K A T O N A I JOG-ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

1978 l l

A K A T O N A I I G A Z S Á G Ü G Y I S Z E R V E K

B E L S Ő K I A D V Á N Y A IX. ÉVF. 2 . SZÁM

A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSG KIADVANYA

K A T O N A I J O G -

É S I G A Z S Á G S Z O L G Á L T A T Á S

- 1 9 7 8 -

Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság

A Bizottság tagjai: Dr. Szalma László r. ezds. (elnök)

Almásiné, dr. Tőrőcsik Anna alez., dr. Bácsi Imre hb. szds., dr. Korda György hb. ezds., dr. Németh Tibor alez., dr. Odler János hb. alez.,

dr. Pálfi Zoltán alez., (titkár), dr. Takács László ezds.

Szerkesztőség: Budapest V., Apáczai Csere János u. 10. Telefon: 185—668.

Felelős kiadó: dr. Pálfi Zoltán alezredes

Készült: 450 példányban a ZMKA házinyomdájában.

Felelős nyomdavezető: Kardos István

T A R T A L O M J E G Y Z É K

Az Egységes Csehszlovák Ügyészség megalakulásának 25. évfordulója 5

Dr. Kiss Lajos r. őrgy.: A bűnügyi technikai szaktanácsadók közre-működése — — — — — — — — — — — — 16

Molnár Károly ezds.: A katonai fegyelemre nevelés aktuális kérdé-sei, feladatai, különös tekintettel az alegységparancsnokok feladataira — — — — — — — — — — — — 31

Dr. Kovács Tamás őrgy.: A fegyelmi jogkör gyakorlása során fel-merülő elvi és gyakorlati problémák — — — —' — — 60

Szabó Gusztáv őrgy.: Az új fegyelmi fenyítési nemek alkalmazásá-nak tapasztalatai a parancsnokok fegyelmi joggyakorlatában 75

Staud Jakab alez.: A büntetett előéletű, illetve a veszélyeztetett környezetből bevonult fiatalokkal való foglalkozás — — — 79

Dr. Visegrádi Ferenc alez.: A parancsnoki beosztást ellátó tisztesek fegyelmi-nevelő munkájáról, vezetői tevékenységéről — — • 83

Dr. Hargitai Gábor alez.: Adatok a katonai igazságügyi szervek történetéhez — — — — — — — — — —• — 89

Nemzetközi kapcsolatok: A magyar katonai igazságügyi szervek képviselői külföldön, fegyverbarátaink látogatása hazánkban — — — — — 96 Katonai ügyészi küldöttségünk látogatása a Szovjetunióban 96 Román katonai ügyészi delegáció látogatása hazánkban — — 99 A lengyel katonai ügyészek látogatásáról —: — — —• —• 100

COIEPIAHHB

25-an ronoB«HHa 0Űpa30BaHHa ejçaHoJi lexocjtoBamtoií npoKypaxypu

Maäop mhjihuhh sort« üaítom Khjbbi: CofleöcTBHe KpuMMiaJiHCTOTecKiix KOHCyJTbTaHTOB AKTyajitHue Bonpocu a 3afla*m bociih-TáHHfl K B06HH0Ü AHCUBOOBBe , C OCO-ŐHM BHHMaHaeM Ha KOMajgpipa noapa3̂ ejieHHH • ÍIpHHUEnajiBHHe h npaxritóeciate npoő-jiem, Boamxaume b xcwè npHMeHöHsiH ABCIQIIUDlHapHOrO npaBOMO Uaraap S

Uaftop äokt. TaMaiu KoBai:

UaËop rycTaB Caöo;

Oosqojqcobhbr Hnaő IHTays:

ÜOAnCMIKOBHHK flOKT. íepemi BwnerpaaH:

Az ügyészt csupán egy jog és kötelezettség illeti meg: fel-ügyelni arra, hogy a törvényességet, tekintet, nélkül a helyi különbözőségekre és hélyi befolyásokra, az egész'köztársa-ságban valóban egységesen értelmezzék. V. I. Lenin: A „kettős" alárendeltségről és a törvényességről.

Az egységes csehszlovák ügyészség megalakulásának 25. évfordulója1

Fordította: Dr. Ivicsics Gyula

A katonai ügyészség szervei 1978. évben emlékeznek meg az egységes csehszlovák ügyészség létrejöttének negyed századáról. Az évforduló elő-estéjén a katonai ügyészi szervezet vezető dolgozói megtartották a már hagyományos országos értekezletüket, melynek kereteit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának légköré töltötte ki.

Ezzel kapcsolatban nem lelhet említés nélkül hagyni, hogy az első győ-zelmes proletár forradalom óta eltelt hatvan év a napnál világosabban bi-zonyította, hogy a széles .néptömegeknek a jobb élet, az igazságosabb vi-lág és a kizsákmányolástól mentes, az igaz humanizmus által áthatott tár-sadalom utáni örök vágya valósággá vált. A szocializmus világrendszerré vált és példájával meggyőzően bizonyította a kizsákmányoláson alapuló kapitalista rendszerrel szembeni fölényét. A Szovjetúriiónak az októberi ünnepi napokban megvitatott és elfogadott új Alkotmánya nem csupán leszögezte a fejlett szocializmus szovjet feltételek közötti győzelmét, ha-nem kifejezésre juttatta a szocialista demokrácia vitathatatlan előnyeit és meggyőzően megmutatta a kapitalizmussal szembeni magasabbrendűségét.

A szóbán forgó esemény igen kedvezően hatott és hat a mi cseh-szlovák jelenünkre. Ma már szinte hihetetlenül hangzanak az első Cseh-szlovák Köztársaság burzsoá képviselőinek ellenséges megnyilvánulásai, akik a fiatal szovjet államot nyomban megszületése után eltemették. „Lenin programja kiválóan alkalmas arra, hogy Upton Sinclair úr utópista regé-nyének képezze témáját. Azonban bármennyire is csábítóan hangzik, ném vált kormányprogrammá..." — írta a Národni Listy 1917. évi november havában. T. G. Masaryk élvonalbeli burzsoá politikus filozófus hat évvel később írta: „A kommunista kísérletek a forradalom kezdetén sikerülnek, később azonban visszaesnek és degenerálódnak."

1 Megjelent a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Katonai Főügyészségének kiadásában megjelenő „Vojenská prokuratura" c. szakláp 1978. évfolyamának 1. szá-mában. (A Szerkesztő Bizottság az évforduló alkalmából közli a megemlékezést.)

Mindnyájunkra nagy benyomással voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek és örülünk azoknak az óriási sikereknek, melyeket az elmúlt években a szov-jet nép elért. A világburzsoázia jóslataiból semmi sem teljesedett be. El-lenkezőleg, a szovjet népnek köszönhetjük a hitleri fasiszta elnyomás alóli felszabadulásunkat és a szocializmus útján haladó hazánknak nyújtott eddigi testvéri segítséget, támogatást. Erre mindig számíthattunk, amikor népeinket veszély fenyegette és nehézségek merültek fel. Éppen ezek által ismerte meg népünk a szovjet nép és a szovjet kommunisták pártjának, a Nagy Október eszméiből fakadó mély internacionalizmusát.

Főleg ami a szocialista államiság építésével összefüggő kezdeménye-zéseket, a szocialista demokrácia további fejlődésével, az állami és társa-dalmi élet jogi alapjainak megerősítésével, a társadalmi szervezetek, mun-kások, parasztok és a dolgozó értelmiség aktivitásának a szocialista társa-dalom további útján való kibontakoztatásával összefüggő kezdeményezé-seket illeti,, a Szovjetunió új Alkotmányában sok az inspiráló az egész csehszlovák ügyészi szervezet, így a katonai ügyészi szervezet számára is. Ezzel kapcsolatban idézzük fel Leonid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szov-jetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének a Szovjetunió Kommu-nista Pártja Központi Bizottsága tavaly májusi ülésén elhangzott szavait: „Az új Alkotmánynak hozzá kell járulnia az ügyészségek, bíróságok, a döntőbíráskodás, a népi ellenőrzés és az egyéb adminisztratív szervek mun-kájának jelentős megjavításához. Hiszen a szovjet törvényekből folyó ¡kö-vetelmények szigorú betartásának biztosítása főleg rajtuk nyugszik. A .pár* ezektől a szervektől még nagyobb kezdeményezést, elviséget és engesztel-hetetlenséget kíván meg' a szovjet jogrend bármilyen megsértésével szem-beni harc során . . . " Magunk tudjuk, hogy a szocialista törvényesség és fennálló jogrend betartása képezi az alapját a szovjet társadalom életének. A „szovjet hatalom", ahogy ezt egy más alkalommal Brezsnyev elvtárs mondta, „nem édesen beszélget azokkal, akik a társadalomnak kárt okoz-nák, légyen szó garázdáról vagy bűnözőről, bürokratáról vagy naplapóról, élősködőről vagy a nép vagyonának fosztogatójáról. Számukra nincs hely a szovjet társadalomban — a pártnak és a népnek ez a kemény aka-rata . . . " Vonatkozik ez a mi viszonyainkra is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak az Alkotmánybari lerögzített tapasztalatai további ösztönzést adnak nekünk a szocialista törvényesség koncepciójá-val, formáival és módszereivel, védelmezését szolgáló szerveinek felépíté-sével és működésével, tehát az ügyészséggel is összefüggő alapvető kér-déseit elmélyült tanulmányozásához.

* * *

Tevékenységünket Í977-ben társadalmunkban, de a fegyveres erők-nél és testületeknél is a Csehszlovák Kommunista Párt XV. Kongresszusa határozatainak végrehajtása során kialakított — összességében kedvező — légkör befolyásolta. A Csehszlovák Néphadseregben, rendőrségnél, bünte-tésvégrehajtási testületeknél és a Föderális Belügyminisztérium szerveinél a szocialista törvényesség tovább szilárdult. A parancsnoki és politikai szervek, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél működő egyéb in-tézmények és a katonai ügyészség közötti együttműködés állandó elmé-lyülésével párhuzamosan tovább csökkent a bűnözés, összességében csök-kent a komolyabb fegyelmi vétségek, rendkívüli események és az egyéb törvénysértések száma is.

Pozitív jelenség, hogy a párt által kitűzött, a fegyveres erők és testü-letek harci készültségére vonatkozó, a védelmi és biztonsági politikával összefüggő, valamint a szocialista törvényesség és szocialista jogtudat el-mélyítését szolgáló feladatok eredményesen valósultak meg.

Egyes negatív jelenségek azonban továbbra is hatnak. A Csehszlovák Néphadseregben ez a hivatásos állomány egyes tagjai, továbbá a másod-éves sorállományúak által elkövetett bűncselekmények számának növeke-désében, valamint a visszaesők bűnözése tekintetében jelentkezett. Nem megnyugtató a helyzet az alkohol hatása alatt elkövetett bűncselekmé-nyekkel kapcsolatban sem. Az alapdokumentumból2 kitűnik, hogy to-vábbra is figyelmet kell fordítani a társadalmi tulajdon védelmére, a légi forgalomban, a közlekedésben és általában a szolgálat során elkövetett bűncselekményekre és egyéb rendkívüli eseményekre. Különösen a sze-mélyes kapcsolatokban, valamint az egységek életében a szolgálat szer-vezése területén a parancsnoki és politikai szerveknek ügyelniök kell arra, hogy e tényezők ne váljanak a megállapított negatív jelenségek okaivá. Ugyanez vonatkozik a törvény, szabályzatok és egyéb normák nemisme-réséből fakadó jelenségekre is.

A : biztonsági testületek bűnügyi helyzetét a múlt évben a rendőrség tagjai által elkövetett bűncselekmények határozták meg. Lényeges válto-zás nem következett be a 'bűncselekmények összetételében sem. Leggyak-rabban fordulnak elő a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények, nem-egyszer alkohol fogyasztással összefüggésben és a hivatali hatalommal való visszaélések. Üj jelenségként tűnt fel az észlelt bűncselekmények eltitko-lása, bűncselekményeknek helyszíni bírságolással való elintézése, a bírsá-gok beszedése az elismervények átadása nélkül stb.

A, Határőrségnél az előző évek bűnelkövetésének alakulása változat-lanul pozitív. Itt per analogiam általában felhasználhatók a Csehszlovák Néphadsereggel kapcsolatos ismereték. -'

2 Az Országos Értekezlet anyaga.

. A büntetésyégrehajtási testületnél már korábban sikerült megállítani j a bűnelkövetés,számának emelkedését. Jelenleg a megvádoltak száma mér- I sékelten csökken. Ennek ellenére tartják magukat a szolgálat ellátásával kapcsolatban elkövetett bűncselekmények, főleg a parancsnoki funkcióval a való visszaélés. Egyébként a büntetésvégrehajtási testület tagjainak ered- £ ményes morális-politikai befolyásolása ezeket az eseteket ellensúlyozza. • t

A katonai ügyészség a fegyveres erőknél és testületeknél tapasztal- £ ható negatív tendenciákra a Párt XV. Kongresszusát követően kidolgozott ^ az egységes csehszlovák ügyészi szervezet tevékenységének főirányát meg- £ határozó Irányelvekkel összhangban reagált. E törekvésekre igen pozitíven 1 hatottak az 1977. és 1978. év kiemelkedő évfordulóinak tiszteletére szervé- 1 zett munkamozgalmak és a szocialista 'munkaverseny. 1

A Föderális Országgyűlés honvédelmi és biztonsági bizottsága meg- £ tárgyalta és értékelte a katonai ügyészségnek a szocialista törvényesség és a katonai fegyelem megszilárdításában, valamint a bűnözés elleni harcban' 1 végzett munkáját. A bizottság által kitűzött feladatokat a katonai ügyészi £ szervek összességében eredményesen teljesítették. Mindez a kedvező fej- 1 lődésben jelentős szerepet töltött be. ^

i A katonái ügyészség vizsgálói az általuk folytatott vizsgálatok Sorári £ rendkívüli figyelmet fordítottak a munka minőségére. Számúkra, akik 2 annak idején a fegyveres érőktől jogi előképzettség nélkül kerültek a ka-tonai ügyészségre, a kedvező feltételek egyebek mellett azáltal is beéret- 1 ték, hogy többségük főiskolai tanulmányait befejezte. Egyáltalán a kato- £ nai ügyészség történetében először került sor egyes dolgozóink kiegészítő1 1 felkészítésére, a Szovjetunió Legfelsőbb Ügyészségének Intézetében Lenin- r grádbari. Elsősorban a büntető ügyérkezés csökkenése tudná befolyásolni £ a vizsgálat színvonalának emelését, mivel az így nyert időt hatékonyan £ tudnák felhasználni a munka formáinak és módszereinek tökéletesítésére, r valamint a fejlettebb munkastílus elsajátítására. 1

Az előkészítő eljárás felett a katonai ügyészség ügyészei á felügyel-e- * tet többnyire az ügy ismeretében és rendszeresen látták el azzal a céllal, ^ hogy az ügyész szerepe a büntető eljárás törvényes elveinek érvényesítése * során hangsúlyt kapjon. A vizsgálat alatt levő bűnügyek egy részében még * mindig figyelmen kívül hagynak fontos bizonyítékokat, ami a büntető el- * járás felesleges elhúzódását, az ügy hiányos felderítését, a kifogásolható * szírivonalú befejező határozatokait és e határozatok formális kellékeinek alacsony színvonalát vön ja maga után. z

A büntetőbírósági eljárás törvényessége feletti ügyészi felügyelet szá- * már-a kitűzött '•-feladatokat összességében eredményesen valósították meg. t A bíróság előtti eljárásban az ügyészi ténykedés színvonala javul. Az £ ügyeknek rendkívüli jogorvoslat alapján való eldöntése kivételesen fordult t elő. Ennek ellenére azonban meg kell állapítani, hogy a bíróság előtti el- 5

járásban jelenleg érvényesülő szemlélet nem mindig járul hozzá a büntető-politika irányvonalának érvényesítéséhez.

A katonai ügyészek általános felügyeleti munkáját a szocialista tör-«, vényességnek azon jogterületei felé irányítottuk, melyek a fegyveres erők és testületek főfeladatainak teljesítése szempontjából fontosnak mutatkoz-tak. Példaként szolgált a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott-ságának 6., a csehszlovák építésüggyel foglalkozó határozata, melynek: végrehajtását a katonai ügyészség is általános felügyelet keretében vizs-gálta meg. Az ilyen feladatok összességében eredményes teljesítése elle-nére továbbra is probléma maradt az effajta tevékenység koncepciója, va-lamint a szocialista törvényesség betartását ellenőrző központi és egyéb irányító szervek határozottabb befolyásolása a katonai ügyészségek ré-széről. .

A jogi nevelés és propaganda az ideológiai nevelő munka osztatlan részévé vált a Csehszlovák Néphadseregben. A katonai ügyészségek segít-ségével ez a munka rendszeresen folyt á fegyveres erőknél és testületek-nél. Hiányossága e területen folyó munkának, 'hogy e feladat még nem vált eléggé a parancsnoki és politikai szervek ügyévé. Ez esetben ugyanis a katonai ügyészségeknek az effajta tevékenységet sajátos ügyészi eszkö-zökkel és módszerekkel kellene csupán segíteniük.

A katonái ügyeszi szervezet számára rendkívüli jelentőséggel bírt a Varsói Szerződésben tömörült fegyveres erők katonai bíróságai és ügyész-ségei vezetőinek elsőként országunkban megrendezett nemzetközi értekez-léte. Ez az értekezlet eddig a leggazdagabb tapasztálatcserét tette lehetővé mind a kölcsönös együttműködés, mindpedig a bűnözés megelőzésével, a szocialista törvényesség és a katonai fegyelem megszilárdításának kérdé-seivel kapcsolatban. Ebből az alkalomból szükséges mindazok hozzáállását méltatni, akik e tanácskozás előkészítésében és lefolytatásában résztvettek. Ismét megmutatkozott, hogy a baráti országok ügyészségei közötti jó elv-társi kapcsolatok egyik előfeltételét képezik a katonai ügyészség jó mun-kájának. Ezzel összhangban a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköz-társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság katonai, ügyészségeinek képviselői között különböző szinteken kölcsönös találkozásokra került sor az elmúlt évben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében itt is pártunk vonalát követjük,

A katonai ügyészség munkája nem képzelhető el a káder-, a szerve-zeti és az anyagi előfeltételek biztosítása nélkül. Az e- területre tervezett, feladatokat teljesítettük. Természetesen' főleg a nevelés terén a katonai ügyészségek kollektíváiban érhettük volna el az osztály-politikai kvalitá-sok további megszilárdítását. Nem. vagyunk mindig elég igényesek a: ka-: tanai ügyészségeknek, a védelmi készültséggel, kapcsolatos tevékenysége elmélyítésében.

7-ben a bérrendszer racionalizációjával összefüggő munkák folya-mán nem mindig sikerül elérni, hogy a katonák és a polgári dolgozók fi-zetése és egyéb ellátása megfeleljenek a katonai ügyészség jogállásának és feladatainak. A katonai ügyészségek elhelyezése fokozatosan javul ugyan, de továbbra is fennállnak egyes körzeti katonai ügyészségeknél áz ismert hiányosságok. A katonai ügyészségek anyagi ellátottsága jelentős mértékben függ az ellátó alakulatok munkájának színvonalától. Látni kell azonban, hogy a nehézségek megoldása csak akkor lehetséges, ha a felada-tokat az illetékes ügyészi vezetők is saját ügyüknek tekintik.

Összességében elmondhatjuk, hogy az 1977. év feladatait a katonai ügyészségnél eredményesen megvalósítottuk és kialakítottuk ez évi mun-kánk kedvező feltételeit is.

Az elmúlt év pozitív eredményei vitathatatlanul tükrözik azt a tényt, hogy országunk pártunk vezetése mellett soha nem látott virágzást ért el. Jövőbeni feladatainkat ezért továbbra is a Pártunk XV. Kongresszusán hozott határozatok határozzák meg.

Az elkövetkezendő időszakban elsőrendű feladatunknak tartjuk annak elérését, hogy a katonai ügyészség szervei ténykedésük specifikus eszkö-zeivel még szorosabban kapcsolódjanak a csehszlovák fegyveres erők és testületek feladataihoz. A fejlett szocialista társadalom további építésének programja, melynek osztatlan részét képezi a szocialista haza megbízható védelmének ellátása és a szocialista rend biztosítása, a gyakorlatban bizo-nyította realitását és nagy mozgósító erejét, teljes támogatásunkat élvezi. Ezért a Csehszlovák Néphadsereg, a Föderális Belügyminisztérium katonai szervei, a rendőrség és a büntetésvégrehajtási testület irányító szerveinek programját tartalmazó dokumentumokban lefektetett feladatok meghatá-rozóak jövő évi feladataink formálásában is.

Ugyanúgy meghatározók számunkra azok a feladatok is, melyeket a Párt XV. Kongresszusát követően kidolgozott Irányelvek tartalmaznak.

Továbbra is elsőrendű feladatunk marad a bűnözés, mint a szocialista törvényesség legkomolyabb megsértése elleni küzdelem. Ezen nem változ-tat az a tény sem, hogy főleg a fegyveres erőknél a bűnözés emelkedése helyett annak csökkenésére került sor. Az elkövetkezendő időszakban to-vábbra is figyelmünk előterében kell állnia a katonai, a társadalmi tulaj-dont veszélyeztető, szeszes ital hatása alatt elkövetett és hasonló bűncse-lekmény elleni küzdelemnek. A kvantitatív mutatók csökkenése ellenére ki kell emelni az állaim elleni bűncselekmények elleni küzdelem fontos-ságát és a titkos adatok hatékony védelmének fáradhatatlan érvényesíté-sét. Rendkívüli figyelmet követei meg a visszaesők, a parancsnoki kar és a fegyveres erők és testületek hivatásos tagjai, továbbá a sorállományú katonák fiatal generációjának visszatartása a bűnelkövetéstől. Ugyanígy fokozni kell munkánk hatékonyságát az olyan negatív jelenségekkel szem-ben, amelyek a katonák közötti helytelen kapcsolatok kialakulását ered-

ményezik. A bűnözés csökkenése és a szocialista 'törvényesség helyzetének működési területünkön általában kedvező alakulása ellenére sem számít-hatunk azonban arra, hogy a további fejlődés önmagától fogja a kívánt utat követni. Ezért ezirányban is fokoznunk kell erőfeszítéseinket a munka leghatékonyabb formáinak és módszereinek keresése és érvényesítése ér-dekében. Ezzel kapcsolatban ismét rá kell mutatnunk a katonai ügyészség munkamódszere további fejlesztésének, szükségességére a bűnözés és ha-sonló társadalmi fogyatékosságok elleni komplex és koordinált fellépés során. Ezért is kell tovább erősítenünk az együttműködést a jogrend vé-delmében érdekelt szervekkel a fegyveres erőknél és testületeknél.

A vizsgálat területén az a kötelességünk, hogy sokkal alaposabban használjuk ki a bűnügyi érkezés csökkenése és a vizsgálók túlnyomó ré-szénél a magasabb képzettség által kialakult kedvező feltételeket. Az em-lített tényeknek maguk után kellene vonni a vizsgált ügyek hányadának és a munka minőségének emelkedését, valamint a tudomány ismereteinek hatékonyabb érvényesítését. Alapvető feladat a vizsgálat minőségi és alaki kellékei színvonalának emelése, a fokozott igényesség. Mindez érvényes te-vékenységünk többi területére is.

Az előkészítő eljárás feletti felügyelet terén fontos feladat a rendsze-res felügyelettel szembeni igényesség és színvonal elmélyítése nem csupán a katonai ügyészség vizsgálóival, hanem a vizsgálat egyéb szerveivel szem-ben is.

A bíróság feletti felügyelet terén elengedhetetlen a bírósági eljárás színvonalának és nevelő szerepe hatékonyságának fokozása és ezzel együtt a benne ténykedő katonai ügyészség és bírósági szervek céltudatosságának fokozása is. Itt is számítani kell tevékenységük e területét érintő tudomá-nyos-technikai fejlődés befolyására.

Az általános felügyelet terén kívánatos a már említett megállapítások kihasználása.

A jogi nevelés és propaganda terén a fegyveres szerveknél továbbra is rendszeresen segíteni fogjuk az ideológiai nevelő munkát. Ezen kívül amiről már szó -esett, szükségesnek látszik a katonai ügyészi propaganda tevékenységgel összefüggő elméleti kérdések kidolgozása is. A bevált ta-pasztalatokhoz való visszatérés annak idején hasznosnak bizonyult. Az el-következendő időszakban azonban sürgős követelményként jelentkezik a jogi nevelő ráhatás egyéb eszközeinek a felhasználása, így egyebek mellett a diafilmmel, a rádióval, televízióval, és a tudományos-technikai fejlődés mai színvonalának megfelelő hasonló eszközökkel való szemléltető agitáció.

E feladatokkal párhuzamosan kell haladniok a káder- és személyzeti munka, a katonai ügyészség tevékenységének szervezeti és anyagi előfel-tételei terén teendő intézkedéseknek.

Az ez évi feladatok eredményes teljesítése kedvező feltételeket terem-tett a katonai ügyészi tevékenység tökéletesítésére. Ebben az évben szük-

séges, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt XV. Kongresszusa határoza-taival összhangban tovább tökéletesedjen munkánk stílusa, melyre jel-lemző dolgozóink alkotó öntevékenysége, a munka irányításának és ellen-őrzésének hatékonysága, ezek tudományos színvonalának emelése és a katonai ügyészség dolgozóinak kollektíváiban az elvtársi légkor;

A katonai ügyészi tevékenység főleg a vezetői szinten összefügg a ha-tározatok előkészítésével és végrehajtásával. A vezető dolgozók munkájá-nak tökéletesítésé, a katonái ügyészség egyes részlegeit terhelő feladatok megoldására gyakorolt befolyásuk formáinak és módszereinek konkretizá-lása elválaszthatatlanul összefügg az egész szervezet tevékenységének ál-landó javításával. Jelenti ez a döntés színvonalával szembeni igények ál-landó növelését. Korunkra jellemző az információk óriási tömege és a rend-szeres mély elemzésük sürgős szükségessége; az a követelmény, hogy a vizsgálattal, az ügyészi felügyelettel és á katonai ügyészsség egyéb tevé-kenyégi területeivel összefüggő' gyakorlati tevékenységet szolgáló végső megállapítások és ajánlások tudományosak legyenek.. Annak érdekében, hogy vezető dolgozóként ne váljunk a munka adminisztratív stílusának foglyaivá, kell, hogy hozzáállásunk egyértelmű és tudományosan mégala-pozott legyen. Ezirányban még sok a tennivalónk.

Vannak elvtársak, akik a rájuk bízott kollektíva munkájának szerve-zésével, formáival és módszereivel kapcsolatban kizárólag a szubjektív praktikus nézeteikből indulnak ki. Ezen semmit sem változtat, hogy közü-lük többen a katonai ügyészség szerveinér végzett munkájuk eredménye-ként sokéves és gazdag tapasztalatokkal és beidegződött ismeretekkel ren-delkeznek. Kár származik abból, hogy a fiatal generáció egyes tagjai haj-lamosak a rutinszerűségre. Eközben különböző alkalmakkor miiidnyájan, talán saját meggyőződésből is a lenini gondolatoknak munkákban való al-kotó alkalmazásáról beszélünk, ilyen nézeteikkel foglalkozunk a különböző előkészítőkön és egyéb alkalmakkor. A katonai ügyészségi programot meg-határozó dokumentumok, éppen ügy mint a szervezeti és munkarend konk-rét követelményeket tartalmaznak munkánk formáival és módszereivel kapcsolatbán. Állíthatjuk, 'hogy semmi sincs rábízva az ösztönösségré; A dolgozók kötelességei egyértelműen köíül vannak határolva.

Egyértelműen állíthatjuk, hogy nem mindenhol ellenőrzik szigorúan, vajon áz említett dokumentumok nem egyszerű papírosok maradnak-é és vajon a gyakorlatban a benne foglaltakát megvalósítják-e. Ezzel kapcsolat-ban le kell szögezni, hogy amennyiben e dokumentumokban foglaltak á gyakorlatban nem használhatók, meg kell őket változtatni. A vezető dol-gozók ellenőrző tevékenységének erősítése' az elkövetkezendő időszakban az egész katonai ügyészség szervezetére nézve meghatározó. A katonai ügyészségnél mindenkinek, katonáknak, polgári dolgozókriak, párt- és egyéb szervezeteknek világosan kell látniok, hogy a meghozott határozato-kat,- tehát' a katonai ügyészség tevékenységére vonatkozó ;program-dokü'-

meritumokat is teljesíteni kell. Az ellenőrzés ezért a szervezői munka leg-lényegesebb része és a vezetőnek ezzel kapcsolatban teljes támogatást kellene kapnia a dolgozók kollektívájától, úgyszintén a pártszervezetektől is. Emellett a vezető dolgozók által a megvalósítandó ellenőrző tevékeny-ség koncepciója új vonásokkal kellene hogy rendelkezzék, amennyiben nem volna szabad, hogy kizárólag az adminisztratív síkon mozgó hozzá-állás jellemezze. Egyesek közülünk még nem elég tapasztaltak. Ezen túl-menően számolni kell azzal, hogy az irányító funkcióba egyre több új em-ber fog kerülni. Őket arra kell figyelmeztetni, hogy az ellenőrző tevékeny-ség gyakorlati segítést jelent, hogy itt a (feladatok teljesítésének szerve-zéséről az előremutató tapasztalatok, a munka hatékony módjainak álta-lánosításáról és érvényesítéséről Van szó. Egyben az ellenőrzés az elvég-zendő feladatok alapos ismeretét, magas fokú fegyelmet és a teljesítésü-kért való személyes felelősséget tételez fel. E szempontból természetesen revideálni kell közülünk nem egynek az ilyen munkáját és el kell gondol-kodnunk a felsőbb katonai ügyészségek és a katonai főügyészség irányító rriunkájának formái és módszerei felett is.

Ügy néz ki, hogy szembe kell szállni azzal az állandó jelenséggel, éspedig az arra való egészségtelen törekvésekkel, amelyek a vizsgálóról az ügyészre, a beosztottról a vezetőre, a katonai ügyészség egyik fokáról a másikra igyekszik áthárítani a felelősséget. Az egyes dolgozók tevékeny-sége éppen úgy, mint a katonai ügyészség egyes részeinek és fokainak te-vékenysége jelenleg világosan szabályozott. A vezetők felelőssége jellegé-hez mérten honorálva van. E tényt tartsuk szem előtt és a felelősség el-hárítását célzó lépések, amelyekkel sajnos nem egyszer találkozunk, szűn-jenek meg, természetesen a centralizált igazgatás feltételei között, amely a katonai ügyészségre, mint monokratikusan felépített szervezetre jel-lemző. Különösen a bűnügyekben az egyes kérdéseket a körzeti katonai ügyészségek nem csupán a felsőbb katonai ügyészségekkel, hanem közvet-lenül a katonai főügyészség közbejöttével oldják meg. Ez törvényes. Más kérdés azonban, amikor a felsőbb katonai ügyészségeknek, vagy a katonai főügyészségeknek reá nem tartozó operatív ügyekkel kell foglalkozniok. Ez csak azok számára lehet kedvező, akik nélkülözik a kezdeményező készsé-get, akik óvatoskodók, és akik egyszerűen a felelősség áthárításával igye-keznek valahogyan a megoldás tárgyát képező ügy érdemén kívül maradni. Ennek kapcsíán ismét szükséges annak felemlítése, hogy több mint nyolc évvel ezelőtt még az 1969. év nem konszolidált viszonyai között kölcsönös együttműködést vállaltunk abban, hogy a mi nem nagy katonai ügyész-ségicsaládunkban mindnyájan közös felelősséggel tartozunk és ennek ke-retei között mindenki ott, ahol ezt számára kijelölték.

' Ezzel kapcsolatban isimét előtérbe kerülnek á katonai ügyészség irá-nyító • szerveinek munkájával és minden vezetővel szemben támasztott igé-nyek. L. I. Brezsnyev elvtárs, a szovjet szakszervezetek XVI; kongresszu-

sán elmondott felszólalásában egyebek mellett hangsúlyozta, hogy „ . . , á pártnak a hatékonysággal és a színvonallal kapcsolatos irányvonala köz-vetlenül egész ..... munkánk stílusára is vonatkozik. Mérjük fel jól, vajon nem értekezünk-He túl gyakran és ¡hosszan, vajon nem gyártunk-e túl sok mindenféle papiros rendelkezést, határozatot, utasítást, miközben meg-feledkezünk annak ellenőrzéséről,, hogy ezek a papirosok tulajdonképpen min változtatnak az életben..." Ezek a szavak inspirálóan hatnak a kato-nai ügyészségen végzett munkánkra és reánk vezetőkre elsősorban. A sza-vak és tettek egységének erősítése, mindennapi munkánk színvonalának emelése, ugyanúgy mint formáinak és módszereinek tökéletesítése a Cseh-szlovák Kommunista Párt XV. Kongresszusa irányvonalával összhangban mindennapi gondunk kell, hogy legyen. E tény szemszögéből kell hozzálát-nunk nem csupán a küszöbön álló év feladatainak megfogalmazásához, ha-nem mindenekelőtt ezek teljesítését szolgáló előfeltételek kialakításához.

A kongresszusi irányvonal teljesítése során a társadalomban, a fegy-veres erőknél és testületeknél fennálló jelenlegi helyzetben a kitűzött fel-adatok egyre bonyolultabbak. Ezért nem elég, hogy a körzeti katonai ügyész, a felsőbb katonai ügyész vagy a katonai ügyészség egyéb vezető dolgozója csupán teljesítőképes dolgozó legyen. Az elkövetkezendő idő-szakban elsőrendű feladataink egyike a vezetők alkotó kezdeményezésre, állandó előrenézésre, a kor színvonalának megfelelő gondolkodásra, a vizs-gáló, ügyészi és a katonai ügyészség egyéb munkája hatékonyságának to-vábbi fokozását, célzó utak keresésére nevelése. A katonai ügyészség mai vezetőinek rendelkezniük kell szocialista kezdeményezőkészséggel, az ak-tív tettekre törekvéssel, tudniuk kell állandóan keresni a felmerült prob-lémák és kérdések megoldásait, nem szabad támaszkodniok más felügye-letére, számolniok kell azzal, hogy munkájuk során akadályokkal, meg-nemértéssel, kényelmeskedéssel és hasonlókkal találkoznak. Mindez külö-nösen ma bír jelentőséggel, amikor a meghozott program-dokumentumok az egész katonai ügyészséget a szocialista kezdeményezés további felvirá-goztatására kell, hogy inspirálják, . . . . . .

* * *

Ebben az évben fontos évfordulóink lesznek. A győzedelmes februári események harmincadik, Csehszlovákia létrejöttének hatvanadik és a cseh-szlovák föderáció megalapításának tizedik évfordulója. Ahogy erről már említés történt, a csehszlovák ügyészség dolgozói számára ez az év annak folytán is jelentős, hogy emlékezünk az egységes csehszlovák ügyészség megalapításának — melynek részévé vált a katonai ügyészség is — negyed évszázadára. Az említett évfordulók azt kell hogy maguk után vonják, hogy a szocialista kezdeményezés kibontakoztatásával segítsenek minket 1978-ban ránk váró feladataink megvalósításában.

Kell, hogy fel legyünk készülve az ellenséges centrumok ideológiai diverziójának és kommunistaellenes propagandájának ún. „antifebruárja"-val s a „prágai tavaszuk" tizedik évfordulójával és a Varsói Egyezmény öt tagállama hadseregének ezzel összefüggő 1968. évi internacionalista meg-segítésével és ennek az évnek egyéb eseményeivel összefüggő ellenséges propaganda támadásaira. Mi, a katonai ügyészség szerveinek dolgozói azok között leszünk, akik a nyugodt és békés munka megzavaróinak, elsősorban szocialista jelenünkért folyó munkához való viszonyunkkal válaszolunk.

Jóváhagytuk ennek az évnek a feladatait és most arról van szó, hogy teljesítésüket biztosítsuk és az ehhez szükséges kezdeményezést kibonta-koztassuk. Ehhez a szocialista munkakezdeményezés további fejlesztésé-ben hozzá kell, hogy járuljanak az egységes csehszlovák ügyészség 25. év-fordulójának ünnepségei,

A katonai ügyészségnek maradéktalanul teljesítenie kell a Csehszlovák Kommunista Párt XV. Kongresszusa határozmányaiból erre az évre ese-dékes feladatait.

Természetes, hogy e vonatkozásban nem szabad vállainkra venni a ránk esőnél nagyobb felelősséget. A tapasztalatok megtanítottak minket arra, hogy a szocialista törvényességet nem lehet erősíteni egyedül a ka-tonai ügyészség szerveinek tevékenységével; ehhez szükséges az is, hogy a cél számára megnyerjük főleg a parancsnokokat és vezetőket, a politikai munkatársakat, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek szervezeteit és az egész katonai nyilvános-ságot.

Ázon alapelvek egyike, melyek 1978-ban közös munkánkat meghatá-rozzák, a katonai ügyészség további erősítése. Nagy felelősség terheli a dol-gozók kollektíváinak irányításában az összes fokon működő vezetőket. Éppen nekik kell figyelmesnek lenniök alárendeltjeikkel szemben, ismer-niük kell és meg kell oldaniok problémáikat, emellett igényesnek kell len-niök a munka minőségével, a felalatoknak határidőn belüli maradéktalan elvégzésével szemben, nem szabad megengedniük a tétlenkedést és általá-ban az elkötelezést nélkülöző hozzáállást vagy a feladatokkal szembeni közönyt.

Meg vagyunk győződve arról, hogy éppen úgy mint eddig, ez az év is eredményes lesz a számunkra és az eredmények megvalósításában mind-nyájan részt veszünk.

A bűnügyi technikai szaktanácsadók közreműködése

írta: Dr. Kiss Lajos r. őrnagy, az állam- és jogtudományok kandidátusa

l.A szakértői és a szaktanácsadói közreműködés elhatárolása

A büntető eljárási törvény kodifikációja során a jogalkotó egyik fő irányként határozta meg az új tudományos és technikai eredmények al-kalmazási lehetőségének szélesítését a büntető eljárásban. Ahhoz, hogy a tudomány és a technika új vívmányai minél előbb bekerülhessenek a bi-zonyítás gyakorlatába, a törvénynek meg kellett jelölnie a lehetséges uta-kat. Ilyen csatornák a szakértői és szaktanácsadói közreműködések.

A bűncselekmények helyszíni szemléinél és más eljárási cselekmé-nyeknél a korábbi eljárási gyakorlatban is sor kerülhetett szakemberek igénybevételére.

A jogalkotó — elismerve a szakemberek közreműködésének szüksér gességét — már korábbi keletű jogszabályokban úgy rendelkezett (9/1965. (VIII. 23.) IM. sz. r. 11. § (3) bekezdés), hogy azok a személyek, akik az eljárás során véleményadás nélkül a tények felderítésében és rögzítésében közreműködtek, a további eljárás során az ügyben szakértőként kirendel-hetők, mert az ilyen segítségnyújtás nem nyomozási cselekmény, a szak-ember a hatóság tagjának nem tekintendő, következésképpen nincs ki-záró ok.

A büntető eljárási jog és a kriminalisztika tudománya is előkészítette a szaktanácsadó jogintézményesítését. A szakember és szakértő fogalmát érintő, valamint az eljárási cselekményeknél való közreműködésükkel kap-csolatos érveket a tudomány is felsorakoztatta. .

A felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok és igények, a jogelőzmé-nyek, valamint az elért tudományos eredmények hatása nyomán a Be-ben „Szaktanácsadó közreműködése a bizonyításban" alcím alatt a bizonyítási eszközök rendszerében egy új jogintézmény öltött jogszabályi formát. Ki-egészült az igazságügyi szakértői működést szabályozó 9/1965. (VIII. 23.) IM. sz. rendelet is a „A szaktanácsadó" megnevezésű résszel (17/A. és 17/B. §).

A Be. 79. § (1) bekezdése szerint a hatóság a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és más eljárási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe,

ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, összegyűjtéséhez vagy rögzítésé-hez különleges szakértelem szükséges, illetőleg a hatóság valamilyen szak-kérdésben felvilágosítást kér. A szaktanácsadóra is megfelelően alkalmazni kell a szakértő kizárására, valamint a szakértői vizsgálat elvégzésével köz-vetlenül összefüggő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelke-zéseket.

Az új jogintézmény számos összefüggés tisztázását, de elsősorban a szakértői és a szaktanácsadói közreműködés megkülönböztetését tette szük-ségessé.

A szakértői tevékenység sajátos eljárási cselekmény a büntető eljárás-ban, mert: a) különleges szakértelem alapján és síkján; b) kompetens szerv vagy személy által; c) szakvélemény-adás formájában; d) büntető anyagi és eljár ás jogilag releváns tények megállapítása vagy megítélése érdekében; e) eljárási és külön jogszabályok által megállapított feltételek mellett és keretek között történik. Ezek az ismérvek együttesen a büntető eljárás so-rán végzett szakértői tevékenységet megkülönböztetik az élet más terüle-tén folytatott mindennemű szakértői működéstől és minden más eljárási cselekménytől.

A szaktanácsadói közreműködés nem önálló eljárási, hanem olyan részcselekmény, amely: aj különleges szakismeret alapján és szférájában; b) ilyen szákismerettel rendelkező szerv vagy személy által; c) bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése vagy rögzítése, továbbá szakmai fel-világosítás-adás formájában; d) az eljáró jogalkalmazó feladatainak gyor-sabb és szakszerűbb megoldása, ezen keresztül a bizonyítási eljárás további lehetőségeinek feltárása, meghatározása és biztosítása érdekében; e) jogilag csak részben szabályozott feltételek és keretek között történik.

A szakértő és szaktanácsadói közreműködés megkülönböztetését nehe-zíti az a körülmény, hogy a törvény a két jogintézményt igen lényeges vo-násokban azonosítja, jogszabályszerkezetileg is egymás mellé helyezi. Egy-beesnek a.„különleges szakértelem" jogi megítélésében, a kizáró körülmé-nyék érvényesülésében, a jogok (adatmegismerés és iratmegtekintés, jelen-lét az eljárási cselekményeknél, kérdésfeltevés, bizonyítás felvételének indítványozása, vizsgálat végzése a hatóság távollétében) azonos voltában, az eljárás eredményes befejezésének kötelező előmozdításában.

Annak ellenére, hogy hasonló és egyés azonos vonásokat maga a tárgyi jog is körvonalaz, eltér a két jogintézmény fogalma egymástól: a) az alap-vető rendeltetésben; b) az igénybevételre, az elvégzett vizsgálatra (közre-működésre) annak előterjesztési módjára vonatkozó jogi keretekben, va-lamint c) a vizsgálat (közreműködés) eredményének jelentőségében és jog-hatásában.

A Be. 68. § (1) bekezdése a szakértő igénybevételét a bizonyítandó tények megállapítására vagy megítélésére teszi kötelezővé, a különleges szakértelem síkján. A jogalkalmazó számára a szaktanácsadó műszaki,

technikai segítségnyújtása, szaktanácsadása vagy felvilágosítása csak tehe-tőség. Ezzel a lehetőséggel élhet, ha szükségét látja, de ezeket a feladatokat maga is elvégezheti. A szaktanácsadó igénybevétele értesítéssel és nem kirendeléssel történik.

A szaktanácsadó nem szakvéleményt ad. Adatrögzítése, segítségnyúj-tása, nyilatkozata írásos, illetve más tárgyiasult formában sem önálló bizo-nyítási eszköz a törvényben, hanem vagy az okiratok, vagy a tárgyi bizo-nyítási eszközök közé tartoznak. Bizonyítási eszköz szerepük azonban így sem tagadható, amennyiben felkutatásuk, összegyűjtésük és kezelésük a törvény rendelkezései szerint történt (Be. 60. § (1) bek.).

2. A bűnügyi technikai szaktanácsadói feladatok

A bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése során a legtöbb esetben bűnügyi technikai szakemberek működnek közre. A bűn-ügy technikai szaktanácsadói „különleges szakismeret" határát a jogalkal-mazók kriminálteohnikai szakképzettsége általános szintjére helyezhetjük, illetőleg a különleges technikai felszerelésük alkalmazása általános isme-retéhez köthetjük. A bűncselekmények helyszínén levő nyomok, a nyo-mokat hordozó és egyéb tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, össze-gyűjtése, a helyszíni állapotban való rögzítése a szemle keretén belül rend-szerint általános bűnügyi technikai szakképzettséget igénylő feladat. Ennek végrehajtásáért a szemle vezetője, illetve a szemlét foganatosító jogalkal-mazó a felelős.

A kriminálteohnikai szakképzettség általános szintje fokozatosan emel-kedik. Az elméleti ismeretek szintjének emelkedése azonban nem helyet-tesítheti a gyakorlat során kialakított szakmai fogások elsajátítását. Még a felsőfokú jogi és kriminalisztikai ismeretek birtokában is hiányozhatnak olyan nyomrögzítő, műszerkezelő, anyagkiválasztó stb. gyakorlati készsé-gek, amelyek a bűnügyi technikai szaktanácsadó közreműködését nélkü-lözhetetlenné teszik az eljárásban. Éppen ezért a szemlét vezető hatóság — bár joga és kötelessége a helyszíni nyomok felkutatása, összegyűjtése és rögzítése — akkor jár el helyesen, ha e feladatok megoldására segítségül hívja a bűnügyi technikai szakembert.

A bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében végzett eljá-rási cselekmények során számtalan esetben van szükség bűnügyi techni-kai szaktanácsadói közreműködésre. A nyom- és tárgyfelkutató műszerek kezelése például miért kell, hogy elvonja a jogalkalmazó figyelmét más jogi és kriminalisztikai tevékenységtől? A négylábú „műszer", a nyom-követő kutya például nem is hallgatna másra csak a gazdájára. Sorolhat-nánk példákat a speciális nyomrögzítő módszerektől kezdve a modern

képmagnetofonok kezeléséig, amelyek mind különleges krímináltechnikaí szakképzettséget igényelnek.

A bűnügyi technikai szaktanácsadói feladatok jó ellátása megfelelő felkészültséget tételez fel. A felkészültség egyrészt a bűnügyi technikai szakemberek, eszközök és felszerelések potenciális készenlétben tartását, pontosabban kiképzett állományt, szakmai munkakör megosztást, illetve szolgálati ügyeleti beosztást, a tárgyi oldalon pedig korszerű és alkalmas hírközlő és vevő, szállítás- és bűnügyi technikai ellátottságot, gondos után-pótló- és szervíz munkát jelent. A felkészültséghez sorolható az illetékes és hatáskör szerinti nyomozó hatóság mozgósító felhívása, igénye, más-szóval bevonása is a bűnügyi technikai szaktanácsadói feladatok elvégzé-sére. A bűncselekmények és egyéb relevánsnak Ígérkező események hely-színére történő gyors kivonulás (beleértve a szükséges személyi és műszaki technikai szükségletek mozgatását is) szintén a felkészülés körébe tehető.

A szűkebb értelemben vett bűnügyi technikai szaktanácsadói felada-tok két fő csoportba sorolhatók:

a) Bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és összegyűjtése. E fel-adatkörbe tartozik a helyszíni nyomok, tárgyi bizonyítási eszközök, elvál-tozások helyzetmegállapító célzatú, statikus térbeli összkép rögzítése (fényképezés, helyszínvázlat készítés stb.), dinamikus felkutatása (porozás, világítás, fémkutató, nyomozókutya-igénybevétel, stb.), továbbá rögzítése és biztosítása (ragfelületű és mintázó anyag alkalmazása, eredetben történő ki- (le-) vétel anyagmintavétel, fényképezés stb.), illetve összegyűjtése (csomagolás, rendszerezés, megjelölés stb.);

b) Felvilágosítás adás. A felvilágosítás irányulhat a biztosított nyo-mok, tárgyi bizonyítási eszközök szakértői vizsgálatra, illetve azonosításra alkalmas voltának megállapítására, szükség esetén megfelelő riyomgyűjte-mények igénybevételével az elkövetési körülmények megállapítására, a nyomot létrehozó személy (vétlen vagy gyanúsítható), vágy tárgy egyes ismérveinek behatárolására, következtetések levonására, továbbá minden egyéb, az ügy lényegét érintő szaktanácsadói észrevételek közlésére (pl. a helyes szakkifejezések megválasztása a • jegyzőkönyv szövegezésénél, ajánlások minták beszerzéséhez, vagy elkészítéséhez, egyes eljárási cse-lekményekhez módszertani tanácsok, tanácsok a szakértőnek feltehető kér-dések körére, nyelvezetére, segítség az alkalmas szakértői intézmény ki-választásában stb.).

3. A bűnügyi technikai szaktanácsadók köre és igénybevétele

A bűnügyi technikai szaktanácsadói feladatok teljesítésére történelmi múlttal a rendőri nyomozó hatóságok rendezkedtek be saját egységeik ki-szolgálására. Vannak azonban más nyomozóhatóságok is, amelyek saját

bűnügyi technikai szervekkel, ezen belül pedig bűnügyi technikai szak-emberekkel rendelkeznek. Ilyen kriminalisztikai intézmény az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, illetve a Katonai Főügyészség Kriminalisztikai Laboratóriuma.

A bűnügyi technikai szaktanácsadói feladatoknál elmondottakból kö-vetkezik, hogy a szaktanácsadói feladatokat különböző felkészültség-, isme-ret-szintű szakemberek végezhetik el. A helyszíni nyomok, a nyomokat hordozó és egyéb tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése, il-letve a helyszín állapotának rögzítése a szemle keretén belül rendszerint általános nyomozói szakképzettséget igénylő feladat. Ennek végrehajtá-sáért a szemle vezetője, illetve a szemlét foganatosító hatósági tag felelős, Azok a jogalkalmazók, akik — bár erre kiképzést és megfelelő felszerelést kaptak — a nyomfelkutatás összegyűjtését és rögzítését nyomozóhatósági minőségben végzik, vagyis a nyomozási cselekményt egyszemélyben foly-tatják le, nem bűnügyi technikai szaktanácsadók. Amint azonban a nyom-felkutatással összegyűjtésével és rögzítésével jogalkalmazói társaiknak se-gítséget nyújtanak, tevékenységük szaktanácsadói közreműködésnek mi-nősül.

A bűnügyi technikai feladatok ellátására kiképzett és felszerelt szak-emberek kategóriájába a bűnügyi technikai intézményeknél szolgálatot teljesítő kriminalisztikai szakértők, technikusok, segédtechnikusok, tech-nikai megbízottak és nyomozókutya-vezetők tartoznak. Ezeket a szakem-bereket alapvetően két csoportba sorolhatjuk. A szakértői képesítéssel nem rendelkező szakemberek csak a nyomok és a nyomokat hordozó vagy más tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásában, összegyűjtésében és biztosítá-sában segédkezhetnek. Ez lényegében a bűnügyi technikai szaktanácsadói feladatok első csoportjába tartozik.

A minőségében magasabb szintű tanácsadás akár a nyomok azonosít-hatóságára, akár következtetések levonására vonatkozik, nem lehet fel-adata azoknak a szakembereknek, akik a kriminalisztikai azonosítási el-méletben és gyakorlatban nem járatosak. A szaktanácsadói közreműködés ezen szintjén minden esetben, szakértői képesítéssel rendelkező személy jöhet számításba.

A 2/1976. (III. 15.) IM. számú rendelet III. számú mellékletének c) pontjában felsorolt szakkérdésekben a BM. Bűnügyi Technikai Intézete, az Okmányszakértői Iroda, illetve a Bűnügyi Nyilvántartó Osztály rendel-kezik megfelelő szakemberekkel. Ezek a szakemberek nem kizárólagos jog-körrel működnek közre szaktanácsadóként. Még a polgári büntető ügyek-ben is törvényes lehetősége van annak, hogy a fentnevezett szervek aka-dályoztatása esetén más szerv, illetőleg szakember is igénybe vehető bűn-ügyi technikai feladatok ellátására.

A Be. 338. §~a szerint a katonai büntető eljárásban lehetőleg a kato-nai igazságügyi szakértők jegyzékébe felvett kijelölt szakértőt kell igénybe

venni, ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez külön-leges szakértelem szükséges. így rendelkezik a katonai büntető eljárásban igénybevehető szakértőkről szóló 6/1965. (V. 19.) IM. számú rendelet 1. §-a, illetve a katonai főügyész 6/1963. számú ugyanezen tárgyú utasítás 1. pontja is. Nincs jogszabály, vagy érvényben levő utasítás arra, hogy a katonai büntető eljárásban szaktanácsadó igénybevétele ugyanilyen kör-ből történjék-e. Megítélésem szerint igen, vagyis szaktanácsadóként első-sorban azokat a szakembereket kell igénybevenni, -akik a katonai igazság-ügyi szakértők jegyzékében szerepelnek, illetve a katonai igazságügyi sezrvek kötelékében működnek. Ilyen szakemberekkel a Katonai Fő-ügyészség Kriminalisztikai Laboratóriuma rendelkezik.

Az -első fokú katonai ügyészi szervek nyomozói hatóság minőségben elsősorban saját erőből, vagyis szakember igénybevétele nélkül végzik el a nyomok felkutatását, összegyűjtését és biztosítását. Természetes, hogy a felkutatott és biztosított nyomok, illetve tárgyi bizonyítási eszközök el-sődleges értékelését is ilyen erőből végzik. A helyszínes bűncselekmények zöme azonban szükségessé teszi, hogy bűnügyi technikai szakember mű-ködjön közre és ez a gyakorlatban a rendőri bűnügyi technikai szervek segédletével történik.

Ez a gyakorlat nem kifogásolható a nyomok felkutatása, összegyűj-tése és biztosítása stádiumában, illetve akkor, ha nincs személyi összefér-hetetlenség. A nyomok és tárgyi bizonyítási eszközök -megvizsgálásán ala-puló szaktanácsadói nyilatkozatra azonban — a fenti értelmezésből ki-indulva —• helyesebb a Katonai Főügyészség Kriminalisztikai Laborató-riumához fordulni. A szűkebb értelemben vett kriminalisztikai jellegű vizsgálatokra ez a Laboratórium berendezkedett. Kéz- és gépírásos bűn-jelir-atok, okmányok, bélyegzők és bélyegzőlenyomatok, továbbá fegyverek és lőszerek, láb—fog, állatok, eszközök, közlekedési eszközök nyomai, zárak és lakatok, ujj- és tenyérlenyomatok, bűnjelfényképek száktanácsadói vizsgálata elsősorban a Laboratórium szakemberei által kell hogy történ-jék. A katonai büntető eljárásra vonatkozó jogszabályok ilyen értelmezésé-ből következik, hogy ezeket a szaktanácsadói feladatokat a rendőri -nyo-mozószervek bűnügyi technikai szakemberei csak akkor láthatják el, ha a Laboratórium szakemberei -akadályozva v-ánnak, illetve ha a késedelem veszéllyel jár. '

A lőfegyverrel vagy lőszerrel összefüggésben szaktanácsadói nyilat-kozattételre alkalmas szakemberek működnek még -a Belügyminisztérium, illetve a hadsereg kötelékében. A Belügyminisztérium szerveinél rendsze-resített lőfegyverek vagy lőszerek szaktanácsadói megvizsgálására a me-gyei rendőrfőkapitányságok fegyvermesteri képesítéssel rendelkező fegy-verszakszolgálat vezetői, illetve fegyvermesterei is alkalmasak. A hadsereg alakulatainál működő fegyverteohnikusok szi-ntén nyilatkozhatnak a had-seregnél rendszeresített lőfegyverekkel vagy lőszerekkel összefüggésben

arra, hogy ezek a fegyverek vagy lőszerek alkalmasak-e lövés leadására, lőfegyvernek tekintendők-e, de nem nyilatkozhatnak már arra a kérdésre, hogy a bűnjellövedéket vagy hüvelyt a vizsgált fegyverből lőtték-e ki. Ez az utóbbi feladat ugyanis már kriminalisztikai szakértői ismereteket igényel és ebben a szakkérdésben a fenti szakemberek már nem járatosak.

Az ujjnyomok egyedi azonosítására alkalmas voltáról, továbbá a vét-len vagy gyanúsítható személyekről történő feltevésekről, következteté-sekről csak daktiloszkópiai ismeretekkel és szakvizsgával rendelkező bűn-ügyi technikai szakember nyilatkozhat szaktanácsadóként. Ilyen kapacitás-sal a Katonai Főügyészség Kriminalisztikai Laboratóriuma rendelkezik, de az ujjnyomok egyedi azonosítását célszerű hogyha csak a sürgős ese-tekben végzi el, mert nem rendelkezik olyan nyilvántartási anyagokkal, amelyek alapján a bűricselekménnyel, illetve az elkövető személlyel kap-csolatban más releváns következtetések is levonhatók. Ezért ezt a feladatot elsősorban a BM. Bűnügyi Nyilvántartó Osztálya Daktiloszkópiai Alosz-tálya részéről látom elsősorban megoldhatónak a továbbiakban is.

A bűnügyi technikai szaktanácsadók igénybevétele bűncselekmények helyszíni szemléjéhez vagy más, halasztást nem tűrő eljárási cselekmény-hez szóban (távbeszélő, rádió) útján történik. Egyéb esetekben az igénybe-vétel érdekében általában írásbeli megkereséssel kell intézkedni. Az igény-bevételekkel szemben minden esetben követelmény az igénybe vevő ille-tékessége és hatásköre, amely nem szolgálati elöljárói vagy feljebbvalói, illetve felügyeleti viszonyt, hanem a büntető eljárási cselekmények kez-deményezésére és foganatosítására való hatósági jogkört és területi ille-tékességet jelent.

A bűnügyi technikai szaktanácsadó igénybevétele általában nem névre szóló felkérés akkor, ha szervezetszerűen több szakember állhat ren-delkezésre. Az eljáró bűnügyi technikai szakembereket a vezető jelöli ki.

Speciális feladatok végrehajtására indokolt lehet a név szerinti szak-tanácsadóbevonás is, hiszen tapasztalható a szakemberek specializálódása, elmélyülése egyes szakterületeken. Általában azonban az tekinthető sza-bálynak, hogy a bűnügyi technikai szerv vezetőjét a nyomozóhatóság név szerinti szakember megjelölése nem köti, mint ahogyan a téves szakága-zat megjelölése esetén is eltérhet a nyomozó hatóság megjelölésétől annak hozzájárulása nélkül. A véleményütközések elkerülése végett ilyen esetek-ben az a helyes eljárás, ha a hatóság tagja vagy vezetője rövid úton szó-ban tájékozódik a bűnügyi technikai szakembereknél a szakág és szak-ember megválasztása érdekében. Egyébként a szaktanácsadásnak ez is egyik változata, mint felvilágosítás.

A bűnügyi technikai szaktanácsadót kijelölő vezetőnek vizsgálnia kell azt, hogy kizáró ok nem áll-e fenn. A szaktanácsadó is köteles emellett a vele szemben fennálló kizáró okot a tudomására jutást követően nyomban bejelenteni és szaktanácsadói közreműködését felfüggeszteni. Ez utóbbi

esetben ís el kelí azonban végeznie minden oíyan műveletet, amelynek el-mulasztása az eljárás sikerét veszélyezteti (például tárgykárosodás).

Általában egy bűnügyi technikai szakember működik közre szakta-nácsadóként, de egy időben, ugyanazon feladatok elvégzésére több is eljár-hat. Annak sincs jogi akadálya, hogy újabb szakember közreműködését maga az eljáró bűnügyi technikai szaktanácsadó kezdeményezze a ható-ságnál vagy saját vezetőjénél. A gyakorlat azt igazolja, hogy egyes bűn-ügyi technikai szaktanácsadói feladatok ellátása a szaktanácsadó által be-vont más szakemberek segítségével felgyorsul anélkül, hogy e kisegítő jel-legű közreműködésre a nyomozóhatóság felhívást adott volna. Tipikus esete a most leírtaknak a fényképész laboránsok közreműködése, amikor nem (természetesen más esetben sem) lehet szó a szaktanácsadás szakmai felelősségének megoszlásáról, átháramlásáról a laboránsra.

Amennyiben az igénybe vett bűnügyi technikai szaktanácsadó jel-mentését indokolt okból kéri (például betegség, rosszulét), a BM. 10. sz. Utasítás 10. pont (8) bekezdése szerint a kérelmet teljesíteni kell.

A közreműködő bűnügyi technikai szaktanácsadó tevékenységét az eljárási cselekményt vezető (szemlevezető, eljáró jogalkalmazó) irányítja, akit utasítási jog illet meg a nyom és tárgyi bizonyítási eszközök felkuta-tásának, rögzítésének stb. megkezdésére, helyére, abbahagyására, stb. a szaktanácsadóval szemben.

Az eljárási cselekményt vezető irányítása azonban nem terjedhet ki a nyomok vagy más tárgyi bizonyítási eszközök megvizsgálásán alapuló szaktanácsadói nyilatkozat befolyásolására, ha egyáltalán azt igényelte. Joga van viszont a nyilatkozatot nem kérni, illetve a már adott felvilágosí-tást figyelembe venni. Ha azonban a helyszíni szemlén bűnügyi technikai szaktanácsadó nem működött közre, a bűnügyi technikai feladatok teljesí-téséért is értelemszerűen a szemle vezetője vagy az eljáró nyomozóhatóság a felelős.

A szaktanácsadó a szakmai szempontból nem megfelelő utasítások ellen köteles kifogással élni. Ennek el nem fogadása esetén az utasítást végre kell hajtani, de kérheti, hogy az utasítást, illetve az ellenvetést a szemlejegyzőkönyvben (jelentésben) rögzítsék.

Bűnügyi, technikai szaktanácsadóként nem működhet közre: a) aki az ügyben mint terhelt vagy védő, továbbá mint sértett, felje-

lentő vagy mint azok képviselője vesz részt, valamint a felsoroltak hozzá-tartozója, továbbá akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható;

b) aki az ügyben mint a hatóság tagja járt el. Nem tekintendők a ha-tóság tagjának a kriminalisztikai feladatokat ellátó szervek központi és te-rületi szakemberei, bár szervezetileg a nyomozó hatóság keretében mű-ködnek;

c) a szaktanácsadói szerv szaktanácsadója, ha az a) pontban meghatá-rozott kizáró ok a szerv vezetőjére áll fenn.

Akadálya a szaktanácsadói közreműködésnek: a) az akár időleges testi vagy szellemi sérülés, zavar (pl. betegség, ittasság stb.); b) a titoktartási kötelezettség. Az a szaktanácsadó pedig, aki magát vagy hozzátartozóját közreműködésével bűncselekmény elkövetésével vádolná, megtagadhatja a közreműködést.

4. A bűnügyi technikai szaktanácsadói közreműködés módja

A Be. 79. § (2) bek. szerint a szaktanácsadó is köteles és jogosult mind-azokat az adatokat megismerni, amelyek feladatának teljesítéséhez szük-ségesek. Az ügy iratait megtekintheti, jelen lehet az eljárási cselekmé-nyeknél, a terheltekhez, a tanúkhoz, a szakértőkhöz és a többi szaktanács-adóhoz kérdést intézhet. A szaktanácsadó az igénybevevő hatóságtól a szak-tanácsadói feladatok teljesítéséhez szükséges további adatok, iratok, fel-világosítások közlését, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti és a bizonyítási felvételét indítványozhatja'.

A szaktanácsadó a hatóság távollétében is végezhet vizsgálatokat és megtekintheti a vizsgálataihoz szükséges tárgyakat, .amely során a meg-vizsgált személyhez, — tárgyak azonosításával, kezelésével és őrzésével kapcsolatban pedig a jelenlevő személyhez is kérdéseket tehet fel.

A bűnügyi technikai szaktanácsadónak a nyomok és tárgyi bizonyí-tási eszközök felkutatását, a nyilatkozathoz szükséges vizsgálatait a vonat-kozó eljárási szabályokban foglalt rendelkezések alapján, a kriminalisztika tudománya állásának és a korszerű krimináltechnikai ismereteknek meg-felelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával kell elvégeznie.

A helyszíni szemle vagy más eljárási cselekmény során felkutatott, összegyűjtött és rögzített nyomokról, a nyomokat hordozó és egyéb tárgyi bizonyítási eszközökről, az észlelt állapotról, minták feltalálási helyéről és körülményeiről a bűnügyi technikai szaktanácsadónak fényképeket és hely színvázlatokat kell készítenie. E feladatok elvégzése során köteles fi-gyelembe venni a helyszíni állapot sajátosságain alapuló követelményeket.

A felkutatott nyomokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, ha az lehet-séges, megszemléléskori állapotban, változtatás nélkül eredetben kell biz-tosítani. Különösen ügyelni kell arra, hogy szabálytalan bűnjelkezelés és szakszerűtlen csomagolás miatt a mikroméretű nyomok és anyagmarad-ványok későbbi felkutatása, illetve értékelésének lehetősége ne hiúsul-jon meg.

A biztosított nyomokat és egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket az álla-guk sérelme nélkül reájuk erősített és szabályszerűen kitöltött bűnjelcim-

kével kell ellátni hitelességük tanúsítása végett. Több hasonló nyom vagy tárgy biztosítása esetén az össziecserélés lehetőségét ki kell zárni. A bizto-sított nyomokról és egyéb tárgyi bizonyítási eszközökről a rendőri szervek az erre a célra rendszeresített átíró tömb felhasználásával három példány-ban jegyzéket készítenek. A jegyzék első példányát a szemlejegyzőkönyv-höz (vétségi eljárás esetén a jelentéshez) kell csatolni. A második példány a szaktanácsadói felvilágosítás kéréséhez használható fel, míg a harmadik példányt á helyszínen eljárt bűnügyi technikai szakember (szerv) őrzi meg. A jegyzék feltünteti a rögzített nyomok, tárgyi bizonyítási eszközök meny-nyiségét. A jegyzéktömb első lapján található az a rovat, amelyben a szaktanácsadó aláírásával igazolja, hogy a felsorolt nyomokat, tárgyakat szakértői vizsgálatra vagy szaktanácsadói felvilágosítás céljából átvette. A második lapon a vonatkozó rovatok kitöltésével mód van a szaktanács-adói nyilatkozat írásba foglalására már a helyszínen. Ha azonban a szak-tanácsadói vizsgálat a helyszínen nem végezhető el (pl. műszer, illetve szakismeret hiánya stb. miatt), ugyanezen a lapon kérheti írásban az eljáró hatóság a szaktanácsadói vizsgálatok elvégzését, illetve aláírásával igazolja, hogy milyen nyomokat, tárgyi bizonyítási eszközöket vesz át bűnjelkezelés céljából, amelyekre nézve szaktanácsadói felvilágosítást vagy szakértői vizsgálatot nem igényel.

A jegyzéktömb harmadik lapján a nyomrögzítési adatokon és a szak-tanácsadói nyilatkozaton kívül hely van a nyomok, tárgyi bizonyítási esz-közök felhasználására vonatkozó további feljegyzésekre is annak figyelem-mel kísérésére, hogy milyen szákértői vizsgálatok törtéritek, milyen azono-sítási eredménnyel és milyen az ismeretlen tetteses ügy felderítési ered-ménye. Ez utóbbi lapon más releváns bűnügyi technikai adatok feltünte-tésére is mód van.

A rendőrségi nyomozási eljárásban a jegyzékeket a közreműködő bűn-ügyi technikai szaktanácsadó tölti ki. Ha a helyszíni szemlén szaktanács-adó nem működött közre és nyomrögzítésre került sor, a jegyzék kitöltése a szemle vezetőjének vagy az eljáró jogalkalmazónak a feladata.

A nyomok és egyéb tárgyi bizonyítási eszközök mozgásának ilyen szi-gorításával a nyom- és tárgyfelkutató, rögzítő és összegyűjtő tevékenység értékelhetőbbé válik, az elkallódás veszélye csökken és várható a szakta-nácsadói, illetve szakértői vizsgálatok gyarapodása is. Egyszerűsített for-mában hasonló jegyzékforma alkalmazása más nyomozó hatóságok által folytatott büntető eljárások során is indokoltnak látszik.

A kitöltött jegyzék nem helyettesíti a szemlejegyzőkönyvet (jelentést). A helyszíni nyomkutatási és rögzítési tevékenységet a helyszíni szemle-jegyzőkönyvben (jelentésben) kell írásba foglalni. Ennek tartalmaznia kell a nyomok, a nyomokat hordozó és egyéb tárgyi bizonyítási eszközök szak-szerű megnevezését, feltalálásuk helyét, helyzetét, a rögzítés módját, a

¡Megkülönböztetésre alkalmazott jelzéseket, valamint azt, hogy a szemlén szaktanácsadót is igénybe vettek.

A szemlejegyzőkönyv (jelentés) elkészítése a nyomozó hatóság fel-adata. A szaktanácsadó köteles azonban közreműködni abban, hogy a hely-színen végzett bűnügyi technikai tevékenységet a jegyzőkönyv (jelentés) szakszerűen tartalmazza és erről jogosult meggyőződni az elkészült okirat elolvasása útján is.

Szaktanácsadói nyilatkozat nemcsak a rendszeresített jegyzéken, ha-nem külön szövegezett íven vagy szóban is adható. A szóban előadott nyi-latkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5. A bűnügyi technikai szaktanácsadói tevékenység hatékonysági fokának mérési lehetőségei

Az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmény felderítése és bizonyítása több eljárási cselekmény függvénye. Sikeres lehet ez a tevé-kenység számos módszerrel, amelyek közé a bűnügyi technikai cselekmé-nyek is váltakozó súllyal és minőségben kapcsolódnak be. A bűnügyi tech-nikai szaktanácsadói közreműködés elmaradását vagy alacsonyabb szín-vonalát kompenzálhatják más jó felderítő vagy bizonyítási cselekmények, és viszont, a jobb minőségű bűnügyi technikai közreműködés is korrigál-hatja a kevésbé jó minőségű felderítő vagy bizonyító munkát. Ezen belül az arányok kimutatására egzakt módszereket nem ismerünk.

Elvitathatatlan, hogy a szaktanácsadók nyomrögzítő és felvilágosító tevékenysége kapcsán felderítésre kerültek már igen jól leplezett bűncse-lekmények, ismertté váltak bűnelkövetők, tisztázódtak az elkövetés sze-mélyi, illetve tárgyi körülményei. A bűnügyi technikai szervek azonban önállóan még egyetlen bűncselekmény felderítését és bizonyítását sem vé-gezték el teljesen, mert erre a bűnüldöző funkciók garanciális indítékokon nyugvó törvényes felosztása sem ad lehetőséget.

Hazánkban az tapasztalható, hogy a bűnügyi technikai szakemberek közreműködése az egyes eljárási cselekmények során évről évre gyarapo-dik. Ezzel egyidőben az is látható, hogy a helyszíni nyomok szakszerű fel-kutatása és rögzítése iránt növekednek az igények a nyomozóhatóságok részéről is.

A bűnügyi technikai szakemberek közreműködésével megtartott hely-színi szemléken belül igen jelentős a nem bűncselekmények szemléjének az aránya. A hirtelen halálesetek közül vagy az öngyilkosságként induló események csak igen kis százalékáról derül ki a későbbiek során, hogy bűn-cselekmény történt. Ha a helyszíni szemléken való közreműködés számá-ból levonjuk az egyéb, nem bűncselekmények szemléjén való közreműkö-dések számát, megkaphatjuk a bűncselekmények helyszíni szemléjén való

közreműködések számát, megkaphatjuk a bűncselekmények helyszíni szemléjén való közreműködés mennyiségét.

A bűnüldöző szervek tudomására jutott bűncselekmények csak egy ré-sze rendelkezik olyan helyszínnel^ ahol a bűnügyi technikai szaktanácsadói közreműködésre, a nyomok vagy más tárgyi bizonyítási eszközök felkuta-tására, rögzítésére és biztosítására szükség van. Az élet és testi épség ellen, továbbá a társadalmi és személyi tulajdon sérelmére elkövetett, valamint a segítségnyújtás elmulasztása és más bűncselekmények helyszínén azon-ban igen jelentős segítséget nyújthatnak a szaktanácsadók. Ma még az is-mertté vált helyszínes bűncselekmények szemléin sem minden esetben működik közre szaktanácsadó. Az összes helyszínes bűncselekmények mintegy háromnegyed részének helyszíni szemléjén semmilyen bűnügyi technikai szakember nem működik közre. Ez az arány még akkor is sok, ha figyelembe vesszük, hogy -a bűnügyi teohnikát eredményesen nem alkal-mazhatjuk minden helyszínes bűncselekmény helyszíni szemléjén. Ilyen eset például a későn bejelentett esemény, lamikor a helyszínt már meg-változtatták vagy az megváltozott, és a bűnügyi technikai közreműködés eredménytelennek látszik.

A helyszínes esemény helyszíni szemléje során végzett bűnügyi tech-nikai tevékenység hatékonysági fokát több viszonyszám jelezheti. A hely-színes eseményeken való bűnügyi technikai közreműködés összmennyisé-gén belül növekednie kell a bűncselekmények helyszíni szemléjén való közreműködések arányának, másrészt a bűnügyi technikai közreműködés mennyiségének közelítenie kell az elkövetett helyszínes bűncselekmények számához. Arra kell törekedni, hogy ne mariadjon helyszínes bűncselek-mény bűnügyi technikai szakember segédlet nélkül.

A bűnügyi technikai közreműködés gyakoriságát mérlegelve még egy viszony utal a hatékonyabb munkára. Az egyes bűncselekmény-kategó-riákon belül a helyszíni szemléken való bűnügyi technikai közreműködés arányának közelítése a nyomozás eredményességi, illetve az ismeretlen tetteses bűncselekmények felderítési arányhoz. Az a tapasztálat, hogy a bűnügyi technikai szaktanácsadói közreműködés gyakorisága a legtöbb esetben egyenes arányban van a nyomozás eredményességével, illetve az ismeretlen tetteses bűncselekmények felderítési arányával.

A szemlék során történő bűnügyi technikai segédlet effektivitására a nyomrögzítések aránya utal. A bűncselekmények helyszíni szemléin el-végzett nyomkutatás és nyomrögzítés hatékonysága szintén több össze-függésen keresztül mérhető. Minél több az olyan helyszín, amelyen vala-milyen fajta nyomot sikerült rögzíteni, annál effektívebb a nyomfelkuta-tás. A nyomrögzítési esetek és a rögzített nyomok darabszámának növe-kedése a nyomrögzítésre való törekvést jelzi. A rögzített nyomokon belül az azonosításra vagy következtetések levonására alkalmas nyomok ará-nyának növekedése olyan minőségi mutató, amely a bűnügyi technikai

szakemberek -bűnüldöző elhivatottságát, illetve magasabb szakmai alkal-masságát jelzi. A rögzített nyomok eredményesebb felhasználására való törekvés jelzője az azonosításra és következtetések levonására alkalmas nyomok szaktanácsadói vagy szakértői vizsgálatra való küldése. Ha a szak-tanácsadói vagy szakértői vizsgálatra került nyomok aránya emelkedik, nemcsak a szakemberek igénybevételére való törekvésről van szó, hanem a rögzített nyomok hatékonyabb felhasználásáról is -a bizonyítási eljárás-ban. A szaktanácsadói vagy szakértői vizsgálatra került nyomok kategó-riáján belül minél több releváns személyazonosítás (személymegállapítás), tárgyazonosítás történik, annál jobb a bűnügyi technikai közreműködés minősége is. Az előzetes szaktanácsadói nyilatkozatok számának gyarapo-dása az elkövetett bűncselekmények mennyiségi alakulásához viszonyítva csupán a kriminalisztikai szaktanácsadói munka fokozódását jelzi. A munka hatékonysága növekedésére a szaktanácsadói nyilatkozatokon belül az olyan nyilatkozatok számának emelkedése utal, amelyek a nyo-mozások eredményességét vagy a tettesek felderítését elősegítik. Ilyen irányban hat a szaktanácsadói közreműködések rövid átfutási ideje, vagyis a gyorsaság is.

A helyszínrajz-készítési esetek aránya helyszínes bűncselekmények helyszíni szemléjén való bűnügyi technikai közreműködések eseteihez vi-szonyítva, a szemlék alaposságát, illetve a -bizonyítási igény magas szint-jét jelzi. A helyszínrajz minősége, szakszerűsége és esztétikus kivitelezése a bűnügyi technikai szakemberek készségének, felkészültségének, bűnül-döző hivatásszeretetének jellemzője. >

A tolvaj csapda-telepítés effektivitását az eredményesen realizált ese-tek száma jelzi. A realizálási eseteken belül a felderített bűncselekmé-nyek száma sorozatos elkövetések esetében, majdnem mindig több. Ez azonban nem csak a telepítés megalapozott voltára utal.

A fémkutatók felhasználásának hatékonysági fokát a felhasználás számszerűsége és az eredményes igénybevétel aránya mutatja.

A bűnügyi személyfényképezés és üjjnyomatolás hatékonysági foká-nak kimutatására számszerű adatok és viszonyszámok nem alkalmasak. Az eljárások (felvételezés, beállítás, kidolgozás) minősége, a vonatkozó jogszabályok és utasítások, továbbá a kriminalisztikai ajánlások betartása jelzi azonban e bűnügyi technikai munka hatékonyságát. A bűnügyi fény-képész laboratóriumi munka hatékonyságának mérésére csak a kidolgozott fotoanyagok minősége, a jogszabályok és utasítások, továbbá áz idevonat-kozó kriminalisztikai ajánlások betartása ad jelzést.

A nyomozókutyák igénybevételének eredményességére szintén több viszonyítás ad lehetőséget. Nyomkövetés esetén az igénybevétel aránya a helyszínes bűncselekmények arányához, továbbá az igénybevételek meny-nyiségén belül az eredményes igénybevételek aránya jelzi a hatékony-ságot. A szagkonzerválás és szagazonosítás területén a meglevő szagbank-

ban történt eredményes kiválasztás aránya, illetve a konzervált szagmin-ták alapján történt egyedi személyazonosítás aránya az összkiválasztási és azonosítási igénybevételhez viszonyítva jelzi a munka hatékonyságát. Az eddigi tapasztalatok -azt mutatják, -hogy a szagazonosításra speciálisan ki-képzett kutyák megbízhatóan, minimális hibaszázalékkal végzik mun-kájukat.

I R O D A L O M :

L. E. Arocker:

Hí. I. Avdeev, I. D. Perlov:

Sz. V. Borodin, A. J. Paliasvili:

A. A. Ejszman:

Gödöny József:

M. M. Grodzinszkij:

Katona Géza (szerk.):

Dr. Kertész Imre:

E. B. Melnikova:

Dr. Molnár Gyula (szerk.):

Prava, objazannoszti i pol szpecialisztov pri proizvod-sztve szledsztvennük i szudebnüh dejsztvij. (Voproszü Kriminalisztiki 6—7. szám, 46—54. old.)

O predelah pravomocsij szudebnomedicinszkogó eksz-perta v szovetszkom ugolovnom processze. (Voproszü Kriminalisztiki 1962. 3. szám, 20—30. old.) Voproszü teorii i praktiki szudebnoj ekszpertizü. (Po materialam Verhovnogo Szuda SZSZSZR i Verhov-nogo Szuda RSZFSZR) Pod redakciej prof. D. Sz. Kareva. (Moszkva, 1963. Goszudarsztvennoe Izdatelsztvo Juridi-cseszkoj Literaturü.)

Kriterii i formü iszpolzovanija szpecialnüh poznanij pri kriminaliszticseszkom isszledovanii i celah polu-csenija szudebnüh dokazatelsztv. (Vopr. Kriminaliszt. 6—7. sz. 33—45. old.)

Igazságügyi szakértők a nyomozásban. (Kriminalisz-tikai tanulmányok 3. köt. 5—57. old. Bp. 1964. Köz-gazdasági és Jogi Könyvkiadó).

Szusnoszt i formü ekszpertizü v szovetszkom ugolov-nom processze. (Harkov, 1955. Ucsen zap. Harkov. Jurid. Insztituta. -Vüp. 6. 58—68. old.)

Szakértők igénybevétele a nyomozás során. (Bp. 1965. BM.)

A szaktanácsadó. (Jogtudományi Közlöny 1973. évi 12. sz. 635—640. old.)

Kompetencija kriminaliszticseszkoj ekszpertizü i ocenka zakljucsenije ekszperta v szveta novogo ugolovnopro-cessz szualnogo zakonodatelsztva. (Voproszü Krimi-nalisztiki 3. sz. 31—43. old. 1962.)

Az igazságügyi szákértői vizsgálatok kézikönyve, (Köz-gazdasági és Jogi Könyvkiadó 8. p. 1976.)

A. J. Paliasvili:

V. A. Prituzova:

A. R. Sljahov:

M. Teufel:

Dr. Székely János:

A. 1. Vinberg:

Processzualnoe polozsenie szpecialiszta v ugolovnom processze. (Szovjetszkaja Juszticija 1964. évi 5. szám 15—17. old.)

Zakljucsenie ekszperta kak dokazatelsztvo v ugolov-nom processze. (Moszkva, 1959. Goszjurizdat.)

Predmet nekotorüh vidov szudebnoj ekszpertizü. (Voproszü Kriminalisztiki 8—9. sz. 19—39. old.)

Der kriminalpolizeiliche Buchprüfer. (Kriminalistik 1965. évi 4. sz. 177—179. old.)

Szakértők az igazságszolgáltatásban. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1967.)

Osznovnüe principü szovetszkoj kriminaliszticseszkoj ekszpertizü. (Moszkva, 1949. Goszjurizdat.)

A katonai fegyelemre nevelés aktuális kérdései, feladatai különös tekintettel az alegységparancsnokok feladataira

írta: Molnár Károly ezredes

Nagy számú vizsgálat és felmérés bizonyítja, hogy a parancsnoki tevé-kenységnek változatlanul leggyengébb oldala a közösségi élet irányítása és szervezése, az elvszerű és tartalmas emberi, szolgálati kapcsolatok tu-datos kiépítése és fenntartása az alárendeltekkel. Köztudomású, hogy nem örököltünk számottevő pszichológiai és szociológiai kultúrát, és ez olyan körülmény, amely rányomja bélyegét gondolkodásunkra, szemléletünkre és magatartásunkra, egyszersmind olyan hiány, ami komolyan hátráltatja előrehaladásunkat, pótlása ezért mind sürgetőbb feladattá válik. Remél-hetőleg ezzel az írással — csatlakozva sok más kezdeményezéshez — hozzájárulhatunk némileg a szóbanforgó feladatok és problémák meg-oldásához.

1. A kisközösségek szerepének és a parancsnokok irányító tevékenységének megnövekedett jelentősége és okai

A kisközösségek és irányításúit feladatainak előtérbe kerülését több körülmény magyarázza. Számos oka van annak, hogy nálunk a hadsereg-ben, de a társadalomban is csak az utóbbi egy, másfél évtizedben kerül-tek a kisközösségek az érdeklődés homlokterébe. Ma már kétségtelen, hogy az elszigetelt, a közösségi élet keretein kívül rekedt ember személyisége kevésbé kiegyensúlyozott, az ún. civilizációs ártalmak veszélyei (bűnözés, alkoholizmus, öngyilkosság, neurózisok stb.) ellen kevésbé védett. A fel-szabadulást követő évtized nagy társadalmi, politikai harcaiban az osztá-lyok és rétegek álltak a gyakorlati, politikai élet és a tudományos érdek-lődés előterében. Azt is mondhatjuk, hogy a kiélezett társadalmi, politikai küzdelmek és állandó veszélyhelyzetek, a kisközösségekre is összetartó hatást gyakoroltak.

A marxista szociológia és a szociálpszichológia, amelyek a probléma-kör vizsgálatához, kifejezéséhez és észleléséhez szükséges fogalmakkal és módszerekkel rendelkeznek, csak az 1960-ias évektől kaptak teret a kibon-takozáshoz. Az iparosítás és az urbanizáció —• a kapitalizmushoz hason-

lóan, de jellegében és súlyában attól mégis különbözően — nálunk is fel-színre hozott egy sor problémát. Felismerésük ugyancsak a legutóbbi év-tizedre tehető. Mostanában ismerkedtünk meg olyian kifejezésekkel, mint pl. az „atomizáltság", a „privatizálódás", az „elmagányosodás" stb. Ezek a — gyakran homályos, érzelmileg erősen színezett — fogalmak, bár inkább csak tüneteket jeleznek, mégis a felszíni tapasztalat síkján a mi közösségi életünk fogyatékosságaira is utalnak. Á szocialista társadalom objektív anyagi alapjai és erkölcsi alapélvei a közösségi élet táptalaját képezik. Számolnunk kell azonban azzal, hogy az átmeneti társadalomban hatásaik nem érvényesülnek közvetlenül és automatikusan. Az életmódban, az életformában végbemenő változások (tv, gépkocsi, telek stb.) és szemléleti hatásaik — a már említett nagyarányú társadalmi mobilitás mellett — legalábbis átmenetileg nem kedvezőek a közösségi élet fejlődésére. Az új, a megváltozott feltételek közötti hatékony formák — a kötődést, a közös-ségi életet a jelenleginél inkább szolgáló tartalmak — kimunkálásában el-maradás mutatközik. Másrészt a kollektivizmus, s egyáltalán a szocialista ideológia térhódítása sem mechanikus folyamat. Az individualizmus, a kispolgárság — részint a fellazítás hatásaként, részint az említett másod-lagos' változások kísérőjelenségeként— időről-időre felbukkan és felerő-södik az emberek szemléiétében és viselkedésében.

A közösségi élettél való foglalkozásnak tehát mind lehetősége, mind szükségessége megérett. A nagy társadalmi átalakulások után a politikai és katonai vezetés a részek, a közvetítők szerepének áttekintésére, növe-lésére és rendezésére nagyobb energiákat képes fordítani.

A közösségeknek számos formáját alakította és alakítja ki az élet, de azt már tudjuk, hogy a munkahely, a katonai szervezet kínálja áz elsőd-leges lehetőségeket. Egybefonödásuk a közösséggel, a többi emberrel min-denekelőtt a munkában, a katonai szolgálatban valósul meg, mégpedig nemcsak és nem is mindig helyileg, hanem belsőleg és tartalmilag. A .ka-tonák számára leginkább itt vannak jelen a valódi közösséggé avató cé-lok és problémák, a megoldásra váró közös feladatok.

Az előzőeknél nem kevésbé lényegesek a hadsereg életében, felsze-relésében és tevékenységében végbement változások. A korszerű hadse-regben a tudományos-technikai forradalom következtében —, amely tu-lajdonképpen a haditechnika, és a fegyverzet minőségi változásaival vette kezdetét — és a hadügyben történt forradalmi változások eredményeként a katonák az alegységekben a haditechnikai eszközök, a fegyverrendszerek körül rendeződnek csoportokba. A korszerű és bonyolult eszközök keze-lése és alkalmazása rendkívül megnövelte az alegységekben a katonák és az elöljárók közötti együttműködés szerepét, és kölcsönös egymásrautalt-ságukat. A hatékonyságot csak az egyes kezelők, valamint a különféle cso-portok közötti szoros, jól szervezett funkcionális kapcsolatok és együttmű-ködés útján lehet elérni. A megváltozott körülmények közepette úgy a kis

alegységek, mint az egyes katonák tevékenysége nehezen ellenőrizhető. Ami viszont részint az önállóság és az öntevékenység, a magas fokú fele-lősség és kötelességtudat szerepét húzza alá, részint pedig módosítja, más-ként veti fel a beosztottak, valamint az elöljárók és az alárendeltek kö-zötti kapcsolatok és viszonyok kérdéseit.

A korszerű hadsereg is tömeghadsereg, azonban korántsem a régi ér-telemben. A harc előkészítése és sikeres kimenetelé korábban — a tömeg-hadsereg létrejöttekor, bizonyos megszorításokkal még a második világ-háború idején is — a hadsereg két pólusától, a katonatömegek tömeges tevékenységétől és a kiváló képességű vezetők, elsősorban a felső vezetők, a hadvezérek kvalitásától függött döntő mértékben. A kisebb egységeknek sem a csapatoknál, sem a vezető törzsekben nem volt — a maihoz ha-sonló — befolyása a harccselekmények menetére. Néhány vezető kivé-telével — valamennyi szinten — mindenki másnak csupán a kivitelező, a végrehajtó szerep jutott. A kisebb egységek vagy egyes emberek, az egyszerűbb beosztották által elkövetett hibák, mulasztások a harc vagy a hadművelet sikerét — kevés esettől eltekintve — lényegesen nem tudták befolyásolni. Ilyen körülmények között érthető módon mind az egyes em-ber, mind a kisebb közösségek kívül rekedtek a vezetés és a tudományos kutatás érdeklődési körén.

Alapvetően más a helyzet napjainkban, amikor a korszerű tömeg-hadsereg, mintegy az előző tevékenység normáinak ellentéteként, mond-hatnók tagadásaként, zömmel kisebb egységekben oldja meg feladatát, amikor semmilyen vezetői kvalitás nem pótolhatja, nem helyettesítheti, sőt maga a vezetés sem nélkülözheti a szűkebb kollektívák, s bennük az egyes emberek, a beosztottak kezdeményezőképességét, aktivitását, koor-dinált tevékenységét, magas fokú erkölcsiségét, felelősségérzetét. Másfe-lől — úgy véljük ez sem kevésbé fontos körülmény — hazánk szocialista társadalmi rendjének fejlődése, s ezzel szoros összefüggésben a katonai szolgálati viszonyok erőteljesebb humanizálódásával szembeni növekvő elvárások is fokozottan az emberre, a kisebb emberi csoportokra irányít-ják a figyelmet. Mindehhez a hadseregben a társadalmi átlagosnál jobb feltételek va