közigazgatás és költségvetés
DESCRIPTION
Közigazgatás és költségvetés. 2013. szept. Fogalmak. A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, amelynek eredményeként a társadalom tagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Közigazgatás és költségvetés
2013. szept.
Fogalmak A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, amelynek eredményeként a társadalomtagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium)birtokában végzett döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás és ellenőrzés során, elkülönült állami szervezetáltal végzett jogalkalmazás (jogérvényesítés), szervezés és a jogalkotásban való közreműködés által.A közigazgatás tehát:1) (a modern politikai államokban) a végrehajtó hatalom részeként;2) de a (szűk értelemben vett) kormányzástól megkülönböztetve;3) az állam „magjaként” megjelenő (az állami közhatalmat közvetlenül „éreztető”);4) komplex (jogalkotó és jogalkalmazó, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező);5) igazgatási (mások magatartását befolyásoló) tevékenység;6) amely a törvényeknek (tágabban: a jognak) alávetetten;7) más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által;8) közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve9) az állami impérium birtokában végzett igazgatással az állam feladatainak tényleges megvalósításáteredményezi.• Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában• a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek• természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”.• A közigazgatás fogalmát legkönnyebben akkor érthetjük meg, ha elhagyjuk a „köz” előtagot, és az• igazgatás fogalmából indulunk ki. Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak• az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz.• A közügy
Magyary Program
Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában
• a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”.
Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz.
Magyary program
• http://magyaryprogram.kormany.hu/index
• http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/d/2c/40000/Magyary%20kozig%20fejlesztesi%20program%202012%20A4.pdf
• Mikor hatékony a közigazgatás?
Tankönyv
• http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/11/80000/kozigazgatasi_alapvizsga_tankonyv_2013.pdf
Forrás: 2.modul Közigazgatási alapismeretek
Közigazgazgatási intézményrendszer
közigazgatás
• a Kormány;• a kormánybizottságok;• a Miniszterelnökség;• a minisztériumok;• az autonóm államigazgatási szervek;• a kormányhivatalok;• a központi hivatalok;• a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,• az önálló szabályzó szervek.
www.kormany.hu
• Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből álló általános hatáskörű központi államigazgatási szerv. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a közigazgatás valamennyi ágával foglalkozik.
A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testülete.
www.kormany.hu
A Kormány szervei• a kabinet (a Kormány ülései előtti állásfoglalásra
jogosult, tagjai a feladatkörükben• érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által
kijelölt személyek).
• a kormánybizottság, önálló államigazgatási szervként a Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozhatja létre. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek
Mind a kabinet, mind a kormánybizottság a kormány működését.segíti.
Miniszterelnökség
a miniszterelnök munkaszerve, tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és
• államtitkár vezetése alatt áll, aki ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket, segíti a miniszterelnök munkáját.
minisztériumokminisztérium a miniszter munkaszerve, amely a Kormány irányítása
alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. Felsorolás: Mo minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII.
Törvény. A miniszter vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az
államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét,• valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Azt, hogy egy adott
miniszternek konkrétan milyen feladatai és hatáskörei vannak, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) kormányrendelet állapítja meg.
Példa : www.ngm.gov.hu
minisztériumok
politikai és a szakmai elem klasszikusan együtt van
• Politikai vezető: miniszterelnök, miniszter
• Szakmai vezető: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint a minisztérium kormánytisztviselői állománya.
Autonóm államigazgatási szerv
• Közbeszerzési Hatóság; http://www.kozbeszerzes.hu/• Egyenlő Bánásmód Hatóság; http://
www.egyenlobanasmod.hu/• Gazdasági Versenyhivatal; http://www.gvh.hu/gvh/alpha• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.http://www.naih.hu/Beszámolójahttp://www.naih.hu/files/NAIH_BESZaMOLo_2012_net3.pdf
Kormányhivatal
A kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. A kormányhivatal vezetőjét – ha törvény eltérően nem rendelkezik
– a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
Fontos a kormányhivatalokat nem szabad összetéveszteni a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal. Az utóbbiak nem központi, hanem a helyi-területi államigazgatási szervek közé tartoznak.
Kormányhivatal
• Központi Statisztikai Hivatal; http://www.ksh.hu/
• Országos Atomenergia Hivatal; http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/bemutatkozas_hu/838C3997844B324CC1257B17004EC446
• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; http://www.sztnh.gov.hu/#
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal. www.nav.gov.hu
Központi hivatal
• A központi hivatalt a kormány hozza létre kormányrendelet által, és miniszter irányítása alatt működik.
A központi hivatal vezetőjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A központi hivatalokat nem sorolja fel a Ksztv., mivel a Kormány hozza őket létre rendelettel. Példa
• Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság;• Országos Egészségbiztosítási Pénztár;• Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal;• Országos Tisztifőorvosi Hivatal;• Magyar Államkincstár,
Rendvédelmi szervek
A rendvédelmi szervek a rendészeti, vagyis a nem civil közigazgatáshoz tartozó szerveket jelentik.
Tevékenysége • a társadalmi béke megőrzésére,• az állam külső és belső védelmének biztosítására, • a társadalomellenes cselekvések megelőzésére,
üldözésére irányul. Jellemző rájuk, hogy tagjaik egyenruha-viselésre
kötelezettek, fegyverviselésre jogosultak. Ide soroljuk a rendőrséget és a büntetés végrehajtási
szervezetet.
Az önálló szabályzó szervek• Az önálló szabályzó szerveket az Országgyűlés sarkalatos
törvényben, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhatja létre. A szerv vezetője tevékenységéről évente beszámolással tartozik az Országgyűlésnek.
• Vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
Ide tartoznak: • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;• Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. (összeolvadt a Magyar
Nemzeti Bankkal, megszűnt költségvetési szervként) • Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (korábban
Magyar Energia Hivatal néven kormányhivatal volt)
Közös jellemzőik
• Az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó költségvetési szervek
• Jogi személyek
• Önállóan működó és gazdálkodó szervek
• Kincstári körhöz tartozó kincstái ügyfelek
Bővebben
Közös jellemzőik
Költségvetésük:
Az éves költségvetési törvényben
2012. évi CCIV törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről
KIM – fejezetet alkot
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157592.244250
Jogforrási hierarchia
• Belső jogforrás: honnan származik? Pl. OGy, Kormány, önkormányzat
• Külső jogforrás: a megjelenési formája, pl. törvény, miniszteri rendelet
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
A jogszabályok mellett az állami szervek egymás közti kapcsolatrendszerében jelentősek a közjogi szervezetszabályozó eszközök. Ezen jogforrásoknál alapvető követelmény, hogy az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg – ez különbözteti meg azokat a jogszabályoktól –, de a szervezeti rendszeren belüli szervekre, személyekre nézve mégis kötelező érvénnyel bírhatnak.
A hatályos szabályozás a közjogi szervezetszabályozó eszközök két csoportját ismeri,
• a normatív határozatot és a • normatív utasítást.
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
Normatív határozatban szabályozhatja:• az Országgyűlés;• a Kormány és más testületi központi államigazgatási
szerv;• az Alkotmánybíróság;• a Költségvetési Tanács;szervezetét és működését, tevékenységét, valamint
cselekvési programját;• a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az
általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
Normatív utasításban szabályozhatja:• a köztársasági elnök;• a miniszterelnök;• központi államigazgatási szerv vezetője, (amely egyszemélyi vezetés
alatt álló);• az Országos Bírósági Hivatal elnöke;• a legfőbb ügyész;• az alapvető jogok biztosa;• a Magyar Nemzeti Bank elnöke;• az Állami Számvevőszék elnöke;• a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint• a polgármester, a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek
szervezetét és működését, valamint tevékenységét.
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
• Továbbá törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a következők hivatali
szervezetének a vezetője:• az Országgyűlés;• a köztársasági elnök;• az Alkotmánybíróság;• az alapvető jogok biztosa;• az önálló szabályozó szerv, valamint• a Miniszterelnökség és a minisztérium, ami a
szerv állományába tartozó személyekre kötelező.
jogforrási hierarchia
Jogszabályok esetében:1) Alaptörvény;2) sarkalatos törvény;3) törvény;4) Kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendelete;5) miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet;6) önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete;7) önkormányzati rendelet.
A dekoncentrált szervek
• Az 1990-től létrejött önkormányzati rendszerben a helyi önkormányzatok függetlenek lettek a központi hatalomtól, ezért az államnak szüksége volt helyi-területi szinten olyan szervekre, amelyek a központi szervek helyi-területi szerveként ellátják az államigazgatási ügyek intézését. Fokozatosan kiépültek ezért a minisztériumoknak és más központi közigazgatási szerveknek a dekoncentrált szervei. Általában megyei szinten jöttek létre, de regionális vagy városi szintű dekoncentrált szervek is működtek, illetve működnek.
A dekoncentrált államigazgatási szervek jellemzői:• különös hatáskörrel rendelkeznek (kivétel a fővárosi és a megyei
kormányhivatalok);• valamilyen központi államigazgatási szerv területi (esetleg helyi) szinten
működő szervei;• hatósági jogkörük van, tehát engedélyeznek, tilthatnak, bírságolhatnak;• személyi állományuk kormánytisztviselőkből áll.
A dekoncentrált szervek
2011. január 1-től • Tizenhét dekoncentrált államigazgatási szerv a fővárosi
és megyei kormányhivatalba integrálódott. Néhány ágazatban azonban maradtak még „önállóan” működő dekoncentrált szervek.
Ezek a nem integrált dekoncentrált szervek főként • rendészeti jellegű szervek (rendőrség
katasztrófavédelem,• Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei, vagy • olyan szervek, amelyek a tevékenységüket speciális
földrajzi területen fejtik ki (Pl. Bányakapitányság; Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség).
A fővárosi és megyei kormányhivatal
A fővárosi és megyei kormányhivatal• 2011. január 1-jétől – a 2010. évi CXXVI.
törvény alapján – a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
helyét a fővárosi és megyei kormányhivatalok vették át.
• A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a
fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosban, illetve 19 megyében működnek.
Szervezete
• Kormánymegbizott (politikai vezető)
• Törzshivatal (a hivatali szervezetet a főigazgató vezeti (szakmai vezető) Szakigazgatási szervek, szakigazgató
• Járási hivatalok (fővárosban fővárosi kerületi hivatal)
• Ügyfélszolgálat, kormányablak
Minőségi jogalkotás
• „A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába, az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazásán túl beleértjük a színvonalas jogszabályszerkesztést, a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését, a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát és az adminisztratív terhek csökkentését is.
Minőségi jogalkotás
A jogalkotásról szóló magyar szabályozás kötelező elemmé teszi az előzetes és az utólagos hatásvizsgálatot.
Az előzetes hatásvizsgálat során a jogszabály elfogadása előtt elemezni kell a társadalmi- gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, a jogszabály várható hatásait.
Az utólagos hatásvizsgálatok kapcsán a törvény előírja a szakminisztériumnak, hogy nyomon kövesse a jogszabályok alkalmazásának hatásait, és gondoskodjon a tapasztalatok hasznosításáról a későbbi jogalkotási tevékenység során.
minőségi jogalkotás
A minőségi jogalkotás megalapozásához szükség van a jogi túlszabályozottság mértékének csökkentésére, a jogszabályi deregulációra. A formai dereguláció az ellentmondó, párhuzamos jogszabályok törlését, a joganyag tisztítását jelenti, míg a tartalmi dereguláció a jogi szabályozás (állami beavatkozás) szükségének felülvizsgálatát, a joganyag érdemi csökkentését jelenti.
• A jogszabályok közérthetősége és nyelvhelyessége az eredményes jogalkalmazás kulcseleme, ezért a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése is kiemelt prioritás.
A közigazgatás személyzet 1) . KormánytisztviselőkKormányzati szolgálati jogviszonyHol dolgoznak? Miniszterelnökség, minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok • előbbiek
területi, helyi szervei • megyei, fővárosi kormányhivatalok és ezek területi szervei • a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza
2 Köztisztviselők Közszolgálati jogviszonyHol dolgoznak? helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület- felügyelete
és a közös önkormányzati hivatala • egyes Alaptörvényben szabályozott államhatalmi szervek hivatala (pl.Országgyűlés
Hivatala, KöztársaságiElnök Hivatala, Alkotmánybíróság Hivatala) tartozó központi államigazgatási szervek (pl. Közbeszerzési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
A közigazgatás személyzet
3) Kormányzati ügykezelőkkormányzati szolgálati jogviszony ua., mint a
kormánytisztviselőknél a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el
4) Közszolgálati ügykezelők Közszolgálati jogviszony ua., mint a
köztisztviselőknél
Közszolgálati alkalmazottak
A fenti négy rétegen kívül a tág értelemben vett közszolgálati alkalmazottakhoz soroljuk még a közalkalmazottakat,
• akik nem a közigazgatásban dolgoznak, hanem• az állam és a helyi önkormányzat költségvetési
szerveinél (pl. tanárok, orvosok), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait (pl.
rendőrök, tűzoltók), a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjait,
a bírákat, az ügyészségi alkalmazottakat, valamint az igazságügyi alkalmazottakat.
Kormányablak
• A fővárosi és megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatot működtetnek, amelyeket Kormányablaknak nevezünk.
• A Kormányablak a következő ügyekben áll az ügyfelek rendelkezésére:
Nézzük meg!
Nézzük meg!
https://www.kormanyablak.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=B65104D527B9CDDD4DDCAB6F1CE38A86
ForrásokELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól • 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus
úton történő másolat készítésének szabályairól • 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó
szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről
• 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről
• 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról • 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és
annak igénybevételéről • 222/2009. (X.14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás
működtetéséről • 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási
pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről
ForrásokIRATKEZELÉS KÖVETELMÉNYEI • 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről • 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak
tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
általános követelményeiről • NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET • 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és
hatásköréről, valamint eljárásáról • KÖZIRATOK KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA • 2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról • 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről • 17/2010. (VIII.31.) KIM utasítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
ForrásokTANÚSÍTÓ SZERVEZET KIJELÖLÉSE • 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét
vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól • 16/2006. (IV. 6.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési
szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól • 2009. évi CXXXIII. törvény a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről • 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe
tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól
• 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól
• 765/2008/EK rendelet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről
• 2006/123/EK irányelv AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
• 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról
Etikai alapelvek
A kormányablak tiszviselője• a közjó érdekében, elkötelezetten szolgálja hazáját;• az ügyfelekkel türelmes és segítőkész;• elutasítja a korrupciót, az ellen fellép;• a kölcsönös tisztelet alapján végzi munkáját;• az ügyfelek érdekében tevékenykedik;• előítélettől mentesen látja el feladatát;• szakszerűen, pontosan, etikusan és legjobb tudása
szerint jár el.• https://www.kormanyablak.gov.hu/letoltheto/kormanyabla
k_etikai_alapelvek.pdf
Példa álláshirdetésKözigazgatási és Igazságügyi Hivatalállást hirdetügyvitelszervezési szakügyintéző munkakör betöltésére. A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama:• határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony, teljes
munkaidő • A munkavégzés helye:1055 Budapest, Bihari János utca 5. • Ellátandó feladatok:Kormányhivatalokkal kapcsolatos ügyvitelszervezési feladatok ellátása,
koordinálása•
Álláshirdetés
Pályázati feltételek:
• magyar állampolgárság,
• cselekvőképesség,
• büntetlen előélet,
• felsőfokú végzettség
ÁlláshirdetésA pályázat elbírálásánál előnyt jelent:• fővárosi és megyei kormányhivatali és/vagy okmányirodai ügyintézői tapasztalat • precíz, önálló munkavégzés • jó szervezőkészség • rugalmasság, csapatszellem • felhasználói szintű informatikai ismeretek • folyamat- és ügyvitelszervezői tapasztalat
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:• végzettséget igazoló okiratok másolata • nyelvvizsga-bizonyítványok másolata • magyar nyelvű, fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajz • adatkezelési nyilatkozat a pályázati eljárásban szereplő adatok kezelése vonatkozásában• Jelentkezési határidő: 2013. május 10. A pályázatok benyújtásának módja: Elektronikus úton Retek Levente részére a [email protected] e-mail címen keresztül, a tárgyban
„ügyvitelszervezési szakügyintéző" megjelöléssel.
A pályázat elbírálásának határideje: 2013. május 26.A munkakör betölthető: 2013. június 1-től
Toborzás
• Munkatársakat toboroznak a kormányablakokba • A Kormány döntése alapján
megyeszékhelyeken biztosított képzéssel készítik fel a Kormányablakok leendő munkatársait az egyre növekvő feladatokra. Az ősszel induló továbbképzés távoktatási módszerekkel,előadások és személyes konzultációk formájában zajlik. A továbbképzésen résztvevők és sikeresen vizsgázók dolgozhatnak a Kormányablakokban, amelyek száma ajelenlegi 29-ről 2013 végére körülbelül 300-ra nő.
Ecostat Az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ elemzésekkel,
hatásvizsgálatokkal, megbízható információkkal segíti a közigazgatást, a felelős szakpolitikai döntéshozatalt és a minőségi jogszabályalkotást.
Az ECOSTAT ennek érdekében• adatelérési információszolgáltatással és módszertani tanácsadással
segíti a közigazgatás jogszabályalkotáshoz kapcsolódó hatásvizsgálati tevékenységét;
• adatbankot működtet, amely részletes és megbízható adatokat, információkat biztosít döntés- előkészítést támogató elemzési feladatokhoz;
• előrejelző és mikroszimulációs modelleket fejleszt és alkalmaz, bővítve az elemzések, hatásvizsgálatok eszköztárát, javítva azok minőségét és megbízhatóságát;
• egyedi elemzéseket, hatásvizsgálatokat és kutatásokat folytat; • a közigazgatás eredményesebb és hatékonyabb működését elősegítő
módszertanokat fejleszt és terjeszt.
EcostatKiemelt hangsúlyt helyez• a közgazdasági, társadalomtudományi elemzési és előrejelzési
módszerek megismertetésére és elterjesztésére a döntés-előkészítést és a jogszabályalkotás megalapozását végzők körében;
• az adatfelhasználási kultúra fejlesztésére; • a nemzetközi közgazdasági szakmai és tudományos életben
való részvételre; • a hazai szakmai és tudományos szervezetek tevékenységének
segítésére. • Hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó módszertani tanácsadás és adat
információszolgáltatás ügyében a [email protected] címen veheti fel az Ecostattal a kapcsolatot.