szakdolgozat - jadox - keresésphd.lib.uni-miskolc.hu/jadox_portlets/documents/document_11378... ·...

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi kar

Pénzügyi Intézeti Tanszék

3515 Miskolc-Egyetemváros

Szakdolgozat

A terv címe:

Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének

bemutatása, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri

Hivatalán keresztül.

A tervet készítő jelölt neve:

Hrabovszki Tamás

Pénzügy és Számvitel szak

Pénzügyi szakirány

KG6ZCM

Belső konzulens: Süveges Gábor

Külső konzulens: dr. Oroszné Major Tünde

Beadás dátuma: 2011. május 2.

Tartalomjegyzék

i

Tartalomjegyzék

Bevezetés .................................................................................................................... 1

1. A magyar államháztartás rendszere ............................................................... 2

1.1. Az államháztartás fogalma ............................................................................ 2

1.2. Az államháztartás funkciói ........................................................................... 3

1.3. Az államháztartás alrendszerei ..................................................................... 6

1.3.1. A központi alrendszer ............................................................................ 7

1.3.2. Az önkormányzati alrendszer ............................................................... 11

2. A költségvetési szervek ................................................................................... 17

2.1. A költségvetési szervek alapítása................................................................ 17

2.2. A költségvetési szervek típusai ................................................................... 19

2.3. A költségvetési szervek feladatai ................................................................ 21

2.4. A költségvetési szervek gazdálkodása ........................................................ 22

2.5. A költségvetési szervek megszüntetése ...................................................... 23

3. Főpolgármesteri Hivatal bemutatása ............................................................ 25

3.1. A Hivatal vezetése, irányítása ..................................................................... 25

3.2. A Hivatal feladatköre .................................................................................. 27

3.3. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése ........................................ 28

4. Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése ................................................ 29

4.1. Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő előirányzatok

megtervezése ......................................................................................................... 29

4.1.1. Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata ................. 29

4.1.2. A 2011. évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása .................... 31

4.2. A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása .......................................... 48

4.3. A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése .................................. 49

Összegzés ................................................................................................................. 50

Summary ................................................................................................................. 52

Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 53

Mellékletek .............................................................................................................. 55

Ábrajegyzék

ii

Ábrajegyzék

1. ábra: Az államháztartás alrendszerei ...................................................................... 7

2. ábra: Társadalombiztosítási alapok ...................................................................... 10

Táblázatjegyzék

1. táblázat: Települések száma 2009. július 1-jén. Forrás: KSH .............................. 12

2. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett bevételei (ezer Ft) ................................. 31

3. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft) ............ 31

4. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott felhalmozási bevétele (ezer Ft) ....... 37

5. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott támogatási kölcsönök visszatérülése,

igénybevétele bevétele (ezer Ft) ............................................................................... 39

6. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott előirányzat-maradványának,

pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele (ezer Ft) ........ 40

7. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett kiadásai (ezer Ft) .................................. 41

8. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett működési kiadásai (ezer Ft) .................. 42

9. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett felhalmozási kiadásai (ezer Ft) ............. 46

10. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett pénzforgalom nélküli kiadásai (ezer Ft)

.................................................................................................................................. 47

Bevezetés

1

Bevezetés

Szakdolgozatom témája a költségvetési szervek pénzügyi tervezésének bemutatása

egy konkrét költségvetési szerven keresztül. Az általam választott költségvetési

szerv a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal.

Témaválasztásomat alapvetően két szempont határozta meg:

Egyfelől 2007 óta dolgozom a Főpolgármesteri Hivatalban és szakmai munkám

során többször kerültem kapcsolatba a költségvetés egyes területeinek – személyi

juttatások – előirányzatának tervezésével és annak teljesítésével. Ezen túlmenően a

mindennapi élet során is szembesülök a Főpolgármesteri Hivatal gazdálkodásával a

főváros területén végzett felújítások és beruházások tekintetében.

Másfelől a költségvetési szerv a közfeladat-ellátás domináns szervezeti formája. Az

államháztartás körébe tartozó állami és helyi önkormányzati feladatokat az állam

illetőleg a helyi önkormányzatok részben vagy egészben a költségvetési szerveken

keresztül látják el. Eme állítást jól illusztrálja, hogy az államháztartási kiadások

mintegy egyharmadát a költségvetési szervek kiadásai teszik ki.

Dolgozatom két fő részre tagolódik:

Az első részben egy elméleti összefoglaló keretében áttekintem a magyar

államháztartás rendszerét, alrendszereit, különös tekintettel a helyi önkormányzatok

alrendszerére. Ezt követően a költségvetési szervek jogállását valamint alapításuk,

megszüntetésük és gazdálkodásuk fontosabb szabályait ismertetem.

A második részben a Főpolgármesteri Hivatal bemutatása után az ott folyó pénzügyi

tervezési folyamatot ismertetem. Ebben a részben az Olvasó megismerheti azt a

tervező munkát, amely alapján kialakulnak a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi

költségvetési rendeletében szereplő Főpolgármesteri Hivatali előirányzatok.

Végezetül az elfogadott előirányzatok alapján a Főpolgármesteri Hivatal elemi

költségvetése elkészítésének és a Magyar Államkincstár felé történő továbbításának

folyamatát ismertetem.

A magyar államháztartás rendszere

2

1. A magyar államháztartás rendszere

1.1. Az államháztartás fogalma

Az államháztartás a tágan értelmezett kormányzat gazdálkodásának rendszerét,

másképpen fogalmazva az állampénzügyek összességét jelenti. Feladata a

társadalom közös szükségleteinek ellátása. A szükséges forrásokat pedig jellemzően

közpénz, „az adófizetők pénze” biztosítja. Az államháztartás feladatait

intézményeken keresztül látja el, melyek közös jellemzője, hogy működésüket

alapvetően nem nyereségorientált formában végzik.

Általában egy adott ország államháztartási rendszerét kétféle megközelítésmód

segítségével tudjuk definiálni. Ennek alapján az államháztartást meghatározhatjuk

szervezeti megközelítésben, valamint feladat-megközelítésben.

Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az

államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú

szabályait alkalmazni kell. Az államháztartás gazdálkodási szabályainak többsége

csupán azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek jogi értelemben az államháztartás

részének tekintendők (az államháztartás szervezetei, többségükben költségvetési

szervek). E szervezeti kör felöleli a közhatalmi és közigazgatási szerveket

(Országgyűlés, önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, stb.), illetőleg az e

szervekhez tulajdonjogilag és irányítás szempontjából egyaránt kapcsolódó

közintézményeket (iskolák, kórházak, szociális otthonok, stb.).

Feladat-megközelítésben az államháztartás egésze a társadalmi-gazdasági életben

való állami szerepkörvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala. Az államháztartási

gazdálkodás részét képezi minden olyan tevékenység, amely az államháztartás

vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből

finanszíroznak. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények


3

írják elő. Az államháztartás egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a

költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá.

Magyarországon jelenleg az államháztartás gazdálkodását az államháztartásról

szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) szabályozza. A törvény

2010. január 1-jéig – alapvetően szervezeti megközelítésben – tartalmazta az

államháztartás jogi definícióját, azonban az Áht.-nek ezen rendelkezését a takarékos

gazdálkodásról szóló 2008. évi CXXV. törvény hatályon kívül helyezte. A törvény

indokolása szerint, olyan rendszerben, ahol a közfeladatok meghatározásának és

szabályozásának felhatalmazásai alkotmányosan adottak, pénzügyi szempontú jogi

fogalom nem szükséges.

A hatályos Áht. rendelkezéseinek vizsgálatával megállapítható, hogy a szabályozás

továbbra is szervezeti megközelítésű, de a korábbi előírásokhoz képest jelentősen

elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

1.2. Az államháztartás funkciói

Az államháztartás által ellátott feladatok köre az idők folyamán a más országokhoz

hasonlóan hazánkban is jelentősen változott. Ugyan az országok között nagy

eltérések mutatkoznak az állami szerepvállalás mértéke terén, de nemzetközi trend,

hogy míg kezdetben az állam főként a tradicionális feladatok (honvédelem,

közigazgatás, igazságszolgáltatás) ellátására szorítkozott, a XX. század elejétől

nagy hangsúlyt kaptak a gazdaságpolitikai és a jóléti funkciók is.

Ennek megfelelően az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal)

rendelkezik:

• tradicionális funkció,

• szociális funkció, valamint

• gazdaságpolitikai funkció.


4

A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam az

államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket (különböző

államhatalmi, államigazgatási, igazságszolgáltatási, fegyveres és rendvédelmi

szervei útján, továbbá helyi és köztestületi típusú önkormányzatok közbejöttével) a

társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. E funkció tehát

egyidős az első államok kialakulásával, az állami lét szükségszerű velejárója. Ide

tartoznak mindenekelőtt:

• a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása,

parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás),

• a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek

által végzett jogalkalmazás),

• az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme,

határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint

• a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági

feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek

stb.).

Az állam szociális (jóléti) funkciója történetileg jóval később, az államilag

szervezett társadalmak „érettebb korba” lépésével, az állami gondoskodó szerep

megjelenésével párhuzamosan alakult ki. A szociális (vagy jóléti) funkció

működése ugyanis nagymértékben egybeforrott a jóléti állam eszmekörével,

következésképpen a modern polgári demokráciákban az állam e funkciója

különösen erős. A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás)

egyszerre célként és eszközként is megjelenik. Itt a redisztribúció (a tényleges

lakossági jövedelmeknek az eredeti jövedelem-elosztástól való eltérítésével) a

kiugró jövedelemkülönbségek kialakulását, vagy legalábbis a szegényebb

társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza.


5

A szociális funkció egyes fontosabb részterületei:

• az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése (szociális

otthonok, pénzbeli segélyezési formák, természetbeni juttatások,

hajléktalanokról való gondoskodás stb.)

• az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése

(egészségügyi alapellátás, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás, speciális

egészségügyi szolgáltatások, stb.)

• az állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása

(közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező

társadalombiztosítás működtetésével)

• az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése (óvodai ellátás,

alapfokú és középfokú közoktatás, felsőoktatás stb.)

• az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása

(nevelési segélyek, gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika stb.), illetőleg

• a munkanélküliség kezelése (segélyezés, passzív és aktív

foglalkoztatáspolitika stb.)

A szociális funkció fontos jellemzője, hogy egyes feladatcsoportokban az állami

szerepvállalással párhuzamosan jelen van a magánszféra is, szép számmal

működnek például magántulajdonban levő oktatási intézmények, egészségügyi

intézmények. A magánszféra szociális szerepvállalása jellemzően piaci alapon

történik, bár vannak példák karitatív jellegű, nonprofit működtetésre is (pl. egyházi

fenntartású szociális intézmények).

Az állami-államháztartási funkciók mondhatni „legfiatalabbika” a gazdasági-

gazdaságpolitikai funkció, melynek lényege, hogy mivel az állam a legnagyobb

jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. E

funkció a gazdasági növekedés támogatásához, de legalábbis a gazdasági

visszaesések hatásainak csökkentéséhez, fékezéséhez kötődik. Alárendelt célként

tartalmazza a gazdasági növekedés ingadozásainak kisimítását, az erőforrások egy


6

részének növekedést serkentő elosztását. Gazdaságpolitikai funkcióját az állam

számos eszköz segítségével gyakorolhatja, így például központi kínálat vagy

kereslet támasztásával, antiinflációs intézkedésekkel, adók, alapok, célprogramok,

támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést,

a foglalkoztatás-ösztönzést vagy az országon belüli területi gazdasági

egyenlőtlenségek csökkentését segíti elő.

A feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között

munkamegosztás működik. Ennek megfelelően az egyes alrendszerekben más és

más feladatok, intézményrendszerek, finanszírozási források és technikák jelennek

meg.

1.3. Az államháztartás alrendszerei

Az Áht. alapján a magyar államháztartás rendszere – összhangban a közigazgatás

duális rendszerével1 – két alrendszerből épül fel:

• a központi alrendszerből, valamint

• az önkormányzati alrendszerből.

Egy másfajta felosztása szerint az államháztartásnak központi, illetve helyi szintje

létezik. Ennek megfelelően a központi kormányzat költségvetése, a

társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok alkotják az

államháztartás központi szintjét, míg az önkormányzati (helyi, helyi kisebbségi

önkormányzatok) költségvetése az államháztartás helyi szintjét.

1 A magyar közigazgatás az államigazgatásból, valamint a szubszidiaritás elvének érvényesülése miatt önkormányzati igazgatásból épül fel.


7

1. ábra: Az államháztartás alrendszerei

1.3.1. A központi alrendszer

1.3.1.1. Központi költségvetés

A központi költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás

központi szintjének legfontosabb, a másik alrendszert is alapvetően meghatározó

elemeként, mintegy főköltségvetésként definiálhatjuk. Meghatározó kapcsolata van

az államháztartás további részeivel, hiszen azok állami finanszírozását végzi,

úgynevezett transzfer kiadásokat bonyolít le az elkülönített állami pénzalapok, a

társadalombiztosítási alapok, az önkormányzatok irányába. Itt jelennek meg az

államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint az Európai Unióba történő

befizetések is.

A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok

finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve.

Az államháztartás bármely alrendszerében megjelenő bevételeket közbevételeknek

nevezzük. Ezek jelentős része az állam közhatalmi funkcióira alapozva keletkezik,

és elsősorban adó, illeték, vám, járulék, bírság, díj formájában jelenik meg. Ezek

költségvetésen belüli aránya 70-75 % körüli. Az állam magánjogi bevételekkel is

rendelkezhet (lehet tulajdonos, kölcsönvevő, megajándékozott, örökös).

A közbevételek fő csoportjai:

• adók és adójellegű bevételek (jövedelemadók, vámok, illetékek stb.)

• nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak)


8

• felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból, koncesszióból,

vagyonértékesítésből származó) bevételek

• adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson

belülről és kívülről származó) pénzeszközök

• központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál

keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből,

értékesítésből, előírt befizetésekből)

• az államháztartás alrendszereinek befizetései

• az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás

Adó és adójellegű fizetési kötelezettséget csak törvény vagy törvény felhatalmazása

alapján önkormányzati rendelet írhat elő. A díjfizetést, illetve a bírságok fizetését

(ez esetben törvény felhatalmazása alapján) alacsonyabb szintű jogszabály is

szabályozhatja.

A közkiadások fő csoportjai:

• az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló

kiadások (pl.: egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli

szervezeteknek, központi beruházások, más államháztartási alrendszerek

támogatása, tartalékok)

• adósságszolgálati kamatkiadások

• befizetés az Európai Unióba

A központi költségvetés mérlege a közbevételek és közkiadások (meghatározott

módon csoportosított) kétoldalú kimutatása. Ennek a mérlegnek az egyenlege lehet:

• egyensúlyban (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik),

• szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét),

• deficites (ha a kiadások haladják meg a bevételek összegét).


9

A költségvetési törvényjavaslatot a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az

Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről

törvényt alkot. A költségvetési törvény végrehajtásáért (az előírt bevételek

beszedéséért és a kiadások teljesítéséért) a Kormány a felelős.

1.3.1.2. Az elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson

kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az

államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Elkülönített

állami pénzalapot kizárólag csak törvény hozhat létre, amelyben meg kell határozni:

• az alap rendeltetését,

• az alap bevételi forrásait,

• az alap terhére teljesíthető kiadások körét, valamint

• az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap pénzeszközeinek

felhasználásáért felelős minisztert.

Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben az alapok költségvetését

alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve (amennyiben az alap

működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező

hatáskörébe utalja) összevont jogcímenként állapítja meg.

Jelenleg hat elkülönített állami pénzalap létezik, melyek a következők:

• a Munkaerő-piaci Alap

• a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

• a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

• a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

• a Nemzeti Kulturális Alap

• a Bethlen Gábor Alap2

2 2011. január 1-jétől a korábbi Szülőföld Alap helyébe lépő alap.


10

1.3.1.3. A társadalombiztosítási alapok

A társadalombiztosítás az államháztartás második legnagyobb rendszere, melynek

bevételei és kiadásai a főösszeg egynegyedét jelentik. A társadalombiztosítás a

társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszere. A

kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás

és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen

érvényesül.

2. ábra: Társadalombiztosítási alapok

A társadalombiztosítás két biztosítási ága, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az

Egészségbiztosítási Alap költségvetései együttesen alkotják az államháztartás

társadalombiztosítási rendszerét. A két alap legfontosabb bevételi forrását a

munkaadók és a munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások jelentik.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak legnagyobb részét az egészségüggyel

kapcsolatos kiadások teszik ki (kórházak, egyéb intézmények fenntartása,

gyógyszertámogatás, stb.), míg a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezik a nyugdíjak

döntő részét.

A társadalombiztosítási jogviszony – mint járulékos jogviszony – az annak alapjául

szolgáló jogviszonnyal (pl. munkajogviszony, közszolgálati jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony, stb.) egyidejűleg és a törvény erejénél fogva jön létre.


11

A társadalombiztosítási jogviszony kiterjed:

• a biztosítottak részvételi kötelezettségére és jogosultságára

• a foglalkoztatók fizetési kötelezettségére (járulék- és hozzájárulás-fizetési

kötelezettség)

• a biztosítottak fizetési kötelezettségére (járulékfizetési kötelezettség)

• a biztosítottak társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságára

A társadalombiztosítással összefüggésben az állami szerepvállalásnak két

kiemelendő aspektusa van. Egyfelől a társadalombiztosítási rendszer működtetése

és fejlesztése (nyilvánvalóan a nemzetgazdasági lehetőségek korlátain belül),

valamint az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete tekintetében

mögöttes felelősséggel tartozik. Azaz amennyiben a társadalombiztosítási rendszer

bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam (a központi költségvetés útján) a

bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja.

1.3.2. Az önkormányzati alrendszer

Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi

önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi

költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját

bevételekkel is rendelkeznek. Működésüket önállóan alakítják ki és

pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta

keretek között. Ezt a fajta autonómiát, önállóságot az önkormányzatok számára

főként a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény)3 és a helyi

önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) garantálja.

3 Számozását tekintve, ugyan jelenleg is a 1949. évi XX. törvény az ország alaptörvénye, azonban tartalmi

szempontból az 1989. évi XXXI. törvény az alkotmány módosításáról szinte teljesen kicserélte. Jószerével az

alaptörvényből csak a számozás maradt meg.


12

1.3.2.1. Az önkormányzatok típusai

Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre,

városokra és községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik. A városokban

kerületek alakíthatók. Ez utóbbi lehetőséget az Ötv. a megyei jogú városokra

korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város

sem alakított ki kerületeket.

A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok

típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok

jelentik. Az önkormányzatok másik típusát a területi szinten kiépült megyei

önkormányzatok (jelenleg 19 db) jelentik. Sajátos önkormányzati típust képviselnek

a kisebbségi önkormányzatok, valamint a településrészi önkormányzatok.

Települések száma 2009. július 1-jén

Főváros 1

Megyei jogú város4 23

Többi város 304

Község 2824

Összesen 3152

1. táblázat: Települések száma 2009. július 1-jén. Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy 2009. július 1-jén

Magyarországon összesen 3152 településen éltek emberek, amely mindegyike

rendelkezett önkormányzattal. Ezen túlmenően Budapest valamennyi kerületében

(összesen 23) működött önkormányzat.

4 Az országgyűlés a képviselő-testület kérelmére az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú

várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely a lakosság számától függetlenül megyei jogú városnak minősül.


13

A fentiek alapján tehát települési szinten 3175, míg területi szinten 19, összesen

3194 helyi önkormányzat működött Magyarországon 2009. július 1-jén.

1.3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei

A magyar önkormányzati rendszer a települési önkormányzatokat tekinti az

önkormányzati feladatok elsődleges címzettjeinek. A feladatok megosztása a

települési és a megyei önkormányzatok között a szubszidiaritás5 elvén nyugszik.

A települési és megyei szinten működő önkormányzatok között (szemben az

államigazgatási szervezetrendszerbe tartozó szervekkel), nem alá-fölérendeltségi

viszony áll fenn, hanem funkcionális munkamegosztás és partneri együttműködés.

A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat akkor köteles

biztosítani, ha azokat a települési önkormányzat nem vállalja önként. Kölcsönösen

lehetőség van feladat/intézmény átadására/átvételére, amely egyes – törvényben

meghatározott – esetekben kötelező.

Külön kell vizsgálni a feladatok tekintetében a megyei önkormányzat és a megyei

jogú város önkormányzatának kapcsolatrendszerét is. A megyei jogú város a

hatályos alkotmányos szabályozás alapján „szigetet” képez a megye területén. A

megyei jogú város választópolgárai nem vesznek részt a megyei közgyűlés

tagjainak választásában, így nem is képviseltetik magukat a megyei közgyűlésben.

A megyei jogú város települési önkormányzat, ugyanakkor területén (megfelelő

eltérésekkel) saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és

hatásköröket is. A megyei önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége tehát nem

terjed ki a megyei jogú város területére.

5 A szubszidiaritás jelentése: minden feladatot azon a szinten kell ellátni, amely a szolgáltatást

igénybevevőhöz a legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor a feladat megfelelő színvonalon látható el.


14

Az önkormányzatok által ellátott feladatokat négy típusba sorolhatjuk. Az ellátási

kötelezettség alapján megkülönböztetünk:

• kötelező,

• választható,

• önként vállalt és

• átvállalt

feladatokat.

Kötelező feladatok:

Az Ötv. annak érdekében, hogy a minimális szintű közszolgáltatások valamennyi

település lakói számára hozzáférhetőek legyenek, előír bizonyos feladatokat,

amelyeket minden azonos szinten elhelyezkedő önkormányzatnak el kell látnia.

Az Ötv. alapján kötelezően ellátandó feladatok:

• egészséges ivóvízellátás

• óvodai nevelés

• általános iskolai oktatás és nevelés

• egészségügyi és szociális alapellátás

• közvilágítás, helyi közutak, köztemető fenntartása

• nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása

A fentiek jelentik tehát az önkormányzati feladatok minimumát.

Emellett az Ötv. felhatalmazást ad arra, hogy a települési önkormányzatot törvény

kötelezze egyes közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására. Ezen

felhatalmazás alapján számos törvény állapított meg kötelező feladatot az

önkormányzatok számára. (pl. könyvtár fenntartása, köztisztaság biztosítása.) Az

önkormányzat ezeket a feladatokat köteles biztosítani, a feladat ellátásának módját

azonban önállóan határozhatja meg. Fontos megemlíteni, hogy ha törvény állami

feladat ellátására kötelezi az önkormányzatot, az Országgyűlés ezzel egyidejűleg


15

köteles a feladat ellátásával arányos forrásokat is az önkormányzat rendelkezésére

bocsátani.

Választható feladatok:

A választható feladatok elsődlegesen az önkormányzatok által ellátandó feladatok,

azonban az önkormányzat közgyűlése – figyelembe véve a lakosság igényeit és az

önkormányzat anyagi lehetőségeit – határozhatja meg a feladatok ellátásának

módját és mértékét.

Ide tartozik az Ötv. alapján:

• településfejlesztés, településrendezés

• épített és természeti környezet védelme

• lakásgazdálkodás

• vízrendezés

• csapadékvíz elvezetése

• csatornázás

• helyi tömegközlekedés biztosítása

• köztisztaság, településtisztaság biztosítása

• gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól

• közreműködés az energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában

• közösségi tér biztosítása

• közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása

• egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

Önként vállalt feladatok:

Az önkormányzat az előbbiekben fel nem sorolt feladatok ellátásáról is

gondoskodhat. Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását,

amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben

az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt

feladatok megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt


16

önkormányzati feladatok ellátását. E feladatcsoportban további korlátozás, hogy a

megyei önkormányzat olyan feladatokat láthat el (az előbb említett feltételek

mellett), amelyek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok

érdekeit.

Átvállalt feladatok:

A feladatokat a törvényalkotó differenciáltan is megállapíthatja a különböző típusú,

illetve méretű önkormányzatok számára. A szubszidiaritás elve jelentkezik abban,

hogy a kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben erről saját

maga vagy társulásával közösen gondoskodni tud – működési területén önként

vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak,

illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését.

Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos

fedezet biztosítását.

A költségvetési szervek

17

2. A költségvetési szervek

A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, az Áht. 87. §-a szerint

nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely

„jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami,

önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat)

közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül,

jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,

jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy

felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben

közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva

végez.”

Az Áht. a fenti meghatározáson túl magában foglalja a költségvetési szerv

alapítására, nyilvántartására, megszüntetésére, valamint az irányítására

(felügyeletére), irányító (felügyeleti) szervére vonatkozó szabályokat.

2.1. A költségvetési szervek alapítása

Költségvetési szervet az Áht. értelmében

• az Országgyűlés,

• a Kormány,

• a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője,

• a helyi önkormányzat,

• a helyi kisebbségi önkormányzat,

• az országos kisebbségi önkormányzat

• a köztestület

alapíthat.


18

A költségvetési szerv alapítása történhet jogszabályban, határozatban vagy alapító

okiratban. Az államhatalmi és közigazgatási költségvetési szerveket, egyéb

központi államigazgatási szerveket vagy dekoncentrált közigazgatási szerveket

mindig jogszabály hozza létre. A jellemzően nem hatósági tevékenységet gyakorló,

hanem inkább a közszolgáltatások nyújtásában szerepet vállaló költségvetési

szervek az alapító szerv által elkészített alapító okirattal jönnek létre.

Az alapító okiratban foglaltakat a jogosult által jóváhagyott szervezeti és működési

szabályzatban kell részletezni. Az SZMSZ-nek tartalmaznia kell az állami

feladatként ellátott alaptevékenységet (az ezt meghatározó jogszabály

megjelölésével egyetemben), a vállalkozási tevékenység részletes felsorolását és

mindezek forrásait, továbbá a feladatmutatók megnevezését, körét és mértékét.

Az alapító okirat kötelező tartalmát az Áht. és egyéb jogszabályok (törvények)

határozzák meg. Az Áht. 90. § (1) és (2) bekezdése szerint az alapító okirat

tartalmazza a költségvetési szerv

• nevét, székhelyét,

• a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról

jogszabály rendelkezett,

• jogszabályban meghatározott közfeladatát,

• alaptevékenységét,

• illetékességét, működési körét,

• irányító szervének nevét, székhelyét,

• kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását,

• vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és

• a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok)

megjelölését,

• közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,

• vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban,


19

• megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy

bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és

• a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat.

A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi

nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. Ha a

költségvetési szervet jogszabály hozza létre, akkor a létrehozásáról rendelkező

jogszabály későbbi időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.

2.2. A költségvetési szervek típusai

A költségvetési szervek többféleképpen is csoportosíthatók. Egyfelől

megkülönböztethetjük a költségvetési szerveket gazdálkodási jogkörük szerinti,

másfelől aszerint, hogy – az államháztartás rendszerében – milyen szinten és

milyen hatáskörben működő szervezet alapított.

Az alapító szervezet szerint a költségvetési szerv lehet:

• központi költségvetési szerv; társadalombiztosítási költségvetési szerv,

amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv – az autonóm

államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – alapíthat

• helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a

helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú

kistérségi társulás alapíthat

• helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény

alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési

vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat

• országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv , amelyet külön

törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos

kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat

• köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület

alapíthat


20

Gazdálkodási jogkör szerinti a költségvetési szerv lehet:

• önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

• önállóan működő költségvetési szerv

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv

tekinthető, amelynél:

• az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez

szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében

rendelkezik,

• jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el,

• a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való

tagozódást igényel,

• a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél

nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy

• a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene,

az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai)

tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást

indokolja.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezhet jogszabály

vagy az irányító szerv döntése alapján gazdasági szervezettel, valamint az elemi

költségvetésében szereplő valamennyi előirányzata felett.

Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv tekinthető,

amely:

• kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban

szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is,

és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy

• a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön

szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési

szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók.


21

Az önállóan működő költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik,

egyes pénzügyi-gazdasági, illetve üzemeltetési feladatait az irányító szerv által

kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, a két

költségvetési szerv közötti megállapodásban meghatározottak alapján. Az

alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó

járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb

előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően

rendelkezik.

2.3. A költségvetési szervek feladatai

A költségvetési szerv a társadalmi közös szükségletek kielégítésére szolgáló állami

feladatot alaptevékenységként nem haszonszerzés céljából végzi. Az

alaptevékenységként ellátandó állami feladatok igen sokrétűek lehetnek, így többek

között:

• egészségügyi, szociális, oktatási, sport és kulturális szolgáltatások

• közigazgatási, hatósági, ellenőrzési, információszolgáltatási feladatok

• védelmi, közbiztonsági, tűz és katasztrófa elhárítási feladatok

• tudományos kutatási tevékenység

• igazságszolgáltatási tevékenység, valamint

• közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása

A feladatok meghatározása jogszabályban, határozatban, illetve alapító okiratban

történik. Az alapító okiratban alaptevékenységként meghatározott feladatok ellátása

kötelező, ezen feladatokat a költségvetési szerv saját hatáskörben nem módosíthatja.

A költségvetési szerv az alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásainak

hasznosítása érdekében, az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően vállalkozhat,

feltéve, hogy ez nem veszélyezteti alaptevékenységének ellátását és ebből eredő

kötelezettségeinek teljesítését.


22

A feladatellátás elsődleges célja a rendelkezésre álló költségvetési keretek között a

különböző szolgáltatások nyújtása, működés biztosítása. A feladatellátás szakmai és

gazdasági szempontból az alapító okiratban meghatározott szerv felügyeli.

2.4. A költségvetési szervek gazdálkodása

A költségvetési szerv jóváhagyott költségvetés alapján, a vonatkozó

jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével

működik és gazdálkodik. A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és

létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló

törvény elfogadását követően az irányító szerv – kormányrendeletben foglaltak

szerint – kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati

költségvetési szerv költségvetése az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül

megállapításra. A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről az

államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést

készít, amely gazdálkodásának alapdokumentuma.

Az elemi költségvetés magában foglalja:

• a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül

tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve

• a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét

• a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit

Az elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az

államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé. Az elemi

költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó

számításokat és azok indokolását, amelyek alapján ellenőrizhető annak

megalapozottsága, végrehajthatósága, és az irányító szerv dönt az elemi

költségvetés jóváhagyásáról.


23

A 2010. évi Áht. módosítás szerint a központi költségvetési szervek és a fejezeti

kezelésű előirányzatok eredeti (a bevételek elmaradása miatt csökkentett

módosított) bevételi előirányzatát meghaladó többletbevételük csak engedélyt

követően használható fel. A többletbevétel az engedély megadásáig nem

használható fel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevételi előirányzat nem

módosítható, kötelezettségvállaláshoz fedezetként nem köthető le, kifizetés annak

terhére nem teljesíthető. Ha a többletbevétel felhasználását az arra jogosult nem

engedélyezi, azt a központi költségvetésnek (önkormányzati költségvetési szerv

esetén az irányító szervnek) be kell fizetni.

2.5. A költségvetési szervek megszüntetése

A megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban

kell rendelkezni. A megszüntetésről rendelkező jogszabálynak, okiratnak

tartalmaznia kell:

• a költségvetési szerv nevét, székhelyét

• felügyeleti szervét

• a megszüntető szerv nevét

• az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket

• a költségvetési szerv megszüntetésének indokolását

A megszüntető okiratban rendelkezni kell továbbá:

• a megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátásáról, az ellátásra nem

kerülő feladatok meghatározásával egyidejűleg

• arról a naptári napról, azon körről és mértékről, amelyre kiterjedően a

költségvetési szer utoljára kötelezettséget vállalhat

• a költségvetési szerv jogutódlásáról

• a vagyon feletti rendelkezési jogosultságról

• a hatályos szabályok figyelembevételével a foglalkoztatottakról


24

A költségvetési szerv a kincstári nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával

szűnik meg. Általános feltétel azonban helyi önkormányzati költségvetési szerv

megszüntetésekor a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata,

valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes

legyen gondoskodni.

Főpolgármesteri Hivatal bemutatása

25

3. Főpolgármesteri Hivatal bemutatása

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) az

önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való

előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt

működtet Főpolgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.

A Hivatal jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv, gazdálkodását

tekintve pedig saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és

gazdálkodó költségvetési szerv. Ez a gazdálkodási jog azt jelenti, hogy a Fővárosi

Önkormányzat éves költségvetésében megtervezett bevételi előirányzata

teljesüléséről köteles gondoskodni és ennek érdekében intézkedéseket hozhat. A

kiadásait pedig a betervezett kiadási előirányzata mértékéig teljesítheti.

3.1. A Hivatal vezetése, irányítása

A Hivatalt a Közgyűlés által választott főjegyző vezeti. A főjegyzőt a Közgyűlés –

határozatlan időre, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési

követelményeknek megfelelően – nevezi ki.

A főjegyző főbb jogkörei:

• vezeti a Hivatalt

• döntésre előkészíti a főpolgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási

ügyeket és előterjesztéseket

• ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási

feladatot, hatósági jogkört

• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben

• ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével

összefüggő feladatokat

• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét


26

• köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek,

ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel

A főjegyző munkáját a főpolgármester irányítja és gyakorolja felette az egyéb

munkáltatói jogokat, valamint a főpolgármester a Közgyűlés döntései alapján és

saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt is. A főpolgármester munkáját

főállásban látja el és felette a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja.

A főpolgármester (a Hivatallal összefüggő) főbb jogkörei:

• a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal

feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések

előkészítésében és végrehajtásában, irányítja a Főpolgármesteri Hivatal

munkáját

• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági

jogkörökben, egyes önálló (jogszabályban megállapított) hatásköreinek a

gyakorlását átruházhatja

• a főjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső

szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási

rendjének meghatározására

• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét

• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a főpolgármester-helyettesek, a

főjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében

• kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a bizottság elnökét, a Közgyűlés

tagját, illetve a Hivatal dolgozóját

• meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez,

vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának

visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges


27

3.2. A Hivatal feladatköre

A Hivatal feladatkörébe a Fővárosi Önkormányzat működésével, – többek között

az éves költségvetésének előkészítésével – valamint az államigazgatási ügyek

döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása

tartozik.

Az önkormányzati ügyekben6 a döntési jog a Közgyűlést illeti meg, de

megalapozott döntést csak akkor képes hozni a Közgyűlés, ha az ügyek

megfelelően, szakszerűen elő vannak készítve. Ez elsődlegesen a főjegyző és a

Hivatal feladata. A Hivatal az adott kérdés szakmai szempontjainak feltárására

hivatott, mely kapcsán elemzéseket, számításokat végez, feltárja a feladat

megoldásához szükséges összefüggéseket, körülményeket, majd ezen adatok

alapján döntési alternatívákat készít. A Hivatal a szakmai előkészítő munkáját –

majd a döntést követően a feladatok végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését –

belső szervezeti egységei útján, az önkormányzat intézményeivel, valamint a

társadalmi szervezetekkel és a gazdasági társaságokkal együttműködve látja el.

A tartalmi előkészítés (amely magába foglalja a jogszabályokkal való összhang

biztosítását is) mellett a Hivatal feladata a technikai, adminisztratív előkészítés is.

Ezek közül a legfontosabb a képviselő-testület, valamint a bizottságok üléseinek

előkészítése (meghívók kiküldése, ülésterem előkészítése stb.).

Az önkormányzati ügyeken túl az Ötv. 67. §-a alapján a főváros sajátos helyzetére

figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági

ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe

utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt elsőfokú hatósági

jogkörrel ruházhatja fel az egész országra (pl.: szociális segélyek utalása) vagy a

6 A főváros kétszintű közigazgatási rendszeréből adódóan a Fővárosi Önkormányzat egyrészt azokat a

feladatokat látja el, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, másrészt ellátja

azokat a feladatokat, amelyek a fővárosnak az ország életében betöltött különleges szerepéhez kapcsolódnak.


28

főváros egészére (pl.: adóhatóság) kiterjedő illetékességgel. A jogszabályok által a

főjegyzőre ruházott államigazgatási ügyek előkészítését illetve végrehajtásuk

szervezését a Hivatal végzi.

Más aspektusból megközelítve a Hivatal tevékenységét, megállapítható, hogy

alapfeladatai kötődnek a Közgyűléshez, az önkormányzati tisztségviselőkhöz és

természetesen a lakossághoz. A hivatalnak a képviselőkkel kapcsolatos teendőit az

Ötv. 19. § (2) bekezdésének e) pontja határozza meg. Alapvető fontosságú a

képviselő munkájához szükséges tájékoztatás megadása, jogi és szakkérdésekben

való segítségnyújtás. A fővárosról, a helyi társadalom működésének egyes

területeiről – a Hivatal által – készített összefoglalók, elemzések rendelkezésre

bocsátása elősegíti a színvonalas képviselői munkát.

3.3. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése

A Hivatal belső szervezete7 törzskari irodákra, főosztályokra, és önálló osztályként

működő Belső Ellenőrzési Osztályra tagozódik. A törzskari irodákon és a

főosztályokon belül további osztályok hozhatók létre, osztály vagy iroda

elnevezéssel. A hatályos szervezeti felépítést az 1. számú melléklet tartalmazza.

A törzskari iroda élén az irodavezető, a főosztály élén a főosztályvezető, az önálló

osztályként működő Belső Ellenőrzési Osztályon és a főosztályon belüli osztály

élén az osztályvezető áll. A belső szervezeti egységek vezetői egymással

mellérendeltségi viszonyban állnak és kötelesek együttműködni a feladatok

ellátásában. Egyes belső szervezeti egység vezetők, illetve más személyek, több

belső szervezeti egységre is kiterjedően összefogó, koordináló feladattal bízhatók

meg.

7 A 2011. január 15-én hatályba lépett Budapest Főváros Főpolgármesterének és Főjegyzőjének 505/2011.

számú együttes intézkedése (Szervezeti és Működési Szabályzat - SzMSz) alapján.

Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése

29

4. Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése

A Hivatal, mint költségvetési szerv, naptári évre készült költségvetés alapján

gazdálkodik. A költségvetés a Hivatal pénzügyi terve, amely a tervezett

bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe.

A pénzügyi tervben szereplő bevételek és kiadások meghatározásának folyamata a

pénzügyi tervezés. A tervezési folyamat során az előirányzatok tervezési

módszerek segítségével kimunkálásra, meghatározásra kerülnek. Ennek a tervezési

munkának az eredményeként áll össze a Hivatal pénzügyi terve, amely az adott

rendszerbe foglalt előirányzatok összessége.

A Hivatal pénzügyi tervezési folyamata 3 szakaszra osztható:

• a Fővárosi Önkormányzat költségvetés rendeletében szereplő előirányzatok

megtervezése

• a saját (elemi) költségvetés összeállítása

• saját költségvetésről készített információs kötelezettség teljesítése

A Hivatal pénzügyi tervének összeállítása során az államháztartás működési

rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.),

az adótörvény adott évre vonatkozó szabályait, valamint a Pénzügyi Információs

Rendszer számlatükrét kell alkalmazni.

4.1. Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő

előirányzatok megtervezése

4.1.1. Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata

Az előirányzatok megtervezésének folyamata a költségvetési előirányzatokkal

gazdálkodó főosztályok részére – a Hivatal Pénzügyi Főosztálya által – kiadott

tervezési körirat alapján kezdődik. A körirat az adott évre vonatkozó speciális


30

tervezési szabályokat és a tervezet elkészítésének határideje mellett tartalmazza az

adott évre javasolt előirányzatokat. Az előirányzatok a Pénzügyi Főosztály által

vezetett számítógépes nyilvántartásból kerülnek kiadásra. A nyilvántartás

ágazati/főosztály szinten tartalmazza a Hivatal előirányzatait valamint a különböző

hatáskörű évközi döntésekből, szerkezeti változásokból, illetve az azokból adódó

következő évet terhelő áthúzódó hatások (szintre hozások), valamint egyéb

feladatváltozások miatti előirányzat módosításokat.

A főosztályok a rendelkezésükre álló információk alapján felmérik a saját

hatáskörükbe tartozó feladatokkal összefüggő bevételek várható alakulását valamint

a feladatok teljesítéséhez kapcsolódó kiadási szükségleteik összegét. A saját

bevételeket a 2. sz. melléklet alapján kell megtervezniük. Ezt követően a körirathoz

csatolt nyomtatványok szerinti formában, Excel táblázatok segítségével elkészítik

költségvetési javaslatukat, amit aláírva, határidőre megküldenek a Pénzügyi

Főosztály részére.

A megküldött javaslatokat a Pénzügyi Főosztály felülvizsgálja abból a szempontból,

hogy a javaslatok összeállítása a tervezési köriratban meghatározott általános és

speciális előírásoknak megfelelően történtek-e. A Pénzügyi Főosztály szükség

esetén egyeztet az érintett gazdálkodóval, gazdálkodókkal.

A megküldött javaslatokról a Pénzügyi Főosztály összefoglaló anyagot készít

hivatali szakmai vezetői egyeztető megbeszélésre. A megbeszéléseken részt vesz a

hivatalvezetés mellett a Pénzügyi Főosztály vezetője, valamint a szakmai keretekkel

gazdálkodó főosztályok vezetői. Az egyeztető tárgyalás során a pénzügyi

lehetőségek függvényében kerülnek a feladatok rangsorolásra és véglegeződik a

Hivatal költségvetési javaslata.

A Pénzügyi Főosztály a Közgyűlés határozatát követően értesíti az érintett

főosztályokat a költségvetési rendeletben szereplő előirányzatokról.

A Hivatalban folyó tervező munkát a Pénzügyi Főosztály koordinálja.


31

4.1.2. A 2011. évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása

4.1.2.1. Bevételi előirányzat kialakítása

A bevételi előirányzatok (3. sz. melléklet) tervezése bázis alapon, a 2010. évre

jóváhagyott eredeti előirányzatok alapján történik, melyet a gazdálkodók saját

hatáskörben növelhetnek, illetve csökkenthetnek.

Címrend 2011. évre javasolt

előirányzat I. Működési bevételek 189 675 855 II. Felhalmozási bevételek 117 314 309 III. Támogatási kölcsönök visszatérülése,

igénybevétele 645 446

IV. Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele

26 756 791

V. Hitelek felvétele és kötvénykibocsátás bevételei 55 406 614 VI. Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek

folyósított támogatás miatti korrekció -72 789 758

Bevételek és hitelek mindösszesen 317 009 257

2. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett bevételei (ezer Ft)

I. Működési bevételek


előirányzat I. M űködési bevételek 189 675 855 1. Intézményi működési bevételek 7 418 378 2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei 109 585 066 3. Működési támogatások 39 416 494 4. Egyéb működési bevételek 33 255 917

3. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft)


32

A működési bevételi tervszámok kialakítására a térítési díjakat megállapító

rendeletek változásai, az infláció, valamint a feladatváltozások hatásai együttes

figyelembevételével, főosztályi adatszolgáltatások alapján került sor, az alábbi

címrend szerinti bontásban:

• Intézményi működési bevételek

• Önkormányzat sajátos működési bevételei

• Működési támogatások

• Egyéb működési bevételek

1) Intézményi működési bevételek

Az intézményi működési bevételi előirányzatok meghatározásának bázisául – a

reális tervezés érdekében - a 2010. évi várható teljesítési adatoknak az egyszeres

bevételekkel csökkentett összege szolgált. Az előirányzatok kialakításánál

beépítésre került továbbá a 2011. évi költségvetési törvényben meghatározott 3,5%

fogyasztói árnövekedés.

A fentiek alapján kialakított intézményi működési bevételeket a 4. sz. melléklet

tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy külön kerültek tervezésre a hivatali

feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó valamint a hivatali feladatokhoz közvetlenül

nem kapcsolódó bevételek.

A hivatali feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek között került

megtervezésre:

• az Igazgatási apparátus feladatai címen a Fővárosi Közlöny értékesítéséből

befolyt bevétel

• a Gazdasági és ellátási feladatok címen bérleti díjak, valamint közüzemi

díjak továbbszámlázásából befolyt bevételek

• Hivatali informatikai feladatok címen közbeszerzési ajánlati biztosítékok

• a Vállalkozási és vagyonkezelési feladatok címen közüzemi díjak

továbbszámlázása befolyt bevételek


33

• Közraktárak címen bérleti díj, üzemeltetési díj, valamint egyéb

továbbszámlázott díjak bevételei

• az ÉPÍT Zrt. elszámolása címen az értékesített ingatlanok áfája (a

Vagyonkezelési Keretszerződésben foglaltak szerint)

• a Pályázati támogatással vásárolt bérlakások működési kiadásai címen

közüzemi díjak térítése

• az Út – hídfenntartás címen az útvonal engedélyekből, az úthatósági díjakból,

a tenderdokumentációkból, a közbeszerzési ajánlati biztosítékokból befolyó

bevételeket

• a Hatósági gépjármű elszállítás címen a roncs kocsik értékesítéséből

származó bevétel

• a Budapest Központi Szennyvíztisztító Telepen keletkező szennyvíziszap

átvételéből, elszállításából származó szolgáltatás bevétele

• a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások üzemeltetése címen

közüzemi díjak térítéséből, közüzemi díjak továbbszámlázásából származó

bevételek

A hivatali feladatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó bevételek között került

megtervezésre:

• a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódóan

o a számlák napi egyenlege után számított kamatbevétel (a 2010. évi

tényadatoknak megfelelő szinten)

o a számlán átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséből céljellegű

kamatbevétele (a tervezett kamat összege a 2010. évi átlagos lekötött

összeg, kamatláb és lekötési időtartam figyelembe vételével került

meghatározásra)

o egyéb kamat címen az MNV Zrt.-vel (korábban ÁPV Rt.) szemben

lezárult per kapcsán megállapított kamatbevétel, valamint a Fővárosi

Vízművek Zrt.-vel történt megállapodás alapján a lakások

értékesítésének nem teljesítése miatt a visszafizetést terhelő késedelmi

kamat


34

o a kiszámlázott, illetve a beruházások után visszaigényelhető általános

forgalmi adó számított összege

o helyszíni bírság

o lakások bérbeadásával kapcsolatos szolgáltatások (víz-, csatornadíj,

szemétszállítás díja stb.) összege

• a városrehabilitációs és a lakásértékesítési számlákhoz kapcsolódóan

o a városrehabilitációs számla kamatbevétele (számlakamat, az

átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséből eredő kamatösszeg,

a 2010. év végi értékpapír állomány lejáratkor esedékes kamat)

o a lakásértékesítési számla összege (értékpapír befektetésekből

származó kamat, számlakamat, a fővárosi önkormányzati lakások

részletre történő értékesítéséből származó kamatbevétel)

2) Önkormányzatok sajátos működési bevételei

Az önkormányzat sajátos működési bevételi soron az önkormányzatot megillető:

• adók (iparűzési adó, idegen forgalmi adó),

• illetékek,

• az átengedett központi adók (SZJA)

• a bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek

kerültek megtervezésre a 2011. évi forrásmegosztási rendelet alapján8.

Az adóbevételek tervezésénél figyelembe vett törvényi változások:

• A jövedelemkülönbség-mérséklésére helyben maradó (átengedett) SZJA

bevétel 2011-től a forrásmegosztási törvény részét képezi. Ez azt jelenti,

hogy a 2011. évi előirányzatként csak a forrásmegosztási rendeletben

megállapított Fővárosi Önkormányzatra eső részét lehet megtervezni.

8 A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2011. évi

megosztásáról szóló Közgyűlési rendelet 1. §-a alapján a Fővárosi Önkormányzatot az osztott bevételek

47,17083191%-a illeti meg.


35

• Az Állami Számvevőszék 2010-ben lefolytatott, a 2010. évi

forrásmegosztásra irányuló vizsgálata során megfogalmazott javaslatoknak a

2011. évi forrásmegosztáson történő átvezetése.

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása következtében a

Fővárosi Önkormányzat csak akkor vezetheti be rendeletével az

idegenforgalmi adót, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi

önkormányzat a beleegyezését adja. 2011-ben ezt a beleegyezést 11 kerületi

önkormányzat adta meg a Fővárosi Önkormányzatnak (a XI., valamint a

XIV-XXIII. kerület).

A törvényi változások miatt a bázis előirányzathoz képest kevesebb adóbevétellel

számolt a Hivatal.

Illetékbevétel előirányzata a 2010. évi teljesítést figyelembe vételével került

kialakításra.

A bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek tervezése a megkötött

szerződések, tapasztalati adatok alapján történt. Ezen a címen az alábbi bevételek

kerültek megtervezésre:

• az önkormányzati lakások lakbére,

• a színházak által fizetett bérleti díj

• a Parking Zrt-től közszolgáltatási szerződés alapján befolyó bevétel,

• ingatlanok, telkek bérleti díja,

• közterület-használati díj,

• egyéb (nem lakáscélú) helyiségek bérleti díja,

• kártalanításból származó összeg (a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában

lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon közcélú távközlésű eszközök

létesítésével, áthelyezésével összefüggésben az ingatlanok tulajdonjogának

korlátozása miatt kártalanítást fizetnek a közcélú távközlési szolgáltatók),

• tenderdíj bevétel,

• az ELMÜ által telephelyeken felállított transzformátor állomások bérleti díja.


36

3) Működési támogatások

A működési támogatások, hozzájárulások előirányzata a 2011. évi költségvetési

törvény és a 2011. évi forrásmegosztási rendelet szabályozásának megfelelő

összeggel kerültek betervezésre.

A fenti tételek az alábbi jogcímeken jelentkeztek:

• helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti

szervezetek támogatása

o színházak, bábszínházak fenntartói ösztönző részhozzájárulása

o színházak, bábszínházak művészeti ösztönző részhozzájárulása,

o szabadtéri színházak, nemzeti és etnikai kisebbségi színházak

pályázati támogatása,

o zenekarok központi költségvetési támogatása

• normatív hozzájárulásként illetve normatív kötött felhasználású

támogatásként

o egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére

4) Egyéb működési bevételek

Egyéb működési bevételként került megtervezésre a támogatásértékű működési

bevétel valamint az államháztartáson kívülről, működési célú pénzeszköz

átvételéből származó bevétel.

Technikailag a támogatásértékű működési bevételi soron szerepel a 2011. évi

költségvetési törvény alapján a főváros részére nyújtandó helyi közösségi

közlekedés normatív támogatása. Jogszabály alapján a pénz átutalását követő –

központosított előirányzatként történő – tervbevételére csak év közben kerülhet

sor, azonban nagyságrendje miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni az eredeti

költségvetésben sem. Ezen ellentmondást kiküszöbölve szerepel támogatásértékű

működési bevétel címen a pénzügyi tervben.


37

Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülr ől címen megtervezett

bevétel nagyobb része adósságszolgálathoz és közterület használati díjhoz, míg

kisebb része az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és

szolgáltatásokat biztosító szociális intézményekben fizetendő egyszeri

hozzájáruláshoz kapcsolódik.

II. Felhalmozási bevételek

Címrend 2011. évre

javasolt előirányzat

II. Felhalmozási bevételek 117 314 309 1. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 25 185 665 2. Felhalmozási támogatások 65 489 300 3. Egyéb felhalmozási bevételek 26 639 344

4. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott felhalmozási bevétele (ezer Ft)

1) Felhalmozási és tőke jellegű bevételek

A tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, ÁFA visszatérülések címen

tervezett bevétel:

• az önkormányzati tulajdonú ingatlaneladásból,

• az önkormányzati tulajdonú telkek értékesítéséből,

• a nyugdíjasházakban lévő önkormányzati lakások bérleti és használati joga

megváltásából,

• az ÉPÍT Zrt. elszámolásából,

• a korábban már értékesítésre kijelölt és átminősített ingatlanok

értékesítéséből,

• az átminősítésre tervezett ingatlanok értékesítéséből

• beruházások és felújítások után visszaigényelhető általános forgalmi adóból

(pl.: csatorna-beruházások kivitelezési munkáihoz kapcsolódóan)

befolyó összegek alapján került kialakításra.


38

Az ingatlan eladásból tervezett bevételek elérése érdekében a Hivatal aktív

ingatlanfejlesztési politikát folytat.

Az önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei címen az alábbi

tételek szerepelnek:

• az önkormányzati lakások értékesítéséből tervezett, az elkülönített

számlákhoz kapcsolódó

o a kerületi tulajdonú önkormányzati lakások értékesítési bevétel 50%-

ának befizetéséből tervezett összeg, amely a városrehabilitációs keret

forrásaként – a törvényi rendelkezés értelmében – teljes összegében

visszaosztásra kerül a kerületek részére,

o a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséből

tervezett összeg. (Részben a közüzemek kezelésében lévő lakások,

részben a nyugdíjasházban történő elhelyezés során szerzett lakások

eladásából.)

• privatizációból származó bevétel soron az ÁPV Rt.-vel szemben (jogutódja

MNV Zrt.) 2010. decemberében lezárult perben megítélt tőke és kamatainak

megfizetéséből származó bevétel került megtervezésre

• az egyéb vagyoni jog értékesítése címen tervezett 2,3 millió Ft a volt szovjet

ingatlanok hasznosítására 1998. december 31-ig megkötött szerződések

alapján befolyó nettó (a ráfordításokkal csökkentett) bevételből a Fővárosi

Önkormányzatot megillető rész számított összege

• az egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetéséből, koncesszióból származó

bevételként került tervezésre:

o a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahasználati díj,

o a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. csatornahasználati díj,

o a Fővárosi Vízművek Zrt. bérleti díj,

o a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. parkolás miatti

haszonbérleti díj.


39

A pénzügyi befektetések bevételei címen osztalék és hozambevétel került

tervezésre. A tervezés a közüzemi tevékenységet végző vállalatokból átalakult

gazdasági társaságok előrejelzései valamint a Budapest Főváros Vagyonkezelő

Központ Zrt.-től kapott információk alapján történt.

2) Felhalmozási támogatások

A felhalmozási támogatások között – fejlesztési célú támogatás címen – a 4. sz.

metróvonal beruházáshoz kapcsolód központi költségvetésen keresztül folyósított

támogatás került tervezésre, mely teljes egészében az I. szakaszhoz kapcsolódik.

3) Egyéb felhalmozási bevételek

Az egyéb felhalmozási bevételek részletezését átadónként és célonként az 5. sz.

melléklet tartalmazza.

III. Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele


előirányzat III. Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 645 446 1. Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése,

igénybevétele 119 516

2. Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

525 930

5. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

bevétele (ezer Ft)

Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele címén működési célú,

valamint a felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése került

megtervezésre.


40

A felhasználási célú támogatási kölcsönök visszatérüléseként került megtervezésre

az Országos Egészségpénztár által finanszírozott kórházak intézményracionalizálási

pályázatokon elnyert támogatásoknak, 2011. évre vállalt visszafizetési

kötelezettsége, mint önkormányzati bevétel. Ugyancsak felhasználási célú

támogatási kölcsönök visszatérüléseként került megtervezésre a Hulladékhasznosító

Mű beruházással kapcsolatban az FKF Zrt.-vel kötött tulajdonosi kölcsönszerződés

alapján 2010. évre tervezett kölcsön-visszafizetés összegét.

A bevételek részletezését (átadó megnevezése, átvétel célja) a 6. sz. melléklet

tartalmazza.

IV. Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és

vállalkozási maradványának igénybevétele


előirányzat IV. El őző évek előirányzat-maradványának,

pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele

26 756 791

1. Felhalmozási célra 26 756 791

6. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és

vállalkozási maradványának igénybevétele (ezer Ft)

Felhalmozási célra előirányzott bevétel címen a célhitelek 2010. évi

keretmaradványa, a városrehabilitációs és lakásértékesítési elkülönített számlák

átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséből származó éven belüli értékpapír

állomány, valamint a 2010. évi egyéb pénzmaradvány került megtervezésre, mely

összeg a 2010. évről áthúzódó önkormányzati fejlesztések, illetve út-, hídfelújítások

fedezetéül szolgál.


41

V. Hitelek felvétele és kötvénykibocsátás bevételei

A 2011. évre tervezett fejlesztési célú, valamint pénzügy-technikai célú

hitelfelvétel – a Fővárosi Önkormányzat aktualizált 7 éves fejlesztési tervében9

szereplő adatokkal egyező összeggel (55.406.614 ezer Ft) – került megtervezésre.

A fejlesztési célú hitel lehívása a megkötött hitelszerződések alapján, az adott

beruházások ütemezésének, illetve a hitelszerződések feltételeinek megfelelően

történik.

A pénzügy-technikai céllal megtervezett hitel felvételére akkor kerülhet sor, ha

2011-ben az átmenetileg szabad pénzeszközök nem nyújtanak fedezetet év végéig a

fejlesztési kiadások saját forrására. Erre előreláthatólag nem kerül sor, mert a

beruházási kiadások teljesítése a korábbi évek tapasztalata alapján még sosem

haladta meg a 60%-ot.

4.1.2.2. Kiadási előirányzatok kialakítása



I. M űködési kiadások 85 240 243 II. Felhalmozási kiadások 191 585 387 III. Támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése 195 200 IV. Pénzforgalom nélküli kiadások 30 083 327 V. Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek

folyósított támogatás 72 789 758

VII. Hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai 9 905 100 VIII. Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek

folyósított támogatás miatti korrekció -72 789 758

Kiadások mindösszesen 317 009 257

7. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett kiadásai (ezer Ft)

9 A Fővárosnál 1999 óta 7 éves fejlesztési terv alapján határozzák meg a következő évek fejlesztési feladatait.


42

A kiadási előirányzatok (7. sz. melléklet) kialakítása – hasonlóan a bevételi

előirányzatokéhoz – bázis alapon történik. A bázis előirányzatokat – a 4.1.1.

fejezetben leírtak szerint – a Pénzügyi Főosztály (számítógépes nyilvántartása

alapján) alakítja ki. Az így kialakított előirányzatok, illetve a Fővárosi

Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójában (továbbiakban: Koncepció)

szereplő előírások, valamint az aktualizált 7 éves fejlesztési terv szolgáltatja az

alapot a főosztályok számára az egyes kiadási előirányzataik megtervezéséhez.

I. Működési kiadások



I. Működési kiadások 85 240 243 1. Személyi juttatások 7 043 330 2. Munkaadókat terhelő járulékok 1 740 153 3. Egyéb működési kiadások 40 652 671

8. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett működési kiadásai (ezer Ft)

A Koncepció alapján – a kiadások csökkentése érdekében - a működési kiadások

tervezésénél az ellátandó feladatokat az alábbi szempontok szerint kellett

csoportosítani:

• terjedelemben és színvonalban jogilag verifikáltan kötelezően ellátandó

feladatok

• jelenleg ellátott feladatok, melyek terjedelemben és színvonalban

meghaladják a jogszabályban előírtakat

• önként vállalt feladatok, melyek ellátására jelenleg érvényes szerződések

keretében kerül sor.

• önként vállalt feladatok, melyekre jelenleg nincs érvényes szerződés

Az így besorolt feladatok alapján városvezetési döntések után került meghatározásra

a működési kiadások 2011. évi tervezhető szintje.


43

1) Személyi juttatások

A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalók (köztisztviselők, ügykezelők és Munka

Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak) rendszeres és nem rendszeres személyi

juttatásaihoz, továbbá a munkaviszonyban nem állók részére fizetendő személyi

juttatásokhoz szükséges béralap előirányzata került megtervezésre, figyelemmel a

törvényi változásokra, előírásokra.

A tervezést meghatározó törvényi változások, előírások:

• A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban:

Ktv.) hatálya alá tartozókra vonatkozóan a 2011. január 1-től érvényes

köztisztviselői illetményalap a Magyar Köztársaság 2011. évi

költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 59. § (1) bekezdése alapján

38.650 Ft.

• A Ktv. 49/F. § alapján a Hivatalban dolgozó köztisztviselőt megillető

cafeteria juttatás éves keret-összege 2011. évben a munkáltatót terhelő

19,04%-os adóval együtt a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

szóló 2010. évi CLXIX. törvény 59. § (3) bekezdése alapján bruttó 200.000

Ft/fő/év, nettó 168.000 Ft/fő/év.

• A Ktv. 49/H. §, valamint a 63/2001. (X.24.) Főv. Kgy rendelet 8. § (3)

bekezdése alapján a Hivatalban dolgozó köztisztviselőt megillető egyéb

béren kívüli juttatás összege 2011. évben a munkáltatót terhelő járulékokkal

együtt bruttó 300.000 Ft/fő/év.

• A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum

megállapításáról szóló 337/2010. (XII.27.) Kormányrendelet a kötelező

legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2011. január 1-től 78.000 Ft-ban

(2010-ben 73.500 Ft), a garantált szakmunkás bérminimum összegét 94.000

Ft-ban (2010-ben 89.500 Ft) állapította meg.

A tervezés alapjául a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségevetési rendeletében

(továbbiakban: Rendelet) meghatározott létszámkeret valamit a Hivatal


44

személyügyi nyilvántartási rendszerében rögzített – tárgyév február 1-jén érvényes

– illetményadatok szolgáltak.

a) Rendszeres személyi juttatások tervezése

Tervezésre került a teljes és rész- munkaidőben foglalkoztatottak jogszabályokban

meghatározottak szerinti alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka

és egyéb jogszabály szerint kötelezően járó vagy adható juttatások, amelyek

havonta, évente rendszeresen ismétlődően illetik meg a dolgozókat.

Az előirányzat tartalmazza a köztisztviselők előrelépés és illetménykiegészítés,

valamint a garantált bérminimumra történő kiegészítés összegét is.

b) Nem rendszeres személyi juttatások tervezése

Az Ámr.-ben meghatározottak alapján a teljes, illetve a részmunkaidőben

foglalkoztatottak részére, a Ktv.-ben, illetve a Közszolgálati Szabályzatról szóló

főjegyzői intézkedésben meghatározottak szerinti juttatások kerültek

megtervezésre az alábbi jogcímeken:

• jutalom

• végkielégítés

• jubileumi jutalom

• belföldi és külföldi kiküldetés napidíja

• cafeteria rendszerben nyújtott juttatások

o közlekedési költségtérítés

o étkezési hozzájárulás

o nyugdíjpénztári tagdíjhoz, önsegélyező és

egészségpénztárhoz való hozzájárulás

o üdülési csekk

o internet hozzájárulás

• egyéb költségtérítés


45

c) Külső személyi juttatások tervezése

Itt került megtervezésre az Ámr. alapján a Hivatal állományába nem tartozók

személyi juttatásai (megbízási díjak, tiszteletdíjak, stb.), beleértve a saját

munkavállalónak a munkakörén kívüli munkáért fizetett juttatást (fizikai, alkalmi

és egyéb munka) is.

2) Munkaadókat terhelő járulékok

A személyi juttatásokhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék, munkaerőpiaci

járulék, táppénz hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás (jogszabályokban

meghatározott %-os mértéke, illetve értéke figyelembe vételével) számított összege

került tervezésre ezen a címén.

3) Dologi kiadások

A szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások, a Hivatal működésével és

fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint a kifizetésekhez kapcsolódó

előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatait tartalmazza. Továbbá

itt került megtervezésre a munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó fizetési

kötelezettség előirányzata a természetbeni juttatások (Pl. reprezentáció,

nyelvtanfolyamok) után.

4) Egyéb működési kiadások

Ezen a jogcímen történt a működési célra véglegesen államháztartáson belülre és

kívülre átadott pénzeszközök, a budapesti illetőségű hajléktalan munkanélküliek

átmeneti segélyezése, rendszeres szociális segélye, időskorúak járadéka, közcélú

foglalkoztatottak támogatása, valamint az alapítványok és társadalmi szervezetek

részére juttatott egyéb támogatások előirányzatainak tervezése.


46

II. Felhalmozási kiadások



II. Felhalmozási kiadások 191 585 387 1. Beruházási kiadások 59 123 368 2. Felújítási kiadások 24 201 574 3. Egyéb felhalmozási kiadások: 108 260 445

9. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett felhalmozási kiadásai (ezer Ft)

A felhalmozási kiadások tekintetében a Koncepció általános elvként fogalmazta

meg azt, hogy csak a reálisan szükséges feladatok kiadásai tervezhetőek, valamint

azt, hogy többletigény csak elháríthatatlan külső körülmény esetén javasolható.

A beruházási és felújítási feladatokat a főosztályoknak az alábbi két csoportba

kellett sorolni:

• folyamatban levő feladatok, melyek megvalósítása érvényes szerződés

alapján történik, elhagyása jogi, pénzügyi következményekkel jár

• azon feladatok, melyek elhagyása jogilag még lehetséges a fővárosra háruló

fizetési teher nélkül

Az eddigi gyakorlattól eltérően a 4-es Metró projekt nem tartalmazza a II. szakasz

megvalósítását.

1) Beruházási kiadások

A szakmai tevékenységgel és a Hivatal üzemeltetésével összefüggő eszközök

(immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések, járművek) vásárlásának és

létesítésének kiadásait, továbbá a kifizetésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított

általános forgalmi adó előirányzatait tartalmazza.


47

2) Felújítási kiadások

A feltüntetet keretszámok a Koncepció jóváhagyásának figyelembevételével,

főosztályi adatszolgáltatás valamit az aktualizált 3 éves felújítási program alapján

került kialakításra. Ezen előirányzatokat a felújítási pénzeszközökkel önállóan

gazdálkodó intézmények saját pénzeszközeivel növelhetik. Felújítási kiadásokat

előirányzaton:

• az intézményi felújítások (Parking Kft. által a Budapest V. ker. Bajcsy-

Zsilinszky út 36-38. szám alatti bérleményben végzett felújítási költségek

helyiségbérbe történő beszámításának),

• az út-, hídfelújítások,

• az önkormányzati lakás felújítások,

• a céljelleggel támogatott intézményi felújítások

kiadásai kerültek megtervezésre.

IV. Pénzforgalom nélküli kiadások



IV. Pénzforgalom nélküli kiadások 30 083 327 1. Céltartalékok 26 118 327 2. Általános tartalék 3 965 000

10. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett pénzforgalom nélküli kiadásai (ezer Ft)

Pénzforgalom nélküli kiadások címen működési, felhalmozás és a fővárosi területi

kisebbségi önkormányzatok céltartalékai valamint általános tartalék került

megtervezésre. Az általános tartalékból olyan törvényi kötelezettségekből eredő

kiadások finanszírozhatóak, amelyekhez az állami normatívák, központi

pótelőirányzatok év közben nem nyújtanak kellő fedezetet. Az általános tartalék

szolgál továbbá az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető és halaszthatatlan

kiadások, strukturális átalakítások fedezetére, valamint az előirányzott, de

elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.


48

V. Hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai

A hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai címen az Önkormányzat által

felvett hitelek után fizetett törlesztése, valamint a kibocsátott kötvények

beváltásakor kifizetett összegek kerültek tervezésre.

4.2. A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása

Az Áht. 72. §-a, valamint az Ámr. 51. §-ában foglalt szabályozásnak eleget téve, a

Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott kiemelt előirányzatok

összegének ismeretében és a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok

figyelembevételével el kell készíteni a Hivatal elemi költségvetését.

A Hivatal az elemi költségvetés készítési kötelezettségének a Nemzetgazdasági

Minisztérium által kiadott „B) Önkormányzati költségvetés” megnevezésű

nyomtatványgarnitúra10 űrlapjainak – az elfogadott előirányzatok alapján, azokkal

megegyezően történő – kitöltésével tesz eleget. Az űrlapokat a Nemzetgazdasági

Minisztérium által kiadott kitöltési tájékoztatóban (továbbiakban: Tájékoztató)

foglalt szabályok és előírások alapján kell kitölteni.

A könnyebb kitöltés érdekében a Pénzügyi Főosztály – elemi költségvetés

elkészítéséért – felelős munkatársai a költségvetési rendelet bevételi és kiadási

előirányzatait tartalmazó táblázatainak felhasználásával, Excel munkatáblákon

háttérszámításokat végeznek. A szakmai előirányzatok elemi költségvetéseit a

Pénzügyi Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztálya, a költségvetési elszámolási

számlák, valamint a fejlesztési kiadások elemi költségvetését a Pénzügyi Főosztály

Költségvetési Osztálya készíti el. Az elkészítéshez szükséges esetleges

információkat az elkészítésért felelős munkatárs munkakapcsolatban kéri be az

érintett főosztálytól.

10 A mellékelt CD-n a „mellékletek\B garnitúra” könyvtárban megtalálható.


49

Az elkészült elemi költségvetést a szerv vezetőjének és a 249/2000. (XII.24.)

kormányrendelet 45. §-a alapján kijelölt személynek aláírásával el kell látnia,

emellett a borítólapon fel kell tüntetni a költségvetés készítőjének (felvilágosítás

adására meghatalmazott személynek) a nevét és telefonszámát.

4.3. A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése

A Tájékoztatóban foglaltak szerint összeállított, tartalmi és formai szempontból

ellenőrzött, feldolgozott, aláírt nyomtatványgarnitúrát a Magyar Államkincstár

Budapesti és Pestmegyei Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) felé továbbítani kell.

A Hivatal a nyomtatványgarnitúra elküldésével tesz eleget a 249/2000. (XII.24.)

Kormányrendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének.

2011-től kezdődően az nyomtatványgarnitúra adatait elektronikus úton, a MÁK

által rendelkezésre bocsátott, interneten keresztül elérhető KGR-K11 rendszerben

kell rögzíteni. Az űrlapokon szereplő adatok rendszerbe történő felvitelét a

Pénzügyi Főosztály vezetője által kijelölt munkatárs végzi. A rögzített adatok - a

rendszerben történő – vezetői jóváhagyást követően válnak láthatóvá a MÁK

számára.

Összegzés

50

Összegzés

A válság és az előre láthatóan csökkenő bevételek (pl.: idegenforgalmi adóbevétel)

paradigmaváltást tettek szükségessé a Hivatal pénzügyi tervezési folyamatában

(módszereiben) és az előirányzatok kialakításában.

A tervezés módszerét illetően – a hagyományosnak mondható bázis alapú tervezés

mellett – egyre hangsúlyosabban jelenik meg az ellátandó feladatok (reális pénzügyi

szükségleteik meghatározása) szerinti tervezés. Ennek keretében sor került a

kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok áttekintésére, besorolására,

továbbá a fejlesztések és felújítások felülvizsgálatára. A vizsgálat eredményeit

figyelembe véve született javaslat például a 4-es metró projekt II. szakaszának

elhagyásáról.

A tervező munka során erőteljes törekvés tapasztalható a költségvetést érintő

kockázatok feltárására, lehetőség szerinti kezelésére. A tervező munka biztonságát

erősítette, hogy a Közgyűlés 2011. január 31-én megalkotta a 2011. évi

forrásmegosztási rendeletét.

Az előirányzatok kialakításában meghatározó szerep jutott a költségvetési

koncepciónak, az abban foglalt tervezési előírásoknak. A tervezés során az

előirányzatok számítási modelljeibe beépítésre kerültek:

• a várható makrogazdasági determinációk,

• a költségvetési törvényből levezethető kondíciók, valamint

• az új, illetve módosított jogszabályokból eredő fontosabb változások.

A kialakult előirányzatok számításokkal, levezetésekkel, becslésekkel

alátámasztottak, a korábbi tényadatok és a feladatok tükrében összegük igazolható,

illetve elfogadható tartományba esik.

Összegzés

51

Az elemi költségvetés összeállításában érvényesültek azok a követelmények,

amelyeket a vonatkozó jogszabályi előírások, illetve a Nemzetgazdasági

Minisztérium által a tervező munkához időközben kiadott tájékoztatóban foglaltak

tartalmaznak.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a Hivatalban folyó pénzügyi tervezési

munka az ismert feltételekre, dokumentumokra, számításokra, becslésekre és

egyeztetésekre épült, valamint támaszkodott a korábbi évek tapasztalataira, a

fejlesztési tervekre, egyeztetésekre.

Summary

52

Summary

The subject of my thesis is the presentation of the financial planning of budgetary

institutions through the example of a specific budgetary institution. The budgetary

institution of my choice is the Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri

Hivatal (Mayor’s Office of the Municipality of Budapest, hereinafter referred to as

“Hivatal”)

In the first part of my paper I will give a theoretical overview of the Hungarian

public finance system, its subsystems, with special regard to the subsystem of local

councils. Following that, I will describe the legal status of budget institutions, as

well as the main rules of the founding, closing and managing of these institutions.

In the second part, after having presented the Hivatal, I will describe the financial

planning process that takes place there. In this section, the reader can learn about

the planning activity on the basis of which those appropriations of the Hivatal take

shape that will be included in the budget decree of the Municipality of Budapest for

the year 2011.

Finally, based on the approved appropriations, the process of the Hivatal’s basic

budgeting and the forwarding of budget to Magyar Államkincstár (Hungarian State

Treasury) will be presented.

Irodalomjegyzék

53

Irodalomjegyzék

1. Általános közigazgatási ismeretek 3. rész, Kormányzati Személyügyi

Szolgáltató és Közigazgatási és Képzési Központ, Budapest 2011.

2. Budapest Főváros Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciója

3. Budapest Főváros Önkormányzata 2011. évi költségvetési rendelete

4. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Szervezeti és

Működési Szabályzata

5. Csermák Judit – Dér Géza – Nagy Istvánné – Pintérné Csermák Jolán:

Költségvetési szervek gazdálkodása, Aula kiadó 2004.

6. Cullis, J. – Jones, P.: Közpénzügyek és közösségi döntések, Aula, 2003.

7. Költségvetési szervek kézikönyve: Költségvetés tervezés, gazdálkodás,

beszámolás, ellenőrzés, Saldo kiadó 2004.

8. Pénzügyi és költségvetési igazgatás, Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és

Közigazgatási és Képzési Központ, Budapest 2009.

9. Vigvári András: Közpénzügyeink, KJK – Kerszöv kiadó, Budapest 2005.

Felhasznált jogszabályok

1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1989. évi XXXI.

törvénnyel módosított)

2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

3. 1990. évi C. törvény a helyi adókról

4. 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról

5. 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

6. 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási

és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

7. 2008. évi CXXV. törvény a takarékos gazdálkodásról

8. 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

9. 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

Irodalomjegyzék

54

10. 55/2010. (XII.9) Fővárosi Közgyűlési rendelet a Fővárosi Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

11. 337/2010. (XII.27.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér

(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Mellékletek

szakdolgozat - jadox - keresésphd.lib.uni-miskolc.hu/jadox_portlets/documents/document_11378... ·...

Documents