SALÁDÜGYI, MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS MINISZTÉRIUM

Munkaerőpiaci Osztály

ÉLET ÉS MUNKA

LENGYELORSZÁGBAN

Varsó, 2018

A kiadvány az Európai Unió és Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon állampolgárai

számára készült, akik Lengyelországba szándékoznak költözni és ott munkát vállalni.

Készítette:

A Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

Munkaerőpiaci Osztálya a megfelelő

szaktárcákkal együttműködésben

© Copyright by Ministerstwo Rodziny, Pracy i Polityki Społecznej

Kiadja:

Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

Nowogrodzka 1/3/5, 00-513 Warszawa

Lengyelország

Tördelte és nyomta:

A Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

Kiadója és Nyomdája

Usypiskowa 2, 02-386 Warszawa, Lengyelország

499/2018. sz. megrendelés

Ingyenes példány

4

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 6

2. LENGYELORSZÁG – ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ......................................................................... 7

2.1 Lengyelország dióhéjban ............................................................................................................... 7

2.2. Közigazgatási felosztás................................................................................................................. 9

2.3. Politikai berendezkedés, közigazgatás és jogrendszer .............................................................. 10

3. ÉLET ÉS TARTÓZKODÁS LENGYELORSZÁGBAN ....................................................................... 12

3.1. Bejelentkezés és tartózkodási engedély ..................................................................................... 12

3.2. Hogyan találjunk lakást? ............................................................................................................. 15

3.3. Megélhetési költségek................................................................................................................. 18

3.4. Közlekedés .................................................................................................................................. 20

3.5. Személygépkocsi és gépjárművezetői engedély ........................................................................ 21

3.6. A három év alatti gyermekek felügyelete .................................................................................... 25

3.7. Oktatási rendszer ........................................................................................................................ 27

3.8. Hogyan találjunk iskolát? ............................................................................................................ 35

3.9. Egészségügyi ellátás .................................................................................................................. 37

3.10. Magánélet ................................................................................................................................. 40

3.11. Kulturális és társadalmi élet ...................................................................................................... 43

3.12. Mit kell tudnunk, mielőtt Lengyelországba utazunk és miután megérkeztünk? ........................ 45

4. Munka Lengyelországban.................................................................................................................. 47

4.1. Szabad munkaerő-áramlás az EU/EFTA tagországokban ......................................................... 47

4.2. Hogyan találjunk munkát? ........................................................................................................... 48

4.3. Hogyan keressünk munkát? ....................................................................................................... 50

4.4. Szakmai képesítés elismerése ................................................................................................... 51

4.5. Határon átnyúló szolgáltatások ................................................................................................... 52

4.6. A foglalkoztatás formái ................................................................................................................ 53

4.7. Munkaszerződés ......................................................................................................................... 53

4.8. Munkahelyi egészség és biztonság ............................................................................................ 55

4.9. Különleges munkavállalói kategóriák .......................................................................................... 59

4.10. Munkaidő ................................................................................................................................... 61

4.11. Szabadságolás .......................................................................................................................... 62

4.12. Munkavállalói érdekképviselet .................................................................................................. 64

4.13. Munkaügyi viták – sztrájk .......................................................................................................... 66

4.14. A munkaviszony megszűnése .................................................................................................. 66

4.15. Munkanélküliség és a munkaügyi központ által nyújtott foglalkoztatási támogatás ................. 68

4.16. Gazdasági tevékenység ............................................................................................................ 73

5. JÖVEDELEM, MUNKABÉR, ADÓZÁS .............................................................................................. 78

5

5.1. Jövedelem és munkabér ............................................................................................................. 78

5.2. Adózás ........................................................................................................................................ 79

5.3. A személyi jövedelemadót csökkentő tényezők ......................................................................... 83

5.4. Tőkeáramlás és kifizetések ......................................................................................................... 86

6. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS LENGYELORSZÁGBAN ................................................................. 87

6.1. A társadalombiztosítás rendszere Lengyelországban ................................................................ 87

6.2. A társadalombiztosítási rendszerek összehangolása ................................................................. 88

6.3. Egészségügyi szolgáltatások ...................................................................................................... 91

6.4. Családi támogatás ...................................................................................................................... 94

6.5. Öregségi nyugdíj és időskori juttatások ...................................................................................... 96

6.6. Rokkantsági ellátás ..................................................................................................................... 98

6.7. Munkahelyi baleset és foglalkozási ártalom címén kapható juttatások .................................... 100

6.8. Munkanélküli segély – a jogosultsági idők hordozhatósága és összegzése ............................ 101

6

1. BEVEZETÉS Az Európai Unió (EU) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA – Izland, Liechtenstein,

Norvégia és Svájc) tagállamaiban a mindennapi életben és a munkavállalás során sok szempontot kell

figyelembe venni. Mielőtt arról döntenénk, hogy az egyik országba költözünk, érdemes többet is megtudnunk

arról, milyen az élet és a munkavállalás az adott országba..

Ezt a lengyelországi életről és munkáról szóló tájékoztatót az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat)

hálózat készítette az EU vagy EFTA állampolgárok részére.

Az EURES 1993-ban létrehozott uniós hálózat, a foglalkoztatási szolgálatok és egyéb helyi, regionális,

országos és európai szintű szervezetek szövetsége. Célja a munkavállalók mobilitásának támogatása az

európai munkaerőpiacon.

A lengyel Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium Munkaerőpiaci Osztálya az EURES hálózat koordinációjával adta ki az Élet és munka Lengyelországban című tájékoztatót, amelynek célja, hogy

támogassa azokat az EU vagy EFTA állampolgárokat, akik Lengyelországban szándékoznak letelepedni és

munkát vállalni.

A tájékoztató hasznos információkkal szolgál az EU vagy EFTA állampolgárok lengyelországi

tartózkodásáról, a munkavállalási lehetőségekről, a gazdasági tevékenység alapításáról, valamint a

jövedelemmel, munkabérrel, adókkal, társadalombiztosítással kapcsolatban.

Az információk a 2018. október 1-jén hatályos törvényi állapotot tükrözik, és a következő államok polgáraira

érvényesek: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország,

Franciaország, Görögország, Spanyolország, Hollandia, Írország, Izland, Liechtenstein, Litvánia,

Luxemburg, Lettország, Málta, Németország, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svájc,

Svédország, Magyarország, Nagy-Britannia és Olaszország.

A kiadvány elektronikus változata a http://www.eures.praca.gov.pl. honlapon érhető el.

Bízunk abban, hogy a kiadványban található információk az EU és EFTA állampolgárok segítségére lesznek,

és megkönnyítik lengyelországi életüket és munkavállalásukat.

Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

Munkaerőpiaci Osztály

2. LENGYELORSZÁG – ÁLTALÁNOS

INFORMÁCIÓK

7

2. LENGYELORSZÁG – ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

2.1 Lengyelország dióhéjban

Az állam neve Lengyel Köztársaság (Rzeczpospolita Polska, rövidítése: RP)

Címer Zászló

Hivatalos nyelv lengyel

Főváros Varsó (Warszawa)

A vajdaságok

székhelyei:

Białystok, Gdańsk, Katowice, Kielce, Krakkó, Lublin, Łódź, Olsztyn, Opole,

Poznań, Rzeszów, Szczecin, Toruń, Varsó, Wrocław, Zielona Góra

Államforma Parlamentáris demokrácia. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament

(Szejm – 460 képviselő, Szenátus – 100 szenátor), a végrehajtó hatalmat a

minisztertanács és a köztársasági elnök, a bírói hatalmat a független bíróságok

gyakorolják.

Közigazgatási felosztás A területi önkormányzat felépítése háromszintű: községi önkormányzat, járási

önkormányzat és vajdasági önkormányzat. Lengyelország 2 478 községből, 314

járásból és 16 vajdaságból áll – ezek az Alsó-sziléziai, Kárpátaljai,

Kislengyelországi, Kujávia-pomerániai, Lublini, Lubusi, Łódźi, Mazóviai,

Nagylengyelországi, Nyugat-pomerániai, Opolei, Podlasiei, Pomerániai,

Szentkereszt, Sziléziai és Varmia-mazúriai Vajdaság.

Földrajzi fekvés Közép-Európában, a Balti-tenger partján fekszik. Keletről Oroszországgal,

Litvániával, Fehéroroszországgal és Ukrajnával, délről Szlovákiával és

Csehországgal, nyugatról Németországgal határos.

Terület 312 695 km²

Népesség Megközelítőleg 38,5 millió

Éghajlat Mérsékelt. Az átlaghőmérséklet nyáron 16,5°C és 20°C között, télen -6°C és 0°C

között alakul. A legmelegebb hónap a június.A leghidegebb hónap a január.

Vallások 87,58% katolikus, 0,41% ortodox; egyéb

Etnikai összetétel Az ország etnikailag csaknem homogén. A lakosság kb. 97%-át lengyelek alkotják.

Legnépesebb kisebbségek: német, ukrán és fehérorosz

8

Központi bank Lengyel Nemzeti Bank (Narodowy Bank Polski)

Székhelye: Warszawa, ul. Świętokrzyska 11/21

Pénznem: Az euró (EUR) középárfolyama 2018 első félévében a Lengyel Nemzeti

Banknál 4,2953 zł (PLN)1; 1 PLN értéke kb. 0,23 EUR

Vészhívó és

információs

telefonszámok

Rendőrség: 997, tűzoltóság: 998, mentők: 999, vagy az általános segélyhívó

szám: 112 (ingyenesen hívhatók)

Ünnepnapok január 1. – Újév, január 6. – Vízkereszt, húsvét vasárnap és hétfő (mozgó

ünnep), május 1. – a Munka ünnepe, május 3. – Az 1791. május 3-ai alkotmány

ünnepe, nemzeti ünnep, Pünkösd (vasárnapra eső mozgó ünnep), Úrnapja

(mozgó ünnep), augusztus 15. – Mária Mennybemenetele, november 1. –

Mindenszentek, november 11. – a Függetlenség Napja, december 25. és 26. –

karácsony

Linkek http://poland.pl/

https://polskatravel/pl

https://www.careersinpoland.com/

http://www.paih.gov.pl/pl

1A tájékoztatóban használt PLN-EUR árfolyam alapjául a Lengyel Nemzeti Bank 2018. első

félévi középárfolyama szolgált.

9

2.2. Közigazgatási felosztás Lengyelország térképét

10

2.3. Politikai berendezkedés, közigazgatás és jogrendszer

Lengyelország államformája köztársaság, kormányformája parlamenti köztársaság, parlamenti

kabinetrendszerrel. Az állam működési alapelveit az Alkotmány határozza meg, amely a

legmagasabb szintű törvény. Lengyelországban kontinentális jogrendszer működik, amelynek

alapvető jogforrása a törvény.

Lengyelország politikai berendezkedése három hatalmi ágra támaszkodik: a törvényhozó, a

végrehajtó és bírói hatalomra. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament (Szejm, vagyis

az alsóház, 460 tagú és a Szenátus, azaz a felsőház, 100 tagú), amelyet 4 éves időtartamra

választanak. A Szejm hozza a törvényeket és ellenőrzi az állami szerveket, köztük a kormányt.

A Szejmnek van alárendelve az állam legmagasabb szintű ellenőrző szerve, az Állami

Számvevőszék. A Szenátus fő feladata a lengyel törvények megalkotása a Szejmmel

együttműködésben. A választási törvény alapján a Szejm tagjait arányos választással választják

meg, a Szenátus tagjait pedig többségi választással. A lengyel választási törvény a Szejmbe

jutáshoz a pártok számára 5%-os, a választási koalíciók számára 8%-os választási küszöböt ír

elő.

A Szejmben és a Szenátusban a jelenlegi, 2015-2019-es időszakban 5 parlamenti és képviselői

frakció, ill. 3 képviselői kör működik, továbbá független képviselők tartoznak hozzá. A frakciók

és körök: a Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti frakciója, a Polgári Platform (PO) parlamenti

frakciója, a Kukiz’15 képviselői frakció (Kukiz’15), a Modern frakció (Nowoczesna), a Lengyel

Néppárt (PSL) parlamenti frakciója, a Szabadok és Szolidárisok képviselői kör, az Európai

Demokraták (UED) képviselői kör, a Republikánus képviselői kör (Republikanie); a többi

képviselő független.

A végrehajtó hatalmat a kormány és a köztársasági elnök gyakorolja. Az állam bel- és

külpolitikáját a kormány, vagyis a minisztertanács vezeti, amelynek munkáját a minisztertanács

elnöke (a miniszterelnök) irányítja. A minisztertanács koordinálja és ellenőrzi a kormányzat

munkáját. A minisztertanács elnöke felügyeli a területi önkormányzatokat és ő a kormányzati

dolgozók felettese is. A miniszterelnököt és – az ő javaslatára – a minisztereket a Lengyel

Köztársaság elnöke nevezi ki.

A köztársasági elnök a Lengyel Köztársaság legmagasabb rangú képviselője, akit 5 évre

választanak az általános választásokon. A köztársasági elnök felügyeli az Alkotmány betartását,

és ő a Lengyel Fegyveres Erők főparancsnoka.

A bírói hatalmat a független bíróságok és alkotmánybíróságok gyakorolják, amelyek élén a

Legfelső Bíróság, a független Állami Ítélőszék és Alkotmánybíróság áll. A Legfelsőbb Bíróság

az általános és katonai bíróságok tevékenysége felett gyakorol felügyeletet, és az alacsonyabb

szintű bíróságok ítéleteiben is a Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fellebbviteli szint. Az állami

közigazgatás tevékenységét a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és más közigazgatási

bíróságok ellenőrzik. Az Alkotmánybíróság ítélkezik arról, hogy az egyes rendeletek és

nemzetközi szerződések, továbbá a politikai pártok céljai és tevékenysége alkotmányos-e,

valamint a központi állami szervek illetékességét érintő vitás kérdésekben is dönt. Az Állami

Ítélőszék ítélkezik a legfelsőbb szintű állami hivatalnokok, a Lengyel Köztársaság elnökének, a

minisztertanács elnökének és a minisztertanács tagjainak alkotmányos felelősségét érintő

ügyekben.

Az állampolgári jogokat a jogszabályok garantálják, melyek közül a legfontosabb az Alkotmány. Az

11

Alkotmány biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek számára saját nyelvük megőrzésének és

fejlődésének szabadságát, szokásaik és hagyományaik megőrzését, valamint kultúrájuk

gazdagodását.

Lengyelország közigazgatása 1999 óta háromszintű: községekből (2478), járásokból (380) és

vajdaságokból (16) áll. A községek és a járások a területi önkormányzat alapegységei; a község

Lengyelország közigazgatásának legkisebb egysége, a vajdaság pedig kormányzati-

önkormányzati egység. A kormányt vajdasági szinten a vajda képviseli. A vajdasági

önkormányzat legfontosabb képviselője azonban a vajdasági közgyűlés elnöke. A helyi

önkormányzat vezető és felügyeleti szervei az önkormányzati képviselőtestületek. Legfontosabb

feladatuk a helyi jogszabályalkotás, a költségvetés elfogadása, továbbá a helyi adók és díjak

kiszabása. A községi és járási tanácsok, valamint a vajdasági közgyűlések képviselőit általános,

egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján választják meg.

Lengyelországban a Foglalkoztatási Szolgálatot a foglalkoztatási szervek (a munkaügyért

felelős miniszter, a vajda, a vajdasági közgyűlés elnöke és a járási hivatal vezetője), a járási

munkaügyi központok (340 központ és kirendeltségeik) és a vajdasági munkaügyi központok

(16 központ és kirendeltségeik) alkotják. Az általános munkaerőpiaci politikát országos szinten

határozzák meg, de a munkaügyi központok mind járási, mind vajdasági szinten kiegészíthetik

azt a munkaerőpiac helyi igényeinek megfelelően.

További információk

http://www.sejm.gov.pl A Lengyel Köztársaság Szejmje

http://www.senat.gov.pl A Lengyel Köztársaság Szenátusa

http://www.prezydent.pl A Lengyel Köztársaság Elnöke

http://www.kprm.gov.pl Miniszterelnöki Hivatal

http://www.mswia.gov.pl Belügyi és Közigazgatási Minisztérium

http://www.ms.gov.pl Igazságügyi Minisztérium

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális minisztérium

http://www.psz.praca.gov.pl Foglalkoztatási Szolgálati Portál

3. ÉLET ÉS TARTÓZKODÁS

LENGYELORSZÁGBAN

12

3. ÉLET ÉS TARTÓZKODÁS LENGYELORSZÁGBAN

3.1. Bejelentkezés és tartózkodási engedély

Belépés Lengyelország területére

Az EU vagy EFTA állampolgárok érvényes úti okmánnyal vagy más, személyazonosságot

és állampolgárságot igazoló dokumentummal léphetnek be Lengyelország területére. Az EU

vagy EFTA állampolgárok olyan családtagjai, akik nem rendelkeznek EU vagy EFTA

állampolgársággal, Lengyelország területére érvényes úti okmánnyal, valamint – amennyiben

szükséges – vízummal léphetnek be. A vízumkiadási kérelmet a Lengyel Köztársaság

konzuljánál vagy a határátkelőhely parancsnokánál lehet beadni.

EU vagy EFTA állampolgár családtagjának tekintendő:

a házastárs,

− saját vagy házastárs közvetlen leszármazottja (egyenes ági utód: gyerek) 21 éves koráig,

vagy akit az állampolgár vagy annak házastársa tart el.

− közvetlen felmenő vagy annak házastársa (egyenes ági ős: anya, apa), akit az érintett vagy

annak házastársa tart el.

Az EU vagy EFTA állampolgártól, illetve annak EU vagy EFTA állampolgársággal nem

rendelkező családtagjától megtagadható a belépés, ha:

− az érintett neve szerepel a Lengyel Köztársaság területén nemkívánatos személynek

minősített külföldiek belépéskor érvényben lévő listáján;

− az érintett tartózkodása veszélyt jelenthet az állam biztonsága vagy védelme szempontjából

vagy biztonságvédelmi, közrendi vagy közegészségügyi szempontból;

− nem rendelkezik belépésre jogosító okmánnyal, kivéve, ha minden kétséget kizáróan

bizonyítani tudja, hogy jogosan él a személyek szabad mozgásának jogával

Lakcímbejelentés

Az EU vagy EFTA állampolgárok, valamint olyan családtagjaik, akik nem EU vagy EFTA

állampolgárok, kötelesek legkésőbb az adott helyre érkezést követő 30. napon bejelenteni

állandó lakhelyükö vagy három hónapnál hosszabb lengyelországi tartózkodási helyük

címét A lakcímbejelentés kizárólag nyilvántartási célokat szolgál, és azt hivatott igazolni, hogy

az adott személy valóban a bejelentett helyen tartózkodik. Az állandó lakhely vagy a 3 hónapnál

hosszabb tartózkodás helyének bejelentése írásos úton, bejelentőlapon történik, a lakcím

szerint illetékes községi hatóságnál, érvényes útiokmány és tartózkodási engedély

felmutatásával. Azok az EU állampolgárok, akik nem EU állampolgár családtaggal

rendelkeznek, érvényes útiokmányuk mellett családtagjuk tartózkodási kártyáját is felmutatják.

Bejelentkezéskor a bejelentőlapon igazolni kell, hogy valóban az ingatlanban tartózkodunk; az

igazolást az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal kapcsolatos jogot gyakorló más személy

állít ki, továbbá betekintést kell adni az ingatlannal kapcsolatos jogokat igazoló iratokba, pl.

polgárjogi szerződésbe vagy tulajdoni lapba. A lakcímbejelentés személyesen vagy

meghatalmazott útján végezhető. Az eGo ügyfélkapuval rendelkező külföldi állampolgár

elektronikus úton is bejelentheti lakcímét az Elektronikus Közigazgatási Szolgáltató Platformon

13

(ePUAP) keresztül. A lakcímbejelentés ingyenes. A külföldi állampolgár a lakcímbejelentéskor

kapja meg lengyelországi személy számát (PESEL) is.

A lakcímbejelentést nem igénylő, legfeljebb 3 hónapos lengyelországi tartózkodás

Az EU vagy EFTA állampolgárok, illetve ilyen állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik

3 hónapig tartózkodhatnak Lengyelország területén lakcímbejelentés kötelezettsége

nélkül. Ezek az állampolgárok Lengyelország területén kötelesek érvényes útiokmánnyal vagy

egyéb, személyazonosságot és állampolgárságot igazoló érvényes irattal rendelkezni. Az a

családtag, aki nem EU vagy EFTA állampolgár, köteles érvényes úti okmánnyal és –

amennyiben szükséges – vízummal is rendelkezni.

A lakcímbejelentést igénylő, 3 hónapnál hosszabb lengyelországi tartózkodás

EU vagy EFTA állampolgár 3 hónapot meghaladó ideig lehet Lengyelországban, ha:

− Lengyelország területén munkaviszonya van vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytat;

− elegendő pénzeszközzel rendelkezik ahhoz, hogy Lengyelországban eltartsa saját magát és

családtagjait, és nem terheli meg a szociális védőhálót, továbbá rendelkezik általános

egészségbiztosítással vagy a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló

jogszabályok alapján jogosult egészségügyi ellátásra, vagy olyan önkéntes egészségbiztosítással

rendelkezik, amely a lengyelországi tartózkodás során felmerülő minden lehetséges kiadását

fedezi;

− tanul vagy szakképzésen vesz részt és teljes körű egészségbiztosítással rendelkezik, vagy a

társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló jogszabályok alapján jogosult

egészségügyi ellátásra, vagy olyan önkéntes egészségbiztosítással rendelkezik, amely a

lengyelországi tartózkodás során felmerülő minden lehetséges kiadást fedez, valamint elegendő

pénzügyi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy eltartsa magát és családtagjait Lengyelországban,

és nem terheli meg a szociális védőhálót.

− lengyel állampolgár házastársa;

− munkát keres, de a bejelentést nem igénylő tartózkodása nem haladhatja meg a 6 hónapot,

kivéve, ha ezen időszak letelte után igazolja, hogy aktívan munkát keres, és valós esélye van az

elhelyezkedésre.

Ha lengyelországi tartózkodása 3 hónapnál hosszabb:

− az EU vagy EFTA állampolgár köteles tartózkodását bejelenteni;

− az EU vagy EFTA állampolgár olyan családtagja, aki nem EU vagy EFTA állampolgár,

köteles az EU vagy EFTA állampolgár családtagja részére szóló tartózkodási kártyát

beszerezni, amely a jogszabályok értelmében 5 évre vagy ennél rövidebb időre adható ki.

Ilyenkor a hatóság annak az EU állampolgárnak a tervezett tartózkodási idejét veszi

figyelembe, akihez a családtag csatlakozik vagy akivel együtt tartózkodik Lengyelország

területén.

Az EU vagy EFTA állampolgár lengyelországi lakcímének bejelentéséhez, illetve az EU vagy

EFTA állampolgár családtagja számára készülő tartózkodási kártya megszerzéséhez

megfelelő kérelmet kell benyújtani a szükséges iratokkal együtt az EU állampolgár

lengyelországi tartózkodási helye szerint illetékes vajdához (a Vajdasági Hivatalhoz).

14

A lakcímbejelentés és az EU vagy EFTA állampolgár családtagja számára készülő tartózkodási

kártya díjmentes.

Kérelem az állandó lengyelországi tartózkodásra jogosító iratok kiállítására

5 évnél hosszabb folyamatos lengyelországi tartózkodás esetén az EU vagy EFTA állampolgár

jogosulttá válik az állandó tartózkodási engedélyre. Az EU vagy EFTA állampolgárok olyan

családtagjai, akik nem ezen országok állampolgárai, csak akkor kapnak – 5 év folyamatos

lengyelországi tartózkodás után – állandó tartózkodási engedélyt, ha az EU vagy EFTA

állampolgárral együtt tartózkodtak Lengyelországban. A tartózkodás akkor minősül

folyamatosnak, ha az érintett nem

hagyta el Lengyelországot évente (összesen) 6 hónapnál hosszabb időre. A Lengyelországon

kívüli tartózkodás hosszabb lehet az alábbi esetekben: hadkötelezettség teljesítése vagy fontos

személyes helyzet, különös tekintettel terhességre, szülésre, betegségre, egyetemi

tanulmányokra, szakképzésre, kiküldetésre, azzal a feltétellel, hogy ez az időszak nem haladja

meg az egymást követő 12 hónapot.

Lengyelországi állandó tartózkodást igazoló dokumentum beszerzéséhez vagy az EU vagy

EFTA állampolgár családtagjának tartózkodási kártyájához megfelelő kérvényt kell beadni a

szükséges iratokkal együtt az EU állampolgár lengyelországi tartózkodási helyén illetékes

vajdának címezve (a Vajdasági Hivatalba). Ezeket az iratokat a vajda ingyenesen állítja ki.

Az EU vagy EFTA állampolgár tartózkodási kérelmének, illetve az EU vagy EFTA állampolgár

családtagjának készülő tartózkodási kártya kiadásának elutasítása

Az EU vagy EFTA állampolgár tartózkodási kérelmét vagy az EU vagy EFTA állampolgár

családtagjára szóló tartózkodási kártya kiállítását elutasító határozatot a vajda abban az

esetben adja ki, ha:

– nem teljesülnek a tartózkodásnak a jogszabályokban meghatározott feltételei, vagy

– az érintett tartózkodása veszélyt jelent az állam biztonsága vagy védelme szempontjából

vagy biztonságvédelmi, illetve közrendi szempontból, vagy

– az EU vagy EFTA állampolgárral kötött házasság csak érdekházasság volt.

A vajda az illetékes a következő ügyekben is: tartózkodási engedély érvénytelenítése, új

tartózkodási engedély kiadása vagy cseréje, EU vagy EFTA állampolgár családtagjainak

kiállított tartózkodási kártya kiadása, cseréje vagy érvénytelenítése, valamint EU vagy EFTA

állampolgár családtagjainak kiállítandó tartózkodási engedélyre jogosító dokumentum kiadása,

cseréje vagy érvénytelenítése. A vajda döntése ellen Varsóban, a Bevándorlási Hivatal

vezetőjénél, az illetékes vajda közvetítésével lehet fellebbezni. Az írásbeli fellebbezést a végzés

kézhezvételétől számított 14 napon belül lehet benyújtani.

További információk:

http://www.mswia.gov.pl Belügyi és Közigazgatási Minisztérium, Bevándorlási Hivatal

http://www.udsc.gov.pl Bevándorlási Hivatal

https://mswia.gov.pl/pl/ministerstwo/urzedy-wojewodzkie A Vajdasági Hivatalok Bevándorlási

Ügyosztályai

http://www.obywatel.gov.pl/meldunek Az Obywatel („Állampolgár”) honlap lakcímbejelentésre

vonatkozó része

15

3.2. Hogyan találjunk lakást?

Lakáshoz jutás

Az EU vagy EFTA állampolgárok ugyanolyan feltételek mellett bérelhetnek lakást és lehetnek

lakástulajdonosok, mint a lengyel állampolgárok. A lengyel törvények nem diszkriminálják

ezeket az állampolgárokat a lakásszerzés és a lakásbérlést vagy -vásárlást támogató eszközök

elérhetősége terén.

2016 óta elérhető a „Lakás Plusz” (Mieszkanie Plus) csomag, amelynek keretében a bérleti idő

lejártával a bérlő a lakás tulajdonosává válhat (a „Lakás Plusz” csomagban elérhető lakások

egy része szociális lakóépületekben található, amelyek esetén a lakásigénylés feltételei eltérőek

az alábbiaktól, vagyis a BGK Nieruchomości S.A.2 forrásaiból, piaci alapon épülő lakások

esetétől.) A programba minden község jelentkezhet, amely lakásfejlesztésre kijelölt területtel

rendelkezik. A beruházást a BGK Nieruchomości S. A. finanszírozza. Eddig Biała Podlaskában

186, Siedleminben (Jarocin községben) pedig 96 lakást adtak át. 2018 végéig 270 újabb lakás

átadását tervezték Jarocinben (Jarocin községben így összesen 366 lakást adnak át), valamint

36 lakásét Kępnában. Lakásért bárki folyamodhatott, de ha a jelentkezők száma meghaladta az

elérhető lakások számát, az önkormányzatok által kialakított elsőbbségi szabályok léptek

érvénybe, amelyek előnyben részesítik többek között a gyermeket nevelő személyeket, illetve

azokat, akiknek jövedelme nem teszi lehetővé a piaci alapon történő lakásvásárlást vagy

lakásbérlést.

Lakást jelenleg az Államgazdasági Bank által vezetett „Bérlakás Alap” kezdeményezés keretei

között is lehet bérelni Gdańskban, Katowicében Krakkóban, Piasecznóban, Poznańban,

Varsóban és Wrocławban.

Szociális lakás bérlését egy adott község területén lakó és bizonyos feltételeknek (jövedelmi

kritériumoknak is) megfelelő személy kérelmezhet. Ezekre a lakásokra alacsony lakbér

jellemző, de általában a színvonaluk is alacsonyabb. A bérleti kérelem benyújtásának módjával

kapcsolatos részleteket és a pontos megfelelőségi kritériumokat az adott község

önkormányzatánál tudhatjuk meg.

Kb. 200 városban működik olyan szociális építőszövetkezet, amely piaci ár alatt bérelhető

lakásokat épít. Aki ilyen lakást szándékozik bérelni, meghatározott jövedelmi feltételeknek kell

hogy megfeleljen (ezek a lakás helyétől és a háztartás méretétől függenek), és nem

rendelkezhet más lakással. Általában be kell befizetni a lakásbetétet, ami a lakás értékének

30%-át teszi ki. Ezt az összeget a bérleti idő lejárta után visszafizetik a bérlőnek.

2019. január 1-jétől az önkormányzatok és a befektetők együttműködése keretében épülő új ill.

felújított lakások első bérlői kérvényezhetnek bérleti támogatást. Ezt a támogatást

meghatározott feltételeknek, így jövedelmi, vagyoni, lakáshasználati feltételeknek megfelelő

bérlők veheti igénybe. A támogatás mértéke az egy háztartásban élők számától és az adott

régiótól (vagyis tkp. az ottani építési költségektől) függ majd. Abérlőket a községi önkormányzat

választja ki. Az önkormányzat határozza meg azokat a kritériumokat (pl. a jövedelem mértékét,

a gyermekek számát, fogyatékosságot, a munkaerő-migrációt), amelyek alapján elkészül a

bérlők listája. A bérlőkkel a befektető köt szerződést abban az esetben, ha az önkormányzat

által kiválasztott bérlők valóban fizetésképesek. A támogatás akkor kerül kifizetésre, ha egy egy

fős háztartás havi jövedelme nem lépi túl az országos havi átlagbér 60%-át (2018 2,

2 BGK – Államgazdasági Bank (Bank Gospodarstwa Krajowego); Nieruchomości – ingatlan, S. A. – Rt.

16

negyedévében ez az összeg kb. nettó 2563 zł). Az egy háztartáson belül élő minden további fő

esetén ez az összeg fejenként 30 százalékponttal, vagyis kb. 1281 zł-val emelkedhet. A

támogatást fix összeg formájában, meghatározott ideig folyósítják – ezt a bérlőnek kell

kérvényeznie a községi önkormányzati hivatalban3.

Lakáskeresés

Bérlés vagy vásárlás céljából önállóan kereshetünk lakást, ha olvassuk az újsághirdetéseket (a

Gazeta Wyborcza napilap szerdai számában megjelenő „Otthon” mellékletében, a

Rzeczpospolita napilap hétfői, „Lakáscélú ingatlan” c. mellékletében) ill. azinternetes

honlapokon, saját hirdetést adunk fel az újságokban és az interneten, de ingatlanközvetítő

segítségét is igénybe vehetjük. Ha ez utóbbi mellett döntünk, a a közvetítés díját hozzá kell

számolnunk az ingatlan vagy a bérlet költségéhez. . Bérlés esetén ez általában egyhavi bérleti

díjnak megfelelő összeg, vásárlás esetén pedig a lakás árának 2-3%-a.

Ha önállóan keresünk lakást, ellátogathatunk a kiválasztott építtető értékesítési irodájába, hogy

ellenőrizzük a befektetés jogi hátterét - átnézzük a telekkönyvet, a Cégjegyzékben ellenőrizzük,

hogy a cégnek van-e építési engedélye, nem folyik-e ellene csődeljárás stb.

Lakásvásárláskor igénybe vehetjük ingatlanközvetítő segítségét, vagy szerződést köthetünk az

építtetővel vagy a lakásszövetkezettel. Az építtetők nagy része a szerződés aláírásától

számított három-hét napon belül kéri a vételár első részletének befizetését.

Az ingatlanforgalmi tevékenység minden mozzanatát ingatlanközvetítési szerződésben kell

rögzíteni. Az ingatlanközvetítési szerződésben meg kell fogalmazni, hogy pontosan milyen

szakmai tevékenységet kell végeznie a közvetítőnek, és ennek ellenértékeként milyen díjazás

illeti meg. Ebben a szerződésben kell megjelölni a végrehajtásért felelős közvetítőt, akinek

igazolnia kell azt is, hogy felelősségbiztosítással rendelkezik a közvetítői tevékenység végzése

során okozott károkért. A közvetítői szerződés ún. gondossági kötelem, tehát nem a

végeredményre vonatkozik. A közvetítő pl. nem arra kötelezi magát, hogy talál lakást, hanem

arra, hogy keres.

Lakásvásárlás vagy albérlet

Lengyelországban minden ingatlantípus vásárlásához a közjegyző előtt aláírt szerződésre van

szükség közjegyzői okirat formájában.

A lakásbérleti szerződés határozott vagy határozatlan időre szól. A lakók jogairól, az

önkormányzat ingatlanutulajdonáról és a Ptk. módosításáról szóló törvény felsorolja, milyen

esetekben lehet felmondani a bérlőnek. A tulajdonos felbonthatja a szerződést, ha a bérlő

legalább három teljes fizetési időszak bérleti díjával tartozik, vagy a tulajdonos kötelezően előírt

írásos engedélye nélkül kiadta, bérbe adta, illetve térítésmentes használatra engedte át a lakást

(vagy annak egy részét), vagy súlyosan megszegi a házirendet. A felmondást írásba kell

foglalni és meg kell adni benne a felmondás okát. A tulajdonos a lakásbérletet minimum egy

hónapos felmondási idővel mondhatja fel, a naptári hónap végén.

A lakásbérleti szerződés felmondásának okait a tulajdonos köteles tételesen megnevezni olyan

esetben, ha a bérleti szerződést határozatlan időtartamra kötötték. Határozott időre szóló bérleti

3 Ez az információ az első néhány évi lakásbérlés során nyújtott állami támogatásról szóló törvénytervezet alapján készült,

amelyet a lengyel kormány 2018. június 12-én fogadott el.

17

szerződés esetén a tulajdonos akkor köteles a bérleti szerződés felmondásának okait tételesen

megnevezni, ha a bérleti szerződés nem határozza meg a felmondás okait.

A bérlő a felmondási idő betartásával, bármikor, tetszőleges okból (vagy indoklás nélkül)

felmondhatja a szerződést.

A szerződés aláírása előtt a tulajdonos kaució befizetésére kötelezheti a bérlőt. A kaució olyan

letét, amelya lakás rendes elhasználódásából ill. az azon felüli minőségromlási problémákkal

kapcsolatos követeléseket biztosítja, továbbá minden olyan anyagi kötelezettséget, amely a

lakás bérletéből adódik (a kaució nem haladhatja meg a havi lakbér összegének

tizenkétszeresét). A kaució visszafizetésére a lakás kiürítése vagy a tulajdonjognak a bérlőre

szállása után legkésőbb egy hónappal sor kerül, miután levonásra kerül belőle a lakás

bérléséből adódó esetleges kötelezettség.

Lakásárak és bérleti díjak

A lakásárak Lengyelországban az ingatlan helyétől függően különböznek. Varsóban 2018

augusztusában az átlagos négyzetméretár 9200 PLN (kb. 2126 EUR) volt, ami 13%-tal több,

mint az előző évi átlag. A leggyorsabban azonban Gdańsk-Gdynia-Sopot városövezetében,

vagyis az ún.

Háromvárosban nőnek a lakásárak – itt egy év leforgása alatt 16%-os növekedés volt megfigyelhető.

A jelenlegi átlagos négyzetméterár ebben a városövezetben 8200 PLN (kb. 1895 EUR). A

„Háromváros” Varsó után a második legdrágább lengyelországi ingatlanpiac. Poznańban a

négyzetméterár tíz százalékkal nőtt, jelenleg 7100 PLN-t (1640 EUR) tesz ki, Krakkóban 8%-kal

7300 PLN-re (1686 EUR), De Łódź sem maradt ki a növekedésből: a négyzetméterár itt 7%-kal

nőtt, mértéke jelenleg 5500 PLN (1270 EUR).

A bérleti díj mértéke függ a várostól, az ingatlan színvonalától és a lakás méretétől. A legdrágább a

bérleti díjak Varsóban és más nagyvárosokban vannak.

A havi átlagos nettó (számlák nélküli) bérleti díj 2018 júliusában 4305 PLN (kb. 995 EUR) volt. A

legkisebb alapterületű lakások havi bérleti díja alig haladta meg a 2000 PLN-t (462 EUR). A többi

város közül Gdańsk volt a legdrágább, amely az utóbbi évek legnagyobb ingatlanpiaci

növekedését jegyezte. Az egész város hirdetéseiből számított átlag havi 2820 PLN (651 EUR)

volt. A krakkói havi átlagos lakbér több mint 2452 PLN (566 EUR) volt, Wrocławban 2398 PLN

(553 EUR). A legolcsóbb Łódź és Bydgoszcz maradt. Mindkét városban kb. 1700 PLN (392

EUR) volt a kínálat átlaga. Egyik fenti városban sem számolhatunk 1000 PLN-nél alacsonyabb

havi lakbérrel.

Egy lakástípuson belüli is hatalmas lakbérkülönbségek lehetnek, ami a városközponthoz viszonyított

elhelyezkedésüknek köszönhető. A fenti költségek nem tartalmazzák a közművek (pl. gáz,

elektromos energia, fűtés és víz) díját, amelyeket a bérleti díj általában nem tartalmaz.

További információk

http://www.mswia.gov.pl Belügyi és Közigazgatási Minisztérium

http://www.krs-online.com.pl Országos Bírósági Cégjegyzék

http://www.mswia.gov.pl/portal/pl/88/260/Nabywanie_nieruchomosci.html Részletes információk

a lengyelországi ingatlanvásárlással kapcsolatban

https://funduszmieszkan.pl/ Bérlakás alap

https://bgkn.pl Lakás Plusz

18

Lengyelországi ingatlanportálok – néhány példa4:

http://www.otodom.pl http://olx.pl/nieruchomosci/

http://www.gratka.pl/ http://www.bezposrednio.pl/

http://www.oferty.net https://www.szybko.pl/

http://www.domiporta.pl http://www.nieruchomosci-online.pl

http://www.trader.pl/home/ https://rynekpierwotny.pl/

3.3. Megélhetési költségek A termékek és szolgáltatások ára

A megélhetés költségei Lengyelországban meglehetősen különbözőek. Varsóban és más

nagyvárosokban a legmagasabbak.

Példák az alapvető élelmiszerek átlagárára: kenyér (1 kg) – 3,44 PLN (0,80 EUR), császárzsemle (5

dkg) – 0,30 PLN (0,07 EUR), tea (100 filter) – 14,41 PLN (3,34 EUR), őrölt kávé (25 dkg) – 6,82 PLN

(1,58 EUR), lekvár (28 dkg) – 3,19 PLN (0,74 EUR), kukoricapehely (25 dkg) – 3,43 PLN (0,80 EUR),

olaj (1 liter) – 6,18 PLN (1,43 EUR), vaj (20 dkg) – 6,12 PLN (1,42 EUR), tojás (10 db) – 5,34 PLN

(1,24 EUR), sajt (1 kg) – 16,53 PLN (3,83 EUR), tej (1 liter) – 2,56 PLN (0,59 EUR), túró (20 dkg) –

1,92 PLN (0,45 EUR), joghurt (15 dkg) – 1,26 PLN (0,29 EUR), víz (1,5 liter) – 1,76 PLN (0,41 EUR),

narancslé (1 l) – 5,51 PLN (1,28 EUR), liszt (1 kg) – 1,84 PLN (0,43 EUR), cukor (1 kg) – 2,00 PLN

(0,46 EUR), só (1 kg) – 0,79 PLN (0,18 EUR), penne száraztészta (50 dkg) – 2,14 PLN (0,54 EUR),

csontozott karaj (1 kg) – 14,00 PLN (3,25 EUR), csirke (1 kg) – 7,09 PLN (1,65 EUR), szeletelt sonka

(45 dkg) – 17,08 PLN (3,96 EUR), banán (1 kg) – 3,56 PLN (0,83 EUR), alma (1 kg) – 3,04 PLN (0,71

EUR), burgonya (1 kg) – 1,38 PLN (0,32 EUR), paradicsom (1 kg) – 3,63 PLN (0,84 EUR), paprika (1

kg) – 6,69 PLN (1,55 EUR).

Példák az alapvető háztartási vegyszerek és kozmetikumok átlagárára: mosogatószer (1 liter) –

5,50PLN (1,28 EUR), fogkrém (125 ml) – 6,25 PLN (1,45 EUR), szappan (100 g) – 3,20 PLN (0,74

EUR), sampon (250 ml) – 4,10 PLN (0,95 EUR), mosópor (400 g) – 5,91 PLN (1,37 EUR), WC papír

(8 tekercs, legolcsóbb) – 2,9 PLN (0,68 EUR).

Közművek egy főre eső havi ára átlagosan: elektromos energia – 50 PLN (kb. 11 EUR), telefon –

30 PLN (kb. 7 EUR), szemétdíj (elszállítás) – 10 PLN (kb. 2 EUR), víz – 30 PLN (kb. 7 EUR),

kábeltévé – 40 PLN (kb. 9 EUR), internet – 39 PLN (kb. 9 EUR), gáz (gáztűzhely) – 15 PLN (kb. 3,5

EUR), gáz (ha a helyiségeket csak gázzal fűtik) – 128 PLN (kb. 30 EUR). Ez havonta kb. 214/327 PLN

(kb. 50/76 EUR)/fő kiadást jelent.

Példák más termékek és szolgáltatások árára: benzin (liter) – 4,33–5,05 PLN (kb. 1–1,17 EUR),

vonaljegy – 3,50 PLN (0,81 EUR), mozijegy – 17–35 PLN (kb. 4–8 EUR), színházjegy – 80–220 PLN

(kb. 18–51 EUR), főétel étteremben – 20–40 PLN (kb. 5–9 EUR).

4 A felsorolt honlapok többségét magánvállalkozások működtetik. Ez a felsorolás nem a Családügyi, Munkaügyi és

Szociális Minisztérium Munkaerőpiaci Osztályának ajánlása, csupán csupán példa arra, milyen sokfélék a lengyelországi ingatlankeresési lehetőségek. Minden megadott honlap sok cég ill. magánszemély ajánlatát hirdeti.

19

Üzletek

Az üzletek nyitvatartási idejét a tulajdonosok határozzák meg, de általában a következők:

− élelmiszerboltok: reggel 6:00 (7:00) és este 18:00 (19:00) között, néha;

− egyéb üzletek – általában 10:00-kor nyitnak;

szupermarketek (általában a nagyvárosok szélén találhatók) – általában reggel 9:00-től este

22:00-ig.

A 2018. március 1-jén életbe lépett törvény korlátozta a vasárnapi, december 24-ei és nagyszombati

üzleti kereskedelmet. A nyitvatartási tilalmat fokozatosan vezetik be. 2018-ban a hónap első és utolsó

vasárnapján lehettek nyitva a boltok. 2019-ben a hónap utolsó vasárnapján folytatható a

kereskedelem. 2020-ban a tilalom csak január, április, június és augusztus utolsó vasárnapján,

valamint a karácsonyt megelőző két, ill. Húsvét vasárnapját megelőző egy vasárnap nem érvényes. A

kereskedelem és az azzal kapcsolatos tevékenység, továbbá az alkalmazott megbízása

kereskedelemmel és az azzal kapcsolatos tevékenységgel december 24-én és nagyszombaton a

kereskedelmi tevékenység helyén 14 óráig lesz lehetséges. Ha december 24-e vasárnapra esik, a

kereskedelem és az azzal kapcsolatos tevékenység szintén 14 óráig lesz lehetséges.

A törvényben meghatározott kereskedelmi tilalom nem vonatkozik többek között a benzinkúti

üzletekre, azokra az üzletekre, amelyek fő tevékenységét a virágárusítás alkotja, a gyógyszertárakra,

azokra az üzletekre, amelyek fő tevékenységét a szuvernír- ill. kegytárgyárusítás, a sajtótermékek

árusítása, a tömegközlekedésre szóló jegyekre, a dohánytermékek, a sorsjegyek és

sportfogadásszelvények árusítása alkotja, valamint a postahivatalokra, a szállodai üzletekre és a

webáruházakra.

A legtöbb üzletben lehet kártyával fizetni.

Lehet interneten is vásárolni, ami egyre népszerűbb Lengyelországban.

További információk

http://www.stat.gov.pl Központi Statisztikai Hivatal

Webáruházak címei – néhány példa5:

http://www.auchandirect.pl/auchan-warszawa/pl/ Auchan

https://www.frisco.pl/ Frisco

https://ezakupy.tesco.pl/groceries/ Tesco https://www.e-

piotripawel.pl/ Piotr i Paweł http://allegro.pl/ Allegro

https://www.ecarrefour.pl/ Carrefour

https://leclerc.pl/e-zakupy/# Leclerc

5 A felsorolt honlapok többségét magánvállalkozások működtetik. Ez a felsorolás nem a Családügyi, Munkaügyi és

Szociális Minisztérium Munkaerőpiaci Osztályának ajánlása, csupán példa arra, milyen sokfélék a lengyelországi internetes vásárlási lehetőségek.

20

3.4. Közlekedés A tömegközlekedésben Lengyelországban sok különböző jármű vesz részt:

− autóbusz: városi és elővárosi buszok – az egész országban közlekednek;

− vonat: elővárosi és távolsági;

− villamos a nagyobb városokban jár,

− metró Varsóban közlekedik,

− kerékpár: a közösségi kerékpárkölcsönzőket a nagyobb városokban, pl. Varsóban, Krakkóban,

Poznańban, Wrocławban és Gdańskban lehet igénybe venni.

Az autóbuszok, villamosok és a metró kora reggeltől kb. este 23 óráig közlekedik. A nagyvárosokban

éjjeli buszközlekedés van.

A városi tömegközlekedéshez jegyet vásárolni lehet a jegyautomatákban (sok jegyautomata nem

fogad el aprópénzt, csak fizetőkártyát), trafikokban („Ruch”), egyes üzletekben, metróállomásokon

vagy a járművezetőnél (ne feledjük, hogy nem minden járművön vehetünk jegyet a vezetőnél). A

járművezetőnél vásárolható jegy drágább lehet. Ugyanaz a típusú jegy érvényes a (városi)

autóbuszon, villamoson és a metróban, de ezek minden városban különbözők. Ez azt jelenti, hogy pl.

Varsóban nem érvényes a Krakkóban vásárolt jegy.

Többféle jegy van: vonaljegy, napijegy ill. bérlet: harmincnapos, kliencven napos. Több város kétféle

jegyet is használ: vonaljegyet vagy időkorlátos.

A vonaljegy csak egy utazásra érvényes, az utazás hosszától függetlenül. Ha egyik autóbuszról

átszállunk a másikra, új vonaljegyet kell kezelni – hacsak nem használunk napijegyet, hetijegyet vagy

havibérlet (ilyen jegyekkel pl. Varsóban találkozhatunk).

Az időkorlátos jegy egy meghatározott időtartamra érvényes (pl. 10 percre vagy 30 percre). Ezzel a

jeggyel más tömegközlekedési eszközre is átszállhatunk (ilyen jegyek kaphatók pl. Lódzban vagy

Varsóban).

Az elővárosi autóbuszokra a járművezetőnél vagy az autóbuszpályaudvarokon működő

jegypénztárakban lehet jegyet vásárolni. Egyes városok elővárosaiban magánbusztársaságok ill.

kisbuszok is közlekednek Ezekre a vezetőnél vehetünk jegyet.

Lengyelországban négyféle vonattípust különböztetünk meg. A leggyorsabb és legkényelmesebb az

Expressz és az Intercity - csak a nagyobb városokban állnak meg,legfeljebb két vagy három

alkalommal, mielőtt elérik úticéljukat. A gyorsvonatok gyakrabban állnak meg, és olcsóbbak. A

személyvonatok minden állomáson megállnak – ezek a legolcsóbbak. Vasúti jegyet a

vasútállomásokon és a pályaudvarokon működő jegypénztárakbanvagy automatákban, interneten és

a vonaton, a kalauznál vásárolhatunk. A kalauznál vásárolt jegy drágább lehet.

Nemzetközi és belföldi repülőjáratokat Lengyelországban a következő városok repülőterei

kínálnak: Varsó – Okęcie, Varsó – Modlin, Gdańsk – Rębiechowo, Krakkó – Balice, Poznań – Ławica,

Wrocław

– Starachowice, Katowice – Pyrzowice, Bydgoszcz, Szczecin – Goleniów, Łódź – Lublinek,

Rzeszów – Jasionka és Radom-Sadków. Repülőjegyet a repülőtéri jegypénztárakban vagy

interneten vásárolhatunk.

További információk

http://www.pkp.pl Lengyel Államvasutak

21

http://www.lot.pl LOT Lengyel Légitársaság

http://www.pkp.pl Lengyel Államvasutak

http://www.metro.waw.pl/ Varsói Metró

http://ztm.waw.pl/ Varsói Közlekedési Vállalat

https://www.veturilo.waw.pl/ Varsói Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer – Veturilo

https://wavelo.pl/ Krakkói Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer

https://lodzkirowerpubliczny.pl/ Łódźi Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer

https://wroclawskirower.pl/ Wrocławi Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer

https://nextbike.pl/miasta/poznanski-rower-miejski/ Poznańi Kerékpáros Közösségi Közlekedési

Rendszer

https://bikes-srm.pl/ Szczecini Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer

https://citybybike.pl/ Katowicei Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer

Lengyelországi útvonaltervezők – néhány példa6:

http://www.e-podroznik.pl/ Tömegközlekedés-kereső

http://jakdojade.pl/ Városi közlekedési navigáció

https://dworzeconline.pl/ Autóbuszkereső

3.5. Személygépkocsi és gépjárművezetői engedély

EU jogosítvány, gépjármű-biztosítás és forgalmi engedély elismerése

Az EU vagy EFTA tagállamaiban alapszabály, hogy egymás vezetői engedélyeit,

gépjárműbiztosításait és forgalmi engedélyeit kölcsönösen elismerik. Ennélfogva az EU és EFTA

tagállamok területén kiadott vezetői engedély Lengyelország területén is érvényes.

Lengyelország nem ismeri el az EU vagy EFTA állampolgár saját országában kiállított ideiglenes

jogosítványt, sem a gépjármű vezetésére ideiglenesen jogosító egyéb igazolást.

A Lengyelországban élő EU vagy EFTA állampolgár meglévő jogosítványával a jogosítvány

érvényességének lejártáig vezethet járművet. Ha meglévő jogosítványának érvényessége lejár,

illetve ha elveszik vagy ellopják, az új jogosítványt Lengyelországban kell megszereznie.

A Lengyelországban 6 hónapnál rövidebb ideig tartózkodó EU vagy EFTA állampolgár nem köteles

Lengyelországban regisztráltatni gépjárművét, és adót sem köteles fizetni utána. A gépjármű az

állampolgár eddigi lakhelye szerinti ország nyilvántartásában marad. Ha azonban lengyelországi

6 A felsorolt honlapok többségét magánvállalkozások működtetik. Ez a felsorolás nem a Családügyi, Munkaügyi és

Szociális Minisztérium Munkaerőpiaci Osztályának ajánlása, csupán példák arra, hogy milyen sokfélék a lengyelországi útvonaltervezők. Minden megadott honlap sok cég ill. magánszemély ajánlatát hirdeti.

22

tartózkodása 6 hónapnál hosszabb, a gépjármű tulajdonosa köteles gépjárművét

Lengyelországban regisztrálni és befizetni az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket.

A Lengyelországban tartózkodó személyek gépkocsijai az 1968-as (nov. 8.) bécsi közúti

közlekedési egyezmény rendelkezései alapján vehetnek részt a nemzetközi forgalomban. A

külföldön regisztrált gépjármű akkor vehet részt a közúti forgalomban, ha a megfelel a megkövetelt

műszaki feltételeknek, forgalmi rendszáma a latin ábécé betűiből és arab számokból áll, a

gépjárművezető pedig rendelkezik a nyilvántartásbe vételt tanúsító irattal. Ha ebből az iratból nem

derül ki egyértelműen, hogy a gépjárművezető használhatja a gépkocsit, a vezető köteles a

gépkocsi használati jogát igazoló iratot tartani magánál, és azt a közúti ellenőrzést végző hatóság

kérésére felmutatni.

Az EU tagország területéről behozott gépjármű tulajdonosa a behozatal napjától számított 30

napon belül köteles regisztrálni a járművet. A gépjármű nyilvántartásba vételét a tulajdonos

kérelmére a kérelmező lakhelyén ill. munkahelyén illetékes járási hivatal vagy a járási jogokkal

rendelkező város polgármesteri hivatala végzi.

Ha Lengyelországba költözünk, ne feledkezzünk meg a gépjárműbiztosításról. Lengyelországba

érkezésünk előtt tájékozódjunk annál a biztosítótársaságnál, amely a gépjárművet az eddigi

lakhelyünk szerinti országban biztosította, hogy a meglévő biztosítás érvényes-e

Lengyelországban. Ha a biztosítás nem érvényes, úgy a gépjárműre olyan biztosítónál kössünk

biztosítást, amelynek székhelye Lengyelországban van, vagy van engedélye arra, hogy

Lengyelország területén biztosítói tevékenységet folytasson. Ne feledjük, hogy a lengyel biztosító

társaság nem köteles figyelembe venni, hogy a korábbi biztosítási időszak balesetmentes volt-e.

Ha a Lengyelországba költözött EU vagy EFTA állampolgárszemélygépkocsi vagy négykerekű

motorkerékpár (L7e kategória) ill. könnyű négykerekű motorkerékpár (L6e) kategóriába tartozó

egyéb kápjárművet hoz be az EU tagállam területéről és azt először veszi nyilvántartásba,köteles a

járművet Lengyelországban regisztrálni, továbbá köteles Lengyelországban megfizetni a

személygépjármű után fizetendő jövedéki adót, valamint – meghatározott esetekben – az áruk és

szolgáltatások után fizetendő adót (ÁFA).

Jogosítvány

Lengyelországban a jogosítvány különböző kategóriájú lehet. A megszerzett jogosítvány

kategóriája az egész EU területén megegyezik.

Például az A kategóriájú jogosítvány motorkerékpár vezetésére, a B kategóriájű max. 3,5 tonnás

gépjármű, a C kategóriájú (az autóbuszok kivételével) a 3,5 tonna feletti gépjármű vezetésére, a D

kategória autóbusz vezetésére jogosít fel.

Lengyelországban vezetői engedély a következő személyek adható ki:

1) elérte az adott kategóriájú jármű vezetéséhez szükséges minimális életkort;

2) orvosi igazolása van arról, hogy nincs orvosi ellenjavallata a járművezetésnek, és

pszichológiai igazolása van arról, hogy nincs pszichés akadálya a járművezetésnek –

amennyiben ez szükséges;

3) elvégezte az adott kategóriához szükséges képzést;

4) pozitív eredménnyel tette le az állami vizsgát az adott járműkategóriában;

23

5) minden naptári évben legalább 185 napon keresztül tartózkodott a Lengyel Köztársaság

területén – személyes vagy szakmai kapcsolata miatt, vagy – kizárólag személyes kapcsolata

miatt állandó tartózkodási engedélyt kíván szerezni, vagy

6) rendszeresen a Lengyel Köztársaság Területén tartózkodik személyes kapcsolata miatt, ezzel

egyidőben azonban szakmai okokból az Európai Unió legalább két tagállamában tartózkodik,

vagy

7) személyes kapcsolata miatt nem tartózkodik rendszeresen a Lengyel Köztársaság területén,

mivel az Európai Unió más tagállamában tartózkodik, hogy meghatározott ideig tartó feladatát

teljesítse, vagy

8) más ország területén tartózkodik, mivel ott vesz részt köz- vagy felsőoktatásban.

Ahhoz, hogy egy EU vagy EFTA állampolgárlengyel jogosítványt szerezzen, el kell érnie az annak

megszerzéséhez kötelező következő alsó korhatárt: 14 év – AM; 16 év – A1, B1, T; 18 év – A2, B,

B+E, C1, C1+E; 20 év – A, ha az érintett legalább 2 éve rendelkezik A2 kategóriájú jogosítvánnyal;

21 év – C, C+E, D1, D1+E, ebben az esetben azonban figyelembe kell venni a fegyveres

szervezetek és előzetes katonai kiképzéssel rendelkezők vezetéshez szükséges minimális

életkorára vonatkozó különleges jogszabályokat; 24 év - A, ha az érintettnek korábban nem volt

legalább 2 évig A2 kategóriájú jogosítványa; D és D+E, ebben az esetben azonban figyelembe kell

venni a fegyveres szervezetek és előzetes katonai kiképzéssel rendelkezők vezetéshez szükséges

minimális életkorára vonatkozó különleges jogszabályokat.

Vezetői engedély nem adható ki annak:

1) akinél orvosi vizsgálat során aktív alkoholfüggőséget állapítottak meg, vagy vagy hasonló

hatású szertől függ;

2) akinek vezetői engedélyét jogerős bírósági ítélet alapján bevonták – az ítéletnek megfelelő

ideig és hatáskörben,

3) akivel ellen ítélet van érvényben a járművezetői engedély bevonásáról – az ítéletnek

megfelelő ideig és hatáskörben,

4) aki más gépjármű vezetésére jogosító irattal rendelekzik,

5) aki külföldön szerzett jogosítványt, és a jogosítványát vagy a forgalmi engedélyét bevonták –

a jogosítvány bevonálsát megerősítő határozatnak megfelelő ideig és hatáskörben,

6) akinek a jogosítványát felügyeleti eljárás keretében kicserélték – a gépjárművezetőkről szóló

törvényben foglaltaknak megfelelő mértékben.

Lengyelországban a vezetői engedélyt határozott, legfeljebb 15 éves időtartamra állítják ki. Ezen

időtartam lejárta után új jogosítványért kell folyamodni.

Az AM, A1, A2, A, B1, B, B+E és T járműkategória esetében a vezetői engedélyt általában 15 éves

időtartamra állítják ki. Ez az időtartam csak a gépjárművezetői egészségügyi alkalmassági

vizsgálatot lefolytató orvos döntése alapján csökkenthető. A 15 évre kiállított és orvosi

alkalmassági vizsgálat alapján nem rövidített érvényességi idejű jogosítvány meghosszabbítása

esetén az érvényességi idő meghosszabbításának feltétele ajogosítvány kiállítására benyújtott

kérelem, a kiadás díjának befizetése, és egy aktuális fénykép. Ha orvosi alkalmassági vizsgálat

alapján rövidített érvényességi idejű jogosítványt kérvényezünk, úgy a megfelelő orvosi

szakvéleményt is csatolnunk kell.

A C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E járműkategóriában a vezetői engedélyt öt évre vagy ennél

rövidebb időre állítják ki, érvényességi ideje pedig mindig a megfelelő orvosi és pszichológiai

24

szakvéleménytől függ. Hivatásos gépjárművezetők esetében (akiknek a vezetői engedélyében

szerepel a 95-ös kód) ez az időtartam a következő időszaki tanfolyam sikeres befejezésétől is

függ.

Aki Lengyelország területén állandó lakhellyel rendelkezik és jogosítványát más EU tagállam állította

ki, a lejárt érvényességű engedélyt lengyel jogosítványra cserélheti. A csere feltétele a

megfelelő egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokról szóló igazolások bemutatása,

és a jogosítványt kiállító ország hosszabbításra vonatkozó követelményeinek teljesítése. A

jogosítvány cseréje során lengyel hatóság megkeresi az előző jogosítványt kiállító külföldi

hatóságot, és szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel az érintettet.

Lengyelországba behozott gépjármű nyilvántartásba vétele

Az EU vagy EFTA tagállam területéről behozott gépjárművet Lengyelország területén kötelező a

behozataltól számított 30 napon belül nyilvántartásba venni. A gépjármű nyilvántartásba vételére

irányuló kérelmet (a szükséges iratokkal együtt) a lakóhely szerinti járási hivatal közlekedési

osztályán kell benyújtani – vagy a polgármesteri hivatalban, ha az érintett lakóhelye járási jogú

városban van.

A másik EU vagy EFTA tagállamban megvásárolt gépjármű nyilvántartásba vételével kapcsolatos

díjak magasabbak, mint a Lengyelországban vásárolt gépjárművek esetében, mivel a vevő az

alapdíjakon felül köteles megfizetni a törzskönyv kiállításáért fizetendő díjat is.

A nyilvántartásba vétel napján (30 napig érvényes) ideiglenes forgalmi engedély kerül kiadásra. Az

állandó forgalmi engedélyt a nyilvántartásba vétel napjától számított 30 napon belül adják ki.

A gépjármű tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a jármű érvényes műszaki vizsgával

rendelkezzen.

Gépjármű-biztosítás

Új gépjármű esetén a nyilvántartásba vétel napján kötelező megvásárolni a

gépjárműfelelősségbiztosítási kötvényt, az ún. „kötelezőt”.

Lehetőség van további biztosítás, pl. a Casco megkötésére is.

Más tagállamban vásárolt gépjármű megvásárlása után fizetendő adó

Ha a Lengyelországba költözött EU vagy EFTA állampolgár más tagállamban vásárolt olyan

személygépjárművet,7 amelyet az adott tagállamban tartanak nyilván, köteles a gépjármű

Lengyelország területére érkezésétől (a lengyel határ átlépésétől) számított 14 napon belül

adónyilatkozatot benyújtani a lakhelye szerinti adóhivatal vezetőjéhez, valamint köteles a megfelelő

összegű jövedéki adót befizetni a jármű Lengyelország területére érkezésének hónapját követő hónap

25. napjáig.

7 A jövedéki adóról szóló hazai jogszabályok értelmében személygépjárműnek minősül a személygépjármű és a CN 8703 vámtarifaszám alá tartozó,

alapvetően személyszállításra tervezett gépjármű, amely nem tartozik a 8702-es vámtarifaszám alá, ideértve a kishaszongépjárműveket (kombi); nem

tartoznak ide azok a személy- és egyéb gépjárművek, amelyeket a közúti közlekedés szabályairól szóló törvény alapján nem kötelező nyilvántartásba venni.

25

A jövedéki adó esetében a személygépjármű vételára képezi az adóalapot. A

személygépjárművekre jelenleg kétféle jövedéki adókulcs van érvényben:

– az adóalap 18,6%-a – a 2000 cm³-nél nagyobb hengerűrtartalmú személygépjárművekre,

– az adóalap 3,1%-a – a többi jármű esetében.

Bizonyos esetekben – meghatározott feltételek teljesülésekor – a lengyel jogszabályok megengedik,

hogy az a személygépjármű, amelyet természetes személy hozott be EU vagy EFTA tagállamból,

mentesüljön a jövedéki adó alól. Az adómentesség az alábbi gépjárművekre vonatkozik:

– olyan személygépjárművekre, amelyeket Lengyelország területén állandó lakcímmel rendelkező,

illetve az EU vagy EFTA tagállam területén ideiglenes tartózkodásáról visszatérő természetes

személy hozott be, vagy házasságkötés ill. öröklés következtében kerültek Lengyelországba;

– olyan személygépjárművekre, amelyeket ideiglenesen hoztak be Lengyelország területére

magánjellegű, szakmai célból ill. felsőoktatásban történő részvétel keretében, vagy amelyekkel

rendszeresen szállítást végeznek.

A fenti esetekben az illetékes adóhatóság igazolást állít ki a jövedéki adó alóli mentességről. Ez

az igazolás a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályok alapján elengedhetetlen a

személygépjármű lengyelországi nyilvántartásba vételéhez.

Más EU vagy EFTA tagállamban megvásárolt gépjármű után Lengyelországban nem kell áfát

fizetni, ha a jármű az adótörvény értelmében nem minősül új járműnek (vagyis akkor, ha a

futásteljesítménye meghaladja a 6000 km-t vagy forgalomba helyezésétől több mint 6 hónap telt

el).

További információk

http://www.mi.gov.pl Infrastrukturális és Építőipari

Minisztérium

http://www.krbrd.gov.pl/ Országos Közúti Tanács

http://www.krbrd.gov.pl/pl/broszura.html Tájékoztató-oktató füzet („A közúti

biztonság receptje”)

https://obywatel.gov.pl/kierowcy-

ipojazdy/rejestracja-

samochodumotocyklalub-innego-pojazdu

Az Állampolgár honlap

(OBYWATEL.GOV.PL) a gépjármű

nyilvántartásba vételéről

https://www.knf.gov.pl/ Pénzügyi Felügyeleti Bizottság – A

biztosítási piac felhasználói

http://www.finanse.mf.gov.pl/strona-glowna A Pénzügyminisztérium adóügyi

tájékoztatója

3.6. A három év alatti gyermekek felügyelete

A három év alatti gyermekek felügyeletét bölcsőde vagy gyerekklub formájában szervezik meg,

de nappali gondozó és gyermekvigyázó (babysitter) is végezheti. A lengyel törvény által

szabályozott módon történő gyermekgondozás annak az iskolai évnek a végéig lehetséges,

26

amelyben a gyermek betölti 3. életévét, vagy – amennyiben az óvodai ellátás nem lehetséges vagy

nehézségekbe ütközik – négyéves korig.

A bölcsőde a 3 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a gyermekfelügyelet egyik formája. A

bölcsődei gondozás a gyerek életének 20. hetétől azon tanév végéig tart, amelyben a gyerek

betölti a 3. életévét, vagy – amennyiben az óvodai ellátás nem lehetséges vagy nehézségekbe

ütközik – négyéves korig. A gyermekklubok egyéves kortól foglalkoznak a gyermekekkel, azon

tanév végéig, amelyben a gyerek betölti a 3. életévét, vagy – amennyiben az óvodai ellátás nem

lehetséges vagy nehézségekbe ütközik – négyéves korig. A bölcsődékben és gyermekklubokban a

felügyelet időtartama napi tíz óra gyermekenként (különösen indokolt esetekben a szülő kérésére

ez külön térítés fejében meghosszabbítható).

A bölcsőde vagy gyermekklub megalapítója készíti el a bölcsőde vagy gyerekklub alapító okiratát,

amelyben köteles meghatározni a gyerekek felvételének feltételeit. Az EU vagy EFTA

állampolgárok gyermekei ugyanolyan elvek alapján és ugyanolyan eljárással kerülnek felvételre,

mint a lengyel gyerekek. A legfontosabb dokumentum a bölcsődébe vagy gyermekklubba való

felvételi kérelem - egyes községekben a jelentkezés elektronikus úton történik.

A bölcsőde vagy a gyermekklub alapító okirata alapján a nagycsaládok gyermekei és a fogyatékkal

élő gyermekek előnyt élveznek a felvételnél. Az alapító okirat meghatározhatja azt is, hogy a

gyermeküket egyedül nevelő szülők ill. a bölcsődét vagy gyermekklubot működtető község lakói

élvezzenek előnyt a felvételnél.

A bölcsődét vagy gyermekklubot községek, természetes személyek, jogi személyek és jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezetek hozhatják létre.

A gyermek bölcsődei vagy gyermekkluban történő tartózkodásának és ellátásának költségeit a

szülők állják. A térítés mértékét a bölcsőde fenntartója állapítja meg.

A nappali gondozó (lengyelül: opiekun dzienny) a gyermek életének 20. hetétől végezhet

gyermekfelügyelet, azon tanév végéig, amelyben a gyerek betölti a 3. életévét, vagy – amennyiben

az óvodai ellátás nem lehetséges vagy nehézségekbe ütközik – négyéves korig. A

gyermekfelügyelet ilyenkor otthoni körülmények között történik, ideje pedig jobban igazodik a

szülők munkaidejéhez. A nappali gondozó munkáltatója lehet helyi önkormányzat, közintézmény,

természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A nappali

gondozó egyéni vállalkozó is lehet.

A község vezeti és közli a Közigazgatási Tájékoztatóban a területén működő bölcsődék,

gyermekklubok és nappali gondozók nyilvántartását. A bölcsődék és gyermekklubok, valamint

nappali gondozók országos nyilvántartása az Emp@tia honlapon érhető el.

A gyermekvigyázó egyéni módon gondoskodik a gyermekről vagy egyszerre több testvérről. A

gyermekvigyázóval a két szülő vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő köt ún. szakmai aktivitásról

szóló szerződést. A gyermekvigyázó a gyermek életének 20. hetétől végezhet gyermekfelügyelet,

azon tanév végéig, amelyben a gyerek betölti a 3. életévét, vagy – amennyiben az óvodai ellátás

nem lehetséges vagy nehézségekbe ütközik – négyéves korig. A gyermekfelügyelet időtartamát a

szakmai aktivitásról szóló szerződésben kell meghatározni.

További információk

https://empatia.mpips.gov.pl/web/piu/dla-swiadczeniobiorcow/rodzina/d3/rejestr-

zlobkow-iklubow Bölcsődék és gyermekklubok listája – Emp@tia portál

27

https://empatia.mpips.gov.pl/web/piu/dla-swiadczeniobiorcow/rodzina/d3/wykaz-

dziennychopiekunow Nappali gyermekfelügyelők listája - Emp@tia portál

3.7. Oktatási rendszer Tankötelezettség és iskolakötelezettség

A lengyel oktatási rendszer megkülönbözteti az iskolakötelezettséget és a tankötelezettséget.

A tanulás 18 éves korig kötelező, de az iskolakötelezettség a 8 tanéves általános iskolára (7-15

éves kor között) terjed ki.

Azok a tanulók, akik igazoltan speciális iskolai tanulást igényelnek, az egyes iskolatípusokban azon

tanév végéig oktathatók, amelyben betöltik:

1) 20. életévüket – általános iskola esetén,

2) 24. életévüket – középiskola esetén.

Az oktatási rendszer részét képezik a mindenki által elérhető oktatási intézmények, a mindenki által

elérhető, integrált vagy speciális osztályokkal működő intézmények , valamint az integrált és

speciális iskolák:

1) óvodák (3–6 éves gyermekek számára);

2) általános iskolák (7–15 éveseknek), a felvételi kritérium az életkor;

3) középiskolák (15–18/19 éveseknek):

a) négyéves gimnázium, ötéves szakközépiskola, I. fokú hároméves szakmunkásképző és II.

fokú kétéves szakmunkásképző;

b) gimnázium utáni iskola, ahol a képzési idő legfeljebb 2,5 év;

c) hároméves speciális iskola, amely munkavégzésre készíti fel azokat a tanulókat, akik

mérsékelt vagy jelentős fogyatékossággal rendelkeznek, valamint azokat a halmozottan

fogyatékos diákokat, akik számára a képzés befejezése lehetővé teszi a munkaképességi

bizonyítvány megszerzését.

A nem lengyel állampolgárok ugyanolyan feltételekkel vehetnek részt a közoktatásban, mint

a lengyel állampolgárok – oktatásukra és felügyeletükre állami óvodákban vagy más állami

óvodai oktatási intézményekben, az iskolaköteles tanulók oktatására és felügyeletére pedig állami

általános iskolákban, művészeti iskolákban és egyéb közoktatási intézményekben – így művészeti

intézményekben – kerül sor.

A 3-5 éves gyerekek – ha szüleik szeretnék, hogy részt vegyenek az óvodai oktatásban – igénybe

vehetik az óvodát, az általános iskolákban működő óvodai osztályokat működő vagy az óvodai

oktatás más formáját (ún. óvodai szintű oktatási pont vagy óvodai oktatási csoport keretében). Az

óvodai oktatás helyének biztosítása az önkormányzat feladatai közé tartozik. A külföldről érkező

gyerekeket ugyanolyan feltételek mellett veszik fel az állami óvodákba, mint a lengyel

állampolgárokat.

Különösen indokolt esetben a két és feledik életévét betöltött gyermek is részt vehet az óvodai

nevelésben.

A 6 éves gyerekek számára kötelező az egyéves iskolai előkészítő elvégzése az óvodában, az

általános iskolai előkészítő osztályban vagy az óvodai oktatás más formájában, ideértve az

integrált és speciális oktatási intézményeket. Igazoltan speciális iskolai oktatást igénylő fogyatékos

gyermek esetében az iskolakezdés akár 9 éves korig is halasztható.

28

Az egyéves iskolai előkészítőben tanuló 6 éves (és idősebb) gyerekek szülei mentesülnek az

állami óvoda, az iskolákban működő óvodai osztály, illetve az állami óvodai nevelés más formáinak

költségei alól, és csak az étkeztetés költségeit viselik.

A 3-5 év közötti gyermekek szülei fizetik gyermekük óvodai felügyeletét, ha az oktatás időtartama

túllépi az önkormányzat által meghatározott ingyenes oktatási, nevelési és felügyeleti (napi 5

óránál nem rövidebb) időkeretet. Az ingyenes időkereten túllépő igénybevétel óradíja nem lehet

több 1 zł-nál (0,23 EUR).

A tanév az általános iskolákban és a középiskolákban két félévből áll. Az oktatás szeptember 1-

jétől a június 20-a utáni első péntekig tart.

Az EU vagy EFTA tagállamból érkező tanuló általános vagy középiskolai felvételének feltétele

olyan bizonyítvány, igazolás vagy egyéb irat bemutatása, amely igazolja, hogy a tanuló járt

külföldön iskolába, és feltünteti az iskolában töltött évek számát. Az állami általános iskolába a

tanulót saját lakóhelyén hivatalból felveszik (tehát az iskola nem utasíthatja el a tanulót). Állami

középiskolába a tanulót akkor veszik fel, ha az iskola szabad hellyel rendelkezik.

Ha az általános és középiskolai tanuló nem beszél lengyelül, legalább heti 2 óra ingyenes

lengyel nyelvórára jogosult. Az iskolák külön osztályt szervezhetnek a lengyelül nem beszélő

diákoknak. Az osztályban annak a tanévnek a végéig tart az oktatás, amelyikben a tanulót felvették

az osztályba. Ez az időszak rövidíthető vagy legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Általános és középiskolákban hatfokozatú osztályozási rendszer érvényes, 1-től 6-ig, ahol az 1-

es a legrosszabb, a 6-os a legjobb érdemjegy.

Az általános iskolai tanulók ingyenes tankönyvhasználatra jogosultak, és olyan oktatási anyagok

ill.

feladatlapok használatára is jogosultak, amelyek az általános képzés kötelező oktatási óráihoz

szükségesek. A tankönyveket és oktatási anyagokat az az iskola biztosítja, amelyik ilyen célú

állami támogatásban részesül.

A tanulók akkor fejezik be az általános iskolát, ha a záró értékelésen minden kötelező tantárgyból

pozitív osztályzatot kapnak, és jelentkeztek a nyolcadikosok záróvizsgájára. A nyolcadikosok

záróvizsgája központi rendszerű, összevont írásbeli vizsga, amelyet lengyel nyelvből,

matematikából és egy élő idegen nyelvből, a 2020/2021-as tanévtől kezdődően pedig egy további

választott tárgyból (biológia, kémia, fizika, földrajz, történelem) kell tenni. Nics minimális

követelmény, amelyet teljesíteni kell. A nyolcadikosok záróvizsgáján elért eredményt feltüntetik a

záróvizsga eredményeit részletező igazoláson és összevont felvételi jellege miatt figyelembe

veszik a középiskolai felvételi eljárás során.

A lengyel állampolgársággal nem rendelkező, iskolás vagy az iskolát éppen elvégzett diák,

akinek nyelvismerete megnehezíti a szövegértést, a tanári kar hozzájárulása után vizsgázhat:

1) a nyolcadikosok záróvizsgáján, az élő idegen nyelv tantárgy kivételével – a diák oktatási

igényeiből, testi és mentális képességeiből eredő korlátozáshoz igazított feltételekkel és

formában;

2) az érettségi vizsgán, az élő idegen nyelv, a nemzetiségi, a kisebbségi és a regionális nyelv

tantárgy kivételével – a diák oktatási igényeiből, testi és mentális képességeiből eredő

korlátozáshoz igazított feltételekkel.

Az érettségi vizsga központi rendszerű, érettségi bizonyítványt adó összevont írásbeli vizsga,

amelyet a középiskolák és középfokú szakmunkásképző elvégzése után tehetnek a diákok. A

29

lengyel iskolákat elvégző diákok mellett azok is tehetnek érettségi vizsgát, akik középiskolai

bizonyítvánnyal vagy középfokú végzettséget igazoló más dokumentummal rendelkeznek. Az

érettségi vizsgára évi egy alkalommal kerülhet sor május és szeptember között, elsődleges,

kiegészítő és utóvizsgai időpontban, a Központi Vizsgabizottság honlapján az adott évre

meghirdetett időpontban.

A középiskolát elvégzők az alábbi kötelező tárgyakból vizsgáznak:

– lengyel nyelv (írásbeli és szóbeli);

– élő idegen nyelv (írásbeli is szóbeli);

– matematika (írásbeli);

– nemzetiségi nyelv –nemzetiségi iskolát vagy az az adott nemzetiségi nyelvet tanító osztályt

végzett tanulók esetében.

A kötelező tantárgyakból alapszintű írásbeli vizsgát kell tenni. A szóbeli vizsga szintje nem

meghatározott. A választott tantárgyak (biológia, kémia, filozófia, fizika, földrajz, történelem,

zenetörténet, művészettörténet, informatika, latin nyelv és antik kultúra, etnikai kisebbség nyelve,

nemzetiségi nyelv, élő idegen nyelv, lengyel nyelv, regionális nyelv, matematika,

társadalomtudomány) írásbeli vizsgája emelt szintű, és mind az alapszintű, mind a emelt szintű

tananyag követelményei számon kérhetők rajta. A választott tantárgyakból (etnikai kisebbség

nyelve, nemzetiségi nyelv, élő idegen nyelv, regionális nyelv) tettszóbeli vizsga szintje nem

meghatározott. Az írásbeli vizsgán választható még az élő idegen nyelv mint külön tárgy – ebben

az esetben vagy emelt szintű írásbeli vizsgát kell tenni az alapszintű és az emelt szintű

tananyagból, vagy kétnyelvű szinten - ilyenkor a kétnyelvű osztályra érvényes tanterv

követelményeinek kell megfelelni.

Érettségi bizonyítványt olyan érettségiző kap, aki kötelező tantárgyakból és egy választott

tantárgyból tantárgyanként és vizsgánként – az írásbeli és a szóbeli részben is – a maximális

pontszám legalább 30%-át megszerezte. Az érettségi vizsga eredménye – mind a kötelező, mind a

választott tárgyak esetében – a felsőoktatási felvételi eljárás alapját képezi.

Lengyelországban új iskolarendszer kerül bevezetésre, ezért az új érettségi vizsga:

1) a négyéves gimnázium elvégzése után a 2022/2023-as tanévtől;

2) az ötéves szakközépiskola elvégzése után a 2023/2024-es tanévtől;

3) a másodfokú szakmunkásképző elvégzése után (azok számára, akik az elsőfokú

szakmunkásképzőt nyolcosztályos iskola formájában végezték) – a 2023/2024-es tanévtől

tehető le.

A korábbi típusú érettségi vizsgát:

1) a hároméves gimnáziumok tanulói a 2026/2027-es tanévig;

2) a négyéves szakközépiskolák tanulói a 2027/2028-as tanévig;

3) a másodfokú szakmunkásképző elvégzése után (azok számára, akik az elsőfokú

szakmunkásképzőt a 7-9. osztályban végezték el) – a 2028/2029-es tanévig tehetik le. Azok,

akik gimnáziumot végeztek, olyan, gimnázium utáni iskolákban tanulhatnak tovább a

közoktatásban, amelyek képzési ideje nem több, mint 2,5 év. A gimnázium utáni iskolákban a

felvétel feltétele a középiskolai vagy középfokú szakmunkás végzettség megszerzése. A

törvény alapján (tehát a lengyel hatóságok vagy intézmények által kiállított vélemény

bemutatása nélkül) középfokú végzettséget azok a bizonyítványok, vagy az EU és EFTA

tagállamok közoktatási rendszereiben kiállított egyéb dokumentumok igazolják, amelyek az

adott állam felsőfokú oktatási intézményeiben való továbbtanulásra jogosítanak. Az EU vagy

30

EFTA tagállamokban kiállított egyéb bizonyítványok és végzettséget igazoló dokumentumok

elismerése – közigazgatási eljárás keretein belül – a tanfelügyelet kizárólagos hatáskörébe

tartozik.

Az I. és II. fokú szakmunkásképző, a szakközépiskola és a gimnázium utáni iskola tanulói és a fenti

intézményeket elvégzett tanulók, valamint azok, akik szakképszakképesítési tanfolyamot végeztek,

ill. azok a felnőttek, akik gyakorlati szakképesítést szereztek vagy betanultak az adott szakmába –

amennyiben a szakmai képzési program magában foglalta a szakmai képzési tanterv összes

elemét -, továbbá azok, akiket a szakképesítést igazoló külső vizsgára alkalmasnak találtak,

amennyiben szakmai vizsgát tesznek az adott szakmának megfelelő tárgyból, megkapják a

szakmai képesítési bizonyítványt. Ha az adott szakma összes felsorolt tárgyából vizsgát

tesznek, és ezen felül alapfokú szakmunkási képzettséggel, szakképzettséggel, vagy középfokú

szakképzettséggel ill. középfokú végzettséggel rendelkeznek, szakmai képesítést igazoló

diplomát is szereznek, amely lehetővé teszi számukra a munkavállalást az adott szakmában.

Továbbtanulási lehetőségek az I. fokú szakmunkásképző elvégzése után:

1) II. fokú szakmunkásképző, olyan szakma esetén, amely I. és II. fokú szakképesítést tesz

lehetővé, a szakképesítést igazoló technikusi diploma, és a középfokú szakmai végzettség

megszerzése céljából. A II. fokú szakmunkásképzőt elvégzett személyek a sikeres érettségi

vizsga után felsőfokú oktatási intézményben tanulhatnak tovább (a II. fokú

szakmunkásképzés 2020 szeptemberében veszi kezdetét);

2) felnőtt gimnázium a második osztálytól, a középfokú végzettség és az érettségi

megszerzése céljából, ami lehetőséget ad a továbbtanulásra felsőfokon.

3) szakképesítést adó tanfolyam szakképzéssel foglalkozó állami és magániskolák

szervezésében, pl. a gyakorlati képzési központok, a folyamatos képzési központok, valamint

a munkaerőpiaci intézmények.

Felsőoktatás

A felsőoktatási rendszer a következőkből áll:

1) alapképzés – erre a képzési formára az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők nyerhetnek

felvételt, és alapfokú diplomát szerezhetnek (BA, mérnöki vagy ennek megfelelő szintű

diplomát);

2) mesterképzés – erre a képzési formára az alapfokú diplomával rendelkezők nyerhetnek

felvételt, és mesterfokú diplomát szerezhetnek (mesterfokú, okleveles mérnöki vagy ennek

megfelelő szintű diplomát);

3) osztatlan mesterképzés – erre a képzési formára az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők

nyerhetnek felvételt, és mesterfokú oklevelet, okleveles mérnöki diplomát vagy ennek

megfelelő szintű diplomát szerezhetnek;

4) doktori képzés – felsőoktatási intézmény, a Lengyel Tudományos Akadémia tudományos

intézete, a Lengyelországban egyéb jogszabályok alapján működő nemzetközi oktatási

intézmény vagy kutatóintézet vezeti. Doktori képzésre mesterfokú diplomával, okleveles

mérnöki diplomával vagy ennek megfelelő szintű diplomával rendelkezők jelentkezhetnek,

vagy olyanok, akik kiemelt tudományos eredményekkel rendelkeznek (tudományos fokozatot

– PhD vagy DLA diplomát – ad);

5) posztgraduális képzések – erre a képzési formára a Lengyel Képesítési Keretrendszer

legalább

31

6. szintjének megfelelő felsőoktatási vagy tudományos intézményben elvégzett teljes képzés

után lehet jelentkezni. Helye lehet a Lengyel Tudományos Akadémia egyik tudományintézete,

valamilyen kutatóintézet, vagy a Posztgraduális Orvosi Szakképzési Központ. A

posztgraduális képzés a Lengyel Képesítési Keretrendszer 6., 7. vagy 8. szintjének megfelelő

részleges képesítést ad;

6) speciális képzés – olyan képzési forma, amely a Lengyel Képesítési Keretrendszer 5.

szintjének megfelelő teljes képzést biztosít, és diplomás specialista vagy diplomás specialista,

technológus végzettséget ad.

A felsőoktatási intézményekbe olyankk jelentkezhetnek, akik rendelkeznek érettségi

bizonyítvánnyal vagy érettségi bizonyítvánnyal és igazolással arról, hogy az egyes tantárgyakból

érettségi vizsgát tettek. A felvételi követelményeket a felsőoktatási intézmények önállóan állapítják

meg. Az intézmény dönti el, hogy milyen érettségi eredmény elegendő az egyetemi felvételhez

alapképzés vagy osztatlan mesterképzés esetén. A felsőoktatási intézmény külön felvételi

vizsgát is szervezhet abban az esetben, ha ellenőrizni kell a jelentkezők művészi hajlamát,

állóképességét vagy olyan különleges képességeket, amelyek az adott szakon elengedhetetlenek,

de amelyek nem kerültek ellenőrzésre az érettségi vizsga során.

A lengyel jog kimondja, hogy ha egy EU vagy EFTA tagállam olyan bizonyítványt vagy egyéb

dokumentumot állított ki, amely az adott állam felsőfokú oktatási intézményeiben történő

továbbtanulásra jogosít, el kell ismerni, hogy a jelentkező középfokú végzettséggel

rendelkezik, és jogosult lengyelországi felsőfokú oktatási intézménybe felvételizni (tehát ehhez

nem kell lengyel hatóságok vagy intézmények véleményezését kérni). A felsőoktatásban való

részvételre jogosító külföldi iratok elismerésére ugyanez a szabály vonatkozik. Tehát egy olyan

külföldi bizonyítvány, amely az adott EU vagy EFTA tagállamban bizonyos szakokra vagy

képzéstípusokra történő felvételizésre jogosít, Lengyelországban is azonos vagy hasonló tantervű

felsőoktatási képzésre történő jelentkezést tesz lehetővé. Az adott országban megszerzett

felsőfokú továbbtanulási jogosultságot és annak érvényességi körét a Lengyelországba való

érkezés előtt kell dokumentumba foglalni. A felsőfokú képzés lehet nappali és levelező.

A tanév két félévből áll, és október 1-jén kezdődik. Lengyelországban jelenleg 368 felsőoktatási

intézmény működik, amelyből 132 állami, 245 nem állami intézmény. Az alapképzést elvégző

hallgatók BA vagy mérnöki, ill. az alábbi, ezekkel egyenértékű fokozatot szerzik meg:

1) építészmérnök – építész szakon, a megfelelő egyetemi tanulmányok elvégzése után;

2) tűzvédelmi mérnök – az Állami Tűzoltóság tűzoltói szerezhetik meg, a Tűzoltósági Iskola

tűzbiztonság-mérnöki szakán, a tűzvédelmi szakmérnök specializáció feltételeinek teljesítése

után;

3) okleveles ápoló – megfelelő tanulmányok elvégzése után, az ápolói szakon;

4) okleveles szülész - megfelelő tanulmányok elvégzése után, a szülész szakon;

A mesterképzést végző hallgatók mesterfokozatot, okleveles mérnök fokozatot vagy az azokkal

egyenértékű alábbi fokozatok egyikét szerzik meg:

1) okleveles építészmérnök - megfelelő tanulmányok elvégzése után, az építészeti szakon;

2) okleveles tűzvédelmi mérnök - az Állami Tűzoltóság tűzoltói szerezhetik meg, a Tűzoltósági

Iskola tűzbiztonság-mérnöki szakán, a tűzvédelmi szakmérnökök számára specializáció

feltételeinek teljesítése után a tűzvédelmi mérnökök szerezhetik meg;

3) diplomás ápoló - megfelelő tanulmányok elvégzése után, az ápolói szakon;

32

4) diplomás szülész - megfelelő tanulmányok elvégzése után, a szülész szakon;

Az osztatlan képzést elvégző hallgatók mesterfokozatot, okleveles mérnök fokozatot vagy az

azokkal egyenértékű alábbi fokozatok egyikét szerzik meg:

1) orvos - megfelelő tanulmányok elvégzése után, orvostudományi karon;

2) fogorvos - megfelelő tanulmányok elvégzése után az orvostudományi kar fogorvosi szakán;

3) állatorvos - megfelelő tanulmányok elvégzése után, állatorvos-tudományi szakon;

4) gyógyszerész - megfelelő tanulmányok elvégzése után, gyógyszerész szakon;

5) okleveles építészmérnök - megfelelő tanulmányok elvégzése után, építészmérnöki szakon;

EU vagy EFTA állampolgár jelentkezése felsőfokú képzésre Lengyelországban

Az EU és EFTA állampolgárok és családtagjaik térítésmentesen vehetnek részt az állami

felsőoktatási intézmények lengyel nyelvű nappali képzésén.

A fent említett állampolgárok felvételének feltétele, hogy ugyanolyan módon vegyenek részt a

nappali képzésre történő jelentkezés és felvétel folyamatában, mint a lengyel állampolgárok.

Felvételük esetén a többi Lengyelországban tanuló külföldihez hasonlóan jogosultak bizonyos

anyagi támogatás megszerzésére (a szociális ösztöndíjat és a diákhitelt kivéve), vagyis

kérvényezhetnek rektori ösztöndíjat, fogyatékkal élők számára juttatott ösztöndíjat, rendkívüli

segélyt, önkormányzati ösztöndíjat, miniszteri ösztöndíjat, valamint olyan ösztöndíjat, amelyet

természetes személy vagy állami ill. önkormánzati szervezetnek nem minősülő jogi személy

adományoz. Ha a fenti állampolgárok felsőoktatási intézményben vagy tudományos

kutatóintézetben doktori képzésre jelentkeznek, doktori ösztöndíjat kapnak.

Költségtérítéses állami felsőoktatás Lengyelországban

Az állami felsőoktatási intézményekben a következő oktatási formák lehetnek fizetősek:

− nem nappali rendszerű képzés;

− nappali rendszerű oktatásban egyes tantárgyak nem megfelelő tanulmányi eredmény miatti

megismétlése;

− idegennyelvű oktatás;

− oktatási programban nem szereplő tantárgyak;

− külföldi hallgatók képzése nappali tagozaton, lengyel nyelven.

Szakképzés és folyamatos képzés

A felnőttek tanulhatnak dolgozók általános iskolájában, dolgozók gimnáziumában vagy általános

gimnáziumában, valamint általános kompetenciákat nyújtó tanfolyamokon, szakmai képzés esetén

pedig – az iskolán kívüli folyamatos tanulás keretei között (szakképző tanfolyamokon, szakmai

képességeket fejlesztő tanfolyamokon és egyéb tanfolyamokon, amelyek lehetővé teszik a

tudás és képesítés megszerzését és kiegészítését), valamint egyes gimnázium utáni iskolákban.

Szakképző tanfolyam: egy adott szakképesítésre vonatkozó szakképzési alapprogramra épített

oktatási program szerint vezetett tanfolyam. A szakképző tanfolyamot vezető szervezet az oktatási

program megvalósítása során a tanfolyamon köteles figyelembe venni a szakképzési

alapprogramba foglalt és az adott szakképesítésnek megfelelő minden komponenst. A tanfolyam

elvégzése lehetőséget ad az adott szakképesítést igazoló szakvizsgára bocsátáshoz, amelyet a

területi vizsgabizottság vezet le. Aki elvégzi a szakképző tanfolyamot és leteszi a szakképesítést

igazoló szakvizsgát az adott szakképesítés vonatkozásában, szakképesítést igazoló

bizonyítványt kap.

33

Az adott szakmára vonatkozó szakképesítést igazoló diplomát az kaphatja meg, aki az adott

szakmának megfelelő végzettséggel rendelkezik (alapfokú vagy középfokú végzettségű

szakmunkás), és leteszi az adott szakma megszerezéséhez szükséges összes szakképesítést

ellenőrző vizsgát, vagyis rendelkezik az adott szakmában megnevezett szakképesítések

megszerzését igazoló bizonyítványokkal.

Az adott szakmához kapcsolódó, szakképző tanfolyamon megszerezhető szakképesítések a

szakképzési programba felvett szakmák jegyzékében találhatók meg, amelyet a Nemzeti Oktatási

Minisztérium rendeletben határozo meg.

Szakképző tanfolyamot szervezhet:

− szakképzéssel foglalkozó állami iskola (csak a programjában szereplő szakmákat taníthatja);

− állami iskolai jogosultságokkal rendelkező, szakképzéssel foglalkozó magániskola (csak a

programjában szereplő szakmákat taníthatja);

− folyamatos képzési központ, gyakorlati képzési központ, szakmai továbbképző központ;

− oktatási-képzési tevékenységet folytató munkaerőpiaci intézmények;

− a gazdasági tevékenység szabadságáról szóló jogszabályok alapján oktatási tevékenységet

folytató jogalanyok.

A szakképesítések rendszere Lengyelországban

Lengyelországban Integrált Szakképesítési Rendszer működik. Célja az egész életen át tartó

tanulás támogatása, a kompetenciák elismerése és a munkaerőpiaci elhelyezkedés

megkönnyítése azáltal, hogy átláthatóbbá teszi a szakképesítések rendszerét, és lehetővé teszi a

lengyelországi és külföldi szakképesítések összehangolását.

Az Integrált Szakképesítési Rendszer olyan eszközökkel rendelkezik, mint:

− Lengyel Képesítési Keretrendszer – a képesítések Lengyelországban megkülönböztetett

nyolcszintű leírása, amely megfelel az európai képesítési keretrendszer szintjeinek;

− Szakképesítések Integrált Jegyzéke – informatikai rendszerben vezetett nyilvános jegyzék,

amely nyilvántartja az Integrált Szakképesítési Rendszerben szereplő szakképesítéseket;

− egységes normák a szakképesítések leírására; az informális képzés során szerzett

szakképesítés minőségének biztosítása.

Az Integrált Szakképesítési Rendszer a képesítéseket a (meghatározott normáknak megfelelő)

tanulmányi eredmények köreként értelmezi, amelyek megszerzését formálisan igazolja egy erre

jogosult intézmény. Az Integrált Szakképesítési Rendszer Lengyelországban háromféle képesítést

foglal magába:

− az oktatási rendszerben és a felsőoktatásban megszerezhető képesítések;

− az egyéb jogszabályok alapján odaítélt „szabályozott” képesítések (informális képzés

keretében);

− „piaci” képesítések, amelyek megszerzését az általánosan érvényes jogszabályok nem erősítik

meg.

2017-től egy adott szintű képesítést igazoló okmányon (bizonyítvány, diploma) a Lengyel

Képesítési Keretrendszer grafikus jele van feltüntetve (teljes és részképesítés esetén is).

34

Lengyel nyelvtanulás

Lengyel nyelvtanfolyamokat egyetemek és magánnyelviskolák is szerveznek. Ezek lehetnek nyári,

féléves, egyéves tanfolyamok, lengyel filológiai műhelyek vagy posztgraduális kulturális és nyelvi

képzés (lengyel mint idegen nyelv). Ezek a tanfolyamok térítéskötelesek. Egyes tanfolyamok

térítésmentesek, mert azokat a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium finanszírozza.

További információk

http://www.men.gov.pl Nemzeti Oktatási Minisztérium

https://men.gov.pl/pl/wspolpraca-miedzynarodowa/ksztalceniecudzoziemcow

Külföldiek tanulása lengyelországi iskolában

https://men.gov.pl/pl/wspolpraca-miedzynarodowa/uznawanie-swiadectwzagranicznych

Külföldi oktatási rendszerben megszerzett végzettség elismerése

http://en.men.gov.pl/2015/10/30/recognition-of-foreign-school-certificates-and-diplomas-

inpoland Külföldi oktatási rendszerben elért angol nyelvű végzettség elismerése

http://www.nauka.gov.pl Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium

http://www.go-poland.pl Felsőoktatási kalauz

http://www.nauka.gov.pl/podejmowanie-i-odbywanie-przez-cudzoziemcow-nauki-w-

polskichszkolach-wyzszych Külföldiek felvételi vizsgája és tanulása lengyelországi

felsőoktatási intézményben

http://www.kuratorium.waw.pl Varsói Tanfelügyelet (Mazóviai vajdaság)

http://www.kwalifikacje.gov.pl/ Szakképesítések Integrált Jegyzéke

http://nawa.gov.pl Nemzeti Egyetemi Cseretanulási Ügynökség

Néhány lengyel nyelvet oktató iskola és felsőoktatási intézmény honlapjának

cím8:

http://www.uw.edu.pl Varsói Egyetem – Polonicum (lengyel nyelvtanfolyamok)

http://www.uj.edu.pl Jagelló Egyetem (lengyel nyelvtanfolyamok)

http://www.uni.lodz.pl/ A Łódźi Egyetem Lengyel Nyelvi Stúdiuma Külföldieknek

http://www.us.edu.pl Sziléziai Egyetem, A Lengyel Nyelv és Kultúra Iskolája, Katowice

http://www.kul.edu.pl Lublini Katolikus Egyetem, A Lengyel Nyelv és Kultúra Iskolája

http://www.umcs.lublin.pl Külföldön Élő Lengyelek és Külföldiek Lengyel Nyelvi és Kulturális

Központja, Lublini Maria Curie-Skłodowska Egyetem

8 A megadott honlapok arra szolgáltatnak példát, milyen sok lehetősége van az EU vagy EFTA

állampolgároknak arra, hogy lengyelül tanuljanak.

35

http://www.uni.wroc.pl Wrocławi Egyetem, Lengyel Nyelv és Kultúra Iskolája Külföldieknek

http://www.pw.edu.pl Varsói Műszaki Egyetem, Idegennyelvi Stúdium (lengyel nyelvtanfolyam)

http://www.uni.wroc.pl Wrocławi Egyetem Lengyel Nyelv és Kultúra Iskolája Külföldieknek

http://www.pw.edu.pl Varsói Műszaki Egyetem, Idegennyelvi Stúdium (lengyel

nyelvtanfolyam)

http://www.ur.edu.pl Rzeszówi Egyetem, „Polonus” Központ, Lengyel Nyelv és Kultúra Külföldön

élő Lengyeleknek és Külföldieknek

http://www.uni.opole.pl Opolei Egyetem (lengyel nyelvtanfolyamok)

http:www.amu.edu.pl Poznańi Adam Mickiewicz Egyetem, Lengyel Nyelv és Kultúra

Stúdium Külföldieknek

http://www.uksw.edu.pl Varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem (lengyel nyelvtanfolyamok)

http://www.swps.pl Társadalompszichológiai Főiskola – Varsói Társadalom- és

Bölcsészettudományi Egyetem (lengyel nyelvtanfolyamok)

http://www.lazarski.pl Varsói Łazarski Főiskola (lengyel nyelvtanfolyamok)

http://www.wsiz.rzeszow.pl Rzeszówi Informatikai és Management

Főiskola (lengyel nyelvtanfolyamok)

http://www.linguaemundi.pl Linguae Mundi Idegennyelv-oktatási Alapítvány (lengyel

nyelvtanfolyamok)

https://polishonlinenow.com/pl/ Edu & More Sp. z o.o. (lengyel nyelvtanfolyamok)

http://ajp.gdansk.pl/ Gdański Lengyel Nyelvi Akadémia

3.8. Hogyan találjunk iskolát?

Nevelés és tanulás joga az állami intézményekben

Az EU vagy EFTA állampolgárok 18 éves korukig vagy középiskolai tanulmányaik befejezéséig

ugyanolyan feltételekkel használhatják a közoktatási intézmények által nyújtott nevelési és

oktatási lehetőségeket, mint a lengyel állampolgárok.

A Nemzeti Oktatási Minisztérium által vezetett Iskolák és Oktatási Intézmények Jegyzéke

elektronikus formában érhető el a minisztérium honlapján. Az iskolákról és oktatási

intézményekről a tanfelügyeletnél is kaphatunk tájékoztatást, amely rendelkezik a pedagógiai

felügyeletük alá tartozó állami és nem állami intézmények listájával, valamint a helyi

önkormányzatnál is, amely állami intézményfenntartó szereppel rendelkezik, és nyilvántartást

vezet a nem állami iskolákról és oktatási intézményekről is.

Az óvodák és általános iskolák esetében körzeti rendszer van érvényben, azaz a gyermekeknek

a lakóhelyük szerinti körzetben biztosítanak helyet az óvodában és iskolában. A körzetekkel

kapcsolatban az Iskolák és Oktatási Intézmények Jegyzékében, az iskolaintézményben, valamint

a lakóhely szerinti községi (városi, kerületi) önkormányzat oktatási osztályán szerezhetünk

tájékoztatást.

Az integrált és kisegítő iskolák, ezen belül a speciális intézményekben működő kisegítő iskolák

esetében nincsenek körzetek. Az integrált általános iskolákat és középiskolákat a község

36

tartja fenn, a mindenki számára elérhető és integrált középiskolákat, valamint a speciális

intézményeket a járás tartja fenn.

Azok az EU vagy EFTA állampolgárok, akik vagy egyáltalán nem beszélnek lengyelül, vagy

nem beszélnek olyan szinten lengyelül, hogy ezen a nyelven folytassanak tanulmányokat,

jogosultak kiegészítő, ingyenes lengyel nyelvtanulásra és kiegészítő-szintrehozó nyelvórákra,

valamint az anyanyelvükön beszélő személy segítségére, akit az iskola alkalmaz tanársegédként.

Az iskolák szervezhetnek a diákok származási országának nyelvét és kultúráját bemutató órákat.

Ezek a diákok igénybe vehetik azt a pszichológiai-pedagógia segítséget is, amelyet az adott

oktatási intézmény igazgatója szervez felismert fejlődési és képzési szükségleteiknek, valamint

egyéni fizikai-lelki képességeiknek, lehetőségeiknek ill. környezetük rájuk tett befolyásának

megfelelően.

A tandíj

Az állami óvodák az EU vagy EFTA állampolgárok gyermekei számára ugyanolyan elv szerint

térítéskötelesek, mint a lengyel gyerekek számára.

Az EU vagy EFTA állampolgárok gyerekei számára minden típusú és fajtájú állami általános

iskolában és középiskolában 18 éves korig ingyenes a tanulás, vagy addig, amíg be nem

fejezik tanulmányaikat abban az iskolában (p. gimnáziumban), amelyet 18 éves koruk előtt

kezdtek meg. A dolgozók állami iskoláiban, állami, gimnázium utáni iskolákban, állami művészeti

iskolákban, társadalmi szervezetek dolgozóinak állami kollégiumaiban és a szakmai tanfolyamok

képzésein a tartózkodási vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező EU vagy EFTA

állampolgárok ugyanolyan feltételekkel tanulhatnak, mint a lengyel állampolgárok.

A gyermek óvodába vagy iskolába történő beíratásához szükséges iratok

A lakóhelynek megfelelő állami óvodába és állami általános iskola első osztályába az EU vagy

EFTA állampolgárok gyerekei ugyanolyan feltételekkel és ugyanolyan módon kerülnek be, mint a

lengyel gyerekek.

A legfontosabb dokumentum itt az óvodai felvételi kérelem vagy a gyermek általános iskolai

jelentkezési lapja, amely egy erre a célra létrehozott adatlapon vagy elektronikus úton történik.

Egyes városokban a lengyelországi tartózkodás helyén az óvodákba és az általános iskola első

osztályába elektronikus rendszerben lehet jelentkezni – erről az iskolák és a helyi

önkormányzatok oktatási osztályai és a település polgármesteri hivatala ad részletes

tájékoztatást.

Az állami általános iskola vagy középiskola felsőbb osztályaiba való felvétel a következők alapján

történik:

– bizonyítvány vagy más, iskolát vagy a képzés egy szakaszának befejezését igazoló

dokumentum

a külföldi iskolából;

– a külföldi iskola által kiadott bizonyítvány, igazolás vagy egyéb dokumentum, amely tanúsítja

a külföldi iskolalátogatást és azt, hogy hány osztályt végzett vagy milyen végzettséget

szerzett a tanuló a külföldi iskolában, valamint olyan igazolás, amely igazolja, hogy a

gyermek összesen hány évet járt iskolába.

Az I. és II. fokú szakközépiskolákba való jelentkezés esetén a fent említett dokumentumok

mellett szükséges orvosi igazolás is arról, hogy a szakma tanulásának egészségügyi akadálya

nincs.

37

Amennyiben a bemutatott iratok alapján nincs lehetőség eldönteni, hány iskolai évet teljesített

korábban a tanuló, a szülők, gondviselők, vagy a nagykorú diák tesz írásbeli bevallást.

Az adott intézmény igazgatója kérheti a szülőktől a külföldi iskola által kiadott dokumentumok

fordítását.

Abban az esetben, ha az EU vagy EFTA állampolgár gyermeke nem tudja bemutatni a kért

dokumentumokat, felvételi beszélgetés alapján kerül felvételre a megfelelő osztályba vagy

félévre. Ha a gyermek nem tud lengyelül, vagy nem tud annyira, hogy a felvételi beszélgetést le

lehessen vele

folytatni, az iskola igazgatója köteles olyan nyelven lefolytatni a beszélgetést, amelyet a gyermek

ismer.

Az EU vagy EFTA állampolgárt gimnázium utáni iskolába a tanfelügyelet határozata alapján

veszik fel. Ekkor a külföldi bizonyítványt középfokú végzettséget igazoló dokumentumnak ismerik

el, vagy az EU vagy EFTA tagállam oktatási rendszerében kiállított olyan dokumentum alapján

veszik fel a tanulót, amely az adott tagállamban a felsőoktatásban való továbbtanulásra jogosít.

További információk:

http://www.men.gov.pl Nemzeti Oktatási Minisztérium

https://cie.men.gov.pl/rspo Iskolák és Oktatási Intézmények Jegyzéke

http://www.nauka.gov.pl Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium

3.9. Egészségügyi ellátás

Egészségügyi ellátásra jogosultak

Lengyelországban állami és magánszolgáltatók nyújtanak orvosi ellátást.

Közforrásból finanszírozott orvosi ellátási szolgáltatások igénybevételére jogosultak a

következők:

1. A Nemzeti Egészségpénztárnál (NFZ) kötött lengyel általános (kötelező vagy

önkéntes) egészségbiztosítással rendelkezők, a továbbiakban „biztosítottak”.

Biztosított lehet lengyel állampolgár vagy olyan EU vagy EFTA állampolgár, aki EU vagy

EFTA tagállam területén lakik. Biztosított lehet a fent említett személyek családtagja is, aki

Lengyelország vagy más EU vagy EFTA tagállam területén él, ha nem érinti

Lengyelországban biztosítási kötelezettség, továbbá, ha a társadalombiztosítási rendszerek

összehangolásáról szóló közösségi jogszabályok alapján nem jogosultak egészségügyi

ellátásra.

Minden EU vagy EFTA állampolgárnak, aki Lengyelországban egészségbiztosításra

jogosult, személyi számot (PESEL) kell szereznie; ezzel minden lengyel állampolgár

rendelkezik.

A személyi szám (PESEL - Általános Elektronikus Népességnyilvántartási Rendszer) egy

11jegyű szám, amely a természetes személyek azonosítására szolgál. A szám a következő

elemekből áll: születési dátum, sorszám, nemet jelző szám és ellenőrző szám. Az érintett a

lakcímbejelentéskor automatikusan megkapja a személyi számát, vagy – amennyiben a

38

jogszabályok kötelezik a külföldit a PESEL megszerzésére – az illetékes községi vagy városi

önkormányzatnál kérvényezhető.

Az egészségbiztosítás többek között az alábbi esetekben kötelező: munkaszerződés,

ügynökségi szerződés, megbízási szerződés vagy egyéb szolgáltatásra kötött szerződés

esetén, valamint egyéni vállalkozók számára, kivéve, ha tevékenységüket felfüggesztették,

továbbá nyugdíjasok, rokkantsági ellátásban részesülők, diákok, egyetemi hallgatók, doktori

hallgatók, munkanélküliek, egyes társadalmi segélyekben vagy családi támogatásokban

részesülők számára. Önkéntesen biztosíthatja magát a Lengyelországban lakó, ha önkéntes

egészségbiztosítási szerződést köt a lengyelországi lakóhely alapján illetékes vajdasági

Nemzeti Egészségpénztár fiókkal.

A biztosítottak kötelesek egészségbiztosításra bejelenteni családtagjaikat (saját

gyermekeiket, 18 éven aluli örökbefogadott gyermekeiket, ha továbbtanulnak, 26 éves korig;

házastársaikat; egyenes ági rokonokat, akikkel a biztosított egy háztartásban él), ha

azoknak nincs saját egészségbiztosításuk. Az unokák csak abban az esetben lehetnek a

nagyszülők biztosítására bejelentve, ha egyik szülő sem köteles egészségbiztosítással

rendelkezni vagy nem jogosult egészségügyi ellátásra munkavégzés vagy egyéni

vállalkozás koordinálását, vagy önkéntes biztosítást érintő jogszabályok alapján.

2. Azok Eaz U vagy EFTA állampolgárok, akikre nem terjed ki a lengyel általános

egészségbiztosítás, és akik ideiglenes lengyelországi tartózkodásuk ideje alatt más

EU vagy EFTA tagállamban jogosultak egészségbiztosításra.

Ezek a személyek ideiglenes lengyelországi tartózkodásuk alatt, pl. egyetemi tanulmányok,

lengyelországi álláskeresés során - ha más EU vagy EFTA tagállam területén munkanélküli

segélyben részesülnek, az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatásával igénybe

vehetik az egészségügyi ellátás ingyenes szolgáltatásait. Ez az előírás azonban kizárólag

azokra a szolgáltatásokra érvényes, amelyek orvosi szempontból elengedhetetlennek

tekinthetők, mi több, figyelembe kell venni az egészségügyi szolgáltatások jellegét és a

lengyelországi tartózkodás feltételezhető időtartamát.

Egészségügyi járulék

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék összege az alapbér 9%-a (pl. a

társadalombiztosítási járulékkal csökkentett fizetés, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, vagy a vállalati

szektorban a Statisztikai Hivatal által közölt havi átlagfizetés 75%-a - nem mezőgazdaságban

dolgozó vállalkozók számára). Az egészségbiztosítási járulékot a munkáltató, a

társadalombiztosítók és egyéb nyugdíjintézmények, társadalmi segélyszervezetek és felsőfokú

oktatási intézmények fizetik.

Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

Ha valaki Lengyelországban közforrásból fedezett egészségügyi ellátásra jogosult, az ellátást

kizárólag azokban a rendelőintézetekben veheti igénybe, amelyek megfelelő szerződést kötöttek

a nemzeti egészségbiztosítóval. A Lengyelországban található egészségvédelmi intézmények

döntő része rendelkezik ilyen szerződéssel. Abban az esetben, ha olyan intézet részesíti a

beteget sürgősségi ellátásban, amelynek nincs szerződése a Nemzeti Egészségi Alappal, a

beteg csak a feltétlenül szükséges szolgáltatásokhoz jut hozzá.

Az érintett írásos nyilatkozban választ az egészségügyi alapellátást nyújtó orvost, ápolónőt és

védőnőt. Az egészségügyi alapellátás (POZ) rendszerébe, vagyis a háziorvosi rendszerbe

általában a rendelőben tett első látogatás során regisztrálhatunk és választhatunk orvost.

39

A bejegyzéshez szükség van az érintett egészségügyi ellátásra való jogosultságának

ellenőrzésére, amit az egészségügyi intézmény az Egészségbiztosítottak Jogosultságait

Ellenőrző Elektronikus Rendszerben tesz meg. A rendszerben azonnal ellenőrizhető a beteg

jogosultsága a közforrásból történő egészségügyi ellátásra. A közforrásból fedezett egészségügyi

ellátásra való jogosultságot a PESEL személyi szám és a személyazonosságot igazoló irat

alapján ellenőrzik. Ez lehet pl. személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, vagy – 18 éves kor alatti,

iskolaköteles korú gyerekeknél – érvényes diákigazolvány .

Amennyiben nincs lehetőség a beteg jogainak az elektronikus rendszerben történő ellenőrzésére,

igazolást kell felmutatni arról, hogy az illető egészségbiztosítással rendelkezik. Ilyen igazolás

lehet pl. a ZUS-nál (Társadalombiztosító Hivatal) szerezhető ZUS RMUA nyomtatvány. Ha a

beteg nem rendelkezik ezzel a nyomtatvánnyal, írásos nyilatkozatot tehet arról, hogy jogosult

egészségügyi ellátásra.

Az egészségügyi szolgáltatások listája és a segélyhívó telefonszámok

Egészségügyi ellátást kaphatunk közintézményekben, és olyan magánintézményekben is,

amelyeknek megfelelő szerződésük van a Nemzeti Egészségpénztárral. A közpénzből

finanszírozott egészségügyi ellátás a következőket tartalmazza:

− egészségünk megőrzését, mentését, helyreállítását vagy javítását szolgáló egészségügyi

ellátás, valamint a gyógyítási folyamatok vagy az egészségügyi miniszter által meghatározott

jogi előírások alapján indokolt orvosi tevékenység,

− tárgyi alapú egészségügyi ellátás – gyógyszerek, egészségügyi termékek, amelyekre a

gyógyítási folyamat során szükség van – részleges térítési kötelezettséggel, átalányos vagy

teljes térítéskötelezettséggel,

− gyógykezelési ellátás – egész napos vagy nappali egészségügyi intézményben tartózkodás

és ellátás, egészségügyi szállítási szolgáltatások.

A háziorvos végzi az alapszintű kezelést, és – szükség esetén – beutalót ad a szakorvosi

rendelőkbe. Az Alapvető Egészségügyi Ellátásban kapott beutaló nélkül lehet igénybe venni a

következő szakorvosi rendeléseket: szülész-nőgyógyász, fogorvos (a fogorvosi kezelésekből

csak néhányat finanszíroz a Nemzeti Egészségpénztár), nemibeteg-gyógyász, onkológus és

pszichiáter. Sürgős esetekben beutaló nélkül is lehet egészségügyi ellátást kapni. Beutalóra

feltétlenül szükség van abban az esetben is, ha kórházi kezelésre van szükség (baleset,

sebesülés, mérgezés vagy egyéb, váratlan vészhelyzetnek számító esetben nincs szükség

beutalóra). A kórházi tartózkodás során a műtétek, vizsgálatok és gyógyszerek ingyenesek.

Éjjel-nappal hívható országos vészhívó telefonszám: 112.

A Nemzeti Egészségpénztárral szerződésben álló egészségügyi intézményekről a Nemzeti

Egészségpénztár vajdasági székhelyén tájékozódhatunk. Az egyes egészségpénztári

kirendeltségek információs telefonszámát a Nemzeti Egészségpénztár honlapján találjuk.

Az egészségügyi ellátás és a gyógyszerek térítése

Az általános egészségbiztosítás keretei között igénybe vehető egészségügyi ellátás

térítésmentes, amennyiben a biztosítottat a törvény nem kötelezi térítésre.

Azok a szolgáltatások lehetnek térítéskötelesek, amelyekről a jogszabály egyértelműen úgy

rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás nem terjed ki rájuk. Ilyen például a gyógyüdülői

gyógykezelés, ha a biztosított nem rendelkezik beutalóval az ilyen jellegű kezelésre; ilyen az

utazási és tartózkodási költség a gyógyüdülőben, mert ekkor a biztosított fedezi a gyógykezelésre

való oda- és visszautazás, valamint a kezelés költségeit, illetve részlegesen viseli a szanatóriumi

40

ellátás és a szállás költségeit; ide tartoznak azok a védőoltások is, amelyek nem szerepelnek a

fertőző betegségekről és fertőzésekről szóló jogszabályokban. A gyógyászati segédeszközök, pl.

protézis, szemüveg, kerekesszék stb. beszerzése mennyiségileg korlátozott és részben

térítésköteles.

Ingyenes gyógyszerkezelés illeti meg azt a biztosítottat, akit kórházba vagy más, egész napos

vagy nappali ápolást biztosító egészségügyi intézménybe vettek fel, akin orvosi, ápolási,

diagnosztikai vagy rehabilitációs egészségbiztosítási szolgáltatás keretén belül az arra jogosult

intézmények orvosi beavatkozást végeznek, illetve akinek alkalmi orvosi segítséget nyújtanak.

Támogatott gyógyszerek vásárlásához orvos vagy asszisztens, ápoló vagy szülésznő által

kiállított recept szükséges, amennyiben a szakellátást nyújtó személy rendelkezik a szakmájához

szükséges működési engedéllyel.

A gyógyszereket gyógyszertárakban lehet beszerezni, rendszerint egy jogosult személy által

kiállított recept alapján:

− térítésmentesen vagy

− átalánydíj ellenében vagy

− 30 vagy 50%-os támogatás fejében vagy

− térítés ellenében, nem támogatott gyógyszer esetén, vagy ha az adott gyógyszert nem támogatott

recepttel írják fel.

Az egészségbiztosítás keretében kezelő orvos utasítására a beteget ingyenes szállítás illeti meg

betegszállítón - akár légi úton is - a legközelebbi megfelelő ellátást nyújtó kórházba és onnan

vissza; abban az esetben is, ha azonnali gyógykezelésre vagy a gyógykezelés

folyamatosságának biztosítására van szükség; továbbá olyan mozgásszervi panasz esetén,

amely nem teszi lehetővé, hogy a beteg tömegközlekedéssel jusson el a megfelelő ellátást nyújtó

legközelebbi egészségügyi intézménybe (ill. onnan haza). Egyéb esetekben az

egészségbiztosítás keretében kezelő orvos utasítására a szállítás részben vagy egészben

térítésköteles.

További információk

http://www.nfz.gov.pl Nemzeti Egészségpénztár

http://www.mz.gov.pl/ Egészségügyi Minisztérium

3.10. Magánélet

Anyakönyvi okiratok

Olyan eseményeket, mint pl. a születés, a házasságkötés vagy a halálozás, anyakönyi okirat

formájában kell bejegyeztetni az esemény helyszínén illetékes anyakönyvi hivatal vezetőjénél.

Lengyelország területén az anyakönyvben szereplő bejegyzések a bennük megfogalmazott

események kizárólagos bizonyítékai. Egy eset dokumentálásahoz (egyes bírósági vagy

közigazgatási eljárások esetében is) az anyakönyvi nyilvántartásból teljes és rövidített

anyakönyvi kivonat adható ki. A lengyel törvények lehetővé teszik, hogy külföldi anyakönyvi okirat

alapján lengyel anyakönyvi kivonat készülhessen.

Gyermek születése

A gyermek születését Lengyelország területén a gyermek születési helye szerinti anyakönyvi

hivatalban kell bejelenteni a születési értesítő kiállításától számított 21 napon belül, vagy ha a

gyermek halva született, a halva születést igazoló lap kiállításától számított 3 napon belül. A

41

születési értesítő/halva születést igazoló lap egészségügyi irat, amelyet az egészségügyi

intézmény állít ki és ad át az anyakönyvi hivatalnak.

A születési lap a kiállítástól számított 3 napon belül, halva születés esetén 1 napon belül kerül az

anyakönyvi hivatalba. A születés bejelentését elvégezheti a gyermek anyja vagy apja, aki jogi

tevékenységek ellátására teljes körűen jogosult. Ha a gyermek anyja vagy apja betöltötte 16.

életévét, megteheti a bejelentést, amennyiben jogi tevékenységek ellátására korlátozottan

jogosult. Minden más esetben a bejelentést a törvényes képviselő vagy az anya gondviselője

teheti meg. A születést bejelentheti meghatalmazott is. Ha a fent említett időpontig nem jelentik

be a születést, akkor a hivatal jelenti be a gyermeket és választja ki a nevét. Az anyakönyvvezető

a születés bejegyzését követően ingyenes anyakönyvi kivonatot ad ki a születést bejelentő

személynek.

Házasságkötés

Házasságot csak olyan férfi és nő köthet, akik teljesítik a Családi és gyámügyi Törvénykönyvben

meghatározott feltételeket. Házassági nyilatkozatukat az anyakönyvvezető és két nagykorú tanú

előtt kell tenniük. Élettársi viszony – így azonos neműek közötti élettársi viszony – a törvény

szerint nem létezik, a törvény azt nem szabályozza.

Házasságot kétféleképpen köthetünk: egy tetszőlegesen kiválasztott anyakönyvvezető előtt,

vagy egy egyházi személy előtt (az egyházi házasságkötésnek polgárjogi jogkövetkezményei

vannak). A házasságunkat akkor köttetik meg, ha a férfi és a nő együtt nyilatkoznak az

anyakönyvvezető előtt arról, hogy egymással házasságra lépnek.

A házasodni szándékozók kötelesek benyújtani vagy bemutatni az anyakönyvvezetőnek a

házasságkötéshez szükséges iratokat, vagyis az alábbiakat:

a házasodni szándékozók írásbeli nyilatkozatát, miszerint nem tudnak házassági akadályt

jelentő körülményről;

házassági engedélyt abban az esetben, ha a Családi és gyámügyi Törvénykönyv ezt előírja;

a meghatalmazott útján történő házasságkötésről szóló bírósági engedélyt, és a

meghatalmazást, amennyiben a házasságot meghatalmazott útján kell kötni.

Ha egy lengyel állampolgár nem rendelkezik Lengyelországban készült anyakönyvi kivonattal,

külföldi anyakönyvi okmányt nyújt be. Ha államában nincs anyakönyvezés, a születését igazoló

más okmányt kell bemutatnia, ha pedig korábban házastársi kapcsolata volt, a házasságkötést

igazoló okmányt mutatja be, a házasság megszűnését, érvénytelenítését vagy nem létezését

igazoló okirattal együtt.

Ha valamelyik irat beszerzése nehezen legyőzhető akadályba ütközik, a bíróság az érintettet

felmentheti az adott dokumentum benyújtási v. bemutatási kötelezettsége alól.

Házasságkötésre akkor is sor kerül, ha a férfi és a nő az egyház vagy egyéb vallási szervezet

saját jogának megfelelően, pap jelenlétében tesznek egyidejű nyilatkozatot a lengyel

jogszabályoknak megfelelő házasságkötésről, majd az anyakönyvvezető kiállítja a házassági

anyakönyvi kivonatot.

Az egyházi esküvő polgárjogi szempontból akkor érvényes, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a

házasulandók a házasságkötés előtt megkapják az anyakönyvvezető igazolását arról, hogy a

házasságkötést semmilyen körülmény nem akadályozza, majd az igazolást eljuttatja az egyházi

személyhez. A házasságkötést követően a pap 5 napon belül köteles az anyakönyvvezetőnek

elküldeni a fent említett igazolást annak igazolásával együtt, hogy a pár az ő jelenlétében

nyilvánította ki a házasságkötés szándékát. A házassági anyakönyv a fenti iratok alapján állítható

ki.

42

Ha EU vagy EFTA állampolgárként Lengyelországban kötünk házasságot, be kell mutatnunk

személyi igazolványunkat, és az alábbi iratokat kell benyújtanunk a hivatalnak: írásos

nyilatkozatunk mellett azt az okmányt, amely szerint a vonatkozó jogszabályok értelmében

házasságot köthetünk. Amennyiben a többi beadott dokumentum alapján nincs lehetőség a

házassági anyakönyvi kivonat elkészítéséhez szükséges adatok megszerzésére (pl. személyes

adatok és családi állapot igazolása), a születési anyakönyvi kivonat másolatát kell beadni, ha

pedig korábban már voltunk házasok

- a házassági anyakönyvi kivonatot a házasság megszűnésének vagy érvénytelenítésének

igazolásával vagy a házasság nem létezését igazoló dokumentummal.

A házasság megszűnését, érvénytelenítését bizonyító, vagy a házasság nemlétét igazolhatja pl.

az előző házastárs halotti anyakönyvi kivonata vagy jogerős bírósági végzés másolata annak

haláláról vagy halottá nyilvánításáról, jogerős bírósági végzés kivonata a válásról, jogerős

bírósági végzés kivonata a házasságkötés érvénytelenítéséről, jogerős bírósági végzés a

házasság nemlétének kimondásáról.

A házasok házasságkötés utáni családi nevükről is nyilatkoznak az anyakönyvvezető előtt,

közvetlenül a házasságkötés után, vagy mielőtt az anyakönyvvezető kiállítja a házasságkötést

akadályozó ok hiányáról szóló igazolást. A házastársak az alábbiakból választhatnak:

− olyan közös családi név, amely korábban egyikük vezetékneve volt,

− korábbi (saját) családi nevük megtartása;

− a házastársak korábbi családi neveinek összekapcsolása. Az összekapcsolt családi név nem

lehet kettőnél több tagú.

Amennyiben a házasulandók nem nyilatkoznak családi nevükről, mindketten megtartják korábbi

családi nevüknél. A gyermekek a két házastárs közös családi nevét viselik. Ha a házastársak

családi neve különböző, a gyermek kettőjük egybehangzó nyilatkozata alapján kap nevet. A

házastársak választhatják egyikük családi nevét, vagy a kettőjük családi nevének

összekapcsolásával létrejövő nevet. Ha a házastársak nem döntenek írásban a gyermek családi

nevéről, akkor a gyermek az anya és az apa családi nevének összekapcsolásával létrejövő nevet

kapja.

A házassági anyakönyv elkészítését követően ingyenes anyakönyvi kivonat kerül kiadásra egy

példányban.

Halálozás

Haláleset bejelentésére a halálozás helyén illetékes anyakönyvi hivatalban kerül sor a halálozási

lap beadása után (ez egy orvosi irat, amely a halál beálltát igazolja, és amelyet a temetésre

jogosult személy kap meg), a halálozási lap kiállításától számított 3 napon belül, vagy 24 órán

belül, ha a halált fertőző betegség okozta.

A halálesetet bejelentésének kötelessége az alábbi sorrendben hárul a családtagokra: házastárs,

utód

(pl. gyerek), felmenők (szülők, nagyszülők), oldalági rokonok 4. rokonsági fokig (pl. testvér),

egyenes ági első fokú házassági rokon (pl. anyós, após).

Az anyakönyvvezető a halálozás bejegyzését követően ingyenes rövidített anyakönyvi kivonatot

állít ki egy példányban.

43

További információk

https://www.mswia.gov.pl/pl/sprawy-obywatelskie/rejestracja-stanu-cywi Belügyi és

Közigazgatási Minisztérium

https://obywatel.gov.pl/dzieci/dziecko-zglos-urodzenie-dziecka Állampolgár Portál –

születés bejelentése

https://obywatel.gov.pl/malzenstwo Állampolgár Portál – házasság

https://obywatel.gov.pl/zgon Állampolgár Portál – Elhalálozás

3.11. Kulturális és társadalmi élet Kulturális élet

Lengyelországban a kulturális tevékenység legfontosabb szervezeti egységei a közforrásból

finanszírozott kulturális intézmények – a múzeumoktól és művészeti intézményektől (pl.

színházak, filharmóniák) a helyi szinten működő kis könyvtárakig és művelődési házakig.

Lengyelországban jelenleg csaknem hétezer kulturális intézmény működik. A kulturális

intézményeken kívül civilszervezetek, egyházak, felekezetek és vállalkozások is folytathatnak

kulturális tevékenységet. A kulturális életről és szórakozási lehetőségekről a napilapok is írnak (a

legnagyobb lapok pénteki mellékletükben közlik a következő heti kulturális programok listáját), de

a tévéből, a rádióból (köztük a tematikus csatornákon) és az internetről is tájékozódhatunk róluk.

A múzeumokban érdekes művészettörténeti és kortárs művészeti gyűjtemények láthatók.

Némelyik világhírű műkincsekkel büszkélkedhet – Leonardo da Vinci Hermelines hölgye vagy

Rembrandt Tájkép az irgalmas szamaritánussal c. festménye a Krakkói Nemzeti Múzeumban

található, Hans Memling Utolsó ítélete pedig a Gdański Nemzeti Múzeumban látható. A

múzeumok általában keddtől vasárnap délután kb. 16 óráig, esetenként 18 óráig tartanak nyitva.

A belépődíjak alacsonyak, egyes napokon pedig a múzeumok döntő többségébe ingyenes a

belépés.

A legnagyobb kulturális intézmény a Nagy Színház – Nemzeti Operaház, amely a világon a

legnagyobbak közé tartozik. Repertoárjában operaklasszikusok és kortárs művek szerepelnek. A

szólisták között számos nemzetközileg elismert művész szerepel. A többi operaszínház az

ország 10 legnagyobb városában található.

Drámai színház minden nagyobb városban működik (kivéve a nyári szünet időszakát júliusban

és augusztusban). Nyáron az üdülőhelyeken működnek színházak (pl. Sopotban és

Zakopanéban). A legismertebb lengyel színházak közé tartozik a Varsói Nemzeti Színház, a

krakkói Helena Modrzejewska Régi Nemzeti Színház, a varsói TR Színház, valamint a wrocławi

Lengyel Színház. A legismertebb lengyelországi zenés színházak közé tartozik a gdyniai Zenés

Színház és a varsói Roma Zenés Színház. A számos lengyel színházi fesztivál között érdemes

megemlíteni pl. a Gdański

Shakespeare Fesztivált, a krakkói Isteni Színjáték Nemzetközi Színházi Fesztivált, a Singer

Varsója Nemzetközi Zsidó Kulturális Fesztivált és a bielsko-białai Nemzetközi Bábművész

Fesztivált.

Az ország különböző régióinak legnagyobb városaiban működnek filharmóniák. Különösen nagy

hírnévnek örvend a varsói Nemzeti Filharmónia. A legnagyobb múltra visszatekintő komolyzenei

fesztiválok: a Łańcuti Zenei Fesztivál, a Kudowa Zdrój-i Moniuszko Fesztivál, a Duszniki Zdrój-i

44

Chopin Fesztivál, valamint a Varsói Ősz Kortárs Zenei Fesztivál és a wrocławi Wratislavia

Cantans kórusfesztivál. Szabadtéri koncerteket többek között Żelazowa Wolában, a híres

zeneszerző, Frédéric (lengyelül: Fryderyk) Chopin születési helyén szerveznek rendszeresen.

Lengyelország a szervezője számos, nemzetközi szinten fontos zenei versenynek is. Ilyen a

Fryderyk Chopin Nemzetközi

Zongoraverseny (Varsó), a Henryk Wieniawski Nemzetközi Hegedűverseny (Poznań), és a

Stanisław Moniuszko Nemzetközi Énekverseny (Varsó), vagy a Chopin és Európája Nemzetközi

Zenei Fesztivál.

A nagyvárosokban olyan állami és önkormányzati kulturális intézmények is működnek, amelyek

küldetése a kortás művészet bemutatása és népszerűsítése. Ilyen intézmény például a varsói

Zachęta Nemzeti Galéria és az Ujazdów-Vári Kortárs Művészeti Központ, a Varsói Kortárs

Művézeti Múzeum, a Łódźi Művészeti Múzeum, a Krakkói MOCAK Kortárs Művészeti Múzeum

vagy a Wrocławi Kortárs Múzeum.

A színház-, opera- és hangversenytermek belépőinek ára – az intézmény helyétől, kínálatától és

méretétől stb. függően – nagyon különböző lehet. A gyermekek, a diákok és a szépkorúak szinte

mindegyik intézményben kedvezményben részesülnek. A drágább eseményekre is lehet olcsóbb

belépőjegyet vásárolni, de ilyen esetben nem kapunk számozott helyet, oda ülhetünk, ahol marad

hely.

Lengyelországban kiterjedt mozihálózat működik a multiplex moziktól a kis stúdiómozikig.

Kínálatukban a nemzetközi filmipar új filmjei, a legjobb lengyel filmek, továbbá színvonalas

európai, afrikai és ázsiai produkciók szerepelnek. Dokumentumfilmeket és rövidfilmeket is

nézhetünk a mozikban. A külföldi filmeket Lengyelországban általában nem szinkronizálják.

Érdemes kiemelni, hogy Lengyelország vonzó turisztikai célpont. Az UNESCO Világörökségi

Listán található Krakkó és Varsó történelmi belvárosa, a wieliczkai műemlék sóbánya, Zamość

óvárosa, a Białowieża-i Ősvadon, Toruń középkori városmagja, a malborki kereszteslovagvár, a

Zebrzydowicei Kálvária (tájépítészeti remekmű és zarándokhely), vagy a Kis-lengyelországi

vajdaság déli részének fatemplomai.

Társadalmi élet

Lengyelország hivatalos nyelve a lengyel. A leggyakrabban használt idegen nyelv az angol,

kisebb mértékben a német, a francia és az orosz.

A lengyelországi ünnepek – és egyben munkaszüneti napok – a következők: január 1. – Újév,

január 6. – Vízkereszt, március vagy április – húsvét vasárnap és hétfő, május 1. – állami ünnep,

május 3. – nemzeti ünnep, május vagy június (a húsvét utáni 9. hét csütörtöke) – Úrnapja, június

– Pünkösd vasárnap (mozgó ünnep), augusztus 15. a Lengyel Hadsereg Napja és Mária

Mennybemenetele, november 1. Mindenszentek, november 11. a Függetlenség Napja, december

25-26. – Karácsony.

További információk

http://www.mkidn.gov.pl/ Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma

http://www.travelpoland.com/ Lengyel turisztikai portál

http://www.polska.travel/pl Lengyel turisztikai portál

http://culture.pl/pl lengyel kulturális adatbázis és programnaptár

Http://www.dwutygodnik.com/ Online kulturális folyóirat

http://www.biweekly.pl/ Kulturális programfüzet

45

3.12. Mit kell tudnunk, mielőtt Lengyelországba utazunk és

miután megérkeztünk?

Lengyelországba utazásunk előtt:

1. Ismerkedjünk meg a lengyelországi életkörülményekkel és munkalehetőségekkel, a

munkaerőpiac helyzetével. Erről a jelen kiadványból, vagy az EURES Európai

Foglalkoztatási Mobilitás Portálon és az EURES lengyel honlapján tájékozhatunk.

2. Ellenőrizzük, hogy az általunk megszerzett képesítést Lengyelországban elismerik-e.

3. Kezdjük meg a álláskeresést, és gyűjtsünk információt azokról a munkáltatókról, akiket a

megérkezésünk után fel akarunk keresni. Használhatjuk az EURES Európai

Foglalkoztatási Mobilitás Portál uniós álláshirdetés-bázisát, amely tartalmaz lengyelországi

állásajánlatokat. Érdemes még saját országunk területén igénybe vennünk az EURES

tanácsadó szolgáltatásait, vagy felvennünk a kapcsolatot az EURES lengyel dolgozóival,

elsősorban abban a régióban, ahol állást keresünk, hogy tájékoztatást kapjunk a

munkaerőpiacról, az állásajánlatokról, az élet és a munkavégzés lengyelországi

körülményeiről. Ha munkahelyet találtunk, érdemes alaposan utánajárnunk a felajánlott

feltételeknek, és meggyőződnünk arról, hogy megegyeznek-e az elvárásainkkal.

4. Váltsuk ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amely baleset vagy betegség esetén

orvosi ellátásra jogosít. Célszerű balesetbiztosítást vagy önkéntes egészségügyi biztosítást

is kötnünk.

5. Gyűjtsük össze az összes fontos iratot, amelyre szükségünk lehet - pl. érvényes

személyazonossági igazolványt, születési anyakönyvi kivonatot, a munkáltatóval folytatott

levelezésünket, az előző munkahelyünkkel és a végzettségünkkel, elvégzett

tanfolyamainkkal, egyéb képzéseinkkel kapcsolatos iratokat, valamint a lengyelre lefordított

referenciáinkat.

6. Keressünk lakást.

7. Jó, ha megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezünk ahhoz, hogy megéljünk az első fizetés

kézhezvételéig.

8. Ha Ön kiküldetésre érkezett Lengyelországba, bizonyosodjon meg arról, hogy munkáltatója

benyújtotta-e a célország hatóságaihoz az Ön munkavégzésének helyéről és időtartamáról

szóló nyilatkozatát, és megadta-e az Ön elérhetőségét.

Ha megérkeztünk Lengyelországba:

1. Rendezzük a lakhatásunkat (pl. béreljünk lakást).

2. Találkozzunk a munkáltatónkkal, hogy meggyőződjünk arról, hogy a munkavállalással vagy

állásinterjúval kapcsolatos, korábban megbeszélt tudnivalók aktuálisak-e.

3. Nyissunk bankszámlát (erre jogilag cselekvőképes külföldi természetes személy jogosult,

akit lengyelországi székhelyű szervezet foglalkoztat, vagy aki nyugdíjat, rokkantsági

nyugdíjat vagy ösztöndíjat kap). Számlanyitáskor a leggyakrabban kért igazolás a személyi

igazolvány mellett a munkáltató igazolása a lengyelországi foglalkoztatásról, vagy olyan

irat, amely nyugdíj, rokkantsági nyugdíj vagy ösztöndíj folyósítását igazolja.

46

4. Az EU vagy EFTA állampolgárok nem kötelesek lengyelországi munkavállalási engedéllyel

rendelkezni, három hónapnál hosszabb tartózkodás esetén azonban be kell jelenteniük

lengyelországi lakcímüket. Ezt a tartózkodási helyünkön illetékes vajdasági hivatalban

tehetjük meg.

5. Adóazonosító számot (NIP) a lengyelországi lakhelyünk szerinti területi adóhivatalnál

kérvényezhetünk.

6. Szerezzünk személyi számot (PESEL) a városi vagy községi önkormányzatnál. A PESEL

szám az az útlevélszámot helyettesítő személyi azonosító számként működik.

7. Keressünk fel egy orvosi rendelőbe és válasszuk magunknak háziorvost.

8. Ha a gyermekeink is Lengyelországba költöznek, írassuk be őket bölcsődébe, óvodába

vagy iskolába.

9. Vegyünk lengyel mobiltelefonszámot, mert azon sokkal olcsóbban

beszélgethetünk

Lengyelországban, mint a külföldi mobiltelefonunkon.

További információk

http://www.eures.europa.eu Az EURES (Európai Foglalkoztatási Mobilitás)

Portálja http://www.eures.praca.gov.pl Az EURES lengyel honlapja

https://www.pip.gov.pl/pl/informacje-dla-obcokrajowcow/2538,informacje-

dlaobcokrajowcow.html Az Állami Munkafelügyelet tájékoztatója külföldiek számára

4. MUNKA LENGYELORSZAGBAN

47

4. Munka Lengyelországban

4.1. Szabad munkaerő-áramlás az EU/EFTA tagországokban

A szabad munkaerő-áramlás joga

Az Európai Unió működési szabályainak (TFUE) megfelelően minden EU állampolgárnak joga

van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, amennyiben betartja

az uniós törvényekben megfogalmazott feltételeket. Az EU-n belüli helyváltoztatási szabadság az

EU állampolgárok alapvető jogai közé tartozik. A TFUE 45. rendelete értelmében a szabad

munkaerőáramlás az EU állampolgárok egyenlő bánásmódban kell hogy részesüljenek a bérezés

és az egyéb munkahelyi és foglalkoztatási feltételek tekintetében. A szabad munkaerő-áramlás a

migráló személyek családtagjaira is érvényes.

A szabad uniós munkaerő-áramlás a külön társulási szerződések és az EU-val kötött

szerződések alapján az EFTA tagállamokra és Svájc állampolgáraira is érvényes.

A szabad munkaerő-áramlásra vonatkozó jogszabályok a következőkre jogosítanak fel:

− álláskeresés más EU vagy EFTA tagállamban;

− munkavállalás más EU vagy EFTA tagállamban munkavállalási engedély nélkül;

− munkavállalás miatt más EU vagy EFTA tagállamban történő letelepedés,

más EU vagy EFTA tagállamban maradás a munkaviszony befejezése után, amennyiben

az uniós jogszabályokba foglalt feltételek teljesülnek;

az EU vagy EFTA állampolgárok egyenlő bánásmódban részesülnek a foglalkoztatás és a

munkafeltételek terén, a szociális és adókedvezmények, valamint a különböző képzések

terén, a szakszervezeti tagság terén, a lakáshoz jutás lehetőségei tekintetében, a

munkavállalók gyermekeinek oktatási, képzési és szakmatanulási lehetőségei tekintetében,

valamint a munkaügyi központok által nyújtott segélyek szempontjából.

A munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos ingyenes jogi tanácsadást

Lengyelországban a területi munkafelügyeleti hivatalok végzik. A tagállamok kötelessége,

hogy a szabad munkaerővállalással kapcsolatos jogi tanácsadás44 t biztosítsanak a

munkavállalóknak. A szabad munkavállalás jogával élő személy segítségért fordulhat a

tartózkodási helyéül szolgáló országban ahhoz az intézményhez, amely ezt a kötelezettséget

teljesíti. A megfelelő intézményekkel kapcsolatos információk az Európai Bizottság honlapján

találhatók.

Az EU vagy EFTA állampolgár és a lengyel munkáltató között kötött munkaszerződésre a lengyel

munkaügyi jogszabályok érvényesek. Az EU vagy EFTA állampolgár nem köteles

munkavállalási engedélyt szerezni. Az EU vagy EFTA állampolgárok munkavállalásával

kapcsolatban azonban van néhány korlátozás bizonyos szakmák esetében. Ez a

köztisztviselői pozíciók egy részét érinti, ideértve a közigazgatási – kormányzati és

önkormányzati – munkaköröket, az igazságszolgáltatás egyes pozícióit, mint pl. bíró, ülnök,

döntőbíró, ügyész, esküdt, kurátor, végrehajtó, továbbá a köztisztviselők és a büntetés-

végrehajtásban dolgozók.

48

A hivatal főigazgatója hirdeti meg a betöltetlen köztisztviselői pozíciókat, és a Köztisztviselői

Szolgálat elnökének beleegyezésével közli azokat, amelyekre a lengyel állampolgárokon kívül

pályázhatnak olyan EU vagy EFTA állampolgárok is, akik a közösségi törvények alapján

jogosultak munkavállalásra Lengyelország területén. Lengyel állampolgársággal nem rendelkező

személy betölthet olyan pozíciót, amelyen az elvégzendő munka sem közvetlenül, sem

közvetetten nem kötődik a hatósági funkciókhoz vagy olyan feladatokhoz, amelyek az állam

általános érdekeinek védelmével kapcsolatosak, ha megfelelően igazolt lengyel nyelvismerettel

rendelkezik. A jelentkezőnek ismernie kell a lengyel nyelvet, amit a megfelelő okirattal kell

igazolnia. Hasonló követelmények érvényesek az önkormányzati dolgozók esetében.

Meg kell még említeni, hogy Lengyelország területén lehet ún. kiküldött munkavállalóként

dolgozni (a szolgáltatásnyújtás szabadsága keretében), azaz más EU vagy EFTA országban

bejegyzett székhelyű cég alkalmazottjaként időszakosan Lengyelországban dolgozni. Az ilyen

dolgozónak biztosítani kell a lengyel Munka tTörvénykönyvében, valamint a munkavállalói jogokat

és kötelezettséget meghatározó más jogszabályokban foglalt feltételeknél nem rosszabb

feltételeket. Ez vonatkozik pl. a minimális munkabérre, a munkabér mértékére, a túlóradíj

mértékére, a munkaidőre és a munkanormákra, a szabadságra és a munkavédelemre.

További információk

http://ec.europa.eu/ Az Európai Bizottság honlapja

http://ec.europa.eu/social/main.jsp

?catId=1277&langId=en

A munkavállalók szabad mozgásából eredő jogok

gyakorlásával kapcsolatos jogi tanácsadásra felhatalmazott

intézmények jegyzéke

https://dsc.kprm.gov.pl/znajdzprace-

w-sluzbie-cywilnej

A közalkalmazotti munkaviszony szabályai és egyéb hasznos

tudnivalók

https://dsc.kprm.gov.pl/pytania-

iodpowiedzi-8

Közszolgálati Portál (GYIK)

https://dsc.kprm.gov.pl/sitesdefaul

t/files/pliki/pm_ordinance_0.pdf

A köztisztviselői állásra jelentkező, lengyel

állampolgársággal nem rendelkező személyek lengyel

nyelvismeretét igazoló okiratok fajtáiról szóló 2009. április

23-i kormányrendelet

4.2. Hogyan találjunk munkát?

Az EU vagy EFTA állampolgársággal rendelkező személyek Lengyelországban munkavállalási

engedély nélkül vállalhatnak munkát ugyanolyan feltételekkel, mint a lengyel állampolgárok.

45

Lengyelországban önállóan is kereshetünk munkát, úgy, hogy életrajzot és motivációs levelet

küldünk a munkáltatóknak, vagy kereshetünk közvetítőt:

− az EURES hálózatot, amelyet az Európai Bizottság hozott létre és foglalkoztatási

közszolgálatok ill. más, arra jogosult szervezetek tartanak fenn. A hálózat célja, hogy az EU

vagy EFTA tagállamok munkavállalóinak mobilitását támogassa. Feladata az uniós

munkaközvetítés, valamint a tagállamokra jellemző élet- és munkakörülményekről szóló

tájékoztatás. A hálózatot minden EU vagy EFTA állampolgár használhatja. A lengyelországi

állásajánlatokat az Európai Foglalkoztatási Mobilitási Portálon közlik, amelyen megtalálhatók

az egyes EU és EFTA tagállamok, ill. az egyéb EURES tagállamok közszolgálatának

49

állásajánlatai, így a lengyel járási munkaügyi központok és Önkéntes Munkaegyletek

állásajánlatai is;

− a járási munkaügyi központokat, amelyek álláshirdetéseket közölnek az Állásajánlatok

Központi Adatbázisában. A központ álláshirdetéséi akkor érhetők el, ha bejelentkezni a

központba – akár munkanélküliként, akár álláskeresőként. A bejelentkezés lehetővé teszi,

hogy hozzáférhessünk azokhoz az állásajánlatokhoz, amelyekben a lengyel munkáltató csak

a hivatalnak adja meg az elérhetőségét, így a hivatal válogathat a jelentkezőkből, és csak a

megfelelő álláskeresők leveleit továbbítja a munkáltató felé.

− Az Önkéntes Munkaegyleteket, amelyek főleg fiatalok számára közvetítenek munkát. Ajánlataik a

Munkaközvetítő Adatbázisban és az Állásajánlatok Központi Adatbázisában találhatók;

− a munkaerő-toborzással foglalkozó ügynökségeket, amelyek a munkáltatók számára

keresnek munkaerőt. A foglalkoztatási ügynökségek csak megfelelő tanúsítvány birtokában

működhetnek Lengyelországban, amely bizonyítja, hogy a foglalkoztatási ügynökséget felvették a

Foglalkoztatási Ügynökségek Jegyzékébe, amelyet a területileg illetékes vajdasági közgyűlési

hivatal (önkormányzat) vezet. Az ügynökség nem kérhet pénzt azoktól, akik számára állást vagy

más kereső tevékenységet ill. megfelelő szakmát, elhelyezkedést keres. Csak a külföldi

munkáltatóhoz történő eljutás költségeit igényelheti. Költségtérítéses lehet: a munkavállaló oda-

és visszaútja, vízumkiadás, orvosi vizsgálatok, az iratok lefordítása. Ezek a díjak a valóban

felmerülő költségeket fedezik, amelyek a külföldi munkaközvetítéssel valóban összefüggenek -

azzal a feltétellel, hogy a költségek részletes leírásra kerülnek a külföldi munkavállalóval aláírt

szerződésben. A bejegyzett foglalkoztatási ügynökségek listája megtekinthető a

foglalkoztatási ügynökségek internetes nyilvántartásában. A toborzó ügynökségek állásajánlatai

az ügynökségek honlapján találhatók;

− olyan szervezetek honlapjain, amelyek nem kötelesek bejegyezni tevékenységüket a

Foglalkoztatási Ügynökségek Listáján, de munkaközvetítési joggal rendelkeznek. Ilyenek a

más EU és EFTA tagállamban alapított vállalatok, amelyek saját államukban szerezték meg a

megfelelő jogosultságot, és Lengyelországban végeznek toborzási szolgáltatásokat

(idénymunka-közvetítést is), amiről tájékoztatták az adott vajdasági közgyűlési hivatalt;

− Olyan internetes portálokon, amelyeket csak elektronikus dokumentációt gyűjtő és azokat

informatikai rendszerekben közlő munkaközvetítők működtetnek. Az ilyen szervezetek nem

kötelesek bejegyezni tevékenységüket a Foglalkoztatási Ügynökségek Listáján.

A lengyel munkáltatók és a lengyelországi munkaközvetítők a sajtóban, interneten és saját

székhelyükön közlik az állásajánlatokat, de más kommunikációs csatornákat, pl. a közösségi

médiát is igénybe veszik.

Mind az országos, mind a helyi napilapok tartalmaznak álláshirdetési rovatot. A legnépszerűbb

álláshirdetéseket közlő napilap a Gazeta Wyborcza – Praca („Munka”) című melléklete hétfőnként

jelenik meg. Ezen kívül minden helyi napilap közöl álláshirdetéseket.

További információk

http://www.eures.europa.eu Az Európai Bizottság Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja

http://oferty.praca.gov.pl Az Állásajánlatok Központi Adatbázisa46

http://praca.gov.pl Bejelentkezés a járási munkaügyi központban

munkanélküliként/álláskeresőként

50

http://www.mbp.ohp.pl/ Az Önkéntes Munkaegyletek Munkaközvetítői Adatbázisa

http://stor.praca.gov.pl/portal/#kraz A Foglalkoztatási Ügynökségek Jegyzéke

http://psz.praca.gov.pl/ A Foglalkoztatási Szolgálat Portálja

Lengyelországi álláskereső honlapok9:

http://www.pracuj.pl/ http://www.praca.interia.pl

http://praca.gazeta.pl http://www.praca.wp.pl

http://www.gowork.pl/ http://praca.onet.pl

http://www.workservice.pl

http://www.jobs.pl http://www.praca.pl

http://www.cvonline.pl http://www.hrk.pl

http://www.careerjet.pl

http://www.monsterpolska.pl http://www.jobcenter.com.pl

4.3. Hogyan keressünk munkát?

Az álláskeresőktől a munkáltató általában a következőket kéri: önéletrajz (curriculum vitae, CV),

amelynek tartalmaznia kell a következő adatokat: személyes adatok (családi és utónév, lakcím,

telefonszám, e-mail cím), szakmai tapasztalat (itt szerepeljen minden olyan múlktbeli munkánk, amely

hasznos tapasztalatot jelenthet az új munkahelyünkön), iskolai végzettség, megszerzett szakmai

képzési bizonyítványok és egyéb képességek.

Az életrajz lehetőség szerint legyen tömör - egy vagy maximum két A4-es oldal fehér lapon. Az

életrajz végére oda kell írni a személyes adatok felhasználásával kapcsolatos beleegyezést, majd azt

saját kezűleg alá kell írni. A beleegyezés szövege a következő:

„Hozzájárulok ahhoz, hogy a jelen dokumentumban megadott személyes adataimat a toborzási

folyamat szempontjából elengedhetetlen tárolásába és felhasználásába a 2018. május 10-i

adatvédelmi törvény (Dz. U. 2018/1000) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679

Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében

történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon

kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) alapján.”

(Dz. U. – Dziennik Ustaw – lengyel hivatalos közlöny.)

A másik szükséges dokumentum a motivációs levél, amelyben megindokoljuk, miért válaszolunk egy

adott állásajánlatra. Valamivel személyesebb jellegű, mint az életrajz. Általában egy A4-es oldal, és

kézzel szokás írni.

CV és motivációs levél mintákat pl. a Foglalkoztatási Szolgálat Portálján találhatunk a Munkanélküliek

és álláskeresők számára fülben, valamint az Europass weboldalon.

9 Az alábbiakban felsorolt honlapokat nagyrészt magánvállalatok működtetik. Ez a felsorolás

nem a Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium Munkaerőpiaci Osztályának ajánlása, csak példaként szolgál, a lengyelországi álláskeresési lehetőségek széles spektrumát mutatja be.

51

Az önéletrajzot és a motivációs levelet átadhatjuk személyesen, vagy postai ill. elektronikus úton

küldhetjük el. A munkáltató az álláshirdetésben megadja a kapcsolati adatait. Elfogadott az is, hogy

egy adott munkáltató vagy állásközvetítő saját informatikai eszközén (honlapján) keresztül

jelentkezzünk az állásra.

A munkáltató előzetes válogatást végez a beadott dokumentumok alapján, majd állásinterjúra hívja a

kiválasztott jelentkezőket.

További információk:

http://psz.praca.gov.pl A Foglalkoztatási Szolgálat Portálja

Http://www.kariera.pl Állásajánlatok, önéletrajz és motivációs levél minták

http://mycv.pl Állásajánlatok, önéletrajz és motivációs levél minták

http://europass.org.pl/ Az EU-ban megkövetelt önéletrajz-sablon

http://www.niepelnosprawni.pl A fogyatékossággal élők honlapja

4.4. Szakmai képesítés elismerése

Ha EU vagy EFTA állampolgár szabályozott szakmában szeretne elhelyezkedni Lengyelországban,

vagy ha szakképesítését Lengyelországban szerezte, és egyéb EU vagy EFTA tagállamban akar

olyan munkát vállalni, amely az adott országban szabályozott szakma része, hivatalos elismerésre

van szüksége. Előfordul, hogy egy szakma az egyik EU vagy EFTA tagállamban szabályozott, más

tagállamokban nem.

Az elismerést a megfelelő célország szervei végzik. Nem szabályozott szakmák esetében a más EU

vagy EFTA tagállamban szerzett képesítéssel rendelkező munkavállaló felvételéről a munkáltató dönt.

Nem szükséges a szakmai képesítés formális elfogadása.

A képesítés automatikusan elismerésre kerül a következő hét szakma esetén: orvos (általános és

szakorvos), fogorvos, gyógyszerész, általános ápolónő, szülésznő, állatorvos és építész.

Amennyiben az adott személy rendelkezik az EU-s szabályokban megkívánt képesítéssel (ezen belül

pl. diplomával vagy szakmai címmel), akkor ez is elegendő a képzettség elismeréséhez és a

munkavállaláshoz.

A többi szabályozott szakmában és tevékenységben szerzett képesítést a fogadó ország megfelelő

szervei egyéni módon bírálják. Amennyiben lényegi különbségek vannak az adott szakma

képzésében vagy végzésében, abban az esetben a megfelelő szerv a képzettség elismerését függővé

teheti valamely kiegyenlítő eszköz alkalmazásától, pl. szintkiegyenlítő gyakorlat vagy szintfelmérő

teszt elvégzésétől –az esetek nagy részében a kérelmező dönt, hogy melyik lehetőséget választja.

Figyelembe veszik a képzettség elismerését kérvényező személy szakmai tapasztalatát is.

A szakmai képesítés elismerésének kérelmezését a megfelelő mellékletekkel együtt az adott

szabályozott szakma elismerésével foglalkozó intézménynél kell benyújtani.

A szabályozott szakmák végzéséhez szükséges szakmai képzettség kapcsolatban és a

Lengyelország területén végzett szabályozott tevékenység elismerésében illetékes szerv:

− az államigazgatásért felelős miniszter, vagy

− miniszteri rendeletben meghatalmazott hatóság vagy a miniszternek alárendelt szervezeti egység,

szakmai önkormányzati szerv, gazdasági szervezet vagy bejegyző hatóság, vagy − a szabályozó

rendelkezésekben megjelölt hatóság.

52

A szakmai képesítés elismerésével kapcsolatos döntést a hatóság a teljes dokumentáció beadásától számított 3 hónapon belül hozza meg, ami kivételes esetekben 4 hónapra módosulhat. 48 Egyes szakmákban eljárás indítható a szakmai képesítés elismerésére, vagy bejelenthetjük, hogy az

ún. Európai Szakmai Kártya megszerzésével kívánunk határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtani.

Ezek jelenleg a gyógytornász, a gyógyszerész, az általános ápoló, a hegyivezető és az

ingatlanközvetítő szakmára érvényesek. A hagyományos eljárástól eltérően a kártya kiállítására

irányuló kérvényt egy erre kijelölt európai honlapon keresztül kell benyújtani az adott szakmát

felügyelő hatósághoz, abban az országban, ahol a képesítést megszereztük. A kérvényhez csatolni

kell a megfelelő dokumentáció elektronikus másolatát.

Irataink másolaihoz az eljárás következő szakaszaiban mind a képesítést kiállító ország illetékes

hatósága, mind a befogadó ország megfelelő hatósága hozzáférhet. Kétségek esetén a két hatóság

elektronikus úton felveszi egymással a kapcsolatot az eljárás hatékony lefolytatása céljából.

Ha a kérelmező beadványa pozitív elbírálásban részesül, a kérelmező elektronikus dokumentum

formájában kapja meg az Európai Szakmai Kártyát. A kártya érvényességét a hivatalok, munkáltatók

és minden érdekelt ellenőrizheti egy mindenki számára hozzáférhető honlapon.

4.5. Határon átnyúló szolgáltatások

Az az EU vagy EFTA állampolgár, aki valamely EU vagy EFTA tagállamban dolgozik vagy az adott

állam jogszabályainak értelmében végez gazdasági tevékenységet, jogosult arra, hogy más tagállam

területén is végezze ugyanazt a munkát vagy tevékenységet.

A határon átnyúló szolgáltatások feltételei a következők:

− a szolgáltató ideiglenes és alkalmi szolgáltatás céljából más EU vagy EFTA tagállamba költözik,

− Ha a „fogadó” országban az adott szakma szabályozott, a szolgáltató anyagországában viszont

nem, a szolgáltatónak be kell bizonyítania, hogy szakmáját vagy tevékenységét a tagállamban

legalább 1 éven át végezte a szolgáltatás végzését megelőző 10 éven belül. Ezt az elvárást nem

alkalmazzák, ha az adott szakma vagy tevékenység végzésére felkészítő képzést az előírások

részletesen szabályozzák.

Ha a határon átnyúló szolgáltatás első aklalommal terjed ki olyan szabályozott szakmára, amelynek

végzése hatással van a közegészségre vagy közbiztonságra, és amelyek hibás végzése a

szolgáltatást igénybe vevők számára komoly következményekkel járna, a fogadó ország megfelelő

szerve ellenőrizheti a szolgáltató szakmai képesítését (ún. „prior check”).

Ha egy EU vagy EFTA állampolgár az egyik tagállamban szakmai képesítést szerzett, és

Lengyelországban szeretné gyakorolni a szakmáját, először ellenőriznie kell, hogy a szakmája

Lengyelországban szabályozott szakmának minősül-e. A szabályozott szakmák listája a Tudományos

és Felsőoktatási Minisztérium honlapján található.

Lengyelországban a szakképesítések elfogadásával kapcsolatban a Tudományos és Felsőoktatási

Minisztérium Nemzetközi Együttműködési Osztálya nyújt támogatást.

További információk

http://www.mnisw.gov.pl Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium

53

http://www.nauka.gov.pl Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium

http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/regprof/index.cfm?action=reg profs Szabályozott

szakmák felsorolása

http://europa.eu/youreurope/citizens/work/professional-qualifications/ european-professional-

card/index_pl.htm Európai Szakmai Kártya 49

https://www.biznes.gov.pl/przedsiębiorcy Tájékoztató és szolgáltató weblap vállalkozóknak

4.6. A foglalkoztatás formái Lengyelországban az alapvető foglalkoztatási forma a munkaszerződés. A munkaszerződést, mint a

munkaviszony alapját a szerződő felek (a munkáltató és a munkavállaló) választják. A

munkaszerződéstől eltérő munkaviszonyi alapokat azokban az esetben alkalmazhatják, ha a

jogszabályok ezt lehetővé teszik.

A nem hagyományos foglalkoztatási formák közé tartoznak:

− a polgárjogi szerződések, például a megbízási szerződés. A lengyel jogszabályok kimondják

a szerződési szabadság elvét, vagyis a szerződő felek közösen választják ki a

munkaviszony alapjának feltételeit (munkaszerződés vagy polgárjogi szerződés). A

megbízási szerződésekre a Polgári Törvénykönyv szabályozásai érvényesek, a Munka

Törvénykönyvének előírásai nem érvényesek rájuk;

− ideiglenes munka, amikor az ideiglenes munkát kínáló ügynökség kizárólag ideiglenes munka

elvégzésére szóló munkaszerződés alapján alkalmazza a munkavállalót más vállalkozó – ún.

felhasználó munkáltató – javára és felügyelete alatt. (Az ideiglenes munkavállalásra szezonális,

időszaki és alkalmi munka keretei között kerülhet sor, vagy olyan esetben, amikor a munkáltató

alkalmazottai nem tudnak valamilyen munkát időben elvégezni, vagy ha a felhasználó távollevő

alkalmazottját kell helyettesíteni.) Polgárjogi szerződés alapján végezhető;

− távmunka, azaz olyan munka, amely rendszeresen végezhető a munkahelytől távol, az

elektronikus kommunikációs eszközök segítségével. Az ilyen jellegű távmunka a felvétel

időpontjától vagy az alkalmazás során később is kezdődhet. A munkavállaló mindkét esetben

önkéntes alapon maradt távol. A távmunkával kapcsolatos előírások garantálják a munkavállaló

számára, hogy egyenlő bánásmódban részesüljön, ne érje hátrány sem a távmunka miatt, sem

azért, ha megtagadja az ilyen jellegű munkavégzést. A munkavégzés munkaszerződés alapján

történik.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

4.7. Munkaszerződés

A munkaszerződés meghatározza: a szerződő feleket, a szerződés típusát és megkötésének

időpontját, valamint a munkavégzés és a fizetés feltételeit, különös tekintettel a munkavégzés

típusára, a munkavégzés helyére, a bérezésre (fel kell sorolnia a munkabér összetevőit és azok jogi

alapját), a munkaidőre és a munkavégzés elkezdésének idejére.

54

Munkaszerződést 18. életévét betöltött személy köthet, de 16-18 év közötti fiatalkorúak is aláírhatják.

A 16 év alattiak alkalmazása tilos.

A munkaszerződés próbaidőre ill. határozatlan vagy határozott időtartamra köthető.

A próbaidőre kötött munkaszerződést 3 hónapnál nem hosszabb időre kötik. Célja, hogy a

munkáltató ellenőrizhesse a munkavállaló képzettségét és azt, hogy alkalmas-e az adott munkára. A

próbaidő lejárta után egy újabb próbaidős szerződés megkötése abban az esetben lehetséges, ha a

munkavállaló más jellegű munkát végez, vagy – amennyiben a munkavállaló ugyanolyan jellegű

munkát végez – legalább 3 év telt el az előző munkaszerződés felbontása vagy befejezése óta.50

A határozott idejű munkaszerződés alapján történő alkalmazás, valamint a határozott időre,

ugyanazon felek között kötött munkaszerződések összes időtartama nem haladhatja meg a 33

hónapot, a szerződések száma pedig nem haladhatja meg a hármat. Amennyiben a

munkaszerződéssel vagy a határozott időre kötött munkaszerződéssel érintett foglalkoztatási időszak

hosszabb, mint 33 hónap, vagy ha a határozott időre kötött szerződések száma meghaladja a hármat,

akkor a fenti időszak lejárta után vagy a negyedik határozott idejű szerződés megkötésének napjától

úgy tekinthető, hogy a dolgozót határozatlan idejű munkaszerződés alapján alkalmazzák.

Ezek a korlátozások nem érvényesek azokra a határozott időre kötött munkaszerződésekre, amelyek

helyettesítési időszakra szólnak egy munkavállaló igazolt távolléte idejére, alkalmi vagy szezonális

munka végzésére, egy kinevezési ciklus idejére szóló alkalmazás esetére, valamint olyan esetekben,

amikor a munkáltató saját részéről felmerülő objektív okokat ad meg – amennyiben a fenti

szerződések megkötése az adott esetben valós, időszakos szükségletre irányul és feltétlenül szükség

van rá, a szerződés megkötésének minden feltétele mellett. Ez arra a helyzetre érvényes, amikor a

munkaszerződést határozott időre, a szülés napjáig meghosszabbítják (vagyis amikor a szerződés a

várandósság harmadik hónapja leteltével megszűnne).

A jogszabályok lehetővé teszik a teljes vagy részmunkaidős alkalmazást. A részmunkaidőben

alkalmazott munkavállaló bérezése és munkakörülményei nem lehetnek rosszabbak, mint a teljes

munkaidőben ugyanolyan vagy hasonló munkát végzőké.

Munkaviszony keretei között a dolgozók kinevezés, jelölés, valamint szövetkezeti munkaszerződés

alapján alkalmazhatók.

A munkaszerződést írásban kell megkötni. Minden munkavállaló már akkor köteles írásos

munkaszerződéssel vagy a munkaszerződés feltételeiről szóló írásos igazolással rendelkezni, mielőtt

munkába áll. Ha a munkaszerződés nem a megfelelő írásos formában jön létre, a munkáltató még a

munka megkezdése előtt köteles a munkavállaló számára írásba foglalni a szerződő felekkel,

szerződés típusával és feltételeivel kapcsolatos megállapodásokat.

A munkaszerződés módosítása kizárólag írásban történhet, a következő módon:

közös megegyezéssel – a munkáltató és a munkavállaló beleegyeznek a feltételek

módosításába és meghatározzák a módosítás életbe lépésének időpontját,

− a munkáltató felmondhatja a munka és/vagy fizetés eddigi feltételeit.

A munka és/vagy a fizetés feltételeit módosító felmondás akkor érvényes, ha a munkáltató a

munkavállalónak írásban nyújt be új feltételeket. Módosító felmondás kézhezvétele esetén a

munkavállalónak több lehetősége van:

− nyilatkozhat a felajánlott feltételek elfogadásáról – a felmondási időszak letelte után ebben az

esetben az új feltételek lesznek rá érvényesek,

− nyilatkozhat arról, hogy a felmondási időszak közepe előtt elutasítja a felajánlott feltételeket –

ekkor a felmondási idő letelte után a munkaszerződést felbontják,

55

− nem ad be semmiféle nyilatkozatot, ami egyet jelent az új feltételek elfogadásával, így a

felmondási idő letelte után az új feltételek lesznek érvényesek.

4.8. Munkahelyi egészség és biztonság

A biztonságos és higiénikus munkakörülményekhez való jog

A Lengyel Köztársaság Alkotmányának 66. cikke értelmében minden Lengyelországban dolgozónak

joga van a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz. (lengyelül: bezpieczeństwo i higiena pracy,

BHP). A munkáltatók és munkavállalók ilyen jellegű kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve és más 51 törvények ill. végrehajtási aktusok, valamint a kollektív szerződések, alapító okiratok és személyzeti szabályzatok állapítják meg. A fenti általános előírásokat az adott gazdasági szektorra jellemző különleges jogszabályok egészítik ki, amelyek külön rendeletekben és rendelkezésekben találhatók. Alapszabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződés alapján alkalmazott új munkavállalót már

a felvételekor munkaköri alkalmassági vizsgálatra beutalni.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelező:

1) a frissen felvett munkavállalónak;

2) olyan fiatal munkavállalónak, akit más munkakörbe osztanak be, illetve olyan munkavállalónak, akit

egészségre ártalmas vagy megterhelő munkakörbe helyeznek át.

Nem kötelező azonban a munkaköri alkalmassági vizsgálat annak:

1) akit a munkáltató újra felvesz ugyanabba a munkakörbe vagy hasonló feltételeket biztosító

munkakörbe a közöttük korábban fennálló munkaviszony felbontását vagy megszűnését követő 30

napon belül;

2) akit az adott munkakörbe egy másik munkáltató vesz fel a korábbi munkaviszony felbontását vagy

megszűnését követő 30 napon belül, ha a munkavállaló aktuális orvosi igazolást mutat be arról, hogy

alkalmas a munkavégzésre az üzemorvosi vizsgálatra szóló beutalón leírt munkakörülmények

betartása mellett, vagy új munkáltatója megállapítja, hogy ezek a munkakörülmények azonosak a

tervezett munkakör feltételeivel. Ez nem vonatkozik a különösen veszélyes munkakörülmények között

végzendő munkára.

A fenti szabály megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a felvett munkavállalónak fennálló

munkaviszonya van más munkáltatóval.

Ezen felül a munkavállaló időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra is köteles járni: A

betegség miatt fennálló 30 napon túli munkaképtelenség esetén a munkavállalónak ellenőrző

munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie annak megállapítására, hogy alkalmas-e

munkavégzésre az eddigi munkakörben.

Az időszakos és ellenőrző munkaköri alkalmassági vizsgálatot lehetőség szerint munkaidőben kell

lefolytatni. A munkavállaló a munkaköri alkalmassági vizsgálat lefolytatása miatt elmulasztott

munkaidőért is jogosult munkabérre. Ha a vizsgálat helyszínére utaznia kell, jogosult az útiköltség

megtérítésére is a szolgálati utakra vonatkozó érvényes szabályozás szerint.

A munkáltató nem engedélyezheti a munkavégzést annak a munkavállalónak, aki nem tud munkaköri

alkalmasságáról érvényes orvosi igazolást bemutatni az üzemorvosi vizsgálatra szóló beutalón

feltüntetett munkakör és munkakörülmények vonatkozásában. A felvételi, időszakos és ellenőrző

munkaköri alkalmassági vizsgálatot a munkáltató által kiállított beutaló alapján végzik.

56

Ha a dolgozók rákkeltő anyagok vagy tüdőfibrózist okozó porok hatásának vannak kitéve, a

munkáltató köteles időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot biztosítani a következő esetekben

is:

− ha a dolgozó befejezi a munkát abban a munkakörben, ahol ezeknek az anyagoknak vagy

pornak van kitéve;

− a munkaviszony felbontása után, ha az érintett kérelmezi, hogy ilyen vizsgálatnak vessék alá.

A felvételi, időszakos és ellenőrző munkaköri alkalmassági vizsgálat, valamint a rákkeltő anyagoknak

vagy tüdőfibrózist okozó poroknak kitett dolgozók vizsgálatának költségeit a munkáltató viseli. A

munkáltató viseli annak a megelőző egészségügyi ellátásnak a költségeit is, amelyre a dolgozóknak

munkakörülmények miatt van szüksége.

A munkáltató köteles megőrizni az alkalmassági vizsgálatok során kiállított orvosi szakvéleményeket. 52

A munkavállalónak munkába állás előtt munkahely-biztonsági és balesetvédelmi bevezető

képzésen kell részt vennie Nem végezhet munkát az a munkavállaló, aki nem rendelkezik a

megkövetelt képesítéssel vagy készségekkel, és akinek a munka- és egészségvédelmi előírásokra és

szabályokra vonatkozó ismeretei hiányosak. A munkáltató kötelessége, hogy a munkavégzés előtt

biztosítsa a munkavállaló számára a munka- és egészségvédelmi oktatást, illetve időszakos

képzéseket szervezzen e tárgyban.

Nem kötelező az oktatás a munkavégzés engedélyezése előtt, ha a munkavállaló ugyanabban a

munkakörben fog dolgozni, amiben közvetlenül az új munkaszerződés aláírása előtt dolgozott

ugyanennél a munkáltatónál. Az oktatást munkaidőben kell lefolytatni, költségeit a munkáltató állja.

A munkavállaló köteles aláírásával igazolni, hogy megismerte a munka- és egészségvédelmi

előírásokat és szabályokat.

A jogszabály kétféle munka- és egészségvédelmi oktatást különböztet meg:

a) bevezető oktatás – egy meghatározott munkakörben folytatandó munkavégzés engedélyezése előtt

kell megtartani. Ez az oktatás az általános utasításokra és a munkaköri utasításokra terjed ki.

b) időszakos oktatás – célja a munka- és egészségvédelmi ismeretek és készségek felidézése és

elmélyítése, valamint az ezekhez kapcsolódó új műszaki-szervezési megoldások ismertetése .

Azoknak a munkavállalóknak, akik több munkakörben dolgoznak, mindegyik munkakörükhöz

kapcsolódóan részt kell venniük a megfelelő képzésben.

Az első időszakos oktatáson a munkáltatónak és a dolgozók egyéb vezetőinek, különösen a

művezetőknek, mestereknek és brigádvezetőknek kellrészt venniük, méghozzá legkésőbb a fenti

munkakörökben végzett munka megkezdése után 6 hónappal, a többi munkavállalónak pedig

legkésőbb az adott munkakörben végzett munka megkezdése után 12 hónappal.

Az időszakos oktatást a következő időszakokban kell lefolytatni:

− évente egyszer – azok a dolgozók, akik különösen veszélyes munkát végeznek;

− háromévente egyszer – a szakmunkás munkakörben dolgozók;

− ötévente egyszer – a munkáltató és minden más munkavezető, különösen a művezetők,

mesterek és brigádvezetők; a mérnöki-műszaki területen dolgozó munkavállalók, például a

tervezők, konstruktőrök, technológusok és termelésszervezől; a munkavédelmi szolgálat

dolgozói ill. a munkavédelmi feladatokat ellátó dolgozók; olyan dolgozók, akik egészségre káros,

nehéz vagy veszélyes körülmények között végzik munkájukat; olyan dolgozók, akiknek a

munkavégzése munkavédelmi felelősséggel jár;

− hatévente egyszer – az adminisztrációs és irodai munkát végző dolgozók.

57

A munkáltató köteles felmérni és dokumentálni az adott munkával járó munkahelyi kockázatot,

valamint megelőző kockázatcsökkentő eszközöket és lépéseket alkalmazni. A munkáltató köteles

továbbá tájékoztatni a munkavállalókat az adott munkával járó munkahelyi kockázatról, és a

veszélykezelés eszközeiről.

A munkáltató kötelessége, hogy térítésmentesen biztosítsa a munkavállalók számára a Lengyel

Szabványoknak megfelelő munkaruhát és munkavédelmi cipőt:

1) ha a munkavállaló saját ruhája tönkremehet vagy jelentős mértékben szennyeződhet,

2) technológiai, higiéniai vagy munkavédelmi-munkaegészségügyi okokból.

A munkáltató meghatározhatja, melyek azok a munkakörök, amelyeken a dolgozók saját

munkaruhájukat és cipőjüket használhatják – abban az esetben, ha ebbe a dolgozók is beleegyeznek.

A dolgozók saját munkaruházata meg kell hogy feleljen a munkavédelmi előírásoknak. A saját ruházat

használata nem megengedett olyan munkakörökben, ahol közvetlen gépkezelésre vagy más műszaki

berendezések kezelésére kerül sor, vagy ahol a ruházat intenzíven szennyeződik v53 egyi

anyagokkal, sugárzó vagy biológiai veszélyt jelentő, fertőző anyagokkal. Ha ezekben a

munkakörökben a munkavállaló saját munkaruháját és munkavédelmi cipőjét használja, a munkáltató

köteles a munkaruházat és cipő aktuális árának megfelelő pénzbeli juttatásban részesíteni a

munkavállalót.

A munkáltató kötelessége, hogy szintén térítésmentesenszemélyvédelmi eszközöket biztosítson a

munkavállalóknak, ha erre az adott munkakörben szükség van. A munkáltató köteles biztosítani, hogy

a megfelelő személyvédelmi eszközök, valamint a munkaruha és munkavédelmi cipő megfelelő

védelmi és használati-kényelmi funkcióval rendelkezzen, továbbá köteles biztosítani a munkaruha és

a cipő megfelelő mosását, karbantartását, javítását, pormentesítését és fertőtlenítését. Ha a

munkáltató nem tudja biztosítani a munkaruházat mosását, ezt a munkavállaló is végezheti,

amennyiben a mosási költségek egyenértékét pénzbeli juttatás formájában megkapja a munkáltatótól.

Abban az esetben, ha a munkakörülmények nem felelnek meg a munka- és egészségvédelmi

előírásoknak, illetve közvetlenül veszélyeztetik a munkavállaló egészségét vagy életét, vagy ha az

általa végzett munka ilyen veszélyt jelent másokra, a munkavállalónak jogában áll megtagadnia a

munkavégzést, és erről haladéktalanul értesíteni felettesét.

Ha a munkavégzés megtagadása nem szünteti meg a veszélyt, a munkavállalónak jogában áll

elhagynia a veszélyeztetett helyet, és erről haladéktalanul értesíteni felettesét. A munkavállaló

munkabérre jogosult a munkavégzés megtagadása illetve a veszélyeztetett hely elhagyása miatt

kiesett munkaidőért, ha az a fent felsorolt okok miatt következett be.

A munkavállalónak jogában áll – felettesének előzetes tájékoztatását követően – megtagadni a

különleges mentális és fizikai erőnlétet kívánó munka végzését abban az esetben, ha mentális és

testi állapota nem teszi lehetővé a biztonságos munkavégzést, és veszélyt jelenthet másokra nézve.

A munkavégzés megtagadásának és a veszélyeztetett hely elhagyásának joga nem terjed ki arra a

munkavállalóra, akinek munkahelyi kötelessége az emberi élet és vagyon mentése.

Polgárjogi szerződés esetén a munkáltató köteles biztosítani a biztonságos és higiénikus

munkakörülményeket a munkahelyen vagy a munkáltató által kijelölt helyen a munkát végző

természetes személyek számára, valamint azoknak a számára is, akik a munkahelyen vagy a

munkáltató által kijelölt helyen önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak. A jogszabályok azonban

nem határozzák meg, milyen módon kell teljesítenie ezt a kötelezettségét.A munkáltatónak nem

kötelessége orvosi vizsgálatra és balesetvédelmi oktatásra küldeni a dolgozót, vagy személyvédelmi

eszközöket biztosítani a számára. Ha azonban például a munka, a munkakörülmények vagy a

munkafolyamatok jelentős veszéllyel járnak, , és csak megfelelő egészségi állapotú dolgozók

58

végezhetik biztonságosan, a munkáltató a polgárjogi szerződés keretében alkalmazott személyeket

köteles alkalmassági vizsgálatra küldeni.

Munkahelyi balesetek és munkahelyi ártalmak

Ha egy munkavállalót baleset ért, azonnal értesítenie kell felettesét, amennyiben állapota ezt

lehetővé teszi. Munkahelyi baleset esetén a munkáltató köteles megtenni a szükséges

intézkedéseket a veszély megszüntetésére vagy csökkentésére, köteles a sérülteknek elsősegélyt

nyújtani, és köteles az előírt eljárások szerint megállapítani a baleset okait és körülményeit, illetve

megelőző intézkedéseket foganatosítani a hasonló balesetek elkerülésére.

Munkahelyi balesetnek minősül a munkavégzéssel összefüggő, külső tényező hatására

bekövetkező, halált vagy sérülést okozó váratlan esemény:

− a munkavállaló szokásos munkatevékenysége vagy felettesei utasításának végrehajtása során,

vagy azzal összefüggésben;

− a munkavállaló olyan tevékenysége során vagy azzal összefüggésben, amelyet munkáltatója

számára – akár annak utasítása nélkül is – végzett;

− abban az időszakban, amikor a munkavállaló a munkáltató számára rendelkezésre áll, a 54

munkáltató székhelye és a munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítésének

helye közötti utazás közben.

Munkahelyi balesetnek tekintendő az a baleset, amelyet a munkavállaló:

− szolgálati útja során szenvedett el a fentiektől eltérő körülmények között, kivéve, ha a

balesetet a munkavállaló olyan tevékenysége idézte elő, amely nem állt kapcsolatban a

rábízott feladattal;

− az általános önvédelmi oktatáson szenvedett el;

− a munkáltatónál működő szakszervezetektől kapott feladatok teljesítése során szenvedett el.

A munkahelyi balesetek fajtái:

− halálos baleset, amelynek következtében haláleset következett be a baleset napjától számított

6 hónapon belül;

− súlyos baleset, amelynek következtében súlyos testi sérülések keletkeztek, például: látás, hallás,

beszédkészség, nemzőképesség elvesztése, vagy egyéb olyan testi sérülés illetve

egészségkárosodás, amely károsítja a szervezet alapvető működését, ideértve a gyógyíthatatlan

vagy életveszélyes betegségeket, a maradandó mentális sérülést, a munkaképesség teljes vagy

részleges elvesztését az adott szakmában, valamint a test csonkulását vagy torzulását;

− könnyű baleset, amelynek következményei nem hordozzák a halálos vagy súlyos baleset jegyeit;

− tömeges baleset, amelyben ugyanazon esemény következtében legalább két személy szenvedett

sérülést.

A munkáltató a halálos, súlyos vagy tömeges munkahelyi balesetről köteles haladéktalanul értesíteni

az illetékes területi munkaügyi felügyeletet és az ügyészséget; ugyanígy köteles eljárni minden olyan,

a munkavégzéssel összefüggő esemény kapcsán, amely a fenti következmények valamelyikével jár,

amennyiben az esemény munkahelyi balesetként értelmezhető.

A baleset körülményeit és kiváltó okait a munkáltató által életre hívott kétfős csoport állapítja meg,

amelynek összetételét a Lengyelországban érvényes jogszabályok határozzák meg. Ha a

balesetvizsgáló csoport megállapította a baleset körülményeit és kiváltó okait, a balesetről szóló

tájékoztatás átvételétől számított 14 napon belül baleseti jegyzőkönyvet készít, amelyet a

károsultnak is meg kell ismernie, mielőtt aláírja. A károsultnak joga van bejelentenie megjegyzéseit és

59

fenntartásait a baleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatban, a balesetvizsgáló csoport pedig köteles

tájékoztatni a károsultat erről a jogáról.

A munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a munkahelyi balesetekről, továbbá köteles a munkahelyi

balesetek körülményeit és okait feltáró jegyzőkönyveket – a hozzájuk kapcsolódó dokumentációval

együtt – a jegyzőkönyvek készítésétől számított 10 éven át megőrizni.

A munkahelyi baleset körülményeinek kivizsgálásával járó költségek a munkáltatót terhelik. A

munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók számára munkahelyi balesetvédelmi és

szakmai ártalomra vonatkozó biztosítást kell kötni. Munkahelyi baleset vagy szakmai ártalom

következtében fellépő munkaképtelenség esetén a rokkantsági ellátás mértékét a

Társadalombiztosítási Alap nyugdíj- és rokkantságinyugdíj-szabályozásai alapján állapítják meg.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.ciop.pl a Központi Munkavédelmi Intézet Állami Kutatóintézete

http://www.pip.gov.pl Munkaügyi Felügyelet

4.9. Különleges munkavállalói kategóriák

Fiatalkorúak

A 15-18 év közöttiek (fiatalkorúak) alkalmazása külön szerződés alapján történik, ha alkalmazásuk

célja a szakmai felkészítés, vagy munkaszerződés alapján végezhetnek könnyű munkát. Tilos olyan

személyt alkalmazni, aki nem töltötte be a 15 évet. A Munka Törvénykönyvében azonban vannak

kivételek a fenti szabály alól.

A Munka Törvénykönyve alapján a 15 évesnél fiatalabb gyermekek keresettel járó munkavégzése

abban az esetben lehetséges, ha kulturális, művészeti, sport- vagy reklámtevékenységgel

kapcsolatos, és a gyermek szülője vagy gondviselője előzetes engedélyével és az illetékes

munkavédelmi felügyelő beleegyezésével lehetséges.

A fiatalkorú dolgozók korlátozott munkaidőben alkalmazhatók (pl. nem dolgozhatnak éjszaka és

túlórában). Tilos fiatalkorúakat alkalmazni a megfelelő lengyel jogszabályokban meghatározott tiltott

munkatípusokra.

Várandós nők és anyák

A nők munkája várandósság és anyaság esetén kiemelt védelmet élvez:

− várandóssági és gyermeknevelési szabadság során a munkáltató nem mondhat fel és nem

szüntetheti meg a munkaszerződést;

− az a határozott idejű szerződés vagy egy hónapnál hosszabb időtartamra kötött próbaszerződés,

amely a várandósság harmadik hónapját követően érne véget, a szülés napjáig

meghosszabbításra kerül;

− várandós alkalmazottat tilos túlórában vagy éjjel alkalmazni. Beleegyezése nélkül tilos a

várandós nőt állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre kötelezni, vagy megszakított

munkaidőben dolgoztatni;

60

− a szoptató alkalmazott jogosult napi kétfélórás szünetre, amely beszámításra kerül a

munkaidőbe, ha pedig a nő egynél több gyereket szoptat, két, egyenként 45 perces szünetre.

Amennyiben a munkavállaló munkaideje nem haladja meg a napi 6 órát, abban az esetben napi

egy szoptatási szünet illeti meg. Szoptatási szünet nem jár azoknak az alkalmazottaknak, akiknek

a napi munkaideje kevesebb, mint 4 óra.

−

Várandós és szoptató nőket tilos megterhelő, veszélyes vagy egészségre káros munka végzésére

kötelezni. Ezeknek a munkaköröknek a listáját a jogszabályok határozzák meg.

Fogyatékkal élők

A fogyatékkal élők alkalmazását a jogszabályok határozzák meg. A fogyatékkal élők munkaideje nem

haladhatja meg a napi 8, heti 40 órát. A fokozottan vagy mérsékelten fogyatékos személy naponta

legfeljebb 7,, hetente legfeljebb 35 órát dolgozhat. A fogyatékkal élők előírt munkaidejének

alkalmazása nem csökkentheti havi jövedelmük mértékét.

Fogyatékkal élő személy nem dolgozhat éjszaka és túlórában. A fogyatékkal élőknek joguk van

munkaidőben gyógytornát végezni vagy pihenni. A szünet ideje 15 perc, és ez beleszámít a

munkaidőbe.

A jelentős vagy mérsékelt fogyatékkal élő személyt az adott naptári évben 10 munkanap külön

szabadság illeti meg. Az első külön szabadnap akkor illeti meg, ha már egy évet ledolgozott, és a fent

említett fogyatékossági csoportba tartozik. Nem jár külön szabadság annak a személynek, akinek a

szabadsága meghaladja a 26 munkanapot, vagy egyéb, rendeletben szabályozott külön szabadságra

jogosult.

Ha az egyéb jogszabályok alapján járó külön szabadság kevesebb, mint 10 nap, a szakmai és

társadalmi rehabilitációról és a fogyatékossággal élők alk

almazásáról szóló rendeletben

meghatározott tíz napos szabadság jár helyette.

A jelentős vagy mérsékelt fogyatékkal élőnek joga van fizetett munkaidő alóli mentesítésre:

1) 21 munkanapra gyógyászati kezelésben való részvétel céljából, évente max. egy alkalommal;

2) szakorvosi vizsgálatok, beavatkozások vagy gyógykezelések elvégzésére, valamint ortopédiai eszköz

megszerzésére vagy javítására, ha ez nem végezhető el munkaidőn túl.

A táppénzes időre járó fizetés ugyanúgy kerül kiszámításra, mint a szabadságért járó fizetés.

Fokozott vagy mérsékelt fogyatékossági szintű személy alkalmazása olyan munkáltatónál, aki nem

biztosítja a védett munka feltételeit, csak abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató olyan

munkavégzési helyet biztosít, amely megfelel a fogyatékkal élő dolgozónak (a témában az Állami

Munkaügyi Felügyelet végez ellenőrzést), vagy távmunka keretei között alkalmazza.

A fogyatékkal élők jogaik érvényesítésével kapcsolatban az Állami Munkaügyi Felügyelethez – a

munkajog ellenőrzésére és betartatására létrehozott hatósághoz – vagy a munkaügyi bíróságokhoz

fordulhatnak segítségért.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.niepelnosprawni.gov.pl Fogyatékosokért felelős Kormánymegbízott Hivatala

http://www.pfron.org.pl Fogyatékkal élők Állami Rehabilitációs Alapja

http://www.pip.gov.pl Munkaügyi Felügyelet

61

4.10. Munkaidő

Lengyelországban a munkaidő nem haladhatja meg a napi 8 és az átlagos heti 40 órát az átlagos

ötnapos munkahéten. Ez az elfogadott, 4 hónapot nem meghaladó elszámolási időszakra értendő.

Amennyiben objektív, műszaki vagy szervezési okok indokolják, az elszámolási időszak max. 12

hónaposra hosszabbítható a kollektív szerződés alapján vagy az üzemi szakszervezetekkel kötött

megegyezés alapján, vagy, amennyiben a munkáltatónál nem működnek szakszervezet jellegű

szervezetek, a munkavállalók képviselőivel kötött megegyezés alapján.

A heti munkaidő, beleszámítva a túlórákat is, nem haladhatja meg átlagosan a 48 órát az elfogadott

elszámolási időszakban.

Lehetőség van rugalmas munkaidőre, vagyis arra, hogy a munkavállalók különböző időpontokban

kezdjék a munkát. A munkáltató meghatározhatja azokat az időpontokat, amelyeken belül a

munkavállaló dönt a munka megkezdéséről. Egyes munkaidő-rendszerekben a napi munkaidő

meghosszabbítható.

Minden alkalmazottnak joga van 11 órás, megszakítás nélküli pihenésre, valamint hetente 35 –

egyes esetekben 24 óra – megszakítás nélküli pihenésre.

Ha a dolgozó napi munkaideje meghaladja a 6 órát, a dolgozó jogosult legalább 15 perces szünetre,

amely beleszámít a munkaidőbe. A munkáltató bevezethet egylegfeljebb 60 perces szünetet a

munkanapba, amely nem számít bele a munkaidőbe, és amelyet a munkavállalók étkezésre vagy

személyes dolgok intézésére fordíthatnak.

Vasárnap és ünnepnapokon a Munka TTörvénykönyvében foglaltak értelmében akkor lehetséges a

munka, ha pl. műszakos rendszerben történik a munkavégzés, vagy szállítási, közlekedési területen

feltétlenül szükség van a munkára, vagy a munka társadalmi szempontból hasznos, ill. a lakosság

mindennapos szükségleteit elégíti ki..

Vasárnap és ünnepnapokon a jogszabályok korlátozzák a kiskereskedelmi létesítményekben folytatott

kereskedelmi tevékenységet. 2018-ban minden hónapban két58 vasárnap, 2019-ben havonta egy

vasárnap, 2020-ban négy vasárnap, valamint a karácsonyt megelőző két, ill. Húsvét vasárnapját

megelőző egy vasárnap tarthatnak nyitva az üzletek. A jogszabályokban meghatározott esetekben a

kereskedelem ill. a kereskedelemben végzett munka minden vasárnap megengedett, pl.

benzinkutakon, gyógyszertárakban, virágüzletekben.

A vasárnap és ünnepnapon munkát végző dolgozó számára a munkáltató köteles más szabadnapot

biztosítani. Az ilyen dolgozó legalább 4-hetente köteles vasárnap szabadnapot kapni. Éjszakának

tekintendő a 21 és reggel 7 óra közötti nyolcórás időszak. Az éjszaka munkát végző dolgozót minden

éjjel ledolgozott óráért fizetés-kiegészítés illeti meg.

A túlóraként végzett munka a normál munkaidőn kívül végzett munka, valamint a meghosszabbított

napi munkaidőn túl végzett munka, mentőakció lefolytatásának szükségessége esetén élet- vagy

egészségvédelem céljából, vagyon- vagy környezetvédelmi célból, meghibásodás megszüntetése

céljából vagy a munkáltató különleges szükségletei céljából. A munkáltató különleges szükségleteinek

kielégítése érdekében végzett túlórák száma egy naptári éven belül nem haladhatja meg a 150 órát. A

túlóraként végzett munkát fizetés-kiegészítéssel vagy szabadidővel kell jutalmazni.

A polgárjogi szerződésekre nem érvényesek a Munka Törvénykönyvének munkaidővel kapcsolatos

részei. Ezt a kérdést nem szabályozzák a Polgári törvénykönyv előírásai sem – a szerződő felek kell,

hogy megállapodjanak. A megbízás vagy szolgáltatás elvégzéséhez szükséges órák számát azonban

62

igazolni kell a szerződésben, és minden munkával vagy szolgáltatással töltött óra után alkalmazni kell

a szerződésben meghatározott minimális óradíjat .

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

4.11. Szabadságolás

A szabadsághoz való jog

A dolgozónak minden évben joga van a megszakítás nélküli, fizetett éves szabadsághoz. A dolgozó

nem mondhat le a szabadsághoz való jogáról. Az EU vagy EFTA állampolgárok igazolt külföldi

munkaviszonyban eltöltött ideje Lengyelországban munkajogi szempontból beleszámít a szolgálati

időbe.

A szabadság jellegét tekintve a következő lehet: pihenési, anyasági, anyaságival egyenértékű,

apasági, nevelési, tanulmányi, fizetés nélküli.

Pihenés céljából kivett szabadság

Az első pihenési szabadságra a munkavállalónak az első, munkaviszonyban töltött hónap elteltével

jogosult, a ledolgozott munkaév 1/12 részének megfelelő arány szerint. A következő szabadsághoz

való jogot a munkavállaló minden következő naptári évben szerzi meg. A pihenőidő mértéke 20 nap,

ha a munkavállaló kevesebb, mint 10 éve áll munkaviszonyban, ill. 26 nap, ha legalább 10 éve áll

munkaviszonyban. A munkaviszony számításánál figyelembe kell venni az általános iskola elvégzése

után tanulmányokkal töltött időt is. A munkáltató köteles a munkavállaló kérésére az általa kért

időpontban minden naptári évben legfeljebb négy nap szabadságot kiadni.. A részmunkaidőben

foglalkoztatottak szabadságát a munkában eltöltött idővel arányosan kell megállapítani.

A munkáltató abban a naptári évben adja ki a dolgozó szabadságát, amelyikben a szabadsághoz való

jogosultság keletkezett. A felhasználatlan szabadságot a következő naptári év harmadik

negyedévének végéig fel kell használni. A munkaviszony megszűnéséig ki nem vett szabadságért

fizetés jár a dolgozónak. A dolgozó kérésére a szabadság részekre osztható, de mindig lennie kell egy

olyan résznek, amely legalább 14 egymást követő naptári napig tart A szabadság idejére a dolgozót

ugyanolyan fizetés illeti meg, amilyet a munkahelyén kapott volna.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság a dolgozó írásbeli kérésére adható ki (ez az idő nem számít bele a

munkaviszonyban eltöltött időbe). Ettől függetlenül a dolgozó írásos beleegyezésével a munkáltató

fizetés nélküli szabadságot adhat ki a dolgozónak azért, hogy a dolgozó más munkáltatónál

vállalhasson munkát. Ehhez a munkáltatóknak egymás között kell szerződést kötniük, és ebben

határozzák meg a dolgozó szabadságát. Az ilyen szabadság ideje beleszámít az első munkáltatónál

munkaviszonyban töltött időbe.

Anyasági (szülési) szabadság

A munkavállaló nő 20 hét szabadságra jogosult abban az esetben, ha egy szülés során egy

gyermeket hoz a világra, 31 hétre, ha ikrei születnek, 33 hétre hármas ikrek, 35 hétre négyes ikrek

születése esetén, 37 hétre, ha egyszerre öt vagy több gyermeke születik.

Szülési szabadságra azok a munkavállalók is jogosultak, akik nevelőszülőként gyermeket fogadtak

be és kérvényt nyújtottak be a gyámügyi bírósághoz a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos

eljárás megindítására, valamint azok is, akik befogadó családként nevelnek gyermeket (kivéve, ha ezt

63

fizetett nevelőszülőként teszik). A szabadság mértéke a fentiekkel megegyezik, de függ a nevelésre

egyidejűleg befogadott/örökbefogadott gyermekek számától, és legfeljebb a gyermek 7. életévéig

vehető igénybe; az olyan gyermek esetében, akinek iskolakezdési kötelezettségét határozat alapján

elhalasztották, a szülési szabadság legfeljebb a gyermek 10. életévéig vehető igénybe.

A szülési szabadság és az azzal egyenértékű, a szülési szabadság szabályai szerint alkalmazott

szabadság idejére anyasági támogatás jár.

Szülői (gyermekgondozási) szabadság

A szülési szabadság leteltét követő naptól a dolgozó gyermekgondozási szabadságot igényelhet,

amelynek mértéke egy gyermek esetén legfeljebb 32 hét, 2 vagy több egyszerre született gyermek

esetén pedig legfeljebb 34 hét.

Gyermekgondozási szabadságra azok a munkavállalók is jogosultak, akik nevelőszülőként gyermeket

fogadtak be és kérvényt nyújtottak be a gyámügyi bírósághoz a gyermek örökbefogadásával

kapcsolatos eljárás megindítására, továbbá azok, akik befogadó családként nevelnek gyermeket

(kivéve, ha ezt fizetett nevelőszülőként teszik). A szabadság mértéke a fentiekkel megegyezik, de függ

az egyidejűleg befogadott/örökbefogadott gyermekek számától. Ilyenkor a gyermekgondozási

szabadság a szülési szabadság vagy a szülési szabadság időtartamának megfelelő anyasági

támogatás felhasználása után jár.

A gyermekgondozási szabadságot a dolgozó írásban igényelheti. Ez a szabadság közvetlenül a

szülési szabadság letelte után adható ki, egyszerre vagy legfeljebb 4 részletben. Kiadható legfeljebb

16 hét időtartamú gyermekgondozási szabadság is, amely nem közvetlenül az előző szabadság

leteltével kezdődik. Ezt a lehetőséget a szülők szabad döntésük alapján használhatják ki, azzal a

kikötéssel, hogy ahány részt kivesznek az ilyen típusú szabadságból, annyival csökken a nevelési

szabadság kivehető részeinek száma.

A gyermekgondozási szabadság egyetlen szakasza sem lehet rövidebb 8 hétnél. A szabadság

felhasználásának végső határideje annak a naptári évnek a vége, amelyben a gyermek betölti a 6.

életévét. A gyermekgondozási szabadság összeköthető munkavégzéssel is (legfeljebb 50%

részmunkaidőben) annál a munkáltatónál, aki a szabadságot kiadja. Ebben az esetben a szabadság

arányosan meghosszabbodik, legfeljebb 64 vagy 68 hétig.

Ezen kívül a szülők jogosultak kicserélni egymás között a gyermekgondozási szabadságot és az

anyasági támogatást a szabadság ideje alatt, ha a szülők egyike munkavállaló, a másik pedig egyéb

jogcímen rendelkezik betegbiztosítással, pl. egyéni vállalkozó.

A gyermekgondozási szabadság idejére anyasági támogatás fizetendő.

Apasági szabadság

A gyermeket nevelő dolgozó apasági szabadságot igényelhet. Ez a típusú szabadság a gyermek apját

illeti meg, a gyermek 24 hónapos koráig. Az apaként gyermeket örökbefogadó dolgozó jogosult

apasági szabadságra az örökbefogadás tárgyában lefolytatott bírósági határozat jogerőre

emelkedésétől számított 24. hónap letelte előtt, de legkésőbb a gyermek 7. életévének betöltése előtt.

Az olyan gyermek esetében, akinek iskolakezdési kötelezettségét határozat alapján elhalasztották, az

apasági szabadság legfeljebb a gyermek 10. életévéig vehető igénybe. Az apasági szabadság

mértéke 2 hét, amely két részre osztható, és tetszés szerinti időben kivehető. Az apasági szabadság

idejére a dolgozó anyasági támogatást kap.

Nevelési szabadság

A nevelési szabadság ideje legfeljebb 36 hónap, és annak a naptári évnek a végéig jár, amelyben a

gyermek betölti a 6. életévét. A dolgozó akkor jogosult erre a szabadságra, ha a munkaviszonya

legalább 6 hónapja tart. E szabadságot az anya vagy az apa is igénybe veheti, amennyiben

munkavállalók. A nevelési szabadságot a dolgozó írásban igényelheti, és legfeljebb 5 részletben

64

veheti ki. A nevelési szabadság idejére a dolgozó munkabérre nem jogosult (ez a szabadság

alapvetően fizetés nélküli), nem kap fizetést, megilleti viszont a nyugdíjjárulék és az

egészségbiztosítás, amelyet a munkáltató fizet.

Tanulmányi szabadság

A tanulmányi szabadság annak a dolgozónak jár, aki a munkáltató kezdeményezésére vagy annak

egyetértésével, a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok szerint továbbképzésen vesz részt. A

szabadság mértéke a következő lehet: 6 nap – a levelező tagozaton tanuló munkavállaló

vizsgaidőszakára, 6 nap – a szakmai vizsgára készülő munkavállaló részére, 21 nap a tanulmányok

utolsó évében – a diplomamunka előkészítésére és a dolgozat megvédésére. A tanulmányi

szabadság ideje alatt a dolgozót teljes fizetés illeti meg.

Munkaszüneti napok

A törvény szerint munkaszüneti napok a vasárnapok, valamint a következő ünnepnapok: január 1.,

január 6., Húsvét első napja, Húsvét második napja, május 1., május 3., Pünkösd vasárnapja,

Úrnapja, augusztus 15., november 1., november 11., december 25. és 26.

Szabadnapok

Sok körülmény indokolhatja szabadnap kiadását. A leggyakoribbak: betegség miatti

munkaképtelenség, orvosi vizsgálat, gyermekfelügyelet, személyes vagy családi okok, mint pl. esküvő

vagy temetés.

Ha a szabadnapra a dolgozó házasságkötése, gyermekének születése, házastársának,

gyermekének, apjának, anyjának, mostohaapjának, mostohaanyjának temetése miatt van szükség, a

dolgozót 2 szabadnap illeti meg. Ha a dolgozó gyermekének házasságkötése vagy testvérének,

apósának, anyósának, nagyanyjának, nagyapjának, vagy bármely más, a dolgozó által eltartott vagy

gondozott személynek a halála és temetése miatt van szükség, a dolgozót 1 szabadnap illeti meg. A

fenti okokból kiadott szabadnap esetén a dolgozó teljes fizetésre jogosult.

A legalább egy, 14 év alatti gyermeket nevelő dolgozó a naptári év során 61 16 óra vagy 2 nap

fizetett szabadnapra jogosult.

A szakmai továbbképzésen részt vevő dolgozó (a már említett tanulmányi szabadságon kívül)

felmentendő a munkavégzés alól annyi időre, hogy el tudjon jutni a kötelező képzések helyére, és

azokon részt vehessen (erre az időre a dolgozónak teljes fizetés jár).

A polgárjogi szerződésekre nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyve szabadságolással,

szabadnapokkal és munkaszüneti napokkal kapcsolatos rendelkezései. Ezeket a kérdéseket a

Polgárjogi törvénykönyv sem szabályozza.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

4.12. Munkavállalói érdekképviselet

A munkavállalói érdekképviselet alapvető intézményei Lengyelországban a szakszervezetek. A

munkáltatónál működhetnek más, szakszervezeten kívüli érdekképviseleti formák is, pl. az üzemi

tanácsok.

A szakszervezetbe tömörülés joga mindenkit megillet, aki Lengyelország területén kereseti

tevékenységet folytat. Szakszervezetet bármely, legalább 10 főből álló munkavállalói csoport

létrehozhat. Ők döntenek arról is, hogy kiknek az érdekeit, ill. milyen kategóriák, csoportok vagy

65

szakmák érdekeit képviselik. A szakszervezeti tagság szabályozásáról és a tisztségek betöltéséről a

szakszervezetek alapító okiratai és határozatai döntenek. Az új szakszervezeti tagok felvétele

általában az új tag által benyújtott felvételi kérelem alapján történik. A felvételi kérelem elfogadásáról

a szakszervezet megfelelő tisztségviselői döntenek. A munkahelyen működhet szakmai vagy

szakmaközi szakszervezet is. A szakszervezetek együttműködésekbe és szövetségekbe

tömörülhetnek.

A szakszervezeti tagság önkéntes. Senki sem szenvedhet hátrányt szakszervezeti tagsága miatt. A

szakszervezetek a dolgozók egyéni és csoportos jogait és érdekeit is képviselik. A csoportos jogok és

érdekek esetében a szakszervezetek az összes munkavállaló képviseletét ellátják, függetlenül azok

szakszervezeti tagságától (pl. kollektív szerződéseket, megállapodásokat kötnek, egyeztetik a

munkafeltételekkel, fizetésekkel, munkahelyi szociális alapokkal kapcsolatos ügyeket). Az egyéni

munkahelyi ügyekben a dolgozót képviselheti az a szakszervezet, amelynek tagja, vagy az általa

választott szakmai szervezet láthatja el a képviseletét (pl. a szakszervezetek véleményezik a dolgozó

elbocsátásának, munkaviszonya megszüntetésének szándékát).

2019. január 1-jétől új jogszabályok lépnek életbe, amelyek értelmében minden kereső tevékenységet

folytató személy teljes joggal rendelkezik ahhoz, hogy szakszervezetet alapítson ill. szakszervezetbe

lépjen be. A törvénymódosítás alapján nemcsak az minősül kereső tevékenységet folytató

személynek, aki a Munka Törvénykönyve értelmében vett munkavállaló, hanem az is, aki a

munkaviszonytól eltérő módon végez fizetett munkát, a foglalkoztatás jogi alapjától függetlenül.

Minden kereső tevékenységet folytató személy ugyanolyan munkával kapcsolatos jogok illetik meg és

ugyanolyanok azok az érdekei, amelyeket a szakszervezetek képviselhetnek és védhetnek. Az új

jogszabályok lehetővé teszik, hogy többek között a polgárjogi szerződés alapján dolgozó és a nem

mezőgazdasági szektorban dolgozó egyéni vállalkozók is szakszervezetekbe tömörülhessenek ill.

szakszervezeteket alapíthassanak. A már létező szakszervezetekbe az önkéntesek és más fizetés

nélküli munkát végző személyek is beléphetnek.

2019. január 1-jétől a szakszervezeti tevékenység végzéséhez feltétlenül szükséges jogosultságok a

munkavállalók mellett a más kereső tevékenységet folytató személyeket is megilletik – így ők is

felmentést kaphatnak munkájuk alól, ha sürgős szakszervezeti tevékenységet kell elvégezniük. Az

ilyen szakszervezeti tagok is különleges védelem alá esnek, pl. ha szerződésüket a szerződő fél fel

akarja bontani vagy nemkívánatos szerződésmódosítást akar eszközölni.

A lengyel Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2014-es felmérése alapján az összes munkavállaló

11%-a tartozott valamely szakszervezethez.

A munkavállalók információs és konzultációs képviseletét az üzemi tanácsok látják el, amelyek a

legalább 50 főt foglalkoztató munkahelyeken működnek. A tanács tagjait a dolgozók választják. A

tanácsoknak joguk van a munkáltató tevékenységével és gazdasági helyzetével kapcsolatos

tájékoztatáshoz, valamint a foglalkoztatási helyzettel és a várható változásokkal, munkaszervezési

ügyekkel és létszámbővítéssel kapcsolatos tájékoztatáshoz is.

A jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák a Lengyelország területén munkaviszonnyal

rendelkező UE vagy EFTA állampolgárok, ill. a nem EU vagy EFTA tagállamból származó

családtagjaik üzemi tanácsi tagságát és részvételét.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.dialog.gov.pl/ Társadalmi Párbeszéd és Partnerség Ügyosztálya

http://www.solidarnosc.org.pl Szolidaritás Független Szakszervezetek

66

http://www.opzz.org.pl Szakszervezetek Országos Szövetsége

http://www.fzz.org.pl Szakszervezetek Fóruma

http://www.pip.gov.pl Munkaügyi Felügyelet

4.13. Munkaügyi viták – sztrájk

Kollektív munkaügyi viták tárgyát képezhetik a munkavégzés körülményei, a fizetések és szociális

juttatások, valamint a szakszervezeti jogok. A kollektív viták nem érinthetik a dolgozók magánügyeit –

ezeket bíróság előtt kell rendezni. Ha a vita a kollektív szerződést érinti, vagy bármely más

megállapodást, amelyben az egyik érdekelt fél a szakmai szervezet, a megállapodás vagy a

szerződés felmondásáról szóló vita megkezdése és lefolytatása legkorábban a megállapodás

felmondásának napján kezdődhet el.

A kollektív munkaügyi viták a szakszervezetek és egy vagy több munkáltató között zajlanak. A vita

lefolytatása a következő folyamat szerint zajlik: a felek közötti tárgyalások, közvetítés (mediáció),

választottbírói eljárás és sztrájk. Az első két lépés kötelező, a választottbírói eljárás választható.

Mediátorként a kollektív munkaügyi vitában bárki felléphet, akit a vitázó felek felkérnek, vagy

bevonható valaki a munkajogi miniszter mediátori listájáról.

A sztrájk végső megoldás lehet, kihirdetéséről a követelések és a várható veszteségek

arányosságának mérlegelése után hozható döntés. A sztrájk kihirdetését a munkahely dolgozói

körében lefolytatott közvélemény-kutatás előzi meg. A sztrájk idején a dolgozónak nem jár fizetés. A

lengyelországi törvények szerint nincs lehetőség munkáskizárásra.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.dialog.gov.pl/ Társadalmi Párbeszéd és Partnerség Ügyosztálya

http://www.solidarnosc.org.pl Szolidaritás Független Szakszervezetek

http://www.opzz.org.pl Szakszervezetek Országos Szövetsége

http://www.fzz.org.pl Szakszervezetek Fóruma

http://www.pip.gov.pl Munkaügyi Felügyelet

http://www.pracodawcyrp.pl/ Lengyel Munkáltatók

http://www.konfederacjalewiatan.pl Lewiatan Konföderáció

http://www.zrp.pl Lengyel Kézműves Szövetség

http://www.bcc.org.pl Business Centre Club – Munkáltatói Szövetség

https://www.rpo.gov.pl/ Alapvető Jogok Biztosa

4.14. A munkaviszony megszűnése

A munkaviszony megszűnésének különböző lehetőségei

A munkaviszony megszűnése lehetséges felmondással vagy a munkaszerződés lejártával.

67

A munkaszerződés a felek megegyezésével is felbontható: a felek egyikének nyilatkozata alapján a

felmondási idő figyelembe vételével, a felek egyikének nyilatkozata alapján a felmondási idő

figyelembe vétele nélkül, vagy a szerződés időtartamának lejártával. A munkaszerződés felbontása

vagy a felmondás nélküli elbocsátás írásban történik.

A felek megegyezésével történő szerződésbontás esetén a munkáltató és a dolgozó kifejezik

egyetértésüket a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban, és közösen állapítják meg a

szerződésbontás határidejét.

Felmondás esetén a szerződést a dolgozó vagy a munkáltató írásos nyilatkozata alapján bontják fel,

a felmondási idő figyelembe vételével. Felmondással a határozatlan időre, próbaidőre vagy határozott

időre kötött munkaszerződés bontható fel. A felmondási idő a határozatlan és a határozott idejű

szerződés esetén is az adott munkáltatónál eltöltött szolgálati időtől függ. A felmondási idő eszerint: 2

hét – ha a dolgozó hat hónapnál rövidebb ideje dolgozik, 1 hónap – ha a dolgozó legalább 6 hónapot,

és 3 hónap, ha legalább 3 évet töltött a munkahelyen.

A próbaidős munkaszerződés felmondási ideje a próbaidő hosszától függ: 3 munkanap – ha a

próbaidő legfeljebb 2 hétig tart, 1 hét, ha a próbaidő hosszabb mint 2 hét, vagy 2 hét – ha a próbaidő

legfeljebb 3 hónapig tart.

Felmondás esetén a munkáltató a felmondási idő végéig felmentheti a dolgozót a munkavégzés alól.

Ebben az időszakban a dolgozó teljes fizetésre jogosult.

Ha a határozatlan idejű munkaszerződést a munkáltató mondja fel, írásban értesítenie kell a dolgozó

érdekeit képviselő szakszervezetet a felmondás szándékáról és közvetlen okáról.

A munkaviszony megszűnhet felmondás nélkül is – ekkor a szerződés felmondási idő nélkül, a

dolgozó vagy a munkáltató írásos nyilatkozata alapján szűnik meg. A munkáltató ilyen módon a

dolgozó hibájából szüntetheti meg a munkaviszonyt, a következő esetekben:

− Ha a dolgozó súlyosan megsérti a munkakörét szabályozó előírásokat,

− Ha a dolgozó a szerződés futamideje alatt bűncselekményt követ el, amely lehetetlenné

teszi további alkalmazását a munkakörében, ha a bűncselekmény nyilvánvaló vagy jogerős

bírósági ítélet erősíti meg,

− Ha a dolgozó saját hibájából elveszíti a munkaköre ellátásához szükséges jogosultságát.

Ezen kívül a munkáltató akkor is felmondás nélkül megszüntetheti64 a munkaszerződést,

ha a dolgozó nem követett el hibát – a következő esetekben:

− Ha a dolgozó hosszantartó betegsége miatt képtelenné válik munkaköre ellátására - a

betegség időtartamát a Munka Törvénykönyve határozza meg,

− Ha a dolgozó 1 hónapnál tovább igazoltan, nem betegség miatt hiányzik a munkahelyéről.

A felmondás nélküli szerződésbontásról szóló nyilatkozatban a munkáltató feltünteti a

szerződésbontás okát és tájékoztatja a dolgozót, hogy jogában áll a szerződésbontást munkaügyi

bíróság előtt megtámadni.

A munkavállaló a következő esetekben bonthat szerződést felmondás nélkül:

− ha orvosi igazolás bizonyítja, hogy a betöltött munkakör károsítja az egészségét, de a

munkáltató nem hajlandó őt áthelyezni az orvosi igazolásban meghatározott időpontig más,

az egészségének és szakképesítésének megfelelő munkakörbe.

− ha a munkáltató súlyos kötelezettségszegést követ el a dolgozóval szemben.

A munkaviszony automatikusan, jogilag szabályozott módon megszűnik, , a Munka

Törvénykönyvében meghatározott esetekben vagy különleges esetekben (pl. a dolgozó vagy a

munkáltató halála esetén).

68

Lengyelországban különleges jogszabályok írják le, milyen esetekben szűnik meg a munkaviszony a

dolgozótól független okok miatt. Ezek a jogszabályok a csoportos és egyéni elbocsátásokra

vonatkoznak, és azokat a munkáltatókat érintik, akik legalább 20 munkavállalót foglalkoztatnak.

Egyes polgárjogi szerződések (megbízási vagy vállalkozási szerződések stb.). esetében a megszűnő

jogviszonyt – a feleket kötő szerződések jellegétől függően – a Polgári törvénykönyv szabályozza.

Visszahelyezés és újrafelvétel

A munkavállaló kérheti visszahelyezését munkakörébe a korábbi feltételekkel a következő

esetekben:

− Ha a munkáltató felmondással megszüntette határozatlan időre szóló munkaszerződését, de

a felmondást nem indokolta; vagy megsértette a felmondásra vonatkozó szabályokat,

− Ha a munkáltató felmondás nélkül szüntette meg munkaszerződését, és ezzel megsértette a

vonatkozó jogszabályokat.

A munkakörbe való visszahelyezésről munkaügyi bíróság dönt, amely elbírálja a dolgozó követelését

(ehhez a munkavállalónak megfelelő keresetet kell benyújtania). A dolgozó jogosult megválasztani a

saját lakóhelye vagy munkahelye ill. munkáltatója székhelye alapján illetékes munkaügyi bíróságot.

A dolgozó újrafelvétele a következő esetekben válhat esedékessé:

− ha a dolgozó munkaszerződését hosszan tartó betegség, üzemi baleset vagy munkakörében

elszenvedett egészségkárosodás miatt felmondás nélkül szüntették meg;

− ha a dolgozó munkaszerződését egy hónapnál tovább tartó, igazolt hiányzás miatt felmondás

nélkül szüntették meg, abban az esetben, ha a hiányzástnem hosszan tartó betegség, üzemi

baleset vagy munkakörben elszenvedett egészségkárosodás okozta;

− ha a dolgozó munkaszerződését csoportos elbocsátások során szüntették meg (a dolgozókat

csoportosan elbocsátó munkáltató köteles első körben az elbocsátott dolgozókat visszavenni, ha

megoldódnak a problémái és újra bővíti a létszámot);

− ha a munkaviszony három hónapos előzetes letartóztatás miatt szűnt meg.

4.15. Munkanélküliség és a munkaügyi központ által nyújtott

foglalkoztatási támogatás

A munkanélküliség mint jelenség és a munkaerőpiac intézményrendszere

Lengyelországban 2013 vége óta folyamatosan csökken a munkanélküliség . A munkanélküliségi

ráta 2018 szeptember végén 5,8% volt– a mutató 1991 óta nem állt ilyen alacsony szinten.

A munkanélküliség 11 vajdaságban csökkent – a legnagyobb mértékben a Kárpátaljai vajdaságban,

0,2%-kal, a másik tízben 0,1%-kal. A többi öt vajdaságban állandó maradt. A legalacsonyabb, 5%

alatti munkanélküliségi rátát a Nagy-lengyelországi vajdaságban (3,2%), a Sziléziai vajdaságban

(4,4%), a Kis-lengyelországi vajdaságban (4,7%) és a Tengermelléki vajdaságban (4,9%) mérték.

A munkanélküliségi ráta mindegyik vajdaságban 10% alatt maradt. A munkaerőpiacon a

Varmiamazúriai vajdaság küzd a legnagyobb problémákkal, de 2018 szeptemberében a

munkanélküliség még ott sem haladta meg a 9,9%-ot.

A munkanélküliséget Lengyelországban évek óta a szezonalitás jellemzi: az év első és utolsó

hónapjaiban magasabb. A régiók közötti különbségek évek óta változatlanok. A munkanélküliség 2017

augusztus végén a Nagy-lengyelországi vajdaságban volt a legalacsonyabb (4,1%), a legmagasabb a

Varmia-mazúriai vajdaságban (12%).

69

Nehezen találnak munkát a nők, a hosszabb ideje munkanélküliek, az 50 év felettiek és a fiatalok (30

év alattiak).

Az állami feladatokat: az álláskeresők ösztönzését, a munkanélküliség következményeinek enyhítését

és az egyes szakmáknak nyújtott segítséget a munkaerőpiac intézményrendszere látja el. Az

intézmények tevékenységének célja a teljes és hatékony foglalkoztatás elérése.

A munkaerőpiaci intézmények közé sorolandó:

1) a foglalkoztatási szolgálat: vagyis a foglalkoztatási szervek (a munkaügyekért felelős miniszter, a

vajdasági közgyűlések vezetői, a járási hivatalok vezetői, a járási jogú városok polgármesterei és a

vajdák) a járási és vajdasági munkaügyi központok, a munkaügyért felelős minisztérium és a

vajdasági hivatalok;

2) az Önkéntes Munkaegyletek olyan állami intézmények, amelyek a fiatalok foglalkoztatásának ügyét

karolják fel, különös tekintettel a társadalom peremére sodródó fiatalokra és a 25 év alatti

munkanélküliekre;

3) a munkaerő-toborzó ügynökségek olyan nem állami szervezetek, amelyek szolgáltatásokat

kínálnak a munkaközvetítés, a külföldi munkáltatók számára végzett munkaközvetítés, szakmai

tanácsadás, személyes tanácsadás és az ideiglenes foglalkoztatás területén;

4) képzési intézmények: az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozó szabályozás szerint működő

állami és nem állami szervezetek;

5) a társadalmi párbeszéd szervei: olyan szervezetek és intézmények, amelyek olyan munkaerőpiaci

problematikával foglalkoznak. Ilyenek a szakszervezeti, munkáltatói szövetségek, álláskeresők

együttműködése, a civilszervezetek, ha alapító okiratukban vállalt feladatként szerepel a

foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség hatásainak enyhítése és a szakmai aktivitás növelése;

6) helyi együttműködési intézmények: olyan intézmények csoportja, amelyek egy szerződés keretein

belül vállalkozást vagy projektet valósítanak meg a munkaerőpiac segítésére.

A vajdasági és járási munkaügyi központok az állami állásközvetítő szolgálat részeként segítik az

álláskeresőket és a munkanélkülieket abban, hogy megtalálják 66 a megfelelő munkahelyet, a

munkáltatókat pedig abban, hogy megtalálják a megfelelő munkaerőt.

A járási munkaügyi központ ezenfelül munkanélküli segélyt is folyósít, valamint beszerzi és kezeli a

munkanélküliség megelőzésére és a helyi munkaerőpiac támogatására szánt eszközöket.

A vajdasági munkaügyi központ ezenkívül a munkanélküli segélyekre vonatkozókérelmek

fogadásával és elbírálásával is foglalkozik. Igazoljást állít ki a lengyelországi munkaviszonyban

eltöltött időről, hogy a dolgozó más EU vagy EFTA tagországokban is igazolhassa, mennyit dolgozott

Lengyelországban, és ennek alapján jogosulttá váljon az ottani munkanélküli segélyre. A vajdasági

munkaügyi központok adják ki a munkanélküli segély más EU vagy EFTA tagországba történő

áthelyezéséhez szükséges iratokat. Határozatokat hoznak a munkanélküli segélyre való

jogosultságról abban az esetben is, ha a külföldön (más EU vagy EFTA tagállamban) eltöltött

munkaidő befolyásolja a munkanélküli segély mértékét vagy időtartamát.

2004 május 1-től Lengyelország Foglalkoztatási Szolgálata az EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat) hálózat tagja. 2015 január 1.-én a hálózathoz csatlakoztak az Önkéntes Munkaegyletek is.

A vajdasági és járási munkaügyi központok és az Önkéntes Munkaegyletek az EURES keretein belül

működnek, így elsősorban nemzetközi állásközvetítéssel és az európai munkaerőpiaci mobilitáshoz

kapcsolódó tanácsadással foglalkoznak. Az EURES együttműködő tagjaként folytatják munkájukat

azok az intézmények is, amelyeket a Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium akkreditált.

Az EURES munkatársai a vajdasági munkaügyi központokban és az Önkéntes Munkaegyletek

tanácsadók és segítők, valamint a járási munkaügyi központokban erre kinevezett dolgozók

70

(munkaközvetítők). Ők segítik az EU vagy EFTA állampolgárokat abban, hogy elhelyezkedjenek a

lengyel munkaerőpiacon.

A munkanélküliek nyilvántartásba vétele

A munkanélküliként történő nyilvántartásba vételhez a következőket kell tennünk:

1) elektronikus úton regisztrálnunk kell a járási munkaügyi központban, amit bárki megtehet, aki

internetkapcsolattal rendelkezik, a következő módokon:

a) ún. előregisztráció útján: töltsük ki a munkaügyi központ elektronikus szolgáltató portálján

(www.praca.gov.pl) elérhető regisztrációs kérelmet, majdküldjük el a megfelelő járási munkaügyi

központba.

A kérőlapon feltüntett adatok elküldését követően a járási munkaügyi központ 7 munkanapon belül

kijelöli a személyes megjelenés időpontját, hogy fogadhassa az összes benyújtandó iratot és

véglegesítse a regisztrációt. Abban az esetben, ha az ügyfél nem jelenik meg a központ által kijelölt

időpontban, adatait törlik a központ informatikai rendszeréből

vagy

b) elektronikus regisztráció útján a járási munkaügyi központban, a következőképpen:

− a kérvényt a munkaügyi központok e-ügyintézési honlapján elérhető elektronikus formában kell

kitölteni,

− csatolnunk kell hozzá a regisztrációhoz szükséges összes iratot beszkennelt másolatát,

− a kérvénynek tartalmaznia kell a közölt adatok valódiságáról, valamint az munkanélküli státusz

feltételeinek megismeréséről szóló nyilatkozatunkatezután a kérvényt és a csatolmányokat

minősített tanúsítvány vagy titkosított ePUAP profil segítségével hitelesített, biztonságos

elektronikus aláírással vagy egy személyes aláírást hitelesítő érvényes tanúsítvánnyal látjuk el,

− majd a kérelmet a nyilatkozattal és a mellékletekkel együtt beküldjük az illetékes járási

munkaügyi központba,

vagy

2) jelentkezzünk az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes járási munkaügyi központban,

vagy, ha nem rendelkezünk bejelentett lakcímmel, akkor annak a járásnak a munkaügyi központjában,

ahol éppen tartózkodunk.

Az érintett azon a napon kerül munkanélküli státuszba:

1) amelyen megjelenik a járási munkaügyi központban, a járási munkaügyi központ alkalmazottja

jelenlétében saját kezű aláírásával igazolja adatainak valódiságát és a hamis tanúzásból eredő

büntetőjogi felelősségét, valamint azt, hogy megismerkedett a munkanélküli státusz megtartására

vonatkozó feltételekkel; vagy

2) elektronikus úton benyújtotta a kérvényt, csatolta hozzá a regisztrációhoz szükséges összes irat

beszkennelt másolatát és a közölt adatok valódiságáról, valamint a munkanélküli státusz feltételeinek

megismeréséről szóló nyilatkozatot, ezután ellátta a kérvényt és a csatolmányokat minősített

tanúsítvány vagy titkosított ePUAP profil segítségével hitelesített, biztonságos elektronikus aláírással

vagy egy személyes aláírást hitelesítő érvényes tanúsítvánnyal, majd a kérvényt a nyilatkozattal és a

csatolmányokkal együtt továbbította kell az illetékes járási munkaügyi központ felé.

71

A munkaügyi központ által nyújtott foglalkoztatási támogatás

Ha munkanélküliként vagy álláskeresőként regisztrálunk a járási munkaügyi központban, a hivatal

különféle támogatási formákat ajánl nekünk a megfelelő jogszabályokban előírt feltételekkel.

Elsősorban a megfelelő állásra vonatkozó ajánlatot kaphatunk a központ által nyújtott állásközvetítői

szolgáltatások keretében. Ha nincs megfelelő állásajánlat, a munkaügyi központ munkaerőpiaci

szaktanácsadással könnyíti meg az álláskeresést.

A munkanélküliek és az álláskeresők segítséget kaphatnak a szakmai továbbképzés terén is,

elsősorban a különféle képzések révén.

Ezenfelül a munkanélkülieket egy sor számukra kidolgozott eszköz támogatja:

− gyakornoki állásba vagy a szakmai felnőttképzésre helyezhetik őket egy munkáltatónál,

amivel szakmai tapasztalatot szerezhetnek;

− állást kaphatnak valamilyen támogatott foglalkoztatás keretében;

− gazdasági tevékenységet kezdhetnek vagy

− utalványrendszer segítségével válhat aktívvá a munkaerőpiacon, amely garantálja, hogy a

munkaügyi központ finanszírozza a képzésekkel, gyakornoki munkával vagy munkába

állással járó költségeket, ideértve a lakóhelyen kívül eső munkavégzést, amennyiben e

támogatási formák igénybevételét a munkanélküli személy kezdeményezi.

A szakképzettségnek megfelelő tevékenység megtalálását segíti elő a személyre szabott támogatási

profil kialakítása és az egyéni akcióterv meghatározása, amit a járási munkaügyi központ kínál a

munkanélküliek számára.

A járási munkaügyi központban regisztrált EU vagy EFTA állampolgár, valamint olyan családtagja, aki

nem EU vagy EFTA állampolgár, a lengyel állampolgárokkal azonos feltételek mellett veheti igénybe a

támogatást.

Munkanélküli segély

A járási munkaügyi központban munkanélküliként regisztrált személy munkanélküli segély

formájában pénzügyi támogatást kaphat.

A segélyre mindenki jogosult, aki a járási munkaügyi központban történt regisztrációt megelőző

18 hónap folyamán legalább 365 napot dolgozott (vagy 365 napot igazol egy, a jogszabályok

alapján beszámítható másik időszakból, amely lehet például sorkatonai szolgálat,

gyermekgondozási szabadság, rokkantsági segély stb.)10

. Minden álláskereső (amennyiben

teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket), az állandó vagy ideiglenes lakhelye – vagy ennek

hiányában tartózkodási helye – szerint illetékes központban személyesen regisztrálhat vagy

elektronikus úton kitöltheti a regisztrációs űrlapot az elektronikus munkaügyi központ elektronikus

szolgáltatásainak portálján.

A benyújtott iratok alapján a regisztráció során megállapítják a jelentkező jogosultságát a

munkanélküli segélyre. A jogosultság a regisztráció napjától számított 180 napig érvényes (a

törvényben leírt speciális esetekben 365 napig).

A munkanélküli segély folyósításához Lengyelországban a következő feltételeket kell maradéktalanul

teljesíteni:

10 A teljes információ az alábbi linken érhető el: http://psz.praca.gov.pl/dla-bezrobotnych-i-

poszukujacych-pracy/swiad- czeniapieniezne/zasilek-dla-osob-bezrobotnych.

72

1) regisztráció az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes járási munkaügyi központban (a járási

munkaügyi központok listája többek között megtalálható a Nyilvános munkaügyi szolgálat honlapján, a

„tovább az illetékes hivatalhoz” címszó alatt), kivételes esetekben pedig a tartózkodási helye szerint

illetékes járási munkaügyi központban;

2) megfelelő állásajánlat, gyakornoki állás, felnőttoktatási vagy képzési lehetőség, idénymunka vagy

közmunka hiánya,

3) a regisztrációt megelőző 18 hónapos időszakból igazolni tud összesen legalább 365 napot, amelynek

során:

a) munkaviszonyban állt, és a munkabér címén kapott összeg elérte a minimálbér mértékét, amely után

járulék fizetendő a Munkaerőpiaci Alapba,

b) otthon végzett munkáról szóló munkaszerződés alapján dolgozott és e címen kapott jövedelme elérte

a minimálbér mértékét,

c) szolgáltatást nyújtott ügynöki szerződés vagy megbízási szerződés alapján, vagy más szerződéssel,

amelyre a Polgári törvénykönyv megbízásról szóló cikkelyei alkalmazhatók, vagy részt vett e

szerződések teljesítésében (a társadalombiztosítási és a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulékok

alapját a minimálbérnél nem alacsonyabb összeg képezi, teljes hónapra arányosan átszámítva),

d) befizette a társadalombiztosítási járulékot mezőgazdaságon kívüli tevékenység vagy együttműködés

után (a társadalombiztosítási és a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulékok alapját a minimálbérnél

nem alacsonyabb összeg képezi, teljes hónapra arányosan átszámítva),

e) előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés ideje alatt munkát végzett (a társadalombiztosítási és a

Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulékok alapját a minimálbérnél nem alacsonyabb összeg képezi,

teljes hónapra arányosan átszámítva),

f) mezőgazdasági termelőszövetkezetben, gazdakörben vagy mezőgazdasági szolgáltató

szövetkezetben végzett munkát, a szövetkezet tagjaként (a társadalombiztosítási és a

Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulékok alapját a minimálbérnél nem alacsonyabb összeg képezi,

teljes hónapra arányosan átszámítva),

g) munkavállalói járulékot fizetett EU vagy EFTA tagállamban végzett, munkaviszonyban vagy egyéb

kereső tevékenységgel töltött ideje után,

h) külföldön dolgozott, ha hazatelepülőként érkezett Lengyelországba,

i) munkaviszonyban állt, fegyveres szolgálatot végzett vagy más kereső tevékenységet végzett és

legalább annyi jövedelmet szerzett, amennyi után fellép a munkavállalói járulék fizetésének

kötelezettsége.

A munkanélküli segély folyósításának időtartama főleg a helyi munkaerőpiaci körülményektől függ:

− 180 nap – a folyósítás idején a járás területén lakó munkanélküliek számára, ha a

munkanélküliségi ráta a területen a jogosultságot megelőző év június 30-án nem haladta

meg az országos átlag 150%-át,

− 365 nap:

• a folyósítás idején a járás területén lakó munkanélküliek számára, ha a munkanélküliségi

ráta a területen a jogosultságot megelőző év június 30-án nem haladta meg az országos

átlag 150%-át, vagy

• az 50 év felett munkanélkülieknek, akiknek legalább 20 éves, segélyre jogosító időszakot

tudnak igazolni, vagy

73

• azoknak a munkanélkülieknek, akik legalább egy 15 év alatti gyermeket tartanak el,

házastársuk szintén munkanélküli, és a segélyre való jogosultságát a folyósítási időszak

letelte miatt veszítette el (a segélyre való jogosultságának kezdőnapja után), vagy

• azoknak, akik egyedül nevelnek legalább egy 15 év alatti gyermeket.

A munkanélküli segély mértéke elsősorban a munkaviszony hosszától függ:

− alapsegély (100%) – 5-20 éves munkaviszonnyal rendelkező személyek jogosultak rá:

• 847,80 PLN (kb. 196 EUR) havonta a jogosultság első 90 napján;

• 665,70 PLN (kb. 154 EUR) havonta a jogosultság következő napjaiban;

− csökkentett segély (az alapsegély 80%-a) – legfeljebb 5 éves munkaviszonnyal rendelkező

személyek jogosultak rá:

• 678,30 PLN (kb. 157 EUR) havonta az alapsegélyhez való jogosultság első 90 napján;

• 532,60 PLN (kb. 123 EUR) havonta a jogosultság következő napjaiban;

− emelt segély (az alapsegély 120%-a) – legalább 20 éves munkaviszonnyal rendelkező

személyek jogosultak rá:

• 1017,40 PLN (kb. 235 EUR) havonta a jogosultság első 90 napján;

• 798,90 PLN (kb. 185 EUR) havonta a jogosultság következő napjaiban.

A segélyre jogosító időszakba beleszámít a más EU/EFTA országokban töltött munkaviszony is.

Lengyelországba átutalható a más EU vagy EFTA országokban szerzett munkanélküli segély.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://psz.praca.gov.pl/ A Foglalkoztatási Szolgálat Portálja

http://praca.gov.pl/ A Munkaügyi Központ e-ügyintézési portálja

http://zielonalinia.gov.pl/ A Foglalkoztatási Szolgálat Információs és Tanácsadó Központja

https://eures.praca.gov.pl/ az EURES lengyel honlapja

http://ohp.pl/ Önkéntes Munkaegyletek 70

http://www.stor.praca.gov.pl/portal/#/kraz Munkaközvetítő Ügynökségek Országos Jegyzéke

http://www.stor.praca.gov.pl/portal/#/ris Képzési Intézmények Jegyzéke

http://www.stor.praca.gov.pl/portal/#/eures Az EURES hálózatban állásközvetítőként akkreditált

szervezetek

4.16. Gazdasági tevékenység

Általános információk

A gazdasági tevékenység elindítása, végzése és befejezése Lengyelországban mindenki számára

megengedett, egyenlő feltételek mellett, a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával. A

gazdasági tevékenység szabadságát csak törvényerejű rendelettel, kizárólag fontos társadalmi

érdekre való tekintettel lehet korlátozni.

74

A lengyel jog szerint a gazdasági tevékenység folytatásának számos formája létezik, a természetes

személy által folytatott gazdasági tevékenységtől (ideértve a polgárjogi társasági szerződés keretében

végzett tevékenységet) a társas vállalkozásokig és részvénytársaságokig. A vállalkozási forma végső

eldöntését többek között a kezdőtőke mértéke, a tevékenységgel kapcsolatos anyagi felelősség vagy

a bejegyzéssel kapcsolatos formaságok befolyásolják.

A vállalkozó – természetes személy– elkezdheti a gazdasági tevékenységét azon a napon, amelyen

benyújtja bejegyzési kérelmét a Központi Gazdasági Információs Hivatalba (CEIDG), társas vagy

tőketársaság esetén pedig megkaphatja az Országos Cégbíróság cégbejegyzésről szóló határozatát.

A tőkével rendelkező társaság a határozat kézhezvétele előtt is szervezett formában kezdheti meg a

tevékenységét.

Az EU és EFTA tagállamokból származó külföldiek, valamint azok, akik az Európai Gazdasági

Térséghez nem társult államból érkeznek, de saját országuk és az EU, illetve annak tagállamaival

kötött szerződés alapján élhetnek a letelepedés szabadságával, ugyanazokkal a feltételekkel

kezdhetnek meg és folytathatnak gazdasági tevékenységet, mint a lengyel állampolgárok.

A fent nem említett országok állampolgárainak – ha ugyanazokkal a feltételekkel szándékoznak

gazdasági tevékenységet indítani és folytatni a Lengyel Köztársaság területén, mint a lengyel

állampolgárok –, teljesíteniük kell néhány olyan feltételt, amelyet a gazdasági tevékenység

szabadságáról szóló törvény ír elő.

Vállalkozás elindítását tervezőknek és a már vállalkozói tevékenységet folytatóknak a Lengyel

Vállalkozásokat Támogató Ügynökség nyújt támogatást.

Egyéni vállalkozói tevékenység

A gazdasági tevékenység legnépszerűbb formája a CEIDG által bejegyzett gazdasági tevékenység

folytatása.

E tevékenység folytatásához a következő lépésekre van szükség:

1) Bejegyzési kérelem benyújtása a Központi Gazdasági Információs Hivatalba (CEIDG), hiteles

ePUAP profillal hitelesített vagy elektronikus aláírással ellátott elektronikus adatlapon, amely a Hivatal

honlapján érhető el. A kérvény tetszőleges polgármesteri hivatalban is benyújtható, személyesen vagy

ajánlott levélben (ekkor a kérvényező aláírását közjegyző hitelesíti).

A kérelemhez csatolni kell egy büntetőjogi felelősség terhe mellett kitöltött nyilatkozatot arról, hogy a

kérvényezőt nem tiltották el gazdasági tevékenység folytatásától, a szakmája gyakorlásától, vagy

kiskorúak felügyeletétől, nevelésétől, gyógyításától, oktatásától. Csatolni kell továbbá egy büntetőjogi

felelősség terhe mellett kitöltött nyilatkozatot arról, hogy jogcímmel 71 rendelkezik a nyilvántartásban

megadott valamennyi címadathoz tartozó ingatlan vonatkozásában. A CEIDG a megadott elektronikus

postacímre elküldi a kérelem megérkezéséről szóló igazolást, vagy – személyes beadás esetén – a

polgármesteri hivatal igazolja a kérelem átvételét. A kérelmező vállalkozását legkésőbb a kérelem

benyújtásának napját követő munkanapon bejegyzik a CEIDG nyilvántartásába.

A CEIDG-hez benyújtott bejegyzési kérelem egyúttal a gazdálkodó szervezetek jegyzékében

vezetett szám (REGON) igénylését, az adószám (NIP) igénylését és a kiválasztott adózási módról

szóló nyilatkozatot is jelenti. 2017-ben bővült azoknak a társadalombiztosítási ügyeknek a száma,

amelyeket a CEIDG hivatalán keresztül lehet bejelenteni. Többek között ilyen a családtagok

egészségbiztosításának bejelentése, társadalom- és egészségbiztosítási járulékfizető (vállalkozó)

bejelentése, illetve törlése e biztosítások járulékának fizetési kötelezettsége alól.

A Hivatal elküldi az adatokat a vállalkozó által megjelölt adóhivatalba, az illetékes statisztikai hivatalba

és a Társadalombiztosító Intézetbe vagy a Mezőgazdasági Társadalombiztosítási Pénztárba.

A bejegyzési kérelem díjmentesen benyújtható a CEIDG hivatalába.

75

A CEIDG nyilvántartásába való bejegyzést a rendszer honlapjáról kinyomtatható irat igazolja.

A közigazgatási szervek nem követelhetik a vállalkozótól, hogy a CEIDG nyilvántartásában való

bejegyzésről szóló igazolást bemutassák, átadják vagy kérelemhez csatolják. A vállalkozó azonosítója

a gazdasági életben a NIP (adószám). A CEIDG rendszerében bármilyem vállalkozót vagy egyéni

vállalkozót ki lehet keresni és le lehet kérni a gazdasági tevékenységére vonatkozó információkat.

Az adózási módot illetően a következő lehetőségek választhatók: adókártya, a nyilvántartott

jövedelem után fizetett adóátalány, egykulcsos adózás, általános adózás. A vállalkozó ugyanakkor

megjelöli a könyvvitel módját is: egyszerű könyvelés, jövedelmek és költségek adókönyve vagy más

nyilvántartás.

A vállalkozó 30 naptól 24 hónapig terjedő időtartamra függesztheti fel gazdasági tevékenységét. A

gazdasági tevékenység felfüggesztésének ideje alatt a vállalkozó nem folytathat gazdasági

tevékenységet, nem lehet árbevétele nem mezőgazdasági tevékenységből a törvényben

meghatározott esetek kivételével, és nem foglalkoztathat alkalmazottakat.

A bejegyzés iránti kérelemben többek között a következő adatokat kell megadni: a vállalkozó

azonosítója, azaz családi és utóneve, valamint a vállalkozó cége, személyi azonosítószáma (PESEL),

amennyiben rendelkezik ilyennel, születési ideje, állampolgársága, tevékenysége fő helyének címe

(adott esetben további címei), levélcím, a vállalkozó adószáma (NIP), a gazdasági tevékenység

statisztikai azonosítója a Tevékenységek Lengyel Osztályozási Rendszere (PKD) szerint, a gazdasági

tevékenység megkezdésének ideje, adózási mód, információ a házastársi vagyonközösség

fennállásáról vagy megszűnéséről, kapcsolati telefonszám, honlap és e-mailcím;

2) Céges bankszámlát nyitni – ez nélkülözhetetlen a nagyobb pénzügyi tranzakciók lebonyolításához,

és megkönnyíti a hivatali ügyintézést. A számlanyitáshoz szükséges iratok – az egyes bankok

igényeitől függően – a következők: személyi igazolvány, igazolás a cégbejegyzésről: a Hivatal

honlapjának nyomtatott példánya, igazolás a REGON szám kiadásáról (az eredeti példány

bemutatása), céges pecsétnyomó. A bankszámla nyitásáról tájékoztatni kell az adóhatóságot a

Hivatalon keresztül,

3) Bejelenteni a polgármesteri hivatalban a székhelyet / ingatlant, amelyben a tevékenységet folytatni

kívánja, az ingatlanadó kirovása miatt.

Polgárjogi társaságok

A polgárjogi társaság nem jogi személy. A polgárjogi társaság nem vállalkozó; a társaság minden

tagjának vállalkozói státusszal kell rendelkeznie, és mindegyiküknek külön kell bejegyeztetnie saját

tevékenységét a megfelelő nyilvántartásba. A polgárjogi társaság létrehozásához nem szükséges

alaptőke. Minden tagja korlátlanul, teljes vagyonával felel a szervezet kötelezettségeiért.

Gazdasági társaságok

A gazdasági társaságokhoz soroljuk a személyegyesítő és a tőkés vállalkozásokat. A

személyegyesítő vállalkozások típusai:

− Közkereseti társaság – a személyegyesítő vállalkozás alaptípusa. Jellegzetessége a tagok

felelősségi köre. A tagok a társaság kötelezettségeiért korlátlan és mögöttes felelősséggel

tartoznak. A társaságot bármelyik tag képviselheti.

76

− Partneri (szakmai személegyesítő) társaság – kizárólag olyan szabad szakmák gyakorlására

alapítható, amelyek a Gazdasági társaságok törvénykönyve jegyzékében szerepelnek. A társaság

partnerei a következő szakmák gyakorlására jogosult személyek lehetnek: ügyvéd, gyógyszerész,

tervezőmérnök, építészmérnök, könyvvizsgáló, biztosítási ügynök, adótanácsadó, bróker,

befektetési tanácsadó, könyvelő, orvos, fogorvos, állatorvos, közjegyző, ápolónő, szülésznő,

jogtanácsos, szabadalmi ügynök, vagyonbecslő és hites tolmács/hiteles fordító. A partneri

társaságra vonatkozó előírások szabályozzák a felelősség kérdését: a társaság tagja nem felelős

a társaság azon kötelezettségéért, amely egy másik tag tevékenysége okán keletkezett. A

partneri társaság tagjai igazgatótanácsot hozhatnak létre.

− Betéti társaság – természetes vagy jogi személyek alapíthatják. Ez a vállalkozási forma lehetővé

teszi a felelősség korlátozását. Legalább az egyik tag – a beltag – korlátlanul felel a társaság

kötelezettségeiért, míg a többiek – a kültagok – csak egy meghatározott összegig – a betétjük

értékéig felelősek.

− Betéti részvénytársaság – nagy volumenű gazdasági tevékenységet folytató társulás. A

szabályok legalább 50,000 PLN (kb. 11737 EUR) értékű befektetést írnak elő. A betéti

részvénytársaságban a felelősség kérdése a betéti társasághoz hasonlóan működik.

− A tőkés vállalkozások típusai a következők:

− korlátolt felelősségű társaság (Kft.) – jogi személy. A kft. alapítói lehetnek természetes vagy

jogi személyek. A társaság teljes vagyonával felel kötelezettségeiért. Követelmény az 5000 PLN

(kb. 1174 EUR) értékű törzstőke bevitele. A tagok a bevitt tőke értékéig felelősek. A társaság

legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés. A társaságot az ügyvezetőség képviseli (legalább 1 tag),

a társaság alapító okiratának megfelelően. A kft.-ben létrehozható felügyelő vagy ellenőrző

bizottság, esetleg mindkettő.

− Részvénytársaság (Rt.) – jogi személy. Alapítói lehetnek természetes vagy jogi személyek.

Követelmény a 100 000 PLN (kb. 23 474 EUR) értékű alaptőke befizetése. A cég

kötelezettségeiért minden esetben a részvénytőke értékéig a társaság felel. A társaság legfőbb

döntéshozó szerve az igazgatótanács. A társaságot az igazgatótanács képviseli (legalább 1 tag),

a társaság alapító okiratának megfelelően. Az Rt.-ban kötelező létrehozni a felügyelő bizottságot.

Külföldi vállalkozások fióktelepei és képviseletei

A külföldi vállalkozások Lengyelország területén fióktelepek és képviseletek formájában

működhetnek.

A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény értelmében fióktelepnek nevezzük a

gazdasági tevékenység elkülönült és szervezetileg önálló részét, amely a vállalkozás székhelyén kívül

működik. A külföldi vállalkozások fióktelepeit bejelentési és cégbírósági bejegyzési kötelezettség

terheli.

A képviselet tevékenysége viszont kizárólag reklám- és promóciós tevékenységből állhat (gazdasági

tevékenységet nem folytathat). A képviseletet a 73 Fejlesztési Minisztérium által vezetett külföldi

vállalkozások képviseletei jegyzékbe kell bejegyeztetni.

További információk

http://www.ceidg.gov.pl Gazdasági Nyilvántartó és Információs Központ

http://www.biznes.gov.pl/przedsiębiorcy Tájékoztató és szolgáltató weblap vállalkozóknak

http://www.mr.gov.pl Fejlesztési Minisztérium

http://www.pit.pl/administracja_skarbowa_

baza_danych_adresowych_izb_ Adóhivatalok

77

i_urzedow_skarbowych_402.php

https://www.ms.gov.pl Igazságügyi Minisztérium

http://www.parp.gov.pl Lengyel Vállalkozásfejlesztés i Ügynökség

http://www.zus.pl/ Társadalombiztosító Intézet

http://www.mf.gov.pl/administracjapodatkow

a/kontakt/krajowainformacja-podatkowa

Országos Adóinformációs Hivatal

http://stat.gov.pl/ Központi Statisztikai Hivatal

http://www.paiz.gov.pl Külföldi Befektetési és Információs Hivatal

http://mambiznes.pl/ A Bankier.pl Csoport által vezetett internetes portál

kis- és középvállalkozásoknak

https://bip.ms.gov.pl/pl/rejestry-

iewidencje/krajowy-rejestrsadowy/

Országos Bírósági Cégjegyzék

http://mr.bip.gov.pl/rejestry/rejestrprzedstaw

icielstw-przedsiebiorcowzagranicznych.html

Külföldi vállalkozások képviseleteinek jegyzéke

5. JÖVEDELEM, MUNKABÉR, ADÓZÁS

78

5. JÖVEDELEM, MUNKABÉR, ADÓZÁS

5.1. Jövedelem és munkabér Minimálbér

A minimálbér megállapításának elveit és menetét jogszabályok írják elő. A minimálbér mértékét

minden évben a Társadalmi Párbeszéd Tanácsa tárgyalja meg.

2018-ban a havi minimálbér mértéke bruttó 2100 PLN (kb. 469 EUR) volt. Ebből az összegből

levonásra kerül a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó. Ez az összeg a teljes

munkaidőben foglalkoztatott dolgozó egyhavi bérét jelenti. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a bér

arányosan kevesebb.

A minimális munkabér összege tartalmazza a személyes jövedelemhez tartozó összes juttatást,

kivéve: a túlórák díját, a jutalmakat és öregségi nyugdíjba vagy rokkantsági nyugdíjba vonuláskor

kapott pénzösszeget, valamint a munkabérhez adott éjszakai pótl74 ékot. Szintén nem tartalmazza a

nyereségből vagy plusz bevételből származó részesedést, illetve közalkalmazottak esetében az éves

jutalmat. Ha az adott hónapban a dolgozó fizetése a bér egyes elemeinek kifizetési ütemezése vagy a

munkák időzítése miatt nem éri el a minimálbér mértékét, a dolgozónak bérkiegészítés jár, amelyet a

bérrel együtt kell kifizetni.

Bérezés

A bérezés az egyes munkáltatók között jelentős eltéréseket mutat. A munkabér és az egyéb

juttatások kiszámítását a következő körülmények befolyásolják:

kollektív szerződések (üzemi vagy külsős megállapodások, amelyeket a szakszervezetekkel

rendelkező munkahelyek kötnek),

bérezési szabályzat (a legalább 50 főt foglalkoztató munkahelyeken, ahol nincs kollektív

szerződés) vagy a legalább 20, de 50-nél kevesebb főt foglalkoztató, ha a vállalatban működő

szakszervezet ennek létrehozását kéri) vagy

munkaszerződés.

A munkabér megállapításánál arra kell törekedni, hogy a bér mértéke megfeleljen a végzett munka

jellegének és a munkavégzéshez szükséges képzettségnek, egyúttal díjazza az elvégzett munka

mennyiségét és minőségét. A munkabér az elvégzett munkáért jár. Az állásidőért a dolgozó csak

akkor kap munkabért, ha a munkajogi szabályok azt előírják. A munkabér védelme érdekében a

lengyel Munka Törvénykönyve előírja, hogy a dolgozó a munkabérről nem mondhat le és a bérrel

kapcsolatos jogosultságát más személyre nem ruházhatja át.

A munkáltató köteles minden dolgozójáról külön személyi lapot nyitni és vezetni, amelyen feltünteti a

kifizetett béreket és a munkával kapcsolatos egyéb juttatásokat. A munkáltató a dolgozó kérésére

köteles betekintést nyújtani a bér kiszámításához alapul szolgáló iratokba.

A munkabér kifizetése pénz formájában történik. Más kifizetési formára akkor van részben lehetőség,

ha azt a jogszabály vagy a kollektív szerződés lehetővé teszi. A munkabér legalább havonta egyszer

fizetendő, állandó és előre meghatározott ütemezés szerint, azonban nem később, mint a következő

naptári hónap 10. napjáig. A bér kifizetése készpénzen kívül más formában, pl. banki átutalással is

történhet, ha a dolgozó ebbe előzetes beleegyezeyését vagy a kollektív szerződés így

rendelkezik.2019. január 1-jétől a kifizetés alapszabálya változik. A bért alapból a munkavállaló

bankszámlájára kell kifizetni. Ha a munkavállaló készpénz formájában, saját kezébe kívánja átvenni

munkabérét, írásban vagy elektronikus úton kérelmet kell benyújtania a munkáltatóhoz.

79

A munkaviszonyból jövedelemmel rendelkező dolgozó kötelező társadalombiztosítást kap. A

munkáltató köteles a dolgozó munkabére alapján számított társadalombiztosítási járulékot átutalni a

Társadalombiztosító Intézet számlájára. A nyugdíjjárulékot – 19,52% – a dolgozó és a munkáltató

közösen, egyenlő részben fizetik, a 8%-os rokkantsági járulékot a dolgozó 1,5%, a munkáltató 6,5%

arányban fizeti. A betegségi járulékot – 2,45% – teljes mértékben a dolgozó fizeti, a baleseti

járulékot (0,67–3,33%) a munkáltató. A munkavállalói járulék (2,45%) és a Garantált Dolgozói

Juttatási Alap díja (0,10%) a munkáltatót terheli.

A nyugdíj és rokkantsági járulék számítási alapja éves szinten nem haladhatja meg a prognosztizált

átlagbér harmincszorosát. A dolgozókat kötelező egészségbiztosítás is megilleti. A járulék mértéke

a számítási alap 9%-a, miközben az adózó jogosult arra, hogy a befizetett járulékot az alap 7,75%-áig

levonja az adójából.

A polgárjogi szerződések esetében a bérfizetés alapelveit a Polgári törvénykönyv szabályozza, a

szerződés jellegétől függően. Vannak olyan megbízási vagy szolgáltatói megbízási szerződések,

amelyek értelmében a munkát végző személy a jogszabályok alapján minden ledolgozott óra után

legalább a minimális órabérre jogosult. 2018-ban a minimális órabér egyes polgárjogi szerződések

esetében a megbízás vagy szolgáltatás teljesítésének minden órája után 13,70 PLN. A minimális

órabért évente aktualizálni kell, hogy a minimálbérrel azonos mértékben növekedjen. A minimális 75

órabér nem vonatkozik azokra, akik önállóan határozzák meg a munkavégzés vagy szolgáltatás

helyét és idejét, ők ugyanis kizárólag jutalék formájában kapnak bért. A minimális órabér kötelező

alkalmazása nem érinti az egyes segítő szolgáltatások – pl. a háztartási alkalmazottak, a

gyermekgondozók vagy a 24 óránál hosszabb utazáson részt vevő idegenvezetők - szerződéseit

sem.

Átlagjövedelmek

Lengyelországban a nemzeti bruttó átlagjövedelem 2018 2. negyedében bruttó 4521 PLN (kb. 1051

EUR) volt. 2018 augusztusában a vállalati szektorban a havi átlagjövedelem bruttó 4798,27 PLN

(kb. 1115 EUR) volt.

A Mazóviai vajdaságban például (Varsóval, a fővárossal együtt) az átlagjövedelem 2018 júliusában a

különböző szektorokban a következőképpen alakult: vállalati szektor – 5754 PLN (kb. 1338 EUR), ipar

– 5597 PLN (kb. 1301 EUR), feldolgozóipar – 5396 PLN (kb. 1254 EUR), építőipar – 6281 PLN (kb.

1460 EUR), kereskedelem – 5877 PLN (kb. 1366 EUR), szállítmányozás – 4655 PLN (kb. 1082 EUR),

szállodaipar és vendéglátás – 4325 PLN (kb. 1005 EUR), informatika és kommunikáció – 8825 PLN

(kb. 2052 EUR), ingatlanszektor – 6560 PLN (kb. 1525 EUR), közigazgatás – 3784 PLN (kb. 880

EUR).

5.2. Adózás

Adónemek

Lengyelországban tizennégy adónemet különböztetünk meg. Ezeklehetnek közvetlen adók

(amelyeket az adózó kötelezően befizet az adóhivatalnak) vagy közvetett adók (vagyonszerzés

esetén fizetendők).

Közvetlen adónemek:

1) személyi jövedelemadó (PIT);

2) társasági adó (CIT);

3) örökösödési és ajándékozási adó;

80

4) polgári szerződések alapján fizetett adó;

5) mezőgazdasági adó;

6) erdőgazdálkodási adó;

7) ingatlanadó;

8) járműadó;

9) hajóűrtartalom-adó (nemzetközi kereskedelemben részt vevő tengeri szállítóhajókra vonatkozik)

10) egyes bányászati tevékenységek adója; 11) egyes pénzintézetek adója.

Közvetett adónemeknek:

1) áruk és szolgáltatások forgalmi adója (VAT – 23%, 8%, 5%, 0%);

2) jövedéki adó;

3) szerencsejáték-szervezés utáni adó.

Foglalkoztatási és gazdasági tevékenységi szempontból Lengyelországban a legfontosabb adónemek

a személyi jövedelemadó és a társasági adó.76

Személyi jövedelemadó

A Lengyelországban foglalkoztatott természetes személyek szempontjából a legfontosabb adónem a

személyi jövedelemadó.

A természetes személyek jövedelmét személyi jövedelemadó terheli. Ha az adózó az adott

adóévben egynél több helyen szerez jövedelmet, az adó alapja a bel- és külföldön elért összes

jövedelmek teljes összege. A Lengyelországban állandó lakhellyel nem rendelkező személyek

jövedelme és a külföldön dolgozó lengyelek jövedelme esetében a kettős adóztatás elkerüléséről

szóló megállapodás érvényes, amelyet Lengyelország több országgal, így Ausztriával,

Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is aláírt. Az országok teljes listája a

megállapodásokkal együtt a Pénzügyminisztérium honlapján érhető el.

Mindenki, aki Lengyelországban állandó lakóhellyel rendelkezik, köteles Lengyelországban adót fizetni

megszerzett jövedelme után. Aki Lengyelországban állandó lakóhellyel rendelkezik, azt ide kötik

a személyes vagy gazdasági érdekei (Lengyelországban él vagy dolgozik), vagy Lengyelországban

tartózkodik az év legalább 183 napján. Az ilyen személy adóalanynak számít és köteles

Lengyelországban adót fizetni az adott adóévben itthon vagy külföldön elért összes jövedelme után.

Ha viszont nincs állandó lakóhelye Lengyelországban, akkor Lengyelországban csak az itt szerzett

jövedelme után köteles adót fizetni. Az adóztatás esetében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló

megállapodás figyelembevételével történik.

Az adó alapja a jövedelem (bevétel mínusz a bevétel elérésére fordított költségek).

A bevétel elérésére fordított költségeket a bevétel jellegétől függően határozzuk meg, pl. a

2018ban jövedelemmel rendelkezők esetében:

− munkaviszonyban állók alapköltségei évente 1335 PLN (kb. 313 EUR), havi szinten – 111,25

PLN (kb. 26 EUR).

− megbízási szerződés esetén a költség a jövedelem 20%-a,

− szerzői jogok címen szerzet jövedelem esetében a költség a jövedelem 50%-a, éves szinten

azonban legfeljebb 485 528 PLN (kb. 10 038 EUR).

− gazdasági tevékenység folytatása esetén a költség a jövedelem megszerzése, megtartása vagy

a jövedelemforrás biztosítása érdekében nélkülözhetetlen kiadásokból áll, a rendeletben

meghatározott kiadások kivételével, amelyek nem számítanak az elszámolható költségekhez.

81

A jövedelemadó kiszámításának módja a jövedelem forrásától függ. Az adórendszer a következő

számítási módokat írja elő:

1) progresszív adóskála – általános szabályok szerint adózó magánszemélyek számára kétsávos skála

alkalmazható, a 2018-as adatok szerint 18% és 32% mértékkel, egy adóküszöbbel, amelynek

magassága 2018-ban 85 528 PLN (kb. 20 077 EUR) volt, valamint az adócsökkentési összeggel,

amelynek mértéke:

− 1440 PLN (kb. 279 EUR), ha az adózó éves jövedelme (adóalapja) nem haladja meg a 8000

PLN-t (kb. 1549 EUR);

− 1440 PLN-től (kb. 279 EUR) 556,02 PLN-ig (kb. 130 EUR), ha az adózó éves jövedelme

(adóalapja) magasabb, mint 8000 PLN (kb. 1549 EUR) de nem haladja meg a 13 000 PLN-t (kb.

2582 EUR);

− 556,02 PLN (kb. 130 EUR), ha az adózó éves jövedelme (adóalapja) magasabb, mint 13 000

PLN (kb. 2582 EUR), de nem haladja meg a 85528 PLN-t (kb. 20077 EUR);

− 556,02 PLN-től (kb. 130 EUR) 0 PLN-ig, ha az adózó éves jövedelme (adóalapja) magasabb,

mint 85 528 PLN (kb. 20 077 EUR) de nem 77 haladja meg a 127 000 PLN-t (kb. 29 812 EUR);

− 0 PLN, ha az adózó éves jövedelme (adóalapja) meghaladja a 127 000 PLN-t (kb. 29 812 EUR).

Az adóelőleg megválasztásánál az adócsökkentés összegét csak az első adósávban (85 528 PLN –

kb. 20 077 EUR) alkalmazzák, és mértéke évente 556,02 PLN (kb. 130 EUR).

A progresszív skála szerint adózó jövedelmek többek között: a munkaviszonyból, rendszeres és eseti

megbízásból származó jövedelem, nyugdíj, gazdasági tevékenység, bérbeadás és tartós bérlet.

A progresszív skálát használó adózók, amennyiben teljesítik a törvény előírásait, kérelmezhetik a

házastársak közös adózását és a gyermeküket egyedül nevelők kedvezményes adózását is.

A házastársak közös adózását azok az adózók kérhetik, akik az egész adóév folyamán házasságban

és vagyonközösségben éltek. A házastársak kétszeresen adóznak az összeadott jövedelmük fele

után.

A gyermekét egyedül nevelő személy jogosult kétszeres adót fizetni a jövedelme fele után;

2) 19%-os jövedelemadó a mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenység és a speciális

mezőgazdasági termékek előállításából származó, könyvelés alapján meghatározott jövedelem

esetén – 19%. A jövedelem (veszteség) külön bevallásban számolandó el;

3) mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenység átalányadója – az adózók választhatják, a

törvényben előírt feltételek teljesítése esetén, az átalányadózás egy fajtáját a mezőgazdaságon kívüli

gazdasági tevékenységből származó jövedelmük után:

− számlázott bevételek utáni átalány: a megszerzett jovedelem alapján megállapított összeg; külön erre

az adónemre készített bevallás a következő adóév január 31-ig nyújtandó be,

− adókártya: kiadásáról az illetékes adóhivatal vezetője dönt; ebben az esetben nincs szükség

bevallásra, viszont a következő adóév január 31-ig fel kell tüntetni az éves nyilatkozatban a

befizetett és az adóból levont társadalombiztosítási járulékot,

4) bérlet és tartós bérlet átalányadója – az adózók a törvényben előírt feltételek teljesítése esetén

választhatják. Az adó mértéke 100 000 PLN (23184,10 EUR) jövedelemhatár alatt a megszerzett

jövedelem 8,5%-a, efelett 12,5%. Ez a bevétel külön bevalláson, a következő adóév január 31-ig

számolhatók el;

5) tőkebefektetések jövedelmének jövedelemadója is lehet 19% – az egységes 19%-os

jövedelemadó egyes tőkejövedelmekre vonatkozik, pl. az értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök

eladása. Az ebből származóhasznot / veszteséget külön bevallásban kell elszámolni;

82

6) ingatlaneladásból származó jövedelem 19%-os adója – ingatlaneladásból származó jövedelem

után 19% adó fizetendő, ha az értékesítés a vagyonszerzéstől vagy az ingatlan felépítése naptári

évének végétől számítva 5 éven belül következik be, és nem gazdasági tevékenység folytatása során

történik; a jövedelmet külön bevallásban kell elszámolni.

Az ingatlaneladásból származó jövedelem adómentes lehet, ha az ebből származó jövedelmet az

adózó a saját lakáscéljaira fordítja, a lengyel adótörvényben meghatározott feltételek szerint.

7) kifizetők által levont átalány jövedelemadó – ilyen módon adóznak a szerencsejátékokból,

értékpapírok kamataiból és diszkontjából, pénzeszközök gazdasági tevékenységen kívüli kamataiból

származó jövedelmek, amelyek az adózó bankszámláján, tőkealapokon és osztalékokban jelennek

meg. Ezek a jövedelmek nem szerepelnek a bevallásokban, mert a kifizető levonja és befizeti az

utánuk fizetendő adót.

Társasági adó

A társasági (jogi személyek által fizetendő) adó alanyai a következők:

− jogi személyek,

− jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységek, a jogi személyiséggel nem

rendelkező társaságok kivételével, azzal a megjegyzéssel, hogy az adóalanyok a Lengyelország

területén székhellyel vagy ügyvezetőséggel rendelkező befektetési társaságok vagy betéti

részvénytársaságok,

− holdingok (legalább két, jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságból álló

csoportok, amelyek befektetési szövetségekben működnek és teljesítik a jogszabályokban előírt

feltételeket);

− a más országban székhellyel vagy ügyvezetőséggel rendelkező, jogi személyiség nélküli

társaságok, ha az illető ország adótörvényei szerint jogi személynek számítanak, és abban az

országban adózniuk kell a jövedelmük egésze után, tekintet nélkül a jövedelmük származási

helyére.

Ha az adózók székhellyel vagy igazgatótanáccsal rendelkeznek Lengyelország területén, a

jövedelmük egésze után adózniuk kell, tekintet nélkül a jövedelmük származási helyére. Ha nem

rendelkeznek székhellyel vagy igazgatótanáccsal Lengyelország területén, akkor csak a

Lengyelország területén elért jövedelmük után adóznak.

A jövedelemadó alapja a jövedelem, tekintet nélkül arra, hogy honnan, milyen forrásból származik.

Jövedelemnek számít a bevétel költségekkel csökkentett pozitív összege, amelyet az adózó az adott

adóévben elért. Ha a költségek meghaladják a bevételeket, a különbséget veszteségnek hívjuk. A

veszteség mértéke csökkentheti az adóalapot a tárgyévet követő 5 adóév során, azonban a

csökkentés mértéke egyik évben sem haladhatja meg a veszteség 50%-át.

Jogi személyek nyereségrészesedésből származó bevétele (pl. osztalék) és külföldi adóalanyok

jogdíjakból (kamat) származó bevétele esetén az adó alapja a bevétel.

A tőketársítások és más különleges tevékenységek esetében lehetőség nyílik a becslésen alapuló

adószámításra.

A lengyel jog adómentességet biztosít bizonyos alanyok számára, mint pl. a társadalmi szervezetek,

szövetségek, alapítványok stb., amelyek törvényben meghatározott, társadalmilag hasznos

feladatokat látnak el. Az ő esetükben az adómentesség azokat a jövedelmeket érinti, amelyeket a

jogszabályokban leírt, társadalmilag hasznos feladatokra fordítják. E feladatoknak összhangban kell

lenniük a szervezetek alapító okiratban lefektetett céljaival.

Adózó bevételnek számít az átvett készpénz, pénzben kifejezett érték, árfolyam-különbözet vagy a

díjmentesen vagy részben díjmentesen kapott tárgyak, jogok vagy egyéb javak értéke.

83

Gazdasági tevékenységhez és a mezőgazdasági termelés speciális formáihoz kapcsolódó szerzett

bevételnek minősül az adóévben szerzett bevételkövetelés is, ami ténylegesen még nem érkezett be,

a visszáru értéke, valamint az adott és kapott kedvezmények nélkül.

A bevétel költségének minősül a bevétel megszerzése vagy az bevétel forrásának biztosítása, kivéve

az társasági adóról szóló törvényben tételesen megnevezett bevételek megszerzéséhez nem

kapcsolódó költségeket (kiadásokat). Az adóévi bevétel megszerzésének költségei közé sorolandók a

bevételhez közvetlenül kapcsolódó költségek. A bevétel megszerzéséhez közvetlenül nem

kapcsolódó költségek a megjelenésük napján kerülnek levonásra. Ha e költségek az adóévnél

hosszabb időszakra vonatkoznak, de az adott adóévre eső részüket nem lehet meghatározni, akkor

annak az időszaknak arányos költségeként tekintendők, amelyikre vonatkoznak.

A közvetlen költségeket abban az évben számoljuk el, amelyben a velük kapcsolatos bevételek

realizálódnak. A többi költséget a kiadásuk évében kell elszámolni.

A bevétel és költsége különbözeteként meghatározott adóalapnak a közhasznú tevékenységekről és

önkéntességről szóló törvényben meghatározott közhasznú feladatokra átadott összeggel csökkentett

79 jövedelem tekintendő.

Az adóalap összesen legfeljebb 10%-ig csökkenthető olyan felajánlásokkal, amelyeket a

Lengyelországon kívüli, de az EU-hoz tartozó vagy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó

országban működő társadalmi szervezetek javára utaltak.

Adóalapból leírhatók az egyházjogi törvényben leírt jótékonysági felajánlások is, ebben az esetben a

jövedelem 100%-áig.

Adóalapból leírhatók továbbá a kutatás-fejlesztés céljaira fordított jövedelmek, vagyis a működési

költségeknek az a része, amelyet kutatásra és fejlesztésre fordítottak, és elszámolták a

jövedelemszerzés költségei között.

Az adó mértéke az adóalap 19%-a. 2017-től van 15%-os társasági adó került bevezetésre a kisebb

adóalanyok számára, akiknek a bevétele az előző adóévben nem haladta meg az 1,2 millió EUR-t (kb.

5 millió PLN).

Az adózók és kifizetők az év folyamán nem adnak be adónyilatkozatot, de kötelesek havonta

adóelőleget fizetni. A kisebb adóalanyok és a gazdasági tevékenységüket éppen megkezdők

negyedévente fizethetnek adóelőleget.

Az adóév során az adózók az adóelőlegeket egyszerűsített rendszerben is elszámolhatják.

Az adózók kötelesek az adóévben elért jövedelem (veszteség) mértékéről a következő év harmadik

hónapjának végéig adóbevallást benyújtani és ugyaneddig befizetni az adót vagy a bevallásban

szereplő fizetendő adó és az év eleje óta befizetett adóelőlegek összege közötti különbséget.

5.3. A személyi jövedelemadót csökkentő tényezők

Jogosultságok a személyi jövedelemadó csökkentésére

Lengyelországban az adózók a hatályos jogszabályokban meghatározott feltételekkel élhetnek

adókedvezménnyel és adómentességgel.

Adókedvezmények

A személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett magánszemélyeket a következő kedvezmények

illethetik meg:

− jövedelemből leírható kedvezmények;

84

− adóból leírható kedvezmények.

Jövedelemből leírható kedvezmények a következők:

1) az adózó által befizetett társadalombiztosítási járulék

2) rehabilitációs költségek - fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő személyt eltartó adózók írhatják le. A

kedvezmény feltételezi, hogy az eltartott személy éves jövedelme nem éri el a havi szociális nyugdíj

adott adóévben érvényes mértékének tizenkétszeresét. Ebbe a jövedelembe nem számít bele a

gyermekek utáni tartásdíj és az ápolási díj.

3) felajánlások:

a) a törvényben meghatározott társadalmi célokra, pl. egészségvédelem, kultúra, művészet, tudomány,

oktatás,

b) vallási célokra,

c) önkéntes véradás támogatására.

Az összes leírás nem haladhatja meg az összjövedelem 6%-át.

4) felajánlások egyházi jogi személyek támogatására, akik jótékony tevékenységet folytatnak – a leírást

az állam és az egyes egyházak és hitéleti szövetségek viszonyát szabályozó törvény szabályozza, a

leírás elérheti az adózó jövedelmének 100%-át,

5) internethasználatra fordított költségek – a leírás legfeljebb 760 PLN (kb. 179 EUR) lehet. A leírás

kizárólag két, egymást követő adóév során vehető igénybe,

6) Nyugdíj-előtakarékosságra fordított jövedelem –azok az összegek, amelyeket az adózó egyéni

nyugdíjszámlára fizet be az adott adóév során, az ilyen számlák kezelését szabályozó rendeletben

előírt mértékig írhatók le. Az egyéni nyugdíjszámlára egy naptári évben befizetett összeg nem

haladhatja meg az adott évre prognosztizált átlagbér 1,2-szeresét a költségvetési törvény szerint,

vagy az előzetes költségvetésről szóló törvény szerint, vagy a jogszabályok előzetes leirata szerint,

amennyiben még nem emelkedtek törvényerőre. 2018-ban a leírható maximális összeg 5331,60 PLN

(kb. 1254 EUR).

Az adóból leírható tételek:

1) az adózó által a kötelező egészségbiztosításra befizetett összegek (a leírás nem haladhatja meg a

befizetés alapjának 7,75%-át);

2) gyermekek utáni kedvezmény – ezt a kedvezményt a kiskorú gyermeket nevelő vagy nagykorú,

tanuló gyermeket (25 éves korig) eltartó adózó veheti igénybe. A kedvezmény a szülőknek,

gyámoknak (amennyiben a gyermek a gyámjainál lakik) és a nevelőszülőknek jár.

Az adóleírás összege:

a) az első és második gyermek után havonta 92,67 PLN (kb. 22 EUR) [évente 1102,04 PLN (kb. 259

EUR)],

b) harmadik gyermek után 166,67 PLN (kb. 39 EUR) havonta [évente 2000,04 PLN (kb. 471 EUR)],

c) negyedik és minden további gyermek után 225 PLN (kb. 53 EUR) havonta [évente 2 700 PLN (kb. 635

EUR)].

Azok az adózók, akiknél a befizetendő adó összege kisebb, mint az igénybe vehető kedvezmény

mértéke, kihasználatlan kedvezményi kvótára jogosultak. Megjegyzendő azonban, hogy a

kihasználatlan kedvezményi kvóta mértéke korlátozott: nem haladhatja meg az adózó által befizetett

társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék együttes, leírható összegét.

85

Adómentességek

Az adómentesség céljai többek között a következők:

1) Szociálpolitikai megfontolások, amelyek érdekében adómentesek például:

a) a vonatkozó jogszabályok alapján kapott családi támogatások, családi és ápolási pótlékok, a

nevelőszülők segélyezését szabályozó jogszabályok alapján kapott nevelőszülői segélyek, a

behajthatatlan gyermektartás okán kapott pénzjuttatások, a külön jogszabályban szabályozott szülési

segély, valamint a gyermeknevelés állami támogatásáról szabályozó jogszabályok szerint kapott

nevelési támogatás,

b) a mezőgazdasági termelők társadalombiztosítására vonatkozó jogszabályok alapján kapott anyasági

támogatás,

c) a kismamákat és családjukat támogató szabályozó jogszabályok alapján, az „Életért” elnevezésű

program keretében kapott egyszeri támogatás,

d) egyszeri segély gyermek születésekor, amelyet szakszervezeti alapból fizetnek ki,

e) gyermektartási díjak (a gyermek 25. életévéig vagy korhatár nélkül, ha a gyermek ápolási segélyt /

kiegészítést vagy szociális segélyt kap, valamint 700 PLN (kb. 165 EUR) összegig más személyek

részére fizetett tartásdíjak;

2) Előre nem látható esemény miatt nehéz helyzetbe került személyek támogatása, amelynek

értelmében adómentes pl.:

a) a szociális segély,

b) az állami vagy területi önkormányzati költségvetésből rendkívüli esemény jogcímén kifizetett egyszeri

támogatás,

3) a nyugdíjasok és segélyezettek támogatása:

a) a nyugdíjasoknak és segélyezetteknek a munkahely által kifizetett összeg, amelyet az előzőleg a

munkahelyen végzett szolgálat, munkaviszony vagy együttműködés miatt kapnak, vagy a

szakszervezeti támogatások – éves szinten legfeljebb 3000 PLN (kb. 706 EUR) összegig.

b) kifizetőhely által fizetett, családi jellegű kiegészítés nyugdíjhoz vagy külföldi rokkantsági nyugdíjhoz,

c) TV- és rádió-előfizetést teljesen vagy részben fedező juttatás,

4) Elhelyezkedést segítő támogatás (a munkanélküliség megelőzése), valamint a hasznos

társadalmi tevékenységek segítése, amelyek érdekében egyes, munkanélkülieknek járó juttatások

országos jogszabályok értelmében adómentesek,

5) Gyermekek és fiatalok oktatásának állami támogatása, amelynek érdekében adómentesek:

a) a tanulók és egyetemi hallgatók ösztöndíja és pénzügyi juttatásai, pl. tanulmányi ösztöndíjak, szociális

ösztöndíjak, kollégiumi díjak támogatása, utazási költségtérítés olyan diákoknak, akik

tömegközlekedési járnak az oktatási intézménybe,

b) azok a nyeremények és jutalmak, amelyeket a tanulók az oktatási intézmény által szervezett

versenyek, vetélkedők és diákolimpiák során kapnak,

c) felsőoktatási intézmények hallgatói számára szakmai gyakorlatra vagy

diákhitel

visszafizetésére nyújtott juttatás,

d) külföldi oktatási intézményekben vendégtanári gyakorlatot végzők számára állami költségvetésből

lakhatásra és ellátásra fizetett juttatás,

86

e) tudomány, kultúra és művészet tárgykörökben elért kiváló eredmények járó díjak, valamint az emberi

jogokért végzett tevékenységért járó díjból akkora rész, amekkorát a jutalmazott személy a közjó

számára felajánl.

Az adóbevallást a tárgyévre megfelelő adatlapon, az adóévet követő április 30-ig kell beadni,

vagy, ha a határidő utolsó napja szombatra vagy törvényben meghatározott munkaszüneti napra esik,

akkor a munkaszünetet követő első napig. Az adóbevallás az adóév utolsó napján érvényes lakóhely

szerint illetékes adóhivatalba küldendő. Az adóbevallás hagyományos (papír) vagy elektronikus

formában is beadható. Ezenfelül egyes adózók adóbevallását az adóhivatal is elkészítheti. E célból az

adózó a PIT-WZ jelű kérelmet nyújtja be elektronikus úton. Az adóbevallás ezen módja azonban csak

azoknak az adózóknak elérhető, akik jövedelmüket kizárólag megbízóktól kapják (munkaszerződés,

projektszerződés, megbízás vagy szerzői jog címén, továbbá öregségi vagy rokkantsági nyugdíj

címén).

Az adott évben kötelező adóbevalláshoz a Pénzügyminisztérium külön tájékoztatókat is készít,

amelyek szintén elérhetőek a minisztérium honlapján.

5.4. Tőkeáramlás és kifizetések

Az EU vagy EFTA állampolgárok Lengyelországban bármilyen pénzügyi tranzakciót elvégezhetnek, pl.

bankszámlát nyithatnak, kölcsönt vehetnek fel a Lengyelországban székhellyel rendelkező 82

pénzintézetektől. Ezeknek az országoknak a polgárai szabadon külföldre utalhatják a

Lengyelországba hozott pénzeszközöket és az itt elért jövedelmüket.

További információk

http://www.finanse.mf.gov.pl Pénzügyminisztérium

http://www.finanse.mf.gov.pl/abcpodatkow/umowy-

miedzynarodowe/wykaz-umow-ounikaniu-

podwojnegoopodatkowania

Pénzügyminisztérium – a kettős

adóztatás elkerüléséről szerződő

országok listája

http://www.finanse.mf.gov.pl/pit/fo rmularze/2017

Pénzügyminisztérium - tájékoztató

füzetek

http://www.finanse.mf.gov.pl/pit/ broszury-

informacyjne/2016

Pénzügyminisztérium – „Lépésről

lépésre – hogyan készítsük el az

adóbevallást

http://www.finanse.mf.gov.pl/pit/ul gi/odliczenia-od-

dochodu/ulgarehabilitacyjna

Pénzügyminisztérium –

adókedvezmények

http://www.finanse.mf.gov.pl/abcpodatkow/preferencje-

podatkowew- polsce

Pénzügyminisztérium

Adópreferenciák

Lengyelországban c. jelentés

www.portalpodatkowy.mf.gov.pl A Pénzügyminisztérium Adóügyi

Portálja

http://www.pit.pl Adóügyi portál

http://www.mrpips.gov.pl/

Családügyi, Munkaügyi és Szociális

minisztérium

http://www.zus.pl Társadalombiztosító Intézet

http://www.stat.gov.pl Központi Statisztikai Hivatal

6. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS LENGYELORSZÁGBAN

6.1. A társadalombiztosítás rendszere Lengyelországban

Hatáskör

A lengyel társadalombiztosítási rendszer elemei: a nyugdíjbiztosítás, a rokkantsági biztosítás, az

egészség- és a balesetbiztosítás.

Biztosított az a természetes személy, aki legalább az egyik elemhez tartozik.

Lengyelországban létezik kötelező és önkéntes biztosítás, illetve lehetőség van a biztosítás

folytatására is.

Kötelező nyugdíj- és rokkantsági nyugdíjjárulékot fizetnek többek között: a munkavállalók (az

ügyészek kivételével), a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai, a megbízási szerződés alapján

dolgozók, a mezőgazdaságon kívüli tevékenységet folytató személyek (a gazdasági tevékenységet

vagy alkotó munkát folytatók, a művészek és a szabadfoglalkozásúak), az egyházi személyek, a

munkanélküli segélyben részesülők, a gyermeknevelési szabadságon tartózkodó vagy anyasági

támogatást igénybe vevő személyek.

Azok a személyek, akik számára nem kötelező a nyugdíjbiztosítás, önkéntes alapon is beléphetnek a

nyugdíjpénztárba.

Kötelező egészségbiztosítást kell kötniük azoknak, akik a kötelező nyugdíjbiztosításhoz is

tartoznak, tehát: a munkavállalók (az ügyészek kivételével), a mezőgazdasági termelőszövetkezetek

tagjai, a polgári szolgálatot folytatók. Önkéntesen (saját kérésre) egészségbiztosítást köthetnek azok,

akik a kötelező nyugdíjbiztosításhoz is tartoznak: a mezőgazdaságon kívüli tevékenységet folytató

személyek, a megbízási vagy ügynöki szerződés alapján dolgozók.

Balesetbiztosításra kötelezettek a nyugdíjbiztosításhoz tartozók, pl. a munkavállalók, a megbízást

vállalók, mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai, a mezőgazdaságon kívüli tevékenységet

folytató személyek és a velük együttműködők.

Az egyenlő bánásmód elve

A hatályos jogszabályok szerint a lengyel társadalombiztosítási rendszer egyenlő bánásmódot

biztosít minden biztosítottnak, tekintet nélkül nemzetiségre, állampolgárságra vagy lakóhelyre. Az

egyenlő bánásmód elve érvényesül a következőkben: a társadalombiztosítás rendszerében való

részvétel feltételei, a juttatások kifizetésének időtartama, a juttatásokra való jogosultság.

A jogszabályok tehát nem kötik a lengyel biztosítási rendszerhez tartozást állampolgársághoz,

lakóhelyhez, tartózkodási helyhez stb. A biztosítotti státusz legfontosabb feltétele a lengyel

munkáltatóval kötött szerződés, pl. munkaszerződés vagy egyéb biztosítási kötelezettséggel

járó szerződés megléte, valamint a szerződés szerinti munkavégzés Lengyelország területén.

Az EU vagy EFTA állampolgárok olyan családtagjai, akik nem EU vagy EFTA állampolgárok, de

Lengyelországban dolgoznak, társadalombiztosítási szempontból nem tartoznak a lengyel törvények

hatálya alá, ha ezt a kötelezettségüket kizárja az uniós jog vagy valamely nemzetközi szerződés,

amelyet Lengyelország aláírt.

A lengyel jog bíróságilag ellenőrzi a nyugdíjbiztosítás szerveinél az egyenlő bánásmód elvének

betartását. Minden biztosított, aki úgy gondolja, hogy vele szemben nem az egyenlő bánásmód elve

alapján bántak, jogosult bíróság előtt képviselni az érdekeit.

A társadalombiztosítási járulék

88

A nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint a rokkantsági járulék mértéke minden biztosítottra nézve

egységesen a következő:

a járulékalap 19,52%-a – a nyugdíjbiztosítási járulék (a foglalkoztató és a biztosított egyenlő

arányban fizetik: mindegyikük 9,76%-ot fizet),

a járulékalap 8%-a – a rokkantsági járulék (a foglalkoztató ennek 6,5%-át, a biztosított 1,5%-át

fizeti),

a járulékalap 2,45%-a – az egészségbiztosítási járulék (a biztosított fizeti az egészet).

A balesetbiztosítási járulék mértéke különböző lehet és a járulékalap 0,4-3,6%-áig terjedhet, attól

függően, hogy a tevékenységek besorolása alapján milyen csoporthoz – tevékenységi körhöz tartozik

a munkáltató. A teljes díjat a munkáltató fizeti.

A társadalombiztosítás feladatainak megvalósítása

A Társadalombiztosító Intézet (ZUS) Lengyelországban a társadalombiztosítás szabályainak legfőbb

végrehajtó szerve. Feladata többek között a társadalombiztosítási díjak beszedése, a juttatások

(nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak, táppénz, anyasági támogatás stb.) kiosztása, az általános

szabályok szerinti mértékben. A ZUS kezeli a Társadalombiztosítási Alapot, amely a

társadalombiztosítási juttatások finanszírozására létrehozott állami célalap.

A ZUS vezeti a társadalombiztosítás rendszerébe tartozók számláit, amelyeket a járulékfizető által

benyújtott első jelentkezési adatlapnak megfelelően nyit. A biztosított számláján jelennek meg a

nyugdíj-, rokkantsági nyugdíj-, baleset- és egészségbiztosítási járulékok (befizetések és tartozások),

valamint a magánnyugdíjpénztárhoz átutalt vagy utalandó összegek. Minden év augusztus 31-ig a

ZUS kötelezően elküldi az 1948. december 31. után született biztosítottaknak az Intézetnél vezetett

számla egyenlegét, az előző év december 31-i állapot szerint. A biztosítottak az Intézet Elektronikus

Ügyintéző Honlapján is hozzáférnek a számláikkal kapcsolatos információkhoz, vagyis. az Intézet által

vezetett biztosításai online adataihoz.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl/ Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.mrpips.gov.pl/ubezpieczenia-

spoleczne/ A társadalombiztosítás fajtái

http://www.zus.pl/ Társadalombiztosító Intézet

http://www.zus.pl/baza-wiedzy/o-platformie-

usług-elektronicznych- pue A Társadalombiztosító Intézet elektronikuss

szolgáltatásainak honlapja

6.2. A társadalombiztosítási rendszerek összehangolása

Általános szabályok

Az uniós jogszabályok meghatározzák a joghatóság alapelvét, vagyis azt, hogy az EU vagy EFTA

állampolgárok melyik tagállamban részesülnek társadalombiztosításbanott, ha egy vagy több tagállam

területén dolgoznak vagy vállalkoznak.

89

Alapszabály, hogy a joghatóságot a társadalombiztosítás szempontjából a munkavégzés helye

határozza meg. Ez azt jelenti, hogy az EU vagy EFTA állampolgár abban az országban tekintendő

biztosítottnak és fizeti járulékait a biztosítási rendszerben, ahol dolgozik.

A szabály értelmében:

− az egyik EU vagy EFTA tagállam területén munkát vállaló személyre az adott tagállam

joghatósága érvényes, még akkor is, ha egy másik tagállam területén lakik vagy a

foglalkoztatója másik tagállamban rendelkezik bejegyzett székhellyel vagy telephellyel ;

− aki egyéni vállalkozóként az EU vagy EFTA egyik tagállamában gazdasági tevékenységet

folytat, arra az adott tagállam joghatósága érvényes, még akkor is, ha egy másik tagállam

területén lakik

− egy EU vagy EFTA tagállam lobogója alatt hajózó tengerész a lobogó szerinti tagállam

joghatósága alá tartozik;

− a hivatalnokok esetében annak az EU vagy EFTA tagállamnak a joghatósága érvényesül, amely

állam közigazgatása alkalmazza őket.

A munkavégzés helyének elve azonban bizonyos esetekben nem elégséges vagy nem mérvadó a

törvényi hovatartozás megállapításához. Annak elkerülésére, hogy a migráns munkavállalók több

államban is egyidejűleg biztosítottak legyenek, az uniós jogszabályok egy sor különleges szabályozást

tartalmaznak, amelyek az alábbi dolgozókra érvényesek:

kiküldetésben dolgozók;

olyan egyéni vállalkozók, akik ideiglenesen más tagállamban dolgoznak;

két vagy több tagállamban bérmunkát végzők és/vagy egyéni vállalkozók;

az Európai Közösségek szerződéses alkalmazottai.

A külföldön lakó vagy munkát vállaló EU vagy EFTA állampolgárokat a szociális biztonsági

rendszerek koordinálásáról szóló jogszabályok védik. A szociális biztonsági rendszerek

koordinálásáról szóló jogszabályok között olyan előírások vannak, amelyeknek köszönhetően a több

tagországban egyszerre vagy felváltva munkát vállalók elkerülik a több társadalombiztosítási

rendszerhez tartozás negatív hatásait. Az előírások biztosítják minden EU vagy EFTA

állampolgárának az egyenlő bánásmódot, és jogosultságot adnak az orvosi ellátásra, egészségügyi

ellátásra, családi pótlékra, nyugdíjellátásra és rokkantsági ellátásra. Egyértelművé teszik, hogy melyik

állam rendszerébe tartozik a külföldön dolgozó vagy gazdasági tevékenységet folytató munkavállaló.

Garantálják, hogy az egyik országban kapott juttatások (pl. a nyugdíj) továbbra is folyósításra

kerülnek, ha a jogosult személy más államba költözik.

A támogatások fajtái

Az uniós koordináció alá tartozó juttatások a következők:

1) öregségi nyugdíj és rokkantsági ellátás – ha az EU vagy EFTA állampolgára túl rövid ideig

dolgozott Lengyelországban ahhoz, hogy jogosult legyen öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, a

Társadalombiztosító Intézet (ZUS) hozzáadja a koordinációhoz tartozó országban nyilvántartott

külföldi biztosítási időszakot. Ha az EU vagy EFTA állampolgár túl rövid ideig dolgozott külföldön, a

ZUS abban az országban működő megfelelője a biztosítási időszakhoz hozzáadja a

Lengyelországban nyilvántartott biztosítási időszakot. A koordinációhoz tartozó bármely országban

eltöltött biztosítási jogviszony beleszámít a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló szolgálati időbe, a

Lengyelországban végzett munka pedig bármely ország hasonló rendszerébe. Az időtartamok

90

összegzésének elve a munkavállalókat és az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatókat egyaránt

érinti

EU vagy EFTA állampolgár akkor kérelmezheti az öregségi, rokkantsági vagy árvasági nyugdíj

folyósítását más tagállamban, ha valamelyik tagállamban legalább egy évig biztosított volt, és a

biztosítási időszak egészejogosultságot ad a nyugdíjra. Ha az EU vagy EFTA állampolgár valamelyik

tagállamban egy évnél rövidebb ideig dolgozott, az öregségi nyugdíjra való jogosultság

megállapításakor ezt az időszakot hozzászámítják az összes más országban ledolgozott

munkaviszonyához. Az öregségi nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj mértékét az összes olyan EU vagy

EFTA tagállam jogszabályai alapján állapítják meg, ahol az érintett dolgozott;

2) üzemi balesetek és foglalkozási ártalom jogcímén adható juttatások – az üzemi balesetek vagy

foglalkozási ártalom jogcímén adható juttatásokat azon ország szabályai szerint állapítják meg, ahol a

az EU vagy EFTA állampolgár a baleset vagy megbetegedés idején dolgozott;

3) családi pótlék – Lengyelországban a családi pótlékot állami költségvetésből fedezik, a

jogosultság pedig attól függ, hogy milyen helyzetben van az igénylő személy családja.

Családi pótlékra azon személyek is jogosultak, akik a fizetésre kötelezett ország területén kívüli

lakhellyel rendelkeznek. Családi pótlék olyan esetekben is jár, amikor a család nem abban az

országban él, ahol a juttatásokra jogosították azt.

Abban az esetben, amennyiben több ország köteles családi juttatások kifizetésére, a juttatások

kifizetésének fontossági sorrendje a következő: elsősorban az az ország fizet, amelyben az érintett

munkát végzett vagy vállalkozói tevékenységet folytatott, a második helyen a nyugdíj- vagy

rokkantjárulék kifizetésére köteles ország folyósítja a juttatásokat, végül pedig a lakóhely szerinti

ország következik;

4) betegség esetén folyósított támogatás és anyasági támogatás, ill. az azzal egyenértékű apasági

támogatás, amelyet a társadalombiztosítási rendszer összehangolása érint:

a) táppénz – a munkavállaló legfeljebb 33 napos időszakra jogosult táppénzre vagy arányosan az adott

naptári évben legfeljebb 14 napra,

b) a beteg- vagy balesetbiztosításból fedezett betegségszabadság – annak a beteg- vagy

balesetbiztosítással rendelkező biztosítottnak jár, aki legfeljebb 182 napig – tuberkulózis vagy

várandósság idejére eső betegség esetén legfeljebb 270 napig – tartó betegségben szenved;

c) a betegség- vagy balesetbiztosításból fedezett rehabilitációs ellátás – a biztosítottnak 12 hónapig jár,

ha a betegségi segély időszakának lejárta után is beteg, és van remény a munkaképesség

visszaszerzésére,

d) a betegség- vagy balesetbiztosításból fedezett kiegészítő juttatás – szakmai rehabilitáció idejére,

legfeljebb 24 hónapig,

e) anyasági támogatás –gyermek születése vagy örökbe fogadása esetén jár

f) ápolási díj – kötelező betegségbiztosítással rendelkező személyeknek jár, akik beteg gyermek vagy

más családtag ápolása miatt kimaradnak a munkából;

5) munkanélküli juttatások;

6) egészségügyi juttatások, ideértve az orvosi ellátást;

7) A biztosított vagy családtagjának halála címén járó temetési segélyre szóló jogosultságot és a segély

kifizetését az illetékes intézmény, vagyis a biztosító intézmény végzi akkor is, ha a biztosított vagy

családtagja más EU vagy EFTA tagállamban lakott.

A nyugdíjas ill. rokkantnyugdíjas vagy családtagjának halála címén járó temetési segélyre szóló

jogosultságot az az intézmény állapítja meg, amelyik a járadékot folyósította, akkor is, ha a nyugdíjas

91

(rokkantnyugdíjas) halála pillanatában nem a nyugdíjjogosultság szerinti EU vagy EFTA tagállamban

lakott;

8) nyugdíj előtti juttatások – a lengyel szabályok szerint lehetnek:

a) nyugdíj előtti juttatások,

b) korengedményes nyugdíjazás vagy hozzátartozói nyugellátás korengedménnyel nyugdíjazott

személyek után,

c) kompenzációs kifizetés pedagógusoknak.

A nyugdíj előtti juttatások csak nagyon kis részben tartoznak a társadalombiztosítási rendszerek

összahangolása alá. Vonatkozik ugyan rájuk a juttatások exportjának elve, de nem érinti a biztosítási

idő összeadhatósága. A nyugdíj előtti juttatásokra való jogosultságot kizárólag az adott tagország

belső szabályai szerint állapítják meg.

Az 1-4. pontban felsorolt juttatásokra a lengyel joghatóság alá tartozó, Lengyelország területén

foglalkoztatott vagy gazdasági tevékenységet folytató személyek jogosultak.

6.3. Egészségügyi szolgáltatások

A biztosítottak köre; a járulékok

Lengyelországban elsősorban a munkavállalók rendelkeznek kötelező egészségbiztosítással és

anyasági biztosítással.

Azok a személyek, akik számára a nyugdíjjárulék fizetése kötelező – az ügynöki vagy megbízási

szerződés alapján dolgozók, a mezőgazdaságon kívüli önálló tevékenységet folytatók (gazdasági

tevékenység, alkotók, művészek, szabad oglalkozásúak – önkéntes alapon biztosíthatják magukat

betegség és gyermekszülés esetére.

Az egészségbiztosítási és anyasági járulék mértéke a járulékalap 2,45%-a. A járulékot a biztosított

fizeti.

Betegség és anyaság esetén folyósított ellátás

A betegségi és anyasági biztosítással rendelkezők a következő ellátásra jogosultak:

1) táppénz – ez a juttatás annak a biztosítottnak jár, aki a biztosítási jogviszony folyamán betegszik meg.

A szabályok szerint a jogosultságot úgynevezett kivárási idő előzi meg. Aki kötelező

egészségbiztosítással rendelkezik, 30 napos folyamatos egészségbiztosítással fedezett időszak után

táppénzre jogosult. Aki e biztosítással önkéntes alapon rendelkezik, 90 nap folyamatos

egészségbiztosítással fedezett időszak után jogosult táppénzre.

A táppénz összege a járulékalap 80%-a, kórházi tartózkodás esetén – a járulékalap 70%-a. Ha

azonban a munkaképtelenség munkába vagy munkából hazafelé menet közben történt baleset

következménye, terhesség alatt áll elő, vagy szövet-, sejt- vagy szervdonort érint, a táppénz

összege a béralap 100%-a,

2) anyasági támogatás – ez a támogatás annak a biztosított személynek (nőnek) jár, aki a

betegbiztosítás időszakában vagy a gyermekgondozási szabadság idején:

a) gyermeket szült,

b) 7 év alatti gyermeket vett gondozásba, vagy 10 év alatti gyermeket, ha az halasztást kapott az

iskolakezdés alól, és a biztosított gyámhatósághoz fordult a gyermek örökbefogadását kérelmezve,

92

c) nevelőszülőként (de nem a gyermekkel vérrokonságban nem álló hivatásos nevelőszülőként) vett

gondozásba 7 év alatti gyermeket, vagy 10 év alatti gyermeket, ha az halasztást kapott az

iskolakezdés alól.

Az anyasági támogatást szabályozó rendeletek a gondozásbaá vett gyermek esetében a biztosított

férfiakra is vonatkoznak. Anyasági támogatást kaphat a gyermek biztosított apja is, ha a gyermek

anyja legalább 14 hét szülési szabadságot vesz igénybe.

Az anyasági támogatásra való jogosultság kivárási idő nélkül érvényes.

Az anyasági támogatás a következő időszakokra jár:

a) szülési szabadság és a hasonló feltételekkel kivett szabadság ideje – 20-37 hét, az egyszerre

született vagy örökbe fogadott gyermekek számától függően,

b) szülői szabadság – legfeljebb 32 hét 1 gyermek születése esetén,legfeljebb 34 hét két vagy több

egyszerre született gyermek esetén, legfeljebb 29 hét – gondozásba vett gyermek esetén, ha a

dolgozó 9 hetes szülési szabadságra legalább jogosult,

c) apasági szabadság – 2 hét.

Ha a biztosított apa szabadságot vesz ki, a szabadság ideje alatt ugyanolyan mértékű anyasági

támogatásra jogosult, mint a biztosított anya. Az anyasági támogatást a szülői szabadság ideje alatt a

szülők egyidejűleg is igénybe vehetik, azonban a kettőjüknek járó összes támogatás mértéke nem

haladhatja meg a megfelelő 32, 34 vagy 29 hetet.

Anyasági támogatás folyósítása esetén a fenti elveket kell alkalmazni a munkaviszonnyal nem

rendelkező biztosítottakra, az ápolási szabadság alatt anyasági támogatást igénybe vevőkre és a

biztosítási jogviszony lejárta után anyasági támogatásban részesülő szülőkre is.

Bizonyos körülmények között (pl. ha egy betegbiztosítással nem rendelkező anya meghal vagy

elhagyja gyermekét) az anyasági támogatásra a gyermek biztosított apja vagy biztosított legközelebbi

hozzátartozója jogosult, amennyiben jogosult a szülési szabadságra, a szülési szabadsághoz hasonló

feltételekkel igénybe vehető szabadságra vagy szülői szabadságra, illetve ha kereső tevékenységét

gyermekgondozás céljából megszakította.

Ha a gyerek betegbiztosításra nem jogosult anyja a teljes munkaidő felénél nem rövidebb

munkarendben dolgozni kezd, az anyasági támogatásra a gyermek társadalombiztosítással

rendelkező apja jogosult a támogatás keretösszegének kimerítéséig, de legfeljebb az anya

munkaviszonyának megszűnéséig, amennyiben jogosult a szülési szabadságra, a szülési

szabadsághoz hasonló feltételekkel igénybe vehető szabadságra vagy szülői szabadságra, illetve ha

kereső tevékenységét gyermekgondozás céljából megszakította.

A szülési szabadság, a szülési szabadsághoz hasonló feltételekkel igénybe vett szabadság és az

apasági szabadság idejére megállapított anyasági támogatás összege a járulékalap 100%-a. A szülői

szabadságként meghatározott időszakban azonban az anyasági segély összege különböző lehet. Ha

a biztosított nő a szülést (vagy a gyermek gondozásba vételét) követő 21. napig kérvényezi a szülői

szabadság idejére a teljes anyasági támogatás kifizetését, az anyasági támogatás összege az

anyaság és szülői szabadság együttes idejére a járulékalap 80%-a. Ellenkező esetben az a szabály

lép életbe, amelynek értelmében az első 6 (vagy ikerszülés esetén az első 8) hétben a támogatás

mértéke a járulékalap 100%-a, a fennmaradó 26 hétben 60%-a.

A járulékalap a jogosultság keletkezésének hónapját megelőző 12 hónap átlagos havi bére.

Az anyasági támogatás összege után nyugdíjjárulék fizetendő (ezt a díjat az állami költségvetés

finanszírozza);

93

3) rehabilitációs ellátás – ezt az a biztosított kapja, akinek lejárt a táppénzjogosultsága, de továbbra is

munkaképtelen, a további kezelés vagy rehabilitáció következtében viszont visszanyerheti a

munkaképességét. A juttatás a munkaképesség visszanyeréséig, de legfeljebb 12 hónapig

folyósítható.

4) baleseti járadék – csökkent munkaképességű dolgozónak jár, akinek a fizetése olyan szakmai

rehabilitáció miatt vált alacsonyabbá (szakmai rehabilitáció: segítség a megváltozott

munkaképességű személynek a megfelelő foglalkoztatás és szakmai előrelépés eléréséhez),

amelynek célja az adott munkához való alkalmazkodás vagy e munka betanulása.

A kiegészítő juttatás a rehabilitáció egész időszakára jár, azonban legfeljebb 24 hónapig. A

juttatásra nem jogosult a munkaképtelenség miatt nyugdíjazott vagy rokkantsági ellátásba helyezett

személy.

A baleseti járadék összege a rehabilitációt megelőző 12 hónap átlagbére és a megváltozott

munkaképesség miatt csökkentett havi bér közötti különbség.

5) ápolási táppénz– annak a dolgozónak jár, akit felmentettek a munkavégzés alól, mivel személyesen

kell gondoskodnia:

a) egészséges 8 éven alul gyermekéről: abban az esetben, ha előre nem látható okból bezárt a

bölcsőde, óvoda vagy iskola, ahová a gyermek jár, a gyermeket állandóan gondozó házastárs szülése

vagy betegsége esetén, ha a szülés vagy betegség lehetetlenné teszi a házastárs számára a gyermek

gondozását, a gyermeket állandóan gondozó házastárs egészségügyi intézményben tartózkodása

idején,

b) beteg 14 év alatti gyermeket,

c) más beteg családtagjáról (más családtagnak számít a házastárs, szülő, házastárs szülei, nagyszülők,

unokák, testvérek és 14 év alatti gyermekek) – abban az esetben, ha a gondozóval közös

háztartásban élnek. A táppénzre egyformán jogosult a gyermek anyja és apja is, de csak egyikük

kapja meg, mégpedig az a szülő, aki kérvényezte az adott időszakra szóló táppénzt.

gyermekápolási táppénz – annak a dolgozónak jár, akit felmentettek a munkavégzés alól, mivel

személyesen kell gondoskodnia családtagjáról:

a) évente legfeljebb 60 napig, ha a gondozott egészséges 8 év alatti, vagy beteg 14 év alatti gyermek,

b) évente legfeljebb 14 napig, ha a gondozott 14 éven felüli beteg gyermek vagy más beteg családtag.

A gyermekápolási táppénz mértéke a járulékalap 80%-a.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl/ Családügyi, Munkaügyi és Szociális

Minisztérium

http://www.mrpips.gov.pl/ubezpieczeniaspoleczne/ubez

pieczeniew-razie-choroby-imacierzynstwa/

Családügyi, Munkaügyi és Szociális

Minisztérium – betegbiztosítás és

anyasági biztosítás

http://www.mrpips.gov.pl/en/socialinsurance/sickness-

and-maternity- insurance/

Családügyi, Munkaügyi és Szociális

Minisztérium

http://www.zus.pl/ Társadalombiztosító Intézet

94

http://www.rodzicielski.gov.pl

6.4. Családi támogatás

Gyermekgondozási szabadságokkal

foglalkozó speciális honlap

A Család 500+ gyermeknevelés-támogatási program bevezetése előtt a Családi támogatásról szóló

törvény rendelkezései szerinti családi támogatási rendszer volt a gyermekeket nevelő családok

támogatásának alapvető eszköze.

A családi támogatás rendszere alapján a szülők háromféle támogatásra jogosultak:

1) kiegészített családi pótlék – akkor adható, ha a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja

meg a 674 PLN-t (kb. 155,70 EUR), vagy, ha fogyatékos gyermek van a családban - 764 PLN (kb.

176,49 EUR). A családi pótlék összege jelenleg havonta:

a) 95 PLN (kb. 22 EUR) gyermekenként 5 éves korig,

b) 124 PLN (kb. 29 EUR) gyermekenként 5 éves kor felett 18 éves korig,

c) 135 PLN (kb. 32 EUR) gyermekenként 18 éves kor felett 24 éves korig,

A családi pótlékre jogosult család kiegészítést igényelhet a családi pótlékhez, a család egyéni

helyzetétől függően, a következők szerint:

a) születési támogatás – 1000 PLN (kb. 231 EUR) egyszeri támogatás,

b) nagycsaládosok támogatása – havi 95 PLN (kb. 22 EUR) a harmadik és minden tovább gyermek

után, ha a család családi pótlékre jogosult,

c) gyermeknevelési szabadság alatt adható gyermekgondozási támogatás – havi 400 PLN

(kb. 93 EUR) , 24 hónapig,

d) fogyatékos gyermek nevelési és fejlesztési támogatása – 90 PLN (kb. 21 EUR) gyermekenként, a

gyermek 5 éves koráig, vagy 110 PLN (kb. 26 EUR) gyermekenként, a gyermek 5 és 24 éves kora

között,

e) gyermeküket egyedül nevelő szülők támogatása – 193 PLN (kb. 45 EUR) havonta gyermekenként,

legfeljebb 386 PLN (kb. 90 EUR) az összes gyermekre, fogyatékos gyermek esetén az összeg

gyermekenként 80 PLN-nel (kb. 18 EUR) nő, de az összes gyermek után legfeljebb 160 PLN (kb. 37

EUR) jár,

f) iskolakezdési támogatás – minden tanévben egyszer 100 PLN (kb. 23 EUR) gyermekenként,

g) tanulmányi kiegészítés, ha a gyermek lakóhelyén kívül kezdi meg tanulmányait – a következő

esetekben jár:

ha a gyermek abban a helységben lakik, ahol annak a középiskolának vagy művészeti iskolának

a székhelye található, amelyben a gyermek tanulmányi és iskolalátogatási kötelezettségének

eleget tesz, valamint általános iskolai tanulmányok esetén is, ha a gyermek igazoltan részben

vagy teljesen fogyatékos – havi 113 PLN (kb. 26 EUR) gyermekenként, vagy

ha a gyermeknek utaznia kell lakóhelyéről abba a helységbe, ahol annak a középiskolának vagy

művészeti iskolának a székhelye található, amelyben a gyermek középiskolai intézménynek

megfelelő szintű tanulmányi és iskolalátogatási kötelezettségének eleget tesz a – havi 69 PLN

(kb. 16 EUR) gyermekenként; 2) Szülési támogatás – ide tartozik:

a) egyszeri segély gyermekszülés esetén: 1000 PLN (kb. 231 EUR), jövedelmi határtól függően,

amely nettó havi 1922 PLN (kb. 444 EUR) családtagonként, valamint attól függően, hogy a nő orvosi

felügyelet alatt állt-e legkésőbb a szülés előtti 10. héttől,

95

b) önkormányzati támogatás, amely az önkormányzat költségvetéséből fizethető. Az önkormányzat

maga dönti el, hogy megítéli-e ezt a támogatást, valamint meghatározza a feltételeket és a támogatás

mértékét,

c) szülői támogatás, amely azoknak a szülőknek jár, akik a munkahelyi körülményeik miatt nem tudják

az anyasági támogatást vagy kiegészítést igénybe venni. Ez a támogatás elsősorban a

munkanélkülieknek, a felsőoktatási intézmény hallgatóinak vagy egyszeri megbízási szerződéssel

dolgozóknak jár. A szülői támogatás mértéke havi 1000 PLN (kb.

231 EUR), és független a jövedelemtől, a gyermek születését követő 1 évig (52 hétig) jár, ikerszülés

esetén akár 71 hétig is meghosszabbítható.

3) Gondozási támogatás – három típusa van, amelyet fogyatékos személyek gondozói vehetnek

igénybe:

a) ápolási díj – azoknak a szülőknek jár, akik a fogyatékos személy gondozása miatt nem járhatnak

munkába, ha a fogyatékosság a 18. életév betöltése előtt keletkezett, vagy az iskolában, vagy

felsőoktatási intézményben, de legkésőbb a 25. életév betöltése előtt. Az ápolási díja jövedelem

mértékétől függetlenül vehető igénybe, és 2018. január 1-jétől az összege havi 1477 PL (kb. 341

EUR). A jogosult személy után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat is fizetik,

b) különleges gondozási díj – az önkormányzat fizeti olyan szülőknek, akik fogyatékos felnőttet

ápolnak, de nem szakképzett ápolók, viszont a fogyatékos családtag ápolása miatt váltak inaktívvá.

Jövedelemhatárhoz kötött, amelynek mértéke 764 PLN (kb. 176 EUR) családtagonként, a segély

összege pedig 520 PLN (kb. 120 EUR) havonta. A jogosult személy után a nyugdíj- és

egészségbiztosítási járulékokat is fizetik,

c) gondozónak járó támogatás - az önkormányzat fizeti olyan szülőknek, akik fogyatékos felnőttet

ápolnak, de a fogyatékos családtag ápolása miatt nem járhatnak munkába. Ezt a támogatást jelenleg

csak azok kérvényezhetik, akiknek új szakvéleményben állapították meg a gondozói jogosultságát a

fogyatékosságról vagy a fogyatékosság fokáról kiállított szakvélemény érvényességi idejére.

Jövedelemhatárhoz nem kötött, összege havi 520 PLN (kb. 120 EUR). A jogosult személy után a

nyugdíj- és egészségbiztosítás díjait is befizetik.

A fogyatékos személyeknek ezen kívül ápolási ellátás is jár, amely egyfajta családi

támogatás.Fogyatékkal élők és 75 éven felüliek vehetnek igénybe, az őket segítő személyek

gondozási feladataiból adódó költségeinek részleges fedezésére. Jövedelemhatárhoz nem kötött,

összege havi 153 PLN (kb. 36 EUR).

A fenti juttatásokon kívül 2016-ban a „Család 500+” program keretében bevezetésre került az

általános nevelési támogatás: havi nettó 500 PLN (kb. 116 EUR) a második és minden további

gyermek után, a gyermek 18. életévének betöltéséig. Az első, vagy egyetlen ill. legidősebb gyermek

után a támogatás feltétele, hogy a család egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a nettó 800

PLN-t (kb. 185 EUR) vagy a 1200 PLN-t (kb. 282 EUR), ha a család fogyatékos gyermeket nevel.

A támogatási rendszer részeként a helyi önkormányzat a családot kiegészítő támogatásban

részesítheti. Az önkormányzat, a helyi családok szükségleteit figyelembe véve, közgyűlési határozat

alapján támogatást nyújthat a családoknak. A kiegészítő támogatás és annak mértéke az

önkormányzati közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A támogatás kifizetése a helyi

költségvetésből történik.

Az állami gyermektartásdíj-alapból fizethető támogatásra jogosult az a személy, aki a szülőtől

bíróság által megállapított vagy elfogadott tartásdíjban kell, hogy részesüljön, de a tartásdíj behajtása

nem jár sikerrel. Az alapból fizetett támogatás a megállapított gyermektartás mértékéig terjedhet, de

legfeljebb 500 PLN (kb. 116 EUR) havonta. A gyermektartási alapból fizetendő támogatás megítélése

az egy családtagra eső 725 PLN (kb. 168 EUR) jövedelemhatártól függ.

96

A családtámogatással, gyermeknevelési juttatásokkal és a gyermektartás fizetésével kapcsolatos

feladatok végrehajtása a helyi önkormányzat (polgármester) kötelessége. A társadalombiztosítási

rendszerek összehangolását érintő ügyekben viszont a nevelési támogatással és

családtámogatásokkal kapcsolatos feladatok a vajdasági önkormányzathoz és a vajdasági

közgyűlés elnökéhez tartoznak.

További információk

http://www.mpips.gov.pl/wsparcie-dla-rodzin-z-dziecmi/ Családügyi, Munkaügyi és Szociális

minisztérium

6.5. Öregségi nyugdíj és időskori juttatások Jogosultságok

A nyugdíjbiztosítás célja a nyugdíjkorhatár elérése és az aktív munkavégzés befejezése utáni

jövedelem biztosítása. A jövőbeni nyugdíjhoz való jog a munkavállalónak járó fizetés vagy más

tevékenység, pl. megbízási szerződéses munkák vagy mezőgazdaságon kívüli tevékenység

jövedelme után számított nyugdíjjárulék havi befizetésétől függ.

Nyugdíjrendszer Lengyelországban

Az általános nyugdíjrendszert hárompilléres:

1) Az I. pillér felosztó-kirovó jellegű, és közintézmény irányítja: a Társadalombiztosító Intézet (ZUS),

amely az egyéni nyugdíjszámlákat vezeti;

2) A II. pillér két részből áll: nyílt nyugdíjalapokból és a ZUS alszámláiból.

A nyílt nyugdíjalapokat magánintézmények – a magányugdíjpénztárak - vezetik. A

magánnyugdíjpénztár jogi személy, amelynek célja a nyugdíjjárulékokból befolyó pénzeszközök

felhalmozása és befektetése a tőkepiacon. 2014. január 31-ig a magánnyugdíjpénztárhoz való

tartozás kötelező volt a 1968. december 31. után született személyeknek. 2014. február 1-től az első

munkahelyükre bejelentkező személyek választhatnak, hogy nyugdíjjárulékuk egy része a

magánnyugdíjpénztárakhoz kerüljön, vagy a ZUS kezelje az egészet. A magánnyugdíjpénztárak tagjai

2014. április 1. és július 31 között választhattak, hogy továbbra is tagok maradnak-e. A második

transzferablak, azaz olyan időszak, amelyben a biztosítottak megváltoztathatták a nyugdíjjárulékaik

magánnyugdíjpénztárakhoz utalásáról hozott döntésüket, 2016. április 1. és július 31. között nyílt. A

következő transzferablakok várhatóan 4 évenként követik majd egymást.

A ZUS-nál vezetett alszámla egy további nyilvántartás, amelyet a biztosított számláján belül vezetnek,

és a nyugdíjrendszer II. pilléréhez tartozó befizetéseket tartalmazza, amelyek nem kerülnek a nyílt

alapokhoz. Az alszámlán levő összegek értékmegőrzését valorizáció biztosítja, amelynek alapja az

elmúlt 5 év gazdasági növekedésének átlaga. Ezen kívül, a nyugdíjkorhatár elérése előtt 10 évvel az

alszámlára fokozatosan érkezni kezdenek a nyílt alapoknál kezelt pénzek.

Ez a mechanizmus védi a biztosítottat az ún. dátumkockázattól, tehát attól, hogy véletlenül éppen egy

piaci válság idején menjen nyugdíjba, ami csökkentené a felhalmozott nyugdíjtőkét és

következésképpen a nyugdíj mértékét is.

3) A III. pillért az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják. Ezekbe egyéni döntés alapján, önkéntesen lehet

belépni. Ezek az intézmények plusz járulék befizetése ellenében a jövőben magasabb nyugdíjat

biztosítanak. A pillér elemei a következők: a) munkavállalói nyugdíjprogramok (PPE),

b) egyéni nyugdíjszámla (IKE),

c) egyéni nyugdíjbiztosítási számla (IKZE).

97

A munkavállalói nyugdíjprogramok a csoportos nyugdíj-előtakarékosság önkéntes formái,

amelyeket a munkáltató a dolgozók közreműködésével szervez. Az alapjárulékot a munkáltató

finanszírozza, a dolgozó viszont vállalhatja a járulék kiegészítését, amelyet a fizetéséből vonnak le. A

programba bevont összegeket a munkáltató és a munkavállalók által a program szervezésekor

kiválasztott pénzintézet kezeli. A program résztvevője az összegyűlt tőkét egy összegben vagy

részletekben veheti fel, amint betölti a 60. életévét. A program résztvevője által egy programban

befizetett további hozzájárulások felső határa 2017-ben 19993 PLN (kb. 4618,45 EUR).

Az egyéni nyugdíjszámlák (IKE) és az egyéni nyugdíjbiztosítási számlák (IKZE) segítségével

mindenki gyűjthet előtakarékosságot, aki elmúlt 16 éves. Ilyen elkülönített számlákat vezetnek pl. a

bankok, biztosító társaságok, önkéntes nyugdíjpénztárak, befektetési társaságok,

tőzsdeügynökségek. Az IKE és az IKZE számlák a tőkejövedelem 19%-os adójának megfizetése

nélkül teszik lehetővé a nyugdíjcélú előtakarékosságot. Az IKE és az IKZE közötti különbség az

SZJA-kötelezettségbőladódik. Az egyéni nyugdíjszámlák esetében az adómentesség a

felhalmozott pénzeszközök kifizetésére vonatkozik, míg a befizetések adózott jövedelemből

származnak. Az egyéni nyugdíjbiztosítási számlák esetében a számlára érkező összegek a

személyi jövedelemadó alapjából levonhatók, viszont a kifizetések után 10% átalányadó fizetendő

a takarékoskodás idejének lejártával – azaz a 65. életév betöltésekor. Az éves befizetések felső

határa 2017-ben az egyéni nyugdíjszámlák esetében 13329 PLN (kb. 3078 EUR), míg a

nyugdíjbiztosítási számlák esetében 5331,60 PLN (kb. 1231,48 EUR) volt.

Nyugdíjjárulék

A nyugdíjjárulék mértéke a járulékalapot jelentő bér/jövedelem 19,52%-a.

A nyugdíjjárulékot egyenlő arányban fizeti a munkáltató és a munkavállaló, a

magánnyugdíjpénztárakhoz és a ZUS alszámláira kerülő összegeket azonban teljes egészében a

munkavállaló által befizetett részből származik.

A ZUS-hoz történő befizetések teljesítése a munkáltató kötelessége. A nyugdíjrendszer alapja a

kifizetett juttatás és a ténylegesen befizetett járulékok közötti szoros összefüggés, ugyanis a

nyugdíjszámítás kiinduló száma a nyugdíjbiztosításra befizetett járulékok összege (előírt járulék

szabálya).

A második pillérben a járulék elosztására két lehetőség van:

− ha a biztosított nem lépett be magánnyugdíjpénztárba, a járulékot a ZUS jóváírja: a számlán

12,22%, az alszámlán 7,3% arányban,

− ha a biztosított úgy dönt, hogy magánnyugdíjpénztárba utalja a járulékot, az elosztás a következő:

a ZUS-nál vezetett számlán 12,22%, az alszámlán 4,38%, a magánnyugdíjpénztár számláján

pedig 2,92%.

A nyugdíjellátás kifizetése

A nyugdíjjogosultság megállapítása a szabályok szerint az érdekelt személy kérésére történik. A

nyugdíjjogosultságról szóló döntést a kérvényező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjfolyósító intézet

hozza meg. A folyamat első lépéseként az érdekeltnek kérvényt kell benyújtania.

A nyugdíj azoknak jár, akik elérték az általános nyugdíjkorhatárt.

2017. október 1-jétől Lengyelországban az általános nyugdíjkorhatár nők esetében 60 év, férfiak

esetében 65 év. Az új nyugdíjrendszerbe belépett személyek esetében nincs minimális biztosítási

időtartam, amely után jogosulttá válnának nyugdíjra.

A nyugdíjszámítás alapja az új szabályok szerint azoknak a járulékoknak valorizált összege, amelyek

1999. január 1. óta gyűltek össze a biztosított számláján, valamint a valorizált kezdőtőke (amelyet az

1999. január 1. előtt befizetett járulékok egyenértékeként határoznak meg). Ehhez a következő

98

lépésben hozzáadják az alszámlán jóváírt és valorizált járulékok összegét. A nyugdíj kiszámításához

az így kapott eredményt elosztják a nyugdíjba vonuló életkorának megfelelő várható további élethossz

éveinek számával.

A nyugdíj megemelhető a minimális juttatás összegéig, ha a biztosított:

− férfi – a járulékfizetéssel és járulékfizetés nélkül töltött szolgálati idő összesen legalább 25 év;

− nő – a járulékfizetéssel és járulékfizetés nélkül töltött szolgálati idő összesen legalább 20 év.

A más uniós tagállamok területén lakó állampolgárok és az olyan, unión kívüli olyan országokban lakó

személyek, amelyekkell Lengyelország társadalombiztosításról szóló nemzetközi szerződést kötött,

nyugdíjügyek szempontjából a Társadalombiztosító Intézet (ZUS) Külföldi Ellátási Osztályához

és/vagy a Társadalombiztosító Intézet igazgatója által kijelölt szervezeti egységekhez

tartoznak. Hasonló elbírálás alá esnek azok a személyek, akik esetében a nyugdíj jogosultságának

és mértékének megállapítása során figyelembe vették a külföldi biztosítási jogviszonyt, amennyiben a

nemzetközi szerződések így rendelkeztek.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl/ Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.mrpips.gov.pl/ubezpieczenia

spoleczne/ubezpieczenie- emerytalne/ Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.mrpips.gov.pl/en/social- Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

insurance/pensioninsurance/

http://www.zus.pl/ Társadalombiztosító Intézet – Ellátási Osztály

6.6. Rokkantsági ellátás

Jogosultság és hozzájárulás

Az életjáradék-biztosítások a dolgozó rokkantsága (munkaképtelensége) vagy halála esetén is

garantálják a pénzügyi juttatásokat. Ilyen helyzetben a járulékfizető személyek munkaképtelenségi

járadékot kapnak, amely helyettesíti az elveszített fizetést vagy jövedelmet, a biztosított halála esetén

pedig a család tagjai családi járadékot kapnak. A szabályok szerint az életjáradék-biztosítás

ugyanazokra a személyi kategóriákra vonatkozik, mint a nyugdíjbiztosítás.

A rokkantsági járulék mértéke a járulékalap 8%-a, amelynek 6,5%-át a Munkáltató, 1,5%-át a

munkavállaló fizeti.

Járadékbiztosításból származó juttatások

A járadékbiztosítások alapján a következő juttatások fizethetők:

1) munkaképtelenségi járadék – ez a járadék annak a biztosítottnak jár, aki a következő feltételeket

teljesíti: a) munkaképtelen,

b) a kérelem beadását vagy a munkaképtelenné válást megelőző 10 évben legalább 5 év

járulékfizetéses és járulékfizetés nélküli munkaviszonnyal rendelkezett, vagy ha a munkaképtelenség

a 30. életéve előtt lépett fel, az elvárt járulékfizetéses és járulékfizetés nélküli időszakok arányosan

rövidebbek,

99

c) a munkaképtelenség a járulékfizetéses és járulékfizetés nélküli időszakokban következett be, vagy

legfeljebb 18 hónappal ezen időszakok befejezése után – ez a feltétel nem érinti azt a biztosítottat, aki

igazoltan rendelkezik 20 évnyi (nők esetében) vagy 25 évnyi (férfiak esetében) járulékfizetéses és

járulékfizetés nélküli munkaviszonnyal..

Munkaképtelennek számít, aki részben vagy teljesen elveszítette a munkaképességét testi

épségének sérülése miatt, és szakmai átképzés után sincs remény a felépülésére. A

munkaképtelenség tényét és mértékét az 1. határozati szinten az Intézet szakorvosa állapítja meg. A

határozat ellen az érdekelt személy kifogással élhet az Intézet szakorvosi bizottságánál (2. határozati

szint).

A részleges munkaképtelenségi járadék mértéke a teljes munkaképtelenségi járadék 75%-a.

2) hozzátartozói járadék – ez a járadék a biztosított családtagjainak (gyermekek, özvegy, szülők) jár, ha

a biztosított a halála idején jogosult volt munkaképtelenségi járadékra vagy nyugdíjra, vagy megfelelt

a két juttatás egyikére jogosító feltételeknek. A járadékra való jogosultság elbírálásakor feltételezzük,

hogy az elhunyt személy teljesen munkaképtelen volt.

A hozzátartozói járadék mértéke a következő:

a) 85%-a annak a juttatásnak, amely az elhunytnak járt volna, ha a családi járadékra egy személy

jogosult,

b) 90%-a annak a juttatásnak, amely az elhunytnak járt volna, ha a családi járadékra két személy

jogosult,

c) 95%-a annak a juttatásnak, amely az elhunytnak járt volna, ha a családi járadékra három vagy több

személy jogosult.

A jogosult családtagokat egy összesített járadék illeti meg, amelyet szükség esetén egyenlő

arányban kell elosztani a jogosultak között. Ha a járadék kedvezményezettje teljes árva, a járadékhoz

teljes árvasági kiegészítést kap.

3) képzési járadék – ez a járadék a munkaképtelenségi járadék feltételeinek megfelelő személynek jár,

aki szakorvosi vélemény szerint átképezhető, mert az eddigi szakmájában nem alkalmas

munkavégzésre. 6 hónapos időtartamra adható. Ez az időtartam rövidülhet vagy hosszabbodhat, de

legfeljebb 30 hónapig. A képzési járadék mértéke a díjalap 75%-a, vagy ha a munkaképtelenség

üzemi baleset vagy foglalkozási ártalom miatt következett be, a díjalap 100%a;

4) temetési segély – a temetés költségeinek fedezésére szolgáló pénzjuttatás. A temetési segély

folyósítható

a) a biztosított személy halála esetén,

b) a nyugdíjas vagy járadékból élő személy halála esetén,

c) akkor is, ha halála idején a biztosított nem volt jogosult nyugdíjra vagy járadékra, de megfelelt a

jogosultság feltételeinek,

d) továbbá a táppénzben, rehabilitációs hozzájárulásban, anyasági támogatásban vagy a jogosultság

lejárta után az anyasági támogatás mértékének megfelelő támogatásban részesülő személy,

e) vagy a biztosított vagy nyugdíjas vagy járadékból élő személy családtagjának halála esetén is.

A temetési segély összege 4000 PLN (kb. 924 EUR), és a Társadalombiztosító Intézet (ZUS)

megfelelő osztályai folyósítják. A temetési segélyt az a családtag veheti fel, aki kifizette a temetés

költségeit és költségtérítési kérelmet nyújtott be.

A temetési segélyt kaphatja munkáltató, szociális központ, helyi önkormányzati hivatal, egyházi

vagy vallási jogi személy is, amennyiben fedezte a temetési költségeket. Nem családtag vagy a

fent említett szervezetek valamelyike akkor is felveheti, ha az elhunyt maga jogosult volt temetési

100

segélyre. Ebben az esetben a segély összege megegyezik a temetés tényleges költségeivel, de nem

haladhatja meg a 4000 PLN-t (kb. 924 EUR).

További információk

http://www.mrpips.gov.pl/ubezpieczenia

spoleczne/ubezpieczenie- rentowe

Családügyi, Munkaügyi és Szociális

Minisztérium - járadékok

http://www.mrpips.gov.pl/en/socialinsurance/disability-

pension- insurance

Családügyi, Munkaügyi és Szociális

Minisztérium

http://www.zus.pl/ Társadalombiztosító Intézet (ZUS) –

Támogatási Osztály

6.7. Munkahelyi baleset és foglalkozási ártalom címén

kapható juttatások

Jogosultság és hozzájárulás

Üzemi baleset és foglalkozási ártalom elleni biztosítást azok kötnek, akik kötelező nyugdíj- és

járadékbiztosítással rendelkeznek, tehát többek között a dolgozók, a megbízási szerződést teljesítők

és a gazdasági tevékenységet folytató személyek.

A baleseti járulék mértéke változó: függ a kifizető munkahely veszélyességétől és a veszélyek

következményeitől is. A legfeljebb 9 biztosítottat bejelentő munkahely számára a díj mértéke a

tevékenységi csoportra megállapított maximális díj 50%-a, vagyis a díjalap 1,8%-a.

A baleseti járulékot díját teljes egészében a munkáltató fizeti.

Munkahelyi baleset és ártalom címén kapható juttatások

Üzemi baleset és foglalkozási ártalom esetén a következő juttatások járnak:

Táppénzre jogosult a biztosított, aki üzemi baleset és foglalkozási ártalom következtében

veszítette el munkaképességét;

Rehabilitációs hozzájárulás a táppénzes időszak lejártát követően adható, ha a biztosított

továbbra is munkaképtelen, de a további gyógykezelés vagy rehabilitáció során visszanyerheti

munkaképességét;

Kiegészítő támogatás annak a biztosított dolgozónak, akinek állandó vagy tartós

egészségkárosodása miatt csökkent a fizetése,

Egyszeri kártérítés annak a biztosítottnak, aki állandó vagy tartós egészségkárosodást

szenvedett, vagy az elhunyt nyugdíjas vagy járadékból élő személy családtagjainak,

Üzemi baleset és foglalkozási ártalom esetén adható járadék annak a biztosítottnak, aki

üzemi baleset vagy foglalkozási ártalom következtében veszítette el munkaképességét,

Képzési járadék annak a biztosítottnak, akinek szakorvosi vélemény alapján üzemi baleset és

foglalkozási ártalom következtében elveszített munkaképessége miatt szakmai átképzés javasolt,

Hozzátartozói járadék üzemi baleset és foglalkozási ártalom miatt járadékra jogosult vagy

biztosított személy halála esetén a családtagoknak, valamint családi járadék kiegészítése – teljes

árvának (aki mindkét szülőjét elveszítette),

101

Ápolási kiegészítés teljes munkaképtelenség miatt járadékból élő, önálló életvitelre nem képes,

vagy 75 éven felüli személynek,

Gyógykezelés költségeinek fedezése fogászati, védőoltással vagy ortopéd eszközökkel

kapcsolatos költségek, a jogszabályok előírásai szerint.

Az üzemi baleset és foglalkozási ártalom miatti hozzájárulést ugyanúgy számítjuk, mint a

munkaképtelenségi járadékot, azonban mértéke nem lehet alacsonyabb, mint:

− A járulékalap 60%-a – részleges munkaképtelenség esetén,

− A járulékalap 80%-a – teljes munkaképtelenség esetén,

− A járulékalap 100%-a – képzési járadékban részesülő személy esetén.

Az egyszeri üzemi baleseti kártérítés összege az egészségkárosodás százalékos mértékétől függ,

amelyet az Intézet szakorvosa vagy szakorvosi bizottsága állapít meg. 2018. április 1-jétől 2019.

március 31-éig a károsultnak az állandó vagy tartós egészségkárosodás minden egyes százalékpontja

után 854 PLN (kb. 197,28 EUR) jár. A teljesen munkaképtelen és önálló életvitelre képtelen

személynek, ha állapotát üzemi baleset vagy foglalkozási ártalom okozta, 14950 PLN (kb. 3453,50

EUR) összegű egyszeri kártérítés jár.

A biztosított felelőssége

A biztosítottnak a balesetbiztosításból származó járadékra nem jogosult, ha a balesetet bizonyítottan

az ő súlyos mulasztása okozta, amennyiben szándékosan vagy hanyagságból nem tartotta be az

élet- és egészségvédelmi szabályokat.

A járadékokra nem jogosult a biztosított, ha alkohol, kábítószer vagy tudatmódosító szer hatása

alatt állt, ami jelentősen hozzájárult a baleset előidézéséhez.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl/ubezpieczenia-

spoleczne/ubezpieczenia- wypadkowe Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

http://www.mrpips.gov.pl/en/social-

insuranceinsurance-against-accidents- Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

at-work-and-occupational-diseases balesetbiztosítás

http://www.zus.pl/ Társadalombiztosító Intézet – Támogatási

Osztály

6.8. Munkanélküli segély – a jogosultsági idők

hordozhatósága és összegzése

Ha egy EU vagy EFTA állampolgár Lengyelországban jogosult a munkanélküli segélyre, akkor

ugyanúgy jogosult erre a külföldi álláskeresés ideje alatt is minden EU és EFTA tagállamban.

Ha az EU vagy EFTA állampolgár nem talál munkát más tagállamban, de hazája törvényei értelmében

továbbra is jogosult a segélyre, vissza kell térnie hazájába. Ellenkező esetben elveszíti a juttatáshoz

való jogát.

Az a munkanélküli személy, aki a legutóbbi foglalkoztatása szerinti EU vagy EFTA tagállamban

munkanélküli segélyre szerzett jogosultságot, és Lengyelországba álláskeresési céllal érkezett,

102

áthozhatja magával a munkanélküli segélyét. Ennek érdekében ki kell töltenie a megfelelő, PD U2

jelzésű nyomtatványt (korábban az E303 jelzésű űrlap szolgált erre a célra). Nagyon fontos, hogy a

hordozhatóság joga (tehát a más tagállamban történő folyósítás) időkorláthoz kötött és csupán

különleges feltételeknek megfelelő személyek kérhetik.

A segély 3 hónapig fizethető (majd tovább 6 hónapra meghosszabbítható). Ezt az időt aktív

álláskereséssel kell tölteni. Fontos az is, hogy az utazás célja valóban álláskeresés legyen, nem pl.

turistaút, tanulmányok vagy saját gazdasági tevékenység elindítása.

Fontos, hogy a külföldön munkát kereső és ott segélyt igénylő személy megfeleljen a hazájában a

jogosultsághoz szükséges összes feltételnek (tehát ott, ahol lakik, vagy ahol legutóbb munkát

vállalt). Ha tehát egy lengyel állampolgár egy EU vagy EFTA tagállamban szeretne állást keresni, és

ott megkapni a lengyel segélyt, teljesítenie kell a lengyel feltételeket (a legutóbbi 18 hónap során 365

nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie). A segély hordozhatóságát kérelmező személynek a

fentieken kívül:

− legalább 4 hétig szerepelnie kell a munkanélküli nyilvántartásban (kérheti ennek az időszaknak a

lerövidítését, amit az illetékes intézménynek kell jóváhagynia – Lengyelországban ez az

intézmény a vajdasági munkaügyi központ;

− be kell jelentenie az illetékes hatóságnál a saját országában (a lakóhelyén vagy legutóbbi

foglalkoztatása helyén), hogy más EU vagy EFTA tagállamba utazik állást keresni és kérvényezi

a PD U2 adatlap kiadását (a kiutazás bejelentésének elmulasztása az adott országban a

segélyre való jogosultság elvesztését eredményezheti),

− a kiutazástól számított 7 napon belül jelentkeznie (regisztrálnia) kell a célország illetékes

hatóságánál (munkaügyi központjában); a határidő kivételes esetekben meghosszabbítható – e

feltétel teljesítése esetén a munkanélküli az utazás idejére is kaphat segélyt. A 7 napos határidő

elmulasztása esetén a segély csak a regisztráció napjától jár, az utazás idejével csökkentett

időszakért.

− valóban állást kell keresnie, vagyis a munkaügyi központ rendelkezésre kell állnia.

A munkanélküli segélyt annak az EU vagy EFTA tagállamnak az illetékes intézménye folyósítja,

ahonnan a segélyt átkérték – közvetlenül a munkanélküli személy bankszámlájára vagy a hivatal

és a munkanélküliek közötti megállapodásban meghatározott egyéb módon.

A járási munkaügyi központok Lengyelországban a társadalombiztosítási rendszerek

összehangolásából következő feladatokat látnak el, ideértve az álláskeresők ellenőrzését, akárcsak a

munkanélküliek esetében.

A álláskeresés idején járó segély az adott tagállamból való kiutazástól számított 3 hónapig vehető

igénybe. Egyes esetekben ez a határidő 6 hónapig meghosszabbítható. A hosszabbítás érdekében a

munkanélküli személy hosszabbítási kérvényt nyújt be ugyanabban a hivatalban, ahol megkapta az

átvitel jogát, az átvitel első 3 hónapjának lejárta előtt. Az a munkanélküli, aki 3 további hónappal meg

kívánja hosszabbítani a munkanélküli segély átvitelének időszakát, igazolni köteles, hogy miért nem

sikerült munkát találnia az első 3 hónapban. A segély átvitelének célja ugyanis az, hogy a

munkanélküli abban a tagállamban keressen állást, ahová a segély átvitelét kérte.

A munkanélküli segély Lengyelországba átviteli időszakának meghosszabbítását annak az országnak

az illetékes hivatala engedélyezheti, ahol a segélyezett jogosulttá vált a segélyre, és ahonnan a

segélyt utalják. A döntés minden esetben egyéni és nem kötelező. Az európai jog nem ismer olyan

körülményt, amely kötelezővé tenné a segély átvitelének meghosszabbítását.

A társadalombiztosítási járulékokat és a segély után fizetendő adót a segélyt folyósító országban kell

megfizetni (a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások szerint).

103

A külföldön munkát kereső munkanélküli legfeljebb 3, kivételesen 6 hónapig veheti igénybe a segély

átvitelének lehetőségét két munkaviszony között.

Munkanélküli segély – egy tagállamból származó biztosított időszakok vagy szolgálati idők

összesítése

A biztosítási és munkavállalói jogviszonyok idejének összeadása garantálja, hogy aki másik

tagállamban választ lakóhelyet, munkanélküliség esetén védelemre számíthat. Ha a szükséges

lengyelországi szolgálati idők és biztosított időszakok, illetve a külföldi szolgálati idők és biztosított

időszakok túl rövidek ahhoz, hogy a munkanélküli jogosult legyen segélyre, az összegzés, vagyis az

összes EU vagy EFTA tagállamban munkaviszonyban ledolgozott év és hónap összeadásával

elérhető a segélyre jogosító jogosultsági idő. Ez azt jelenti, hogy a segélyre jogosító időtartamhoz

hozzáadjuk a más EU vagy EFTA tagállamban munkaviszonyban vagy biztosítási jogviszonyban

töltött időt. Az összegzésbe a bérmunkával töltött idő is beleszámít: pl. az alkalmi munka, a megbízási

szerződés és az önfoglalkoztatás is.

A biztosítási vagy munkaviszony dokumentálása a PD U1 jelzetű nyomtatványon lehetséges, amelyet

a munkanélküli annak az államnak az intézményében szerezhet be, ahol legutóbb dolgozott. Ha a

munkanélküli ezt elmulasztja, a vajdasági munkaügyi központ speciális SED nyomtatványon kéri be az

adatokat a megfelelő EU vagy EFTA tagállamtól.

Az uniós jogszabályok alapján EU vagy EFTA állampolgár akkor kap segélyt, ha teljesíti legutóbbi

munkaviszonyának országában érvényes összes feltételt.

Ha pl. egy EU vagy EFTA állampolgár Svédországban veszíti el az állását, a segélyre való

jogosultságát és a segély mértékét a svéd törvények határozzák meg, tehát annak az országnak a

joghatósága érvényesül, ahol a munkáját elveszítette. A fenti szabály alól kivételt képez többek között:

− a kiküldött munkavállaló – aki nem a munkavégzésének helye szerinti, hanem az őt delegáló

munkáltató székhelye szerinti ország a joghatósága alá tartozik;

− a legalább két tagállam területén önálló vállalkozói tevékenységet folytató személy – aki a

lakóhely szerinti ország joghatósága alá tartozik, ha tevékenységének egy részét ott folytatja. Ha

viszont a tevékenység helyszínéül választott országok egyikében sem lakik, annak az országnak a

törvényei vonatkoznak rá, ahol a tevékenysége nagyobb részét végzi.

− tengerészek – rájuk annak az országnak a törvényei vonatkoznak, amely ország zászlaja alatt

hajóznak,

− határ menti ingázók – a lakóhelyük szerinti ország törvénykezéséhez tartoznak és csak ebben az

országban folyamodhatnak a munkanélküli segélyért, amelyre más országban végzett munkával

váltak jogosulttá,

− határt átlépő munkavállalók – az utolsó munkahelyük vagy a lakóhelyük szerinti országban

kérhetnek segélyt.

Munkanélküli segély – a segély mértékének kiszámítása

A munkanélküli segélyekre való jogosultság megszerzése és azok mértéke a különböző EU és EFTA

tagállamokban eltérő. A következő esetek lehetségesek:

− a segély összege állandó, függetlenül attól, hogy legutóbb mennyit keresett a munkanélküli

személy (így van pl. Nagy-Britanniában vagy Lengyelországban, ahol a fizetés nem befolyásolja a

juttatás mértékét). A segély mértékét a folyósító ország törvényei szabályozzák;

− a segély összege változó, a legutóbbi jövedelem összegétől függ (pl. Németországban).

A határ menti ingázók és határt átlépő munkavállalók esetében – a lakóhely szerint illetékes hivatal azt

a fizetést veszi figyelembe, amelyet a dolgozó a legutóbbi munkahelyét adó államban kapott. A többi

104

munkavállaló esetében a segélyre való jogosultságot megállapító állam hivatala csak az ebben az

államban kapott fizetéseket veszi figyelembe.

Határ menti ingázók és határt átlépő munkavállalók

Az uniós előírások két különleges munkavállalói kategóriát különböztetnek meg:

− határ menti ingázó – akik egy uniós tagállamban dolgoznak, de egy másikban laknak, ahová

naponta vagy legalább hetente egyszer hazatérnek, pl. az a lengyel állampolgár, aki Zgorzelec

településen lakik, de a szomszédos németországi Görlitzben dolgozik, határ menti ingázónak

számít;

− határt átlépő munkavállalók – akik állandó lakóhellyel rendelkeznek egy tagállamban,

munkahellyel egy másikban és nincs határ menti státuszuk (tehát nem kell hazatérniük állandó

lakóhelyükre naponta vagy hetente egyszer). Például az a lengyel állampolgár, aki rövid időre

Írországban vállal munkát, de otthon hagyja feleségét és gyermekeit, akiket eltart (tehát

érdekeltségi központja Lengyelországban van), és egy év múlva tér haza, határt átlépő

munkavállalónak számít. Határt átlépő munkavállalók az idénymunkások is.

A lakóhely fogalmát általában egyénileg, az élethelyzet bizonyos feltételeinek értékelését követően

határozzuk meg. A lakóhely meghatározásának alapkritériumai a következők: az országokban

eltöltött idő hossza és folyamatossága, a munka jellege, családi helyzet, lakáshelyzet, adóilletőség,

nem kereső tevékenységek folytatása. Diákok esetében a jövedelmük forrása is figyelembe vehető.

Ezen kívül a határ mentii ingázó munkanélküli segélyre való jogosultsága attól is függ, hogy az

illető részben, vagy teljesen munkanélküli-e. Részleges munkanélküliségnek tekinthető, ha az adott

személy nem végez tényleges munkát (vagy csak korlátozott óraszámban dolgozik), de

munkaviszonyban áll (érvényes munkaszerződéssel rendelkezik),

munkáltatójánál kialakult részleges vagy átmeneti munkanélküliség esetén a határ menti

ingázó az illetékes ország, tehát a munkáltató székhelye szerinti állam joghatósága szerint

jogosult a munkanélküli segélyre. Ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló az adott

ország területén lakna;

teljes munkanélküliség esetén a határ menti ingázó kizárólag a lakóhelye szerint illetékes

ország szabályai szerint jogosult juttatásokra, még akkor is, ha a legutóbbi munkáltatója

országának feltételrendszere szerint is jogosult lehetne rájuk. Ebben az esetben nincs választási

lehetősége.

A határt átlépő munkavállalókra más szabályok vonatkoznak:

−

ha a dolgozó részlegesen vagy átmenetileg munkanélküli és továbbra is a munkáltatója

rendelkezésére áll a legutóbbi munkahelye szerinti ország területén, ennek az országnak a

törvényei szerint részesül juttatásokban és a segélyt a helyi illetékes intézmény fizeti, mintha a

munkanélküli személy az ország területén lakna,

−

ha a dolgozó teljesen munkanélküli és az utolsó munkahelye szerinti országban

regisztrált, annak az országnak a szabályai vonatkoznak rá és a segélyt az ottani illetékes

hivatal fizeti, mintha a munkanélküli személy az ország területén lakna,

105

−

ha a dolgozó teljesen munkanélküli és az állandó lakóhelye szerinti ország illetékes

munkaügyi központjában regisztrált, akkor annak az országnak a szabályai szerint kap

ellátást, úgy, mintha ott dolgozott volna legutóbb.

Munkanélküli segély – dokumentumok

A munkanélküli segély dokumentálását U jelzetű uniós adatlapok segítségével végezzük

(egységesített elektronikus adatlapok: ún. SED), amelyek a munkanélküli segélyekre vonatkoznak, és

amelyeket kizárólag a jogosultságot elbíráló illetékes intézmények használnak.

Más adatlapokat, amelyek az eddigi E-300 űrlapsorozatot váltották fel, az illetékes hatóságok a

munkanélküli személy kérésére adnak ki. Ezek a következők lehetnek:

− PD U1 – a munkanélküli segélyre való jogosultság megállapításakor figyelembe vehető

időszakok igazolása;

− PD U2 – a munkanélküli segélyre való jogosultság (a segély hordozhatóságának) igazolása.

További információk

http://www.mrpips.gov.pl/koordynacja- Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium

systemow-zabezpieczenia-spolecznego/

http://www.mrpips.gov.pl/koordynacja- összekötő intézmények

systemow-zabezpieczenia-unia-europejska/

instytucje-udzielajace-wyjasnien-w-sprawach-

koordynacji-systemow-zabezpieczenia-

spolecznego-w-ue/instytucja-lacznikowa/

http://www.mrpips.gov.pl/koordynacja-systemow-

zabezpieczeniaspolecznego/uniaeuropejska/koordynacja-

systemowzabezpieczeniaspolecznego-w-ue/

Az uniós társadalombiztosítási

rendszerek összehangolása –

alapelvek

http://www.mrpips.gov.pl/koordynacjasystemow-

zabezpieczeniaspolecznego/unia-

europejska/swiadczenia-w-ramachkoordynacji-unijnej-/

Támogatások az uniós koordináció

keretein belül

http://www.mrpips.gov.pl/ubezpieczeniaspoleczne/

A társadalombiztosítás fajtái