játékváros97 tanítóból nyomdász misztótfalusi kis miklós fogarason dolgozott. délelõtt a...

Hargitai Katalin

JátékvárosKépes olvasókönyv

az általános iskola 3. osztálya számára

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

98581-12216B5.indd 1 2010.02.10 10:07:48

TartalomTankönyv Feladatlapok

oldalszámai oldalszámai

Kicsi vagyok én (Szabó Lõrinc – vers) . . . . . . . . . . . . . 3Iskolába kell járni (Adamikné Jászó Anna nyomán) . . . . 4 . . . . . . . . . . . . . 3Hogyan csõszködött a róka kertjében a nyúl? (Vázsonyi Endre nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 . . . . . . . . . . . . . 4Miért? (Britt G. Hallqvist – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8A Csizmás Kandúr (C. Perrault nyomán) . . . . . . . . . . . . 9 . . . . . . . . . . . . . 5Kis nyelvtan (Radnóti Miklós – vers) . . . . . . . . . . . . . . 13Mibõl van a legtöbb? (Kriza Ildikó nyomán) . . . . . . . . 14 . . . . . . . . . . . . . 6Az elsõ városi orvos Budán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15A békakirály (Grimm testvérek nyomán) . . . . . . . . . . . 16 . . . . . . . . . . . . . 7Csudatarisznya (Sáfár Sándor nyomán) . . . . . . . . . . . . 20 . . . . . . . . . . . . . 9Diákból tanító (Novák László nyomán) . . . . . . . . . . . . 24 . . . . . . . . . . . . 11Ha én zápor volnék (Kányádi Sándor – vers) . . . . . . . 27A gólyakalifa története (W. Hauff nyomán) . . . . . . . . 28 . . . . . . . . . 13, 14Trencsén (Szombathy Viktor nyomán) . . . . . . . . . . . . . 36 . . . . . . . . . 16, 17Fekete kenyér (Petõfi Sándor – vers) . . . . . . . . . . . . . 39 . . . . . . . . . . . . 17A hollók bírája (Végh György nyomán) . . . . . . . . . . . . . 40 . . . . . . . . . 19, 20Kicsi szívem (Szentmihályi Szabó Péter – vers) . . . . . . 43Jancsi szabó meg a tudós állatok (L. Bechstein nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 . . . . . . . . . 22, 23Ha az erdõ besötétül (Tarbay Ede – vers) . . . . . . . . . 51A király lustája (Tatay Sándor nyomán) . . . . . . . . . . . . 52 . . . . . . . . . 25, 26Róka-étlap (Kányádi Sándor – vers) . . . . . . . . . . . . . . 55 . . . . . . . . . . . . 26Az aranyláncon függõ kastély (Jankovich Ferenc nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 . . . . . . 28, 29, 30Örökmozgó (Pilinszky János – vers) . . . . . . . . . . . . . . 63Szép karácsony szép zöld fája (Móra Ferenc nyomán) 64 . . . . . . . . . 31, 32Mondóka (népköltés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Holle anyó (Grimm testvérek nyomán) . . . . . . . . . . . . 68 . . . . . . . . . . . . 34Intés (Arany János – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 . . . . . . . . . . . . 39Az igazlátás (Gárdonyi Géza nyomán) . . . . . . . . . . . . . 72 . . . . . . . . . . . . 35A hunok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74A postamesterség (Bogdán István nyomán) . . . . . . . . 75Virító Pál (Kriza János nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . . . . . . . . . 37, 89Mátyás anyja (Arany János – versrészlet) . . . . . . . . . . 83 . . . . . . . . . . . . 38

212

jatekvar_2010.qxd 2010.03.18. 0:53 Page 212

213

Tankönyv Feladatlapokoldalszámai oldalszámai

Rigócsõr király (Grimm testvérek nyomán) . . . . . . . . . 84 . . . . . . 42, 43, 44Változó táj (Radnóti Miklós – vers) . . . . . . . . . . . . . . . 89Fonás, szövés (Bogdán István nyomán) . . . . . . . . . . . . 90A komédiás disznó (Gárdonyi Géza nyomán) . . . . . . . 91 . . . . . . . . . . . . 45A csuka büntetése (Grimm testvérek nyomán) . . . . . . 93 . . . . . . . . . 46, 47A kupaktanács (Weöres Sándor – vers) . . . . . . . . . . . 95Az ostábla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96Tanítóból nyomdász (Novák László nyomán) . . . . . . . 97 . . . . . . . . . 48, 49Szózat (Vörösmarty Mihály – versrészlet) . . . . . . . . . 102 . . . . . . . . . . . . 50A székely csizmadia és a Szélkirály (Kriza János nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 . . . . . . . . . . . . 51A csaló (Móra Ferenc nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 . . . . . . . . . 52, 53Ellenség vagy jóbarát? (Tatay Sándor nyomán) . . . . . 109 . . . . . . . . . . . . 54Ha vihar jõ a magasból (Weöres Sándor – vers) . . . 111Az állatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 . . . . . . . . . . . . 55Az Agyag-hegyen (V. V. Bianki nyomán) . . . . . . . . . . 113 . . . . . . . . . 57, 58Altató (József Attila – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 . . . . . . . . . . . . 59Az okos gazda (Ortutay Gyula nyomán) . . . . . . . . . . 119 . . . . . . . . . . . . 60Mátyás király és az udvari bolondja (Kriza Ildikó nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 . . . . . . . . . . . . 61A király lustája dolgozik (Tatay Sándor nyomán) . . . 123 . . . . . . . . . . . . 63A király bolondja (Zolnay László nyomán) . . . . . . . . 126 . . . . . . . . . . . . 64Csipkerózsika (Grimm testvérek nyomán) . . . . . . . . . 127 . . . . . . . . . 66, 67Csipkerózsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 . . . . . . . . . . . . 68Liba anyó mestersége (Vázsonyi Endre nyomán) . . . . 133 . . . . . . . . . 69, 71Láng (Tóth Árpád – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 . . . . . . . . . . . . 70Csengõ Palkó (Krúdy Gyula nyomán) . . . . . . . . . . . . 137 . . . . . . . . . . . . 72Harangoznak… (népköltés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Kitõl tanulta meg az ember a szõlõmetszést? . . . . . 140 . . . . . . . . . 73, 74Az álmatlan tündérkirálynõ (Szabó Magda nyomán) 141 . . . . . . . . . . . . 75A csodafügefa ajándéka (Szabó Magda nyomán) . . . 143 . . . . . . . . . . . . 76Az én libalányom (K. Lorenz nyomán) . . . . . . . . . . . . 145 . . . . . . . . . . . . 78Az embergyermek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 . . . . . . . . . . . . 79Arany Lacinak (Petõfi Sándor – vers) . . . . . . . . . . . . 149 . . . . . . . . . . . . 79Miért nem teljesítette a nyúl a bíró parancsát? (Vázsonyi Endre nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 . . . . . . . . . . . . 81A kicsi dió (Kriza János nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . 155 . . . . . . . . . 84, 85



Találós kérdés (népköltés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 . . . . . . . . . . . . 86Lurkó király gyermekkora (Fecske Csaba – vers) . . 159 . . . . . . . . . . . . 88A kis török (Krúdy Gyula nyomán) . . . . . . . . . . . . . . 160 . . . . . . . . . . . . 87Az állatok viszálya (Lessing nyomán) . . . . . . . . . . . . . 163 . . . . . . . . . . . . 90Darázs-garázs (Tamkó Sirató Károly – vers) . . . . . . . 165 . . . . . . . . . . . . 91A háziállatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166A magányosan sétáló macska (R. Kipling nyomán) . . 167 . . . . . . . . . 93, 94Ez aztán a vásárfia (Zelk Zoltán – vers) . . . . . . . . . . 174 . . . . . . . . . . . . 94ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK . . . . . . . . . . . 175Nemzeti jelképeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176Himnusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 . . . . . . . . . . . . 99Zászló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 . . . . . . . . . . . 100Címer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177Október 6. a magyar nemzet gyásznapja . . . . . . . . 178 . . . . . . . . . . . 103A dalnok búja (Arany János – versrészlet) . . . . . . . . 178A szabadságharc hõsei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1791956. október 23. nemzeti ünnep . . . . . . . . . . . . . . 180 . . . . . . . . . . . 104Mennybõl az angyal (Márai Sándor – versrészlet) . . 181Egy mondat a zsarnokságról (Illyés Gyula – versrészlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181Halottak napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 . . . . . . . . . . . 105Azon az éjjel (Kosztolányi Dezsõ – versrészlet) . . . . 183Mikulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184Mese a Mikulásról (Veress Miklós – versrészlet) . . . 185 . . . . . . . . . . . 107Luca-nap:december 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 . . . . . . . . . . . 108Karácsony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 . . . . . . . . . . . 109Kis, karácsonyi ének (Ady Endre – versrészlet) . . . . 188 . . . . . . . . . . . 109Mária kis szamara (G. Sehlin nyomán) . . . . . . . . . . . . 189 . . . 110, 111, 112Téli zord idõben (angol népköltés) . . . . . . . . . . . . . . 191A szeretet ünnepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 . . . . . . . . . . . 113Ujjé!vi mese (Weöres Sándor – vers) . . . . . . . . . . . . 194 . . . . . . . . . . . 114Kicsike… (Benedek Elek – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . 194Farsangi hagyományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 . . . . . . . . . . . 115Farsang (Pálfalvi Nándor – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . 195Március 15. nemzeti ünnep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 . . . . . . . 117, 118Nemzeti dal (Petõfi Sándor – versrészlet) . . . . . . . . 197 . . . . . . . . . . . 117Húsvét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 . . . . . . . . . . . 119

214


215


Akarsz-e fényt? (Áprily Lajos – vers) . . . . . . . . . . . . . 198Locsolóversek (népköltés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 . . . . . . . . . . . 120Pünkösd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 . . . . . . . . . . . 123Bor, búza… (népköltés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200Mi van ma… (népköltés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201Család . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 . . . . . . . . . . . 102Este jó, este jó… (Zelk Zoltán – vers) . . . . . . . . . . . 203 . . . . . . . . . . . 102Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 . . . . . . . . . . . 106Mónáéknál (Siv Widerberg – vers) . . . . . . . . . . . . . . . 204Zsolti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 . . . . . . . . . . . 116Ima a gyermekekért (Szabó Lõrinc – versrészlet) . . 205 . . . . . . . . . . . 116Erzsi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 . . . . . . . . . . . 122Biztatás (Gazdag Erzsi – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . . 206Sanyi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 . . . . . . . . . . . 101Holnap leszek nyolcéves (Ingrid Sjöstrand – vers) . . 207A gondolj-rám-virág (Nemes Nagy Ágnes – vers) . . 207Nevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 . . . . . . . . . . . 121Nevek (Papp Tibor – vers) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208Augusztus 20. nemzeti és állami ünnep . . . . . . . . . . 209 . . . . . . . . . . . 124Koronázási jelképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210


97

Tanítóból nyomdász

Misztótfalusi Kis Miklós Fogarason dolgozott. Délelõtt a falu isko-lájában írni-olvasni tanította a kisebbeket, délután éneklésre a na-gyobbakat. Ha kellett, a falu papjával temetésekre ment, ahol õénekelt. Vasárnap délutánonként a templomban prédikált. Mind-ezt szívesen és lelkiismeretesen elvégezte. A munkáért kapottpénzt gondosan félretette.

Egy vasárnap vendége érkezett.– Isten hozott! De jó, hogy látlak! – örült Miklós a régi tanulótárs-nak. Pápai Páriz Ferenc, nagyenyedi diáktársa, barátja látogattameg. A finom ebéd után Miklós terveirõl beszélgettek.– Hollandiába készülök teológiát tanul-ni – mesélte Miklós. – Már háromszáz-ötven tallért sikerült összegyûjtenem.Még egy kevés kell, aztán elindulhatok.

– Hollandiába készülsz? Teológiát tanulni? – tûnõdött Pápai PárizFerenc félhangosan. Miklós feszülten figyelt.„Most valamit mondani akar, csak nem tudja, hogyan fogjon hozzá.Nagyenyeden is ilyen volt” – gondolta türelmesen.– Nem vagy te papnak való – bökte ki végül Ferenc.Miklós csendben várta a folytatást.– Máshoz van neked tehetséged.– Ugyan mihez? – kérdezte Miklós kíváncsian.– Ahol a kezed is alkot, ahol a kitartásod is megmutatkozik, ahol aszorgalmad is érvényesül.

– Ha világosabban beszélnél, könnyebben értenélek – dünnyögöttMiklós. – Még a végén felidegesítesz, mint Nagyenyeden is!

MIT MONDOTT FERENC? MI VALÓ MKLÓSNAK?

MIT TERVEZETT MIKLÓS?

HOGYAN ÉLT MIKLÓS? MI VOLT A DOLGA?


– Jaj, azt nem szeretném! – nevetett Ferenc – Felidegesíteni semkönnyû téged, de lecsillapítani se!– Akkor mondd már el, mire gondolsz! – mosolygott Miklós is.– Te tehetséges vagy, de nem a papi munkához. Én ismerem a papmunkáját, és téged is ismerlek. Ráadásul Erdélyben, Istennek le-gyen hála, prédikátor van elég. Másban viszont szûkölködünk.Nincs például a könyvnyomtatáshoz értõ mesterember.

Azt látom, hogy az utazást komolyan tervezed. Hollandia jó hely atanulásra. Iratkozz be teológiára, ha annyira szeretnéd! Csak néz-zél körül a nyomdában is! Ha tudnál könyvet gyártani, maradan-dóbb lenne az érdemed, mint sok lelkészé.

Miklós nem mondott erre semmit, de látszott rajta, hogy komo-lyan veszi barátja tanácsát. Aztán Pápai Páriz Ferenc elköszönt,ment vissza Nagyenyedre.

Misztótfalusi Kis Miklós felkereste Horti Istvánt, aki gyermekkorá-tól fogva segítette, egyengette útját.– Igaza van a barátodnak – mondta Miklósnak. – Ez az ember se-gíteni akar rajtad is meg a hazáján is.

– Akkor most mi legyen?– Nem kell kapkodni! Én írok egy-két hivatalos helyre. Megkérde-zem, mennyire pártolnák a könyvnyomtatást. Te meg érdeklõdjolyanoktól, akik már voltak Hollandiában.Így is lett. Miklós megtudta, hogy Amszterdamban kell neki meg-keresni a Blaeu Nyomdát.

MELYIK HOLLAND VÁROSBA KELL MENNI?

MIT AKAR FERENC?

HOVA UTAZOTT VISSZA FERENC?

MIT KELLENE MIKLÓSNAK MEGTANULNI HOLLANDIÁBAN? MIÉRT?

MILYEN SZAKEMBER HIÁNYZIK?

98


99

– Jól van, odamegyek. Az egyetemre is be tudok iratkozni, közbena nyomdászatot is meg tudom figyelni – döntötte el.– Nézd csak fiam, most kaptam a püspöktõl. – mu-tatott egy levelet Horti István, a fogarasi pap.Miklós elvette, és olvasni kezdte:

„Pártolom a nyomdászat elsajátítását. Nagyon jó eszme. Több hasznottenne vele, mint az egész életen át való prédikátorsággal tenne.”

Misztótfalusi Kis Miklós elindult Hollandiába. Szép õszi napon megis érkezett Amszterdamba. Keresett egy olcsó szállást, az egye-temtõl és a nyomdától is egyforma távolságra.– Na, melyikkel kezdjem? Az egyetemre vagy a nyomdába menjekelõször? – tûnõdött. – Megyek a nyomdába, az egyetemen úgyiskésõbb kezdõdnek az elõadások. Még lesz idõm beiratkozni –döntötte el.

Másnap reggel egy kedves fiatalember kereste a Blaeu Nyomda fõ-nökét. Misztótfalusi Kis Miklós bemutatkozott, és elmondott ma-gáról mindent.– Jól értem,hogy még nem foglalkozott könyvnyomtatással? – kér-dezte meglepetten a vezetõ.– Igen, így van – válaszolta Miklós.– És mindent meg akar tanulni?– Igen, minden ágában tökéletes szeretnék lenni.

– Hát én ilyet még nem láttam. Itt úgy van, hogy az egyik ember abetûmetszést tanulja meg. Van, aki acélbetûket tud metszeni, van,aki rézbetûket. Mások a betûöntéshez értenek. Ezután jön akönyvnyomtató. Az is nagy dolog, ha valaki az egyik területen tö-kéletes munkát tud végezni. Szívvel-lélekkel éveken keresztül kell

MIN CSODÁLKOZOTT A NYOMDA FÕNÖKE?

HOVA MENT ELÕSZÖR?

MIT ÍRT A PÜSPÖK A NYOMDÁSZATRÓL?


azt az egy területet is tanulnia. Akkor sem biztos, hogy tökéleteslesz. Volt már itt Erdélybõl tanulni valaki. Másfél év alatt sem jutottsemmire.

– Én mindent meg akarok tanulni – ismételte makacsulMisztótfalusi Kis Miklós.– Akkor javaslok valamit. Ezen a héten reggeltõl estig ittlehetsz a nyomdában, nézelõdhetsz, beszélgethetsz amunkásokkal. Aztán egy hét múlva újra beszélünk, halesz még mirõl, és ha lesz még kivel – mondta kicsitgúnyosan a nyomdavezetõ.

Misztótfalusi Kis Miklós egy hét múlva újra aBlaeu Nyomda fõnökénél volt.– Örülök, hogy nem szaladt el – mondta kedve-sen Miklósnak. – Melyik területet akarja elsajátí-tani, melyik munka tetszett?– Én mindent meg akarok tanulni – mondtaMiklós most is.

A fõnök figyelmesen nézte Miklóst, majd azt mondta:– Rendben van, rajtunk nem fog múlni. A tandíj félévre kétszáz tal-lér. A szerszámokat neked kell megvenned, és az ellátásról ismagadnak kell gondoskodnod! Ha elfogadod a feltételeket, holnapreggel már kezdheted is tanulni a „mindent”.

Misztótfalusi Miklós másnap elkezdte a tanulást. Három év alattmegtanulta a betûmetszést, a betûöntést, a szedés és a nyomtatásminden csínját-bínját.

MIT TANULT MEG MIKLÓS A HÁROM ÉV ALATT?

MIK VOLTAK A FELTÉTELEK?

MIT AKAR MEGTANULNI MIKLÓS?

MIBEN EGYEZTEK MEG?

MI MINDENT KELL TANULNI A NYOMDÁSZATHOZ?

100


– Jól van fiam – mondta az öreg Blaeu,aki a tanítója volt. – Te tény-leg mindent megtanultál. Ezt nem hittem volna.– Köszönöm a segítséget – mondta hálásan Miklós.– Mostantól mi fizetünk neked. Itt van mindjárt egy betûkészlet.Én metszettem õket. Nézd át, és javítsd ki – mondta az öreg.Miklós boldogan vállalta a megbízatást.

„Az egyetemrõl és a teológiáról ugyancsak lemaradtam – írta Miklós abarátjának, Pápai Páriz Ferencnek. – Jó tanácsot adtál, hálás vagyokérte. Mi újság otthon?” „Itt nagy baj van. A török uralom megszûnik, derosszabb készülõdik. Az osztrák zsarnokság kopogtat, és hozza magá-val a gyûlölködést, a vesztõhelyeket is. Az erdélyi urak nem tudják, mitcsináljanak. A szegény nép még szegényebb. Mintha a könyvnyomtatásügyét is elfelejtette volna mindenki” – jött a szomorú válasz.– Az urak majd segítenek magukon,én a szegényeken fogok. Ha a sze-gény nép többet tud,jobban fog boldogulni.Tanítani kell õket. Könyvetfogok nyomtatni, és azt viszem haza. Annyi megrendelésem van,hogyalig gyõzöm. Itt Hollandiában nagyon jól megfizetik a munkámat.

– Azt meg már Fogarason megtanultam, hogyan kell félretenni apénzt. Spórolok, és a pénzen kinyomtatom a könyveket. Hadd ol-vassa a szegény nép. Nyomdász lettem, és maradtam tanító – mo-solygott Miklós, majd munkához látott.

MILYEN VOLT A HELYZET ERDÉLYBEN? MIT SZERETNE HAZAVINNI? MIÉRT?

HOL DOLGOZOTT MIKLÓS? MIVEL BÍZTA MEG AZ ÖREG MESTER?

101


Család

Tomiék Budapesten laknak,a lakásuk közel van a Dunához.Tomi ésPiri iskolás. Minden reggel együtt mennek az iskoláig.– Szervusztok – mondja anya.– Vigyázzatok magatokra! – köszön apa is.A gyerekek bemennek, anya és apa a munkahelyére igyekszik.

Délután otthon tanulnak anyával. Aztán elkészítik a vacsorát. Ad-digra hazaér apa is. Mindenki elmeséli, mi minden történt vele.

A gyerekek nyolc órakor fekszenek le. Az ágyban még olvasnakegy kicsit. Anya este tizenegy óráig dolgozik, apa segít.

A hétvégén több idõ marad a pihenésre. Akkor szoktak kirándul-ni, rokonokkal, barátokkal találkozni.

KIVEL SZOKTAK TALÁLKOZNI A HÉTVÉGÉN?

MIT CSINÁLNAK ESTE?

HOL TANULNAK A GYEREKEK? KI KÉSZÍTI A VACSORÁT?

HOL LAKNAK TOMIÉK? KIVEL MENNEK ISKOLÁBA?

202


203

Este jó, este jó…

Este jó, este jó,este mégis jó.Apa mosdik, anya fõz,együtt lenni jó.

Ég a tûz, a fazékvíg nótát fütyül,bogárkarika foroga lámpa körül.

A táncuk karikás,mint a koszorú,meg is hal egy kis bogár,mégse szomorú.

Lassú tánc, lassú tánc,táncol a plafon,el is érem már talán,olyan alacsony,

De az ágy meg a székmesszire szalad,mint a füst, elszállnaka fekete falak.

Nem félek, de azértsírni akarok,szállok én is, mint a füstmert könnyû vagyok…

Ki emel, ki emel,ringat engemet?

Kinyitnám még a szemem,de már nem lehet…

Elolvadt a világ,de a közepénanya ül, és ott ülökaz ölében én.

(Zelk Zoltán)


jatekvaros_2010 01.pdfjatekvaros_2010 212.pdfjatekvaros_2010 213.pdfjatekvaros_2010 214.pdfjatekvaros_2010 215.pdfjatekvaros_2010 97.pdfjatekvaros_2010 98.pdfjatekvaros_2010 99.pdfjatekvaros_2010 100.pdfjatekvaros_2010 101.pdfjatekvaros_2010 202.pdfjatekvaros_2010 203.pdf

játékváros97 tanítóból nyomdász misztótfalusi kis miklós fogarason dolgozott. délelõtt a...

Documents