l io n t liy H anna, (Sireliskn fiók fdv .)a „T crezin á“ -ban Borghcse heréeynő szerepet jálsza, (L . a (i. oldalt.)

Ez a füzet Tolnai Világlapjának egyik heti melléklete.

1 — s—•—*------- —— —-------------------- -N y om ta é? k iadta ; iotnai Nyom dai M um tezet H l., Budapest, VIA. kér*. DoUany ucca Ili, szaui

- l í& V

fAudoTU*

Száz esztendő óta Járja ez a nóta:

Sódar, kolbász, dagadó, FRANCKros kávé csak a jó!

Kalandozás Liliputországban.Mit csinálnak a törpék a nagyvilágban ? — Jó házastársak, takarékosak és nem szeretik a hosszú özvegységet a kis emberkék. — Csak az ép. egészséges törpéket szeretik az impresszáriók. — A világ legérdekesebb

városában a liliputiak laknak.

Szegény jó Gulliver, aki gyerm ekkorunkban annyiszor izgatta fantáziánkat és furcsa, különös kalandjai miatt nem egyszer álmatlanul töltöttük el az éjszakát — mint tudjuk a liliputiak országában is járt. ahol b izony a laposan m egcsodálta az apró házakat és még apróbb em bereket. . . Guliver csak a mesékben és gyerm ekálm ainkban él, de a liliputiak néha,' néha feltűnnek a valóságban: az em berek között és leg- többnvire hivatásból, kenyérkeresetből megnevettetnek és bámulatba ejtenek bennünket. A liliputiak ez esetben a törpék, azok az emberek, akik növésben alig érik el az egyméteres magasságot és m ajdnem m inden cirkuszban, mutatványos helyen feltalálhatok.

A törpe emberek m indég az újdonság erejével halottak és különösen a g ye rmekek között to lioroztak maguknak nagy ámutó-bámuló sereget. Éppen ezért a törpe artista még ma is nagy keresetnek örvend és alig van nagy cirkusz, am ely ne dicsekedne egy-kél törpe akrobatával vagy bohóccal.

H ol vannak, bányán vannak és vannak-e közöttük m agyarok? Ezeket a kérdéseket tettük fe l Krniisz bácsinak, aki a Szövetség uccuban lak ik és tizenhét éve azzal keresi a kenyerét, hogy keresi, kutatja, toborozza és a kü lfö ldre szállítja a törpéket. Ő mondta el m unkatársunknak az alább következő furcsaságokat :

Törpe emberek törpe városa.

SohaíTcr K áro ly német cirkuszigazgatónak Berlinben harm incöt törpéje van. Ő vo lt az. aki — mint egy rendkívü li érdekes látványosságot — m egalapította a törpék városát. Ez a város egy olyan nagy területen fekszik, mint a m i városligetünkben az Angol Park és apró faházai, uccái. terei, templomai a berlin i gyerm ekek szenzációs mulatsága, Ebben a városban lakik Sclüifl'er

harm incöt törpéje. Az egyik szabó, a másik cipész, a harm adik harangozó és így tovább: rendőr, postás, orvos, kocsmáros. Ezek azután- fejátszák egy kis város lüktető, mozgalmas életének paródiáját. A cipész elm egy a kocsmába, leissza magát, a kocsmáros kidobja, a rendőr e lfog ja és a töm lőébe viszi. A szabó felesége elront ja a , gyom rát a vasárnapi ebédtől, a Szegény szabó ije d ten szalad az orvosért. Azután tűz üt ki a pékműhelybon, m ire a harangozó fé lreveri a harangokat, jönnek a tűzoltók. eloltják a liizef. Az aszfaltbe- tvárt m egverik, a szerelmes pár a holdvilágnál csókolódzik. de jön a papa, jön a rendőr, a postás és fo ly ik a bor, szól a zene. ugrálnak táncolnak, zsong-

Siíiaun, a világ legkisebb törpéje.

lőrösködnek, a háztelőkön üldözik egymást a törpék, m indég csak törpék és a felnőtt- és gyerm ek-közönség halálra kacagja m agát a sok mókán és látnivalón.

Ezek a törpék valam ennyien idősebb urak és hölgyek, a legmagasabb közö ttük száztíz centiméter, a legalacsonyabb pedig — aki a cipészt játsza a liliputok városában •—- hatvannyolc centiméter magas. M int kuriózum ot em lítjük meg, h ogy ennek a liliput-kabarénak harm incöt tagja közül tizenkettő m agyar, tehát egyharm adrészük innen indult világgá. M agyarország m indég nagy számban szállította a kü lföldnek a törpéket és állandóan érkeznek sürgős megkeresések, hogy itt, vagy ott ennyi és ennyi törpére volna szükség. Nincs annyi törpe, m int am ennyit például Schaffer K áro ly , a liliputik k irá lya — m ert íg y nevezik — le ne szerződtetne.

Meddig törpe a törpe ?

A szerződtetési ajánlatok természetesen az egészséges testalkatú törpékre vonatkoznak, m ert Schaffernek m indig ez az első föltétele, hogy a hozzákerülő törpe egészséges legyen, tehát nem használhatja a nyom orékokat. Az úgynevezett ,,krip l“ törpe nem szenzációs, nem kelendő s nem használható. A szerződtetésnél a kor is határoz, ez pedig csak 16— 25 év lehet, ezen alul a törpe még gyereknek számít és huszonöt éven túl

pedig m ár öreg arra, hogy valam it m egtanuljon. A harm adik és legfontosabb fö ltétel pedig a test magasságára v o natkozik. .4 törpe nem lehet száztíz centim éternél magasabb. Ez a m axim ális magasság ezentúl m ár felnőttnek szám it a törpe is. De ilyen nehéz föltételek m ellett is elég gyakran kapnak törpéket. Som ogyudvarhelyen egy családban négy törpe volt, most m ind a négyen O laszországban turnéznék és havonként sokezer lírát keresnek. Som ogyudvarhelyt azonban lepipálta Matina nevű nyitra- m egyei család, m ely hat törpével szerepel a törpék krónikájában.

A förpe hosszúéielíí.

Rendkívü l érdekes jelenség az is, hogy a törpe emberek mind igen magas kort érnek el. Hatvanéven alul ritkán halnak meg természetes halállal és m indnyájan kézzel-Iábbal lörekcdnek a házasság révébe. Agglegény és vénleány ritkaság számba m egy a törpék között. T erm észetes. hogy egymás között házasodnak és, ha véletlenül özvegységre jutnak, sietnek új házastársat vinni a házba. Rendkívü l féltékenyek, pedig úgy a fé r jek, m int az asszonyok hűségesen k itartanak a házastársuk m ellett és ritka is közöttük a házasságtörés. Takarékosak, rendkívü l harmonikus életet élnek, de sok közöttük olyan, aki szereti az italt. Éppen most, néhány héttel ezelőtt halt m eg Kölnben egy törpe asszonyság,

„Erzsébet hercegnő*1. A liliputiak városában szerepel a kecskeméti születésű Szabó Erzsébet is, aki „Erzsébet hercegnő** néven lép lei estenként híres ponny-lovaivai.

4

akit városszerte becsültek és tiszteltek, pedig m indenki tudta, hogy nagyon szereti a sört. Ebbe is halt b e le . . . „ Sör-szive" vo lt és ez vitte a sírba. H a lá la általános részvétet keltett s olyan pom pás temetése volt, m int egy fe jedelemasszonynak. Az egykori népénekes, részeges törpe nő temetésén óriási tömeg vett részt és a halottas kocsi után több, m int száz autó haladt.

A világ legkisebb embere.

A legkisebb törpe tagadhatatlanul az ötvenkét centim éter magas Smaun, aki eddig m ajdnem az egész v ilágot bejárta és hosszú partnerével m indenütt nagy sikereket aratott. A lig nagyobb egy m ásféléves gyerm eknél, pedig m ár erősen közeledik a harm inc felé. Utána a Leon ard i testvérek következnek, akik alig hatvan centim éter magasak, de m ár 38, illető leg 39 évesek. A törpe artistáknak általában igen jó dolguk van. Te ljes ellátást, nevelést és havonként m agyar pénzben körü lbelü l két

Grönlandi törpék. Egy-cgy nagyobb mutatványos bclyre a világ minden tájáról sereg- ienek össze a törpék. A z exotikus törpék között nagy népszerűségnek örvendenek az

itt bemutatott grönlandiak.

Egy törpe házaspár. Ilackm ann Ferenc és íelcsége. A lérj 45, a teleség 43 éves.

m illió koronát kapnak. Scháffcr p é ldául kü lön szakácsnőt, pincért cs cselédséget szerződtetett a számukra és több autóval szolgálja a kényelmüket.

Szabó Bözsiből — Erzsébet hercegnő.

A kü lfö ldön élő m agyar törpék közül szép karriért futott be Szabó Bözsi, aki Kecskeméten született és szegény szülők gyerm eke. M ár gyerm ekkorában észrevették. hogy nem norm ális testalkatú, ami tizennyolc éves korában szinle katasztrofálisan szembetűnő lett. Száztíz centim éter magasságig nőtt, azután m egállt a növésben. M ennyi gúnyt, csú fo lódást, viccet s csípős m egjegyzést kellett emiatt eltűrnie s m ennyi bántóan csodálkozó szempár tüzébe került e miatt, hány éjszakán sírta tele könnyeivel a párnái, m íg egyszer az a m egváltó go n dolata nem támadt, hogy kü lfö ldre m egy és —- ha m ár csodálkoznak és bám ulnak ra jta az emberek, hát fizessenek! — beállt artistának. Tervé t keresztül is vitte és röv id idő alatt Ném etországba került, ahol nagy népszerűség-

Ozvegu Kálm ánná: Téved, m eri mi m ég ostobábbak vagyunk. (T o v á b b s ír .)

Özvegy Erőssné: Nézze, nagyságosasszonyom, beszéljünk m agyarul. K ié a zongora tu lajdonképpen? Nem, kérem. Mit hozott Katóka m agával a házasságba? Sem m it sem. Én fizettem ki azt a pár fehér selyem harisnyát is, am ivel fiam m al az esküvőre ment.

Özvegy K álm ánná (b ő g v e ): A z enyém m el rózsaszínűben esküdött.

Özvegy Erőssné: K e ll neki zongora? H át vegyenek neki. Vagy önöknek n in csen zongorájuk? Csodálom, hisz önök gazdagok. Nálunk is gazdagabbak. Ha nem íg y volna, Katóka nem az én fiamat hagyta volna el az ön fia kedvéért, finnem az ön fiát az én fiam kedvéért.

Özvegy Kálm ánná ( ja jg a t ): Bár így lett volna.

Özvegn Erőssné: Kérdem : m inek neki a m i zongoránk? H a egy Bösendorfer az enyém, akkor az az enyém. Ez a zongora nekem drága emlék. F iam ezen tanult. D iabellitő l M ozartig m indent, ami csak a zongorában van nehéz és drága és előkelő. E z a zongora itt pénzt evett, ezt ápoltuk, becéztük, ennek m últja van nálunk, hapgos és zajos, m int egy nőnek. Katóka is, am íg itt vo lt nálunk, ezen a zongorán játszott, négykezest a fiammal. Játszottak. M int az őrültek. Csajkovszkytól, a Barearolát. És szerették egymást. A fene ette volna meg tljics Pétert.

Özvegy Kálm ánná: K it, kérném szeretettel?

Özvegy Erőssné: I ljics Péter Csaj- kovszkyt. M ert ö az oka mindennek. E gy nyáron . . . én Karlsbadban voltam a g yo m ro m m a l. . . De m it m agyaráz zak önnek? A lakás üres volt. És m íg én Karlsbadban a gyom rom m al, fiam itt K a ió k á v a l. . . Csajkovszky Barcarolá ja . . . Azután . . . M it volt m it tennem? V ehettem a ruhát az esküvőre és m enyasszonyi fá ty o l! és cipőt, m indent hófehérben. M ég egyszer: a fene ette volna m eg Iljics Pétert.

Özvegy Kálm ánná (szelíden, de határozo tta n ): Sőt, asszonyom. A fene ette volna m eg Jakabot.

özvegy Erőssné: Parancsol?Özvegy Kálm ánná: Jakab Offenbachot.Özvegy Erőssné: Tessék? Hiszen . . .

27

Özvegy Kálm ánná: Jakab is írt Barca- í'oláf. És m it m agyarázzak sokat? Nagyságos asszonyom, a következő év ben Nauheim ban vo lt a szívével, a kedves fia hivatalban, a lakás megint üres, és . . . . és m egint az az átkozott zongora. OíFembach Barcarolá ját játszották, és én m ellettem és rendelhettem az új kelengyét . . . T iszta selyem ből, kérem, az egészei, de m ost m ár nem fehérben, mert az idén a fe liér az nem szín. M int m éltóztatik látni, csak éppen a kom ponista változott, de a Barcarola az m aradt. De egyéb kén t. . . Szegény kis asz- szonyka, m ár úgy látszik, m ániája neki ez a sok Barcarola. (H osszú, epés, de azért m egindu lt szünet.)

Özvegy Erőssné: Ügy, most m ár értem. H ót ezért akarja Katóka a Bősen- dorfert. (T a jté k o z v a .) Ezért . . . H át a tulajdon lakásomban, a tu la jdon zongorám m elleit, az én tu lajdon f ia m a t . ..

Özvegy Kálm ánná: A z én tulajdon fiammal. Sajnos. (S ír . )

Özvegy Erőssné: És Katóka most akarja a zongorát! H át v igye ! H át kell nekem ezek után ez a piszkos fekete bútor! K i fog ezek után itt leülni ehhez a zongorához? K i fo g ja hangolni? K i fog ja türülgetni? Bösendorfer!? Hát nem a legszívesebben K alóka fejéhez vágnám a zongorát?

Özvegy Kálm ánná: N e tessék lenni. K ár vo ln a érte.

Özvegy Erőssné: Tessék?Özvegy Kálm ánná: A zongoráért.

(S zü n e t.) H olnap reggel küldenek érte egy fuvart.

Özvegy Erőssné: Szó sincs róla, asz- szonyom. A zongorát én küldöm , és még ma este. Aulich ucca? . . .

özvegy Kálm ánná: 27. Ami a költségeket i l l e t i . ..

Özvegy Erőssné: Ez nálunk nemjátszhat szerepet.

(Szünet. K is mélabús pesti a lkon y .)Özvegy Erőssné (egészen tá vo lia n ):

K onyakkal parancsolja a teát, vagy c itrom m al?

Özvegy Kálm ánná (m in th a m ind ig is csak e rrő l le tt volna szó ): Konyak? A z én idegeim nek? T e jje l, ha szabad könyörögnöm . E gy korty lej jet.

(T eá zn a k .)

A város lakosságán ugyanezekben a percekben nagy izgalom lesz úrrá: partraszáll Bonaparte Napóleon, hogy elinduljon Párizs leié. Bonaparte ekkor még csak fiatal tábornok, de nagy egyéniségének súlya lenyűgözően hat m in denkire,, aki csak egyszer is beszélt vele.-.Ez a nagy és erős egyéniség La- valetté g ró fr a is o ly hatalmas hatással

bírák ítélete szerint a szaktudásnak m utatós bizonyítéka. Tereza Segítségével Dániel eléri, hogy B onapariekh irte in végezze el a nagy próbamunkát. Ákbor- bélylegény meg is n y ír ja a tábornokul, m égpedig olyan alaposan, hogy annak tábornoki kalapja egyszeribe tűi bő lesz. Bonaparte siellében a legelső-, keze- ügyébe e s ő . papírdarabbal béleli k i a

Fedők Sári mint Tcrczina cs Zátony Káliuúu mint Napóleon a ,,Terezinú"-I>ao. ( Angclo feív.)

van, hogy az ifjú mágnás azonnal kész vele indulni Párizsba és segítségéré lenni,, nagy tervei végrehajtásában. E tervekről és a Párizsba va ló utazásról azonban nem szóihat senkinek, még Terezának sem, m inthogy ezt a titoktartást becsületszavával fogadta meg Bonaparténak. A z események e fordu lása közben egy Dán iel nevű furcsa fiatalember, T ereza unokafivére is m egjelenik a színen. Dániel l’acér borbé ly legény é s a célt törvényei szerint m indaddig nem kaphat állást, am íg nem „rem ekelt” , vagyis nem csinált egy olyan borbélym únkát, m ely a borbé ly

kalapot s utazik Lava le tle gró ffa l P á rizsba. Tereza m ár csak hült helyét leli Lava lette grófnak, aki törvény szerint férje , s elkeseredése és. fá jda lm a még nagyobb lesz. m időn m egpillantja a szél tépetl okm ányt, hiszen most m ár igazán nem hihet egyebet, m inthogy a g ró f csak játszó it vé le csupán s most m indörökre. hűtlenül elhagyta.

A második felvonás már Párizsban játszik, évekkel később. A z egykori Bonaparte tábornok m á rm in t Napóleon császár ül a francia Írónőn s szabad idejének unalmát azoknak a m űvésznőknek társaságában üti el, akikkel

nővére, Borghese Pauline hercegnő segítségével ism erkedik meg. E gy Ízben Terezinát. a híres énekesnőt látja meg páholyából, megtetszik neki a fe jedelm i szépségű nő és ebben az esetben is Pau line közvetítését kéri. Terezina, aki nem más, m int az egykori kis Tereza, e lfogad ja a Borghese-ház meghívását, annál is inkább, m ivel megtudja, hogy itt Lava lette g ró ffa l is ú jra összekerülhet, avva l az emberrel, akinek vélt hűtlensége m ég ma is fá jó sebként égeti szívét, ha rágondol. Most, egész tö rek vése arra irányul, hogy m egkínozza a g ró fo t s így bosszulja meg Frejusból va ló e’ szökését. A g ró f valóban m ély szerelem re gvúl a híres énekesnő iránt s m iközben Pauline D án iellel kacérkodik (k i időközben Terezina titkárja lett) Lavalette vad féltékenységgel látja a Borghese herceg által aranzsált ta lá lkozás — Terezina és N apóleon ta lá lkozásának — - előkészületeit. Hiába kéri az énekesnőt, hogy ne vesse oda szépségét az uralkodói szeszély m úló kedvtelésének, Terezina Borghese herceg karján elindul a császári palotába. E lőbb azonban fö líed i kilétét a m élyen megrendülő Lavalette előtt.

Honthy Hanna és L'jbázy Lajos mint Eior- ghcse herccjinö és térje a „Tercziná“ ban.

( Ángdo felvétele.)

I'ctlák Sári mint Terezina és Tolnay Andormint Lavalette !|ióf a „Terc/.iiiá"-ban.

( Anqelo felvétele.)

A harm adik felvonásban ám megtudjuk, hogy Napóleon hiába várta Terezi- nát. A császár dühös, hogy akadt egy nő. aki nem engedelmeskedett felséges óhajának s Terezinát k i akarja tóion - coltatn i az országból. Terezina kedvessége és szépsége azonban le fegvverz i a császár haragját. Lavalette g ró f is e lő kerül s kölcsönös kim agyarázások következnek. A császár am a régi kalap ját is előhozzák s benne m eglakVják az egykori házassági okm ánypapírost. Ily - m ódon kiderül, hogy az egész fé lreértésnek a császár vo lt az okozója, aki most m ár teljes szívéből egyengeti az útját annak, hogy Lavalette g ró f és Terezina a valóságban is megkezdhessék a papíron régen m egkötött házasságukat. Dániel is jó l já r: Pau line hercegnő se gítségéve] hercegi rangra .emelkedik.

E nnyi volna nagy vázlatban az operett meséje, m ely a szokásos operettsablontól annyiban mutat eltérést', hogy történelm i levegő je van s mégis tele üde bá jja l, frisseséggel és igazi ötlettel. Strauss Oscar m uzsikája csupa hangulat, érzelem , szépség] A budapesti e lő

adás szereplői közü l Fedák Sári nagy stílusa építette fe l Terezina alakjának ellenállhatatlan lendületét, hum orát és ragyogó pompázását. Partnere, T o ln av Andor elegánciájával hat, m íg Zátony K álm án m int Napóleon, H onthy Hanna

m int Pau line hercegnő biztosítják a tetszést. M ellettük Győző La jos színház- igazgatója, de fő leg H ah n ay ,T ib o r D á n ie lje és U jvá ry La jos Borghese hercege ád könnyekig mulattató, pompás humort.

R O H A M .Valódi pergőtűz egy amerikai filmen. — Több sebesülés történt felvétel közben. — Egy statiszta olyan hévvel játszotta szerepét, hogy

majdnem leszúrta a társát, — George 0 ‘Brien pályafutása.

A film most készült el az am erikai Fóx-gyárban és m agyar cím e a:„R o h a m " lesz. A film lepereg és meg- v ,elevenedik a m ú lt . . . .* '■ ** ' Vú> . Á M H g f l

Itoddy Danton angol századost nem ilepte m eg a háború híre. Nem ijedtmeg, nem panaszkodott és, m int becsü- Iletes katonához illik, m inden le lk i meg- l á z k ú d i n t á - i i ' T . n ! U i A/ i i l t a b a i r l r nPedig m enyasszonya van. V iolett fDeering szép, ragyogószem ű leány,akinek im ponál vőlegényének férfias (szépsége és bátorsága, de felületes ésk ö n n y e l m ű , a k i s / n v l I . i i i . é r m d ii a - áférfiakkal, akik — szerinte — végered- !• ' " . f ,■m ényben mind egyform ák. D anton H H H r *tudja ezt m enyasszonyáról, de mégisszereti és am ikor a búcsúlakoma utánm agához öle li a leányt, m indent e lfe le jt E H H Eés m in d en t m e g b o c s á t . . . Danton százados elbúcsúzik menyasszonyától.

Lassan a történelm i távlatokba hú zódik a nagy világégés. É vek múlnak és nem sokára tényleg a nagyapák fognak meséket m ondani unokáiknak a háborúról. annak m inden borzalm asságáról és retteáetességérőLs az unokák el p róbá lják m ajd képzeln i ezt a nagy tüzet... Es az em lékek ködéből m ost ú jra élesen k ira jzo lód ik a v ilágháborúk egyik legrém esebb és legvéresebb korszaka: Ypern . . .

E gy film keretében elevenedik meg, egy történet hátteréül szolgál, m ert bár látszólag a háborúról szól ez a film, a hangsúly m égsem a tankokon, a detonációkon és szuronyroham okon, hanem néhány em ber apró lelk i szenvedésén, tragikus szerelmén és vergődésén van.

A katonák a fron tra indulnak, Dun- ton nagyon m egörül, am ikor megtudja, hogy egy századba került D ick Chappal főhadnaggyal, aki régi testi-lelki j ó barátja és akibe nagy titokban a százados húga halálosan szerelmes . . . Még az úton elhatározzák, hogy kint a fron ton m indenben egymás segítségére lesznek, m ert odakint igazán egym ásra vannak utalva az emberek . . .

És most m egelevenedik az ypern i p o k o l . . . Irtózatos robbanások, p ergőtüzek, roham ozás és véres öldöklés . . . Em berek pusztulnak és ú jak jönnek s

nagy harcok 'közepett jön a hír. hogy több embert szabadságolnak. Ezek k ö zött van D ick Chappal főhadnagy is, aki érzékeny búcsút vesz .százados ba rátjától. A századosnak egy kérése van:

Kedves barátom , ha hazámész Londonba, légy szíves és látogasd meg a menyasszonyom at. YTidd el neki, szegénynek ezt a levelet és mondd meg neki, hogy m indég és m indenütt reá gondolok... Szegényke! M ilyen szomorú világ lehet otthon! . . .

D ick szívesen m egígéri a kérés teljesítését.1 és am ikor néhány nap múlva Londonba érkezik, első útja a szép V ioletthez vezet.

A leány azonban egy csöppet sem szomorú, nem bánkódik és nem is érzi elhagyatottnak magát, m ert közben egy dip lom atába szereteti, akivel vígan sziir- esöli az öröm öket.

Dick átadja neki barátja levelét és a leányra néz:

— Szép leány! -— gondo lja magában.Roddynak határozottan jó ízlése

v a n . . .És ugyanekkor a menyasszony ezeket

gondolja :— M icsoda csinos fiú ez a főhadnagy!

Nagy öröm öm re szolgálna, ha meghódíthatnám. P róbá ljuk meg!

Persze, nem ju t eszébe vőlegénye, sőt. igen gyorsan elfele jtette a d ip lom atát is és m egkezdi a munkát . . .

D ick a fronton volt, ahol nincsenek nők. társaságok, normálisan beszélgető emberek, hanem ord ítozó tömegek, ja j- veszékclő és károm kodó katonák . . . És most eléje kerül egy nő, aki szép is. vakító is és szerelmes is belé . . . M egszédül. R öv id ideig még viaskodik benne a lelkiism eret és, a becsületesség, de végül behódol.

Sok. sok szerelmes órái élnek ál, de az idő repül, a szabadság le jár és vissza kell m ennie a frontra. E lbúcsúzik a lánytól, aki rnost m ár az ő m enyasszonya és m agával viszi a leánynak egy levelet, amit az vo ll vőlegényének:. D lin óm századosinak írt.

Az úton azután ú jból fö lébred a fő hadnagy lelk iism erete és kint a fronton, a nagyroham előtt m indent elm ond barátjának s álad ja neki a leány levelét, am elyben a jegygyűrű van . . .

A százados előtt elsötétül a világ. M íg ő üt volt . . . azalatt azok . . . legjobb barátja és szép m enyasszonya . . . El-

veszli m aga a ló l a talajt, m eginog lelk i egyensúlya és elhatározza, hogy m egbosszulja magát. M egöli a főhadnagyon De h o g y a n ? . . .

Megindul a németek roham a az angol állások ellen. Minden ember kézzel-láb- bal, fogakkal küzd és a küzdők között van Diek is. Az ő szakasza a legveszé- lyezlettebb részén van, az összekötő- tiszt je len ti a századosnak:

— Pótlást! Gyors segítséget!— Igen! — fe leli a százados és sze

m ei előtt m egjelenik a m enyasszonyának a képe... — N agy a veszedelem?... D ick élete veszélyben van?... H át legyen! Ez az én bosszúm!

És a pótlás, a segítség elmarad. M indenki e lvesze tt. . . A százados m osolyog: — M indenki! — Ez azt .jelenti, hogy D ick is!

A sötét éjszakában még m indég m osolyog, de a jka ira fagy? éz a nevetés, am ikor az ajtóban m egjelen ik a főh ad nagy alakja. M int egy k ís é r te t. R on gyosan. piszkosan tám olyog. Kezeit előrelöki, járása bizonytalan és Dunton m egérti, látja, hosr.v az. aki fe lé je k ö zeleg, vak!

Uadije Bellamy Tcddy szerepében,

Dick megmenekült, életben maradi, de elvesztette a szemevilágát és ezt barátjának köszönheti, a századosnak.

Rettenetes a lelkiism eretfurdalás, ha valaki m egöl egy emberi, de rettenetesebb, ha va lak i úgy öl, hogy az áldozat állandóan elölte van, m ellette él és világtalanul botorkál és u jja i halálos Roppanással beleütődnek a falba, az asztalba, a székbe .. .

Dunton százados nem b ír ja ezt a lát- ványt, nem tud megszabadulni a rém ektől, csak a revo lvergo lyó segít ezen , . . Ez m egm enti őt, ez jó !

A háború végétét- és m indenki hazamegy, aki életben maradi, D ick is hazakerül. Egyetlen vigasztaló gondolata van, menyasszonya. A szép leány még tartalm at adhat nyom oru lt éleiének. Londonban első útja hozzávezet. Öröm remeg a hangjában, am ikor, moiirlja:

— Itt vagyok. Visszajöttem . . .A leány ránéz, látja bizonytalan bo-

lorkálását, látja nyom orúságát: a vakságát és rögtön kész a felelettel:

. — Vak? Mit kezd jek én egy vak em berrel? H ogyan m enjek egy vak em berrel a társaságba, hogyan táncolják vele? fisak nem bolondultam m eg egészen?

En. én lekössem fiatal, szép életemet egy vaknak, egy közönséges vaknak?

D ick tovább botorkál: — M inek tovább az élet? . . . M inek? Meghalni.

És meghalna, ha nem volna m ellette egy fiatal leány, Tessy Dunton, a százados húga, aki még a háború előtt titokban halálosan szerelmes vo lt belé . . . Ez a leány m ég most is szereti, íg y vakon talán m ég jobban is szereti. Ö vezeti, ő ápolja, sim ogatja s vigasztalja. Ö ad neki m ég valam i rem ényt és cipeli, hu rcolja egyik orvostól a másikig, m íg valak i vissza tudja adni u fiatalem ber szemevilágát,

A látással visszakapja józan eszét is és csak akkor látja a fiatal leány jó ságos ragaszkodását, nagy szere lm ét. . . Öt von ja m agához -és vele tervezi ki a szép jövőt, kettőjük boldogságát.

Igazi harc és sebesülés a filmfelvételnél.

A film , a R oham ” , hosszú hónapok nehéz m unkája után született meg. A m űterm i fö lvételek Am erikában készüllek, de a háború, a csatározások és

pergőtüzek Európában. A fihnren- dező az összes szereplőkkel együtt át- rándult az európai kontinensre és ugyanott, ahol néhány évve l ezelőtt a valóságban játszódott le a nagy dráma, az ypern i m ezőkön készültek el a film háborús jelenetéi. A legelőkelőbb angol katonai szakértők segítségével rekonstruállak az ypern i borzalm akat és valóságos ágyúkkal valóságos pergő - lüzet csináltak. Egy éjszaka harm inckét sebesülés történt fö lvé te l közben, m ert túlságosan élethűen fo ly t a harc, de szerencsére halálos kimenetelű szerencsétlenségek nem történtek. A fö lvételek legérdekesebb ep izód ja az volt, am ikor két statiszta egy im itált szuronyroham- ban elfeledkezett arról, hogy csak já tszanak és kom olyan egymásnak mentek. Az egy ik német volt, a másik angol és a háború alatt m ind a ketten resztvettek a valóságos háborúban. A filmen a vé letlen következtében az angol angol, a német pedig német katonát játszott. Annyira összegabalyodtak, hogyha a rendező a többi szereplővel közbe nem lép, hát a német keresztüldöfi szuronyával angol kollégáját. íg y is alaposan helybenhagyta.

A roham után .

12

A polgármester na.

A film főszerepét George O ’Brien (D ick ), Madge B ellam y (Tessy) és Mar- gareth L iv ingston (V io lett) játszók. Ezek közül a legérdekesebb karriért George O ’Brien futotta be. A p ja San Francisco polgármestere, előkelő és dúsgazdag ember. F iá t jo g i pá lyára adta és m inden rem énye m egvolt arra, hogy fia, akit rendkívü l kom oly embernek tartott, kom olyan is fo g ja bevégezni tanulmányait. A sors azonban nem így akarta. George O ’Brien véletlenül, mint néző, résztvett egy film fö lvéte lnél és rögtön feltűnt érdekes alakja, rendkívü li izom zata a rendezőnek. F é lig tréfásan, fé lig kom olyan felszólították, hogy já tszón el néhány kisebb szerepet. O ’Brien

tré fábó l teljesítette is a kérést, de az első film ekben játszott kis szerepeinél is m ár olyan tehetségről tett tanúságot, hogy kisebb fdm ek főszerepeinek e ljá tszásával b ízták meg . . . Ezután kapta meg a „T ű zp a rip a “ főszerepét és az ebben aratott nagy sikerek utón végképpen a fűmnél maradt. Ma m ár R od o lí Valentino versenytársaként emlegetik. •

A két női főszerep lő: M adge Bellam y és M argareth Livingston , a legszebb am erikai nők közé számítanak. M ind a ketten d íjat nyertek a legutóbb m egrendezett losangelesi szépségversenyen és a zsűri úgy osztotta meg kettőjük között az első díjat, hogy Madge Bellam yt a legszebb leánynak, M argareth Liv ingston t pedig a legszebb asz- szonynak nevezték el.

H messinai varga.Alessandro de Stefani, „A messinai

varga“ cím ű dráma szerzője egy másik, európaszerte játszott olasz drám aíróval Lu ig i P irandellova l, a „H a t szerep keres egy szerzőt" író já va l egy időben tűnt fe l a színpadi irodalom egén. Ha újszerűségében nem is ér fe l P iran- delloig Alessandro de Stefani, a m ondan iva ló érdekességében és mélységében föltétlenül m egközelíti őt.

„ A messinai v a rga " drámája, m ely az összes nagy európai színpadokat bejárva, nem rég nálunk is színre került, a régi, szicíliai városban, Messinában indul, egy m eleg nyári éjszakán, m ikor az égen ezüstösen ragyognak a csillagok, a tenger sejtelmesen veri vissza az ég fényét és gitár és énekszó hangjai verődnek át a ligeten. A tengerparton fehéren csillog egy messinai nemes, Don Francesco háza és álm odozik az é ji fényben. A ház gazdája azonban nagyon is ébren van: a kapu előtt, egym aga gyötrőd ik az emésztő szerelemmel. Don Francesco unokahúgába, a gyönyörű Rosába szerelmes, aki most hosszú, lenge nyári ruhájában, m int tú lvilági tünemény je len ik m eg a házajtóban. E gy födél alatt, de egym ástól tisztes elkülönülésben él a két rokon s a férfi emésztő vágyakozással vá r ja Messina fiatal fejedelm ének, a bölcs Valerionak

engedélyét, hogy feleségül vehesse v é r rokonát, if jú unokahúgát. M inden é jje l errő l tárgyal Don Francesco a fe jed elem m iniszterével, Angelóval, aki m inden é jje l e ljön érte, hogy e fontos ügy m egtárgyalásának ürügye alatt sétára h ív ja . A sétárahívásoknak azonban más a céljuk: m íg D on Francesco a m iniszterrel sétál s háza őrizetlenü l áll, addig Valeriö, Messina fejedelm e tesz látogatásokat a szép Rosa ablakánál.

Ezen az estén se történ ik másképp. A csodaszép nyári éj, a régen tüzelő szenvedély ám váratlanul felbuzog a két szerelmesben s a fe jedelem az ablakon át betör szerelmeséhez. Don Francesco hazatér, s a nyitvata lá lt ablak m indent elárul számára. Kétségbeesve ront a házba, m ire hirtelen lövés dördül s ő holtan terül el a házfa l mellett.

*

M indez azonban csak előjáték.Honnan származott a titokzatos lö

vés? Egész Messina lázban van s az emberek fe lháborodva kutatják a tettest. A gyászos tett annál borzalmasabb, a felháborodás annál nagyobb, m ivel Don Francesco lelövése éppen a huszadik orgyilkosság, m ely a város fa la i között röv id időn belül lejátszódott. Az előjátékot követő első felvonás egy

hogy. szerelmét gazdaggá és boldoggá tegye, írásos vallom ást nyújt át a nő bátyjának. Andrea Muzzinak, melyben önmagát vádolja a húszszoros gy ilkossággal. A vallom ást a vargának kellene ío lv inn ie a fejedelem hez, hogy így ő és az ő révén Cecília jusson a jutalom birtokába. A varga el is indul , hogy föl - fedezze az igazságot.

A második felvonásban Andrea Muzzi m egjelen ik a fejedelem nél és ennek legnagyobb m egdöbbenésére bejelenti, hogy ő a hússzoros; gyilkos. A fejedelem eleinte el sem hiszi, -hogy Andrea Muzzi. a köztiszteletben álló: nagybölcseségű ember igazat szól, am időn magát vádolja be a sorozatos bűncselekményekkel. Andrea Muzzi azonban m eggyőzi a fejedelm et s egy szersmind a következő, érdekes módon m otivá lja viselkedését. Ö Andrea Muzzi, messinai varga, azt látta, hogy a fe je delem nem jó l végzi uralkodói köteles-

i'a láy j! Lajos mint „Messinai varija"(M észöly felvétek.)

Andrea Muzzi nevű Varga m űhelyébe v eze ti,e l a nézőt s a varga családja és barátai szintén m egdöbbenve értesülnek az ú jabb kifürkészhetetlen bűntényről. K i a titokzatos gyilkos,, aki a város la kóinak életét most már egyre fenyegetőbben veszélyez teli?

M aga Andrea Muzzi, a varga, talán a legilletékesehb arra, hogy vélem ényt m ondjon. Egész Messina tiszteli nagy bölcsességéért és becsületességéért s m indenki hozzáfordul tanácsért és igazságért. Sőt maga a fejedelem is ellálo- gat hozzá, m iközben közli vele, hogy ezer arany jutalmat t iizö lf ki annak számára, aki b izonyítékkal kezében, fö lfedezi s törvény kezére adja a többszörös gyilkost. Andrea Muzzi fö ldhöz ragadt szegény ember s nemcsak ő, de családja is egy csapásra boldog lehetné ennyi pénzzel. Húga. Cecília, szintén nagy szegénységben él férjével, a k ró n ikaíró Don Giovannival. E gy fiatal messinai, Giuseppe, szerelmes Cecíliába s

Tőkés Anna mint Hosa és Uráy Tivadar mint Valerio fejedelem „ A messinai varijáéban .

(M észöly felvétele.)

végét. Hiába \ annak a, b írák is: a törvény és az igazság erejének ők sem tudnak érvényt szerezni. Lépten-nyo- inon azt lehel látni, hogy a d ö ly f és a rablóösztön diadalmaskodik, a bécsii- 1 élesség és munka m eg a rövidéi húzza. T ö r és m éreg egyre-m ásra oltja ki a polgárok életét és nem lehet tudni, ki a lettes. Ö, Andrea Muzzi. oly kérlelhetetlenül igazságszerető, hogy szenvednie kelleti, látva, lio gv az igazságnak senki sem szerez érvényt. S ezért látta ő saját magát fe ljogosítva arra, hogy nocsak bíró. de ítéletvégrehajtó is legyen egy személyben. S ezért követte el a húsz gyilkosságot, m int ő maga nevezi: k ivégzést, fö lem elt fe jje l, liszla lelk iism erettel, „S honnan tudod" kérdi a .fejér delem m egrökönyödve, ..hogy sohasem volt téves a le szörnyű íté leted?" ...Soha!" fe le li szilárdan a varga, ..mindegyik m egérdem elte a ráosztott halált. ..Az ő rg ró f a barátját ölte meg haszonlesésből, Don P ic tro a fivérét, Piam eíta a szerelmesét... S Don Francescol azon az é jjen öltem meg. m elyén húga segélykiáltásaira lettem figyelmessé, azon az éjjen, m elyen ő húgát aljas erőszakkal m egtám adja." A fe jedelem elsápad s Rosát. szerelmét h ívatja, aki m ámoros szemmel és szóval tanúsítja, hogy azon az éjen nem Don Franeesco, de maga a fejedelem volt a látogatója. A varga m egrendülve hallja a leány vallom ását: ha így van, úgy az ő ítélete téves volt s D on .Franceséo ártatlanul halt m e g . . . A fe jedelem ugyan m egkegyelm ez a vargának, ez azonban az éj sötétjében összetört lé lekkel lér haza műhelyébe. Don Franeesco igazságtalan ..kivégzése" arra a gon d d a lra jul-

A parasztHajban uolt Sebestyén Géza. A szín

házi kon ju n k tú ra egére sötét fe lhők ültek és sürgősen kellett gondoskodni m ia m i olyan a ttra kció ró l, amely közönséggel töltse m eg a Budai Szín kört.

Összeüli a haditanács a : irodában s végre k isütötték, hogy [la n t iig Hannát kell m egnyerni néhány napos vendégszereplésre. Sebestyén rög tön a te le fon hoz ment és fe l is hinta a művésznőt.

latja a tépetődőt, hogy bizonyára m iiü l- egyik „ íté le te " éppo ly felületes* volt. tehát végzetesen igazságtalan. Andrea Muzzit, a törvény és -igazság fanatikus szolgáját ez a gondolat s í őrüléshez viszi közel. A harm adik -felvonásban, m űhelye homályában, m egjelennek körűi le m egölt polgártársai szellemei és igazolják azokat a cselekedeteket, melyekért a varga leterítette őket , , . .

A szellemjárás- éjszakáján Andrea Muzzi ő rjön gve lá tja be, hogy egyetlen embernek sohasem áll m ódjában az igazságos önbíráskodás: s embertársainak egyéni megbüntetésére csak az o lyan ember volna jogosult, aki pontosan ism eri a m egtoriandónak vé lt tettek igaz -vágóit. De ki az. aki ennyire kiismerheti embertársait? Az ember még önm aga sem ism eri teljésen ön magái. nem hogy egyik em ber ismerné a másikat, s még hozzá o ly alaposan, hogy joga volna halálra ítélni. Andrea Muzzi e m egismeréstől indíttatva, kést dö f a mellébe.

Az érdekes meséjű és gondolati m ély séggel telített darab címszerepét, Andrea Muzzit Budapesten Pa lágy i La jos játsza, nemes, egyszerű művészettel. F e lfogásában a varga rendkívü li figurája is természetesen hat. Valeriot, Messina fe jedelm ét IJray T ivadar játsza előkelő stílusban, m íg Don Franeesco szerelmét M ihályt! Béla telíti bő szenvedélyességgel. Tőkés Anna Rosa szerepében n yú jtotta a délitáliai lány forró , dévaj, magával ragadó lemperamenlunifd. Pelhes M argit Cecíliája s kél kisebb szerepben Gabányi és. Hajdú járulnak a m agyar előadás sikeréhez. — d

és a csirke.— Parancso ljon d irek tor ú r! M ii lá

ván tő le m ? — kérdezte H onth y Hanna.— Kedves művésznő — válaszolta

Sebestyén. — nagyon szeretném . ha vendégszerepelne nálam. Budán.

— He hogy ju to tta m az eszébe?-— Tudja — fe le lte Sebestyén, — ha

a paraszt cs irkéi eszik, a kkor haj van. Vagy a paraszt beteg, vagy a csirke. Így vagyok inost én is: baj van, hát csirkét kell ennem , , .

Egy cirkusz-család élele, küzdelmei és vándorlásai a félvilágon keresztül.

Ronetti, a nyugalomba vonult artista visszaemlékezései a régi „szép“ időkre. — Darmora és Nittaro apja akrobata, zsonglőr, cirkusztulajdonos és cirkuszi konferanszié volt, ma pedig dominózással tölti az

idejét. — Az életveszélyes mesterség és a zónázás.

Ronetti. az 57 éves életvidám artista lyan erre a pályára akarok lépni. Denyugalom ba vonult. Nem azért, m intha azután, am ikor arra hivatkoztam , hogyöregnek erezné magát, vagy m ert m eg- nekem artista barátaim vannak, akikiinta volna a mesterségét és a mester- szép jö vő t jósolnak nekem, nagyonségével já ró sok bajt, vesződséget és m egharagudott reám és kizavart a szo-életvészedélniet, hanem azért, m ert be- b á b ó l. . . Nem tágítottam. Harm incszorteg. Csendes beteg, akinek m ár nem- dobták a tűzbe keservesen megszerzettszabad dolgozni, m ert néhány évtized- kosztüm jeim et és én kitartottam addig,dél eze lő tt• rosszul fogta még a levegő- m íg az öreg beadta a 'derekát'.'. 1bő! le fe lé zuhanó partnerét és tüdejében Akrobata lettem és az első időben aelpattant egy ér . .*. A sok országot meg-, Rarokaldinál. dolgoztam . Szarvassy F ejárt, valaha igen jónevű akrobata és re'nc csoportjában nnterm ann voltam,zsonglőr m a csöndes ' dom inózással és Hz annyit jelent, hogy „a fö ldön dolgöz-kártyázással tö lti az idejét, m ert az ő tam, én dobtam a társaimat, az ober-éiele, m últja szorosan összefügg a m a - m a m i okát a levegőbe 'és, én is kaptam gva r artistaság m últjával és gyerm ek- el őket. Ezzel a csoporttal já r ta m ,a yi-korával s m ert felesége és két leánya déket és a kü lfö ldet addig, m íg balesetszintén ezen a pályán dolgozott és dől- nem ért. Rosszul fogtam az egyik tár-gozik. 1 sámat és a szám után az öltözőben édes-

. A z „n n term an n .(< kés, fanyar ízt éreztem a számban. Vér volt... A kkor m ár kom oly ember voltam

Látszik, hogy viaskodik az emlékek /és tudtam, hogy m it je len t az, ha akro- lavinájával. m ikor, csöndes, halk hán- • hala szájából vér s z iv á ro g .. . Ez nem gon elmondta, egyszerű,'élettörténetét. jelent kevesebbet, m int azt, hogy a mes-

— T izen h é t1 éves korom ban kezd- térségét abba kell hagyni. Ezt mondtalem... Apám az egyik budapesti nagy- az orvos is. A legkisebb m egerőltetésbank főtisztviselő je Volt. Kom oly, szi- halált jelent. De én dolgozn i akartam,goríi úr. aki nem ism erte a t r é fá t . ,És én artista akartam maradni. N apokigén mégis, eléje fnertení álln i és meg- vívódtam , küzdöttem a gondolataim mal,m ertem m ondani neki, hogy artista m íg, végül elhatároztam , hogy m intakarok lenni. Rám nézett és nevetett. zsonglőr fogok tovább dolgozn i az ar-Nem is vett kom olyan, mert hihetetlen- listapályán. Ekkor ismerkedtem meg anek tartotta, hogy én, az ő fia kom o- feleségem m el, aki egy nagy artista csa-

Iádból származott és négyéves korában je len t m eg először a porondon. A híres D im itrius vo 't a tanítóm estere és m ikor én megismertem, m ár a legnevesebb m űlovarnők közé tartozott.

A műaréna.

■— Annakidején egy forin t ötven k ra jcárt kaptam egy estére. Ez nem volt valam i nagy összeg, de még kisebbnek látszik, ha tekintetbe vesszük azt is. hogy az artista azelőtt csak nyáron, hat hónapig dolgozhatott, a másik hat hónapot pedig ki kellett húznia szerződés nélkül. Ezért a m ásfélforintnak a felét el kellett spórolni, hogy télen legyen m iből e lten gőd n i. . . De én tovább mentem, nemcsak ennyire, hanem még inkább takarékoskodtam a garasokkal, úgyhogy néhány év i .kem ény munka után m egalapíthattam a saját cirkuszomat. Ez műaréna volt. A műaréna csak

s egy körü lkerített ponyvahelyiség, nem sátor-cirkusz, hanem fedetlen. Az előnye az, hogy a felállítása és elszállítása sokkal könnyebb és olcsóbb, m int a sátorarénáé, de egy igen nagy hátránya van, az, hogy esőben nem lehet használni. A műarénában, csak szép, száraz időben

IJarmuru, llouuCU Aranka egyik táncjelenetébcn.

lhmiiuru, ííonetti leánya, aki már gyermekkorában kitűnő névre tett szert a külföldön.

lehet előadást lartan i; ha például e lőadás alatt elered az eső, fé lbe kell szakítani a számokat. Isten a m egm ondhatója, hogy hányszor im ádkoztunk szép időért, hányszor rem egtünk m unkaközben átlói, hogy elborul az ég és m egered az eső. É vek ig vándoroltunk ezzel a műarénával, m íg végü l D iósgyőrben utolért a végzet. N égy héten át esett az eső, az egész v idék egy sár- tenger vo lt és m i vártuk, vártuk a szép időt, de az ólm os eső rendületlenül esett és elvitte utolsó reménységünket is. A társulat tagjai zúgolódtak, sírtak, fe nyegetőztek és éheztek. Rettenetesen éheztek! É letem legborzalm asabb napja it éltem át. Gyerm ekeim : két leányom , feleségem kenyeret kértek, a légtornászok, bohócok, erőművészek sápadt arccal nézték a szürke égboltot. A n egyedik hét elteltével likvidáltunk, m ondjuk: csődbe mentem. A társulat elszéledt, s m i zónázni kezdtünk, hogy Budapestre juthassunk. M inden városban csak annyi pénzt igyekeztünk szerezni, am ennyi a szomszéd városig az útiköltségre elég v o l t . . .

t

Ezután ú jra kü lfö ldre kerültünk és Európa nagyvárosaiban grattunk sikét rekel. Leányaim akkorára m ár fe lnőttek és igen hamar világh íresek leilek. Egyik leányom : D arm ora , az Európa- szerle ismert klasszikus táncosnő. Ő hároméves korában lépett először a közönség elé. Hatéves korában már a legnagyobb kü lfö ld i cirkuszoknál attrakció volt, m ert négy nyelven énekelt. N yo lc év m úlva m ár k irá ly i családok, hercegek és hercegnők elölt láncolt, pedig addig csak az anyja 'tan ította és saját m aga kreálta táncszámait. M a huszonöt éves és a varieték az egész kontinensen versenyeznek érte. U toljára két évvel ezelőtt volt önálló táncestéivé Budapesten, a V igadóban, azután kü lföldre h ívta a szerződése, legnagyobb sajnálatára annak a több, mint száz leánynak, akiket ö tanítóit a klasszikus láncra. Most H annoverben táncol, onnan néhány hónap m úlva valószínűleg F ran ciaországba fo g m en n i. . . '

— Másik leányom A'it ta m néven szerepel a kü lfö ldön varietészínpadokon.

Nittari). a külföldön élő magyar táncosnő. Ronetti második leánya.

( ) hatéves korában kezdett táncolni és nővére mellett ő is kitűnő névre tettszert.

A vízi némajáték.Ronetti néhány percnyi szünetet tar

tott. látszott rajta, hogy emlékei között keresgél, m ajd így szólt: *

— Sok éven keresztül ..sprechslall- m eister‘ --ként szerepeltem a külföldön és idehaza. E z m agyarul körü lbelü l c ir kuszi konferansziét .jelent. A sprech- stallmeister fontos szerepet játszik a bohócok, clow nok közölt, m eri ö az. aki a közönség és a bohóc közölt közvetít. ő tan ítja be az idegennyelvű b o hócokat és ő egészíti ki beszédjével az előadási. .1 v ilág legh íresebb bohócait: a V illand testvéreket, a Fratellin ieket. T óm Beünget, Olsanskit és Les Wattos leseket éli tanítottam be. Később részl- vettem az úgynevezett v íz i ném ajátékokban. Ezek a ném ajátékok annakidején nagy népszerűségnek örvendtek Budapesten is. A Beketow-cirkuszban bárom ilyen ném ajáték ment bosszú időn keresztül. K i ne em lékezne még az E lrabolt menyasszonyra, a Szibériára és a Ilelgo landra? Ezekben a Já tékok ban a cirkusz egész személyzete részt vett és nyolcvan ló száguldott fel és alá. A cirkusz porondjá t vízm edencévé alakították át és ide ugrottak be az ü ldözöttek és az üldözők. Kocsik, lovak dő llek a v ízbe és a darab végén a cirkusz tete jérő l egy égő em ber vetette magát a medencébe. Ez vo lt a főszám és ez tetszett legjobban az embereknek. M indég akadt az artisták között olyan, aki vállalkozol t. arra, hogy asbest-köpenyt vegyen magára, a köpenyt leöntötte benzinnel, hogy azután, m int egy tűz csóva, mint lobogó lánggal égő fá k lya zuhanjon a vízbe. Ezeket a já tékokat annakidején betiltotta a rendőrség. m ert rendkívü l sok baleset tö rtént. Ebben az időben rendkívü l jó dolguk volt az állatkor! vadjainak, mert naponként két-három ló is elpusztult,

Ronetti ezután -— m int egy nyugodt, gondtalan életet élő és nyugalom ba v o nult árlistához illik — az állatkerl vad ja i után a kis kutyájáról kezdett beszélni. aki Szegény elveszejt Budapest nagy sürgés-forgásában és nem akar hazakerülni . . .

A tengerfenék titkai,Moziíelvételek a tenger alatt.

..Cápák kerü lgetik az emberi, és fe nyegetően viselkednek, akárcsak idegen kutyák volnának, de am íg fel nem ingerük őket, nem harapnak; — legalább is: nem rögtön harapnak."

Ezeket m ondja J. Ernest W illiam son , a tengeralatti mozi felta lá ló ja , aki Jules Verne fantasztikus regényeit vitte Ilimre'; lefényképezte az óceánfenék re ji télmes életét és szántszándékkal meg-’ támadott egy cápát, hogy elénk vetítse egy ilyen küzdelem hajm eresztő borza lmait.

„A m íg a cápa el nem határozza m agát. addig nincs semm i b a j", fo ly ta tja W illiam son. ..De ha valam elyik cápa véri Ízlelt, vagy egy fa lat húst kapott, őrjöngen i fog a ' ágytól és bolond m ódra m indenkinek nekim egy. Gyakran m egfigyeltem , am ikor cgv em ber vagy egy darab bús után m ég ki is jöttek a v íz ből. H a küzdelmet akarunk előidézni ember és cápa közölt, akkor egy jo nagy darab friss hússal fölcsalogatjuk a küzdelem helyéig azáltal, hogy kisebb részletekben az egészet odavetjük elébe.

Legelső küzdelmem et egy cápával egy ik legelső hímem számára rendeztem. A Baham a-szigeleken lakó bennszülött búvárokkal sehogy sem ment a dolog. íg y aztán egy hajó fedélzetérő l én magam' ugrottam be a vízbe, m ik o r 'a cápa elég közel jö tt ahhoz, hogy fe lvéte li készíthessünk róla. Ugrás közben a cápa alá kerültem, hirtelen m egragadtam az oldalsó uszonyát és késemet m arkolatig a szívé fö lö tt levő lágy i/om zalba dőltem . Akkor a legelső dolgom volt nyom ban menekülni, mert vége van az embernek, ha a cápa csak egyet is csap rá a farkával. Még ha ldokolva is rettenetes erőt tud k ifejten i.”

Ez vo lt a legelső küzdelem ember és cápa között, am elyet valaha is lekine- m atogridáltak a tenger alatt. A (ilm fel- vé te ll W illiam son apjának találmánya lette lehetővé. Ez a találmány egy több m int m ásiéhnéter szélességű acélkam rában végződő ha jlékony acólkürtő. am elynek elülső fala üvegből van, s

am elyet W illiam son, jobb híján, ,. V reg it tenger a la tt" névvel látott el. Valóban ez a készülék egy v íztő l ment üreg, am elyben kényelm esen elhelyezkedhetik egy. operatőr és egy rendező és iilm fel- vételt készíthetnek a tengerfenékről: a hatalmas korall- és dudvaerdőkről, rég elsü lvedl hajók beiszaposodolt roncsairól, idegenszerű és ragyogószínű halak seregéről és em berekről, akik lemennek a v íz alá, hogy a gép előtt .játszanak. A z acélkürtő nyitott vége egy hajó fe délzetére torkollik , és a kürtőn keresztül állandóan friss levegő tódul le az üregben dolgozó emberekhez, űgyannyira. hogy ezek búvársisak nélkül és rendes ruhájukban dolgozhatnak a tenger íné-' Ivén. M aga a kürtő szelvényszerűen van elkészítve, úgyhogy ha m ég m élyebben, vagy magasabban, keli dolgozni, akkor egy .csom ó szelvényt kieresztenek, 'illetőleg fölhúznak. A m egfigye lő kamra elég tágas ahhoz, hogy a fe lvevőgépen k ívü l m ég három embert befogadhasson. A kívül dolgozó-búvárokka l állandóan érintkezésben vannak telefon segítségévei. úgyhogy tetszés szerint irányíthatják őket. A m egfigyelő göm b elülső fa lát vastag üveg alkotja, ez elég erős ahhoz, hogy a cápa farkcsapásai nak ellenállhasson. A legtöbb víza la lti Ilimet, a Bahama-szig'etck körü li kris- lá ly liszla ' ízben készítették, ahová akár tíz-tizenöt m étern y i, mélységbe, is elég napfény szűrődik, úgyhogy itt könnyű a fényképezés.

..Amint az én hajóm , a -Jules Verne' ide-oda úszkál és maga alatt ide-oda viszi a m i acélüregünket is, m ikor k ikötésre alkalmas helyet keresünk, . ez olyan, niiul hogyha ugyanazt az utazást a szárazon lennők meg, k ivéve azt. hogy nem borít el bennünket porfelhő ' és lm.. m ok ", m ondja W illiam son. „A vidék éppen olyan változatos, m int a szárazl'öl- clön a dombok, vö lgyek , sőt. m ég sivatagok is vannak az öeeán fenekén. Ha egy olyan helyre érünk, am elyen íilm- fe lvéte lt lehet készíteni, fö lte le fonozok és a hajó horgonyt vet. Az egyállalábaú

nem szükséges, hogy az acélkamarát a fenékre bocsássuk alá; — bárm ilyen tetszésszerinti magasságban a fenék fö lött m egállapodhatunk és a m élység fö lött lebeghetünk.

N agy m élységben egyáltalán nem hullám zik a víz. M ég viharban is do lgozhatnánk, ha a hajó, s íg y a cső is, nem hánykódnék ide-oda. Az oceán-áram, am elyet az ablakon keresztül m egfigye lhetünk, ,á tfu j‘ a korall-kerteken és a korall-lom bok hajladoznak, m intha csak erős szélben államinak. A növényzet legnagyobb része állati és ásványi, bár néha nagy m ennyiségben található/ tengeri sóska és káposzta is. Színes dzsungeleken haladunk keresztül, s a korai- lóknak olyan gyönyörű változatai lá thatók, am elyek m intha növények v o lnának, korall-oszlopok át m eg á lfonva dús, színes növényállatkák seregétől és o lyan törékenyek, hogy egyre-m ásra törnek le, ha a csőhöz ütköznek.

H alak vonulnak át végtelen csapatokban az erdőségeken, am elyeken dom bok, hatalmas korall-zátonyok és iszapos vö lgyek váltakoznak. Vannak sivatagok, am elyekben az életnek m ég csak nyom a se látható, sötétség honol itt és halálos csönd. D e vannak gyönyörű helyek is, am elyeket legyező korall ok lom b ja i díszítenek, bíborszínű, meg aranyos legyezők és kénsárga korall- Sáncok. A napsugár úgy szikrázik le felé, m intha fény-eső volna.

A zok a búvárok, akik a tengeralatti m ozgófényképekben játszanak, egy különleges búvár-felszerelést használnak; ennek a neve: .önm űködő ruházat*, am elyen nincs levegő cső és más hasonló összeköttetés a felső világgal. A búvár maga visz le m agával levegőt a v íz alá, s ezt a levegőt állandóan tisztítja a búvár m ellén a ruha belsejében levő kis tartály, am ely barnakőporral (ox igén fe jlesztőve !) van tele. Ennek a kis tartálynak két csöve van. A z egyik csövet, am elyen keresztül friss levegő áram lik, a búvár a szájában tártja, a m ásik cső, a tartályzat, a búvársisakba torkollik , éppen a búvár fe je fölé. A búvá r az egyik csövön keresztül (a szájon át) b eszívja a levegőt és az orrán, leheli

ki. A rom lott levegő azután behatol a másik csőbe, am elyen keresztül lem egy a tartályba; itt megtisztul, s aztán az első csövön át ismét a búvár szájába áram lik. A cápák és a búváröltözet elég veszedelm et jelentenek a vízalatti m oziszínész számára, de ezeken kívü l inég olyan veszedelm ekkel is számolni kell, am elyek igen gyakoriak és halálos k imenetelűek lehetnek a tenger alatt.

A Bahama-szigetek körü li tropikus vizekben barracudák — ,tengeri tig risek* — óriási m orayk s octopasok élnek. A közönséges halak ügyet se vetnek az acélüregre, vagy a benne tartózkodókra. E lúsznak az ablak előtt szüntelen áradatban, néha-néha beleütődnek az ü vegtáblába, belekukkantanak a fényképezőgépbe, úgyhogy nagyszerűen le lehet fényképezni őket.

A m ora y -k bizonyos tengeri angolnák, m egütik a három m éter hosszúságot, harapásuk mérges, habár nem veszélyes, m ondja W illiam son . „G yorsan változtatják a színüket és úgy m egm erevedhetnek, mint egy darab korall, vagy szikla. A búvárokat hosszú vas- hegv ű lándzsákkal látjuk el. A m oray- ket ilyen dárdákkal lehet fölnyársalni. Azóta, hogy egyszer nekem dolgom volt egy ilyen hatalmas angolnával, csak rettegve gondolhatok rájuk. Ám a tengerfenék legveszedelm esebb szörnye: abarracuda. Ezekre méltán rá illik a ,ten-- geri tigris** elnevezés. M i sohasem széliünk velük harcba, de ők gyakran m egtámadnak m inket, anélkül, hogy szükségük volna erre. A m oray sokkal veszedelmesebb, m int a cápa, m ert nem sokat gondolkozik, hanem egyetlen harapással egész karunkat vagy lábunkat leválaszthatja**. A „tengeri üreget** ed- digelé csak fényképezési célokra használták, de W illiam son azt hiszi, hogy az acélkam ra forradalm at fog jelenteni a mentési munkálatok segédeszközeiben. H a az acélkam rára acélkarokat szere’ünk, elsiilyedt hajókat és más hatalmas tárgyakat könnyen a napvilágra hozhatunk, vagy pedig az egész ,,üre- get“ m egfigyelésre lehet felhasználni, s belő le a búvároknak telefonon utasításokat lehet adni.

20

Emberi bördarabok egy magyar orvos albumában.A legtöbb ember szabadulni szeretne a tetoválástól, a nők mégis divatot csinálnak belőle. — VII. Edward angol király és Ferenc Ferdinánd is tetováltatták magukat. — Tetoválás babonából és hiúságból. — A cserépdarabtól a modern villanyerore berendezett tetoválógépig. — Filo

povics Lajos dr. feltalálta a tetoválás eltávolításának módszerét.

Orvos, aki saját m agán kísérletezik.

A legutóbb az a h ír kapott szárnyra, hogy az etonos és rúzsos am erikai és angol nők tetová ltatják magukat, m ert a jö v ő szezonban ez lesz a divat. Egy kis p illangót a térd fölé, egy égő piros rózsát a vállra, egy p irin yó egérkét a kebelre és még sok fu rfangos mintát, m ert ez rendkívü l emeli a szépséget. . , A iiusra vágott haj időve! megnő, a rúzs is letörölhető, de m i lesz a tetovált m intával, amit nem lehet lemosni, ledörzsölni, ami örökké m egm arad a tes- len? E z a kérdés: m it fognak a nők csinálni, ha elm úlik ez a d ivat is, m int a többi?

Van Pesten egy tetová lt asszony, aki még a régi jó békevilágban mutogatta magát a Városligetben, őt kerestük fel, m ert az ő szájából akartuk hallani, hogy hogy érzi magát az az ember, ak inek színes képek d íszítik — vagy csúfítják a testét. Ennek a nőnek az egész teste, nyakátó l a lábu jjá ig tele van tetovált m intákkal, azaz csak volt, mert, m int most kiderült: a nyakáró l és a kebléről levétette a bőrébe szurkait festéket. A dekoltázs miatt.

-— I lá t lehetséges m ár? — kérdeztük tőle.

a—- H ogyne, hogy áld ja meg az Isten azt az orvost, aki kitalálta és aki segíted az én nagy ba jom on . , .

segítségével a testre tetovált m inták nyom nélkül e llávolítliatók. Első kísérleteit saját m agán végezte. Ennek még ma is meg van a nyoma. F eltö r i kabát- u jjút és megmutatja, a különböző színű fo lto k a t . . .

— ■ H ogy m iképpen csinálom? — fe lelte kérdésünkre dr F ilopov ics . — Erre sajnos, bővebben nem nyilatkozhatom , de hogy a kérdést megértsük, ahhoz előbb ismernünk kell magát a tetoválást és annak m inden módszerét. Mert m i az a tetoválás? Tetoválás alatt értjük b izonyos festékeknek kü lön féle eszközökkel a bőrbe va ló bevitelét. M in den je l am ellett szól, hogy a kezdetek kezdeten az emberek hiúságból tetovál- talták magukat, illető leg ily m ódon

Az orvost dr. F ilopovics Lajosnak h ív ják és Budapesten van rendelőintézete. Éveken át tanulm ányozta a kü lönböző tetová 'ási m ódokat, beszélt em berekkel, akik dühösen mutogatták a karjukat vagy a hátukat, nőkkel, akik sírva panaszkodtak, hogy örökre el van nak csúfítva. Ezek a beszélgetések és panaszkodások adták meg neki az im pulzust arra, hogy egy o lyan módszer feltalálásáért kísérletezzen, am elynek J obb színnel tetovált japán artista háta.

líyy tetovált nénid asszony háta és karjai.

akarták magukat szépíteni. A tetoválást előző időkben m ár a szivárvány m inden színével festették magukat az emberek, de ezt. fáradságosnak és cél szerűtlennek tartották. A .Csendes-Óceán valam ennyi szigetén az vo lt a vélem ény, hogy a tetoválás által a férfit lovaggá ülik és azzal m éltóvá lesz a nő szereimére. M agyarázatát talá ljuk ennek abban, hogy a fájdalm ak eltűrése mint hősiesség manapság is im ponál a n ők nek. A kullurnők sem ta lá lják ' csúnyának a heges férfiarcot, ha az például kardvágástól ered. Az ó- és középkorban viszont a férfiak a női szépség fö ltételéül tekintetlek a tetoválást. G rönlandiján az anya m ár a gyerm ekkorban előkészíti leányát a tetoválással já ró fá jdalom ra, am ely nélkül leányának íérjhezm enefele nagyon m eg volna nehezítve. A tetoválások különben nem csak a szépítést célozták; sokfajta jgvéb cél is fűződött hozzájuk.

\ titokzatos D . . . Bt . . .-.jelek.

Egyes népeknél például rangok és méltóságok jelzésén* használták a teto

válást. M inél szebbek voltak a tetoválások, annál drágábban kellett m egfizetni, ezért csak gazdag, hatalmas törzs- főnökök csináltathattak maguknak m űvészi k ivitelű tetoválásokat. Ü jzeelan- dum például a hom lokukat csak tekintélyes emberek tetovál lathullák be. V Tah iti szigelbeli fam íliák családi cím erüket lábszárukon viselték.

Az ó. és középkorban, sőt az új korban is a fogo ly katonák hom lokára tetoválták a k irá ly címerét vagy nevét, a rabszolgákat pedig ugyancsak betetovát- ták. Az angol hadseregben 1879-ig a de- zertőröket (szökevények) egy „D V b etűvel, a rossz m agaviseletűeket pedig ..BC“ -vel (badeharakter = gyenge je llemű) tetoválták be. Még nem régen a m arokkói török hadsereg katonáit is betetoválták a gyakori szökések miatt. A z utóbbi években szokásos vo lt a veszedelmes betörőket betetoválni a köny- nyebb m egösmerés céljából.

A m aori a név aláírása helyett az a rcán levő letoválási figurát ra jzo lja le . ,

A m aiid igok az ú jszülötteket betetoválják, a m ikronéziai szigetlakoknál szokásos volt a fiatal leányok tetoválása, am ely nélkül a leány férjh ez nem mehetett, de ez nemcsak a Csendes- óeeánbeli szigeteken, de Észak-Aureriká bán, Brazíliában, A frikában és Ű j Guineában is m egtalálható. Betegségek és szerencsétlenségek elkerülése céljából, valam int gyógy ító célzattal is tetovál- tattak magukat az em berek egyes helyeken. A tetoválás őshazája különben A frika. A m űvelt és kevésbbé müveit európai és amerikai em berek a v ilágháború előtt tíz. tizenöt évve l elég gyak ran hódoltak ennek a divatnak. B erlinben ebben az időben igen előkelő dámák Tetováltatták magukat.

Kevesen tudják, hogy V II . Edward angol k irá ly , valam int F eren c F erd i- náiul trón ö rök ös is be vo lt tetoválva. Ha ez a divat csökkent is a v ilágháború előtt néhány évvel, de teljesen soha m eg nem szűnt egy földrészen sem. A kultur-uépek közö li néhány é v tizeddel ezelőtt az am erikaiak, a,, japánok és a németek kulliválták legin kább a tetoválást. Az am erikaiak és a németek csak egyes testrészüket, m íg a Japánok gyakran az egész testüket be-

letováltatták. Újabban pedig az angol és am erikai d ivathölgyek tetováltatják magukat. M agyarországon főképpen a munkásosztály és a katonák le lová lla l- lák magukat m ég közvetlenül a bá bon ! előtti években is. A világháború alatt elsősorban azok a katonák hódoltak be ennek a szokásnak, akik a német hadseregben szolgáltak, ahol ez a háború alatt különösen divatos volt. Végül vannak nők, akik exisztenciáiis okokból tetovál látják be magukat. Ezek tetovált testük m utogatásával szerzik jn e g a szükséges anyagiakat. A lelová- lási technika p riin iliv eszközei! a régi egy ip tom i sírokban is m egtalálták már. E z am ellett szót, hogy az ókorban, sőt már a históriai idők előtt is tetováltak.

Hogyan történik a tetoválás ?

A tetoválás technikája néhány évszázaddal ezelőtt m ég nagyon tökéletlen volt. A z elégetett o la j-korm ot v ízze l k e verték és ebbe á keverékbe egy hegyes cserépdarabot mártva, beleszórták a korm ot a bőrbe. Később egy baltaszerű eszközt konstruáltak, am elynek nyele fából volt, m íg pengéjét egy fűrész- fogazatához hasonló kagyló képezte. A korom ba m á rto tt peruiét egij kalapácscsal ütötték a bőrbe. A feketebőrüek a kontraszt cé ljából előbb fehér festéket csináltak és ezeket tetoválták be. A t izenkilencedik század elején a japánok m ár az Európában ma is használatos eszközzel dolgoztak, am ely egy fapál- eikára erősített tíz-húsz darab vékony tűből á lló nyaláb volt. A tetoválást a következőképpen végezték néhány é v t izeddel ezelőtt és végzik m ég m a is: A bőrre szabadkézzel vagy kopiroZással a kívánt m intát rendszerint színes ceruzával Vágy tussal fe lra jzo lják . Ezután a

TV*Cl 7

M i %%

A z ausztráliai szigetlakok prim itív tetováló

t l í í l o v a r n ö e g y t e t o v á l t o m l i o r Il lí rén.

figura kontúrjait a tusba m árlotl tű- nyalábbal,, szabadkézzel beleszúrják és a kon In r közli részeket különböző, nem m érges festékkel besatírozzák, illetőleg felületesen beszúrják. A vörös színt ci- iióberrel. a kéket indigóval, n zöldet indigó' és dckerrel. a sárgát pedig pókerrel szúrják be. A műiét ulán a festék fö lösleget egv vizes ' vászondarabbal Iőrlik le.

Körü lbelü l három -négy napi mérsékelt gyulladásos liinel után a bőr hám- lani kezd és a m űiét után körü lbelü l egy héttel a tetovált színeket élesén látjuk. Am erikában. Ném etországban és Angliában m ár egész m odern apparátusok vannak. Ezeket úgy konstruálták meg, hogy egy villam os telepnek az áram a nagy gyorsasággal m ozgat egy tfinyalábot és ez a v illan yerővel m ozgó lűnyaláb szalad azután a b ő rb e . . . Az apparátus tűi tetszés szerinti m élységre állíthatók be.

A tetoválásokat Európában rendszerint csápszékekben és alsóbbrendű szállodákban végzik, ahová a hivatásos tetoválóm esterek járnak és a mulató fórba - kát, valam int nőket, rendszerint illum i- nált állapotban rábeszélik a tetoválásra. Leggyakrabban kikötővárosokbanbukkannak fe l a ..m esterek" és az áldó-, znlok elsősorban a m atrózók. Magam is tapasztaltain Ham burgban, ahol hosz- szabb időt töltöttem , hogy ezek az á ldozatok kijózanodásuk után tettüket rendszerint m egbánják és többször volt alkalmam az alig tíznapos tetoválást az illetők kérésére eltávolítani.

Halálos kimenetelű tetoválások.

A rra a kérdésünkre, hógy a rendszerint laikusok által végzett tetoválásokból

9.8

nem keletkeznek-e egészségi szem pontból bajok, F ilipov ics La jos dr. a következőkben válaszolt:

Figura és címer egy tetovált karon.

— A tetoválások nagy szám ához v iszonyítva aránylag kevés baleset történik, de tény, hogy m ár sok sajnálatos eset fordu lt elő, m ert a laikusok sem a bőrt, m int a műtét területét, sem pedig a műszerül szolgáló tűt kellő leg meg nem tisztították és íg y gyakran történtek fertőzések, am elyek halálos kim enetelűek voltak. Az egész bőrfelü let be- tetoválásánál pedig gyakran látunk légzési ' nehézségeket, hiszen a légzésnek ille tő leg a vér megtisztulásának egv- harm ada a bőr felü letén keresztül tö rténik.

A tetoválás eltávolítása.M ivel manapság a tetováltaknak leg

nagyobb része szabadulni szeretne a tetoválástól, am ely a test természetes színeitől feltűnően elüt és ezenkívül sokszor az ille tőre fogadkozásának a b é lye gét is ráüti, (a hajós például horgonyt v isel) úgy az orvosok, m int a laikusok, már többször m egkísérelték a tetová lások eltávolítását Ezek a kísérletek eddig azonban gyenge eredm énnyel végződtek,

ami a legutóbb m egjelent orvosi szak- könyvekbő l is kitűnik.

F ilopovics minden iránytól és m ódszertől teljesen függetlenül folytatta kísérleteit, am elyeknek m eglepő eredm ényét több szakbizottságnak bem utatta. A bizottságok elismerték F ilopo- vics m ódszerének helyességét és ma m ár kü lfö ld i orvosi szaklapokban is állandóan a jónevű orvosok a m agyar orvos nagyszerű talá lm ányáról érlekez- nek. A tetoválás eltávolításáról a k ö vetkezőket m ondotta nekünk a feltaláló:

— E gy olyan m ódszert sikerült találnom , am ellyel a tetoválásokat el tudom távolítani, anélkül, hogy a műtét helyet hagyna maga után, k ivéve az olyan eseteket, am elyeknél a festéket a bőr alá, vagy ennél m élyebbre, az izom zatba szúrták bele. Szerencsére ezek az utóbbi esetek ritkák, m ert a m ély szúrások kapcsán keletkezett híj- dalom és vérzés m indig figyelm ezteti a le tová ló t erre. Azonban ilyen m élyen szúrt tetová ’ ásoknál sem kapok keloid- szerű (forradásos) hegeket. E ljárásom lényegéről részletesen egyelőre még nincs m ódom ban nyilatkozni. R öviden még csak annyit, hogy az egész eljárás fájdalom m entes, röv id és a beleget fo g lalkozásában nem zavarja . . .

Beszélgetésünk végén az orvos egy albumot vett elő, az ő gyű jtem ényéi, am ely tagadhatatlanul az egész világon páratlan a m aga nemében. Az album m inden lapján egy em beri bőrdarab van, összesen harm inc-negyven darab sorakozik így egymásután és m indegy iken színes m inták láthatók. Ezek a páciensek testéről e ltávolított tetoválások em lék e i. . . Sokan azonban nem hagyják az orvosnál, hanem a műtét után elkérik tőle, hazaviszik és dunsz- tos üvegbe teszik — szintén emléknek...

mükeduelőh Iskolája.Tanár: Bárdi Ödön,a Vigszinházlagja, azOrsz. Szinészegyesillet Szinészképző Iskolájának tanára.

A színész megjelenése a színpadon.

A „K ék róka*' két szerep lőjével ta lá lkoztunk eddig: Paulusszal, aki m ár benn ül a színpadon, am ikor a függöny fe lgördü l és Lencsivel, aki a darab leg

elején jelen ik meg. Később fö llép Sándor, a kom oly, zárkózott úriember, a ház barátja és Cecile, a feleség, a darab főszerep lője. T r il l báró, a nyegle m ágnás, a víg já ték ötöd ik szereplője csak a m ásodik felvonásban lép színre.

24

M ind az öt szereplő egy-egy különálló egyéniség, akiket szervesen összefűz ugyan a színmű családi és érzelm i kapcsolata, de akik m indazonálta l egy-egy külön világ, külön le lk iélet képviselői. A színésznek arra kell törekednie, hogy külsőségekben is, m egjelenésének már első pillanatában mutasson valam it ebből a karakterből. M ert végtelenül fon tos, h ogy a külső m egjelenés összhangban á lljon a színpadon alakítandó je llemmel. T ípusokat kell színpadra vinni, am elyek élénken tüntetik fe l va lam ely fa j, nemzetiség, hivatás vagy fog la lkozás je llem ző vonásait.

A jó színész, am ikor színpadra lép, m agával viszi m ár azt a légkört, am ely szervesen hozzátartozik ahhoz az alakhoz, m elyet a drámában képvisel. Ez a légkör félreism erhetetlenül, erős k ö rvo nalakkal m utatja he nekünk az írót által m egra jzolt szereplőt.

A színésznek tehát m indenekelőtt jó l m eg kell ism ernie az eljátszandó szerep karakterét és ezt form ába kell öntenie, ennek életet kell adnia vagy o lyan fo rmán, hogy az életben keresi meg a leg alkalmasabb m odellt vagy saját lelki- raktárából ruházza fé l a szükséges külső és belső színekkel.

Paulusz. Jószívű, m elegkedélyű, becsületes ember, akit m indennél jobban érdekel az állattan. Okos ember, de végtelenül naiv; m indent figyel, de semmit m eg nem Iát. am i körü lötte él és m ozog. Szereti a feleségét, aki szép, okos, szellemes asszony — de nem veszi észre, hogy m icsoda m ély szakadék fe jlőd ik ki közöttük érzelm i dolgokban. B arátságot tart Sándorral s nem is gondol arra, hogy az szemet vethet asszonyára. Boldogan, nyugodtan él v illá jában anélkül, hogy csak sejtené azt a kegyetlen harcot, am ely közvetlen közelében, szeme’ áttára, sőt fü lehallatára — gyak ran személyes hozzájárulásával — ott dúl azoknak szívében, akik legközelebb állnak hozzá fizikailag és lelkileg. Tudós és bölcs, de roppantu l rövid látó. A színész azonban igen helytelenül alakítaná Pauluszt, ha egy pápaszemes, szakállas, rendetlen öltözékű szobatudóst csinálna belőle. Ő kii'sőségben egy rendesen — ha nem is éppen a legú jabb divat szerint — öltözködő, jókinézésű úriember,

talán kissé idősebb, m int am ennyi a Ccile fé rje lehetne —- jóságos, gyerekes tekintetű. Beszéde derűs, higgadt, — járása lassú, m ozdulatai kissé lomhák. A csöndes, naiv embert kell bemutatni, akit az élet apróságai érdekelnek csupán.

Lencsi látszatra a jóiuodorú, szegény rokon, aki im ádja és tiszteli nagynénjét, szeretettel ragaszkodik nagybátyjához, pedig ravasz róka, aki lá tja a szakadékot a házastársak között s előre sejti, ami ebből k i fog fe jlődn i és csöndben azon m unkálkodik, hogy ebből a családi v iszá lyból csak neki legyen haszna. Az első felvonásban m inél egyszerűbb a külseje, a harm adikban aztán annál fe ltűnőbb a parvenuk éles színeivel.

Cecile. Finom term etű, elegáns, fiatal hölgy, A legutolsó divat szerint öltözik. A lapterm észete a jóság, szelídség, f inomság. Okos és művelt, egészen m odern. A felületes szem lélő mégis azt hihetné, hogy ez az asszony léha, fe lü letes természet, akinek az esze csak szórakozáson, flirtön jár. Pedig őt csak a nemsikerült házasélete s a közben más iránt fölébredt szerelm e tette azzá, am ilyennek m i m egism erjük a darab elején, noha tele van a legszebb, legértékesebb tulajdonságokkal.

Sándor típusa a nagyon elegáns, jó módú, nagy műveltségű, biztos föllépésű embernek. Kissé kimért, kissé zárkózott és fölényes. A hangja sohasem harsog, bár m ögötte gyakran erős szenvedély tombol.

Bárdi Ödön, a Vígszínház tagja"

W

T r i l l báró a legválasztékosabban ö ltözött p iperkőc, m onokliva l a szemében, úgynevezett szép fiú, a nők kedvence. A ráccsoló, h ígvelejű korzóalak típusa.

Biztos föllépésű alak, akit a színész egy kissé karikírozhat, de csak egészen l i nóm eszközökkel. Term észetesen csak játékban, külső m egjelenésében nem.

A Bösendorfer.K ab aré . I r t a : Laka tos László .

(Szalon, szemtelenül elegáns, benne feketén, fényesen terpeszkedik egy Bösendorfer-zongora.)

Özvegy Kálm ánná (szép, szom orú, fehér h a jú .) Nagyságos asszonyom, persze csodálkozik azon, hogy bátor v o ltam. fölkeresni.

Özvegy Erőssné (szép, szom orú fehér- h a jú ) Nem csodálkozom , kérem . . . Azaz . . . nagyságos asszonyom, maga m ondja, h ogy volna jogom csodálkozni. (K is izgatott szünet, kölcsönös a jkha- rapdúlással és gy ű lö le tte l): Ta lán üzent valam it a m enyem ?

Özvegy Kálm ánná: Bocsánat, már az én menyem . Az én m enyein m ár két hónap óta. {Zavartan .) N e tessék hinni, hogy büszkén m ondom, nagyságos asz- szonyom.

Özvegy E rőssné : Nincs is m ire büszkének lennie, nagyságos asszonyom. Két évig az enyém volt. (H a ffln á lt gúnnya l.) Vagy nem méHózlutik tlídui, hogy a kedves fia felesége önagysúga . . .

Özvegy Kálm ánná: Azelőtt az ön kedves fia felesége volt. Felesége önagy- sága. És én most mégis itt. V a llju k meg, az élet különös.

(M egvá ltjá k ).Özvegy Kálm ánná

O zvcgv Kálm ánná: Téved, m eri mi még ostobábbak vagyunk, (T o v á b b s ír .)

Özvegy Erőssné: Nézze, nagyságosasszonyom, beszéljünk m agyarul. K ié a zongora tu lajdonképpen? Nem, kérem. Mit hozott K a lóka m agával a házasságba? Sem m it sem. Én fizettem ki azt a pár fehér selyem harisnyát is, am ivel Hammal az esküvőre ment.

Özvegy Kálm ánná (b ő g v e ): Az enyém m el rózsaszínűben esküdött.

Özvegy Erőssné: Kell neki zongora? H át vegyenek neki. Vagy önöknek n in csen zongorájuk? Csodálom, hisz önök gazdagok. Nálunk is gazdagabbak. Ha nem így volna, K a lóka nem az én fiamat hagyta volna el az ön fia kedvéért, hanem az ön fiát az én fiam kedvéért.

Özvegy Kálm ánná ( ja jg a t ): Bár így lelt volna.

Özvegn Erőssné: Kérdem : m inek neki a m i zongoránk? H a egy Bösendorfer az enyém, akkor az az enyém. Ez a zongora nekem drága emlék. F iam ezen tanult D iabellitő l M ozartig mindent, ami csak a zongorában van nehéz és drága és előkelő. Ez a zongora itt pénzt evett, ezt ápoltuk, becéztük, ennek m últja van nálunk, hangos és zajos, m in t egy nőnek. Katóka is, am íg itt vo lt nálunk, ezen a zongorán játszott, négykezest a fiammal. Játszottak. M int az őrültek. Csajkovszkytól a Barcarolát. És szerették egymást. A fene ette volna meg Iljics Pétert.

Özvegy Kálm ánná: K it, kérném szeretettel?

Özvegy Erőssné: I ljic s Péter Csaj- kovszkyt. M ert ő az oka mindennek. Egy nyáron . . . én Karlsbadban voltam a g yo m ro m m a l. . . D e m it m agyaráz zak önnek? A lakás üres volt. És m íg én Karlsbadban a gyom rom m al, fiam itt K a tó k éva l. . . C sajkovszkv Barcarolá ja . . . Azután . . . M it volt m it tennem? V e hettem a ruhát az esküvőre és m en yasszonyi fá tyo ll és cipőt, m indent hófehérben. Még egyszer: a fene ette volna m eg Iljics Pétert.

Özvegy K álm ánná (szelíden, de határo zo tta n ): Sőt, asszonyom. A fene ette vo ln a m eg Jakabot.

( izvegy Erőssné: Parancsol?Özvegy Kálm ánná: Jakab O ffenbachol.Özvegy Erőssné: Tessék? Hiszen . . .

27

Özvegy Kálm ánná: Jakab is írt Barcarolát. És m it m agyarázzak sokat? Nagyságos asszonyom, a következő évben Naulieim ban vo lt a szívével, a kedves fia hivatalban, a lakás megint iires,és és m egint az az átkozott zongora.OíTembach B arearolá ját játszották, és én mehettem és rendelhettem az új kelengyét . . . T iszta selyem ből, kérem, az egészei, de most m ár nem fehérben, m ert az idén a fehér az nem szín. M int m éltózta lik látni, csak éppen a kom ponista változott, de a B arcarola az m aradt. De egyéb kén t. . . Szegény kis asz- szonyka, m ár úgy látszik, m ániája neki ez a sok Barcarola. (Hosszéi, epés, de azért m egindu lt szilnél.)

Özvegy Erőssné: Égy. m ost már értem. Hát ezért akarja Katóka a Bösen- dorfert. (T a jté k o z v a .) E z é r t . . . H át a tulajdon lakásomban, a tu la jdon zongorám m ellett, az én tu la jdon fia m a t. . .

Özvegy Kálm ánná: A z én tulajdon fiammal. Sajnos. (S ír . )

Özvegy Erőssné: fis Katóka mosl akarja a zongorát! H át v igye ! H át kell nekem ezek után ez a piszkos fekete bútor! K i fog ezek után itt leülni ehhez a zongorához? K i fo g ja hangolni? K i fog ja türiilgetni? Bösendorfer!? Hát nem a legszívesebben Katóka fejéhez vágnám a zongorát?

Özvegy Kálm ánná: N e tessék tenni. K ár vo ln a érte.

Özvegy Erőssné: Tessék?Özvegy Kálm ánná: A zongoráért.

(S zü n e t.) H olnap reggel küldenek érte egy fuvart.

Özvegy Erőssné: Szó sincs róla, asz- szonyom. A zongorát én küldöm , és még m a este. Aulich uccn? . . .

özvegy Kálm ánná: .27. Ami a költségeket illeti . , .

Özvegy Erőssné: Ez nálunk nem játszhat szerepel,

(Szünet: K is m élabús pesti a lkon y .)Özvegy Erőssné (egészen tá vo lia n ):

K onyakkal parancsolja a teát, vagy c itrom mal?

Özvegg Kálm ánná (m in th a m ind ig is csak e rrő l le lt volna szó ): Konyak? A z én idegeim nek? T e jje l, ha szabad könyörögnöm . E gy k o r lv lejje l.

( T eáznak.)

Tánciskola. V e ze t i: Kovács Tivadar, tánctanár.ütem részre „e —-gyet számolunk, az lír ballábával oldalt kilép a 2. alapállásba, 2 re jobblábát keresztbe helyezi, 3-ra ballábával ú jból kilép és ezalatt a táncosnőjét maga elé b e fo rd ítja a m enetirányba, 4-re azonban nem húzza hozzá a jobblábát, m int a 3. alakzatnál, hanem jobb lábával egy oldal-zárólépést csinál, m in i azt a 2, pontban le írt záró- lépés körü lírja .

5. B elépő-váltólépés. (4. ábra.) Az úr ballábával hátralép a 4. alapállásba, kissé hátratám aszkodva a ballábára m iáltal lestsúlyátvilcl fe jlőd ik ; (a bal- lérdben kis lia jlást végez) ez is kitartó lépésmozdúlat és „e — g ye l“ számolunk; 2-re a jobblábát az elől levő 4. a lapállásból a hátsó 4. alapállásba helyezi és rögtön átviszi reá a testsúlyt, 3-ra ugyanezen nyú jtó it állásban m aradva visszaviszi a testsúlyát az e lő l levő bal-

1. ábra.

Tan (jó.

o. O ldal-kercsztlépés. ( l . és 2. ábra.) A z úr táncosnőjével szem befordulva (a terem közepének háttal fordu lva ) ba llábával oldalt kilép a 2. alapállásba és két ütemrészt k itartva („e — gye t" szám olunk) jobblábát a bal előtt keresztbe helyezi, m ajd ballábával ú jból; oldalt lép a 2. alapállásba és végü l jobblábát a balhoz viszi az 1. alapállásba. íg y számolunk: „E — gyet“ , 2-—3— 4.

4. Beforditó -keresztlépés. (3. ábra.) A beford ító kereszllépés nem egyéb, m int az előző 3. pontban le írt ..oldal- keresztlépés", azzal a különbséggel, hogy am ig az „o lda l kereszllépés" alakzatánál fo ly ton oldallépésekkel haladunk m enetirányba, addig a beford ító-kereszí- lépés“ által a táncosnőt a láncos maga elé fo rd ítja vagy — am int az alakzat elnevezése is m utatja — beford ítja , m iáltal az 1. alakzatban leírt m enetirányba jutunk: az úr arccal előre, a táncosnő háttal. Tehát ú jból részletezve: Felállás, m int a 3. alakzatnál. Első

2. iibra.

lábra, 4-ro a jobb lábáva l egy — a 2. pontban le írt -— oldal záró'.épést csinál. (M egyjegyzés: A 2— 3— 4 számolás alatt

V’* fordu latot végzünk balra.) A ,,Be- lépő-vá ltó lépésnél" a liö lg v szerepe nem változik. A z ellentétes m ozdulatokat ellentétes lábbal végzi. A belépést a 4. ábra mutatja.

6. Fordu ló-keresztlépés. (5. ábra.) Ballábbal balra egy bostónszerű fé lfo r dulatot .csinálunk 1— 2— 3-at számolva. A lábak keresztbe helyeződve m aradnak, akként, hogy a balláb elől marad és a jobb láb kereszteződve hátul. A 4. ütemrészre á llva m aradunk és így az ö lem et k itartjuk. H ö lgyek ezen boston- szeríí fordu lato t jobb lábbal hátrafelé kezdik. Ezen alakzatnál az úr a táncosnőjét a jobbkarjáva l szemben, oldalt tartja, azaz az úr jobbvá lla a h ö lgy jobbvá lla m ellé kerül. Ezen lépés másik részéi: akként fo lytatjuk, hogy az úr a hátul keresztbe helyezett jobb lábával előrelép, m ajd a ballábával is előrelép és végül a jobb lábával egv oldal-záró

7. Scottischlépcs. E r jobb lábával előrelép, m int az 1. pontban a m enőlépésnél, azaz kitartással ,,e— gye t“

4. ábra.

számolva, 2— 3— 4-re egész röv id kis gyors ító it menőlépéseket csinálunk chassélépészerűen. Ezt fo lytathatjuk fetszésszerűen, m íg végü l egy o lda lzárólépéssel jobbra befejezhetjük, m iáltal a ballábunk a következő alakzat m egkezdésére felszabadul a test súlya a ló l és előkészületbe kerül a következő lépésre. H ö lgyek hátra felé táncolnak.

8. Öldal-ehassélépés keresztlépéssel. Ballábbal kezdve egy oldal-chassélépést láncolunk 1— 2— 3-ra, azaz balláb oldalt kilép a 2. alapállásba, jobblábat utánahúzzuk az 1. alapállásba, most balláb ú jból kilép a 2. alapállásba. A 4. ütem részre jobblábat a bal előtt keresztbe helyezzük és „né— gyet“ szám olva k itartjuk az ütemet, m int a 3. pontban az oldal keresztlépésnél.

K övetkez ik a Tangó figurá inak rendszeres összeállítása!

lépést csinál, m ely utóbbi lépés által ismét szembe kerül a táncosnőjével. Ütemszámolás: 1—-2— 3— 4.

Hogyan került egy fiatal nő tintás orra segítségével a színpadra.

Modellből kór istanő. kóristanőből lakásberendező, lakásberendezőből iilmdh a. Eleanor Boardman karriérje.

Phiiadelphíáb ln születeti s olt is járt iskolába E leanor Boardman. de már gyerm ekkorában kimpndhatailan vágyat érze ll a színház iránt. S úgy érezte, hogy nagy tehetsége is van a színm űvészeihez. A lighogy folcseperedett s látln, hogy szülővárosában nincs alkalm a tehetségét kifejleszten i, egy szép tavaszi éjszakán, hátat ford ított a szülői háznak és N ew -Yorkba ment.

M ivel kevés pénzecskéje pár nap alatt elfogyott, m odellnek állott be. festőiskolákba és rektám vállalatokhoz. P o m pás alakja és szépsége nagyban segítették ennél a foglalkozásnál.

E gy s p p napon azt hallotta, hogy egy válla lat színpadi tapasztalatokkal még nem b író leányokat keres. E leanor Boardm an is a jelentkezők közé állott. Véletlenül egyik jelentkező leány szebb volt a m ásiknál s talán E leanor B oardman fe l sem tűnt v o ln a . . . azonban a sok közül a m anagernek mégis elsősorban ö rá esett a tekintete, igaz. hogy nyom ban el is m osolyodon s E leanor Boardm an nem bulla, lio gy m iért m osolyog. Általában, aki csak a rostáló- helyiségben (egy színház próbaterm e vo lt) ebben az órában ránézett, az mind valam ely kacaghatnám fintort vágott. Csak va lam ivel később, m ikor már — a legelsők közölt — beosztották a m egszervezendő színházi kórusba, látta rneg orrán E leanor Boardm an azt a p iciny t in tá id tó l, m ely o ly mulatságossá telte szép arcát, S most emlékezett, hogy reggel, a jelentkezés előtt, sietve levelet írt s így csöppent orrára a kellemetlen foltocska. Viszont a tin tafolt feltűnővé lelte öt n sok lány közö lt s bizonyosan nem kevéssel járu lt hozzá, hogy fe lvették . . . A ..Rock a-bye Babv nevű kórusban énekelt ezután bárom hónapon át E leanor Boardman. majd egy olyan darabban lépett fel, amely két b e li vajúdás után megbukott.

Am erikát nem járt emberek könnyen

azt gondolnák, hogy akire ott kinn egyszer rám osolvgott a szerencse, annak aztán m ár csak fö lfe lé mehet az álja. Ped ig m ennyire nem így van. A szerencse Am erikában is forgandó.

E leanor Boardm an is. miután New - Yorkban szerződést kapott, a rövid kó- rislaság s a darab-bukás után kénytelen volt hazamenni Philadelphiába.

M ásfélévig já r f ezután a philadelphiai iparm űvészeli iskolába, hol a lakás- berendezés művészetéi tanulta. Később táncolni tanult . . . s lánc közben újra k igyúll régi szerelnie a színpad iránt.

Visszament N ew Yorkba. E gy darabig ismét m odell volt, m ajd egy énekes bohózatban újra színpadra került. Itt úgy m egerőltette a hangját, hogy m a jd nem elveszítette azl. H angja m indenesetre rendkívü l m eggyöngült, úgyhogy a színpadon semmi rem énye nem lehetett többé az érvényesülésre. Ilyen- tormán csakis a Ilim re gondolhatott.

Az egyik legnagyobb íilm vá lla la l. n M etró— Gokhvvn igazgatóját kereste fel E leanor Boardman. A d irektor próba- íö lvé te 'ek re küldte a vállalat C iilver— City-i telepére. A próbafölvételek pom pásan , sikerüllek. E leanor Boardman

Eleanor Boardman.

kivá ló film tehclségnek bizonyu lt s egy kettőre főszerepeket kapóit. Nevét ma már az egész világon ismerik.

30

Színházi butié.

B álik bánt adták É rsekú jvá ron a h