kommunikációs modellek
DESCRIPTION
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEIAz összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.www.elearning.ektf.huTRANSCRIPT
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET, 2011-ELSŐ FÉLÉV
Az összefoglaló DR. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
Készítette: Magi Csaba MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET, MA-2011/2012
1
A modelleket a tudomány minden területe használja, azért hogy egy fogalom, vagy egy
szerkezet legfontosabb jegyeit, tulajdonságait bemutassa.
Az első kommunikációs modellek az 1950-es években születtek
• matematikai
• információelméleti
• pszichológiai
• biológiai alapokon.
2
Egyetlen modell azonban nem lehet egyetemes érvényű, ezért az 1950-es évektől kezdve folyamatosan születnek új modellek.
• Új kérdéseket tesznek fel, az eddigiekhez képest más szemszögből vizsgálják a kommunikációt.
• Új válaszokat adnak a régi kérdésekre.
3
Arisztotelész felfogásaA RETORIKAI SZITUÁCIÓ
Szempontjai:• A kommunikáció beszédhelyzetben jön létre.
• A kommunikátor beszédévelhatni akar hallgatóságára.
• A közlés eredményessége függ a kommunikátor és a beszéd alkalmasságától valamint a hallgatók fogékonyságától.
BESZÉLŐ—BESZÉD— HALLGATÓ
4
Shannon-Weaver modellje – A híradástechnikaimodell (1947)
5
• Matematikai és híradástechnikai megközelítés
• A kommunikáció egyirányú, később a modellt kiegészítették a visszacsatolás (feedback) fogalmával.
Shannon-Weaver modell – A híradástechnikaimodell (1947)
6
Példa a közvetlen emberi beszéd esetében
• információforrás: a beszélő agya
adó: hangképző szervek
vevő: a beszédet hallgató füle és a hallóidegek
hírközlő csatorna: levegő
rendeltetési hely: a másik ember füle és agya
kódolás/dekódolás: nyelvi jelek
zaj: halk vagy túl gyors a beszéd
Ruesch and Bateson – funkcionális modell (1951)
• Kiemeli , hogy a kommunikációs egy sokrétű, többdimenziós folyamat.
• Az egyes dimenziók egymásra épülnek és egyre több embert érintenek.
• Minden dimenziót áthat az értékelés, küldés, fogadás és továbbítás tevékenysége.
10/24/2011 7
Ruesch and Bateson – funkcionális modell (1951)
• Kultúrák közötti kommunikáció
• Csoportos kommunikáció
• Személyek közöttikommunikáció
• Intraperszonáliskommunikáció
8
É
R
T
É
K
E
L
É
S
K
Ü
L
D
É
S
F
O
G
A
D
Á
S
T
O
V
Á
B
B
Í
T
Á
S
Newcomb – A társadalmi kommunikációs modell (1953)
• Fontos felismerése, hogy a kommunikációs folyamatba bevonja a kommunikátorok társadalmi környezetét is.
• A kommunikátorok nem csak átadják az információt, hanem kapják is.
• A felek kölcsönösen orientálódnak egymásra és mindketten a tárgyra.
9
Az interakcióban
résztvevők tárgyról
alkotott ismerete a tárgy
észlelésétől és a másik
beszámolójától függ
Newcomb – A társadalmi kommunikációs modell (1953)
• Az előbb említett A-B-X rendszer minimális alkotóelemei a következőek:
• A orientációja X-re, mely magába foglalja az azzal kapcsolatos attitűdöket is, mely lehet kedvező és kedvezőtlen.
• A orientációja B-re, melybe szintén benne értjük a vele kapcsolatos attitűdöket. Vagyis A-nak pozitív vagy negatív a viszonya B-hez
• B orientációja X-re.• B orientációja A-ra.
10
Osgood és Schramm által kifejlesztett cirkuláris megközelítés (1954 -1961)
• A kommunikáció körkörösségét emeli ki
• A lineáris, egyirányú kapcsolatok helyett bevezeti a kommunikációs szerepek cserélhetőségének lehetőségét
• A kommunikációs folyamat résztvevői a forrás/bekódolás, illetve a fogadás/üzenetfejtés vagy dekódolás közötti funkciókat cserélik egymás között.
11
W. Schramm az üzeneteket alapvetően olyan jeleknek tekinti, amelyek a befogadónak ismerősnek kell, hogy tűnjenek. Azaz minél jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet hatékonysága. „A forrás tud kódolni, a rendeltetési hely pedig dekódolni, de csak azoknak a tapasztalatoknak alapján, amellyel mindegyikük rendelkezik”.
12
Jacobson – A nyelvi modell (1960)
• KONTEXTUS: Egy olyan összefüggés, valóság, amely mindkét fél számára ismert.
• KONTRAKTUS: A feladó és a címzett, vevő közötti fizikai csatorna.
13
Jacobson – A nyelvi modell (1960)
14
Meghatározta a nyelvi kommunikáció alapelemeit
• Emotív-érzelmi
• konatív-felhívó (a címzettre irányul)
• fatikus-fenntartó (a csatornára irányul)
• metanyelvi, magyarázó
• poétikai
• referenciális-közlő, tájékoztató
Berlo – interperszonális tranzakciós S-M-C-R modell (1960)
15
Source
(Forrás)
Message
(Üzenet)
Channel
(Csatorna)
Receiver
(Vevő)
KOMMUNIKÁCIÓS
KÉSZSÉG
KOMMUNIKÁCIÓS
KÉSZSÉG
TUDÁS TUDÁS
SZOCIÁLIS HELYZET SZOCIÁLIS HELYZET
KULTÚRA
KULTÚRA
MAGATARTÁS
MAGATARTÁS
F. Dance spirálmodellje 1967
• A modell jellemzi a tömegkommunikáció komplexitását.
• A modell a valóságot spirál formájában ábrázolja, amelyben a társadalmi kommunikáció, beleértve a tömegkommunikációt is, számos szinten zajlik, s folyamatosan gerjeszti önmagát a végtelenségig
16
Az események, jelenségek magyarázata az eredeti üzenetnek újabb és újabb, továbbfejlesztett, módosított
változatait hozza létre
Watzlawick, Beavin, Jackson modellje (1967)Lehetetlen nem kommunikálni!
• A küldő és fogadó szerepe állandóan változik.
• A kutatók figyelme a kommunikációsüzenetről annak jelentésére tevődött át.
17
ÜZENET
EGYIK SZEMÉLY
MÁSIKSZEMÉLY
Becker mozaik modellje (1968)
• A kommunikáció során üzenet darabok összekapcsolása zajlik.
• Az üzenetelemek sokfélék lehetnek (származhatnak pl. álmodozásból, társalgásból, hírek meghallgatásából, stb. …)
• A társadalmi helyzetben elérhető üzenetek és a belső világunkban lévő üzenetértelmezés is mozaikos 18
Barnlund posztulátumai /alapvetései (1970)
1. Az ember jelentéseket produkál és tulajdonít, a kommunikáció ennek a jelentésadásnak a fejlődését, evolúcióját írja le.
2.-3. A kommunikáció dinamikus és folytonos.
4. A kommunikáció körkörös, folyamatosan megújuló és táguló rendszer.
5.-6. Megismételhetetlen és visszafordíthatatlan.
7. Összetett folyamat.
19
Barnlund tranzakciós modelljei (1970)
Intraperszonális,személyen belülikommunikáció
A nyilak jelentései:• Privát támpontok• Nyilvános támpontok• Nem verbális viselkedési
támpontok• Verbális viselkedési
támpontok
20
Barnlund tranzakciós modelljei (1970)
Interperszonális,személyek közötti
kommunikációA nyilak jelentései:• Privát támpontok• Nyilvános támpontok• Nem verbális viselkedési
támpontok• Verbális viselkedési
támpontok• Közlemény
21
Horányi – a kommunikációs cselekvés modellje (1975)
• A kommunikáció folyamatából visszautalva Shannon és Weawer modelljére a közleményátviteltragadja meg. Ez az interakció viszont nem láncszerű, hanem blokkszerű.
• A kommunikáció egyfajta cselekvés, problémamegoldás olyan ügyek elrendezésére, amelyeket a a közvetítők (ágensek) közösnek ismertek fel.
22
Roberts - Barker – a személyen belüli kommunikációs modellje (1987)
ÉRZÉKELÉS ÉS GONDOLKODÁS
23
Új kutatások és lehetőségek:J. Wheatley – fraktál modellje (1992)
• A fraktálok önhasonló alakzatok, amelyek megtalálhatóak a természetben de a tudomány is definiálta ezeket.
• A „fraktál kommunikáció” egy olyan interakció, amelynek végeredménye egy másik interakció kiindulópontja lesz.
24
EREDMÉNYES TANULÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK!
25