Lana a gyilkos angyal

A történet egy lányról szól, akinek komoly problémája

van. Mániája a gyilkolás. Hogyan is talál barátokra,

szerelemre egy ilyen lány, azt a történetemből

megtudhatjátok.

1. rész

Véres éjjel

Nő: Hát te meg miért bóklászol ilyen későn az utcán?

Menj haza!

Lana: Persze, amint végeztem önnel.

Nő: Mi a…

Lana:*nevet*

Nő: Istenem! Mégis mit művelsz?

Lana: Hű, mennyi vér! Ez olyan gyönyörű.

Lana: Most vége!

A lány addig vagdalta a nőt, míg az össze nem roskadt.

Közben pedig nevetett. Miután megnézte, hogy a nő él-

e még ijedten nézett körbe.

Lana: Mi az ördög? Hol vagyok és… ez itt

vér?*sikolt*Ezt én tettem? Nem lehet! Már megint!

A lány nem figyelve semmire rohant haza.

Lana: Remek, most ez a ruha is tönkre ment.

Anya: Kicsim, hol voltál eddig? Az ott… vér?

Anya: Add ide a kést, de azonnal!

Lana: Én nem tudom, hogy mi történt.

Anya: Te csak nem, megöltél egy embert?

Lana: Igazság szerint nem ez az első alkalom. Már

jöttem haza így véresen és nem emlékeztem semmire.

Anya: Jó kis vérfürdőt rendezhettél még mindig csöpög

a ruhádból. Mit tettél?

Ezek után Lana nem szólalt meg csak leült a kanapéra

és bámult a semmibe. A nő megvárta férje érkezését.

Apa: Megjöttem!

Anya: Istenem, szörnyű dolog történt! Lana megölt

valakit!

Apa: Hogyan?

Anya: Azt mondta, hogy már nem először csinált ilyet.

Apa: Miért nem figyeltél rá? Ennyi dolgod van csak. A

pénzt én keresem meg. Neked csak nevelned kell a

gyereket és elvégezni a házimunkát. Még erre sem vagy

képes?

Anya: De szívem…

Apa: Beszélek a fejével.

Anya: Azt hiszed én nem próbáltam? De csak néz a

semmibe már órák óta.

Apa: Te hasznavehetetlen vagy! Na, ide figyelj

nagylány! Mégis hogy jutott eszedbe ekkora örültség?

Lana ránézett ugyan apjára, de a tekintete üveges volt.

Lanát elvitték a pszichiátriára. Ott egy nő vizsgálta meg.

Nem sokkal ezután bekísérte a szüleivel együtt egy

szobába, ahol csak egy szék meg egy ágy volt.

Apa: Doktornő mi baja a lányomnak?

Doktornő: Nos, az elmondottak alapján ölési kényszer.

Anya: Tehát akkor a lányunk egy elmebeteg gyilkos?

Doktornő: Én nem használnám ezt a kifejezést, de igen

az.

Apa: De meggyógyul?

Doktornő: Nincs rá sok esély. Korábban kellett volna

behozniuk. Most, mint egy baba csak néz a semmibe.

De ez nem valami gyakori betegség. Tudják milyen

okból kifolyólag alakulhatott ki?

Apa: Én azt honnan tudjam? Ha nem gyógyul meg akkor

én mentem még nagyon sok dolgom van.

Anya: Várj édes!

Apa: Minek jössz utánam! A te dolgod az, hogy vigyázz

a kölökre. Egy semmirekellő, élősködő vagy!

Anya: Nem merészelj sértegetni! – jól felpofozza férjét.

Apa: Ennek semmi értelme. Végeztünk! Menj a bolond

kölköddel az utcára!

Anya: Ezt nem teheted! Ő a te gyereked is!

Apa: Jól tudom, hogy nem az. Halottam a kis afférodról.

Mehetsz a szeretődhöz, majd eltart titeket.

Anya: Ha rám nem legalább Lanára legyél tekintettel. Ő

nem tehet semmiről.

Apa: Ó, tényleg? Tudtommal már több emberrel

végzett. Mivel nem az én lányom nem érdekel mi lesz

vele.

Azzal a férfi elviharzott a nő pedig keserves zokogásba

tört ki.

Lana kapott pár gyógyszert és injekciót, amitől észhez

tért.

Lana: *gondolja* Tehát anya megcsalta a papát. Ezért

volt velem akkor mindig olyan szigorú. Már értem miért

nem hasonlítok apára. De most elmentek. Itt hagytak

egyedül. Nem szeretem ezt a helyet, el kell szöknöm

innen!

Lana: Az a hanyag doki nyitva hagyta az ajtót,

szerencsémre.