karl popper tudom ányfelfogása
DESCRIPTION
Karl Popper tudom ányfelfogása. Karl Popper. 19 0 2 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia PhD 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója) L ondon School of E conomics 1946-1969 Nemesi rang ( Sir K. Popper) 1965. Fő művek. Logik der Forschug (1934) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Karl Popper tudományfelfogása
Karl Popper
• 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia
• PhD 1928, Bécsi Egyetem
(M. Schlick hallgatója)
• London School of Economics 1946-1969
• Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965
Fő művek
• Logik der Forschug (1934)
Logic of Scientific Discovery (1958)
(A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997)• Conjectures and Refutations (1963)• Poverty of Historicism (1944)• Open Society and its Enemies I-II (1945)• Postcsript to the Logic of Scientific Discovery
I.-III (1980)
Popper fő gondolata:
Az empírikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz.
Falszifikacionista tudományfelfogás
Ha a tudomány állításai nem igazolhatók (csak cáfolhatók), akkor nem is szabad (nem racionális) törekedni az igazolásra, hanem a cáfolást kell megkísérelni, ez a racionális viselkedés
Kritikai racionalizmus
Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50. old.
... azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást. A lényeg az, hogy amikor megkísérelünk valamilyen megoldást javasolni egy problémára, meg kellene probálnunk a lehető legkönyörtelenebbül megingatni ezt a megoldást ahelyett, hogy megvédenénk. Sajnos kevesen teszünk eleget ennek az előírásnak, de szerencsére másoktól megkapjuk azt a kritikát amelyet magunk elmulasztunk gyakorolni.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 14. old.
Ismertetés menete:
• A verifikálhatósági elv/indukció elutasítása • A tudománytörténet tudományfilozófia számára való
jelentőségének (a pszichologizmusnak) elutasítása
• Falszifikálhatóság Állítások és fogalmak típusai Mely állítások falszifikálhatók/verifikálhatók ? A falszifikálhatóság definíciója Falszifikálhatóság és falszifikáció Elmélet empírikus tartalma Korroboráció A falszifikálhatóság nem jelentéskritérium
A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása
Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása
Verifikálhatósági elv:
S (szintetikus) mondat értelmes = levezethető megfigyelési állításokból
Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés
X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT
Minden hattyú fehér
Popper:
Az induktív következtetések
• nem logikailag szükségszerűek és • nem is lehet érvényességüket megalapozni
minden megalapozási kísérlet körkörös okoskodásba
torkollik vagy
dogmatizmushoz vezet
Körkörösség:
Próbáljuk meg megalapozni az induktív következtetést:
Dogmatizmus: A valahányadik szintű indukciós elv igaz és punktum
Az induktív következtetés azért jogos/elfogadható mert igaz a P (= indukciós elv)
P csak szintetikus állítás lehet (aminek a tagadása nem föltétlenül hamis), mert különben nem lenne indukcióprobléma
Tehát meg kell mondani, miért P igaz és nem a tagadása, kell tehát:
P igaz, mert P’ (meta-indukciós elv) igaz
P’ csak szintetikus állítás lehet, mert különben nem lenne indukció probléma, tehát meg kell mondani, miért igaz P’ és nem a tagadása,
Kell tehát egy P’’ meta-meta-indukciós elv stb.
Fentebb azt mondtam, hogy a tudós munkája elméletek felállításából és ellenőrzéséből áll.
A tevékenység első szakaszát, az elméletalkotást szerintem nem kell és nem is lehet logikailag elemezni. Az, hogy miként jut valakinek valami új az eszébe – legyen az zenei téma, drámai konfliktus, vagy éppen tudományos elmélet – empírikus pszichológiai és nem megismerés-logikai kérdés. Az utóbbi nem ténykérdésekkel ... hanem csak az igazolás vagy az érvényesség kérdésével foglalkozik.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.
A pszichologizmus elutasítása: Popper:
• A felfedezés és igazolás radikálisan különböző tevékenyégek
• A tudományfilozófia szempontjából a tudománytörténet érdektelen és jelentőség nélküli
Ezért élesen meg fogom különböztetni valamely új ötlet létrejöttének folyamatát logikai vizsgálatának módszerétől, és eredményétől. A megismerés logikájának szerintem kizárólag az a feladata – szemben a megismerés-pszihológiáéval – hogy megvizsgálja azokat a módszereket, amelyeket az új elgondolások szisztematikus ellenőrzése során alkalmaznak, hogy egyáltalán komolyan lehessen velük foglalkozni.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.
... az a véleményem, hogy új eszmékre logikai módszerrel nem lehet szert tenni, és hogy logikailag nem rekonstruálható ez a folyamat. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy minden felfedezés tartalmaz irracionális mozzanatot, ... teremtő intuíciót.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 37. Old.
Fogalom típusok
• Individuális fogalom
Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások szerepelnek és ezek nem küszöbölhetők ki
Pl. A Budapesti Állatkert hattyúi
• Univerzális fogalom
Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások nem szerepelnek vagy kiküszöbölhetők
Pl. hattyú
Állítás típusok I
• Tiszta állítás
Melyben csak univerzális fogalom szerepel
Pl. Minden hattyú fehér
• Nem tiszta állítás
Melyben individuális fogalom szerepel
Pl. A Budapesti Állatkertben a tóban úszó 3 hattyú fehér
Állítás típusok II.
• Univerzális állítás
Univerzális kvantort (minden)
tartalmazó állítás
Pl. Minden ember halandó
• Egzisztenciális állítás
Egzisztenciális kvantort (létezik) tartalmazó állítás
Pl. Létezik fehér holló
Univerzális állítások típusai
• Numerikusan univerzális állítás
Mely ekvivalens véges sok, konkrét tér és idő koordinátát tartalmazó egyedi állítás konjunkciójával
Pl. Minden, a Budapesti állatkertben eddig megfigyelt hattyú fehér volt
• Szigorúan univerzális állítás
Mely nem ekvivalens véges sok, konkrét tér és időkoordinátát tartalmaző egyedi állítás konjunkciójával
Pl. Minden hattyú fehér
Az, ahogyan én használom a szigorúan egyetemes állítás (vagy mindent felölelő állítás) [szigorúan univerzális állítás] fogalmát, ellentétben áll azzal a felfogással, hogy minden szintetikus egyetemes ítéletnek elvileg lefordíthatónak kell lennie véges számú egyedi állítás konjunkciójára. Ennek a véleménynek a képviselői határozottan állítják, hogy az általam „szigorúan egyetemes állításnak” nevezett állítások sohasem verifikálhatóak, és ezért a verifikálhatóságot kifejező jelentés-kritériumukra, vagy valamilyen hasonló megfontolásra hivatkozva elutasítják ezeket
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 78-79. Old.
Állítások típusai III.
• Tiszta univerzális állítás
Olyan szigorúan univerzális állítás melyben csak
univerzális fogalmak szerepelnek
Pl. Minden hattyú fehér
Egzisztenciális állítások típusai
• Tiszta egzisztenciális állítás
Olyan egzisztenciális állítás melyben csak univerzális
fogalmak szerepelnek
Pl. Létezik fekete hattyú
• Nem tiszta egzisztenciális állítás
Olyan egzisztenciális állítás, melyben individuáls fogalom szerepel
Pl. A Budapesti Állatkertben létezett tavaly március 3-án egy fehér hattyú
Bázisállítás:
Nem önellentmondó, egyedi (szinguláris) nem tiszta egzisztenciális állítás
Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú
Megjegyzések a bázisállításokról
• A bázisállítások összessége a lehetséges tényeket/világokat írja le
• A bázisállítások összessége tartalmaz egymásnak ellentmondó állításokat
• Bázisállítás negációja nem bázisállítás
• Bázisállítások nem következnek tiszta univerzális állításokból
Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú nem következik a Minden hattyú fehér állításból
• Bázisállításból következik tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú állításból következik a Létezik fehér hattyú állítás
Állítástípusok
Fogalom
Állítás
Individuális fogalomA Bp-i állatkert hattyúi
Univerzális fogalomHattyú
Numerikusan univerzális A Bp-i állatkert minden
eddig megfigyelt hattyúja fehér volt
Nem értelmes
Szigorúan univerzális Nem értelmes Tiszta
univerzális
Minden hattyú fehér
Egzisztenciális Nem-tiszta
egzisztenciális A Bp-i állatkertben van most egy fehér hattyú
Tiszta
egzisztenciális
Létezik fekete hattyú
Állításokra vonatkozó állítások
• Tiszta univerzális állítás negációja
tiszta egzisztenciális állítás
Minden hattyú fehér
Negációja:
Létezik nem-fehér hattyú
• Tiszta egzisztenciális állítás negációja
tiszta univerzális állítás Létezik nem fehér hattyú
Negációja:
Minden hattyú fehér
Állításokra vonatkozó állítások I.
• A tiszta egzisztenciális állítások verifikálhatók
Létezik nem-fehér hattyú verifikálható
• Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) falszifikálhatók
Minden hattyú fehér falszifikálható
Állításokra vonatkozó állítások II.
• A tiszta egzisztenciális állítások nem falszifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú nem falszifikálható
• Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) nem verifikálhatók
Minden hattyú fehér nem verifikálható
Természeti törvény:Nem tautologikus (azaz szintetikus)
tiszta univerzális állítás
Minden hattyú fehér
Következmények: A természeti törvények
• nem verifikálhatók• tagadásai tiszta egzisztencális
állításoknak (törvények: tiltanak)
Popper: A természeti törvény ilyen felfogása: konvenció, megállapodás dolga
Az a kérdés, hogy a tudomány törvényei szigorúan vagy számszerűen univerzálisak-e, nem dönthető el érvekkel. Ez konvenció vagy megállapodás dolga. ... Hasznosnak és gyümölcsözőnek is tartanám, ha a természet-törvényeket szintetikus és szigorúan egyetemes állításoknak (mindent felölelő állításoknak) tekintetnénk. Ez annyit jelent, hogy nem-verifikálható állításoknak tekintjük őket, amelyek formája a következő: „Minden tér-idő pontra /vagy minden tér-idő tartományra igaz, hogy ...”)
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 79. Old.
Elmélet falszifikálhatósága:
Egy T elmélet akkor falszifikálható (vagy empírikus), ha a bázisállításokat két nem üres részre osztja:
• Az elmélettel összeférhető• Az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokra
bázisállítások
T által kizárt
T-vel összeférhető
Popper:Elmélet empírikus tartalma:
Egy T elmélet empírikus tartalma: a T elmélettel nem összeférhető bázisállítások
(a potenciális falszifikáló bázisállítások) összessége
Az elmélet arról szól, amit megtilt (arról nem szól, amivel összefér)
Minden hattyú fehér Összefér a
Minden béka zöld állítással,
de nem szól a békák színéről
Falszifikálható elmélet empírikus tartalma:
Egy falszifikálható T elmélet empírikus tartalma azonos az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokkal
bázisállítások
T által kizárt
T-vel összeférhető
T empírikus tartalma
A mi világunk
A leggazdagabb tartalmú elmélet az, ami mindent kizár -- kivéve a mi világunkat
Falszifikálhatóság csak logikai lehetőség, nem azonos a falszifikációval:
Falszifikáció:
Egy falszifikálható T elméletet akkor falszifikálunk, ha elfogadunk egy olyan bázisállítást amellyel T nem fér össze, és ekkor a T-t elvetjük.
Fontos megjegyzések:
• A bázisállítás elfogadásában (falszifikációban) van egy konvencionális mozzanat: empírikus elmélet tesztelésében valahol meg kell állni (ez a bázisállítás) Alacsony rendű konvenció
• A falszifikáció csak akkor következik be, ha van egy alternatív elmélet amit a falszifikálandó helyett elfogadunk
Valamiképpen ugyanis mindig ki lehet térni a falszifikálás elől, például ad hoc segédfeltevések bevezetésével, vagy egy definíció ad hoc megváltoztatásával. Sőt, még arra az álláspontra is helyezkedhet valaki – logikai ellentmondás nélkül --, hogy egyszerűen bármilyen falszifikáló tapasztalatot elutasít. A tudósok ugyan általában nem így szoktak eljárni, de tisztán logikailag ez is lehetséges, tehát az általam javasolt demarkációs kritérium legalábbis kérdésesnek látszik. El kell ismernem ennek az ellenvetésnek a jogosultságát, ám nem szükséges visszavonnom azt a javaslatomat, hogy a falszifikálhatóságot tekintsük demarkációs kritériumnak. Azt fogom ugyanis javasolni ... hogy a tapasztalati módszert olyan módszerként jellemezzük, amely a falszifikáció előli kitérésnek pontosan azokat a módjait zárja ki, amelyek – mint képzelt kritikusom joggal állítja – logikailag megengedhetőek.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 52. Old.
A falszifikáció elől mindig ki lehet térni (= logikailag lehetséges a kitérés)
Popper: a tudományt épp az különbözteti meg a nem tudománytól (metafizikától), hogy megtiltja az (ad hoc) kitérést a falszifikáció elől
Korroboráció:
Ha egy falszifikálható T elmélet jóslatait tapasztaljuk akkor nem mondhatjuk, hogy az elmélet elmélet igaznak bizonyul, hanem csak azt, hogy
Korroborálódik:Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját
Popper: A falszifikálhatóság demarkációs kritérium,
de nem jelentéskritérium:
Egy jelentéskritériumnak ki kell elégítenie a következő feltételt:
Ha az S mondatnak jelentése van, akkor (és csak akkor)
a nem-S mondatnak is van jelentése
A falszifikálhatóság ezt nem elégíti ki mert
egy tiszta univerzális mondat falszifikálható, de tagadása,
egy tisztán egzisztenciális mondat nem falszifikálható
Összefoglalás
• Az indukciós következtetés logikailag nem szükségszerű és megalapozhatatlan, a megalapozási kísérlet végtelen regresszióhoz, dogmatizmushoz, vagy pszichologizmushoz vezet
• Az empírikus elméleteket nem verifikálhatóságuk, hanem a falszifikálhatóságuk tünteti ki
• A T elmélet falszifikálható: T a lehetséges világokat leíró bázis- állításokat T-vel összeférő és T-vel nem öszeférő részekre osztja
• Elmélet empírikus tartalma: az elmélettel összeférhetetlen bázisállítások összessége
• Az elmélet empírikus tartalmát csökkentő ad hoc feltevések bevezetése a falszifikáció elkerülésére nem megengedett
“Karl Popper is generally regarded as one of the greatest philosophers of science of the 20th century.”
Stanford Encyclopedia of Philosophy
Karl Popper