10 KERESZTÉNY ÉLET KULTÚRA 2016. JÚNIUS 12.

Apostolok nyomdokain CiprusonTermészeti kincsek és szakrális élmények

A ciprusi Idegenforgalmi Hivatal meghívására zarándokút indult Ciprusra. Tagjai voltak:Schlégl Ákos, a csoport kísérõje, Gyûrûsi Zsolt, a kaposvári Szent Kereszt Plébánia iroda-vezetõje, Nagyné Zentai Márta, a Szeretetláng képviselõje, dr. Rumszauer Ágnes orvos akaposvári Szent Margit – Szent József Plébániától, Kiss Miklós kaposvári káplán, ErdõdiFerenc, a pomázi Szent István Plébánia kormányzója,aki a siketek országos lelki pasztorá-cióját is végzi, valamint lapunk megbízottja. Alábbiakban a zarándokút legfontosabb állo-másaira kalauzoljuk el olvasóinkat.

Az út célja, hogy Ciprus egy eddig kevésbéismert oldalát mutassa be az ide látogatók-nak. A sziget a természeti kincsei mellettszakrális és spirituális élményekkel is meg-ajándékozza az ide látogatókat: Pál apostolevangelizációja során Márkkal és Barnabás-sal járt itt (ApCsel. 13,4–13). Lázár itt éltcsodálatos feltámadása után. Az elsõ század-ban pedig Szent-Ilona ide hozta Jézus ke-resztjét a Szentföldrõl – és még sorolhat-nánk. Megannyi lehetõség a szentekkel talál-kozni, közbenjárásukat kérni, illetve elmél-kedni az Írásokon.

Zarándokutunkat a harminc éve Ciprusonélõ, gyõri születésû Melinda asszony vezetésé-vel Salamis ókori városánál kezdjük, majdmeglátogatjuk a ciprusi egyházalapító SzentBarnabás apostol (Szent Márk apostol unoka-testvére) sírját és kolostorát. Barnabás üzletiútra utazott Jeruzsálembe, ahonnan Szent Pálapostollal Kr.u. 54-ben indult elsõ missziós út-jára. Pafosban megkeresztelték SzergioszPaulosz római helytartót, s ezzel megalakultEurópa elsõ keresztény állama.

Leereszkedünk a kõlépcsõkön Szent Bar-nabás bársonnyal letakart szarkofágjához,ahol kezünket a szent sírjára téve kérjükSzent Barnabás közbenjárását és segítségétimáinkkal. A sír felett épült pici kis kápolná-ban Miklós és Ferenc atyák szentmisét celeb-rálnak a kis magyar zarándokcsoportnak. Anap programjához tartozik a mintegy 40 ezerlakosú Famaguszta megtekintése, ahol 365katedrálist építettek egykoron a Jeruzsálem-bõl idejáró gazdagok, hogy az év mindennapjára jusson egy templom. Jó néhánynak aromjai ma is látszanak.

*Idegenvezetõnk, Melinda újra és újra elbû-

völ bennünket óriási ismeretanyagával. A cip-rusi civilizáció 11 ezer évre nyúlik vissza. Ezidõ alatt tartozott ide, tartozott oda, keresz-tül-kasul járták, uralták asszírok, egyiptomiak,perzsák, rómaiak és így tovább. Ciprus függet-lenségét 1960-ban nyerte el a brit gyarmatiuralom alól, s alakult meg a Ciprusi Köztársa-ság, amely 2004. május 1-jén az Európai Unióteljes jogú tagja lett.

A mintegy egymilliós lakosságból 75,4százalék ciprusi görög, 10 százalék ciprusi tö-rök, õk a ciprióták. Mintegy 130 ezer lakosegyéb külföldi, vagy vendégmunkás. Cipru-son tartózkodik két nagy objektumon és 29 el-lenõrzõ ponton mintegy 50 ezer angol katona,családtagjaikkal együtt. (A megosztottságszinte tapintható. Megyünk az úton, s a bal ol-dal a török cipriótáké, a jobb oldal a görögcipriótáké, a két részt elválasztó út pedig azangoloké…) A lakosság görögül, törökül, an-golul beszél, túlnyomó részük keresztény, gö-rög ortodox. A sziget egységét az öt merény-letet túlélt Makariosz érsek sem tudta elérni,az 1974-es török invázió óta tart Ciprus meg-osztottsága.

Kakopetria harmadik napunk egyik állo-mása. Kis templom, és múzeum. A kis temp-lom gondozója a 86 éves Eleni, aki mindennap az ötven éve eltûnt katonafiát várja ebéd-del. A 19 éves katonafiú a török megszállás-kor tûnt el, hasonlóan a több mint 1700 cipri-ótához.

Még látszanak a Tetõs Szent Miklós-kolos-tor elsõ, 11. századbeli õskeresztény templo-mának romrészletei, freskó maradványai. Stisztábban a további évszázadok ezekre épültrészletei, gyönyörû freskók, bibliai jelenetek.A világörökség részeként nyilvántartott kolos-tor restaurálása ma is tart.

*A következõ reggel a fenséges Troodos

hegység következik, amelynek legmagasabb,1952 méteres csúcsán az Olymposon is egy an-gol megfigyelõpont mûködik. Zarándokutunkegyik fõ célpontja a Kykkoi kolostor, amely aközelmúltban kapott vadonatúj tetõzetet. Aszerzetesek otthonai mellett mûködik bennekincstár, üzleti rész, s maga a templom, ahol azoltár közepén várja a fogadalomtevõket a cso-datévõ Szûz Mária-ikon. Rátesszük kezünketaz ezüst mûkincsre, s elsuttogjuk imáinkat, kí-vánságainkat.

Állandó szálláshelyünket, a larnakai Lor-dos Beach Hotelt ma reggel korán hagyjukel, nehéz nap vár ránk. Idõzünk Keurionromvárosban, megtekintjük az õskeresztény

bazilikákat az egykori csodálatos kivitelezé-sû közfürdõt, a tízezernyi embert befogadókõszínházat, majd indulunk tovább a szõlõbirodalmába, Omodosba, megkóstolni akereszteslovagok desszertborát, a Comman-dariát. Itt fõ célpontunk a Szent Kereszt-templom, és a Szenthegyi kolostor. Most iskiemelkedõ ereklyék fogadnak bennünket: aJézus keresztjébõl származó fadarab, vala-mint a Jézust a kereszten megkötözõ kötélegy darabja, természetesen hozzáférhetetle-nül. Leírhatatlan érzés letérdelni és imátmondani Megváltónk ereklyéinek közelé-ben. Szinte meg is érinthetnénk, azt, amiUrunk karját tartotta a kereszten. Itt látjukmég Szent Fülöp koponyacsontjának egy da-rabját is.

Jut idõ felkeresni Makariosz érsek és ál-lamfõ nyughelyét, aki ide akart jönni meg-nyugodni, szülõfaluja közelébe. A hegyrefelvezetõ út két oldalán ember nagyságú,

mozaikokból kirakott szentek képei, a bejá-rat közelében óriási bronz szobra fogadja alátogatót, amely magyar szobrász alkotása.A barlangban két fegyveres katona díszõr-sége vigyázza nyughelyét, szarkofágját.

Megérkeztünk Kato Pafosba, ahol elõszöraz archeológiai parkot tekintjük meg, majdSzent Pál oszlopát. A sokat szenvedett Pál akorinthusiakhoz intézett második levelébenígy ír: „Többször fáradtam, többször voltambörtönben, módfelett sok verésben volt ré-szem, sokszor forogtam halálveszélyben. Azsidóktól öt ízben kaptam egy híján negyve-net, háromszor megbotoztak, egyszer megkö-veztek, háromszor szenvedtem hajótörést.”(2Kor 11,23–25) Senki nem tudja, hogy itt há-nyadik verését kapta. Amikor Szent II. JánosPál pápa itt járt, kezét a kõoszlopra téve celeb-rált szentmisét.

*Utolsó napunk a Terra Santa (Szent Föld)-

bazilikában kezdõdik. Ez Larnaka egyetlen ka-tolikus temploma (minden városban egy van).Itt is szentmisét mutattak be Ferenc és Miklósatyák, útitársainak.

A Szent Lázár-bazilikához érkezünk. Aszentet Jézus támasztotta fel. A jeruzsálemizsidók, hogy a csodatevés híre ne terjedjen el,elüldözték. A közeli Ciprusra menekült, ahol

Szent Barnabás Larnaka püspökévé nevezte ki,harminc évig töltötte be e tisztséget. Lázár nap-kor érkeztünk a bazilikához, óriási ünneplõ tö-meg közepébe. Bizony meg kellett küzdenünk,hogy a szarkofágjához jussunk.

Nicosiában (Lefkosia) vagyunk. Az or-szág közepén fekvõ fõváros az 1974-es törökmegszállás óta kettéosztott. Az egykor széppaloták most árván szomorkodnak, elhagyottkapuk, a bejáratokat olajos hordók védik, go-lyófogó homokzsákok mindenfelé. Az ENSZzászlók között ott leng a magyar lobogó is.Ez a „zöld vonal”. Most is útlevéllel jutunkbe az Észak-Ciprusi Török Köztársaság –amelyet a világ egyetlen országa sem ismerel – területére. Üzletek, kávézók közöttérünk a mecsetbõl álló mûemlék együttes-hez, amelyek közül a legnagyobb a kereszte-sek által épített Szent Sophia-katedrális, mamecset a Sehimiye Camii.

Kifelé újabb útlevél ellenõrzés, s már ismétCipruson vagyunk. A további számos látnivalóközül kiemelkedik a ciprusi érseki palota.

*Nem könnyû a búcsú Ciprustól. Ám lelki-

leg feltöltõdve köszönünk el, némileg fárasztó,– ám minden részében csodálatos – felejthetet-len zarándokutunk emlékeitõl.

Nyikes Imre

Mutasd meg szépségednek fönségét…”Tanulmányok a keresztény kelet spirituális örökségébõl

2016 pünkösdjén jelent meg Nagymihályi Gézagörögkatolikus lelkész, mûvészettörténész ta-nulmánykötete, pappá szentelésének 50. évfor-dulójára. A kötet címe nagyböjt harmadik, ke-reszthódoló vasárnapjának liturgiájából szár-mazik. Címlapján, Kappadókiai Szent Eirénéikonja látható.

A kötet öt tanulmányt tartalmaz:I.A Krisztus központúság eszméje a keresz-

tény Keleten.II. Az eikón egyetemes jelentése a keresz-

tény Keleten.III. A Jézus-ima és misztikus ikonjai.IV. A szent békesség eszméje és szentjei a

keresztény keleten.V. Az anyag átszellemiesítésének eszméje,

a keresztény Keleten.Függelékek: Alapelvek görög katolikus

templomok tervezéséhez. (A Liturgikus Bi-zottság állásfoglalása). – A szerzõ mûveinekbibliográfiája.

A Bevezetés személyes hangvételû: rö-vid visszaemlékezés a szerzõ lelkipásztorimunkásságára, fõiskolai, és egyetemi tanul-mányaira és oktatói, valamint szakirodalmitevékenységére.

Az elsõ fejezet témája, a Krisztus köz-pontúság eszméje. Sajnálatos módon, az Õneve, egyre ritkábban hangzik el prédikáci-ókban, vallásos összejöveteleken. Az Atyakijelentése világos: „Ez az én választott Fi-am, õt hallgassátok”. (Lk. 9,35). Az Apos-toli Levelekben megannyi tanítás hangzik elarról, hogy az Õ nevét kell kimondani, és azÕ Evangéliumát kell hirdetni. Az egyete-mes zsinatok, a patrisztikus irodalom óce-ánja, és a liturgikus szövegek ugyanezt su-gallják, amelyeket a tanulmány bõven idéz.Pl. : „Amint hordtuk a földi ember képét,úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is”.(I. Kor. 15, 49), amelyre rímel a VIII. Egye-

temes Zsinat: „Aki nem tiszteli Krisztusikonját, ne lássa meg alakját második eljö-vetelekor”.

Az eikón egyetemes jelentése a keresztényKeleten címû tanulmány alapelveket világítmeg. A bizánci rítus, egy összefüggõ rendszer,amely a filozófiai alapoktól, a teológiai mód-szertanig, magába foglalja az aszketikus gya-

korlatot, a szakrális építészetet, a képalkotást,és a liturgia egészét. Ezt a megbonthatatlanegységet, Krisztus személye fogja össze: min-denben Õ a fõszereplõ, ha személyében vizuá-lisan nem is látható. (L: Az ikonosztázion,mint Krisztus ikon).

A Jézus-ima és misztikus ikonjai címûfejezet egy újonnan felfedezett, és villám-

gyorsan terjedõ lelkiségi alapvetésrõl szól.Jézus-ima csoportok alakulnak országszer-te, felélesztve a keresztény antikvitás spiri-tuális örökségét. A fohász, „Uram, JézusKrisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bûnö-sön”, A pusztai atyák korából származó, ésa patrisztikum nagy alakjainak írásait átjárólelkiség alapjait, és vonzatait világítja mega szerzõ.

A szent békesség eszméje és szentjeicímû fejezet elõzménye a szerzõ két elõzõkönyve, amely Szent László király árva leá-nyáról, Árpád-házi Szent Piroskáról a nagybizánci császárnõrõl szól. Császárnõként azEiréné (Békesség) nevet viselte, és haláloságyán vette fel a Xené (Idegen) nevet. A ke-resztény Keleten nagy tiszteletnek örvend.Személyébõl kiindulva, a szerzõ megvizs-gálja a békesség teológiai fogalmát, és fel-idézi a vonatkozó templomok, és továbbiszentek emlékét. (Thesszalonikai Szent Eiré-né, Illíriai mártír szüzek: Agapé. Kiónia, ésEiréné, Kappadókiai Szent Eiréné, SzentEiréné a képtisztelõ császárnõ, Szent Piros-ka, Hágia Eiréné császárnõ).

Az anyag átszellemiesítésének eszméje akeresztény Keleten címû fejezet egy koráb-bi tanulmány átdolgozása. A jól ismert ke-resztény filozófia felidézése után (Anyag,forma, mûalkotás) megvizsgálja a keresz-tény Kelet és Nyugat felfogása közti kü-lönbségeket.

Záró gondolatként, a szerzõ Szent II. JánosPál pápa Kelet világossága címû apostoli leve-lébõl idéz: „Tiszteletben tartva minden máskultúrát, a keresztény Keletnek egyedülálló éskiváltságos szerepe van, amennyiben ez a szü-letõ Egyháznak eredeti környezete”.

(Kairosz Kiadó. 170 oldal, 29 színes kép-tábla. Bolti ára 3500 Ft.)

Nagy Piroska

Szent Pál oszlopa Kato Pafosban Ciprus gazdag az õskeresztény emlékekben