közösségi tanulás - módszertani kézikönyv közösségi...

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

3Közösségitanulás

Közösségi tanulás• Tankör

• Felnőtt tankör• Szépkor kör

Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Nemzeti Művelődési Intézet2015

Impresszum

A kiadványsorozat a TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése

projekt keretében készült.

Szerkesztette: Ditzendy Károly Arisztid

Témavezetők:Tankör: Monostori Éva

Felnőtt tankör: Pap Luca Alexa (Szakértő: Ditzendyné Frank Mariann, Szebenyi Marianna)

Szépkor kör: Patyán László

Lektorálta: Kiss Gábor Boldizsár, Hegedűs KatalinKorrektorok: Hargitai Mária, Mészáros Júlia, Szabó Judit Nikoletta

A kötetben ismertetett modellek a Nemzeti Művelődési Intézet megbízásából a

HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központban készültek.

Felelős kiadó: Polyák Albert mb. főigazgatóISBN 978-963-651-495-2

© HROD 2015© Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Közösségi tanulás

• Tankör• Felnőtt tankör• Szépkor kör

szolgáltatásfejlesztési modell

TARTALOM

Tankör

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23

Felnőtt tankör

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42


Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 „TAN-TÉR” és „TAN-TÉR PLUSZ” programok - kistérségi felnőttképzési és tanulássegítő szolgáltatási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50Háztáji gazdálkodás képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53„Közös tudás” program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54Bevezetés a családi tanulásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57Ha én ezt a klubban elmesélem… – Angol nyelvű társalgási klub Angyalföldön . . . . . . . . .58Lakitelek Népfőiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59Egy csipet e-learning . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61

Szépkor kör

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69Bevezetés lépésről lépésre

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72 Együttműködés, partneri viszony kialakítása az idősek közösségi szerveződéseivel, bevonásuk a közösségi ház életébe, programjaiba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72Szolgáltatások biztosítása a közösség időskorú tagjai számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .73 Idősek önkéntes tevékenységének segítése, kölcsönös segítségnyújtást biztosító csoportok kialakítása, szomszédságsegítő programok szervezése, segítése . . . . . . . . . . . . . .74Generációk közötti szolidaritást elősegítő programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75

Minőségi jellemzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77


Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79„Kattanj rá, Nagyi!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79A Harmadik Kor Egyeteme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80Tanulj a Nagyitól! – generációk közötti tanulás Kismaroson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82Bevezetés a családi tanulásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .83Szenior önkéntesek a helyi közösségekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84Jó gyakorlat morzsák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86

Nemzeti Művelődési Intézet • 2015

Közösségi tanulás 7

Tankörszolgáltatásfejlesztési modell

Tanítási időn túli fejlesztő,

ismeretbővítő foglalkozások gyermekeknek

A szolgáltatási modell tartalma

A tanítási időn túli tankör szolgáltatás célcsoportja a településen vagy településrészen élő olyan gyermekek, akik délutáni tanulási felkészülésükben sem intézményi, sem családi segítsé-get nem kapnak. Irányelveiben a Tanoda programhoz hasonló, azonban az IKSZT-n belül a ko-rábbi szigorú szabályok enyhülnek, a település és a célcsoport szükségleteihez, maga az IKSZT lehetőségeihez igazodnak.

A tankör olyan „rásegítő” programot jelent délutánonként, amely az oktatás, korrepetálás és tehetséggondozás mellett megfelelő infrastrukturális és személyi háttérrel a gyermekek kö-zösségi, kulturális és szabadidős tevékenységeit is előmozdítják személyiségük és önismeretük fejlődése mellett. Azoknak a gyermekeknek nyújt tehát elsődlegesen szolgáltatást, akiknek a szüleik nem tudnak segíteni gyermekeiknek a tanulásban, vagy a munkabeosztásuk nem iga-zodik a gyermekek szabadidejéhez, illetve a településen nincs megfelelő intézményi háttér. Szolgáltatásunk nem egyszerűen korrepetáló jellegű, hanem fejlesztő és ismeretbővítő is, amit az IKSZT közművelődési infrastrukturális és személyi háttere biztosít. A szolgáltatás tartalmá-ba az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a közösségiség, a tanulási-művelődési technikák kialakítása, a szabadidő-kultúra gazdagítása mellett a szülők megszólítása, bevonása, esetleg aktivizálása, együttműködése is belefér.

Bár a tankör elsődleges célja a gyermek fejlesztése és támogatása, kiemelt feladatnak te-kintjük a szülők támogatását is a gyermeknevelés, a közösségiség és a munkavállalás terén.

1. Gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos tanácsadást nyújt, egyéni és csoportos kon-zultációt biztosít.

2. Támogatja és erősíti a családok jövedelem kiegészítését és a szülők munkaerő-piacra való visszatérését úgy, hogy mindvégig figyelemmel van a gyermek egészséges testi, lelki és intellektuális fejlődésére.

A tankör működtetése a helyi igényekre és erőforrásokra alapoz, s aminek alapvető szolgál-tatási céljai:

- rendszeres nyitva tartás mellett a gyermekek és a szülők számára egyaránt biztosít prog-ramokat;

- mindenki számára nyitott;- szolgáltatásai ingyenesek;- rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez;- a gyermek képességeinek kibontakoztatásához szükséges környezetet és „szakembert”

biztosít;- segíti és nyomon követi a gyermek fejlődését;- szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítja a családot;- elősegíti a szülői kör – önsegítő kör - kialakulását, ahol- a szülők egymástól is tudnak tanulni;

8 Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001

- a családok lehetőséget kapnak jövedelmük kiegészítéséhez, és- a szülők aktívan hozzájárulhatnak a településük közösségi életéhez.

A tanulókör szolgáltatás típusainak négy vezérelvét fogalmazzuk meg, mely részben illesz-kedik és támaszkodik a Tanoda programok elvárásaihoz, iránymutatásaihoz:

1. Elsődleges szolgáltatási területe pedagógiai alapokon nyugszik, ami a tankörben folyó tanulás segítését jelenti. Amennyiben van lehetőségünk, akkor magát a feladatot szak-emberrel, azaz pedagógussal tervezzük, de számíthatunk a településen, településrészen tevékenykedő önkéntesekre, kulturális közfoglalkoztatottakra, vagy az iskolai közösségi szolgálatra jelentkező középiskolásokra, egyetemistákra, EVS önkéntesekre.

2. A szolgáltatási kínálat másodlagos területe a szociális kompetenciák fejlesztése, amit nyilván lehetőségeink, adottságaink, valamint maga a célcsoport igénye is befolyásol. Ezen a területen különféle módszerekkel dolgozunk (pl. zenei, vizuális, mozgásos neve-lés stb.) amit a tantértől elkülönült helyiségben személyes bizalmi légkör kialakításával valósítunk meg. Tehát itt már a szabadidős tevékenységeken keresztül folyik a nevelés, a fejlesztés.

3. A szocializáció elősegítését a nagyvázsonyi tanoda mintájára kialakított „családi kontex-tusra” építjük. Azaz a tankörben „gazdúr és gazdasszony” van. A gazdúr feladata a játék, kert és a ház karbantartása, míg a gazdasszony a programok hátterét biztosítja, süt és főz, megadja az „otthon” biztonságát és melegét, családiasságát.

4. Identitás és elfogadás. Amennyiben a településünkön jelen van kisebbségi közösség, úgy a hagyományőrzés, népismereti foglalkozások, a kisebbségek elfogadásának előse-gítése is határozott cél.

Összegezve: Olyan komplex képesség- és tehetségfejlesztő, értékközvetítő szocializációs szolgáltatás, amely hozzásegíti a gyermekeket a továbbtanuláshoz, a későbbikben pedig meg-adja a lehetőséget a munkába álláshoz.

Tervezés és előkészítés

Hangsúlyos és fontos a program sajátosságainak megismerése és az adaptáció mérlegelé-se. Végső soron annak „kimondása”, hogy a programindítás helyben szükséges és indokolt, és a főbb szereplőknél adott a képesség és szándék a tervezésre és a bevezetésre.

- Képesek leszünk-e erőfeszítéseket tenni azért, hogy a településünk/településrészünk különösen hátrányos területén élő, hagyományosan nehezen megközelíthető családok életesélyeinek javítása érdekében szolgáltatásainkat határozottabban ajánljuk, ismer-tebbé tegyük számukra, ill. új módszerekkel ösztönözzük őket a bekapcsolódásba, az igénybevételre?

- Elkötelezettek vagyunk-e olyan szolgáltatások kialakítására, melyek nem stigmatizálnak, ugyanakkor kulturálisan adekvátak, érzékenyen reagálnak a változó igényekre, továbbá megfelelnek az olyan családok szükségleteinek is, akik számára a meglévő szolgáltatá-sok igénybevétele problematikus?

- Szakmai értékrendünknek része-e az elkötelezettség, a mindennapi praxisunkban érvé-nyesül-e a program és célcsoportjai iránti felelősség, és felkészültünk-e a partneri kap-csolatra az akár többszörös hátránnyal küzdő családokkal való együttműködésben?

- Tudunk-e olyan szakmai teamet kialakítani és működtetni, melyben különböző szakem-berek (szociális munkás, szociálpedagógus, pedagógus, szociális ügyintéző, közösségi munkás, önkéntes stb.) egyenrangú partnerként, összehangoltan dolgoznak egymás elismerése, kompetenciáinak tisztelete mellett?



- Nyitottak vagyunk-e arra, hogy biztosítsuk a programunk kialakításában és működte-tésében önkéntesek és a szolgáltatásainkat igénybevevő családok valódi részvételét?

- Képesek-e újabb és újabb kapacitásokat bevonni a programba az érintett szakemberek?- Készek vagyunk-e a meglévő szolgáltatásaink koordinációjára, ill. egységbe szervezésé-

re úgy, hogy eredményesebbek és könnyebben elérhetők, igénybe vehetők legyenek?- Van-e településen/településrészen nappali szolgáltatásra – tankör működtetésre – al-

kalmas helyiség? - Tudunk-e a meglevő helyi erőforrások mozgósításával megfelelő, derűs, barátságos fizi-

kai környezetet biztosítani ehhez a szolgáltatáshoz?- Vállaljuk-e a program önértékelési szisztémájának kidolgozását, s megvalósítását an-

nak érdekében, hogy a szolgáltatásaink minőségét fenntartsuk, illetve emeljük, esetleg újabb és újabb fejlesztést vezessünk be?

Természetesen az egyes kérdések kapcsán további dilemmák is felvetődhetnek.Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, ha a fenti kérdések többségére pozitív a válasz, az

megfelelő kiindulási alapot jelent a konkrét tervező munka megkezdéséhez. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a program domináns célcsoportját a hátrányos hely-

zetű családok – elsősorban azok gyermekei – alkotják, melyek talán kisebb valószínűséggel tudják igénybe venni a helyi szolgáltatásokat, ha azok nem igazodnak sajátos szükségleteikhez. A tanodának illeszkednie kell a település és településrész gyermekekkel és a családok jólétével kapcsolatos szolgáltatásrendszerébe. A szolgáltatások köre a lehető legszélesebben értelme-zendő: egyaránt részét képezik a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, oktatási, kulturális-mű-velődési, munkaügyi szolgáltatásstruktúra elemei.

Az eredményesség egyik fokmérője a szolgáltatásrendszerbe integrálódás, vagyis a prog-ram nem pusztán komplementer szolgáltatásokat nyújt, s nem markánsan elkülönülő, „önálló”, egyedi szolgáltatás. Egyedisége abban rejlik, hogy innovatív eszközökkel, helyi, nagyrészt meg-lévő szolgáltatásokat koordinál új munkamódszerek és szervezeti forma bevezetésével.

A helyi szükségletekre és a meglévő erőforrásokra alapozva, szakmaközi együttműködés-ben kell tervezni és megvalósítani, amit elkötelezett, motiváló, innovatív és jó kooperációs készségekkel rendelkező közösségi munkásnak kell irányítani.

Szakmai evidencia: ha a gyermeknek segíteni akarunk, szülőket támogató program szük-séges, s a sikeresség elengedhetetlen feltétele a szülők megszólítása, bevonása, aktivizálása, a szülői kompetenciáik fejlesztése is. Az eredményeket jelentősen fokozza, ha a szolgáltatások az igénybevevők elgondolásaiból indulnak ki, illetve ha szerepet kapnak a szolgáltatások irányí-tásában is. A szülőkkel való foglalkozásnak ezen a területen rendkívül nagy jelentősége van. A program középpontjában ugyan a gyermek áll, azonban ahogyan a gyerekeknek, a szülőknek is érezniük kell, hogy örömmel, szívesen látják őket a tanulókörben; ugyanakkor azt is elfogadják és tiszteletben tartják, ha nem kapcsolódnak minden programhoz. A partneri kapcsolaton ala-puló együttműködés jelent garanciát arra, hogy közösen állapítsák meg a gyermek és a család fejlődési szükségleteit, s válasszanak megfelelő módszereket a problémák kezelésére. A szülői kör aktivitása tehát nagyobbrészt független a tankör feladataitól, s elsődlegesen nem a szülői értekezletek, fogadóórák tartalmát tükrözi.

A tankör és a szolgáltatások többségét – a hozzáférhetőség érdekében – olyan helyre kell szervezni, ami a választott területen élő valamennyi családnak biztosítja a kívánt szolgáltatás-hoz való hozzáférést, tehát elérhető.

ElőkészítésSzolgáltatásunk beindítása előtt érdemes tájékozódni lakókörnyezetünkben, felmérni a

célcsoport létszámát, igényeit, korösszetételét. Ehhez segítségünkre lehet a polgármesteri hi-vatal nyilvántartása és statisztikája, valamint a településen működő – ha van ilyen – oktatási



intézmény éves jelentése. Segítséget kaphatunk a gyermekjóléti és családsegítő szakszolgálat munkatársaitól, valamint a pedagógusoktól is. A statisztikai adatokból a következő adatokra kaphatunk választ, ami természetesen egyéni kutatásaink eredményeként tetszés szerint bő-víthető:

- oktatási, nevelési intézmények a településen vagy mikrotérségben;- az intézmények szolgáltatási kínálatai;- a célcsoport lélekszáma;- a célcsoport tanulási, szabadidős lehetőségei;- a célcsoport kompetenciaszintjei, egészségi állapota, szociális helyzete;- hiányszolgáltatások;- a településen és mikrotérségben működő civil szervezetek, s azok a célcsoportunkra irá-

nyuló szolgáltatási köre és kínálata, rendszeressége, valamint kapcsolódási lehetőségei;- a településen vagy a mikrotérségben aktívan jelen lévő helyi fejlesztők, tehetségsegí-

tők, csoportvezetők stb.;- elérhetőségek.

A statisztikai adatok tanulmányozása után érdemes számba venni azokat a családokat, akiknek a gyermekei nem veszik igénybe az oktatási intézmény napközbeni ellátását, azonban otthon nem tudnak megfelelően felkészülni a tanórákra. Érdemes számolni a sajátos nevelé-si igényű (sni-s), a tanulási és/vagy viselkedészavarokkal küzdő gyermekekkel, valamint azok-kal, akiknek a nagyobb csoportban a teljesítményük nem megfelelő. S ne hagyjuk ki azokat a gyerekeket sem, akik bár az iskolai tanulásban nem érnek el sikereket, azonban valamilyen művészeti területen tehetségesnek bizonyulnak. A családok felkeresését személyes interjúzás-sal végezzük, ahol ne csak a szülőket, hanem magát a gyermeket is próbáljuk meg bevonni a beszélgetésbe, hiszen róla, érte gondolkozunk. Néhány kérdés, amit mindenki bővíthet saját településére és adottságaira kiélezve:

- Melyek a gyermek naponta megjelenő rendszeres tevékenységei? Van-e rendszeres fel-adata, ha igen, mi az?

- Mivel tölti szívesen a szabad idejét, jár-e közösségbe, szakkörbe, sportkörbe stb.?- Mivel, hogyan töltené szívesen a hétköznapjait?- Van-e kedves elfoglaltsága? Mi az? Tudja-e azt a településen végezni? Ha igen, akkor mi-

lyen rendszerességgel és hol? Amennyiben nem, miért nem? Amennyiben nem otthon, akkor hol tud vele foglalkozni?

- Szeret-e iskolába járni? Mi a kedvenc tantárgya? Miért? Mit szeret a legkevésbé? Miért?- Van-e példaképe a tanítók között? Van-e példaképe a családban, településen, az isme-

rősei között? Kik azok? Miért?- Szeretné-e ha segítenének neki a tanulásban? Amennyiben igen, azt hogyan képzeli el?

Miben kérne segítséget?- Van-e olyan tevékenység (nem közvetlenül az iskolai oktatás területéről), amiben igé-

nyelne segítséget? Amennyiben van, mi az?

Települési felmérésA tankör indítását akár több hónapos előkészítés is megelőzheti, ahol személyes terepbe-

járást tartunk, azaz igyekszünk minden családot személyesen felkeresni. Szerencsés, ha a sze-mélyes interjúzást olyan ember csinálja, akit ismernek, elfogadnak a családok, s akinek szívesen megnyílnak. A felmérést végző nem csak a felmérés szempontjából, hanem a tankör további működtetésében is kulcsszereplő. Ő az, aki koordinálja, nyomon követi a programot, a gyere-ket, a szülőket, tartja a kapcsolatot a szakembergárdával stb.

A személyes felmérésre célszerű készítenünk egy felmérő adatlapot, amit a leendő tan-körünk együttműködő szakemberstábja állít össze, kitérve mindazokra a területekre, ami a



településünk és a célcsoportunk szükségleteivel foglalkozik. A mélyszegénységben élő és a ve-szélyeztetett gyermekek helyzete külön figyelmet igényel, az ő családjaikat, ha szükséges, több alkalommal is felkereshetjük már az előkészítési időben is.

TervezésA személyes interjúkat és a rendelkezésre álló statisztikai adatok értékelve kezdjük el a ter-

vezést, amit ezen a területen is célszerű tervezői szakember teammel közösen, több lépcsőben és több irányban kezdeni. A tanodai programok tapasztalataira támaszkodva javasoljuk, hogy magát a célcsoportot se hagyjuk ki a közös tervezési folyamatból.

Mit várunk a célcsoporttal való tervezéskor?- Az ismerkedés mellett megjelenik a gyerekek elköteleződése és a kezdő létszámunk is

körvonalazódik.- A gyerekek maguk határozzák meg, hogy mit várnak el a konkrét tanulókörtől. Konkrét

példák is születnek ekkor. Pl.: hetente két alkalommal igénylik a matematika korrepetá-lást, vagy hetente egy alkalommal szövegértést.

- Meghatározzák a szabadidős tevékenységek irányait. Konkrét példa erre, hogy heti rend-szerességgel igénylik a sportos foglalkozásokat, aminek a lehetőségeit is megtervezhet-jük. Azaz, mire van lehetőségünk, s mire nincs, vagy mi az, amit mindenképp tervezzünk be. A szabadidős tevékenységeket ötvözhetjük a pedagógiai fejlesztéssel is: példaként említve a szövegértési problémáik megoldásában segíthet egy drámapedagógiai fog-lalkozás, ami esetében különféle művészeti ágak ráépülését is biztosítani tudjuk.

- Meghatározható az egyéb, de kapcsolódó szolgáltatások kínálata, rendszeressége és időtartama is. Példaként említjük az étkeztetés lehetőségét, a közös főzéseket stb.

- Megtervezhetik a helyiségek kialakításait, berendezésüket, és összeállíthatják a foglal-kozásokhoz igényelt eszközöket is.

A célcsoporttal való egyeztetés és tervezés után kezdjünk hozzá a szolgáltatásunk pontos meghatározásához, és kidolgozásához. Ehhez hívjuk partnerként közös tervezésre a célcso-porttal közvetlenül vagy közvetve érintkező szakembereket (pedagógusok, szociális segítők, civil szervezetek képviselői stb.), szülőket. A konkrét tervezői munka itt kezdődik, de minden eddig kapott eredményt, információt, adatot és véleményt igyekezzünk figyelembe venni, hi-szen a szolgáltatásunk sikere azon múlik, hogy maguk a gyerekek mennyire érzik jól magukat nálunk és milyen mértékben vallják magukénak céljainkat, kezdeményezéseinket. Tehát a szak-emberi tervezéshez néhány segítő információ:

- A kapott adatok alapján határozzuk meg, hogy milyen irányban kezdjük el a szolgálta-tásunkat. Például hetente matek korrepetálás két alkalommal, és egy alkalommal szö-vegértés. Tervezzük be a szabadidős tevékenységeket is pl.: hetente egy alkalommal drámapedagógiai foglalkozás, s két alkalommal sportprogramok, amiből az egyik lehe-tőleg legyen szabadtérben, természetesen évszaktól és időjárástól függően. Alkalman-ként játszóház, kézműves foglalkozás.

- Vessük össze a felmerült igényeket és a helyben meglévő erőforrásainkat. Tárjuk fel a hiányosságokat. Például: A matematika korrepetálást meg tudjuk oldani helyben nyug-díjas pedagógussal, a sport tevékenységet felvállalja a helyi sportegyesület, a kisebbsé-gi hagyományőrzést biztosítja a szülői kör, azonban a drámapedagógiai foglalkozásra keresnünk kell külső segítőt.

- Tervezzük meg a külső segítők felkeresését, bevonását, dolgozzuk ki a finanszírozási hátterét.



- A gyerekekkel való tervezéskor nagyjából összeállítottuk a terem berendezését és esz-közigényét. Egészítsük ki a tervet, gondoljuk át a finanszírozási lehetőségeket. Jó példa lehet az otthonról elhozott megunt, de még használható játékok, eszközök, esetleg bú-torok, melyek javítása, felújítása is lehet már közös program magukkal a gyerekekkel és a szüleikkel közösen.

Megterveztük a szolgáltatásunkat, biztosítottuk a feltételeket, engedjük be a gyerekeket, hogy kedvükre – de segítő irányításunk mellett – rendezzék be a helyiségüket, tegyék ottho-nossá, vegyék birtokba. Ne felejtsük el, mi itt csupán segítő, koordináló, fejlesztő tevékenységet folytatunk. A gyermek az, akinek a komfortérzetét biztosítanunk kell, tehát nem biztos, hogy nekünk mindenben tetsző kis tankörünk lesz.

A tanulóköri tevékenységA tanulókör vezetője lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső szakember, önkéntes, vagy

egy anyuka is. Minden esetben megbízható, a közösség és a célcsoport által elfogadott szak-ember legyen, aki ismeri a települését, az ott élőket képes megszólítani és bevonni a célcso-portot. Önálló munkavégzésre, tervezésre és egyéni esetkezelésre alkalmas. Egyszerre képes az egyént, a családot és a közösséget is megszólítani, közös cselekvésre mozgósítani.

Kis települések révén erre a folyamatra célunk lehet megtalálni azt a szakembert, aki eset-leg maga is gyermeket nevel, esetleg már nyugalmasabb éveit tölti, azonban önkéntesként, vagy megbízás ellenében ezt a tevékenységet felvállalja, szervezi, dokumentálja és koordinálja.

A szülői kör segítéseAz állandósult tömeges munkanélküliség óriási anyagi, életformabeli, mentális, kulturális

és morális romlást idézett elő a hátrányos helyzetben élők, s a cigány közösségek körében. Az új generációk ezekben a válsággócokban már úgy nőnek föl, hogy jószerivel semmiféle tapaszta-latot nem szereznek a munkás életforma vonatkozásában. A gyerekek gyakorlatilag soha nem látják szüleiket munkába menni, nekik tehát már nincsenek ilyen irányú mintáik, illetve céljaik, a kitörés esélye is elérhetetlennek tűnik.

A hátrányos helyzetben élőkkel végzett közösségi munka lényege, hogy az embereket – je-len esetben a szülőket – bevonjuk az életüket befolyásoló kérdések megoldásába.

Egyrészt, a közösségi munka a mindennapi embereknek azon képességéről szól, hogy együtt cselekedjenek azért, hogy befolyásolják, sőt irányítsák a társadalmi, gazdasági kérdések megoldását. Másrészt, hogy felhasználjuk a szülők képességeit, tudását és tapasztalatait azon kezdeményezések során, amelyek valamely helyben megfogalmazott társadalmi, gazdasági problémára hivatottak válaszolni, s amit tudnak, művelnek és képesek tovább adni gyermeke-iknek is.

A gyakorlatban a közösségi munkás a következőkre teszi képessé az embereket:- különböző kérdések és szociális problémák okainak megértése;- a tudás, jártasságok és önbizalom fejlesztése;- új, egyenlőbb kapcsolatok létrehozása a fogyasztók és a szolgáltatók között;- új közösségi formák létrehozása; - az előítéletekkel és a megkülönböztetéssel való szembehelyezkedés és küzdelem;- megnövekedett hozzáférés „kijárása” az információkhoz, jogokhoz és erőforrásokhoz.1

Adatok- és ismeretek gyűjtésével a szolgáltatás előkészítésekor, tervezésekor és a folya-mat során is tervezünk. Az előkészítéskor segítségünkre lehetnek a településen megtalálható adattárak, statisztikai mutatók, önkormányzati jelentések. Emellett természetesen elérhetőek

1 Forrás: Community Work Feasibility Study on behalf of the Care Sector Consortium The Convention of Scot-tish Local Authorities December 1990



a statisztikai mutatók, a KSH adatok, a szakszolgálatok, intézmények éves mutatói, jelentései.Természetesen minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a szolgáltatásunk mű-

ködését, szakmai tevékenységünket segítheti, de mindezt csak alapforrásként, tájékozódásként használunk. Ne feledjük, hogy az elsődleges információt a célcsoporttól személyes felkereső munkával kapjuk.

Az adatokat nemcsak a folyamat indulásakor érdemes összegyűjteni és elemezni, hanem folyamatosan, évente ajánljuk felülvizsgálni, alkalmasint a kapott eredmények és mutatók alap-ján módosíthatjuk szolgáltatásunkat, fejleszthetjük kínálatunkat.

Ismeretforrásként célszerű a szakmai munkatárs szakmai segítését is célul tűzni. Nem elég, hogy jó szakember, tudásának fejlesztése mindig cél lehet a fenntarthatóság tervezésénél. Az új módszerek megismerése, adaptálása bővítheti szolgáltatásunk kínálatát.

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokSzolgáltatásunk sikerét és zavartalan biztosítását a megfelelő adat- és ismeretforrásunk

határozza meg. Az induláskor begyűjtött adatok hamar elévülnek, csak iránymutatóként hasz-nálhatóak. A gyerekek változnak, szellemi igényeik is folyamatos változásban van. Mindig naprakészen tudnunk kell, hogy milyen hiányterülettel kell számolnunk, mire keressük a meg-oldást. Ehhez jó, ha a gyerekektől időről időre visszajelzést kérünk. Ugyancsak jó, ha nyitott szemmel járunk a településen. Új lakók telepednek le, családok életvitele változhat meg egyik napról a másikra. Akkor jó a szolgáltatásunk, ha ezekre a változásokra gyorsan és megfelelően tudunk reagálni. A folyamatos adat- és információgyűjtés során kapott információk alapján tu-dunk tervezni, építkezni. A változásnak előnyei is vannak. Nem válik tevékenységünk rutinná, unalmassá.

TehetséggondozásA tehetség fogalmát egyszerűen, a józanész alapján végiggondolva és öt kritériumot ki-

emelve érdemes megközelíteni:1. a tehetség potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt, esélyt jelent;2. valamelyik emberi tevékenységi körben nyilvánul meg;3. az egyénnek egy, vagy akár több kiemelkedő teljesítménye;4. amelyek társadalmilag hasznosak; 5. és amelyek megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára.Harsányi István klasszikus meghatározása szerint:

Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fej-lesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni.

A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze: ennek keretében a tehetségígére-teknek, adottságaikkal összhangban, folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoz-tatásához. Passow a gazdagításnak négy fajtáját különítette el egymástól, melyek támpontul szolgálnak a differenciált gazdagító programok megvalósításához.

- Mélységben történő gazdagítás: Ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására.

- Tartalmi gazdagítás: A „tananyagot” a gyerekekre szabottan szerkesztjük meg, figye-lembe véve érdeklődésüket, szükségleteiket, ezeket közben fejlesztjük.



- Feldolgozási képességek gazdagítása: Elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris (több tudományágra kiterjedő, több szakterületet közösen érintő) tevékenység közben.

- Tempóban történő gazdagítás: A tehetséges gyerekek átlagosnál gyorsabb munkájá-ra épül – ugyanannyi idő alatt többet képesek feldolgozni társaiknál, kiegészítő eleme-ket is bevonhatunk a fejlesztő folyamatba.

A gazdagítás általános felfedező élményeket foglal magába, amely az ismereteknek a ha-gyományos tantervben nem szereplő, új és izgalmas témáival, ötleteivel és területeivel ismer-teti meg a tanulókat. A csoportos foglalkozási gyakorlatok olyan tevékenységekből állnak, amelyeket a kognitív és affektív folyamatok fejlesztésére terveztek. A valós problémák egyéni és kiscsoportos feldolgozásán keresztül mérhető a gyermek egy konkrét témához vagy projekt-hez kapcsolódó aktuális érdeklődése, motivációja, viselkedése.

A komplex tehetségfejlesztő program készítésének alapelvei1. A tanuló erős oldalának fejlesztése.2. A tanuló gyenge oldalának fejlesztése.3. Megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusok-

kal, fejlesztő szakemberekkel, társakkal).4. Szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

A tehetségfejlesztő program mentoraA mentor olyan tehetséggondozó szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja a

gyermek tevékenységét. Feladatai:- A gyermek személyes tanácsadója, akihez bizalommal fordulhat.- Segít a gyermek hétköznapi élethelyzeteiben eligazodni.- Bátorítja, ösztönzi a gyermeket. Bíztatja a gyermeket, hogy (a jó ízlés, az erkölcs, a jog és

az ésszerűség határain belül) merjen szokatlan módszerekkel meglepő megoldásokra jutni.

- Pályázatokat, versenylehetőségeket, fellépési, kiállítási, bemutatkozási lehetőségeket keres.

- Követendő példát jelent a gyermek számára.

Egyéni fejlesztési tervAz egyéni fejlesztés az a tevékenység, amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fej-

lődési menetébe, hogy megfelelő eljárások, módszerek, technikák alkalmazásával segítjük, le-hetővé tesszük, hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek.

Az egyéni fejlesztés célja:- akadályozott fejlődésből eredő hátrány csökkentése;- a gyermek képessé váljék a tanulási, ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredmé-

nyes részvételre;- az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára (kiemelkedő

képességek esetén az egyéni ütemű ismeretszerzés támogatása).

Funkciói- korrigálás, kompenzálás, - a hiányzó pszichikus funkciók, képességek kialakítása,- a sérült pszichikus funkciók fejlesztése,



- a pszichikus struktúrák megváltoztatása,- a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása,- egyéni tanulási technikák kialakítása,- a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése,- egyéni haladási ütem, tanulási tempó biztosítása,- az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése, fokozása,- a gyermek fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása,- a tananyag, valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása.2

ÉlménypedagógiaA tanulási motiváció kapcsán kulcsfontosságú az élmény jelentősége a tanulási folyamat-

ban. Ha a tanulás érzelmileg és intellektuálisan élményt jelent, akkor nő az ismeretek befoga-dásának intenzitása és mélysége. Tanulásunk nem csak örömtelivé, de hatékonyabbá is válik.

A társakkal való együttműködés az élmények egyik forrása lehet. Ugyanilyen élményforrás az aktív részvétel, a játék, a kihívás, a feladatban rejlő titok. Ebben a tekintetben a kooperatív módszertan, a játékpedagógia és az élménypedagógia határterületek.

Az élménypedagógiában a résztvevők egy valószerű problémát oldanak meg közösen, amely kihívást jelent számukra, és megoldása csakis csoportos együttműködéssel kivite-lezhető. A drámajátékkal szemben egy élménypedagógiai foglalkozáson az egyéni résztvevő önmaga marad, nem játszik szerepet és nem követ forgatókönyvet. Az élménypedagógia a kooperatív módszertannal rokon irányvonal. Hasonló fogalmakkal és célokkal dolgozik. Sok módszerük közös, ám az élménypedagógia kiemelt célja a közösségépítés, az érzelmi intelli-gencia és a szociális kompetenciák fejlesztése.

A foglalkozásokon a csoporthatás egyénre gyakorolt intenzív élménye megsokszorozza a saját tapasztalaton alapuló tanulás értékét. A frontális módszerek elméleti tudást gyarapító felfogásával szemben gyakorlatias szellemiséget képvisel. Alapja a több érzékszerven keresz-tül történő tapasztalati tanulás. A jelszó: „Próbáld ki, tapasztald meg, csináld legközelebb még jobban!” „Mondd ki, hallgasd meg, érintsd meg, építsd fel, játszd el és valóban megjegyzed!” A módszer felismeri a játékban rejlő pazar fejlesztési lehetőségeket. A játék soha nem öncélú, hanem határozott célú, a cél önmagában is örömforrás és feszültségoldó hatású. Önfeledt játék közben „boldogsághormon”, endorfin szabadul fel, ami jótékonyan hat a szellemi teljesít-ményre! Vezetőként meg kell találnunk tehát az olyan élményszerű feladatokat – kihívásokat – amelyeket a résztvevők képesek megoldani, ám mégsem túl egyszerű számukra. Meg kell találnunk azt a pontot, ahol se nem szoronganak, se nem unatkoznak. Az élménypedagógiai foglalkozások alapvető eleme a feladatok kapcsán előtörő érzelmek megfigyelése és ezek kö-zös feldolgozása, a reflexió – hiszen ez a fejlődés kulcsa. 3

HázirendA házirend állapítja meg a tanulóköri jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint a mun-

karendjével kapcsolatos rendelkezéseket.A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani a tankör törvényes működését, a nevelés

és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyerekek közösségi életének megszervezését.

2 Előadási anyag: Tóthné Schiebelhut Judit: „Tanuljunk együtt! – Tanuljunk egymástól!” A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak kialakítása Dél-Baranyában.3 Tanulj Másképp Műhely: www.tanuljmaskepp.hu



Társas kör Hasonló érdeklődésű, társadalmi helyzetű fiatalok önkéntesen alakult szabadidős közös-

sége a közös szórakozásra, művelődésre. Elsősorban az együttlét motiválja a tagságot, amely kiegészülhet valamilyen konkrét érdeklődési körrel, amely alapján a programot maguk szerve-zik. Összejöveteleiket szervezhetik rendszeresen, meghatározott napokon, de jellemző lehet a társas körre az alkalmi találkozás, az eseményeken való megjelenés, a tagság körének nagyobb mértékű változása.

SzakkörAzonos érdeklődésű gyerekek önkéntesen alakult szabadidő-közössége, valamely művé-

szeti vagy tudományág, téma, gyakorlati-közhasznú tevékenység mélyebb, alaposabb meg-ismerésére. Többnyire állandó tagsággal rendelkező, foglalkozásokat rendszeresen tartó, különböző életkorú művelődő közösség, amelynek vezetője az adott témában jártas szakem-ber, aki közvetlenül irányítja az önkéntes társulást.

Tevékenységük tartalma szerint három nagy típus jellemző: ismeretterjesztő, művészeti és hobby (kedvtelésből végzett tevékenység) jellegű szakkörök.4

KözösségfejlesztésA közösségfejlesztés a közösség önmaga általi fejlesztését jelenti. A kifejezés azt a demok-

ratikus szemléletet tükrözi, hogy egy közösség – s ez esetben legfőképpen lokális közösség önmaga fejlődési irányainak meghatározása érdekében képes a kezdeményezésre és képes cselekvő módon részt venni saját fejlesztésében. Amikor e közösségi szinteket megjelöljük, el-sősorban a lakosság önsegítő és önszervező intézményeire gondolunk – összejárási szokásaira, ön- és egymást segítő tevékenységére, szervezeteire, az általuk működtetett helyi nyilvános-ságra, s a mindezt összefogó bizalomra és rendszeres kommunikációra –, de természetesen ugyanilyen fontosak a közösség más szereplői is: az önkormányzatok, a helyi gazdasági élet szereplői, s végül mindaz a külső kapcsolatrendszer, amelyet valamennyi szereplő együttesen működtet.

Döntő, hogy egy helyi közösség képes-e felismerni a másutt keletkezett és helyben is le-csapódó problémákat, tud-e megoldásukhoz eljárásmódokat rendelni, s meg tudja-e nyerni a közösség tagjait és intézményeit, valamint a szükséges külső partnereket az együttműködés-nek? Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy eléggé tudatos-e egy közösség önmaga ismerete, saját akarata és lehetőségei vonatkozásában, s ha igen, vajon van-e benne elég akarat, fegyelem, kitartás, hogy saját felismert céljai érdekében megszervezze önmagát és folyamatosan infor-málódjon, tanuljon, kapcsolatokat építsen és cselekedjen?

Az együttműködő, önmagát fejlesztő közösség feltételeit vizsgálva kiemelünk néhány kö-zösségfejlesztési szempontot. Fontos tényező, hogy a közösség tagjai érzelmileg hogyan viszo-nyulnak saját lakóhelyükhöz, területi közösségükhöz;

- mennyire tudatosan élik meg ezt a viszonyt, van-e rálátásuk saját közösségük életére, vannak-e, s ha igen, milyenek viszonyítási pontjaik;

- tájékozottak-e saját lehetőségeiket és esélyeiket illetően;- kritikai hozzáállásuk kiterjed-e a felelősségvállalás, a részvétel, a kezdeményezés és a

cselekvés irányába, s ha igen, - eljutnak-e elképzeléseik kialakításáig és egyeztetéséig, közös tervek létrehozásáig; s

mindezek által - emelik-e folyamatosan saját szervezettségi szintjüket, hogy a közösség fejlesztési el-

képzeléseit bizonyos rásegítéssel (tanulással, szakmai és anyagi támogatással) meg is valósíthassa?

4 Forrás: Kontaktpont kézikönyv: 4.2. Műhely, Műhelyfoglalkozások tanácsadáson kívül – Alapfogalmak, tudnivalók, is-meretforrások



A felelősségvállalás és részvétel, a kezdeményező és cselekvőképesség a közösségfejlesztés leglényegibb területe. Ahol egy közösség tagjai elköteleződnek mindezek mellett, ott fokoza-tosan ki is alakul az együttműködő közösség, amelynek tagjai eljutnak az elképzelések egyez-tetéséig és közös tervek létrehozásáig, s megalakítják a megvalósításhoz szükséges közösségi szervezeteket is.

A közösséghez való érzelmi viszony, tudatosság-tudás, szervezettség és az arra épülő kö-zösségi cselekvés fejleszthető – éppen ez a közösségfejlesztés feladata.5

Helyi kötődés, identitásAz egyén identitását meghatározó egyik alapvető dimenzió a terület. Ma már az identi-

táselméletek között elfogadott nézet, hogy az egyén azonosságtudatát nem úgy kell elkép-zelni, mint egy hierarchikus rendszert, ahol az identitáshierarchia csúcsán a nemzeti identitás állna, és nem is úgy, ahol csupán az európai és a nemzeti kötődések együttes jelenléte lenne jellemző, hanem egy olyan struktúrát, ahol a lokális, regionális, nemzeti és nemzetek feletti elemek dinamikus, többszintű rendszert, úgynevezett identitáshálót alkotnak.6

A szülőföldhöz, a településünkhöz való kötődés erősítése, a hagyományőrzés, a térségi értékek megismertetése célként kell, hogy megjelenjen fejlesztői munkánk során.

Településünk értékeinek bemutatásával, feldolgozásával egy adott hely épített vagy egyéb kulturális örökségét dolgozzuk fel a tankör módszertanának sokszínűségével, így épít-ve a gyermekek helyi kötődését, lokalitását és identitástudatukat. Ha belegondolunk, hogy nap mint nap hány ilyen emlék mellett megyünk el anélkül, hogy különösebb figyelmet fordí-tanánk rá – hiszen ott élőként érthető módon hétköznapjaink részét képezik – máris láthatjuk, hogy a lehetőségek korlátlanok.

Önképző körök, szívességszolgálat, adományboltKözösségfejlesztőként máig talán legértékesebb módszercsoportnak tartjuk a helyi ön-

szerveződést serkentő, a helyi tudást és a közösségi segítést egyszerűen feltáró, rendszerbe foglaló módszereket, amelyeket összefoglaló néven önszervező-köri mozgalmaknak hívunk. E kifejezés a módszer lényegét ragadja meg, amely a módszercsoport különböző variációiban is rendre érvényesül. A módszer nagyszerűsége éppen egyszerűségében rejlik: kevés fejlesztői rásegítéssel, nagy közösségi hozzájárulással hozza a felszínre a rejtett értékeket, s teszi nyilvá-nossá, bízva a tartalom mozgósító erejében.

TankatalógusA tankatalógus egy címjegyzék, amelyben a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehet-

ségek és tudás – tárul fel, s jelenik meg. Elsődleges célja, hogy a szülői kör bevonása érdekében „rehabilitáljuk” az ún. hétköznapi kultúrát, annak bizonyítására, hogy mindenütt van hozzáér-tés, tapasztalat – ám amennyiben mindez valamilyen oknál fogva nem tud a közösség egésze számára is megmutatkozni, nem is válik a helyi fejlődés tényezőjévé. A másik cél a tudásuk bemutatására felbátorodott embereket önszerveződésre buzdítani.

1. Mi az, amihez a legjobban ért, és amit szívesen megtanítana másoknak?2. Mi az, amit szívesen megtanulna másoktól?Az azonos témában járatos és érdeklődők egymás mellé rendelése sokak számára teszi

egyértelművé, hogy nem kell szakkörvezetőre, klubvezetőre várni – kellő információk birtoká-ban saját maguk is megtalálhatják egymást.

5 Forrás: dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak – módszertani füzet, Buda-pest, 2004. Kiadja a Közösségfejlesztők Egyesülete.6 Koller Boglárka: A posztnemzeti identitásstruktúra dinamikus modellje. in: Koller Boglárka: Budapesti Közgazdaságtudomá-nyi és Államigazgatási Egyetem, PhD disszertáció, 2004.



Szívesség és önkéntes szolgálatokAmelyik közösségben az emberek bizalommal vannak egymás és az intézményeik iránt,

együttműködnek és szolidárisak, az gazdaságilag is eredményesebb. Biztosak vagyunk tehát abban, hogy az önszervező-köri módszerek is hozzájárulnak a gazdaságilag is erősebb közös-ségek létrejöttéhez.

Vannak e módszernek olyan variánsai is, amelyeknek – pénz közbeiktatása nélkül – köz-vetlen anyagi-gazdasági haszna is van.

Az önkéntes segítő hálózat a helyi társadalom egészére, de a tanulókör célcsoportjának életére is jelentős hatást tehet.

A hálózat önkéntességen alapul. Bárki tagja lehet kortól, nemtől, iskolai végzettségtől füg-getlenül. A csatlakozás feltételét maga a helyi közösség szabja meg: példaként említjük a havi egyszeri alkalommal önkéntes segítést, munkavégzést. Ennek módja, helye, ideje a helyi közös-ség képességeitől, időbeosztásától, hajlandóságától függ.

A helyi önszervező-köri mozgalmak bármelyike komoly impulzust adhat a helyieknek az egymással való rendszeres kommunikációra, az egymástól tanulásra, az egymáson segítésre. Kialakítja a bizalom és az együttműködés légkörét, amely minden demokrácia alapfeltétele. Bár e tevékenységek nem mindig láthatóan zajlanak – hiszen éppen az a lényegük, hogy az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatokat alakítsák –, szükséges a folyamat katalizálá-sa, életben tartása, ösztönzése, szakmai és szervezési segítése, koordinálása. Ha már egyszer e módszerek bármelyike alkalmazásra került – s tegyük fel, sikerrel –, nem dőlhetünk elégedetten hátra, mert a közösségi munka életben tartására, megújítására mindig szükség van. Még ha a közösségi munka be is épül a helyi életbe, akkor is gondozni szükséges, mert – csakúgy, mint a „demokrácia-csinálást” –, azt minden nemzedéknek újra kell tanulnia.7

Helyi adományboltAz adománybolt vagy jótékonyságbolt egy jótékonysági szervezet által működtetett,

adománygyűjtés számára létrehozott kiskereskedelmi egység. A jótékonysági boltok egyfajta társadalmi vállalkozások. Általában főleg civilek által adományozott használt árukat értékesíte-nek, és gyakran alkalmaznak önkénteseket. Mivel a termékeket fölajánlás útján, ingyen kapják, az üzlet járulékos költségei pedig alacsonyak, ezért nagyon alacsony áron tudják őket eladni. Miután minden költséget kifizettek, az eladásokból származó maradék bevételt a szervezet ál-tal meghatározott jótékony célra fordítják.

Az adományboltot helyben a szülői kör is működtetheti, de helyi adaptálásának számos módja, eszköze lehetséges a helyi szükségletek és erőforrások alapos feltérképezésével.

Tér és eszközökA gyerekek szeretik az otthonos környezetet, ezért ha tudunk, szerezzünk be egy-egy

kényelmes, strapabíró ülőgarnitúrát, amin kedvük szerint pihenhetnek. A falakat díszítheti a gyerekek által készített kompozíció, festmény, esetleg „falfirka”. A játékok legyenek elsősorban fejlesztőek és közösségiek. Jó, ha van tanulásra alkalmas külön helyünk, amit csak és kizárólag a tanulásra használnak, s jó, ha emellett van egy szabadidős tevékenységre alkalmas helyünk. A tanulószobában sem kell szokásos íróasztalra gondolnunk: elég egy természetes fénnyel el-látott foglalkoztató asztal és egy kényelmes, gerinckímélő szék. Előnyös, ha mindez a gyerekek életkorának megfelelő, tehát a székről leér a lába, az asztalt megfelelően eléri.

Olyan közösségi térről van szó, ahol a gyerekek nap mint nap találkoznak, ami a közössé-gük mindennapi élettere, s ahol egészséges fejlődésüket segítik testileg, érzelmileg, valamint közösségi alapon. A tanulókörben maguk a résztvevők irányítják a tevékenységeket, maguk a tagok kezdeményezik és szervezik a napi teendőiket, tevékenységeiket, sőt maguk választ-ják ki mentorukat, személyes segítőjüket is. Ez egy olyan hely, ahol a tagokon kívül mindenkit

7 Forrás: dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak – módszertani füzet



szívesen látnak, a tagság nem előfeltétel, és nincs szükség anyagi vagy időbeli áldozatra sem, senkinek nem kell beiratkoznia ahhoz, hogy bemehessen. A tanulókörök nyitottak, bármikor be lehet „ugrani”, bármikor érkezzen is valaki, biztosan találkozik más gyerekekkel, fiatalokkal, segítőkkel, akikkel megbeszélheti ügyes-bajos dolgait egy csésze tea mellett. A tanulókörben folyó tevékenységek az adott közösség szükségleteihez és tagjainak képességeihez igazod-nak és kapcsolódnak. Nemcsak fejlesztő, oktató, hanem szabadidős tevékenységeket, illetve a szülőknek jövedelemkiegészítő lehetőségeket és családsegítő foglalkozásokat is biztosítanak. Csak néhány példa: számítógépes és nyelvi kurzusok, higiéniai és egészségügyi tanácsadás, hideg és meleg étel készítése, segítség a gyerekek házi feladatainak megoldásában, tánc- és zeneórák, hagyományőrző kézműves foglalkozások, gyermekfelügyelet a munkába járó szü-lőknek, használtcikk kereskedelem, ételmegosztás és idős gondozás.

A tanulókörként használt épületrész többfunkciós, komplex szolgáltatási rendszer része. Tehát nem csak a gyermekek fejlesztését és szabadidejét kell figyelembe venni, hanem szüleik és a segítő munkatársakét is. Ezen a helyen a szülő és gyermeke olyan oldott közegben lehet együtt, de külön-külön is, ahol mindketten jól érzik magukat, észrevétlen történik fejlesztésük.

Szolgáltatási terünket úgy tervezzük meg, hogy a helyi igényekre, illetve lehetőségeinkre épüljön. Próbáljuk meg a helyiségünket úgy kialakítani, hogy a gyerekek és szüleik méreteit is figyelembe vegyük. Így az alapeszközök mellett igyekezzünk beszerezni gyermekbútorokat, fejlesztő játékokat. Törekedjünk a természetes anyagok használatára és a könnyen tisztítható játékok, felszerelések beszerzésére. Igaz, hogy ez kezdetben anyagilag megterhelő lehet, azon-ban hosszútávon megtérülő befektetésnek bizonyul.

Jó, ha ebben a térben mobil tanácsadásra szolgáló eszközök is megjelennek. Így egy világ-hálóra csatlakozott laptop nyomtatóval, telefon segítheti a gyors és közvetlen segítségnyújtást.

A tanulókör nem csupán zárt környezetben folytatható tevékenységet foglal magába. Amennyiben lehetőségünk van, tervezzünk a szabad térrel, a vidéki környezet sajátosságaival, a természeti környezetünkkel is.

Alakítsunk ki az épületünk mellett egy kisebb gyermekjátszóteret, szabadtéri sportolásra alkalmas helyet.

Optimális esetben olyan helyre van szükségünk, - ami biztonságos a gyerekek számára,- ami összeköti a gyermek és szülői közösséget,- ahol jó szokásokat lehet tanulni, kiemelve az egészségről,- ahol a nők segítséget kaphatnak a családjuk és a közösség által támasztott számos kö-

vetelmény teljesítéséhez, - ahol tanulhatnak az asszonyok és a gyerekek,- ahol békés családi környezet van,- ahol segítenek abban, hogy egyensúlyt teremtsünk a családban,- s ami lehetőséget biztosít a jövedelem kiegészítéséhez.

Bevezetés lépésről lépésreA közösség feltárja azokat a hiányterületeket, amelyekre alapozva meghatározza saját

szükségleteit, majd kiépíti szolgáltatási rendszerét.A tanulókör működtetéséhez elvárás, hogy a szakmai program kidolgozása teammunká-

ban történjen, illetve a megvalósításban közreműködők a tervezésben is szerepet kapjanak a célcsoport mellett. A team kialakítását, a résztvevő szakemberek körét nyilvánvalóan a helyi viszonyok határozzák meg, ezért egyedi és településtől/településrésztől függő.

Feladat az önismeret, személyiségfejlesztés, perszonális erősségek és gyengeségek felis-merése. Ezért legyen pozitív attitűdű a gyermekek felé való viszonyunk, sikerorientált helyzetű, felelősségtudatra való ráirányítás a tanulmányaikkal szemben, és a különböző ismeretek közöt-ti összefüggésekre való rávilágítás fontosságára mindenképpen érdemes elegendő időt szánni.



A tankör bevezetéséhez szükséges lépések:- helyzetelemzés, előkészítés és tervezés;- a helyi partnerség bemutatása, kik végzik a szakmai feladatokat; - az infrastrukturális és pénzügyi források meghatározása, tér és eszközök;- a program keretében biztosított szolgáltatások;- a program adminisztrációja, dokumentumok; - az értékelés formái és módja.

A szolgáltatás megvalósítása és működtetéseA közös tervezési folyamat során felállított ütemterv és a személyes fejlesztési terv figye-

lembevételével induljunk el. A programunk eredményessége nem a minimális célérték teljesí-tésében mérhető, hanem a célcsoportunk elégedettségében. A kimenet tervezésekor vegyük figyelembe a szolgáltatásban résztvevők létszámát, a szolgáltatások körét, azok időtartamát és rendszerességét. Az adatszolgáltatásra legegyszerűbb megoldás a jelenléti ív, amit kiegé-szíthetünk fotó, sajtóanyag, vagy filmanyag dokumentációkkal is. A tankörbe járó gyerekekről személyes fejlesztési ívet is célszerű vezetni, amit kiegészíthet a védőnő, a gyerekorvos, a logo-pédus, a családsegítő munkatársa, vagy a helyi civil szervezet képviselője is.

A tanulókör egyfajta jelzőrendszerként is működik, azaz folyamatosan kíséri és figyeli a ta-nulókörbe járó gyermeket. Mindemellett a szakemberek, a szülők és maga a tanulókört mű-ködtető team kommunikációjának közvetítőjeként is szolgál. Rendszeres visszajelzés, nyomon követés fontossága céljából (is) mentorhálózat működik. Sajátossága, hogy a gyerek választja a mentort és nem kijelölik mellé. Így kapcsolatuk valóban együttműködésen, elfogadáson és bizalmon alapul. A mentorhálózat eredményességét jól mutatja, hogy később az egykori tano-dás, vagy tanulókörös gyakran maga is mentorrá válik.

A folyamat holisztikus szemléletét jól tükrözi a térbe helyezett modell – eszközrendszer – humánerőforrás egymást kiegészítő hármasából megszülető, az összetevőktől eltérő, de azok sajátosságait hordozó eredmény megszületése. A tankörben vezetett adatok, módszerek, ered-mények, innovációk beépülhetnek a települési, kistérségi jelentésekbe, szolgáltatási kínálatba, vagy az iskolák, azok társulásainak adataiba, módszertanaiba.

A mérés mindig egy irányszám. Tehát célszerű meghatározni, hogy mit és miért mérünk. A statisztikai adatok mellett így megjelennek a településünkre, s a szolgáltatásainkra jellemző egyedi adatok is.

Az eredményesség tervezése és biztosításaEredményességünket a szolgáltatásunk minőségével, a helyi szükségletfelmérésre alapo-

zott kínálati rendszerekkel biztosíthatjuk. Törekedjünk arra, hogy a tankör ne állandósuljon, ne váljon rutin tevékenységgé. A célcsoport igényeire alapozzunk, és időről-időre vizsgáljuk felül annak aktualitását (feedback). Kérjünk javaslatokat, irányvonalakat az innovációra, a folyama-tos megújulásra. Igyekezzünk a tevékenységeinket folyamatosan dokumentálni és publikálni. A gyerekek is szívesen látják viszont magukat a helyi sajtóorgánumokban, mutatkozzanak meg a nyilvánosság előtt, s kapcsolódjanak be a település kulturális életébe.

Szolgáltatásunk eredményességét a célcsoport visszacsatolása biztosítja. Közvetlenül ma-guk a gyerekek, akiktől személyes beszélgetés, közösségi foglalkozások, vagy egyszerű kérdőív során is tájékozódhatunk.

Közvetve a gyermekek családjai, az őket tanító pedagógusok és a kapcsolódó szolgáltatá-sok munkatársaitól kaphatunk visszajelzést.

Ugyancsak közvetlen közösségi visszacsatolás lehet a település közösségének véleménye.Hatása a mérőszámok mellett egyéb úton is mérhetőek. Például új gyermekközösség vagy

szülői kör alakul, akik segítik a gyermekekkel folytatott munkát. Új szolgáltatások indulhatnak, önfoglalkoztatási kezdeményezések formálódhatnak. Szakmai tevékenységünkből módszerta-



ni kiadványok, konferenciák, szakmai és szakmaközi egyeztetések, közös folyamatok születhet-nek.

Nem elégséges az elszigetelt tantárgyi tények, definíciók, általánosítások puszta ismerete. Helyükre a tantárgyi és tantárgyközi (személyes és szociális) kompetenciák, a találékonyság, a kreativitás, a problémamegoldás, a tanultak ismeretlen helyzetben való alkalmazni tudása kerül.

Kooperatív tanulás8

A kooperatív, együttműködésre támaszkodó tanulás eredményesebb, az együttműködő csoporttagok közös teljesítménye jobb minőségű, a gyerekek motiváltabbak, egymásra figyel-ve, egymást segítve végzik a munkát. Az így tanuló diákok képessé válnak a csoportjukban önállóan dolgozni, ötleteik megfogalmazására, tervezésre, a feladatok elosztására, az össze-gyűjtött információk közös elemzésére, integrálására, és végül arra, hogy eredményeiket a töb-biek előtt ismertessék. Ma tulajdonképpen nemzetközi és hazai tanulószervezetek működnek a fenti elvek alapján. A diákok asszertív kommunikációjának elősegítése személyiségük fejlődé-sét is megerősíti.

Eredményesen fejleszthető kompetenciák a kooperatív módszerrel:1. alkalmazkodóképesség és rugalmasság;2. önálló és társas tanulásra való képesség;3. problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése;4. kommunikációs képességek;5. digitális tudásismeret fejlődése.

Szociális készségfejlesztés a kooperatív tanulás során:1. segítségadás;2. együttműködés;3. tolerancia.

Az értékelés fontossága a tanulókörökbenAz értékelés nem végeredmény-orientáltan kell, hogy történjen. Az egész tanulási folyamat

során csupán a végeredmény minőségét kell vele befolyásolnunk. Tudatosan fel kell építenünk, hogy mi a célunk, ennek összhangban kell lennie az értékelés szempontrangsorával. Például az egyéni fejlődés mértéke, ismeretelsajátítás minősége, csoport mennyire képes összedolgozni az egyéni ismereteket. Szöveges értékelés során figyelembe kell venni a tanulói önértékelést, a pedagógus leíró értékelését, valamint azt, hogy orientáló tanácsokat adjunk a tanuló részére. Tilos a személy minősítése!

Fontos az értékelő információk valós visszacsatolása a gyerekek számára.

Egyéni fejlesztési tervek készítése a tankörökbenA gyerekek között jelentős hozzáállási-, tudásszint- és képességbeli különbségek lehetnek.

Cél, hogy az eltérő tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítségre találjanak, ezért a tankör indulása előtt fel kell mérni, hogy hol tart a gyermek, és milyen egyéni tervet kell számára ké-szíteni. A fejlesztési terv vonatkozhat:

- tantárgyi fejlesztésre;- motiválásra;- az akaraterő fejlesztésére;- a kitartó munkavégzés képességének kialakítására;- az önbizalom fejlesztésére.

8 Józsa Krisztián* és Székely Györgyi: Kísérlet a kooperatív tanulás alkalmazására a matematika tanítása során; Magyar Pedagógia; 104. évf. 3. szám 339–362. (2004)



Módszertani jellegzetesség: az anyag kis lépésekre bontása, az elsajátítás folyamatának se-gítése, a rögzítés technikájának kidolgozása és az állandó, folyamatos visszacsatolás.

Ütemterv fontossága: mennyi idő alatt, milyen területen hova szeretnénk eljutni. A hala-dás mértékét határozzuk meg a gyerek és a segítő/mentor szemszögéből (kettős ütemterv). A tervet a gyerekkel, lehetőség szerint a szülőkkel is tanácsos ismertetni, vagy bevonni őket a tervezésbe.

A tanulók megismerésének főbb alapelvei1. A személyiség megismerést pedagógiai folyamatba kell ágyazni (nem egyszeri alkalom).2. A gyerekek megismerése komplex folyamat, beépül a tankör mindennapi munkájába.3. Törekedni kell a gyermek személyiségének teljes megismerésére az életkori sajátossá-

gok és jellemzők figyelembevételével.4. A gyermek tevékenység- és kapcsolatrendszere összefügg a megismerés helyszínével.5. A gyermek személyiségének megismerése magába foglalja a pszichés, interperszonális

és interkulturális jellemzők feltárását.6. Vegyük figyelembe a gyermekre ható környezeti tényezőket, azok hatását a gyermekre!7. A komplexebb megismerés a differenciált pedagógiai fejlesztést segítheti.

Érdemes az egyéni fejlesztés ütemtervébe beépíteni az iskolai tanulói képességvizsgálat eredményeit, az évenként megismételt szociometriai vizsgálatok eredményeit, a tanulók ön-értékelési és tanulási attitűdjeire vonatkozó információkat. A gyerekekkel elkészíthető a saját egyéni fejlesztési tervük (ez egyben önértékelési, önismereti felmérés is lehet). Ezt a segítő, a tanulókör vezető és a mentor egészítheti ki.

- A személyes felmérő munka olyan személlyel történjen, akit elfogadnak.- Kialakul az adatbázis, amire alapozhatunk.- Intézményekkel, szakmai hálózatokkal, civil szervezetekkel (iskola, családsegítő, védő-

nő, önkormányzat stb.) való kapcsolatfelvétel. - Kollégák megszervezése, kiválasztása. Kikkel dolgozunk?- Ismerjük, ismertessük meg a célcsoportot (minden kolléga/segítő).- Személyes fejlesztési terv elkészítése.

Miért jobb a tanulókör?- Szabadon mozoghat a gyermek;- akkor áll neki tanulni, amikor „kedve” van;- különböző viselkedési mintákat tud elsajátítani;- közös programokon vesz részt, részese a tanulókör napi tevékenységeinek (kertrende-

zés, közös táborozások, kirándulások stb.);- külföldi önkéntesek által különböző kultúrákat ismerhet meg, s ettől a tudástól nyitot-

tabbá válik;- más környezetben van, mint az iskola;- az iskolai élményekről beszélgethet a tanulókörben;- a segítők, mentorok nem az iskolában tanító pedagógusok.

A tapasztalatok alapján minimum napi rendszerességgel kell a tanulókör szolgáltatásait biztosítani, ami a hétvégi napokra is kiterjedhet az egyedi szükségletektől függően. A tanuló-kör beindításánál a külső fejlesztő, vagy közösségi munkás kezdeményezésével számoltunk. Azonban célként fogalmazzuk meg a szülői közösség megerősítését, annak önállósodását, melynek elősegítése szintén a közösségi munkás feladata.

Nagyon fontos, hogy a szülők egymással is találkozzanak, mert sokan érzik úgy, hogy a gyer-meknevelés és egyéb életviteli, családi gondjaikkal magukra vannak hagyva, elszigetelődnek.



Igény mutatkozik a „közösségi gyereknevelésre”. Ugyanakkor mindenki rendelkezik használ-ható, adaptálható, s másoknak átadható tudással, tapasztalattal, s ezáltal megvan a lehetőség arra, hogy ki-ki érdemben hozzájáruljon a közösség, és benne saját gyermekei fejlődéséhez, fejlesztéséhez. Ez adja a szülők közösségi művelődésének, az egymástól tanulásnak az alapöt-letét, ami a tanulókör szülői közössége számára is adaptálható módszer. Ugyancsak igény mu-tatkozik egy olyan helyre, ahol valamilyen jövedelemkiegészítő tevékenységet folytathatnak, mert általában a fiatal szülők nagyon szűkös anyagi forrásokból gazdálkodnak. Új készségeket kívánnak elsajátítani, a sajátjaikat pedig szívesen megosztják társaikkal. Saját magukat nem problémaként határozzák meg, hanem együttműködési lehetőségre vágynak. Nem csak kap-ni, de adni is akarnak.9

A feltételek és a program megszervezésében és lebonyolításában az IKSZT munkatársai, illetve kívülről bevont szakemberek működnek együtt, az igények, a személyi feltételek és a szolgáltatással kitűzött részcélok elérése érdekében. Az alapcélok eléréséhez szükséges tech-nikai és humán erőforrásokat az IKSZT biztosítja a nyitvatartási időben, illetve jelentkező igény esetén azon túl is, illeszkedve a szülők és gyermekeik igényeihez, a működtető település és IKSZT lehetőségeihez.

Javasolt irodalom

- Józsa Krisztián és Székely Györgyi: Kísérlet a kooperatív tanulás alkalmazására a mate-matika tanítása során; Magyar Pedagógia; 104. évf. 3. szám 339–362. (2004)

- dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak – módszertani fü-zet, Budapest, 2004. Kiadja a Közösségfejlesztők Egyesülete.

- Kontaktpont kézikönyv: 4.2. Műhely, Műhelyfoglalkozások tanácsadáson kívül – Alapfo-galmak, tudnivalók, ismeretforrások.

- Előadási anyag: Tóthné Schiebelhut Judit: „Tanuljunk együtt! – Tanuljunk egymástól!” Asajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egy-séges gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak kialakításaDél-Baranyában.

- Forrás: Community Work Feasibility Study on behalf of the Care Sector Consortium TheConvention of Scottish Local Authorities December 1990

- Mag-ház Pöttöm Klub szükségletfelmérése 2013.

9 Forrás: Mag-ház Pöttöm Klub szükségletfelmérése 2013.



Felnőtt tankörszolgáltatásfejlesztési modell

Felnőttkori tanulás támogatása

A felnőttek tanulásának, képzésének és oktatásának kérdése kulcsfontosságúvá vált a 21. századi társadalmi-gazdasági környezetben. A felnőttkori tanulás támogatásának lehetőségeit, eszközrendszerét minden tágan értelmezett művelődéssel foglalkozó intézménytípusnak, így az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tereknek is ismernie, alkalmaznia kell mindennapi gyakor-latukban. Ennek részletezéséhez elsőként a legfontosabb alapelveket, fogalmakat tekintjük át, majd a felnőttekkel történő hatékony együttműködés szemléletmódjába kívánunk bepillan-tást nyújtani. Ezt követően a felnőttek nem formális fejlesztésének módszertanát, színtereit, eszközrendszerét vesszük sorra, végül lépésről lépésre áttekintjük a tervezés és a gyakorlati megvalósítás legfőbb pontjait.

Modellünkben az alábbi kérdések megválaszolását tűztük ki célul:- Milyen kapcsolat áll fenn az egész életen át tartó tanulás és a közösségi művelődés kö-

zött? Milyen szerepet vállalhat ebben az IKSZT?- Melyek a tanulás legfőbb formái, s ezek hogyan alkalmazhatóak az IKSZT-kben?- Milyen tudásanyagok, kompetenciák fejlesztését érdemes megcéloznia az IKSZT-knek?- Milyen módszerei, színterei, eszközei vannak a felnőttek tanulásának, annak támogatá-

sának?- Milyen lépésekben tervezhetők és valósíthatók meg a felnőttek tanulási alkalmai?


Az egész életen át tartó tanulás jelenkorunk egyik legtöbbet használt kifejezése, amely néhol teherként, követelményként tornyosul társadalmunk tagjai fölé, máskor a sokasodó in-formációrengetegben, a mindennapi életben való eligazodás és a szakmai fejlődés leghatéko-nyabb eszközeként jelenik meg. Sajnos azonban nem csodálkozhatunk, ha a tanulás kifejezésre a legtöbb iskolarendszerből kilépett embert láthatóan „kirázza a hideg”, majd megköszönve a lehetőséget, továbbáll. A többségi oktatás mind a mai napig egyirányú tudásátadáson és számonkérésen alapul, a tanárt – és vele együtt a tanítást – helyezi a középpontba, főként a hi-ányosságokra fókuszál, s az interaktivitást hírből sem ismeri. Ha az oktatás ennyire merev, s ezt ismerteti csak meg az egyénekkel, nem várhatjuk, hogy a befogadói oldal tanulásról alkotott véleménye kecsegtető legyen.

De hogy mi is tekinthető tanulásnak az életünkben? Ha leülünk egy kedves baráttal beszél-getni egy sportág szabályiról, s új dolgokat ismerünk meg, netán csak az interneten szörfölve olvasunk a gazdasági helyzetről, beülünk egy ismeretterjesztő előadásra a közeli művelődési házba, vagy éppen az angol nyelv rejtelmeit próbáljuk felfedni egy tanár és számos lelkes tár-sunk kíséretében, minden alkalommal tanulunk, csak más-más színtereken, eltérő formákban. Az életünk tehát maga a tanulás. Ha ezt az alaptételt elfogadjuk, akkor az IKSZT-k felnőtt tanköri tevékenységének egyik fontos céljaként azt fogalmazhatjuk meg, hogy bontsa le a felnőttekben kialakult tanulással szembeni gátlásokat, törekedjen a felnőttek szemléletmódjának alakítására, a nem formális tanulás értékének hangsúlyozására. Másik célja pedig, hogy erre építve olyan tanulási lehetőségeket biztosítson a település lakosainak, amelyre szükséglet és igény jelentke-



zik, máshol nem érhető el a településen, s amely nem csupán munkaerő-piaci, hanem személyi-ségfejlesztő, társadalmi beilleszkedést segítő célzattal valósul meg.

Az IKSZT-k felnőtt tanköri szolgáltatási repertoárjában a kötöttebb kereteket alkalmazó képzéseken és tanfolyamokon túl az előadássorozatok, kiállítások, tanulást segítő bemutatók is helyet kapnak, ahogyan a művészeti csoportok, öntevékeny klubok, önképzőkörök tevékeny-sége is. Ki kell emelni mindezeken túl a távoktatás széles kínálatának megismertetését a tele-pülési lakosokkal, illetve az önálló tanulás támogatását is. Modellünkben bemutatjuk, hogy a felsorolt formai keretek között mely konkrét témák merülhetnek fel egy kistelepülési közösségi tér tevékenysége során, s hogyan, milyen módszertani lépéseket végiggondolva – a tervezés-től az előkészítésen, majd a megvalósításon át az utómunkálatokig – érdemes felnőtt tanköri alkalmakat kialakítani.


Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokKözösségi művelődés és egész életen át tartó tanulás - Kulcsfogalmak

Egész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás és a közösségi művelődés kapcsolataModellünkben a nevelési-tanulási tevékenységeket a művelődés részeként, azzal szer-

ves egységben, kölcsönhatásban szemléljük. Nevelés alatt – napjaink legelfogadottabb felfo-gása szerint – nemcsak a felnövekvő nemzedék nevelését (pedagógiát), hanem az egész életen át tartó, permanens embernevelést (antropagógiát), s ezen belül a pedagógia mellett a felnőttnevelést (andragógiát) és az öregekkel való művelő-nevelő foglalkozást (gerontagógiát) is értjük. Ezzel tehát a tanulás fogalma és gyakorlata érvényessé válik nem csupán a 18-25 éves életkorig, de a teljes életpályára vonatkoztatva is. Fontosnak tartjuk kiemelni már az alapfogalmaknál, hogy napjaink szakzsargonjában a „tanulás” kifejezés került középpontba a „nevelés, oktatás, tanítás” kifejezésekkel szemben. Az Európai Uniós és hazai törekvések nyomán a felülről irányí-tott, merev struktúrájú ismeretátadás helyett az alulról jövő, résztvevők igényeire, belső moti-vációjára reagáló, támogató és fejlesztő tanulási alkalmak kialakítása vált elsődlegessé. Így a továbbiakban igyekszünk következetesen az egész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás megfogalmazást alkalmazni.

Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életen át tartó tanulásról „az egész életre ki-terjedő tanulás új modelljét ismerteti, amely a lifelong learning fogalom mellett, azt kiterjeszt-ve és kiegészítve bevezeti a lifewide learning kifejezést is. Ez az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhető, és a tanulásnak egy újabb, eddig ritkáb-ban szóba került dimenzióját emeli ki. Míg a lifelong learning az idődimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulás minden életterületre és élethelyzetre kiterjedő, transzverzális jellegét helyezi előtérbe. Ez a modell jól leírható egy kétdimenziós ke-retrendszerben”.1

Összefoglalva tehát eltérő intézményrendszerek összehangolt, tudatos fejlesztő munkáját igénybe véve, a teljes személyes életút során kell az egyéneknek, csoportoknak gyarapítani-uk ismereteiket és kompetenciáikat. A tanulási alkalmak pedig a hagyományos iskolarendszer mellett a nem formális tanulási-nevelési lehetőségekre, s az informális, nem tudatos, spontán tanulási helyzetekre is kiterjednek.

Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének nö-velését célzó lisszaboni, illetve az EU2020 stratégiákban is megjelenik a mindennapi gyakorlat

1 KOMENCZI Bertalan: Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 6. szám, 2001. (122-132. o.) (Online elérhető)



mellett. Az EU2020 többek között célul tűzte ki, hogy az unió tíz éven belül intelligens, fenn-tartható gazdaság legyen, magas foglalkoztatottsággal és termelékenységgel, valamint erős társadalmi kohézióval. Ennek letéteményese többek között a már említésre került egész életen át tartó, és az élet minden területére kiterjedő tanulás támogatása.

A közösségi művelődés beillesztése az egész életen át tartó művelődés és nevelés rendsze-rébe a fentiek alapján „nagyfokú integráció eredménye. Minden életkorú ember iskolán kívüli tanulása, nevelése és önnevelése, a szabadidős művelődési tevékenységformákkal, a kultúrával való öntevékeny élés, elsajátítás és hasznosítás (…) a szocializációtól a regeneratív szórakozva művelődésen át a legmagasabb szintű önnevelésig (…) élethosszig tartó művelődésnek te-kinthető”.2 Ezek alapján az IKSZT-k teljes szolgáltatási repertoárja az egész életen át tartó mű-velődés és tanulás gyakorlati megvalósulásaként értelmezhető, amelyben legmarkánsabban a nonformalitás érvényesül. Ennek okán a következő pontban az informális, nem formális és formális tanulás-nevelés formáit, rendszerét, különbségeit vizsgáljuk meg, kiemelve a szolgál-tatási modellben hangsúlyos nem formális tanulás jellemzőit.

InformálIs, nem formálIs és formálIs tanulásI formák

Az imént már említésre került informális, nem formális és formális tanulás egymást kiegé-szítő hármasának további részletezését elengedhetetlennek tekintjük, ezzel is hangsúlyozva az iskolán kívüli nevelés eltérését a közoktatástól, annak hagyományos módszereitől. A három fogalom tisztázását elsőként egy áttekintő ábra segíti.

1. ábra A tanulás három formája

Az informális, spontán tanulás a mindennapi élet természetes velejárója, az egyén éle-tének valamennyi színterén – a családban, a szomszédok között, a piacon, a könyvtárban, a tömegtájékoztatási eszközökből, munka vagy játék közben stb. – zajlik, így a formális és a nem formális tanulás során is. A tanulásnak ez a formája nem szükségszerűen tudatos, illetve szán-dékos, gyakran észre sem veszi a tanulás alanya, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát. Ennek a folyamatnak a során az egyén értékeket és attitűdöket sajátít el, tájéko-zottságra tesz szert, illetve olyan fontos dolgokat ismer meg és gyakorol, amit más környezet-ben nem tudna.

2 DURKÓ Mátyás: Andragógia – A felnőttnevelés és közművelődés új útjai. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1999.

IgenIgenIgen

Nem Nem



A nem formális tanulás Komenczi Bertalan meghatározása szerint „az oktatási rendszer fő áramán kívül történik, és nem mindig jellemző rá a részvétel végbizonyítvánnyal történő elis-merése. Ide tartoznak a munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, pártok, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok”.3 A kö-zösségi munka területén ezt a fogalmat tágabban értelmezzük, s az Európa Tanács szakértőinek megközelítését vesszük alapul, miszerint a nem formális tanulás, nevelés olyan egyéni vagy csoportos tudás-, kompetencia- és képességfejlesztő programot jelent, amely sajátos terv alap-ján valósul meg, s nem a hagyományos tantervi kereteket és követelményeket foglalja magába. Az alábbi táblázat a nem formális tanulási alkalmak megvalósításának legfontosabb irányelveit tartalmazza.

Nem formális tanulás

Curriculum

- A tanuló (tapasztalatai, készségei, képességei), valamint szükségletei (is) for-rásként szerepelnek a tanulandó anyag meghatározásában, összeállításában

- Készségek, képességek és attitűdök fejlesztése, a folyamatok állnak a közép-pontjában (EQ)

Módszerek

- Nagy a hangsúly az együtt-, illetve együttes cselekvésen, a csoportfolyamato-kon

- A résztvevő, illetve a tanuló kreativitására épít- A tanuló bevonására, aktív részvételére és kezdeményezésére törekszik- Innovatív pedagógia: tanulóközpontúság; hangsúly a kompetencia (a jártas-

ságok) és a készségek fejlesztésén- Tapasztalati tanulás, cselekedve tanulás jellemzi. A tanulás a tapasztalaton,

valamint annak feldolgozásán keresztül valósul meg:Tapasztalat → Visszatekintés → Megbeszélés → Elemzés, értelmezés → Alkal-mazás

Tanulási célok és erőforrások

- Tanuló által befolyásoltak vagy meghatározottak- Alulról jövő kezdeményezések, belső indíttatások formálják

Visszacsatolás- Gyakran önálló, illetve egyéni vagy csoportos értékelés- Pozitív, építő jellegű visszajelzésre épül- Próbája az „élet”

A nem formális tanulás erősségei

- Önkéntességre épül, a tanuló részt vesz a tanulás, illetve a tapasztalatszerzés szervezésében

- A részvétel lehetőségének széles skáláját kínálja- Mindenkinek „joga” van hibázni- Rugalmas- Naprakész, a tanuló érdeklődéséhez, hátteréhez és előzetes ismereteihez kap-

csolódik, azokra épít- A tanulás a résztvevő felelőssége (is)

Lehetséges tanulási eredmények, illetve fejleszthető területek

- Csapatmunka, együttműködési készség

- Interkulturális készségek- Kommunikációs készségek- A demokrácia, mint érték- Részvétel- Érdekképviselet, érvelés

- Alkalmazkodási készség- Önismeret, önértékelés- Önmenedzselés- Felelősségtudat- Problémamegoldó készség- Alkalmazkodási készség

2. ábra A nem formális tanulás jellemzői

3 KOMENCZI Bertalan: Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 6. szám, 2001. (122-132. o.) (Online elérhető)



A nem formális tanulás formájába tartozik ezek alapján a felnőttek iskolarendszeren kívüli tanulásának segítése, támogatása, a felnőttek képzése, amelynek eltérő módszereit, eszközeit és színtereit a későbbiekben alaposan részletezzük.

A formális tanulás, oktatás azt a kötött oktatási rendszert jelenti, amelybe az általános iskolától az egyetemi tanulmányokig beletartozik minden iskolai oktatási szint, a szakképzés és a speciális szakirányú képzés is. Jellemzője napjainkig a merev struktúra, a tanári irányítás, köz-ponti curriculum és az egyéni igényekre való reagálás alacsony mértéke.

Szolgáltatásfejlesztési modellünkben a felnőttek nem formális tanulására fókuszálunk, amelynek egyik legelfogadottabb és legelterjedtebb formája napjainkban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés. A következő pontban ezt tekintjük át.

felnőtt tanulás-tanítás, felnőttképzés, felnőtt tankör

Az Európai Unió Tanácsának állásfoglalása szerint a felnőttkori tanulás fogalma „kiterjed minden olyan formális, nem formális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanu-lási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek az eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából”.

4 Ebbe illeszkedik bele a hazai iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, melynek fogalmát nem egyszer a már hatályon kívül helyezett, de a köztudatban máig élő 2001. évi CI. törvényben (továbbiakban Fktv.) foglaltak szerint határozzák meg. Eszerint „felnőttképzésnek tekinthető a képzési program alapján kialakított, iskolarendszeren kívüli általános, nyelvi és szakmai képzések köre és a hozzájuk tartozó felnőttképzési szolgáltatások”. Ezen törvényi megfogalmazás kife-jezetten a munkaerőpiacon megtérülő kompetenciák elsajátítására irányuló képzések kialakítását szorgalmazta, majd a régi Fktv. utódjában, a 2013. évi LXXVII. törvényben már nem is kerültek említésre az általános képzések, csupán az állam által elismert és egyéb támogatott szakmai kép-zések, az általános nyelvi és egyéb támogatott nyelvi képzések, s nem utolsósorban az egyéb támogatott képzések. A hazai felnőttképzési jogszabályban tehát – és sajnos a gyakorlatban is –, jelentős mértékben a munkaerő-piaci képzések szerepelnek, melyek főként felnőttképzési szervezetekben valósulnak meg. Ezen mind tartalmát, mind szervezeti kereteit tekintve jóval túlmutat a felnőtt tanulás!

Ahhoz, hogy a már említett EU 2020 stratégia célkitűzései megvalósulhassanak, a felnőtt tanulás támogatásának számtalan fejlesztést kell tennie az alábbi területeken:

- hatékony és eredményes finanszírozás;- a második esélyt kínáló lehetőségek biztosítása;- az alapkészségek, köztük az írás-olvasási és számolási készségek, illetve a digitális jár-

tasság elsajátítása;- a migránsok, a korai iskolaelhagyók, illetve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzés-

ben nem részesülő fiatalok, a fogyatékossággal élők és az időskorúak részére nyújtott célzott oktatás;

- a munkáltatókkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való együttműködés terén.

A felnőttek tanulásával-tanításával szemben támasztott elvárások hosszú sora is mutatja újfent, hogy felnőtt tanulás-tanítás és felnőttképzés alatt korántsem érthetünk csak a foglalkoztatás elősegítésére irányuló, nem formális képzési lehetőségeket, ennél jóval tá-gabb perspektívában kell értelmezni a felnőtt tanulás támogatásának jelentőségét és szerepét.

Milyen irányba kellene akkor tartania a felnőttek tanulási-tanítási gyakorlatának? „A szak-irodalmi források és a nemzetközi példák egyaránt azt mutatják, hogy a felnőtt tanulás nem csupán gazdasági, munkahely-megőrzési kérdés. Hatóköre ennél tágabb: hatással van a társa-dalmi esélyegyenlőségre, kulturális beilleszkedésre és az egyéni személyiségfejlődésre. A különféle okokból (korai iskolaelhagyók, bevándorlók stb.) a képességekben, készségekben lemaradók egészében kirekesztődhetnek a társadalomból. A felnőttképzés a kirekesztődési

4 Európai Unió Tanácsa: A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvé-si programról. Brüsszel, 2011. (Online elérhető)



spirál ellenszere, azaz a társadalmi befogadás (social inclusion) eszköze lehet. Egy eredményes felnőttképzési program nemcsak a jóléti, foglalkoztatási mutatókra hathat pozitívan, hanem például az egészségügyiekre”.5 A felnőttek tanulása tehát a társadalmi együttélés, a szemé-lyiségfejlesztés, a mindennapi problémák és kihívások kezelésének elengedhetetlen eleme, melyek szervezett támogatása kulcsfontosságú a foglalkoztatási célú, gazdasági fejlődést elő-segítő, ilyen formán szakképzés jellegű felnőttképzés mellett.

A felnőtt tankör tágabban értelmezi a felnőttek tanulás-tanítását a felnőttképzésnél, s az alább részletezett színtereket – így a felnőttképzések, tanfolyamok mellett az előadásokat, mű-velődő közösségek tevékenységét stb. – is a felnőtt tanulás alkalmainak tekinti. A felnőtt tan-körbe sorolt alkalmakra jellemző, hogy szervezettek, meghatározott céllal rendelkeznek, bizonyos eredmények elérésére jönnek létre – akárcsak a felnőttképzési alkalmak –, de mindez nem felté-telezi a felnőttképzés esetében megjelölt merev képzési program meglétét. Szervezeti kereteit illetően pedig nem csupán felnőttképzési intézményekben valósulnak meg, hanem a közösségi művelődés intézményeiben és egyéb (kulturális) helyszíneken is.

Fentiek alapján az alábbi szerteágazó tevékenységkört tekinthetjük a nem formális felnőtt tanulás formáinak, színtereinek:

- Képzés: képzésnek nevezzük azt a tevékenységet, melynek célja, hogy a tanuló új is-mereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettséget szerezzen.

- Tanfolyam: azonos érdeklődésű ismereteket elsajátító személyek számára szervezett tanulási alkalmak, rendezvények, esetenként számonkéréssel. Főbb típusai a nyelvtan-folyamok, közhasznú tanfolyamok, egyéb ismeretek elsajátítására irányuló tanfolyamok.

- Távoktatás, elearning: a távoktatási forma, ami nem csupán az oktató és a tanuló kö-zötti nagy távolság és az internethasználat miatt kapta a nevét (távoktatás, e-learning). Valójában speciálisan kialakított tananyagról, oktatási módszerről van szó, amely a tan-anyag egyéni ütemezését, feldolgozását teszi lehetővé, és állandó visszacsatolás tör-ténik az oktató és a diák között. Erre az oktatási formára általában az az ismeretanyag alkalmas, amely nem igényel manuális munkát, műhelyben vagy szabadban végzendő hosszadalmas munkavégzést. A hallgató, tanuló a saját életviteléhez igazítva tanulhat, s ha nehézsége támad az elsajátítandó anyaggal kapcsolatban, tanára segítségét kérheti. Az oktató nem a hagyományos értelemben tanítja diákját, hanem igyekszik rávezetni a megoldásra, kijavítja az esetleges hibákat, tévedéseket, és inkább ösztönzés, motiválás a feladata. Mindez nagyon erősen épít a hallgató tudásvágyára, önállóságára és erős motivációira. Ilyen alapfeltételek miatt a távoktatásnak a felnőttképzésben van jelentős szerepe. Az e-learning vagy magyarul e-tanulás (elektronikus, illetve digitális tanulás) egyesíti a távoktatást a hálózati technológiával. Egy e-learning platformon tanuló em-ber megszabadul a merev időkorláttól és a lineáris leckefelépítéstől. Bárhol, bármikor el-érheti a tananyagot, csupán egy számítógépre és egy internetkapcsolatra van szüksége.

- Önálló tanulás: az önálló tanulás a tanulásnak az a formája, amikor az egyén minden keretet nélkülözve kívánja ismereteit gyarapítani. Ebben a közösségi tér szakemberei segíthetik az érdeklődőt, akár a feldolgozandó anyag kiválasztásában, fellelésében, akár a feldolgozás módszereiben.

- Ismeretterjesztő előadások: különböző tudományterületekkel – így természettudomá-nyi, társadalomtudományi, művészeti témákkal – foglalkozó előadások (ankét, vita, be-számoló stb.), melyek többnyire specializált, összefüggő ismereteket nyújtanak.

- Alkotó és művészeti csoportok: olyan állandó tagsággal rendelkező, rendszeresen foglalkozást tartó, többnyire vezetővel rendelkező közösségek, amelyek az egyéni vagy közös alkotási folyamat eredményét közönség előtt is bemutatják. Csoportosításuk sze-

5 JÁNOSSY D.–KISS D.–PULAY Gy.: A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban. Állami Számvevőszék Kutató Intézete, Budapest, 2009. (Online elérhető)



rint lehetnek művészeti csoportok, népi előadó-művészeti csoportok vagy tárgyalkotó művészeti csoportok.

- Klubok, körök, szakkörök: olyan állandó tagsággal rendelkező, foglalkozásokat rend-szeresen tartó művelődő, társas közösségek, amelyek korcsoporttól függetlenül a társas együttlét öröméért, vagy valamely témakörben való mélyebb jártasság, ismeret meg-szerzéséért, többnyire szakmai vezető, vezetőség irányítása mellett vállalják a szaba-didő hasznos eltöltését.

- Kiállítások, műsorok, rendezvények: szervezett kiállítások, művészeti és szórakoztató rendezvények. Főbb formái a kiállítások (képzőművészeti, iparművészeti, fotóművésze-ti stb.), művészeti események (színházi előadás, komolyzenei hangverseny, filmvetítés stb.), szórakoztató rendezvények (könnyűzenei koncert, műsoros est, táncos rendez-vény stb.), népművészeti rendezvények (népzenei hangverseny, néptánc, táncház stb.), valamint közösségi rendezvények (népünnepély, falunap, társadalmi rendezvény stb.).

Egyéb szabadidős tevékenységek: Az informális tanulást segítő minden alkalom ide so-rolható, így például a sport, turizmus és természetjárás, barkácsolás, gyűjtőszenvedély, játék, kézművesség, művészi alkotás, meditáció, tánc, társas összejövetel vagy a közösségi tevékeny-ségek teljes sora is.

Említést kell még tennünk a felnőttképzési törvénynek való megfelelésről is, mivel elkép-zelhető, hogy a közösségi térben lezajló tanulási alkalmak hivatalos engedélyeztetésére lesz szükség (pl. Európai Uniós forrásokból finanszírozott képzések esetén). A 2013. évi felnőtt-képzési törvény a felnőttképzési intézményi és programakkreditációt megszüntette – az akk-reditáció olyan értékelést jelent, mely a képzés minőségét garantálja –, helyette az úgynevezett engedélyeztetés lépett életbe. Ennek részletes követelményei megtalálhatóak a felnőttkép-zési törvényben. Nem szabad megfeledkezni a közművelődési akkreditációról sem, amely a közművelődési szakemberek akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzését segíti elő. Ezen a területen a Közművelődési Akkreditációs Bizottsághoz kell kérelmet benyújtani, a kére-lem elbírálásáról az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai főosztálya ad ki igazolást.6

kompetencIák, kulcskompetencIák

A közösségi munka során számtalan alkalommal hivatkozunk a kompetenciákra, mint fej-lesztő munkánk egyik fókuszára. Több fejezetben, több módon közelítjük meg e tárgyat a szer-kesztő munka során is. Ezen a helyen – a tervezhetőség, az érthetőség és az új kihívásoknak való megfelelés érdekében – értelmezzük, modellezzük is röviden a kompetencia mibenlétét, rávilágítva annak leglényegesebb elemeire.7

A kompetencia alapja az ismeret. A művelődés és a műveltség a közösség, a közösségi intézmények által hordozott ismeret- és tudásvagyon, illetve e közös vagyon megosztásának módja, folyamata. A személyes és a társas, társadalmi lét szerves összefonódása, szilárd egy-másra épülése lehetetlen az egyének és a közösségek szintjén is belsővé vált, a családi, közös-ségi hálózatokban, végül is a nemzeti és egyetemes emberi együttműködés szintjén közösen formált alapértékek és alapelvek nélkül. Erre az alapra épül a megismerés folyamata, amely olyan, a társadalmi, a gazdasági és a természeti környezethez való alkalmazkodáshoz, a kapcso-latépítéshez, az alkotó, környezetformáló együttműködéshez, munkamegosztáshoz szükséges általános és speciális ismeretek, ismeretrendszerek forrása, amelyek nélkül el sem indulhatunk, indíthatjuk a következő generációkat a jövőalkotás kalandjai felé.

6 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról (Online elérhető) 7 DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások. – Vázlatok a közös-ségi művelődés új útjaihoz. In: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. szám, 2012. (Online elérhető)



1. ábra: A HROD kompetenciamodell fő elemei

Az ismeret élővé, tudássá, felhasználóján keresztül értékteremtővé akkor válhat, ha ismer-jük alkalmazásának módját és lehetőségeit is. Az ismeret valóságformáló alkalmazásának tanulása a családban, majd a tudásvagyont hordozó és alkalmazó szervezetekben, közössé-gekben, közösségi hálózatokban történhet. Az adaptáció vissza is hat a forrására, gazdagítva azt az új generáció által bővített ismeretekkel, tapasztalatokkal.

A cselekvésre való képesség és az arra irányuló szándék végül akkor válhat működővé, az is-meret és alkalmazás hogyanját birtokló személy és közösség „kompetenssé”, ha működéséhez megfelelő megerősítést, meghatalmazást kap. E legitimációnak három pillérre kell támasz-kodnia.

A szakmai kompetenciáknak többnyire magától értetődő feltétele a képzettség és a képes-ség igazolása. A társadalom, a gazdaság különböző szintjein betöltendő szerepek, a kompetens fellépés, az alkotó jelenlét is megkövetel hatósági engedélyeket, igazolásokat, tanúsítványokat. Kisebb és nagyobb jelentőségű formális meghatalmazás kell a hagyományos polgári, közös-ségi szerepek betöltéséhez is, amelyek kultúránként és koronként jellemzőek (nagykorúsítás, felnőtté avatás, vagyoni határok stb.).

A közösségi megerősítés, elfogadás, a „szociális legitimáció”, vagyis cselekvési környe-zet nélkül a kompetencia nem értelmezhető. A képességeket és cselekvési szándékot hordozó személy vagy szervezet kompetenciájának feltétele, hogy hatókörnyezetének tagjai elfogad-ják azt. A kompetenciák, kompetenciarendszerek fejlesztésének tehát nem csupán a fejlesztés közvetlen tárgyát képező személyre, illetve szervezetre, hanem annak szociális környezetére, kapcsolatrendszerére is ki kell terjednie.

Kompe-‐tencia

Ismeret

Adap-‐táció

Legi6-‐máció



2. ábra A legitimáció formái a HROD kompetenciamodellben

Végül a kompetens szerepvállalás, felelősségvállalás fordulópontja, hogy a kompetenciát hordozó személy, illetve szervezet elhiszi-e magáról, hogy a megszerzett tudással és képessé-gekkel élni is képes, elfogadja-e a közösség által rá helyezett felelősséget, vállalja-e annak ter-hét. A szervezeti és közösségi fejlesztőmunka első hatáspontja legtöbbször erre a területre esik. Ha él, feléled a hit és a szándék, erősödik a magunkba vetett bizalom, megszületik a belső meghatalmazás a változásra, a változtatásra, a cselekvésre, akkor adott a fejlődés motívuma, akkor indulhatunk el a közösség megerősítéséért, akkor érdemes energiát, időt és anyagiakat fordítani a formális jogosítványok megszerzésére, tudást és gyakorlatokat keresni: új képessé-gekké konvertálni az életet, és viszont.

3. ábra A meghatalmazás szintjei a HROD kompetenciamodellben

A nemzetközi szinten végzett kutatásokkal összhangban a ’kompetencia’ kifejezést az adott helyzetben érvényes ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetének jelölésére is használhatjuk. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyek a személyes önmegvalósításunkat, a társa-dalmi beilleszkedésünket, aktív polgári szerepvállalásunkat és a foglalkoztatásunkat szolgálják. Látható tehát, hogy a kompetencia fogalma jóval túlmutat a tárgyiasult, statikus tudás- és isme-

Legi%máció

Formális

Szociális Belső

Formális meghatalmazás

"Papírom van róla..."

Társadalmi, közösségi

megerősítés

"... és a képességeimet a

többiek is elfogadják..."

Önmeghatalmazás ... de a

legfontosabb, hogy tudom: képes vagyok rá!"



retelemeken. Kulcsszónak tekinthető a „megfelelő és alkalmazható” kifejezés, amely arra kíván utalni, hogy napjaink nevelési-tanulási környezetében nem az ismeretek birtoklása tekinthető a legfőbb célnak, hanem a meglévő tudás adekvát használata. Ezek alapján a kompetenciák nem statikusak, hanem dinamikus, folyamatosan fejlesztendő jellemzői az egyéneknek, csoportok-nak, melyben tevékenységi profilja alapján kiemelt szerepet vállalhat az IKSZT. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák rendszerét az Európai Parlament és a Tanács 2006 decemberében fogadta el.8

A referenciakeret nyolc kulcskompetenciát határoz meg:1. az anyanyelven folytatott kommunikáció,2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció,3. matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudomá-

nyok terén,4. digitális kompetencia,5. a tanulás elsajátítása,6. szociális és állampolgári kompetenciák,7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia,8. kulturális tudatosság és kifejezőkészség.

A számozás nem jelent fontossági sorrendet, mindegyik kompetencia egyformán fontos-nak számít. „Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: egy adott terület-hez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan téma van, amely a referenciakeret egészében alkalmazásra kerül: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatkezelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése szerepet játszik mindegyik kulcskompetencia esetében”. 9 Mind a nyolc kulcskompetencia központi jelentőséggel bír tehát a tágan értelmezett tanulás folya-mataiban és színterein.

Családi és közösségi kompetenciákAz élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák ugyanakkor csak egy részét fedik

le mindazon képességeknek, amelyekre a sikeres társadalmi integráció és mobilizáció érde-kében szüksége van az egyéneknek és közösségeknek.10 A közösségi, társadalomalkotó, a kö-zösségeket, a társadalmat formáló, a személyes, családi és szakmai hivatásban harmonikusan kibontakozó ember kulcskompetenciáinak fejlesztése a tartalom kibővítését követeli meg.

A közösségi kompetencia a globális világtársadalomba tagolódó nemzeti, illetve helyi társadalom tagjának képessége arra, hogy közösségi, illetve egyéni érdekeit, értékeit felismer-je, megfogalmazza és képviselje. A formális és nem formális keretek között működő közössé-gek, szervezetek kialakításának és működtetésének kompetenciája magában foglalja az egyén és a közösség azon képességét, hogy személyekkel, közösségekkel együttműködést alakítson ki, azokkal együttműködve teremtsen új értékeket mind az egyén, mind a közösség és a társa-dalom dimenziójában.

A családi kompetenciák a családi életre való felkészüléshez, a családalapításhoz és a családi egzisztencia, a harmonikus környezet, a kölcsönös szeretetre épülő kohézió megteremtéséhez, a családtervezéshez, gyermekvállaláshoz és -neveléshez szükséges koherens képességrend-szer. Magában foglalja a gyermek külső és belső képességeit a fizikai és szociális értelemben vett egészséges fejlődéshez a családban, valamint a fiatalok és a felnőttek képességét is a csa-

8 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskom-petenciákról (2006/962/EK) - Hivatalos Lap L394/10 (2006.12.30.)9 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskom-petenciákról (2006/962/ek)10 DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. szám, 2012. (Online elérhető)



lád és a hivatás összeegyeztetésére. A családi kompetenciarendszer részei az időseknek a csa-lád életébe tagolódó aktív életvitele kialakítását szolgáló képességek, s a családok képessége arra, hogy az együtt élő generációk közötti különbségeket erőforrásként tudják felhasználni.

4. ábra Európai LLL kulcskompetenciák és a közösségi lét kulcskompetenciái

a HROD kompetenciamodellben

Az eddig áttekintett kompetenciák fejlesztése tehát a célja a nem formális felnőtt tanulási alkalmaknak az IKSZT-kben, melyeknek számos formája, színtere lehet. A kivitelezés lépéseit leírásunk további fejezetei részletezik.

A felnőtt tanköri tevékenység típusaiSzolgáltatási modellünk eddigi pontjaiban a felnőtt tankör megszervezéséhez szükséges

szemléletmódot, a tanulás fontosságát ismerhettük meg, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy értékes tanulási alkalmak valósuljanak meg. A szolgáltatások azonban a tartalom révén válnak igazán értékessé, melyek meghatározása csak a települési igények és a bevonható erőforrások tekintetében lehetséges, s melyek módszereit – a szolgáltatás megvalósításának hogyanját – a következőkben vesszük át pontról pontra.

A felnőtt tankörök során a következő tevékenységi formákra érdemes gondolni:

Képzések, tanfolyamok- Segíthetjük a nyelvi képzések elérését, a nyelvgyakorlást.- A településre jellemző fő tevékenységekhez – bármely ipari ágazat, mezőgazdaság,

turizmus stb. – kapcsolódó képzéseket, továbbképzéseket szervezhetünk (itt érdemes áttekinteni a KSH adatait a régió, megye munkaerő-piaci helyzetére vonatkoztatva, át-tekinteni a hiányszakmákat, esetlegesen pedig ezekre a hiányokra szakmai képzéseket alakíthatunk ki).

- Az alapvető kompetenciák – így az írás, olvasás, matematikai kompetenciák, a digitális írástudás, számítógépek használata – fejlesztését megcélzó képzések, kiegészítve klu-bok, szakkörök, önképzőkörök indításával.

- Kommunikációs, álláskeresési tréningek.- Állampolgári kompetenciák fejlesztésére irányuló képzések.- Egészségmegőrzés, háztáji gazdálkodás, környezettudatosság témáira fókuszáló tanfo-

lyamok.- Családi és közösségi kompetenciák fejlesztését végző képzések.

Európai LLL kulcskompetenciák

• az anyanyelven folytato9 kommunikáció • az idegen nyelveken folytato9 kommunikáció • matema<kai, természe9udományi és műszaki kompetenciák • a digitális kompetencia • a tanulás elsajáAtása • a szociális és állampolgári kompetencia • a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia • a kulturális tudatosság és kifejezőkészség

A közösségi lét kulcskompetenciái

• közösségi kompetenciák • családi kompetenciarendszer



Távoktatás, e-learning, önálló tanulásNépszerűsítjük és egyéni, valamint csoportos formában tesszük elérhetővé a távoktatási

képzési formákat, helyi konzultációkat, műhelyeket szervezünk azokhoz.- Csoportos tanulási formák

= Offline csoportos tanulás: rögzített anyagok feldolgozása egyénileg vagy cso-portosan – ismeretterjesztő filmek és sorozatok, szabadegyetemi előadássoro-zatok, történelmi, irodalmi témájú filmek, írott anyagok, prezentációk, zenés és táncos produkciók felvételei.

= Online tanulás csoportosan: weben elérhető, illetve élő, interaktív közvetítés és csoportmunka.

- Egyéni tanulási formák= Ide sorolhatjuk az összes egyéni készségfejlesztésre irányuló tanulást.

- Szolgáltatások a közép- és felsőfokú, felnőttképzési oktatási intézményekkel jogviszonyban állók, netán a jogviszony nélkül, nem formálisan tanulni kívá-nók számára is, akik segítséget kérnek tanulásukhoz.

- Tankönyvek, online anyagok, Youtube csatornák, tanulást segítő weboldalak (pl. Wikihow).

- Online egyetemi kurzusok (pl. MOOC), TED, TEDx, távoktató cégek, iskolák és weboldalak (pl. EDX, WebUni stb.).

Klubok, szakkörök- Nyelvi és egyéb szaktudást fejlesztő beszélgetőkörök, önképzőkörök.- Szakmai témákat, a szabadidő hasznos eltöltését megcélzó szakkörök.- Egészségmegőrző, házi „praktikákkal” foglalkozó szakkörök.- Önellátó gazdálkodásra fókuszáló klubok.- Olvasó- és írókörök.

Ismeretterjesztés, rendezvények- Történelmi, irodalmi, természettudományi, települési hagyományokat felelevenítő

előadássorozatok.- Szakmai kerekasztal-beszélgetések, műhelyek.

Fontos kiemelni, hogy a témák kiválasztásánál az igények mellett a meglévő szolgáltatókkal és a helyi közösségben fellelhető „tudásokkal” is számolnunk kell. A szolgáltatási piac áttekintése után eldönthetjük, hogy hasonló téma esetén elindítjuk-e szolgáltatásunkat, vagy inkább egy már meglévő szolgáltatóra bízzuk a tevékenykedést. Ezért a helyi, térségi felnőttképzési, oktatási tevékenységet folytatókat érdemes felkeresni, velük a kapcsolatot felvenni, szükség esetén az ér-deklődőket odairányítani. Ebben az esetben akár megállapodást is köthetünk az intézményekkel, s helyszínként, közreműködőként részesedhetünk akár a képzési bevételekből is.

Bevonható partnerek, „oktatók” és témakörökAhogyan az imént is említettük, a felnőtt tanköri alkalmak során meglévő képzéseket és

velük együtt oktatókat delegálhatunk intézményünkbe, de sokkal eredményesebb a helyi szak-emberek, helyben fontos „tudások” ismerőinek felkérése. Így merülhet fel az az eset, hogy a közösség kiemelkedő tagjait kérjük meg arra, hogy adják tovább tudásukat saját szakterüle-tükről. Ők olyan tudás birtokában vannak, amelyre sokunknak szüksége van, de nem képzéssel foglalkoznak, segíthetjük tehát őket abban, hogy „képzőként” is kamatoztassák a munkájukat, hozzáértésüket. Ilyen esetben pl. a következő „kulcsemberekre” gondolhatunk:

1. védőnő, orvos – gyerekgondozás, kismamák, fiatal családosok képzése;2. orvos, szociális munkás – betegek ápolása, támogatása, nehézségek leküzdése;



3. tanító, tanár, pedagógus – szakterülete szerint, pl. írás-olvasási, matematikai kompeten-ciák, természettudományok ismerete;

4. nyelvtanár – nyelvi kompetenciák fejlesztése;5. polgármester, jegyző – települési vezetés kérdéskörei;6. helyi köztisztviselők, közigazgatásban, közszolgáltatásban dolgozók – közigazgatási

rendszer megismertetése, települést érintő kérdések;7. rendőrök, tűzoltók, mentők – baleset- és bűnmegelőzés;8. agrár-szaktanácsadó, falugondnok, erdész, kertész – kertápolás, mezőgazdasági teen-

dők, agrárgazdaság-vezetés, agrártámogatások;9. gombász, méhész, őstermelő, természetvédelmi szakember – háztáji gazdálkodás,

gombászat, méhészet;10. lelkész – bibliakör, bibliaismeret, vallástörténet;11. történelemtanár, néprajzos – helyismeret, településismeret;12. informatikai szakember, vagy „rajongó” – egyes internetes funkciók használata (Face-

book, Skype stb. tanfolyam);13. pszichológus, mentálhigiénés szakember – lelki-testi egészség megőrzése, párkapcso-

lati és családi kapcsolatok kezelése;14. kézműves, népi iparművész, énekes, lelkes amatőr művész – képző- és előadó-művésze-

ti ismeretek, készségek fejlesztése;15. állatorvos, biológiatanár – állattartás, állattenyésztés, helyi flóra és fauna;16. testnevelő, sportoló, táncos, életmód tanácsadó – egészségmegőrzés, egészségfejlesz-

tés, mozgás;17. szakács, hentes, élelmezésvezető – sütés-főzés, befőzés, tartósítás;18. ügyvéd, jogász, könyvelő, pénzügyi szakember – jogi-pénzügyi helyzetek megoldása;19. helyi fiatalok, egyetemisták, hazatérők – tanulási lehetőségek, karriertervek;20. munkaügyi központ munkatársai – elhelyezkedési lehetőségek, álláskeresési technikák;21. helyi csoportok, szervezetek, közösségek, vállalkozások vezetői – saját tevékenység be-

mutatása;22. egyéb kiemelkedő személyiségek, pl. példás szülők, jó szervezők, civil szervezetek veze-

tői, helyi idős emberek stb. – ösztönzés, helyi lakosság aktivizálása.11

ÖsszefoglalásA fejezetben az alábbi kérdéseket tekintettük át:- Mi indokolja az egész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás fontos-

ságának kiemelését? Hogyan értelmezhető ez a közösségi művelődés viszonyrendsze-rében?

- Milyen szemléletmódban célszerű a felnőttekkel együttműködni, számukra tanulástá-mogató szolgáltatásokat tervezni? Melyek a nem formális tanulási alkalmak jellemzői?

- Mit takar a felnőtt tanulás, a felnőtt képzés és a felnőtt tankör hármasa? Mire kell fóku-szálnia felnőtt tanköri tevékenysége során az IKSZT-knek?

- Mi a kulcskompetencia, s melyek fejlesztésében tudnak az IKSZT-k szerepet vállalni?

A felnőtt tanköri szolgáltatás tehát egyfelől hozzájárul a helyi foglalkoztatás segítéséhez, a gazdasági innovációk megindításához, de ugyanolyan fontos szerepet játszik a személyiség- és közösségfejlesztésben, a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemben, a helyi társadalom élet-színvonalának emelésében, vagy akár az egészségmegőrzésben egyaránt.

11 A felsorolást a Nemzeti Művelődési Intézet kulturális koordinátorainak segítségé-vel készítettük el.



Tér és eszközökA képzésszervezési tevékenységhez az IKSZT-k infrastruktúrája megfelelő. Rendelkeznek a

tanulási alkalmakhoz szükséges terekkel és eszközökkel. A különböző tanulási formáknak meg-lehetősen változó tér- és eszközigénye van, melyet minden egyes alkalom tervezésénél végig kell gondolni.

A következő szempontok mentén érdemes az egyes tevékenységeket végiggondolni:- Tér: zárt vagy szabadtér. Tevékenységtípustól függően egy vagy akár több terem, vagy

kombinálva szabadtér és zárt terek használata is lehetséges.- Létszám: kötött, biztos létszám (képzés, tanfolyam), vagy csak megbecsülhető (isme-

retterjesztő előadás).- Berendezés: a résztvevők számának megfelelő legyen, s tisztában kell lenni azzal, hogy

milyen tevékenység zajlik. Székek, asztalok alapvető fontosságúak, melyek megfelelően mobi-lizálhatók az eltérő tevékenységekhez.

- Eszközszükséglet: meglehetősen széles skálán mozoghat a tevékenységtől függően. Ide sorolható az összes audiovizuális eszköz, így a projektor, CD-lejátszó, hangosító berende-zés, mikrofon, a vetítővászon, tábla, filctollak, papír, de számos speciális, tevékenységhez kötött eszközre is szükség lehet, így pl. korongra és kemencére, szövőszékre stb.

- Tananyag: mérlegelni kell, hogy szükség van-e rá; ha igen, rendelkezésünkre áll-e. Ha nem áll rendelkezésünkre tananyag, akkor az adott tanulási alkalom vezetőjével, segítőjével és más, témában jártas szakértővel kell konzultálni, s beszerezni a szükséges anyagokat (pl. könyv-tárakból, könyvesboltból, szakértő által fejlesztve stb.).

Bevezetés lépésről lépésreA felnőttek nem formális tanulásának elősegítéséhez elengedhetetlen a szükségletek és

igények felmérése, a potenciális célcsoport kijelölése, a megfelelő szolgáltatási formák és mód-szerek – azon eljárások, amelyek segítik a tanítási-tanulási folyamat során felvetődő feladatok megoldását, a tanulási alkalomban résztvevők képességének mindenoldalú fejlesztését – kivá-lasztása, melyek révén hasznos, és a meglévő hiányosságokra reflektáló szolgáltatási palettát alakíthatnak ki az IKSZT-k.



Ahhoz, hogy felnőtt tanköri tevékenységünket a lehetőségeknek legmegfelelőbben alakít-suk ki, az alábbiakat kell átgondolni:

3. ábra A tervezés alapkérdései a projektmódszer kritériumai alapján

Ezeket áttekintve a következő lépéseket célszerű megtenni a szolgáltatások tervezésének fázisában:

1. igényfelmérés, környezet és helyzetelemzés;2. érintettek elemzése, leltára (stakeholder elemzés);3. szolgáltatási-képzési szükségletek leírása;4. erőforrások tervezése;

– humánerőforrás;– pénzügyi, infrastrukturális erőforrás;– partnerszervezetek;

5. szolgáltatási (képzési) portfólió kialakítása.

Igényfelmérés, környezet és helyzetelemzésAhhoz, hogy a szolgáltatást elindítsuk a településen, ismernünk kell az azzal kapcsolatos

igényeket és szükségleteket. Az igényfelmérésnek többféle módja is lehet: beszélgetések kereté-ben, kérdőívesen, elektronikus felületen (Facebook csoportban, listákon stb.), közösségi felmé-rés részeként, vagy a közösségi tér egyéb szolgáltatásainak igénybevételekor történt jelzések alapján.

Az igényfelmérés mellett nagyon fontos a település környezetének és helyzetének isme-rete, tudni kell azt, hogy milyen viszonyban állnak a szükségletek és igények a környezeti és települési adottságokkal (ne tartsunk olyan tanulási alkalmat, amely nem érhető el könnyen a közösség tagjai számára, illetve amely nem alkalmazkodik a településen élők valós szükségle-teihez).

KI? -‐ KINEK? -‐ KIVEL?

• a célcsoport életkora, végze2sége, élethelyzete, szakmai há2ere, létszáma • a partnerek szerepei, kapcsolatuk, hozzájárulásuk a tevékenységhez • erősségek és gyengeségek

MIT? • a főbb tevékenység meghatározása • társadalmi, gazdasági, kulturális, poli?kai és nevelési dimenziók • főbb témák

MIÉRT?

• a tevékenység által kielégíte2 igények és vágyak • a résztvevők mo?vációja és érdekeltségei • a fő célkitűzések • támogatási lehetőségek • a résztvevők és a szervezet célkitűzései közöD viszony

HOL? • társadalmi kontextus • a résztvevők helyzete

MIKOR? • mely időszakaszra összpontosít • rövid, közép-‐ vagy hosszú˙ távú, egyedi alkalom vagy rendszeres, ismétlődő rendezvényfüzér

HOGYAN?

• hogyan kerül végrehajtásra, a szervezési folyamatok és részvétel menete • az alkalmazo2 technikák és eszközök • a résztvevők tapasztalatai, az elméletek, egyéb tevékenységek hozzájárulása



A környezetelemzés során a települési adottságok, a lakosság általános képzettségi szintje mellett a munkaerőpiac helyi, kistérségi és térségi jellemzőire, sajátosságaira is figyelemmel kell lennünk.

Érintettek elemzése, leltára (stakeholder elemzés)Az elemzés során vegyük figyelembe a lehetséges együttműködőket, támogatókat, a

szolgáltatásunkkal szemben ellenérdekelt feleket. Ezt követően gyűjtsük össze a lehetséges és együttműködésre hajlandó önkormányzati és civil szervezeteket, szakértőket, képzőket, eset-leg helyszíneket, vagy a célcsoportunkat könnyen megszólító szervezeteket, intézményeket. Kiemelt fontosságú a településen fellelhető, szolgáltatásaink szempontjából fontosnak tekint-hető „kulcsszemélyek” azonosítása, érdekeltté tétele, akik a közösség katalizátoraként segíthe-tik a felnőtt tanköri szolgáltatások sikerességét, hatékonyságát.

Szolgáltatási-képzési szükségletek leírásaA szükséglet, valamint a helyzet- és környezetelemzés alapján határozzuk meg, milyen szol-

gáltatások, képzések elindítását tervezzük. Itt vegyük számba az összes szóba jöhető szolgálta-tási formát, amelyek az eddigiek alapján a következők:

- képzés;- tanfolyam;- távoktatás, e-learning, önálló tanulás;- ismeretterjesztő előadás;- alkotó- és művészeti csoportok tevékenysége;- klubok, körök, szakkörök;- kiállítások, műsorok, rendezvények;- egyéb szabadidős tevékenységek.

A szolgáltatások alappilléreit, legfőbb tartalmát érdemes feltüntetni az összefoglaló el-készítésekor, amely segíti a rendelkezésre álló és a szolgáltatás megvalósításához szükséges erőforrások tervezését, összevetését, majd mindezek alapján a végleges szolgáltatási portfólió kidolgozását.

Erőforrások tervezéseAz erőforrások tervezésénél fontos, hogy egyszerre gondolkodjunk az IKSZT-kben meglé-

vő, és a szolgáltatás megvalósításához szükséges erőforrásokról. Érdemes táblázatos formában felvezetni minden meglévő erőforrást és minden tervezett szolgáltatást – beleértve annak erő-forrásigényét –, majd az egyezéseket jelölni, például az alábbi módon:

Szolgáltatás 1

(pl. képzés)

Szolgáltatás 2

(pl. előadás)

Szolgáltatás 3

(pl. klub)

Humánerőforrás ✓ X ✓

Pénzügyi erőforrás ✓ ✓ X

Infrastrukturális erőforrás ✓ ✓ ✓

1. táblázat Erőforrás-tervezési táblázat



Humánerőforrás- Szakmai felelősFontos, hogy a felnőtt tanköri alkalmak eredményes tervezése és kivitelezése egy személy,

vagy munkacsoport kezében összpontosuljon. A szakmai felelős több alkalmazottat foglalkoz-tató IKSZT esetében az ilyen irányú tapasztalatokkal rendelkező kolléga lehet, egyfős szervezet esetében a szakmai munkatárs önállóan, vagy külső szakmai közreműködő segítségét igénybe véve koordinálhatja a folyamatot.

- Szervezők, háttérszemélyzetEbben az esetben nem csupán a megvalósítás szakaszára kell gondolni. A tervezési, előké-

szítő és utómunkálati fázisban is számtalan önkéntes, illetve szakmai gyakornok segítségére lehet szükség – itt gondolhatunk a közoktatásban bevezetett közösségi szolgálatot teljesítő diákokra, a szakterületen felsőfokú tanulmányokat folytató helyi származású fiatalokra, de akár a nyugdíjasokra és az inaktív lakosságra is –, akik pl. az igényfelmérésben, a kapcsolattartásban, háttérmunkákban vállalhatnak feladatot. Tevékenységtől függően továbbá gondolnunk kell a termet berendezőkre, takarítóra, ruhatárosra, technikusra stb., és szükség esetén külső cégekre, szervezetekre (pl. egyedi eszköz beszerzése, kölcsönzése esetén).

- Bevonható szakmai közreműködőkA tanulási alkalom megvalósítását segítők köre, így a szakértők, képzők, előadók, szakkör-

és klubvezetők, fellépők stb.- PartnerszervezetekAmennyiben azzal szembesülünk, hogy önmagunk nem vagyunk képesek a tevékenység

elvégzésére (mert nincs rá kapacitásunk, mert nincs rá jogosítványunk, mert van, aki nálunk jobban tudja), úgy partnerek bevonása lehetséges és szükséges. Potenciális partnerek lehetnek az alábbiak:

= helyi önkormányzatok, önkormányzati szervek;= helyi és kistérségi oktatási és szociális intézmények;= helyi és kistérségi civil szervezetek;= helyi és kistérségi profitorientált szervezetek stb.

Pénzügyi, infrastrukturális erőforrásA tevékenység pénzügyi és eszközigényének tervezésekor meg kell fontolnunk a követke-

ző kérdéseket.- A tervezett tevékenység benne van-e az éves költségvetésben vagy sem?- Rendelkezésünkre állnak-e pályázati vagy egyéb források, támogatások a működési for-

rásokon felül?- Ingyenes vagy kell-e bevételt, esetlegesen hasznot hoznia a szolgáltatásnak?- Mennyibe kerül? Itt az egyes erőforrások fedezetét kell tételesen áttekinteni – helyszín,

eszközök, humánerőforrás stb., de ne feledjük a járulékos költségeket sem, pl. a többletfű-tés, villany, a meglévő eszközök üzemeltetésének plusz költségét (nyomtatótoner, papír az előadótáblára stb.).

- Az egyes szolgáltatások esetében mi lehet az a legmagasabb összeg, amelyet elképzel-hetőnek tartunk, hogy az érdeklődők finanszírozni tudnak?

Ha a kérdések alapján olyan szolgáltatási formákat jelölünk meg, amelyek megvalósítha-tósága pénzügyi akadályokba ütközik, akkor elsőként a pályázati lehetőségeket kell számba venni, s az adott szolgáltatás ütemezését a támogatáshoz igazítani. Az IKSZT-k jellemzően „ala-csony küszöbű szolgáltatásai” között nem célszerű nagy anyagi megterhelést jelentő felnőtt ta-nulási szolgáltatásokat kínálni!



Szolgáltatási (képzési) portfólió kialakításaA szolgáltatási – felnőttképzésben bevett kifejezés szerint képzési – portfólió mindazon fel-

nőtt tanulási alkalmak és kiegészítő szolgáltatások felsorolását és leírását tartalmazza, amelyek az igényfelmérés során felmerültek, és melyek megvalósításához rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások. Érdemes a szolgáltatási portfóliót 1 éves időszakra vonatkoztatva meghatározni, az egyes szolgáltatások között a megvalósítás szempontjából sorrendet felállítani – itt gondolha-tunk arra, hogy mennyire ítéljük fontosnak az adott szolgáltatást, mekkora igény jelentkezik rá stb. –, végül pedig felsorolásszerűen átvenni azokat a szolgáltatásokat, amelyek megvalósítása – a későbbiekben elhárítható – akadályba ütközik, netán indításukat a következő évek során tervezi az IKSZT.

Ahogyan már említettük, a szolgáltatások mellett helyet kapnak a kiegészítő szolgáltatások is, melyek a következők lehetnek:

- pályaorientáció, pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás;- előzetes tudás felmérése és beszámítása;- képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás;- elhelyezkedési és munkavállalási tanácsadás, álláskeresési technikák;- pszichológiai tanácsadás;- életvezetési tanácsadás;- mentálhigiénés tanácsadás;- rehabilitációs tanácsadás;- mentori szolgáltatás;- gyermekmegőrzés;- információszolgáltatás;- egyéb munkaerő-piaci tanácsadás.

Ha a 2013. évi LXXVII. törvény szerinti engedélyeztetett képzési programot tervezünk indí-tani az IKSZT-ben (pl. EU-s forrásokból finanszírozott képzések esetében ez előírás), figyelem-be kell venni a hatályos felnőttképzési törvény előírásait a kiegészítő szolgáltatásokra, illetve a teljes képzésre vonatkozóan (előzetes tudásfelmérés, felnőttképzési szerződés, számonkérés, vizsgáztatás stb.).

A szolgáltatás megvalósítása és működtetéseMiután sikerrel kialakította az IKSZT a szolgáltatási portfólióját, nem maradt más, mint a

tervezett felnőtt tanköri alkalmak pontosítása és megvalósítása. Ehhez a továbbiakban ismer-tetett lépéseket tekintjük célszerűnek.

Szolgáltatási programok részletes kidolgozása (a szolgáltatási portfólió alapján)A szolgáltatási portfólió kialakításakor elméletben áttekintettük, hogy kik lehetnek a po-

tenciális alanyai az adott szolgáltatásoknak, milyen erőforrások felhasználásával és mely célok érdekében kívánjuk az egyes szolgáltatásokat beilleszteni a szervezet tevékenységi körébe. A megvalósítás szakaszában már nem az általános célok és keretek tisztázására kerül sor, hanem az egyes szolgáltatások teljes körű részletezése következik. Ebbe az alábbi pontok tartoznak bele:

- a szolgáltatás céljai, tartalma, jellemzői, tervezett formája és színterei;- csoportméret (minimális és szükség esetén maximális csoportlétszám), csoportösszeté-

tel, általános és speciális csoportigények;- választott módszertan – ha a szolgáltatás kidolgozásakor már tudjuk, hogy ki lesz a cso-

portvezető/csoportvezetők, akkor módszertani ismereteik, jártasságaik, vagy akár sze-mélyes preferenciáik alapján, együttesen is kiválaszthatjuk a módszereket;

- az igénykeltés és meghirdetés módszerei;- a programba való bekapcsolódás és részvétel feltételei;



- a szolgáltatást kiegészítő egyéb szolgáltatások igénybevételének lehetősége, feltételei;- a szolgáltatás tervezett hossza, ütemezése, várható kezdési időpontja;- a szolgáltatás végrehajtásához szükséges személyi és pénzügyi-infrastrukturális feltéte-

lek, ezek biztosításának módja (szükség esetén a részvételi díjak nagyságának, beszedé-si ütemezésének meghatározása);

- a program zárása (szükség esetén formális értékelés, vizsgázás);- a szolgáltatás értékelése (résztvevők, csoportvezetők és a felnőtt tankörért felelő szak-

ember elégedettségének mérése);- eredmények terjesztésének módja (disszemináció), ütemezése stb.

A szolgáltatások részletes kidolgozásának egyik kulcsfigurája a szolgáltatás megvalósítója – legyen az a képző, előadó, egy csoport vezetője stb. –, akinek a folyamatba történő mielőbbi bevonása segítheti a minőségi szolgáltatás kialakítását, a tartalom és a módszerek meghatáro-zását.

ElőkészítésEbben a lépésben az adott szolgáltatás lebonyolítását előkészítő teendőket kell ellátni.

Ezek a következők lehetnek:- szervezők, megvalósítók kijelölése;- helyszín és időpont kiválasztása;- tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása;- „minőségbiztosítási rendszer” kidolgozása;- szükség esetén képzések engedélyeztetése, akkreditálása;- kiegészítő szolgáltatások leszervezése, biztosítása;- konkrét programterv és időterv összeállítása, szükség esetén lebonyolítási forgató-

könyv elkészítése;- a megvalósításhoz szükséges dokumentációs anyagok elkészítése;- nyomtatványok, kiadványok tervezése;- költségvetés, üzleti tervezés;- jogi kérdések tisztázása, szerződések megkötése, engedélyek beszerzése;- kockázatkezelés, felkészülés;- marketing- és protokollfeladatok előkészítése.

Fontos kiemelni az előkészületek közül a „minőségbiztosítási rendszer” kialakításának fon-tosságát. A felnőttképzésben az akkreditáció, majd az engedélyeztetés alapvető követelmé-nye egy szigorú kritériumok alapján felállított minőségbiztosítási rendszer létrehozása, amely a képzések meghirdetésétől a megvalósításon keresztül az értékelésig biztosítja, hogy színvona-lasan, a résztvevők igényeit és megelégedettségét középpontba helyezve kínáljuk szolgáltatá-sainkat. Ennek „laza” adaptációja szükséges lehet az IKSZT-k számára is.

A minőségbiztosítás fontossága többek között azért is emelendő ki, mert a humán szolgál-tatások mindegyike az ún. PDCA-elv szerint működik; a tervezés (Plan) szakasz után a megva-lósítás (Do), majd az ellenőrzés (Check) és ezek alapján a cselekvés, a szükséges módosítások (Act) szakasza jön. A ciklikus folyamat lényege, hogy a felnőtt tankör megvalósításának ered-ményeit értékelve, arra építve jelöljük ki a további szolgáltatási irányvonalakat, s dolgozzuk ki új szolgáltatási portfóliónkat, mely elengedhetetlen az IKSZT-k megfelelő – lehetőség szerint folyamatosan emelkedő – minőségű működéséhez.



5. ábra: A PDCA ciklus

A minőségbiztosítás részeként már az előkészületek alatt ki kell dolgozni a bemeneti (a képzés elkezdéséhez szükséges ismeretek – ha vannak ilyenek) és kimeneti (a képzés végez-tével birtokolt tudás) értékelés módját, és az ahhoz szükséges eszközöket. A felnőtt tanköri szolgáltatásba bekapcsolódók elvárásait, igényeit fontos tisztázni, rögzíteni még az alkalmak megvalósulása előtt, ezzel az adott csoportra szabott szolgáltatást nyújthatunk, s pl. alakítha-tunk a tervezett programterven, közösen célokat jelölhetünk ki. A folyamatos, tanulás közbeni visszajelzések mindkét fél részéről serkenthetik a közös munka eredményességét. A tevékeny-ség végén az alkalmak kezdetén lejegyzett igények, célok újra áttekinthetők, így a résztvevők jobban érzékelhetik fejlődésük ívét, miközben visszajelzést adnak a szolgáltatást nyújtóknak és kialakítóknak is a további fejlesztés érdekében. Az értékelés további részletezésére a 6. pont-ban kerül sor.

Mindezek mellett a problémák, panaszok kezelésének módját is ki kell dolgoznunk, s min-denképpen ki kell jelölni a szervezeten belül egy olyan munkatársat, aki a felnőtt tanköri szol-gáltatásokért felelősként minden információval rendelkezik, s tájékoztatni, segíteni tudja a bekapcsolódó felnőtteket.

A szolgáltatás meghirdetése, igénykeltésAhogyan minden más jellegű szolgáltatásnál, úgy a felnőtt tankör esetében is helytálló,

hogy hiába alakítunk ki egyedülálló, szükségletekre és igényekre reflektáló szolgáltatásokat, ha a rosszul megválasztott hirdetési módok, felületek miatt nem érnek el a potenciális felhasználói réteghez – netán elérik a célcsoportot, de nem kellően figyelemfelkeltőek, motiválóak, közért-hetőek –, akkor teljes addigi fáradozásunk hasztalan marad. Az elérés érdekében érdemes az IKSZT-ben dolgozó szakemberek, a bevonható „kulcsemberek”, szakmai gyakorlatosok és ön-kéntesek személyes ismeretségi hálóján keresztül megszólítani a helyieket, de a partnerszer-vezeteken (oktatási és szociális intézmények, önkormányzati szervek stb.) és médiafelületeken (helyi újság, rádió és televízió, közösségi média) keresztül is sokakkal léphetünk kapcsolatba.

Ha kapcsolatba léptünk a potenciális résztvevőkkel, s jönnek az első „jelentkezők”, akkor számos adminisztratív feladat merülhet fel a szolgáltatás jellegétől függően. Engedélyeztetett képzés esetén jelentkezési lapot kell kitölteni és felnőttképzési szerződést kell kötni. Be kell kér-

• A tényleges eredmények tanulmányozása és összevetése az elvárt eredményekkel.

• A tényleges és a terveze8 eredmények köz9 jelentős eltérések esetén korrekciót kell végrehajtani.

• A terv végrehajtása, a folyamatok elindítása, a termék elkészítése, szolgáltatás nyújtása.

• Az elvárt teljesítmény, valamint az annak eléréséhez szükséges célkitűzések és folyamatok meghatározása.

Tervezés (Plan)

Megvalósítás (Do)

Ellenőrzés (Check)

Beavatkozás (Act)



ni ezen túlmenően a képzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges dokumentumokat, előze-tes tanulmányokat igazoló papírokat.

Kiegészítő szolgáltatások nyújtásaNem szabad megfeledkezni a felnőtt tanköri szolgáltatásokat kiegészítő egyéb szolgálta-

tásokról sem, melyek jellegükből adódóan általában keretezik a megvalósuló programokat. A különböző tanácsadások, az igényfelmérések és az egyénnek megfelelő szolgáltatások kivá-lasztása jellemzően a szolgáltatás igénybevételét megelőző tevékenységek, de számos olyan szolgáltatás lehet, amely végigkíséri a felnőttet teljes tanulási folyamata során. Érdemes az érdeklődők figyelmét felhívni tehát a kiegészítő szolgáltatások meglétére, melyek jelentősen hozzájárulhatnak a tanulás eredményességéhez. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a bizo-nyos „tanácsadási alkalmak” nem kötelezően formális alkalmak. Az IKSZT tevékenységébe már bevont felnőttekkel egy egyszerű beszélgetésben ki lehet térni a szolgáltatás hasznára, egyéb aspektusaira. Számíthatunk azonban arra is, hogy eddig be nem vont helyiek szeretnének infor-málódni a felnőtt tanköri alkalmakról, netán tanácsot kérni, hogy mely szolgáltatásokat ajánl-juk nekik, miért lenne jó nekik bármelyiken is részt venni. Ezek a helyzetek eltérő hozzáállást, munkamódszert kívánnak meg az IKSZT szakembereitől.

A felnőttképzési szolgáltatások közé sorolhatjuk az előzetes tudás felmérést, a pályaorien-tációs és pályakorrekciós tanácsadást, képzési, elhelyezkedési és álláskeresési tanácsadást, a munkavállalási kompetenciák fejlesztését segítő tréningeket, a mentálhigiénés, pszichológiai vagy életvezetési tanácsadást, a jogi tanácsadást, a helpdesk szolgáltatást, netán könyvtári fel-adatok és mentori tevékenységek ellátását is.

A kiegészítő szolgáltatások kidolgozása további erőfeszítéseket kíván a munkatársaktól, amely során az adott szolgáltatások tartalmát, alkalmazásának célját határozzák meg. Észben kell tartani, hogy a kiegészítő szolgáltatásokat nem alkalmazhatjuk „önös” érdekek miatt, a ta-nácsadás etikai és szakmai elveit szem előtt tartva cselekedhetünk csak – pl. csupán a részt-vevőszám növelése miatt nem biztosíthatjuk az érdeklődőt, hogy az általunk megvalósuló program a legmegfelelőbb számára.

A felnőtt tanulási alkalom megvalósításaA helyszín, a berendezés és az eszközök rendelkezésre állásának ellenőrzése A kötetlen tanulási színterekhez a helyszín meghatározása, berendezése – pl. egy kiállítás-

hoz teljesen üres termet kell biztosítani, nagy falfelületekkel vagy tárolóvitrinekkel, míg isme-retterjesztő előadások alkalmával székekkel berendezett terem a megfelelő. Képzés, tanfolyam esetében a képzési tervben meghatározott módszerek és a létszám figyelembevételével a te-rem berendezése szükséges. Mindenképp könnyen átrendezhető bútorzatú helyiséget hasz-náljunk, ahol a résztvevők több csoportban is tudnak dolgozni, illetve a plenáris foglalkozás is elég tágasan elfér úgy, hogy mindenki láthassa egymást.

Adminisztrációs feladatok ellátása, dokumentálás A tevékenység megvalósítása során figyelnünk kell a megfelelő dokumentálásra is. Így

szükség esetén, engedélyeztetett képzés folytatásakor jelenléti ívet kell vezetni, haladási nap-lót írni, vizsga esetén a vizsgázásról dokumentációt készíteni. Szükség van folyamatos jegyzet-elésre, audiovizuális eszközökkel történő rögzítésre fotók, videók, hangfelvételek formájában. Ne feledkezzünk meg róla, hogy EU-s forrásból támogatott képzés esetében a forrás megjelölé-se mind a dokumentumokon, mind a fotókon kötelező!

Résztvevői kérdések, problémák kezelése A tanulási alkalom vagy képzés elején tisztázni kell a résztvevőkkel is, hogy kihez, milyen

ügyekkel fordulhatnak. Amennyiben van külön szervező munkatárs, úgy célszerű a foglalko-



zást vezetőket, képzőket tehermentesíteni a logisztikai kérdések alól. (Ilyenek lehetnek pl. az időpontokkal, helyszínnel kapcsolatos kérdések, de akár a speciális étkezési igénnyel, szállással kapcsolatos problémák is.)

Váratlan előadói, klubvezetői, képzői igények kezelése, háttérmunka Gyakorlott előadók esetén is előfordulhat olyan helyzet, amire előzetesen nem lehetett szá-

mítani. Például kiderül, hogy nem kompatibilis a laptop a projektorral, menet közben az esti program lebonyolításához még szükség van valamire, stb. Ezek megoldására feltétlenül kell egy olyan szakember, aki a probléma elhárításában gyakorlati segítséget tud nyújtani. Érdemes előzetesen tisztázni, hogy áll-e a rendelkezésünkre készpénz a hirtelen felmerülő problémák el-hárítására, anyag beszerzésére, vannak-e a helyszínen eszközök, kitől kérhetünk további tech-nikai vagy szervezési segítséget.

Kapcsolattartás a helyszínt, egyéb szolgáltatást biztosítóval Az IKSZT-k kialakítása a legtöbb esetben megfelelő felnőtt tanköri alkalmak lebonyolításá-

ra, de felmerülhetnek olyan szolgáltatások is, amelyekhez partnerek bevonása szükséges. Az adott tanulási alkalom lebonyolításának gördülékenysége érdekében nagyon lényeges, hogy a színvonalas program és a jól kiválasztott foglalkozásvezető mellet a helyszín is kielégítse a felmerülő szükségleteket. A partnerekkel folyamatosan kapcsolatot kell tartani, át kell beszélni a tervezett programot, ütemtervet, létszámot és speciális igényeket. Fontos, hogy előre tisz-tázzuk, kivel kell egyeztetnünk például a csúszással, programváltozással kapcsolatban, s egyéb olyan kérdésekben, amelyek a résztvevők kényelmét, hatékony munkáját szolgálják. Ez vonat-kozhat egyéb partnerekre is, így például szállásadókra, étkeztetést biztosítókra, vagy csoportot szállító cégekre.

A program megvalósulásaAz eddig felsorolt számos tevékenység után/közben már csak a megtervezett és előkészí-

tett program megvalósítása marad hátra. Tartsuk magunkat a tervekhez, az ütemezéshez, a kidolgozott célokhoz. Ne felejtsük azonban el, hogy akármilyen formában, bármekkora cso-portlétszámmal is dolgozik az adott tanulási alkalom vezetője, a cél a partnerségi alapon szer-veződő, résztvevők belső igényeire reflektáló élmények biztosítása, az elfogadó és fejlesztő környezet kialakítása!

Helyszín átadása a helyszínt biztosítónakA program végeztével, ha nem saját helyszínen valósul meg a tevékenység, akkor az előze-

tes megállapodások szerint kell átadni a helyszínt. Természetesen a termet eredeti állapotában adjuk vissza; a falakról le kell szedni a posztereket és szemetet sem hagyunk magunk után. Ha a helyszínt biztosítóval abban állapodunk meg, akkor a berendezést is az eredetiek szerint kell visszarendeznünk, s ez vonatkozhat a helyszínen biztosított technikai eszközökre is.

Értékelés és elégedettségmérés A megvalósítás lezárásaként sosem maradhat el az értékelés és az elégedettségmérés,

amely segíti a felnőtt tanköri szolgáltatások minőségének fejlesztését, ahogyan ezt említettük a korábbiakban. A nem formális tanulásban egyformán fontos a hatás-, az eredmény- és a folya-matértékelés. A folyamat elején tisztázott elvárások, célok segítik a tanulót az egész folyamat alatt, de teljessé csak a tanulási folyamat végén lezajló értékeléssel válhat a fejlesztő hatás. A visszatekintés a „megtett útra” s az elért eredményekre tehát kulcskérdésként kezelendő.

A hatás- és eredményértékelés önértékelésre épül. Mások eredményeinek értékelése min-dig fejlesztő (formatív) értékelés. A legfontosabb értékelés az, hogy a tanulási folyamat részt-vevője hogyan ítéli meg a következőket: mit tanult, mit tud alkalmazni, min tud változtatni a



későbbiekben, és hogy mindezt egy számára is optimális folyamaton keresztül, világos rend-szerben, kedvező körülmények között érte-e el. Minden értékelés szubjektív, az önértékelés pedig végképp az. Ezért olyan tanulási kultúrát igyekezzünk kialakítani, amelyben a résztve-vők a saját tanulásukról szóló önértékelést kiegészítik, összehasonlítják mások értékelésével vagy személyes visszajelzésével. Ez a tanulási kompetencia fejlesztéséhez és a személyiség-fejlődéshez is nélkülözhetetlen. A nem formális tanulásban soha nem alkalmazunk minősítő (szummatív) értékelést, csak fejlesztő (formatív) értékelést. A nem formális tanulást nem kíséri osztályozás vagy vizsgáztatás – ez csak abban az esetben írható felül, ha szolgáltatásunk olyan képzési vagy tanfolyami formában valósul meg, amelyben a résztvevő fejlődése szempontjá-ból, vagy külső szabályozás miatt elengedhetetlen a vizsgáztatás (pl. felnőttképzési engedély-lyel rendelkező képzések esetén előírás a vizsgáztatás, de annak módja és tartalma a programot benyújtó egyéni döntése alapján kerül meghatározásra).

Az elégedettségmérés a szolgáltatás kialakítói és a szolgáltatást vezetők – így az előadók, a képzők, klubvezetők stb. – számára szükséges. Az tanulói önértékelések és a szolgáltatást érté-kelő elégedettségmérők együttesen adják meg a választ a „hogyan és merre tovább” kérdésére. Az említett PDCA ciklusban ez a szakasz az ellenőrzésé, amely az alapjaként szolgál a további fejlesztéseknek, s a felnőtt tankör eredményes fejlesztésének.

Az elégedettségmérésnél az alábbi lépéseket tekinthetjük célravezetőnek:1. Résztvevői elégedettségmérésAz önértékeléshez és az elégedettség felméréséhez elsőként az informális beszélgetése-

ket célszerű alkalmazni, ahol benyomások és érzelmek kerülhetnek felszínre. Ezt kiegészítve kérdőíveket, kérdéssorokat állíthatunk össze, helyet hagyva benne a személyes gondolatok és javaslatok leírásának.

2. Résztvevői értékelések összesítése Amennyiben van írásos értékelés, ebből célszerű összesítést készíteni. Ha a tanulási alka-

lom során egyéb, nem formális értékelés is volt, az arról készült feljegyzést is értékelni kell.3. A tanulási alkalom értékelése az előadókkal, klubvezetőkkel, képzőkkelCélszerű a résztvevői értékelések összegzése után egy külön alkalommal a tanulási alkal-

mat vezetőkkel is értékelő találkozót kezdeményezni. A közös szakmai értékelés szempontjai:- A felnőtt tanulási alkalom körülményei. (Kommunikáció a szervezővel, helyiség, eszkö-

zök stb.)- A csoport és a tanulás folyamatai. (Hogyan és mennyire sikerült elérni a kitűzött célokat?

Volt-e az előzetes tervekhez képest módosítás? Ha igen, miért? Volt-e bármilyen rendkí-vüli esemény, s ha igen, hogyan sikerült kezelni?)

- Melyek a további fejlesztés irányai, a közös munka lehetőségei? (Fejlesztendő területek, az adott szolgáltatás lehetséges folytatása stb.)

UtómunkálatokA szolgáltatás megvalósulása és értékelése után nincs más teendő, mint az utómunkálatok

elvégzése. Ezek a következők lehetnek:

A tanulási alkalom dokumentációjának összegzéseA beszámolót a megvalósult program részletes leírásával az adott szolgáltatás/alkalom ve-

zetői készítik el. A dokumentáció részét képezik a jelenléti ívek, haladási naplók, az értékelő lapok, az értékelő találkozón készült feljegyzések, munkalapok, jegyzetek, adathordozók, vagy akár az előadások elmentett változatai, és az elkészült audiovizuális anyagok is – így fotók, vi-deók, hanganyagok. Figyeljünk az anyagok biztonságos tárolására és felhasználására, a szemé-lyiségi jogok megsértése a felnőtt tanköri szolgáltatások esetében is tilos!



Kapcsolattartás, utánkövetés Ide tartozik a résztvevőkkel történő kapcsolattartás, és további tanulási alkalmakba történő

bekapcsolásuk, vagy ha számukra a már lezajlott tanulási alkalommal ígért a szolgáltatás veze-tője anyagokat (pl. képek, előadások összefoglalói, segédletek stb.), akkor azok megküldése. Több csoportban felmerül az igény közös elektronikus platform létrehozására, amelyet segíthet a csoport vezetője, vagy a felnőtt tankörért felelő szakmai vezető is. Ápolni kell a kapcsolatot ezen túlmenően a szolgáltatás vezetőivel is, függetlenül attól, hogy tervezzük-e a további kö-zös tevékenykedést vagy sem.

Disszemináció, sajtóanyagok összegyűjtéseA megvalósított tanulási folyamat egyik legfontosabb eleme az eredmények láthatóvá té-

tele. Fontos, mert referenciaként szolgál akár pályázatok során, akár a fenntartók felé irányuló beszámolókhoz, illetve felhasználhatóak marketing- és PR tevékenységekben is. Formái lehet-nek: kiadvány, újságcikk, CD-ROM, DVD, honlap, Facebook oldal, blogbejegyzés, vagy akár kép-zés esetében új tankönyv, tananyag, képzési program kialakítása is.

A tanulási alkalommal felhasznált eszközök rendbetétele, pótlásaHasznos, ha az adott felnőtt tanulási alkalommal használt eszközöket áttekintjük, a hiányzó

eszközöket pótoljuk, a meghibásodott eszközöket pedig megjavíttatjuk. Képzések esetében képzési dobozt használunk, amelyben a legszükségesebb eszközöket – mint papír, olló, post-it, tollak, ceruzák, flipchart papír stb. – és az adott képzés speciális eszközeit tároljuk. Ennek álla-potáról minden képzés után leltárt készítünk, a szükségletek és tapasztalatok alapján bővítünk, illetve selejtezünk az évek során. A képzés befejezése után minél hamarabb érdemes megtenni a leltár ellenőrzését és a pótlást, ha szükséges.

Pénzügyi elszámolások, utókalkuláció készítéseA felnőtt tanköri szolgáltatások megvalósítása után fontos a tervezett és a valós kiadások

összevetése, elsőként szolgáltatásonként, majd összesítve, a teljes tervezési ciklusra vonatkoz-tatva. Így a továbbiakban láthatjuk, hogy mely szolgáltatások hagyhatók el, milyen más szolgál-tatások indíthatók, illetve ezek alapján tervezhető a szponzorációból és pályázati forrásokból származó bevételek szükséges nagyságrendje is.

Új képzési portfólió kialakításaA felnőtt tankör utolsó lépéseként a visszajelzések, információk alapján mielőbb meg kell

kezdeni az új szolgáltatási portfólió kialakítását, ezzel biztosítva a felnőtt tanköri szolgáltatások hosszú távú beágyazódását az IKSZT-k tevékenységi palettájába.



Javasolt irodalom

• DURKÓ Mátyás: Andragógia – A közművelődés és felnőttnevelés új útjai. Magyar Műve-lődési Intézet, Budapest, 1999. (Letölthető)

• DUSSAP, A. – MERRY, P. (szerk.): Projektmenedzsment – T-kit. Mobilitás Nemzetközi Igaz-gatósága, Budapest, 2003. (Letölthető)

• FARKAS É. – HENCZI L.: A felnőttképzés új szabályozása – Felnőttképzési kézikönyv. MKIK, Budapest, 2014. (Letölthető)

• GYÖRGYI Zoltán: Tanulás felnőttkorban. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 2003. (Letölt-hető)

• KLEIN Marianna (szerk.): PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálat kialakítása és háló-zatban való működtetése – adaptációs útmutató. Budapesti Művelődési Központ, Bu-dapest, 2010. (Letölthető)

• KOVÁCS Erzsébet: Nem formális és informális tanulás. In: FÖLDI L. – JÁROSI É. – NAGY Á. (szerk.): Ifjúsági szakma, ifjúsági munka – Módszertani kézikönyv. Mobilitás-ISZT-ÚMK, Budapest, 2010. (Letölthető)

• KOZMA Tamás (szerk.): Vidékfejlesztés és oktatás. Educatio, 23. évf. 3. szám, Oktatásku-tató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2014. (Letölthető)

• MIHÁLY Ildikó (szerk.): Felnőttek tanulása elméleti és gyakorlati tapasztalatok. Oktatás-kutató és Fejlesztő Intézet Tudástára, 2009. (Online elérhető)

• SZIVÁK J. – TÓTH Gy.: Nem formális tanulás, informális tanulás. Kecskeméti Főiskola Ta-nítóképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető)

• VERCSEG Ilona: Közösségi tanulás és fejlesztés. In: Parola, 2007., 4. szám. Budapest (Le-tölthető)

• WOOTSCH Péter (szerk.): Amit a képzésről tudni kell – T-Kit 6. Mobilitás-EIKKA, Buda-pest, 2002. (Letölthető)

• ZACHÁR László (szerk.): A felnőttképzés módszertani kérdései. NSZFI, Budapest, 2008.• ZRINSZKY László: A felnőttképzés tudománya – Bevezetés az andragógiába. OKKER Ok-

tatási Iroda, Budapest, 1995. (Letölthető)



Példatár

„TAN-TÉR” és „TAN-TÉR PLUSZ” programok - kistérségi felnőttképzési és tanulássegítő szolgáltatási rendszer

Összefoglalás

A Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületének célja a Fel-ső-Kiskunsági kistérségben az igényekhez, a munkaerő-piaci szükség-letekhez alkalmazkodni képes képzési és tanulást segítő szolgáltatási rendszer kialakítása volt. Az így kialakított képzések bármely közösségi ház tevékenységében megjelenhetnek.1

Kapcsolat

- Felső-Kunsági Közösségi Munkások Egyesülete- 6097 Kunadacs, Kossuth Lajos u.51.

web: www.fkkme.hu, e-mail: [email protected].: +36 76 558 213

A Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete önszerveződő alapon létrejött közös-ségi munkás hálózat, amely elsősorban a Felső-Kiskunságban tevékenykedik. Az Egyesület megalapítása óta folyamatosan formális és informális képzési alkalmakat szervez, elsősorban a civil szervezetek aktivistái számára, amelyben a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégi-um Alapítvány voltak a partnerei. 2004-ben EU társfinanszírozást (HEFOP 3.5.4.) nyertek el mun-kanélküliek és hátrányos helyzetűek számára felnőttképzési szolgáltatások kiépítésére, mely TAN-TÉR program néven működött. Ennek folytatásaként szervezték meg a TAN-TÉR PLUSZ programot a TÁMOP 3.2.3. finanszírozás segítségével.

TAN-TÉR program2005 februárja és 2006 októbere között került megvalósításra az Egyesület TAN-TÉR prog-

ramja, melynek keretében olyan nyitott közösségi helyszíneket alakított ki vagy már meglévő színtereket fejlesztett tovább az Egyesület, amelyek mindmáig megfelelő technikai hátteret nyújtanak a felnőttképzési szolgáltatások biztosításához. A projekt keretében elsőként öt kon-zultációs pontot állítottak fel: Kunadacson a KIKK-ben, Kunpeszéren a teleházban, Kunszentmik-lóson és Tasson a könyvtárban, illetve Kunbábonyban a Civil Kollégiumban. Itt felnőttképzési információkhoz juthattak hozzá az érdeklődők, illetve gyakorlatias tanfolyamokon vehettek részt.

A programidőszak eredményeit összesítve elmondható, hogy több mint 200 fő tanult a programban, 43 helyi segítő, tanár, felsőfokú végzettségű szakember bevonásával. A program-ban helyi tanárokat, helyi tanulókör- és látókörvezetőket, konzultációs pont vezetőket, mentor tanárokat és önkéntes segítő tanárokat is felkészítettek arra, hogy a felnőttek tanulását tudják segíteni (ezzel hangsúlyt fektetve a képzők képzésére, amely elengedhetetlen a felnőttképzé-si programok kialakításakor). A magas közreműködői létszám tette lehetővé, hogy nemcsak a tanfolyamokon, hanem egyéni korrepetálás keretében is lehetőség nyíljon a felnőtt tanulók segítésére.

Célcsoportok, témakörökA projekt célcsoportjai a következők voltak:1. Munkanélküliek:- munkanélküliek;- pályakezdő munkanélküliek;

1 TAN-TÉR és TAN-TÉR PLUSZ program- Ismertető. On: Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete Online, http://www.fkkme.hu/Tanter/index.html



- tartós munkanélküliek;- csökkent munkaképességű munkanélküliek.2. Munkaviszonyban álló személyek:- szakképesítéssel nem rendelkezők;- szakképesítéssel rendelkezők – új szakképesítés megszerzése, munkahely megtartásá-

nak elősegítése továbbképzés által.3. Egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai:- induló vállalkozók – vállalkozás indításához szükséges képesítés megszerzése;- gyakorlott vállalkozók – meglévő vállalkozás, jogszabályváltozás miatti szakképesítés

megszerzése.4. Nők, akik GYES-ről, GYED-ről, főállású anyaságból szeretnének a munkaerőpiacra visz-

szakerülni.5. Lemorzsolódók, iskolarendszerből huzamosabb ideig kimaradók, idősek.6. Csökkent munkaképességű személyek.

A képzések főként az angol, német (kezdő és haladó), ökogazdálkodás, magyar szövegértés és olvasás, matematika, informatika, falusi turizmus, mezőgazdasági, ökológiai gazdálkodási is-meretek, valamint a nonprofit asszisztensi témaköröket ölelték fel. Ahhoz pedig, hogy az imént említett korai iskolaelhagyók újra iskolában tudjanak tanulni (pl. érettségire felkészüljenek) ké-pességfejlesztő képzést indítottak, így akiknek nem volt módjuk arra, hogy az iskolarendszerű képzésben megszerezzék az alap-, illetve szakképesítést, segítséget kaptak ahhoz, hogy a hi-ányokat felnőttkorban pótolják. A társadalomismeret és az Európai Uniós tanulmányok téma-köre mellett a vállalkozási és menedzsment ismeretek köré épülő képzések megvalósítására is vállalkozott az Egyesület, amely a működő és a kezdő vállalkozók számára biztosított a gyakor-latban használható tudást.

A képzésszervezés formáiA képzések a projektidőszak alatt különböző szinteken (kezdő és haladó) vagy különböző

időtartamban kerültek megszervezésre. A felnőttek elfoglaltságához igazodva esti, délutáni és hétvégi képzések kerültek megszervezésre. A tanfolyamokon való részvétel lehetősége adott volt minden térségi lakos számára, aki nem folytatott nappali tagozatos tanulmányokat, s be-töltötte a tankötelezettségi korhatárt. A képzések ingyenességéért cserébe azonban vállalni kellett az alkalmakon való rendszeres részvételt.

A projektben alkalmazott módszerek széles körűek, és a térségben újszerűek voltak:- hagyományos oktatás;- távoktatás;- tanulókörök (aktuális tanulmányokban egymás segítése, pl. vizsgára készülés);- látókörök (egy-egy témára felkészülés és beszélgetés);- szintre hozás (emlékeztető képzés, általános műveltség);- egyéni képzések, tanácsadások (pl. felkészülés a munkahelyi felvételi tesztre).A tanulókörök és látókörök közösségteremtő erővel bírtak, állandó motiváltságot biztosít-

va a résztvevőknek, miközben magukban hordozták mások bevonásának lehetőségét is.

TársalgókA projektben a konzultációs pontokon elérhető tanácsadások és képzések mellett ún. tár-

salgók során kerülhettek közelebb a résztvevők egymáshoz. A jó hangulatú, családias légkörű beszélgetések a résztvevők érdeklődési körei szerint alakultak, így szó volt a világ dolgairól, nagy életkérdésekről, vagy mindenkit izgató konkrét problémákról. Ez a technika, módszer nem a véleménykülönbségek közötti szakadékok növelésére épül, hanem segíti a sokszínű, kü-lönböző nézetek, elképzelések megismerését, az eltérő vélemények okainak megértését, a kö-



zös érdekek feltárását, megfogalmazását. A résztvevőknek nem célja egymás meggyőzése, de szándékukban áll a közös bölcsesség, tudás megosztása. Megtartva a saját véleményt, de tisz-teletben tartva a másikét, együtt munkálkodni egy probléma megoldásán, hiszen az minden résztvevőnek egyaránt fontos. Ezt a módszert egy családba sorolhatjuk a párbeszédkörökkel, tanulókörökkel, önképzőkörökkel, vagy polgári körökkel is (melyek egytől egyig felnőttképzési alkalmaknak minősülnek).

A lényege és tartalma a kiscsoportos, demokratikus szabályok alapján történő beszélgetés, amely az embereket erősíti, öntudatukat, önbizalmukat fejleszti, és a részvétel érzését adja: “Közöm van a világhoz, alakíthatom, s a környezetem is kíváncsi rám, a véleményemre, a gondo-lataimra. “ Az önként vállalt néhány alkalom, amelyen a résztvevők mindegyikét érdeklő téma megbeszélése történik szellemi felüdülést, feltöltődést, emberi gazdagodást ad. Sikere, ered-ménye az emberi kapcsolatok javulásában mérhető, vagy igen gyakran a beszélgetéssorozatot követő aktív, közös tevékenységben, akcióban. A helyi közösségeket érintő problémák megol-dására is kereshetünk ezzel a technikával megoldásokat.

TAN-TÉR PLUSZ programA Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete 2009-ben beadta pályázatát a már

megvalósított TAN-TÉR program továbbfejlesztésére, melyre kiváló alkalom nyílt a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.3 „Építő közösségek” – Közművelődési intézmények az élet-hosszig tartó tanulásért című pályázat első körében, amely a közművelődési intézményrend-szer felnőttképzési kapacitásának bővítésére fókuszált. A pozitív elbírálást követően 2010. május 1. és 2011. december 31. között mintegy 29 998 595 Ft-ból valósult meg az Európai Unió és a Magyar Állam által közösen finanszírozott program.

A TAN-TÉR PLUSZ a már említett 5 településre koncentrálódik, név szerint: Tass, Kunszent-miklós, Kunbábony, Kunpeszér és Kunadacs. Az Egyesület a már említett TAN-TÉR program szá-mos elemét átemelte, életben tartotta, így a Társalgók és a Konzultációs Pontok is zavartalanul működhettek tovább. A projekt legfőbb célja azonban mindvégig a felnőttképzési szolgáltatá-sok nyújtása, és képzések lebonyolítása maradt.

A projektben főként a 8 általános iskolai osztályt már elvégzett, de továbbtanuláshoz bá-tortalan, ezért a munkaerőpiacon hátránnyal küzdő emberek részére alakítottak ki magyar nyelv (írás, szövegértés) és matematika tanfolyamokat. A fogyatékkal élők, megváltozott mun-kaképességűek számára speciális tananyagot dolgoztak ki, amely számítógépes ismeretből, számítógépes angol nyelvből, távmunkaismeretből, valamint közösségi vállalkozásra való fel-készítésből áll. A résztvevők motivációjának erősítéséhez és kommunikációs képességeik javí-tásához minden tanfolyam keretében igyekeztek hozzájárulni.

https://www.youtube.com/watch?v=eF9J-xd6vug#t=145



Háztáji gazdálkodás képzés

Összefoglalás

A „Közös jövőnk: Hajdú-Bihar” közművelődési intézmények az élethosz-szig tartó tanulásért című projekt keretében megtartott Háztáji gazdál-kodás képzés célja az volt, hogy segítse a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózását, munkaerő-piaci integrációját. A leírás gyakorlatba átül-tethető módon mutatja be, hogy az intézményben felmerült igények alapján milyen jellegű képzési tematikát célszerű összeállítani. A leírás jól alkalmazható saját képzési program tervezetének kialakításához is.2

Kapcsolat

- Közösségi Ház és Városi Könyvtár Komádi- 4138 Komádi, Fő út 5-9.

web: http://khvkkomadi.net8.hu/, e-mail: [email protected]: +36 54 438 035

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, valamint Hajdú-Bihar megye négy városa művelődési intézményének részvételével jött létre az a megyei konzorci-um, amely a TÁMOP–3.2.3/08/1 „Építő közösségek” közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért tárgyú pályázaton nyert. Az együttműködés elsődleges célja az volt, hogy a konzorciumban részt vevő közművelődési intézmények akkreditált felnőttképzési szervezetek legyenek. Az előzetes szükséglet és igényfelmérés alapján kialakított és akkreditált képzések megvalósításával hozzájárultak térségük elsősorban hátrányos helyzetű rétegeinek munka-erő-piaci esélyeinek javításához. A projekt fontos feladata volt a közművelődési szakemberek felkészítése, átképzése felnőttképzési feladatok ellátására. Minden konzorciumi partner mini-mum egy saját fejlesztésű képzést, és egy adaptált képzést valósított meg. Jelen leírásban a Ko-mádin megvalósult saját fejlesztésű képzési programot szeretnénk részletesebben áttekinteni.

Komádiban a program részeként elsőként kiemelt figyelmet fordítottak a képzések tech-nikai hátterének kialakítására, így sor került egy korszerű oktatóterem létrehozására is. A meg-felelő infrastrukturális feltételek megteremtésével vehette kezdetét számos képzésük, így az Álláskeresési ismeretek képzés (20 fő), a Kulturális turizmus elmélete és gyakorlata képzés (15 fő), illetve a Háztáji gazdálkodó képzés (18 fő) is.

A 2011-ben lezajlott Háztáji gazdálkodó képzés célja a háztáji gazdálkodással összefüggő korszerű ismeretek nyújtása volt. A képzés leírásában az alábbi célkitűzések jelentek meg:

- A képzés során a képzésben részt vevők ismerjék meg a vállalkozás alapításával, mű-ködtetésével, ill. megszüntetésével összefüggő alapvető jogi és gazdasági ismereteket.

- Váljanak képessé mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő családi vállalkozás alapítá-sára, egyszerű üzleti terv elkészítésére, ismerjék meg az igénybe vehető támogatásokat, tanácsadó szolgáltatásokat, legyenek képesek átfogóan látni a családi gazdálkodás, mikro- és kisvállalkozás gazdálkodásának rendszerét, továbbá ellátni a vállalkozással összefüggő munkáltatói feladatokat, valamint a vállalkozás sikerességét segítő marketingmunkát.

- Ismerjék meg a családi gazdaságok által is elérhető agrártámogatásokat, és az igénybe vehető szaktanácsadást.

- Ismerjék meg és legyenek alkalmasak kiszolgálni a napjainkban jelentkező egészségtu-datos fogyasztói igényt, vállalkozóként legyenek környezettudatosak, és tartsák be az alapvető higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeket.

- Ismerjék az agroturizmussal összekapcsolódó alternatív jövedelemszerzést biztosító fa-lusi vendégfogadás alapvető ismereteit.

- A program ezen túlmenően az ECDL „Operációs rendszerek” és „Internet és kommuni-káció” tartalmát magában foglaló ismeretek megszerzését is biztosítja azon személyek

2 Közös Jövőnk: Hajdú-Bihar – Ismertető. On: Nemzeti Művelődési Intézet, Kiemelt projektek. Online www.nmi.hu



számára, akik még nem rendelkeznek a felnőttképzési törvényben előírt, és a szükséges dokumentummal igazolt digitális írástudás kompetenciájával.

A képzési programot ezeknek megfelelően az alábbi modulok alkotják:- Gazdálkodási ismeretek (100 óra elmélet, 40 óra gyakorlat)- A háztáji gazdálkodás gyakorlata (100 óra gyakorlat)- Alternatív jövedelemszerzés – falusi vendégfogadás (36 óra elmélet, 44 óra gyakorlat)- Digitális írástudás (20 óra elmélet, 10 óra gyakorlat)

A program elsődleges célcsoportját a háztáji gazdálkodást már folytató, vagy a családi gaz-daság alapítását tervező felnőttek képezik, továbbá mindazok a képzés iránt érdeklődő felnőt-tek, akik rendelkeznek a képzés bemeneti feltételével (8 osztályos általános iskolai végzettség), és érdeklődnek a téma iránt.

„Közös tudás” program

Összefoglalás

A „Közös tudás” program a közösségfejlesztés és a felnőttképzés ötvö-zésével kialakított részvételi-tanulási program, amely több szervezet együttműködésével valósított meg felnőttképzési programokat, illet-ve önképzőköröket. A program a közművelődési intézmények felnőtt-képzési profiljának erősítését támogató TÁMOP 3.2.3. konstrukcióban valósult meg, eredményei azonban széles körben elérhetőek és alkal-mazhatóak más településeken is.3

Kapcsolat

- Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Iro-dája

- 3525 Miskolc, Déryné u. 9.web: www.nmi.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 30 928 2774

A 2009 júliusa és 2011 júniusa között lezajlott TÁMOP 3.2.3. „Közös tudás” projekt egyik fő tevékenységi köre a felnőttképzés volt, melynek során a főpályázó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet, valamint konzor-ciumi partnere, az edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum négy különböző képzést valósított meg. A projekt célja a közösségfejlesztés és a felnőttképzés ötvözésével az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéjének 5 kistérségében fokozni a közösségi, civil részvételt, a helyi cselekvéssel kapcsolatos civil, közösségi tudatosságot, nö-velni a civil szervezettség szintjét, és kiépíteni a helyi cselekvés civil intézményeit. A projekt a konzorciumi partnereken túl több megyei és helyi közművelődési intézmény, így közösségi házak, könyvtárak, módszertani központok, múzeumok és civil szervezetek, közösségfejlesztő egyesületek, közösségi munkások együttműködésével valósulhatott csak meg.

A „Közös tudás” program alaptétele, hogy a megye gazdasági fejlődését nagyban befo-lyásolja a közösségi, társadalmi viszonyok fejlesztése, a lakosság aktív részvétele a közügyek-ben. Ebben az egyének közötti kapcsolatok, a különböző közösségek, csoportok, hálózatok, és rajtuk keresztül a civil attitűd fejlesztése egyaránt fontos tényezők. Elkötelezett és tudatos, a részvételi demokrácia működtetésére képessé váló lakosok jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a demokratikus és gazdasági fejlődéshez. A programban dolgozók építettek az ott élők kreativitására, tudására, önszerveződési és együttműködési készségére. A megvalósított prog-ramok túlmutattak a települések határain, széles körben tették hozzáférhetővé a különböző képzéseken való részvétel lehetőségét, és új együttműködéseket generáltak.

3 Építő közösségek – közös tudás. In: MOLNÁR A. – VERCSEG I. (szerk.): Parola 2011. év 3. szám, Budapest, 2011. (On-line elérhető)



Első lépésként a két intézmény felnőttképzési akkreditációjára került sor. Ezt követően két tananyagot dolgoztak ki és két képzést akkreditáltattak. Az első a 90 órás Közösségi mentor kép-zés Miskolcon és Cigándon zajlott 2011 januárja és 2011 áprilisa között. A képzés célja, hogy a hátrányos helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek problémáinak megoldásához szükséges közösségi összefogást koordinálni képes helyi lakosokat szakmailag megerősítsék. A kistérségek lakossága ugyanis még kevéssé szervezett, gyakran nehezen képes önállóan az együttműködések kialakítására, ehhez segítségre van szüksége. A közösségi mentor képzés-ben azok a közösségükért elkötelezett helyi aktív személyek vettek részt – felnőttképzéssel, közösségfejlesztéssel, helyi foglalkoztatással, közművelődéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, aktivistái – akik mindennapi tevékenységükön keresztül a problémák közösségi megoldásait keresték eddig is. A képzésben részt vevők megszerezték azokat a készségeket, amelyekkel meg tudják szólítani a helyieket, partnerséget tudnak létrehozni és elkötelezetté tudják őket tenni a térség iránt. A képzést a két helyszínen több mint 30 fő végezte el sikeresen.

A főpályázó által lebonyolított másik program a szintén 90 órás Közösségi vállalkozásra fel-készítő képzés, mely Cigándon, Mezőcsáton, Hidasnémetiben és Sajókazán valósult meg 2011. január 10. és 2011. február 25. között. A képzés célja az volt, hogy a résztvevők elsajátítsák a kö-zösségi vállalkozás tervezéséhez szükséges fogalmakat, és képessé váljanak üzleti tervek elké-szítésére, majd pedig a közösségi vállalkozás elindítására, és az abban történő munkavégzésre. Közösségi vállalkozást az adott település vagy térség lakosai hozhatnak létre a saját munkaere-jükre, tudásukra, munkatapasztalatukra – mint közös tőkére – alapozva. A program célcsoport-ját azok a helyi lakosok alkották, akik szeretnék megélhetésüket közösségi üzleti vállalkozásban megteremteni, és ezért hajlandóak együttműködni más lakosokkal. Három helyszínen 15-15 fő résztvevővel, Cigándon 17 fővel valósult meg a program. A képzések során a résztvevők tájé-kozottsága növekedett a vállalkozási, közösségi vállalkozási ismeretek területén, az üzleti terv készítésében jártasságot szereztek, együttműködési és kommunikációs képességük pedig erő-södött.

Az edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum felnőttképzési akkreditációja után kezdődhetett meg a Helyi túra- és idegenvezető képzés 2011 áprilisában. A program célja az volt, hogy a hallgatókkal megismertessék a kistérség földrajzát, természeti értékeit, történelmi, irodalmi, művelődéstörténeti, néprajzi emlékeit, helyismereti irodalmát, neves személyiségeit, és hogy alkalmassá váljanak az itt megszerzett tudás továbbadására, a kistérség területén túrák szervezésére, és az érdekességek bemutatására. Az ismereteket 15 fő sajátította el, és sikeres vizsgájuk után mindannyian tanúsítványt kaptak 2011. június 7-én.

Végül a Panziós, falusi vendéglátó, több mint 800 órás tanfolyamot egy mezőkövesdi képzé-si intézmény végezte szintén a konzorciumi partner felkérésére Edelényben. A képzés indokolt-ságát az adta, hogy az aprófalvas kistérségben kevés a munkalehetőség és sok nagy lakásban a szülők magukra maradtak, s ezek az épületek jól használhatók a falusi vendéglátás terén. A tanfolyamra 17 fő jelentkezett, és valamennyien bizonyítványt szereztek az elméleti és gyakor-lati vizsga teljesítése után 2011 márciusában.

Az akkreditált képzések mellett az együttműködő partnerek térségében működő közmű-velődési színtereken nem formális képzési alkalmakon, ún. önképzőkörökön vehettek részt a helyi szükségletek felmérése után a térségben élők. Az önképzőkör a közösségfejlesztés egyik kedvelt módszere, mely egyrészt a helyi lakosság aktivizálására, másrészt a helyi emberekben meglévő tudás feltárására, és egymásnak történő átadására alkalmazható. Az önképzőkörök megalakulását egy helyi mozgalom keretében végzett kutatás előzte meg, mely az ún. tanka-talógusban gyűjtötte össze azt a név, tudás és érdeklődési köri listát, amely az önképzőkörök kialakulásának alapjául szolgált (a „Közös tanulás” programban négy tankatalógus készült).

A svéd tanulókörök és az amerikai párbeszédkörök ihlette magyar önképzőköri mozgal-mak a közügyekben való aktív állampolgári részvételre nevelnek. Az önképzőkör demokrati-kus kiscsoportban történő párbeszéd, amelyben mindenki aktívan vesz részt. Ez egy szabad



ismeretszerzési forma, ahol a résztvevők egyenrangú állampolgárok, akik arra törekednek, hogy megértsék a társadalmi folyamatokat, a körülöttük zajló dolgokat. A formális képzésekkel szemben nagyobb demokrácia, nagyobb tudatosság, megnövekedett önbizalom jellemzi. A résztvevők az önképzőkörön keresztül lehetőséget kapnak a közösség építésében való részvé-telre. Megtanulják a kommunikációt és az együttműködést, valamint a részvételt a közösségi, társadalmi, kulturális és politikai életben.

A megalakult önképzőkörök szükség szerint, témától függően szerveztek „látóutat” (tanul-mányutat), szakértő meghívását, esetleg kisebb eszközök, szakmai könyvek beszerzését, ame-lyek a hosszabb távú együttműködéseket is megalapozták, lehetőséget biztosítva a program utáni folytatásra.

Az önképzőköröket 2010 decembere és 2011 márciusa között bonyolították le az öt kistér-ségben, amelynek során kistérségenként 5–5 kör alakult. Fontos szempont volt az önképzőkörök szervezésénél az, hogy az adott kistérségen belül lehetőleg minél több települést vonjanak be, ezért az egyes foglalkozásokat más-más településen tartották. A program lehetővé tette, hogy a résztvevők egyik településről a másikra eljuthassanak, így előfordult, hogy az egyes foglalkozáso-kon nemcsak az adott településről, de más kistérségi településekről is érkeztek résztvevők.

Az alábbiakban felsorolt önképzőköröket főként a következő helyi közösségfejlesztő civil szervezetek szervezték:

Képzés témája Képzés helyszíneKépzés

óraszámaRésztvevők

száma

Kézművesség Edelény 25 25

Veterán motorok szerelése Edelény 25 25

A történelmi Torna vármegye helytörténete Hidvégardó 25 25

A történelmi Magyarország hímzései Edelény 25 25

Német nyelv-készségfejlesztés Edelény 25 25

Gasztronómia Gönc, Abaújvár, Telkibánya 25 59

Kézimunka Abaújvár, Zsujta 25 55

Informatika Telki-bánya 25 60

Népi kismesterség, néptánc Hidasnémeti 25 25

Mezőgazdaság Gönc 25 25

Számítógépes ismeretek Mezőcsát 25 35

Számítógépes ismeretek Mezőcsát 25 30

Hagyományőrző ételek készítése Mezőcsát

Angol készségfejlesztő nyelvi kurzus Mezőcsát 25 35

Illemtan és társastánc Tiszakeszi

Praktikus ismeretek (főzés, kézimunka, számítógép, látóút, egészségnap)

Tiszakarád 25 56

Néphagyományőrzés és kézműves önképzőkör Cigánd 25 35

„Ügyes kezek” (kézművesség, szövés) Karcsa 25 48

Népdal Felsőberecki 25 55

Együtt-egymással a helyi nyilvánosságért Nagyrozvágy 25 61

Kézműves Sajókaza 25 61

Tájházi foglalkozások Sajógalgóc 15 51

Gyógynövényes ismeretek Hét 25 150

Angol készségfejlesztő nyelvi kurzus Sajóivánka 40 56

Hagyományőrzés a zenében, táncban Vadna 25 80



Bevezetés a családi tanulásba

Összefoglalás

A leírás egy még a megvalósítás kezdetén álló, külföldön azonban nagy tradícióval rendelkező képzési ötletet mutat be, amely integrálja a gyer-mekek tanulását és a felnőttek képzését, ezzel hozva létre az ún. családi tanulás módszerét, mely kiválóan alkalmazható közösségi házakban is.4

Kapcsolat- Comenius Műhely Egyesület- 2097 Pilisborosjenő , Fő út 1.- e-mail: [email protected]

A család mai világunkban is az elsődleges és legfontosabb nevelő közösségnek tekinthető, amely értékrendszert, viselkedéskultúrát, szokásokat, hagyományokat közvetít. Amit családunk-tól tanultunk gyermekkorunkban, azt magunkkal hordozzuk egész életünkön keresztül. Az isme-reteink lexikális részét az iskolában sajátítjuk el, de ez a tudás a család által közvetített mintákon keresztül nyer értelmet: a kisiskolás gyermek tanulmányai első évében megtanul olvasni, de az olvasás szeretetét a családjától, a közvetlen környezetében élő felnőttektől veszi át. Tény, hogy támogató családi háttér, segítség nélkül az oktatás hatékonysága nagymértékben csökken, ezért már több európai országban bevett gyakorlat a szülők bevonása az iskolai munkába.

A családi tanulás ugyanolyan érzelmi tartalommal bír, mint bármely más közös tevékeny-ség, melyet egy család tagjai jó érzéssel végeznek együtt. A közös tanulás is olyan élményt ad a családtagoknak, mint a közös kirándulás vagy egy jó hangulatban együtt elköltött családi ebéd. Az érzelmileg telített, és ezáltal hatékonyabb tanulási folyamat egyúttal hozzájárul a csa-ládtagok közötti bensőséges viszony ápolásához, a család kohéziójának fenntartásához is.

A családi tanulás gyakorlatában Európa többi része nagymértékben a britek példáját igyek-szik követni. Az Egyesült Királyságban a családi tanulást segítő programok körülbelül tizenöt éves múltra tekinthetnek vissza, és ma már az iskolák, helyi közösségek nagy részében jelen vannak. Az ilyen programok általában kettős célt tűznek ki maguk elé: miközben megtanítják a szülőket arra, hogy hogyan segítsék gyermeküket a tanulásban, újra bevonják a felnőtteket is a tanulásba, és új ismereteket közvetítenek a szülők felé is.

A gyakorlatban a családi tanulás például úgy valósulhat meg, hogy először egy időben, de külön teremben tanulnak a szülők és a gyerekek ugyanarról a témáról. Legyen ez a szemléletes-ség kedvéért a matematikából jól ismert űrmértékek és súlymértékek átváltása. A gyerekekkel önkéntes szaktanár – netán saját tanárjuk –, a szülőkkel egy felnőtteket tanító tanár foglalkozik. A szülők megtanulják, hogyan vihetik közelebb gyerekeikhez az adott témát, hogyan találja-nak alkalmat a játékos gyakorlásra, és hogyan használják ezeket az ismereteket a mindennapi életben. A következő alkalommal irányított kereteken belül egyesül a két csoport, a szülők saját gyermekeikkel tanulnak, használják a megszerzett tudást. Például egy foglalkozás során süte-ményt készítenek, miközben mérik a hozzávalókat, használják a súlymértékeket, űrmértékeket. Ideális esetben a folyamat otthon, családi körben folytatódik, a szülők maguk teremtenek al-kalmat arra, hogy ugyanez a téma többször előkerüljön, és tudatosan keresik a lehetőségeket a közös gyakorlásra.

Sajnos sokszor tapasztalható manapság, hogy a szülő tehetetlenül áll gyermeke mellett, úgy érzi, a legjobb szándékkal sem tud segíteni neki a tanulásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülők annak idején nem tanulták, vagy másként tanulták ugyanazt az ismeretanyagot, esetleg az idő során elhalványult a tudásuk, nem elég biztosak az ismereteik ahhoz, hogy át tudják adni őket. Különösen igaz ez napjainkban, mikor a gyerekek sok olyan ismeretet, képességet sajá-títanak el az iskolában, melyek szüleik idejében még nem voltak a tananyag részei, sőt lehet, hogy teljesen ismeretlenek voltak. A családi tanulás programok lehetővé teszik, hogy a szülők

4 MAKKAI Márta: Bevezetés a családi tanulásba. In: KURUCZ K. – TURÓS É.: Jó példák a nemformális és informális tanulás területéről. Tempus Közalapítvány, Socrates Nemzeti Iroda, Budapest, 2006. (10-11o.) (Online elérhető)



tudatosan, határozottan tudjanak segíteni gyermeküknek, vagyis betemetnek egy szakadékot kettőjük között, és új kommunikációs csatornákat nyitnak meg a szülő-gyerek kapcsolatban. A családi tanulás természetesen a pedagógusok munkáját is megkönnyíti. Nem utolsósorban pedig igazi kompetenciafejlesztő, gyakorlatban is alkalmazható tudást kialakító tanulási lehe-tőség a felnőttek számára a tanulásnak ez a formája.

Hazánkban a Comenius Műhely Egyesület, az EPA (European Parents’ Association) tagjának célja, hogy aktívan népszerűsítse a családi tanulást, és hozzájáruljon a jó gyakorlatok elterjesz-téséhez.

Ha én ezt a klubban elmesélem… – Angol nyelvű társalgási klub Angyalföldön

Összefoglalás

A program a képzések, klubok és nem formális tanulási alkalmak remek ötvözetét mutatja be, amelynek révén nemzetközi együttműködések, cserelátogatások jöhettek létre. A klub tevékenysége sokrétű, számos korosztályt, közösségi alkalmat bevonva megvalósította a közösségi-, élmény- és produktív-szolgáltató funkciók integrációját. A klub 2013-ig zavartalanul működött, jelenleg azonban nem tart rendszeres találko-zókat.5

Kapcsolat

- Angyalföldi József Attila Művelődési Központ- 1131 Budapest, József Attila tér 4.

web: http://www.kult13.hu/ tel: +36 1 320 3842, 320 3843, fax: +36 1 349 8151, e-mail: [email protected]

„Ebben a klubban mindent el lehet mesélni, a beszélő nyitott, kedves, türelmes hallgatósággal találkozik. Egyetlen aranyszabály van: csak angolul szabad megszólalni. Ugorjunk be együtt egy órácskára csevegni! Talán nem is annyira nehéz, mint amilyennek első hallásra ígérkezik… Az ajtó-ban Gábor, a klub animátora fogad, angolul köszönünk, bemutatkozunk, majd amíg a többi tag is megérkezik, kisebb csoportokban beszélgetünk egymással.”

A klubot 2002 őszén alapították az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban, az-zal a céllal, hogy nyelvtanulási, nyelvgyakorlási lehetőséget biztosítsanak a közművelődésben foglalkoztatott szakembereknek. Mára azonban sok, más területen dolgozó érdeklődő is csatla-kozott a lelkes csapathoz; művész, diák, nyugdíjas, munkanélküli tagok is beléptek a nyelvgya-korlás, a beszélgetés és a közösségi élmény öröme miatt.

A foglalkozás maga viszont strukturált, irányított beszélgetés, meghatározott nyelvtani elemeket gyakoroltat a résztvevőkkel, mégis érdekes, kommunikatív formában. A mindennapi élethez közel álló témákat dolgoznak fel, miközben olyan új szavakat, kifejezéseket tanulnak, amelyek más szövegkörnyezetben is jól hasznosíthatók. Van, aki jegyzetel, szótárat vezet, de úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem kötelező, mindenki pontosan annyit profitál a részvételből, amennyit szeretne. Feltűnő, hogy milyen nagyon különböző nyelvi szinten állnak a tagok, és mégis mennyire jól tudnak együttműködni. Türelemmel kivárják, míg a lassabbak is befejezik a mondatot, esetenként segítenek, súgnak egymásnak, máskor együtt próbálnak megoldást ta-lálni egy-egy nyelvi problémára, körülírni a keresett szót, megmagyarázni egy kifejezést, hogy mindenki értse, és követni tudja a beszélgetést. Kiviláglik, hogy az itt folyó munka nem csupán heti egyszeri nyelvgyakorlás, de igazi közösségépítés is. Toleranciát, türelmet, egymásra figye-lést, közösségi életben való aktív részvételt legalább annyit tanulhat egy klubtag, mint angol szófordulatokat, vagy nyelvtani szerkezeteket.

5 TURÓS Éva: Ha én ezt a klubban elmesélem…– Angol nyelvű társalgási klub Angyalföldön. In: KURUCZ K.– TURÓS É.: Jó példák a nemformális és informális tanulás területéről. Tempus Közalapítvány, Socrates Nemzeti Iroda, 2006. (18-19 o.) (Online elérhető)



A klub bekapcsolódott az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ által benyújtott sikeres pályázaton keresztül egy Grundtvig 2 Tanulási kapcsolat projektbe, melynek keretében nemzetközi partnerekkel együttműködve igyekeznek továbbadni a klub ötletét és az alkalma-zott módszereket. Az olasz és a német partnerekkel a projekt évei alatt több találkozó is lezaj-lott, melyek közül mindegyik más miatt emlékezetes. Az első, a budapesti projektmegbeszélés az ismerkedésé volt. A magyar tagok lelkesen vettek részt a munkában, és remek angol nyelvű idegenvezetőnek bizonyultak – egyszerre ismertették meg a vendégeket a klubbal és Buda-pesttel. A németországi Aschaffenburgban és Amberg Sulzbach Rosenbergben a települések polgármesterei is fogadták a projekt résztvevőit, sőt, ők is bekapcsolódtak a csevegésbe – ha csak rövid időre is. A harmadik találkozó Olaszországban, a festői Toszkánában zajlott – talán nem is kell részletezni, ez miért lesz örök emlék a tagoknak, akik közül többen immár ismerős-ként üdvözölhették külföldi tanulótársaikat.

A tanulói cserelátogatásokon túl természetesen rendszeresek a klubfoglalkozások, és elké-szült egy közös honlap is, mely a projektet, a résztvevőket, valamint az országok, a települések kultúráját, szokásait, az ott élők életmódját ismerteti meg a látogatókkal. Készült egy közös levelezőlista, így a magyar „chattingesek” közül aki szeretne, e-mail kapcsolatban is állhat egy-egy másik országból származó taggal, vagy részt vehet a közös szótár szerkesztésében. A pro-jekt időszaka és a számos találkozó alatt határokon átnyúló szoros baráti szálak is fűződtek, melyek várhatóan hosszú távon fennmaradnak.

Lakitelek Népfőiskola

Összefoglalás

A Lakitelek Népfőiskola működése országos körben ismert és elismert, melynek szerteágazó tevékenységét hivatott összefoglalni jelen leírás. Népfőiskola alapítására minden településnek van lehetősége, amely-nek tervezése során érdemes a népfőiskolai hálózat már sikeresen mű-ködő tagjait keresni. Közülük kiemelkedik a Népfőiskola Alapítvány, amely pályázatokkal és képzésekkel is segíti az ígéretes kezdeménye-zéseket.6

Kapcsolat

- Lakitelek Népfőiskola- 6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.web: http://www.lakitelek.hu/nepfoiskola/ tel: +36 / 76 549-049, Fax: +36 / 76 549-048, Email: [email protected]

A Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította, tervezte és álmodta meg a kilencvenes évek elején. Levelek ezreivel mozgósították a Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő magyarokat, hazai és helyi támogatókat szerveztek, és több olyan nagy-szabású vállalkozást indítottak útjára – az olimpiai Top-tipp játékot, a Frici, a vállalkozó szellem című televíziós vígjátéksorozatot –, amelyek több tízmilliós nyeresége, a világ minden részéről érkező adományok segítségével folyamatosan épült a Lakiteleki Népfőiskola.

Ezt a négyhektáros területen fekvő intézményt az ország egyik szellemi fővárosának is ne-vezik. Európai rangú konferenciák, tudományos tanácskozások mellett szűkebb hazánk, a Tisza menti táj valóságát is fölmérő, elemző programoknak is rendszeresen fórumot ad. A magyar politikai és tudományos közélet szinte minden rangos képviselője tartott itt már előadást, aho-gyan számos kiemelkedő külföldi vendég is tiszteletét tette a Népfőiskola egyes előadásain.

A Lakiteleki Népfőiskola közösségteremtésben, a felnőttképzés módszereiben eredménye-sen ötvözi a dán, a finn, a svéd és a német, valamint a két világháború közötti hazai népfőiskolai hagyományokat. Mindezek hátterében Lezsák Sándor három évtizedes pedagógusi és nép-

6 A Lakiteleki Népfőiskoláról. On: Lakitelek Népfőiskola Alapítvány Online. http://www.lakitelek.hu/nepfoiskola



művelői szervező gyakorlata és képessége áll. A népfőiskolai kollégiumok, szaktanfolyamok, speciális tartalmú képzések, szabadegyetemi formák, egy-egy szakma továbbképző és érdek-védelmi fóruma mellett helyet kap a Népfőiskolán a dolgozók gimnáziuma is, a kecskeméti Németh László Gimnázium kihelyezett tagozata.

A Lakiteleki Népfőiskola több olyan pedagógiai kezdeményezéssel írta be magát a nevelés-történetbe, amely méltán keltett országos közfigyelmet. A Gödöllői Szent István Egyetemmel kötött szerződés keretében a Magyar Tudományos Akadémia szellemi támogatásával 2000-ben Tisza Kollégiumot, 2002-ben pedig Tanya Kollégiumot szervezett. 150 egyetemista és oktató térképezte föl, és végzett tudományos szempontból is rendkívül értékes életmódvizsgálatot, és kaptak közben a diákok életre szóló élményt, a hétköznapi valóságból gyakorlati ismereteket. A kistelepülések tanítóinak rendszeresen biztosít érdekvédelmi fórumot, de közel egy évtizede minden nyáron a Kárpát-medencei magyar sakkbarátok találkozóhelye is. A Népfőiskola min-den tevékenységi formában az ismeretbővítés mellett a közösségteremtést tartja a legfonto-sabbnak.

A nyári képzőművészeti tábor, a honfoglalás kori életmódtábor, a diákok garabonciás olva-sótábora és a Kátay Zoltán Cserkésztábor mellett sajátos szín a néptáncosok szaktábora, amely-nek hátterében a helybéliekből álló Kösöntyű néptánccsoport munkája áll. Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítési program segítségével a fogyatékkal élők is otthon érzik magukat a Népfőiskolán. Legutóbbi háromnapos országos konferenciájuk komoly szakmai visszhangot is kiváltott.

Népfőiskola és tágabb környezete egymást erősítik, a társadalmi igény utolérte a Népfőis-kola törekvéseit. Az élethosszig tartó tanulás, képzés sajátos formája például a Mindszenty Kollégium. A képzésen részt vevő katolikus, egyetemista és diplomás fiatalok uniós jogismere-teket, alkotmányismeretet szerezhetnek, amelynek része a parlamenti gyakorlat és egy egyhe-tes brüsszeli tanulmányút is. Hasonló tanfolyam indult a protestáns fiataloknak Bethlen Gábor Kollégium címmel. A Gödöllői Szent István Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében kifejezetten EU ismeretekre alapozott szaktanfolyam, valamint négy féléves poszt-graduális EU–agrár közgazdász képzés kezdődött. Minden esztendőben megrendezik a nyári Európa Szabadegyetemet, a Fiatal Politológusok találkozóját, amelynek résztvevői elkészítik az EU csatlakozással kapcsolatos várakozások politológiai elemzését. Mindemellett szervezik a Csengey Dénes Vándoregyetemet Budapesten a Kossuth Klubban.

A Népfőiskola hazai és nemzetközi vonzerejét az is növeli, hogy az igényes szellemi ven-déglátás mellett ügyel a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésére is. Kitűnő konyha, te-niszpálya, uszoda, edzőterem, szabadtéri sakk és sok más egyéb szolgáltatás közül válogathat a látogató. Kötődése, kapcsolata Lakitelek településsel mindennapos. A népfőiskolai dolgozók többsége lakiteleki, akiknek nemcsak jövedelmet biztosító munkahely, de azt is érzik, hogy napi munkájukkal közéleti stílust is képviselnek. Az intézmény kapcsolata és együttműködése a lakiteleki óvodával és általános iskolával szinte mindennapos, a dolgozók gimnáziumában lakiteleki pedagógusok is tanítanak, és az itt érettségiző diákok többsége is lakiteleki. A laki-telekiek nagy része szoboravatón, tanfolyamokon, képző programok segítségével vagy éppen egy uszodai kirándulás élményén át ismerte meg a Népfőiskolát. A tervek szerint hamarosan kerékpárút köti össze a települést a Népfőiskolával, és így fizikailag is közelebb kerül egymás-hoz Lakitelek és a Népfőiskola.



Egy csipet e-learning

Összefoglalás

Az alábbiakban néhány bárki számára elérhető e-learning képzési fe-lületet foglaltunk össze, amelyeket a közösségi házak szolgáltatásait igénybe vevők is könnyedén, számítógép és internet segítségével ki-próbálhatnak, többnyire ingyenes formában. A felsorolás korántsem tekinthető teljesnek, az elérhető oldalakból célszerű a helyi igényeknek megfelelő adatbázist kialakítani.

Kapcsolat

www.webuni.huhttps://www.coursera.org/https://iversity.org/https://hu.duolingo.comhttp://elearning.euroexam.org/www.ted.com

WebuniA Webuni egy olyan online oktatási felület, ahol bárki, bárhonnan, bármikor könnyedén ta-

nulhat különböző kurzusokból. A Webuni működtetőinek célja egy olyan platform létrehozása volt, ahol a „hallgató” rátalálhat pontosan arra a tudásra, amit szeretne, ahol az oktató könnye-dén adhatja tovább tudását és hozzáértését, egy felület, ahol új dolgokat ismerhetünk meg. Egy folyamatosan fejlődő és bővülő portál, ami mindezt egyesíti.

Coursera és InversityAz angol nyelvű Coursera egy olyan oktatástechnológiai kezdeményezés, amely tömeges,

nyílt online kurzusokat ajánl a világ bármely pontján élőknek. A Coursera számos egyetemmel működik együtt, hogy azok egyes kurzusait online elérhetővé tegye a mérnöki tudomány, böl-csészet, orvostudomány, biológia, társadalomtudomány, matematika, gazdaságtudomány, in-formatika stb. területéről. A Coursera kínálatában olyan neves egyetemek képzései közül válogathatnak az érdeklődők, mint a Stanford, Harvard vagy a Yale.

Az Inversity „online egyetem” 2013-ban nyitotta meg kapuit, s alapjaiban véve ez az úgyne-vezett európai Coursera. Már az indulásakor több ezren iratkoztak fel az általa kínált online kur-zusokra. Itt is többségében angol nyelvű képzések találhatók meg, de itt már a német is több. Az oldalhoz olyan híres európai egyetemek is csatlakoztak, mint a University of Buckingham, Universität Hamburg vagy az Accademia di Belle Arti di Firenze.

A kurzusokon való részvétel ingyenes, némely esetben azonban a kurzus elvégzéséről szó-ló igazolást – ha szükségesnek tartjuk – néhány ezer forint fejében lehet csupán megkapni.

DuolingoA Duolingo ingyenes, nyelvtanulásra szolgáló weboldal, egyben crowdsourcing-elvű szö-

vegfordítási felület, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatást úgy alkották meg, hogy amint haladnak a leckékkel a felhasználók, egyben honlapok és más anyagok fordításában is segédkezhetnek. Az elérhető nyelvtanfolyamok közül a legtöbb kurzus az angolt segít elsajátítani más anyanyel-vűeknek, így magyaroknak is (a magyar verzió 2014 óta érhető el hazánkban).

A Duolingo írásbeli feladatok széles körét kínálja, illetve a hallás utáni szövegértés – vala-mint kisebb mértékben a beszéd – gyakorlását is lehetővé teszi. A megszerzett készségeket játékos formában, fa alakjában jeleníti meg, amelyen végig lehet haladni, egy szókincsre vo-natkozó funkcióval pedig a nemrég tanult szavakat lehet gyakorolni. A felhasználók „készség-pontokat” kapnak a nyelvtanulás során, például egy lecke elvégzésekor. Egy adott készséget akkor tekint a program elsajátítottnak, ha a felhasználó a hozzá tartozó összes leckét elvégezte (ezek száma általában egy és nyolc közé esik). Egy lecke 20 kérdésből áll. Ennek hibátlan telje-



sítéséért 14 pont jár, ahol a hibák egy-egy pont levonásával járnak. Az első leckékben négy, a továbbiakban három „élet” áll rendelkezésre, amelyek száma szintén csökken a hibákkal. Ha a felhasználó az életek kifogyása után hibát követ el, újra kell kezdenie a leckét. Emellett időzített gyakorlásra is lehetőség van, ahol 30 másodperc alatt 20 kérdést kell megválaszolni, és az egyes helyes válaszok után készségpontot, valamint hét-tíz további másodpercet lehet kapni. A teljes kurzus több mint 2000 szavas szókincset nyújt.

euroexam Ingyenes angol nyelvvIzsga felkészítő

Az Euroexam online ingyenes tanfolyamainak az a célja, hogy a nyelvvizsgán tudásuk ma-ximumát nyújthassák mindazok, akiknek általános nyelvismerete már megközelíti vagy eléri a vizsgán elvárt szintet, de szeretnék a legeredményesebb vizsgatechnikát elsajátítani és tudá-sukat felfrissíteni.

Természetesen számos hasonló weboldal létezik, melyek könnyen és gyorsan segítik a ha-ladó nyelvtanulókat céljaik elérésében. Az oldalakat célszerű adatbázisba gyűjteni, melyben érdemes egy angolul jól beszélő önkéntes segítő, tanár segítségét kérni.

teD vIDeók

A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenci-ák globális sorozata, melyeket a nonprofit The Sapling Foundation (alapítvány) rendez. A konfe-renciák témáját kifejezi a szervezők fő jelszava: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. Az eredetileg az orvostudományra fókuszáló konferenciasoro-zat a 2000-es években kitágította fókuszát az élet és a tudomány minden területére, amely-nek eredményeként mára a legnagyobb vélemény- és tudásmegosztó platformmá, és globális közösséggé vált a TED. A legfrissebb technológiai újítások, a dizájnszemlélet, a társadalmi és fenntarthatósági problémák, a pszichológia és orvostudomány, az építészet és formatervezés, az üzlet és a művészetek széles spektruma egyaránt inspiráló témákkal szolgál.

A rendezvények különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezés-re, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat, miközben természetesen a teljes előadás rögzítésre kerül. A TED weboldalán ezek után már ingyenesen elérhetőek a videók, melyek esetében lehetőség van a feliratozásra. Ennek eredményeképpen már több mint 1300 videó érhető el magyar felirattal.

A TED videókat egyénileg, de akár csoportosan is érdemes megnézni, majd a látottakat egy önképzőköri beszélgetésben közösen feldolgozni, a véleményeket és meglátásokat összevetni.



Szépkor KörKözösségi munka időskorúakkal


A modern társadalmaknak fel kell készülnie a népesség elöregedésére, vagyis az időskorú lakosság teljes népességhez viszonyított arányának növekedésére. Csakúgy, mint az Európai Unióban, hazánkban is fokozatosan növekszik az időskorúak népességen belüli aránya. A fo-lyamatot az EUROSTAT adatai jól szemléltetik. Az Unió tagállamaiban a 65 év feletti korosz-tály aránya 2010-ben 17,4% volt, mely 2013-ra 0,8%-os emelkedést mutatott. Ugyanebben az időszakban Magyarországon 2013-ban 17,2% volt a 65 évnél idősebbek aránya, mely az Unió hasonló időszakához képest 0,6%-os emelkedést jelent. Az idős népességet korosztályokra bontva látható, hogy jellemzően az idősödő (50-64 éves) és az idős 80 év feletti korosztály szá-marány-emelkedése a legmeghatározóbb. 2013-ban tehát a magyar népesség 20,8%-a 50-64 év közötti és 17,2%-a 65 év feletti lakos.1

Az idős népesség számossága és társadalmi helyzetük specifikumai indokolják, hogy a kö-zösségi munkával foglalkozó szakemberek célzott figyelmet fordítsanak az idősek bevonására, közösségi aktivitásuk fenntartására.

A szolgáltatási modell röviden ismerteti az időskor társadalmi és szociális jellemzőit, az ak-tív időskor megközelítésének szemléletét, majd bemutatja, milyen eszközökkel lehet elősegíte-ni az idősek részvételét a helyi folyamatokban, programokban az IKSZT modell keretei között.

Az aktív időskor támogatásaAz aktív időskor fogalomrendszerének megjelenése az 1980-as évekre nyúlik vissza. Ezt

követően több nemzetközi szervezet is az időskori aktivitás fenntartása, és az idősek kire-kesztődésének megakadályozása mellett foglalt állást. A 2012-es évet az Európai Unió az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás évének nyilvánította. A szervezet az ENSZ és WHO korábbi nyilatkozatai alapján olyan programok mellett köteleződött el, melyek lehe-tőséget teremtenek az időskorúaknak arra, hogy tudatosan tervezzék életüket, ne legyenek kitéve életkoruk alapján kirekesztésnek, valamint hátrányos megkülönböztetésnek, tudásukat, tapasztalataikat a társadalom hasznára tudják fordítani, részt tudjanak venni az őket érintő tár-sadalmi és politikai folyamatokban.2

A programok tudatos tervezését számos folyamat indokolja. - Hazánkban is igaz a tény, hogy az idősek a nyugdíjkorhatárnál korábban vonulnak ki a

munka világából.3

- Az idősek a munka világából a nyugdíjas évek felé haladva elveszítik kapcsolataik jelen-tős részét, könnyen izolálódhatnak.4

- Az életkor előrehaladásának arányában romolhat a fizikai és szellemi kapacitás. Az inak-tivitás gyorsíthatja e folyamatot.

1 EUROSTAT Statikus táblák 2014 (Online elérhető) 2 Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás – az EU támogatásával. Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 20123 A KSH szerint 2013-ban a 60-64 éves korosztálynak csupán 6,2%-a dolgozott. On: Táblák (STADAT)- Időso-ros éves adatok-munkaerőpiac, foglalkoztatási ráta korcsoportok szerint. KSH Online 2015 (Online elérhető)4 A nyugdíj utáni éveket általában a társas kapcsolatok gyors leépülése, valamint a megmaradó kapcsolathálózat átren-deződése jellemzi. Az időseknek kevesebb barátja marad, s ezek a barátok, támogatók inkább szomszédságból, a fizikailag közel állókból, valamint a családtagok közül kerülnek ki. PATYÁN László: Egyszemélyes háztartásban élő idősek életminősége. In: Acta Medicina et Sociologiae,5. évf.12-13 szám (123-141 o.), DE EK, Nyíregyháza, 2014



- A társadalomban az idősekkel kapcsolatos sztereotípiákat még mindig nehéz leküzdeni.- Az időseket ellátó jóléti rendszerek nem építenek a célcsoport aktív részvételére. A szol-

gáltatások fogyasztói szerepbe helyezik az idős embert.- Hazánkban nem alakult ki az időskorúak intézményes gondozásának és a közösségi

gondoskodásnak az együttműködése. Annak ellenére, hogy az intézményi erőforrások végesek, igen kevés közösségi kezdeményezés indult az egyedül élő, magányos idősek közösségbe integrálására, segítésére.

Az idősek mindemellett a helyi közösség és egymás számára is értékes erőforrást jelentenek.- A helyi ügyek, a közösség történetének, valamint kulturális, hagyományőrző és szaba-

didős szokásainak legjobb ismerői.- Az idősek széles csoportja a nyugállományba vonulást követően aktív életet él, aktív

életre vágyik, sokat tud tenni és tesz a családjáért, a közösségért, idős társaiért.- Tudásuk, tapasztalataik, a helyi közösség iránti elkötelezettségük a közösség fontos cse-

lekvő erőforrásává teszi az időskorúakat.

Az idősek a közösségi ház életbenAz IKSZT-k működését szabályozó rendelet5az idősek körében végzett közösségi munkát

nem sorolja fel ugyan a kötelező tevékenységek között, ugyanakkor egyértelmű, hogy a kor-osztály a közösségi házak szolgáltatáskörének egyik fő célcsoportja. Az idősekkel való foglal-kozás a helyi közösségi munka, így az IKSZT feladatainak meghatározó horizontális eleme. A feladatok ellátását a témánk kapcsán segítő főbb lehetőségeket a következő ábrán vázoljuk.

Az egyes témákat és feladatokat, módszereket itt csak röviden tekintjük át, majd A szolgál-tatások megvalósítása és működtetése című fejezetben fejtjük ki bővebben, illetve a Példatárban mutatunk be jó példákat a megvalósításukra.

5 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről 8.§ (1)



1. ábra: Idősek a közösségi ház életében

Együttműködés, partneri viszony az idősekkel és közösségeikkel, a korosztály bevonásaAz integrált közösségi és szolgáltató terek helyet és lehetőséget biztosítanak az időskorúak

formális és informális szerveződései működéséhez, valamint programjaik megvalósításához. Az IKSZT legfontosabb feladata a közösségi tér „megnyitása” e szerveződések, baráti körök szá-mára, kölcsönös együttműködés kialakítása, a programok szervezésében való együttműködés, és szükség szerint az idősek támogatása a szervezeti céljaik elérésében.

A szerveződések főbb típusai:- Helyi nyugdíjas egyesületek- Kulturális, művészeti és hagyományőrző körök, vagy szervezetek- Szabadidős és hobbykörök- Idősek által szervezett önkéntes illetve közösségi szerveződésekE szerveződések valódi ereje az önszerveződésben rejlik, tehát a szakembereknek nem kell

„megszerveznie” a helyi közösségek életét, ha az idősek erre önmaguk is képesek. Sokkal fon-tosabb egy partneri szerep kialakítása, mely lehetőséget teremt a kölcsönös együttműködésre.

A közösségi szomszédságsegítő programok több helyen a helyi aktív lakosság bevonásával indultak el, s ebben nagy szerepet vállalhatnak az idősek is.6

6 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004 év 2. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (19-21. o.) (Online elérhető)

IDŐSEK A KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉLETÉBEN

Együ&működés, partneri viszony az

idősekkel és közösségeikkel, a

korosztály bevonása

Helyi nyugdíjas egyesületek

Kulturális, művészeB és hagyományőrző

körök

Szabadidős és hobbykörök

Idősek önkéntes és közösségi

szerveződései

Szolgáltatások a közösség időskorú tagjai számára

Idősek világnapja

Az egész életen át történő tanulás

kapcsán szerveze& programok

Hagyományőrző programok

Nyugdíjas találkozók

Szabadidős programok

Önkéntes, kölcsönösségen

alapuló tevékenységek segítése

Idős-‐háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése

Szomszédságsegítő programok

Generációk közöO szolidaritást elősegítő

programok

Élő könyvtár

Rendezvények közös szervezése

Hagyományőrző szakkörök idősek

vezetésével

IKT képzés fiatalok által



Az aktív időseket tömörítő civil szerveződések – nyugdíjas klubok, nyugdíjas egyesüle-tek – sok településen nehézségekkel küzdenek. Egyre kevesebb lehetőség adódik arra, hogy egyesületi üléseiket, programjaikat térítésmentesen tudják megszervezni közösségi létesítmé-nyekben. Az IKSZT fontos, néhol pótolhatatlan lehetőséget teremthet e szervezetek hatékony működéséhez.

Szolgáltatások a közösség időskorú tagjai számáraA célzottan szervezett szabadidős, kulturális, felvilágosító programok közelebb hozzák az

IKSZT-t a helyi lakossághoz. A programok a primer célokon túl lehetőséget teremtenek a lakos-ság aktív tagjainak megismerésére és a szervezet életébe, programjaiba történő aktív bevoná-sába.

Célzott programok lehetnek:- Idősek világnapja- Az egész életen át történő tanulás kapcsán szervezett programok: idősek akadémiája,

harmadik kor egyeteme (A téma kapcsán bővebb útmutatás található kézikönyvsoroza-tunk Felnőtt tankör című kötetében)

- Hagyományőrző programok (A témát kézikönyvsorozatunk Értékőrző című kötete bont-ja ki)

- Nyugdíjas találkozók- Szabadidős programok

Önkéntes, kölcsönösségen alapuló tevékenységek segítéseAz idősek helyi önkéntes segítő mozgalmai fontos, egyes településeken pótolhatatlan

erőforrást jelentenek. Az aktív idősek olyan segítséget tudnak nyújtani kortársaiknak, ismerő-seiknek, falubélieknek, szomszédoknak, melyet a formális szociális ellátórendszer nem képes biztosítani.

Az önkéntes segítők információkkal tudják ellátni azokat, akik koruk, vagy helyzetük miatt izolálódnak, szolgáltatásokat biztosíthatnak számukra (látogatás, beszélgetés, felolvasás, vagy kisebb teendők elvégzése, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása) s ezáltal az időskorú lakosság egy nagyon fontos csoportját tudják a közösségbe integrálni.

A feladatkörhöz kapcsolódó programelemek:- Idős-háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése- Szomszédságsegítő programokAz önkéntes, kölcsönösségen, megosztáson alapuló tevékenységek szervezéséről és támo-

gatásáról kézikönyvsorozatunk harmadik, Önkéntes Kör című kötete szól bővebben.

Generációk közötti szolidaritást elősegítő programokA generációk közötti szolidaritást segítő, intergenerációs programok segítséget nyújthat-

nak az életkor szerinti megkülönböztetés ellen, valamint támogatják a közösség eltérő korcso-portjainak közösségépítő szellemben való együttműködését. A közös programok és élmények, a személyes kapcsolatok ismereteket és élményt nyújtanak minden korcsoport számára és a korábbihoz képest a közösségi együttélés új lehetőségeit nyitják meg.

Programelemek lehetnek:- „Élő könyvtár” rendhagyó társadalomismeret, vagy történelem óra a település isko-

lásai számára- Rendezvények közös szervezése- Hagyományőrző szakkörök melyeket az idősek tartanak- Számítógép és telekommunikációs eszközök használatának oktatása a fiatalok által




Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokFogalmak értelmezések

Közönségszervező – közösségszervezőEgy IKSZT munkatársat kérdezve arról, hogy mi az ő munkaköre, az alábbi választ adta: kö-

zönségszervező. A feladat a rendezvényekre embereket szervezni, megtölteni az üres sorokat.Az idősek számára szervezett közösségi és kulturális programok egyik alapvető problémája

szokott lenni, hogy az időseket, mint fogyasztókat közelítik meg, tehát a rendezvények fő célja, hogy a célcsoport eljöjjön, és jól érezze magát. Természetesen ezek mind fontos célkitűzések lehetnek, de gyakori, hogy a programok végeztével az idősek csökkenő érdeklődésére, passzi-vitására kezdenek a szervezők panaszkodni.

Ezzel szemben azokon a rendezvényeken, amelyek az idősek aktív szervezői, tervezői és az ő cselekvő részvételükkel valósulnak meg, a résztvevők fokozottabb aktivitásával lehet szá-molni. Ne kényszerítsük az időseket passzív szerepbe, minden esetben igyekezzünk bevonni a partnereinket a szervezésbe, programok kivitelezésébe.

Az IKSZT munkatársának a feladatok tervezésekor sokkal inkább a közösség, mint a „közön-ség” építésére, szervezésére kell fókuszálnia.

Nyugdíjasok egyesülete – Idősek klubjaEgyszer egy időst megkérdeztek a nyugdíjas egyesület rendezvényén, hogy miért nem jár

az idősek klubjába. Az idős asszony röviden ennyit válaszolt: Nem vagyok én még olyan öreg! Az idősek klubja a hazai szociális szolgáltatások rendszerében nappali, klub jellegű elfog-

laltságot biztosít az önmagukat részben ellátni képes időseknek. A szolgáltatásnak természe-tesen lényegi eleme az otthoni magány oldása és közösségi alternatíva biztosítása az idősek számára. Az évtizedek során mégis egyfajta sztereotípia lengte körül a szolgáltatást, melyet a fenti idézet jellemez leginkább.

A nyugdíjasok egyesülete az időskorúak önszerveződése. Tagjai aktívak, maguk szervezik egyesületi rendezvényeiket, kulturális, oktatási célú, vagy szabadidős programjaikat, elfoglalt-ságaikat.

IdőskorAz időskornak számtalan meghatározása létezik. Vannak társadalmi szerepek által kialakult

meghatározások (időskor = nyugdíjaskor, nyugdíjjogosultság, vagy a munkából való kilépés ideje), illetve életkori meghatározások. Az utóbbiaknak is széles köre ismert.

Statisztikai értelemben 60, vagy 62 év után tekintenek valakit idősnek, míg a WHO a 60-74 év közöttieket idősödőknek, a 75 év fölöttieket időseknek, a 90 évnél idősebbeket aggoknak nevezi. Használatos még a szenior és a szépkorú kifejezés is. Szenior korosztály alatt általában az 50-55 év feletti korosztályt szokás érteni, de a megközelítés a meghatározás funkciója szerint változik, míg szépkorúnak az előrehaladottabb korú időseket nevezik. A mindennapi munká-ban kerülendő az idősek „öregként” való megnevezése.

Az idősek számára, vagy részvételükkel szervezendő közösségi programok esetén nem cél-szerű a célcsoport életkor szerinti lehatárolása. Ha az idősek saját programjaikat saját korosz-tályuknak címezik, ez a kérdés nem okoz problémát, viszont a közösségi ház által szervezett programok esetében hasznos, ha nem az életkori csoport meghatározásával történik meg az elsődleges célcsoport kijelölése.



Idősek – más dimenziók menténFigyelembe kell venni, hogy az idősek a társadalom széles és heterogén csoportját alkotják,

csakúgy, mint a társadalom egésze. A programok során tehát szükséges lehet a célcsoport pon-tosabb – nem életkor, hanem érdeklődés, elkötelezettség, aktivitás szerinti – meghatározása és a programok, szolgáltatások célzottabbá tétele.

Aktív idősödésAz aktív idősödés (active ageing) egy társadalmi szemlélet, melynek lényege, hogy olyan

programokat kell kidolgozni, melyek elősegítik azt, hogy az idősek minél tovább aktív, függet-len életet tudjanak élni. Hazánkban az Országgyűlés 2009-ben fogadta el az Idősügyi Nemzeti Stratégiát7, mely ennek szellemében jelölte ki az idősödéssel kapcsolatos feladatokat, irányokat egészen 2034-ig.

Az időskorúak aktivitása megőrzésének egyik fontos eleme a társadalmi és közösségi rész-vétel biztosítása, az IKSZT-k tehát fontos elemét képezhetik a települési szintű beavatkozásnak.

Az aktív időskor fenntartásának és elősegítésének fontos területe az „életkorbarát környe-zet” (age-friendly environment) kialakítása. A számos területet felölelő alapelv magában fog-lalja a biztonságos és akadálymentes környezet kialakítása mellett az úgynevezett társadalmi környezet megfelelő kialakítását is, azaz az idősek részvételének biztosítását az őket érintő ügyek eldöntésében, valamint olyan közösségi programok szervezését, melyben az idősek a közösség tagjaként teljes életet élhetnek.

Idősügyi ProgramIdősügyi programot, vagy koncepciót a települési önkormányzatok szoktak készíteni, mely

az alábbi fő területeket szokta magában foglalni: helyzetkép bemutatása, kockázatok elemzé-se, célok meghatározása, ezek illesztése a nemzeti és nemzetközi stratégiákhoz, cselekvési terv meghatározása települési szinten.

Ha a településnek van ilyen programja, azt célszerű megismerni.

Alapvető szakmai tudnivalókAz idősek bevonása a közösségi ház életébe egy folyamat, csakúgy, mint a közösségfej-

lesztés maga. Sok konzultációt, egyeztetést, párbeszédet igényel. A ház programjait úgy kell kialakítani, hogy elkerüljük az idősek diszkriminációját, segítsük elő részvételüket.

Honnan szerezheti meg a szolgáltatást elindítani kívánó közösségi munkás a szükséges tudnivalót? Milyen adatbázisok, példatárak, fórumok segíthetik a felkészülést?

Az információk gyűjtése és rendszerezése során mindenki a mindenhol alkalmazható és jól bevált eszközöket és módszereket szeretné előtérbe helyezni. Sajnos mindenütt egyformán alkalmazható modellek nincsenek. Ahány település, ahány közösség, ahány helyi miliő, annyi-féleképpen kell hozzálátni az időskorúak közösségi programjainak, önszerveződésének segíté-séhez, generálásához.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos alapok és módszerek azonban megismerhetők az IKSZT-k részére készített módszertani anyagokban:

- Az IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv online formában és digitális könyv-ként is elérhető az alábbi internetes címeken:

Folyamatosan frissülő wiki kézikönyv: (Online elérhető)Magyar Elektronikus Könyvtár (2008): (Letölthető)- A közösségfejlesztés módszertani „aranybányája” a Közösségfejlesztők Egyesületének

közösségi adattára:Közösségi adattár: www.kozossegfejlesztes.hu

7 81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról (Online elérhető)



Tér és eszközök

A programok bevezetéséhez nincsen szükség rendszeresített elkülönített térre, irodahe-lyiségre, s ez sok esetben nem is lehetne megszervezhető. A közösségi térrel megállapodást kötött és rendszeres programot megvalósítani kívánó szervezet a helyi kapacitások és a ház egyéb programjai figyelembe vétele mellett szervezheti programját. A rendezvényeket úgy kell napirendbe illeszteni, hogy az azon résztvevők ne zavarják egymást (pl. ne kerüljön sor egyszerre a nyugdíjas egyesület ülésére és ifjúsági programok megvalósítására, ha csak nem kifejezetten ez a program célja).

Külön megállapodás szerint lehetőség van arra, hogy az idősek részt vegyenek a közösségi tér otthonosabbá tételében, díszítésében, az élhetőbb közösség kialakításában.

Eseti rendezvények szervezésében célszerű olyan szervezőbizottságot kialakítani, melyben az idősek képviseltetik magukat, elmondhatják elvárásaikat (pl. legyenek ülőhelyek az idősek-nek, legyen hangosítás, nem legyenek hosszú beszédek stb.) és a korábbi hasonló rendezvé-nyek tapasztalatait is minden esetben figyelembe kell venni.

Az IKSZT belső kialakítása, térszerkezete kiválóan alkalmas kisebb csoportos programok megvalósítására. A nagyobb rendezvények tárgyi és eszköz igényét a programtervezés során egyeztetni kell (pl. főzőverseny hely jellegű ételekből – hol lehet tűzrakó helyeket felállítani, milyen hatósági engedélyek szükségesek hozzá stb.)

Bevezetés lépésről lépésreMielőtt elkezdjükAz első programok megszervezése előtt célszerű egy-egy nyugdíjas szervezet programját

meglátogatni, bekapcsolódni a közösségi életbe, beszélgetni az aktív szervező tagokkal. Az érintett, megismert szervezetek tagjait érdemes meghívni egy közös megbeszélésre a

közösségi térbe is. Kezdeményezzünk beszélgetést arról, ők hogyan képzelik el az együttműkö-dést, milyen elvárásaik vannak a szolgálattal, illetve a munkatársakkal kapcsolatban?

Hasznos lehet szakmai egyeztetéseket szervezni, ahol más IKSZT-k gyakorlatát, tapasztala-tait lehet megismerni, elemezni a fejlesztő munka eredményit, buktatóit, tapasztalatait.

Közösségi beszélgetések szervezéseA településen szervezett előkészítő beszélgetések nagy jelentőséggel bírhatnak a szerve-

zet orientációjának és aktivitásainak kidolgozásában. A beszélgetéseket a közösségi beszélge-tések mintájára lehet szervezni.

A program célja az, hogy képet kapjunk az idősek közösséggel kapcsolatos vélekedéséről, megismerjék egymás véleményét a közösséget érintő témákban.

Témakörök- A település, ahol élünk – A helyi identitás (Ki mióta él itt? Mit változott a település? Mi az,

ami fontos számunkra? Miért jó itt élni? Hogyan telnek a mindennapok? Stb.)- Társadalmi kapcsolatok (Milyen az emberek kapcsolata? Hogyan juthatunk informáci-

ókhoz? Hogyan születnek a döntések? Milyen önszerveződések vannak? Mi a települé-sen a szerepük? Létezik-e kölcsönös segítségnyújtás?)

- Önkéntesség (Van e gyakorlata, kultúrája? Ki önkénteskedik?)- Nyilvánosság, média (Vannak e hírek? Miről szólnak? Hogyan lehet hozzájutni az infor-

mációkhoz?)- Közszolgáltatások helyzete (Milyenek az egészségügyi, szociális, közművelődési, okta-

tási, közlekedési lehetőségek? Megfelelőek és hozzáférhetők-e?)- Jövőkép (Tudjuk-e mik a tervek? Mi lesz a közösségben? Vannak-e félelmek, aggodal-

mak?)



2. ábra: Témakörök és kérdések közösségi beszélgetéshez

E beszélgetések segítenek a közösség problémáinak pontosabb megismerésében, a meg-hívottak számára jó lehetőséget ad párbeszédek kezdeményezésére és egyes témák megbe-szélésére. Jó esetben a közösségi beszélgetések elvezetnek a problémák azonosításához, és a közös cselekvések kiindulópontjai lehetnek.8

Maga a módszer aktivizálja is a meghívottakat, így szervező funkcióval is bír.

Idősek, nyugdíjasok formális és nem formális közösségi hálózatainak felméréseA helyi közösség felmérése során meg kell ismerni az idősek által szervezett formális és

nemformális szerveződéseket, céljaikat, programjaikat, terveiket.Célszerű megismerni a helyi egészségügyi és szociális szolgáltató rendszert, valamint

azok szolgáltatásait, hisz az idősek egy része rendszeres kapcsolatot tart e szerveződésekkel. El kell látogatni az idősek nappali ellátásába (idősek klubja) és fel kell venni a kapcsolatot a klubba járó idős emberekkel. Kutatási adatok szerint az időskorúak által leginkább látogatott közszolgáltatás az egészségügyi alapellátás. A háziorvosi rendelő felkeresése és az ott dolgo-zók megkérdezése fontos információkkal szolgálhat az idősek helyzetével, szükségleteivel kap-csolatban.

Az egyházi, felekezeti közösségek megismerése, valamint az ide kötődő idősekkel törté-nő kapcsolatépítés szintén fontos része az előkészítő folyamatnak.

Meg kell ismerni milyen helyi programok, rendezvények valósultak meg az elmúlt évek-ben az időskorúak szervezésében, közreműködésével. Ha a közösséget érintő programok szer-vezésére került sor (pl. falunap), akkor az idősek milyen aktivitással vettek részt a programban? Rész vettek-e a szervezésben? Milyen egyéb kulturális, szabadidős és hobbielfoglaltságok van-nak, melyekben az idősek aktívan rész vállalnak?

Meg kell ismerni az idősek már működő önszerveződő közösségeit, a nyugdíjas egye-sületek munkáját, valamint lehetőséget kell teremteni arra, hogy élményeiket, elképzeléseiket megosszák az IKSZT dolgozóival.

8 VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Online elérhető)

Jövőkép

Tudjuk-e mik a tervek? Mi lesz a közösségben?

Vannak-e félelmek, aggodalmak?

Közszolgáltatások helyzete

Milyenek az egészségügyi, szociális, közművelődési, oktatási,

közlekedési lehetőségek?

Megfelelőek és hozzáférhetők-e?

Nyilvánosság, média

Vannak e hírek? Miről szólnak?

Hogyan lehet hozzájutni az információkhoz?

Önkéntesség

Van e gyakorlata, kultúrája?

Ki önkénteskedik?

Társadalmi kapcsolatok

Milyen az emberek kapcsolata? Milyen

szerveződések vannak? Mi a szerepük? Létezik-e

kölcsönös segítségnyújtás?

A település, ahol élünk

Helyi identitás

Ki, mióta él itt? Mit változott a település? Mi

az, ami fontos számunkra? Miért jó itt élni? Hogyan telnek a

mindennapok?



Ha erre korábban nem került sor, akkor lehetőséget kell biztosítani a közösségi ház bemu-tatására, megismerésére, és fel lehet ajánlani a házat a programok, összejövetelek biztosítására.

Egyes településeken működik Idősügyi Tanács, vagy más olyan testület, amely a helyi idő-skorú lakosság problémáival foglalkozik. E tanács működését, ügyeit, aktivitásait is meg kell ismerni, illetve be kell mutatni számukra az IKSZT nyújtotta lehetőségeket.

MegállapodásNagyon fontos feladat az együttműködés során egy bizalmi kapcsolat kialakítása az idős

szervezetekkel, legyenek akár formális, vagy informális szerveződések. Ez lehet az alapja a ké-sőbbi közös együttműködésnek.

A kölcsönös célok és elképzelések tisztázását követően együttműködési megállapodást kell kötni a szervezetekkel, melyben hasznos kitérni a következőkre:

- Melyek azok a rendszeres összejövetelek, programok, amiket a szervezet a közösségi házban kíván megvalósítani? Ezeket fel kell venni a ház féléves, éves programtervébe.

- Milyen módon tudja a szervezet segíteni a közösségi ház működését, programjai meg-valósítását? (Pl. az IKSZT által szervezett helyi rendezvényeken részt vesznek, fellépnek, az idősek helyi jellegű ételeket készítenek, saját programjaikat nyilvánossá teszik a helyi lakosság számra stb.)

- Milyen segítséget szeretnének igénybe venni az IKSZT szakembereitől? (Pl. az IT esz-közök használata nehézséget okozhat az időseknek – rendezvény meghívók tervezé-se, nyomtatása, sokszorosítása – vagy pályázati dokumentációk elkészítése, benyújtása stb.)

- A szervezetek tárgyi eszköz- és helyiségigényének egyeztetése, összehangolása (Az IKSZT eszközeinek használata, a helyiségek tisztán tartása stb.)

- Egyéb felvetések, melyeket a szervezet és a közösségi ház munkatársai egyeztetni kí-vánnak (Pl. hagyományőrző kör fellépő eszközeinek, ruháinak megőrzése, ha erre a kö-zösségi házban lehetőség van)

- A konzultációk, egyeztetések időrendjének meghatározása (Annak érdekében, hogy ha-tékony legyen az együttműködés, rendszeresen, pl. negyedévente érdemes egyeztetni.)

IKSZT baráti kör: folyamatos egyeztetés az együttműködés hatékonnyá tétele érdekében az érintettekkelA későbbiekben rendszeresen egyeztetni kell az érintett szervezetekkel, programszerve-

zőkkel annak érdekében, hogy a házat hasznosan, hatékonyan, konfliktusmentesen a helyi kö-zösség és a bevont szerveződések céljainak és érdekeinek megfelelően lehessen üzemeltetni.

Az IKSZT baráti körének tagjai lehetnek az idősek szerveződéseinek tagjai, delegáltjai is, csakúgy, mint az egyéb helyi szerveződések, csoportok tagjai. A találkozókon a ház működésé-nek, időrendjének, programjainak egyeztetésére, valamint a közös ügyes bajos dolgok elinté-zésére kerül sor.

Jövőbeni programok, tervek, elképzelések közös tervezéseA programelem célja az időskorú lakosság közösségbe integrálása, mely az eseti progra-

mok helyett a folyamatos együttműködést, konzultációkat, közös tervezést helyezi előtérbe. Egy kialakult és jól működő közösségi szintű együttműködés segít a jövőbeli programok közös tervezésében, kivitelezésének előkészítésében.



A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

Együttműködés, partneri viszony kialakítása az idősek közösségi szerveződéseivel, bevonásuk a közösségi ház életébe, programjaibaA programelem célja: a közösségi tér „megnyitása” e szerveződések, baráti körök számá-

ra, kölcsönös együttműködés kialakítása, a programok szervezésében való együttműködés és szükség szerint az idősek támogatása a szervezeti céljaik elérésében.

Együttműködés a helyi nyugdíjas egyesületekkelAz idősek által szervezett és vezetett szerveződések legfontosabb értéke, hogy maguk

képesek szervezni, alakítani közösségi elfoglaltságaikat. Sok esetben ezek a programok a szabadidő hasznos eltöltésére koncentrálnak (pl. rendezvények látogatása, vagy kirándulások szervezése), míg más esetekben az időskorú közösség feladatának tekinti a helyi ügyekben való részvételt, véleménynyilvánítást.

Az önszerveződő közösségek működésével kapcsolatos alapszabály, hogy a közösségi munkás ne próbálja megszervezni azt, ami már meg van szervezve, mivel ezt a közösség tagjai nem nézik jó szemmel, s a szakember lelkesedése, kéretlen beavatkozási szándéka bizalmatlan-ságot szülhet. Sok esetben az egyesületek csak egy megfelelő helyet keresnek, ahol találko-zóikat meg tudják szervezni. A nyugdíjas egyesület üléseit a ház programrendjébe be lehet ütemezni, s a fentebb bemutatott megállapodásban lehet rögzíteni a kölcsönös elvárásokat.

Az egyesületek hatékony működéséhez és forrásteremtéséhez igény esetén szükség van segítségre is. Gyakran tapasztaljuk, hogy a szervezetek nem tudnak forrást teremteni, pá-lyázni, illetve nehézségeket okoz számukra az e feladatokkal kapcsolatos adminisztráció is. Eze-ken a területeken az IKSZT szakemberek segítséget nyújthatnak az időseknek.

Kulturális, művészeti és hagyományőrző körök, vagy szervezetekA helyi történeti, kulturális, művészeti, illetve hagyományőrző tevékenység megismerése

során gyakran találkozunk helyi, a települést jól ismerő idősekkel. Települési szinten a közművelődés alapjait tulajdonképp ezek a szervezetek adják, így a

velük való hatékony és kölcsönös együttműködés alapvető fontosságú. A közösségi ház meg-nyitása és a programok befogadása mellett fontos dolog közös programok szervezése, lebo-nyolítása, illetve e szerveződések fenntartható működésének elősegítése.

Közös programok lehetnek:- falunap- hagyományok napja- a közösség által kiválasztott helytörténeti jelleggel bíró ünnepség- amatőr művészeti alkotások versenye stb.A rendezvényeket célszerű közösen tervezni, megvalósítani. A programok, illetve e szerve-

zetek aktivitásai közvetlenül erősítik a helyi identitást, a közös élmények erősítik a helyi szolida-ritást, illetve a generációk közötti kapcsolatokat is. A gyermekek, unokák elmennek nagyszüleik fellépésére, érdeklődnek a helyi szokások iránt, s ezzel erősítik a közösségi kötelékeket.

Fontos, hogy a szervezetek és az IKSZT kapcsolata ne ad hoc jellegű legyen. Gyakori probléma, hogy az érintett szerveződéseket úgy „húzzák elő” valamely helyi program szerve-zésekor, mint a nyulat a cilinderből, ami sok zavart okoz a programok lebonyolításában és az együttműködésben. Az együttműködést tehát folyamatossá kell tenni, s érzékeltetni kell, hogy az idősek aktivitása, valamint az általuk végzett tevékenység közösségi érték. Az egyesü-letek, klubok, hagyománytisztelő körök működéséhez szükséges erőforrások előteremtésében a közösségi ház segítői sokat segíthetnek.



Szabadidős és hobbikörökAz idősek által szervezett önkéntes, szabadidős, sport és hobbikörök szintén olyan szerve-

ződések, melyek helyet kaphatnak a közösségi térben. E szervezetek lehetnek formálisak (pl. egyesületek), vagy informálisak (klubok, baráti körök, természetjáró körök, bélyeg-, vagy régi-séggyűjtők baráti köre stb.).

Az integrált közösségi szolgáltató térbe való bekapcsolódásuk lehetőséget teremt közössé-gi összejöveteleik megfelelő helyen való megtartására, s e kapcsolat módot ad tevékenységeik megismertetésére, tagságuk bővítésére. E szerveződésekben tömörülnek leggyakrabban azok az idősek, akik a közösség ügyeiért is felelősséget vállalnak, s így más kezdeményezésekben is biztosan számíthatunk rájuk (pl. önkéntes munka, rendezvények szervezése, időskorúak eléré-se stb.)

Szolgáltatások biztosítása a közösség időskorú tagjai számáraA célzottan szervezett szabadidős, kulturális,felvilágosító programok közelebb hozzák az

IKSZT-t a helyi lakossághoz. A programok a primer célokon túl lehetőséget teremtenek a lakos-ság aktív tagjainak megismerésére és a szervezet életébe, programjaiba történő aktív bevoná-sába.

Programok lehetnek:- Idősek világnapja- Egész életen át való tanulást segítő programok, idősek akadémiája, harmadik kor egye-

teme- Hagyományőrző programok- Nyugdíjas találkozók- Szabadidős programok

A közösségi programok szolgáltatásként történő megszervezése sok esetben azt jelenti, hogy szervezünk valamit a lakosság egésze, vagy egy része számára. E szolgáltatásokat a kivá-lasztott célcsoport igénybe fogja venni és reményeink szerint jól fogja magát érezni. Ha ez nem így történik, akkor rendszerint a szervezést és a szervezőket szokták okolni.

A közösségi tér programjai sokkal célzottabbak lehetnek, ha a tervezés fázisában bevonás-ra kerülnek a célcsoportot reprezentáló szervezetek, tagjaik részt vesznek e tervezésben, szervezésben és a programok kivitelezésében is.

Az időskorúak számára szervezett rendezvények gyakori problémái között kell megemlí-teni, hogy nem minden esetben veszik figyelembe az életkor-specifikus jellemzőket. A rendez-vényeken mellőzni kell a hosszú monológokat tartalmazó köszöntő beszédeket, rövid impulzív események kövessék egymást.

Gondoskodni kell az idősek akadálymentes hozzáféréséről is:- Fizikai akadálymentesítés – olyan helyre kell a rendezvényt szervezni, mely könnyen

megközelíthető. A program helyszínén álljon rendelkezésre kellő számú ülő alkalmatos-ság, legyen jó a helyiség szellőzése stb.

- Hasznos a megfelelő méretű, könnyen látható, olvasható segédanyagok alkalmazása (kivetítő használata esetén megfelelő betűméret stb.) valamint megfelelő hangosítás biztosítása

- Kellő számú szervező, segítők alkalmazása

Egész életen át tartó tanulást segítő programokE programok az utóbbi évtizedben igen elterjedté váltak. Nagy szervezetek, egyetemek

biztosítanak az idősek számára lehetőséget az életkortól független tanulásra. Az IKSZT-nek ter-mészetesen nem célja ilyen méretű programok megvalósítása, s kisebb településeken ennek



nincs is realitása. Maguk a programok – melyek az idősek tanulás, új dolgok megismerése iránti igényét elégítik ki – azonban megszervezhetők helyi szinten „kicsiben” is.

A program lényege, hogy olyan ismereteket nyújtson, melyek felkeltik az idősek érdeklődé-sét, legyenek rendszeresen szervezve, előre legyenek megtervezve, a programok és az előadá-sok, foglalkozások illeszkedjenek az idősek igényeihez.

Ha előadások szervezésére kerül sor, akkor az előadók igyekezzenek interaktívvá tenni programjukat. Hasznosak a rövid (kb. 10-15 perces) előadások, majd kérdések és válaszok kö-vetkezzenek.

A tudás, ismeretek bővítését egyéb módszerekkel is lehet segíteni:- Közösségi tanulás: az idősek egy-egy témában felkészülnek és egymásnak mutatják be

eredményeiket, tapasztalataikat (irodalmi témákban, pl.: legkedvesebb verseim, vagy főzés, pl.: legjobb receptek stb.)

- Ki mit tud? Az idősek által meghatározott kategóriákban induló egyének, csoportok bemutatója, melyet független zsűri értékel.

Idősek önkéntes tevékenységének segítése, kölcsönös segítségnyújtást biztosító csoportok kialakítása, szomszédságsegítő programok szervezése, segítése

Az önkéntesek felfedezése – az önkéntességről általábanGyakori probléma, hogy a közösségi programok megszervezéséhez, lebonyolításához sem

lehet kellő számú önkéntes segítőt aktivizálni és az tapasztalható, hogy az emberek passzívak a közösségi programok iránt.

Hogyan lehet tehát az önkéntes segítő munkát fejleszteni?Minden településen vannak a közösség ügyi iránt elkötelezettebb aktívabb polgárok. Igen

gyakori, hogy ezek az emberek az idősebb korosztályból kerülnek ki. Azokat a lakosokat, akik érdeklődnek a közösségi tér programjai iránt és felajánlják együttműködésüket, be kell vonni a programok szervezésébe, lebonyolításába.

Az együttműködés szabályaiAz önkéntes munka egy szervezett tevékenység. A segítőt be kell építeni a szervezet életé-

be, mindennapjaiba, fel kell készíteni, ismertetni kell vele feladatait és felelősségét függetlenül attól, hogy tevékenységét egyszer, alkalomszerűen, vagy rendszeresen végzi.9

Az önkéntest tevékenységére fel kell készíteni. Ismertetni kell feladatait, kompetenciáit. Az önkéntes a szervezetfontos erőforrása. Ne végezzen értelmetlen munkát, ellenben ve-

gyen részt a szervezet programjainak tervezésében, értékes észrevételeit, javaslatait figyelem-be kell venni.

Az önkéntes segítő munkáját meg kell becsülni, el kell ismerni, meg kell köszönni.Az önkéntes segítőkkel történő együttműködés mellett fontos lehet a középiskolások

pedagógiai célzatú közösségi szolgálatának beépítése a közösségi ház munkájába, így az idősekkel történő közösségi munkába is. Számos példa bizonyítja, hogy a fiatalok és idősek együttműködésén alapuló, úgynevezett intergenerációs programok különös értéket hordoz-nak magukban, segítik a generációk együttműködését, csökkentik az előítéleteket.

Az idősek egész életen át történő tartó tanulását segítő programok gyakran építenek a fia-talok infokommunikációs technológiában való jártasságára. Számos jó példa közük kiemelhető a miskolci Harmadik Kor Egyeteme. A Miskolc Közhasznú Alapítvány programjában a fiatalok a közösségi szolgálat keretei között tanították meg az idősebb korosztálynak a számítógép hasz-

9 Az önkéntes munkáról és a közösségi szolgálatról bővebben szólunk kézikönyvsorozatunk Önkéntes kör című kötetében.



nálat alapjait.10Hasonlóan pozitív eredményekkel zárult a Máltai Szeretetszolgálat mintaprog-ramja is, melyben a középiskolások szintén közösségi szolgálat keretében tanították meg az egyedül élő időskorúakat a Skype használatára.11

A helyi ügyekért és a közösségért felelősséget vállaló idősek sokat segíthetnek a helyi kö-zösségi, közéleti, jóléti feladatokba való bekapcsolódással, önkéntes segítő munka végzésével. Nyugalmazott pedagógusok segíthetik például a tanulási nehézséggel küszködők felzárkóz-tatását, helyi idősek segíthetik az IKSZT programok szervezését, s részt vehetnek más önkén-tes szerveződés működtetésébe, mint a polgárőrség, az önkéntes tűzoltóság, vagy az idősek gondozása (felolvasás, beszélgetés stb.) Az IKSZT tevékenységét hasznosan kiegészítő program lehet a feladatra vállalkozó idősek felkészítése az önkéntes munkára, ahogy azt Miskolcon, az említett példában is tették.12

Idős-háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítéseAz aktív, a közösségi ház életében önkéntesként résztvevő idősek sokat segíthetnek a te-

lepülésen élő kortársaik elérésében, információkkal való ellátásukban, valamint az idősek szá-mára szervezett programokba való bevonásukban. A szomszédság, rokonság, ismeretség útján kialakult hálózatok segítségével az idősek nagyobb bizalommal fordulnak a közösségi tér felé, valamint problémáik, szükségleteik is jobban becsatornázhatók, felismerhetők.

Szomszédságsegítő programokA szomszédságsegítő önkéntes programok kiindulópontja lehet a közösségi ház. Szom-

szédságsegítők lehetnek azok az önkéntesek, akik a helyi közösség, a szomszédság problémái iránt felelősséget vállalnak, elkötelezettek és a helyi közösségben is ismertek, elfogadottak.

A szomszédsági segítők kapcsolatot tarthatnak fenn az idősekkel, segíthetnek nekik, meg-ismerhetik és jelezhetik azt, ha az időskorú támogatást igényel. A szomszédsági segítők nagy szolgálatot tehetnek a közösségi programok közvetítésében, az idősek aktivitásának felkelté-sében is.13

Generációk közötti szolidaritást elősegítő programokA közösségi tér programjaival kapcsolatban felállítható néhány alapelv, amelyeket a gene-

rációs és intergenerációs programok tervezése és megvalósítása kapcsán érvényesíteni érde-mes.

- Az általános, helyi közösség számára szervezett programokat úgy kell kialakítani, hogy az időskorú lakosság ne rekesztődjön ki, be tudjon kapcsolódni.

- Kerüljük a programok olyan megnevezését, címkézését, mely pejoratív, esetleg megbé-lyegzi az időseket.

- A generációk közötti szolidaritást segítő programok akkor hatékonyak, ha mindegyik korcsoport számára adnak, ezért bizonyos tekintetben túl kell lépni az óvodások idősek világnapján tervezett fellépésén az idősek klubjában.

- Törekedni kell az új kreatív, érdekes és az idősek iránti tiszteletet és szeretetet generáló programok kidolgozására.

10 KUJAN I.: Generációk együttélését segítik. On: MiNap.hu Miskolci Napló Online, 2012. 05. 18. (Online elérhető)11 SZÉMAN Zsuzsa: Új utak az idősgondozásban: infokommunikációs tanítás fiatal önkéntesekkel. In: Kultúra és Közösség IV. évf. 3. szám (37-45. o.) Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 (Letölthető)12 A miskolci Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány egyik programjában szépkorú önkéntesek képzését és felkészítését vállalták. Idősek felkészítése önkéntes munkára - MiNap Online - 2011-02-11 (Video) On: Youtube Online www.youtube.com13 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004 év, 2. szám (19-21. o.) Közös-ségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004. (Online elérhető) Újbuda 60+ Szomszédsági Önkéntes Hálózat In: Parola 2011 év, 1. szám (14. o.) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2011. (Online elérhető)



Az alábbiakban a generációs és generációk együttműködését segítő néhány programtí-pust ismertetünk, amelyeket a helyi közösségi munkások és az aktív érintettek kreativitása még számtalan lehetőséggel gazdagíthat.

Élő könyvtár – rendhagyó társadalomismeret, vagy történelem óra a település iskolásai számáraAz Élő könyvtár hasonlóan működik, mint egy rendes könyvtár – az olvasók kikölcsönöz-

nek egy „könyvet” egy rövid időre. Az Élő könyvtár könyvei azonban a program keretében idő-sebb emberek, akik a település történetének egy érdekes részletét, egy neves család, szervezet, intézmény históriáját, a közösség valamely hagyományát mutatják be felkészülten. A „könyv” címét a témát képviselő idősebb ember elé helyezzük, s a gyerekek csoportjai helyet foglalhat-nak a téma asztalánál, vagy meghívhatják a „könyvet” a saját aszatlukhoz.

Az iskolás korosztály tagjai az elmúlt évtizedek történelmének és társadalomrajzának ese-ményeit, helyi történéseit ismerhetik meg az idősek előadásában. A programban olyan idősek vesznek részt, akik szívesen mesélnek a történelem egy-egy időszakának élményiről.

A programot célszerű a közösségi térben megszervezni az említett tanórai foglalkozások terhé-re, vagy délutáni elfoglaltságként. Hatékony, ha a fiatalok kisebb csoportokban beszélgetnek egy – vagy több idős emberrel egy-egy történelmi esemény kapcsán (pl. az 56-os események, hogyan történt a téeszesítés a faluban stb.). Fontos, hogy a foglalkozás inkább párbeszéd legyen, mint előa-dás, a fiataloknak legyen lehetősége kérdezni, illetve saját véleményét is megfogalmazni.

Rendezvények közös szervezéseA településen megrendezésre kerülő kulturális és szabadidős programok jelentős részében

lehetőség nyílik a helyi közösség aktív tagjainak bevonására.14 A rendezvények szervezésének fontos alapelve a kortól való függetlenség, azaz olyan programokat célszerű tervezni, ahol a kü-lönböző generációk tagjai együtt tudnak dolgozni az előkészítő munkán és a program kivitele-zésén is. Az együttműködés segíti a generációk közötti és a közösségi kapcsolatokat egyaránt.

Hagyományőrző szakkörök melyeket az idősek tartanakAz idősek által szervezett hagyományőrző rendezvények15, foglalkozások erősítik a generá-

ciók közötti kapcsolatot, szolidaritást, s emellett szorosabbá fűzik a helyi kulturális kötelékeket a közösség tagjai között. A foglalkozások a régmúlt emlékeit idézik, megelevenítik a fiatal ge-neráció számára a közösség hajdani életét. A programok lehetnek mesedélutánok, foglalkozá-sok, ahol a fiatalok együtt tevékenykedhetnek az idősekkel, sütő-főző foglalkozások, ahol a régi ételeket együtt lehet elkészíteni és elfogyasztani.

A foglalkozások programját az idősekkel állítsuk össze, s közösen gondolkodjunk a szüksé-ges eszközök alapanyagok beszerzésén is.

Számítógép és telekommunikációs eszközök használatának oktatása a fiatalok általAz idősek telekommunikációs készségeinek fejlesztése a generációk közötti együttműkö-

dés egyik leginnovatívabb területe. Az Y és Z generáció számára alapvető eszközök használatá-nak oktatása érdekes, élményekkel teli kaland lehet mindkét generáció számára. A programokat helyi szinten is meg lehet szervezni, kellő számú önkéntes segítő bevonásával, és az aktív idő-sek toborzásával. A levelező programok, Skype, vagy a közösségi oldalak új dimenziókat nyit-nak meg a szépkorúak számára, s nem egyszer lehetőséget nyújtanak a kapcsolat erősítésében saját gyermekeikkel, barátaikkal, rég elérhetetlen kapcsolataikkal.

14 CS. NAGY Ágnes: Közösség és Művelődés. In: DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Szolgáltató faluházak és agorák- Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez. HROD, Budapest, 2015 15 Dóri Éva: Értékőrző – Helyi értékek feldolgozása. In: DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Szolgáltató faluházak és agorák- Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez. HROD, Budapest, 2015



A program eszközigényének nem túl nagy, megfelelnek a közösségi tér, az e-Magyarország pontok eszközei is. A program során ügyelni kell, hogy a hangulat, a választott módszerek, a közös munka személyes hangulatúak legyenek, használjuk ki a fiatalok kreativitását, s hagyjunk elegendő időt a készségek fejlesztésére, a tanultak kipróbálására és gyakorlására.

Gyakran ismételt kérdések- Milyen programokon szeretnek az idősek részt venni?A programok fentebb említett egyik alapelve, hogy ha az idősekkel együtt szervezzük azo-

kat, akkor olyanok lesznek, amelyeken a célcsoport tagjai is szívesen vesznek részt.Így hatékonyan lehet oldani azokat a sztereotípiákat, amelyek az idősek számára tervezett

programok körül alakultak ki. (Sok helyen például, ha idősekről van szó, csak egészségügyi témákban, a cukorbetegség, magas vérnyomás stb. kapcsán szerveznek előadásokat, progra-mokat.) Az idősek ezzel szemben – csakúgy, mint más korosztályok – nem meglepő módon szeretnek énekelni, táncolni, felfedezni, tanulni, aktívan jól érezni magukat.

- Hogyan lehet az időseket aktivizálni, ha nem akarnak kimozdulni?Az időskorúak egy része – csakúgy, mint más korosztályok – nehezen „mozdíthatóak ki” ott-

honukból. Ha valaki sokáig nem jár közösségbe gátlásai, aggodalmai lehetnek. (Nincsen már jó ruhám…Nem nekem való…Stb.) Ezeket az aggodalmakat leginkább a programok és a közös-ség nyújtotta élmények tudják eloszlatni. A szervezőkbe vetett bizalom, a személyes ismeret-ség mindenképp sokat segít, ezért célszerű az idős korosztály önkénteseit, aktív tagjait bevonni a helyi közösség aktivizálásába is.

A közösségi munkásoknak, közösségfejlesztőknek számos, a helyi munkát segítő kérdést kellett, illetve kell még a jövőben megfogalmazniuk. E kérdésekre a legmegfelelőbb válaszo-kat, a problémák megoldásának adekvát módszereit a helyi érintettekkel lehet megfogalmazni, másrészt felfedezni azokat azokban a jó példákban, amelyeket a szakemberek osztanak meg egymással. Ne fáradjunk ezért helyi beszélgetéseket, egyeztetéseket kezdeményezni az idősek-kel és az érintettek szélesebb, színes körével, s olyan személyes és virtuális szakmai műhelyek-be bekapcsolódni, amelyek ismereteinket, a jó gyakorlatok széles tárházát, közös tudásunkat gazdagíthatják.

Minőségi jellemzők

- A programok minőségét leginkább a közösség szervezésbe bevont és a közösségi mun-kában részt vevő tagjainak elégedettségével lehet mérni.

- A szervezők, aktív résztvevők értékelhetik saját szerepüket, valamint a rendezvény meg-valósításának lépéseit.

- A résztvevői elégedettség mérése szintén fontos visszajelzéssel szolgál a közösségi tér számára. A tapasztalatokat rendszerezni, elemezni kell és figyelembe kell venni más ren-dezvények szervezése során.



Javasolt irodalom

• Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja, Magyarország Kormánya, Budapest, 2012 (Letölthető)

• Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás – az EU támogatásával. Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 (Letölthető)

• A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői. KSH, Budapest, 2014 (Letölt-hető)

• PATYÁN László: Időskorúak életminősége 2010. In: Acta Medicinae et Sociologiae, 3 évf. 3. szám (117-134. o.) DE EK, Nyíregyháza, 2012 (Letölthető)

• VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Letölthető)

• 81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról (Online elérhető)• SZÉMAN Zsuzsa: Új utak az idősgondozásban: infokommunikációs tanítás fiatal önkén-

tesekkel. In: Kultúra és Közösség 2013. év 3. szám (37-45. o.), Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 (Letölthető)

• KOVÁCS Edit (szerk.): Idősebbek is elkezdhetik –Közösségfejlesztő munka 60 év feletti lakosokkal Budapest XI. kerületében. In: Parola 2011. év 1. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2011 (Letölthető)

• GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004. év 2. szám (19-21. o.), Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Online elérhető)

• GELENCSÉR Katalin Dr.: Az időskorúak művelődési és közösségi formái Magyarorszá-gon. KULTÚRPONT IRODA, Budapest, 2006. (Letölthető)



Példatár

„Kattanj rá, Nagyi!”

Összefoglalás

A projekt egy alapfokú számítógép és internet kezelő szakkör a közép és idősebb korosztály számára. A „Kattanj rá Nagyi!“ szakkör alapvető célja, hogy az idősebb korosztály számára ismertté és használhatóvá tegye a számítógépet és ez által az internetet. A lényege nem egy bi-zonyítvány megszerzése, hanem a számítógép és internet nyújtotta le-hetőségek gyakorlati szintűismeretének elsajátítása. A résztvevők célja valóban a tudás megszerzése, új ismeretek elsajátítása. Sokuknak szin-te elengedhetetlen ez a tudás ahhoz, hogy kapcsolatot tartsanak fönn távoli rokonokkal, gyerekekkel, unokákkal..1

Kapcsolat

- Városi “Reibel Mihály” Művelődési Központ Kistérségi Teleház- 5742 Elek, Kossuth u 13.- Telefon: +36 66/240-032- e-mail: [email protected]

Napjainkban az internethasználat szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy kapcsolatot tartsunk fönn távoli ismerősökkel, folyamatosan friss információhoz jussunk, valamint a hétköznapi ügy-intézések egy része is igényli ennek az ismertnek az elsajátítását. Az elektronikus adóbevallás, bankszámla egyenlegek lekérdezése sem csak a fiatalabb korosztályt érintik.

Viszont amíg a fiatalabb korosztály és a gyermekek számára ez az ismeret szinte természe-tes velünk született adottság, addig a közép és idősebb korosztálynak nagyon is új és ismeret-len terület. Mai rohanó világunkban szinte esély nincs arra, hogy a gyerek vagy unoka szánjon az idejéből heti két-három órát arra, hogy megtanítsa a szülőt vagy nagyszülőt a számítógép és internet kezelésére. Valószínűleg úgy, mint a biciklizést, az internet használatot is meg lehet tanulni autodidakta módon, de ha már erőforrásaink és személyi feltételeink adottak, akkor miért ne teremtsük meg annak módját, hogy a célcsoport szervezett keretek között, megfelelő környezetben, megfelelő felkészültségű előadók által sajátítsa el ezt a tudást, lehetőséget biz-tosítva arra, hogy a felmerülő problémákra szakszerű és azonnali választ kapjon.

A „Kattanj rá, Nagyi!’ projekt rövidtávú célja, hogy használható tudást nyújtson az internet használatáról. Hosszú távú cél, hogy minél több közép és időskorút vonjanak be a programba.

Csoportonként heti két alkalommal 1-1,5 órás foglalkozások vannak. Mivel a szakkör nem iskola jellegű, ezért az egyes tananyagok elsajátításának ideje nem kötött, igény szerint alakul, hiszen a csoport tagjainak befogadóképessége sem egyforma, ezért a lemaradókat bevárják, a haladók addig gyakorló feladatokat kapnak.

A csoportok első órái a számítógép és az egér megismerésével telnek. Majd ezt követi a számítógép néhány alapvető és számukra is hasznos programjának (pl. Word) megismerése, a Dokumentumok mappáinak használata, új mappák létrehozása stb. Ezután következik az inter-net világába való betekintés. Ennek első lépése a saját e-mail cím létrehozásának gyakorlása.

Az elektronikus postaláda és annak használata több órát igényel, de ez idő alatt a résztve-vők megtanultak levelet írni és fogadni, a levelekhez mellékleteket csatolni, címzettek nevét tárolni stb. Mindeközben folyamatosan ismerkedtek az internet adta egyéb lehetőségekkel, a böngészők használatával. Megtanulták a program letöltést (pl.GoogleEarth), képek letöltését internetről. Sokan használják az internetes képeslapküldést.

1 Forrás: ????



Az alapvető ismeretek elsajátítása után a résztvevők maguk alakítják a szakkör menetét. Elmondják, hogy milyen programokat szeretnének még megismerni, a teleház dolgozói segíte-nek a gép vagy internet használat közben felmerült problémák megoldásában.

Mivel a projekt szakkörként működik, így nem volt szükség akkreditációra. A szükséges feltételek, a megfelelő helyiség, számítógépek, egyéb ehhez tartozó technikai felszerelések a teleház által adottak voltak. A személyi feltétel biztosítása egy intézményi/teleházi munkatárs (művelődési és felnőttképzési menedzser), valamint a teleház rendszergazdája (rendszerinfor-matikus-folyamatban) által valósult meg.

A Harmadik Kor Egyeteme

Összefoglalás

A Harmadik Kor Egyeteme olyan képzési forma, mely az időskorúak számára nyújt képzéseket, előadásokat, közösséget. Példatárunkban budapesti példát említünk, annak érdekében, hogy bemutathassuk: az idősek számára is igen széles témakörű előadások lehetnek érdekesek.

Kapcsolat

- ELTE Harmadik Kor Egyeteme2

= ELTE Karrierközpont Ügyfélszolgálat= cím: 1056 Budapest, Szerb u. 21-23.= telefon: 06 (1) 411 6500/1382 mellék

Képzésekkel kapcsolatos információ: [email protected]: http://karrierkozpont.elte.hu/

Az első Harmadik Kor Egyeteme 1972-ben Toulouse-ban indult el a helyi nyári egyetem idő-sek részére nyújtott képzésének sikerein felbátorodva, majd ennek nyomán világszerte terjedni kezdett ez a harmadik korúak számára indított képzési forma.

Nagy-Britanniában jelenleg több mint 800 képzőhely működik, a lehető legszélesebb kur-zuskínálattal, pl.: asztronómiai kurzusok; foltvarrás; fotókör; főzéstanfolyam; internetes képzés, kreatívírás-kurzusok; közös kórus; múzeumi önképzőkörök; művészettörténeti kurzusok; nyelv-tanfolyamok; pszichológiai tárgyú foglalkozások; tánccsoportok.

Ezzel a szervezett keretek között folyó tanulási formával a hazai gyakorlat is büszkélked-het. Magyarországon hagyományteremtő kezdeményezésként indult el 2012 őszétől az Eöt-vös Loránd Tudományegyetemen is a „Harmadik Kor Egyeteme, ELTE – a tevékeny időskorért” tanfolyam három kar részvételével (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Természettudományi Kar) Dr. Striker Sándor, az ELTE PPK Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék vezetőjének irányításával, mely nyugdíjas hallgatóság számára kínál különféle témá-jú előadásokat. A kéthetente tartott ismeretterjesztő előadások között vannak olyanok, ame-lyek témái a biológiai, a mentális és szociális egészség kérdésköreit érintik. Ha összességében szemléljük a teljes programot, azt lehet mondani, hogy a teljes tanfolyamsorozat nagy sikert könyvelhet el a látogatók száma és az online előadások16 többezres nagyságrendű nézőszáma alapján. A programra való túljelentkezés pedig azt jelzi, hogy jelentős igény mutatkozik a ma-gas színvonalú tanulási lehetőségek iránt az idősek részéről.

16 Az előadások teljes terjedelemben elérhetőek a YouTube-on.

2 http://karrierkozpont.elte.hu/rovat/alumni/harmadik-kor-egyeteme/ http://epa.oszk.hu/00800/00890/00054/EPA00890_polgari_szemle_2012_5-6_474.htm http://andragogiaesmuvelodeselmelet.hu/sites/default/files/archivum/az_idosek_egeszsegmuveltsegenek.pdf



Az előadások ingyenesek, szerdánként a kora délutáni órákban, 14:00-15:30 között az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai épületének Aulájában kerülnek megrendezésre.

Előadó Előadás címe

Mérő László A csodák logikája

Örkény AntalA romák társadalmi kirekesztődésének szociológiai és társadalom-lélektani vonatkozásai

Prazsák Gergő Értékek és kultúra

Kiss Farkas Gábor Hogyan emlékeztek a középkorban?

Kajtár GáborAz általános erőszaktilalom rendszerének hatékonysá-ga a posztbipoláris világban

Fehér Katalin Nők a reneszánsz világban

Lénárd Sándor Generációk közötti együttélés és iskola

Kovács KrisztinaKomplex akadálymentesítés, egyenlő esélyű hozzáfé-rés, ésszerű alkalmazkodás

1. táblázat Az ELTE Harmadik Kor Egyetemének 2015-ös előadásai

3. ábra „Indul a nyugdíjasok egyeteme” – a Kecskeméti TV riportja



Tanulj a Nagyitól! – generációk közötti tanulás Kismaroson

Összefoglalás

Kismaroson felismerték, hogy a sokak által már „inaktívnak” minősített korosztály tagjai még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkeznek és ez lehetőséget jelent a fiatalok számára az iskolarendszeren kívüli tanulás-ra, valamint a generációk közötti kapcsolatok erősítésére.

Kapcsolat

- Mátyásfa Környezetvédő Egyesület- 2623 Kismaros, Móricz Zsigmond u. 5.- telefon: +36 27 383 260e-mail: [email protected]: http://matyasfaegyesulet.hu/

Kismaroson is az „európai társadalom elöregedésével” néznek szembe a helyiek: a népes-ség száma egyre csökken, az időskorúak aránya egyre nő, miközben a generációk elidegenedé-se is megfigyelhető.

Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy a sokak által már „inaktívnak” minősített korosztály tag-jai még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkeznek és olyan ismeretek, képességek birtokában vannak, amelyeket a fiatalok az iskolarendszerben nem, vagy csak érintőlegesen tanulnak meg.

A generációk közötti tanulás módot és lehetőséget ad mindkét korosztálynak, hogy együtt-működjenek egymással. Bevonja az időseket a tanítási – tanulási folyamatba, így biztosítja, hogy tudásuk és tapasztalatuk hozzáférhetővé válik a gyerekek számára is, miközben a fiatalok segítségével eredményesebben tudnak szembenézni a mai kor kihívásaival.

A kismarosi Mátyásfa Környezetvédő Egyesület megtalálta a közelükben azokat az életerős, tehetséges nyugdíjasokat, akik önként és szívesen szánnak életükből időt és energiát a fiata-lokkal való foglalkozásra. Olyanokkal dolgoznak együtt, akik szeretik a gyerekeket és bánni is tudnak velük. Sokan az önkéntesek közül pedagógusok, edzők, klubvezetők voltak, ám vannak olyanok is, akik „csak egyszerűen” pompás háziasszonyok, kertészek, sportolók, vagyis átadásra érdemes, speciális tudással rendelkeznek. Az egyesület fontos célja, hogy a program keretében értelmes elfoglaltságot biztosítsanak számukra, hogy a részvétel által a közösség hasznos tag-jainak érezhessék magukat.

Mit ad a program a fiataloknak? Az együttlétek különösen azoknak a gyermekeknek adnak többletet, akiknek már nem vagy

messzebb élnek a nagyszüleik, vagy a szüleik rendkívül elfoglaltak, de természetesen a foglal-kozásokra minden gyereket szeretettel várnak. Az egyesület eddig a következő programokat tervezte és szervezte meg az iskolában: hagyományőrző tevékenységek folytatása (tánc,ének, sütés-főzés stb.), kertművelés, faluszépítés, részvétel közös színház és mozi látogatásokon,ki-rándulásokon, számítógépes-tanfolyam nagyszülőknek, német beszélgető kör.

Külön említést érdemel az „Ismerd meg Kismarost!” című pályázat, amelyet a gyermekek számára írnak ki évente, korosztályonként, különböző feladatokat adva nekik. A pályázaton való részvétel elmélyült kutatómunkát kíván a gyerekek részéről, ebben a helyi könyvtáros és a Falumúzeum önkéntese tudnak segíteni a fiataloknak. A pályázat keretében készülnek a gon-dosan megszerkesztett családfák is, melyek összeállításánál természetesen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a nagyszülők. Az elkészült munkákból évente az úgynevezett „Marus na-pokon” kiállítást készítenek, és az évek óta felhalmozódott anyagból helyi kiadványt szeretnénk készíteni.

Más esetekben az idősek tanulhatnak a gyerekektől: meglepő volt, hogy milyen igény van az idős korosztály részéről a számítógépek használatára, s milyen büszkék a fiatalok, hogy ezt ők taníthatják meg nagyszüleiknek.



Nemcsak a tudás elsajátítása, átadása a cél, hanem a nevelés is. Az egyesület szeretné, ha a kismarosi fiatalok nem maradnának magukra gondjaikkal, nem kallódnának, és volnának, akik kapaszkodót nyújtanak nekik, ha az idős emberek értelmes elfoglaltságot találnának a nyugdí-jas éveikre, és ha a két korosztály közösen teremtene értéket. A program segítségével elkerül-hető a generációk elidegenedése egymástól, és egészen új módon világítja meg a tanulás és a munka megváltozott helyzetét a társadalomban.

Eddigi tapasztalataink szerint a program segíti a generációk közötti párbeszédet, csökkenti a konfliktusokat és legfőképpen erősíti az adott közösséget.

A nemzetközi tapasztalatok is jók, több országban képeznek már segítő nagymamákat, nagypapákat, és egyre több közösség ismeri fel ennek jótékony hatását. Az egyesület is be-kapcsolódott egy Grundtvig 2 Tanulási kapcsolat projektbe, melyben több, hasonló programot megvalósító európai szervezettel cserélnek tapasztalatokat, így megismerve egymás munkáját.

Bevezetés a családi tanulásba

Összefoglalás

A leírás egy még a megvalósítás kezdetén álló, külföldön azonban nagy tradícióval rendelkező képzésötletet mutat be, amely integrálja a gyer-mekek tanulását és a felnőttek képzését, ezzel hozva létre az ún. családi tanulás módszerét.3

Kapcsolat- Comenius Műhely Egyesület- e-mail: [email protected]

A család mai világunkban is az elsődleges és legfontosabb nevelő közösségnek tekinthetjük, amely értékrendszert, viselkedéskultúrát, szokásokat, hagyományokat közvetít. Amit családunk-tól tanultunk gyermekkorunkban, azt magunkkal hordozzuk egész életünkön keresztül. Az isme-reteink lexikális részét az iskolában sajátítjuk el, de ez a tudás a család által közvetített mintákon keresztül nyer értelmet: a kisiskolás gyermek tanulmányai első évében megtanul olvasni, de az olvasás szeretetét a családjától, a közvetlen környezetében élő felnőttektől veszi át. Tény, hogy támogató családi háttér, segítség nélkül az oktatás hatékonysága nagymértékben csökken, ezért már több európai országban bevett gyakorlat a szülők bevonása az iskolai munkába.

A családi tanulás ugyanolyan érzelmi tartalommal bír, mint bármely más közös tevékeny-ség, melyet egy család tagjai jó érzéssel végeznek együtt. A közös tanulás is olyan élményt ad a családtagoknak, mint a közös kirándulás vagy egy jó hangulatban együtt elköltött családi ebéd. Az érzelmileg telített és ezáltal hatékonyabb tanulási folyamat egyúttal hozzájárul a csa-ládtagok közötti bensőséges viszony ápolásához, a család kohéziójának fenntartásához is.

A családi tanulás gyakorlatában Európa többi része nagymértékben a britek példáját igyek-szik követni. Az Egyesült Királyságban a családi tanulást segítő programok körülbelül tizenöt éves múltra tekinthetnek vissza és ma már az iskolák, helyi közösségek nagy részében jelen vannak. Az ilyen programok általában kettős célt tűznek ki maguk elé: miközben megtanítják a szülőket arra, hogy hogyan segítsék gyermeküket a tanulásban, aközben újra bevonják a fel-nőtteket is a tanulásba és új ismereteket közvetítenek a szülők felé is.

A gyakorlatban a családi tanulás például, úgy valósulhat meg, hogy először egy időben, de külön teremben tanulnak a szülők (vagy nagyszülők) és a gyerekek ugyanarról a témáról. Legyen ez a szemléletesség kedvéért a matematikából jól ismert űrmértékek és súlymértékek átváltása. A gyerekekkel a saját tanáruk, netán önkéntes szaktanár, a szülőkkel egy felnőtte-ket tanító tanár foglalkozik. A szülők megtanulják, hogyan vihetik közelebb a gyerekeikhez az adott témát, hogyan találjanak alkalmat a játékos gyakorlásra, és hogyan használják ezeket az ismereteket a mindennapi életben. A következő alkalommal irányított kereteken belül egyesül

3 Forrás: Tempus Közalapítvány. Szerző: Makkai Márta.



a két csoport, a szülők saját gyermekeikkel tanulnak, használják a megszerzett tudást. Például egy foglalkozás során süteményt készítenek, miközben mérik a hozzávalókat, használják a súly-mértékeket, űrmértékeket. Ideális esetben a folyamat otthon, családi körben folytatódik, a szü-lők maguk teremtenek alkalmat arra, hogy ugyanez a téma többször előkerüljön, és tudatosan keresik a lehetőségeket a közös gyakorlásra.

Sajnos sokszor tapasztalható manapság, hogy a szülő tehetetlenül áll gyermeke mellett, úgy érzi, a legjobb szándékkal sem tud segíteni neki a tanulásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülők annak idején nem tanulták, vagy másként tanulták ugyanezt az ismeretanyagot, esetleg az idő során elhalványult a tudásuk, nem elég biztosak az ismereteik ahhoz, hogy át tudják adni őket. Különösen igaz ez napjainkban, mikor a gyerekek sok olyan ismeretet, képességet sajá-títanak el az iskolában, melyek szüleik idejében még nem voltak a tananyag részei, sőt, lehet, hogy teljesen ismeretlenek voltak. A családi tanulás programok lehetővé teszik, hogy a szülők tudatosan, határozottan tudjanak segíteni gyermeküknek, vagyis betemetnek egy szakadékot kettőjük között, és új kommunikációs csatornákat nyitnak meg a szülő-gyerek kapcsolatban. A családi tanulás természetesen a pedagógusok munkáját is megkönnyíti. Nem utolsó sorban pedig igazi kompetenciafejlesztő, gyakorlatban is alkalmazható tudást kialakító tanulási lehe-tőség a felnőttek számára a tanulásnak ezen formája.

Hazánkban a Comenius Műhely Egyesület, az EPA (European Parents’ Association) tagja ter-vezi, hogy aktívan népszerűsítse a családi tanulást és hozzájáruljon a jó gyakorlatok elterjesz-téséhez.

Szenior önkéntesek a helyi közösségekért

Összefoglalás

Az Önkéntes Központ Alapítvány gondozásában 2012-2014 között megvalósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mel-lett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében az önkéntességet. A projekt célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött sze-repük és önképük megerősítése volt, önkéntes programokon keresz-tül.4

Kapcsolat

- Önkéntes Központ Alapítvány- 1137 Budapest, Katona József u. 39.

web: www.oka.hu, e-mail: [email protected].: +36 1 225 0710

2012-ben, az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében az Önkén-tes Központ Alapítvány és a Gyulafehérvári Caritas közös szenior önkéntes programja kereté-ben kívánta az idősek felé irányítani a figyelmet.

A programot az ÖKA 2004-es és 2010-es kutatási eredményeire alapozták, amelyek azt mu-tatták, hogy az idősebbek kevésbé aktívak az önkéntesség terén. Ennek eredményeként 2007-ben az alapítvány stratégiai célul tűzte ki a „Magyarország önkéntességfejlesztési stratégiája” című kiadványában, hogy bekapcsolja az idősebb generációt is az önkéntes tevékenységekbe. Az idősebb korúak számára az önkéntesség kivételes lehetőséget jelenthet arra, hogy társadal-milag aktívak maradjanak, megosszák tapasztalataikat, tudásukat a fiatalabbakkal és megőrizzék szellemi és fizikai frissességüket. Azt is fontos látni, hogy bár valóban jellemző Magyarországra az idősek elmagányosodása, elszigetelődése, és alacsony közöttük az önkéntesek száma, az idősebb emberek sok esetben nem is tudják, hogy azt a számukra magától értetődő karitatív tevékenysé-get, amit életük részeként rendszeresen végeznek, ma önkéntességnek hívjuk.

4 TORNÓCZI Zs.– BÍRÓ Á.: Szenior önkéntesség 2012. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.otletpro-gram.hu/cikkek/szenior-oenkentesseg-2012-4



A 2012-2014 között megvalósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mel-lett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében az önkéntes-séget. A projektmegvalósítók célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött szerepük és önképük megerősítése volt, önkéntes progra-mokon keresztül.

Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja keretében zajló Grundtvig Szenior Önkéntes program Magyarországon és Romániában megvalósuló 3 hetes önkéntes tanulmá-nyutakból állt. A program első lépéseként a két partnerszervezet közös találkozására került sor Budapesten, melynek célja a tavasszal sorra kerülő magyarországi önkéntes szolgálat előkészí-tése volt. A találkozással alkalom nyílt arra, hogy a két szervezet jobban megismerhesse egy-más tevékenységi területeit. Az előkészítő találkozás során a szervezetek munkatársai vázolták a Grundtvig Szenior Önkéntes program keretén belül a küldő és a fogadó szervezetre háruló feladatokat. Szó esett a küldő szervezetnél felmerülő teendőkről, így a toborzás, kiválasztás, felkészítés, kiutaztatás, kapcsolattartás, utánkövetés feladatairól, valamint a fogadószervezet számára a szenior önkéntesek fogadásának fontos momentumairól is, ezek közül néhány: ön-kéntes tevékenység előkészítése, találkozók, szabadidős tevékenységek, szállás, ellátás stb.

A tavaszi turnusban 6 erdélyi szenior önkéntes végzett különféle önkéntes tevékenységeket Szegeden, Pécsett és Zalaegerszegen a helyi Önkéntes Központok támogatásával. A program keretében a szenior önkéntesek rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak és szerete-tükkel, tudásukkal támogatták a fogyatékkal élőket, időseket, kórházi betegeket, gyermekeket. A résztvevők vidéken a különböző szervezetek munkáját segítették, míg Budapesten a tapasz-talataikat oszthatták meg a hazai önkéntesekkel.

Az önkéntes tevékenységek Pécsett:- ételosztás hajléktalanoknak,- tárlatfelügyelet, fűszerkert rendezés, adminisztrációs tevékenységek a Civil Ház Barokk

Pavilonjában,- Olvasóliget indításának előkészületei: könyvek rendezése, szabadtéri olvasó sarok kiala-

kítása,- gyerekprogramban, családi napon kézműveskedés a gyerekekkel, gyerekfoglalkozások

tartása, rendezvényszervezés (Madarak és Fák Napja, Értékünk a család Nap),- részvétel a Pécsi Önkéntes Központ önkéntes műhelyében, tapasztalatcsere az önkén-

tesekkel,- a Civilház szervezeteinek, programjainak megismerése (több mint 70 szervezet, napon-

ta különböző programokkal), közös éneklés, kiállításokban, baráti körök találkozóiban aktív részvétel (pl. diabétesz program), a szervezetek működésének megismerése,

- a Pécsi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel.

Szegeden:- autista gyerekek nappali intézetében foglalkozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevé-

kenységében részvétel, a szervezet működésének megismerése, a pedagógiai módsze-rek (3 külön korosztály számára) megismerése,

- mozgáskorlátozott és értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó intézményben foglal-kozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevékenységében részvétel, a szervezet működésé-nek megismerése (a külön működő irodában adminisztrációs feladatok is), a pedagógiai módszerek megismerése, a gyermekek számára külső programok szervezése és kísérésük,

- kórházi gyerekklinikában kórházi önkénteskedés módszerének megismerése,- múzeumi önkéntesség módszerének megismerése, múzeumi önkéntes oktatásba való

bekapcsolódás,- a Szegedi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben rész-

vétel.



Zalaegerszegen:- gyermek rajzverseny képeinek rendezése,- rendezvényszervezés,- kerámiafestés, adminisztrációs feladatok,- fogyatékkal élők napi ellátásában és rehabilitációs tevékenységekben való segítség-

nyújtás, az ott lakók külsős programon történő kísérése, foglalkozásokba bekapcsoló-dás,

- pályázati anyagok rendszerezése, zsűrizés előkészítése,- Idősek Gondozóházában segítségnyújtás a lakók mindennapi ellátásában, programjaik

szervezésében,- a Zalaegerszegi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben

részvétel.Ezt követően, az őszi turnusban 6 magyar állampolgárságú 50 éven felüli önkéntes utazott

három erdélyi városba, hogy az ottani helyi közösségi életbe bekapcsolódva önkénteskedjen. A szeniorok szociális területeken segítettek: gyermekeknek, időseknek, hátrányos helyzetűek-nek, fogyatékkal élőknek és családoknak kórházakban, iskolákban, táborokban vagy kulturális rendezvényeken.

4. ábra Videó a Szenior önkéntes programról

Jó gyakorlat morzsák

ÖsszefoglalásAz alábbi jó gyakorlatokat ötletadóként tesszük közzé, melyek 1-1 IKSZT-ben vagy bármely más közösségi térben már sikeresen működ-nek, adaptálásukhoz nem kell különösebb előkészület és forrásigény.

Kapcsolat



Kattints, Papa!A két évvel ezelőtti pályázati siker (19 szerzőtől 197 fotó) alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége idén ismét meghirdette fotópályázatát elsősorban nyugdíjasok és a körülöttük élők számára, az időskor örömei, mindennapjai bemutatására. Pá-lyázni beküldőnként legfeljebb öt felvétellel lehet, amelyek az időskorúak örömeit, tevékeny-ségüket, barátkozásaikat, családi életük eseményeit stb., minél változatosabb tartalommal és formában a következő kategóriákban.

- Így látjuk idős (63 feletti) barátaink, rokonaink, ismerőseink életét – 20 évesnél fiatalabb „fotósoktól”;

- Ugyanez 20–63 éves „fotósoktól”; - Így látjuk magunkat, barátaink, rokonaink, ismerőseink életét – 63 évesnél idősebb „fo-

tósoktól”.17

Az idős generáció digitális pénzügyi kultúrájának fejlesztéseA Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége folyamatosan részt vesz minden olyan pályázati

lehetőségben, amely segíti a megye nyugdíjasait, hogy ismereteiket bővítsék, a mai kor kihí-vásainak megfeleljenek. Néhány éve részesei lehettek a „Kattints rá nagyi” programnak, mely-nek segítségével a szépkorúak egyre nagyobb számban napi számítógép használóvá váltak. A NYOSZ által meghirdetett „Az idős generáció digitális pénzügyi kultúrájának fejlesztése” című projekt újabb lehetőséget nyújtott a digitális társadalom megismerésére. E pályázatnak köszönhetően Egerben egy 10 főből álló csoport kétnapos képzésen a netbank használatával ismerkedhetett meg. A két nap alatt betekintést kaptak pl. egy meghatározó hazai bank te-vékenységébe, megismerhették a különböző bankkártyák által biztosított szolgáltatásokat, és áttekinthették az otthonról végezhető banki műveletek menetét, az egyes bankok által kínált lehetőségeket is összehasonlítva.18

Alkotó szépkorúakA Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség 2015-ben az éves rendezvénytervében új

elemet iktatott be: az időskorúak irodalmi alkotásainak felkutatását. A szépkorúak körében szá-mos olyan személy van, akik élményeiket, gondolataikat, tapasztalataikat versben, novellában, esszében, kisregényben, stb. rögzítik. Néhány nyugdíjasnak sikerül kiadót és támogatót találva megjelentetni írását az olvasóközönség számára, többségben vannak viszont olyanok, akik az íróasztal fiókjában tartják a leírt gondolatokat. A Szövetség Elnöksége elsősorban ez utóbbi, de természetesen valamennyi alkotó részére, szervezte meg a bemutatkozást. A rendezvény „Tehetségkutatás és tehetséggondozás a szépkorúak körében” címmel került megszervezésre, ahol 14 szépkorú mutathatta be alkotását, melyek a megyei nyugdíjas folyóirat, - a „Nyugdíja-sélet” című lap - hasábjain megjelentek.19

Nyugdíjas TornaparkSiófokon, a város központjában, lakóövezetben, egy korábbi gyermekjátszótér helyén ke-

rült átadásra a nyugdíjas tornapark. Az idősebb generációk egészségmegőrzéséhez kiváló esz-köz egy ilyen szabadtéri park, melynek közösségteremtő ereje is van.20

17 http://www.nyosz.hu/images/2013/generacionk-magazin/generacionk2014_4_ok.pdf18 http://www.nyosz.hu/images/2013/generacionk-magazin/generacionk2014_4_ok.pdf19 http://www.nyosz.hu/images/2014/generacionk-magazin/2015/geracionk_2015_3.pdf20 http://www.somogyiszepkoruak.hu/tagszervezeteinktol.php?func=full&id=90



5. ábra Nyugdíjas tornapark Siófokon

Csigacsinálás AbaújváronAbaújváron a közös csigacsinálást a szervezők összekötötték felolvasással, énekléssel,

kötetlen beszélgetéssel tették igazi közösségi élménnyé. A résztvevők megismerhették az egészséges ételeket, megbeszélhették a különböző problémákat. A program által még jobban összekovácsolódott a helyi közösség. A településen rendkívül sok olyan esemény van, amely megszólítja az abaújváriakat, közösségformáló ereje van. A közös csigacsinálás mellett ide tar-tozik még az is, hogy a lekvárokat az idősek által gravírozott üvegekbe rakják el.

Népdalkör MezőnagymihályonA helyi Népdalkör a fellépéseit igyekszik ötvözni a gasztronómiával. A különböző esemé-

nyeken, mint például a majálison, szüreti mulatságon a Népdalkör tagjai a közös éneklésen túl a térségre jellemző ételekkel örvendeztetik meg a településre érkező vendégeket. Közösség-formáló ereje van ennek a két szorosan összefüggő tevékenységnek, hiszen a próbákon és a fellépéseken túl a különböző helyi sajátosságú ételek elkészítése is az összetartozást erősíti. A helyi idősek fontosnak tartják, hogy értékeiket megmutassák a fiataloknak és a terménybábok elkészítésén keresztül tovább is adják meglévő tudásukat.

Hagyományőrző lakodalmas RuzsánAruzsai Hagyományőrző Lakodalmas Fesztiválon áltagosan 25 lovasfogat, 320 vacsoraven-

dég, és összesen kb. 600 résztvevő fordul meg. A résztvevők az ötven-száz évvel ezelőtti lako-dalmakat idézik fel, hagyományos ruhákba öltözve, lovas fogatokon vonulva végig az ország legvirágosabb falujában.

Továbbgondolva a lakodalmas hagyományokat az IKSZT munkatársa úgy döntött, hogy felveszi a versenyt napjaink divatos és trendi rendezvényszervező, esküvőszervező cégeivel és saját maga kezdett el a helyi lakodalmak díszleteivel foglalkozni. Elképzelései, ötletei annyira meggyőzték a házasulandó fiatalokat a településen, hogy sorra kapja a megrendeléseket.



6. ábraHagyományos Lakodalmas Fesztivál - Ruzsa

Nagyik és Unokák ÉnekkarA gyöngyöstarjáni Nagyik és Unokák Énekkar több éve szórakoztatja a helyi és a környék-

beli települések lakóit. A népdaltól a magyar nótán át hallhatunk tőlük dalokat, énekeket. Pró-báikat a helyi IKSZT-ben térítésmentesen tartják.

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

3Közösségitanulás

közösségi tanulás - módszertani kézikönyv közösségi...

Documents