kőműves szakmai ismeretek i. (2007)

8/19/2019 Kőműves Szakmai Ismeretek I. (2007)

http://slidepdf.com/reader/full/komuves-szakmai-ismeretek-i-2007 1/283

Kőműves szakmai ismeretek I.



Szerényi István

Szerényi Attila

Gazsó Anikó

Kőműves szakmai

ismeretek I.

Pécs, 2007.



A tankönyv használatát a szociális és munkaügyi miniszter

a 20318-8/2007 SzMMszám alatt engedélyezte.

Alkotó szerkesztők:

Szerényi István

Szerényi Attila

Gazsó Anikó

A rajzokat, grafikákat készítette:

Bársony István

Lektorálta:

Molnárné Danku Mária

építészmérnök, mérnöktanár

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetveannak részeit tilos reprodukálni,

adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel

. elektronikus úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül.

• Kiadja a Szega Books Kft. .7621 Pécs, Felsőmalom u. 25. (tel\fax: 06-72-212-943).

• http://www.szega.hu; e-mail: [email protected] •

• Kiadói jel: SE • Kiadvány kódja: GS 1-01 •

• Terjedelem: 25,38 A5 ív. Tömege: 477g •

• A kiadásért felel Szerényi István. A nyomdai előkészítő munkákat

a Szega Books Kft.végezte, tördelés Szerényi Attila.

• Nyomta és kötötte a pécsi Bocz Nyomda. 7630 Pécs, Mohácsi út 18.•

• Ügyvezető igazgató: Bocz Emil •

© Szerényi István, Szerényi Attila, Gazsó Anikó 2007.

© Szega Books Kft. 2007.

A könyvben megjelentetett csomópontok és iránymutatások nem helyettesítik a kellő részletességű kiviteli

terveket, és nem mentesíthetik a tervezőt és kivitelezőt a konkrét épületre vonatkozó felelősség alól. A közreadott

információkkal a szerző és a kiadó semmilyen felelősséget nem vállalaz elkészült épületszerkezetekre.

ISBN 963 867 920-4

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]



1. A Z É P ÍT Ő T E V É K E N Y SÉ G

Az építő tevékenység az emberiség fejlődésé-

nek egyik fő jellemzője. Kezdetben a tevékenység

nagyon fejletlen volt. Csak arra irányult, hogy az

embert megvédje az időjárás viszontagságaitól és

védelmet nyújtson a vadállatok ellen. Az igényeket

először a természet adta búvóhelyek, a barlangok

elégítették ki. Később az egyszerű sátrak, földből,

kőből, fából készült építmények nyújtotta k védel-

met

1.1.

ábra). Átalakításukkal és bővítésükkel

lassan tudatos építőtevékenység kezdett kiala-

kulni. Hosszú évezredek után, az építés szakte-

vékenységgé, illetve művészetté vált. Megjelent

a környezet és a tér tudatos alakításának emberi

igénye és ez mozgatójává vált a társadalmi-gazda-

sági fejlődésnek is.

A felhasználható építőanyagok ismerete

folyamatosan bővült, fejlődtek a munkaeszkö-

zök, kialakultak a különböző építőszerszémok.

Napjainkban is megfigyelhetjük, hogy egy-egy

földrészen, országban vagy tájegységen élők

elsősorban a környezetükben megtalálható anya-

gokat használják fel. A fában gazdag területeken

(pl. Skandináv országokban) előszeretettel alkal-

mazzák a feldolgozott fát, míg más területeken

az esetleges hiány miatt szinte teljesen nélkülözni

kell a felhasználását (1.2. ábra).

A fejlődés során építési korszakok, illetve épí-

tészeti stílusok jöttek létre. A különböző építési

korszakokra a felhasznált építőanyagokon kívül

a kor technikai fejlettségét tükröző épületszerke-

zetek váltak fő jellemzővé. A kő és az agyagtégla

felhasználásával súlyos, nagy vastagságú falak

és boltozatok épültek, nem volt ritka a méteres

vagy még ennél is vastagabb szerkezet. Az épü-

letszerkezetek könnyítésére való törekvés a fejlő-

dés során állandó követelményként jelentkezett, a

teherhordó szerkezetek tömege egyre kisebb lett.

A fémek építőipari alkalmazása és a vasbeton megjelenése robbanásszerű változást okozott.

A gyors elterjedés elsősorban a kialakítható szerkezetek sokféle lehetőségéből, illetve a pontos

méretezhetőségből adódott.

1.1. Ábra: Kezdetleges lakóhelyek:

barlang

és

fakunyhó

1.2. Ábra: Rönkfából kialakított

{alszerkezet



AZ ÉpíTŐ TEVÉKENYSÉG

l. FEJEZET

A XX. sz. első feléig az épületeket az

alaptól a tetőszerkezetig a kőművesek

építették, hagyományos, elsősorban

kézműves jellegű módszerekkel. Ennek

megfelelően kézi munkát és kézi

szerszá-

mokat, illetve viszonylag kicsi, könnyen

mozgatható építőelemeket alkalmaz-

tak. A második világháború pusztítása

után az újjáépítés megnövekedett épité-

si igényeket támasztott, amelyet kézrnű-

ves jellegű építési módokkal már nem

lehetett kielégíteni. Gyors, gazdaságos

és olcsó építési módok kidolgozása vált

szükségessé (1.3. ábra). Ezzel egyidőben az építőanyagok tudományos megismerése az épí-

téstechnológiák módszeres elemzését, tervezését tette lehetővé.

3 Ábra: Vázas szerkeztű ipari épület

Az új technológiák elsősorban a kézi munka kiváltására szolgáló gépekre/gépesítésre

támaszkodnak. A speciális gépekkel, az üzemszerű előregyártással az egész építőipar megvál-

tozott. Az idény jelleg részben megszűnt, a kivitelező cégek nagy feladatok gyors megoldására

rendezkedtek be. Az új építési rendszerek elterjedése nem jelenti azonban a hagyományos

építési módokkal kapcsolatos ismeretek elavulását, azokra továbbra is szükség van, sőt egyes

szakmák újraélesztése is fontossá vált.

1.1 AZ ÉPÍTŐiPAR TEVÉKENYSÉGEI, FELADATA

Az építőipar feladatai közé a következő munkák tartoznak:

új épületek építése;

meglévő létesítmények karbantartása;

épületek tatarozása;

épületek átalakítása, rekonstrukciója;

épületek bontása.

Az új épületek építése, illetve új létesítmények létrehozása az építőipar legfontosabb tevé-

kenysége. Egy működő társadalom folyamatos fejlődéséhez szükség van az épületállomány

folyamatos növelésére.

A meglévő létesítmények karbantartását a rendeltetésszerű használat miatt végezzük,

hiszen az kopással, illetve rongálódással jár. Rendszeres karbantartással az épület használati

ideje jelentősen meghosszabbodhat, illetve a benne eltöltött idő sokkal kellemesebb lehet.

A folyamatos karbantartás általában kisebb költségekkel jár, mint egy tatarozás.

Tatarozási munkákat a régebben épített épületeken kell végezni. A sérült, vagy megko-

pott épületrészeket ki kell cserélni, illetve fel kell újítani. Ilyenkor az épület, vagy épületrész

újszerű állapotba kerül. A tatarozási munkákat 20-30 évenként kell elvégezni.

6



l. FEJEZET

AZ

ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Az épületek átalakítására akkor van szükség, amikor az már nem felel meg a társadal-

mi igényeknek, vagy rendeltetése, funkciója megváltozik. A rekonstrukció régi városrészek

felújításánál fordul elő, ilyenkor egy-egy épületet úgy újítanak fel, hogy az visszanyeri eredeti

formáját, illetve funkcióját.

Az épületek bontására akkor kerül sor, amikor azt már nem lehet, vagy nem érdemes fel-

újítani. Ilyenkor a bontott épület helyére új létesítmény t építenek úgy, hogy az nagyságában,

funkciójában, megjelenésében pótolja a régit.

Az emberiség fejlődése során nagyon sokféle építményt hozott létre. Először lakóépüle-

teket építettek, később megjelentek a közösségi épületek; a kereskedelmi, ipari, közlekedési

stb. létesítmények. A különböző épületeket, illetve létesítményeket az építőipar

kúlőnbőző

ágazatai építik meg.

Az építmény helyétől és jellegétől füg-

gően megkülönböztetünk magasépítő

és mélyépítő tevékenységeket. Az építési

feladatokat a magas- és mélyépítő ipar

gyakran közösen oldja meg.

A magasépítő ipart úgy jellemez-

hetjük, hogy az általában a föld

felszíne feletti létesítményeket

építi meg (1.4. ábra).

Az építmények rendeltetésüktől füg-

gően lehetnek lakóépületek, középületek,

ipari és mezőgazdasági létesítmények. Az

épület külsó megjelenése általában tük-

rözi az épület rendeltetését. (Gondoljunk

például egy pályaudvarra. egy sportcsar-

nokra, vagy egy templomra )

1.2 AZ ÉPÍTŐiPAR FELOSZTÁSA

A mélyépítő ipar a föld felszíne

alatti (1.5. ábra) létesítményeket

építi, illetve az úgynevezett rnér-

nöki létesítmények megvalósítá-

sával foglalkozik.

Ide tartoznak az alapozási munkák, a

hídépítő és csatornaépítő kivitelezési tevé-

kenységek.

K ü l ö n

mélyépítő ipari részleg

foglalkozik az út és vasúthálózatok meg-

építésével.

1.4. Ábra: Föld [elszine

feletti építmény

5 Ábra: Föld felszíne alatti építmény:

metroalagút



AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG

1.3. AZ ÉPÜlETSZERKEZETEK

Az épületszerkezetek körülhatárolják

a tér egy részét, ezáltal együttesen

alkotják a funkciónak megfelelő épít-

ményt (1.6. ábra).

Az épületek használhatósága nagymérték-

ben függ a jól megválasztott és megépített

épületszerkezetektől. Az épületszerkezeteket

osztályozhat juk:

helyzetük;

rendeltetésük;

kiterjedés;

e lkészítés szerin t .

1 6 Ábra: Családi ház

épületszerkezetei

. Helyzetük alapján az épületszerkezetek lehetnek térelhatároló vagy térelválasztó

szerkezetek. A térelhatároló szerkezetek elhatárolják egymástól a külső és belső tereket. Ide

tartoznak a külső főfalak, a födémek és a tetőszerkezetek. Az egy helyiségből álló teret osztat-

lan térnek nevezzük. A térelválasztó szerkezetek a már meglévő teret további részekre osztják.

A függőleges térosztó szerkezetek az egymás melletti helyiségeket, a vízszintes térosztók (köz-

benső födémek) az egymás feletti helyiségeket választják el. Vannak olyan épületszerkezetek

is. amelyek nem sorolhatók sem a térelhatároló, sem a térelválasztó szerkezetek közé.

Az épületszerkezetek rendeltetésük alapján lehetnek teherhordóak és nem

teherhordóak.

A teherhordó szerkezetek a saját súlyukon kívül más szerkezetek terheit is viselik, illetve

továbbít ják. Ilyenek például az alaptestek, a főfalak, stb.

A nem teherhordó szerkezetek csak a saját súlyukat képesek hordani, tehát ezekre a

szerkezetekre más szerkezetek nem adnak át terheket. Ilyenek pl. a nyílászárók, a válaszfalak,

a padló- és falburkolatok, a szigetelő szerke-

zetek stb.

Az épületszerkezetek kiterjedés

szerinti csoportosításánál megkü

lönböztethelünk rúd- és felülelszer-

kezeteket.

A rúdszerkezetekre jellemző, hogy azok

keresztmetszeti méretei jelentősen eltérnek a

hosszúsági méretektől. Függőleges, vízszin-

tes, vagy ferde helyzetben alkothatnak épület-

szerkezeteket. Jellemző rúdszerkezet például a

téglából, kőből vagy vasbetonból készülő pillér

(1.7. ábra), amely az alátámasztó falazatokat

8

1.7. Ábra: Rúdszerkezet pillér



l. FEJEZET

AZ ÉPíTO TEVÉKENYSÉG

helyettesíti. A födémszerkezeteknél jellemző

rúdszerkezet a vízszintesen beépített födém-

gerenda.

A felületszerkezetek nagy kiterjedésű,

összefüggő szerkezetek. Jellemző, hogy nagy

tereket határainak el és a rájuk jutó terheket

nagy felületű kiterjedés viseli. Ide sorolj uk a

magas- és lapos tetőket (1.8. ábra), a vasbe-

ton héjszerkezeteket (pl. víztornyok), a vasbe-

ton lemezszerkezeteket és a falszerkezeteket.

Az épületszerkezetek elkészítésénél

megkülönböztethetünk végleges és

ideiglenes szerkezeteket.

A végleges épületszerkezetek az elkészítendő épület részévé válnak és annak fennállásáig

funkcionálnak. Ezek anyagait úgy kell megválasztani, hogy azok élettartama lehetőleg egyez-

zen az építmény élettartamával.

Az ideiglenes jellegű szerkezetek nem vállnak az épületek részévé, de a végleges szer-

kezetek elkészítése nélkülük nem lehetséges. A monolitikus szerkezetek zsaluzataira például

csak addig van szükség amíg a beton idővel eléri a szükséges szilárdságát. Az állványok, a

földmunkáknál alkalmazott dúcolatok szintén ideiglenesen összeszerelt szerkezetek, mert a

munkálatok elvégzése után nincs szükség rájuk, elbontásra kerülnek.

1.4, AZ É PÍT M ÉN YE KE T É RŐ T ER H EK

Azelőző fejezetrészben foglalkoztunk

a teherhordó, nem teherhordó szerke-

zetekkel. A következőkben bernutatjuk

az építményeket érő legjellemzőbb ter-

heket és hatásokat (1.9, ábra).

A terhek a szerkezetre gyako-

rolt hatásuk várható időtar-

tama alapján állandóak, vagy

esetlegesek lehetnek.

Az állandó terhek az épületszer-

kezetet addig terhelik, amíg az tönkre

nern megy. Az állandó terhek a követ-

kezők lehetnek:

a teherhordó szerkezet önsúlya;

a teherhordó szerkezetet terhelő

egyéb terhek (ide tartoznak a nem

teherhordó szerkezetek önsúlyai);

1.8. Ábra: Fe/ü/etszerkezet (/apostető)

9



AZ ÉPÍTO TEVÉKENYSÉG

1. FEJEZET

a talajellenállás, a földnyomás;

a víznyomás.

Az

1.9. ábrán

egy magastetős lakóépület látható. Felülről lefelé haladva láthatjuk, hogy

a legfelső födémet a tetőszerkezet saját súlya, a fedés súlya, a hó és a szél terheli. Ezeket a

terheket a fófalak saját súlyukkal, a födémek súlyával, továbbá a födémekre eső rendeltetés

szerinti hasznos teherrel együtt közvetítik az alapokra. Az alapok ezt a terhet saját súlyukkal

megnövelve a talajnak adják át.

Az

esetleges terhek

nem állandó jellegűek, részben vagy egészben, tartósan vagy rövid

ideig fejtikki hatásukat. Okozhatnak rázkódást, rezgéseket vagy lengéseket. Lehetnek esetleg

rendkívüli terhek, amelyek csak rendkívüli események következményeként működnek (föld-

rengés, háború). Az esetleges terhek lehetnek:

hasznos terhek;

meteorológiai terhek;

rendkívüli terhek.

Hasznos tehernek nevezzük azokat az erőhatásokat, amelyek az épület rendeltetésszerű

használata során keletkeznek (emberek, berendezések terhei).

A meteorológiai terhekhez soroljuk

a hó és a szél hatásait. A szél nyomást gyakorol az

építményekre az egyik oldalon és szívóhatást vált ki a másik oldalon. A nyomás nagysága

függ a szél irányától és annak erősségétől, illetve a terep adottságaitól. A hó az épületek tető-

szerkezetét terheli, a terhelés nagysága a tető meredekségétől függ.

A rendkívüli terhek között olyan hatásokat találunk, amelyek csak rendkívüli esemény

bekövetkezésekor terhelik az építményt. Ilyen a földrengés, robbantás, stb.

A

járulékos hatások

szintén igénybe veszik az épületszerkezeteket és alakváltozásokat

okoznak. Ilyen hatás például a hőtágulás, a zsugorodás, a lassú alakváltozás, amely a tartós

terhelés hatására jön létre. Az alakváltozások mérése, illetve nyomon követése nehéz feladat,

hiszen az alakváltozások mértékét milliméterekben lehet csak mérni. Általában a szerkezetek

szemmel látható alakváltozása felületi repedések formájában jelenik meg a vakolaton vagy a

szerkezetek egyéb felületein. A szerkezeti megoldások kialakításánál ezért mindig gondolni

kell a mozgási hézagok kialakítására.

1.5. A Z É P ÍT M ÉN YE K KE L SZ E M BE N T ÁM A SZ T OT T K ÖV ET EL M É NY EK

Az építményekkel szemben támasztott fő követelményeinket három fő csoportba sorol-

hatjuk. Ezek az elvárások tulajdonképpen megegyeznek minden épületnél, építménynél.

Az első csoportba a műszaki követelmények tartoznak, ilyenek:

a kellő teherbírás; megfelelő állékonyság;

• jó vízzáróság;

• jó hőszigetelő-képesség;

kellő szilárdság;

vízhatlanság;

jó hótárolás:

kis önsúly.

10



11

1. FEJEZET

AZ


Az épületeinket a műszaki követelmények figyelembevételével kell megtervezni, a szük-

séges anyagokat pedig úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek az elvárásainknak. Meg

kell jegyeznünk azt a rendkívül fontos tényt, hogya tervezés és az anyagok kiválasztásának

műszaki helyessége döntően fontos az építmény későbbi sorsának szempontjából. A rosszul

megtervezett épületrészek, kiválasztott anyagok a későbbiekben megbosszulják az építő vagy

építtető hanyagságát.

A második csoportba a gazdasági követelmények tartoznak, ilyenek:

célszerű anyagok alkalmazása;

gyors felépíthetőség;

optimális karbantartási igény;

minimális üzemeltetési költségek;

energiatakarékos anyagok és eljárások kiválasztása;

kellő kihasználtság.

Ezeket az elvárásokat mindig az igények figyelembevételével kell (optimálisan) megválasz-

tani A mai beruházások során a gazdasági, gazdaságossági követelmények sokszor befolyá-

solják, meghatározzák a műszaki tartalmat.

A harmadik csoportba az esztétikai követelmények tartoznak. Esztétikus megjelenést

adnak az épületnek:

a jól megválasztott, arányos formai megoldások;

a jól alkalmazott színek;

a változatos burkolatok.

Rendkívül fontos, hogy az épület fennállásának idején az épületet használók jól érezzék

magukat a belső terekben.

1.6. AZ ÉPÍTŐiPARI KIVITELEZÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK

Az épület megvalósulásában különböző személyek, illetve csoportok vesznek részt, ame-

lyek mindegyikének megvan a saját szerepe. A tervezők az építmény koncepcióját, formáját,

jellegét megadva készítik el a terveket.

Tervezőnek azt az intézetet, magántársaság ot, magánszemély t, szövet-

kezetet, stb. nevezzük, amely az építtető megbízása alapján, az építkezés

megvalósulásához szükséges műszaki terveket, költségvetéseket, műszaki

leírásokat, egyéb mellékleteket készíti el, az érvényes jogszabályok, ható-

sági előírások, szabványok alapján és azt az érdekelt szervekkel és a kivite-

lezővei egyezteti, valamint az építtetővel jóváhagyat ja.

A folyamat során a tervező rendszeresen konzultál a beruházóval, aki tulajdonképpen

épít-

teti az épületet. A beruházó lehet magánszemély (pl. családi ház esetén), építési vállalkozó,

pénzintézet (pl. társasház) és lehet az állam is (pl. autópályák).




1. FEJEZET

A beruházó a munkát megtervezteti és a tervekben foglaltak végrehajtását ellenőrzi, az

elkészült építményt üzemelteti vagy más üzemeltetőnek átadja és az építkezést fizeti.A beru-

házót gyakran megrendelőnek, vagy építtetőnek szoktuk nevezni.

Beruházónak azt az intézményt, költségvetési szervet, magántársaságot,

magánszemély

t

stb. nevezzük, amely megbízást, megrendelést ad új léte-

sítmények létrehozására,

meg lévő

építmények megsemmisítésére, részle-

ges vagy teljes újraépítésére, építmények korszerűsítésére, átalakítására.

A terveket a szakhatóságok ellenőrzik és megfelelés esetén engedélyezik. Ezt követően

kezdődik a kivitelezés, amelyet általában egy generálkivitelező vállalat végez. A munkák egy

részét, amelyre a generálkivitelező nincs például berendezkedve, vagy létszámhiány miatt

nem tudja elvégezni, rendszerint alvállalkozók vállalják el.

Kivitelezőnek nevezzük azt a magántársaságot, magánszemély t, szövet-

kezetet, kisiparost, stb. amely a tervekben foglalt építési-szerelési munkát

elvégzi. A kivitelezőt gyakran vállalkozó nak nevezzük.

Azépítési folyamatot megfelelő végzettséggel rendelkező műszaki ellenőrnek kell rendsze-

resen vizsgálnia. Az építés utolsó fázisa a különböző szakhatóságok által végzett ellenőrzés

(pl. gázművek, stb.), illetve a műszaki átadás. Azépületet a használatbavételi engedéllyel lehet

az adott funkcióval elfoglalni.

1.7. AZ ORGANIZÁCIÓS TERVEZÉS

Minden nagyobb jelentőségű építési-szerelési munkát organizációs szer-

vezési) tervezés előz meg. Az organizációs tervezés célja és feladata meg-

teremteni az építési-szerelési munkák elvégzésének összes feltételét.

Az organizációs tervek tartalmazzák az építési terület terep-, talaj- és talajvízviszonyait, a

szállítási-, rakodási-, közlekedési-, valamint a víz-, csatorna- és energiaadottságokat, az építő-

és technológiai anyagok helyszükségletét, segédüzemek, gépek elhelyezését, ideiglenes és

végleges építmények (egészségügyi, szociális, kulturális célú építmények, szállások, irodák,

stb.) telepítését, ütemterveket (munkamenetterv, munkaerőterv, anyagszükségleti terv, gép-

szükségleti terv, szállítási terv, stb.), kiviteli részletterveket (ácstelep, vastelep, betonüzem

terve, dúcolási, állványozási terv, stb.), általános metszetet az építményről, organizációs költ-

ségvetést, stb.

Az organizációs terveket a tervező készíti el a beruházóval, hatóságokkal,

közművállalatokkal víz, csatorna, gáz, elektromos áram) és akivitelezővel

egyeztetve.

1.8. AZ ELŐKÉSZÍTÉSI TEVÉKENYSÉG

Az építkezés megkezdése előtt számos szervezési feladatot kell megoldani. A

helyszíni

bejárásra

az előkésztés folyamán kerül sor.

12



I.FEJEZET


A tervező hívja össze az érintett személyeket az építkezés helyszínére, az organizációs

tervek, valamint a teljes kiviteli tervdokumentáció elkésztéséhez szükséges adatok véglegesí-

tésére. A helyszíni bejárásra meg kell hívni a kivitelezőn és a beruházón kívül az építési munka

során érdekelt hatóságok, közművállalatok, esetleg egyéb érintett vállalatok képviselőit is.

A helyszíni bejárást a tervező, vagy a kivitelező távolléte esetén meg kell ismételni. A helyszíni

bejárásról jegyzőkönyv készül, amelynek alapján készíti el a tervező a kiviteli tervdokumentá-

elót.

A kiviteli tervdokumentációt (építész-, statikus-, gépész tervek, melléklétesítmények

tervei, költségvetések, műszaki leírások, organizációs tervek, egyéb mellékletek) a kivitelező

felülvizsgálja. A tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeit a beruházónak (tervezőnek)

jóváhagyásra megküldi. Fontos, hogy az anyagminőségekért, a megépült szerkezetekért a

kivitelezőt is felelősség terheli

Az építési szerződés megkötésére a jóváhagyott tervek alapján kerül sor. Az építési szer-

ződést a beruházó és a kivitelező vállalat köti meg a jóváhagyott költségvetés összeg ére.

Az építkezés az építési szerződésben foglaltak szerint valósul meg.

Az építkezés előkészítése során még meg kell kérni az építésügyi hatóságtól az építési

(bontási) engedélyt. Közterületen végzett munka esetén a burkolatbontási valamint közterü-

let-foglalási engedélyt.

A munka megkezdésének időpontját a kivitelező vállalat köteles az érintett vállalatok-

nak, hatóságoknak, stb. bejelenteni. Az építkezés megkezdése előtt a kivitelező nek át kell

vennie a munkaterületet az építési terület birtokosától.

A munkaterület átadás-átvételéről a kivitelező, a beruházó, a terület gazdája, a tervező

és a hatóság jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni. A munkaterület hivatalos átvétele után

az ott történtekért a továbbiakban a kivitelező felel.

1.9. A KIVITELEZÉSI

MUNKÁK SORRENDJE, A

RÉSZTVEVŐ SZAKMÁK

Az építési munkák sorrendiségé-

nek megállapítása rendkívül fontos.

Lehetőleg időrend szerint kell felso-

rolnunk azokat a munkákat, szak-

mákat és szakterületeket, amelyek

segítségével elkészül egy épület. A

metszeten (1.10. ábra) jól látszik,

hogy a teljes építményhez sokféle

szerkezetet kell megépíteni. A szer-

kezetek különböző anyagokból és

technológiával készülnek, így ter-

mészetesen különböző szakembe-

rek szükségesek.

1 1 Ábra:

Az

épületekjellemző szerkezetei

13




l. FEJEZET

A szakmunkák helyes egymásutánisága technológiai szempontból is fontos. Meg kell

említenünk, hogy az építkezés ütemezésének gazdaságossági következményei is vannak.

Az építési munkák sorrendjének megtárgyalása előtt nézzük meg azt, hogy milyen szakmák

vesznek részt a kivitelezési folyamatban

A kivitelezői munka nagyon összetett, sok szakma vesz részt benne. Az alábbiakban felso-

roljuk a legjellemzőbb szakmákat a hozzájuk tartozó tevékenységi körökkel együtt.

Kőműves:

az építős munkák közül a szerkezetépítéssel foglalkozik, legjobban neki kell

átlátnia az egész építési folyamatot.

Ács-állványozó: a tetőszerkezetek ácsmunkáit készíti el, zsaluzatokat és állványokat épít.

Tetőfedő:

a kész ácsszerkezetre elkészíti a héjazatot.

Vasbeton- és műkőkészítő:

a vasbetonhoz szükséges vasalatokat szereli össze, illetve az

épület műkő szerkezeteit készíti el.

Épületszigetelő:

az épület nedvesség elleni szigeteléseit készíti el.

Épületburkoló:

elkészíti a hidegburkolatokat (fal- és padlóburkolatok).

Fapadlózó és burkoló: faburkolatokat készíti el a padlón (parketta) és az oldalfalakon,

PVCés szőnyegpadlókat készít.

Szobafestő- mázoló és tapétázó:

a külső és belső térben elvégzi a falak és nyílászárók

festését illetve mázolását, valamint elkészíti a tapéta burkolatokat.

• Asztalos:

az épületben lévő nyílászáró szerkezeteket készíti el és építi be.

Vízvezeték és központifűtés szerelő:

kiépíti az épület üzemeltetéséhez szükséges vízve-

zetékeket és a fűtési rendszer.

Gázvezeték és készülékszerelő: feladata az épület gázellátását biztosító vezetékhálózat

kiépítése és a gázkészülékek szerelése.

Villanyszerelő:

kiépíti az épületben a villamos hálózatot.

Kőfaragó: a terméskövet munkálja meg, az épület kő díszítő elemeit készíti el.

Épületszobrász: a gipsz szobrász munkákat készíti el.

Cserépkályha és kandallóépítő: az épület egyedi fűtőszerkezetét építi meg.

Bádogos és épületbádogos:

a fémlemez szerkezeteket gyártja le (pl. szegélyek stb.).

Üvegező:

elvégzi az összes üveggel kapcsolatos munkát az épületeken.

Redőny-, reluxakészítő, -javító:

a nyílászárók árnyékoló szerkezeteit szereli.

A felsorolás

20

jellemző szakmát tartalmaz, elsősorban azokat, amelyek nélkül nem való-

sulhat meg az építmény, illetve használhatósága nem lesz megfelelő.

Az előzőekben már említettük, hogya tervezés során nemcsak a műszaki terveket kell

összeállítani, hanem az építési folyamathoz felvonultatott szakmák alapján az építkezés teljes

ütemezését is. Tulajdonképpen azt kell megtervezni, hogy milyen szervezési lépések betartá-

sávallehet az épületet a legrövidebb idő alatt befejezni.

A korszerű, elsősorban számítógépes alapú tervezés segítségével az élőmunkától kezdve

az utolsó csavarig előre kiszámítható minden, amire az építkezés során szükség lesz. Köny-

14



l. FEJEZET


nyebb a tervezés fázisában megváltoztatni egy szerkezetet, vagy kicserélni egyanyagot, mint

ugyanezt megtenni kint az építkezésen. Mivel a teljes építési költség arányait tekintve mindig

a kivitelezési folyamat a drágább, érdemes alaposabban kidolgozott terveket készíteni az épít-

ményről, hogyaköltségeket előre lehessen kalkulálni. A megvalósítás során is itt van szükség

a takarékosságra. A tervezésnél tehát mindig a lehetséges optimumot kell megkeresni.

Az építési munkákat az előzőek alapján először két részre oszthatjuk:

tervezési és előkészítési munkák;

kivitelezési munkák.

A

tervezési és

előkészítési munkák során

az építtető (a tulajdonos) először tájékozódik a

lehetőségekről. Ez annyit jelent, hogy fel kell

mérnie a szükséges munka műveleteket az

építkezés lehetséges helyszíneit, a rendelkezés-

re álló anyagi eszközöket, és tisztáznia kell az

építőanyagokkal kapcsolatos kérdéseket is.

Amikor véglegesen kialakultak az építtető

igényei és elképzelései, akkor megkezdődhet

a konkrét tervezési folyamat. Ez nagyon sok

egyeztetést igényel, hiszen a lehetséges variáci-

ók közül kell kiválasztani azt a megoldást, ame-

lyik legjobban megfelel az építtető igényeinek,

valamint a lehetőségeknek. Ezután a tervező

elkészíti a végleges tervrajzokat, és beszerzi a

szükséges hatósági engedélyeket. Ilyenkor kell

az építési munkák anyag- és élőmunka szük-

ségletéből meghatározni az építmény teljes

bekerülési költség ét, valamint az elvégzendő

munkák sorrendjét.

Az építési (kivitelezési) munkákat három

nagy csoportra oszthatjuk:

alépítményi munkák: ide tartoznak föld-

munkák és az alapozási (1.11. ábra)

munkák:

felépítményi munkák: a tulajdonképpeni

szerkezetépítés (1.12. ábra) tartozik ide a

tető fedés elkészültéig (a csapadék már nem

tehet kárt az épület belső terében);

befejező munkák: az összes, épületet kom-

fortossá tevő szakipari munka (1.13. ábra)

ide tartozik.

1.11. Ábra: Alépítményi munka:

munkaárok dúcoLattal

1.12. Ábra: Felépítményi munka

1.13. Ábra: Be{l;jező mukálat:

gipszkartonozás

15



AZ


l. FEJEZET

A kivitelezési munkák áttekintéséhez nézzünk meg egy olyan táblázatot (1.1. táblázat),

amely összefoglalja az elvégzendő munkákat. A százalékos értékek természetesen tájékoztató

jellegűek, de nagyságrendileg bemutatják az arányokat.

1.1. TÁBLÁZAT

Munka

A teljes építési költség

Az anyag-

A szak- és segédmun-

részaránya

)

költség

)

ka díja

)

földkiemelés

1

-

1

alapok 1 4

6

padlólemez 2 6 4

kőműves munkák 2 5

5

beton és vasbeton munkák 13 5

5

tetőszerkezet

5 35

65

tetőfedés

5 45

55

A nyers épület

47

szennyvfz ép.

1 3 7

víz és eü. berendezések 5 6

4

fűtés

8

6 4

villanyszerelés 3 4

6

ablakok és ajtók

9 9

1

szigetelési munkák

4 35 65

vakolások 7 3 7

esztrich

3

25

75

csempe burkolatok

4 5

5

faburkolatok

2 35

65

festési és tapétázó

4 25 75

munkák

padló

3

75

25

Belső munkák 53

Összesen 100

A különböző építkezéseken a felsorolt arányok eltérőek lehetnek. Az építési anyagok árai

is változnak, ami különösen a hosszabb időtartamú építkezéseknél okozhat eltéréseket. Sok-

szor beépítés közben derül ki egyanyagról, hogy alkalmatlan az adott szerkezet elkészítésére.

Ilyenkor másik, megfelelő tulajdonságú anyagot kell keresni.

Az építési munkák ütemezés e közben is történhetnek csúszás ok, például az időjárás ked-

vezőtlen hatása, vagyanyaghiány miatt. Az építési mód és a gépesítettség függvényében is

lehetnek eltérések a feltűntetett értékektől. illetve arányoktól.

16



1. FEJEZET


A táblázat első oszlopában a szakmunka szerinti felsorolás, míg a második oszlopban a

teljes építési költséghez viszonyított százalékos nagyságrend található. A nyers, tető alá hozott

épület százalékos nagyságrendjét olvashatjuk le a tetőfedés utáni sorban. Ez az érték

47 -05

nagyságrendet mutat, tehát az építési költségek majdnem felét. A belső munkák nagyság-

rendje 53%.

A harmadik és negyedik oszlop az anyagköltség és a szak-, illetve segédmunka arányát

mutatja be. A két oszlop összege mindig 100 -ot ad ki.

Asorrend szerint először a földkiemelést kellelvégezni. Eznemcsak az alapárok kiemelését

jelenti, hanem a megelőző földmunkákat is, a humusz leszedéssel együtt. Amunkavégzés kézi

erővel vagy gépekkel végezhető. Az alapozás gyakorlatilag nagy tömegű betonozási munkát

jelent a szükséges ácsmunkákkal együtt. Az alapozás után a kőműves munkák következnek,

melyek az építkezés leglátványosabb részét jelentik, hiszen a nedvesség elleni szigetelés után a

falszerkezetek gyorsan elérik a kívánt magasságot. A kőműves munkák részeként elkészülnek

az áthidalások, és sor kerül az épület vízszintes térlefedésére, a födémszerkezet megépítésére

is. A tető típusától függően vagy az ácsmunkák és a tetőfedés, vagy pedig a szigetelési (lapos

tetőnél) munkák következnek. Azépület védetté válása (eső elleni) esetén megkezdődhetnek

a belső munkálatok. A belső munkálatok a belső térosztással, a válaszfalak elkészítésével, az

aljzat szigetelésével, és az ezzel kapcsolatos hőszigetelés i munkákkal folytatódnak.

Amennyiben a falazás közben nem építették be a nyílászáró szerkezeteket, úgy ezután ez

következik. Az épület belső terében el kell készíteni a gépészeti berendezések alapvezetékeit.

Ez azt jelenti, hogy a villany, a víz, a fűtés, a szennyvíz stb. számára ki kell építeni azt a háló-

zatot, amelyen keresztül az épület kiszolgálása megtörténhet.

A nyomáspróbák után elkezdődhet a belső terek vakolása. Ez a munkafolyamat nehéz és

hosszadalmas; sok türelmet igénylő munkát jelent. A vakolatok és a burkolatok látszó felüle-

tek lesznek, ezért ezekre a munkákra nagy figyelmet kell fordítani. A sima falfelületű és meg-

felelő aljzattal rendelkező helyiségekben megkezdődhetnek a vakolás után a burkoló munkák.

A burkolás során a hidegpadlókat és a csempézést kell elkészíteni. A sima falfelületeken és a

nyílászáró szerkezeteken el lehet kezdeni a festést és a mázolást (a falon a tapéta burkolato-

kat). A késznek látszó belső térben használhatóvá kell tenni a gépészeti berendezéseket, azaz

el kell végezni a szerelvényezést. Ilyenkor kerülnek helyükre a radiátorok és a csaptelepek,

felszerelik a villanykapcsolókat és a gázüzemű berendezéseket.

A parkettázás és más faanyagú burkolatok készítése csak a belső szakipari munkák után

következhetnek. Megfelelő időjárás esetén be lehet vakoini kívülről az épületet, el lehet készí-

teni a járdákat és a szükséges tereprendezést is. Az utolsó munkafázis mindig a takarítás

és az esetleges hiánypótlás, amellyel véglegesen alkalmassá tehetjük az építményt emberi

tartózkodásra.

1.10. AZ ÉPÍTÉSI HELYSZÍN

Az építési munkák sajátosságainak megfelelően az építőipar legtöbb termelő helye ideig-

lenes. Ez azt jelenti, hogy az építkezés befejezése után a teljes kivitelező egység elvonul az új

létesítmény színhelyére. Ebből adódóan az építő tevékenység nem állít elő sorozattermékeket,



AZ


I.FEJEZET

az építmény értékesítési módja is eltér a sorozattermékekre jellemzőktől, hiszen az építmé-

nyek többsége megrendelésre készül.

Az építéshez szükséges alapanyagokat mindig máshonnan (mivel minden épület más jel-

legű, ezért mindig más anyagokra is van szükség) kell a helyszínre szállítani. Az új építési

munkahelyen olyan körülményeket kell teremteni, hogy ott a munkavégzés zavartalan legyen.

A létesítmény nagyságának megfelelően természetesen változhat az építési helyszín kialakí-

tása, hiszen egy ipari épület felépítéséhez más feltételekre van szükség, mint egy társasház

megépítéséhez.

Az építésszervezés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve,

amelyekkel a gazdaságos építést térben és időben megszervezik.

Akövetkező felsorolás azokat a kötelező körülményeket sorolja fel, amelyek megteremtése

feltétlenül szükséges:

munkaerő (felvonulási épületek);

gépek (telepítés, tároló területek);

anyagok (depóniák, raktárak);

zavartalan anyagmozgatás (közlekedési útvonalak);

az építési helyszín ellátása a szükséges közművekkel (víz,elektromos energia, gáz, szenny-

víz, telefon stb.).

A fentieken kívül, ha az építkezés nagyságrendje ezt megköveteli, segédüzemeket is be kell

rendezni.

A segédüzem a helyszínről azzal segíti az építési folyamatot,

hogya lehetséges

előkészítési munkákat itt végzik el. Ilyenek lehetnek: ácstelep; betonacél előkészítő telep;

betonkeverő telep; habarcskeverő telep, stb.

A felvonulás költségei megtalálhatók a költségvetésben, ezért mindig törekedni kell a

gazdaságos és műszakilag megfontolt helyszín kialakítására. Az építési helyszín 1.14. ábra)

megtervezésénél nemcsak a térbeli elhelyezést kell figyelembe venni, hanem időben is meg

kell gondolni azt, hogya különböző kiszolgáló egységek hogyan következnek egymás után.

Ehhez szükség van az építési munkák pontos sorrendjének és időbeni terjedelmének az isme-

retére.

Azépítés ütemezéséhez ütemterveket készítenek. Azütemtervek

1.15. ábra)

alapja mindig

az elvégzendő munka mennyisége, illetve igényessége. Anormatívák segítségével a technoló-

giai folyamat munkaerő igényét és idejét, valamint a felhasználásra kerülő anyagok mennyí-

ségét is pontosan meg lehet határozni. Ezekkel a különböző szakterületek egymásutánisága

is meghatározható. Az ütemtervek tarthatóságához alaposan végiggondolt tervezői munka,

valamint jól előkészített munkaterület szükséges.

A sávos ütemterv vonalak (sávok) formájában foglalja magában a munka ütemezését a

kezdéstől a befejezésig, a költségvetési termelési értéket, a munkafolyamatokhoz szükséges

létszámot (szakmánkénti bontásban), valamint a szükséges anyagokat és gépeket.

Ajó építési helyszín berendezéséhez nézzünk meg egy néhány alapelvet

Minden gép és berendezés, felvonulási épület a programnak megfelelően üzemké-

pes állapotban álljon rendelkezésre

18



l. FEJEZET

AZ


közterület

t.PÜLÓ VASBETON VAZAS E PÜLET

(-1 +5 szint)

betonkeverö

hoboreskeverő

VASTELEP

4 Ábra: Az építési helyszín

Mindig az építési munkamódszernek megfelelően válasszuk ki a szükséges gépi

berendezéseket

Kerülni kell a túlzottan nagy munkahely kialakítását, a felesleges anyagmozgatást, a

felesleges gépáthelyezéseket

Figyelembe kell venni a terep adta adottságokat, az építkezés nagyságrendjét az

évszaktól való függést

Figyelni kell az esetleges határidő módosítások kihatásait

Be kell tartani a környezetvédelmi előírásokat

Igazodni kell a mindenkori munkaerő ellátottsághoz

A fentiek mellett természetesen szükség van a jó szakemberekre is. A szakszerűen elvégzett

munka megkönnyíti a további teendőket, például a pontosan rakott fal könnyen vakolható,

vagy a simára dolgozott aljzatbetonon könnyebben lehet elkészíteni a szigetelést stb. A szak-

szerűség egyben anyagtakarékosságot is jelenthet, hiszen az anyagok mennyisége csak akkor

lehet elégséges, ha nincs szükség pluszban rádolgozott rétegekre, illetve centiméterekre.

19



Dúcolóanyag-ütemterv

orsz.

Szakasz neve

üucrc.

Na

1 81 szakasz

4000

27

Összesen

4000 800

Gépütemterv

1 I. t i

us ú

kotró

57,6

2 Autódaru

92

3 Viztelenítés

104

Átlag létszám

IB1

Szakasz

118,8331

o

Sávos ütemterv

Sor Munka

Ifj.

Dúcolás

l l a t b on tá s

9

10 Földvis zat6/fés

11

Tömörítés

12 Burko atala fehér

Burkolat fekete

13 Atadás, levonulás

Létszám

Epip.m. Szakm. Na -

NM ' <D •• • Q>

e ;: ~ ~ ; ~ ~ ~ ~ e 2 ;::;

(:j :::: ~ ~

l E l ~

re

g: g ;;:;:::::;: ~ ~ ~ ::;;~ ~ e ; ~ ~ ::- ~ ~ ~ ~

5 O 4

3 027 <l<lMM <l< l<lMM <l<l <lM<l MM ,

5 27 ~~~~~~~ ''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''

27

27 •••••••.••.••.••.••.••••••.••.••.••.••.••.•••••.••.••.••.

27 ( ) M <l ,,,, <l MM <l <l M <l ( ) M

27

27 _

27

<l< lMMM<,)<l lMM<l<,) lMM<)MMMM<l<lMMM<lM

27

27

27

o

011112222222222222222222222211110

o o o o o o o o o o o o o o

o o o o

00 00

o o

3 3 3 3 3 3 3 33 3333 333 3333 333 3333 11111111111

o o o o o o

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 33333311111111111



I.FEJEZET


1.11. AZ ÉPÍTKEZÉSEK SEGÉDÜZEMEl

Az építőiparban az építési feladattól, az alkalmazott építési módszertől, a

munka nagyságától és a munkahely elhelyezkedésétől függően segédüze-

meket létesítünk.

A segédüzem lehet:

betonüzem;

ácstelep;

vastelep;

helyszíni előregyártó telep;

A segédüzem telepítésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni.

kőfaragó telep;

acélszerkezeti telep;

habarcsüzem és aszfaltüzem.

• Azüzem -a szállítások csökkentése érdekében- a felhasználás súlypontj ában helyezkedjen

el.

Ne települjön később építendő végleges építmény helyére.

Az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az anyagok feldolgozása és tárolása minél kevesebb

átrakással, belső szállítással járjon.

1.11.1. AZ ÁCSTELEPEK

Állványozási, zsaluzási munkák előkészítésére az építési munkahelyen ács-

telepet kell létesíteni. Az ács telepen gyárt ják le az egyedi állványzatokat,

zsaluelemeket és faszerkezeteket. Az ácstelepek nagyság szerint lehetnek

munkahelyi, munkahelyi-központi ácstelepek.

Az ácstelepek telepítésekor a fentieken kívül lényeges szempont, hogy az anyagot lehető-

ség szerint a munkahely bejáratánál fogadják. Az ácstelep nyersanyaga, a fa nagy helyigényű,

ezért az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az ácstelepen belüli anyagmozgatás minél kevésbé

zavarja az építési munkahely életét. Az ácstelepet továbbá úgy rendezzük be, hogya faanyag

megmunkálásának folyamata a készülő épület felé irányuljon. Gondoskodni kell az anyagtá-

rolás, a méretre vágás, a ~zabás, az összeállítás, a félkész- és készelemek tárolási helyéről.

Az ácstelep nagy része fedetlen, csupán a telepített gépeket helyezzük el tető alatt. A tele-

pet csak rendezett, sármentesített területre szabad építeni.

A faanyagtároló helyen a faanyagokat fajta, minőség, hosszúság és vastagság szerint osz-

tályozzuk és tároljuk. A lerakodást a belső anyagmozgatás meggyorsítása érdekében gépesí-

teni lehet. A két alkalmazott gép az autó daru és a villástargonca. A faanyagot alátétgerendára

kell elhelyezni, a földtől minimum 30 cm távolságra azért, hogyafaárut szellőztessük és

megóvjuk a talajnedvességtől. A deponált faanyag, az úgynevezett máglya tetejére ferde tetőt

kell építeni deszkából. A máglyából máglyasorokat kell képezni oly módon, hogy 3 m széles

közlekedő út kialakítása váljon lehetővé a két párhuzamos máglyasor között. Az egymás mel-

letti depóniák között tűzrendészeti okokból egy méter széles sávot kell hagyni. Balesetvédelmi

előírás, hogy gömbfa máglyák esetén a széthullás megakadályozására a máglyát támasztó-

oszlopokkaI kell kimerevíteni és ácskapcsokkal összekapcsolni.



AZ


I.FEJEZET

A használt- és hulladék faanyagot úgy kell tárolni, hogy az minőségileg és mennyiségileg

felmérhető legyen. A még felhasználható faanyagot megtisztítva, szegtelenítve kell elraktároz-

ni. A már fel nem használható faanyagot le kell selejtezni és külön kell tárolni.

Azanyagfeldolgozást gépesít jük. Ezért a helyszükségletet az állandó helyű gépek nagysá-

ga, a dolgozók száma és az egyidőben készítendő faelemek száma határozza meg. Az állvá-

nyozó és zsaluzó elemeket az anyagtároló mellett célszerű előkészíteni és megmunkálni. Az

ácstelepen a megmunkáláshoz leggyakrabban kör- vagy szalagfűrészt, gyalugépet és sza-

lagcsiszolót használnak. A nagyobb faszerkezeteket földbe ásott gömbfa oszlopokra erősített

pallóterítésen, a zsinórpadon állítják össze. Azsinórpadon az előállítandó faszerkezet előrajzoI-

ható, leszabható és összeállítható. Az összeállítás után az egyes részeket úgy jelölikmeg, hogy

a szétszedés után a beépítés helyén különösebb gond nélkül újra összeállítható legyen.

A kész- és félkész árukat a beépítés sorrendjében tárolják úgy, hogya ter-

mékek közé beférjen a szállító tehergépkocsi. A kész- és félkész termékek

szállítását szintén gépesíteni kell.

A gépesítés eszközei:

• autódaru;

• villás- és platóstargonca;

• valamint tehergépkocsi.

Az ácstelepen használt munkagépek elektromos energiaigényét szabványos villamos

elosztó szekrényből kell biztosítani. Mivel az ácstelep fokozottan tűzveszélyes terület, ezért

tűzvédelmi célból a vízvezeték-hálózatról csatlakozó helyeket kell kialakítani tűzcsapokkal.

A betonüzem az építkezés betonigényét elégíti ki. A betonüzem nagyságá-

tól és helyétől függő en lehet központi betongyár; építéshelyi betonüzem;

munkahelyi betonüzem.

1.11.2. AVASTELEPEK

A munkahelyi betonacéIt avastelepen munkálják meg. A vastelep lehet

építéshelyi és központi. Az építéshelyi vastelepet több építményből, vagy

műtárgyból álló, általában nagy kiterjedésű építkezésekhez létesítik.

A központi vastelepet a kivitelező cég a saját központi anyagtelepén létesíti. Avastelepen

az anyagokat kézi erővel, kéziszerszámmal, gépekkel munkál hatják meg.

A telepen megfelelő nagyságú hely és tér szükséges az anyagszállítás, tárolás, egyenge-

tés, vágás, hajlítás, szerelés és a szerelt betonacél tárolására és szállítására. A vastelepen is

lehet a munkálatokat gépesíteni. A gépeket a munkafolyamatok sorrendjének megfelelően

kellelhelyezni. Azelkészült termékeket a felhasználás sorrendjében célszerű tárolni. Avastelep

területét kb. 15-20 cm vastag kénmentes salakterítéssel vagy szilárd burkolattal kell ellátni.

Gondoskodni kell acsapadékvíz elvezetéséről is.

1.11.3.

ABETONÜZEMEK

22



l. FEJEZET

AZ


Abetonüzemekben kellfogadni az adalékanyagot, a cementet; rendelkezni kellvízzel,keve-

rőgéppel és szállítóeszközzel. Ezeket úgy kell elrendezni, hogy az adalékanyag, a cement és a

víz a keverőgépbe minél rövidebb úton és minél gyorsabban eljusson. A keverőgép elhelyezé-

sekor ügyelni kell arra, hogy az közvetlenül a szállítóeszközbe (pl. mixerkocsi) üríthessen.

Abeton adalékanyaga a folyami- vagy bányakavics. Azadalékanyagot a keverőgép közvet-

len közelében frakciókra szétbontva, osztályozva tárolják és géplapáttal juttatják a keverőgép-

be. A beton másik összetevőjét, a cementet, ömlesztett állapotban, cementsilókban tárolják,

ahonnan a gravitációs úton vagy sűrített levegővel jut a keverőbe. A harmadik összetevőt, a

vizet nyomóvezetéken mérést követően adagolják a kavicshoz és acementhez.

1.12. A VÍZELLÁTÁS

Az építkezésen fogyasztási, technológiai és tűzoltási célra használnak fel

vizet. Az ideiglenes vízszükségletet az építkezéshez közműhálózatról, fel-

színi vizekből és kutakból elégíthet jük ki.

Közműhálózati vízellátást az illetékes vízügyi szervekkel engedélyeztetni kell. A felvonulási

területen vízaknát és fogyasztásmérő órát kell létesíteni. Felszíni vízkivétel esetén is be kell

szerezni az illetékes vízügyi szervek engedélyét. Egyedileg kellmegvizsgálni, hogy a víz alkal-

mas-e üzemi célokra, például keverési víznek.

Kutakat az előzetes talajviszonyok felmérése után lehetőleg a vízfogyasztás kőzéppontjába

kell helyezni. Nemcsak a vízigény kielégítéséről, hanem az építési szennyvíz elvezetéséről és

elhelyezéséről is gondoskodnunk kell.

1.13. AZ ENERGIAELLÁTÁS

Az építkezés megkezdése előtt fel kell mérni a szükséges energiaigényt

és az energiát az illetékes energiaszolgáltató vállalattól kell igényelni. Az

elektromos hálózatra való rákapcsolást az elektromos szolgáltató társaság

szakemberei végzik.

Azépítkezések kezdetén az energia ellátást ideiglenes áramfejlesztő állomásokkal (generá-

torok) is meg lehet oldani. Az áramfejlesztő gépek benzin- vagy dízelmotorral működő egysé-

gek. A generátorokat áramfejlesztő gépeket a felhasználás középpontjába kell elhelyezni.

Amennyiben nagyfeszültségű hálózatról kapjuk az elektromos energiát, akkor a feszült-

séget transzformáini kell. Az energiaforrás ismeretében kell megtervezni az elosztóhálózatot.

Építkezéseinken az elektromos energiát általában faoszlopra szerelt zárt dobozból osztják el.

Innen szigetelt vezetékeken jut el a fogyasztóhoz. Olyan munkaterületen, ahol nagy munka-

gépek mozognak, földkábeleket használnak.

Az elektromos hálózat építésekor nagy figyelmet kell fordítani az elektromos vezetékek

érintésvédelmére és az áramütés veszélyének elhárítására.

23




I.FEJEZET

1.14. AZ ÉPÍTKEZÉS GÉPESÍTÉS E

Az építési munkák termelékenységének növelésére, a termék önköltsé-

gének csökkentésére, a nehéz fizikai munka kiváltására és az élőmunka

ráfordítás mérséklésére az építési munkákat gépesíteni lehet.

Az adott építési feladat megoldásához többfajta gép is alkalmas lehet. Ezek közül azoknak

a használata indokolt, amelyeknek a legkedvezőbb a költségkihatása. A leggazdaságosabb

gépet számítások alapján választják ki. Az építés során szinte mindegyik munkaművelet más

és más gépet igényel, mivel mindegyik csak adott munkafázis, meghatározott mennyiségei-

nél gazdaságos.

1.15. A KITŰZÉS, FELVONULÁS

A munkaterület átadás-átvétel időpontjáig általában kitűzik a telekhatárt és az épületet.

Kitűzesen az építmény jellemző sarokpontjainak, fő irányainak a kijelölését értjük, magassági

és vízszintes értelemben.

A felvonulás az építkezés első lépése. A felvonulás keretében valósítják meg

az organizációs tervekben foglalt ideiglenes, vagy végleges építményeket.

építik meg az anyagtároló helyeket, végzik el a gépek fel- és üzembe állítá-

sát, építik ki a víz- és energiahálózatot, az utakat.

A felvonulással egyidőben megkezdhetik az anyagok, szerszámok, építési berendezések

helyszínre szállítását is. A munkaerő fokozatosan, mindig az igényeknek megfelelően vonul

fel.

Az építések megindításakor építési napló vezetését kell elkezdeni. Az épí-

tési napló a beruházó és a kivitelező közös okmánya. Az építési napló-

ban rögzítik a be ruházó és a kivitelező építéssel kapcsolatos észrevételeit,

benne fel kell sorolni minden olyan eseményt, amely az építkezessel kap-

csolatos.

1.16. MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI ÜGYVITELI TEVÉKENYSÉG

Mellékletként csatolni kell a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvet, a felmérési

naplót, és minden olyan jegyzőkönyvet, amelyet nem az építési naplóban vettek fel.Az építési

naplót mindig a munkahelyen kell tartani, vezetéséért az építésvezető, vagy a munkavezető a

felelős. Az építési naplót tisztán, olvashatóan, világosan és egyértelműen kell vezetni.

A

felmérési

napló az elvégzett munkák részletes, esetleg magyarázó ábrákkal szemlél-

tetett jegyzéke. A felmérési naplónak naprakész állapotban, hűen kell tükröznie az építkezés

állását.

A munkahelyen munkavédelmi naplót is kell vezetni. Ebbe kell bejegyezni az előfordult

baleseteket, a körülmények pontos és részletes leírásával; valamint csatolni kell a naplóhoz a

balesetelhárítási oktatások jegyzőkönyvét.

24



1. FEJEZET


Azelkészült munkákat a műszaki átadás-átvételi eljáráson veszi át a beruházó. Erről szintén

jegyzőkönyv készül, amelyet a rendeletekben meghatározott szervek, vállalatok, stb. képvise-

lői írnak alá. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik többek között a mennyiségi-,

minőségi hibákat és kijavításuk határidejét.

A számlázásra csak a műszaki átadás-átvétel után kerülhet sor, az elvég-

zett munka szerint.

1.17.

A GAZDASÁGI ÜGYVITEL

Napi jelentést kell vezetni a gazdasági tevékenységről, a dolgozók munka-

bérének elszámolás áról. A napi jelentés tartalmazza a napi munka fajtáit

(pl. földkiemelés, dúcolás, zsaluzás), a jelenlevő dolgozókat név szerint,

valamint az időbérben, ill. teljesítményben ledolgozott órák számát.

Anapi jelentésben közölni kell a távollevő, de a munkahelyi létszámban levő dolgozókat is,

a távollét okának feltüntetésével.

Az anyagforgalmi naplóban az építkezésre kiérkezett, ill. az építkezésen beépített anyago-

kat kell nyilvántartani. Ha az anyagban valamilyen ok miatt kár keletkezik (pl. lopás, betörés,

stb.), akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

1.18. AZ ÉPÍTŐiPARI SZÁLLÍTÁSOK

Azépítőipari szállítás az építkezéseken fontos tevékenység. Jelentőségét az mutatja, hogy

a teljes építési költség mintegy 10-15%-a szállítási költség, ezért gazdaságos megszervezése

nagyon fontos.

Aszállításokat csoportosíthat juk a szállítás tárgya, jellege és módja szerint. A szállí-

tás tárgyai lehetnek építőanyagok vagy kész épületszerkezetek, építő gépek, szerszámok,

berendezések, felvonulási tartozékok (pl. lakókocsi, bódé, stb.), ömlesztett-, zsaluzási-, áll-

ványozási-, dúcolási anyagok és egyéb anyagok. A szállítás jellege lehet belső, helyi és távol-

sági. A szállítás módja szerint megkülönböztetünk kézi, közúti, vasúti, légi, víziés különleges

(pl. csővezeték, kötélpálya) szállítást.

Aszállítás gazdaságossága több körülménytől függ, amelyeket egymással összefüg-

gésben kellvizsgálni. Ezek a körülmények a következők:

rakodási feltételek;

a szállítandó áru hoz legalkalmasabb szállítóeszköz kiválasztása;

gazdaságos szállítási távolságok;

közvetlen (pl. csak tehergépkocsival) vagy közvetett (pl. tehergépkocsi, vasút) szállítás

lehetséges;

• visszfuvarra lehetőség van-e.

25



AZ


l. FEJEZET

A körülmények gondos mérlegelése után lehet kiválasztani a legmegfelelőbb és a leggaz-

daságosabb szállítási módokat.

Ahhoz, hogya munkahelyen megfelelő mennyiségű anyagról gondoskodni lehessen,

megfelelő számú szállítóeszközre van szükség. Egy-egy szállítóeszköz napi teljesítményét a

következőképpen kapjuk meg:

meghatározzuk az egy forduló megtételéhez szükséges időt (ebbe bele kell számítani az

oda és vissza út, valamint a rakodás idejét);

a fentiek ismeretében meg lehet határozni a naponkénti fordulók számát;

• végül a naponkénti fordulók számából és az egyszerre elszállítható mennyiség szorzatából

megkap hatjuk a naponta elszállítható építőanyag mennyiségét.

26



1. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG CÍMU FEJEZETHEZ

1.

Sorolja fel azokat a munkákat, amelyek az építőipar fő feladatai közé tartoznak

a./ .

b ./ ..

c./ ..

d./ .

e./ ....

f. /

2.

Egészítse ki, az építőipar felosztására vonatkozó meghatározásokat

a./ A magasépítő ipart úgy jellemezhetjük, hogy az általában a föld .

b./ A mélyépítő ipar a föld .

illetve az úgynevezett .

3. Ismertesse, hogy milyen szempontok szerint osztályozhat juk az épületszerkezeteket

a./ ...

b ./ ..

c./ .

d./ .

4. Az alábbi ábra segítségével sorol-

ja fel az építményeket érő terheket,

melyek helyes megnevezését írja az

ábrán feltüntetett nyilak mellé

Az ábrán felsorolt terheket csoporto-

sítsa az alábbiak szerint:

a./ Állandó terhek

b./ Esetleges terhek: .

27



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 1. FEJEZET HEZ

5.

Töltse ki az alábbi táblázatot, az építményekkel szemben támasztott követelményekre

vonatkozóan

Építményekkel szemben támasztott három fő követelmény:

1.

2.

3.

Ehhez tartoznak az alábbiak:

6. Azépítőipari kivitelezésben résztvevő személyek: tervezők, beruházók, kivitelezők. Fejezze

be az alábbi meghatározásokat:

Tervezőnek nevezzük, azt az .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Beruházónak

nevezzük, azt az .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

...............................................................................................................................................

Kivitelezőnek nevezzük, azt az .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

7. Az alábbiakban a kivitelező munkában jellemző néhány szakmát, és az azokhoz tartozó

tevékenységi köröket soroltuk fel. Párosítsa össze a megfelelő szakmát, a hozzá tartozó tevé-

kenységi körrel

Szakmák:

a./ kőműves

c./ vasbeton és műkőkészítő

e./ épületburkoló

g./ tetőfedő

b./ ács-állványozó

d./ épületszigetelő

f. / szobafestő- mázoló és tapétázó

h./ kőfaragó

28



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 1. FEJEZETHEZ

Tevékenységek:

1./ Elkészíti a csempe és padlóburkolatokat.

2./ Tetőszerkezetek ácsmunkáit készíti el, zsaluzatokat, állványokat épít.

3./ Avasalatokat szereli össze, illetve a műkő szerkezeteket készíti el.

4./ A terméskövet munkálja meg, az épület kő díszítő elemeit készíti el.

5./ Az építős munkák

közül

a szerkezetépítéssel foglalkozik, legjobban neki kell átlátnia az

egész építési folyamatot.

6./ Az épület nedvesség elleni szigetelését készíti el.

7./ A héjazatot rakja fel az ácsolt tetőszerkezetre.

8./ A külső és belső térben elvégzi a falak és nyílászárók festés ét illetve mázolását, valamint

elkészíti a tapéta burkolatokat.

Párosítások:

8. Mutassa be példákkal, az egyes munkatevékenységek jellemzőit

a./ alépítményi munkák .

b./ felépítményi munkák .

c./ befejező munkák: .

9.

Mit értünk az építés szervezés fogalmán?

10. Ismertesse a jó építési helyszín berendezésének alapelveit

a./ .

b./ .

c./ .

d./ .

29




e./ .

f./ .

g./ .

11.

Sorolja fel, hogy milyen segédüzemeket ismer

a./ .

b./ .

e./ .

d./ .

e./ .

f./ .

g./ .

12.

A felvonulás az építkezés első lépése. Sorolja fel azokat, az organizációs tervben felsorolt

munkavégzési folyamatokat, amelyeket a felvonulás keretében meg kellvalósítani

a./ .

b./ .

e./ .

d./ .

e./ .

13.

Az építések megindításakor, el kell kezdeni az építési napló vezetését. Ismertesse, hogy

mit kell tartalmaznia az építési naplónak

30



2.1. A

GEODÉZIAI MÉRÉSEK

2.

A KITŰZÉS

Az épületek kitűzéséhez szükséges geo-

déziai méréseket két nagy csoportba sorol-

hatjuk.

Az elsőbe tartoznak a vízszintes

mérések, melyek célja a föld felü-

letén levő telkek, épületek stb.

vízszintes vetületének a meghatá-

rozása.

A kétféle mérést néha külön, néha együtt

hajtjuk végre. Az épület kitűzése során az

építmény jellegzetes pontjait határozzuk meg

vízszintes és függőleges értelemben. A víz-

szintes kitűzést alaprajzok (2.l/a. ábra), a

függőleges kitűzést pedig metszetek (2.l/b.

ábra) alapján lehet elvégezni. Az épületek

helyét a terepen a főbb sarokpontok (2.2.

ábra) és a magassági

fix pont kitűzésével kell

rögzíteni.

A kitűzés az épület

szerkezeteinek helyét,

terjedelmét és alakját

kijelölő pontok, egye-

nesek és szögek meg-

határozásából áll.

2.lIa. Ábra: Családi ház alaprajza

2.lIb. Ábra: Családi ház metszete

2 2 Ábra:

Az

alaprajz kitűzése zsinórpadról

31



AK/TŰZÉS

2.2. JELÖLŐ ESZKÖZÖK

2.

FEJEZET

A kitűzött pontok megjelöléséhez

földbe vert karót, cöveket, jelölőrudat

vagy lécet használhatunk

(2.3.

ábra).

A jelölő eszközök anyaga általában vala-

milyen keményfa. A jelölő rudak végén köracél

hegy található, a hosszméretük 15. 20. 25. 30,

40, 50, 60 cm lehet. Gyakori a kő vagy beton-

hasáb jelölés is. Ezeken karcolással jelölhet jük

ki a pontok helyét.

Az egyenesek kitűzésénél gyakori segéd-

eszköz a kitűzőrúd. Akitűzőrúd 2,00-3,00 m

hosszú kör vagy háromszög keresztmetszetű,

faanyagú rúd, amelyet 20 cm-es távolságok-

ban piros-fehér színűre festenek. Végükön acél-

saru található, amelynek segítségével könnyen

a talajba szúrhatók. A kitűzőrudak pontok meg-

jelölésére szolgálnak. Jelölő eszköz lehet még a

falicsap, az acélszegecs, és a pontjelző gúla is.

I

: ~ o <

J

jelölörudak

2.3. Ábra: Jelölésre alkalmas eszközök

2.3. A FÜGGŐBE ÉS VíZSZINTBE ÁLLÍTÁS ESZKÖZEI

A geodéziai mérések és a kitűzés során rendkívül fontos a

függőleges és vízszintes irányok pontos beállítása. Ennek elmu-

lasztása, vagyelrontása ugyanis a mérést jelentősen befolyá- 2.4.

Ábra: Függő

sol hatja. Így a következőkben a leggyakrabban használt ilyen

eszközöket mutatjuk be.

csöves libella

A függőt a függőleges irány kitűzésé-

re, pontok levetítésére használjuk.

A függő (2.4. ábra) egy hosszú, zsinórból

és egy hengeresre vagy kúposra esztergált fém

rúdból áll. A szerkezetek kitűzésénél (falak, nyí-

lászárók stb.) az eszközt a talaj felé függesztve

mindig a függőleges irányt adja meg. A zsinór

a föld középpontja felé mutat, így ehhez viszo-

nyíthatjuk a szerkezetek helyzetét.

A libellát (2.5. ábra) közismertebb

nevén vÍzmértéket egyenesek és

síkok vízszintes és függőleges kitű-

zésére használjuk.

szelencés libella

2.5. Ábra: Különböző libellák



2. FEJEZET

AK/TŰZÉS

A libella belső felületén csiszolt, zárt üvegedény (cső) van, amelyet alkohollal vagy éterrel

töltenek ki úgy, hogy egy buborék maradjon benne. Az üvegcső szeivénye íves és ebben az

ívben a legmagasabb helyet mindig a buborék foglalja el. Az így elkészített libellát (2.5. ábra)

aztán fa, fém, vagy műanyag tokba foglalják. Gyakoriak az egészen hosszú (1,00 - 2,00 m)

vízmértékek is, amelyeket célszerűen használhatnak az építőipari szakemberek.

A kőműves vízmérték (2.6. ábra) tokjában

egy vízszintes és egy függőleges libella

van.

Mindkét libellában a középállást két fekete vonal

jelzi. Ez a két vonal a buborék hosszának (kb. 8 mm)

megfelelő távolságra van egymástól, és minden abla-

kon jól látható. A vízszintes cső buborékja három, a

függőlegesé két oldalról figyelhető meg. A szerszám

használatakor ügyelni kell arra, hogyavízmérték tok-

jának felülete közvetlenül a szintbe állítandó pontokra

vagy síkra feküdjön fel. Ezért a vízmértéket általában

nem közvetlenül a szintben ellenőrizni kívánt fal- vagy

más felületre, hanem közbeiktatott falazó- vagy vako-

lólécre fektetjük.

Egyszerű és közismert eszköz a csöves szin-

tező (2.7. ábra), amelyet egymástól nem túl

nagy távolságra levő pontok, illetve vízszin-

tes vonalak és síkok kitűzésére használnak.

2.6. Ábra: Vízmérték,

oizszirü ellenőrzése

A

csöves szintező

két

üvegcsövét

kb. 10

m

hosszú 2.7.

Ábra: Csöves oizmérték:

gumicső köti össze. Szintezéskor a folyadék a közle-

kedő edények törvénye szerint helyezkedik el. Amikor a víz szint je a két üvegcsőben meg-

nyugszik, mindkettőben pontosan azonos magasságú lesz a víz szint je, A két csőben lévő víz

egyező szint je két fix pontként használható fel valamely egyenes, vagy sík meghatározásához.

Ezt az eszközt leggyakrabban a vízszintvonal felvételénél szokták használni.

Különösen tereprendezéskor szükséges, a kisebb távolságokban levő

pontok magasságkülönbségének meghatározására használható T alakú

(2.8. ábra) nézőkereszt.

Egy készlet három darabból áll. A nézőkeresztek

10 cm vastagságú, gyalult deszkából vannak össze-

szögelve Talakúra. Összmagasságuk kb. 1,00 m,

vízszintes száruk 0,50 m. Ezek segítségével két pont

közé egy harmadikat a következő módon iktatunk be:

nézőkereszttel az ismert pontok fölé állva, a harmadi-

kat a keresett pont fölött le- vagy felfelé mozgatva ad-

dig igazít juk, amíg összenézve a három nézőkereszt

felső vízszintes szára egy síkot alkot.

8 Ábra: T

alakú nézőkereszt

33



AK/TŰZÉS

2.4. A VíZSZINTES MÉRÉS ESZKÖZEI

2.

FEJEZET

A földmérési munka leggyakrabban

előforduló feladata két pont közötti

legrövidebb távolság (egyenes) meg-

határozása. A távolságot meghatá-

rozhatjuk közvetlen méréssel, ekkor

hosszmérésről beszélünk. Amikor

olyan elemeket mérünk, amelyekből

számítani lehet a távolságot, akkor

távmérésről beszélünk.

Kisebb távolságok mérésére 1,00-2,00 m

hosszú léceket, összehajtható

mérővesszőt

2.9.

Ábra:

Mérővessző,

vagy kisebb mérőszalagot használhatunk (2.9.

mérőszalag

ábra). Ezek ún. végérintős mérőeszközök, ami

alatt azt értjük, hogyamérés során mindig a mérőeszköz végét illesztjük a kiindulási ponthoz.

A centiméter és milliméter osztású eszközökről egyértelműen leolvasható a távolság.

Nagyobb távolságok mérésére 4,00-5,00 m hosszú mérőléceket is alkalmazhatunk. A

mérőlécen kívül használhatunk még acélból, vagy műanyagból készített 20-30 m hosszú,

mind a két oldalán számozott mérőszalagokat is. A mérőszalagok bizonyos mértékű belógása

a szalag megfeszítésével lehetne kiküszöbölhető. A túlfeszítés azonban megnyúlást okozhat,

így inkább megengedett a mérendő távolsághoz viszonyított kis belógás.

2.4.1. TAHIMÉTERES MÉRÉS

Az említett eszközökkel való hosszmérés akadálymentes, sík terepen könnyen elvégezhe-

tő, azonban egyenetlen, vagy lejtős terepen más módszert kell alkalmazni. Az egyik lehetőség

két pont közötti távolság hosszmérés nélküli meghatározására a tahiméterrel való mérés,

vagy tahimetrálás. Ehhez a tahi méter lécre és tahiméter műszerre van szükség.

A tahiméterléc fából, vagy műanyagból készülő, 4 m hosszú, csuklósan összehajtható léc.

A lécet a két oldalán lévő fogantyúval kell függőlegesen tartani. A függőlegest a lécen találha-

tó libellávallehet beállítani.

A legegyszerűbb, állandó száltávolságú

tahiméter távcsövébe tekintve egy függőle-

ges és három vízszintes szálat látunk (2.10.

ábra). A vízszintes szálak egymástól egyenlő

távolságra helyezkednek el. A mérés elvi alap-

jai fizikai és matematikai összefüggéseken

alapszanak, melyekből levezethető, hogyha a

ta him éter irá ny szá la v ízsz in tes ak ko r a v ízszin

tes távolság (2.11. ábra):

=

c + k x L.

2 1 Ábra: Tshiméter látómezője,



2.

FEJEZET

AK/TŰZÉS

A képletben c és kértékét

minden műszerhez megadják,

L

pedig a lécről a felső és alsó

vízszintes

szálon

leolvasott [2 és

II

értékek különbsége. (Megje-

gyezzük, hogy az újabb műsze-

reknél c

=

O).

A mérendő távolságok kezdő-

és végpont jai között azonban

gyakran jelentős a magasságkü-

lönbség, ilyenkor a távcső irány-

vonala nem vízszintes, hanem

azzal a szöget zár be, amelyet

a műszerről le tudunk olvasni.

A szög ismeretében a vízszintes

vetületi távolság:

t = c x cosa

+

k x

L

X cosso.

2.5. A MAGASSÁGI MÉRÉS

2 Ábra:

Tabiméter

mérési elve

A geodéziai mérések másik nagy csoportját képezik a magasságmérések,

amelyeknél a pontok egymáshoz viszonyított helyzetét függőleges vonalon

határozzuk meg.

A magasságmérések során abszolút magasságnak nevezzük a tengerszinttől (Balti, vagy

Adriai-tenger), mint alapoktól mért magasságo . Jelölése pl. 105,23 m Bf, jelentése 105,23 m

Balti alapszint felett. Az Adriai alapsík 674,7 mm-rel mélyebben helyezkedik el a Balti alap-

síknál. Ezért az Adriai magasság (jele: Af) számértéke 674,7 mm-rel nagyobb, mint a Balti

magasság számértéke, vagyis példánkban 105,9047 m Af. Hazánkban korábban a kezdőfe-

lület az Adriai-tenger szintje volt, napjainkban a Balti tenger szintjéhez viszonyítunk. A abszolút

magassági értékek különböző alappont hálózatok szerint térképeken rendelkezésünkre állnak.

Vagyis pl. egy padlószint abszolút magasságának meghatározásakor csak a legközelebbi alap-

pontot kell megtalálnunk, és onnan elvégezni a szintezést, relatív magasságmérés .

A relatív magasság két pontnak egymáshoz viszonyított szintbeli eltérése, mely egyenlő

a két pont abszolút magasságának különbségével. Az épületen belüli magassági alappontnak

rendszerint a főbejárat előtti végleges járdaszintet, vagy a földszinti padlóvonal magasságát

szoktuk megadni. Ezt a magasságot kezdőszintnek nevezzük, jelölése:

±

0,00. A + kezdőszint-

nek meg kell adni az abszolút magasságát is, pl. 84,61 m Af. A további magasság kitűzését

legegyszerűbben ettől a kezdőszinttől végzik. Például ha az első emeleti födém zsaluzási szint-

je +2,63 m, akkor az aztjelenti, hogyakezdőszint felett 2,63 m-re kell a zsaluzást elkészíteni.

A zsaluzási szintnek abszolút magassága is van, példánkban: 84,61 + 2,63 = 87,24 m Af.

A kitűzött pontok megvédéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

35



AK/TŰZÉS

2.5.1. A SZINTEZÉS ESZKÖZEI

2. FEJEZET

Nagy pontosságot igénylő, vagy

nagyobb területek szintezéséhez,

illetve

a vízszintes síkok kijelölé-

sére szintezőműszert

(2.13.

ábra)

és szintezőlécet használunk.

A műszer két fő részből áll; a műszertalp-

ból és a talpra csavarozott nagy pontossá-

gú távcsóből. Fő jellemzője, hogya távcső

csak állótengely körül forgatható, függőle-

2.13. Ábra: Szintezőműszer

ges értelemben csak annyit fordul el, hogy

a tengely pontosan vízszintbe állítható legyen. Megjegyezzük, hogya mai, korszerű szintező-

műszereknél az irányvonalat önbeálló szerkezet teszi vízszintessé, hogyha az állótengely közel

függőleges. Az ilyen műszert önbeálló, vagy kompenzátoros szintezőműszernek nevezzük. A

szintezőlibellás műszereket védjük a napsugárzástól, különben a mérés pontatlan lehet

A műszer tartozéka a centiméter, fél centiméter vagy milliméter beosztású szintezőléc is.

Használat közben a műszer vízszintbe és függőlegesbe állított tengelyei teszik lehetővé az

azonos szintek meghatározását a szintezőléc segítségéve . A léc különböző helyekre történő

ráállásával a kívánt magasságok meghatározhatók.

A szintezés során tulajdonképpen egy

vízszintes síkot állítunk elő, amelyet a távcső

irányvonala, a vízszintes szál határoz meg.

A pontosan beállított műszerrel lehet csak

méréseket végezni.

A mérés első lépéseként a két vizsgál-

ni kívánt pont között félúton felállítjuk a

kinyitott, biztos helyzetű állványra helyezett

szintezőműszert (2.14. ábra). Ezt követő-

en az egyik pontra állítjuk a szintezőlécet

és leolvassuk a vízszintes iránnyal metszett

értéket, mm pontossággal. A kapott érté-

keket jegyzőkönyvbe kell vezetni. (A Föld

geoid alakja miatt a műszer által kijelölt vízszintest kb. 100 méter vízszintes távolságon belül

tekintjük párhuzamosnak a szintfelülettel.) A mérést elvégezzük a másik ponton is és szin-

tén jegyzőkönyvbe írjuk. Minden leolvasás előtt ellenőrizzük, hogya szintezőlibelIa buborékja

nem mozdult-e el a mérés közben. A leolvasások különbségét képezve kapjuk a két pont

egymáshoz viszonyított relatív magasságkülönbségét.

2.5.2. A SZINTEZÉS ELVE ÉS MENETE

2.14. Ábra: Mérés szintezőműszerrel

Az adott pont abszolut magasságának meghatározásához az -eqész országot behálózó,



2.

FEJEZET

AK/TŰZÉS

A különbözö rendű alappontok magas-

sági, valamint szélességi és hosszúsági

koordinátái ismertek. Egy űj tereppont

kiméréséhez így a szintezést egy ismert

alappontról kell kezdenünk. A folyamatos

elóre-hátra mérések sorozatával a távolabb

lévő pontok abszolut magassága is megha-

tározható.

A fentiekből következik, hogya térképe-

k e n s zin te zé s ek n él a s zin tv on ala k a z a zo n os

tengerszint feletti magasságban (pl. 300 m

Af) található pontokat összekötő görbék.

2.6.

A SZÖGEK MEGHATÁROZÁSA

_~L~_

\0011

~.

t c

A szögek kitűzésére a dioptrát, a

szögtükröt és a szögprizmát, vala-

mint a teodolitot is alkalmazhat-

juk.

A dioptra (2.15. ábra) a legáltalánosabban ismert

ki tűzőeszköz.

egyenesek és állandó

szögek kitűzésére alkalmas. Kevésbé pontos és kb. 50 m távolságig használható, de nagyobb

szintkűlönbségű terepen az optikai szög kitűző műszereknél könnyebben használható.

2 15 Ábra: Dioptra

Az egyszerű dioptra egy talplemez két végén, egymással szemben elhelyezkedő lemezből

áll.

A lemezek egyikén a 0,5 mm széles rés az ún.szemrés vagy irányrés, a másikon pedig

szélesebb (néhány mm) nyílás van kialakítva. Utóbbi közepéri egy függőleges irányszál helyez-

kedik el. A keskeny szemrés felől átnézve a viszonylagosan széles látómezőben - az irányszál

segítségével - könnyen beirányozható a kitűző rúd.

A szögtükör (2.16. ábra) a fény törésének egyik törvényén alapszik és két megfelelő szög-

ben (45

0

-ban) beállított tükörből áll.

Az érkező fénysugár kétszeri tükröződés

után kétszer akkora szögben távozik mint

amilyen szögben a tükrök be vannak állítva. A

45

0

-os beállítás esetén 90

0

-os szögben.

A szögprizma a

szöqtükörhöz

hasonló

elven

működik,

azzal a különbséggel. hogya

fény törést egy szögprizma felületei okozzák. A

prizma a szöget kétszer töri meg úgy, hogya

szög az üveg törésmutatójától, a prizma lapjai-

nak hajlásszögétől, a fénysugár be- és kilépési

szög ének nagyságától függ.

37



2. FEJEZET

AK/TŰZÉS

A lézerteodolitok olyan léze-

res iránykitűző műszerek,

ame-

Iyeken a lézersugár bármely

térbeli pontra pontosan irányít-

hatóak és a hagyományos teodo-

lithoz hasonlóan leolvashatóak a

keresett értékek.

A legkorszerűbb műszerek

az elektronikus tahiméterekből

továbbfejlesztett mérőállomá-

sok. A szög és távolságmérés

mellett lehetőség van az adatrög-

zítésre, illetve a beépített progra-

mo k s e g ít sé g é ve l a z a tmo s z fé rik u s

korrekciókra, a hőmérséklet-

változásból adódó javításokra.

Az adatokat a gépek kártyákon,

kis merevlemezeken tárolják. A

mérőállomások grafikus kijelzőn

mutatják a mért adatokat. A klavi-

atúrávaliehetőség van utasítások,

adatok bevitelére is.

A szögmérési és távolságmérési feladatok elvégzésére alkalmazott elektronikus műszerek

a nagyon pontos mérés mellett biztosítják az adatok számítógépen történő feldolgozását. Egy

új építési telek beszintezése után például az adatokból a számítógép jó közelítéssel megrajzol-

ja a terepet, így az épület magassági és vízszintes elhelyezkedése pontosan modellezhető.

2 8 Ábra: Korszerű

léz r s sz n t z ő

és

mérőállomás

2.8. PONTOK, EGYENESEK ÉS SZÖGEK VÍZSZINTES KITŰZÉSE

Az épület helyét a terepen a jel-

lemző sarokpontok kitűzésével

határozzuk meg, ezeket pedig ún.

fix pontokból kiindulva mérjük

fel.

Ilyen fix pont lehet pl. a szomszédos

épület sarka, kerítés vagy telek határvo-

nala (2.19. ábra), út, stb. A pontok helyét

a földbe vert karóval, cövekkel vagy léccel

jelöljük meg, és ideiglenes pontoknak

nevezzük. Ezekre az épület befejezéséig

s zü ks ég v an .

2 9 Ábra: Fix pontok

a

helyszínrajzon



AK/TŰZÉS

2.FEJEZETI

Az egyenesek egyértelmű meghatá-

rozásához legalább két pont (2.20.

ábra) szükséges.

Ha tehát egy egyenest kívánunk meghatá-

rozni, akkor először meghatározzuk az egyenes

két pontját, összekötés után pedig megkapjuk

a keresett egyenest. Az építmények határoló

vonalait, a szerkezetek jellemző tengelyvona-

Iaít, a falszerkezetek helyét, általában egyene-

sekkel tűzzük ki.

Ha két ismert pont közölt közben-

ső pontokat kívánunk kitűzni, akkor

helyüket beintéssel (2.21. ábra) hatá-

rozhatjuk meg.

Az egyik ponthoz kitűzőrudat állítunk

(beleszúrjuk a földbe), a másik ponthoz

kitűzőrúddal feláll egy ember. A másik ember

kitűzőrúddal a keresett ponthoz áll, amelynek

pontos helyét beintéssel állapítjuk meg. Ha a

három

kitűzőrúd

eltakarja egymást, akkor egy

egyenesen helyezkednek el.

Teodolittai

az egyenes egyik végpont ján

(A) felállunk, majd első távcsőállásban az alsó

irányszállal megirányozzuk a másik végpontot

(8). Ezután a távcsövet a fekvőtengely körül

úgy forgatjuk el, hogya látómezejébe a kitű-

zendő ponthely környezete kerüljön. A pont jel

mozgatását karjelekkel irányítjuk úgy, hogya

pont jel képe az álló irányszállal fedésbe kerül-

jön. Ezt a pontot (C') meg kell jelölni. A leír-

takat második távcsóállásban megismételve

egy C pontot kapunk. Az egyenesen lévő C

pontot a C' és C pontokat összekötő szakasz

felezőpont jában mérhetjük fel (2.22. ábra).

A szögek kitűzése a geometriából

ismert szerkesztések valóságban

történő elvégzése. Az egyszerű esz-

közökkel elvégezhető szögkitűzések

mellett ma már elsősorban a műsze-

res szögmérések terjedtek el.

0

2 2 Ábra: Egyenes kitűzése

2 21 Ábra:

Közbenső pont

meghatározása beintéssei

2 22 Ábra:

Közbenső pont

meghatározása teodolittal



2. FEJEZET

AK/TŰZÉS

I

r

D

C

E

(2.28.

ábra). A mérőszalagot az A ponthoz

tartva tetszőleges sugarú

kőrívet

rajzolunk

úgy. hogya körív B és C pontokban metssze

el az ismert egyenest. A B és C pontok felezé-

si pontját, D pontot összekötve az A ponttal,-----'2:-c-----b;;---~---L~---

megkapjuk a két egyenes közötti merőleges

távolságot. Ezután az ismert egyenes egy tet-

szőleges E pontján keresztül merőlegest szer-

kesztünk, amelyre rámérjük az AD egyenes

távolságát. Így megállapítottuk az F pontot.

AzA és F pontok összekötése megadja a kere-

sett párhuzamos egyenest. A mérőeszköz nél-

küli mérések mindig pontatlanabbak, mint a

műszerekkel végzettek, ezért ezt minden eset-

ben vegyük figyelembe.

2 28 Ábra: Párhuzamos meghatározás

mérőeszköz nélkül

2 29 Ábra: Párhuzamos meghatározás

teodolittai

Teodolittel

az ismert egyenes egy tetsző-

leges A pontjára kell állnunk. Innen meg kell

határozni a 90

0

-os irányt és fel kell mérni

a párhuzamos egyenesek távolságát. Így megkapjuk az új egyenes D pontját. Ugyanezt a

mérést elvégezve a B pontból az egyenes egy újabb pontját, az E-t kapjuk. A D és E pontok

összekötésével

(2.29.

ábra) a keresett párhuzamos egyenest határoztuk meg.

2.9. ÉPÜLETEK KITŰZÉSE

Az alábbiakban nézzünk meg egy konkrét kitűzést (2.30. ábra), amely bemutatja az

épület jellemző pont jainak meghatározását a terepen A kitűzés előtt a bokrokat és felesleges

növényzetet ki kell irtani, majd a terep nagyobb egyenetienségeit meg kell szüntetni.

o

_______ -'''---------

0,00 5,44 12,79 30,98 34,9337,74 49,04

2.30. Ábra: Kitűzéshez használt főtengelyek

43



AK/TŰZÉS

2. FEJEZET

Fontos, hogya kitűzés megkezdése előtt egy kitűzési vázlatot kell készíte-

ni, amelyen fel kell tüntetni a kitűzendő építmény alaprajzát, akitűzendő

pontokat, a kitűzéshez felhasználandó alappontokat, valamint az összes

kitúzési méretet.

A kitűzés első lépéseként vegyünk fel egymásra merőlegesen két egyenest (2.30. ábra)

(főtengely), amelyek a kitűzési munka alapvonalai lesznek. Az egyik egyenes (főtengely) álta-

lában lehet az utca vonala, míg a másik egyenes az utca vonalára merőleges.

Egyszerű mérési megoldás, ha a főtengelyekre támaszkodva hosszmérések és derékszög

kilűzések sorozataként kitűzzük az építmény jellemző sarokpontjait. Ilyenkor ellenőrzésként a

sarokpontok egymástól való távolságát is meg kell mérni. Ilyen mérést azonban csak akkor

végezhetünk, hogyha a telken a beépíthető területet már meghatároztuk. A telekhatártól

számítva a kötelező távolságokat be kell tartani, ezt párhuzamos egyenesek kitűzéseként

végezhetünk. Ez azonban sokszor egy összetett feladat, hiszen a telkek alakjai gyakran nem

szabályos alakzatot követnek.

A beépíthető terület ismeretében az épület kitűzhető úgy is, hogy csak egy pontját jelöljük

ki a főtengelytől és a továbbiakat innen szögméréssel és távméréssel határozzuk meg. Ilyen-

kor szintén ellenőrzéseket kell végezni, a főtengelytől való hosszméréssel.

Az épület helyének kitűzését nagymértékben megkönnyíti a zsinórállvány. Zsinórállvány

azért szükséges, mert az egyeneseket pontosan csak tökéletesen sík terepen tudnánk kitűzni.

Az építési helyszín viszont nem ilyen. Ezért a terepszint felett a zsinórállványok között kifeszí-

tett huzallal jelöljük ki a szükséges pontokat és egyeneseket. A zsinórállvány vízszintes pallóira

szeggel vagy bevágással biztonságosan tudjuk rögzíteni a kifeszített huzalt.

A zsinórállvány céljaira az épület sarkain, a közbülső falkiugrásoknál és a középfőfalakkal

szemben 2,00-2,50 m hosszú faoszlopokat (gömbfát) ásunk le. Ügyeln ünk kell arra, hogy az

oszlopok elhelyezésekor a visszatöltött föld gondosan legyen tömörítve Az oszlopok elmoz-

dulása ugyanis a kitűzés pontatlanságát eredményezheti Az oszlopokra 1,00-1,50 m magas-

ságban szegezzünk élére állított pallókat Az egymással szemben felerősített pallók azonos

magasságban, vízszintes en legyenek

Az egymással szemben fekvő pontok

között feszítsü nk ki acélhuzalt A falsík

helyét az acélhuzal ra függesztett függő

(2.31. ábra) segítségével vetít jük le.

Az egymást metsző huzalok metszés-

pontjainak levetítése megadja a keresett

sarokpontokat. A kitűzésnél célszerű

külön a földmunkák, külön az alapozás,

és külön a felmenő falak jellemző pont-

jait meghatározni.

A zsinórállványt a magassági

alappont kijelölésére is fel-

használhatjuk.

2 3 Ábra: Jellemző pontok levetítése




A KITŰZÉS CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Ismertesse a kitűzés fogalmát

2. Mithatároznak meg, az alábbi geodéziai mérések?

a./ vízszintes mérés: .

b./ magasság mérés: .

3. Milyeneszközeit és műszereit ismeri akitűzésnek?

Eszközök: .

Műszerek: .

4.

Ismertesse a tahiméteres mérés menetét

5.

Ismertesse a szintezés menetét

.................................................................................................................................................

46



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 3. FEJEZETHEZ

5.

Mi az alapozás feladata?

6. Ismertesse az alapozási sík megválasztásának szempontjait

a./ .

b

c./

d./.

e./.

7.

Az alábbi ábrán a zártsorú beépítés ala-

pozási síkjainak rajzát látja. Ismertesse ezen

beépítési mód esetén, a már meglévő és az

új épületek alapozási viszonyaira vonatkozó

szabályokat

helytelen helyes

meglévö új épület

épület



3. FEJEZET

FÖLDMUNKÁK, ALAPOZÁSOK

Hazánk egyik jellemző talajfajtáját a löszt is meg kell említenünk, mivel a Dunántúl egyes

részein 50 m-es rétegvastagságban fordul elő. Könnyen felismerhetjük, mert sósavat cse-

pegtetve felületére heves pezsgésnek indul. A víz függőleges irányban gyorsan mozog a lösz

szerkezetében, és hatására a megtámasztás nélküli járatok összeomlanak. Emiatt számos

löszfal omlás következett be, elsősorban a Duna partvonalán.

Gyakori elnevezés a szikes talaj is, amely többnyire vízzáró, kötött talajo kból (iszapból,

agyagból) keletkezett felső takaróréteg. Műszaki szempontból kedvezőtlen tulajdonságú, szá-

razon repedezik, nedvesen puha, folyós talajjá válik. Hazánk területének lO%-át borítja.

A szerves talajok (3.2. táblázat) szálas szerkezetűek,

3.2.

TÁBLÁZAT

sötétszürke, sötétbarna, vagy fekete színűek. Jellegzetes

szaguk alapján könnyen lehet őket azonosítani. A szerves

talajok általában rothadó anyagokat tartalmaznak. Az ilyen

anyagok gázt fejleszthetnek, és ígyatalajok térfogata állan-

dóan változik. A szerves talajok alapozásta nem alkalmasak.

Az ilyen területeken általában talajcserével, vagy valamilyen

talajszilárdítási eljárással szokták a területet alapozásra

alkalmassá tenni.

A talajok szilárdsága alapo-

zási szempontból megha-

tározó. A talajok szilárdsági

tulajdonságait próbafúrások

(3.1. ábra) és számítások

alapján határozzák meg.

A talaj szilárd részekből, vízből és

levegőből (egyéb gázokból) épül fel.

Terheletlen állapotban aszemcsék

mozdulatlanok, közöttük egyensúly

van. Az önsúlyból származó erők

ilyenkor a szilárd részecskék érintke-

zési felületein adódnak át. Terhelés

hatására aszemesék elmozdulnak,

a levegő, vagy víz egy része távozik,

vagyis a talajréteg összenyomódik

(3.2. ábra). kisebb lesz a térfogata,

de a talajban a terhelést csak a szi-

lárd részecskék viselik.

A talaj típusától, az esetleges előterhelé-

sétől természetesen függ az összenyomódás

mértéke. Az építmények tervezésekor külön-

böző talajmechanikai számításokkal a süllye-

déseket a tervezőnek ellenőriznie kell.

Szerves talajok

Homokos tőzeg

Is za po s tő ze g

Szerves iszap

Szerves agyag

3 Ábra: Próbafúrások szelvényei

3 2 Ábra: Talajréteg összenyomódás

előtt

és

összenyomódás után




3 FEJEZE7

33 TÁBLÁZA] TALAJOK TERHELHETÓSÉGE (AZADATOK TÁJÉKOZTATÓJELLEGŰEK)

A talaj

A határfeszültség alapértéke (N/cm')

megnevezése

állapota

száraz vagy nedves, vagy

telített, a talajvíz-

nyirkos talaj

igen nedves talaj

szint alatti talaj

laza

52

52

26

durva és finom-

közepesen tömör

65

65

52

kavics

tömör

78

78

65

laza

39

30

26

iszapmentes

közepesen tömör

58

58

45

kavics

tömör

78

78

60

laza

32 32 19

durva és közepes

közepesen tömör

48

42

30

nagyságú homok

tömör

65 52

40

laza

36

26

13

finom iszapmen-

közepesen tömör

30

30

20

tes homok

tömör

40

40

25

laza 10

8

6

homokliszt

közepesen tömör

25

20

15

tömör

30 25

18

3.2. A FÖLDMUNKÁK

Az építmények terheit alaptestek adják

át a talajnak (3.3. ábra). A talajba kerülő

épületszerkezetek helyét földmunkával kell

előkészíteni. Bizonyos földtömegeket el kell

távolítani, azaz a talajba kerülő szerkezeteknek

a megfelelő térfogatot biztosítani kell. Bizo-

nyos esetekben szükség van a föld visszatöl-

tésére is. Ilyenkor a kitermelt mennyiség egy

részét az elkészült szerkezet mellé úgy kell visz-

szadolgozni, hogya tömörsége legalább olyan

legyen mint az eredeti.

A tereprendezést is a földmunkák közé soroljuk, mert az építmények környezetének

kialakításánál is szükség van a föld mozgatására. Utak, vasutak, mélyépítési műtárgyak készí-

tésénél szintén kisebb-nagyobb földmunkát kell végezni.

3 3 Ábra: Teherátadás a talajnak

A tereprendezésre az építkezés megkezdése előtt és a befejezés után kerülhet sor. Az épít-

kezés megkezdése előtt a fákat és a bokrokat, valamint a felszíni növényzetet távolítják el.

Általában letolják a földfelszínen elhelyezkedő humusz réteget is. Az eltávolított mennyiséget



3.

FEJEZET


A földmunkák végzésénél ügyelni kell arra, hogy mindig csak a szükséges

mennyiségű talajt mozgassuk meg Vigyázni kell arra is, hogya függőle-

gesen maradó földpart hajlamos a megcsúszásra és a le- vagy beomlásra.

Ezért szükség szerint dúcolattai kell megtámasztani a földtömeget.

A föld kitermelése és mozgatása kézzel, vagy géppel történhet. A nagy mennyiségű föld-

kitermeléshez ma már csak gépeket használnak. A gépi munka kiegészítéseként azonban

szükség van a kézi rnunkára, illetve bizonyos kisebb munkákat csak kézzel lehet elvégezni.

A kézi kitermeléshez különböző szer-

számokat kell használni. Az ásó, az ásó lapát,

a lapát, a csákány, mindenki számára ismert

eszköz (3.4. ábra). Ezekkel lazítható, eltávo-

lítható, bontható a föld. A nehezebben fejthe-

tő talajoknál bontórudakat. ékeket, vésőket

lehet használni. Az erősen köves, vagy sziklás

talajokat esetleg robbantással is bonthat ják.

A különböző fejtési módok alapján a tala-

jokat a következő fejtési osztályokba lehet

sorolni.

34 TÁBLÁZAT

~c/~~

; t: < ~ . : - :? ~ ; ; > : , :

/ ''''''''

. -

Lapáttal és ásóval kön nyen fe jthető.

3 4 Ábra: Kézi földmunka eszközei

L apáttal é s ás óval k evés cs ák án yozás sal fe jthe tő .

Lapáttal állan dó csákán yozással a csákán y hegyes végével fe jthetők. E zek a kavi

csos, köves talajok.

ll.

C sak rob ban tás sal fe jth ető.

C sákánnya l bontórúdda l bontóka lapáccsal ékke l ného l robbantással f ej the tő .

Talajosztály

A kitermelés módja és eszközei

lll.

L apáttal a cs ák án y h egye s vé gé ve l e se tle g b on tórúd dal fe jth ető .

V

V

B o n tó rú d da l f ej tő k al ap ác cs a l é k ke l é s r ob b an tá s sa l fe jt he tő .

I

V I I

A gépekkel végzett földmunkáknál föld-

gyalut, földnyesőt, markolókat (3.5. ábra),

árokásókat és kotró gépeket lehet használ-

ni. Mindegyik gép egy-egy speciális munka-

folyamatot tud elvégezni, működési elvüket

tekintve másként dolgoznak.

A földtolók (dózerek) alapgépre szerelt

tolólappal vannak ellátva, melyek magassága

és a gép hossztengelyével bezárt szöge változ-

tatható. Tereprendezésre, a felső termő réteg

eltávolítására használható.

3.5/a. Ábra: Kotrógép árokásó szerelékkel



FÖLDMUNKÁK, ALAPOZÁSOK 3. FEJEZET

Feltöltés készítésénél. a föld visszatöltésénél mindig nagy gondossággal kell eljárni.

A helytelenül tömörített föld ugyanis megroskadhat és tönkreteheti a rá épített épületszerke-

zetek egy részét. A roskadás következtében a talajvíz és a felszíni vizek is könnyebben jutnak

az építmény alaptesteihez.

A visszatöltéshez használt talaj ne legyen

száraz ne tartalmazzon nagy rögöket ne

legyen fagyos és ne legyen túl nedves sem.

A szerves anyagok visszatöltését kerülni kell.

A földvisszatöltéseket is lehet kézzel és

géppel végezni. A kötött talajok kézi tömöríté-

séhez általában kézi döngölőket használnak.

A tömörítés az eszköz felemelésével és leejté-

sével megy végbe. A szemcsés talajokat gépi

tömörítéssel, a talajra ható nyomással, ütöge-

téssel, és a talaj vibrálásával lehet tömöríteni.

Ilyen eszközök az úthengerek, vibrohengerek,

lapvibrátorok (3.6. ábra).

A földgyaluk (gréderek) a két forgó ten-

gely közé szerelt vágó éllel ellátott tolólappal

rendelkeznek. Elsősorban vonalas földmun-

káknál alkalmazzák.

A földnyesők (szkréperek) ládával ellá-

tott munkagépek. A láda alsó lapjára szerelt

vágó éllel termelik ki és gyűjtik össze a földet.

Elsősorban nagy tömegű föld megmozgatá-

sára alkalmasak.

A kotrógépek különböző szerelékkel talaj-

fejtésre alkalmas eszközök. A talajt azonban

a szállítóeszközre, vagy a depóniába is tudják

mozgatni. A fejthető talaj mennyiségétől füg-

gően. a szakaszos vagy folytonos üzem sze-

rint különböző gépeket használhatunk.

A különböző mélyépítési feladatok ellá-

tására speciális gépeket kell használni. Ezek

gyakran csak az adott feladat elvégzésére

kerülnek kifejlesztésre (alagútfúrók, stb.).

Általánosabban elterjedtek a cölöpfúrók, rés-

falazók.

3.3. FELTÖLTÉSEK, VISSZATÖlTÉSEK

3 5 b Ábra: Vibrációs tömörllö henger

éshomlokrakódó

6 Ábra: Tömörítés vibrolappal



J.FEJEZET

3.4. MUNKAGÖDRÖK, VEZETÉKÁRKOK


A föld alatt végzendő munkákhoz különböző nagyságú munkagödröket

kell kialakítani.

A földkiemelés a talaj típusától, a kivitelező gépparkjától és a gazdaságosságtól függően

szinte csak gépekkel történik. A markolóval. mélykotróval kitermelt földet teherkocsikkal kell

a helyszínről elszállítani. Az építkezésen csak avisszatöltéshez, tereprendezéshez szükséges

talajt tárolhat juk, ideiglenesen.

A különbözó járműveknek a munkagödörben mozogniuk kell, illetve le kell tudniuk járni

oda. Ez legtöbbször rámpákon történik. Csapadékos időben a talaj felázása a munkát akadá-

lyozhatja. Az átnedvesedés miatt fellazult talajon süllyedések is létrejöhetnek, ezért ilyenkor a

puha rétegeket el kell távolítani. A szemcsés talajokat tömöríteni kell (ezt részben a munkagö-

dörben mozgó gépek elvégzik).

A munkavégzéshez szükséges terület

mindig szélesebb, mint az épület alaprajzi

mérete. A kényelmes munkavégzéshez függő-

leges, vagy ahhoz közeli rézsű esetén minden

oldalon legalább 60 cm munkatérrel kell szá-

molni. Amennyiben a rézsű nagyobb, úgy az

alaptest szélétől számított kisebb távolság

(40-50 cm) is elegendő.

A különböző vezetékek (víz, gáz,

stb.) föld alatti vezetéséhez ún. veze-

tékárkokat kell kialakítani, mélyásó-

val, vagy markológéppel.

A vezeték és a dúcolás szélességét

figyelembevéve kell az árok méreteit megha-

tározni. A vezetékárkok ajánlott szélessége

0,80 m 1,75 m mélységig, és 1,00 mennél

mélyebb árok esetén.

3 7 Ábra:

Munkavégzéshez szükséges tér

3.5. MUNKAGÖDRÖK ÉS ÁRKOK MEGTÁMASZTÁSA

A föld kiemelésével a talajban fennálló egyensúlyi helyzetet megbont juk.

A talajszemcsék igyekeznek ismét egyensúlyba kerülni, így bizonyos ese-

tekben beomlás, megcsúszás következhet be.

A balesetek elkerülésére a partfalakat olyan rézsűvel kell kialakítani, amelynél a talajszem-

csék nem kezdenek el átrendeződni. A rézsű megengedett hajlását talaj mechanikusnak kell

meghatároznia, a talaj, a talajvíz, a környező dinamikus hatások, a kiemeit föld tárolásának és

az egyéb anyagok deponálásának függvényében.




3.

FEJEZET

A rézsűt emiatt csak kisebb munkagödröknél

alkalmazzák, hogyha elegendő hely áll rendelkezésre.

A rézsű tetején egy kb. 1m-es sávot szabadon kell

hagyni, itt anyagat nem lehet tárolni, csak gyalogos

közlekedésre használhat juk.

A rézsű kialakítása többletmunkát jelent, ezért

különböző dúcolási mődszereket fejlesztettek ki a

munka gödrök függőleges megtámasztására. Füg-

gőlegesen kiemeit munkagödröket mindenképpen

dücolni kell dinamikus hatások esetén, illetve ha a

gödör mélysége nagyobb:

homokban 0,5 m-nél;

átmeneti talajban 1,0 m-nél;

keményagyagban 2,0 m-nél.

A dúcolások hagyományosan fa pallőkból készül-

nek. Ezeket elhelyezhetjük vízszintesen és függőlege-

sen is, a munkaárok mélységének, a talaj típusának

függvényében. A munka gyorsítására előre összesze-

gezett pallókkal is megoldható a földfal megtámasz-

tása.

Adúcokmegtámasztása általában egymáshoz, vagy

a hátfalhoz történhet. Az egymással szemben kiékelt

dúcolásokeseténaföldparttávolságanemlehetnagyobb

3,0

m-nél,

különben a hevederek kihajlanak. Ez első-

sorban széles munkagödör esetén fordulhat elő, így

ilyenkor az egymással szembeni megtámasztás nem

ajánlott megoldás. A legegyszerűbb a dúcolatot a

munkagödör fenékszintjénél kiékelni és a dúcalat tete-

jét hátrahorgonyozni.

A széles munkagödrök megtámasztására elterjed-

tek a Siemens dúcalatok. Ezeknél acél I tartókat kell

a földbe verni, és a tartók közé fa gerendát szoríta-

ni, hogyaföldkiemeléssel folyamatosan a pallókat le

lehessen csúsztatni (3.8. ábra). A Siemens dúcolatot

is hátra kell horgonyozni.

A munkafolyamatok gyorsítására elterjedtek az

acél szádfalas körülhatárolások, melyek biztosítanak

a beomlás, vízbefolyás ellen. A hornyos kapcsolódású,

hullámos acél pallókat vibráló hatást kifejtő gépekkel

juttatják le a földbe. A szádfalaknak léteznek ideiglenes

és bennmaradó változatai is.

Siemens

dúcolat

acél

sz6dlemez

táblás acél szádlemez

3 8 Ábra: Különböző dúcolatok



3. FEJEZET

3.6. AZ ALAPOZÁS FOGALMA, AZ ALAPOZÁSI SÍK

FÖLDMUNKÁK, ALAPQYtsa<

A legkisebb süllyedés eléréséhez az alaptestek

alsó síkját a teherbíró talajig, a fagyhatár alá kell

levezetni. Az alapozási sík tehát az a terepszint

alatti mélység (3.9. ábra), ahol az építmény

alapszerkezetei támaszkodnak a talajra. Az ala-

pozási sík mélységétől döntően függ az alapozási

mód. Tervezéskor mindig a szerkezetileg szükséges minimális alapozási síktól kell elindulni.

Az alapozási sík megválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni.

Az alapozás feladata az épület súlyának,

és az épület szerkezeteire háruló

erő ha-

tásoknak a talajra való továbbítása. Az

alaptesteknek úgy kell az épület terheit

átadni, hogy az egyenletes süllyedések

a lehető legkisebbek legyenek, egyen-

lőtlen süllyedések pedig ne keletkezze-

nek.

l

alaptest szélessége

1 ,

__ Nh~rb9r9Q

altalaj

3.9. Ábra: Alapozással

kapcsolatos fogalmak

Az alapozási sík megfelelő teherbírású rétegre kerüljön olyan mélységbe, hogy talajtö-

rés, illetve káros süllyedés ne keletkezhessen, vagyis a talajt csak kis mértékben lehessen

összenyomni.

Mivel a talaj rétegződése befolyásolja a várható süllyedés nagyságát, ezért az építmény

alapja ne kerüljön különböző rétegekre. A teherbíró rétegnek az alapozási sík alatt legalább

1 m vastagnak kell lennie.

Az alapozás síkja lehetőleg a talajvíz szint je felett legyen, mert így elkerülhetők a

talajvíztelenítési munkálatok, a talajvíz (nyomás) elleni szigetelések.

Figyelembe kell venni a talajvíz szintjének későbbi várható kedvezőtlen mozgását

(szennyvízcsatorna építése, új kutak létesítése megváltoztathatja a talaj teherbírását és

később kellemetlen süllyedések okozója lehet).

Az alapozás síkja a fagyhatár alatt legyen

akkor is, ha a teherbíró talaj a fagyhatár felett

helyezkedik el, különben súlyos károsodások

következhetnek be (3.10. ábra).

A fagyhatár a télen D oC alá hűlő talajré-

teg legnagyobb vastagsága.

Hazánkban a fagyhatár mélysége szemcsés

talajban 0,8 rn, kötött talajokban 500 m Bf felett

1,0 m. Szilárd kőzetre történő alapozás esetén

0,5 m. Fagyhatárnak ki nem tett épületszerke-

zeteknél is legalább 0,4 m-es földtakarást kell

biztosítani. Részleges alápincézésnél a magasab- 3.10. Ábra: A fagy hatása az alapokra

55




helytelen

3,FEJEZET

helyes

an lévő alapozási síkot úgy kell meghatároz-

ni, hogy az alaptest belső élétől húzott rézsű

vonala ne metssze a pincefalat a padló szint je

felett

Az alapozási mód megválasztását befolyá-

solja az alaptest anyaga és az alapozás elkészí-

tésének módja is, Napjainkban az alaptesteket

szinte kizárólag betonból, vasbetonból készí-

tik, ez egyben meghatározza a kivitelezés

technológiáját is.

Zártsorú beépítésnél a szomszédos

épület alapozási viszonyai, az alapo-

zási sík, a terhelések és az alaptest

anyaga befolyásolják az új épület

alapsíkjának meqválasztását.

Ha az új épület padlószint je magasabban

lesz mint a régi, akkor az új épület alapozási

síkját mindenképpen le kell vinni a szornszé-

dos épület alapozási síkjáig (3.11. ábra).

Amennyiben az új épület mélyebb pincéje

miatt az alapozás síkja a régi épület alá kerül-

ne, akkor a régi épület alatt kiegészítő alapo-

zást kell készíteni (3.11, ábra).

Lejtős terepen az alapozás síkja nem lehet

párhuzamos a lejtő irányával, az alaptestet lép-

csősen kell kialakítani (3.12. ábra). A lépcső-

zésnél egy lépcső magasságának kisebbnek

kell lennie az alaptest magasságánál, illetve

50 cm-nél. A lépcsőzés élei max, 30

0

-os

szöget zárhatnak be. A mélyebb alapozási

síknál az első lépcső szélessége legalább az

alaptest szélességének kétszerese legyen.

Korábban említettük, hogya magas talajvíz

nehezebbé teszi a föld alatti épületszerkezetek

kivitelezését. A kiásott munkagödörbe kerülő

nagyobb mennyiségű csapadék pedig káros

alapozási szempontból. Számtalan esetben

tehát alkalmazni kell a talajvíz szintjét csök-

kentő eljárásokat. A különböző módszerekkel

nem szabad megbontani a talaj szerkezetét,

kimosás, fellazulás nem keletkezhet.

meglévö új épület

épület

rneqlévö

épület

>lPv .

utet meqlévö

épulet

~

3 11 Ábra:

Zártsorú beépítés

alapozási síkjai

földszinti

3 12 Ábra: Alapozás üjtős terepen



3_FEJEZET


A gyakorlatban az alábbi eljárások terjedtek el:

nyíltvíz tartás;

talajvízszint süllyesztés;

vízkiszorítás sűrített levegős eljárás;

elektroozmózis;

talajfagyasztás.

A nyíltvíz tartás lényege, hogya gödörben

árkokat alakítanak ki, amelyeken a víz gyűj-

tőaknákba folyik, ahonnan kiszivattyúzható.

A legegyszerűbb módszer hátránya, hogy csak

olyan talajokban alkalmazható, ahol az áramló

3.13. Ábra: Talajvízszint süllyesztés

víz semmiféle lazítást nem végez.

A talajvízszint süllyesztés (3,13, ábra) során nem a munkagödörbe bejutott vizet távolít-

juk el, hanem a gödör köré telepített kutakból szívjuk ki a vizet. Az eljárás szemcsés talajokban

nem alkalmazható, mert a víz utánpótlása gyorsabb, mint a kiszivattyúzás sebessége, További

hátránya, hogya talajvíz jelentős csökkenése az épületek süllyedését okozhatják.

A sűrített levegős, az elektroozmotikus. a talajfagyasztásos eljárások költséges, ritkán

alkalmazott talajvízszint csökkentési megoldások.

3.5, ALAPOZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA

Az alapoknak két fő csoportját (3,11. ábra) különböztetjük meg az alapozá-

si sík mélységének függvényében: a síkalapokat és a mélyalapokat.

Síkalapot akkor alkalmazunk, ha a teherbíró talaj a terepszint közelében, kis mélységben

helyezkedik el (max, 3 m - mélyített síkalap). Síkalap alkalmazható akkor is, ha mélyebben

is csak rossz talaj van, Ilyenkor a terheket nagy felületen kell elosztani. Amennyiben az épület

süllyedésre nem érzékeny, úgy szintén síkalapozás alkalmazható,

Mélyalapra akkor van szükség, ha a teherbíró talaj mélyen található, magas a talajvízszint,

elcsúszás veszélye áll fenn, túl nagy süllyedések keletkeznének, vagy a síkalapozás nem gaz-

daságos.

síkolopoz6s sávolapokkal

mélyalapozás cölöpalapokkal

,E:::

teherhordó

altalaj

szint je

3.14. Ábra:

Az

épület terheinek átadása sík-

és

mélyalapozás esetén




3.6. A SÍKALAPOK

3. FEJEZET

A síkalapok kialakítását az álta-

luk hordott szerkezetek alakja, a

terhelés nagysága és a teherbí-

ró talaj terhelhetősége határoz-

za meg

Kialakításuk szerint a következő sík-

alapokat különböztetjük meg

3.12.

ábra):

sávalapok;

pontalapok;

szalag- és gerendarács alapok;

lemezalapok;

héjalapok.

3.6.1. A SÁVALAPOK

A sávalap a falazott szerkezetek

jellemző alaptípusa, teljes hosz-

szában támasztja alá a teherhor-

dó szerkezeteket 3.16. ábra).

010 9 S Á V A L A P O K o

alazat , falazat

téqlo , ,op b oo ,ó,oIop 11~ b too sövoícp ~

m A ,

f f i

il W

Pil

~ pil ,

b,toopootoloPb,toopootolop

i

ontolop

pilllir

p

h< iJPontolap

;;1~

pootoloPO

Keresztmetszetét tekintve négyzet, 3.15. Ábra: Különböző

téglalap, vagy lefelé szélesedő trapéz

kialakítású síkalapok

lehet. A sávalapok készülhetnek téglából,

terméskőből. betonból és vasbetonból. A felsorolt anyagok közül a tégla és a kő ma már nem

használatos anyagok, régen alkalmazták őket, felújításoknál találkozhatunk velük. Az épüle-

tek alaptesteit úgy készítették el, hogya falak alá egy szélesebb alapfalat falaztak a talajba.

A kiszélesítés, illetve a lefelé szélesedő trapéz alak azért terjedt el, mert az így kialakított felület

nagyobb mint a falazatoké. következésképpen nagyobb terhek átadására alkalmasak. Erre

azért volt szükség, mert a talaj szilárdsága mindig kisebb, mint az építőanyagoké.

A betonból készülő alaptestek keresztmetszetének kiválasztásánál figyelni kell a zsaluzat

elkészíthetőségére is. Nyilvánvaló, hogya bonyolult zsaluzatigény a kivitelezési költségek ará-

nyos növekedését vonja maga után, ezért a lefelé szélesedő öntött technológiával készített

alapok építése nem terjedt el.

Téglalap, vagy négyzet keresztmetszet esetén egyszerűbb a szerkezet elkészítése is, mivel

ezek könnyebben zsaluzhatók, nem omladékos talaj esetén a földpart is használható zsalu-

zatként. Ilyenkor azt követően, hogya markoló eltávolította a földet, az alapozási síkot ellen-

őrizni kell Amennyiben zsaluzni kell az alaptestet, úgy a zsalutáblákat a teljes alapozási hossz

mentén fel kell állítani. Ezután megkezdődhet az alaptest kiöntése. A mai gyakorlatban a

mixerkocsival helyszínre érkező kész betont folyamatosan bedolgozzák. Bizonyos terepadott-



3_FEJEZET


ságok esetén betonpumpával lehet a betont a

, ánt helyre juttatni. Az alaptestek készítésé-

:\eZ

általában gyengébb minőségű betonokat

.-nak elő a tervezők, célszerű ennek

minősé-

gét a helyszínen ellenőrizni. A bedolgozás kb.

25 cm-es rétegekben történjen. Eközben

rudakkal, vagy vibrátorral tömörítsük a betont

a túlzott tömörítés azonban szétosztályozó-

dáshoz vezethet). A munka végeztével gon-

doskodjunk a felület utókezeléséről is. Fagyos,

vagy meleg időben, illetve speciális követel-

mények esetén a megfelelő adalékszereket a

keveréskor adagoljuk abetonhoz.

A betonba a helyszínen található, vagy gaz-

daságosan beszerezhető különböző méretű

köveket is be lehet építeni. Ilyenkor az alap-

test anyagának úsztatott beton az elnevezése.

A felhasznált kő mennyisége azonban maxi-

mum 30% lehet, és az alaptest külső szélétől

minimum 8 cm-re kell elhelyezni. A kövek leg-

nagyobb mérete az alap vastagságának 1/3

része lehet, szilárdságuk mindig nagyobb kell

legyen, mint a beton 28 napos szilárdsága.

Vasbeton sávalapok használatára akkor

kerül sor, ha az alap szélességét a nagy terhek

miatt túlságosan meg kellene növeini. Ez a

növelés egyrészt több földmunkát igényeine,

másrészt pedig sokkal több anyag beépítése

válna szükségessé. Érdemesebb tehát kisebb

és jobb anyagminőségű alaptestet készíteni,

azt vasbetétekkel erősíteni.

3.6.2 A VÁLASZFALAK ALAPOZÁSA

Az épületek belső válaszfal szerkeze-

teit is biztonságosan le kell alapozni.

A 12 cm-es kisméretű téglából, illetve az

egyéb nehéz elemekből falazott válaszfalak

alá sávalapot kell készíteni (3.17/a. ábra).

Ennek mérete igazodik a falszerkezet mére-

téhez és súlyához, így szélessége legalább 25

cm és mélysége is legalább 50 cm.

3 6 Ábra: Sávalap alápincézetlen

és

alápincézett épületnél

3.17/a.

Ábra: Sávalap válaszfal alatt

59




3.

FEJEZET

cement sim.

2

cm

teherelosztó beton 10 cm

szig.védö homok 2 cm

vízszigetelö lemez 1 rtg.

aljzatbeton 12 cm

töm.kavicsfeltöltés 20 cm

termett ta/aj

3.17/b. Ábra: Vasalt gerenda

válaszfal alatt

A válaszfal terheit a sávalap a talajnak

továbbítja. Amennyiben a válaszfal alatti alap-

testet vasaljuk.(3.17/b. ábra), úgy jelentősen

csökkenthető a beton keresztmetszete. A

minimális alaptest méret ilyenkor 15x20 cm.

A vasalás tervezése kor figyelembe kell venni a

beton legnagyobb szemnagyságát, és a beton-

takarást ez alapján kell megadni. A válaszfala-

kat előregyártott vasbeton gerendá(k)ra is el

lehet készíteni. Az említett szerkezeti meg-

oldásoknál a gerenda kiváltóként működik

és a válaszfal terheit átadja az alapoknak.

Az aljzatbetonban megfelelő vasalat elhe-

Iyezésével is el lehet osztani a válaszfal terheit

(3.17/c. ábra). Ilyenkor a méretezett vasalást

mindenképpen el kell helyezni, különben az

aljzatbeton megreped. A biztos alátámasztás

fokozására szokásos az aljzat kiszélesítése

is, legalább 30-40 cm szélességben, és

legalább 10 cm-rel vastagabban.

3.6.3. A PONTALAPOK

burkolot+rag 2 cm


PE fólia 1 rtg.

hőszigetelés 5 cm


aljzatbeton 12 cm

töm.kovtcsteltörtés 20 cm

termett talaj

burkolat+rag. 2 cm


PE fólia 1 rtg.

höszigetelés 5 cm


aljzatbeton 12 cm

töm.kavicsfeltöltés 20 cm

termett talaj

3.17/c.

Ábra:

Válaszfal alapozása az

aljzatbeton vasalásával

és

kiszélesítésével

3 8 Ábra: Pontalapozás pillérvázas épülelnél

A pontalapok a vázas épületek jellegzetes alaptestei (3.18. ábra), a váz-

szerkezet pilléreinek vagy oszlopainak a terheit adják át az altalajnak. A

pontalap elnevezésen kívül talpalapnak, kehelyalapnak, vagy tömbalapnak

is szokták nevezni.



3. FEJEZET

FÖLDMUNKÁK, L POZÁSO

Geometriai méreteit tekintve a pontalap hosszúsága nem haladhat ja meg a szélességi

:néret 3,5-szeresét. Kialakítását tekintve kocka, téglatest, csonka gúla, vagy csonka kúp

alakú lehet. Különleges pillérosztás esetén egy kehelyalapba két pillér is elhelyezhető.

Apontalapok anyaga elsősorban vasbeton, és készülhetnek a helyszínen vagyelőregyártott

ÓVitelben. (A vasalás az alaptest merevségének növeléséhez szükséges.)

A pontalap kialakítási módja, és mérete általában a kialakított vázszerkezet egyéb eleme-

ilez igazodik. Az alapokra kerülő pillérek és oszlopok többféleképpen kapcsolódhatnak az

alaptestekhez. Statikai értelemben beszélünk befogott és csuklós pillérekről. Befogás esetén

reljeserr merev, elfordulást meg nem engedő kapcsolatot kell kialakítani.

A mai építéstechnológia helyszí-

nen szinte csak könnyen zsaluzható

kocka/téglatest alakú alapokat készít.

Az alaptestek alakja, vasalása a gyors

szerelés érdekében sokszor teljesen

egyforma. A monolit pilléralapok készí-

tésének menete megegyezik a sávala-

poknál leírtakkal. A vasbeton pilléres

épület esetén a túlnyújtott acélszálakat

a pillér vasalásához kell erősíteni. Acél

pillérváz esetében utólagos, mérete-

zett dűbelezéssel lehet a pilléreket a

legegyszerűbben az alaptesthez kap-

csolni (3,19. árba). A pontalapokba

előre bebetonozott csavarcsonkokhoz

is lehet rögzíteni az acél tartószerkezet

elemeit.

3 19 Ábra: Acél pillérváz

rögzítése monolit alaptesthez

helyszínre szállított, előregyártott

pilléralapok lehetnek bonyolultabb

alakzatúak is. (A beton keresztmetszet

csak a teherbírási határig csökkenthető.)

Előregyártott alapoknál a pillér kiásott helyén

egy betonréteget kell készíteni, ami a kész

alap megfelelő feltámaszkodását és teherel-

oszlását, illetve vízszintes helyzetét biztosítja.

Az alapokat daruval emelik az előkészített I':~~

· c :

elyre. Az előregyártott pillérek helyére eme-

lésekor az alaptestre acéltalpat rögzítenek,

mellyel a pillér pontos magassági helyzete

szabályozható. Kehelyalapnál a pilléreket

mindenképpen kiékelik, beállítják a függőle-

ges pozíciót, majd kiöntik betonnal a pillér és

az alaptest közti teret (3.20. ábra).

3.20. Ábra: Elöregyártott kehelyalap

és vasbeton pillér kapcsolata

61




3.

FEJEZET

3.6.4. SZALAG- ÉS GERENDARÁCS ALAPOK

A szalagalapok, a sávalapok és a pilléralapok kombinációjaként jöttek

létre. Gyenge altalaj, vagyerőtani okok indokolhat ják építését (merevíti az

építményt).

A pontalapok keresztmetszetéhez

hasonlóan a szalag alapok téglalap

keresztrnetszetűek, vagy lefelé széle-

sednek. Anyaguk kizárólag vasbeton.

A gerendarács alapok tulaj-

donképpen hálós elrendezésű

szalagalapok. Általában pillé-

rek, illetve pillérvázas (3.21.

ábra) rendszerek kapcsolód-

nak hozzájuk.

Gyakran előfordul, hogya tényleges

cölöp- vagy kútalap miatt kell kialakí-

tani a gerendarácsot. Ilyen esetben a

gerendarács elsősorban teherelosztó

szerepet tölt be és lehetővé teszi a felmenő szerkezetek elkészítését. Érthető tehát, hogy az

áthidalásból származó nagy terhek felvétele miatt anyaga kizárólag vasbeton lehet.

3 21 Ábra: Gerendarács alap

pillérvázas épületnél

3.6.5. LEMEZALAPOZÁS

A szalag alapok és a gerendarács elkészítése a sávalapokéhoz hasonló. A keresztmetszet az

egyszerű zsaluzhatóság miatt általában téglalap alakú.

Lemezalapnak az egész építmény, vagy annak egy - többnyire mélyített -

pinceszakasza alatti teljes felületű (3.22. ábra), összefüggő vasbetonlemez

szerkezetét nevezzük.

Lemezalapozást egyaránt készítenek

tömörfalas, vegyes- és vázas szerkezetű

épületeknél.

Alkalmazására akkor kerül sor, ha a

talaj teherbírása annyira csekély, vagy

az épület terhe annyira nagy, hogy a

teherátadáshoz túl széles sávalapokra,

vagy túl nagy pontalapok sorozatára

volna szükség.

Változó minőségű talaj esetén is

előnyösen alkalmazható, mert a káros

süllyedéskülönbségeket csak összefüg-

3.22. Ábra: Lemezalap



3_FEJEZET

FÖLDMUNKÁK, ALAPOZA9JK

Számottevő víznyomás esetén a víznyomás

felvételéhez

is teljes

felűletű

vízzáró

vasbe-

:on szerkezet szükséges (az esetleges víznyomást maga a lemezalap veszi fel). A szigetelés

\IOnalvezetése is egyszerű, hiszen a szigetelést síkváltás nélkül lehet kialakítani; ez kivitelezési

szempontból előnyös.

A lemezalap egy megfordított

monolit

vasbeton anyagú födémszerkezethez

hasonlítható.

A terhek nagy felületen oszlanak el, és az építmény kellően merev alátámasztást kap.

A lemez egyik felülete általában sík, a másikon pedig bordázott. Alulborda esetében a föld-

munka hosszadalmasabb, a belső tér felől azonban a padló réteg rendje a szokásos módon

kíalakítható. Felülborda esetén külön zsaluzatra van szükség és apadlószerkezetet feltöltés-

sei kell kialakítani. Mindkét oldalán sík lemezalap esetén a bordák tulajdonképpen erősebb

vasalatként jelennek meg.

A falak alatti bordák a koszorúk-

hoz hasonlíthatók, míg a bordák

között egy lemezszerkezet készül.

A bordák távolságát és méreteit a

falszerkezeti rendszer és a terhek

nagysága határozza meg. így elő-

fordulhat, hogya bordák közötti

lemez is bordázattai készül (3,23.

ábra). Pillérvázas épületeknél, ahol

az épület terheit a pillérek viselik a

bordarendszert a pillérek kiosztása

határozza meg.

A lemezalapok kizárólag monolit

kivitelben készülnek. A földmunkák

elvégzése után egy 15 cm-es szige-

telést védő betonaljzat készül, amely

eltünteti a földmunka egyenetlenségeit és felső síkja tökéletesen vízszintes. Erre a lemezre

fektethető a nedvesség elleni szigetelés. Lemezalap alkalmazásakor ugyanis az épület víznyo-

más elleni vízhatlan szigetelésének fenékszakasza a lemezalap alá kerül, mert a szigetelésre

ható víznyomást csak a támadással ellentétes oldalra eső ún. ellenszerkezet (ez esetben a

lemezalap) veheti fel.

3 23 Ábra: Pillérvázas épület

felülbordás lemezalappal

Avasalat szerelésekor a kész szigetelés sértetlenségére ügyelni kell. Miután a tervező elle-

nőrizte avasalat megfelelőségét, a bordázathoz szükséges zsaluzat elkészült, elkezdődhet a

betonozás. Fontos, hogya szigetelésen esetleg megálló nedvességet távolítsuk el, és csak

száraz felületre betonozzunk. A kész lemezalapot megfelelően utókezelni kell. A munkahéza-

gokat csak az előre betervezett mozgási hézagoknál alakítsunk ki.

A talajvíz távoltartását az építés ideje alatt biztosítani kell. Ideiglenesen csökkenteni lehet a

talajvíz szintjét (a korábban ismertetett eljárások valamelyikével) és száraz körülmények között

kell az alapozási, illetve a szigetelési munkákat elvégezni.




3.6.6. A HÉJALAPOK

3. FEJEZET

A héjalapok anyagtakarékos szerkezetek, mert olyan görbületűek, hogy nem keletkezik

bennük hajlítás, csak húzás vagy nyomás. Így a szükséges keresztmetszet csökkenthető.

Készülhetnek előregyártva és helyszínen is, mindkét esetben azonban nehézséget okoz a zsa-

luzat, illetve a földmunka elvégzése. A héjalapok készítése egyéb technológiai problémákat is

hordoz, így alkalmazása nem terjedt el.

3.7. MÉLYALAPOK

Mélyalapokat akkor építünk, hogyha a felszínhez közel nincs megfelelő teherbírású talaj,

illetve az építmény terhei, szerkezeti felépítése azt megköveteli. Gyakori probléma, hogy sík-

alap esetén vízkimosással, csúszásveszéllyel kell számolni, illetve a talajvíz szint je magasan

helyezkedik el. Mélyalapokkal a meg nem engedett mértékű, illetve egyenlőtlen süllyedések

is elkerülhetőek.

A mélyalapozások elterjedt típusai:

cólöpalapok;

résfalas alapok;

kút- és szekrényalapozás.

Cölöpalapozásnak azt az ala-

pozási eljárást nevezik, amikor

az építmény -teherközvetítő

(3.24. ábra) és elosztó szerke-

zet (cölöprács) út ján- terhét a

mélyen fekvő, teherbíró altalaj-

ra

cölöpök

adják át.

Az épület és az alapja között i ösz-

szefüggésből az is következik, hogy a

cölöpalapozást az építménnyel kapcso-

latos szerkezeti szempontok is szük-

ség essé tehetik. A cölöpalap két fő

szerkezeti elemből áll:

Az építmény terhét átvevő, és a cölöpökre továbbító cölöpfejekből és cölöprácsból.

3.7.1. A CÖLÖPALAPOK

3 24 Ábra:

Pillérvázas

épület

cö/öpa/appa/

A felvett terhet a mélyen fekvő teherbíró talajrétegre, vagy a teherátadásban részt vevő

talajrétegekre közvetítő cölöpökből.

Az épületek alapozásakor ma már mindkét szerkezeti elemet -csaknem kivétel nélkül- be-

tonból vagy vasbetonból készítik. (Korábban készültek fa, acél, habarcs, zúzottkő cölöp ök is.)

A

cölöpök

lehetnek előregyártott és monolit kivitelűek.



3 FEJEZET


A felhasznált anyag és a készítési mód természetesen nem válaszható el egymástól.

.••fából és acélból készített cölöpök csak előre gyártva készülhetnek. míg a beton és vasbe-

IDn cölöpöket elkészíthetik a helyszínen, és előregyártva is. A felsorolt anyagok közül a fából

acélból készített cölöp ök csak állványok és ideiglenes létesítmények gyorsan elkészíthető

szerkezete. A végleges építmények alapozásakor - csaknem kivétel nélkül- vasbeton cölöpö-

<Et használnak, ezért a következőkben csak a vasbeton anyagú cölöpök készítési módjaival

ismerkedünk meg.

Az előregyártott beton/vasbeton cölöpöket laza talajszerkezet esetén

célszerű

alkalmazni,

mert a vibrálással, csavarással, döngöléssel történő lejuttatás egyben tömöríti is a cölöp kör-

nyezetét. Az előregyártott cölöpelemek hátránya nagy hossz esetén a nehéz szállítás, illetve

beépített környezet esetén a vibrálás káros hatása a környező épületekre.

A monolit vasbeton cölöpök sokkal szélesebb körben alkalmazhatók, akár eltérő hosz-

szal, anyagminőséggel is. A fúrásos eljárások nem jelentenek dinamikus hatást a környezetre.

i

agy cölöpátmérők és hossza k esetén csak helyszínen készítünk cölöpöket.

A cölöpök elrendezését, számát, jellemző méreteit, fajtáit és készítési

módját egyrészt az épület szerkezeti rendszere, a terhek nagysága és elosz-

lása, másrészt a talajviszonyok, a terhet felvevő talajrétegek teherbírása, a

technológiai adot ságok stb. alapján állapítják meg.

A cölöpöket teherátadás (3.25. ábra) szerint a következőképpen csoportosíthat juk:

támaszkodó cölöpök;

lebegő cölöpök;

vegyes cölöpök.

Támaszkodónak azt a cölöpöt

nevezzük, amely terhének legalább

2/3-át -mivel a közbülső talajréte-

gek teherbírása kicsi- az elérhető

mélységben fekvő nagy teherbírású

talajrétegekre (nyomott oszlop ként)

viszi át a csúcsfelületén keresztül.

Lebegőnek azt a cölöpöt nevez-

zük, amely súrlódás útján a köpeny-

feiületén adja át terhének legalább

2/3-át a talajnak.

A valóságban mindig e két

határeset közötti átmenetről van

szó, mert egyidejűleg és valamilyen

arányban mind a kétféle teherát-

adás létrejön. Ilyenkor beszélünk

vegyes teherátadásü cölöp ről.

támaszkod6 cölöp lebegö cölöp

3.25. Ábra: Có ópók teherátadása

vegyes cölöp




3,7,1,1, A CÖLÖPFEJ

3,FEJEZET

A cölöpfej tulajdonképpen a cölöp talaj közeli lezárása, befejezése, amelyet

a cölöpözés befejezése után készítenek el úgy, hogya cölöp végére egy

téglatest (vagy kocka) alakú fejrészt betonoznak (3.26. ábra).

A cölöpöket mindig hosszab-

ban készítik el az előírtnál, és a

beton szilárdulása után a feles-

leges részt visszaréselik. Erre

azért van szükség, mert a felső

résznek is kellő tömörséggel kell

rendelkeznie, amit fokoz a plussz

betonvastagság. Miután a cölö-

pök végét leréselik a vasalásukat

széthajtogat ják. A széthajtoga-

tott vasakra dobozszerű vasalást

helyeznek, és a geometriai alak-

nak megfelelő zsaluzatot készí-

tenek. A cölöpfej betonozással

nyeri el végleges alakját és szer-

kezeti kialakítását.

Gyakran előfordul, hogy

a cölöpök egymáshoz közel

készülnek, így a cölöp fej több

(2-4) cölöpöt is összefoghat

(3.26. ábra). A cölöpfejek zsalu-

zatának elbontása után kezdőd-

het meg a cölöprács elkészítése.

3.7.1.2. A CÖLÖPRÁCS/TALPGERENDA

A cölöprács/talpgerenda

tulajdonképpen egy gerenda-

rendszer (3.27. ábra), amely

összeköti a cölöpfejeket és

lehetővé teszi a felmenő szer-

kezetek megépítését (alá-

támasztja a cölöpök között

felépülő szerkezeteket).

Keresztmetszetét tekintve a geren-

darácshoz hasonló kialakítású, anyaga

és elrendezése az épület szerkezeti

rendszerétől függ.

cöfopolop

I I

J b,,1

C Q .0 1 9 ~ t f - - - - - - - -

cölöpfej

cölöpalap

3.26. Ábra: Cölöpözött épület alapozási rajza

cölöprőcs

cölöp

colop

3.2Z

Ábra: Cö[öp{<;j

és

cölöprács kapcsolata



3. FEJEZET


A végigmenő vasbeton gerendarácsból (ritkán lemezből) álló szerkezet úgy alakítandó ki,

hogya folytonos falteher, illetve a pontonkénti pillérteher a lehető legegyenletesebben adód-

jék át a cölöpökre. Az alátámasztást adó gerendarács és a cölöpsorok lehetőleg egyenletes

terhelést kapjanak, és így biztosítható az egyenletes süllyedés.

A cölöprács elkészítése a sávalapéhoz hasonló. A keresztmetszetet zsaluzás után bevasal-

ják és bebetonozzák. A készítés során ügyelni kell arra, hogyacölöprács felső síkja teljesen

sima és sík legyen, különben a felmenő szerkezeteket nem lehet méretpontosan elkészíteni. A

betonozáshoz a vízszintes síkot általában mérőműszerrel tűzik ki. Agerendarács zsaluzatába

a kitűzött magasságban szegekkel jelölik ki

3.7,1.3. AZ ELŐREGVÁRTOTT

VASBETON CŐLŐPŐK

ü

Az előregyártott vasbeton cölöpöket

tömör, nagy szilárdságú betonból, a szál-

lítás, emelés, leverés közben fellépő és az

épületről átadódó legkedvezőtlenebb (haj-

lító, ütő, nyomó és haránt irányú húzó)

igénybevételekre méretezve és vasalva

állítják elő. Az előállítás fekvő helyzetben,

a leveréshez szükséges szabályos alakban

és a tömör bedolgozást biztosító merev

öntőformában, üzemi körülmények között

történik.

Az előregyártott vasbeton cölö-

pök keresztmetszete (2.28. ábra)

többnyire letompított sarkú

háromszög vagy négyzet, ritkáb-

ban sokszög (6-8) alakú.

A köpenysúrlódás szempontjából a háromszög, csúcsellenállás szempontjából a négyzet

és a sokszög, míg készítés szempontjából a háromszög és a négyzet a legkedvezőbb. A szög-

letes keresztmetszeteknél az oldalhossz általában 20-40 cm, kör keresztmetszet esetén az

a betonozás magasságát.

hosszanti

vosorös

spirális

kengyelezés

hosszanti

vasalás

kengyelezés

3 28 Ábra: Előregyártott vasbeton

cölöpök szokásos keresztmetszete

átmérő általában a cölöphossz 30-ad, 40-ed része.

A cölöpöket a talajba legtöbbször döngöléssel, vibrálással, csavarással,

esetleg ezeket öblítéssel kombinálva (a cölöpcsúcs alá sajtolt vízzel a nagy

talajellenállás leküzdésére), ritkán sajtolással hajtják be.

A cölöpbe kerülő vasalás hosszbetétekből, pótvasbetétekből és kengyelezésből áll.

A hosszbetéteket elsősorban a mozgatás közben fellépő hajlításra méretezik.

A lehajtás közben keletkező, lökésszerűen ismétlődő nagy nyomó- és keresztirányú húzó-

feszültségeket -a legjobban igénybe vett cölöpfej és csúcs szakaszán- pót hosszbetétekkel

és a (közönséges, spirál vagy különleges) kengyelek besűrítésével veszik fel. Az acélbetétek

67




3.

FEJEZET

korrózió védelmét a betontakarás biztosítja. Az előregyártott cölöpök csúcsa többnyire öntött

acél vagy hegesztett acéllemezből készül, mert a cölöpcsúcsnak le kell győznie a talajellenál-

lást.

Az előregyártott

cölöpök

alkalmazása akkor indokolt, ha a felső talajrétegek lazák, a verési

ellenállás kicsi és a közbenső talajrétegek tömörítése a teherbírást növeli. Vigyázni kell azon-

ban arra, hogya talaj, talajvíz (aránylag csekély) agresszivitása ellen a gyártott cölöp jó minő-

ségű betonja kellő védelmet nyújtson.

3.7.1.4. A HELYSZÍNEN KÉSZÜLT VASBETON CÖLÖPÖK

Az előregyártott

cölöpök

hátrányainak kiküszöbölése, illetve a nagyobb teherbírású

cőlö-

pök előállításának igénye a helyben készülő

cőlöpők

egész sorának kialakulásához vezetett.

A helyszíni cölöpök készítési elve

az, hogya talajban a cölöpök helyén

veréssel vagy fúrással lyukat készí-

tenek. A hengeres lyukba aztán kész

acél armatúrát helyeznek, majd elvég-

zik a betonozási munkát.

A monolit cölöpöket vert vagy fúrt kivi-

telben, köpenycső nélkül, vagy visszanyert,

esetleg bennmaradó köpenyesővel készítik el.

A monolit vert cölöpözésnél a köpenyesövet

viszik veréssel a taljaba, a kialakúló üregbe

készítik el a monolit cölöpöt. Ezután a köpeny-

esövet visszanyerik.A vert és a fúrt eljárás

között

egyébként a lényeges különbség az,

hogy a vert cölöpöknél a talajt nem távolítják

el, és így a cölöp környezetében a talaj tömörö-

dik. Ez alapozási szempontból kedvező, hiszen

a

cölöpök

és cölöpcsoportok környezetében a

talaj teherbírása nagyobb lesz.

A fúrt eljárásnál a cölöp helyéről a talajt

eltávolítják és a kapott hengeres üreg helyére

készítik el a cölöpöt. Ennek az eljárásnak az az

előnye, hogya készítés során nincs ütő mun-

kafázis, így ezt az alapozási módszert a beépí-

tett városrészekben is lehet alkalmazni.

A helyben készült vasbeton (beton) cölöpnek számos lényeges előnye van. Ezek a

következők:

3.29. Ábra: Fúróspirállal készített cölöp

anyaguk, szelvényük és hosszuk a talajrétegződés alapján szabadon választható;

a gyártás, tárolás, szállítás, emelés és verés műveletsorozata elmarad a helyszíni

készítés miatt;



3. FEJEZET

FÖLDMUNKÁK. ALAPOZÁSOK

fúrt cölöpözéskor a talajviszonyok tökéletesen megismerhetők, a rezgés általi károk

kiküszöbölhetők;

nagy terheket összpontosító, süllyedésre érzékeny épületeknél alkalmazható előnyö-

sen;

a talajvíz viszonyok kevésbé befolyásolják az alapozási munkákat.

A következőkben a hazánkban leggyakrabban alkalmazott, folyamatos fúróspirállal készí-

tett cölöp (3.29. ábra) készítésének menetét ismertetjük. (Megjegyezzük, hogya fúrt cölö-

pöknek is számos variációjaval. kombinációjával találkozhatunk, ezek elve azonban nagyrészt

egyezik az alábbiakban bemutatottakkaL)

A spirállal ellátott

járművel

a fúrás helye mellé kell állni. Miután a geodéta pontosan meg-

határozta a fúrás helyét, a folyamatos spirálú csigát lehajt ják a földbe. Miután a fúrószar elérte

a kívánt mélységet, az üreges fúrószáron keresztül elkezdhető a beton lejuttatása. Abetonnak

nyomás alatt kell a furat alsó síkját elérnie. A spirál visszaforgatása, húzása csak megfele-

lő nyomás esetén indítható el. A forgatás sebessége nem lehet nagyobb, mint a betonozás

sebessége, különben a talajban nem látható beomlások alakulhatnak ki, amellyel a teherbírás

jelentősen csökken. Avisszaforgatott spirált a gép néha megrázza, eltávolítja a talajt róla.

A

térszí

elérése után a cö öpbe azonnal, vibrálással juttatják le az előre összeállított, mére-

tezett vasalatot. A vibrálással egyben a beton tömörítése is megtörténik. Nagy tömörödés

esetén a cölöp felső végére további betont kell önteni. A cölöp vasalatát célszerű úgy elhelyez-

ni/tervezni, hogyacölöpvég visszaréselése előtt is látható legyen abetétek vonalvezetése.

A spirál átmérője tetszőlegesen megválasztható. (A 8-25 cm átmérőjű cölöpöket nevezzük

mikrocölőpöknek.) A cölöp hosszát az határozza meg, hogyaterepszint alatt milyen mélyre

fúrják a spirált. Az ilyen fúrt cölöpökhöz a javasolt leggyengébb betonminőség C20·16K.

3.7.2. RÉSFALAS ALAPOZÁS

A résfalas alapozási technológia a 60-as évektől kezdett elterjedni. Lényege, hogy az alap-

test az építmény körvonalával megegyező körvonalú fal. Alkalmazása rossz talajviszonyok,

beépített belvárosi foghíjtelkek esetén indokolt. Előnyös, hogyha nagy teherbírású, kis süllye-

désű alapozásra van szükség, illetve mással gazdaságosan nem oldható meg az alapozás.

Az alapozás előtt a résfal vonalában 20-30 cm széles résvezető gerendákat kell kialakítani.

Ezek védik a rés peremét, megtámasztják a talajt és pontosan vezetik a réselő gépet. A tech-

nológia lényege, hogya réselő géppel olyan -akár több 10 m mély- , sávalap árkahoz hasonló

réseket alakítanak ki. A földkiemelés történhet markolós berendezéssel és folyadékszállítású

marófejekkel. Az egyszerre készíthető résfal hossza általában 1,5-2,0 m.

Az elkészült rést azonnal bentonitos zaggyal töltik ki, amely ellensúlyozza a rés oldalfalán

a földnyomást és megakadályozza a talajvíz beáramlását. Mivel a zagy folyamatosan szivá-

roghat a talajban, beomlások keletkezhetnek, ezért állandó felügyelet mellett szivattyúzással

tisztítani és utána pótolni kell a bentonitos anyagot. Amennyiben alápincézett, feltöltött vagy

üreges a talajszerkezet, akkor a bentonitos zagyelfolyik és a technológia nem alkalmazható.

A réselt falakba az előre összeszerelt vasalatokat egy darabban engedik (3.30. ábra)

le. Érezhető, hogy a technológia pontatlanságából adódóan nagyobb, legalább 7-8 cm-es

69




résfol

bentomtos

betontakarásra van szükség. Az

ajánlott legkisebb betonacél átmérő

16 mm.

A betonozást a vasalat leengedé-

se után azonnal meg kell kezdeni. A

betonozást folyamatosan kell végez-

ni, csakúgy mint a résből kiszorult

zagy szintentartását. betonozás

minősége a résfalak közötti föld eltá-

volításával (pl. mélygarázs esetén)

láthatóvá válik. Amennyiben a résfal

takart marad, különböző izotópos,

szeizmikus vizsgálatok alapján lehet

a tömörséget ellenőrizni.

3.7.3. A KÚTALAPOZÁS

betonozó s

betonpumpóvol

Kútalapozásnál az épület

terheit a mélyebben elhe-

lyezkedő talajrétegekre

kutak(3.31. ábra) segítségé-

vel adják át. A kútalapozást

akkor alkalmazzák ha teher-

hordó talaj nem nagy rnély-

ségben (4-8 m) helyezkedik el

és a talaj könnyen kotorható.

A könnyű kotorhatóságra a kút-

süllyesztés miatt van szükség. Az

alkalmazás akkor is előnyös, ha nagy

épületterheket kell átadni a talajra és az

épület süllyedésre érzékeny. Erősen víz-

áteresztő talaj esetén is alkalmazhat ják

ezt az alapozási módot, mert a durva

szemcsés talajoknál a talajvíz távol-

tartása csak nehezen oldható meg.

Kútalapozás nem készíthető, ha a laza

talajban a kutak süllyesztésekor kelet-

kező talajroskadás a szomszédos épít-

mények állékonyságát veszélyezteti.

A kutak szerkezeti kialakítása hasonlít a víznyerő kutakéhoz azzal a különbséggel, hogy az

alapok teljesen tömör szerkezetek.

Az említett hasonlóság abból adódik, hogyakútalapnak is van egy köpenyszerű hengeres

oldalfala, és az elkészítés módja is hasonló.

3.30. Ábra: Résfal készítése

3 31 Ábra: Kútalapozás pilférvázas épületnél



3. FEJEZET


A kutak alsó teherelosztó és vízzáró része úgy alakul ki, hogya kút fenékrészét kibetonoz-

zák. A felette lévő részt kaviccsal vagy soványbetonnal töltik ki, és a teherelosztó gerenda rács

alatt a kút zárásaként egy újabb felső záródugót készítenek. Erre a záródugóra kerül a geren-

darács, amelyre aztán a felmenő szerkezetek készülhetnek el.

A kútalapozás két fő szerkezeti eleme:

• Az épület terhét átvevő és a kutakra továbbadó áthidaló- és elosztó szerkezet (tu-

lajdonképpen a korábban megismert gerenda rács az elosztó szerkezet).

• A felvett terhet a teherhordó talajrétegre fenékfelületükkel átadó kutak.

Az épületek alapozásakor ma már mindkét szerkezeti elemet vasbetonból készítik. Ezért a

további tárgyalás csak vasbeton elemeket tételez fel.

3.7.3.1. A TEHERELOSZTÓ SZERKEZET

Azelosztó szerkezetet az épület szerkezeti rendszeréből kiindulva, a kutak süllyesztési tech-

nológiáját is figyelembevéve tervezik meg, illetve készítik el. A kutakra kerülő gerendarács

szerkezetet úgy kell elkészíteni, hogya folytonos falteher, illetve a pontonkénti pillérteher az

alátámasztó kutakra a lehető legegyenletesebben adódjék át.

A gerendarács keresztmetszete, anyaga és elrendezése az épület szerkezeti

rendszerétől függ.

A teherelosztó szerkezet készítése a sávalapokéhoz hasonló. A keresztmetszetet zsaluzás

után bevasalják és bebetonozzák. A készítés során ügyelni kell arra, hogyagerendarács felső

síkja teljesen sima és sík legyen, különben a felmenő szerkezeteket nem lehet méretpontosan

elkészíteni.

3.7.3.2. A KUTAKSZERKEZETE ÉS A KUTAKKÉSZÍTÉSE

A tervezés során kell a kutak szükséges átmérőjét (teherbírását) és darabszámát, valamint

egymáshoz viszonyított helyzetét és a kivitelezés technológiáját meghatározni.

A kutak keresztmetszete kör, ritkán négyzet, vagy más alaprajzú lehet (3.32.

ábra). A kutak alul felül nyitott kivitelben készülnek egy, vagy esetleg több

darabból. A kút két szerkezeti része a vágóélkoszorú és a köpenyfal.

A kútelemek belsejéből a földet kiemelik és az elem a saját súlyának terhével süllyed a

kellő mélységig. A kút süllyesztésénél fontos szerep jut a vágóélnek (vágóélkoszorú), amely

a köpenynek a talajba közvetlenül behatoló legalsó, tehát a legnagyobb erőhatásoknak kitett

része. Avágóélkoszorú alakjának (3.32. ábra) megfelelő megválasztásával az elemeket köny-

nyebben lehet lesüllyeszteni.

A vágóél anyagát és alakját a várható talajellenállás alapján állapítják meg. Feladata egy-

részt a süllyesztés könnyítése, a könnyebb akadályok átszelése vagy elhárítása, másrészt az

esetleges egyenlőtlen felfekvésből származó erők felvétele, és elosztása a köpenyfalra.

A tömör, kemény talajban meredekebb és erősebb, míg a laza, puha talajban tompább és

kevésbé vasalt vágóélkoszorút készítenek.

71




3. FEJEZET

GYÜRÜS KOT

FüG GÓ lEG ES FALO

HENG ER ES K OT

VALLKIUGRAsos

KÖPENYFALÚ KúT

KúPOSODÓ

K ÖP ENY FALú K ÚT

3.32. Ábra: Különböző kútkialakítási lehetőségek, vágóélek

A süllyesztés módját, a szükséges felszerelést a talaj- és a talajvíz viszonyok határozzák

meg. Ha a kutat laza, feltöltött talajrétegeken; vagy durva szemcsés, vízáteresztő talajban,

vagy kemény, kötött vízzáró rétegeken keresztül süllyesztik le, a földkiemelést kézi erővel vagy

gépi fejtőeszközökkel végzik.

Talajvíz

esetében nyílt szivattyúzást alkalmaznak. Ha a kutat

finom homok vagy iszaptalajban süllyesztik le, a földet a talajviz szint je alól ún. víz alatti kot-

rással vagy iszapszivattyúval szedik ki.



3. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ

FELADATO K

A FÖLDMUNKÁK, ALAPOZÁSOK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1. Azalábbiakban felsorolt talajfajtákat írja a táblázat megfelelő oszlopába

-agyag, -szerves agyag,-görgeteg, -durva kavics, -iszapos tőzeg, -finom kavics, -finom iszap,

-durva homok, -középfinom homok, -szerves iszap, -finom homok, -durva iszap, homokos

tőzeg.

Szerves talaj

zemcsés talaj

Kötött talaj

2. Ismertesse azokat a tulajdonságokat, amelyek alkalmatlanná teszik a szerves talajokat az

alapozásra

3.

Mit nevezünk földmunkának, és milyen eszközeit, illetve gépeit ismeri?

Földmunka: .

Kézi földmunkavégzés eszközei: .

Gépi földmunkavégzés gépei: .

4.

Mia dúcolat szerepe, és milyen dúcolatokat ismer?

a / b./ .

73



7.

Az alábbi ábrán a zártsorú beépítés ala-

pozási síkjainak rajzát látja. Ismertesse ezen

beépítési mód esetén, a már meglévő és az

új épületek alapozási viszonyaira vonatkozó

szabályokat

helytelen helyes


5.

Miaz alapozás feladata?

6

Ismertesse az alapozási sík megválasztásának szempontjait

a./ .

b./ .

e./ .

d./ .

e./ .

rneqlévö]

épület :

meglévö épület

épület

Pv ..

_ - - ,

Pv.

-'I.. o ,

meqlévö

épület .

74




8. Az alapokat két fő csoportra oszthatjuk: síkalapok és mélyalapok. Ennek ismeretében

csoportosítsa az alábbiakban felsorolt alapokat

- cölőpalap, -héjalap, -szalag- és gerendarács alap, -résfalas alap, -sávalap, -kútalap, -pont-

aJap, -szekrényalap, -lemezalap.

Síkalapok .

Mélyalapok:

9.

Párosítsa a felsorolt alapozási módok betűjelölését, az azokhoz tartozó fogalmi meghatá-

rozások számjeleivel

a./ pontalapok;

c./ sávalapok;

e./ lemezalapok.

b./ héjalapok;

d./ szalag- és gerendarács alapok;

1./ A falazott szerkezetek jellemző alaptípusa, teljes hosszában támasztja alá a teherhordó

szerkezeteket.

2./ Az egész építmény, vagy annak egy - többnyire mélyített - pinceszakasza alatti teljes

felületű, összefüggő vasbeton lemez szerkezet.

3./ A vázas épületek jellegzetes alaptestei, a vázszerkezet pilléreinek vagy oszlopainak a ter-

heit adják át az altalajnak.

4./ Anyagtakarékos szerkezetek, mert olyan görbületűek, hogy nem keletkezik bennük hajlí-

tás, csak húzás vagy nyomás.

5./ A sávalapok és a pilléralapok kombinációjaként jöttek létre. Építését, gyenge altalaj, vagy

erőtani okok indokolhat ják.

1

A cölöpalapokat teherátadás szerint há-

rom csoportba sorolhatjuk. Melyek ezek?

75




Mi a talpgerenda szerepe, és miért van szükség a megépítésére?

12. Ismertesse a helyszínen készült vasbeton cölöp ök előnyeit és hátrányait

Előnyei: .

.... Hátránya:

13. Sorolja fel, milyen technológiával lehet az előregyártott cölöpöket a talajba juttatni?

~.......

.

b./ ..

c./ .

d./.

e./.

14. Az alábbi ábrán a függőleges falú hen-

geres kútalap metszetrajzát látja. Írja az áb-

rába a kútalap fő alkotó részeit

15.

Mi a szerepe a vágóélnek, és mi hatá-

rozza meg az anyagát, illetve az alakját?



4. VÍZ- ÉS NEDVESSÉGHATÁSOK

Azépületeket érő víz- és nedvességhatások

komoly károkat okozhatnak. A felnedvesedett

falak, az átázott födémek, a dohos pincék, a

lehulló vakolatok csökkentik az épületek hasz-

nálati értékét, meggyorsítják a szerkezetek

önkremenetelét. Ezért az épületszerkezete-

ket úgy kell kialakítani, hogya nedvesség ne

tudjon kárt tenni az építőanyagokban. A szak-

szerű tervezés és a szakszerű szerkezetépítés

távol tartja a nedvességet és az épületszerke-

zeteknek hosszú élettartamot biztosít.

A víz-, illetve nedvességhatások a követ-

kezőképpen (4.1. ábra) támadják az épület-

szerkezeteket:

a talajjal (a föld felszíne alatt) érintkezve

talajvíz, talajnedvesség és talajpára for-

májában;

a légtérben (a föld felszíne felett) kívülről, mint eső, hólé, és

külsó

páralecsapódás;

4 1 Ábra: Az épületet

érő

nedvességhatások

belülről használati és üzemi vizek, belső pára-, ill. gőzlecsapódások és építési ned-

vesség formájában.

4.1. TALAJVÍZ, TALAJNEDVESSÉG, TALAJPÁRA

A talajban a víz három módon fordulhat elő.

l.

A talajvíz a föld felszíne alatt elhe-

lyezkedő összefüggő víztömeg. A

talajvíz a felszínhez viszonylag közel

található. A talajvíz esetén a víz a

talajban lévő üregeket teljesen kitölti,

tehát a talajban összefüggő vízréteg

keletkezik.

A talajvíz (4.2. ábra) előfordulása független

a domborzati viszonyoktól; vagy a vizet át nem

bocsátó talajréteg feletti, vagy két vizet át nem

bocsátó réteg közötti laza talajban helyezkedik

el. A két réteg közötti vizet rétegközi víznek

nevezzük. Általában föld alatti vízlencse, víz-

medence vagy vízvonulat formájában jelenik

meg.

4 2 Ábra:

talajvÍz előfordulása

77



VÍZ- És NEDVESSÉGHATÁSOK

4.

FEJEZET

A talajvíz káros hatásai ellen csak akkor tudunk tudatosan védekezni, ha ismerjük a követ-

kező tulajdonságait:

a vízszint állásának magasságát;

a vegyi összetételét;

a talajvíz eloszlását, és áramlási útját.

A talajvízeloszlása nem mindig egyenletes. Csak a gondos talajmechanikai vizsgálat deríti

ki pontosan a talajvíz helyzetét, illetve minőségét. Az egyszerű ásott kutak vízszintjéből még

nem következik biztosan, hogya szomszédos területeken is hasonlóak a viszonyok.

A talajvíz áramlása könnyen megváltozhat a vízfelduzzasztások és a víztelenítések (pl. csa-

torna építése) következtében. Ilyenkor a víz új utakat talál magának és a talaj szerkezete is

megváltozik.

A folyók áradása ugyancsak megváltoztathatja a talajvíz áramlásának útját. A tavaszi ára-

dások és a nyári aszály idején is jelentősen változhatnak a talajvíz viszonyok.

A talajvízszint a talajba szívódó csapadéktól időszakosan függ, így általában tavasszal a

legmagasabb. A talaj felületének burkolattal való ellátása, a csapadékvíznek csatornában elve-

zetése a talajvízszint csökkenését; vízvezeték-hálózat építése következtében a kutak használa-

tának megszűnése pedig a talajvízszint emelkedését idézheti elő. Folyók, tavak stb. mentén a

talajvízszint összefüggésben van azok vízszintjével is.

Alapozási szempontból fontos a vízszint pontos ismerete, hiszen a talajvízbe kerülő létesít-

mény határoló felületére a talajvíz nyomást fejt ki. Ezt nevezzük hidrosztatikai nyomásnak.

A talajvíz gyakran old fel olyan anyagokat amelyek káros hatásúak. Mindenképpen a talaj-

víz a legveszélyesebb a három nedvességokozó közül, ezért a kivitelező munka során gondo-

san kell eljárni (pl. szigetelés ek, alapozási munkák).

A talajvíz vegyi összetételét a talajba kerülő szerkezetek anyagának kiválasztása céljából

fontos ismernünk. A talajvíz az építőanyagokra káros sókat, savakat, zsírokat stb. tartalmaz-

hat. Ezek a talajvizet agresszívvá teszik.

Az agresszív hatás egy kémiai hatás, amelynek következtében az építő-

anyagok tulajdonságait károsan befolyásoló átalakulások következnek be.

A betonban az agresszív hatásokra a következő jelenségek játszódnak le: az átszivárgó víz

vagy az abban oldott anyagok a beton szilárdságát biztosító cementkövet kioldják, a szilárd

alkotórészeket kevésbé szilárd anyagokká alakítják át. A beton térfogata megnövekszik, mert

nagyobb térfogatú vegyületek keletkeznek. Az alkotóanyagok gyengébben tapadnak egymás-

hoz, mert az agresszív anyagok csökkentik a belső súrlódást.

Az aqressziv hatást savak és savas jellegű vizek, savas ásványi olajok, zsi-

radékok, alkáli lúgot tartalmazó vizek, kloridok és nitrátok, acetátok és sók

okozzák.

A betonozási munkálatokhoz ezért csak szulfátálló 8 jelölésű cementet lehet használni

(pl. CEM III/B 32,5 N-8: maximum

8000

mg/liter 804 ion tartalomig). Az épület egyéb

talajjal érintkező részeit bitumen tartalmú szigeteléssel kell ellátni.



4. FEJEZET

víz- És I fEDVESSÉGHATÁSOK

Relatív nedvesség (c): a vizsgált levegő abszolút nedvessége és a vele

azonos hőmérsékletű telített levegő nedvesség tömegének viszonyszáma

(százalékos érték).

Megmutatja, hogya levegő tényleges nedvessége hány százaléka az adott hőmérsékleten

lehetséges legnagyobb nedvességnek. Képlettel kifejezve:

=

100. a levegő abszolút nedvessége

< p

a telített levegő nedvessége

Például: 20

0

C-os hőmérsékleten a levegő 17,32 g vízgőzt tartalmazhat. Ha a levegő víztar-

taIma 10,53 g akkor a relatív nedvesség:

=

100. 10,53

=

6070%

< p

17,32 '

A külső levegő relatív nedvességtartalma hazánkban a nyári hónapokban 40-65% között

változik, télen 80% fölé is kerülhet.

Harmatpont: az a hőmérséklet, amelyre adott hőmérsékletű és relatív ned-

vességtartalmú levegőt lehűtve az telítetté (vagyis 100% relatív nedvessé-

gűvé) válik, és a harmatképződés megindul.

Előzőpéldánk alapján, a levegő harmatpont ja, vagyis aza hőmérséklet, amelyen 10,53 g m

3

vízgőz már telíti a levegőt, kb. ll-12°C. Minél nagyobb a levegő relatív nedvességtartalma,

annál kisebb lehűlés szükséges ahhoz, hogy elérje a harmatpontot, és lecsapódás jöjjön létre.

A 4.1. táblázat a levegő nedvességtartalma és harmatpont jai adatainak összefoglalását tar-

talmazza.

4.1. TÁBLÁZAT

Levegő

Legnagyobb

Harmatpont

CC

hőmérséklet

páratartalom

40

50

60

70

80

90

oC

g/m

3

relatív nedvesség esetén

-5

3,27

-15,8

-13,2

-10,8

-9,1

-7,6

-6,2

O

4,88

- 11,3

- 8,7

- 6,1

- 4,2

- 2,7

- 1,3

2 5,61 -9,7 -7,0 -4,4 -2,6 -1,0 0,5

4

6,38

-8,1

-5,3

-2,7

-0,8

0,9

2,5

6

7,30

- 6,5

- 3,7

-1,1

1,0

2,8

4,5

8

8,31

-4,9

-2,1

0,7

2,9

4,8

6,4

10

9,42

-3,3

-0,4

2,2

4,5

6,5

8,3

12

10,71

-1,6

1,3

4,5

6,7

8,7

10,4

14

12,11

0,1

3,2

6,3

8,6

10,6

12,4

16

13,68

1,8

4,9

8,2

10,5

12,5

13,5

20

17,30

5,3

8,5

12,0

14,4

16,5

18,3

26

24.40

11,6

15,0

17,7

20,2

22,4

24,2

30

30,40

14,1

17,7

21,4

24,0

26,2

28,2

81



í z

ÉS NEDVESSÉGHATÁSOK

4.3.2. KÜLSŐ ÉS BELSŐ PÁRALECSAPŐDÁS

4. FEJEZET

Gyakorlatilag ez a jelenség játszódik le pl.

hűvös reggeleken a levegő felmelegedésekor

az épületek hideg külső felületein. A vakolaton

megjelenő külső páralecsapódásokat légkö-

ri tényezők okozzák, ezeket megakadályozni

nem tudjuk.

A külső homlokzati vakolaton a porózus anyag a páralecsapódás vízmennyiségét beszív-

hatja. A felmelegedés hatására ez a vízmennyiség elpárolog, és komolyabb átnedvesedés

nem következik be. A gyakori átnedvesedés és kiszáradás azonban térfogatváltozást okoz, ez

előbb vagy utóbb a vakolat tönkremenetelét okozza. A vakolat megreped, és könnyen elválik

a felülettől. Az előrehaladt folyamatot elszÍneződésekről (a nedves felületen a por megtapad),

vakolatleválásokról figyelhet jük meg.

A lecsapódás általában az eltérő

hőmérsékletű felületeken jön létre

(4.6. ábra), Így kárt tehet a vakola-

tokban. a fa- és a betonfelületekben.

A folyamat elősegíti az anyagok álta-

lános korrózióját.

Külső páralecsapódás akkor jön létre. ha

a határoló épületszerkezetek felületi hőfoka a

levegő hőmérsékletének harmatpont ja alatt

van.

4.6. Ábra: Eltérő hőmérsékletű felületek:

termikus fotókon

Belső páralecsapódás általában hideg időben jön létre, amikor a helyiségek külső

falainak hőmérséklete alacsonyabb, mint a helyiség levegőjének harmatpont ja. Azokban a

helyiségekben játszódhat le, ahol magas a páratartalom. Ebből a szempontból különösen

veszélyesek a fürdőszobák, a szárítók, illetve a többi vizes helyiségek. Megfigyelhető sarokfe-

lületeken és egyéb, jobban lehűlő felületeken jelentkező elszÍneződések és hajszálrepedések

formájában. A belső terekben azonban a szerkezetek tudatos alakításával sok kellemetlenség

megakadályozható.

A páralecsapódást két tényező hozza létre: a levegővel érintkező felületek hőmérséklete és

a levegő relatív páratartalma. Ezért a lecsapódás ellen kétféleképpen védekezhetünk:

A határoló felületekre hőszigetelést készítünk úgy, hogya hőszigetelés mindig olyan érté-

ket képviseljen. hogya belső felületek (fal, födém) hőmérséklete ne csökkenjen a harmat-

pont alá. Külső páralecsapódás elleni védekezés hőszigeteléssel csak akkor eredményes,

ha a külső felület lehűlését az épület belsejének hidege okozza (pl. hűtőházak, víztornyok

esetében).

A helyiségek relatív nedvességtartaimát szellőztetéssel, esetleg meleg levegő

befúvásával csökkent jük. A megfelelő szellőztetés elsősorban a nedves helyiségekben

fontos; a fürdőszobákban, a konyhákban stb.



4. FEJEZET

VÍZ- ÉS NEDVESSÉGHATÁSOK

4.3.3. PÁRADIFFÚZIÓ

A helyiségek levegőjének belső páratartalma is káros az épületszerkezetekre. Az előzőek-

ben láthattuk, hogya levegő hőmérsékletének emelkedésével nő a páratartalom is. Ebből az

következik, hogya meleg levegő több párát tartalmaz, mint a hideg.

A levegőben levő vízgőz bizonyos mértékű nyomást fejt ki a környezetére. A belső helyisé-

gek tényleges nedvessége nagyobb, mint a

külsó

légköré, tehát nagyobb a nyomása is.

A külső és a belső nyomás különbsége következtében a levegő páratartal-

ma a határoló szerkezetek anyagainak lyukacsaiba, pórusaiba hatol. Innét

tovább áramlik a szomszédos hidegebb lyukacsok, pórusok felé, ahol egy

része lecsapódik, más része továbbvándorol, és csupán annyi távozik,

amennyit a szabad felület el tud párologtatni.

Ezt a folyamatot páradiffúziónak (gőzdiffúziónak vagy páraátbocsátásnak) nevezzük.

A pára a melegebb oldalról a hidegebb felé, de mindig a nagyobb nyomású helyről a kisebb

felé áramlik. Ezért van fontos szerepe a falszerkezetek természetes átszellőzésének. Különö-

sen nagy páralecsapódás jöhet létre az üreges téglák hideg üregeiben.

4.4. AZ ÉPÍTÉSI NEDVESSÉG

Az építési nedvesség is káros hatású lehet. A kivitelezés során a falazási, a vakolás], és a

betonozási munkákkal rengeteg nedvességet viszünk az épületbe, amely csak nagyon lassan

szárad ki (gyakran eltelik egy év is). Ezt a jelenséget az első fűtési idényben érezhetjük a leg-

jobban, hiszen a levegő páratartalma ebben az időszakban magasabb.

Az építési nedvesség hatására a fából készült szerkezetek elvetemedhetnek, a műanyagból

készült padlók felhólyagosodhatnak, az épület egyes részeiben gombaképződés és dohoso-

dás indulhat meg. Amennyiben van rá lehetőség, úgy az épületeket csak teljesen száraz álla-

potban vegyük használatba.

4.5. HASZNÁLATI ÉS ÜZEMI VIZEK

Az épületen belül a használati és üzemi vizek a legkárosabbak. A fürdőszobákban, mosó-

konyhákban, konyhákban stb. tisztálkodásra, a helyiségek tisztán tartására stb. felhasznált víz

rongálja a padlót és a falakat. Az állandó magas páratartalom folyamatosan nedvesen tarja az

épületszerkezeteket, így hamarabb tönkremennek a burkolatok, a vakolatok, a különböző ren-

deltetésű szigetel és ek. Még jelentősebb a nedvességhatás az üzemszerűen nedvesen működő

helyiségekben ahol a víz agresszív hatásával is számolni kell. Bizonyos ipari üzemekben úgy-

szólván állandóan víz áll a padlón, sőt a falak is állandóan vizesek.




A VÍZ- ÉS NEDVESSÉGHATÁSOK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1. A víz-, és nedvességhatások károsítják az épületszerkezeteinket. Az alábbi ábra segitsé-

gével sorolja fel, az épületszerkezeteket érő nedvességhatásokat, és esoportosítsa azokat a

megadottak szerint

A talajjal érintkeznek

A légtérben kívülről

Az épületben belülről

Sorolja fel a talajban előforduló nedvesség fajtáit, és azok fogalmát

a./

b./

e./ .....

3. Ismertesse, hogy milyen jellemzői vannak ezeknek a nedvességhatásoknak

~.

.

b./

e./



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

A 4.

FEJEZETHEZ

4

Pérosttsa össze a felsorolt fogalmak betűjelét, a hozzá tartozó fogalmak számjelölésével

a./ abszolút nedvesség;

b./ harmatpont;

e./ telített levegő;

d./ relatív nedvesség.

1./ Az a hőmérséklet, amelyre adott hőmérsékletű és relatív nedvességtartalmú levegőt le-

hűtve az telítetté válik, és a harmatképződés megindul.

2./ Adott hőmérsékletű levegő 1 m--ében levő tényleges nedvességtartalmat jelenti. Vagyis

adott hőmérsékletű, 1 m levegő, g/m

3

-ben kifejezett páratartalma.

3./ Avizsgált levegő abszolút nedvessége és a vele azonos hőmérsékletű telített levegő ned-

vesség tömegének viszonyszáma.

4./ Az adott hőmérsékletű levegő legnagyobb

víztartalmát

jelenti, amely adott hőmérsékle-

ten a benne levőnél több vízparát már nem képes felvenni.

5. Egészítse ki az alábbi mondatot

A páraleesapódás általában az felületeken jön létre, Így kárt tehet

a , a felületekben. A folyamat elősegíti az

anyagok .

6 Mikorjön létre külső páraleesapódás?

7 Sorolja fel, hogyan védekezhetünk a belső páraleesapódás ellen

a./ .

b /

85



5. NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

Az építményeket érő nedvességhatások tönkre-

tehetik az épületszerkezeteket, illetve hosszú időn

keresztüllecsökkenthetik az épületek használati

értékét. Ezért az építmények nedvességgel kap-

csolatba kerülő részeit nedvesség elleni szigetelés-

sei kell ellátni (5.1. ábra). Ennek biztosítania kell

az épületszerkezetek általános nedvesség elleni

védelmét és a víz távoltartását.

A szigetelések elkészítéséhez olyan anya-

gokat használhatunk fel, amelyek nem

engedik át a vizet és hosszú időn keresz-

tül megtartják ezt a tulajdonságukal.

Szigetelő szerkezeteinketa vízen kívül egyéb 5 1

Ábra:

Nedvesség elleni szigetelés

hatások is érik: meteorológiai hatások (év- és nap-

szakonkénti hőmérsékletváltozások, ibolyántúli

sugárzás, szélhatások); vegyi hatások (légkörből, agresszív talajvizekből); az épület használa-

tából adódó hatások; mechanikai hatások az épület szerkezeti mozgásaiból, az épület hasz-

nálatából (munkavégzés, hasznosított tetők stb.) adódó igénybevételek.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy beruházás összköltségéhez viszonyítva

a vízszigetelés költsége általában alacsony, ugyanakkor saját értékénél jóval drágább épület-

szerkezeteket véd, esetleges meghibásodás esetén a szigetelés értékénél nagyságrendekkel

nagyobb károk keletkezhetnek.

5.1. A NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK ANYAGAI

A szigetelő anyagok

közös

jellemzője, hogy tömör szerkezetűek, nem szívnak fel vizet.

A szigetelőanyagok megjelenési forma szerint lehetnek szabálytalan alakú, megolvasztható

anyagok, folyékony anyagok (egy-, kétkomponensű) oldatok, vizes emulziók, lemezek, fóliák.

A szigetelő anyagokat anyagtani besorolás szerint a következő csoportok szerint tárgyalhat-

juk:

bitumen és bitumenes készítmények;

műanyag lemezek és műanyag készítmények;

fémlemezek;

különleges habarcsok.

5.1.1. BITUMEN ÉS BITUMENES KÉSZÍTMÉNYEK

A bitumen a kőolaj lepárlásából nyert mesterséges anyag, amely természetes állapotban

is megtalálható, de csak nagyon kis mennyiségben. Fekete színű, fényes törésfelületű, ala-

csony lágyuláspontú, azaz alacsony hőmérsékleten megolvad. A melegítés hatására a meg-



5. FEJEZET NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

puhulás után előbb képlékeny, majd cseppfolyós lesz. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy

az építőiparban felhasználjuk.

A megolvadt bitumen a lehűlés következtében újra megszilárdul. Olvadt

állapotban viszont kenhető, alakítható és így alkalmas arra, hogy szigetelő

réteget készítsünk belőle.

A bitumenmázakat (oldószeres bitumenek)

kenhető állapotban forgalmazzák (5.2. ábra). A

bitumen oldására olyan gyorsan párolgó oldó-

szereket használnak, amelyek elpárolgása után a

bitumen megkeményedik. Alkalmazására akkor

kerülhet sor, ha az olvasztás valamilyen ok miatt

nem lehetséges, a szigetelendő felület bonyolult

geometriájú. Megjegyezzük, hogy az oldószeres

bitumenek tűzveszélyesek, a gyártók erre vonatko-

zó előírásait szigorúa n be kell tartani A polisztirol

hőszigetelő habokat és a műanyag vízszigetelő-

lemezek jó részét az oldószerek megtámadják, ezért

ezeket oldószeres bitumenekkel rögzíteni tilos

A bitumenemulzió elsősorban vízben eloszla-

tott apró bitumen részecskékből álló diszperz rend-

szer. A folyadék elpárolgása után a bitumen részecs-

kék egymáshoz tapadva képezik a szigetelőréteget.

Ezeknek az emulzióknak az a nagy előnyük, hogy

nedves felületre is fel lehet hordani őket. Kiválóan

alkalmasak arra, hogy kellősítő alapréteget készít-

senek belőle. Fontos, hogy fagyra érzékenyek, csak

5

0

C feletti hőmérsékleten lehet dolgozni vele.

5 2 Ábra: Bitumenmáz {elhordása

A bitumenes kitteket és tapaszokat olajban oldott állapotban alkalmazzák. A gyurma-

szerű anyaghoz különböző töltőanyagokat kevernek, még és az így kapott masszát általában

tömítésre használják.

Bitumen felhasználásával készítik el azokat a lemezeket, amelyek aztán a szigetelő réte-

geket alkotják. A bitumenes lemezek különböző vastagságban készülnek attól függően, hogy

milyen az alapanyag. A lemezek bitumennel telítve kerülnek forgalomba, csupasz, vagy bitu-

mennel bevont állapotban. A gyártás során a lemezek felületére homokot, finom szemcséjű

kőzúzalékot stb. hintenek.

A beépítési mód és a felhasználási terület alapján az alábbi csoportosítást tehetjük:

bitumenes vékonylemezek (forró bitumenes vagy hidegragasztás);

bitumenes vastaglemezek (lángolvasztás, mechanikai rögzítés

vagy

leterhelés);

A fentieken kívül beszélhetünk páratechnikai lemezekről (száraz fektetés

vagy

pontonkénti

ragasztás); lapos tető nedvesség elleni szigeteléséről (lángolvasztás vagy leterhelés); öntapa-

dó lemezekről.

87



NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

5. FEJEZET

A bitumenes vékonylemezek közül a bitumenes csupaszlemezek bitumennel átitatott,

felületi bevonat és hintőanyag nélküli lemezek. A hordozóanyag (pl. üvegfátyol) tömege

330-500 gr/m'.A bitumenes fedéllemezek szintén telített papírhordozójú, de mindkét oldalán

bitumennel bevont és homokhintéssel ellátott termékek. A vékonylemezek elhelyezése forró

bitumenbe történő ragasztással történik.

A bitumenes vastaglemezeknél a

bedolgozáshoz szükséges bitument a

gyártás során viszik fel a hordozóanyagra

legalább 4 mm vastagságban. A bedolgo-

záshoz PB-gázzal vagy gázolajjal működő

lánggal olvasztó berendezéseket használ-

nak. A hegeszthető nehézlemezeket vala-

mennyi hordozóanyaggal és bitumenfajtá-

val, esetleg azok kombinációival gyárt ják.

A bitumen hőhatásokkal szembeni

ellenállását, valamint egyéb fizikai jel-

lemzőit (rugalmasság, szakadó nyúlás

stb.) lehet javítani műanyag adagolásával

(5.3. ábra). Eszerint megkülönböztetünk

APP (ataktikus polipropilén) plasztomer,

SBS (styrol-butadién-styrol) elasztomer,

valamint EPM (etilén- propilén kaucsuk)

elaszto-plasztomer bitumen emulziókat,

bitumenes oldatokat, lemezeket.

A meleg ebb éghajlatú déli országok-

ban jobbára a magasabb lágyuláspontú

APP-s anyagokat, az északi területeken

inkább a hidegtűrőbb SBS-modifikálású

termékeket építik be. Hazánkban mindkét

termék alkalmazására találunk példát.

5.1.2. MŰANYAG SZIGETELÉSEK

koptatóréteg ----

(poloörlemény hintés)

S.BS-el mOdifik6.

J

J

itumen hordozóréteg

(poliá.főtyol]

585-el modifikált

bitumen

5 3 Ábra: Bitumenes lemez felépitése

5 4 Ábra:

Bitumenes lemez

ragasztása

Az utóbbi két évtizedben a műanyagok fejlődésével kerültek forgalomba a műanyag

szigetelőlemezek. amelyeket teljes felületű, pontonkénti vagy sávszerűen elkészített ragasz-

tássai lehet rögzíteni. Nagy előnyük, hogy sokkal nagyobb felületet lehet egy darabból Ieszi-

getelni és így csökken a toldások száma. A műanyagokat azonban védeni kell a közvetlen

napsütéstól. ezért a szigetelő rétegeket árnyékolással (pl. gyöngykavics terítés) kell ellátni.

A műanyag szigetelések között is megtalál hat juk a kenhető anyagokat. Ezek a mázszerű

anyagok az oldószer elpárolgása után, illetve a kémiai kötések létrejötte után képezik az össze-

függő filmszerű szigetelőréteget. A műanyagok között is megtalálhatjuk a különböző kitteket

és tapaszokat. Tömítő, hézagképző, jó vízzáró tulajdonságaik miatt sok helyen alkalmazzák

őket.



5.

FEJEZET


A műanyag szigete lők a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoport-

ba sorolhatók. Aplasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevésbé képes, de hő hatására meglágyuló

és alakítható, forró levegővel, vagy oldószerekkel hegeszthető plasztomer műanyagok és

a nagy nyúlóképességű, rugalmas, hőre nem lágyuló, az oldószereknek ellenálló - így nem

hegeszthető -

elasztomer műkaucsuk lemezek.

Az ilyen szigetelőanyagokat is készíthetik

valamilyen erősítő hordozóanyaggal vagy anélkül, fátyol vagy filc alátéttel stb.

A műanyag szigeteléseket egy rétegben készítik, ezért a gyártók szigorú kivitelezési uta-

sításokat írnak elő, és csak azok betartása esetén érvényesíthető az adott garancia. Ezért

nemcsak a szigetelőlemezeket, hanem egy egységes rendszert kialakítva, minden szükséges

tartozékot, rögzítőt, segédanyagot is szállítanak.

5.1.3. FÉM SZIGETELÉSEK

A fémlemezek teljesen tömör szerkezetükkel szintén alkalmasak arra, hogy szigeteléseket

készítsenek belőlük. A fémek közül az ólom, a réz, az alumínium, a horgany és az acélleme-

zeket lehet szigetelésre használni.

A lemezek vastagsága 0,5 - 2,0 mm. között lehet, a rögzítésük hegesztéssel vagy forrasz-

tássai történhet. A fémlemezek egy részénél a felületükön keletkező oxidréteg védi a fémet

a további korróziótól. Ezek a lemezek hosszú élettartamúak. A vas és acél lemezeket külön

korrózióvédő bevonattai kell ellátni.

5.1.4. KÜLÖNLEGES HABARCSSZIGETELÉSEK

A beton és vasbeton szerkezeteknél alkalmazzák a különleges habarcsból készített

szigeteléseket. Avízzáró habarcsok olyan réteget képeznek ezeken a felületeken, hogy rajtuk

keresztül a víz nem tud áthatolni.

A habarcs cement kötőanyaggal készül, finom szemcséjű homok és vízzáró adalékszerek

felhasználásával. Avízzáró vakolatot több rétegben hordják fel a felületre hagyományos vakoló

munkával.

5.2. VíZZÁRÓ ÉS VíZHATLAN SZIGETELÉSEK

Aszigetelések minőségének a megállapításához két fogalmat kell megismernünk, a vízzá-

róság és a vízhatlanság fogalmát.

Vízzárónak nevezzük azt a szigetelést, vagy szerkezeti réteget, amely a felü-

letén annyi vizet enged át, amennyit a másik oldalon el is tud párologtatni.

Ilyen szigeteléseket ott alkalmazunk, ahol a teljes szárazság nem követel-

mény.

Vízhatlannak nevezzük azt a szigetelést, amely nedvességet, vagy vizet

egyáltalán nem enged át. Ezekkel a szigetelésekkel teljes szárazságot lehet

biztosítani.




5.

FEJEZET

lrtg.víZSZig.toldáso~

fenti két megfogalmazáshoz hozzátarto-

zik az építőanyagok vízzel szembeni viselkedé-

se is. Az anyagok egy része a tartós víz- és ned-

vességhatások ellenére sem változtatja meg

tulajdonságait, megtartja alakját és szilárdsági

tulajdonságát. Ezek a vízálló anyagok. A vizet

nem

álló

anyagok víz hatására elveszítik

szí-

lárdságukat, alakváltozást szenvednek, esetleg

feloldódnak. A szigetelő anyagok csoportjába

nyilván a vízálló anyagok tartoznak.

5.3. A SZIGETELÉSEK RÉTEGSZÁMA,

FEKTETÉSE

A bitumenes szigetelések rétegszámát

mindig a szigetelő anyag tulajdonsága, a ned-

vességokozó és az elvárt szárazsági fok hatá-

rozza meg. Az erre vonatkozó ismereteket fog-

laltuk össze az 5.1-5.2. táblázatokban.

51 TÁBLÁZAT- Talqjban lévő szerkezetek szigetefése

2 rtg. vízszig. toldáso ~

3

rtg. vízszig

toldása

4

rtg. vízszig.

toldása

5 5 Ábra: Különböző rétegszámú

szigetelések toldása

és a viz szivárgási úlja

Talajpára

+

+

Szigetelési rendszerek (bitumenes)

Nedvességokozók r------:---,--- ---:----.,-----C--:----- --,----~--

máz kent lemez egyéb

+ +

tömegbeton

mint talajnedvesség ellen + szivárgó

Talajnedvesség

Talajvíznyomás

Rétegvíz

habarcs

+

duzzadó

+ +

tömegbeton

5 2 TÁBLÁZAT Bitumenes lemezek rétegszáma

Bitumenes lemezek és technológiák

Nedvességokozók

ragasztott

hegesztett vastag

öntapadó

vékony

oxidált

modifikált

padló

1 1

Talajpára

fal függ.

1 1

padló

2

2 1

1

Talajned-

fai vizsz.

2 2 1 1

vesség

fal függ.

2

2

1

1

Talajvíz-

4m-ig

4

3{l

1

nyomás

4m felett

4

3 1

3 2

2

1 uvegszovet betettel 2 uvegszouet vagy muanyagfllc betéttet



5. FEJEZET


A műanyag és fémlemez szigeteléseknél a rétegszám nem függ a nedvességokozótól, egy

réteg kialakítása elegendő a nedvességek ellen. A szigetelések védelmére, a biztonság foko-

zására (pl. korrózió megakadályozása) további rétegek kerülhetnek beépítésre.

5.3.1. BITUMENES SZIGETELŐ LEMEZEK FEKTETÉSE. TOLDÁSA

A tekercsből készülő hagyományos bitumenes szigeteléseknél a lemezeket

meghatározott (5.6. ábra) rend szerint kell fektetni.

A lemezeket csak sima felületre lehet felra-

gasztani, mert a felületből kiálló részek átsza-

kíthatják a szigetelőanyagot. Az előkészítő

munkák során ezért az aljzatbetont simára kell

eldolgozni úgy, hogy redők, egyenlőtlenségek

ne

maradjanak. A függőleges falfelületeken

vakolatréteget kell kialakítani. Minden felület

találkozásánál a hajlatot kb.

4

cm-es sugarú

ívben kell kikenni (5.8. ábra) azért, hogya szi-

getelés ne törjön meg. Az aljzatok kialakításá-

nál az előírt lejtése ket is ki kell képezni.

A szigetelő lemezek mennyiségének felmé-

résénél, valamint a fektetésénél figyelembe

ell venni a rétegszámot és az átfedések nagy-

ságát. A lemezsávokat a leghosszabb szivárgá-

si út kialakításával kell fektetni.

Az egyes rétegek lemezeit egymáshoz

átfedéssel (lejtés esetén a vízfolyás irányáböl

lakart átfedéssel) kell csatlakoztatni. Az átfe-

dés mértéke általában 10 cm, talajvíznyomás

elleni szigeteléseknél pedig 15 cm legyen.

A munka megszakítása miatt félbehagyott szi-

getelés folytatásakor a lemezeket rétegenkénti

átfedéssel kialakított toldással kell csatlakoz-

tatni.

Az egyes rétegeket az aljzathoz és egymáshoz híg folyósra (kb. 160°C-ra) melegített és

egyenletesen felhord ott, legalább l mm vastag bitumenréteggel kell ragasztani (5.7. ábra).

A bitumen és a szigetelőlemez csak együtt képezik a szigetelőréteget. A hiányos felkenés azt

eredményezi, hogya bitumennel be nem vont rész nedvességet szívhat magába. A ragasztás-

nál arra kell törekedni, hogya rétegek egységes kéreggé váljanak.

5.6. Ábra: Lemezek {ektetése

előre meghatározott rendben

5 7 Ábra: Bitumenes lemez felragasztása

bitumennel előkent falra

91




5.

FEJEZET

5.3.2. MŰANYAGLEMEZ SZIGETELÉSEK FEKTETÉSE

A talajnedvesség és a talajvíz elleni szi-

getelést készíthetik műanyag lemezekből is.

A műanyag lemezek elrendezése. fekteté-

se hasonló a bitumenes lemezekhez, hiszen

mindkét szigetelés hártyaszerű (5.8. ábra).

A műanyag szigeteléseket vízhatlan lemezek-

bői vízhatlan kötésekkellehet előállítani.

A műanyaglemezek nagy terhelések fel-

vételére is alkalmasak, és nem érzékenyek a

terhelés nagyságának változásaira, ezért az

esetleges alakváltozásokat is könnyebben fel-

veszik. Az aljzatot és a tartófalat a bitumenes

szigetelésekhez hasonlóan készítik elő. A felü-

5.8. Ábra: Műanyag lemez szigetelés

4 cm-es sugárral lekerekített hajlatnál

leteket azonban teljesen simára kell dolgozni.

A lemezeket, fóliákat vízszintes és enyhe lejtésű felületen szárazon fektetik le. Meredek,

vagy függőleges felületen pedig ragasztást használnak. A ragasztás helyett forrasztást is lehet

alkalmazni. A kész szigetelő réteg felületét a sérülésektől meg kell védeni.

5.3.3. FÉM- ÉS MŰANYAGLEMEZ SZIGETELÉSEK FEKTETÉSE

A fémlemezeket átfedéssel, vagy tompa illesztéssel lehet egymáshoz

forrasztani (5.9. ábra). A forrasztást az alátét bitumenlemez esetleges

tönkremenetele miatt állandóan továbbcsúsztatott acéllemez felett kell

elvégezni

Az ólomlemezeket

0,75-3,0

mm vastag-

ságban alkalmazzák. Az ólomlemezeket a

cementes és meszes keverékanyagok megtá-

madják, ezért a lemezeket két bitumenes csu-

paszlemez közé építik be. Az ólom lemezeket

a függőleges felületeken süllyesztett faékekre,

vagy lécekre kell szegezéssel erősíteni.

Az acéllemez szigeteléseket 2,5-6,0 mm

vastag hegeszthető fekete lemezből készí-

tik. A lemezeket hegesztéssel lehet rögzíteni

egymáshoz. Az acéllemezeket minden eset-

ben meg kell védeni a korróziótól, ezért az alsó

felületüket a lemez alá sajtolt cementhabarcs

réteggel, felső felületüket pedig az ellenszerke-

zettel, vagy védőmázolássallehet megvédeni.

=

=

=

5.9. Ábra: Fémlemez

szigetefések kapcsolása



5.

FEJEZET NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

A fémlemez szigeteléseket elsősorban ipari létesítményeknél alkalmazzák. A fémlemez

szigetelések azonban a felhasznált anyag miatt rendkívül drágák, alkalmazásukra ezért csak

különleges esetekben kerül sor.

A szivárgő árok általában 2%-05 lejtéssel készül, a talajvíz, talajnedvesség

elvezetése céljából. Az árok alsó síkja a nedvesség elleni szigetelés alatt

helyezkedjen el.

Az árokrendszer alkalmas arra, hogy az épület építése közben, vagy az építmény üzemel-

tetése alatt az árokban összegyűlő talajvizet összegyűjtse és elvezesse. Ezzel a szigetelő szer-

kezetek terhelése sokkal kisebb lesz és így élettartamuk meghosszabbodik.

Az árokba töltött kavics, vagy zúzott-

kő alkalmas arra, hogya talajban lévő

vizet összegyűjtse. Az árok aljában elhe-

lyezett csőrendszer egy helyre vezeti az

összegyűlt vizet. Az árok aljára régebben

égetett agyag csövet helyeztek (alag-

cső), ma a különböző átmérőjű perforált

dréncsövek a használatosak. Nagy pin-

cemagasságok esetén két magasság-

ban is célszerű alagcsövet elhelyezni.

Az alagcsőrendszer általában vízgyűjtő

akn~kban végződik. Innen a víz a terep

lejtése miatt vagy magától elfolyik, vagy

szivattyúzással távolítható el.

5.4. SZIVÁRGÓ RENDSZEREK

Az előzőekhez hasonlóan, az épület

körüli talajban lévő nedvességet, illetve

vizet tartják távol az épülettől a felület-

szivárgók.

A pincefalaknál, és aljzatbetonoknál (5.11.

ábra) használatos felületszivárgók alapeleme a

különböző domborulatú műanyag lemez. Ez a

lemez a külső vízszigeteléstől tartja távol a ned-

vességet úgy, hogy adomborulatok kőzött ösz-

szegyűlt vizet az épület alapjának mélységében

elhelyezett dréncsövekbe vezeti. Az épület körüli

szivárgókhoz hasonlóan ez a csőrendszer elvezeti

az összegyűlt vizet. A műanyag felületszivárgókat

perforált fátyol védi a talajszemcséktől való eltö-

mődéstől (5.12. ábra).

5.10. Ábra: Épület körüli szivárgó árok

5.11. Ábra: Felületszivárgóval

kombinált drénrendszer

93




5.12. Ábra: Felületszivárgó hátoldala, fátyollal borított első fele, valamint rögzitése

A talajnedvesség elleni szigetelések

fontos alkalmazási területe az alap-

fal-szigetelés. Az épületek teherhordó

és válaszfalait is védeni kell a talajból

jóed,

felszívódó nedvesség ellen.

Az alapfal-szigetelést (5.13-5.14. ábrák)

általában betonból vagy terméskőből készült

alapokra. lábazati falakra helyezik el.

Az alapfal-szigetelést normál vastagságú

bitumenes lemezekkel két rétegben, forró bitu-

menragasztással, felső bevonással készítik.

A szigeteléshez mind a csupasz felületű, mind

a homokhintésű lemezt lehet alkalmazni.

5.5. A VíZSZINTES FALSZIGETELÉS

Hibás az a szigetelési eljárás, amikor bitu-

men ragasztás és felső bitumenbevonat nélkü)

készítenek alapfal-szigeteléseket normál vas-

tagságú bitumenes lemezekkel. Az ilyen szige-

telés 1-2 év eltelte után korhadásnak indul, és

víz-, illetve nedvességáteresztővé válik. Ezeket

a hibákat csak utólagos falszigeteléssel lehet

megszüntetni. Többféle eljárás terjedt el az

ilyen hibák kiküszöbölésére, azonban mind-

egyik költséges, nagy szakértelmet igényel.

Az alapfal-szigeteléseket az építési helyszí-

nen készítik elő. A munka megkezdésekor tisz-

5.13. Ábra: Szigetelés vonalvezetése

nem fagyálló lábazatnál

jórda

I

aljzatbeton '

5.14. Ábra: Szigetelés vonalvezetése

fagyálló lábazatnál



5. FEJEZET


rázzák, hogy milyen méretű szigetelőlemezre van szükség, hol lesznek az átfedések, milyen

más vízszintes és függőleges szigetelőrétegek kapcsolódnak hozzá.

Abban az esetben, ha az alapfal-szigetelés alápincézetlen épület külső körítő

fala alatt készül, akkor a szigetelést az épület homlokzata felé 3 cm-es, az

épület belseje felé 10 cm-es túlnyújtással készítik (5.14. ábra). Középfőfal

és válaszfalak esetén, a túlnyújtás mindkét oldalon 10-10 cm.

A fenti tulajdonságok ismeretében a munkát a szélességi és hosszúsági méretek felvételé-

I kell megkezdeni. Erre alkalmas helyen a lemeztekercseket felbont ják, kigurítják, a megfe-

lelő méretűre vágják. A szabást ollóval, szikével vagy késsel végezhetjük.

Ügyelni kell arra, hogya tekercsek ne legyenek túl nehezek, mert ez akadályozza a mozga-

tásukat. Az alapok letisztítása után a felületre bitument kell kenni és a képlékeny bitumenbe

ágyazni az alapfal-szigetelését. A lemezeket forró bitumennel ragaszthat juk össze. Lesimítás

után a felső felületét is bőven bevonják forró bitumennel.

Az elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy falsarkoknál is kétrétegű szigetelés legyen.

A toldások az alapra csak keresztirányúak lehetnek. A szigetelés és a felső bitumen-bevonás

felülete folytonos legyen. A felső bitumenkenés kihűlése után a felületre finom homokot kell

szórni, amely védi a szigetelőréteget.

A szigetelés készítését akkor kezdik meg,

amikor a falazási munkák befejeződtek, elkészült

a födém és a tetőszerkezet. A belső munkavégzés

zárt térben történik, így ez a munka már független

az időjárástól.

A padló alatti szigetelést betonaljzatra készítik

(5.15. ábra). A beton felületét léccel egyenletesen

kell lehúzni úgy, hogy azon kiálló kavicsok vagy

bemélyedő kavicsfészkek ne maradjanak. llyen-

kor a szigetelés folytonossága megszakadhat és a

nedvesség könnyen áthatolhat a szerkezeten, és a

padlóburkolatok tönkremenetelét is okozhatja.

A padló alatti szigetelés rendeltetésének

akkor felel meg, ha a leragasztás és a

felületi bekenés teljes felületű, valamint

ha az épületszerkezetek között össze-

függő, folytonos réteget képez.

Az említettek miatt különös gondossággal kell csatlakoztatni a lemezeket, illetve a fal alatti

betonalapot és az aljzatbetont. A két aljzat síkban nem térhet el egymástól, és a betonozásból

eredően nem maradhat durva, szemcsézett. A durva szemesék a szigetelő lemezek lesimítá-

sakor átszakadhatnak.

5.6. VíZSZINTES PADLÓ ALATTI SZIGETELÉS

burkolat

teherelosztó beton

PE fólia

höszigetelés

vízszigetelés 2 rtg.

keüösttés

aljzatbeton

PE fólia

höszigetelés

feltöltés

termett talaj

5.15. Ábra: Talajon fekvő, hőszigetelt

helység padozatának rétegfelépitése

95




5. FEJEZET

III

szig. védO fol

Ill-vfzszigetelés2rtg.

III-vokolot

HIII~~~~IIf- pincefelezet

t

[t-c vckolot

A függőleges falszigetelés leggyakrabban a ~ I~

pincefalaknál fordul elő. A függőleges szige- .

teléshez kell csatlakoztatni a falszerkezet alatti I~

Az alapfal- és padló alatti szigetelés csatla-

kozását az 5.13. ábra, a

középfőfal-

és a padló

alatti szigetelés csatlakozását az 5.16. ábra

mutatja be. A szintben eltérő fal- és padló alatti

szigetelés csatlakozását közbenső, függőleges

szigetelés készítésével kell megoldani.

A munka megkezdésekor a felületeket a

szennyeződéstől, portói meg kell tisztítani.

A megtisztított felületre a tekercseket ki lehet

gurítani, és el lehet végezni a méretre vágást.

Minden lemeztekercset a kigurítás után meg-

fordítanak, majd úgy ragasztják le teljes felü-

letű forró bitumenkenéssel. Ügyelni kell arra,

hogya lemez teljes felületen ránc-, gyűrődés-

és hólyagmentesen feküdjön az aljzatbetonra.

A szigetelés első rétegének elkészítése után a

második réteget az elsőre, féllemezszélesség-

nyi eltolással kell felragasztani (5.17. ábra).

A felső rétegre bitumenkenés készül. Az

elkészült padló alatti szigetelésre 2 cm homok-

terítést és 5 cm vastag védőbetont készítenek.

A hőszigetelt padlóburkolati rétegrendekben a

nedvesség elleni szigetelésre kerül a lépésálló

hőszigetelő réteg, amit technológiai szigete-

léssei kell védeni a betonozás nedvességétől.

5.7. FÜGGŐLEGES

FALSZIGETELÉSEK

szigetelést is. A hagyományos bitumenes szi-

getelésnél a függőleges szigetelő rétegeket

10 cm-es átfedéssel kell teljes felületen felra-

gasztani (5.18. ábra). A függőleges faIszigete-

lést kétféleképpen lehet elkészíteni.

5.16. Ábra: Szigetelő lemezek

csatlakozása középfőfalnál

5.17. Ábra: Szigetelőlemez

ragasztása feles eltolással

5.18. Ábra: Szigetelőrétegek átfedése

talajnedvesség elleni szigeteLés esetén

A pincefal külső oldali szigetelése a

fal alatti szigeteléssel készülhet egy-

szerre úgy, hogya szigetelés függőleges részét a szigeteléstartő falra veze-

tik fel és csak utána építik meg a pincefalat (5.19. ábra). Az ilyen szigetelést

teknőszigetelésnek nevezzük.



5.

FEJEZET


Teknőszigetelés esetén ösz-

szefüggő padló- és falszigete-

lés készül. Ez a szigetelési mód

talaj nedvesség és talajvíz esetén

is alkalmazható.

A szigetelést tartó falat függő

mellett, zsinórba rakva falazzák.

Az állékonysági és baleset-elhá-

rítási szabályok miatt a téglafa-

lat 2 ru-enként; 12 cm vastag

pillérerősítéssel falazzák (5.19.

ábra). Magasabb falak esetén

deszkából készített kalodával is

merevíthetik a falat.

5 9 Ábra: Szigetelést tartó falra vezetett szigetelés

A

számozás

a

technológiai sorrendre ulal)

A falazás után a falat durva vakolattal látják el, majd papírralledörzsölik, hogya habarcs-

maradványok ne száradjanak a felületre. A vízszintes és a függőleges felület találkozásánál

a hajlatot 4 cm-es sugarú íves kikenéssel kell ellátni. Ez a kikenés megakadályozza, hogy

a szigetelés alaki hiba miatt megtörjön.

Abban az esetben, amikor a fal alatti és a függőleges szigetelés egy rétegben készül, elő-

ször a függőleges szigetelés első rétegét ragasztják fel úgy, hogy az az alaptesten végigér. Erre

15 cm-es átfedéssel ragasztják a vízszintes szigetelést.

Kétrétegű szigetelés esetén féllemezszélesség eltolással leragaszt ják a függőleges szige-

telés második rétegét úgy, hogy abból vízszintes szigetelésre takarnak 15 cm-rel. Erre hajtják

rá a vízszintes szigetelés második rétegét úgy, hogyahajlatban a tartó falra felvezetik azt.

A vízszintes és a függőleges szigetelés egy csíkból is készülhet. Célszerű mindig a leqeqysze-

rűbb és leggazdaságosabb megoldást választani.

A pincefal alatti szigetelést készítik el először, és a fal falazása után helye-

zik el a függőleges szigetelést a pincefal külső oldaláról, majd a szigetelést

szigetelést védő falazattai védik (5.20. ábra).

Talajnedvesség ellen a füg-

gőleges szigetelés általában

kívülről, az épület falára ragaszt-

va készül. Az alapfal szigetelé-

se hagyományosan két rétegű.

Az alapfal szigetelés szabadon

lévő részére ragasztják rá a

füq-

gőleges szigetelés alsó végét.

Ha a szigetelés elkészült, akkor

kívülről falazzák fel a szigetelést

védő falat.

5 20 Ábra:

Pincefalra vezetett szigetelés

A számozás

a

technológiai sorrendre utal

97




5.

FEJEZET

Mint minden bitumenragasztással készülő vízszigetelést, a függőleges szigetelést is csak

száraz időjárásban,

+

5

C feletti hőmérsékleten, száraz aljzatokra készítik. A lemezek elhelye-

zése a falon mindig függőleges irányú.

A padló alatti szigeteléshez hasonlóan itt

is fontos, hogya rétegek a falra és egymásra

ránc-, gyűrődés- és hólyagmentesen legye-

nek felragasztva. Lényeges, hogy minden

lemezrész bitumenréteg kőzött legyen. Az első

rétegnél ezért a szigetelés megkezdésekor a

falat a szennyeződéstől, portói megtisztítják,

és egy rétegben bevonják forró bitumennel

(5.21. ábra). Ügyelni kell arra, hogya falon

egyenletes vastagságú, összefüggő bitumen-

réteg alakuljon ki.

5 2 Ábra: Bitumennel előkent szigetelést

tartó falra ragasztott szigetelés

A függőleges szigeteléseknél a felhasználásra kerülő bitumen minőségének, ill. lágyulás-

pontjának is döntő jelentősége van. Meleg időjárásban magas lágyuláspontú bitument hasz-

nálnak. Ennek oka, hogya kész szigetelés meleg időjárásban hamar felmelegszik a fekete

színe miatt.

A felmelegedés hatására a szigetelőréteg lecsúszhat a függőleges felület-

ről, amit fehérre meszeléssel vagy árnyékolással lehet megakadályozni.

Így a felület visszaveri a napsugarakat és elkerülhető a túlzott felmelegedés. A szerkezeti fal

építésekor a szigetelés és a fal közötti hézagot soronként, habarccsal öntik ki.

A szigetelést tartó falon, vagy az épület

főfalán gyakran épületgépészeti csöveket kell

átvezetni (5.22. ábra).

A szigetelés mindkét rétegét gallérozással

vezetik rá a esőre. A gallérozást csorbázattal

ragasztják úgy, hogy az első réteglemez a

függőleges síktól 15 cm-t, a második réteg

25 cm-t takar. A bitumenes lemezből készült

gallérozást is bevonják felül forró bitumennel,

és két helyen kenderzsineggel körülkötik. Elő-

fordul, hogyacsővőn kötöző zsineg helyett -

két helyen - csavarszorítású fémbilincset alkal-

maznak. (Talajnedvesség elleni szigetelésnél,

csavarszorítású kettős acéllemez peremezést

nem készítenek.)

A szigetelést a csövön rabicköpennyel védik, míg fém bilincs esetén azokat szabadon hagy-

ják. Béléscső alkalmazása esetén a bélés- és haszon cső közötti hézagot bitumenes kenderkö-

tél esőre tekercselésével és hézagba verésével, műgumival vagy valamilyen extrudált hőszige-

telő anyaggal kell tömíteni.

98

szig

védö

fa l

vízszigetelés 2 rtg.

vokotct

pincefalozot

vokolot

~

_~Iu__

5 22 Ábra: Csőáltörés

szigetelésének kialakítása



5.

FEJEZET


5.8. TALAJvíz ELLENI SZIGETELÉSEK

A talajvíz elleni szigeteléseknél

(5.23. ábra) figyelembe kell venni

a víz nyomását. A szigetelés

éltalá-

ban a lemezalapozással együtt kerül

alkalmazásra, amely kellően leterheli

a felületet és ellenfödémként műkö-

dik. A bitumenes anyagtól függően

három-négy rétegben készül a szi-

getelés, úgy hogy a lemezek toldá-

sánál legalább 15 cm-es átfedést

kell kialakítani.

A teknőszigeteléseket függőle-

gesen a szigetelést tartó falakra. a

vízszintes szigetelést a tartó beton-

ra kell elkészíteni összefüggően és

lehetőleg egy időben. A függőleges

felületeken lehetóség van a szigetelés rétegszámának a csökkentésére akkor, ha ezt a talajvíz-

viszonyok megengedik. A talajvíz elleni szigeteléseknél a munkaterületet a tanult módok vala-

melyikével vízteleníteni kell, legalább a munkaszínt alá 50 ern-rel. A talajvízszint süllyesztést

csak a leterhelő szerkezetek elkészülte után szabad megszüntetni.

5 23 Ábra:

Talajvíz elleni szigetelés

lemezalapozással

(a

számozás

a

technológiai sorrendet mutatja be

5.9. A SZIGETELÉSEK VÉGZŐDÉSE

A víz és a nedvesség nemcsak alulról támadja az épületszerkezeteket. A felülről érkező

csapadék is gyakran okoz kellemetlenségeket.

Az épületet részben vagy egészben körülvevő szigetelés csak akkor tud

megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, ha a terepszint

felett végződik, és kizárja a víz szigetelés mögé kerülését oldalirányból.

A vízsziqetelő munkához a szigetelések végződésének kiképzése is hozzátartozik. Előfor-

dul, hogyaterepszint alatt szakszerűen elkészítik a szigetelést. Az épület felépítése után, az

épület körül elvégzik a tereprendezést. és megépítik a járdát. Egy idő múlva a helyiségek külső

határoló-falán, padlóján, nedves foltokat tapasztalnak.

Amennyiben a szigetelést tartó fal tetejére kihajtott szigetelés a terepszint alatt marad, a

terepen összegyűlő csapadékvíz könnyen mögé jut, ill. a szigetelés és az épített szerkezeti fal

közötti hézagon beszivárog a vízszintes szigetelésig, és ott összegyűlik, nedvesiti a padlót és

a falakat.

A legtöbb épület terepszinttel érintkező lábazatát fagyálló anyagokkal burkolják. E mögé

ragasztják a vízszigetelés kimagasítását, amely megakadályozza, hogy a víz a falszerkezetbe

jusson. A szigetelés magasítását az épület lábazatának, ill. homlokzati munkájának elkészíté-

se előtt kell elvégezni.

99



5.

FEJEZET

NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEIí

Pincefalakba a csőátvezetések (5.26.

ábra) részére a cső hüvely t vagy a haszon cső

darabot betonozás előtt a zsaluzatba helye-

zik el. Azon az oldalon, amelyiken a vakolat-

szigetelést készítik, a cső körül 6 cm mély,

7 cm széles hornyot képeznek ki a vakolat-

szigetelés és a tömítő kitt részére. A falba

elhelyezendő alkatrészek, csőbilincsek részé-

re betonozáskor faékeket építenek be úgy, hogya faék legalább 5 cm-re túlnyúljon az elhe-

lyezendő tárgy végénél. Beépítésnél előbb a vakolatszigetelést viszik be a kiképzett fészekbe,

majd a cementhabarcsba elhelyezik az alkatrészt.

Bedolgozás után a kész betont megszi-

lárdulásig nedvesen kell tartani. Ez elérhe-

tő a beton folyamatos nedvesítésével vagy

műanyag fóliatakarással.

5.10.3. AZ UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK

falazat

tömegbeton

5 26 Ábra:

Csőáttörés tömegbeton

felületen

Az utólagos falszigetelésekre a már meglévő épületállomány felújítási és átalakítási

munkáinál lehet szükség.

A szigetelések egy része az építmény használata közben károsodik és elveszti szigetelő

képességét. A felszivárgó nedvesség tönkreteszi a vakolatokat és a padlószerkezeteket és

állandó dohos levegőt okoz. Apadlószerkezet szigetelését teljes padló rétegrend cserével lehet

megoldani.

A falszerkezetek szigetelését el lehet végezni úgy, hogya szigetelés magasságában

1 m-ként kibontjuk a falat 1 téglasor magasságban. A kibontott falazat alá be lehet fűzni

az új szigetelőlemezt és vissza lehet falazni a hiányzó falrészt. Újabb 1 m-es szakasz kibontá-

sával lehet folytatni a szigetelést. Arra kell ügyelni, hogya falazat helyreállításánál gondosan

kell elvégezni az ékelést. Ez a szigetelési mód szakszerű munkavégzés esetén jó eredményt

hozhat. Az utólagos szigetelések körében napjainkban kezd elterjedni egy, az előzőekhez

hasonló eljárás. A hasonlóság abból adódik, hogy az újonnan elhelyezendő szigetelőréteg

helyét itt is kivágják.

A kivágás nál egy speciális vágóberendezéssel átvágják a falat a kívánt magasság-

ban. A kivágott résbe aztán korrózióálló acéllemezt, vagy üvegszál erősítésű műanyag lemezt

préselnek egy speciális berendezéssel.

Az utólagos falszigetelések másik módját vegyszeres szigetelésnek nevezhetjük.

A szigetelés úgy történik, hogyameglévő falazatba meghatározott távolságban ferde irányú

furatokat készítenek. A furatokba egy vegyszert töltenek, ami elszivárog a falazatban. Az elszi-

várgott anyag a falban egy filmszerű réteget képez és megakadályozza a nedvesség felszívó-

dását. Ezt az eljárást eredményesen alkalmazták a régi városrészek műemléki épületei nek

felújításainál.

Forgalomban vannak még elektromos elven működő utólagos szigetelési eljárások is.

103



NEDVESSÉG ELLEN SZ GETELÉSEK

5. FEJEZET

5.10. BALESET-ELHÁRÍTÁS

A hagyományos bitumenes lemezekkel bitumenes ragasztás sal készülő talajnedvesség

elleni szigetelés egyik fő veszélyforrása a forró bitumen, ezért az ilyen munkáknál nagy figyel-

met kell fordítani a forrázásból adódó balesetek elkerülésére. A bitumen öngyulladása esetén

az oltáshoz vizet nem szabad használni. A bitument csak erre a célra kialakított üstben szabad

felmelegíteni. A munkaterületen a bitumenmelegítő berendezést billenésmentesen olyan

helyen kell elhelyezni, ahol üzemelése nem jelent tűzveszélyt. A közlekedő, szállító útnak a

melegítő berendezéstől a bedolgozás helyéig akadálymentesnek kell lennie. Forró anyagat

csak fedeles és egyszerre csak egy vederben szabad szállítani Zárt térben való munkavég-

zésnél készülő padló alatti szigeteléseknél mind a munkahelynek, mind a szállítóútnak jól

megvilágítottnak kell lenni

104




A NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK CÍMŰ FEJEZETHEZ

l. Az épületszerkezeteket a nedvesség és a víz ellen védeni kell. Ismertesse a szigetelő anya-

gok anyagtani besorolás szerinti csoportosítását

a./

b./ .

c./

d./ .

2. Írja a felsorolt anyagok mellé a legjellemzőbb tulajdonságaikat

a./ bitumen: .

b./ oldószeres bitumen: .

e./ bitumenemulzió: .

d./ bitumenes vékonylemez: .

e./ bitumenes vastaglemez: .

f./ műanyag szigetelések: .

g./ fémlemez szigetelések: .

h./ különleges habaresszigetelések: .

3.

Értelmezze a vízzáró és vízhatlan szigetelések fogalmát, és írjon rá példát

Vízzárónak nevezzük azt a szigetelést, vagy szerkezeti réteget, amely .

Ilyen például: .

Vízhatlannak nevezzük azt a szigetelést, amely .

Ilyen például: .

105



lő réteget. Az átfedés mértéke általában ' cm, talajvíznyomás esetén.

.... cm.


AZ 5.

FEJEZETHEZ

4.

Az alábbiakban kü lönbözö nedvességokozók elleni szigeteléseket sorolunk fel. Írja a felso-

rolt szigetelések mellé, a felhasználható szigetelések fajtáit és rétegszámát

a./ talajpára elleni szigetelések:

b./ talajnedvesség elleni szigetelések:

c./ talajvíz elleni szigetelések:

d./ talajvíznyomás elleni szigetelések:

e./ üzemi és használati víz elleni szigetelések:

5.

Egészítse ki az alábbi mondatot

Minden felület találkozásánál a hajlatot

mezsávokat a leghosszabb .....

.. kell felkenni. A .

cm-es sugarú ívben ki kell kenni. A le-

út miatt mindig egy és rétegenként

o ••

ésa

... csak együtt képezik a szigete-

6.

Az ábrán műanyag lemez szigetelés

fektetésének rajzát látja. Írja a berajzolt vo-

nalakra a helyes rétegmegnevezéseket

7. Milyen fémlemez szigeteléseket ismer?

Írja le ezek egymáshoz rögzítésének lehe-

tőségeit

Fémlemez szigetelések:

s.

b./ ..

Egymáshoz rögzítésük módja:

106



Felületszivárgó:


8. Ismertesse, hogy mi a különbség a felületszivárgó, és az árokszerű szivárgó között

Árokszerű szivárgó:

9.

Rakja helyes sorrendbe az alapok és lábazati falak szigetelését. A szigetelés két rétegben,

forró bitumenes ragasztással és felső felületi bevonással készül .

e. lemezek összeragasztása bJ lemezek elhelyezése

c.

lemezek méretre vágása

dJ

lemezek kiterítése

eJ

alap letisztítása f./ finom homokhintés készítése

gJ

toldások kialakítása

hJ

alap lekenése bitumennel

i J bitumen felmelegítése j.í lemezek összeragasztása

kJ a lemez felületének lekenése

Helyes sorrend:

10. Az alábbi ábrán, a padló alatti

szigetelés metszetrajzát látjuk, ame-

lyet betonaljzatra készítettek el. írja

a bejei ölt metszetvonaira a helyes

rétegrend kialakítását a megfelelő

sorrendben

A következő ábra a középfőfal

és a padló alatti szigetelés csatla-

kozását mutatja be. Rajzolja be az

ábrába a megfelelő üresen hagyott

helyre, a talajnedvesség elleni kétré-

tegű szigetelőlemezek csatlakozását,

és annak felvezetését a középfőfalra

Készítse el az anyagjelölést, majd írja

az ábrába a látható szerkezetek meg-

nevezését

107



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK Al

5.

FEJElETHEZ

12. Mi a különbség a szigetelést tartó és a szigetelést védő fal között?

A szigetelést tartó fal

A szigetelést védő fal

13.

Milyen szigetelést nevezünk teknőszigetelésnek?

14.

Rajzolja be az ábrákba a

függőleges falszigetelés elké-

szítésének kétféle lehetséges

megoldását, ha a vízszigete-

lés 2 rétegű. Adja meg a réte-

gek elnevezéseit is

amit _.

15. Egészítse ki az alábbi mondatot

A felmelegedés hatására a szigete lő réteg

16.

Az alábbi ábra segítségével, ismertesse rövi-

den a csőáttörés szigeteléskialakításának leglénye-

gesebb munkafolyamatait

a függőleges felületről,

... lehet megakadályozn .

:d

I

:

I

J




17

Karikázza be a talajvíz elleni szigetelésre vonatkozó helyes állításokat

a./ A szigetelés rétegszáma a bitumenes anyagtól is függ.

b./ A szigetelés rétegszáma független a bitumenes anyagtól.

c./ A bitumenes anyagtól függően kell megválasztani a szigetelés rétegszámát.

d Azalkalmazott szigetelés rétegszáma egy, de általában kétrétegű.

e./ Minden esetben a szigetelés három - négy rétegben készítendő.

f./ A lemezek átfedése legalább 10 cm legyen.

g./ A lemezek toldása minimum 10-15 cm között legyen.

h./ A lemezek toldás ánál legalább 15 cm átfedést kell biztosítani.

18. Fejezze be az alábbi mondatot

Tömegbeton szigetelésnek azt az eljárást nevezzük, amikor.. .

..............................................................................................................................................

19. Milyenvakolatszigeteléseket ismer, és a szigetelések melyik csoportjába sorolná ezeket?

Vakolatszigetelések:

a

b./ .

Szigetelések csoportja: .

20. Ismertesse, hogy milyen utólagos falszigetelési eljárásokat ismer? Melyiketmikor hasz-

náljuk?

a./ .

b./ .

c./ .

d./ .

109



szilárdsági;

hő- és páratechnikai;

tűzvédelmi.

6. A FALSZERKEZETEK

A falszerkezetek függőleges helyzetű, nagy kiterjedésű alátámasztó szer-

kezetek, Feladatuk a teherhordáson és térelhatároláson kívül a belső tér

megfelelő hő- és hangszigetelésének biztosítása,

6.1. A FALSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A falszerkezeteknek, azok teherhordó, ill. térelhatároló jellegétől függően, eltérő mértékben

az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

méretpontosság;

nedvesség elleni védelem;

zajvédelmi;

6.1.1. MÉRETPONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEK

A falazatok készítésénél az alábbi mérettűréseket kell betartani.

A téglasorok vízszintestől való eltérése: 3,00 m hosszú falszakaszon vakolatlan fal esetén

±2 mm, vakoltnál ± 5 mm lehet. A hosszabb (15 m-en felüli) vakolt falaknál az eltérés

±20 mm lehel.

A függőlegestől egy emeleten belül, legfeljebb ±30 mm-rel térhet el a fal síkja.

Falnyílás mindkét irányú eltérése nem lehet több ±10 mm-nél.

A pillérek sarkai 3 m-en belül, ±8 mm-nél jobban nem térhetnek el a függőlegestől.

6.1.2. SZILÁRDSÁGI KÖVETELMÉNYEK

A falszerkezetek szilárdságának meg

kell felelniűk a saját tömegükből eredő,

az azokra, egyéb szerkezetekből (fö-

dém, kiváltó, tetőszerkezet stb.) átadó-

dó (6.1. ábra) terheléseknek, valamint

vízszintes irányú szélterheléseknek.

A pincefalaknak a földnyomásból, esetleg

talajvíz nyomásból eredő vízszintes terheket is fel

kell venniük. A falazott szerkezetek erőtani ter-

vezését arra jogosult mérnök végezheti, az MSZ

15023-87 Építmények falazott teherhordó

szerkezeteinek erőtani tervezése c. szabvány

alapján.

födém feletti terhek

6.1. Ábra: A falazat terhei

A falszerkezetek szilárdsági tervezése során az elemkapcsolatok szakszerű kialakítása, ilIet-

ve az épület egészének állékonysága érdekében figyelembe kell venni az alábbi fontosabb

előírásokat

110



6.

FEJEZET

A FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA

A teherhordó falazott szerkezeteket a

födémek síkjában vasbeton koszorúval kell

összefogni

Az üreges falazóelemekből készülő fala-

zatokra az előregyártott födémgerendák

csak a felfekvésük alatt átvezetett teherel-

osztó koszorú készítésével helyezhetők el.

A teherelosztó koszorú elosztja a födémszer-

kezet terheit, így megakadályozza azt, hogy

a felfekvésnél a falazatban repedések kelet-

kezzenek.

A teherelosztásra is figyelembe vett

koszorú

(6,2.

ábra) szélessége legalább a

falvastagság kétharmada, de legalább

200

mm legyen

Az üreges falazó elemekből készülő falaza-

tokra a fal síkjában felfekvő nyílásáthidaló

gerendák felfekvési hosszát a teherelosztás

biztosítása érdekében minden esetben meg

kell határozni

Alakváltozások (pl. összenyomódás) szempontjából lényegesen különböző tulajdon-

ságú vagy számottevően eltérő terhű falazatokat egymással összeépíteni - még ha azok

az elemek azonos magassági méreteiből adódóan az elemkötési szabályok betartásával

összeépíthetők is - csak akkor szabad, ha e körülményeket a falazatok méretezése során

figyelembe vették

szarufa

födém

falszerkezet

6 2 Ábra:

Magastetős épület

koszorúszerkezete

6.1.3. NEDVESSÉGVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

A falszerkezeteket, az épületben

elfoglalt helyük szerint, az őket

érő nedvességhatásokkal szem-

ben védeni kell.

A nedvesség ugyanis tönkreteszi a fal-

szerkezeteket, és hosszú időn keresztül

lerontja az építmények használati ér tékét .

A felnedvesedett lábazat, a málló vako-

lat, az állandóan dohos levegő, a magas

páratartalom, a vakolat alatti szerkezetek

tönkremenetele (pl. kifagyás), az épület

használata során kellemetlenséget okoz-

hatnak.

tt tt ff

~ ~ : ~ J ~ : z d v e s s é g

talojp6ra

6.3. Ábra:

Az

épületet

érő nedvességhatások

111



A

FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA

6.

FEJEZET

A falszerkezetek nedvessége (6.3. ábra) származhat:

épület határoló falszerkezetének belső felületén a lecsapódó párából;

többrétegű falszerkezetek alkalmazásánál a szerkezet belsejében a lecsapódó párából;

a

külső

falszerkezeteket érő csapóesőből;

alábazatra fe csapódó vízből;

használatból, illetve üzemi működésből származó vízből, párából;

a térszint alatti, talajjal érintkező ill. térszint feletti falszerkezetek esetén (pl. lábazati falak,

pincefalak stb.) a talajban lévő nedvességből, ill. vízből.

A fenti nedvességokozók szinte minden épületen előfordulnak, ezért hatásukat nem lehet

kiküszöböl ni. A falszerkezeteket szigeteléssel és helyes szerkezeti kialakítással védhet jük meg

a nedvességtől (lásd. 5. fejezet).

6.1.4.

HŐ- ÉS PÁRATECHNIKAI KŐVETELMÉNYEK

Az épületek, építmények hőtechnikai

viselkedése az elmúlt két évtizedben az

energiaárak rohamos emelkedése miatt

rendkívül fontossá vált.

A 6.4. ábrán egy épület

hőveszteségeinek százalékos értékeit

láthatjuk. Könnyen belátható, hogy a

fűtési energia nagy része a falakon és a

nyílászáró szerkezeteken távozik. Ezért

a gazdaságos üzemeltetés, illetve fűtés

kialakításához minél jobb hőszigetelő

képességű szerkezeteket kell építeni.

A falszerkezetek kedvező hőtechnikai

tulajdonságait háromféleképpen alakít-

hatjuk ki.

1.

A falazóanyag kiválasztásánál eleve

jó hőszigetelő képességű anyagot

választunk ki.

2. A hőszigetelő képességet utólagosan elkészített szigetelő réteggel biztosít juk.

3. Harmadik megoldásként a falszerkezetet három rétegűre készítjük el, egy teherhordó réte-

get- egy szigetelő réteget- és egy külső homlokzatképző réteget kell készíteni.

6.4. Ábra:

Az

épület

hőveszteségének megoszlása

A 6.5. ábrán egy hőszigetelt vasbeton falszerkezet hőmérsékletének változását láthatjuk.

A hőmérséklet változása az anyagokon belül egyenletes, és megfigyel het jük azt is, hogya

kúlső

oldali hőszigetelés nagyon sokat javít a vasbeton falazat hőtechnikai tulajdonságain.

A külső ill. a legalább 10°C hőmérsékletkülönbségű tereket elválasztó belső falszerkezetek-

nek, a homlokzatoknak

külső

fal, nyílászáró szerkezetek és hőhidak együttesen) ki kell

elégíteniük az MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai

112



6.

FEJEZET

A


számításai Hőtechnikai méretezés

szerinti követelményeket az új MSZ ISO

6946:1999 Hővezetési ellenállás és

hőátbocsátás.

Általános számítási módszerek

c.

ágazati szabvány szerinti számítással.

Ezeken belül főként:

a hőátbocsátási tényező követelmény-

értékét;

a belső felületek (íalfelület, sarkok,

hőhidak) megengedhető hőmérséklet

értékeit, a belső felületi páralecsapódás

elkerülésére;

a szerkezeten belüli páralecsapódás

megakadályozását.

6.5. Ábra: A hőmérséklet

változása hőszigetelt vasbeton falban

A falszerkezetek - különösen a többrétegű falszerkezetek - tervezése során el kell végez-

ni az MSZ ISO 6946:1999 szerinti számításokat. így megtudhatjuk, hogy az adott szerke-

zet kielégíti-e az érvényben lévő követelményeket. Az MSZ-04-140-2:1991 szabvány a téli

hőveszteségek mérséklése érdekében az egész télen át fűtött helyiségekre a hőátbocsátási

tényező (új jelöléssel U, a régi jelöléssel k) nagyságát a következő en határozza meg:

külső falszerkezetek: U

f

ó

0,45

W/m K;

fa, műanyag ablakok és erkélyajtók: U, ó 1,6 W/m K;

alumínium ablakok és erkélyajtók: U, ó 2,0 W/m K;

homlokzati ajtó: U,

ó :

1,8

W/m K.

Megjegyezzük, hogya különböző határoló szerkezetekre vonatkozóan a gyakorlat kisebb

hőátbocsátási tényezőjű szerkezeteket használ. Ezek ára mindig magasabb, mint egy kevésbé

megfelelő szerkezeté, a többletköltség a kisebb energiafogyasztás révén gyorsan megtérül.

6.1.5.

ZAJVÉDELMI KÖVETELMÉ-

NYEK

Az épületek rendeltetésszerű használa-

ta során a határoló szerkezeteket többféle

akusztikai terhelés éri (6.6. ábra).

A legáltalánosabb a léghang és a

kopogóhang terhelés. A léghang

úgy keletkezik, hogyha a térben

lévő szerkezet felülete rezegni

kezd. A kopogó hang a szerkeze-

tekre gyakorolt ütésszerű hatások

eredményeként keletkezik.

6 6 Ábra: Az épületeket érő zajhatások

113




6.

FEJEZET

Általánosságban elmondható, hogyafalazatok léghanggátlása a szerkezet fizikaitulajdon-

ságaitól függ, ezek közül is elsősorban a fal fajlagos tömegétől és belső felépítésétől (üregek).

Minél nagyobb a falazat tömege, annál jobb a léghanggátlás. A hőszigetelő falazóelemek

esetében azonban ez nem igaz, a hanggátlás majdnem állandó.

A külső falszerkezetekbe kerülő nyílászáró szerkezeteknek (ablakok, erkélyajtók) a falazaté-

nállényegesen kisebb a léghanggátlása. Ennek következtében (mely függ a nyílászáró szerke-

zetek típusától, hézagarányától és beépítésük tömítettségétől is)jelentős mértékben lerontják a

külső falszerkezetek léghanggátlás át. Ezért törekedni kella megvilágításhoz szükséges megfe-

lelő nagyságú nyílászárók beépítésére. Ugyanakkor a nyílászárók megfelelő léghanggátlásúak

és tömítettségűek legyenek.

Az épületek helyiségeiben - azok rendeltetése függvényében - a zajszintek nem haladhat-

ják meg az MSZ 18151/1-2 Emissziós zajhatárértékek c. szabvány szerinti megengedett

egyenértékű hangnyomásszinteket (A). Ennek érdekében a homlokzati szerkezet egészének

(külső fal és nyílászáró együttesen) ki kell elégítenie a helyiség rendeltetése szerinti minimális

léghangszigetelési követelményeket.

Azegyrétegű, azonos, vagy eltérő rendeltetésű helyiségeket (rendeltetési egységeket) elvá-

lasztó belső teherhordó falazatoknak meg kell felelniük az MSZ-04-601/2-3 sz. szabványok-

ban a lakóépületekre és önálló üdülőkre, illetve közösségi épületekre előírt hangszigetelési

követelményeknek.

6.1.6. TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

A falszerkezeteknek, ill. a nyílásos homlokzati falaknak az épület tűzállósági fokozata ill.

szintszáma függvényében meg kell felelniük az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai-

nak. Ennek értelmében az égetett agyag falazó elemek és az azokból készülő falazatok éghe-

tőség szempontjából nem éghető -nek tekinthetők.

6.2. A FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA

A falakat az épületen belül elfoglalt helyük, illetve szerkezeti szerepük szerint a következő

csoportokba sorolhatjuk:

pincefalak;

lábazati falak;

• felmenőfalak;

• tűzfalak. oromfalak, attika falak;

• vázkitöltő falak;

merevítő falak;

• válaszfalak;

• támfalak;

kerítésfalak.

114



6.

FEJEZET

6.2.1. PINCEFALAK

A FALSZERIíEZETEIí OSZTÁLYOZÁSA

Alápincézett épületeknél az alapokra támaszkodó, és a pince feletti koszo-

rúig terjedő falszakaszt pincefalnak nevezzük (6.7. ábra).

A pincefalak a többi főfaltól abban

különböznek, hogy részben, vagy teljes

egészében a talajszint alatt helyezkednek

el.

A pincefalakat a talaj nedvességei

ellen szigeteini kell. A pincefalak szigete-

tése nemcsak a szerkezet védelme szem-

pontjából fontos, hanem azért is, mert az

átnedvesedett fal a pincében levó helyi-

ségek levegójét párával (dohos levegő)

telíti. Ez módot ad a különböző gombák

megtelepedésére. Meg kell említenünk

azt is, hogy az átnedvesedett pincefal

ki van téve a téli fagy (kb. 60-100 cm

mélyen) hatásainak. Ezért a pincefal épí-

téséhez felhasznált anyagok kiválasztá-

sánál ezt figyelembe kell venni.

A pincefal készülhet kisméretű tömör

téglából, beton falazó elemekből, hely-

színi kibetonozással esetleg termés

kőbői is. Az égetett agyagból készülő

üreges falazóelemek némelyike (pl.

Porotherm pincefalazó tégla) felhasz-

nálható pincefal építésére, de ezeket az

elemeket csak külön minőségi bizonyít-

ványesetén szabad beépíteni.

Téglából készülő pincefal esetén a szerkeze-

tet a talajpára (6.8. ábra), a talajnedvesség, vagy

a talajvíz ellen szigeteini kell. Helyzetét tekintve

kétféle szigetelésnek kell készülnie; a vízszintes

falszigetelésnek és a függőleges falszigetelésnek.

A vízszintes szigetelés a fal alatt, függőleges

pedig a pincefal külső, földdel érintkező felüle-

tén készül. A függőleges szigeteléshez szigetelést

védő, vagy szigetelést tartó falat kell készíteni.

A szigetelést védő fal a pincefal külső oldali szige-

telése után készül, vastagsága 6 cm. A szigetelést

tartó falat az alaptestre építik.

6.7. Ábra: A pincefal és a pincefalhoz

kapcsolódó szerkezetek

6.8. Ábra: Kisméretű tégla pincefal

és

szigetelést védő fal

115



A


A fal vízszintes szigetelését egy művelettel végzik

el úgy, hogya szigetelést felvezetik a pillérekkel

erősített szigetelést tartó falra. A szigetelést tartó

fal vastagsága 12 cm.

A beton építőelemek felhasználásával épített

pincefalak technológiája annyiban tér el az előzőek-

től, hogy az egymásra falazott betonelemek üregeit

ki kell tölteni betonnal. Az így kapott falszerkezetet

is kell nedvesség ellen szigeteini (6.9. ábra).

Helyszínen készült beton pincefal esetén meg-

takaríthat juk a szigetelést, amennyiben megfelelő

beton kerül bedolgozásra. A vízzáróságot megfele-

lő szemszerkezetű adalékkal, acementmennyiség

növelésével, esetleg víztaszító és pórustömítő anya-

gokkallehet fokozni. Abetonfal vízzáróságát többré-

tegű cementhabarcs vakolattal lehet növeini. Nem

vízzáró beton esetén lemezes szigetelést kell készí-

teni (6.10. ábra). A hétköznapi gyakorlat általában

az utóbbi megoldást alkalmazza.

Vasbeton pincefalakat olyan esetekben építe-

nek, ha nagy a föld nyomása, vagy más körülmény

ezt indokolttá teszi (megfelelő teherbírás, stb.).

A pincefalak építése az anyag-előkészítés, a

kitűzés, a falazás, esetleg zsaluzás és a betonozás

műveleteit tartalmazza.

Rézsűs földpart esetén a pincefal melletti mun-

kaárkot csak akkor szabad feltölteni, ha a fal már

megszilárdult és a keletkező földnyomást fel tudja

venni. A föld visszatöltését rétegenként tömörítve,

döngölve kell végezni. Ügyelni kell arra, hogya visz-

szatöltött és a még megfelelően nem tömörödött

talajra nehéz állvány t, esetleg épületszerkezetet

jérdát

lépcsőt) ne építsünk.

A függőleges földpartokat a pincefal építési ide-

jére a beomlás megakadályozása miatt dúcolással

támaszt juk meg.

6.2.2. LÁBAZATI FALAK

6.9. Ábra: Zsaluelemes pincefal

és

szigetelést tartó fal

6.10. Ábra: Monolit pincefal

és

szigetelést védő fal

Lábazati falnak nevezzük (6.11. ábra) az épület járda. és a földszint padló-

vonala közé eső falszerkezetet.

116



6. FEJEZET


A lábazati fal komoly igénybevé-

telnek kitett szerkezet. Az eső és a

hó átnedvesíti, az épület mellett folyó

közlekedés mechanikai sérülést okoz.

A fe\csapódó sár bepiszkít ja, és az

épület ezen szerkezeti része erősen ki

van téve a fagy hatásainak.

A lábazat általában

to-15

cm-re a

talajszint, vagy járda alá nyúlik és 30-

150

cm-re végződik a talaj felett.

A lábazati fal anyaga terméskő,

tégla, beton és műkő lehet. Ha a

lábazat több rétegből készül, akkor a

rétegek közö t t szerves kapcsolatot kell

kialakítani.

A lábazati fal síkja megegyez-

het a homlokzat síkjával, a

homlokzat síkja elé kerülhet,

és lehet néhány centimé-

terrel a homlokzat síkjánál

beljebb is.

A lehetséges megoldásokat a 6.12. ábrán mutatjuk be. A kiüléssel készített lábazat hát-

ránya, hogya lefolyó víz és a hó a kiülésen megakad, megáll, és elősegíti a lábazat feletti fal

és vakolat kifagyását, tönkremenetelét. Ezen a hibán úgy lehet segíteni, hogya lábazat felső,

külső részét ferdén, lejtősen képezzük ki. A homlokzat síkjával megegyező lábazati síkon

az esővíz könnyen végigfolyik, és könnyen ajárda és a fal közé szivárog. A homlokzat síkjánál

beljebb lévő lábazati fal síkján a homlokzaton végig folyó víz lecsöpög és így kisebb akifagyás

veszélye, ezért ezt a megoldást ajánljuk, lehetőség szerint lábazati zárószegély elhelyezésével.

6 11 Ábra:

Terméskővel

burkolt lábazati fal

A hibása n elkészített szigetelés is sok kellemetlenség okozója. A talajban lévő víz ugyanis a

lábazati fal hátulsó oldaláról is felszívódhat, és a kifagyás így is létrejöhet. A lábazati fal készí-

tése során a szigetelést kétféle módon készíthetjük el.

{als(któl kiugró lábazat

falsíkkal megegyező lábazat

6.12. Ábra: A lábazati falak kialakítása

falsíklál beugró lábazat

117



A


6. FEJEZET

A nem fagyálló anyagból készített lábazat szigetelését úgy kell elkészíte-

ni, hogya víz hátsó oldali felszívódását a szigetelő réteg megakadályozza.

Ezért a lábazati fal mögött függőleges szigeteléssel kell összekötni a víz-

szintes padló- és falszigetelést.

A szerkezeti kialakításhoz természetesen

hozzátartozik (6.13. ábra) a szigetelést védő

fal (kisméretű téglából) vagy az extrudált

hőszigetelés is. Amennyiben az élére állított

téglák darabszáma nem egészre jön ki, úgy az

aljzatbetont kell megvastagítani.

A hőszigetelési szabvány előírja az aljzatok

(padlószerkezetek) és alábazatok hőszige-

telésének (a hőhíd elkerülése miatt) szüksé-

gességét is. A lábazati fal hátoldalára készített

függőleges hőszigetelés követi a nedvesség

elleni szigetelés vonalát. Megjegyezzük, hogy

a fagyálló anyag alkalmazása esetén a hőszi-

getelt megoldás is hátoldali nedvesség elleni

szigetelést igényel, mivel a hőszigetelő hatás

nedves környezetben erősen romlik.

A fagyálló lábazat esetében a szigetelést a lábazat felett (6.14. ábra) is átve-

zethetjük. Ennél a megoldásnál a fal vízszintes szigetelése és a padlószer-

kezet szigetelése egy magasságban helyezkedik el.

Pince nélküli épületek lábazata régebben

teljes falvastagságban fagyálló terméskőből,

esetleg részben kőből, és mögötte fagyál-

ló betonból készült. A lábazat alápincézetlen

épületeknél is készülhet terméskő, tégla, műkő

stb. burkolattal. A burkolat időállóságát, fagy

elleni védelmét, helyesen vezetett és gondo-

san készített szigeteléssel lehet fokozni. Mivel

a lábazati fal kiképzésénél a tetszetős külső is

fontos, a fagyálló terméskő és téglalábazato-

kat vakolatlanul hagyják és hézagolássallátják

el. A terméskő-, mészkő- és betonfelületeket

különböző megdolgozásokkal, műkőburkolat-

tal, szemcsézéssel, élszegéllyel stb. készítik.

A 6.15. ábra fagyálló betonból készült,

külső felületén finomszemcsés műgyanta

kötésű vakolattal ellátott lábazati falat mutat be (hagyományos vakolatok nem alkalmazha-

tók ). A magas hőtechnikai igények kielégítésére a lábazati fal külső oldalára hőszigetelés

került. Alápincézett épület lábazatának kialakítása a 6.16. ábrán figyelhető meg.

118

1 8

38

6.13. Ábra: Nem fagyálló lábazat

38

6.14. Ábra: Fagyálló lábazat



6. FEJEZET


6.15. Ábra: Külső oldalról hőszigetelt

vakolt beton lábazati fal

6 16 Ábra: Alápincézett épület

lábazatának kialakítása

6.2.3. A FELMENŐ FALAK

Az épületek pince feletti falait felmenő falaknak nevezzük. A felmenő falak

hordják az épületek terheit, és ellenállnak a különböző igénybevételeknek

(például a szél, a csapadék, a hó stb.).

A fal anyagának megválasztásánál gondolni kell a tartósságra, a gazdaságosságra, a meg-

felelő hő- és hangszigetelésre, és a kivirágzás mentességre stb. A szokásos anyagokból meg-

felelő módon, és elegendő vastagsággal készített falak az említett követelményeket általában

kielégítik.

A felmenő falakat a következő anyagokból, illetve elemekből készíthetik: tégla, falazób-

lokk, kő, beton és vasbeton falblokk és panel. Ezekhez az anyagokhoz más és más kivitelezési

technikák tartoznak. A tégla, a falazóblokk és a kő falak egyszerűen elkészíthetők, az anyagok

ára viszonylag alacsony, és nincs szükség komoly gépesítésre sem. A beton és a vasbeton

falak elkészítéséhez már zsaluzatra és vasszerelésre van szükség és a hatékony munka vala-

mint a technológiai igények miatt ajánlott a gépesítés is.

6.2.3.1. TÉGLAFALAK, FALAZŐBLOKKOKBŐL KÉSZÜLT FALAK

Napjainkban a kerámia anyagú tégla/falazóblokk a falszerkezetek leggyakoribb anyaga.

A korszerű blokkok hőszigetelő képességét a pórusosság növelésével javították, miközben a

szilárdsági tulajdonságok a szokásos igénybevételekre megfelelnek. A különböző típusokat,

technológiákat, falidomkötéseket a következő fejezeben ismertetjük, a komplett rendszerek-

kel később még találkozunk, így azzal most nem foglalkozunk.

119




6.2.4. A KŐFALAK

6.

FEJEZET

A faragott kőből készült felmenő falak

vastagsága 30-45 cm. a nem faragott

kőfalak vastagsága általában 50 cm.

A kőfalak másik hátránya, hogy saját

súlyuk nagy, ezáltal az épület önsúlya

is igen nagy.

A kőfalak szilárdsága elsősorban a felhasznált kő és habarcs szilárdságától függ. A porózus

- egyébként jobb hőszigetelésű - lyukacsos, puha mészkövek, tufák stb. szilárdsága általában

kisebb, mint a tégláé. A nem réteges kőfalak szilárdsága még kisebb, ezért a kőfalak vasta-

gabbak, mint a téglafalak.

Tömör kőfalas épületeket (6.17. ábra) ma

már ritkán építenek. A kő megmunkálása idő-

igényes és drága munkafolyamat, ezért építését

a tervezők és a kivitelezők általában mellőzik.

A kő rossz hőszigetelő, ezért a kőfalat

vastagabbra kell építeni, mint a téglafalat.

Vékonyabb kőfalak hőszigetelő képessége

hőszigetelő anyagok alkalmazásával növelhe-

tő.

6.17. Ábra: Tömör kőfalas épület:

az

Országház

A belőlük épült szerkezeteket csapadék és talajnedvesség ellen (lefedéssel, szigeteléssel)

védeni kell. Savas eső és mohásodás ellen bevonatokkal (viasz, fluát, parafin oldat, emulzió)

kell ellátni a felületeket, ami egyben felület-keményítést is jelent.

6.2.4.1. A KŐFALAK ANYAGAI, FAJTÁI, A KŐ MEGMUNKÁLÁSA

A kő a legrégibb építőanyagok egyike. Épí-

tőköveknek nevezzük azokat a természetben

megtalálható kőzeteket, amelyek a szükséges

mértékben alakíthatók, és az építészet által

támasztott követelményeknek megfelelnek.

A kő kétféle (6.18. ábra) módon kerülhet

beépítésre:

mint faragott kő: fal- és egyéb szerkeze-

tek készítéséhez használt építőkő, ame-

lyet különböző kőfaragó szerszámok vagy

gépek segítségével megdolgoztak.

mint terméskő: fal- és egyéb szerkezetek

készítésénél használt, a bányából nagyolva

kitermelt, esetleg a kőműves által kalapács-

csal durván alakított építőkő.

nagyolt építőkő

faragott építőkő

6 18 Ábra: A kövek megmunkálása



6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK O SZTÁLYO ZÁSA

A faragottkő szerkezetek (6.19. ábra) lehetnek: faltestek, pillérek, oszlopok,

boltozatok, gyámkövek, fal-, födém- és lábazatburkolatok, párkányzatok,

nyíláskeretezések, mellvédek, fal-, mellvéd- és kéménylefedések, lépcsők,

padlóburkolatok, kutak, emlékművek, szobortalapzatok stb.

A faragottkő szerkezetek jellemzője, hogy

minden egyes darab kő előre meghatározott

(megtervezett) alakkal, pontosan méretjelzett

tervek alapján, különböző kőfaragó szerszá-

mok, illetőleg gépek felhasználásával készül.

A bányákban kitermelt követ a kőfaragó

munkálja meg, alaki és felületi szempontból

egyaránt. A megfaragott követ a kőműves építi

be, minimális helyszíni igazítás után.

A terméskő szerkezetek csoportjá-

ba tartoznak a terméskő falazatok, a

bennük kiképzett nyílások, és azok

áthidaló boltövei, kémények, továbbá

a boltozatok, a fal- és lábazat-burko-

latok, az előlépesők, az épület körüli

járdák a terasz és a kerti

térburke-

latok.

A terméskő szerkezeteket (6.20. ábra) az

jellemzi, hogya kövek sok esetben megmun-

kálatlanul kerülnek beépítésre. Csak igényes

kivitel esetén dolgozzák meg azokat kőfaragó

szerszámokkal és módszerekkel.

A terméskő szerkezetekkel kapcsolatosan

gyakran találkozunk a falazó kő és a cyklop kő

elnevezésekkel is.

Falazó kő: faltestek építésére használatos,

leginkább puha kövekből durván bárdolva

vagy repesztve előállított, majdnem derék-

szögű, hasáb alakú építőkő.

Ciklop kő: ékekkel hasított vagy nagyolt,

szabálytalan öt- vagy hatszögű homlokla-

pú, megdolgozás nélküli építőkő.

6 19 Ábra: Faragott kő szerkezetek

6.2.4.2. A FARAGOTT KÓFALAKRÓL ÁLTALÁBAN

6 2 Ábra: Terméskő falazatban

kialakított boltöu

A faragottkő falazatok egyenlő vagy különböző nagyságú, derékszögű ha-

sáb alakúra faragott kövekből épülnek vízszintes és függőleges hézagok-

kal.

121




6. FEJEZET

A faragottkő falakat rendszerint kváder

falazat formájában rakják, amely egyenlő

rétegmagasságú kövekből készül, minden

második rétegben egymás fölé eső függőleges

hézagokkal (6,21. ábra).

A faragott kövek felülete durván és finoman

is megdolgozható. A kövek faragásánál fontos,

hogy az éleket 1-3 cm szélességben megdol-

gozzák. A 6.22. ábrán a lehetséges hézagké-

peket láthatjuk.

A köveket minden esetben az eredeti elhe-

lyezkedésnek megfelelően helyezzük el a

falazatban. A fugahézagok vastagsága a meg-

munkálás pontosságától függ, akár néhány

mm nagyságú is lehet. A köveket hornyos

illesztéssel, vagy fém csapokkal lehet egymás-

hoz megfelelően kapcsolni.

A kő rendkívül kemény anyag, és megmun-

kálása nehéz, a faragott kőfalazatokat elsősor-

ban műemléki épületek helyreállítása esetén,

illetve rendkívül nagy igénybevételnek kitett

szerkezeteknél (pl. hídfő, támfal, stb.) építünk.

6.2.4.3. A TERMÉSKŐ FALAKRŐl ÁLTALÁBAN

6.21. Ábra: Faragott kő elemekből

készült pillér kváderfalazat

6.22. Ábra: Faragottkő falak

hézagképei

A terméskő falak habarcsba rakott, szabályos vagy szabálytalan alakú,

egyenlő vagy eltérő nagyságú kövekből készülhetnek. Megkülönböztetünk

réteges és nem réteges terméskő falakat.

Réteges kőfalazatok

A réteges terméskő falak eltérő méretű, nemcsak derékszögű lapokkal ha-

tárolt kövekből készülnek, vízszintes fekvőhézaggal.

A rétegek nem mindig egyenlő magasak, hanem a kövek nagyságától függően különbö-

zók lehetnek, de egy-egy réteg lehetőleg végig egyenlő magasságú. A réteghez a köveket álta-

lában úgy válogat juk össze, hogya nagyobb kövek kerüljenek alulra, vagyis az alsó rétegek

legyenek a magasabbak.

A kövek látható homlokzati mérete min. 20 cm, mélységük min. 15 cm. A köveket a lát-

ható felületükön és a

kül ső

élektőllegalább 10 cm átlagos mélységig az oldalukon, nagyjából

sík felületűre kell megmunkálni.

A réteges terméskő falak általában vakolatlan (nyersen maradó) felületűek. A hézagok átla-

gos szélessége 1,5 cm, de a 2 cm-t nem haladhat ja meg. A hézagokat ún. teli hézagolással

kell kialakítani. A réteges terméskő falakat rétegenkénti vízszintes hézagokkal készítjük.

122



6. FEJEZET


A vágottkő falazat rétegei különböző

magasságúak, de egy rétegben csak

egyforma magas kövek találhatóak

(6.23. ábra).

A fekvő hézagok vízszintesen végigfutnak,

az álló hézagok pedig .

kötésben-

függőlege·

sek. A réteg magasságok változóak lehetnek. A

látható habarcsrétegek l cm-esek legyenek.

A réteges kő falazat (6.24. ábra) ré-

tegei különböző magasságúak, és

ugyanabban a rétegben két, három

kő is elhelyezkedhet, a fekvőhézagok

közel vÍzszintesek.

Ennek az a jellemzője, hogy a vízszintes

hézagok nem futnak végig, hanem különböző

magasságú, ill. álló helyzetű kövek meqsza-

kítják, váltják a sorokat. Ez egyrészt élénkíti a

homlokzatot, másrészt lehetővé teszi a külön-

böző magasságú rétegek kiegyenlítését.

A közönséges (6.25. ábra) terméskő

falazat (váltósoros kőfal) rosszabb

minőségű és kevésbé megmunkált

kőből készül, mint a réteges falazat.

A fekvőhézagok nem minden esetben víz-

szintesek, vastagságuk kb. 2 cm.

Réteg nélküli kőfalak

A réteg nélküli terméskő falak sza-

bálytalan alakú, eltérő méretű, alig

megmunkált kövekből épülnek.

A kövek között a fekvő hézagok a falsíkon

nem alkotnak végigmenő vízszintes vonalat,

hanem a kövek alakjától függően, játékos rajzo-

latot mutatnak (6.26. ábra). A köveket úgy kell

összeválogatni, szükség esetén kőműveskala-

páccsal kiigazítani, hogy egymáshoz illeszked-

jenek, és a kötés minden irányban megfelelő

legyen. Hézag - hézag fölött sem a falnézetben,

sem a fal belső (nem látható) részében nem

lehet

6.23. Ábra: Vágat/kő falazat

Dc=:::JL--. . .J==

iJBD~L

====[:::

DCJc::=JC

DD

c J c J [

~c= DC=

~

lQr=JQ~

6.24 Ábra: Váltósoros kőfalazat

6.25. Ábra: Réteges kőfalazat

6.26. Ábra: Réteg nélküli kőfalazat

123




6. FEJEZET

A cyklop fal hasonló méretű; öt- hat-

szög alakú, durván megmunkált felüle-

tű, szabálytalan kövekből épül fel.

A cyklop fal (6.27. ábra) szerkezeti jellegze-

tessége, hogya kövek - mivel oldalai k egymáshoz

képest 90

-nál nagyobb hajlásúak- boltozatsze-

rűen támaszkodnak egymásra, vagyis bármelyik

kő kiemelhető anélkül, hogya fal beomolna, 6.2Z Ábra: Cyklop falazat

A kövek legkisebb homlokzati mérete 40 cm

lehet, a legkisebb vastagsági méret 25 cm. Az ilyen falazatok elkészítéséhez a köveket először

szét kell válogatni, majd a legjobban összeillő darabokat kell egymáshoz munkálni. Az elemek

megmunkálásánál ajánlatos beszámozni a beépítésre kerülő köveket.

6.2.4.4. TERMÉSKŐ FALAK FALAZÁSI SZABÁLYAI

A kőfalazás munkaszakaszai a következők:

a kövek összeválogatása és idomítása;

a fal kitűzése, állványozás;

habarcskészítés, a habarcs elterítése;

a kövek elhelyezése ill. beépítése a falba;

felületképzés;

hézagolás, faltisztítás.

A munkát tehát a kövek előkészítésével, faragásával kezdjük. Ehhez a kő minőségétől

függően néhány kőfaragó szerszámra is szükség van. Puha kövekhez kőbalta, hosszú nyelű

kalapács és lapos véső, kemény kövekhez hegyes véső, hegyes kőbalta, nehéz kalapács és

vasékek szükségesek. A kövek megmunkálása közben a szerszámok hamar elvesztik élüket.

Réteges falak esetén a megmunkált köveket szárazon összeilleszti k, szükség szerint meg-

számozzák, megjelölik. Falazáskor az illesztés sorrendjének megfelelően kerülnek beépítésre

az elemek.

A falazáskor a kőműves a sarkokon, hosszú falszakaszok esetén pedig középen helyezi el

az irányköveket. A kétoldali falazózsinórt az iránykövekre kell kifeszíteni. Olyan falak esetén,

amelyeknek egyik fele feltöltésbe kerül, a kőrétegek lerakhatók egyoldali zsinórozással is.

Az első réteget a fal teljes hosszán rakjuk le, és csak a habarcs kötése után

kezdünk a második réteghez, különben az első réteg kövei szétcsúszhat-

nak. A falazáshoz sűrű habarcsot használunk, mert a híg habarcs a kövek

közül kifolyik.

Mind a fekvő, mind az álló hézagokat ki kell tölteni habarccsal. A 3 cm-nél vastagabb

hézagokat kisebb, esetleg megfelelően alakított kődarabokkal ékeljük ki. Gondos kiékeléssel

csökkenthetjük a fal ülepedését. A hézagok nagyságának csökkentését faragással, gondos

válogatással érhetjük el.

124




6.2.5. HOMOGÉN FALAK

6.

FEJEZET

A homogén falakat azonos minőségű anyagból. elsősorban helyszíni for-

mába való bedolgozással állít ják elő. A legfontosabb homogén falak a vá-

Iyogfalak és betonfalak.

A vályog anyagi tulajdonságaival az előző fejezetben foglalkoztunk. A belőlük készült falak

nagy sűrűségűek (1600-2000 kq/rn ), nem éghetőek, kis nyomószilárdságúak, gyenge

hőszigetelő képességűek, de jó hőtárolók, nedvességre érzékenyek. Utóbbi tulajdonságuk

miatt fagyálló lábazati falra, vízhatlan szigetelésre építhetőek csak. A tetőrőllevezetett csapa-

dékot az épülettől kellő távolságra kell vezetni. A vályogfalak változatai:

A rakott fal a legrégebbi típus, mely öntőforma nélkül, vasvillával egymásra halmozott

anyagból készül. A rétegek közé szalma kerül, amelyet jól megtaposnak. Szikkadás után a

fal felületét ásóval egyenletesre nyesik, majd tapaszt ják, meszelik.

Az elsősorban mezőgazdasági célú épületek céljára épített paticsfal vázát földbe vert vagy

ásott akácoszlopok alkotják, melyek

közé t

karókra szerkesztett vesszőfonat tölti ki. Ezt

két oldalról pelyvás agyaggal betapaszt ják,

majd kiszáradás után meszelik.

A vert falak öntött szerkezetnek tekinthe-

tők, régen vályogból készültek, egy egysze-

rű deszkasablon segítségével. A falakhoz a

vályogtégla gyártásához hasonló agyagot

használtak fel, amit sablonba dolgoztak be,

majd a felkeményedés után a sablont fel-

felé húzták

(6.29.

ábra), majd újabb réteg

következett. A falsarkokat nádcsomókkal

erősítik, a nyílásokat esetenként utólag

vágják ki.

6.2.5.1. VÁLYOGFALAK

6.29. Ábra: Vert falas épület

A vályogtégla falat agyag habarcsba rakva napon szárított vályogtéglákból építik, felüle-

tét tapaszt ják, majd meszelik.

A vályogból készült falak az elmúlt időszakban ismét terjedni kezdtek, elsősorban a környe-

zetbarát jellege, olcsósága miatt.

6.2.5.2. MONOLIT (HELYSZÍNI) BETON- ÉS VASBETON FALAK

A monolit belon/vasbeton falakat nagy sűrűség

(2200-2400 kg/m ),

tömör keresztmet-

szet, nagy nyomószilárdság, rossz hőszigetelő-képesség jellemzi. Tetszőleges alakot felvehet-

nek, ebben csak a rendelkezésre álló zsaluzat jelent korlátot. A beton bedolgozásakor be kell

tartani az anyagra vonatkozó előírásokat (lásd Anyag- és gyártásismeret tárgya).

A beton nagy teherbírású, tűznek jól ellenálló építőanyag. A beton- és vasbeton falszerke-

zelek rnéretét minden esetben szilárdságtani számítások alapján kell meghatározni.



6. FEJEZET A FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA

A beton- és vasbeton falak hőszigetelő képessége azonban kisebb a téglafalénál, ezért

állandó emberi használatra szolgáló terek határolására csak hőszigeteléssel kiegészítve alkal-

masak.

A könnyűbeton falak könnyű adalékkal vagyegyszemcsés kavicsból készülnek, jellemző

rájuk a kisebb sűrűség

900-1600

kg/m ), az alacsonyabb teherbíró képesség és a kavicsbe-

tonnál jobb hőszigetelő képesség.

A beton falszerkezetek (legyen szó akár lábazati falról, akár felmenő falról) készítésekor

első lépés a zsaluzat összeállítása. A típustáblás és egyedi zsaluzatok összeállítása után el kell

helyezni a betonacélokat. Nagyobb méretek, vagy bonyolultabb geometria esetén az armatú-

rát a földön előre szerelik össze. A statikus ellenőrzése után a zsaluelemek közé kézzel, vagy

daruval emelhető be a betonacél armatúra (6.30/a, b. ábra). Előfordulhat, hogya vasalást

a végleges helyére állítjá k, megtámasztják és a zsaluzás csak ezután következik (7.24/c, d,

ábra). A betonozás napjainkban transzportbetonból betonpumpa segítségével történik, folya-

matos tömörítés mellett. Szilárdulás után a zsaluzat bontása, majd a beton utókezelese követ-

kezik.

aj Lábazati fal előre összeállított vasalása

ej Vasbetonfal előre összeállított vasalása

6 3 Ábra: Vasbetonfal készítésének főbb lépései

127

b.l

Bezsaluzott lábazati fal vasalás után

d I Zsaluelem beemelése daruval



6.

FEJEZET


6 33 Ábra:

Polisztirol zsaluzóelemes {al készítésének lépései

6 34 Ábra:

Faapriték zsaluzóelemes fal készítésének néhány lépése

6 35 Ábra:

Kerámia zsaluzóelemes fal készÍtésének menete külföldi példa)

129




6.2.7. BLOKKOKBÓl KÉSZÜLT FALAK

6.

FEJEZET

A blokkos építési mód

6.36.

ábra) előregyártott elemei könnyűbetonból

készültek; kohósalak. téglatörmelék, vulkáni tufa, kazánsalak adalékanyag

felhasználásával. Az elemeket sablonok segítségével gyártották a kialakí-

tott méretrendnek megfelelóen.

A könnyűbeton kötőanyaga a cement.

A blokk elemeket tömegük szerint a következő-

képpen csoportosíthat juk:

kisblokk: 400 kg/db;

középblokk:

400-800

kg/db;

nagyblokk:

800-1600

kg/db.

A darabonkénti tömeghez a következő

méretek tartoznak: akisblokk

1/3

a közép-

blokk 1/2 és anagyblokk 1 emelet magas. A

blokkelemek vastagsága 30 cm, a szélességi

méretek pedig 60 illetve 120 centiméteresek

lehettek. Az elemek oldala horonnyallett kiala-

kítva. A blokkokat daruval emelték a helyükre a

6.36. Ábra: Blokkos épület

kiosztási rajznak megfelelően. Ezen a rajzon az

épület méretének megfelelóen pontosan kiosztották az elemek helyét, az elhelyezési hézagok-

kal (1 cm) együtt. Az építés során ügyelni kellett a kitűzésre, hiszen az elemek méretei pontos

elhelyezést igényeltek. Az elemeket szükség szerint ideiglenesen rögzíteni kellett.

A talajszint alatti alagsori és pincefalakat nem előregyártott elemekből készítették. Leg-

gyakrabban hagyományos módszer szerint tégla-, vagy betonfalakat alkalmaztak, amelyek-

hez a földszint padlóvonalától kezdődően kapcsolódtak az előregyártott falblokkok.

A blokkos épületeknél a nyílászáró szerkezeteket kávás falblokk elem hiányában szege-

zéssei rögzítették. Az épületek födémszerkezete általában előregyártott elemekből készült (pl.

körüreges födémpalló), hagyományos koszorú kialakítással. Az építési eljárás a paneles építési

mód előtt alakult ki és a falszerkezetek építésének gépesítésévellerövidítette az építési időt.

6.2 8. PANELEKBÓL KÉSZÜLT FALAK

Falpaneleknek nevezzük az egészen nagy mére tű, általában 6 rns-nél na-

gyobb falelemeket. Az ennél kisebb méretű betonanyagú, vasalással ellá-

tott elemeket szintén falpanelnek, avasalatlant falblokknak nevezzük.

Alakjuk és méretük alapján keskeny falpaneleket, középpaneleket és nagypaneleket külön-

böztetünk meg. Paneles lakóházaknak tekintjük azokat az épületeket, amelyekben a panelek

a teherviselésben is részt vesznek. Ez az építési eljárás hosszú időn keresztül meghatározó

volt a hazai lakásépítésben. Több százezer ilyen lakást építettek fel, létrejöttek a lakótelepek.

A nyolcvanas évek végétől a panelek fokozatosan háttérbe szorultak, és leépült a hozzájuk

kapcsolódó házgyári technológia is.



6. FEJEZET


Az építési mód jelentősége azonban jelen-

leg is nagy, hiszen nagyon sokan laknak ilyen

szerkezetű épületekben és az idő múlásával

fel kell készülni a tömeges felújításukra (6.37.

ábra).

A legegyszerűbb falpanelek vasalt be-

tonból készülnek, a bonyolultabbak

többrétegűek is lehetnek.

A többrétegű megoldást elsősorban a hom-

lokzati elemeknél alkalmazzák (6.38. ábra), 6.37. Ábra: Paneles épület

hogy a megfeleló hőszigetelési tulajdonságot

elérjék. A többrétegű falpanelek hőszigetelő

képességét műanyaghab beépítésével vagy légréteg alkalmazásával lehet biztosítani. A panel-

elemek kialakításakor törekedni kell a kis vastagság és a kis súly elérésére. Ezáltal az elemek

költsége csökken, valamint a mozgatás és szállítás is egyszerűsödik.

A homlokzati falpanelek függönyfalszerűen a födémek előtt

helyezkednek el. Ezek az elemek a saját súlyukat és a felettük lévő

terheket hordják. Vastagságuk körülbelül 30 cm, amely három

rétegből tevődik össze:

a külső kéreg réteg 3 cm+5 cm vastag kőzúzalékos vasbeton;

a középső réteg 7 cm vastag hőszigetelő műanyaghab;

a belső réteg 15 cm vastag vasbeton.

A panelházak vasbeton elemei a fogadószintre kerülnek.

Ez a fogadószint kisméretű tömör téglából, vagy vasbetonból

készülhet. Ügyelni kell a pontosságra, terv szerinti méretekre, mert

az előregyártott falelemek elhelyezési mérettűrése kicsi

A panelek csomóponti részleteit láthatjuk a 6.39. ábrán.

homlokzati kéreg 5

hőszigetelés 7

••..belső kéreg 15

6 39 Ábra:

Panelek csomóponti részletei

összekötö

fémkonzol

belső

teherhordó

réteg

6.38. Ábra: Többrétegű

falpanel

131




6. FEJEZET

A pa nel ből készült épületeknél előregyártott egységeket, pl. fürdószobát is kiala-

kítottak. Ezek az egységek úgy lettek megtervezve, hogyafürdőszobai berendezéseken

és csövezéseken kívül tartalmazták a konyhafal és a WC gépészeti csövezését is. Egy ilyen

előregyártott, kb. 2,40·2,40 m mére tú egység beemelésével megoldották a lakás vizes helyi-

ségeinek gépészeti csövezését, valamint ezen helyiségek szellőztetését.

A panel elemeket gyárban készíthetik el, az építkezés helyén pedig gépekkel emelhetik a

helyére. Elhelyezéskor ideiglenesen ki kell támasztani, illetve rögzíteni kell. A rögzítéssel egyi-

dejűleg a panel függőleges beállítását is el kell végezni. Az elemek helyének és függőlegessé-

gének ellenőrzése után az ún. kapcsolási vasakat össze kell hegeszteni.

Ezután következhet a csatlakozási hézagok kialakítása. Az épület tartósságában, megfele-

lőségében ennek a kialakítása döntő fontosságú. A fugák készülhetnek a zárt és nyílt hézag-

képzés elve alapján.

A zárt hézag a fúgák beszorított rugalmas háttámasz-profil ra felhord ott, tartósan rugal-

mas kittel történő elzárását jelenti. Ez a megoldás a gyakorlatban nem vált be, ma már nem

alkalmazzák.

A nyílt hézag megfelelő hézagformával és a kereszteződő hézagok helyes kialakításával

megfelelő megoldás lehet, amennyiben a további követelmények is teljesülnek:

a hézagok átszellőztetettek;

a vízszintes hézagban az alsó elem felső élére a felső elem alsó éle kb.

5

cm-t rátakar;

a függőleges hézagba fűzött fúgaszalagok egymáson átfednek, vagy a fúgakereszteződést

letakaró profil a vizet szintenként kivezeti.

A vázas épületeknél vázkitöltő elemek céljaira a panelfalak szintén felhasz-

nálhatók.

A tűzfal anyaga lehet tömör tégla, de készül-

het üreges falazóelemekből is. A tűzfal legalább

30 cm-rel emelkedjék a tető héjazata fölé. A

szélnyomás kedvezőtlen hatásai miatt a falszer -

kezetek kellő merevítéséről gondoskodni kell. A

merevítés a falazatba épített merevítő pillérekkel

lehetséges. Esetenként a falszerkezet takaré-

kossági okokból elvékonyodhat (pl. az l tégla

vastag falI/2 falvastagsággal folytatódik).

6.40. Ábra: Tűzfal

6.3. TÚZFALAK OROMFALAK ATTIKA FALAK

A zártsorú beépítésű épületeknél az épületek padlástereit tűzrendésze-

ti okokból szakaszokra kell osztani, hogyatetőszerkezetben keletkezett

tűz ne tudjon tovább terjedni. Ezeket

a falakat tűzfalaknak (6.40. ábra) ne-

vezzük.



6.

FEJEZET


Oromfalnak nevezzük a nyeregtető-

vei lefedett, szabadon álló épületek

háromszög alakú padlástéri falát.

Az oromfal mindig a tető síkja (6.41. ábra)

alatt marad, és így a föléje nyúló tető védi a

falazatot.

Az oromfalakat (hasonlóan a tűzfalakhoz)

nagy magasságuk, valamint a rájuk ható szél-

nyomás miatt 2,00-2,50 méterenként erősítő

pillérekkel kell ellátni. Az oromfalak és tűzfalak

téglakötéseinek kialakításánál a falkötéseknél

tanult szabályok alkalmazandók. A falszerke-

zetek meredekségének a meghatározásához

a szögfüggvényeket kell alkalmazni. A tető

meredekségének ismeretében könnyen meg-

határozhatjuk, hogy 1 rn-en mennyi a fal

emelkedése.

Az attika falak a lapos tetős épületek

jellegzetes befejező szerkezetei.

Az utolsó emeleti szint után épített kb.30-

90 cm magas falszerkezetet nevezzük attika

falnak (6.42. ábra). A tető rétegrendjének

megfelelő szigetelést függőleges irányban a

födém és a fal csatlakozásánál az attikára hajt-

juk fel. A fal tetejére kerül a záró bádogozás is.

Anyagát tekintve készülhet kisméretű tég láb ól,

falazóblokkokból, vagy vasbeton elemekből.

Attika falnak nevezik a magastetős épü-

letek fő homlokzatán felépített díszítő fala-

zatokat is.

6.4. VÁZKITÖLTÖ FALAK

A vázas épületek pillérei között utólag ké-

szített falszerkezeteket nevezzük vázkitöltő

(6.43. ábra) falaknak. Terheletlenek, csak

saját tömegüket és a szélterheket hordják.

Építésükhöz elsősorban olyan anyagokat alkalma-

zunk, amelyek könnyűek, jó hő- és hangszigetelők,

leggyakrabban a különböző üreges falazóelemeket,

blokkokat és falpaneleket használják fel.

6 4 Ábra: Tetösík alatt maradó,

nyeregtetővel fedett oromfal

6.42. Ábra: Attika falak

6.43. Ábra: Vázkitöltő falazat

133




6.

FEJEZET

6.44. Ábra: Vázkitöltő fal és pillér kapcsolata

Az épület váza, amely a terheket hordja, készülhet téglából, vasbetonból, acélból stb.

A vázszerkezet vasbeton és acélszerkezet esetén a kitöltő falazatnál rosszabb hőszigetelő

képességű. Ezért a vázkitöltő falazat részben, vagy teljes egészében a vázszerkezet elé kerül.

Ellenkező esetben gondoskodni kell a vázszerkezet utólagos hőszigeteléséről.

A vázkitöltő falak téglakötése megegyezik a felmenő falszerkezeteknél tanultakkal.

A falazat készítéséhez mészhabarcsot, vagy javított mészhabarcsot használunk. A vázkitöltő

falazatot merevíteni kell, a vázszerkezethez kötéssel. Ez legegyszerűbben bebetonozott acél-

tüskékkel, a vázszerkezetben készített horgokkal, esetleg a váz körülfalazásával biztosítható

(6.44, ábra).

A nagyméretű vázkitöltő falblokkok és falpanelek kialakítása olyan, hogy azok a vázszerke-

zetet burkolják, illetve eltakarják. A vázkitöltő panelszerkezetek általában többrétegűek, illetve

légréteges kialakításúak. A panel nagy előnye, hogya vázak kitöltése igen gyorsan elvégezhe-

tő. A

különböző

nyílászáró szerkezeteket már a gyártás során elhelyezik.

Az elemeket hegesztéssel (szárazkötés), betonozással (nedves kötés) vagy

a hegesztést és a betonozást együtt alkalmazva (félnedves) rögzítik egy-

máshoz.

6.5. MEREVíTŐ FALAK

A vázas épületek jellegzetes vasbeton anya-

fiú falazatai a merevítő falak, melyek az

előre gyártott vázszerkezetek hossz, és ke-

resztirányú

merevítését biztosítják.

Építésük úgy történik, hogyavázpillérek közé mono-

lit vasbeton falat, vagy falakat készítenek (6.45. ábra).

A pillérek oldalain kiálló acélbetétekhez kapcsolják a

merevítő falak vasalását (a pilléreket kiálló tüskékkel

gyárt ják). A betonozás kétoldali zsaluzat közé történik.

A merevítő falakat gyakran a vázas épületek lépcső-

házi falaként készítik el, esetleg a liftaknát határolják.

Nagyobb alaprajzú épületek esetén több merevítő szer-

kezeti rész is készülhet.

134

6.45. Ábra: Merevítő fal



6. FEJEZET

6.6. A VÁLASZFALAK


A főfalakkal és födémekkel határolt tereket válaszfalakkal oszthatjuk to-

vábbi belső terekre. A válaszfalak megépítésével alakul ki a belső funkció-

nak megfelelő elrendezés, valamint létrejönnek a belső térkapcsolatok.

A forgalomban lévő falazóelemekből 6-os, 10-

es és 12-es vastagságú válaszfalakat építhetünk. H f

A válaszfalak, mivel terheket nem hordanak, VékO-11iiilil liJ

yak. Legtöbbször a födém eket, vagy a válaszfalak alá

épített alapokat terhelik. Léteznek önhordó válaszfa-

lak is (6.46. ábra), amelyek önsúlyukat közvetlenül

a teherhordó falszerkezeteknek adják át. Alkalmazá-

suk azért előnyös, mert az alattuk levő födémet nem,

T m m

vagy csak kevéssé terhelik, ezért az önhordó válasz-

falak alá nem szükséges kiváltó gerendát építeni. =1 r=

A válaszfalak egy-, vagy két rétegben készülhetnek.

A többrétegű válaszfalak rétegei készülhetnek

azonos és különböző anyagokból. A többréte-

gű válaszfalak rétegei közö t t légréteget alakítunk

ki, vagy hangszigetelő anyagot is elhelyezhetünk.

A légrétegek vastagsága 2-5 cm között változhat.

Célszerű

különböző

anyagokból és eltérő vastagság-

gal rendelkező válaszfalakat alkalmazni.

A válaszfalakat a belső térkialakításnak megfelelően felületképzéssel (vakolat, glettréteg,

tapéta stb.) látjuk el.

Az azonos, vagy hasonló rendeltetésű, he-

lyiségek között általában egyrétegű, míg az

eltérő rendeltetésű helyiségek között (pl.

két lakás között) kétrétegű, vagy hanggátló

téglából falazott (6.47. ábra) válaszfalat épí-

tünk.

6.6.1. A VÁLASZFALAK OSZTÁLYOZÁSA

6.46. Ábra: Önhordó válaszfal

6.47. Ábra: 14 5x30-as hanggátló

téglából falazott válaszfal

Az építőiparban leggyakrabban alkalmazott válaszfalakat a szerkezetük és az anyaguk

alapján osztályozhat juk. Szerkezetük szerint megkülönböztetünk:

elemekből épített válaszfalakat;

homogén válaszfalakat;

panel ből készített válaszfalakat.

A válaszfalak leggyakrabban a következő anyagokból épülnek:

soklyukú égetett agyagtéglák;

soklyukú vagy üreges válaszfallapok;

135




6. FEJEZET

könnyűbeton válaszfallapok.

rabicok;

üvegtéglák;

építőlemezek.

vasbeton;

fa, fém és műanyag elemek.

6.6.2. A VÁLASZFALAKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A belső térosztásra épített válaszfalaknak az alábbi elvárásoknak kell megfelelniük:

kellő szilárdság; megfelelő merevség;

kis önsúly, véshetőség;

vakolat- és falburkolat tartás;

hőszigetelő képesség.

A válaszfalak szilárdságán

a használatból származó igénybevételekkel szembeni ellenál-

lásukat értjük. A válaszfalak ütésnek, rezgésnek, kisebb terheknek (pl. mosdókagyló, villany-

bojler stb.) vannak kitéve, és ezeket az igénybevételeket tönkremenetel nélkül kell elviselniük.

A tönkremenetel repedésekben, vagy más maradandó alakváltozásban nyilvánul meg.

véshetőség, szegezhetőség;

hangszigetelő képesség;

Aválaszfalba kerülő nyílászáró szerkezeteknek, és a nyílások feletti áthidalóknak a válaszfal

egyéb részeivel szilárd egységet kell képezniük.

A válaszfalak megfelelő merevségét

úgy tudjuk biztosítani, hogy készítésükhöz javított

habarcsot alkalmazunk. A hézagokba a főfalakhoz rögzített lágyhuzalokat helyezünk el, és az

utolsó sort a födémhez kiékeljük.

A helytelenül megépített válaszfal, vagy a szakszerűtlenül beépített szerkezetek idővel kíla-

zulnak, a fal elveszti merevségét. A meglazult szerkezet körül a vakolat vagy falburkolat az

állandó mozgás következtében lehullik, a válaszfalon és a vakolaton pedig repedések kelet-

keznek. Ezeket később már nem lehet eltüntetni. Az időszakos festések ugyan javítanak a

helyzeten, de végleges megoldást nem biztosítanak.

A kis önsúly elsősorban emeletes épületeknél fontos, mert a válaszfalak közvetlenül az

épület födémszerkezetét terhelik. Ezek méretezésekor a válaszfalak tömegét állandó teherként

veszik fel.A válaszfalak súlyára nemcsak a födémek, hanem a falak, pillérek, oszlopok, kivál-

tók stb. méretezésénél is gondolni kell. A nem önhordó és

1 5 kN/m-nél

nagyobb tömegű

válaszfalak alá minden esetben kiváltó gerendát kell építeni.

A födémre háruló terhelés szempontjából nem közömbös a válaszfal elhelyezése és áttört-

sége sem. A födém szempontjából előnyös, ha a főfal a válaszfalakra merőleges, valamint ha

a fal ajtónyílással nincs áttörve. Azilyenválaszfal terhének egy részét közvetlenül a főfalaknak

adja át, ezáltal a födémet nem terheli. Amennyiben a válaszfalba ajtót helyezünk, a fal teljes

tömegével az alatta levő gerendát, illetve födémet terheli.

A véshetőség

azért fontos, mert az épületgépészeti vezetékeket, víz-, és villanyvezetékek

csöveit a falba kell süllyeszteni. A vezetékek részére ugyanis hornyokat vésnek, és a csöveket

a hornyokba süllyesztve helyezik el. A falra kerülő berendezési tárgyak felerősítése. rögzítése

műanyag tipliveltörténik.

136



6. FEJEZET

6.6.3. ELEMEKBÓl ÉPÍTETT VÁLASZFALAK

A


Az elemekből épített válaszfalakhoz különböző téglát, válaszfallapot, köny-

nyűbeton anyagú lapokat, építőiemezeket és kerámia anyagú elemeket

használunk fel.

A falat szabályos kötéssel, egymástól fél téglával

eltolt állóhézagokkal készítik. A fal minden második

sorába lágyhuzalt kell elhelyezni. A huzalt kampósfejű

szeggel a főfalakhoz, illetve a válaszfalban elhelyezett

tokszerkezethez kell erősíteni.

Az éltéglafal különleges merevítő kötéssel is

készülhet. Ebben az esetben az acél - és lágyhuzal

betétek elmaradnak, mert a fal megfelelő merev-

ségét a különleges kötés biztosítja. Az ily módon

készített falat a tégla Z-formájú kötése miatt

Z-falnak (6.48. ábra) vagy más néven katonafalnak

nevezik, A katonafalat elsősorban olyan helyen alkal-

mazzák, ahol nyílászáró szerkezeteket nem helyeznek

el, mert a nyílás megbontja a fal kötési rendszerét.

A válaszfalak a főfalakhoz horony- vagy

lágyhuzal-betéttel csatlakoznak.

A fal legfelső sorát téglából faragott ellen-

ékekkel készítjük el, és a falat kiékeljük a

födémhez (6.49. ábra). A kiékelés előtt az ék

alakú téglák egymással érintkező felületeit

habarcskenéssel kell ellátni, hogy azok teljes

felületükön egymáshoz szoruljanak.

A falsarkokat és kereszteződéseket a sorok

váltakozó átvezetésével alakít ják ki. A válasz-

falban elhelyezett nyílászáró szerkezetek fölött

1,00 m-es nyílásközig teherhárító boltövet,

azon felűl vasbeton gerendát készítünk.

Az éltéglafal szilárdsága és merevsége szakszerű készítés mellett megfelelő. A falat nem

szabad alkalmazni olyan helyen, ahol a falra szerelvényeket helyeznek el.

6.6.3.1. ÉLTÉGLA VASTAG VÁLASZFALAK

Az élére állított tömör agyagtéglából,

esetleg mészhomoktéglából épített ún.

éltéglafalat csak Hf 5-me, vagy annál jobb

minőségű, illetve szilárdságú habarcsba

szabad rakni.

6.48. Ábra: Éltégla válaszfal

szabályos és

Z

kötéssel

födém

6.49. Ábra: Éltégla válaszfal

kiékelése

a

födémhez

137




6.

FEJEZET

6.6.3.2. FÉL TÉGLA VASTAG VÁLASZFAL

A tömör téglából készített válaszfalakat elsősorban egyszerűbb kivitelű épületeknél, nyílá-

sok, gépészeti szerelések és szerelvények nélküli falaknál alkalmazzuk.

Fél tégla vastag válaszfalak ké-

szíthetők tömör égetett agyag-

téglából, magasított és kettős-

méretű téglából.

A tömör égetett agyagtéglából, eset-

leg mészhomok téglából készített falat

a hagyományos téglakötés szabályai

szerint építik. A futótéglás rétegekből

épített fél tégla vastag fal állóhézagai

egymáshoz képest fél téglával el vannak

tolva. A válaszfal minden második

rétegét csorbázattal a szerkezeti falba

(6.50. ábra) be kell kötni.

A tömör téglából készített fél tégla

vastag fal alá megfelelő teherbírású 6.50. Ábra: Fél tégla válaszfal

gerendát kell elhelyezni, illetve a legalsó bekötése főfalba

szinten alapot kell készíteni (6.50. ábra). A fal merevségének biztosítása érdekében a mennye-

zethez kettős, befaragott ék alakú téglákkal kell csatlakozni. A falsarkokat és kereszteződéseket

az egyes téglarétegek váltott átvezetésével falazzák. A tömör téglából készített fél tégla vastag

válaszfal szilárdsága, hő- és hangszigetelő képessége kielégítő. A válaszfalat Hf 5-me vagy

Hf lO-mc minőségű habarcsba kell rakni.

A soklyukú tégláből készített fél tégla vastag válaszfal téglakötése és szerkezeti

falhoz történő csatlakozása teljesen megegyezik a tömör téglánál tanultakkal. A fal a

soklyukú tégla következtében a tömör téglából építettnél kisebb súlyú, hőszigetelő képessé-

ge jobb. Könnyebben véshető és szerelvényezhető, s bár hangszigetelő képessége valamivel

rosszabb, a válaszfalakra előírt értéket eléri. A válaszfalat födémgerendára, kiváltó gerendára,

alapra ültetve építik. A magasított téglából készülő válaszfalakat az ikersejt-téglánál tanultak

alapján kell elkészíteni.

A fél tégla vastag válaszfalba kerüLő nyílásokat, amennyiben a nyílás

1,20 m-nél nem nagyobb, boltövvel, ennél nagyobb nyílások esetén

előregyártott vagy monolit vasbeton gerendákkal hidaljuk át.

E falakat épületen belül lakások elválasztásához. légudvarokhoz, folyosókhoz, liftházak-

hoz, épületen kívül kerítésfalként, favázas falként, ideiglenes épületek falaként alkalmazzák.

6.6.3.3. VÁLASZFALLAPBÓl KÉSZÍTETT VÁLASZFALAK

Régebben a válaszfallapok 20·40 cm lapmérettel készültek. A jelenleg forgalomban lévő

elemek 24 cm magasak, 33, 50 cm hosszúak és 6, 10, illetve 12 cm-es vastagságúak.

138



6.

FEJEZET


A kötés biztonságosabbá tétele céljából a téglák függőleges lapja eresztékes, vagy hornyolt

kialakítású. Az oldalla-pok a vakolat jobb tapadása és tartása érdekében barázdázott felüle-

tűek.

Válaszfallapokból készült falak készítésére csak

Hf

5-me, vagy ennél jobb minőségű javított habar-

csot szabad felhasználni. A falat szabályos kötéssel

építjük, és kétsoronként, lágyhuzallal merevít jük.

Ezeket a szerkezeti falhoz, illetve a válaszfalba

kerülő tokszerkezethez 75 mm-es rabic szeggel

rögzítjük (6.51. ábra), vagy a falba tüskékkel befo-

gatott függőleges gömbacéira hurkoljuk.

A falban darabtéglát csak ott szabad használ-

ni, ahol azt a helyes kötés kialakítása szükséges-

sé teszi. A fal merevségének fokozása céljából a

válaszfalat ki kell ékelni a mennyezethez. Ezt úgy

érhetjük el, hogya legfelső sorba kerülő válaszfal-

lapokat ferde irányban ék alakúra faragjuk, és így

helyezzük el. Adaraboláshoz gyorsvágót használ-

hatunk.

A falsarkokon a csatlakozó sorokat felvált-

va vezetik át (6.52. ábra). A hornyokban futó

merevítő huzalokat a falsarok éle mellett kétol-

dalt függőlegesen elhelyezett, 5-10 mm átmérő-

jű gömbvasakhoz kötik. A másik megoldásnál a

horonyba helyezett lágyhuzalt a keresztező válasz-

falIap külső oldalán felvezetik, majd visszafordítják,

és megfeszítve a következő sor hornyába helyezik

el. A hornyokba helyezett huzalokat rabieszeggel

minden második válaszfallaphoz hozzá kell szegez-

ni

A válaszfalaknál az áthidalásokat azért kell

elkészíteni, hogya fal súlya ne terhelje a nyílászá-

ró szerkezetet. A nyílások kialakítására többféle

megoldás lehetséges (6.53. ábra):

6.51. Ábra: Válaszfal és

ajtótok kapcsolata

6.52. Ábra: Válaszfalak

csatlakozása és drótozása

80 cm-nél nem szélesebb nyílásoknál - ameny-

nyiben a téglasor a tok felső részével megegye-

ző magasságú - a tok feletti falat gömbacéira kell ültetni.

80 cm-nél nagyobb nyílások esetén álló helyzetű válaszfallapokból befaragott boltövet is

lehet készíteni.

legmegfelelőbb a kerámia papucselemes áthidalók beépítése.

szélesebb nyílások felett egyedi rabic-, vagy vasbeton áthidalót készíthetünk.

139




6 53 Ábra: Válaszfalak nyílásainak áthidalási lehetőségei

Válaszfalaknál a nyílászáró szerkezet gyakran közelebb kerül a szerkezeti falhoz, mint

egy válaszfallap hossza (50 cm). A tok és a szerkezeti fal között maradó keskeny falsávot

cementrabiccal, vagy sovány betonnallehet kiönteni.

Vastagabb, teherhordó fal végéhez két

oldalról merőlegesen csatlakozó válaszfal

kétféle szerkezeti megoldással alakítható ki.

Amennyiben lehet, úgy a válaszfalat a szerke-

\ zeti fal vége előtt átvezet jük. Ha ez a megoldás

lnem alkalmazható, akkor a főfalhoz két oldalról

csatlakozó válaszfalak és a főfal közötti hézag

fölé rabichálót (6.54. ábra) helyezünk el azért,

hogy a vakolaton ne keletkezzék repedés. Vas-

beton oszlopokhoz csatlakozó válaszfalaknál

ugyanez a két megoldás alkalmazható.

A válaszfallapokból épített fal a sok lyukat

tartalmazó elem alkalmazásának következté-

ben könnyű, a hornyos összeépítés, a huzal-

merevítés, a kiékelés és a javított habarcs

alkalmazása miatt szilárd és merev. A válasz-

fallap rovátkolt felülete a vakolatot jól tartja, a

fal könnyen véshető és jól szegezhető.

6.54. Ábra: Válaszfal és fáfal kétféle

csatlakozási lehetősége



6. FEJEZET

A


Szerelvényeket a 6 cm-es lapokból készített falakra nem szabad felerősíteni. A 10 és

12 cm vastag válaszfalakra a szerelvények elhelyezhetők. E tulajdonságok folytán a lakáson

belüli válaszfalakat általában 6 cm vastag válaszfallapokból építik, míg a 10 cm vastag lapok

felhasználására gépészeti berendezésekkel rendelkező falak építésénél kerül sor.

Az eddigiekben égetett agyagárukból kialakítható válaszfalakkal foglalkoztunk. Ezek építé-

si menete, kivitelezése egyezik a korában ismertetettekkel.

6.6.3.4. ÉPÍTŐlEMEZEKBŐl KÉSZÍTETT VÁLASZFALAK

Nád és farost anyagú építőiemezek

Könnyű építőiemezeket

különbözö

szerves

és szervetlen alapanyagokból, sajtolás útján

állítanak elő. Alkalmazásukra elsősorban vázas

épületek, illetve tetőtér beépítések válaszfalainál

kerülhet sor. Az építőiemezekbői épített válaszfa-

lak előnye az alacsony súly, a jó hőszigetelő és a

hanggátló képességük.

Az építőiemezek legelterjedtebb alapanyaga

a nád, a farost, a sajtolt nádiemez, és a sajtolt

fagyapot anyagú lemez lehet. Az építőiemezek

hosszúsága 100-200 cm között változhat, szé-

lességük 25-50 cm közötti lehet, vastagságuk

pedig többnyire 2,5-10 cm. A lemezeket kézi,

illetve gépi fűrésszel könnyen lehet daraboini.

A lemezek felhasználásával készített válasz-

falak kötésben épülnek. A minimális eltolás

50 cm. A hosszanti élek vízszintesek, a hézagok

közöt t

gömbvasakat kell elhelyezni, amelyeket

az alsó lemezekhez U-szegekkel rögzítenek.

A könnyű építőiemezek vakolattartása általában

jó, ha a vakolattartást fokozni kívánjuk, akkor a

vakolandó felületre a rendszerhez tartozó fém

rabichálót erősítünk (6.55. ábra).

A falak előnye, hogy közvetlen a födémre állít-

hatók, és gyorsan, kevés kötőanyag felhasználá-

sával megépíthetők. Az építőiemezbői készített

falak hátránya azonban, hogy gyúlékonyak és

tűzveszélyesek.

A kivitelezés fontosabb lépései:

Válaszfal helyének kijelölése a padozaton, illetve a kapcsolódó függőleges szerkezeten.

ideiglenes

seqédtőmosz

6.55. Ábra: Fagyapot építő/apbó/ készült

válaszfalak rétegfelépítése

Meglévő vakolt falszerkezet esetén horonyképzés a falban.

141



6.

FEJEZET

A


A befoglaló keret tartóprofiljait a födém-

hez és az oldalfalakhoz kell rögzíteni, 80

cm-enként. A rögzítésre szolgáló profilok

távolsága 60 cm.

A csatlakozó épületrészekkel érintkező

profilok hátoldalát válaszfal kittel (2 csík),

vagy tömítőszalaggal kell ellátni. Tömítő kitt

alkalmazása porózus tömítő csíkkal (mint pl.:

tömítő szalag) kiegészítve felel meg a hangvé-

delmi követelményeknek.

A rögzítő eszköz tömör csatlakozó épületrészhez: beütő dűbel; nem tömör épületrészhez:

az építőanyaghoz alkalmas speciális lehorgonyzó elem.

Késsel átvágjuk

akartont

A z

átvágott karton alatt

a gipszmag eltörik.

6 7 Ábra: Gipszkarton lap darabolása

A gipszkarton válaszfalak esetén a lapokat fél lap eltolással kell elhelyezni.

Ez azt jelenti, hogy az egyik oldalon fél, míg a másik oldalon egész lappal

kell indulni.

Agipszkarton lapokat önmet-

sző,

3,5

mm átmérőjű csavarral

kell rögzíteni (6.58, ábra). A

csavar hosszát úgy kell meg-

választani, hogy a fémvázakba

min. 10 mm, míg a favázakba

min. 20 mm mélyen behajtha-

tó legyen. A csavarok távolsága

függőleges felületen 25 cm. A

csavaro kat úgy kell elhelyezni,

hogy tengely távolságuk a papír-

ral fedett éitől 10 mm, a vágott

éitől min. 15 mm legyen. A

d= lap vastagsága

0=2 cm fa váz eseten

:~ .. t

,

I a=1~mm

6 8 Ábra: Gipszkarton lapok

lapokat a csavarozáskor ütkö- rögzítése csavarozással

zésig a fémvázhoz kell nyomni

(6.59. ábra). A többletfeszültségek elkerülése miatt a lapokat középtől a szélek felé haladva

kell rögzíteni. A csavar fejét agipszkarton síkjánál mélyebbre kell behajtani úgy, hogya fej ne

szakítsa át a kartont.

Az épület tartószerkezetének mozgási hézagait a szerelt válaszfalak szerke-

zetén is át kell vezetni. Végigfutó falak esetén a mozgási hézagok szüksé-

ges távolsága kb. 15 - 20 m.

A gipszkarton lemezek illesztésénél a sík felület igénye miatt hézagolásra van szükség.

Az illesztés sávjában erősítő csíkot kell elhelyezni, amely papírcsík, üvegszövet csík, vagy

öntapadós háló lehet.

A felületek összedolgozásánál hézagoló gipszet kell alkalmazni. Szükség esetén a lemezek

találkozási sávját át kell csiszolni.

143




kitűzés csapózsinórral

a rögzítő profilok

elhelyezése

a

gipszkarton lapok

rögzítése

6 59 Ábra: Gípszkarton válaszfaL szerelésének lépései

szigetelő anyag

elhelyezése

lezárás

a másik

oldalon

A többrétegű burkolatoknál az alsó rétegek

fugáit kitölteni, a külső réteg fugáját simítani

kell. A látható csavarfejeket szintén simítani

szükséges (6.60. ábra).

A hézagolást és a felületkiegyenlítést akkor

szabad elkezdeni, amikor agipszkarton épí-

tőlemezeken nem lépnek fel nedvesség- vagy

hőmérsékletváltozás hatására nagyobb hossz-

változások. A felületkiegyenlítést +10'C alatti

helyiség hőmérséklet esetén nem szabad elvé-

gezni. A levegő és az épületszerkezet hőmér-

séklete min. +5'C lehel.

A gipszkarton lemezek felületére megfelelő

előkészítés (alapozás) után a következő bevo-

natokat lehet készíteni:

a felületek festése;

tapétázási munkák (lemezekre felhordott

alapozó rétegre);

kerámia burkolatok (alapozó réteggel).

A válaszfalak általános csomóponti részletrajzait a 6.61. ábrán láthatjuk.

6.

FEJEZET

a befog aló keret rögzítése

Glettonyag felhordóso

6 6 Ábra: Hézagolás gipszkarton

lemezek illesztésénél



6.

FEJEZET

A


gipszkartonlap

1,25 cm

vízszintes

'ó,

hőszigetelés

_ _ 5 cm

1~5

i gyorscsavar

: fugokitöltö

gipszkartonlop

1,25 cm

függőleges

gipszkartonlop

1,25 cm

6 61 Ábra: válaszfalak általános csatlakozási csomóponíjai

Fokozott biztonsági igényesetén mindkét oldalon

három rétegű gipszkarton építőiemez burkolatot kell

készíteni (6.62. ábra). A gipszkarton lapok közé olda-

lanként kettős acéllemez betét elhelyezésével a tűz-

védelem követelményeinek is meg lehet felelni. A fal

hőszigeteléssel és hőszigetelés nélkül is építhető.

A vizes helyiségekben is lehet gipszkarton

válaszfalakat alkalmazni. Ennek az a feltéte-

le, hogya felhasznált lapoknak impregnált

felületkezelésűeknek kell lenniük. Az elké-

szítet falszerkezetek alkalmasak a különfé -

le gépészeti vezetékek befogadására.

6 62 Ábra: Háromrétegű gipszkarton

válaszfal csatlakozása tömör falhoz

A padló csatlakozásánál hagyjunk 1 cm hézagot a

padlóvonal és a gipszkarton lap alsó éle között. A fal és a padlóburkolat átmeneténél különös

gondot kell fordítani a sarkok tömörségére.

A gipszkarton lemezeket további, elsősorban burkoló jellegű munkákra lehet alkalmazni:

falborítások (ezt a felületképzési eljárást száraz vakolatnak is nevezzük);

szárazpadlók (speciális, járólap gipszkarton lemezből);

torokgerendához, szarufához és térdfalhoz erősített szerelőlécekből álló fa, vagy fém váz-

szerkezethez kapcsolódva.

145




6.

FEJEZET

6.6.4. HOMOGÉN VÁLASZFALAK

6.6.4.1. VASBETON VÁLASZFALAK

A betonból, vasbetonból készülő válaszfalak vastagsága általában

6-12

cm. A vasbeton

anyagi tulajdonságából adódóan a válaszfalakat elsősorban a nagy tömegük, valamint a

nagy szilárdságuk, a kellően merev, tűzálló, és betörésbiztos tulajdonságaik jellemzik. A nagy

tömeg következtében a léghangok ellen jól véd, de hőszigetelő képessége kicsi. A vasbeton

fal nehezen véshető és nem szegezhető.

Avasbeton válaszfalat a vasalás elkészülte után kétoldali zsaluzattallátjuk el. Az öntőforma

kialakításához hagyományos és nagy táblás zsaluzatot alkalmazhatunk. A betont csömöszö-

léssei vagy vibrátorral tömörítve dolgozzuk be a zsaluzat közé. Aválaszfal vasalása rendszerint

a falvastagság közepén található. A vasbeton falba kerülő vezetékeket a betonozás előtt a

vasszerelésre felerősítve helyezhetjük el. Jó minőségű fúrógépekkel a beton anyaga fúrható,

így a falra történő rögzítés megkönnyíthető. A vasbeton válaszfalak vasait a teherhordó fő fa-

lakba, pillérekbe és gerendákba be kellkötni. Avasalás kialakítása leggyakrabban olyan, hogy

a vasbeton válaszfal önhordó.

Készíthető olyan vasbeton válaszfal is, amely teherhordásra, vasbeton vázas szerkezetű

épületek merevítésére is felhasználható.

A vasbeton válaszfalakat az elmondottak alapján elsősorban kismértékben terhelt lép-

csőházi, felvonóakna, tűzálló és betörésbiztos falként alkalmazzák. Megfelelően megtisztított

zsaluzat esetén a válaszfal nem igényel külön vakolat réteget, elegendő egy glettréteg felhor-

dása.

A vasbeton válaszfalak készülhetnek előregyártva is. Ilyenkor azonban figyelembe kell

venni a tárolásukkal, szállításukkal és beemelésükkel kapcsolatos igénybevételeket is.

6.6.4.2. CEMENTRABIC VÁLASZFALAK

Íves, szabálytalan falakat rendszerint cementrabic falazatként készítjük. A teherhordó szer-

kezetekhez 06-8 mrn-es huzalból álló keretet rögzítünk, amelyhez 10-25 mm lyukbőségű

rabichálót kötözünk. Az egyoldali zsaluzat elkészítése után cementhabarcsot hordunk fel.

A homogén válaszfalak építhetők úgy is, hogy terhüket nem a födém, hanem a teherhordó

szerkezeti fal hordja. Az önhordó rabicfalak felső részén a szerkezeti falat megvéssük és fész-

kekbe befekvő gerendát alakítunk ki, melynek vasalásához kapcsoljuk a fal tartórácsozatát.

6.6.5. PANELBÓl KÉSZÜLT VÁLASZFALAK

Léteznek előregyártott belmagasság méretű válaszfal elemek, panelek is, amelyek a gyár-

tástechnológia révén

0,60-0,90

m szélesek. Anyaguk pórusbeton, üreges gipszperlit, vagy

gipszbordás gipszkarton lehet. Ez részben biztosítja a vakolat elhagyásának lehetőségét is.

Hátrányuk, hogy nagyobb belmagasság esetén nem alkalmazhatók, a csatlakozási hézagok

repedés érzékenyek, valamint hogy vizes helyiségekhez nem használható k.

146



6.

FEJEZET


A szegezhetőség elsősorban lakberendezési szempontok miatt szükséges (képek, polcok,

fogasok, faliszőnyegek stb. felerősítése). Előnyös, ha a fal anyaga olyan, hogyafelerősítésre

szolgáló szegeket aránylag könnyen lehet

beútni

de a szögek nem csúsznak ki könnyen.

A véshetőség és szegezhetőség miatt célszerű olyan anyagot alkalmazni a válaszfalak

készítéséhez, amelyek nem ridegek, nem törékenyek.

Vakolat- és falburkolat tartásán azt értjük, hogy a falra kerülő vakolatréteg vagy a falbur-

kolat jól tapad a válaszfal anyagához. A vakolatnak és falburkolatnak (csempe (6.63. ábra),

mozaik stb.) nem szabad elválni a faltól, nem szabad letáskásodnia. A válaszfal elemeket,

illetve a vakolatot a falburkolat jobb tapadása céljából rovátkolássallátják el.

A hangszigetelő képesség lakáson belül, de még inkább a lakásokat elválasztó válaszfa-

laknál fontos.

A hőszigetelő képességet elsősorban a lakásokat elválasztó válaszfalaktól, illetve a lénye-

gesen eltérő hőfokú (kb. 10°C) helyiségek között épített válaszfalaktól követeljük meg.

6.7.

A T ÁM FA LAK

A támfal (6.64. ábra) feladata,

hogy a megcsúszásra hajlamos

földpartot megtámassza, így a

megcsúszást megakadályozza. A

támfalakat önálló szerkezetként

építjük, tehát más szerkezetekhez

nem kapcsolódnak.

A támfal a saját súlyán kívül általában

csak az oldalról jövő földnyomás terheit

hordja. A földpart nyomása a támfalat el

akarja csúsztatni, illetve fel akarja billente-

ni, amit ellensúlyozni kell.

Ezért a támfalat a földnyomás nagysá-

gának figyelembevételével méretezni kell.

A nagy földnyomás miatt a támfal általá-

ban igen vastag, de keresztmetszete a föld

nyomásának csökkenésével felfelé elvéko-

nyodhat. A vasbeton ból készült támfalak

vékonyabb szerkezetűek is lehetnek. Ebben

az esetben a támfaiba erősítő bordákat kell

helyezni. Napjainkban elterjedt megoldás a

támfal hátrahorgonyzása, acélbetétekkel,

kiinjektálással.

6.63. Ábra: Válaszfal csempe burkolattal

6.64. Ábra: Támfal

147



A


6. FEJEZET

A támfal anyagának kiválasztásakor gondolni kell

arra, hogya támfal a nedvességnek és a fagynak erősen

ki van téve. Ezért csak a nedvességnek és a fagynak jól

ellenálló kővet, téglát, habarcsot, betont és vasbetont

szabad felhasználni. Lejtős terepen a támfal feletti víz

elvezetéséről is gondoskodni kell.

A nagy felületű támfalban meghatározott sűrűség-

gel szivárgó nyílásokat kell készíteni, hogya talajban

lévő nedvesség a támfal háta mögül könnyen el tudjon

távozni. A támfalak tetejét a támfal síkja elé ugró fedő-

vel kell lezárni.

6.8.

KERÍTÉSFALAK

A kerítésfalak saját

súlyukon kívül csak szél-

nyomás terheit viselik. A

kerítés kialakítása lehet

zárt, illetve tömör, de lehet

áttört is. A felhasználandó

anyagok kiválasztásánál

gondolni kell a nedves-

ség hatásaira és a fagyve-

szélyre is.

6 65 Ábra: Terméskő kerítés

pillér

A zárt kerítés készül-

het téglából, kőből, vas-

betonból és előregyártott

elemekből is (6.65-6.66.

ábrák). A kerítések alap-

jait a fagyhatárig le kell vinni, mert fennáll az aláfagyás veszélye. Kellő alapozás hiányában

a kerítés könnyen megbillenhet, illetve a kerítésfalon repedések keletkezhetnek. A készítés

menete megegyezik az egyes anyagokra jellemző falkészítési technikákkal. A tégla- és kőke-

rítés merevítésére 2,00-3,00 méterenként falazott pilléreket készítenek. A falazatot felül

fedkővel védhet jük meg az időjárástól. A fedkő leterheli a pillért és véd a csapadék ellen.

6 66 Ábra: Kerámia elemes kerítés

Az előregyártott elemekből készülő kerítésnél horonnyal ( H betűhöz hasonló kereszt-

metszettei) készített vasbeton oszlopokat helyeznek el. Az oszlopok közeit egymásra helyezett

vasbeton palló kkal töltik ki.

A leggyakrabban épített kerítés az ún. áttört rendszerű kerítés. Ennél a kerítésnél kő-,

tégla-, beton- vagy vasbeton oszlopokat építenek. Az oszlopok között 20-50 cm magas falat

építenek, majd a fal fölött fao, vagy hegesztett acél- betétet helyeznek el.

148





CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Csoportosítsa a falakat az épületen belül elfoglalt helyük, és szerkezeti szerepük szerint

a./

b./ .

c./

d./ .

e./ f ./ .

g./ h

i

2.

Fejezze be az alábbi meghatározást

Pincefalnak nevezzük .

A pincefal készülhet az alábbi anyagokból: .

3.

Ismertesse a lábazati fal fogalmát és kialakításának módjait

Fogalma: .

a./ .

b./ .

c

4.

Egészítse ki amondatot

Az épület pince feletti falait nevezzük. Ezek feladata, hogy .

..........................................................és ellenállnak a különbözó igénybevételeknek, mint például

a , , terheknek.

5. Milyen építőanyagot nevezünk építőköveknek?

..............................................................................................................................................

149




7. Egészítse ki az alábbi az alábbi fogalmakat A kő kétféle módon kerülhet beépítésre:

a./ mint faragott kő:

b./ mint terméskő:

8.

Sorolja fel, hogy milyen szerkezetek tartoznak a faragottkő szerkezetek, illetve a terméskő

szerkezetek csoportjába (Egyes szerkezetek mind a két csoportba besorolhatók).

e.

Faragottkő szerkezetek lehetnek:

b./ Terméskő szerkezetek csoportjába tartoznak:

9. A terméskő szerkezetekkel kapcsolatban gyakran találkozunk az alábbi elnevezésekkel.

Magyarázza meg ezeket az elnevezéseket

a./ falazó kő: .. .. .

b./ cyklop kő:




1 Egészítse ki amondatot

A faragott kőfalazatok .

alakúra faragott kövekből épülnek ....

.. és .

.. nagyságú, .

....... hézagokkal.

...... vagy

11 Milyen falazat a kváder kőfalazat, ismertesse ezen falazatok készítését

Kváder falazat:

Készí tés:

12.

Írja le a terméskő fal fogalmát, és csoportosítását

A terméskő falak

a./

b./ .

13.

Az alábbiakban három kőfalazat rajzát látja. Írja az ábrák alá a kőfalazatok nevét, majd

ismertesse ezen falazatok legjellemzőbb tulajdonságait

A látott falazatok jellemzői:

a./ .

b./

c./

151




14. Az előző feladat elvéhez hasonlóan, rajzolja meg a réteges terméskőfalat és a réteg nél-

küli kőfalazatot, majd írja le a legjellemzőbb tulajdonságaikat.

Réteges terméskő falazat

Réteg nélküli kőfalazat

a./ Réteges terméskő falazat: .

b./ Réteg nélküli kőfalazat: .

15.

Rakja helyes sorrendbe a kőfalazás munkaszakaszait

a./ a fal kitűzése, állványozás b./ a kövek elhelyezése ill. beépítése a falba

c./ a kövek válogatása és idomítása

e./ felületképzés

Helyes sorrend: .

d./ habarcskészítés, a habarcs elterítése

16. Egészítse ki, a kőfalazatok építésére vonatkozó általános szabályokat

Álló hézagok .

A kövek egymáshoz képest legalább legyenek eltolva, és a csatlakozási pont-

ból több hézag nem indulhat ki.

Lehetőleg minél olyan kő legyen a falazatban, amely átéri a .

.... A kötőkő legalább legyen a teljes kőmennyiségnek.

A sarkokra mindig , alakú köveket helyezzünk.

A kövek nagysága a függ. Ajánlott, hogy tömegük .

.. között legyen, ennél nagyobb követ ne használjunk.

17 Milyenfalakat nevezünk homogén falaknak?

Legfontosabb homogén falak:

a./ .

b./ .

152



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A

6.

FEJEZETHEZ

18. Milyentulajdonságokkal rendelkeznek a vályogból készült falazatok?

1./ 2./ .

3./ .

5./ .

4./ .

6./ .

19. Jellemezze röviden az alábbi vályogfalakat

a./ Rakott fal: .

b./ Paticsfal: .

e./ Vert falak: .

20. Ismertesse a monolit (helyszíni) beton- és vasbeton falak előnyös, valamint hátrányos

tulajdonságait

Előnyök: .

Hátrányok: .

21.

Milyenfalakat nevezünk vegyes falazatnak?

22.

Egészítse ki amondatot

A blokkos építési mód előregyártott elemei készülnek.

A felhasznált adalékanyagok:

a./ b./ .

e./ .

Kötőanyaga: .

d./ .

23.

Csoportosítsa a blokk elemeket tömegük szerint

a./ .

b./ .

e./ .

153




... hordják.

24. Értelmezze az alábbi fogalmakat

Falpaneleknek nevezzük:

Falblokknak nevezzük:

24. Ismertesse az alábbi falazatok fogalmát és azok anyagait

Tűzfalak: .. . .

Oromfalak:

Attika falak:

25. Egészítse ki a mondatokat

Vázkitöltő falaknak nevezzük a

Terheletlenek, csak a és a

Építésükhöz olyan anyagokat alkalmaznak, amelyek .

26.

Az alábbi ábrákon a vázkitöltő fal és pillér kapcsolatának lehetséges megoldásai látható-

ak. Írja az ábrák alá, a kapcsolatok megnevezését

154




27.

Fejezze be az alábbi állítást

Ha a vázkitöltő falazat panelelemekből készül, akkor az elemek egymáshoz való rögzítése

történhet:

a./ .

b./ .

c./ .

28. Sorolja fel a falszerkezetekkel szemben támasztott követelményeket

a./ b./ .

c./ .

e./ .

d./ .

f./ .

29.Aszabvány a téli hőveszteségek mérséklés e érdekében azegyes szerkezetek hőátbocsátásí

tényezőjének nagyságát meghatározza. Írja a helyes értéket a kipontozott vonalra

- külső falszerkezetek: .

- ablakok és erkélyajtók: .

- egyes homlokzatok (fal és nyílászáró együtt): .

- homlokzati felületek összegére: .

30.

Milyenfalszerkezetek a válaszfalak? Húzza alá a helyes választ

teherhordó falak nem teherhordó falak

Aválaszfalak építésének célja:

a./ .

b./ .

31. Értelmezze az önhordó és a nem önhordó válaszfalak fogalmát

Önhordóak azok a válaszfalak .

Nem önhordóak azok a válaszfalak. .

32. Aválaszfalakat osztályozhatjuk szerkezetük és anyaguk alapján. Szerkezetük szerint meg-

különböztetünk:

a./ .

b./ .

c./ .

155



Z 1.

Ábra: Külső

és

belső

teherhordó falak. válaszfalak

7. A FALAZATOK ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

7.1. TÉRELHATÁROLÓ ÉS TÉRELOSZTÓ FALAK

Az épületeket határoló külső főfalakat térelhatároló falaknak nevezik.

Ezek a falak a helyiségeket elhatárolják a külső tértől. Az elhatároláson kívül hőszigetelik

a belső tereket, és részt vesznek a terhek viselésében. A falak elrendezése 7.1. ábra), és a

jellemző méretei hozzájárulnak az épület

külső tömegének kialakulásához.

A térelválasztó falak a belső

tereket választják el, ezért

válaszfalaknak nevezzük őket.

E falak általában vékonyak, és csak

a saját súlyukat hordják. A belső válasz-

falak megépítésével alakul ki a az épít-

mény belső térrendszere. Kialakulnak a

különböző funkciójú helyiségek, amely

alapján az épületek különböző rendelte-

tésűek lesznek.

7.2. TEHERHORDÓ ÉS NEM TEHERHORDÓ FALAK

A falak nagyobb része a teherhordó falak csoportjába tartozik. A teherhor-

dó falakat főfalaknak tartószerkezeti fal, szerkezeti fai), is nevezzük. Saját

súlyukon kívül más szerkezetek tető, födém stb.) terheit is hordják.

A teherhordó falszerkezeteket kiterje-

désük alapján lehetnek falak, pillérek, és

oszlopok.

A főfalak helyzetét tekintve beszél-

hetünk szélső és közbenső főfalakról.

A falszerkezeti rendszer kialakításának

megfelelően a belső főfalak lehetnek

hosszanti vagy haránt elrendezésűek.

A hosszanti főfalas épületeknél a

teher-hordó szélső és közbülső falak

7.2. ábra) az épület hosszirányával

párhuzamosan helyezkednek el.

Z2.

Ábra: Hosszanti főfa/as

alaprajzi elrendezés



Z FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI TÉGLAKÖTÉSEK

A harántfalas kialakításnál a teherhor-

dó falak az épület hosszirányára (7.3. ábra)

merőlegesek. Ehhez igazodik az épületek

fö -

démezési rendszere is.

A pillérek (7.4. ábra) olyan kis szélességű

négyszög keresztmetszetű faltestek, ame-

lyeknek szélessége a vastagság háromszo-

rosénál.

illetve 1,30 rn-nél nem nagyobbak.

Ezek a szerkezetek helyettesíthetik a tömör

falszerkezeteket. Anyagukat tekintve általában

téglából

kőből, vagy vasbetonból készülnek.

Oszlopoknak nevezzük (7.5. ábra) a kör

vagy sokszög keresztmetszetű alátámasztó fal-

szerkezeteket.

A falak, a pillérek, és az oszlopok terhüket

az alapnak, az alapok pedig a talajnak adják

át. így az épület összes terhe végül is a talajon

nyugszik.

A teherhordó falak az épület szerke-

zeti rendszerét is kialakítják.

Teherhordó szerkezeti elrendezés szerint a

következő rendszerű épületek alakíthatók ki:

tömörfalas (7.3. ábra): a tömörfalas rend-

szerű épületek teherhordását, hő- és hang-

szigetelését, belső térosztását és

térelvá-

lasztását a főfalak alakít ják ki;

vázas 7 6/a ábra): a vázas rendszerű

épületek teherhordását pillérek és oszlo-

pok végzik;

félvázas 7 6/b ábra): a félvázas épüle-

teknek a terheit vázpillérek és tömör falak

hordják.

A 7.6. ábrán jól megfigyelhetjük a

kü -

lönböző elrendezésű építmények alaprajzi

rendszerét. Ezek a falszerkezeti rendszerek

meghatározzák a belső tér osztásának lehe-

tőségeit. A harántfalas elrendezés kedvez pél-

dául a sorházas elrendezésnek, míg a félvázas

elrendezés nagyobb méretű csarnokoknál

használható.

7 3 Ábra: Harántfalas aLaprajzielrendezés

7.4. Ábra: Pillér

7.5. Ábra: Oszlop

7 6/a Ábra: Vázas szerkezeti elrendezés

7 6 b Ábra: Félvázas szerkezeti elrendezés

159




7. FEJEZET

7.3. A FALSZERKEZETEK ANYAGAI

A falszerkezetek építésére természetes és mesterséges anyagokat használhatunk. A fa-

lazat készítési módjának függvényében vizsgáljuk meg a 7.1. táblázatot A leggyakrabban

az égetett agyagból készülő téglákkal, illetve falazóelemekkel találkozhatunk. Ezek kiválóan

megfelelnek a mai követelményeknek, a falazat egyszerűen és gazdaságosan elkészíthető. Az

égetett agyagáru falazóelemeken kívül gyakran használt anyag a kő a beton és a vasbeton.

7 . 1 . T Á BL Á Z A T

Természetes anyagok

Mesterséges anyagok

kő

az égetett agyagtéglák és blokkok,

Elemekből épülő falak

gázszilikát falazóelemek

vályogtégla

könnyűbeton falazóelemek

Öntött falak

vályog

beton, vasbeton, könnyűbeton

7.3.1. TERMÉSZETES ANYAGÚ FALAZÓELEMEK

7.3.1.1. A kő

A kő az egyik legrégebbi, sokoldalúan felhasználható építőanyag. Az építészettörténet jó

néhány alkotása készült kőből. Építési felhasználása az idő múlásával csökkent, a könnyebben

megmunkálható anyagok kerültek előtérbe. Követ ma már csak a díszesebb építményeken,

vagy azok legjobban igénybevett részein alkalmaznak. A műemléki épületek felújítási mun-

káinál is gyakran előfordul. Napjaink építészei kőfalak helyett inkább kőlemezekkel burkolt

beton- és téglafalakat terveznek, így jelentős a burkolatként történő alkalmazása is.

A kövek műszaki jellemzőit eredetük határozza meg. Az építőkő kopásállósága, fagy-

állósága, keménysége, tartóssága és megmunkálhatósága alapján kerül kiválasztásra. E tu-

lajdonságok döntik el az építésre való alkalmasságukat is. Az építéshez szilárd, tartós és az

adott építészeti-esztétikai igény kielégítésére alkalmas kőre van szükség.

A kőelemek osztályozása az alak és a beépítéshez szükséges megdolgozás alapján

a következőképpen történhet:

szabálytalan falazókő (csak a falba helyezéshez szükséges mértékben alakítva);

nagyjából szabályos falazókő (megközelítően szabályos, kötés érdekében nagyjából víz-

szintes és függőleges felületekkel megdolgozott kövek);

szabályos falazókövek (teljesen pontos kötéshez, minden felületen szabályosan megmun-

kált kövek).

A falazatba építés módjait és szabályait később tárgyaljuk.

7.3.1.2. A

vályog tégla

Avályogot ősi idők óta alkalmazzák építőanyagként. Avályog alapanyaga hagyományosan

az agyag, ill.az agyagos föld, a homok és a törek. A rostos adalékanyag szerepe, hogy növelje

a fal összetartását és csökkentse a zsugorodás következtében fellépő repedéseket, valamint

160



7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

növelje a fal hőszigetelő képességét. A szemcsés és rostos adalék hozzáadásának mennyi-

ségét mindig az agyag minősége (kövér vagy sovány) határozza meg. A kövér agyag zsíros,

csúszós tapintású, míg a

sovány agyag

szárazabb, szemcsés. Minél kövérebb az agyag, annál

több homokot és rostos anyagot kell hozzáadni. Az agyag és homok keverési aránya: 1:1; 2:1.

Rostos anyagból 15-20 kg kell köbméterenként.

A rostos anyag a szalma mellett fenyőapríték, fa-

forgács is lehet. Gyakran kerül fűrészpor, valamint

duzzasztott agyagkavics is az vályog alapanyagai

közé.

A téglavetéshez egy oldalán nyitott dobozra

emlékeztető merev sablont használnak. A vályo-

got a formákba tömörítik és természetes módon

szárít ják. A formák és ennek következtében a vá-

Iyogtéglák mérete is változó lehet.

Napjainkban már állítanak elő vályogpréssel

is vályogtéglákat. A gépek beüzemelésével az

alapanyag szinte teljesen homogénné válik, így

egyenletes minőségű

jó

hőtechnikájú és mecha

nikai tulajdonságú szerkezeteket lehet készíteni

(7.7. ábra).

7,3.2, MESTERSÉGES ANYAGÚ FALAZÓELEMEK

7.3.2.1. Égetett agyagtéglák és a nagyméretű falazóblokkok

A legnagyobb múltú mesterséges építőelem az égetett agyag tégla. Kezdetben a

kőszegény, de agyagban gazdag területek követ pótló anyaga volt. Később az építőkövek-

ben gazdagabb vidékeket is meghódította, és az egész világ egyik alapvető építőanyagaként

mindmáig megmaradt. Az égetett agyagtermékek előnye, hogyalapanyaguk mindenütt meg-

található. Az előállításuk olcsó, a belőlük épülő falak építése egyszerű, teherbíró képességük,

hőtechnikai tulajdonságaik jók, könnyen megmunkálhatók, jó vakolattartók.

Napjainkban rendkívül sokféle gyártmányú és méretű falazóelemből lehet falszerkezetet

építeni. Régebben a falazatok építéséhez csak a tömör, kisméretű falazótéglát alkalmazták,

hiszen csak ez az egyfajta elem állt a kőművesek rendelkezésére.

Általánosan elterjedt volt az 1 vagy 1 1 1 2 tégla vastag falazat, amelyekkel a tartószerkezeti

követelményeket ki lehetett elégíteni. Az energiaárak alacsonyak voltak, így a falazatokkal

szemben nem támasztottak különösebb hőtechnikai igényeket. Az alkalmazást az is indo-

kolta, hogya hiányos építőanyag ellátottság miatt a kisméretű téglából sokféle szerkezetet el

lehetett készíteni.

Tömör téglafalas épületet általában négy emelet magasságig építettek. Ennél nagyobb

szintszám esetén a falak vastagságát az alsó emeletszinteken növeini kellett. Az építéstech-

nika és az anyagok fejlődésével a vázas vagy panelos, esetleg alagútzsalus szerkezetekkel

old ották meg a földszinti falszerkezetek szilárdságtan i problémáit.

161



A

FALAZATOK ANYAGAI TÉGLAKÖTÉSEK

Z FEJEZET

Később a kisméretű falazótégla a munkaigényessége, rossz hőszigetelő képessége, mai

szemmel túlzott habarcsigénye, a falazatba vitt sok víz és a falazat ülepedése rniatt, lassan

kiszorult a falazóanyagok közüL

Természetesen ez nem jelenti azt, hogyagyártásával is teljesen leálltak, még ma is sok

épületszerkezet (pl. kémények, boltövek (7,8. ábra), boltozatok stb.) készül ezzel az elemmeL

A tömör kisméretű tégla fejlesztéseként jelentek meg a kisméretű tégla méretéhez igazo-

dó, magasított és kettősméretű, soklyukú és kevéslyukú falazótéglák. Az üregek kialakításával

csökkent a falazat tömege. Javult a falazat hőszigetelő képessége, a csökkent anyagfelhasz-

nálás miatt gazdaságosabb lett a gyártás is.

A B 30-as falazóblokk megjelenése után nagyon sokféle falazóelem jelent meg. Az első

kőolaj árrobbanás után életbelépő hőtechnikai szigorítások hatására egyre jobb minőségű

falazóelemek kerültek forgalomba.

Hazánkban a következő égetett agyagból készülnek és készültek falazatok:

kisméretű falazótégla; Alfa falazóelem;

magasított kevéslyukú tégla;

kettősméretű kevéslyukú tégla;

kettősméretű soklyukú tégla;

B 30-as kézi falazóblokk;

Rába kézi falazóelem;

HB30, HB38-as falazóelem;

Uniform kézi falazóelem;

Thermoton kézi falazóblokk;

Poroton falazóelem;

válaszfallapok (6 és 10 cm vtg.);

Porobrick falazóblokk;

Korszerű vázkerámia falazóelemek.

A falazóelemeket a 7.9. ábrán láthatjuk, részletes ismertetésükkel az anyagismeret círnű

tantárgy foglalkozik. A falazatok szempontjából az elemek méreteit kell megvizsgálnunk.

A falazóelem típusok nem egységes modulmérettel gyártott termékek.

7.B. Ábra: Kisméretű téglából falazott boltöv



7 .

FEJEZET

A

FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

A vízszintes méretek 130, 185, 200, 250, 260 mm között változnak (ezek a méretek

rendre a kisméretű tégla, a B-30-as falazóblokk, a Thermoton falazóblokk, a Poroton fa-

lazóblokk, Rába falazóblokk szélességi méretei plusz

l

cm). Így nem illeszkednek egységes

méretrendszerbe. Ennek megfelelően a falszerkezetben a különböző méretű szerkezeti elemek

összeépítése csak faragott elemekkellehetséges.

egész

Poroion PF-45 falazóblokk

314-es

feles

eqész

Poroion PF-30/1

falazóblokk

Porolon-36 folazóblokk

negyedes

fejelő

B 30-as kézi falazóblokk

Thermoton falazóblokk

Thermoton sarokelem

7.9./1 Ábra: Kerámia falazóelemek

Magasított

kevéslyukú tégla

Kettösméretü

soklyukú tégla

Thermopor-36

falazó blokk

163




Uniform falazóblokk

Z

FEJEZET

B 29~es falazóblokk

HB 36 falazóblokk

HB-38 falazóblakk

HB 30-as falazóblokk

B 25-ös falazóblokk

l

' ~ ' ~ ~ ' - l ' C j n . § > ; ~

. f --<S.~:g ; ~~ ~ .. .~~~.. , .•..

- -

~~~~

egész feles

RÁBA RÁBA 2

vázkerámia falazóblokk v6zkerámio falazóblokk

kiegészítö elem

Alfa váz kerámia falazóblokk

RÁBA 3

vázkerámia falazóblokk

kiegészítö elem

7 9 2 Ábra:

Kerámia falazóelemek



7 . FEJEZET


Poroton PV 8

válaszfalidom

V61aszfaltégl6k

Porobrick NF-38/24 29) Porobrick NF-30/24 29)

folazóblokk falaz6blakk

Porobrick HB 38/24 29) Porobrick HB 30/24 29)

falazóblokk falazóblokk

Porobrick 6/40

vólaszfoltégla

Porobrick 10/40

válaszfaltégla

7 9 /3 Ábra: Porebrietc kerámia falazóelemek

Porobrick 830

falazóblokk

Porobrick kettösméreW

soklyukú tégla

Porabrick FÜBNF 10/33

válaszfaltégla

165



7.

FEJEZET

A F A L A ZA T O K A 1 I Y AG A I T É G L A KÖ T É SE K

20 N+F

°

o

g

o

g

o

°0°0°0°

30 HANGGÁTL6

TtGLA

7 9 /4 Ábra: Korszerű vázkerámia falazóelemek



7 . FEJEZET


A függőleges méretek

75, 150, 200, 225, 300

mm (az

előző felsorolás itt is igaz) között változnak. Itt például a

300

mm-es modulméretben gyártott szerkezeti elemek csak a

150

mrn-es modulméretű elemekkel kombinálhatók.

A falazat magassága kialakítható az elem magassági

méretének a habarcsvastagságnak az egész számú több

szöröséből, amennyiben a csatlakozó koszorú, kiváltó és

nyílászáró szerkezetek magassága, ill. a helyiségek belma-

gassága ennek figyelembevételével kerül meghatározásra.

A

7.10.

ábrán a hazánkban legjobban elterjedt korszerű

vázkerámia építési rendszer falazatmagasságának megha-

tározását látjuk.

A falazatok hosszúsági méretének kiszámításához a kö-

vetkező egyszerű példát nézzük meg. A

7.11.

ábrán egy fal-

szakasz látható három kötő helyzetű, két futó és egy feles

elem beépítésével. Az ábrán látható méretvonalak segít-

ségével könnyen meghatározhatjuk a falszakasz hosszát.

A hézagok száma 6, ezért ezt 6 cm-nek vehetjük, a kismé-

retű falazóelemek mérete pedig rendre:

3·12

+

2·25

+

1-12

cm

azaz összesen 98 cm. A habarcsréteggel együtt

a faltest hossza tehát

98

+

6=104 cm.

Az alsó ábrán egy másik falnál 8 db kötő hely-

zetű falazóelemet számolhatunk meg, és mivel

egy önálló faltestet alkotnak a kisméretű téglák,

könnyen megállapíthatjuk a hézagok számát is

8-1=7). A faltest hossza tehát 8·12 + 7·1 cm.

azaz 103 cm. Más típusú falazóelemnél a mére-

tek meghatározása hasonlóképpen történhet. A

fal hosszát a következőképpen számíthatjuk ki:

a falszakasz hossza (centiméterben)

=

=

n . a + (n - 1) . v, ahol

n: falazóelemek száma;

a: falazóelem hossza centiméterben;

v: állóhézag vastagsága centiméterben.

A fenti számítási eljárás tetszőleges méretű

falazóelem esetén is alkalmazható. A habarcs-

táskás és a nútféderes falazóelemeknél nem

kell függőleges hézagot számolni.

7 . JO .

Ábra:

A

falazat magas-

ságának megállapítása

7 11 Ábra:

A

falazat méreteinek

a

megállapítása

és a

kialakuló

habarcshézagok

167



A


7.3.2.2. Pórus beton falazóelemek

7

FEJEZET

Az évszázad húszas éveiben Svédor-

szágban fejlesztették ki a homok alap-

anyagból készülő falazóelemeket azzal a

céllal. hogy az épületfát ahhoz hasonló

tulajdonságokkal rendelkező. de nem

éghető és hosszú élettartamú (nem kor-

hadó) építőanyaggal helyettesíthessék.

A pórusos szerkezetű falazóelemek

(7.12. ábra) a gyártástechnológia kö-

vetkeztében rendkívül

méretpontosak,

hőtechnikai tulajdonságaik nagyon jók.

Vékonyágyazatú falazóhabarccsal akár

2-3 mm-es habarcsréteggel falazható.

(A pórusbeton rendszerrel egy későbbi fe-

jezetben foglalkozunk részletesen.)

6.2. TÁBLÁZAT: Pórusbeton faiazóelemek méretei

P2-0.5

és

P4-0.6

P2-0.5

NF + OT

P4-0.6

NF

+

OT

600x200x200

600x200x250

600x200x300

500x200 x375

Pve és Pve NF

600x200xlO0

600x200x125

600x200x150

6.3.2.3. Beton falazóelemek

A XX. sz. legjellemzőbb építőanyaga

a beton. A képlékeny állapotú anyag sab-

lonba dolgozás után megszilárduI. így a

formának megfelelő alakú lesz. A szerke-

zetek kialakítása során természetesen fal-

szerkezet (7.13-7.14. ábra) is készíthető

belőle. Az anyag kedvezőtlen hőtechnikai

tulajdonsága miatt a falszerkezetet más

anyagú hőszigeteléssel kell kiegészíteni.

A beton falazóelemek egy részét a

téglafalaknál szokásos módon lehet be-

építeni. Az anyagi tulajdonságok miatt ki-

alakított nagyobb üregekbe nem kerülhet

habarcs. A 7.13. ábrán látható elemek

üregei éppen ezért egyik oldalról zártak.

Pórusbeton totozöerern Pórusbeton válaszfal elem

P2-0.5 és P4-0.6 Pve

P6rusbeton nutféderes

megfog6hornyos foloz6elem

P2-Q.5 NF+GT P6rusbeton nutféderes

P4-Q.6 NF+GT vóloszfalelem Pve NF

6

7.12. Ábra: Pórusbeton falzóelemek

PF 38

PF 38 felezőelem

~1

7.13. Ábra: Beton pincefalazó elemek

7.14. Ábra: Belon zsaluzóelemek



Z FEJEZET

A


Az előregyártott elemek másik részében egyáltalán nincsenek bordák (7.14. ábra), mivel

itt az elemek egymásra helyezése után az üregeket a helyszínen ki kell tölteni betonnal. Acél-

betétek behelyezésével a teherbírás növelhető.

A zsaluzóelemeket elsősorban nagyobb igény-

bevételnek kitett helyen alkalmazuk (pl. pince-

fal).

7.3.2.4. Öntött beton és vasbeton

falak

A beton és vasbeton anyag - a vályoghoz

hasonlóan - alkalmas a helyszínen összeállított

zsaluzatba való bedolgozásra (7.15. ábra). A

méretezés pedig lehetővé teszi kűlönböző te-

herbírású, geometriájú (fal, pillér, oszlop, stb.)

szerkezetek kialakítását. A beton és vasbeton

szerkezetekkel a későbbiekben még foglalko-

zunk

7.15. Ábra: Vasbeton fal

készítése helyszínen

7.4.

A FALAZÁSHOZ SZÜKSÉGES SZERSZÁMOK, GÉPEK, ESZKÖZÖK

Ajó kivitelezés előfeltétele, hogya megfelelő szerszámok, felszerelések, gépi berendezések

rendelkezésre álljanak, ill. használható állapotban legyenek.

A falazáshoz szükséges kézi szerszámok (7.16. ábra) a következők:

kőműves kanál;

kőműves kalapács;

vízmérték;

kőműves serpenyő;

falazó léc;

derékszög;

~~

~ Kömüves

Kömüves

kortől

függőón; sorvezető léc;

falazó zsinór; • habarcsterítő;

ácsceruza.

Kömüves

kalapács

Habarcsterítö

serpenyö

1 \

LI V l m ért é k \I

~ ~

7 16 Ábra: Falazási munkák kézi szerszámai

Fa derékszög

169




7 FEJEZET

Kiegészítő eszközök a falazáshoz (7.17. ábra):

lapát; vödör;

habarcskeverő;

mérő;

csöves vízmérték.

Lapát

~

' '

i

~csöm

~ vrzmérték

@ ~ U

Merö

rosta;

köteles csiga;

Hord6 láda

talicska;

csörlő;

habarcsos és hordó láda

7 17 Ábra: Falazási munkák kiegészítő szerszámai

7.5. A FALSZERKEZETEK KIVITELEZÉSE

Az épületek teherhordó és határoló falazatait a kiviteli terveknek és a fala-

zás szabályainak megfelelően kell megépíteni. A kivitelezés során biztosíta-

ni kell a falazatok tervekben meghatározott szilárdsági minőségét, ügyelni

kell az előírt méretekre és a megengedett tűréshatárok betartására. A fala-

zatokat mindig a kötési szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

7.5.1. A FALAZÁS ELŐMUNKÁLATAI

Az épület falait (falsíkok,

épületsarkok,

faltalálkozások, nyíláskihagyások) az alapozás

síkján be kell jelölni, ki kell tűzni. A falkontúrnak meg kell felelnie a falazati tervek előírásai-

nak. Ajánlott akitűzéshez zsinórállást, kitűzőállványt készíteni. Ennek hiányában is fokozottan

ügyelni kell az egymásra merőleges épületfalak derékszögének pontosságára, melyet a fal-

hosszak közötti átló kiszámításával és az épület átlóinak többszöri méretellenőrzésével lehet

biztosítani. A vízszintes falhosszak és helyiségméretek pontosítására ugyancsak ismételt mé-

rések javasolhatók.

170



7. FEJEZET


A kitűzést a kiviteli tervek (M 1:50) alapján lehet elvégezni. Ezek a tervrajzok elegen-

dő adatot tartalmaznak ahhoz, hogya falak helyzetét egyértelműen meg tudjuk határozni.

A valóságban fel kell mérnünk az épület falszerkezeteinek külső és belső síkját, és meg kell

határoznunk a falidomok pontos helyét is.

A kitűzés után a kellékeket, alapanyagokat - elsősorban a falazóelemet - a munkavégzés

közelébe kell hordani, hogya falazás a lehető leggyorsabb lehessen. A falazóelemek tárolá-

sakor ügyelni kell a megfelelő mozgástér, építéshelyi közlekedési utak szabadon hagyására.

A falazóelemek és a leendő fal között legalább 70

cm-t kell hagyni, míg célszerű a habarcsosládákat

2,5-3,0 méterre elhelyezni egymástól (7.18. ábra).

7.5.2. A FALAZÁS ÁLTALÁNOS

SZABÁLYAI, TECHNOLÓGIÁJA

Első lépésként a kezdősor lerakása előtt az

irány téglákat kell elhelyezni (7.19. ábra), ezzel

a jellegzetes falidomoknál létrehozzuk a cent-

rumokat. A centrumok között aztán a falazózsinór

kifeszíthető, a további falazóelemek elhelyezésekor

használni kell a függőt, vagy a vízmértéke . A cent-

rumok elkészítése után lehet kirakni (7.20/a. ábra)

a kezdősor . Itt mindig körültekintően kell a munkát

elvégezni, mert a falazás során alkalmazandó tégla-

kötések ilyenkor alakulnak ki.

Az egyes épületszintek felmenő falainak indítá-

sánál (alaptesten, vagy beton lábazati falon) a ki-

jelölt falsávoknak megfelelően - az előzetesen el-

készített vízszintes falszigetelésre, amennyiben az

a felmenő fal alá lett betervezve - egy falazóelem

sort, mint vezető sort kell kirakni (7.20/b. ábra).

Így az elemek kiosztása, függőleges hézagainak

rendszere az egész falszakaszra meghatározható.

A falazásnál az elemek pontos elhelyezését segíti

a falazózsinór is.

A falazási munkákat alapvetően két műve-

letre bonthat juk. Az első művelet során

történik a habarcs elterítése, míg a máso-

dik művelet során kell a falazótéglákat a

falazatban elfoglalt helyzetüknek megfele-

lően elhelyezni és az állóhézagokat kiala-

kítani.

7.18. Ábra: A falazás

helyszükséglete

>~

~

7.19. Ábra: Irány téglák elhelyezése

171




7.

FEJEZET

7.20/a.

Ábra: Kezdő/vezető sor kirakása

Az első művelet elvégzéséhez a kőműves a

serpenyőt és a kőműveskanalat használja. A ser-

penyővel lehet a habarcsot a ládából kimerni és a

téglasorra teríteni, a kőműveskanállal pedig ki lehet

alakítani az egyenletes habarcsvastagságot. A mű-

velet során kb.

1,00-1,50

m hosszan szabad a ha-

barcsot elteríteni, ugyanis a habarcs kezdeti kötése

miatt csökkenhet a képlékenysége. A korszerű

gyártástechnológia (csiszolt vázkerámia elemek)

révén külföldön már lehetövé vált és előbb-utóbb

hazánkban is elterjed a vékony habarcsréteggel ra-

gasztott falazatok készítése. A pórusbeton elemek

esetében a méretpontosság már megfelelő. A réteg

egyenletes vastagságát görgős habarcsterítővel

biztosíthatjuk (7.21. ábra). A szerszám ba töltött

habarcs megfelelő képlékenységű kell legyen.

A második műveletnél a kőműves a kötési sza

bályoknak megfelelően elhelyezi a falazóelemeket

(a falazás során betartandó és ismétlődő

falidomkötéseket a kezdősor kirakásakor kell meg-

határozni). Az elhelyezés során arra kell törekednie,

hogy az elemek merőlegesek, illetve párhuzamo-

sak legyenek a fal síkjára. Ügyelni kell arra is, hogy

a falazóelemek teljes felületükkel a habarcságya-

zatba feküdjenek, csak így biztosítható az egyen-

letes teherátadás. Ennek érdekében a kőműves

a kőműveskalapács segítségével megütögeti a

falazóelemet, így a felesleges habarcs kitüremke-

172

sor kirakása

7 21 Ábra: Görgős habarcsterítö

használata méretponlos

falazóelemek esetén



7 .

FEJEZET


dik. Bizonyos falazóelemeknél a kőműveskanál nyele is használható, illetve a nagyobb méretű

elemeknél gumikalapácsot ajánlott alkalmazni.

A függőleges hézagok kialakítása is a második falazási művelet során történik,

A függőleges hézagképzés háromféleképpen történhet:

A kőműves a kanál segítségével egy kis habarcsot húz az előzőekben elhelyezett falazóelem

mellé, közben a következő falazóelemet az előző mellé húzza.

A másik megold ás ná l a k őműve s a fa la zó elemet a fris s h ab arc sra h ely ez i a z e lő ző fa la zó elem

előtt úgy, hogy az elemet ahabarcson végigtolva alakuljon ki a függőleges hézag.

A harmadik megoldásnál a kőműves-kanállal annyi habarcsot kell helyezni az elem függő-

leges oldalára, hogy a végleges elhelyezés után kialakuljon a függőleges hézag.

A falazás során biztosan szükség lesz falazóelemek darabolására. Kisebb elemeknél

ez kőműves kalapáccsal. vagy repeszelő és kalapács segítségével (7.22, ábra) történ-

het. A kalapáccsal a vágás helyét először ütögetéssel

kijelöljük.

majd egy határozott ütéssel

eltörjük a téglát. Vigyázni kell arra, hogy az ütések merőlegesek legyenek a falazóelemre.

A nagyobb falazóelemek darabolása kézi szer-

számokkal már nehezebb feladat. Az elemek mé-

retéből adódóan nem könnyű a vágási vonal kije-

lölése és a határozott ütések hatására nem biztos

hogy elválik a falazóelem. További ütögetés ha-

tására az üregeknél a falazóelem bordái könnyen

átszakadhatnak. az elem nem a kívánt irányba

törhet el. A darabolást megkönnyíti a kézi gyors-

daraboló gép. A vágási vonalat pontosan bejelölve

nagyobb a valószínűsége a méret szerinti ketté

válásnak. A pontos darabolás azonban csak

állványos kővágógép segítségével lehetséges

(7.23, ábra).

Az alábbi felsorolás összefoglaló jelleggel a

felmenő falak készítésének általános menetét

tartalmazza:

az anyag-előkészítés során a megfelelő

mennyiségű habarcsot és falazóelemet a

készítendő faltól 70-80 cm-re helyezzük el;

a falazat helyének kitűzése;

a habarcs elterítése;

irány téglák elhelyezése. függőzés, centru-

mok kirakása;

falazózsinór beállítása és rögzítése;

téglák elhelyezése;

a felesleges habarcs eltávolítása;

7 22 Ábra: Kisméretű tégla

darabo/ása repeszelővel

7.23 Ábra: Falazóblokk darabo/ása

álluányos vágógéppel

173




Z

FEJEZET

a következő sorok centrumának kirakása;

a zsinór levétele és áthelyezése;

habarcsterítés a következő réteg alá;

téglák elhelyezése, a műveletek ismétlése.

A falazás közben állandóan ellenőrizni kell a sorok vízszintességét és a sarkok függőle-

gességét. A felsorolt műveletek rendkívül fontosak, mert alapvetően befolyásolják a falazat

minőségét.

A falazatok tervben előírt szilárdságának biztosítása érdekében a falazást az alábbi szabá-

lyok betartásával kell végezni.

Az egymás fölötti elemsorok haránt irányú álló hézagai nem eshetnek egymás fölé

(7.24. ábra). Az egyes álló hézagok az egymás fölö t t í elemsorokban 1/2-1/4 elemszé-

lességnyi távolságban lehetnek egy-

mástól. Az eltolást azért kell elvégezni,

mert a kötés hiányában az álló hézagok

k ű l ö n á l l ó

pillérekre bontják a falaza-

tot, és az nem tud ellenállni a terhelő

hatásoknak. A kötésben elhelyezett

falazóelemek biztosítják a falazat ösz-

szetartását, és így a terhek megosztva

adódnak át egyik sorról a másikra.

Az egymás mellett két vagy több

sorban elhelyezett elemek

közö t t í

hosszanti álló hézagok sem eshetnek

egymás fölé; az átfedések mértéke az

adott falazóelem alakjától és méretétől

függ.

Valamennyi falazóelemből

készülő falazatot az elemek

kötésbe rakásával kell készíteni.

Ezek a szabályok vonatkoznak a

különféle falidomokra is. Ilyenek

pl. a falvég, falkáva, faltalálkozás

(7.25. ábra), falkeresztezés, fal-

sarok, pillér, oszlop, lizéna, falho-

rony, szellőző ill. kémény, stb.

A futó helyzetű falazóelemek

hosszoldala a fallal párhuza-

mos, a kötő helyzetűek pedig a

falra merőlegesek (7.26. ábra)

legyenek

Z24. Ábra: A falazóelemek

eltolásának oka

7 25 Ábra: Falidomok elnevezései



7.

FEJEZET A FALAZATOK ANYAGN, TÉGLAKÖTÉSEK

A hagyományos kisméretű tégla falazat készítése során az egymás mellett és egy-

máson elhelyezkedő falazóelemeket 10 mm vastag habarcsba (7.27. ábra) kell rakni.

Az elemek közötti hézagokat teljesen ki kell habarccsal tölteni. Ez alól kivételt jelentenek

a nútféderes és a habarcstáskás falazóelemekből készülő falazatok. Utóbbiaknál csak a

habarcshornyokat kell kitölteni.

A habarcs minőségét - a falazat szilárdságától függően - a statikus tervező adja meg. A nagy

üregtérfogatú falazóelemekből készülő falazatokhoz Hf 5-me-nél gyengébb falazóhabarcs

nem alkalmazható Az üreges falazóelemekből készülő falazatoknál a falazóhabarcs konzisz-

tenciáját úgy kell megválasztani, hogy az elemek függőleges ill. vízszintes (RÁBA kézi falazó

blokk) irányú üregeibe ne folyhasson be. Azaz még kenhető, vagy plasztifikáló szer adagolá-

sával készített jól kenhető habarcsot kell alkalmazni.

A falazás folyamán be kell jelölni az

ajtó és ablaknyílások (7.28. ábra)

tengelyét és szélességét, amit a nyí-

lászáró szerkezetek tokméretének meg-

felelően kell megállapítani. A korszerű

felületkezelt nyílászáró szerkezeteket

célszerű utólag, a vakolással ellátott

falszerkezetekbe beépíteni. A vaktokos

nyílászárók vaktokjait a falazással egyi-

dejűleg kell elhelyezni.

Ugyancsak a téglakötés szabályainak

figyelembevételével kell csatlakoztat-

ni a különböző ütemben falazott fal-

szakaszokat. Az első ütemben épülő

falból kiálló csorbázatot kell készíteni,

amelyhez már kapcsolható a második

ütemben falazott falszakasz. Az össze-

függő falazatokat a falazás során egy

ütemben kell kialakítani.

A falazás során lehetőleg a legtöbb

egész elemeket kell alkalmazni és

törekedni kell a legnagyobb fala-

zatszilárdság elérésére Amennyi

ben kiegészítő elemekre van szükség

- főként ha az alkalmazott falazóelem

típushoz külön kiegészítő elemek gyár-

tása ill. beszerezhetősége nem biz-

tosított - azokat a helyszínen, egész

elemekből kézi szerszámmal, vagy

géppel is elő lehet állítani.

~

,,,~J

7 26 Ábra: Futó

és

kötő

helyzetű falazóelemek

7 27 Ábra: Falazatban kialakuló

habarcshézagok

tengelyméret

sz/2

z/2

7.28. Ábra: A nyílászárók

tengelyméretének meghatározása

175



A


7.

FEJEZET

A falazat egyenlő magasságú, vízszintes hely-

zetű falazóelem sorokkal készül. A tervező a lal

magasságát a falazóelem magassági méretének

és a falazóhabarcs rétegvastagságának figyelem-

bevételével (7.29. ábra) a sorok egész számú

többszörösében határozza meg. Ezt a kivitelezés

során be kell tartani

A sorosztó lécet mindig a

+

1,00 m-es magasság-

hoz kell illeszteni. Így a falazást a kívánt magas-

ságban hagyhatjuk abba. és a falegyenre kerülő

födém alsó síkja a kívánt belmagasságot fogja

majd megadni.

Megjegyezzük. hogya nagyméretű falazóelemek-

kel történő falazásnál a sorosztó léc elkészítésé-

nek nem sok haszna van. Például a 24 cm magas

elemeknél a normális emeletmagassághoz rnind-

össze tizenegy sorra van szükség.

Így a sarok

magasságának méretén nem nagyon lehet vál-

toztatni. A sorosztó léc használata hosszú falaza-

toknállehet ajánlott, a vízszintes tartása miatt.

A falazat magasságának növekedésével be kell

jelölni az ablakok alatti mellvédfalak magasságát,

amitől felfelé az ablaknyílás kimarad.

A nyílászárók szemöldök magasságában helyez-

zük el a nyílásáthidaló (7.30. ábra) gerendákat.

Ügyelni kell arra, hogya statikai tervben előírt fel-

fekvési hosszak meglegyenek.

A terv szerinti falazatmagasság elérése után

.faleqyent képezünk, melyre a koszorúgerenda

ill. a födém felfekszik. Üreges falazatokra az

előregyártott vasbeton gerendás födémek csak

teherelosztó koszorún keresztül támaszthatók.

A hőhidak elkerülésére a nyílásáthidalások ill. koszorúk vonalában külön hőszigetelő réte-

get építünk be (célszerűen a külső oldali kiváltó gerenda mögött ill. a koszorú és eléfalazás

között).

7 29 Ábra:

A

sarok kiosztása

a sorosztó lécen

7.30. Ábra: Falazat

és nyílásáthídaló

A nagy üregtérfogatú lalazatok építésénél a nyílászáró szerkezetek, szerelvények rögzíté-

séhez szükséges ékeket, betéteket, rögzítő elemeket a falazással egy időben kell elhelyezni.

Utólagos vésések nem megengedettek. A nagyobb keresztmetszetű hornyokat a falazás-

kor kell elkészíteni. A falazatok átlyukasztását, a dugaszoló aljzatok és kapcsolók helyét

fúróval, a vezetékek helyét pedig elektromos horony maróval kell kialakítani.

Bármely falazóelem esetén a falazási munkát +5°C feletti hőmérsékleten kell végezni.

176



7 . FEJEZET

7.6. A FALIDOMKÖTÉSEK

A FALAZATOK ANYAGAI. TÉGLAKÖTÉSEK

A falazatok építéséhez különböző

formájú, illetve alaprajzú faltesteket

kell építeni. Így a falazás során létre-

jönnek a különböző falidomok, ame-

lyek segítségével kialakul az épület

falszerkezeti rendszere, az elképzelt

alaprajznak megfelelően.

A falidomok kötéseit és az általános tég-

lakötési szabályokat, illetve a hozzájuk tartozó

rendszereket a kisméretű tégla segítségével

tanuljuk meg 7.31. ábra).

Tudnunk kell azt is, hogy napjainkban kizárólag kisméretű téglából már nem nagyon ké-

szítenek falazatokat. Ennek oka az, hogya nagyobb falazóelemekkel gyorsabban végezhető a

falazás, és a kialakuló falszerkezetnek kedvezőbbek lesznek a tulajdonságai jobb hőszigetelés,

kevesebb habarcs stb.). Azért kell foglalkoznunk vele, mert a kisméretű téglával szerzett

tapasztalatok és kialakult jártasság segítségével más mére tű, és eltérő tulajdonságú

falazóelemek kötése is elkészíthető.

feles negyedes

fejelő

7.31. Ábra:

A

kisméretű tégla

darabméretei

A kisméretű téglára azonban bármikor szükség lehet, hiszen falazóelemekkel történő fala-

zás közben sokszor alkalmaznunk kell kiegészítésként. Vannak továbbá olyan szerkezetek,

amelyek elkészítése csak kisméretű téglából lehetséges, gondoljunk a boltozatokra. vagy a

kéményekre.

A következő fejezetrészek először az alapismeretekkel foglalkoznak, és bemutatják az

alapvető kötési- és falidom kialakítási szabályokat. Ezután megismerkedhetünk a nagyobb

falazóelemek kötéseivel is.

A kötések elsajátítása kétféleképpen lehetséges,

Meg kell tanulni a falidomkötések papíron történő lerajzolását. A tanult szabályok

szerint és a rétegek egymásra rajzolásával kell megadni a helyes megoldást. Ez tulaj-

donképpen egy logikai játék, amelyet kockás papíron kell elvégezni.

Ezzel párhuzamosan el kell sajátítani a kötések kirakását a gyakorlatban is. Termé-

szetesen a kötések akkor lesznek megfelelőek, ha az egymásra kerülő sorok maradéktalanul

megfelelnek a megtanult szabályoknak.

A falidomkötések közé a következő falazatkialakítások tartoznak:

falvég;

falsarok;

falkereszteződés;

falpillér;

falkáva;

falcsatlakozás:

pillér;

kémények;

oszlop; kéménypillérek.

A falidomkötések előtt foglalkozzunk az egysorú és a kétsorú kötési rendszerekkel.

177




7.6.1. EGYSORÚ KÖTÉSEK

7 .

FEJEZET

A fél tégla vastag falszerkezetet csak futótéglábóllehet (6.26. ábra) készí-

teni, ezért a falnak csak egyféle téglakötése van.

A két egymás után következő réteg álló-

hézagai egymáshoz képest fél téglaméret-

tel eltolva készülnek. így a felső sor álló hé-

zagai az alatta levő sor tégláinak

közepére .

minden második sor állóhézagai pedig

egymás fölé kerülnek.

A kétsorú kötést blokk-kötésnek -{-+-+---+

is nevezik. Szabálya, hogy az ----'---'---'-------'

azonos kialakítású rétegek két- I~I~I I~I~I I-

soronként következnek egymás . . . . _ _ _

után. Ezt a téglakötést egy tégla,

vagy annál vastagabb falakban

alkalmazzuk.

Az egy tégla vastag fal bekötő

(7.32. ábra) kötéssel készítve

csupa kötőtéglából áll.

A kötőtéglából álló rétegek állóhézagai

egymáshoz képest rétegenként negyed

téglával eltolódnak. Minden állóhézag az

alatta levó kötőtégla közepe fölé kerül.

E kötés hátránya, hogya falazat egyik

oldala lesz csak sík felületű, a téglák mé-

reteinek eltérései miatt.

7.6.2. KÉTSORÚ KÖTÉSEK

Az egy tégla vastag fal egyik rétegét kö-

tőtéglából, a másik rétegét csupa futótég-

Iából rakva kapjuk a legegyszerűbb kétsorú

kötést (7.33. ábra). Az ily módon készített

falak külső felülete egyenletesebb, mint az

egysoros kötéssel készítetteké. Változata a

keresztkötés. ahol a futósoros rétegek álló-

hézagait egymáshoz képest minden máso-

dik rétegben egy fél téglával el kell tolni.

1 1 1 1 1 0

7 32 Ábra:

/2

és

1

tégla

vastag falazatok kötései

1 I I I I I I

1

I

1

I

1

I

1

7 Ábra:

1 és JIh vastag

falazatok téglakötései

A másfél tégla vastag falat rétegenként egy kötő- és egy futó sorból építik. A családi házas

nagyságrendű épületeknél régen ez a kötés típus volt a leggyakoribb. A falidomokat könnyen

ki lehetett rakni és a kávás nyílás kialakítás is kedvező volt.



Z

FEJEZET

A


Az egymás feletti rétegek felcserélt helyzetű futótégla- és kötőtégla sorból készülnek oly

módon, hogyakötősor az egyik rétegben a fal külső, a másik rétegben a fal belső oldalára

kerül. Az egymást követő rétegek állóhézagai egymáshoz képest negyed téglával eltolódnak.

Az így kialakított kötést kétsorú, vagy blokk-kötésnek nevezik 6.33. ábra).

A két tégla vastag fal egyik rétege csupa kötőtéglából, a másik réteg a fal két szélén

elhelyezett futósorból és a futósorok között készített kötősorokból áll. Az egyes rétegek

állóhézagai egymáshoz képest negyed téglával eltolódnak.

7.6.3.

FALVÉGEK KÖTÉSE

Falvégnek nevezzük a falazat hossztengelyére merőleges síkkal határolt

7.34. ábra) végét.

A falvégeket háromnegyedes téglával kötjük le. A falvégeken annyi három-

negyedes futótéglát kell elhelyezni, ahány fél tégla a falazat szélességében

elfér.

A következő sorban a falvégre egymással szembefordított háromnegyedeseket falazunk,

ha a fal szélességi mérete megengedi, akkor közéjük egész téglát is rakhatunk. A háromne-

gyedes téglák alkalmazása azért előnyös, mert faragással ezeket az elemeket könnyen elő

lehet állítani.

A falvégkötéssel a falidomkötések alapjait ismerhetjük meg. A többi falidom kötésénél

tulajdonképpen ismétlődik ez a kötési forma, csak a falak iránya és egymáshoz való csatlako-

zása változik meg, illetve alakul ki.

UllJTIll

~ 1 1 1 1 1 1

7 4 Ábra: ] és 1 1 / 2 , 2

tégla vasag falvégek téglakötései

179



7.6.4. FALKÁVA KÖTÉSE

A


7. FEJEZET

A falvéggel lezárt falazatok nyúlványa tulajdonképpen a falkáva. Építésére

a nyílászáró szerkezetek beépítése és rögzítése miatt van szükség.

1/4 tégla széles

1/2 tégla mély

1/2 tégla széles

1/2 tégla mély

A kávák kötése a fal-

végek kötésének szabá-

lyai (7.35. ábra) alapján

kerül kialakításra. Az elsö

rétegben a kötőhelyzetű

háromnegyedes téglák-

kai falvéget kell képezni,

amelyhez a szükséges

méretű falkávát hozzá kell

falazni. A következő réteg-

ben futó helyzetű egész,

vagy háromnegyedes

téglákkal az előző réteg

kávatégláját le kell kötni.

A falvégkötésnek megfe-

lelőe n az elő ző so r három

negyedeseit kötő helyzetű

háromnegyedesekkel kell

lekötni.

A 7.35. ábrán axono-

metrikus ábrázolásmód-

ban láthatjuk falsarok és

két eltérő falkáva kötéseit.

A levetített fugahézagokat

szaggatott vonallal jelöl-

tük.

7.6.5. FALSAROK KÖTÉSE

7 35 Ábra: h tégla vastag falazatok káuáinak téglakötései

Falsaroknak nevezzük az egymással szöget bezáró falak találkozásának azt

az esetét, amikor egyik

fa l

sem folytatódik tovább. A falsarok kialakítása

kétféle lehet: derékszögű vagy ferdeszögű.

A kötés kialakításánál váltakozva azt a réteget visszük a fal végéig, amelyiknek a fal külső

síkján futósor található. Egyébként minden átvezetett sort, mint falvéget

(7.36.

ábra) kezelünk

és háromnegyedes téglával zárunk le.



7. FEJEZET


1/2

széles

LLL

A hegyesszögű falsarak

készítésekor 7.37. ábra)

is az a szabály, hogy a

falak rétegeit felváltva

vezetjük végig.

Az első rétegben a külső futó-

sort végigvezet jük a fal végéig, és

a másik fal téglasorait e sorhoz

csatlakoztatva hozzáfaragjuk.

A futósoros réteg kötőtégláit a

kötőfal rétegeihez csatlakoztat-

juk. A következő rétegben ezt az

eljárást fordítva végezzük el. Az

egymás fölötti rétegek állóhé-

zagainak egybeesését a rétegek

negyedtéglás eltolásával kerül-

jük el úgy, hogyafalvéghez ki-

vezetett futósor első hézagánál a

fal ferdeségétől adódóan a futó-

mindkét fal

2 tégla széles

•

~é __

. _ . . . • . . • : ~: ~-:'-,-

-

----..:_::- __:~ .••__ - i

-

-

, ,

7.36. Ábra:

Derékszögű falsarok kialakítások

181



A


7. FEJEZET

téglát megfaragjuk, és az így kapott ferde hosszhoz egynegyed tégla méretet adunk. Ettől a

hézagtól a további hézagok fél-, illetve egésztégla mérettel következnek. A fal másik irányába,

a futósortól kezdve, fél tégla mérettel kiosztjuk a hézagokat.

A tompaszögű falsarok kötésekor (7.38. ábra) a belső falélek metszéspont-

jából a külső falsíkokra képzeletben merőleges szerkesztő egyeneseket raj-

zolunk.

Az első rétegben a belső futósorú réteget ettől a szerkesztő merőlegestől kezdve fél-, illetve

egésztégla mérettel kiosztjuk. A másik fal rétegét ehhez úgy csatlakoztat juk, hogya másik

szerkesztő merőlegestől negyed tégla eltolással osztjuk ki az állóhézagokat. A következő réteg-

ben mindezt fordítva végezzük el.

7.37. Ábra: Hegyesszögű

fa/sarok kíalakítás

mindkét fol

1/2 tégla széles

7.38. Ábra: Tompaszögű

fa/sarok kialakítás



7.6.6. FALCSATLAKOZÁS KÖTÉSE

A


.

FEJEZET

Falcsatlakozás esetén az egyik áthaladó falhoz a vele szöget bezáró másik

fal. a bekötőfal csatlakozik. A falcsatlakozás a falsarokhoz hasonlóan

derékszögű, vagy ferdeszögű lehet.

A csatlakozó fal sorait felváltva vezetjük be a derékszögben kapcsolódó falazatba.

A csatlakozó fal rétegét háromnegyedes téglákkal falvégszerűen zárjuk le 7.39. ábra), a fal

külső síkjában. A keresztező falak egy-egy rétegét felváltva vezetjük át a kereszteződésben.

Azért, hogya függőleges hézagok egymás fölé ne kerüljenek, a zugban negyed tégla eltolás

szükséges.

Ha nincs mód a derékszögben csatlakozó falak egyidejű falazására, akkor a végigmenő

falban vagy a falból kiugróan csorbázatot alakítunk ki.

A ferdeszögű falcsatlakozás 7.39. ábra) téglakötésének szabályai lényegében meg-

egyeznek a derékszögű falcsatlakozásnál elmondott szabályokkal. Az első rétegnél a

csatlakozó falat be kell vezetni a másik, azonos rétegmagasságú kereszteződő fal futósoráig.

oz egyik fol 1

r

p ~ ' / 2 t e g I O

~T~>

: ;

i i :

az egyik fol 1 1/2

a másik 1 tégla széles

Z 39. Ábra: Derékszögű és ferdeszögű falcsatlakozások

183




7. FEJEZET

A csatlakozó fal néhány tégláját - szakszerű kötés biztosítása céljából - elhelyezés előtt

meg kell faragni a csatlakozás szög ének függvényében. A következő rétegben a kereszteződő

fal kötő helyzetű réteget alkot, ezt végig kell vezetni. A ferde helyzetű csatlakozó fal azonos

magasságú rétege faragott téglákkal csatlakozik a végigmenő falhoz. A téglák függőleges

hézagai a fal síkjára mindig merőlegesek legyenek.

7.6.7. A FALKERESZTEZÖDÉS KÖTÉSE

Az egymással szöget bezáró, és egymáson áthaladó két fal találkozását

falkereszteződésnek nevezzük. Az előzőek alapján a találkozás derékszögű,

vagy ferdeszögű lehet.

A kötés kialakításánál (7.40. ábra) a kereszteződő falak első rétegében az egyik irányú kö -

tőrétegből álló falat átvezet jük, és ehhez csatlakoztat juk az ugyanabban a rétegmagasságban

elhelyezkedő másik irányú futó rétegű falat. A második rétegben az előző csatlakozó falat kö-

tőréteg kialakítása mellett végigvezet jük, és ehhez csatlakoztat juk a futórétegű falat. A fala-

zásnál arra kell ügyelni, hogya két fal találkozásánál keletkező zugban a negyed tégla eltolás

meglegyen. Ha a kereszteződés helyén a fal vagy a falak vastagsága is változik, az átmenő

réteget az elmaradó vastagságon falvégként kell kialakítani.

mindkét fal

1 tégla széles

I r~ 0 0 0

~ /2 tégla

ezéres

~

~

7 40 Ábra: Derékszögű falkereszteződések



A


Z

FEJEZET

7 42 Ábra: 2 x 2 tégla mérelű és

2 112x 2 112

keresztmetsetű pillér téglakötése

A kör keresztmetszetű oszlopok kötésénél (7.43.

ábra is be kell tartani azt a szabályt, hogy fuga felett

fuga nem lehet. Mivel a kör kétszeresen szimmetrikus

alakzat, így a második sor téglakötése az első 90

0

-kal

elforgatott képe.

A téglákat régen egyedileg faragták a kívánt mé-

retre. Napjainkban léteznek olyan idomtéglák, ame-

lyekkel a körpilléreket könnyen, faragás nélkül ki

lehet falazni. Az oszlopokhoz a nagy terhek miatt fél-

és negyedes téglákat ne használjunk.

Az említet idomtéglákkal tetszőleges, különleges

formájú pillérek, falsarkok, kávák alakíthatók ki, a

legfontosabb falidomkötési szabályok betartása mel-

lett.

Mivel a bemutatott pillérek, oszlopok sokszor

klinker minőségű anyagból készülnek, ezért kitün-

tetett szerepe van a falazóhabarcs anyagának is, va-

lamint ügyelni kell a klinkertégla benedvesítésének

kérdésére is. Régebben ugyanis a hagyományos

falazó cementhabarccsal történő falazásnál a kivi-

rágzás elkerülésére benedvesítették, beáztatták a

látszó felületre kerülő téglákat. Ezzel szemben a mai

klinkertéglák egy részénél (pl. Terca) nem szükséges

az előnedvesítés, amennyiben a rendszergyártó által

gyártott előre meghatározott összetételű szárazha-

barcsot alkalmazzuk.

188

7.43. Ábra: 2

és

2 112 tégla

átmérőjű oszlopok téglakötései



7.

FEJEZET

7.6.9. FALPILLÉREK KÖTÉSE


A falszerkezet megerősítése, vagy tagozása, illetve díszítése céljából készü-

lő, a fal síkjából kiálló pillért, vagy falsávot falpiIIérnek nevezzük.

A

helyes téglakötéshez

a falazatot végigvezet jük

és a falból kiálló pillért fal-

végként csatlakoztat juk.

A következő rétegben a

falazat állóhézagait a fal

és a pillér metszéspont-

jától negyed tégla méret-

tel eltolva kell kiosztani.

Ebben a rétegben a falpil-

Iért átvezet jük a falazaton.

és a falazat csatlakozik a

falpillérhez

7.44.

ábra -

bal felül).

Amennyiben a falpillér

kiállása a falazattól ne-

gyed- vagy a negyed tégla

páratlan számú többszö

röse, akkor a szabályszerű

falpillér kötéshez lesarkí-

tott egész és háromne

gyedes téglák is szüksége-

sek. így elkerülhető, hogy

a falpillér készítésekor

negyedes

méretű

téglákat

építsenek be. A lesarkított

téglák pontos kialakítása

időigényes, sok selejttel

járó munkafolyamat.

Az ábrákon másfél és

két tégla szélességű fal-

pillérek téglakötéseit mu-

tattuk be. A szabályok be-

tartásával természetesen

szélesebb és keskenyebb

falpillérek is kialakítható-

ak.

IIllSWlll

U 4 ± U J l l l

IIImrU

I I m : tm

/ ;,~

~

~~

~ .• ---~--~<----

~

-

1 teglc vastag fal

1 1/4 x 1 1/2 teglo

méretu totpitlén-el

1 1/2 tégla vastag fol

2 x 2 tégla

méretű

falpillérrel

1 1/2 tégla vastag fol

2 x 1 3/4 tégla

méretü folpillérrel

~~

J J J M [ h l l ~

~.~

. ,

,

1 1/2 tégla vastag fal

2 1/4

x

2 tégla

méretü falpillérrel

7.44. Ábra: Fa/pillérek tég/akötései

189



7 . FEJEZET

A


A kör keresztmetszetű füstcsatornák ki-

alakításakor (7,46/b, ábra) a kémény tégla-

kötése az eddig tanultakkal mindenben meg-

egyezik, csak a kürtőbe kör keresztmetszetű

béléscső kerül.

A központi fűtés falazott kéményeinek leg-

alább 27x 27 cm-es a kürtőmérete. Akémény

falvastagsága is leggyakrabban 25 cm

(6.46/a, ábra), de előfordul, hogy ennél vé-

konyabb, vagy vastagabb.

A falazatban kialakított ún. orosz

kémények füst járata leggyakrab-

ban l/2xl/2 tégla, esetleg l/2x3/4

tégla rnéretű. A füst járatok négy-

szög, vagy kör keresztmetszetűek

lehetnek. A füstgáz áramlása szem-

pontjából a kör keresztmetszet a

kedvezőbb.

A falazatban levő kémény (7.46/b. ábra) téglakötésének általános szabályai a következők:

az első rétegben a szélső füstjáratoknál kötőhelyzetű háromnegyedes téglákkal falvéget kell

kialakítani. A falvégektől jobbra és balra a tanult téglakötések figyelembevételével kell elkészí-

7.46 a. Ábra: 25 cm fa/vastagságú

kémény

a

külméret

3

x 3 tégla

teni a falazatot.

A falvégek között fél- és kötő helyzetű háromnegyedes téglákkal kell a helyes téglakötést

és a füst járatot kialakítani. A második rétegben a szélső kéménynyílások előtt futóhelyzetű

háromnegyedes téglákat kell elhelyezni. Ezektől jobbra és balra egésztéglák kerülnek úgy,

hogy az átmenő hézag kialakuljon.

Az átmenő hézagtól kezdve a falazat a már ismert téglakötési szabályok betartásával

készül. A kéménycsatornák előtt - a fal külső síkján futó egésztéglákat, a kéménycsatornák

között fél téglákat helyeznek el.

A kémény szabályos téglakötése a falsarkoknál tanult szabályok szerint alakítható ki. A ké-

mények falazásánál ügyelni kell arra, hogya kémény megfeleljen a tüzelőberendezés működ-

tetéséhez szükséges előírásoknak. A kémény alső részén koromzsákot kell kialakítani, és ezt

a részt el kell látni egy tisztító ajtóval is. A kályhák bekötéséhez bekötő csonkot kell a falazás

során elhelyezni úgy, hogy az ne lógjon be a kémény kürtőbe.

A falazásnál a kéménykürtő belső felü/etét ki kell kenni habarccsal és

ügyelni kell arra, hogya keresztmetszet állandó legyen.

Ehhez segédeszközként falazó dugót lehet alkalmazni, ami gyalult deszkáből, vagy megfe-

lelő átmérőjű lezárt végű csőből készíthető el. A dugót a falazás előrehaladtával folyamatosan

kell felfelé húzni, így a tetejére helyezett habarcs a kürtő falára tapad.

191




1 1/2 , 2 1/2

2 x 1/2 x 1/2

7. FEJEZET

1 1/2 3 1/2 kéménypillér

2,

x

/2

kÜ tömé~

~~

~~

192

7 46/b Ábra: Különböző falazott kémények téglakötései



7 . FEJEZET


7.7, FALAZÓBLOKKOKBÓl ÉPÍTETT FALAK FALIDOMKÖTÉSEI

7.7.1. A B 30-AS FALAZÓBLOKKBÓl KÉSZÜLT FALIDOMOK

A legrégebbi falazóblokk. amelyet még ma is gyártanak. Beépítésénél a bekötőkötést kell

alkalmazni (7.47. ábra), az elemet mindig kötő helyzetben kell beépíteni. A falvégkötésnél

fejelő blokk elemet használhatunk a feles eltolás elkészítéséhez.

, 1 7 5 f J 7 5 f 1 7 5 * J 7 5 \ f 1 7 5 * 3 0 0

j

f

300

1f 175

1

f

175

1

f

175lf 175

1

f

175,\

7.47. Ábra: B 30-as falazóblokk falidomkötései

Másik megoldásként a falvégre futó háromnegyedes blokkelemet falazunk úgy, hogy mel-

lette két egymásra helyezett kisméretű, vagy egy darab kettősméretű egész tégla elférjen.

A káva kialakításánál feles méret esetén negyedes, feles és egész kisméretű tégla segítségével

alakítható ki a kötés.

Negyedes kávát a falvéghez hasonlóan falazhatjuk. Az első sorban a negyedes méretet hoz-

záfalazzuk a falvéghez, majd a következő sorban a háromnegyedes blokk mellé két háromne-

gyedes kisméretű (értelemszerűen kettő egymáson, vagy egy kettősméretű) tégla kerűl.

A falsarok kialakításánál a falvégkötést kell alkalmazni. A falcsatlakozásnál és a faIkereszte-

ződésnél a feles eltolást úgy lehet kialakítani, hogy egy fejelő elemet falazunk a két fal találko-

zásának tengelyvonalába.

A kötés módja egyébként megegyezik a kisméretű tégláknál tanult általános kötési szabá-

lyokkai; a falazat rétegeit felváltva kell egymáson átvezetni.

193

7.7.2. A RÁBA FALAZÓBLOKKBÓl KÉSZÜLT FALIDOMOK

A RÁBA

(7.48.

ábra) falazóblokk vízszintes üregkialakítással készül, mére-

tei igazodnak a kisméretű tégla méreteihez, ebből adódóan a kialakít ható

kötések is nagyon hasonlitanak a már ismert kötésekhez.



7 . FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI TÉGLAKÖrÉSEK

7.7.3. POROTON PF 30;1 FALAZÓBLOKKBÓl KÉSZÜLT FALIDOMOK

A Poroton falazóelemhez készült egy PKV 30-as jelű elem, amely a káva kialakítását

tette lehetővé. A PKV jelű elemet a kigyengítések mentén lehetett elpattintani, és a kapott

elemekből a kávát elkészíteni (7.49. ábra). A két elemet egymásra helyezve a hézagok kőzött

5 cm-es eltolódás keletkezett. Az elemet felhasznál ták falvégek kialakításához is. A PKV jelű

elem nagyobb darabjának kávaképző részét lepattintva tulajdonképpen egy feles elemet ered-

ményezett, amellyel a feles eltolást ki lehetett alakítani. A falcsatlakozásnál és a falkeresztező-

désnél egymásra helyezett B 30-as téglákkal lehet a megfelelő eltolást kialakítani.

7.7.4. A HB 30 FALAZÓBLOKKBÓl KÉSZÜLT FALIDOMOK

A HB 30-as elem kötései hasonlóan alakíthatók ki, mint a Poroton PF 30;1 kötései

(7.50. ábra). Falvéqnél falcsatlakozásnál (a függőleges fuga 7,5 mm széles), falsaraknál al-

kalmazhatjuk az elemhez gyártott feles elemet, illetve B 30-as blokktéglákat is. A 14 cm

magas B 30-asa kból kettőt egymásra falazva kapjuk meg a kívánt 29 cm magasságot (1 cm

habarcsréteggel számolva).

7.7.5. A HB 38 FALAZÓBLOKKBÓl KÉSZÜLT FALIDOMOK

A HB 38-as falazóelemből készült falak (7.51. ábra) feles kötéssel készülnek. A fal-

végeknél két vágott elemmel alakíthatő ki a kellő eltolás. A falcsatlakozásnál és a fal saroknál

ugyancsak vágott elemeket használhatunk. Ilyenkor a méretekből adódóan az egymás mellé

kerülő elemek közé nem kerül habarcs.

:

~O 240 *0 240 ~O

240

~O 240 ~O 240 ~O 240

t 501

~ p

240 i f 175 ~O 300

~ IO

249 f f , o 240 tO 240 I t

J

80 r

Poroton PF-30/1 falazóblokk

PKV 30

o-ré

I

7.49. Ábra: Poroton PF 30/1 falazóblokk falidomkötései

195




7. FEJEZET

7.50. Ábra: HB 30 as falazóblokk falidomkötései

HB 30 as falazóblokk

HB 38 foloz6blokk

7.51. Ábra: HB 38 as falazóblokk falidomkötései



7. FEJEZET

A


7.7.6. AZ UNIFORM ÉS A POROTON PF 45 FALAZÓBLOKKBÓl

KÉSZÜLT FALlDOMOK

A falazóelemek szélességi és hosszúsági méretei megegyeznek, ezért a belőlük készíthető

falidomkötések (7.52. ábra) is azonosak. A falvégnél feles elemmel lehet a kívánt hézagel-

tolást kialakítani. A falcsatlakozásnál a becsatlakozó fal tengelyvonalába kell a feles elemet

helyezni, így a fugaméret változtatása nélkül a kívánt eltolást kapjuk. Falsaroknál az elemek

méretéből adódóan nincs szükség kiegészítő elemre.

7.7.7. A POROTON 36 ÉS A THERMOPOR 36 FALAZÓBLOKKBÓl

KÉSZÜLT FALlDOMOK

A POROTON 36 24/21,5 és a THERMOPOR 36 24/21,5 elemekből 36 cm szélességű

falazatot lehet készíteni, az elemek szélessége 24 cm a magassága pedig 21,S cm. Ezek

falvég és falcsatlakozásának kialakításánál a feles eltoláshoz vágott elemeket kell alkalmazni

(7.53. ábra). A falsaroknál az elem méreteiből adódóan egész téglákból alakul ki a kívánt

kötés. (A bemutatott kötések a HB 36-os falazóblokknál is

ajánlottak.)

A POROTON 3619/21,5 és a TERMO POR 3619/21,5 abban különböznek az előző ele-

mektől, hogya szélességi méretük 19 cm. Az eltérő méretek miatt a kötések is különböznek.

Ezt láthatjuk a 7.54. ábrán. A falcsetlakozésokat, falsarkokat a 24 cm széles elemekkel. a

falvégeket vágott elemekkellehet kialakítani.

Uniform falazóblokk

Poroton

PF-45

faloz6blokk

egész feles

7.52. Ábra:

Poroieri

PF30/1 alazóblokk

ielidomkxnései

197



A


Poroton 36 faloz6blokk

7

FEJEZET

HB 36 falaz6blokk

7.53. Ábra: Poroton 36 24/21,5

és

Thermopor 36 24/21,5 falazóblokkok falidomkötései

Thermopor 36 felezőblokk

7.54. Ábra: Poroton 36 19/21,5

és

Thermopor 36 19/21,5 falazóblokkok falidomkötései



7. FEJEZET


7,7,8, A

THERMOTON FALAZÓBLOKKBÓl KÉSZÜLT FALlDOMOK

A

THERMOTON

elemeket (7.55.

ábra

feles eltolással építették be (ma már nem készül

ilyen falazat). A falvég és a falcsatlakozás kötéséhez

Uniform

feles elemet tettek a falvégre,

illetve a becsatlakozó fal tengelyébe. A falsaroknál az elemek méretéből adódóan alakult ki a

kívánt eltolás. A falazás közben el kellett helyezni a hőszigetelő betéteket, és ügyelni kell arra,

hogya kellő vastagságú habarcsterítés legyen.

F 190

~ f

190 ~O 199 0190 ~O 190 r

7 55 Ábra: Thermolon {alazóblokk falidomkötései

T he rmolo n H 1 fa la zó blo kk

Thermoton H2 falazóblokk

7.7.9. A KORSZERŰ HABARCSTÁSKÁS ÉS NÚTFÉDERES FALAZÓELEMEK

FALlDOMKÖTÉSEI

A következő oldalon található ábrák a korszerű vázkerámiás építési rendszer néhány tég-

lakötését mutatja be, a habarcstáskás és a nútféderes elemekre vonatkozóan. Megjegyezzük,

hogy más néven is forgalma znak a fenti rendszerhez hasonló méretű elemeket, amelyekkel

lényegében hasonlóképpen lehet a kötéseket kialakítani. Ezeknél lényegében csak az üreg-

elrendezés (bordavastagság-, alak), az anyagszerkezet tér el egymástól. (ebből adódóan a

hőtechnikai paraméterek is különbözőek).

A

habarcstáskas

falazóelemek (7.56.

ábra

falvég kötésénél a feles eltolást úgy lehet

kialakítani. hogya falazat minden második sorában feles falazóelemet falazunk be. A falsarok

képzésénél a falazóelem méretéből adódóan nem kell darabolt elemet falazni. A 38-as és a

30-as fal csatlakozásánál a feles eltoláshoz szükséges kötést a falazat közbenső szakaszán

kell kialakítani, méretre vágott elem beépítésével. A 38-as méretből levonva a falazóelem

25 cm-es szélességi méretét, megkapjuk azt a 13 cm-t, ami szükséges a feles eltolás létre-

hozásához.

199



A


250 250, 250

7 .

FEJEZET

7 56 Ábra:

Habarcstáskás falazóelem falidomkölései

A 38-as nútféderes (7.57. ábra) falazóelem falvégkötését is feles elem beépítésével lehet

kialakítani. A 30 cm-es vastagsággal készülő falazatok falvég kötésénél szintén feles elemet

kell alkalmazni. A falsaroknál az eltolás a habarcstáskás elemhez hasonló. A falsarok külső

síkján az eresztékek váltakozva, kifelé állnak. Az egymást követő saroknál a kötési módot

felváltva kell alkalmazni, tehát a sorokat felváltva kell átvezetni. A 38-as és a 30-as nútféderes

fal csatlakozásánál a feles eltoláshoz szükséges kötést a falazat közbenső szakaszán kell kiala-

kítani, méretre vágott elem beépítésével.

180 ,1 1 250

250

250

I

250

I

) .

. . ' - ' - - , - o

C

250 1

250 250

250

~

, > .

~

~t . .

T~f_

7.57/a. Ábra: Nútféderes falazóelem falidomkölései



7 . FEJEZET


7.57/b. Ábra: Nútféderes falazóelemek falidomkötései

Válaszfalak falazásánál (7.58. ábra) a téglasorok felrakásánál az előzetesen megnedvesí-

tett téglákat teljes felületű habarcságyba kell helyezni. A vízszintes habarcshézag kialakításá-

nál gondosan ügyelni kell arra, hogya téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal.

A

válaszfaltéglákat is kötésben kell falazni.

A

téglákat úgy kell kiosztani, hogyafalvégre mindig

gyártott szélű egész, illetve fűrészelt szélű feles elem kerüljön. A merevítő lágyvas huzalt két

soronként a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni, és két tég lánként rögzíteni.

A

leg-

felső sort a födémhez téglánként téglaékkel kell kiékelni. Az épületgépészeti vezetékeket, csak

megfelelő vastagságú válaszfalban szabad kialakítani, horonymaró segítségével. Az áttörése-

ket fúróval, lyukfűrésszel lehet kialakítani.

A vízszintes fuga vastagsága mindenhol egységesen

1,2

cm legyen. Derékszögtől eltérő

falsarok, vagy a méretrendtől eltérő falak esetében az elemek fűrésszel egyedileg szabható-

ak.

201



A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK 7 . FEJEZET

lágyvas huzal

vágott váloszfal

elem

vágott vólaszfal elem

vágott válaszfal elem

vágott válaszfal elem

7.58. Ábra: Válaszfal/apak falidamkötései

202



7. FEJEZET A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.7,10. A PÓRUSBETON FALAZÓELEMEK FALAZÁS I SZABÁLYAI

A falazási munkát a sarkokon, illetve az ajtónyílásoktól indulva kezdjük meg. Kézi alakí-

tással a pórusbeton elemekből bármilyen idom könnyen megformálható, de az elemeket nem

.faraqní , hanem fűrészelni kell. A falazás során a

12,5

cm-es minimális eltolást tartsuk be

(7.59.

ábra) A javasolt vízszintes fugaméret hagyományos falazóhabarccsal

10

mrn,

hőszi-

getelő falazóhabarccsal 5 mm, vékonyágyazatú falazóhabarccsal 2-3 mm. A normál pórus-

beton falazóelemeknél készítünk függőleges habarcsolást, míg a nútféderes megfogóhornyos

elerneknél nem. Ezeket a méreteket válaszfalak esetén is tartani kell, továbbá kétsoronként

huzalozást kell elhelyezni. (A huzalt a sor két végén rögzíteni kell.)

A nagyobb ablakok alatt a mellvédfalba falazáskor a könyöklő alatti első fugában 2 szál

Cl8-as betonacélt kell vezetni 80-80 cm-es túlnyújtással. Az elkészült falszerkezet tetején

(falegyen) a födém szerelése előtt végezzünk ismét méretellenőrzést és szükség esetén falazó

habarccsal állítsuk be a kívánt pontosságú födémfogadó síkot.

7 59 Ábra: Pórusbeton falazóelemek falidomkötései

203





CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Egészítse ki a mondatokat

A falak helyzetű, kiterjedésű . szerkezetek.

Feladatuk a , ezen kívül a belső tér megfelelő .

......... biztosítása.

2.

Mi a különbség a térelválasztó és a térelhatároló falszerkezetek között?

3.

Milyen falszerkezetet nevezünk teherhordónak, és milyen esoportokra oszthatjuk a teher-

hordó falszerkezeteket?

Teherhordó falszerkezetek: .

a./ .

b./ .

e./ .

4.

Az alábbi két ábrán a belső teherhordó falak kétféle alaprajzi elrendezése látható. Írja az

ábrák alá a

főfalas

alaprajzi elrendezés megnevezését

m n ~

b

i

~

D

i i i i i

f\ f\

8

t 7

\

17

LJ

~

LJ

f

5.

Egészítse ki az alábbi hiányos fogalmakat

Oszlopoknak nevezzük a vagy keresztmetszetű .

falszerkezeteket. Apillérek olyan kis szélességű keresztmetszetű faltestek, ame-

Iyeknek szélessége a háromszorosánál, illetve 1,30 m-nél nem nagyobb.

4



KÉRDÉSEK

ÉS

GYAKORLÓ FELADATOK A

7.

FEJEZETHEZ

6. A teherhordó falak kialakítják az épület szerkezeti rendszerét is. Így a teherhordó szerkezeti

elrendezés szerint kialakíthatók: tömörfalas, vázas és félvázas épületek. Értelmezze ezeket a

rendszerű épületeket

a

Tömörfalas: .

b./ Vázas: .

c./ Félvázas: .

7

A különböző falszerkezetek építésére, természetes és mesterséges anyagokat használnak

fel. Egészítse ki az alábbi táblázatot, a falazat készítési módjának függvényében

Természetes anyagok

Mesterséges anyagok

Elemekből épülő falak

Öntött falak

8. A kő az egyik legrégebbi, sokoldalúan felhasználható építőanyag. A kőelemek alak, és a

beépítéshez szükséges megdolgoz ás alapján három csoportba sorolhatók. Sorolja fel, hogy

melyek ezek a csoportok és mik a jellemzőik

a

Jellemzői: .

b./ .

Jellemzői: .

c.] .

Jellemzői: .

9.

Sorolja fel a vályog tégla alapanyagait

a./ .

b./ .

c

5




A 7

FEJEZETHEZ

10. Mi a szerepe a vályog tégla készítéséhez felhasznált, rostos adalékanyagnak? Fejezze be

az alábbi gondolatmeneteket

a./ Növelje a fal .

b./ Csökkentse a .

11. A legnagyobb múltú mesterséges építőelem az égetett agyagtégla. Ismertessen olyan

előnyös tulajdonságokat, amelyek indokolttá teszik széleskörű alkalmazásuk elterjedését

12. Sorolja fel a hazánkban forgalomban lévő, égetett agyagból készült falazóelemeket

13. Egy falszakasz hosszát a következőképpen számíthatjuk ki: n x a + n - 1) x v, ahol:

n- .

a- .

V- .

Értelmezzük a fenti jelöléseket

14.

Milyenkedvező tulajdonságokkal jellemezné a pórusbeton (YTONG)falazóelemeket?

a./ .

b./ .

e./ .

15.

Mi az előnye és a hátránya az öntött beton és vasbeton falaknak?

Előnye: .

Hátránya: .



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7 FEJEZETHEZ

16. Írja a táblázat megfelelő oszlopába a felsorolt szerszámokat, kiegészítő eszközöket

habarcsterítő, talicska, rosta, ácsceruza, lapát, függőón, csöves vízmérték, fa-

lazó zsinór, habarcsos láda, habarcskeverő, kőműves serpenyő, kőműves kanál,

köteles csiga, sorvezető léc, derékszög, vízmérték, csörlő, falazó léc, vödör

A falazás kézi szerszámai

A falazás kiegészítő eszközei

17.

Ismertesse a falszerkezetek kivitelezésénél betartandó legfontosabb szabályokat

a./ .

b./ .

c./ .

18.

Sorolja fel a falazás megkezdése előtt elvégzendő előmunkálatokat

19. Ismertesse a falazás általános szabályait

1./ .

2,/ .

3./

4./

5./

6./

7./ .

8./ .

9./

207



23. Az alábbi ábrán a kismére-

tű téglát és az abból faragható

darabtégla elemek rajzát látja.

Írja az elemek alá azok megne-

vezését, majd a méretvonalakra

az elemek méreteit


A 7

FEJEZETHEZ

20.

Rakja helyes sorrendbe a felmenő falak készítésének menetét

aj afalak helyének kitűzése

bj irány téglák elhelyezése

c

falazózsinór beállítása és rögzítése

dj a megfelelő mennyiségű habarcs és falazóelem előkészítése

ej téglák elhelyezése

f./ habarcs elterítése

gj felesleges habarcs eltávolítása

h./ téglák elhelyezése, a műveletek ismétlése

i./ zsinór levétele és áthelyezése

j./ következő sor centrumának kirakása

kj habarcsterítés a következő réteg alá.

Helyes sorrend betűjelei: .

21.

Nevezze meg az alábbi ábrán bejelölt habarcshézagokat

22.

A falazatok építéséhez különböző formájú, illetve alaprajzú faltesteket kell építeni. Így a

falazás során különböző falidomok jönnek létre. Sorolja fel ezeket a falidomokat



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOKA

7

FEJEZETHEZ

24.

Egészítse ki a fa idom kötésre vonatkozó téglakötési szabályokat'

A falvégeken annyi futótéglát kell elhelyezni, ahány a falazat

................................................... elfér. A következő sorban a falvégre egymással szembeforgatott

................ falazunk, ha a szélességi méret megengedi akkor közéjük

....................................................... téglát is befalazhatunk.

A falvégekkel lezárt falazatok a falkáva. A falkávák kötése a

............................................................ kötésének szabályai szerint történik.

Falsaroknak nevezzük az egymással bezáró falak találkozásának azt az

esetét, amikor egyik fal sem folytatódik tovább. A kötés kialakításánál váltakozva azt a

réteget visszük a , amelyikben több a futósor. Egyébként minden

átvezetett sort, mint kezelünk és .

téglákkal zárunk le.

A falcsatlakozásnál a csatlakozó fal sorait vezetjük be a de-

rékszögben kapcsolődő falazatba. A csatlakoző fal rétegeit téglák-

kai . .. zárjuk le a fal külső síkjában.

A falkereszteződések kötésének kialakításánál arra kell ügyelni, hogya két fal

......................... .. a keletkező zugban a eltolás meglegyen.

A pilléreket téglakötés szempontjából olyan faltesteknek tekintjük,

amelyeket minden oldalról . ... kell lezárni.

25.

Ismertesse a falazott kémény téglakötési szabályait

26. Az alábbi ábrákon, a falazott kémények téglakötéseire lát példákat. Rajzolja az adott áb-

rákba szaggatott vonallal a második réteget

209



t

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7 FEJEZETHEZ

27.

Oldja meg az alábbi falidom kötési feladatokat a méretvonalakra

ír t

téglaméretek segít-

ségéve (A kisméretű tégla 4 egység hosszú és 2 egység széles).

210




7.

FEJEZETHEZ

28. Hasonlítsa össze a kisméretű téglából és a falazóblokkokból készült falak előnyös és

hátrányos tulajdonságait

Falazat megnevezése Előnyös tulajdonság Hátrányos tulajdonság

Kisméretű tégla

Falazóblokk

29.

Ismertesse a korszerű habarcstáskás és nútféderes falazóelemek falidomkötésénél be-

tartandó legfontosabb szabályokat

Habarcstáskás: o 00 o o ooo o o o o ooo 00 00 00 o o 00 o o o o oo 00 o o 00 00 o o 00 00 00 00 o o 00 00 00 00 o o o o o o 00 o o 00 00 o 00 00 00 00 00 00 00 00 o o 00 00 o o o o 00 00 00 o ooo 00 o o 00 o

Nútféderes:

0000 o o o o o o o o 00 o o 00 00 o 00 o 00 o o 00 00 o o ooo 00 00 o o o o o o o o o o 00 00 00 00 00 00 o o 00 00 00 o o 00 00 00 ooo 00 00 00 00 00 o o o o 00 o o o o 00 o 00 o o o 00 00 00 00 00 00 o

30. Írja le a pórusbeton falazóelemek falazási szabályait

211



8. KÉMÉNYEK ÉS SZELLÓZÓK

A kémények (8.1. ábra) olyan falazatban, vagy szabadon állóan kiképzett

füstcsatornák, amelyek elvezetik az égés során keletkező égéstermékeket

és biztosítják az égés hez szükséges friss levegőt.

A mesterséges áramlású égéstermék-

elvezető berendezéssel rendelkező gázkészü-

lékeket teljesítményüktől és telepítési helyük-

től függetlenül önálló égéstermék- elvezető

berendezésbe (kéménybe) kell kötni, amelybe

más, még hasonló rendszerű tüzelőberen-

dezés sem köthető. A kéménybe csak egy

darab tüzelőberendezés csatlakoztatható.

Kivételt képeznek a zárt, függőleges gyűjtő

rendszerű égéstermék elvezető berendezések

(pl. Schiedel Quadro és Multi).

A kémény működése a füstgázok és a

külső levegő hőmérsékletének különbségén

alapszik, ugyanis az ismert fizikai tétel alapján

a meleg levegő mindig felfelé áramlik. Ennek

következtében a kémény járatban füstáramlás

keletkezik. A füstgáz a felmelegedés hatására

kitágul. sűrűsége lecsökken. Ez okozza a gáz-

áramlást.

Az áramlás sebessége, és a kémény

keresztmetszete közösen határozza meg azt

a füst mennyiséget, amely a kéményen képes

átáramlani. A kéményben tehát szívóhatás

keletkezik, amelynek hatására a friss levegőt

átszívja a tűztéren. Így kerülhet megfelelő

mennyiségű oxigén a tűztérbe. Ezt levegőcse-

rének vagy huzatnak is nevezhetjük. A huzat

mértékét befolyásolja:

8.1. A KÉMÉNYEK MŰKÖDÉSE

a füstcsatorna magassága;

a füstcsatorna belső súrlódási ellenállása;

a külső levegő és a füstgáz hőmérsékletkülönbsége;

a külső lég mozgás;

a mindenkori légnyomás.

212

8 Ábra: A kémények részei



8. FEJEZET

KÉMÉNYEK ÉS SZELLOZOK

A magasabb kéményeknek jobb a huzata. Ez azért van így, mert a magasabb füstgázosz-

lopnak nagyobb a felhajtó ereje. Megjegyezzük azt is, hogya legfelső kályhabekötési szint-

től olyan magasságú kéménykürtőre van még szükség, amely a biztonságos áramlást ott is

megindítja.

A füstcsatorna belső kialakítása meghatározó a huzat szempontjából. A füstgázok

ugyanis spirális mozgást végeznek és a kéménykürtő oldalához húzódnak. Az érdes felület, a

kiálló habarcsdarabok rontják a huzat ot, mert így nagyobb a kémény belső súrlódási ellen-

állása. Ennek a csókkentését úgy oldhat juk meg, hogyakéménykürtő belső felületét simára

kenjük ki.

A kéménykürtő belső keresztmetszete kör, téglalap, vagy négyzet alakú lehet. Ezek közül

a kör keresztmetszetű a legkedvezőbb, a spirális füstgáz áramlás miatt. A négyszög kereszt-

metszetű kémények sarkaiban álló hidegebb levegő a füstgázok áramlását lassítja, ezért a

korom itt könnyebben lerakódik, eltávolítása pedig nehezebb. Téglalap keresztmetszet esetén

a kürtők oldalaránya legfeljebb 1:1,5 lehet. Kizárólag a tüzelőberendezés gépkönyve szerinti

vagy méretezett keresztmetszetet lehet alkalmazni. A szabad keresztmetszet 100 cm

2

-ig kör

alakú legyen. A belső átmérő 60 mm-nél kisebb nem lehet. A teljes nyomvonalon állandó

keresztmetszet szükséges.

A külső levegő és a keletkező füstgáz hőfokkülönbsége is jelentősen befolyásolja a huzat

erősségét. Minél nagyobb ugyanis a hőfokkülönbség, annál gyorsabban távozik a füstgáz.

Ez tehát nagyobb szívóhatást, jobb huzatot jelent.

A nyári időszakban is üzemeltetett kéményeknél gyakran előfordul, hogya kémény feletti

levegő hőmérséklete meleg ebb, mint a kürtő levegője. Ezért a tüzelőberendezésben a tüzelés

megindítása problémát okoz, hiszen a megfelelő huzat nehezen jön létre. Ilyenkor a kívánt

huzatot csak gyors felfűtéssellehet elérni.

A külső légmozgások közül a vízszintes felfelé áramló széljárat fokozza, míg a vízszin-

tes lefelé irányuló szélmozgás rontja a kémény huzatát, A kémény környezetében kialaku-

ló légörvény szintén rontja a huzatot. A kéményeket célszerű a tetőgerinc közelében kivezetni,

lehetőleg a gerinc feletti magasságban. A tetőgerinc magassága alatt maradó kéményeknél a

lefelé áramló széljárás fojtó hatást okozhat.

A huzat növelésére különböző

kialakítású kéménytoldatokat lehet

használni. A kéménytoldatba belépő

vízszintes irányú levegőmozgás szinte

megemeli a füstgázoszlopot (8.2.

ábra). A légnyomásváltozások közül a

növekedés nehezíti, a csökkenés pedig

könnyíti a füstgázok kiáramlását.

A fentieken kívül a pernyelerakódás,

a kéménycsatorna szűkülése, vagy a

kialakuló hamis füstgáz áramlás ront-

hatják a kémény működését.

8.2. Ábra: Kémény toldalékok huzatnövelők

213



KÉMÉNYEK ÉS SZELL6z6K

8. FEJEZET

8.2. A KÉMÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA

A kémény épülhet habarcsba rakott, tömörre égetett agyagtéglából, könnyűbeton, vagy

szilikátalapú elemekből (falazott), illetve szerelőipari technológiával csőelemekből (szereit).

Rendeltetés alapján (eszerint foglalkozunk részletesen a kéményekkel) lehet:

egyedi kémény;

gyűjtőkémény;

központi kémény;

gyárkémény.

A felhasznált tüzelőanyag szerint lehet vegyes használatú kémény (különféle halmazálla-

potú és égési tulajdonságú anyagokkal) és egyféle használatú kémény.

8.3. EGYEDI FALAZOTT KÉMÉNYEK

Az egyedi fűtőkészülékekhez, valamint használati meleg vizet előállító be-

. rendezésekhez, gáz-vízmelegítő khöz hagyományosan egyedi falazott ké-

ményeket alkalmazhatunk.

A kéménykürtő falazásához I. osztályú, kisméretű, tömör téglát kell felhasználni, soklyukú,

kevéslyukú vagy üreges tégláből kémény t építeni tilos. Ügyelni kell arra, hogya habarcs a

hézagokat teljesen töltse ki.

Falazással négyszög és kör keresztmetszetű kémények alakíthatók ki. A kémény szelvény-

méretének pontos biztosítására falazó dugó

(8.3.

ábra) alkalmazható.

A

kör keresztmetszetű

kémények építése a négyszög keresztmetszetűével azonos módon, a falazással egy időben

készülhet. A kürtő sarkai javított habarccsal

tölthetők ki, így ez a falazási mód drágább és ~ J 1

unkaigényesebb, mint a szögletes kéményé.

A sarokkitöltő anyag kilazulás esetén kihullhat,

ami erősen fokozhat ja a koromképződést és

ronthatja a huzatot. A kör keresztmetszetű fala-

zott kéményben áramló füstgázok lehúlési és

áramlási viszonyai kedvezőbbek a négyszögle-

tes szelvényűekénél, ezért mindenképpen ezek 8.3. Ábra: Kéményfalazó dugó

építését javasoljuk, béléscső alkalmazásával.

A kéménykürtő keresztmetszetének alakja és méretei a kisméretű tömör téglához

(8.4. ábra) igazodnak.

A legkisebb kéményméret 14x14 cm (régi építésű épületekben 15x15 cm). A kémény-

ben áramló füstgáz erős lehűlésének elkerülése fontos követelmény elsősorban azért, hogya

füstgáz huzatát ne rontsuk, a hatásfokot javítsuk, a sav- és vízpára kondenzációját megakadá-

lyozzuk. Ez a jelenség a kémény- és füst járatok gyors tönkremeneteléhez vezethet.

214



8. FEJEZET

KÉMÉNYEK ÉS SZELLÖZÖK

Már az épület tervezésekor ügyelni

kell arra, hogya kémény ne kerüljön

külső főfalba. A külső falban ugyan-

is a felülete hamar lehűl, ami rontja a

huzatviszonyokat.

A falazott kémények falvastagsága külső

kémény esetén legalább 38 cm; a tűzfali

kéményeké, vagy amelyek fütetlen belső helyi-

ségben húzód nak át, legalább 25 cm legyen.

A legkisebb kémény falvastagság 12 cm, ame-

lyet véséssel, fúrással, vezeték horonnyal stb.

gyengíteni nem szabad. A nem kémény céljára

szolgáló kürtők és a kéménykürtők között leg-

alább 25 cm falvastagságot kell biztosítani.

A falazott négyszögletes szeivényű kémény-

kürtök egyedi fűtőkészülékekhez alkalmazható

szelvény kialakításait a 8.5. ábra mutatja be.

A falazott egyedi kémények általában külön

alapozásre épülnek. Födémre kémény csak a

megfelelő statikai tervezés után kerülhet.

A kémény kürtő nélküli alsó részének

falazását apadlóvonaltól 40 cm magasságig

kell elkészíteni. A tömör rész után kezdődik a

kéménykürtő falazása. Ezt a munkát lehetőleg

kéményfalazó dugó segítségével végezzük. A

falazással egyidejűleg a kéménydugót a fogan-

tyúk segítségével felfelé kell húzni. így biztosít-

ható a kémény járat pontos mérete, és belső

felületének simasága. A kéményfalazó dugó

készülhet fémből, műanyagból, vagy fából. A

kürtő függőleges, és egyenes vonalvezetését

falazás közben folyamatosan ellenőrizni kell.

A koromzsák a kéménykürtőhöz csatla-

kozó falhüvely alatti kémény szakasza. Ebbe

a kürtőszakaszba kell beépíteni a koromzsák

ajtót. Ez a szerkezet kettős záródású, anyaga

normál, vagy szulfátálló cementtel készített

tömör beton. A kürtő koromzsák ajtaját a jó

üríthetőség miatt legalább a padló felett 40

cm-re kell tenni. A koromzsák és akoromzsák

ajtó más lakásban nem helyezhető el, csak

abban, amelynek a kéményéhez tartozik.

~

~

I

4~ 14

2.

sor

~

1.

sor

~

~

I

4~20

2.

sor

~

1. sor

~

~

0 20

2.

sor

~

,

,

,

,

,

8.4. Ábra: Egykűrtős. falazott

kémények méretei

~~J ~~~J

tftj

~1

tillHJ

~1

..(12-1 14 ~ 12 ~ 14 ~ 12

,

~ . ' . '. . ' . ' . ' . ' . ' . ' . ' . ' . ' . ' . ' . ' . '. ' .. ' . ' . : . . . . ' . i · · t t l · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · . . · . .

iI

. I . .

, • • ' • • I . , ' ~

8.5. Ábra: Többkűrtős

kémények téglakötéseí

215




8. FEJEZET

A füstgáz bevezetésére a kéménykürtő falában bekötőnyílást kell kiképezni.

A füstcső és a kéménykürtő csatlakozásához szükséges szerkezeti elem a bekötő-

nyílásba légmentesen beépített és rögzített falhüvely.

Cserépkályha bekötéséhez samottal kevert. agyagból formázott, égetett karmantyús toldó

esövet kell beépíteni a bekötőnyílásba. Ha a falhüvelyhez nem csatlakozik füstcső, akkor a

bekötőnyílást szabványos falidugóval kell lezárni.

A falazott kémény test tetőtéren belüli szakaszát Hvb 8-me jelű belső vakoló cernéntes

mészhabarccsal durván be kell vakolni. A tetőn kívüli szakaszt Hvh lO-me jelű, külső vakoló

cementes mészhabarccsal kell vakolni, illetve látszó klinker felület esetén a hézagokat kitöl-

teni.

A kitorkolást módosító szerkezetek, a csa-

padék kéménybe jutását, továbbá a szél zavaró

hatását csökkentik, és a füstgázok kiáramlá-

sát segítik elő. Ha a kémény a kitorkolláson

keresztül nem tisztítható, akkor a kémény test-

ben és a kürtőben a fedkőtőllegfeljebb 5,00 m

távolságra kémény tisztító nyílást (8.7. ábra) kell kialakítani. A kémény tisztító ajtót állandóan

lezárt állapotban kell tartani, és megbontás után újra helyre kell állítani. A kémény-tisztító ajtót

lapostetős épületen a tető feletti kéményszakaszon, míg magastetős épületen a padlástérben

lehet elhelyezni. A padlástéri tisztítóajtó 60 cm-es körzetében a kémény körüli padozatot nem

éghető anyagból kell készíteni.

Az egyedi falazott kémény t lehetőleg az épület belső főfalaiban kell elhelyezni. Ha ez nem

lehetséges, akkor a szabadba nyíló kémény t külön hőszigeteléssel kell ellátni.

Kéményfejnek (8.6. ábra) nevezzük a

kémény test tető feletti szakaszát. Építésére

a fokozott igénybevétel miatt, külön technoló-

giai és anyagminőségi előírások vonatkoznak.

1,5 m magasság felett kihajlásra méretezni,

illetve rögzíteni (kikötni) kell. A kéményfej fal-

vastagsága általában nagyobb, mint az épüle-

ten belüli rész, a jobb hőszigetelés és nagyobb

statikai

igény evétel

valamint a vÍzlevezetés

megoldása miatt.

A kémény tetón kívüli végződését

előregyártott, vagy helyszíni beton, műkő

fedkóvel kell ellátni, olyan kialakítással, hogy

a kéménykürtő keresztmetszetét ne csök-

kentse. Vastagsága 6-10 cm lehet, szélei felé

pedig 1-l,5%-os lejtést kell kialakítani a vízel-

vezetés miatt.

A

fedkő külső peremén

vízorrt

kell készíteni, hogyacsapadékvíz ne folyjon a

kémény falára.

216

f12 ~

1 4 ~ 2 , , 4 f 2 ~

6

8.6. Ábra: Kéményf i és

kémény{edkövek

105

8 Z Ábra: Hagyományos

kéménylisztitó ajtó



8. FEJEZET KÉMÉNYEK ÉS SZELLOZOK

Kéménykürtő azonban falcsatlakozásba, kereszteződésbe nem kerülhet, attól legalább

negyed tégla távolságra kell kiképezni.

Megjegyezzük, hogy az A (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) és a B (tűz- és rob-

banásveszélyes) osztályba sorolt helyiségekben és határoló falaiban kémény nem létesíthető,

és ezeken füstcső sem vezethető keresztül. Ilyen helyiségek pl., ahol tűzveszélyes folyadékot,

(festéket, benzint, olajat stb.) vagy oldószert tárolnak. vagy ahol a keletkező por a levegővel

robbanókeveréket alkothat. A kémény test és a füstcsatorna nem lehet határos élelmiszertá-

roló helyiséggel, kamrával.

A falazott kéménypillérek a nagy pórustérfogatú, fokozott hőszigetelő képességű

falazóelemekből készülő falazatokkal ill. polisztirolhab lemezbetétes THERMOTON falazat-

tal nem építhetők össze. Egyéb égetett agyag falazóelemekből készülő falazatok és falazott

kéménypillérek összeépíthetőségének feltétele az, hogy az elemek vízszintes faragása nélkül,

az elemkötési szabályok betartásával megvalósítható legyen.

Abban az esetben, ha a kéménypillér a teherhordó falazattai nem építhető össze, külön-

álló, födémszintenként rögzített megtámasztású falazott vagyemeletmagas előregyártott

könnyűbeton elemekből készített (esetleg utólag válaszfaltégla körülfalazással) kémény t kell

alkalmazni.

Magastetős épületeken kéményseprő járdát kell építeni, ha kéményenként tetőkibúvó nem

létesíthető, vagy a tetőhéjazat hajlásszöge, anyaga veszélyt jelenthet, továbbá ha két szintnél

magasabb az épület. A járda teherbíró, csúszásmentes anyagból kell készüljön és legalább

lm magas merev korláttal kell ellátni.

A kéménykitorkollás magasságára vonatkozó követelményeket a 8.8. ábrán mutatjuk be.

A fő szempontok az alábbiak:

A kémény kitorkollása -az ipari kémény kivételével- legalább olyan magas legyen, hogya

kéményfej fölé, a kürtő tengelyére -oldalirányú kitorkollás esetén a kitorkollás alsó élére-

illeszkedő, függőleges tengelyű és

lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60°_

os félnyílású kúpot a tengelyétől mért

15 rn-es távolságon belül semmilyen

légtorló építmény, építményrész, beren-

dezés függőleges irányban 0,80 rn-nél

jobban ne közelítse meg.

A kéményfej magassága azonban

magastető felett 0,80 m-néllejtésmen-

tes és enyhe hajlású tető felett 1,20 m-

nél kisebb nem lehet.

Új létesítmények építésével és átala-

kításával a szomszédos épületek kémé-

nyeinek működése nem gátolható, ill.

gondoskodni kell a szomszédos épületek

füstgázelvezetésének vagy fűtési rendsze-

rének megfelelő átalakításáról.

---------

13

cm

1 00 m-ként

I

._ _ ~ > ~ 3 O ,o ,- - , - - _ .; ,

<

2 l

L

8 8 Ábra: Falazott kémények

kivezetésének legfontosabb szabályai

217




8. FEJEZET

8.3.1. A KÉMÉNYEK KÉSZÍTÉSÉNEK ELŐíRÁSAI

A kémények szakszerű elkészítéséhez meg kell ismerni az építéssel kapcsolatos előírá-

sokat. Az alábbiakban felsoroljuk (a későbbiekben némelyikre visszatérünk majd) azokat az

előírásokat, amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kémények megépítéséhez:

a kémény falazását mindig az alapnál kell kezdeni;

a kémény t nem szabad födémre építeni;

a kéménynek megfelelő vízszigetelést kell készíteni;

a kémények padlástéri részét le kell vakolni;

a tetőn kívüli részt lehetőleg klinker tég láb ól kell falazni és tömör hézagolással kell ellátni;

az 1,50 m-nél magasabb kéményfej kikötést igényel;

a kémény testbe csőhorony, vaskonzol vagy más szerelvény nem kerülhet;

a füstcsatorna belső felülete sima legyen;

a füstcsatorna belső keresztmetszete állandó legyen;

a kémény csak tűzálló és térfogatálló anyagból készülhet;

a füstcsatorna beton, illetve vasbeton szerkezettel közvetlenül nem érintkezhet;

a kémény külső síkja és bármilyen faszerkezet között legalább 12 cm-es hézagot kell biz-

tosítani;

a kémény karbantartásához tisztítóajtókat kell beépíteni.

8.3.2. A KÉMÉNYEK ELHÚZÁSA

Ügyelni kell arra, hogya kürtő kereszt-

metszetét semmilyen szerkezet ne csök-

kentse, illetve ne zárja el. A szükséges

elhúzások csak egy irányban, egyenként

legfeljebb 2 m, összesen 3 m távolsággal,

és a vízszinteshez képest 60°·nál nagyobb

emelkedéssel készülhetnek. KéményeI-

húzást nem szabad csorbázattal falazni.

A kéményelhúzások szakszerű kiképzésére

a 8.9. ábra mutat példát.

Az azonos alaprajzú, egymás feletti

szintek tüzelőberendezéseinek elhelyezése

azonos, ezért a füstcső bekötései és a tisztí-

tó ajtók egy egyenesbe esnek. A füst járatok

útját sokszor más szerkezet (födém, szaru-

fa) keresztezi, valamint az egymáshoz közel

lévő kéménykürtőket egy helyen szeretnénk

kivezetni. A fenti esetekben a füstcsatornát

el kell húzni (8.10. ábra) a függőlegestől.

Kéményelhúzás helyes megoldása

~t

Kéményelhúzás helytelen megoldásai

8.9. Ábra: Falazott kémények

elhúzásának lehetséges megoldásai



KÉMÉNY KÉSSZ LLOZOK

8.

J Z T

Az előzetesen összekevert, cementtel feljavított. kissé sűrű állagú habarcsból kb. 1-2 literes

adagokat öntünk a kéményfejen keresztül a kürtőbe, a kötelet hengerkerékre csévélve a gumi-

lapot lassan, egyenletesen felfelé húzzuk. A gumilap a habarcsot a kémény falára felhordja.

Az egyenletes vakolatvastagság és a folyamatos takarás érdekében a műveletet többször meg

kell ismételni, közben meg kell várni, amíg az előző réteg húzásra kellően megszilárdul. Álta-

lában 0 5 1 0 cm az ajánlott vakolatvastagság. A kéménynyílások helyén kézzel és kőműves

szerszárnokkal, pl. simítókanállal kell a vakolatot eldolgozni. A kéményvakolat folyamatossá-

gáról a kémény tükrözésével és bevilágítással győződhetünk meg.

II. A kéménybélelő

eljárás ok

jobb minőségű és tartósabb kéményvédelmet adnak

mint a kézi vakolás, azonban az utólagos bélelés a kémény falazatába szívódott agresszív

kondenzátum hatását már nem tudja megszüntetni. A béléscsövezést a kémény járat alapos

vizsgálata előzi meg, amely speciális szakértelmet igényel, ezért lehetőleg bízzuk szakemberre

(pl. Kéményseprő Vállalat). Az ismertetett kéménybélelő eljárások a következők.

II/a. Csőbélelés hajlítható lemezesövekkel és idomokkal. A flexibilis (hajlítható) fém

béléscső előnye, hogy az elhúzásos kéménynél is bontás nélkül, rugalmas an bevezethető

a kéménybe, és folyamatos bélés hozható vele létre. A csövek fala hullámos, ezért egészen

kis sugárral is meghajlíthatók úgy, hogy keresztmetszetük nem deformálódik. Gáz- és fatü-

zeléshez, szén- és olajtüzeléshez rozsdamentes acél és alumínium hajlítható lemezcsövek,

és idomok alkalmazhatók. A csövek és idomok gáztömör csatlakoztatásához a gyártó által

ajánlott tömítést és kikenést kell készíteni.

A béléscsövek

80 220 mm es

átmérőig készülnek alumínium ból és saválló anyagból egy-

aránt. A csövek vágása a szokványos fémvágó eszközökkel (fémfűrész, lemezvágó olló, stb.)

történik. További szerelési előnyök:

az egyes részek

összecsavarozásával'',

toldó idom közbeiktatás a nélkül, tetszőleges hosz-

szúságú bélések készíthető k;

a béléscsövek átmérője fokozatrnentesen változtatható, úgy, hogyacsövet a menet-

emelkedés iránya szerint csavarva meghúzzuk, vagy meglazít juk;

a béléscsövek mechanikai tulajdonságai kiválóak (nagy

húzó-

ill. oldalirányú igénybevételt

kibírnak);

a béléscsövek minden merev bélésrendszerrel és idommal kombinálhatók;

könnyen és gyorsan szerelhetők, akár alulról is behúzhatók a kéményjáratba;

alkalmazásuk önmagában, hőtágulási betét közbeiktatása nélkül kiküszöböli a gyakran

előforduló hőtágulási problémát.

Célszerű a beépítendő szakaszokat előzetes mérés alapján előre leszabni és a szükséges

idomokkal próbaképpen összeilleszteni. A csővégek átmérőjének előzetes, szükség szerinti

bővítése és szűkítés e jelentősen megkönnyíti a szerelést.

Utólagos bélelésnél a kondenztisztító idomtól a bekötő idomig vezető szakaszt -a kémény

aljának részbeni megbontásával- célszerű alulról beszerelni, majd a többi csövet felülről

behúzni.



8.

FEJEZET KÉMÉNYEK ÉS SZELLŐZŐK

A béléscsövek és idomok friss habarccsal és friss betonnal ne érintkezzenek

Ennek biztosítására célszerű ásványgyapot szigetelő anyagot használni. Ahhoz, hogy a

béléscső és az eredeti kéményfal közötti térben megakadályozzuk a levegő áramlását (és ezál-

tal a kéménybélés esetleges lehűlését) a bekötő idomnál és a kilépésnél célszerű a köztük lévő

teret ásványgyapottallezárni. Amennyiben az eredeti, falazott kémény belmérete azt megen-

gedi, célszerű a teljes hosszúság szigetelése.

II/b.

Megoldást jelenthet egy új eljárás, a hő re keményedő

üvegszövet erősítésű műgyan

ta béléscső

amellyel az egyenes kéményszakaszokon kívül ott is bontás nélkül végezhető el

a bélelés, ahol a kéményben elhúzás található. Az üvegszövet miatt az anyag mechanikai

szilárdsága nagy, így a

30

m hosszúságú kémény járatok összefüggő, toldás nélküli bélelése is

megoldható. Az anyag nehezen éghető, így valamennyi ma forgalmazott gáztüzelésű kazántí-

pusnál alkalmazható. A legkorszerűbb gázkazánok esetén ahol az alacsony füstgázhőmérsék-

let alapvető követelmény -különösen a terjedőben levő un. kondenzációs kazánok esetén- az

anyag jó hőszigetelő képessége miatt ajánlott megoldás. A hőre keményedő üvegszövet erő

sítésű műgyanta béléscsővel készülő termékcsalád előnyei:

optimális áramlási viszonyok, légtömörsége, lekerekített tükörsima belső felület miatt biz-

tonságos elvezetést biztosít;

kiváló korrózióállóság, rossz hővezetés, savaknak, lúgoknak, maró gőzö knek is ellenáll. A

begyújtást követően a belső falazat meleg, a megfelelő huzat kialakul;

nedvességre érzéketlen, fagyálló, a keletkezett kondenzvizet a falazat felé nem engedi át;

• jó hőszigetelő, csökkenti a füstgázok lehűlését a kémény járat teljes hosszában;

kicsi a felmelegedő tömeg, nem von el hőt a füstgáztól;

kis súly, nagy mechanikai szilárdság, egyszerű és gyors szerelhetőség;

tartóssága megegyezik az épület élettartamával.

Alkalmazhatósága: korlátozás nélkül:

60 kW

teljesítményig, huzatmegszakítóval ellátott

gázüzemű tüzelőberendezéshez. Egyedi tervek alapján:

60 kW

teljesítményt meghaladó gáz-

üzemű tüzelőberendezésekhez 300 mm átmérőig. Blokkégős gázüzemű tüzelőberendezés-

hez. Korlátozó beépítésével mely megakadályozza, hogy normál üzemi körülmények között a

távozó füstgáz hőmérséklete meghaladja a

200°C t.

Meghibásodás esetén

220°C nálleállítja

a gázégőt.

II/C.A merev béléscsöveket (pl. spirálkorcolt lemezcső) általában elhúzásmentes, füg-

gőleges nyomvonalú kéményekbe húzzák be. Kéntartalmú tüzelőanyag esetén saválló acél-,

szénsavkorrózió esetén (kénmentes tüzelőanyag) nagy tisztaságú 99,5 AI) alumíniumle-

mezből előállított cső alkalmazása szükséges.

Nemesacél nedvességtűrő füstgáz- elvezető rendszer. A kiváló minőségű, saválló nemes-

acél a csekély falvastagságnak

köszönhetőerr

igen hatékony és költségtakarékos felhaszná-

lást tesz lehetővé. Ezen túlmenően a kis súly a szállítást és a szerelést is megkönnyíti.

Modul rendszerű, nemesacél, nedvességtűrő, kettősfalú hőszigetelt kéményrendszer.

A bazaltgyapot hőszigetelő anyag első osztályú szigetelést eredményez. A konstrukció bizto-

sítja a belső és külső cső eltérő hőtágulását.

221



8. FEJEZET KÉMÉNYEK ÉS SZELLOZOK

zések, szemétégetők füstgázelvezetéséhez. A fokozott hőszigetelés kővetkeztében a kémény

viszonylag kis hőmérsékletű anyagokat is továbbít. Az előnyök a következők:

1. Jó huzat. A vékonyfalú kerámiacső, a sima, kerek belső felület, a szigetelőanyag és a

pontos méretezés szavatolja a biztonságos füstelvezetést a háztető fölé. Még rendkívül ala-

csony füstgáz-hőmérsékleteknél is energiatakarékos marad a kazán.

2. Füsttömör és túzbiztos. Ez azt jelenti, hogya modulelemes kémény olyan nagy tömör-

ségú anyagokból készül, amelyeken nem hatol át sem a levegő, sem a füst, sem a túz. A nagy

hőmérséklet-különbségek okozta feszültség repedéseket idéz elő a házilagosan vagy olcsó

megoldásokkal készült falazott kémények esetében. A köpenyből, szigetelésből és a legkivá-

lóbb minőségű kerámiából készült belső samottcsőből álló háromrétegű kémény a kiégetés-

nél

lOOO°C

feletti hőmérsékleti értékeknél) is ellenáll a repedéseknek és füst tömör marad.

3.

A nedvességgel szemben ellenálló.

A korszerű, energiatakarékos kazánokban ned-

vesség (kondenzátum) keletkezik. A kerámiából készült tömör cső és a hátsó szellőzésű rend-

szerben keringő levegő szárazon tartja a kémény t.

4. Korrózióállóság. A nedvesség nem csupán vizet jelent, hiszen az olaj, a gáz, a fa stb.

elégetésekor maró savak is keletkeznek. Az égetéshez elhasznált levegő is savakkal szennyezi

a kémény kürtőjét. A kerámia teljes mértékben ellenáll ezeknek a szennyeződéseknek.

5. A fémből készült részek korrodálnak (rozsdásodnak), ezért ezek alkotják a béléscső

gyenge pontjait. A teljesen kerámiából készült kéményében nincsenek kopó alkatrészek, és

költséges felújításokra sem lesz szükség.

6. A modulelemes kéményrendszerek minden fűtőanyaghoz, valamint az összes jelenlegi

fűtési technológiához alkalmasak.

7. A rendszerek tökéletesen illeszkedő elemekből állnak. Ez rövid szerelési időt és költség-

takarékosságot jelent, ugyanakkor kiküszöböl i a drága kéményburkolásból adódó hibákat is.

8.4.1. MODULELEMES KÉMÉNYEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A következőkben egy hátsó szellőztetésű szigetelt kémény építésének legfontosabb tech-

nológia folyamatait mutatjuk be Építési folyamat: l-27 normál építési sorrend: 28-34

födémátvezetés:

35-36

ábrák.

l. Az építési helyen elkészf-

tett kéményalapot legalább

a kész padló felső éléig fa-

lazzuk vagy betonozzuk. a

nedvesség elleni szigetelést

elhelyezzük.

2. Az alapcsomagban ta-

lálható minden szükséges

elem, amelyek a hátsó

szellőztetésű kémény ki-

fogástalan működéséhez

szükségesek.

3. A kivágó sablont az

alapcsomagból a levegő

bevezető nyílás felrajzolá-

sához használjuk.

4. A levegő bevezető

nyílást az első köpeny-

tégján sarokcsiszolóvaj

kivágjuk.

223




8. FEJEZET

- - - -

z első köpenytégIá-

ra ahabarcssablonnal

habarcsot hordunk fel.

9. A kivágó sablon segít-

ségével a köpeny téglára a

tisztítóajtó nyílását felraj-

zoljuk és serokcslszolóval

kivágjuk.

10. Elhelyezzük a nyílás-

sal ellátott köpeny téglát.

A felesleges habarcsot

lehúzzuk. a nyitott héza-

gokat eltömítjük.

Habarcssablonnal a

tisztítónyílás köpeny tég-

léjéra habarcsot hordunk

fel.

12. Behelyezzük a szige-

telést. A bevágások be-

felé néznek. Az érintkező

éleket tilos a szellőztetó

csatornába engedni

13. A szigetelő lapot a

hátsó szellőztetés csator-

na mentén kivágjuk.

14. A szigetelő lapot meg-

hajtjuk, belehelyezzük és

a hátsó

szellőztetés

csa-

torna mentén a tisztító

nyílás köpeny tégla felső

éléig kivágjuk.

15. A hézagkittet megke-

verjük: egy rész víz, hét

rész hézaqkltt. Fontos

5

C alatt a ragasztó

nem köt, ezért a kémény-

építést nem javasoljuk

16. A tisztítóajtó eset-

lakozó csővégeit por-

talanítjuk és enyhén

benedvesftjük.

17. Hézagkittet hordunk

fel a tisztítóajtó csatlako-

zó alsó csővégére.

18. A tisztítónyílás csat-

lakozot belehelyezzük. A

külső korcolású csővég-

nek felfelé kell állnia.

19. A köpenytéglán túl-

nyúló szigetelőlap da-

rabot dróttal kötjük a

samottcsóböz.

20. Köpeny téglát felhe-

lyezzük a habarcsten-

tésre.



21. A samott tisztítónyí-

Jás kerete felett a köpeny-

tégláig legalább 3 cm

legyen. Szükség esetéri

a következő köpeny téglát

ki kell vágni

22, Ha a szükséges ma-

gasságot elértük, a füst-

csőcsatlakozót behelyez-

zük. Habarcsot hordunk

fel, kivágjuk a köpeny tég-

lát és elhelyezzuk.

23. Meghajt juk és elhe-

lyezzük a szigetölapot. A

füstcső csatlakozó csővé-

geit megnedvesít jük, az

alsó csővéget hézagkittel

bekenjük és behelyezzük.

24, Ha 45

0

-os füstcső-

csatlakozót helyezünk el,

az alatta lévő köpeny tég-

lát is a megfelelő méret-

ben ki kell vágni

25. A köpenytéglán túl-

nyúló szigetelőlap darabot

dróttal a

samottesőhöz

rögzítjük.

26. A kinyomódott hézag-

kittet szivaccsal simít juk

el. A szivacsot a hézagkitt

anyagához mellékeljük.

27. A köpeny téglát ha-

barcsterítésre helyezzük.

28. A habarcsot a sablon

használatával felhordjuk.

29. Köpeny téglát felhe-

lyezzük.

30. Meghajlít juk a szige-

telőlapot.

31. Behelyezzük a sztqe-

telőlapot.

32. A samottcső mind-

két végét benedvesít jük.

33. Az alsó csővég csat-

lakozó felületére simí-

tólapáttal felhordjuk a

hézagkittet.

34. A samottcsövet behe-

lyezzük és akinyomódó

hézagkittet Jesimítjuk

Sö.Afödéméttörésnekmín-

den oldalon nagyobbnak

kell lennie 3 cm-rel, mint a

köpeny tégla kűlsó mérete.

Ezt nem éghető szigetelő

anyaggal kell kitölteni.

36. A födém utólagos

betonozásánál a kürtó-

re minden oldalról nem

éghető, legalább 3 cm

vastag szigetelőanyagot

kell elhelyezni.

225



8. FEJEZET

KÉMÉNYEK ÉS SZELL6z6K

8.5.3. MELLÉKCSATORNÁS GYŰJTŐKÉMÉNYEK

A mellékcsatornás rendszerek

(8.13.

ábra)

lényege az áramlási körülmények javítása. A ~ j lü el~m

rendszerhez legfeljebb hat szmt tuzelőberen- I

D ~

I

dezéseí kothetok (szmtenként egy berendezés) ~ ~

úgy, hogy ot szmtet a gyúJtőcsatornába kell ..•.

7 1

13

17

f

20 f? f

4

A központi fűtés kéményeiből általában

magas hőmérsékletű füstgázok távoznak,

ezért a kémény test felmelegedése jelentős.

A felmelegedés hatására létrejövő hőtágulás káros alakváltozást, repedéseket okozhat a köz-

ponti fűtés kéményéhez kapcsolódó épületszerkezetekben. Ezért ajánlatos ezt a kéménytípust

szabadon álló szerkezetként elkészíteni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a kémény testet légrés-

sei ellátott köpenyfallal kell körülvenni.

kötni, a hatodikat pedig amellékcsatornába.

Hatszintesnél magasabb épületeknél a hatodik

szint felett újabb gyűjtőkéményt kell építeni.

8.6. A KÖZPONTI FŰTÉS KÉMÉNYEI

A központi fűtés kéményének mére-

teit méretezés i számítások alapján

kell meghatározni. A méretezésnél

figyelembe kell venni a tüzelőanyag

fajtáját, a tüzelőberendezés nagysá-

gát

és darabszámát is.

A kérnénykürtő kör vagy négyszög

(8.14.

ábra) keresztmetszettel készülhet. A kémény t

nagyszilárdságú falazótéglából, és legalább

Hf to-me minőségű habarcsból kell építeni.

A füstcsatorna minimális mérete 1 x

l

tégla,

azaz 625 cm'. A falvastagság minimális

mérete szintén 1 tégla szélessége. A téglakö-

tést szabályosan kell kialakítani. A hézagokat

teljesen ki kell tölteni habarccsal, a kémény

belső felületét pedig simára kell dörzsölni.

A külső felületet ki kell hézagolni.

~ ll

. • .

ro 1 7 1 2 0 7 1

8.13. Ábra: Emeletmagas

mellékcsatornás gyüjlőkémények

Régebbi gyártmány

1. sor

8.14. Ábra: Központi fütés

falazott kéménye

A kémény t a többi épületszerkezethez hasonlóan nedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni,

azonban ügyelni kell arra, hogya bitumenes szigetelés a hő hatására tönkremehet és elveszt-

heti eredeti funkcióját. Szükség esetén légrést, vagy külön hőszigetelő réteget kell készíteni.

Egy falazott kémény testben több füstcsatorna is elhelyezhető, de a füst-

csatornák között 25 cm-es falvastagságot kell kialakítani. A megközelíthe-

tőség miatt a központi fűtés kéményeit hágcsóval kell ellátni.

227



KÉMÉNYEK ÉS SZELLŐZŐK

8.7. A GYÁRKÉMÉNYEK

8. FEJEZET

A gyárkémények az ipari üzemek, vagy hőerőművek kazánjainak füstgázait vezetik el.

A kémények magassága és szerkezeti kialakítása függ a tüzelőanyagtól, illetve a technoló-

giából adódó füstgázok káros hatásaitól. A korszerű, de káros anyagot kibocsátó kémények

150-200 m magasra készülnek, így a felfelé keveredő légáramlatok miatt nem okoznak kör-

nyezetszennyeződést. A gyárkémények a következő anyagokból készíthetők el:

téglából;

helyszíni (monolit) vasbeton szerkezetből;

előregyártott vasbeton elemekből;

esetleg acéllemezekből.

A téglából készülő gyárkéményekhez (8.15. ábra)

külön kémény téglát kell használni. Ezek az elemek

fagyálló minőségűek, és háromféle méretben készül-

nek, illetve készülhetnek külön megrendelés szerint

is. A különböző méretekre az eltérő falvastagság és

a változó belső átmérő miatt van szükség. A falazási

munkát általában belülről kezdik és a falazó állvány t

a haladási sebességnek megfelelően felfelé emelik. A

kémény hézagolását is ekkor végzik el.

8.15. Ábra: Tégla gyárkémény

A kör keresztmetszetű gyárkéményt vasbeton koszorúval, vagy kívül, szakaszonként fém-

gyűrűvel fogják körbe. Szükség esetén a túl magas hőmérsékletű füstgázok miatt a belső

felületen samott bélést kell készíteni. A samottbélés téglát nagyon vékony, kb. 2-4 mm vastag

samotthabarcs segítségével ragasztják össze. A bélés magassága a füstgáz hőmérsékletétől

függ. Felfelé haladva az alacsonyabb hőmérsékletű füstgáz már nem okozhat kárt, így a bélés

elhagy ható.

A változó keresztmetszetű, felfelé vékonyodó kémény falazásánál trapéz alakú iránylécet

használnak. Ez a léc a méretcsökkenésnek megfelelően készül el (pl. 1,8 cm fm-enként).

A léc tetején egy libella van elhelyezve, amely vízszintes állásnál adja meg a kémény helyes

falsíkját. Nagyobb kéményeknél a függőleges betartására és a változó keresztmetszet követé-

sére több ponton (legalább három) felállított optikai mérőeszközöket használnak.

Vasbeton anyagú gyárkéményeknél (8.16. ábra) a

vasbeton köpenycső tartószerkezetet képez, és külön

csőrendszereken történik a füstgázok elvezetése.

8.8. SZELLŐZŐK

A helyiségek elhasználódott levegőjét szel-

lőztetéssel kell frissre cserélni, hogya meg-

felelő élettani követelmények teljesüljenek.

8.16. Ábra: Gyárkémény

keresztmetszete



8. FEJEZET


A legtöbb helyiségben nyílászárókkal biztosítható a levegő beáramlása, vannak azonban

olyanok is, ahol szellőzőket kell építeni.

A friss és romlott levegő sűrűség különbségét felhasználva lehet a levegőt

cserélni gravitációs szellőzőrendszerekkel.

8.8.1. LÉGAKNÁK ÉS LÉGUDVAROK

Légaknát régebben egymás feletti szintek azonos jellegű mellékhelyiségeinek szellőzésére

építették, legalább 20x20 cm-es keresztmetszettel. Általában élére állított téglából, vagy

válaszfallapból készült, cementhabarcs vakolattal. A padlástéren átvezető szakaszt célszerű

hőszigetelni, hogya huzat kedvezőbb lehessen.

A légudvar egymás feletti szintek azonos jellegű helyiségeinek szellőztetésére szolgáló,

alsó friss levegő bevezetéssel ellátott nagyobb méretű akna. Az indulószinten legalább egy

helyen 0,25 rns-en szabad levegőt kell bevezetni. Az oldalainak aránya l:l,5-nél nagyobb

nem lehet. A légudvarba jutó csapadékvizet padlóösszefolyóval kell a csatornába vezetni.

8.8.2. ÁTSZELLÓZÓ CSATORNA

Átszellőző csatornát olyan helyiségek kiszellőztetésére használjuk, amely maximum 2,00 m

távolságra helyezkedik el a külső faltól. A csatorna tulajdonképpen egy a mennyezet alatt

elvezetett cső, vagy rabicszerkezet, melynek ajánlott minimális keresztmetszete 600 cm .

A szabadban végződő nyílást hálóval vagy ráccsal kell elzárni.

8.8.3. SZELLÓZÓKŰRTÓK/CSATORNÁK

A szellőző kürtő olyan viszonylag

kis helyigényű szerkezet, amely-

ben a hideg és meleg levegő sűrű-

ség különbség én alapulva áramlik

az elhasználódott levegő. Működé-

sük ventillátorral fokozható.

Gravitációs szellőzőkürtő

A szellőzőkürtőt általában függőlegesen

kell vezetni (8.17. ábra). A szellőzókűrtő

elhúzásainak vízszintes vetületi összege leg-

feljebb 2,0 m lehet. A kürtő-keresztmetszet

hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb

a rövidebb oldalméret másfélszeresénél.

A szellőző kürtő kitorkollásának magasságát

a kéményekkel azonos módon kell meghatá-

rozni. A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző

egy mellékkürtőjének szabad keresztmet-

szete legalább a következő legyen:

t ~ s · _ :

t L

~ ~ ,a ~ : I t ~ - ; ;Ö

t~

~.

<,

Wff ~.. .

ethosznőtt levegö

8.IZ Ábra: Szellőzőkürtők

229




8. FEJEZET

82 TÁBLÁZAT

A kürtő keresztmetszete (ern ), felülete és anyaga

A helyiség térfogata legfeljebb (m''}

10

20

Sima belső felületű és kör keresztmetszetű

113 (0120)

314 (0200)

Sima belső felületű és négyszög keresztmetszetű

144

324

Falazott szerkezetű (tégla, PVC,stb.)

196

280

/vnennuiben a helYlseg legterfogata a 20 me-t meghalac Ja gravltaClos szellozokurtovel nem szelloztetheto.

Szellőzőkürtőt a kéménykürtőtőllegalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal

egyenértékű tűzállóság i határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani.

A szellőzőkürtő készülhet önálló és gyűjtőkéményes kialakítással is. Egy szellőzőkürtőbe,

illetőleg amellékcsatornás gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendelteté-

si egység hez tartozó, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű

(pl. tisztálkodó és WC, vagy főző- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezetője köthető be.

Az önálló kürtők készülhetnek hagyományosan, falazott kivitelben, élére állított kisméretű

téglából, vagyválaszfaltéglából, illetve beton kézi falazóelemekből. A habarcs legalább Hf 6-me

minőségű legyen és a fugákat töltse ki teljesen. Az elemeket szintenként a födémre kell állíta-

ni. A vezetékek elhelyezése, valamint a hőszigetelési, vakolási (betonelemeknél) szempontok

miatt a kürtőket 6-IQ cm-es válaszfallapokkal körül kell falazni.

A gyűjtőkürtős rendszernél ugyanabba a kürtőbe több azonos hegyiség több szintről is

beköthető. Ebben az értelemben azonos helyiségnek tekinthetők:

lakókonyha, konyha, főzőfülke, főzőszekrény, WC nélküli fürdő;

kamra, kamraszekrény, takarítószekrény;

fürdőszoba, zuhanyzó, vasalószoba, Wc.

Megjegyezzük, hogy az önálló szellőzőkürtők működése hatékonyabb, mint a gyűjtő kürtő-

ké, ezért a gyűjtőkürtők alkalmazása csak akkor indokolt, ha kisebb helyigényük miatt alap-

rajzi előnyök származnak építésükből.

Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szellőzőcsatorna

Szellőzőcsatorna csak egy, legfeljebb 10,0 rn légtérfogatú helyiség szellőztetésére szolgál-

hat és csak annak az egy önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethető, amelynek a

szellőztetésére szolgál. A szellőzőcsatorna vízszintes vetületi hossza - a határoló falszerkezetek

vastagsági méretével együtt - legfeljebb 2,0 m lehet. A szellőzőcsatorna legkisebb szabad

keresztmetszete

5 m' helyiség légtérfogatig legalább 200 ern- legyen;

10 m' helyiség légtérfogatig legalább 400 crn-, legyen.

A szeJlőzőcsatorna mindkét végét - az előírt keresztmetszeti felületet nem szűkítő - rács-

csal, rovarhálóval, vagy egyéb szerkezettel kell határolni. A légakna, légudvar külső frisslevegő

bevezetésére szolgáló szellőzőcsatornája 2 m-né l hosszabb is lehet és az épület kapualján

vagy alagsori, pinceszinti helyiségek légterén is átvezethető.

230




A KÉMÉNYEK ÉS SZELLÓZÓK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1. Fejezze be a mondatot A kémények olyan

füstcsatornák, amelyek kialakíthatók

a./

b./

2.

Az alábbi ábra segítségével, írja a berajzolt vé-

kony vonaljelek mellé a kémény részeit

3. Mit nevezünk levegőcserének, illetve a kémény

huzatának?

4. Sorolja fel a huzat mértékét befolyásoló tényezőket

a./

b./

c./

e

5. Egészítse ki az alábbi mondatokat

A füstcsatorna belső kialakítása meghatározó a

felület, a kiálló habarcsdarabok .

d./

............. szempontjából. Az érdes

. a huzatot, mert így .

. kémény belső Ennek csökkentését

úgy oldjuk meg, hogyakéménykürtő belső felületét .

A kéménykürtő keresztmetszete , vagy .. alakú

lehet. A kémény működése a füstgázok és a külső levegő hőmérsékletének ..

....... alapszik. Minél nagyobb a .. különbség, annál gyorsab-

ban távozik a füstgáz, és ez nagyobb .. jobb.

jelent. A külső légmozgások közül a vízszintes felfelé áramló széljárás

míg a lefelé irányuló szélmozgás

....................... a buzatot.

231




A 8.

FEJEZETHEZ

6. Hogyan befolyásolja a légnyomás változása a füstgázok kiáramlását?

7.

Sorolja fel azokat az előírásokat, amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kémé-

nyek megépítéséhez

2./ .

3./ .

4./ .

5./ .

6./ .

7./ .

8./ .

9./ .

10./ .

11./ .

12./ .

3

8. Csoportosít sa a kéményeket az alábbi szempontok szerint

Rendeltetésük alapján:

a./ , .

b./ .

d./ .

./ .

Felhasznált tüzelőanyag szerint:

a./ .

b./ .

9. Milyenesetekben alkalmazzuk az egyedi falazott kéményeket?

a./ .

b

e./ .

10.

Ismertesse a kéménydugó lehetséges anyagait és használatát



KÉRDÉSEK

ÉS

GYAKORLÓ FELADATOK

A 8.

FEJElETHEZ

ll Egészítse ki a mondatokat

A kéménykürtő méretei és alakja a

A legkisebb kéményméret

.................... . igazodik.

..... A legkisebb kémény falvastagság

............................• amelyet gyengíteni nem szabad.

............• mert a felülete hamar lehűl. ami

kémény ne kerüljön ....

rontja a huzatviszonyokat.

Falazott kémény falvastagsága külső kémény esetén legalább a tűzfali

kéményeknél vagy amelyek fűtetlen belső terekben húzódnak át. legalább

legyen. A koromzsák ajtaját a padló felett .

. kell tenni.

12.

Állítsa helyes sorrendbe a következő munkafolyamatokat

a./ habaresterítés b./ függőzés

e./ kémény fedlap elhelyezése

e./ kéménydugó elhelyezése

g./ téglasorok elkészítése

i./ kürtő kialakítása

k./ falazás a tetőn kívül

m./ tisztítóajtó elhelyezése

A helyes sorrend: .

d./ kezdősor kirakása

f./ kitűzés

h./ kéménydugó elhúzása

j./ falazás a padlástérben

1./ kémény test falazása

13. Rajzolja meg

M 1:10

méretarányban az alábbi kémények téglakötéseit. ha egy egész

tégla hosszmérete két egység. a szélességi mérete egy egység

8

L 2 4 L 2 L 4 L 2

I I I

1

I

I

11

233



16. Az épületszerkezetek helyzete miatt szük-

ség lehet a kéménykürtő elhúzására. Rajzolja be

az alábbi ábrába a falazott kémények elhúzását,

majd írja le, hogy milyen szabályok alkalmazá-

sával készítette el a rajzot

A kéményelhúzásra vonatkozó szabályok:

I I

~

~

~

1í?iP~

~

~~

~

~


14.

Mit nevezünk kéményfejnek, ismertesse a kialakításának szabályait és anyagait

Fogalma: . .. .

Kialakítása (készítése):

Anyagai:

15. Ismertesse a falazott kémények kivezetésének legfontosabb szabályait

234




A 8.

FEJEZETHEZ

7 Miteszi indokolttá, a kéményjáratok különös védelmét, ennek milyen lehetséges módját

ismeri?

A védelem lehetséges módjai:

a./ .

b./ .

1./ .

2./ .

3./ .

18. Hasonlítsa össze az alábbi kétféle típusú béléscsövek tulajdonságait

Hajlítható lemezesövek és idomok

Üvegszövet erősítésű műgyanta

19. ASchiedel kéménynél a kéménykürtő és a kémény falazata modul elemekből viszonylag

könnyen összeállítható. Sorolja fel ezeket az elemeket és tartozékokat, és írja le a kémény

szerkezetének lényegét

Elemek: .

Tartozékok: .

A szerkezet lényege: .

35




8.

FEJEZETHEZ

20. Ismertesse a gyűjtőkémény fogalmát és fajtáit

..............................................................................................................................................

a./ .

b./ .

c I

21. Egészítse ki a mondatokat

A központi fűtés kéményének méreteit alap-

ján kell meghatározni. A méretezésnél figyelembe kell venni: .

22. Írja le a falazott központi fűtés kéményének építését

23. Ismertesse a gyárkémények fogalmát és anyagait Sorolja fel építésének legfontosabb

szabályait

Fogalma: .

Anyagai: .

Építésének szabályai: .

24. Írja le a helyiségek mesterséges szellőztetésének lehetőségeit

a./ és .

b./ .

c./ .

25. Milyenszabályok figyelembevételével készítik a gravitációs szellőzőkürtőket?



9. A VAKOLÓ MUNKÁK

A vakolatok nedves eljárással, hézag nélkül készülő, habarcsanyagú bevo-

natok, melyek a falak, pillérek, mennyezetek felületeit boríthat ják.

A falak, a pillérek és a födémek felületei csak kivételes esetben maradnak felületképzés

nélkü . A vakolatokon kívül különböző típusú felületképzéseket is lehet készíteni. A csempe

burkolatokat burkolóhabarccsal ragasztják fel a felületre, a fa burkolatokat szegezéssel rögzí-

tik, agipszkarton előtéthéjakat csavarozással szerelik.

A felületképző rétegeknek többféle rendeltetésük van, A külső és belső terekben eltün-

tetik a falazat, vagy más szerkezetek egyenlőtlenségei . Védik a szerkezeteket a különféle külső

hatásoktól, és aljzatául szolgálnak a rá kerülő festéseknek, burkolatoknak. A vakolatok elta-

karják a falazat elemei között lévő fugát és így hézagtakaró, hőszigetelő tulajdonságuk is van.

A vakolat rétege megakadályozza azt is, hogya víz könnyedén a falszerkezetbe jusson, és ott

esetleg kifagyást okozzon.

9.1. VAKOLATOK CSOPORTOSÍTÁSA, ANYAGAI, MINŐSÉG KŐVETELMÉNYEK

Az általánosan használt normál vakolatokon kívül vannak különleges vakolatok is. Ezek

elsőrendű szerepe nem a felületképzés, hanem hangsúlyozottan egy adott speciális szerkezet-

tani feladat (hő-, hang- és nedvesség elleni szigetelések) teljesítése.

Az épület külső homlokzati falain készülő vakolatot homlokzatvakolatnak

nevezzük. A belső vakolatok az oldalfalakon vagy amennyezeteken készül-

hetnek.

A vakolat anyaga és készítésének módja függ attól

is,

hogya vakolandó

szerkezetnek mi az anyaga, és

mi a rendeltetése. A gipszhabarccsal például szép,

egyenletes, sima felület alakítható ki, de vízgőzös,

nedves helyiségekben a gipszvakolat tönkremegy.

A gipsz kötőanyagú vakolatokkal kapcsolatban meg-

jegyezzük azt is, hogya gipsz korrodálja a vas- és

acél szerkezeti részeket, ezért a vakolat anyagának

kiválasztásánál ezt figyelembe kell venni. A nedves

levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására a

cementhabarcs alkalmas.

Megállapíthatjuk, hogyavakolatok lehet-

nek különböző ősszetételűek. illetve réteg

számukat tekintve egy-, vagy többrétegűek

(9.L ábra).

A különböző habarcsok pontos összetételével az

anyagismeret CÍmű tantárgy foglalkozik.

falazat

9.1. Ábra: Egy- és kétrétegű vakolat

237



A VAKOLÓ MUNKÁK

9.

FEJEZET

Több réteg esetén általános szabály, hogy az alsó rétegek nagyobb szilárdság úak legyenek

a rájuk felhordott felső rétegeknél. Egy-egy réteg ne legyen 8 mm-nél vastagabb, az egész

vakolat átlagos összvastagsága pedig ne haladja meg a 15 mm-t.

Az egyenletes, sima felület kialakításával függ össze, hogyavakolómunka

haladási irányát egy helyiségben a fényforrás helyzete (a világosság,

ill.

az

árnyék) határozza meg. Az állványszintről és a padlószintről is a legjobban

megvilágított helyen kezdjük a munkát.

A helyiség világosabb részétől a sötétebb felé haladunk, mert így a felületek elkerülhetet-

len egyenetlenségei a helyiség használata során is kevésbé lesznek észrevehetőek.

A vakolandó helyiségekben a hőmérsékletnek

+

5

C felett kell lennie. Szükség esetén

fűtésről kell gondoskodni, vagyadalékszerekkel kell meggyorsítani a vakolat szilárdulását és

száradását.

A vakolatra vonatkozó minőségi előírások olyan egyenetlenségeket -függőleges és vízszin-

tes síktól, ill. éleknél, zugoknál egyenestől való eltéréseket- engednek meg, amelyek szabad

szemmel egyáltalán nem, vagy csak alig észrevehetőek. A falszakasz, ill. az él, a zug hosszán

a legnagyobb eltérések (csak egyenletesen elosztva) a 9.1. táblázatban láthatóak.

91 TÁBLÁZAT

Falfelületeken, ha a falszakasz hossza, ill. magassága

az eltérés mm

4 m és ezen felül

15

3-4m

10

3m-ig

5

Éteken, zugokon, ha az él, ill. a zug hossza

az eltérés mm

3

m és ezen felül 10

3 m-nél kisebb

5

Az eltérés egyenletes elosztása azt jelenti, hogy pl. 4,00 m-es falszakasz 1,00 m magas-

ságán vagy hosszán nem lehet 15 mm-es kiemelkedés vagy bemélyedés, a vízszintes, ill. a

függőleges síkhoz képest, mert ez már szemmel látható egyenetlenséget mutat. Az egyen-

letes eloszlásban mutatkozó 3-4 mrn-es eltérés alig észrevehető és minőség i szempontból

még elfogadható.

A szerkezet anyagától függ, hogy közvetlenül a szerkezetre kerül-e a

vakolat, vagy közbeiktatott vakolattartó szerkezetek (nád, rabicháló)

szükségesek. A rabicokkal és a rabic szerkezetekkel később foglalko-

zunk. A kü lönbözó anyagokhoz (tégla, kő fa stb.) a vakolóhabarcs

más és más módon tapad, így ezt is figyelembe kell venni.

Téglafalazathoz pl. a vakolóhabarcs akkor tapad jól, ha a

falazat hézagai (9.2. ábra) nincsenek teljesen kitöltve.

A tégla és más égetett falazóelemek elég durvák és porózusak

ahhoz, hogya habarcs jól tapadjon rájuk.

9.2. Ábra: Vako/at

tapadása



9. FEJEZET

A

VAKOLÓ MUNKÁK

Vannak olyan falazóelemek, amelyeknél a formázott agyag felületét a gyártás során a jobb

tapadás miatt bekarcolják. Így a kiégetés és a beépítés után a habarcs jobban tapad a felü-

lethez.

A betonfelületeket fel szokták durvítani a vakolat jobb tapadása érdekében,

és a felületeket előzetesen kellősítéssel látják el.

Fontos tudni azt is, hogy betonfelületeken a vakolat lassabban köt meg. Ígya vakolás csak

szakaszos lehet, két réteg esetén a simító réteg felhordása előtt várni kell az alapvakolat meg-

húzására, mert a beton kevésbé nedvszívó.

Fa- és fémfelületre csak vakolattartó szerkezetek alkalmazásával vakolhatunk. Ezek

készülhetnek

nádszövetből,

fém vagy műanyag hálókból szegezéssel, vagy ragasztással.

Külön rabicszerkezeteket is lehet készíteni, ahol a vakolat tartásán kívül más funkciója is van

a kapott szerkezetnek (lásd később).

Avakolóhabarcsokat kötőanyag szerint a következőképpen csoportosíthat juk:

mészhabarcs;

cementtel javított mészhabarcs;

cementhabarcs.

Az adalékanyag fajtája szerint megkülönböztetünk bányahomok, folyami homok,

kőpor, perlit, stb. felhasználásával készült vakolatokat.

gipszhabarcs;

agyaghabarcs (vályoghabarcs);

A vakolóréteg, felületét tekintve lehet durva, és sima megdolgozású. Mindkettő alá alapo-

zórétegként kellősítést készítünk híg habarcsolással. Az előnedvesítéssei megakadályozzuk

azt, hogya falazat a vakolatból elszívja a nedvességet, továbbá jobb tapadás jön létre az

alapvakolat és a falfelület között. Erre az alapozó rétegre hordhatjuk fel aztán a durva alap-

vakolatot, majd simító réteget. Durva felületi megmunkálás esetén durvább szemszerkezetű

adalékanyagot kell használni.

Mind a külső mind pedig a belső vakolás rendkívül munkaigényes folyamat. Egy lakóház

esetén pl. az összes munkaigénynek kb. 20%-át teszik ki a felületképző vakolások, míg az

összes falazás munkaigénye csak 7-8%. Az elmúlt időszakban sokféle próbálkozás történt

annak érdekében, hogy a vakoló felületképzést kiváltsák másféle szerkezeti megoldásokkal,

illetve gépesítéssel.

A hagyományos technológiával és a hagyományos anyagokból készült épületeknél a vako-

lás elkerülhetetlen. A munka meggyorsításának egyetlen módja van; a vakolóhabarcs felhor-

dását vakológépek segítségével kell elvégezni.

A blokkos, panelos, vagy más nagy táblás zsaluzattai készülő épületek kifejlesztésénél az

volt a cél, hogy a vakolást lehetőleg kiküszöböljék és üzemi körülmények között készítsék

el. Ez meg is valósult, és a házgyári lakások többségében a betonfelületeken a kiegyenlítő

glettelésre közvetlenül tapétát ragasztottak fel.

39



A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

9.2. A VAKOLÁS SZERSZÁMAI

A vakolási munkák elvégzéséhez a következő szerszámokat kell használni:

vakolóléc (öles léc);

habarcsfelhúzó lap, hóbli;

fogantyús léc vagy kartecsni;

felületképző szerszámok (fröcskölő seprű; szögkefe stb.);

fa és fém simítók;

hagyományos kőműves szerszámok;

A szerszámok (9.3. ábra) közül a hagyományos kőműves szerszámok már ismertek.

A vakolóléc (gyalult lécek többféle hosszúságban) a habarcs egyenletes vastagságban történő

eldolgozására szolgál, segítségével folyamatosan ellenőrizhetjük a vakolat síkját is. A közel-

múltban kerültek forgalomba a nagyméretű alumínium anyagú vakolólécek. Ezek egy, vagy

két libellával vannak ellátva, így pontos munka végezhető velük. Nagy előnyük, hogy nem

deformálódnak.

A fogantyús léccel a friss habarcsot húzhat juk fel a falfelületre. Ezt az eszközt még az

aljzatbetonozási munkáknál is használják, a beton felületének eldolgozásához.

A habarcsfelhúzó lap a mennyezet vakolásánál használatos eszköz. Tulajdonképpen egy

fogantyúval ellátott lap, amelyre a habarcsot a serpenyővel fel lehet hordani. Így a lap segítsé-

gével az azon lévő habarcs a mennyezetre húzható.

A vakolat felületét a simító kkal lehet simára dolgozni. Anyagát tekintve ezek az eszközök

fából, fémből és műanyagból készülhetnek. Kialakításukat tekintve lehetnek mező-, él-, és

hajlat simítók. A különböző típusú simítók lehetnek gyári készítménye k, de lehetnek egyedi

gyártásúak is. Mindig a kőműves kezétől és ügyesség étől függ, hogy milyen simítót használ.

(A simításhoz használhatóak a különböző simítógépek is.)

vakolóléc

simítók

(~

g g

~ICD

k2ES7

A7

glettvas

hábli

kortecsni

o=:b

k37~

simítók

9 3 Ábra: A vakolás szerszámai

240



9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

9.3. A VAKOLÁS ALAPMŰVELETEI

A belső vakolás munkamenete a következő:

1. a vakolandó szerkezetek felületeinek ellenőrzése;

2. a felületek előkészítése;

3. a vakolat síkjának kitűzése;

4. a habarcs felhordása;

5. a felhordott habarcsréteg elegyengetése;

6. a vakolat lesimítása;

7. a vakolat utókezelése.

A vakolást mindig a mennyezet felületével kezdjük. Utána következhetnek az oldalfalak,

és a hozzájuk kapcsolódó felületek. Az oldalfalakat mindig felülről lefelé haladva vakoljuk.

A munkákhoz vakolóállványt kell építeni.

9.3.1. VAKOLANDÓ FELÜLETEK ELLENŐRZÉSE

Az építőipari munka előtt ellenőrizni kell a megelőző munkák minőségét. Különösen

fontos ezvakolás előtt, mert az egyenetlen, rosszul elkészített szerkezetre nem lehet megfelelő

minőségű vakolatot készíteni. A falazat, vagy a födém egyenetlenségei esetleg olyan mérté-

kűek lehetnek, hogyavakolatréteggel nem egyenlíthetők ki. Az előzetes minőségellenőrzés

megelőzheti a vakolás utáni minőségi hibák okainak tisztázását. A falazásí munkák minőségi

követelményeinél megállapított legnagyobb egyenlőtlenségek legyenek a mérvadóak.

A födémszerkezeteknél a megengedett eltérés 1 00 m hosszon 2 mm, egy

helyiségen belül pedig 10 mm. Az egymás mellett lévő födémelemek

kö -

zötti legnagyobb eltérés 2 mm lehet.

A minőségi követelmények megengedhető mérettűrései bizonyítják azt, hogya szakszerű

falazás, és a gondos födémezés alapfeltétele az esztétikus vakolat készítésének.

A felületek függőlegességének, ill.vízszintességének ellenőrzése egyébként szorosan ösz-

szefügg a készítendő vakolat szintjének, síkjának meghatározásával. Össze lehet kapcsoini a

felület előkészítést és ellenőrzést vakoló sávok elkészítésével és vakolóprofilok elhelyezésével.

Szabályos felületen is csak gondos vízszintbeállítással és függőzéssel, a készítendő vakolat

szintjeit, síkját meghatározó habarcslapok, vezetősávok, vakolópálcák pontos elhelyezésével

lehet jó minőségű vakolatot készíteni.

9.3.2. A FELÜLETEK ELŐKÉSzíTÉSE

Téglafalak vakolandó felületeinek előkészítése során el kell távolítani a falsíkra a falazáskor

kinyomódott, és akkor le nem takarított habarcsot. A hézagokból a vakolat jobb tapadása

miatt a habarcsot

1 0 cm

mélyen kikaparjuk. A fal felületéről el kell távolítani az esetleges

kivirágzásokat.

241



A

VAKOLÓ MUNKÁK

9.

FEJEZET

Az előkészítés során a falazatból hiányzó

részeket falazással pótolni kell, a fal és födém

síkjából kiálló drótokat és betondarabokat el

kell távolítani. Vakolás előtt el kell helyezni az

esetleges vakolattartó szerkezeteket is.

Az előkészítés következő fázisában a falfe-

lületet gondosan portalanít juk, majd a munka

a falfelület megnedvesítésével fejeződik be.

Erre azért van szükség, mert a száraz falfelület

elszívja a friss habarcsból a nedvességet, így

a habarcs kellő tapadás hiányában könnyen

elválhat, vagy lecsúszhat a felületről. A nedve-

sítéshez híg habarcsot (gúzréteget) visznek a

fal felületére (9.4. ábra), kanál, serpenyő vagy

esetleg meszelő segítségével.

9.3.3. A VAKOLAT SÍKJÁNAK MEGHA-

TÁROZÁSA

A teljesen sík vakolathoz pontosan ki

kell túznünk (9.5. ábra) annak síkját.

Ehhez kitűző munkát kell végeznünk, és

ki kell alakítanunk azokat az ideiglenes vezető

sávokat, amelyek segítségünkre lesznek a

vakolás során.

Először az iránypontokat állít juk be,

függő és zsinór segítségéve .

A megfelelő habarcsvastagságot két

tenyérnyi nagyságban kenjük fel a falra egy-

mástól kb. 1,50 - 2,00 m távolságra.

A födém alsó síkja és apadlóvonal

közelében elkészített iránypontokat

aztán összeköthetjük, így kialakul-

nak (9.6. ábra) a vezetősávok.

A vezetősávok az iránypontokkal azonos

vastagságban készülnek el. Fontos, hogya

vezetősávokon jól dolgozzuk el a habarcsot,

hogya sávok szilárd, egyenes alapot adjanak a

közöt tük bevakolandó falszakaszra később fel-

hordandó habarcs helyes elegyengetéséhez.

242

9.4. Ábra: Gúzréteg {elhordása

: I \ \

9.5. Ábra: Vakolat sUgának kitűzése

9.6. Ábra: Vezetősáv készítése



9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

Vezetősávok felvakolása helyett, ugyanerre a célra használhatunk vakolópá\cákat, vagy

vakoló profilokat is. Az acélból (pl. betonacélból) készült vakolópálcákat kanállal felcsapott

habarcsba ágyazva helyezzük el. Általában úgy erősít jük fel a falra, hogy ácskapocsszerűen

behajlított végei ket beverjük a falazat hézagaiba. Arra kell vigyáznunk, hogya pálca külső felü-

lete pontosan megfeleljen az előírt vakolatvastagságnak. A műanyagból, alumíniumból, vagy

korrózióálló acélból készült vakoló profilokat szegezéssel, tiplizéssel, habarcsba ágyazással

lehet rögzíteni.

Amennyezetek vakolati síkjának

(9.7. ábra) meghatározásához zsinórt

használhatunk. A négy sarokpont

után a mennyezet felületén, a négy-

zethálónak megfelelő kiosztással

újabb pontokat kell meghatározni

olyan sűrűséggel, hogya mennyezet

valóban sík legyen.

A hazai építőipari gyakorlatban is elterjed-

tek a különböző vakolóprofilok (9.8. ábra).

Ezek a segédeszközök tulajdonképpen végle-

gesen bennmaradó fém, vagy műanyag sze-

relvények, amelyek a vakolópálcákhoz és a

vezetősávokhoz hasonlóan megadják a vako-

lat síkját.

Vakolóprofilok a következő anyagokból

készülhetnek:

9 7 Ábra: Menyezet sikjának kitűzése

alumínium;

eloxált alumínium;

rozsdamentes acél;

kemény, vagy lágy PVc.

A profilokat ragasztással, esetleg szegzéssel rögzíthetjük, a darabolás fűrésszel vagy lemez-

vágó ollóval történhet. Az elhelyezés és kiosztás úgy történjen, hogyavakolóléc átérje őket, és

a nyílászáróknál se kelljen bajlódni a vakolóléc beállításával.

9.8. Ábra: Vakolóprofilok

A gyártók többféle keresztmetszetű profiIt hoznak forgalomba külön a sarkokra és a hajla-

tokba, külön a nyílászárókhoz, külön az ívekhez stb. Ezek felhasználásával és gondos beállítá-

sával megkönnyíthető a vakoló munka.

A profilok felragasztásának sorrendje:

l. asarokprofilok;

2. lábazati profilok, illetve mezőprofilok;

3. ívek profiljai;

4. káva és egyéb élek profiljai.

243



9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

Az első feltétel a megfelelő munkaterület. A több gép ből álló géplánc (habarcs keverő

gép, habarcspumpa) csak akkor lehet gazdaságos, ha a géplánc folyamatos kihasználásának

szabad tere van. A szükséges munkaterület nagysága függ a géplánc óránkénti teljesítmé-

nyétől, kihasználtsági fokától, a műszak időtartamától, és az 1 réteghez m'-enként szükséges

habarcs mennyiségétől.

A második feltétel a megfelelő konzisztenciájú habarcs használata. Mivel a szórópisz-

tolyhoz vezetékeken keresztül szivattyú szállítja a habarcsot, csak olyan habarcs használható,

amely elég híg és viszkózus (sikamlós). Fontos ugyanis az, hogya habarcs ne rakódjon le a

habarcsvezeték irányváltozásainak a helyein, és ne dugaszalja el a vezetéket. A habarcs hasz-

nálhatósága tehát a sűrűségtől függ.

Fontos követelmény, hogy az előírt keverési arányt pontosan betartsuk, és a vakoláshoz

mindvégig azonos, egyenletes minőségű habarcsot készítsünk. Ezért ajánlott a gépi vakolás-

hoz gyárilag zsákolt vakolatokat alkalmazni.

A harmadik feltétel, hogyagéplánc vezetékeivel és elemeivel együtt jó állapotban

legyen. Ezért vakolás előtt vizsgáljuk meg, hogya szórófej tiszta-e, jó állapotban van-e,

ellenőrizzük a szórófej és ahabarcsvezeték kötéseit. Nézzük meg, hogya lefektetett vezeték

nem törik-e meg valahol, vagy nem tekeredik-e, nincs-e a vezetékben a habarcs útját elzáró

habarcsdugó.

A munkahely előkészítése során a vakolandó falak lábához a padlóra deszkát fektetünk,

hogya falról lehulló habarcsot könnyebben összegyűjthessük, és az ne szennyeződjön.

A munkahelyen két vakolóládát helyezzünk

el. Ezek közül az egyikbe szedjük fel a lehul-

lott habarcsot, amelyet azután a zugok, élek,

kávák elkészítéséhez használunk fel; a másik

tartalék arra az esetre, amikor a vezetékből le

kell engedni a habarcsot.

Gépi vakoláskor 4-8 mm-es réte-

gekben hordjuk fel a habarcsot.

A habarcsszivattyú megindításakor

a habarcsszivattyúval felnyomott

habarcs a szórófejen áthaladva a sű-

rített levegő hatására szétporlad, és

a vakolandó felületre szóródik (9.10.

ábra). A gép műkódtetése során a

sűrített levegőnek kell előbb a szóró-

fejhez jutnia.

A szórófejet a falfelületre közel merőlege-

sen kell tartani (kb. 70-80°), attől 10-50 cm

távolságra.

A habarcs felhordását, akárcsak a kézi

vakoláskor, a mennyezeten kezdjük, és az

oldalfalakon felülről lefelé haladva folytat juk.

9.10. Ábra: Gépi vakolás t c é t tépésben

245



A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

Híg habarcsoláskor a felszórt habarcsot a mennyezeten meghúzás után egyengetjük el, de a

falakon nem húzzuk le. A munka folyamatosságát jó szervezéssel kell biztosítani. Az esetleges

leállásoknál vigyázni kell arra, hogya megszakítási idó ne legyen hosszabb

5-to

percnél.

Ilyenkor ugyanis fennáll a veszélye annak, hogya csövekben, illetve a habarcsszivattyúban

leülepedik a habarcs. Túl hosszú várakozási idő esetén inkább az egész rendszert ki kell tisz-

títani, így megakadályozható a dugulás. .

9.3.5. A FELHORDOTT HABARCSRÉTEG ELEGYENGETÉSE

A felhordás utáni eldolgozáshoz a fogantyús lécet, illetve a vakolólécet

használhat juk.

A fogantyús léccel a friss vakolat megfelelően tömöríthető, és elegyengethető. Az egyen-

getéshez (9.11. ábra) az eszközt két kézzel fogva biztosan tartva kell mozgatn i úgy, hogy

a habarcs egyenletesen elterüljön. Oldalfal esetén először mindig a padlóval párhuzamo-

san óvatosan balra-jobbra mozgatva alulról felfelé húzzuk a fogantyús lécet. Ezt követően a

padlóra merőlegesen simít juk a falhoz, a lécet le-

fel mozgatva és balról-jobbra, majd jobbról balra

haladva. A mennyezethez érve a lécet úgy fordítjuk

át, hogy az élnél összegyűlt felesleget a zugba for-

dítjuk. A mennyezetre felhordott alapvakolatot úgy

egyengetjük el, hogy a fogantyús lécet magunk

felé húzzuk.

A vakolólécet a fogantyús léchez hasonlóan

használhat juk. A vakolólécet a két vezetősávhoz

nyomva végezhető el az egyengető művelet úgy,

hogy közben beállít juk az alapvakolat síkját is.

A vakolat síkjának ellenőrzésénél ráfektetjük a

felületre a vakolólécet és megnézzük, hogy az végig

szorosan felfekszik-e a vakolatra. Ha a léc és a vakolt

felület között a léc hosszában 3 mm-nél nagyobb

hézag van, vagy kettőnél több helyen látunk akár-

csak 3 mm-es hézag ot, az egyengetés még nem

megfelelő. Ilyenkor a hézagos helyekre habarcsot

csapunk fel, és a lehúzást megismételjük.

Vakolópálcás munkamódszer esetén az alapva-

kolat lehúzása után a vakolópálcákat el kell távo-

lítani. A pálcák helyén keletkező mélyedéseket

természetesen utólag gondosan ki kell javítani.

A kiszedett vakolópálcákat le kell takarítani, és

védett helyen méret szerint kell tárolni.

Az alapvakolat készítése során alakítjuk ki a

különböző hajlatokat és éleket (9.12. ábra), vala-

246

9.11. Ábra: Vako/at egyengetése

j

9.12. Ábra: É/ek vako/ása



9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

mint a nyílászárók körüli felületeket a könyöklővel, a kávéval és a szemöldök résszel együtt.

A káva és a falsík találkozásánál, a sarkon keletkező élt úgy alakítjuk ki, hogyafalsíkra befüg-

gőzött vakolólécet erősítünk fel.

Az alapvakolatra általában 1/2 óra múlva

(a szikkadás után) hordjuk fel a simítóréteget,

nagyítósimítóról.Erre az eszközre a habar-

csot egyenletesen lehúzva rakjuk fel, ne pedig

kisebb-nagyobb kupacokban. Az új réteget

fogantyús léccel húzzuk el, majd fasimítóval (ill.

vas simítóval), körkörös mozdulatokkal véglege-

sen besimítjuk (9.13. ábra). Közben a szikkadó

vakolatot meszelővel felszórt vízzel nedvesít jük,

hogya felületet simára lehessen eldolgozni.

Simítás közben kell összedolgozni a szakaszosan bevakolt felületek sza-

kaszhatárain keletkező síkbeli eltéréseket. Az összedolgozásnál is elő kell

nedvesíteni a vakolat felületét.

9.3.6. A VAKOLAT LESIMÍTÁSA

A vakolat végleges felületi simaságát

a simító habarcs adja meg amit finom

szemszerkezetű homok felhasználásá-

val lehet készíteni.

9 3 Ábra: Vakolat simítása kézzel

és vakolósimító gép

Ezek természetesen nem hézagok, hanem szakaszonként jelentkező foltok, amelyek a már

korábban, ill. a későbben megszikkadt, meghúzott vakolatszakaszok határain éppen a beva-

kolás során adódó időeltolódások miatt keletkeznek. Az összedolgozás a foltok elmosásából,

körvonalainak elsimításából áll.

A vakolat simításakor kerül sor a hajlatok. zugok és élek végleges kiképzésére is. Ehhez

zug- és hajlatsimítók, ill. sablonok használatosak. A hajlatok végleges kiképzése, simítása

előtt meghatározzuk a hajlat görbületét (a körcikk sugarát), és ennek megfelelően választ juk

meg a hajlatsimító méretét. A vízszintes éleket vízmérték szerint beállított, a függőlegeseket

pedig befüggőzött vakolóléc vagy sablon felragasztásával, ill. felerősítésével kell bevakolni.

A felületet a léc vagy a sablon eltávolítása és a felhordott habarcs megszikkadása után

fasimí-

tóval vagy élsimítóval kell szabályosan elsimítani.

9.3.7. A VAKOLATOK UTÓKEZELÉS E

Normál időjárási viszonyok esetén a belső vakolatok nem igényelnek utó-

kezelést. A nyári nagy meleg. vagy a téli hideg azonban befolyással lehet a

vakolatok kötésére.

A nyári nagy melegben szükség lehet a vakolt felületek locsoláséra. amit permetszerűen

kell a felületre felvinni (9.14. ábra).

247



A VAKOLÓ MUNKÁK

9 4 Ábra: Vakolat utókezelése nyáron

9 5 Ábra: Belső vakolat védelme

télen: nyílások befóliázása

Hideg időben a szabad nyílások letakarásával lehet védekezni a fagy ellen (9.15. ábra),

illetve fűtéssel lehet a belső hőmérsékletet növeini. A teljesen zárt helyiségekben ajánlatos a

szellőztetés, ami gyorsítja a vakolat száradását és kötését is.

Külön kell beszélnünk a külső, homlokzatvakolatokról is. Az időjárás befolyásolja ezek

ütemezését is, mert a nyári nagy melegben elkészített külső homlokzat vakolatok megéghet-

nek és a kötőanyagok kötése elmaradhat. Ezért a külső felületképzések ajánlott időszaka a

tavaszi és kora nyári, illetve a kora őszi és őszi időszak. A vakolási munkáknál ahabarcsokhoz

használható adalékszerek adagolásával, használatukkal és hatásaikkal az anyagismeret fog-

lalkozik.

9.4. BELSŐ VAKOLÁSOK

Valamely épületben a belső vakolást akkor lehet elkezdeni, amikor az épü-

let készültségi foka azt lehetövé teszi. Így a vakolatok a további építési,

szaki pa ri

és szerelőipari munkák során már nem sérülnek meg, a tető nem

ázik be, és emiatt a vakolat nem hullik le.

A belső vakolás előtt el kell készülnie a következő szerkezeteknek: a válaszfalak; az aljzatok;

az ajtók, ablakok, ablakdeszkák elhelyezésének; helyükön kell lenniük a beépített bútoroknak.

A vakolandó felületekről el kell távolítani a kifolyt habarcsot, el kell helyezni az előregyártott

szellőzőrácsokat; szemétledobó aknákat, ki kell takarítani a szellőzőcsatornákat, be kell falaz-

ni az ideiglenes fal- és födémáttöréseket, ki kell tölteni a lyukakat, el kell távolítani a vakolandó

helyiségekből az építési hulladékot. EI kell készülniük az épületgépészeti munkáknak (a víz-,

villany, és gázvezetékeknek és berendezéseknek; a csatornázási és központi fűtési rnunkák-

nak), beleértve a felvonószerelést is. A belső vakolásokat a következő felületeken végezzük

el:

mennyezeten;

íves felületeken;

pilléreknél, falvégeken, stb.;

sík oldalfalakon;

falsarkokban és zugokban;

falkáva felületein;

a födém és falsík csatlakozásánál hajlatképzéseknél.

248



A VAKOLÓ MUNKÁK

A külső vakoláshoz általában létra-, cső,

keretes, mozgó- vagy függőállványokat hasz-

nálunk (9.17. ábra). Egyszerre legalább akkora

homlokzatfelületet kell beállványozni, amek-

kora felületen megszakítás nélkül, folyamato-

san lehet vakoini. Az állványok munkaszint jei

olyan távol legyenek egymástól, hogy azokról

a munkát szakszerűen lehessen végezni.

A falfelületek vakolás előtti előkészítésére,

a különbözó anyagú falfelületeknél a vakolasi

mód és az alkalmazandó habarcs megválasz-

tására általában a belső vakolásnál elmondot-

tak érvényesek.

9.5.1. EGYRÉTEGŰ KÜLSŐ VAKOLATOK

9 7 Ábra: \lakolás állványról

Egyrétegű vakolatokat ma már nem nagyon készítenek. A régi vályoghoz kapcsolódó épí-

tési módoknál készítettek meszelt agyagvakolatot. Ez nem volt tartós, de a vályogfalra csak az

agyaghabarcs tapad jól. Az agyagot képlékeny állapotban simítóvallehet felhúzni a falra, és a

teljes kiszáradás után következhet csak a meszelés. A többszöri meszeléssel kialakuló réteg-

felépítés részben gátolja a nedvesség falba jutását, ami a vályog falaknál nagyon fontos.

Egyrétegű durva homlokzatvakolatot lehet készíteni mészhabarcs felhasználásával is.

A felhordás serpenyővel történik úgy, hogy utána a vakolatot kanállal, vagy vakolóléccel dol-

gozzák el simítás nélkül. Ezt a felületképzési módot csak alárendeltebb ipari, vagy mezőgaz-

dasági létesítményeknél alkalmazzuk.

9.5.2.

KÉTRÉTEGŰ HOMLOKZATVAKOLATOK

A kétrétegű homlokzatvakolatok alapvakolata a belső vakolás alaprétegéhez hasonlóan

készül. Az alapvakolatot mindig

külön

hordjuk fel, felülről lefelé haladva.

A felület megfelelő előkészítése után a főpárkány tól a lábazatig kialakít juk a vezetősávokat.

A vezetősávok függőzése és zsinórozása után, a sávok közötti részt bevakoljuk, léccel durván

lehúzzuk. Az alapvakolatot hálósan, 10-15 cm-enként 2-5 mm mély rovátkolással látjuk el,

még a vakolat megkötése előtt, a színvakolat jobb tapadása érdekében. Ehhez a munkához

fésűszerű kaparó szerszámot használunk.

A kétrétegű külső vakolatok átlagos összvastagsága 15 mm. Külső vakoláskor fokozottab-

ban kell ügyelni arra, hogy lehetőleg nagyobb, de legalább olyan szilárdságú legyen az alap,

mint a szÍnvakolat.

A színvakolat felhordásánál ügyelni kell arra, hogya homlokzaton végzett

munka lehetőleg folyamatos legyen. A meg szakított munka nyomán a felü:

leten színeitérések, vagy foltok keletkezhetnek.

A vakoló munkát csak a sarkoknál, tagozatoknál, illetve az eltérő színű díszítéseknéllehet

megszakítani.

250



9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

A külső vakoláshoz a habarcsot az előírt keverési arány szerint kell megkeverni, ponto-

san adagolva a különböző alkotórészeket. Az egyenletes szín miatt célszerű a teljes homlok-

zat vakolásához szükséges festékanyagot egyszerre szárazon összekeverni a többi anyaggal.

Ajánlatos a külső színező munkához egy teljesen űj habarcsos ládát is készíteni, amelyben a

szükséges mennyiségű keverék egyszerre elfér. Az alapvakolat a különböző homlokzatvakola-

tok szerint a következő minőségű habarcsból készülhet:

9.2. TÁBLÁZAT

VAKOLATFAJTA

Hvh 5 me homlokzati mészhabarcs.

sima festett, tégla- kő- és betonfalon

cuppantott, csurgatott, kőporos dörzsölt,

érdesített citIingeit), fésült

HABARCSMINŐSÉG

nemesvakolat

Hvh 10, különleges homlokzati

vakolóhabarcs

Sima festett homlokzatvakolat készítésekor az alapvakolatra a belső vakolatokhoz hason-

ló simítóréteg kerül. A lesimított rétegre aztán festőmunkával - korong ecsettel vagy henger-

rel- hordjuk fel a homlokzati festéket. Ezek általában

műanyag alapú homlokzati festékek, és kb. 8-10 évig

adnak védelmet a vakolatnak. A simított homlokzatok

készítésénél nagyon kell vigyázni arra, hogya felüle-

tük valóban sík legyen, mert a

külsó

fényhatások és a

homlokzatra rakódó por hamar megmutatja a síkbeli

eltéréseket, hibákat.

A cuppantott vakolatot (9.18. ábra) az alapva-

kolat teljes kiszáradása előtt kell felhordani. A cup-

pantott réteg anyaga mészhabarcs vagy kőporos

habarcs lehet, amelyet tejföl sűrűségű re kell kever-

ni.

A

színvakolat vastagsága mészhabarcs esetén

5 - 6 mm, kőporos habarcs esetén pedig 8 - 10 mm

legyen. A színvakolat készítésekor a habarcsot fasi-

mítóra rakjuk, és rányomkodjuk az alapvakolatra,

majd a simítót hirtelen elhúzzuk. Így durva felületet

kapunk. Ez azonban, miután a felnyomódott habarcs

kissé megszikkadt, finomabb mintázatú lesz.

A kőporos fröcskölt (9.19. ábra) homlokzati

vakolat sima alapvakolatra készül. Ezt száradás után

egyszer lemeszeljük, majd tejföl sűrűségűre kevert

habarccsal, léc és seprű segítségével a felületet

befröcsköljük. A felületet előbb 1 - 2 m-' felületen

ritkán

befröcsköljük.

majd a közbenső területeken is

kialakít juk a végleges felületet.

9.18. Ábra: Cuppantott vakolat

9.19. Ábra: Kőporos

fröcskölt vakolat

251



A VAKOLÓ MUNKÁK

9.

FEJEZET

A felfröcskölt réteg 2 - 3 mm-nél ne legyen vastagabb. A kétszeri fröcskölés azért előnyös,

mert az egyszerre felvitt híg habarcs könnyen megfolyhat. Vakoláskor ajánlatos a nyílászáró

szerkezeteket fóliávalletakarni.

Kőporos dörzsölt (9.20. ábra) vakolat készíté-

sekor a megszikkadt alapvakolatra a kőporos habar-

csot 5 - 10 mm vastagságban nagysimítóval, vagy

serpenyővel hordjuk fel és vakolóléc vagy fogantyús

léc (kartecsni) és nagysimító segítségével egyenle-

tesen eldolgozzuk. Rövid szikkadás után a felületet

fasimítóval ledörzsöljük. A simítás irányától függő-

en a színvakolatban levő O-5 mm-es kődaraszemek

más-más felületi rajzot karcolnak a vakolatba, így

annak egyenes, köríves stb. mintázatot adnak.

Érdesített (citIingeit) vakolathoz (9.21. ábra) a

kőporos habarcsot úgy hordjuk fel, mint a kőporos

dörzsölthöz, de 8-10

mm

vastagságban. Egy-két órai

szikkadás után a felületet megfelelő hosszú (50 cm

hosszú vagy rövidebb) acéllemezzel (citIinggel) leka-

parva érdesít jük. így a vakolat szemcsézett felületű

lesz. A lekaparás irányától függően más-más rajzú

felület alakíthatő ki.

Fésült vakolat esetén a színvakolatot 8-10

mm

vastagságban ugyanúgy hordjuk fel mint a kőporos

dörzsöltet. Egy-két órai szikkadás után fémfésűvel

vagy szöges deszkával függőleges irányban lehúzzuk.

A fésűs fogak belekarcoinak a vakolatba és párhuza-

mos vonalas felületet alakítanak ki.

A nemesvakolat színvakolata (9.22. ábra) egy

alsó alaprétegre készül. Az alapréteg felületét sűrű,

de nem túl mély rovátkolással készítjük elő.

Nemesvakolatnak nevezzük a gyárilag ke-

vert, zsákokban forgalomba hozott habar-

csokat, amelyeket felhasználás előtt meg-

felelő képlékenységűre kell keverni.

Ezek kötőanyaga porrá oltott mész, őrölt égetett

mész, fehér vagy szürke cement lehet. Adalékanyaga

éles szemű homok és kőpor. A különböző tulajdonsá-

gok beállításához a gyártók különböző adalékszere-

ket használhatnak. Az elkészítés menete megegyezik

az előzőekben tárgyalt köporos dörzsölt és kőporos

kapart vakolatok készftési menetével

252

9.20. Ábra: Kőporos

dörzsölt vakolat

9.21. Ábra: Érdesített cillingelt

vakolat

9 22 Ábra: Nemesuako{at

szinvakolata



9.

FEJEZET

A

VAKOLÓ MUNKÁK

A nemesvakolatot csak az alapvakolat kiszáradása után szabad felhordani, a száraz alap-

vakolat előzetes benedvesítése után. A habarcsot serpenyővel, vagy vakolókanállal hordjuk

fel. A színvakolat vastagsága 5-8 mm, a homlokzatvakolat összvastagsága legalább 15 mm

legyen. A színvakolat felhordása után négy-öt óra múlva (semmiképpen nem másnap) kezdjük

meg a felület lekaparását. A felület nem lehet hullámos, gödrös, egyenetlen. Erős napsütés-

ben árnyékolás sal vagy permetezéssel gondoskodjunk a frissen vakolt homlokzat nedvesen

tartásáról.

Az elmúlt évek során egyre több kész, zsákos vakolat került forgalomba. Az alábbiakban

megpróbáltuk összegyűjteni azokat a tulajdonságokat, amelyek jellemzőek ezekre a termé-

kekre:

ha bármilyen célra készvakolatot alkalmazunk, tökéletesen egyenletes összetételű vakolat-

keveréket kapunk, amelyhez csupán a használati utasítás szerinti mennyiségben kell vizet

adagolni;

nem kell a helyszínre külön-külön szállítani a habarcs alkotóanyagait;

sokkal kevesebb hulladék keletkezik a keverés során;

a mész- és cement kötőanyagú készvakolatok vízzel elegyítve kiváló tapadású vakolatot

adnak, és utána nagyon gyorsan megkeményednek;

a manapság gyárilag előállított külső és belső vakolatok igen jól feldolgozhatók és kiváló

épületfizikai tulajdonságokkal rendelkeznek;

feldolgozásuk teljes mértékben gazdaságos és racionális, a kezelési utasításnak megfele-

lően bármely alapra, bármely évszakban felhordható;

kopásálló és elmozdíthatatlan felületet, és jó alapot adnak a festéshez és burkoláshoz;

száradásuk általában rendkívül gyors;

jól tárolják a hőt, képesek a nedvesség és a

szoba levegőjének szabályozására, így ked-

vezően befolyásolják a lakótér klímáját.

Kétrétegű homlokzati (lábazati) cement-

vakolatot (9.23, ábra) meszes, simító

cementhabarccsal az előírt vastagságban,

kőműveskanállal felcsapva készítünk. (Előfor-

dul, hogya kívánt vastagság miatt több réteg-

ben kell felhordani.)

kopásálló

rtg.

homlokzatvakolat ~-

Az alapvakolatot vakolóléccel vagy fogan-

tyús léccel letisztít juk. A színvakolatot az első

24 óra után, hideg időben még legalább

három napig, meleg időben legalább nyolc

napig nedvesen kell tartani.

9.23. Ábra: Lábazat vakolat



A VAKOLÓ MUNKÁK

9 FEJEZET

9.6. VAKOLÁSI HIBÁK

Azalábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban előforduló vakolat hibákat.

• A vakolat síkja, az élek és a zúgok egyenetlenek.

A habarcsban lévő mészpép oltatlan részeket tartalmaz, és az elkészült vakolat a nedves-

ség hatására kipattogzik.

A vakolóhabarcs nem tartalmazza az előírt mennyiségű kötőanyagot, és ennek következ-

tében nem lesz kellő szilárdságú.

A habarcsba kevert túlzott mennyiségű kötőanyag a felület megrepedését okozza.

• Az alapvakolat és a simítóvakolat kötőanyag tartalma jelentősen eltérő, így a két réteg az

eltérő zsugorodás miatt elválik egymástól.

• A vakoló réteget túl vastagon vittük fel a falra vagy a mennyezetre, és így az táblákban

leválhat.

Avastag vakolat nehezen szárad ki és repedezésre hajlamos.

A megengedettnél nagyobb agyag-iszap tartalom következtében a kötőanyag nem tapad

kellően az adalékszemcsékhez.

Ha a vakolatot túl száraz felületre készítettük el, a felület elszívja a vizet a habarcsból, és így

nem lesz kellő szilárdságú.

Ha a beton felületet nem kellósítettük megfelelően, úgy a vakolat tapadása nem lesz meg-

felelő.

A cementhabarcs ot nem tartottuk nedvesen a vakolás után, így a vakolat könnyen megre-

ped és elválik a felülettől.

Avakolatot nem óvtuk meg a hirtelen kiszáradástól és a fagytól; ennek következtében nem

lesz megfelelő a szilárdsága.

A nedvszívó sók kivirágzást okoznak a falfelületen.

A vakolás során a habarcsot nem tömörítettük kellően, így az üreges lesz.

9.7. ARABICHÁLÓK

A vakolatokat általában tégla, vagy beton felületekre készítjük. Ezekhez az anyagokhoz

(illetve a belőlük készült felületekre) megfelelő előkészítés után a vakolóhabarcs jól tapad.

Vannak viszont olyan felületek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet

bevakoini. Számos olyan építőanyag van, mint például a fa, a fém, vagy bizonyos

építőleme-

zek, illetve építőelemek, amelyekhez nem tapad a vakolóhabarcs.

A rabicháló egy vakolattartó és erősítő szerkezet, amellyel az előzőekben

felsorolt felületeket be lehet vakoIni.

A vakolattartó szerkezetek rugalmas kapcsolatot létesítenek a vakolat és a vakolatot rosz-

szul tartó felületek között, ami csökkenti a repedések valószínűségét. Gyakran felhasználjuk

olyan helyen is, ahol különböző anyagú szerkezetek (9.24. ábra) csatlakoznak egymáshoz.

254



9.

FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

Ezzel megakadályozhatjuk a két szerkezet

látható elválását és azt, hogyacsatlakozásnál

repedések keletkezzenek. Az ilyen helyen alkal-

mazott hálósáv 15-20 cm széles, és mindkét

oldalon 7-10 cm-re fedi át a megfelelő csatla-

kozó szerkezetet.

Arabicháló nádból, dróthálóból, vagy

műanyag hálóból készülhet (9.25.

ábra), különböző rögzítés i techni-

kákkaI.

A rabicoláshoz használt habarcs gipsz,

vagy cement kötőanyagú lehet. A két kötő-

anyagon kívül egyes hőszigetelő és gyárilag

zsákolt vakolati rendszerekhez műanyag alapú

habarcsok is használhatók.

Megjegyezzük, hogya műanyag alapú

habarcsok nem hagyományos vakolatként

kerülnek felhasználásra, hanem arabichálóval

egy glettszerű kéregréteget képeznek. Ez

nagyon jól alkalmazható a külső homlokzati

hőszigeteléseknél. A falfelületre felragasztott

szigetelő lemezeket a kéregréteg tökéletesen

megvédi a külső hatásoktól.

A fa felületekre készült vakolat a nedves-

ségtől megduzzad, majd később kiszárad és

összehúzódik. A mozgás miatt a vakolatréteg

leválik és leesik.

9 24 Ábra: Vasbetonszerkezetek rabicofása

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

;r ~

9 25 Ábra: Különböző anyagú rabichálók

A nádszövetet főleg deszkából készült felületek (mennyezet, oldalfa. stb.)

vakolásánál alkalmazzák. 2 m hosszú szálakból készítik, és 20 cm-enként

vékony huzallal szövetté szövik össze. Anádszövetet stukatúrszeggel erő-

sítik a vakolandó felületre.

Kisebb felületnél egyszeresen, nagyobb felületeknél és igényesebb vakolattartást kívánó

felületeknél kétszeres rétegben készítik a nádazást. Az egyszeres nádazásnál a szálak az alsó

deszkákra merőlegesen helyezkednek el, mert így a deszka száradásából eredő összerepedé-

sek elkerülhetők. A kétszeres nádazásnál az egyes rétegek száliránya egymásra merőleges.

A vakolás megkezdése előtt a felerősített nádbetétet megvizsgáljuk, és eltávolítjuk róla a laza

részeket, a leveleket, a felerősítéskor széttöredezett, foszlányos szálakat. A vakolás hagyomá-

nyos módon történik.

Rabicvakolatot készítjük fémháló felhasználásával (9.26. ábra) is. A huzal-

háló legalább 1 mm átmérőjű és legfeljebb 25 mm lyukbőségű.

255



A

VAKOLÓ MUNKÁK

9.FEJEZET

A hálót kampós szeggel rög-

zíthetjük a vakolandó felülethez.

Arra ügyeljünk, hogya hálö mindig

feszesen simuljon a felülethez, és

kellő sűrűséggel legyen rögzítve.

A háló biztonságos rögzítéséhez

idom- és betonacélokat is felhasz-

nálhatunk.

A háló cementvakolathoz fekete

huzalból, gipszvakolathoz horgany-

zott huzalból készül.

Az üvegszál és műanyag

hálók általában 1,00 m-es

szélességben, tekercsben

kerülnek forgalomba.

Alkalmazásukkal a hálót elő-

ször ollóval gondosan méretre kell

szabni. A rögzítés úgy történik, hogy

a felületre glettvassal vékonya n fel-

hordjuk a ragasztó glettréteget,

majd ebbe nyomjuk bele a leszabott

hálót, amit tulajdonképpen bele

kell simítani a vékony glettrétegbe.

Ezt követően a felületképzéshez

újabb vékony rétegeket kell felhor-

dani a felületre.

9.8. RABICSZERKEZETEK

1.Fagyapot lap

2. Téglafalazat

3. Födém

4. Oszlop

5. Műanyag

bekötő horog

9.26. Ábra: Fagyapot elemek

rabicolása fémhálóval

6. Rabicháló

7 Cementhabarcs fröcskölés

8. Alapvakolat

g. Fedővakolat

Régebben készítettek tisztán rabic-szerkezeteket

úgy is, hogy egy fémvázra erősített rabichálóra

többrétegű vakolatot hordtak fel.

Ezzel a készítési móddal álmennyezeteket, díszítése-

ket, párkányokat, csővezetékeket (9,27. ábra) takarta k el.

A napjainkban használatos szerkezeti megoldások már nem

alkalmazzák a tisztán rabic szerkezeteket, csak felújítási és

átalakítási munkáknál, illetve íves, máshogy nem vakolható

megoldásokkal.

Az álmennyezeteknél a szilárd födémhez fel kell kötöz-

ni egy betonacélból készült hálót. Ezt előre bebetonozott

kampókhoz lehet rögzíteni. Megoldás lehet a fém tiplikre 9.2Z Ábra: Csővezeték

függesztett rabic tartószerkezet is.

eltakarásának metszetrajza

256



· anyagú bevonatok. A

............ vagy más .


A VAKOLÓ MUNKÁK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Egészítse ki a hiányos meghatározásokat

A vakolatok eljárással készült

vakolatok a külső és a belső terekben eltüntetik a

....... egyenlőtlenségei . A vakolat megakadályozza azt is, hogya

......................... könnyedén a falszerkezetbe jusson és ott kifagyást okozzon.

Az épület külső homlokzati falain készülő vakolatot

zük. A belső vakolatok az ...

........ nevez

.......... vagy a . készülnek.

2.

Írja az ábrák alá, hogy rétegszámuk szerint milyen vakolatot ábrázolnak A berajzolt vékony

vonalak mellé, nevezze meg a rétegeket

A vakolás iránya:

3.

Határozza meg egy helyiségben a vakolómunka haladási irányát a fényforrást figyelembe

véve, és indokolja is meg

Indoklás:

4. Karikázza be a helyes választ

a./ A vakolandó helyiségben a hőmérsékletnek O felett kell lennie.

b./ A vakolandó helyiségben a hőmérséklet legalább + 10°C fok kell legyen.

e./ A vakolandó helyiségben a hőmérsékletnek +5°C felett kell lennie.

5. Csoportosítsa a vakolóhabaresokat kötőanyaguk szerint

a./

b./

e

e./

258

d./




6.

Sorolja fel a vakolattartó szerkezeteket és írja le a tulajdonságaikat

Vakolattartó szerkezet

Tulajdonsága

7

Csoportosítsa a habarcsokat a felhasznált adalékanyag szerint

a./

b./ .

c./

d./ .

8.

Sorolja fel a vakolási munka elvégzéséhez szükséges szerszámokat

1./ 2./ .

3./ .

5./ .

4./ .

6./ .

9.

Állítsa helyes sorrendbe az alábbi műveleteket

a./ vakolat lesimítása

c./ a habarcs felhordása

e./ a vakolandó felületek ellenőrzése

g./ a vakolat síkjának kitűzése

b./ felület előkészítése

d./ a habarcsréteg elegyengetése

f./ vakolat utókezelése

h./ vakolat lesimítása

Helyes sorrend: ............................•.......................................................................................

1

Indokolja meg, hogy miért különösen fontos a vakolás megkezdése előtt a vakolandó

felület ellenőrzése?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

11

Hogyan történik a vakolandó felületek előkészítése?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

259




12.

Avakolat síkjának a pontos meghatározásához vezetősávokra van szükség. Ismertessük

a vezetősávok elkészítésének menetét, majd soroljuk fel az alkalmazott eszközöket

Elkészítés menete: .

Alkalmazott eszközök:

a./ .

c./ .

b./ .

d./ .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

13.

Hogyan határozzuk meg a mennyezet síkját?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

14.

Mia szerepe a vakolóprofiloknak és milyen anyagokból készülhetnek?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Anyagai:

a./ .

c./ .

b./ .

d./ .

15. Ismertesse a profilok felragasztás ának sorrendjét

1./ 2./ .

3./ .

4./ .

16. Milyenműveletet nevezünk grundolásnak?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

17 A kézi habarcsfelhordás két módját különböztetjük meg. Mia különbség a kétféle felhor-

dási mód között?

a./ A habarcs felcsapása serpenyővel: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 9. FEJEZET HEZ

22. Milyen munkálatok elvégzésére alkalmasak a zug- és hajlatsimítók, és hogyan történik

velük a munkavégzés?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

23.

Mi indokolja a vakolatok utókezelésének szükségességét?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

...............................................................................................................................................

....................................................................................................................................

.

24. Sorolja fel azokat a szerkezeteket, illetve szerelő ipari munkákat, amelyeknek el kell ké-

szülnie a belső vakolás megkezdése előtt

a./ Szerelőipari munkák: .

..............................................................................................................................................

b./ Elkészült szerkezetek: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

25. Melyek azok a felületek, amelyeken a belső vakolásokat el kell végeznünk?

1./ 2./ .

3./ .

5

7./ .

26. Milyen hatások érik a külső vakolatokat? Mi a külső homlokzatvakolás célja?

4./ .

6./ .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

27.

A külső vakolatokat két nagy csoportba sorolhatjuk:

a./ Egyrétegű vakolatok:

b

Kétrétegű vakolatok:

L I

2./ 2./ .

3./ .

4./ .

5

6./ .

6



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 9. FE JEZE T H EZ

28. Sorolja fel a külső homlokzatvakolatok fajtáit

L I 2

3./ 4./ .

5./ .

7./ .

6

29.

Az elmúlt években egyre több kész, zsákos vakolat került forgalomba. Soroljon fel olyan

tulajdonságokat, amelyek jellemzőek ezekre a termékekre

30. Azalábbiakban sorolja fel, a leggyakrabban előforduló vakolat hibákat

31.

Milyenépítőanyagokhoz nem tapad a vakolóhabarcs?

a./ b./ .

c I d./ .

63



10. SZÁRAZ HABARCS OK

Az utóbbi néhány évben Magyarországon is elterjedtek a szárazhabarcsok, amelyek közös

jellemzője az, hogy az alapanyagokat gyári körülmények között összekeverik és az így kapott

anyagot zsákokban forgalmazzák.

Ezeknek a habarcsoknak a tulajdonságait a kötőanyag, ill.kötőanyag-kombináció, az ada-

lékanyagok, az adalékszerek és különféle segédanyagok határozzák meg. A vakolatok egy

részénél gépi eszközöket is igénybe lehet venni, így a vakolás gyorsan elvégezhető.

A szárazhabarcsok gyári összetételű, és ott kevert falazó és vakolóhabarcsok, melyeket a

gyártó által kidogozott irányelvek alapján kell feldolgozni.

A különböző gyártók által készített habarcsok egy-egy rendszert alkotnak, feldolgozásuk-

nál a gyártó által közzétett alapadatokat és technológiai utasításokat kell figyelembe venni.

10.1. FALAZÓHABARCSOK

Több különböző nyomószilárdságú zsákos falazóhabarcs (pl. 3,0, 5,0, tO,O N/mm

2

) és

speciális falazóhabarcs (hőszigetelő, burkoló, vagy klinker habarcs) létezik.

Az előkevert, kész falazóhabarcsok mészhidrát, cement, bányahomok, adalékanyagok

felhasználásával készülnek. A hőszigetelő, kész száraz habarcs mészhidrát, cement, duz-

zasztott perlit és adalékanyagok felhasználásával készül. Ezt a falazóhabarcsot a hőszigetelő

téglák alkalmazása esetén javasoljuk. A burkoló és klinker Habarcsot különféle vízfelvételú,

látszó fugák készítésére használják. A falazóhabarcs ok az építészetben alkalmazott téglafa-

lazatokhoz, a falazóelemek összekötésére, teherelosztásra és hézagkitöltésre alkalmasak a

tO.l. tábázat szerint.

lD.1. TÁBLÁZAT

Falazó Habarcs

Falazó Habarcs

Falazó Habarcs

Hőszigetelő

30

50

100

Habarcs 50

Maximális

4mm 4mm 4mm 2mmszemnagyság

Nyomószilárdság

nagyobb, mint

nagyobb, mint

nagyobb mint

nagyobb mint

(28 napos)

3,0 N/mm

2

5,0 N/mm

2

10,0 N/mm

2

5,0 N/mm

2

Hővezetési tényező

0,8 W/mK

0,8 W/mK

0,8 W/mK

0,172 W/mK

- számítási érték

1 zsák vízszükséglete

kb. 6-8 liter

kb. 6-8 liter

kb. 6-8 liter

kb. 20 liter

M2,5G

M5G

MlOG

M5L

Jelölés

MSZ EN 998-

MSZ EN 998-

MSZ EN 998-

MSZ EN 998-

2:2003

2:2003

2:2003

2:2003

264



1 FEJEZET

SZÁRAZHABARCSOK

A felsorolt falazóhabarcsokat kézzel vagy géppel (szabadesésű) lehet megkeverni. Keverő-

géppel történő keverésnél először a vizet adagoljuk a keverőgépbe és csak utána adagoljuk

a száraz habarcsot. Mindig egész zsákot vagy zsákokat keverjünk egyszerre. A keverési idő

3 -

5 perc.

A falazásnál be kell tartani a tégla-, ill. falazóelemgyártók utasításait

Azáltalános sza-

bályok szerint a falazóelemeket szükség szerint elő kell nedvesíteni, majd a falazóhabarcsot

általában 10 mm vastagságban egyenletesen, a vízszintes és a függőleges fugákat teljesen

kitöltve kell elteríteni. A leeső, elszennyeződött habarcsot újra felhasználni nem szabad.

A felsorolt szárazhabarcsokat száraz helyen, raklapon kb. 6 hónapig lehet tárolni. A felso-

rolt falazóhabarcsok habarcsolandó felülete és a levegő +5°C-nál magasabb hőmérsékletű

legyen. A keveréshez csak tiszta - pl. vezetékes - vizet lehet használni. A megkevert friss

falazóhabarcsok feldolgozhatósági ideje kb. 3 óra.

A falazóhabarcsok falazóelemekre vonatkozó konkrét anyagszükségleteit a gyártó által

forgalmazott tájékoztatók tartalmazzák.

10.2. VAKOLATOK FELÜLET ELŐKÉSzíTŐ ALAPOZÓI

Az előfröcskölő, 2 4 mm szem nagyságú előkevert, kész száraz habarcs kézi

és gépi felhordásra is alkalmas. Cement, bányahomok, adalékanyagok fel-

használásával készült.

Az

előfröcskölő

külső

és belső térben használható, beton vagy tégla felületek vakolás előt-

ti kezelésére a jobb tapadás érdekében. Az előfröcskölő réteg felhordásánál a következőket

vegyük figyelembe.

Az alapfelület legyen száraz, jó teherbíró- és nedvszívóképességű, fagy-, por-, sókivirágzás-

és laza részektől mentes.

Tégla felületeknél a falazatnak síkban és kötésben kell lennie. A falazóhabarcs fugák

(függőlegesen és vízszintesen) nem lehetnek

túl

mélyek ill. nem állhatnak nagyon ki

max. 5 mm), ellenkező esetben azokat le kell vágni.

Nútféderes falazat

esetén az

5 mm

feletti tátongó fugák nem megengedettek. Ezeket

az előfröcskölés megkezdése előtt ki kell tölteni. Kisfelületű, enyhe sókivirágzások elfo-

gadhatók, mivel ezek a tapadást egyáltalán nem, vagy csak kismértékben befolyásolják.

Nagyobb sókivirágzásokat - melyek a vakolat tapadásának romlását okozhatják - feltétle-

nül el kell távolítani. Száraz fal esetén ez lekeféléssel történhet.

Beton alapfelületről a zsaluelválasztó olajmaradékot arra alkalmas módszerrel

(pl. homokszórás, gőzsugár vagy egyéb felületkezelés) el kell távolítani. Előregyártott ele-

meknél a gyártó utasításait figyelembe kell venni.

Az ásványi kötésű faforgács lemezek mozgásmentesen rögzítettek, egymáshoz hézag-

mentésen (függőlegesen és vízszintesen) csatlakozók legyenek. Nyitott fugákat (5

mm

felettieket) egyenletesen, hőhídmentesen ki kell tölteni. A lapok por- és leválasztószer-

mentesek legyenek, a szennyezett felületeket meg kell tisztítani.

65



1 FEJEZET SZÁRAZHABARCSOK

Az esetleges szennyeződéseket (felfröccsenések vagy egyéb) lehetőség szerint még friss

állapotban tiszta vízzelel kell távolítani a felületről.

A megszáradt anyagot aceton nal vagy etilacetáttallehet oldani.

Várakozási idő: legalább

3 órán

keresztül száradni kell hagyni.

A nedvszíváskiegyenlítő anyag műanyag diszperzió, víz, adalékanyagok fel-

használásával készül.

Erősen, illetve egyenetlenül nedvszívó, valamint eltérő anyagú és nedvszívóképességű

alapfelületek gipsztartalmú vakolatok vakolás előtti kezelésére alkalmas, azonos tapadás

eléréséhez. Különösen égetett kerámia és pórusbeton felületekre a vakolat feldolgozása

előtt ajánlott az alkalmazása. Nem alkalmas betonfelületek felületkezelésére. Anyagigény:

kb. 0,025 kg/m

2

(hígítatlan), vagyis

1

vödör kb. 300-500 m

2

felületre elég hígítatlanul.

A nedvszíváskiegyenlítő anyag felhordásánál a következőket vegyük figyelembe:

Az alap legyen száraz, jó teherbíró képességű, nem víztaszító, fagy-, por-, sókivirágzás- és

laza részektől mentes.

Égetett kerámia, pórusbeton esetén a nedvszíváskiegyenlítő anyagot vízzel hígítva hasz-

náljuk fel, a hígítás max. 1:2 térfogatarányban tiszta vízzel történjen,

nedvszívó

képessé-

gük szerint.

• A jól felkevert nedvszíváskiegyenlítő anyagot kézzel (teddyhengerrel vagy ecsettel), illetve

megfelelő berendezéssel gépi szórássallehet felhordani.

A bedolgozás során a felület és a levegő hőmérséklete

5

C-nál magasabb legyen.

A szerszámokat használat után azonnal vízzelle kell tisztítani.

• A fémrészeket, üreget stb. a nedvszíváskiegyenlítő anyag felhordása előtt megfelelően

védeni kell.

Az esetleges szennyeződéseket (felfröccsenések vagy egyéb) lehetőség szerint még friss

állapotban tiszta vízzelel kell távolítani a felületről.

• Várakozási idő; legalább 12 órán keresztül hagyjuk száradni.

10.3. BELSŐ VAKOLATOK

Az előkevert szárazvakolatok egyaránt alkalmasak a kézi és gépi feIhordás-

ra is. A gyártók az eltérő technológiával készülő vakolatrétegekhez külön-

böző alapanyagokat ajánlanak.

A gépi felhordásra. alkalmas előkevert vakolatok mészhidrát, cement, bányahomok, duz-

zasztott perlit és adalékszerek felhasználásával készülnek. Külön kell említést tennünk a gépi

felhordású gipszes vakolatokról is.

10.4.

GÉPPEL FELHORDHATÓ VAKOLATOK

Az ilyen vakolóhabarcs dörzsölt felületképzéssel 10.1. ábra) gépi vakolat-

ként bármilyen helyiség belső felületére, valamint külső durva alapvakola-

tok simító vakolataként alkalmazható.

67



SZÁRAZHABARCSOK

JO .

FEJEZET

Az alapfelület legyen száraz, jó teherbíró- és

nedvszívóképességű, fagy-, por-, sókivirágzás-


Amennyiben a szükséges vakolatvastag-

ság a 25 mrn-t meghaladja, mindenképpen

két rétegben javasoljuk a felhordást, közvet-

lenül egymás utáni menetben. Ha nem azon-

nal egymás után végezzük el a két folyamatot, az

első réteget fel kell érdesíteni.

Ásványi kötésű faforgács és könnyű faforgács lemezek esetén nem ajánljuk a géppel

felhordható vakolatok alkalmazását sem egy, sem több rétegben.

Ásványi kötésű fagyapot és könnyű fagyapotlemezek esetén előfröcskölés és vakolat-

erősítés (a rendszerhez tartozó vakolaterősítő háló) szükséges, a vakolat vastagsága legalább

15 mm legyen.

Égetett tégla felület esetén egy vagy két rétegben történő felhordás előtt nedvesítés szük-

séges a falazat nedvszívó képessége szerint.

Könnyűbetonból vagy betonból készült falazóelem továbbá egyéb beton felületeken tel-

jes takarású előfröcskölés szükséges. A 3 napos várakozási idő után felhordás előtt nedve-

sítés szükséges.

Pórus beton felületen is előfröcskölőt kell alkalmazni.

A géppel felhordható vakolatok az építkezéseken használatos bármelyik vakológéppel

(10.2. ábra) felhordhatók. A vakolás megkezdése előtt a felhordás megkönnyítése céljából az

összes élnél és saroknál élvédőprofilt célszerű elhelyezni. Fürdőszobákban és csempézendő

felületeknél használjunk vezetősínt a lehúzás megkönnyítésére.

Szükség esetén nedvesítsük elő a felületet,

majd a vakolóanyagot a vakológéppel hernyó-

formában megfelelő vastagságban fröcsköljük

fel. Lehúzóléccel egyengessük el, majd elegen-

dő meghúzás után (ujj próba: ha már nem tapad

az ujjunkra) megfelelő (filc, deszka stb.) simító-

val dörzsöljük el. A belső felületek festése előtt

glettelés szükséges.

A felület és a levegő +5'C-nállegyen maga-

sabb a feldolgozás és a kötés ideje alatt. A frissen

vakolt felületet 2 napig nedvesen kell tartani.

Az elkészült felületet nem szabad közvetlen

sugárzó hőhatásnak kitenni. Ha fűtőkészüléket

használunk (különösen gázkészülék használa-

ta esetén), ügyeljünk az alapos szellőztetésre

(a mész megfelelő karbonátosodása miatt).

268

lD 1 Ábra: Egyrétegű vakolat

10 2 Ábra: A gépi vakolás segédeszközei



10.FEJEZET

SZÁRAZHABARCSOK

Gépészeti hornyokat, nagyobb falazatfugákat, lyukakat stb. megfelelő mész-cement

habarccsal tömítsük. Ezeken a helyeken valamint eltérő építőanyagok találkozásánál hasz-

náljunk erősítő hálót a falazat gyártójának előírása szerint. A vakolatban elhelyezett erősítés

ugyan nem küszöböli ki teljes biztonsággal a repedések képződésének lehetőség ét, de annak

kockázatát jelentősen csökkenti.

Csak tiszta, vezetékes vizet használjunk. Egyéb adalékanyagok (pl. fagyásgátló) hozzáke-

verése tilos. Minden további réteg felhordása előtt vakolat centiméterenként

10

nap várakozá-

si időt tartsunk. 7 napot kell várni, ha homlokzati simítóvakolatként kerül felhordásra az ilyen

vakolat. Befejező rétegként ebben az esetben alkalmazható vékonyvakolat, vagy homlokzat-

festék.

Gipszes vakolat (gépi felhordású)

alkalmazása esetén

lD.

3. ábra) az

alapfelület legyen száraz, jó teher-

bíró- és nedvszívóképességú, fagy-,

por-,

sókivirágzás és laza részektől

mentes.

Égetett tégla erősen vagy egyenlőtlenül

nedvszívó alapfelület esetén a rendszerhez

tartozó nedvszívás kiegyenlítőt hordjunk fel

1:3 arányú vízzel történő hígítással a várako

zási idő legalább 12 óra.

Cementkötésű falazóelemek (könnyű vagy nehéz adalékanyag esetén) előkezelés nem

szükséges.

Ásványi kötésű, több rétegű fagyapot- és faforgácslemezek, hangszigetelések esetén a

következőképpen kell eljárni. A falakon és födém felületeken a rendszerhez tartozó előfröcskö-

lő, horganyzott acél huzal ból készült háló erősítéssel. vagy a rendszerhez tartozó vakolaterősí-

tő háló és előfröcskölés alkalmazása szükséges. Várakozási idő mindkét esetben 21 nap.

10 3 Ábra: Gipszes Vakolat tégla {elülelen

Pórusbeton felületen nedvszíváskiegyenlítőt kell felhordani 1:2 arányú vízzel történő hígí-

tással. Várakozási idő legalább: 12 óra.

Betonfelület esetén folyékony tapadóhíd felhordása szükséges, 3 órás várakozási idővel.

A vakolás kezdete előtt a felhordás megkönnyítése céljából az összes élnél és saroknál

rozsdamentes élvédőszegélyt helyezzünk el. A szükség szerinti nedvesítés után a gipszes

vakolatot vakológéppel hernyóformában a kellő vastagságban fröcsköljük fel. Lehúzóléccel

egyengessük el, majd elegendő meghúzás után a felületet glettvassal vágjuk le. nedvesítsük,

filccel. végül glettvassal simítsuk le.

Az elektromos és gépészeti szerelvények nyílásait a vakolás megkezdése előtt le kell takar-

ni. Korrózióveszélyes fémrészeket tartós védelemmel kell ellátni (pl, rozsdagátló festés).

Eltérő anyagú falszerkezetek, illetve nagy felületű födém és fal találkozásánál teljes vastag-

ságban be kell vágni a vakolatot kőműveskanállal. Az anyag, a felület és a levegő +5°C-nál

magasabb legyen a feldolgozás és a kötés ideje alatt. A vakolat közvetlen melegítése tilos

269



SZÁRAZHABARCSOK

10 FEJEZET

Fűtőberendezések használatakor, kűlönösen ha gázüzeműek, ügyeljünk az alapos szellőz-

tetésre.

A gipszes vakolat alkalmazása esetén a rendszerhez tartozó vakolaterősítő hálót a követ-

kezőképpen fektessük.

Hordjuk fel a teljes vastagság

213-át.

Fektessük rá a vakolaterősítő hálót a vakolatra (az

érintett részeken 25 cm-rel túlnyúlva. az esetleges toldásoknál lD cm-es átfedéssel) és

teljes felületen nyomjuk bele. Hordjuk fel a maradék vakolatvastagságot. Amennyiben

nagyobb felületet kell vakolaterősítéssel ellátni, egy munkamenetben max. 20 m' felüle-

tet készítsünk elő. Nagyobb felületet megfelelően osszunk fel, hogy friss a

frissre

tudjunk

dolgozni.

Födémeken általában nem szükséges vakolaterősítót használni. Az elhelyezett felületi

vakolaterősítés ugyan nem küszöböli ki teljes biztonsággal a repedések képződésének

lehetőségét, de annak kockázatát jelentősen csökkenti.

A csempézendő felületet nem kell filccel simítani és glettelni. Csempézéskor tartsuk be a

gipszgyártók alkalmazástechnikai utasításait. Bármilyen további réteg felvitele előtt a Baumit

Gipszes Vakolatnak teljesen ki kell száradnia.

10.5. KÉZZEL FELHORDHATÓ

VAKOLATOK

A kézzel felhordható lD.4. ábra)

vakolatok közül a hőszigetelő vako-

lat mészhidrát, cement, duzzasztott

perlit, és adalékanyagok felhasználá-

sával készül.

. . 1

/

inom vakolat

I~~:t:~~övakolat

T~rafol

A hőszigetelő, páraáteresztő vakolat ásvá-

nyi alapfelületre, falszerkezetek

külső

és belső

felületére alkalmazható. Lábazatok vakolására

10.4. Ábra: Kézi felhordású

vakolat rétegrendje

nem alkalmas. Az alapfelület legyen száraz, jó teherbíró- és nedvszívóképességű, fagyo, por-

sókivirágzás és laza részektől mentes. Általános feltétel, hogya fugák zártak legyenek.

Alkalmazás külső vakolatként.

Ásványi kötésű faforgács, ásványi kötésű fagyapot és könnyű farostlemezek esetén nem

ajánlott alkalmazása (hőszigetelő rendszer készítése javasolt).

Égetett tégla, könnyűbetonból vagy betonból készült falazóelem, beton, pórusbeton ese-

tén teljes takarású előfröcskölés szükséges.

Alkalmazás belső vakolatként.

Ásványi kötésű faforgács, ásványi kötésű fagyapot és könnyű farostlemez felületeken

teljes takarású előfröcskölés és 1 mm-es horganyzott huzalból (0,1 mm) készített vakolat-

erősítő háló (20x20 - 25x25 mm) elhelyezése szükséges, a várakozási idő 21 nap. Égetett

tégla, könnyűbetonból vagy betonból készült falazóelem, beton, pórusbeton esetén teljes

takarású előfröcskölés szükséges (várakozási idő 3 nap).

270



SZÁRAZHABARCSOK

10. FEJEZET

Könnyűbetonból vagy betonból készült

falazóelemek felületén teljes takarású előfröcskö-

lés szükséges.

Beton felületen teljes takarású előfröcskölés

kell.

Pórusbeton felületen is előfröcskölőt kell al-

kalmazni.

A habarcsot habarcsládában kézzel, vagy az

építkezéseknél általában használatos szabadesésű keverőben kb. 10 liter víz hozzáadásával

kell megkeverni (keverési idő:

5

perc). Mindig egész zsákokat keverjünk egyszerre. Más ter-

mékkel ne keverjük.

A habarcsot kőműveskanállal vagy simítóval lehet felhordani. Igény szerint a kötés kez-

dete után egy alkalmas simítóval (pl. polisztirol) bedörzsöljük. Más termékkel ne keverjük.

A friss vakolatot meg kell védeni a gyors kiszáradástól. Várakozási idő: vakolat centiméteren-

ként 10 nap, műgyanta kötőanyagú vakolat ill. esték felhordása előtt 4 hét.

Befejező rétegként használható: alapvakolatként felhordott univerzális vakolat esetén

nemesvakolat.

Dörzsölt felületű univerzális vakolatra: műgyanta kötőanyagú, szilikát, szilikon, ön-

tisztuló képességű páraáteresztő fedővakolat. Alapvakolatra finomvakolatként felhordott

fehér színű univerzális vakolatra szilikát- , műgyanta kötőanyagú- vagy szilikon festé-

kek.

10.6. KÜLSŐ VAKOLATOK

A külső homlokzatok vakolatainak felhordása gépi, vagy kézi úton történhet. A gépi felhor-

dású vakolatok rétegeinek rendszerét a következő oldalon a 10.6. ábra mutatja be.

Nemes vakolat alkalmazása esetén az alap legyen száraz, fagy- és pormen-

tes nedvszívó teherbíró

.Jdviráqzéstól


Felhordható rnész-cement és cementvakolatra, valamint egyéb ásványi alapra. Nem al-

kalmas: műanyagra, lakk-, ill. olaj-, enyves és diszperziós festékre, homlokzati hőszigetelő

rendszerre. A felület előkészítésénél a következőket vegyük figyelembe:

Málló, porladó felületet, valamint a mészkukacokat mechanikus úton távolítsuk el;

szükség esetén kezeljük (fluorszilikát) és/vagy rögzítsük

mélyalapozó .

A régi lakk-, enyves- és diszperziós festékréteget marassuk le vagy forró gőzfúvatással

kezeljük.

Az elszennyeződött és elalgásodott felületet mechanikusan kezeljük, forró gőzráfúva-

tással vagy homokszórással.

A málló ásványi festékréteget mechanikus úton távolítsuk el (pl.homokszórással).

Akivirágzást mechanikusan távolítsuk el, ügyeljünk a különleges felújítási teendőkre.

272



to.

FEJEZET

[

d ~á I,,,,

kaport nemesvakolat

~

fi Om , oorzeöfve

uníverzöns

vakolat

univerzólis alapozó

mügyanto kötöonyagú vakolat

SZÁRAZHABARCSOK

Mügyanta vakolat

Ala ozö

Ovegszövet

J _-_-. -__

~~~í~~~:~

, Előfröcskölö

alapozó

1 6 Ábra:

Külső vako ati rendszerek gépi vakolása esetén

vakolat

A megrongált, megsérült, repedezett felületet ásványi simítóanyaggal javítsuk ki. Kiszá-

radás után az egész felületet f1uáttal kezeljük, ügyeljünk a különleges felújítási teendőkre.

Vakolás előtt néhány órával - az alap állapotának és az időjárásnak megfelelően - ned-

vesítsük elő a felületet. A nemesvakolat felhordása előtt az ásványi alapon már nem lehet

vízfilm réteg. Ha hőszigetelő vakolatot használunk, akkor az előző nap nedvesítsük be a

felületet.

A vakolat keverésénél a szabadesésű keverőben zsákonként 9-10 I vízzel 3-5 percen át ala-

posan keverjük össze. Mindig keverjük be a zsák teljes tartalmát A bekevert adagot egy nagy

habarcsládába ürítsük és még egyszer kézzel jól keverjük át, hogy egységes színt kapjunk.

Egy felületen csak azonos gyártási tételszámú zsáko kat használjunk

A vakológép annyi vizet adagoljon, hogy megmunkálható állagú legyen az anyag. Ameny-

nyiben vakológéppel dolgozunk, ügyeljünk arra, hogya gép üzembehelyezése előtt a keverő-

teret és a habarcstömlőt mész vagy cementlével töltsük meg

A nemes vakolatot kézzel, kőműveskanállal csapjuk fel vagy simítóval húzzuk fel, ill. va-

kológéppel fröcsköljük a falra (a csiga és a palást félteljesítményre állítva ), majd simítóval

egyengessük el a felületet. Ezután alakíthat juk a felület struktúráját (10.7. ábra).

Dörzsölt vakolat készítésekor a szilár-

dulás után (alaptól és időjárástól függően

20-60 perc) polisztirol- vagy filclappal

enyhe rányomással körkörösen vagy víz-

szintesen keresztbe húzzuk át a felületet.

Dörzsölés közben szükség szerint enyhén

és egyenletesen újból nedvesítsük be a fe-

lületet.

kapart struktúra

lD.7. Ábra:

FelüLet i

struktútek:

273



SZÁRAZHABARCSOK

to.

FEJEZET

Kapart vakolat készítése esetén kisfokú

szilárdulás

után (hüvelykujjal végezzünk nyo-

máspróbát) simítóval simítsuk el egyenletesen a felületet. Megfelelő keményedés után szöges

léccel, enyhe rányomással kaparjuk át a felületet (ügyeljünk a megfelelő időre; akkor végez-

zük a kaparást, ha a kaparókefe fogai közölt nem maradnak vissza nedves habarcsdarabok).

Hogy ne maradjon kikaparatlan felület, húzósínnel az egész felületet húzzuk át. Ezután puha

kefével seperjük le a felületet.

A szilíkát vakolat felhasználás-

ra kész vízüveg alapú ásványi

vékonyvakolat, kapart és dörzsölt

kivitelű struktúrák kialakítására

alkalmas (10.8. ábra).

A vakolat kálivízüveg, ásványi töltő-

anyag, pigment, stabilizátor, adalék és víz

felhasználásával készül. A vakolat műanyag

vödrökben kerül forgalmazásra.

dörzsölt hatású struktúra kapart hatású struktúra

10 8 Ábra: Felületi struktúrák Szilikát

Szilikon

és

Granopor vakolatok esetén

A vakolat víztaszító hatású páraáteresztő színes nemesvakolat alkalmas külső és belső

felületre, beton és kő esetén is. Alkalmazható ezen kívül még Hvh

10

minőségű mészcement

vakolat, szálcement alapfelületekre felületképző vakolatként, különösen műemlékvédelmi cél-

ra régi épületeknél. helyreállításhoz, felújításhoz, befejező rétegként hőszigetelő rendszer-

néi.

A vakolat 1,5-2-3 mm-es legnagyobb szemcsenagysággal kerül forgalomba, a dörzsölt,

illetve kapart struktúra kialakításánál a megfelelő szemnagyságot kell alkalmazni. Az alap le-

gyen tiszta fagy pormentes nem víztaszító kivirágzástól mentes teherbíró és laza részektől

mentes.

Alkalmas:

mész mész cement és cementvakolatra betonra és egyéb ásványi alapra

(régi) jól tapadó ásványi- és szilikátfestékre,

hőszigetelő rendszer tapaszrétegére, kő- és azbesztcement lapra.

Kevésbé alkalmas gipszvakolatokra (próbát készítsünk). Nem alkalmas műanyagra,

lakk- ill. olajos, enyves felületre, diszperziós festékre.

A felü/etek előkészítésénél a következőket vegyük figyelembe:

Krétásodó, ill. porló felü/eteket, kéregszerű képződményeket mechanikus úton el kell

távolítani adott esetben megerősíteni.

A zsaluzóolaj maradványokat betonon forró gőzsugár; specialis kereskedelemben kap-

ható zsaluzóolaj eltávolító segítségével távolítsuk el.

Régi lakk, enyves- és diszperziós festékeket le kell tisztítani forró gőzsugárral.

Elszennyeződött vagy elalgásodott felületekről a szennyeződést mechanikusan el kell

távolítani forró gőzsugárral vagy homokfúvással; speeiélis szerek alkalmazása is ajánlott.

Károsodott, ill. repedezett felületeket ki kell javítani ásványi

l pú

glettel, szükség esetén

üvegszövet erősítést kell alkalmazni.

274



SZÁRAZHABARCSOK

10. FEJEZET

A hőszigetelés elkészítésénél először a le-

mezvastagságnak megfelelő szélességű lába-

zati sarokvédő (10.11. ábra) szegély t kell elhe-

lyezni. A hőszigetelés rögzítése dűbelezéssel és

élvédő ragasztó alkalmazásával történik.

A lemezek ragasztására szolgáló ragasztó

tapaszt szórjuk tiszta vízbe és lassú menet-

ben forgó keverőben kb. 5 percen át keverjük.

majd hagyjuk pihenni. Végül aztán még egy-

szer kever jük át

Ragasztáshoz a falnak egyenletesnek kell

lennie (:t5 mm/m). A nagyobb egyenetlensé-

geket külön munkafolyamatban egyengessük

ki. A 10 mm-nél kisebb egyenetlenségeket

ragasztótapasszal, a nagyobbat külön vakolat-

réteggel simítsuk el. A hőszigetelő lemezek ra-

gasztási alapja legyen száraz, fagy- és pormen-

tes teherbíró ne legyen víztaszító ne legyen

rajta kivirágzás és laza rész. Ne következzen be

utólagos átnedvesedés

A ragasztót a homlokzati szigetelőlapok

szegélye

mentén valamint néhány ponton

(10.12. ábra) hordjuk fel. Ragasztási felület

legalább 40%. Egyenletes alapnál a teljes felületre is felhordható az anyag. fogas simítóval.

Amennyiben szükséges dübelezni, úgy azt legalább 24 óra száradási idő után lehet végezni.

1 11 Ábra: Lábazati

sarokvédő

10.12. Ábra: Ragasztó {elhordása

A síkban szorosan egymás mellé illesztett és lecsiszolt homlokzati szige-

telőlapokra egy munkamenetben, megszakítás nélkül kell felvinni az üveg-

szövetet.

Az alap egyenetlenségeit nem szabad üvegszövettel és vakolatréteggel kiigazítani Semmi

esetre sem szabad a homlokzati lemezek közötti fugákat ragasztótapasszal kitölteni Ameny-

nyiben az üvegszövetet két héten belül nem hordjuk fel, akkor a lapokat újra át kell csiszolni.

Az ablakmélyedéseknél (10.13. ábra) lévő sarkok felett ferdén még egy kb. 15 cm széles

és kb. 40 cm hosszú üvegszövetcsíkot ágyazzunk be, mielőtt az egész felületet átkenjük.

A ragasztó anyagot 10 mm-es fogazott símítóval húzzuk fel az alapra. A friss ágyazatba

helyezzük a függőleges lefutású üvegszövetet úgy, hogy legalább 10 cm-es átfedés legyen a

csíkok között, majd ismételte n egyenletesen kenjünk rá egy új réteg ragasztótapaszt. A szö-

vetnek nem szabad kilátszania. A ragasztótapasz vastagsága legalább 2 mm legyen

A tapaszréteget a további munkálatok előtt legalább 7 napig hagyjuk száradni. Ha az át-

kent felület lekopik, arra kell ügyelni, hogy ne sérüljön meg az üvegszövet.

Befejező réteg ként használhatók a rendszerhez szilikát, szilikon, műgyanta kötőanyagú

és öntisztító képességű páraáteresztő fedővakolat, és nemesvakolat.

276



10 FEJEZET

SZÁRAZHABARCSOK

Az éleknéi az átfedés Az ablak és ajlónyílásnál átlósan

mindkét oldalon min. 20 cm. üvegszövetlel kell

a

felületet megerősíteni.

Ablakcsatlakozás

kávacsatlakozó profillal.

10.8. ESZTRICH

10.13. Ábra: Üvegszövet elhelyezése

Az esztrich kész száraz beton, kel-

lően teherhordó alapfelületre hord-

ható fel úsztatott, csúszó- vagy

kötőesztrichként.

Padlófűtésnél is alkalmazható. A szá-

razbeton cement, osztályozott bánya homok

és adalékanyagok felhasználásával készül.

A termék friss állapotban lúgos kémhatású,

ezért a vonatkozó munkavédelmi szabályo-

kat be kell tartani.

A munka kezdete előtt meg kell vizsgálni

az alap szilárdságát, felületi egyenetlensége-

it. Az alapfelület legyen szilárd, tiszta, zsaluzó

olajtól, cementlétől, sókivirágzástól mentes.

Az esztrichet kézzel vagy géppel (szabad-

esésű vagy folyamatos) lehet megkeverni.

Zsákos anyagnál kb. 5 I vízre van szükség

zsákonként (40 kg).

A felhordás a betonozási munkák altalá-

eADWSZERKEZET.

ÚSZTATOTI ESZTRICH

PADLOFOTESSEL

Eszlneh

csölefedés 4 cm

Padlöfütéscsö

kb. 15 mm

eO,, ,fütéS rChdszerlernez.3 cm

Szegélycsík (min. 10 mm)

Konnyübeton slCiget ló

és k,egyMlít6 rtiteg)

PADLOSZERKEZET;

CSUSZTATOIT ESZTRICH

10.14. Ábra: Esztrich réteg

különböző padlószerkezeleknél

nos szabályai szerint történjen. Az esztrich

vastagságát a padlóburkolat igénybevétele, valamint az elkészítendő rétegrend (10.14. ábra)

figyelembevételével kell megállapítani. A vastagság beállításához használjunk esztrich profiIt.

Az anyago, a felület és a levegő +5°C-nál magasabb legyen a feldolgozás és a kötés ideje

alatt. Csak tiszta - pl. vezetékes vizet használjunk. A huzatot, közvetlen napsugárzást, valamint

az idő előtti kiszáradást el kell kerülni (utókezelés).

Meg kell említeni a gipsz·kötőanyagú önterülő esztricheket is, melyek bedolgozása jóval

egyszerűbb és gyorsabb, kiegyenlítő réteg nélkül is azonnal burkolható felületet adnak.

77



Á

ács-állványozó 14

ácstelepek 21

agyagtégla 113

alap-fal szigetelés 94

alapozás 55

alapozásí sík 55

alaptestek 50

alépítményi munkák 15

állandó terhek 9

állvány 174

asztalos 14

átalakítás 7

átszellőző csatorna 228

attika fal 182

B

B 30-as falazóblokk 145

bádogos és épületbádogos 14

befejező munkák 15

befejező réteg belső felületen:

befejező réteg homlokzaton:

beintés 40

belső páralecsapódás 82

belső vakolás 240,247

beruházó 12

betonüzemek 22

bitumen 86

bitumenemulzió 87

bitumenes kitt 87

bitumenes vastaglemez 88

bitumenes vékonylemez 88

bitumenmáz 87

blokk fal 179

bontás 7

C-Cs

cement vakolat 252

cementrabic válaszfalak 198

ciklop kő 170

citIingeit vakolat 251

cölöp 65

cölöpalap 64

cölöpfej 65

cölöprács 66

cuppantott vakolat 250

cyklop fal 173

cserépkályha és kandallóépítő 14

csőbélés 219

csöves szintező 33

D

derékszög kitűzése 41

78

SZÓSZ T

dioptria 37

dózer 51

dörzsölt struktúra 274

dörzsölt vakolat 272

E É

egyenes kitűzése 40

egyrétegű külső vakolat 249

egysorú kötések 130

elasztomer 89

előkészítő munkák 15

előkevert szárazvakolatok 266

előregyártot egységek 181

előregyártott vasbeton cölöp 67

éltégla válaszfal 189

energiaellátás 23

energiaigény 23

építési helyszín 17

építési napló 24

építési nedvesség 83

építési szerződés 13

építésszervezés 18

építkezés előkészítése 13

építő tevékenység 5

építőiemezek 193

épületburkoló 14

épületszerkezetek 8

épületszigetelő 14

épületszobrász 14

érdesített vakolat 251

esetleges terhek 10

esztétikai követelmények 11

esztrich 276

F

fagyálló lábazat 94, 167

fagyapot elemek rabicolása 255

fagyhatár 55

falazás 122, 126

falazat terhei 184

falazó kő 112

falazóhabarcsok 263

falazott kémény 214

falcsatlakozás 135

falfülkék 142

falhüvely215

falidomkötés 145

falidomkötések 129

falkáva 132

falkereszteződés

falnyrlások kítűzése 45

falpillérek kötése 141

falsarok 132

falvég 131

fapadlózó és burkoló 14

faragott kő 169

farost anyagú építőiemezek 193

fejtési osztályok 51

fél tégla vastag válaszfal 190

felépítményi munkák 15

felhordás 243

felmenő falak168

felmérési napló 24

feltöltés 52

felülbordás lemezalap 63

felületszerkezetek 9

felületszivárgók 93

félvázas épület 111

felvonulás 24

fémlemez 92

fémlemezek 89

ferdeszögű falcsatlakozás 135

ferdeszögű falkereszteződések

138

fésült vakolat 251

fixpont 40

fogadószint 180

fogantyús léc 245

foganytyús léc 239

folyékony tapadóhíd 265

forrasztás 92

főfalak 110

földgyaluk 52

földmunkák 50

földnyesők 52

földtolók 51

főtengelyek 44

függő 32

függő 32

függőleges hézagképzés 125

füstcsatorna 212

G

gazdasági követelmények 11

gazdasági ügyvitel 25

gázvezeték és készülékszerelő 14

gépesítés 24

gépi vakolás 243

gerendarács 71

gerndarács alap 62

gipszes vakolat268

gipszkarton válaszfal 194

gravitációs szellőzőkürtő 228

gréder 52

grundolás 243

gúzréteg 241

gyárkémények 227

gyújtőkémény 225



H

habarcs felcsapás 243

habarcs szigetelés 89

habarcsfelhuzó lap 239

habarcstáskás falazóelemek 151

hangszigetelő képesség

harántfal 111

harmatpont 81

használati víz83

hasznos teher 10

Hb30

Hb 38

hegyesszögű falsarok 133

héjalapok 64

helyszíni bejárás 12

helyszíni cölöpök 68

hézagképzés 125

homlokzati hőszigetelő 274

homlokzatvakolat 236

homogén falak 175 vályokfalak

175

homok 48

hosszanti főfal 110

hőszigetelés 82

hőtechnikai követelmények 186

huzat 212

iránytégla 123

iszap 48

J

járulékos hatások 10

jelölőrúd 32

K

kapart struktúra 274

kapart vakolat 273

karbantartás 6

katonafal 189

káva 132

kavícs 48

kehelyalap 61

kellősítés 238

kémény 211

kéménybélelés 219

kémények elhúzása 217

kéményhuzat 212

kéménykötés 142

kéménykürtő 143

kéménypillérek 142

kerítésfal 201

kétrétegű homlokzatvakolat 249

kétsorú kötések 130

kezdősor 123

kézi kitermelés 51

kézivakolás 243

kézzel felhordható vakolat 269

kikenés 218

kitűzés 24, 31

kitűzési vázlat 43

kitüzőrúd 23

kivitelezésimunkák 15

kivitelező12

kivitelitervdokumentáció 13

kopogóhang terhelés 187

koromzsák 215

kotrógépek 52

kő 112

kőfalak 169

kőfaragó 14

kőműves 14

kőporos dörzsőlt vakolat 251

kőporos fröcskölt vakolat 250

közönséges terméskő falazat 172

központi fűtés kéményei 226

kútalapozás 70

külső páralecsapodás 82

külső vakoláás 248

kváder falazat 171

L

lábazati cementvakolat 252

lábazati falak 166

légaknák 228

léghang 187

légudvarok 228

lejtős terep 56

lemez 87

lemezalap 62

lemezek 91

lesimítás 246

lézerteodolit 39

libella 32

M

magasépítő ipar 7

magasságmérés 31, 36

mellékcsatornás gyűjtőkémény

226

mélyalap 57

mélyalapok 64

mélyépítő ipar 7

merevítő falak 183

mérőállomás39

mérőpálca 34

mérőveszző 34

meteorológiai teher 10

metszet13

monolit cölöp 68

monolit falak 175

munkagödör 53

munkaterület 13

munkavédelmi napló 24

műanyag lemez 92

műanyag szigetelések 88

műanyaghálók 255

műszaki követelmények 10

N Ny

nádszövet 254

nedvességhatások 77

nedvszíváskiegyenlítő 266

nem fagyálló lábazat 94, 167

nem teherhordó szerkezetek 8

nemes vakolat 271

nemesvakolat 251

nézőkereszt 33

nyiltvíztartás57

o ö

organizációs terv 12

oromfal 182

oszlopok 111

önhordó válaszfal 188

önterülő esztrich 276

p

padló alatti szigetelés 95

panel válaszfalak 198

panelek 179

panelfal 179

pára 77,80

páradiffuzió 83

páralecsapodás 80

páratechnikai követelmények 186

párhuzamos egyenes 43

partfalak 53

pillérek 111, 137

pillérek téglakötése 137

pincefal96

pincefalak 164

plasztomer 89

pontalapok 60

porlasztásos módszer 243

porotherm 119

poroton 147

poroton 36

pórus 83

pórusbeton falazóelemek 120

R

rába falazóblokk 145

rabic válaszfal 256

rabicháló 253

ragasztó tapaszt 275

rakott fal 175

7 9



redőny-,

reluxakészítő,

-javító

14

redukáló tahiméter 35

relatív nedvesség 81

rendkívüli teher 10

repeszelő 125

résfal 69

réteg nélküli kőfalak 172

réteges kőfalazatok 171

réteges terméskő falazat 172

rétegszám 90

rézsű 53

rúdszerkezetekre 8

S-Sz

sávalap 58

segédüzem 18, 21

siemens dúcolatok 54

síkalapozás 57

simító 239

sorosztó léc 128

sovány agyag 48

szádfal 54

szalagalapok 62

szállítás 25

szegezhetőség 199

szellőzők 227

szellőzőkürtő 228

szellőztetés 82

szerves talajok 49

szigetelés 86

szigetelést tartó fal 98

szigetelőlemez ragasztása 96

szilárdsági követelmények 184

szilikátvakolat 273

szintezés 36

szintezőműszer 36

színtki tűzók 39

színvakolat 249

szivárgó árok 93

szkréperek 52

szebafestő-

mázoló és tapétázó

14

szögek 37

szögek kítűzése 41

szögprizma 38

szögtükör 38

T

tahiméter 34

talaj 48

talajnedvesség 77, 79

talajpára 77, 79

talajvíz77

talajvízszint süllyesztés 57

talpgerenda 66

támfal 200

tatarozás 6

8

téglakötés 130-136

teherhordó szerkezetek 8

teknőszigetelés 97

teodolit 38

térelválasztó falak 110

tereprendezés 50

terméskő fal 169, 173

terméskő kerítés 20 l

tervező11

tetőfedő 14

thermoton falazóblokk 151

tompaszögű falsarok 134

tömegbeton szigetelés 100

tömörfalas épület

tűzfalak 181

tűzvédelem 188

u-ü

uniform 149

u-szegek 193

utólagos falszigetlés 103

üvegező: 14

v

vágottkő falazat 172

vakolási hibák 253

vakolat utókezelés 247

vakolatok 236

vakolatszigetelés 100

vakolattartás 200

vakoló profil 242

vakológép 244

vakolópálca 242

válaszfal 188

válaszfal merevsége 199

válaszfalak alapozása 59

válaszfalak falazása 153

válaszfallap 191

vályog tégla 112

vályogtégla fal 175

vasbeton cölöp 67

vasbeton- és műkőkészítő 14

vasbeton válaszfalak 198

vastelepek 22

vázas épület

vázkitöltő fal 182

vegyes falak 177

vegyszeres szigetelés 103

vert falak 175

véshetőség 199

vezetékárok 53

vezető sor 124

vezetősáv 241

víllanyszerelő 14

visszatöltés 52

vízellátás 23

vízhatlan 89

vízmérték 33

vízvezeték és központifűtés

szerelő 14

vízzáró89

vízszintes falszigetlés 94

vízszintes mérés 31

Z-Zs

zaj 187

zajhatások 187

zajvédelm 187

zártsorú beépítés 56

z-fal 189

zsaluzóelemek 178

zsinórállvány 44



Tartalomjegyzék

1. Az építő tevékenység 5

1.1Az építőipar tevékenységei, feladata 6

1.2 Az építőipar felosztása 7

1.3. Az épületszerkezetek 8

1.4. Az építményeket érő terhek 9

1.5. Azépítményekkel szemben

támasztott követelmények. 10

1.6. Azépítőipari kivitelezésben résztvevő személyekll

1.7.Az organizációs tervezés 12

1.8. Az előkészítési tevékenység 12

1.9. A kivitelezési munkák sorrendje,

a résztvevő szakmák 13

1.10. Az építési helyszín 17

1.11.Az építkezések segédüzemei.. 21

1.11.1.Az ácstelepek 21

1.11.2. Avastelepek.. 22

1.11.3. A betonüzemek 22

1.12. Avízellátás 23

1.13. Az energiaellátás 23

1.14. Az építkezés gépesítés e 24

1.15. A kitűzés, felvonulás 24

1.16. Műszaki és gazdasági ügyviteli tevékenység 24

1.17.A gazdasági ügyvitel 25

1.18. Az építőipari szállítások 25

Kérdések és gyakorló feladatok az építési

tevékenység círnú fejezethez 27

2. A kitűzés 31

2.1. A geodéziai mérések 31

2.2. Jelölő eszközök 32

2.3. A függőbe és vízszintbe állítás eszközei 32

2.4. Avízszintes mérés eszközei.. 34

2.4.1. Tahiméteres mérés 34

2.5. A magassági mérés 35

2.5.1. Aszintezés eszközei. 36

2.5.2. A szintezés elve és menete 36

2.6. A szögek meghatározása 37

2.7. Korszerű berendezések, mérőállomások 38

2.8. Pontok, egyenesek és szögek

vízszintes kitűzése 39

2.9. Épületek kitűzése 43

Kérdések és gyakorló feladatok a kitűzés címú

fejezethez 46

3. Földmunkák alapozások 48

3.1. A talajfajták.. .48

3.2. A földmunkák 50

3.3. Feltöltések, visszatöltések 52

3.4. Munkagödrök, vezetékárkok 53

3.5. Munkagödrök és árkok megtámasztása 53

3.6. Az alapozás fogalma, az alapozási sík 55

3.5. Alapozások csoportosítása 57

3.6. A síkalapok 58

3.6.1. Asávalapok 58

3.6.2 A válaszfalak alapozása 59

3.6.3. A pontalapok 60

3.6.4. Szalag- és gerendarács alapok 62

3.6.5. Lemezalapozás 62

3.6.6. A héjalapok 64

3.7. Mélyalapok 64

3.7.1. A cölöpalapok 64

3.7.1.1. A cölöpfej 65

3.7.1.2. A cölöprács/talpgerenda 66

3.7.1.3. Azelőre gyártott vasbeton cölöpök 67

3.7.1.4. Ahelyszínen készült vasbeton cölöpök 68

3.7.2. Résfalas alapozás 69

3.7.3. A kútalapozás 70

3.7.3.1. A teherelosztó szerkezet.. 71

3.7.3.2. Akutak szerkezete és a kutak készítése 71

Kérdések és gyakorló feladatok a földmunkák,

alapozások címú fejezethez 73

4. Víz és nedvességhatások 77

4.1. Talajvíz, talajnedvesség, talajpára 77

4.2. Légköri csapadék (eső, hó) 80

4.3. Páralecsapódás, páradiffúzió 80

4.3.1. Alapfogalmak 80

4.3.2. Külső és belső páralecsapódás 82

4.3.3. Páradiffúzió 83

4.4. Az építési nedvesség 83

4.5. Használati és üzemi vizek 83

Kérdések és gyakorló feladatok a víz- és

nedvességhatások címú fejezethez 84

5. Nedvesség elleni szigetelések 86

5.1. Anedvesség elleni szigetelések anyagai 86

5.1.1. Bitumen és bitumenes készítmények 86

5.1.2. Műanyag szigetelések 88

5.1.3. Fém szigetelések 89

5.1.4. Különleges habarcs szigetelés ek 89

5.2. Vízzáró és vízhatlan szigetelések 89

5.3. A szigetelések rétegszáma, fektetése 90

5.3.1. Bitumenes szigetelő lemezek fektetése,

toldás a 91

5.3.2. Műanyaglemez szigetel és ek fektetése 92

5.3.3. Fém- és műanyaglemez szigetelések

fektetése 92

5.4. Szivárgó rendszerek 93

5.5. Avízszintes falszigetelés 94

5.6. Vízszintes padló alatti szigetelés 95

5.7. Függőleges falszigetelések 96

5.8. Talajvíz elleni szigetelések 99

5.9. A szigetelések végződése 99

5.10. A kőműves munkákhoz tartozó vízszigetelések100

5.10.1. Avakolatszigetelések 100

5.10.2. Tömegbeton szigetelések.. 102

5.10.3. Az utólagos falszigetelések 103

5.10. Baleset-elhárítás 104

Kérdések és gyakorló feladatok a nedvesség

elleni szigetelések címú fejezethez 105

281



6. A falszerkezetek 11O

6.1. A falszerkezetekkel szemben támasztott követelmé-

nyek 110

6.1.1. Méretpontossági követelmények 110

6.1.2. Szilárdsági követelmények 110

6.1.3. Nedvességvédelmi követelmények 111

6.1.4. Hő- és páratechnikai követelmények 112

6.1.5. Zajvédelmi követelmények. 113

6.1.6. Tűzvédelmi követelmények. 114

6.2. A falszerkezetek osztályozása 114

6.2.1. Pincefalak 115

6.2.2. Lábazati falak 116

6.2.3. A felmenő falak 119

6.2.3.1. Téglafalak, falazóblokkokból készült falak 119

6.2.4. A kőfalak 120

6.2.4.1. A kőfalak anyagai, fajtái, a kő

megmunkálása 120

6.2.4.2. A faragott kőfalakról általában 121

6.2.4.3. A terméskő falakról általában 122

6.2.4.4. Terméskő falak falazási szabályai. 124

6.2.5. Homogén falak 126

6.2.5.1. Vályogfalak 126

6.2.5.2. Monolit (helyszíni) beton- és vasbeton falak126

6.2.6. Vegyes falak 128

6.2.7. Blokkokból készült falak 130

6.2.8. Panel ekből készült falak 130

6.3. Tűzfalak, oromfalak, attika falak 132

6.4. Vázkitöltő falak 133

6.5. Merevítő falak 134

6.6. A válaszfalak. 135

6.6.1. A válaszfalak osztályozása 135

6.6.2. A válaszfalakkal szemben támasztott

követelmények 136

6.6.3. Elemekből épített válaszfalak 137

6.6.3.1. Éltégla vastag válaszfalak 137

6.6.3.2. Fél tégla vastag válaszfal... 138

6.6.3.3. Válaszfallapból készített válaszfalak 138

6.6.3.4. Építőiemezekből készített válaszfalak 141

6.6.4. Homogén válaszfalak 146

6.6.4.1. Vasbeton válaszfalak 146

6.6.4.2. Cementrabic válaszfalak 146

6.6.5. Panel ból készült válaszfalak 146

6.7. A támfalak 147

6.8. Kerítésfalak 148

Kérdések és gyakorló feladatok a falszerkezetek

osztályozása című fejezethez 149

7. A falazatok anyagai téglakötések 158

7.1. Térelhatároló és térelosztó falak 158

7.2. Teherhordó és nem teherhordó falak 158

7.3. A falszerkezetek anyagai 160

7.3.1. Természetes anyagú falazóelemek 160

7.3.1.1. A kő 160

7.3.1.2. A vályog tégla 160

7.3.2. Mesterséges anyagú falazóelemek 161

7.3.2.1. Égetett agyagtéglák és a nagyméretű

8

falazóblokkok 161

7.3.2.2. Pórusbeton falazóelemek 168

7.3.2.3. Beton falazóelemek 168

7.3.2.4. Öntött beton és vasbeton falak 169

7.4. A falazáshoz szükséges szerszámok, gépek,

eszközök 169

7.5. A falszerkezetek kivitelezése 170

7.5.1. A falazás előmunkálatai 170

7.5.2. A falazás általános szabályai, technológiája 171

7.6. A falidomkötések l77

7.6.1. Egysorú kötések 178

7.6.2. Kétsorú kötések 178

7.6.3. Falvégek kötése 179

7.6.4. Falkáva kötése 180

7.6.5. Falsarok kötése 180

7.6.6. Falcsatlakozás kötése 183

7.6.7. A falkereszteződés kötése 184

7.6.8. Apillérek téglakötése 185

7.6.9. Falpillérek kötése 189

7.6.10. Falfülkék 190

7.6.11. Falazott kémények kötése 190

7.7. Falazóblokkokból épített falak falidomkötései 193

7.7.1.A B 30-as falazóblokkból készült falidomok 193

7.7.2. A Rába falazóblokkból készült falidomok 193

7.7.3. Poroton PF 30/1 falazóblokkból készült

falidomok 195

7.7.4. A HB 30 falazóblokkból készült falidomok. 195

7.7.5. A HB 38 falazóblokkból készült falidomok 195

7.7.6.Az Uniform és a Poroton pf 45

falazóblokkból készült falidomok 197

7.7.7.A Poroton 36 és a Thermopor 36

falazóblokkból készült falidomok 197

7.7.8. A Thermoton falazóblokkból készült falidomok

................................................................................. 199

7.7.9.A korszerű habarcstáskás és

nútféderes falazóelemek falidomkötései 199

7.7.10. Pórusbeton falazóelemek falazási szabályai ..203

Kérdések és gyakorló feladatok a falazatok

anyagai, téglakötésekcímű fejezethez 204

8. Kémények és szellőzők 212

8.1. A kémények működése 212

8.2. A kémények csoportosítása 214

8.3. Egyedi falazott kémények 214

8.3.1. A kémények készítésének előírásai 218

8.3.2. A kémények elhúzása 218

8.3.3. A kéménykürtő falazatának védelme 219

8.3.4. Falazott kémények méretezés e 222

8.4. Modulelemes kéményrendszerek 222

8.4.1. Modulelemes kémények

összeállítása 223

8.5. Gyűjtőkémények 226

8.5.1. Egyesített falú, egycsatornás gyűjtőkémény ..226

8.5.2. Kettős falú, egycsatornás gyűjtőkémény 226

8.5.3. Mellékcsatornás gyűjtőkémények 227

8.6. A központi fűtés kéményei 227



8.7. A gyárkémények 228

8.8. Szellőzők 228

8.8.1. Légaknák és légudvarok 229

8.8.2. Átszellőző csatorna 229

8.8.3. Szellőzőkürtők/csatornák 229

Kérdésekés gyakorló feladatok a kémények és

szellőzők

című

fejezethez 231

9. A vakoló munkák 237

9.1. Vakolatok csoportosítása, anyagai, minőségi köve-

telmények 237

9.2. A vakolás szerszámai 240

9.3. Avakolás alapműveletei 241

9.3.1. Vakolandó felületek ellenőrzése 241

9.3.2. A felületek előkészítése 241

9.3.3. A vakolat síkjának meghatározása 242

9.3.4. A habarcs felhordása 244

9.3.4.1. Kézivakolás 244

9.3.4.2. Gépi vakolás 244

9.3.5. A felhordott habarcsréteg elegyengetése 246

9.3.6. Avakolat lesimítása 247

9.3.7. Avakolatok utókezelése 247

9.4. Belső vakolások 248

9.5. Külső vakolások 249

9.5.1. Egyrétegű külső vakolatok 250

9.5.2. Kétrétegű homlokzatvakolatok 250

9.6. Vakolási hibák 254

9.7. A rabichálók. 254

9.8. Rabicszerkezetek 256

Kérdések és gyakorló feladatok a vakoló munkák

cfrnú fejezethez 258

10. Szárazhabarcsok 264

10.1. Falazóhabarcsok 264

10.2. Vakolatok felület előkészítő alapozói 265

10.3. Belső vakolatok 267

10.4. Géppel felhordható vakolatok 267

10.5. Kézzel felhordható vakolatok 270

10.6. Külső vakolatok 272

10.7. Homlokzati hőszigetelő rendszerek 275

10.8. Esztrich 277

83



Irodalomjegyzék

kőműves szakmai ismeretek i. (2007)

Documents