kortÁrs magÁngyŰjtŐk top 10

VÁLOGATÁS A LEGJELENTÔSEBB HAZAI MÛVÉSZETI GYÛJTEMÉNYEKBÔL

KORTÁRSMAGÁNGYÛJTÔK

TOP 10ANTAL PÉTER

BODNÁR ZOLTÁN

FEUER ANDRÁS

GERÔ LÁSZLÓ

HORVÁTH BÉLA

KARVALITS FERENC

PADOS GÁBOR

SOMLÓI ZSOLT ÉS SPENGLER KATALIN

SZÛCS FERENC

VASS LÁSZLÓ

1 Michelin csillag

Asztalfoglalás: +36-30-508-0622

Onyx Restaurant

1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.

[email protected]

www.onyxrestaurant.hu

.:

DR. ROSE MAGÁNKÓRHÁZ DR. ROSE ORTOPÉDIAI CENTRUM DR. ROSE SZÜLÉSZET DR. ROSE BUDAPEST PLASZTIKAI INTÉZET DR. ROSE VÁLLALATI EGÉSZSÉGKÖZPONT

FÔSZERKESZTÔ: LEDÉNYI ATTILALAPIGAZGATÓ: OLÁH ZSUZSASZERKESZTÔ: OLAJOS ANNA

SZERZÔK: OLAJOS ANNA, TÓTH PÁL SÁNDORKOMMUNIKÁCIÓ: DEÁK ZSUZSANNA

PR: BALOGH MÁTÉ

LAYOUT: ZIMMERMANN ZSOLTTERVEZÉS, TÖRDELÉS: KEREKES ORSOLYA

KÉPFELDOLGOZÁS: FEKETE JÁNOS

ISSN 2061-1293

KORTÁRS MAGÁNGYÛJTÔK

TOP 10

A CÍMLAPON: RÉSZLET BERNÁT ANDRÁS TÉR TANULMÁNY No. 180 CÍMÛ FESTMÉNYÉBÔL.

EDGE COMMUNICATIONS1061 BUDAPEST, HEGEDÛ U. 9.

(1) 239 [email protected]

AZ ART TODAY KFT. SZAKMAI KÖZREMÛKÖDÉSÉVELKIADTA AZ EDGE COMMUNICATIONS KFT.

FELELÔS KIADÓ: LEDÉNYI ATTILANYOMDA: PÁTRIA NYOMDA ZRT.

KORTÁRS MAGÁNGYÛJTÔK

VÁLASZTÁS 2014A magazinsorozat, amelynek aktuális számát a kezé-

ben tartja, 2007-ben a mûgyûjtôk tiszteletre méltó

tevékenységének bemutatása és a mûgyûjtés népsze-

rûsítése céljából indult útjára. Az alapító-kiadó EDGE

Communications, Magyarország egyik vezetô mûvé-

szeti ügynöksége és az Art Market Budapest nem-

zetközi kortárs képzômûvészeti vásár 2014 tavaszán

széles szakmai bázison különleges programot hozott

létre annak érdekében, hogy felmérje és bemutassa, kik

tekinthetôek ma Magyarország legjelentôsebb kortárs

magángyûjtôinek.

A kiválasztáshoz a szervezôk a mûgyûjtés világát és

annak magyarországi szereplôit jól ismerô szakértôk,

köztük hazai kortárs képzômûvészeti intézmények

igazgatói, szakmai szervezetek vezetôi, az Art Market

Budapest 2013 keretében kiállított galériák tulajdono-

sai, a mûvészeti szaksajtó és a mûgyûjtéssel foglalkozó

más specialisták segítségét kérték, akik az általuk ma

legfontosabbnak tekintett 10-10 kortárs magángyûjtô

megnevezésére kaptak lehetôséget.

A program eredményességéhez szavazataival a felkért

szakemberek széles köre járult hozzá, köztük Baki

Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum, Balogh Péter, az

Amadeus Mûvészeti Alapítvány, Deák Nóra, a Kortárs

Mûvészeti Intézet (Dunaújváros), Fabényi Julia, a

Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum,

Kôrösi Orsolya, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai

Manó Ház és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai

Központ, Kukla Krisztián, a MODEM Modern és

Kortárs Mûvészeti Központ (Debrecen), Ledényi

Attila, az Art Market Budapest, Offenbächer Ferenc,

a Kepes György Mûvészeti Központ (Eger), Petrányi

Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyûjtemé-

nye és Prosek Zoltán, a Paksi Képtár vezetôje; a hazai

kortárs galériák részérôl az acb, a Bergman, a Deák

Erika, a HalKöz, a Kisterem, a Molnár Ani, a Neon,

a NextArt, a Trapéz, a Viltin és a Vintage tulajdono-

sai és vezetôi, valamint a Magyar Kortárs Mûvészeti

Galériák Országos Egyesületének elnöke, Tallér Ágnes

(Inda Galéria) és alelnökei, Kiss Mónika (Mono

Galéria) és Szalóky Károly (Várfok Galéria), továbbá

Einspach Gábor, a Magyar Mûkereskedôk és Galériák

Országos Szövetségének elnöke; a szakmai sajtó veze-

tô munkatársai, kutatók és kormányzati tisztségvise-

lôk körébôl Gíró-Szász Krisztina, a Kortárs (Magyar

Televízió) szerkesztôje, Gulyás Gábor nemzeti biztos,

Martos Gábor, a MúzeumCafé fôszerkesztôje, Muladi

Brigitta, az Új Mûvészet szerkesztôje, Rieder Gábor,

a FlashArt Hungary fôszerkesztôje, Somhegyi Zoltán

mûvészettörténész, szakíró, Takács Gábor szakújság-

író, a „Mûgyûjtôk Magyarországon” címû kötet szer-

kesztôje, Topor Tünde, az Artmagazin fôszerkesztôje

és Tóth Pál Sándor gyûjteményi szakértô, szakújságíró.

Az általuk leadott szavazatok összegzése határoz-

ta meg a hazai kortárs magángyûjteményeknek azt

az elitcsoportját, amelynek bemutatására a mostani

Magángyûjtôk TOP 10 magazin vállalkozott. A terje-

delmi korlátok figyelembevételével meghatározott

keretszám azonban számos olyan gyûjtô és gyûjtemény

számára ezúttal nem biztosította a bemutatkozás lehe-

tôségét, akik és amelyek jelentôsége eléri vagy megkö-

zelíti a matematikailag meghatározott tízét, ezért nagy

tisztelettel közreadjuk a szakértôk szavazatai szerint

legjelentôsebb TOP 50 magyar kortárs magángyûjtô

névsorát is: Alföldi Róbert, Antal Péter, Balogh Imre,

Balogh Péter, Bán György, Barabás Lajos, Barta

Péter, Bélai György, Bodnár Zoltán, Bognár Attila,

Fehér László, Feuer András, Gerendai Károly, Gerô

László, Haraszty István, Havasi József, Hetényi Csaba,

Hoffmann István, Horn Péter, Horváth Béla, Hunya

Gábor, Jaksity György, Karvalits Ferenc, Kieselbach

Tamás, Kovács Gábor, Küllôi Péter, Merics Imre,

Nemes Judit – Szöllôsi-Nagy András, Németh István,

Nudelman László, Offenbächer Ferenc, Pados Gábor,

Pálfi György, Rechnitzer János, Reszegi Judit, Rimár

Péter, Spengler Katalin – Somlói Zsolt, Szabó Károly,

Szabó Zoltán, Szalóky Károly, Szauer Péter, Szép

Péter, Szûcs Ferenc, Szûcs Tamás, Valkó Csaba, Vass

László, Vértes Gábor, Virág Judit, Völgyi Miklós,

Vörösváry Ákos.

A szakértôknek, a gyûjtôknek és partnereinknek kö-

szönjük a magazin, a TOP 10 program és a kortárs kép-

zômûvészet támogatását.

6

zoknak, akik e sorokat olvas-sák, biztosan nem kell elma-gyarázni a mûgyûjtés pszi-chológiáját. Helyesebb lenne talán addiktológiáját monda-nom, hiszen jól tudjuk, hogy

az igazi mûgyûjtés olyan, mint a szenvedélybe-tegség. Az a betegség azonban, amelynek társa-dalmi szinten talán a legnagyobb haszna van, így senki nem érdekelt abban, hogy gyógyítsuk.Kortárs mûvészeti intézmények vezetôjeként, mûvészettörténészként mindig érdeklôdés-sel figyeltem meg azokat az embereket, akik

outsiderként csöppentek a mûvészet világá-ba, sokszor gyermeki érdeklôdéssel, izgalom-mal tekintve a mûtárgyakra. Tekintve, hogy nem olcsó hobbiról van szó, itt legtöbbször komoly egzisztenciával bíró, a saját szakterüle-tükön elismert profikról van szó, akik azonban a mûvészethez valamilyen furcsa kötôdés, a sze-relemhez hasonlatos érzés révén vonzódnak. A mûvészeti közegben eltöltött hosszú évek nyomán persze legtöbbjük véleményformálóvá válik, ízlése, véleménye fontos lesz a szcéna, vagy akár maguk a mûvészek számára is. Mégis megmaradnak jó értelemben vett outsidernek, akiket a szenvedély hajt.Nagyon nehéz dolga van annak, aki magán-gyûjteményeket szeretne összemérni egymás-

sal. Számos objektív szempont – a gyûjtôkör, a pénzbeli érték, a különlegességek jelenléte, a gyûjtemény reprezentációja – mind-mind eltör-pül számomra a mögött a szempont mögött, hogy szerintem egy jó magángyûjtemény erôs karakterrel bír. A gyûjtô ízlése, világlátása, hadd ne mondjam, filozófiája kiviláglik a falakra függesztett mûtárgyak mögül. A talán három-tucatnyi jelentôs hazai gyûjtô közül jelen kiad-ványban helyet kapott Top 10 mûgyûjtô kiváló példa erre, hiszen gyûjteményeik markánsak, karakteresek, jó ízléssel, biztos kézzel váloga-tott kollekciók. Érdekesség, hogy munkássá-gukban jóval kevéssé látom – az egyébként korántsem ördögtôl való – befektetési szándé-kot, mint tôlünk nyugatabbra, sokkal inkább érzem benne a már említett játékosságot. Ami számomra még ennél is jobb hír, hogy több köztük színtisztán kortárs anyag, de a többiben is jelentôs szeletet képvisel a kortárs mûvészet. Csak bíztatni tudom ôket, mert kevés izgalma-sabb dolog van, mint jelen lenni egy új tehet-ség kibontakozásánál, idô elôtt felismerni azt, hogy mi az érték és a minôség. A gyûjtôk és a kortárs mûvészeti szakintézmé-nyek szemlélete között van egy fontos különb-ség. Nekünk hatalmas felelôsségünk van abban, hogy ne kövessük, hanem diktáljuk a trendeket. Hogy feldolgozzuk, gyûjtsük és bemutassuk a nagyközönség számára azt, ami most van, és azt, amely a ma és a holnap legfontosabb mûvészeti, esztétikai, filozófiai és társadalmi kérdéseire reflektál. A gyûjtôknek nincs meg ez a felelôssége, elég, ha csak jól csinálják azt, amit csinálnak. Egy dologban azonban közös a missziónk: együttes érdekünk az, hogy minél több magyar alkotó munkáját lássuk viszont a rangos nemzetközi kortárs mûvészeti gyûjtemé-nyekben.

Minden elismerésem tehát a Top 10 hazai mûgyûjtôé, ugyanakkor bízom abban, hogy a következô években a hölgyek jelentôsebb sze-rephez jutnak majd az ehhez hasonló listákon.

(A szerzô a Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum igazgatója.)

A

FABÉNYI JULIA:

VAN KÖZÖS MISSZIÓNK

7

New Yorker hetilap nemrégi-ben felettébb szórakoztató és tanulságos írást közölt nap-jaink egyik legbefolyásosabb kortárs mûkereskedôjérôl, a New York-i David Zwirner

ga lériatulajdonosról. A cikkben meglepôen ôszintén nyilatkozó Zwirner úgy fogalmaz, hogy a mûtárgypiac és a mûgyûjtés világa egy „super-cool club”, olyan hely, ahol a gazdasági válság beálltakor sem roppantak össze a struk-túrák, és bár a gyûjtôk a krízis kirobbanásakor átmenetileg nem vásároltak ugyan, de mind-végig jelen maradtak a galériákban, vásárokon és más eseményeken, a közeg varázsa és vonz-ereje ugyanis ott tartotta ôket. Márpedig David Zwirner egészen biztosan tudja, mit beszél: a Forbes magazin szerint tavaly 225 millió dol-lárért forgalmazott mûtárgyakat ebben a bizo-nyos közegben.Ez a varázs egyike azoknak a tényezôknek, amelyek a mûvészet, a kultúra, sôt, szerencsé-sebb helyeken a társasági létezés meghatározó tényezôjévé, de legalábbis integráns részévé teszik a mûgyûjtést. A legjelentôsebb hazai magángyûjtôkrôl szóló írásokat olvasva kiderül, hogy számos indíttatásból mûvészetbaráttá, mûtárgyvásárlóvá, majd mûgyûjtôvé válhat bár-melyikünk. A családi hagyomány, egy mûvész-szel kialakult véletlen barátság, a maradandót alkotni vágyás, az „intellektuális életminôség” javítása, a kulturális értékek megôrzése iránti felelôsségérzet, a jó befektetôi érzék vagy akár pusztán a szépség szeretete is kellô inspirációt adhat ahhoz, hogy úgy döntsünk, mûalkotá-sokkal vesszük körbe magunkat vagy örven-deztetjük meg barátainkat, szeretteinket, a hoz-zánk látogató vendégeket.Egyvalami azonban közösnek tûnik a gyûjte-ményekrôl szóló összes történetben. Még ha a felelôsség terhe, a megfelelô koncepció kiala-kításához vezetô rögös út, a szakmai megítélés miatti aggodalom, az alkalmankénti anyagi nehézségek olykor megfogalmazódnak és elbi-

zonytalanítóan hatnak is, a mûgyûjtés akkor is örömmel végzett tevékenység. A szeretet vagy a szenvedély mindig jelen van a mûtárgyak meg-szerzésekor, a festmény azért kerül a falra vagy a szobor a posztamensre, a gyûjtemény elsô-sorban azért épül, mert mindez örömet okoz, mert bizsergetô és kellemes az érzés, érthetô a büszkeség és elégedettség.Charles Saatchi világhírû reklámguru és a mû-vészeti világ trendteremtô magángyûjtôje a lon-doni Guardian hasábjain közölt interjújában néhány éve úgy nyilatkozott, hogy „a gyûjtô szerepe az egész rendszerben meglehetôsen

jelentéktelen: ami igazán számít és mindent túlél, az maga a mûvészet; én például azt a mûvészetet vásárolom, ami nekem tetszik”.Talán sokan nem értenek egyet vele, az üzenet sokféleképpen értelmezhetô, a lényeg minden-esetre egyszerûnek tûnik: gyûjteni önmagáért is jó dolog, a mûtárgyak megvásárlásakor nem a szerepbôl fakadó felelôsséget érzi az ember, hanem végsô soron örömet szerez magának.Ez lehet a TOP 10 magyar gyûjtôrôl elmesélt történetek egyik legfôbb tanulsága is, ez fogja talán vonzóvá tenni a mûgyûjtést azok számára is, akik bár megtehetnék, de még nem próbál-ták ki.Vagy talán az, hogy a „super-cool club” tagjá-nak lenni sem rossz…

(A szerzô az Art Market Budapest és az EDGE Communications alapító-igazgatója.)

A

LEDÉNYI ATTILA:

SUPER-COOL CLUB

L I S Z K A YA M A G Y A R T O S C A N A

L I S Z K A Y B O R K Ú R I AK Á L I - M E D E N C E

www.liszkay.com(21) 252 3449; (30) 938 2777 | [email protected] | 8273 Monoszló, hrsz 048/2

BARNOFF FLAGSHIP STORE 24 József Attila street 1051 Budapest, Hungary +36 30 845 9125 • [email protected]

• Opening Hours: Mon: 11:00—19:00 • Tues-Sat: 10:00—21:00 • Sun: 11:00—19:00

• • •1051 Budapest, József Attila utca 24. +36 30 845 9125 • [email protected]

Nyitva tartás: Hétf!: 11:00—19:00 • Kedd—Szombat: 10:00—21:00 • Vasárnap: 11:00—19:00

12

ntal Péter hazánk egyik legnagyobb és legjelentô-sebb modern és kortárs képzômûvészeti gyûj-teményét építette fel, amely az utóbbi évek

során számos kiemelkedô nemzetközi alkotással is bôvült. A mûvészet iránt érzékeny gyûjtô azóta hódol e szenve-délynek, mióta 13 évesen egy nagyap-jával tett mûterem-látogatásból Veres Géza egy munkájával tért haza, a festô ajándékaként. Ez a gesztus elmondása szerint „rendkívül erôs hatásúnak bizo-nyult, érlelte a gyûjtés gondolatát”. Olyannyira, hogy az ifjú gyûjtô minden nyarat végigdolgozott, hogy saját gyûj-teményét fokozatosan bôvíthesse a kör-nyékbeli, majd budapesti mûtermekben tett látogatások során.

Kis Varsó:

Tulajdonság (2001)

Fehér László:

Kôbéka (1990)

A

ANTAL PÉTER Ügyvéd, négy gyermek édesapja. Nagyapja, Lusztig Sámuel nyomdokait követve már fiatal-korában elkezdett gyûjteni. Elsô szerzeményét 1968-ban kapta ajándékba Veres Gézától.

KLASSZIKUS ÉS KORTÁRS, MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI

13

A nagyapa gyûjtôi példamutatása nyil-vánvalóan meghatározónak bizonyult, akárcsak a család több ezer kötetes mûvészeti könyvtára vagy a rendszeres kiállítási élmények, amelyek inspirálóan hatottak rá. Bár másodgenerációs gyûj-tôként egy gyûjteménybe született bele, a korai kezdésnek köszönhetôen 18-19 évesen már saját, önálló kollekcióval bírt. Szerencsésnek érzi magát, mivel ezzel sokáig dédelgetett álma valósult meg, és még ma is ezt az álmot éli. Az évek során a személyes találkozások és kapcsolatok is meghatározónak bizo-nyultak, hiszen döntéseiben a szimpátia is nagyban közrejátszott, amikor Bálint Endre, Anna Margit, Kondor Béla vagy Korniss Dezsô alkotásait választot-ta. Többek között ennek is köszönhe-tô, hogy gyûjteményében „viszonylag kevés mûvész van reprezentálva, azon-ban azok valóságos kis életmûvekkel vannak jelen”.A kollekció meghatározó részét képe-zik a Nyolcak és aktivisták csoportja, a Gresham-kör mûvészei, az Európai Iskola alkotói csoportja és a Szentendrei

Iskola. A huszadik századi magyar kép-zômûvészet alakjai közül kiemelkedô-nek tekinti Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, Ország Lili és Kondor Béla munkásságát, utób-bi két mûvésszel kifejezetten jó barátsá-got ápolt.Megközelítôleg öt évvel ezelôtt, 2009 táján érezte úgy, hogy „a gyûjtemény magyar képzômûvészetet feldolgozó része teljes egészet alkot”, így érdeklô-dése ekkor nemzetközi irányba fordult. A gyûjtemény külföldi mûvészekkel való, jelenleg is folyamatban lévô bôví-tése azt a célt szolgálja, hogy „esszen-ciális minôséget” állítson elô, és „nem-zetközi kontextusba helyezze a magyar képzômûvészetet”. Lehetôség szerint a teljességre törekedve építi a gyûj-teményt, elsôsorban a nemzetközi reduktív, radikális festészet irányvona-lát követve. A nemzetközi kitekintés-ben mûvész barátja, Gál András segíti, miközben galériákból, mûtermekbôl és aukciókon is vásárol.Ma „a második világháborút követô nem-zetközi kortárs képzômûvészet egyik leg-

14

nagyobb alakja”, Günther Uecker mun-kája éppúgy a gyûjtemény részét képezi, mint a német Peter Tollens vagy Bram Bogart alkotásai. Joseph Marioni, a radi-kális festészet egyik meghatározó alakja is felkeltette figyelmét, akárcsak Jason Martin, a fémmel és alumíniummal ját-szó, mo no króm alkotásaival világhírûvé vált mû vész.Antal Péter úgy gondolja, hogy „a mi-nôség és az újdonság, a korszerûség olyan meghatározó tényezôk, ame-

lyek nagy ban hozzájárulnak egy gyûj-temény jelentôségéhez”. Ugyanakkor hangsúlyozza a gyûjtô felelôsségét is, hiszen a magángyûjtemények jövôjérôl, sorsáról célszerû idôben rendelkezni. E tekintetben nagy különbségeket lát a nyugat-európai és kelet-európai gyakor-lat között, hiszen Nyugaton a kollekci-ók nagy része közmúzeumokba kerül, vagy privát múzeumokban kap helyet, ezzel biztosítva továbbélésüket. Ezzel szemben az elmúlt évtizedek példái azt

15

mutatják, hogy régiónkban a magán-gyûjtemények gyakorta szétesnek a gyûj-tô halálával. Utóbbit elkerülendô, saját mûtárgyanya-gának jövôbeni sorsát illetôen konkrét elképzelései vannak. Célja, hogy hatal-mas gyûjteménye magvát megôrizze, amelyhez a megoldást egy alapítvány létrehozásában látja. A kollekció „esszen-ciája” fennmaradásának biztosí tá sa érdekében attól sem riad vissza, hogy a tágabb gyûj temény egy részét feláldozza. Az ala pítvány feladata lenne továbbá a kollekció folyamatos külföldi bemutatá-sa is, hiszen „a huszadik századi magyar képzômûvészet több szempontból is kiemelt jelentôséggel bír”.

Kicsiny Balázs:

Ivócsarnok (2005)

Gerber Pál:

Fertôzött ember (2001)

Gaál József:

Rácsosképû I. (1996)

Gyenis Tibor: Terület (2004)

16

int sokan mások, ô is a második világhábo-rú elôtti klasszikusok-k a l k e zd t e , Va s z a r y János, Orbán Dezsô, Márffy Ödön, Szônyi

István, Kádár Béla mûveit vásárolta. Mattis-Teutsch János több munká-ja mellett az alkotó mûvészettörténeti ritkaságnak tekinthetô utolsó mûve, a Szász Madonna is a gyûjtemény része. Felesége bíztatására Bodnár Zoltán figyelme utóbb a kortárs képzômûvé-szet felé fordult.

Sokáig maga a gyûjtemény léte sem volt publikus, ám ahogy mûtárgyai száma gyarapodott – mára több mint három-százra – elkezdte ôket akkori munkahe-lyén kiállítani. Somhegyi Zoltán mûvé-szettörténész biztatására állt a nyil-vánosság elé, azt remélve, hogy ezzel másokat is kortárs képzômûvészeti alko-tások vásárlására inspirálhat.Autodidakta gyûjtônek tartja magát: rengeteget olvas, tanul, meghatározó men torának a Várfok Galériát veze-tô Szalóky Károlyt tekinti. Bár inkább zár kózott természet, az évek során több

M

AZ INTELLEKTUÁLIS ÉLETMINÔSÉG RÉSZE

BODNÁR ZOLTÁN Jogász végzettségû egyetemi docens, korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, késôbb a CIB Bank, majd az Eximbank vezérigazgatója volt.

Fotó: Kerekes Zoltán

17

Barabás Zsófi: Elérhetetlen, de nem is kell (2011)

Bánki Ákos: Lélekvirág No.1. (2009)

mûvésszel mégis baráti viszonyba került: Bak Imre, Nádler István vagy Konok Tamás barátságát éppoly megtisztelônek tartja, mint a fiata lab bak közül Barabás Zsófiét, Bánki Ákosét, Szinyova Gergôét vagy éppen Jovánovics Tamásét. A fiata-labb generációk támogatását különösen fontosnak érzi.Gyûjteményével kapcsolatban nincs kifejezett stratégiája, ahogy nincs saját maga számára felállított szabálya sem. Jóllehet, az elmúlt években kifejezetten az absztrakt festészet izgatja, Aatoth Franyó, Moizer Zsuzsa, Gyôrffy László,

Csató József érzékeny vagy éppen gro-teszk figurális mûvészetét is nagyra tart-ja, így ezek a mûvészek is helyet kaptak gyûjteményében. Nem érdekli, hogy mi a trend, hogy ki divatos, számára az szá-mít, hogy „van-e dolga egy adott alko-tással vagy nincs”. A kollekciót nem befektetésnek vagy az öröklétnek szánja, hanem azt „saját intellektuális életminô-sége meghatározó részének” tekinti.Hasonlóképpen, bár a gyûjtés aktu-sa szerinte igényel bizonyos mértékû fegyelmezettséget, azt vallja, hogy abban semmilyen doktrinerségnek nincs helye,

18

„kellô mértékû elemelke dettség kell, és akkor a gyûjtemény természetes módon halad és fejlôdik, és ebben érzi magát az ember komfortosan”. Ha azonban egy-egy mûvész munkáját izgalmasnak találja, igyekszik – elôre vagy vissza-menôleg – végigkövetni az alkotó egész életútját.Akár absztrakt, akár figuratív munkák-ról van szó, kizárólag azok a képek érin-tik meg, amelyek képesek „egy kicsit a magasból, egyfajta transzcendens táv-latból” szemlélni a világot. Bak Imrét idézve „inkább a lét, mint a létezés kérdéseivel foglalkozó” mûveket keres. Még mindig lenyûgözi az érzés, amikor ezredszer megy el egy jól ismert fest-mény mellett, és valami olyasmit fedez fel benne, amit addig sosem. Az effaj-ta tapasztalatokat fôleg magyar mûvé-szek munkáiban keresi és találja meg, ezeket egészítik ki a Magyarországon vásárolt francia, német, holland és sváj-

ci mûvészek munkái, illetve a szakmai útjai során Srí Lankán, Mongóliában és Vietnámban megszerzett mûvek.Bár gyûjteményének szinte minden elemére büszke, mégis azok a munkák foglalkoztatják leginkább, amelyek még „fájdalmasan hiányoznak belôle”: köz-tük Haász István, Maurer Dóra, Tölg-Molnár Zoltán képei illetve Bak Imre alkotásainak „majdnem végtelen sora”.A jelenlegi trendeket tekintve Bodnár Zoltán azon a véleményen van, hogy „a hagyományos festészet újra felemel-kedôben van az újmédiás installációk-kal szemben”. Az utóbbiakat pusztán nézôként vizsgálja, de technológiailag nem érdeklik, így keveset talál köztük maradandónak vagy eredetinek. A festé-szeten belül a direkt módon társadalmi problémákra reflektáló „zsurnálfesté-szetet” bár igen divatosnak tartja, nem sokra becsüli, „ennél nagyobb szellemi távlatokat” vár el egy mûalkotástól.

Jovánovics Tamás: Black Cracked Square 16 (2014)

19

Halmi-Horváth István:

Transzparens D1 (2009)

Chandraguptha Thenuwara:

Dhammapada No.1.

(Yellow camuoflage) II. (2008)

A gyûjteményt kiállítás formájában 2011-ben Szegeden mutatták be, 2012-ben pedig a budapesti B55 Galériában nyílt egy, kizárólag a kollekció abszt-rakt munkáiból építkezô tárlat. Bodnár

Zoltán nem gondolkodik gyûjteménye jövôjérôl. Mint mondja, intellektuáli-san addig izgatja a gyûjtemény, amíg él, aztán már nem az ô gondja lesz a mûtárgyak sorsa. Ha azonban egy pon-ton teljesnek érzi majd a kollekciót, „valamiféle lenyomatot”, egy könyvet mindenképpen szeretne készíteni róla.

20

em tartja professzioná-lis mûgyûjtônek magát, noha már nagyon korán e lkezdte vonzani ez a vi lág. Diákkorában mûvészettörténeti albu-

mokat vásárolt, majd az ösztöndíjá-ból megvette elsô rézkarcait, havi húsz forintos részletre. A mûvészetszeretet akkor alakult át valódi gyûjtéssé, ami-kor – immár vásárlási szándékkal – a

magyar mûkereskedelem hôskorában, az 1990-es évek elején már az egyre szaporodó aukciós házak és galériák kínálatát kezdte módszeresen átnézni. Gyûjteménye azóta folyamatosan épül, azonban továbbra sem tekinthetô befe-jezettnek, hiszen még mindig a felhal-mozás állapotában van. Szándékában áll egy esetleges profiltisztítás, de ez eddig mindig terv-stádiumban maradt: eddig még nem si került elszánnia magát

N

A HÚSZ FORINTOS RÉSZLETTÔL A TÖBB EZER DARABOS GYÛJTEMÉNYIG

FEUER ANDRÁS A Magyar Rádió és a Magyar Televízió újság-írójaként, késôbb producerként dolgozott, majd megalapította a TV3 csatornát, ezután pedig kábeltelevíziózással foglalkozott. Az utóbbi idô-ben a telekommunikáció mellett egyéb – egész-ségügyi, élelmiszeripari – fejlesztésekre irányít-ja figyelmét. Elsô jelentôsebb mûtárgya Szinyei Merse Pál egyik festménye volt.

21

Tony Cragg: Formulation (right turning, left turning) (2003)

Bukta Imre: Vasvillázás (1974)

arra, hogy a kollekció valamely darabját eladja vagy elcserélje. Bár mindig is szí-vesen tanult a mûvészetrôl autodidakta módon, és a kezdeti mûvészeti album-vásárlások óta korabeli katalógusokból, monográfiákból jelentôsre duzzadt a könyvtára, a gyûjteményépítésben nagy segítségére volt mûvészettörténész öccse, Feuer Gábor, illetve a szintén

mûvészettör ténész Topor Tünde, akit tanácsai miatt már-már társgyûjtônek tart. Sokat ta nult a mûvészekkel foly-tatott eszmecse rék bôl, például a Gaál Józseffel vagy Swierkiewicz Róberttel folytatott beszélgetésekbôl is. A galériák nem játszottak meghatározó szerepet gyûjteménye kialakításában, úgy véli, „egy galéria többnyire csak olyan, mint

Fotó: Darabos G

yörgy

22

egy raktár vagy egy bolt: annak, aki képet szeretne venni, csak annyit kell tudnia, hogy melyik galériában milyet lehet kapni”.Feuer András „amatôr gyûjtôként” hatá-rozza meg magát, ennek ellenére a kol-lekcióban lassan elkezdtek kirajzolódni csomópontok, a koncepció fô irányai. Elsôsorban magyar mûveket gyûjt, az elsôdleges hangsúly a klasszikus avantgárd alkotásokon van. A magyar mûvészettörténet olyan korszakaira fókuszál, amikor az itthoni mûvészet együtt haladt a leginkább progresszív európai irányzatokkal. Gyûjteményében erôs hangsúlyokkal van jelen az 1930-as évek mûvészete, amikor ugyan rátele-pedett az akkori mûvészeti életre a politika, mégis rengeteg olyan mû szü-letett, ami lerázta magáról az ebbôl következô kötöttségeket. De bármely korszakról legyen is szó, általában azo-kat a mûveket szereti, amikben tetten érhetô a mûvészi szabadság, akár ked-vezett ennek a korszellem, akár nem. Feuer Andrásra jellemzô, hogy mindig valamiféle feszültséget is keres egy-egy mûtárgyban, olyasmit, ami kimozdít-

ja ôt az elôzetes elvárások medrébôl. Mindig a lázadás izgatja, de nem fel-tétlenül társadalmi, hanem mûvészeti téren. A megválaszolhatatlannak tûnô kérdésekre adott megoldások érdek-lik igazán, mint például hogy „hogyan lehet lefesteni a hideget”.Ha gyûjteménye csúcspontjait, számára legkedvesebb darabjait kell kiemelnie, Feuer András a bôség zavarával küsz-ködik: a több ezer darabból álló kollek-ció nemcsak festményekbôl vagy szob-rokból áll, hanem gobelinek, üvegek, kerámiák, szônyegek, bútorok, ezüstök is szerepelnek benne. Egyik kedvence Csontváry Kosztka Tivadar egy kalan-dos sorsú festménye, de a több mint húsz mûbôl álló, Mattis-Teutsch János mûveinek szentelt szekció is fontos része gyûjteményének. Kiemelkedôek a már említett 1920-as, 1930-as években készült alkotások: ebbôl a korszakból a kollekcióban Bortnyik Sándor, Gadányi Jenô, Kmetty János, Bene Géza, Tihanyi Lajos, Hincz Gyula és Ferenczy Noémi szerepel, de fômûvek kerültek hozzá késôbbi korokból is: a hosszú névsort olyan mesterek fémjelzik, mint például

Fotó: Nagy G

ábor

23

Roskó Gábor:

Minjan

(1993–2003)

Korniss Dezsô:

Szigetmonostori

csendélet

(Csendélet

asztalon)

(1935)

Kondor Béla, Korniss Dezsô, Gedô Ilka és Ország Lili. A kortársak közül Gaál József, Swierkiewicz Róbert, Roskó Gábor és Ujházi Péter a legtöbb mûvel reprezentált alkotó.A szakma jelenlegi trendjeit inkább azok piaci és üzleti, mintsem mûvészeti és filozófiai vonatkozásaiban ragadja meg. Nem az köti le figyelmét, hogy „most milyen mûvészeti megoldások vagy mûvészetfilozófiai problémák jelennek meg vagy épp hiányoznak”. Inkább a mûtárgypiacról vannak elgondolásai, mégpedig az, hogy „Magyarországon nincs ilyen, nem alakultak ki teljes for-mában annak intézményei, jogi hátte-re, csak egy piacszerûnek is nehezen nevezhetô, zavaros dolog van mindezek helyett”. Bár elismeri, hogy „fejlôdik, már ma is piacszerûbb, mint tíz-húsz éve volt”.Gyûjteménye jövôjét illetôen Feuer And rásnak többféle elgondolása van, de addig is bármilyen kiállításra, közön-ség elé bocsájtásra vonatkozó igénynek eleget tesz, a tulajdonában álló mûvek közül számos darab volt vagy van most is múzeumi letétben. A kollekcióról

hamarosan megjelenhet egy kiadvány, és esetleg gyûjteményi kiállítására is sor kerülhet majd. Megfogalmazása szerint „ki kellene tenni egy felkiáltójelet vagy egy pontot a történetben, hogy ezek a mûvek egyszer együtt voltak valamikor”.

Fotó: Darabos G

yörgy

24

több mint húsz éve gyûj-tô Gerô László számára a mûgyûjtés egyfajta „örök-ké tartó tanulás, hosz-szú folyamat”. A hazai és nemzetközi kortárs-

mûvészet nagyjait felvonultató gyûjte-ménye kiérlelt és átgondolt koncepció köré épül, amely koncepcióhoz követ-kezetesen tartja magát, azt szenvedélye-sen követi. Gerô Lászlót a „test és lélek szenvedésének mûvészi reflexiói” érdek-lik igazán, amely vezérfonal az egész gyûjteményt mélyen áthatja. A jelenleg több mint száz darabból álló kollekció mintegy 60 százalékát magyar, míg 40 százalékát nemzetközi kortárs mûvé-szek alkotásai teszik ki, de „jelentôségé-ben a nemzetközi anyag fajsúlyosabb a magyarnál”.

A

GERÔ LÁSZLÓ A közgazdasági diploma megszerzése után a külkereskedelemben kezdett dolgozni. 1992-tôl a Whirlpool Corporation magyarországi leány-vállalatának alapítója és vezetôje volt, 2005 óta a Candy Hoover Group magyarországi ügyve-zetô igazgatója. Elsô mûtárgyát, egy Gyémánt László alkotást 1992-ben vásárolta meg.

TANULÁS, SZENVEDÉLY ÉS KONCEPCIÓ

25

Erik van Lieshout: Ezra, Traitor, Wouter, Erik (2010)

Eva Schlegel: Cím nélkül (Kéz+Rajz) (2012)

Elsô generációs gyûjtôként elôször 1992-ben került közelebb a képzômûvé-szethez, amikor az általa vezetett ame-rikai cég 500 négyzetméteres irodáját rendezték be többek között Gyémánt László és Szûcs Attila alkotásaival. Az érdeklôdés hamar komollyá vált, ami-kor megismerkedése az egyik jelentôs, idôsebb magyar gyûjtôvel szoros barát-sággá alakult, aki „bevezette a mûgyûj-

tés szeretetébe”. Az inspiráló barátság hatására kezdetben modern magyar festményeket vásárolt, majd idôvel érdeklôdése teljes egészében a kortárs-mûvészet felé fordult. Többek között Hajas Tibor, Klimó Károly és Konok Tamás mûvészi világa ragadta meg, de az El Kazovszkijjal való személyes talál-kozás is nagy hatással volt rá. Idôvel a fôként installációiról ismert Kicsiny

Balázs keltette fel figyelmét, akivel máig közeli barátságot ápol, és több munká-ját is megvásárolta.A gyûjtô Egyesült Államokban élô uno ka bátyja, a képzômûvész-filozófus Robert Gero illetve Ébli Gábor szakér-tô, a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem docense bátorításának hatására 2007 körül a nemzetközi kortársmûvészet felé kezdte irányítani érdeklôdését.

Jelentôs külföldi vásárok, mint például az Art Basel és a londoni Frieze rend-szeres látogatása, vagy a berlini kortárs-mûvészeti szcéna feltérképezése mind hozzájárult a „tanulási folyamathoz” és végsô soron átgondolt koncepciójának kialakulásához is. Ebben akkor és azóta is segítségére van a német származású, de szintén az USA-ban élô mûvészet-történész, Tanja Weingartner, aki mint

26

mûvészeti tanácsadó segíti a gyûjtemény nemzetközi irányba való bôvítését.Együttmûködésüknek köszönhetô, hogy számos, az úgynevezett új Lipcsei Iskolát képviselô mûvész, mint pél-dául Neo Rauch, Matthias Weischer, David Schnell és Tim Eitel alkotása is gazda gítja gyûjteményét. Az elmúlt évek során a bécsi akcionista mûvészek, köztük Günter Brus éppúgy felkeltet-ték gyûjtôi figyelmét, mint a sokoldalú osztrák mûvész, Eva Schlegel vagy a szociálpolitikai témákkal foglalkozó, multimédia installációiról híres Erik van Lieshout.Gerô László olyan neves külföldi galé-riák visszatérô kliense, mint a berlini és lipcsei illetôségû Eigen + Art, a bécsi Galerie Krinzinger vagy a New York-i Pace és Zach Feuer.A viszonylag rövid idô alatt felépített gyûjteményt illetôen Gerô mindössze

2011 körül kezdte úgy érezni, hogy a meglévô mûtárgyak „közös üzenetet hordoznak, és lekerekített egésszé álltak össze”. Az aktuális tendenciáktól elha-tárolódva szigorúan a választott téma, a test és lélek szenvedésének mûvészi ábrázolása köré építi gyûjteményét. Ez a koncepció olyan fejlôdési és tanulá-si folyamat eredménye, amely során a gyûjtô tudatosan képezte magát, de késôbb felismerte, hogy már a kezdeti, „érzelmi felindulásból vásárolt” alkotá-sok is ezt a témát járják körbe.Jelenleg a meghatározónak tekintett nemzetközi anyaghoz egyenként emeli be a magyar mûvészeket és alkotásaikat, ezáltal lehetôvé téve azt is, hogy lénye-gében „kívülrôl szemlélje” a magyar kortárs képzômûvészetet. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy „egy kortárs gyûjteménynek legyen üzenete, amely nemcsak a gyûj-

Matthias Weischer:

A kert (2007)

27

Günter Brus:

Merevgörcs (1965)

Hajas Tibor:

Húsfestmény (1978)tô, de a mûvészetkedvelôk életéhez is hozzáadott értéket közvetít, kérdéseket vet fel, és elgondolkoztat”. Úgy gon-dolja, a gyûjtôket az különbözteti meg az egyszerû vásárlóktól, hogy „szenve-délybôl vásárolnak” és nem csupán lak-berendezés vagy befektetés céljából, az aktuális tendenciákat követve. Utóbbi azért is különösen kockázatos, mert a mûtárgypiacot általában kézben tartó és trendformáló nemzetközi és hazai „power” listákon szereplô nevek hosz-szabb idô után elkerülhetetlenül lecseré-lôdnek, nehéz meghatározni a trendeket hosszabb távon, 10-15 évre elôre. Úgy gondolja, sokkal célszerûbb az aktuális trendektôl függetlenedni, és átgondolt koncepciót követve, az évek során meg-szerzett tudásra építve gyûjteni.

28

orváth Béla több szem-pontból sem illeszthe-tô könnyen a magyar mûgyûjtôk sorába. Bár gyermekként látott ugyan maga körül mûtárgyakat,

ezek azonban csak dekorációs szerepet töltöttek be, a mûélvezet iránti vágyat és a mûélvezôi attitûdöt tehát nem örö-költe. Az ízig-vérig üzletember pályája gyors emelkedéséhez hasonlóan egé-szen rövid idô alatt vált mûtárgy-vásár-lóból mûgyûjtôvé, vagyis nem a szo-kásos forgatókönyv szerint érett meg benne a szenvedély, ami azután magá-val hozta a mûgyûjtés melletti felelôs elkötelezôdést.Az 1990-es évek elején Horváth Béla - akkor már a magyarországi biztosítási piac egyik legmeghatározóbb szereplô-jeként - Kenessei András mûvészettör-ténész hatására kezdett el mûtárgyakat vásárolni, ekkor leginkább az 1950-es évek elôtti magyar klasszikusokból válo-gatott. Eleinte sajátos és érdekes befek-tetési lehetôségként tekintett a képek-re. A birtokába került elsô festmények Ámos Imre, Bálint Endre és Barcsay Jenô alkotásai voltak. Gyûjtôi attitûdje az Egyesült Államokban élô nôvérével folytatott beszélgetések hatására vál-tozott meg gyökeresen. Testvére meg-

H

MECÉNÁS, TENGERENTÚLI MENTALITÁSSAL

HORVÁTH BÉLA Az Államigazgatási Fôiskolán végzett, majd a biztosítási szakmában épített látványos kar-riert. Pályáját az 1980-as évek elején az Állami Biztosítónál kezdte, késôbb a Hungária Biztosító Rt-nél már igazgatóként folytatta. Három nagy biztosítótársaság alapítása is a nevéhez fûzô-dik: a Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosítóé 1991-ben, az AVIVA Életbiztosítóé 1996-ban, majd 2007-ben a CIG Pannónia Élet-biztosítóé.

29

Albert Ricken: Lydia (2007)

Alexander Tinei: September (2009)

gyôzte Horváth Bélát arról, hogy vagyo-nának egy részét áldozza arra, hogy jó, társadalmilag fontos ügyek mellé áll. Ismerôsei, többek között Kéri Imre fes-tômûvész és egy angol üzletfele hatásá-ra fordult a kortárs képzômûvészet felé,

és kezdte galeristák, mûvészek, szakem-berek társaságát keresni.Egyik mûvészeti mentora, Bellák Gábor mûvészettörténész mutatta be Szûcs Attila festômûvésznek, akivel szoros barátságot kötött, és aki jelentôs szere-

30

pet játszott a gyûjtemény további fej-lôdésében. Nem pusztán azért, mert Horváth Béla lett a mûvész legnagyobb gyûjtôje, hanem azért is tartja különösen nagyra a mûvészt, mert „képes önzetle-nül más, kiemelkedô alkotók munkáit is” a figyelmébe ajánlani. Ô keltette fel például a gyûjtô érdeklôdését az elsô olyan projektre, amelyben Horváth Béla már mecénásként vállalt szerepet: a Kis Varsó mûvészpárosnak a 2003-as Velencei Biennáléra készített, Nefertiti teste címû alkotásának létrehozását ô finanszírozta. Késôbb a Németh Hajnal nevéhez fûzôdô, berlini Lada Project elnevezésû programot is támogatta. Az elsô támogatói részvételt követô év tôl már nem bízta a spontaneitásra a mecenatúrát: 2004-ben létrehozta a kortársmûvészet támogatását célul ki-tûzô Horváth Mûvészeti Alapítványt, a Nefertiti teste a szervezet emblémájá-ban is megjelenik. Az alapítvány fiatal alkotók támogatása mellett – Horváth Béla magángyûjteményével párhuzamo-san, de attól teljesen elkülönülve – gyûj-

temény építésébe is kezdett. Mindkét kollekció professzionális koncepció-ját nagyjából ugyanazok a szakértôk garantálják: Petrányi Zsolt mûvészet-történész, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Deák Erika galériatulajdonos, Einspach Gábor mûvészeti tanácsadó, aki egyebek mellett az Artmagazin ala-pító-kiadója is, illetve Gálik András, Havas Bálint, Szûcs Attila, és Szépfalvi Ágnes (Agnes von Uray) képzômûvé-szek. Horváth Béla széles mosollyal az arcán gyakran jegyzi meg, igazuk van azoknak, akik a háta mögött gyûjtemé-nye értékeit kiemelve azt szokták mon-dani, hogy „azért kvalitásos, mert nem Béla választ”.Horváth Béla magángyûjteménye ki lenc -ven százalékban magyar kortárs alkotá-sokra épül, a hazai mûvészeken kívül keleti, például orosz alkotók mun káit vásárolja. A mintegy 400 tételt szám láló kollekció legfontosabb darabjai Szûcs Attila, a szlovén IRWIN mûvészcso-port, a moldovai Alexander Tinei, a Kis Varsó és a világhírû, New Yorkban élô

Szûcs Attila: 2013 01 25 (2013)

31

Anatoly Osmolovsky:

Study for the series Bread

(2003-2006)

Emo Verkerk:

Truman Capote (1992)

spanyol Antoni Muntadas munkái. A tervek szerint Horváth Béla kollekciója egy közép-európai résszel bôvül majd, amelynek darabjai nemzetközi vásárok-ról, köztük az Art Baselrôl és a párizsi FIAC-ról, illetve haza galériákból kerül-nek majd be a gyûjteménybe.

A jövôbe tekintve Horváth Béla állan-dó kiállítóhelyben gondolkodik, keresi az együttmûködés lehetôségét vidé-ki városokkal. Határozott véleménye, hogy „minden polgármesternek meg kellene tanítani, hogy egy kortárs képtár alapítása a turizmuson keresztül mek-kora gazdasági fejlôdés lehetôségét hor-dozza magában”. Ám mivel ezzel még nem minden városvezetô van tisztában, Horváth Béla azt sem tartja kizártnak, hogy akár saját erôbôl hozna létre egy kiállítóhelyet.

BUDAPEST

ANNO 1 858

Minden városban van egy hely, Budapesten is van egy édes hely a sütemények és szép ízek szerelmeseinek.

Gerbeaud Kávéház1051 Budapest, Vörösmarty tér 7–8. +36-1-429-9000

[email protected]

GERBEAUD KÁVÉHÁZ

Minden ízében olasz.A több mint 130 éves tapasztalattal rendelkez! Caffe Vergnano elhozta Önnek az eredeti olasz

eszpresszót. A kiváló min!ség" kávékeverékek gondosan válogatott, a világ legjobb ültetvé-

nyeir!l származó alapanyagoknak, valamint a tradicionális olasz pörkölésnek köszönhetik

aromáikat. A Caffe Vergnano els!ként indította el a piacon az új kávékapszulát, amellyel

Ön bárhol élvezheti a tökéletes olasz eszpresszó élményét.

Az E’spresso®1882 kávékapszula alkalmas a NESPRESSO®* kávégépeken való lef!zésre.

*A

már

kané

v ne

m a

Caf

fé V

ergn

ano

S.p.

A. v

agy

társ

ult v

álla

lkoz

ásai

tula

jdon

a.

G.I.F.T. Kft.www.gift-sweet.hu www.facebook.com/caffevergnanohu

KOMMUNIKÁCIÓ& MÛVÉSZET

EDGE Communications1061 Budapest, Hegedû u. 9.

Tel./fax: (1) 239 [email protected]

Az Edge Communications mûvészettámogatási kezdeményezése.

www.mugyujtok.hu

Id pont foglalás: Mutassa be tevékenységét és írja meg, hogy miben tudunk segíteni!

A programra olyan magyar adószámmal rendelkez vállalkozó jelentkezhet (adószámos magánszemély, egyéni vagy társas vállalkozás), akinek rendszeres jövedelme származik divat, formatervezés, vizuális kommunikáció területeken végzett tevékenységéb l. Egy konzultációs alkalommal hét vállalkozás számára biztosítunk id pontot.

DESIGNEREK, FIGYELEM!

NYÁRON IS VÁR A DESIGN TERMINÁL KONZULTÁCIÓS PROGRAMJA!

Üzletfejlesztési, márkaépítési és szabadalmi jogi tanácsok térítésmentesen a Design Terminál szakért it l.

Milyen id pontokra jelentkezhet?

KOMMUNIKÁCIÓ& MÛVÉSZET

EDGE Communications1061 Budapest, Hegedû u. 9.

Tel./fax: (1) 239 [email protected]

Az Edge Communications mûvészettámogatási kezdeményezése.

www.mugyujtok.hu

36

edagógus édesapjának köszönhetôen Karvalits Ferenc már gyermekként igényes vizuális környe-zethez szokott, például az apa saját tervezésû

bútorai között élt a család. Evidens volt számára, hogy az egyetem befeje-zése után elsô saját lakásában is fontos szerep jut majd a képzômûvészetnek. Megfontolt emberként elôször tájé-kozódott: rendszeresen böngészte a Mû értô magazin számait, könyveket olvasott, és felismerte, hogy személyi-sége a mindennapi életre reflektáló, eleven kortárs festészet felé orientálja. Elsô útja a kilencvenes évek elejének egyik legmeghatározóbb kortárs képzô-mûvészeti szereplôjéhez, késôbbi men-torához, Szalóky Károlyhoz vitte a Várfok Galériába. Vékony pénztárcájú pályakezdôként akkoriban csak nyo-matokat engedhetett meg magának. Szotyori László és El Kazovszkij printe-

P

KARVALITS FERENC A Marx Károly (ma Corvinus) Közgazdaság-tudományi Egyetemen 1988-ban végzett, majd 1993-ban mester fokozatot szerzett a New York-i Columbia Egyetemen. Pályája során vezetô pozíciót töltött be a Magyar Hitel bank-nál, a Wallis International-nél, a CIB Banknál és a Magyar Nemzeti Banknál, amelynek 2007 és 2013 között alelnöke volt. Jelenleg – korábbi munkahelyén – a Wallisnál dolgozik.

PUZZLE HELYETT KÉPREGÉNYEK

37

Szûcs Attila:

Napozók napernyôvel (2000)

Németh Hajnal:

LifeStyle-less I. (1998)

ket vett, de már akkor arról álmodozott, hogy egyszer olajfestményei is lesznek. Az elsôt hosszú, türelmes várakozás után végül éppen El Kazovszkijtól sze-rezte meg.Késôbb, pályája felfelé ívelésével Kar-valits Ferenc lassan, de biztosan elkezd-te megalapozni kollekcióját, bár ekkor még maga sem sejtette, hogy hamaro-san át fogja lépni a vásárló és a gyûjtô

között húzódó határt. A kortárs kánon-ba tartozó nagy nevekkel kezdett: a már említett El Kazovszkij mellett például Nádler István, Bak Imre és Keserü Ilona képeit vásárolta meg. Majd minél job-ban elmerült ebben a világban, annál inkább kiteljesedett benne a kortárs-mûvészet iránti rajongás. A galériatu-lajdonos Deák Erika segítségével felfe-dezte saját generációjának meghatározó

38

mûvészeit: Szûcs Attilát, Csurka Esztert és Csörgô Attilát. A gyûjtemény egyik emblematikus sorozatát Kupcsik Adrián készítette, a mûvész saját évfolyamtár-sairól festett portréi között található az adott mûvészgeneráció számos jelentôs alkotójának arcképe.Ezzel párhuzamosan Karvalits Ferenc a Vintage Galériát vezetô Pôcze Attila segítségével új mûvészeti médiumok felfedezésébe kezdett. A gyûjtemény ekkor részben szobrokkal, installációk-kal, videó munkákkal, elsôsorban pedig fotókkal gazdagodott. Többek között Szabó Dezsô, Lakner Antal, a Kis Varsó mûvészpáros, Eszterházy Marcell és Németh Hajnal alkotásait vásárolta meg. A fotógyûjtemény önálló entitás a kollekción belül, az anyag a klasszi-kus magyar alkotások szignált printjei-tôl modern konceptuális mûveken át a nemzetközi színtér mûvészeinek egé-

szen exkluzív portréválogatásáig terjed.Vásárlásait a képzômûvészeti élet köré épült intézményrendszer tisztelete jel-lemzi. Karvalits Ferenc szerint ez azért fontos, mert a rendszer csak teljes egé-

szében, minden résztvevôjével együtt képes mûködni. Bár szeret mûtermekbe járni, de vásárláskor nem kerüli meg a galériákat. Aukción csak egyetlen képet vett, ami úgy vált a gyûjtemény emb-lémájává, hogy szinte egyáltalán nem illeszkedik az egyébként szerteágazó kollekcióba. Anna Margit dinamikus, egy zászlóvivôre emlékeztetô, lobogó hajú nôt ábrázoló festménye ugyanis Karvalits Ferenc feleségét szimbolizálja a gyûjteményben.

Amikor életterében elfogyott a mûtár-gyak rendelkezésére álló hely, döntenie kellett, milyen irányt vegyen a gyûjtô-szenvedély. Mivel nem akart kiszakadni a képzômûvészet közegébôl, és képeit

Szabó Dezsô:

Expedíció VIII/I (2001)

Szûcs Attila:

Önarckép felborult

bevásárlókocsival (2002)

39

sem akarta eladni, emelt egyet a téten: ha már nemcsak a falakra vásárol, akkor azokat a mûtárgyakat is megszerezheti, amelyeket egyébként sem tudná a kör-nyezetébe illeszteni. Ekkor kerültek a kollekcióba olyan nagyméretû munkák, mint például egy strand tematikájú dip-tichon Szûcs Attilától.A kollekció és így a gyûjtô személyi-ségének sokszínûségét jól jellemzi az az idôszak, amikor Karvalits Ferenc a Nemzeti Bank alelnökeként dolgozott. Az intézményi irodája falain ugyanis a saját gyûjteményébôl kiemelt mûvészek – Bak Imre, Fehér László, Szûcs Attila, Csörgô László, Baranyai Levente – alko-tásai mellett a Nemzeti Galériából köl-csönzött klasszikusok – Bálint Endre, Ország Lili, Korniss Dezsô – alkotásai sorakoztak.

Karvalits Ferenc számára a mûélvezet-ben nem létezik szisztéma: az emberre nagyon sokféleképpen hat a mûvészet, így „a gyûjtemény sem egyetlen nagy kirakós játék, hanem a mûvészi sokszí-nûség szimbólumtára”. Kollekciójában nem egyetlen ívet szeretne felrajzolni, hanem történetek sokaságát. Köztük – a példa kedvéért – Szûcs Attila vagy Németh Hajnal egy-egy korszakának történetét. Bár nem különösebben törekszik erre, Karvalits Ferenc lépten-nyomon meg-fertôzi környezetét mûvészetszerete-tével. Korábbi és régi-új munkahelyei, a CIB Bank és a Wallis is saját céges gyûjtemény építésébe kezdett hatására. A folyamat „magától értetôdôen alakul, csak az kell, hogy a munkatársak hagy-ják, hogy hasson a varázslat”.

40

ados Gábor az elmúlt 25 év során Magyarország egyik legnagyobb kortárs mûvészeti gyûjteményét építette fel. Az Irokéz Gyûjtemény jelentôsé-

ge vitathatatlan, ezt több kiállítás, töb-bek között a Mûcsarnokban, a Magyar Nemzeti Galériában és a debreceni MODEM-ben az elmúlt évek során ren-dezett tárlatok is igazolták.Pados Gábor a kortárs képzômûvészet-tel az 1980-as évek végén került elô-ször szorosabb kapcsolatba, amikor az Újlak csoport fantasztikus, egyestés kiállítás-megnyitóira látogatott el rend-szeresen a mûvészek baráti invitálására. Az izgalmas, magával ragadó közeg és a mûvészekkel folytatott inspiratív, baráti beszélgetések hamar megtették hatásu-kat. Míg az elsô mûtárgyak baráti köl-csönök fizetségeként kerültek birtoká-ba, késôbb már tudatosan vásárolt, és a mûvészet iránti affinitása egyre nyilván-valóbbá vált. Az Újlak csoporthoz való, hosszú évekig tartó ragaszkodása mára azért is különösen fontos, mert ennek hatására számos, az 1980-as, 1990-es években készült kiemelkedô alkotást ôriz ma az Irokéz Gyûjtemény. Az ezredforduló elôtt, amikor már lakásuk és irodája falán sem maradt hely, Szoboszlai János mûvészettörté-nész segítségével áttekintették az akkor közel száz darabból álló gyûjteményt. Röviddel ezután, 2001-ben realizálód-tak az elsô kiállítások a szombathelyi Irokéz Galériában és a Mûcsarnokban,

TNPU / IPUT

(St.Auby Tamás):

Akinek ez nem tetszik,

hagyja el az országot!

(2003)

PPADOS GÁBOR Az Irokéz Gyûjtemény és az acb Galéria tulajdo-nosa, 48 éves, 2 gyermek édesapja. Elsô mûtár-gya, Szarka Péter egyik olaj-vászon képe, 1988-ban került hozzá.

PROGRESSZÍVAN, IRÁNYT MUTATVA

41

Tót Endre:

I’m fed up with painting

(1972)

illetve az Irokéz Gyûjtemény elnevezés is ekkortól épült be a köztudatba.Pados Gábor a mûgyûjtés során mindig igyekezett a fiatal tehetségekre koncent-rálni, anélkül persze, hogy saját gene-rációját szem elôl tévesztette volna. Gyûjtôi karrierje tekintetében is két-ségtelen fordulópontot jelentett az acb Galéria megnyitása 2003-ban, hiszen

ezáltal szakmailag új dimenzióba került, és látóköre jelentôsen kitágult. „Az Újlak csoport impulzusai révén” az új média már kezdettôl fogva érdekelte, és a gyûjtemény szerves részét képezte már akkor is, amikor ez a képzômûvészeti ág a viszonylag konzervatív magyar pia-con még csak kevesek figyelmét ragadta meg. A progresszivitás fontos szempont

42

számára. Konceptuális szemléletû, a mûfajok és a mûvészet határait feszege-tô mûvek, illetve a médiumok sokfélesé-ge jellemzik a gyûjteményt.Határozott elképzeléssel bír saját ízlését illetôen, amelyre a gyûjtés során követ-kezetesen támaszkodik, így „az aktuális trendek nem feltétlenül játszanak szere-pet a gyûjtemény bôvítésekor”. Fontos számára, hogy a kollekcióban szereplô magyar mûvészek a nemzetközi – elsô-sorban a kelet-európai – kortárs képzô-mûvészet kontextusában is láthatóak, értelmezhetôek legyenek.Egy gyûjtemény megítélésekor vélemé-nye szerint kiemelkedôen fontos „az idôfaktor, az egyediség és talán a leg-fontosabb a jó ízlés”. Úgy véli, a kor-társ képzômûvészeti élet, az ebben zajló

folyamatok figyelemmel kísérése, illet-ve egy megfelelô mûvészeti tanácsadó segítsége révén, tudatos munkával lehet jó gyûjteményt építeni. Azonban ezek hiányában, pusztán az anyagi feltételek megléte esetén nagyobb a hibázás lehe-tôsége. Úgy véli, hogy „ez túlságosan drága hobbi ahhoz, hogy nagy tévedé-sek megengedhetôek legyenek”, azon-ban ha valaki hosszú évek óta gyûjt, és él együtt az alkotásokkal, már maga is könnyebben felismeri ezeket a hibákat.

Éppen ezért szerencsésnek tartja magát, hogy gyûjtôbôl lett galériatulajdonos, hiszen saját gyûjtôi tapasztalatainak bir-tokában más szemszögbôl ajánl alkotá-sokat másoknak.Saját bevallása szerint neki is nehezé re esett átlépni a mûtárgyvásárló és mû-

gyûjtô közötti lélektani határt, pedig akkor már közel száz mûtárgy tulajdo-nosa volt. Megítélése szerint itthon a gyûjtôk nagy része „nehezen dolgozza fel, hogy gyûjtôvé vált, a szó egyfaj-ta furcsa, pejoratív kicsengése miatt”, és inkább „szimplán vásárlónak tart-ja magát”. A nyugati tendencia ezzel szemben az, hogy „valaki biztos pénz-ügyi háttérrel maga mögött felállít egy koncepciót, és az alapján kezd el gyûjte-ni – már gyûjtôként”. Magyarországon

Szarka Péter:

Gotic is Mutha Fuck (1996)

Gerhes Gábor:

Nimród-oltár - a kereszt

leváltása (2009)

43

még „kevés a határozott szándékkal fel lépô, mûvészetek iránt elkötelezett ember, akinek víziója lenne már a gyûj-tési folyamat legelején”. Habár úgy látja, az utóbbi években „határozott fej-lôdés mutatkozik ezen a téren, és egyre többen gyûjtenek határozott koncep-ció mentén”. Utóbbiban annak is nagy szerepe van, hogy mára itthon is kiala-kult az a professzionális szakmai háttér (galériák, mûvészeti tanácsadók), amely

segítségére van a gyûjtônek. Továbbá léteznek már olyan önfejlesztô gyûjtôk is, akik folyamatosan és aktívan tanul-nak, kutatnak.A magyar mûtárgypiacot illetôen pozi-tívnak ítéli meg, hogy egyre többen érdeklôdnek a kortárs iránt, és „egyre több olyan szereplô lép fel, akik tud-nak és akarnak is tenni a magyar kortárs képzômûvészet belföldi és nemzetközi elôrelépését illetôen”.

44

„A mûvészet világa nagy-szabású áta lakuláson megy keresztül. Az átala-kulás része az is, hogy manapság a múzeumok, a gyûjtemények széles

körben, nemzetközileg is az újragon-dolás fázisában vannak. Ennek sok oka van, amelyek közül hármat emelnék ki. Elôször is elkerülhetetlen a kánonmin-ták újragondolása, illetve újra és újra és újragondolása – mégpedig tágabb kon-textusban. Másodszor fölmerül a kortárs mûvészet gyûjtésének vagy gyûjthetô-ségének kérdésköre. Milyen mértékben és formában konzerválható a kortárs mûvészet? Harmadszor a folyamatos újragondolás állapotában van a mûvé-szet finanszírozásának kérdése, ami nem csak gyakorlati kérdés, hanem elvi kérdés is: milyen pénz kerül a mûvé-

Birkás Ákos:

Az angyal (1978)

...

SOMLÓI ZSOLT ÉS SPENGLER KATALIN Somlói Zsolt a MindShare Médiaügynökség ügyvezetôje, a londoni Tate Galéria Orosz és Kelet-európai Akvizíciós Bizottságának tagja. Felesége, Spengler Katalin a Mûértô mûvészeti és mûkereskedelmi folyóirat alapító munkatár-sa, szakújságíró, szerkesztô. Rendhagyó mó don, a gyûjtôházaspár kérésére és szerkesztésében, gyûjteményük és a gyûjtés-hez fûzôdô viszonyuk bemutatására részleteket közlünk Sasvári Edit mûvészettörténésznek a Modern Képtár – Vass László Gyûjteményben a Somlói-Spengler gyûjteményt bemutató kiállítás megnyitóján 2012-ben elmondott beszédébôl.

TÚLLÉPNI A HATÁRT

45

szet világába? Az mit mozgat meg és milyen módon? Politikailag irányított közpénzként fejtse ki hatását? Milyen struktúrákat kellene kialakítani ahhoz, hogy az üzleti szférából felajánlott pénz a legjobb hatásfokkal érvényesüljön? Ha pedig magántôke, akkor a kincsképzô, kincsfelhalmozó szerep a döntô, vagy pedig ösztönzô jellegû struktúrákkal kí-sérletezzen ez a terület is? Az átalakulási folyamatot válságként éljük át. Ez összefügg azzal a sokkal nagyobb mértékû átalakulással, amit globalizáció néven szokás összefoglal-ni. A válság szótól az ember megijed és szorong, de a válság mindig az új alaku-lásának a jele is. Azt is látnunk kellene, hogy a fent említett három kérdéskör olyan kihívást jelent, aminek a megol-dásához igazán kreatív szellemi erôkre lenne szükség. Az átalakulás színpadán a mûvészet szolgáltatja az elôadást, a fényes szereplôkre figyelünk. Pedig már rég maga a színpad, a mûvészet intéz-ményrendszere van átalakulóban. Ez az egyik oka annak, hogy olyan nagy-

mértékben mosódik össze mûvész, kurátor, mûvészet-történész és gyûjtô szerepe. Mindenki részt vesz az átala-kulásban. A mûvészet magyarországi intézményei a 19. század-ban alakultak ki, az akkori elképzelés szerint termé-szetesen egyszer s minden-korra. A mûvészettörténész az örök értékek papja volt – egy hierar chikus, tekinté-lyelvû rendszerben, és nem-zeti intézményeink mind a mai napig sokat hordoznak ebbôl a szellembôl. Nagyon leegyszerûsítve, létezik az

a minta a fejekben, hogy egy állandó mozgásban lévô, kaotikus és kreatív mûvészvilág áll szemben egy hierarchi-kus, értékrögzítô, végül is immobilitásra hajló intézményvilággal. Ez persze rég nincs egészen így. Az intézményhálózat és a mûvészet világa mindig is szorosan összefonódott, és egymás tükörképei. Bizonyos értelemben egymással küsz-ködô, sôt talán harcoló tükörképek. Merész katonai hasonlattal azt mon-danám, hogy ebben a konstellációban a kísérletezô szellemû gyûjtemények a mûvészeti intézményrendszer oldal sza-badcsapatai. Gyors mozgású szabadcsa-patok, amelyek könnyebben átlépnek mindenféle, a kreativitásnak gátat szabó határt. Elkerülhetetlen a történelmi kánonmin-ták újragondolása – tágabb kontextusok-ban. Az európai mûvészet mintája a 19. század óta a nemzeti horizonton belül való gondolkodás. Valószínûleg kardi-nális kérdéssé fog válni a mûvészet élet-képességét illetôen a nemzeti horizont kérdése. De az nem úgy van, hogy egy-

Maurer Dóra: Hét fordulat (1979/2011)

46

szerûen egy nemzeti horizont állna egy nemzetközivel szemben. Amennyiben azt látjuk ma, hogy a mûvészetben a nemzeti horizont keretében való gon-dolkodás felértékelôdik, ez egyben azt is jelenti, hogy sokan és többféle-képpen ennek a nemzeti horizontnak az újrafogalmazásán gondolkodnak. A magángyûjteménynek persze könnyû, nem kell kultúrpolitikai feladatot teljesí-tenie. Ez igaz, viszont tudni kell, hogy még a magángyûjtés is politika. Mert az ideális gyûjtemény azt üzeni: ide nézze-tek, ilyen szabadnak kéne lenni! Ennek

az üzenetnek, akárhogy is nézzük, van valami köze a politikához!Tehát korunkban azok a gyûjtési vál-lalkozások, tendenciák válnak fontos-sá, amelyek azzal kísérleteznek, hogy a nemzeti horizont kérdését újragondol-ják. A nemzetközi szcénában való rész-vétel, jártasság azonban Ma gyar or szá-gon a gyûjtôi szférában egyelôre nem általános jelenség. Valószínûleg jó ideig nem is lesz az. Van abban valami ter-mészetes, ha a gyûjtôk nagy része saját környezetébôl származó mûvekkel fog-lalkozik, olyanokkal, amelyekkel a leg-

47

könnyebben tud azonosulni. Annál nagyobb viszont a jelentôsége az olyan gyûjteményeknek, amelyek túllépik ezt a határt.”

Mladen Stilinovic:

Pjevaj! / Húzd rá!

(1980)

Szentjóby (St. Auby)

Tamás: Magyar vers

(1972)

Erdély Miklós:

Krómlapos fotók 1.

(1970 körül)

48

zûcs Ferenc számára „a mûgyûjtés olyan való-di örömforrás, amelynek kapcsán az élményhez az is hozzájárul, hogy számos mûvésszel sze-

mélyes kapcsolatot, gyakran jó barát-ságot” ápol. A gyûjteménybe kerülô alkotások kiválasztása során az aktuális tendenciákat figyelmen kívül hagyva, saját megérzéseikre hagyatkozva hozzák meg döntéseiket. A viszonylag rövid ideje épülô kollekció darabjai nemcsak otthonukban kapnak helyet, hanem Szûcs Ferenc irodájának helyiségeiben is. Utóbbiban többek között Ádám Zoltán, Szûcs Attila, Kis Róka Csaba és Batykó Róbert munkái láthatók.Szûcs Ferenc a gyûjtemény építése so rán egyetlen alapelvhez tartja követ-kezetesen magát, amely összekapcsolja a kollekció egyes elemeit, és egységbe foglalja ôket: az alkotások „egytôl egyig a jelenkorra, a mára reflektálnak, egyéb

Szarka Péter:

Tudd, hogy kivel állsz

szemben (2012–2013)

S

SZÛCS FERENC Közgazdász, egy ingatlanfejlesztéssel foglal-kozó társaság gazdasági vezérigazgató-helyet-tese. Feleségével közösen 2006 óta gyûjt, elsô szerzeményük Szûcs Attila egy festménye volt.

ÖRÖMBÔL, ÖRÖMMEL GYÛJTENI

49

Szalay Péter: Statikus idô (2012)

szempontoktól függetlenül”. A gyûj-teménybe kerülô mûvek gyakran poli-tikailag érzékenyek, „amelyek egyszer visszatekintve segíthetnek majd képet alkotni korunkról”. Talán épp az erre való törekvés játszott közre abban, hogy Szûcs Ferenc elôször fôként saját kortár-sait kezdte el gyûjteni. A gyûjtemény törzsét az 1990-es évek magyar mûvészeinek munkái képezik, kezdve az évtized elején és közepén indult generáció, fôként az Újlak cso-port tagjaival, köztük Szarka Péterrel, Ádám Zoltánnal, Ravasz Andrással, de Várnai Gyula és Gerber Pál számos alko-tása is részévé vált a mûtárgy-együttes-nek. A fiatalabb mûvészgeneráció alko-tói is felkeltették érdeklôdését, mint pél-dául Esterházy Marcell vagy a Société Réaliste francia–magyar mûvészpáros,

és Szalay Pétert is a kiemelkedôen tehet-séges fiatalok között tartja számon.Szándéka szerint „a gyûjteményt alkotó mûtárgyak magas mûvészi kvalitásúak, és a mûvészek életmûvében megha-tározó, fontos alkotások”, és a kollek-ció ebbôl a szempontból is koherens. Leginkább azokat a mûvészeket követi figyelemmel, akikben a puszta alkotói elkötelezettségnél több is van, „humor, egyfajta spiritusz”. Ennek az eléréséhez természetesen szükség van bizonyos fokú önbizalomra, magabiztosságra annak érdekében, hogy az alkotók „saját útjukat merjék követni”. Szûcs Ferenc gyûjtôi érdeklôdése szé-les, szinte minden médiumra kiterjed, a kollekcióban festmények mellett szép számban találhatók nyomatok, szobrok vagy éppen lightboxok és videók is. Az

50

utóbbi idôben kifejezetten sok grafikát vásárolt, Roskó Gábor és Szíj Kamilla grafikáiról szinte rajongással beszél a gyûjtô. A könnyen sérülô, megsemmi-sülô mûtárgyaktól viszont még idegen-kedik. Külföldi mûvészek munkái egye-lôre nem kerültek a gyûjteménybe, de kifejezetten fontosnak tartja a nemzet-közi közeget mint inspirációt.A gyûjtés során külsô segítséget általá-ban nem vesz igénybe, azonban szíve-sen hallgat többek között Pados Gábor,

az Irokéz Gyûjtemény és az acb Galéria tulajdonosának tanácsaira, illetve a mûvészekkel való rendszeres beszélge-tések is inspirálóan hatnak rá. Az acb, a Kisterem, a Deák Erika Galériát épp-úgy rendszeresen látogatja feleségével, mint a Vintage és Viltin kiállításait. Kiemelten fontos mûvészeti esemény-nek tartja a 2014-ben tizedik évfordu-lóját ünneplô, évente megrendezésre kerülô Bátor Tábor Kortárs Mûvészeti Aukciót, nemcsak mint társadalmilag

© M

OD

EM, N

agy Gábor

51

Szûcs Attila:

Bending figure with

toycar and blindspot

(2007)

Esterházy Marcell:

Hermes & Erika II.

(2010–2012)

Roskó Gábor:

Jerémiás gyermekkora

(2003–2012)

érzékeny kezdeményezést, hanem mint az általa egyetlen igazán jelentôsnek tekintett magyarországi kortárs képzô-mûvészeti aukciót is, melynek legutóbbi rendezvényérôl például Komoróczky Tamás egyik alkotásával tért haza.Úgy érzi, „nehéz az embernek kimon-dani magáról, hogy mûgyûjtô”, saját magát legalábbis nem tekintette annak, amíg mások nem kezdtek gyûjtôként utalni rá. Véleménye szerint „attól, hogy valakinek mûtárgyak vannak a falain, még nem válik gyûjtôvé, akkor beszélhetünk csak gyûjteményrôl, ha van valami, ami összekapcsolja az alko-tásokat”. Meggyôzôdése, hogy „a gyûjtô felelôsséggel tartozik a mûvészek iránt is”, ahogy ez általában a mûtárgypiac többi szereplôjével szemben is elvárás kell, hogy legyen. Szûcs Ferenc szerint a kortárs gyûjtemé-nyek értékelését és jelentôségét számos tényezô befolyásolja rövid és hosszú távon egyaránt. Többek között a kortárs mûvészek hazai és nemzetközi közgyûj-teményekben való jelenléte vagy magas presztízsû magángyûjteményekbe való bekerülése is nagyban hozzájárul az alkotók, illetve a mûveiket magukban foglaló gyûjtemények megítéléséhez. Természetesen az sem elhanyagolha-tó szempont, hogy egy adott kollekció milyen sokáig marad egyben, mennyire feldolgozott, publikált, a gyûjtés szem-

pontjai mennyire és meddig maradnak egységesek. Úgy véli, végsô soron a mû-vészettörténészek, kurátorok alkalma-sak leginkább annak megítélésére, hogy egy gyûjtemény mennyire értékes, ezért kíváncsi lenne arra, hogy gyûjte mé nyét „egyes mûvészettörténészek hogyan értékelnék jelenlegi formájában, és adott esetben mit emelnének ki belôle”.

52

ass László a klasszikus, tudatos mûgyûjtô tan-könyvi példája. Precíz, megfontolt, és a véglete-kig következetes. Azon kevesek közé tartozik,

akik képesek a koncepció mellett szóló érvekkel legyôzni magukban a rajon-gás ihlette birtoklási vágyat, és ha néha némi megbánással is, de kiállnak elveik mellett. Több mint harminc éve a geo-metrikus absztrakt, konkrét és konstruk-tív festészet megszállottja.

Vass László viszonylag hamar rátalált erre a gyûjtôi útra. Elsô festményét a hetvenes évek második felében sokak-hoz hasonlóan lakásdekorációnak vá-lasztotta a Képcsarnok vállalat egyik üzletében. Érdekelte a képzômûvészet világa, könyveket, albumokat vásá-rolt, és egyre többször tért be a bel-városi üzlete mellet álló Csók István Ga lériába. A szenvedély különösen azután ragadta el, amikor életre szóló barátságot kötött Barcsay Jenôvel. A mû vész hatására vált gyûjtôvé, segít-

V

A DIVAT VÁLTOZÓ SZELÉVEL SZEMBEN

VASS LÁSZLÓ Különleges tervezésû, egyedi, kézzel varrott cipôk készítésével foglalkozik, 1978-ban nyitot-ta meg elsô üzletét Budapesten, a Vass Shoes pedig azóta a világ egyik legelismertebb már-kájává vált. Képzômûvészeti gyûjteménye jelentôségét bizonyítja, hogy azt 2013-ban a nagy presztízsû BMW Art Guide eddigi egyet-len magyar példaként Európa legjelentôsebb magángyûjteményei közé sorolta.

Fotó: Vám

os Judit

53

Jesús Rafael Soto: Azúr és fekete (2003)

Sean Scully: 9.3.98 (1998)

ségével jelölte ki gyûjteménye határait. Barcsay tanította önfegyelemre is: ô volt az a mûvész, aki még saját képeit sem volt hajlandó eladni a gyûjtônek, ha úgy érezte, azok megbontanák a kol-lekció feszes ívét. Bár Vass László ma már úgy látja, hogy annak idején talán túlzott volt a szigor, amivel például líra-

iságuk miatt kizárta Kassák Lajos késôi képeit a gyûjteményébôl, de összessé-gében úgy érzi, mindvégig a helyes utat követte, és nem hagyta, hogy az állan-dóan változó divat befolyásolja.Barcsayn kívül Lossonczy Tamás, Gyarmati Tihamér, Korniss Dezsô és a hozzájuk hasonló fiatal alkotók

Fotó: Vám

os Judit

54

képeivel alapozta meg a kollekciót. Koncepciója helyességének elsô jelentôs szakmai visszaigazolásaként 1996-ban az Ernst Múzeum kiállította gyûjtemé-nyének magyar részét. Ám Vass László akkoriban már a nemrég megnyílt nyu-gati határokon túlra tekintett. Utazásait szenvedélye köré szervezte: végigjár-ta Tel Aviv, New York, Amszterdam, Stockholm, Párizs, Berlin és London legjelentôsebb múzeumait és galériáit. Olyan legendás kereskedôk és galé-riák mûvészeitôl vásárolt, mint pél-dául Denise René, a svájci Schlegl és a német Walter Storms galéria vagy a londoni Annely Juda Fine Art. Új tehet-ségek után kutatva folyamatosan láto-

gatta a legjelentôsebb mûvészeti vásá-rokat, többek között az Art Baselt, az Art Cologne-t és a párizsi FIAC-ot. Az egyedülállóan egységes arculat megôrzé-sében Barcsay Jenô halála óta is mûvé-szek, mûvészettörténészek segítik Vass Lászlót. Baráti körébe tartozik a mûvé-szek közül Haász István, Gál András, Nemes Judit és a mûvészettörténész Geskó Judit.A kollekció folyamatosan csiszoló-dik, Vass László nemcsak új darabokat vásárol, de el is adja azokat a képeket, amelyek helyett talál olyat, ami jobban illeszkedik a koncepcióba. Legfrissebb felfedezése például a New Yorkban élô Vilim Kati. A fiatal magyar mûvész

Fotó: Vám

os Judit

55

Vass László szerint „a Magyarországról annyira hiányzó friss, nemzetközi szem-léletmódot hozza magával”.A körülbelül 400 darabból álló kollek-ció nagyjából felét külföldi mûvészek alkotásai teszik ki. Max Bill, Reinhard Roy, Günther Uecker, Jean-François Dubreuil és mások mellett az abszolút csúcspontot Josef Albers és Jesús Rafael Soto munkái jelentik. Ezek a mûvek jelenleg a Szépmûvészeti Múzeumban vannak letétben, a gyûjtemény többi része pedig Veszprémben, a Modern Képtár - Vass László Gyûjteményben kapott helyet.Az egyedülálló veszprémi kiállítóhely létrehozását az inspirálta, hogy Vass László nem akarta raktárban tartani a gyûjteményét, hiszen a kollekciónak „csak akkor van értelme, ha diskurzus bontakozik ki körülötte, ha folyamato-san szem elôtt van”. Szándékosan vidé-ki elhelyezést keresett, és hosszas keres-gélés után végül Veszprém városával találta meg a közös hangot. A gyûjte-mény jelentôs része a városnál van letét-ben, az önkormányzat biztosítja az épü-letet és annak fenntartását, Vass László

pedig világszínvonalú kiállításokat szer-vez a Mûvészetek Háza segítségével. A program keretében olyan világhírû mûvészek kiállításai jöttek eddig létre, mint például Günther Uecker, Reinhard Roy, Sean Scully vagy Ulrich Erben. Ennek is köszönhetôn a Modern Képtár – Vass László Gyûjtemény mára beépült a nemzetközi szakmai köztudatba. Vass László a hazai viszonyokat ebben a tekintetben elszomorítónak látja, „még a mûvészeti szakemberek sem eléggé érdeklôdôek, mintha a mûvészet szá-mukra puszta megélhetésrôl szólna, nem pedig szenvedélyrôl”. Megítélése szerint talán ennek is köszönhetô, hogy „alig van kapcsolódási pont a hazai és a nemzetközi képzômûvészeti élet között, a helyzet javításához több kül-földi kortárs mûvészeket bemutató kiál-lításra van szükség Magyarországon, és a magyar alkotókat is meg kell ismertet-ni a határainkon túl, egy kevésbe befelé forduló mûvészeti piac és a megfelelô gyûjtôi attitûd segítségével kerülhetné-nek be a kortárs magyar alkotók a nem-zetközi kánonba”.

Josef Albers:

Tanulmány a Tisztelet

a négyzetnek c. képhez:

Allegro (1963)

Max Bill:

Zöld felé világosodó

kompozíció (1972-1974)

Fotó: Vám

os Judit

+36.1.2390007 | [email protected] | www.facebook.com/ArtMarketBudapest

KÉPZ!M"VÉSZET 6.000 NÉGYZETMÉTEREN 100 KIÁLLÍTÓ –

500 M"VÉSZ KELET-EURÓPA VEZET!, MAGYARORSZÁG EGYETLEN

KORTÁRS KÉPZ!M"VÉSZETI VÁSÁRA 25.000 LÁTOGATÓ TÖBB MINT 20

ORSZÁG KIÁLLÍTÓI BERLIN VENDÉGVÁROS 2014-BEN sCULTURE

PROGRAM – KÜLTÉRI SZOBORPARK, BELTÉRI SZOBORKIÁLLÍTÁS

INGYENES TÁRLATVEZETÉSEK ÉS MÚZEUMPEDAGÓGIAI

FOGLALKOZÁSOK ART PHOTO BUDAPEST – FOTÓM"VÉSZETI SZEKCIÓ,

EURÓPA LEGÚJABB FOTÓVÁSÁRA SZAKMAI BESZÉLGETÉSEK,

NEMZETKÖZI SZAKEMBEREK: GY"JT!K, GALÉRIÁSOK,

M"VÉSZEK KIEGÉSZÍT! PROGRAMOK: DIVAT, ZENE, PERFORMANSZOK

NEMZETKÖZI KORTÁRS KÉPZ!M"VÉSZETI VÁSÁR

2014. OKTÓBER 9-12.

MÉG.TÖBB.KORTÁRS

AMB_01.indd 1 28/05/14 20:43

Az ART MARKET BUDAPEST kortárs képz!m"vészeti vásár

kiemelt céljai között szerepel a jöv! m"vészetkedvel! közönsé-gének nevelése és szórakoztatása. Fontos törekvésünk a legfi a-talabb generációk és a kortárs képz!m"vészet közötti kapcsolat

létrehozása és intenzív ápolása.

Ingyenes gyermek- és múzeumpedagógiai programunkataz elmúlt években is a

támogatásának köszönhet!en hozhattuk létre.

A vásárra látogató mintegy hétszáz diák szavazatai alapjánaz ART MARKET BUDAPEST 2013 kiállítói közül

a fi atal generáció kedvence a Bergman Galéria volt.

A M#VÉSZET (KOR)HATÁROK NÉLKÜL program a vásár idején 2014. október 9-12. között is folytatódik.

Szakembereink várják pedagógusok és iskolai csoportok el!zetes érdekl!dését.

[email protected]

[email protected]

Múzeumpedagógiai programunkat a

jóvoltából az ART MARKET BUDAPEST 2014 ideje alatt is ingyenesen bocsátjuk vendégeink rendelkezésére.

M # V É S Z E T ( K O R ) H A T Á R O K N É L K Ü L


KÉPZ!M"VÉSZET 6.000 NÉGYZETMÉTEREN 100 KIÁLLÍTÓ –

500 M"VÉSZ KELET-EURÓPA VEZET!, MAGYARORSZÁG EGYETLEN

KORTÁRS KÉPZ!M"VÉSZETI VÁSÁRA 25.000 LÁTOGATÓ TÖBB MINT 20

ORSZÁG KIÁLLÍTÓI BERLIN VENDÉGVÁROS 2014-BEN sCULTURE

PROGRAM – KÜLTÉRI SZOBORPARK, BELTÉRI SZOBORKIÁLLÍTÁS

INGYENES TÁRLATVEZETÉSEK ÉS MÚZEUMPEDAGÓGIAI

FOGLALKOZÁSOK ART PHOTO BUDAPEST – FOTÓM"VÉSZETI SZEKCIÓ,

EURÓPA LEGÚJABB FOTÓVÁSÁRA SZAKMAI BESZÉLGETÉSEK,

NEMZETKÖZI SZAKEMBEREK: GY"JT!K, GALÉRIÁSOK,

M"VÉSZEK KIEGÉSZÍT! PROGRAMOK: DIVAT, ZENE, PERFORMANSZOK


2014. OKTÓBER 9-12.

MÉG.TÖBB.KORTÁRS

AMB_01.indd 1 28/05/14 20:43

Hantai Sim

on: Etude (Et!d), magángy!jtem

ény. Fotó: Laurent Lecat | Simon H

antai: Etude (Study, private collection.) Photo: Laurent Lecat2014. MÁJUS 09 - 2014. AUGUSZTUS 31.

Történetek kétszáz év magyar képz!m"vészetéb!lStories from the past two hundred years of Hungarian fine arts

MODEM Modern és Kortárs M"vészeti Központ I 4026 Debrecen, Baltazár Dezs! tér 1. www.modemart.hu I [email protected] I +36 (52) 525-010 I +36 (52) 525-018

Médiatámogatók:Media sponsors:

Nem pusztán táj Not Merely Landscape

2014.05.11. — 09.21.

ALMÁSI Gyula Béla I BARABÁS Miklós I BARCSAY Jen! I BIHARI Sándor I BIKESSY-HEINBUCHER József I BOROMISZA Tibor CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar I DEÁK-ÉBNER Lajos I ENDRE BélaERD#S Péter I FEJÉR Csaba I FÉNYES Adolf I FÜLÖP ErzsébetHARANGHY György I HÉZS# Ferenc I HOLLÓ László I Georg HÖLLERING I IZSÓ Miklós I JANCSÓ Miklós I K. SPÁNYI BélaKÁPLÁR Miklós I KOHÁN György I KÓSA Ferenc I KOSZTA József KOVÁCS Mári I KURUCZ D. István I LIGETI Antal I LOTZ KárolyMAGHY Zoltán I MARKÓ Károly I MEDNYÁNSZKY LászlóMUNKÁCSY Mihály I NAGY István I NÉMETH József I ORLAI PETRICH Soma I August von PETTENKOFEN I RUDNAY Gyula I STERIO Károly SZALAY Ferenc I SZILÁGYI Lenke I SZOMJAS György I SZURCSIK János THAN Mór I TORNYAI János I TÓTH Menyhért I ZAHORAY János

A „KORTÁRS MAGÁNGYÛJTÔK TOP 10” MAGAZIN LÉTREHOZÁSÁBAN ÉS TERJESZTÉSÉBEN TÁMOGATÁST

ÉS PARTNERI SEGÍTSÉGET NYÚJTOTT:

KÖSZÖNETET MONDUNK A MAGAZIN, A MÛGYÛJTÉS ÉS A MÛVÉSZET TÁMOGATÓINAK.

ART MARKET BUDAPEST

HVG KIADÓ ZRT.

NAPI GAZDASÁG

TÓTH MÛTÁRGYKEZELÉS

A 2014 júniusában megjelent „Kortárs magángyûjtôk TOP 10” címû magazin ingyenesen került terjesztésre Magyarországon részben országos gazdasági

napi- és hetilapok, mûvészeti magazinok mellékleteként, részben pedig a magazin támogatói és partnerei, a Mûgyûjtôk Klubja és a kiadó saját kapcsolatai,

valamint az Art Market Budapest 2014 VIP vendégei körében.

Az Art Today Kft. és az EDGE Communications Kft. az érdeklôdôk számára a magazinból korlátozott számban kész további példányokat biztosítani.

H - 1013 Budapest, Lánchíd utca 19.T + 36 1 419 1900www.lanchid19hotel.hu

H - 1013 Budapest, Lánchíd utca 19.T + 36 1 419 1900www.lanchid19hotel.hu



2014. OKTÓBER 9-12. | MILLENÁRIS, BUDAPEST

MÉG.TÖBB.KORTÁRS

AMB_02.indd 1 02/06/14 12:24

kortÁrs magÁngyŰjtŐk top 10

Documents