A Filozófia Szak által kínált kurzusok a 2014-15. tanév második félévében

Szabad bölcsészet MA képzés

Kortárs vallásfilozófia

Kortárs filozófiai istentan

előadás

BMNSF01900M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

Az Isten létére vonatkozó kérdés kétségkívül a kortárs vallásfilozófiai diszkusszió egyik

legintenzívebben tárgyalt témája. A katolikus gondolkodásnak a kontinentális hagyományokhoz

kötődő, jelentős kísérleteit követően az angolszász, analitikus filozófiában is kiemelt figyelemhez

jutott az istenkérdés, s bár a tárgyalás módja a klasszikus, metafizikai megközelítés helyett a

természettudományos-logikai gondolkodás terrénumára helyeződött át, a teizmus hipotézisének a

valószínűsége melletti érvelés kiemelkedő teljesítményekhez vezetett. Ezzel egyidejűleg azonban

szintén természettudományos, elsődlegesen evolúcióbiológiai érdekeltségű művek is

megjelentek, amelyek éppenséggel Isten létének a valószínűtlensége mellett érvelnek – a

népszerűségüket tekintve jelentős meggyőző erővel, mi több: az „új ateizmus” alakjában önálló,

militáns irányzatként. Az előadásokon főként a kortárs fejleményekre fókuszálva tekintjük át a

filozófiai istentan problematikáját.

Oktató: Czakó István docens (czako@btk.ppke.hu)

Időpont: csütörtök, 8.30-10.00

Hely: Ans 011

Követelmények:

Az előadások rendszeres látogatása, aktív órai munka, kollokvium.

Irodalom:

Kötelező szövegek:

Dawkins, Richard, Isteni téveszme, Budapest: Nyitott Könyvműhely, 2009.

Denett, Daniel C., Darwin veszélyes ideája, Budapest: Typotex, 2008.

Rahner, Karl, Az Ige hallgatója, Budapest: Gondolat, 1991.

Spaemann, Robert, A végső istenérv, ford. Boros István, Budapest: Szent István Társulat 2013.

Swinburne, Richard, Van Isten?, Budapest: Kossuth, 1998.

Weissmahr Béla, Filozófiai istentan, Bécs-Budapest-München: Mérleg-Távlatok, 1996.

Ajánlott irodalom:

Barnes, Jonathan, The Ontological Argument, London: Macmillan, 1972.

Brüntrup, Godehard-Tacelli, Ronald T. (szerk.), The Rationality of Theism, Dordrecht-Boston-

London: Kluwer, 1999.

Coreth, Emerich, Isten a filozófiai gondolkodásban, Budapest: Kairosz, 2005.

Corlett, J. Angelo, „Dawkins’ Godless Delusion”, in: International Journal for Philosophy of

Religion, June 2009, 125-138.

Csaba Ferenc, „Az ontológiai bizonyítás és Kurt Gödel”, in: Magyar Filozófiai Szemle, 42,

1998/1-3, 57-68. p.

Gale, Richard M., On the Nature and Existence of God, Cambridge: CUP, 1991.

Hick, John, The Existence of God, New York: Macmillan, 1964.

Hick, John-McGill, Arthur (szerk.), The Many Faced Argument, London: Macmillan, 1967.

Hankovszky Tamás, „Dawkins cáfolhatatlan cáfolata”, in: Vigilia, 76/2, 2011, 103-112. URL=

http://www.vigilia.hu/content/76-%C3%A9vfolyam-2sz%C3%A1m

Inwagen, Peter van, God, Knowledge and Mystery: Essays in Philosophical Theology, Ithaca:

Cornell University Press, 1995.

Inwagen, Peter van, „Ontological Arguments”, in Nous, 11, 1977, 375-395. p.

Levine, Michael P., Pantheism: A Non-Theistic Concept of Deity, London: Routledge, 1994.

Lash, Nicholas, „Where Does the God Delusion Come From?,” in: New Blackfriars, September

2007, 507-521.

Mackie, J. L., The Miracle of Theism, Oxford: OUP, 1982.

Martin, Michael (szerk.), The Cambridge Companion to Atheism, Cambridge: Cambridge

University Press, 2006.

McGrath, Alister, Dawkins istene, Budapest: Pesti Kalligram, 2008.

McPherson, Thomas, The Argument from Design, London: Macmillan, 1970.

Mezei Balázs, „Dawkins a vallásról”, in Vigilia, 76/2, 2011, 82-92. URL=

http://www.vigilia.hu/content/76-%C3%A9vfolyam-2sz%C3%A1m

Mezei Balázs, Mai vallásfilozófia, Budapest: Kairosz, 2010, 47-147.

Patsch Ferenc, „Görbe tükör a vallásnak”, in Vigilia, 76/2, 2011, 93-102. URL=

http://www.vigilia.hu/content/76-%C3%A9vfolyam-2sz%C3%A1m

Plantinga, Alvin, Faith and Rationality. Reason and Belief in God, Notre Dame: Notre Dame

University Press, 1983.

Schütte, H.-W., „Atheismus”, Joachim Ritter et al. (szerk.), Historisches Wörterbuch der

Philosophie, Bázel-Stuttgart: Schwabe, 1971, 1. köt., 595-599.

Smart, J. J. C. and Haldane, John, Atheism and Theism, Oxford: Blackwell, 2. kiad., 2003.

Smart, J. J. C., "Atheism and Agnosticism", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Fall 2011

Edition), Edward N. Zalta (szerk.), URL=

<http://plato.stanford.edu/archives/fall2011/entries/atheism-agnosticism/>.

Plantinga, Alvin, God, Freedom and Evil, Grand Rapids (Michigan): Eerdmans, 1977.

Plantinga, Alvin, „The Reformed Objection to Natural Theology”, in: Christian Scholar’s

Review, 11, 1982, 187-198. p.

Russell, Bertrand, Miért nem vagyok keresztény? 1927. URL=

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/filoz/miertnem.hun

Seifert, Josef, Gott als Gottesbeweis. Eine phänomenologische Neubegründung des

ontologischen Arguments, Heidelberg: Winter, 1996.

Szalai Miklós, „Swinburne istenérvei”, in: Magyar Filozófiai Szemle, 42/1-3, 1998, 251-298. p.

Szalai Miklós, Létezik-e Isten? Ateista érvek a mai angolszász filozófiában, Budapest:

L’Harmattan, 2005.

Swinburne, Richard, The Existence of God, Oxford: OUP, 1979.

Kortárs vallásfilozófia

Vallásbölcselet

szeminárium

BMNSF02000M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

A szemináriumi foglalkozásokon a kortárs magyar nyelvű vallásfilozófiai irodalom meghatározó

darabjából, Mezei Balázs Vallásbölcseletéből olvasunk és vitatunk meg szövegrészeket. A

vallásbölcselet architektonikájának áttekintését követően a relígiófogalmakkal, a vallással mint

dinamikus totalitással, a keresztény filozófia lehetőségének a problémájával, valamint a vallás

történetiségével foglalkozunk behatóan.

Oktató: Czakó István docens (czako@btk.ppke.hu)

Időpont: csütörtök, 10.15-11.45

Hely: Ans 011

Követelmények:

A szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív órai munka, recapitulatio, referátum,

eredményes zárthelyi dolgozatok és szemináriumi dolgozat.

Irodalom:

Kötelező irodalom:

Mezei Balázs, Vallásbölcselet, I-II. köt., Gödöllő: Attraktor 2004.

Ajánlott irodalom:

Mezei Balázs, Mai vallásfilozófia, Budapest: Kairosz 2010.

Mezei Balázs, Religion and Revelation after Auschwitz, New York: Bloomsbury 2013.

Mezei Balázs, Vallás és hagyomány, Budapest: L’Harmattan 2003.

Mezei Balázs, Zárójelbe tett Isten. Edmund Husserl és egy fenomenológiai prototeológia alapjai,

Budapest: Osiris 1997.

A vallásfilozófia egyes nagy korszakai

Fichte vallásfilozófiája

szeminárium

BMNSF02200M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

Fordulatokban gazdag gondolkodói pályája során Fichte vallásértelmezése is jelentős

átalakulásokon ment keresztül. A kanti morális relígiófogalom alapján kialakított korai

kinyilatkoztatáskritikai koncepcióját (1792) a jénai korszakban a teizmus bevett, ortodox

felfogásainak a nyílt, filozófiai kritikája követte (1798), mely a berlini vallásfilozófiai

előadásokban egy – a tudománytanok alapján koncipiált – spekulatív, metafizikai

vallásfölfogásnak adta át a helyét (1805/1806). A szemináriumi foglalkozásokon nem csupán

Fichte gondolkodói útjának fenti fordulópontjait tesszük vizsgálat tárgyává, hanem a morális és a

spekulatív relígiófogalom közötti átmenet lehetőségének az elméleti problematikáját is.

Oktató: Czakó István docens (czako@btk.ppke.hu)

Időpont: szerda, 12.30-14.00

Hely: Ans 006/A

Követelmények:

A szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív órai munka, recapitulatio, referátum,

eredményes zárthelyi dolgozatok és szemináriumi dolgozat.

Irodalom:

Kötelező irodalom:

Fichte, Johann Gottlieb, A boldog élet útmutatója avagy a vallás tana, ford. Hankovszky T.,

Budapest: Szent István Társulat 2010.

Fichte, Johann Gottlieb, „A világ isteni kormányzásába vetett hitünk alapjáról”, ford.

Hankovszky T. (kézirat): http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/torzs/kl.htm

Fichte, Johann Gottlieb, Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete, ford. Rokay Z., Budapest:

L’Harmattan 2003.

Ajánlott irodalom:

Breazeale, Daniel – Rockmore, Tom (eds.), After Jena. New Essays on Fichte’s Later

Philosophy, Northwestern University Press 2008. (Topics in Historical Philosophy)

Düsing, Edith, „Sittliches Streben und religiöse Vereinigung. Untersuchungen zu Fichtes später

Religionsphilosophie”, in Walter Jaeschke (szerk.), Religionsphilosophie und spekulative

Philosophie. Der Streit um die Göttlichen Dinge (1799-1812), Hamburg: Felix Meiner 1994.

Estes, Yolanda – Browman, Curtis (eds.), J. G. Fichte and the Atheism Dispute (1798-1800),

Burlington: Ashgate 2010.

Hankovszky Tamás, „Az abszolút én és az abszolútum Fichténél” (kézirat):

http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/kurz/kl-ea11.htm

Hirsch, Emanuel, Fichtes Religionsphilosophie im Rahmen der philosophischen

Gesamtentwicklung Fichtes, Göttingen: Wandenhoeck & Ruprecht 1914.

Verweyen, Hansjürgen, „Fichtes Religionsphilosophie. Versuch eines Gesamtüberblicks”, in

Fichte-Studien, Bd. 8: Religionsphilosophie, Amsterdam-Atlanta: Rodopi 1995, 193-224.

Wittekind, Folkart, „Theologie und Religion in J. G. Fichtes Offenbarungsschrift”, in Neue

Zeitschrift für systematische Theologie und Religionsphilosophie, Bd. 39, 87-105

Vallásfilozófia szakkurzus 2.

Vallás és (ir)racionalitás Kierkegaard és Karl Jaspers filozófiájában

szeminárium

BMNSF04900M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

Vajon igazolható-e a hit az ész ítélőszéke előtt? Bár a morális észhit kanti fogalma

emblematikusan reprezentálja a felvilágosodás igényét e két fogalomnak az erkölcs égisze alatt

történő egyesítésére, ez az egység a vallási tudat autonómiájának a későbbi vizsgálata során nem

bizonyult tarthatónak: a romantikus Schleiermacher fiatalkori beszédeiben már „kiáltó

ellentmondást” lát vallás és morál között, és a vallási tudatot preracionális tudatformaként fogja

fel. Noha Kierkegaard sok tekintetben kritikusan viszonyul Schleiermacher

valláskoncepciójához, a hit és a racionalitás vonatkozásában, legalábbis a bevett felfogás szerint,

tovább fokozza a német vallásfilozófus álláspontját, és egy élességében nehezen felülmúlható

racionalitáskritikát képvisel. Karl Jaspers a német Kierkegaard-recepció meghatározó alakjaként

egyfelől intenzíven asszimilálta a dán filozófus gondolkodását, másfelől viszont döntő pontokon

fordult vele szembe, különösen is a vallásértelmezés vonatkozásában, és egy sok tekintetben

Kantéhoz közeli álláspontra tért vissza. A szemináriumi foglalkozásokon nem csupán a két

valláskoncepció összehasonlító elemzése, valamint Jaspers Kierkegaard-kritikájának a

rekonstrukciója történik, hanem felvetjük azt a kérdést is, hogy vajon a racionalitás/irracionalitás

adekvát kategóriák-e a vallás lényegmeghatározására.

Oktató: Czakó István docens (czako@btk.ppke.hu)

Időpont: szerda, 16.00-17.30

Hely: Ans 006/A

Követelmények:

A szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív órai munka, recapitulatio, referátum,

eredményes zárthelyi dolgozatok és szemináriumi dolgozat.

Irodalom:

Kötelező irodalom:

Jaspers, Karl, A filozófiai hit, ford. Csejtei D. és Juhász A., Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor

2004.

Kierkegaard, Søren, Félelem és reszketés, ford. Rácz P., Budapest: Európa 1984.

Kierkegaard, Søren, Filozófiai morzsák, ford. Hidas Z., Budapest: Göncöl 1997.

Ajánlott irodalom:

Czakó István, „Kann der Glaube philosophisch sein? Aspekte der Irrationalitätsproblematik im

Glaubensverständnis Kierkegaards und Karl Jaspers’”, in Jochen Schmidt – Heiko Schulz (Hgs.),

Religion und Irrationalität. Historisch-systematische Perspektiven, Tübingen: Mohr Siebeck

2013, 159-185. (Religion in Philosophy and Theology, 71)

Czakó István, „Sacrificium intellectus: hit és ész viszonya Søren Kierkegaard gondolkodásában”,

in Gyenge Zoltán (szerk.), Søren Kierkegaard 1813-2013, Budapest: L’Harmattan 2014, 187-

211.

Davenport, John – Rudd, Anthony (eds.), Kierkegaard After MacIntyre: Essays on Freedom,

Narrative, and Virtue, Chicago: Open Court 2001.

Evans, Stephen, „Is Kierkegaard an Irrationalist? Reason, Paradox, and Faith”, in Religious

Studies, 25, 1989, 347-362.

Gyenge Zoltán, Kierkegaard élete és filozófiája, Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor 2007.

Koterski, Joseph W. – Langley, Raymond J. (eds.), Karl Jaspers on Philosophy of History and

History of Philosophy, Amherst: Humanity Books 2003.

Hankovszky Tamás, „Az ész szükségletéből fakadó hit: Kant a hit és az ész viszonyáról”, in

Bakos Gergely et al. (szerk.), Hit és ész. Teológiai és filozófiai közelítések, Budapest:

L’Harmattan-Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 2013, 182-225.

http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/pb/kanthitesz.pdf

MacKinnon, Alastair, „Kierkegaard’s Irrationalism Revisited”, in International Philosophical

Quarterly, 9, 1969, 165-176.

Mezei Balázs, „A filozófia átalakulása. Töprengések Kierkegaard és Jaspers kapcsán”, in Vigilia,

78/7, 2013, 491-500.

Salamun, Kurt, Karl Jaspers, München: Beck 1985.

Westphal, Merold, Kierkegaard’s Critique of Reason and Society, Pennsylvania: Penn State

University Press 1991.

Társadalom- és politikai filozófia

Előadás

BMNSF01100M

Gyors áttekintés a társadalom kialakulásáról és szerkezetéről alkotott nézetekről, ill. a velük

kapcsolatos politikafilozófiákról.

- Szofista elméletek (Prótagorasz)

- Platón I. (Állam IV)

- Platón II. (Állam IX)

- Arisztotelész (Politika I)

- Hellenisztikus elméletek (Cicero)

- Reneszánsz (Macchivelli)

- Kora újkor (Hobbes)

- Felvilágosodás (Montesquieu)

- Kant

- Mill

- Carl Schmitt

- Rawls

Előadó: Lautner Péter, doc. (lautner@btk.ppke.hu)

Időpont: csütörtök 10.00-11.30

Hely: Sophianum, Csapody t.

Követelmény: óralátogatás, vizsga.

Kötelező irodalom:

- Platón, Prótagorasz, Állam IV, IX

- Arisztotelész, Politika I

- Cicero, Az állam

- Macchiavelli, A fejedelem

- Hobbes, Leviathan I. rész

- Montesquieu, A törvények szelleme I-III.könyv

- Kant, Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből és Válasz a

kérdésre: Mi a felvilágosodás? Mindkettő ebben a kötetben: A vallás a tiszta ész határain belül

és más írások. Bp.: Gondolat, 1974.

- J. S. Mill, A szabadelvűség

- Carl Schmitt, Legalitás és legitimitás

- J. Rawls, Az igazságosság elmélete I. rész 1-2. szakasz

Filozófiai problématörténet

Emlékezet és önazonosság

gyakorlat, BMNSF01000M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS A szemináriumon az emlékezet és önazonosság fogalmával kapcsolatos kortárs problémákkal

és ezek történeti előzményeivel foglalkozunk. Célunk azoknak az alább felsorolt klasszikus

szövegeknek a tanulmányozása, amelyek az emlékezet és önazonosság problémakörét kap-

csolják össze individuális, valamint kollektív szinten. Ennek érdekében először néhány mód-

szertani szempontból fontos írás (Halbwacks, Assmann, Nora, Ricoeur) közös feldolgozására,

majd egy-egy esettanulmány alaposabb kidolgozására teszünk kísérletet a korai modernitás

irodalmából válogatva.

Oktató: Schmal Dániel (schmal.daniel@btk.ppke.hu)

Időpont: Kedd 16.00–17.30

Hely: Anselmianum Ans 010

Követelmények: A szemináriumokon való aktív részvétel mellett (1) egy előre egyeztetett té-

ma alapos szóbeli bemutatása az órákon, valamint (2) egy rövid írásbeli beszámoló ZH for-

májában.

Köztelező irodalom

Assmann, Jan (2004) A kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a

korai magaskultúrában. Ford. Hidas Zoltán. Budapest, Atlantisz.

Assmann, Jan (2012) A Varázsfuvola – opera és misztérium. Ford. Tatár Sándor.

Budapest, Atlantisz. Küln. II. és IV. fejezet.

Halbwachs, Maurice (1971) Az emlékezet társadalmi keretei. In: Ferge Zsuzsa

(szerk.): A francia szociológia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Halbwachs, Maurice (2000) Kollektív emlékezet. In: Felkai Gábor – Némedi Dénes –

Somlai Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. Olvasókönyv a

szociológia történetéhez. Budapest: Új Mandátum.

Nora, Pierre (2010) Emlékezet és történelem között. Ford. Haas Lídia és mások.

Budapest, Napvilág Kiadó.

Ricoeur, Paul (2002). A történelem írása és a múlt megjelenítése. Műhely. 1. 54–62.

Ajánlott irodalom

Locke, John (1689/2003) Értekezés az emberi értelemről. Ford. Vassányi Miklós –

Csordás Dávid. Budapest, Osiris Kiadó. II. könyv 27. fejezet.

Strawson, Galen (2011) Locke on personal identity: Consciousness and Concernment.

Princeton – Oxford, Princeton University Press.

Law, Edmund (2011) A Defence of Mr. Locke’s Opinion Concerning Personal

Identity. In Strawson 2011. 234–251.

Forstrom, K. Joanna S. (2010) John Locke and Personal Identity: Immortality and

Bodily Resurrection in Seventeenth-Century Philosophy. London – New York, Continuum.

Reid, Thomas (1785/1814), Of Mr. Locke’s Account of Our Personal Identity. In

Works of Thomas Reid. Charlestown, Samuel Etheridge. (= Essays on the Intellectual Powers

of Man. III. 6.) Vol. II. 356–362.

Martin, Raymond – John Barresi (2000) Naturalization of the Soul: Self and Personal

Identity in the Eighteenth Century. London – New York, Routledge.

Fichte, Johann Gottlieb (1846) Reden an die deutsche Nation. In Fichte, J. H. (szerk.)

Johann Gottlieb Fichte’s sämmtliche Werke. Dritte Abtheilung: Populärphilosophische

Schriften. Zweiter Band: Zur Politik, Moral und Philosophie der Geschichte. Verlag von Veit

und Comp., Berlin, 1846. Magyarul a 7. beszéd olvasható in Kellék 25 (2004) 129–141.

Ricoeur, Paul (2000) La mémoire, l’histoire, l’oubli. Paris, Seuil.

Rubin, David C. szerk. (1995) Remembering our Past: Studies in Autobiographical

Memory. Cambridge, Cambridge University Press.

Barresi, John – Tim J. Juckes (1997) Personology and the Narrative Interpretation of

Lives. Journal of Personality. 65/3 (September) 693–719.

Greenwald, A. G. (1980) The totalitarian ego: Fabrication and revision of personal

history. American Psychologist. 35. 603–618.

Josselson, Ruthellen – Lieblich szerk. (2006) Identity and Story: Creating Self in

Narrative. Washington, American Psychological Association.

Brockmeier, Jens – Donal Carbaugh szerk. (2001) Narrative and Identity: Studies in

Autobiography, Self and Culture. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins Publishing

Company.

Problems in the History of Philosophy

René Descartes: Meditations on First Philosophy

seminar, BMNSF00900M

spring term 2015.

The course is conceived to provide an introduction to one of the most important texts of the

history of early modern philosophy. Since at the beginning of his meditations Descartes asks

the reader to put aside all his / her preconceived notions, the understanding of the subsequent

arguments does not require much proficiency in the technical language of the early modern

philosophy (up until the third meditation at least). Thus, the issues discussed in Des¬cartes’s

text might serve as ideal points of entry into the problems of modern philosophy.

Lecturer: Dániel Schmal (schmal.daniel@chello.hu)

Lectures: Monday 16.00–17.30

Place: To be assigned.

Method: Close reading of the text

Requirements: Active participation and weekly small tests based on the texts discussed in

class or covered by the lectures. Please don’t miss more than three seminars, and if you

missed one, go on reading and come prepared for the next meeting.

Readings

Descartes, René (1641/1984) Meditations on First Philosophy. Transl. by John Cottingham. In

John Cottingham – Robert Stoothoff – Dugald Murdoch eds. The Philosophical Writings of

Descartes. Cambridge, Cambridge UP. vol. II. 1–62.

Secondary Sources

Beyssade, Jean-Marie (1979) La philosophie première de Descartes, Paris: Flammarion.

Kambouchner, Denis (2005) Les Méditations métaphysiques de Descartes, Paris: Presses

Universitaires de France.

Kenny, Anthony (1968) Descartes: A Study of his Philosophy; New York: Random House.

Wilson, Margaret D. (1978) Descartes, London: Routledge and Kegan Paul.

Wilson, Catherine (2003) Descartes’s Meditations: an introduction, Cambridge: Cambridge

UP.

Bioetika

Etika és hit

szeminárium, BMNSF13200M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

Az ember minden tettével és cselekedetével el akar érni valamit, valamilyen célt szeretne

megvalósítani, döntése és választása előtt mindig megfontolja a lehetséges alternatívák értelmét.

Ez pedig feltételezi, hogy előzetesen tud az értelmesség egészéről, amihez mérheti alternatíváinak

az értelmességét. Az emberi gyakorlat lehetőségének feltétele a tevékenység feltételezett értelme.

Lehet, hogy utólag kiderül, hogy értelmetlenül cselekedtünk, ám csak azért tudtuk választani ezt

az alternatívát, mert meg voltunk győződve arról, hogy az értelmes. Cselekvéseink az apriori

értelmességéből következnek, hiszen a véges és ideiglenes célok szükségképpen valami végcélra

utalnak, ami nélkül abszolút értelmetlen volna minden, amit elértünk és megvalósítunk.

Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.)

Időpont: Csütörtök 14.15-15.45

Hely: Ans. 010.

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók órai és otthoni aktivitására épülő oktatási forma.

Követelmények

A szeminárium értékelésének alapja: órai munka, zárthelyi dolgozatok, referátumok. A TVSZ-

nek megfelelően elégtelen a gyakorlati jegy, ha a hallgató három alkalommal igazolatlanul

hiányzik, és ha valamelyik részjegye elégtelen.

Kötelező olvasmányok

D. Kamper-Ch. Wulf, A tökéletesség és a megjobbíthatatlanság közötti feszültség in Antropológia

az ember halála után, Jószöveg, Bp. 1998.

A. Comte-Sponville, Kis könyv a nagy erényekről, Bp. Osiris, 2005.

Nyíri Tamás, Alapvető etika, SzIT, Bp. 1994.

J. Finnis, Fundamentals of bioethics, Oxford, Clarendon Press, 1983.

K. D. Clouser, Bioethics, in W. T. Reich, Encyclopedia of Bioethics, vol. 1. N.Y. Free Press,

1978.

Propedeutika (Filozófiai módszertan)

Igazság és/vagy módszer

szeminárium, BMNSF00400M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

A nyelv nem csupán azoknak a képességeknek egyike, amelyekkel a világban lévő ember

rendelkezik, hanem rajta alapul és benne mutatkozik meg, hogy az embernek egyáltalán van

világa. Világgal bírni annyi, mint a világhoz megértőként viszonyulni. De a világhoz csak akkor

tudunk viszonyulni, ha azzal szemben, ami a világ felől elénk kerül, olyan távolságot tudunk

tartani, hogy magunk elé tudjuk állítani úgy, ahogy van. Kanti megfogalmazásban azt kérdezzük,

hogyan lehetséges a megértés? Ez a kérdés megelőzi a szubjektivitás bármiféle hozzáállását,

normáit és szabályait, ezért nem a szubjektum egyik viselkedésmódja, hanem a jelenvaló lét

(Dasein) igazságának a feltárása.

Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.)

Időpont: Kedd 14.15-15.45

Hely: Ans. 010.

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók órai és otthoni aktivitására épülő oktatási forma.

Követelmények

A szeminárium értékelésének alapja: órai munka, zárthelyi dolgozatok, referátumok. A TVSZ-

nek megfelelően elégtelen a gyakorlati jegy, ha a hallgató három alkalommal igazolatlanul

hiányzik, és ha valamelyik részjegye elégtelen.

Kötelező olvasmányok

Jászó Anna, Retorika, in A magyar nyelv könyve, Trezor, Bp. 2007.

M. Merleau-Ponty, A nyelv fenomenológiája, in A filozófia dicsérete, Európa, 2005.

H.-G.Gadamer, A nyelv, mint világtapasztalat, in Igazság és módszer, Gondolat, 1984.

Albertné Herbszt Mária, A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai, in A magyar nyelv

könyve, Trezor, Bp. 2007.

P. Ricoeur, Struktúra, szó, esemény, in A diszkurzus hermeneutikája, Argumentum, Bp. 2010.

Etika és vallás (klasszikus német filozófia)

Kant és Fichte

előadás, BMNSF12500M, BONET00200

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS Kortársai szerint Kant „a tiszta ész evangéliumát” hirdette, és „a filozófia reformációját” indította

el. E kifejezések jelzik, hogy írásait a vallás összefüggésében szemlélték, és úgy vélték, Kant

végre rendezte a hit és az ész felvilágosodás következtében nyílt konkurenciává vált viszonyát. A

tiszta ész kritikája második kiadásához írt előszavában maga a szerző is kiemeli művének ezt az

aspektusát: „Korlátoznom kellett a tudást, hogy a hit számára tér nyíljék.” A gyakorlati ész

kritikájában pedig e tér ésszerű betöltése érdekében megalapozta az „észhitet”, amikor a vallás

alapfogalmait az ember morális kötelességből kiindulva legitimálta. Kezdetben Fichte is ehhez a

koncepcióhoz csatlakozott, rövidesen azonban a kanti filozófia mélyebb végiggondolása nyomán

Kant kritikájáig és egy Kant feltételezett szándékait jobban érvényesítő etika és vallásfilozófia

kidolgozásáig is eljutott. Egyikőjük rendszere sem volt azonban teljes összhangban a

kereszténység önértelmezésével. Kant főműve hamar felkerült az Indexre, vagyis a katolikusok

számár tiltott könyvek listájára, Fichtét pedig az ateizmussal vádolták meg, aminek nyomán

katedráját is elvesztette.

A kurzus célja részletesen bemutatni Kant etikáját, és az etikára épülő vallásfilozófia kanti

koncepcióját, és vázlatosan áttekinteni az etika és a vallás viszonyát Fichténél.

Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)

Időpont: Szerda 10.15 – 11.45

Hely: Anselmianum 010

Követelmények A kurzus kollokviummal zárul, amely két részből áll: írásbeli beugróból és szóbeli részből. A

beugró a kötelező olvasmányok szövegismeretét kéri számon. Ha a beugró sikertelen, a szóbeli

rész nem kezdhető meg, és a vizsga elégtelen.

Kötelező olvasmányok (előzetes)

Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 38-49.

(13-53. bekezdés)

Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Szeged, Ictus, 1997.

Immanuel Kant: Tájékozódni a gondolatok között: mit is jelent ez? In Kant: Történetfilozófiai

írások. [H.n.], Ictus, 1997. 23‒39.

Johann Gottlieb Fichte: Előadások a tudás emberének rendeltetéséről. Első és második előadás.

In Fichte: Az erkölcstan rendszere. Budapest, Gondolat, 1976. 9–72; 14–34.

Johann Gottlieb Fichte: A világ isteni kormányzásába vetett hitünk alapjáról

Johann Gottlieb Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. Budapest, L’Harmattan,

2003. 15-34.

Ajánlott olvasmány Hankovszky Tamás: Az ész szükségletéből fakadó hit. Kant a hit és az ész viszonyáról. In Szeiler

Zsolt – Bakos Gergely – Sárkány Péter (szerk.): Hit és ész. Teológiai és filozófiai közelítések.

Budapest, L’Harmattan – Sapientia, 2013. 182-225.

Lewis White Beck: A Commentary on Kant's Critique of Practical Reason. Chicago, University

of Chicago Press, 1960.

Lewis White Beck: Kants Kritik der praktischen Vernunft. Ein Kommentar. München, Fink,

1974.

Andrews Reath ‒ Jens Timmermann (Ed.): Kant's Critique of Practical Reason. A Critical Guide.

Cambridge, CUP, 2010.

Otfried Höffe (Hg.): Immanuel Kant. Kritik der praktischen Vernunft. (Klassiker Auslegen 26)

Berlin, Akademie, 2002.

Logika (Logikai problémák)

Kripke: Megnevezés és szükségszerűség

Szövegolvasó szeminárium, BMNSF00200M

2015. tavasz

Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)

Időpont: Hétfő 8.30 – 10.00

Hely: Anselmianum 010

Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők

tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik,

mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka

és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Az egyes órákon 10-12 oldalas szövegeket

tekintünk át, ezek azonban rövidségük ellenére is alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra

alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát azzal kezdünk, hogy a

kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban

megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít

azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt

projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések

megválaszolására. A felkészülést és az órai munkát egy feladatlap is segíti. A foglalkozásra a

kijelölt szöveget és a feladatlapot mindenki hozza magával!

Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív

részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és az otthoni készülésre

épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is

elégtelen.

Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc.

Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”

hiányzás között nincs különbség.

Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó

szakmai beszélgetésbe!

A házi dolgozat témája: Kripke elmélete a nevekről

A dolgozat a Kripke-könyv első nagy egységének összefoglalását nyújtsa! Ez nem azonos azzal,

hogy pontról pontra végigköveti a könyv oldalait, mert erre az irányadó terjedelem miatt nincs

mód, de nem is tartozik minden Kripke elméletéhez, amiről szót ejt. A dolgozat minőségét

egyrészt az határozza meg, mennyire sikerül a releváns témákat kiválogatni a szövegből.

Másrészt fontos, hogy a kiválogatott anyagot logikus rendbe kerüljenek. A dolgozat legyen kerek

egész! Pontosan el kell határozni, honnan akar elindulni, és hova akar eljutni. A dolgozat

tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik

megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű

kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások

elfogadott szabályainak betartásával.

A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 04. 10. (péntek) 24 óra és

kinyomtatva: 04. 13. (hétfő) 10.15

A házi dolgozat formai követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös

margó, 1,5-ös sortávolság, címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. A bekezdések között ne

legyen sorkihagyás vagy térköz. A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb

formai követelményeiről jó összefoglalót nyújt:

http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A formailag nem megfelelő

vagy késve érkezett dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. A dolgozatokat kinyomtatva és

elektronikusan kell beadni.

Alapszöveg Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007.

Saul Kripke: Naming and Necessity. (Pdf) (htm)

Feladatlap

Irodalom Lásd: Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. 211-221.

Laki János: „Madár-e a denevér? – A természeti fajták természetessége”. In Neumer K. (szerk.)

Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 283–322.

Kállay Géza: Jelentés és önazonosság. Saul Kripke névelméletéről. In Kállay G.: És most:

Beszélj! Budapest, Liget, 2013. 31-62.

A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést

ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.

02. 09. Kurzusmegbeszélés

02. 16. 9-19., 124-126.

02. 23. 19-30., 126-127.

03. 02. 30-42.

03. 09. 42-51., 127-129.

03. 16. 52-64.

03. 23. 64-74., 129-130.

03. 30. Szünet

04. 06. Szünet

(04. 10.) Dolgozatbeadás elektronikusan

04. 13. 74-88. (89.) Dolgozatbeadás kinyomtatva

04. 20. 89-100.

04. 27. 100-113.

05. 04. 113-123.

05. 11. Összegzés, értékelés

Történetfilozófia (emelt szintű szeminárium) Történeti megismerés, megértés és magyarázat

Szövegolvasó szeminárium, BMNSF0400M

2015. tavasz

Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)

Időpont: Hétfő 10.15 – 11.45

Hely: Anselmianum 010

Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők

tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik,

mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka

és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Az egyes órákon egy-egy néha kifejezetten

hosszú szövegeket tekintünk át, amelyek alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra alatt.

(Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát azzal kezdünk, hogy a

kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban

megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít

azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt

projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések

megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki hozza magával!

Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív

részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és az otthoni készülésre

épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is

elégtelen.

Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc.

Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”

hiányzás között nincs különbség.

Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó

szakmai beszélgetésbe!

A házi dolgozat témája: Szabadon választható a félév során tárgyalt témákhoz kapcsolódva

A dolgozat műfaja tanulmány legyen! Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai

problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott

kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel

alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával.

A dolgozat leadási határideje:

elektronikusan: 04. 24. (péntek) 24 óra

és

kinyomtatva: 04. 27. (hétfő) 10.15

A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan kell beadni. A házi dolgozat formai

követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság,

címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy

térköz! A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó

összefoglalót nyújt: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A

formailag nem megfelelő vagy késve érkezett dolgozatokat olvasatlanul elutasítom.

A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést

ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.

02.09. Kurzusmegbeszélés Danto: Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia.

02. 16. Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. (részlet) In Gyurgyák – Kisantal: 524-557.

02. 23. Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. (részlet) In Gyurgyák – Kisantal: 524-557.

03. 02. Carl G. Hempel: Az általános törvények szerepe a történettudományban. In Kisantal:

Tudomány és művészet között. 37-51. VAGY Gyurgyák – Kisantal: 451-463.

03. 09. William Dray: „Megmagyarázni, hogy mi” – a történelemben. In Kisantal: Tudomány és

művészet között. 53-59.

03. 16. William Dray: A cselekvés történeti magyarázatának újragondolása. In Gyurgyák –

Kisantal: 687-708.

03. 23. Arthur C. Danto: A narratívák szerepe a történeti magyarázatban. In Kisantal: Tudomány

és művészet között. 61-83.

03. 30. Szünet

04. 06. Szünet

04. 13. Isaiah Berlin: Történelmi szükségszerűség. 181-261. VAGY Gyurgyák – Kisantal: 590-

622.

04. 20. Isaiah Berlin: Történelmi szükségszerűség. 261-333. VAGY Gyurgyák – Kisantal: 622-

648.

(04.24.) Dolgozatbeadás elektronikusan

04. 27. Dolgozatbeadás kinyomtatva Ernest Nagel: A történelmi determinizmus. In Gyurgyák – Kisantal: 649-672.

05. 04. John A. Passmore: A történettudomány objektivitása. In Gyurgyák – Kisantal: 673-686.

05. 11. Értékelés

Irodalom Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. A modern történelemelmélet problémái.

Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003.

Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet II. Budapest, Osiris, 2006.

Isaiah Berlin: Történelmi szükségszerűség. In Berlin: Négy esszé a szabadságról. Budapest,

Európa, 1990. 181-333.

Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. Budapest, Gondolat, 1987.

A filozófia és a teológia határkérdései (emelt szintű szeminárium)

Társadalomfilozófia

TÖRTÉNELEM ÉS ESZKATOLÓGIA

A történelem filozófiája és teológiája

szövegolvasó szeminárium, MBMNSF04400M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

Vajon igaz-e, hogy a történelem a mi erőfeszítéseink által vagy éppen azokat semmibe véve

feltartóztathatatlanul egy végső beteljesedés, isteni cél felé tart? Létezik-e filozófiailag is

megragadható értelme és végcélja a történelemnek, vagy ilyenről csak a teológia nyelvén lehet

beszélni?

A történelem értelmére vonatkozó ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához közelebb

vezethet annak felismerése, hogy a klasszikus történelemfilozófia tulajdonképpen nem más, mint

a zsidó-keresztény eszkatológia szekularizált változata. Még Marx kommunizmusra vonatkozó

elképzeléseiben is tetten érhető a végső idők bibliai leírásának eleven hatása. Sőt, nemcsak a

filozófusok, hanem elvallástalanodott korunk egyszerű emberei is akarva-akaratlan ennek az

eszménynek a hatása alatt állnak. „Egész arra irányuló modern fáradozásunk, hogy mind jobbá

tegyük a dolgokat, s mind nagyobb fokú haladást érjünk el, az Isten Országa felé tartó egyetlen

keresztény haladás eszméjében gyökerezik, melynek uralmától a modern tudat megszabadult

ugyan, ám amelytől mégiscsak függ” (Löwith).

Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)

Időpont: Hétfő 12.15 – 13.45

Hely: Augustineum 011.

Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák ezúttal a

résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak

ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása és a

hétről-hétre való készülés elengedhetetlen.

Az alábbi „tervezett menetrend” rendszerint több irodalmat ad meg egy-egy foglalkozásra, mint

amennyinek a feldolgozását egy hallgatótól reálisan elvárható (bár már ez a lista is kényszerű

korlátozás eredménye). Ezért kísérletezni fogunk azzal a munkamódszerrel, hogy a szeminárium

résztvevői két csoportot képezve más-más szövegekből készülnek fel, és az így szerzett

ismereteiket az órán megosztják a többiekkel (hogy senkinek ne kelljen többet olvasnia hetente

kb. 30 oldalnál).

Az órán mindenkinél legyenek ott a feldolgozott művek!

Követelmények Aktív órai részvétel, egy házi dolgozat írása.

Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon

való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és súlyozottan az

órai munka határozzák meg. Senki nem teljesítheti úgy a szemináriumot, hogy aktívan be ne

kapcsolódna a szakmai beszélgetésbe!

Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc.

Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”

hiányzás között nincs különbség.

A házi dolgozat

Téma: szabadon választható a félévben tárgyalt témákhoz kötődően

Leadási határidő:

elektronikusan: 04. 17. (péntek) 24 óra

és

kinyomtatva: 04. 20. (hétfő) 10.15

Elvárások: A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan kell beadni. A házi dolgozat formai

követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság,

címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy

térköz! A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó

összefoglalót nyújt: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A

formailag nem megfelelő vagy késve érkezett dolgozatokat olvasatlanul elutasítom.

A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést

ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.

02. 09. Kurzusmegbeszélés, bevezetés Időbeliség és történetiség. Mitől történelmi egy esemény? A történelem szubjektív és

magánvaló értelme. Analitikus és szubsztantív történelemfilozófia

Irodalom:

Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere. 353-356.

Mivel ezt a szöveget az órán részletesen szeretnénk elemezni, mindenki nyomtassa ki,

tanulmányozza, és hozza magával!

Carr: Mi a történelem? 7-28.

Danto: Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia.

02. 16. Szent idő és történelem Az idő vallásos felfogásának alapkoncepciója és a földi történelem jelentéktelensége

Irodalom:

Kierkegaard: Filozófiai morzsák. 75-96., 132-140.

A kijelölt részek megértéséhez elengedhetetlen legalább a mű első fejezetének kivonatát

áttanulmányozni. A témánk szempontjából talán legfontosabb szövegrész fordítása a 91. oldal

közepén pontatlan. Helyesen: „Csakhogy mivel a (közvetlen értelemben) nem-egyidejű nem

más, mint a későbbi, ezért a későbbi kell, hogy lehessen valódi egyidejű.”

Eliade: A szent és a profán. (II. A szent idő és a mítoszok) 61-106.

02. 23. A történelem filozófiájának és teológiájának néhány alapfogalma Isten országa, apokaliptika, eszkaton, apokatasztázisz, prófécia, üdvtörténet

Irodalom:

Szöveggyűjtemény az Isten Országa fogalom értelmezéséhez.

(Jeremias: Fiúk, Várnai: Lányok, Rahner: F és L egyaránt)

Taubes: Nyugati eszkatológia. 47-58. (L)

Tuba: A történelem teológiai értelme. 19-31. (2. fejezet Világtörténelem és üdvtörténet) (F)

Ajánlott még:

Nocke: Eszkatológia. 397-441.

03. 02. Ószövetség Irodalom:

Buber: A próféták hite.

1991-es kiadás: 121-136., 250-260.; 1998-as kiadás: 125-140., 254-264.

Taubes: Nyugati eszkatológia. 300-302., 306-309.

Buber kijelentéseinek súlyát (és igazságértékét) nehéz felmérni a hivatkozott bibliai szövegek

újraolvasása nélkül. (Izaiás (Ézsaiás) próféta könyve 40-55. fejezet, Ámosz próféta könyve)

03. 09. Korai kereszténység I. Irodalom:

Bultmann: Történelem és eszkatológia. 33-68.

03. 16. Korai kereszténység II. Irodalom:

Cullmann: Krisztus és az idő. 47-64. és 76-87.

A fordítás a „kijelentés” szót használja arra, amit a katolikus terminológiával

kinyilatkoztatásnak mondunk; a „bűneset” pedig a bűnbeesést jelenti.

Ajánlott még:

16-46., 88-100., 136-164., 180-198.

03. 23. Patrisztika Ágoston (Ireneusz)

Irodalom:

Ágoston: Isten városáról.

XI-XIV. könyv: szemelvénygyűjtemény

XV. könyv I-IV, XVII, XX. 1. bekezdés

XVII. könyv I-III,

XVIII. könyv I-II, XXXVII, XLVI-XLVII,

XIX. könyv: XI, XVII, XX, XXVI,

XX. könyv: IX, XI, XVI-XVII,

Ajánlott még:

XXII. könyv: XXX;

Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. 211-224.

03. 30. Szünet 04. 06. Szünet 04. 13. Fölvilágosodás

Lessing (Rousseau)

Irodalom:

Lessing: Az emberi nem nevelése.

Ajánlott még:

Lessinghez: Szemelvények a megismerés és a kinyilatkoztatás kapcsolatának teológiájához

Taubes: Nyugati eszkatológia 175-183.

Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről. (online: görgessen!)

04. 20. DOLGOZATBEADÁS

Német idealizmus I. Kant (Herder)

Irodalom:

Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből.

Ajánlott még:

Kelemen: Az ész képe és tette. 15-50.

Kant: A fakultások vitája. 415-432.

Kant: Az emberi történelem feltehető kezdete

Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról. 403-454.

Taubes: Nyugati eszkatológia 183-200.

Papp Zsolt: Történelemfilozófia – megoldás a rendszer margóján?

04. 27. Német idealizmus II. Fichte (Schelling)

Irodalom: Fichte: A jelenlegi kor alapvonásai. Első és kilencedik előadás. 416-428., 553-570.

Ajánlott még:

Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere. 353-356.

05. 04. Német idealizmus III. Hegel

Irodalom:

Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. 33-56, 73-77. 81-85

Ajánlott még:

Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere. 353-356.

Fichte: A jelenlegi kor alapvonásai. Első és kilencedik előadás. 416-428., 553-570.

Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. 16-138.

Kelemen: Az ész képe és tette. 127-173.

Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. 95-102.

05. 11. Marxizmus, Értékelés Marx, Engels (Lenin)

Irodalom:

Marx-Engels: A Kommunista Párt kiáltványa.

Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. 95-102.

Ajánlott még:

A szovjet alkotmány (különösen 1-25. §)

Lenin: Állam és forradalom.

Kötelező és ajánlott olvasmányok

Tudományfilozófia (MA I.)

Tudományfilozófia a 19-20. századi kontinentális filozófiában

emelt szintű szeminárium, BMNSF04200M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

Az emelt szintű szeminárium célja betekintést adni a tudomány problémájával a 19-20. századi

kontinentális filozófia tradíciója felől foglalkozó szerzők egyes műveibe, felhasználva a

fordításirodalom utóbbi időben bekövetkezett bővülését.

Oktató: dr. Varga Péter András megbízott óraadó (PPKA BTK) / posztdoktori kutató (MTA

BTK FI) (peter.andras.varga@gmail.com)

Időpont: kedd 10:15-11:45

Hely: Ans 011.

Munkamódszer: A szemináriumi munka pontos formáját az első alkalommal alakítjuk ki a hallgatói létszám

függvényében. A szeminárium célja a kötelező olvasmánylistán szereplő szövegrészek értő

megismerése, melyhez segítséget nyújthatnak a megjelölt ajánlott szövegek.

Követelmények és értékelés: Az értékelés alapja a szemináriumi munka során nyújtott személyes teljesítmény és egy

szemináriumi dolgozat. A szemináriumi dolgozatot 10-15 oldal terjedelemben (A4, másfeles

sorköz, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, alapértelmezett margók), az egyetemi és

tudományos normáknak megfelelően (pontos hivatkozások, külön bibliográfia szerző-év

rendszerben stb.) kell elkészíteni és legkésőbb 2015. máj. 12., 10 óráig leadni nyomatott

formában a titkárságon és elektronikus formában (lehetőleg PDF-fájlként) elküldeni az oktató

emailcímére.

A szemináriumi dolgozat tárgyául legalább három szöveget kell választani legalább kettő

történeti csoportból (a történeti csoportokat tagoló korfordulók: 1914 és 1939), megmutatva a

szövegekben szereplő filozófiai problémák összefüggéseit és önálló kérdéseket vagy

megállapításokat fogalmazva meg.

A félév menete és a kötelező, valamint az ajánlott olvasmányok: 1. 2015. febr. 10.: Óramegbeszélés.

2. 2015. febr. 17.: Wilhelm Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba. II. A

szellemtudományok önálló egészet alkotnak a természettudományok mellett. III. A

szellemtudományok egészének viszonya a természettudományokéhoz. In: Wilhelm Dilthey: A

történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Vál., ford. és jegyz. Erdélyi Ágnes. 2.

átdolgozott kiadás. Budapest: Gondolat, 2004, 20-35. o. Ajánlott: 9-121. o.

3. 2015. febr. 24.: Wilhelm Windelband: Nomotetikus (törvényalkotó) és ideografikus

(individualizáló-leíró) tudományok. In: Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.):

Történetelmélet II. Budapest, Osiris, 2006, 122-133. o.

4. 2015. márc. 3.: Wilhelm Dilthey: A filozófia lényege. IV. A filozófia és a tudomány. V. A

filozófia lényegfogalma. Kitekintés a filozófia történetére és szisztematikájára. In: Wilhelm

Dilthey: A filozófia lényege. Ford. Csejtei Dezső – Juhász Anikó. Máriabesnyő – Gödöllő:

Attraktor, 2007, 98-111. o. Ajánlott a teljes mű.

5. 2015. márc. 10.: Edmund Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány. [Részletek]. Ford.

Baránszky Jób László – Fehér M. István. Budapest: Kossuth, 1993, 88-110. o. Ajánlott a teljes

mű.

6. 2015. márc. 17.: Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. 1-3., 9. b), h) §. Ford.

Berényi Gábor – Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 1998. 1. kötet 19-27., 48-54., 72-77. o.

Ajánlott 1-13. § (uo. 19-95. o.)

7. 2015. márc. 24.: Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. 33-34. §. Ford.

Berényi Gábor – Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 1998. 1. kötet 156-173. o. Ajánlott ezen

kívül még: 35-39. § (uo. 173-188. o.).

8. 2015. ápr. 14.: Alexandre Koyré: Gallilei és a XVII. század tudományos forradalma. In:

Alexandre Koyré: Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről. Ford. Szigeti Csaba.

Budapest: L’Harmattan, 2010, 183-198. Ajánlott: Thomas Kuhn: Mik is azok a tudományos

forradalmak? In: Laki János (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest: Osiris, 1998, 137-152. o.

9. 2015. ápr. 21.: Jan Patočka: Az általános erkölcs és a tudós erkölcse. 1. 2. In: Jan Patočka:

A jelenkor értelme. Ford. Németh István. Pozsony: Kalligram, 1999, 37-53. o. Ajánlott ezen írás

teljes szövege, valamint az A tudományos lelkiismeret elve című írás is (uo., 30-59. o.).

10. 2015. ápr. 28.: Jan Patočka: Eretnek esszék a történelem filozófiájáról. 5. Hanyatló-e a

műszaki civilizáció, és ha igen, miért? [Részlet] In: Jan Patočka: Mi a cseh? Esszék és

tanulmányok. Ford. Kiss Szemán Róbert – Németh István. Pozsony: Kalligram, 1996, 328-332.,

342-349. o. Ajánlott: 328-349. o., vagy akár: 254-379. o.

11. 2015. máj. 5.: Hans Blumenberg: Paradigmák egy metaforológiához. VI. Organikus és

mechanikus háttérmetaforika. In: Hans Blumenberg: Hajótörés nézővel. Metaforológiai

tanulmányok. Ford. Király Edit. Budapest: Atlantisz: 2005, 286-306. o. Ajánlott ezen kívül még:

IX. Metaforizált kozmológia. X. Geometriai szimbolika és metaforika (uo. 338-388. o.).

2015. máj. 12.: Számonkérésen kívül: Mezei Balázs: Demythologizing Christian Philosophy: An

Outline. 3. The Cosmo-Theological View. 4. Departing from Cosmo-Theology. In: Logos i Ethos

35/2 (2013), 109-146, 114-129. o. [a szöveg több forrásból elérhető az interneten].

Művészetfilozófia

A heideggeri művészetfilozófia és annak gadameri újragondolása

Előadás, BMNSF01300M

2015 tavasz

KURZUSLEÍRÁS

Az előadás Martin Heidegger 1935-ös A műalkotás eredete című előadássorozatát dolgozza fel a

Lét és idő és a szerző létfilozófiájának összefüggésében, a gadameri művészetelméletekre való

kitekintéssel.

Oktató: Varga-Jani Anna

Időpont: Péntek 12.30-14.00

Hely: Ans. 011.

Követelmények: Aktív órai részvétel. A félév szóbeli vizsgával zárul.

A vizsga anyaga: A kötelező olvasmányok és az előadásokon elhangzó témakörök beható

ismerete.

Az előadások témakörei:

- Az igazságfogalom heideggeri értelmezései

- Művész igazság és esztétikai kérdésfelvetés

- A műalkotás eredete és a modern művészet

- Művészet és gondolkodás

- Művészet és nyelvi kifejezés

- A dolog és a mű

- Művészet és ontológiai kérdésfelvetés

- Művészet és utánzás

- Költészet és gondolkodás

- A művészet társadalmi vonatkozása

- Esztétika és ízlésítélet

Kötelező olvasmányok: HEIDEGGER Martin, A műalkotás eredete, Bacsó B. (ford.) 1988, Európa.

HEIDEGGER Martin, "...költőien lakozik az ember..." In: uő: "...költőien lakozik az ember...",

Budapest: T-Twins-Pompeji, 1994, 191-211.

HEIDEGGER Martin, "A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése" In: Bacsó Béla

(szerk.): Athenaeum 1991/1. 67-78.

GADAMER Hans-Georg, "Bevezetésként", In: A műalkotás eredete, Bacsó B. (ford.) 1988,

Európa.

GADAMER Hans-Georg, A szép aktualitása, Budapest: T-Twins 1994.

GADAMER Hans-Georg, "Az esztétikai dimenzió túllépése" In: Uö.: Igazság és módszer Első

rész: "Az igazságkérdés feltárása a művészi tapasztalat alapján", Budapest: Osiris 2003, 33-133.

GADAMER Hans-Georg, "A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége" In: Uö.:

Igazság és módszer Első rész: "Az igazságkérdés feltárása a művészi tapasztalat alapján",

Budapest: Osiris 2003, 133-196.

Ajánlott irodalom: BABICH Babette E., "A művészi igazság Heideggernél és az esztétikai kérdésfeltevés" In: Bacsó

Béla (szerk.), Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 195-211.

BACSÓ Béla, "A 'dolog' Heideggernél" In: Uő: Kiállni a zavart. Filozófiai és művészetelméleti

írások Budapest: Kijárat 2004, 133-143.

BACSÓ Béla, "Művészet és gondolkodás" In: Uő. Határpontok. Hermeneutikai esszék,

Budapest: T-Twins, 1994, 82-91.

BACSÓ Béla, "Logos und Kunst. Die Auslegung der Kunst bei Hans-Georg Gadamer" In: Fehér

M. István (szerk.), Kunst, Hermeneutik, Philosophie. Das Denken Hans-Georg Gadamers im

Zusammenhang des 20. Jahrhunderts, Heidelberg: Universitätsverlag Winter, 183-193.

DERRIDA Jacques, "'Genezis és struktúra' és a fenomenológia" In: Bacsó Béla (szerk.),

Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 137-153.

GRONDIN Jean, "Heidegger und Hans-Georg Gadamer. Zur Phänomenologie des Verstehens-

Geschehens" In: Dieter Thomä (Hrsg), Heidegger Handbuch. Leben - Werk - Wirkung, Stuttgart:

Metzler 2003, 325-333.

HEIDEGGER Martin, "A filozófia vége és a gondolkodás feladata" In: uő: "...költőien lakozik az

ember...", Budapest: T-Twins-Pompeji, 1994, 255-277.

JÄHRING Dieter, "'A műalkotás eredete' és a modern művészet" In: Bacsó Béla (szerk.),

Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 153-179.

KERN, Andrea, "'Der Ursprung des Kunstwerkes' Kunst und Wahrheit zwischen Stiftung und

Streit" In: Dieter Thomä (Hrsg), Heidegger Handbuch. Leben - Werk - Wirkung, Stuttgart:

Metzler 2003, 162-174.

LŐRINCZ Csongor, "Hívás és megvonás között. 'Dichten' és 'Denken' viszonyáról Heideggernél"

In: Uö: Költői képek testamentumai, Budapest: Ráció 2014, 92-109.

LŐRINCZ Csongor, "A kép üressége és törése. Heidegger van Gogh-értelmezéséről" In: Uö:

Költői képek testamentumai, Budapest: Ráció 2014, 109-126.

PÖGGELER, OTTO, Die Frage nach der Kunst: Von Hegel zu Heidegger, Freiburg i. B.: Alber

1984.

SALLIS John, "Mimészisz és a művészet vége" In: Bacsó Béla (szerk.), Fenomén és mű.

Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 179-195.

TRAWNY, Peter, Heidegger und Hölderlin oder Der europäische Morgen, Würzburg:

Königshausen&Neumann 2004.

Filozófiai etika

előadás, BMNSF01200M

2015. tavasz

KURZUSLEÍRÁS

A kurzus hármas célt tűz maga elé: a.) Bevezetést kínál a filozófiai etika fogalmába és fontosabb

modelljeibe b.) Áttekinti az erényetikai és deontológiai érvelés sajátosságait c.) Szisztematikusan

vázolja az erényetika aktuális problémáit.

Oktató: Sárkány Péter, óraadó oktató, habilitált főiskolai tanár

e-mail: sarkany.p@gmail.com

Időpont: Péntek 10.00 – 11.30

Hely: Kijelölés alatt.

Munkamódszer Az előadás az etika alapvető fogalmainak és modelljeinek elemzésén keresztül közelíti meg a

filozófiai etika fontosabb területeit. A szövegközpontú előadások a filozófiai etika történeti és

módszertani aspektusaira mutatnak rá, elsősorban az erényetika kortárs fejleményeinek

figyelembevételével.

Követelmények Aktív órai részvétel és rendszeres szövegolvasás. Az előadásokhoz kapcsolódó szövegrészeket az

első alkalommal ismertetem.

Értékelés: Kollokvium (Szóbeli vizsga)

Kötelező olvasmány Apel, Karl-Otto: Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Budapest, Áron, 1992

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Budapest, Európa, 1987.

Kant, Immanuel: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, Budapest, Raabe Klett, 1998.

MacIntyre, Alsdair: Az erény nyomában, Budapest, Osiris 1999.

Nussbaum, Martha C.: Non-Relative Virtues: An Aristotelian Approach, In: Midwest Stdudies in

Philosophy, Volume 13 Issue 1, 32-53, September 1988.

Ajánlott irodalom

Barcsi Tamás: Az emberi méltóság filozófiája, Budapest, Typotex, 2013.

Halbig, Christoph: Der Begriff der Tugend und die Grenzen der Tugendethik, Berlin, Shurkamp,

2013.

Hübner Dietmar: Einführung in die philosophische Ethik, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht,

2014.

MacIntyre, Alsdair: Az etika rövid története, Budapest, Typotex, 2012.

Spaemann, Robert: Erkölcsi alapfogalmak, Pécs, Egyházfórum, 2001.