kommunikÁciÓs csatornÁk hatÉkony alkalmazÁsÁnak...

KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK

MÓDSZEREIMÓDSZEREI

Dr. Szilágyiné Gálos IldikóKommunikációs csatornák

2009. november 12.

2011.07.12. Kommunikációs csatornák 2

AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAIAZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI

Személyek, tárgyak, szerepek és az információ

A kommunikáció szótsokféle dologra, jelenségrealkalmazzuk, így olyanokra,melyekben van valami közös,ami miatt valamennyit ugyanaza szó jelöli.

Az összekötő kapocs pedigaz a gondolat, hogy valamelyjelenség az egyik dologtól vagyszemélytől átkerül a másikhoz.

A kommunikációnak ez egyszélesebb formája, ez pedig azinformációtovábbítás. Enneksorán eseményeket, adatokatalakítunk át információvá, ésjuttatjuk el a címzetthez.


2009. november 12.

KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁKKOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

A) VERBÁLIS B) NEM VERBÁLIS

2. Mozgásos (akciós) csatornák

• mimika

• tekintet

• gesztusok

• testtartás - testbeszéd• internet

• írás

VOKÁLIS(a beszéd kiegészítője)

1. Vizuális csatornák

A kommunikáció csatornái

1. Módja szerint:

a beszéd

2. Közvetítő közeg szerint

3. Proxemika (távolságtartás)


2009. november 12.


A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATAA KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA


2009. november 12.


NEM LEHET NEM KOMMUNIKÁLNI!NEM LEHET NEM KOMMUNIKÁLNI!

A kommunikáció több csatorna igénybevételével történik.

Eszerint elkülönítünk:

- verbális (beszéd),

- vokális (beszéd kísérői) és

- nem verbális kommunikációt.

A teljes közlésrendszernek csak

7%-a verbális, 38%-a vokális,

55%-a nem verbális.


2009. november 12.


A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓA VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Szavak, csodálatos szavak,Békítenek, lázítanak.

Eldöntenek egy életet.Följárnak, mint kísértetek.

Szárnyalnak, mint a gondolat.Görnyedve hordnak gondokat.

Világokat jelentenek,Meghaltál, ha mar nincsenek.

Dalolnak és dadognak ők,Gügyögnek, mint a szeretők.

Ölnek és feltámasztanak.Szavak, csodálatos szavak.

A verbális kommunikációemberi nyelven való közléstjelent. Mivel azonban nem csakegy csatornája létezik, hanemsok, egyértelmű, hogy nemigazán érdemes mást mondani,mint amit gondolunk.

Érzéseinket sokáig nemtudjuk eltitkolni.

Az a szülő, aki gyermekénekmást se mond, mint hogy„mennyire szeretlek, egyet-lenem" s közben minden egyébnem verbális csatornán azt közli,„csak teher vagy nekem",hiteltelenné válik.

Juhász Gyula: Szavak


2009. november 12.


… AZ ÍRÁS MEGMARAD… AZ ÍRÁS MEGMARAD

Levelezésen a nyomtatottvagy elektronikus közvetítésútján való kapcsolatteremtéstértjük.

Az írott szöveg értelme amaradandóság és vissza-kereshetőség, a közvetettkapcsolatteremtés.

A hivatalos levél külső,intézmények közötti információ-közlése, melynek pontosantartalmaznia kell – a borítékonés a szöveg fejléce alattegyaránt – a címzett(címzettek) nevét és elér-hetőségét.

A nyomtatott levél borítékátés belső tartalmát a feladóiktatószámmal látja el, melyet afogadó intézmény ügyintézőjeszintén iktat, s a címzettheztovábbítva, annak aláírásánakszignójával kap kézhez.

Az iktatószám célja az, mintaz postai ajánlott küldemé-nyeknél, tehát a pontosvisszakereshetőség biztosítása,a levél útjának nyomonkövetése.


2009. november 12.


A VOKÁLIS CSATORNAA VOKÁLIS CSATORNA

A keményebb, élesebb hangszín rendszerint határozottabbszemélyiséget, célratörőbb közlésszándékot érzékeltet.

A lágyabb, teltebb hangszínezet barátságosabb személyiségetsugall.

Az ellágyuló hang a kérésé, szemben a parancs felcsattanó,kemény hangjával.

A csillogó, vidám hang az öröm jelzése.

A kemény vagy fojtott hang a haragé, az agresszív indulaté.

A verbális csatorna kísérő eleme a hangszín, a hangerő, abeszéddallam, a beszédritmus és a beszédszünet, mégis önállóeszközcsoportja a nonverbális kommunikációnak. Gondoljunk csak akövetkező beszédstílusokra, mikor azt mondjuk, hogy:

„kemény hangnemben beszél”, „felemeli a hangját”,„nem megfelelő hangot üt meg”.

HANGSZÍNEK


2009. november 12.


A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Vizuális csatornája mimika és tekintet.

• A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arcizmainak mozgásával.

• A tekintet visszajelzést ad a kommunikációs folyamatban.


2009. november 12.


AZ ÉRZELEM ÉS A VOKÁLIS AZ ÉRZELEM ÉS A VOKÁLIS TULAJDONSÁGOK ÖSSZEFÜGGÉSEITULAJDONSÁGOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Ha hangmagasság:

- mély – én-központú karakter, önbizalom, higgadtság;

- magas: tetterősség, dinamizmus.

Ha a beszédtempó:

lassú beszéd – lassabban gondolkodik.

Ha a beszédritmus:

- lassú tempó + halk beszéd: negatív érzelmet kelt (unalom, szorongás,

harag);

- gyors tempó + hangos beszéd: pozitív érzelmeket kelt.


2009. november 12.


A MIMIKAA MIMIKA

Az érzelmek kifejezésében a

szemnek, a szemöldöknek és a

szájnak van szerepe.

Ez alapján alkották meg azt a

piktografikus eljárást, mely az

arcon csak három pontot vesz

figyelembe, s ezek egyszerű

rajzi megjelenésével ábrázolják

az érzelmeket.

Ha szemünk a háromszög által határolt területet elhagyva a szájra

siklik és tartósan ott is ragad, a beszélő kényelmetlenül fogja érezni

magát, mert ez a szemmozgás – a testbeszéd nyelvén – a vonzalom

jele.

Ezért, ha fontos a tárgyaláson vagyunk, mindig tartsuk kordában

tekintetünket.


2009. november 12.


AZ ARCMIMIKA PIKTOGRAMMÁIAZ ARCMIMIKA PIKTOGRAMMÁI


2009. november 12.


MIT ÁRUL EL A TEKINTET?MIT ÁRUL EL A TEKINTET?

A szem rengeteget elárul tulajdonosáról, annak érzéseiről,gondolatairól. Ha belenézünk a másik szemébe, rögtön tudjuk, hogyszimpatikusak vagyunk-e neki, vagy sem.

Aki szimpatikus nekünk, annak arcán hosszabb ideig áll megtekintetünk, ha valaki számunkra ismeretlen, akkor kicsi a szemkontaktus.

A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvételfunkcióját is betöltheti.

„Ami a legalapvetőbb szinten a láthatón belül meghatároz engem, az nem más, mint a kívülről néző tekintet.

A tekinteten keresztül lépek be a fénybe, és a tekinteten keresztül részesülök a hatásaiban.

Arról van szó tehát, hogy a tekintet az az eszköz, amelyen keresztül testet ölt a fény, és amin keresztül […] én lefényképeződöm." (Jacques Lacan)


2009. november 12.


SZEMKONTAKTUSSZEMKONTAKTUS

A szemkontaktus a szóbeli kommunikációnál kulcsfontosságú: nincsannál zavaróbb, mint amikor a beszélgetőtárs hadar valamit, és közbenmeredten nézi a falat, a padlót, vagy egyszerűen elnéz a beszélgetőtársfeje fölött.

Ez a viselkedés érdektelenségre utalhat, és arra, hogy a másik minélelőbb túl akar esni a beszélgetésen.

Ugyanilyen zavaró lehet, ha a partner mereven bámulja a másikatbeszéd közben, le sem veszi róla a szemét, arra késztetve ezzel társát,hogy egy idő után elkapja róla a pillantását.

Miért olyan nehéz állni valaki tekintetét? Miért nézünk bármire inkább, mint a másik szemébe?


2009. november 12.


NÉZÉSMÓDOKNÉZÉSMÓDOK

TÁRSASÁGI NÉZÉS

Amikor pillantásunkat a másik egyén szemmagassága alá irányítjuk,társadalmi légkör alakul ki, a szemlélő egy háromszögterületet néz amásik ember arcán, a szem és a száj között.

JÓ TANÁCS

Soha ne üljünk le szemtől szembe helyzetbe valakivel. Igazítsukszékünket derékszögbe, vagy párhuzamosan, tehát oldalára üljünk amásiknak. Így magunkat is megkíméljük és a másik ember felé gesztustteszünk, hogy ne kelljen szenvedve tartania a szemkontaktust velünk.

HIVATALOS NÉZÉS

Amikor tárgyalunk, képzeljünk egy háromszöget a

másik fél homlokára, ezzel hivatalos légkört teremtünk, és

partnerünk érzi, hogy komolyan vesszük a szóban forgó

ügyet.


2009. november 12.


2. AKCIÓS (MOZGÁSOS) CSATORNÁK2. AKCIÓS (MOZGÁSOS) CSATORNÁK

Az akciós kommunikáció feltűnőbb mint a

mimika, itt a mozgás az egész testre

kiterjedhet.

A gesztus a beszédet kísérő vagy

helyettesítő kézmozdulat. Átvitt értelemben

valaki irányában megnyilvánuló viselkedés,

cselekedet.

Ide soroljuk a fej, kéz és kar mozgását.


2009. november 12.


GESZTUSKOMMUNIKÁCIÓGESZTUSKOMMUNIKÁCIÓ

feszültség

töprengésdöbbenet

gondolkozás

JÓ TUDNI

A gesztusok többsége mindig előbb indul, mint a szóbeli közlés.

A betanult gesztus sokszor késik: a kar, a kéz ilyenkor többnyire

csak a szó kimondásakor mozdul meg. Az esetek többségében

mesterkéltnek és ezért hamisnak hat az előre betanult gesztus, s

rontja a verbális közlés hitelességét.


2009. november 12.


KÉZMOZDULATOKKÉZMOZDULATOK

Ezek a gesztusok többnyire ösztönösek, de felhasználásuk gyakrantudatos, akaratlagos.

A kézmozdulatok segítenek,

hogy lekössük vagy felhívjuk

mások figyelmét.

Jelezhetik a megértés

nehézségét, valamint hozzá-

járulhatnak ahhoz, hogy

érthetőbb legyen a szóban

kifejtettek közlés tartalma.

Ezeknek a mozdulatoknak

az információtartalma rend-

szerint beleolvad a verbális

közlésbe. „Nem egészen így van”

„Értitek már végre?”

„Ez engem mélyen érint”

„Én ezt így látom”


2009. november 12.


ÁBRÁZOLÓ

Vannak olyan illusztratív gesztusok is, amelyek egyes

kommunikációs helyzetekben, bizonyos folyamatokban élőszó nélkül is

kifejezik a közlendőket.

Ilyen például valami formájának, méretének, irányának,

távolságának bemutatása a gesztus segítségével.

Az ábrázoló, illusztráló

gesztusoknak fontos

szerepük van a verbális

közlés kíséretében és

kiegészítésében,

képszerűbbé teszik a

közlést, segítik a jobb

megértését.

összeillik

lépcsőzetesekkora

ilyen kerek


2009. november 12.


ÉRZELMEKET KIFEJEZŐ GESZTUSOKÉRZELMEKET KIFEJEZŐ GESZTUSOK

Az érzelmeket kifejező gesztusok többnyire a feszültség, szorongás,

máskor a nyugalom, megfontoltság kifejezői.

Sokszor jelenik meg ilyen formában a személyiség azon feszültsége,

mely nem tartozik szorosan a verbális közléshez.

Ceruzával játék – a lehangolt várakozás jele.

Homlok karral elsimítás – afájdalom jele.

Gyűrűvel játék – a borús hangulat jele.

A homlok nyomása ujjbeggyelaz elgondolkozást mutatja.


2009. november 12.


Az ember a nyelvi jeleken kívül másokat is használ: mozog az arca, a

keze, a teste. A kezünket akkor is mozgatjuk beszéd közben, ha

telefonálunk.

Vannak népek, melyek annyira gesztikulálnak beszéd közben, hogy

azzal csúfolják őket, hogy lekötözött kézzel már nem is tudnának

beszélni.

Nemcsak a kéz ad jelzéseket, hanem az egész test, így a karok és a

láb is.


2009. november 12.


A KÉZFOGÁSA KÉZFOGÁS

Többen tapasztalhattuk már a"döglött hal effektust", amikorpartnerünk erőtlenül, épphogy csakmegfogja a kezünket. Vagy azellenkezőjét, amikor az erőteljeskézszorításból szabadulni semtudunk.

Ha jó benyomást szeretnénektenni partnerükre, nézzünk a szemébepár másodpercig, eközben határo-zottan, de nem túl erősen, szorítsukmeg a kezét, amely így, maga-biztosságot fog mutatni.

.

Hogyan kell helyesen kezet fogni?

A kézfogás a bemutat-kozás és üdvözlés egyiklényeges mozzanata.


2009. november 12.


ÁRULKODÓ KÉZFEJEKÁRULKODÓ KÉZFEJEK

megnyugvás érvelés

A kéz egy olyan eszköz,amellyel másokat irányítani islehet.

Az összevont kar- éskéztartás önimádatról árulkodik,de jelentheti egyúttal azt is, hogyvédekeznek valamivel szemben.

Ha a kéz az alkart vagy acsuklót ragadja meg, feszült-séget jelent.

Önbizalmat sugároz viszont, a hátul összekulcsolt kéz.

„Állj! Elég!”


2009. november 12.


FIGYELJÜNK A LÁBRA!FIGYELJÜNK A LÁBRA!

A gyakorlott testbeszéd-olvasó számára minden mozdulat mesél valamit.

A lábakkal legalább olyan jól lehet kommunikálni, mint a kezeinkkel!Mindenki igyekszik leplezni az idegességét. Sokan rájöttek már arra,hogy ilyenkor a kezüket kell nyugodtan tartaniuk, tehát nem dobolnakaz asztalon, nem tördelik az ujjaikat, hogy mások ne észlelhessékstresszes állapotukat, de a lábukról általában elfelejtkeznek!

Ha a láb és a lábfej folyamatosan mozog, ha himbáló a lábfejtartás,vagy a beszélgető lábai folyamatosan az ajtó felé fordulnak, akkorrejtett stresszel állunk szemben.

Az igazi figyelem jele, ha beszélgetőtársunkkal szemben állva azttapasztaljuk, hogy teljes testével – lábfejeit is felénk tartva – fordulfelénk.


2009. november 12.


3. PROXEMIKA 3. PROXEMIKA –– TÉRKÖZTARTÁS TÉRKÖZTARTÁS A kommunikáció során a partnerek

közötti, ún. kommunikációs távolságmértékét mindig a partnerkapcsolatszabályozza. Változása egyúttal jelzia partnerkapcsolat megváltozását is.

Edward T. Hall az emberek közöttitávolságot 4 nagyobb kategóriábasorolta:

- bizalmas,

- személyes,

- társasági (vagy társalgási) és

- nyilvános távolság.

Ezek a kategóriák nem jelentenekmerev határokat, ugyanis mindegyikkategórián belül vannak fokozatok.


2009. november 12.


A) A) A BIZALMAS TÁVOLSÁGA BIZALMAS TÁVOLSÁG

15–46 cm

Bizalmaszóna

A bizalmas távolság többé-kevésbé karnyújtásnyi vagy azon belül van.

Családtagok, bi-

zalmas jó barátok

között szokásos

ez a távolság

meghitt pilla-

natokban, bizal-

mas beszélge-

tésekben.


2009. november 12.


B) A SZEMÉLYES TÁVOLSÁG

Ez a távolság 1-2, maximum 3méteren belül van, közeliismerősök, munkatársak, denem jó barátok, nem közelirokonok közötti partnerviszonyesetén.

A közvetlenebb, oldottabbkapcsolatot a kisebb távolság,

a merevebb, hivatalosabbviszonyt a nagyobb távolságérzékelteti.


2009. november 12.


C) A TÁRSALGÁSI TÁVOLSÁG

Távolsága 2-3, esetleg 4,maximum 5 méter, azaz egyátlagos szoba méretei közöttingadozhat.

Baráti társaságok, egyetemiés másmilyen szemináriumokbeszélgetései zajlanak ilyentávolságok között.

Többnyire ez a „háromlépésnyi” távolság jelzi afőnök és beosztott hivatalosbeszélgetését is.


2009. november 12.


D) A NYILVÁNOS TÁVOLSÁG

Általában 4 méternél nagyobb,

ha megfelelő a terem vagy a

szabad tér mérete.

Az előadót, szónokot és az

első sorokban álló, ülő

hallgatókat többnyire üres tér,

gyakran emelvényen álló asztal

vagy pulpitus választja el

egymástól.

Nyilvánosnak tekinthető az

ennél kisebb távolság is (pl.

tanteremben), ha az előadó és

az első sorokban ülő hallgatókat

asztal, pulpitus választja el.


2009. november 12.


HOGYAN LEHETÜNK HATÉKONYAK?HOGYAN LEHETÜNK HATÉKONYAK?

Úgy válogassuk meg aszavakat, hogy abefogadó azt pontosantudja értelmezni;

Legyünk tisztába abefogadó háttértudásával,s ehhez igazítsukmondanivalónkat;

Mondanivalónkat tagoljukérthetően, a hang tónusailleszkedjen az üzenethez;

Beszéd közben nézzünk abefogadóra, keressük aszemkontaktus;

Ismerjük meg a befogadókorlátait (látás, hallás,odafigyelés);

Tiszteljük a fogadó emberiméltóságát.

Koncentráljunk a közlésfolyamatára;

Nézzünk a küldőre;

Figyeljük meg a beszélőtávolságtartását;

Ha valamit nem értünk,akkor kérdezzük meg: „mitért azon, hogy, … ?”;

Figyeljük meg, hogy averbális és a nonverbáliskommunikáció egymássalösszhangban van-e?

MINT KÜLDŐ:MINT BEFOGADÓ:


2009. november 12.


KRONÉMIKA KRONÉMIKA –– MENNYI IDŐD VAN RÁM?MENNYI IDŐD VAN RÁM?

Erről így ír Bereményi Gézadalszövegében, melyet CsehTamás zenésített meg:

„Csönded vagyok.

Most elmondom, mid vagyok,

mid nem neked.

Vártál, ma magadról szép éneket,

Dicsérő éneked én nem leszek.

Mi más is lehetnék: csak csönd neked.

E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok,

Ha rám így kedved van, maradhatok,

Ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér,

Se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.”

A kronémika, a kommuniká-ciós folyamat időviszonyaitvizsgálja, vagyis, azt, hogy abeszélgetés résztvevői mennyiidőt szánnak az egyesbeszélgetési szakaszokra.

Lehet, gyors, sietős azüdvözlés és búcsúzás, de lehethosszan cseverészni, vagyelrohanni. Egészen más olyanköszönést hallgatni, ahol azüdvözlésen túl meg is dicsérnekminket.

Mennyire kedveljük beszéd-partnerünket, vagy kedvelnekminket, mennyire tudunkhallgatni és meghallgatni?

Köszönöm a figyelmet!Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák2009. november 12.

kommunikÁciÓs csatornÁk hatÉkony alkalmazÁsÁnak...

Documents