Miskolci Egyetem

Marketing Intézet

Kényszervállalkozás, vagy tényleges szolgáltatás?

Falusi vendéglátás az Erdész Vendégházban

Konzulens: Nagy Katalin Szerző: Süveges-Győrfi Eszter

Miskolc, 2011.

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 3

1. A FALUSI TURIZMUS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON ..... ...................................... 5

1.1 Szervezeti háttér ....................................................................................................................... 7

1.2. Szabályozás ............................................................................................................................. 8

1.3. Támogatások ......................................................................................................................... 11

1.4. Jelenleg aktuális pályázat: .................................................................................................... 12 1.4.1. Falusi magánszálláshelyek fejlesztése ............................................................................ 12 1.4.2. A Falusi Turizmus Napraforgós Védjegy bevezetéséhez ............................................... 15

1.5. Marketingpolitika .................................................................................................................. 16

1.6. A kínálat jellemzői ................................................................................................................. 17

1.7. A kereslet összetevői .............................................................................................................. 18

1.8. Hasznos marketing eszközök ................................................................................................. 19

1.9. Humán tényezők szerepe ....................................................................................................... 23

1.10. Érvek a turizmus mellett ...................................................................................................... 24

2. AZ ÓZDI KISTÉRSÉG ............................................................................................................. 25

2.1. Uppony bemutatása ............................................................................................................... 27 2.1.1. A település jelenlegi helyzete ......................................................................................... 28 2.1.2.A település fejlődési lehetőségei ..................................................................................... 31

3. AZ ERDÉSZ VENDÉGHÁZ HELYZETE, FEJL ŐDÉSI LEHETŐSÉGEI ....................... 37

3.1. Az Erdész Vendégház által használt marketing eszközök ...................................................... 39

3.2. Fontos tényezők a falusi vendéglátásban .............................................................................. 45

3.3. Kérdőív kiértékelés (Vendégekre vonatkozó) ........................................................................ 49

4. EGYÜTTMŰKÖDÉS UPPONY KÖZSÉGBEN ..................................................................... 52

4.1. Kérdőívek kiértékelése (Szállásadókra vonatkozó) ............................................................... 53

4.2. Együttműködésre vonatkozó javaslatok................................................................................. 58

ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................... 63

ZUSAMMENFASSUNG ............................................................................................................... 65

IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................ 66

ÁBRAJEGYZÉK ........................................................................................................................... 70

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 71

3

BEVEZETÉS

A téma, amelyre épül a szakdolgozatom, hogy milyen eszközökkel, milyen módon lehetne

Uppony községben a falusi vendéglátást továbbfejleszteni, ezen belül is, hogy melyek azok

az eszközök, amikkel az Erdész Vendégház helyzetén a továbbiakban még javítani lehetne.

Azért választottam ezt a témát, mert magam is Upponyban élek és családom is üzemeltet

egy falusi vendéglátóhelyet. Meg szeretném vizsgálni a kutatásom során, hogy mennyire

lennének hajlandóak a falubeli vendéglátóhely üzemeltetők arra, hogy közös összefogással

elérjük azt, hogy ténylegesen falusi turizmusnak nevezhessük a tevékenységünket és sokak

számára ne csak egy kényszermegoldásként jelenjen meg a munkanélküliség és az

alacsony fizetések kiegészítésére.

A szakdolgozatom első felében bemutatom, hogy hogyan alakult a falusi turizmus története

Magyarországon, valamint, hogy milyen szabályozások vonatkoznak rá. Részletesen

bemutatom az éppen aktuális falusi turizmushoz kapcsolódó pályázatokat.

A szakdolgozat további részeiben bemutatom Uppony községet, és nagyvonalakban az

Ózdi Kistérséget, amelynek a település is tagja, valamint az Erdész Vendégház helyzetét

részletesen leírom (milyen lehetőségei vannak a fejlődésre, mennyire törekszik

színvonalának jobbá tételére, hol helyezkedik el a településen működő falusi szálláshelyek

között).

Végezetül felmértem, hogy milyen mértékben hajlandóak együttműködni a szállásadók,

valamint, hogy hogyan látják magukat, mennyire elégedettek a forgalmukkal és a falusi

turizmusból befolyt jövedelmükkel. A község polgármestere segítségével javaslatokat

tettem arra vonatkozóan, hogy milyen formákat ölthet az együttműködés nemcsak a

faluban működő falusi szálláshelyek, hanem a faluban élő emberek között is.

Problémafelvetés:

Uppony községben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy hiába nevezik sokan falusi

vendéglátóhelynek magukat, de sokan közülük csak a nagymama-nagypapa megüresedett

házát használják fel arra, hogy kiadják falusi vendéglátóhelyként. Olyan céllal teszik ezt,

hogy kiegészítsék csekély kis jövedelmüket, a másik inspiráló tényező pedig az, hogy

4

látják, a településen van néhány vendéglátóhely, amely sikeresen működik, stabil, kialakult

vendégkörrel.

Az igazi probléma az, hogy nem áldoznak az épület fejlesztésére, hanem sokan abban a

formában adják ki, ahogy a nagyszülők benne éltek. (Van olyan szálláshely is, amely

évekig úgy üzemelt, hogy a konyhában nem volt mosogató, ezért a vendégek kénytelenek

voltak a fürdőkádban elmosogatni a szennyes edényt.)

A másik fontos dolog, aminek az okára fényt akarok deríteni a kutatásom során, hogy

vajon miért választották többen az őszi időszakot arra, hogy eltöltsenek egy hétvégét, vagy

akár egy egész hetet településünkön, de elsősorban az Erdész Vendégházban. Ez azért is

érdekes jelenség, mivel az a tendencia mutatkozott meg a 2010-es év folyamán, hogy a

nyári, az utóbbi években igen népszerű évszakban sokkal kevesebb alkalommal és

időszakokra volt foglalt a vendégház, mint ősszel.

Hipotézisek:

1. A falusi turizmus Uppony községben még sok tekintetben fejlődőképes. (programkínálat, étkeztetés biztosítása)

2. A gazdasági válság utóhatása miatt vették igénybe inkább az őszi időszakban az Erdész Vendégházat.

3. Az Upponyban működő falusi vendéglátóhelyek tulajdonosai hajlandóak az együttműködésre a falusi turizmus fellendítése érdekében.

4. A községben vendégházat üzemeltetők nagy többségének nem a fő jövedelemforrása a falusi turizmus.

5

1. A FALUSI TURIZMUS TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁGON

A falusi turizmusnak hazánkban a második világháborút megelőzően jelentős

hagyományai voltak. Különösen a Balaton vidékén, a Mátra-Bükk környékén a 1930-as

évek második felétől 1942-ig jó színvonalú szálláshelyekkel és vendéglátással bíró

fogadók, magánpanziók működtek. Ekkor az ország üdülési igényének 30-35%-át a falusi

szálláshelyek elégítették ki. Ekkor tájt a falusi turizmus elsősorban gyermekek üdültetését

segítette ki.

Az 1934-ben megjelent "Falusi vendéglátás mestersége" című füzet igen nagy segítséget

nyújtott az akkori gazdáknak tanácsaival a sikeres és jövedelmező vendéglátás

megvalósítása érdekében. Ebben a kis könyvecskében megtalálható minden, amit a

higiéniáról, az egészséges táplálkozásról, a tálalásról és felszolgálásról tudni lehet. Az

előszóban fölhívják a figyelmet a falusi turizmus gazdaságra gyakorolt hatására, ami

egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a külföldön magas vámmal sújtott mezőgazdasági

termékek ez által itthon sokkal inkább eladhatóvá válnak. "Arra kell tehát törekednünk,

hogy a külföldiek útját hozzánk irányítsuk, utazási kedvüket hazánk iránt fokozzuk,

természeti szépségeink, műkincseink, gazdag múzeumaink és népszokásaink iránt

kíváncsiságukat felkeltsük. Velük szemben legyünk kedvesek, szolgálatkészek, nemcsak

azért, mert ezt kívánja tőlünk a nemzeti becsület, a híres vendégszeretet, hanem saját

érdekünk is. A vendég ugyanis nem ingyen akar nálunk lenni. Mindent jó pénzen megfizet:

a lakást, az élelmet, a fáradtságunkat."

A füzet kihangsúlyozza ugyanakkor a belföldi turizmus fontosságát is: "Hazafias

kötelesség, hogy itthon nyaraljunk! Elvész reánk, magyarokra nézve minden fillér, amit e

címen idegenben költünk el. Azonban nemcsak az itthon nyaralás hazafias kötelesség,

hanem az is, hogy az itthon nyaralóknak kényelmet, rendes ellátást és általában olyan

feltételeket biztosítsunk, amelyek a kellemes nyaralásnak, pihenésnek elengedhetetlen

kellékei."

Ezeket a gondolatokat minden, ezt a tevékenységet folytató gazdasági szereplőnek

magáévá kellene tenni ma is.

6

1936-ban megjelent "Az utas könyve" című tájékoztató, amely a vendégfogadásban

résztvevő községek adatain kívül információt nyújtott a megközelítési lehetőségekről, a

szálláshelyi és ellátási adottságokról, az egészségügyi ellátásról, fürdőzési, sportolási,

szórakozási lehetőségekről, valamint az adott községből megközelíthető

kirándulóhelyekről. Ekkor hazánkban - a kötet szerint - már jól működő falusi

vendéglátásra berendezkedett magánlakások egészítették ki a szállodák és panziók

nyújtotta vendéglátó-hálózatot. A könyvben fellelhető adatok alapján pontos tervet és

költségvetést állíthattak össze a nyaralni készülők vagy a kirándulók, és e kalkulációk

alapján kiválaszthatták a számukra leginkább megfelelőnek látszó fogadóhelyet.

A világháború előtti falusi turizmus virágzását egyrészt a Községfejlesztő Bizottságok

lelkes és hozzáértő munkájának, másrészt egy sikeres marketing politikának köszönhette.

Ekkor is voltak egyesületi szállások, gyógyászati célú, fürdőhelyi beutalások és szervezett

gyermeküdültetések, de ezek száma a későbbiekhez képest elenyésző volt. A saját

költséges üdülési forma dominált ekkoriban leginkább.

A háborús időszak, s a vele járó gazdasági visszaesés mintegy két évtizedre teljesen

megszűntette a falusi üdülés iránti igényt. A szakszervezeti és vállalati üdülőhálózat

kialakulásával visszaesett a falusi üdülés jelentősége. A legnagyobb keresletnek örvendő

idegenforgalmi körzeteken kívül számos településen megszűntek a szálláshelyek, illetve a

turisták fogadására alkalmas egyéb kínálati lehetőségek is.

Az 1970-es években ismét megmutatkozik némi érdeklődés a vidék irányában, ez a

figyelem főként a városi értelmiség, művészek részéről mutatkozott meg, akik un.

másodlakásos formában saját maguknak falusi házakban pihenőhelyeket alakítottak ki.

Az 1980-as évek fordulópontot jelentettek a hazai falusi turizmus történelmében: új erőre

kapott a falusi turizmus fejlődése. Szórványosan megkezdődött a falusi házak kiadása a

szállóvendégeknek. A megyei idegenforgalmi irodák ismerték fel és indították el megyéjük

területén a falusi turizmus szolgáltatását, majd pedig kezdték bekapcsolni a falusi házakat a

fizetővendéglátás hálózatába.

A falusi üdültetés alatt azt értjük, hogy a faluban élő ember, fő foglalkozása

(mezőgazdaság, egyéb) megtartása mellett részt vállal az üdültetés lebonyolításában, s a

7

saját házán belül lévő férőhelyeket az üdültetés szolgálatába állítja. Így a falu megmarad

eredeti állapotában, a tevékenység pedig nem csak a szálláshelyet biztosító személynek,

hanem a falunak is jövedelmet eredményez (közlekedés, étterem, múzeumok látogatása,

stb.). Tovább bővítve a kört, mondhatjuk azt is, hogy a falusi turizmus a helyi jövedelem

termelésével az ország gazdasági bevételeit is növeli.

Az Országos Idegenforgalmi Bizottság megfogalmazásában "A falusi turizmus minden

nem városban és turisztikai szempontból nem országos jelentőségű vidéki területen

folytatott vendégfogadás, amely komplex turisztikai termékként egy település illetve

kistérség turisztikai kínálatát viszi piacra a falusi vendégfogadás sajátos (település- és

szálláshely-specifikus) elemeivel." Látható, hogy az agroturizmus a falusi turizmustól

egyrészt abban különbözik, hogy olyan agrártermeléssel foglalkozó személyek végezhetik,

akik vendégeiknek fel tudnak kínálni saját maguk által előállított agrárterméket, másrészt

csak magánszemélyek végezhetik, társaságok, szövetkezetek nem. Lehetséges azonban,

hogy ez utóbbi megszorítás csak a támogatás igénybevételére vonatkozik, és hosszabb

távon nem érvényesül.

Szakmai körökben még vita folyik arról, hogy minden várost célszerű-e kizárni a falusi

turizmus tevékenységéből, hiszen egyrészt Magyarország településszerkezete közel sem

azonos az iparilag fejlett országokéval, és pl. egy tizenötezer lakosú mezőváros nyugat-

európai szemmel igencsak falusi képet mutat. Másrészt figyelembe kell venni a városok

közigazgatási területéhez tartozó tanyákat és kistelepüléseket is.

1.1 Szervezeti háttér

Hazánkban a falusi turizmus újraindítása a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók

Országos Érdekképviseleti Szövetség megalakulásával vette kezdetét 1989-ben.

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) 1994 áprilisában alakult meg

34 alapító taggal. Tagságát jogilag önálló szervezetek alkotják, amelyek között minden, a

falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szerződés képviseltetve van: önkormányzatok,

megyei-, kistérségi- és településszintű egyesületek, a piacravitellel foglalkozó vállalkozók,

település és térségfejlesztő társaságok. A Szövetség szervezi a vendégfogadók képzését,

8

minősítését, a közös megjelenést, és egy megbízható vendégfogadói hálózat fokozatos

kialakítását tartja állandó jelleggel szem előtt.1

1.2. Szabályozás

Szálláshelyek engedélyeztetése

„Hatályát vesztette:

A kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátóhelyek osztályba sorolásáról, valamint

a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, illetve a

magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm.

rendelet.

Nincs különbség a korábbi magánszállásadói (falusi és fizetővendéglátó szállásadás) és

kereskedelemi jellegű szállásadói tevékenység között, mivel a magánszemélyek által

nyújtott szálláshely-szolgáltatás is üzletszerű tevékenységnek minősül elsődleges vagy

kiegészítő jövedelemszerzési forrásként.

Hatósági ellenőrzés

� A szálláshely-szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság a települési

jegyző, aki a kormányrendelet mellékletében szereplő, szálláshelytípus szerinti

engedélyezési és üzemeltetési feltételeket jogosult rendszeresen ellenőrizni. Ezen

kívül az egyes szakhatóságok folyamatos utólagos ellenőrzést tarthatnak a

szálláshely-szolgáltatóknál.

Adatváltozás

� a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követően

az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a

jegyzőnek

Az engedély visszavonása és törlés a nyilvántartásból

� A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a

megszűnést követő 5 munkanapon belül bejelenteni. A jegyző a bejelentést

követően haladéktalanul visszavonja az engedélyt és törli a szálláshelyet a

1(Csizmadia T. 1999, ld.)

9

nyilvántartásból. Egyéb esetben a jegyző a szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és

hatósági előírások többszörös megsértése esetén vonja vissza az engedélyt és törli a

szálláshelyet a nyilvántartásból. Ezt megelőzően először figyelmeztetésre,

pénzbírság kiszabására, illetve ideiglenes bezárásra kerülhet sor.

110/1997. (VI.25.) Korm. sz. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú

hasznosításáról:

A tevékenység folytatásához szükséges feltételek:

� Nyilvántartásba-vétel a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat

jegyzője által,

� Jól látható jelölések a bejáraton kívül és a szálláshelyen belül,

� Vendégkönyv vezetése, melyet a jegyző hitelesít,

� A szálláshely minősítése és besorolása,

� A vendégkönyv alapján a tárgyévet követő január 31-ig jelentés adása a

vendégek és a vendégéjszakák számáról, szintén a szálláshely szerinti

település jegyzőjének, belföldi – külföldi – összes vendég bontásban.

A falusi szállásadás esetében a komfortfokozat és a minősítés jelölésére napraforgó került

bevezetésre. A lehetséges komfortfokozatok:

� Összkomfortos szálláshely (négy napraforgó)

� Komfortos szálláshely (három napraforgó) 2

� Félkomfortos szálláshely (két napraforgó)

� Komfort nélküli szálláshely (egy napraforgó)” 3

Falusi szálláshely:

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni

Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint:

2 Az erdész Vendégház is ebbe a kategóriába van besorolva.

3 Nagy K. 2010, ld.)

10

kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógy-tényezőkről

szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti

településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb

szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki

szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott

esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

4

4 (239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes

feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről.)

11

1.3. Támogatások

Az IKIM Turizmus Főosztálya illetve jogelődje a rendelkezésre álló pénzeszközökből

támogatta a falusi turizmus fejlesztését, elsősorban a különböző kiadványok megjelenését.

1995 végén készült el az országos kiadvány, amely már címlistával áll az érdeklődők

rendelkezésére.

A falusi magánszállásadói kört támogató fejlesztési pályázaton 1992-ben 264 pályázó

között kb. 25 millió Ft került kiosztásra ingatlankorszerűsítés, korszerűsítés, fejlesztés

céljára.

Első alkalommal 1998 márciusában hirdetett meg a Földművelésügyi Minisztérium és az

Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közösen pályázatot az agroturizmus

fejlesztésére. A támogatás célja a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú

térségek jelentős foglalkoztatási gondokkal küzdő településein élő és agrárgazdasági

tevékenységet folytató lakosság kiegészítő jövedelemhez jutásának elősegítése, a lakosság

helyben tartásához szükséges életfeltételek javítása volt az agroturizmus, falusi

vendégfogadás fejlesztésével. Ennek eredményeként a hátrányos helyzetű térségek

idegenforgalmi fogadóképességének javítása, a lakosság turisztikai és vendégfogadói

szakmai felkészültségének fokozása, valamint környezetének és turizmusbarát

szemléletének alakítása előtérbe került. A beérkezett pályázatok száma 340, ebből az

Agroturizmus Bizottság elfogadásra 184 került. Ez szám végül 182-re csökkent az

elfogadások utáni visszavont pályázatok miatt. Eredetileg 200 millió Ft-ot szántak az

agroturizmus támogatására - ami kiosztásra is került - de az igen nagy érdeklődésnek

köszönhetően ezt a kijuttatásra került összeg túlszárnyalta. Az elfogadott (és élő)

pályázatok alapján odaítélt támogatás 260 652 000 Ft, ebből 1998. évet terhel 202 023 000

Ft, 1999. évet 53 355 000 Ft, 2000. évet pedig 5 276 000 Ft. Az 1998. évi

agrártámogatásoknak (126 milliárd Ft) az elmúlt évben kiosztásra került agroturisztikai

támogatás csupán másfél ezreléke.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből az FVM-hez eljuttatott agroturisztikai pályázatok száma

1998-ban 25, ebből sikeres 15 volt. A megyében e célból kiosztott támogatások összege

3,5 millió Ft volt.

12

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a falusi turizmus az 1990-es évek elejétől kezdett

megjelenni, fejlesztési szempontból igen nagy hatással volt rá az országos támogatási

pályázat, melyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal hirdetett meg 1992-ben

(támogatásokat 100-150 ezer forint vissza nem térintendő formában komfortosításra,

korszerűsítésre és színvonalemelésre lehetett igényelni).

A korábban "területfejlesztési célirányzat" helyett ma a megyei területfejlesztési tanácsok

egy "vidékfejlesztési célelőirányzat" címen futó decentralizált pénzösszeggel

rendelkeznek, ebből valósul meg többek között a falusi turizmus támogatása is.

Ma Magyarországon a Leader Vidékfejlesztési Program segíthet abban, hogy a falusi

turizmus fellendüljön az ország arra alkalmas területein. A FATOSZ javasolt fejlesztési

területei: egészségturizmus, erdőlátogatáshoz kapcsolódó tevékenységek (gyógynövények

gyűjtése), vadász-turizmus, túraútvonalak, örökségi tematikus útvonalak létrehozása. 5

1.4. Jelenleg aktuális pályázat:

1.4.1. Falusi magánszálláshelyek fejlesztése

A támogatás célja?

Falusi szálláshelyek fejlesztése, kialakítása, a hozzá kötődő szolgáltatások fejlesztése,

kialakítása, valamint a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések

természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira,

közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre,

borospincékre, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai

szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése,

marketingjének kialakítása, fejlesztése.

Ezt a támogatást mindazok igényelhetik, akik 5000 fő alatti településen megvalósuló

fejlesztésekre szeretnék a támogatás összegét fordítani.

2011.május 01-től ismét benyújtható pályázat célja vidéki munkahelyek létrehozása

vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi, agro-

és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási

5 (Csizmadia T. 1999, ld.)

13

feltételeinek, marketingjének támogatása. A vidékfejlesztési pályázatok között a

turisztikai tevékenységek támogatása iránt is nagy az igény, ezért érdemes az

előkészületeket időben megkezdeni.

Támogatás igénybevételére jogosultak: az a természetes személy, mikro-, kis- és

középvállalkozás, települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, illetve

önkormányzati társulás, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy, amely fejlesztést

valósít meg.

A támogatás mértéke, ha az ügyfél:

� természetes személy,

� mikro-, kis- és középvállalkozás,

� települési önkormányzat,

� települési kisebbségi önkormányzat,

� önkormányzati társulás,

� egyházi jogi személy és a fejlesztést hátrányos helyzetű területen

valósítja meg, akkor az összes elszámolható kiadás 65%-a, egyéb

területen az összes elszámolható kiadás 60%-a, nonprofit szervezet

esetén: amennyiben a beruházás az ügyfél közhasznú tevékenységének

ellátásához köthető, az összes elszámolható kiadás 100%-a.

Támogatás vehető igénybe három célterületen, az alábbi tevékenységekre:

1. a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó

szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése,

akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése;

2. a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi

szálláshelyek (táborok) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő

14

egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak

fejlesztése;

3. szálláshelyfejlesztéshez kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira,

mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális

és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre,

mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai

szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése,

fejlesztése és marketingje, a foglalkoztatást előmozdító fejlesztése.

Támogatás igényelhető:

� alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltatások,

� ökoturisztikai szolgáltatások,

� lovas turisztikai szolgáltatások,

� vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások,

� erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások,

� horgász turisztikai szolgáltatások,

� kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások,

� vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások,

� borturisztikai szolgáltatások,

� gasztronómiai turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez.

Támogatás természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek

hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenység, így különösen terepmotor,

quad, downhill terepkerékpározás céljára, valamint mezőgazdasági tevékenységhez

kötött gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehető igénybe.6

6 (FATOSZ Hírlevél 2011. március 10.)

15

1.4.2. A Falusi Turizmus Napraforgós Védjegy bevezetéséhez

A falusi turizmus területén fontos megemlíteni a minősítő rendszereket. Korábban létezett

az önminősítés (a vendéglátók egy adott kategóriába sorolták be magukat). Viszont aki a

szövetség tagja volt, annak hivatalosan állapították meg, hogy milyen kategóriába tartozik,

hány napraforgóra értékelik a falusi vendéglátóhelyet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az egyes szálláshely típusokhoz tartozó védjegyek

kiadásának, nyilvántartásának rendszerét különböző szakmai szervezetekre bízza. A

falusi szálláshelyek védjegyrendszerét a Falusi és Agroturizmus Országos

Szövetsége, a szállodákét a Magyar Szállodaszövetség, az ifjúsági szálláshelyekét a

Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Szövetsége, a kempingekét a Kempingek

Szakmai Szövetsége, a fizető-vendéglátókét a Magánszállásadók Országos

Szövetsége koordinálja.

A falusi szálláshely napraforgóval tanúsító védjegy a Nemzetgazdasági Minisztérium

által létrehozott és a FATOSZ által működtetett rendszer, amelynek alapvető célja,

hogy - összhangban a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes

feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló

239/2009. (X. 20.) Korm. rendeletben foglaltakkal - garanciát nyújtson a

szálláshelyszolgáltatás-nyújtás minőségének a szakmai elvárásoknak megfelelő

színvonalára.

A védjegy további célja a szálláshely-üzemeltetési engedélyben meghatározott

követelményeken felül, további minőségi követelményeket nyújtó szolgáltatók

pozitív megkülönböztetése és kiemelése az azokat nem vállaló vállalkozásokkal

szemben, a tudatos fogyasztói (turista) magatartás elősegítése, a tájékozott fogyasztói

döntés meghozatalának megkönnyítése, valamint a szolgáltatók minőségfejlesztésre,

magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra, fogyasztó (turista) orientált szemléletre

történő ösztönzése.

A védjegy tanúsítja, hogy a szolgáltatások minősítése előre meghatározott, a Falusi és

Agroturizmus Országos Szövetsége által kidolgozott és a Nemzetgazdasági

Minisztérium által jóváhagyott szakmai szempontrendszer alapján történik. Ebben

meg vannak határozva azok a további többlet követelmények, amelyek alapján kapja

meg minősítését a szolgáltató. Ilyen például a szállásadó szakképzettsége, a minősített

épület külső-belső állapota, berendezése, programlehetőség kínálatok, valamint a

16

falusi vendéglátó többletszolgáltatásai, amelynek pontjait a fakultatív szolgáltatásokat

tartalmazó jegyzékből kell megállapítani. Az egyes szálláshelyek minősítése

pontrendszerben történik. Az egyes követelmények milyenségét, minőségét

ponthatárok között kell értékelni. Az összegyűjtött pontok egy megadott pontsávot

elérve határozzák meg a napraforgószámot. Továbbra is 2-4 napraforgós táblákat

fogunk kiadni az ara érdemes pályázóknak.

A védjegy kérelmezését egy pályázati űrlap kitöltésével kell a szolgáltatónak

kezdeményeznie a FATOSZ felé. Ezt követően a következő hetekben lezajló

továbbképzéseinken felkészített minősítő szakembereket küldünk ki a pályázó

szálláshelyhez. A védjegy kérelmeket, a Minősítő Bizottság javaslata alapján egy

úgynevezett Bíráló Bizottság hagyja jóvá. A minősítettekkel védjegyhasználati

szerződést kötünk, majd Nemzeti Tanúsító Védjegyet, táblát és bizonyítványt kapnak,

valamint fotóikkal és szolgáltatásaikkal együtt felkerülnek a FATOSZ honlapján

külön e célra kialakított menüpontjába, illetve elektromos katalógusába, amit a

Tourimform irodáknak is elérhetővé kívánunk tenni.

Az előző érvényes FATOSZ minősítésével rendelkezők közül, azok számára, akik az

elmúlt egy évben minősíttették házukat a FATOSZ egy külön eljárásrendet dolgoz ki

és terjeszt be a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amelynek célja, hogy ezen,

szolgáltatók is átsorolhatóak legyenek az új, Nemzeti Tanúsító Védjeggyel

rendelkezők közé és ne kelljen a teljes új eljárást, valamint az egész eljárási díjat

megfizetniük.

Az új minősítési rendszer - jóváhagyás után - előreláthatóan egy-két hónapon belül

beindulhat, mivel 2011. július 1-től a falusi szálláshelyek esetében csak az új eljárási

rendszerint minősített szálláshelyek viselhetik csak a Nemzeti Tanúsító Védjegy

szövegű táblát.7

1.5. Marketingpolitika

Szakértők felismerték, hogy a falusi turizmus, de általában az idegenforgalom alacsony

hazai teljesítményének egyik oka a marketing tevékenység a leggyengébb pontja. Annak

ellenére, hogy a bevételek szempontjából a magyar gazdaságban igen jelentős helyet foglal

el, mégsem fordítanak kellő figyelmet a falusi turizmus fejlesztésére, a még kiaknázatlan

7 (FATOSZ Hírlevél 2011. április 7.)

17

lehetőségek feltárására, s kihasználására. Magyarország kedvező földrajzi fekvése, kitűnő

adottságai (gyógyvizek, történelmi nevezetességek gazdagsága, sportolási lehetőségek stb.)

lehetővé teszik, hogy a turizmus a jövő iparágává váljon. Ehhez azonban kínálatunknak

meg kell állnia a helyét a világpiacon. Ki kell tehát küszöbölni a még fennálló

nehézségeket, mint például az egyes térségek nehéz megközelíthetősége, vagy a különböző

hiányosságok az infrastruktúra területein. Problémát jelent továbbá a rövid főszezon és az,

hogy ezidáig csak a Balaton és Budapest volt a két fő turisztikai központ. Fel kell hívni a

figyelmet falvaink szépségére, kulturális értékeire is, mivel nem csak a főváros létezik, van

az országunkban más, különleges látnivaló is. Ehhez viszont megfelelő fejlesztési

koncepcióra és marketing politikára van szükség. Szerencsére napjaink rohanó világában

sokan vannak, akik szeretnének kikapcsolódni egy olyan környezetben, amely nyugalmat

áraszt. Valamint a már kialakult vendégkör segítségével például az Erdész Vendégház már

igen ismert az egyébként városban élő, stresszes munkát folytató személyek számára.

Az idegenforgalmi marketing sajátossága, hogy nem egyetlen konkrét árut, hanem egy

olyan komplex szolgáltatáscsomagot próbál eladni, amely nem vonatkoztatható el a

földrajzi helytől, ahol megtalálható, valamint elemei más jellegű termékcsomag részét is

képezhetik.

A termék megvásárlása az áru mélybemenő megismerése nélkül zajlik, s a rendelkezésre

álló és szükséges információk is korlátozottak. A vevő általában bizalmi alapon választ az

eladó aktív közreműködésével. A döntéseket nemcsak belső tényezők - mint az áru

minősége - határozzák meg, hanem külső tényezők - például a vevő igénye - is.

Az idegenforgalmi piac három fő meghatározó tényezője: a kínálat, kereslet és az ár.

Amelyek közül a következőkben a keresletre és a kínálatra fogok kitérni.

1.6. A kínálat jellemzői

A már korábban többször említett komplex termékcsomag magába foglalja mindazokat az

adottságokat, amelyek az adott települést, illetve térséget attraktívvá teszik turisztikai

szempontból. Közéjük tartozik a szállásadáson és a vendéglátáson kívül a fogadó személy

vendégszeretete, a népi hagyományok (ez sajnos Uppony községben már gyerekcipőben

jár), a természeti értékek is. Fontos azonban, hogy az alapszolgáltatások mellett mindig ott

18

legyen az időtöltésre lehetőséget adó színes programkínálat. A térség adottságaitól függően

ez lehet valamilyen kulturális esemény, vagy más, aktív elfoglaltság (pl. különböző

sportolási lehetőségek), történelmi emlékhely, vagy épp egy közeli nagyváros

nevezetessége. A városi és külföldi emberek számára nagy élményt jelenthet, ha rész

vehetnek a falusi emberek mindennapjainak teendőiben. A vendégek kedvéért talán

felélednek a rég feledésbe merült népszokások, hagyományok (pl. májusfa állítása, húsvéti

locsolkodás, amelyekre igazán szükség lenne Uppony községben is). Az adottságok

azonban önmagukban nem elegendőek, fogadóképessé kell tennünk a szóban forgó

települést. Ehhez meg kell teremteni azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a

turisták pihenését zavartalanná teszik.

Magyarországon mintegy 1000 településen foglalkoznak vendéglátással, problémát jelent

viszont, hogy a falvak többségében hiányoznak a különböző gazdasági-, műszaki-

feltételek (infrastruktúra, szervezeti, vállalkozói háttér).

1.7. A kereslet összetevői

Az idegenforgalmi kereslet két tényező függvénye: belső motiváció, elégséges társadalmi-

gazdasági feltételrendszer. A szükséglet hiányérzetéből keletkezik és az emberben vágyat

ébreszt ennek kielégítésére. A falusi turizmusban a falusi éle iránti vonzalom, az aktív

pihenés lehetősége, a csend, nyugalom, szép vidéki táj és a térséghez fűződő népszokások,

hagyományok megismerése iránti vágy jelenhet meg, mint belső késztető erő. A

magyarországi keresletet - az eltérő motivációs tényezők matt - külföldi és belföldi

bontásban célszerű megvizsgálni.

Külföldi vendégekre, tekintettel a kommunikációs nehézségekre, leginkább az idegen

nyelvet beszélő tagokkal rendelkező családok számíthatnak. Ez a kör a fiatalság

nyelvtanulásával fokozatosan bővül; nagy problémát jelent viszont a társadalmilag (is)

mélyen elhatárolódott falvak esetében, ahol kevés azoknak a száma, akik beszélnek

bármilyen nyelven, és általában ők sem társalgási szinten. Az eddigi tapasztalatok alapján

előnyt élveznek a német nemzetiségi települések, amelyek a "vissza a gyökerekhez"

jelmondat jegyében, rokoni, baráti kapcsolatok révén viszonylag könnyedén találnak

potenciális vendégkört, piacot. A külföldi, elsősorban a német vendégkör az, amelyik a

minőségi kínálatot keresi, és hajlandó azt meg is fizetni.

19

Motiváltsága folytán jó piac lehet Dánia, Hollandia is, ahol nagy az érdeklődés az eltérő

népi hagyományok, s a különleges látnivalók iránt. Az utóbbi piacokon meghatározóan

befolyásoló tényező az ár is. A magyar falusi turizmus e tekintetben versenybe szállhat a

környező országok kínálatával.

A belföldi kereslet motivációi is hasonlóak a külföldihez, de csak abban a tekintetben,

hogy hazánkban is egyre jelentősebb a városi értelmiség igénye a vidéki üdülések iránt.

Ezen kívül számos olyan esemény is bekövetkezett, amelyek a falusi turizmus felé

fordították a keresletet. Egyik ilyen ok, hogy a vállalati üdülőket, ifjúsági- és

gyermektáborokat a cégek eladták, magánkézbe, vagy egy szállodalánchoz kerültek. Ennek

következtében a szálláshelyek jelentősen megdrágultak. Az évek óta tartó infláció, a

lakossági jövedelemviszonyok romlása, a forintleértékelések a külföldi utazásokat

megdrágítják, így a fizetőképes kereslet egyre inkább a belföldi turizmus, azon belül is a

viszonylag olcsóbb szolgáltatások felé irányul. A gyermek üdültetése, a felnőtt lakosság

igénye a rekreációra, az aktív pihenés és az emberi kapcsolatok teremtése iránti vágy mind-

mind a falusi turizmus iránti igényt növelik. A hagyományos turisztikai időtöltések mellett

a természetjárás, a népi mesterségekbe való betekintés, illetve a ház körüli teendőkben való

részvétel igénye egyre erősebben dominál. A legfőbb jelmondattal élnék ebben a

tekintetben: „Ismerd meg Hazádat, azután menj külföldre”. A legdominánsabb érv, ami

emellett szól, az az árban keresendő: még mindig olcsóbb országon belül eltölteni a

szabadidőnket, feltéve, hogy nem ragaszkodik a potenciális vendég ahhoz, hogy

tengerpartra menjen pihenni.8

1.8. Hasznos marketing eszközök

A marketing 7 P-je a vendéglátásban:

� Price (Ár) � Product (Szolgáltatástermék)

� Promotion (Kommunikáció)

� Place (Hely)

� Process (Folyamat)

� Participants

8 (Csizmadia T. 1999, ld.)

20

� Physical ecidence (Megjelenés)9

Míg a szimpla Marketing-mix csak négy elemből áll, addig a vendéglátásban ezt a számot

még hárommal egészítették ki: Process (Folyamat), Participants, Physical edidence

(Megjelenés)

A következő lépés már maga az értékesítés, amely akkor lehet sikeres, ha kellőképpen

előkészítjük és a potenciális vevők figyelmét is már előzőleg feltérképeztük, s figyelmüket

felkeltettük a szolgáltatás iránt. Ezt az előkészítő munkát a marketing-kommunikációs

eszközökkel tudjuk elvégezni.

A marketing eszközök közül a leggyakrabban a kommunikációs és promóciós mix, azon

belül is az imázs, aminek oka annak látványossága és erős befolyásoló szerepe. Fontossága

abból ered, hogy a vásárlói döntés bizalmi alapon, szubjektív benyomások alapján születik.

A marketing feladata, hogy az adott területről, termékről olyan tényezőket ismertessen,

terjesszen, melyeken keresztül kedvező kép, "imázs" alakul ki. Az egyszer már kialakult

negatív képet igen nehéz később lerombolni, korrigálni, és sok pénzt, időt és munkaerőt is

igénybe vesz. Egy szilárd, pozitív imázs nagy ellenálló-képességgel bír, rendkívüli hibák

és/vagy szerencsétlen körülmények közrejátszása esetén sem könnyű megingatni, főleg

nem szétrombolni.

Az arculat befolyásolásának folyamata a településtől az ország képének kialakításáig

terjed. Az ezredforduló alkalmából tartott nagyszabású propagandakampány megerősítette

a külső országimázs és a falusi turizmus legerősebb elemét, a vendégszeretetet, ami által

remélhetőleg fokozódik majd a külföldiek érdeklődése a magyar vidék iránt.

A kistérségi arculatra koncentrálás előnye egyrészt abból fakad, hogy a fogyasztó döntése

sokszor nem egy településhez, hanem inkább régióhoz kapcsolódik. Fontos szempont

továbbá az is, hogy az összefogással nagyobb pénzforrás állhat rendelkezésre a

kommunikációs (marketing) politikához, ugyanakkor jól megragadhatóak a helyi

sajátosságok is. Az egyediség, a többi régiótól való különbözőség a túlkínálat és az erős

verseny miatt nagyon fontos tényező.

9 (Vaszari T. 2008, ld.)

21

Nagy hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra is, minden lehetséges eszköz bevonásával

(rádió, TV, kiállítások, vásárok). Ehhez a központi kiadvány mellett helyi-, kistérségi-,

megyei információs kiadványok megjelenését is szorgalmazni kell. A külföldi vendégek

bevonása megfelelő szintű információ-szolgáltatást igényel, és az értékesítés elősegítése

érdekében indokolt a falusi turizmus kiadványainak terjesztése a külföldi szakkiállításokon

és vásárokon is.

A kommunikációs marketing leglátványosabb része a reklám, ami elsősorban a turisztikai

szolgáltatások igénybevételére ösztönöz, miközben tájékoztat, és a kínálatra fókuszálja a

potenciális kereslet figyelmét.

Az idegenforgalmi piacon a kereslet és a kínálat térben és időben elkülönül egymástól,

ebből kifolyólag a nyomtatott média alkalmazása ma még elengedhetetlenül fontos. A

falusi turizmus kínálatát bemutató prospektusra is vonatkozik mindaz, ami az

idegenforgalmi prospektusokra általában: mivel az ajánlott termék ismeretlen, s nem

kézzel fogható, nincs mintapéldány, amit ki lehetne próbálni, az üdülés létrejöttéig a

prospektusban közölt információ "helyettesíti" az elvárt, remélt szolgáltatást. A vevőnek

ebből az információból kell előre, véglegesen döntést hoznia. Célszerű, tehát a már széles

körben ismert és általánosan elterjedt prospektus-, katalógusformát alkalmazni, amely

komplexen - a választást megkönnyítő fotókkal illusztrálva - bemutatja az üdülési

lehetőségeket, a természetes és épített vonzerőket helyi, regionális és nemzeti adottságok

szerint. Pontos leírást kell nyújtania továbbá a vendégfogadó létesítmények higiéniai és

egyéb felszereltségéről, elhelyezkedéséről, megközelíthetőségéről, környezetéről, és

mindazon speciális szolgáltatásokról, amelyek csak a falusi turizmust fémjelzik.

A megfelelő figyelemfelkeltés után meg kell határozni, hogy milyen értékesítő csatornán

keresztül kívánjuk termékünket a fogyasztókig eljuttatni. Magyarországon a falusi

turizmus értékesítése közvetett és közvetlen módon is történik. Mégis sokkal

körülményesebb útnak számít a turista részéről, ha nyaralni vidékre szeretne menni, mintha

egy tengerparti üdülést választ. Elegendő csak az idegenforgalmi irodák katalógusaiban

feltüntetett szálláshelyeket végigböngészni, a mennyiségbeli különbség máris látható.

Az utazási irodák belföldi ajánlatában igen ritkán találkozhatunk ilyen típusú pihenést

kínáló lehetőséggel. Például az IBUSZ belföldi utakat kínáló 1999. évi prospektusában is a

22

235 szálláshely közül csupán 16 (7%) minősül falusi vendéglátóhelynek ("faluról falura"

cím alatt), ezen belül pedig mindössze egy nyaralóház (a Bükk hegységben) és egy

parasztház (Kékeden) tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai kínálatába. Ezzel

szemben a külföldi szálláslehetőségek idei évi katalógusa közel háromszor annyi

szálláslehetőséget (és programot) kínál az érdeklődőknek, mint a belföldi tájékoztató. Ezek

után ki lehet számolni mit is jelent mindez a falusi turizmus esetében.

Abban az esetben, ha a vidékre vágyó ember nem közvetlenül egy falusi turizmussal

foglalkozó szervezethez fordul maximum néhány - egyébként már felkapottabbnak számító

- szálláshely közül választhat, de az is megeshet, hogy csak egy telefonszámot kap, ahol

tovább keresgélhet. Általában több lépcsős folyamat útján juthatunk el egy számunkra

megfelelő falusi szálláshelyhez, különösen, ha konkrét elképzeléseink vannak a térséget,

esetleg még a települést illetően is (a programokról már nem is beszélve). Ezzel főként a

vidéki és a külföldi ember kell, hogy szembesüljön, akiknél nagyobb az esély, hogy nem

közvetlenül egy, az FATOSZ tagszervezetéhez tartozó és közvetítéssel is foglalkozó

szervezetet keresnek meg - amiből összesen 38 működik az országban jelenleg, B-A-Z

megyében pedig egy sem. Röviden szólva, sokak számára egy lehetőség marad: közvetlen

kapcsolatfelvétel a településsel, a szállásadóval.

Budapesten a Falusi Turizmus Centrum foglalkozik közvetítéssel. Számos írásos és

fényképes anyaggal rendelkeznek. A falusi Turizmus Országos Szövetsége által kibocsátott

címjegyzék jellemző tevékenységük szerint csoportosítja a Szövetség tagjait, ezzel

hozzájárul a közvetlen partnerkapcsolatok kialakulásához. 1998-tól több utazási iroda is

elfogadja a belföldi útjai esetén a Nemzeti Üdülés Szolgálat Kft. csekkjeit. Remélhetőleg

ez is elősegíti majd, hogy az érdeklődés fokozódjék a falusi turizmus iránt.

A falusi turizmus népszerűsítésében nagyobb szerepet kellene kapnia a sajtónak, a

rádiónak, a televíziónak, amelyen keresztül az üdülni vágyók jobban megismerhetnék ezt a

pihenési formát. A megfelelő színvonalú információszolgáltatáshoz még a különböző non-

profit turisztikai tájékoztató irodák, turisztikai külképviseletek tevékenysége is fontos.

23

1.9. Humán tényezők szerepe

A falusi turizmus fejlesztése révén a falu lakossága úgynevezett alternatív jövedelemhez

juthat, amely olyan bevételt jelent, ami kiegészíti a vendéglátó személy eredeti jövedelmét,

s ami jelentős kihatással lehet az egész település általános fejlődésére. A legtöbb esetben az

egyéni érdek mellett közösségi érdek is fűződik hozzá. Ezért igen fontos, hogy a külső

megjelenés - egy megfelelő színvonalú katalógus elkészítése, terjesztése - mellett kellő

hangsúlyt fektessünk az emberi erőforrás fejlesztésére, ösztönzésére, egyáltalán a

meglétére. A települések vezetőinek felelőssége igen nagy ezen a téren egy falusi turizmus

programcsomag kivitelezése esetén, hiszen jelentős szerep hárulhat rájuk a tevékenység

beindulásához, fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésében, ami sok esetben egy

vonzó, tiszta, rendezett falukép kialakítását jelenti. Egy-egy ötletes helyi szabályozás, s

persze a folyamatos, közvetlen kapcsolattartás a helybéliekkel nagyon hatékony lehet,

szinte valamennyi "háttér teendő" könnyedén megoldható a lakosság bevonásával, ami

ráadásul számos pozitív következménnyel is járhat (ne feledjük, amit magunk teszünk, az

mindig kedvesebb, s közelebb áll szívünkhöz). Ők lehetnek a legfőbb ösztönző erők a

célok megismertetését követően a lakosság minél szélesebb körű bevonása, s később a

szolgáltatás színvonalának növelése, valamint az egyéni kezdeményezőkészség

fejlesztéséhez elengedhetetlen ismeretek megszerzését szolgáló tanfolyamok elvégzése

terén.

A "kiképzés" falusi turizmus esetében az egyszerű ismeretátadástól a szakképesítés

megszerzéséig terjedhet ki. A vendéglátó személyeknek tisztában kell lenni a

szolgáltatásukhoz kapcsolódó ismeretekkel, tudatában kell lenniük a különböző

turistaigényeknek, nem is beszélve saját térségük - itt kihangsúlyozandó: nem csupán az

élőhelyül szolgáló falu értendő ezalatt - természeti, kulturális értékeivel. Ezért kell

elvégezniük legalább egy olyan tanfolyamot, amely során megismerkedhetnek a

legfontosabb üzletviteli, élelmezésügyi, biztonsági, higiéniai követelményekkel,

könyvelési és vezetési feladatokkal, és az általuk kínált komplex áru legfontosabb

ismérveivel.

Azon személyeknek pedig, akik a helyi szintű információs és fogadószolgálat

alkalmazottjaiként vesznek részt a programban, ismerniük kell térségük adottságait és

turisztikai erőforrásait. Ezen kívül technikai és kereskedelmi ismeretekre is szükségük van

24

azért, hogy kellőképpen és mértékben fejleszthessék és reklámozhassák a turisztikai

terméket.

A megválasztott helyi tisztviselők feladata az, hogy az érintettek és megfelelő szakemberek

bevonásával meghatározzák a helyi idegenforgalmi fejlesztés általános stratégiáját. Ehhez

ismerniük kell az ide vonatkozó, aktuális szabályozásokat, a szükséges tőke beszerzéséhez

vezető út minden buktatóját, a képviselt térség településeinek turisztikai vonzerőit, a

potenciális fejlesztési lehetőségeket, s azt, hogy igazából mit is rejt magába a napjainkban

oly sokat emlegetett fenntartható fejlődés.

Funkciójuk tehát igen összetett, biztos kapcsolati tőke hiányában (ami igencsak

kiemelkedő jelentőségű problémát jelent még ma is vidéken, és különösen az elmaradott

térségek esetében lehet nagy gátja a fejlődésnek) pedig rendkívül nehézkes.

1.10. Érvek a turizmus mellett

� munkalehetőséget biztosít

� növeli a bevételeket az állami költségvetésben, a helyi önkormányzatoknál

� segít a GDP növekedését

� megköveteli az infrastruktúra fejlesztését

� elősegíti és kikényszeríti a környezeti értékek védelmét és fejlesztését

� kedvezően hathat a fogadóhely imázsára

� olyan kikapcsolódási lehetőségeket nyújt a turisták számára, amit a helyi lakosok is

igénybe vehetnek, és egyébként nem férhettek volna hozzá.

A turizmus piaci szereplőit a turizmusrendszer kapcsolja össze. A rendszer működésében a

marketingnek fontos szerepe van.10

„Az Északi és a Déli-sark között minden kilencedik munkahelyet a turizmus adja, a világ

bruttó társadalmi termékének nagyjából az egytizede származik az idegenforgalomból.”11

10

(Csizmadia T. 1999, ld.) 11

(Magyar Nemzet: 1998. augusztus 17.,16. oldal)

25

2. AZ ÓZDI KISTÉRSÉG

Az Ózdi Kistérség helyzetéről azért érzem fontosnak néhány szót ejteni, mivel nagyban

befolyásolja egy település helyzetét az, hogy milyen helyzetű régióban helyezkedik el.

Léteznek kivételek, de sajnos az a jellemző, hogy ami elmondható egy kistérségről, az

elmondható szinte minden egyes településről is, amelyeket magába foglal.

Erősségek Gyengeségek

• Az ezer lakosra jutó születések száma,

illetve a 14 év alattiak aránya magasabb

a régiók átlagánál.

• Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját

tőke, ezen belül a külföldi részesedés

legmagasabb a régiók közül.

• Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke

negyedik legmagasabb a régiók közül.

• A régió szerepe meghatározó a

felsőoktatásban

• A régió jelentős idegenforgalmi

vonzerővel rendelkezik, pl. gyógy-,

lovas-, vadász- és kulturális turizmus

• Nemzetközileg is jelentős turisztikai

látványosságok jellemzik a régiót: pl.

nemzeti parkok, természetvédelmi

területek.

• világörökség részévé nyilvánított

helyszínek találhatók a régió területén

• A városi népesség hányada alacsony

• Az aktivitási ráta alacsonyabb, a

munkanélküliségi ráta és az eltartott

népesség rátája magasabb, mint a többi

régióban

• Az egy lakosra jutó GDP a régiók

között itt a legalacsonyabb

• A háztartásokban az egy főre jutó

jövedelem alacsonyabb az átlagosnál

• Az infrastruktúra kiépítettsége messze

elmarad az országos szinttől

• Magas az elvándorlás mértéke

26

Mint a táblázat is mutatja, az Ózdi Kistérségre az a legjellemzőbb tendencia, hogy

turisztikai látványosságokkal bőven rendelkezik és a természeti környezete is az erősségek

közé sorolható, de mindezekkel szemben sajnos nagyon magas a munkanélküliség a többi

régióhoz képest, éppen ezért sokan vándorolnak el a kistérségből a nyugati országrészbe,

vagy esetleg akár külföldre is. A természeti értékek nagy számát ki kellene használni

ahhoz, hogy ez a tendencia ne legyen ilyen kiugróan magas, vagy esetleg akár meg is

szűnjön.

Az Ózdi Kistérség Többcélú Társulása

2004. június 18-án alakult meg 17 település részvételével. A megállapodáshoz 2004.

szeptemberében még 12 település csatlakozott és azóta is változatlanul tagja az ózdi

kistérség 29 települése. Értelemszerűen elmondható, hogy Uppony község is tagja a

Többcélú Társulásnak.

Az Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért 1995. március 13-án alakult meg néhány

lelkes polgármester, civil szervezet és magánszemély kezdeményezésére. Jelenleg 24

önkormányzat (közöttük az upponyi is), 4 civil szervezet és több magánszemély a tagja,

közel 60 településsel működik együtt. Az egyesület célja, hogy a helyi állampolgárokra, a

helyi tudásra, a hagyományokra és természeti erőforrásokra építve olyan programokat

indítson el, mely elősegíti az itt élő emberek életének jobbá tételét, a vidék gazdasági

fejlődését. Ezt szolgálják humán és gazdasági programjaik. Az egyesület szervezésén

keresztül valósult meg néhány évben (Pl.: 2007 is ilyen év volt), egy csereüdültetés

külföldi, EU-s országokkal, ahonnan a fiatalok a településen töltötték szabadidejüket.

Ebben az időszakban szervezett programok, táncház, vetélkedők, Európa fal felavatás,

valamint sok színes program tarkította mindennapjaikat. A leglényegesebb tényező, hogy

ez a körülbelül 25-30 fiatal a településen működő falusi szálláshelyekben lett elszállásolva,

ezzel valamilyen szinten fellendítve a vendégházak forgalmát. Több alkalommal is

megvalósultak ezek a szervezett üdültetések, viszont az utóbbi két évben nem volt erre

példa, amely jelentős kiesést jelentett a szállásadóknak. 12

12

(Dobosy L.: 2007, ld.)

27

2.1. Uppony bemutatása

Uppony község Borsod-Abaúj-Zemplén

megye nyugati részén található, Ózd

városától keletre, az Upponyi-hegység

északi részén, a Csernely patak völgyében

fekszik. A település úgynevezett zsákfalu,

csak Borsodbóta irányából közelíthető meg

közúton. Déli irányból történő

megközelítése 1967-69 között megszűnt, ekkor létesítették ugyanis a Lázbérci-víztározót.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás Sátán és Putnokon

található. A legközelebbi város a 14 km-re fekvő Ózd, melynek autóbusz-állomásáról több

buszjárat is közlekedik Uppony községbe, és a faluból is van lehetőség autóbusszal eljutni

Ózd városba, a kistérség központjába. Uppony közigazgatási területe 1281 hektár, ebből

belterület 70,6 hektár. A falu az Ózdi kistérség részét képezi. Összeköttetése megszűnt

Dédestapolcsánnyal, amikor 1967 és 1969 között a Lázbérci-víztározót létesítették. Az

Ózdi Kistérségi Többcélú Társuláshoz 2004 szeptemberében csatlakozott további 6

településsel együtt. A település önkormányzata hátrányos helyzetű, támogatásokra szorul,

így felvetődött az az ötlet, hogy az Uppony külterületéhez tartozó Átóka-gödörnél egy

szélerőművet létesítsenek, amivel a település igen magas támogatáshoz jutna, és

megoldaná anyagi gondjait, sőt a falu lakosainak mindennapi életéhez szükséges energiát

bőven megtermelné ez a szélerőmű. Viszont sokan ódzkodnak attól, hogy egy ilyen

monstrumot állítanának fel a település közelében, amely sokak szerint a természeti képét

nagyban lerontaná a településnek. Véleményem szerint viszont semmivel nem okozna

nagyobb gondot, mint a jelenleg is az Upponyi-hegységen álló magasfeszültség szerkezete. 13

13

(Dobosy L. 2007, ld.)

28

2.1.1. A település jelenlegi helyzete

A település közigazgatási területe 12,81 km2. Lakossága 370 fő, akik 215 lakásban

élnek, ezen lakosok nagy része nyugdíjas.

1. számú ábra

Lakosságszám alakulása Upponyban

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A lakosság száma 2000 óta folyamatosan csökken a településen, ekkor még 440 fölötti volt

a községben élők száma. A faluban egyre kevesebb gyerek születik, 2001-ben, 2003-ban,

2005-ben és 2006-ban nem született gyerek a faluban. A halálozások száma 2000 és 2007

között 5 és 10 fő/év körül alakult. 2003-ban volt a legmagasabb a halálozások száma a

településen, ebben az évben 12 fő hunyt el a falu lakosságából. Ez nagymértékű

elöregedést jelent. Ezek az adatok azért fontosak, mivel már korábban említettem

nagymértékű az elvándorlás az Ózdi Kistérségből, így Uppony községből is. Tehát a

nyugdíjas lakosság gyerekei más településeken, más városokban élnek. A halálozások

száma igen magas, az üresen maradó házak örökösei pedig általában elvetik azt a

gondolatot, hogy a településre visszaköltözzenek, ezért inkább túladnak a megüresedett

házakon. Azok, akik megvásárolják ezeket a házakat, azok általában nem tervezik, hogy

tartósan kiköltöznek a településre, sokan hétvégi üdülőházként használják ezeket az

ingatlanokat. A lakosság száma éppen ezért mutat ilyen mértékben csökkenő tendenciát,

mivel nem állandó lakosok ezek a háztulajdonosok. Akik viszont azért vásárolják meg az

adott házat, hogy ki is költözzenek Upponyba, illetve falusi vendéglátóhelyet létesítsenek

benne, azok segítségével a falusi turizmus bővül a községben, és egyre nagyobb teret hódít.

29

Sőt, ezek az üzemeltetők általában foglalkoznak is ezekkel a házakkal, tehát felújítják őket,

rendbe teszik az udvart, ha szükséges, valamint a közművesítés hiányát is megszüntetik.

2.1.1.1.Infrastruktúra

A település infrastruktúrája nagymértékben kiépítettnek tekinthető. Ivóvíz- és a gázvezeték

hálózattal rendelkezik. Mivel ez a kistérség esetében nem így van, ezért Uppony község

kivételnek számít ebben a kérdéskörben, tehát a kis az Ózdi Kistérségekre jellemző

gyengeségek közül legalább ez az a tényező, ami nem jellemző a településen. A Lázbérci-

víztározó érdekében megépült a szennyvízcsatorna és egy szennyvíztisztító telep is, melyet

a Clear-Tech Kft. üzemeltet a Borsodbóta és Sajómercse közötti dombon. A nyitott

csapadékvíz-elvezető rendszer azonban korszerűsítésre szorul. Az utak legnagyobb része a

közelmúltban felújításra került, aszfaltozott, viszont a főút állapota nem megfelelő, sőt a

mostani, 2011-es telet követően a településre vezető út állapota igen aggasztó. Ez abból a

szempontból is érdekes lehet, mivel már az előbbiekben említettem, hogy Uppony község

egy zsáktelepülés, tehát a faluba csak ezen az útvonalon keresztül lehet eljutni. Mivel az

előbb említett főút állami kézben van, ezért nem lehetséges pályázatot benyújtani az út

állapotának javítása érdekében.

2.1.1.2. Munkanélküliség

Napjainkban 8-10 fő azok száma, akik a közeli városban, Ózdon el tudtak helyezkedni a

település lakosságából, 14 személy folytat vállalkozói tevékenységet, valamint a 2010-es

évben 13 fő falusi szálláshely kiadásával egészítette ki jövedelmét. Fő foglalkoztató az

önkormányzat, amely a munkaügyi központon keresztül közhasznú és közcélú

foglalkoztatás keretében éves szinten 12-15 fő részére tud munkahelyet biztosítani a

településen.

30

2.1.1.3. A Polgármesteri Hivatal szerepe

Mivel az idegenforgalom az egyik legfontosabb bevételi forrás a községben, éppen ezért

fontos szerep jut a faluszépítésnek, többek között a virágosításnak, a padok és asztalok,

valamint pihenőparkok kialakításának. Ezek a faluszépítést szolgáló eszközök mind

pályázaton nyert pénzekből jöhettek/jöhetnek létre. Többek között az Egészségterv

Pályázaton nyert összeg is ezt a célt szolgálta. Jelenleg is van benyújtva egy pályázat egy

turistaszállóra, melyet a régi, üresen álló általános iskola épületében szeretnének

kialakítani. A pályázat éppen elbírálás alatt áll. A községben étkezési lehetőség étterme

formájában egyelőre sajnos nincs, három vegyesbolt és egy söröző működik a településen.

A turizmus szempontjából fontos lenne az étkezési lehetőség kialakítása, több

vendéglátóipari-egység létesítése a település területén.

31

2.1.2.A település fejlődési lehetőségei

Hazajáró kártya program

A kártya célja:

„A Hazajáró Hét akcióban résztvevők ösztönzése további vidéki/falusi üdülés és

szolgáltatás igénybevételére.

2011. május 31-ig a Hazajáró Kártya felmutatása további kedvezmények igénybevételére

jogosít a csatlakozó szolgáltatók körében. A kedvezmények sora igen széles. Van, aki

ingyenes kerékpár-kölcsönzéssel, van, aki kenyérlángossal kedveskedik, de találkozhatunk

pálinka-, vagy borkóstolóval, házi készítésű termékekkel is.

Az falusi turizmusnak Upponyban ez a program is fellendülést jelenthetne. Ez a program

már nem él, mivel az akció időtartama 2010. október 29.-2010. november 07.-ig tartott . A

program lényege az volt, hogy az akcióhoz csatlakozó falusi szállásoknál minden vendég

részére személyenként (gyerekek is) egy darab kártyát adott a szolgáltató.”14

Üdülési Csekk és Széchenyi Pihenő Kártya

A kormány tervei szerint 2011 nyarától lehet használni a Széchenyi Pihenő kártyát (SZÉP).

Az új típusú cafeteria juttatást csak szálláshely-, egészségmegőrző és vendéglátóipari

szolgáltatásokra tudják majd elhasználni a potenciális vendégek. Az újfajta juttatás évi 300

ezer Forint értékig adható a munkavállalóknak, adózás szempontjából pedig 16 százalékos

SZJA alá esik. Az elfogadóhelyeket terhelő jutalék 1,5 százalék lesz, ebből a rendszer

üzemeltetését fedezik majd. Emlékeztetőül: az üdülési csekk esetén 6 százalék a jutalék

mértéke. (Éppen ezért gondolkozik azon az Erdész Vendégház üzemeltetője, hogy érdemes

lenne-e csatlakozni az Üdülési Csekk elfogadóhelyekhez, mivel a befizetendő jutalék igen

magasnak számít.) A kártya feltételeit és működését szabályozó rendelet kidolgozása

folyamatban van. 2011. évben egy ideig párhuzamosan lesz használatban majd egymás

mellett az üdülési csekk és a Széchenyi Pihenőkártya.15

14

Metropol 2010. október 26. 15 http://berkalkulator.net/szechenyi-piheno-kartya/a-szechenyi-piheno-kartya-lesz-az-uj-udulesi-csekk-2011-tol.html

32

Itthon Otthon Van kártya falusi szálláshelyeknek

„A vendégek körének bővítése érdekében érdemes Itthon Az Itthon Otthon Van belföldi

turisztikai kedvezménykártya elfogadóhellyé válni falusi vendéglátóhelyként. Igaz, hogy

FATOSZ tagként 2010. december végéig volt elérhető a kedvezményes csatlakozási

lehetősége, de érdemes megfontolni ezt az alternatívát is a településre látogató vendégek

számának bővítése érdekében.”16

Magyar – Szlovákia Határ-menti Együttműködési Program

A projekt háttere és célja

„Igló (Spišská Nová Ves) Város Önkormányzatának képviseletében 2007 nyarán vették fel

a kapcsolatot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzattal, több mint 10 projekt

javaslattal, készülve a 2008-ban megjelent, Európai Területi Együttműködési Program

keretében meghirdetett, Magyarország – Szlovákia Határ-menti Együttműködési Program

pályázataira. A tárgyalások folyamán a lehetséges projektek köre egyre szűkült. A

kezdetektől fogva prioritást élvezett az a turisztikai projekt javaslat, melynek – a kiírásnak

megfelelően – célja desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása, közös turisztikai

termékfejlesztés és marketing tevékenységek volt. Ebben a Megyei Önkormányzat

partnerként a 2007. augusztus 1-től a turizmussal is foglalkozó KULCS-TOUR Nonprofit

Közhasznú Kft-t jelölte meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

egyszemélyi tulajdonú cége, a KULCS-TOUR B-A-Z Megyei Kommunikációs, Marketing

és Turisztikai Nonprofit Közhasznú Kft, melynek keretében működik a megyei

TOURINFORM iroda is, „TOURS WITHOUT BORDERS” – Közös turisztikai

termékfejlesztés és promóció címmel sikeres pályázatot készített, melyben partnere Igl

(Spišská Nová Ves) Város Önkormányzata. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Kassa

Kerület hosszú évekre visszatekintő együttműködést ápol egymással. Az

együttműködésnek mindig is fontos része volt a turizmus, egymás térségének

népszerűsítése, az egymás térségébe irányuló látogatások számának növelése, az

intézmények közötti együttműködés és a fejlesztés. A projekt illeszkedik a térségek

földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális adottságaihoz, beleillik a fejlesztési

16

www.falusiturizmus.eu/ftp/hirlevel/fatosz_hirlevel_2010_12_19.doc

33

programokba. A megfogalmazott célok iránt a partnerek elkötelezettek, a megvalósításra

alkalmasak. A múltbéli sikeres együttműködés ellenére megfigyelhető, hogy a két térség

közötti együttműködés idegenforgalom, desztinációs menedzsment, termékértékesítés

szempontjából elégtelen. Nagy szükség van a foglalási rendszerek összekötésére, hogy

hatékony együttműködés jöhessen létre a határ-menti térségekben, ill. hogy hozzáférhető

információforrás álljon rendelkezésre a turisztikai termékcsomagokról. Fontos az

interaktivitás biztosítása, ill. az intézmények bevonása a rendszerbe. Igló város és térsége,

Kassa kerület szélesebb körű turisztikai szereplői bevonásával a projekt gazdasági és

társadalmi célokat is kitűzött maga elé: a turizmus fejlesztése növeli a helyi vállalkozói és

adóbevételeket, munkahelyeket teremt. A kölcsönös látogatások gyakoriságának

emelkedése társadalmi és kulturális hatásokkal is bír: egymás kultúrájának és életének jobb

megismerése, közös hagyományaink ápolása hozzájárul az emberek közötti kapcsolatok

építéséhez, barátságok kialakulásához is, ezáltal a kulturált és békés egymás mellett élés is

megvalósul. A projekt másik jelentős törekvése a turisztikai intézmények és szolgáltatók

közötti együttműködés fejlesztése is. Magyarországon jelenleg folyik a szervezeti rendszer

átalakítása, a desztinációs menedzsment szervezetek kialakítása. Igló város is ilyen típusú

szervezetet kíván létrehozni, így az azonos jellegű szervezetek között sokkal hatékonyabb

együttműködés építhető ki. Ezért a szlovák partner nagymértékben számít a magyar partner

(és külső szakértői) e területen eddig szerzett tapasztalataira és módszertani ismereteire.

(Az iroda megnyitása és működtetése nem ennek a projektnek feladata, most a működés

megalapozása történt.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tourinform iroda is bővíteni

kívánta tevékenységeit ilyen jellegű feladatokkal.

A projekt a következő fő problémákra kívánt megoldást találni:

� meglévő turisztikai attrakciók valós termékcsomaggá való fejlesztése, a két pályázó

szervezet illetve a későbbi iglói DM szervezet részéről a "gazda" szerep betöltése,

változatos (időben és tartalomban) és komplex termékcsomagok kidolgozása,

melyhez a szolgáltatók csatlakozhatnak. További tervezet még egy együttműködési

hálózat kialakítása a szolgáltatók között; egyedi jelzés (matrica) a csatlakozottak

számára; értékesítésben való közreműködés (nagykereskedő funkció) megoldás a

termékcsomagok értékesítésére.

34

� A projekt egyik innovációja: csoportos értékesítésre legalább egy-egy utazási iroda

bevonása; egyéni turisták részére: "Kezébe adjuk nyaralását" online foglalási

rendszer beépítése a projekt keretében fejlesztett honlapokba, valamint honlapon

keresztül történő foglalhatóság, amely még inkább szimpatikussá tenné az adott

rendszert.

� csomagonként és szolgáltatásonként; vállalkozások és szolgáltatók szerződéses

csatlakozása alapján

� folyamatos együttműködés kialakítása a két térség turisztikai információs irodái

között - mivel határ-menti területekről van szó, kézenfekvő, hogy az ide

érkezőknek a szomszédba való kirándulásokat is javasoljuk; jelenlegi tapasztalatok

szerint azonban az irodák nem rendelkeznek megfelelő információkkal a

szomszédos lehetőségekről. Cél e feltétel megteremtése, a következő tartalmak

segítségével: honlapok, adatbázisok (innováció: kölcsönös hozzáférés biztosítása az

adatfrissítés és a naprakészség érdekében), magyar és szlovák, valamint angol és

német nyelvű kiadványok, térképek. Valamint együttműködési hálózat 5-5 magyar

és szlovák Tourinform iroda között; egységes információs sarkok ezekben az

irodákban; és a közös kiadványok terjesztése is a tervek között szerepelnek.

� a két térség és a közös termékcsomagok népszerűsítése marketing és promóciós

akciók keretében, mind a szakma, mind a nagyközönség körében.

� Közös térképek, kiadványok megjelentetése; közös részvétel a budapesti és a

pozsonyi utazási kiállításon; Road Show a környező országokba; új megyei

turisztikai honlap létrehozása 6 nyelven (magyar – szlovák – angol – német –

lengyel – orosz)

A közös célok megvalósítása érdekében olyan közös termékcsomagok, tematikus

útvonalak kerültek a középpontba, melyek mindkét térségen keresztül haladnak, egységet

alkotnak.

35

A kiválasztott tematikus útvonalak a következők:

� Vaskultúra Útja (ipari és bányászati emlékek),

� Gótikus Út,

� Várak és Kastélyok Útja.” 17

Az előbbi projekt kapcsán a tematikus útvonalak közül azért emeltem kis a Gótikus Út-at,

mint lehetőséget, mivel ez az együttműködési forma is megoldást jelenthetne a falusi

turizmus jelenlegi helyzetére Upponyban. Amelyre megkeresés is érkezett például az

Erdész Vendégház esetében is. Viszont sajnálatos módon nem éltek ezzel a lehetőséggel,

amely olyan szempontból lett volna előnyös, hogy így még ismertebbé tehették volna a

települést, valamint az Erdész Vendégházat. Tehát ez a projekt egy kihasználatlan

lehetőséget jelent Uppony község számára.

A Magyar – Szlovákia Határ-menti Együttműködési Program folytatásaként indult egy

MEDIAVEL elnevezésű program, amelynek lényege, hogy a korábbi programban résztvevő

szálláshelyek számát kibővítsék, és újabb leágazásokat hozzanak létre.

Élmények Völgye

Egy falusi turizmust nagymértékben támogató úr, Demes

László arra kérte Uppony község és a környező falvak

polgármestereit, hogy a településeiken működő

szálláshelyekről minimum 150 képet bocsájtsanak rendelkezésére, mivel arra törekszik,

hogy ezeknek a falvak népszerűsítésére egy weboldalt hozzon létre (elmenyekvolgye.hu)

ezáltal csatlakoznának is a falvak az Élmények Völgye Turisztikai Egyesülethez. Az

Egyesület tagtelepülései: Uppony, Dédestapolcsány, Nekézseny, Mályinka, Nagyvisnyó és

Tardona. Az Egyesület weboldala sajnálatos módon jelenleg még fejlesztés alatt áll, de az

ígéretekhez híven a közeljövőben megkezdi működését. Mint már korábban említettem,

azért lenne fontos, hogy minél nagyobb összegben fizessék be az idegenforgalmi adót a

településen szálláshelyet működtetők, mivel ennek egy részét faluszépítésre lehetne

fordítani, másik részét turisztikai hirdetésekre, így például az elmenyekvolgye.hu weboldal

fejlesztésére. Ez a weboldal egy olyan üzenetet is hordoz magában, hogy Szilvásvárad nem

egy zsákfalu, ahonnan nincsen tovább, hanem nagyon sok szép és érintetlen környék 17

Nagy K. 2010, Együttműködés határok nélkül? Az együttműködések vizsgálata a Túrák határok nélkül elnevezésű közös magyar-szlovák projekt kapcsán

36

létezik nem is olyan messze tőle. Nem szabad Szilvásváradon „leragadnia” a potenciális

vendégeknek Az a probléma így orvosolható lenne, hogy a nagyvárosokból a környékre

érkezők ne álljanak meg Szilvásváradon csak azért, mert annak létezéséről tudnak. Ezért

fontos, hogy felhívja a figyelmet a környékre is. Ezt teszi a Youtube oldalra feltöltött

videókkal is, amelyek igaz, hogy csak összevágott képek, egy kis népzenei aláfestéssel, de

igen jól tükrözik a település kellemes hangulatát és varázsát. Ugyanezen a felületen

egyébként az Uppony Jövőjéért Közhasznú Egyesület megbízásából is közzétettek

videókat a településről.

37

3. AZ ERDÉSZ VENDÉGHÁZ HELYZETE, FEJLŐDÉSI

LEHETŐSÉGEI

Az Erdész Vendégház 1995-ben alapult meg. Az épület, amelyben kialakításra került

eleinte istálló volt, valamint az előző tulajdonosa vetőmagot tartott az egyes helységeiben,

de a későbbi tulajdonos lehetőséget látott benne és átalakította lakható épületté, így alapult

meg az Erdész Vendégház.

A tulajdonosokról:

Az Erdész Vendégházat egy házaspár üzemelteti, akik a vendégház üzemeltetése mellett

alkalmazottként dolgoznak. A férj kerületvezető erdészként (innen ered az Erdész

Vendégház elnevezés), a feleség gazdasági főelőadó a Borsodbóta-Uppony Körjegyzőség

alkalmazásában. Az utóbbi esetében az aktuális kormány megszorításai miatt félő a

munkahely elvesztése, éppen ezért lenne fontos, hogy a vendégház kihasználtságát még

jobban növelni tudják.

Minden év március 15-étől november 30-ig tart nyitva, viszont, ha ezt az időszakot

követően is folyamatosan van vendég, akkor megegyezés szerint kitolható a vendégház

nyitva tartása. A vendégház napjainkban két részből áll:

� nagy ház (2 fürdőszoba, 4 szoba, ebédlő, konyha, fedett terasz)

� apartman (3 fő részére, konyhafülke, külön fürdőszoba)

38

Szolgáltatások:

A borkóstoláson kívül manapság semmilyen szolgáltatást nem nyújt az Erdész Vendégház,

melynek a legfőbb oka, hogy mindkét tulajdonos főállásban dolgozik. Viszont felmerült az

a lehetőség is, hogy ha az előbb említett megszorítások miatt megszűnik a feleség

munkahelye, akkor mindenképp lehetőség is szükség is lenne a nyújtott szolgáltatások

kibővítésére, mivel így a vendégház üzemeltetése lépne elő a család életében a fő bevételi

forrássá. A korábbi években a tulajdonosok még tartottak birkákat tenyésztés céljából

(húsvéti bárányok), amelyeket az érdeklődők megsimogathattak, végignézhették, hogy

hogy is megy végbe az etetés. A vendégek egy részénél nagy népszerűségnek örvendett a

birkanyírás, amely tavasszal volt esedékes. Sajnos annak hatására, hogy az utcában tartott

kutyák sokat elejtettek, vagy maradandó mértékben megsebesítettek a kerítésen belül

szorult állatok közül. A Bükki Nemzeti Park előírásai szerint az állatok csak a bérelt

legelőkön belül mozoghattak, így nagymértékben megnehezítették a tenyésztést. Ezért is

hagyott fel a házigazda ezzel a tevékenységgel, igaz emiatt ez a fajta szolgáltatás is

megszűnt a vendégház életében.

Egy 2011. március 31-én rendezett megbeszélés során kiderült, hogy az Uppony

községben vendégházat üzemeltetők közül az Erdész Vendégház szolgáltatta az

idegenforgalmi adó legnagyobb %-át a 2010-es évben (összesen 38%-ot). Ezáltal

elmondható, hogy a vendégház élen jár a többi szálláshelyhez képest, már ami a

kimutatásokat illeti, mivel sajnos a vendéglátók között akad olyan, aki nem szívesen vezet

nyilvántartást, vagy éppen 18 éven aluliként jegyzi be a vendégházakban megszállók nagy

részét, ezáltal a község elesik az IFA-nak ettől a részétől. Olyan vendéglátóhely üzemeltető

is akadt, aki úgy nyilatkozott arra kérdésre, hogy miért nem fizetett be több idegenforgalmi

adót, hiszen láthatóan 2010 nyarán megfordult nála pár vendég, így nyilatkozott:

„a vendégeim nagy része mind olyan személy volt, akivel jó viszonyt ápolok, jó ismerőseim

szinte egytől-egyig, éppen ezért nem kérek tőlük pénzt annak fejében, hogy megszállnak a

vendégházamban”

Ez a kinyilatkoztatás viszont felvetett bennem egy kérdést és észrevételt: aki vendégházat

üzemeltet az nem azért csinálja, hogy valamilyen jövedelmet szerezzen ennek

segítségével?

39

Az Idegenforgalmi Adó a 2011-es évre 300Ft-ra változott a településen, az eddigi 200 Ft-

ról. Ennek az összegéről a helyi képviselő testület dönt. A vendégházban a 2010-es évben

167 fő szállt meg, amely összesen 355 vendégéjszakát jelentett. Ezzel a számmal a legtöbb

vendégéjszakát magának mondható vendégházzá lépett elő.

3.1. Az Erdész Vendégház által használt marketing eszközök

Ár:

Az ár összefoglalása mindannak, ami a bevételhez kapcsolódik. Az üzleti tervben fontos,

hogy előre meghatározzuk. Az árnak vonzónak kell lennie a vevőink számára. Az olcsó és

vonzó szavak nem szinonímái egymásnak, a drága árak is lehetnek vonzóak. Ahhoz, hogy

elérjük a megcélzott vendégkört, nem kell feltétlenül olcsó árakat felmutatnunk. Az

upponyi Erdész Vendégház esetében is ezt kell észben tartanunk. Igaz a településen a

legtöbb vendéglátóhelyen alacsonyabb árakat kínálnak fel a vendégeknek, mint az Erdész

Vendégház (a továbbiakban: a vendégház), de jó fekvése, kellemes hangulata, és jó

felszereltsége, valamint a már láthatóan kiforrott vendéglátás miatt hajlandóak az emberek

többet fizetni azért, hogy ott tölthessék el szabadidejüket. Nem is beszélve arról, hogy ez a

legrégebben jelen lévő vendégház a település életében. Több alkalommal történt meg az, az

eset, hogy más falusi vendéglátóhelyen foglaltak le szobát a vendégek, de a Lázbérci –

víztározóhoz tartva meglátták a vendégházat és rögtön eldöntötték, hogy legközelebb ott

fognak megszállni. Valamint volt olyan vendég is, aki már fél évre előre lefoglalta egy

ilyen látogatás alkalmával a szállást. Éppen ezért is számít nagyon sokat a vendéglátóhely

fekvése és jól láthatósága, amelyet a későbbiekben még bővebben kifejtek.

Reklám:

Reklám az, amit a forgalom növekedése érdekében tesz a vendéglátóhely minden tagja

(esetünkben a családtagok, valamint ismerősök), de meg kell említenünk azokat is, akik

már voltak a vendégházban és továbbadják pozitív tapasztalataikat a vendégházzal és a

vendéglátókkal kapcsolatban. Az vendégház szerencsére ezt a népszerűsítési „felületet”

teljes mértékben ki tudja használni, hiszen a vendégkör nagy része visszajáró vendég, akik

40

újabb és újabb ismerősöknek ajánlják a vendégházat, de van olyan eset is, amikor hoznak

is magukkal új vendégeket, akik a későbbiekben akár családostul is foglalnak szállást.

Tehát: reklám lehet, személyes kapcsolat, helyi és nem helyi marketingakciók, és

hirdetések. A vendégház az interneten kívül nem sok hirdetési felületen van jelen,

prospektusokban legutóbb a 2003-as évben volt megtalálható. Az Erdész Vendégház

üzemeltetői szinte minden évben saját készítésű, általában a faluról vagy a vendégházról

készült képpel karácsonyi képeslapot küldenek a fontosabb vendégeknek. A visszajáró,

már kialakult vendégkör tagjainak, de azoknak is, akik először pihentek a vendégházban.

Hely:

Ahol a vendégház található (esetünkben értelemszerűen Upponyban, az Upponyi-hegység

lábánál), kiegészítve azokkal a helyekkel, amelyekkel, ahol a vendégház bármilyen

formában megjelenik. (hirdetések, prospektusok, internet). Az Erdész Vendégház

interneten jelenik meg saját honlappal, valamint a település honlapján is megtalálható.

Résztvevők:

Elsősorban azok a személyek, akiket vendégül látnak a vendéglátóhelyen, de beletartozik a

személyzet minden tagja és a közvetítők is. A vendégház esetében itt szintén a

családtagokról beszélhetünk, valamint azokról, akik a vendégház hírét eljuttatják

másoknak (szájpropaganda).

Megjelenés:

Magába foglalja a személyzet megjelenését (esetünkben a családtagok), a hangulatot, de

azokat az arculati elemeket is, ahonnan a vendég tájékozódhat a vendéglátóhelyről

(internet, szájpropaganda)

41

HONLAP, mint lehetőség:

Az internetről elmondható, hogy minden jel szerint napjaink legnagyobb és leggyorsabban

fejlődő információs rendszere, amelyen keresztül szinte egy időben tájékozódhatunk a

világban történt eseményekről, megtalálunk rajta bármilyen információt, amelyre

szükségünk van. Az internet egy nélkülözhetetlen információs rendszer napjainkban.

Éppen ezért egy magára valamit adó vendéglátóhelynek mindenképp szüksége van egy

honlapra, amely színvonalas és részletesen bemutatja az adott szálláshelyet. Valamint ki

kell emelnünk azt az előnyét is, hogy aki kimondottan falusi szálláshelyet keres, az internet

segítségével így könnyen rátalál a neki tetszőre. Más szempontból is fontos, hogy legyen

honlapunk: mivel, ha versenytársainknak van honlapja, de nekünk nincs, abban az esetben,

ha egy potenciális vendég rákeres interneten a szálláshelyekre egy adott térségben,

településen és mi nem rendelkezünk honlappal, vagy esetleg még a település

nyilvántartásában sem szerepelünk, így a községi honlapon sem jelenünk meg, akkor

egyértelműen lehetősége sincs rá, hogy minket válasszon. Érdekes jelenség, hogy van

olyan vendégház Uppony községben, amely szerepel a falu honlapján, de semmilyen

elérhetőséget nem ad meg.

Mindezektől függetlenül felmerül a kérdés:

Készítessünk-e a saját weboldalt, és ha igen, akkor mire kell vigyáznunk?

A weblap tervezésekor két fontos dologra kell odafigyelnünk:

� a működés rendszerére

� a megjelenésre (grafikai elemek)

Ha magunk készítjük a weboldalt, akkor nem csak pénzt takarítunk meg, de saját

szájízünk, elképzelésünk szerint tudjuk azt megvalósítani. Nem kell feltétlenül

szakemberhez fordulnunk, ha valamilyen változtatást szeretnénk végrehajtani a

weboldalon (Pl.: árváltozások). Ha viszont nem értünk ilyesfajta tevékenységhez, akkor

érdemes szakemberhez fordulni, ha igényes weboldalt szeretnénk magunknak. Az Erdész

Vendégház esetében egy hozzáértő ismerős készítette el a weboldalt, így ha valamilyen

változatás megy végbe a házzal kapcsolatban (árváltozás, új képek, új információk,

42

bővítés, programok), akkor lehetőségük van a honlap egyszerű és gyors frissítésére az

ismerős segítségével.

A következő lépés, hogy meghatározzuk, mi is szerepeljen a weboldalon. A honlapon

szerepelnie kell minden fontos információnak, ami a potenciális, valamint a már meglévő

vendégeket érdekelheti. Nagy hangsúlyt kell fektetni a vonzerőkre. Szorítkozni kell a

tömörségre, mivel sokan elvesztik türelmüket egy nagyobb szöveggel szembesülve, főként,

hogy monitoron olvasni nem a legkellemesebb dolog. Hosszadalmas leírások helyett

inkább rövid ismertetőket célszerű alkalmazni. Fontos, hogy a betűméret legyen az

átlagosnál egy kicsivel nagyobb, mivel szívesebben olvas az ember monitoron nagyobb

betűket, mivel kevésbé terheli a szemet.

Karbantartás:

Fontos, hogy a weblap ugyancsak egy marketing eszköz, tehát folyamatosan foglalkozni

kell vele. Legyen olyan alapinformációk, amelyek állandóan jelen vannak a weboldalon, ez

az állandóságot tükrözi. Ha folyton változtatjuk, az nem tesz pozitív benyomást a már

meglévő vendégkörünkre, vagy a potenciális vendégekre. Viszont hangsúlyoznunk kell,

hogy fontos, hogy frissítsük a honlapot, mert az hozzáértést sugall. Legyünk mindig

naprakészek és dinamikusak. A vendégház esetében is erre törekszünk, mivel fontosnak

tartjuk, hogy minden tekintetben frissek legyenek az információk. A vendégház weboldala

az elmúlt hónapokban megújult, amely fel is van tüntetve a régi honlapon, ahol egy link is

megjelenik annak érdekében, hogy átirányítsa a látogatót az új, aktuális honlapra.

Törzsvendégek vonzása:

Fő cél, hogy az internetezők ne csak egy alkalommal látogassanak el a weboldalra, hanem

rendszeresen felkeressék azt. Olyan információkat, aktualitásokat tanácsos

feltölteni/feltüntetni, amelyek érdeklik a már meglévő vendégkört, például adott

eseményekről, amelyek a közeljövőben a településen, vagy a környéken bonyolódnak majd

le. (Pl. falunap) Pozitív benyomást kelthet, ha olyan képeket kerülnek fel, ahol esetleg saját

magukat is viszontláthatják vendégeink, de akár webkamerát is érdemes kihelyezni a

vendégházra, amely alapján az ide látogató vendégek tájékozódhatnak az időjárásról és a

43

vendégház környezetének pillanatnyi állapotáról. Így például fel tudnak készülni az éppen

aktuális időjárásra. Pozitív dologként hat, ha magunkról is, mint vendéglátókról teszünk fel

képeket a weboldalra, de akár a jól megszokott háziállatokról és az új jövevényekről is. Ha

a már meglévő vendégkörünkből valaki meg szeretné mutatni ismerősének nemcsak magát

a vendégházat, hanem próbálja visszaadni a hangulatát is, akkor ez a módszer igen

megfelelő lehet. Pozitívumként megemlíteném, hogy a vendégház weboldalán szereplő

fényképek között fellelhetőek olyanok is, amelyeken a település látható légi-felvételeken

és ezeken a képeken be van jelölve, hogy a vendégház hol található. Így a potenciális

vendégek is képet kaphatnak arról, hogy milyen környezetben is fekszik a vendégház.

A jó honlap:

A költségkerettől függően

választhatunk, hogy milyen

tárhelyet szeretnénk, ha weboldalt

szeretnénk készíteni/készíttetni.

Léteznek ingyenes szolgáltatók is,

de ebben az esetben előfordulhat,

hogy a domain név más szavakkal

is kiegészül (Pl.: freeweb), amely a

vendégház weboldalának címében

is megjelent). A legelegánsabb az a

megoldás, amikor a weboldal címe

egyszerűen így van leírva:

www.erdeszvendeghaz.hu. Még ha

költségesebb is ez a megoldás, de

nagyon pozitív hatással lehet a vendégház megítélésével kapcsolatban. Az Erdész

Vendégház esetében szerencsére ez a weboldalcím még nem volt foglalt, de ha mégis ilyen

történne, akkor próbáljunk valami hasonlót kitalálni (pl. erdesz-vendeghaz.hu.) Fontos,

hogy a weboldal címe könnyen megjegyezhető legyen, és még véletlenül se tévesszék el a

potenciális vendégeink, amikor begépelik. Ebben az esetben ez a probléma szerencsére

nem áll fenn. A legegyszerűbb, ha a vendéglátóhely címe szerepel benne, így a vendégek

számára könnyen megjegyezhető.

44

A nyitólap:

Mivel a látogató ezzel találkozik először fontos, hogy esztétikus látványt nyújtson, és arra

buzdítson, hogy tovább akarjunk lépni a weboldalon. Fontos, hogy könnyen és gyorsan

megjelenjen. A látogatók nagy része ilyenkor dönti el, hogy kivárja –e az itt megjelenő

információkat, vagy más helyen keresgél, mivel feltételezi, hogy az egész weboldal ilyen

sebességgel működik. Tehát fontos az első benyomás. Próbáljunk meg minél kevesebb

grafikai eszközt megjeleníteni az oldalon, mivel ezek nagymértékben lassítják az oldal

működését.

Fontos, hogy olyan színeket használjuk, amelyeket minden monitoron könnyű elolvasni. Jó

benyomást kelt az emberekben, ha a tevékenységi körhöz kapcsolódó színek jelennek meg

mérvadóan a weboldalon (a vendégház esetében ilyen a zöld szín). Nem szabad

elfelejtenünk, hogy a honlap része a vendégház arculatának, tehát ahhoz célszerű

illeszkednie.

Fontos, hogy kinyomtatva is jó képet mutasson weboldalunk, mivel lehetnek olyan

potenciális vendégek, akik jobban szeretnék kézzel foghatóan látni a tartalmát. Lehetőleg

nyomtatóbarát verziója is létezzen a weboldalnak. A legegyszerűbb módja, ha

megpróbáljuk kinyomtatni és ellenőrizzük az eredményt. Fontos, hogy így is jól láthatóak

legyenek a legfontosabb információk (árak, nyitva tartás,.)

Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy az Erdész Vendégház honlapján fel van

tüntetve, hogy a Facebook-on is megtalálható a vendégház, amely azt tükrözi, hogy

mennyire nyitott az új dolgok felé

Ellenőrizzük folyamatosan a versenytársak weboldalait is, legyünk naprakészek. Ezek az

oldalak jó ötleteket adhatnak. Az Upponyban jelenlevő vendégházak esetében elmondható,

hogy csak egy olyan szállásadó van, aki honlapot készített vendégházainak (mivel három

vendégházzal is rendelkezik).

45

A honlappal kapcsolatos hibák

A vendégház honlapján hiányosságként megemlíteném, hogy a fejlesztése nem folyik

olyan ütemben, ahogy elvárható lenne. Vannak olyan fülek, amelyek még nem élnek (Pl.: a

szállásfoglaláshoz használható űrlap nem jelenik meg, valamint az előjegyzési naptár sem

működik.)

3.2. Fontos tényezők a falusi vendéglátásban

Szájreklám

Egyesek szerint a szájreklám a legjobb reklám, mert nem kerül semmibe. Az emberek

viszont csak akkor beszélnek rólunk másoknak, hogyha ránk gondolnak. Éppen ezért el

kell érnünk, hogy így legyen. Fontos, hogy befészkeljük magunkat a vendégek

gondolataiba. Ezért kell, hogy a vendéglátóhelyünk igazán jó hangulatú legyen, amire

szívesen gondolnak vissza a vendégek. A vendégház esetében is maximálisan törekszünk

erre, próbáljuk a vendégek minden igényét kielégíteni, segíteni őket amiben csak

lehetséges.

Ellenőrizzük folyamatosan a versenytársak weboldalait is, legyünk naprakészek. Ezek az

oldalak jó ötleteket adhatnak. Az Upponyban jelenlevő vendégházak esetében elmondható,

Az élmény fontossága

A vendéglátó legfontosabb feladata: a vendéglátónak kötelessége gondoskodni arról, hogy

a vendég a teljes ott tartózkodása alatt elégedett legyen, mert ha a vendég nem érzi jól

magát nálunk, akkor nem fog visszajönni.

Fontos, hogy a vendégre úgy tekintsünk, mint emberre, ne viszonyuljunk hozzá pusztán

fogyasztóként, vagy fejős tehénként. Vegyük észre, hogy mit szeretne. Fel kell keltenünk a

vendég érdeklődését, hogy a későbbiekben is nálunk foglaljon szállást. Ezt a hangulattal és

a környezeti elemekkel tudjuk elérni.

46

A hozzáállás fontossága

Mindig maradjunk szerények, mert az önelégültség veszélyes lehet. Ha úgy tartjuk, hogy

mi vagyunk a legjobbak, mindent tökéletesen teszünk, akkor előbb, vagy utóbb hibát

vétünk. Az önelégültség ellustít minket. A probléma gyökere abban rejlik, hogy úgy

cselekszünk, ahogy az elején, mert esetleg bevált. De az életben nincs két ugyanolyan

helyzet.

A vendég igényeit nem elég egyszerűen kielégíteni, találnunk kell valami vonzó, pikáns

tényezőt, amivel a szívükbe zárhatjuk magunkat. Ezzel magunkhoz tudjuk láncolni a

vendégeket. Más szóval el kell érnünk, hogy a vendégeink ne csupán racionális

szempontokat mérlegelve jöjjenek hozzánk, hanem érzelmi kötődés alakuljon ki bennük.

A vendégszeretet a személyes kapcsolatokon múlik. Azon, hogy a vendég azt érezze, hogy

ő legfontosabb. Vezetőként is ki kell alakítanunk személyes kapcsolatot a vendégeinkkel.

Bátran elegyedjünk szóba velük, mert megéri. Sokkal szívesebben jönnek vissza hozzánk,

ha tudják, hogy nálunk meg vannak becsülve, és jó kapcsolatot ápolnak velünk. Sokan már

azért sem mennének más falusi vendéglátóhelyre, mert azzal úgy éreznék, hogy

megsértenek bennünket. Fontos, hogy ne csak azt nyújtsuk a vendégeinknek, ami a az

előírás. Felül kell múlni magunkat, meglepetést kell okoznunk a nálunk tartózkodóknak.

Egy-egy meglepetésprogrammal, vagy akár egy nagy tál süteménnyel, amit majd a

későbbiekben is emlegetni fognak. (Pl.: Jutka kakaós sütije)

Dominóhatás

Ha a vendég elégedetten távozik a vendéglátóhelyről, és többet kapott, mint amit elvárt,

akkor boldogan fog mesélni a későbbiekben a barátainknak arról, hogy milyen szép helyen

járt, és hogy milyen kellemes volt a vendégház hangulata. Tehát arra kell törekedni, hogy a

benyomása minél pozitívabb legyen, nem szabad megelégednie a szálláshelyet

üzemeltetőknek csak szimplán azzal, hogy átadják nekik a szobát tisztán, hanem valami

pluszt kell nekik nyújtanunk.

Igaz Upponyban már maga a környezet is többet nyújt szimpla „ottalvásnál”, de törekedni

kell arra, hogy szabadidős lehetőségekkel megadjuk azt a pluszt, amiért az emberek a

későbbiekben is minket fognak választani. Éppen ezért lenne fontos a településen a falusi

47

turizmus témájában érintettek összefogása, mivel a potenciális vendégek még több értéket

kapnának és ezáltal még szívesebben gondolnának vissza az Upponyban eltöltött időre,

továbbadnák ismerőseiknek, így növekedhetne a vendégházak forgalma is.

Az elégedettség azt jelenti, hogy az élmény és a kapcsolat ereje felülkerekedik a puszta

technikán.

Jól láthatóság

Fontos, hogy az emberek már messziről lássák a

vendéglátóhelyet. Ez bizalmat ébreszthet bennük, és így

azok a vendégek is érdeklődni fognak a szálláshely

iránt, akiknek egyébként eszük ágában sem volt

megszállni az adott vendégházakban. Ezért fontos, hogy

felhívjuk magunkra a figyelmet. Legyen a településen

több iránymutató is arra vonatkozóan, hogy hol találhatnak meg minket. A vendégház

szempontjából ebben a kérdésben még van javítanivaló, mivel a településen nincs olyan

tábla, amely konkrétan jelezné, hogy merre található a vendégház. Igaz korábban volt egy

tábla kihelyezve a vendégházzal szemben futó, a Lázbérci-víztározóhoz vezető út mellett

(a képen látható), de ez a tábla a közelmúltban kidőlt, és azóta sem lett pótolva ez a

hiányosság.

A másik fontos probléma, amit mindenképp mihamarabb orvosolni kell a vendégházzal

kapcsolatban az a fahíd pótlása, amely az előbb említett utat összekötötte a vendégházzal.

Az előző hidat a tavalyi árvíz sajnos elsodorta és valószínűleg ennek tudható be, hogy a

vendégház forgalma tavaly nyáron valamelyest visszaesett. Az erre vonatkozó

kezdeményezések megkezdődtek, így 2011 áprilisában megkezdődött a híd újjáépítése,

amely nagyon jó ütemben halad, így akár május elején már újra átkelhetnek a hídon az

érdeklődők/potenciális vendégek. A vendégház tulajdonosai joggal számítanak arra, hogy

ez újra fellendülést okoz a vendégház forgalmában a 2011-es év nyarától.

Kapacitásnövelés

Hiányosságként említeném meg a vendégház esetében, hogy általában csak akkor tud

vendéget fogadni, hogyha előre bejelentkeznek a potenciális vendégek. Sőt, vannak olyan

időszakok is, amelyeket a már visszajáró vendégkör akár már fél évvel az adott időpont

48

előtt lefoglalja, hogy még véletlenül sem maradjon le a tervezett időpontról. (Pl.: akár már

ősszel lefoglalják a szállásukat a következő év Húsvétjára, vagy Március 15-ére)

Ezt a problémát megoldandó mindenképp kapacitásnövelést javasolnék a vendégháznak,

mivel sok vendéget azért veszít el, mert akár már a telefonon érdeklődő potenciális

vendégek számára sem tud szállást nyújtani, nemhogy azoknak az érdeklődőknek, akik a

településen, vagy annak környékén töltik el a szabadidejüket és szeretnének éjszakára

szállást találni maguknak.

Kis mértékben viszont éppen ez adja az exkluzivitását az Erdész Vendégháznak, hogy

viszonylag nehéz szállást foglalni, főleg a jeles ünnepeken. Viszont aki már sokadszorra

marad le a szállásfoglalásról, annak egy idő után elmehet a kedve attól, hogy ott szálljon

meg és inkább keres más helyet szabadideje eltöltésére.

Ennek a problémának az orvosolása már megkezdődött, mivel az apartman rész is éppen

ezért került kialakításra a 2009-es év tavaszán. A tulajdonosok tervezik, hogy a

közeljövőben még tovább bővítik a férőhelyeket, mivel van még olyan része a vendégház

épületének, ahol még nincs kialakítva szoba, vagy lakrész,

így még legalább 5 fő elszállásolására lenne lehetőség a

vendégházban.

Az Erdész Vendégház tulajdonosai folyamatosan próbálják

évről-évre szebbé és komfortosabbá tenni a vendégházat.

2011 telén és tavaszán a nagy vendégház földszintjén

található szobákban lambériát szereltek fel a falakra, ezzel is

növelve a helyiségek esztétikusságát, valamint még

természet-közelibbé is tették ennek segítségével ezeket.18

18

(Vaszari T. 2008, ld.)

49

3.3. Kérdőív kiértékelés (Vendégekre vonatkozó)

Az Erdész Vendégházat üzemeltetők arra figyeltek fel, hogy 2010 nyarán a megszokottól

eltérően viszonylag kisszámú foglalás érkezett a vendégházhoz. Ezáltal a korábbi évekhez

képest igen lecsökkent a vendégéjszakák száma, pedig az utóbbi években az volt a

tendencia, hogy nyáron érkeztek többen a vendégházba. Az ellentmondást pedig az

jelentette, hogy ősszel, a nyári időszakhoz képest igen sokan érkeztek a házba, pedig ennek

általában a fordítottja szokott megvalósulni. Ezt egy érdekes jelenségnek ítéltem meg,

éppen ezért végeztem egy felmérést az ősszel a vendégházban szabadidejüket eltöltő

vendégek között, amelyben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miért éppen az őszi

időszakot választották arra, hogy a szabadidejüket eltöltsék a vendégházban. Valamint arra

a kérdéskörre is kitértem, hogy milyen hiányosságokat tapasztaltak a vendégházban és a

településen, és ha megneveztek ilyet, arra kértem őket, hogy adjanak ötleteket arra, hogy

ezt a hiányosságot hogyan lehetne megoldani. A kérdőívet 31 személy töltötte ki azok

közül, akik éppen az adott időszakban a vendégházban töltötték szabadidejüket.

Arra kérdésre, hogy miért éppen az őszi időszakot választották pihenésre a vendégházban a

válaszadók nagy arányban jelölték meg azt válaszként, hogy éppen akkor volt szabadidejük

és ez volt az oka annak, hogy az őszi időszakot választották arra, hogy eltöltsenek egy kis

időt Upponyban, az Erdész Vendégházban. Viszont volt egy olyan vendégcsoport, akik

egytől egyig azt jelölték meg válaszként, hogy az őszi táj szépsége miatt jöttek ebben az

évszakban Upponyba, amely érthető is, mivel ez a csoport szervezett program keretében

túraútvonalakat teljesített a településen és környékén, így ez indokolja a választásukat.

A vendégházat általában azért választották a kérdőívet kitöltők, mivel ismerősük ezt

ajánlotta, de sokan voltak olyanok is, akik látták a képeket a weboldalon és a táj szépsége

miatt szerettek volna megszállni az Erdész Vendégházban. Érdekes módon a szervezetten

túrázó vendégcsoportból (12 fő) sokan jelölték meg azt válaszként, hogy a vendégház árai

miatt választották. Ez éppen azért érdekes, mivel az Erdész Vendégházban a legmagasabb

az ára egy vendégéjszakának (2700 Ft + IFA, amely 300 Ft, mint azt már korábban

említettem).

50

Hogy hol, milyen felületen hallottak a településről és az Erdész Vendégházról az alábbi

ábra foglalja össze a kérdésre adott válaszokat:

2. számú ábra

Forrás: saját szerkesztés

Arra a kérdésre, hogy milyen hiányosságokat találtak a vendégházban minden válaszadó

azt jelölte meg, hogy nem tapasztalt ilyen jellegű problémát az Erdész Vendégházban. A

település esetében viszont hiányosságként sokan azt tüntették fel, hogy nincs elég

szórakozási lehetőség (Pl.: teaház, kávéház, étterem…)Valamint néhányan megjelölték

hiányosságként azt, hogy a településen nincs játszótér, amelynek kérdéséről azóta is folyik

a vita a képviselőtestületi üléseken. Ennek a problémának a megoldására a település

szociális konyhája megkezdte a Delikát (Főzzünk játszóteret) csomagolások

összegyűjtését, és mindenkit arra buzdítanak, hogy a településen élő lakosok is tegyék ezt,

így a játszótér kérdése megoldódhatna. Volt olyan válaszadó is, aki a vegyesboltok nyitva-

tartásának rövidségét nehezményezte, viszont véleményem szerint az a tény hozzátartozik

a település életéhez, hogy a faluban nincsenek éjjel-nappal nyitva tartó boltok.

A programok hiányát is sokan megjelölték, kivéve azt a vendégcsoportot, akik szervezett

program keretében (túra) látogattak el a településre, így érhető, hogy nem hiányolták a

további programokat. Viszont voltak olyanok is, akik egyszerűen nem vágynak

programokra, csak egyszerűen pihenni szerettek volna a vendégházban.

Tehát azt a hipotézist, hogy a gazdasági válság utóhatása, hogy 2010 nyarán a

megszokottól kevesebben voltak a vendégházban, viszont ősszel a már korábban

51

tapasztaltaktól többen, meg kell cáfolnom, mivel semmi jel nem mutat arra, hogy ez a

hatás benne lett volna bármelyik vendég évszakra vonatkozó választásában.

3. számú ábra

Forrás: saját szerkesztés

Arra a kérdésre, hogy ajánlanák-e az Erdész Vendégházat másoknak is, szinte teljesen

egyöntetű válasz érkezett, mivel a válaszadók 97%-a ajánlaná a házat, és 3% nem (ez az

adat egy személyt takar, ő volt az egyetlen, aki nem ajánlaná). Mivel a válaszadás anonim

volt, ezért megállapítottam, hogy ténylegesen így is gondolták a válaszolók és ez egy

pozitív visszajelzésnek számít az Erdész Vendégház részére.

52

4. EGYÜTTM ŰKÖDÉS UPPONY KÖZSÉGBEN

Mint a hipotézisem is mutatja, arra kerestem a választ, hogy milyen mértékben hajlandóak

együttműködni, az Upponyban falusi vendéglátóhelyet üzemeltetők. Annak érdekében,

hogy a települést a turisztikai fórumokon úgy lehessen hirdetni, mint egy színes,

ténylegesen a falusi élettel kapcsolatos programokat kínáló kedves kis falut, mindenképp

szükségesnek tartom az összefogást, már csak azért is, mivel sokan úgy vallják, hogy

egyébként nem rendelkeznek túl nagy vendégkörrel és ez a probléma számomra az

együttműködés segítségével megoldódni látszik.

A településről tudni kell, hogy a vendégház üzemeltetők száma igaz, hogy eléri a 11-et, de

van olyan vendéglátó, aki több ingatlannal is rendelkezik.

Mint már korábban említettem az Uppony községben szálláshelyet kiadók közül az Erdész

Vendégház szolgáltatta a legnagyobb arányban az IFA-t. Pontosabban a befolyt

idegenforgalmi adó 38%-át. A 2011. március végén rendezett megbeszélésen arról is szó

esett, hogy a szálláshelyet üzemeltetők érdeke is az lenne, hogy minden egyes

vendégéjszakát bevalljanak, mivel az ebből befolyt összeget a Polgármesteri Hivatal

faluszépítésre fordítaná. Ez a tényező még vonzóbbá tehetné a települést turisztikai

szempontból. Valószínűleg ez arra ösztönözné a szálláshely üzemeltetőket, hogy a

vendégéjszakáik számát ténylegesen vallják be.

Ezen üzemeltetők részére egy rövid kérdőívet készítettem, amelyben ismertethették, hogy

milyen helyzetben vannak falusi vendéglátóhelyként, és hogy milyen mértékben,

hajlandóak együttműködni (feltéve, ha hajlandóak). A másik fontos kérdés az volt, hogy ha

hajlandóak is lennének az együttműködésre a programok szolgáltatásával, akkor pontosan

milyen tevékenységekre is gondolnak. Mely programokat gondolják megvalósíthatónak, és

melyeket nem.

A továbbiakban ezeknek a kérdőíveknek az eredményeit szeretném ismertetni.

53

4.1. Kérdőívek kiértékelése (Szállásadókra vonatkozó)

Elsősorban az tényezőt szeretném kiemelni, hogy mikor alapultak a településen működő

vendégházak, és ez milyen mértékben befolyásolja egy vendégház sikerességét.

4. számú ábra

Falusi szálláshelyek az alapítás éve szerint Upponyban Forrás: saját szerkesztés

A kérdőívek alapján készült oszlopdiagram alapján megállapítható, hogy a vendégházak

közül az Erdész Vendégház alapult a legkorábban, 1995-ben. A legkésőbb alapított

vendégház pedig Surmann György Vendégháza, amely 3 éve van jelen a településen. Egy

vendégház sikeressége, valamint a fennállásának ideje között olyan összefüggést

állapítottam meg (a III. számú melléklet és az oszlopdiagram alapján), hogy a bejelentett

adatok alapján a legkorábban alapult vendégház a legsikeresebb olyan tekintetben, hogy a

legtöbb vendégéjszakát mondhatta magáénak a 2010-es évben. Az Upponyi Turistaház

nem sokkal az Erdész Vendégház után alapult, és vendégéjszakáinak száma is hűen

tükrözi, hogy a nagy múltú vendégházak nagyobb forgalomra tettek szert a 2010-es évben,

mint társaik. Az Agócs Vendégház is több mint 10 éve alapult, de az adatokból ítélve

sajnos nem követte az elődei példáját, igen kevés vendéget fogadott az előző évben. Azok

a vendégházak, amelyek 2000 után jelentek meg Upponyban igen kevés vendéget

mondhattak magukénak a 2010-es évben, egy szállásadó, aki kiemelkedik a

vendégéjszakák számával a többi vendégház közül, az pedig a Koós Vendégház. Viszont

54

elmondható, hogy sajnos a legtöbb fogadott vendége 18 év alatti, éppen ezért az általuk

befizetett Idegenforgalmi Adó mértéke igen csekély volt a 2010-es évben.

A településen egyetlen szállásadó nyilatkozott úgy, hogy valamilyen programajánlattal is

rendelkezik, ami nem csak annyiban merül ki, hogy a közeli túraútvonalakat és

látványosságokat sorol fel:

„Erdei iskolát hoztam létre. Továbbá gyermektáborokat, túrákat, többnapos

kirándulásokat, szakirányú táborokat./lovas, természet és művészetfotós, népművészeti,

drámapedagógiai, halmozottan sérült gyermekek üdültetése, matematika-fizika nemzetközi

tehetséggondozó, környezet-és természetvédelmi/ kerékpáros, festő/”

� A szálláshely alapításához szükséges tőke:

A településen szálláshelyet üzemeltetők nagyrészt saját tőkéből, vagy elenyésző mértékben

baráti, családi segítséggel indították be vállalkozásukat. Egy olyan szállásadó van, aki

hitelfelvételhez folyamodott a falusi vendéglátóhely kialakításához.

� Szállás jellege:

Az Uppony községben működő falusi szálláshelyek szinte mindegyike különálló ház saját

udvarral. Az Agócs Vendégház esetében viszont elmondható, hogy mivel a nagymama

házából alakítottak ki vendéglátóhelyet, így a saját ház és a vendégház igen közel

helyezkedik el egymáshoz viszonyítva. Igaz az Erdész Vendégház esetében is egy portán

helyezkedik el a vendégház és a saját lakású ház, de mivel az udvar területe közel 3400

négyzetméter és kerítéssel van leválasztva a vendégházhoz tartozó udvarrész, ezért nagyon

jól megfér ezen a portán a pihenni vágyó vendég, és a házigazda is. Éppen ezért a

különállóház saját udvarral kategóriába soroltam a vendégházat. Az üzemeltetők nagy

része nem a településen lakik, hanem a hétvégi házat adja ki a vendégeknek, amikor nincs

rá szükség.

55

� Felszereltség:

A faluban működő szálláshelyek felszereltsége hasonló jellegű. A szállásadók mindegyike

a vendégek rendelkezésére bocsájt ágyneműt, huzattal együtt, felszerelt konyhát,

kerthelyiséget, kerti sütéshez, főzéshez használatos bográcsot, nyársakat, tűzrakó helyet.

Ifjúsági szálláshely, így többnyire emeletes ágyas szobák vannak, valamint heverőkkel

berendezett lakrészek. Megfelelő ágynemű,/paplanok, párnák/ ágyhuzat áll a vendégek

rendelkezésére. Fürdőszobák, zuhanyzók kézmosók, férfi-női WC-k vannak. Társalgó,

ebédlő kerti pihenő.

� Forgalom:

Az Erdész Vendégház üzemeltetőin kívül egyik válaszadó sem elégedett a vendégházának

forgalmával. Volt olyan üzemeltető is, aki arra a kérdésre, hogy mekkora részét teszi ki

jövedelmének azt a választ adta, hogy „0”. De a legtöbben csak 0-tól 5-ig terjedő

százalékos adatot adtak meg az adott kérdésre.

„Egész éves nyitva tartásom van, forgalom általában májustól szeptemberig tart, mióta

lecsökkentek az erdei iskola csoportjai. Ennek oka az, hogy az állam megszüntette az

ezirányú állami támogatást. A pedagógusok kevés pályázatot írnak, a szülők jövedelme

csökken, emelkedik a munkanélküliek száma, így kevés olyan osztály van, aki részt tud

venni egy ilyen "iskolán kívüli" programban. Ezért sajnos egyre kevésbé vagyok

megelégedve a forgalmammal. Még szerencse, hogy ez csak kiegészítés.”

� Szolgáltatások:

Ebben a témakörben a kérdőívemre válaszadók közül szinte mindenki azt válaszolta, hogy

nem nyújt semmilyen szolgáltatást, kivéve egy személyt, aki erdei iskolát üzemeltet. Ez a

hölgy megjelölte szolgáltatásként az étkeztetést igény szerint (reggeli, ebéd, vacsora),

valamint a szabadtéri bográcsfőzést, és a szalonnasütést. (A két utolsó szolgáltatáshoz az

eszközök minden vendégház esetében biztosítva vannak.)

56

� Programajánlatok:

A legtöbb vendégház esetében programajánlatként csak a túraajánlatok, útvonalak,

térképek, útikönyvek, prospektusok, kultúrtörténeti emlékek szerepelnek, de ezek sajnos

csak olyan formában vannak jelen, hogy a szállásadó feltüntetik, hogy létezik ilyen a

vendégház területén, de ezen felül semmilyen tájékoztatást nem adnak ezekről.

A településen két szállásadó nyilatkozott úgy, hogy valamilyen programajánlattal is

rendelkezik:

„Erdei iskolát hoztam létre. Továbbá gyermektáborokat, túrákat, többnapos

kirándulásokat, szakirányú táborokat./lovas, természet és művészetfotós, népművészeti,

drámapedagógiai, halmozottan sérült gyermekek üdültetése, matematika-fizika nemzetközi

tehetséggondozó, környezet-és természetvédelmi programok (kerékpáros, festő)”

„Szolgáltatásként megemlíteném a pincelátogatást borkóstolással egybekötve. Ha

valamelyik vendégünk túl rövid ideig marad a vendégházban, akkor azoknak ígéretet

teszünk arra, hogy ha a későbbiekben is hozzánk látogatnak, akkor bepótoljuk a

pincelátogatást. „

� Együttműködés:

Ezzel a témával kapcsolatban a kérdőívek alapján pozitív visszajelzéseket kaptam, mivel a

kitöltők úgy nyilatkoztak, hogy szeretnék, ha ilyen jellegű együttműködés jönne létre a

településen. De sajnos felvetődött bennem az a kérdés, hogy ha nem csak elméleti síkon

lenne érintve ez a témakör, hanem tényleg cselekedni kellene, akkor is hajlandóak

lennének-e az együttműködésre a szállásadók. Ez egyébként már csak azért is jó

kezdeményezés lenne, mert a közösségben élőket is összefogná egy kicsit, vagy akár

munkát adhatna azoknak a munkanélkülieknek, akik jártasak a falusi, tájjellegű ételek

elkészítésében, valamint szövés, kosárfonás mesterségében. A falusi szálláshelyet

üzemeltetők között volt olyan személy is, aki nem volt hajlandó válaszolni a feltett

kérdéseimre, de ennek valószínűleg oka is volt. Ezt a következtetést az alapján vontam le,

hogy egy 2010 évi kimutatásból kiderült, hogy az adott vendégházban a tavalyi év

folyamán egyáltalán nem foglalt szállást egy vendég sem.

57

Néhány idézet a kérdőívekből:

„Feltétlenül támogatom a közös "vendégcsalogató" programok létrehozását, mely

vonzóbbá tenné ezt a csodálatos "gyöngyszem" kis települést.

Ötleteim vannak, de ehhez egy vállalkozó kevés. Fel kell venni a kapcsolatot a Bükki

Nemzeti Park Igazgatóságával, az erdészettel, hogy ne csak a Bükk hegység Miskolc

vonzáskörzetébe tartozó területeinek fejlesztését, gondozását vállalják fel. (tanösvények,

kirándulóhelyek kialakítása, folyamatos rendben tartása) Gondolni kellene a mi régiónkra

is.(Pl.:Szalamandra tanösvény) Fontos lenne egy információs pont felállítása,a turistautak

újra jelölése, térkép a falu határában, videó anyag készítése pl. a Három-kő és a Damasa-

szakadék útvonaláról, a Dede-vár megközelítési lehetőségeiről, a Lázbérci víztározó

kirándulási pontjairól.”

Volt olyan válaszadó is, aki a településre látogató kisgyermekes családokra is gondolva a

játszótér alapításának lehetőségét vetette fel. Viszont a játszótér felépítése igen költséges

lenne, főleg, ha az EU-szabványok szerint kellene létrehozni. Az is ellene szól

véleményem szerint, hogy egyébként a településen igen kevés gyerek van, így, ha

nincsenek vendégek a községben, akkor teljes mértékben kihasználatlan marad. Ha létre is

hoznának a településen egy ilyen játszóteret, akkor azt csak úgy érné meg felépíteni,

hogyha megfelelően karban lenne tartva az esetleges balesetek elkerülése érdekében.

� Bevételi forrás:

Minthogy a hipotézisemben felvetettem, hogy a szálláshely üzemeltetők nagy részének

nem a fő jövedelemforrása a falusi szállás kiadása a községben, így ezt a felvetést

igazolnom kell, vagy esetleg hamis állításnak nyilvánítanom.

Ezt a hipotézist igazolt hipotézisként jelölném meg, mivel a szállásadók válaszai teljes

mértékben alátámasztják ezt a feltevést. Még a legnagyobb és legstabilabb vendégkörrel

rendelkező Erdész Vendégház üzemeltetői sem mondhatják el magukról, hogy a

vendégház üzemeltetése a teljes bevételi forrásukat jelentené. Mivel mindkét személy

közalkalmazottként dolgozik a falusi szálláshely üzemeltetésén kívül.

58

„Az a jövedelem, ami a szálláshely kiadásából származik, csak nyugdíj kiegészítésként

szolgál számomra.”

„A vendégházból viszonylag nagy összeg jön be a családi kasszába, de nem ez a fő bevételi

forrásunk, pedig mi már elég régen a „piacon” vagyunk. Azért jobb időszakokban van

olyan, hogy egy hétvége alatt megkeresünk egy minimálbérnek megfelelő összeget a

vendégházzal. Erre szükség is van, mivel a gyerekek még mindketten tanulnak.”

4.2. Együttműködésre vonatkozó javaslatok

� Étkeztetés

Uppony községben a legnagyobb hiányosságként azt emelném ki, hogy sok potenciális

vendéget elriaszt az a tény, hogy a településen nincs lehetőség érkezésre, ezért egy nagyon

jó kezdeményezésnek tartom azt a javaslatot, miszerint az önkormányzat konyhája

biztosítaná az étkeztetést a vendégek számára (reggeli, ebéd, vacsora formájában) igény

szerint. Ez már csak azért is egy jó bevételi forrás lenne a település számára, mivel

egyébként a nem túl nagy összegért étkező, szociálisan rászorulók részére főz ebédet

nagyrészt. Tehát a településen működő vendégházak mindegyike úgy hirdethetné

szolgáltatásait, hogy igény szerint étkezésre is van lehetőség.

Termelés

Vendégcsalogató lehetne, ha az ételekhez szükséges alapanyagok nagy részét a településen

termelnék meg. Például néhány lakos elvállalná, hogy ezeket az alapanyagokat

megtermeli, mások pedig állatokat tartanának. Ennek az lenne az előnye, hogy azok a

vendégek, akik még sosem láttak közelről kecskét, tyúkot, tehenet, valamint hasonló

haszonállatokat, azok is megismerkednének a falusi életnek ezzel a részével. A településre

ezáltal visszatérne az állattartás, mivel napjainkban igen kevesen foglalkoznak ilyen

tevékenységgel.

Disznótoros

Az előző javaslathoz kapcsolódva az a lehetőség is megjelent, hogy ugyanezen szisztéma

alapján disznóvágást lehetne szervezni, minden jellemző körítésével együtt (fogópálinka,

59

sült vér evés hajnalban, csipegetés a katlanosból, délben húsleves a levágott disznó(k)ból).

A disznóvágás során elkészült termékeket pedig közös reggelik keretében, fatálakon

fogyaszthatnák el a vendégek. Olyan szempontból is fontos lehet ez a kezdeményezés,

mivel minden tájegységben másképp készítik a hurkát, kolbászt, így a Palóc változattal

tudnának megismerkedni a vendégek. A disznótoros helyszíne valamilyen központi helyen

lehetne, ezáltal még olyanok is betekinthetnének egy ilyen jellegzetesen falusi

tevékenységbe, akik csak rövid látogatásra érkeznek a településre.

� Pincelátogatás

A település lakói közül néhány személy azzal foglalkozna, hogy a

tájjellegű borokat bemutassa a vendégeknek. A községnek ki

kellene használnia azt az adottságot, hogy rendelkezik egy igen

mutatós és kiterjedt pincesorral. Ezekben a kijelölt pincékben

borkóstolásokat rendeznének. Az előző ötletre visszautalva a borokat a településen tartott

kecskék és tehenek tejéből készült sajtokkal együtt lehetne megkóstolni. Erről a

lehetőségről tájékoztatók lennének kihelyezve a település területén, így nemcsak azok a

vendégek látogathatnák a pincéket, akik a településen szálltak meg, hanem akár azok is,

akik csak egy kirándulás keretében töltöttek el egy kis időt a településen, vagy annak

környékén. A leglényegesebb feladat a tájékoztatás.

� Gádorosi vendégek

Felvetődött az az észrevétel is, hogy amikor a testvérfaluból, Gádorosról érkeznek

vendégek a településre, akkor a szálláshelyüket más községekben biztosítják (Pl.:

Dédestapolcsányban). A falusi szálláshelyeknek igen nagy előny lenne, ha ezek a

személyeket vendégül láthatnák, mivel összesen a testvértelepülésről Upponyba látogatók

száma általában 30-35 fő között alakul.

� Kézművesség

Sajnos a településen a hímzésen, varráson kívül semmilyen kézművesség tárgykörébe

tartozó tevékenységgel nem foglalkoznak az emberek. Valamint azok, akik a

60

kosárfonáshoz, szövéshez értettek már kihaltak és nem is adták át senkinek ezeket a

tudományokat. A Gyöngykaláris Népdalkör segítségével lehetne népdalokat tanítani a

vendégeknek.

� Horgászturizmus

Upponytól egy kilométerre fekszik a Lázbérci-víztározó, ahol tájvédelmi körzet mivolta

miatt csak a horgászat megengedett a vízi turisztikai lehetőségek közül. Tehát a hangsúlyt

erre a tényezőre is lehetne fektetni. Szervezett programként közös horgászatot lehetne

szervezni, valamilyen bográcsban elkészíthető étel elkészítésének összekapcsolásával.

� Kerékpárkölcsönzés

Mivel Uppony és környéke tájvédelmi körzet, éppen ezért a Lázbérci-víztározóhoz

engedély nélkül autóval nem lehet eljutni, ezért felvetődött az az ötlet, hogy a településen

szintén egy-egy háznál ki lehetne alakítani kerékpárkölcsönzőket, melynek segítségével

szabadabban tudnának mozogni a településen tartózkodók.

� Lovas-turizmus

Mivel a két szomszédos településen (Borsodbóta és Dédestapolcsány) is foglalkoznak

lovakkal, ezért a sétakocsikáztatás, lovagoltatás sem egy elvetendő ötlet. Amely

összeköthető lenne a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozásával.

� Túraútvonalak kijelölése

A Bükki Nemzeti Park munkatársai is támogatnák azt az ötletet, miszerint ki kellene jelölni

az Uppony környékén található nevezetességekhez vezető túraútvonalakat, mivel így a

turisták nem taposnák össze a virágokat és védett növényeket, mivel olyan útvonalak

lennének ennek segítségével kijelölve, amelyek elkerülik a védett fajokat.

61

A nevezetességek környékén kihelyezhetőek lennének olyan táblák, amelyeken az adott

nevezetesség történetét olvashatnák az odalátogatók. (Pl.: Három-kő, Damasa szakadék,

Herkópáter-kereszt – milyen korban keletkeztek és milyen történetek kapcsolódnak

hozzájuk, miért is híresek)

Ki lehetne jelölni a településen élők közül olyan személyeket, akik jól ismerik a környéket,

és akár túravezetőként kísérhetnék a vendégeket a szervezett kirándulásokon.

Természetesen ezeknek a személyeknek nagyon jól informáltaknak és nagyon jó

kommunikációs készséggel rendelkezőknek kellene lenniük. Külföldi vendégek esetén

pedig elengedhetetlen a nyelvtudás.

� Együttműködés a Bükki Nemzeti Parkkal

A településen működő szálláshelyek szorosabb

együttműködése a Nemzeti Parkkal azt eredményezhetné,

hogy szervezett programként a védett fajokat bemutathatnák,

és ennek segítségével a víztározó állatvilágát részletesen

megismerhetnék a vendégek. Főképp a gyerekek számára

lehet ez érdekes, de biztos vagyok benne, hogy a felnőttek között is lennének olyan

vendégek, akik szívesen megismerkednének egy Tájvédelmi Körzet élővilágával. Erdei

Iskola program keretében lehetne ezeket a kirándulásokat, bemutatókat megszervezni.

� Erdőlátogatás, erdőjárás

Az Erdész Vendégház tulajdonosának segítségével, aki mint korábban már említettem

főállásban kerületvezető erdészként dolgozik, tehát jól ismeri a térségben megtalálható és

fejlődő fafajokat, amelyeket részletesen bemutathatna ezeknek a túráknak az alkalmával.

Ezzel felhívhatná a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. (Például: ha a papírt

szelektíven gyűjtjük, akkor az újrahasznosítás segítségével kevesebb fa kivágására van

szükség.

62

Javaslatok értékelése:

Ezek a kezdeményezések már csak azért is nagyon fontosak lennének, mivel ezáltal sok

ember kaphatna munkát a turizmusban, csökkenne a munkanélküliség a településen. Ha

egy igazán virágzó település lenne ennek a lehetőségnek a segítségével Uppony, akkor

valószínűleg csábítóbb lenne az új, fiatal házaspárok, családok számára is, és ennek

következményeképpen a születésszámok is emelkedhetnének a faluban.

A településnek mindenképp szüksége van ilyen jellegű összefogásra ahhoz, hogy

kihasználhassa a természet adta lehetőségeit. Ennek segítségével a fiataloknak sem kellene

feltétlenül elmenniük a faluból. Tehát Uppony egy ilyesfajta együttműködéssel csak

nyerhetne.

63

ÖSSZEFOGLALÁS

Azért választottam szakdolgozatom témájául a falusi turizmust, mivel magam is egy olyan

településen élek, ahol ez a tevékenység működik több-kevesebb sikerrel. Mivel a

meghatározás szerint falusi turizmusnak az számít, ha a vendég a szálláshelyen kívül más

szolgáltatásokat is megkap. Itt nemcsak az étkeztetésre gondolok, mivel akkor nem lenne

több egy szállodánál étteremmel. A falusi turizmusnak többet kell nyújtania, tehát olyan

tevékenységeket is folytathatnak a vendégek, amit ott biztosan nem tennének meg. Olyan

dolgok ezek, amelyek szorosan kapcsolódnak a falu életéhez. A falusi vendéglátóhelyre

hiába jön a vendég hatalmas terepjáróval és megrögzött városiként, de ezekre a dolgokra

nincs szükség az idő alatt, amíg a vendégházban, vagy a településen tartózkodnak. A

magyar társadalommal az a gond manapság, hogy nem tisztelik a természet értékeit, és

vannak olyan gyerekek, akik még soha életükben nem láttak tehenet, vagy tyúkokat

élőben. A falusi turizmusnak lehetőséget kell adnia erre is.

Feltételeztem, hogy fényt deríthetek arra, hogy fejlődőképes-e a település a mostani

helyzethez képest, és a település polgármesterével, Balogh Béla Úrral folytatott

beszélgetésem folyamán rengeteg javaslatot kaptam arra, hogy hogyan is lehetne még

tovább növelni a település népszerűségét, és hogy hogyan lehetne elérni azt, hogy még

többen töltsék el szabadidejüket nálunk és elégedetten is távozzanak. Ezek a javaslatok

arra is felkeltették a figyelmemet, hogy ezzel a nagyarányú munkanélküliséget, legalább

kismértékben orvosolni lehetne. Jónéhány ember kapna újra munkalehetőséget és olyan

dolgot kellene csinálnia, ami amúgy is az életének a része. Rengeteg a fejlődést elősegítő

lehetőség van a település számára, de ezekkel élni kellene és mind meg kellene ragadni

ezeket, mielőtt a Nógrád megyei települések sorsára jutnánk. A HVG-ben megjelent

cikkek alapján megállapítható, hogy vannak olyan részei az országnak, ahol igencsak

visszaesett a vendégéjszakák száma, éppen ezért kellene az összefogás Upponyban is. Az

együttműködés nagyon sokat számít egy település életében, mivel ennek segítségével

olyan dolgok is megvalósíthatóak, amikre az ember egyedül nem képes. A faluban működő

szálláshelyeket üzemeltetők nagy része hajlandó lenne egy ilyenfajta együttműködésre, de

ehhez az kellene, hogy ne csak elvben járuljanak hozzá ehhez a tervhez, hanem ha

cselekvésre kerül a sor, akkor is ilyen lendülettel kezdjenek bele a falusi turizmust fejlesztő

vállalkozásokba, tevékenységekbe. Érdekes tendencia, hogy a szállásadók közül nincs

64

olyan, akinek a fő bevételi forrása lenne a falusi szálláshely, amit üzemeltet, még az Erdész

Vendégház üzemeltetőinek és tulajdonosainak sem, pedig az említett vendégház

rendelkezett az utóbbi években a legtöbb vendégéjszakával, és a legjobban kiépült

vendégkörrel. Szolgáltatásokat szinte egyik vendégház sem nyújt, éppen ezért lenne

szükséges az összefogás a közös programok, tevékenységek szervezésére. A falusi

vendéglátóhely üzemeltetés tehát a vendéglátók számára kifejezetten kényszervállalkozás

formájában nyilvánul meg, mivel tényleges szolgáltatásokat nem nyújtanak. A másik

probléma az, hogy a legtöbb szálláshelyet üzemeltető nem fizeti be az idegenforgalmi adót

(vagy éppen nem is kéri el a vendégeitől, azért hogy kedvezőbb árakat mutathasson fel),

pedig a befolyt pénzösszeget fel lehetne használni faluszépítésre, vagy éppen a település

idegenforgalmának fellendítésére fizetett hirdetések, reklámok segítségével, például az

elmenyekvolgye.hu weboldal fejlesztésére, mint már azt a korábbiakban említettem.

Születtek különböző javaslatok arra, hogy hogyan is lehetne ezt az együttműködést

megvalósítani. Ennek segítségével egy elég nagy csokor ötlet gyűlt össze, amelyek

véleményem szerint a realitás talaján helyezkednek el, nem elrugaszkodottak. Ahhoz, hogy

megvalósíthatóak legyenek ezek az ötletek, szinte csak arra lenne szükség, hogy a

vendéglátók összefogjanak. Az pedig már csak hab a tortán, hogy néhány család anyagi

helyzetén javítani lehetne ezekkel az ötletekkel, mivel akik kitermelnék például az

alapanyagokat az étkeztetéshez, azok a családok egyértelműen valamilyen arányú jutalék

formájában biztosítanák a megélhetéshez szükséges pénzügyi, vagy akár más eszközöket

(Pl.: a megtermelt zöldségek, gyümölcsök egy részét megtarthatnák maguknak, így mindig

friss alapanyagokhoz juthatna család.

Az erdőlátogatás, a Tájvédelmi Körzet élővilágának ismertetése egy-egy túra keretében

már azért is jó kezdeményezés lenne, mivel igaz kevés gyerek van napjainkban a

településen, de ők is ugyanúgy részt vehetnének ezeken a programokon és ezáltal ők is

jobban megismernék a környezetüket. (Mivel vannak olyan gyerekek, akik még sohasem

jártak a Herkópáter-keresztnél, pedig ez hozzátartozik Upponyhoz)

65

ZUSAMMENFASSUNG

Ich gewählte als ein Thema meiner Facharbeit das dörfisch Tourismus, weil ich auch leben

in einer Dorf, wo diese Tätigkeit arbeitet. Die Siedlung hat denn wohlige Natur

gegebenheit, deshalb kaufen viele hier Häuser als Erholungsheim. Uppony ist ein klein

Dorf, und es hat schwere Position, weil die Arbeitslosigkeit bildet immer größeres

Problem. Das Dorf hat sehr wohlige Umgebung – und Naturgrundlage. Die Gemeinde ist

eine Sacksiedlung. Es ist ein schlechte Faktor, weil In Uppony funkzionieren 11 dörfischer

Unterkunft. Erdész Vendégház ist die ältesten Unterkunft, und es funkzioniert am besten.

Die Unterkunftgeber müssen entwickeln, weil die Funktion so erfolgreich werden.

Die entwickelbar Territorien: die Agelei, die Weinverkostung, das Kunsthandwerk, die

Beköstigung, das Reiter-Tourismus.

Die dörfisch Tourismus erteilen die Möglichkeit, dass die städliche Kinder die dörfliches

Anwandlung durchleben können. Sie können die Ziege, das Lamm, die Kuh, und das Huhn

füttern und betreuen. In Uppony erteilen sie die Gastgeber nur Herberge. Es ist eine große

Probleme, weil es kein dörfisch Tourismus ist. Was bedeutet dörfisch Tourismus? Das

dörfisch Tourismus bedeutet, dass die Gäste viele Programme machen können.

In meiner Facharbeit möchte ich herausfinden, dass das Siedlung noch entwickeln können.

Die Gastgeber müssen auf die Zusammenarbeit bestreben. Die Gastgeber können es

machen. Ich habe ein Fragebogen gemacht, und ich habe auf dieser Grundlage eine

Aussage gemacht. Ich habe bestimmt, dass die Gastgeber wirklich auf die Zusammenarbeit

in Uppony bestreben. Heute ist es noch nicht zu sehen. Sie einzahlen wenige Kurtaxe,

deshalb bekommt das Dorf wenig Geld.

Das dörfisch Tourismus kann so in Uppony entwickeln. Ich bestrebe, dass das Tourismus

entwickeln können in dem Dorf. Die Leute können mehr Geld bekommen, deshalb

schwindet die Arbeitlosigkeit und wird ein besseres Leben für die Leute.

Ich habe ein andere Fragebogen. Ich wollte um festzustellen, warum viele Leute in Erdész

Vendégház kam im Herbst 2010. Ich habe gedacht, dass die Wirtschaftskrise, aber die

Fragebögen hat ergeben, dass dies nicht wahr ist. die Landschaft von vielen der Gäste

kamen zu Erdész Vendégház. Es befindet sich in herrlicher Lage. Das Gasthaus liegt den

Wald am Fuße des. Die Siedlung muss nutzen, wie eine schöne Lage.

66

IRODALOMJEGYZÉK

1. Bauer András – Berács József: Marketing. Aula Kiadó 2006. 2. Deli-Gray Zsuzsa – Árva László: Turizmus Marketing. Akadémia Kiadó, 2010. 3. Dr. Csizmadia László, dr. Jenkei László, dr. Miklay Frigyesné: Útmutató a falusi

turizmus szálláshelyeinek komfortfokozat szerinti besorolásához és minősítéséhez. Piliscsaba 2005.

4. Dr. Csizmadia László – Dr. Kádas Lajos – Dr. Kenéz Győzőné – Dr. Reischl Gábor: Fizetővendéglátás és falusi turizmus (alapismeretek a szállásadók és vendégfogadók részére) 1.kötet. KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft, 1992.

5. Dr. Dankó László: Közösségi turizmusfejlesztés. Marketingkaleidoszkóp 2010. 6. dr. Fekete Mátyás: Falusi turizmus. Falusi turizmus tájékoztató 2005. 1-2. szám 7. dr. Fekete Mátyás: Hétköznapi turizmus. A turizmuselmélettől a gyakorlatig.

Sopron 2006. 8. dr. Fekete Mátyás: Turizmus Vendéglátó Marketing (Ppt.) 9. dr. Fekete Mátyás: Minősítő vs. Tanácsadó. Kik is vagyunk valójában (Ppt.) 10. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Információs Iroda, Határozatok a

minősítés technikai kivitelezését illetően 11. FATOSZ: A falusi és agroturizmus minősített vendégházainak, (portáinak)

szakosodási rendszere 12. FATOSZ: Szálláshely Minősítés és Szaktanácsadás a Falusi Turizmusban 13. Halász, P. /1992/: A falusi turizmus az Európai Közösség országaiban és a hazai

fejlesztés lehetőségei I. Gazdálkodás 1992 (36) / 2. 14. Kenesi Zsófia- - Kolos Krisztina: Szolgáltatásmarketing és- menedzsment. Alinea

Kiadó, Budapest 2007. 15. Király József: Kommunikáció az idegenforgalomban. KIT Képzőművészeti Kiadó

és Nyomda Kft., 2001. 16. Kiss Mariann: Alapmarketing. Aula Kiadó, 2005. 17. Kovács, D. /1993/2/: Fordulópont előtt a magyar falusi turizmus? A Falu 1993 (8) /

1. 18. Kovács Dezső: Falusi vendéglátás Magyarországon. Agroinform , Budapest 2003. 19. Magyar Turizmus Zrt.: Marketingstratégia 2010-2012. Budapest, 2009. 20. Metropol: Falvaink tárt karokkal várnak. 2010. 10. 26. 21. Nagy Katalin: EGYÜTTMŰKÖDÉS – HATÁROK NÉLKÜL? Az

együttműködések vizsgálata a „Túrák határok nélkül” elnevezésű, közös magyar – szlovák projekt kapcsán. Marketingkaleidoszkóp 2010.

22. Naresh K. Malhotra: Marketingkutatás. Akadémia Kiadó, 2008. 23. Philip Kotler – Kevin Lane Keller: Marketingmenedzsment. Akadémia Kiadó,

2008. 24. Reiner - Taurer /1999/: Marketing a gyakorlatban, falusi vendéglátók részére. KVIF

és FTOSZ, Budapest.

67

25. Rekettye Gábor: Értékteremtés a marketingben. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1997.

26. Rekettye Gábor-Hetesi Erzsébet: Kínálatmenedzsment. Akadémia Kiadó, Budapest 2009.

27. Rubovszky András – Szigeti Andor – Walkó Miklós: A magyar vendéglátás és turizmus újkori története. Szaktudás Kiadó Ház Rt., 2009.

28. Vágási Mária: Marketing – stratégia és menedzsment. Alinea Kiadó, 2007. 29. Vaszari Tamás: Vendéglátás marketing. Gasztrotop Kft., Budapest 2008. 30. Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Akadémiai Kiadó, 2009. 31. Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 2002. 32. Tasnádi József: A turizmus rendszere. Aula Kiadó, 2002. 33. Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás. Akadémia Kiadó, Budapest 2007. 34. 239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet A szálláshely-szolgáltatási tevékenység

folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

Internetes források:

35. http://hvg.hu/cimke/falusi+turizmus 36. http://hu.wikipedia.org/wiki/Falusi_turizmus 37. http://uppony.hu/html/szallas.php 38. http://uppony.hu/html/szallas.erdesz_vendeghaz.php 39. http://uppony.hu/html/kirandulasok.php 40. http://www.agroland.hu/?hir=5999 41. http://www.agroland.hu/?hir=6205 42. http://www.agroland.hu/?hir=5705 43. http://www.agroland.hu/?hir=5231 44. http://www.agroland.hu/?hir=2390 45. http://www.elestar.hu/2009/hirek/gazdasag/disznovagas-2010-lehet-vagy-sem/ 46. http://www.falusiturizmus.eu/ 47. http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=7&ved=0CFIQFjAG&url=http%

3A%2F%2Fwww.falusiturizmus.eu%2Fftp%2Fdiakoknak_a_dolgozathoz%2Ffalusi_turizmus_hazankban.doc&ei=fef9TNy-GMuv8QPlpdWMCw&usg=AFQjCNEH6n19Tb7Xh7w2DjDkrJ9ipyix7Q

48. http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=1&ved=0CB0QFjAA&url=http%3A%2F%2Fmiau.gau.hu%2Fmiau%2F60%2Ffanclub%2Fmfc02%2F2.rtf&ei=Lej9TPHABo6s8QP4otyMCw&usg=AFQjCNEvfNhRa1X9ynZXWrtWBdGR5uwIag

49. http://www.haszon.hu/agrar/adotanacsadas/460-falusi-vendeglatas-nincs-toebb-adomentesseg.html

50. http://www.haszon.hu/agrar/penzes-oetletek/253-higienia-a-falusi-vendeglatasban.html

51. http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-0925_A_falusi_turizmus_ne_csak_lehetoseg_legyen

68

52. http://www.naplo-online.hu/utazo-belfold/20100324_A_valodi_falusi_turizmus 53. http://www.ostorka.org.rs/falutur.php?lg=hu 54. http://www.vetesforgo.hu/?menu=cikkek&temaid=11&cikkid=146&page=0 55. http://www.vetesforgo.hu/?menu=cikkek&temaid=11&cikkid=146&page=1 56. http://www.vetesforgo.hu/?menu=cikkek&temaid=11&cikkid=146&page=2 57. http://www.vetesforgo.hu/?menu=cikkek&temaid=11&cikkid=146&page=3 58. www.fatosz.hu

Idegen nyelvű források:

59. Christoph Hennig: Reiselust. Frankfurt 1999 60. Hans Högl: Bin kein Tourist, ich wohne hier. Fremdenverkehrsgemeinden im

Stress, Verlag für Ethik und Gesellschaft, Wien 2002

61. Josef Steinbach: Tourismus, Oldenbourg Wissenschaftsverlag, 2002 62. Mekis Zsuzsanna – Szőke Andrea: Wirtschaftsdeutsch für Tourismus und

Gastgewerbe. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2006. 63. Walter Kiefl und Reinhard Bachleitner: Lexikon zur Tourismussoziologie, Profil

Verlag München 2005. 64. http://de.wikipedia.org/wiki/Gastgewerbe 65. http://de.wikipedia.org/wiki/Tourismus 66. http://en.wikipedia.org/wiki/Marketing 67. http://www.aer.eu/de/themenschwerpunkte/tourismus.html 68. http://www.andersdenken.at/innsbruck-tourismus-facebook/ 69. http://www.eurogites.org/member.php?lang=EN&id=HU 70. http://www.unwto-themis.org/en?q=ar/education 71. http://www.tourismroi.com/Content_Attachments/27670/File_63351375003578507

6.pdf 72. http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=de|hu&u=http://de.wikipedia.or

g/wiki/Tourismus 73. http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://www.barrierefreier-

tourismus.info/&ei=VYb-TJWPN4iu8gOj6tyMCw&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=7&ved=0CFYQ7gEwBji-AQ&prev=/search%3Fq%3DTOURISMUS%26start%3D190%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26prmd%3Divmbnl

74. http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://www.handwerkermarkt.de/markenclub/nachrichten-fur-das-gastgewerbe&ei=vJL-TIwjxqzxA-fErI0L&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=8&ved=0CF0Q7gEwBzjAAg&prev=/search%3Fq%3DGastgewerbe%26start%3D320%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26prmd%3Divb

69

75. http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://csr-news.net/main/2006/09/18/deutsches-gastgewerbe-stellt-sich-dem-bewussten-konsumenten-nachhaltigkeit-gefragt/&ei=r5P-TMCKHoGg8QOmxKWOCw&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=2&ved=0CCkQ7gEwATj8Ag&prev=/search%3Fq%3DGastgewerbe%26start%3D380%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26prmd%3Divb

76. http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://www.visitmorocco.com/index.php/ger&ei=Wnz-TKfoAsyw8QOOw9WMCw&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=9&ved=0CGcQ7gEwCDhQ&prev=/search%3Fq%3DTOURISMUS%26start%3D80%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26prmd%3Divmbnl

77. http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=hu&langpair=de|hu&u=http://www.unwto.org/media/news/en/press_det.php%3Fid%3D5361&rurl=translate.google.hu&usg=ALkJrhiOtJgNGKigBTDcCIa4J9YS907GCQ

78. http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=hu&langpair=de|hu&u=http://www.unwto.org/facts/eng/barometer.htm&rurl=translate.google.hu&usg=ALkJrhjITPV1PT6ZsdtliUdb_EDvlhmqfQ

79. http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=hu&langpair=de|hu&u=http://www.unwto.org/facts/eng/ITA%26TR.htm&rurl=translate.google.hu&usg=ALkJrhgAgvOYeEzGMnphlPszFrXeSZwdPQ

70

ÁBRAJEGYZÉK

1. számú ábra: Lakosságszám alakulása Upponyban (28. oldal)

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

2. számú ábra: Hol hallott a településről és az Erdész Vendégházról? (50. oldal)

Forrás: Saját szerkesztés

3. számú ábra: Ajánlaná-e másoknak is az Erdész Vendégházat? (51. oldal)

Forrás: Saját szerkesztés

4. számú ábra: Falusi szálláshelyek az alapítás éve szerint Upponyban (53. oldal)

Forrás: saját szerkesztés

71

MELLÉKLETEK

I. sz. Melléklet

Kérdőív

(Szállásadókra vonatkozó)

Személyes adatok

Nem:

Kor:

Iskolai végzettség:

Szálláshellyel kapcsolatos adatok

Melyik évben nyitotta meg falusi szálláshelyét?

Milyen indíttatásból?

Milyen tőkéből?

� saját tőke

� hitel

� ismerőstől, családtagtól kapott kölcsön

Milyen a szállás jellege?

� szoba

� lakrész a saját házban

� különálló ház a saját lakású házzal egy udvarban

� különálló ház saját udvarral

A szálláshely felszereltsége?

72

Elégedett a forgalmával?

A falusi szálláshely a fő bevételi forrása?

Ha nem:

Mekkora részét teszi ki jövedelmének?

Az év mely szakában érkeznek Önhöz leginkább a vendégek?

Milyen szolgáltatásokat nyújt? (étkeztetés, programok)

Együttműködés

A falusi turizmus lényegében azt takarná, hogy nemcsak szálláshelye van a vendégeknek a faluban, de ténylegesen a falusi élettel kapcsolatos tevékenységeket is folytathatnak (lekvár főzés, befőzés, kalácssütés, kézműves programok, népdaltanulás, néptánc tanulás), részt vehetnek a település életében.

Upponyban sajnos ez egyelőre nem valósult meg, ezért fontos lenne a szállásadók összefogása annak érdekében, hogy közösen szervezzenek programokat, ezzel még csábítóbbá téve a falut a potenciális vendégek részére.

Támogatná-e ezt a kezdeményezést?

Miért?

Ha igen, milyen formában?

Köszönöm, hogy válaszolt a kérdésekre!

73

II. sz. Melléklet

Kérdőív (Vendégekre vonatkozó)

1. Miért az őszi időszakot választotta a pihenésre az Erdész Vendégházban? � Most van szabadidőm � Az őszi/téli táj miatt � Most volt szabad a vendégház � Egyéb,……………………………………………………………………………………….. 2. Hol hallott a településről és az Erdész Vendégházról? � Interneten � Prospektusban � Ismerős ajánlotta � Egyéb, ………………………………………………………………………………………. 3. Miért ezt a vendégházat választotta? � Elhelyezkedése miatt � Az árai miatt � Színvonala miatt � Ismerős ezt ajánlotta � Egyéb:…..……..……………………………………………………………………………. 4. Milyen tevékenységek iránt érdeklődik Ön, milyen hobbija van? � Csapatsportok (kézilabda, futball, röplabda) � Tollaslabda � Asztalitenisz � Horgászat � Kirándulás � Kézművesség � Egyéb: ………………………………………………………………………………………. 5. Milyen hiányosságot észlelt a településen és az Erdész Vendégházban? � A vendégház felszereltsége � A vendéglátók hozzáállása � A szálláshely színvonala � Kevés szórakozási lehetőség � Nem volt ilyen � Egyéb: ……………………………………………………………………………………...... 6. Mit javasol, hogyan lehetne ezeket a hiányosságokat megszüntetni?

74

………………………………………………………………………………………………..…..…………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………… 7. Ajánlaná-e másoknak is a vendégházat? � igen � nem 8. Ha igen miért? …………………………………………………………………………………………………. 9. Ha nem, miért? …………………………………………………………………………………………………. 10. Neme? � Nő � Férfi 11. Életkora?.......... 12. Honnan érkezett? .................................. megye ................................................település

75

III. sz. melléklet

Falusi turizmus kimutatás Uppony 2010.

Vendégek száma Vendégéjszakák száma

Agócs Vendégház Belföldi 16 30

Külföldi - -

Erdész Vendégház Belföldi 167 355

Külföldi - -

Két Sólyom Vendégház

Belföldi 2 12

Külföldi - -

Koós Vendégház Belföldi 47 101

Külföldi - -

Kövirózsa Vendégház

Belföldi 12 36

Külföldi - -

Panoráma Vendégház

Belföldi - -

Külföldi - -

Regica Vendégház Belföldi 11 22

Külföldi 4 8

Surman Vendégház

Belföldi - -

Külföldi - -

Upponyi Turistaház

Belföldi 127 312

Külföldi - -

Tulipán Vendégház Belföldi 3 10

Külföldi - -

Összesen 392 886