudná biztosítani Európa népeinek az optimálisegyüttműködését. Az Európai Unió természetellenes képződmény, nemolyan közösség mint a család, vagy a nagyobb család, a nemzet. Az előbbinélkülözhetetlen az élet továbbadásához, a másik nélkülözhetetlen atársadalmi reprodukálódáshoz, a történelmi és kulturális hagyományok, aközösségi lét továbbadásához, és a nemzeti önazonosság megőrzéséhez.Az Európai Unió jelenlegi formájában csak a pénzhatalmi világelit számárafontos és lényegét tekintve egy élősködő, funkciótlan, feleslegesképződmény.

A magyar sorsdrámában szomorú jelentőséghez jutott 2006, az1956-os forradalom ötvenedik évfordulója. A magyarok többsége ekkorértette meg, hogy nincs hová hátrálnia. A nemzetközi pénztőkeszolgálatába szegődött internacionalista-szocialista érdekcsoportok,

Dr Drábik János

55

engedve a pénzvilág zsarolásának, beszüntették a védőhálókéntnélkülözhetetlen szolidaritási rendszerek közpénzből történőfinanszírozását. A közvagyont külföldieknek átengedő és a maga számárais kisajátító érdekcsoportok arra hivatkozva akartak megszabadulni aközfeladatok finanszírozásától, hogy az állami vagyon eltűnt, és most márnincs belőle közcélra fordítható jövedelem. De a magyaroknak sincstőkejövedelmük, hiszen a közvagyon nem az ő magánvagyonuk lett.

Súlyosbította az ország helyzetét az az ideiglenesnek szántAlkotmány, amely semmilyen védelemben nem részesítette a magyarnemzet közös vagyonát, és amely tele volt nem kikényszeríthető - szankciónélküli - csonka szabállyal. A láthatatlan alkotmány értelmezésekéntmindig azt magyarázták bele, ami a pénzhatalmi világelitnek és hazaikiszolgálóiknak kedvezett.

Mi a helyzet most Magyarországon? Ma szakadék választja elegymástól a magyar nemzet érdekeit képviselő keresztény-konzervatívtársadalmat és nemzetrészt a pénzhatalmi világelit szolgálatába szegődött,magát liberálisnak és szocialistának nevező érdekcsoportoktól. A baloldaliértékek eredetileg a társadalmi igazságosságot, a közérdek és a közjószolgálatát, a kizsákmányolás felszámolását, a munkával arányosellenszolgáltatást, a szociális piacgazdaságot, az alul-lévők, a hátrányoshelyzetűek, a vesztesek segítését jelentették. Ezeknek az érdekeknek azérvényesítéséhez azonban valódi közösségre van szükség. Ilyen közösségpedig csak a család és a nemzet.

A Magyarországon magukat ma baloldalinak nevező csoportok nemkapcsolódnak a nemzethez, mert ők ma is nemzetköziségbengondolkodnak, hiszen mindig internacionalisták voltak. Ma ők azok anemzetidegen kozmopolita-globalisták, akik a pénzhatalmi világelit, aszervezett magánhatalom transznacionális érdekcsoportjaihozkapcsolódnak. Ha pedig ez így van, akkor szemben állnak a magyarsággal,vagy legalábbis közömbösen viszonyulnak a magyar nemzethez, mintközösséghez. Aki nem vállalja a magyar nemzet alapvető szükségleteinek,nemzeti érdekeinek és sajátos értékeinek a képviseletét, aki elkülönül amagyar nemzettől, mint primér közösségtől, az a magyar nemzet riválisavagy ellensége. Az egykori kádári nomenklatúra technokratáiból létrejöttballiberális globalisták félnek a magyar nemzettől, mint életerős, jogait

Dr Drábik János

56

védelmezni képes közösségtől. Az az érdekük, hogy gyengítsék, hogyuralmi igényeiket ez a nemzet soha ne veszélyeztethesse.

A balliberális, kozmopolita-globalista érdekcsoportoknak ezért nincsmás választásuk, mint kapcsolódni az egyetlen – nemzetközileg is létező -szervezett entitáshoz, a pénzhatalmi világelithez és a szilárd közösségetalkotó világnép transznacionális hálózataihoz, struktúráihoz. Ez viszont azeredeti baloldali értékek megtagadását jelenti. Ezért a maiMagyarországon nincs baloldali alternatívája a magyar nemzet valódiszükségleteit, érdekeit és értékeit felvállaló keresztény-konzervatívnemzeti politikának. Ma az eredeti baloldali értékeket: a szociálisigazságosságot és szolidaritást, a közérdek és a közjó szolgálatát egyedül anemzeti kormány képviseli.

Az alternatíva csak az lehet, hogy a fennálló renden belül, vagy pedigazzal szembefordulva lehet-e hatékonyabban képviselni a nemzetiérdekeket és értékeket. Csak egy nemzeti és egy még jobb nemzetipolitika között lehet választani, ha a magyar nemzet meg akar maradni. Anemzeti kormány két éve, többek között az alaptörvény elfogadása,hozzásegítette a magyar nemzetet ahhoz, hogy kedvezőbb helyzetbőlfolytathassa a nemzetépítést, a nemzeti tudat helyreállítását, nemzetünkemelkedő pályára helyezését. A Szent Korona szellemiségének ésértékrendjének a helyreállításáig azonban még hosszú az út, de a nemzetikormány elindult a helyes irányban. Ez a második Orbán-kormányhatalmas teljesítménye, amit gyakran orkánná erősödő balliberálisellenszélben kellett kiharcolnia itthon is, külföldön is.

A magyar nemzet felemelkedésének elengedhetetlen feltétele aközpénzrendszer visszaállítása és a pénzügyi szuverenitás visszavétele.Olyan feltételeket kell kialakítani, hogy értékelőállító munkamegkerülésével ne lehessen jövedelemhez jutni. Ne lehessen pénzbőlmég több pénzt előállítani. Át kell vezetni a pénzt az önjáró belterjespénziparból a termelésbe, a munka világába.

Nem elég azonban a pénzrendszer lecserélése. A kamatszedőmagánpénz-monopólium következményeként rendkívül szélsőségestulajdonviszonyok jöttek létre Magyarországon is. Olyan újtulajdonrendszerre van szükség, amelyben minden egyes embernek azegyéni tulajdonában csak az maradhat, amit saját teljesítményével hozott

Dr Drábik János

57

létre. Minden más tulajdon az emberiség közös öröksége és ezért csakköztulajdonban lehet. A természetes személyhez kötött tulajdon nagyságaa tulajdonos teljesítményétől függjön. Minden, ami az emberiség, köztük amagyar nemzet rendelkezésére áll, végső soron a természet ajándéka,vagy az emberiség közös munkájának az eredménye.

Ha a tulajdon szerzését és mértékét az egyéni teljesítményhezkötjük, akkor nem halmozódnának fel egyes személyek és érdekcsoportoktulajdonában túlzottan nagy vagyonok. Mivel a vagyon hatalom, a nagyvagyoni különbségek nagy hatalmi különbségeket is jelentenek. Afölénybe kerülők a náluk lévő hatalommal - a történelem tanúsága szerint- visszaélnek. Ha azonban a vagyon a teljesítményhez kötött, akkor ahatalmi viszonyok is arányosakká válnak. Ebben az esetben az egyének ésa közösségek, köztük a nemzetállamok, már meg tudnák védeni érdekeiketa nagyobb vagyonnal és hatalommal rendelkezők önzésével szemben. Kétegyenlő erős, de különböző irányú és egymásnak feszülő önérdekvektorális eredője ugyanis a másik érdekeit tiszteletben tartó erkölcsösmagatartás. Így lehet önző közösségekből az univerzális erkölcsöt tisztelőközösségeket formálni.

A pénzuralmi világelit nyíltan törekszik a globális kormányzásbevezetésére. Ez a világelit pénzkölcsönzéssel, kamatszedéssel másokmunkájából él. Potenciálisan minden nép az ellenfele. Szemben állnak akeresztényi értékrenddel. Meglévő hatalmi fölényüket abszolúthatalommá akarják átalakítani, hogy hosszú időkre biztosítsák magukszámára a világ feletti uralmat.

Ennek a világelitnek először a keresztényi értékrendet és erkölcsötkellett meggyöngítenie. A kereszténység ugyanis azt hirdette, hogy bárkitartozhat Isten kiválasztott népéhez és Isten népe nem a testi, hanem alelki Izrael. A szegénység, az áldozatvállalás és az aszkézis nem lenézendőtulajdonságok, hanem érdem. A végítélet során a szegények részesülnekjutalomban a gazdagokkal szemben. A szenvedés és az aszkézismegtisztítja az embert és olyan magaslatokra vezetheti, ahol szeretettel ésáldozatvállalással már le tudja küzdeni alacsonyrendű hajlamait. Akereszténység hirdette, hogy oszd meg mással amid van, mert mindenki atestvéred. Ennek az előadásnak nem véletlenül az a címe, hogy szeresdfelebarátodat, mint önmagadat, és csak azt tedd másnak, amit elvársz tőle

Dr Drábik János

58

magadnak is. A kereszténység feltámadást és örök életet ígér, könyörületetés megbocsátást ajánl a gyűlölet és a bosszúállás helyébe. A magyarnemzet is az élet-kultúráját választja a halál-kultúrájával szemben. Anemzeti megmaradást válassza a világuralomra törő globális hatalmi elitkormányzása helyett. Csak így maradhat meg!

A magyar sorsdráma világtörténelmi dráma része. A küzdelem ebbena világdrámában a pusztító világerők és a megmaradásáért küzdő életerőkközött folyik. A halál- és az életkultúrája áll szemben egymással. Ennek asorsdrámának egyszerre vagyunk írói és szereplői. Aki mindenkinektetszeni akar egy háborús helyzetben, az lehetetlenre vállalkozik. Nekem isválasztanom kellett nemzeti elkötelezettségem, személyes barátikapcsolataim és több - más szempontú - lojalitás között. Életem során sokmindent és sok mindenkit megtanultam tisztelni. A tények tiszteletétazonban minden más követelmény fölé kellett helyeznem. A tényekfanatikusa lettem. Tisztában vagyok, hogy csak megközelíthetjük atényeket, a rájuk alapozott igazságot. Amíg azonban nincsenek pontosabbtények, erősebb érvek, addig azokhoz ragaszkodom, amelyeket fáradságosmunkával, lehetőleg minél elfogulatlanabb igazságkereséssel sikerülteddig megismernem.Ha ezek miatt a tények miatt elveszítem barátaimat, azt őszinténsajnálom, de barátságuk helyett a tényeket kellett választanom.Nemzetem iránt elkötelezett magyarként, nem tehettem mást.

Megjelent: Leleplező 2012/3.Elhangzott: 'Drábik János: Mi is lenne az a Magyar Nemzet?', Nyitóbeszéd a Magyarok VIII.Világkongresszusán ~ 2012.08.16