legfelsőbb bíróság ítélete a partiscum xi. takarékszövetkezet ügyében

5/17/2018 Legfelsőbb Bíróság ítélete a Partiscum XI. Takarékszövetkezet ügyében - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/legfelsobb-birosag-itelete-a-partiscum-xi-takarekszoevetkezet-uegyeben 1/10

Gfv.lX.30.221/2011/6.szam

A Legfelsobb Birosag mint felulvizsqalati birosag a Legfobb Ogyeszseg (1055 Budapest, Marko u. 26.,

Ogyinteza: dr. Torocsik Laszlo legfobb Ogyeszsegi Ogyesz) altai kepviselt Csongrad Megyei Foi.igyeszseg

(6720 Szeged, Szeehenyi ter 4.) felperesnek, dr. Gyenge Zoltan Ogyved (6725 Szeged, Alfoldi u. 32.) altai

kepvlselt PARTISCUM XI. Takarekszovetkezet (6720 Szeged, Horvath Mihaly u. 1/B.) alperes ellen

altalanos szerzodesi feltetelek megtamadasa lrant a Csonqrad Megyei Blrosaq elott 6.G.40.20BI2010.

szarn alatt indult es masodfokon a Szegedi Itelotabla Gf. 1.3 0. 720/ 201 0 /2 . szarnu Iteletevel befejezett pereben az

emlftett jogeros Itelet ellen az alperes altai benyujtott felulvlzsqalatl ksrelern folytan a 2011. szeptember 20-anmegtartott tarqyalas alapjan meghozta es 2011. szeptember 27-en kihirdette a kovetkezo

r e s z lt e le t e t :

A Legfelsobb Birosag mint felulvizsqalati birosag a Szegedi itelotabla Gf.1.30.720/2010/2. szarnu Iteletenek

felulvlzsqalatl kerelemmel nem tarnadott rendelkezeseit nem erinti, az "Altalanos Szerzadesi Feltetelek

Fogyaszto (Lakossaql) Ogyfelek reszere forint hitel kolcson Ogyletek eseteben" 3.2. a) es b) pontja, az

"Altalanos Szerzodesi Feltetelek Fogyaszto (Lakossaql) Ogyfelek reszere devlzahltel/kolcson Ogyletek

eseteben" 3.2. a), b) pontja es tovabbl a), b), e) pontja, a "Kolesonszerzades" elnevezesu blankettaszerzodes

1.9. a), b) pontja, a Kolesonszerzades szemelyl celu annultasos devlzaalapu kolcsonok" elnevezesu

blankettaszerzodes 4.B. a), b) pontja ervenytelenseqenek rneqallapltasara vonatkozO rendelkezeseket aCsongrad Megyei Birosag 6.G.40.20BI201 O.szarnu Iteletere is klterjedoen hatalyon klvul helyezi es e keretben

a Csonqrad Megyei Blrosaqot uj ellarasra es uj hatarozat hozatalara utasitja, a jogeros Itelet egyeb

rendelkezeseit hatalyaban fenntartja.

A Legfelsobb Birosag rneqallapltja, hogy az alperesnek a felulvizsqalati eljarasban 39.000 (Harminekileneezer)

Ft felulvlzsqalatl reszperkoltseqe merOlt fel. Ezt rneqhalado koltseqelt az alperes maga viseli.

Ezellen a reszltelet ellen tovabbi felulvizsqalatnak nines helye.

l n d o k o l a s :

Az alperes penzOgyi es kiegeszito penzuqyi szolqaltatasai soran alkalmazta az "Altalanos Szerzodesi Feltetelek

Fogyaszto (Lakossaqi) Ogyfelek reszere forint hltel/kolcson Ogyletek eseteben" elnevezesu szabalyzatot (a

tovabbiakban: ASZF I.), a "Kolesonszerzades" elnevezesu blankettaszerzodest (a tovabbiakban:

kolcsonszerzodes I.), az "Altalanos Szerzadesi Feltetelek Fogyaszto (Lakossaql) Ogyfelek reszere deviza

hitel/kolcson Ogyletek eseteben" elnevezesu szabalyzatot (a tovabbiakban: ASZF 11.) , valamint a

"Kolesonszerzades szernelyl celu annultasos devlzaalapu kolcsonhoz" elnevezesf blanketta szerzodest (a

tovabblakban: kolcsonszerzodes 11.) .

A felperes e szabalyzatok es blankettaszerzodesek egyes rendelkezesei ervenytelenseqenek rneqallapltasa

lrant kozerdeku keresetet terjesztett elo.

Tobbek kozott serelrnezte az ASZF-ekben, iIIetve a kolcsonszerzodesekben szereplo azon ok-listak tartalrnat is,

melyek felsoroltak, hogy mely feltetelek bekovetkezte eseten jogosult az alperes az Ogyfelre kecvezotlenul

gyakorolni az eqyoldalu szerzodesrnodosltas jog at a szerzodesben kikotott kamat, dij, koltseg tekinteteben.

Az ok-Ilstak

a) pontja a jogi, szabalyozoi kornyezet valtozasa

- a Hitelintezet - hitel-, es penzOgyi llzinqszerzodes szerinti jogviszonyokat szorosan es kozvetlenul erinto -

tevekenyseqere, mOkodesi felteteleire vonatkozO vagy azt erinto joqszabaly, jegybanki rendelkezes, vagy a

hltellntezetre kotelezo egyeb szabalyozok meqvaltozasa:

- a Hitelintezet - hitel-, es penzOgyi llzinqszerzodes szerinti jogviszonyokat szorosan es kozvetlenul erinto -tevekenyseqekhez kapcsolhato kozteher (pI. ado), a kotelezo tartalekolasl szabalyok valtozasa:

- kotelezo betetblztosltas osszeqenek, vagy dljanak valtozasa,

b) pontja a Hitelintezet forraskoltseqelnek valtozasa/penzpiaci forrasszerzesl lehetoseqek valtozasa, igy



kulonosen, de nem kizarolaqosan

- Magyarorszag hltelbesorolasanak valtozasa,

- az orszaqkockazati felar valtozasa (credit default swap),

- a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- es beteti kamatlabak valtozasa:

- a bankkozi penzpiaci karnatlabak/hitelkarnatok valtozasa:

- a Magyar Allam vagy a Hitelintezet altai kibocsatott kotveny es SWAP hozarnqorbek eqymashoz kepest

torteno elrnozdulasa:

- reflnanszlrozast biztoslto, nyllvanosan kibocsatott ertekpapir hozarnanak, illetve klbocsatoja elismert kOls6

hitelmin6sit6 szervezet altali kockazati besorolasanak valtozasa, vagy az ilyen besorolashoz kapcsolodo

koltseqek rneqvaltozasa:

- a Htellntezet lekotott Ogyfelbeteti kamatanak valtozasa eseten

teszi lehetove az alperes szarnara az eqyoldalu szerzodesmodosltast,

Az ASZF II. az ok-Iistat tovabbl aj-tol d)-ig terjed6 felsorolassal is kleqeszltl, Az itt szerepl6 a) es b) pont

lenyeqeben megegyezik a korabban felsoroltakkal kis elteressel, mig a c) pont a banki mOkodesi feltetelek

rneqvaltozasa eseten is lehetoseqet ad a szerzodesek eqyoldalu modosltasara nevezetesen az alabbl

esetekben:

- az Ogyfelert vallalt kockazat tenyezolnek - a Takarekszovetkezet meqltelese szerinti - va ltozasa , ldeertve a2

Ogyfel hltelkepesseqenek es a blztosltekok ertekeben bekovetkezett valtozast is;

- a lakossaql kolcsonok kockazatanak, illetve kockazatl tenyezolnek valtozasa:

- a Takarekszovetkezst kockazatl karnatfelaranak emelkedese,

- mOkodesi koltseqek novekedese.

Az alperes a kereset elutasltasat kerte,

Az elsofoku birosag 6. sorszarnu Iteleteben egyebek mellett az alabbl rendelkezesek ervenytelenseqenek

meqallapltasarol dontott - az alperessel szerzed6 valamennyi felre kiterjed6 hatallyal - az Itelet joger6re

ernelkedeseiq meg nem teljesitett szerzodesek vonatkozasaban:

ASZF I. 3.2. a-c) pontjai, 6.6. pont, 6.11. pont, 8. a)-g) pontjai, 10.6. b)-j) pontjai,

Kolcsonszerzedes I. 1.9. a)-c) pontjai,

ASZF II. 3.2. a)-c) pontjai tovabba d) pontjai, 6.2. pont, 8. a)-g) pontjai, 10.2. b)-j) pontjai,

Kolcsonszerz6des II. 4.8. a)-c) pontjai.

Az alperes fellebbezese alapjan eljaro rnasodfoku birosag 2. sorszarnu Iteleteben az els6foku Itelet nem

fellebbezett reszet nem ermtette, fellebbezett rendelkezeseit pedig reszben meqvaltoztatta, Az alperes altai

alkalmazott, 2008. junlus 9. napjatol hatalyos altalanos szerzodesl feltetelek koznl a felulvlzsqalatl kerelern

szempontiabol relevans alabbi rendelkezesek vonatkozasaban allapltotta meg - az alperessel szerzodo

valamennyi felre kiterjed6 hatallyal - az ervenytelenseqet:

ASZF I. 3.2. a)-b) pontjai, 6.6. pont, 8. pont, 10.6. b)-f) pontjai,

Kolcsonszerzedes I. 1.9. pont a)-b) pontjai,

ASZF II. 3.2. pont a)-b) es azt koveto a)-c) pontjai, 6.2. pont, 8. pont, 10.2. b)-f) pontjai,

Kolcsonszerz6des II. 4.8. pont a)-b) pontjai.

A rnasodfoku birosag mindenekel6tt rarnutatott arra, hogy az ASZF-ek alapjan letrejov6 szerzodesek



meqkotesekor az alkufolyamat altalaban elmarad, a fogyaszto valasztasi lehetoseqe rendszerint arra

koncentralodlk, hogy rneqkotl, vagy nem kotl meg az altala sokszor el sem olvasott ASZF-eknek megfelelo

tartalommal a szerzodest, lIy medon lehetove vallk, hogy az ASZF kidolqozoja a Ptk, 200. § 1 1 1 bekezdeseben

Irt diszpozitrv szabalyozas helyett sajat szerzodesl feltetelelt ervenyesltse, A hltelezo es az ados kozottl

maganjogi kapcsolatban a mellerendeltseq es egyenjogusag elvenek ervenyesOlni kell. Nem fogadhato el olyan

kikotes, amely az ados hatranyara indokolatlan eqyensulytalansaqhoz vezethet. Ha fennall az elvi lehetoseqe

annak, hogy a feltetel barrnikor hatranyos helyzetbe hozhatja a foqyasztot, akkor a kikotes tlsztesseqtelenseqet

meg kell allapltanl, fOggetlenOI attol, hogy a kikotes megfogalmazasakor mi volt a penzintezet szandeka, iIIetve

hogy eqyaltalan alkalmazza-e tenyleqesen az adott klkotest,

A rnasodfoku Itelet szerint a felek elozetesen kikothetik az eqyoldalu szerzodesrnodosltas jog at, de a szerzodes

tartalrnat eqyoldaluan csak azon feltetelek fennallasa eseten lehet meqvaltoztatnl, melyeket a Ptk. 241. §-a a

bfrosag altali szerzodesmodosltashoz elolr, Az ott Irt kovetelrneny - a 32/1991.(VI.6.) AS hatarozat IIV4. pontja

szerint - meg a joqszaballyal vale eqyoldalu szerzodesmodosltasnak is alkotmanyos gatjat kepezi. A perbeli

altalanos szerzodesl feltetelek tobb helyen szabalyozzak a penzintezet eqyoldalu szerzodesmodosltasanak a

jogat es e rendelkezesek formailag megfelelnek a hltelintezetekrol es a penzOgyi vallalkozasokrcl szolo 1996.

evl eXiI. torveny (a tovabblakban: Hpt.) 210. § 1 3 1 bekezdese szerinti torvenyl elolrasoknak, ugyanis

tartalrnazzak az eqyoldalu szerzodesmodosltas lehetseqes okait. Azt is vizsqalni kell azonban, hogy az ott

felsorolt feltetelek alapul szolqalhatnanak-e a bfrosag altall szerzodesmodosttashoz, A Ptk. 241. §-a alapjan

nincs lehetoseq szerzodesmodosltasra akkor, ha annak celja kizarolaq az egyik fel kockazati tenyezejenek

csokkentese, klkuszobolese, Mindenki maga koteles ugyanis feltarni a szerzodeskotessel egyOttjaro kockazatl

tenyezoket, es ez az elvaras fokozottan ervenyesul a professzionalis gazdasagi szereplok eseteben,

amilyennek az alperes is mlnosul.

A jog eros Iteletben kifejtettek szerint az ASZF I. 3.2. a)-b) pontjai, a Kolcsonszerzodes I. 1.9. a)-b) pontjai, az

ASZF II. 3.2. a), b) pontjai, valamint tovabbl a)-c) pontjai es a Kolcsonszerzedes II. 4.8. a)-b) pontjai olyan

korulrnenyek meqvaltozasat jelolik meg eqyoldaluan szerzodesrnodosltasl okkent, melyek kizarolag az alperes

mOkodesi, tevekenyseql erdekkorebe, klzarolaq az alperes Ozleti kockazataba tartoznak, es mely korulmenyek

rneqvaltozasara serrrnfele rahatasa nem volt sem a vele szerzedo felnek, sem mindket szerzedo felet erinto

korulmenynek, lIyen kockazatoknak a foqyasztora torteno atharltasa tlsztesseqtelen, Ha nem fgy lenne, akkor a

fogyaszto szarnara is biztosftani kellene peldaul a joqszabalyok, a kozterhek, vagy kozszolqaltatasi dfjak,

meqelhetesl koltseqek szamara hatranyos valtozasa eseten az egyoldalu szerzodesrnodosltas [oqat,

Az ASZF I. 3.2. a)-b) pontjai az alperes rendes Ozleti kockazataba tartozo, sajat tevekenyseql es erdekkoreben

felmerOlt valtozasok eseten adnak lehetoseqet a kamat, a dl] es a koltseg vonatkozasaban a szerzodes

eqyoldalu modosltasara.

Az a) pontban Irt kikotesek tartalmukat tekintve indokolatlanok es hatranyosak is, nem felelnek meg az

aranyossaq es mellerendeltseq kcvetelmenyeinek. Ugyanez a meqttelese a b) pontban felsoroltaknak is azzal,

hogy a vis maior nagysagrendO valtozasok nem tartoznak a rendes uzleti kockazat hatarai koze. A fentieknek

megfelelo allaspontot foglalta el a masodfoku bfrosag a kolcsonszerzooes I. 1.9. a)-b) pontlaban, az ASZF II.

3.2. a)-b) es tovabbl a), b), c) pontiaban, valamint a kolcsonszerzodes 11., 4.8. a)-b) pontiaban Irtak

tekinteteben is.

A masodfoku bfrosag nem tulajdonftott [elentoseqet annak, hogy az alperes az un. Magatartasi Kodexbol Oltette

at a tarnadott klkotsseket az altalanos szerzodesl feltetelek koze, mert allaspontla szerint a Magatartasi Kodex

nem joqszabaly, az abban foglaltak csak az alafro penzintezeteket kotlk, tehat sem az alperessel szerzedo felre,sem a blrosaqra nem alkalrnazandok az ott lrt rendelkezesek.

Az egyeb fellebbezessel tarnadott rendelkezesek teklnteteben az itelotabla allaspontja a kovetkezo volt:

A jog eros Iteletben kifejtettek szerint a szerzodes azonnali hatalyu felmondasa es ezzel a hatralekos tartozas

lejartta tete Ie tobbnyire rendkfvOI sulyos gazdasagi helyzetbe hozza az adost, es emiatt ez a szankcio csak

valoban sulyos szerzodesszeqes, a hitel visszaflzetesenek realls veszelyeztetettseqe eseten alkalrnazhato. A

Ptk. 525. § 1 1 1 bekezdes a)-e) pontjai es 1 2 1 bekezdes a)-c) pontjai tartalrnazzak az azonnali hatalyu felrnondasl

okokat. A felek ugyan tobbletkent kikothetnek tovabbi felrnondasl okokat is, de csak az aranyossaq elvere

figyelemmel, azaz esszeru osszefOggesnek kell fennallnla az ad ott serelern es annak kovetkezmenyel kozott.

Mindket ASZF 8. pontja szankclokent teszi lehetove az alperes azonnali hatalyu felrnondasat akkor, ha azOgyfel a felsorolt esetekben elmulasztja tajekoztatasi kotelezettseqenek telleslteset, A rnasodfoku bfrosag

szerint az ott Ir t klkotesek tlsztesseqtelenek, mert a rneqlelolt joqkovetkezmeny alkalrnazasa "barrnilyen"

adatkozies elrnulasztasahoz kepest aranytalan es szukseqtelen. A klkotesek egy resze ellentrnondasos es

ertelrnetlen is, mert az azonnali hatalyu felmondas lehetseqes okalrol az ASZF I. es az ASZF II. kulon pontokban

is rendelkezik.



AzAsZF I. 10.6. b)-f), valamint ASZF II. 10.2. b)-f) pontjaival kapcsolatban a rnasodfoku bir6sag a kovetkezoket

fejtette ki:

A felsorolt kikotesek nem eleg konkretak ahhoz, hogy meqtererntsek az azonnali felrnondas lehetoseget es

tlsztesseqtelenek, mert az ad6snak fel nem r6hat6 rnaqatartasokat is a leqsulyosabb szankci6val sujtjak. A2

aranyossaq elvet serti, hogy a b) es c) pontok eseteben barrnely osszegu flzetesi kotelezettseq elrnulasztasa

miatt, es akar jelentektelen szerzodesszeqes eseten is jogosult az alperes az azonnali hatalyu felmondasra. A2

felelne meg a tlsztesseq kovetelmenyenek, ha a d) pontban Irtakkal szemben a val6tlan, vagy hlanyos

adatkozies enyhebb esetei nem szolqalhatnanak felrnondasl okkent, Az e) es f) pontban Irt felrnondasl okokpedig azert tlsztesseqtelenek, mert nem objektiv korulmenyektol - mint ahogy az a Ptk. 525. §111 bekezdes d)

ponljaban szerepel - hanem az alperes szubjektiv egyeni ertekiteletetol teszik fUggove a felrnondas

lehetoseqet,

Az ASZF I. 6.6. pontjaban es az ASZF II.6.2. pontlaban Irt rendelkezesekkel kapcsolatban a rnasodfoku bir6sag

a kovetkezokre mutatott ra:

A blztosltas joqintezmenynek celja az, hogy a karosultat minel kevesbe terhellek a kareserneny

kovetkezmenyel. A karterltesl jog reparaelos jellege a vaqyonblztosltasl szerzodeseknel is megmutatkozik. A

blztosltasl osszegnek az a rendeltetese, hogy abb61 a dolog tulajdonosa helyrealllthassa a biztositott

vagyontargyat es ily m6don a bekovetkezett kart elharltsa, vagy csokkentse, az alperes altai alkalmazott

szerzodesl klkotes viszont ezt lehetetlenne teszi. Elzarja a tulajdonost att61, hogya kapott osszeget a hltelezo

reszere fedezetul adott vagyontargy helyreallltasara forditsa es olyan ad6sokat is ido elottl torlesztesre

kenyszerlt - a blztosltasi osszegnek megfelelo rnertekben - akik teliesltese egyebkent szerzodesszenl,

folyamatos volt. A klkotes ezert tlsztesseqtelen, ervenytelen, Mas kerdes, hogy ha az ad6s a hltelszerzodest

megszegve a kapott blztosltasl osszeget nem a blztoslteki vagyontargy helyreallltasara ford itja , akkor helye

lehet azonnali hatalyu felmondasnak, errol azonban a Ptk. 525. §111 bekezdes c) es d) pontja rendelkezik.

A jogeros Itelettel szemben az alperes terjesztett elo felulvlzsqalatl kerelrnet, Allaspontja szerint

joqszabalysertoen allapltotta meg a jogeros Itelet az eqyoldalu szsrzodesmodosltas lehetosegenek blztosltasa

miatt az ASZF I. 3.2. a)-b) pont [anak, a kolcsonszerzodes I. 1.9. a) es b) pont[anak, az ASZF II. 3.2. a), b) es

tovabbl a)-c) pont [anak, valamint a kolcsonszerzodes II. 4.8. a)-b) pontjanak az ervenytelenseqet.

Jogszabalysertoen allapltotta meg tovabba, hogy ervenytelenek az ASZF I. 10.6. b)-f) pont[anak, 6.6.

pont[anak, az ASZF II. 10.2. pont b)-f) pont[anak, 8. pontlanak valamint 6.2. pontlanak rendelkezssel. Kerte,

hogy e joqszabalyserto rendelkezssek tekinteteben a Legfelsobb Bfr6sag helyezze hatalyon klvul a jogerosIteletet es hozzon a joqszabalyoknak rneqfelelo, a felperes keresetet elutasit6 hatarozatot, Felulvlzsqalatl

kerelmet az alabblakkal indokolta:

A per targyava tett ASZF-eknek es kolcsonszerzodeseknek az eqyoldalu szerzodesmodosttassal kapcsolatos

rendelkezeseivel osszefuqqesben hanqsulyozta, hogy e rendelkezesek "szoveqhtlen" isrnetlik meg a

Magatartasi K6dexben frtakat.

A Magatartasi K6dex a harmadik fellel szembeni maqatartas "szabalyelvelt" rogziti, a penzlntezet es a lakossaqi

ugyfelek kapcsolatrendszeret szabalyozza, tehat nem fogadhat6 el, hogy az csak a Magatartasi K6dexet alalro

felekre lranyado. Klemelendc, hogya 2008. evl XLVII. torveny a Magatartasi K6dexben foglalt kovetelmenvek

be nem tartasat rneqteveszto, tlsztesseqtelen kereskedelmi gyakorlatnak rnlnosltl. A Magatartasi K6dexben Irt

szabalyokat mar csak azert is ervenyesnek kell elfogadni, mert ha azt az alperes nem tartja be, sulyosszankci6ra szarnlthat a PenzOgyi Szervezetek Allami Felugyelete (PSzAF) reszerol. A Hpt. 203. § 161 es 171

bekezdeseben, 207. § es 210. § 15 1 bekezdeseben frtakra tekintettel jogosan alllthato, hogy a Magatartasi

K6dex joqforras, mert torvenyes alapja van, maga a joqszabaly rendezi betartasanak szabalyrendszeret, es

joqszabaly altai letrehozott szervezet ellenorzi, szankclonalla az abban foglaltak meqserteset, Azert sem

rnindsulhet a Magatartasi K6dex joqszabalyon klvuli eszkoznek, mert az eqyoldalu szerzodesmodosltas

lehetoseget a 275/2010.(XlI.15.) Korm. rendelet is tartalmazza espedig a jog eros Itelet altai tlsztesseqtelennek

mlnosltett okok felsorolasa mellett (1. § 121 es 15 1 bekezdes), Ha pedig a Magatartasi K6dex tlsztesseqtelen,

akkor a Magatartasi K6dex vlzsqalatat kellett volna a per targyava tenni.

Elfogadhatatlan az a gondolatmenet, hogy szerzodesmodosltasl okkent csak mlndket fel erdekkoren klvul allo

korulrnenyek vehetok figyelembe. A mai gazdasagi helyzetben lehetetlen elvarni, hogy egy 15-20 eyre kotott

szerzodes kapcsan a penzlntezet minden uzletl kockazatot kepes legyen elore feltarnl, hogy akar egy eyre iselozetesen megj6solhat6 legyen peldaul az orszaqkockazatl felar, vagy a bankkozi karnatlabak valtozasa. A

bankrendszer egyertelmu osszeorolasahoz vezetne, ha peldaul 2007-es arfolyarnon kellene foly6sitani a CHF

alapu hiteleket. Miutan a bankok rovldlejaratu forrasokbol szerzik be a penzplacrol hossznlejaratu hiteleiket, a

forrasok ldokozbenl draqulasa, a kamatvaltozas es arfolyarn ernelkedes olyan alapveto, az alperesen klvul eso

objektiv tenyezok, melyeket a bank kenytelen atharltani. A penzintezet semmi befolyast nem tud gyakorolni a



Magatartasi Kodexben felsorolt okokra, fgy peldaul az orszaqkockazatl besorolasra, vagy a bankkozi penzpiaci

karnatlab valtozasokra, A jogeros Itelet logikaja szerint a gaz vllaqpiaci aranak rneqvaltozasa sem szolqalhatna

alapul a gazar ernelesere.

A hitelezesi gyakorlatnak speclalls jellemz6i vannak, ennek figyelmen klvul haqyasaval a hitelezss

joqintezmenye kezelhetetlenne valna, A jogeros Itelet viszont tevesen esak es kizarolaq a Ptk. rendelkezeseire

eplt, A Hpt. keretei kozottl eqyoldalu szerzodesmodosltas mas tenyallason alapul, mint a Ptk. 241. §-a szerinti

blrol uton torteno szerzodesrnodosltas. Ezt tarnaszlja ala az 1993. aprills 5-i 93/13.EGK tanacsi iranyelv

mellekletenek 2. pontja is, mely szerint a felek elore meqallapodhatnak abban, hogy milyen esetben kerul sor

szerzodesrnodosltasra. Ez pedig megfelel a Ptk. 200. § 1 1 1 bekezdeseben foglaltaknak.

A felmondasl joggal kapesolatos ASZF rendelkezesekkel osszefUggesben az alperes a kovefkezoket

hanqsulyozta:

A Ptk. Kornmentara a Ptk. 525. §-aval kapesolatban kiemeli, miszerint a szerzodes akkor is felrnondhato, ha a

kolcsonszerzodes nem toltl be gazdasagi rendelteteset, ha a hitelez6 erdekelnek meltanyos vedelrne,

biztonsaqanak rneqovasa vegett szukseqes a szerzodes meqsznntetese, ha a szerzodes rneqszuntetesere az

ados elltelendo rnaqatartasa szolqaltat eleqendo alapot. Azt is kiemeli a Kommentar, hogy az adosok

httelkeptelenseqenek rneqallapltasa szempontlabol a bankkolcson fedezetere es blztosltekalra vonatkozO

kovetelmenyeknek van elsosorban [elentosequk, A PenzUgyi Szervezetek Allami FelUgyelete FelUgyeleti

Tanacsa 7/2006.(IX28.) sz. ajanlasanak 35. pontlaban konkretan megfogalmazza, hogy a hitelezesl kockazatot

vallalo lntezrnenynek nemesak a fedezetek rneqletet, hanem a fedezetek ertekeben beallott valtozasokat is

folyamatosan figyelemmel kell klsernie es ertekelnie kell a klntlevoseqek minosftese soran. Ennek rneqfeleloen

a csod, felszarnolas bekovetkezte, vagy vegrehajtasi cselekrneny olyan kockazatot jelent, amely egyertelmuen

megfelel a joqszabalyi elolrasoknak. Az 1991. evl XLIX torveny (Cstv.) bevezeto]e is ismeri a

flzeteskeptelenseqqel fenyegeto helyzet foqalrnat es nem lehet elvarnl a penzintezetektol, hogy egy ilyen

helyzetben ne teqyek meg a szukseqes lepeseket,

A blztosltasl osszeg enqedrnenyezesevel kapesolatban a felulvlzsqalatl kerelern arra mutat ra, hogy a gepjarmu

Ifzing eegek nem folytathatnak tevskenysequket a blztosltasl osszeg enqedmenyezese nelkul, E joqintezrneny

eelja annak meqakadalyozasa, hogy az ados a kapott biztosltasl osszeget a biztoslteki vagyontargy

helyreatlltasa helyett masra fordfthassa. Ala- folerendeltsegi helyzetrol nines szo, mivel a felek kozott szoros

elszarnolas van. A biztosltasl osszeg enqeomenyezesevel a hitel nem marad fedezet nelkul; a biztoslteki

vagyontargy meqsemmlsulese eseten ugyanis egy penzosszeq lep a vagyontargy helyebe, Ez nem jar az

alperes jogalap nelkull gazdagodasaval es megfelel a polqarl jog szabalyainak. Nem merUlhet fel a 18/1999.

(11.5.)Korm. rendelet 1. § 1 1 1 bekezdes e) pontjaban irtakra alapitottan sem a tlsztesseqtelenseq, mert ez

esetben a hitelintezet mar teljesftett a fogyaszto fele.

A felperes felulvlzsqalatl ellenkerelrneben a jogeros Itelet hatalyaban torteno fenntartasat kerte.

A Legfelsobb Bfrosag a jogeros Iteletet a felulvlzsqalaf kerelern keretei kozott vlzsqalta, vizsqalhatta felUI es azt

az alabb kifejtettek szerint reszben joqszabalysertonek talalta,

A Legfelsobb Bfrosag eloszor az egyoldalu szerzodesrnodosltassal kapesolatos rendelkezesek teklnteteben

vizsqalta a rnasodfoku blrosaq Iteleteben kifejtetteket.

A l.eqfelsobb Birosag osztotta a rnasodfoku blrosaqnak azt az allaspontlat, hogy az altalanos szerzndeslfeltetelek, a blanketta szerzodesek alkalrnazasa hatterbe szoritja a tenyleqes piaei alku ervenyesulesenek

lehetoseqet, ezzel osszefuqqesben serulhet a szerz6do felek egyenjogusaganak es mellerendeltseqenek elve,

egyensuly eltolodasok kovetkezhetnek be a szerz6do felek jogai es kotelezettseqel teklnteteben, a fogyaszto

klszolqaltatotta valhat a professnonalis szereplovel szemben, es mindezek miatt fokozott jelentoseqe van a

foqyasztok vedelmenek,

A Ptk. 209. §-a rneqhatarozza, hogy az altalanos szerzodesl feltetelt, iIIetve a foqyasztoi szerzodesben

egyedileg meg nem tarqyalt szerzodesl feltetelt mely esetekben kell tlsztesseqtelennek tekinteni es kulon

joqszabaly, a 18/1999.(11.5.) Korm. rendelet sorolja fel - nem taxativ jelleggel - azon szerzodesl felteteleket,

melyek a foqyasztoi szerzodesben kulonosen tlsztesseqtelennek minosulnek, illetve melyeket az ellenkez6

bizonyltasiq tlsztesseqtelennek kell tekinteni. Ugyanakkor a Ptk. 209. § 1 6 1 bekezdese szerint nem minosUlhet

tlsztesseqtelennek a szerzodesl feltetel, ha azt joqszabaly allapltja meg, vagy joqszabaly elolrasanakrneqfeleloen hatarozzak meg. Ebbol kovetkezoen a perbeli ASZF-ek es blankettaszerzodesek teklnteteben

elsodleqesen azt kellett vizsqalni, hogy azok a vonatkozO joqszabalyi elolraeoknak megfelelnek-e.

A l.eqfelsobb Birosag alapvetoen tevesnek talalta a felulvlzsqalatl kerelernnek azon allaspontjat, hogy az

erlntett kikotesek ervenytelenseqenek rneqallapltasat onrnaqaban amiatt mellozni kellett volna, mert azok



megegyeznek a Magatartasi K6dexben frtakkal. Az alperes e tekintetben arra hivatkozott, hogy a Magatartasi

K6dexben szereplo ok-llstaban frtakat szinte szO szerint beepltette a per targyat kepeza ASZF-ekbe, iIIetve a

kolcsonszerzodesl rendelkezesekbe, ezen korulrneny onrnaqaban kizarja e rendelkezesek tlsztesseqtelen

voltat, Ezzel szemben teny, hogy a Magatartasi K6dexben szereplo ok-lista esak a kamat eqyoldalu

rneqvaltoztatasara ad lehetoseqet, emiatt eleve nem lehet szo a Magatartasi K6dex es a tarnadott kikotesek

szinte azonos tartalrnarol.

A maqatartasi k6dex foqalrnat a 2008. evi XLVII. torveny vezette be, melynek ertelmezo rendelkezese szerint (2.

§ i) pont) a maqatartasl k6dex olyan, a piaei onszabalyozas kereteben letrehozott rneqallapodas vagy

szabalyeqyuttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat, vagy tevekenyseqi agazat vonatkozasabankovetendo rnaqatartasl szabalyokat hatarozza meg azon vallalkozasok szarnara, melyek a k6dexet magukra

nezve kotelezonek ismerik el. A Magatartasi K6dex tehat - ahogy azt a jogeros Itelet is rneqallapltotta - nem

joqszabaly, annak rendelkezesei azokat kotik, akik alavetettek magukat a Magatartasi K6dex rendelkezeseinek.

Teny, hogy a Hpt. 203. §-anak 161 es 171 bekezdese elofrja, miszerint az Ogyfelet a szerzodsskotes elott

tajekoztatni kell arr61, hogy a penzOgyi intezrneny a Magatartasi K6dexnek alavetette maqat, es biztosftani kell

az Ogyfel szarnara a Magatartasi K6dex elerhetoseget, a 207. § 121 bekezdese pedig kotelezi a penzOgyi

lntezmenyt, hogy a Magatartasi K6dexnek val6 alavetes tenyet Ozletszabalyzataban feltOntesse. Mindezen

szabalyokbol azonban nem kovetkezik, hogy az ASZF-ben, vagy a szerzodesben Irt olyan klkotes

ervenytelenseqet a bfr6sag nem vlzsqalhatna, mely klkotes a Magatartasi K6dexben is szerepel. A jogvita

elblralasa soran nines jelentoseqe a Magatartasi K6dex tartalrnanak, mert a per targyat nem a Magatartasi

K6dex rendelkezeseinek vizsqalata kspezte.

Nem ert egyet a t.eqfelsobb Bfr6sag a masodfoku Itelet azon meqallapltasaval, miszerint az alperes az Ogyfelre

kedvezatlenOI es eqyoldaluan esak ugyanazon feltetelek fennallasa eseten valtoztathatia meg a szerzodes

tartalmat, mely felteteleket a Ptk. 241. §-a a bfr6sag altall szerzodesmodosltashoz meqhataroz, A perbeli

szerzodes trpus eseteben ugyanis a szerzodes eqyoldalu, az Ogyfelre hatranyos rnodosltasanak felteteleit a

Ptk-hoz viszonyftva lex specialisnak minosOlo joqszabaly, a Hpt. hatarozza meg, feltehetoleq szem elott tartva

nemesak azt, hogy a kolcson, hitel, iIIetve penzOgyi llzinqszerzndesek tipikusan hosszutavra [onnek letre (ez

mas polqarl jogi szerzodes trpusra is jellemza lehet), hanem azt is, hogy a szerzado feleken klvul allo, elore nem

kalkulalhato tenyezok, korulrnenyek a mas tlpusu polqari jogi szerzodesekhez kepest altalaban nagyobb

gyakorisaggal, jelentosebb hatast kifejtve fordulnak elo e szerzodesek eseten,

Bar a l.eqfelsobb Bfr6sag meqltelese szerint a perbeli jogvita elblralasa soran nem iranyedoak a Ptk. 241. §-

aban foglaltak, a rnasodfoku bfr6sag Iteleteben kifejtettekre tekintettel a l.eqfelsobb Bfr6sag az alabbiakra

mutat ra:

A Ptk. 241. §-a szerint akkor m6dosrthatja a btrosaq a szerzodest, ha a felek tart6s joqvlszonyaban a

szerzodeskotest kovetoen beallott korulrneny folytan a szerzodes valamelyik fel lenyeqes jogos erdeket serti, A

kialakult bfr6i gyakorlat szerint nem kerhetl a szerzodesrnodosltast az a szemely, aki a szerzodeskoteskor

szamolhatott a korulrnenyek kesobbl valtozasaval - tehat kello gondossag eseten felrnerhette a kockazatot, A

felulvlzsqalatl kerelernben hivatkozott 32/1991.(VI.6.) AB hatarozat szerint a mar fennallo szerzodesek

tartalrnanak az allarn reszerol, joqszaballyal torteno rnodosltasara akkor van kivetelesen lehetoseg a Ptk. 226.

§ 121 bekezdese alapjan, ha a szerzodeskotest kovetoen beallott korulmeny folytan a szerzodes valamely fel

lenyeges jogos erdeket sertl, a korulmenyvaltozas nem volt esszeruen elorelathato, ugyanakkor tulmegy a

normalls valtozas kockazatan es a beavatkozas tarsadalrnl meretu igenyt eleqlt ki. Ugyanezt az allaspontot

foglalta el a 66/199S.(XI.24.) AB hatarozat is.

A Ptk. 241. §-aban foglalt jogintezmenytol lenyegesen elter a Hpt. 210. §-anak 131 bekezdese. A Hpt.

szabalyozasa szerint a hitel/kolcsonszerzodes alalrasakor az ad6s tudornasul veszi, hogy az ASZF-ben, iIIetve a

kolcsonszerzodesben rneqhatarozott okok rneqvaltozasa eseten a szerzodest a penzOgyi lntezrneny

egyoldaluan m6dosfthatja az ad6s hatranyara. Megjegyzendo, hogy a kolcsonszerzodesben megjelolt okok

meqvaltozasa indokolt esetben egyben - a Hpt. 210. § 141 bekezdes b) pontlaban frtak szerint - az Ogyfel javara

torteno szerzodesrnodosltasl kotelezettseqet jelenti. Ezek a jellernzok pedig alapvetoen elternek a Ptk. 241. §-

aban frtakt61. Epp a fogyaszt6i erdekek ervenyesulese, a perbeli jogviszonyok sajatos jellege miatt szabalyozza

a Hpt. azt, hogy mikor kerOlhet sor egyoldalu szerzodesrnodosltasra. Ebbol kovetkezon nem a Ptk. szabalyai az

elsodleqesek a hitel/kolcson es penzuqyi llzinqszerzodes ervenyesseqenek meqltelese tekinteteben, hanem a

Ptk-val azonos szintO joqforrasnak, a Hpt-nek mint lex speclallsnak a rendelkezesei. A Ptk. rendelkezesei

mogottes joqszabalyi rendelkezeseknek minosOlnek e korben es esak a Hpt. speclalls rendelkezesei hianyaban

lranyadok,

Annak rneqltelesenel tehat, hogy egy fogyaszt6val kotott - nem lakascelu - kolcsonszerzodes eseten milyen

feltetelek mellett kerOlhet sor az Ogyfel szarnara kedvezatlenOI a kamat, a dfj es a koltseg eqyoldalu

modosltasara a penzOgyi lntezmeny reszerol, a fent klfejtettekbol kovetkezon nem a Ptk., hanem a Hpt. 210. §

131 es 141 bekezdesenek rendelkezeselbol kell kiindulni.



E rendelkezesek szerint az eqyoldalu szerzodesmodosltas jogat a hltelezo akkor jogosult gyakorolni, ha a

rnodosltasra okot ad6 objektrv korulrnenyek teteles rneqhatarozasat a szerzodes tarta Imazza, valamint a

hltelezo arazasl elveit Irasban rogzftette.

A joqszabalyhely az arazasi elvek tartalmarol is rendelkezik. Kimondja, hogy a rnodosltas csak a kamat, dfj vagy

koltseg rnertekere tenyleqesen hatast gyakorl6 ok alapjan tortenhet «4) bekezdes a) pont}, hogya kamat-, dfj-

vagy koltseqelern csokkenteset is ervenyeslteni kell, ha valamely feltetel valtozasa ezt indokoltta teszi ((4)

bekezdes b) pont}, hogy tenyleqes hatasuk aranyaban, egyOttesen kell figyelembe venni a kamat, dfj vagy

koltseqelernre kihatassal bfr6 ok-okozati felteteleket «4) bekezdes c) pont}, tovabba hogy a dfjat vagykoltseqet evente legfeljebb a KSH altai kozzetett el6za evi eves fogyaszt6i arindex mertekeben lehet emelni ((4)

bekezdes d) pont}.

A Hpt. 2010. [anuar 1-t61 hatalyos rendelkezesel szerint tehat - a hltelezo az eqyoldalu szerzodesmodosltas

joqaval nem korlatlanul es nem barrnely indokra hivatkozassal elhet, hanem csak olyan objektrv korulrnenyek

bekovetkezte eseten, mely korulmenyek teteles felsorolasat mar a szerzodes meqhatarozta, tehat mely

feltetelek bekovetkezte esetere az Ogyfel mar a szerzodeskoteskor hozzajarult a hltelezo eqyoldalu

szerzcdesmodosltasahoz. Az is feltetel, hogy a penzOgyi lntezmeny rendelkezzen mar a szerzodeskoteskor az

arazasl elveit Irasban rogzit6 dokumentummal. Kiemelend6, hogy a Hpt. 210. § /6/, /7/ es /9/ bekezdeselbol

kitan6en a modosltasrol az Ogyfelet a modosltas hatalyba lepese el6tt leqalabb 60 nappal hirdetmenyben es

egyeb m6don is erteslteni kell, az Ogyfel pedig - f6szabalykent - a modosltas hatalyba lepese el6tt dfjmentesen

felmondhatja a szerzodest, E torvenyl rendelkezesek megfelelnek a 93/13.EGK tanacsl lranyelvben frtaknak.

A peres eliarasban a fent kifejtettekb61 kovetkezoen azt kellett vizsqalni, hogy az alkalmazott altalanos

szerzodesl feltetelek megfelelnek-e a Hpt. 210. § /3/ bekezdeseben lrt joqszabalyi kovetelmenyeknek. A

Legfels6bb Bfr6sag allaspontja szerint a Hpt. 210. § /3/ bekezdes utols6 rnondataban frtak alapulvetelevel a

hltelezo csak az alabbl felteteleknek megfelel6 okokra hivatkozva gyakorolhatja az Ogyfelre kedvezotlenul az

eqyoldalu szerzodesmodosltas jog at:

Objektrv okkent a nyelvtani ertelmezes szerint is csak olyan kOls6 korulmeny vehet6 figyelembe, melynek

eloldezeseben a felek sem kulon-kulon, sem egyOttesen semmilyen szerepet nem jatszhatnak, melynek

bekovetkeztere a feleknek sernmlfele befolyasa nem lehet. Ezt az allaspontot er6sftik meg a Hpt. szerrpontlabol

hatterjogszabalynak min6s016Ptk. 228-229. §-ainak rendelkezesei is.

A teteles meqhatarozas kovetelrnenyenek csak akkor felel meg a szerzodes, ha az ok-lista telieskoruen es nempeldalozva jeloll meg az eqyoldalu szerzodesmodosltasra alapot ad6 korulrnenyeket, tehat ha az ok-lista egy

olyan zart rendszer, amely a figyelembe vehet6 tenyek es korulrnenyek taxatrv felsorolasat tartalmazza.

Az okokat pontosan, egyertelmCien, ellentmoncasoktol mentesen kell megjelolni, ahogy azt a Ptk. 228. § /3/

bekezdese a szerzfidesi feltetelek vonatkozasaban is megkfvanja.

Ezek a legfontosabb elvarasok az ok-lista tartalmaval, azaz az eqyoldalu szerzodesrnodosltas okainak

meqhatarozasaval kapcsolatban.

Ugyanakkor annak rneqallapltasahoz, hogy egy konkret esetben az eqyoldalu szerzodesrnodosltasra alapos

okb61 kerOlt-e sor es erre tekintettel azjogszerCinek min6s01-e, az alabbi felteteleknek is teljesOlniOk kell:

Csak olyan korulrnenyek valtozasa adhat alapot a kamat, a dfj, a koltseg teklnteteben az egyoldalu

szerzodesrncdosltasra, mely korulrnenyeket a szerzodeskoteskor is figyelembe vettek a kamat, a dij es a

koltseg meqhatarozasakor es mely korulrnenyek valtozasa tenyleqes hatast gyakorol a kamat, a dij, a koltseg

mertekere,

A bekovetkezett valtozasnak meg kell haladnia a normalisan vallalhato Ozleti kockazat rnerteket, jelentektelen,

erdemi hatast nem klvalto valtozas nem adhat alapot a szerzodes modosltasara. A rnodosltas mertekenek

aranyban kell allnia a bekovetkezett valtozas hatasaval.

Hanqsulyozando, hogy bar az adott korulmeny valtozasaval a szerzodeskoteskor elvi ertelemben szarnolnl

lehetett - ellenkeza esetben nyilvan nem szerepelt volna az ok-lista felsorolasaban - a valtozas tenyleges

bekovetkeztet, a kamatra, a dfjra, a koltseqre kihat6 rnerteket esszerCien meg egy professzlonalls gazdasagiszerepl6 sem lathatta el6re. (Ezzel indokolhat6 ugyanis, hogy mar nem lehet elvarnl a szerzodes kamatra, dfjra,

koltseqre vonatkozO rendelkezesinek valtozatlan feltetelek melletti fenntartasat.)

A Legfels6bb Bir6sag meqltelese szerint tevedett a rnasodfoku blrosaq, amikor mindenfajta teteles vlzsqalat

nelkul ugy Itelte meg, hogy az ok-Ilstakban foglalt korulrnenyek valtozasava I az alperesnek mint professzionalis



gazc:lasagi szereplonek mar a szerzodeskoteskor szamolnla kellett, hogy az alperes erdekkorebe tartoz6 e

valtozasok minden kockazatat az alperesnek kell viselnie. A l.eqfelsobb Bir6sag allaspontla szerint ez a

kockazatvlselesi szabaly csak akkor tekintheto lranyadonak, ha rneqallaplthato, hogy a valtozas a normallsan

elore lathato, klszarnlthato valtozas kockazatan belul van. Nyilvanval6, hogy az elore lathato, elore kalkulalhato

kockazat eltero lehet rovld, iIIetve hosszu tavu szerzodesek eseten, A mai gazc:lasagi korulrnenyek kozott

azonban azt egyertelmOen kimondani, hogy minden egyes az ok-llstaban felsorolt korulmeny rneqvaltozasaval,

annak pontos mertekeve I (a vis maior esetet klveve) az alperesnek akar tobb evtizedre elore is szamolnla kell,

a Legfelsobb Bir6sag meggyozadese szerint nem lehet. A fent kifejtett allaspontot erosltlk a 275/2010.(X l I .15.)

Korm. rendeletben foglaltak, iIIetve a 93/13.EGK tanacsl lranyelv egyes rendelkezesei is. A Hpt-nek az a

rendelkezese, mely szerint a szerzodesben rneqhatarozott korulmenyek valtozasa klvalthatla a penzintezet azonkotelezettseqet is, hogy indokolt esetben csokkentse (ertelemszeruen az ugyfel szarnara kedvezoen) a kamat,

a dl], vagy a koltseg rnerteket, szinten a ezen allaspont helyesseqet tarnasztja ala.

A l.eqfelsobb Bir6sag meqltelese szerint nem lehet teteles vlzsqalat nelkul azt kimondani, hogy az ok-llstakban

foglaltak "formai" szempontb61 megfelelnek a torvenyi elolrasoknak. Vannak ugyanis olyan feltetelek, melyekkel

kapcsolatban felmerulhet peldaul, hogy nem felelnek meg a teteles meqhatarozas kovetelmenyenek, hogy

bekovetkezesukre az alperesnek esetleg rahatasa lehet, vagy nem elegge egyertelmOen meqhatarozottak,

szubjektiv elemeket tartalmaznak, sot olyan kozgazc:lasagi fogalmak is megjelennek, melyek vonatkozasaban a

Legfelsobb Bir6sag szerint azok [elentesenek, tartalrnanak felderftese lehet szukseqes,

A Legfelsobb Bfr6sag rneqltelese szerint a fent kifejtettekre tekintettel a megalapozott dentes rneqhozatalanak

alapfeltetele az ok-listakban felsoroltak eqyenkentl rneqvizsqalasa abb61 a szempontb61, hogy azok a Hpt. 210.

§ 1 3 1 bekezdeseben rneqhatarozott, jelen reszlteletben reszletezett kovetelmenyeknek megfelelnek-e. Erre a

vizsqalatra a per soran nem kerult sor. A kereset is csak altalanossaqban hivatkozott a rendelkezesek

tlsztesseqtelenseqere arra alapftottan, hogy az ok-llstaban felsorolt korulrnenyek nem voltak kelloen vllaqosak,

atlathatok, klszarnlthatok. Az alperes is csak altalanossaqban adta elo a kereseti kerelemmel kapcsolatos

vedekezeset, Sem az else, sem a rnasodfoku bir6sag nem vlzsqalta tetelesen az ok-llstaban foglaltakat.

E korulrnenyekre tekintettel a Legfelsobb Bir6sag nem latott lehetoseqet arra, hogy a felulvlzsqalatl ellarasban

maga vegezze el az ok-llstakban szereplo feltetelek teteles vlzsqalatat az ott felsoroltak fentiek szerinti

megfelelosegenek meqallapltasa erdekeben, majd erdemben allast foglaljon a jogvita eldontese szerrpontlabol

a meqltelese szerint relevanciaval bir6 olyan kerdesben, melynek vizsqalata a megeloza eljarasokban nem

meruit fel € I S mely kerdessel kapcsolatban ez ideig a felek sem nyilatkoztak tetelesen, Az ezzel ellentetes eljaras

nem felelne meg a Pp. szabalyainak € IS a tlsztesseqes eljarashoz fOzodo alapjog serelmevel jarna.

Az erderni dentes rneqhozatalat az is klzarta, hogy a perben nem nyert tlsztazast a keresettel tarnadott ASZF € I S

kolcsonszerzodesek ok-llstat tartalmaz6 rendelkezeseinek ldobell hatalya, Azok nyllvanvaloan nem lephettek

hatalyba 2008. junius 9-en, hiszen ez esetben az alperes az ok-llstakban szereplo, az eqyoldalu

szerzodesrnodosltasra okot ad6 korulrnenyeket nem igazithatta volna a tobb mint egy evvel kesobb elfogadott

Magatartasi K6dex rendelkezeseihez. Amennyiben a keresettel tarnadott rendelkezesek 2010. [anuar 1-e1

kovetoen leptek hatalyba, akkor a jelen reszlteletben kifejtettek lranyadok, Amennyiben korabban, akkor

vizsqalnl kell, hogy az ok-llstaban foglaltak megfelelnek-e a 2010. [anuar 1. elott hatalyos rendelkezeseknek.

Csak az adott rendelkezes hatalybalepesetol kezdodoen allaplthato meg az ok-Ilstaban szereplo egyes

korulrnenyek esetleges ervenvtelenseqe.

Mindezekre tekintettel a Legfelsobb Bfr6sag hatalyon klvul helyezte az elsofoku Iteletre klterjedoen a jogeros

Iteletnek azt a rendelkezeset, mellyel rneqallapltotta az ASZF I. 3.2. a), b) pont [anak, a kolcsonszerzodes I. 1.9.a), b) pont [anak, azASZF II. 3.2. a), b) pontianak € IS tovabbl a), b), c) pont [anak, a kolcsonszerzodes II. 4.8. a),

b) pontjanak ervenytelenseqet € IS az elsofoku blrosaqot e korben uj eljarasra € I S uj hatarozat hozatalara

utasftotta. Ez a rendelkezes a Pp. 275. § 1 4 1 bekezdesenek masodlk fordulatan alapul.

Az uj ellarasban a feleknek nyilatkozniuk kell arr61, hogy allaspontluk szerint a vitatott szerzodesl feltetelek

megfelelnek-e a Legfelsobb Bfr6sag jelen hatarozataban megfogalmazott kovetelrnenyeknek. Arra kell felhfvni

a feleket, hogy minden, az ok-llstaban szereplo korulmenyrol tetelesen nyilatkozzanak. Lehetoseqet kell adni

arra, hogya felperes € IS a vedekezo alperes ervekkel alatarnasztott reszletes eloadasat megtehesse, esetleges

bizonyltasi indltvanyalt eloterjeszthesse. SzOkseg eseten nem mellozheto a bizonyltasi eljaras lefolytatasa sem.

Tisztaznl szukseqes a tenyallast abban a korben is, hogy a jelenleg hatalyos ASZF-ek, € I S kolcscnszerzcdesek

eqyoldalu szerzodesrnodosltasra vonatkoz6 rendelkezesei mikort61 hatalyosak, A felperesnek nyilatkoznia kell,

hogy a jelenleg hatalyos ASZF-ek, ill. kolcsonszerzodesek teklnteteben mikort61, a Hpt. mely idoponttol hatalyosrendelkezesei alapjan kerl az ervenytelenseq meqallapltasat.

A Legfelsobb Bfr6sag fontosnak tartja hanqsulyozni, hogy jelen per targya kizarolaq annak eldontese, hogy a

keresettel tarnadott ASZF-ek, illetve blankettaszerzfidesek ok-llstalban felsoroltak ervenyes feltetelek-e,



Amennyiben a megismetelt eljaras soran bebizonyosodna, hogy egy vagy tobb, esetleg valamennyi feltetel nem

felel meg a Hpt. rendelkezeselnek, € IS ezert ervenytelen, akkor ez a korulrneny onrnaqaban kizarja, hogy az

adott ok alapjan jogszerOen sor kerOlhetett, iIIetve sor kerOlhessen egyoldalO szerzodesmodosttasra.

Az egyoldalO szerzodesmodosltas joqszenlseqenek meqallapltasahoz ugyanakkor onmaqaban az nem

eleqendo, ha az ASZF a Hpt. rendelkezeseinek rneqfeleloen hatarozta meg azt az okot, melyre tekintettel a

szerzodesrnodosltasra sor kerOlt, ugyanis ehhez tovabbl feltetelek fennallasa is szukseqes, Ezeket a

felteteleket reszben a Hpt. 210. §1 4 1 bekezdese, reszben jelen reszltelet reszletezi,

Az ertesltesi kotelezettseq elrnulasztasanak joqkovetkezmenyelrol rendelkeza ASZF rendelkezesek teklntetebena Legfelsobb Birosag allaspontla a kovetkezo:

Az ASZF I. € IS az ASZF II.8. pontja azt rendezi, hogy az Ogyfelnek a kolcson € I S jarulekai teljes kifizeteseiq mely

tenyekrol € I S esemenyekrol kell az alperest ertesitenie.

A masodfoku Itelet az ASZF-ek 8. pontja azon mondatainak ervenytelenseqet allapltotta meg, mely szerint az

ott felsorolt esetekben az ertesltesi kotelezettseq elrnulasztasa sOlyos szerzodesszeqesnek minosOI, € I S e

szerzodesszeqes eseten az alperes jogosult a kolcsonszerzodest azonnali hatalyu felmondassal lejartta tenni. A

Legfelsobb Bfrosag a felulvizsqalati kerelem tartalmi ertekelese alapjan Ogy tekintette, hogy a felulvizsqalati

kerelern nemcsak az ASZF II. 8. pontjanak hivatkozott rendelkezesere vonatkozik, hanem az az ASZF I. 8.

ponljanak rendelkezesere is kiterjed.

Egyetert a t.eqfelsobb Bfrosag a rnasodfoku blrosaqqal abban, hogy az ertesltesl-tajekoztatasl kotelezettseq

elolrasa indokolt a ASZF-ekben meqhatarozott esetekben, de nem felel meg az aranyossaq kovetelmenyenek

az, hogy barrnely - esetleg kevesbe [elentos - adattal kapcsolatos tajekoztatasl kotelezettseq elrnulasztasnak is

a legsOlyosabb szerzodesszeqesl szankclo, az azonnali hatalyu felrnondas legyen a [oqkovetkezmenye,

HangsOlyozza a Leqfelsobb Birosag, hogy az ASZF-ek het esetkorhoz kapcsolodoan irjak elo

joqkovetkezmenykent a kolcson azonnali hatalyu felrnondassal vale leiartta tetelet, mely jogkovetkezmenyt hat

esetben a "haladektalan" tajekoztatasi kotelezettseq elmulasztasahoz, egy esetben pedig az ertesltesl

kotelezettseq rneqtetelere szabott at napos hatarldo elmulasztasahoz kotlk, Ez pedig azt jelenti, hogy az alperes

akkor is jogosult elni az azonnali hatalyu felrnondas joqaval, ha peldaul az Ogyfel, aki esetleg nem is tud a

biztosltek nyujtoval szemben foganatosftott vegrehajtasi cselekmenyrol, e vegrehajtasi cselekrneny

meqtortentekor azonnal (haladektalanul) nem erteslti az alperest, vagy ha - feledekenyseqe miatt - csak a 6.

napon ertesltl az azonosltas soran megadott adataiban bekovetkezett valamely valtozasrol, Eisosorban az

ertesltesi kotelezettseq azonnali, illetve rendkivOI szoros hatarldejere tekintettel kell az ertesltesi kotelezettseqelmulasztasanak kovetkezrnenyet aranytalannak tekinteni.

Az azonnali hatalyu felmondas jog at egyeb okbol biztoslto ASZF rendelkezesekkel osszefOggesben a

Legfelsobb Bfrosag allasponlja a kovetkezo:

Az ASZF I. 10.6. a)-j) pontjai € IS az ASZF II. 10.2. a)-j) pontjai, az alperes azonnali hatalyu felrnondasanak € IS a

kolcsontartozas - ehhez kapcsolodo - lejartta tetelenek tovabbl okait jelolik meg. E felsorolasbol a rnasodfoku

birosag a b)-f) pontokban felsoroltak ervenytelenseqet allapltotta meg € I S a Leqfelsobb Birosag ezt a dontest is

helyesnek talalta.

A Legfelsobb Bfrosag allaspontla szerint is serti az aranyossaq elvet, ha az alperes barrnely osszegO flzetesl

kotelezettseq elmulasztasa eseten, vagy barrnely kotelezettseq nemteljesitese, iIIetve nem szerzodesszenltellesltese eseten elhet az azonnali hatalyu felrnondas joqaval € I S az is, hogy nemcsak a lenyeges

korulrnenyekre vonatkozO, a kolcson celjanak rneqvalosulasaval, a visszaflzetessel, vagy a biztosltekkal

kapcsolatos adatkozles valotlansaqa, illetve hianyossaqa szolqalhat a legsOlyosabb szerzodesszeqesl

joqkovetkezmeny alkalrnazasanak alapjaul (b., c) € I S d) pontok). Arra is helyesen mutatott ra a rnasodfoku

blrosaq, hogy az e) € I S f) pontban irt felrnondasi okok nem objektiv korulmenyektol, hanem az alperes

szubjektiv erteklteletetol teszik fOggove a felmondasl ok bekovetkeztet, ugyanis kifejezetten Ogy rendelkeznek,

hogy ha az Ogyfel, vagy ha a blztosltekot nyOjto szernely penzOgyi, gazdasagi vagy piaci helyzetet negativan

erinto olyan korulrneny merOI fel, mely az alperes rneqltelese szerint veszelyeztetl e szernelyek szerzodeses

kotelezettseqenek telleslteset, vagy ha az Ogyfel altai valla It fizetesi kotelezettseq veszelyezteti az alperes

megftelese szerint a szerzodeses kotelezettssqek telleslteset, akkor jogosult az alperes a kolcsonszerzodes

azonnali hatalyu felrnondasara.

A blztosltasl osszeggel kapcsolatos ASZF rendelkezesekkel osszefOggesben a Legfelsobb Bfrosag allaspontia

kovetkezo:

Az ASZF I. 6.6. pontja € I S az ASZF II. 6.2. pontja szerint az Ogyfelnek a kolcson € IS [arulekal fedezetekent

szolgalo vagyontargy OJertekere blztosltasl szerzodest kell kotnie, melyben kedvezrnenyezettjekent az alperest



kell megjelolnle. Ha a blztosltasl eserneny bekovetkezik, akkor a biztosltasl osszeg az alperest iIIeti meg, abbol

az alperes kleleqltl koveteleselt, csak az ezt rneqhalado osszeg iIIeti meg a felperest.

A Legfels6bb Bfrosag allaspontla szerint e rendelkezes azert mlnosul tlsztesseqtelennek, mert barmely

blztosltasl esemeny bekovetkezte eseten lehetoseqet ad arra, hogy a biztosltasi osszeq egesze az alperes

szamlajara keruljon atutalasra € I S abbol az alperes - elszarnolasl kotelezettseq mellett - koveteleset

kleleqlthesse, Az nem vltas, hogy a vaqyonblztosltas a szerzodesben szerepl6 vagyontargyak epseqehez

fOzad6 erdeken alapszik € IS annak az ertekcsokkenesnek a teljes vagy reszleqes fedezesere szolqal, amely a

blztosltasl esemeny folytan a karosult vaqyonaban bekovetkezett, Amennyiben a fedezetul szolgalo

vagyontargy javlthato, indokolt, hogy a blztosltasl osszeget - rendeltetesenek megfelel6en - a [avltasrafordltsak € I S tlsztesseqtelen, ha a biztosltasl osszeget ett61eltero celra, az alperes hasznalla fel. Mas a helyzet a

felulvlzsqalatl kerelernben hivatkozott azon esetben, ha a blztoslteki vagyontargy meqsernrnisul € I S a blztosltasl

osszeget mar nem is fordfthatja a tulajdonos a fecezetul adott vagyontargy helyreallltasara. Az ASZF I. 6.6.

pontja € IS az ASZF II. 6.2. pontja azonban nem az utobbl tenyallason alapul, hanem rnlndenfele differenclalas

nelkul, altalanossaqban, barmely kovetkezmenyekkel [aro blztosltasl esemeny esetere szoloan rendelkezik. A

tlsztesseqtelenseq meqallapltasa els6sorban erre tekintettel volt alapos.

A Legfels6bb Bfrosag a Pp. 275. § 1 3 1 bekezdese alapjan az ASZF I. 6.6. pont, 8. pont € IS 10.6. b)-f) pontjai, az

ASZF II. 6.2. pont, 8. pont € IS 10.2. b)-f) pontjai ervenvtelenseqet rneqallaptto Iteletl rendelkezeseket

hatalyaban fenntartotta.

A pernyertesseq-pervesztesseq aranyara tekintettel az alperesnek a felulvizsqalati eljarasban felmerult

koltseqelnek 3/4 reszet viselnie kell, mfg a tovabbi felrnerult perkoltseqel tarqyaban az uj hatarozatot hozo

blrosaqnak kell dontenie, A rneqallapltott reszperkoltseq 9.000 Ft reszfelulvizsqalati eljarasi illetekbol € IS 30.000

Ft, AFA-t is tartalmazO ugyvedi munkadljbol all. A felperesnek felulvizsqalati perkoltseqe nem meruit fel.

A perkoltseqekrol szolo dentes a Pp. 270. § 1 1 1 bekezdesen, 78. §-anak 1 1 1 bekezdesen, 275. §-anak 1 5 1

bekezdesen € I S a 32/2003.(VII1.22.) 1Mrendelet 3. § 1 3 1 € I S 1 5 1 bekezdesen alapul.

Budapest, 2011. szeptember 27.

Dr.Vezekenyi Ursula sk. a tanacs elncke

Dr.Lorincz Gyorgyne sk. eloado-biro

Gyongyosine dr.Gyugyei Klara sk. biro

A kladrnany hlteleul:

ISeres Jozsefnel

blrosaqi tisztvisel6

[ Visszalepes ]

legfelsőbb bíróság ítélete a partiscum xi. takarékszövetkezet ügyében

Documents