Újfehértó városfejlesztési helyi közösség · 4 vezetői összefoglaló ebben a fejezetben...

Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közösség

HELYI KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2014-2020

2016. június

2

Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 4

1. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata .......................................... 5

1.1. Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közössége ................................................................................. 5

1.2. A tervezésben résztvevők, feladatiak bemutatása, a tervezés menete ....................................... 6

1.3 A tervezési folyamatban résztvevők, feladataik ........................................................................... 7

1.4. A közösségi részvétel eredményeinek bemutatása, megállapítások ........................................... 9

2. A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása ................ 13

2.1. Az akcióterület lehatárolása ....................................................................................................... 13

3. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése ......................................... 16

3.1 Helyzetfeltárás ............................................................................................................................. 16

3.1.1. Újfehértó településszerkezetben elfoglalt helye, térszerkezet specifikumai ..................... 16

3.1.2. Újfehértó környezeti adottságai .......................................................................................... 16

3.1.3. Az épített környezet értékei, kulturális erőforrások ........................................................... 16

3.1.4. A városban elérhető közszolgáltatások ............................................................................... 19

3.1.5. Az akcióterület társadalmának állapota .............................................................................. 19

3.2 A HKFS-t érintő tervi előzmények, programok, szolgáltatások ............................................. 23

3.2.1 Külső koherencia, kiegészítő jelleg ....................................................................................... 23

3.2.2. A HKFS tartalmát befolyásoló fejlesztési prioritások, beavatkozási területek, projektek ... 24

3.2.3 A HKFS tartalmát befolyásoló, a település gazdasági és környezeti fejlődését és a

befogadást támogató programok, szolgáltatások ......................................................................... 29

3.3 SWOT ........................................................................................................................................... 30

3.4 Fejlesztési szükségletek azonosítása ........................................................................................... 32

3.4.1. A szükségletek célcsoportonkénti bemutatása ................................................................... 32

3.4.2. A szükségletek tématerületek szerinti csoportosítása ........................................................ 34

4. A stratégia jövőképe .......................................................................................................................... 35

5. A stratégia célhierarchiája ................................................................................................................. 35

6. Cselekvési terv ................................................................................................................................... 36

6.1 A beavatkozási területek/műveletek leírása ............................................................................... 36

6.2 Együttműködések ........................................................................................................................ 39

6.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei ........................................................ 39

6.3.1. A HACS összetétele .............................................................................................................. 39

6.3.3. Az egyes szervezeti egységek, funkciók szerepének és felelősségi körének bemutatása, a

döntéshozatali folyamat és a szükséges humán erőforrás bemutatása ....................................... 43

6.3.4. A döntéshozatali folyamatok bemutatása .......................................................................... 45

3

6.4 Kommunikációs terv .................................................................................................................... 47

6.5 Monitoring és értékelési terv ...................................................................................................... 49

6.6. Horizontális célok ....................................................................................................................... 50

6.6.1 Esélyegyenlőség........................................................................................................................ 50

6.6.2 Fenntarthatóság ....................................................................................................................... 50

6.7. A HKFS innovatív elemeinek bemutatása ................................................................................... 51

7. Indikatív pénzügyi terv ...................................................................................................................... 53

A HKFS teljes költségvetése ............................................................................................................... 54

4

Vezetői összefoglaló

Ebben a fejezetben foglalják össze a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia tartalmát (pl. mely

szükségletekre reagál, mik a céljai, milyen fő elvek mentén történik a kiválasztás1, mik a fejlesztendő

fő területek és az elvárt eredmények) és a HACS-ok szerepét (feladatai, működésének módja) olyan

közérthető és lényegre törő módon, hogy az alkalmas legyen a helyi közösség tájékoztatására.

1 Azt a néhány fő alapelvet írja le, amelyet figyelembe vesznek a kiválasztási kritériumok kialakításánál. Például a fejlesztésnek nem lehet negatív hatása a környezetre; a gazdaságfejlesztést támogató projekteknek konkrét gazdasági eredményei vannak (pl. új termék, szolgáltatás, vagy új felvevőpiac).

5

1. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának

folyamata

Az Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közösség célja, hogy a projekttel kapcsolatos nyilvánosság minél szélesebb körben megvalósuljon, ezáltal a partnerségi tervezés alapelvei érvényesüljenek. Különös tekintettel figyeltünk a kulturális és sport tevékenységgel foglalkozó személyek és szervezetek, valamint a hátrányos helyzetben lévők bevonására. A nyilvánosság biztosítása, valamint a tervezési folyamat átláthatósága érdekében az alábbi intézkedéseket tettük, és tesszük a projekt tervezése során. Folyamatosan közöljük a tervezési folyamat aktuális állásáról szóló információkat a helyi kommunikációs csatornákon keresztül. Az információközlés a településünk honlapján, közösségi portálján, sajtóorgánumaiban egyaránt folyik. Ezen felül meghívót küldünk a munkacsoportülésekről az egyes szervezetek számára. Ezekre a rendezvényekre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Annak érdekében, hogy az Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közösség valóban egy helyi igényekre épülő, a helyi emberek életfeltételeit javító programot dolgozhasson ki és nagy szükségünk is van a helyiek véleményére. Ennek érdekében a konzultációs rendezvényeken kívül városunk Polgármesteri Hivatalában kihelyezésre került egy ötletláda, melybe 2016. 06. 16-ig vártuk a beérkező véleményeket. A tervezést koordináló csoport az Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közössége, mint a Helyi Akciócsoport, melyet a következőkben mutatunk be.

1.1. Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közössége

Helyi Akciócsoportunk (a továbbiakban HACS) 2016. május 17-én alapult. A szervezet tagjai az

újfehértói sokszínű társadalmi szervezetei közül kerültek ki, akik megfelelően képviselik a fejlesztési

elképzelések célcsoportjait. A helyi tervezésben részt vevők ismeretében elmondható, hogy

biztosított a befogadó, újdonságokra nyitott, érdeklődő hozzáállás. A HACS tagjai között egyaránt

találunk köz- és civilszférában tevékenykedőket, vállalkozókat. A szervezet tagjai több korcsoportból

kerültek ki, ezáltal képviselhetik korosztályuk elképzelésit, szükségleteit is.

1. táblázat A HACS szervezet tagjai

1. Újfehértó Város Önkormányzata

2. Újfehértour Közlekedési Kft.

3. Váradi László egyéni vállalkozó

4. Puskásné Kálmánchey Erika egyéni vállalkozó

5. Pa-Comp Kft.

6. Papp Company Kft.

7. Hosszú Team Sportegyesület

8. Együtt Egymásért Újfehértón Egyesület

9. Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület

10. Újfehértói Kézilabda Egyesület Forrás: saját szerkesztés

A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia kidolgozása a HACS szervezet feladatai közé tartozik. Ennek

elkészítése során állandó helyi szintű partnerség valósult meg. A tervezési folyamat során állandóan

6

jelen voltak, és aktívan részt vettek a civil szervezetek, a vállalkozások, az önkormányzat képviselői,

valamint a közösségi és kulturális élethez kapcsolódó intézmények képviselői is. Ezáltal megvalósul az

ágazatköziség elve is a tervezés során. Jelenlétük kiemelkedően fontos, hiszem ők azok, akik a

leginkább ismerik a helyi problémákat, képesek képviselni az újfehértói közösség érdekeit,

elképzeléseit. Ezen felül pedig korábbi munkáik során szert tettek olyan tapasztalatokra, melyekkel

képesek megszólítani, mozgósítani, bevonni a városlakókat a tervezési folyamatban, és a későbbiek

során a megvalósítás során is.

Milyen korábbi helyi szintű együttműködések valósultak meg? LEADER program, egyéb???

A HACS két munkacsoportot hozott létre (a továbbiakban: MCS). Minden HACS tag legalább az egyik

munkacsoportban részt vesz. Ezen felül bevontunk több, az adott témában szakértelemmel,

tapasztalattal rendelkező személyt, akik megfelelő helyismerettel rendelkeznek, és képviselni tudják

a helyi elképzeléseket. A tervezési folyamat során több munkacsoport ülést is megvalósítottunk, azzal

a céllal, hogy jelen dokumentumunk szakmai tartalmát megfelelően meg tudjuk alapozni. A két

munkacsoportot a megvalósítani kívánt tevékenységek köré csoportosítva hoztuk létre. Az egyik a

Soft munkacsoport, a másik pedig az Infrastruktúra munkacsoport.

2. táblázat A Soft munkacsoport tagjai a HACS tagok közül

Szervezet neve Képviselő neve Fiatalok Újfehértóért Egyesület (MCS vezető) Papp Gábor Sándor (elnök) Újfehértó Város Önkormányzata Nagy Sándor (alelnök) Váradi László e. v. Váradi László Puskásné Kálmánchey Erika e. v. Puskásné Kálmánchey Erika Pa-Comp Kft. Papp Levente Dezső (alelnök) Papp Company Kft Papp Krisztián Sándor Hosszú Team Sportegyesület Hosszú Ferenc Együtt Egymásért Újfehértón Egyesület Szűcs Lászlóné

Forrás: saját szerkesztés

3. táblázat Az Infrastruktúra munkacsoport tagjai a HACS tagok közül

Szervezet neve Képviselő neve Újfehértó Város Önkormányzata Nagy Sándor Újfehértour Közlekedési Kft., Pásztor Ferencné Újfehértói Kézilabda Egyesület. Puskás László


Annak érdekében, hogy a HKFS szakmailag is megfelelő minőségben készüljön el külső

városfejlesztésben nagy tapasztalattal rendelkező szakértők segítségét is igénybe vettük, akik jól

ismerik a települések természeti, társadalmi, gazdasági problémáit és lehetőségeit.

1.2. A tervezésben résztvevők, feladatiak bemutatása, a tervezés menete

A partnerségi tervezés megvalósulása érdekében számos tevékenységet hajtottunk végre a tervezési

folyamat során. Többféle bevonási módszert is alkalmaztunk annak érdekében, hogy a helyi igények

minél hatékonyabban jelenjenek meg a HKFS-ben.

Az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg a közösség bevonása érdekében:

7

- Előzetes egyeztető megbeszéléseket tartottunk a HACS lehetséges tagjaival. Azokat a szervezeteket,

intézményeket kerestük meg, akikről jól tudjuk, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, és

szívesen részt vesznek városi események szervezésében, a városi közösségi élet szervezésében.

- A HACS megalakítása az 1.1-es fejezetben olvasott tagok részvételével történt meg, de az

akciócsoport további bővítésének lehetősége minden érdeklődő számára elérhető a jövőben is. A

HACS megalakulásáról, valamint tevékenységéről folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt.

- A tervezési folyamatra rendelkezésre álló rövid volt, de igyekeztünk azt a leghatékonyabban

kihasználni és a lakosok véleményét kikérni. Ennek érdekében elhelyeztünk Újfehértó Város

Önkormányzatának portáján egy ötletládát, melybe bárki szabadon elhelyezhette azon problémák

leírását, melyet tapasztal a város kulturális-közösségi életében, és azokat a javaslatokat is, melyekkel

ezeket orvosolná. Annak érdekében, hogy azok is véleményt tudjanak formálni, akik valamilyen

okból kifolyólag nem tudták ebbe az ötletládába eljuttatni javaslataikat, lehetőség volt elektronikus

úton, egy kifejezetten ebből a célból létrehozott email címre is elküldeni, hogy melyek azok a

programok, közösségi vagy kulturális terek melyek létrehozására, megújítására szükség lenne az

újfehértói közösségi élet fejlődése érdekében.

- A HKFS első verziójában ismertettük a partnerségi tervezés megvalósulását, annak főbb eredményit.

Elkészítettük a helyzetfeltárást, illetve azonosítottuk a felmerült igényeket. A munkaváltozat

véleményezésére a HACS, valamint a munkacsoport tagokon kívül is bárki számára lehetőség nyílt,

ugyanis a dokumentumot elérhetővé tettük a város honlapján, valamint hozzászólási lehetőséget is

biztosítottunk, hogy bárki szabadon formálhasson véleményt annak tartalmával kapcsolatosan. A

beérkezett hozzászólásokat a stratégia véglegesítése során is figyelembe vettük.

- A következő HACS ülésen döntést hoztunk az alábbi pontokról:

• a stratégia jövőképe és célhierarchiája

• műveletek, kulcsprojektek és költségvetés

• szervezeti felépítés és működés

• kommunikáció formái

• monitoring és értékelés menete

A HACS a döntések meghozatalakor figyelembe vette a munkacsoportok munkájának eredményeit,

észrevételit.

- A HKFS második verziója elkészült, mely már tartalmaz minden előírt fejezetet megfelelő

mélységben kidolgozva. A HACS ekkor még kisebb változtatásokra van lehetősége, mivel már a

legfontosabb döntéseket korábban meghozta.

- A HKFS végleges verziója elfogadásra került, mely bárki számára elérhető lesz a város honlapján.

1.3 A tervezési folyamatban résztvevők, feladataik

A következő táblázatban összefoglalva látható minden, a tervezési folyamat során lezajlott

partnerségi rendezvény. Ezen felül a partnerségi folyamat részeként egy úgynevezett ötletláda került

kihelyezésre, illetve ugyanezen célból egy email cím létrehozásra, lehetőséget biztosítva ezáltal arra,

hogy bárki szabadon véleményt formálhasson, megoszthassa elképzeléseit a HACS-al.

4. táblázat A partnerségi egyeztetési eljárás során megvalósított rendezvények

8

Partnerségi esemény

Dátum Helyszín Létszám Eredmény

Első egyeztető megbeszélés

2016.05.06.

Újfehértói Nonprofit Szolgáltató Ház

10 Javaslat a Helyi Közösség megalapítására

HACS alakuló ülés

2016.05.17.


10

Az Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közösség megalapítása, a képviselő szervezet és tisztségviselők megválasztása

HACS ülés 2016.06.06.


13

A problémák feltárásának megkezdése, lehetséges projektjavaslatok felsorakoztatása, Munkacsoportok megalakítása

Munkacsoport ülés: Soft

2016.06.10.


6

A problémák feltárása, helyi közösségi fejlesztések keretében megvalósítható, lehetséges tevékenységek, beavatkozások és programok beazonosítása

Munkacsoport ülés: Infra

2016.06.10.


6

A problémák feltárása, helyi közösségi fejlesztések keretében megvalósítható, lehetséges tevékenységek, beavatkozások és programok beazonosítása

Munkacsoport ülés: Soft

2016.06.15.

Újfehértói Nonprofit Szolgáltató Ház 6

A helyi közösségi fejlesztések keretében a lakossági vélemények, elképzelések megismertetése, a megvalósítható beérkezett ötletek és felvetések kiértékelése, a készülő stratégiához való illeszkedéseinek vizsgálata

Munkacsoport ülés: Infra

2016.06.15.

Újfehértói Nonprofit Szolgáltató Ház 6

A helyi közösségi fejlesztések keretében a lakossági vélemények, elképzelések megismertetése, a megvalósítható beérkezett ötletek és felvetések kiértékelése, a készülő stratégiához való illeszkedéseinek vizsgálata

Partnerségi egyeztetés –

2016.06.20.


12

Közösségi ötletek a sportegyesületek, civil szervezetek, gazdasági szereplők, és a lakosság számára szükséges és az ő igényeiket figyelembe vevő fejlesztésekről, programokról

HACS ülés 2016.06.23.


HACS ülés 2016.06.


9


1.4. A közösségi részvétel eredményeinek bemutatása, megállapítások

A korábban bemutatott folyamatból jól látható, hogy az újfehértói lakosságának számos formában

lehetősége nyílt arra, hogy véleményével, javaslataival hozzájáruljon a HKFS kidolgozásához. Az

általuk megfogalmazott problémák és elképzelések szerves részét képezik az elkészült

dokumentumnak. Elsőként bemutatjuk, hogy milyen problémák fogalmazódtak meg a partnerségi

egyeztetési folyamat során.

• Nincsen megfelelő számú közösségi tér, játszótér, szabadidős tér a városban

• A fiatalok számára nem áll rendelkezésre találkozásra alkalmas hely

• A sportszervezetek számára nincsen teljes mértékig biztosítva a megfelelő infrastrukturális

háttér

• Számos kreatív helyi ember van, de nincsen olyan szervezet, aki összekapcsolná őket

• A település hagyományainak értékeinek bemutatására nem áll rendelkezésre se megfelelő

helyszín, se hozzá kapcsolódó rendezvények

• A roma lakosok számára hagyományaik ápolásához szükség lenne megfelelő térre

• A kulturális programkínálat bővítésre szorul

• A kulturális programkínálat bővítéséhez nem állnak rendelkezésre a megfelelő technikai

eszközök, terek (pl.fény és hangtechnika, színpad, klimatizálás, hangszerek stb.)

• A helyi termékek, hagyományok bemutatására, népszerűsítésére nem áll rendelkezésre

minden szükséges eszköz és tér

A következőkben pedig az általuk megfogalmazott javaslatok, fejlesztési elképzelések kerülnek

bemutatásra. Előfordult néhány olyan jellegű javaslat is, mely önmagában hasznos, de a pályázati

felhívás kereteibe nem illeszthetők be. Ezek azonban a város további fejlődéséhez a jövőben hozzá

fognak járulni.

5. táblázat A partnerség során beérkezett vélemények bemutatása

Vélemény megnevezése Beépíthető-e a

stratégiába?

Ha igen, akkor milyen módon, ha nem , akkor ennek milyen oka/okai

vannak?

A sportélet fellendítését célzó rendezvények, beavatkozások megvalósítása pl. kerékpár-, vízilabda szakosztály indítása, ifjúsági park létrehozása, tematikus szórakozási lehetőségek a különböző korosztályok számára a városi uszodában, versenyek meghirdetése helyi szinten, generációk összekovácsolását elősegítő családi sportrendezvények létrehozása, ifjúsági táborok, lovas táborok szervezése, sportház-klubház

Igen

A felmerülő igények figyelembe vételével kerültek kidolgozásra az

egyes műveletek.

10


stratégiába?


vannak?

létrehozása

Az újfehértói különböző kézművességgel foglalkozó lakosok számára alkotó tér biztosítása, tevékenységük összeszervezése, eszközök és kiállítótér biztosítása, alkotó programok szervezése, tevékenységük népszerűsítése, termékeik számára árusítótér kialakítása

Igen


egyes műveletek.

A városi kulturális programok számának megnövelése, rendezvénysorozatok szervezése a helyi hagyományokhoz, jeles napokhoz, művészeti tevékenységekhez kapcsolódóan

Igen


egyes műveletek.

A kulturális és művészeti tevékenységek számára alkotó és kiállító, esetlegesen árusító terekre lenne szükség

Igen


egyes műveletek.

A Múzeum meglévő épületében a belső tér átalakítására, a meglévő gyűjtemény bővítésére, valamint az épület bővítésére lenne szükség az alábbi helyiségekkel : látványraktár, látványműhely, trezor, kutatószoba, kellékraktár, vendégszoba, képtár

Igen


egyes műveletek.

A Művelődési Ház épületrészében a hangtechnikai és fénytechnikai fejlesztése, a belső tér felújítása, mozi tér kialakítása, színpad és a nézőtér modernizálása, hozzá kapcsolódó öltözőkkel és kellékraktárral illetve klubhelyiségek felújítása, fűtéskorszerűsítés és klimatizálás megoldása szükséges, ezen felül egy 200 fő befogadására alkalmas kamaraterem kialakítása színpaddal és a szükséges technikai eszközökkel, valamint egy szabadtéri színpad létrehozása

Igen


egyes műveletek.

A Könyvtárhoz kapcsolódóan az alábbi elképzelések fogalmazódtak meg: -könyvtárkert, olvasóterasz

Igen


egyes műveletek.

11


stratégiába?


vannak?

kialakítása (zöldövezettel) - Különálló könyvtár épület, benne külön gyermekrészleggel, játékkuckó kialakításával - könyvtárbővítés, akár szintráépítéssel is - olvasóterem (olvasólámpa, bútor) - könyvtárban klíma - folyóirat olvasóban új bútor (asztal, fotel, szék) - teakonyha kialakítása - e-book olvasók beszerzése, majd kölcsönzése - új bútorok (szőnyeg, fotel, ülőpárna) beszerzése klubfoglalkozásokhoz - öltözők (bútor, tükör, WC, stb.) - galéria kialakítása kiállítótérré - Ruhatár rendbetétele

Sporttelep létrehozása versenyek tartására alkalmas gördeszkás és kerékpáros pályával, emberi erővel hajtott játékpark kialakítása

Igen


egyes műveletek.

Íjászterület létrehozásához alábbi eszközökre és tevékenységekre lenne szükség: -íjászat technikai eszközei ( akadályok, támaszok, védőfelszerelés, jurta, célpontok, torlaszok, íj, nyíl, ponyva) -lelátó, -kemence -bográcsozó helyek -mobil színpad technikával -területvásárlás, ingatlanvásárlás -mesterségek udvara, műhelysor -jurta sor táborozáshoz -mini arborétum -védett növény génpark -népi játszótér

Igen


egyes műveletek.

A városi természeti értékek megismertetéséhez tanösvény, magasles, kerékpáros pihenő pontok kialakítása

Igen


egyes műveletek.

Új rendezvények, programok meghonosítása az városban pl. az

Igen A felmerülő igények figyelembe

vételével kerültek kidolgozásra az

12


stratégiába?


vannak?

alábbi témákban: - Újfehértói Fürtös Fesztivál és Újfehértói Értékek napja -Mesterségem címere… , és Zajti Szalon -Országos konflis és lovasszekér találkozó -Természetjáró túrák -Amatőr filmesek fesztiválja ( országosan egyedülálló rendezvény lenne) -Filmes tábor -nyári napközis táborok -csapatépítő tréningek helyi adottságokra építve -Íjászverseny ( helyi, regionális, országos és nemzetközi) és oktatás , éjszakai lövészet) -tudományos konferenciák -zeneklub -Amatőr zenekarok fesztiválja -Szabadtéri Színházi Esték -Piknik Mozi

egyes műveletek.

A Városi vegyeskar hatékony működtetéséhez helyszínre, művészeti vezetőkre és hangszerekre lenne szükség Az olvasókör író-olvasó találkozókat, pódium előadásokat, beszélgetéseket szervez, ezeket szeretnék bővíteni, szélesebb közönség számára elérhetővé tenni Alma-múzeum létrehozása: a hagyományos szabolcsi alma termesztéshez kapcsolódó eszközök, módszerek bemutatása Az Újfehértói Tájtermék-kiállítások felélesztése, folytatása

Igen


egyes műveletek.


13

2. A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és

lakosság meghatározása

2.1. Az akcióterület lehatárolása

Az akcióterület Újfehértó város belterülete, melyet az alábbi utcák határolnak: Széchenyi István utca,

Alma utca, Garibaldi utca, Széchenyi István utca, Vasvári Pál utca, Madách Imre utca, Farkasnyári

utca, Bem József utca, Tokaji utca, Tolsztolj utca, Szarvas utca, Hunyadi János utca, Homok utca, Bem

József utca, Kossuth Lajos utca, Táncsics Mihály utca, Böszörményi út, Rezeda utca, Rigó utca, Csillag

utca, Határ utca, Debreceni út, József Attila utca, Balkányi utca, Vasút utca, Galamb utca, Tüzér utca,

Debreceni út, Katona József utca, Petőfi Sándor utca, Szent István út, Tímár utca, Németh László utca,

Jókai Mór utca, Arany János utca, Nyíregyházi út, Móricz Zsigmond utca, Vasút utca, Attila utca, Lehel

utca, Nyíregyházi út. A város belterülete földrajzilag összefüggő, társadalmi, gazdasági szempontból

koherens képet mutat. A földrajzi egységen kívül a terület történelmi, kulturális emlékei és a

települési identitás szoros kapcsolatot képez az itt élők között. Akcióterületként azért nem a

település közigazgatási határa került kijelölésre, mert korábban már a külterülettel Újfehértó részt

vett LEADER programban, és a két program akcióterülete közötti átfedést a felhívás nem engedélyezi.

1. ábra Az akcióterület térképi ábrázolása, Újfehértó áttekintő térképe és a belterület bemutatása

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

A területen jellemző korábbi együttműködéseket a következőkben mutatjuk be. A városi

önkormányzat tagja a o a Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnek, a Dél-Nyírségi Többcélú

14

Önkormányzati Kistérségi Társulásnak, az Újfehértó – Bököny Víziközmű Beruházási Társulásnak és az

Első Nyírségi Fejlesztési Társaságnak. Az ÉAOP-5.1.1/D-12-2013-0016 azonosítószámú „Ember

központú élhető város – Városfejlesztés Újfehértón” című projekt megvalósításában, mint

konzorciumi vezető vett részt az önkormányzat, a konzorcium további tagjai pedig a következő

szervezetek voltak: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr Főkapitányság, Újfehértói Református

Egyházközség, Római Katolikus Egyház, Újfehértói Görög Katolikus Egyházközség.

A KSH Helységnévtárának adatai alapján Újfehértó belterületi lakossága 12 760 fő, a külterületi pedig

171 fő. Vizsgálatunk elvégzéséhez nagy segítséget nyújtott a 2016 márciusában elkészült Újfehértó

Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata. A fejlesztési dokumentum

ugyan a város teljes közigazgatási területére készült el, de vizsgálatunk szempontjából a felhasznált

információk relevánsak a város belterületére vonatkozóan, hiszen az akcióterületen összpontosulnak

a városi funkciók, itt él a város lakosságának döntő többsége, itt érhető el az összes közszolgáltatás, a

valamint ezen a területen működik a város vállalkozásainak jelentős része.

Az akcióterület közlekedési kapcsolataira jellemző a kiváló elérhetőség, a 4. számú főút, az M3-as

autópálya és a 100. számú vasúti fővonal közelségének köszönhetően. Emellett a város térségi

jelentőségű csomópontnak is tekinthető, ugyanis itt találkozik a Hajdúdorog irányába tartó 3504. sz.

út, a Hajdúböszörménnyel összeköttetést biztosító 3509. sz. út és a Nagykálló felé tartó 4912. sz. út,

emiatt az átmenő forgalom viszonylag nagy a város belterületén.

Újfehértó gazdálkodására jellemző, hogy a működő vállalkozások száma 575 (KSH 2013.). Az 1000

lakosra jutó működő vállalkozások számában meghaladja a megyei értéket (46) a város 46,8, vagyis

előnyösebb értéket mutat a megye egészéhez képest. Újfehértó városa a megyén belül méretének

megfelelő arányt képvisel a gazdaságban. A mikrovállalkozások tekintetében kicsivel több, mint 2

százalékos arányban részesül a megye értékével, amely a megye további településeihez képest

arányos. A foglalkoztatási potenciál szempontjából hátrányos, hogy nem található nagyvállalkozás a

településen. Térségi összehasonlításban az Újfehértón regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak

közötti megoszlása a megyében jellemző trendnek megfelelően alakul: az ipar, építőipar mellett

továbbra is a hagyományos mezőgazdasági ágazat a meghatározó. Azonban az utóbbi években a

tercier szektor szerepe egyre erősödik Újfehértón is. Az ipar, építőipar szerepe mindhárom vizsgált

területi szinten közel azonos értéket mutat. A város relatív helyzetét tükrözi mindezek mellett a

működő vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok

beazonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. A városban elsősorban a kereskedelem és a

gépjárműjavítás szektor a meghatározó, de az építőipar és a mezőgazdasági szektor is jelen van. Az

ipari termelő tevékenység nem jelentős. Az egyéb szolgáltatási szektorról el lehet mondani, hogy

főképp mikro vállalkozások foglalkoznak ezen tevékenységgel.

A város lakosai számára biztosítja az alapvető szociális, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi,

kulturális, igazgatási és pénzügyi szolgáltatásokat. A szolgáltatások igénybevételét tekintve a

megyeszékhely közelsége miatt kifejezetten városi szintű vonzáskörzet nem mutatható ki, de

természetesen a környező települések lakossága bizonyos funkciókat részben itt is igénybe vesz.

Annak ellenére, hogy a település számos szolgáltatást tud nyújtani, mégis a lakosságszáma

folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka elsősorban a felsőfokú oktatásban részt vevő

diákok számának növekedése, akik jellemzően tanulmányaik befejezését követően nem a városban

telepednek le. Az itt lakók helyben tartása, és a fiatalok városunkba való visszacsábításának egyik

eszköze lehet a település közösségi erejének fokozása a helyiek identitástudatának növelésével.

A kijelölt akcióterület lakossága tehát a fent említetteknek megfelelően 12 760 fő volt, mely

véleményünk szerint éppen akkora, hogy megfelelő alapot biztosítson a fejlesztési stratégiánk

15

megalapozásához. Akcióterületünk lakosságszáma pontosan megfelelő nagyságú ahhoz, hogy a HACS

tevékenységével a társadalmilag aktív, tenni akaró személyeket megszólíthassa, és képes legyen

munkájukat hatékonyan koordinálni. A HACS tagok szakmai tapasztalata és ismeretségi köre

elengedhetetlen az aktivizálható emberek felkereséséhez. Mindezek tükrében elmondható, hogy az

akcióterület nagysága, valamint a HACS felépítése biztosítja, hogy a helyi lakosság valós bevonásra

kerül, meglátásaikkal lehetőségük van alakítani a fejlesztési elképzeléseket, valamint a

döntéshozatalba is bekapcsolódhatnak.

16

3. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek

elemzése

3.1 Helyzetfeltárás

3.1.1. Újfehértó településszerkezetben elfoglalt helye, térszerkezet specifikumai

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén elhelyezkedő kisváros. A város a megyehatáron,

a Nyírség szélén terül el, Nyíregyházától 17 km-re, Debrecentől pedig 34 km-re. A települést érinti a

4-es számú főút, továbbá a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony 100-as vasúti fővonal.

Újfehértó a Nyíregyházi járáshoz tartozó település, a megye negyedik legnépesebb városa.

3.1.2. Újfehértó környezeti adottságai

Újfehértó a Közép-Nyírségi tájegységen helyezkedik el. A tájegység területén futóhomokformák

fordulnak elő nagyobb számban. A löszös felszínek laposak és kisebb területűek. A kistáj 95,7 és 163

m közti tszf-i magasságú, félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett

hordalékkúpsíkság, amely enyhén É felé lejt. A felszín É-i része kis relatív reliefű (átlagosan 3,5

m/km2), enyhén hullámos síkság, középső és D-i része alacsony fekvésű, enyhén tagolt, ill. hullámos

síkság (relatív relief 3,5 m/km2) orográfiai domborzattípusba sorolható. A város természeti értékekkel

is rendelkezik. Újfehértó mellett található gyepterület Natura 2000 területnek minősül. A

belterülettől nyugatra és keletre is megtalálható Újfehértói-gyepek nagysága 497,05 ha. Ezen kívül a

Nagy-Vadas nevű terület tartozik a fenti kategóriába. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek a

városban területén ex lege védett a Szikes Sóstó, az Orchideás rét, amit a 4. sz. főút keresztez, illetve

a Vadas-tó és környezete. Az ex lege védettségről a 1996. LIII. törvény a természet védelméről

rendelkezik. Partifecske fészkelő helye (jégkorszaki löszfal) szintén jogi védelem alatt áll. Bár az

említett természeti értékek a város külterületéhez tartoznak, de stratégiánk szempontjából fontos

megemlítenünk.

Tájhasználati konfliktusként értelmezhető, hogy egyes esetekben a gazdasági hasznosítású területek

a lakóövezetek közelében helyezkednek el. Esztétikai konfliktusok tájképi szinten jelentkeznek

elsősorban a város megközelítésekor, és a 4. számú főútvonal belterületi szakaszán.

3.1.3. Az épített környezet értékei, kulturális erőforrások

Az írásos források 1608-ban említik először az Uj Fejertho-nak nevezett falut, melynek népessége a

XVI-XVII. század fordulója táján szerveződött a törökkori pusztításoknak áldozatul esett Árpád-kori

előtelepülések – Bolt, Micske és Szegegyháza – elmenekült lakosaiból. A megtelepedést a kiváló

földrajzi adottságok motiválták, hiszen az erre alkalmas észak-déli irányú homokhátat minden

oldalról tavak övezték, melyek egyúttal kiváló rejtőzködési, védelmi lehetőséget nyújtottak. Fontos

szerepet kaphatott a település megszervezésében az is, hogy itt ágazott el az Erdélyből Debrecenen

át Kálló, illetve Tokaj felé vezető úgynevezett Sóút, melyen jelentős kereskedelem bonyolódott. A

legelső lakók magyar etnikumú reformátusok voltak, akik a falu középső és déli részén telepedtek

meg. E településrészt a köznyelv ma is "Magyarvég" elnevezéssel illeti. 1630-ban Rákóczi Pál

országbíró Hajdúböszörményből 100 rác (szerb) lovashajdút telepített családjukkal együtt újfehértói

17

pusztabirtokára, akik kezdeti kiváltságaikat elveszítve maguk is jobbágyokká lettek, miközben

megtartották görögkeleti vallásukat. A betelepülés a XVII. században folytatódott a görögkeleti

ruszinok, majd az 1760-as években érkező görögkatolikus románok megjelenésével. Ez a vegyes

összetételű, nem magyar származású népesség képezte a település északi részén kialakuló

úgynevezett "Oláhvég" lakosságát. Az 1740-es években jelentek meg az első Galícia felől érkező zsidó

családok, akiknek szerepe a későbbiekben különösen a kereskedelemben vált meghatározóvá. A

reformátusok ma is álló és országos műemléki védettséget élvező templomukat 1754-ben emelték. A

római katolikusok kőtemplomát 1812-ben szentelték fel, az 1820-as években készült el a zsidók

zsinagógája, 1832-ben pedig a görögkatolikusok is megépítették az akkora már elenyésző számban

jelen lévő görögkeletiekkel közös templomukat. A település történetének legintenzívebb szakasza a

mezővárosi időszak volt. Ezt a címet 1836-ban nyerték el az évi négy rendbeli vásártartási joggal

egyetemben, amely az addig amúgy is jelentős átmenő kereskedelmi forgalmat még tovább

erősítette. Az anyagi gyarapodás létszámbeli növekedéssel is járt, hiszen a lélekszám megduplázódott

(1818-ban 3069 fő, 1839-ben 7226 fő). A fellendülés a mezőváros küllemében is megmutatkozott. A

helyi zsidó polgárság ízlését és életmódját tükrözve a múlt század derekára megépült a városias

hangulatot kölcsönző üzlet- és épületsor, az úgynevezett "sorbót", de ebben az időszakban épültek a

tehetős földbirtokosok kúriái, kastélyai is. Bár a település a XIX. század végére elveszítette

mezővárosi címét, a polgári stílusú építkezés, valamint a kulturális intézmények szervezése tovább

folytatódott. 1905-re felépült az új községháza, a 20-as évek elejére pedig a helyi kulturális élet

színvonalát jelképező Kaszinó, melyben létrehozták az első közkönyvtárat és az ugyancsak a

kulturálódás színhelyéül szolgáló kávéházat, de fenntartottak egy színháztermet is, ahova

előszeretettel jártak a nagyvárosok színtársulatai.

Kulturális értékek az akcióterületen:

• Szent István Gimnázium és Szakközépiskola

• Zajti Ferenc Kulturális Központ, mely magában foglalja a Zajti Ferenc Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjteményét, a Művelődési Központot melyen belül üzemel a Könyvtár

• A református templom az 1754-as években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű.

• A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görög katolikus egyház temploma 1832-ben épült.

• Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812-ben szentelték fel.

• 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl.

• Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza.

• 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

A Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár látja el a főbb

múzeumpedagógia és gyűjteményi feladatokat. Az intézetben működik helytörténeti gyűjtemény,

múzeumként funkcionáló helyiség, 20844 kötetes állománnyal rendelkező könyvtár és a művelődési

központ. Az alapfeladatok jó fejlesztési lehetőséget adnak az intézmény továbbfejlesztésére. Pl.

felnőtt lakosság és gyermekek részére szakmai jellegű szakkörök és tanfolyamok szervezése és

lebonyolítása, rendezvények szervezése és bonyolítása, a lakossági igényekhez igazodó, azoknak

megfelelő szórakoztató és rekreációs kezdeményezések: műsorszolgáltatás, találkozók, fesztiválok,

kiállítások szervezése, művészeti-művelődési csoportok, közösségek támogatása. A kulturális

18

erőforrások kezelésével 7 fő foglalkozik, 6 fő a Művelődési Központ, 1 pedig az önkormányzat

alkalmazásában.

Színvonalas Nonprofit Közösségi - Szolgáltató Ház került a volt kollégium épületében kialakításra,

mely egyfajta közösségi-kulturális központot is teremt a városban, és lehetővé teszi az idényjellegű

rendezvények, kiállítások megrendezését, valamint otthont ad a városban lévő és önszerveződő civil

szervezeteknek. A létesítmény elsősorban diákok, fiatalok részére épült, de természetesen minden

korosztálynak megfelelően került kialakításra. A létesítmény a városba érkező turisták, látogatók

információs, szórakozási igényeit is kielégíti, valamint segítséget nyújt az új információs

rendszerekben való eligazodásban a városlakóknak is.

Rendezvények

A település rendszeresen megtartott éves rendezvényei:

• „Pilvax Kávéház” Emlékezés az 1848-49 es Forradalom és Szabadságharcra

• Színházi Világnap alkalmából színházi előadás

• Lengyel Laura Napok

• Költészet napja

• Városi Sportnap

• Tavaszköszöntő Hangverseny és Színjáték Bemutató

• Fogathajtó verseny

• Újfehértói Kórustalálkozó

• Tavaszi Kulturális Napok

• Városnap

• Lakodalmas Zenész Fesztivál, Majális

• Kemencés Napok

• Májusi Hangverseny

• Ünnepi könyvhét rendezvényei

• Díjugrató verseny

• Zene és Tánc Gála

• Múzeumok éjszakája

• Országos Gépészkovács Találkozó

• Fogathajtó verseny

• Államalapító ünnepe

• Lovastalálkozó

• Díjugrató verseny

• Autómentes nap

• Mihálynapi Vásár

• Őszi könyvtári napok

• Nemzetközi Egyházzenei Kórustalálkozó

• Vers és prózamondó verseny

• Télköszöntő Növendékhangverseny

• Karácsonyi forgatag

• Karácsonyi hangverseny Az események többsége helyi, térségi hatókörű, egyes esetekben országos szinten is érdeklődésre tartanak számot.

19

3.1.4. A városban elérhető közszolgáltatások

Két önkormányzati fenntartású bölcsőde működik a városban, összesen 92 férőhellyel. Az

intézmények kihasználtsága városi szinten 100 %-os. A városban igény mutatkozik további férőhelyek

kialakítására, ami előrevetíti az intézmények esetleges bővítését.

Újfehértó városban az óvodai feladatellátás 3 intézményben történik. Az intézmények fenntartója és

működtetője Újfehértó Város Önkormányzata, az Újfehértói Református Egyházközség és a

Nyíregyházi Egyházmegye. Az 5 feladat ellátási hely területi elhelyezkedése a városon belül

egyenletes. Az összes óvodai férőhely száma 535, a városi szintű kihasználtság 85,79%-os. Az utóbbi

években jelentős fejlesztéseket valósított meg az önkormányzat ezekben az intézményekben

nagymértékben javítva ezzel az óvodai feladatellátás színvonalát és hatékonyságát.

Az általános iskolai intézmények száma 2 darab, a feladat ellátási helyek száma 5. Ezen belül a KLIK a

fenntartó 4 esetben és egy esetben a Nyíregyházi Egyházmegye. Általános iskolai nappali oktatásban

résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 1 338 fő volt a KSH adatai alapján. Az elmúlt évek

(2001 óta) tendenciája szerint ez a szám csökkenő. A város iskoláiba más településről bejáró általános

iskolai tanulók száma 347 fő volt a 2013/2014-es tanévben, és növekvő tendenciát mutat. A vonzerő

oka a környező településekről való könnyű elérés és közlekedési lehetőség. Az iskolában művészeti

oktatás is folyik, a diákoknak a hangszeres oktatás keretein belül lehetőségük van többek között

zongora, fuvola, furulya vagy gitároktatáson részt venni. A művészetoktatási intézményhez

társművészek is csatlakoztak, így a növendékek színjátszás, tánc, kézműves foglalkozásokon is részt

vehetnek. Az iskolaépületeket Újfehértó Város Önkormányzata működteti.

Újfehértón egy középiskola található. A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet

által működtetett középfokú oktatási intézmény vonzáskörzete mindössze 15 kilométerig terjed,

aminek az az oka, hogy a nyíregyházi középiskolák erős konkurenciát jelentenek.

A városban összesen 6 háziorvos, 3 házi gyermekorvos, 3 fogorvosi praxis működik, betöltetlen praxis

nincs. Az ügyeleti feladatok ellátása a központi rendelőben történik. A városban 4 védőnő és 2

iskolavédőnő dolgozik. A településen az egészségügyi alapellátás 1 ellátóhelyen történik. A

gyógyszertárak száma 3. A folyamatos ellátás érdekében az ügyelet 19 órától reggel 7-ig és hétvégén

24 órában vehető igénybe. Az ügyeletben helyettes orvosok is dolgoznak. Újfehértón biztosított az

általános laboratóriumi diagnosztika szakmán belül a vérvétel, valamint a vizelet vizsgálatra történő

átvétele. Nagy forgalmat bonyolít le a laboratórium. Az átlagos napi betegforgalom 40 fő. Ezen felül

fizikoterápiás kezelő helyiség is rendelkezésre áll a betegek számára, ahol helyben végezhető

ultrahangos, galván és TENS, valamint lézeres kezelések. Újfehértón 2007. elejétől mentőállomás

működik.

Újfehértó közigazgatási területén az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a tanyagondnoki szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint az idősek nappali ellátását a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás végzi. A családsegítést, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást a városban a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Újfehértói Szociális Szolgáltató Központja (SZOSZOK) látja el.

3.1.5. Az akcióterület társadalmának állapota

20

A kijelölt akcióterület népességének száma KSH Helységnévtárának, és a város Integrált

Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálatához nyújtott KSH adatszolgáltatás

információ alapján 12 760 fő. A belterületi lakosság korcsoportos összetételét a következő ábrán

mutatjuk be. A 2011-es adatok alapján a 0-14 éves korosztály aránya a legcsekélyebb, a megye városi

átlagához képest is alacsonyabb szintet mutat (18%). A 15-59 éves korosztály aránya számottevő, a

lakosság 63,7%-a tartozik ebbe a kategóriába, de a teljes városi értéktől ez az érték is elmarad

(64,4%). Az időskorúak aránya 18,6 %, mely a megye városi értékétől magasabb.

2. ábra Az akcióterületi lakosság korcsoportos összetétele

Forrás: KSH

Az állandó és a lakónépesség számának is folyamatos csökkenése figyelhető meg a város esetében. A

település lakosságszámának változására vonatkozó adat csak a teljes lakosságszámra vonatkozóan áll

rendelkezésünkre. Ennek azonban nagyságrendi változása jól szemlélteti a csökkenés mértékét, mely

2005 óta folyamatos.

3. ábra Újfehértó lakónépesség számának változása

Forrás: KSH

A népességszám változását szemléltető adatok esetében, a népszámláláshoz képest jelentősebb

fogyást figyelhetünk meg. A természetes szaporodás is negatív mutatókat ad, nemcsak a vándorlási

21

különbözet. A népességszám csökkenésének a születések számának visszaesése mellett fő oka a fiatal

lakosság elköltözése, jellemzően a környező nagyobb városokba, Nyíregyházára vagy Debrecenbe,

esetenként a fővárosba.

4. ábra A népességszám változást befolyásoló tényezők

Adattípus 2001 2013

Élve születések (előző népszámlálás óta, fő) 167 120 Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) 138 126 Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) 29 -6 Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) -7 -148 Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő)

22 -154

Forrás: KSH

A belterületi lakásállomány teszi ki a város teljes lakásállományának jelentős részét, a 4815 lakásból

4694 található itt. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ezen a területen a megyei városi átlag

alatti (15,4%), a belterületen található lakások közül csupán 13,5% rendelkezik ilyen komfortfokozat

besorolással. A lakáskörülményekre vonatkozó mutatókról elmondható, hogy pozitívabb képet

mutatnak, mint a városi átlag, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott

lakásokon belüli aránya 10,4% (városi érték: 11,6%), az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon

belül pedig 7,4% tesz ki (városi érték: 8,3%).

A népesség nemek szerinti megoszlására - 2011-ben a város teljes közigazgatási területére

vonatkozóan - az volt a jellemző, hogy a nők aránya 51,51, a férfiaké pedig 48,49 %-ot tett ki. A

nemek közötti arány 2001-hez képest nem történt változás. Az idősebb korosztálynál jelentősebb

arányban a nők vannak, a fiatalabb korosztályoknál viszont a férfiak.

A város teljes közigazgatási területére áll rendelkezésünkre a képzettség változásának bemutatására

alkalmas adatsor. A településen élők képzettségi szintje jelentősen emelkedett minden képzettségi

kategória esetében. Különösen kiugró értéket az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők

arányának változása mutat, ez az érték a két mérési időpont között több mint háromszorosára

emelkedett.

A belterületre vonatkozó értékeket a következő táblázatban látható mutatók esetében állnak

rendelkezésünkre. A képzettségi mutatók a belterületre vonatkozóan szintén pozitívabbak, mint a

város teljes területére vonatkozók. A képzettségi szinttel szoros összefüggésben van a

foglalkoztatottsági szint alakulása. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányát kivéve minden egyes

foglalkoztatási adat valamivel kedvezőbb, mint a városi értékek.

6. táblázat A belterületre és a város egészére vonatkozó mutatók

Mutató megnevezése A város belterületére/ az

akcióterületre vonatkozó arány

A város teljes közigazgatási

területére vonatkozó információ

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

23,9 % 25,1 %

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

8,9 % 7,8 %

22

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

47,5 % 47,9 %

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

14,4 % 15,0 %

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 49,6 % 49,2 %

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 38,3 % 37,9 %

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

48,1 % 50,9 %

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül

58,6 % 58,5 %

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 17,4 % 17,5 %

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

11,2 % 11,3 %

Forrás: KSH

A városban 2014. évi adatok alapján 45 bejegyzett civil szervezet működik. A város aktív civil

szervezeteinek köre dinamikusan bővülő, akik egyre intenzívebben kapcsolódnak be a város

közéletébe, rendezvények szervezésébe és lebonyolításába. Részt vesznek helyi és területi

bajnokságokon, versenyeken, ahol kiemelkedő eredményeket érnek el, és aktív szerepet vállalnak a

városi ünnepségeken. A legjelentősebb civil szervezeteink a következők: Újfehértói Körkép Kulturális

Egyesület, Újfehértói Fúvósok Kulturális Egyesület, Tükörcserepek Színjátszó Egyesület, Újfehértói

Lovasbarátok Egyesülete, Újfehértó Lovassport Egyesület, Fehértói Békák Sportegyesület, Újfehértói

Nyugdíjas Egyesület, Újfehértói Aranyősz Egyesület, Együtt Egymásért Újfehértón Egyesület, Fiatalok

Újfehértóért Ifjúsági Egyesület, Újfehértói Kézilabda Egyesület.

Újfehértó közművekkel való ellátottsága az elmúlt években sokat javult, azonban a szennyvízhálózat

esetében még jelentősek az elmaradások. A város lakásállományának szinte egésze rá van kötve a

villamos energia hálózatra és a vezetékes vízhálózatra egyaránt. A vezetékes gázfogyasztás

használata is döntő többségben elterjedt, azonban sok háztartásban alternatív megoldásokat

hasznosítanak ezen energiaforrás kiváltására. Heti rendszerességgel hulladékszállítás, havi

rendszerességgel szelektív hulladékgyűjtés valósul meg. Az őszi időszakban pedig lomtalanításra is

lehetősége nyílik a lakosságnak. Újfehértón szélessávú internet-hálózati és kábeltelevíziós

szolgáltatás is működik több szolgáltató által.

A település gazdaságát a népességszámhoz mérten arányos vállalkozói aktivitás jellemzi. A gazdasági

szereplőknek a szomszédos településekre van érdemi hatása. A vállalkozások nemzetgazdasági ágak

szerinti megoszlásában van némi eltérés a megyei és az országos értékekhez képest: a szolgáltatások

jelentősége lényegesen kisebb, míg az ipar és a mezőgazdaság nagyobb szerepet tölt be. A vállalkozói

szféra legfőbb jellemzője a kis méret, az elaprózottság: a vállalkozások döntő többsége egyszemélyes

vagy mikrovállalkozás. 250 fő foglalkoztatottat meghaladó vállalkozások nem működnek Újfehértón.

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti megoszlása megfelel a vállalkozások nemzetgazdasági

megoszlásának, azaz az Újfehértón a primer és szekunder szektorban dolgozók aránya meghaladja a

megyei és az országos értékeket is. A mezőgazdaság felülreprezentált szerepét jellemzi, hogy a város

(14%) az országos arány (5%) közel 3-szorosát mutatja. Hátrányként jelentkezik a termelési szerkezet,

a magas hozzáadott értékű szektorok hiánya, az alacsony képzettség, valamint a beszállítói

kapacitások hiánya. A város teljes közigazgatási adatai alapján azt tudjuk elmondani, hogy a

munkanélküliek száma 2008-tól szinte folyamatosan emelkedett, majd 2011-től csökkenő tendenciát

mutat, ennek egyik oka a közfoglalkoztatási rendszer bővítés. A jövedelmi szintet közvetlenül (pl. a

személy jövedelemadó alapján) és közvetetten (pl. a tartós használati tárgyak megléte alapján) lehet

23

mérni. Újfehértó városában 2012-ben 5519 fő volt adófizető, amely 225 fővel több, mint 2010-ben. A

legtöbb befizetett adó a 1 000 001 – 1 200 000 sávon érkezett be, amely a jellemző bér nagyságát

mutatja a településen. A második legtöbb adó a 2 000 001 – 2 500 000 forintos sávon érkezett be.

Újfehértón az 1000 főre jutó személygépkocsik száma 2013-ban 241 darab volt, mely a 2010-es

értékekhez képest folyamatos növekedést mutatott.

Rendszeresen zajló együttműködési fórumok a városban:

• Városnapok: április 28. Újfehértó várossá válásának évfordulója, jellemzően a

testvértelepülések képviselői, környező települések képviselői, az újfehértói jeles

személyiségek, kitüntetettek, díszpolgárok, fontosabb vállalkozások és civil szervezetek

képviselői találkoznak ezeken a rendezvényeken

• Karácsonyi éves fogadás: évente egyszer Karácsonyt megelőzően tartjuk, közintézmények és

vezetői, dolgozói, az újfehértói jeles személyiségek, kitüntetettek, díszpolgárok, fontosabb

vállalkozások és civil szervezetek képviselői találkoznak és évértékelést tartanak.

• Féléves egyházfői találkozó: a történelmi egyházak városi képviselői félévente találkoznak és

megvitatják az addig felmerült egyházvilági történéseket

• Esélyegyenlőségi fórumok: közintézmények vezetői, dolgozói, évente 4-5 alkalommal

találkoznak és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tájékoztatást, fórumot tartanak

• Közbiztonsági fórumok: résztvevők: Újfehértói Rendőrőrs képviselői, Gyámhivatal

képviselője, egyházak képviselői, kisebbségi önkormányzat képviselői, polgárőrség képviselői,

tűzoltóság képviselői, önkormányzat képviselői; a rendezvény keretében a település

közbiztonságával kapcsolatosan egyeztetnek egymással

• Civil szervezetek és vállalkozók rendszeres információ nyújtása emailen, honlapon és

újságokon keresztül.

• Közmeghallgatás: évente egyszer, a város lakossága moderált keretek között, előre

meghatározott témában tehetnek fel kérdéseket a képviselő-testület tagjainak

• Képviselő-testületi ülés: havonta egyszer, résztvevők: képviselő testület tagjai, érintett

meghívottak, a nyilvános ülésen bárki számára látogatható; a város életét befolyásoló

döntések megtárgyalása, tájékoztatás a lakosság felé

3.2 A HKFS-t érintő tervi előzmények, programok, szolgáltatások

3.2.1 Külső koherencia, kiegészítő jelleg

A HKFS a 2014-2020 közötti időszak operatív programjai közül a Terület- és Településfejlesztési

Operatív (TOP) Programhoz kapcsolódik. A TOP-7.1.1-16 felhívásban felsorolt támogatható

tevékenységek alapján a legszorosabb összefüggés a következő felhívásokkal van. A TOP-2.1.2-15

Zöld város kialakítása szintén lehetőséget biztosít kulturális, közösségi terek, közterek fejlesztésére,

valamint olyan soft jellegű tevékenységekre, melyek célja a népesség megtartása és a helyi közösség

fejlesztése. A TOP-4.3.1-15 Leromlott városi területek rehabilitációja és TOP-5.2.1-15 A társadalmi

együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok felhívásainak alapvető célja a

hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatása és a társadalomba való beintegrálása, amit egymást

szinergikusan kiegészítő infrastrukturális és soft tevékenységek kombinációjával kívánnak elérni. A

HKFS-ben is szerepeltethetők olyan műveletek, kulcsprojektek, amelyek részben átfedésben vannak

az említett két felhívás támogatható tevékenységeivel. A TOP mellett az Emberi Erőforrás Fejlesztési

Operatív Programot (EFOP), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot

(KEHOP) lehet megemlíteni a HKFS-sel kapcsolatosan. Ezen felül az EFOP kiemelten foglalkozik a

24

társadalmi együttműködés erősítésével, valamint a KEHOP keretein belül szerepet kap a környezeti

szemléletformálás, amely szintén megjelenhet a HKFS műveletei között.

Jelen felhívás követelményeinek megfelelően a HKFS keretében nem fogunk olyan fejlesztést

támogatni, illetve tevékenységet megvalósítani, amelyre más európai uniós felhívás keretében az

érintett támogatást igénylő már elnyert pályázati forrást. A HACS vállalja, hogy a munkaszervezet

igény esetén tanácsadást, információt nyújt a helyi szereplőknek más, a HKFS hatókörén kívül eső

felhívásokkal kapcsolatosan is, ezáltal erősíthető a helyi közösség forrásabszorpciós képessége. A

beavatkozási területek/műveletek részletes bemutatását a 6.1 fejezet tartalmazza.

3.2.2. A HKFS tartalmát befolyásoló fejlesztési prioritások, beavatkozási területek,

projektek

A Helyi Közösség Fejlesztési Stratégia tartalmát alapvetően befolyásoló dokumentumok:

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív

programja,

• Újfehértó Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája,

• a Helyi Esélyegyenlőségi Program

7. táblázat A megye területfejlesztési koncepciójának átfogó céljai

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójának átfogó céljai

Az aktív megye - Értékteremtő foglalkoztatás és az aktivitás növelése

A szolidáris megye - A mélyszegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása

A vonzó megye - Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése


Ezek megvalósítását 7 stratégiai cél szolgálja, amelyekhez a 2014-2020-as időszakra vonatkozó

operatív program 10 fejlesztési prioritást rendelt, melyeket a következő ábrán mutatunk be.

5. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései

25

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Programja

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció meghatározza a megye stratégiai

térszerkezetét – lehetővé téve a célok területi fókuszáltságát. A Koncepció három nagyobb

csoportba, azokon belül pedig hat alkategóriába sorolja a településéket. Újfehértó a dinamizálódó

decentrumok és szolgáltató járásközpontok csoportba sorolható, ezen belül pedig az egyéb város

kategóriába.

6. ábra: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai

Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza

26

Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák

Rurális térségek

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció

Újfehértó több megyei szintű cél eléréséhez is hozzá tud járulni, a három átfogó célhoz, valamint az

1., 2., és 7. stratégiai célokhoz is. Ezenkívül Újfehértó fontos városa a Nyíregyháza és Debrecen között

kialakult agglomerációs tengelynek.

7. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedés tengelyei és rekreációs körzetei

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció

Újfehértó Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájával való összhang:

Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2016. március 30-án határozatban fogadta el a

város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját és az ahhoz elkészült Megalapozó Vizsgálatot, ebből

kifolyólag a tervezési folyamat során ezek a dokumentumok alapul szolgáltak munkánkhoz.

Az ITS célrendszerének megvalósulásához stratégiánk több ponton is hozzájárul. A hat tematikus cél

közül az alábbiakhoz:

• T2: A közszolgáltatások minőségi fejlesztése

• T4: Az épített és természeti környezet megóvása, fejlesztése

• T5: A rekreációs, a kulturális és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése

• T6: Az aktív közösségi élet és a társadalmi kohézió erősítése

Ezen felül pedig az első, a harmadik és a negyedik városrészi cél eléréséhez szintén hozzájárul

startégiánk, melyek a következők:

• V1: Modern városközpont kialakítása a közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és

gazdasági funkciók és szolgáltatások fejlesztésével és bővítésével.

• V3: A Nyugati lakóterület települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása

érdekében.

27

• V4: A Déli lakóterület települési környezetének javítása a társadalmi esélyegyenlőség

feltételeinek megteremtésével és a lakosság nagyobb mértékű integrálásával a jobb

életminőség biztosítása érdekében.

Ezeken kívül az ITS tartalmazza a célok eléréséhez szükséges legfontosabb fejlesztéseket,

beavatkozásokat, programokat, amelyek közül kiemelendő a városban élők helyi identitásának

erősítése, valamint a különböző kulturális és rekreációs, illetve a népességmegtartó képesség

javítását erősítő beavatkozások. Az ITS részét képezi az Antiszegregációs Program című fejezet,

melynek célja a településen élő hátrányos helyzetben lévő lakosság felzárkóztatásának elősegítése.

A város rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, melyet a város Képviselő testülete 2013.

július 24-én fogadott el. Újfehértó település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program

elfogadásával érvényesíteni kívánja:

• az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

• a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

• a diszkriminációmentességet,

• szegregációmentességet.

A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket

valósít meg a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén.

8. táblázat A HEP célzott intézkedései a hátrányos helyzetben élő társadalmi rétegek számára

A célcsoport megnevezése Intézkedés megnevezése

A mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége

Közfoglalkoztatás kiterjesztése

Adósságkezelési tanácsadás

Ingyenes egészségügyi szűrések

Kihelyezett munkaerőpiaci képzések

Társadalmi szemléletmód formálás

Szociokulturális terek fejlesztése

Szociális Kerekasztal

A gyermekek esélyegyenlősége Egészséges életmódot népszerűsítő rendezvények

Családon belüli erőszak ellen tájékoztató előadások szervezése

Prevenciós előadások a fiatalkorúak bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében

Továbbtanulást segítő lehetőségek elérhetővé tétele

A szabadidő hasznos eltöltését célzó programok szervezése

Társadalmi aktivitás növelése

A nők esélyegyenlősége A családon belüli erőszak megelőzését, felismerését célzó előadások szervezése

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások propagálása, információforrások széleskörű elterjesztése

Család és a munkahely összeegyeztethetőégének elősegítése, bölcsődei férőhelyek számának

28

bővítése

Képzések propagálása, közfoglalkoztatottak számának növelése

Ingyenes szűrővizsgálatok szervezése

Az idősek esélyegyenlősége Ingyenes, komplex szűrővizsgálatok szervezése

Az idősek kirekesztettség érzésének csökkentése, a megnövekedett szabadidő hasznos eltöltését célzó rendezvények szervezése

Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények számának csökkenése

Az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése

Szociális támogató rendszerekről, adósságkezelési lehetőségekről tájékoztatók szervezése

Közintézményekben hiányzó kapaszkodók, lépcsőkorlátok kialakítása, járdák akadálymentesítése

A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Szemléletformáló, érzékenyítő előadások, rendezvények szervezése

Helyi képzések szervezése, együttműködés kialakítása a munkaügyi központtal, civilszervezetekkel, helyi foglalkoztatók felkutatása

Közintézményekben hiányzó kapaszkodók, lépcsőkorlátok kialakítása, járdák akadálymentesítése


Ezek közül a tevékenységek közül a kulturális és szabadidős terek megújításához, valamint a

felvilágosító, érzékenyítő, közösségépítő valamint a kulturális programok megszervezéséhez

nagymértékben hozzá tud járulni a HKFS, mely által a hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek is

megszólításra kerülnek.

Újfehértó rendelkezik a 2015-2020-ig tartó időszakra Sportkoncepcióval, melynek főbb stratégiai

céljai a következők:

• A diáksport városi versenyrendszerének működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása, a

tanulók egészséges fejlődését, betegség megelőzését szolgáló programok, tevékenységek

támogatása

• A lakosság minden rétegének ösztönzése a rendszeres sportolásra

• A szabadidősport területén szemléletformálás az egészséges életmód népszerűsítése

érdekében, a kínálat bővítése mellett az egészségmegőrzéssel, rekreációval foglalkozó

kisközösségek, klubok, sportszervezetek programjainak, tevékenységének támogatása,

valamint önálló rendezvények szervezése, a szabadidősport helyi feltételeinek javítása

• Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény állagának megóvása, működtetésének

hatékonyságának növelése

• A sportvállalkozások tevékenységének ösztönzése, a koncepcióban foglalt célok

megvalósításához szükséges együttműködések kialakítása

29

• A hazai és nemzetközi sportkapcsolatok ápolása, bővítése, a partnervárosi kapcsolatokon

belül a sport szerepének további szélesítése

• A kiemelkedő eredményeket elért sportolók és sportszakemberek elismerési rendszerének

működtetése.

A sporttevékenységek erősítése - mint az egyik leghatékonyabb közösségépítő tevékenység - által a

HKFS nagymértékben hozzá tud járulni a Sportkoncepció céljainak sikeres eléréséhez.

3.2.3 A HKFS tartalmát befolyásoló, a település gazdasági és környezeti fejlődését és a

befogadást támogató programok, szolgáltatások

Újfehértó Város Önkormányzata a közelmúltban nyert felvételt a Nyírség Turizmusáért Egyesülethez,

ezáltal a Nyíregyházi Turisztikai Desztinációs Menedzsment tagja lett. A szervezet célja a térség

turisztikai szereplőinek összefogása, valamint a Nyírségben és Nyíregyházán található értékek

összegyűjtése, ezekre turisztikai programcsomagok összeállítása. A stratégiánkban a városi turizmus

fellendítése nem elsődleges cél, de a tervezett programok nem csak a helyiek számára, hanem az ide

látogatók részére is készülnek, ezért fontos, hogy a város együtt működjön ezek megszervezése során

a TDM szervezettel.

A város az 1997. évi CXL. törvény 77.§ szakaszának megfelelően a városi önkormányzat az 26/2000

(VIII.25.) VKT számú rendeletet fogadott el az Önkormányzat közművelődési feladatiaról, a helyi

közművelődési tevékenység támogatásáról.

Az önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatása során hangsúlyos feladatának

tekinti:

- az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek segítését;

- a hátrányos helyzetű rétegek kulturális elesettségének mérséklését;

- a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életének segítését;

- a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, a helyi művelődési szokások gondozását, gazdagítását;

- a környezetkultúra javítását, a városesztétikai kultúra fejlesztését;

- a kegyeleti kultúra és az ünnepek kultúrájának gondozását;

- az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatását, különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, műhelyek tevékenységére;

- a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítését;

- a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítését;- a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítását; - egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítását.

Újfehértó Város Önkormányzata, mint a HACS egyik tagja vállalja, hogy nyertes pályázat esetén a

támogatási szerződés megkötéséig a módosítja ezen rendeletét, annak érdekében, hogy a

közművelődési célok, folyamatok, és azok megvalósításáért felelős szereplők együttműködésének

rendszere rögzítésre kerüljön, a HKFS eredményeinek fenntarthatósága érdekében.

30

3.3 SWOT

A SWOT elemzés a helyzetfeltárásból származó információk értékelését követően állította össze a

HACS. Elsőként a belső erősségekre és gyengeségekre mutat rá, melyek megismerésére a HKFS

célrendszerének kialakítása, valamint a műveletek megtervezése során van szükségünk. Az

erősségekre mindenképpen fontos építeni, a gyengeségeket pedig a lehetőségekhez mérten

csökkenteni. A lehetőségek és a veszélyek azon külső tényezők együttes hatásai, melyekre a HACS-

nak nincsen ráhatása. Ezekben az esetekben a HACS-nak törekednie kell rá, hogy a felmerülő

lehetőségeket minél jobban kihasználja, a veszélyeket elhárítsa, vagy azok hatásait mérsékelje.

9. táblázat Az akcióterület SWOT elemzése

Erősségek Gyengeségek

Civilek, kultúra, sport, közösségek

- Aktív közösségi, kulturális élet - Erős a településhez való kötődés a helyiekben, melynek alapja a gazdag történelmi múlt, az identitástudat - A Zajti Ferenc Kulturális Központ aktív művelődésszervező tevékenységet folytat - Számos aktív és eredményes sportszervezet működik a városban - Aktív civil szféra, szerteágazó tevékenységi körrel - Jó a kapcsolat a civil szervezetek és az önkormányzat között - Az önkormányzat lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni a helyi civileket

- A város közművelődési és sport infrastruktúrája program és kapacitásfejlesztésre szorul - A lakosok nem vagy nem feltétlenül ismerik a helyi önszerveződő csoportok munkáját - Kevés a helyi fiatalokat megszólító program - Nincs elég lehetőség a hagyományos mesterségek, tevékenységek széles körben való megismertetésére - Nincsen elég közösségi tér

A társadalom helyzete

- A lakosság képzettségi mutatói folyamatosan emelkednek - A foglalkoztatottsági mutatók pozitív irányba történő elmozdulása - A település teljes közigazgatási területére vonatkozó adatokhoz képest kedvezőbb mutatókkal rendelkezik az akcióterület társadalma

- Magas a fiatalok körében az elvándorlás - Öregedő társadalom

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés - Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított minden lakos számára - Megfelelő színvonalú az oktatási-nevelési intézmények színvonala, és befogadó képessége - Az alap egészségügyi szolgáltatások megtalálhatóak az akcióterületen - Helyben elérhető számos kulturális, és szociális szolgáltatás

- A megváltozott fenntartói viszonyok miatt az önkormányzat egyes szolgáltatások esetében elveszítette befolyásoló erejét - A szennyvízhálózat rendelkezik hiányosságokkal

Környezeti és közlekedési viszonyok

- Számos természeti érték az akcióterület közvetlen környezetében - Rendezett városi településkép

- Alulhasznosított területek találhatóak a település központi részein - A zöld területek megújításra szorulnak

31

- Országos jelentőségű műemlékkel rendelkezik a város: Református templom - A város megközelíthetőségi lehetőségei földrajzilag és közösségi közlekedési szempontból is kedvezőek - Szelektív hulladékgyűjtési lehetőségek bővülése - A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas - Az akcióterület főbb útjai szilárd burkolatúak - A város környezeti állapota megfelelő - A kerékpározási lehetőségek jók

- Nagy az akcióterület energiafüggősége a lakosság és a vállalkozások tekintetében is - A városon áthaladó 4-es számú főút a környező lakosság számára zaj és porterheléssel jár

Gazdasági viszonyok

- A helyi vállalkozások aktivitása emelkedő tendenciát mutat - A vállalkozások széleskörű tevékenységet folytatnak - A primer és a szekunder szektor a két vezető gazdasági ágazat - Továbbképzési lehetőségek a munkavállalók részére - A vállalkozások hazai tulajdonban vannak

- A magas hozzáadott értékű szektorok hiánya - Alacsony a szakképzett munkaerő aránya - A beszállítói kapacitások hiánya - Egyéni és mikrovállalkozások dominanciája jellemző

Lehetőségek Veszélyek

Civilek, kultúra, sport, közösségek

- A stabilabb anyagi háttér javulásával a kulturális és szabadidős lehetőségek iránt fokozódó igény - Az egészséges életmód terjedésével a különböző sporttevékenységek iránti igény is növekszik, ezáltal erősödik a közösségi szellem - A fiatalok felismerik a város értékeit, kötődésük megnő, ezáltal csökken az elvándorlás mértéke - A civil szervezetek tevékenysége megerősödik, a városfejlesztésben aktívabb szerepet vállalnak - A lakosság generációi közötti kapcsolat megerősödik - További pályázati lehetőségek jelennek meg

- A bizonytalan anyagi helyzet miatt a településről történő elvándorlás fokozódik - A település lakosai nem érzik magukénak az elképzeléseket, ezért nem vesznek részt aktívan a megvalósítási folyamatában - A helyi közbiztonság romlani kezd - Élesedik a verseny az uniós pénzügyi források iránt

A társadalom helyzete

- A magasan képzett fiatal rétegek helyben tartásával új lendületet vesz a város fejlődése - A lakosság képzettségi szintje tovább emelkedik - Vonzóvá válik a település a letelepedni kívánó fiatal családok számára - További pályázati lehetőségek jelennek meg

- A település nem tud helyben munkalehetőséget biztosítani a képzettek számára, ezért az elvándorlás fokozódik - A megyeszékhely és Debrecen munkaerő elszívó hatása tovább erősödik - Nő a hátrányos helyzetben lévők leszakadása a társadalom többi rétegéhez képest

32

- Élesedik a verseny az uniós pénzügyi források iránt

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés - Bővül a közszolgáltatásban részesülők köre - További jelentős pályázati források megjelenése várható

- Az önkormányzat szerepköre tovább csökkent - Az önkormányzat anyagi helyzete nehezedik - Élesedik a verseny az uniós pénzügyi források iránt

Környezeti és közlekedési viszonyok

- Az alternatív energiahordozókban rejlő lehetőségek kiaknázása fokozódik - Nő a környezetbarát közlekedési eszközök használata, ezáltal javul az életminőség - A lakosság pénzügyi stabilitása fokozódik, ezáltal a település arculata is fejlődik - További pályázati lehetőségek jelennek meg

- Növekszik az energiafüggőség - A forgalom növekedésével a környezeti terhelés is fokozódik - Élesedik a verseny az uniós pénzügyi források iránt

Gazdasági viszonyok

- Jelentős befektetők telepednek meg a városban - A különböző szektorok, szereplők közötti együttműködés erősödik - Intenzívebbé válnak a városhatáron átnyúló gazdasági kapcsolatai - A bio mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése várható mind hazai mind uniós szinten - További pályázati lehetőségek jelennek meg

- A kiskereskedelmi tevékenység keresleti és kínálati viszonyai kedvezőtlenül változhatnak a multinacionális kereskedelmi láncok és a jogszabályi változások miatt - Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén - A vállalkozási feltételek kedvezőtlenebbé válnak járásközpont és a többi település között - Élesedik a verseny az uniós pénzügyi források iránt

3.4 Fejlesztési szükségletek azonosítása

3.4.1. A szükségletek célcsoportonkénti bemutatása

Az akcióterület legnagyobb problémaforrása a gazdasági szektor hiányosságaiban keresendő. A HKFS

ugyan nem erre a célterületre fókuszál, mégis be kell látni, hogy a meglévő problémák jelentős része

közvetett módon innen származik.

Újfehértón nincsenek nagyfoglalkoztatók, a környező nagy települések munkaerő elszívó hatása

érvényesül. Csökkenő tendenciát mutat, de még most is magas a munkanélküliek aránya. A lakosság

képzettségi szintje szintén emelkedő tendenciát mutat, de a képesítések és a munkaerő iránti

kereslet között nincsen meg a megfelelő összhang. A munkanélküliség mérséklésére az

önkormányzat legfőbb eszköze jelenleg a közfoglalkoztatás. Ez csupán átmenetileg jelent megoldást,

de hosszú távon az a cél, hogy ezek az emberek megjelenjenek a munkaerőpiacon. További

problémát jelent a település számára, hogy azok a fiatalok, akik tanulmányaik befejeztével a

városban kívánnak maradni, nem találnak végzettségüknek megfelelő állást, ezért kénytelenek más

településen munkahelyet keresni, letelepedni. Ezen problémák orvoslásában a HACS számos módon

tud segíteni. Az önkormányzatnak és partnereinek korlátozottak a lehetőségei a munkahely és a

megfelelően képzett munkaerő megteremtése területén. A főként hátrányos helyzetben lévőkből álló

alacsonyan képzett munkanélküli réteg felzárkóztatása és munkaerő-piaci integrációja egy hosszú

folyamat, amelyhez a város már intézkedéseket tett, de jelentős pozitív hatást csak a későbbiekben

33

fogunk tapasztalni. Az akcióterület népességmegtartó képességének javításához azonban hozzá kíván

járulni. Leghatékonyabb módon a lakosság komfortérzetének fokozásához, és a helyi identitás

erősítéséhez tud hozzájárulni a HKFS által. Elsősorban a kulturális tevékenységek bővítése,

népszerűsítése, a kulturális és közösségi terek megújítása, a rekreációs lehetőségek bővítése, a zöld

területek rendezése által kívánja ezt elérni. A fejlesztési szükségletek célcsoportok szerinti bontását a

következőkben mutatjuk be.

Kisgyermekek, fiatalok

A helyi identitástudat kialakítását már nagyon fontos gyermekkorban elkezdeni, ehhez az szükséges,

hogy olyan óvodás, iskolás gyermekek számára alkalmas programokat dolgozzunk ki, ahol játszva

tanulhatnak, fejleszthetik képességeiket. Főként a nyári szünidőben, - amikor sok szülő számára

gondot jelent gyermeke napi szintű elhelyezése – lényeges, hogy lehetőség adódjon olyan

foglalkoztatásokra, programokra, ahol a gyerekek megismerhetik a város történelmét, hagyományait,

ezzel megalapozva identitástudatukat. A hagyományok megismerésének kívül ebben a korban kell

elkezdeni az egészséges életmódra nevelést, a különböző sportágakkal való megismertetést. A

sportnak amellett, hogy nagy szerepe van az egészéges, harmonikus életmód kialakításában jelentős

közösségkovácsoló ereje is van.

A partnerségi rendezvények során kiderült, hogy a fiatal lakosság számára nem áll rendelkezésre

helyben megfelelő szórakozási lehetőség, ezért gyakran unalmasnak találják a várost, és elvágyódnak

innen. Szükségük lenne találkozásra, szórakozásra alkalmas területekre, melyek jelenleg nem, vagy

csak korlátozottan állnak rendelkezésre számukra, ez konfliktushelyzeteket okozhat. Ezen felül

tapasztalható, hogy a pályaválasztásuk során sok esetben nem tudatosan döntenek, nem áll

rendelkezésükre megfelelő mennyiségű információ a helyi munkaerő szükségletekről.

Felnőtt, munkaképes korosztály

A településen élő, és dolgozók számára helyben elérhető minden alapvető szolgáltatás.

Hiányosságokat a kikapcsolódási lehetőségek számában fogalmaztak meg a partnerségi

rendezvények során. Több szabadidős tevékenység kapcsán felmerült (például kézművesség), hogy a

helyiek szívesen megismertetnék másokkal tevékenységi körüket, csoportokat is létrehoznának,

amennyiben arra lehetőségük adódna. Tevékenységükhöz főként területre lenne szükségük. Ezen

felül a napjainkban megváltoztak a társadalmi szükségletek, átalakultak a gyermeknevelési

módszerek is. Ehhez a megváltozott életmódhoz a közösségi tereknek is tudniuk kell alkalmazkodni

(sportolásra alkalmas terek mellett játszóterek kialakítása). A szülők részéről valós igény, hogy

szabadidőjükben részt tudjanak venni közösségi és kulturális rendezvényeken, lehetőségük nyíljon

aktív rekreációra akár gyermekeikkel közösen. Amennyiben a szülők részt kívánnak venni valamilyen

szabadidős eseményen, számos esetben gyermekeik felügyeletét nem tudják megoldani. A közös

élményszerzésekhez pedig jelenleg mind az infrastrukturális, mind a szolgáltatói háttér hiányzik.

Ezekre a szükségletekre a HKFS-nek mindenképpen reagálnia kell.

Idős korosztály

A legidősebb korosztály számára a legnagyobb veszélyt az elmagányosodás, bezárkózás jelenti.

Napjainkban ez különösen égető probléma, hiszen számos időskorú lakos gyermekei, unokái más

városban, esetleg külföldön élnek. A probléma kezelése érdekében jelenleg az idős klubok,

hagyományőrző egyesületek működnek, de ezek hatékonyságát, tevékenységi körét és résztvevőinek

számát növelni kell, hogy minél szélesebb rétegeket szólíthassanak meg. Sok időskorú szívesen venne

részt aktívan közösségi tevékenységekben, töltené hasznosan szabadidejét szellemi és fizikai

frissessége megőrzése céljából.

34

Vállalkozói szféra

A vállalkozói réteg számára fontos, hogy helyben megfelelő képzettségű munkaerő álljon

rendelkezésre. Ezen felül több vállalkozás szívesen részt venne aktívan a helyi rendezvényeken, a

helyi termékek közös promótálásában. A város a közelmúltban hozta létre helyi termék védjegyét. A

vállalkozói réteg részéről ezzel kapcsolatosan felmerült az igény olyan tér létrehozására, ahol

termékeiket ki tudják állítani, azokat közösen tudják népszerűsíteni, értékesíteni. Ezekre az igényekre

a HKFS szintén érdemben képes reagálni.

3.4.2. A szükségletek tématerületek szerinti csoportosítása

Kulturális és közösségi tevékenységek, terek

A kulturális és közösségi tevékenységek folytatására szükség van. Ennek alapját a Zajti Ferenc

Kulturális Központ adja az akcióterületen. Az itt folyó kulturális tevékenységet szükséges kiegészíteni

több, a lakosság igényeihez kapcsolódó tevékenységgel. Hiányoznak ugyanis azok a közösségi terek,

szolgáltatások, melyek segítségével a különböző célcsoportok hatékonyabban szólíthatók meg.

Szükséges a meglévő tereken felül olyan többfunkciós helyek létrehozására, melyeket az egyes civil

szervezetek, önszerveződő csoportok irodaként és kiállítótérként tudnak használni. Jelenleg a

közterek, zöld terültek, parkok nem töltenek be valódi közösségi funkciót, állapotuk, felszereltségük

miatt. Ezek megújítása, élettel való megtöltése elengedhetetlen a közösség formáláshoz, valamint az

aktív rekreáció elősegítéséhez.

Sportolási lehetőségek

A település sportélete nagyon sokszínű. A különböző ifjúsági és versenysportágakban nagyon szép

sikereket érnek el a város sportolói. A sportolási infrastruktúra azonban egyes területeken hiányos.

Szükség lenne egy komplex, a sportéletet támogató tér létrehozására, ahol a különböző sportágak

képviselői számára rendelkezésre állnak a megfelelő infrastrukturális feltételek. Ezen felül

megnövekedett az igény a szabadidős sporttevékenységek iránt, melyhez szintén szükséges bővíteni

az akcióterület adottságait. A sporttevékenységek bővítése a lakosság egészségügyi állapotának

javításán kívül a közösség összetartozását is erősíti.

Közösségi programok

Habár a városban található közösségi programok száma viszonylag magasnak mondható, a

partnerségi rendezvények során kiderült, hogy további, főként tematikus jellegű rendezvények

létrehozását látja szükségesnek a város belterületi lakossága. A hatékony tájékoztatás érdekében

pedig létre kell hozni egy olyan információs portált, ahol mindig megtalálhatóak a várható

rendezvények.

35

4. A stratégia jövőképe

Fogalmazzák meg lehetőleg egy mondatban a hosszú távú jövőképet, amelyet a stratégia

megvalósításával kívánnak elérni. A jövőképet szükséges a helyzetértékelésben azonosított

problémák alapján átfogó, valamint azokat részletező specifikus célokra bontani. Ezen felül a fentiek

alapján mindenképp kerüljön megfogalmazásra legalább arra vonatkozóan részcél, hogy középtávon

milyennek szeretnék látni az akcióterületet, a partnerséget?

5. A stratégia célhierarchiája

Ebben a fejezetben fogalmazzák meg azt, hogy MIT kívánnak MEGVÁLTOZTATNI, ELÉRNI a stratégia

megvalósítása által és ábrázolják az alább megadott szerkezetben. Olyan célokat fogalmazzanak

meg, amelyek megvalósulásához a HKFS-ek valóban hozzá tudnak járulni. A célok száma ne legyen túl

sok, maradjon kezelhető (4-5 cél javasolt). A specifikus célok mellé válasszanak az adott cél

megvalósulását mérő eredménymutató(ka)t. Figyeljenek arra, hogy itt ne kimeneti mutatókat (pl.

támogatott kérelmek száma) határozzanak meg, mert ezeket a műveleteknél (amelyekre adott

esetben helyi felhívást jelentetnek meg) kell számszerűsíteni. Mivel a stratégiának alapvetően

szolgálnia kell a TOP céljainak megvalósulását, ezért a TOP-ban szereplő alábbi kimeneti mutatók

alkalmazása kötelező:

1. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztési stratégiával érintett települések

lakosságszáma (fő)

2. A kormányzati, önkormányzati, ill. társadalmi partnerek vagy nem önkormányzati szervezetek

által a HFS (HKFS) keretében tervezett és végrehajtott programok száma (db)

Az eredmény indikátorok célértékeinek arányban kell lenniük a stratégia forráskeretével és a

korábban meghatározott fókuszaival.(Az indikátorokról, azok összefüggésiről a 2. számú mellékletben

olvashat.)

A specifikus célokhoz rendeljék hozzá azokat a beavatkozási területeket/műveleteket, amelyek

leginkább hozzájárulnak az adott specifikus cél megvalósulásához.

A szöveges részben indokolják röviden, hogy miért ezeket a célokat választották, vagyis azt, hogy

hogyan kapcsolódnak a választott célok a helyzetfeltárás, SWOT és a szükségletfeltárás

megállapításaihoz.

36

6. Cselekvési terv

6.1 A beavatkozási területek/műveletek leírása

Ez a fejezet tartalmazza, hogy milyen műveletekkel kívánják elérni a kitűzött célokat.

Az egyes intézkedéseket az alábbi szerkezetben kérjük kifejteni:

1. A beavatkozási terület/művelet megnevezése: Tömör, egy mondatos megnevezés, amely

kifejezi a beavatkozási terület/helyi felhívás tartalmát.

2. Kulcsprojektek: az a kiemelt fejlesztés, amely a stratégia céljaival, elvárt eredményeivel

közvetlen összefüggésben van, a stratégiában akár nevesített módon megjelenik,

megvalósításának indokát tehát maga a stratégia tartalma adja. Alternatíva nélküli

beavatkozás, amelyre akár maga a teljes stratégia is épül. Kulcsprojekt lehet pl. a közösség

egyetértő támogatásával önkormányzati tulajdonon megvalósuló fejlesztés, amely közcéllal

történik ugyan, de az önkormányzat vagyonát gyarapítja. Kulcsprojekt(ek) azonosítása a

stratégiában csak lehetőség, nem kötelező.

3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá hogy miért került a művelet a

HKFS-be. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és/vagy a szükségletek

megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá a művelet az előző pontban megnevezett

specifikus cél és az átfogó cél megvalósulásához.

4. Specifikus cél: Annak a specifikus célnak (vagy céloknak) a megnevezése, amelyik leginkább

kifejezi, amit művelet megvalósításával el kívánunk érni.

5. A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása: Ne célokat, hanem

tevékenység területeket soroljanak fel, lehetőleg logikus egységekben, összhangban a TOP-

7.1.1-16. felhívással. Itt kell meghatározni azokat a helyi felhívásokat és azok rövid tartalmát,

főbb támogatható tevékenységeit, amelyeket felhívás formájában a HACS feltétlenül meg

kíván hirdetni.

6. Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Röviden vázolják a művelet, azaz a helyi felhívás kiegészítő

jellegét, szinergiáját, azt, hogyan kapcsolódik a művelet más alapból finanszírozott, vagy

korábban megvalósult intézkedésekhez, fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez. Vázolják

továbbá, hogy a nem fejlesztési forrásból (pl. központi költségvetési támogatásból, az

önkormányzatok normatív finanszírozás keretében támogatott, egyéb támogatásból) már

működő és a fejlesztés eredményeként létrejövő közszolgáltatások, programok, infrastruktúra

miképpen épülnek egymásra, egészítik ki egymást, jön létre köztük szinergia.

7. A művelet / helyi felhívás célcsoportja: Melyek azok az elsődleges célcsoportok, akiket a helyi

felhívás keretében támogatni szándékoznak (pl. valamely szűkebb térség (pár utca, egy

városrész) közössége, bizonyos demográfiai csoportok (gyerekek, idősek), stb.) Itt szükséges

rögzíteni, hogy a HACS munkaszervezete nem vagy csak feltétlenül indokolt esetben lehet

kedvezményezettje a helyi felhívásoknak. Az indokolt eset körülményeit szükséges ismertetni.

8. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy valóban

azok a projektek kapnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a stratégia céljainak

megvalósulásához, ezért az egyes intézkedések alatt meghatározott kritériumoknak

logikailag összefüggésben kell lenniük az intézkedésekhez tartozó céllal/célokkal.

Ebben a pontban azt a néhány tartalmi alapelvet nevezzék meg a TOP Monitoring Bizottsága

által elfogadott szempontokon túl, ami az adott műveletnél meghatározza a projektek

kiválasztását. Ilyen lehet pl.: a fejlesztés közvetlen vagy közvetett munkahelyteremtő hatása.

37

9. A HACS kialakíthatja úgy a rendelkezésre álló keretének a felhasználását, hogy

meghatározhatja az egy szervezet számára biztosított támogatás összegének, vagy az

önkormányzat esetén a számára biztosított összes támogatás arányának maximumát.

10. Tervezett forrás: Ebben a pontban az adott beavatkozási területre/műveletre (a helyi

felhívásra) allokált forrás (összes közpénz: EU és nemzeti társfinanszírozás) nagyságát, a

tervezett önerőt határozzák meg. Amennyiben nem csak a felhívás keretében igényelhető

támogatás összegére tervezi a település a stratégiát (tehát számol további addicionális

forrásokkal), szükséges egyértelműen elkülöníteni a különböző forrásokra tervezett

fejlesztéseket. Továbbá szükséges a teljes költségvetésen belül legalább a TOP CLLD

keretében megvalósuló program vonatkozásában egy egységes, kizárólag az igényelhető

támogatás maximumára tervezett költségvetést tervezni.

11. Forrás ütemezése: Amennyiben egy település a lakosságszáma alapján a felhívásban

megjelentetett, számára igényelhető maximális támogatáson felül magasabb összeg

felhasználását is indokolni tudja a stratégiában, lehetősége van ezt a magasabb összeget

több ütemre bontva is betervezni a stratégiába azzal a kitétellel, hogy a felhívás keretében

első körben legfeljebb csak a számára maximálisan igényelhető támogatás kerülhet

odaítélésre. Ezt a bővített költségvetést a stratégia mellékleteként szükséges elkészíteni (3. sz.

melléklet). A későbbi ütemek megvalósítását a településnek vagy saját erőből

finanszírozhatja, vagy amennyiben a TOP CLLD forrása még nem merült ki és így lehetővé

válik további stratégiák / a stratégiák további ütemeinek támogatása (új felhívás kerül

meghirdetésre), ugyanazon stratégia következő megvalósítási üteme támogató felé egy

újabb támogatási igény keretében benyújtásra kerüljön. Ennek megfelelően a stratégiák

egyes ütemei végrehajtásának önmagukban is értelmezhető, eredményeket felmutatni tudó,

komplex programcsomagoknak kell lenniük.

12. A megvalósítás tervezett időintervalluma: A művelet megvalósításának becsült kezdete (a

helyi felhívás megjelenése) és vége (a támogatott projektek zárása), hónapos pontossággal.

A tervezett műveleteket, helyi felhívásokat az alábbi táblázatban is össze kell foglalni.

38

A helyzetfeltárás, a szükségletek, a célok és a tervezett műveletek

Sor-szám

Megnevezés (legfeljebb 1-2 szó) / Kulcsprojekt (K) – amennyiben releváns

Indoklás, alátámasztás (legfeljebb 4-5 mondat)

Specifikus cél (legfeljebb 1-2 szó)

Támogatható tevékenységek (legfeljebb 4-5 mondat)

Kiegészítő jelleg, lehatárolás (legfeljebb 4-5- mondat)

Célcsoport (legfeljebb 1-2 szó)

Forrás (ezer Ft)

Tervezett időintervallum (év, hónap)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

…

39

6.2 Együttműködések Ebben a fejezetben a HACS által tervezett térségek közötti (hazai és nemzetközi) együttműködéseket

vázolják az alábbi szerkezetben:

1. Specifikus cél: Nevezzék meg azt a specifikus célt, vagy célokat, amelyek leginkább kifejezik

azt, amit az együttműködések megvalósításával el kívánnak érni.

2. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá, hogy miért kívánnak

együttműködési projekteket megvalósítani. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a

SWOT és a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá az

együttműködés az előző pontban megnevezett specifikus cél(ok) és az átfogó cél

megvalósulásához.

3. Az együttműködés tervezett tématerületei: Ebben a pontban az együttműködési projektek

tématerületeit, fókuszait határozzák meg (pl.: működő kapcsolatok kiépítése különböző

kulturális hátterű térségek között).

4. Tervezett forrás: Ebben a pontban az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált

forrás nagyságát határozzák meg.

6.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei

6.3.1. A HACS összetétele

A HACS-ot 2016. május 17-én hozták létre, és 10 tagból áll. A részletes bemutatása az 1.1. Újfehértó

Városfejlesztési Helyi Közössége című fejezetben olvasható.

Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közössége az alábbi tevékenységek ellátásáért felelős:

1. a partnerség mobilizálása;

2. a helyi környezet versenyképességeire, a hálózatépítésre a helyi együttműködésre alapozott,

a helyi kisközösségek által kialakított helyi fejlesztési stratégia megalkotásának

menedzselése; (HKFS kidolgozása)

3. a HKFS megvalósítása érdekében történő hátrányos megkülönböztetéstől mentes és

átlátható projekt-kiválasztási folyamat kialakítása és működtetése;

4. a mindezen tevékenységek ellátását segítő munkaszervezet kijelöléséért.

41

8. ábra A HACS szervezeti felépítése

Papp

Gábor

László

Papp

Levente

Dezső

Nagy

Sándor

Soft x fő Infrastruktúra x fő

42

KÖZGYŰLÉS

x fő civil

szféra

x fő

közszféra

x fő üzleti

szféra

ELNÖKSÉG

HELYI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG

x fő civil

szféra

x fő

közszféra

x fő üzleti

szféra

MUNKACSOPORTOK

MUNKASZERVEZET

x fő civil

szféra

x fő

közszféra

x fő üzleti

szféra

43

6.3.3. Az egyes szervezeti egységek, funkciók szerepének és felelősségi körének

bemutatása, a döntéshozatali folyamat és a szükséges humán erőforrás bemutatása

10. táblázat A HACS szervezeti felépítése, összetétele, feladatai

Szervezet megnevezése Összetétele Feladata, funkciója

Közgyűlés A HACS tagjai A HACS akcióterületén élők itt mondhatják el véleményüket, a helyi értékek fejlesztési szükségletek és célkitűzések itt rajzolódnak ki.

Elnökség Az együttműködési megállapodás alapján 3 főből áll: 1 fő civil szférából, 1 fő közszférabeli és 1 fő vállalkozói rétegből

Az elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A választott elnök jogosult a szervezet képviseletére.

Helyi Bíráló Bizottság Tagjait a Közgyűlés választja, az összetételre vonatkozó szabályok nyilvánosak lesznek, a közgyűlés minden tagja számára nyitott lesz a részvétel lehetősége. A legfontosabb alapelvek: - a HBB reprezentálja a három érdekszféra egyelő arányú képviseletét; - a szavazatok legalább 50%-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják; - projektkiválasztás szabályai nyilvánosak és átláthatók; - a döntéshozatal során biztosítjuk a személyi szintű összeférhetetlenséget

Javaslatot tesznek a pályázati felhívások keretében támogatandó projektekre

Munkaszervezet A HACS jelöli ki a tagjai közül a szervezetet

Adminisztrációs és pénzügyi feladatok ellátása. Az Irányító Hatóság támogatási szerződést köt vele a HKFS megvalósításához szükséges működési feladatok ellátására.


A Munkaszervezet működése:

A HACS egy megfelelő szakmai képességekkel és tudással rendelkező munkaszervezet vezetőt nevez meg. A munkaszervezet vezetője munkaköri leírás alapján végzi tevékenységét. Feladata:

• a munkaszervezet tevékenységének irányítása;

• a HKFS tervezési folyamatának menedzselése;

• a munkaszervezet napi működtetése;

44

• részvétel a döntés-előkészítésben, támogatva az értékelő bizottság munkáját

• a kérelmeket döntésre való felterjesztése;

• beszámolás az elnökségnek, elnöknek a működésről.

A munkaszervezet munkatársai segítik – HACS működésének koordinálásán túl – a

munkaszervezethez beérkező projektötletek kérelemmé való érlelését, valamint a potenciális

támogatást igénylőket támogatási kérelmük összeállításában és az elszámolásban. Munkájukról

beszámolási kötelezettséggel a munkaszervezet-vezetőnek tartoznak. A HBB megalapozott

döntéshozatala érdekében a munkaszervezetnek kulcsszerepe van a támogatást igénylők

tájékoztatásában, a velük való kommunikációban, ügyfélszolgálat működtetésében,

információszolgáltatásban. A projektjavaslatok benyújtásának előkészítése érdekében a

munkaszervezet tagjai segíthetik őket abban, hogy a HKFS illeszkedés szempontjából, valamint formai

szempontból is megfelelő legyen. A megfelelően előkészített projektjavaslat lerövidíti a

döntéshozatali időt és tehermentesíti a munkaszervezetet a projekt javaslathoz kapcsolódó

hiánypótlásokkal, átdolgozással kapcsolatos további tevékenységektől. A munkaszervezet

feladatkörébe tartozik a beérkezett projektjavaslatokról és a HBB döntéseiről szóló nyilvántartások,

jegyzőkönyvek vezetése, benyújtott projekt adatlapok előkészítése döntéshozatalra, hiánypótoltatás,

valamint a HBB felhatalmazása esetén a záradékolás. A munkaszervezet biztosítja a HBB

tevékenységét segítő technikai hátteret, infrastruktúrát. Fontos a helyi szereplők fejlesztési és

végrehajtási kapacitásainak kiépítése, beleértve projektirányítási képességeik fejlesztését is:

• a passzív, hivatali magatartás helyett aktívan részt vesznek különböző együttműködések és

projektek kidolgozásában • a klasszikus értelemben vett „pályázatkezelés” helyett a pályázók segítése, „kézen fogása”

válik gyakorlattá a teljes folyamaton keresztül (projekttervezés, benyújtás, bírálat,

megvalósítás, monitoring. A HACS-on belül szükséges figyelemmel lenni az egyes lehetséges

végső kedvezményezettek részére folytatott projektfejlesztésben, valamint a döntés

előkészítésben (értékelés, bírálat) résztvevő személyek összeférhetetlenségére. Amennyiben

egy személy részt vett egy adott kérelem előkészítésében, semmilyen módon nem vehet

részt ezen kérelem értékelésében és bírálatában.

Ebből kifolyólag a munkaszervezet hatékony működéséhez az alábbi munkakörökre van szükség:

• 1 fő munkaszervezet-vezető. Munkaköre: a munkaszervezet irányítása mellett kiemelt

feladata a kommunikációs tervben foglaltak megvalósítása, valamint a kapcsolattartás

koordinálása a HACS-on belül, helyi közösségi szinten, illetve az IH-val;

• 1 fő pénzügyimenedzser. Munkaköre: a HKFS megvalósításához kötődő adminisztratív

feladatok, valamint a támogatási kérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátása mellett a

pénzügyi jellegű feladatok ellátása is a hatáskörébe tartozik;

• 1 fő projektmenedzser. Munkaköre: a HKFS megvalósításához kötődő adminisztratív

feladatok, valamint a támogatási kérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátása mellett feladata

a különböző partnerségi rendezvények előkészítése, szervezése, lebonyolítása és

dokumentálása is;

• 1 fő projektasszisztens. Munkaköre: a HKFS megvalósításához kötődő adminisztratív

feladatok, valamint a támogatási kérelmekkel kapcsolatos feladatok mellett biztosítja a HACS

a jelentéstételi kötelezettségét és a monitoringrendszer működtetését.

A munkaszervezet tagjainak kiválasztása során figyelembe vesszük, hogy olyan tapasztalt személyek

vegyenek részt a munkában, akik szükség esetén képesek egymás helyettesítésére is.

45

6.3.4. A döntéshozatali folyamatok bemutatása

A HACS-on belüli döntéshozatali módok során alkalmazott legfontosabb alapelvek:

• a helyi társadalom sokféleségének biztosítása

• az átláthatóság, a nyomon követhetőség

• az összeférhetetlenség

A HACS működésén belül öt kiemelt döntéshozatali eljárásfajta azonosítható:

• közgyűlés egyszerű döntéshozatal,

• elnökségi döntéshozatal,

• HBB tagjainak kiválasztása,

• támogatási kérelmek értékelése,

• támogatási kérelmek rangsorolása.

Közgyűlés egyszerű döntéshozatal: a működéssel kapcsolatos általános ügyekben (pl. tagfelvétel,

munkaszervezet kijelölése, dokumentumok, beszámolók elfogadása) a közgyűlés nyílt szavazással

dönt egyszerű többséggel, vagyis a tagok legalább fele jelen van, és a jelenlévők több mint fele

egyöntetűen szavazott az adott javaslatot elfogadva vagy elutasítva. A döntéseket határozati

formában tartják nyilván.

Elnökségi döntéshozatal: az elnökség évente legalább két alkalommal ülésezik, amely során operatív

jelleggel nyomon követi a HKFS megvalósítását (a munkaszervezet által készített beszámolók

alapján). Az elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Az elnökség a határozatait a

jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg. Az elnökség tagjai részt vesznek a közgyűléseken,

ahol beszámolnak a HACS tevékenységéről, a HKFS megvalósításáról, szükség esetén pedig javasolja

annak felülvizsgálatát, módosítását.

HBB tagjainak kiválasztása: a HBB döntéshozatalra jogosult tagjait a HACS közgyűlése választja saját

tagjai közül. A HBB létszámát úgy kell meghatározni, hogy

• megfelelően képviselje a HACS tagjainak nézeteit, azaz ne csak egy szűk réteg döntsön a

támogatandó projektek köréről,

• a túl nagy taglétszám ne akadályozza az eredményes és hatékony döntéshozatali folyamatot,

• reprezentálja a három érdekszféra egyenlő arányú képviseletét.

A HBB ezeknek a feltételeknek az alábbi módon tud megfelelni különböző méretű HACS esetében

(mivel a HACS nyitott a további szervezetek számára, ezért magasabb taglétszámra is meghatároztuk

a HBB kötelező tagságát). A HBB akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

Határozatát abszolút többséggel hozza meg, azaz függetlenül attól, hogy hányan vannak jelen, az

összes szavazásra jogosult többségének egyöntetű szavazatára van szükség.

Amennyiben a HACS tagok száma 10 és 15 közötti, az esetben a HBB 6 tagú kell, hogy legyen, és az

abszolút többség eléréséhez szükséges szavazatszám ez esetben 4. Ha a HACS tagok száma a jövőben

16 és 30 közé emelkedik, akkor a HBB 9 főből kell, hogy összeálljon, és az abszolút többség eléréshez

5 szavazat szükséges. Abban az esetben, ha a HACS tagjainak száma tovább bővülne és 30 feletti

lenne, akkor a HBB 12 főből kell, hogy álljon, és a többségi szavazat eléréséhez 7 fő szavazata

szükséges. A HBB tagjainak kiválasztása során a tagjelölés önkéntes módon vagy ajánlással történhet.

A közgyűlés abszolút többséggel hozza meg döntését a HBB tagjairól, elnökéről és alelnökéről (azaz a

46

teljes tagság több mint fele egyöntetűen szavaz). A közgyűlés dönthet külső személyek bevonásáról

is, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a HBB ülésein.

Támogatási kérelmek értékelése: a kérelmek értékelése objektív szempontok mentén átlátható

módon fog történni. A jogosultsági és a tartalmi értékelést a HKFS-ben és a pályázati felhívásokban

előzetesen meghatározott kiválasztási kritériumok mentén a munkaszervezet munkatársai végzik el.

Támogatási kérelmek kiválasztása: a támogatásra alkalmasnak ítélt projektelképzelések kiválasztása

és IH felé továbbítása a HBB feladata. A rangsorolás során fontos szempont az összeférhetetlenség

tilalma és a helyettesíthetőség biztosítása, azért képviseli mindhárom szektort legalább 2 fő, mert

olyan személy nem vehet részt a döntésben, aki közvetlen vagy közvetett módon érintett az adott

támogatási kérelem előkészítésében vagy megvalósításában. A rendelkezésre álló forrás lekötésére a

HBB kijelöli az általa támogatandónak tartott projekteket, valamint a keret 50%-áig tartaléklistát is

összeállít arra az esetre, ha az IH támogathatóság szempontjából kizárná bármelyik projektet. A

döntést a fentiekben meghatározott módon, abszolút többséggel kell meghozni.

A munkaszervezet működésének vannak bizonyos fizikai feltételei. A munkaszervezet székhelye a

Nonprofit Közösségi – Szolgáltató Ház lesz (4244 Újfehértó, Rákóczi u. 2.). Itt rendelkezésükre fog

állni egy 37 m2-es iroda és szükség esetén egy 49 m2-es tárgyaló helyiség is. Ezen felül igény esetén az

épület további helyiségei is rendelkezésre fognak állni, melyek az alábbiak: rendezvényterem,

kiállítótér, információs terem, teakonyha. A munkaszervezet működéséhez az iroda bútorzata

biztosított, megtalálható benne 2 db szekrény, 4 db asztal, 4 db irodai szék, 4 db ügyfélszék, 1 db

kisasztal, 1 db kétszemélyes kanapé.

A működéshez szükséges eszközigény nem áll rendelkezésre, szükséges beszerezni laptopokat, 1 db

nagy teljesítményű, multifunkcionális nyomtató-fénymásolót, vezetékes és mobil telefont, valamint

szélessávú internetet és mobilinternetet.

A működési költségek meghatározása a költséghatékonyság alapelveinek figyelembe vételével

történt meg. A tervezetet a közgyűlés és az elnökség is el kell, hogy fogadja. A HKFS költségtételeit az

alábbi kategóriákba sorolhatjuk.

Személyi jellegű költségek: ügyfélszolgálat biztosítása, és az animációs folyamatban való részvétel

biztosítása.

A működési költségek pedig a következők: bérleti és rezsiköltségek, anyag és eszközbeszerzés

költségei, kiküldetési és úti költségek, kötelező tájékoztatás és nyilvánosság költségei,

menedzsmenthez kapcsolódó költségek, valamint egyéb kommunikációs és marketing költségek.

47

6.4 Kommunikációs terv

A HKFS eredményes és sikeres megvalósításához, valamint a közösség általi elfogadásához és

elismeréséhez elengedhetetlen az átgondolt és hatékony kommunikációs tevékenység. Ezáltal

biztosítható, hogy a HACS-csal kapcsolatos információk minden érintett számára hozzáférhetőek

legyenek, átlátható legyen a HACS működése, a döntéshozatali, értékelési és kiválasztási folyamat,

minden érintett időben értesüljön a pályázati, forrásszerzési lehetőségekről, a helyi közösség értse,

elfogadja és támogassa a HACS tevékenységét – és interaktív módon bekapcsolódjon a tervezés és

megvalósítás folyamatába.

A HKFS közvetlen célcsoportját a HACS és a munkacsoportok tagjai, valamint a támogatást igénylők

potenciális köre alkotja, míg a közvetett célcsoportba tartoznak a tágan értelmezett helyi közösség

(beleértve a nem itt élő, de a városban munkát vállaló vagy szolgáltatást igénybe vevő személyeket

is), illetve, minden az akcióterületen tevékenykedő szervezet, valamint az ide látogató turisták.

A célcsoportokat az alábbi kommunikációs eszközökkel és tevékenységekkel lehet eredményesen és

hatékonyan megszólítani:

• a HACS-on belüli kommunikációt szolgálják a tervezés és a megvalósítás során is

rendszeresen megszervezett HACS- és munkacsoport-ülések, amelyek alkalmasak az

eredmények nyomon követésére és értékelésére, valamint az esetleges problémák rugalmas

kezelésére – a jegyzőkönyvek (elnökségi és HBB is) a tagok számára a munkaszervezetnél

személyesen is megtekinthetők;

• HACS saját honlapja alkalmas a keletkező dokumentumok (stratégia, beszámolók stb.), a

pályázati felhívások és a különböző hírek, közlemények közzétételére;

• a munkaszervezet folyamatosan biztosítani fogja az ügyfélszolgálat elérhetőségét (heti 5

napban, napi 8 órában), ahol tájékoztatást és segítséget nyújt a pályázati felhívásokkal, a

támogatási kérelmekkel valamint a megvalósítandó projektekkel kapcsolatosan személyes,

telefonos és e-mailes konzultáció formájában;

• a munkaszervezet hírlevél formájában is rendszeres tájékoztatást fog nyújtani az erre igényt

tartó személyeknek, szervezeteknek;

• HACS által szervezett tájékoztató és partnerségi rendezvények több célt szolgálnak, egyrészt

felmérhetők a helyi igények, ami segíthet abban, hogy a pályázati felhívások minél jobban

megfeleljenek a potenciális pályázók fejlesztési elképzeléseinek. Ezen felül a helyi

szervezetek pontos információkat kaphatnak a pályázati feltételekről és a támogatható

tevékenységekről. Lehetőség nyílik a helyi együttműködések megerősítésére és újak

kialakítására. Végül pedig a helyi közösség megismerheti a HACS tevékenységét, valamint az

elért eredményeket.

• A KTK 2020 útmutató előírásainak megfelelően a kötelező tájékoztatás és nyilvánosság megvalósítása (kommunikációs terv készítése, sajtóközlemények, B és D tábla, fotódokumentáció, sajtómegjelenések összegyűjtése, térképtér feltöltése)

48

11. táblázat: Kommunikációs célcsoportok és tevékenységek

Célcsoport Kommunikáció célja Kommunikációs eszközök,

tevékenységek

Kö

zvet

len

HACS és a munkacsoportok tagjai

Folyamatos együttműködés biztosítása, döntéshozatal megalapozása, átlátható és eredményes működés

HACS- és MCS-ülések

Potenciális támogatást igénylők

Tájékoztatás a pályázati lehetőségekről, segítségnyújtás a támogatási kérelmek kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatosan, animáció

Honlap Ügyfélszolgálat Hírlevél Tájékoztató és partnerségi rendezvények Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság

Kö

zvet

ett

Helyi közösség

A HACS tevékenységének bemutatása, a HKFS eredményeinek és hatásainak tudatosítása, a programban való részvétel növelése, helyi identitás megerősítése

Honlap Tájékoztató és partnerségi rendezvények Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság

Turisták A HKFS keretében létrejövő kulturális/közösségi terek és szolgáltatások megismertetése

Honlap Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság

Általános közvélemény

Pozitív települési arculat kialakítása, a város versenyképességének és vonzerejének javítása

Honlap Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság


A kommunikációs feladatok ellátása alapvetően a munkaszervezet felelősségi körébe tartozik az

alábbi humán kapacitással:

• a munkaszervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a kommunikációs tevékenységek

koordinálása és ütemterv szerinti végrehajtása, aki egy személyben a kommunikációs vezető

munkakörét is betölti;

• a pályázati referensek gondoskodnak az ügyfélszolgálat működéséről, a honlap

aktualizálásáról és a kötelező tájékoztatás és nyilvánosság biztosításáról, valamint

közreműködnek a tájékoztató és partnerségi rendezvények előkészítésében és

lebonyolításában, a hírlevelek összeállításában.

Emellett a Közösség elnöksége is aktívan részt vesz a kommunikációban – elsősorban a

rendezvényeken képviselve a HACS értékeit, alapelveit, véleményét, valamint átadva a releváns

információkat a HACS-on belül és a külső célcsoportok számára is. A HACS tagjai szintén

kötelezettséget vállalnak a rendelkezésükre álló információk megfelelő terjesztésében.

Minden kommunikációs szereplő esetében alapvető elvárás, hogy biztosítva legyen a

versenysemlegesség, az átláthatóság, a bizalmas – esetleg előnyt jelentő – információk megfelelő

kezelése.

Az alábbi táblázatban bemutatjuk a kommunikációs tevékenységek ütemezését, valamint az egyes

feladatokhoz kapcsolódó becsült költséget.

12. táblázat: Kommunikációs pénzügyi és ütemterv

49

Feladat Ütemezés Becsült költség2

HACS- és MCS-ülések folyamatosan a tervezés és a megvalósítás időszakában

50 000 Ft/év (ellátás)

Honlap kialakítása TSZ-kötéstől számított 2. hónap 500 000 Ft

Honlap karbantartása folyamatosan a megvalósítás időszakában

50 000 Ft/év

Ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése

folyamatosan a megvalósítás időszakában

180 000 Ft/év (internet, vezetékes és mobil telefon)

Hírlevél összeállítása és terjesztése legalább kéthavonta, pályázati időszakban gyakrabban

0 Ft

Tájékoztató és partnerségi rendezvények

legalább félévente, pályázati időszakban gyakrabban

100 000 Ft/év (ellátás)

Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság

kommunikációs terv

TSZ-kötéstől számított 2. hónap 100 000 Ft

sajtóközlemény projektindításról

TSZ-kötéstől számított 1. hónap 15 000 Ft

B-tábla TSZ-kötéstől számított 2. hónap 60 000 Ft

fotódokumentáció, sajtómegjelenések gyűjtése, TÉRKÉPTÉR

folyamatos 85 000 Ft

sajtóközlemény projektzárásról

projektzárás előtt 1 hónappal 15 000 Ft

D-tábla projektzárás előtt 1 hónappal 5 000 Ft

6.5 Monitoring és értékelési terv

Ebben a fejezetben a HKFS elvárt eredményeinek mérésére és a visszacsatolásra vonatkozó

mechanizmusokat, a HACS szinten tervezett tevékenységeket fejtsék ki az alábbi kérdések mentén:

1. Az indikátorok definiálása a célok meghatározásánál és a művelet leírásoknál megtörtént. Ebben

a fejezetben az adatok forrását, a begyűjtés módját és gyakoriságát adják meg mutatónként.

2. Hogyan és milyen gyakorisággal tervezik a szubjektív visszacsatolások és az objektív monitoring

adatok feldolgozását és a feldolgozásból származó információ visszacsatolását a HKFS

megvalósításába?

3. Milyen gyakorisággal és milyen módszerrel tervezi a HACS értékelni a saját teljesítményét?

4. Hogyan történik a felülvizsgálatok és értékelések eredményének kommunikálása és terjesztése?

2 Személyi jellegű ráfordításokon kívül

50

6.6. Horizontális célok

6.6.1 Esélyegyenlőség

Az Újfehértó Városfejlesztési Helyi Közösség a HKFS tervezése során maximálisan figyelembe vette a

város 2013-ban elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programját, továbbá az ITS-ben kidolgozott

Antiszegregációs Tervet. Mindezek eredményeként a HACS működésében, céljai és célcsoportjai

között, valamint a kiválasztási kritériumok és az indikátorok esetében is egyértelműen

visszatükröződnek az esélyegyenlőségi szempontok:

• a HACS tagjai között olyan szervezet is található, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű

csoportok érdekeit képviseli

• a Soft munkacsoport tevékenysége során a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására is fókuszál

– így igényeik, szükségleteik, lehetőségeik már a HKFS kidolgozása során felszínre

kerülhettek;

• a HACS által megfogalmazott jövőkép és célkitűzései is egyértelműen reagálnak az

esélyegyenlőségi csoportok (gyermekek, nők, hátrányos helyzetűek, mélyszegénységben élők

és romák, idősek, fogyatékkal élők) szükségleteire, igényeire (vonatkozó célok felsorolása);

• a megvalósítást szolgáló egyes műveletek kidolgozásánál azonosítottuk a potenciális

célcsoportokat, amelyek között a fentiek szintén hangsúlyosan megjelennek;

• esélyegyenlőségi szempontú kiválasztási kritériumokat alkalmazunk:

- a jövőképhez illeszkedve minden beavatkozás esetében elvárás a „családbarát” jelleg,

vagyis az, hogy gyermekes szülők, idősek is igénybe vehessék az adott szolgáltatást,

részt vehessenek az adott programon,

- a fizikai infrastruktúra fejlesztése esetén alapvető elvárás a projektarányos

akadálymentesítés;

- az ESZA-típusú programoknál plusz pontot jelent a hátrányos helyzetű személyek

bevonása, a generációk közötti együttműködés erősítése, valamint az

esélyegyenlőség témájának megjelenítése az érintett programban;

• a monitoringhoz kapcsolódva a programok szervezésénél előírás lesz a résztvevők anonim

regisztrációja, amely során rögzítésre kerül a nemük, koruk és legmagasabb iskolai

végzettségük, így pontos adatot fogunk tudni adni az esélyegyenlőségi csoportok

részvételéről.

Mindezzel egyértelműen és igazolhatóan hozzájárulunk a társadalmi befogadás erősítéséhez, a

szegénység újratermelődésének csökkentéséhez, a nők esélyegyenlőségéhez, a fiatalok és egyéb

sérülékeny csoportok helyzetének javításához.

6.6.2 Fenntarthatóság

A HACS kiemelt figyelmet fordít a környezeti fenntarthatóság érvényesítésére a HKFS tervezése,

megvalósítása és monitoringja során egyaránt.

A tervezés folyamán építettünk Újfehértó ITS-ére, valamint annak megalapozó vizsgálatára. Utóbbi

részletesen foglalkozik a város természeti adottságaival és környezeti állapotával – ezeket a

jellemzőket figyelembe vettük a helyi szükségletek, célok és műveletek meghatározásánál. Az ITS

célkitűzései között is hangsúlyosan megjelenik a környezeti fenntarthatóság. Ennek eléréséhez

legalább közvetett módon hozzájárulnak a HKFS céljai és műveletei.

51

A megvalósítás során három szinten érvényesíthetők a fenntarthatósági szempontok:

• egyrészt egyes támogatható tevékenységek kifejezetten természeti-környezeti tematikájúak;

• másrészt a kiválasztási kritériumok adnak lehetőséget a fenntarthatóság érvényesítésére –

alapvető elvárás, hogy a projekteknek nem lehet negatív környezeti hatása és nem

növelhetik a klímakockázatot, emellett a támogatást igénylők plusz pontért vállalhatják, hogy

- tevékenységeik közé beépítenek a fenntarthatósággal kapcsolatos tartalmi elemeket

is (pl. tisztasági akciók, virágosítás, szemléletformálás stb.),

- tervezett projektjük helyi értékek megőrzését szolgálja,

- rendezvényeik során minimalizálják a keletkező hulladék mennyiségét (pl. nem

használnak műanyag poharat, nem nyomtatnak ki feleslegesen dokumentumokat)

• harmadrészt a HACS működése során előnyben részesítjük a környezetbarát és forráskímélő

megoldásokat (pl. online adminisztráció és kommunikáció a papír alapú helyett, hulladék

szelektív gyűjtése és a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása stb.).

A monitoring keretében nyomon fogjuk követni, hogy hány projekt építette be tematikájába a

környezeti fenntarthatóságot, illetve hány fő vett részt fenntarthatósággal kapcsolatos programokon.

6.7. A HKFS innovatív elemeinek bemutatása

Mutassák be a stratégia innovatív elemeit. Írják le, hogyan segíti, ösztönzi a stratégia az újszerű, a

megszokott gondolkodási sémákon túlmutató megoldások megvalósulását. Fontos annak

bemutatása is, hogy az adott innovációt, a helyi viszonyokhoz mérten miért tartják újszerű

megoldásnak. Bizonyos elemek ugyanis az egyik településen már régóta alkalmazott

megközelítésnek, míg máshol újításnak számíthatnak.

53

7. Indikatív pénzügyi terv

Ebben a fejezetben a HKFS TOP CLLD keretében rendelkezésre álló fejlesztési és a HACS működés és animáció forrásfelhasználásának ütemezését mutassák be az alábbi táblázatok kitöltésével. A HACS működési és animációs költségei nem haladhatják meg az IH által az egyes HKFS-ek megvalósítására megítélt forrás 15%-át. A pénzügyi terv összeállítása során meg kell felelni a TOP-7.1.1-16 felhívásban rögzített feltételeknek. A sorok száma bővíthető. A táblázatban a teljes közpénzt (EU és nemzeti társfinanszírozás összege) szerepeltessék.

A HKFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft)

Ssz. A műveletek megnevezése 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen %

1

2

3

Összesen

Ssz. Egyéb forrás

A műveletek megnevezése 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen %

6

Összesen

Fejlesztési források összesen

A HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft)

2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Összesen

Működési költségek

Animációs költségek

Összesen

Néhány mondatban indokolja a működési és animációs költségek felhasználásának ütemezését.

54

A HKFS teljes költségvetése Amennyiben a HACS a felhívás alapján az általa felhasználható forrásnál nagyobb mértékű, vagy hosszabb távú együttműködést tervez megvalósítani, az

alábbi táblázatban a jelen időszakban, valamint a későbbi ütemekben tervezett műveleteket szükséges feltüntetni, jelölve, hogyan alkotnak az egyes ütemek

önmagukban is komplex programcsomagokat.

Sor-szám

A beavatkozás megnevezése

Indoklás, alátámasztás (legfeljebb 4-5 mondat)

Specifikus cél (legfeljebb 1-2 szó)

A beavatkozás tartalma (legfeljebb 4-5 mondat)

Kiegészítő jelleg, lehatárolás (legfeljebb 4-5- mondat)

Célcsoport (legfeljebb 1-2 szó)

Forrás (ezer Ft)

A finan-szírozás fedeze-te

Tervezett időinter-vallum (év, hónap)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

…

Újfehértó városfejlesztési helyi közösség · 4 vezetői összefoglaló ebben a fejezetben...

Documents