magyar kÉmikusok vegyipari mozaik lapjareal-j.mtak.hu/8514/3/2009_3.pdf · szemelveisz nikolett,...

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA MEGJELENÕ FOLYÓIRATA LXIV. ÉVFOLYAM 2009. MÁRCIUS ÁRA: 700 FT

KKÉÉMMIIAA ÉÉSS MMIINNŐŐSSÉÉGGÜÜGGYY

VVáállooggaattááss aazz MMKKEE rraajjzzppáállyyáázzaattáánnaakk kkééppeeiibbőőll

AA TTÖÖMMÉÉNNYY EELLEEKKTTRROOLLIITT--OOLLDDAATTOOKK VVIILLÁÁGGAA

A TARTALOMBÓL:

40. Kémiai DiákolimpiaEredmények és tanulságok

Mit tesz a gyenge forinta tõzsdei cégekkel?

Vegyipari mozaik Fiatalok, tudomány

és tudományos karrier

Szerkesztõség:KISS TAMÁS felelõs szerkesztõSILBERER VERA mûszaki szerkesztõHORVÁTH IMRE tervezõszerkesztõANDROSITS BEÁTA szerkesztõCHLADEK ISTVÁN szerkesztõGÁL MIKLÓS szerkesztõJANÁKY CSABA szerkesztõKOVÁCS LAJOS szerkesztõLENTE GÁBOR szerkesztõZÉKÁNY ANDRÁS szerkesztõSÜLI ERIKA szerkesztõségi titkár

Szerkesztõbizottság:SZÉPVÖLGYI JÁNOS, a szerkesztõbizottság elnöke, SZEKERES GÁBOR örökös fõszerkesztõ,ANTUS SÁNDOR, BECK MIHÁLY, BIACS PÉTER, BUZÁS ILONA, GÁL MIKLÓS, HANCSÓK JENÕ, HERMECZ ISTVÁN, JANÁKY CSABA, JUHÁSZ JENÕNÉ, KALÁSZ HUBA, KEGLEVICH GYÖRGY, KOVÁCS ATTILA,KÖRTVÉLYESI ZSOLT, KÖRTVÉLYESSY GYULA, LIPTAY GYÖRGY, MIZSEY PÉTER,MÜLLER TIBOR, NEMES ANDRÁS, RÁCZ LÁSZLÓ, SZABÓ ILONA, SZEBÉNYI IMRE, TÖMPE PÉTER,ZÉKÁNY ANDRÁS

Kapják az egyesület tagjai és a megrendelõk

A szerkesztésért felel: KISS TAMÁSSzerkesztõség: 1027 Budapest Fõ u. 68.Tel.: 225-8777, 201-6883, fax: 201-8056E-mail: [email protected]

Kiadja a Magyar Kémikusok EgyesületeFelelõs kiadó: ANDROSlTS BEÁTANyomdai elõkészítés: Planta-2000 Bt.Nyomás és kötés: Mester NyomdaFelelõs vezetõ: ANDERLE LAMBERTTel./fax: 455-5050

Terjeszti a Magyar Kémikusok EgyesületeAz elõfizetési díjak befizethetõk a CIB Bank10700024-24764207-51100005 sz. számlájára „MKL” megjelölésselElõfizetési díj egy évre 8400 FtEgy szám ára: 700 Ft. Külföldön terjeszti a Batthyany Kultur-Press Kft., H-1014 Budapest, Szentháromság tér 6.1251 Budapest, Postafiók 30.Tel./fax: 36-1-201-8891, tel.: 36-1-212-5303

Hirdetések-Anzeigen-Advertisements:SÜLI ERIKA Magyar Kémikusok Egyesülete,1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 201-6883,fax: 201-8056, e-mail: [email protected]

Aktuális számaink tartalma, az összefoglalókés egyesületi híreink honlapunkon(www.mkl.mke.org.hu) olvashatók

Index: 25 541HU ISSN 0025-0163 (nyomtatott)HU ISSN 1588-1199 (online)

MAGYARKÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Kémikusok Egyesületének– a MTESZ tagjának – tudományos ismeretterjesztõ folyóirata és hivatalos lapja

HUNGARIAN CHEMICAL JOURNAL

LXIV. évfolyam, 3. szám, 2009. március

KEDVES OLVASÓK!

A tavasszal meghirdetett rajzpályázat egyik nyertes munkáját, a zalaegerszegiAdy Endre Általános Iskola 10.b osztályos tanulójának, Szirtes BarbaránakMagfúzió címû alkotását láthatják címlapunkon. A pályázat további díja-zottjai: Solymosi Barbara A kémia és én, Egedi Bálint Vegyészek virágoskertje,Szemelveisz Nikolett, Sulyok Dorisz, Tóth Adrienn Az alkimista, GyekickiEmese, Sváb Anna Havaska, Üveges Anna Rebeka, Szendrõdi Henrik Azõrült varázsló, Faludi Beatrix Éva néni boszorkánykonyhája címû alkotásai.

A részletes eredményeket lapunk 98. oldalán olvashatják. A nyerteseknek az elismerõ oklevele-ket és a díjakat postán juttatjuk el. Alkotásaikat pedig az év folyamán viszontláthatják lapunkhasábjain. Gratulálunk sikerükhöz!

Elismerésünk azonban nem csak a nyerteseknek, hanem mind a száz résztvevõnek szól. Nemfeledkezünk meg kémia- és rajztanáraik buzdító, versenyre felhívó hatásának fontosságárólsem. Kiemelkedõen mozgósították tanulóikat például a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimná-zium, a debreceni Irinyi János Gimnázium és Szakközépiskola, a budapesti Pannónia Általá-nos Iskola tanárai, ahonnan nagy számban kaptunk igen szép, elgondolkodtató rajzokat. Az õlelkesedésük nagyban hozzájárult a pályázat sikeréhez. Köszönjük!

A pályázati felhívás szerint a beérkezett mûvek közül tíz alkotást egy társadalmi zsûri (tag-jai Krámli Györgyné rajztanár, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged, GajdánéSchrantz Krisztina egyetemi adjunktus, Kiss Tamás egyetemi tanár és az SZTE Szervetlen ésAnalitikai Kémiai Tanszékének munkatársai) választott ki, kettõt pedig az MKE honlapján ke-resztül tartott szavazás alapján a közönség szavazatai juttattak a legjobbak közzé. Ez a két ver-senyzõ: Szemelveisz Nikolett és Üveges Anna Rebeka. A közönségszavazás eredménye az elsõ,nyers eredményekhez képest változott. Felhívtuk a szavazók figyelmét, hogy a számítógépekrõlbeérkezõ szavazatok idejét rendszerünk automatikusan rögzíti, így ki tudjuk és ki is foguk szûr-ni, ha valaki egy gép mellé odaülve ismételt szavazatokat ad le. Ezért az ugyanazon géprõl ér-kezõ szavazatoknál a legalább 1 perces idõközökkel érkezõ szavazatokat vettük csak figyelembe.Ez néhány esetben megváltoztatta a közönségszavazati sorrendet és a fent megadott eredménytadta. Gondoljuk, olvasóink, a pályázat résztvevõi, de legalábbis döntõ többségük egyetért eljá-rásunkkal.

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy sajnos szakmai hiba miatt mûvet kellett kizárni a pályázat-ból. Ahogy egyik figyelmes olvasónk írta: „A mûvész szabadsága nem terjedhet odáig, hogy az aszakmai hitelesség rovására menjen. Még akkor sem, ha a rajz nagyon ötletes.” Sajnáljuk.

A verseny mindannyiunk legnagyobb örömére sikeresen befejezõdött. Ismételten gratulá-lunk minden közvetlen és közvetett résztvevõnek! Fellélegezhetünk. Ez jó mulatság volt!

2009. március

TARTALOM

Címlap:A rajzpályázategyik díjazottképe,Szirtes Barbaramunkája

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY

Sipos Pál: A tömény elektrolitoldatok sajátos világáról 66Veress Gábor: A kémia és a minõségügy kapcsolata (Elsõ rész) 71Evva Ferenc: A biokémiai információ hierarchiája 77

KÉMIA ÉS OKTATÁS

Nagy Attila: 40. Kémiai Diákolimpia (IChO), Budapest.Eredmények és tanulságok 83

VEGYÉSZLELETEK

Lente Gábor rovata 88

EGYESÜLETI ÉLET 90A HÓNAP HÍREI 93

Kiss Tamása zsûri elnöke

66 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Bevezetés

Az oldatkémiában az oldószer mennyisé-ge általában jelentõsen meghaladja az ol-dott anyagét, a hétköznapi gyakorlatbanhasznált „híg oldatok” esetében a kettõaránya (akár a tömegeket, akár az anyag-mennyiségeket összevetve) általában többszáz, illetve több ezer is lehet. Azokat azoldatokat vagyunk hajlamosak „tömény”oldatoknak nevezni, amelyekre nézve afenti arányszám már „nem túl nagy”. A„nem túl nagy” kifejezés pontos mennyi-ségi jelentéssel nem ruházható fel, így az-tán a „tömény oldat” szóösszetétel a kü-lönbözõ szövegkörnyezetekben különbö-zõ jelentéstartalommal bír. A mindenna-pos kémiai laboratóriumi gyakorlatbantöbbnyire néhány tömegszázalékos vizesoldatokkal dolgozunk. Az analitikai ké-miai gyakorlatban a „tömény” törzsolda-tok koncentrációja többnyire néhány ti-zed (de legföljebb 1–2) M. A spektroszkó-pusok „tömény” sztenderd törzsoldataiáltalában 1000 ppm-esek. A biológusokmár a 0,15 M koncentrációjú (fiziológiás)NaCl-oldatokat is „tömény” oldatnakszokták nevezni, hiszen ezekben a kony-hasó moláris koncentrációja a többi reak-tánsénak sokszorosa.

Az alábbiakban ezeknél jóval nagyobbkoncentrációjú, több mólos vizes olda-tokról lesz szó. Az ilyen oldatokban jelenlévõ, hidrátburkuktól részlegesen vagyteljesen megfosztott ionok kémiai reakti-vitása jelentõsen meghaladhatja a híg ol-datokban jelenlévõkét, ugyanakkor az ol-datok nagy viszkozitása miatt mozgé-konyságuk lecsökken. Kis túlzással (és eztaz alábbiakban néhány példával is igye-kezni fogok alátámasztani) a koncentráltelektrolitoldatok számos tulajdonságuk-ban inkább olvadékokra, mint vizes olda-tokra hasonlítanak.

A tömény vizes elektrolitoldatok gya-korlati/technikai jelentõsége számottevõ.

A hidrometallurgiai alkalmazások mellett(timföldgyártás, nemesfémgyártás, szí-nesfémek elõállítása stb.) a legnyilvánva-lóbb példát a Föld felszínének kb. 2/3-átborító tengerek és óceánok sós vize szol-gáltatja, amelyben az 1:1 összetételû elekt-rolitok összkoncentrációja közel 0,6 M. AFöld mélyében nagy nyomáson lejátszó-dó hidrotermális folyamatokban szinténfontos szerepet játszanak a magas hõ-mérsékletû koncentrált vizes oldatok.

Elektrolitok oldhatósága vízben

Köztudott, hogy számos elektrolitból né-hány tized mólosnál jóval töményebb vi-zes oldat is készíthetõ. Nagyon sok szer-vetlen vegyület (elsõsorban alkálifém-hidroxidok, illetve halogenidek) oldékony-sága még szobahõmérsékleten is több Mvízben. Az 1. táblázatban néhány rend-kívüli oldhatóságú vegyületet mutatunk

be (rögtön meg is jegyezve, hogy termé-szetesen elõfordulhat, hogy léteznek mégaz itt bemutatottakat is meghaladó old-hatóságú vegyületek, és ezúton kérem atisztelt Olvasót, ha tudomása van ilyen-rõl, tudassa velem). A táblázat alapjánlátható, hogy pl. CsOH-ból közel 15 M(~70 m/m%) moláris koncentrációjú vi-zes oldat is elõállítható, amelyben az ol-dószer anyagmennyisége alig több mint aduplája a szilárd CsOH .H2O víztartalmá-nak. Szobahõmérsékleten tömegszáza-lék-skálán a CsOOCCH3, a molalitásokközött az NH4NO2 a „csúcstartó”. Sajnos,a koncentrációk moláris skálán történõösszehasonlítása (a megfelelõ sûrûség-adatok hiánya miatt) az összes bemutatottvegyületre nem lehetséges.

Az 1. táblázat adatai szobahõmérsék-letre vonatkoznak, és a hõmérséklet nö-velésével jelentõs oldhatóságváltozások(többnyire növekedés) következnek be,


Sipos Pál Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék | [email protected]

A tömény elektrolitoldatoksajátos világáról

ElektrolitOldhatóság

Megjegyzésm/m% mol·kg –1 nH2O/nelektrolit

NH4NO3 68,2 26,5 2,08NH4OOCCH3 73,0 55,7 1,00NH4NO2 68,7 64,0 0,87LiBr 64,8 23,9 2,31LiClO3 81,9 50,2 1,10LiNO2 50,9 19,6 2,84NaClO4 67,8 17,2 3,22NaOH 53,2 28,4 1,95 c = 20,2 M CsOOCCH3 91,3 54,7 1,01CsOH 76,6 21,8 2,34 c = 14,4 M RbF 75,1 28,8 1,92RbOOCCH3 89,3 57,8 0,96KNO2 75,8 36,7 1,51KOH 52,0 19,4 2,87 c = 14,2 M CaCl2 77,6 31,2 1,80 t = 260 oC Ca(ClO3)2 66,1 7,89 7,03Sr(ClO4)2 75,6 10,8 5,14

1. táblázat. Néhány egyszerű elektrolit oldhatósága vízben 25 °C-on [1]

LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. MÁRCIUS 67

így a „rekordlista” is jelentõsen változhat.Különösen jelentõs lehet az oldhatóságváltozása néhány alkáliföldfém-vegyületesetében: pl. a 25 °C-on telített CaCl2-oldatkoncentrációja 9,75 mol · kg–1, a 260 °C-ontelítetté több mint háromszor ennyi, ami-nek a hidrotermális folyamatokban vannyilvánvaló jelentõsége.

A tömény oldatok „zsúfoltságának” néhány következménye

A tömény oldatokban az oldószer és azoldott anyag anyagmennyisége már egy-mással összemérhetõ, és az 1. táblázatadatai alapján elektrolitok telített oldatai-ban az egy oldott molekulára jutó oldó-szermolekulák száma jelentõsen kisebblehet, mint az elektrolitokat alkotó ionokhidratációs száma. Ennek megfelelõenezekben az oldatokban az ionok hidratá-ciója gyakran nem teljes (emiatt szokásezeket a rendszereket ,,vízhiányos” rend-szereknek is nevezni). A részleges hidra-táció, valamint sztérikus okok miatt azoldott anyag ionjai szükségszerûen lép-nek egymással kölcsönhatásba. Az, hogyezek a kölcsönhatások (amelyek pl. kü-lönbözõ ionpárok létrejöttét is eredmé-nyezik) mennyire nem az ionok „szabadakaratából”, hanem a körülmények kény-szerének hatására jönnek létre, egy vi-szonylag egyszerû számítás segítségévelszemléltethetõ. Az oldott anyag egy ionjaszámára rendelkezésre álló oldattérfogatnyilván függ az oldat koncentrációjától:minél töményebb egy oldat, egy ion szá-mára annál kisebb hely áll rendelkezésre.Az egyszerûség kedvéért tekintsünk mostel az oldószer molekuláinak saját térigé-nyétõl, és képzeljük el, hogy minden ol-datbeli ion egy, a számára kijelölt kockaközéppontjában helyezkedik el. Egy 1:1elektrolit esetére az ilyen egységkockaélének (ami az oldott állapotban lévõ,egymással szomszédos ionok geometriaiközéppontjai átlagos d távolságának ismegfelel) az oldat koncentrációjától való(c–1/3-nal arányos) függését az 1. ábrávalszemléltjük. Az egységkocka d éle a tö-mény oldatok világában még „hígnak”számító körülmények között eléggé távolvan az egyszerû hidratálatlan ionok át-mérõjének tartományától.

Ha viszont d megegyezik az oldatbeliionok átmérõjének átlagával, akkor azok-nak közvetlenül érinteniük kellene egy-mást. Ha tehát veszünk egy telített NaCl-oldatot (ami szobahõmérsékleten közel 6 Mkoncentrációjú), akkor abban d a Cl–-

(dion = 3,68 Å = 0,368 nm) és a (hidratá-latlan) Na+-ionok (dion = 2,04 Å = 0,204nm) szükségletének átlagánál jóval na-gyobb, 5,2 Å körüli érték. Az oldószer:oldott anyag mólaránya 9,2, viszonylag(vagy mondjuk inkább így: a körülmé-nyekhez képest) bõségesen rendelkezésreáll tehát a hidratációhoz víz. Ilyen kon-centrációviszonyok között például a kon-takt ionpárok kialakulása kevésbé való-színû, elsõsorban különbözõ oldószer-szeparált ionpárok képzõdése várható.

Most nézzünk meg a sokkal „zsúfol-tabb” rendszert, egy 20 M koncentrációjúNaOH-oldatot. Ebben minden oldott ionszámára egy 3,47 Å élû kocka jelölhetõ ki.Ebben az oldatban a hidrátburkuktólszinte teljesen megfosztott Na+-ionokmindegyikére átlagosan 2 vízmolekula ésegy OH– jut. Ha csak a Na+-ionokat vesz-szük figyelembe, a geometriai közép-pontjaik közötti átlagos távolság 4,36 Å.Ha figyelembe vesszük a Na+ ionsugarát(1,02), akkor statisztikus átlagban a tá-volság két szomszédos Na+-ion „felszíne”között 2,32 Å. Ez kisebb, mint egy vízmo-lekula átmérõje (2,96 Å). Ez térben csakúgy rendezhetõ el, ha nagyszámú oldó-szermolekula nem csupán egy Na+-ionhoztartozik, hanem hídként szerepel a Na+-ionok között, vagyis Na+–H2O–Na+ ésNa+–OH––Na+ ionhármasok is kialakul-nak. Vegyük észre, hogy ilyen nagy kon-centrációknál ezekben az „asszociátu-mokban” azonos töltésû (tehát egymást

elektrosztatikusan taszító) ionok kény-szerülnek térben közel elhelyezkedni egy-máshoz.

A „zsúfolt” oldatokban létrejövõkölcsönhatások típusai

A „zsúfolt” oldatokban az elektrolitot al-kotó ionok kölcsönhatásait a következõ-képpen csoportosíthatjuk (a tárgyalástolyan rendszerekre korlátozzuk, ame-lyekben az elektrolit anionja és kationjaközött nincs számottevõ donor-akceptorkölcsönhatás).

Ionpárképzõdés. A vizes oldatokbankialakuló, ellentétes töltésû ionok rész-vételével képzõdõ különbözõ ionpároklehetséges szerkezeteit a 2. ábrán mutat-juk be.

A kialakuló ionpárok típusa elsõsor-ban a rendelkezésre álló víz mennyiségé-tõl és a kation hidratációjának mértékétõlfügg. Nyilvánvalóan a víz koncentrációjá-nak csökkenésével a kontakt ionpárokképzõdésének valószínûsége nõ, és zérusvízkoncentrációnál az olvadékoknál meg-valósulóhoz hasonló állapothoz jutnánk.Kimutatható (pl. Raman-spektroszkópiaimérésekkel), hogy a kevésbé hidratálódó(nagyméretû) alkálifémionok (pl. Cs+)ugyanolyan koncentrációknál nagyobbmértékben képeznek kontakt ionpárokat,mint például a jól hidratálódó Na+-ionok.Dielektromos relaxációs mérések alapjánkimutatták azt is, hogy a különbözõ tetra-alkil-ammónium-ionok halogenidsójai-ban (pl. a (C2H5)4NCl-ben) szintén jelen-tõs mértékû a kontakt ionpárok képzõ-dése.

Említésre méltó jelenség, hogy az ion-párok képzõdési állandója a tapasztalatokszerint az esetek döntõ többségében je-lentõsen nõ a hõmérséklettel. Például aNaOH0-ionpár képzõdési állandója többmint tízszeresére nõ (0,5 M–1-rõl 6 M–1-re), ha a hõmérsékletet 50 °C-ról 250 °C-ra emeljük. A jelenség hátterében a hõ-mérséklettel „lazuló” hidratáció áll, ami-nek eredményeként a nagyobb stabilitásúkontakt ionpárok kialakulása kedvezmé-nyezetté válik.


1. ábra. Egy 1:1 összetételű elektrolitoldatában az ionok geometriai középpont-jai közötti átlagos távolság az oldat koncentrációjának függvényében és néhány ion, illetve molekula átmérője

d (

ang

strö

m)

15

10

5

0

Na(H2O)6+

H2O, OH–Cl–Na+

c (M)

0 5 10 15 20

2. ábra. Különböző ionpárok szerkezete: a) kontakt ionpár; b) oldószerszeparált ionpár;c) kétszeresen oldószerszeparált ionpár

a) b) c)


A fent elmondottak alapján a 100%-osdisszociációfokúnak (α) feltételezett „erõselektrolit” elképzelés is valamelyest fino-mításra szorul. Olyan erõs elektrolitok vi-zes oldataiban, mint amilyen a NaOH(a NaOH0-ionpár képzõdési állandójátK = 0,3 M–1-nek véve szobahõmérsékleten[2]), az ionpárképzõdés 0,1 M koncentrá-cióknál még alig észlelhetõ (α = 9,3%),de 1 M koncentrációnál már jelentõs (α =80,5%).

Di-, oligo- vagy polimerizáció. A vízhiá-nyos rendszerekben az azonos töltésû ré-szecskék is képezhetnek asszociátumo-kat. Érdekes példa erre a koncentrált alu-minátoldatokban megfigyelt dimer részecs-ke, amelynek képzõdésére leginkább azalábbi reakcióegyenletet fogadják el:

2 Al(OH)4– (HO)3Al–O–Al(OH)3

2– ++ H2O.

A folyamat tulajdonképpen egy belsõszférás dehidratáció, amit dimerizálódáskövet (3/a ábra). A Moolenaar és mtsai.által közzétett hozzárendelés [3] a nagykoncentrációjú aluminátlúgok és aK2[Al2O(OH)6]-kristály Raman- és IR-spektrumainak feltûnõ hasonlóságán ala-pult, utóbbiban egykristály-röntgendif-frakciós mérésekkel (HO)3Al–O–Al(OH)3

2–

dimer egységeket azonosítottak. (Kimu-tathatóan ez a hasonlóság lehet véletlenegybeesés is.) További érdekes megfigye-lés Gale és mtsai. nevéhez fûzõdik [4],kvantummechanikai számításaik ugyan-is azt látszanak igazolni, hogy az(OH)3Al(OH)2Al(OH)3

2– dihidroxihidas di-mer (3/b ábra) az oxohidas dimerhezképest energetikailag kedvezményezett.A Gale által javasolt forgatókönyv annyi-ban tér el a Moolenaar-félétõl, hogy elõb-

bi esetben a dehidratálódás külsõ szférás,valamint ötszörösen koordinált Al(III)jelenlétét posztulálja. Az ötös koordináci-ós számú Al(III) képzõdését 27Al-NMR-mérések nem támasztják alá, és az egyébrendelkezésre álló kísérleti adatok (oldat-röntgenszórás, EXAFS és dielektromosrelaxációs spektroszkópia) alapján is aMoolenaar-féle dimer képzõdése látszikvalószínûbbnek. Meg kell említeni, hogyhasonlóan erõsen lúgos körülmények kö-zött bór-, gallium- és vas(III)-tartalmúoldatokban az alumíniuméhoz hasonlódimer hidroxokomplex oldatbeli képzõ-dését nem sikerült kimutatni.

H-hidas és elektrosztatikus erõkkel ösz-szetartott hálózatok kialakulása. A tö-mény oldatokban fellépõ kölcsönhatásokhosszú távú, molekuláris szintû rende-zettségre is vezethetnek. Jól példázza ezt atiszta, hipotetikus „NaAl(OH)4”-oldatokviszkozitásával kapcsolatban tett alábbimegfigyelés. Az állandó ionerõsségû alu-minát-oldatsorozatok viszkozitásaiból100 mol% Al(OH)4

–-tartalomra extrapo-lálva kiszámított η vs. [Na+]T függvénylefutása az egyszerû elektrolitok esetébenkapott görbékhez hasonló (4. ábra), deértékei szokatlanul nagyok: például azazonos koncentrációjú (még szobahõ-mérsékleten is közismerten igen viszkó-zus!) NaOH-oldaténak többszöröse. Megkell jegyezni, hogy Na-aluminát-oldatok-ban diszkrét polimer részecskék képzõ-dését, amelyek nyilván jelentõs viszko-zitásnövekedést okoznának, irodalmi ada-tok nem támasztják alá. Így a megfigyeltszokatlanul nagy viszkozitásokért felte-hetõen kiterjedt, H-hidakkal és/vagyelektrosztatikus kölcsönhatásokkal ösz-szetartott laza asszociátumok felelõsek,amelyek lehetséges képzõdését az alu-

minátoldatok transzportfolyamatainakértelmezésére a szakirodalomban mártöbben is felvetették [5–6].

A tömény elektrolitoldatok néhány alkalmazása

A termodinamikai kísérletek végrehajtá-sa során az egyik legfontosabb szabály,hogy a méréseket állandó ionerõsségenkell végrehajtani, ezzel próbáljuk azt elér-ni, hogy a reakcióban részt vevõ kompo-nensek aktivitási koefficiense a mérés so-rán ne változzon. Az állandó ionerõsségetbiztosító, igen nagy koncentrációban je-len lévõ „háttér elektrolit” megfelelõmegválasztására és jellemzésére azonbannagy figyelmet kell fordítani és a kísérlet-tervezés során mind a kation, mind azanion fizikai kémia tulajdonságait figye-lembe kell venni.

A két legegyszerûbb és megfelelõ tisz-taságban a legkönnyebben hozzáférhetõháttérelektrolit a KCl és a NaCl, mindket-tõt kiterjedten használják bioszervetlenkémiai kutatások során. A Na+-ionok in-kább hajlamosak koordinációs kémiaimellékreakciókra, mint a K+-ionok (pl. aKOH0-ionpár képzõdése 4 M-nál nem


3. ábra. Dimer aluminátkomplexek feltételezett szerkezete: a) a Moolenaar és mtsai. által javasolt oxohidas dimer [3]; b) a Gale és mtsai. által javasolt dihidroxihidas dimer [4]

a) b)

1,800 A°

1,858 A°

0,966 A°

0,966 A°

0,966 A°

0,9

62

A °

1,876 A°

1,817 A °

1,806 A°

2,219 A°0,771 A°

1,79

9 A °

2,411 A°

120,5°

99,4°

100,2°

101,8°104,7°

75,3°

94,9°

87,5°119,1°

98,2°

103,8°

108,3°102,6°

113,6°

107,5°

101,4°

1,746 A°

0,966 A °

1,811 A °0,966 A °

0 2 4 6

η(c

P)

12

10

8

6

4

2

0

I(m) (m)

4. ábra. NaOH- és hipotetikus „NaAl(OH)4”-oldatok viszkozitása 25 oC-on [5]

NaOH

,,NaAl(OH)4”


nagyobb koncentrációjú KOH/KCl-ke-verékekben nem mutatható ki). Érdekesmegemlíteni, hogy ebbõl a szempontbóla K+- és a hasonló (de jóval drágább) Cs+-tartalmú rendszerek viselkedése közöttelhanyagolható a különbség. Háttér-elektrolitok szempontjából az egyetlenelõnye a CsCl-nek a KCl-hez képest azelõbbi jelentõsen nagyobb oldhatósága.A koordinációs kémiai szempontból legin-kább „ártalmatlan” kationok a tetra-alkil-ammónium-ionok, ezek halogenidjei álta-lában igen jól oldódnak vízben. Nagy hát-rányuk, hogy az elõállítás során felhasz-nált aminvegyületek nyomokban gyakranvisszamaradnak a szilárd mintában, ami(különösen nagyobb háttérelektrolit-kon-centrációknál) jelentõs problémákat okoz-hat (pl. mérgezik a platinázott Pt-elektró-dot), ezért használat elõtt feltétlenül át kellezeket kristályosítani.

Az anion oldaláról közelítve, leggyak-rabban kloridsókat alkalmaznak hát-térelektrolitként, jóllehet, oldhatóságukalapján jodidok, illetve bromidok is szóbajöhetnek erre a célra (bár a I–-ion köny-nyû oxidálhatósága miatt ez gyakran okoztechnikai gondokat). A hajlam a redo-xireakciókban való részvételre (valaminta jelentõs UV-elnyelés) a NO3

–-tartalmúháttérelektrolitok potenciális hátránya.„Inertség” szempontjából a legideálisabbanionok a ClO4

–- és a CF3SO3–- (triflát-)

ionok, ezek Na-sóinak oldhatósága éshõstabilitása is elegendõen nagy, gondotokozhat viszont a perklorátsókban szük-ségszerûen jelen lévõ Cl–-szennyezõdéshatása, ami még azok nyomnyi mennyi-ségû koncentrációinál is zavaró lehet.

A tömény vizes elektrolitoldatokkalfoglalkozó kutatónak számos technikaijellegû kihívással is meg kell küzdenie.Külön gondot jelent például a töményelektrolitoldatok tárolása, hiszen vízhiá-nyos jellegük miatt higroszkóposak. Emel-lett agresszív, korrozív természetük miatta mérõmûszereket tönkretehetik, ezértszámos kísérleti módszer nem, vagy csakmegfelelõ technikai módosítások után al-kalmazható e rendszerek tanulmányozá-sára.

Az oldott anyag viszonylagos nagy tö-mege miatt például a kémiai laboratóriu-mi gyakorlatban használt tömény törzs-oldatokban feldúsulnak a komponensek-kel bevitt szennyezõdések. Így aztán, hatiszta (szennyezõdésektõl gyakorlatilagmentes) törzsoldatot kívánunk elõállíta-ni, akkor vagy nagy tisztaságú (ezért drá-ga) alapanyagokból kell kiindulni, vagyköltséges és hosszadalmas eljárásokkal a

felhalmozott szennyezõdésektõl meg kella törzsoldatokat tisztítani.

Azt, hogy az oldatba bevitt szennyezõ-dések helyenként mennyire tévútra ve-zethetik a kutatókat, a következõ, szinténaz aluminátoldatok tárgykörébõl vett pél-dával szeretném bemutatni. A szakiroda-lomban majd’ két tucatra tehetõ azonközlemények száma, amelyekben alu-minátoldatok (NaOH/Al(OH)3/H2O ele-gyek) UV-spektruma alapján vontak le azoldatokban jelen lévõ aluminiumtar-talmú hidroxokomplexek összetételérevonatkozó oldatspeciációs következteté-seket [7,8]. Az UV-elnyelések alapjánAl(H2O)6

3+, Al(OH)4(H2O)2–, Al(OH)6

3–,valamint különbözõ di-, oligo- és polimeraluminátkomplexek stb. képzõdését is ja-vasolták és azok lassú egymásba alakulá-sával értelmezték a spektrumok idõbeliváltozását. Ezek a következtetések azon-ban helytelennek bizonyultak, mert azaluminátoldatok UV-spektruma és az ol-datkészítéshez használt alapanyagok tisz-tasága között (amint ezt az 5. ábra isszemlélteti) egyértelmû összefüggés állfenn, vagyis a spektrum nem az aluminát-ion(ok)tól származik [9]. A spektrumegyrészrõl a NaOH-oldat saját elnyelésé-bõl adódik (ez λ ≤ 230 nm hullámhosz-szaknál válik igazán jelentõssé), valamintaz oldatban található, feltehetõen az alu-míniumfémmel bevitt UV-aktív szennye-zõdéseknek tulajdonítható. A szennyezõ-dések közül bizonyíthatóan legjelentõ-sebb a vas és a vanádium hozzájárulása aspektrumhoz. A vas Mössbauer-spektrosz-kópiai megfigyelések alapján állás közbenelemi vasat, Fe(II)-t és Fe(III)-t tartalma-zó keverék formájában válik ki az oldatból(ez magyarázza pl. az UV-spektrumokidõbeli változását), mM alatti Fe(III)-koncentrációt „hagyva hátra” az oldat-fázisban. A VO4

3–-ra ε270nm = 13 000dm3 · mol–1 · cm–1, ami alapján a vanadát-ion már néhány µM koncentrációjú olda-taiban is jól mérhetõ fényelnyelést okoz.

Ha nem áll rendelkezésre megfelelõ tisz-taságú szilárd alapanyag, elkerülhetetlenvagy az oldatkészítéshez használt szilárdsó, vagy az elkészített törzsoldat tisztítása.

A szilárd alapanyag tisztításának leg-kézenfekvõbb módja az átkristályosítás,de ez gyakran nagy veszteségekkel jár,ezért (különösen drága alapanyagok ese-tében) nem tanácsos alkalmazni. A kü-lönbözõ szennyezõdések oldatból történõeltávolításának számos módja ismert.Koncentrált lúgoldatokból pl. Mg(OH)2-dal való adszorpcióval eltávolíthatóak azátmenetifém nyomok.

A karbonátion, ami a kereskedelmiforgalomban beszerezhetõ alkálifém-hid-roxidok leggyakoribb szennyezõje, nem-csak a pH-potenciometriás méréseket,hanem a vizuális sav-bázis indikátorokmûködését is zavarja, emellett számosfémionnal stabilis komplexet képez. Pon-tosabb mérések kivitelezéséhez a lúg mé-rõoldatok karbonáttartalmát minimali-zálni kell. A technológiai folyamatokbanhasznált lúgoldatok az atmoszférikus CO2hatására szintén elkarbonátosodnak, en-nek a folyamatnak a „visszafordítása” azipari méretekben használt ún. „kauszti-cizálás”, ami lényegében CaO-s kezeléssela karbonátionok CaCO3-csapadék formá-jában történõ kicsapása. Az alkálifém-hidroxid-oldatok karbonátmentesítésemind az analitikai kémia, mind a kémiaitechnológia régóta ismert, a változó ko-rokkal változó technikai színvonalon ke-zelt, illetve megoldott problémája.

Laboratóriumi körülmények között aszilárd NaOH és KOH a felületi karbonát-réteg lemosásával karbonátmentesíthetõ,a technika azonban (amellett, hogy nemkis kézügyességet igényel) jelentõs lúg-veszteséggel jár. További ritkábban hasz-nált, de speciális alkalmazások esetébenszóba jöhetõ lehetõségek a megfelelõ fém-amalgámok bontása, anioncsere vagy avízbõl történõ átkristályosítás.

A két leggyakrabban alkalmazott mód-szer a karbonátsó kisózásán, illetve alká-liföldfém-karbonát formájában történõkicsapásán alapul.

Az elsõ, gyakorta Sörensen-módszer-ként emlegetett (csak NaOH-ra alkalmaz-ható) eljárás lényege, hogy közel telített


250 300λλ/nm

2

1

5. ábra. Különböző tisztasági fokú fém Al-ból készített aluminátoldatok ([NaOH]T = 6 M; [Al(III)]T = 1 M) UV-spekt-ruma: A 99,0%; B 99,5%; C technikai; D 99,9%; E 99,999%; alsó kihúzott vonalAl(III)-mentes NaOH [9]

Ab

sorb

ance


(50 m/m%-os) NaOH-oldatból szobahõ-mérsékleten a Na2CO3 kvantitatívan kisó-zódik és egy része kiülepszik, egy része pe-dig felemelkedik az oldat felszínére. Az ol-dat tisztájából kiforralt desztillált vízzelgyakorlatilag karbonátmentes lúgoldatkészíthetõ. A Sörensen-módszerrel elõál-lított lúgoldatok gyakran az oldhatóságalapján vártnál jóval több Na2CO3-ot tar-talmaznak, feltehetõen azért, mert néha atörzsoldat kivételekor az oldat tisztája be-szennyezõdik az oldat tetején úszó szilárdNa2CO3-tal. Ez a probléma megoldható atömény törzsoldatok szûrésével, amit egynemrégiben kifejlesztett, a kereskedel-mi forgalomban is beszerezhetõ, lúgállómembránszûrõbetéttel lehet megvalósíta-ni, ami egy szintén lúgálló (poliszulfonát-ból készült) vákuum-szûrõegységbe épít-hetõ be.

A második módszer az alkáliföldfém-karbonátok rossz oldhatóságán alapul, ésgyakran Kolthoff nevéhez kapcsolják (téve-sen: Winkler Lajos ugyanis a módszert már1906-ban, 16 évvel megelõzve Kolthoffot,magyar nyelven leírta a Gyógyszerész címûfolyóiratban, amit 1909-ben a III. MagyarGyógyszerkönyvben is publikáltak). Azirodalomban elsõsorban az ipari méretek-ben is használt Ca2+-os kezelést dolgoztákki részletesebben, de beszámolnak Mg2+

és Ba2+ alkalmazásáról is. Mindegyik eset-ben felhívják a figyelmet az alkáliföld-fémionok bizonyos körülmények közöttnem elhanyagolható beoldódására.

10 M-nál kisebb koncentrációjú NaOH-oldatok karbonátmentesítéséhez hatéko-

nyan használható a Winkler által javasoltkiégetett, tiszta, szilárd CaO (a Na2CO3oldhatósága 8 M NaOH-koncentrációkalatt válik jelentõssé). Egy 8 M körüli kon-centrációjú oldat 1 literének karbonát-mentesítéséhez kb. 20 g CaO-ra van szük-ség. A tisztítani kívánt oldatot intenzívenkevertetve, majd az oldat tisztáját azelõbb leírt membránszûrõ segítségévelmegszûrve, az oldat karbonáttartalma< 0,05 mol% (azaz gyakorlatilag a karbo-nátion potenciometriás kimutathatóságihatára alatti érték).

Szobahõmérsékleten közel telített KOH-(~14,4 M) és LiOH- (~ 4,8 M) oldatokCaO-os kezeléssel szintén karbonát-mentesíthetõek, mindkét oldatban < 0,1mol% megmaradó karbonátkoncentrá-cióval. A kereskedelmi forgalomban be-szerezhetõ szilárd CsOH . H2O-minták kar-bonátmentesítés elõtt akár 15 m/m%Cs2CO3-ot is tartalmazhatnak, vagyis egyilyen mintából készített, szobahõmérsék-leten közel telített CsOH-oldatban a kar-bonátionok koncentrációja közel 1 M.Nagy mennyiségû karbonát eltávolításáraa Sörensen-módszer nem alkalmas (aCsOH oldhatósága ui. vízben kisebb,mint a Cs2CO3-é) és a Winkler-féle CaO-os kezeléssel szintén nem csökkenthetõjelentõs mértékben a karbonáttartalom.Itt a tapasztalatok szerint az egyedülisikeres eljárást Ba(OH)2 alkalmazása je-lenti.

IRODALOM[1] A. Seidel, Solubilities of Inorganic and Metallor-

ganic Compounds, D. van Nostrand, New York, 1940.

[2] P. Sipos, M. Schibeci, G. Peintler, P. M. May, G. T. Hef-ter, J. Chem. Soc., Dalton Trans. (2006) 1858.

[3] R. J. Moolenaar, J. C. Evans, L. D. McKeever, J. Phys.Chem. (1970) 74, 3629.

[4] J. D. Gale, A. L. Rohl, H. R. Watling, G. M. Parkinson,J. Phys. Chem. B (1998) 102, 10 372.

[5] P. Sipos, A. Stanley, G. T. Hefter, P. M. May, J. Chem.Eng. Data (2001) 46, 657.

[6] Á. Buvári-Barcza, M. Rózsahegyi, L. Barcza, J. Ma-ter. Chem. (1998) 451.

[7] N. Y. Chen, M. X. Liu, Y. L. Cao, B. Tang, M. Hong,Sci. China (B) (1993) 36, 32.

[8] T. Sato, Z. Anorg. Allg. Chem. (1970) 376, 205. [9] P. Sipos, P. M. May, G. T. Hefter, I. Kron, J. Chem.

Soc., Chem. Comm. (1994) 2355.


ÖSSZEFOGLALÁSSipos Pál: AA ttöömméénnyy eelleekkttrroolliittoollddaattookk ssaa--jjááttooss vviilláággáárróóllA tömény vizes oldatok mind elméleti, mindkísérleti szempontból igen nehezen közelít-hetők meg. Nagy koncentrációknál bonyo-lult párkölcsönhatások alakulnak ki és a nö-vekvő elektrolitkoncentrációval a hidratáci-ós viszonyok nehezen leírható, illetve mo-dellezhető módon változnak. Ez megnehezí-ti, sőt olykor lehetetlenné teszi e rendszerekmegbízható elméleti kezelését. Az ionokasszociációja és aktivitási koefficiensénekváltozása által okozott kísérleti effektusokgyakran szétválaszthatatlanok, ami szinténmegnehezíti az asszociációs folyamatokpontos termodinamikai leírását. Emellett atömény elektrolitoldatok kezelésének is spe-ciális, szigorúan betartandó szabályai van-nak. E nyilvánvaló nehézségek ellenére, kö-rültekintően megtervezett és megfelelő ala-possággal elvégzett kísérleti munka ered-ményeként e bonyolult rendszerek törvény-szerűségei is feltárhatóak és szerkezetükmegismerhető.

Kocsis András: Az agymodell

A kutató fáradtan, gondterheltenAz agymodellt figyelte (20 000-ben).A tároló DNS-ek spirálbanLebegtek a lipoidóceánban.Mindet minddel kötötte egy egészbeMilliónyi fehérje vezetéke.S a számok érctörvénye helyeselte:Igen, ez így egy létezõ agy modellje.

A nagy Computer számolt. Számon tartottÉs ellenõrzött milliárd elektront.Jelezte, hogy valami érthetetlenVan az elektronpálya-rengetegben.A pályák elhajolnak egyre-másraEgy erõs és egységes behatásra.

KÉMIA ÉS MŰVÉSZET

A kutató fáradtan fölé hajolvaFejére az adaptert felcsatolta.S a két kezét az arca elé kapta:Agyam az agya lett egy pillanatra.S a két tudat két ege eggyé válvánHirtelen fény villant a láthatárán.Az arcod. Az merült fel mindkét agyba’Trópusi hajnal felszökellõ napja.

A vers szerzõje így vall magáról: A bátyám nyelvész volt – tõle kaptam az elsõbiztatást a versírásra –, a magyartanárom isirodalmi pályára biztatott, végül mégis orvos-nak tanultam. Harmadéves koromtól az életta-

ni intézetben voltam gyakornok, ahol Wentprofesszor úr az élettan mellett szinte biokémi-ai jelleget adott az intézetnek, amit mutat az is,hogy többek között Butenandt, Domagh ésSzent-Györgyi professzorokat hívta meg elõ-adóként a szerdai összorvosi referáló napokra.A háború után a bõrklinikára jelentkeztemgyakornoknak. Ottani elsõ professzorom, SkuttaÁrpád szenvedélyes kolloidkémikus volt a bõr-gyógyászat mûvelése mellett. Magam is majd-nem minden cikkemben kémiai vonatkozásútémákkal foglalkoztam. A debreceni biokémiaiintézetbõl Nánási professzor úrral több közöscikkünk jelnt meg, és õ nagyon sokat segítettkémiai tanulmányaimban. Késõbb a fizikai-kémiai intézetben Joó és Rábai professzor úradott hasznos tanácsokat a kémiai problémákmegoldásához. 1955-ben költöztem Berettyóúj-faluba, ahol bõrgyógyászként dolgoztam, ké-sõbb nyugdíjazásomig az akkor még mûködõbõrgyógyászati osztályt vezettem. A kórház igaz-gatói szerencsémre mindig vagy vegyész-, vagyirodalombarátok voltak.


1. Bevezetõ

Néhány szó a minõségügy múltjárólA Magyar Kémikusok Lapja más hazaiszaklapokkal együtt már több évtizedefoglalkozik a minõségügy kérdéskörével.A teljesség igénye nélkül megemlítjük,hogy a 90-es évek elején fénykorát élõ Át-fogó Minõségvezetési Rendszer (ÁMR; aTotal Quality Management korabeli for-dítása, amelyet ma teljes körû minõség-menedzsmentnek nevezünk – pl. [1])máig ható jelentõs szemléleti elõtörést je-lentett. A gyógyszeriparban már sok évti-zede mûködõ Helyes GyógyszergyártásiGyakorlat (Good Manufacturing Practice,GMP) jogszabállyal kötelezõvé tett minõ-ségbiztosítási rendszere is kibõvült aTQM-szemlélettel (pl. [2]). Ezekkel egyidõben hazánk minden nagy vegyi gyárá-ban megjelentek a vállalati minõségme-nedzsment-rendszerek (ISO 9000 szab-ványcsalád), többek között a Forte [3], aMOL [4] és a TVK [5] esetében, sõt meg-indult az ISO 9001-alapú rendszerekTQM-szemléletû kiterjesztése is (pl. [6]).

Ha a fenti gondolatsorhoz hozzá vesz-szük azt is, hogy a Minõség és Megbízha-tóság folyóirat már több mint 40 éve igensok tartalmas, elemzõ közleménnyel já-rult hozzá a hazai minõségügy, ezen belüla kémiai, vegyipari minõségügy kibonta-kozásához, akkor nagyon elégedettek le-hetnénk a múltunkkal. A számos jelentõseredmény ellenére e sorok írója már1988-ban a problémákat is elemzõ közle-ményében felhívta a figyelmet arra, hogyvegyiparunk megújulásának feltétele aminõség-ellenõrzés fejlesztése [7]–[9]. Arendszerváltást követõen a helyzet nemjavult, sõt a minõségügy elterjesztését to-vábbi problémák nehezítették [10].

Néhány szó a minõségügy jelenérõlAz elmúlt két évtizedben sok változás kö-vetkezett be a hazai minõségügy területén.

Az egyik legszomorúbb tény, hogy ha-zánkban a minõségügynek a mai napignincs kormányzati irányítása, segítése.Míg a rendszerváltáskor a minõségügyetminiszteri szinten képviselték, addig mamár ez csak osztályvezetõi feladat. Részbenebbõl eredõen az európai országok közülegyedül hazánknak nincs nemzeti minõ-ségpolitikája. A mérésügyi kultúra lezül-lött, sok ISO 9001-es rendszer papírrend-szerré vált, vagy a korrupció áldozata lett...

A fenti súlyos problémák gyökere az,hogy a minõség az emberek értékrendjén,erkölcsén alapszik, de hazánkban a rend-szerváltás óta is tabu maradt az érték, azerkölcs, ezekrõl még ma is „tilos” beszélni,társadalmunknak ma már nincs érték-rendje, országunk „következmények nél-küli” országgá vált, az emberiség erkölcsihanyatlásában hazánk élenjáró lett…

Eközben az EU bevezette és folyamato-san fejleszti bonyolult megfelelõség-meg-állapítási, tanúsítási, akkreditálási és je-lölési rendszerét, amelyet hazánkbannem tud kellõképpen követni sem a kor-mányzat, sem a civil szféra. A hazai vál-lalkozók jelentõs része azzal sincs tisztá-ban, hogy milyen minõségügyi jogszabá-lyokat kellene betartania. Aki pedig ezzelugyan tisztában van, annak is rossz ahelyzete, mert a minõségügyi intézmény-rendszer szétzüllése miatt a termékét,rendszerét sok esetben külföldi tanúsí-tókkal kénytelen tanúsíttatni.

És bõvült a jogilag szabályozott (regu-lated) terület, megjelent többek között akémiai biztonság, a REACH témaköre is(lásd pl. Körtvélyessy Gyula több figye-lemfelhívó munkáját), amelynek beveze-téséhez, kialakításához sokkal nagyobbkormányzati támogatásra és civil össze-fogásra lenne szükség…

A klímaváltozás hatására központikérdéssé vált a fenntarthatóság témaköre(lásd például Náray-Szabó Gábor több ér-tékes munkáját), amellyel szintén sokkal

több kormányzati támogatással és na-gyobb társadalmi összefogással kellenefoglalkozni...

Ha a jog tehetetlen, vagy lobbiérdekek-bõl nem akar tenni, akkor megjelennekaz önfeláldozó „karitász”-lelkek. Így na-pirendre került a vállalati társadalmi fele-lõsség (Corporate Social Responsibility,CSR) témaköre, amely a jogszabályokontúlmutató önkéntes, önfeláldozó környe-zetvédelmet és szociális hozzáállást vár ela vállalatoktól...

Összefoglalva: a hagyományos minõ-ségügy két alappillére – az emberközpon-túság és az erkölcs – eltûnõben van.

Részben a fentiek ellensúlyozására aminõségügyben a hagyományos „piaci”minõségügy mellett kibontakozott a tár-sadalmi minõség (Social Quality) és azegyén életének minõsége (Quality of Life)fogalomköre is, és ezek szintézisekéntmegjelent az értékteremtõ minõségügy jö-võképe (lásd pl. [10]).

Cikkünkben a fenti kérdésekre mégvisszatérünk.

Írásunk céljaA kémia és a minõségügy témaköre olyanhatalmas, hogy rendszerezett összefogla-lása el sem képzelhetõ. Emellett a minõ-ségügy korszerû alapfogalmai is alig né-hány ember számára ismertek, ezért a lapolvasóinak elõször a minõség és a minõ-ségügy korszerû értelmezését mutatjuk be(2. fejezet), majd a minõségügy lényegétjelentõ erkölcs fontosságát ismertetjük (3.fejezet), és bemutatjuk a válságjelensége-ket (4. fejezet), végül pedig néhány gon-dolatot vázolunk a kémia és a minõségügykapcsolatrendszerérõl (5. fejezet).

2. A minõség és a minõségügy

A minõségügy minõségfogalmaA minõségügy, minõségtudomány iro-dalma hatalmas, itt összefoglaló munká-


Veress Gábor e-mail: [email protected]

A kémia és a minõségügykapcsolata (Elsõ rész)


ink [10]–[12] mellett csak Tomcsányi Pálmély, elemzõ munkájára [13] és CsathMagdolna értékes közgazdasági szemlé-letû könyvére [14] hivatkozunk. Az aláb-biakban röviden összefoglaljuk a minõ-ségügy alapfogalmait.

A gazdálkodás az emberi igények kielé-gítésére irányuló cselekvés. A gazdálko-dás magában foglalja a javak elõállításátés a fogyasztását.

A termelõ – a saját értékrendjétõl füg-gõen – a fogyasztó igényeit ki akarja elé-gíteni, ezért a termelési folyamat soránterméket állít elõ, amelyet a piacon mintjószágot, árut értékesít, és a termékéért atermelõ – általában a fogyasztótól – a pi-acon csereértéket kap.

A fogyasztó – a saját értékrendjétõlfüggõen – az igényei kielégítése érdeké-ben a termelõtõl a piacon terméket vásá-rol, amelyet a fogyasztási folyamat soránhasznál, elhasznál, elfogyaszt. Ha a ter-mék kielégíti a fogyasztó igényeit, akkor atermék számára értékhordozó. A fogyasz-tó, vagy a fogyasztó helyett a közösség,vagy más támogató a termékért a piacona termelõnek csereértéket ad.

A termelõ és a fogyasztó közötti, a ter-mékre vonatkozó kapcsolat tehát a piackeretei között játszódik le. A piacon talál-kozó termelési és a fogyasztási folyamatokegyüttesét piaci igénykielégítési folya-matnak (Market Demand SatisfactionProcess) nevezzük, a minõségügynek ezaz alapvetõ fogalma [12]. A piaci igény-kielégítési folyamat lényege az 1. ábránlátható.

A piaci igénykielégítési folyamat alap-vetõ érdekeltjei (stakeholders, interestedparties) – más elnevezéssel érintettjei,partnerei, társai, tág értelemben vett „ve-või” – a fogyasztási folyamatban érdekeltfogyasztók, a termelési folyamatban ér-dekelt termelõk és a termelõk beszállítói,valamint az igénykielégítési folyamatbanérdekelt helyi közösség és a társadalom.

A korszerû minõségügy értelmezéseszerint a termelési és a fogyasztási folya-matokból álló piaci igénykielégítési fo-lyamat minõsége a termelésben és a fo-

gyasztásban érdekeltek (fogyasztók, ter-melõk, beszállítók és társadalom) érték-rendjén alapuló értékítélete arra vonat-kozóan, hogy a termelési és a fogyasztásifolyamatok mennyire elégítik ki az érde-keltek igényeit, azaz az érdekeltek az igé-nyeik kielégítése által mennyi értéketkapnak. A minõség tehát átadott érték.

A minõség más szavakkal az érdekel-tek elégedettsége, azaz az igénykielégítésifolyamatra vonatkozó értékítélete, így aminõség a három fõ érdekelt csoport – afogyasztó, a termelõ és a társadalom – ér-tékítéleteként értelmezhetõ.

Megjegyezzük, hogy a fenti értelmezésmellett a minõségügy irodalmában sok-féle más minõség-meghatározás is talál-ható, azonban sok meghatározás a minõ-ség jellemzõinek csak egy részét tartal-mazza, ugyanakkor a fenti megfogalma-zás a minõség teljes értelmezését magá-ban foglalja.

A minõségügy a minõség mellett értel-mezi a megfelelõség (conformity, con-formance) fogalmát is. Egy objektum(anyag, rendszer, folyamat, személy stb.)egy adott követelményrendszer szempont-jából megfelelõ, ha az objektum mért tu-lajdonságainak az értékei kielégítik azadott követelményrendszer elõírt követel-ményeit.

Ismert megfelelõség-követelményrend-szerek a termékszabványok, a Gyógyszer-könyv, az Élelmiszerkönyv, az ISO 9001rendszerszabvány stb.

Felhívjuk a figyelmet arra a szomorútényre, hogy nagyon sok helyen a minõ-ség és a megfelelõség fogalmát összekeve-rik. Korszerû értelmezésben például aMinõség Ellenõrzési Osztály (MEO) he-lyes elnevezése Megfelelõség Megállapí-tási Osztály kellene, hogy legyen.

A minõség nemzeti szintû szabályozása (makro-minõségügy)A korszerû minõségügy a minõség mel-lett értelmezi a minõségügy fogalmát is. Aminõségügy egyrészt a minõség álla-mi/nemzeti szintû szabályozását, az ún.makro-minõségügyet, másrészt a minõ-

ség vállalati/intézményi szintû szabályo-zását, az ún. mikro-minõségügyet foglal-ja magában.

Az állami/nemzeti szintû minõség-szabályozási rendszer egyrészrõl a mi-nõségügyi helyzet figyelésével és elemzé-sével, a célok, így elsõsorban a nemzetiminõségpolitika meghatározásával és ajogszabályokkal történõ beavatkozással,másrészrõl a végrehajtás szabályozásávalfoglalkozik. Az állami/nemzeti szintû mi-nõségszabályozási rendszer magábanfoglalja a fogyasztói érdekek védelmét(termékfelelõsség, fogyasztóvédelem stb.),a termelõi érdekek védelmét (iparjogvé-delem stb.), a piac védelmét (tisztességte-len piaci magatartás tilalma, szerzõdés-jog, reklámozás stb.), továbbá a társada-lom védelmét (környezetvédelem, biz-tonságtechnika stb.).

Nyilvánvaló, hogy a minõség álla-mi/nemzeti szintû szabályozása alapvetõ-en a társadalom kultúrájától és érték-rendjétõl függ. A minõség állami/nemzetiszintû szabályozását alapvetõen a társa-dalmi, gazdasági és jogi rendszer hatá-rozza meg. Európa és a fejlett világ nagyrésze demokratikus felépítésû kapitalistatársadalom, így az általunk bemutatottpiaci minõségügy a kapitalista minõség-ügy.

P. A. Samuelson [15] a kormányzat gaz-dasági szerepével kapcsolatban megkü-lönbözteti egyrészt a magánjószágot, il-letve a közjószágot, másrészt ezek piac ál-tal történõ biztosítását, illetve a közösségáltal történõ biztosítását (közszolgálta-tás). Ennek megfelelõen a magánjószágotleginkább a piac biztosítja, míg a közjó-szágot leginkább a közszolgáltatás. A pia-cot a „szabad piac” szabályozza, a köz-szolgáltatást pedig az etikai szabályozás,a közpiac.

A Kornai János [16] által bevezetett ko-ordinációs mechanizmus az igénykielé-gítési folyamat, a termelõ és a fogyasztókapcsolatának a szabályozására is értel-mezhetõ. Kornai megkülönbözteti a bü-rokratikus, a piaci, az etikai és a családikoordináció ún. tiszta típusait.

Kornai alapgondolatát átvéve azt mond-hatjuk, hogy az igénykielégítési folyama-tok piaci minõségügyi szabályozása ke-vert, kétszintû:

állami/nemzeti (felsõ) szinten törté-nik a jogi (bürokratikus) szabályozás,

horizontálisan, alsó szinten a terme-lõ és a fogyasztó kapcsolata lehet

szabadpiaci szabályozás, vagyetikai szabályozás (a családit is ide so-roljuk).


termék:érték

csereérték

igénykielégítés igény

TERMELÉSIFOLYAMAT

termelő

FOGYASZTÁSIFOLYAMAT

fogyasztó

értékrend PIAC értékrend

1. ábra. A piaci igénykielégítési folyamat


Ezekbõl következõen fontos kérdés a sza-badpiac és a közpiac, illetve a nyereségér-dekeltségû és a nem nyereségérdekeltsé-gû intézmények minõségügyi jogi szabá-lyozása.

A népképviselet (országgyûlés) és akormányzat tevékenységeinek minõsége,ezen belül különösen az állami/nemzetiszintû minõségszabályozási rendszer ered-ményezi az egyes állampolgárok életmi-nõségét (Quality of Life) és a teljes társa-dalomra vonatkozóan a társadalmi mi-nõséget (Social Quality) [17].

A minõség vállalati szintû szabályozása (mikro-minõségügy)Mind nemzetgazdasági, mind vállalatiszinten rendkívül nagy jelentõsége van an-nak, hogy a vállalatok minõségmenedzs-mentje milyen színvonalú. A magas szín-vonalú vállalati minõségmenedzsmentnöveli a versenyképességet, így gazdaságifejlõdést eredményez, és ezáltal közvetet-ten javítja a társadalmi minõséget is.

A jól mûködõ vállalati minõségme-nedzsment-rendszerek (ISO 9004, GMPstb.) lényege, hogy a termelési folyama-tok folyamatszabályozására és megfele-lõségszabályozására alapozva biztosítjaaz érdekeltek elégedettségének, a minõ-ségnek a folytonos tökéletesítését.

A konkrét minõségmenedzsmentrend-szer-modellek (pl. ISO 9001, ISO 9004,GMP) vagy minõségmenedzsmentrész-rendszer-modellek (pl. HACCP) mellettszéles körben elterjedt a teljes körû minõ-ségmenedzsment (Total Quality Mana-gement, TQM) nem teljesen egyértelmûfogalma. A TQM leginkább gyûjtõfoga-lomként használatos, magában foglalja akorszerû minõségügy minden filozófiaielvét és gyakorlati módszerét, eszközét.

Itt jegyezzük meg, hogy a mai napignem alakult ki a minõségügyi fogalmakés elnevezések egységes rendszere. AzEgyesült Államokban eredetileg a minõ-ségszabályozás (quality control) kifeje-zést használták, késõbb elterjedt a minõ-ségmenedzsment (quality management)elnevezés, pontos értelmezésbeli különb-ségtétel nélkül. Az sejthetõ, hogy a minõ-ségmenedzsment szélesebb fogalmat ta-kar. A quality management elnevezést je-lenleg a magyar szabvány minõségirányí-tásnak fordítja, azonban ezzel – több mi-nõségügyi szakemberrel együtt – a szerzõnem ért egyet, mert az eredeti manage-ment értelme sokkal inkább kezelés ésnem irányítás.

További vitára adhat okot a gyógyszer-iparban, a felsõoktatásban és újabban a

szolgáltatások területén használatos mi-nõségbiztosítás (quality assurance) elne-vezés is. Úgy tûnik. hogy a minõségbizto-sítás újabban azt a fogalmat fejezi ki,hogy a termelés minõségszabályozása(menedzsmentje) mellett a támogató fo-lyamatok szabályozottságával is biztosít-juk a minõséget. Sokan azonban ma méga minõségmenedzsment és minõségbiz-tosítás kifejezéseket adott szakterülettõlfüggõen szinonimaként használják.

A vállalati minõségmenedzsment-rend-szerek kiválóságának „mérésére”, értéke-lésére szolgálnak a Nemzeti Minõségi Díj-modellek, e téma azonban meghaladja edolgozat kereteit.

A jól mûködõ vállalati minõségme-nedzsment-rendszerek lényege az em-berközpontúság: a termelési és a fo-gyasztási folyamatok tényleges lefutása afolyamatokat tervezõ, a folyamatokbanrészt vevõ és az azokat irányító emberekszakmai és erkölcsi hozzáállásától függ,másrészrõl a folyamatokban érdekeltek isemberek, így a folyamatokra vonatkozóértékítéletük, elégedettségük, azaz az ér-dekeltek által értelmezett minõség az ér-tékrendjüktõl függ.

A vállalati minõségmenedzsment-rend-szerek mûködését tehát alapvetõen meg-határozza a vállalat, ezen belül a vezetõkés a dolgozók kultúrája, értékrendje, ké-pessége és erkölcsi hozzáállása.

3. A minõség és az erkölcs kapcsolata

Minõség és értékAmint már említettük, az igénykielégítésifolyamat minõsége az érdekeltek, tehát azigénykielégítési folyamatban érdekeltemberek elégedettsége, így a minõség em-beri ítélet.

Mi az egyes érdekelt emberek igénye?Nyilvánvaló, hogy a magántulajdonú vál-lalkozások esetén a szabadpiacon a tulaj-donosok elsõdleges igénye a maximálisnyereség, hasonlóan a beszállítóé is. De afogyasztó igénye elsõsorban valamilyenkonkrét fogyasztói igény kielégítése (ala-csony ár mellett), az alkalmazottak szá-mára sem elegendõ a (magas) fizetés,emellett „emberi” értelmi és érzelmi igé-nyeit is ki akarja elégíteni, ezért emberibánásmódot, elismerést vár.

A termelési és a fogyasztási folyama-tok másrészrõl közösségi tevékenységek,amelyeket emberek hajtanak végre, ésamelyek az egyéni igények mellett társa-dalmi célokat is szolgálnak. Ebbõl követ-kezõen a minõség és a minõségügy lénye-

ge az ember és a közösség igényeinek akielégítése.

A minõség, mint az érdekeltek igényei-nek a kielégítése által átadott érték, tehátaz egyes érdekeltek különbözõ „értékei-nek szintézise”, így magában foglal(hat)-ja a nyereség, a pénzérték mellett az er-kölcsi és az egyéb emberi értékeket is. Ezta gondolatot hangsúlyozzák Dahlgaard ésmunkatársai [18]–[20], akik bevezetik alényegi értékek (core values) fogalmát ésfelhívják a figyelmet arra, hogy az emberi-ségnek újabb reneszánszra van szükségeahhoz, hogy az ember biológiai, értelmi ésérzelmi igényei egyensúlyba kerüljenek.

Minõség és erkölcsMind az ember cselekedetei, mind a mi-nõség az ember értékrendjébõl következ-nek, így a termelés és a fogyasztás minõ-sége függ az azt végzõ ember világnézeté-tõl, kultúrájától és az abból következõ ér-tékrendjétõl, erkölcsétõl. A minõség teháta világnézetbõl következõ értékrendtõlfügg, így mind az igény, mind az igény-kielégítés oldaláról meghatározó az érde-keltek világnézete, értékrendje, erkölcse.

Ugyanakkor világnézettõl, sõt érték-rendtõl függetlenül mindenkinek igényevan az értelmi, érzelmi és lelki értékekre,a toleranciára, az igazságosságra, sõt aszeretetre is. Ebbõl következõen az er-kölcs, az ember tisztelete a minõség lé-nyegi alkotója.

A minõségügy számos guruja megálla-pította, hogy erkölcs nélkül nincs minõség,hiszen az érdekeltek igényei mellett amunkatársak vezetése, a munkatársakegymáshoz való viszonya, a termelés mi-nõsége, a termelõ és a fogyasztó kapcso-lata, az ügyfelekkel való bánásmód mind-egyike az erkölcsi hozzáállástól függ.

A minõség szempontjából ezért meg-határozó a makro-minõségügy esetében atársadalom értékrendje, kultúrája, erköl-cse és jogrendje, a mikro-minõségügyesetében a vállalati kultúra, a vállalati ér-tékrend, a vállalat etikai kódexe.

Az értékteremtõ minõségügyA minõségügy célja tehát az, hogy a piaciigénykielégítési folyamat során a terme-lési és a fogyasztási folyamatokat mindállami, mind vállalati szinten úgy szabá-lyozza, hogy az igénykielégítési folyamataz összes érdekelt, azaz a fogyasztó, a ter-melõ, a beszállító és a társadalom igénye-it minél inkább elégítse ki, vagyis szá-mukra minél több értéket adjon. A minõ-ségügy ezért értékteremtõ és ezáltal válikkorunk központi kérdésévé.



A minõségügynek azonban nemcsakaz a célja, hogy az igények kielégítése általértéket adjon, hanem az is, hogy a társa-dalom, a fogyasztók és a termelõk érték-rendjét ápolja, fejlessze és ezáltal a szegé-nyes, hiányos értékrendû, „igénytelen”emberekben, illetve szervezetekben is ki-alakítsa a helyes értékrendet, hogy ezáltal„igényes” emberekké, illetve szervezetek-ké váljanak.

4. Válaszút elõtt a minõségmenedzsment

Elanyagiasodás vagy lelki értékek?A materializmus ideológiai és a fogyasz-tói társadalom gyakorlati hatására mamár az anyagi világ, a biológiai szükség-letek kerültek mindennapjaink közép-pontjába, és igen nagy mértékben hát-térbe szorultak az értelmi és a lelki érté-kek.

A menedzsment és a minõségme-nedzsment irodalmában is megjelentekolyan gondolatok, amelyek ezt a kibillentvilágot akarják egyensúlyba hozni. Ezérthangsúlyozza – amint azt már korábbanemlítettük – Dahlgaard munkatársaival aTQM folyóiratban megjelent cikkeibenazt, hogy az emberiségnek újabb rene-szánszra van szüksége ahhoz, hogy azember biológiai, értelmi és lelki igényeiegyensúlyba kerüljenek [18]–[20].

A szükségletek kétféleségét fejezi ki ajólét (welfare) és a jóllét (well-being)megkülönböztetése is. A két fogalom kö-zötti különbség abban áll, hogy a jólét ki-zárólag az anyagi javakkal való ellátott-ságra utal, addig a jóllét a lelki, szellemijavakat is jelenti (pl. [21]). Az „alapvetõ”javak (pl. nyereség, tõke, technológia) ésa „kiemelkedõ” javak (pl. emberi hala-dás) megkülönböztetése ugyanezt a kü-lönbségtételt mutatja.

Az értelmi és lelki értékek fontosságáttükrözi a viselkedéstudomány és az érzel-mi intelligencia témakörének elõtörése amenedzsment és a minõségmenedzs-ment irodalmában (pl. [22]–[24]).

A minõségmenedzsment gyakorlatá-nak nagy kérdése, hogy a széles körbenelterjedt elégedettségvizsgálatoknál és anapjainkban terjedõ teljesítményértéke-lésnél az anyagi tényezõk vagy az értel-mi/érzelmi tényezõk fognak-e elõtérbekerülni. Vajon hogyan fogják mérni pél-dául annak a munkatársnak a „teljesít-ményét”, akinek ugyan a munkateljesít-ménye csak közepes, de szeretetteljes vi-selkedésével õ az, aki a munkahelyi kö-zösséget összetartja és a jó légkört bizto-

sítja, ellentétben azzal, akinek a munka-teljesítménye kiváló, de az õ viselkedésemiatt hagyják többen ott a céget?

Szabadpiac vagy szociális piac-gazdaság?A minõségügy lényegi kérdése, hogy mi-lyen a piac szabályozása. Adott ország ér-tékrendjétõl függ, hogy az egyént elõtérbehelyezõ individuál-etikát, vagy a közös-ség, a társadalom érdekeit, így a szolida-ritást és a szubszidiaritást helyezi-e elõ-térbe. Az is az értékrendtõl és a kultúrátólfügg, hogy az állam milyen jogszabályok-kal védi az állampolgárokat. Hogyan kelltehát a piacot szabályozni? A szabadpia-con vagy a közpiacon legyen a hangsúly?A kapitalizmus kibontakozásával nyil-vánvalóvá vált, hogy a szabadpiac nemteremt igazságos elosztást, így elõtérbekerült a közpiac kérdése és ezzel egyide-jûleg a magánjavak és a közjavak egyen-súlyának a kérdésköre.

A szabadpiacon a magánjavak jelen-nek meg, és azt is tudjuk, hogy állami be-avatkozás nélkül ez súlyos társadalmiegyenlõtlenséghez vezet. Campanella, To-masso már 1600 táján a „Napváros” c.munkájában azt írta, hogy minden rosszközponti forrása a magántulajdon.

A közpiacon a közjavak elosztása törté-nik. A közjó ideális elosztását azonban ér-telmezni kell: a közjóban az adott közös-ség minden tagja osztozik, de nemcsakegyüttesen, hanem külön-külön, személyszerint is.

A fentiekbõl következik a kapitalizmusdilemmája: a szabadpiacba az állam mi-lyen módon avatkozhat be és mi legyenközjó, azt hogyan kell elosztani és a közjótki állítsa elõ.

Teljesen félrevezetõ az a kijelentés,hogy a szabadpiac majd önmaga szabá-lyoz, hiszen az állam a szabadpiacot isigen sokféle módon, adókkal, jogszabá-lyokkal és támogatásokkal igen erõsenszabályozza, így a valóságban a szabad-piac sem „szabad”.

A fejlett demokratikus kapitalista or-szágok nagy kérdése az, hogy a közpiacmire terjedjen ki, mi legyen a közjó. Aszabadpiac és a közpiac egyensúlyát kere-si a szociális piacgazdaság.

A kormányzás nagy dilemmája, hogy aszociálpolitikának van-e alárendelve agazdaságpolitika és a foglalkoztatáspoli-tika, vagy pedig a gazdaságpolitika hatá-rozza meg a szociálpolitikát és a foglal-koztatáspolitikát.

További súlyos kérdés, hogy a közjótmagánvállalkozások, vagy állami, közös-

ségi intézmények szolgáltassák. Teljesenfélrevezetõ az az állítás, hogy a magánvál-lalkozás jó, az állam pedig rossz gazdálko-dó, hiszen mindkét területen mind a jó,mind a rossz gazdálkodás megtalálható.

A közszolgáltatás magánosítása szá-mos kérdést vet fel: hogyan biztosítja (ga-rantálja) az állam az állampolgárok szá-mára a közjót, ha nem az állam a szolgál-tató és a magánszolgáltató csõdbe megy,és hogyan biztosítja a közjó megfelelõ mi-nõségét, ha nem az állam a szolgáltató ésa magánszolgáltató rosszul dolgozik, to-vábbá ki fizeti ki a magánszolgáltató nye-reségét?

Az állami közszolgáltatóknál a megfe-lelõ minõségmenedzsment-rendszer mû-ködtetése minõségi közszolgáltatást, ha-tékonyság- és eredményességnövekedéstés egyben átláthatóságot és egyértelmûelszámoltathatóságot biztosít. A közszol-gáltatás minõségmenedzsmentjének afejlesztése a közszolgáltatás feltétel nél-küli magánosításánál jobb változatnaktûnik.

Részvényesi modell vagy érdekelti modell vagy a közjó modellje?A minõségmenedzsment nagy dilemmá-ja, hogy a vállalat célját egyedül a részvé-nyesek célja határozza-e meg, vagy mi-lyen más érdekeltek céljait kell még kép-viselni. Az ezzel a kérdéskörrel foglalkozóhatalmas irodalomból kiemeljük Alfordés Naughton [24], valamint Pataki ésRadácsi [21] munkáját.

A vállalati részvényesi (sharehold-er)/tulajdonosi modell szerint a cég(egyetlen) célja a részvényesek/tulajdo-nosok vagyonának maximalizálása. Ez amodell természetesen bizonyos fokig ma-gában foglalja a vevõi/fogyasztói elége-dettséget is, hiszen hosszú távon a vevõielégedettség a feltétele a vagyon maxima-lizálásának. Ez a modell közvetetten tar-talmazhatja a munkatársi/alkalmazottielégedettség biztosítását is, hiszen hosszútávon a munkatársi elégedettség is felté-tele a vagyon maximalizálásának. A rész-vényesi modell közvetetten tartalmazhat-ja a beszállítók elégedettségének a bizto-sítását is, hiszen hosszú távon ez is felté-tele a vagyon maximalizálásnak. A rész-vényesek azonban nagyon sokszor csakrövid távon gondolkodnak.

A részvényesi modellben a menedzse-rek nem felelõsek sem a vevõknek, semaz alkalmazottaknak, sem a beszállítók-nak olyan értelemben, mint a részvénye-seknek. És bár érdekbõl tiszteletet nyil-vánítanak minden érdekelt felé, de álta-



lában eszközöknek tekintik õket a nyere-ség érdekében, nem pedig az emberiméltóság alapján tisztelik õket. Itt tehát amotiváció egészen más, márpedig az em-ber tetteit motiváló cél teljesen megmá-sítja a látszólag hasonló, vagy azonoscselekedetek értelmét és így azok követ-kezményeit.

A részvényesi modellben nincs benne atársadalom érdeke, a közjó védelme. Arészvényesi modell alapján mûködõ vál-lalatok esetén a társadalmi érdekek csakjogszabályokban jelennek meg és bár ajogszabályok betartása elvben kötelezõ,kérdéses, hogy a vállalat jogkövetõ maga-tartást fog-e tanúsítani. A társadalmi ér-dekeket veszi figyelembe az elmúlt évek-ben elõtérbe kerülõ témakör, a vállalatoktársadalmi felelõssége (corporate socialresponsibility), amely jogszabályok híjánnem kötelezõ, figyelembevétele „csak”erkölcsi kérdés.

Steer, F. [21] mondja: „Véssük jól azemlékezetünkbe, hogy a vállalatokat azemberiség szolgálatára találták fel, nempedig az emberiség született a földön avállalatok kiszolgálására. Sokféle polgárijoggal rendelkeznek a vállalatok, de azok-nak egyensúlyban kell lenniük a társadal-mi kötelezettségekkel. … A vállalatokatúgy tehetnénk felelõsebbé a közjó iránt,ha sikerülne módosítani az olyan jogsza-bályokat, amelyek szerint a profit elsõbb-séget élvez a társadalmi megfontolások-kal szemben.”

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy arészvényesi modell azért hiányos, mert acélja nem veszi figyelembe az emberi kö-zösség szempontjait. Így ellentmondásoskultúrát teremt, mivel maguk az üzletivállalkozások közösségi jellegûek, de arészvényesi modell alapján mûködõ vál-lalkozások nem közösségi célúak. A mo-dell lényegi hibája, hogy nem veszi figye-lembe, hogy a nyereség csak eszköz lehet,nem cél!

A vállalati érdekelti (érintetti; stake-holder) modell szerint a cég célja az ér-dekeltek elégedettségének biztosítása azigényeik kielégítése által átadott érték-kel. E modell tehát a részvényesek mel-lett más érdekeltek célját is tartalmazza.E modell célja az érdekelteknek átadottérték, azaz korszerû minõségügyi érte-lemben a minõség maximalizálása. Emodell ebben a megfogalmazásban túláltalános: kérdés, hogy kik tekintendõkérdekelteknek, hogyan értelmezik az ér-dekeltek az értéket és milyen értékrendszerint veendõk figyelembe az érdekel-tek eltérõ igényei.

Az érdekelti modellnek végtelen sokváltozata lehetséges, egy közismert érde-kelti modell az USA-ban bevezetett Mal-colm Baldrige National Quality Award[25] logikájára és szerkezetére épülõ Eu-rópai Minõségi Díj és az ezen alapuló ha-zai Nemzeti Minõségi Díj, vagy más né-ven EFQM- (European Foundation forQuality Management) modell. Ez a rész-vényesek mellett a fogyasztókat, az alkal-mazottakat és a társadalmat tekinti érde-kelteknek, és adott súlyokkal határozzameg az egyes érdekelt csoportok elége-dettségének a fontosságát, azaz az érték-rendet. A Nemzeti Minõségi Díj modelljeerkölcsi szempontból is elfogadható ér-dekelti modell.

A vállalati közjó- (common good) mo-dell szerint a cég nem elégedhet meg az„alapvetõ” javak (pl. nyereség, tõke, tech-nológia) maximalizálásával, hanem biz-tosítania kell a „kiemelkedõ” javak (pl.emberi haladás) maximalizálását is. Ezt akülönbségtételt jelenti a már említett jó-lét és jóllét fogalma is. A maslow-i pira-mis szemlélete szerint az alapvetõ javak apiramis alján állnak, a kiemelkedõ javakpedig a piramis csúcsán, vagyis ez utób-biak jelentik a lelki, szellemi (örök) érté-keket. Ez az a kérdéskör tehát, amiértDahlgaard és munkatársai felvetik az em-beriség új reneszánszának szükségessé-gét [18]–[20].

Az irodalomban ma még nem kristá-lyosodott ki az érdekelti és a közjómo-dell egyértelmû fogalma és e modellek vi-szonya. Ha az érdekelti modellben való-ban az érték fogalmát értelmezzük, akkore két modell erkölcsi értelemben meg-egyezõnek tekinthetõ, azonban a közjó-modellben elõtérbe kerülnek a közösségiigények.

A minõségügy alapvetõ célja kell, hogylegyen ezért a fogyasztói társadalom áru-cikk-létformájának emberi létformáváalakítása, a részvényesi érdekek helyett azérdekeltek elégedettségének és a közjó-nak az érvényre juttatása, az ember mél-tóságának tiszteletben tartása.

A vállalati célmodell és a minõségmenedzsmentrendszer-modell összhangjaSzinte megdöbbentõ, hogy a minõségügyiszakma nem foglalkozik azzal, hogy össz-hang van-e a vállalati célmodell és a válla-lat által választott minõségmenedzsment-rendszer modellje között.

Az ISO 9001 szabvány mint minõség-menedzsmentrendszer-modell célja a ve-võ elégedettségének a biztosítása. Kérdés

persze, hogy kit tekintünk vevõnek. AzISO 9001 szabvány alkalmazása során ál-talában a közvetlen fogyasztó (customer)a vevõ. A célmodellek között azonban avevõ elégedettségének a maximalizálásanem szerepel, ezért ha az ISO 9001 szab-ványban a vevõnek a közvetlen fogyasztóttekintjük, akkor az ISO 9001 szabvány azönzetlen beszállítók vagy a piaci kényszermodellje, hiszen közvetlen céljuk csak avevõ elégedettsége. (A vevõ elégedettsé-gét természetesen minden termelõnekbiztosítania kell, de csak abban az eset-ben, ha az egyben az õ fennmaradá-sát/fejlõdését is biztosítja.)

Az ISO 9004 szabvány mint minõség-menedzsmentrendszer-modell célja azösszes érdekelt elégedettségének a bizto-sítása. Az ISO 9004 szabvány ezért az ér-dekelti célmodellel van összhangban.

Ha a közszolgáltatásban alkalmazzukaz ISO 9001 szabványt, akkor értelmezé-sünk szerint a végfogyasztók (consumer)az állampolgárok, így ebben az értelem-ben az ISO 9001 szabvány a közjó célmo-delljével van összhangban.

Sajátos szerepet tölt be a Helyes Gyógy-szergyártási Gyakorlat (GMP) minõség-menedzsmentrendszer-modell és a ko-rábbi ISO 9001 modell, mert ezek a mo-dellek elsõdlegesen csak a termelés és atermék megfelelõségét biztosítják és tény-legesen nem tartalmaznak cél-modellszemléletet. Az azonban tény, hogy aGMP egyértelmûen tartalmazza a vevõibiztonságot és a dolgozói elégedettséget,és ebbõl a szempontból az érdekelti mo-dellel van leginkább összhangban.

Az erkölcsi megalapozottságú vállalati minõségmenedzsmentA vállalati kultúrából és értékrendbõl kö-vetkezik a vállalati menedzsment és a vál-lalati minõségmenedzsment megalapo-zottsága: emberközpontú, vagy részvé-nyesközpontú, erkölcsi megalapozottsá-gú-e vagy nem.

Ha a vállalati minõségmenedzsmentemberközpontú és erkölcsi megalapo-zottságú, akkor

világosan kinyilvánítja értékrendjétés aszerint mûködik,

csak olyan személy lesz a vállalat tagja,aki magáévá teszi a vállalat értékrendjét,

a vállalat minden szereplõje közössé-gi szempontból egyenlõ, igazságos, er-kölcsös emberi bánásmódban részesül,az alkalmazott ugyanolyan ember, mint avezetõ, vagy a tulajdonos,

a vezetõkiválasztás a vezetõi alkal-masság alapján történik,



a tulajdonost, a vezetõt és a beosztot-tat csak a hatáskörben és a felelõsségbenkülönbözteti meg,

a tulajdonosok és a vezetés megfelelõemberi közösségi légkört biztosítanakés fejlesztik a vállalati kultúrát,

a vezetés minden folyamatot ponto-san szabályoz, minden alkalmazottal is-merteti a szabályzatokat,

mindenkit a képzettségei és a képes-ségei alapján hatalmaz fel,

mindenkinek biztosítja a munkájá-hoz szükséges feltételeket,

mindenki jó munkát végez, minden-ki felelõs a teljesítményéért, ha a munká-ja végzéséhez nem adottak a feltételek, eztjeleznie kell a vezetõinek,

mindenkinek megállapítják a telje-sítményét és a felhatalmazása, a vezetéseés a munkakörülmények függvényébenigazságosan értékelik,

mindenkit – értékelt teljesítményealapján – elismernek, vagy felelõsségrevonnak,

mindenkinek kötelessége a tökéle-tességre törekvés, mindenki hozzájárul afolytonos tökéletesítéshez.

Munkaerõ vagy ember?Mi az ember? Mi az ember szerepe a ter-melésben és a fogyasztásban? Van-e tar-talmi különbség az emberierõforrás-menedzsment és az emberközpontú-ság között?

Elgondolkoztató tény, hogy az emberi-erõforrás-menedzsment hatalmas irodal-mából véletlenszerûen válogatva (pl.[26]–[28]) ezekben a mûvekben az etika,az erkölcs, a morál és a szeretet kifejezé-sek szinte egyáltalán nem szerepelnek!Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai em-berierõforrás-konferenciákon gyakranmegjelenik az ember és az erkölcs téma-köre (pl. [29]–[31]).

Minõségügyi szempontból igencsakelgondolkoztató tény, hogy a munkatárs(alkalmazott) dolgozó szerepét az iroda-lom torz módon állítja be: úgy tûnik,mintha a munkatárs a vállalat/intéz-mény része, tagja lenne, pedig ez nemigaz! A munkatárs ténylegesen a válla-lat/intézmény beszállítója, akit valami-lyen szerzõdés kapcsol a vállalathoz, ésaz a kérdés, hogy ez a szerzõdés milyenszoros kapcsolatot jelent: határozatlanvagy határozott idejû, hivatásos, köz-tisztviselõi, közalkalmazotti vagy vállal-kozói. Minõségügyi szempontból a szer-zõdés fajtája mellett a kapcsolatot meg-határozza a felhatalmazás és a motiválásis.

Számos munkaadó a dolgozó embertcsak robotoló állatnak tekinti és emberte-len körülmények között zsákmányolja ki,de számos munkavállaló is a munkát csakpénzkereseti lehetõségnek tekinti és tu-domásul veszi az embertelen körülmé-nyeket.

Mélyen elgondolkoztatóak és meg-szívlelendõek Boda László gondolatai([32] 44–45. o.), aki összefoglalja, hogyaz emberek általában csak pénzkeresetiés ezáltal megélhetési lehetõségnek te-kintik a munkát, pedig az sokkal több,ugyanis egyúttal az ember kibontakozá-sát is szolgálja. Megállapítja továbbá,hogy a munka ezen túlmenõen közösségiérték is, hiszen az embernek dolgozniakell embertársaiért, a társadalomért is.

Az informatika fejlõdése a kizsákmá-nyolás, a robotolók felügyeletének újmódszerét kínálja: „kémprogramokkal” avállalatok egy része ma már azt is ellenõr-zi, hogy a dolgozó mire használja a szá-mítógépét. Minõségügyi szempontból amunka ellenõrzésére ennél emberibbmódszereket kellene alkalmazni és a mun-kahelyeken emberibb légkört kellene biz-tosítani.

IRODALOM[1] Simon Pál, Péceli Béla, Az Átfogó Minõségvezetési

Rendszer bevezetésének helyzete Magyarországon,MKL (1992) 47 (9), 1.

[2] Bacsa György, Papné Sziklay Zsófia, A Richter Ge-deon Rt. minõségirányítási rendszerének fejlesztéseés a minõségjavítási törekvések, MKL (1994) 49(10–11), 446.

[3] Fazekas Károly, A Forte útja a piaci követelményekkielégítését segítõ minõségbiztosító rendszer kiala-kításához, MKL (1992) 47 (9), 1.

[4] Györfi János, Pogány Gyula, Minõség, minõségbiz-tosítás, TQM – és ugyanez a MOL Rt.-nél, MKL(1994) 49 (8), 317.

[5] Töll László, A TVK Rt. minõségbiztosítási rendsze-re, MKL (1995) 50 (4), 149.

[6] Huják Attila, Stratégia és minõség, Kõolaj és Föld-gáz (1996) 129 (6), 153.

[7] Veress Gábor, Vegyiparunk megújulásának feltételea minõségellenõrzés korszerûsítése, Ipari Szabvá-nyosítás, 88 (1), 31.

[8] Veress Gábor, A minõségellenõrzés korszerûsítésenélkül csõdbe jutunk…, MKL (1989) 44 (11), 481.

[9] Braun Tibor, Minõségben gondolkozni mindnyá-junknak meg kell tanulni! Interjú Dr. Veress Gábor-ral, az OMFB elnökhelyettesével, Bõr- és Cipõtech-nika (1993) 43 (8), 396.

[10] Veress Gábor, Az értékteremtõ minõségügy, inBirher Nándor, Tanulmányok a katonai értéktanmegalapozásához,Veszprém, 2008.

[11] Kovács Károly, Veress Gábor, Minõségelmélet,Miskolci Egyetem, kézirat, Miskolc, 2000.

[12] Veress Gábor, Birher Nándor, Nyilas Mihály, A mi-nõségbiztosítás filozófiája, JEL Kiadó, Budapest,2005.

[13] Tomcsányi Pál, Piaci áruelemzés és marketing-ter-mékstratégia, Országos Mezõgazdasági MinõsítõIntézet, Budapest, 1994.

[14] Csath Magdolna: Minõségstratégia – TQM, Nem-zeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

[15] Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus, Közgaz-daságtan I–III., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Budapest, 1995.

[16] Kornai János, Bürokratikus és piaci koordináció,Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.

[17] Nyilas Mihály, A társadalmi minõség koncepciója,in [12], 249.

[18] Jens J. Dahlgaard, Su Mi Park Dahlgaard, Rick L.Edgeman, Core value deployment: The need for anew renaissance, Total Quality Management (1998)9 (4–5), S45.

[19] Su Mi Park Dahlgaard, Jens J. Dahlgaard, Rick L.Edgeman, Core values: The precondition for busi-ness excellence, Total Quality Management (1998)9 (4–5), S51.

[20] Rick L. Edgeman, Jens J. Dahlgaard, A paradigmfor leadership exellence, Total Quality Management(1998) 9 (4–5), S75.

[21] Pataki György, Radácsi László, Alternatív kapita-listák – Gazdálkodás az érintettek jóllétéért, Új Pa-radigma Kiadó, Szentendre, 2000.

[22] Peter Senge, Az 5. alapelv – A tanuló szervezetekkialakításának elmélete és gyakorlata, HVG Rt., Bu-dapest, 1998.

[23] Daniel Goleman, Érzelmi intelligencia a munkahe-lyen, SHL Hungary Kft., Budapest, 2002.

[24] Helen J. Alford, Michael J. Naughton, Menedzs-ment, ha számít a hit, Kairosz Kiadó, Budapest,2004.

[25] Malcolm Baldridge National Quality Award[26] Randall S. Schuler, Personnel and Human Re-

source Management, West Publishing Company, St.Paul, etc., 1987.

[27] Varga Károly, Az emberi és szervezeti erõforrásfejlesztése, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

[28] Eugene Mc Kenna, Nic Beech, Emberi erõforrásmenedzsment. Panem-Prentice-Hall, Budapest,1988.

[29] Beszteri Béla, Információs vagy tudástársadalom?,„Az emberi erõforrások hasznosítása, fejlesztéseMagyarországon és Észak-Dunántúlon” konferen-cia, Székesfehérvár, 1997. május 28., konferencia-kiadvány, 25.

[30] Jáger Ida, Tudás és teremtés, „Emberi tõke – Tu-dásmenedzsment” konferencia, Balatonfüred, 1998.április 21–22., konferenciakiadvány, 9.

[31] Somogyi Ferenc, Az ember (i tõke) lényege: a mo-ralitás, „Emberi tõke – Tudásmenedzsment” konfe-rencia, Balatonfüred, 1998. április 21–22., konfe-renciakiadvány, 89.

[32] Boda László, Emberré lenni, vagy birtokolni?, SzentMárton Áron Kiadó, Budapest, 1994.


ÖSSZEFOGLALÁSVeress Gábor: AA kkéémmiiaa ééss aa mmiinnőőssééggüüggyykkaappccssoollaattaaKorszerű értelmezés szerint a minőségügyértékteremtő: a termelési és a fogyasztásifolyamatok minősége a folyamatokban ér-dekeltek igényeinek a kielégítése által át-adott érték. A minőség tehát érték, amely azérdekeltek értékrendjétől, erkölcsi hozzáál-lásától függ.

Hazánk minőségügyi helyzete egyrészt atársadalom értékrendjétől, gazdaságpoliti-kájától és erkölcsi magatartásától, másrészta vállalatok/intézmények kultúrájától, érték-rendjétől, célrendszerétől és működésrend-jétől függ, rendkívül fontos ezért társadal-munkban a szétzüllött értékrend visszaállí-tása.

A dolgozat (főként a következő, másodikrészben) néhány példán keresztül bemutat-ja a kémia és a minőségügy kapcsolatrend-szerét és a kémikusok társadalmi felelőssé-gét.

Bevezetés

A földi élet bonyolult formáinak kialaku-lásához négy alapvetõ tényezõre volt szük-ség: 1. anyag, 2. energia, 3. információ,4. alkalmas fizikai környezet. A Földbolygónak mint környezetnek létrejötte,megfelelõ térben és idõpontban, kozmo-góniai probléma, melynek rendkívül szi-gorú elõfeltételei voltak. A megjelent élõ-lények kölcsönhatásba léptek környeze-tükkel, ami évmilliárdokig tartó evolú-ciós változásokat eredményezett mind azélõlények, mind a környezet szempontjá-ból. Az élõlények evolúciójának szem-pontjából a legnagyobb probléma a bio-kémiai (biológiai) információ eredete,melynek fontossága az élõlények genezi-sénél és utódlásukat biztosító, genetikaifolyamatoknál nyilvánul meg elsõsorban.Az élet eredetére több természetfilozófiaielképzelés létezik. Ma a legelfogadottabba redukcionizmus, mely szerint a legegy-szerûbb, egysejtû élõ rendszerek (proka-rióták) kémiai, más szóval prebiotikusevolúcióval igen hosszú idõszak (nagy-ságrendileg több 100 millió év) alatt ke-letkeztek kb. 3,6–3,8 milliárd évvel ez-elõtt. Manfred Eigen (Kémiai Nobel-díj,1968) a földi élet keletkezésének magya-rázatára a darwini evolúció élõvilágra vo-natkozó elveit (szelekció, mutáció stb.) amolekuláris biológia alapján az élettelenvilágra kísérelte meg kiterjeszteni [1]. In-nen ered az irányzat molekulárdarwiniz-mus elnevezése, mely ma már inkábbgyûjtõfogalom (továbbiakban MD). Ezzelszembenálló nézetek a holizmus és újab-ban az értelmes tervezettség (angolulintelligent design, rövidítve ID), melyek-nek részleteire itt nem térhetünk ki; csu-pán a genetikai információ tulajdonsá-gait vizsgáljuk a mennyiségin kívül minõ-ségi vonatkozásban is.

Az MD szerint az élet keletkezése a kez-deti kémiai káosz állapotából az „õssej-

tig”, beleértve a biológiai információ ke-letkezését is, legalábbis kezdetben, vélet-lenszerû kémiai folyamatok eredményevolt, melyet a természeti törvények (ter-modinamika, reakciókinetika stb.) irá-nyítanak. Ez a megfogalmazás – a termé-szettudományiakon kívül – számos meg-oldatlan ontológiai és episztemológiai kér-dést is felvet, melyeknek bizonyos részle-teire késõbb visszatérünk.

A vázolt kérdéseket tárgyaló közle-mények száma ma már milliós nagyság-rendû.

Érdembeli vizsgálatuk, fõleg tárgyukinterdiszciplináris jellege miatt, úgyszól-ván követhetetlen. Itt csak néhány fonto-sabb részletre szeretnénk kitérni, inkábbkérdések, mint feleletek formájában.

Az információról általában

A biológiai információ tárgyalását meg-nehezíti, hogy maga az információ is ne-hezen meghatározható fogalom, különö-sen akkor, ha nincs megadva az informá-ció tárgyköre. Az informatikának mint újtudománynak az alapjait a múlt századközepe felé Claude Shannon és NorbertWiener fektették le, amit egy mûszakiigény, a hírközlés tökéletesítése tett szük-ségessé. A hírközlési információ Wienermegfogalmazásában: „Sem nem anyag,sem nem energia!”, Shannon megfogal-mazásában pedig „az információ üzenet,mely valamilyen jelrendszer segítségével(kóddal) továbbítható”.

A hírközlési információ (I) matemati-kai alapjait Shannon adta meg. Ez az in-formáció szerinte valószínûségi fogalom.Mennyiségileg a következõ képlettel írha-tó le:

jI = –Σpj log2 pj,

1ahol j a jelfajták száma az üzenetben, p ajelek elõfordulásának matematikai való-

színûsége az üzenetet képezõ jelsorozat-ban.

A p értéke 0 és 1 között változhat. Ha aShannon-függvényt grafikusan ábrázol-juk, akkor három kitüntetett pontját kü-lönböztethetjük meg (1. ábra). Ha p = 0,

akkor teljes lehetetlenségrõl, ha p = 1, ak-kor teljes bizonyosságról van szó. A p =0,5 a teljes bizonytalanság állapota, mely-ben a hírközlési információ értéke maxi-mális. Az egyes jelek valószínûsége loga-ritmusosan van megadva, ezért az üzenet– mint kombinált valószínûség – nemszorzatként, hanem összegként jelenikmeg a képletben.

A számszerûsítésnél fontos szerepetjátszik: 1. A jelfajták száma (j), 2. a fel-használt jelek száma (n), és 3. a jelsoroza-tok „összenyomhatósága” (kompresszi-bilitása). Utóbbival kapcsolatban Chai-tin, Kolmogorov és Solomonoff informati-kusok nevét kell említenünk.

Az információ mennyiségi tárgyalásá-hoz Hartley 1928-ban egy mértékegységetvezetett be, mely egy jelsorozat elõfordulóösszes lehetséges variációi összegének (N)a kettes alapú logaritmusa, a „bit” (H):

Evva Ferenc 2600 Vác, Duna u. 3.

A biokémiai információ hierarchiája

0 0,2 0,40,5

p

0,6 0,8 1

1

0,8

0,6

0,4

0,2

0

max

I

1. ábra. A Shannon-információ és a mate-matikai valószínűség összefüggése





H = log2N = n · log2 j.Az információ összenyomhatósága „ta-karékossági elv”, mely arra irányul, hogya jelrendszer minél egyszerûbb legyen,azaz az információ minél kevesebb jelfaj-tával és minél rövidebb jelsorozatokkallegyen megadható.

Az 1.-re jó például szolgál az írott(nyomtatott) szövegek és a távírás Mor-se-jeleinek összehasonlítása, ahol a latinábécé 25–28 jelfajtájával szerkesztett üze-netet az utóbbinál mindössze két jelfajtá-val, ponttal és vonallal lehet megadni. Ajelfajták a jelrendszer tovább nem osztha-tó egységei.

2. A jelsorozatok hosszát például írott(nyomtatott) szövegekben a szavak jelen-tik, melyeket a latin ábécét használó nyel-vekben 1–12 betût tartalmazó jelsorozat-tal lehet megadni. A szavakból monda-tok, majd ezekbõl szövegek, végül pedigirodalmi stílus hozható létre. A legutóbbiaz információn kívül képzelõerõt is igé-nyel, mely nem számszerûsíthetõ.

3. Az információ összenyomhatóságárapélda az SOS vészjel, mely a „save oursouls!” angol nyelvû felkiáltó mondat rövi-dítése. Az SOS Morse-jelekkel: –––…–––. Az eredeti üzenetnél a felhasznált ábécé-jelek száma 12, a jelfajtáké pedig 8. Azösszenyomottnál az elõbbi az ábécéjelek-kel 3, illetve 2. A Morse-jelekkel 9, illetve 2.A felhozott példa annak kimutatására isalkalmas, hogy az információ értelmezés(szemantika) nélkül nem szolgálhat üze-netként, másrészt a jelfajták számának ésa jelsorozatok hosszának viszonya külön-bözõ jelrendszerek esetén eltérõ.

Az összenyomhatósággal összefügg ajelsorozatok rendezettségének és bonyo-lultságának a kérdése. A 1. táblázatban3 tizenkét tagból (I, III, IV) és egy száztagból (II) eredetileg 2 (A, B) jelfajtáthasználó jelsorozat látható. A rendezett-ség egy bizonyos jelsorozat esetén sza-bályszerûségben (mintázatban) nyilvá-nul meg. A legalsó sorozatban a jelek sor-rendje szabálytalan (véletlenszerû). Amásik háromnál szabályszerûség (rende-zettség) állapítható meg. Mindhárom so-

rozat új jelfajták (6, ××, +) bevezetésévelösszenyomható – annál nagyobb mérték-ben, minél hosszabb az eredeti jelsorozatés minél kevesebb az alkalmazott új jel-fajták száma.

Az információnak van sztatikus és di-namikus oldala is. Elõbbire példák azegyiptomi és maja hieroglifák vagy azegyes baktériumfosszíliákban néha föllel-hetõ DNS-szakaszok. A dinamikus jelleg-re viszont a hírközlés nyújt nagyszámúpéldát, ahol az információ áramlásbanvan. Egy nyomtatott szöveg például dik-tálva a levegõn – mint közegen – keresz-tül hangenergiával jut el a távírdász fülé-hez, aki a hallás biológiai mechanizmusá-nak segítségével, anyagi eszközökkel (pa-pír, tinta) sztatikus információvá (Mor-se-jelek) alakítja vissza. A jelek elektro-mos impulzusok energiájának segítségé-vel vezetéken továbbíthatók, majd fax-géppel nyomtatott szöveggé, az eredetivelazonos fajtájú információvá alakíthatókvissza. Az információ áramlásához esze-rint valamilyen energiafajta (hang-, fény-,elektromos stb.) és anyagi tényezõk (pa-pír, tinta, fémhuzalok, reflektorok stb.)szükségesek. Maga az üzenet azonban,mint információ, még sokféle energiaát-alakulással járó üzenetek esetében is azo-nos formában jut a befogadóhoz. Ez iga-zolja Norbert Wiener meghatározásánakhelyességét, mely szerint az információsem nem anyag, sem nem energia, de azutóbbiak segítségével dinamikusan to-vábbítható.

A dinamikus információ esetében fon-tos tulajdonság az áramlási sebesség is, ahírközléssel kapcsolatban pedig az idõ-ben bekövetkezõ avulás. Elõbbire mégvisszatérünk.

A biológiai információ keletkezése

A biológiai információ a biopolimereketalkotó monomertagok sorrendjében, ezekhosszúságában és a makromolekulástérszerkezetben van elrejtve. A genetikaiinformációnál mindössze négy nukleo-

tidmolekula képezi a jelfajtákat. A jelso-rozatok hossza (NS-, fehérjeláncok) azon-ban általában nagyságrendekkel múljafelül a hírközlésiekét.

A biológiai információ keletkezésérema három redukcionista elképzelés a leg-elfogadottabb. Ezek ismertetésére itt csakröviden térhetünk ki. Az „RNS-világ” hi-potézisben a genetikai információ kelet-kezése nukleinsav-kémián alapul [1, 2,3]. Eszerint négy különleges nukleotid-molekula (lásd késõbb), mint monomer,vízkilépéses kondenzációval polinukleoti-dokká alakul. A monomerek sorrendjeezekben véletlenszerû. A hosszabb-rövi-debb molekulák (oligonukleotidok) kö-zül egyesek véletlenszerû, a kémiai evolú-cióban csak késõbb megjelenõ enzimeké-hez hasonló katalízises hatásra tesznekszert. Ezeket a ma élõ szervezetekben márcsak elvétve található molekulákat ribo-zimoknak nevezték el. A hosszabb láncok-ban, szintén véletlenszerû folyamatokkal,olyan polinukleotidok is keletkeznek,melyeknél a monomertagok sorrendjefajlagos genetikai információnak („õsgé-nek”) felel meg. Ezek körfolyamatokbantöbb-kevesebb pontossággal másolódás-ra képesek és így a molekulák tömkelegé-ben túlsúlyra jutnak. A szelekciót elõsegí-ti az is, hogy a nem replikálódó moleku-lák veszteségreakciókkal (pl. hidrolízis,mellékreakciók) kiválnak a kémiai folya-matokból. Az elképzelés egyik változataszerint keletkezhetnek olyan „õsmoleku-lák” is, melyeknek különbözõ szakaszainmindkét információforma megjelenik ésígy önreplikációra képesek. Meg kell ittjegyeznünk, hogy az élõ szervezetekben areplikáció nem ilyen „de novo”-nak ne-vezett módon történik, hanem a nuk-leotidok meglévõ molekulán, mint min-tán („templáton”), igen nagy pontosság-gal másolódnak, majd a reakció befejezõ-dése után a templátról leválnak [5]. AzRNS-világ hipotézisében nyitott az a fon-tos kérdés, hogy a DNS közvetlenül azRNS-bõl keletkezett-e, vagy pedig a kettõközt volt egy olyan átmenet, melynél ami-nosavak és RNS-ek reakciójával a ribo-zimoknál katalitikusan hatásosabb nuk-leoproteid típusú biopolimerek, majdezekbõl disszociációs folyamatokkal elõbbenzimek keletkeztek, és csak legvégül aDNS [6].

A második hipotézis az „anyagcsere el-sõdlegessége” (angolul – a magyarra ér-telemszerûen nehezen lefordítható – me-tabolic first) [7, 8, 9]. Eszerint megfelelõszerves molekulákból katalízises hatássalrendelkezõ ásványfelületeken, fõleg hete-

Eredeti Összenyomott Jelek Jelfajtákjelsorozat száma

e. ö. e. ö.I. ABABABABABAB 6××AB 12 4 2 4

II. 1ABAB…..ABAB100 100 ××AB 100 6 2 5III. AAAAAABBBBBB 6A+6B 12 5 2 4IV. ABBABAABBBAA nem rövidíthetõ 12 12 2

1. táblázat. Példák jelsorozatok „összenyomhatóságára”



rogén kémiai reakciók formájában ha-sonló körfolyamatok indulnak meg, mintamilyenek az élõ szervezeteknél megfi-gyelt reduktív, illetve oxidatív trikarbon-savciklusok. A körfolyamatokban kelet-kezett molekulák katalizátorként is résztvesznek a körfolyamatokban. A nevezettciklusokat az élõ szervezetekben enzimekkatalizálják, illetve irányítják.

A „lipidvilág” hipotézise szerint vizesfázisban, fõleg amfifil karakterû szervesvegyületekbõl micellás szerkezetû kolloi-dális rendszerek alakulnak ki, melyek bo-nyolult membránszerkezetekkel rendel-keznek. Ezekben különbözõ, fõleg szervesvegyületek ad- és deszorpciójával, illetvediffúziójával, anyagcsere-folyamatok in-dulnak meg, melyek egy idõ után bizo-nyos fajlagosságra tesznek szert. Ezek-bõl a részecskék olyan társulásai szelek-tálódnak ki, melyek önmásolódásra ké-pesek [10].

A lipidvilág hipotézise a másik kettõtõlabban az alapvetõ pontban tér el, melyszerint a biológiai információ keletkezéseés áramlása az élõvilágból ismeretestõlkülönbözõ módon is elképzelhetõ. A li-pidvilág problémáit többen számítógépeskémiai módszerekkel tervezik megolda-ni [11].

A tervek középpontjában egy olyan„óriás számítógép” szerkesztése áll, melymegfelelõ számú és értelmû paraméterbetáplálása után, remélhetõleg, kémiaireakciókkal fogja leírni az „õssejt” kiala-kulását a kémiai káoszból. A tervezõk sze-rint a számítógépes technológia a századmásodik negyedére fogja elérni a vállalko-záshoz szükséges mûszaki és informatikaiszínvonalat. Az eddig elvégzett, kisszámúkémiai kísérleti vizsgálat eredménye ne-gatív volt [12]. A terv a jelenben inkábbBábel tornyára, mint természettudomá-nyos célkitûzésre emlékeztet.

Az információ és az entrópia

Schrödinger a biogenezist még „rendezõ-désnek” fogta fel és ennek magyarázatáraa negentrópia fogalmát vezette be, mely akövetkezõ, implicit képlettel adható meg:–S = k·logn(R), ahol –S a negentrópia,k állandó és R energiafüggvény, mely aztaz energiát jelenti, amely egy bizonyosrendezett állapot keletkezésének létreho-zásához szükséges [13]. A negentrópiaeszerint lényegében konfigurációs ener-gia, mely az „õsföldön” uralkodó kémiaikáoszban rendezõdést tett lehetõvé. Egyilyen energiafajtának a létezését azonbana klasszikus termodinamika II. fõtétele

nem engedi meg. Schrödinger úgy képzel-te, hogy egy bizonyos rendezõdés közvet-len környezete rendezetlenségének növe-kedése árán valósulhat meg. Ahhoz azon-ban, hogy a környezet negentrópiát tud-jon „termelni”, a „fejlõdõ rendszerhez ké-pest” lényegesen nagyobb rendezettség-gel kell rendelkeznie. A rendezettségen,ebben az esetben, nemcsak szabályos alak-zatok keletkezését, hanem inkább energia-gradiensek létrejöttét, jelenlétét és válto-zását kellett érteni.

A fenti elképzelés a maga idejében túl-ságosan absztrakt volt ahhoz, hogy a fo-lyamatok részleteire is következtethesse-nek. A megoldást a termodinamika terü-letén a Prigogine és munkatársai által ki-dolgozott „nemegyensúlyi termodinami-ka” hozta meg [14]. Eszerint a Föld bolygótermodinamikai szempontból nyílt rend-szer. Ez annyit jelent, hogy a Nap sugárzá-sából eredõ stacionárius energiaáramláshatása éri, melynek egy része a Föld felü-letérõl az eredetinél kisebb energiájú su-gárzás formájában a világûrbe vissza-verõdve szétszóródik, más szóval disz-szipálódik. Az érkezõ és visszavert sugár-zás közti energiakülönbség hasznos ener-giát szolgáltat. Prigogine az ilyen rend-szereket disszipatívnak nevezte el. A „ren-dezetlenség” bruttó növekedését a Nap–Föld disszipatív rendszerben a Nap ener-giáját szolgáltató termonukleáris reakciókidõbeli csökkenése jelenti, ami azonban abiológiai evolúciónál nagyságrendekkellassúbb és hosszabb ideig tartó folyamat.Ily módon a bruttó energiafolyamat vég-eredményben veszteséges, s így a II. fõté-tel és az élõlények energiaháztartása köztmutatkozott ellentét feloldhatóvá vált.

Prigogine szerint, ha az energia áram-lási sebessége optimális, akkor a disszi-patív rendszer, némi ingadozástól elte-kintve, stacionárius állapotba jut. Ebbenaz állapotban lehetségesek bizonyos„rendezõdési” folyamatok, melyek az idõ-ben fennmaradhatnak mindaddig, amígaz energiaáramlás optimális. Ha ez lelas-sul, akkor a rendszer egyensúlyba jut és afolyamat leáll. Túl gyors áramlás esetén arendszer „összeomlik”, visszasüllyed akáoszba. Ilyen, bár egyszerû disszipatívrendszerek létezését mind a fizikában,mind a kémiában valóban meg lehetett fi-gyelni (pl. a Benard-féle instabilitás, Zsa-botyinszkij–Belouszov-reakció stb.) [14].A redukcionista biológusok közt akadtak,akik ennek alapján megoldottnak tekin-tették a biogenezis problémáját. A bioló-giai információ keletkezésének magyará-zatára azonban nem elég a nemegyensú-

lyi termodinamika. Prigogine is csak „hal-vány jelzésnek” nevezi ezeket a tényeket abiogenezissel kapcsolatban.

Nem szabad arról sem megfeledkezni,hogy a földi fizikai környezetet kialakítóNap–Föld disszipatív rendszer egészenrendkívüli [15]. Hasonló bolygórendsze-rek keletkezésének a valószínûsége a vi-lágegyetemben, a szükséges feltételek (pa-raméterek) nagy száma miatt, igen cse-kély [16].

A környezet szerepe

Az élõ szervezetekben információt nem-csak az öröklõdés (genetika) igényel, ha-nem az ott lejátszódó folyamatok tér- ésidõbeli egymásutánja is. Ezekhez infor-mációtöbblet kell, melyet „mûködési in-formációnak” nevezhetünk. Az élettelenvilágban a molekulák nem „mûködnek”,hanem a kémia törvényei és a reakciótér(környezet) aktuális fizikai és kémiai ál-lapotának megfelelõen reagálnak egy-mással. Az élettelen világban nemegyen-súlyi viszonyok közt kialakulhatnak sta-cionárius állapotok és ezen belül rövidideig tartó rendezõdés, az élettelen világinformációtartalma azonban túlságosanszegény ahhoz, hogy az élõ rendszer ke-letkezéséhez szükséges információigénytfedezni tudja. Ahhoz, hogy a környezet azehhez szükséges negentrópiát (energiát)„termelni” tudja, nagyfokú rendezettség-gel kell bírnia. Ezalatt jelen esetben in-kább energiagradiensek kialakulása ésváltozása tûnik fontosabbnak, és csak ez-után az alakzatok létrejötte. A két említetttényezõ az algoritmusos bonyolódásnakszükséges, de nem elégséges feltétele.

Az „õsföld” mint fizikai reakciótér in-formációtartalma (algoritmusos bonyo-lultsága), bár durva becslések szerint,nagyságrendekkel alacsonyabbnak adó-dik, mint a legegyszerûbb baktériumoké(lásd a késõbbieket). Kérdéses, hogy ilyenkörülmények között hogyan szolgáltathata környezet egy „fejlõdõ kémiai rendszer-nek” információt. Grandpierre Attila sze-rint ez ellentétben áll az informatikaAshby-törvényével [17]. A törvény sze-rint fizikai rendszerekben, áramló infor-máció esetén, a „küldött” (input) informá-ciótartalom csak magasabb lehet, mint a„befogadott”(output).

A biológiai információ jellege

A Shannon-elmélet nem ad kielégítõ vá-laszt a biológiai információ jellegére, mi-vel annak csak a mennyiségi oldalával

foglalkozik, de az üzenet értelmezésévelnem. A biológiai információ esetébenösszefüggést kell találni az informatikaiés az érintett természettudományos (fizi-kai, kémiai, biológiai) fogalmak között. Aprebiotikus evolúciót, az elõzõek szerint,hosszú ideig valamilyen rendezõdési fo-lyamatnak képzelték el, mely különlegesenergiaáramlási viszonyok közt jött létre.Ezzel szemben megállapítható, hogy a bio-lógiai információnak paradoxon jellegevan. A nukleinsavakban ugyanis a nuk-leotidegységek sorrendje szabálytalan.Informatikai szempontból tehát nem le-het rendezõdésrõl beszélni. A biológiaifolyamatokat nem rendezõdésnek, ha-nem bonyolódásnak kell tekinteni. A bo-nyolultság (összetettség) nem fedõneve agenetikai utasításoknak. A bioinformá-ció algoritmikus tervezettséget jelent,nem pedig véletlenszerû folyamatok vég-eredményét.

Reális kristályoknál a biopolimereknélmegfigyeltekkel ellentétes informatikai pa-radoxon tapasztalható. A fizikai, illetvekémiai információ nõ a rendezetlenséggel(szennyezések, hibahelyek, torzulások,felületi állapotok stb.). A kristályszerke-zet hibáit új jelfajták megjelenésének le-het tekinteni. A „hibás” kristályok szá-mos félvezetõ-fizikán alapuló technológiaalapját képezik. Egyúttal az is megállapít-ható, hogy az információ és az entrópiaösszekapcsolt fogalmak, melyek azonbanváltozás esetén ellentétes irányban vál-toznak.

Ismeretes továbbá, hogy – az irdatlanmennyiségû variációs lehetõségek ellené-re – a biopolimerekben az információ egyés csakis egy sorrendhez (permutáció-hoz) van kötve. Az ettõl való – gyakranegész csekély eltérés – elegendõ ahhoz,hogy az élõ szervezetekben mind az örök-lõdésben (gének), mind a mûködésben(enzimek) zavarok keletkezzenek. A sor-rendnek tehát a jelfajták szabálytalan el-oszlása ellenére rendkívül szigorúan pon-tosnak kell lennie. A fehérjéket alkotópeptidcsoportok sorrendjének hasonlójellege miatt nevezte Schrödinger a fehér-jemolekulákat „aperiodikus kristályok-nak”. A hasonlat némileg zavaró, hiszenaz élettelen világban a kristályok rács-pontjainak helyzete éppen a periódusos-ság iskolapéldája. Az ideális kristály aszilárdtestfizikában a tökéletes rendezett-ség jelképe, amely azonban még elvilegsem létezhet, mivel a kristályfelületekenmegszûnik a periodicitás. Felület nélküli(pl. végtelen nagy) kristály pedig abszur-dum. A fizikai rendszer eszerint minél

„rendezettebb”, az információtartalmaannál kisebb, míg az élõ rendszernek méga legkezdetlegesebb, létezõ formájában ishatalmas információtartalma van. Ez ar-ra is következtetni enged, hogy a biológiaiinformáció fajlagos, nem pedig valami„magasabb rendû fizikai vagy kémiai in-formáció”.

Schrödinger aperiodikus kristályha-sonlata az elõzõ megjegyzések ellenérefenntartható, sõt megtoldható. A biopoli-merek hatékony biogén mûködésénekelõfeltétele ugyanis megfelelõ térszerke-zet kialakulása. Ilyenek a polimer láncok-ban gyenge kémiai kötésekkel kialakultcsavarvonalas (pl. alfa-hélix, kettõs spi-rál) vagy redõnyhöz hasonló (pl. béta-hullámlemez) alakzatok vagy ezek kom-binációi, melyek túlnyomó részben szin-tén gyenge kémiai kötésekkel jönnek lét-re. Ez különösen a fehérjékre vonatkozik,ahol másodlagos (szekunder), harmadla-gos (tercier), sõt legalább kétféle biopo-limer lánc „összemûködését” figyelembevéve negyedleges térszerkezetrõl is be-szélhetünk. A szekunder és tercier szer-kezetek keletkezéséhez szükséges infor-máció benne rejlik a primer szerkezet-ben. Schrödinger hasonlatával élve, a sze-kunder és tercier szerkezet a folyamatok-hoz szükséges információ tekintetébenmintegy „kikristályosodik” a primerbõl.A szekunder szerkezet túltelített oldat-hoz, a belõle felgombolyodással keletke-zett tercier szerkezet pedig a kristályoso-dás után kétfázisúvá vált rendszerhez ha-sonlítható.

Biológiai szempontból a biopolimerekcsak térszerkezeti formában hatásosak.A térszerkezetek ismeretében már egyér-telmû, hogy itt nem rendezõdésrõl, ha-nem összetettségrõl van szó.

Erre kitûnõ példa a karboxipeptidáz. Ez307 peptidcsoportot tartalmaz. Ezeknek38%-a alfa-hélix, 15%-a béta-hullámle-mez, a molekulalánc 47%-án pedig nincsalakzat. Az egyes szakaszok a biomolekulateljes hosszában 30-szor váltogatják egy-mást. A szakaszok hossza az alfa-hélixesetében 9 és 23, a béta-hullámlemeznél3 és 8, az alakzat nélküli részeknél pedig2 és 52 peptidcsoport közt ingadozik. Azilyen szakaszok váltakozásával a másodla-gos szerkezet hajlékonnyá tud válni és ígya láncszerkezet egymástól távolabb esõrészei is meghatározott, a mûködõképes-séghez szükséges helyzetbe juthatnak.A harmadlagos szerkezet ún. aktív cent-rumokat tartalmaz, melyeknek az enzi-mek katalízises hatásában közvetlen sze-repük van.

Próbálkozások a biológiai információ számszerûsítésére

A biológiai információ számszerûsítéséreeddig két fontosabb módszer ismeretes(2. táblázat). 1. Az egyik a genomot üze-netként fogja föl és az információ meny-nyiségének kiszámítására minden továb-

bi nélkül a Hartley-képletet alkalmazza.Yockey H. P. egy lépéssel továbbmegy,mikor a jelfajták számánál nem a 4 nuk-leotid alapmolekulát, hanem a genetikaikód tripletjeinek számát veszi alapul.Eszerint H = n·log261 [18]. 2. A termodi-namikai módszer a biológiai információmegszerzéséhez szükséges energiát veszialapul. E célból az entrópiának a statiszti-kus fizikából ismeretes, Brillouin által ér-telmezett fogalmát alkalmazza. EszerintS = k·ln Ω, ahol k a Boltzmann-féle állan-dó, Ω pedig annak mérõszáma, hogy egylineáris rendszer anyaga és energiájahányféle elrendezésben létezhet. Brillouinszerint Ω = n! Ha az elemek redundán-sak, akkor

n!Ω = ,

(j1!)·(j2!)·(j3!)…(ji!)

a jelfajták (j) értéke a DNS-nél 4, a fehér-jéknél 20. Az n értéke enzimeknél 100–300,a legkisebb genomokkal rendelkezõ pro-kariótáknál (0,6–1)·106 nagyságrendû.

A 2. táblázat adataiból a következõk ál-lapíthatók meg: 1. Nem véletlen, hogy atermodinamikai módszer 3–4 nagyság-renddel magasabb értékeket szolgáltat,mint a hírközlési (I–II), mivel utóbbicsak az információ szintaktikus részét



Információ Módszer[bit/mol]

DNS I. 8,08 ·106 Hartley-képletII. 2,23 ·107 Yockey H. P. [18]

III. 1,36 ·1010 Thaxton Ch. B. [19]IV. 5,25 ·1013 Thaxton Ch. B. [19]

Enzim I. 433 Hartley-képlet,Yockey H. P. [18]

II. 2227 Thaxton Ch. B. [19]III. 5,8 ·104 Thaxton Ch. B. [19]

2. táblázat. Biopolimer-modellek1

„információtartalma”

1 A modell-DNS 4·106 nukleotidtagból álló láncmoleku-la. A 4 nukleotidfajta elõfordulási valószínûsége azonos(p1 = p 2 = p3 = p4 = 0,25). A modellenzim egy 100 ami-nosavból kondenzálódott fehérje, ahol mind a 20 félepeptidtag elõfordulási valószínûsége azonos.



képviseli. 2. A termodinamikai módszer,az egyszerûbb formájában is (III), figye-lembe vesz fizikai információt (energia,konfiguráció), de a szükséges vegyületek-nek a kémiai káoszból történõ rendkívülszigorú, egyedi kiválasztásához (szelek-ció) igényelt információt nem. Figyelem-be véve a homokiralitás és a kémiai mel-lékreakciók információs zajként értékel-hetõ hatását, a termodinamikai számításimódszer további három nagyságrenddelnagyobb mennyiségi információt ered-ményez (IV). Ez azonban még így sem fe-lel meg a teljes biológiai információnak,mivel nem tartalmazza a mûködési infor-mációt, mely a kémiai reakcióláncok,körfolyamatok létrejöttéhez, mindenek-elõtt ezek idõzítettségéhez okvetlenülszükséges. A kérdésre visszatérünk.

A biokémiai információ hierarchiája

A hírközlési és a játékelmélet absztraktegyedekkel és folyamatokkal foglalkozik,melyek végsõ soron matematikán alapul-nak. Ennek ontológiai szempontból vanszerepe. A tiszta matematika szellemtu-domány, mely mennyiségi összefüggése-ket vizsgál, energetikai és anyagi vonat-kozások nélkül. A matematikai informá-ció exogén. Tételeinek forrása alkotóik(Euler, Bolyai J., Gödel stb.) fantáziája.Hasonlóan exogén jellegû az információ ahírközlésnél (Shannon, Weaver), az abszt-rakt rendszereknél (Chaitin, Kolmogorovstb.), a kibernetikában (Wiener) és a já-tékelméletben (Ehrenfest, Neumann).

Az élettelen világot a fizika és a kémiatörvényei írják le. Chaitin szerint a fizikaszintaktikus információtartalma megle-põen alacsony [17]. Ezen azt érti, hogy afizikai alapfogalmak (pl. Einstein ekviva-lencia-, Planck hatáskvantum- vagy Boltz-mann entrópiatétele) algoritmusos bo-nyolultságának számítógépprogramkénttörténõ megszerkesztése kevesebb mintezer karakter figyelembevételével elvé-

gezhetõ. A kémia törvényei a fizikán ala-pulnak. A kémiai rendszerek és folyama-taik elvileg tárgyalhatók a fizika fogalma-ival is. Ez informatikai szempontból any-nyit jelent, hogy a kémiai fogalmak a fizi-kaiakra redukálhatók. Egy ilyen eljárásazonban szinte áttekinthetetlen bonyo-lultságot idézne elõ és ezért gyakorlatilagértelmetlen lenne.

Az élettelen világot tárgyaló természet-tudományokban (fizika, kémia stb.),szemben az informatika absztrakt részé-vel, az információ már nemcsak mennyi-ségi, hanem minõségi is. Ennek a minõ-ségi információnak a szükséglete nem-csak a jelsorozatok hosszában, hanem ajelfajták minõségében (szemiotikájában)is megnyilvánul. Ez annyit jelent, hogy újjelfajták bevezetésével az információnemcsak mennyiségileg, hanem minõsé-gileg is növelhetõ. Ez a mûvelet a jelrend-szerek összenyomhatóságával ellentétesfolyamat, melyet jobb magyar szó híján„tágíthatóságnak” nevezhetünk. A tágít-hatóság nemcsak mennyiségi, hanem mi-nõségi információnövekedést is jelent akémiai szemiotikában.

A kémia algoritmusos bonyolultságasokkal nagyobb, mint a fizikáé. A kémiaiszemiotikában ez okból sokkal egysze-rûbb és célszerûbb a jelfajták számának,sõt a „jelfajták információtartalmának”növelése. Eszerint az információ szám-szerûsíthetõsége nemcsak a jelsorozatokhosszával és a jelfajták számával, hanema jelfajták minõségének növelésével is fo-kozható.

A mondottakra például szolgálnak az3. táblázat adatai, melyek egy 4 tagúoligonukleotid-molekulára vonatkoznak.A nevezett molekula a ribonukleinsava-kat alkotó 4 féle alapmolekulából áll.Ezeknek 4! = 24 féle sorrendje képzelhetõel, ennek azonban a továbbiakban ittnincs szerepe. A biner rendszer (I) telje-sen összenyomott; jelfajtái absztraktnaktekinthetõk. A II. rendszer már nem telje-sen absztrakt, mivel a jelfajtákat a nuk-

leotidbázisok kezdõbetûje képezi, de ezönmagában még nem jelenti a kémiai in-formáció bõvülését. A tapasztalati képlet(III) már rendelkezik kémiai szemiotiká-val, de igen nagy mértékben összenyo-mott (2/a ábra). A szerkezeti képlet ittmegadott formája (2/b ábra) ugyanany-nyi jelfajtát használ, mint a III., de a jelso-rozat bõvítésével nemcsak a mennyiségi,hanem a molekulát alkotó atomok és akovalens kötések vegyjelének és ezek szá-mának bevezetésével (3. táblázat/IV) ajelfajták minõsége és ezzel együtt értel-mezhetõsége (minõségi információja) isnõ (4. táblázat). Mindazonáltal még a

2b/IV képlet is többé-kevésbé összenyo-mott, mivel a kémiai szemiotika bõvíté-sének lehet tekinteni olyan tényezõket is,mint 1. a gyenge és erõs kötések, 2. a mo-lekulák hidrofób, illetve hidrofil jellege, 3.a térszerkezetek. Az említett tudomány-ágakban kielégítõ szemiotika megszer-kesztéséhez tehát egyaránt van igény ajelsorozatok összenyomhatóságára és tá-gíthatóságára is.

Az információ pragmatikus része

A fizika és a kémia az élettelen világgalfoglalkozik, az anyagra és az energiáravonatkozó fogalmakkal. Informatikai vo-natkozásban a két tudományág közti ha-tár „átjárható” (fizikai kémia). Mi a hely-zet azonban a kémia és a biológia között?Az élõ és élettelen vajon csak két fokoza-tot vagy két külön világot jelent-e? Ennektárgyalásához az információ szintaktikusés szemantikai részén kívül figyelembekell venni ennek pragmatikus részét is.Az információ pragmatikus jellege E. vonWeizsäcker szerint ott mutatkozik meg,ahol egy üzenet vagy esemény a „fogadót”a legmesszebb menõ mértékben megvál-toztatja. A „változáson” egyaránt értenikell a befogadónak mindennemû szerke-zeti változását, valamint a „fogadóban”elõidézett „készséget” egy célirányos mû-velet „megértéséhez” [20].

Nukleozid- I II III IV: atomok száma Kötés Összesmonofoszfát C H O N P – = jel

adenozin 00 A B1 5 4 0 5 0 11 4 29uridin 11 U B2 5 5 2 2 0 11 3 25citozin 10 C B3 4 4 1 3 0 6 3 21guanozin 01 G B4 5 4 1 6 0 12 4 34cukor –Cu–F 5 8 7 0 1 22 1 44

150

3. táblázat. Ribonukleinsavak jelfajtái

Jelrendszer Jelfajták Jelek Bit2

számaI. biner 2 8 8

II. kvaterner 4 4 8III. tapasztalati 7 24 67IV. szerkezeti 7 150 421

4. táblázat. A jelfajták információtartalma

2 A Hartley-képlet szerint.

Weizsäcker a pragmatikus információtkét ellentétes fogalomra bontja, melyetmagyar szavakkal „elõzetesség”-nek, il-letve „visszaigazoltság”-nak nevezhetünk(németül Erstmaligkeit, illetve Bestäti-gung). Az elsõ fogalom a kémiában nagy-

jából azt jelenti, mint a fizikában a „kez-deti állapotok”. A másik fogalom értel-mében például egy szerves kémiai reak-ciólánc, esetleg körfolyamat prebiotikuskörülmények között akkor gerjeszt infor-mációt, ha a befogadó azt „megérti” olymódon, hogy az „üzenet” hatást idéz elõ abefogadó állapotában. De mi az az ese-mény, ami a kémiai káoszban informáci-ót gerjeszt, és ha igen, akkor milyen in-formációt gerjeszthet az élettelen világ-ban? A redukcionizmusanak a kérdés el-sõ részére vonatkozó válaszával már fog-lalkoztunk. Keletkezhet-e azonban bioló-giai információ prebiotikus körülményekközött?

Az élõvilágban a pragmatikus infor-mációigény mint újdonság elsõsorban amûködésnél és a reprodukálhatóságnáljelentkezik. A legegyszerûbb élõ rend-szernek is a legalapvetõbb jellemzõje aszaporodás, melyet a redukcionizmusegy kalap alá vesz a reprodukálódással,noha végsõ soron itt húzódik meg a ha-tárvonal a kémia és a biológia közt,amelynek átjárhatósága, éppen kísérletitapasztalatok alapján, annyira kétséges.

A szaporodás biológiai folyamat, mely-nek a szerkezetin kívül mûködési és ge-netikai információigénye is van. Utóbbi-ak redukálása a kémiai tényezõkre szá-mos informatikai problémát vet fel, me-lyek közül itt csak néhányat említhetünk.D. L. Abel és J. T. Trevors szerint bajosanképzelhetõ el, hogy egy kémiai evolúció-ban lévõ rendszer a nemo dat, quod nonhabet elv ellenére biológiai információttud létrehozni [21]. Ez ellentmondásbanlenne az informatika Ashby-törvényével,mely szerint a küldõ információtartalmá-nak mindig felül kell múlnia a befogadó-ét. Kérdéses továbbá, hogy az összetett-ség egy bizonyos szintjére eljutott kémiairendszer, mely a vegyipari technikábanegy átfolyási reaktorhoz hasonlítható,exogén (külsõ) információ áramlása nél-kül (irányítás, utánpótlás) kellõen hosszúideig mûködõképes maradhat-e.

Grandpierre Attila a biológiai informá-ció megfogalmazásánál sztatikus és dina-mikus információt különböztet meg [17].Utóbbi mértékegysége a számítógép-technológiában alkalmazott flop, mely amûveletek száma az idõegység alatt (bit/svagy év). Kornberg adatai szerint az em-beri szervezet adenozin-trifoszfát-ter-melése 1021 molekula/s. Az emberi testsejtjeinek számát 6·1013-nak becsülve,egy sejt „dinamikus bonyolultsága” 4·107-nek adódik. Mindazáltal ez a durva becs-lés az élõ szervezet dinamikus bonyolult-ságára csak szerény példa, ha figyelembevesszük, hogy egy prokarióta egysejtûbenegyidejûleg kb. 600 féle anyagcsere-reak-ció játszódik le, melyeket 4·105 (félmillió)számú, és 2000 féle enzimmolekula kata-lizál [22].

Grandpierre Attila [17] a genetikai kódkialakulásához szükséges dinamikus in-formációt (a prebiotikus kémiai evolúcióidejét 108-nak feltételezve) 0,013 bit/évrebecsüli. Kimura G. P. evolúciós biológiaiadatai szerint ez az érték 0,2 bit/év (a pro-kariótáktól az ember megjelenéséig elteltidõtartamot 3,5 ·109 évre becsülve). Ha azinformációt a „fejlõdõ” kémiai rendszera környezetétõl kapja, hogy lehetségesez, ha a környezet algoritmusos bonyo-lultsága kisebb? Élettelen környezetbenhogyan halmozódhat fel genetikai infor-máció?

Fizikai rendszerek rendelkeznek bizo-nyos dinamikus tulajdonságokkal, me-lyek segítségével lehetséges alacsonyabbszintû információ kifejezõdése magasabbszinten. Ez azonban csak a mikro-, illetvea makroállapotok megkülönböztetésérealkalmas egy rendszeren belül. Pusztán

fizikai információ nem elegendõ egy bio-lógiai rendszer mûködésének és „értel-mességének” kifejezésére. Collier J. D.szerint a biológiai információ bizonyoskétértelmûséggel rendelkezik egy modu-láris rendszer szintaktikus információjaés a mûködési információ között [23].Kérdéses marad az, hogy mi módon lehetegy összetett információs rendszer kom-ponensei között megkülönböztetést tenniabból a célból, hogy még bonyolultabb ésolyan modulusokat nyerjünk, melyekmagasabb szinten kifejezhetõk. Erreegyebek között példaként álljon a DNSoperátor és promoter szakasza, amely au-tomatikus ki-be kapcsolóként mûködikaz élõ szervezetek enzimmûködésekor.Ilyen vagy ehhez hasonló szabályzórend-szerek kialakulását kémiai evolúcióbanmég elképzelni sem látszik könnyû fel-adatnak.

Záró gondolatok

A szelekció és mutáció fogalmának a pre-biotikus kémiai evolúcióra történõ „meg-elõlegezése” informatikai szempontbólerõsen megkérdõjelezhetõ. A II. fõtételfizikai, illetve fizikai kémiai hálózatonmûködik, nem pedig az üzenet eszmei,nem fizikai részén. Az információ hierar-chiájában az átmenet a fizikai kémiánkeresztül elvileg „ugrásmentesnek” te-kinthetõ. A fogalmak a két alaptudo-mányban mennyiségileg bámulatos ha-tékonysággal fogalmazhatók meg [24].A biológiai információ esetében azon-ban, úgy tûnik, sokkal többrõl van szó,mint egymással szoros kapcsolatban lévõtermészettudományok információtartal-mának hierarchiájáról. A gének üzene-tek, melyeknek értelme és rendeltetése isvan. Ezek dinamikus információkéntmûködnek az élõ szervezetben. A szállí-tott üzenetek ismerete és célja „kívül ál-ló” bitben kifejezett értékükhöz viszo-nyítva. Ez okból az információ a biológi-ában nem számszerûsíthetõ olyan abszo-lút értelemben, mint a fizikában és akémiában. A kémiai termodinamika csakmikroevolúciós folyamatokra vonatkoz-tatható, míg a darwinizmus, eredeti meg-fogalmazásában, makroevolúciós folya-matokra vonatkozik. A neodarwinizmusa kettõ közti kapcsolatot a molekulárisbiológián keresztül kísérli megoldani.Ontológiai szempontból azonban, ezen amódon, legfeljebb a genomig mint kiin-dulási pontig lehet eljutni. A nagy kérdõ-jel, az élettelen és élõ világ közti szaka-dék, továbbra is fennáll.



B1 B2 B3 B4

Cu–F–Cu–F–Cu–F–Cu–F–

2/a

HO–P––O–CH2

HO OHC CH

HC CH

HO O–

Cu

O

B

F

2/b

2. ábra. a) Négy tagból álló oligonukleotid-molekula erősen összenyomott tapasztalatiképlete. b) Egy nukleotidmolekula részle-gesen összenyomott szerkezeti képleteB1–4 bázisok (A, U, C, G,); Cu cukormoleku-la (ββ-D-ribóz); F foszfátcsoport észter-kötésben


IRODALOM[1] M. Eigen, Self-Organisation of Matter and the Evo-

lution of Biological Macromolecules, Naturwissen-schaften (1971) 58, 465.

[2] L. E. Orgel, Prebiotic Chemistry and the Origin ofthe RNA-World, Biochemistry and Molecular Bio-logy (2004) 301, 99.

[3] Evva F., Szép új RNS-világ, Magyar KémikusokLapja (2006) 61, 357.

[4] G. Mills, D. Kenyon, The RNA-World. A Critique,Origin & Design (1996) 17, 9.

[5] Evva F., Az élet keletkezése és a templát polimerizá-ció, Magyar Kémikusok Lapja (2006) 60, 73.

[6] S. J. Freeland et al., Do Proteins predate DNA?,Science (1999) 286, 690.

[7] H. J. Morowitz et al., The Origin of Intermediary Me-tabolism, PNAS (2000) 97, 7704.

[8] E. Smith, H. J. Morowitz, University of IntermediaryMetabolism, PNAS (2004) 101, 13, 168.

[9] L. E. Orgel, Self-Organizing Biochemical Cycles,PNAS (2000) 97, 12, 503.

[10] D. Segré et al., Compositional Genomes: Prebio-tical Information Transfer in Catalytic NoncovalentAssemblies, PNAS (2000) 97, 4112.

[11] Evva F., Valóság (2007) 50, 57.[12] Anet Fal, The Place of Metabolism in the Origin of

Life, Current Opinion in Chemical Biology (2004) 8,654.

[13] E. Schrödinger, What is Life?, Cambridge Univ.Press, 1945.

[14] I. Prigogine, Az élet termodinamikája, Fizikai Szem-le (1976) 26, 161.

[15] Atsushi Kaitshi, A Föld, az élõlények és az entrópia,Fizikai Szemle (1988) 38, 102.

[16] P. Ward, D. Brownlee, Why Complex Life is Uncom-mon in the Universe?, Springer, 2000.

[17] Grandpierre A., Complexity, Information and Bio-logical Organisation, Interdisciplinary Descriptionof Complex Systems (2005) 3, 59.

[18] H. P. Yockey, Information theory, evolution andthe origin of life, Fundamentals of Life II. (2002) 10,335.

[19] C. B. Thaxton et al., Az élet eredetének rejtélye, Har-mat, 1998.

[20] B. O. Küppers, Ursprung biologischer Information,Piper, 1986.

[21] D. L. Abel, J. T. Trevors, Three subsets of sequencecomplexity and the relevance to biopolymeric infor-mation, Theoretical Biology & Medical Modelling(2005) 2, 29.

[22] P. C. Marijuán, Biosystems (1996) 38, 163.[23] J. D. Collier, http:kli.acat/theorylab/abstract/C/.[24] Wigner J., A matematika meghökkentõ hatásossá-

ga a természettudományokban, Fizikai Szemle (1966)14.

ÖSSZEFOGLALÁS Evva Ferenc: AA bbiiookkéémmiiaaii iinnffoorrmmáácciióó hhiiee--rraarrcchhiiáájjaa Az élő szervezetek genetikai folyamataibanszerepet játszó biopolimerek információtar-talmának jellemzésére nem elegendőek aszerves kémiában és a híradástechnikábanalkalmazott jelrendszerek vagy ezek kombi-nációja. Jelenleg nem ismeretes olyan jel-rendszer, mellyel a biokémiai információeredete szemantikai vagy szemiotikai vonat-kozásban pusztán kémiai fogalmakkal ma-radéktalanul levezethető.

egyvenéves a Nemzetközi Kémiai Diák-olimpia. Születésnapját otthonában,

de cseppet sem szûk családi körben ün-nepelte. Otthon, mert hazánk egyike volta mozgalmat 1968-ban útjára indító és azelsõ versenyen szereplõ három ország-nak, és a magyar csapat a 40 év alatt egy-szer sem hiányzott a mezõnybõl. Az ideibudapesti IChO pedig a 66 országból ér-kezett 257 résztvevõjével minden idõklegreprezentatívabb kémiai tanulmányiversenye lett. Igaz, ez utóbbi szinte mind-egyik IChO után elmondható: az igen ma-gas színvonalú, és mégis tiszta és barátihangulatú világverseny mágnesként vonz-za az érdeklõdõket, évrõl évre újabb or-szágok diákjai kapcsolódnak be a meg-mérettetésbe. A mostani 66 részt vevõ or-szág a Föld területének 60 százalékát és aFöld lakosságának háromnegyedét képvi-selte, bármi legyen is az ilyen statisztikákjelentõsége.

Az idei ünnepség fényesre sikerült: aszervezõk érthetõ elfogultságán túl is szá-mos jel utal arra, hogy Magyarország azelmúlt 40 év egyik legjobb, legszínvonala-sabb versenyének adott otthont. A ver-senyzõk és a kísérõtanárok általános elé-gedettsége a már sok olimpiát megjártkollégáknak is feltûnõ és örömteli él-ményt jelentett.

Az IChO lebonyolítása – rövid összefoglaló

A verseny helyszíne évente más ország-ban van. A csapatokat 4 húsz éven aluliközépiskolás diák és 2 kísérõtanár alkot-ja. Utóbbiaknak jelentõs aktív szerep jut,mivel minden diák az anyanyelvén kapjameg a feladatokat, és a fordítás a kísérõ-tanárok dolga. A verseny gyakorlati és el-méleti fordulóból áll, amelyek 2:3 arány-ban járulnak hozzá az összpontszámhoz.

40. Kémiai Diákolimpia (IChO), Budapest

Eredményekés tanulságok

Nagy Attila

A 2008. év szeptemberi számában (259. oldal) Magyarfalvi Gábor tudósítá-sában már beszámoltunk a 2008 júliusában Budapesten megrendezett 40.Nemzetközi Kémiai Diákolimpia eseményeirõl. Most, fél év elteltével mégegyszer visszatérünk a múlt év ezen sikeres rendezvényére, hogy újabb infor-mációkkal szolgáljunk a teljesítmények értékelésével kapcsolatosan. A szer-zõ, Nagy Attila az ELTE részérõl tagja volt a feladatok összeállítását koordi-náló szûk csapatnak. A cikket a Középiskolai Kémiai Lapoktól vettük át.

KÉMIA ÉS OKTATÁS

N

A feladatok csak olyan témaköröketérinthetnek, amelyek vagy a középiskolásalap tananyagban, vagy az IChO elõtt félévvel nyilvánosságra hozott felkészítõ fel-adatokban szerepelnek. (Részletesebbenl. http://olimpia.chem.elte.hu/szoveg/sza-baly/tema, az idei felkészítõ feladatok ésmegoldásaik angol eredetiben: http://www.icho.hu/Files/prep_problems_icho40_0521.pdf.)

A versenyen minden „hatalom” anemzetközi zsûrié, amely egyszerûen ajelen levõ kísérõtanárok összessége. Arendezõk által összeállított angol nyelvûfeladatsor elvileg csak javaslat, a zsûri tet-szés szerinti módon és mértékben meg-változtathatja, és végül szavazással fo-gadja el. A diákok dolgozatait saját taná-raik, illetve a rendezõk külön-külön érté-kelik, majd egyeztetik a pontozást; apontszámok a kölcsönös megegyezésselválnak véglegessé. Ha ez (nagyon ritkán)nem sikerül, a zsûri dönt.

Mint a tudományos diákolimpiákonáltalában, a versenyzõk legjobb ered-ményt elérõ 10%-a arany-, a következõ20% ezüst- és az azt követõ 30% bronzér-mes lesz, így a résztvevõk több mint a felekap valamilyen érmet. A gyõztes általá-ban különdíjban részesül.

További, részletesebb információ amár említett weboldalakon található: awww.icho.hu a 40. IChO hivatalos hon-lapja, a http://olimpia.chem.elte.hu/ pe-dig a vegyészolimpiák magyar nyelvû ol-dala.

A 2008. évi budapesti kémiai diákolimpia

A verseny feladatai a http://icho.hu/pa-ges/problems.aspx oldalon érhetõk el, amagyar fordítás – az összes többivelegyütt – megtalálható a „Problems trans-lated and used by individual countries”hivatkozás alatt. (Az érdekességen túlme-nõen így bárki a világon ellenõrizheti aztis, hogy a fordítások megegyeznek-e a kö-zösen elfogadott angol szöveggel.) Az ér-met szerzett versenyzõk eredményei itttekinthetõk meg: http://www.icho.hu/Files/40thIChO_list.pdf. A legjobbak azelérhetõ pontszám 80%-a körül teljesítet-tek, ami a sokéves tapasztalat alapján jólkiegyensúlyozott feladatsorra utal: na-gyon nehéz volt, de nem irreálisan nehéz.A gyõztes kínai fiú láthatólag kiemelke-dett a mezõnybõl: a legmagasabb össz-pontszám mellett külön-külön a legma-gasabb elméleti, illetve gyakorlati pont-szám is az övé lett, így a díjkiosztó ünnep-

ségen egyszerre három különdíjat is átve-hetett.

A magyar diákok (http://olimpia.chem.elte.hu/evek/2008) nagyon jól szerepel-tek, 1 arany- és 3 ezüstérmet szereztek. Acsapatok összpontszáma szerint Magyar-ország a 9. lett – ez az eredmény a múltszázadban átlagon alulinak számított vol-na, az utóbbi évtizedben kialakult erõvi-szonyok alapján viszont nehezen felül-múlhatónak tûnik. A magyar csapatot csaktávol-keleti országok és egykori szovjettagállamok elõzték meg.

Az 1. táblázat rangsora nem hivatalos,és ezzel kapcsolatban érdemes néhányszót ejteni. A kémiai diákolimpián dekla-ráltan nincs csapatverseny, és az IChOkeretein belül semmilyen, országok sze-rinti összesítés nem készül. Az ilyen ada-tok érdekesek és informatívak, de a bará-ti jellegét máig változatlanul megõrzõversenyen nincs helye a nemzetek közöttipresztízsharcnak. Az IChO szeretné elke-rülni a nemzetközi élsport negatív jelen-ségeit, a bármi áron való gyõzni akarást.A verseny lebonyolítása nagymértékben abizalomra épül, és ezzel nem is szokásvisszaélni. De újabban, sajnos, néha fel-merül a gyanú, hogy egy-egy csapat – azolimpián nem régóta szereplõ, bizonyta-lanabb belsõ helyzetû országokból – talánbelpolitikai nyomás hatására, tisztátalaneszközöket is bevet a jobb eredmény ér-

dekében. Az idén már nem pusztán gya-nús eset, hanem példátlanul nyílt csalásikísérlet történt: a tádzsik tanárok a lefor-dított feladatokat tádzsik nyelvû megol-dási segédlettel egészítették ki. Ha azt re-mélték, hogy ez elkerüli a magyar rende-zõk figyelmét, csalódniuk kellett. Némikalandos nyomozás után sikerült kiderí-teni a szövegek jelentését, és a zsûri kizár-ta a versenybõl a tádzsik csapatot.

Ettõl az árnyoldaltól eltekintve a ver-seny végig sikertörténet volt, jelentõsszervezési hiányosságok nélkül. A részt-vevõk rendszeresen elégedettségüknekadtak hangot. A feladatok szakmai szín-vonalát más olimpiákkal egybevetve mimagunk is magasnak éreztük, de így ismeglepõdtünk, hogy mennyire kevés kri-tika érkezett és milyen kevés vita alakultki velük kapcsolatban. A nemzetközi zsû-ri annyira gyorsan végzett a feladatokmegtárgyalásával, hogy este 9–10 kör-nyékére – általában ilyenkor kezdõdnekmélyülni és szerteágazóvá válni a viták –el is fogadta az összeset, és mindenki me-hetett a dolgára. Emberemlékezet ótanem fordult elõ, hogy ezek az ülések nenyúljanak az éjszakába.

Végül szóljunk a feladatok jellegérõl is.Jó ideje terjed az a törekvés, hogy a ren-dezõk igyekeznek a kémiai kutatás leg-korszerûbb, perspektivikus területeit sze-repeltetni a feladatokban. Ez általában


KÉMIA ÉS OKTATÁS

Ország Pont Ország Pont Ország Pont

Kína 77,70 Észtország 54,09 Mongólia 37,15Oroszország 73,14 Olaszország 53,94 Írország 36,88Ukrajna 70,64 Nagy-Britannia 53,25 Malajzia 36,47Dél-Korea 67,94 Kanada 53,14 Spanyolország 36,31Thaiföld 66,95 Új-Zéland 52,28 Svédország 36,26Belarusz 64,19 Brazília 51,86 Hollandia 36,24Vietnam 63,27 USA 51,60 Svájc 34,29Tajvan 62,84 Lettország 51,45 Venezuela 33,81Magyarország 61,71 Indonézia 51,23 Belgium 32,41Szingapúr 61,40 Franciaország 49,84 Örményország 32,04Kazahsztán 61,11 Csehország 49,28 Izland 30,70Ausztria 61,10 Japán 48,98 Pakisztán 30,28Lengyelország 60,98 Dánia 48,68 Finnország 29,49Irán 60,88 Argentína 48,21 Norvégia 29,22India 58,70 Mexikó 46,50 Moldova 28,85Románia 58,43 Szlovénia 45,33 Ciprus 28,66Ausztrália 58,15 Izrael 45,00 Görögország 27,00Németország 57,54 Azerbajdzsán 43,70 Uruguay 26,40Szlovákia 57,49 Horvátország 39,66 Portugália 24,40Törökország 56,20 Kirgizisztán 39,46 Peru 14,19Kuba 55,80 Türkmenisztán 37,93 Kuwait 12,07Litvánia 55,72 Bulgária 37,59 Tádzsikisztán –

1. táblázat. A 40. IChO részt vevő országai a diákok átlagos pontszámaival


oda vezet, hogy a diákoktól a kéthetes fel-készítés során rendkívül bonyolult isme-retek elsajátítását várják el, amelyek oly-kor még az egyetemi alapkurzusok anya-gán is túlmutatnak. Ettõl a feladat perszeigen modern lesz, de mivel néhány naptanulás után még egy egészen kiváló diáksem lehet képes átlátni a témakör komp-lex összefüggéseit, a kérdések leginkábbcsak a megtanultak mechanikus alkalma-zására szorítkozhatnak. Idén a magyarrendezõk szembefordultak ezzel a ten-denciával: feladataink kevesebb és egy-szerûbb egyetemi szintû tudást igényel-tek, viszont annál több ötletesség és krea-tivitás kellett a megoldásukhoz. Alig voltolyan feladat, amelyet pusztán sok me-chanikus munkával végig lehetett csinál-ni, jó néhánynál pedig a gondolatmenetkiindulópontjának a megtalálásában semnyújtottunk közvetlen segítséget a ver-senyzõnek. Igen figyelemreméltó, hogyez milyen hatással volt az eredményekre.

Az eredmények és tágabb összefüggéseik

Vizsgáljuk hát meg alaposan a diákok tel-jesítményének nem hivatalos, országokszerinti összesítését: a mi célunk nem aversengés kiélezése, hanem a tanulságokkeresése lesz. Az 1. táblázatban már látottadatokat szemlélteti az 1. ábra.

Azonnal látszik, hogy az európai me-zõnybõl kiemelkednek az orosz kulturálisvonzáskörzet országai. (Tudni kell, hogyaz orosz, ukrán, fehérorosz és kazah diá-kok valamennyien orosz fordításban kap-ták meg a feladatokat. Természetesenminden delegáció saját döntése, hogy mi-lyen nyelvû feladatlapokat akar használ-ni, a diákok igényei szerint akár többfélétis.) Õket a kelet-közép-európai régió kö-veti. Látványos, hogy az észak- és nyugat-európai országok közül a legnagyobbak iscsak a középmezõnybe tudtak bekerülni,a többiek pedig majdnem mind a mezõny

utolsó harmadában végeztek. Világvi-szonylatban a 16 legjobb eredményt elértország közül 15 ázsiai vagy exszocialista,Ausztria az egyetlen kakukktojás a 12. he-lyen.

Azt, hogy ezekbõl a tényekbõl milyenkövetkeztetéseket vonhatunk le, nagy-mértékben befolyásolja, hogy az ideiIChO eredményei mennyiben egyediek ésmennyiben illeszkednek általánosabbtendenciákba. A 2. ábrán összehasonlít-hatjuk az egyes országok 2008-ban, illet-ve az utóbbi 5 év átlagában elért helyezé-sét a kémiai diákolimpiákon. (Itt és a to-vábbi hasonló diagramokon is mindenországnak egy-egy pont felel meg.)

Jól látható, hogy a csapatteljesítmé-nyek szokásos mértékû ingadozása mel-lett az idei erõsorrend lényegében hason-ló az utóbbi években megszokotthoz.Nem történt hát alapvetõ átrendezõdés,csak az idén még egy fokkal nyomatéko-sabbá váltak az eddig is nyilvánvaló ten-denciák.

Szintén fontos kérdés, hogy ezek azeredmények sajátosan csak a kémiaver-senyekre jellemzõek-e, vagy más tudo-mányágakban is hasonlóak az erõvi-szonyok. Hasonlítsuk hát össze a résztvevõ országok utóbbi 5 évben elért átla-gos helyezéseit a kémiai, matematikai,informatikai és fizikai diákolimpiákon

KÉMIA ÉS OKTATÁS

1. ábra. a) Az átlagos pontszámok megoszlása. b) A világtérkép kinagyított részlete

Átlagos pontszám (100-ból) a)

b)

Jelmagyarázat:–– Országhatár

2. ábra. Az egyes országok 2008-ban,illetve az utóbbi 5 év átlagában elérthelyezései a kémiai diákolimpiákon

Öt év átlaga

2008

70

60

50

40

30

20

10

00 10 20 30 40 50 60 70


(3. ábra)! (A fizikaversenyekrõl sajnoskevés adat áll a rendelkezésemre, itt jóvalgyengébb a statisztika minõsége.)

A szóródás, amint az várható is volt, ittmár nagyobb, és vannak szisztematikuseltérések is. (Az Egyesült Államok és Bul-gária diákjai például kémiában szokatla-nul gyengék, az összes többi versenyensokkal jobban teljesítenek – az osztrákokviszont az IChO-n szerepelnek nagyság-rendileg jobban, mint máshol.) Mind-emellett nyilvánvaló az alapvetõen erõskorreláció a különbözõ diákolimpiákeredményei között, és az egyes régiókszerepe is nagyjából mindenütt hasonló:az ázsiai országok és Oroszország az él-mezõnyben, a kelet-közép-európai orszá-gok és Németország a felsõ középme-zõnyben, a másik három nagy EU-tagál-lam ennél lejjebb, míg a többi észak- ésnyugat-európai ország kifejezetten a gyen-gék között található.

Érdemes még megemlíteni, hogy aPISA-felmérések összesített eredményeiviszont semmilyen korrelációt nem mu-tatnak a diákolimpiai szerepléssel. A 4.ábrán a PISA 2006-felmérés „science”-skáláján 5. és 6. szintet elérõ diákok szá-zalékos aránya szerinti országrangsort

vethetjük össze az utóbbi 5 évben a kémi-ai diákolimpiákon elért átlagos helyezés-sel. A kettõ között láthatóan nincs össze-függés; paradox, hogy a PISA eredményeiszerint messze világelsõ Finnország a leg-több diákolimpián a mezõny utolsó har-madában végez, számos, a PISA által isigencsak gyengének mért ország társasá-gában.

És a magyarázat?

Valamennyire mindenképpen szubjektív– de jó, ha minél több ismert ténnyel össz-hangban van. Az, hogy mindenfajta meg-mérettetésen egyre inkább az ázsiai népekdominálnak, már közhely. A sport olimpi-áján Kína az idén elõször foglalta el azt ahelyet, amely mostantól várhatóan állan-dósulni fog – a kémiai diákolimpián máridestova húsz éve tart a kínai hegemónia.Mögöttük már Korea is nagyhatalommávált, s Tajvan, Thaiföld és Vietnam csapa-ta is kibérelte helyét a legjobb 10 között.Ezekben az országokban intenzív, céltu-datos tehetséggondozás folyik, ami nálukszerencsére nem ellenkezik a pedagógiaielvekkel, és nem látszik, hogy ennek a szé-lesebb közoktatás látná a kárát.

Számunkra különösen fontos, hogy miáll az európai tendenciák hátterében. Jo-gos kérdés, hogy a diákolimpiai eredmé-nyek vajon tényleg az egyes országok leg-jobb diákjainak teljesítményét tükrözik-e,vagy inkább a versenyhez való hozzáállás-beli különbségeket. Ez az értékelés legbi-zonytalanabb pontja, mert errõl nyilvánnem készültek számszerûsíthetõ vizsgála-tok. A több évtizedes tapasztalat viszontazt mutatja, hogy a csapat összeállításá-nak esetlegessége csak az országok olim-piai részvételének elsõ éveire jellemzõ. Öt-tíz év alatt mindenütt kialakulnak a leg-jobbak felkutatásának, kiválogatásának ésfelkészítésének eléggé hasonló struktúrái,elõkészítõ kurzusok, nemzeti versenyek,olimpiai felkészítõ és válogató táborok.

Az európai országok pedig ennél régeb-ben szerepelnek az olimpián, a legtöbbjükjóval régebben. Szó sincs róla, hogy nyu-gaton „ne vennék komolyan” a versenyt;akkora különbség pedig semmiképpennincs ebben, ami magyarázná, hogy a ke-let-európai országok diákjai rendszeresenfelülmúlják a sokkal nagyobb, fejlettebbés gazdagabb nyugati országokból érkezõtársaikat, a hasonló méretû fejlettebb ésgazdagabb országok diákjaival pedig nin-csenek is egy súlycsoportban. Az elké-pesztõ különbség érzékeltetésére: az utób-bi öt IChO-n kiosztott 145 aranyérembõlhatot nyert Németország, kettõt Ausztria,az összes többi észak-, dél- és nyugat-európai ország pedig összesen hármat!Ugyanez idõ alatt Oroszország 14, a többivolt szocialista európai ország pedig 36aranyérmet szerzett.

Látványos viszont az eredményességösszefüggése az „ismereteket tanító”,„porosz jellegû” oktatási rendszer elterje-désével és hagyományaival. Oroszországés vonzáskörzete, ahol ez a leginkábbérintetlenül fennmaradt, a világ élvonalá-ban van. Németország, Ausztria és Kelet-Közép-Európa, ahol lecserélték, megvál-toztatták, de a hagyományai még élnek,fõleg a tanárok egy részének szemlélet-módjában és hozzáértésében, jó eredmé-nyeket ér el. Európa többi része pedig,ahol már hosszabb ideje másképpen kö-zelítik meg az oktatást, alig produkál ki-emelkedõ teljesítményt nyújtó diákokat.

Ez rávilágít a különbözõ oktatási szem-léletek közötti vita másik, ritkán reflek-torfénybe kerülõ oldalára. A hagyomá-nyos oktatás alapvetõ hibájaként szokásemlíteni, hogy az átlagos és gyengébb ké-pességû tanulókat nem hozza fel a maitársadalom által megkívánt szintre. Ezminden bizonnyal nagyrészt igaz; az,hogy ez mennyire vezethetõ vissza vala-milyen „ismerettanítás – képességfejlesz-tés” ellentétre, már jóval kérdésesebb, deerrõl a most tárgyalt eredmények nemnyújtanak közvetlen felvilágosítást. Amiviszont világosan látszik belõlük, az az,hogy a jelenlegi nyugat-európai oktatásirendszer, amelynek átvételére nálunk isdomináns akarat mutatkozik, egyáltalánnem segíti elõ a legjobb tanulók képessé-geinek a kibontakoztatását. Lehet, hogy agyengébbeket relatíve sikeresebben hoz-za fel átlagosan elfogadható szintre, deazt viszont gátolja, hogy a tehetségesekennél sokkal magasabbra jussanak.

Lehetne persze azzal is érvelni, hogy adiákolimpia az ismeretek megtanulásá-nak a hatékonyságát méri, nem pedig

KÉMIA ÉS OKTATÁS

3. ábra. A kémiai diákolimpiák eredményeinek összehasonlítása más olimpiákéval (az utóbbi öt év adataialapján)

4. ábra. A PISA-felmérés és a kémiai diákolimpiák eredményeinekösszehasonlítása

0 20 40 60 80

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Mat

emat

ika

(IM

O)

Kémia (IChO)

0 20 40 60 80

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Info

rmat

ika

(IO

I)

Kémia (IChO)

0 10 20 30 40 50 60

60

50

40

30

20

10

0

Fizi

ka (I

PhO

)

Kémia (IChO)

0 20 40 60 80

60

50

40

30

20

10

0

PIS

A

Kémia (IChO)


azokat a képességeket, amelyekre a fiatal-nak a pályáján valóságosan szüksége lesz.Nos, ez általában is távol áll az igazságtól– az ilyen versenyek mindig kiemelkedõproblémamegoldó készséget igényelnek –,de az idei IChO ebbõl a szempontból kü-lönösen sokatmondó. Az idén a szoká-sosnál kevesebb extra ismeretanyag kel-lett a feladatokhoz, viszont azt összetet-tebb és kreatívabb módon kellett tudnialkalmazni, leginkább pedig észre kellettvenni a különbözõ címszavak alatt tanultismeretek közötti összefüggéseket. Eznemhogy nem segített a nyugatiaknak,hanem inkább növelte a hátrányukat.Úgy tûnik, hogy ahol azzal a szándékkal

kezdenek el oktatni, hogy tények helyettgondolkodni akarnak megtanítani, azleginkább éppen az utóbbinak a rovásáramegy. Egyébként ha alaposan végiggon-doljuk, ez egyáltalán nem is meglepõ.

Hosszan lehetne még folytatni, de a leg-maradandóbb emlékként az áll elõttem,ahogy a különbözõ országok tanárai fo-gadták a feladatainkat, felmérve, hogy mitkezdenek majd velük a diákjaik. A nagynyugati népek, amerikaiak, angolok, né-metek (bizony, már a németek is…),amint vakarják a fejüket, húzzák a száju-kat, hogy csökkenteni kéne, egyszerûsíte-ni, és fõleg elõrágni a problémákat kis fala-tokra, hogy a diákoknak ne kelljen végig-

olvasni és megérteni azt a bonyolultszöveget(!)… Az oroszok és az ukránok,amint hosszas kézrázás közben lelkesengratulálnak, hogy végre egy verseny, aholnem a sok munkán, hanem a gondolkodá-son van a hangsúly. És a kínaiak, akik sohasemmit nem kritizálnak, mindig csakcsendben mosolyognak, és fogadják a gra-tulációkat. Amikor a záróünnepségen üd-vözöltem a vezetõ tanárukat, akit 15 éveismerek, mondtam neki, hogy az idén kü-lönösen jók voltak. Elmosolyodott, és aztfelelte: „Feküdtek nekünk a feladatok.”

Az oktatás nagyban meghatározza egyország jövõjét. Csak nem a rossz partonakarunk kikötni már megint?

KÉMIA ÉS OKTATÁS

osszú évek óta húzódó, krónikus hiánypótlására vállalkozott az Akadémiai

Kiadó akkor, amikor gondozta és megjelen-tette Veszprémi Tamás Általános kémia címûkönyvét. A felsõoktatásban dolgozó szakem-berek számára nem ismeretlen, hogy nohaminden kémiát oktató intézmény rendelke-zett a saját, jegyzet formájú oktatási segéd-anyagával, a hazai könyvpiacon nem voltolyan magyar nyelvû szakkönyv, amely igé-nyes tartalommal és formában rendelkezésreállt volna. Pedig a külsõ körülmények – így akémia népszerûségének általános hanyatlá-sa, a hallgatói létszámok drasztikus emelke-dése és a kétlépcsõs oktatás bevezetése – egy-re sürgetõbbé tették a kérdés rendezését,amely most megoldódni látszik.

A szép kiállítású, tetszetõs kiadvány 519oldal terjedelmû; 12 fejezetre, függelékre éstárgymutatóra tagozódik. Az elsõ négy fejezet(Fizikai mennyiségek és mérésük, Elemek ésvegyületek, Keverékek és elegyek, Kémiai re-akciók) a kémiai alapismeretek összegzésétadják, amelyek kiválóan szolgálják a középis-kolai tananyag felfrissítését, amire bizonynagy szükség van. A következõ fejezet a mak-roszkopikus anyagi halmazokat, halmazálla-potokat és azok változásait tárgyalja egy- éskétkomponensû rendszerek esetén. Ezt köve-ti a kémiai termodinamikával foglalkozó feje-zet, amely az alapfogalmaktól – a fõtételekenés a termokémián keresztül – az egyensúlyfeltételének tárgyalásáig terjed. A 7. fejezet azegyensúlyi állandóval és a vizes oldatokbankialakuló egyensúlyokkal foglalkozik, míg aviszonylag rövidebb 8. fejezet a sav-bázis el-méleteket foglalja össze. A szellemes mottó-

val induló 9. fejezet az elektrokémia klasszi-kus ismereteit közvetíti, amelyek kiegészül-nek a korrózióra és a galvánelemekre vonat-kozó újabb gyakorlati eredményekkel. Amakroszkopikus rendszereket elhagyva, a 10.és 11. fejezet az atomok és molekulák világá-ba kalauzol bennünket, ahol megismerked-hetünk a kvantummechanika kísérleti alap-jaival és kémiai alkalmazásaival. Mindezeksegítségével az olvasó képet alkothat többekközött az atomok és molekulák elektron- éstérszerkezetérõl, a kémiai kötésrõl és a mole-kulák közötti kölcsönhatásokról. A kötet akémiai reakciók sebességét tárgyaló fejezettelzárul (12. fejezet).

A könyv szerkesztése didaktikailag nagyonszerencsés és jól tükrözi a szerzõ sokéves ok-tatási tapasztalatait. A különbözõ háttérszín-nel megjelenõ szövegrészletek egyrészt válto-zatossá teszik az adott téma tárgyalását, más-részt felhívják a figyelmet a lényeget kiemelõ(sárga), a nagyobb részletességgel tárgyalt(kék) és a tudománytörténeti vagy egyéb ér-dekes tudományági vonatkozásokat megvilá-gító részekre (zöld). A kiadvány színes ábra-anyaga szép, igényes és informatív. Az anyagalkalmazásszintû elsajátítását szolgálja a feje-zetek végén található bõséges példakínálat is.

A kiadványt az is olvasmányossá teszi,hogy stílusa gördülékeny, nyelvezete köny-nyed, helyenként humoros és viccelõdõ. Aszerzõ – sokszor személyes hangvételû tár-gyalásmódjával – szinte interaktív kapcsolat-ba kerül az olvasóval.

Mindezek alapján nem nehéz megjósolni,hogy ez a könyv hosszú éveken keresztülmeghatározó szerepet fog játszani az általá-

nos kémia oktatásában, így sokak kezéhezeljut a közép- és felsõfokú tanulmányok so-rán. Ezért nem szerencsés, hogy a könyvetböngészõ olvasó szeme megakad néhány szo-katlan elnevezésen és jelölésen. Így például amagyar szaknyelv nem gyakran használja afundamentális egyenlet vagy az ionizációsegyensúly kifejezéseket, továbbá az is elvár-ható lenne, hogy a könyv a standard termo-dinamikai mennyiségek jelölésére a plimszoljelet használja a IUPAC ajánlásának megfele-lõen. Az olvasó azon is eltöprenghet, hogy aTermokémia alfejezet (6.6) vajon miért kerüla fejezet közepére, és hogy a Kémiai egyen-súlyok c. fejezet, amelyben a sav-bázis egyen-súlyok tárgyalására is sor kerül, miért elõzimeg a sav-bázis elméletek átfogó ismerteté-sét. Ezek azonban olyan apróságok, amelye-ket az egyéni szakmai ízlésen alapuló alkotóiszabadság bõven megenged.

Összegezve tehát az Akadémiai Kiadó ér-tékes kiadvánnyal lepte meg olvasóit. Veszp-rémi Tamás Általános kémia c. könyve min-den bizonnyal jól használható a felsõoktatás-ban a kémia fõszakos osztatlan (pl. gyógy-szerész) és osztott (BSc) képzésekben, példá-ul a kémia, vegyészmérnök vagy biomérnökalapszakokon, továbbá a nem kémia fõsza-kos alapképzésekben is (pl. biológia, fizikastb.). Ezen túlmenõen szívesen veszik majdkézbe a kémia iránt mélyebben érdeklõdõközépiskolások és tanáraik, valamint az anem kémikus elõképzettségû olvasóréteg,amely puszta érdeklõdésbõl szeretne kicsitjobban megismerkedni a kémia szépségei-vel.

Szepes László

KÖNYVISMERTETÉS

Veszprémi Tamás: Általános kémiaAkadémiai Kiadó, Budapest, 2008

H


VEGYÉSZLELETEK Lente Gábor rovata

LepkémekElképzelhetõ, hogy a hadsere-gek a jövõben többet molyolnakmajd a bombákkal. A Cornell Egye-tem tudósai ugyanis molylepkékbe olyanmikrofluidikai eszközöket ültettek be, ame-lyekkel befolyásolni tudják a rovar metaboliz-musát, és ezzel megszabják, mikor és mennyi ideig használjaszárnyait. Az eszköz nagyjából a molylepke fejével azonos mére-tû, és neurotranszmittereket, például a néhány pókméregben iselõforduló γ-aminovajsavat (GABA) képes a rovar szervezetébejuttatni. A kísérletekhez meglehetõsen nagy, 10 cm-es, több ki-lométer repülésre képes molylepkefajt (Manduca sexta) hasz-náltak. A technika kombinálható már ismert elektronikus sti-mulációval, amellyel a repülés iránya befolyásolható. Így a lepketeljes repülésének irányítása is megoldhatónak tûnik. Mindeznagyon hasznos lehet veszélyes helyekrõl való információk szer-zéséhez, a lepkék megfelelõ kezelés után pl. robbanóanyagokmegtalálására is képesek lehetnek. A kutatást a katonai fejlesz-tésekkel foglalkozó amerikai DARPA (Defense Advanced Re-search Projects Agency) támogatja, ezért az eredmények jelentõsrésze nem nyilvános.

Lab Chip 9, 669. (2009)

Kristályok a MarsonA vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiterűrszonda infravörös képalkotó műszere több négyzetkilomé-teres, magnézium-karbonáttal borított területeket talált a Mar-

son a Nili Fossae-nak nevezett terü-let közelében. Korábban a fel-

színre leszálló szondák sohanem találtak még semmi-lyen karbonátásványt. Aztmár egyértelműen igazol-ták, hogy kb. hárommilliárdéve a Marson folyékony víz

is volt jelentős mennyiség-ben. Ez a víz az eddig fellelt ás-

ványok, például kristályvíztartal-mú szulfátok és filloszilikátok tanúsága

szerint akár az életjelenségek többségével összeegyeztethe-tetlenül savas is lehetett. A karbonátásványok azonban csaksemleges vagy gyengén lúgos közegben képződnek. Így aMars egyes területein a biológiai folyamatok számára megfe-lelő kémhatású folyékony víz is volt valamikor.

Ugyanezek a műszerek a Valles Marineris kanyonrendsze-rében és annak közelében víztartalmú kristályos SiO2 (felte-hetően opál) és amorf kovasav jelenlétét is igazolták. Az opálolyan geológiai környezetben van jelen, amely alapján biztos-ra vehető, hogy az eddigi becsléseknél jóval később, kétmilli-árd évvel ezelőtt is még nagy mennyiségű felszíni víz volt aMarson. A bolygónak azonban nincsen jelentős, a napszélkáros hatásaitól védő mágneses tere, így a korai légkör és afolyékony víz fokozatosan elszökött róla.

Geology 36, 847. (2008)Science 322, 1828. (2008)

A HÓNAP MOLEKULÁJA

A zaragozasav-C Spanyolország ötödik legnagyobb városá-ról kapta a nevét. A vegyületet egy gombában azonosították,s a koleszterinszintézis egyik fontos enzimének inhibitora. Or-vosi jelentőségét tovább növeli, hogy a leukémia egyes típu-sainak radiokemoterápiájában is valószínűleg használható. Aközelmúltban új szintézismódszert dolgoztak ki a zaragoza-sav-C előállítására, amely más, hasonló szerkezetű moleku-lák előállításánál is nagy előrelépést jelent.

J. Am. Chem. Soc. 130, 17281. (2008)

Zaragoza

APRÓSÁG

A Franciaországról elnevezett galliuma periódusos rendszerben nyugatról

határolja a Németországról elnevezettgermániumot, hasonlóan a tényleges or-

szágok elhelyezkedéséhez.

Gáztárolás dipeptid-kristályokbanA biomolekulák kristályai-ban kialakuló nanocsator-nák alkalmasak lehetnekgázok, például metán, szén-dioxidvagy hidrogén tárolására, elválasztására és tisztí-tására. A korábban ilyen célokra kipróbált vegyületek mérgezõfémionokat tartalmaznak, nem bomlanak le a környezetben,vagy elõállításuk kedvezõtlen körülményeket igényel. Olasz tu-dósok négy dipeptidet szintetizáltak (AlaVal, ValAla, IleVal,ValIle), amelyek hexagonális, a P61 pontcsoportba tartozó szi-lárd kristályokat alkotnak, s a szerkezetben királis csatornákvannak. Ezek belsõ felülete az aminosavak megválasztásánakmegfelelõen hidrofób, így alkalmas apoláris gázok megkötésére.Az IleVal kristályai például a szén-dioxidot sokkal jobban kötik,mint a metánt. Az aminosavak célszerû megválasztásával egyesgázok szelektív abszorbeálására külön-külön vegyületek tervez-hetõk.

Chem. Commun. 284. (2009)

GaGe

LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. MÁRCIUS 89LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. MÁRCIUS 89

Ha észrevétele vagy ötlete van ehhez az oldalhoz, írjon e-mailt Lente Gábor rovatszerkesztõnek: [email protected].

CENTENÁRIUM

Frederick Soddy, Alexander S.Srussel: The γRays of Uranium.

Nature Vol. 80, p. 7. (1909. március 4.)

Frederick Soddy (1877–1956) angolradiokémikus volt. 1921-ben No-bel-díjat kapott a radioaktív anya-gok kémiájáról szerzett ismeretekbõvítéséért és az izotópok elõfordu-lásának és természetének a vizsgá-latáért.

Molibdén műtrágyaA legújabb vizsgálatok szerint a trópusi talajokban a korábbi is-meretekkel ellentétben nem a foszfortartalom, hanem a mikro-nyomelemként szükséges molibdén hozzáférhetősége határozzameg a nitrifikáció sebességét. Egy amerikai kutatócsoport Pana-mában hét éven át tanulmányozta a nitrogenáz enzimaktivitását atalaj felső rétegeiben a legkülönbözőbb körülmények között.A nitrogenáz a talajban lévő baktériumok által termelt fontos en-zim, amelynek kofaktora egy molibdén-vas klaszter, szerepe pe-dig a levegő nitrogénjének átalakítása ammóniumsókká. A kísér-letek során nitrogént, foszfort és mikronyomelemeket tartalmazóműtrágyák hosszú távú hatását vizsgálták. A molibdén jelenléteönmagában is elegendőnek bizonyult a nitrifikáció sebességé-nek növeléséhez. Könnyen elképzelhető, hogy a korábban ilyencélokra jó eredménnyel használt foszforműtrágyák a szennye-zésként bennük lévő molibdén miatt voltak hatékonyak.

Nature Geosci. 2, 42. (2009)

TÚL A KÉMIÁN

Újra felfedezett KopernikuszA heliocentrikus kozmológia meg-alkotóját, Nikolausz Kopernikuszt(1473–1543) halála után jelöletlensírba temették. 2005-ben lengyelarcheológusok egyházi feljegyzé-sek alapos áttanulmányozása és ta-lajbeli radarmérések után az észak-lengyelországi Frombork vá-rosában lévõ középkori székesegyház alatt egy csontvázat talál-tak, amely a csontozat felépítése, a feltételezhetõ kor és az arc re-konstrukciója alapján a neves csillagászra emlékeztetett. Koper-nikusz azonban katolikus pap volt, így nincsen ismert leszárma-zottja, akivel az egyértelmû azonosítást lehetõvé tevõ DNS-vizs-gálatot el lehetne végezni.

A Calendarium Romanum Magnum címû csillagászati refe-renciakönyv egy, a svédországi Uppsala egyetemének könyvtá-rában lévõ példányáról azonban már korábban ismert volt,hogy Kopernikusz gyakran forgatta. A könyv lapjai között talált,bomlófélben lévõ hajszálakból sikerült mitokondriális DNS-tkinyerni, s ez megegyezett a Fromborkban talált csontváz fogá-ból nyert mintával. Mindez azt bizonyítja, hogy a székesegyház-ban valóban Kopernikusz maradványait találták meg.

J. Hist. Astron. 38, 255. (2007)Science 322, 1443. (2008)

Peroxi-nitrit-szintézisA peroxi-nitrit-ion a szervezetbena szuperoxidion és a nitrogén-monoxid reakciójával keletkez-het. Oxidáló és nitráló hatása ré-vén a sejten belüli információköz-

vetítésben jelentős szerepet játszik, nagyobb koncentráció-ban viszont mérgező. A peroxi-nitrit-ion reakcióit bomlékony-sága miatt laboratóriumi körülmények között nehéz tanulmá-nyozni. Az egyetlen, analitikai tisztaságban előállítható vegyü-lete a tetrametil-ammónium-só, amely viszonylag stabil és ke-reskedelmi forgalomban is kapható, biológiai vizsgálatokraazonban alkalmatlan a kation és a sejtmembránok közöttikölcsönhatás miatt.

A közelmúltban jelentős előrelépés történt a peroxi-nitrit-ion kémiájának tanulmányozásában. Az ioncserés eljáráshozhasznált gyanta anyagának és mennyiségének, az elúció se-bességének és hőmérsékletének egyidejű optimalizálásávalelfogadható tisztaságban sikerült előállítani a LiONOO ésNaONOO vizes oldatát.

Chem. Res. Toxicol. 21, 2257. (2008)

Fáziskoherenciagerjesztett polimerekbenFényelnyeléskor egy anyag molekulái gerjesztett állapotba jut-nak. Eleinte a megvilágított mintában a gerjesztett elektronokegy fázisban vannak, de ez a koherencia általában néhány tízfemtoszekundum alatt megszûnik. A poli[2-metoxi,5-(2´-etil-hexoxi)-1,4-fenilénvinilén] makromolekulával végzett ultra-gyors polarizációs kísérletek azt mutatták, hogy a kovalens kö-téssel összekötött szegmensek közötti fáziskoherencia viszony-lag hosszú ideig megõrzõdik, ami jelentõsen megnöveli a részekközötti energiaátadás hatékonyságát. Ezen felfedezésnek nagyhatása lehet a szerves anyagból készített napelemek és fotodió-dák hatékonyságának javításában.

Science 323, 369. (2009)

OON

O

–

VEGYÉSZLELETEK


International Conference onMetrology of Environmental, Foodand Nutrition Measurements2008. szeptember 9–12., Budapest

A Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség (IMEKO, www.imeko.org) 2006 szeptemberében Rio De Janeiróban tartott XVIII. Vi-lágkonferenciáján a Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE)nyerte el az IMEKO környezetvédelmi mérésekkel foglalkozómûszaki bizottsága (IMEKO TC 19) második nemzetközi konfe-renciájának rendezési jogát. 2007. évben – az IMEKO TC 19 ki-bõvített vezetõségi ülésén, Iasi városában (Románia) – azIMEKO élelmiszerek vizsgálatával és kémiai mérésekkel foglal-kozó mûszaki bizottságainak (IMEKO TC 23 és IMEKO TC 24)elnökei bejelentették csatlakozási szándékukat a budapestiIMEKO-konferenciához. Az elmondottaknak megfelelõen az„International Conference on Metrology of Environmental, Foodand Nutrition Measurements” (MEFNM 2008–Budapest) cím-mel megrendezett nemzetközi konferencia három IMEKO TCközös rendezvénye volt, melyen 21 országból 65 résztvevõ re-gisztráltatta magát.

Idézem Havrilla Karolina asszonynak, az IMEKO Titkárságvezetõjének az MKE-hez írt néhány sorát: „Az IMEKO elnöke,Prof. Antonio M. da Cruz Serra (Portugália) és fõtitkára, Prof.Mladen Borsic (Horvátország), valamint Dr. Hidetaka Imai (Ja-pán), az IMEKO külkapcsolatokért felelõs elnökhelyettese, to-vábbá a Környezetvédelmi Mérések Mûszaki Bizottságának (TC19) elnöke, Prof. Pedro Girao (Portugália) nevében köszönetetszeretnénk mondani a Magyar Kémikusok Egyesületének azMEFNM 2008–Budapest konferencia megrendezéséért. Az IMEKOvezetõsége megelégedéssel nyugtázta a magas színvonalú tudo-mányos programot és a különleges kísérõ rendezvényeket. Azelismerõ szavakat továbbítjuk az IMEKO Technical Board elnö-kének és az IMEKO 2009-ben megválasztásra kerülõ elnökének,Dr. Dae-Im Kangnak (Dél-Korea).”

Jelen cikk írásakor a rendezvényen elhangzott elõadások ki-vonata a konferencia honlapján (www.mefnm2008-budapest.org) megtekinthetõk. Az MEFNM 2008–Budapest konferenciaszakmai programjának fontosabb statisztikai adatait táblázat-ban összegeztük.

A színvonalas rendezvénnyel egy olyan nemzetközi szerve-zetnél sikerült az MKE-t ismertté tenni, amelynek mûködésiszabályzata értelmében IMEKO-emblémával fémjelzett rendez-vényeket kizárólag az IMEKO nemzeti szervezetei tarthat-nak. (Magyarországon az IMEKO nemzeti szervezete a MagyarAutomatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület.) Akonferencia sikeres lebonyolításának hatására az IMEKO való-színûleg szakít 50 éves szabályzatával, és az MKE-hez hasonló

felkészültséget mutató intézmények számára biztosítani fog-ja nemzetközi konferenciák, szimpóziumok rendezési jogát füg-getlenül attól, hogy azok nemzeti intézmények-e.

Az MEFNM 2008–Budapest konferencia megteremtette an-nak lehetõségét, hogy az MKE a siker reményében pályázhassameg a 2015. évi IMEKO-világkonferencia rendezési jogát. (A2009. év: Portugália, 2012. év: USA már foglalt.)

Princz Péter

Témakör SzekciókElõadások száma

száma Orális Poszter Összes

Környezetvédelmi mérések (TC 19) 6 20 2 22Élelmiszer- és tápanyagmérések (TC 23) 4 11 3 14Kémiai mérések (TC 24) 3 7 6 13Összesen 13 38 11 49

Beszámolók a kolozsvári XIV. Nemzetközi Vegyészkonferenciáról

2008. november 13–15. között 14. alkalommal rendezték megKolozsvárott a Nemzetközi Vegyészkonferenciát az Erdélyi Ma-gyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) Kémiai Szakosztá-lyának és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyész-mérnöki Karának szervezésében. A konferencia az Egyesült Ál-lamokban élõ Pavláth Attila professzor A technológia mérföld-kövei kémikus szemmel c. poszterkiállításával nyílt meg. A kiállí-tással és A kémia elismerésének hiánya. Miért és mit tehetünk? c.plenáris elõadásával a szerzõ fel kívánta hívni a konferenciánrészt vevõ szakemberek figyelmét, hogy minél elõbb megoldástkell találni arra, hogy a sajtó ne csak a kémiával kapcsolatos rit-kán elõforduló negatív problémákkal foglalkozzon, hanem le-gyen partner abban, hogy az átlagember felismerje, milyen islenne mindennapi életünk kémiai felfedezések nélkül.

A szakmai munka plenáris elõadások és szekció-elõadásokkeretében folyt, melyek révén betekintést nyerhettünk a fizikaikémia, az analitikai kémia, az alkalmazott kémia, a szerves ké-mia, a biokémia és a környezetvédelem azon témaköreibe, me-lyek napjainkban leginkább foglalkoztatják a kémikusokat ha-zánkban és Erdélyben. A konferencia lehetõséget teremtett adoktoráns hallgatók számára is, hogy PhD-plénum keretébenbemutassák kutatási témájukat és eddig elért eredményeiket amegjelent neves kémikus szakemberek elõtt. Õszinte köszönetezért a szervezõknek! Az elhangzott 22 elõadást 6 tagú tudomá-nyos bizottság véleményezte Majdik Kornélia, az EMT KémiaiSzakosztály elnökének közremûködésével. A bizottság döntéserévén az a megtiszteltetés ért, hogy egyike lehettem az öt díja-zott PhD-hallgatónak, így az EMT jóvoltából jövõre is biztosanott leszek Kolozsváron, hogy bemutassam legújabb kutatásieredményeimet.

A szakmai munka után, pihenésképpen, a konferencia záróprogramjaként ellátogattunk a Kolozsvár közelében találhatóBonchidára, ahol megtekintettük a ma még romos, de már fel-újítás alatt álló Bánffy-várkastélyt. 1999-ben a kastély a világ 100legveszélyeztetettebb történelmi mûemlékének listájára került.

A konferencia nemcsak szakmai szempontból volt érdekesszámunkra, hanem személyes kapcsolatteremtésre is lehetõsé-get adott mind a tapasztalt kutatók, mind a kortársaim körében.

Szabóki-Kovács Zita, PhD-hallgatóBME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaságnak az a cél-ja ezzel a minden évben megrendezett konferenciával, hogy akülönbözõ helyeken dolgozó magyar kémikusok szakmai kon-ferencia keretében találkozzanak egymással, megismerjék egy-más munkáját, és szorosabbra fûzzék kapcsolataikat.

TUDOMÁNYOS ÉLET

EGYESÜLETI ÉLET

EGYESÜLETI ÉLET

Az idei konferencia Pavláth Attila professzor, az AmerikaiKémiai Társaság volt elnöke kezdeményezésére elkészített Atechnológia mérföldkövei kémikus szemmel címû, kémiát nép-szerûsítõ poszterkiállítás megnyitójával kezdõdött. Másnap aBabes-Bolyai Tudományegyetem Kémia és VegyészmérnökiKarának épületében vezetõ magyar kémikusok plenáris elõadá-sait hallgathatták meg a konferencia résztvevõi, majd a dok-torandusz-plénum keretében az ifjabb nemzedék képviselõi isbemutathatták eredményeiket. Ekkor zajlott a poszterszekció is,ahol a legfiatalabbak, az egyetemi hallgatók munkáit külön bí-rálóbizottság értékelte. A nap egy Kolozsvár szívében lévõ étte-remben tartott fogadással zárult, amely kiváló alkalom volt akapcsolatok elmélyítésére. Ez alkalomból osztották ki a dok-torandusz-plénum elõadásai és a diákposzterek alapján legkivá-lóbb munkát végzett ifjú kutatók által elnyert díjakat is. A haj-nalig tartó ünneplés azonban idén elmaradt, hiszen a résztve-võk nagyobbik részére másnap a szekció-elõadások megtartása(és meghallgatása) várt. Ezek párhuzamosan zajlottak két különteremben, az egyes szakterületek szerint csoportosítva. Ezt kö-vetõen pedig, a konferencia zárásaként, egy bonchidai kirándu-láson vehettek részt az érdeklõdõk.

Egyetemista diákként a konferencián való részvétel sok hasz-nos tapasztalattal szolgált. Betekinthettünk a magyar kémikus-társadalom különbözõ részeinek munkájába, ismeretségeketalakíthattunk ki más egyetemek, kutatóintézetek oktatóival,hallgatóival, illetve munkatársaival. Emellett megismerhettükKolozsvárt, ezt a nagy múltú és számos nevezetességgel büsz-kélkedõ várost. Ezúton is szeretnénk megköszönni a MagyarKémikusok Egyesületének, hogy pályázati úton támogattákrészvételünket, és reméljük, hogy lehetõségünk lesz eljutni aXV. Nemzetközi Vegyészkonferenciára is.

Kasza György, Szabó ÁkosV. évf. vegyészhallgatók, ELTE TTK

A doktorandusz-plénumés diákposzter-verseny gyõztesei

Az immár 14. alkalommal megrendezett kolozsvári vegyész-konferencia mindig sok fiatalt vonz, és különösen sokat a mostmár több éve hagyományosan megrendezett doktorandusz-plénum, ahol a résztvevõk összemérhetik szakmai tudásukat,elõadó képességüket. A versenyen 22 fiatal indult. A zsûrinek,mint minden évben, most is nehéz feladata volt. A zsûritagok No-vák Lajos, Kilár Ferenc, Zsuga Miklós, Dibó Gábor, Majdik Kor-nélia végül 5 versenyzõt díjaztak:

András Csaba Dezsõ (Sapientia EMTE, Csíkszereda) részesültMKE-díjban*.

Szabóki-Kovács Zita (BME Alkalmazott Biotechnológia ésÉlelmiszer-tudományi Tanszék, Budapest) részesült EMT-díjban**.

Kovács Gábor (BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Kar) része-sült 50 000 Ft-os pénzjutalomban, mely a Kajtár Márton Alapít-vány díja.

Kilár Anikó (Pécsi Tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiaiés Immunitástani Intézet, Pécs) részesült 20 000 Ft-os pénzjuta-lomban, mely a konferencia Tudományos Bizottságának díja.

Szilágyiné Kertész Júlia (MTA–BME Alkaloidkémiai Kutató-csoport, Budapest) részesült 20 000 Ft-os pénzjutalomban,mely a konferencia Tudományos Bizottságának díja.

A diákposzter-szekcióban Kasza György (ELTE TTK Buda-pest) részesült 10 000 Ft-os pénzjutalomban, mely a konferen-cia Tudományos Bizottságának díja.


EGYESÜLETI ÉLET

* MKE-díj: a díjazott által kiválasztott, 2009. évi MKE-konferencián való ingyenesrészvétel, beleértve a szállást és az útiköltséget is.** EMT-díj: Kolozsvárott, a 2009. évi Nemzetközi Vegyészkonferencián való ingye-nes részvétel.

András Csaba Dezső átveszi az MKE díját. A képen balról jobbra:Kilár Ferenc, Zsuga Miklós, Hollósi Miklós, Dibó Gábor, Majdik Kornélia, Novák Lajos, Androsits Beáta és a díjazott

Szabóki-Kovács Zita nyerte el az EMT díját. A képen balról jobbra: Kilár Ferenc, Zsuga Miklós, Hollósi Miklós, Dibó Gábor,Majdik Kornélia, Novák Lajos, Papp Tünde és a díjazott

Kovács Gábor kapta a Kajtár Márton Alapítvány díját. A képen balról jobbra: a díjazott, Kilár Ferenc, Zsuga Miklós,Hollósi Miklós, Dibó Gábor, Majdik Kornélia, Novák Lajos


EGYESÜLETI ÉLET

MEGEMLÉKEZÉS

TÓTH BÉLA (1930–2008)Tóth Béla okleveles vegyészmérnök, a ké-miai tudomány kandidátusa, egyetemi do-cens a magyar radiokémia és izotóptechni-ka úttörõ, meghatározó egyénisége voltmind a felsõoktatásban, mind a kutatás-ban. Mozgalmas élete során intenzíven ku-tatta, oktatta, képviselte szakmáját, tekin-télyt vívott ki szakmai, közigazgatási és el-lenõri tevékenységével.

Béla élete során messzire jutott „fatornyos kis hazájától”,ahogyan szelíd szeretettel emlegette szülõfaluját-városát, Újfe-hértót, mely az elmúlt évben díszpolgárává választotta. Kevésembernek adatik meg, hogy a világ annyi érdekes és izgalmashelyén próbára tehesse emberségét, tisztességét, tehetségét éstudását, mint neki. Korán választania kellett a festõmûvészivagy a kutatótudósi pálya között. Akkor õ a tudósi pályát vá-lasztotta, de mindig kissé mûvészszemmel is nézte a világot,széles látókörû emberként tevékenykedett. Diákként kikerültegy világhatalom, az akkori Szovjetunió oktatási centrumába,ahol helytállt, feleséggel és haláláig hû társsal térve haza. Itthonegybõl emberpróbáló mélyvízbe került: a hazai atomkutatásbölcsõjénél dolgozhatott. Ahogy mesélte, a tudományos kuta-tási tématerületek sorshúzásánál neki az uránhasítás feladatajutott. Emlékei szerint Magyarországon elõször õ hasíthatotturánmagot, ismerkedhetett a nálunk még titokzatos ismeretlenanyaggal. Munkája során sokfelé eljutott a Debreceni Egyetem-tõl (mindig nagy szeretettel beszélt egykori mentoráról, ImreLajos professzorról) Moszkváig, a KGST-képviseletig, a kandi-dátusi aspirantúráig és a sikeres védésig. Majd itthon a hazaiatomenergiai kutatások irányítójaként, szervezõjeként az Or-szágos Atomenergia Bizottság, az OAB titkáraként dolgozott.Közben Szebényi professzor hívására oktatta a Mûszaki Egye-tem Kémiai Technológiai Tanszékén a hallgatókat. Pályáját azENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségén, a NAÜ-nél foly-tatta, több mint 5 évig dolgozott a szervezet SAFEGUARD rész-legénél mint nemzetközi ellenõr, miközben bejárta a világotKarlsruhétól Los Alamosig. Amikor lejárt a mandátuma, a Bu-dapesti Mûszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszékére ke-rült vissza, s mint óraadó tanár haláláig azzal foglalkozott, amita legjobban szeretett: a diákok, a fiatalok lelkes, odaadó oktatá-sával.

Mi, munkatársai Bélát fiatal kutatókorunkban ismertük meg.Közvetlen munkatársaként kerültem a tanszékre, hogy segítsemkutatásait és oktatómunkáját. Õt is, kedves feleségét is segítõ-kész, jó szándékú emberekként ismertük meg. Kiváló elõadóvolt, a gépészmérnök-hallgatók annyira kedvelték elõadói stílu-sát, hogy külön tantárgyat harcoltak ki neki a karukon. Nyugdí-jazása után maradt energiája több könyv megírására, nagy sike-rû ismeretterjesztõ könyvre, évekig dolgozott szakértõként aPaksi Atomerõmûben és velünk is több kutatófeladatban vettrészt. Közben újra festeni kezdett, több sikeres kiállítást szer-veztek mûveibõl. Szobám falán ma is lóg egy általa készített rajzbarátságunk emlékeként. Kedves felesége halála megtörte, deoktató- és festõmunkáit nem hagyta abba, úgy érezte, van mégtennivalója ezen a világon. Még a nyáron is – szívbetegsége el-lenére – bizakodva készítettük az újabb oktatási és kutatási ter-veket.

FELHÍVÁSOK

Jelölések egyesületi díjakra Hagyományosan az egyesület küldöttközgyûlésén, 2009. május15-én kerül sor egyesületünk díjainak kiosztására. A díjakra je-lölést a szakosztály, a területi, munkahelyi szervezet elnökeinyújthatnak be.

Kérjük tehát a szakosztály, a területi, munkahelyi szervezetelnökeit, hogy tegyék meg javaslatukat az ez évi Than KárolyEmlékéremre (alapítva: 1955-ben) – MKE-tag részére adható,aki az egyesületi élet fejlesztésében több éven át kiemelkedõ te-vékenységet fejtett ki; Pfeifer Ignác Emlékéremre (alapítva:1968-ban) – MKE-tagnak adható, aki a vegyiparban hosszúideig (minimum 20 év) kifejtett példamutató és eredmények-ben gazdag mûszaki-gazdasági munkájával valamely iparág,vállalat vagy a vezetése alatt álló részleg fejlõdését számottevõ-en elõsegítette; Preisich Miklós-díjra (alapítva: 1994-ben) –MKE-tagnak adható, aki az egyesületi életben és a vegyiparbanhosszú évekig kiemelkedõ tevékenységet folytatott; KiválóEgyesületi Munkáért oklevélre – MKE-tagnak adható, aki ki-emelkedõ társadalmi munkát végez az egyesületben és mini-mum 5 éve tag.

A jelöléseket (méltatással együtt) kérjük beküldeni március31-ig az egyesület titkárságára ([email protected] ).

Jelölés Wartha Vince Emlékéremre (alapítva: 1955-ben)Egyesületünk, hosszú évtizedekre kiterjedõ hagyományainakmegfelelõen, az arra legérdemesebbnek bizonyult egyesületitagnak kiemelkedõ vegyészmérnöki munkáért a 2009. évben isaz egyesület Mûszaki-tudományos Bizottságának elõterjeszté-se és az Intézõ Bizottság döntése alapján Wartha Vincérõl el-nevezett emlékérmet ad át a május 15-én tartandó küldöttköz-gyûlésen.

A díjra jelölni, pályázni lehet a honlapunkon (www.mke.org.hu)olvasható feltételek alapján március 31-ig.

Tagdíjfizetés, 2009

Szeretnénk emlékeztetni tagtársainkat, hogy áprilistól csakazoknak tudjuk postázni a Magyar Kémikusok Lapját, akik márbefizették a 2009. évi tagdíjat (emlékeztetõül: dolgozóknak 6500 Ft;nyugdíjasoknak, diákoknak, GYES-en lévõknek 3250 Ft).

Ha a novemberben kiküldött csekk véletlenül elveszett, szíve-sen küldünk másikat. (A csekket szíveskedjenek jól olvashatóankitölteni.) A tagdíj átutalással is befizethetõ a CIB Banknál veze-tett 10700024-2476207-51100005 számlára. Kérjük, az átutalá-son tüntessék fel nevüket és lakcímüket.

Ahol munkahelyi összekötõ mûködik, ott a tagdíjat neki kér-jük átadni, és õ fogja azt egyesületünkbe eljuttatni. Ahol a mun-kahely levonja a munkabérbõl a tagdíjat, a részünkre megkül-dendõ lista alapján tartjuk nyilván a tagdíj befizetését.

Aktív közremûködésüket elõre is köszönjük.

Halála lezárta nagy ívû pályáját, de élete munkája megmaradkönyveiben, festményeiben, diákjai sikereiben. Bennünk egyidõsebb korára bölcs, maliciózus kedves kollégaként él tovább.

Pátzay György

10 Ft-os gyengülés a dollárral szemben

Finomítás–kereskedelem +14,7Kutatás–termelés +10,3Vegyipar –7,8

Összesen +17,2

HÍREK AZ IPARBÓL

Mit tesz a gyenge forinta tõzsdei cégekkel?

Az elmúlt hónapokban mind a dollárral, mind az euróval szem-ben nagyon intenzíven gyengült a forint, a kedvezõtlen tendenciaráadásul az elmúlt napokban gyorsulni látszik. Ez számos ma-gyar tõzsdei céget is igen jelentõsen érint, ezért érdekes áttekinte-ni, hogy az egyes tõzsdei cégek profitabilitására hogyan hat a fo-rint árfolyamváltozása.

Mûködési szint

Az árbevételt (és a mûködési költségeket) a deviza megoszlásahatározza meg, illetve az ebbõl számszerûsíthetõ nettó kitettség.Elõzõek mellett kiemelten fontos az üzemi eredményszint. Mi-nél alacsonyabb egy vállalat üzemi eredményszintje (a gépipar-ban pl. lényegesen alacsonyabb, mint a gyógyszeriparban), an-nál nagyobb a devizahatás. Abban az esetben például, ha egy20%-os üzemi eredményszinttel dolgozó cég árbevételének100%-a USD-ben keletkezik és költségeinek 100%-a HUF, és aforint 5%-ot gyengül a dollárral szemben, akkor (az 5% többlet-bevétel egésze eredményt képezve) 25%-kal emelkedik a cégprofitja.

Hitelállomány

A nettó devizakitettséggel rendelkezõ társaságok a mûködésikockázat csökkentésére a finanszírozásban kiegyenlítõ pozíció-ként devizahiteleket vesznek fel. A deviza gyengülése ugyanis ahitelkötelezettség csökkenése révén (pénzügyi profitként el-könyvelve) kompenzálja a mûködési eredmény csökkenését.Míg a mûködési eredményeknél mindig az átlagos idõszaki de-vizaárfolyam a meghatározó, addig a hiteleknél az idõszak végi,forduló napon érvényes árfolyam az irányadó, hiszen ez képeziaz átértékelés alapját.

Fedezeti ügylet

A devizakockázatot fedezeti ügyletekkel csökkentik jellemzõena vállalatok. Ezen ügyleteket azonban nem szabad túlmisztifi-kálni; pénzügyi soron jó piaci érzékkel megnyitott ügyletekkelidõlegesen tompítható a kiesett üzemi eredmény, de hosszú tá-von nem jelent védettséget a fedezeti ügylet a tartósan (többéven keresztül) negatív irányba mozduló devizaárfolyam ellen.

MOL

A forint gyengülése a tevékenység komplexitása miatt igen ösz-szetetten hat a MOL gazdálkodására, az üzemi szintû profitraazonban alapvetõen pozitív hatás érvényesül – dolláralapú üz-letrõl lévén szó. 2007 elején a MOL a forint dollárral szembenielmozdulására az alábbi profithatásokat becsülte az egyes üzlet-ágak esetében, ami azonban kismértékben változhatott az azótavégrehajtott akvizíciók következtében.

A pozitív tényezõt azonban mérsékeli a pénzügyi soron a de-vizahiteleken elszenvedett árfolyamnyereség, a MOL hitelei kö-zött ugyanis dominánsnak tekinthetõek az euró- és dolláralapúdevizahitelek.

Richter, Egis

A Richter és az Egis szempontjából a forint gyengülése alapve-tõen pozitív tényezõ, hiszen exportkitettségük igen jelentõs, kö-rülbelül 80, illetve 60%-os. Devizahitellel azonban egyik társa-ság sem rendelkezik.

A Richter a dollár erõsödésébõl azonban nem profitál, hiszenaz orosz, az ukrán és néhány más FÁK-piacot euróelszámolásraállított át, így dollárkitettsége már csaknem természetes fede-zettséggel rendelkezik. A társaság november közepén a 2009-eséves nettó devizabevételi pozíció 10%-áig rendelkezett fedezetiügyletekkel (USD és EUR egyaránt), melyeket 260 és 270 közöttiFt-árfolyamon nyitott a társaság. Nem kizárt azonban, hogy acég azóta újabb ügyleteket kötött, részleteket azonban várha-tóan csak a negyedik negyedéves gyorsjelentés után kaphatunk.A Richter szempontjából a forint euróval szembeni gyengülése adöntõ fontosságú, ami nemcsak a bevételen, hanem a jelentõs


A HÓNAP HÍREI

A HUF/USD árfolyam hatása a MOL üzemi eredményére Mrd Ft

Forrás: MOL

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

EUR USD és egyéb HUFForrás: MOL, portfolio.hu

A MOL adósságának devizánkénti megoszlása

130%

125%

120%

115%

110%

105%

100%

95%

90%

85%

80%

20

07.0

1.

20

07.0

3.

20

07.0

5.

20

07.0

7.

20

07.0

9.

20

07.1

1.

20

08

.01.

20

08

.03

.

20

08

.05

.

20

08

.07.

20

08

.09

.

20

08

.11.

20

09

.01.

HUF/EUR PLN/EUR CZK/EUR RON/EUR

Régiós devizák relatív teljesítménye


euró készpénzállományon keresztül is pozitívan hat az ered-ményre. A régiós devizák forinttal párhuzamosan végbementgyengülése azonban ezt a pozitív hatást mérsékli.

Az Egis számára egyrészt a forint gyengülése, másrészt pedig adollár erõsödése jelentõs pozitív tényezõ, ezek egy részét a tár-saság hedge (fedezeti) ügyletekkel fedezi. Marosffy László, a tár-saság pénzügyi igazgatója a portfolio.hu kérdésére válaszolvaelmondta, hogy a társaság fedezeti politikájának megfelelõen azelkövetkezõ fél évre rendelkezik hedge ügyletekkel, ezen idõ-szak bevételeinek 40%-áig. A cégvezetés a megnövekedett devi-zapiaci volatilitás kapcsán a korábbinál óvatosabbá vált, így ha-vi 3-4 millió dollárt fedezett, szemben a korábbi havi 7 milliódollárral. A cég kizárólag dollár-forint hedge-ekkel rendelkezik,ezek collar ügyletek (long put és short call együtt), melyeket akésõbbi lejáratokra már 200 Ft-os árfolyam környékén tudottnyitni az Egis. Az Egis esetében hüvelykujjszabályként azmondható el, hogy 1 Ft elmozdulás a dollár árfolyamában mint-egy 100 millió Ft eredménynövekedést generál éves szinten.(portfolio.hu)

Banai Endre

realizálható árakra is. Üdvözölendõ azonban, hogy a kormány-zat a különadókból levonható engedménnyel elismeri a kutatás-fejlesztésre szánt kiadások megtartásának fontosságát.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény 2008-as módosítása so-rán az iparág-specifikus adók és elvonások tekintetében nemtörtént kedvezõ változás, a MAGYOSZ tagvállalatainak 2009-ben is rendkívül kedvezõtlen gazdasági körülmények között kellmûködnünk. A hazai gyógyszergyártók versenyképességére to-vábbra is nagy veszélyt jelentenek a törvényben rögzített elvo-nások, különös tekintettel a várható gazdasági válságra. (Megje-lent a Medical Tribune-ban.)

Bogsch Erika MAGYOSZ elnöke

A HÓNAP HÍREI

Nem javult a hazai gyógyszergyártók helyzete

Veszélyben a versenyképesség

A 2008-as esztendõ a hazai gyógyszergyártó vállalatok számárameglehetõsen kedvezõtlen év volt, hiszen a gyógyszer-gazdasá-gossági törvény és módosításának következményei a MagyarGyószergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagválla-latait sújtották leginkább.

A kormányzati kommunikációban is gyakran elõfordul az atörekvés, hogy megõrizzük és fokozzuk hazánk versenyképessé-gét a magas szellemi hozzáadott értékû termékek elõállítása ré-vén, a hazai gyógyszeripart pedig emeljük ki stratégiai iparág-ként. Ugyanakkor a törvény elfogadása a hazai gyártók – ezáltalközvetve Magyarország – versenyképességére súlyos csapástmért, melyet a 2008-as módosítások tovább fokoztak. Közis-mert, hogy a gyógyszeripar az egyik leginkább tudásigényesiparág, kivételes mennyiségû és minõségû kutatás-fejlesztés, in-nováció jellemzi. A hazai gyógyszeripari cégek nemzetgazdaságiszerepüknél fogva is sokkal inkább támogatást, mintsem elvo-násokat érdemelnének, különösen egy fenyegetõ gazdasági vál-ság idején, mivel a gyógyszeripar kevésbé recessziófüggõ szek-tor. Jóllehet, a gyógyszerkassza-elõirányzat betartása igen fon-tos, ám az iparág problémáinak kezelése komplex megközelítéstigényelne a kormányzat részérõl: folyamatos kommunikációt azEgészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valaminta Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium között.

Sajnálatos, hogy a gyártóknak 2009. február 15-tõl ismét szá-molniuk kell az úgynevezett orvoslátogatói díjjal. A törvénymó-dosítás nyomán a delistázási korlátok kis mértékben emelked-tek ugyan – s ez mindenképpen segítség a hazai gyártóknak –,de mégsem az eredeti javaslatban szereplõ, kívánatos mérték-ben. A gyógyszerkassza-elõirányzat elõzõ évi szinten tartása ismeglehetõsen aggályos, hiszen az új befogadások miatt 2009-ben várhatóan sor kerülhet a sávos befizetésre. A hazai árcsök-kentések ugyanakkor negatív hatással voltak az exportpiacokon

A MAGYOSZ-gyártók éves nemzetgazdasági hozzájárulása*(*2007-es adatok, a 2008-as adatok még nem állnak rendelkezésre. Forrás: MAGYOSZ)

Mrd Ft

Adók és járulékok 51,6 K+F 43,7 Beruházás 40,7Foglalkoztatás (fõ) kb. 14 000

A gyógyszer-gazdaságossági törvény miatt a MAGYOSZ-tagvállalatokra háruló többletterhek*(*2007-es adatok, a 2008-as adatok még nem állnak rendelkezésre. Forrás: MAGYOSZ)

Mrd Ft

12 %-os többletadó 6Orvoslátogatói díj 3Volumencsökkenés 12Gyógyszerárcsökkenés, min. 12Összesen: 33

Vegyipari mozaikA magyar vegyipari termelés 3 százalékkal bõvült 2008 I–III. ne-gyedévében, ami 2,1 százalékkal alacsonyabb az elõzõ év azonosidõszakában mért növekedési ütemnél (ugyanez a mutató a teljeshazai ipar esetében 5,8 százalékos visszaesést jelez).

A KSH adatai szerint a kokszgyártás, a kõolaj-feldogozás vo-lumenindexe 1,5, a vegyi anyagok és termékek gyártása 0,4, agumi- és mûanyag termékek gyártása 6,7 százalékkal volt ala-csonyabb, mint a 2007. év azonos idõszakában. A három fõvegyipari ágazatban 2008 elsõ három negyedévében a növeke-dés 2,7%, 1,5%, illetve 6,6 százalék volt.

A vegyi anyagok és termékek gyártásán belül bõvült – a nemigazán jelentõs mennyiséget képviselõ – szerves és szervetlenvegyi alapanyagok gyártása, viszont nagymértékben – 14,5%-kal – visszaesett az éves szinten több mint 600 milliárd Ft érté-ket elõállító mûanyag alapanyaggyártás kibocsátása.

A magyar vegyipar teljesítményére 2008 III. negyedévbenmár hatással voltak a nemzetközi pénzügyi válság és az abbólkövetkezõ recessziós várakozások. Ezek a fejlemények a vegy-ipar legfontosabb piacait jelentõ iparágakat is kedvezõtlenülérintették, mindazonáltal 2008-ban a vegyipar nem süllyed re-cesszióba, összességében szerény mértékû, 3 százalék körüli nö-vekedéssel lehet számolni. (MAVESZ-honlap)

A BorsodChem Zrt. Közép-Kelet-Európa egyik vezetõ vegyipa-ri társasága, korszerû mûanyagalapanyag-gyártója és -feldolgo-zója, amely Magyarországon kívül termelési tevékenységet foly-tat Csehországban és Lengyelországban. A BC Zrt. termékeivel,gyártási folyamataival mára élvonalbeli versenytárssá lépett elõa világpiacon.

A társaság a térség legnagyobb PVC-por- és anilin-elõállítója,egyedüli MDI- (metilén-difenil-diizocianát) és vezetõ TDI- (tolu-ilén-diizocianát) gyártója.

A bizonytalan piaci kereslet miatt a BorsodChem 200 000 t/évTDI-kapacitásbõvítõ beruházásának késleltetését tervezi

Az elmúlt hónapokban az izocianátok (MDI és TDI) iránti ke-reslet lényegesen csökkent. Az izocianát kulcsfontosságú vegy-ipari alapanyag, melyet széles körben használnak fel, különösenaz építõ-, autó- és bútoriparban. Mind az építõ-, mind az autó-iparban erõs hanyatlás tapasztalható, fõleg 2008 negyedik ne-gyedévétõl. Ezért az MDI- és TDI-kereslet jelentõsen csökkent.Ezen túlmenõen a felhalmozott készletek kiürítésének hatásatovább csökkentette a rendelési állományt.

Jelenleg a BorsodChem kazincbarcikai telephelyén meghatá-rozó volumenû termelésbõvítõ beruházás zajlik. A vállalat azMDI-termelés szûk keresztmetszeteinek feloldásával kb. 30%-os kapacitásnövelést hajt végre. A TDI esetében egy második200 000 t/év névleges kapacitású üzem kivitelezése van folya-matban.

A tapasztalható keresletcsökkenés következtében a Borsod-Chem a TDI beruházási projektjének elhalasztását tervezi mind-addig, amíg a TDI világpiacán a kereslet javulása nem tapasztal-ható. Azonban ez a döntés nem érinti az MDI-termelés bõvíté-sét célzó projektet, mely várhatóan a tervezettnek megfelelõen,2009 végére befejezõdik. (BC-honlap)

Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. 2009. január 28-i éves rendesközgyûlése részvényenként 120 forintos osztalék kifizetésérõldöntött a 2007. október 1-jétõl 2008. szeptember 30-ig tartó üz-leti év eredményébõl. A névértékre vetített 12 százalékos oszta-lék megegyezik a korábbi évek osztalékával, így az osztalékalapaz idén is 934 millió forint. A francia Servier többségi tulajdoná-ban lévõ budapesti gyógyszervállalat a magyar számviteli szabá-lyok szerint 14 262 milliárd forint adózott nyereséget ért el a ta-valyi üzleti évében, ami kétszerese az elõzõ évinek. Az osztalékfigyelembevételével a társaság mérleg szerinti eredménye 13 328milliárd forint

Az EGIS Nyrt. tájékoztatja honlapján az érdekelteket, hogy2008 október–december negyedévében (az üzleti év elsõ negyed-éve) – a zárás jelenlegi adatai szerint – 28,5 milliárd forint árbe-vétel mellett 5,8 milliárd forint adózás elõtti eredményt ért el.

Az árbevételhez mintegy 3 milliárd forinttal, az eredmény nö-vekedéséhez pedig mintegy 2 milliárd forinttal járult hozzá azegyes szállítások üzleti okokból való elõrehozatala.

Az elsõ negyedévrõl szóló részletes tájékoztatót a társaság2009. február 9-én teszi közzé.

Két intézménnyel, a Debreceni és Miskolci Egyetemmel írt aláegyüttmûködési szerzõdést a Tiszai Vegyi Kombinát annakérdekében, hogy Kelet-Magyarországon is erõsödjék a felsõfokúvegyipari szakemberek képzésének választéka és színvonala.

Így mindkét egyetem a TVK-hoz kihelyezett petrolkémiai irá-nyú tanszéket hoz létre saját intézményének képzési tervébe be-illesztve.

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok, valamint aTVK között aláírt megállapodás értelmében 2009 februárjátólindul el a TVK területén mûködõ Petrolkémiai és Polimer-tech-nológiai Kihelyezett Tanszék, mely a vegyészmérnökök (BSc,MSc) képzésének magas színvonalát, a korszerû, gyakorlatori-entált tudás megszerzését biztosítja. A megállapodás értelmé-ben a Debreceni Egyetem és a Tiszai Vegyi Kombinát ugyanak-kor közös kutatási, oktatási pályázatokon is részt vesz, továbbáaz egyetem oktatói szakértõi tevékenységgel segítik a vegyiparivállalatot, míg a TVK fejlesztési támogatást nyújt az egyetem ré-szére.

A Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karok, vala-mint a TVK között létrejött megállapodás egyik legfontosabb lé-pése, hogy 2009 februárjától elindul a TVK területén mûködõPetrolkémiai Technológia Intézeti Tanszék, mely a vegyipari gé-pész, valamint a vegyipari technológia szakirányos hallgatókképzésének magas színvonalát, a korszerû, gyakorlatorientálttudás megszerzését biztosítja. A megállapodás értelmében aMiskolci Egyetem és a Tiszai Vegyi Kombinát szintén közös ku-tatási, oktatási pályázatokon is részt vesz. Az egyetem oktatóiszakértõi tevékenységgel segítik a vegyipari vállalatot, míg aTVK fejlesztési támogatást nyújt az egyetem részére.

„A jelenlegi megállapodás külön érdeme a kölcsönösségmegvalósítása, hiszen nemcsak az egyetem nyújt szaktanács-adási, szakértõi tevékenységet a vegyipari vállalat számára, de aTVK szakemberei is részt vesznek a Természettudományi ésTechnológiai Kar Kémiai Intézetének oktatásában” – fogalma-zott Fábián István, a Debreceni Egyetem TudományegyetemiKarok elnöke.

„Ez a megállapodás is elõremutató az ipar és a felsõoktatáskölcsönösen elõnyös együttmûködésére. Ez hozzájárul egyete-münk oktatási profiljának szélesítéséhez, az egyetemi szintûvegyipari oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor a tehetséggondo-záson és a gyakorlati képzéseken keresztül segíti a vegyipariképzésben részt vevõ hallgatók létszámának növelését, ezáltal aTVK szakember-ellátásának kiszolgálását” – fogalmazott PatkóGyula, a Miskolci Egyetem rektora.

Olvasó Árpád, a TVK vezérigazgatója a két megállapodás kap-csán elmondta: „A TVK számára két probléma megoldásában issegítenek az együttmûködések.

Egyrészt a budapesti és dunántúli intézményekben végzõdiplomásokat nehéz idecsábítani a mobilitás hiánya miatt,ezért fontos, hogy a régióban is legyen megfelelõ vegyipari-mérnök- és szakemberképzés, másrészt a TVK szakemberei-nek részvétele a tanterv és a tananyag kialakításában segíti, hogya végzõs vegyészmérnökök, vegyipari gépészek és technológu-sok több, a gyakorlatban azonnal hasznosítható ismerettel ren-delkezzenek.

A kihelyezett tanszékek segíthetik vállalatunkat magasankvalifikált munkaerõ-utánpótlási igényeinek kiszolgálásában,emellett az egyetemrõl több gyakorlati ismerettel és tapasztalat-tal kikerülõ pályakezdõ vegyipari szakemberek beilleszkedési-betanulási folyamata és ideje is gyorsabbá válik ezáltal.

Végül, de nem utolsósorban, a szakmai gyakorlatok alatt adiákok és a cég vezetõi-munkatársai kölcsönösen megismerikegymást, így könnyebb lesz az egyes munkakörökhöz (szakmaifelkészültség és személyes tulajdonságok szempontjából is) azarra legalkalmasabb személyeket kiválasztani.


A HÓNAP HÍREI

Mindezen tények kézzelfogható elõnyökkel járnak a munkál-tató és a pályakezdõ dolgozók számára is.”

A megvalósuló gyakorlati képzés részeként a hallgatók ren-delkezésére áll a vállalat területén megtalálható oktatóterem éslaboratórium, a vegyészmérnök-, vegyiparigépész- és vegyi-paritechnológus-hallgatók a nyári idõszakban 6 hetes gyakorla-ti képzésen vehetnek részt, illetve szakmai irányítást kapnak adiploma- és szakdolgozatok elkészítéséhez és a kapcsolódómunkák, értékelések elvégzéséhez. (TVK-honlap)

A Linde Gáz Magyarország Zrt. 1992-ben alakult meg répcela-ki székhellyel. Jelenleg öt telephellyel rendelkezik: Répcelakon,Budapesten, Dunaújvárosban, Kazincbarcikán és Miskolcon.

A Linde Gáz Magyarország Zrt. közel 35 milliárdos forgalmá-val, valamint 550 alkalmazottal Magyarország legnagyobb, mû-szaki gázokat elõállító és forgalmazó vállalata. Az öt telephelyengyártott ipari gáztermékek terítését országszerte több mint 200lerakat végzi.

A 90-es évek második felétõl egyre erõsödõ nemzetközi fúzi-ós hullám a Linde Gáz Magyarország Zrt.-t is elérte. 2001 janu-árjában került sor a Linde Gáz Magyarország Zrt. és az AGA GázKft. egyesülésére. Az egyesülés révén létrejött új társaság vala-mennyi ipari és egészségügyi gáz gyártásában és forgalmazásá-ban vezetõ szerepet tölt be Magyarországon.

A Linde mûszaki gázai – oxigén, nitrogén, argon (az úgyne-vezett levegõgázok), továbbá szén-dioxid, hidrogén, acetilén éshegesztési védõgázok, valamint az egyéb nemesgázok, éghetõgázok, orvosi gázok, elektronikai gázok, nagy tisztaságú gázokés vizsgáló gázok – mind jelen vannak az ipar szinte valamennyiterületén, de ugyanígy a kutatásban és a gyógyászatban is.

Gázaik fontos feladatot látnak el például a hegesztés és a vá-gás területén, a fémkohászatban és a vegyiparban, a gumi- ésüveggyártásban, az építõiparban, az elektronikai alkatrészekgyártásánál, az élelmiszer-ipari eljárásokban, az élelmiszer-ipa-ri csomagolástechnikában, valamint a környezetvédelemben. ALinde intenzív kutató-fejlesztõ munkájával a mûszaki gázok al-kalmazásának újabb és újabb területeit tárja fel.

A cseppfolyós és palackos egészségügyi gázok minõségét la-boratóriumi mérésekre alapozott minõségi bizonyítvánnyal ta-núsítják anesztéziához, lélegeztetéshez, speciális orvosi célokra,tüdõfunkció-vizsgálatokhoz, légzõ- és vérgáz-analízishez, krio-medicinához, kalibráláshoz és egyéb laboratóriumi felhaszná-láshoz, kórházi gázellátáshoz. (Linde-honlap)

Banai Endre összeállítása


rierhez való viszonyulást. A felmérés szerint a válaszadók 67%-át érdeklik a tudományos hírek (összehasonlításként: 90% ér-deklõdött a kultúra és a szórakozás iránt, 67% mutatott érdek-lõdést a sport irányában, és mindösszesen 45% mondta, hogy avilág politikai és gazdasági hírei érdeklik). Általánosságban el-mondható, hogy a férfiak érdeklõdõbbek, mint a nõk. A legér-dekesebb témáknak az „új felfedezések és technológiák” és a„Föld és környezetünk” bizonyultak, de átlagon felüli érdeklõ-dés mutatkozott az „egészség és gyógyszerek”, valamint az info-kommunikációs technológiák irányában is.

A válaszadók 82%-a egyetértett azzal, hogy a tudomány többhasznot hoz a társadalomnak, mint amennyi kárt okoz. Általá-nos egyetértés mutatkozott abban is, hogy a tudomány emelhe-ti az életszínvonalat, valamint segíthet felszámolni az éhezést ésa szegénységet. Ugyanakkor mintegy 75% úgy gondolja, hogynapjainkban a kutatás túlságosan is profitorientált, holott el-sõdlegesen a tudás fejlõdését kellene szolgálnia.

A legnagyobb eltérések a K+F politika megítélésében adód-tak, mivel a megkérdezettek 25%-a szerint a lakosságnak, 20%-a szerint a tudományos közösségnek, 18% szerint a kormány-nak, 16% szerint a kutatási szervezeteknek, míg 13% szerint azEU-nak kellene eldönteni a kutatások irányait. Abban egyetér-tés mutatkozott, hogy mind a nemzeti kormányok, mind az Eu-rópai Unió több pénzt fordíthatna K+F-re, valamint nagyobbegyüttmûködésre lenne szükség az EU-tagországok között.

Az is kiderült, hogy a fiatalok tudomány iránti érdeklõdése –és a tudomány fontosságának elismerése – ellenére csak töredé-kük tervezi, hogy tudományos pályán folytassa tanulmányait. Alegtöbben (19%) a bölcsészettudományok és a biológia (13%)iránt érdeklõdtek, ezt követték a mérnöki (11%) és a természet-tudományok (10%).

(Forrás: Az Európai Bizottság (IP/08/17114; MEMO/08/711)számú jelentése, valamint a Flash Eurobarometer 239 jelentés,amelyek a http://cordis.europa.eu/6 címen elérhetõk.)

J. Cs.

ResearchGATE,egy tudományos közösségi oldal

A közelmúltban szá-mos nemzetközi és ha-

zai közösségi portál alakult, amelyeklehetõséget kínálnak kapcsolatterem-tésre, kapcsolattartásra – a személyeshálózat építésére. Napjainkban a leg-népszerûbb magyar oldalnak közel4 millió felhasználója van, míg nemzet-közi szinten összességében több mint800 millióan tagjai valamely elektro-nikus közösségnek. Ezen tapasztala-tokból kiindulva szakértõk egy csoportja létrehozott egy inno-vatív közösségi platformot, amelyen a kutatók egy kattintássallétesíthetnek kapcsolatot egymással. A ResearchGATE – az elsõWeb 3.0 tudományos közösség – az elmúlt hónapok során rob-banásszerûen tört be a tudományos világba, és napjainkban mártöbb mint 15 000 tagot számlál.

Az oldal lehetõséget teremt a kutatók közötti együttmûkö-désre, és kooperációs teret létesít különbözõ tudományos cso-portok számára. Segít megtalálni azon kollégákat, akik hasonló

A HÓNAP HÍREI

KITEKINTÉS

Fiatalok, tudomány és tudományos karrier

A közelmúltban látott napvilágot egy az Európai Bizottság meg-bízásából az Eurobarometer által – az EU27-re kiterjedõ – 25 000fõs mintán végzett felmérés, amelyben a 15–25 év közötti fiata-lok tudományhoz való hozzáállását, informáltságát kutatták.Vizsgálták a tudományos, technológiai hírek iránti általános ér-deklõdést, a tudomány és a kutatók megítélését, a különbözõtudományos innovációk ismeretét, valamint a tudományos kar-

ResearchGATEscientific network

témákon, hasonló mûszerekkel dolgoznak, legyenek a világ bár-mely táján. A kutatók rendelkezésére áll egy szemantikus kere-sõegység, amely – pl. abstractek összehasonlítása által – elõse-gíti, hogy a lehetõ legrelevánsabb információkat találják meg.Számos adatbázist használ a program – ezek közé tartozik aPubMed, az IEEE Xplore, a CiteSeer stb. – és jelen pillanatbanmár több mint 30 000 000 dokumentum között keres. A keresé-sek során az oldal nem csupán publikációkat ajánl a kutató fi-gyelmébe, hanem rávilágít olyan kutatókra, munkacsoportokrais, akik az adott területen dolgoznak. Ez lehetõséget teremt ar-ra, hogy az irodalmazással párhuzamosan megtudjuk, kik dol-goznak hasonló témákon világszerte, és esetleg kapcsolatba lép-jünk velük.

A fenntarthatóság a projekt sikerének kulcsa, ezért az oldalt afelhasználók igényei szerint és visszajelzései alapján folyamato-san fejlesztik. Hamarosan kialakítják az automatikus értesítésifunkciót: ha valakinek az érdeklõdési körébe tartozó publikációjelenik meg, vagy kutató regisztrál, azonnal jelzik. Hasonlókép-pen kialakítás alatt van egy álláslehetõség-platform, amely au-tomatikusan párosítani fogja a megfelelõ képzettségekkel és ér-deklõdéssel rendelkezõ kutatót az aktuális állásajánlatokkal.(http://cordis.europa.eu/17 és www.researchgate.com)

Janáky Csaba

RövidenMûködik a 7. keretprogram? 2008 õszén az Európai Bizottságmegkezdte a 7. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramteljes áttekintését. Az eddig elért eredményeket és a felmerültproblémákat is átvizsgálják és a költségvetési prioritásokban,szabályokban szükséges 2009–10-re vonatkozó félidei korrigá-lásokat is elvégzik.

Európai Energiakutató Szövetség. Európa vezetõ energia-kutató intézetei megalapították az Európai Energiakutató Szö-vetséget (EERA), hogy felgyorsítsák az új energiatechnológiákfejlesztését. A tíz intézet éves költségvetése az ebben a témák-ban folyó K+F tevékenységekre több mint 1300 millió euró. AzEERA-n keresztül az intézetek közös, Európán átívelõ kutató-programokat terveznek és implementálnak, és elõsegítik a vi-lágszínvonalú nemzeti kutatási eszközök megosztását. AzEERA létrehozása az EU Stratégiai Energiatechnológiai Tervé-nek egyik feladata volt.

Tóth Ágota

MKE-HÍREKKonferenciák

11. Magyar Magnézium Szimpózium2009. április 15.Budapesti Corvinus Egyetem Tudásközpont(Budapest, Villányi út 29–31. G épület, alagsor)Részletes információ és online jelentkezés a www.mke.org.hu honlapon a Rendezvények menüpont alatt.Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix,[email protected]

Biztonságtechnika Továbbképzõ Szeminárium2009. május 20–22.Hotel Magistern (Siófok, Beszédes József sétány 72.)Részletes információ és online jelentkezés hamarosan a www.mke.org.hu honlapon keresztül.Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Körtvélyessy Eszter,[email protected]

XXXII. Kolorisztikai Szimpózium2009. május 11–13.Szent János Továbbképzõ Központ(Eger, Foglár u. 6.)Részletes információ és online jelentkezés:

http://www.kolorisztika.mke.org.huTájékoztatjuk Önöket, hogy az absztrakt feltöltésének határideje 2009. március 15.Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Bondár Mónika,[email protected]

Joint Meeting on Medicinal Chemistry2009. június 24–27.ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ(Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a)Részletes információ és online jelentkezés:

http://www.jmmc2009.mke.org.hu/Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kedvezményes részvételi díj befizetésének határideje: 2009. április 15.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Bondár Mónika,[email protected]

International Conference on History of Chemistry2009. augusztus 2–5.Hotel Sopron (Sopron, Fövényverem u. 7.)Részletes információ

és online jelentkezés: http://www.chemhist2009.mke.org.huKiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix,[email protected]


A HÓNAP HÍREI

Use it......to present yourself and your research projects

...to exchange knowledge andknow-how

...to initiate collaborations

...to join, extend & build your local and globalprofessional network


ISSEBETS 2009 7th International Symposium onSpeciation of Elements in Biological Environmental and Toxicological Sciences

Eszterházy Károly Fõiskola (Eger, Eszterházy tér 1.)Részletes információ és online jelentkezés: http://www.issebets09.mke.org.hu Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kedvezményes részvételi díj befizetésének határideje: 2009. június 15.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix,[email protected]

Colloquium Spectroscopicum Internationale XXXVI2009. augusztus 30. – szeptember 3.ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ(Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a)Részletes információ és online

jelentkezés: http://www.csixxxvi.org/Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!Tájékoztatjuk Önöket, hogy az absztrakt feltöltésének határideje: 2009. április 15.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Bondár Mónika, [email protected]

Conferentia Chemometrica 20092009. szeptember 27–30.Részletes információ és online jelent-kezés: http://www.cc2009.mke.org.huKiállítók jelentkezését szeretettel várjuk!Tájékoztatjuk Önöket, hogy az absztrakt

feltöltésének határideje: 2009. május 15.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Bondár Mónika, [email protected]

Pályázati lehetõség, 2009Pályázati kiírás fiatal kémikusok szakmai rendezvényeken valórészvételének támogatására

A pályázat célja a fiatal kémikusok bel- és külföldi szakmai rendezvé-nyeken való részvételének támogatása.

Felsõ korhatár: 35 év Pályázhat minden fiatal, aki az MKE tagja és legalább diplomaévét

tölti, de a felsõ korhatár dátumát még nem érte el, és a pályázott szak-mai rendezvényre szóbeli vagy poszterelõadást jelentett be. A pályá-zatnál elõnyt élvez az, akinek elõadását elfogadták és régebb óta tagjaaz egyesületnek.

A 2008. évben nyertes pályázatok:

A HÓNAP HÍREI

I. negyedévAmbrus Rita (dr.) SZTE 90 000 FtCsay Tamás Pannon 92 500 FtKállay Mihály (dr.) BME 55 000 FtKomáromi Anna ELTE 45 000 FtMika László Tamás ELTE 67 500 Ft

II. negyedévBencsik Gábor SZTE 70 000 FtFüzfai Zsófia ELTE 60 000 FtDetrich Ádám BME 56 000 FtMarosfõi Botond BME 74 000 Ft

III. negyedévKasza György ELTE 50 000 FtSzabó Ákos ELTE 50 000 FtSzilágyiné Kertész Julianna

BME 50 000 FtMolnárné Petra Magdolna

SZTE 74 000 Ft

IV. negyedévHelenkár András ELTE 65 000 FtMárk László PTE 85 000 FtMolnár Eszter Pannon 65 000 FtPolgári Zsófia ELTE 65 000 Ft

A pályázat feltételeirõl, illetve módjáról bõvebb információt olvashatnak az egyesület honlapján, a www.mke.org.hu címen.

Az MKE 2008. évi rajzpályázatának végeredménye

Név Osztály A rajz sorszáma és címe Iskola neve

Solymosi Barbara 7 9 Comenius Általános Iskola Székesfehérvár Horváth Réka 9 11 A kémia és én Petõfi Sándor Gimnázium Sárdbogárd Egedi Bálint 8 17 Vegyészek virágoskertje Gyulai G. Miklós Általános Iskola Abony Szemelveisz Nikolett 7 30 Radnóti Miklós Gimnázium Dunakeszi Sulyok Dorisz 32 Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Sopron Tóth Adrienn 10 33 Az alkimista Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Sopron Gyekiczki Emese 8 52 Benka Gy. Evangélikus Általános Iskola SzarvasSzirtes Barbara 10 55 Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium

és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Zalaegerszeg Sváb Anna Havaska 10 58 Szent Imre Katolikus Gimnázium Nyíregyháza Üveges Anna Rebeka 5 73 Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium BudapestSzendrõdi Henrik 5 82 Az õrült varázsló Pannónia Általános Iskola BudapestFaludi Beatrix 7 90 Éva néni boszorkánykonyhája Pannónia Általános Iskola Budapest

Cso

rdás

Dor

ina

Sul

yok

Dor

isz

Sol

ymos

i Bar

bara

Sze

mel

veis

z N

ikol

ett

7. A Tömegspektrometriai Társaság felvetéseket fogalmazottmeg az MKE vezetése felé, amelyek az egyesület többi szakosztá-lyát is érinthetik. Az Intézõbizottság megvitatta a javaslatokat ésúgy foglalt állást, hogy a nézetek pontos tisztázása érdekében a2009. január 19-i IB-ülésen meghallgatja a társaság képviselõit. 8. Az Intézõbizottság megvitatta és elfogadta egy „Rendezvény-szervezés-megállapodás” tartalmát és határozatban rögzítette a2009-tõl történõ alkalmazását. A megállapodás az MKE Titkár-ság mint rendezvényszervezõ és az adott rendezvény „szakmairendezvényszervezõje” között jön létre, rögzítve a rendezvény-nyel kapcsolatos igényeket és megállapodásokat. A megállapo-dás mellékletét képezi az úgynevezett „bevétel-költség-ered-mény kalkuláció”. 9. Az Intézõbizottság Kiss Tamás felelõs szerkesztõ írásos elõ-terjesztése alapján elfogadta a 2009-tõl megújuló Magyar Kémi-kusok Lapja laptervét. 10. Mátyus Péter összefoglalóan áttekintette a 2008. évi fõbbegyesületi feladatokat, kiemelve az MKL megújulásával, a ter-mészettudományi tantárgyak közoktatásbeli helyzetével, azegyesületi rendezvényekkel, a nemzetközi kapcsolatokkal, azegyesületi honlappal kapcsolatos döntéseket, állásfoglalásokatés tevékenységeket. Külön köszönetet mondott az „oktatási team”tagjainak (Igaz Sarolta, Pokol György, Szalay Luca, Tóth Judit);munkájukban az egyesület részérõl az elnök és a fõtitkár vettmég részt. Az egyesület PR-stratégiája megújításának elsõ lépé-seként bemutatta a magyar és angol nyelvû változatban frissenelkészült MKE-ismertetõt. 11. Mátyus Péter javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a NémetKémikusok Egyesülete és az MKE közötti George de Hevesy –Lecture program meghívott külföldi elõadóit az elõadásaikat ta-núsító oklevélen kívül éremmel is jutalmazzák. Az ötletet a GDChis támogatja. Az Intézõbizottság elvi egyetértése mellett megbíztaa fõtitkárt, hogy a GDCh-val tisztázza a további részleteket. 12. Az írásos elõterjesztés alapján az Intézõbizottság elfogadta a2009. 1. félévi IB-munkatervet és ülésezési rendet. Eszerint2009. január 19., február 16., április 20. és június 15. idõpontok-ra vannak beütemezve IB-ülések. Kovács Attila


A HÓNAP HÍREI

Az MKE Intézõbizottság ülése(2008. december)

Az Intézõbizottság hagyományos gyakorlatának megfelelõen adecemberi ülést Budapesten kívüli kémikuscentrumban, így2008-ban a Pécsi Tudományegyetemen tartotta meg.

1. Az Intézõbizottság meghallgatta Ohmacht Róbertnek, az MKEBaranya megyei Területi Szervezet elnökének tájékoztatóját amegyei szervezet tevékenységérõl. Programjaik közül kiemeltea „Velünk élõ kémia” sorozat, a „Pécs–Graz Konferencia”, az„Egyetemi Kísérleti Estek” és a „Kémikus Diákszimpózium”rendezvénysorozat eseményeket. A beszámolóhoz Kovács Bar-na titkár és Kilár Ferenc vezetõségi tag fûzött kiegészítéseket. AzMKE tagnyilvántartása szerint a 29 fõs megyei tagság a PécsiTudományegyetemen dolgozik, de ezt a taglétszámot a kémia-tanárok körébõl valószínûleg bõvíteni lehetne. Mátyus Péter, azMKE elnöke elismerését kifejezve köszönte meg a tájékoztatást.A gazdag program és a tagság megérdemli, hogy a jövõben azegyesületi honlapon és a Magyar Kémikusok Lapjában több in-formáció jelenjen meg a Baranya megyei kémikusokról. 2. Az MKE ifjúsági tagozatának tekinthetõ „Fiatal KémikusokFóruma” szervezõdésrõl Janáky Csaba, az FKF vezetõje tájékoz-tatta az Intézõbizottságot. A 2007-ben aktivizálódott csapat2008. májusban egy kétnapos egri konferenciát is szervezett,ahol a versenyszféra és az egyetemek képviselõivel találkozhat-tak a fiatal kémikusok. Az ifjúsági tagozat felélesztésének hátte-rérõl Kalaus György adott összefoglalót. A beszámoló egyik vitat-hatatlan következtetése, hogy ebben a korosztályban a személyeskontaktusokon alapuló, alulról jövõ kezdeményezéseknek ki-emelt jelentõségük van az egyesületi munka szempontjából. 3. Az MKE „Hol találkoztam a kémiával és miért vonzó szá-momra?” rajzpályázatra az ország 21 iskolájából 100 pályamûérkezett be, amelybõl a Kiss Tamás vezette zsûri 30 pályamûvetminõsített „közönségszavazatra” kikerülõ alkotásnak. A 30 al-kotás az MKE honlapján (www.mke.org.hu) 2009. január 5–25.között lesz látható és ekkor lehet a honlapon keresztül a szava-zatokat leadni. Az úgynevezett közönségszavazatokkal 2 pálya-mû, míg a zsûri döntése alapján további 10, azaz összesen 12 al-kotás lesz nyertesként díjazva. Az eredményhirdetés az MKL2009. márciusi lapszámban jelenik meg. 4. A 2008. I–XI. havi gazdálkodási helyzetrõl Androsits Beátaügyvezetõ igazgató adott tájékoztatást, amelyet Bognár János, aGB elnöke egészített ki. A korábbi éveknél nagyobb számú ren-dezvény, a takarékos költséggazdálkodás és a rendezvényszer-vezéseknél alkalmazott kedvezõ megoldások együttesen járul-tak hozzá a várhatóan pozitív éves pénzügyi eredmény kialaku-lásához. 5. A 2008. november 30-i taglétszám 2461 fõ, amelybõl 450 fõ 2MFt nagyságrendben még nem rendezte a 2008. évi egyesületitagdíját. 6. A 2008. évi, döntõen hazai részvételû egyesületi eseményekrészvételi adataiból tagtoborzásra alkalmas következtetések islevonhatók. Az MKE Vegyészkonferencia (szerves) részvevõiközül csak 47% volt MKE-tag. A Kémiatanári Konferencia ese-tében ez az arány 31%. Az Intézõbizottság határozatot hozott,hogy az elsõsorban hazai részvételû konferenciákat, szimpóziu-mokat jobban ki kell használni tagtoborzásra többek között úgy,hogy az MKE Titkárság tájékoztatókkal és tagfelvételi anyaggalis készül a rendezvényekre.

Beszámolók megküldése a 2008. évi munkárólA Mûszaki-Tudományos Bizottság kéri a szakosztályok/tár-saságok, szakcsoportok, területi szervezetek és területi szer-vezethez nem tartozó munkahelyi csoportok vezetését (el-nök, titkár), hogy a 2008. évi egyesületi tevékenységrõl szólóbeszámolójukat legkésõbb 2009. március 31-ig küldjék megaz MKE Titkárság címére (e-mail: [email protected]). A tö-mören megfogalmazott beszámoló terjedelme (1–2 oldal)igazodjon a tartalomhoz.

A 2008-ról szóló beszámolón túlmenõen kérjük azt is je-lezni, hogy milyen hazai megrendezésû konferencia, szimpó-zium megszervezésében vesz részt az egyesületi szervezet a2009–2010-es idõszakban.

Az egyesület vezetése és a Magyar Kémikusok Lapja szer-kesztõsége örömmel veszi, ha a 2009. januártól megújult lap-ról is véleményt formálnak, vagy bármilyen javaslattal élnek.

Elõre is köszönettelKiss Tamás

fõtitkárhelyettesa Mûszaki-Tudományos Bizottság elnöke

A HÓNAP HÍREI

1%Ismét támogathatja

személyi jövedelemadója 1%-ával a Magyar Kémikusok Egyesületének

közhasznú céljaitTájékoztatjuk tisztelt tagtársainkat, hogy személyi jövede-lemadójuk 1 százalékának felajánlásából 2008-ban 1 328 701Ft-ot utalt át az APEH egyesületünknek.

Köszönjük, hogy sok év óta támogatják céljainkat személyijövedelemadójuk 1 százalékával.

A 2008-ban felajánlott összeget a hazai kémiaoktatás fel-tételeinek javítására, a Középiskolai Kémiai Lapok, az IrinyiJános Országos Középiskolai Kémiaverseny egyes költségei-nek fedezésére használtuk fel, valamint arra a célra, hogy ki-adványaink (KÖKÉL, Magyar Kémikusok Lapja, Magyar Ké-miai Folyóirat) eljussanak minél több, kémia iránt érdeklõdõ,határon túli honfitársunkhoz.

Kérjük, hogy a 2008. évi SZJA bevallásakor – értékelve tö-rekvéseinket – éljenek a lehetõséggel és személyi jövedelem-adójuk 1%-át ajánlják fel az erre vonatkozó Rendelkezõ nyi-latkozat kitöltésével.

Az MKE adószáma: 19815819–2–41.

2009-ben is különös hangsúlyt kap a hazai kémiaoktatás fel-tételeinek javítása, a természettudományos oktatás támoga-tása. Kiemelt feladatunk idén is kiadványaink minél széle-sebb körben való terjesztése, különös tekintettel a határontúl élõ, magyar kémia iránt érdeklõdõkre. Személyi jövede-lemadójuk 1%-ának felajánlásával hozzájárulnak az immár41. alkalommal, 2009-tõl Miskolcon megrendezésre kerülõIrinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny és az idénMarosvásárhelyen megtartandó 6. Kémikus Diákszimpó-zium egyes költségeihez is.

Helyszín: MTESZ Budai Székház (Budapest, Fő u. 68. 1027)Időpont: 2009. április 16. (csütörtök) 16.00–17.30

Folytatjuk Dr. Kálmán Alajos, az MKE örökös elnöke

„Katedrálisok”sorozatát.

Helyszín: MTESZ Budai Székház

(Budapest, Fő u. 68. 1027)Időpont: 2009. március 19.

(csütörtök) 16.00–17.30

Barangolás Toscanában (Firenze, Pisa, Siena...)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Moszkva (orosz és „szovjet katedrálisok”)

SIE

NA

PIS

A

HUNGARIANCHEMICAL JOURNAL

LXIV. No. 3. March 2009ContentsPál Sipos: About the peculiar world of

concentrated electrolyte solutionsGábor Veress: The connection between the field of

chemistry and qualityFerenc Evva: The hierarchy of biochemical

informationAttila Nagy: 40th International Chemistry

Olympiad (IChO), Budapest. Results and lessonslearned

Chembits (Edited by Gábor Lente)The Society’s LifeNews of the Month

III. Szent-Györgyi Albert Konferencia

A Szent-Györgyi Albert Szakkollégium (SzASz) hagyományai-hoz híven az idén tavasszal, 2009. március 27–28-án szervezimeg a III. Szent-Györgyi Albert Konferenciát.

Téma: VEGYIPAR ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

A SzASz a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi EgyetemVegyészmérnöki és Biomér-nöki Karának diákszerveze-te. Tevékenységeink közöttszerepel tudományos ren-dezvények és kulturális prog-ramok szervezése, oktatás-sal kapcsolatos feladatok el-látása, az elsõsök segítése.

A konferencia megszervezésével az a célunk, hogy a résztvevõkmegismerjék a vegyipar és a környezetvédelem magyarországivonatkozásait, a problémákat, a vélt és valós veszélyeket, a méré-si módszereket és a munkalehetõségeket. Ezeken kívül szó lesz akörnyezetgazdálkodásról és az országos szabályozásokról is.

Szeretnénk, ha a rendezvény jó alkalom lenne a kutatók,szakemberek, oktatók és hallgatók közti találkozásra és szakmaitapasztalatcserére. A konferenciára a Mûegyetemrõl és több iparicégtõl (MOL Nyrt., Paksi Atomerõmû Zrt., Richter Gedeon Nyrt.)várunk elõadókat.

BÕVEBB INFORMÁCIÓ: http://www.szasz.ch.bme.hu/konferencia2009/index.html Részvételi díj nincs. Kapcsolat: Ábrányi-Balogh Péter ([email protected]) és Kovács Ervin ([email protected])Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

Müller JuditSzent-Györgyi Albert Szakkollégium

magyar kÉmikusok vegyipari mozaik lapjareal-j.mtak.hu/8514/3/2009_3.pdf · szemelveisz nikolett,...

Documents