lŐrinczy gyÖrgy pÁlyÁzata - operettlŐrinczy gyÖrgy pÁlyÁzata a budapesti operettszÍnhÁz...

1

LŐRINCZY GYÖRGY PÁLYÁZATA

A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ FŐIGAZGATÓI POSZTJÁRA

2014

LŐRINCZY GYÖRGY PÁLYÁZATA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ FŐIGAZGATÓI POSZTJÁRA, 2014

2

TARTALomjeGYZék

Személyes előszó

10 + 1 cél

kerényi miklós Gábor: Miért ajánlom Lőrinczy Györgyöt főigazgatónak?

Batta András, Yvonne kálmán és Lévay Szilveszter ajánlása

életrajz – Lőrinczy György

I. veZeTŐSéG éS TÁRSuLAT

1. vezetőség 1.1. A menedzsment nyilatkozata1.2. Vezetőtársak, főbb munkatársak, Színházi Stratégiai Tanács

2. A társulat2.1. Meghatározó kreatívok – állandó és visszatérő művészeti munkatársak2.2. Szólisták – operett2.3. Szólisták – musical2.4. A zenekar2.5. A társulat csoportos tagjai, a karok2.5.1. Énekkar2.5.2. Balettkar2.5.3. Ensemble – a Musical Együttes2.6. Pesti Broadway Stúdió, Operett Akadémia2.7. Műszaki dolgozók2.8. Egyéb területek

II. A BudAPeSTI oPeReTTSZíNhÁZ műSoRPoLITIkAI koNCePCIójA 1. operett 1.1. Klasszikus operett-előadások Kálmán Imre és Lehár Ferenc tollából1.2. Népszerű, egyéb magyar szerzők kiemelkedő művei1.3. Operai igényű nagyoperettek1.4. Könnyebb zenés játékok és operettek

2. musical 2.1. Magyar rockoperák, musicalek – tulajdonképpen nemzeti musicaljátszás2.2. Irodalmi és kultúrtörténeti értéket képviselő, ifjúság-orientált musicalek

4

7

9

12

15

18

192021

242527272829292929303031

32

3435363636

373838


3

3. Ifjúsági és gyermek-előadások, családi programok

4. műfaji kalandozások, kísérleti produkciók

5. Az operettszínház játszóhelyei5.1. Nagyszínpad5.2. Külső játszóhelyek5.3. Raktárszínház

6. vendégjátékok – egyéb programok6.1. Belföldi vendégjátékok 6.2. Külföldi vendégjátékok és koprodukciók6.3. Zenés-színházi fesztivál és nemzetközi versenyek6.4. Kiegészítő rendezvények

7. Több évre szóló produkciós tervek 7.1. A repertoár-rendszer felépítése, előadásszámok7.2. Műsorstruktúra7.3. A jelenlegi repertoár7.4. A következő évadok műsorterve

III. A SZíNhÁZ GAZdÁLkodÁSA 1. Gazdálkodási terv 2015–20182. Felzárkózás a nemzeti intézmények bérszínvonalához3. A Budapesti operettszínház gazdálkodási stratégiája

Iv. PR éS mARkeTING1. Brandépítés – az ország egyik vezető márkája2. Arculatépítés – a nemzeti kategória megjelenítése3. Sajtó- és médiaaktivitások, marketing-eszközök, kampányok4. közönségszervezés és jegyeladás5. Belső kommunikáció

v. BeL- éS küLFÖLdI eGYüTTműkÖdéSI SZÁNdékNYILATkoZATok

meLLékLeTek éS NYILATkoZATok

39

40

41414142

4343465051

5252535355

58606163

697071737883

85

127


4

SZeméLYeS eLŐSZó

Alulírott, Lőrinczy György színházi menedzser, kreatív producer a következőkben leírtak szerint megpályázom a Budapesti Operettszínház főigazgatói álláshelyét.

47 éves vagyok, pontosan 30 éve, 1984 nyarán dolgoztam először profi zenés-színházi előadásban a szegedi István, a királyban táncosként – azóta közreműködtem rengeteg különféle pozícióban – színházi (elsősorban zenés-színházi) területen megszámlálhatatlan produkciót és kulturális esemény megvalósulását segítve. Foglalkoztam jegyeladással (Színházak Központi Jegyirodája), művészeti titkári munkával (Honvéd Együttes), marketing és rendezvény területtel (Magyar Állami Operaház), művészmenedzsmenttel (Miklósa Erika, Érdi Tamás), szerzői jogokkal (Operettszínház, Szegedi Szabadtéri Játékok), valamint turnék és koprodukciók szervezésével (Operaház, Operettszínház, Rockszínház, Madách Színház).

Voltam táncos (Magyar Elektra, Szarvassá változott fiak), rendezőasszisztens (Miss Saigon), sajtótitkár (Agrippina, Makrancos Kata), produkciós menedzser (A sevillai borbély, Elektra, Ory grófja), magyarországi jogtulajdonos (Elisabeth, Rómeó és Júlia), nemzetközi koprodukciós menedzser (Rudolf, A Bajadér), producer (Könnyű préda, Háry János), szerkesztő (Mesterségek Ünnepe, Tavaszi Fesztivál, Operett Gálák, Gálaműsorok), casting direktor (Bánk bán film), kreatív producer (Lépcsőházi matiné, Musicalmesék, Amerikai komédia), egyes gálaműsoroknál még rendező is (Várkert Bazár megnyitó).

17 éve vezetem az ország legelső és legnagyobb zenész-színházi ügynökségét, a Pentatont. 2001-ben Várhegyi Attila kulturális államtitkár megbízásából én voltam az akkor megnyíló Millenáris első programigazgatója, 2012-től a Városi Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójaként és a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központ művészeti vezetőjeként is dolgozom.

Bevallom, évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy a színházi területen szerzett sokrétű tapasztalataimat és kapcsolatrendszeremet (feladva „független arany életemet”) egy intézmény első számú vezetőjeként kamatoztathassam, hogy bizonyítsam, alkalmas színházi vezetőnél nem válik el szigorúan a művészi, szakmai vezetői munka a szervezési és gazdasági feladatoktól. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy színházban nincs művészi döntés szervezési, pénzügyi következmény nélkül és fordítva: nincs gazdasági döntés, aminek ne lenne kihatása a művészi teljesítményre, színvonalra… Külön öröm, hogy mesterem és barátom, kerényi miklós Gábor rám gondolt utódjaként, és a pályázat elnyerése esetén így vele, mint művészeti vezetővel visszük tovább a zenés népszínház – a hazai operett- és musicaljátszás ügyét –, és páratlan megtiszteltetés, hogy ebben a tervben a színház teljes jelenlegi – rendkívül sikeres – igazgatói gárdája támogat minket. Külön ajándék lesz, ha igazgatóként egy olyan színházban mutatkozhatom be, melynek menedzsmentjét és társulatát ismerem, sokra tartom – sőt bevallom, elfogultan szeretem.

Pályázatom, pályázatunk (az egyes és többes számot tudatosan keverem, keverjük majd dolgozatomban…) bevezetéseként szeretnék három okot kiemelni (sokkal több van), hogy mi


5

adott erőt és magabiztosságot – egyben motivációt – e nagy múltú intézmény, a Budapesti Operettszínház főigazgatói álláshelyének megpályázásához.

„ CSALÁdI SoRSSZeRűSéG”

Egy nem éppen vidám történet családomat már születésem előtt az Operettszínházhoz kötötte. Apám, Lőrinczy György fegyveres összeesküvés vádjával elítélt politikai fogolyként, huszonkét évesen, 1956 tavaszán szabadult Rákosi börtönéből, és két héten belül állást kellett találnia. Nagyapám, Dr. Lőrinczy Szabolcs, aki a háború előtt a Klebelsberg-féle kultuszminisztérium osztályvezetője volt, jó kapcsolatokat ápolt a művészértelmiség prominenseivel, így apám a börtönévek után a díszlettervező Varga Mátyás közreműködésével világosítóként az Operettszínházban kaphatott munkát. Egy évvel később, a Csárdáskirálynő eljegyzési jelenete közben a fejgépállásban kérte meg anyám, Jankovich Gabriella kezét. Két bátyám után 1967-ben megszülettem én is. Apám politikailag megbélyegzett osztályidegenként a létezett szocializmusban diplomáról és igazi karrierről nem is álmodhatott, megragadt a színházban, ahol fővilágosítóként, majd műszaki vezetőként működött, így aztán én gyerekkorom javarészét ott tölthettem – a nézőtéren és a kulisszák mögött, ámulva, rajongva, boldogan...

AkIk TANíToTTAk, BíZTATTAk, TÁmoGATTAk

A családi háttéren túl is elképesztően szerencsés vagyok, mert eddig is rengetegen segítették a pályámat – megtiszteltek azzal, hogy munkatársuknak fogadtak, példát mutattak, bővítették színházi ismereteimet, biztattak, kritizálták, vagy dicsértek. Azokat szeretném a következőkben felsorolni, akik nagy hatással voltak rám az elmúlt évtizedekben és akiknek köszönhetem mindazt a tudást és tapasztalatot, ami alkalmassá tehet egy színház vezetésére. A teljesség igénye nélkül a nálam idősebb, legjelentősebb és legnagyobb egyéniségek a szakmából: Seregi László, Petrovics Emil, Vámos László, Szinetár Miklós, Pál Tamás, Oberfrank Géza, Gregor József, Ruszt József, Zsámbéki Gábor, Selmeczi György, Foltin Jolán, Polgár László, Makláry László, Várkonyi Mátyás, Kincses Veronika, Hamari Júlia, Pártay Lilla, Harangozó Gyula, Kerényi Imre, Lévay Szilveszter, Müller Péter Sziámi, Miklós Tibor, Kocsák Tibor, Szakcsi Lakatos Béla, Frank Wildhorn, Michael Kunze, Rudas Tibor, Kürthy András, Jordán Tamás, Nikolényi István.

Van három ember, akikről külön kell szót ejtenem, mert nekik különleges szerepük van az életemben és ebben a pályázatban is. Mesterek, akik nélkül nem létezik egy sikeres karrier sem.

Elsőként Novák Ferencet, a rendkívüli koreográfust, pedagógust, társulatvezetőt és menedzsert említem, aki 11 évesen a Bihari Táncegyüttes utipoti csapatában ismert meg, és bár később, az együttes táncosaként profi előadóművészi és táncoktatói képesítést is szereztem és bőszen koreográfusnak készültem – a szervezés irányába terelt, sőt keményen megmondta, ezen a területen lát bennem tehetséget, ha színházban szeretnék érvényesülni. Majd elsőként adott maga mellett menedzselési feladatokat, a Bihari, majd a Honvéd Együttesben.

Másodikként Zimányi Zsófiát, nemzetközi hírű művészeti menedzsert, fesztivál- és színházigazgatót, aki 28 évesen felkért a Pentaton Művész- és Koncertügynökség irányítására, ezzel páratlan kiugrási lehetőséget biztosítva. Ő az, aki mindvégig segítte és támogatta szakmai fejlődésemet. Közös munkánk során rengeteg feladatot és önállóságot adott.


6

Végül, de nem utolsósorban – hiszen a pályázat kapcsán is neki köszönhetek a legtöbbet – kerényi miklós Gábor legendás színidirektort – rendezőt és pedagógust, aki mindig hitt bennem és biztatott. 1990-ben egy közös munka után ő ajánlott a Magyar Állami Operaházba, majd az ő rendezői munkája és ötlete alapján lettek az első produceri, jogkezelői feladataim is. Színházi látásmódja, szervezőkészsége, logikája, menedzserként is kimagasló képessége, mindig előremutató gondolkozása, elhivatottsága, kifogyhatatlan energiája rengeteg mindenre rávett és megtanított. Mindig érdekelte a véleményem, kész volt a vitákra, sőt megfogadta a tanácsaimat. 14 éve az Operettszínházban rengeteg közös öröm és eredmény köt minket össze. Meggyőződésem szerint a Színház további sikeres működésének záloga és pályázatom alapja – egyben nekem nagy megtiszteltetés és páratlan lehetőség –, hogy továbbviszi és vállalja a művészeti vezetői szerepet megválasztásom esetén.

küLFÖLdI PéLdÁk, PéLdAkéPek

A hazai „nagy mogulok” mellett nagy erőt és magabiztosságot adnak a külföldi kollégák példái. Azoké, a nagy részben támogató nyilatkozatot is adó kollégáké, szakmai barátoké, akik a magyar gyakorlatban (sajnos) még kicsit szokatlanul menedzserként, kreatív producerként vezetik a saját zenés-színházi intézményüket. Thomas drozda, a bécsi Vereinigte Bühnen Wien, jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház, Alina moldován, a Bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház, egon kulhanek, a Prágai Karlín Színház, Ralf kokemüller, a német BB Promotion, vagy Philippe Gamba, a Disney színházi csoportjának igazgatója mind-mind élő bizonyítékok rá, hogy egy menedzser típusú (alapvetően nem művész) vezető sikerre vihet nagy nemzetközi műhelyeket. Sőt külföldön művész-igazgatóra lenne nehezebb példát hozni… Meggyőződésem, hogy egy menedzser igazgató előnye, hogy művészi tevékenységét nem kell az igazgatóival összeegyeztetnie. E szemponton kívül biztosan tudom ma már, hogy a színház – pláne a zenés színház és különösen a sikeres zenés színház kiemelten CSAPATmuNkA. A sikeres csapat összeállításához és egybentartásához pedig nagy szükség van mindig egy – kicsit kívülálló, de mégis a részleteket, az okokat és szempontokat, valamint a célokat ismerő – mediator típusú vezetőre. Én erre törekednék – összehozva minél több sikeres produkciót megálmodó és lebonyolítani tudó győztes csapatot!

A három „biztató szempont” után az Operettszínház által képviselt műfajokról. Írhatnám sablonosan, hogy kisgyermek koromban elbűvölt a televízióban Fényes Szabolcs Mayája, vagy a Funny Girl, hogy láttam többször is minden zenés darabot az Operettszínházban, a Rockszínházban, a Vígben, de még Kaposváron is… Beszámolhatnék arról, hogy az Operaházban én gondoztam kérésemre az Orfeusz az alvilágban, vagy a Denevér sajtóját… Hogy rajongtam Németh Sándorért, Galambos Erzsiért, Felföldi Anikóért, Csere Lászlóért, Kalocsai Zsuzsáért, Lehoczky Zsuzsáért, Oszvald Marikáért vagy Nagy Anikóért. Leírhatnám, hogy hány kortárs, vagy nálam fiatalabb zenés színésszel, rendezővel, tervezővel, koreográfussal dolgoztam, segítettem a karrierjüket vagy ápolok fontos szakmai barátságot, de ez nagyon sablonos lenne.

Inkább csak annyit írok – mindig is azok az előadóművészeti produkciók érdekeltek, amik sok és sokféle embert szólítanak meg és a szívhez, a lélekhez szólnak. Ilyen a zenés népszínház is az oPeReTT és a muSICAL. mára talán már ismerem és értem, de ami a legfontosabb, nagyon szeretem…


7

10 + 1 CéL

10 +1 CéL, meLYeT FŐIGAZGATókéNT SZeReTNék eLéRNI:

A Színház fokozott elismertetése!

Az Operettszínház művészeinek és produkcióinak, eddigi eredményeinek, nemzetközi jelentőségének fokozott elismertetése a hazai döntéshozóknál, szakmai elitnél és a sajtóban.

Színvonal minden áron!

Sokakat megszólító, expresszív zenés népszínházi hagyományokat követve a magas zenei és színházi színvonal fenntartása és fejlesztése, kizárólag élő zenekarral és kórussal megvalósított produkciókon keresztül.

Az operett, mint hungarikum, itthon és külföldön…

A hungarikumok közé sorolt magyar operett XXI. században is érvényes színpadra állítása és hagyományainak ápolása, itthon és külföldön

Ősbemutatók a színpadra!

Új magyar zenés darabok színpadra állítása, nagyzenekarral. Különös tekintettel az irodalmi, történelmi és kultúrtörténeti értékek bemutatására, valamint nagy számú fiatal nézőnkre.

Szélesebb körű tanácsadói csapatot…

Színházi „stratégiai” tanács létrehozása, melyben a színház vezetői, vezető művészei, és érdekvédelmi szervezetei mellett olyan meghívott külső művészek és producerek vesznek részt, akik segíthetik az Operettszínház fejlődését, művészi, koprodukciós és marketing szempontból egyaránt.

Új tehetségek, sztárok felfedezése, nevelése…

Új zenés színházi művészgeneráció (primadonnák, bonvivánok, musicalhősök, tervezők, dramaturgok, szövegírók, szerkesztők, rendezők, koreográfusok…) keresése, nevelése, feladathoz segítése.


8

Arányos bérezést a nemzeti intézmény közalkalmazottjainak!

A színház megnövekedett feladataihoz és jelentőségéhez – (nemzeti intézmény, hungarikum) – méltó a többi nemzeti kategóriás budapesti előadóművészeti szervezettel arányos közalkalmazotti bérezés biztosítása, a partner-intézményekkel fennálló bérfeszültségből adódó „elvándorlás” megállítása.

A szervezeti rend újragondolása…

A fokozott „üzemmódot” biztosítani tudó, újragondolt SZMSZ és működési rend kialakítása, a kordináció elősegítése.

külső kapcsolati és partneri viszonyok továbbfejlesztése!

A régi fontos stratégiai partnerek magtartása (Németország, Oroszország, Izrael, Ausztria, Románia, Szeged, Baja, Sopron, Debrecen), „kihűlt” kapcsolatok újraépítése (Japán, Thália Színház, Siófok, Tavaszi Fesztivál, Csehország), új kapcsolatok keresése (Törökország, Arab országok, Várkert Bazár, Zeneakadémia, Szombathely, Fertőd, Vigadó, Tokaj, Szarvas).

A marketing tevékenység újragondolása a változó világban…

A XXI. századnak és a mai trendeknek megfelelő, megújuló közönségkapcsolati szolgáltatás és kommunikáció, külső szakemberek bevonásával.

Összefoglalva:

A megkezdett munkát folytatva és kiteljesítve a Budapesti operettszínház magas szintű művészi és szervezeti működését, méltó helyének biztosítása magyarországon és a legjelentősebb európai zenés színházak között.

Végül egy személyes az Operettszínházon kicsit túlmutató, de a pályázattal jelentősen összefüggő cél és ambíció:

+ 1 cél…

kinevezésem esetén egy nemzeti intézmény vezetőjeként – kiterjedt és kipróbált szakmai kapcsolataimat felhasználva – szeretném elősegíteni a színházi élet ízlésbeli, politikai és érdekharcai mentén kialakult „szekértáborok” szakmai párbeszédét. egy olyan előremutató, egymást tisztelő és elismerő korrekt együttműködés elősegítését, melyre eddigi pályámon is mindig törekedtem.


9

keRéNYI mIkLóS GÁBoR: mIéRT AjÁNLom LŐRINCZY GYÖRGYÖT FŐIGAZGATóNAk?

mIBeN RejLIk AZ Új veZeTŐI STRukTÚRA LéNYeGe éS eLŐNYe?

Majd 14 évig, három igazgatói cikluson át vezettem a Budapesti Operettszínházat, és úgy érzem, mind a mai napig bírom a fenntartó bizalmát, és különösen a múlt évi pályázat tükrében, jelen pályázaton is lenne esélyem.

ugyanakkor a 2013-as év vége két óriási sikert hozott: elértük, hogy a magyar operett-játszás – egyedüliként a színházi műfajok közül – hivatalosan is „hungarikum” minősítést kapott, valamint sok évi fáradozás után az operettszínház végre méltó helyére került. Az állam – vagyis a Minisztérium hivatalosan is átvette a fenntartás-felügyelet feladatát.

Úgy gondolom, az eredmények, az új helyzet, a társulat nagysága, a nemzetközi porondon elfoglalt helyünk szinte magától értetődően a vezetés szerkezetének átalakítása mellett szólnak. Nyilvánvaló, hogy művészileg továbbra is az eddigi út folytatását kell keresni, de közben rengeteg előremutató lehetőség kínálkozik, szervezeti és szerkezeti kérdésekben, a gazdasági modell kialakításban, kül- és belföldi együttműködésekben, amelyek teljes értékű, önálló vezető személyiséget követelnek.

ezért alakult ki az a meggyőződésem, hogy színházunknak ma rám mint felelős művészeti vezetőre van szüksége, és az a jó, irány, ha mellettem-előttem egy kreatív producer-menedzser típusú vezető áll a kereszttűzben.

Azt gondolom, a színházi pályán nem gyakoriak a tartós, megkérdőjelezhetetlen barátságok. Nekünk szerencsénk volt – és van. Lőrinczy Györggyel 25 éve mondhatjuk egymást barátnak, fegyvertársnak, hasonló gondolkodónak.

22 évesen ismertem meg, akkor asszisztált mellettem (én 40 voltam). Nagyon alkalmas színházi embert láttam benne, és a következő évben beajánlottam sajtósnak a Magyar Állami Operaházba, ám 1992-ben igen fiatalon ő került kreatív produceri helyzetbe, és engem hívott Sevillai borbélyt rendezni Szentendrére… A darab felejthetetlenül jól sikerült, Gregor Józseffel, Ulbrich Andreával. A kettőnk között levő munkakapcsolat pedig azóta is ilyen: hol én, hol Ő ül elöl a bakon.

Számtalan közös munkánk valószínűleg azért tűnik visszatekintve oly’ sikeresnek, mert a különböző területeken – művészi és menedzser-produceri – úgy egészítjük ki egymást, hogy hasonló gondolkodásunk és feltétlen bizalmunk jegyében soha nem választjuk szét mereven a dolgokat, s így soha nem maradunk semmilyen döntésben egyedül…

Lőrinczy György látóköre és tevékenységi energiái igen szélesek. Egyszerre foglalkozik produkciók menedzselésével, Színházunk bel- és külföldi impresszálásával, egyes művészek képviseletével, egy


10

saját kisebb előadóművészeti műhely vezetésével – és mindezen túl a Budapesti Operettszínház szinte minden ügyével, szereposztásoktól a próbamenetekig… Ugyanakkor a gyakorlati munka se idegen tőle, több éve szervez-rendez sikeres gálaműsorokat nagy sportcsarnokokban, legutóbb pedig az ő alkotói munkáját dicséri a pompásan sikerült várkert Bazár nagy nyitóelőadása, amelyről csak pozitív visszhangot lehetett olvasni…

Az elmúlt 14 év különösen sok közös munkát hozott. Ezalatt gyakorlatilag a színház visszanyerte népszerűségét, előadásszámban és nézőszámban megsokszorozta addigi eredményeit és az ország egyik vezető színházává vált, miközben létrejött két tagozat (operett – musical).

Ebben a munkában sok nagyszerű kollégám (elsősorban Sárdy Mihály, Makláry László, Borbély László) kiváló alkotó szintű munkája mellett Lőrinczy György volt a legfontosabb gondolkodó, kontrollban és ötletekben gazdag, időt, fáradtságot nem kímélő színházi munkatársam. Ő volt a színház szürke eminenciása – belső megszólításként a játékos, de nagyon komoly „Richelieu bíboros” címmel illették…

megerősítettük, helyreállítottuk az operett műfaj becsületét, jórészt eredményeinknek köszönhetően mára egyre több a vidéki operetta-előadások száma: újra „divat” lett operettet játszani-nézni. Mindeközben elismertté és fontossá tettük a nemzeti musical játszás kérdését, számtalan új magyar bemutatónkkal ugyancsak fontos példát nyújtottunk ezen a téren is. Ifjúsági és gyermekelőadás-sorozatokat tartottunk, beüzemeltük a kísérleti jellegű Raktárszínházat, még operaelőadásokra is futotta erőnkből! Gazdasági eredményeink példaértékűek lettek, költségvetésünk igen magas arányát bevételeinkből biztosítottuk.

Sztárokat indítottunk a pályán: Dolhai, Szabó P., Szinetár D. Jászai-díjat kaptak, Kerényi M. M. Soós Imre és Junior Prima-díjas lett, Janza, Boncsér, Peller, Fischl, Bordás, Bereczki, Mészáros, Brasch, Szabó Dávid (és még hosszan sorolhatnám) neve igen jól cseng mindenkinek a fülébe. Közben a régiek közül Lehoczky Kossuth-díjas, Makláry Érdemes és Kiváló Művész, Kalocsai Zsuzsa és Oszvald Marika Érdemes művészek lettek. Ezalatt két nagysikerű zenés rendező is ‘született’ falaink közt, Béres Attila és a Nádasdy-díjas Somogyi Szilárd személyében.

Mindeközben külföldi elismertségünk is folyamatosan nőtt. mára kétségkívül európa vezető zenés színházainak egyike vagyunk, Budapest erős versenyben van Béccsel az operett fővárosa címért, operetta-vendégjátékaink óriási sikerrel zajlanak Münchentől Tel Avivig, miközben a saját fejlesztésű előadások replika-szerű exportja is rendszeressé vált. Ugyanez idő alatt sikerült megjelenni musicalekkel is a nyugati piacon, és így az évente kb. 120 külföldi előadás nagyjából 150 000 néző előtt kultúrpolitikailag – de úgy gondolom mindenféle politikai szempontból egyetlen más színházzal sem összehasonlítható nagy eredmény.

Ezalatt a 14 év alatt Lőrincy György volt hivatalosan a Színház bel-és külföldi szerepléseinek gondozója, számtalan új magyar musical kreatív produceri létrehozója, külföldi darabok magyar jogkezelője, és nem hivatalosan minden művészi-szervezeti kérdésben legfőbb tanácsadóm…

mindezek alapján érezzük úgy (és itt a többes szám kettőnkön kívül a Színház menedzsmentjére is vonatkozik), hogy világosan látszik: a Budapesti operettszínház jelenlegi működésében az a célravezető, ha én művészeti vezetőként minden időm és energiám a művészetre fordítom, míg Lőrinczy György előrelép, és mint kreatív producer-menedzser jellegű főigazgató valósíthatja meg a színház összefogott fejlesztését.


11

Ez egyébként még színházunk jelenlegi működésében sem olyan nagy újság, hiszen elárulhatom, a külföldi partnerekkel való tárgyalás során gyakorlatilag több éve Lőrinczy György az alap döntéshozó, és én a művészeti oldalért felelek…

Téved, aki azt gondolja, itt egyszerű szerepcserét tervezünk, s tulajdonképpen semmi sem változik. Reményeink szerint a fő kérdésekben való teljes egyetértésünk mellett Lőrinczy György rengeteg friss elképzelést, újdonságot valósít meg, melyeknek többsége ugyan az eddigiekből fakad, de bőven nyit majd más távlatok felé is, mind munkatársak, mind együttműködő partnerek terén.

Ugyanakkor meg kell nyugtatnunk azokat, akik azt gondolják, hogy most aztán fenekestül fordul fel minden. Eddigi közös munkánk, s ezen túl személyem továbbra is lényeges szerepe tökéletes biztosíték az értékek feltétlen megőrzésére és továbbvitelére.

Összefoglalva: a művész-főigazgató helyett egy kreatív producer-menedzser típusú főigazgató központba helyezésével korszerű példát szeretnénk a világnak mutatni arról, hogyan lehet egy 14 éven át alakuló, jól működő rendszert úgy tovább folytatni, hogy ne megcsontosodott színházi kövület, hanem dinamikus, minden ízében fejlődőképes szervezet legyen.

Befejezésül hadd húzzam újra alá: ha a következő fejezetekben megismétlődnek gondolatok az én előző pályázatomból, avagy az elmúlt évek sikereire történik hivatkozás, ez semmiképpen nem véletlen, pláne nem „plágium”! ez a vezetői struktúra-váltás ugyanis kettőnk feltétlen bizalmi kapcsolatának eredménye, és csakis közös gondolkozásunk, céljaink és eredményeink alapján jöhet létre!

Reméljük és hisszük, hogy ez az út újabb magaslatok felé vezeti azt az operett-játszást és nemzeti musicaljátszást amelyeket, mint fő feladatokat mindenképpen meg kívánunk tartani a Budapesti Operettszínházban.


12


13


14


15

éLeTRAjZ – LŐRINCZY GYÖRGY

SZeméLYeS AdATok

Név: Lőrinczy György

Születési hely: Budapest

Születési idő: 1967. szeptember 8.

Állampolgárság: magyar

Családi állapota: nős, Velich Rita – jelmeztervező, gyermekek: András (1988), Lia (1997)

TANuLmÁNYok éS ISkoLAI véGZeTTSéG

1981–1985 Budapesti József Attila Gimnázium érettségi

1993–1997 Janus Pannonius Tudományegyetem művelődésszervező

2010–2012 Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Teatrológia, Színházi menedzsment Magyar nyelvű tagozata (Románia) (Impresszárió) master fokozat

ALkALmAZoTTI, vAGY SZeRZŐdéSeS muNkAheLYek:

1985 Színházak Központi Jegyirodája,

Almássy Téri Szabadidőközpont közönségszervező

1986–1988 HVDSZ Jókai Művelődési Központ népművelő

1989–1990 Honvéd Együttes művészeti titkár

1990–1994 Magyar Állami Operaház PR-marketing menedzser, sajtótikár

1995 Tennigkeit Opernagentur (Düsseldorf) manager

1996-tól Pentaton Művész- és Koncertügynökség ügyvezető igazgató

2012-től Városi Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató

2012-től Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (Hódmezővásárhely) – művészeti tanácsadó


16

A PeNTAToN üGYveZeTŐjekéNT:

1996–2011 A Budapesti Tavaszi fesztivál operett-, opera-, folk- és szabadtéri programjainak szerkesztője, producere

2001-ben a Millenáris nyitó fél éves rendezvénysorozat programigazgatója

2001-től a Budapesti Operettszínház külső igazgatói tanácsadója és a külföldi kapcsolatokért és szerzői jogokért felelős menedzser

Néhány fontosabb projekt, melyekben producerként (részfeladattal, vagy átfogó szervezőként) az elmúlt években dolgoztam:

A sevillai borbély, Don Pasquale – Szentendrei Nyár, Teátrum

Agrippina – Óbudai Nyár

Elektra – Budapeti Tavaszi Fesztivál

Unió Színházi Fesztivál

José Carreras, Luciano Pavarotti koncert

Táncháztalálkozó

Europa Musicale

Elisabeth, Mozart!, Rómeó és Júlia c. musical magyarországi jogai, CD-producere

Frankfurti Könyvvásár zenei programjai

Ulmi Donaufest magyar programjai

Stuttgarti magyar napok rendezvényei

Millenniumi koncert a Vatikánban

Berlini ITB megnyitó

Budapesti Búcsú

Millenniumi állami ünnepségek

Európa Nap

A Westel, az OTP Bank, az Antenna Hungária, a Raiffeisen Bank, a CAIB és más cégek gálaestjei

62. FIFA Congress – Farewell Party

A Szépség és a Szörnyeteg musical 3 éves németországi turné

Operett turnék és koprodukciók a világ 13 országában


17

okTATÁSI muNkA:

2011 óta a Budapesti Kommunikációs Főiskola Arts and Bussines szakán a kulturális projektmenedzsment tantárgy témavezetője és előadója

TÁRSAdALmI FuNkCIók:

AEAA (Európai Művészeti Menedzserek Szövetsége) – elnökségi tag

Magyarországi Művészeti Ügynökségek és Koncertszervezők – társelnök

Pesti Broadway Alapítvány, Pentaton Alapítvány elnök

NYeLvISmeReT:

német, angol

A pályázatban előírt öt év szakmai gyakorlatnak az operaházban eltöltött közel hat évet tekintem (a kiírásnak megfelelő igazolás a mellékletek között). hároméves vezetői gyakorlatnak – amennyiben a Pentatonban eltöltött 18 évem a kft. működési forma miatt nem megfelelő – bár erre a kiírás nem utal – a városi Színház Nonprofit kft., mint regisztrált előadóművészeti szervezet élén eltöltött 2 évet és a millenáris programigazgatójaként eltöltött egy évet számítom összeadva.


18

I. veZeTŐSéG éS TÁRSuLAT


19

1. veZeTŐSéG

1.1. meNedZSmeNT NYILATkoZATA


20


21

1.2. veZeTŐTÁRSAk, FŐBB muNkATÁRSAk, SZíNhÁZI STRATéGIAI TANÁCS

a személyes művészi, gazdasági hitellel rendelkező, szűkebb és tágabb körű, önálló kreatív lehetőségekkel bíró vezetői testület:

A Budapesti Operettszínháznak több éve erőssége, hogy a vezetői testület csapatmunkában dolgozik. A következő időszak vezetői csapatából sokan már több éve együtt dolgozunk – és öröm, hogy sem a politikai, sem a színházi változások vihara nem tépázta meg bizalmunkat egymás iránt. Nagy dolog ez! A következőkben felsorolt vezető beosztásban dolgozó munkatársak mind szándéknyilatkozatot adtak, hogy főigazgatói kinevezésem esetén folytatni kívánják nagyon sikeres és magas színvonalú tevékenységüket! Legtöbben ötleteltek, sőt fejezeteket írtak a pályázatomhoz – kapcsolataikat, tapasztalataikat adták hozzá – így ez közös pályázat.

A felsővezetői gárda három ponton változna. A produkciós igazgatói feladatkör nem lenne betöltve, viszont egy új pozíció, a művészeti vezetői kerülne beiktatásra. A főrendezői poszt továbbra sem kerülne betöltésre, viszont első karmesteri poszt ismét „gazdára találna”. Vezetői státuszok tekintetében azonban ez így nem okozna létszámnövekedést.

Művészeti vezető: kerényi miklós Gábor – KERO®, Kossuth-díjas, érdemes művész. Bevezetőmben már méltattam, most megerősítem, evidensen csak vele tudom elképzelni, mint művészeti vezetővel az Operettszínházat, nincs más, aki a korábbi sikerek és eredmények folytatásaként alakíthatná a színház művészeti koncepcióját, vezetné művészeti állományát.

Ügyvezető igazgatóként a nemrégiben kinevezett Borbély Lászlóval kívánom folytatni a több mint egy évtizede kipróbált közös munkát, akinek felkészültsége, színházi gyakorlata, nyugalma biztosíték a kiszámítható, tervszerű intézményvezetés során. Színházunk anyagi egyensúlyának biztosításában meghatározó szerepe van. Az „igazgatósági rendszer” átalakulása miatt részben tovább vinné a produkciós igazgatói feladatokat is.

Gazdasági igazgatóként oros Péter, a kiváló szakember folytatja tovább az elmúlt évek sikeres tevékenységeit. Dinamikus, erőteljes, elemzőkész és remek színházi érzékkel bíró munkatárs!


22

Zeneigazgatóként makláry László Kiváló és Érdemes művész lenne továbbra is legközelebbi munkatársam. Nem kérdés, a zenés színházi szakma legkiválóbb karmestere vitathatatlanul ő. Tapasztalata, dinamikussága, műfajismerete, vezetői képessége elengedhetetlen.

Első karmesterként a színházban vendégként évek óta dolgozó Bolba Tamás szerződne 2015 januártól a Budapesti Operettszínházhoz. Felkészült, alapos zenész, zeneszerző, karmester, aki élvezi a művészeti vezetés, a zenekar és a szólisták bizalmát. Olyan valakit kerestünk, aki nem ugródeszkaként foglalkozik a „könnyű műfajjal”, hanem élethivatásának tekinti azt!

Műszaki igazgató: Somfai Péter, a még mindig nagyon fiatal, hihetetlen terhelhetőségű, nagyon kreatív munkatárs, aki egyébként kiváló fénytervező is egy személyben, valamint, ha kell, angol, német, francia nyelven kommunikál, sőt, a fényjeleket még japánul is tudja közölni. Biztos, hogy a közeljövőben középvezetőket kell találnunk alá, akik segítik a színház kiterjedt tevékenysége által megnövekedett munkáját.

A művészeti középvezetői gárdára nagy teher hárul. Lőcsei jenő Érdemes művész balettigazgatóként, drucker Péter karigazgatóként, Rogács László a musical együttes vezetőjeként áll majd a vártán, Foczmann Istvánnal együtt, aki az üzemigazgatás hatalmas feladatát viszi majd.

Kerényi Miklós Gábor – az Amerikai komédia c. darab sikere után – a társulattól nyugdíjba vonuló Kállai István helyére szerződtette vezető dramaturgként testvéremet, Lőrinczy Attila drámaíró – dramaturgot, aki korábban a kecskeméti és tatabányai színház, illetve a Vígszínház irodalmi vezetője is volt. Bár ez meglepetésként ért, de bevallom, örömmel töltött el. Természetesen folytatni kívánom vele a közös munkát, mert különleges képességeiben nem csak testvérként hiszek. Mivel a munkáltatói jogokat a művészeti vezető fogja felette gyakorolni, összeférhetetlenség nem áll fenn. Mellette Töreki Attila lesz a dramaturgia munkatársa.

Sajtófőnökként Lencsó Rita kezeli ennek a szerteágazó színháznak és rengeteg produkciónak a sajtó és egyéb média ügyeit. Ez az elmúlt évben igen jól működött, s reményeink szerint a továbbiakban is bizakodhatunk.

Az irodai menedzsment tagjai ugyanúgy nagyon fontosak lesznek a jövőben is. Közülük kiemelt szerepet játszik mátrai Bori művészeti főtitkár asszony.

Számos olyan fontos, remek kolléga van az Operettszínházban, akiknek a munkájára a továbbiakban is számítok, és akikre hivatásukból, feladatkörükből kifolyólag vezető szerep hárul egyes produkciókban és a színház teljes működésében egyaránt.


23

A teljesség igénye nélkül ilyenek: Somogyi Szilárd (rendező), Balassa Krisztián (karmester), Túri Ezsébet (díszlettervező), Velich Rita (jelmeztervező) – itt szeretném jelezni, hogy Rita a feleségem, aki 18 éve magas színvonalon részt vesz a Színház munkájában, de összeférhetetlenség nem áll fenn, mert a munkáltatói jogokat a művészeti vezető gyakorolja majd –, Böhm Katalin (jelmeztárvezető), Lokody Mariann (szervezési osztályvezető).

Nagyon hiszek benne, hogy a legsikeresebb menedzsmentnek is szüksége van külső, segítőszándékú, baráti javaslatokra, tanácsokra, véleményekre a fejlődéshez.

Az elmúlt években is bebizonyosodott, hogy stratégiai partnerek nélkül nincs továbblépés színházunk életében, ezért úgy döntöttünk, hogy a létrehozunk egy olyan Színházi „Stratégiai” Tanácsot, melyben formálisan is megjelöljük és rendszeres találkozóra – szakmai beszélgetésre – hívjuk azokat az embereket, akik eddig is segítették a Színház munkáját. A tanács tagjai a Színház vezetőin, érdekvédelmi szervezeteinek elnökein és vezető művészein kívül a következő külsős szakemberek:

Lévay Szilveszter – Grammy-díjas zeneszerző,

kesselyák Gergely – karmester, a Miskolci Operefesztivál művészeti vezetője,

herczeg Tamás – művészeti menedzser, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója,

Béres Attila – rendező, Thália Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Szombathelyi Weöres Sándor Színház munkatársa,

Török Zoltán – sport- és művészeti menedzser, a soproni Musical Aréna igazgatója.

Véleményem szerint a fenntebb felsorolt szakemberek messzemenő garanciát adnak a színház további sikeres működéséhez!


24

2. A TÁRSuLAT

Jóllehet, a színház világában többféle működési modell lehet célravezető, meggyőződésem, hogy a Budapesti Operettszínház esetében csakis a gondosan felépített és működtetett társulati forma lehet üdvözítő. Ennek művészi okai éppúgy vannak, mint technikaiak. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy egy ilyen hatalmas repertoárral, előadásszámmal, megannyi játszóhelyen, bel- és külföldi turnékat is vállaló együttes másképp nem is tudná ellátni rengeteg feladatát. Ami pedig a kérdés művészi oldalát illeti: minden eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy egy hosszú éveken át együtt dolgozó, gondosan összeválogatott színházi közösség elmélyültebb és sikeresebb munkát tud végezni, mint valamely produkcióra alkalmilag összeverbuválodott társaság. Egy társulat persze mindig dinamikusan változik – némelyek távoznak, mások érkeznek – ily’ módon viszont a közösség egyszerre képes felmutatni az állandóság és a megbízhatóság erényeit, valamint a nyitottság és megújulás képességét.

A Budapesti Operettszínház mai színész-társulatáról elfogultság nélkül állíthatom, hogy minden elemében rendkívül kiegyensúlyozott, nagy feladatok ellátására magas színvonalon képes együttes, amelyben a derékhad mellett megannyi rendkívüli személyiség, kimagasló tehetségű művész, a közönség által méltán ünnepelt sztár működik közre. Az elmúlt időszak nagy érdeme, hogy ez a kiváló csapat így összeállt, amint hogy az is, amit az utánpótlás nevelés terén elért. A Pesti Brodway Stúdió és az Operett Akadémia nem csak remek fiatal kóristákat és statisztákat nevel – akikre persze egy nagy zenés színháznak mindig égető szüksége van – hanem – hála a gondos kiválasztásnak, valamint az összehangolt elméleti és gyakorlati képzésnek – évről évre számos figyelemreméltó szólista-tehetséget is elindít a pályán. Nagyon szeretném, ha kerényi miklós Gábor, az igazgatás admisztratív nyűgeitől megszabadulva, ezt a kimagasló pedagógiai munkát is újult erővel folytatná.

Az állandó társulat esetében mindig kényes kérdés a vendégművészek ügye. Nyilvánvaló hogy a szereposztási döntéseknél a társulat kipróbált tagjai elsőbbséget élveznek, akadhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a megformálandó figura különössége, vagy egyeztetési nehézségek miatt elkerülhetetlen külső közreműködő szerződtetése. Én – ha lehetőséget kapok a Színház vezetésére – a korábbiaknál némiképp nagyobb számban szeretnék vendégművészeket hívni, akik egyfelől ihletőleg hathatnak a társulatra, másfelől különlegesebbé tehetnek egy-egy előadást, ily módon pedig új nézői rétegeket vonzhatnak a színházba. A társulat fejlesztésének egyik eszköze is ez lehet: egy-egy közös munka nyomán, egymást megismerve úgy a művész, mind a színház vezetése felelősségteljesebben dönthet az esetleges állandó szerződésről.

A társulati működéssel összefüggő másik fontos kérdés, hogy a színház repertoár, vagy en suite rendszerben tevékenykedjék-e, de a Budapesti Operettszínház esetében ez elég egyértelmű, hiszen a két tagozat és a budapesti közönség színházi szokásai egyértelműen a repertoár rendszert teszik szükségessé.


25

Összefoglalva tehát: a Budapesti operettszínház csakis egy minden korosztályban és szerepkörön sztárokat is felvonultatni képes, nagy létszámú állandó operett-musical társulattal, erőteljes menedzsmenttel, önálló nagy szimfonikus zenekarral, teljes műszaki háttérrel, önálló jelmezkészítő műhellyel működhet hatékonyan, miközben az operett tagozathoz illeszkedik egy balettkar és egy énekkar, a musical tagozathoz pedig egy musical ensemble.

Fontosnak érzem, hogy a két tagozat megfelelő arányban vegye ki a részét az évadból, természetesen a bel- és külföldi vendégjátékokat is tekintetbe véve.

Úgy gondolom, a Budapesti Operettszínház jelen pillanatban felkészült, erőteljes és jó hangulatú társulattal rendelkezik. A társulat szó értelme persze sokat bővült az utóbbi években, mert nem csupán a közalkalmazottakat sorolhatjuk ide, hanem a színházhoz más szerződési formákkal szorosan tartozókat is.

Félreértés ne essék, a jó hangulaton nem feltétlenül vidámságot, vagy állandó egyetértést gondolok, hanem egy színvonalas és eredményhez vezető munkára mindig kész, egymást is segítő csapatot látok, akik az együtt töltött napok, hónapok, évek alatt összeszoktak ugyan, de még nem unták meg egymást.

Többször leírtam már, hiszek a társulatban, hiszek a csapatban, azt gondolom, egy ilyen nagy zenés színház könnyen gyárrá, üzemmé válhat. Több rossz példát láttam erre Németországban, Ausztriában, ahol nem volt könnyű az egyes karok művészeit kirángatni a hétköznapok egyszerű munkavégzéséből. A Budapesti Operettszínházban a legnagyobb fegyelem mellett is (s ez valószínűleg magyar sajátosság is) őrzünk valamit a színház bohémságából, vidámságából, őrületéből.

2.1. meGhATÁRoZó kReATívok – ÁLLANdó, vISSZATéRŐ éS Új művéSZeTI muNkATÁRSAk

A zenés színházi rendezés speciális készségeket és felkészültséget igénylő feladat. Sajnálatos módon kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon igen kevés olyan rendező van, aki e összetett tudás birtokában lenne. Mindazonáltal azt gondolom, a legjobbak vállalják az együttműködést velünk. Ha bizalmat kapunk, Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetése és rendezései mellett szerződtetett rendezőként a továbbiakban is számítunk Somogyi Szilárdra, az eddig már bizonyított rendezők közül visszahívnánk Bagó Bertalant, Béres Attilát, eszenyi enikőt, Réthly Attilát és Szabó mátét. Újdonságként pedig a következő, igen sokszínű rendező-gárdát kérnénk fel, művészi stílusuknak megfelelő darabok színpadra állítására: Anger Ferenc, Balázs Zoltán, Cseke Péter, juronics Tamás, kesselyák Gergely, kovalik Balázs, mácsai Pál, mohácsi jános, Rudolf Péter, vidnyánszky Attila, Zsótér Sándor. Különlegességként m. Tóth Gézát speciális videó-animációs előadás bemutatásának ötletével keresnénk meg.


26

Akikre a közös munkában feltétlen számítunk még:

ZeNeSZeRZŐk:

Tolcsvay László, Lévay Szilveszter, Szörényi Levente, kocsák Tibor, Szakcsi Lakatos Béla, dubrovay László, Balassa krisztián, Zsoldos Béla, vajda jános, jávori Ferenc Fegya, Németh Attila, Selmeczi György, várkonyi mátyás, Szomor György

IRodALmI muNkATÁRSAk:

Bródy jános, müller Péter Sziámi, kállai István, Lőrinczy Attila, varró dániel, michael kunze, Geszti Péter

TeRveZŐk:

velich Rita, Túri erzsébet, khell Csörsz, Rózsa István, Cziegler Balázs, Gyarmati Ágnes, Füzér Anni, Bátonyi György, horváth kata

koReoGRÁFuSok:

Lőcsei jenő, Zsuráfszky Zoltán, vári Bertalan, Tihanyi Ákos, juronics Tamás, duda éva, kocsis Tamás, Balogh-Barta viktória, Papp jános

kARmeSTeRek:

makláry László zeneigazgató, Bolba Tamás első karmester, Selmeczi György, Balassa krisztián, Somogyi-Tóth dániel, kesselyák Gergely, Silló István, Stauróczky Balázs, Pierre hoppé, Szabó mónika

Egy-egy koncertszerű fesztiválelőadás alkalmával örömmel vennénk medveczky Ádám és Pál Tamás közreműködését.

A képzési rendszer hiányosságait enyhítendő szeretnénk elindítani KERO® vezetésével egy zenés rendezői workshopot, amelyen fiatal rendezők és társulatunk azon tagjai vennének részt, akik szívesen kipróbálnák magukat e téren. Igen fontos tény, hogy nagy részben az ő pedagógia munkájának köszönheti a magyar zenés színház Kovalik Balázst, Béres Attilát, Duda Évát és Somogyi Szilárdot.

Ezen kívül minden évadban lehetőséget kívánunk adni a Színház- és Filmművészeti Főiskola egy végzős rendezőszakos hallgatójának, hogy nálunk készítse el diplomamunkáját.

Az eredeti saját produkciók mellett – pár évente egyszer, amennyiben találunk alkalmas darabot és produkciót – tervezzük olyan operettek, musicalek műsorra tűzését is, amelyek replika előadások, adott esetben nemzetközi koprodukcióban, külföldi rendezők közreműködésével.


27

A fenti művészektől szándéknyilatkozatot nem kértem, mert mindannyiukat személyesen ismerem, mindenkivel dolgoztam, így azt gondolom, hogy egy felkérés esetén szívesen vesznek részt majd a Budapesti Operettszínház munkájában.

2.2. SZóLISTÁk – oPeReTT

Állíthatom, hogy kialakult egy olyan átütő erejű csapat, amelyben szinte valamennyi korosztály képviselteti magát. Öröm, hogy Lehoczky Zsuzsa, marik Péter, Felföldi Anikó, kalocsai Zsuzsa, oszvald marika neve régi fényükben, sőt, tán még jobban ragyog…

Jelentősen megerősítették pozíciójukat és ismertségüket vadász dániel, vadász Zsolt bonvivánok, Fischl mónika, Lukács Anita primadonnák a sztárság küszöbén állva több nyelven is egyre sikeresebbek és elismertebbek, akárcsak a bevált táncos-komikus – szubrett párok: kékkovács mara, Szendy Szilvi, Peller Anna, Peller károly, valamint az örökifjú Faragó András, a népszerű Topy.

Nagy öröm, hogy közben új csapat is erősödött: Boncsér Gergely, Bordás Barbara, kerényi miklós máté, Szabó dávid, dancs Annamari az ismertség – kicsit félve írom le –, a sztárság küszöbén állnak. A Színház operett-előadásainak végén, hála különleges, lelkes és tehetséges szereplésüknek, ma már gyakori az állótapsos, rockkoncertszerű ünneplés.

Természetesen az elkövetkező idők feladata az új tehetségek keresése és felépítése is.

2.3. SZóLISTÁk – muSICAL

Ezen a területen nagyon alapos társulatszervezői és -nevelői munkát végeztünk az elmúlt időkben. A musical-társulat szólistái között valóban sokan vannak, akik a Színház elmúlt több mint tíz évében zajló munkának köszönhetően váltak ismertté, de bőven vannak olyanok is, akik másutt elért kisebb sikerek után jöttek, de igazán nálunk figyeltek fel rájuk. Ez a társulat még ma is folyamatosan erősödik. Természetesen teljesen nyitottak vagyunk bármilyen irányban, de valahogy úgy alakul, hogy a Pesti Broadway Stúdió olyan kiváló fiatalokat nevel, akiknek hangi képességeik lehetőséget biztosítanak számukra, hogy táncos és színészi fejlődésük közben előbb-utóbb komoly szerepben színpadra lépjenek – s így sokszor erre a stúdióra támaszkodunk…

Ezt a társulatot természetesen meg szeretném tartani, fejlődésüket minden téren próbálom segíteni, s ez azért is fontos, mert nevük lassan összeforrt az Operettszínházzal. Sokan közülük az utóbbi időben országosan ismertté váltak, s ez, túl tehetségükön, valószínűleg annak a sziszifuszi, lelkiismeretes PR-marketing munkának is köszönhető, amit színházunk munkatársai ebben az ügyben végeznek. Nem szégyellem, nagyon fontosnak tartom, hogy a pénztárban színészek


28

nevére vegyék meg a jegyet. Tapasztalatom szerint igazi tömegek sose fognak rendezőre, vagy koreográfusra jegyet váltani, de egy szeretett színészre annál inkább. Valaha Váradi Hédi, Sinkovits Imre, a mi színházunkban Feleki Kamill, Rátonyi Róbert nevére vették a jegyet.

Öröm számomra, hogy ma a fent felsorolt operett-sztárok közül igen sok a vonzó név, s a most következő musicalesek között szintúgy: janza kata, Peller Anna, Polyák Lilla, Szulák Andrea nevére ma jegyet vesznek a pénztárban, csakúgy, mint dolhai Attilára, mészáros Árpád Zsoltra, Földes Tamásra, Szabó P. Szilveszterre. homonnay Zsolt, Siménfalvy Ágota, Németh Attila, Füredi Nikolett, Szerényi László, Nádasi veronika, Bálint Ádám bármelyik pillanatban berobbanhat a közismertségbe, a most érkezett fiatalok pedig mind esélyesek a musicalszerető közönség figyelmére: muri enikő, Gubik Petra, kocsis dénes, kádár Szabolcs csakúgy, mint a külföldön játszott A Szépség és a Szörnyeteg ifjú szereplőgárdája: jenes kitti, Szentmártoni Norman, Barkóczi Sándor…

Ez a musical-csapat ma már nagyon nagy hitellel rendelkezik. Olyan hitellel, aminek az alapján a közönség szinte bárhol jegyet vált az előadásainkra.

Természetesen itt is igaz: minden új tehetség felé nyitottak vagyunk… Ezt példázza az idén Gubik Petra, de Veréb Tamás esete is, akik szinte az ismeretlenségből kaptak főszerepet.

2.4. ZeNekAR

Fontosnak tartom a kb. 80 fős zenekar státuszának megőrzését. Úgy érzem, a zenei megszólaltatás színvonala és igényessége egyre fontosabb. makláry László zeneigazgató biztos kézzel fogja a kormányrudat, illetve a karmesteri pálcát.

Az Operettszínház zenészeinek igencsak összetett feladatot kell magas szinten ellátniuk, hiszen három, merőben különböző stílusban kell otthonosan mozogniuk. Repertoárunk egy jelentős része operai igényű, klasszikus hangszerjátokot követel meg, zenészeinknek adott esetben a világ nagy koncerttermeiben nemzetközi szinvonalon kell tudniuk előadni Offenbach vagy Brahms egy-egy művét, ugyanakkor musicalelőadásainkban a műfaj rockosabb hangzását kell tudniuk megszólaltatni, elektromos hangszerekkel is, és nem csak – a világban anyagi okokból mindinkább elterjedt – hat tagú kisegyüttesekkel, de nagyzenekari hangszereléssel is. Harmadikként pedig ott vannak azok a döntően két háború közötti pesties és/vagy népies zenés játékok, melyeknek muzsikái ugyancsak egy külön világot képviselnek. Ezeknek a kihívásoknak – hála a folyamatosan érkező, és rohamosan fejlődő fiatal zenészeknek is – a zenekarunk egyre kiválóbban megfelel.


29

2.5. A TÁRSuLAT CSoPoRToS TAGjAI, A kARok

Úgy gondolom, egyértelmű, egy ilyen repertoárt játszó kéttagozatú színházban elengedhetetlen, hogy alkalmazott/közalkalmazott tagokból álló karok működjenek. Nem létezhet olyan magas színvonalú operettszínház, amelynek nincs saját énekkara, balettkara, szólistái, zenekara. Nem létezhet, mert a repertoárt ismerni kell, mert ez nemcsak zenére, szövegre, de színészi játékra és táncra is vonatkozik. Ezt külső szerződésekkel megoldani biztos kilátástalan vállalkozás.

Én örülök, hogy a Budapesti Operettszínház jelenleg kiegyensúlyozott, erőteljes karokkal rendelkezik, jó vezetőkkel. Nem szeretném ezt a létszámot csökkenteni, mert azt gondolom, ennyi szükséges legalább a kiegyensúlyozott működéshez, de az átjárás az egyes karok és műfajok között – illetve az összevont adminisztratív felügyelet – a megnövekedett munkafeladatok miatt szükségessé válhat.

2.5.1. énekkar

Az elmúlt években Drucker Péter vette át a karigazgatói posztot, és nagyszerű munkája nyomán a megszólalás egységessé, dinamikussá vált. Színészi játék, tánc terén igen sokat fejlődött ez a kar, amely a klasszikus képzésénél és klasszikus feladatainál fogva természetesen elsősorban az operett-előadásokban vesz részt. Mindezek mellett azonban egyre többször fordul elő, hogy külső karként, igen jó színvonalon, besegítenek a musicalek munkájába is. Igazi erőssége ez a kar a Budapesti Operettszínháznak, létszámán az elkövetkezendő időkben jelentősen nem kívánok változtatni, s közalkalmazotti státuszát feltétlenül meg kívánom tartani.

2.5.2. Balettkar

A Budapesti Operettszínház olyan klasszikus alapképzettségű balettkart birtokol, amely a modern technikákat is ismeri. Lőcsei Jenő Érdemes művész, koreográfus, a balettegyüttes vezetője jó hangulatú, felkészült együttessé kovácsolta ezt a csapatot. A jövőben még nagyobb átjárást szeretnék biztosítani számukra a musicalek felé, de, túl ezen, reményeim szerint előbb-utóbb sor kerülhet a balettkar önálló produkciójára is. Ennél a karnál azért akad probléma: a legújabb nyugdíjrendeletek értelmében olyan korban is az együttesnél kéne maradni a táncosoknak, ami már bizony igen nehéz… Segítségre volna szükség, hogy ezek a kiváló művészek ne kerüljenek 40-50 éves korukra megalázó helyzetekbe… Sajnos, ha ez életjáradék-szabályozás megváltozik – ami rendkívül hátrányosan érintené őket – lehet, hogy egyes táncművészeknek a színházon belül más területen kell munkát találnunk.

2.5.3. ensemble – musical együttes

Igen fontos ez a 22 fős musical ensemble, azaz egy csapat, akik énekelnek, táncolnak, s hátukon viszik a musical-előadásokat. E csapatnak csodájára járnak még az ide látogató külföldi szakemberek is, de hát ez érthető. Hitük, lelkesedésük, tánc-, énektudásuk, játékkészségük messze


30

a nyugati átlag felett áll. Nem véletlen, ha közülük bárki elmegy egy nyugati meghallgatásra, biztos, hogy állást kap. Az utóbbi évek szerződtetési szabályzó rendszerében történő változások megtépázták a fizetésüket, s ma, kicsit tanácstalanul, keressük a forrást, hogy miből tudunk ennek az együttesnek fizetést emelni, hisz’ egykori vállalkozói lehetőségből ma igen gyenge fizetésű közalkalmazottá váltak. Bízom benne, hogy előbb-utóbb megtaláljuk a módot, hogy az ő fizetésüket rendezzük, hiszen kötelező közalkalmazotti szférába való vételükhöz annak idején a színház semmilyen támogatást nem kapott.

2.6. PeSTI BRoAdwAY STÚdIó, oPeReTT AkAdémIA

A Budapesti Operettszínház tizenhárom éve működteti együtt a Pesti Broadway Stúdiót a Vasutas Zeneiskolával. Ez a stúdió, ahol Toldy Mária tanít, tizennyolc éve jelentős személyiségeket ad a magyar musicaléletnek. Az elmúlt években a musical-utánpótlásunkban egyre inkább csak erre a stúdióra támaszkodhattunk, mert más helyeken sajnos a musical- és operettszínész-képzés elsorvadt. Szerencsére ez a stúdió nagyon erős és egyre erősebb, tanárai Földes Tamás, Szabó P. Szilveszter és Bakó Gábor tánctanár, kiváló beszédtanárok, összhangzattan-tanárok segítik a munkát. A gyerekek, 18-tól 24 évesig, itt élnek velünk, sokat statisztálnak színházunkban, s megható együtt látni Lehoczky Zsuzsát, amint Brasch Bencének magyarázza, hogyan is kell megfordulni a színpadon.

Színházunk másik „iskolai szervezete” az operett Akadémia. Ezt a stúdiót végképp a szükség hozta létre. Négy évvel ezelőtt kiderült, hogy nincs olyan hely, ahol operett primadonnák, bonvivánok, szubrettek és táncos komikusok képzésével komolyan foglalkoznak. Magunk vettük kezünkbe a dolgot, ebben oroszlánrészt vállalt Kéringer László, a nagyszerű énekpedagógus. A stúdióba jöttek Zeneakadémiáról, Színművészeti Egyetemről, de, természetesen „az utcáról” is. Mára igen sok szólistánk büszkén vallja, hogy a kijárta az Operett Akadémiát, és a jelenlegi fiatalok között több reményteli énekes bontogatja szárnyát, illetőleg hangját. Éppen ezért az Operett Akadémia tevékenységét is támogatni kívánom az elkövetkezendő időkben.

2.7. műSZAkI doLGoZók

Az Operettszínház saját jelmezkészítő műhellyel rendelkezik, amely rengeteg előnyt biztosít mind az új darabok létrehozásakor, mind új szereplők beállásakor, ami egy ilyen repertoárszínházban gyakori, mind a különböző gálaműsorok megoldásában. Éppen ezért ezt a kis műhelyt feltétlenül meg kívánom tartani.

A világosító és hangosító csapat dinamikusan dolgozik. A látványtechnikai részleg sok varázsos, érdekes képet képes létrehozni, színházunk egyik fontos része, akiknek munkájára biztosan


31

támaszkodhatunk. A hangosítás nehezebb kérdés, biztos, hogy az elkövetkezendő években szükséges még néhány fiatal, dinamikus munkatárs, aki anyanyelven beszéli a digitális pultok, a kontroll-problémák és a zenekari erősítés nyelvét. A Budapesti Operettszínház akusztikai viszonyai nem tökéletesek, s ez hangosítás esetén, érdekes módon, még kifejezettebben észrevehető. Jó lenne egy teljes körű akusztikai vizsgálat és esetleg hangterelő lemezekkel valamilyen cizellálás ezen a „hangképen”, mert ugyanaz a hang a színház 8-10 különböző helyén egész másképp szól.

A XXI. század színpadtechnikai igényeit követve feltétlenül szeretnék egy olyan főállású, kreatív video-szakembert szerződtetni, aki az egyre gyakoribb és egyre látványosabb háttérvetítéseinket megfelelően gondozni tudja.

A színpadi műszak minden színházban problematikus. Ennek részint oka, hogy mind a mai napig a díszítés nem szakmunka, hanem segédmunka, miközben egyre több bonyolult gépet, színpadtechnikai eszközt is kezelni kell. A színházakban ezen a téren létező fluktuáció természetesen nálunk is megfigyelhető, évek óta küzdünk ellene. Úgy gondolom, nagyon hatásos és tervszerű képzési munkával fogom megpróbálni ezen a téren az állandó munkatársak jelenlétét biztosítani.

Színházunkban komoly létszámot képvisel a karbantartási csapat is, ami érthető, mert nagyon nagy az épület és rengeteg kisebb-nagyobb problémát kell megoldani. Foczmann István üzemigazgató kiválóan látja el munkáját, biztos vagyok benne, hogy a következő években is a gazdaságos üzemeltetés lebeg majd elsősorban szeme előtt.

2.8. eGYéB TeRüLeTek

A Budapesti Operettszínházban létező egyéb terület, gazdasági osztály, titkárságok, szervezés, úgy gondolom, nagyon alaposan végzi munkáját. Létszámban változást nem tervezek, de azt gondolom, nyilvánvalóan a gazdasági igazgatóval és az ügyvezető igzazgatóval, áttekintem az esetleges átszervezés, racionalizálás lehetőségét, hiszen nekem, mint menedzsernek az egyik legfontosabb feladatom, hogy a színház megnövekedett feladatainak megfelelően az egyes tárak koordinációját, a döntéshozatalt, és az információk áramlását elősegítsem.


32

II. A BudAPeSTI oPeReTTSZíNhÁZ műSoRPoLITIkAI koNCePCIójA


33

Bevezetőként hadd idézzem ide Kerényi Miklós Gábor szép hitvallását a zenés színházról: „Egy mélyről jövő érzelmekkel dolgozó, a zenei anyagból és a drámai szituációból kiinduló intenzív kifejezésre törekvő zenés-színjátszás, ami megérinti és magával ragadja a közönséget. Sok köze van a kultikus, szakrális színházhoz, ahol nagy közösségi energiával dolgozik a kórus, a szólisták és mindenki szinte egy kollektív szertartás része. Mindezen túl bennünk, magyarokban van egy kemény és határozott érvényesülési és megmutatási vágy, amire én nagyon komolyan építek. Lényegesnek tartom, hogy itt az emberek fontosnak érezzék magukat, mert ez segít a többiekkel együtt születő önmegvalósítási folyamatban. Ez eredményezi az elképesztően jó és erős energiákat.”

Színházunk műsorpolitikáját egyfelől meghatározza az érvényben lévő közszolgálati szerződés, másfelől a közönségigény, melyet mi nem csak kiszolgálni, de minden eszközzel alakítani és fejleszteni is igyekszünk. Ahogyan valamennyi jól működő színháznak, az Operettnek is megvan a maga törzsközönsége. Nekünk pontosan tudnunk kell, és reményeink szerint tudjuk is, hogy ők milyen üzenetekre fogékonyak, és ehhez is alkalmazkodva kell összeállítanunk a sokszázezer nézőt hatékonyan megszólító népszínházi programunkat. Ha ezt programot a műfajok és a célközönség felől nézvést osztjuk fel, ötféle produkció tipust azonosíthatunk:

• aklasszikus operett-játszás, ezen belül a magyar hagyományok őrzése és megújítása (Kálmán, Lehár, Huszka, Ábrahám, Szirmai, Zerkovitz, stb.)

• új magyar zenés darabok bemutatása (Lévay, Tolcsvay, Szörényi, Kocsák)

• anemzetközi musical-repertoár legrangosabb, irodalmi és kultúrtörténeti értékekeket képviselő műveinek magyarországi megismertetése (Elisabeth, Mozart!, Rómeó és Júlia, Elfújta a szél)

• nagyformátumú,ifjúsági zenés színházi program működtetése, amelynek célja minél több fiatal becsábítása a színházba (Abigél, Ördögölő Józsiás, Tavaszébredés)

• műfaji kalandozások, kisérleti produkciók, egyéb zenei stílusok dramatikus megfogalmazása (klezmer operett, wordmusical, kortárs opera, szvingjáték)

Természetesen egy-egy produkció egyszerre több besorolásnak is megfelelhet. köznevelési funkciókat is ellátó műsortervünkben ugyanakkor rendkívül fontos évadonként egy-egy szenzációszámba menő produkció bemutatása, amely a többi előadásunkat is „húzhatja magával”. A szakmában ezt nevezik szendvics-programnak.

Az alábbiakban a fenti műfaji felosztás szerint ismertetem az aktuális helyzetet, valamint a közeli és távolabbi jövőre vonatkozó elképzeléseinket.


34

1. oPeReTT

Az Operett tagozat számára fontos az elkövetkezendő években a bemutatószám növelése és az, hogy a legismertebb „operett-slágereken” kívül elő tudjunk venni néhány különlegességet is. Kálmán, Lehár, Strauss mellett szeretném, ha megjelenne Jacobi, Eisemann, Huszka. Az elkövetkező időszakban minden évben két nagyszínpadi operett-bemutatót tervezek, egy kisebb produkció mellett. Tárgyalásokat folytattatam a Zeneakadémiával és a Tavaszi Fesztivállal, hogy az elkövetkezendő években félszcenírozott formában egy-egy, elsősorban zeneileg érdekes operett-ritkaságot is bemutatnánk közösen – Sullivan, Millöcker vagy Offenbach egy-egy művét. Növelni kívánom a kisebb darabok vidéki előadásainak a számát. Reményeim szerint a televíziós együttműködések tovább javíthatók, és jövő évtől kezdve egy nagyformátumú, több ezres közönségre számító nyári hazai és külföldi turnésorozat is beindul a százéves Csárdáskirálynőből.

Évközben Budapesten és vidéken is keresni fogjuk a más helyszínekkel való együttműködés lehetőségét. A már sikeresen létező Budavári Palotagála mellett – előzetes tárgyalásaim alapján – játszóhelyként használhatjuk majd hungarikum és operett Gála estjeinkhez a várkert Bazárt és a vigadót is. Teljes koprodukciókat és produkciócserét tervezünk a debreceni Csokonai Színházzal és a mozaik Színházi Szövetség tagjaival, valamint minél több más vidéki színházzal és fesztivállal.

Művészi szempontból központi kérdés a magas zenei színvonal, a szövegkönyvek és dalszövegek korszerű átdolgozása, amely nem sérti a mű eredeti szellemét, sőt, adott esetben vissza-visszanyúl az ősváltozatok értékei felé. Az új bemutatók mellett egyre fontosabb a repertoáron lévő darabok színvonalának erősítése. A német nyelvterület további „meghódítása” miatt lényeges a német nyelv kiejtésszintjének folyamatos javítása csakúgy, mint az állandó ének-, tánckorrepetíciók az elért nívó megőrzése érdekében.

Lényeges, hogy az operettek látványvilága, koreográfusi megoldásai a mai kor követelményeinek, s ne a múlt színházi irányzatainak feleljenek meg.

Éppen ezért fontos, hogy beszéljünk a korszerű operett-játékstílusról, feldolgozási módozatokról. Úgy gondolom, az operett nem múzeumi tárgy és nem nosztalgikus műfaj, de nem is zenés vígjáték. Nem kabarétréfák és viccek gyűjteménye, ahol olcsó poénokat durrogtatnak. Nem kiöregedett primadonnák, elhízott bonvivánok, hang nélküli színészek találkozási pontja, hanem vérbeli kárpát-medencei műfaj, de ettől még nem gyöngyös bokrétás, pártás, ízléshiányosan flitteres műmagyar revü.

Az operett remek zenés színházi forma, drámával, feszültséggel, konfliktusokkal, gyönyörű zenével, izgalommal. Korszerű díszletek, szépelgés- és édelgésmentes, gondolatokkal teli játék, a ma is fölismerhető figurák, és a konfliktusok átélhető ábrázolása izgalmas színházi lehetőségeket biztosít, méghozzá a giccsnek tett kompromisszum nélkül!


35

Az elmúlt évek munkája sok eredményt és örömet hozott. Régi közönségünk megmaradt, viszont sok-sok fiatal néz újra operettet.

Természetesen nem vitás, az operettek jelentős részét újra kell fordítanunk, s az átdolgozásokban vissza kell térnünk a gyökerekhez. Miért is? Mert az operettek folyamatos átdolgozása során olyan mennyiségű szemantikai ragadvány került a szövegre és a történetre, amitől ezek az operettek pont eredeti izgalmasságukat veszítették el!

A magyar dalszövegek gyakran köszönő viszonyban sincsenek az eredetivel, így nem passzolnak a szituációhoz, ritmikailag pontatlanok, prozódiailag helytelenek. A legtipikusabb példa erre A Csárdáskirálynő 50-es évekbeli átdolgozása, amely szocializmusában foganva anti-arisztokrata viccgyűjteménnyé tette a szöveget, a történetet megváltoztatta, a szerelmesek konfliktusa helyett az idős sztárszereplők nosztalgikus visszaemlékezését helyezte középpontba, de mai szemmel nézve ez a feldolgozás maga az elavult panoptikum – a szocializmus korából.

Ha belegondolunk, Shakespeare Szentivánéji álom című művének gyönyörű Arany János fordítása is csak akkor állja meg 2013-ban a helyét, ha a rendező XIX. századi mesedarabot kíván belőle színpadra állítani. Nem véletlen, hogy lassan-lassan az összes Shakespeare-t újrafordítjuk, s ezekben a fordításokban mutatjuk be országszerte.

Miért lenne ez alól kivétel az operett? Biztos, hogy nem az, és az is biztos, hogy ennek az újra felfedező és átdolgozó munkának is köszönhető, hogy előadásaink sikeresek és, hogy külföldi partnereink ennyire „vevők” azokra a produkciókra, amiket színpadra állítunk.

Fontosnak gondoljuk, hogy kisebb operett-szerű művek is megjelenjenek a repertoáron, hogy konkrét operett-alapú gyerekdarabunk is legyen, és hogy az újonnan írt művek között kifejezetten operettszerű is legyen – mint pl. az Ördögölő Józsiás, vagy a Menyasszonytánc.

A társulat fejlesztése elkerülhetetlen, ezért fontos az Operett Akadémia – de alapjaiban minden szerepkörre legalább három igen jó szólistával rendelkezünk, ami megnyugtató szám.

A játékrend alapja a magas színvonalú operett-játszás, legalább évi két új nagyszínpadi és egy más helyszínen tartandó bemutatóval, gálákkal, legalább hat operett repertoáron tartásával, a nagyszínpadon 130 előadás teljesítésével. Szükséges, hogy rendelkezzünk operettalapú gyerekdarabbal, ifjúsági előadással. A repertoár és a bemutatók sora az alábbi rendhez igazodik.

1.1. kLASSZIkuS oPeReTT-eLŐAdÁSok kÁLmÁN ImRe

éS LehÁR FeReNC ToLLÁBóL

A világ operett-játszása e két igazi magyar reprezentánsának nagyszerű művei meghatározóak kell, hogy legyenek terveinkben. A már repertoáron lévő előadások mellé most fölsorakozik Kálmán Imrétől A chicagói hercegnő és A montmartre-i ibolya, s nemsokára megérkezik Lehártól a Luxemburg grófja és a Budapesten nagyon régen bemutatott Giuditta.


36

1.2. NéPSZeRű, eGYéB mAGYAR SZeRZŐk kIemeLkedŐ műveI

Színházunk az elmúlt években már műsorba illesztette Huszka Jenő Mária főhadnagy, Ábrahám Pál Viktória és Szirmai Albert Mágnás Miska című művét, Zerkovitz Bélától pedig a Csókos asszonyt. Rövid időn belül következhet Jacobi Viktortól a Leányvásár és a Sybill, remélhetőleg Fényes Szabolcstól a maya. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy ezeket a műveket a magyar közönség szereti, de nemzetközi piacra nehéz velük lépni.

1.3. oPeRAI IGéNYű NAGYoPeReTTek

Ezek a darabok mind a zenei ízlés formálása szempontjából, mind a színház művészi szintjének folyamatos emelése miatt nagyon jelentősek lehetnek. Így volt ez Offenbach Párizsi élet című darabja esetében és ez vonatkozik Johann Strauss Dr. Bőregér című darabjára is, amely egyébként az utóbbi évek legemlékezetesebb külföldi sikereit hozta. Ebbe a körbe tartozik a májusban bemutatott A mosoly országa, Lehár Ferenctől, két éven belül Offenbach-tól A gerolsteini nagyhercegnő (végre van két csodás nagyhercegnőnk, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa személyében!) Régi adósságunk a Jókai-novella nyomán készült Strauss-féle Cigánybáró, amely iránt külföldi partnereink részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik. Valószínűleg prágai koprodukcióban készül majd el Millöcker Koldusdiákja, esetleg Sullivantől A kalóz. Nagy öröm, hogy énekeseink színvonala és zenei felkészültségünk lehetővé teszi, hogy ilyen igényes darabokat is bemutassunk.

1.4. kÖNNYeBB ZeNéS jÁTékok éS oPeReTTek

Egyéb külső helyszíneket tartok arra alkalmasnak, hogy ott kórus nélküli, esetleg áthangszerelt, zenés játék-szerű, a klasszikus nagyoperettnél kisebb igényű produkciók színre kerüljenek. Ezek közé sok minden tartozhat, márkus Alfréd műveitől egyes Eisemann-műveken át Seress Rezsőig… A szóba jöhető helyszínek: a moulin Rouge, az átalakított mikroszkóp Színpad, vagy az Átrium.


37

2. muSICAL

Az Operettszínház hagyományai között ott találjuk a musicalt is! A híres Petőfi Színház volt az első magyar musical színház, amely azonban két évi működés után betagozódott az Operettszínházba. Az első jelentős nyugati musical így itt került műsorra: a ma már legendás My Fair Lady 1966-ban Lehoczky Zsuzsával és Básti Lajossal. Később jött a West Side Story, a Hello, Dolly! Psota Irénnel, a La Mancha Lovagja Darvas Ivánnal, a Hegedűs a háztetőn Bessenyeivel, a Chicago Felföldi Anikóval, később a Valahol Európában Haumann Péterrel és a Hotel Menthol Fenyő Miklóssal. Ráadásul 1994-ben a Rock Színházat is beolvasztották, hova máshová, mint az Operettszínházba. Így, amikor Kerényi Miklós Gábor átvette a színház igazgatását, a Musical tagozattal tulajdonképpen a Rock Színház hagyományait folytattuk.

Egyrészt saját fejlesztésű új magyar darabokat mutatunk be, másrészt nagyon sok ifjúsági jellegű zenés előadást állítunk színpadra, harmadrészt pedig olyan musicaleket hozunk be külföldről, amelyek komoly irodalmi alapanyagból születtek. Ha összevetjük az operettel, látható, hogy ez kicsit más út – de értékben nagyon is összetartozik. Úgy gondolom, musical és musical között sok különbség van. Létezik üzletközpontú show-musicaljátszás, de ez csak nagyon vékony rétege a világ zenés színházainak…

A West Enden és a Broadway-n kívül csak pár magánvállalkozás van a világon, akik üzletközpontú musical-színjátszást valósítanak meg. Repertoár rendszerben működő európai társintézményeink mindegyike állami, városi támogatással dolgozik. Magyarország, Csehország, Németország, Ausztria és Oroszország zenés színházai mind játszanak musicaleket is, és sehol sem üzleti alapon. Az én ötletem nyomán velük hoztuk létre az Európai Zenés Színházi Uniót, mely előadás- és szakmai tapasztalatcserék útján mélyíti el az együttműködést.

Ami a műsorpolitikát illeti, évente egy nagyszínpadi, és egy kisebb játszóhelyen bemutatandó új előadást tervezünk.

A Musical tagozat bemutatóiban továbbra is kiemelt szerepet szánunk az új magyar daraboknak.

Természetesen jön majd néhány irodalmi és kulturtörténeti értékekeket képviselő külföldi mű is, kivételes jelleggel pár évente egy-egy replika előadásban.

Folytatni fogjuk az ifjúsági és gyermek-orientált darabok bemutatását, a Raktárszínházban kísérleti előadások létrehozását, iskolaszínházat előadás utáni – és közbeni beszélgetéssel.

A társulat igen erős… A musical ensemble folytonosan megújul – s jelenleg a nagy külföldi előadásszám miatt egy második ensemble-t is működtetni fogunk. Szólistáink nagy része országosan ismert, de folyamatosan keressük és próbáljuk ismertté tenni az új tehetségeket is. Az ismertség rendkívül fontos. A közönség jó darabokra, és – elsősorban – népszerű színészekre vesz szívesen jegyet!


38

2.1. mAGYAR RoCkoPeRÁk, muSICALek –NemZeTI muSICALjÁTSZÁS

Feladatunknak tartom, hogy egyre több új magyar zenés darab kerüljön színpadra és rendszeresen felújítsunk méltó magyar műveket. Úgy gondolom, ha büszkék vagyunk a magyar operett-szerzők világsikerére, úgy jogosan vagyunk büszkék magyar musical szerzőinkre is. Szörényi Levente, Tolcsvay László, dés László, Presser Gábor, kocsák Tibor, Szakcsi Lakatos Béla, várkonyi mátyás, jávori Fegya és a magyar származású, magát magyarnak valló Lévay Szilveszter művei a világ minden táján megállják a helyüket.

Az elmúlt években készült ősbemutatók körét szeretném bővíteni. Az új, fejlesztés alatt álló művek: a Rákóczi, a Sándor mátyás, az Álszentek összeesküvése, Lévay Szilveszter két új darabja a Marie Antoinette, valamint a Lady Bess, a veszedelmes viszonyok (amit színházunk fiatal karmestere Balassa Krisztián ír), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művek bíztató öt évet sejtetnek, nem beszélve az átdolgozott, Szörényi-féle Attiláról, miközben készül a csíkszeredai színházzal az Advent a hargitán zenés változata.

2.2. IRodALmI éS kuLTÚRTÖRTéNeTI éRTékekekeT kéPvISeLŐ, IFjÚSÁG-oRIeNTÁLT muSICALek

Ebbe a kategóriába tartoznak Shakespeare-musicaljeink, a Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom, de ne becsüljük le a történelmi Bécsben játszódó rockoperáink ismeretterjesztő jelentőségét se (Elisabeth, Mozart!), Mi ezt fontosnak gondoljuk, mert valószínű, ha fiatal nézőink itt nem találkoznak ezekkel a témákkal, értékekkel, másutt egyáltalán nem fognak. E sorba tartozik még a Miss Saigon, a Ghost és az Elfújta a szél is…

Az új tervek között A párizsi Notre-dame, a jekyll és hyde és Ribnyikov háború és béke c. műve, vagy a mester és margarita musicalváltozata szerepel, valamint Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása, Michael Reed feldolgozásában. Tárgyalunk a We Will Rock You című Queen-kultuszmusical bemutatásáról, koprodukcióban német partnerünkkel.


39

3. IFjÚSÁGI éS GYeRmek-eLŐAdÁSok, CSALÁdI PRoGRAmok

Lényegesnek tartjuk, hogy minden korosztály számára keressünk megfelelő darabokat. Különösen igaz ez a gyerekközönségre, hiszen ezáltal építjük a jövőt is… Úgy tervezzük, hogy minden évadban legyen műsoron egy nagyszínpadi gyerekdarab, egy ifjúsági darab, valamint egy egészen kicsiknek szóló operett-, illetőleg musical-összeállítás.

Ebbe a kategóriába sorolhatók a családi típusú zenés darabok is. Nagyon fontosnak tartom, hogy gyermekek, szülők és nagyszülők együtt menjenek színházba. Ezért lenne lényeges, hogy bizonyos jegyár-támogatást a Budapesti Operettszínház is megkaphasson arra érdemes darabjaira. Nem feltétlenül a nagy sikerrel futó A Szépség és a Szörnyeteg című gyönyörű mesedarabra gondolok, de az Abigél, vagy az Ördögölő Józsiás jó lenne, ha támogatást nyerne. Mégiscsak Szabó Magda és Tamási Áron népszerű művének méltó zenés változatairól van szó.

Az új tervek között szerepel a Cinderella, a hamupipőke musicalváltozata, a Szegény dzsoni és Árnika zenés földolgozása, a koldus és királyfi esetleges bemutatása.

A legkisebbek számára terveim szerint egyórás zenés összeállításokkal kedveskedünk, törekedve arra, hogy a színházhoz és színházba szoktatás minél előbb elkezdődjön…

A nagyszínpadon kívül a Raktárszínházban tartunk majd iskolaszínházszerű előadásokat, szintén különböző korosztályok részére. Tervezzük hogy Vörösmarty: A fátyol titkai c. művéből új zenés játékot készítünk, akárcsak Kroetz: vadászat c. művéből, és keresni fogjuk a külső helyszíneket is – kisebb előadások ugyanis esetleg iskolák nagytermeiben is megjelenhetnek…


40

4. műFAjI kALANdoZÁSok, kISéRLeTI PRodukCIók

Évente egy-egy operai kísérletnek tudunk helyt adni, de szívből remélem, előbb-utóbb olyan koprodukciós partnerekre is szert teszünk, hogy igazi nagyoperát, is megvalósíthatunk. Egyelőre kisoperákat tudok ígérni – de ez sem kevés! Nagyon jót tesz majd az énekeseinknek, zenészeinknek!

Ebben a szezonban Dubrovay László Váltságdíj és Vidovszky László Nárcisz és Echo c. operáját mutattuk be. Távlatilag a Négyhangú opera valamint Menottitól az Amelia bálba megy és a Telefon kerülhet sorra, de rövidesen bemutatásra kerül Szokolay Sándortól a Csalóka Péter is – természetesen gyerek-közönségnek! Terveinkben szerepel a vigyázat, globolinok c. gyermekopera is – kérdés milyen koprodukciós partnert találunk hozzá!

A Raktárszínház az általunk képviselt műfajok mindegyikében kiváló terep kísérleti produkciók létrehozására. Ilyen volt az óriási sikerrel több éve futó Lili bárónő, s az volt a Béres Attila által rendezett Ibusár, bemutattuk Lajtaitól A régi nyár, és szerepel még a tarsolyban Zerkovitz Béla Szélhámoskirálya, valamint egy cseh író, Ljubomir Feldek Na, nebáncsvirág című parafrázisa, amelynek külön érdekessége, hogy mindenki két szerepet játszik benne.

Egy-egy produkció erejéig szívesen leszünk „határsértőek” és kalandozunk el olyan műfaji területekre, amelyek nem tartoznak fő profilunkhoz, ebbéli ambicióink szép és sikeres példája a Jávori Ferenc Fegya jegyzette Menyasszonytánc, című klezmer-operett, vagy Lőrinczy Attila és Bársony Bálint szvingjátéka, az Átriumban idén bemutatott Amerikai komédia.

Ezeket a kísérleteket folytatni szeretném! Ide tervezzük Feldek szlovák író Nebáncsvirág alapján készült operett-persziflázsát, Kroetz művéből, a Vadászatból készült musicalt (melyre már megkaptuk a jogot a szerzőtől), s itt kerülhet bemutatásra a Zsuzsi kisasszonyból készült parafrázis.

Évente két közös produkciót tervezünk az alternatív szcéna jeles reprezentánsaival, egyrészt mert meggyőződésünk, hogy az ő friss, sokszor meghökkentő világlátásuk, másféle eszöztáruk és esztétikájuk ihletőleg hathatnak ránk is, másrészt mert jól működő kőszínházi infrastrukturánkkal segíteni tudjuk ezeket a kiváló társulatokat. A most körvonalazódó együtműködések keretében Foster: I. Erzsébet c. művét duda éva rendezi nálunk, saját táncosaival és a mi színészeinkkel, s terveink szerint a Városi Színház által üzemeltetett Rózsavölgyi Szalon is jó helyszín lehet egy-egy kevés szereplős zenés darab bemutatásához.


41

5. AZ oPeReTTSZíNhÁZ jÁTSZóheLYeI

A Budapesti Operettszínház a maga két tagozatával magas előadásszámra törekszik. Ennek határt szabhat a játszóhelyek száma, befogadóképessége, ezért nagyon fontos az előrelátó tervezés, vajon hol, hány előadást tud tartani, és milyen körülmények között.

5.1. NAGYSZíNPAd

A Budapesti Operettszínház nagyszínpada meghatározó helye tevékenységünknek. Kívülről sokkal nagyobbnak látszik, mint amilyen, ráadásul a ferde oldalfal miatt nincs könnyű dolguk a tervezőknek! Állandóan fejlesztjük technikailag, s kétségtelen, mára az ország egyik legjobban fölszerelt, gépekkel ellátott játékhelye. A szintén általunk forgósra fejlesztett házi színpad szerencsére megkönnyíti a nagyszínpad optimális kihasználását, de ez sem elég. A kéttagozatú színház, a fokozott színészi műhelymunka-igény, a közönség érdeklődése, valamint a Pesti Broadway Stúdió és az Operett Akadémia mindenképp indokolja további bővítését a játékhelyeknek. 300-320 előadásnál több a Nagyszínpadon nem tartható.

Jó lenne, sőt, szükséges lenne egy kamaraszínház, amit igen jól ki tudnánk használni. Ennek hiányában mindenféle pótmegoldást keresünk.

5.2. küLSŐ jÁTSZóheLYeINk

A Budapesti Operettszínház nagyszínpada kisebb létszámú musicaleket, kisebb felépítést, zenekart igénylő operetteket, kísérleti produkciókat méretei és közönségbefogadó képessége miatt nemigen tud játszani. Éppen ezért igen jó lehetőség számunkra a szemben lévő Thália közelsége, amelynek színpada, nézőtere tökéletesen alkalmas ezeknek a produkcióknak a bemutatására. Több sikeres előadást mutattunk be itt.

A Thália kiváló lehetőség, s távlatilag fontosnak tartom, hogy együtt tudjunk működni. Terveink szerint a közeli jövőben olyan koprodukciós előadásokat hoznánk létre, amelyekben mindkét társulat művészei közreműködnének. Ilyen lehet Bernstein, Piazzola vagy Sondheim egy-egy műve, esetleg Daniel Keyes virágot Algernonnak című kultuszregényének musicalváltozata.


42

Idén először megpróbálkoztunk Budán, az Átriumban játszani. Lőrinczy Attila és Bársony Bálint Amerikai komédia című zenés darabja kerül ott bemutatásra, önálló estek és koncertek mellett. A 30-40 előadás, amit ott tervezünk, a Thália-beli előadásszám-csökkenését hivatott ellensúlyozni.

A 2014/15-ös évadban két produkciónkat a Pesti magyar Színházban mutatjuk be, előzetes tárgyalásaim alapján pedig a várkert Bazárban, a Zeneakadémia kistermében, vigadóban, a moulin Rouge-ban, és a mikroszkóp Színpadon is fellépési lehetőséghez jutunk.

Ugyanakkor tekintettel a társulat nagyságára, nem mondanék le egyéb helyszínek kereséséről sem. Távlati terveinkben szerepel valamilyen délutáni színház létrehozása a Pesti Broadway területén. Úgy képzelem, még egy-két nyár, és a Nagymező utca egyre inkább tele lesz olyan kiülős teraszokkal, amelyekből bőven elég közönség fog szerveződni egy-egy könnyű, fél-orfeumi délutáni előadásra. Titkolt vágyunk, hogy a Moulin Rouge című filmből egy speciális játékot készíthessünk, amely itt játszódhatna, jórészt a közönség között, egy teljesen új, „avantgarde” színházi forma becsempészésével.

5.3. RAkTÁRSZíNhÁZ

Nagyszerű, hogy a felújítás idejének utolsó pár hónapjában még jutott erő, hogy az Operettszínház épületében ez a 100 fős játszóhely elkészülhessen. Ez a helyszín elsősorban kisérletezésre, illetve gyerek-előadásokra, interaktív produkciókra alkalmas, mint minden stúdió. A Raktárszínház eddig bevált, sikeres produkciók futnak benne, a sorozatot Alföldi Róbert rendezéseivel, a Kabaréval és a Sweet Charityvel kezdtük, ma teltházas szériákat fut a Lili bárónő és a Jövőre, Veled, Itt!, az Erdei kalamajka és a Tavaszébredés. Itt mutattuk be A kaukázusi krétakört. A Raktárszínház egy évben 70-90 előadást képes kiszolgálni, a próbák és egyéb rendezvények miatt.


43

6. veNdéGjÁTékok – eGYéB PRoGRAmok

6.1. BeLFÖLdI veNdéGjÁTékok

A Budapesti operettszínház fővároson kívüli megjelenései igen fontosak, részint mert a zenés népszínház létjogosultságát igazolják, részint jelentősen növelhetik a színház székhelyén történő előadások iránti érdeklődést.

Természetesen legfontosabbak a nagy helyszíneken megjelenő komoly produkciók, ezek közül is a koprodukciók, valamint a komoly vidéki fesztiválokon való részvétel. A rendszeres vagy alkalmi vendégjátékokon túl a Színház tartalmas és összetett, hosszú távú együttműködéseket, koprodukciós lehetőségeket alakított ki egyes partnereivel. Ezek mögött mind több év megfeszített munkája áll, a kölcsönös előnyök és lehetőségek optimális kihasználásán alapuló „win-win” szituáció megteremtésének igénye, a közös munka lépésről-lépésre, a tapasztalatok folyamatos értékelésével és elemzésével vezet sikeres eredményre.

Ezek a megjelenések emelik a Színház presztízsét, színészeinek fellépési lehetőséget, fiataljainak gyakorlatot biztosít, gazdaságilag is előnyös lehet, miközben jó marketing-PR lehetőségeket hordozhat.

A magas nézőszámmal megvalósuló nagyformátumú vendégjátékok szempontjából elsősorban a szabadtéri partnerek és helyszínek emelkednek ki.

A fejlődés töretlen: 2013 és 2014 nyarán az ország három legnagyobb szabadtéri játszóhelyén az operettszínház vendégszerepel. A Szegedi Szabadtéri játékokon az elfújta a szél 4 + 3 előadásban közel 30 ezer, a soproni mkB Aréna szabadterén ugyanez a produkció 2 előadásban 7 ezer nézőt, Baján a Fő téren felállított monumentális színpadon a Rómeó és júlia, valamint az elisabeth produkció 3-3 előadásban előreláthatólag 20 ezer nézőt vonz majd. Ráadásul mindegyik esetben koprodukcióban vagy tartalmas együttműködésben létrehozott előadásokról van szó.

A Színház legkiemelkedőbb partnere évek óta – és a szándéknyilatkozatok szellemében az is marad – a Szegedi Szabadtéri játékok. A kapcsolat személyes vonatkozásai is mértékadók: én 30 éve vagyok jelen Szegeden, részben az Operettszínháztól függetlenül, de sok közös produkcióban is együtt Kerényi Miklós Gáborral, akiről köztudott, hogy az általa rendezett előadások száma ott a legnagyobb (száznál több este leste már ott izgalommal a felhőket…), és azért is, mert az utóbbi 8 évben szinte állandó résztvevői, koproduciós partnerei voltunk Szegednek. Ennek köszönhetően 2005 óta nem volt olyan nyári szezon, mely során a két intézmény ne működött volna együtt. A közösen megvalósított programból kiemelkednek a teljes koprodukcióban létrehozott magyarországi ősbemutatók Frank wildhorn: Rudolf, Szakcsi Lakatos Béla:


44

Szentivánéji álom, Presgurvic: elfújta a szél, de sor került nagy-sikerű vendégjátékokra: Presgurvic: Rómeó és júlia, Lévay: elisabeth, közösen létrehozott sztárgálára: operett-opera Gála, társulati együttműködésre: hair, alkotói és a díszletek-jelmezek átvételére vonatkozó együttműködésre: Cigányszerelem. A felsoroltak jól példázzák, hogy ezeknek az igazán tartalmas együttműködéseknek a sava-borsát a folyamatos egymásra figyelés, a lehetőségek kreatív feltérképezése és kihasználása jelenti.

Ennek eredményeként idén két produkció is szerepelt a szegedi nyári programban, mindkettő fesztivál szereposztással: az előző év után további három előadással az elfújta a szél remekelt, és igazi nagyoperett vendégjátékként A csárdáskirálynő új szabadtéri változata aratott 2 előadásban óriási sikert. Ennek köszönhetően a 2015-ös évadra újabb operett vendégjáték körvonalazódik, a közös tervek szerint A mosoly országa bemutatásával.

Biztató a kapcsolat múltja, és reménytelivé teszi az elkövetkezendő éveket.

Ennek jegyében „épült fel” a miskolci operafesztivállal szintén évek óta tartó kapcsolat is. A 2009-es Elisabeth vendégjátékot követően itt is a koprodukciók irányába vezetett a közös gondolkodás. A Fesztivál keretében így került bemutatásra Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára és Puccini: Gianni Schicchi című műve a Pécsi Nemzeti Színházzal hármas együttműködésben, illetve a Puccini átiratból izgalmas zenei kísérletként megvalósított Bohém Casting című előadás (hármas együttműködésben a Thália Színházzal). Ezek a produkciók a miskolci fesztiválpremiereket követően a koprodukciós partnerek műsorán is sikerrel szerepeltek, optimalizálva ezzel, és egymás között megosztva a színpadra állítás-, szcenika-, díszlet-, jelmez-költségeket. A konstrukció példaértékű, közös erőből így igényesen gazdaságos, az ország több pontján sikerrel bemutatott produkciókat lehet létrehozni.

Az együttműködés 2014-ben is sikerrel folytatódott: vidovszky László Nárcisz és echo c. művét és a dubrovay László által írt váltságdíj c. opera ősbemutatója koprodukcióban valósult meg – s reményeink szerint így turnézunk vele az országban, de körvonalazódik több évre szóló együttműködés is.

Igen jó kapcsolat fűz évek óta minket Sopron városához, ezen belül az mkB Arénához, ahol Török Zoltán igazgató, női kosárlabda- és musical-szakértő rajongó partnerként minden évben két-három komoly produkciót szerepeltet 1500 fős nézőterű arénájában. A soproni mkB musical Arénával való tartalmas együttműködés a Rómeó és Júlia 2009-es vendégjátékával kezdődött, majd a közös, konstruktív gondolkodásnak köszönhetően számos sikeres, együttműködésben létrehozott produkcióval folytatódott. Sopronban 2009 óta 11 vendégjátékot sikerült megvalósítani (évente átlag 3 vendégjáték), melyek össznézőszáma elérte a 40 ezer főt. A folyamat eredményeként az MKB Musical Aréna Sopron meghatározó kulturális helyszínévé vált, és 2011-ben szabadtéri játszóhelyet is nyitott, ahol a szintén közösen felújított miss Saigon produkciót 3 előadásban 12 ezer néző tekintette meg. Büszkén elmondhatjuk, a sikeres együttműködésnek köszönhetően a soproni mkB musical Aréna és Szabadtér szinte az operettszínház „kihelyezett” játszóhelyévé vált, és sikerrel mutattuk be repertoárunk számos produkcióját: Rómeó és Júlia (2 alkalommal), Oltári srácok, Elisabeth, Szép nyári nap, Miss Saigon, Abigél, Rebecca, A Szépség és a Szörnyeteg, Jövőre, Veled, Itt!, Elfújta a szél.


45

Mindig, mindenütt személyeken és egymás közötti bizalmon működik a jó kapcsolat. Baján Szécsi Máté barátunk a garancia arra, hogy izgalmas és sikeres dolgokat tudunk csinálni. A koprodukciós, hosszú távú együttműködésekben gondolkodó szemléletnek köszönhető a 2012-ben indult együttműködés, melynek köszönhetően Baja főterén az ország egyik legszebb adottságú 4 ezer fő befogadására alkalmas szabadtéri játszóhelyét avathattuk a miss Saigon című produkciónkkal. A musical három előadását 10 ezer néző tekintette meg. A kirobbanó sikert követően egyértelmű volt a folytatás: 2013-ban a Rómeó és júlia előadás következett hasonló sikerrel és nézőszámmal, 2014 augusztus végén pedig az elisabeth kerül itt bemutatásra, immáron fantasztikus adottságú, rendszeres játszóhellyé avatva Baját. Ennek az együttműködésnek szintén érdekessége, hogy az operettszínház ezen a helyszínen sem csak „vendég”, a „készbe” érkezik csupán, hanem igazi partnere a bajai szervezőknek, létrehozója a bemutatónak, közreműködik a promócióban, segít a nézőtér és az infrastruktúra optimális kialakításában, részese az esetenként több mint féléves előkészítő folyamatnak. Azt gondoljuk, ez a hozzáállás segíti ezeknek a produkcióknak a létrejöttét, és záloga a sikernek, illetve a jövőbeli közös terveknek.

Fontos és különleges helyszín számunkra debrecen is. Sok év után 2014 februárjában sikerült ismét megfelelő helyi partnert találnunk arra, hogy közös erőfeszítéssel ismét vendégjátékot bonyolíthassunk ott. Ennek köszönhetőn 2014 februárjában a Rómeó és Júlia két előadásban, közel 10 ezer néző előtt aratott tomboló sikert a Főnix Csarnokban, és már folyik az előkészítése a Szépség és szörnyeteg vendégjátékának is, amelyre várhatóan idén novemberben kerül majd sor.

A három nagy rendezvény mellett rendszeresek a vidéki helyszíneken rendezett operett- és musical gáláink is. Több éven keresztül voltunk partnere kübekházának, ahol 10 ezer néző élvezhette az operettet évente egy nyári alkalommal, idén augusztus 20-án pedig 11. alkalommal vendégszerepelhetünk hódmezővásárhelyen az eddigi nagyszabású operett gálák után ez alkalommal már önálló előadással, a marica grófnővel. ezen a helyszínen alkalmanként 3 ezer néző előtt aratunk sikert.

Sikeres együttműködésnek, hagyományteremtő sorozatnak ígérkezik a 2013 nyarán első alkalommal megrendezett Budavári Palotakoncert is. A fantasztikus exkluzív környezetben, a Budai vár oroszlános udvarában megvalósuló nagyszabású operett gála sikerét bizonyítja, hogy az első év egy előadását követően idén már két teltházas előadásra került sor, és az előadások iránti hazai és nemzetközi érdeklődés is egyre nagyobb. Nacsa Olivér és Vadász Dániel producerekkel a Budai Vár helyszínen túl tervezzük az exkluzív operett gála Keszthelyen és Fertődön történő bemutatását is.

Terveink szerint a nagyszabású szabadtéri produkciók sorában különleges jelentőséggel bír majd a 2015 nyarán, A csárdáskirálynő előadás 100 éves jubileuma alkalmából rendezett előadás sorozat, mely alkalomból a Szegeden is nagy sikert aratott szabadtéri verziót az ország több jelentős színpadán, így az újonnan megnyílt Tokaji Fesztiválkatlanban, Szarvason és Kálmán Imre szülővárosában, Siófokon.

A stratégiai partnereken túl a nyitott szemléletnek köszönhetően az elmúlt időszakban több vidéki várossal és helyi kulturális partnerrel is rendszeressé vált a Színház kapcsolata. A


46

változatos repertoárral van lehetőség alkalmazkodni a befogadó hely adottságaihoz is. Egyes Raktárszínházban játszott darabjaink így kifejezett turnéprodukciókká váltak, a Lili bárónő, jövőre, veled, Itt!, oltári srácok, musicalmesék bemutatkozhattak Szombathelyen, Pécsett, kecskeméten, Sopronban, Siófokon, hódmezővásárhelyen és Győrött. Az alkalmi vendégjátékok mellet több várossal rendszeres kapcsolatot alakítottunk ki. Szombathelyen a művelődési és Sportházban évadonként több alkalommal játszottunk, a már felsoroltak mellet itt doktor úr és Csókos asszony előadásra is sor került. A kodály Filharmónia debrecennel kialakított remek kapcsolatnak köszönhetően a Kodály Filharmonikusok nemcsak karácsonyi németországi turnénk állandó kísérői lettek, hanem a gálát közös produkcióban Debrecenben is előadjuk – terveink szerint a jövőben is folyamatosan. A kecskeméti katona józsef Színházban a Zenés Színházi Fesztivál keretében is rendszeresen felléptünk, itt már nagyszínpadi és raktárszínházi előadással is vendégszerepeltünk, így A bajadér és A Csárdáskirálynő előadások mellett a Tavaszébredést és a jövőre, veled, Itt! produkciókat játszottuk nagy sikerrel.

Idén tavasszal Salgótarjánban az Ördögölő Józsiás című produkciónkat játszottuk sikerrel két előadásban és már konkrét meghívás érkezett a Szép nyári napra.

A 2014/15-ös évad új turnéprodukció-sikere lehet, a tavaly az Átriumban bemutatott Amerikai komédia című előadásunk, melyre vidéken már most óriási az érdeklődés, és várhatóan már az ősz folyamán bemutatjuk Sopronban, hódmezővásárhelyen, kecskeméten, illetve további helyszíneken.

Összeségében elmondható a partneri alapokon szervezett belföldi, vidéki vendégjátékok az elmúlt 5 évben átlagosan 13-17 előadást és 30 ezer nézőt jelentettek évadonként, és az ilyen típusú kapcsolatok építésének sikerességét és tendenciáját mutatja, hogy a 2012/2013-as és a 2013/2014-es évad tovább emelkedő előadás- és nézőszámot hozott, évadonként 18- 20 előadást és 40 ezer feletti nézőszámot is elérve.

Nyilvánvalóan ez a szerteágazó tevékenység a következő években még több gyümölcsöt teremhet, hiszen mindenhová visszavárnak-visszahívnak bennünket, miközben folyik tovább A Szépség és a Szörnyeteg turnésorozata, és jó pár operett gála megrendelésünk van…

Egy biztos: társulatunk a következő évadban sem fog unatkozni.

6.2. küLFÖLdI veNdéGjÁTékok, koPRodukCIók

A Budapesti Operettszínházban az elmúlt több mint egy évtizedben teljesen újraépült a nemzetközi kapcsolatrendszer. 14 éve az általam irányított Pentaton koncertügynökség – a korábbi német céget felváltva – exkluzív szerződést kötött a Budapesti Operettszínházzal a külföldi turnék szervezésére, új partnerek felkutatására, jogkezelési ügyek bonyolítására a kinti partnerek felé.

Mostanra ez a kapcsolat nem csak jól bevált, hanem kifejezetten sikeres. A Pentaton az Operettszínházzal kontinenseken átnyúló kapcsolati hálót szervezett, nagy produkciós cégek, önálló producerek, színházak, operaházak és kisebb cégek is állandó partnereink között vannak.


47

Az elsődleges cél mindig is az volt, hogy a klasszikus magyar operetteket (Kálmán-, Lehár-repertoár) minél jobban népszerűsítsük a világban. Ez sikerült, sőt, jelentős áttörést hoztak a nemzetközi piacon a Budapesti Operettszínház musical-előadásai is.

Az együttműködések sokrétűek – elsősorban:

– vendégszereplések és turnék (önálló előadások bemutatása, gálaestek prezentálása),

– szólisták, karmesterek, tervezők, rendezők külföldi megjelentetése kreatív csapatként,

– koprodukciós előadások létrehozása, vagy operettszínházi copyright-előadások replika-szerű megjelenítése (a koprodukciók politikai, idegenforgalmi hasznuk mellett jelentős gazdasági értéket is képviselnek, hiszen a díszletek, jelmezek cseréje, bérbeadása sokkal olcsóbbá teszi a produkciók létrehozását).

Legfontosabb partnereink nagyrészben a Pentaton és az Operettszínház kezdeményezésére megalapított európai Zenés Színházi Szövetség tagszínházai –

Oroszországban:- Szentpétervári Zenés Komédia Színház- Jekatyerinburgi Sverdlovsk Zenés Színház

Romániában:- Bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház

Németországban:- BB Promotion - MünchenMusik- Deutsches Theater- Waldbühne Berlin- OZ Produktions- Festspielhaus, Baden-Baden

Ausztriában:- Vereinigte Bühnen Wien

Izraelben:- Israeli Opera Tel Aviv-Yafo

Határon túli magyarlakta területeken:- Kolozsvári Magyar Opera- Csíki Játékszín- Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem- Dancs Zsolt (Szent György Napok, Székely Vágta)


48

Fenti partnereinkkel nagyon közeli viszony alakult ki, szakmai tevékenységeinkben egymást inspirálva alakítjuk ki a mindkét partner számára elönyös projektet, gálakoncertet, turnét, koprodukciót. Így jött létre a Dr. Bőregér, a Jövőre, Veled, Itt!, a Párizsi élet, a Marica grófnő, a Madame Pompadour, a Lili bárónő, A Bajadér és A víg özvegy szentpétervári, a Cigányszerelem, a Marica grófnő jekatyerinburgi, A Csárdáskirálynő prágai és salzburgi, az Egy éj Velencében erfurti, A Csárdáskirálynő, a Rómeó és Júlia, a Rebecca és A víg özvegy bukaresti koprodukciós előadása, valamint A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A Bajadér, a Dr. Bőregér, a Mozart!, A víg özvegy és gálaműsorok (elsősorban operett) turnéja Berlintől Baden-Badenen át Amszerdamig, Londonig, Hágáig, Münchenig, Catanzaróig, Regensburgig, Tel Avivig, a Távol-Kelet és az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosaiig.

Itt kell kiemelni legfontosabb német partnerünket, a BB Promotiont, mely 2012 óta folyamatosan turnéztatja a Budapesti Operettszínház A Szépség és a Szörnyeteg előadását Németország, Svájc és Ausztria nagyvárosaiban. Ez az együttműködés, melyben harmadik partnerünk a Disney cég színházi részlege, a magyar színházi világban egyedülálló: évente 100 előadást jelent 2012 és 2015 között.

Együttműködésünk sikerét nem csak a magas előadás- és nézőszámok jellemzik, hanem az is, hogy a BB Promotion már meghosszabbította az eredetileg 3 éves A Szépség és a Szörnyeteg szerződést, közösen keresi a Pentatonnal és a Budapesti Operettszínházzal a következő darabot, mellyel együtt turnézhatunk német nyelvterületen, az ő közreműködésükkel jönne létre ’A következő évadok műsortverve’ fejezetben vázolt We will rock you produkció, sőt, 2015 nyarán az ő szervezésükben hódíthat ismét teljes operett-előadás a müncheni Deutsches Theaterben, ami nem más, mint az Operettszínház A Csárdáskirálynő előadása.

Úgy gondolom, a hosszú idők, több mint egy évtized munkájával kialakított nemzetközi kapcsolatainkat a jövőben is ápolni kell. Ezért az ennek az alapját képező rendszeren, a Pentatonnal folytatott együtműködésen változtatni nem szeretnék – és a díjazás a továbbiakban is fix tiszteletdíj nélkül, a megvalósult projektek bevétele után történik, százalékos rendszerben. A változtatásra egyébként a hoszzú távú és futó projektekről szóló szerződések miatt nincs is jogi lehetőség, és szakmaetikai okokból sem vállalnám fel.

A Pentaton Kft-ben sem nekem, sem az Operettszínház vezetőinek tulajdonrésze nincs, sőt, a cég 25 éves történetében nem is volt. Én természetesen esetleges kinevezésemkor lemondok ügyvezetői posztomról, és helyemet egy új, a területet és a színházat jól ismerő menedzser tölti majd be, aki a háromfős, nyelvterületeket lefedő, tapasztalt ’hölgykoszorú’ élén, Zimányi Zsófia szakmai támogatásával és szakmai tapasztalataival továbbviszi a színház nemzetközi ügyeit.

A Budapesti Operettszínház nem tud ilyen nagy múltú, tapasztalt nemzetközi irodát felállítani, megszervezni, megfizetni, a korábbi együttműködési szerződés folytatásaként a Pentaton vezetője a jövőben is részt vesz az Operettszínház menedzsmentjében, tanácsadó kommunikációs és kreatív ügyekben is, térítés nélkül. Kollégái pedig, a hagyományoknak megfelelően, térítésmentesen intézik a színház nem bevételes, külföldi ügyeit (fesztiválok, konferenciák, vásárok, versenyek, stb.)

Ez az együttműködés a nemzetközi siker záloga, mely joggal vívta ki a szakma irigységét és a pénzügyi revizorok elismerését.


49

A konstrukció tehát a régi, de jó néhány a jövőbe mutató új projekt elindítását kérem a Budapesti Operettszínház ügynökségétől:

A legfontosabb, hogy már meglévő partnereink felé új projekteket, produkciókat kínáljunk. A baden-badeni Festspielhausba operett-előadással, például A mosoly országával szeretném, ha visszatérnénk. A Tel Aviv-i operaház 2015 februárjában vár minket A Bajadérral, itt is a következő év, 2016 turnéját kell előkészíteni, ide ugyancsak a jelenlegi legnagyszabásúbb operett-előadás, A mosoly országa esélyes.

Vadonatúj partnerünk, a Török Állami opera és Balett 2014 őszére egy operett-gálával Aspendosi Fesztiváljára hívta meg a Budapesti Operettszínházat, velük a következő, 2015/2016-os évadra egy Csárdáskirálynő-turnét tervezek.

Már csak azért is, mert Kálmán Imre operettje 2015-ben lesz száz éves. Kiemelt feladatnak tartom, hogy a Budapesti Operettszínház előadásával ünnepeljék meg minél több külföldi színpadon e kerek születésnapot. 2014 nyarára, a berlini Waldbühne színpadára készült el a produkció szabadtéri változata, amely koncerttermekben, sportcsarnokokban és szabadtéri színpadokon is előadható – így jelent meg 2015-ben, 8000 néző előtt a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Ez, a Kerényi Miklós Gábor által rendezett változat új távlatokat nyit a zárt térben már 9 országban bemutatott produkció forgalmazásában, melyet a szerző jogtulajdonos lánya, Kálmán Yvonne is nagyon támogat kapcsolataival:

- Pentaton által már most meghívása van a színháznak 2015 novemberére a muscati (Oman) Royal Opera House-ba,

- előrehaladott tárgyalásokat folytatunk az Operettek Mekkájával, mörbisch-sel A Csárdáskirálynő 2015 augusztusi megjelenéséről, a Deutsches Theaterben lebonyolított turné után,

- a New York-i Dispeker Ügynökség amerikai turné előkészítésén dolgozik a színházzal és a Pentatonnal együttműködve.

Fontosnak tartom, hogy Pentaton új partnereket találjon a Budapesti Operettszínház számára, elsősorban az arab világ kulturális központjaiban, valamint a Távol-keleten, ahol teljes előadással vagy gálával évek óta nem járt a társulat.

Kiemelt cél, hogy még több magyarok lakta területen jelenjenek meg a jövőben a Budapesti Operettszínház művészei és produkciói, s természetesen folyamatosan ápoljuk a kapcsolatot meglévő partnereinkkel, akik hosszú távú együttműködésben gondolkodnak – lásd a szándéknyilatkozatok felsorolását.

A Pentaton munkájára számítok új külföldi darabok felfedezésében, amiket aztán a Budapesti Operettszínház is sikerrel bemutathat.

S végül, de nem utolsósorban fontos, hogy a Budapesti Operettszínház világszerte elismert, magas színvonalon dolgozó művész-munkatársai ne csak egy-egy előadás teljes kreatív csapataként (rendező, karmester, díszlet- és jelmeztervező, koreográfus) jelenjenek meg külföldi színházakban,


50

hanem egyenként is hívják őket produkciókra, önálló művészként, így is terjesztve a magyar zenés színház erősségeit, illetve tapasztalatszerzés céljából, amit hazatérve anyaszínházukban kamatoztathatnak.

Kiemelt jelentőségűnek tartom tehát a Budapesti Operettszínház külföldi jelenlétét, azt gondolom, eddigi munkánknak és e pályázatban is kitűzött célok által, európa egyik jelentős zenés színházaként egyre több lehetőség nyílik meg előttünk, mert partnereink számára garanciát jelent a magas színvonal és a megbízhatóság, amit e teátrum képvisel.

6.3. ZeNéS-SZíNhÁZI FeSZTIvÁL éS NemZeTkÖZI veRSeNYek

Ezen a helyen külön szeretném kiemelni, milyen fontos lenne, hogy állami, fővárosi támogatással, esetleg uniós pénzek pályázásával egy igazi nagyszabású operett-fesztivált, esetleg musical-fesztivált létrehozhassunk, akár egy vidéki várossal együttműködésben. Úgy gondolom, ez pl. július hónapban komolyan föllendíthetné az idegenforgalmat és Magyarországra irányíthataná a nemzetközi figyelmet. Az újonnan alakult Európai Zenés Színházi Unió ilyen nagy rendezvénye egy hasonló fesztivál, amely novemberben Bukarestben zajlik… Hihetetlen, de a román kollégák ezt a fesztivált három és fél hónap alatt szervezik. Részt vesznek a szentpétervári színház, a prágai színház, a kijevi színház, számos román színház és a mi előadásaink, gálaestekkel együtt… Nagyon remélem, hogy a közeljövőben ezen a gyönyörű világvárosi Budapesten nekünk is módunk lesz ilyen fesztivált létrehozni.

Ezen túl a Budapesti Operettszínház három nagy nemzetközi verseny gazdája lett az elmúlt években. Ezek egymást követően, ciklikusan kerülnek lebonyolításra. Mindhárom célja új, fiatal tehetségek felkutatása és felkarolása, nemzetközi kapcsolatok ápolása, illetve a magyar operett- és musicalkultúra, elsősorban a névadó zeneszerzők, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Lévay Szilveszter munkásságának még szélesebb körben való megismertetése.

Lehár Ferenc Nemzetközi operett énekverseny:

2010-ben már Révkomárom városa az Operettszínházzal koprodukcióban hirdette meg a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekversenyt, 80 résztvevővel, akik közül a győztesek Budapesten is megismételték a gálakoncertet a Budapesti Operettszínház zenekara közreműködésével.

Lévay Szilveszter Nemzetközi musical énekverseny:

Az operett énekverseny nemzetközi sikerén felbuzdulva került kiírásra az Operettszínház kezdeményezésére a Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny Szabadka városával (a névadó szülővárosa) együtt, 2011-ben. Száznál többen jelentkeztek, és a rendezvényt maga a Grammy-díjas musicalszerző is fesztiválnak hívja, hiszen Szabadka és a döntőnek helyet adó Palic élete a középdöntő és a döntő hete alatt gyakorlatilag erről a rendezvényről szólt.


51

kálmán Imre Nemzetközi operett-musical karmesterverseny:

2012 őszén másodszorra került lebonyolításra a Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny. A Budapesti Operettszínház az MTVA-val koprodukcióban sikerrel ötvözött egy magas művészi értéket képviselő karmesterversenyt az ismert televíziós tehetségkutatókkal, mégpedig nagyszabású színházi show-műsor keretében. Öt kontinensről, mintegy száz jelentkezőből 12 fiatal karmester került a középdöntőbe, majd 4 (egy-egy orosz, francia, ausztrál és magyar) dirigens a döntőbe. A versenyről 5 televíziós adás készült, melyeket a Duna Televízió nagy nézettséggel sugárzott 2012 októberében és novemberében.

E versenyekre a továbbiakban is nagy hangsúlyt szeretnék fektetni, igazi fesztivállá növelni őket együttműködő partnereinkkel!

6.4. kIeGéSZíTŐ ReNdeZvéNYek

Színházunkban számos kiegészítő rendezvényt tudunk részint fogadni, részint rendezni. Ezek funkciója különböző, de mégis fontos.

– segít a szabadnapok értékesítésében

– biztosítja a gyengébb játéknapok jobb kihasználtságát

– növeli a színház társadalmi elismertségét

– új nézői köröket aktivizál

– marketing és PR értéket képvisel

– gazdaságilag sikeres vállalkozást teremthet

Nyilvánvaló, ezek a programok előre nehezen tervezhetők, de rengeteg dolog felsorolható:

– színházi körséta

– farsangi, őszi, vagy szilveszteri operett bál a színház egész épületében

– karácsonyi, újévi, húsvéti, farsangi események, koncertek, gálaműsorok

– nyári operett- és musical-sorozatok kialakítása

– nemzetközi jazztáncverseny

– koncertszerű előadások, elsősorban beavatószínház-jelleggel

– Színházak éjszakája


52

7. TÖBB évRe SZóLó PRodukCIóS TeRvek

7.1. A RePeRToÁR-ReNdSZeR FeLéPíTéSe, eLŐAdÁSSZÁmok

Minthogy a színházat repertoár-rendszerben kívánunk működtetni, a színpadra kerülő művek műfaji sokszínűségével ezért igen fontos az aktív és a passzív repertoár. A passzív repertoár azt jelenti, hogy több produkció van készenléti állapotban, mint amennyi szerepel a játékrendben, de ezek könnyen aktivizálhatóak.

Játék- és műsortervünk létrehozásának alapja, hogy legalább másfél-két évre, szinte napra lebontva, előre kell látnunk, mikor mit mutatunk be, hogy tervezzük a próbákat, felújításokat, vendégjátékokat.

Nyilvánvaló, ennek oka a külföldi és belföldi vendégszereplések kötöttsége, a turizmussal való egyre szorosabb kapcsolat, a nemzetközi jogok előírásai, nem beszélve művészeinkről, akiknek idejét előre be kell osztani.

Alapfeladatunk tehát pontosan tervezni, előrelátni, hosszú távra gondolkozni.

A következő években a kicsit megváltozott közönségigény miatt három nagyszínházi bemutatót kívánunk tartani, ezekből kettő operett- és egy musical-előadás. Emellett évente két-három produkció bemutatására kerül majd sor, plusz egy különleges előadásra, váltakozó helyszíneken (Raktárszínház, Thália Színház, Pesti Magyar Színház, Várkert Bazár, Vigadó, Zeneakadémia kisterme) és egy olyan, gyermekeknek szóló produkció, amelynek helyszíne az előadás függvénye.

Ez a hat-hét bemutató, plusz egy különleges műfajú előadás, egy kéttagozatú színház számára nem okozna nagy megterhelést, de azért őszintén be kell vallanom, nálunk csak nagyon jó munkaszervezéssel oldható meg.

Évadonként:

– 300 előadást tervezek a nagyszínpadon

– 70-80 estét képzelek a Raktárszínházban

– 25 előadást gondolok a Tháliában

– 40 előadást más kiválasztott külső budapesti helyszínen – idén az Átriumban

– 10-15 nagy szabadtéri és vidéki előadásra kerülne sor

– 100-120 külföldi előadást tervezek

Ez összességében 550-580 előadást jelent, ami – tekintetbe véve a két tagozatot – lehetséges számnak tűnik.


53

Természetesen itt is, mint annyi helyen, meg kell jegyezzem, ez az előadásszám összefügg azzal az, hogy az Operettszínház jelenlegi formája, társulati szerkezete gazdaságilag csak úgy finanszírozható, ha állandóan igyekszik új és új lehetőségeket keresni arra, hogy produkcióit széles körben forgalmazza, s rálel azokra a lehetőségekre, ahol az általunk képviselt, hungarikum-jellegű klasszikus operett-játszásra, valamint az értékalapú musical-színjátszásra igény mutatkozik.

7.2. műSoRSTRukTÚRA

A repertoár-rendszer drágább és műszakilag természetesen bonyolultabb, mint az en suite, de a szervezés a közönségigény alapján ezt preferálja. Érdekes dolog. A jegyeladás érdekei és az átdíszítési problémák mindig szemben állnak egymással. Valami kicsi középútra igyekszem majd törekedni az elkövetkezendő években, és az egyes darabokat kisebb (4-5-6 előadás) blokkokban játszanánk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a munka törvénykönyve, s egyéb szabályzók nem igazán színházbarát jellegűek. Ezen persze sokat segít az SZMSZ és a Kollektív Szerződés, de mégis a legfontosabb, hogy a dolgozók a színházban felelősséget érezzenek az egész színház és a munka színvonala iránt.

7.3. A jeLeNLeGI RePeRToÁR

Jelenlegi repertoárunk kiegyensúlyozott, erős képet mutat. Mind belföldi, mind külföldi nézőinknek megfelelő kínálatot vagyunk képesen nyújtani operettből, musicalből egyaránt.

Fontos dolog természetesen, hogy operettjeinket német nyelven, musicaljeinket angolul feliratozzuk, és ezt meg is kívánom tartani.

operett repertoár (aktív):

Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő (Operettszínház Nagyszínpad)Kálmán Imre: Marica grófnő (Operettszínház Nagyszínpad)Szirmai Albert: Mágnás Miska (Operettszínház Nagyszínpad)Ábrahám Pál: Viktória (Operettszínház Nagyszínpad)Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc (Operettszínház Nagyszínpad)Zerkovitz Béla: Csókos asszony (Operettszínház Nagyszínpad)Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Operettszínház Nagyszínpad)Lehár Ferenc: A mosoly országa (Operettszínház Nagyszínpad)Lajtai Lajos: A régi nyár (Raktárszínház)Huszka Jenő: Lili bárónő (Raktárszínház)Oszi Boszi, a repülő nagyanyó (Operettszínház Nagyszínpad – gyerekdarab)


54

operett repertoár (passzív):

Johann Strauss: Dr. Bőregér (Operettszínház Nagyszínpad)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy (Operettszínház Nagyszínpad)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem (Operettszínház Nagyszínpad)

Parti Nagy Lajos: Ibusár (Raktárszínház)

musical repertoár (aktív):

Lévay Szilveszter: Elisabeth (Operettszínház Nagyszínpad)

Gerard Presgurvic: Elfújta a szél (Operettszínház Nagyszínpad)

Gerard Presgurvic: Rómeó és Júlia (Operettszínház Nagyszínpad)

Claude-Michel Schönberg: Miss Saigon (Operettszínház Nagyszínpad)

Bársony Bálint–Lőrinczy Attila–Aszlányi Károly: Amerikai komédia (Átrium Film-Színház)

Bernard Slade–Stan Daniels: Jövőre, Veled, Itt! (Raktárszínház)

musical repertoár (passzív):

Lévay Szilveszter: Rebecca (Operettszínház Nagyszínpad)

Szakcsi Lakatos Béla: Szentivánéji álom (Operettszínház Nagyszínpad)

Szörényi Levente: Veled, Uram! (Thália Színház)

Bruce Joel Rubin-Dave Stewart-Glenn Ballard: Ghost (Operettszínház Nagyszínpad)

Frank Wildhorn: Rudolf (Operettszínház Nagyszínpad)

Ifjúsági-gyermek repertoár (aktív):

Szabó Magda – Kocsák Tibor: Abigél (Magyar Színház, Operettszínház Nagyszínpad)

Alan Menken: A Szépség és a Szörnyeteg (Operettszínház Nagyszínpad)

Tamási Áron – Tolcsvay László: Ördögölő Józsiás (Operettszínház Nagyszínpad)

Musicalmesék (Operettszínház Nagyszínpad)

Duncan Sheik: Tavaszébredés (Raktárszínház)

Németh Attila: Erdei kalamajka (Raktárszínház)

Pásztor – Jakab – Hatvani – Böhm - Korcsmáros: Szép nyári nap (Operettszínház Nagyszínpad)


55

opera repertoár (aktív):

Pintér Béla: Parasztopera (Raktárszínház)

Vidovszky László: Nárcisz és Echo (Raktárszínház)

Dubrovay László: Váltságdíj (Raktárszínház)

opera repertoár (passzív):

Giacomo Puccini: Gianni Scicchi (Operettszínház Nagyszínpad)

Vajda János: Mario és a varázsló (Operettszínház Nagyszínpad)

Giacomo Puccini – Zsoldos Béla: Bohém Casting (Thália Színház)

7.4. A kÖveTkeZŐ évAdok műSoRTeRve

2014/2015 – az előkészített szezon az eredeti tervek szerint valósulna meg:

OPERETTSZÍNHÁZ NAGYSZÍNPAD

Kálmán Imre: A Bajadér – operett

Lévay Szilveszter – Michael Kunze: mozart! – musical

Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi: Isten pénze – musical

Eisemann Mihály – Szilágyi László: én és a kisöcsém - egy vidám társasutazás története, zenével

Farkas Ferenc: Csínom Palkó – operett daljáték

MAGYAR SZÍNHÁZ

Steve Margoshes – Jacques Levy – José Fernandez – David De Silva: Fame – hírnév – musical

RAKTÁRSZÍNHÁZ

Michael John LaChiusa – Federico García Lorca: Bernarda Alba háza – musical


56

2015/2016


Kálmán Imre: A chicagói hercegnő – operett, ősváltozat felfrissítve, szimfonikus-, jazz- és fúvószenekarral

Lévay Szilveszter – Michael Kunze: Lady Bess – musical, európai bemutató

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – operett, koprodukció a debreceni Csokonai Színházzal

Negyedik bemutatóként tervezzük Queen – Ben Elton: we will Rock You – musical, koprodukció-vendégjáték, partner a BB Promotion (replika produkció magyar szereplőkkel – egy blokkban, a repertoártól függetlenül)

THÁLIA SZÍNHÁZ

Leonard Bernstein: Candide – musical, koprodukció a Thália Színházzal

RAKTÁRSZÍNHÁZ

Szokolay Sándor: Csalóka Péter – gyerekopera, koprodukció a Miskolci Operafesztivállal

VÁRKERT BAZÁR

„éljen a magyar!” – opera-operett-népzenei gála

2016/2017


Szomor György - Müller Péter Sziámi: Sándor mátyás – új magyar musical

Jacobi Viktor: Leányvásár – operett

Alan Menken – Glenn Slater – Howard Ashman – Doug Wright: A kis hableány – musical

Lehár Ferenc: Giuditta – operett

THÁLIA SZÍNHÁZ

Charles Strouse – David Rogers – Daniel Keyes: virágot Algernonnak – musical


57

RAKTÁRSZÍNHÁZ

Ljubomir Feldek: Na, nebáncsvirág – operett parafrázis

Gyöngyösi Levente: A gólyakalifa – opera

MOULIN ROUGE

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – operett

2017/2018


Selmeczi György–Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül – új magyar operett-kísérlet

Riccardo Cocciante: A párizsi Notre-dame – irodalmi alapú musical

Fényes Szabolcs: maya – operett – koprodukcióban a Szentpétervári Színházzal

Kálmán Imre: A montmatre-i ibolya – klasszikus nagyoperett

THÁLIA SZÍNHÁZ

Astor Piazzolla: maría de Buenos Aires – tangó-operett

RAKTÁRSZÍNHÁZ

Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – operett

ZENEAKADÉMIA – TAVASZI FESZTIVÁL

Franz von Suppé: Szép Galathea – koncertszerű előadás


58

III. A SZíNhÁZ GAZdÁLkodÁSA


59

17 év óta menedzserként dolgozom színházi művészeti területen, de a magánszférában. Így abban szocializálódtam, hogy költeni csak annyit lehet, amennyi pénzünk van, és azt is a tulajdonossal egyeztetve. Bár a Budapesti Operettszínház közintézmény, én a korábbiakban gyakorolt gazdálkodási szemléletem szerint kívánom vezetni a fenntartó gazdasági elvárásainak megfelelően.

A gazdálkodási területet terveim szerint továbbra is Oros Péter gazdasági igazgató irányítaná. Így egyrészt biztosított az a szemléletbeli folyamatosság, mely szerint a színház gazdálkodási prioritása az elsősorban saját bevétel növekményéből fedezett előremutató fejlődés, másrészt személyemben tovább erősödik az a gondolatiság, mely szerint a működés mindenkori fedezete elsődlegesen az a bevétel, melyet az intézmény megtermel. Ezen felül egyeztetésünk szerint van olyan terület, melynek rendbe tétele igényli az állami közreműködést, ezt a stratégia bemutatása során részletesebben is kifejtjük.

A Budapesti Operettszínház gazdálkodásának főbb keretszámait az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tervszámok helyett az éves gazdálkodás tényleges teljesítését mutató számai alapján érdemes tervezni, hiszen az eredeti előirányzatokat a tényleges teljesítés a legtöbb esetben jelentősen meghaladja, így sokkal reálisabb képet ad a működésről.

A pályázott időszak intervalluma három hónap eltéréssel 4 költségvetési évet fed le, a tervezés és az átláthatóság érdekében a költségvetős főbb keretszámait költségvetési évenként adjuk meg. Ezeknek megfelelően a 2015–2018 évekre a főbb keretszámok a működés tervezett volumenének tükrében terveink szerint az alábbiak szerint alakulnak.


60

Amint azt a táblázatból látjuk, várhatóan a legnagyobb kiadásnövekményt a személyi juttatások és a járulékok kiadási oldalán terveztük, ennek oka – ahogy azt az intézmény már a 2015 évi költségvetési tervezés során is jelezte –, hogy immáron elengedhetetlenné vált az állami fenntartású nemzeti minősítésű költségvetési intézményekhez való bérfelzárkóztatás.

Nagyon fontos tervezni továbbá a felhalmozási kiadások növekményével is, hiszen folyamatosan pótolni és fejleszteni kell az elavuló technikai és egyéb eszközöket, a színház infrastruktúráját.

Ahhoz, hogy a kiadási oldal növekményét fedezni lehessen, nélkülözhetetlen az állami közreműködés, illetve ezen felül pedig a saját bevételeket kell növelni, ennek részletes lehetőségeit a gazdálkodási stratégia bemutatása során fejtjük ki. A saját bevételek növelése mellett kiemelkedő fontosságú az átvett pénzeszközök mennyiségének növelése is, mely bevételtípus elsősorban az ún. TAo támogatási rendszer alapján befogadható pénzeszközökből tevődik össze.

Budapesti operettszínház eredeti várható Terv előirányzat teljesítés 2014 2014 2015 2016 2017 2018 Ezer Ft

Személyi juttatások 877 000 860 000 1 304 000 1 310 000 1 317 000 1.325 000

Munkaadói járulékok 233 000 215 000 331 000 333 000 335 000 338 000

Dologi kiadások 1 475 000 2 520 000 2 598 000 2 643 000 2 711 000 2 781 000

Műk. Cél. Pe. Átad. Non-P. Sz. 500 500 500 500 500 500

Működési kiadások összesen 2 585 500 3 495 500 4 233 500 4 289 500 4 366 500 4 447 500

Felhalmozási kiadások 10 000 30 000 40 000 50 000 50 000 60 000

költségvetési kiadások 2 595 500 3 625 500 4 273 500 4 339 500 4 416 500 4 507 500

Egyéb saját bevételek 1 360 000 1 450 500 1 480 500 1 500 500 1 520 500 1 550 500

Áfa-bevételek 260 000 260 000 270 000 276 000 281 000 290 000

Műk. Célú pénzeszközátvétel 140 500 1 087 000 1 135 000 1 165 000 1 207 000 1 245 000

Működési bevételek 1 760 500 2 710 000 2 885 500 2 941 500 3 007 500 3 085 500

Költségvetési támogatás 835 000 835 000 1 388 000 1 398 000 1 409 000 1 422 000

költségvetési bevételek 2 595 500 3 632 500 4 273 500 4 339 500 4 416 500 4 507 500

1. GAZdÁLkodÁSI TeRv 2015–2018


61

A költségvetési támogatás várható értéke már 2014. évben is eltér az eredeti előirányzattól, ennek elsődleges oka, hogy a fenntartó év közben módosítja az előirányzatot a közalkalmazottak bérkompenzációjának összegével.

Mielőtt a gazdálkodási stratégia kifejtésébe kezdenénk, szeretnénk ezt az igényt részletesebben is kifejteni:

2. FeLZÁRkóZÁS A NemZeTI INTéZméNYek BéRSZíNvoNALÁhoZ

A Budapesti Operettszínház személyi juttatási előirányzata 877 millió Ft, engedélyezett létszámkerete 372 fő. Ez az előirányzat az elmúlt évtizedben érdemileg nem módosult, miközben a színház helyzete több szempontból is megváltozott, a jelentősen megnőtt előadásszám és turnézási színvonal mellett nemzeti minősítést nyert el, és állami fenntartásba került.

Ezek a hatások olyan bérfeszültséget eredményeztek az intézményben, mely saját eszközeivel már nem kezelhetők. A kialakult bérfeszültség és az ennek következtében megnőtt fluktuáció jelentősen veszélyezteti a színház működési biztonságát, hiszen már egy-egy szakképzett, a helyi adottságokat kiválóan ismerő munkatárs azonnali pótlása is alig oldható meg, de tömegesen ez megvalósíthatatlanná teszi a színház működését.

A fluktuáció iránya több esetben is a magyar Állami operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem, azaz a Zeneakadémia. Ezek az intézmények olyan bérszínvonalat képesek biztosítani, melyet az Operettszínház önerőből nem, miközben mind működési formában, mind ellátott tevékenységi körben teljesen hasonló profilt képviselnek. Tovább nehezíti a zenekari tagjaink helyzetét a pedagógus életpályamodell bevezetése, melyen jelen pillanatban magasabb megélhetési színvonalat biztosít számukra, így kényszerítve őket a színházi pálya elhagyására. A bérszínvonalak eltérését jól mutatják az intézmények előirányzat és létszám adatai, a két említett intézmény saját honlapjáról csak eltérő időszakra vonatkozó adatszolgáltatást találtunk, ezeket az Operettszínház megfelelő időszakára vonatkozó adataival vetjük össze (a jobb összehasonlíthatóság kedvéért csak a rendszeres személyi juttatások előirányzatát vettük figyelembe, mivel ez a sor nem tartalmaz teljesítménytől függő elemeket):


62

(Megjegyzés: a táblázatban csak a nyilvános és hozzáférhető adatokat tudtuk használni, ez az Operaház esetében 2011-es, így valószínűsíthető, hogy a különbség 2014-ben még nagyobb.)

A fenti számok önmagukért beszélnek, ezt az indokolhatatlan különbséget a működés biztosításához mindenképpen csökkenteni kell, ezért a Színház a 2015. évi költségvetési tervezés során már jelezte az erre a célra fordítandó költségvetési támogatás igényét. Ennek optimális mértéke nagyságrendileg a személyi juttatások előirányzatának 50%-ával egyezik meg. A költségvetési tervezés során ezt a mértéket vettük figyelembe a személyi juttatások, járulékok, és a költségvetési támogatás előirányzatainak során is.

Amennyiben ez támogatási nagyságrend csak lépcsőzetesen valósítható meg, úgy ezek a számok egymást kompenzálva módosulnak a bevételi és kiadási oldalon. A megvalósítás esetén a színház vállalja, hogy önerőből, a dologi kiadások terhére kiegészíti az állam által biztosított többlettámogatást.

Ahhoz, hogy a költségvetési főtáblázatban látható tervszámok megvalósíthatóak legyenek, a következőkben bemutatott stratégiát kell végrehajtani.

2011. év Budapesti Operettszínház Magyar Állami Operaház ezer Ft

Rendszeres személyi juttatások előirányzata 647 469 2 672 268

Létszám (fő) 350 810

Éves egy főre eső személyi juttatás 1 850 3 299

Eltérés +78,34%

2013. év Budapesti Operettszínház Zeneakadémia ezer Ft

Rendszeres személyi juttatások előirányzata 666 872 1 144 401

Létszám (fő) 345 401

Éves egy főre eső személyi juttatás 1 933 2 854

eltérés +47,64%


63

3. A BudAPeSTI oPeReTTSZíNhÁZ GAZdÁLkodÁSI STRATéGIÁjA

A Budapesti Operettszínház az Emberi Erőforrások Minisztériuma által fenntartott költségvetési intézmény. Gazdálkodását ennek megfelelő módon kell szervezni; tervezési, működési, beszámolási feladatait az Áht., illetve a további vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell ellátni.

A költségvetési egyensúly tervezésében és megvalósításában nagy segítséget jelent a színház évek óta gyakorlatként használt produkciós szemléletű költségvetésének kialakítása, melynek lényege a fenntartási, működési, produkciós és turné kiadások és bevételek elkülönített figyelése, összefüggésrendszerének elemzése, és ezek alapján a komplex költségvetési egyensúly folyamatosan ellenőrizhető kialakítása.

A produkciós oldal teljes átvilágíthatósága szükséges, mert ennek köszönhetően folyamatosan nyomon követhetők az egyes produkciók az első próbától a premierig ténylegesen felmerült költségei, illetve, hogy a produkciók egy előadásra lebontott bekerülési költsége milyen arányban van az illető előadás bevételeivel. A fentiek tükrében pontosan tervezhető egy-egy új produkció bekerülési költsége és a várható megtérülési pontja.

Ez azért fontos, mert a gazdálkodás egyik alapelve, hogy az egyes produkciók önmagukban sem termelhetnek veszteséget. Ez olyannyira fontos kérdés, hogy akár a művészeti szempontrendszer ellenében is érvényesíteni kell a műsorpolitikában. Többek közt ennek is köszönhető, hogy a produkciós területen az intézmény évről évre jelentős bevételt termel, és ezzel ellensúlyozni tudja a működési és fenntartási oldalon mutatkozó negatív egyenleget.

A költségvetés működési oldalán lehetetlen egyensúlyt képezni, hiszen itt jelentkezik az átlagosan 350 főnyi közalkalmazott és 200 fő vállalkozói réteg kiadásai mellett egyre növekvő tételként az épületfenntartás összes költsége, miközben a működési támogatás erre nem biztosít fedezetet. Ezt a kiadást a ház, illetve jelmez- és egyéb eszközök bérbeadásából származó bevétel sem tudja teljes egészében kiegyensúlyozni. Az itt jelentkező hiányt a produkciós oldalon termelt pozitívummal lehet kiegyensúlyozni.

További jelentős költségnövekményt jelent az a tény, hogy a 2001. évben befejeződött rekonstrukció során bekerült eszközök és berendezések műszaki élettartama egymás után jár le, ezek pótlása, felújítása nélkül nem lehet biztosítani az előadások és az épületben zajló munka műszaki kiszolgálását. Az elmúlt években önerőből számos nagy értékű berendezés, cseréje, pótlása és felújítása történt meg, ennek a folyamatnak a folytatása szükségszerű.

A színház gazdálkodásának stratégiája ezért a saját bevétel feltétlen növelése. Saját bevételt növelni elsősorban a jegybevétellel lehet, a jegybevételt pedig nem elsősorban jegyáremeléssel, hanem a fizető nézőszám folyamatos stabilizálásával lehet elérni, melynek feltétele, hogy a nézettségi mutató minden színházi hónapban minimum 80% felett, de lehetőleg 90–100% között mozogjon. A fizető nézőszám emelésének 3 lehetséges módja pedig a következő: a műsorra tűzött előadások nézettségének emelése, több előadás megtartása, illetve a bel- és külföldi előadások olyan konstrukcióban történő szervezése, melynek során nem előadás bérleti díjat fizet a meghívó fél, hanem jegybevételt enged át.


64

Az előadások fizető-nézőszámának növelésében nagyon fontos szerepet játszik a hatékony közönségszervezési munka, mely folyamatosan javaslatokat tesz a játszási rend kialakítására, értékesítés-ösztönző programokra, jegyárak differenciálására, a továbbértékesítő hálózat erősítésére, az egyes célterületek (iskolai hálózat, nyugdíjasok, stb.) hatékony elérésére.

Kiemelkedően fontos továbbá a tudatos és célzott marketingtevékenység, mely nemcsak az egyes előadások on- és offline propagálásában merül ki, hanem olyan komplex folyamatrendszer, mely egyaránt szólítja meg, teszi mérhetővé és megfoghatóvá a potenciális vásárlóközönség szegmentált egységeit és a különböző együttműködések (pl.: szponzori, értékesítési, stb.) lehetséges alanyait.

A jegybevétel növelésének fontosságát tovább erősíti az előadó-művészeti törvény által létrehozott ún. TAO-támogatás rendszere, mely a jegybevétel mértékéhez igazítja a színház által befogadható támogatás mértékét.

A fenti stratégia alapeleme a jó műsorpolitika, vagyis egy vonzó, széles közönségigényt kielégítő repertoár felállítása, amelyet ún. „költségkímélő játékrendben” (az aktív és passzív repertoár váltogatásával, kisebb blokkokban kitűzött előadássorozatokkal) működtetnünk.

A színház menedzsmentjének a magyar operettet és zenés színházat kiváló „termékként” kell tudni forgalmazni a nemzetközi kulturális piacon. A színház hatékonyabb külföldi menedzselése jelentősen növeli a külföldi turnékból, vendégjátékokból származó saját bevételt.

Jó úton járunk, ha folytatjuk a Pentaton Koncert- és Művészügynökséggel való együttműködést – a korábbi szerződés szerint, de új a színházat és a külföldi piacot jól ismerő ügyvezetővel, mert beérni látszik az a kiterjedt nemzetközi kapcsolatszervező és -építő, valamint promóciós munka, amelyet az ügynökség az elmúlt években végzett ezen a területen. A színház pedig nem engedheti meg magának, hogy minden nyelvterületet lefedő 4 fős nemzetközi irodát tartson fenn szakképzett, tapasztalt munkaerőkkel. Elképesztő művészeti és egyben anyagi siker is, hogy a Budapesti Operettszínház elnyerte A Szépség és a Szörnyeteg c. musical német ajkú területeken történő játszási jogát. Az évente 90-100 előadással történő vendégszereplés a nemzetközi visszhang mellett hatalmas anyagi megtérülést is jelent.

Cél, hogy a színház nemzetközi portfoliója folyamatosan bővüljön, referenciái egyre erősödjenek, földrajzi értelemben is új és újabb területeket hódítson meg. Akkor termel eredményt a nemzetközi turnézás, ha a vendégjátékok alapvetően üzleti alapon jönnek létre, tehát költségvetési egyenlegük egy adott gazdasági évben nem lehet veszteséges.

A klasszikus operett-játszás, amely szimfonikus nagyzenekart, képzett énekkart, klasszikus képzésű balettkart, magasan kvalifikált énekes szólisták közreműködésé igényli, valamint a műfajban elengedhetetlen látványos szcenikai megvalósítást kíván (felépítésében tehát egy operához hasonló!) a világon mindenütt csak kiemelt támogatással tud működni. Éppen ezért a musicaljátszás kétségtelenül magasabb profittermelő képessége teheti lehetővé ebben a színházban, hogy az operett tagozat költségigényét évek óta a csökkenő támogatási források ellenére finanszírozni lehessen. A két műfaj szinergikus együttélése biztosíthatja a magas színvonalú művészi munka anyagi hátterét a Budapesti operettszínházban. Megállapíthatjuk, hogy a gazdálkodás csak így átgondolt és ökonomikus, mert jelentősen kisebb anyagi tehertétel a két műfaj együttes működtetése, hiszen az operett-játszás szükséges támogatásának egy részét ebben a struktúrában a musical biztosítja.


65

Összefoglalva: a jó műsorpolitikával, az operett és musical előadások repertoáron belüli helyes arányának kialakításával, a színház nemzetközi hírnevének növelésével és a színház épülete szolgálta lehetőségek maximális kiaknázásával a színház az elmúlt időszakban képes volt saját és egyéb bevételét a fenntartói támogatás arányához képest jelentősen növelni. Ez az óriási eredmény átlagon felüli a budapesti színházak között, hiszen fenntarthatóvá tette az intézmény gazdasági egyensúlyát az elmúlt évek közismert megszorításai ellenére is.

mivel kell szembenézni a következő periódusban?

• A teljes költségvetéshez képest alacsony mértékű normatív támogatásból egyre nehezebb finanszírozni a folyamatosan felmerülő költségeket, mivel a TAO támogatási rendszerből befogadható összegek tipikusan az év végéhez közeli időpontban jelentkezik, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a színház cash-flow menedzsmentjére.

• Számolni kell azzal, hogy az előadó-művészeti törvény által létrehozott TAo támogatási rendszer 2015-ig van érvényben, ennek esetleges megszűnésével új finanszírozási modell lép életbe, a megváltozó feltételrendszer a gazdálkodási rendszer átalakítását követeli meg.

• Valószínűsíthető, hogy a támogatás mértéke a szükséges bérkorrekción felül nominális módon sem emelkedik, ezáltal reálértéke csökken.

• A kulturális fogyasztási szokások változásának, az egyre szélesedő kínálati piac következtében egyre nehezebb lesz a fizetőképes kereslet színházba vonzása.

• A működés jogszabályi környezete tovább szigorodik, növekszik az adminisztrációs kényszer.

ehhez képest:

• A közalkalmazottaknak, dolgozóknak bérfelzárkóztatást kell biztosítani.

• Az inflációt ellensúlyozni kell, biztosítani kell a saját bevételek további növekedési ütemét.

• Alkalmazkodni kell a gyorsan változó jogszabályi környezethez.

mit lehet tenni?

A fentiek alapján a növekvő terhek ellentételezésének két útját kell követni:

a.) a működési és fenntartási kiadások csökkentésének lehetőségei

• a takarékosság további fokozása, a szolgáltatási szerződések rendszerének áttekintése, a beszerzések további folyamatos optimalizálása,

• a repertoár, valamint a próba- és előadásrend további racionalizálása, blokkokban történő játszás erősítése,

• a közalkalmazotti viszonyban végzett alaptevékenységhez az ún. kiszervezés technikájának a lehetőségek és a jogszabályok szerinti használata színházunk belső szabályozása szerint:


66

„Amennyiben a feladatvégzés rendszeres jellegű, de annak ellátására közalkalmazotti státusz nem áll rendelkezésre, vagy más okból a feladatellátás ilyen státuszban nem oldható meg, és annak ellátása polgári jogi jogviszonyban célszerűbb és gazdaságosabb, továbbá a feladatvégzés jellege nem követeli meg a közalkalmazotti jogviszony létrehozását.”

Az ilyen típusú megoldások előnyeit már idáig is megtapasztalhatta az intézmény, a kiszervezés útján ellátható további feladatok lehetnek még: alkalmai műszaki szolgáltatók – a műszaki tárak munkáját kisegítendő eseti feladatok elvégzésére (pl. előadás bonyolításban való részvétel, díszletbontás, pakolás, szállítás); lézer- és pirotechnikai szolgáltatók, amely színházban nem lévő, speciális szaktudást igényel; műszaki szállítás, hiszen a színház nem rendelkezik a díszletekhez és egyéb eszközök szállításához szükséges teherautókkal, kamionokkal; az épületfenntartáshoz szükséges karbantartó szolgáltatások, melyek részben az épületet felújító nagyrekonstrukció szerződései feltételeinek betartásából erednek; azoknak a jelmezekhez szükséges kiegészítők, cipők, kalapok, övek, egyéb kiegészítők külső műhelyekbe adása, melyek elkészítésére a színházban nincs lehetőség.

Ugyanígy külső szolgáltató üzemelteti a portaszolgálatot, a jegykezelő- és ültető nézőtéri személyzetet, a színház informatikai hálózatát, a komplett jegyértékesítési rendszert.

• koprodukciós partnerek bevonása az új bemutatók létrehozása érdekében, akik részt vesznek a produkciók megfinanszírozásában, melynek fejében vagy jogdíjrészesedést kapnak a befolyó bevételekből olyan mértékben, hogy az előadások költségeinek meg-térülését ne veszélyeztesse, vagy tevőleges együttműködési partnerként legyártatják a díszleteket és jelmezeket és kölcsönzik azt egymás előadásaihoz.

b.) saját bevételek növelésének lehetőségei

• nézőszám mutatók megőrzése, jegyárak differenciális kezelése (az óhatatlanul szükséges emelés ellensúlyozásaként minél több bérletsorozat kedvezményesebb árusítása, illetve felnőtt és ifjúsági csoportok jegyárkedvezményben való részesítése) be kell látni, hogy a színház jelenlegi, átlag 94%-os látogatottságának megtartásához olyan új nagyszínházi bemutatók szükségesek, amelyek biztos bevételi többletet hoznak,

• a PR és marketing tevékenység erősítésével a támogatási és szponzori bevételek növelése (jó kapcsolatok kialakítása, de a jelenlegi kulturális szponzorációs gyakorlat ismeretében ez nehéz feladat),

• pályázati tevékenység erősítése, a haza és nemzetközi pályázati források tudatosabb felkutatása, és hatékonyabb elérése,

• a kiegészítő tevékenységek – szabad kapacitás-felhasználás optimális kihasználása, ennek keretében:

– a színház jelenleg is kiemelkedő turnébevételeinek növelése (magas színvonalú produkciókkal az éves turnétevékenység növelése, a magas színvonal magas érték elv alapján),

– a színház bérbeadása (anyagilag és művészileg indokolt esetben),– belföldi vendégjátékok vállalása anyagilag és művészileg indokolt esetben.


67

Az egyik legfontosabb kérdés tehát az intézmény gazdasági egyensúlyának fenntartása érdekében a működési, fenntartási költségek negatív szaldójának csökkentése, melynek következtében a nyereségesen játszott repertoár, a kül- és belföldi vendégjátékok, és produkciók nyereségéből lehetne igényes, új produkciókat létrehozni.

A Budapesti Operettszínházban a gazdaságos színházi üzemeltetés alapelvei, hogy a fent leírtak értelmében színházunk operett- és musical-játszási hagyományaiból fakadó költséggazdálkodási adottságait kell egészséges üzleti szellemben optimálisan kihasználni. Ennek értelmében:

• a játszási (próba- és előadás-) rendet racionalizálni, és a blokkokban történő játszást összehangolva a közönségigényekkel és a jegyértékesítési mutatókkal – erősíteni kell, ami a próbapénzek, illetve a műszaki, technikai költségek csökkenésével növeli a produkciók gazdaságosságát (itt differenciálni kell az operettek és a musicalek blokkosítását, mert az utóbbi időszak adatai alapján az operett produkcióból csak 2-3 előadást lehet egyszerre biztosan teltházasként eladni, míg a musicalből akár 5-6-ot is).

• csak az olyan előadások számát szabad növelni, amelyeknek már önmagukban is – 80%-os látogatottságnál – nyereségeseknek kell lenniük. A nagy előadásszám révén növekvő terheket és kiadásokat azonban racionalizálni kell. A nagy előadásszám első-sorban a közalkalmazotti műszaki kiszolgáló személyzet számára jelent fokozott megterhelést, és ez a plusz kiadásokon túl a vonatkozó jogszabályok (Mtv., Kjt., Emtv.) által előírt és engedélyezett túlóraszám betartása szempontjából is nehézségeket jelent, miközben a közalkalmazotti műszaki létszám növelése a bér- és létszámkeret betartási kötelezettsége mellett reménytelen.

• nem szabad lemondani az új, látványos, magas színvonalú és művészi kompromisszumoktól mentes bemutatók létrehozásáról, akkor sem, ha azok bekerülési költsége relatíve magasak. Ezek a produkciók alkotják a repertoár gerincét, biztosítják a magas látogatottságon keresztül a jegybevételt, ettől lesz a színház tevékenysége bel- és külföldön egyaránt érdekes, piacképes. Természetesen az igényeket a gazdasági lehetőségekhez kell igazítani, de a fent leírt gazdálkodási alapelvek pont azt szolgálják, hogy a szűkülő állami támogatási lehetőségek mellett is képes legyen a Színház, adott esetben az ilyen produkciók létrehozására.

• nagy súlyt kell fektetni a bel- és külföldi vendégjátékokra, hiszen ezek növelik a színház bel-és külföldi elismertségét, valamint nemzetközi kulturális kapcsolatokban kifejtett hatásuk óriási, de azoknak a legrosszabb esetben is önfenntartóknak kell lenniük. Ez a folyamatosan változó nemzetközi gazdasági környezetben egyre nehezebb feladat, ezért fontos, hogy a színház erre fordított belső erőforrásait folyamatosan csökkentse, az azokkal kapcsolatos feladatokat mindinkább arra speciálisan szakosodott üzleti partnerekre bízza, ezzel növelve a lebonyolítás hatékonyságát és az üzleti eredményességet. Az így megvalósuló produkciókat célszerű lenne részben leválasztani a közalkalmazotti struktúráról, mely a színház alaptevékenységének kiszolgálására hivatott, és a produkciók alkalmi jellegének, egyéni feltételrendszerének jobban megfelelő üzleti struktúrában létrehozni őket.


68

• a színház vezető szólistáinak, „sztárjainak” közalkalmazottként a színházhoz való kötése önmagában jelentős tény, de az alacsony közalkalmazotti fizetésekkel ezek a művészek hosszú távon nem köthetők le. Ezért a színháznak partnereket kell keresnie arra, hogy ezeknek a szólistáknak a színházi repertoáron kívül, a színház közreműködésével lehessen minőségileg garantált további fellépési lehetőségeket biztosítani, miközben ez a tevékenység gazdasági hasznot is jelent a színház számára

Összefoglalva elmondható, hogy a fentebb leírt feltételek teljesülése esetén egy következetesen végigvitt gazdálkodási stratégia biztosíthatja, hogy a Budapesti Operettszínház kimagasló minőségben és eredményességgel teljesíthesse a nemzeti minősítésű intézményként tőle elvárt feladatokat.


69

Iv. mARkeTING éS PR


70

1. BRANdéPíTéS – AZ oRSZÁG eGYIk veZeTŐ mÁRkÁjA

A Budapesti operettszínház 2012, 2013 és 2014 évben kiérdemelte a SuperBrands és a magyarBrands elismerést, amely a legkiemelkedőbb magyarországi márkákat díjazza szigorú minősítés alapján.

Az elismerések is bizonyítják a Budapesti Operettszínházat olyan értékalapú, a tradíciókat ápoló, de egyben modern zenés népszínházként kell definiálni, melynek kínálatában egyaránt találhatók meg a klasszikus operett- és a modernitást képviselő musical-előadások is.

Alapvető cél, hogy a Színházat, a magyar operett- és musicaljátszás, a zenés színház kompromisszumoktól mentes, minden előadásában magas minőséget nyújtó brandjaként azonosítsa a közönség és a közvélemény, ahol garantált az előadások színvonala, bármely műfajt is válassza a néző.

A fentiek alapján kimondható, az utóbbi években sikerült önálló, közismert és sikeres brandet építeni, és a Színház céljainak és műsorpolitikájának népszerűsítése mellett a történetileg különálló operett és musical közönség jelentős részért egyesíteni egy, a magas színvonalú, értékközvetítő zenés színházat szerető és rendszeresen látogató közönségbázisban.

A brandépítés azonban sosem lezárt folyamat. A következő időszak stratégiai alapcéljai: a nemzeti jelleg és értékek hangsúlyozása, az immáron hivatalosan is hungarikum magyar operett kiemelt népszerűsítése a zenés színház keretein belül, és ezeken alapulva az operettszínház nemzetközi brandjének továbbépítése, megerősítése. A cél egyértelműen a világ hasonló profilú színházainak legszűkebb élvonalába kerülni.

Fontos cél még a színház közönségbázisának további szélesítése, a vidéki közönség mind jelentősebb elérése mellett a színház turisztikai célpontként történő definiálása a nemzetközi turisztikai piacon.


71

2. ARCuLATéPíTéS – A NemZeTI kATeGóRIA meGjeLeNíTéSe

A magyar operett hungarikumként történő elismerése, illetve a Budapesti Operettszínház bekerülése a nemzeti intézmények sorába, felelősséggel és új feladatokkal is jár. A színháznak arculatában, megjelenésében, megfogalmazott üzeneteiben tükröznie kell azt a minőséget és nemzeti értékrendet, melyet képvisel.

Ezért alapvetően fontos, hogy a közönség számára a kommunikációs és marketing-tevékenységből egyértelműen kiderüljön, a Budapesti Operettszínház, annak ellenére, hogy klasszikus nemzeti operetteket, kortárs magyar zenei műveket, irodalmi-történelmi alapú musicaleket, gyerek- és ifjúsági előadásokat, operákat játszik, belföldi vendégjátékokat, külföldi turnékat szervez, koprodukciókat hoz létre határon innen és túl, nemzetközi fesztiválokat és versenyeket bonyolít, vagyis ‘sokarcú’, sokrétű tevékenységet végez, mégis egységes, jól definiált értékrendet képvisel.

Ezt egységes arculat megteremtésével lehet elérni. Olyan komplex rendszert kell létrehozni, melynek egyes elemei részeiben szolgálják a különböző kommunikációs és marketing célok elérését, de összességükben mégis markánsan és egyértelműen képviselik és azonosítják az intézményt. Így annak bármely kreatívjával, reklámjával, hirdetésével találkozik a néző, magától értetődően köti azt a Budapesti Operettszínházhoz és asszociál teljes portfóliójára.

A fentiek érdekében az egyik legfontosabb feladat a logó megújítása, melynek egyszerre kell kifejeznie a sokrétű alaptevékenységet, s azt, hogy Magyarország nemzeti intézményéről, zenés népszínházáról van szó.

Az új logó megalkotása egy nagyarculati pályázat keretében történne, melyet lehetőleg még a 2014/15-ös évben kell lebonyolítani. Az új logó és az arculat egységessége egyértelműen a Budapesti Operettszínház márka erősítését hozza, bevezetése a 2015/16-os évadtól reális.

Az elmúlt években a Budapesti Operettszínház egységesen kommunikálta az évadokat, melyeket mind-mind egy-egy szlogen fémjelzett. Az egyes évadokhoz és szlogenekhez egységes kreatív elemek is társultak, ebben készültek el a kommunikációs anyagok (bérleti tájékoztató, a teljes évadot bemutató leporello, az évadot részletesen ismertető évadkönyv, a havi műsorokat ismertető szóróanyagok), s természetesen az évad designja visszaköszönt a weboldalról is. Ez jelent meg az Operettszínház pavilonján is a Nagymező utca és az Andrássy út sarkán, mely, kiemelkedő elhelyezkedésének köszönhetően az egyik legjobb propagandaeszköze az évadoknak.

Miközben ez a tematika egy tartalmilag és megjelenésében is jól érthető és követhető rendszert eredményezett, fontos feladat, hogy azt még ütőképesebbé kell tenni. Rövid, könnyen megjegyezhető, modern, meglepő üzenetekkel, szlogenekkel kell felkelteni a figyelmet, és az adott évad előadásain túl a színházat egységében is definiáló hívószavakra is szükség van.


72

Mindez magával kell hozza az Operettszínház homlokzatán kifüggesztett, propaganda célokat szolgáló elemek megújítását is. A nagyarculati pályázat kiírásának fontos eleme lesz a homlokzat kialakítása, vagyis, hogy a klasszikus külsőt hogyan lehet elegánsan ötvözni a modern kommunikációs eszközökkel. Egyértelmű, maga az épület a legnagyobb értékkel bíró ‘reklámhordozó’ – letisztítása kötelességünk, a ma használt molinók helyett a kor kihívásainak megfelelő reklámeszközök (sík-monitorok, plazma televíziók, vetítések, stb.) integrálása a gyönyörű épület keretei közé.


73

3. SAjTó- éS médIAAkTIvITÁSok, PARTNeRI kAPCSoLATok,mARkeTING-eSZkÖZÖk, kAmPÁNYok

A Budapesti Operettszínház külső kommunikációja az elmúlt években rendkívül komoly volt. Főigazgatóként ezt próbálom tovább erősíteni, mégpedig úgy, hogy a PR-marketinggel foglalkozó kollégákat főigazgatói hatáskörben én magam kívánom irányítani, illetve felügyelni a teljes ügymenetet.

Úgy vélem, a XXI. században a kommunikáció kiemelten fontos, tulajdonképpen alapja a jó működésnek, sőt, abban hiszek, hogy jó kommunikációval minden felmerülő problémát orvosolni lehet. Tapasztalatból is tudom ezt, hiszen korábban a Magyar Állami Operaházban, az elmúlt években pedig a Budapesti Operettszínházban és a Rózsavölgyi Szalonban aktívan kivettem a részem a PR-marketing feladatokból.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség kommunikációs vezetőre. Hogy a jövőben ez hogyan alakul, nagyban függ attól is, találunk-e pályázat útján olyan komoly ügynökséget, mely felvállalja a szponzorszerzés nehézségeit is. Ha akad ilyen, szívesen kiszervezem számukra a PR-marketing feladatkör sok, elsősorban a mindannapokban jelentkező feladatait, például marketing-anyagok szerkesztése, honlap-feltöltés, mutációk készítése, nyomdai kivitelezések koordinálása, stb.

A Budapesti Operettszínházban folytatott kommunikációs stratégia, melynek középpontjában az évadok és az új előadások kommunikálásán túl a kiemelkedő művészek sajtómegjelenéseinek támogatása, az egyes szólisták tudatos „építése” áll, úgy hiszem, mára meghozta gyümölcsét.

A teátrum vezető színészei, például Dolhai Attila, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Szabó Dávid, Homonnay Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Peller Károly, Peller Anna, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Faragó András, és a doyenek: Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó az igényes napilapok, magazinok, internetes portálok, televíziók és rádiók állandó szereplői. Ezáltal is növelik a színház hírnevét, valamint képviselik értékeit. Az ő folyamatos szerepeltetésük a kommunikációban kulcskérdés.

Kiemelt cél számomra a jövőben az „új arcok” megtalálása. Az új „kedvencek” kinevelése, erősítése a média által, a fiatal közönség bevonzása céljából már megkezdődött, Veréb Tamás, Simon Panna, Muri Enikő, Barkóczi Sándor, Jenes Kitti, Kocsis Dénes, Gubik Petra, Gömöri András Máté egyre nagyobb feladatokat kap a színpadon, ezzel egyenes arányban kell a hazai médiában is építeni őket. Itt kell megjegyezzem, hogy közülük jó páran a külföldi turnék miatt állandóan szereplői például a német televíziós csatornáknak, napi- és hetilapoknak, tehát e téren már jelentős rutinra is tettek szert.


74

Természetesen továbbra is nagy hangsúlyt kívánok fektetni az előadások, s azon belül is az egyes műfajok kommunikálására, különösen a magyar operett megítélésére. Célom, hogy a már rendelkezésre álló, és természetesen új kommunikációs eszközökkel, a fiatal korosztályt is megnyerje a Budapesti Operettszínház a műfajnak. Erre megfelelő ’eszköz’ a musicaltagozatunk, ahol egyes színészeink mindkét műfajban otthon vannak, és jelenlétünk átcsábítja fiatalabb rajongókat az operett-előadásokra, valamint minden olyan egyedi rendezvény – Pesti Broadway Fesztivál, musical és operett énekversenyek stb. – amely tömegeket vonz minden korosztályból.

Főigazgatóként azért is kívánom én magam irányítani a PR– és marketing-területen dolgozó kollégákat, hogy munkájukat még jobban összehangoljuk. Fontos, hogy a médiában és a médiával generált megjelenések (cikkek, televíziós és rádióinterjúk, stb.) még inkább összhangban legyenek a színház marketing-megjelenéseivel, szorosan kapcsolódjanak a teátrum bemutatóihoz, különleges előadásaihoz, turnéihoz, eseményeihez.

Vagyis azt gondolom, a Budapesti Operettszínház sajtó- és marketing tevékenységét még alaposabb tervezőmunka kell megelőzze. Ennek első eleme mindig az évad egységes kommunikációja egy jó szlogenre felfűzve. A következő egység az évad premierjeihez, új bemutatóihoz kapcsolódó sajtókampány, mely az adott darab adottságaira, tartalmi elemeire, aktuális szereplő és alkotógárdájára támaszkodik. A harmadik „mélységi” réteg a darab létrejöttének, próbafolyamatának, az alkotás műhelytitkainak és azok érdekességeire felfűzött kommunikáció. Ez a rendszer lehetővé teszi a sajtó érdeklődésének folyamatos szintentartását, az újságírók ismételt aktiválását, továbbá a rendszeres hírgenerálást is, amely „munícióval” látja el az együttműködő orgánumokat.

A legfontosabb feladat tehát, hogy nem csak a következő évad bemutatóit és műsorát kell megtervezni, hanem ehhez kapcsolódóan PR-marketing területen felosztani a következő szezont. Hiszen a műsor ismeretében tudhatóak-kitűzhetőek a kommunikációs szempontból fontos dátumok (fotóspróba, sajtótájékoztatók, kampányok időpontja).

SAjTó

A kulturális sajtó helyzete jelentősen megváltozott az elmúlt években. Nagyon kevés a kultúrával aktívan foglalkozó újságírók, szerkesztők, médiumok száma, illetve természetesen vannak tiszteletre méltó sajtó kollégák, akiknek szívügye például a színház, de nekik nincs vagy alig akad anyagi forrásuk a tartalmak létrehozására. Ezért abban hiszek, hogy ma már nem elegendő tartalmat generálni – azt létre is kell hozni, megírni, fotót vagy videóanyagot készíteni, s kész terméket átadni a média számára.

Az Operettszínháztól az utóbbi években megszokott, magas színvonalú tradicionális sajtómegjelenések (napilapos beszámolók a sajtótájékoztatókról, interjúk, ajánlók, magazin-anyagok) mellett egyre nagyobb szükség van olyan események generálására, melyek vonzzák a média képviselőit. Ilyenek lehetnek például a díszlet- és jelmezkiállítások (akár a Nagymező utcai teátrumok összefogásával megvalósítva), a Budapesti Operettszínház ’arcaihoz’, vezető művészeihez köthető exkluzív események, közönségtalálkozók és a szűkkörű szakmai beszélgetések.


75

Egyébként is kiemelkedően fontosnak tartom a szakmai sajtóval történő együttműködések újraépítését és a nyitást az igényes sajtóorgánumok (például Forbes, HVG, IPM, Sanoma magazincsalád, Heti Válasz, Ellenfény, stb.) felé, hogy például újra jelenjenek meg úgynevezett mélyinterjúk a Budapesti Operettszínház művészeivel – s nem csak a színművészekre gondolok.

A Budapesti Operettszínház ’képi megjelenítése’, egységes, megújított arculata, ahogy fentebb is kifejtem, igen fontos. Ehhez kapcsolódik, hogy a teátrum előadásai is folyamatosan, több kamerával, magas minőségben kerüljenek rögzítésre, ezekből kerüljenek összevágásra a kommunikációban használt trailerek, főként ezek az anyagok kerüljenek a médiába, ezzel is a minőség fontosságát hangsúlyozva. Ezek a teljes előadásfelvételek természetesen megfelelő igény esetén felhasználhatók televíziókban is.

A következő években fontos kommunikációs cél a nemzetközi sajtó felé kiépítésre váró, nagyobb portfóliójú médiajelenlét elérése, hogy ezzel is képviselni tudjuk hazánkat Európában. Ez lehetőség arra, hogy az egyik legfontosabb exportcikkünk, a hungarikum magyar operett, a nemzeti kultúra nagykövete legyen a világban. Ide kapcsolódik az is, hogy az Operettszínház jelentős számú külföldi turnéiról folyamatosan készüljenek tudósítások – a magyar médiában. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ehhez plusz forrás igényeltetik, de hiszem, hogy akár magyarországi, akár külföldi pályázatok útján sikerül a megfelelő összeget előteremteni. A magyar újságírók jelenléte egy-egy ilyen turnén elengedhetetlenül fontos – jó példa, hogy amikor A Csárdáskirálynő tel-avivi vendégjátékát készítettük elő, az izraeli producer a Miniszterelnökség Sajtóirodájával közösen izraeli újságírókat hozott Magyarországra, akik nem csak az előadást nézték meg, hanem Magyarországról is jelentős anyagokat jelentettek meg. A külföldi újságírók be- és a magyar zsurnaliszták kiutaztatása kettős célt szolgál: egyrészről fontos az országimázs és a nemzetközi megítélés szempontjai miatt, másrészt képet ad a külföldön aratott magyar sikerekről a hazai közönségnek – ezzel is segítve például a jegyeladást. Ezen médiaegyüttműködések megvalósítása elsősorban meglévő német, orosz, osztrák és izraeli partnereink esetében, valamint reményeim szerint a jövőben távloabbi országokban is megvalósuló turnékon, vendégjátékokon fontos.

Távlati célom egyébként egy olyan zenés teátrumi lap létrehozása, mely a teljes magyar tenés színházi palettát lefedi, minden hazai és Magyarországhoz köthető eseményről beszámol havonta-negyedévente.

oNLINe médIA

A fentiekben leírt, a kulturális médiát kiszolgáló feladat – tartalom-létrehozás és átadás – kulcsa a megfelelő online jelenlét. A Budapesti Operettszínház PR és marketing tevékenysége során mindig is meglehetősen nagy hangsúlyt fektetett az internetre, ezen belül a saját weboldal működtetésére. Ma már a www.operett.hu címen elérhető weboldal, illetve a hozzá kapcsolódó Facebook csatorna a teátrum legfontosabb médiuma, hiszen ezek segítségével képes a színház azonnal és a lehető legrészletesebben tájékoztatni közönségét, különösen a törzsnézőket.


76

Hogy a weboldalt mennyire megszerették a nézők, jól mutatja, hogy az átlagos napi látogatószám a Google Analytics mérése szerint 5000-6000 körül mozog naponta. Amikor a weboldalhoz kapcsolódva, az egyik legismertebb közösségi oldalon, a Facebookon regisztrálta magát az Operettszínház, a szerkesztőség számított a sikerre, de messze nem ekkorára. Hetente több százzal nő az úgynevezett ‘lájkolók’ száma, ami ma, a pályázat írásakor 55 ezer fölött jár. Vagyis, ha egy hír-információ megosztásra kerül itt, ennyien találkozhatnak azzal. Ezzel a számmal is egyébként élen jár a Budapesti Operettszínház.

Ugyanakkor – a színház szakértő munkatársaival konzultálva, velük együtt – úgy ítélem meg, hogy a webes platform megérett a megújításra, sőt, a fenti sikerek további ösztönzést jelentenek a továbblépésre. A www.operett.hu portált és a közösségi médiában történő megjelenést is fejleszteni kívánom, hogy a közönséget, valamint egy külön, zárt felületen a sajtót még szélesebb körben még több információval láthassa el, a Budapesti Operettszínház. Ezek figyelembe vételével a tervezett fejlesztések a közeljövőben:

- sokkal intenzívebb híradás, akár napi többszöri frissítés,

- a sajtó számára kialakított zárt felület, ahol hírek, interjúk, kulisszatitkok, nagyfelbontású fotók és HD minőségű videóanyagok találhatok, s hozzáférhetők minden regisztrált sajtós kolléga számára,

- igazgatói blog indítása, ahol vendégírókkal (akik a színház művészei és munkatársai) kiegészülve egyéni képet adunk a teátrumban folyó munkáról, napról napra,

- a már meglévő, a weboldalba integrált YouTube csatornánk folyamatos frissítése videóanyagok-kal hetente többször (Operett-híradó),

- internetes operett és musical rádió elindítása,

- Twitter-csatorna elindítása magyar és angol nyelven, hogy a magyar és külföldi (összhangban a külföldi sajtó felé történő nyitással) látogatók napi szinten értesüljenek a Budapesti Operettszínházzal kapcsolatos információkról,

- mobil applikáció (Android, OSX) fejlesztése a www.operett.hu weboldal tartalmaival,

- webáruház elindítása az operettel és musicalekkel kapcsolatos saját vagy koprodukcióban készült könyvek, merchandising termékek, valamint a profi előadásfelvételek (CD-k, DVD-k) még hatékonyabb eladása céljából.

mARkeTING

Részletesen is ismerve a Budapesti Operettszínház jelenlegi marketing-tevékenységét, kijelenthetem, jelentős eredményeket és gazdasági racionalitást jelent, hogy a színház hosszútávú, alapvetően barteralapú együttműködést alakított ki számos médiapartnerével (például MTVA, Helyi Téma, Népszabadság, Libri Média – Fidelio, port.hu, szinhaz.hu –, origo,


77

Funzine, Klasszik és Jazzy Rádió, Pesti Műsor, Publimont, Mahir). Ennek köszönhetően Színház a marketing-tevékenységét nem elsősorban a „vásárolt” promóciós szolgáltatásokra, inkább az éves szintű médiapartnerségek és azok keretein belül megvalósuló bartermegállapodásokra alapozta – reklámértékben így eredeti lehetőségeinek sokszorosát képes teljesíteni. Ezt a menedzsment szakértő tagjaival a továbbiakban is folytatni kívánom. Talán szembeötlő, hogy a médiapartnerektől nem kértem szándéknyilatkozatot, mert mindenkivel egyformán erős együttműködésre törekszem.

Ezeknek a kapcsolatoknak különlegessége, hogy a lehető legracionálisabban aknázzák ki a kölcsönös érdekekben rejlő együttműködési lehetőségeket. Miközben a Színház jelentős kedvezményekhez és olyan mennyiségű kampányfelülethez jut, amelynek megvásárlására egyébként nem lenne lehetősége, ezt a médiatámogatók számára különböző csábító ellenszolgáltatással ellensúlyozza. Ilyenek lehetnek a cégeseményeken történő fellépések, a partner rendezvényeinek befogadása, megrendezése és számos más lehetőség.

A kommunikációs rész bevezetőjében említett hármas felállás első két rétegéhez (az évad egységes kommunikációja; az évad premierjeihez, új bemutatóihoz kapcsolódó kampány) tud a jövőben is a színház marketingje kapcsolódni, amint kifejtettem, a sajtómegjelenésekkel történő összehangolás kiemelten fontos.

Az évad egységes hirdetését folyamatosan szükségesnek tartom, gyakorlatilag az előző szezon végétől, amikor már összeáll az új évad műsorterve. Ezt a célt szolgálják a különböző marketinganyagok (évadismertető szóróanyag, igényes kivitelű évadkönyv, havi műsorszórók). A bemutatókhoz kötődő kampányokra ugyanakkor viszonylag rövidebb idő szükségeltetik (egy-másfél hónap) , de ez a megjelenés intenzívebb. Fontosnak tartom, hogy ezek lemenedzselését akár a már említett, pályázat útján kiválasztott ügynökség végezze – egészítse ki saját kapcsolataival, partnereivel a színház által hozott együttműködéseket, még szélesebb körhöz eljuttatva így a Budapesti Operettszínház produkcióit kültéri médiakampányok, plakátok, szórólapok, tv- és rádió-spotok, print hirdetések, internetes megjelenések segítségével.

Továbbra is fontos szerepet szánok az úgynevezett image-kampányoknak, melyekben nem egy konkrét produkcióhoz kötődően, hanem elsősorban az „értékrendet” közvetítve, a színház programjával kapcsolatos „alapüzenetek” és a Budapesti Operettszínház brand folyamatos építése kerülne megfogalmazásra – feltétlenül és intenzíven szükséges ez az arculatváltás lezajlása után.

Jelentős marketingértékkel bírnak a turisztikai szakmával (MUISZ, MABEUSZ, Magyar Turizmus Zrt.) közösen készülő flash mobok, melyek elsősorban a magyar operettet népszerűsítik világszerte, a YouTube videómegosztó segítségével, valamint a velük közös külföldi megjelenés turisztikai vásárokon, eseményeken.

Az Online média részben taglalt websophoz csatlakozik, illetve annak alapját képezi az előadásokhoz kapcsolódó merchandising termékek készítése és árusítása a színházban is – fontosnak tartom, hogy, akár alvállalkozó bevonásával – újrainduljon az Operett Shop, amit a nézők a mai napig nagyon keresnek.


78

4. kÖZÖNSéGSZeRveZéS éS jeGYeLAdÁS

Az operettszínház jövőbeli marketingstratégiájának is elengedhetetlenül fontos része a közönséggel való kapcsolattartás és a – gazdaságilag is alapvető fontosságú – jegyértékesítés. Az évadonkénti magas előadásszám komoly kihívás elé állítja ezt a területet, mely kiemelkedő eredményét (átlag 90% feletti látogatottság!), csak folyamatos megújulással, aktivitással, a kor kihívásaival lépést tartó módszerekkel tudja teljesíteni.

hAGYomÁNYoS SZeRveZéS, kÖZÖNSéGkAPCSoLATI hÁLó:

A Színház a fenti célok elérésének érdekében saját Szervezési osztályt működtet, amely a közönségkapcsolatokért, a jegyek értékesítéséért felelős. Ez az iroda biztosítja a jegyértékesítés bázisát, eredményes működése létfontosságú. A szervezési iroda 7 főállású közalkalmazott munkatárssal dolgozik, ezen felül 2 fő főállású közalkalmazott pénztárost foglalkoztat. Ők irányítják és látják el információval, promóciós anyagokkal, jegyekkel azt a „szervezési és kapcsolattartó hálót”, mely külső munkatársként 7 fő kiemelt bizományossal és 197 fő bizományos szervezővel biztosítja a közönséggel való folyamatos és dinamikus kapcsolattartást.

A kiemelt bizományosok olyan szervezési csoportokat takarnak, ahol egy főbizományos irányítása alatt több al-bizományos dolgozik elsősorban vidéken. Ezek a területek jelenleg: Kecskemét és környéke, Cegléd és környéke, Veresegyház és környéke, Kaposvár és környéke, Gyöngyös és környéke, Szolnok és környéke, Győr és környéke. A vidék minél hatékonyabb elérése érdekében a 2013/14-es évad végén szerződést jött létre az IBuSZ utazási Irodák kft-vel, amelytől a vidéki szervezés jelentős fellendülésére lehet számítani. Az IBUSZ országosan 50 irodájában fogja árusítani az Operettszínház jegyeit. A vidéki terjesztő hálózat továbbfejlesztését jelentenék a Tourinform Irodák is, melyek további kb. 50 értékesítő pontot jelentenének országosan.

A színház bizományos szervezői főként Budapest területén dolgoznak, de több csoportos vidéki szervező is segíti a munkát.

Ez a szervezet az értékesítés rendszerének alapját képezi, de önmagában természetesen nem elegendő. kiemelten fontosak ezen túl azok az információs és jegyeladási pontok, ahol a színház előadásaira szóló jegyek elérhetők. Ezért Színház az előcsarnokában található hagyományos pénztáron túl több rendszereses elárusítóhelyet is működtet. Ilyen az Andrássy út – Nagymező utca sarkán álló jegyárusító pavilon, mely egész évben különböző akciókkal, és hosszú nyitva tartási idővel áll a vásárlók rendelkezésére. Előadások alatt és után a színházban, a ruhatár


79

mellett kialakított jegyárusító pavilonban is van lehetőség jegyvásárlásra. A Szervezési iroda továbbá kapcsolatban van az összes budapesti és számos vidéki jegyirodával.

Ezt a „hagyományos” szervezési területeket fontos megőrizni, karbantartani és fejleszteni, hiszen a közönség nagy része ezeket a „csatornákat” ismeri, ezekben bízik, és ezek őrzik azt a személyességet, mely vevői bizalom elengedhetetlen feltétele.

INTeRNeTeS jeGYéRTékeSíTéS éS oNLINe mARkeTING:

Színház két éve csatlakozott – az addigi Ticketportal rendszert felváltva – az Interticket országos online jegyértékesítő rendszeréhez. Az átállás sikeresnek bizonyult, az Interticket jelenleg az országban színházi területen a legnagyobb eladói hálózattal (országszerte közel 400 csatlakozott jegyiroda) és értékesítési potenciállal rendelkező online rendszer, melynek folyamatosan fejlesztett, a színházi működésre optimalizált jegyeladói szoftvere a mindennapi működésnek is biztos alapját jelenti.

Az internet hozzáférés és használat terjedésével, a wi-fi, a tabletek, okostelefonok világában a vásárlói szokások is változnak. Egyre több az internetes vásárló, aki otthon nyomtatott jegyével érkezik a színházba. Az internetes jegyvásárlás lehetőségét és technikáját ezért folyamatosan fejleszteni kell, tágítva ezzel a hozzáférés körét, praktikusan egyszerűvé téve az információ szerzést és jegyvásárlást. Ez több szinten valósult meg. Miközben az Interticket portálján, a jegy.hu-n a repertoár elérhető, létrejött egy a színház honlapjába integrált felületet, mely a honlapról, annak megszokott design és tartalmi környezetében teszi lehetővé a vásárlást. kapcsolódik továbbá a Port.hu színházi ajánló és jegyértékesítő rendszeréhez, mely nem pusztán a jegyeladásra koncentrál, hanem annak kapcsán integrált promóciós lehetőségeket is biztosít.

Az internetes jegyeladás lehetőségeit lehetne bővíteni egy speciálisan csak az Operettszínházra fejlesztett last minute rendszer kifejlesztésével is, amely egyedi feltételekkel csak közvetlenül az előadásokat megelőző egy-két órában tenné elérhetővé a megmaradt jegyeket.

Az online rendszerek használatának további nagy előnye az adatbázis fejlesztés és használat lehetősége. A jegyeladási tranzakciókhoz kapcsolódva lehetőség van – a törvényi előírások betartásával egy olyan látogatói címlista létrehozására, mely a színház törzsközönségét fedi le, és amely hírlevél, vagy más DM eszközzel közvetlenül megszólítható, aktivizálható. Ezt az adatbázist Színház tudatosan építi, jelenleg az ide tartozó aktív cím meghaladja a 30.000-et, és ez a szám évről-évre növekszik. A 2014/15 évadtól ennek optimális kihasználását segíti majd, hogy bevezetésre kerül egy olyan integrált szoftver, melynek segítségével az adatbázis szegmentálhatóvá válik, és az információk célzottal lesznek eljuttathatók a különböző csoportoknak. A jelenleg létrehozott szegmensek: hírlevelesek, bérletesek, iskolák, óvodák, kollégiumok, könyvtárak, művelődési házak, nyugdíjas klubok, utazási irodák, szállodák, turisztikai lista, közös képviselők, színházak, vagyonvédelmi kamara, Magyar Egészségügyi Dolgozói Kamara, Ügyészek Országos Egyesülete, Tisztelet társasága, Nagycsaládosok Országos Szövetsége, Országos Mentőszolgálat, Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, Aranykulcs Egyesület.


80

BéRLeTReNdSZeR:

A bérletrendszer minden színház működésének alapja. Miközben gazdaságilag fontos, hiszen előidejű értékesítésével anyagilag megalapozza a következő szezont, másrészről fenntartja és elmélyíti a Színház törzsközönségével való kapcsolatot. Az Operettszínháznak jól működő, sok szezon tapasztalatát ötvöző bérletrendszere van, a biztos alapokat azonban újabb lehetőségekkel, és ötletekkel érdemes továbbfejleszteni.

A színháznak 2014/15-ös évadban jelenleg 17 féle bérlete van. Fontos és kedvelt bérletek a nyugdíjas bérletek (PÁHOLY, ZSÖLLYE, TEÁTRUM elnevezéssel) és az ifjúsági bérletek: (CSODÁK SZÍNHÁZA, IFJÚSÁGI, MATINÉ). Ezek a bérletek csak a megjelölt korosztály számára elérhetők és jelentős kedvezményeket tartalmaznak, a színház ezzel is lehetőséget kíván adni ezeknek a kisebb anyagi lehetőségekkel rendelkező rétegeknek a színházba jutásra. A további bérletek tematikus, a színház programját előadás és célzott közönségcsoport szempontjából is figyelembe vevő sorozatok (BEMUTATÓ, ÉGTÁJAK, FÉNYES SZABOLCS, HUSZKA JENŐ, KELETI, MUSICAL+, RAJONGÓ I., RAJONGÓ II., SZERELEM, VARÁZSLAT).

Régi hagyomány partnerintézményekkel való közös bérlet létrehozására, így 2014/15-ben a magyar Színházzal indul közös bérletet (Ifjúsági I., Musical+, Rajongó I).

Ehhez a tematikához kapcsolódva a jövőben mindenképpen fontos lenne létrehozni egy közös bérletet a nemzeti intézmények, az opera, Nemzeti Színház, operettszínház, Nemzeti Filharmonikusok, Zeneakadémia részvételével, akár több tematikában, köztük ifjúságiban is.

A bérletrendszer hagyományos szerkezetét célszerű lenne több helyen variálni, érdekesebbé tenni. Ennek keretében „évközi”, tematikus, az évszakokhoz, jeles eseményekhez, illetve egyedi alkalmakhoz kötődő bérleteket kibocsátani.

Fontos a bérletek online árusításának népszerűsítése, egy új, „interaktív” bérletsorozat indítása, ahol a vásárló bizonyos paraméterek mellet maga állíthatja össze, és szabhatja saját személyére bérletét.

A vÁSÁRLÁS-ÖSZTÖNZéS TovÁBBI módSZeReI: kITeLePüLéSek, PARTNeRPRoGRAmok, kedveZméNYek:

kitelepülések – a Színház évek óta tudatosan felépített programja, melynek keretében szervezési munkatársak rendszeresen, egyeztetett időpontban sok dolgozót foglalkoztató nagyvállalatokhoz, intézményekhez, bankokhoz települnek ki és biztosítanak helyszíni jegyárusítási lehetőséget. Az eseti kitelepüléseket részletes előkészítés előzi meg, melynek során egyedi kedvezmények kerülnek megállapításra, és a cégek, intézmények belső kommunikációját is felhasználva népszerűsítik az egyedi jegyvételi lehetőséget. Ez a lehetőség egyben a Színház ismertségét is növeli. Az ilyen típusú kitelepülések számát folyamatosan növelni kell. Fontosak még a különböző rendezvényeken való megjelenések is, pl. falunapokon, majálisokon. A rendezvények helyszínén a vevők mobil pénztárral kerülnek kiszolgálásra, így a teljes kínálatból vásárolhatnak.


81

PARTNeRPRoGRAmok:

Turisztikai, idegenforgalmi partnerprogram – Színház nagy hangsúlyt fektet programjának turisztikai jelentőségére, ezért szoros együttműködést alakított ki a magyar Turizmus Zrt.-vel. Ennek egyik jelentős eseményeként nagy sikerű közös bemutatót, study tour-t tartott a MABEUSZ (Magyar Beutaztatók Szövetsége), MUISZ (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők) meghívottjai részvételével. Az 50 fős rendezvény alapcélja a közvetlen kapcsolat és együttműködés kialakítása volt a beutaztató irodák és utazásszervezők képviselőivel. Sikerét bizonyítja, hogy az Operettszínházat 2013-ban meghívták a Magyar Turizmus Zrt. Bécsben megrendezésre került nagyszabású turisztikai rendezvényére, ahol a teljes osztrák turisztikai szakma előtt prezentálhatta programját.

Továbbra is nagy súlyt kell fektetni a Budapesten tartózkodó külföldi turisták elérésére is. A Színház minden előadása feliratozva van, az operetteket német, a musicaleket angol nyelven. Reális terv lenne a jövőben a feliratok további specializálása, melynek keretében előre egyeztetett nagyobb csoportok esetén a feliratozás nyelve választható lenne (pl. orosz, olasz, stb.) nyelveken. A Fontos, hogy a Színház idegennyelvű promóciós anyagai folyamatosan jelen legyenek a szállodákban, ezért továbbra is támogatni kell a Szállodaportások Szövetségével, és az Aranykulcs Egyesülettel kialakított eddigi együttműködést.

2013/14 év egyik jelentős eredménye, hogy sikerült együttműködést kialakítani a hop on hop off és a Riverride cégekkel, melynek következtében a külföldi turisták nagy számban érkeznek az előadásokra.

meggyőződésünk – és ebben a Turizmus Zrt. stratégiai partnerünk – hogy Magyarország, azon belül Budapest egyik legnagyobb turisztikai vonzereje a világon egyedülállóan gazdag zenés színházi programja, ezen belül a hungarikumnak számító operett-, és a nagyon magas színvonalú musicaljátszás. Ezért a jövőben azt szeretnénk elérni, hogy együtt a turisztikai szakmával, egyesítve a promóciós és marketing lehetőségeket, minél több külföldi látogatót csalogassunk ide, és részesítsünk maradandó élményben.

Nyugdíjas-program – a bérletezés adta lehetőségen túl is fontos a nyugdíjasok elérése, megszólítása, és a lehetőségeikhez mért színházlátogatás biztosítása. A program keretében kedvezményes jegyáron tekinthetik meg a kijelölt előadásokat a minimum 15 fős csoportok.

Kétféle kedvezmény-típus érhető el így: a nyugdíjasoknak lehetőségük van fix áron (operettek: 2.000 Ft/db, musicalek 2.500 Ft/db) illetve 30% kedvezménnyel megváltani jegyüket. 2013/14-ben megállapodás jött létre a Nemzetközi Nagyiszolgálattal, akik a Tisztelet Társaságával együtt a Színház nyugdíjas közönségének 80%-át adják.

Zártkörű diákprogram – 2011/12-es évadban került bevezetésre a Zártkörű diákprogram, melynek fő célja, hogy az iskolás korosztállyal megismertesse, megszerettesse a színház világát, és mindezt olyan áron tegye elérhetővé, hogy a szülők meg tudják fizetni. Minden év szeptemberében csoportos tájékoztató keretében értesülhetnek az évad újdonságairól a programban résztvevő pedagógusok, Jelenleg közel 1000 regisztrált kapcsolat van erre a


82

programra (osztályfőnökök, iskolaigazgatók). Rendkívül fontos azonban, hogy ezt a célcsoportot napi szinten kell karban tartani, valamint további iskolákat bevonni a programba.

A jelenlegi regisztráltak zöme budapesti iskola, így a következő időszak nagy feladata a vidéki iskolák Zártkörű Diákprogramba való bevonása. Ez a munkafolyamat már megkezdődött.

A Diákprogramban 2014/15 évadban is 3 musical és 2 operett előadás szerepel. A jegyárak minden meghirdetett előadás esetében, iskolai csoportoknak, 15 fő felett a musicalek esetében 2.000 Ft/db, az operetteknél 1.500 Ft/db.

Rendkívül fontos ez a célcsoport, mert a Diákprogramban szereplő előadásokon felül is nagyon sok jegyet vásárolnak a pedagógusok, szülők és az iskolai csoportok is.

közös képviselői partnerprogram – a 2012/13-as évad nagy vívmánya volt ez a program, ezen belül a közös képviselők megszólítása. A program célja, hogy a lakótelepeken élők is megismerjék, megszeressék a Színházat, amely különböző akciókkal, személyre szabott kiszolgálással, az egyes lakóközösségeknek kijelölt kapcsolattartóval kedveskedik nekik. A közös képviselők abban segítenek, hogy a Színház megjelenhessen az általuk felügyelt házakba, rendszeresen tájékoztathassa az ott lakókat az aktuális műsorról, akciókról. A program sikerét bizonyítja, hogy nagy budapesti panelházak többsége csatlakozott hozzá, a Színház műsora, felhívásai a faliújságokon megtalálhatók.

Multipont program – a Színház a 2014/15-ös évadtól saját kártyakibocsátóként csatlakozik az országosan ismert és népszerű multipont programhoz. A program és konstrukció jelentősége, hogykiemelkedő pr. és értékesítési eredményein túl, az Operettszínház által kiadott kártyák a jövőben helyettesíthetik a jelenlegi törzskártya rendszert.

További kedvezmények, játékok, kuponok – a vásárlásösztönzés igen népszerű formájaként időről-időre játékokat, kuponokat, nyereményeket alkalmaz a színház. A telefonos játékok nagyon népszerűek, keretükben minden ötödik megfejtő egy jegy áráért kettőt kap a meghirdetett előadásra. A Színház rendezvényein, kitelepülésein kuponok kerülnek kiosztásra, amellyel kedvezményesen lehet jegyet vásárolni, illetve alkalmanként sor kerül ajándék jegyeket kisorsolására is.


83

5. BeLSŐ kommuNIkÁCIó

A belső kommunikáció egy színház esetében ugyanolyan fontos – ha nem fontosabb – mint egy multicégnél. A megfelelő információk áramlásában továbbra is fontos szerepe van a Budapesti Operettszínház életében megszokott eseményeknek:

– évadnyitó társulati ülés, ahol a társulati tagok részletes és pontos tájékoztatást kapnak mindenről, ami fontos a Budapesti Operettszínház életében a jövőben,

– a szektorértekezletek, amikor a szólisták és a karok (Ének, Balett- és Zenekar) tagjai találkoznak a színház vezetésével, s megbeszélik a felmerülő kérdéseket,

– heti munkarendi értekezletek a következő hét lebonyolítása szempontjából, amiket a jövőben én magam szándékozom vezetni,

– az egyes részlegek, elsősorban a művészeti-produkciós-marketing-PR-szervezési (sales) csapat hetenkénti egyeztetései,

– az újonnan bevezetett, évadzáró társulati parti, sajtóeseménnyel egybekötve, ahol művészek és alkotók, újságírók és színészek a tájékoztatón túl kötetlenül beszélgethetnek, sőt, a közönség elismeréseinek átadásán túl egymást is díjazhatják.

Célom mindezeken túl, hogy rendszeres megbeszéléseket tartsak a színház igazgatóinak közösen, megvitatva velük az aktuális eseményeket, hogy megfelelően tudják beosztottjaikat informálni.

A Színházi Stratégiai Tanács ülései is hivatottak elősegíteni a belső kommunikáció zökkenőmentességét.

Fontosnak tartom, hogy az információáramlás a modern technikák figyelembevételével történjen. A csak belső körnek jelenleg is elérhető, jelszóval védett www.proba.operett.hu weboldalon eddig is folyamatosan megjelentek a napi információk (amik ingyenesen hívható zöldszámon is meghallgathatók), próbatáblák, heti munkarend, valamint a legfontosabb hírek és események, de az elkövetkezendő években cél egy megfelelő intranet-rendszer kialakítása a folyamatos és rendszeres információ átadás érdekében. Ennek fő kerete a megújuló online felület lenne, amelyet a jövőben további funkciókkal bővítenénk. A fejlesztés fő célja, hogy a legfontosabb információkról a társulati tagok személyre szabottan kapjanak tájékoztatást, hírlevélben, e-mail címükre, napi rendszerességgel. Így kiküszöbölhető bármilyen hamis információ kikerülése.


84

A jövőben fontosnak tartom kifejleszteni azt az adabázis-rendszert, mely pontosan nyilvántartja az a repertoár-előadásokat, azok szereplőit, a napi szereposztásokat, leírásokat, életrajzokat, stb. Ez az adatbázis lenne az alapja a külső kommunikációs eszközöknek (pl. weboldal, nézőtéri szereposztó tábla, stb.), valamint a belső kommunikációban kiemelkedő szerepe lenne, hiszen ez alapján gyorsabban, pontosabban és szakszerűbben állítható össze egy napi próbatábla, rádásul minden tag, művész személyre szabottan értesülne teendőiről.

Természetesen a társulati tagokkal történő, a jövőben bevezetésre kerülő online kommunikációt nem váltják ki a fent említett állandó személyes találkozók, ezért ezeket kiemelt feladatomnak tartom majd. Kinevezésem esetén az ajtóm mindig mindenkinek nyitva lesz a problémák megbeszélésére, de ha valaki jó ötlettel jön, még egy kávét is kaphat...

Budapest, 2014. augusztus

Lőrinczy György


85

v. BeL- éS küLFÖLdI eGYüTTműkÖdéSI SZÁNdékNYILATkoZATok


86

eGYüTTműkÖdéSI SZÁNdékNYILATkoZATok

Kerényi Miklós Gábor – művészeti vezető

Színházi Stratégiai Tanács

Bolba Tamás karmester

Kesselyák Gergely igazgató, Miskolci Bartók Plusz Operafesztivál

Béres Attila rendező

Török Zoltán igazgató, Raabersport Kft. – MKB Aréna Sopron

Herczeg Tamás igazgató, Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.

eGYüTTműkÖdŐ koPRodukCIóS PARTNeRek – BeLFÖLd, hATÁRoNTÚLI mAGYARLAkTA TeRüLeTek

Thália Színház – Bereményi Géza ügyvezető igazgató

Duda Éva Társulat – Duda Éva koreográfus

Budavári Palotakoncert – Nacsa Olivér producer

Baja Marketing Kft. – Bócsa Barnabás ügyvezető igazgató, Szécsi Máté művészeti vezető

Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága – Harangozó Gyula művészeti igazgató, Herczeg Tamás igazgató

Tokaji Kulturális és Rendezvényközpont – Dévald István igazgató

Kodály Filharmónia Debrecen – Somogyi-Tóth Dániel igazgató-művészeti vezető

Rózsavölgyi Szalon Budapest – Zimányi Zsófia művészeti vezető

Kolozsvári Magyar Opera – Szép Gyula igazgató

Csíki Játékszín – Csíkszereda Önkormányzati Színháza – Parászka Miklós igazgató, művészeti vezető

Komáromi Városi Művelődési központ – Varga Anna igazgató

eGYüTTműkÖdŐ koPRodukCIóS PARTNeRek – küLFÖLd

Vereinigte Bühnen Wien – Ausztria

BB Promotion – Németország

Izraeli Opera Tel Aviv – Izrael

Josef Weinberger Ltd. – Nagy Britannia

Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház – Oroszország

Deutsches Theater – Németország

MünchenMusik – Németország

Nemzeti Opera Bukarest – Románia

[OZ] Produktions – Németország


127

meLLékLeTek éS NYILATkoZATok


128

Erkölcsi bizonyítvány

Művészeti képesítések

Alapdiploma

Master diploma

Honosítási kérelem igazolása

Szakmai gyakorlat igazolása

Nyilatkozatok I–V.

lŐrinczy gyÖrgy pÁlyÁzata - operettlŐrinczy gyÖrgy pÁlyÁzata a budapesti operettszÍnhÁz...

Documents