karmos fÉreglÁbÚak törzse (phylum onychophora) … · 2013. 12. 2. · karmos fÉreglÁbÚak...

KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA)

– rRNS-vizsgálatok alapján az ízeltlábúakkal monofiletikus csoport– féregszerű állatok, 2-15 cm, főként a déli félteke trópusi területein– homonóm szelvényezettség, gyűrűzött test 13-43 pár gyűrűs csonkláb, végén egy pár karom– hosszú, gyűrűs csáp– testüket vékony (kitin)kutikula fedi, időnként vedlenek– bőrizomtömlőjük 3 rétegű, simaizomzatból áll– 2 szájmirigy, külső emésztés

KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA)

– bojtszerűen elágazó tracheákszelvényenként, nem kommunikálnak– kiválasztószerv: metanephridium vagy ektodermális csípőmirigy agy 3 dúcpárból, 2 hosszanti idegtörzs

– érzékszervek: érzősörték, 2 egyszerű szem a csápok tövében– váltivarúak; a hím spermatophort ragaszt a nőstényre– egyedfejlődés közvetlen, ált. elevenszülők

Peripatopsis capensis (fokföldi őslégcsöves)- hengeres teste sűrűn gyűrűzött és szemölcsözött

- a törzsön 17 pár rövid, gyűrűzött, kúpalakú féregláb

- színe barnás, meleg párás helyen él

- ragadozó faj

- Dél-Afrikában él

ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA

- Csáprágósok (Chelicerata) altörzseRákszabásúak (Merostomata) osztályaPókszabásúak (Arachnida) osztályaCsupalábállatok (Pantopoda) osztálya

- Soklábúak (Myriapoda) altörzseSzázlábúak (Chilopoda) osztályaVilláscsápúak (Pauropoda) osztályaSzövőcsévések (Symphyla) osztályaIkerszelvényesek (Diplopoda) osztálya

- Rákok (Crustacea) altörzseRemipedia osztályMalacostraca osztályPhyllopoda osztályMaxillopoda osztály

- Hatlábúak (Hexapoda) altörzseParainsecta osztályInsecta osztály

ÍZELTLÁBÚAK törzse (Phylum ARTHROPODA)

- ektodermális eredetű hám, terméke: kitinkutikula- vedlés (szakaszos növekedés, hormonális hatásra)- külső váz, izmoknak tapadási felület, felületük skulpturált, szőrök stb.- a test szelvényezett- homonóm szelvényezettség, heteronóm szelvényezettség- szelvényszám változik vagy állandó (max. 180)- önálló szelvények, szelvények összeolvadása- fej+tor+potroh / fejtor+potroh


– ízeltláb izülettel kapcsolódik a törzshöz– hengeres vázelemek (ízek), saját izomzat, az ízek külön mozgathatók (spec. ízeltláb: csáp, párzóláb)– légzőszervek: légcsövek (tracheák) a kültakaró visszatüremkedései, kopoltyúk, tracheatüdők (1-4 pár)– szelvényenként páros légzőnyílások: – fő tracheatörzsek, vékonyabb mellékágak, tracheolák (sejtekig) - gázcsere– kiválasztószervek: Malpighi-edények a testüreg felé vakon végződő csövek, a közép- és utóbél határán nyílnak a bélcsatornába (max. 180, gyakran 1-8)


– egyes ízeltlábúakban metanephridiális eredetű szervek– általában váltivarúak, belső megtermékenyítés, nem ritka a szűznemzés– idegrendszer: levezethető a gyűrűsférgek dúcidegrendszeréből– dúcok koncentrálódása: agydúc, garatalatti dúc is 3-3 pár dúcból– gyakori a törzsdúcok összeolvadása– érzékszervek: az életmód függvényében fajonként igen eltérő fejlettségű lehet– ált. a látás dominál (jól repülők): ocellusz, összetett szem (több száz vagy ezer ommatida (elemi szem))


– sok csoportnál a kémiai érzékelés (szaglás) is igen fejlett (feromonok)– vérkeringés: nyitott– hátoldalon elhelyezkedő csőalakú szív, amely kamrákra tagolódik– haemolympha - színtelen vagy sárgás, ritkán színes– emésztés: elő-, közép- és utóbél– szájnyílás többnyire fej hasoldalán, szájszervek – szájüreg nyálmirigyekkel– egész Földön, tengerek, víz (édes, sós), hó-jég, levegő, talajban– növényevők, ragadozók, törmelékevők, élőskötők

CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA

Csáprágósok (Chelicerata) altörzseRákszabásúak (Merostomata) osztályaPókszabásúak (Arachnida) osztályaCsupalábállatok (Pantopoda) osztálya

CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA – tengerben alakultak ki, de ma főként szárazföldiek– ősük a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) között volt– előtest (prosoma) + utótest (opistosoma)– csáprágó (chelicera), tapogatóláb (pedipalpus), 4 pár járóláb– külső emésztés– kiválasztás: csípőmirigyek vagy/és Malpighi-edények– légzőszerv: kopoltyú, tracheatüdő– váltivarúak, ált. belső megtermékenyítésűek– idegrendszer: dúc idegrendszer, erős központosulással

RÁKSZABÁSÚAK osztálya - Classis MEROSTOMATA

– ősi jellegekkel bíró, kis fajszámú tengeri csoport– nagy termetű ízeltlábúak, kihalt fajaik a másfél méter nagyságot is elérték– testük elő és utótestre tagolódik, az utótesten is vannak végtagok

1 REND: TŐRFARKÚAK – ORDO MEROSTOMATA

– az előtestet nagy, félhold alakú hátpajzs borítja, hasoldalán 6 pár végtag ízesül– az utótestet kisebb tüskésszélű pajzs fedi, hasoldalán 6 pár levélszerű végtaggal, ezeken találhatók a kopoltyúk– a test hosszú és vékony faroktövisben ér véget

Atlanti tőrfarkú – Limulus poliphenus – a legnagyobb ma élő faj – 60 cm

3 hosszanti él

2 hosszanti barázda egyszerű középszem

összetett oldalszem

mozgatható tüskék

faroktövis

csáprágócsáprágó

tapogatólábtapogatóláb

járólábjáróláb

rágólemezekrágólemezek

lapos, széles, lemezalakú végtag

PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA

Skorpiók (Scorpiones) alosztálya*Rovarpókok (Solifugae) alosztályaÁlskorpiók (Pseudoscorpiones) alosztálya*Sapkás pókok (Ricinulei) alosztályaKaszáspókok (Opiliones) alosztálya*Atkák (Acari) alosztálya*Szálfarkúak (Palpigradi) alosztályaOstorfarkúak (Uropyhi) alosztályaRövid szálfarkúak (Schizomida) alosztályaOstorlábúak (Amblypygi) alosztályaPókok (Araneae) alosztálya*


- általában szárazföldiek, víziek másodlagosan- 19 szelvény: 6 előtest, 13 utótest- előtest összenőtt szelvények- utótest esetenként különálló szelvényekből is- csáprágó kicsi, 2-3 íz, olló vagy karom végződés- méreg vagy szövőmiriggyel kapcsolatos- tapogató láb tapogatószerű vagy ollókban végződik- ált. 7 íz alkotja- 4 pár jaróláb, 7 ízből, változatok- ragadozók vagy élősködők- külső emésztés- szövőmirigyek


- tracheatüdők vagy tracheacsövek- érzékszervek közepesen fejledtek, érzékserték- 1-6 pár szemmel rendelkeznek- váltivarúak, általában ivari dimorfizmus- nőstények nagyobbak mind a hímek

- fejlődésük átalakulás nélküli (epimorfózis), csak az aknáknál találhatunk tökéletlen átalakulást, lárva alak

- kb. 30 000 fajukat ismerjük

SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES

- közepes - nagy méret: 1,5-18 cm- kitinkutikula kemény- testük 3 részre tagolódik:- előtest- előpotroh- utópotroh- tapogatólábaik nagyok és hatalmas ollóban végződnek

- trópusiak és szubtrópusiak- éjjeli ragadozók- ízeltlábúakkal táplálkoznak- 2000 fajuk ismeretes

SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES

- tapogató lábaikkal ragadják meg a zsákmányt majd méregtüskéjüket beleszúrják a zsákmányba

- a méreg kis állatokra halálos, de nagyobb méretűekre is veszedelmes lehet

- Buthus occitanus

- Földközi tenger partvidékén- veszélyes- 5-7cm

Euscorpius carpathicus (kárpáti skorpió)

- szúrása veszélytelen- faunaterületünkön előfordul a Déli Kárpátokban is- a hím nyeles spermatofort rak le- éjszaka aktív, kis ízeltlábúakra vadászik- elevenszülők, anya a hátán hordja a kicsiket– csáprágó kicsi, háromízű ollós végtag– tapogatóláb a legnagyobb és legerőteljesebb végtag, 6 ízből áll (csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejtető,lábfej, utolsó két íz ollót képez– 4 pár járóláb, lábfej 3 ízű

ÁLSKORPIÓK alosztálya - Subclassis PSEUDOSCORPIONES

- kis méretűek: 1-12 mm- azért hasonlítanak a skorpiókra, mert tapogatólábuk és csáprágójuk a skorpiókéhoz hasonló- rejtett életmód: avar, moha, kövek alatt, fakéreg alatt- apró ízeltlábúakkal táplálkoznak pl. fatetvek, atkák- vedléskor, teleléskor jellegzetes fészket szőnek- kivéve a hideg égövet mindenütt elterjedtek- 2000 fajuk ismeretes, magas páratartalmú helyek

Chelifer cancroides (könyvskorpió)

- egész világon elterjedt- lakásokban, könyvtárakban él- kb. 3-5 mm hosszú- nem kártevő- ragadozó: atkák, portetvek- a hím egy spermatofort ad át a nősténynek- van násztánc

Neobisium erythrodactylum (vörösollójú álskorpió)

- erdei avarban fordul elő- gyakori faj- a potroh hátlemezei egységesek

Skorpió Álskorpió

KASZÁSPÓKOK alosztálya - Subclassis OPILIONES

- testük zömök: 1-22 mm- nagyon hosszú és vékony lábaik vannak- két szemük van a szemdombon- meleg és nedves éghajlatot kedvelnek, de a mérsékelt égövön is gyakoriak- kövek, fakéreg alatt, mohák között, barlangokban, pincékben- elsősorban ragadozók, de lehetnek dög és korhadékevők is- 1-3 évig élnek- 3000 fajuk ismert- lábaik könnyen leszakadnak, de ezvédekező öncsonkítás, a leszakadt lábmég percekig mozog (magyar név)

Phalangium opilio (házi kaszáspók)

- erdőkben, ligetekben, emberi települések környékén gyakori- világossárgák vagy szürkék- hátukon elmosódott rajzolat látszik- a csáprágók feletti lemezen 1-1 fogacska vagy erős szemcse van- nyáron és ősszel gyakori- korhadó növényeket, elpusztult állatokat eszik

Opilio parietinus (fali kaszáspók)

- házfalakon, sziklákon, lakások környékén- hím világos-barna, a nőstény szürke sötétebb rajzolattal- a csáprágók feletti lemezen fogak, szemcsék nincsenek- a nőstény párzás után gyakran felfalja a hímet- néha vadásznak is, amúgy törmelékevők

PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE

- testük: előtest és utótest- méretük: 1 mm - 10 cm- kitinkutikulájuk lágy és sűrűn szőrözött- a csáprágók alapízében méregmirigy van, amely kisebb állatokra halálos is lehet- a hímek tapogatólába párzószerv- a lábfej a spermiumok tárolására és átvitelére módosult- az utótest végén a hasoldalon 1-4 pár kúp alakú szövöszemölcs- ezeket módosult végtagoknak tartják

- ivari kétalakúság, hímek kisebbek- a nőstények a petéiket kokonokba rakják, körülszövik és magukkal hordozzák- a kikelt fiatal egyedek egy darabig a nőstény testén maradnak


- a szövőmirigyek alakja: bogyó, cső vagy tömlő- a szövőszemölcsökön található csévéken nyílnak a szabadba- a váladék levegőn megszilárdul és fonállá alakul

- a lábak végén levő fésűs karmok és serték segítségével szövik a hálót- a háló alakja, szerkezete és szerepe eltérő lehet

- mindenütt előfordulnak a szárazföldön, néhány faj vízben- ragadozók, első sorban rovarokat esznek- több mint 35 000 faj- méregmirigy, Közép-Európa nincs veszélyes, csak gyulladás -6 vagy 8 egyszerű szem

UGRÓPÓKOK családja - Familia SALTICIDAE

- zömökek, vaskos lábúak- nagyokat ugranak- elülső középszemeik kiugróan nagyok

- a legfajgazdagabb család- nappali vadászok

Salticus scenicus (színészpók)

- hím: 4 mm, nőstény: 8 mm- a test zebramintázatú- melegkedvelő faj- napsütötte sziklákon, forró száraz gyepeken, házfalakon- nem sző hálót- amikor vadászik egy fonálra kapaszkodik

nőstényhím

FARKASPÓKOK családja - Familia LYCOSIDAE

- mezőgazdasági területeken tömegesenfordulnak elő- egyes fajaik igénylik a víz közelségét- víz felszínén is jól mozognak- gyors mozgásúak, hálót nem készítenek- a zsákmányukat lerohanják- kalózpók: víz felszínén vadászik- szemeik nagyok- nappali vadászok- Lycosa singorensis (szongáriai csellőpók)

- nőstény a fészke előtt

és petecsomóval

BÚVÁRPÓKOK családja - Familia ARGYRONETIDAEArgyroneta aquatica (búvárpók vagy vízipók)

- az egyetlen eurázsiai búvárpók faj- 0,8-1,8 cm - a hím nagyobb mint a nőstény- kb. 2 cm búvárharangot készít- potrohvégét kinyújtja a vízből, annak a sűrű szörzetén megtapad a levegő- azt viszi le a harangba- álló vagy lassan folyótiszta, O2 dús vizekben él- a fiatal egyedek kibújásután a búvárharangbanmaradnak, csak a 4-ik vedlésután hagyják el azt- itthon az ő mérge a legerősebb

KERESZTESPÓKOK családja - Familia ARANEIDAE- a keresztes pókok egyike a legismertebb pókcsaládoknak - változatos alakúak és nagyságúak- hálójuk kerek- lábaik feltűnően tüskézettek

Araneus diadematus (koronás keresztespók)– hossza 1,7 cm is lehet, a háton levő világos kereszt alapján könnyen azonosítható, hisz a rokonsági körében fajok százai tartoznak, – gyakran láthatjuk bokorkon, fákon ligetes erdőkben, kertekben, parkokban, elterjedt,helyenként gyakori– apró rovarokkal táplálkozik, melyet hálójával fog meg– „harapása” egyáltalán nem olyan veszélyes mint híre, esetenként bőrpírtés helyi duzzadást okoz– a hálókészítés mesterei, a szövőmirigyekbenvégtelenül hosszú, finom, rugalmas és viszonylag szilárd fonalat termelnek, ezjellegzetesen kerék formájú, melyet levelek, ágak közé építenek

ATKÁK alosztálya - Subclassis ACARI

- kis termetűek: 0,5-2 mm- legtöbbször ovális, hát-hasi irányban lapított testük van- szelvényezettségük elmosódott- legtöbbször a testtájaik is összenőttek- > 80.000 faj- élettartam: bogáratka: 6-10 nap; víziatka: 3 év; rühatka: 2 hónap- szárazföldön leginkább, de tengerekben, édesvizekben- lehetnek ragadozók, növényevők, törmelékevők, élősködők- pete=>6 lábú lárva => proto-, deuto-, tritonimfa => kifejlett állat

KULLANCSFÉLÉK családja - Familia IXODIDAE

Ixodes ricinus (közönséges kullancs)

- 2-3 mm, a vérrel teleszívott nőstény 1,1cm is lehet- szürkés színű- sokféle gerinces vérét szívják- legeltetett területeken a leggyakoribb- betegségek vektorai- Lyme-kór, agyhártyagyulladás stb.- a nagyvadállomány növekedése

pete

lárva

nimfa

kifejlett kullancs

vért szív nem szív vértnőstény

hím

Hím hasoldal Nőstény

fejtájék

BÁRSONYATKAFÉLÉK családja - Familia TROMBIDIDAE

- bőrük bársonyszerűen szőrös és általában piros- a lárvák madarak és emlősök vérét szívják- jelenlétük embernél is bőrgyulladást okozhat- a kifejlett alakok avar- és talajlakó ragadozók- petéket esznek

Trombidium holosericeum (tavaszi bársonyatka)

SZŐRTŰSZŐATKAFÉLÉK családja - Familia DEMODICIDAE

- féregszerű megjelenésük van- lábaik csökevényesek- nincsenek tracheáik- emlősök szőrtüszőiben élnek- a faggyúmirigyek váladékát eszik

Demodex foliculorum (emberi szőrtűszőatka)

- nem ártalmas

RÜHATKAFÉLÉK családja - Familia SARCOPTIDAE

- testük gyengén kitinizált- végtagjaik rövidek- gömbölyded alakúak- emlősök bőrélősködői- az élő hámrétegben rágnak járatokat

Sarcoptes scabiei (emberi rühatka)

- az emberen kívül számos más emlősben is előfordul- rühösséget okoz- ovális teste van, 0,2-0,4 mm- rövid, kúp alakú lábai vannak- erős viszketegséget okoz

karmos fÉreglÁbÚak törzse (phylum onychophora) … · 2013. 12. 2. · karmos fÉreglÁbÚak...

Documents