Újpest, káposztásmegyer – kósa pál sétány és környéke kÉsz · a szabályozási...

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat

POLGÁRMESTERI HIVATAL

1042 Budapest, István út 15.

231-3173, Fax.: 231-3175

[email protected]

POLGÁRMESTERI KABINET

FŐÉPÍTÉSZI IRODA

www.tuv.com

ID 9105075801 Management System

ISO 9001:2008

valid until: 2016.06.26.

ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15. 231-3173

Tárgy: Káposztásmegyer, Kósa Pál sétány és környéke KÉSZ

államigazgatási és önkormányzati egyeztetés

Ügyintéző: Nemesháziné/Berényi

Telefonszám/mellék: +36 1 231-3173

Ügyirat száma:

Hivatkozási szám:

Melléklet:

az

Újpest, Káposztásmegyer – Kósa Pál sétány és környéke KÉSZ államigazgatási egyeztetése során érkezett

észrevételekkel kapcsolatban

Újpesti Önkormányzat megbízásából – településrendezési szerződés keretében – az Urbanitás Kft.

gondozásában (vezető tervező: Berényi Mária) kerületi építési szabályzat (KÉSZ) és annak mellék-

leteként szabályozási terv (KSZT) készül az Újpest – „Káposztásmegyer, Kósa Pál sétány és környé-

ke” területre. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a

településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lefolytattuk

az eljárásban való részvételi szándékáról nyilatkozó államigazgatási szervekkel és önkormány-

zatokkal történő, továbbá az Önkormányzat partnerségi szabályzata szerinti egyeztetési eljárást.

Az 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ában foglalt kötelezettségnek eleget téve a beérkezett

észrevételekben megfogalmazott eltérő vélemények tisztázása érdekében egyeztető tárgyalást

kezdeményezünk, melyhez az egyeztető tárgyalás tartalma szempontjából releváns észrevétele-

ket, illetve az azokkal kapcsolatos – a tervezői válaszokra is figyelemmel kialakított – önkormány-

zati (megbízói) állásfoglalást az alábbiakban foglalom össze.

I. Budapest Főváros Kormányhivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal –

Állami Főépítész

Jogszabályon alapuló, általános eljárási követelmény:

1.1észrevétel: Tájékoztatom, hogy a Trk. 46. § (5) bekezdésében foglaltak alapján kerületi településrendezési esz-

köz 2014. június 30-ig történő készítése és elfogadása a Trk. VI. fejezet eljárási szabályai szerint, az

OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyará-

zatának (a továbbiakban: OTÉK), valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről (a továbbiakban:

FSZKT) és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról (a továbbiakban: BVKSZ) szóló főváro-

si közgyűlési rendelet alkalmazásával történhet.

A tájékoztatást köszönettel vettük, intézkedést és módosítást nem igényel.

Az alátámasztó munkarészekkel kapcsolatos, jogszabályon alapuló észrevételek:

2.1 észrevétel: A véleményezési dokumentáció bevezető része szerint a terv megvalósulásával járó zöldfelület

csökkenést „megfelelően ellensúlyozza a hasznosítás eredményeként adódó funkcionális nyere-

ség, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a tervezési terület szomszédságában lévő Far-

kas-erdő a térség környezeti értékét eleve magas színvonalra emeli.” A zöldfelület minimális mérté-

két – ahogy a rendelet meg is teszi – övezeti előírásokban kell meghatározni, szükségtelen kauzális

kapcsolatba hozni a funkcionális nyereséggel. A Farkas-erdő közelsége irreleváns a tervezési terü-

let zöldfelületi borítottsága szempontjából. A BVKSZ 15. § (4) előírja, hogy „a főváros közigazgatási

területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggő zöldfelület fenn-

tartására. Ha fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) az építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvéle-

mény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról – jellegüknek és érté-


2

küknek megfelelően legalább a törzsátmérő mértékéig – a helyi önkormányzat által meghatáro-

zott módon gondoskodni kell.” Felhívnám a figyelmét, hogy a tervezési terület magában foglal

egy a Budapest Településszerkezeti Tervéről szóló 1125/2005. (V.25.) sz. Fővárosi Kgy. határozatban

(a továbbiakban: TSZT) megjelölt városszerkezeti jelentőségű, ökológiailag érzékeny területrészt (Szi-

las-patak és környezete), ami egyébként a Nemzeti Ökológiai Hálózat területének is része. Ennek

közvetlen szomszédságában nem szerencsés jelentős forgalomnövekedéssel járó funkciót elhe-

lyezni, annak ellenére sem, hogy a TSZT az elővárosi zónában azon intézmények elhelyezését szor-

galmazza, melyeknél nincs lehetőség a meglévő városi szövetbe való illesztésre, mivel a TSZT ki-

mondja, hogy „fontos cél az elővárosi zónában a beépítetlen területeken a zöldterületek megőr-

zése és intenzifikálása”. A tárgyalt KÉSZ Z-KK (közkert) övezetet módosít I (intézmény) övezetbe. Fi-

gyelembe véve a fentieket, a tervezési területen a tervezett funkció létesítése által megszűnő zöld-

felületeket (beleértve az ott található növényállományt) pótolni kell.

A tervezési terület meghatározása (lehatárolása) során egyaránt figyelembe vettük a többfunk-

ciós (de dominánsan sport-célú) fejlesztés igényét, a kiválasztott terület környezetében lévő fo-

lyamatban lévő beruházások (elsősorban a Halassy Uszoda) területhasználati konzekvenciáit,

illetve a szabályozási eszközökkel feloldható meglévő ellentmondásokat (pl. a „MATÁV-telek”

ügyét), továbbá az Óceán-árok utcától délre lévő, szabadidős „fejlesztésre” szánt, de még sza-

bályozással nem érintett terület optimális hasznosításának igényét. Álláspontunk szerint a szűken

vett tervezési terület adottságai nem vizsgálhatók a tágabb környezettől függetlenül, és a kér-

dést ekként értékelve úgy gondoljuk, hogy a Farkas-erdő közvetlen szomszédsága a környezet

általános minősége szempontjából nem hagyható figyelmen kívül. A tervezési terület mindazo-

náltal két, önállóan is „kezelendő”, ugyanakkor egymással mégis összefüggő részből áll, neveze-

tesen az Óceán-árok u. és a Farkas-erdő u. által bezárt sarokterületből, valamint az Óceán-árok

u. és a Szilas-patak által közrezárt területsávból.

ortofotó-részlet (2009) a tanulmányterv átnézeti helyszínrajza

A fenti ábrákon látható, hogy az Óceán-árok u. és a Farkas-erdő u. által bezárt sarokterületnek

elsősorban az utcákkal határos területén van jelentősebb fás növényzet, míg a terület középső

részén jelenleg is – idény jelleggel használható, avult állapotú – szabadtéri sportpályák vannak.

Tény továbbá az is, hogy a terület déli és nyugati peremén a terep is rendezetlen, vagyis a meg-

lévő fák spontán fejlődtek az építési törmelékkel is „szennyezett” területen, illetve hogy a Kósa

Pál sétány vonalában fás növényzet egyáltalán nincs. A tanulmányterv környezetalakítási javas-

latán ábrázolt épület-elhelyezés álláspontunk szerint kiválóan alkalmas arra, hogy megfelelő

módon lezárja a sétatérként kialakított, és értékes növényekkel, fákkal gazdagított sétány vona-

lát, miközben a sarokterületen továbbra is megtartható lesz a viszonylag értékesebb faállomány,

melyet – a terep megfelelő rendezését követően – további növénytelepítéssel lehet zöldfelület-

ként továbbfejleszteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a javaslat megfelel a BVKSZ 15. § (4) bekez-

désében szereplő (bár nem normaszöveg-értékű) célnak, vagyis a faállomány megóvására vo-

natkozó igénynek. Természetesen a fák szükség szerinti kivágása és szabályos visszapótlása során

gondoskodni kell és fogunk is a hatályos rendeletek szigorú betartásáról.

A tervezési terület másik része – nevezetesen az Óceán-árok u. és a Szilas-patak közötti területsáv

– a Sporttelep u. két oldalán létesítendő szabadidős terület egyik eleme, melyre mindeddig nem


3

készült településrendezési eszköz. Jelzem ugyanakkor, hogy az Önkormányzat a Farkas-erdő és a

Szilágyi út közötti területen differenciált területfelhasználást feltételezve tervezi a terület hasznosí-

tását mégpedig úgy, hogy a „Családi Park” a terület keleti, míg az „Aktivitás Park” a nyugat i

oldalán valósul meg. A tervezési terület részét képező Aktivitás Parkban elsősorban sport-célú,

míg a Családi Parkban pihenő és játszóterek által dominált fejlesztés várható. [Ez utóbbi területre

jelenleg is hatályban van a BFVT Kft. által készített – az Önkormányzat 14/2007. (V. 30.) sz. rende-

letével elfogadott – szabályozási terv.] A Szilas Park több ütemben megvalósuló fejlesztése

eredményeként végső formájában egy olyan sport- és szabadidős terület jön létre, mely a lakos-

ság számára szabadon látogatható lesz. Az Aktivitás Park területén a most napirenden lévő terv

azért jelöl ki egy nagyobb, alkalmi parkolásra igénybe vehető felületet, mert évente néhány

alkalommal (pl. gyereknapokon, a szokásos augusztus végi Újpesti Városnapok alkalmával) az

Önkormányzat által szervezett eseményekre egyszerre nagyobb létszámú látogatót kell fogadni,

akiknek egy része – a kiváló tömegközlekedési ellátottság mellett is – gépkocsival érkezik. A par-

kolásra kijelölt helyszínen azonban kiépített, szilárd burkolatú parkoló létesítésével nem számo-

lunk, mindössze a terület ideiglenes lekerítésére kerül sor úgy, hogy az autók a ligetes terület fái

között helyezhetők el.

Mindkét területtel kapcsolatban elmondható végül, hogy azok általános használata egyáltalán

nem jelenti nagyobb létszámú látogató (pláne nem „tömegek”) megjelenését, erre legfeljebb

évente néhány alkalommal és akkor is csak pár órára kerül sor. Mindebből következik, hogy a

tervezett fejlesztéseknek nem lesz érzékelhető forgalomnövelő hatása. Az más kérdés, hogy a

tervezési területen áthaladó Óceán-árok u. az un. „külső keleti körút” részeként idővel – elsősor-

ban a Rákospalota felé vezető különszintű kapcsolat kiépítését követően – a jelenlegihez képest

nagyobb átmenő forgalmat fog lebonyolítani, aminek kedvezőtlen környezeti hatásaitól épp a

sport- és rendezvénycsarnok, valamint a telek főút menti növényállománya fog tudni védelmet

nyújtani a sétatér látogatói számára.

Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.

2.2 észrevétel: A tervelőzményekben bemutatott, a kerületi építési szabályzat városépítészeti koncepciójának

alapjául szolgáló építészeti tanulmányterv szerint az Óceán-árok utca – Farkas-erdő utca sarkánál

újonnan kiszabályozandó telken „háromszintes kialakítású többfunkciós csarnok” elhelyezése a cél,

mely „a sportcélú használat mellett alkalmas lenne a legkülönbözőbb nagy rendezvények befo-

gadására”. Eszerint a szóban forgó csarnok nem egyértelműen sportlétesítmény, sokkal inkább

egy olyan rendezvényközpont, mely közösségi szórakoztatásra hivatott, bele értve a sportrendez-

vények lebonyolítását is. Ezt támasztja alá a dokumentáció bevezetőjében megfogalmazott cél,

miszerint a „többfunkciós fedett csarnok… alkalmas lenne a legkülönbözőbb nagy rendezvények

befogadására”. Az 1.2.4. Egyéb tervek rész fel is sorolja ezeket: „koncertek, konferenciák, társa-

dalmi és politikai rendezvények, bálok, egyéb események”. A BVKSZ és a IV. kerület parkolásáról

szóló 13/2011. (II.28.) sz. Önk. rendelet sportlétesítmény, strand elhelyezése esetében az OTÉK-ban

rögzített elhelyezendő személygépkocsik számától -50 %-os eltérést enged meg, ebből a közterületi

engedmény 25 %. Mivel a terv ezekkel az értékekkel számol, megkérdőjelezhető, hogy a tervezett

funkcióhoz valóban biztosítva lesz az elegendő számú pakolóhely. Egy ilyen léptékű csarnok ese-

tében számolni kell a gyakori használattal. A terv szerint „évente maximum 15-20 nagyobb ren-

dezvény” várható a csarnokban, de indoklást nem tartalmaz ehhez a megállapításhoz. Nem esik

szó arról sem, hogy mi garantálja ezt a számot. További kérdéses pontja a személygépkocsik elhe-

lyezésének az, hogy a közterületi engedményként kihasznált 25 % tervezett parkolóhelyet a terv KL-

KT övezetben kívánja létrehozni, ami fővárosi tulajdon. Általánosságban elmondható, hogy hosszú-

távon nem szerencsés helyi önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett intézményi funkcióhoz

fővárosi tulajdonú területen biztosítani a kötelező pakolóhelyek számát, vagy annak hányadát,

esetleges jövőbeni fővárosi fejlesztési célok feljebbvalósága miatt. Ezeket a parkolóhelyeket a

szabályozási tervlap nem jelöli, kérem, tüntessék fel rajta, ahogyan a többi közterületi parkoló ese-

tében tették. A szabályozási tervlapot összevetve a 3. fejezet végén található parkolási mérleggel

látható, hogy az Óceán-árok út két szélén elhelyezett párhuzamos parkolóhelyek a szabályozási

terven jelölt telepítendő fasornak szükséges helyet erősen leszűkítik. Nem célszerű olyan helyre te-

lepítendő fasort jelölni, ahol annak a helye nem biztosított. A 3. fejezetben olvasható parkolási ja-

vaslat szerint a csarnok telkén 74 db állandó, kiépített, és 151 db ideiglenes, gyepes felületű parko-

lóhelyet helyez el a terv. Az ideiglenes parkoló jogilag értelmezhetetlen fogalom; rendezvény ide-

jén a gyepes felületű ideiglenes parkolót személygépjármű várakozóhelynek (parkolónak) kell te-

kinteni, mivel az akkor aktuális rendeltetése szerint parkolónak minősül. Ebből következik, hogy ren-

dezvény idején a telekre vonatkozó övezeti előírások nem teljesülnek, mivel a zöldfelületi mérték-

be beleszámolt zöldfelületen gépjárművek parkolnak, a parkoló létesítés pedig pont azért kötele-

ző, hogy ez ne történjen meg, vagyis hogy a parkolás rendezett körülmények között történjen.

Emellett semmi nem biztosítja azt, hogy állandó használat idején, ha a kiépített parkolóhelyek

megtelnek, nem lesz használatban a gyepes parkoló. Ily módon erősen megkérdőjelezhető, hogy

a tervezett csarnok telkén teljesülni fognak-e az övezeti előírások.


4

Mint az a kerületi építési szabályzat (KÉSZ) és az ahhoz tartozó szabályozási terv (KSZT) előzetes

tájékoztatójából egyértelműen kiderül, a településrendezési eszköz készítésére településrendezé-

si szerződés keretében kerül sor úgy, hogy a szerződés koncepcionális alapját a területen fejlesz-

teni szándékozó Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klub (a cél megvalósítója) által kidolgoztatott ta-

nulmányterv képezi. Ezzel együtt is tény, hogy a tervezés célja nem a Klub által tervezett fejlesz-

tés tervi előkészítése, hanem olyan településrendezési szabályok meghatározása, melyek keretei

között – egyebek mellett – akár a tanulmánytervben vázlattervi szinten bemutatott Kosárlabda

Aréna is megvalósítható. Mindez azt jelenti, hogy az Ertsey Attila építész tervező által készített

terven szereplő „háromszintes kialakítású többfunkciós csarnok” éppúgy nem tekinthető a meg-

valósítás szempontjából eldöntött adottságnak, mint ahogy a 3000 főre becsült maximális befo-

gadó-képesség sem. A KÉSZ a „kiszabályozandó” építési telekkel kapcsolatban meghatározza

az elhelyezhető rendeltetések körét, továbbá tartalmazza a beépítés paramétereit és az egyéb

előírásokat, melyeknek a majdani épületnek maradéktalanul meg kell felelni, vagyis a környe-

zetalakítási javaslat – mint kötelező alátámasztó munkarész – csak illusztrációként értelmezendő.

Annak ellenére, hogy a KÉSZ és a KSZT által meghatározott keretek között az I-IV-6 jelű építési

övezetben jogilag sokféle rendeltetésű épület létesíthető, nem hagyható figyelmen kívül az a

tény, hogy az Önkormányzat – a tanulmányterv elbírálása során – konkrétan is egyetértett azzal

a fejlesztői céllal, hogy az adott helyszínen döntően sport-funkciójú, de egyéb rendeltetések

befogadására is alkalmas, többfunkciós sport- és rendezvénycsarnok valósulhasson meg. Mivel

a településrendezési eszköz – lényegéből fakadóan – a szabályozott terület hasznosításával

kapcsolatos építési szabályokat hivatott megállapítani, arra vonatkozóan természetesen nincs

garancia, hogy a használat során milyen arányban kell ténylegesen sport-célú használattal szá-

molni, ugyanakkor ennek ellenkezője – vagyis az egyéb célú használat gyakorisága, netén túlsú-

lya – sem határozható meg egyértelműen. A szabályzat mindazonáltal olyan rendelkezéseket

tartalmaz, melyek minden lehetséges esetre vonatkozóan biztonsággal garantálni tudják a ren-

deltetésszerű használat szabályos feltételeit.

Mint köztudott, a településrendezési eszközök és az azokban megfogalmazott szabályok tulaj-

don-függetlenek, vagyis a beépítés szempontjából indifferens, hogy a sport- és rendezvénycsar-

nok telkét milyen tulajdonban álló közterületek határolják. Nem értünk ezért egyet a fővárosi és

a kerületi tulajdonra vonatkozó észrevétellel, de mellesleg megjegyezzük, hogy a telket határoló

valamennyi közterület az Újpesti Önkormányzat tulajdonában van. Elvileg sem értünk egyet to-

vábbá az esetleges jövőbeni fővárosi fejlesztési célok „feljebbvalóságára” vonatkozó meg-

jegyzéssel.

A terv leírásában szereplő, a parkolásra vonatkozó adatok természetesen nem „rendeleti erejű-

ek”, hiszen – a majdani tényleges funkció ismeretének hiányában – egyelőre csak a tanulmány-

terv tekinthető viszonyítási alapnak. Figyelemmel azonban a településrendezési szerződés kon-

cepcionális alapját képező tanulmánytervben szereplő rendeltetésre, illetve a tervezett haszná-

lat sajátosságaira továbbra is értelmezhetőnek, egyben életszerűnek is tartjuk az ideiglenes par-

kolóhelyekre vonatkozó javaslatot. Ezzel együtt is megfontoltuk a parkolóhelyek kialakítására

vonatkozó javaslatot és a tervet akként korrigáltuk, hogy az ideiglenes parkolóhelyek többsége

is biztosítható legyenek telken belül úgy, hogy a sport- és egyéb rendezvények alkalmával csak

a legszükségesebb területet kelljen ideiglenesen parkolóként használni. A parkolásra vonatkozó

részletes válaszok a rendelet-tervezettel és a szabályozási tervlappal kapcsolatos észrevételeknél

szerepelnek, illetve a parkolási mérleg bemutatására önálló tervlap készült, melyet a jelen össze-

foglalóhoz mellékelünk.

2.3 észrevétel: A 2.4. számú Szilas Aktív Park fejlesztési javaslata részben leírtakra az előző pontban megfogalma-

zott vélemény érvényes: az ideiglenes parkoló jogilag értelmezhetetlen fogalom; használat ideje

alatt a gyepes felületű ideiglenes parkolót személygépjármű várakozóhelynek (parkolónak) kell te-

kinteni, mivel az akkor aktuális rendeltetése szerint parkolónak minősül függetlenül attól, hogy bele-

számít a zöldfelületbe. A Szilas-patak mente és a szóban forgó Z-KP (közpark) övezet területe a

TSZT-ben „városszerkezeti jelentőségű ökológiailag érzékeny” területként szerepel, emellett a Nem-

zeti Ökológiai Hálózat területének része, délkeleti végében ligetes, fás felület. Ekkora parkoló felüle-

tet (összesen 175 db parkolóhely) létesíteni ilyen területen nem indokolt. A gyeprácsos kialakítás

elméletben (százalékos arányban) beleszámolható az övezeti előírás szerinti kötelező zöldfelületi

százalékba, de a gyakorlatban ezek a megoldások (ld. gyeprács) nem szoktak hosszabb távon

fenntartható, ökológiailag értékes zöldfelületet képezni, ami a fent említett besorolások miatt nem

célravezető. A BVKSZ előírásai szerint Z-KP övezetben játszókertet, sportkertet, pihenőkertet lehet lé-


5

tesíteni. Erre a területre is igaz az a tény, hogy mivel az ideiglenes parkoló a felmerülő igényeket hi-

vatott kiszolgálni, időben nem meghatározható, hogy mikor lesz használatban, így megkérdőjelez-

hető, hogy a telkén teljesülni fognak-e az övezeti előírások. Továbbá nem egyértelmű, hogy az

ideiglenes parkolóknak létjogosultságot adó esetleges tömegrendezvények a közparkon belül hol

kerülhetnek megrendezésre, mivel a környezetalakítási javaslat szerint a közpark teljes területére

konkrét funkciókat helyeztek el, mint sí- és szánkódomb, BMX pálya (a maga építményeivel), piknik

liget (ami a terven egy sűrű fás terület) – az ezeken kívül fennmaradó hely pedig maga az ideigle-

nes parkoló. A tömegrendezvényen kívüli általános használat nem indokolja 175 db parkolóhely

kialakítását. A BVKSZ 52. § (3) szerint a zöldterületen „telket kialakítani, azon közutat, gyalogutat,

gépjármű-várakozó helyet létesíteni… csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT alapján le-

het”, ilyet a megküldött KÉSZ nem tartalmaz. A közpark rendeltetésszerű használatának hosszútá-

von is biztosítottnak kell lennie, ezért nem szerencsés, ha a KÉSZ megengedi a területén ilyen nagy

méretű parkolófelület létesítését.

A Szilas Aktív Park javasolt területfelhasználása nem mond ellent a hatályos TSZT-ben szereplő -

„városszerkezeti jelentőségű ökológiailag érzékeny” – területi besorolásnak. Mint az a későbbiek-

ben részletezett koncepció szerint várható, a Z-KP besorolású területre vonatkozó szabályok és

paraméterek kivétel nélkül megfelelnek a figyelembe veendő egyéb jogszabályoknak (elsősor-

ban a BVKSZ-nek), és semmi nem indokolja, hogy az övezeti előírások teljesülése kétségbe von-

ható legyen. Az észrevételben többször említett (a műleírás szerint 175 férőhelyes) ideiglenes

parkoló a valóságban egy olyan – az alkalmi „parkolási” igényekhez igazodó ritmusban – fásított

terület, mely általános használata szerint csak annyiban különbözik a vele szomszédos területre

elképzelt „piknik liget”-től, hogy itt a fák telepítése értelemszerűen szabályos rendben történik.

2.4 észrevétel: A 4.2. számú zöldfelületi javaslat szerint a csarnok tömbjének, parkolási igényeinek, és megközelít-

hetőségének környezetalakítási vonzatai következtében az „Óceán-árok utca és a Farkas-erdő

utca meglévő többszintes beállt növényállománya sérül, a zöldfelületi intenzitás csökken, amelyet

kompenzálni elsősorban az új csarnok, az uszoda, és a bölcsőde közé ékelt sétány zöldfelületi in-

tenzitásának, valamit a Szilas- patak menti zöldsáv zöldfelületi intenzitásának növelésével lehet”.

Ennek a javaslatnak a környezet alakítási javaslat és a szabályozási terv nem felel meg, a KÉSZ

alátámasztó és jóváhagyandó munkarésze között ellentmondás van, mivel a jelenlegi Z-KK (köz-

kert) övezetnek több mint a felét módosítja I (intézmény), illetve keretövezetbe nem sorolt közle-

kedési célú közterület övezetre, ahol a kötelező zöldfelületi arány hányada csak a mostani zöldte-

rület kötelező zöldfelületi arányának. Hosszútávon ezzel semmiképpen nem tudja biztosítani a ter-

vezési terület zöldfelületének intenzitását. A környezetalakítási javaslaton a Kósa Pál sétány jelen-

tős mértékben burkolt felületként jelenik meg, ami kevesebb zöldfelületet foglal magába, mint a

jelenlegi állapot, vagyis a zöldfelületi javaslatban megfogalmazottak („a sétány zöldfelületi intenzi-

tásának növelése”) nem teljesülnek. Felhívnám figyelmét még egy ellentmondásra a zöldfelületet

illetően. Az 1. fejezetben található építészeti tanulmányterv az Óceán-árok utca és a Farkas-erdő

utca torkolatánál lévő jelentősebb zöldfelület megtartásával számol, míg a környezetalakítási és a

parkolási javaslat ezt a sűrű fás területet részben kiépített parkolóként, részben egy szellős szimpla

fasorral beültetett területként ábrázolja. A szabályozási tervlapon jelölt építési hely is jelentős átfe-

dést mutat a fás területtel. További észrevételem a zöldfelületi javaslattal kapcsolatban, hogy a Z-

KP (közpark) övezet zöldfelületi intenzitása sem növelhető azzal, ha a területén a sí- és szánkó-

domb (amin nem célszerű fákat telepíteni) mellett 175 db személygépjármű elhelyezésére alkal-

mas parkoló felület létesül.

Az észrevételt motiváló elvárással, hogy tudniillik a tervezési terület egészén számon kell és lehet

kérni a jelenlegi besorolás, valamint a tervezett területfelhasználás alapján kialakuló zöldfelületi

adottságokat, nem értünk egyet. Mint az a terv készítésekor még hatályos FSZKT releváns részle-

tén látható, a fővárosi szabályozási keretterv és a helyszín tényleges adottságai jelentős mérték-

ben eltérnek egymástól, ráadásul az FSZKT-ban szereplő keretövezeti határok semmiféle város-

építészeti logika szerint nem „vezethetők le”. Tájékoztatásul jelezzük, hogy a Fővárosi Közgyűlés

az Újpesti Önkormányzat kezdeményezésére – az Étv. 60. § (10) bekezdése szerint – 2333/2013.

(XII. 11.) Főv. Kgy. határozatával hozzájárulását adta ahhoz, hogy a készülő KÉSZ és az ahhoz

tartozó szabályozási terv keretében az Önkormányzat a készülő tervben javasolt egyéb építési

övezeteket, illetve övezeteket alkalmazza. Álláspontunk szerint a terv a városfejlesztési céloknak

megfelelő, differenciált eszközökkel összességében biztosítani tudja a tervezési terület környezeti

értékének védelmét és fejlesztését még akkor is, ha egyes részterületeken (mint pl. a Kósa Pál

sétatér területén) a jelenlegihez képest valóban növekedni fog a burkolt felületek aránya. A

burkolt felületek növekedése mellett ugyanis egyidejűleg a kérdéses terület biológiai (botanikai)

értékének növekedésével is számolunk, amennyiben a jelenlegi gyepes felület helyett részben

fásított, és egyéb kertészeti eszközökkel is gazdagított közterület kialakítását tervezzük. A Z-KP jelű

övezetben tervezett ideiglenes parkolókkal kapcsolatban ld. a 2.3 és a 3.17 számú észrevételek-

re adott válaszokat.


6

2.5 észrevétel: A 8. fejezetben látható FSZKT-tól való eltérési szándékot mutató ábra hiányos, kérem, tüntessék fel

rajta a Z-KK (közkert) övezet területéből a szabályozási terven megjelenő keretövezetbe nem sorolt

közlekedési célú közterületbe sorolni szándékozott területet (ez a tervezett csarnok épületétől

északra eső területsáv).

Az észrevételt köszönettel vettük, a hiányzó jelölést pótoltuk (a javított ábrát mellékeljük).

A rendelet-tervezettel kapcsolatos megállapítások:

3.1. észrevétel: 1. § (1) A pontos megfogalmazás végett kérem kiegészíteni a bekezdést a következőképp: „Jelen

rendelet területi hatálya Budapest IV. kerület…”

Az észrevételt köszönettel vettük, de mivel a normaszöveg-tervezet egyértelműen utalást tartal-

maz a rendelet területi hatályára, a kiegészítést szükségtelennek tartjuk, a javaslat intézkedést és

módosítást nem igényel.

3.2. észrevétel: 2. § A paragrafus utolsó mondata („A telekalakításra vonatkozó kötelezettséget…”) szükségtelen

része a rendelet-tervezetnek, mivel a telekalakítások földhivatali nyilvántartásba való átvezetése a

rendelettől függetlenül kötelező. Továbbá KÉSZ, mint önkormányzati rendelet, tervezett szabályo-

zási vonalakkal történő közterület alakításon kívüli telekalakításra nem kötelezhet.

Az észrevétellel nem értünk egyet, a rendelet-tervezet 2. § második mondatát továbbra is szük-

ségesnek tartjuk. Miután a javaslat első mondatának jogosságát és szükségességét az észrevétel

nem kifogásolja, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vitatott második mondat csak arra vonatko-

zóan tartalmaz rendelkezést, hogy az amúgy szükséges telekalakítást mikor lehet teljesítettnek

tekinteni. A rendelkezés jogosságát jól példázza a „MATÁV-telek” rendezetlen volta, vagyis hogy

az azóta (szabálytalanul) megvalósult épület építési engedély-kérelmének elbírálása során a

hatóság azt feltételezte, hogy a jogilag és gazdaságilag „rendezett” telekalakítás a földhivatali

eljárás lefolytatásával meg is fog történni, ám mint az élet igazolja, erre azóta sem került sor. A

tervezetben szereplő második mondat garanciát nyújt arra, hogy a jogszerűen szükséges telek-

alakítások valóban megtörténjenek. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel.

3.3 észrevétel: 3. § (3) A rendelet-tervezetben és a szabályozási tervlapon rögzített fogalmak fedjék egymást. A

rendelet-tervezetben „közhasználat céljára átadott telekrész” megfogalmazás szerepel. A szabá-

lyozási terven ennek megfelelően „közhasználat számára megnyitott” helyett „közhasználat céljá-

ra átadható” megfogalmazás a megfelelő.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szabályozási tervlapon szereplő szöveget javítottuk.

3.4 észrevétel: 5. § (1) A „több szintben elhelyezett tetőablak” fogalma jogilag nem pontos, kérem egyértelműen

megfogalmazni a szabályozási szándékot.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szöveget az alábbiak szerint javítottuk: „Magastetős épület

tetőzetén több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható”. A szabályozással azt kívánjuk

megakadályozni, hogy a nagyobb belmagasságú tetőterekben egymás fölött (egymás fölötti

sorokban) több önálló nyílászáró létesülhessen, mivel az sem településképi, sem – a használat

nehézsége miatt – gyakorlati szempontból nem kedvező.

3.5 észrevétel: 5. § (2) A „meglévő épület valamennyi homlokzatán és tetőzetén” megfogalmazás jogilag nem

egzakt, kérem a „valamennyi” szó elhagyását a normaszövegből.

A „valamennyi” szó alkalmazását azért tartottuk szükségesnek, mert meg kívántuk előzni azokat

a beavatkozásokat, melyek – más, hatályos építési jogszabályok (szerintünk) helytelen rendelke-

zéseire hivatkozva – indokolatlan különbséget tesznek a közterületről látható, illetve nem látható

homlokzati felületek között. A „valamennyi” szó ebben az esetben a szabályozási szándék nyo-

matékosítását szolgálná. Ennek ellenére – szabályozási szándékunkat fenntartva – a javaslatot az

alábbiak szerint módosítottuk: „A területen létesülő, illetve meglévő épületek homlokzatain és

tetőfelületein (vagy azok előtt) szabad- vagy védőcsőben vezetett kábel, védődoboz nem léte-

síthető”.

3.6 észrevétel: 5. § (3) A kondenzvíz elvezetésére vonatkozó előírás a bekezdésen belül önmagában is rendelkező

szabályt fogalmaz meg, ezért szerepeljen új, a felsorolás szisztémáját követő „c)” pontban.


7

A javaslattal nem értünk egyet, mivel a kondenzvíz elvezetésére vonatkozó rendelkezés mind az

a), mind a b) pontban foglalt esetekre egyaránt vonatkozik. A javaslat intézkedést és módosítást

nem igényel.

3.7 észrevétel: 5. § (4) A „csak az épület részeként” megfogalmazás nem pontos, kérem egyértelműen megfo-

galmazni a szabályozási szándékot.

Álláspontunk szerint a javasolt megfogalmazás egyértelmű és pontosan utal a szabályozás céljá-

ra. Az OTÉK 92. § (2) bekezdése lényegében hasonló indíttatású, de kifejezetten csak a már ko-

rábban megvalósult és használatba vett, meglévő építményekre vonatkozik. A javaslatban sze-

replő általános megfogalmazás a rendelkezést kiterjeszti az újonnan épülő létesítményekre is

azzal, hogy olyan – az épület megjelenéséhez illeszkedő, takart – megoldásokat ír elő, melyeket

az épület szerves részeként, az építéssel együtt, egységesen kell alkalmazni. Az „épület része-

ként” szófordulat ebben az esetben olyan épületszerkezetek létesítését jelenti, melyek egységes

megvalósítását követően a klímaberendezések (kültéri egységek) elhelyezése a homlokzatok

megjelenését nem változtatja meg. Megjegyezzük továbbá, hogy ha a („segéd”)-szerkezetek

az épület részeként valósulnak meg, akkor azok kialakítását, megjelenését illetően az Önkor-

mányzatnak (a polgármesternek) – a településképi véleményezési eljárás keretében - lehetősé-

ge van a minőségi elvárások érvényesítésére, más esetekben azonban ez nem lehetséges.

3.8 észrevétel: 7. § A közlekedési hálózat tervezési osztályba sorolása véleményem szerint hatósági feladat, javas-

lom nem kötelezésként meghatározni.

Jóllehet a közlekedési hálózat elemeinek tervezési osztályba sorolása leíró jellegű, és ekként sza-

bályozási eszközként nem értelmezhető, ám mivel a közlekedési szakhatóság ennek szerepelte-

tését szokás szerint számon kéri a rendeletben, a szakasz törlését nem tartjuk célszerűnek. A ja-

vaslat intézkedést és módosítást nem igényel.

3.9 észrevétel: 8. § A paragrafus minden bekezdésével kapcsolatban alapvető probléma, hogy ugyanazokat a

rendelkezéseket fogalmazza meg a közlekedési célú közterületekre és a zöldterületekre. A közterü-

letek jellegének, használati módjának változatossága (főút, sétány, park) miatt nem ajánlatos

egyazon előírást alkalmazni a területen fellelhető összes közterületre, hasznosabb differenciáltan

rögzíteni a rendelkezéseket. Emellett a paragrafus (1) és (2) bekezdése nem határoz meg konkrét

előírást.

A javaslat szabályozási szempontból tudatosan kezeli egységesen a közterületeket, mivel célja

mind a közlekedési-, mind a zöldterületekkel kapcsolatban azonos, nevezetesen hogy a közle-

kedési célú közterületeken és a közúti közlekedés által nem érintett zöldterületeken is csak a

használat jellege által megkövetelt lehető legkisebb mértékben létesüljenek burkolt felületek,

vagyis ahol csak lehetséges, zöldfelületek, illetve zöldfelületi elemek jelenjenek meg. A közterüle-

ti pavilonok elhelyezésére vonatkozó egységes tiltás ugyanezt a célt szolgálja. A javaslat intéz-

kedést és módosítást nem igényel.

3.10 észrevétel: 8. § (1) A „csak a legszükségesebb nagyságú” megfogalmazás nem egzakt kifejezés, hatósági

munkában nem értékelhető. Kérem pontosítani.

Noha a vitatott – „csak a legszükségesebb nagyságú” – szófordulat valóban nem egzakt kifeje-

zés, a szabályozás szándéka egyértelmű és ezért a bekezdés elhagyásával vagy módosításával

nem értünk egyet. Az OTÉK 27. § (5) bekezdés ab) és bb) pontjai ugyanis a közkertekre, illetve a

közparkokra nézvést csak általánosságban határozzák meg a legkisebb zöldfelületi fedettség

(60, illetőleg 70 %-os) alsó limitjét, a közutak mentén létesítendő „zöld-sávok” tekintetében pedig

ismereteink szerint nincs jogszabályban meghatározott legkisebb területi mérték. A szabályozás

célja annak az elvárásnak a rögzítése, mely szerint a burkolt felületeket még a jogszabályok által

egyébként megengedett mértéken belül is a használat sajátosságai szerinti legkisebb mértékre

kell csökkenteni. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel.

3.11 észrevétel: 8. § (2) A bekezdés félreértelmezhető. Eltérést enged meg azokon a helyeken, ahol „a növényzet

kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat nem, teszi

lehetővé”, egyfajta értelmezés szerint itt megengedi a rendelet-tervezet másfajta növények ülteté-

sét, mint amit az első mondatban meghatároz. Kérem pontosítsák a bekezdést. Felhívnám figyel-

mét, hogy nem a „növényzet kihelyezése” veszélyezteti a közlekedés biztonságát, hanem maga a

kihelyezett növényzet.


8

Álláspontunk szerint a normaszöveg-tervezet egyértelmű és a félreértelmezhetőségre történő

utalás erőltetett, mivel a második mondat nyilvánvalóan arra utal, hogy a nem megfelelő helyre

telepített, vagy nem megfelelően gondozott növényzet akadályozhatja a közlekedési útvonalak

megfelelő beláthatóságát, illetve a közúti jelzőberendezések észlelhetőségét. Ilyen értelemben

a fafaj megválasztása nem hozható összefüggésbe a kiültetett növény fizikai megjelenésével.

Anélkül, hogy szemantikai fejtegetésbe bocsátkoznánk megjegyezzük, hogy a szabály a növé-

nyek kihelyezésével kapcsolatban tartalmaz előírásokat, és hogy a közlekedés biztonságát ön-

magukban a növények nem, hanem csak azok szakszerűtlen vagy helytelen kihelyezése veszé-

lyezteti. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel.

3.12 észrevétel: 9. § (1) Használatba vételi engedély feltételeit nem határozhatja meg helyi (kerületi) építési sza-

bályzat. Hatósági eljárással kapcsolatos előírásokat önkormányzati rendelet nem tartalmazhat.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szöveget az alábbiak szerint módosítottuk: „Bármely épület

elhelyezése csak teljes közművesítettségű telken történhet, a közműcsatlakozások megvalósítá-

sáról legkésőbb a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig gondoskodni kell”.

3.13 észrevétel: 9. § (3) A bekezdés szerint „új transzformátort épületen belül kell elhelyezni”, de nem rendelkezik ar-

ról, hogy milyen épületre vonatkozik az előírás, nem egyértelmű, hogy pl. önálló transzformátorház

is létesíthető-e, mivel a transzformátorház is minősülhet épületnek.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 10. pont-

ja szerint „Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel

részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendel-

tetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve

tárolás céljából”. Tekintettel arra, hogy a transzformátorház jellemzően nem emberi tartózkodás-

ra szolgáló építmény, az észrevétellel nem értünk egyet. A javaslat intézkedést és módosítást

nem igényel.

3.14 észrevétel: 9. § (5) Az ÖTM 37/2008. (XII. 13.) rendelete 2013. január 1-től hatálytalan, hatályon kívül helyezte a

312/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 75. § c) pontja.

Az észrevételt köszönettel vettük, a bekezdést az alábbiak szerint módosítottuk: „Az épületek

tetőszerkezetén – a távközlési építmények elhelyezési szabályairól szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH

rendelet előírásai figyelembe vételével – 6 méternél nem magasabb távközlési antennák léte-

síthetők”.

3.15 észrevétel: 10. § (1) A „legfeljebb 50 centiméteres tömör lábazat” nem értelmezhető. Kérem pontosítani, hogy

mire vonatkozik a rendelkezés. Az „indokolt eset” nem jogi fogalom, kérem pontosítani, hogy mire

vonatkozik a rendelkezés. Az „adott kerítésszakasz hosszának legfeljebb összesen 10 %-án” nem ér-

telmezhető, „adott kerítésszakasz” jelen értelmezésben bármi lehet.

Az észrevételt köszönettel vettük és részben elfogadjuk, ennek megfelelően az első mondatban

a „centiméteres” szó helyébe a „cm magas” szófordulat lép, valamint a bekezdés második

mondatában az „indokolt esetben” szófordulatot töröltük. Az utolsó észrevétellel azonban nem

értünk egyet, mivel az „adott kerítésszakasz” álláspontunk szerint egyértelműen utal az érintett

telek töréspontok közötti – egyenes vagy íves – telekhatár-szakaszára.

3.16 észrevétel: 11. § (1) A bekezdésben hivatkozott újpesti parkolási rendelet száma nem 13/2011. (III. 28.), hanem

13/2011. (II. 28.).

Az értékes észrevételt köszönettel vettük, de megjegyezzük, hogy a rendelet-tervezetben a kerü-

leti parkolási rendelet száma nem szerepel. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.

3.17 észrevétel: 11. § (2) és 14. § (4) Az ideiglenes parkoló fogalommagyarázat nélkül jogilag értelmezhetetlen. Erre

a kérdésre már fentebb, az alátámasztó munkarészre adott véleményben hosszabban kitértem. A

rendeltetéshez szükséges parkoló szám létesítés kötelezősége miatt nem értek egyet az ideiglenes

parkoló alkalmazásával.

A rendelet-tervezet – a tervezési terület egyes ingatlanjainak sajátos használatával összefüggés-

ben – a gazdaságos és életszerű területfelhasználás érdekében tartalmazza az „ideiglenes par-

kolók” fogalmát. E tekintetben ugyanakkor különbséget tesz a sport- és rendezvénycsarnok elhe-


9

lyezésére kialakítható (I-IV-6 jelű építési övezetbe sorolt) telek, valamint az Óceán-árok u. és a

Szilas-patak közötti (Z-KP-IV-1) jelű övezetbe sorolt terület között. A rendelkezések alapja az OTÉK

42. § (1) bekezdése, mely szerint „az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendel-

tetésszerű használatához – a (10) bekezdés szerinti jogszabály hiányában – legalább a (2) és a

(4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rend-

szeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani”. A szabályozás koncepciója

szempontjából nyomatékkal kiemeljük az idézett szabály két elemét, vagyis hogy a parkolóhe-

lyek számának meghatározása során a rendeltetésszerű használat parkolási igényeit kell figye-

lembe venni, valamint hogy a rendelkezés nem (vagy nem minden esetben) teszi kötelezővé a

parkolóhelyek – teljes számban történő – tényleges megépítését (burkolt felületként történő kivi-

telezését), hanem csak az elhelyezés lehetőségéről kell gondoskodni.

Az említett két – egymástól független – terület rendeltetésszerű használata más-más, a többféle

használat sajátosságaihoz igazodó, differenciált megoldás alkalmazását indokolja.

A sport- és rendezvénycsarnok „mindennapi valós működése” során sportolási-testnevelési cé-

lokat szolgál, vagyis a hétköznapok nappali óráiban egyrészt a környező oktatási létesítmények

számára biztosítja a mindennapi testneveléshez szükséges „tornatermi” (többlet)-kapacitást,

másrészt a Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klub különböző korosztályú csapatai számára az edzések

helyszínéül szolgál. A hétköznapok délutáni és esti óráiban a lakossági igényekhez igazodva a

sportpálya és a kapcsolódó kiszolgáló helyiség-csoport (az öltözők és a vizes blokkok) – feltehe-

tően terembérlet formájában – különböző teremsportok számára lesznek használhatók. A telepü-

lésrendezési eszköz koncepcionális alapjának tekintendő – az előzetes tájékoztatóban is bemu-

tatott – tanulmányterv akkora „küzdőtérrel” számol, mely két, szabványos kosárlabda pálya

(vagy más elrendezésben bármely egyéb teremsport pályái) egyidejű használatát teszi lehetővé

úgy, hogy az azokat keretező lelátók (állandó) befogadó képessége legfeljebb 2200 fős. A terv

szerint a területen jelenleg lévő két szabadtéri sportpálya a jelenlegi helyén megszűnik, ugyan-

akkor a csarnok mellett, a telek erre a célra kijelölt területén három új szabadtéri kosárlabda

pálya létesül, melyek alatt a szabályozási és a környezetalakítási tervlapon ábrázolt terepszint

alatti parkoló épül. Az említett – mindennapi – sport-célú használat során nézőközönséggel

egyáltalán nem kell számolni, a sportolók és a „kiszolgáló személyzet”, valamint a kapcsolódó

önálló rendeltetési egységek (a sportbolt, illetve a Kósa Pál sétatérhez is kapcsolódó kávézó)

számára a szükséges számú felszíni parkoló természetesen az építéssel együtt megvalósul. Néző-

közönség elhelyezésének igénye, illetve egyidejű nagyobb látogató létszám megjelenése a hét-

végi sportversenyek, valamint az alkalomszerűen lebonyolított egyéb rendezvények (kiállítások,

konferenciák, bálok, egyéb közösségi rendezvények) idején várható. Ezek prognosztizált egyide-

jű látogatói (nézői) létszáma a 2200-as állandó befogadó-képességet biztonsággal nem haladja

meg. Az előzetes tájékoztatóban szereplő 3000 fős „csúcs-terhelés” kizárólag egyes nemzetközi

versenyek idején várható, az ehhez szükséges 800 főnyi többlet férőhelyet a csarnokban létesít-

hető mobil lelátó, illetve a telek közvetlen szomszédságában igénybe vehető leállósávok biztosít-

ják. Mindez összességében azt jelenti, hogy a legfeljebb 2200 főnyi nézői, illetve látogatói lét-

számra méretezett parkolók egyrészt az épület körül kiépített parkolókban, másrészt a szabadtéri

sportpályák alatti teremgarázsban és (alkalmanként, igény szerint) a szabadtéri sportpályák terü-

letén, míg a csúcsterhelés idején jelentkező 800 fő számára – mint azt a parkolómérleget bemu-

tató önálló tervlap is mutatja – közterületen biztosíthatók. Ez a differenciált megoldás lehetővé

teszi a parkolási igények területtakarékos és életszerű kielégítését anélkül, hogy a rendszeres

(mindennapi) használat által igénybe nem vett felületeken olyan parkolók létesüljenek, melyek

a zöldfelületek rovására döntő részében üresen, kihasználatlanul foglalják el az értékes területet.

Végül megjegyezzük, hogy álláspontunk szerint még ez a megoldás is jelentős számú, az „általá-

nos” használat idején felesleges parkolóhelyet eredményez, melyek megfelelő szervezési intéz-

kedésekkel (pl. a nemzetközi versenyek idejére biztosított közösségi közlekedési „céljáratokkal”)

biztonsággal kiválthatók lennének.

Az „Aktivitás Park” az Óceán-árok u. és a Szilas-patak közötti sport- és szabadidős terület nyugati

részeként döntő mértékben közterületi jelleggel hasznosul úgy, hogy a Sporttelep utcának erre

az oldalára koncentrálódnak a „sportos” rendeltetések, míg a keleti oldalra főként a pihenő- és

játszóterületek kerülnek. A tervek szerint mindkét oldal szabadon látogatható lesz, ezért parkolási

igény csak azoknál a speciális rendeltetésű terület-részeknél (pl. a már megvalósult „sípálya”


10

mellett) jelentkeznek, melyek az általánostól eltérő használatot jelentenek és fenntartást igé-

nyelnek. Ennek megfelelően a már meglévő kisebb parkolókon túl a terv egyáltalán nem számol

kiépített parkolók létesítésével már csak azért sem, mert a terület mindkét oldala közösségi köz-

lekedési járatokkal megfelelően kiszolgált. A szabályozási terven ábrázolt ideiglenes parkoló kizá-

rólag az évente néhány alkalommal – elsősorban az Önkormányzat által szervezett – rendezvé-

nyek idején hivatott az ideiglenes parkolást biztosítani. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az „általá-

nos” használat idején a terület szabadon látogatható, és csak a szervezett események (a gyer-

meknapi rendezvények, a Káposztásmegyeri Futófesztivál, a családi napok, valamint a szokásos

augusztus végi Újpest Napok) idején kerül sor a megfelelő ritmusban telepített fák közötti terület

lekerítésére.

Összességében az ideiglenes parkolásra vonatkozó javaslatot továbbra is fenntartjuk, ezért a

rendelet-tervezet módosítását vagy kiegészítését nem tartjuk szükségesnek.

3.18 észrevétel: 11. § (3) Kérem megindokolni, hogy a bekezdésben meghatározott 75 % zöldfelületi beszámítható-

ság milyen felhatalmazás alapján került meghatározásra.

Az OTÉK 3. számú mellékletének 2. pontjához tartozó táblázat meghatározza, hogy a 20 m2-t

meghaladó nagyságú tetőkertek milyen feltételek teljesülése esetén milyen arányban számítha-

tók be a zöldfelületbe. A táblázat utolsó sora szerint a legalább 80 cm-es termőréteggel borított

– vagyis építményszinttel „alulépített” – tetőkert háromszintes növényállomány telepítése esetén

55 %-kal vehetők számításba. Mivel az egyeztetésre megküldött terv szerinti esetben fásított és

gyepráccsal erősített füves területről (kétszintű növényállományról) volt szó, mely természetes

kapcsolatban van az altalajjal, továbbá mert az általános (alap-rendeltetésszerű) használat

esetén lényegében teljes értékű zöldfelületként vehető figyelembe, a 75 %-os mértékű beszá-

míthatóság a terület valós biológiai értékét tekintve reálisnak, sőt kifejezetten mértéktartónak

volt tekinthető. Tekintettel azonban arra, hogy a szabadtéri sportpályák alatti parkolókkal kiegé-

szített (az összefoglaló mellékleteként csatolt) megoldás szerint az ideiglenes használatra szánt

gyeprácsos parkolókkal már nem számolunk, a 75 %-os mértékre vonatkozó megoldás aktualitá-

sát vesztette, az előírt arányú zöldfelület e nélkül is biztosítható..

3.19 észrevétel: 12. § A paragrafus jogszabályra hivatkozik, de a jogszabály címe és száma hiányzik a leírásból,

nem derül ki, hogy melyik jogszabályra hivatkozik.

A hivatkozott jogszabály jelenleg az OTÉK 5. számú melléklete, ugyanakkor egyáltalán nem zár-

ható ki, hogy egy esetleges jogszabály-módosítás esetén maga a jogszabályhely változhat. Az

észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.

3.20 észrevétel: 14. § (2) (5) A bekezdésekben szereplő „igényesen” kifejezés nem bír normatartalommal, jogilag

nem értelmezhető fogalom. Kérem pontosítani a rendelkezést.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. § (1) be-

kezdése szerint „a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi

feladata különösen: (...) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint

a helyi építészeti örökség védelme”. Az idézett rendelkezésben kiemelt „emberhez méltó” és

„esztétikus” fogalmak – bár ugyancsak nem bírnak normatartalommal – megfelelően reprezen-

tálják a jogalkotó szándékát az épített környezet minőségi alakításával kapcsolatban. A rende-

let-tervezetben szereplő „igényesen kialakított” szófordulat ugyanezt a célt szolgálja, amennyi-

ben rávilágít arra az igényre, hogy a jelzővel illetett terület magas minőségű megformálása ki-

emelendő elvárás. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.

3.21 észrevétel: 15. § (3) Mivel a tárgyalt KÉSZ a tervezési területen több helyen is gyeprácsos parkolót szándékozik

létesíteni, lényeges kiemelni, hogy ezek esetében kiemelten fontos a talajszennyező anyagok ta-

lajba, illetve talajvízbe jutását megakadályozni. Ennek érdekében vagy ebben a bekezdésben

rendelkezzen a tervezet a talajvédelemről a gyepes felületű parkolókkal kapcsolatban, vagy a 11.

§ térjen ki rá külön bekezdésben.

Tekintettel arra, hogy a gyepráccsal erősített gyepes felületek csak kivételes esetben – miként

azt az előzőekben említettük: csak az Aktivitás Parkban és ott is csak az Önkormányzat által szer-

vezett események idején – szolgálnak gépkocsi elhelyezésére, az általános rendeltetésszerű

használat esetén zöldfelületnek minősülnek, a talajszennyezés megakadályozása álláspontunk


11

szerint külön intézkedést nem tesz szükségessé. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igé-

nyel.

3.22 észrevétel: 15. § (5) Használatba vételi engedély feltételeit nem határozhatja meg helyi (kerületi) építési sza-

bályzat. Hatósági eljárással kapcsolatos előírásokat önkormányzati rendelet nem tartalmazhat. A

„valamennyi” szó jogilag nem értelmezhető, kérem a „valamennyi” szó elhagyását a normaszö-

vegből. Az „(építési) övezetben” helyett ajánlatos pontos megfogalmazást használni, mint: „építési

övezetben és övezetben”.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szöveget az alábbiak szerint módosítottuk: „A kötelező zöld-

felületek kialakításáról legkésőbb a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig

gondoskodni kell”.

3.23 észrevétel: 18. § (1) Felhívnám a figyelmét, hogy a bekezdés nem enged épületet elhelyezni a Z-KK-IV-1 jelű

övezetben, ugyanakkor az övezeti paraméterekről szóló táblázatban ugyanehhez az övezethez

3,0 méter legkisebb építménymagasságot határoz meg. Az épület és az építmény jogilag nem

ugyanaz a fogalom, a szabályozási szándéktól függően a min. 3,0 méteres építménymagasság

átgondolandó.

Álláspontunk szerint a 18. § (1) bekezdése a szabályozás céljának megfelel, amennyiben épület

elhelyezését ebben az övezetben nem teszi lehetővé, ugyanakkor – összhangban a BVKSZ 52. §

(5) bekezdésében foglaltakkal – nem zárja ki a keretövezetben egyébként megengedett épít-

mények létesítését. Az észrevételt mindazonáltal köszönettel vettük, és a rendelet-tervezet 1. sz.

mellékletében szereplő táblázat felső sorában az „épület” helyett az „építmény” szót szerepel-

tetjük, továbbá töröltük az építmény legkisebb magasságára vonatkozó 3,0 m-es értéket. Az

észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel.

3.24 észrevétel: 18. § (2) Jogértelmezésem szerint helyi (kerületi) építési szabályzat nem kötelezhet összevont enge-

délyezési eljárás lefolytatására, alkalmazására. A „csak a létesített funkciókat kiszolgáló építmény”

pontatlan megfogalmazás, kérem pontosítani.

Az észrevételt köszönettel vettük, a 18. § (2) bekezdések az alábbiak szerint módosul: „A Z-KP-IV-

1 jelű közpark övezet területén a szabályozási terven feltűntetett építési helyen kívül további

építmény – az 1. számú mellékletben meghatározott keretek között – legalább 3,0 m-es előkert

elhagyásával, építési engedély-köteles épület pedig az összevont engedélyezési eljárás elvi épí-

tési keretengedélyezési szakaszában tisztázott feltételekkel létesíthető”.

A rendelet-tervezet 1. számú mellékletével kapcsolatos megállapítások:

4.1 észrevétel: A Közkert (Z-KK) táblázatban a Z-KK-IV-1 jelű övezetre vonatkozóan a telek megengedett legna-

gyobb beépítettsége terepszint alatt 50 %. A tervezési területen az egyetlen Z-KK-IV-1 övezet a Kó-

sa Pál sétányt foglalja magába. Kérem ennek átgondolását vagy az alátámasztó munkarészben

való indoklását.

Az észrevételt köszönettel vettük, a táblázatot javítottuk.

4.2 észrevétel: Felhívnám a figyelmét egy eltérésre a rendelet-tervezet 1. számú mellékletében található Közpark

(Z-KP) övezet táblázata és a szabályozási tervlapon található közparkra vonatkozó táblázatrésze

között. Előbbi a telek megengedett legnagyobb beépítettségére terepszint alatt 10 %-ot enged

meg, míg az utóbbi ugyanezt az értéket 20 %-ban állapítja meg.

Az észrevételt köszönettel vettük, a terepszint alatti beépíthetőség mértékét a szabályozási terv-

lapon szereplő táblázatban – a rendelet-tervezetnek megfelelően – 10 %-ra javítottuk.

4.3 észrevétel: Felhívnám a figyelmét arra is, hogy a szabályozási tervlapon a Közlekedési célú közterület (KL-KT)

táblázat nem szerepel a többi övezetre vonatkozó táblázattal ellentétben. Kérem a szabályozási

tervlapon feltüntetni, vagy megindokolni, hogy miért nem szerepel rajta.

4.4 észrevétel: Közlekedési célú közterületen (jelen KSZT esetében KL-KT-IV-2 jelű övezetre vonatkozóan) megfon-

tolandó, hogy indokolt-e a megadott övezeti paraméterek alkalmazása. Az Óceán-árok utca tel-

kének méretét tekintve fokozottan figyelembe veendőek a fentiek.

Az egymással összefüggő észrevételeket köszönettel vettük, az ellentmondás feloldása érdeké-

ben a rendelet-tervezetből töröltük a KL-KT jelű övezetre vonatkozó táblázatot, ekként a szabá-

lyozási tervlap kiegészítése szükségtelenné vált.


12

A rendelet-tervezet 2. számú mellékletével kapcsolatos megállapítások:

5.1 észrevétel: A véleményezési dokumentációban megküldött rendelet-tervezet 2. számú melléklete a szabályo-

zási tervlap, jelmagyarázatában kérem pontosítani a következőket az alábbiak szerint:

„Szabályozási terv hatálya” helyett „Szabályozási terv területi hatálya” legyen feltüntetve.

„Szabályozási vonal” helyett „Tervezett szabályozási vonal” legyen feltüntetve.

Az „Építési övezet, övezet határa” és a „Telekhatár” jelmagyarázatban ábrázolt jelölését kérem

azonosan feltüntetni a terven látható jelölésekkel.

A „Zöldterület”, a „KL-KT keretövezetű közlekedési terület” és az „Övezetbe nem sorolt közterü-

let” jelölések megfogalmazását kérem kiegészíteni a következők szerint: „Zöldterület övezete”,

„KL-KT-IV-2 övezet”, és „Keretövezetbe nem sorolt közlekedési célú közterület övezete”, mivel

ezen – a jelmagyarázatban jelenleg olvasható – fogalmak területfelhasználási kategóriák, sza-

bályozási terven ezzel szemben övezeteket kell meghatározni.

Kérem a „jelentős” szó mellőzését a jelmagyarázatból, mivel az se nem jogi kategória, se nem

egzakt mérnöki fogalom.

A „Javasolt megszüntetés” rövid ü-vel írandó.

„Vízfolyás” helyett kérem „Vízfolyás nyomvonala” legyen feltüntetve, mivel a terven látható

vonal nem magát a vízfolyást jelöli annak teljes szélességében.

Az észrevételeket köszönettel vettük, a jelmagyarázatban a javasolt módosításokat átvezettük.

5.2 észrevétel: A telek lekerítésről való rendelkezés és a közhasználat számára való megnyitás nem ugyanaz a jogi

tartalom. Közhasználat számára való megnyitás nem szerepelhet a kötelező szabályozási elemek

között. Fogalmazhat a terv „közhasználat számára átadható telekrész” formában, illetve külön jelö-

léssel szerepelhet eredeti megfogalmazásban az irányadó szabályozási elemek között. Ahogy fen-

tebb jeleztem, a rendelet-tervezetben „közhasználat céljára átadott telekrész” megfogalmazás

szerepel. A rendelet-tervezetben és a szabályozási tervlapon rögzített fogalmak fedjék egymást.

Az észrevételt köszönettel vettük, és ennek megfelelően a jelmagyarázatot korrigáltuk. „A telek

nem lekeríthető része” mindazonáltal továbbra is kötelező szabályozási elem marad, de a záró-

jelben lévő szöveg az alábbiak szerint módosul: „közhasználat számára átadható telekrész”.

5.3 észrevétel: A szabályozási terv a 76561/192 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú telek egyes nem közterületi telek-

határait megszüntetni javasolja a tervezett csarnok telkével való összevonás formájában. Ez sem

írásban sem rajzi formában nem jelenik meg máshol a tervben, így az sem érthető, hogy mi indo-

kolja ezt a jelölést, vagy mi a célja a javasolt összevonással. Ezzel kapcsolatosan kérem térjenek ki

arra, hogy tervezett csarnok telkén a telekegyesítés nélkül is teljesül-e a zöldfelület minimális mérté-

kére vonatkozó övezeti előírás a tervezett állapotban. Megjegyezném, hogy szabályozási terv a

76561/188 hrsz-ú telek (M-Telekom épület telke) anomáliáit szabályozási eszközökkel rendezi, míg a

76561/192 hrsz-ú telek rendezésére kísérletet sem tesz, pedig a rajta álló F+1 szintes épület jelentős

része „rálóg” a (76561/35) hrsz-ú KL-KT övezetű telekre. Tárgyi KÉSZ területi hatálya úgy lett megha-

tározva, hogy magában foglalja a szóban forgó óvodaépület telkét, ezért a tervnek ki kellene tér-

nie a vele kapcsolatos anomáliák rendezésére.

A szabályozási terv az észrevételben említett 76561/192 hrsz-ú telek (a jelenlegi óvoda) problé-

máját éppen azzal „kezeli”, hogy annak telkét a jövőben összevonni javasolja a sport- és ren-

dezvénycsarnok telkével, illetve hogy a telken nem jelöl építési helyet. Jóllehet az óvoda épüle-

tének „szabálytalan” volta – vagyis hogy az épület egy része kilóg az Óceán-árok u. közterüle-

tébe – közel három évtizede ismert, ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a főút jelenlegi tényle-

ges forgalmi terhelése egyelőre csak töredéke annak, ami a településrendezési eszközökből és a

közlekedés-fejlesztési tervekből következne, továbbá mert az épületben lévő óvodai kapacitás-

ra a kerületnek égető szüksége van és jelenleg nem biztosítottak az épület elbontásához és a

funkció visszapótlásához szükséges források, a terv átmenetileg azzal számol, hogy az óvoda

egyelőre tovább működik, és elbontására csak nagyobb távlatban kerül sor. Magától értetődik,

hogy a sport- és rendezvénycsarnok telkének hasznosítása során az óvoda telkét nem lehet fi-

gyelembe venni. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.

II. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

1. észrevétel: Táj- és Természetvédelmi szempontból, levegőtisztaság-védelmi szempontból elfogadhatónak tart-

ja a tervet.

2. észrevétel: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a sportcsarnok passzív zajvédelemként is érvényesülhet, a for-

galom növekedést pedig nem tartja jelentős kockázatnak.


13

3. észrevétel: Vízvédelmi szempontból a csapadékvíz elvezető rendszer élővízfolyást érint ezért vízjogi létesítési

engedély kell kérni a kivitelezés előtt, a vízfolyások parti sávját szabadon kell hagyni, a parti sávban

a mederfenntartási munkákat akadályozó állapot nem tartható fenn.

Az észrevételek a terv tartalmával kapcsolatban kifogást nem emelnek, ezért intézkedést és

módosítást nem igényelnek.

III. Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Észrevétel: Közegészségügyi szempontból észrevételt nem tesz.


IV. Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Észrevétel: Észrevételt nem tesz. Az elfogadást támogatja.


V. Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

1. észrevétel: Az Óceánárok u. mint ll. rendű főút jelenlegi 30 m-es szabályozási szélessége az OTÉK előírásnak

nem felel meg, ezért kérjük a keresztmetszet megfelelőségét mintakeresztszelvénnyel igazolni.

(Különös tekintettel a tervezett fasorra, kerékpárútra és parkolósávra.) A tervben ellentmondás,

hogy a közlekedési vizsgálat adatai szerint az Óceán árok u. napi forgalma 12000 E/nap, mely

csúcsóra terhelésre átszámítva eléri az eltűrhető forgalom nagyságot, ezzel szemben a közlekedési

javaslat szerint az utca megfelelő kapacitás tartalékkal rendelkezik, így közúti fejlesztés nem szük-

séges.

Az észrevételt köszönettel vettük, az Óceán-árok u. keresztmetszetének megfelelősége igazolása

érdekében a dokumentációt – az összefoglalóhoz mellékelt – mintakeresztszelvénnyel egészítjük

ki. A forgalom nagyságára vonatkozó adat elírás, a valós érték 1200 E/nap. Az észrevétel egyéb

intézkedést és módosítást nem igényel.

2. észrevétel: A parkolási mérleggel kapcsolatos észrevételünk, hogy új beépítés esetén a létesítendő parkoló-

helyek egy részének közterületen történő elhelyezését nem támogatjuk. Véleményünk szerint a

közterületi kedvezmény figyelembevétele akkor indokolt, ha a korábbi beépítés nem teszi, vagy

csak részben teszi lehetővé a parkolóhelyek telken belül történő kialakítását.

Az észrevételt nem tudjuk értelmezni, mivel a tervezési területen nincs „korábbi beépítés”. A ter-

vezett rendeltetés, valamint a várható területhasználat ismeretében továbbra is fenntartjuk a

csúcsterhelés idején alkalmazott közterületi kedvezmény érvényesíthetőségét. Az észrevétel in-

tézkedést és módosítást nem igényel.

VI. Budapest Főváros Kormányhivatala, V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala,

Örökségvédelmi Osztály

1. észrevétel: Jóváhagyják.

2. észrevétel: Módosítási javaslat: „a nem építési engedélyköteles, de az örökségvédelmet- a régészeti lelőhe-

lyet érintő minden földmunkával járó tevékenységkor (pl.: medence, pinceépítések, közművek

cseréje, új közművek létesítése) az Örökségvédelmi Hivatalt meg kell keresni".

Az észrevételt köszönettel vettük, a rendelet-tervezet 15. §-át a javasolt szöveget tartalmazó új,

(6) bekezdéssel egészítettük ki.

VII. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

1. észrevétel: Hírközlési fejezetet tartalmaz a terv, hírközlési érdeket nem sért.

2. észrevétel: Szövegszerű módosítási javaslat: A rendelet 9. § (5) bekezdést módosítani javasolja a távközlési

építmények elhelyezési szabályairól szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 26. §-a szerint.

Az észrevételeket köszönettel vettük, a 9. § (5) bekezdését az alábbiak szerint módosítottuk: „Az

épületek tetőszerkezetén – a távközlési építmények elhelyezési szabályairól szóló 14/2013. (IX.


14

25.) NMHH rendelet előírásai figyelembe vételével – 6 méternél nem magasabb távközlési an-

tennák létesíthetők”.

VIII. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály

1. észrevétel: A megkeresésben szereplő javaslatokkal, főbb célkitűzésekkel az alábbiak figyelembevétele ese-

tén értünk egyet. Továbbra is aggályosnak tartjuk, hogy a javasolt parkolási megoldás nem felel

meg a BVKSZ 6. §-ban és a 40. § (7) bekezdésben foglaltaknak. Mindenképpen szükségesnek tart-

juk egy új és korszerű sportcsarnok elhelyezése estén a szükséges parkoló kialakítását a telken belül

megoldani.

Lásd az I. 3.17. észrevételre adott választ. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem

igényel.

2. észrevétel: A tervezési terület az Észak-pesti vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetében fekszik. A vízbázisok, a

távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.

(VII. 18.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete alapján a hidrogeológiai „B” védőövezeten belül csak víz-

záró burkolattal és szennyvízelvezetéssel létesíthető közlekedési (parkoló) terület. Emiatt a jóváha-

gyandó munkarészben szereplő 11. § és 14. § ideiglenes parkolást érintő előírásai, valamint a sza-

bályozási tervlap felülvizsgálandóak.

Az észrevételt köszönettel vettük, egyben jelezzük, hogy – miként azt az I. 3.17. számú észrevétel-

re adott válasz részletesen tartalmazza – a sport- és rendezvénycsarnok esetében a tervet ak-

ként módosítottuk, hogy a normatív módon számított mennyiségű parkoló telken belül elhelyez-

hető, és csak az esetenként jelentkező csúcsterhelés idejére számolunk – a helyi parkolási rende-

letben megengedett mértékben – közterületi parkolással. Az Aktivitás Parkban tervezett ideigle-

nes parkolóval kapcsolatban ld. az I. 3.17. észrevételre adott választ. A Z-KP övezetbe sorolt terü-

leten továbbra is indokoltnak tartjuk az ideiglenes (alkalomszerű) parkolás céljára javasolt meg-

oldást, és nem értünk egyet azzal, hogy az ekként kialakított területen vízzáró parkolófelület léte-

sülhessen. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel.

3. észrevétel: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló

314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3 sz. melléklete szerint vízbázis védőterületén létesülő sportcsarnok

esetén környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége állhat fenn.

Az észrevétellel kapcsolatban jelezzük, hogy a környezeti hatásvizsgálat szükségessége tárgyá-

ban a jogszabályban előírt egyeztetési eljárást 2013. június 25-én lefolytattuk, melynek eredmé-

nyeként az érdekeltek részvételével egyetértés született arról, hogy a hatásvizsgálat elkészítése

nem szükséges. A tárgyalás emlékeztetőjét a terviratok tartalmazzák. Az észrevétel egyéb intéz-

kedést és módosítást nem igényel.

4. észrevétel: A tervi javaslatok megvalósulása esetén (parkolók, sportcsarnok) a zöldfelületi arány kedvezőtle-

nebbé válhat. A környezetalakítási javaslat ennek ellensúlyozására a megmaradó zöldfelületek in-

tenzitásának növelését tartalmazza.


5. észrevétel: A kidolgozott terv által javasolt célkitűzésekkel az új funkció megjelenésével és közösségi létesítmé-

nyek, közösségi tér, park kialakításával egyetértünk, de emellett aggályosnak tartjuk a meglévő

zöldfelületek csökkentését, amely nem felel meg a Fővárosi Közgyűlés 54/2012. (01.25.) számú ha-

tározatával elfogadott „Budapest Főváros Környezeti Programja a 2011-2016 időszakra” című do-

kumentumnak. A terv nem dolgozott ki a csökkenő zöldfelületek pótlására javaslatot, ezért a ter-

vet ezzel szükséges kiegészíteni.

Álláspontunk szerint a tervezett fejlesztések eredményeként a tervezési terület tényleges zöldfelü-

leti fedettsége érdemben nem változik, sőt a Z-KP övezetbe tartozó Aktivitás Park területén kife-

jezetten növekszik, amennyiben a jelenlegi állapothoz képest jelentős arányú fásításra kerül sor.

A sport- és rendezvénycsarnok telkén, valamint a Kósa Pál sétatér területén ugyancsak növekszik

az intenzíven fásított terület nagysága, a beépítés feltételeként kivágandó fák visszapótlásától

pedig a hatályos rendelkezéseknek megfelelően gondoskodunk. Mindezek mellett fenntartjuk

azt az álláspontunkat, mely szerint a terület zöldfelületi ellátottsága szempontjából nem hagyha-

tó figyelmen kívül a tervezési terület közvetlen szomszédságában lévő Farkas-erdő. Az észrevétel

egyéb intézkedést és módosítást nem igényel.


15

6. észrevétel: A szabályozási tervlapon számos esetben értelmezhetetlen terepvonalak, kották, nem záródó te-

lekhatárok jelennek meg, a meglévő kerítés a jelkulcsban nem szerepel, ezek korrigálása szüksé-

ges.

A meglévő kerítés nyomvonalát – ahol az nem esik egybe a telekhatárral – a tervlapon felirattal

jelöltük, a jelkulcs kiegészítése ezért szükségtelen. A szabályozási tervlapon szereplő terepvonala-

kat áttekintettük és a hiányzó jelöléseket pótoltuk.

7. észrevétel: Megfontolásra javasolt az I-IV-7 építési övezet paramétereinek módosítása, indokolatlan a környe-

ző kialakult és tervezett beépítéstől alacsonyabb beépítési mutatók meghatározása.

Az I-IV-7 jelű építési övezet a Katolikus Közösségi Ház telkére vonatkozik, és mivel a készülő UKVSZ

számos egyéb helyen alkalmazza ugyanezeket a paramétereket, az építési övezeti besorolás

„egységesítését” nem tartjuk szükségesnek. A 76561/187 hrsz-ú telken ismereteink szerint nem

merült fel olyan további fejlesztés igénye, mely a beépítésre vonatkozó paraméterek, avagy a

szabályozási terven ábrázolt építési hely növelését szükségessé tenné. Az észrevétel intézkedést

és módosítást nem igényel.

8. észrevétel: A szabályozási tervlapon az óvoda egyik telekhatára megszüntetésre javasolt, ugyanakkor a be-

építési javaslaton annak megtartása szerepel. Az óvoda déli, rendezetlen telekhatárára nincs ja-

vaslat kidolgozva, a tervlap építési helyet e telken nem jelöl ki.

Az észrevétellel kapcsolatban lásd az I. 5.3. pontra adott választ.

9. észrevétel: A 76561/188 (MATÁV) helyrajzi számú telek megszűnő telekhatárát kötelező jelöléssel kellene ellát-

ni.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szabályozási tervlapot a javaslat szerint javítottuk.

10. észrevétel: A (76561/189) megszüntetésre javasolt közterületnél a gimnázium telkének megszűnő telekhatárát

kötelező jelölésként kell szerepeltetni, a másik két telekhatárt pedig szabályozási vonalként kell áb-

rázolni.

Az észrevételt köszönettel vettük, a gimnázium telkének megszűnő telekhatára esetén a meg-

szűnő telekhatárra vonatkozó jelölést kötelező elemként szerepeltetjük, a rajzot ennek megfele-

lően javítottuk. A másik két telekhatár esetében szabályozási vonal alkalmazása ugyanakkor

szükségtelen, mivel ha a megszűnő közterület-részt a terv az előzőek szerint a gimnázium telké-

hez egyesíti, akkor az eddigi – közterületeket elválasztó – telekhatár értelemszerűen közterület és

építési telek közötti telekhatárra módosul.

11. észrevétel: A sportcsarnok újonnan kialakítandó telkének nyugati és déli határát is szabályozási vonalként kell

feltüntetni.

Az észrevétellel nem értünk egyet, álláspontunk szerint szabályozási vonalat csak abban az

esetben kell feltüntetni, ha valamely meglévő földrészleten belül kerül sor közterületet és építési

telket elválasztó telekhatár létesítésére. Mivel ebben az esetben a telekhatár vonala nem válto-

zik, azzal egybeeső vonalon sem szabályozási vonal, sem övezethatár ábrázolása nem szüksé-

ges. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.

12. észrevétel: Felhívjuk a figyelmet a BVKSZ 52. § (6) bekezdésére, amely szerint a zöldterület keretövezet terüle-

tén parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló férőhely elhelyezése céljára

szabad létesíteni. A szabályozási előírások 11. § (2) bekezdése ezen előírásnak nem felel meg.

Az észrevétellel nem értünk egyet, mivel a 11. § (2) bekezdésében szereplő parkolóhelyek min-

degyike a telken belül létesül, a szabály csak a sport- és rendezvénycsarnok számára kialakított

telekre vonatkozik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Z-KP övezetbe sorolt Aktivitás Park telkén

ábrázolt ideiglenes parkoló használata nem függ össze a sport- és rendezvénycsarnok használa-

tával, hanem kizárólag a publikus használatú zöldterületen (közparkban) lebonyolított évi né-

hány rendezvény – kivételesen szükséges – parkolási igényeinek kielégítését szolgálja. Az észrevé-

tel intézkedést és módosítást nem igényel.


16

13. észrevétel: A szabályozási tervlap és a szabályozási előírások Z-KP-IV-1 övezetre vonatkozó táblázatai a terep-

szint alatti legnagyobb beépítés mértékére eltérő értéket tartalmaznak, kérjük korrigálni.

Lásd az I. 4.2. észrevételre adott választ.

14. észrevétel: A dokumentáció 3.2.3. pontjában az szerepel, hogy a jelenleg 76561/192 hrsz-ú ingatlanra terve-

zett 3000 férőhelyes sportcsarnok parkolási igénye szerinti 225 parkolóhely telken belül, míg a helyi

parkolási rendelet szerinti közterületen elhelyezhető 75 parkolóhely az Óceán-árok utcán kerül ki-

alakításra. A rendelet tervezet III. fejezet 11. § (2) bekezdése viszont azt tartalmazza: „Amennyiben

a Farkas-erdő utca – Óceán-árok utca keresztezése mellett újonnan kiszabályozott telken sport-

csarnok (rendezvény-csarnok) létesül, annak számára az (1) bekezdés alapján számított parkoló-

helyeket részben – a mindennapi valós működéshez szükséges számban – kiépített parkolókban,

részben az alkalomszerű tömegrendezvények idejére kijelölt ideiglenes parkoló felületeken lehet

biztosítani.” Ideiglenes parkoló felület jelölés a dokumentációban csak a szabályozási tervlapon, az

Óceán-árok utca menti Z-KP-IV-2 övezetű, 76554/7 hrsz-ú ingatlanon található. Kérjük a dokumen-

táció szövegének összhangba hozását, a benne szereplő ellentmondás feloldását.

Az észrevételt köszönettel vettük, az ellentmondás feloldása érdekében a tervet korrigáltuk úgy,

hogy a sport- és rendezvénycsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges parkolókat – dif-

ferenciált formában, de – telken belül biztosítjuk. Közterületi parkolással kizárólag a létesítmény –

mobil férőhelyek ideiglenes beépítésével biztosítható – csúcsterhelés esetén számolunk Egye-

bekben lásd az I. 3.17. sz. észrevételre adott választ. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem

igényel.

15. észrevétel: A dokumentáció közúti− és a közösségi közlekedési hálózatokat tartalmazó tervlapjain nem került

feltüntetésre a Farkas erdő utca folytatásában meglevő, gyalogos és kerékpáros funkcióra meg-

tartandó híd a Szilas-patak fölött, amely a jövőben a tervezett Attila utca – Bucka utca kerékpár-

forgalmi tengely részeként tágabb hálózati szerepet fog kapni. Az Óceánárok utca mentén a szö-

veggel ellentétben nem kerékpárút, hanem kerékpársáv tervezett, ezt a dokumentációban javí-

tani kell. A tervezett közúti hálózat tervlapon kérjük feltüntetni a tervezett kerékpárforgalmi főháló-

zati elemeket, különösen azokat, amelyek nem a közutak területén fekszenek.

Az észrevételt köszönettel vettük, a kerékpárutakkal kiegészített hálózati ábrát az összefoglalóhoz

mellékeljük.

16. észrevétel: Kérjük figyelembe venni a Babits Mihály Gimnázium feladat-ellátásához szükséges sportpályák te-

rületének biztosítását a beépítési mutatók és az esetleges telekalakítási lehetőségek meghatározá-

sakor.

A Babits Mihály Gimnázium feladat-ellátásához szükséges sportpályák területének biztosítása

nem településrendezési-szabályozási kérdés. A telken belüli – a beépítettséget nem érintő – ha-

sonló jellegű beavatkozások az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között építésügyi

hatósági engedély nélkül végrehajthatók. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.

17. észrevétel: Az FCSM Zrt. és a FVM Zrt. nyilatkozatait javasoljuk a tervhez csatolni.

Bár a jogszabály a közüzemi szolgáltatókkal történő egyeztetést nem írja elő, a kialakult gyakor-

latnak megfelelően a terv egyeztetési eljárásába mindkét szolgáltatót bevontuk, nyilatkozataik

a terviratok között szerepelnek. Az észrevétel további intézkedést és módosítást nem igényel.

18. észrevétel: Mivel a tervezés során az FSZKT szerinti keretövezetektől eltérő építési övezet kerül meghatározásra,

így az Étv. 60. § (10)-(11) bekezdésében foglaltak szerint a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulását

kell kérni.

A Fővárosi Közgyűlés döntése az Étv. 60. § (10) bekezdése szerint a 2333/2013. (XII. 11.) Főv. Kgy.

határozattal megtörtént.

19. észrevétel: A terv a BVKSZ és az FSZKT előírásainak a fentiek figyelembevétele esetén felel meg.

20. észrevétel: Jelzem, hogy jelen véleményem az Étv. 60. § (10) bekezdés szerinti Fővárosi Önkormányzat hozzá-

járulására nem vonatkozik.

Az észrevételek további intézkedést és módosítást nem igényelnek.


17

IX. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft., Hálózat-beruházási Osztály

Észrevétel: Nagyközépnyomású, növelt kisnyomású vezetékek üzemelnek a területen. Saját forrásból fejleszte-

ni nem kíván. A fentiek figyelembe vételével a szabályozási terv elfogadása ellen észrevételt nem

tesz.

Az észrevétel tájékoztató jellegű, intézkedést és módosítást nem igényel.

X. Fővárosi vízművek

Észrevétel: A 6.2. Közműfejlesztési javaslat 6.2.1 Vízellátási munkarészében a tervező a 45 m3/nap ivóvíz igény,

továbbá 4200 l/perc oltóvíz igény és 2700 l/perc sprinkler oltóvíz igény biztosításához új közcsőveze-

ték kiépítését javasolja, mellyel egyetértünk. Az új vezetéket közterületen, az MSZ 748/2-80 szab-

vány szerint közterületi elhelyezési feltételekkel kell 1étesíteni. A javaslatban szereplő mérettől elté-

rően, az új közcsővezeték mérete - a vízigény biztosításának összes feltétele figyelembevételével -

NA 200 vagy NA 300 mm lehet. A tényleges vezeték méret meghatározására a tervezett létesít-

mény véglegesített oltóvíz igényeinek, valamint azok biztosítása feltételeinek (egyidejűségek,

igénybevétel helye, módja) ismeretében lesz lehetőség, melynek dokumentálásához a megfelelő

tervfázisban az illetékes tűzvédelmi hatósággal tervezői egyeztetés szükséges. Az új közcsővezeték

egyik csatlakozási pontjaként a tervező által megjelölt alternatívák közül a Hajló - Óceánárok u-i

NA 600 mm-es vezeték fogadható el, másik megtáplálási pontja a végleges vezeték méret és

nyomvonal függvényében lesz meghatározható. A vízellátás részletes feltételeinek fentiek szerinti

meghatározásához a megfelelő tervfázisban ismételt megkeresés szükséges.


XI. Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.

1. észrevétel: Az érintett területen jelenleg a Hajló utcai Általános iskola távhővel ellátott gerinc- és bekötő ve-

zetékeink az érintett terület határában futnak. A távhővel ellátott épület ellátására szolgáló veze-

tékhálózatunk fenntartásához szükséges feltételeket továbbra is biztosítani szükséges. Vezetékháló-

zatunk mindenkori elhelyezkedéséről közműnyilvántartásunk tud tájékoztatást adni.

2. észrevétel: A jövőben a területen szorgalmazzuk új felhasználók bekapcsolódását. Továbbá tájékoztatjuk

önöket, hogy a terület mellett közvetlenül található Tóth Aladár u 16-18- szám alatti uszodát 2013.

októbertől távhővel látjuk el. Emellett vizsgálatot és egyeztetéseket folytatunk a IV. Fóti úton létesí-

tendő Talentum ifjúsági sportlétesítmény távhőellátását illetően. A korábban megküldött (2013. áp-

rilis 22.) állásfoglalásunk tartalmi megállapításait a továbbiakban is fenntartjuk. Továbbá megerő-

sítjük, hogy a tervezett létesítmények hő ellátását mind hőforrási, mind távvezetéki kapacitás tekin-

tetében biztosítani tudjuk az Újpesti Erőmű által ellátott hő körzetünkben.


Újpest, 2014. január 22.

Berényi András

főépítész

Újpest, káposztásmegyer – kósa pál sétány és környéke kÉsz · a szabályozási...

Documents