kockert mta 2013. - nytud.hua kockázatértékelés elemei, folyamata _____5 ... gazdasági...
TRANSCRIPT
1
MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
Jelen utasítással hatályba léptetem az
MTA Nyelvtudományi Intézet
MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSÉT.
Készült: 1 példányban
Érvénybelépésének ideje: 2013. 05. 21.
Érvényes: visszavonásig
Készítette: Jóváhagyta:
Aláírás: Aláírás:
Horváth József Dr. Kenesei István
Global Safety Kft. Igazgató
Munka-tűzvédelmi Tanácsadó MTA Nyelvtudományi Intézet
Foglalkozás-egészségügyi orvos
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE SZEMPONTJÁBÓL SZÜKSÉGES ADATOK ______________________________ 3
2. BEVEZETÉS _______________________________________________________________________ 4
2.1. A kockázatértékelés célja _________________________________________________________ 4
2.2. A kockázatértékelés elemei, folyamata _______________________________________________ 5
2.3. A kockázatértékelés jogszabályi háttere ______________________________________________ 6
3. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS, MUNKAKÖRÖNKÉNT FELMERÜLŐ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ____ 8
3.1. Munkakörök ___________________________________________________________________ 8
3.1.1. Kutató ______________________________________________________________________ 9
3.1.2. Gazdasági adminisztráció; egyéb adminisztráció/titkárság ______________________________ 13
3.1.3. Könyvtáros _________________________________________________________________ 17
3.1.4. Portás ___________________________________________________________________ 22
3.1.5. Takarító __________________________________________________________________ 26
3.1.6. Karbantartó _______________________________________________________________ 29
4. KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS _______________________________________________________ 33
4.1. Az értékelésre vonatkozó megállapítások ____________________________________________ 33
4.2. Határértékek szerinti elemzés / Expozícióbecslés _______________________________________ 40
4.3. Összegző kvalitatív kockázatbecslés eredménye _______________________________________ 41
5. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK __________________________________________________________ 42
3
1. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE SZEMPONTJÁBÓL SZÜKSÉGES ADATOK 1. Intézmény neve: MTA Nyelvtudományi Intézet
2. Címe: 1068 Budapest, Benczúr u. 33.
3. Alkalmazottak száma: 112 fő
Munkakör Létszám (fő)
Fogl.-egészségügyi osztály
Kutató 90 „D” Gazdasági adminisztráció 6 „C” Egyéb adminisztráció 5 „D” Könyvtáros 2 „C” Portás 4 „D” Takarító 3 „C” Karbantartó 1 „C” Üzemeltetés vezető 1 „C”
Összesen: 112 fő 4. A foglalkozás - egészségügyi orvos neve, címe, elérhetősége:
Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb
1125 Budapest, Kútvölgyi út 4.
Telefon: +36 (1) 325-1100
Fax: +36 (1) 201-7503
5. Kockázatértékelést készítette:
Horváth József
Global Safety Kft.
Bizonyítvány száma: PTI200172
4
2. BEVEZETÉS
Az Intézmény munkahelyi kockázatértékelésének elkészítésére azért került sor, mert a jelenleg hatályos
jogszabályok alapján már egyetlen, alkalmazotti jogviszonyban levő munkavállaló foglalkoztatása esetén a
munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkavállaló(ka)t érő munkahelyi kockázatokat felmérni,
azokat értékelni és az emberi egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés biztosítása
érdekében intézkedéseket foganatosítani a kockázatok csökkentése érdekében.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján jelen kockázatértékelési dokumentáció meglétét
és tartalmát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság helyileg illetékes szerve,
valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai ellenőrizhetik.
2.1. A kockázatértékelés célja A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-től hatályos módosítása 54. §. (2)
bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni
a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.
A „kockázat” és értékelésének fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából, a
munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések
bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályozásba.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a szerint az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános
követelményeket:
a) a veszélyek elkerülése, ami azt jelenti, hogy olyan műszaki és technológiai megoldásokat kell
alkalmazni, amelyek nem okoznak veszélyt,
b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése, miszerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve
szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát
veszélyeztető kockázatokat annak érdekében, hogy a megelőzést szolgáló intézkedéseket meg
lehessen határozni,
c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése,
d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és
munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű
munkavégzés időtartamának mérsékelésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő
beosztására,
e) a műszaki fejlődés eredményeinek, valamint a korszerűbb technológiai folyamatok alkalmazása,
amely nemcsak a munkavállalók munkakörnyezetének javítása miatt fontos, hanem a termelés
gazdaságossága és a színvonalának emelése érdekében is,
f) veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel, amennyiben ez lehetséges,
ha nem, akkor biztosítani kell a megfelelő védőeszközöket,
5
g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a
technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a
munkakörnyezeti tényezők hatására,
h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest, tekintettel az egyéni
védőeszközökkel kapcsolatos „emberi” vonatkozásokra, vagyis ha az egyéni védőeszköz viselése
kényelmetlen, vagy megterhelő, a munkavállaló nem fogja viselni,
i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása, ami azt jelenti, hogy a munkáltatónak a
megfelelő időben (munkába lépés előtt, technológiaváltáskor, stb.) és módon kell a
munkavállalókat kioktatni a helyes munkamódszerekre, és arra, hogy hogyan kell a
tevékenységet munkabalesetek, mérgezések bekövetkezése és foglalkozási megbetegedések
kialakulása nélkül végezni.
A munkáltató tehát köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók
egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre,
veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek
kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a
munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett
tevékenységbe.
A kockázatok értékelése szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok
felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi és
munkaegészségügyi tevékenységnek központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme a veszélyek,
ártalmak megelőzésének alapja.
A kockázatértékelés célja tehát nem elvont, nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti
összefüggéseket kell keresni, hanem megvizsgálja az adott munkahelyen, munkakörben a konkrét helyzetet,
veszélyeket, és annak alapján meghatározza a konkrét teendőket.
A kockázatértékelés fő célja tehát:
a kockázatok elhárítása, illetve minimálisra csökkentése,
a szükséges intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.
2.2. A kockázatértékelés elemei, folyamata
A kockázatértékelés folyamatának tartalmilag legfontosabb elemei a következők. 1. Az adott munkahelyen, munkakörben fennálló, a munkavállaló egészségét, biztonságát veszélyeztető
kockázatok azonosítása,
2. A veszélyeztetettek azonosítása,
3. A kockázatok minőségi, illetve mennyiségi értékelése, szükség esetén mérési eredményekkel
alátámasztva,
4. A szükséges teendők meghatározása és intézkedések megtétele,
5. Az intézkedések eredményességének ellenőrzése és a kockázatértékelés rendszeres felülvizsgálata.
6
A veszélyek azonosítása a kockázatértékelés alapja. Első lépésként számba vesszük a kockázatértékelésbe
bevont összes munkahely, ezen belül a különböző munkakörök valamennyi munkafolyamatát, technológiáját,
munkaeszközeit és munkamódszereit.
A kockázatok minőségi és mennyiségi értékelésénél az alábbiakat vettük figyelembe:
Munkaeszközök, munkagépek balesetmentessége, az utóbbi évben előforduló munkahelyi
balesetek okai,
Fizikai kóroki tényezők: klímaviszonyok, helyi hőhatás (égés), zaj, megvilágítás, elektromos
áram, elektrosztatikus feltöltődés, rezgés okozta ártalmak,
Kémiai kóroki tényezők: veszélyes vegyi anyagok és készítmények felhasználása,
Biológiai kóroki tényezők (nyers hússal, tojással való érintkezés)
Ergonómiai és pszichoszociális kóroki tényezők: nehéz fizikai munka, kézi tehermozgatás,
egyhangú vagy túl intenzív munka.
Megvizsgáltuk, hogy az adott munkahelyi kockázati tényezőt milyen kollektív-műszaki védelemmel,
munkaszervezési intézkedéssel illetve egyéni védőeszközzel próbálta a munkáltató kiküszöbölni. A fenti
három védelmi intézkedés fontossági sorrendje meghatározó. Elsőként a kollektív-műszaki védelem a
legfontosabb, amely az esetleges kockázatot minden egyes munkavállaló és más személyek védelmét is
biztosítja. Amennyiben a műszaki védelem nem megoldható, munkaszervezési intézkedéseket kell
foganatosítani, amelyekkel azt kell elérni, hogy a veszély idején munkavállaló ne tartózkodjon pl. az adott
gép, munkaeszköz hatóterében. Végül, ha az előző két módszer nem alkalmazható, egyéni védőeszközökkel
kell a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét biztosítani, figyelembe véve azok emberi
szempontjait is (pl. a munkavállaló nem hordja a fültokot, mert kényelmetlennek érzi).
2.3. A kockázatértékelés jogszabályi háttere A kockázatértékelésről mindenekelőtt a fent részletezett, a munkavédelemről szóló, 1997. évi CII. és a 2001.
évi LXXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi XCIII. törvény 54.§-a tesz említést.
További jogszabályok, amelyek a munkahelyi kockázatokról, valamint azok értékelésével kapcsolatban
általánosságban megemlítendők:
Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletei:
1. A végrehajtására kiadott és az 5/2010. (III.9.) SZMM rendelettel módosított 5/1993.(XII.26.) MüM
rendelet.
2. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM
együttes rendelet.
3. A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és
egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.
4. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002.(II.7.) SzCsM
rendelet.
7
5. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Kormány rendelet előírja, hogy
szervezett munkavégzés esetén foglalkozás-egészségügyi orvossal szerződést kell kötnie a
munkáltatónak, aki figyelemmel kíséri a munkavállalók munkahelyi expozícióit és azok hatásait az emberi
egészségre,
6. A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatról és annak
véleményezéséről szóló, 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelettel módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
előírja az előzetes, időszakos, soron kívüli, valamint záróvizsgálatokra vonatkozó szabályokat,
7. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.)
EüM rendelet, amennyiben a munkahelyen előfordul biológiai kockázat,
8. Elsősorban hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági
követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, ahol nehéz terheket kell mozgatniuk a
munkavállalóknak
Kémiai biztonsági törvény és végrehajtási rendeletei:
1. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 19-21. §,
2. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5-7. §,
3. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve
tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.
8
3. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS, MUNKAKÖRÖNKÉNT FELMERÜLŐ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
A veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe
tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni. A munkahelyen fellépő veszélyek becslése és
értékelése az alábbi szempontok alapján történik munkakörnek megfelelően:
a.) Fiziológiai igénybevételek: túl intenzív vagy egyhangú munka, nagy koncentrációt igénylő munka,
b.) Hőhatás okozta kockázatok: égés vagy fagyás veszélye
c .) Mechanikai kockázatok: becsípődés, zúzódás, ütés, súlyosabb esetekben csonkolás
d .) Elektromossággal kapcsolatos biztonsági kockázatok: villamos berendezések használata, áramütés
veszélye
e .) Munka környezeti terhelésekből:
f.) Fizikai terhelések: nehéz fizikai munka, ergonómiai tényezők figyelembe vétele, kényszertesthelyzetek,
gerinc és hátsérülések kockázata.
g .) Pszichoszociális kóroki tényezők: túl nagy vagy túl kevés felelősségvállalás, konfliktushelyzetek
gyakorisága, hierarchizáltság, gyakori túlóra
h .) Gépek biztonsága (folyamatos érintésvédelmi ellenőrzés megléte és karban tartás esetén nincs kockázat)
3.1. Munkakörök
Az Intézmény területén jelenleg 112 fő áll alkalmazásban, a kockázatértékelés munkakörönként történik.
Munkakörök:
Kutató Gazdasági adminisztráció Egyéb adminisztráció Könyvtáros Portás Takarító Karbantartó Üzemeltetés vezető
9
3.1.1. Kutató
Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület MTA Nyelvtudományi Intézet
Munkakör Kutató
Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó
Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó
Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Munkavégzés során használatos vegyi anyagok
Munkakörnyezeti tényezők
Megnevezés Vizsgálati szabvány száma
Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?
Megnevezés Veszélyjel Zaj
Éleslátást biztosító védőszemüveg
Képernyő előtt végzett munka során biztosítja az éles látást, megelőzve a látásromlást.
- Határérték
Feladat 65 dB Szakirodalmi kutatás az adott szakterületen Publikációk írása Konferenciákon való részvétel Kurzusok megtartása hallgatók részére
Megvilágítás Ajánlott érték Használatos
munkaeszközök 200 lux Légsebesség Határérték
Számítógép 0,2 m/s
Hőmérséklet Határérték
Munkavégzés személyi feltételei Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt
24 C (K) EH Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés
jellege/időtartama %-ban
- Álló Ülő X
Képesítési követelmények Vegyes Szakirányú felsőfokú végzettség Idegen nyelv ismerete Ebből ülés Ebből járás
80 % 20 %
10
Munkavégzéshez szükséges alapoktatások és gyakorisága
Munkavégzéshez szükséges szabályzatok és ismeret anyagok
Munkahely általános ergonómiai kockázata Egyéb szabályozások
Téma Gyakoriság Testrész Kockázati tényező
Előzetes munkavédelmi oktatás Belépéskor Munkavédelmi oktatási tematika Munkavédelmi szabályzat
Kéz / csukló Feszítés, markolás Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen engedélyezett!
Ismételt munkavédelmi oktatás Munkakör változás, új technológia esetén, évente.
Váll feszítés
Rendkívüli munkavédelmi oktatás Rendkívüli esemény történésekor
- Hát, derék feszítés
Előzetes elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Belépéskor Tűzvédelmi oktatási tematika Tűzvédelmi szabályzat
Nyak feszítés
Ismételt elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Évente Láb Hajlítás, feszítés
Rendkívüli elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Rendkívüli tűzeset után
Szem Merev figyelés
Tűzriadó próba, vészhelyzeti oktatás
Évente Tűzriadó terv
EVE juttatási rend
Menekülési útvonal
Munkautasítás Munkavégzés során a veszélyeztetettek
Összesen 90 fő
11
Munkavégzés műveleti sorrendje Veszély típusa / azonosítás Veszély oka
A veszély elkerülésének
lehetősége
Veszélyek minőségi
értékelése
További intézkedés szükséges
Felelős
1 Szakirodalmi kutatás, publikáció megírása
1.1 Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet: monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb)
Helytelenül beállított munkaszék.
A szék magasságának , háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása .A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben .
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a fel és alkarnak.
A felkar és az alkar munkavégzés alatt lehetőleg derékszöget zárjon be.
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a könyöknek illetve a csuklónak.
A könyököt derékszögben kell tartani valamint a felsőtest középmagassága alatt. A csuklókat egyenesen kell tartani.
III.D Nem szükséges. -
Munkadarabok és munkaeszköz távoli elhelyezése.
A váll szintje feletti kinyúlásokat minimumra kell csökkenteni.
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a vállnak.
Az ismétlődő feladatokat relaxált vállakkal és mintegy 90-fokban behajló könyökkel kell elvégezni.
III.D Nem szükséges. -
Könyök vagy kartámasz használatának elmulasztása.
Használni kell az alkar támaszt vagy könyök támaszt. Az alkartámasz magasságát úgy kell beállítani, hogy a könyök derékszögben álljon miközben az alkartámaszon fekszik.
III.D Nem szükséges. -
12
A munkaasztal és a munkaszék egymáshoz és a munkavállaló testméreteihez képest rosszul van beállítva.
A munkaasztal munkafelület magassága az elvégzett munkától és a munkavállaló testméretétől függően 77,5 cm – 107,5 cm között változtatható legyen. A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével.
III.D Nem szükséges. -
Monitor figyelése, szemromlás Nem megfelelő figyelési távolság, dőlés, reflexió, tükröződés, tisztaság.
Szabályos elhelyezés és használat
III.D A képernyős munkahelyen dolgozók szemészeti vizsgálata.
Munkáltató
Mozgástér mérete: ütés, feszülés
Nem megfelelően kialakított mozgástér.
Mozgástér megfelelő kialakítása.
III.D Nem szükséges. -
1.2 Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció
Nem megfelelően beállított klímaberendezés, a terek eltérő hőmérséklete
A klímaberendezés megfelelő beállítása
III.D Nem szükséges. -
1.3 Világítás: vakítás, káprázat látásromlás
Túl erős vagy gyenge világítás
Megfelelő fényerősség biztosítása: világítótest telepítés, áthelyezés
IV.D Nem szükséges -
1.4 Áramütés veszély Sérült, hibás kábel A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése
II.A-II.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.
1.5 Padozat: botlás, csúszás Kábelek nem megfelelő elvezetése
A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése, figyelmes közlekedés.
III.A-III.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.
Munkáltató
2 Oktatása 2.1 Fokozott pszichés terhelés
Felelősség viselése emberekért. Hallgatókkal foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. Határidők betartása Oktatás, illetve
Pihenőidő biztosítása Munkaszervezés
III.D Nem szükséges. -
13
vizsgáztatás során fokozott koncentráció
2.2 Pszichoszociális kóroki tényezők
Hierarchizáltság Foglalkoztatás bizonytalansága
Pihenőidő biztosítása
II.D Nem szükséges. -
3.1.2. Gazdasági adminisztráció; egyéb adminisztráció/titkárság; üzemeltetés vezető
Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület Intézmény területe
Munkahely Adminisztráció, üzemeltetés
Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó
Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó
Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Munkavégzés során használatos vegyi anyagok
Munkakörnyezeti tényezők
Megnevezés Vizsgálati szabvány száma
Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?
Megnevezés Veszélyjel Zaj
Éleslátást biztosító védőszemüveg
- Legalább napi 4 órás képernyős munkavégzés esetén
- Határérték
Feladatok 65 dB Pénzügyi, számviteli tevékenység Levelezések lebonyolítása, postázás Iratok, dokumentumok naprakész nyilvántartása Üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása
Megvilágítás Ajánlott érték Használatos munkaeszközök
200 lux Légsebesség Határérték
Számítógép 0,2 m/s
Hőmérséklet Határérték
Munkavégzés személyi feltételei Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt
24 C (K) EH Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés
jellege/időtartama %-ban
14
- Álló Ülő X
Képesítési követelmények Vegyes Szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettség Ebből ülés Ebből járás
80 % 20 %
Munkavégzéshez szükséges alapoktatások és gyakorisága
Munkavégzéshez szükséges szabályzatok és ismeret anyagok
Munkahely általános ergonómiai kockázata Egyéb szabályozások Téma Gyakoriság Testrész Kockázati tényező
Előzetes munkavédelmi oktatás Belépéskor Munkavédelmi oktatási tematika Munkavédelmi szabályzat
Kéz / csukló markolás Munkavégzés a munkáltató által meghatározott és biztosított munkaruházatban folyhat, amennyiben szabályzatban előírta
Ismételt munkavédelmi oktatás Munkakör változás, új technológia esetén.
Váll feszítés
Rendkívüli munkavédelmi oktatás Rendkívüli esemény történésekor
- Hát, derék feszítés Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen engedélyezett!
Előzetes elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Belépéskor Tűzvédelmi oktatási tematika Tűzvédelmi szabályzat
Nyak feszítés
Ismételt elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Évente Láb Hajlítás, feszítés
Rendkívüli elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Rendkívüli tűzeset után
Tűzriadó próba, vészhelyzeti oktatás
Évente Tűzriadó terv
EVE juttatási rend
Menekülési
útvonal Munkavégzés során a
veszélyeztetettek Munkautasítás
15
12 fő
Munkavégzés műveleti sorrendje Veszély típusa / azonosítás Veszély oka
A veszély elkerülésének
lehetősége
Veszélyek minőségi
értékelése
További intézkedés szükséges
Felelős
1 Irodai munkavégzés, számítógép kezelése
1.1 Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet: monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb)
Helytelenül beállított munkaszék.
A szék magasságának , háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása .A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben .
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a fel és alkarnak.
A felkar és az alkar munkavégzés alatt lehetőleg derékszöget zárjon be.
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a könyöknek illetve a csuklónak.
A könyököt derékszögben kell tartani valamint a felsőtest középmagassága alatt. A csuklókat egyenesen kell tartani.
III.D Nem szükséges. -
Munkadarabok és munkaeszköz távoli elhelyezése.
A váll szintje feletti kinyúlásokat minimumra kell csökkenteni.
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a vállnak.
Az ismétlődő feladatokat relaxált vállakkal és mintegy 90-fokban behajló könyökkel kell elvégezni.
III.D Nem szükséges. -
Könyök vagy kartámasz használatának
Használni kell az alkar támaszt vagy könyök támaszt. Az
III.D Nem szükséges. -
16
elmulasztása. alkartámasz magasságát úgy kell beállítani, hogy a könyök derékszögben álljon miközben az alkartámaszon fekszik.
A munkaasztal és a munkaszék egymáshoz és a munkavállaló testméreteihez képest rosszul van beállítva.
A munkaasztal munkafelület magassága az elvégzett munkától és a munkavállaló testméretétől függően 77,5 cm – 107,5 cm között változtatható legyen. A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével.
III.D Nem szükséges. -
Monitor figyelése, szemromlás Nem megfelelő figyelési távolság, dőlés, reflexió, tükröződés, tisztaság.
Szabályos elhelyezés és használat
III.D A képernyős munkahelyen dolgozók szemészeti vizsgálata.
Munkáltató
Mozgástér mérete: ütés, feszülés
Nem megfelelően kialakított mozgástér.
Mozgástér megfelelő kialakítása.
III.D Nem szükséges. -
1.2 Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció
Nem megfelelően beállított klímaberendezés, a terek eltérő hőmérséklete
A klímaberendezés megfelelő beállítása
III.D Nem szükséges. -
1.3 Világítás: vakítás, káprázat látásromlás
Túl erős vagy gyenge világítás
Megfelelő fényerősség biztosítása: világítótest telepítés, áthelyezés
III.D Nem szükséges -
1.4 Áramütés veszély Sérült, hibás kábel A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése
II.A-II.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.
Munkáltató
1.5 Padozat: botlás, csúszás Kábelek nem megfelelő elvezetése
A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése, figyelmes közlekedés.
III.A-III.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.
Munkáltató
17
2.1 Fokozott pszichés terhelés
Tartós figyelmet, nagy koncentrációt igénylő munka, figyelem megoszlás, időkényszer Felelősség viselése emberekért, anyagi javakért Túl kevés vagy túl sok információ a munkavégzés során Munkahelyi követelményeknek való folyamatos megfelelési kényszer
Pihenőidő biztosítása Megfelelő munkaszervezés Képességnek megfelelő feladatok kiosztása
III.D Nem szükséges. -
2.2 Pszichoszociális kóroki tényezők
Hierarchizáltság Foglakoztatási jogviszony bizonytalansága
Pihenőidő biztosítása II.D Nem szükséges. -
3.1.3. Könyvtáros
Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület Intézmény területe
Munkahely Könyvtáros
Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó
Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó
Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Munkavégzés során használatos vegyi anyagok
Munkakörnyezeti tényezők
Megnevezés Vizsgálati szabvány száma
Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?
Megnevezés Veszélyjel Zaj
- - Határérték Feladatok 65 dB Könyvkölcsönzés-, visszavétel lebonyolítása Könyvtár naprakész nyilvántartása Könyvek rendezése Könyvek selejtezése Tájékoztatás nyújtása a könyvtár dokumentumairól
Megvilágítás Ajánlott érték Használatos munkaeszközök
200 lux Légsebesség Határérték
18
Számítógép 0,2 m/s
Hőmérséklet Határérték
Munkavégzés személyi feltételei Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt
24 C (K) EH Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés
jellege/időtartama %-ban
- Álló Ülő
Képesítési követelmények Vegyes X Szakirányú felsőfokú végzettség
Idegen nyelv ismeret Ebből ülés Ebből járás
60 % 40 %
Munkavégzéshez szükséges alapoktatások és gyakorisága
Munkavégzéshez szükséges szabályzatok és ismeret anyagok
Munkahely általános ergonómiai kockázata Egyéb szabályozások
Téma Gyakoriság Testrész Kockázati tényező
Előzetes munkavédelmi oktatás Belépéskor Munkavédelmi oktatási tematika Munkavédelmi szabályzat
Kéz / csukló Feszítés, markolás, emelés Azokon a munkaterületeken, ahol veszélyes anyaggal végzett munka folyik vagy veszélyes anyagot tárolnak, élelmiszer tárolása, fogyasztása tilos! Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen lehetséges!
Ismételt munkavédelmi oktatás Munkakör változás esetén, illetve évente.
Váll Emelés, feszítés
Rendkívüli munkavédelmi oktatás Rendkívüli esemény történésekor
- Hát, derék Emelés, feszítés
Előzetes elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Belépéskor Tűzvédelmi oktatási tematika Tűzvédelmi szabályzat
Nyak feszítés
Ismételt elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Évente Láb Hajlítás, feszítés
Rendkívüli elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás
Rendkívüli tűzeset után
Szem Merev figyelés
Tűzriadó próba, vészhelyzeti oktatás
Évente Tűzriadó terv
19
EVE juttatási rend
A vegyi anyagok biztonsági adatlapjai
Menekülési útvonal
Munkavégzés során a veszélyeztetettek
Munkautasítás Összesen 2 fő
Munkavégzés műveleti sorrendje Veszély típusa / azonosítás Veszély oka
A veszély elkerülésének
lehetősége
Veszélyek minőségi
értékelése
További intézkedés szükséges
Felelős
1 Könyvtárosi feladatok ellátása
Fizikai terhelés, veszély: Végtagok, fej sérülése Létráról történő leesés Fokozott pszichikai terhelés
Helytelenül elhelyezett könyv leeshet Létra használata szükséges a könyvek felső polcokon történő elhelyezéséhez Konfliktusveszélyes helyzetek kezelése Felelősség a könyvállományért Túl egyhangú vagy túl
A könyveket az alsó élére állítva egymás mellé kell helyezni, könyvtámasz használata, ha szükséges. Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon fel- vagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő fel- vagy lelépéskor. Pihenő idő betartása Munkaszervezés, időpontok egyenletes elosztása minden
III. D II.A-III.A II.B-III.B III. D
Nem szükséges Nem szükséges Nem szükséges
- - -
20
Pszichoszociális terhelés
intenzív munka szellemi terhelést jelenthet Önállóan végzett munka, döntés képessége Egyéni felelősség a döntéshozásról A feladatok szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, Hierarchizáltság Foglalkoztatás bizonytalansága
munkahéten.
2
Nyilvántartás frissítése, számítógép használata
Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet: monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb)
Helytelenül beállított munkaszék.
A szék magasságának, háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása. A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben.
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a könyöknek illetve a csuklónak.
A könyököt derékszögben kell tartani valamint a felsőtest középmagassága alatt. A csuklókat egyenesen kell tartani.
III.D Nem szükséges. -
Munkadarabok és munkaeszköz távoli elhelyezése.
A váll szintje feletti kinyúlásokat minimumra kell csökkenteni.
III.D Nem szükséges. -
Helytelen tartása a vállnak.
Az ismétlődő feladatokat relaxált vállakkal és mintegy 90-fokban behajló könyökkel kell elvégezni.
III.D Nem szükséges. -
21
A munkaasztal és a munkaszék egymáshoz és a munkavállaló testméreteihez képest rosszul van beállítva.
A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével.
III.D Nem szükséges. -
Monitor figyelése, szemromlás Nem megfelelő figyelési távolság, dőlés, reflexió, tükröződés, tisztaság.
Szabályos elhelyezés és használat
III.D Nem szükséges -
Mozgástér mérete: ütés, feszülés
Nem megfelelően kialakított mozgástér.
Mozgástér megfelelő kialakítása.
III.D Nem szükséges. -
Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció
Nem megfelelően beállított klímaberendezés, a terek eltérő hőmérséklete
A klímaberendezés megfelelő beállítása
III.D Nem szükséges. -
Világítás: vakítás, káprázat látásromlás
Túl erős vagy gyenge világítás
Megfelelő fényerősség biztosítása: világítótest telepítés, áthelyezés
IV.D Nem szükséges. -
Áramütés veszély Sérült, hibás kábel A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése
II.A-II.B Nem szükséges. -
Padozat: botlás, csúszás Kábelek nem megfelelő elvezetése
A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése, figyelmes közlekedés.
III.A-III.B Nem szükséges. -
Fokozott figyelem, szellemi terhelés
Szoftverek kezelése Lehetőleg magyar nyelvű szoftver használata
III.D Nem szükséges. -
22
3.1.4. Portás
Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület Intézmény területe
Munkahely Porta
Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó
Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó
Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Munkavégzés során használatos vegyi anyagok
Munkakörnyezeti tényezők
Megnevezés Vizsgálati szabvány száma
Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?
Megnevezés Veszélyjel Zaj
- - - - - Határérték Feladatok 85 dB
- Az intézménybe érkezők fogadása, információval történő ellátása - Létesítmény őrzése, védelme, a rend biztonsági szempontból való
ellenőrzése.
Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s
Használatos munkaeszközök
Hőmérséklet Határérték
Munkavégzés személyi feltételei Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt
Gépjármű 24 C (K) EH (klimatikus tényezők miatt eltérhet)
Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés jellege/időtartama %-ban
Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas
Munkaeszközök rendszeres ellenőrzése műszakonként, illetve a munkafázis megkezdése előtt
- Álló
Ülő X
Képesítési követelmények Vegyes Legalább középfokú szakirányú végzettség Ebből ülés Ebből járás
23
80 % 20 %
Munkavégzés műveleti sorrendje
Veszély típusa / azonosítás Veszély oka
A veszély elkerülésének
lehetősége
Veszélyek minőségi
értékelése
További intézkedés szükséges
Felelős
1
Gépjárművezetés 1.1 Változó klimatikus tényezők
Meleg időszakban kiszáradás veszélye.
Pihenőidő betartása Könnyen szellőző ruha viselete Védőital használata
III.A-III.B
Hőségriadó esetén védőital biztosítása
Munkáltató
Hideg időszakban meghűlés veszélye
Ügyelni kell a réteges öltözködésre. II.A-II.B Nem szükséges -
1.2 Csúszás, borulás veszélye közlekedés során
Klimatikus tényező is szerepet játszhat esős, havas időben, továbbá a figyelmetlen közlekedés is.
Figyelmes közlekedés Közlekedési szabályok betartása Gumiabroncs rendszeres vizsgálata Biztonsági öv hazsnálata
III.A-III.B
Rendszeres karbantartás
Munkáltató
1.3. Közlekedési baleset Karambol, koccanás Közlekedési szabályok betartása Éber, figyelmes közlekedés Biztonsági öv használata Pihenőidő betartása
III.A-III.B
Nem szükséges -
1.4 Ergonómiai tényezők: Kényszertesthelyzet, folyamatos ülés
Helytelenül beállított ülés. A szék háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása. A comb és a kar enyhén legyen hajlítva.
III.D
Nem szükséges. -
A közút folyamatos figyelése Városon kívüli közlekedés során a monotonitás miatt lankadhat a figyelem, illetve elfárad a szem
Az úton minél távolabb kell tekinteni, időnként más pontra kell pillantani Pihenőidő betartása
IV.D
Nem szükséges. -
Fokozott figyelem, szellemi terhelés
Vezetés nagy távolságra, lassú forgalom vagy forgalmi dugók stresszhelyzetet okozhatnak
Pihenőidő betartása Tájékozódás az aktuális közlekedési helyzetről III.D
Nem szükséges. -
2 Fizikai támadás kockázata
2.1. Mechanikai veszély: Zúzódás, horzsolás, vágás,
A támadó(k) (elkövetők ügyfelek, szolgáltatást
A biztonsági őr képzés vagy tapasztalat az ilyen III.B Folyamatos
képzések. Munkáltató
24
igénybe vevő személyek stb.): számuk, fizikai tulajdonságaik, alkohol vagy drog általi befolyás fennállásának lehetősége, az agresszivitás és erőszak szintje, esetleges fegyverhasználat stb.
helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb.
3 Munkaszervezéssel kapcsolatos kockázatok
3.1. Egyedül végzett munka esetén
Támadás A biztonsági őr képzés vagy tapasztalat az ilyen helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb.
II.B
Folyamatos képzések.
Munkáltató
Baleset vagy rosszullét, melynek esetében azonnali segítség igénybevétele szükséges.
III.A II.B
Vészhelyzetek, előre nem látható körülmények és fizikai támadások, amennyiben a munkavállaló nem tud ezekre megfelelően reagálni.
III.A II.B
4 Ergonómiai kockázatok
4.1. Álló testhelyzetek Munkaszervezés (szünetek ideje, szünetek száma, az elvégzendő feladatok stb.)
Kielégítő pihenő időszakokat biztosítani a
munkavállaló számára.
II.B
Folyamatos képzések.
Munkáltató
A munkavállaló: helytelen testtartási szokások stb.
III.A II.B
4.2. Ülő testhelyzetek A munkahely nagysága: túl kicsi, nincs elég hely a lábak számára stb. Kielégítő pihenő
időszakokat biztosítani a munkavállaló
számára. Megfelelő székek,
asztalok biztosítása.
III.A II.B
Munkaszervezés: az elvégzendő feladatok, a rájuk szánt idõ, a pihenőidő stb. mind olyan tényezők, melyek meghatározzák az egyes testtartások időtartamát és gyakoriságát.
III.A II.B
6 Nyilvántartások, formanyomtatványok kitöltése
6.1. Fokozott pszichés terhelés
Pontos, precíz kitöltés és nyilvántartás Megfelelő munkautasítás
Pihenő idő betartása III.D Nem szükséges - Túl sok adminisztráció
25
Túl sok vagy túl kevés információ az adminisztráció elvégzéséhez.
7 Pszichoszociális tényező
7.1 Fokozott pszichés terhelés
Túl sok vagy túl kevés információ, egyedül végzett munka
Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása III.D Nem szükséges -
Felelősség vállalás az elvégzett munkáért A feladatok szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége Időkényszer, pontos kézbesítés teljesítése
Veszélyes tevékenység végzése (pl: hegesztés)
7.2 Pszichoszociális kóroki tényezők
Hierarchizáltság, megfelelési kényszer Foglalkoztatás bizonytalansága
Pihenő idő, pozitív megerősítés a munkáltató részéről
III.D Nem szükséges -
Esetenként túlóra, készenlét, huzamosabb távollét a családtól
Pihenő idő betartása Megfelelő munkaszervezés
III.D Nem szükséges -
26
3.1.5. Takarító
Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület Intézmény területe
Munkakör Takarító
Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó
Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó
Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Munkavégzés során használatos vegyi anyagok
Munkakörnyezeti tényezők
Megnevezés Vizsgálati szabvány száma
Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?
Megnevezés Veszélyjel Zaj
Védőkesztyű MSZ EN 166 Vegyszerek, takarítószerek használata során
Inofluid Acids C Határérték
Feladatok Klór Granulátum Xn, N 65 dB - napi takarítási munkák elvégzése (a helyiségek takarítása, porszívózása,
szemetes ürítése, mellékhelyiségek, közlekedő tisztán tartása) - heti takarítási munkák (mellékhelyiségek vízkőtlenítése, ajtók,
ablakpárkányok tisztítása)
Chlor-Sept C Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s
Használatos munkaeszközök
Hőmérséklet Határérték
Munkavégzés személyi feltételei Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt
Seprű 24 C (K) EH Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés
jellege/időtartama %-ban
Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas
Egyéb háztartási gép épségének ellenőrzése a takarítás előtt
Felmosó készlet Álló
Ülő
Képesítési követelmények Vegyes X Legalább középfokú iskolai végzettség Ebből állás Ebből járás
27
20 % 80 %
Munkavégzés műveleti sorrendje Veszély típusa / azonosítás Veszély oka
A veszély elkerülésének
lehetősége
Veszélyek minőségi
értékelése
További intézkedés szükséges
Felelős
1
Takarítás, portalanítás
1.1 Bőr irritációja A használt tisztítószerek többsége irritatív. A vegyi anyagok bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak, illetve a bőr kiszáradhat, kirepedezhet.
Védőkesztyű viselése a tisztítószerek használata során. Használat után kezet kell mosni.
III.A-III.B
A védőeszközök használatának ellenőrzése, megkövetelése.
Munkáltató 1.2 Szem irritációja A használt tisztítószerek
többsége irritatív. A vegyi anyagok szembe kerülve irritációt okoznak.
El kell kerülni, hogy a szembe kerüljön a tisztítószer. Ajánlott védőszemüveg használata.
II.A-II.B
1.3 Légutak irritációja A használt tisztítószerek többsége irritatítv. A vegyi anyagok gőzének belélegzése irritálhatja a légutakat, súlyosabb esetben tüdőkárosodást okozhatnak.
A tisztítószerek használata során az adott helyiségben minden esetben figyelni kell a megfelelő szellőztetésre.
II.D-III.D Nem szükséges -
1.4 Csúszás, botlás veszély Felmosás során csúszóssá válik a padozat. A közelben lévő vödör, tisztítószeres flakonok botlásveszélyt jelenthet.
Csúszásmentes talpú védőcipő használata. A tisztító eszközöket lehetőleg a fal mellett kell tárolni.
III.B Nem szükséges -
1.5 Áramütés veszélye Az elektromos eszközök letakarítása, portalanítása során áramütés veszélye állhat fenn.
Az elektromos eszköz takarítása előtt meg kell győződni arról, hogy nincs bekapcsolva, illetve nem sérült-e a burkolat és a kábel. Sérült elektromos eszközt nem szabad letakarítani, erről a felettest értesíteni kell. Csak kikapcsolt, ép elektromos eszközt szabad takarítani az arra megfelelő tisztítószerrel
II.B Nem szükséges -
28
(pl.: számítógép esetén nem szabad konyhai eszközökhöz használt tisztítószert alkalmazni).
1.6 Ergonómiai tényezők: Hajolás, térdelés, nyújtózkodás, emelés
Bútorok, berendezések, játékok, bordásfal takarítása során.
Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne hajlított háttal, hanem guggolva végezzük el a feladatot. Emelni csak egyenes derékkel szabad.
III.D-IV.D Nem szükséges -
2 Létra használata takarítás során
2.1 Leesés veszélye Létra nem megfelelő támasztása Sérült létrafok Nem megfelelő használat
Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon fel- vagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. A takarítóeszközt stabilan kell elhelyezni a létra tetején. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő fel- vagy lelépéskor.
III.B Nem szükséges -
3 Pszichoszociális tényező
3.1 Fokozott pszichés terhelés
Túl sok vagy túl kevés információ, feladatok szervezetlensége Egyedül végzett munka
Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása
III.D Nem szükséges -
3.2 Pszichoszociális kóroki tényezők
Hierarchizáltság, megfelelési kényszer Foglalkoztatás bizonytalansága
Pihenő idő, pozitív megerősítés a munkáltató részéről
III.D Nem szükséges -
29
3.1.6. Karbantartó
Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület intézmény területe
Munkahely Karbantartó
Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó
Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó
Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Munkavégzés során használatos vegyi anyagok
Munkakörnyezeti tényezők
Megnevezés Vizsgálati szabvány száma
Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?
Megnevezés Veszélyjel Zaj
Védőcipő MSZ EN 344 Folyamatosan Lakkbenzin F+, Xi Védőkesztyű MSZ EN 388
MSZ EN 420 Vegyszerek, takarítószerek használata során
Határérték
Feladatok 85 dB Napi ellenőrzési feladatok ellátása (pl: tűzoltó készülék, fali tűzcsapok, lift) Az intézmény területének ellenőrzése, javítási feladatok ellátása Festés, barkácsolás, kisebb javítási feladatok elvégzése
Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s
Használatos munkaeszközök
Hőmérséklet Határérték
Munkavégzés személyi feltételei Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt
Csiszoló
24 C (K) EH Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés
jellege/időtartama %-ban
Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat alapján alkalmas
Kézi elektromos szerszámok használata előtti ellenőrzés szemrevételezéssel
Fúrógép Álló
Lapát Ülő
Képesítési követelmények Fűnyírógép Vegyes X Legalább középfokú iskolai végzettség Ebből állás Ebből járás
30 % 70 %
30
Munkavégzés műveleti sorrendje Veszély típusa / azonosítás Veszély oka
A veszély elkerülésének
lehetősége
Veszélyek minőségi
értékelése
További intézkedés szükséges
Felelős
1 Csiszoló, fúrógép, fűnyírógép használata
1.1 Mechanikai veszélyek: Kéz sérülése (horzsolás, vágás) Ergonómiai tényező: esetenként guggolás, térdelés Láb sérülése
A kézi szerszámok helytelen fogása, csiszoló védőburkolatának eltávolítása
Csiszoló védőburkolatának használata. A kézi szerszámokat csak a fogásra kialakított résznél szabad megfogni.
III.D Nem szükséges. -
Megbotlás, felbukás a kézi szerszámok kábelében.
Kábelek botlás mentes rendezése Figyelmes munkavégzés
III.D Nem szükséges. -
Esetenként guggoló vagy térdelő helyzetben kell a karbantartást elvégezni.
Pihenőidő betartása III.D Nem szükséges -
Fűnyíró használata során a munkavállaló a lábára húzhatja a fűnyírót.
Csak előre tolva használjuk a fűnyírót, hátramenetben nem szabad Fémbetétes védőcipő használata szükséges.
III. B II. C
Védőcipő használatának megkövetelése
Munkáltató
1.2 Fizikai tényezők: Szálló por
Felszálló por belélegezve a tüdőben lerakódik.
Megfelelő szellőztetés III.D Nem szükséges
-
1.3 Villamos veszély Sérült, hibás kábel Kábel ellenőrzése minden használat előtt. Időszakos szerelői ellenőrzések elvégzése
II.B Nem szükséges -
2
Veszélyes keverékek (ragasztó, lakkbenzin) használata
2.1 Bőr irritációja A használt keverékek többsége irritatív. A vegyi anyagok bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak, illetve a bőr kiszáradhat, kirepedezhet.
Védőkesztyű viselése a keverékek használata során. Használat után kezet kell mosni.
III.A-III.B
A védőeszközök használatának ellenőrzése, megkövetelése.
Munkáltató 2.2 Szem irritációja A használt keverékek
többsége irritatív. A vegyi anyagok szembe kerülve irritációt okoznak.
El kell kerülni, hogy a szembe kerüljön a vegyi anyag. Ajánlott védőszemüveg használata.
II.A-II.B
2.3 Légutak irritációja A használt keverékek többsége irritatív. A vegyi anyagok gőzének belélegzése irritálhatja a
A keverékek használata során az adott helyiségben minden esetben figyelni kell a
II.D-III.D Nem szükséges -
31
légutakat, súlyosabb esetben tüdőkárosodást okozhatnak.
megfelelő szellőztetésre.
2.4 Csúszás, botlás veszély A vegyi anyagok használata során a kezelt felület csúszóssá válhat.
Csúszásmentes talpú védőcipő használata.
III.B Nem szükséges -
2.6 Ergonómiai tényezők: Hajolás, térdelés, nyújtózkodás, emelés
A keverékek használata során előfordulhat kényelmetlen testhelyzet.
Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne hajlított háttal, hanem guggolva végezzük el a feladatot. Emelni csak egyenes derékkel szabad.
III.D-IV.D Nem szükséges -
3 Létra használata 3.1 Leesés veszélye Létra nem megfelelő támasztása Sérült létrafok Nem megfelelő használat
Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon fel- vagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. A takarítóeszközt stabilan kell elhelyezni a létra tetején. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő fel- vagy lelépéskor.
III.B Nem szükséges -
4 Pszichoszociális tényező
4.1 Fokozott pszichés terhelés
Túl sok vagy túl kevés információ, feladatok szervezetlensége Egyedül végzett munka
Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása
III.D Nem szükséges -
4.2 Pszichoszociális kóroki tényezők
Hierarchizáltság, megfelelési kényszer Foglalkoztatás bizonytalansága
Pihenő idő, pozitív megerősítés a munkáltató részéről
III.D Nem szükséges -
32
Veszélyek minőségi értékelése
I. Valószínűtlen
II. Lehetséges,
de nem valószínű
III. Lehetséges
IV. Valószínű
V. Elkerülhetetlen
A) Elsősegélynyújtásos munkabaleset
I. A II. A III. A IV. A V. A
B) Munkanapkieséssel járó munkabaleset
I. B II. B III. B IV. B V. B
C) Súlyos munkabaleset
C) 1. csonkolással járó
I. C) 1. II. C) 1. III. C) 1. IV. C) 1. V. C) 1.
C) 2. életveszélyes
I. C) 2. II. C) 2. III. C) 2. IV. C) 2. V. C) 2.
C) 3. halálos I. C) 3. II. C) 3. III. C) 3. IV. C) 3. V. C) 3. C) 4. egyéb I. C) 4. II. C) 4. III. C) 4. IV. C) 4. V. C) 4.
D) Foglalkozási megbetegedés
I. D II. D III. D IV. D V. D
E) Tömeges halálos baleset I. E II. E III. E IV. E V. E
33
4. KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Követelményjegyzék:
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1993. év XCIII. törvény a munkavédelemről 25/2000. (IX.30.) Eü.M.-SzCsM. együttes rendelete a munkahelyek kémiai
biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM. rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk
okozott egészségkárosodások megelőzéséről 65/1999. (XII.22.)EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának
minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 13/2002. (XI. 28.) ESZCSM–FMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló
25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosításáról 58/2007. (XII. 22.) EüM–SZMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló
25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról1
75/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról
12/2002. (XI. 16.) ESZCSM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról
18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról
77/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról
2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról2 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények
tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről 7/2007. (II. 13.) EüM–KvVM–ÖTM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények
tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról
56/2005. (XI. 29.) EüM–KvVM–BM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról
270/2005. (XII. 15.) Kormányrendelet a mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról
26/2007. (VI. 7.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról
3/2006. (I. 26.) EüM rendelet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről
4.1. Az értékelésre vonatkozó megállapítások Expozíciós idő jegyzéke:
1 Műszakonként kevesebb, mint 5 perc, vagy ritkábban, mint naponta 2 Műszakonként 5-30 perc 3 Műszakonként 30 perc – 2 óra 4 Műszakonként több mint 2 óra 5 Az egész műszakban
1 A rendelet a 4. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2008. január 14. napján. 2 A törvényt az Országgyűlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kirdetés napja: 2007. december 21. A törvény a 18. §-
a alapján 2008. január 31-én hatályát veszti.
34
Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba a munkavállaló:
Besorolási szám Tevékenység megnevezése 1 Szállítás 2 Anyagmozgatás 3 Tárolás, raktározás 4 Felhasználás 5 Egyéb veszély
MK érték jelölése:
b bőrön át felszívódik i ingerlő anyag k rákkeltő anyag m maró hatású anyag sz túlérzékenységet okozó
Valószínűség:
1 A kockázat jelentéktelen, intézkedést nem igényel 2 A kockázat olyan mértékű, hogy intézkedést igényel ugyan, de nem sürgősséggel 3 A kockázat olyan mértékű, hogy sürgős intézkedést igényel 4 A kockázat olyan mértékű, hogy azonnali beavatkozást, intézkedést igényel 5 A kockázat olyan mértékű, hogy a munkavégzés azonnali leállítását igényli
Veszélyszimbólumok:
Értékelési módszer:
Az esemény várható következményei:
Esemény megnevezése A Elkerülhetetlen
B Lehetséges
C Nem valószínű
Figyelmeztető
Jelentéktelen sérülés
Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset X
Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset
Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés
Azonnali intézkedés szükséges:
(Az intézkedési tervben szerepeltetni kell a kockázat csökkentésére megtett intézkedést.)
X
X
35
DOMESTOS CITRUS FRESH
Gyártó/forgalmazó megnevezése:
Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása:
NaOHCL 1-5% NaOH0 0,5-1,0%
Nemionos aktívanyag 1-5% Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma 31, 36, 38 Összetevők jellemzői: S mondat száma 2, 25, 26, 46, 50 Veszélyek jelölése : Xi Veszély jellege: irritatív Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Szemizgató hatású, bőrizgató hatású.
Stabilitása: rendeltetésszerű használat esetén nincs bomlás. Savval érintkezve klórgáz szabadul fel. Veszélyes bomlástermék nem ismert. Toxikológiai tulajdonságai: bőrre és nyálkahártyákra irritáló hatású, a szemet erősen irritálja.
Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?
Belégzés, bőrre jutás, lenyelés.
Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? 1, 2, 3, 4
Kockázatbecslés Bekövetkezés valószínűsége 1 Várható következmény C
Veszélyes összetevők NaOH
Koncentrátum (%) 0,5-1,0 %
Határértékek a 25/2000. (IX. 30) EüMSzCsM rendelet
szerint
AK érték (mg/m3) 2 CK érték (mg/m3) 2 MK érték (mg/m3)
Jellemző tulajdonságok Mért érték
Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Megfelelő védőruhát, kesztyűt, szem-, arcvédőt kell viselni. Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az
üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos
Az esemény várható következményei:
Esemény megnevezése A Elkerülhetetlen
B Lehetséges
C Nem valószínű
Figyelmeztető
Jelentéktelen sérülés
Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset X
Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset
Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés
36
CIF ACTIVE CREAM SÚROLÓSZER
Gyártó/forgalmazó megnevezése: UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT.
Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása:
Nátrium-karbonát Anionos aktív anyag
Nátrium-hidroxid Nátrium-hipoklorit oldat
Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma 36/38 Összetevők jellemzői: S mondat száma 2, 25, 26, 46, 50 Veszélyek jelölése : Xi Veszély jellege: Irritatív Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 3 Expozíciós dózis: Kockázat szöveges meghatározása: Irritálhatja a bőrt és a nyálkahártyát és a szemet. Lenyelve
és belélegezve irritáló lehet, és allergiás tüneteket okozhat érzékeny személyeknél
Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel? Testfelületre fröccsenve, vagy szájon át.
Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? 1, 2, 3, 4
Kockázatbecslés Bekövetkezés valószínűsége 1 Várható következmény C
Veszélyes összetevők
Nátrium-hidroxid
Koncentrátum (%) <0,5%
Határértékek a 25/2000. (IX. 30) EüMSzCsM rendelet
szerint
AK érték (mg/m3) 2 CK érték (mg/m3) 2 MK érték (mg/m3)
Jellemző tulajdonságok Mért érték
Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Megfelelő védőkesztyűt, szükség esetén védőszemüveget
kell viselni. Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az
üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos
Az esemény várható következményei:
Esemény megnevezése A Elkerülhetetlen
B Lehetséges
C Nem valószínű
Figyelmeztető
Jelentéktelen sérülés
Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset X
Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset
Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés
37
DOMESTOS ZÉRO VÍZKŐOLDÓ
Gyártó/forgalmazó megnevezése: UNILEVER
Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása:
Hidrogén-klorid ....% (oldat) Szulfaminsav
bis (2-hydroxyethyl) oleylamine cetrimonium chloride
Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma 34 Összetevők jellemzői: S mondat száma 26, 45, 24/25, 36/37/39, ½, 64, 27/28, 50A Veszélyek jelölése : C Veszély jellege: maró Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz
kell fordulni. Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni. Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást. Megfelel_ védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni. Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó. Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletlen). Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű vízzel azonnal le kell mosni. S50A Ne használja más termékekkel kombinálva (pl. fertőtlenít_ő fehérítő vagy más WC tisztító)
Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?
Belégzés, bőrre jutás, lenyelés.
Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? 1, 2, 3, 4
Kockázatbecslés Bekövetkezés valószínűsége 1 Várható következmény C
Veszélyes összetevők
Hidrogén-klorid Szulfaminsav (oldat)
Koncentrátum (%) 5-10 % 5-10 %
Határértékek a 25/2000. (IX. 30) EüMSzCsM rendelet
szerint
AK érték (mg/m3) - - CK érték (mg/m3) - - MK érték (mg/m3) - -
Jellemző tulajdonságok Mért érték
Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Megfelelő védőruhát, kesztyűt, szem-, arcvédőt kell viselni. Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az
üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos
Az esemény várható következményei: Esemény megnevezése A B C
38
Elkerülhetetlen Lehetséges Nem valószínű Figyelmeztető
Jelentéktelen sérülés
Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset X
Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset
Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés
PUR MOSOGATÓSZER
Gyártó/forgalmazó megnevezése: Henkel Magyarország Kft. Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Nem veszélyes készítmény
Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma - Összetevők jellemzői: S mondat száma - Veszélyek jelölése : - Veszély jellege: - Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz
kell fordulni. Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?
Bőrre jutás, lenyelés.
Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? 1, 2, 3, 4
Kockázatbecslés Bekövetkezés valószínűsége 1 Várható következmény C
Veszélyes összetevők -
Koncentrátum (%) - -
Határértékek a 25/2000. (IX. 30) EüMSzCsM rendelet
szerint
AK érték (mg/m3) - - CK érték (mg/m3) - - MK érték (mg/m3) - -
Jellemző tulajdonságok Mért érték
Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: - Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az
üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos
Az esemény várható következményei:
Esemény megnevezése A Elkerülhetetlen
B Lehetséges
C Nem valószínű
Figyelmeztető
Jelentéktelen sérülés
39
Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset X
Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset
Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés
AJAX ÁLTALÁNOS LEMOSÓSZER
Gyártó/forgalmazó megnevezése: Henkel Magyarország Kft. Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Nem veszélyes készítmény
Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma - Összetevők jellemzői: S mondat száma - Veszélyek jelölése : - Veszély jellege: - Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz
kell fordulni. Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?
Bőrre jutás, lenyelés.
Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? 1, 2, 3, 4
Kockázatbecslés Bekövetkezés valószínűsége 1 Várható következmény C
Veszélyes összetevők -
Koncentrátum (%) - -
Határértékek a 25/2000. (IX. 30) EüMSzCsM rendelet
szerint
AK érték (mg/m3) - - CK érték (mg/m3) - - MK érték (mg/m3) - -
Jellemző tulajdonságok Mért érték
Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: - Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az
üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos
Az esemény várható következményei:
Esemény megnevezése A Elkerülhetetlen
B Lehetséges
C Nem valószínű
Figyelmeztető
Jelentéktelen sérülés
Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset X
Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset
Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés
40
4.2. Határértékek szerinti elemzés / Expozícióbecslés
A vizsgált műveleteknél alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények munkahelyi légtérben megengedett
határ értékeit a 25/2000. (IX. 23.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza
A rendelet a munkahelyi levegő minőségével szemben az alábbi követelményeket támasztja:
> a vizsgált légszennyezők mért koncentrációinak átlaga nem haladhatja meg az ÁK, valamint a CK, és
az MK értékeket.
Vegyi anyag neve ÁK érték CK érték MK érték Jellemző
tulaj-donságok/
meghivatkozá
Domestos NaOH 2 mg/m3 2 mg/m3 - m I.
Vízkőoldó HCl 8 mg/m3 6 mg/m3 - I, m I. EU3
Nátrium Hipoklorit Klór 1,5 mg/m3 1,5 mg/m3 - I I. EU2
Jelmagyarázat:
b: bőrön át felszívódik
i: ingerlő anyag (izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat)
k: rákkeltő
m: maró hatású anyag (felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat)
sz: túlérzékenységet okozó (szenzibiláló) tulajdonságú anyag
*: „Európai indikatív” határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK), amelyeknél nincs csúcskoncentráció megadva
***: az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos
egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza
EU2: 2006/15/EK irányelvben közölt érték
EU3: 2000/39/EK irányelvben közölt érték
BEM: biológiai expozíciós mutatóA felhasznált és a táblázatokban felsorolt egyéb vegyi anyagokra
vonatkozóan, a rendelet, a munkahelyi levegőben nem határoz meg egészségügyi határértéket.
Az egészségügyi toxikológiai adatok figyelembevételével használatuk során fellépő kockázat
valószínűsíthetően „0 " közeli.
Megfelelő egyéni védőeszközök alkalmazása (kézvédelem, légzésvédelem).
A takarítás során történő felhasználás minden esetben hígított állapotban történik.
Az alkalmankénti felhasznált mennyiség kevés, cl és/vagy dl-ben mérhető
41
4.3. Összegző kvalitatív kockázatbecslés eredménye
Egészségkárosító esemé-nyek
Az esemény valószínűsége
Lehetetlen1 nem valószínű, de lehetséges2
lehetséges 3 Elkerülhetetlen (időnként)4
figyelmeztető esemény (fokozott expozíciós eset)
+
jelentéktelen sérülések +
könnyű munkabaleset, (8 napon belül gyógyuló sérülések)
+
foglalkozást megbete-gedés, súlyos munkabal-eset, nem életveszélyes
+
életveszélyes munka baleset, halálos kime-netelű foglalkozási meg-
+
tömeges halálos mérge-zés, halálos baleset
+
1.: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat <l:105 2: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat 1: 105-l:104 3.: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat l:104- l:103 4.: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat >l:103, gyakran nem becsülhető
42
5. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK
A kockázatértékelés során feltárt hiányosságok:
1. A salgo-dexion polcok egy része nincs rögzítve, illetve a terhelhetősége nincs feltüntetve, EPH-ba
kötésük szükséges.
Felelős személy: Üzemeltetési vezető
Határidő: 2013.06.30.
2. A veszélyes anyagoknak vagy keverékeknek minősülő vegyi anyagok biztonsági adatlapjai
hiányoznak.
Felelős személy: Üzemeltetési vezető
Határidő: 2013.06.30.
3. A cédularaktárban az ajtóval szemközti falon lógnak a konnektorból a vezetékek, amelyek végei
szikszalaggal vannak leragasztva, ez közvetlen érintésveszélyt jelenthet.
Felelős személy: Üzemeltetési vezető
Határidő: Azonnal és folyamatos
4. A raktárban a lomtalanítás során ügyelni kell arra, hogy a közlekedési utak ne legyenek eltorlaszolva.
A szortírozás befejezése után, ha polcokon kívül más helyen is tárolnak egyes tárgyakat, a tároló
helyet jelölni kell sárga-fekete vagy piros-fehér csíkozással, ha fenn áll a veszélye a tárgyak esésének,
továbbá a közlekedési utat se torlaszolja el a tároló terület.
Felelős személy: Igazgató
Határidő: Azonnal és folyamatos
5. Több irodai helyiségben botlásveszély áll fenn a kábelek nem balesetveszélyes elhelyezése miatt.
Felelős személy: Üzemeltetési vezető
Határidő: Azonnal és folyamatos
Összességében megállapítható, hogy a fenti hiányosságok megszüntetése után, illetve a folyamatos szinten
tartás mellett a munkahelyi kockázat
ALACSONYNAK MINŐSÜL. (számszerű értéke: 0 /nulla/)
A munkahelyi kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja három év múlva, 2016. május hónapban
esedékes.