kgwi#1 2013 karrierfejlesztes es tudasbovites

KARRIERFEJLESZTÉSÉS TUDÁSBŐVÍTÉS

kelly Global workforce index™

120

,0

00 people

31 countriesrelease: APRIL 2013

A SZAKTUDÁS ÉS KÉPZÉS MEGÍTÉLÉSNEK VÁLTOZÁSA

MILYEN OKBÓL KÉPEZNÉK MAGUKAT A MUNKAVÁLLALÓK?

LEGÉRTÉKESEBBNEK TARTOTT KÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK

57% 47% 42%

Y generáció63%

X generáció57%

Baby Boomergeneráció50%

APAC is to gain promotion with their current employer. However, it’s a different story in EMEA, where about half of employees focus on gaining a promotion, and are almost equally motivated by a desire to switch employers or even enter a new field of work.

48%66%68%

EMEA

EMEA

APAC

APAC

AMERICAS

AMERICA

Folyamatos képzés / tréning

„on the job”jellegű tréning - a mindennapi munkavégzéshezszükséges készségek elsajátítása

Szemináriumok / webináriumok

LEGINKÁBB LEGKEVÉSBÉ

64%

77%

27%

60%-a keres aktívan továbbképzési lehetőséget vagy fontolgatja,hogy részt vesz valamilyen

tréningen.

Globálisan a munkavállalók

Mérnök - 26%

Oktatás - 22%

IT - 26%

Egészségügy - 19%

Tudomány - 19%

Matematika - 28%

A korábbi modell, miszerint az ember a tudást még karrierje kezdete előtt szerzi meg, már nem érvényes. Mint ahogy az sem, hogy kizárólag a munkaadó felelőssége lenne a továbbképzések biztosítása; a munkavállalók is egyre inkább felismerik, hogy a képességek fejlesztésére és megújítására való törekvés egy élethosszig tartó folyamat.

Előrelépési lehetőség egy másik cégnél

Új területen szeretnedolgozni

Előléptetési lehetőség a

jelenlegi munkahelyen

Melyterületen

fejlesztenéktudásukat, ha új

szakMábanszeretnének

elhelyezkedni?

Az amerikai kontinensen és az APAC államokban a munkavállalók főként azért vesznek részt képzési programokban, hogy jelenlegi munkahelyükön előléptetést érjenek el. Az EMEA régióban ugyan-akkor a képzési lehetőségeket kereső munkavállalók nem feltétlenül szándékoznak jelenlegi munkahelyükön maradni – majdnem ugyanennyire motiválja őket a munkahelyváltás vagy akár az, hogy új területen próbálják ki magukat.

TrÉningen/ToVÁBBkÉpzÉSen Való rÉSzVÉTel a jelenlegi mUnkaaDónÁl Való ToVÁBBlÉpÉSi leheTŐSÉg ÉrDekÉBen, rÉgió SzerinTi megoSzlÁS

az Y generÁció kÉpViSelŐiT moTiVÁljaLEgInKább A JELEnLEgI munKAhELyüKön elÉrheTŐ elŐlÉpTeTÉSi leheTŐSÉg

3Kelly Global Workforce Index™

1. rész:

4 Bevezetés

5 Képzési motivációk

6 Képzési motivációk (generációk szerint)

7 Képzési motivációk (régiók szerint)

8 Képezni vagy nem képezni (régiók szerint)

9 Képezni vagy nem képezni (országok szerint)

10 Képzési lehetőségek keresése (szakterületek szerint)

2. rész:

11 Bevezetés

12 A tudásbővítés legnépszerűbb módja

13 A munkáltató által biztosított képzés megítélése

14 A tudásbeli hiányosságok meghatározása

15 A szakmai hiányosságok kiküszöbölése

16 Következtetés

tartalOM

A 2013-as Kelly Global Workforce Index a munkával illetve a munkahellyel kapcsolatos nézeteket vizsgálja 31 ország több mint 120.000 dolgozójának válaszai alapján. Az amerikai kontinensre, az ún. APAC államokra (Ázsia, a csendes-óceáni térség, Ausztrália és Kína), valamint az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) országaira kiterjedő éves felmérés a napjaink munkahelyeit érintő legfontosabb kérdésekről alkotott vélemények széles körét mutatja be, különös tekintettel a különböző generációkhoz tartozó, más-más iparágban illetve foglalkozási területen dolgozó, különféle végzettséggel, szaktudással rendelkező munkavállalók adott esetben eltérő nézőpontjaira.

A 2013-as KGWI felmérés többek között a következő témákat öleli fel:• Karrierfejlesztés és tudásbővítés • A munkaerő bevonása és megtartása• Közösségi média és technológia• Globális mobilitás • Változások a munkahelyen

a kellY gloBal WorkForce inDeX 2013-aS FelmÉrÉSÉrŐl

A felmérés első, „Karrierfejlesztés és tudásbővítés” címet viselő része azt kutatja, miként változik a képzés és készségfejlesztés helye, megítélése napjainkban, amikor a munkavállalók egyre proaktívabban és önállóbban igyekeznek saját karrierjüket alakítani.

Az egykor a munkáltató kizárólagos felelősségi körébe tartozó képzési, oktatási kérdésekben egyre nagyobb a munkavállalók beleszólása, legyen szó akár a képzések tervezéséről, biztosításáról vagy finanszírozásáról.

A munkáltatók pedig, akik gyakran tartanak attól, hogy a képzésbe fektetett összegek a munkavállalók esetleges távozásával elvesznek, szintén megnyugodhatnak. A jó hír az, hogy a képzés lehetőségét kereső dolgozók többsége jelenlegi munkahelyén kívánja az újonnan elsajátítandó ismereteket hasznosítani.

Megjegyzés: Az eredményekben megfigyelhető regionális eltérések részben a felmérésben szereplő minták generációs összetételének tulajdoníthatók, mivel az APAC régióban magasabb az Y generációhoz tartozó válaszadók aránya (APAC 53%, amerikai kontinens 35%, EMEA 48%).


a SzakTUDÁS ÉS a kÉpzÉS megÍTÉlÉSÉnek VÁlTozÁSa

1. rész

A képzés valójában egy befektetés. Az egyének számára új ismeretek megszerzését és magasabb jövedelem elérését teszi lehetővé, míg a vállalkozások szempontjából hozzájárul a munkahelyi produktivitás javításához.

A képzés mögött álló tényleges motiváció forrása lehet maga a munkavállaló, a munkáltató, vagy a kettő együtt. A munkáltatók egy része ugyanakkor attól tart, hogy a képzési célú befektetések haszna elvész, ha a munkavállaló távozik a cégtől, és frissen megszerzett tudását azután egy másik munkaadónál kamatoztatja.

Mindeközben sok munkavállaló számára egyértelmű, milyen előnyökkel jár, ha ennek a saját jövőjükbe történő befektetésnek az irányítását inkább a saját kezükbe veszik, és világos célokat tűznek ki a képzés jellegét illetve tartalmát illetően, hogy az a lehető legjobban szolgálja karrierterveik megvalósulását.


kÉpzÉSi moTiVÁciók

Arra a kérdésre, hogy mi motiválja

leginkább arra, hogy új ismereteket

szerezzen vagy valamilyen (tovább)

képzésben vegyen részt, a munkavállalók

legnagyobb része (57 százalék) a

jelenlegi munkahelyén így elérhető

előléptetési lehetőséget jelölte meg.

További 47 százalékukat motiválja az

előléptetés/előrejutás lehetősége egy

másik cégnél, 42 százalék pedig új

területen szeretné kipróbálni magát.

Lényegében tehát a munkavállalók

döntő hányada azért akarja fejleszteni

készségeit vagy bővíteni tudását, mert

a jelenlegi pozíciójában kíván maradni.

Ugyanakkor a dolgozók egy kisebb,

de azért jelentős számú csoportja

nyitott az aktuális munkahelyén

kívül kínálkozó lehetőségekre is.

Mi motiválja arra, hogy új ismereteket szerezzen vagy továbbképzésen vegyen részt? (% összes válaszadó, több válasz is megadható volt)

Promotion at current employer

Promotion/advancementat another company

Enter a new field of work

Become an entrepreneur/

businessowner

Other

57%

47%

42%

20%

9%


kÉpzÉSi moTiVÁciók (generÁciók SzerinT)

Egyértelmű, hogy a munkáltató

szempontjából a képzési célú

befektetések egyik legfontosabb indoka,

hogy így javítsák a munkaerő-megtartást.

Korántsem biztos azonban, hogy a jobb

megtartási képesség egy cég összes

dolgozója vonatkozásában egyformán

érvényesül. Ha a munkavállalók képzéssel

kapcsolatos döntéseit leginkább

befolyásoló tényezőket vizsgáljuk,

határozott eltéréseket figyelhetünk meg az

egyes korosztályok között. Az Y generáció

képviselőit jóval nagyobb valószínűséggel

motiválja a jelenlegi munkahelyükön

elérhető előléptetési lehetőség, mint az

X generációhoz vagy a baby boomer

generációhoz tartozó kollégáikat.

Mi motiválja arra, hogy új ismereteket szerezzen vagy továbbképzésen vegyen részt? (% generációs megoszlásban, több válasz is megadható volt)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Baby Boomers

Gen X

Gen Y

OtherBecome an entrepreneur/business owner


Promotion/advancement at another company


Baby Boomers

Gen X

Gen Y


kÉpzÉSi moTiVÁciók (rÉgiók SzerinT)

A képzés és a munkaerő-megtartás

viszonya globális összehasonlításban

meglehetősen változatos képet mutat.

Az amerikai kontinensen és az APAC

államokban a munkavállalók főként azért

vesznek részt képzési programokban,

hogy jelenlegi munkahelyükön előléptetést

érjenek el, ami azt jelenti, hogy a frissen

képzett dolgozókba fektetett munkáltatói

ráfordítás nagy eséllyel megtérül. Az

EMEA régióban ugyanakkor a képzési

lehetőségeket kereső munkavállalók

nem feltétlenül szándékoznak jelenlegi

munkahelyükön maradni – majdnem

ugyanennyire motiválja őket a

munkahelyváltás vagy akár az, hogy

új területen próbálják ki magukat.

Az APAC államok munkavállalói

amerikai és EMEA régióbeli

társaiknál sokkal inkább hajlamosak

a képzést olyan eszköznek tekinteni,

amelynek segítségével később

saját vállalkozásba foghatnak.

Mi motiválja arra, hogy új ismereteket szerezzen vagy továbbképzésen vegyen részt? (% régiós megoszlásban, több válasz is megadható volt)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

APAC

EMEA

Americas

OtherBecome an entrepreneur/business owner


Promotion/advancement at another company


APAC

EMEA

Americas


kÉpezni VagY nem kÉpezni? (rÉgiók SzerinT)

Az elmúlt évek munkaerő-piaci

megrázkódtatásai és a szakmai

fejlesztésre szánt vállalati források

erőteljes csökkenése nyomán sok

munkavállaló már máshogy tekint a

tudásbővítés szükségességére. Ahelyett,

hogy a munkáltatóra támaszkodnának

e téren, inkább saját kezükbe veszik

karrierjük fejlesztését, alakítását.

Nemzetközi összesítésben a dolgozók 60

százaléka vagy aktívan keresi az oktatás,

továbbképzés lehetőségét (23 százalék),

vagy legalábbis fontolgatja azt (37

százalék), hogy új területen helyezkedjen

el. Az ismeretek bővítése terén az

egyértelműen az APAC régió vezet, ahol a

megkérdezettek 69 százaléka fontolgatja

vagy keresi a továbbképzés lehetőségét.

Keresi/fontolgatja jelenleg bármilyen kiegészítő oktatás vagy képzés lehetőségét azért, hogy új területen tudjon elhelyezkedni? (% régiós megoszlásban)

Not currently seekingor considering education/training

Considering or seeking education/training

ALL COUNTRIES

AMERICAS

EMEA

APAC

40% 60%

45% 55%

41% 59%

31% 69%


kÉpezni VagY nem kÉpezni? (orSzÁgok SzerinT)

Globális összehasonlításban a kiegészítő

képzések, szakmai fejlesztési programok

kérdésének megítélésében markáns

különbségeket találunk. Az új ismeretek

megszerzését tervezők aránya leginkább

a fejlődő országokban magas, míg a

legalacsonyabb értékek főként a komoly

gazdasági sikerekkel büszkélkedő

nemzeteknél figyelhetők meg.

A képzési intenzitás alapján összeállított

lista élén Oroszország áll, ahol – egészen

elképesztő módon – a megkérdezettek

92 százaléka tervezi, hogy részt vesz

valamilyen képzésben. Szintén előkelő

helyen végzett Thaiföld, Mexikó, Brazília,

Indonézia, Puerto Rico valamint Malajzia.

A tervezett képzések tekintetében

a legalacsonyabb arányt mutató

államok Franciaország, az Egyesült

Államok, Svájc valamint Svédország.

Keresi/fontolgatja jelenleg bármilyen kiegészítő oktatás vagy képzés lehetőségét azért, hogy új területen tudjon elhelyezkedni? (% IGEN válaszok aránya országonként)

92% 83% 80% 79% 78% 76% 76% 74% 74% 71% 68% 67% 67% 67% 66% 66% 64% 64% 62% 61% 60% 59% 57% 57% 55% 53% 53% 47% 38% EMEA

APAC

Americas

20

40

60

80

100

Fran

ceUS

Swit

zerl

and

Swed

en

No

rwayUK

Ger

man

y

Ind

ia

Can

ada

Den

mar

k

New

Zea

land

Ho

ng K

ong

Aus

tral

ia

Ital

y

Sing

apo

re

Sout

h A

fric

a

Net

herl

and

s

Po

land

Po

rtug

al

Irel

and

Hun

gar

y

Chi

na

Mal

aysi

a

Pue

rto

Ric

o

Ind

one

sia

Bra

zil

Mex

ico

Thai

land

Rus

sia


kÉpzÉSi leheTŐSÉgek kereSÉSe (SzakTerÜleTek SzerinT)

Az, hogy a munkavállalók mennyire

hajlandóak újabb képzésben,

oktatásban részt venni, számos tényező

függvénye, mint például az adott iparág

dinamikája, a munkaerő-piaci verseny

mértéke, valamint hogy a képzésbe

fektetett idő, energia, stb. milyen

valószínűséggel térül meg fizetésemelés

vagy előléptetés formájában.

A felsőfokú szakirányú végzettséggel

és/vagy speciális szakismeretekkel

rendelkezők – az ún. professional/

technical (P/T) munkavállalók – körében

az ismereteik bővítésének lehetőségét

aktívan kereső dolgozókat leginkább a

matematika, a mérnöki/műszaki terület

valamint az informatika képviselői között

találjuk, míg a lista másik végén a

természettudományok, az egészségügy

valamint az oktatás képviselői állnak.

Keresi/fontolgatja jelenleg bármilyen kiegészítő oktatás vagy képzés lehetőségét azért, hogy új területen tudjon elhelyezkedni?(% IGEN válaszok aránya szakterületenként, globálisan)

28% 26% 26% 25% 25% 24% 23% 23% 22% 19% 18%

10

15

20

25

30

ScienceHealthcareEducationMarketingFinance/Accounting

LawSecurity clearance

SalesITEngineeringMath


A képzésnek akkor van értelme, ha releváns és praktikus – a hasznosítható eredménnyel nem járó, öncélú képzés felesleges.

Egy olyan korban, amikor a munkavállalók egyre inkább magukévá teszik a saját maguk irányította oktatás és továbbképzés koncepcióját, kitüntetett figyelmet kap az, hogy a nyújtott képzés a lehető legmegfelelőbb legyen.

A munkavállalók a jelek szerint ösztönösen érzik, hogy ismereteik bővítése, készségeik fejlesztése szempontjából mi az, ami beválik, ami valóban hatékony.

A dolgozók többsége számára a legvonzóbb képzés az, amit a munkáltatójuk biztosít: olyan oktatás, ami az adott munka(kör) valós és gyakorlati elemeire koncentrál.

a megTÉrÜlŐ kÉpzÉSi BeFekTeTÉS

2. rész


Az ismeretek bővítésének legnépszerűbb

módját firtató kérdésre a felmérés

résztvevőinek túlnyomó többsége (70

százalék) a munkavégzés közben

szerzett tapasztalatokat jelölte meg, míg

a második helyezett továbbképzést a

válaszadók 58 százaléka választotta.

A szakmai fejlesztést célzó összes többi

módszer – szakmai minősítés vagy

oklevél megszerzése, szemináriumokon

vagy webes szemináriumokon való

részvétel, mentorálás, munkakör-

megosztás, illetve szakmai

szervezetekben szerzett tagság –

számottevően kevesebb szavazatot

kapott. A munkáltatók számára mindez

azt jelzi, hogy a szakmai fejlesztésre

irányuló különféle kifinomult és költséges

megoldásokat talán nem is fogadják olyan

szívesen a dolgozók, mint a munkahelyen

megszerezhető gyakorlati tapasztalatokat.

a TUDÁSBŐVÍTÉS legnÉpSzerŰBB móDja

Az alábbi módszerek közül melyiket választaná legszívesebben ismeretei, tudása bővítésére? (% összes válaszadó, több válasz is megadható volt)

On the jobexperience

Continued education/

training

Professionalcertification

Seminars/webinars

Special/stretch/rotational

assignments

Structuredmentoring

JobSharing

Professionalorganizationmemberships

Other

70%

58%

31%

26%

19%

19%

18%

16%2%


Oktatás és továbbképzés számos módon

biztosítható, akár a munkahelyen, akár

szakirányú főiskolák vagy más oktatási

intézmények közreműködésével.

A munkáltatók által a munkahelyen

nyújtott képzés hatékonyságának

munkavállalók általi megítélésénél

viszonylag nagymértékű elégedettség

figyelhető meg. Nemzetközi

összesítésben a válaszadók valamivel

több mint fele (54 százalék) egyetért

azzal az állítással, hogy a munkáltató

által biztosított képzés hatékonyan

segíti az új ismeretek elsajátítását.

Ez a képzési forma az Y generáció

tagjai körében örvend a legnagyobb

népszerűségnek (58 százalék),

míg az X generáció (53 százalék)

illetve a baby boomer generáció

(48 százalék) képviselői között a

támogatottsága láthatóan alacsonyabb.

a mUnkÁlTaTó ÁlTal BizToSÍToTT kÉpzÉS megÍTÉlÉSe

Mennyire ért egyet azzal, hogy a munkahelye által biztosított képzés révén bővítheti ismereteit és fejlesztheti karrierjét?(% Egyetért & Határozottan egyetért)

GEN Y GEN X

58% 53%

BABY BOOMERS GLOBAL

45% 54%


Az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges készségek/ismeretek tüzetesebb vizsgálata során a munkavállalók több olyan személyes (nem szakmai) készséget is megneveztek, amelyek megítélésük szerint kulcsfontosságúak a szervezeti eredményességhez.

A lista élén, 77 százalékkal, az együttműködés/csapatmunka áll, ezután következik az értő figyelem (72 százalék), a szervezettség/odafigyelés a részletekre (70 százalék) illetve a szóbeli kommunikáció (69 százalék).

A dolgozók többsége úgy érzi, rendelkezik a legfontosabbnak tartott személyes készségekkel. Arra a kérdésre, hogy mik azok a területek, ahol valóban fejlődniük kellene, messze a legtöbben a két nyelv anyanyelvi szintű ismeretét jelölték meg (64 százalék), ezt követi a vezetési/kezdeményezési készség (41 százalék), majd a kreativitás/innováció (37 százalék).

Az igazán elgondolkodtató kérdés az, hogy vajon a munkavállalók nagy általánosságban tényleg olyan magas szinten rendelkeznek-e a legszükségesebb személyes készségekkel, ahogy azt ők maguk gondolják, és vajon lehetséges-e, hogy a képzési erőfeszítések egy része valójában célt téveszt.

A TuDáSbELI hIányOSSágOK mEghATáROZáSA

Az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges készségek és az elsajátításra/fejlesztésre váró készségek összehasonlítása(% összes válaszadó)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Need to develop

Critical skills

Bilingual skills

Creativity/innovation

Written communication

Leadership/initiative

Verbal communication

Organization/attention to detail

Active listening

Cooperation/teamwork

Critical skills

Need to develop


A legképzettebb munkavállalók közé tartozó ún. STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) szakemberek körében nagyobb figyelmet kapnak a szükséges konkrét szakmai ismeretek és készségek. E csoport megítélése szerint az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlen készségek az elemző/kritikai gondolkodás (80 százalék), az értékelés, elemzés és probléma-meghatározás (79 százalék), valamint a komplex problémamegoldás (75 százalék).

A személyes (nem szakmai) készségeknél tapasztaltakhoz hasonlóan itt is megfigyelhető, hogy a STEM munkavállalók többsége úgy érzi, rendelkezik ezekkel az elengedhetetlenül szükséges, magas szintű készségekkel.

Azok a területek, ahol véleményük szerint további fejlődésre van szükségük, inkább az intenzívebb technikai kompetenciák körébe tartoznak – matematika, számítás, mérés és monitoring (45 százalék) valamint a műszaki tudás (rendszerek, számítógépek, szoftverek) (52 százalék).

Mivel a STEM szakemberek igen keresettek világszerte, az, hogy ők hogyan látják saját esetleges tudásbeli hiányosságaikat, komoly jelentőséggel bír a képzési programok szempontjából.

A SZAKmAI hIányOSSágOK KIKüSZöböLÉSE

Az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges speciális ismeretek és az elsajátításra/fejlesztésre váró készségek összehasonlítása(% STEM szakemberek- összes válaszadó)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Need to develop

Critical skills

Mathematics, calculations, measurement, monitoring

Technical (systems, computer, software)

Complex problem sovling

Evaluation, analysis, troubleshooting

Analytical/critical thinking

Critical skills

Need to develop


A készségek, ismeretek bővítése és

megújítása kulcsszerepet játszik mind

a személyes, mind pedig a szakmai

fejlődésben. Emellett alapvető fontossággal

bír a munkaerő tágabb értelemben vett

fejlesztése szempontjából, ami viszont a

szervezeti hatékonyság és produktivitás

sarokköve.

A készségfejlesztés és tudásbővítés

menedzselése már nem kizárólag a

munkáltató felelőssége. A munkavállalók

maguk is felismerik, hogy át kell venniük az

irányítást karrierjük e fontos aspektusa

felett, és stratégiai gondolkodásra van

szükségük ahhoz, hogy eldöntsék, miként

kívánnak szellemi és szakmai tőkéjük

fejlesztésébe befektetni.

Az mindenesetre egyértelmű, hogy a

képzéssel és szakmai fejlődéssel kapcsolatos

személyes döntések ma már a foglalkoztatás

szerves részét alkotják, és jelentősen

befolyásolják a munkavállalói morált és

teljesítményt csakúgy, mint a munkaerő-

megtartást.

kÖVetkeztetés

az iDŐTÁlló TUDÁS megSzerzÉSeAz ismeretek, készségek elsajátításának és fejlesztésének módja radikális változásokon ment át az elmúlt két évtizedben. A korábbi modell, miszerint az ember a tudást még karrierje kezdete előtt szerzi meg, már nem érvényes. Sokkal jellemzőbb az élethosszig tartó fejlődés és megújulás. A készségek és ismeretek többségének hasznos élettartama véges.


a kellY SerViceS®

A Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, KELYB) vezető szerepet játszik a munkaerő-piaci

megoldások területén. Ügyfelei számára teljes körű kiszervezési és tanácsadási szolgáltatásokat,

továbbá világszínvonalú munkaerő-kölcsönzési és közvetítési konstrukciókat kínál. Globális

jelenlétének köszönhetően több mint 560.000 álláskeresőnek biztosít munkát évente

A társaság árbevétele 2012-ben elérte az 5,5 milliárd dollárt. Látogasson el honlapunkra a

www.kellyservices.com címen, vagy lépjen velünk kapcsolatba a Facebook, a LinkedIn vagy a

Twitter oldalain Már letölthető a The Talent Project, a Kelly Services ingyenes iPad alkalmazása!.

A ThE KELLy gLObAL wORKFORcE InDEx

A Kelly Global Workforce Index (KGWI) egy évente készülő globális felmérés, ami a munkával és a

munkahellyel kapcsolatos elképzeléseket, véleményeket vizsgálja. A felmérésben több mint 122.000

munkavállaló vett részt az amerikai kontinensről, az ún. APAC államokból (Ázsia, a csendes-óceáni

térség, Ausztrália és Kína), valamint az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) országaiból.

A felmérést a Kelly Services megbízásából az RDA Group végezte az Interneten keresztül.

kiléPés

A Kelly Services az esélyegyenlőséget tiszteletben tartó munkáltató. © 2013 Kelly Services

kellyservices.com

http://www.kellyservices.com

kgwi#1 2013 karrierfejlesztes es tudasbovites

Documents