libreoffice 3 calc

LibreOffice 3 – Calc

2


Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-893-5

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 © Mercator Stúdió, 2012

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

http://www.akonyv.hu/

http://www.peterybooks.hu/

TARTALOM 3


TARTALOM

TARTALOM ...................................................................................... 3

ELŐSZÓ .......................................................................................... 11

KEZDŐ LÉPÉSEK .......................................................................... 15

A program környezete .................................................................. 15

A LibreOffice 3.4 rendszerkövetelményei .................................. 16

Letöltési lehetőségek ................................................................. 19

A program telepítése .................................................................... 19

A program módosítása, eltávolítása .......................................... 22

A billentyűzet ............................................................................. 22

Az egér ...................................................................................... 26

A program indítása ....................................................................... 28

A segítség ..................................................................................... 34

A súgó tartalomjegyzéke ........................................................... 36

A súgó tárgymutatója ................................................................. 37

Keresés a súgóban .................................................................... 38

A segéd ..................................................................................... 40

Tippek ........................................................................................ 40

Részletes tippek ........................................................................ 40

A névjegy ................................................................................... 41

A program szoftverkörnyezete, ablakai ........................................ 42

Az asztal .................................................................................... 42

Az alkalmazásablak ................................................................... 43

Dokumentumablak ..................................................................... 46

Címsor ....................................................................................... 47

A menüsor ................................................................................. 48

4 TARTALOM


Állapotsor ................................................................................... 48

Az eszköztár .............................................................................. 49

Az eszköztárak megjelenítése ................................................ 53

Párbeszédpanelek és parancsok ............................................... 54

ÁLLOMÁNYKEZELÉS .................................................................... 56

Fogalmak magyarázata ................................................................ 57

Üres munkafüzet létrehozása ....................................................... 58

Office fájlok megnyitása és mentése ......................................... 59

Meglévő dokumentum megnyitása ............................................ 62

Fájlok szűrése ........................................................................ 69

Állományok keresése .............................................................. 70

Dokumentumok ismételt betöltése .......................................... 76

Fájltípusok .............................................................................. 76

Állományok lezárása ................................................................. 78

A dokumentum tárolása ............................................................. 78

Változatok kezelése ................................................................... 80

Dokumentum-helyreállítás ......................................................... 81

Állományok törlése .................................................................... 82

Állományok tulajdonságai .......................................................... 83

Állományok postázása, másolása ............................................. 84

A munkafüzet vagy részeinek exportálása ................................ 85

Mentés weblapként .................................................................... 88

Automatikus mentés .................................................................. 88

Egyéb mentési beállítások ......................................................... 89

A munka befejezése ..................................................................... 91

TÁBLÁZATOK HASZNÁLATA ....................................................... 92

A Calc kezelőeszközei .................................................................. 92

Számolótáblák kezelése ............................................................... 94

A cellák ......................................................................................... 94

Mozgás a cellák között, kijelölések ............................................ 95

TARTALOM 5


Adatbevitel és szerkesztés ........................................................... 98

Automatikus kitöltés ................................................................. 100

Automatikus számolás ............................................................. 101

Cellatartalom megadása csoportos kitöltéssel ......................... 102

Cellák feltöltése sorozattal ....................................................... 105

Cellák kitöltése képletekkel ...................................................... 108

Kitöltés egyéni lista elemeivel .................................................. 111

Cellák beszúrása ..................................................................... 113

Cellák törlése ........................................................................... 114

Cellatartalom vagy formátum törlése ....................................... 115

Adatok érvényesítése ................................................................. 116

Korlátozás nélküli bevitel ......................................................... 119

Egész szám korlátozás ............................................................ 119

Az adatérvényesítés műveletei ................................................ 120

Tizedestört korlátozás ............................................................. 121

Dátumkorlátozás ...................................................................... 121

Időkorlátozás ........................................................................... 121

Szöveghossz-korlátozás .......................................................... 121

Hibajelzés beállítása ................................................................ 121

Számítási műveletek .................................................................. 123

Hivatkozások ........................................................................... 123

Automatikus névadás .............................................................. 125

Tetszőleges név adása ............................................................ 126

Név beillesztése ...................................................................... 128

Nevek felismerése címzésként ................................................ 128

Címkék létrehozása ................................................................. 129

Hivatkozásoperátorok .............................................................. 131

A képletek alkalmazása .............................................................. 132

A képletek szintaxisa ............................................................... 132

Hibakódok ................................................................................ 135

Képletek operátorai ................................................................. 138

Számtani műveleti operátorok .............................................. 138

6 TARTALOM


Összehasonlító műveleti operátorok .................................... 138

Szöveges operátor ............................................................... 139

Hivatkozási operátorok ......................................................... 139

Munkalapfüggvények .................................................................. 139

A függvények használata......................................................... 140

A beépített függvények ............................................................ 142

A Calc függvényei .................................................................... 142

Adatbázis függvények ............................................................. 144

Feladat – név adása ............................................................. 145

AB.ÁTLAG ............................................................................ 146

AB.DARAB ........................................................................... 146

AB.MEZŐ ............................................................................. 147

AB.MIN ................................................................................. 147

AB.SZÓRÁS ......................................................................... 147

AB.SZORZAT – DPRODUCT ............................................... 147

AB.SZUM – DSUM ............................................................... 148

Dátum és idő függvények ........................................................ 148

DÁTUM(év;hónap;nap) – DATE ........................................... 148

EASTERSUNDAY(év) .......................................................... 148

HÉT.NAPJA(dátumérték;típus) – WEEKDAY ....................... 149

HÓNAP(dátumérték) – MONTH ........................................... 149

IDŐ(óra; perc; mperc) – TIME .............................................. 149

MA() – TODAY ..................................................................... 149

MOST() – NOW .................................................................... 149

NETWORKDAYS(kezdet;vég;ünnepek) ............................... 150

ÓRA(időérték) – HOUR ........................................................ 150

PERC(időérték) – MINUTE ................................................... 151

WEEKNUM(dátumérték;vissza_típus) .................................. 151

WEEKSINYEAR(dátumérték) ............................................... 151

WORKDAY(kezdet;napok;ünnepek) ..................................... 151

YEARFRAC(kezdet;vég;módszer) ........................................ 152

YEARS(kezdő_dátum;befejező_dátum;típus) ...................... 153

TARTALOM 7


Pénzügyi függvények .............................................................. 153

ACCRINT .............................................................................. 154

DISC ..................................................................................... 155

EFFECTIVE .......................................................................... 156

FVSCHEDULE ..................................................................... 156

INTRATE .............................................................................. 156

JBÉ ....................................................................................... 157

LRÉSZLETKAMAT ............................................................... 158

MÉ ........................................................................................ 158

NOMINAL ............................................................................. 159

ODDFPRICE ........................................................................ 160

PRÉSZLET ........................................................................... 161

RÁTA .................................................................................... 162

RÉSZLET ............................................................................. 163

RRÉSZLET ........................................................................... 165

Információ függvények ............................................................ 166

CELLA .................................................................................. 167

CURRENT ............................................................................ 170

FORMULA ............................................................................ 170

NEM.SZÖVEG ...................................................................... 170

NINCS .................................................................................. 171

SZÁM .................................................................................... 171

SZÖVEG-E ........................................................................... 171

TÍPUS ................................................................................... 171

Logikai függvények .................................................................. 172

ÉS(állítás1;állítás2;…) .......................................................... 173

HA(állítás;igaz_érték;hamis_érték) ....................................... 173

VAGY(állítás1;állítás2;…) ..................................................... 174

Feladat – Logikai függvények ............................................... 175

Matematikai és trigonometriai függvények .............................. 175

ABS(szám) ........................................................................... 176

COMBINA(szám_1; szám_2) ............................................... 177

8 TARTALOM


COS(szám) ........................................................................... 177

CSONK(szám; hány_jegy) .................................................... 177

GYÖK(szám) ........................................................................ 178

HATVÁNY(szám; hatvány) ................................................... 179

KEREK(szám; hány_jegy) .................................................... 180

KOMBINÁCIÓK(elemszám; kiválasztva) .............................. 180

MARADÉK(szám; osztó) ...................................................... 180

PI() ........................................................................................ 181

SIN(szám) ............................................................................. 181

SZORZAT(szám1; szám2; ...) .............................................. 181

SZUM(szám1; szám2; ...) ..................................................... 182

SZUMHA(tartomány; kritérium; tagok) .................................. 183

Adattömb függvények .............................................................. 184

Tömbképletek használata ..................................................... 185

Tömbképletek létrehozása .................................................... 186

GYAKORISÁG(adattömb; csoport) ....................................... 187

Feladat – Tömbképletek ....................................................... 187

LIN.ILL(y_adatok; x_adatok; konstans; stat) ......................... 189

Statisztikai függvények ............................................................ 192

ÁTL.ELTÉRÉS(szám1; szám2; ...) ....................................... 192

ÁTLAG(szám1; szám2; ...) ................................................... 193

CHISQDIST(x; szfok; eloszlásfv) .......................................... 193

KHI.PRÓBA(tényleges; várható) .......................................... 194

Feladat – Függetlenségvizsgálat .......................................... 195

Feladat – Homogenitásvizsgálat ........................................... 195

SZÁZALÉKRANG(tömb; x; pontosság) ................................ 197

SZÓRÁS(szám1; szám2; ...) ................................................ 197

Munkafüzet függvények ........................................................... 198

Reguláris kifejezések ............................................................ 198

CÍM(sor; oszlop; típus; a1; munkalap) .................................. 202

FKERES(keresett; tábla; oszlop; rendezett) ......................... 203

INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület) ................................ 205

TARTALOM 9


KUTAT(keresett;tartomány;eredmény) ................................. 207

VKERES(keresett; tábla; sor; rendezett) .............................. 209

Szövegfüggvények .................................................................. 210

ARABIC(szöveg) .................................................................. 210

BAL(szöveg; hányat) ............................................................ 210

CSERE(régi; honnan; hossz; új) ........................................... 210

KÖZÉP(szöveg; honnan; darab) ........................................... 211

RÓMAI(szám; mód) .............................................................. 211

SZÖVEG.KERES(keresett; szöveg; kezdet) ......................... 212

Kiegészítő függvények ............................................................ 212

DEC2BIN(szám; jegyek) ....................................................... 213

DEC2HEX(szám; jegyek) ..................................................... 213

DEC2OKT(szám; jegyek) ..................................................... 214

OCT2BIN(szám; jegyek) ....................................................... 215

OCT2DEC(szám) ................................................................. 215

OCT2HEX(szám; jegyek) ..................................................... 216

Egyéni függvények ..................................................................... 217

Feladat – Adószámítás ......................................................... 217

Diagramok készítése .................................................................. 219

Diagramtípusok ....................................................................... 220

Diagram létrehozása ............................................................... 221

Diagram törlése ....................................................................... 225

Diagram formázása ................................................................. 225

Képek beszúrása ........................................................................ 226

Munkalapok műveletei ................................................................ 227

Oszlopok és sorok beszúrása, törlése ..................................... 228

Cellák beszúrása és törlése ..................................................... 229

Munkalapok beszúrása, törlése ............................................... 230

Munkalapok átnevezése .......................................................... 232

Munkalapok áthelyezése, másolása ........................................ 232

Munkalapok csoportos használata .......................................... 234

Listák, adatbázisok kezelése ...................................................... 235

10 TARTALOM


Adatbázis felépítése ................................................................ 235

Adatbázis létrehozása, feltöltése ............................................. 235

Rekordok szűrése .................................................................... 235

Az AutoSzűrő üzemmód használata ..................................... 236

Normál szűrés ...................................................................... 237

Összetett szűrés ................................................................... 240

Sorba rendezés ....................................................................... 243

Adatbázis (kimutatás) Varázsló ............................................... 245

További lehetőségek ................................................................... 248

Megjegyzések .......................................................................... 248

Keresés és csere ..................................................................... 249

Irányított beillesztés ................................................................. 250

Nyomtatási beállítások ................................................................ 252

A nyomtatási terület meghatározása ....................................... 253

Oldalbeállítás ........................................................................... 253

Oldal ........................................................................................ 254

Margók .................................................................................... 255

Szegélyek ................................................................................ 255

Háttér ....................................................................................... 256

Élőfej és élőláb ........................................................................ 257

Lap .......................................................................................... 259

Oldaltörések elhelyezése ......................................................... 261

Az Oldaltörés megtekintése nézet használata ......................... 262

IRODALOM ................................................................................... 263

ELŐSZÓ 11


ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az ottho-nokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen – az operációs rendszertől függetlenül – megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó – bár meglehe-tősen drága – Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető LibreOffice.

A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex prog-ramcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A prog-ramcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képes-ségekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is ki-bocsátott MS Works néven.

Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar „kvázi” szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megol-dásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyeb-ben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők.

Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffi-ce, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az al-kalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban – tíz évvel ezelőtt – külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

12 ELŐSZÓ


1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffi-ce programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni.

2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztet-ték.

Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unico-de támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az ere-deti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot.

A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Offi-ce kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hang-súlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg.

A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátu-mú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum tá-mogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle.

Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások az új verziók között, amelyek pedig félévente új funkciona-litással bővítik a programot.

2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja meg-alapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az Open-Office.org márkanevet. Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányító-testületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.

A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva evvel LibreOffice egységes fejlődését. A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak

http://listarchives.documentfoundation.org/www/announce/msg00000.html

http://digitizor.com/2010/11/01/and-so-the-exodus-begins-33-developers-leave-openoffice-org/

ELŐSZÓ 13


a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.

A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben ki-adott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai program-csomag szintén a LibreOffice lesz. 2011. január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejleszői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett iro-dai programcsomaggá.

A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja.

Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapo-kon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló „Biblia” jellegű kiadványt is megjelenítünk.

A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általáno-san elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különle-ges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter).

Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office válto-zattal előállított, de a LibreOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word és az Excel 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolvasása már több reménnyel kecsegtet.

A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelke-zik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondot-tan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd).

Külön érdeme a LibreOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD,

http://www.documentfoundation.org/faq/

14 ELŐSZÓ


OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt. Ráadá-sul a programcsomag már most több mint 100 nyelvet, köztük a magyart is támogatja.

A könyv szerkezete segít a LibreOffice 3.4 titkainak mind mé-lyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatá-sával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felület-tel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek foko-zatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltéte-leznek bizonyos – a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakor-latban megszerzett – ismereteket, ezért a kezdők számára minden-képpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni.

Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletek-re, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg.

A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítás-technikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illet-ve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú isme-rete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot vala-milyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalma-zása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazha-tók a többi operációs rendszerekre is.

A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetsze-tős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, pontosan, áttekinthetően elvégezni számításaikat, elemzéseiket, amihez ezú-ton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibái-mat.

Szentendre, 2012. március

Köszönettel a szerző.

KEZDŐ LÉPÉSEK 15


KEZDŐ LÉPÉSEK

Ebben a fejezetben a LibreOffice 3 változatának általános ismerte-tésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felüle-tének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állomá-nyokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra ké-sőbb térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltét-lenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a segítő és oktató rendszer alkalmazását is.

Az ismertetés további részében dokumentumnak nevezzük a LibreOffice programmal előállított, lemezen tárolt állományt. A Calc táblázatkezelővel munkafüzetnek is nevezett dokumentumokat használunk. Ezek az állományok is tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztővel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatáso-kat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a „végtermék” megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélye-zés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése stb.).

A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például:

Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat)

a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele:

F1…F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivat-

kozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, pél-

dául: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat

is, például: Megnyitás, vagy Mégse.

A program környezete

Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre

16 KEZDŐ LÉPÉSEK


oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, va-gyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftver-környezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben.

A LibreOffice 3.4

rendszerkövetelményei

A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változa-tok, amelyek a LibreOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógé-peken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környeze-teket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A szá-mítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igé-nye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük a LibreOffice működte-téséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PC-összetételeket.

Microsoft Windows

Windows 2000 (Service Pack 4 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)

Legalább 1,5 GB szabad lemezterület a letöltéshez és a tele-pítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlése után a LibreOffice kb. 500 MB helyet foglal.

1024 × 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel

Solaris: SPARC platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM

450 MB szabad lemezterület

KEZDŐ LÉPÉSEK 17


X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és lega-lább 256 színnel

Solaris: x86 platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM



Linux

Linux kernel 2.6.18 vagy újabb,

glibc2 2.5 vagy újabb,

gtk 2.10.4 vagy újabb;

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)

1,5 GB szabad lemezterület


Gnome 2.16 vagy újabb a gail 1.8.6 és az at-spi 1.7 cso-magokkal (ezek az „akadálymentesítő” funkciókhoz kellenek) vagy ezzel kompatibilis grafikus felület (pl. KDE, többek kö-zött).

Mac OS X

Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb

Intel vagy PowerPC processzor

512 MB RAM


1024 × 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel

Java A LibreOffice Javát igénylő funkcióinak használatához minimum

1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség. Linuxon az OpenJDK használata javasolt, mert a GCJ Java-

változattal problémák vannak.

Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra:

18 KEZDŐ LÉPÉSEK


Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge – a Java Access Bridge letölthető a

http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése.

Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így a LibreOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az íráskép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban – egyelőre legalábbis – nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál.

Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyom-tatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyom-tatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrix-nyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely tí-pusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra.

A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer műkö-dik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minő-ségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memó-riáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minő-ségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is.

http://java.sun.com/products/accessbridge

KEZDŐ LÉPÉSEK 19


Letöltési lehetőségek

A LibreOffice 3.4 programcsomag legújabb változatában teljesen ingyenesen letölthető a http://hu.libreoffice.org/home/ webhelyről, vagy például a Windows változat a http://szoftverbazis.hu/szoft-ver/libreoffice_3.4.4__magyar_.html webcímről.

A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Vers-ion 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/down-load/index.jsp címről tölthetjük le.

A program telepítése

A programtelepítés lépései:

1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő prog-ramot (LibO_3.4.4_Win_x86_install_multi.exe), majd kettős kat-

tintással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként pa-rancsával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gépet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes.

2. A LibreOffice 3.4 telepítésének előkészítése párbeszéd-

panelen kattintsunk a Tovább gombra!

3. A következő párbeszédpanelen a Célmappa mezőben, vagy a

Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepítő fájlok kicsoma-golásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhető.

4. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra!

5. A következő tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a To-

vább gombra!

6. A következő párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevün-ket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgo-zunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunk-nak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedé-

lyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra!

http://hu.libreoffice.org/home/

http://szoftverbazis.hu/szoft%1fver/libreoffice_3.4.4__magyar_.html

http://szoftverbazis.hu/szoft%1fver/libreoffice_3.4.4__magyar_.html

http://www.java.com/en/down%1fload/index.jsp

http://www.java.com/en/down%1fload/index.jsp

20 KEZDŐ LÉPÉSEK


1-1. ábra. Megadjuk az ideiglenes mappát

7. A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szoká-

sos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az előbbi a legtöbb felhasználó számára megfelelő, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a te-lepítendő komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a

Tovább gombra!

8. Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor

az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egy-két gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk má-sik meghajtót, mert a Windows számára előbb-vagy utóbb ke-vés lesz a hely… A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gom-bok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor

KEZDŐ LÉPÉSEK 21


jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a he-lyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktu-ális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását.

1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket

9. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alap-értelmezett kezelőjéül a LibreOffice programot választjuk. Ha a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket!

10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztá-sával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancs-ikont később is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk

a Telepítés gombra!

11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meg-

hajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra!

22 KEZDŐ LÉPÉSEK


A program módosítása, eltávolítása

A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a

Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen vá-laszthatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az el-

távolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program

eltávolítása funkcióját is.

A billentyűzet

Az írógéphez hasonlatos billen-tyűzetrész a szöveg begépelésé-re, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kia-dására, illetve a kurzor1 (fénymu-tató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az

egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gomb-

jának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában ál-

ló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a me-

nüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a

kijelölőmezőt2 a vagy kurzormozgató billentyűkkel mozgatva

egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs ki-választása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü

1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az ak-tuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az

Enter billentyű lenyomásával választunk ki.

KEZDŐ LÉPÉSEK 23


kiválasztásához a , billentyűket, az almenük legördítéséhez és

a menütételek kiválasztásához a , billentyűket használjuk. A

kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk.

Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazha-tó (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kije-lölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot

indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a

dokumentum szerkesztéséhez. A legördülő menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzet-

kódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott pa-rancs azonnal végrehajtásra kerül.

A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelő-ivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billen-tyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával

vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomása-

kor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együt-tes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben

együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B.

A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgyne-vezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában vi-lágosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdők-nek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni

3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kivá-lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.

24 KEZDŐ LÉPÉSEK


esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett.

A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billen-

tyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start

menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/)

Vezérlőpult/Billentyűzet programjával ál-líthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (pél-dául az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkap-csolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán talál-ható, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billen-

tyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs be-

nyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező

esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a szá-

mokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töl-tenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is be-vihetünk (lásd alább).

Az Alt , Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli

váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket min-

dig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift

billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A

Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten

található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a

Caps Lock4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillentyű –

nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt

kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e te-

kintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójá-

nak. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban

ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének

4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.

KEZDŐ LÉPÉSEK 25


segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt

billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyű-zeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan be-tűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szere-

pelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyom-

va tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billen-

tyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß be-

tűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami az

elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést,

később részletezzük. A Windows és a LibreOffice – meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzet-tel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billen-

tyűzet , , , , valamint Home, End , PgUp, PgDn billentyűi,

illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi.

A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt doku-

mentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet

jobb felső sarkában található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál.

Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak vég-

rehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az

adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri meg-

nyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyő-

höz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak.

A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók.

A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs

lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként

kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapo-

tot állítjuk vissza.

Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nél-

külözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűze-

ten: . Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán

26 KEZDŐ LÉPÉSEK


is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivissza-soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának

engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-

mógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkció-

billentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük.

Az egér

Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozog-hatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) kö-zött. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomá-sával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók.

Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafi-kus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálke-resztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásután-ban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot – például rajzot – létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtá-sát. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához ele-gendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyo-más kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket ren-deltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg.

Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektu-mokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tar-talmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamato-

KEZDŐ LÉPÉSEK 27


san nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen.

Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő mó-don, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a vára-kozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai:

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítő sáv alkalmazásakor.

Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben).

Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgo-zik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más paran-csot.

Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöve-ges kurzor új helyét.

Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző).

Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

28 KEZDŐ LÉPÉSEK


Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-dő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezése-kor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét.

Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőle-ges és vízszintes méretét

Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk.

Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállítá-sának változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállí-

tásokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a

Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el.

A program indítása

A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból meg-ismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majd-nem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.

A programot indíthatjuk a Windows , vagy nyomó-

gombjára kattintás után a Programok (Minden program,

Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, il-

letve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Progra-

mokmenüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhat-juk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Win-dows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a

művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel.

KEZDŐ LÉPÉSEK 29


1-3. ábra. LibreOffice ikonok a Windows tálcáján

A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menü-

ben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán

parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés

feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természe-tesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelenné-nek meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el.

1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára

A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü

megjelenítése után, a Minden program, majd a LibreOffice

3.4, végül a LibreOffice Calc sorokra kattintunk. Ez a művelet-

sor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a Start

menüben parancsát (lásd a fenti ábrát).

A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a

Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítsé-

gével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü

tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a Calc

30 KEZDŐ LÉPÉSEK


alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk táblázatkezelőnket, akkor ez a legprakti-kusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben a

LibreOffice Calc (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsab-ban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt programja-

ink automatikusan megjelennek a Windows nyomó-gombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számá-tól függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandóan megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy víz-szintes vonal felett, a gyakori indítás miatt „kiérdemelt helyzetű” programok a vonal alatt jelennek meg.

Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helye-zünk el a Windows munkaasztalán.

1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon

Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztal-ra, majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü

Parancsikon parancsát! A Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen adjuk meg a parancsikon célját, va-

gyis a Calc program elérési útját. amelyet megkereshetünk a

Tallózás gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a mun-

KEZDŐ LÉPÉSEK 31


kaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indítására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszermappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancs-

ikont létrehozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartása

közben egy máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát).

1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma

Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattin-

tással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített

helyi menü ÚjOpenDocument-munkafüzet parancsát. Ugya-nezt a parancsot megtaláljuk a Windows Intéző (fájlkezelő)

Fájl/Új almenüjében is.

A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással

létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kivá-laszthatók (lásd az 1-7. ábrát).

32 KEZDŐ LÉPÉSEK


1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével

Ha egy ilyen OpenDocument-munkafüzetre kattintunk, akkor betöltődik a Calc, majd abba a dokumentum, melynek szerkesz-tését folytathatjuk. (Ha már fut a Calc, akkor így egy új szer-kesztőablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott dokumen-

tum). A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi

dokumentumok menüt használjuk.

A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után – azaz rá-

kattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás...

sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a

Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmet-len indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is.

1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről

A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk

ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtá-rakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott map-

KEZDŐ LÉPÉSEK 33


pa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás

párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK

nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és

nyomjuk meg az Enter billentyűt.

Hasonló módon, a Start/Programok LibreOffice Calc (a

Windows XP alatt a Start/Minden program LibreOffice

Calc) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így vala-mivel hosszadalmasabb.

1-9. ábra. LibreOffice parancsikonok a munkaasztalon

Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott munkafüzeten, akkor annak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asz-tal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor a dokumentum szerkesz-tése – a Calc program betöltésével együtt – az ikonra mért dupla kattintással indítható. A dokumentum későbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtá-

runkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét.

A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: 1. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az

„asztallapra” kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi

menü ÚjOpenDocument-munkafüzet parancsával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az asz-tallapon. Később használhatjuk ezt az ikont is a Word betöltésére, illetve üres dokumentum szerkesztőabla-kának megnyitására.

34 KEZDŐ LÉPÉSEK


2. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/

Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egér-gomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgom-bot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon.

3. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asztallapra”

kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelení-

tett Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással

adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük

ki az Program Files könyvtár LibreOffice Calc programját. A program első indításakor egy tündér (mely a Microsoft programja-inál megismert varázslók itteni megfelelője) vezet végig a regisztrá-ció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések auto-matikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelező végrehajtani.

A segítség

A LibreOffice súgója régebben jelentősen eltért más programok ha-sonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkal-maznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész

alkalmazásában egyformán működik. A Súgó menü LibreOffice

Súgó parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyűvel, illetve a Standard

eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó fő tartalomjegy-zékét az alapértelmezés szerinti webböngészőnkben, amelyben vál-tozatos módon navigálhatunk. A magyar nyelvű súgó külön is letölt-hető.

A súgó a webböngészőnkben jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztőablak és a súgó ablaka között válthatunk többek

közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentyűkombinációkkal, a Win-

dows tálcán megjelenő gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal felső

sarok ikonjából legördíthető ablakvezérlő menü Bezárás parancsá-

KEZDŐ LÉPÉSEK 35


val, vagy az Alt+F4 billentyűkombinációval, illetve az ablakbezáró

ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha a LibreOffice többi prog-

ramjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a program-csomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal fel-ső sarkában megjelenő listából is.

Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzők, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók se-gítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a jobb oldali tartalmi részben. A súgó nyelvét az oldal felső részén

látható HU rövidítésre kattintva állítjuk magyarra (ennek ellenére néhány lap és hivatkozás angol marad). A magyar nyelvű súgó sem teljes mélységű egyelőre, néha érdemes megnézni, mit írnak ugya-narról az angol nyelvű lapok…

1-10. ábra. A program súgójának ablaka

A súgóállományokon belül az egyes főbb témaköröket, esetleg kap-csolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelelő, hivatkozott oldalra lépünk (ugyanide eljutha-

36 KEZDŐ LÉPÉSEK


tunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó főbb feje-zeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülekre kattintva is.

A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egér-

gombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa,

vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumen-tumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelelő parancs is elérhető a helyi menüben.

A Navigation csoport Main page hivatkozására kattintva a

Welcome to LibreOffice Help! oldalt jeleníthetjük meg, ahonnan az összes LibreOffice program súgója elérhető.

Az egyes oldalakhoz tartozó további magyarázatokat az adott ol-

dal Kapcsolódó témakörök (Related Topics) csoportjának hivat-kozására kattintva tölthetjük be. Ilyen kapcsolódó hivatkozásokat találunk a súgólapokon is.

A bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben, húzással ki-jelölt szövegrész a szövegrészbe jobb egérgombbal kattintva megje-

lenített helyi menü Másolás parancsával (vagy a Ctrl+C billentyű-

kombinációval) a vágólapra másolható, ahonnan tetszőleges alkal-

mazásba, szövegrészbe illeszthető az adott alkalmazás Szerkesz-

tés/Beillesztés (Edit/Paste) parancsával, vagy a Ctrl+V, illetve a

Shift+Ins billentyűkombinációval.

A súgóoldalakon alkalmazott szimbólumok:

A tárgyhoz tartozó tippeket, megjegyzéseket jelöli. Az így je-lölt részekben olyan információk szerepelnek, amelyek a pa-rancs végrehajtását módosítják, illetve kiegészítő ismeretek.

Ezzel a szimbólummal jelölik a program hatékonyabb fel-használását eredményező ötleteket.

A súgó tartalomjegyzéke

A Welcome to LibreOffice Help! oldalt már magyar nyelvre is vált-hatjuk (lásd az 1-11. ábrát). Az oldal közepén találjuk a fő súgóté-mákat, melyeket a témakör nevére kattintva bonthatunk ki. A meg-

KEZDŐ LÉPÉSEK 37


jelenített aloldalakon további hivatkozásokra kattintva mélyülhetünk el a keresett témában.

1-11. ábra. A súgótémák, kategóriák kibonthatók

A súgó tárgymutatója

A súgóablakban választhatjuk a Tárgymutató bejegyzést, ezen az oldalon semmi mást nem kapunk, csak néhány újabb hivatkozást és egy ismertetést arról, hogyan kereshetünk a súgóban (lásd az 1-12. ábrát). Ez a szolgáltatás egyelőre sajnos jelentősen elmarad az Ex-cel és az OpenOffice tárgymutatójának funkcionalitásától, de remél-hetőleg mielőbb pótolják a fejlesztők ezt a hiányosságot.

38 KEZDŐ LÉPÉSEK


1-12. ábra. A tárgymutató kezelése

Keresés a súgóban

A keresendő kulcsszót az ablak felső részén látható Keresett kife-

jezés mezőbe gépeljük. A Go gombra kattintva kereshetjük meg azt a súgólapot, amelynek címe megegyezik a keresett kifejezéssel, a

Search gombbal pedig az összes súgólapot megvizsgáljuk.

1-13. ábra. A keresési eredmények listája

Gyakorlatilag ugyanazt az eredményt kapjuk, mert első körben a program a teljességre törekszik (lásd az 1-13. ábrát). Az ablak jobb

KEZDŐ LÉPÉSEK 39


szélén megjelenik a keresett kifejezést tartalmazó eredményoldalak száma (# results). Az oldal alján lapozó eszközöket találunk a meg-jelenített első húsz találatot követő többi oldal megtekintéséhez.

A találatok felső részén látható hivatkozásokkal szűrhetjük a megtalált segítséget tartalmi oldalakra (Content pages), multimédiás bemutatókra (Multimedia), súgóoldalakra (Help and Project pages), minden találatra (Everything), vagy további részletes keresést kér-hetünk (Advanced).

Ha ez utóbbit választjuk, akkor jelölőnégyzetekkel szűrhetjük to-vább, hogy milyen erőforrásokat, tudásbázist vizsgáljon át a kereső a megadott kifejezés után kutatva (lásd a 1-14. ábrát). A találati ol-dalon belül a webböngésző eszközeivel kereshetünk, ez minden böngésző esetében máshol érhető el. Az ábrán például a Google

Chrome eszközeit látjuk. A Ctrl+F billentyűkombináció viszont álta-

lában a keresést indítja más böngészőkben is.

1-14. ábra. Keresés az aktuális súgóoldalon belül

A Keresési kifejezés szövegmező tárolja az utoljára beírt szavakat. Az előző keresés megismétléséhez kattintással válasszunk kifeje-zést a mező alatt megjelenő listából.

A helyi súgóban beállítható még, hogy a keresést a címsorokban vagy a tartalomban végezzük, illetve hogy csak egész szavakat ke-resünk. Ilyenkor a program az egyébként találatnak számító szótö-redékeket és ragozott alakokat figyelmen kívül hagyja.

40 KEZDŐ LÉPÉSEK


A segéd

A program kezelését segíti a segéd, amely egyes fela-datok végrehajtása közben automatikusan elindul. A segéd a feladat végrehajtását a dokumentum sarkában megjelenő kis ablakban segíti, amelybe kattintva megjeleníthetjük a

feladat súgóját. A segédet az Eszközök/Beállítások párbeszédpa-nel LibreOffice/Általános lapján kapcsolhatjuk be vagy ki. A segéd ablaka rövid idő után automatikusan bezárul. Ha három alkalommal nem vesszük igénybe a segéd segítségét egy adott feladathoz, vagy bezárjuk az ablakát, akkor a segéd többet nem jelentkezik annál a

feladatnál, kivéve, ha az Általános párbeszédpanel-lapon nem állít-juk a segédet alaphelyzetbe.

Tippek

A tippek egy-egy eszköztárgomb nevét jelenítik meg, ha a kurzort a gomb fölé mozgatjuk (lásd az 1-15. ábrát).

1-15. ábra. Egy tipp megjelenése

Hasonló segítséget kapunk egyes dokumentumelemekhez is. A tip-

pek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.

Részletes tippek

A részletes tippek a tippekhez hasonlóan jelennek meg, azonban a gomb neve helyett a hozzárendelt funkció rövid leírását adják. Egye-lőre azonban ez a szolgáltatás is elmarad az OpenOffice megoldá-

sától (lásd az 1-16. ábrát). A részletes tippek is letilthatók az Általá-

nos párbeszédpanel-lapon. Alapállapotban ez a funkció kikapcsolt,

tehát jelöljük be a Részletes tippek jelölőnégyzetet!

KEZDŐ LÉPÉSEK 41


1-16. ábra. Egy részletes tipp megjelenése a két programban

Hasonló rövid magyarázatot kapunk az egyes képernyőelemekről,

ha a Súgó menü Mi ez? parancsát adjuk ki, és utána a kurzort egy gomb fölé mozgatjuk.

A névjegy

A Súgó menü A LibreOffice névjegye parancsa a licenc-informáci-ókat tartalmazza. A fejlesztők adatait most egy külön paranccsal

(Súgó/ A LibreOffice készítői) kérhetjük le.

1-17. ábra. A fejlesztők listája fut a párbeszédpanelen

42 KEZDŐ LÉPÉSEK


A program szoftverkörnyezete,

ablakai

A LibreOffice ikonorientált környezetben, operációs rendszerekben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a meg-felelő parancsok indíthatók.

Az asztal

A StarOffice Desktop, a LibreOffice programcsomagban már nem érhető el. Ha a LibreOffice programot indítjuk, akkor a programcso-mag elemeinek indítására szolgáló keretrendszer töltődik be (lásd az 1-20. ábrát). Az ablakból indíthatjuk a programcsomag önálló dokumentum-feldolgozó alkalmazásait, makrókat futtathatunk, de az alul látható, kiszolgáló-kapcsolatot igénylő parancsok nem futnak.

1-18. ábra. Az indító keretrendszer

KEZDŐ LÉPÉSEK 43


Az alkalmazásablak

Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az itt bemutatott képernyőkép a Calc ablaka. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerül-nek. A legfelső sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesz-

tett dokumentum neve mellett bal oldalt a rendszerablak vezérlő ikont, jobb oldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környe-zethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Calc futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyor-san kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerab-lakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a

rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyű-

kombináció is.

1-19. ábra. A Calc alkalmazásablaka

44 KEZDŐ LÉPÉSEK


A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű

rendszerablakot. A menü Áthelyezés parancsa segítségével moz-gatjuk a Calc rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maximális méretű, ak-kor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem vá-lasztható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd le-nyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomva tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.

A Méret paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztől) függő

formát vesz fel, s jelzi a mozgatás irányát: , , . A rendszer-

ablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali mé-retváltoztató ikon, amellyel az egész Calc környezetet ikon méretű-vé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalma-zásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méretű ablakban kiad-

ható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legna-gyobb rendszerablakot állítja be.

A Bezárás menüpontra (vagy közvetlenül a szerkesztésből ki-

adott Alt+F4 billentyűkombináció), illetve a címsor alkalmazásbe-

záró ikonjára kattintással fejezzük be a munkát. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását?

1-20. ábra. Figyelmeztetés a dokumentum bezárásakor

Mentést válaszolva elmentjük a dokumentumot, Elvetést válaszol-

va a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra kattintással

KEZDŐ LÉPÉSEK 45


vagy az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyomásával vissza-

térhetünk a szerkesztéshez (lásd az 1-20. ábrát). A rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit

vagy a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyűzet segítségével, az

Alt billentyű és az aláhúzással jelölt betű billentyűjének együttes

lenyomásával gördítjük le. A menüsor alatt levő sorokban a Né-

zet/Eszköztárak... almenü parancsaival ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven úgynevezett szerszámosládák találhatók, amelyeket később részletesen ismertetünk. A többi elem szintén ki- és bekapcsolható.

1-21. ábra. A Calc megnyitható eszköztárai

Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méretű ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képernyő formája, a kialakuló külön ablak saját menülegördítő, méretező ikonokkal rendelkezik. Ezek az ikonok tel-jes méretű dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelen-nek még és a szerkesztett dokumentum ablakára vonatkoznak.

libreoffice 3 calc

Documents